Az EU Tájékoztató Szolgálat hírlevele - 2009. február 13.
TARTALOM
1. HÍREK • • • • • • • • •
Március 1-jén rendkívüli EU-csúcsot tartanak a válságról EP-választások: nincs siker e-technológia nélkül? Zöld jelzés a magyar banktámogatási csomagnak Bécs regionális mentıcsomaggal segítene Kelet-Európán Elbocsátások helyett részmunkaidıt javasol az eurócsoport Európai városok az unió klímapolitikai céljai mellett Vízum nélkül utazhatunk számos egzotikus szigetre Svájci „igen” a személyek szabad mozgására Több nyelven kell elérhetıvé tenni a 112-es segélyhívót
2. ESZKÖZTÁR Rendezvények • Innováció, EU-programok és FP7 Keretprogram - Szakmai és pénzügyi lehetıségek a környezetvédelemben • Integrációs Klub • A lisszaboni stratégia: kutatásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, szociális kérdések • Folytatódik a Kapcsold k(i) kampány Statisztikák, elemzések • Hogyan mőködik az emisszió-kereskedelmi rendszer?
HÍREK EU-intézmények, reformok Március 1-jén rendkívüli EU-csúcsot tartanak a válságról 2009. február 12. – BruxInfo Nemcsak gazdasági, de az EU-integráció jövıjét érintı súlyos politikai, bizalmi válságot is lát az EU soros cseh elnöksége, amelynek eloszlatásához a Bizottsággal egyetértésben mostantól rendszeres csúcsszintő párbeszédet tart szükségesnek. Ezért márciusban két, májusban pedig további egy – akkor a foglalkoztatásnak szentelt – találkozót terveznek a júniusi félévzáró uniós csúcs elıtt.
„Fontosnak tartjuk a gazdaságélénkítési programok végrehajtásában szerzett nemzeti tapasztalatok csúcsszintő összevetését, csakúgy, mint annak biztosítását, hogy a meghozott intézkedések összhangban álljanak az eredeti európai célokkal, és ne gátolja protekcionizmus az egységes piaci eszközök érvényesülését” – mutatott rá Mirek Topolánek cseh kormányfı José Manuel Barroso bizottsági elnökkel közösen tartott szerdai (2009. február 11.) brüsszeli sajtóértekezletén. Topolánek a biztosok testületével tartott találkozója után jelentette be nyilvánosan is, hogy soros elnökségi jogkörével élve március 1-jére, vasárnapra informális találkozóra hívta meg a tagállamok állam- és kormányfıit Brüsszelbe. A különbözı – gyakran eltérı – tagállami lépések száma bıvül, a velük kapcsolatos törekvések és tapasztalatok eltérıek, miközben az elnökség dolga, hogy közöttük közvetítsen – mutatott rá a cseh kormányfı, aki példaként utalt a két végletre: egyrészt azon véleményre, amely szerint a kivételes helyzet indokolttá teheti az egységes piaci játékszabályok módszeres félretételét, másrészt amely éppen, hogy e keretek hatékony megırzésében látja a kivezetı utat. „Sajnos néha a médián keresztül történik az üzengetés, ami nem mindig segít” – tette hozzá Topolánek, úgy vélvén, hogy a kialakult helyzetben – ami szerinte immár súlyos EUpolitikai válság kialakulását vetíti elıre – a legjobb megoldás, ha a legfelsıbb szintő vezetık rendszeres találkozókon közvetlenül egyeztetnek. „El kell oszlatni a mostanra felhalmozódott feszültséget” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ma már egyúttal „az európai projekt is a tét”. José Manuel Barroso mindehhez annyit tett hozzá, hogy „kivételes idıket élünk, melyek kivételes lépéseket követelnek. Normális körülmények között elegendı a miniszterek munkájára támaszkodni, de most többre van szükség.” Barroso egyébként úgy vélte, hogy a nemzetállami intézkedések közötti koordináció, az EU egységes piacának megırzése, valamint az eurózóna léte és megerısítése jelenti azokat a kulcsokat, amelyek révén mód nyílhat a mostani súlyos helyzet kezelésére. A fı veszélyforrásnak a „gazdasági nacionalizmust, a protekcionizmust és a populizmust” jelölte meg, amelyek mellett háttérbe szorulhat az a tény, hogy „Európa nem a probléma, hanem a megoldás részét képezi”. A két politikus által vázolt menetrend alapján a félév hátralévı részében összesen négy teljes körő EU-csúcs, és további más, magas szintő találkozók sora körvonalazódik, amelyekhez az Európai Bizottság a szükséges dokumentumok, jelentések egymásutánját készül majd közzétenni. Dátumszerően mindez a következıképpen fest majd: Február 18-án a Bizottság értékelést tesz közzé a tagállamok államháztartásának stabilizációs és konszolidációs helyzetérıl, a várható kilátásokról, a szükséges teendıkrıl. Miként Barroso fogalmazott: arra törekednek majd, hogy megmutassák: „van mód arra, hogy kéz a kézben együtt haladjon a rövidtávú gazdaságélénkítı intézkedés a hosszabb távú stabilitás megırzésével”. Február 22-én a G-20 csoportban résztvevı európai tagországok (Franciaország, NagyBritannia, Németország és Olaszország) – plusz a Bizottság – elsı számú vezetıi az áprilisi londoni csúcsra szánt európai álláspont elıkészítésének jegyében tartanak tanácskozást. Február 25-én a Bizottság áttekinti, hogy miként lehetne erısíteni a pénzpiaci mőveletek felügyeletét (az ezt a kérdést vizsgáló Laroisiere-csoport közzéteszi jelentését), illetve, hogy hol tart a már elhatározott – pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó – uniós szintő jogszabályok hatályba helyezése és végrehajtása. „Még február vége elıtt” a Bizottság „iránymutatásokat” tesz majd közzé az európai bankok „rossz eszközeinek” lehetséges kezelésérıl.
Március 1-jén az EU állam- és kormányfıi Brüsszelben informális találkozó keretében a nemzeti gazdaságélénkítı programok eddigi tapasztalatairól, végrehajtásuk állásáról folytatnak eszmecserét. Topolánek szerint az ülésen egyúttal a bankoknál felhalmozódott rossz eszközök, valamint a hosszú távú hitelezés újbóli beindulásához szükséges piaci bizalom kérdését is napirendre tőzik majd. Március 4-én a Bizottság átfogó jelentést tesz majd közzé a március 19-20-i hivatalos „gazdasági” EU-csúcs számára. Barroso szerint a leendı papír „teljes körő” lesz, és a válság következményeinek valamennyi releváns elemére kitér majd, beleértve például a foglalkoztatás egyre aggasztóbb ügyét is. Március 19-20-án ismét Brüsszelben ülnek asztalhoz az EU elsı számú vezetıi, hogy a már hagyományos tavaszi „gazdasági csúcs” keretében egyeztessenek. Barroso reményei szerint ekkor kellene dönteni a tavalyi gazdaságélénkítı csomagban elvben már elfogadott keretbıl mindmáig hiányzó 5 milliárd eurós közösségi hányad lehetséges forrásáról. Ugyancsak ekkor véglegesítik a G-20-as csúcsra szánt európai álláspontot. Április 2-án a gazdasági válság globális kezelésére hivatott G-20-as országcsoport állam- és kormányfıi győlnek össze Londonban. „Május folyamán” – pontos idıpont még nincs – a soros cseh EU-elnökség Prágában tart informális EU-csúcsot a foglalkoztatásról. Miként Topolánek mostani, brüsszeli sajtóértekezletén kifejtette: a „globális válság egyik legsúlyosabb következménye a foglalkoztatási helyzet drámai romlása, a munkanélküliség növekedése”. A téma hordereje cseh megítélés szerint mindenképpen szükségessé teszi annak legfelsıbb szintő megvitatását. Június 18-19-én tartják a cseh féléves EU-elnökséget záró formális tanácsülést. Topolánek és Barroso sajtóértekezletén kérdések sora firtatta a közelmúltban hozott francia gazdaság- és iparvédelmi intézkedések és bejelentések jogosultságát és irányát. Barroso ezek kapcsán következetesen úgy fogalmazott, hogy „teljesen érthetı reflex”, ha adott régiók, városok, országok vezetıi a „közvetlen (nemzetgazdasági, közvéleménybeli) nyomásra válaszul” rendkívüli intézkedésekre szánják el magukat. A Bizottság soha nem kérdıjelezte meg, sıt, kifejezetten szorgalmazta és üdvözölte a kormányok nemzeti intézkedéseit. Ezután sem tesz másként. Más kérdés, hogy eközben mindig meg fogja vizsgálni a tervbe vett lépések valamennyi részletét, azt, hogy vajon nem veszélyeztetik-e az egységes piac koherenciáját. És még az ilyen szempontból megengedhetı egyéni lépések esetében is – tekintettel a válság globális jellegére – rendkívül fontos az országok közötti egyeztetés. „A kizárólagosan egyéni akció önmagában is ártalmas lehet, de további veszélye, hogy hasonlóan egyéni lépések megtételére ösztönözhet másokat, végül kezelhetetlenül sok irányba húzva szét” a folyamatokat, teret engedve az immár elfogadhatatlan gazdasági nacionalizmus és protekcionizmus elıtt – mutatott rá. Topolánek ehhez még hozzátette: miközben a jelenben lépünk, „gondolnunk kell a holnaputánra is, mert a jövıt arra fogjuk majd építeni”. A cseh kormányfı amúgy következetesen kitért a Nicolas Sarkozy francia elnökhöz főzıdı viszonyát firtató kérdések elıl, hangsúlyozva, hogy nem fog a „médián keresztül üzengetni” francia kollégájának, akinek bizalmát és támogatását amúgy az általa vezetett elnökség továbbra is élvezi.
EP-választások: nincs siker e-technológia nélkül? 2009. február 11. – EUvonal/EP Sajtószolgálat Barack Obama amerikai választási gyızelme részben az olyan fórumokon való elektronikus kampányolásnak tudható be, mint a Facebook vagy a YouTube. A júniusi
európai parlamenti választások közeledtével jogosan vetıdik fel a kérdés: mennyiben és hogyan élnek az elektronikus kampányolás adta lehetıségekkel a képviselıjelöltek? Számos képviselı már rendelkezik saját bloggal, weboldallal, vagy rendszeres tagja valamely közösségi portálnak; ık úgy gondolják, ezen új technológiák nagyszerő lehetıséget biztosítanak a polgárokkal való kapcsolattartásra. Az Európai Parlament Sajtószolgálatának munkatársai errıl kérdezték az EP-képviselıket. „A Facebook a barátokkal és a támogatókkal való kapcsolattartás nagyszerő módja. A választópolgárok ezen keresztül hívják fel figyelmemet a helyi kérdésekre, politikustársaim pedig ötletek továbbadására és hálózatépítésre használják” – mondja Graham Watson, az EP liberális képviselıcsoportjának brit elnöke. Watson úgy véli, „az e-technológia kiemelkedı szerepet fog betölteni a jövıbeni európai választási kampányokban – regionális, nemzeti és európai szinten egyaránt”. A liberális politikus szerint ezáltal „hozzáférhetıbb és közvetlenebb módon szólhatunk az utca emberéhez”. A választások •
• •
•
Az Európai Unió országaiban 2009. június 4-e és 7-e között választják meg az Európai Parlament új tagjait a következı öt évre. Magyarország 22 képviselıt küldhet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésezı testületbe. Az európai parlamenti választáson a magyarországi pártlistákra magyar állampolgárok és – ha ezt kérelmezik – a más uniós tagállam polgáraiként Magyarországon élık szavazhatnak. Hasonlóképpen egy másik tagországban élı magyar állampolgár is kérheti, hogy ottani jelöltekre voksolhasson. Természetesen mindenki csak egy országban élhet választójogával.
Mások, mint a dán, szocialista Dan Jørgensen tudatosan kampánycélokra használják a nemzetközi közösségi portált: „Elég nagy erıfeszítést fektetek a Facebook-on és a weboldalamon keresztül történı kommunikációba. A választások közeledtével pedig fokozni fogom ezen erıfeszítéseimet”. Jørgensen, jóllehet nincs meggyızıdve arról, hogy az elektronikus technológiák ugyanolyan hatással lennének, mint az USA-ban, azok szerinte mégis „az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet fognak játszani az EPválasztásokon”.
Az EP második legfiatalabb képviselıje, a svéd, néppárti Christofer Fjellner számára a napi Forrás: EP Sajtószolgálat szintő blogírás a képviselıi tevékenység szerves része: „A választóim elvárják, hogy naponta beszámoljak nekik tevékenységemrıl. Ha nem értik, amit csinálok, nekem kell jobban kommunikálnom”. Az EP-ben elıször Richard Corbett (szocialista, brit) büszkélkedhetett saját bloggal, amire nagy szüksége is volt, hiszen, mint mondja „az EP-képviselık távolabb vannak a polgároktól, mint a nemzeti vagy a helyi politikusok. Ezért nagyszerő, hogy a hagyományos médián túl is vannak a polgárok rendelkezésére álló eszközök, hogy megismerhessék nézeteimet”.
Gazdaság és pénzügyek
Zöld jelzés a magyar banktámogatási csomagnak 2009. február 12. – BruxInfo Az Európai Bizottság csütörtökön (2009. február 12.) zöld utat adott annak a magyar támogatási csomagnak, amelynek célja – a pénzügyi világválságra adott válaszként – a piacok stabilizálása. Az Európai Bizottság csütörtökön jóváhagyta a magyar pénzintézetek javára nyújtandó támogatási csomagot, melynek keretében a jogosult hitelintézetek szigorú feltételek mellett juthatnak tıkéhez, valamint újonnan nyújtott rövid- és középtávú hitelek tekintetében garanciához. Stabilizálás A magyar csomag két, a pénzügyi piacokat stabilizálni szándékozó intézkedést tartalmaz: •
•
Egy feltıkésítési intézkedést, amely osztalékelsıbbségi részvények fejében új tıkét tesz elérhetıvé a hitelintézetek számára, hogy megerısíthessék tıkealapjukat az esetleges veszteségekkel szemben. Az állam 2009. március 31-ig különleges osztalékelsıbbséget biztosító részvényeket vásárolhat, amelyek elsıdleges tıkének minısülnek. Az intézkedés teljes mértékben összhangban van a bankok feltıkésítésérıl szóló bizottsági iránymutatással. Egy garanciaintézkedést, amely ellentételezés fejében 2009. június 30-a elıtt keletkezett, legfeljebb három (kellıen indokolt esetben öt) év futamidejő új tartozásokat fedezhet. A rendszerben alárendelt hitelek és bankközi betétek nem támogathatók. Az ellentételezés összhangban van az Európai Központi Bank (EKB) ajánlásaival.
Forrás: Európai Bizottság
A Bizottság úgy találta, hogy az intézkedések összhangban vannak az állami támogatásról szóló azon közleményeivel, amelyek útmutatóul szolgálnak a pénzügyi válság leküzdéséhez. A támogatást bárki igényelheti, idıben és hatályát tekintve azonban behatárolt, továbbá piacorientált ellentételezésrıl és megfelelı biztosítékokról gondoskodik annak érdekében, hogy a versenyre gyakorolt esetleges torzító hatások a lehetı
legcsekélyebbek legyenek. A testület ennélfogva arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási rendszer megfelelı eszköz a magyar gazdaságban fellépı komoly zavarok orvoslására, és mint olyan, összeegyeztethetı az EK-Szerzıdés vonatkozó rendelkezésével (87. cikk (3) bekezdés b) pont). Neelie Kroes versenypolitikai biztos szerint a magyar támogatási program „hatékony eszközt jelent a piacokba vetett bizalom megerısítésére és mindenekelıtt a reálgazdaság válsághelyzetben történı finanszírozására, valamint egyidejőleg biztosítékokat is nyújt a versenytorzítás korlátozására”.
Bécs regionális mentıcsomaggal segítene Kelet-Európán 2009. február 12. – BruxInfo Ausztria, amely több, jelentıs kelet-európai érdekeltséggel rendelkezı banknak is otthont ad, arra kérte az EU-t, hogy gazdaságélénkítı csomagjából 150 milliárd eurót a régió megsegítésére költsön, felhívva egyúttal a figyelmet arra, hogy a kelet-európai bankok bedılése az osztrák bankrendszert is magával ránthatja. Az osztrák bankoknak nagyjából 220 milliárd euró kelet-európai kintlévıségük van, és Bécs most attól tart, hogy a pénzügyi válság miatt ezt az összeget nem tudják majd visszafizetni a pénzintézeteknek. (Ausztria mellett még Svédország, Hollandia, Franciaország és Belgium számít a legnagyobb hitelezıknek a régióban.) Ausztria egyebek között emiatt is arra kéri az Európai Uniót, hogy a kelet- és közép-európai tagországok vonatkozásában a fizetési mérleg kiegyensúlyozására szánt 25 milliárd eurós keretet 100 milliárd euróra emelje meg. Bécs mindemellett azt szeretné, ha az EU ugyanerre a célra további 50 milliárd eurót különítene el, igaz, ennek kedvezményezettjei már az európai szomszédságpolitika résztvevıi, például az EU-tól keletre fekvı államok – például Ukrajna – vagy a Balkán országai lennének. Az összeget az elképzelések szerint az Európai Beruházási Banktól, az Európai Központi Banktól, és az EU kohéziós alapjából győjtenék össze. Az osztrákok elképzelései szerint egy efféle döntés lehetıvé tenné, hogy a célországok létrehozzák saját „mentıcsomagjaikat” és gazdaságélénkítı terveiket. Bár Ausztria már a pénzügyminiszterek keddi (2009. február 10.) találkozóján is felvetette javaslatait, ám Reinhold Lopatka pénzügyi államtitkár szerint a fogadtatás meglehetısen langyos volt. Az EUobserver szerint a leginkább Németország berzenkedik egy efféle tervtıl, attól tartva, hogy a költségek nagy része az ı kontóját terhelné meg. Az osztrákok azonban azzal érvelnek, hogy regionális mentıcsomag nélkül Kelet-Európa lassan bedılhet. „Egy európai család vagyunk. A kelet- és közép-európai országok ezen család leggyengébb gyermekei” – hangsúlyozta Christoph Leitl, az osztrák kereskedelmi kamara elnöke, hozzátéve, hogy gondját kell viselniük a gyengébb gyermeknek. „Ez közös felelısségünk” – húzta alá az osztrák kereskedelmi kamara vezetıje. Christoph Leitl mindehhez még hozzátette azt is, hogy ha Brüsszel nem tesz lépéseket, akkor majd megteszi helyette Moszkva, ám ez azzal is jár, hogy az oroszok szorosabb kapcsolatot építenek ki az érintett országokkal. „Jelenleg versengés folyik az EU és Oroszország között arról, hogy mely családhoz tartozik Kelet(-Európa)” – vélekedett a kamara elsı embere.
Elbocsátások helyett részmunkaidıt javasol az eurócsoport 2009. február 10. – EUvonal Az eurót használó tagállamokat tömörítı eurócsoport pénzügyminiszterei hétfın (2009. február 9.) Brüsszelben találkoztak, hogy megvitassák a gazdasági válság munkaerıpiacot érintı kérdéseit. A kihívások kezelésére a részmunkaidı fokozottabb alkalmazását javasolták.
A találkozó résztvevıi mindannyian arra számítanak, hogy a munkanélküliségi ráta 2009 folyamán még jelentısen emelkedni fog. Jean-Claude Juncker, az eurócsoportot vezetı luxemburgi miniszterelnök ezért felkérte az üzleti élet szereplıit, hogy a tömeges elbocsátások elkerülése érdekében igyekezzenek jobban élni a részmunkaidıs foglalkoztatás nyújtotta lehetıségekkel. Joaquín Almunia pénzügyi és gazdasági biztos az ülést követı sajtótájékoztatón hangsúlyozta: látnak arra lehetıséget, hogy a vállalatok a visszaesett termelés ellenére is inkább a részmunkaidıs foglalkoztatást alkalmazzák az elbocsátások helyett. A miniszterek egyetértettek abban, hogy célzott intézkedések segíthetnek szembenézni a jelenlegi munkaerıpiaci kihívásokkal, és ezek hosszú távon a gazdaság megszilárdulásához vezethetnek. Az ülésen megegyezés született arról, hogy az elbocsátottak részére biztosítani kell a munkahelyi képzést, illetve az átképzést is. Az unió országaiban mintegy 230 ezer ember vesztette el az állását csak tavaly decemberben, ezzel kétéves csúcsra, 8 százalékosra emelkedett a munkanélküliségi ráta az EU-ban. A Bizottság által az év elején kiadott rendkívüli gazdasági elırejelzés szerint a munkaerıpiaci növekedés az idei évben várhatóan negatívba fordul, és az unióban elıreláthatólag 3,5 millió munkahely szőnik meg a közeljövıben. Ennek eredményeképpen a munkanélküliségi ráta 2009-ben tovább emelkedhet, s akár megközelítheti a 9 százalékos arányt.
Környezetvédelem Európai városok az unió klímapolitikai céljai mellett 2009. február 10. – EUvonal A Bizottság kezdeményezésére a Polgármesterek Szövetsége keretében több mint 350 európai város – köztük Budapest – ünnepélyes keretek között vállalást tett arra, hogy nem pusztán teljesíti, hanem túlteljesíti az EU egyik fontos energiapolitikai célkitőzését, és 2020-ig 20 százalékkal mérsékli a széndioxid-kibocsátást. „Az Európában elıállított energia legnagyobb részét a városi területek használják fel, ezért az éghajlatváltozás ellen is a városoknak kell felvenniük a harcot, nekik kell kivívniuk a gyızelmet. Ez az oka – különös tekintettel a mostani nehéz helyzetre – annak, hogy ennyire fontos számunkra az a reménykeltı üzenet, amelyet az európai polgármesterek a Polgármesterek Szövetsége alapító okiratának aláírásával, a dokumentumban tett vállalásaik révén kifejeztek” – nyilatkozta Andris Piebalgs, az Európai Bizottság tagja. Luc Van den Brande, a Régiók Bizottsága elnöke az ünnepélyes aláíráson a következıket mondta: „Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogására vonatkozó ambiciózus európai célkitőzések csak akkor teljesíthetık, ha az európai helyi és regionális önkormányzatok partnerként fognak össze egymással. A Szövetség nem csupán a nagyvárosokat várja: kisebb városok, falvak és teljes régiók egyaránt bátran csatlakozhatnak az alapító okirat aláírásával, és megtehetik környezetvédelmi célú felajánlásukat. A Régiók Bizottsága most egy olyan hálózat létrehozásának lehetıségeit kutatja, amely segítené a Szövetség alapító okiratát aláíró városokat és régiókat bevált gyakorlati megoldásaik és tapasztalataik egymással való megosztásában.” Az ünnepélyes aláíráson több mint száz európai polgármester vett részt. A rendezvényen José
Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Andris Piebalgs energiaügyi biztos, Luc Van den Brande, a Régiók Bizottsága elnöke, Alejo Vidal Quadras, az Európai Parlament alelnöke, valamint öt városvezetı: Demszky Gábor Budapestrıl, Ole von Beust Hamburgból, Alberto Ruiz Gallardón Madridból, Jānis Birks Rigából és Bo Frank a svédországi Växjıbıl közösen elnökölt. Az ünnepséggel egy napon kezdte meg mőködését a Polgármesterek Szövetsége új honlapja, amely internetes portálként és támogató struktúraként egyaránt a részt vevı városok és a polgárok igényeinek kielégítésére törekszik. A www.eumayors.eu címen elérhetı új honlap hírekkel és képes beszámolókkal szolgál a szövetség mőködésérıl, és a részt vevı városokat is bemutatja.
Bel- és igazságügy Vízum nélkül utazhatunk számos egzotikus szigetre 2009. február 12. – BruxInfo Nemsokára vízum nélkül utazhatunk számos karibi szigetre, valamint Mauritiusra és a Seychelle-szigetekre – jelentette be csütörtökön (2009. február 12.) a Bizottság, miután jóváhagyta a Tanács hat országgal kötött kölcsönös beutazói vízummentességrıl szóló tervezetét. Rövid tartózkodás esetén a jövıben nem kell sem az európai közösség állampolgárainak a szigetekre utazáshoz, sem az érintett országok lakosainak az EU-ba vízumot igényelniük, miután a Bizottság csütörtökön jóváhagyta a Tanács tervezetét. Ennek alapján a jövıben maximum három hónapig tartózkodhatunk az Antiguán és Barbudán, a Bahamákon, a Szent Kitts és Nevis szigeteken, Mauritiuson, Barbadoson és a Seychelle-szigeteken. „Európát gyakran igazságtalanul ’európai erıdnek’ nevezik, ezért különösen nagy öröm számomra, hogy bejelenthetem hat országgal a vízummentességrıl szóló megállapodások ratifikációját, melynek köszönhetıen a szigetek lakossága és az EU polgárai egyaránt szabadon utazhatnak ezentúl” – közölte Jacques Barrot bel- és igazságügyi biztos. A megállapodás értelmében diplomata, szolgálati és egyszerő polgári útlevelekkel egyaránt vízummentesen utazhatnak a polgárok, ez alól egyedüli kivételt a fizetett munkájuk végett utazók jelentik, akikre az érvényes nemzeti szabályok érvényesek a jövıben is. Az EU-ból évente átlagosan 800 ezren utaznak a mostantól vízummentesen látogatható szigetekre.
Svájci „igen” a személyek szabad mozgására 2009. február 9. – EUvonal Svájcban vasárnap (2009. február 8.) népszavazást tartottak az EK és Svájc között létrejött, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásról. A szavazók többsége támogatásáról biztosította az egyezmény kiterjesztését Bulgáriára és Romániára.
Az alpesi ország 2008. december 12-én csatlakozott az Európai Unió határok nélküli térségéhez, a svájci parlament jobboldali pártjai azonban elég aláírást győjtöttek össze ahhoz, hogy a személyek szabad mozgásának kiterjesztésérıl Románia és Bulgária esetében népszavazás döntsön. A Svájci Néppárt, mely ellenezte a szerzıdés két új tagállamra való kiterjesztését, attól tart, hogy a román és bolgár munkavállalók veszélyeztethetik a hazai munkavállalók esélyeit a munkaerıpiacon. A támogatók – így a kormány – álláspontja ezzel szemben az volt, hogy a személyek szabad mozgása, amely a svájci állampolgárok részére is lehetıvé teszi a szabad munkavállalást az EU országaiban, elısegítheti Svájc gazdasági fejlıdését a hiányszakmák feltöltésével. A szavazók 60-40 százalék arányban megszavazták a megállapodás meghosszabbítását, és a legújabb tagállamokra való kiterjesztését. Az esetleges „nem” az EK és Svájc között érvényben lévı, a kereskedelmet, a szállítást és a mezıgazdaságot is érintı megállapodások felfüggesztését eredményezte volna.
Távközlés Több nyelven kell elérhetıvé tenni a 112-es segélyhívót 2009. február 12. – BruxInfo Minden országban több nyelven is elérhetıvé kell tenni a 112-es segélyhívószámot – közölte a Bizottság február 11-én. Ezt a napot a Tanáccsal és az EP-vel közösen az európai segélyhívószám napjának nyilvánították. Továbbra is az európai polgároknak csak a 24 százaléka tudja, hogy a 112-es hívószám általános segélyhívószám, melyet bármilyen vész esetén hívhat, legyen szó balesetrıl, tőzrıl vagy katasztrófáról. Ennek ellenére a 112 kapcsán készült felmérésben résztvevık 94 százaléka véli úgy, hogy szükséges és jó megoldás az összes tagállamban hívható egységes segélyhívószám. „Európában nagyobb nyilvánosságot kellene kapnia az európai segélyhívószám elérhetıségének. A bárki által bárhonnan hívható 112-es szám kapcsán elfogadhatatlan, hogy a lakosság kevesebb, mint negyede ismeri csak, valamint, hogy az azt hívó utazók nyelvi akadályokba üköznek a kezelıvel folytatott beszélgetésük során” – közölte Viviane Reding távközlési biztos. A felmérés szerint külföldi útjaik során a 112-ıt hívók 28 százaléka ütközött nyelvi akadályokba, annak ellenére, hogy 21 tagállam arról számolt be, hogy segélyhívó központjaik a 112-es számra érkezı hívásokat képesek angolul fogadni, míg 12 országban németül is, 11ben pedig franciául is elérhetı az ingyenes szolgáltatás. A 112 ismertsége tagországonként is erısen eltér, az olaszoknál alig 3 százalék ismeri, míg a cseheknél 58 százalék. Több országban igyekeznek ismertségét növelni, a bolgároknál a beutazókat sms-ben tájékoztatják, a finneknél február 11-e (11.2) a segélyhívás napja, a svédek a nyaralószezon elıtt médiakampányban népszerősítik, míg számos államban az autópályáknál, vasútállomásokon és reptereken hívják fel az utazók figyelmét rá.
Legutoljára Bulgária vezette be a 112-es hívószámot 2008 decemberében, s ezzel mind a 27 tagállamban egységesen elérhetıvé vált a segélyhívó.
ESEMÉNYEK 2009. február 17. Innováció, EU-programok és FP7 Keretprogram - Szakmai és pénzügyi lehetıségek a környezetvédelemben A szeminárium résztvevıi tájékoztatást kapnak az Unió FP7-es, kutatásfejlesztési keretprogramjáról, a hazai klaszterek jelenlegi szerepérıl, valamint megismerhetik a projektgenerálás gyakorlati aspektusait egy hazai, megvalósult kutatásfejlesztési programon keresztül. Szervezı: Enterprise Europe Network Helyszín: Budapest Kapcsolódó linkek: http://www.enterpriseeurope.hu/index.php?apps=3&r=1
2009. február 19. 17:00 Integrációs Klub A EUROPE DIRECT Szeged európai uniós információs iroda február havi Integrációs Klub rendezvényének témája: Az EU bıvítések hatása az európai energiapiaci ellátás biztonságára; A közép- és délkelet-európai országok energiafüggısége Elıadó: Kaderják Péter - a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetıje Részvételi szándékát jelezze Szekeres Ildikó irodavezetınél (
[email protected]). Helyszín: SZTE ÁJK Kari Társalgó (Szeged, Tisza Lajos krt. 54. III. emelet)
2009. február 27. A lisszaboni stratégia: kutatásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, szociális kérdések A lisszaboni stratégiát, s annak különbözı aspektusait veszi górcsı alá az a konferencia, melyet a 2011-es magyar EU-elnökséghez kapcsolódó szakpolitikai rendezvénysorozat keretében tartanak 2009. február 27-én, az MTA Politikai Tudományok Intézetében. A kezdeményezés célja egy olyan átfogó szakpolitikai konferenciasorozat rendezése, amely a magyar EU-elnökség idıszakára felméri és elemzi a magyar álláspontot az uniós szakpolitikai kérdéskörökben. Helyszín: az MTA Politikai Tudományok Intézete Bıvebb információ: http://www.2011eu.hu/index.php?mid=88
Folytatódik a Kapcsold k(i) kampány A Kapcsold k(i) országos éghajlatváltozás elleni kampány budapesti és vidéki helyszíneken szervezett Zöld Infónapokon és gerilla akciók keretében játékos formában tájékoztatja a lakosságot az energia-megtakarításról. A Zöld Infónapok keretében az érdeklıdık kipróbálhatnak egy energia-kerékpárt, amely szemlélteti, hogy saját izomerınkkel milyen háztartási gépet tudnánk mőködtetni. Egy lakásmakett pedig segít felfedezni egy helység energiapazarló pontjait. A gerilla akciók keretében Kapcsold k(i) jelmezbe öltözött figura ad személyes tájékoztatást a járókelıknek az energiatakarékosság jelentıségérıl. A játékos kedvőek a www.euvonal.hu/kapcsoldki honlapon elérhetı online játékot is kipróbálhatják, amelyben meg kell találni egy lakás azon pontjait, ahol kis odafigyeléssel megszüntethetı az energiapazarlás. A kampány a következı helyszíneken folytatódik: Zöld Infónapok Dátum 2009. február 17. 2009. február 18. 2009. február 19. 2009. február 22.
Helyszín Obi Obi Cora Mővészetek Palotája
Város Miskolc Nyíregyháza Debrecen
Cím Szentpéteri kapu 103. László utca 8-10. Kishatár u. 7
Idıpont 10:00 - 14:00 10:00 - 14:00 10:00 - 14:00
Budapest
Komor Marcell u. 1.
10:00 - 14:00
Gerilla akciók Dátum 2009. február 17. 2009. február 18. 2009. február 19.
Város Miskolc Nyíregyháza Debrecen
Helyszín Belváros forgalmas terei Belváros forgalmas terei Belváros forgalmas terei
Idıpont 11.00 - 17.00 11.00 - 17.00 11.00 - 17.00
STATISZTIKA, ELEMZÉS Hogyan mőködik az emisszió-kereskedelmi rendszer? Mintegy 15 ezer ipari létesítmény vesz részt 2005. január 1-je óta az Európai Unió Üvegházhatású Gázok Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerében (European Union’s Greenhouse Gas Emission Trading Scheme - EU ETS). A rendszer célja, hogy a legnagyobb létesítmények CO2-kibocsátását szabályozva csökkenjen a tagországok széndioxidkibocsátása, és így a rendszer fontos pillére legyen az Európai Unió Kiotói Jegyzıkönyvben vállalt céljainak teljesítésében.
A rendszer a gyakorlatban úgy mőködik, hogy többéves periódusokra elıre a résztvevı tagállamok meghatároznak egy közös felsı CO2-kibocsátási határértéket (emission cap) oly módon, hogy a bázisévhez képest a folyamatosan csökkenı határérték fokozatos kibocsátáscsökkenést eredményezzen. Majd az egyes periódusokra kiszámított összes kibocsátási kvótát lebontják az egyes tagállamokra és az ETS-ben résztvevı létesítményekre, és a kvótáknak megfelelı mennyiségő CO2-kibocsátási egységet (kibocsátási jogot) osztanak ki a létesítményeknek (1 egység 1 tonna CO2-kibocsátást fedez). A résztvevı ipari létesítményeknek évente el kell számolniuk a mért kibocsátásuknak megfelelı mennyiségő egységgel, és ha a kibocsátás magasabb, mint az egységekkel lefedett kvóta, akkor vagy a kibocsátást kell csökkenteniük, vagy kibocsátási egységeket kell vásárolniuk olyan résztvevıktıl, akiknek feleslegük van. Ha pedig egy létesítmény nem tudja fedezni a kibocsátását ETS-egységekkel, magas bírságot fizet: tonnánként 40 euró volt a bírság a 2005 és 2007 közötti elsı idıszakban, és 100 euró jelenleg, 2008 és 2012 között. Ráadásul a bírság megfizetésén túl a létesítményeknek a következı évben be kell mutatniuk a hiányzó egységeket. Az a lehetıség, hogy a kibocsátás csökkentése helyett a résztvevı cégek vásárolt egységekkel is megfelelhetnek az ETS-követelményeknek, ösztönzıen hathat azokra a szereplıkre, akik viszonylag egyszerően és költséghatékonyan tudnak kibocsátást csökkenteni. Az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer tehát komoly hatással van az európai gazdaságra, és megreformálhatja az áram- és hıtermelı szektor, valamint a nagy energiaigényő ipar üzletmenetét. Az Európai Unió az ETS segítségével szeretné elérni, hogy a globális hımérséklet emelkedése legfeljebb 2 °C-kal haladja meg az iparosodás elıtti értéket. Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság és az Európai Tanács korábban ismételten megerısítették az EU kötelezettségvállalását, miszerint 2020-ig – az 1990. évi értékhez képest – az EU legalább 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. További uniós célkitőzés, hogy a 2012 utáni idıszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodáshoz való hozzájárulásként 2020-ig – az 1990. évi értékhez képest – az EU 30 százalékos csökkentést valósít meg, amennyiben más fejlett országok is kötelezettséget vállalnak a kibocsátás hasonló mértékő csökkentésére, és ahhoz – felelısségvállalásuk és képességeik szerint – a gazdaságilag erısebb fejlıdı országok is megfelelı mértékben hozzájárulnak. Forrás: BruxInfo
