Az EU Tájékoztató Szolgálat hírlevele - 2009. február 6.
TARTALOM
1. HÍREK • • • • • •
A nagyprojektek lerontják a magyar teljesítményt Nem lesz többé „nemzetközi banktitok”? Az EP az uniós energiapolitika jövıjérıl Más tanulságot von le az EU és Moszkva a gázválságból Obama nem akar kereskedelmi háborúba keveredni az EU-val Abbász aktívabb szerepet várna a Közel-Keleten az EU-tól
2. ESZKÖZTÁR Rendezvények • • • • •
Az Európai Állampolgári Konzultáció magyar honlapjának elindítása Innováció, EU-programok és FP7 Keretprogram - Szakmai és pénzügyi lehetıségek a környezetvédelemben Integrációs Klub A lisszaboni stratégia: kutatásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, szociális kérdések Folytatódik a Kapcsold k(i) kampány
Statisztikák, elemzések • Mindent a kultúrák közötti párbeszédrıl
HÍREK Régiók, önkormányzatok A nagyprojektek lerontják a magyar teljesítményt 2009. február 5. – BruxInfo Hízelgı mérleget vont a Bajnai Gordonnal tartott hétfıi (2009. február 2.) találkozót követıen Danuta Hübner regionális politikáért felelıs biztos az eddigi magyar pénzfelhasználásról, miközben a budapesti kormánynak jószerével a felzárkóztatási források felhasználásának küszöbön álló könnyítése az egyetlen érdemi eszköze a gazdasági válság hatásainak enyhítésére. A magyar teljesítményt ugyanakkor jócskán
lehúzza a nagyprojekteket támogató kohéziós alapok viszonylag alacsony felhasználási foka. Nem fukarkodott a dicsérı jelzıkkel az EU regionális politikai biztosa a felzárkózási források lehívásában mutatott eddigi magyar teljesítményt illetıen, amikor hétfın Brüsszelben megbeszéléseket folytatott Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszterrel. Danuta Hübner „nagyon jó abszorpciónak” nevezte, hogy hazánk mostanra a 2004 és 2006 között az EU költségvetésébıl a legnagyobb strukturális alapból, a regionális fejlesztési alapból (ERDF) rendelkezésére álló támogatások 95 százalékát lehívta Brüsszelbıl, ami a biztos olvasatában annyit jelent, hogy a 6 hónappal meghosszabbított 2009. júliusi határidıig Magyarország képes lesz maradéktalanul felhasználni a pénzügyi keretet. Bajnai Gordon is megerısítette, hogy Magyarország gyakorlatilag 100 százalékon zár majd (a maradék 5 százalék kifizetését a zárás utánra tartja vissza a Bizottság - a szerk.). „Magyarország talán a legjobban teljesítı ország az uniós felzárkózási pénzek felhasználásában” – tett rá még egy lapáttal fınöke dicséretére Dennis Abbott szóvivı, aki szerint a magyaroknál hatékonyan mőködik a fejlesztési támogatások menedzselése és ellenırzése. A Bizottság által közzétett adatok azonban nem egészen támasztják alá ezt a kincstári optimizmust. A felzárkóztatási források (a négy strukturális alap és a kohéziós alap) egészét tekintve ugyanis Magyarország a sereghajtók közé tartozik az EU27-ek között, igaz a régi tagállamoknak jóval több idejük volt a 2000 és 2006 között rendelkezésre álló támogatások lehívására. Magyarország a 2004 és a 2006 közötti felzárkóztatási források (a négy strukturális alap és a kohéziós alap) tényleges felhasználásában 78 százalékos teljesítménnyel az EU25-ök (Bulgária és Románia csak 2007-ben lett tag) között hátulról a negyedik, csupán Szlovéniát, Lengyelországot és Ciprust elızi meg. A magyar teljesítményt egyértelmően a nagy közlekedési és környezetvédelmi projekteket finanszírozó kohéziós alap gyér lehívása húzza le: Brüsszel adatai szerint Budapestnek eddig a rendelkezésre álló keret 55 százalékát fizették csak ki (csak a lengyelek állnak rosszabbul az EU25-ök között), miközben Szlovákia és Litvánia például 70 százaléknál tart. Igaz, a 2000-2006 közötti kohéziós támogatások felhasználására adott határidı csak 2010-ben jár le. Másfelıl a legnagyobb strukturális alapból, a regionális fejlesztési alapból a rendelkezésére álló források 95 százalékát már lehívta Magyarország, ami a maximum, mivel a Bizottság a fennmaradó 5 százalékot csak a programok zárása után fizeti ki. A Bizottság legfrissebb, február 2-i állapotokat tükrözı adatai szerint Budapest a 2007-2013. között rendelkezésre álló felzárkózási (strukturális és kohéziós) alapok (összesen több mint 25 milliárd euró) felhasználásában viszont az élen jár. A legfontosabb strukturális alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF) eddig 30 millió eurót utaltak át Brüsszelbıl a magyar kincstárnak, ami a hétéves keret 7,08 százaléka. Ennél magasabb mutatóval jelenleg egyik uniós tagállam sem rendelkezik, bár 7 százalékkal többen is. Az EU27-ek átlaga eközben 5,41 százalék. Ami a nagy projekteket támogató kohéziós alapokat illeti, itt a 2007 és 2013 között elérhetı források 10,49 százalékát hívta le már Magyarország, bár a pénz döntı hányada elılegként került kifizetésre. A magyar kormánynak jószerével éppen az elılegként kifizethetı uniós keret tervezett megemelése és a kifizetés szabályainak egyszerősítése az egyetlen eszköze arra, hogy megpróbálja ellensúlyozni a gazdasági válságnak elsısorban a kis- és középvállalkozásokat sújtó hatásait. „Magyarország az aktív válságkezelés eszközét látja a felzárkózási
támogatásokban” – hangsúlyozta Bajnai, aki emlékeztetett rá, hogy hazánk nehéz költségvetési helyzete miatt nem élénkítheti számos más uniós tagállamhoz hasonlóan a gazdaságát. Hübner megerısítette, hogy a tagállamok képviselıibıl álló nagyköveti testület decemberi döntését követıen a várakozások szerint az Európai Parlament március 24-i ülésén végleg rábólint a regionális politika szabályaiban javasolt változtatásokra, zöld jelzést adva ezzel olyan intézkedések sorának, amelyek célja, hogy a nehéz idıkben megkönnyítsék a tagállamok számára az uniós regionális támogatások felhasználását. Magyarország a Bizottság javaslatainak megfelelıen az eredetileg tervezettnél 325,6 millió euróval több készpénzt kap Brüsszelbıl elıleg gyanánt, amivel leveheti a terhet a szőkülı források miatt társfinanszírozási nehézségekkel szembenézı magyar költségvetés válláról. A biztos rámutatott, hogy Magyarország ennek köszönhetıen csak idén 996 millió euró elıleget kap összesen (a strukturális és a kohéziós alapok egészét tekintve) az EU-tól. Bajnai a BruxInfo kérdésére emlékeztetett rá, hogy az elızetes, 2006-os becslések szerint az uniós felzárkóztatási források 0,7-1 százalékkal növelik majd a magyar GDP-t 2007 és 2013 között. Szerinte ugyanakkor jelenleg még nem lehet megmondani azt, hogy a Bizottság által most a pénzfelhasználásban javasolt könnyítések milyen hatást gyakorolnak majd a magyar GDP-re. A pénz felhasználását megkönnyítendı, a Bizottság kész a nagy, 15-25 millió euró összértékő közlekedési és környezetvédelmi projektek esetén már akkor átutalni az elsı támogatási összeget, amikor a projekt jóváhagyásra befut Brüsszelbe. Mindez azért figyelemreméltó, mert a Bizottság eddig csak a végleges jóváhagyást követıen utalta a pénzt. Budapest eddig 17 nagy beruházás tervét terjesztette jóváhagyásra Brüsszel elé, amelyek közül egy, Debrecen villamosközlekedésének projektje kapott zöld utat. A Bizottság tájékoztatása szerint elırehaladott állapotban van a miskolci és a szegedi villamos közlekedési, és a békéscsabai csatornázási és szennyvízprogram engedélyezése is. Bajnai Gordon elırejelzése szerint rövid idın belül további öt projektet hagy jóvá a kormány és küld meg engedélyeztetésre Brüsszelnek. Hübner a BruxInfo kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy a pénzelköltés szabályainak könnyítése nem jelenti azt, hogy a Bizottság lazítana a pénzfelhasználás ellenırzésén, aminek szabályai nem változnak. Másfelıl éppen az egyszerősítés révén csökkenthetik bizonyos hibák kockázatát. A múltban számos hiba fordult elı például az olyan rezsiköltségeknél, mint az áramköltség, ahol a támogatások kedvezményezettjeinek eddig elszámolást kellett benyújtaniuk. A jövıben viszont lehetıség lesz arra, hogy átalány formájában térítsék meg ezeket a költségeket. A magyar miniszter arról tájékoztatta a biztost, hogy a kincstár 40 százalékra emelte a kis- és középvállalkozásoknak, 35 százalékra pedig az önkormányzatoknak kifizetett elıleg nagyságát (strukturális alapok), továbbá több olyan módosítást is bevezetett az ügyintézésben, amelyek véleménye szerint 30 százalékkal lerövidítik idıben a papírmunkát. Ezek egyike, hogy a határidık túllépéséért a jegybanki alapkamatnak megfelelı kötbért kell fizetniük a hatóságoknak a támogatások kedvezményezettjeinek. A tagállamok csak úgy „falják” a felzárkóztatási pénzeket Az Európai Bizottságot is meglepte az az eredményesség, ahogy az EU27-ek felhasználták a 2000 és 2006 között rendelkezésre álló felzárkóztatási forrásokat – közölte szerdán (2009. február 4.) Danuta Hübner regionális politikáért felelıs biztos, aki szerint az abszorpciós képesség tekintetében mára teljesen eltőntek a különbségek a régi és az új tagállamok között.
Tavaly több mint 38 milliárd euró fejlesztési támogatást fizetett ki a strukturális és a kohéziós alapokból az Európai Bizottság a tagállamoknak, ami reményei szerint segítségükre lesz a gazdasági válság hatásainak enyhítésében. A 2008-as esztendı azért különleges év, mert ekkor járt le a 2000 és 2006-os pénzügyi idıszakban rendelkezésre álló felzárkóztatási támogatások felhasználására adott határidı (igaz ezt a Bizottság közben a gazdasági helyzetre való tekintettel fél évvel kitolta), miközben megkezdıdött az új, 2007 és 2013 közötti programok megvalósítása. A tagállamok az Európai Bizottság szerdán közzétett adatai szerint a 2000 és 2006 közötti támogatási keret 87,5 százalékát (a rendelkezésre álló 257 milliárd euróból 225 milliárdot) lehívták, s mivel Brüsszel a strukturális alapok esetében 2009. június 30-ig meghosszabbította a kifizetések határidejét, továbbá a kohéziós alapok felhasználásánál 2010 vége a határidı, a regionális politikáért felelıs biztos jó esélyt lát arra, hogy a záráskor nagyjából valamennyi támogatás felhasználásra kerül, amire még nem volt példa az EU történetében. „Kimagaslóan nagy a felhasználás mértéke, nem számítottunk ilyen kiváló eredményre” – szögezte le szerdai sajtóértekezletén Danuta Hübner, aki szerint mára egyáltalán nincsenek különbségek az abszorpciós képesség tekintetében a régi és az új tagállamok között, maximum egyes országok között. Hübner arra is felhívta a figyelmet, hogy a Bizottság által 2007 és 2008 folyamán a tagállamoknak kifizetett elılegek összege elérte a 18,1 milliárd eurót. A jelenlegi szabályok értelmében 2009-ben 5 milliárd euró kerülne kifizetésre elıleg gyanánt, ám a Bizottság a gazdaságélénkítési terv keretében további 6,25 milliárd euró megelılegezését javasolta a tagállamoknak. A tanács már rábólintott a szabályok módosítására, az Európai Parlament pedig március 24-i plenáris ülésén adja meg jóváhagyását. A regionális politikáért felelıs biztos szerint a tagállamokban már több mint 40 ezer projektet kiválasztottak, köztük 60 olyan nagyprojektet, amelyek értéke meghaladja a 25 millió eurót. Hübner külön is kiemelte Romániát és Magyarországot, amelyek úgymond „kivételesen gyorsan haladnak a kiemelt projektek kiválasztásával (hazánk eddig 17-et küldött el jóváhagyásra Brüsszelbe, amibıl egyet már el is fogadtak – lásd feljebb).
Gazdaság és pénzügyek Nem lesz többé „nemzetközi banktitok”? 2009. február 3. – EUvonal Az adócsalás elleni hatékonyabb küzdelem jegyében a Bizottság két új irányelv elfogadására tett hétfın (2008. február 2.) javaslatot. Ennek egyik fontos eleme, hogy a tagállamok banktitokra hivatkozva nem tagadhatják meg az adatok közlését, ha az információt kérı tagország adófizetıjérıl van szó. „A globalizáció korában az adócsalók kihasználják a tagállami adóhatóságok területileg limitált hatáskörét, ezért különösen fontos a hatékony együttmőködés és a kölcsönös segítségnyújtás elımozdítása az adóhatóságok között. Az átláthatóság, az egyszerő szabályokon nyugvó, gyors információáramlás kulcsfontosságú eleme az adócsalás megakadályozását célzó stratégiánknak” – nyilatkozta Kovács László adó- és vámügyekért felelıs biztos, majd hozzátette: „különösen nehéz elfogadni a banktitokra való hivatkozást,
Háttér •
A kölcsönös segítségnyújtást érintı jelenlegi szabályok 1977-bıl (77/799/EEC irányelv) és 1976-ból (76/308/EEC irányelv) származnak, amikor a tıke és a személyek áramlása még közel sem volt olyan mértékő, mint manapság. A szakirodalom szerint az adócsalás mértéke jelenleg a közösségen belül a GDP 2-2,5 százalékát teszi ki, ami 200-250 milliárd eurót jelent. A körhintacsalás mellett a legnagyobb problémát a csempészet, az alkohol- és cigaretta-hamisítás, és a közvetlen adók területén elkövetett adócsalások jelentik.
mikor ezáltal egy tagállam megakadályozza az adókötelezettség helyes megállapítását egy másik tagállam nézve”. adófizetıjére
A javaslat újdonságai közé tartozik az áfát és jövedéki adót kivéve minden adófajtára kiterjedı hatály, valamint – az adóhatóságok közti • együttmőködést elısegítendı – közös eljárási szabályok és információátadási mechanizmusok bevezetése. Emellett a javaslat • értelmében egyik tagállam sem tagadhatja meg az információ átadását banktitokra hivatkozva, ha az azzal védett információ egy másik tagállamban az ott belföldi adózónak minısülı személy adókötelezettségének megállapításához szükséges. Egy példával illusztrálva: a javaslat szerint egyik tagállam sem tagadhat meg információt a magyar adóhivataltól olyan magánszeméllyel vagy gazdasági társasággal kapcsolatban, akinek lakó-, illetve székhelye Magyarországon van. A javaslat célja, hogy az adóhatóságok hatékony segítséget nyújtsanak a másik tagállamból érkezı megkeresések során, mert jelenleg a behajtás iránti kérelmekkel érintett összegnek mindössze 5 százaléka folyik be ténylegesen a tagállami költségvetésekbe.
Energiapolitika Az EP az uniós energiapolitika jövıjérıl 2009. február 4. – EUvonal/EP-sajtószolgálat Uniós és tagállami vésztervekkel és gyorsan hozzáférhetı gáztartalékokkal készülne az EP az orosz-ukrán gázvitához hasonló krízishelyzetekre. A képviselık egész Európát behálózó gáz- és áramhálózatot építenének ki, és kiaknáznák a cseppfolyósított földgázban, illetve az atom-, a nap- és a szélenergiában rejlı lehetıségeket, 2050-re pedig még nagyobb kibocsátás-csökkentést és energiahatékonyság növelést javasolnak. Az EP képviselık kedden (2009. február 3.) az energiapolitikai stratégiai felülvizsgálatról készült jelentésrıl szavaztak. Az Európai Parlament az orosz-ukrán gázvita tanulságait levonva számos javaslatot vázol fel az Unió jövıbeli közös energiapolitikája számára, és arra kéri az Európai Bizottságot és a cseh elnökséget, hogy „az Európai Tanács következı ülésén egy új, ambiciózus és elıremutató diverzifikációs tervet terjesszen elı”. A jelentés szerint tagállami és uniós szinten mőködıképes vésztervet kell kidolgozni, amely lehetıvé teszi a koordinált fellépést és a tartalékok elosztását a krízis által érintett országok számára. A képviselık szerint az uniónak gyorsan hozzáférhetı gáztartalékokat kell kialakítania, és egy egységes, minden tagállamot összekötı gáz- és elektromosenergia-
hálózatot kell kiépítenie, amely észak-déli irányban halad, bekapcsolja Közép- és DélkeletEurópát, és összeköti a leginkább veszélyeztetett balti államokat a nyugat- és délnyugateurópai hálózattal. Az EU gázfogyasztásának több mint felét importálja, és ez 2030-ra akár 70 százalékra is emelkedhet. Így az Unió középtávon – az ambiciózus megtakarítási tervek ellenére – továbbra is függeni fog más országoktól – olvasható a jelentésben. Az EP szerint a jövıben a termelıés a tranzitországokkal kötött kereskedelmi, társulási és partnerségi, illetve együttmőködési megállapodásokba úgynevezett „energiabiztonsági záradékot” kellene felvenni, amely megtiltaná az ellátás kereskedelmi viták miatti szüneteltetését. Az EP emellett javasolja a Moszkvával még 1997-ben kötött partnerségi és együttmőködési egyezmény újratárgyalását és háromoldalú megállapodás megkötését kéri az EU, Oroszország és Ukrajna között, amely garantálja az EU-ba érkezı földgáz tranzitját az elkövetkezı években. Az EP egyetért az ellátási útvonalak diverzifikálásának tervével, különösen egy déli gázfolyosó kiépítésével, amely összekapcsolja a Nabucco, a török-görög-olasz és a déli áramlat csıvezetékeket. Az EP emellett az Algéria, Spanyolország, Franciaország és a kontinentális Európa teljes összeköttetését biztosító MEDGAZ projektet is támogatja. Az EPképviselık szerint megfelelı mennyiségő és minden tagállam számára hozzáférhetı cseppfolyósított földgázkészletre is szükség van. Ehhez pedig cseppfolyósító üzemek, tároló terminálok és gáz halmazállapotúvá visszaalakító telepek kellenek. Az EP-képviselık 2050-re a „20-20-20”-as klímapolitika célkitőzést „80-60-35”-re módosítanák, azaz legalább 80 százalékkal alacsonyabb üvegházgáz-kibocsátást, a teljes uniós energiafogyasztásban 60 százalékos megújuló energia-arányt valamint az energiahatékonyság 35 százalékos javítását tőznék ki célul. Az EP azt szeretné, ha a károsgáz-kibocsátás csökkentése és a megújuló energiaforrások arányának növelése után az energiahatékonyság terén is jogszabály kötelezné a tagállamokat és az uniót arra, hogy 2020-ra legalább 20 százalékos növekedést érjenek el. Az atomenergiának szerepelnie kell az uniós energiamixben, ezért – véli az EP – menetrendet kell kidolgozni a nukleáris beruházások megvalósítására. Az atomenergiát azonban a ma ismert lehetı legbiztonságosabb technológiai szinten kell használni, és a környezı országokkal is el kell fogadtatni az uniós nukleáris biztonsági szabványokat az erımővek építése, illetve felújítása során – olvasható a jelentésben. A képviselık szerint a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel közösen közös modelleket és eljárásokat kellene kidolgozniuk, annak megakadályozására, hogy az atomenergia békés célú felhasználása ne vezethessen a nukleáris fegyverek tömeges elterjedéséhez. A második energiapolitikai stratégiai felülvizsgálatról a március 19-20-án összeülı Európai Tanács is vitázni fog.
Külkapcsolatok Más tanulságot von le az EU és Moszkva a gázválságból 2009. február 5. – BruxInfo
Az Európai Bizottság szerint Moszkva az importvámok emelésével megszegi a G20-as csúcson született megállapodást, miszerint a felek tartózkodni fognak a protekcionista lépésektıl. Az Európai Bizottság Barroso elnökbıl és 9 biztosból álló küldöttsége pénteken (2009. február 6.) a Putyin vezette orosz kormánnyal találkozik Moszkvában, ahol a januári gázválság tanulságainak levonása lesz az egyik központi téma. Harmadszor tart közös találkozót pénteken, ezúttal Moszkvában az Európai Bizottság az orosz kormánnyal, amelyen a gazdasági válság elleni közös fellépés mellett a januári gázválság, a grúziai konfliktus, az orosz WTO-tagság nyitott kérdései és más kétoldalú témák lesznek a napirenden. Az azonban már a 2005 óta elsı ilyen jellegő találkozó elıtt nyilvánvalóvá vált, hogy a két fél eltérı következtetést von le a maga számára a januári gázválságból, ami két hétre orosz szállítás nélkül hagyta fél Európát. Bár Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet szerint Moszkva kész a piaci elveken alapuló együttmőködésre az energiapolitika terén, az Oroszország által ugyan aláírt, de soha nem ratifikált Európai Energia Charta a januári válság során „sokat vesztett hitelességébıl”. Hiába ratifikálta ugyanis Ukrajna a chartát, ez – az orosz érvelés szerint – nem tartotta vissza attól, hogy ne tegyen eleget tranzitország státuszából származó kötelezettségeinek. Ezért a nagykövet szerint az Energia Chartát felül kellene vizsgálni, vagy egy másik dokumentummal kellene felváltani. Az Európai Bizottságnál ezzel szemben úgy vélik, hogy a mostani krízis is megmutatta az Energia Chartában foglalt elvek jelentıségét. Ezek a kereskedelem, az átláthatóság, a harmadik fél infrastruktúrához való hozzáférésének biztosítása, a diszkriminációmentesség a gáztranzitban, a beruházások védelme és a vitarendezési mechanizmus. „Továbbra is az az álláspontunk, hogy a leendı EU-orosz szerzıdésnek (a partnerségi és együttmőködési megállapodást felváltó átfogó megállapodásnak, amit jelenleg tárgyalnak – a szerk.) az Energia Charta elveit tartalmaznia kell” – közölte a pénteki találkozó elıtt egy bizottsági illetékes. Csizsov nagykövet – aki az eseményt megelızıen találkozott a brüsszeli sajtóval – ugyanakkor a minimálisnál is kevesebb esélyt lát arra, hogy Moszkva a tárgyalásokon belemenjen egy olyan megoldásba, ami beemeli az általa elutasított Charta elveit a dokumentumba. A diplomata hozzátette, hogy a felek még nem kezdték meg a tárgyalásokat a szerzıdés energetikai együttmőködésrıl szóló részérıl, ezért túl korai volna még ennél többet mondani. Vlagyimir Csizsov számára mindenesetre a januári válság nem a gázszállításról, hanem a tranzitról szólt. Az egyik tanulság szerinte az, hogy csak akkor lehet energiabiztonságról beszélni, ha az a teljes ellátási láncra kiterjed, a szállítótól a tranzitországon át a fogyasztókig. A nagykövet szerint a válság az EU-orosz energia-párbeszéd és a korai elırejelzı rendszer továbbfejlesztésének fontosságát is aláhúzta – Moszkva úgy véli – és ezzel az EU is egyetért – , hogy a mechanizmust a tranzitországokra is ki kell terjeszteni. A diplomata azzal érvelt, hogy Európát nem érhette teljesen felkészületlenül a gázstop, hiszen az orosz kormányfıhelyettes már a Barroso bizottsági elnöknek december 22-én írt levelében felhívta a figyelmet erre a veszélyre. Moszkva szerint a válság arra is ráirányította a figyelmet, hogy Európának alternatív útvonalakra van szüksége a földgáz ellátás biztosításához. Ez Csizsov szerint magába foglalja a Gazprom által forszírozott Északi Áramlatot és a Déli Áramlatot is, amelynek megépítése a nagykövet szerint 2013 körül fejezıdhet be. Egy újságírói kérdésre, miszerint Oroszország beszállna-e a Nabucco gázvezeték projektbe, az orosz fıképviselı azt válaszolta, hogy az attól
függ, hogy az orosz államnak vagy orosz cégeknek szól a meghívás, és gázszállítóként vagy technológiát nyújtó partnerként számítanának hazájára. Az Európai Bizottságnál ugyanakkor egy illetékes minden alapot nélkülözı találgatásnak nevezte az orosz részvétel lehetıségét, ami szerinte nincs napirenden. Csizsov egyébként úgy véli, hogy a Nabucco kizárólag akkor lenne életképes, ha az iráni gázmezıkkel kötné össze az EU-t. „De ez vajon növelné-e Európa energiabiztonságát?” – tette fel a kérdést, utalva arra, hogy a Nyugat jelenleg rossz viszonyt ápol az iráni elnökkel. Az orosz nagykövet azt is cáfolta, hogy országa az ukrán gázvezetékrendszer feletti politikai ellenırzés átvételére törekedne. „Nem értem, hogyan lehetne politikai ellenırzést gyakorolni egy gázvezeték fölött?” – kérdezett vissza. Az Európai Bizottság Moszkva szemére hányja, hogy az autókra, az acélra és a háztartási mőszaki gépekre kivetett importvám felemelésével megsértette azt a G20-ak washingtoni találkozóján kötött egyezséget, hogy a felek a gazdasági válság ellenére tartózkodni fognak protekcionista intézkedések alkalmazásától. „Oroszország nem tartja tiszteletben a G20-as megállapodás szellemét” – mondta errıl egy uniós illetékes. Továbbra is függı kérdésnek számít az orosz WTO-tagság, amelynek nemzetközi jóváhagyását még számos politikai vita nehezíti. Az Európai Unió elsısorban a faexportra bevezetett büntetıvám, valamint az uniós exporttal szemben alkalmazott orosz állat- és növényegészségügyi intézkedések miatt nem hajlandó lezárni a kétoldalú tárgyalásokat és zöld utat engedni Moszkvának, mely emellett az állami tulajdonú kereskedelmi cégek és a mezıgazdasági támogatások kapcsán is vitában áll a külvilággal. Oroszország EU-nagykövete sajtótájékoztatóján emlékeztetett rá, hogy hazájában továbbra sincs konszenzus a WTOcsatlakozás ügyében, és elsısorban a helyi kis- és középvállalkozások aggódnak amiatt, hogy ez számukra hátrányos következményekkel jár majd. Csizsovnak ezzel együtt az a meggyızıdése, hogy mindent összevetve országának megéri belépni a Világkereskedelmi Szervezetbe, de ehhez meg kell találni a megfelelı kondíciókat.
Obama nem akar kereskedelmi háborúba keveredni az EU-val 2009. február 5. – EUvonal Nemzetközi és európai uniós nyomás hatására az Amerikai Egyesült Államok szenátusa kedden (2009. február 3.) módosította a gazdaságélénkítı csomagról szóló törvényjavaslat „Vásárolj amerikait!” elnevezéső cikkelyét. Az eredeti cikkely szerint a gazdaságélénkítı csomag keretében finanszírozott beruházásokhoz csak amerikai vas- és acéltermékeket, illetve feldogozott árukat lehetett volna felhasználni. A szenátorok által elfogadott módosítások azonban elıírják, hogy a törvényjavaslat minden cikkelyének összhangban kell állnia az Egyesült Államok Kanadával és az Európai Unióval kötött nemzetközi egyezményeivel. A Fehér Ház azonban hozzátette, hogy a közmunkaprogramokban továbbra is a belföldi feldolgozók részesülnek elınyben, de csak abban az esetben, ha ez nem sérti a meglévı kereskedelmi egyezményeket. Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke azért kényszerült a javaslat felvizezésére, mert azt számos kritika érte mind az EU, mind más országok részérıl, amely akár „kereskedelmi háborúhoz” is vezethetett volna. Az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelıs tagja is rosszallását fejezte ki a nyíltan protekcionista
intézkedéseket illetıen, míg az EU washingtoni nagykövete, John Bruton arra figyelmeztetett, hogy a „Vásárolj amerikait!” javaslat aláássa a nemrég beiktatott amerikai elnökbe vetett bizalmat. Az Európai Bizottság szóvivıje arra figyelmeztetett, hogy a cikkely érvényben maradása esetén az EU panaszt nyújt be a Világkereskedelmi Szervezetnél. Obama nyilatkozatában elismerte, hogy a világkereskedelem hanyatlása idején hiba lenne azt sugallni, hogy országa csak magával törıdik, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem kíván protekcionista színben „tetszelegni”.
Abbász aktívabb szerepet várna a Közel-Keleten az EU-tól 2009. február 5. – EUvonal/EP-sajtószolgálat Mahmúd Abbász, a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnöke szerdán (2009. február 4.), az EP strasbourgi plenárisán ismételten kérte az Unió képviselıit, hogy vállaljanak aktívabb szerepet a közel-keleti megbékélésben. Pöttering házelnök szerint egy nemzeti egyetértésben mőködı palesztin kormánnyal az Európai Unió is kész együttmőködni. Hans-Gert Pöttering EP-elnök a parlament ünnepélyes ülésén emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament nem maradt csendben a gázai konfliktus kirobbanásakor. „Követeltük az azonnali tőzszünetet, elítéltük az aránytalan mértékő izraeli válaszlépéseket, amelyek nemcsak a fegyveres erık, hanem a civil lakosság ellen is irányultak, és határozottan elítéltük a Hamász provokációit és rakétatámadásait is” – sorolta. Pöttering a palesztin belsı megbékélést a béke elıfeltételének nevezte mindkét fél számára. Szerinte „csak egy nemzeti egyetértésben mőködı kormány biztosíthatja a palesztin nép egységét”. Egy ilyen kormánnyal az Európai Unió is kész együttmőködni – tette hozzá. Abbász palesztin elnök szerint az izraeli támadások nemcsak a gázai infrastruktúra megrongálására, hanem a palesztin állam jövıjének szétzúzására is irányultak. „Ez a háború megsemmisítette a palesztin emberek vérrel-verejtékkel végzett munkájának gyümölcseit, és mindazt, amit a Palesztin Hatóság az elmúlt tizenöt év alatt felépített” – fogalmazott. Abbász beszédében azt mondta, az izraeli telepek továbbra is terjeszkednek, a palesztin és izraeli területet elválasztó fal tovább épül, és egyre több az útzár és az ellenırzı pont. „A telepesek még terroristatámadásokat is intéztek a palesztin földmővesek ellen az olajbogyó betakarítása idején” – tette hozzá. A palesztin elnök szerint Izrael nem állhat a nemzetközi és humanitárius jog felett, és minden egyes útelzárást meg kell szüntetni, hogy a segély, az áruk és az emberek szabadon bejuthassanak Gázába. A palesztin vezetı elmondta: elfogadják a békérıl és a Palesztinán belüli nemzeti megbékélésrıl szóló egyiptomi javaslatot, ugyanakkor számos olyan helyi erı van, amely nem teszi ezt meg, és az elszakadásért küzd. Hozzátette, fı céljuk a törvényhozói választások megtartása és a Palesztin Törvényhozó Tanács Izrael által letartóztatott tagjai szabadon engedésének kiharcolása. Abbász szerint az arab békekezdeményezés valójában már iszlám békekezdeményezés, amelyet az Iszlám Konferencia Szervezete is támogat. Ötvenhét iszlám ország kész rendezni kapcsolatait Izraellel, és a békéért cserébe földet biztosítani a zsidó államnak – mondta.
ESEMÉNYEK Az Európai Állampolgári Konzultáció magyar honlapjának elindítása Az Európai Állampolgári Konzultáció – a jövı Európájáról szóló páneurópai párbeszéd keretében – teret ad az állampolgároknak arra, hogy hallassák hangjukat a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság megoldásairól szóló vitában. A 2009-es konzultáció minden európai állampolgár számára lehetıséget biztosít az EU gazdasági és szociális jövıjének kialakításáról szóló vitában való részvételre. Az eszmecseréhez az állampolgárok a nemzeti honlapok online fórumain csatlakozhatnak. A magyar honlap az alábbi címen elérhetı: www.europai-allampolgari-konzultacio.eu. A honlap elindítása annak a folyamatnak az elsı lépése, mely 2009 májusában az Európai Állampolgári Csúcstalálkozón teljesedik ki. A nemzeti honlapok lehetıséget nyújtanak mindenkinek arra, hogy véleményüket megosszák ezekrıl a problémákról, és javaslataikkal segítsék a hazai és EU-s döntéshozókat. A vélemények jövı márciusban a 27 EU tagállamban megrendezett konzultáción kerülnek megvitatásra, közel 1500 – reprezentatív mintából kiválasztott – állampolgár részvételével. A tanácskozások eredményeit májusban, az Európai Állampolgári Csúcstalálkozón adják át a döntéshozóknak. A 2009-es konzultáció az Európai Bizottság társfinanszírozásával, a „Debate Europe” program keretében valósul meg. Ahogy Margot Wallström, a Bizottság alelnöke beszédében megfogalmazta: „Ez a projekt az állampolgári részvétel új modelljét teremti meg azáltal, hogy mind nemzeti és európai szinten, valamint online és offline módon is lehetıvé teszi a konzultációt.” A vitához a következı honlapon bárki hozzászólhat: http://www.europai-allampolgari-konzultacio.eu Emellett csatlakozhat a „European Citizens’ Consultation 2009” nevő Facebook csoporthoz is.
2009. február 17. Innováció, EU-programok és FP7 Keretprogram - Szakmai és pénzügyi lehetıségek a környezetvédelemben A szeminárium résztvevıi tájékoztatást kapnak az Unió FP7-es, kutatásfejlesztési keretprogramjáról, a hazai klaszterek jelenlegi szerepérıl, valamint megismerhetik a projektgenerálás gyakorlati aspektusait egy hazai, megvalósult kutatásfejlesztési programon keresztül. Szervezı: Enterprise Europe Network Helyszín: Budapest Kapcsolódó linkek: http://www.enterpriseeurope.hu/index.php?apps=3&r=1
2009. február 19. 17:00 Integrációs Klub A EUROPE DIRECT Szeged európai uniós információs iroda február havi Integrációs Klub rendezvényének témája: Az EU bıvítések hatása az európai energiapiaci ellátás biztonságára; A közép- és délkelet-európai országok energiafüggısége Elıadó: Kaderják Péter - a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetıje Részvételi szándékát jelezze Szekeres Ildikó irodavezetınél (
[email protected]). Helyszín: SZTE ÁJK Kari Társalgó (Szeged, Tisza Lajos krt. 54. III. emelet)
2009. február 27. A lisszaboni stratégia: kutatásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, szociális kérdések A lisszaboni stratégiát, s annak különbözı aspektusait veszi górcsı alá az a konferencia, melyet a 2011-es magyar EU-elnökséghez kapcsolódó szakpolitikai rendezvénysorozat keretében tartanak 2009. február 27-én, az MTA Politikai Tudományok Intézetében. A kezdeményezés célja egy olyan átfogó szakpolitikai konferenciasorozat rendezése, amely a magyar EU-elnökség idıszakára felméri és elemzi a magyar álláspontot az uniós szakpolitikai kérdéskörökben. Helyszín: az MTA Politikai Tudományok Intézete Bıvebb információ: http://www.2011eu.hu/index.php?mid=88
Folytatódik a Kapcsold k(i) kampány A Kapcsold k(i) országos éghajlatváltozás elleni kampány budapesti és vidéki helyszíneken szervezett Zöld Infónapokon és gerilla akciók keretében játékos formában tájékoztatja a lakosságot az energia-megtakarításról. A Zöld Infónapok keretében az érdeklıdık kipróbálhatnak egy energia-kerékpárt, amely szemlélteti, hogy saját izomerınkkel milyen háztartási gépet tudnánk mőködtetni. Egy lakásmakett pedig segít felfedezni egy helység energiapazarló pontjait. A gerilla akciók keretében Kapcsold k(i) jelmezbe öltözött figura ad személyes tájékoztatást a járókelıknek az energiatakarékosság jelentıségérıl. A játékos kedvőek a www.euvonal.hu/kapcsoldki honlapon elérhetı online játékot is kipróbálhatják, amelyben meg kell találni egy lakás azon pontjait, ahol kis odafigyeléssel megszüntethetı az energiapazarlás. A kampány a következı helyszíneken folytatódik: Zöld Infónapok
Dátum 2009. február 7. 2009. február 10. 2009. február 16. 2009. február 17. 2009. február 18. 2009. február 19. 2009. február 22.
Helyszín Jégterasz (Westend) Obi Obi Obi Obi Cora Mővészetek Palotája
Város
Cím
Idıpont
Budapest Szeged Eger Miskolc Nyíregyháza Debrecen
Váci út 1-3. Szatymazi u. 2 Rákóczi út 102. Szentpéteri kapu 103. László utca 8-10. Kishatár u. 7
10:00 - 14:00 9:00 - 13:00 12:00 - 16:00 10:00 - 14:00 10:00 - 14:00 10:00 - 14:00
Budapest
Komor Marcell u. 1.
10:00 - 14:00
Gerilla akciók Dátum 2009. február 9. 2009. február 10. 2009. február 11. 2009. február 16. 2009. február 17. 2009. február 18. 2009. február 19.
Város Kecskemét Szeged Gyula Eger Miskolc Nyíregyháza Debrecen
Helyszín Belváros forgalmas terei Belváros forgalmas terei Belváros forgalmas terei Belváros forgalmas terei Belváros forgalmas terei Belváros forgalmas terei Belváros forgalmas terei
Idıpont 11.00 - 17.00 11.00 - 17.00 11.00 - 17.00 11.00 - 17.00 11.00 - 17.00 11.00 - 17.00 11.00 - 17.00
STATISZTIKA, ELEMZÉS Mindent a kultúrák közötti párbeszédrıl Bár a kultúrák közötti párbeszéd európai éve már véget ért, ám a téma iránt érdeklıdık számos forrásból tájékozódhatnak a továbbiakban is. A különbözı szakértık bevonásával tavaly elkészült összesítés elérhetı lesz idén is a párbeszéd éve honlapján: http://www.parbeszed2008.eu/. Az Európai Bizottság honlapján a késıbbiekben elkészül egy külön oldal az év eredményeirıl, ahol interkulturális segédanyagok, kiadványok is letölthetıek lesznek (www.dialogue2008.eu). Az érdeklıdık az alábbi honlapokat böngészhetik: 1. A kultúrák közötti párbeszéd európai éve hazai honlapja: www.parbeszed2008.eu Az Európai Unió által meghirdetett programban az idei évet a kultúrák közötti párbeszéd témájának szentelték. 2. A kulturális különbségek honlapja www.interkulturalis.hu Az oldal a kultúrák sokszínőségének bemutatására készült, tesztekkel, tanulmányokkal linkekkel segít minket elkalauzolni más kultúrák világában. 3. Az Európai Bizottság kulturális honlapja: http://ec.europa.eu/culture/sharing-experience/ Az oldalon található linkek segítségével megismerhetı az EU tagállamainak kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos gyakorlata, valamint a Kultúrák közötti párbeszéd európai évével összefüggı hírek. Az Európai Bizottság honlapja az interkulturális párbeszédrıl: kutatások, dokumentumok, jó gyakorlatok, kapcsolódó linkek
http://www.interculturaldialogue.eu/web/index.php 4. Culture Source: http://www.culture-source.de/bib-e.htm Az oldal a kultúrák közötti kommunikáció könyvtáraként funkcionál. A keresés megkönnyítése érdekében szerzı, cím, ország, téma és kiadás éve szerinti kategóriákból lehet válogatni. Angol és német nyelven érhetı el. 5. http://book.coe.int/EN : Az Európai Tanács kiadványai – online könyvkeresı program. 6. http://www.ecml.at/doccentre: Az ECML az Élı Nyelvek Európai Központjának angol nyelvő könyvkeresı programja. 7. Intercultural Dialogue : http://www.google.com/search?hl=en&q=Intercultural+Dialogue Az oldalon a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos linkek kapnak helyet, melyekre kattintva bıvebb információt kapunk az érintett témakörrel kapcsolatban. 8. Interkulturális anyagok, hálózat – Intermundo http://intermundo.net/features.pl Az oldal egy kultúrák közötti fórumot hoz létre, melyen találunk az interkulturalitással kapcsolatos cikkeket, könyveket, kultúrfórumot és a témával kapcsolatos konferenciák bemutatását. 9. Interkulturális portál: http://interkulturalis.lap.hu/ A portálon az interkulturalitással kapcsolatos témákban találunk linkeket többek között olyan témakörökbe csoportosítva, mint az interkulturalitás témájában készült cikkek, egyes országok interkulturális jellemzıi, vagy az interkulturális képzési és tanulási lehetıségek. 10. Minden interkulturális: http://interkulturalis.lap.hu/ ; http://interkulturalis.linkcenter.hu/ Startlap linkcentere, melyen az interkulturalitással kapcsolatos linkeket találunk. 11. További linkek, szervezetek www.artemisszio.hu/tudastar Linkcenter az interkulturális oktatással, kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatosan. 12. Eurobarométer felmérés az interkulturális párbeszédrıl http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_217_sum_en.pdf Mit gondolnak az uniós polgárok az interkulturális párbeszédrıl, ık maguk hogyan viszonyulnak más kultúrákhoz, mennyire kommunikálnak velük? Magáncégeknek 1. Cultural Detective: http://www.culturaldetective.com/ A Cultural Detective az üzleti szféra szereplıinek kínál szellemi tıkét: termékeik lehetıvé teszik egy-egy ország kulturális jellegzetességeinek megismerését, amely hozzásegíti a vállalatokat az üzleti kapcsolatok kiépítéséhez – legyen szó üzleti partnereikrıl vagy külföldi munkavállalóikról. A termékek az interkulturális kapcsolatok neves szakértıinek közremőködésével születnek meg. 2. Culture and Management Consulting: http://www.cmc-net.org/aboutus.html A CMC multinacionális vállalatok, állami és civil szervezetek számára nyújt képzési szolgáltatást a kulturális érzékenységre alapozva a nemzetközi üzleti környezet sajátosságaiból kiindulva, a következı területeken: csapatmunka, vezetés, kommunikáció, fejlesztés, tárgyalási technikák, üzletvezetés. 3. Dialogin: http://www.dialogin.com/ A linket a DELTA Interkulturális Akadémia mőködteti, mely a kommunikáció, a kultúra és a menedzsment tudásalapú közösségeként jelenik meg a nemzetközi üzleti életben. A linken e témakörökben találhatóak cikkek és más hasznos információk. 4. Global Diversity @ Work: http://www.diversityatwork.com/ A TWI a munkaadóknak kíván segítséget nyújtani a sokszínőségen, a munkavállalók egyéni képességein és méltányosságon alapuló munkakörnyezet kialakításában, rámutatva, hogy ez a versenyképességet is javítja. A vállalat egyéni, csapat- és szervezeti felméréseket és képzéseket kínál.
5. Interkulturális kommunikáció, kultúraközi tréningek a munkahelyen www.kwintessential.co.uk A Cross Cultural Communication projekt oldala segítséget nyújt a gazdasági élet szereplıinek az interkulturális kommunikációban. Az oldalról interkulturális képzések, fordítások érhetıek el. 6. Interkulturális kompetencia mérése a munkahelyen http://www.incaproject.org/index.htm (CILT, the National Centre for Languages, UK) Az Egyesült Királyság minden ipari szektorában és szolgáltatásában figyelembe kell venni a multikulturális környezetet a munkahelyeken. A multinacionális foglalkoztatás során tekintettel kell lenni az eltérı kultúrával rendelkezı munkavállalókkal kapcsolatos tényezıkre. Az INCA projektet arra fejlesztették ki, hogy felmérje a munkavállalók kulturális integrációval kapcsolatos nehézségeit, és megoldásokat találjon ezekre. 7. Interkulturális tárgyalás és konfliktuskezelés a munkahelyen http://www.culture-atwork.com/ A website segítséget nyújt olyan vitás kérdések megoldásában, amelyek kultúrák közi eltérésbıl fakadnak akár a mindennapokban, akár az üzleti életben. 8. JB Intercultural Consulting: http://www.culture-at-work.com/A vállalat a szervezeteken belüli kulturális eltérésekbıl fakadó munkahelyi konfliktusok megoldásához nyújt segítséget mediátorok részvételével, illetve közvetítésrıl, tárgyalási készségekrıl és interkulturális kommunikációról szóló workshopokon keresztül. 9. Kulturális kommunikáció, kompetenciafejlesztés a nemzetközi üzleti életben http://www.dialogin.com A linket a DELTA Intercultural Academy mőködteti, melynek célja a tudásalapú közösség a kultúra és a nemzetközi üzleti élet területén. A linken e témakörökben találhatóak cikkek és más hasznos információk. 10. Testreszabott interkulturális képzések cégeknek www.culture-at-work.com/ 11. SIETAR: http://www.sietar.org/ A Kultúrák Közötti Oktatási, Képzési és Kutatási Szervezet a kultúrák közötti kapcsolatok területén dolgozó szakemberek és diákok legkiterjedtebb hálózata.
Tanároknak, diákoknak Hazai szervezetek: 1. Artemisszió Alapítvány - www.artemisszio.hu Az Artemisszió Alapítvány 1998 óta nonprofit közhasznú szervezetként mőködik. Az Alapítvány fiatal kulturális antropológusok kezdeményezéseként jött létre, akik elméleti tudásukat és tudományos kutatási eredményeiket a társadalmi és egyéni fejlıdés, és a nyitott gondolkodás kialakításának szolgálatába kívánják állítani. Az Alapítvány az interkulturális kommunikáció elméletének és gyakorlati alkalmazásának kutatása, terjesztése és felhasználása révén törekszik megvalósítani céljait, melyek a következık: - a különbözı kulturális, etnikai és társadalmi csoportok közötti párbeszéd és közeledés erısítése, a kölcsönös megértés elısegítése, - a hátrányos helyzető csoportok társadalmi integrációjának támogatása, - a nemzetközi kulturális és tudományos kapcsolatok erısítése, - interkulturális képzési programok, képzési anyagok és módszertan kifejlesztése és terjesztése. 2. Szabad Iskoláért Alapítvány – www.kooperativ.hu Az alapítvány szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar iskola – alap-, közép- és felsıfokon egyaránt – olyan hely legyen, ahol a benne lévı egyének belsı szabadsága kibontakozik, önbecsülésük megerısödik és fejleszthetik azokat a készségeiket, amelyek
segítenek a másokkal való együttmőködésben. Ennek érdekében a következı tevékenységeket fejti ki: Szakmai szolgáltatás Pedagógiai kutatás Taneszköz-fejlesztés Iskolaválasztási tanácsadás Pedagógus-továbbképzés Szülıi csoportfoglalkozások Könyvkiadás; könyvesbolt mőködtetése 3. Ec-Pec Alapítvány: www.ecpec.hu/Az Ec-Pec Alapítvány célja olyan átfogó programok és projektek megvalósítása, amely a perifériára szorult társadalmi csoportok esélyegyenlıségének elısegítéséhez járulnak hozzá, elsısorban az oktatás és képzés területén. A 2001-ben létrejött Alapítvány célja a Lépésrıl lépésre gyermekközpontú pedagógiai módszertan elterjesztése a hátrányos helyzető, elsısorban roma gyerekeket nevelı óvodákban, iskolákban. Az új stratégiák kidolgozásakor a társadalmi befogadást elısegítését célul tőzı programok már nemcsak pedagógusoknak, hanem a civil társadalom szereplıinek is szól. 4. Kurt Lewin Alapítvány: www.kla.hu Kurt Lewin Alapítvány célja, növelni a társadalmi és állampolgári ismeretekhez való hozzájutás lehetıségét, megelızni a társadalmi együttélés során kialakuló csoportközi konfliktusok elmérgesedését, és növelni az állampolgárok társadalmi aktivitását. Szolgáltatásai között oktatási – pedagógustréning – és kutatási tevékenység szerepel. Nemzetközi szervezetek: 1. The European Federation for Intercultural Learning: http://efil.afs.org/efi_en/homeAz EFIL egy európai szintő szövetség az interkulturális tanulás elısegítése érdekében. A szövetségben 22 önkéntességen alapuló európai nonprofit szervezet vesz részt, amelyek a világ 50 országában kínálnak tanulmányi mobilitási lehetıséget diákoknak, fiatal felnıtteknek és tanároknak. 2. IAIE: http://www.iaie.org/0_home.htm Az Interkulturális Oktatás Nemzetközi Szervezete elméleti és gyakorló pedagógusok számára szervez workshopokat, szemináriumokat és konferenciákat a sokszínőség és méltányosság jegyében az oktatás területén és rendszeresen megjelenteti az Interkulturális Oktatás folyóiratot. 3. SIETAR: http://www.sietar.org/A Kultúrák Közötti Oktatási, Képzési és Kutatási Szervezet a kultúrák közötti kapcsolatok területén dolgozó szakemberek és diákok legkiterjedtebb hálózata.
