VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: 220 88/814-111, 88/412-150
[email protected] www.bekeltetesveszprem.hu VEMBT szám: …./2016. FOGYASZTÓ szám alatti lakos (a továbbiakban: Fogyasztó) az ……székhelyű VÁLLALKOZÁS ellen, akit az eljárásban ………… ügyvezető képviselt – elállási jog érvényesítése és vételár visszafizetése miatt – indított fogyasztói jogvita keretében, a Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa az alábbi ajánlást teszi: „A Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa ajánlja a Vállalkozásnak, hogy a Fogyasztó által üzlethelyiségen kívül kötött szerződés keretében megrendelt lágy lézer készülék vásárlásától való elállás jogszerűségét, határidőben történt bejelentését vegye figyelembe és a vételárként a Fogyasztó által megfizetett kettőszázezer Ft-ot, az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse vissza.” Az ajánlás elleni fellebbezést a törvény kizárja! Indokolás I. A Fogyasztó a Veszprém Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalához benyújtott és onnan a Békéltető Testülethez áttett beadványában a következőket adta elő: Több emberrel együtt részt vett a VÁLLALKOZÁS termékbemutatóján, ahol természetgyógyászatról és a lágylézerről volt szó. Elmondták, hogy a készülék, mivel uniós támogatást kapott, az eredeti 400.000 Ft helyett csupán 200.000 Ft-ba kerül. Az elhangzott előadás szerint a lágylézernek jótékony hatása van a vérre, nagyon sok betegséget rövid idő alatt helyreállít, gyógyító sugaraival. Az előadás hatására vett egy ilyen készüléket, de az semmilyen jótékony hatással nem volt rá, ezért a jogügylettől el akart állni. Írásba foglalt elállási nyilatkozatát a Vállalkozás munkatársa nem volt hajlandó átvenni tőle, helyette kapott egy másik lágylézer készüléket. Kérelme arra irányult, hogy a Békéltető Testület segítsen neki jogai érvényesítésében. Felvetette, hogy bizonyításra szorul a készülék hitelessége, annak forgalomba hozhatósága és az uniós támogatottság is. Kérelméhez másolatban a következő iratokat csatolta: A lágylézer terméktájékoztatója, amely a termék pozitív tulajdonságainak reklámozásán kívül, már a bevezető köszöntő részben arról tájékoztatja a vevőket, hogy a cég a tevékenységét kizárólag üzlethelyiségben végzi, ebből adódóan a termék átvétele után elállást nem tudnak elfogadni; egy másik Kft. keltezés nélküli számláját arról, hogy lágylézer kezelésért 10.000 Ft-ot fizetett részükre; a VÁLLALKOZÁS 2016. július 8-án kelt nyugtáját, 190.000 Ft-ról; a VÁLLALKOZÁS logójú jegyzet papíron, kéz-írással, a természetgyógyász és a főorvos elérhetőségeit; egy olvashatatlanul halvány, de biztosan keltezés és aláírás nélküli jegyzőkönyvet vásárlói kifogásról, amelyen a VÁLLALKOZÁS bélyegző lenyomata van két helyen is; egy 2016. július 18-án kiállított jótállási jegyet, és egy hat hónapig érvényes ingyenes orvosi konzultációra jogosító utalványt, amelynek kelte 2016. július 18. II. a) A Békéltető Testület elnöke, a Fgytv. 29. § (2) bekezdése értelmében a beérkezést követő 8 napon belül megvizsgálta, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörét az eljárást megindító elnök szerint, a Fgytv. 2. és 18. § alapozza meg. E szerint 2. § „s)1 fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével,
1
Megállapította: 2015. évi CXXXVII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2015. IX. 11-től.
biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy, 18. §(1)2 A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.” A testület illetékességére vonatkozóan a Fgytv. 20. §-a tartalmaz előírást, melynek alapján szintén nincs akadálya a Veszprém megyei testület előtti eljárásnak. [20. § (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.] Miután a testület eljárási jogosultságát az elnök megállapította, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, tértivevényes levélben megtörtént a Vállalkozás tájékoztatása a Fogyasztói panaszról, illetve az üggyel kapcsolatos lehetőségeiről, illetve kötelezettségeiről (pl. válaszirat, okiratok csatolása, stb.). A meghallgatást 2016. ……….. napjára tűzte ki az elnök. Ezzel egyidejűleg a Fogyasztó is tájékoztatást kapott jogosultságairól, illetve az eljárás menetéről. A Vállalkozásnak küldött kiértesítés tartalmazta [Fgytv. 29. § (8), (11) – (12) bekezdései alapján], hogy a panaszra vonatkozó írásbeli nyilatkozatukat [amelyben a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről kell álláspontjukat közölni, illetve meg kell jelölniük az állításaikat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, és csatolniuk kell azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkoznak], az értesítés átvételét követő 8 napon belül küldjék meg. Ezzel együtt nyilatkozni kellett arról is, hogy a testület döntésének alávetik-e magukat (eseti alávetés). A Felek a felhívásra az eljáró tanácsba tagot nem jelöltek. A testület elnöke a Fgytv. 25. § (4) bekezdése alapján egyedül eljáró tagot jelölt ki, aki ugyanolyan jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az eljáró tanács illetve a tanács elnöke. Az egyedül eljáró tanácstag csak jogi végzettséggel rendelkező személy lehet. A kijelölt tag jogi szakvizsgával is rendelkezik, így megfelel az előírásoknak. b) A Vállalkozás válaszirata 2016. ………….. érkezett meg. A válasziratban a Vállalkozás eseti alávetési nyilatkozatot nem tett, bejelentette, hogy az eljáró tanácsba tagot nem jelöl. A Vállalkozás a válasziratában kifejtette, hogy a Fogyasztó „a „……. Konzultációs központban” járt és különböző un. non invazív méréseken vett részt. Ezt követően az egyéb szolgáltatásokat végző társaság munkatársa a panaszost társaságunk által jogszerűen működtetett üzletébe irányította, ahol saját akaratából, kedvezményes áron terméket vásárolt.” A Vállalkozás megerősíti, hogy a szerződéskötés a Fogyasztóval a Vállalkozás üzletében történt, ennek megfelelően a jogszabály elállási jogot nem biztosít a vásárló számára és kérelmét ezért utasították el. Előadták, hogy az elállást tartalmazó iratot a jogszabályi előírásoknak megfelelően megválaszolták. Utaltak arra, hogy álláspontjuk szerint, társaságuk a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el, az nem sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008.évi XLVII törvényt. Leírták, hogy csatolják az üzlet bejelentését és annak tudomásul vételét igazoló iratokat, de a válasziratnak egyetlen melléklete sem volt. III. a) A meghallgatásra a kitűzött időben került sor, amelyen a Fogyasztó megjelent. A Fogyasztó az eljáró tag személyével kapcsolatosan kifogást nem emelt. Az eljáró tanács elnöke röviden tájékoztatta a Fogyasztót, hogy a Fgytv. alapján milyen döntések hozhatók a békéltető eljárásban. Egyezően a kiküldött értesítőn szereplő tájékoztatással, kiemelte, hogy a békéltető testületi eljárás során a fő cél a felek közötti egyezség létrehozása (Fgytv. 30. §). Mivel ilyen ajánlatot a Vállalkozás a válasziratban nem tett, ezért erre jelen eljárásban nincs lehetőség.
2
Megállapította: 2015. évi CXXXVII. törvény 3. § (1). Hatályos: 2015. IX. 11-től.
VEMBT szám: ……/2016.
2/6
A törvény szerint a békéltető testület akkor hozhat a bepanaszolt vállalkozásra nézve kötelező érvényű (és így akár bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető) határozatot (Fgytv. 32. § a) pont), ha a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról a vállalkozás előzetesen, vagy legkésőbb a döntésig nyilatkozik (alávetés). Ilyen nyilatkozatot a Vállalkozás nem tett. Ha nincs ilyen nyilatkozat – amennyiben az eljáró tanács elfogadja a fogyasztó álláspontját (részben, vagy egészében) - akkor a Vállalkozás számára ajánlást (Fgytv. 32. § b) pont) fogalmaz meg. Már itt is jelezte a tanács elnöke, hogy ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, és azt a Fogyasztó a testületnek bejelenti, a békéltető testület a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – a törvényben írt egyéb feltételek teljesülése esetében – nyilvánosságra hozza, a fogyasztó nevének megjelölése nélkül (Fgytv. 36. § (1) bekezdése). Más esetekben a békéltető testület eljáró tanácsa megszünteti az eljárást [Fgytv. 31. § (3) bekezdés a)-d) pontok], vagy a kérelem elutasításáról dönt (Fgytv. 32/A. §). b) A Fogyasztó nyilatkozatában fenntartotta az írásban benyújtott kérelmében írtakat. A Fogyasztó elmondta, hogy postaládájában A VÁLLALKOZÁSRA utaló reklámanyagot talált. Ezen kívül telefonos úton invitálta a Vállalkozás a …….. Egészségügyi Centrumba, ahol termékek nincsenek kihelyezve, termékértékesítést nem végeznek, a központban portaszolgálat működik recepciósokkal, a bejáratnál a Vállalkozás szakembereinek névsora, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások (pl. kedély- és közérzetjavító kezelések, lágylézer, frekvencia terápia, non invazív diagnosztikák) sora került feltüntetésre. A Fogyasztó elmondta, hogy a recepción kívül van egy elfüggönyözött rész a vizsgálatok céljára és egy nagyobb szoba, ahol mintegy 15 fős hallgatóság fér el. Elpanaszolta, hogy rokkant nyugdíjas, 35 éve súlyos cukorbeteg, napi 5 inzulin injekciót kell kapnia. A Vállalkozás reklám anyaga és telefonos meghívása azért keltette fel érdeklődését, mert a különböző kezelésektől egészségi állapota jelentős javulását helyezték kilátásba. A természetgyógyászatról és lágylézerről szóló előadás, valamint a termékbemutató 2016. ……-án volt. Az előadást …….. tartotta, aki hangsúlyozta, hogy rengeteg tapasztalattal rendelkezik, járt Kínában és Amerikában is. A vizsgálatok néhány percig tartottak. Először a mutató ujjára tettek egy valamilyen géphez csatlakoztatott csipeszt. A berendezésről azt mondták, hogy a vér oxigénfelvevő képességét méri. Esetében ez 99 volt (mértékegység nélkül), a számot a gép képernyője is mutatta. Ezt követően a doktornő alaposan belenézett a szemébe és megcsipkedte a bőrt a kezein és az arcán. A vizsgálat után a doktornő felírta egy kis postai boríték nagyságú blokkra, hogy milyen termékeket kell fogyasztania. Ezek: fehérfagyöngy, mustármag por, salvus víz, ginko biloba, körömvirág, és szódabikarbóna. A Fogyasztó az eredeti iratot a meghallgatáson bemutatta. Mindezek után úgy vélte, hogy szüksége van a lágylézerre és megrendelte. Ennek bizonyítására a Fogyasztó a meghallgatáson csatolta be a termékbemutató napján kelt vásárlói tájékoztató másolatát. A tájékoztató szerint a terméket egyedileg gyártják, és azt üzlethelyiségben értékesítik, ezért a megrendelés után a jogügylettől elállni nem lehet. Ugyancsak csatolta a fogyasztó a szintén a bemutató napján kelt tartozáselismerő nyilatkozat másolatát. Az irat azt tartalmazza, hogy 120.000 Ft értékben vásárolt a Kft-től, amiből 10.000 Ft-ot fizetett ki. Az iratot a Vállalkozás nevében nem írta alá senki, azon a jogosult aláírásának helyén a másik Kft pecsétje és egy olvashatatlan szignó van. Az, hogy milyen terméket vásárolt ez alkalommal, nincs az iraton feltüntetve. Megjegyzendő, hogy a jótállási jegyen a 3. pontban, a fogyasztási cikk gyártója, vagy importőreként egy fővárosi cég neve, címe és pecsétlenyomata látható. A Fogyasztó telefonos értesítés után ment be a VÁLLALKOZÁS rendelőjébe, ahol befizetett 190.000 forintot, megkapta a készüléket és a korábban már becsatolt nyugtát. A lágylézer feltűnően kopott, karcolt borítású, használt volt. 10 napig használta, közben néha nem is működött, semmilyen javulást vagy jótékony közérzetjavulást nem érzett. Tíz nap múlva, a készülékkel kapcsolatos észrevételeit és elállási nyilatkozatát kézírással megírta és személyesen bevitte a Vállalkozás rendelőjébe, ahol a termékbemutató, a vizsgálat és előadás is volt és ahol korábban a készüléket megkapta. Levelét a recepción dolgozó hölgynek akarta átadni, de az rá sem nézett, az átvételt kereken megtagadta. Közölte, hogy itt semmiféle kérelmeket nem fogadnak el és nem írnak alá. A bevitt készüléket ugyanakkor átvette és adott helyette egy másikat. Ez alkalommal készült a jegyzőkönyv, amelyet egyik fél sem írt alá. A meghallgatásra a Fogyasztó elhozta az eredeti indigós példányt, azon a garanciális csere ténye és a készülékek száma szerepel. A Fogyasztó a meghallgatásra elhozta és bemutatta a készüléket is, amelynek származási helye
VEMBT szám: ……/2016.
3/6
magán a terméken nem volt feltüntetve. Kérdésre előadta, hogy a 10.000 forintos vételár részt a bemutató alkalmával fizette be, és lágylézer kezelésről szóló számlát kapott róla egy másik Kft-től. Összesen a lágylézerért 200.000 forintot fizetett, ennek a visszafizetését kéri, tekintve, hogy elállását jogszerűnek tartja. III. a) Az eljáró tanács a döntés meghozatalakor az alábbi jogszabályi rendelkezésekre volt figyelemmel: A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény „2. § 27. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak” A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 4. §-a szerint: „E rendelet alkalmazásában 13. üzlethelyiség: a) bármely ingatlan, ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja;” „14. üzlethelyiségen kívül kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés, a) amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötöttek meg;” „11. § (1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a) a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, i) a 20. § szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. §-ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról;” „20. § (1) Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. (…) (2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát a) termék adásvételére irányuló szerződés esetén aa) a terméknek,(…) a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától;(…) számított tizennégy napon belül gyakorolhatja. (3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az e §-ban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.” „21. § (1) Ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik” „22. § (1) A fogyasztó a 20. §- ában biztosított jogát (…) b) az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja.(…) (3) A 20. §-ban meghatározott jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a 20. § (2) bekezdésében, (…) meghatározott határidő lejárta előtt elküldi. (4) A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a 20. §-ban meghatározott jogot e §-sal összhangban gyakorolta.” „23. § (1) Ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. (2) A 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza.” A cégeljárásról a cégnyilvánosságról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7.§ (2) bekezdése, amelynek értelmében telephely a tevékenység gyakorlásának a létesítő okiratban foglalt tartós, önállósult üzleti
VEMBT szám: ……/2016.
4/6
letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen van. A fióktelep pedig olyan telephely, amely a székhelytől eltérően más településen van. Az eljáró tanács a www.e-cegjegyzek.hu internetes oldalon közzétett cégadatok alapján megállapította, hogy a Vállalkozás bejegyzett telephellyel/fiókteleppel sehol nem rendelkezik. A közzétett cégnyilvántartásban kizárólag a székhely van feltüntetve. A Fogyasztó kérelméből és a meghallgatáson megismert körülményekből kitűnik, hogy a szerződést a Fogyasztó nem a Vállalkozás üzletében kötötte. A szerződéskötés helyszínének üzlet jellegét a Vállalkozás az eljárásban semmilyen módon nem igazolta, annak ellenére, hogy a kiértesítésben is hivatkozás történt a Fgytv. 29. § (8) bekezdésében előírt, a bizonyítékok csatolásának kötelezettségére. A Fogyasztó által a meghallgatáson előadottak alapján a lágy lézer készülék megrendelésére egy termékbemutatót követően, üzlethelyiségen kívül kötött szerződéssel került sor. A Fogyasztó által elmondottak azt is valószínűsítik, hogy a termék bemutatása során a jelenlévő vendégeket bizonyos információk elhallgatásával (pl. a termék származási helye), a készülék használat pozitív hatásainak hangsúlyozásával, vizsgálatokkal és másfél órás előadás tartásával bírták rá a megrendelésre. Figyelemmel arra, hogy a szerződést üzlethelyiségen kívül kötötték, a Vállalkozás az elállási jog érvényesítését jogellenesen zárta ki. A Fogyasztó a szerződéstől jogszabályi határidőn belül írásban elállt. (Megjegyzi az eljáró tanács, hogy a vonatkozó 45/2015. (II. 26.) Korm. rendelet alapján – mivel a szerződéskötést megelőzően a Vállalkozás nem tájékoztatta a Fogyasztót az őt megillető elállási jogról, sőt e tekintetben kifejezetten félretájékoztatta -, az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodott.) A Vállalkozásnak 14 napos határidőn belül vissza kellett volna fizetnie a Fogyasztó részére a befizetett 200 000 Ft-ot. b) A benyújtott dokumentumok, a meghallgatáson előadottak alapján az eljáró tanács a Fogyasztó által előadottakkal egyezően állapította meg a tényállást. Mindezekre tekintettel az eljáró tanács a Fogyasztó panaszát alaposnak találta és megállapította, hogy a jogszerű elállást követően a befizetett összeg visszautalásának elmaradásával a Vállalkozás nem tartotta be a vonatkozó jogszabályt. A Fogyasztó előadása életszerű volt, a Békéltető Testülethez beküldött, a bejelentéséhez csatolt – levelezéseket tartalmazó – dokumentációban foglaltak alátámasztják állítását, ezért a rendelkező részbeni döntést a Fgytv. 32. § b) pontja alapján hozta meg az eljáró tanács. Az ajánlás elleni fellebbezést a Fgytv. 34. (2) bekezdése zárja ki, a jogorvoslati lehetőségek szigorú szabályait 34. § (2)-(4) bekezdései tartalmazzák, illetve a 35.§ előírásai szerint lehet kezdeményezni – az ott írt feltételek szerint – kijavítását. A Fél, az ajánlás részére történt kézbesítéstől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Veszprém Megyei Törvényszéktől (8200 Veszprém, Vár u. 19.) amennyiben a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló törvény (Fgytv.) vonatkozó rendelkezéseinek, b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból. A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Veszprém Megyei Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. [Fgytv 34. § (3), (4), illetve (5) bekezdése]
VEMBT szám: ……/2016.
5/6
Az eljáró tanács tájékoztatja a Fogyasztót, hogy az ajánlás teljesítése a Vállalkozásra van bízva, azt sem a Békéltető Testület, sem más hatóság, vagy bíróság kikényszeríteni nem tudja. Azt is a Felek tudomására hozza, hogy a Fgytv. 34. § (1) bekezdése értelmében a tanács ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét fizetési meghagyás, bírósági eljárás keretében kísérelje meg érvényesíteni, vagy más eljárást kezdeményezhet az összeg visszafizettetése érdekében. Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó (…) az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.” Kéri az eljáró tanács, hogy ezt az ajánlás kézhezvételétől számított 65 nap elteltével tegye meg. Az eljáró tanács tájékoztatja a Vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakról: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a Fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a Vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza. Az eljáró tanács tájékoztatja a Fogyasztót, hogy a termék hitelessége, szabványossága illetve az esetleges uniós támogatás meglétének kiderítéséhez hatósági jogosítványai és jogszabályi felhatalmazása nincsenek. Az eljáró tanács felhívja a Felek figyelmét, hogy mivel a Fgytv. 30. § (3) bekezdése szerint „Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.” – csak akkor hozhatja bármelyik fél nyilvánosságra az eljárás adatait, illetve a hozott döntést, ha ahhoz a másik fél hozzájárulását bírja. Veszprém, 2016. ………... az eljáró tanács elnöke
Kapja: 1. 2. 3.
FOGYASZTÓ – tértivevénnyel VÁLLALKOZÁS – tértivevénnyel Irattár
VEMBT szám: ……/2016.
6/6
