Prepared by/Készítette: Agrárhaszon Kommunikációs Kft. Address/Postacím: Budapest, 1461 Pf.: 306. E-mail:
[email protected] Phone/Telefon (Belgium): +32.488.292.170 Phone/Telefon: (Magyarország) +36.20.444.0653 Figyelem! A hírlevelet másolni, terjeszteni, abból idézni vagy adatokat átvenni csak az Agrárhaszon Kommunikációs Kft. hozzájárulásával lehet!
Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés
EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél May 2009./2009. május 17. szám
Contents/Tartalom:
Magyarország 5 éve az EU-ban – mérleg (Budapest, 2009. 05. 01.)…… ……….......…4. oldal Megjelent a Nemzeti Minőségi Díj pályázat (Budapest, 2009. 05. 02.) ………….......…6. oldal Összefogtak a dinnyekereskedők Dél-Békésben (Budapest, 2009. 05. 02.) ……………6. oldal Nem kell korlátozni a sertéskereskedelmet? (Budapest, 2009. 05. 04.) …………..……7. oldal Már nem kell fizetni tenyésztési hozzájárulást! (Budapest, 2009. 05. 04.) ………….....7. oldal Magyarország az élbolyban bioetanol gyártásban (Brüsszel, 2009. 05. 05.) …….......…7. oldal Bírósági nem a Monsanto GMO-kukorica ügyében (Brüsszel, 2009. 05. 06.) …………8. oldal
Jogtalannak tartja az EU az orosz sertéshúsembargót (Brüsszel, 2009. 05. 06.) …….....9. oldal Ad vagy elvesz az EU, beleértve a magyar kormányt? (Brüsszel, 2009. 05. 06.) .......…9. oldal Nincs uniós miniszteri alku a dohánytermékek adójáról (Brüsszel, 2009. 05. 06.) ...…10. oldal Nincs influenzajárvány a sertéseknél (Budapest, 2009. 05. 06.) …………………...…10. oldal Véget érhet az amerikai-európai vámháború (Brüsszel, 2009. 05. 07.) ……….........…11. oldal Ötszörösére nőtt az ÚMVP előlegének igénylési díja (Budapest, 2009. 05. 07.) …..…12. oldal Az EU drágítaná a szalámit (Brüsszel, 2009. 05. 07.) ………………………….......…13. oldal Új EU-s pénzek vidékfejlesztésre, szélessávú internetre (Brüsszel, 2009. 05. 07.) …...13. oldal Nem fizethetik a termékdíjat a termelők (Budapest, 2009. 05. 08.) ……………......…14. oldal Főként az Alföldön károsított az aszály (Budapest, 2009. 05. 08.) …………..….....…14. oldal Állami támogatás jégeső elhárításra (Budapest, 2009. 05. 11.) ……….....................…15. oldal Támogatás a szőlő lepárlására (Budapest, 2009. 05. 11.) …………………….….....…16. oldal Állatvédelmi előírásokat szavazott meg az EP (Brüsszel, 2009. 05. 12.) …….….....…16. oldal Lecsengett a termelői árrobbanás a mezőgazdaságban (Budapest, 2009. 05. 12.).....…16. oldal Még mindig nincs döntés az SPS-ről (Budapest, 2009. 05. 14.) ..……………….....…17. oldal Irodát nyitott az ITD Hungary Szolnokon (Budapest, 2009. 05. 14.) ………............…18. oldal Folyósítják az agrárágazati fejlesztések előlegeit (Budapest, 2009. 05. 14.) …………18. oldal A szőregi rózsatöveket segítő bemutatóterem nyílt (Budapest, 2009. 05. 14.) ….....…19. oldal Uniós pályázat az agrártámogatások értékelésére (Brüsszel, 2009. 05. 15.) …….....…20. oldal Telephely-fejlesztésre írtak ki pályázatot (Budapest, 2009. 05. 15.) …………….....…20. oldal Kevesebb gabona lehet az idén az unióban (Budapest, 2009. 05. 15.) …………......…21. oldal Az alapvető élelmiszerekre 15 százalékos áfa? (Brüsszel, 2009. 05. 16.) ……….....…22. oldal Márciusban is csökkentek az agrárárak (Budapest, 2009. 05. 16.) …………...….....…22. oldal Élelmiszer- és agrárgazdasági világfórum Budapesten (Budapest, 2009. 05. 16.) ....…24. oldal Újabb uniós pályázat a szakképzés fejlesztésére (Brüsszel, 2009. 05. 18.) ………...…25. oldal
2
Történelmi jelentőségű fejlesztések a csatlakozással (Brüsszel, 2009. 05. 18.) …....…25. oldal A magyar agrárium fél évtizede az Európai Unióban (Budapest, 2009. 05. 19.) ......…26. oldal Elkészült a nyugat-bácskai régiófejlesztési terv (Budapest, 2009. 05. 19.) ………...…27. oldal Akár harmadával is kevesebb lehet a kalászos (Budapest, 2009. 05. 19.) ……….....…27. oldal Negyvenmillió euró magyar kis- és középvállalatoknak (Brüsszel, 2009. 05. 20.) ...…28. oldal Vidékfejlesztési pénzek az egykori cukros térségeknek (Budapest, 2009. 05. 20.) ......29. oldal Idénymunkásokkal növelné a foglalkoztatást a kormány (Budapest, 2009. 05. 21.) .…30. oldal II. Országos Agráripari Konferencia: Válságban is nyereség (Budapest, 2009. 05. 21.)...31. oldal
Románia: felére csökkenhet a búzatermés (Budapest, 2009. 05. 21.) ………….......…33. oldal Akár százmilliárd forintos kár is lehet az aszály miatt (Budapest, 2009. 05. 22.) ….…33. oldal Körút az agrár-környezetgazdálkodás népszerűsítéséért (Budapest, 2009. 05. 25.) ..…34. oldal Halászati beruházási támogatások (Budapest, 2009. 05. 25.) ……………………....…36. oldal A tehenek is tüntettek Brüsszelben (Brüsszel, 2009. 05. 26.) ………........................…36. oldal ÚMVP és az MNVH - tények és tervek (Budapest, 2009. 05. 27.) ………...............…37. oldal Támogatás nem termelő mezőgazdasági beruházásokra (Budapest, 2009. 05. 27.) ………39. oldal
Az állattenyésztés támogatására 430 milliárd forint (Budapest, 2009. 05. 27.) ………40. oldal Uniós górcső alatt a bolti élelmiszerárak (Brüsszel, 2009. 05. 28.) ……………......…40. oldal Újra lesz géptámogatás (Budapest, 2009. 05. 28.) ……………………………….....…41. oldal Agrár-környezetgazdálkodási támogatás igényelhető (Budapest, 2009. 05. 28.) ......…41. oldal A magyarok tudják legnehezebben fizetni a rezsit (Brüsszel, 2009. 05. 29.) …………42. oldal Brüsszel: jobb tájékoztatást az agrártermékekről (Brüsszel, 2009. 05. 29.) ………..…43. oldal Agrárkamarai javaslatok az aszálykárok enyhítésére (Budapest, 2009. 05. 30.) …...…43. oldal
3
Newsletter/Hírlevél Magyarország 5 éve az EU-ban – mérleg Magyarország európai uniós tagsága sikertörténet, sok ezer megvalósult és kifizetett projekt, több száz milliárd forintnyi fejlesztés, átlag fölötti forráslehívási arány, és több mint tízezer nyertes pályázó jelzi mindezt - áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által, az ország ötéves uniós tagsága kapcsán készített összegzésben. Az NFÜ összegzése megállapítja: a világgazdasági válság idején különösen megmutatkoznak az uniós tagság előnyei. Szinte 100 %-os kifizetések Az NFÜ leszögezi: a csatlakozás után megindult és 2008 decemberére szinte lezárult I. Nemzeti Fejlesztési Terv során a különböző kiírásokra 42.459 pályázatot adtak be, és több mint 685 milliárd forint összértékű, 19 ezer kifizetés történt (a kifizetések szinte 100 százalékban megvalósultak). Jól vizsgáztunk Az elmúlt öt év alatt a 12 ezernél több lezárult projekt és a forrásfelhasználás európai összehasonlításban is magas aránya - 94 százalék, míg az uniós átlag 90,6 százalék, amivel Magyarország az újonnan csatlakozott országok között az 5. helyen, míg az összes tagállam között az első tízben szerepel - mind azt jelzik, hogy nem csak az intézményrendszer, hanem a pályázók is jól vizsgáztak - derül ki az összegzésből. Kecsegtető második ciklus Az első fejlesztési időszak tapasztalatait értékelve alakították ki a második ciklusra szóló Új Magyarország Fejlesztési Tervet. A 2007-2013 közti időszakban Magyarország számára 24,9 milliárd euró (közel 9 ezer milliárd forint) uniós forrás áll rendelkezésre, amelynek 55 százaléka (3.900 milliárd forint) már 2007-2008 folyamán megnyílt a pályázók számára. A dokumentum szerint Magyarország ebben a ciklusban is élen jár a lehetőségek kiaknázásában, elsőként írt ki uniós pályázatokat, és 2007 végén már nem csak előleg formájában, hanem ténylegesen megindított projektekért is kért átutalást az Európai Uniótól. Ez év április végéig 2.267 milliárd forintot ítélt meg az intézményrendszer a nyertes pályázóknak, emellett közel 7.750 szerződést kötöttek meg, több mint 1.810 milliárd forint értékben. 313 milliárd forintot már átutaltak, és 1.607 projektet sikeresen befejeztek. A Jeremie Magyarországon elsőként indította útjára 2007 őszén a kis- és középvállalkozásoknak szánt Jeremie mikrohitel programot. Napjainkra közel 1.100 vállalkozás jutott így hitelhez, több mint 5,82 milliárd forint értékben, mikrohitel és garancia termékekre azonban már 65 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a programban részt vevő pénzügyi közvetítőkkel.
4
Hátrányos helyzet előnyben A fejlesztések során kiemelt figyelem irányul a hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztésére. A regionális és a humánerőforrás-fejlesztési forrásokból 2009 és 2013 között mintegy 100 milliárd forintot különít el az ország ezekre a célokra. A területi egyenlőtlenségek felszámolását és az egyenlő esélyek megteremtését célozza az oktatás fejlesztésére szánt 650 milliárd forint is. A Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében 102 milliárd forintból 350 intézmény újul meg, amelyet a felsőoktatás hasonló volumenű infrastrukturális fejlesztése kísér (77 milliárd forint összegben). Nagy projektek Az uniós tagországok közül Magyarország nyújtotta be a legtöbb nagyprojektet, azaz olyan beruházás tervét, amely értékéből kifolyólag (13 milliárd forint, illetve környezetvédelmi beruházásoknál 6,5 milliárd forint) kormányzati döntést és brüsszeli jóváhagyást egyaránt igényel. Ez év április végéig a kormány 22 nagyprojektet hagyott jóvá, amelyből 20-at küldött ki Brüsszelbe. A projektek összes támogatási értéke meghaladja a 884 milliárd forintot, teljes beruházási értékük pedig az 1140 milliárd forintot. Öt fejlesztési terv esetében már az Európai Bizottság támogató döntése is megszületett. A nagyprojektek és kiemelt projektek sorában olyan óriásberuházások szerepelnek, mint Debrecen, Miskolc és Szeged villamoshálózatának fejlesztése, a nemzetközi jelentőségű vasútvonalak korszerűsítése, a budapesti 4-es metró megépítése, a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt, Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése, a pannonhalmi főapátság fejlesztése, valamint a Szabadság híd felújítása. Határokon át A schengeni határellenőrzési rendszerhez történő csatlakozás megkönnyítésére Magyarország 165,8 millió euró támogatásban részesült, míg a hamarosan lezáruló Interreg programok keretében 2004-től több mint 17 milliárd forintot fordíthatott a határon átnyúló üzleti, környezet- és természetvédelmi, illetve kulturális együttműködések ösztönzésére. Az Európai Területi Együttműködések keretében, 2013-ig 170 milliárd forintnyi uniós támogatást fordíthatnak a magyarországi megyék és a szomszédos régiók határon átnyúló fejlesztésekre. Építőipar és kisvállalkozások Az összegzés kitér a nemzetközi gazdasági válság hatásának enyhítésére indított programokra is. Két nagy pillére van annak a fejlesztéspolitikai programnak, amelynek elsődleges célja, hogy Magyarországon a lehető legtöbb, a válság által veszélyeztetett munkahely megvédhető legyen. Az egyik pillér egy 1.400 milliárd forintos csomag, amely közvetlen válságkezelő eszközökkel igyekszik megerősíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat. A másik pillére egy 1.800 milliárdos csomag, amely alapvetően a nagy munkaigényű építőiparon keresztül fejti ki hatását a válsággal szemben. A beruházás-élénkítő csomag révén egyebek között 267 iskola, 23 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 kilométer vasúti, és mintegy 350 kilométer közúti beruházás valósulhat meg. Budapest, 2009. 05. 01. ___________________________________________________________________________
5
Megjelent a Nemzeti Minőségi Díj pályázat Megjelent a 2009. évi Nemzeti Minőségi Díj elnyerésére szóló pályázati kiírás - közölte a pályázati rendszert lebonyolító Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület. A jelentkezési szándékot 2009. június 29-én 16 óráig kell jelezni, a pályázati anyagot legkésőbb 2009. július 23-án 16 óráig kell benyújtani a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesülethez. A pályázat célja a minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek tevékenységének elismerése. A cím elnyerésére jelentkezhetnek a termelői, szolgáltatói, közszolgáltatói tevékenységet végző belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, amelyek megfelelnek a részletes pályázati feltételekben rögzített követelményeknek. Nem pályázhatnak az elmúlt öt évben Nemzeti Minőségi Díjat nyert szervezetek, illetve jogutódaik, tanácsadó cégek. A beérkezett pályázatokat a Nemzeti Minőségi Díj Bizottság bírálja el szakértők bevonásával. A bizottság javaslatát a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter terjeszti elő döntésre a miniszterelnöknek. Az idén négy díj ítélhető oda termelő és szolgáltató területen kis- és közepes méretű, nagyméretű, valamint nagyméretű szervezet üzleti egysége és a közszolgáltatói kategóriákban. Budapest, 2009. 05. 02. ___________________________________________________________________________
Összefogtak a dinnyekereskedők Dél-Békésben A tavalyi dinnyeszállítási anomáliák miatt kiszámíthatatlannak ítélik a külföldi vevők a magyarországi piacot ezért elfordultak a a magyar dinnyétől - mondta a közelmúltban megalakult Magyar Dinnye Szövetsége Közhasznú Egyesülete elnöke, Simonka György, aki maga is termelő, illetve kereskedő. "Külföldi vásárlóink folyamatos szállítást, korrekt árakat és kiváló minőséget várnak el a magyar kereskedőktől, s ezt csak úgy tudjuk biztosítani, ha összefogunk" - mondta Simonka. Hozzátette: az egyesületbe alapító tagként 15 olyan kereskedő lépett be, akik a medgyesegyházi térségből eddig a külföldre szánt dinnye 70-80 százalékát vásárolták fel és továbbították a külpiacra. Az elnök kiemelte, hogy a jövőben fel kívánnak lépni a dinnyepiacot hátrányosan befolyásoló feketekereskedelemmel szemben, hiszen a telephellyel és szakértelemmel, valamint minőségbiztosítással nem rendelkező nepperek gyakran leverik az árakat a külpiacokon. Jobb érdekérvényesítés "Megtehetik, mert nem ügyelnek a minőségre, nem fizetnek adót, így olcsóbban tudják a külföld felé értékesíteni a dinnyéjüket, ami végső soron azt jeleneti, hogy a szabályosan dolgozó és adót fizető magyar kereskedő is kénytelen csökkenteni a felvásárlási árát, ha el kívánja adni a megtermett dinnyét" - hangsúlyozta. Simonka György az érdekérvényesítéssel kapcsolatban bizakodó, mert az egyesületnek már több pártoló tagja is van, akik között vetőmag kereskedőket és áruházakat, illetve más szakmai szervezetet is meg lehet találni. Visszaeshet az idei termés A várható dinnyetermésről szólva elmondta, hogy éppen a tavalyi bizonytalanságok miatt visszaeshet a termés mennyisége, hiszen egyrészt kisebb az idei termőterület, másrészt a gazdák spórolnak a növényvédő szerekkel is. Az időjárás mindazonáltal eddig kedvezett a
6
dinnyének, s ha továbbra is minden jól alakul, akkor a szokásos július elseje előtt akár már két héttel hamarabb megkezdődhet az idei dinnyeszezon. Budapest, 2009. 05. 02. ___________________________________________________________________________
Nem kell korlátozni a sertéskereskedelmet? Négy nemzetközi szervezet is arra hívta fel a figyelmet a hétvégén, hogy az új H1N1 vírus nem jelent kockázatot a sertéshúsból készített termékek fogyasztására. Természetesen a szokásos élelmiszer-biztonsági előírások betartása mellett. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) mellett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és az Állategészségügyi Világszervezet közös közleményében azt hangsúlyozta, hogy nincs szükség újabb óvintézkedésekre a sertéshús-kereskedelmet érintően. A közlemény válasz arra, hogy mintegy 15 ország, köztük Oroszország és Kína korlátozta több amerikai államból a sertéstermékek behozatalát. Indonézia, Ukrajna, a Fülöp-szigetek és Szerbia az A/H1N1 vírus fertőzési gócpontjaiból tiltotta be a sertéstermékek behozatalát. A nemzetközi szervezetek ugyanakkor arra szólították fel az állategészségügyi hatóságokat, hogy működjenek együtt az egészségügyi szervezetekkel, tájékoztassák azokat a sertéstelepeken tapasztalt esetleges szokatlan megbetegedésekről. A CFIA, a kanadai élelmiszer-egészségügyi hatóság egy albertai sertésállománynál diagnosztizálta a betegséget, de közlése szerint az élelmiszer-ellátást semmi sem veszélyezteti, s a kanadai disznóhús változatlanul biztonságos, megfelelő hőkezeléssel fogyasztásra alkalmas. Budapest, 2009. 05. 04. ___________________________________________________________________________
Már nem kell fizetni tenyésztési hozzájárulást! Még mindig érkeznek befizetések a gazdálkodóktól tenyésztési hozzájárulás címén, holott a befizetési kötelezettség már januárban megszűnt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) emlékeztet arra, hogy 2008. január 1-jével érvényét vesztette a tenyésztési hozzájárulásra vonatkozó jogszabály. A tárca tájékoztatása szerint annak a mezőgazdasági termelőnek, aki 2008. január 1. óta a korábban érvényes számlaszámra tenyésztési hozzájárulást fizetett, írásban kell kérnie az FVM költségvetési és gazdálkodási főosztályánál a 2008-2009. évre teljesített befizetések visszafizetését. A kérelemben olvashatóan fel kell tüntetni a kérelmező nevét, pontos címét (irányítószám, város, utca, házszám), bankszámlaszámát, és a befizetett összeg tételes összesítését. Csak az ezer forintnál nagyobb tételeket fizetik vissza - tájékoztat a szaktárca. Dékány András, az FVM szóvivője elmondta: ez év január 1. és március 24. között a gazdálkodók 28,9 millió forintot fizettek be tenyésztési hozzájárulás címén. Ebből eddig mintegy 1,7 millió forintot fizettek vissza a gazdálkodóknak. Budapest, 2009. 05. 04. ___________________________________________________________________________
Magyarország az élbolyban bioetanol gyártásban Magyarország az ötödik helyen áll a bioetanolt termelő uniós országok mezőnyében - derül ki az ágazat szereplőit tömörítő brüsszeli eBio jelentéséből. Az Európai Unióban 2003 óta 7
exponenciálisan bővül a bioetanol-gyártás."Tavaly is nagy mértékben, éves szinten közel 60 százalékkal nőtt a termelés" - mondta Rob Vierhout, az eBio főtitkára. A szervezet jelentése szerint tavaly összesen 2,82 milliárd liter bioetanolt állítottak elő az unióban működő gyárak, egy évvel korábban 1,8 milliárd liter volt a teljes kibocsátás. Többszörösére nőtt a termelés Az ágazat történetének első bő tíz évében, 1993 és 2004 között 60 millióról 525 millióra nőtt az éves termelés, a lassú kezdet után viszont robbanásszerű fejlődés következett. A nagy lökést a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003-as uniós irányelv adta meg. A 2007-ben elfogadott új stratégia szerint a huszonheteknek 2020-ra a közlekedésben 10 százalékra kell emelniük a megújuló energiaforrások arányát - a teljes energiamérlegben 20 százalékos arány a cél 2020-ra -, ez további konjunktúrát teremt a bioetanolnak. Franciaország az élen "Ha abból indulunk ki, hogy a tagállamok betartják, amit vállaltak, akkor azzal lehet számolni, hogy a következő években folyamatosan tovább növekedik majd a termelés" mondta Vierhout. A szakmai szervezet szerint a gyártásban Franciaország jár az élen, ott jelenleg 13 gyár működik, amelyek tavaly összesen 1 milliárd liter bioetanolt állítottak elő. A második helyen Németország áll 568 millió literrel és 8 bioetanolgyárral. A harmadik Spanyolország 317 millió literrel, a negyedik Lengyelország 200 millió literes évi teljesítménnyel, az ötödik Magyarország 150 millió literrel. Az első ötön kívül egyetlen uniós tagország sincs, ahol tavaly 100 millió liternél több bioetanolt állítottak elő. Brüsszel, 2009. 05. 05. ___________________________________________________________________________
Bírósági nem a Monsanto GMO-kukorica ügyében Egy német bíróság elutasította a Monsanto vetőmag forgalmazó cég azon kérését, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják a németországi GMO-tilalom esetleges feloldásának ügyét. A német mezőgazdasági miniszter április 14-én jelentette be, hogy Németországban tilos lesz a genetikailag módosított kukorica termesztése.Ilse Aigner akkor azt mondta, jogosan feltételezhető, hogy a Monsanto cég által kifejlesztett MON 810 elnevezésű genetikailag módosított kukorica "veszélyt jelent a környezetre". A Monsanto abban a reményben kezdeményezett gyorsított bírósági eljárást a GMO-tilalom ellen, hogy a bíróság neki ad igazat, s a német gazdák mégis vethetnek GMO-kukoricát idén tavasszal. A bírósági döntés után már csak az a választása marad a világ legnagyobb vetőmag forgalmazó cégének, hogy normális eljárásban kérje az ügy tárgyalását, az viszont bizonytalan, hogy mikor születhet döntés. A braunschweigi bíróság kimondta: a német törvények értelmében elegendő az, ha kutatók szerint egy új növényfajta esetében a veszélyességre utaló jelek vannak, nem szükséges tudományosan bizonyítottnak lennie annak, hogy a növény minden kétséget kizáróan veszélyes. A Monsanto németországi érdekeltségének vezérigazgatója szerint a cég további jogi lépéseket tervez a tilalom ellen, ami szerintük korlátozza a német gazdák szabadságát új technológia alkalmazását illetően. Brüsszel, 2009. 05. 06. ___________________________________________________________________________
8
Jogtalannak tartja az EU az orosz sertéshúsembargót Jogtalannak tartja az EU a Spanyolországból és Kanada egyes területeiről származó sertéshús behozatalára elrendelt orosz embargót - mondta Brüsszelben az Európai Bizottság illetékes szóvivője, Lutz Güllner. Az oroszok a sertésinfluenzának is nevezett új vírusra hivatkozva rendelték el hétfőn a behozatali tilalmat. Brüsszel sajnálja, hogy az orosz hatóságok olyan jogtalan lépéshez folyamodtak, ami ellentétben áll a nemzetközileg elfogadott irányelvekkel, és felszólítja Moszkvát, hogy vonja vissza az importtilalmat - közölte Lutz Güllner, a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó EU-biztos szóvivője. Mint hozzátette, a brüsszeli bizottság kapcsolatban áll az orosz hatóságokkal, minden releváns fejleményről tájékoztatja az orosz felet, és igyekszik rábírni az intézkedés visszavonására. Nemzetközi járványügyi szakemberek egyébként egybehangzóan állítják, hogy a sertéshús kockázatmentesen fogyasztható, ilyen módon a vírus nem terjed. Brüsszel, 2009. 05. 06. ___________________________________________________________________________
Ad vagy elvesz az EU, beleértve a magyar kormányt? Miért kényszerít a brüsszeli Bizottság szorult helyzetben lévő uniós tagállamokat olyan lépésekre, amelyek közvetlenül rontják ezeknek az országoknak az agrár versenyképességét? Ezt feszegeti elsőbbséget élvező írásbeli választ igénylő kérdésben az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának két tagja, Becsey Zsolt és Glattfelder Béla. A két fideszes politikus arra is rámutat beadványában, hogy a makrogazdasági egyensúly helyreállításához nyújtott segítség fejében a brüsszeli Bizottság olyan feltételeket szabott, amelyek sértik a Csatlakozási Szerződésben a tagállamoknak adott támogatási szabadságot, és ezzel nehezítik a gazdasági talpraállást. Lefaragják a nemzeti kiegészítést? Mindez az Európai Uniónak a magyar kormánnyal és a jegybankkal ez év márciusában kötött kiegészítő Egyetértési Megállapodásából világlik ki. A kormányrendelettel kihirdetett megállapodás egyebek közt az uniós mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítésének lefaragását irányozza elő annak fejében, hogy Magyarország fizetési mérlegzavarainak enyhítésére lehívhassa az Unió makrogazdasági hitelének harmadik részletét. Ilyen hitelt először Magyarország, majd más, eurózónán kívüli tagállamok kaptak az Európai Uniótól az integráció Alapszerződése, majd egy 2002-es rendelete alapján. Nem szociális kategória Glattfelder Bélával közös írásbeli kérdését megelőzően Becsey Zsolt, mint az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának egyetlen magyar tagja a Strasbourg-i plenáris ülésen már egyértelművé tette: a magyar mezőgazdálkodás támogatásának nemzeti kiegészítése semmiképpen sem szociális kategória, amiben a hivatalos álláspont szerint megszorításokat lehetne végrehajtani. A mezőgazdasági közvetlen támogatások nemzeti kiegészítése - angol szakszóval a top-up - az amúgy is meglévő nagy versenyhátrányunk enyhítését szolgáló, a Csatlakozási Szerződésünkben kitárgyalt jog, eszköz és egyezményes feltétel. Becsey Zsolt nemcsak az eurózónán kívüli országokkal kötött konkrét részletnyújtási 9
feltételeket kifogásolta, hanem azt is, hogy a versenypolitikai szempontból kétes megállapodás a Brüsszeli Bizottság és a magyar kormány között az Európai Parlament ellenőrzését kijátszva, anélkül születhetett meg. Brüsszel, 2009. 05. 06. ___________________________________________________________________________
Nincs uniós miniszteri alku a dohánytermékek adójáról Nem tudtak teljes körű politikai megállapodásra jutni az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei arról, hogy az unióban megemeljék a dohánytermékek jövedéki adójának kötelező minimumszintjét. Ezt a brüsszeli találkozó után Kovács László adóügyi és vámuniós biztos jelentette be.Magyar újságíróknak nyilatkozva hozzátette ugyanakkor, hogy a tanács közel volt a megállapodáshoz az évek óta napirenden lévő témában. Azt például immár senki nem kifogásolta, hogy a minimumszintet a jelenlegi 64 euró/ezer szál cigarettáról 90 euró/ezer szálra kell emelni 2014-ig (illetve hét tagország, köztük Magyarország esetében várhatóan 2017 végéig). Az új tagországok azért kapnak lehetőséget átmeneti időszakra, mert a csatlakozás után többször is kénytelenek voltak emelni a náluk korábban jóval alacsonyabb jövedéki adó mértékét. Emeljék az adót A brüsszeli bizottság javasolta azt is, hogy emeljék az úgynevezett súlyozott kiskereskedelmi átlagár 63 százalékára a jelenleg 57 százalékos adómértéket. A cseh soros elnökség kompromisszumos javaslatában végül 60 százalék szerepelt, ami a bizottság számára elfogadható, és a tagországok között sincs véleménykülönbség. Néhány kérdésben azonban nem értettek egyet a miniszterek. Ezek közül kiemelte Kovács László azt a felvetést, hogy az említett átmeneti időszakban alacsonyabb adót alkalmazó országokból korlátozzák a dohánytermékek kivitelét. Rámutatott: azt senki nem kifogásolta, hogy legyen mennyiségi korlátozás, de nem tudtak megállapodni ennek szintjében. Lehet megoldást találni A brüsszeli bizottság álláspontja a vitában az volt, hogy lehet olyan megoldást találni, amely összehangolja az adóügyi szempontokat, azaz a tagállamok adóbevétel-növelési igényét az egészségügyi szempontokkal, és amely összességében megfelel az uniós közös piac elveinek is - mondta el az adóügyi felelős. Oszkó Péter pénzügyminiszter a témáról annyit mondott, nem magyar részről mutatkozott meg a kompromisszumkészség hiánya. Leszögezte mindazonáltal, hogy Magyarország azt szeretné, ha olyan ütemű adóemelkedésre kerülne sor, amely nem a feketegazdaság térnyerését jelentené. Kovács László jelezte, hogy a témáról a második félévben, svéd uniós elnökség alatt folytatódik az egyeztetés. Brüsszel, 2009. 05. 06. ___________________________________________________________________________
Nincs influenzajárvány a sertéseknél Magyarország számára akár kedvező is lehet egyes országok piacvédő magatartása az új influenzával kapcsolatban - hangoztatta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A protekcionista intézkedések nyomán ugyanis azok az államok, amelyek nem 10
vásárolnak sertéshúst az általuk fertőzöttnek ítélt térségekből, akár magyar árut is vehetnek a továbbiakban. Ez pedig kedvező lehet a magyar termelők számára. Az országos főállatorvoshelyettes véleményéhez csatlakozva Gráf hangsúlyozta, hogy a jelenlegi influenzás megbetegedésekkel kapcsolatban a sertéssel való összefüggéseket óvatosan kell kezelni, mivel még nem tekinthetők teljesen bizonyítottnak. Megerősítette, hogy a sertéshús fogyasztása nem veszélyes. Nem lehet járványról beszélni Bognár Lajos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettese, országos főállatorvos-helyettes az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén tájékoztatta a honatyákat a "sertésinfluenzával" összefüggő kérdésekről. Kiemelte: miután csupán egy esetben, Kanadában észleltek influenzás megbetegedést sertésekben, nem lehet járványról beszélni. A szakértő hozzátette: az állatokról állatokra terjedő influenzajárvány hiányában nem indokolt a sertéskészítmények kereskedelmének korlátozása sem. Külön kell választani Külön kell választani az új influenzavírus emberről emberre, valamint állatról állatra terjedésének kockázatait. Jelenleg a humán influenzajárvány jelent problémát, állategészségügyi szempontból semmilyen járványról nincs szó, így a sertéshús és a sertéskészítmények minden kockázat nélkül fogyaszthatók. Bognár Lajos rámutatott: az Európai Unió szigorú import-szabályai miatt nem importálható élő sertés az új vírus első megjelenési helyéről, Mexikóból. Az Egyesült Államokból és Kanadából pedig - bár van lehetőség importra - sem élőállat, sem sertés szaporító-anyag nem érkezett az elmúlt négy hétben az unió területére. Aláhúzta: az uniós sertésszállítmányozási szabályok szintén jelentősen lecsökkentik egy járvány kialakulásának veszélyét, így kizárólag az emberről emberre terjedő járvány jelenthet problémákat. A védőoltást már fejlesztik A bizottság ülésén Szolnoki István az Országos Tisztiorvosi Hivatal képviseletében elmondta: Magyarországon eddig nem észleltek az új influenzavírus által okozott humán megbetegedéseket. Hozzátette: amennyiben a vírustörzs mégis megjelenik Magyarországon, várhatóan az őszi hidegebb időszakban kerül rá sor. A szakértő úgy vélte, a vírus magyarországi megjelenési idejére már várhatóan kifejlesztik az új influenzavírus elleni védőoltást, így nem fog járványt okozni. Az influenza esetleges gazdasági hatásával kapcsolatban Bognár Lajos azt mondta: az új influenza terjedésének Magyarországon akkor lehet gazdasági hatása, ha az országba bekerül az influenzavírus, és emiatt Oroszország megtiltaná a magyar sertéshús importját. Budapest, 2009. 05. 06. ___________________________________________________________________________
Véget érhet az amerikai-európai vámháború Véget érhet a hormonkezelt amerikai marhahús miatt 13 éve kirobbant amerikai-európai vámháború: az Egyesült Államok visszavonta a számos klasszikus európai termék, például a francia rokfort sajt bevitelét drágító intézkedést, az Európai Unió pedig cserébe vámmentesen
11
enged piacára évi több tízezer tonna amerikai marhahúst a nem hormonkezelt fajtából. A konfliktus George W. Bush hivatali idejének utolsó napjaiban mérgesedett el igazán, amikor a búcsúzó amerikai kormány megemelte egy sor uniós termék vámját. A rokfort mellett például az olasz ásványvizekre és még az EU-ban gyártott rágógumikra is extra vámot vetett ki a Bush-adminisztráció és mentességet csak a brit termékeknek adott. Washington így próbálta rábírni az uniót, hogy tegyen eleget a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) határozatának, amely elrendelte a növekedési hormonnal kezelt észak-amerikai marhahús behozatali tilalmának feloldását. Csere-bere Az új amerikai vámszabályok életbe lépése előtt néhány nappal aztán az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, Catherine Ashton és Ron Kirk, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője közös közleményt adott ki, amely szerint a felek megállapodtak, hogy a vámemelés nem lép életbe, az uniós termékek bevitelére vonatkozó egyéb korlátozásokat pedig három év múlva eltörlik. Az EU cserébe a következő három évben évi 20 ezer tonnával, a negyedik évben pedig 45 ezer tonnával növeli a vámmentesen behozható - nem hormonkezelt - amerikai marhahús mennyiségét. A négyéves periódus végére a felek kidolgoznak egy hosszú távú megállapodást, és legalább másfél évig nem kezdeményeznek egymás ellen eljárást a WTO előtt. Régi ügyek ezek Az EU már a nyolcvanas években betiltotta a hormonkezelt marhahús importját, az amerikai és a kandai kormány azonban csak 1996-ban vitte a WTO elé az ügyet. Az eljárás során az EU azt hangoztatta, hogy a hormonkezelt marha ártalmas lehet az emberi egészségre. A másik fél azzal érvelt, hogy a feltételezett egészségkárosító hatásra nincsen tudományos bizonyíték, a beviteli tilalom pedig ellentétes a világkereskedelem szabályaival. A vámháborúba torkolló vitában a WTO 1999-ben az unió ellen ítélt, de a konfliktus csak tovább mérgesedett, és most sem teljesen biztos, hogy sikerül megoldani, mert a megállapodásra még az EU 27 tagállama kormányainak és az amerikai kongresszusnak is rá kell bólintania. Brüsszel, 2009. 05. 07. ___________________________________________________________________________
Ötszörösére nőtt az ÚMVP előlegének igénylési díja Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) előlegének igénylési díja 0,46 százalékról 2,3 százalékra emelkedett. Az erről szóló kormányrendelet a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg. A kormány április 22-én hozott rendeletet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból kapott támogatások idei előlegfizetéséről. A rendeletet módosító jogszabály szerint az előleg igénylési díját, az előleg 2,3 százalékában határozzák meg, az eredeti 0,46 százalék helyett. Az a szabály viszont nem változott, hogy az igénylési díjat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal visszatartja az előlegből. Az előleget - egyebek mellett - az állattartó telepek, és a kertészetek korszerűsítésére, az öntözésre és meliorációra kapott támogatások után lehet kérni. Az előleg általában 20 százalék, de a már kifizetett támogatások és az előleg együtt sem haladhatja meg a támogatás 80 százalékát. Budapest, 2009. 05. 07. ___________________________________________________________________________
12
Az EU drágítaná a szalámit A magyar néppárti delegáció az Európai Parlament plenáris ülésén nemmel szavazott a haszonállatok vágásának szabályait jelentősen szigorító jogszabályjavaslatra. Glattfelder Béla, magyar néppárti képviselő szerint a fideszes EP-képviselők azért utasították el a tervezetet, mivel annak következtében a vágás költségesebbé válik, és csökkenhet az európai termékek versenyképessége. A szigorúbb szabályok ráadásul nem vonatkoznának a harmadik országokból származó importált termékekre. Az új tagállambeli, köztük a magyar gazdák számára különösen hátrányosak az újabb szigorítások, mivel már a jelenlegi uniós szabályoknak való megfelelés is jelentős anyagi áldozatokat, beruházásokat követelt tőlük. A vágóhidak ráadásul kénytelenének lennének a hústermékek árait emelni, mivel újabb többletköltségeket már nem tudnának elviselni. Az újabb szigorítások vágóhidak bezáráshoz, jelentős számú munkahely elvesztéséhez vezethetnek. Brüsszel, 2009. 05. 07. ___________________________________________________________________________
Új EU-s pénzek vidékfejlesztésre, szélessávú internetre "Mintegy 1,02 milliárd euró nagyságú új keret áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a válság vidéket sújtó hatásait enyhíteni tudjuk" - mondta Harangozó Gábor szocialista európai parlamenti képviselő. A tervek szerint 600 millió eurót kellene az idén elkölteni, 420 milliót pedig jövőre. Az Európai Parlament ezen a héten tartja a 2004-2009-es ciklus utolsó plenáris ülését Strasbourgban. Az ülés napirendjén több kiemelt fontosságú, sürgős, az európai gazdaságot, illetve a válságkezelést érintő napirendi pont szerepelt. Harangozó Gábor az új vidékfejlesztési támogatások ügyében előterjesztett jelentés szocialista felelőseként kapott felszólalási lehetőséget a mai napon. Gyors felülvizsgálatra van szükség "Sikerült elérni, hogy a tagországok az eredeti javaslathoz képest sokkal rugalmasabban, megfelelően tág keretek között tervezzék és használják fel a támogatásokat a vidéki területek szélessávú internetelérésének fejlesztésére, illetve a közös mezőgazdasági politika felülvizsgálata során meghatározott új kihívásokra" - mondta Harangozó. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállami vidékfejlesztési terveket a lehető leggyorsabban kell felülvizsgálni, hogy a most meghatározott összegek minél hamarabb elérhetővé váljanak. Talán ez a legfontosabb a vidéki lakosság számára, mivel ezen fejlesztések segítségével új állások, új képzések, új piacok válhatnak elérhetővé a költségek egyidejű csökkenésével, az új és innovatív technológiák alkalmazásával. A vidéki lakosság a legkiszolgáltatottabb Harangozó Gábor rámutatott arra, hogy a vidéki lakosság a gazdasági válság legkiszolgáltatottabb áldozata, sőt, mint mondta, a jövőbe tekintve kijelenthető, hogy fennáll a veszélye a további, a gazdasági válságon túlmutató, területi és társadalmi kirekesztődésnek is. "Már a válság kitörése előtt is a tagállamok jelentős részében a vidék folyamatos leszakadásával kellet szembenéznünk. A negatív gazdasági helyzet nagyban gyorsította, rontotta ezeket a trendeket. A mi felelősségünk a lehető leghamarabb kidolgozni és alkalmazni a szükséges intézkedéseket vidéki értékeink megóvása érdekében" - fogalmazott. Szerinte a ciklus egyik jelentős eredménye ennek a jelentésnek az elfogadása, de a
13
szocialistáknak mind tagállami, mind európai szinten tovább kell küzdeniük a vidék felzárkóztatásáért, a leszakadó területek európai szintű életminőségéért, a kirekesztett rétegek esélyegyenlőségéért. Brüsszel, 2009. 05. 07. ___________________________________________________________________________
Nem fizethetik a termékdíjat a termelők Nem támogatta az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely alapján a terméket előállító kisvállalkozások átvállalhatták volna a termékdíjfizetési kötelezettséget a jelenleg első belföldi forgalomba hozónak számító vendéglátóipari egységektől. Font Sándor (képünkön) és Kerényi János fideszes képviselők önálló indítványa a bizottságban jelen lévő képviselők harmadának támogatását kapta csak meg. A bizottsági ülésen Font Sándor elmondta: a törvénymódosítás célja az, hogy javítson a magyar kistermelők helyzetén, mivel a jelenlegi termékdíj-szabályozás miatt a vendéglátóipari egységek nem a termelőktől, hanem magasabb árakon - a nagykereskedőktől vásárolnak. Ez azért van, mert a termékdíjat az első forgalomba hozóknak - a vendéglátóipari egységeknek - kell megfizetniük, akik nem vállalják az ezzel járó bonyolult adminisztrációt, és inkább a nagykereskedésekre hárítják a papírmunkát. Podolák György (MSZP) a gazdasági bizottság elnöke rámutatott: a kormány jelenleg is dolgozik a termékdíjról szóló törvény átfogó módosításán, amelybe várhatóan a fideszes képviselők indítványa is bekerül. Hozzátette: amennyiben ez mégsem történik meg, a javaslat törvénybe építését a gazdasági bizottság kikényszeríti. A bizottság elnöke szerint azonban, mivel a fideszes indítvány csak egy szeletét érinti a készülő törvénymódosításnak, célszerűbb megvárni a kormány törvényjavaslatát, ezért arra kérte a bizottságot, hogy ne támogassa a javaslatot. Budapest, 2009. 05. 08. ___________________________________________________________________________
Főként az Alföldön károsított az aszály Főként az Alföld középső és déli részein számottevő, a hozamcsökkenést okozó mértékű aszály van - olvasható a Magyar Agrárkamara legfrissebb összegzésében. Az ország egyes területein már 6-7 hete nem esett eső, vagy csak elhanyagolható mennyiségű volt a csapadék. Ezért van olyan terület, ahol tavalyhoz képest 30-50 százalékos terméskiesést várnak a gazdálkodók. A Dunántúlon délről észak felé és nyugattól keleti irányba haladva romlanak a terméskilátások. A Dunától keletre eső területeken, az északi részen, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszonylag elfogadható a helyzet, a legnagyobb a baj viszont Jász-NagykunSzolnok megyében. Országos gond lehet Országos gond lehet a kukorica és a napraforgó gyomosodása, mivel a kijuttatott gyomirtó szerek nem tudták kifejteni hatásukat a csapadékhiány miatt. A Magyar Agrárkamara megyei tikárainak beszámolója szerint Dél- és Nyugat-Dunántúlon nincs különösebb baj a szántóföldi növények állapotával, az elmúlt két hétben hullott csapadéknak köszönhetően. Jó és kiváló állapotú a búzavetések fele, az árpa és a repce 65 százaléka. A kukoricavetés csak fele
14
arányban kelt jól, míg a napraforgó közepes minőségű. Veszprém és Győr megye területén gyengébb a helyzet: az őszi árpa és búza jó, közepes a kukorica, repce és napraforgó állapota. Kelet felé rosszabb a helyzet Ennél sokkal rosszabb a helyzet az országban kelet felé haladva. Hajdú-Bihar és Csongrád megye már vízhiánnyal küzd: a búza, az árpa gyengén fejlett, a kalászok vékonyak, a szalmaszár rövid. A fejtrágyázás ellenére az aszály miatt hiánytünetek alakulnak ki, egyes táblákon a növényállomány egy része kezd fel- és elszáradni, így igen gyenge termés várható. A repce virágzik, de rendkívül ritka és alacsony az állomány. Jó esetben is csak közepes lesz a termés. A kukorica- és a napraforgó-vetéseknél a vízhiány miatt kelési problémák vannak, illetve lesznek. A múlt évhez képest 30-40 százalékkal kevesebb Jelenleg úgy tűnik, leginkább Jász-Nagykun-Szolnok megyében - és általában a Dél-Alföldön - pusztít leginkább az aszály. Szolnok megyében közepes és gyenge a búza 70, az árpa 60, a repce majd 80 százaléka. Búzából jó esetben 3,2-3,3 tonna, repcéből 1,5-1,6 tonna hektáronkénti átlaghozam várható. Ezért sok helyen valószínűleg kitárcsázzák a repceföldeket, mert nem érdemes learatni a csekély termést. Mindez a tavalyi eredményekhez viszonyítva 30-40 százalékos elmaradást jelent. A tavaszi munkák jól alakultak A Magyar Agrárkamara információi szerint a tavaszi munkák jól alakultak az utóbbi hónapban. Május elejéig országos szinten csaknem befejeződött az őszi kalászosok fejtrágyázása és gyomirtása, csaknem mindenhol kész a vetés előtti magágy-előkészítés. Ennek megfelelően a vetéssel szinte minden növény esetében végeztek a gazdálkodók, legfeljebb néhány százaléknyi terület van vissza. Budapest, 2009. 05. 08. ___________________________________________________________________________
Állami támogatás jégeső elhárításra Szántó esetén hektáronként legfeljebb 300, szőlő és gyümölcsös esetén pedig legfeljebb 500 forint támogatás jár a jégeső elhárításra - derül ki a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletéből, amely a Magyar Közlöny legújabb számában jelent meg. A jégeső elhárító rendszer működési területén termőföldet használó regisztrált termelők kaphatnak támogatást, feltéve, hogy befizették a rendszer rájuk eső működtetési díját. A támogatást a jégeső elhárító rendszer működtetője kapja úgy, hogy a díjáról a tagjainak olyan számlát állít ki, amelyben 60-40 százalék arányban megosztja a nettó díjat. A támogatás a 60 százalékos rész lesz, de nem lehet több szántó esetén hektáronként 300, szőlő és gyümölcsös esetén pedig legfeljebb 500 forintnál. A tárca 50 millió forintot szán a jégeső elleni védelem támogatására. A kérelmeket június 1. és 30. között kell beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Budapest, 2009. 05. 11. ___________________________________________________________________________
15
Támogatás a szőlő lepárlására Hektáronként legfeljebb 1.588 euró támogatást kaphatnak azok a gazdák, akik a múlt évben Magyarországon termett szőlőből általuk készített bort, kereskedelmi szeszfőzdével lepároltatják - az erről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg. A lepárlás támogatására 850 ezer euró áll rendelkezésre. A kérelmeket május 25-ig kell beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Egy termelő egy szerződést köthet a hivatallal, és ebben legfeljebb 7.500 hektoliter bor lepárlása szerepelhet. A támogatás hektáronként 1.588 euró, de nem haladhatja meg hektoliterenként az 1,59 eurós alkohol térfogat-százalékos mértéket. A hivatal június 15ig elbírálja a kérelmeket, majd október 15-ig - forintban - kifizeti a támogatásokat. Az euróban meghatározott támogatás az Európai Központi Bank akkori forint-euró árfolyamán történik, amikor az első borszállítmány megérkezett a szeszfőzdébe. Budapest, 2009. 05. 11. ___________________________________________________________________________
Állatvédelmi előírásokat szavazott meg az EP Megszavazta az Európai Parlament (EP), hogy főszabályként tiltsák meg az EU-ban a fókatermékek forgalmazását. Az első olvasatban elfogadott rendelet szerint kivételt csak az inuitok - illetve más bennszülöttek - által hagyományos módszerekkel előállított termékek, valamint a személyes használatra történő behozatal képezhetne. Lényegében tehát tilos lenne a fókák húsából, szerveiből, zsírjából, bőréből, prémjéből előállított termékek forgalmazása az unióban. Jelenleg számos fókatermék - táska, sapka, cipő, kesztyű - található az európai piacon. Az omega 3 zsírsavat tartalmazó gyógyhatású készítmények egy része is ilyen. Ugyancsak megszavazta az EP, hogy csökkenteni kell az állatkísérletek számát, és egyben lehetőség szerint javítani kell az ilyen kísérletekbe bevont állatok körülményeit - úgy, hogy ez közben ne hátráltassa a tudományos kutatásokat. Az Európai Unióban évente mintegy 12 millió állatot használnak tudományos kutatási célra. A most első olvasatban elfogadott jogszabálytervezetben betiltanák az emberszabású majmokkal való kísérletezést, kivéve azokat a kísérleteket, amelyek pontosan ezen fajok fennmaradásának támogatására irányulnak. Brüsszel, 2009. 05. 12. ___________________________________________________________________________
Lecsengett a termelői árrobbanás a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelői árak kétéves lendületes növekedése után 2008-ban 3 százalékkal csökkentek a termelői árak az ágazatban - tartalmazza a Kopint-Tárki Konjunktúrakutatási Intézet, valamint az Agrár-Európa kft. legfrissebb közös elemzése. Az Agrármonitor szerint míg 2006-ban a termelői árak emelkedése 10,6 százalékot tett ki, a következő évben, azaz 2007-ben pedig 22,2 százalék volt, addig 2008-ban ez a mérték nem növekedett, hanem mérsékelten csökkent. Visszarendeződtek az árak februárban A hónapok óta tartó áresés miatt idén februárban az ágazati termelői árszint már 27,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A 2007-2008-as árrobbanás - az elemzők úgy 16
vélik - véget ért, és az árak általában visszarendeződtek. A szakértők szerint a következő hónapokban sem várható szélsőséges változás. Két évvel korábbi szint a szántóföldi növényeknél A legtöbb korábban megdrágult szántóföldi termény ára lényegében visszaállt az árrobbanás előtti, két évvel korábbi szintre. De például a kukorica ára még azt sem éri el. Azaz a kukoricát 2007 februárjában még 29.200 forintért adták tonnánként, addig idén februárban már csak 25.200 forint volt egy tonna kukorica. Az elemzők megjegyezik, kivételként említve, hogy a napraforgó ára ez idő alatt 15,8 százalékkal növekedett. Az élőállat és a húsáru drágult, a tej olcsóbb Az élőállatok és állati termékek árai viszont ellentétesen mozogtak, azaz az elmúlt két évben is jelentősen emelkedtek. A vágósertésé például 25,2 százalékkal nőtt. Vagyis: 2007 februárjában egy kilogramm élősertésért 250 forintot fizettek a felsárlók, addig idén februárban 313 forint volt az élősertés kilója. E tendencia alól kivétel volt a tej, amelynek literje 2007 februárjában 68 forint volt, idén februárban viszont már csak 65 forintot adtak egy liter tejért. Budapest, 2009. 05. 12. ___________________________________________________________________________
Még mindig nincs döntés az SPS-ről Az Alkotmánybíróság nem döntött még SPS ügyben, de több termelői érdekképviselet az SPS bevezetését sürgeti. Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetését sürgető termelői érdekképviseleti szervezetek - az EU megerősítő jogszabályára is figyelemmel - ismételten kérik az Alkotmánybíróság elnökét, hogy a testület mielőbb foglaljon állást a köztársasági elnök beadványáról, hogy időben döntés születhessen a rendszer bevezetéséről. Az SPS bevezetését szorgalmazó szervezetek véleményét tartalmazó közleményt a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) küldte ki. A közlemény emlékeztet rá: az Országgyűlés tavaly október 20-án törvényt fogadott el az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről és működtetéséről. Az AB egyelőre még napirendre sem tűzte Ezt követően Sólyom László köztársasági elnök a törvényt nem írta alá, hanem annak alkotmányossági felülvizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a támogatási jogosultságok kisebbik hányadát megalapozó, úgynevezett "bázisidőszak" megállapítása nem az Európai Unió közösségi jogából következik, sérti a jogbiztonságot, ezért alkotmányellenes. Az SPS rendszer bevezetését támogató mezőgazdasági termelőket képviselő tizenöt országos szervezet pedig közös levélben kérte az Alkotmánybíróság elnökétől a határozathozatal meggyorsítását, hogy az új rendszer ez év január 1-jén bevezethető legyen. Az Alkotmánybíróság a kérésre nem reagált, és azóta sem tűzte napirendjére a beadvány tárgyalását.
17
Július végéig be kell jelenteni az EU-nak Az Európai Unió szabályai szerint a támogatási rendszer megváltoztatását a megelőző év július végéig be kell jelenteni az unió Bizottságának. Így az Alkotmánybíróság hallgatása az új rendszer jövő évben való bevezetésének a lehetőségét is veszélyezteti - húzzák alá a közleményükben az agrár-érdekképviseletek. Jelzik ugyanakkor azt is, hogy az Európai Unió Bizottsága május 6-án elfogadott egy rendeletet, amely ismételten megerősítette az új tagállamok - köztük Magyarország - jogát arra, hogy az SPS rendszer bevezetésekor "meghatározhatnak egy, az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évét megelőző bázisidőszakot." A Unió szabályai szerint - amit a csatlakozással Magyarország is elfogadott és az alkotmányában rögzített - a közösségi jog felette áll a tagállamok jogalkotásának. Ezért az EU rendeletben adott lehetőséggel való élés nem lehet a tagállam alkotmányába ütköző tartalmazza a közlemény. Budapest, 2009. 05. 14. ___________________________________________________________________________
Irodát nyitott az ITD Hungary Szolnokon Huszadik vidéki képviseleteként irodát nyitott Szolnokon az ITD Hungary (ITDH) - mondta Rétfalvi György, az ügynökség vezérigazgatója. Az ITDH, magyar nevén a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség eddig Debrecenből menedzselte a több ezer új munkahelyet teremtő Szolnok megyei beruházásokat. Mostantól az új irodában közvetlenül, nagyobb hangsúllyal segítheti a megye fejlesztését - tette hozzá a vezető. Tájékoztatása szerint az ITDH Jász-Nagykun-Szolnok megyében eddig többek között a délkoreai Samsung Jászfényszarura, valamint a svájci Stadler és a spanyol Segura cég Szolnokra telepedésében működött közre. Rétfalvi György elmondta: az ügynökség alapfeladata változatlanul elősegíteni a magyar cégek üzleti partnerkeresését, külpiaci megjelenését, illetve külföldi vállalkozások magyarországi befektetéseit. Az ügynökség a budapesti központ mellett 20 irodából álló hazai regionális hálózattal, 45 országban 53 külgazdasági irodával és külföldön számos helyi partnerrel rendelkezik. Az ITDH 1998 és 2008 között 527 sikeres befektetési projektet kezelt, több mint 10 milliárd euró külföldi működő tőke beáramlását segítette elő, ennek köszönhetően kereken 106 ezer új munkahely jött létre. Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere arról beszélt, hogy tapasztalataik alapján 30-40 céggel is kell tárgyalni ahhoz, hogy "egy féllel" sikerüljön megállapodni. Elmondta: szívesen biztosítottak helyet az ITD Hungary-nek, mert úgy látják, az ügynökség javaslatai meghatározóak egy-egy külföldi befektetőnél a helyszín kiválasztásában - fűzte hozzá. Budapest, 2009. 05. 14. ___________________________________________________________________________
Folyósítják az agrárágazati fejlesztések előlegeit Egy-két héten belül hozzájutnak a szaktárcától igényelt előleghez a technológiai fejlesztésre készülő mezőgazdasági vállalkozások – közölte Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. A gazdasági világválság miatt szinte kivonultak a bankok az agrárágazat finanszírozásából, ez rendkívül megnehezíti és lelassítja a szaktárca által korábban meghirdetett modernizációs program megvalósítását – fogalmazott a mezőtúri felsőoktatási intézményben tartott gazdanap alkalmából Gőgös Zoltán. A politikus szerint a
18
minisztérium ezt a váratlan nehézséget a beruházások előfinanszírozásának megkönnyítésével igyekszik enyhíteni. Erre a célra 22-23 milliárd forint Erre a célra 22-23 milliárd forintot fordít a tárca. Az év hátralévő részében még egy hasonló támogatási fordulóval kívánják segíteni a mezőgazdasági vállalkozásokat – jelezte az államtitkár. A terhek csökkentésének érdekében a fejlesztések elszámolását is meghosszabbították egy évvel – tette hozzá. A modernizációs program támogatására most adott a lehetőség, hiszen míg 2002-ben a tárca költségvetése nem érte el a 200 milliárd forintot, addig idén az uniós forrásoknak köszönhetően megközelítőleg ötszázmilliárd forintból gazdálkodhat - emlékeztetett az államtitkár. A forrás fele technológiai modernizációra A forrás legalább felét azonban az agrárágazat technológiai modernizációra kell fordítani hívta fel a figyelmet. Ellenkező esetben ugyanis a magyar állattenyésztők és növénytermesztők rövid időn belül elveszíthetik külföldi piacaikat, sőt, a belföldiek egy részét is. A fejlesztésekre irányuló pénzek nagyobb részéből ezen belül is az állattenyésztési ágazat műszaki feltételrendszerének javítását fogják segíteni – hangsúlyozta Gőgös Zoltán. A növénytermesztés idei kilátásaira kitérve jelezte, immár biztosnak tűnik, hogy nem lesz a tavalyi rekordhoz hasonló termés a földeken. Mindez a tőzsdei árak alakulásán is lemérhető. Igaz, az őszi búza 30-50 százalékra becsült veszteségi mutatóin még javíthatna egy csapadékosabb időszak. Szigorú földvásárlási feltételek Az ágazat jövőbeni feladatait említve az államtitkár aláhúzta: túlságosan szigorúak a földvásárlás feltételei Magyarországon. Ez védi ugyan a magyar tulajdont, ám az állattenyészéssel foglalkozók elől elzárja a lehetőséget - mutatott rá. Márpedig ha a piac előttük is csak a 2011-ben lejáró uniós moratórium után nyílik meg, félő, hogy alul maradnak a versenyben. A pénzhiánnyal küszködő jelenlegi tulajdonosok ugyanis feltehetőleg próbálnak majd gyorsan túladni földjeiken. Ugyancsak segítségre szorul a vidéki élelmiszerfeldolgozó-ipar is – vélekedett a politikus, aki példaként a kisvágóhidak fejlesztésének és korszerűsítésének fontosságát emelte ki. Budapest, 2009. 05. 14. ___________________________________________________________________________
A szőregi rózsatöveket segítő bemutatóterem nyílt A szőregi rózsatő értékesítését segítő, a rózsakertészet hagyományait bemutató létesítmény nyílt Deszken. A Tisza-Maros-szög öt településén Szeged-Szőregen, Deszken, Kübekházán, Tiszaszigeten és Újszentivánon már generációk óta, több mint száz éve foglalkoznak rózsatermesztéssel. Tóth Zita gazdálkodó elmondta, hogy a Tisza és a Maros közötti öntéstalaj kimondottan kedvező a rózsakertészkedéshez, ezért a magyarországi termesztés több mint 90 százaléka ebből a térségből származik, a szőregi rózsatő pedig elismert hungarikum. A térségben mintegy 80 hektáron háromszáz család foglalkozik rózsatermesztéssel, mivel azonban egy adott földterületre csak nyolcévente lehet rózsát ültetni, a termőterület nagysága meghaladja a 300 hektárt - közölte a szakember.
19
A tövek többségét külföldön értékesítik A szőregi rózsatövek többségét külföldön, főként Nyugat-Európában - Ausztriában, Német-, Francia-, Olasz-, és Spanyolországban, valamint Hollandiában és az Egyesült Királyságban értékesítik, fontos keleti piac azonban Románia és Bulgária is - tudatta Tóth Zita. A rózsatő termelői ára fajtától függően 0,7 és 1 euró között mozog. Erre rakódik még a nemesítőknek járó megközelítőleg ugyanekkora licenszdíj, a csomagolás és kiskereskedelmi terítés költsége. A boltokban Nyugat-Európában a rózsatöveket fajtától függően 5 és 30 euró közötti áron kínálják - közölte a gazdálkodó. Évi félmillió tő, 12 ember Tóth Zita elmondta, családjuk 1968 óta foglalkozik rózsakertészettel. Harminc hektáros saját tulajdonú termőterületükön a magyarországi rózsatőtermesztés 15 százalékát állítják elő. Az évi félmillió rózsatő gondozása a családtagokkal együtt összesen tizenkét embernek ad állandó munkát, nyáron azonban akár negyven alkalmi munkavállalót is foglalkoztatnak. Bár igyekeznek a munkafolyamatokat gépesíteni, bizonyos feladatokat - különösen a rózsaszemzést - nem lehet - tudatta. A bemutatókert 60 millióba került Az 5 ezer négyzetméteres telken összesen 60 millió forintból kialakított 290 négyzetméteres épület előtt bemutatókert fogadja a vendégeket. A földszinten a szőregi rózsakertészet történetét bemutató kiállítás látható, valamint irodákat alakítottak ki, az emeleten pedig konferenciaterem és tárgyaló található. A beruházás költségeiből 24 millió forintot uniós pályázati támogatás fedezett. A tervek szerint a telken részben pályázati forrásból egy 1300 négyzetméteres hűtőházat és csomagolóüzemet, valamint egy géptárolót is kialakítanak majd mondta Tóth Zita. Budapest, 2009. 05. 14. ___________________________________________________________________________
Uniós pályázat az agrártámogatások értékelésére Versenytárgyalást hirdetett meg az Európai Bizottság az Európai Unió tagországaiban annak értékelésére, milyen hatással járt a szarvasmarha-ágazat fejlődésére az uniós közvetlen agrártámogatások rendszere. Az unió félmillió euróval támogatja a majdani győztes pályázót, a jelentkezési határidő augusztus 7. A jelentkezőknek elsősorban azt kell értékelniük, hogy az ágazatban 2003-ban bevezetett reform milyen hatásokkal járt az ágazat teljesítményére, versenyképességére és a gazdák jövedelmére - derül ki az uniós "kormány" brüsszeli közleményéből. Brüsszel, 2009. 05. 15. ___________________________________________________________________________
Telephely-fejlesztésre írtak ki pályázatot Hárommilliárd forint értékben telephelyfejlesztési pályázatot írt ki a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT). A
20
hangsúlyozottan kisvállalkozásoknak szánt programra június végéig lehet pályázni, és az elnyerhető összeg 10 és 100 millió forint között alakulhat A DARFT társelnöke, Veress József elmondta: A vállalkozóknak a teljes beruházás költségének ötven százalékát kell biztosítaniuk. Hozzátette: a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben maximum 50 millió forintos támogatási igényű fejlesztés esetén a mikro- és kisvállalkozások esetén 20 százalékkal, a középvállalkozásoknál pedig 10 százalékkal növelhető a támogatási arány. Kiemelten támogatandó iparágak Tájékoztatása szerint a DARFT rögzítette a kiemelten támogatandó iparágakat is. Így eséllyel pályázhatnak többek között a nyomda-, az üveg-, a fémfeldolgozó- és a gépiparban tevékenykedő vállalkozók. Az elnyert összeget új épületek építésére, épületgépészeti beruházásokra, a meglévő épületek átalakítására, bővítésére és bizonyos esetekben az alapinfrastruktúra kiépítésére fordíthatják. Az akciótervek eddigi végrehajtása Veres József szólt a fejlesztési tanács 2007 és 2008 közötti akciótervének eddigi végrehajtásáról. Elmondta, régiós szinten pályázat formájában némileg több mint 72 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyből eddig 160 nyertes pályázóval kötötték meg a támogatási szerződést összességében 35 milliárd forint értékben. A tanács ugyanakkor további 17,69 milliárd forintot különített el az úgynevezett kiemelt projektek támogatására. Ebből a keretből kapott forrást például az Újszegedi fürdőkomplexum, a Békés megyei belvízrendezési program, számtalan térségi jelentőségű közút- rekonstrukció, és az innovációs központ fejlesztési projekt Kecskeméten. Újabb források nyílnak meg A társelnök beszélt a 2009 és 2010 közötti programról is. Elmondta, a második fejlesztési ciklusban újabb, összesen 82 milliárd forint értékű források nyílnak meg a régióban. Pályázni továbbra is mind az öt fejlesztési prioritásra lehet majd, ám az elkövetkezendő két évben is kiemelt szerepet fog kapni a regionális gazdaságfejlesztés és az öt leghátrányosabb helyzetű kistérség komplex támogatása. A tanács erre a célra kilenc milliárd forintot különített el jelezte. A kistérségek például pályázhatnak majd a szociális ellátás fejlesztésére (1,3 milliárd forint), az állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítására (1,34 milliárd forint), és a kistérségi székhelyek integrált fejlesztésére (800 millió forint). Budapest, 2009. 05. 15. ___________________________________________________________________________
Kevesebb gabona lehet az idén az unióban Az idén kevesebb gabona teremhet az Európai Unióban a tavalyinál, elsősorban amiatt, hogy Magyarországon, Lengyelországban és Romániában várhatóan kisebb lesz a búzatermés a szárazság miatt. Erről tett közzé új elemzést a francia Strategie Grains kutatóintézet. A francia elemző cég tavaly december óta az uniós búzatermésre szóló előrejelzését már ötödször szállította le. Most arra számít, hogy 128,9 millió tonna búzát takaríthatnak be a 27 tagországban, 1,7 millió tonnával, 8 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Magyarországon, Lengyelországban és Romániában ugyanis az elemző szerint összesen 1,5 millió tonnával kevesebb búza várható, és még tovább csökkenhet az előre jelzett mennyiség, ha nem lesz
21
elegendő csapadék májusban. Az EU egész gabonatermését 289,7 millió tonnára teszi a francia elemző, ez 4,5 millióval kevesebb az előző becslésnél. Ám, ha a termés elmarad is a tavalyi rekord mennyiségtől, még mindig nagyobb lesz, mint a 2006-os 262 millió tonna és a 2007-es 256 millió tonna. Magyarországon előreláthatólag mintegy 30 százalékkal kevesebb kalászos gabona terem az idén mint tavaly a jelentős szárazság, azaz az aszály miatt - mondta Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette: búzából várhatóan az idén mintegy 3,5 millió tonna termést takaríthatnak be a gazdálkodók, ez mintegy kétmillió tonnával kevesebb a tavalyi betakarított mennyiségnél. Összességében így mintegy ötmillió tonna körüli kalászos gabonatermés várható Magyarországon. Budapest, 2009. 05. 15. ___________________________________________________________________________
Az alapvető élelmiszerekre 15 százalékos áfa? Az alapvető élelmiszerekre 15 százalékos áfa-kulcsot javasol Kovács László. Az Európai Unió adó- és vámügyi biztosa kifejtette: az általános forgalmi adó tervezett 25 százalékra emelése mellett a magyar kormánynak célszerű lenne az alapvető élelmiszerek tekintetében 15 százalékos áfa-kulcsot bevezetnie. A biztos emellett a személyi jövedelemadó és a társasági adó csökkentését is javasolta, mivel ez a lépés jelentősen javítaná a magyar adórendszer stabilitását, és hosszú távon csökkennének az adóterhek. Kovács László szerint az Európai Unió adóval kapcsolatos irányelveinek megfelelően a munka adóját csökkenteni, míg a fogyasztásét növelni kell. Kovács László szerint ahhoz, hogy a költségvetésben pótolni tudják a kieső bevételeket, három dolgot lehet tenni: emelni kell a fogyasztást érintő adókat, valamint meg kell adóztatni a vagyont - elsősorban az ingatlanokat -, továbbá a környezetszennyezést. A biztos kiemelte: már 2007-ben folytatott Gyurcsány Ferenccel és egyes adószakértőkkel konzultációkat a magyar adóreformról, azonban akkor Veres János akkori pénzügyminiszter az adócsökkentés ellen érvelt, mivel a magyar költségvetési hiány közelebb állt a 10 százalékhoz, mint a maastrichti kritériumként megszabott 3 százalékhoz. Brüsszel, 2009. 05. 16. ___________________________________________________________________________
Márciusban is csökkentek az agrárárak A mezőgazdasági termelői árak márciusban 26,8 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH közleménye szerint a növényi termékek árszínvonala 35,1 százalékkal, az élő állatok és állati termékeké pedig 5,2 százalékkal mérséklődött.Az idén első negyedévben az agrártermékek termelőiár-szintje 28,7 százalékkal csökkent, ezen belül a növényi termékek árszínvonala 38,5, az élő állatok és állati termékek árai 4,5 százalékkal estek. A mezőgazdasági termelés ráfordítási árszintje 2,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2008 első negyedévében. Megfeleződött az árszint Az agrártermékek termelőiár-szintje 2009 februárjában 27,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a növényi termékek árszínvonala 37,2 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké 3,3 százalékkal mérséklődött. Tavaly az első negyedévben az agrár termelői árak 36,8 százalékkal nőttek, ezen belül a növényi termékek árszínvonala 51,3 százalékkal, az élő állatoké és állati termékek árai 18,8 százalékkal haladták meg a 2007
22
január-márciusi szintet. Az idén márciusában a gabonafélék termelői ára 2008 márciusához viszonyítva valamivel több mint a felére esett vissza. Olajnövények, krumpli, gomba Az olajnövények termelői ára márciusban 24,0 százalékkal mérséklődött az előző év márciusához viszonyítva, a 2008 márciusában mért 61,9 százalékos tizenkét havi növekedés után. A burgonya termelői ára 2008 márciusához képest 2,1 százalékkal nőtt, a zöldségféléké 2,9 százalékkal csökkent. A jelentősebb súlyú termékek közül a termesztett gomba és a paradicsom ára 20,8, illetve 14,1 százalékkal nőtt, a fejes káposztáé 44,9 százalékkal mérséklődött. A gyümölcsök termelői árának 38,7 százalékos visszaesését túlnyomó részben az alma árának csökkenése okozta. Drágult a disznó A KSH adatai szerint a vágóállatok termelői árának 2,2 százalékos növekedése főként a vágósertés 15,2 és a vágómarha árának 12,1 százalékos emelkedéséből, illetve a vágóbaromfi árának 10,4 százalékos csökkenéséből adódott. Az állati termékek árainak 19,5 százalékos mérséklődésén belül a 2008 márciusihoz viszonyítva az étkezési tyúktojás termelői ára 3,3 százalékkal nőtt, míg a tejé 26,8 százalékkal visszaesett. Gabonafélék, első negyedév: -50% Az első negyedévben a gabonafélék termelői átlagára 49,7 százalékkal csökkent 2008 I. negyedévéhez képest. Ezen belül az ipari növények ára 15,7 százalékkal lett kisebb, a burgonyáé 10,9 százalékkal mérséklődött. A zöldségfélék ára 5,1, a gyümölcsöké 35,2 százalékkal csökkent. A vágóállatok termelői ára 3,5 százalékkal nőtt éves bázison, ezen belül a vágósertés és a vágómarha árai nőttek 16,6, illetve 10,5 százalékkal, míg a vágóbaromfié 9,2 százalékkal csökkent. Az állati termékek árai az idei év első három hónapjában 19,3 százalékkal mérséklődtek, ezen belül a tejé 27,6 százalékkal visszaesett, a tojásé 4,0 százalékkal nőtt. Olcsóbb lett a takarmány és az üzemanyag Január-márciusban a mezőgazdasági folyó termelő felhasználás árszínvonala 3,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A hivatal szerint a visszaesésre döntő hatást gyakorolt a jelentős súllyal rendelkező takarmányok árának 21,1 százalékos csökkenése, ezen belül az egyszerű takarmányok ára 37,5, a keveréktakarmányoké 14,3 százalékkal esett. Az energiaárak 7 százalékkal mérséklődtek, ami az üzemanyagok 16,8 százalékos árcsökkenéséből és a fűtőanyagok 21,4 százalékos árnövekedéséből adódott. Negyedével drágult a műtrágya A műtrágyák árszínvonala 24,8 százalékkal nőtt 2009 első negyedévében, ezen belül az egyszerű műtrágyák ára 18,5, az összetett és kevert műtrágyáké 37,7 százalékkal emelkedett. A KSH adatai szerint tavaly január-márciusban a műtrágyák árszínvonala 45,3 százalékkal nőtt előző év azonos időszakához viszonyítva, 2008 egészében pedig 60,9 százalékkal. A növényvédő szerek ára 7,7 százalékkal, az állatgyógyászati készítményeké 7,3 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. A mezőgazdasági beruházások árszínvonala 2009 első
23
negyedévében 4,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a mezőgazdasági gépeké 4,3, az épület beruházásoké pedig 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A lényeg: kevesebb maradt a zsebekben A mezőgazdasági termelőiár-index és a mezőgazdasági ráfordítások árindexének hányadosa az agrárolló mutató, amelynek értéke 2009 első negyedévében 72,8 százalék volt, azaz a KSH szerint 2008 első negyedévéhez mérten a mezőgazdasági ráfordítási árak minimális mérséklődésével szemben a termelői árak jóval nagyobb mértékben csökkentek. Budapest, 2009. 05. 16. ___________________________________________________________________________
Élelmiszer- és agrárgazdasági világfórum Budapesten A globális kihívások és a lokális válaszok témakörében élelmiszer- és agrárgazdasági világfórumot rendeznek június 20. és 23. között a magyar fővárosban - jelentette be Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. A tanácskozást és a tudományos szimpóziumot az IAMA Nemzetközi Élelmiszer- és Agrárgazdasági Szövetség rendezi Budapesten az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának segítségével, az FVM támogatásával. Lokális stratégiai fejlesztések Forgács Barnabás, aki egyben az IAMA tanácsadó testületének elnöke is, rámutatott: Magyarországnak a globális gazdasági krízisre lokális stratégiai fejlesztésekkel kell válaszolnia, amelyet az agrártárca meg is tesz azzal, hogy a 2007-2013 között rendelkezésre álló fejlesztési pénzeket célszerűen használja fel a magyar agrárium modernizációjának ösztönzésére. Eddig a forrásokból pályázatok útján már lekötöttek mintegy 450 milliárd forintot, és kifizettek a gazdálkodóknak mintegy 150 milliárd forintot. Június 20-21: szimpózium A szakállamtitkár ismertette: a rendezvényhez kapcsolódva június 20-21-én tudományos szimpóziumot tartanak. Az agrárágazathoz kötődő tudósok és szakértők előadásai hangzanak el, illetve posztereken mutatják be egyebek között az élelmiszerlánc-menedzsmenthez, továbbá a fogyasztói orientációhoz kapcsolódó új ismereteket. A szakállamtitkár elmondta: olyan kérdéseket vitatnak meg, mint a globalizáció hazása az élelmiszer- és agrárgazdaságra, illetve milyen helyi és régiós válaszok adhatók a globalizáció által felvetett kérdésekre. Összesen 300-350 résztvevőt várnak Vajda László főosztályvezető, a IAMA elnöke elmondta: az idén 19-edszer sorra kerülő rendezvény a davosi Világgazdasági Fórumhoz hasonlatos az agrárgazdaságban. A mostani fórumra mintegy negyven országból 300-350 résztvevőt várnak. Boródi Attila, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) ügyvezető elnöke úgy vélte, a fórum hozzájárul ahhoz, hogy az agrárágazat és az élelmiszergazdaság elismert stratégiai ágazattá váljon. Budapest, 2009. 05. 16. ___________________________________________________________________________ 24
Újabb uniós pályázat a szakképzés fejlesztésére Újabb európai uniós pályázatot hirdettek meg a szakképzés fejlesztésére: "A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása – TISZK rendszer fejlesztése" konstrukció keretében 100 és 400 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a szakképző intézmények. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján olvasható, hogy a pályázat egyfordulós, és a nyertes pályázó akár a projekt elszámolható költségeinek 100 százalékát is uniós forrásból finanszírozhatja. A pályázatokat 2009. június 2. és 2009. június 30. között lehet benyújtani. Támogatás igényelhető minden olyan szervezetfejlesztést célzó programra, amely a szakképző iskolák humánerőforrás-fejlesztését és a tananyagok harmonizálását szolgálja. A foglalkoztathatóság javítása érdekében legalább ennyire támogatandó cél a munkavállalói kompetenciáik fejlesztése, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetűek és az oktatási rendszerből lemorzsolódók bevonása a szakképzésbe - olvasható a kiírásban. Olyan térségi integrált szakképző központok (TISZK) keretei közt működő intézmények pályázhatnak, amelyek a régiós szinten meghatározott képzési irányok és arányok alapján szervezett szakképzést, illetve országos beiskolázást vállalnak. A pályázati konstrukció kiemelt célja, hogy a képzés szerkezete rugalmasan igazodjon a gazdaság igényeihez, illetve javuljon a képzés minősége és tartalma. Brüsszel, 2009. 05. 18. ___________________________________________________________________________
Történelmi jelentőségű fejlesztések a csatlakozással A magyar agrárium soha nem látott támogatást kapott, hiszen 2004 óta az agrárköltségvetés megkétszerőzödött, közvetlen uniós forrásból idén meghaladja a 450 milliárd forintot. Erről Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője beszélt. Tabajdi felhívta a figyelmet arra: a mezőgazdasági termelők még jobban érzékelhetik mindennapjaikban azt, hogy a csatlakozás előtt hektáronként csupán 12-18.000 forint támogatás járt 3000 családi gazdaságnak, míg 2008-ban közel 210.000 gazdálkodó szervezet, egyéni és társas gazdaság részesül hektáronként 40.000 forint támogatásban. "Az Európai Unió vidékfejlesztési programjainak is óriási szerepe van abban, hogy a magyar mezőgazdaság 2013-ig reményeink szerint felzárkózhat az európai átlaghoz. Nem várható el ugyanakkor, hogy a vidékfejlesztés önmagában megoldja a magyar falu, a magyar vidék foglalkoztatási problémáit. Ehhez olyan kormányzati kezdeményezéskre is szükség van, mint a szakképézési rendszer átalakítása és az Út a Munkába program következetes végrehajtása" – hangsúlyozta Tabajdi Csaba. Hozzátette, hogy az uniós fejlesztésekből az élelmiszeripart kiemelkedő módon kell kezelnünk, annak érdekében, hogy minél teljesebben kiaknázzuk Magyarország agrárpotenciálját. A magyar gazdáknak fontos felismerni azt, hogy a családi gazdaságok túlélésének egyetlen esélye a nyugati típusú szövetkezetek létrehozása, termelési- értékesítési szervezetekbe, TÉSZ-ekbe való tömörülés. Tabajdi hangsúlyozta, hogy történelmi jelentőségű fejlesztésekre nyílik lehetőség Magyarországon 2007-13 között, hiszen hazánk több mint 7000 milliárd forint, azaz hét év alatt fejenként 700.000 forint fejlesztési forrást vehet igénybe az ország infrastrukturájának megújítására, munkahelyteremtésre, környezetvédelmi beruházásokra, a mezőgazdaság talpraállítására, a tudásalapú társadalom kiépítésére. Brüsszel, 2009. 05. 18. ___________________________________________________________________________
25
A magyar agrárium fél évtizede az Európai Unióban "Magyarország egy erős és versenyképes agrárgazdaságban érdekelt ezért fejlesztő típusú, offenzív uniós közös agrárpolitika mellett áll ki" – hangoztatta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nemrégiben Magyarország ötéves EU-tagságát értékelve az általa irányított ágazat szempontjából Az agrártárca irányítója idézett kijelentésével arra utalt, hogy Magyarország a jelenlegi uniós költségvetési időszak befejeztével, azaz 2013. után is abban érdekelt, hogy az EU-ban továbbra is stratégiai ágazat maradjon a mezőgazdaság. Így a magyar vélemény szerint továbbra is fenn kell tartani a Közös Agrárpolitikát (KAP) valamint annak finanszírozhatóságát is annak érdekében, hogy Európa élelmiszerből önellátó maradhasson. A mezőgazdaság az egyik nyertes ágazat Az ország unióban eltöltött 5 évét a mezőgazdaság szempontjából elemezve Gráf József aláhúzta: a magyar mezőgazdaság az ország uniós tagságának egyik nyertes ágazata. Alapelvként emelte ki, hogy agrártermelés nélkül nincs élhető vidék, a mezőgazdaság ugyanis hozzájárul a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez, így a társadalmi kohézió fontos eleme a vidéki Magyarországon a minid jobban városiasodó világban. A miniszter megállapítását, hogy az ágazat nyertese az EU-tagságnak azzal támasztotta alá, hogy az agrárium jelenleg Magyarországion több mint kétszeres forrásból gazdálkodik, mint az u7niós tagságot megelőzően. Azaz a mintegy 200 milliárd forintos éves összeg helyett jelenleg mintegy 440-450 milliárd forintnyi forrás áll az ágazat rendelkezésére. Mindemellett az ágazat nyereségessége is jelentősen javult az uniós tagságot követően. Az ezredfordulón a mezőgazdaság éves nyeresége 34-35 milliárd forint volt, addig 2004-ben már 45-50 milliárd forintot tett ki, míg a múl évben 74-76 milliárd forint körül mozgott az ágazati nyereség. Magyarország megtalálta piaci helyét az EU-ban Gráf József utalt arra, hogy a kezdeti nehézségeket követően Magyarország megtalálta piaci helyét az Európai Unióban. Ezt a legutóbbi adatok is mutatják, hiszen tavaly az agrárexport eddig soha nem látott mértékűre emelkedett, és elérte az 5,7 milliárd eurót. Az import pedig 3,8 milliárd euró volt ugyanebben az évben, vagyis az ágazat pozitív szaldója csaknem 2 milliárd euróra rúgott. Az agrártárca vezetője megemlítette az is, hogy az uniós tagság eredményeként jelentős mértékű fejlesztési forrás áll az ágazat rendelkezésére. Az Európai Unió 2007. őszén hagyta jóvá az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP), amelynek eredményeként mintegy 1.300 milliárd forint fejlesztési pénz használható fel a magyar mezőgazdaság és a vidék fejlesztése érdekében. A rendelkezésre álló forrás 48 százaléka a mezőgazdaság működési feltételeinek korszerűsítését, a műszaki színvonal emelését hivatott szolgálni. A miniszter emlékeztetett rá, hogy ez a pénz 25-75 százalékos támogatottsági szint mellett több százmilliárd forint értékű beruházás megvalósítását jelenti. A forrásfelhasználással kapcsolatban a miniszter utalt arra is, hogy Magyarország a vidékfejlesztési forrásokat is rendben lehívta, és a kezdeti késedelem ellenére is így volt ez a SAPARD-nál majd az AVOP-nál is. Agrártermelés nélkül nincs élhető vidék Gráf József megerősítette: agrártermelés nélkül nincs élhető vidék. A mezőgazdaság ugyanis hozzájárul a vidék modernizációs törekvéseinek felgyorsításához, alapvetően megteremtve a fejlődés gazdasági alapját. Ahhoz pedig, hogy a magyar mezőgazdaság talpon tudjon maradni,
26
további fejlesztésekre van szükség, ideértve az infrastrukturális modernizációt is, vagyis a szállítás, tárolás fejlesztését. A jelenlegi gazdasági válságból kivezető utak közül a miniszter szerint – ez már látszik az Európai Unióban is – nálunk is a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése tűnik a leggyorsabbnak. A miniszter a magyar agrárágazat két leginkább fejlesztendő területének az állattenyésztést valamint a zöldség- és gyümölcstermesztést jelölte meg, mint lehetséges kitörési pontokat. Ezért kiemelt cél az említett két alágazat fejlesztése. Gráf József a következő időszak egyik legfontosabb rövid távú feladatának tartotta, hogy Magyarország 2011. első félévében az Unió soros elnökségét látja majd el. Szerinte ez módot ad arra, hogy hazánknak befolyása lehessen a közösségi politikák alakítására, de még inkább a közösség működésének új sajátos szempontból való megismerésére, valamint Magyarország teljesítményének széles körű megismertetésére az Európai Unióban. Budapest, 2009. 05. 19. ___________________________________________________________________________
Elkészült a nyugat-bácskai régiófejlesztési terv Elkészült a szórványban élő vajdasági magyarok fennmaradását elősegítő nyugat-bácskai régiófejlesztési terv. A programot a Dunatáj Egyesület Nyugat-Bácska Fejlesztéséért civil szervezet a helyi közösségek, civil szervezetek és vállalkozók segítségével dolgozta ki.Célja a Szerbia északnyugati csücskében, a magyar és horvát határhoz közel élő szórványmagyarság életkörülményeinek javítása, segítségnyújtás ahhoz, hogy megőrizze nemzeti identitását. A terv hét magyar falu - Bácsgyulafalva (Telecka), Bácskertes (Kupusina), Bezdán (Bezdan), Doroszló (Doroslovo), Gombos (Bogojevo), Nemesmilitics (Svetozar Miletic) és Szilágyi (Svilojevo) - jövőképét, fejlődését igyekszik felvázolni. A fejlesztési tervet a szervezet külső szakértője, az EU-projektmenedzsmenttel foglalkozó miskolci Bujdosóné Lengyel Eszter mutatta be. Megfogalmazása szerint a szóban forgó települések a „belső periféria” adottságaival jellemezhetőek: kedvező a földrajzi fekvésük, (három ország határai mentén, a Duna közelében) kiválóak a logisztikai adottságaik, de mindezek ellenére települési és közutak felújítása, megépítése szükséges. További gondot jelent, hogy települések vagyona nincs felmérve, sok a tisztázatlan tulajdon. Az elhagyott porták rendezetlenek, a rendezés meglévő jogi lehetőségei a helyi közösségek által kihasználatlanok, hiányoznak a községi testületi rendeletek, a meglévő rendeleteket pedig nem alkalmazzák. Közigazgatási tehetetlenség a jellemző. Bár kiválóak a természeti adottságok, azokat kis mértékben hasznosítják, és a hasznosítás során nem tesznek eleget a környezetvédelmi követelményeknek. A falvak lakossága öregszik, a fiatalok nagy része nem sajátítja el az ország hivatalos nyelvét, viszont sok a civil szervezet és a lakossági önkéntes aktivitás nagy – mondta a szakértő. Budapest, 2009. 05. 19. ___________________________________________________________________________
Akár harmadával is kevesebb lehet a kalászos A száraz idő miatt az idén akár 30 százalékkal csökkenhet a kalászosgabona-termés a tavalyihoz képest. Ezt Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke mondta. Hozzátette: búzából várhatóan mintegy 3,5 millió tonna termést takaríthatnak be a gazdálkodók, ez mintegy kétmillió tonnával kevesebb a tavalyinál. A GOSZ becslése szerint összesen 5,4 millió tonna kalászosgabona-termés várható
27
Magyarországon. A szakember szerint az árpa, a rozs esetében a terméscsökkenés 30 százaléknál is nagyobb lehet. Vancsura József úgy véli: az aratás előreláthatólag a jövő hónap végén kezdődhet, ám nem zárta ki, hogy az árpát addigra már sok helyen learatják, ha marad a meleg idő. Petőházi Tamás, a GOSZ ügyvezető titkára elmondta: Magyarországon a vetésterület, így a kalászosoké is, lényegében állandónak tekinthető, 1,6-1,7 millió hektár között mozog évről-évre. Tavaly a kalászos gabona össztermése 7,7-7,8 millió tonna volt, amelyből 5,6 millió tonnát tett ki a búza. Az elmúlt évben jó termést takarítottak be a gazdálkodók, ez mintegy 40 százalékkal volt több az előző évinél. Budapest, 2009. 05. 19. ___________________________________________________________________________
Negyvenmillió euró magyar kis- és középvállalatoknak Az EU finanszírozó intézete, az Európai Beruházási Bank (EIB) 440 millió eurós hitelvonalat nyit kelet-közép-európai kis- és középvállalatok számára az Erste bankcsoport négy leányvállalata, a Ceská sporitelna, az Erste Bank Österreich, az Erste Bank Hungary és az Immorent közreműködésével A keretösszegből Magyarországon 40 millió eurót az Erste Bank Hungary folyósít olyan kis- és középvállalkozások számára, amelyek a környezetvédelem, az energiatakarékosság és az infrastruktúra fejlesztés területén indítanak beruházásokat. "A kedden aláírt megállapodás értelmében a kis- és középvállalatok kedvező feltételek mellett, könnyebben juthatnak közép- és hosszú lejáratú hitelhez, sikeresebben vehetik fel a harcot a világgazdasági visszaesés negatív hatásaival" - olvasható az EIB közleményében. A csehek is kapnak Kétszáz millió euró szolgál a Ceská Sporitelna hálózatán keresztül a csehországi kis- és középvállalkozások finanszírozására, 100 millió euró az ausztriai kis- és középvállalatok számára az Erste Bank Österreich kezelésében, 40 millió eurót az Erste Bank Hungary folyósít a környezetvédelem, az energiatakarékosság, illetve az egészségügyi, oktatási, ipari, szolgáltatási és idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztés területén Magyarországon indítandó beruházásokhoz. Az EBRD, a Világbank és az EIB Százmillió euró az Erste csoporthoz tartozó Immorenten keresztül jut egyes kis- és közepes vállalkozói beruházások finanszírozására Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, Szlovéniában és Ausztriában. Ezzel az Európai Beruházási Bank is részt vesz a más nemzetközi pénzintézetekkel - az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), valamint a Világbankkal - kezdett együttműködésben. Az EBRD, a Világbank és az EIB, a február végén nyilvánosságra hozott programjuk értelmében, külön támogatási csomagot állított össze a finanszírozási gondokkal küszködő kelet-európai gazdaságok számára, összesen 24,5 milliárd eurós kerettel. A térség legnagyobb hitelezője Ehhez a csomaghoz a legnagyobb hozzájárulást az EIB adja, 11 milliárd euróval. Ennek a részcsomagnak a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor. A 11 milliárd euróból 5,7 milliárd már rendelkezésre áll a mielőbbi folyósításra,
28
emellett 2,8 milliárd euró április végén jóváhagyásra került, így további hitelcsomagok következnek majd. Tavaly az EIB 8,2 milliárd euró hitelt folyósított az EU új tagországainak, valamint 3,4 milliárd eurót a tagjelölt és a csatlakozni kívánó országoknak. E térség egészére (EU-12 plusz a tagjelölt és a csatlakozni kívánó országok) vonatkozó hitelcél összesen 15 milliárd euró, ezzel az EIB a térség legnagyobb hitelezőjévé lép elő. Megemelt befektetések a szektorban A Világbank hozzávetőleg 7,5 milliárd euróval járul hozzá a közös programhoz, ebből az idén és jövőre összesen 3,5 milliárd euró jut a feltörekvő európai bankszektor problémáinak kezelésére. Az EBRD 2009-2010-ben 6 milliárd euróig terjedő összeget nyújt a térségi pénzügyi szektornak, valamint a kis- és középvállalatoknak befektetés, adósság- és kereskedelem-finanszírozás formájában. A londoni bank a válságra tekintettel 50 százalékkal 3 milliárd euróra emelte a kelet-európai pénzügyi szektorban idén végrehajtandó befektetéseinek tervezett összegét. Nyolc kelet-európai országnak Ebből az EBRD 432,4 millió eurót ad az UniCredit bankcsoport kelet-európai érdekeltségeinek, szintén elsősorban a térségi kis- és középvállalatok hitelellátásának bővítése végett, ezt május 7-én jelentették be az EBRD-nél. Ezt nyolc kelet-európai ország UniCreditérdekeltségei között osztják el. Az UniCredit magyarországi részlege 50 millió euró EBRDtőkét kap a kis- és középvállalati hitelezés támogatására. A londoni bank befektetését más kelet-európai országokban lízingfinanszírozásra, energiahatékonysági beruházásokra, illetve tőkepótlásra is lehet használni. Brüsszel, 2009. 05. 20. ___________________________________________________________________________
Vidékfejlesztési pénzek az egykori cukros térségeknek A termelést az elmúlt évben, években megszüntetetett négy cukorgyár térsége egy úgynevezett diverzifikációs program keretében vidékfejlesztési forrásokhoz juthat. Már a vége felé tart a program jogszabályi előkészítése, várhatóan már szeptemberben megkezdődhet a kérelmek fogadása is. Erről Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára beszélt. A cukorgyárak sorsa alapvetően termelői döntések miatt pecsételődött meg, a gazdák ugyanis a cukorrépa helyett más, jövedelmezőbb termény, főleg kukorica termesztése mellett döntöttek - jelentette ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azon a fórumon, amelyen a szerencsi cukorgyár bezárását követő szerkezetátalakítási program jelenlegi helyzetéről volt szó. Amikor az unió az úgynevezett cukorreformról döntött, akkor a bezárt cukorgyárak kapcsán a termelőket és azokat a térségeket kívánta kompenzálni, ahol az átalakítás problémákat okozott - emlékeztetett. 10 milliárd felhasználható A meglévő támogatási rendszerek mellett mintegy 10 milliárd forintot lehet felhasználni térségfejlesztésre, ebből az összes gazdasági szereplő és önkormányzat részesedhet, amely egykor kötődött a cukorrépához, a cukorgyártáshoz - mondta Gőgös Zoltán. Ezzel a forrással 2011. szeptemberéig el kell számolni, nem fordítható másra. Szerencs és Kaba térségében mintegy 3 milliárd forintra lehet pályázni, ott, ahol ezt a forrást nem használják fel,
29
átcsoportosítható a másik térségbe. Gőgös Zoltán úgy fogalmazott: egy kis változás, egy kis modernizáció megkezdődhet ebből a pénzből, de természetesen arra nem elég, hogy a kényszerűségből bezárt gyárakat pótolja. Nem volt termelő Az államtitkár ugyanakkor arra kérte a vállalkozókat, önkormányzatokat, hogy amikor pályáznak, tekintsék át jelenlegi programjaikat, mert ugyanazt a cél az unió csak egy forrásból finanszíroz. Kijelentette: csakis azért adták vissza az uniónak a hazai cukorkvótát, mert "nem volt termelő". Nem a magyar állam és nem az agrártárca döntött arról, hogy melyik gyár zárjon be, egyszerűen nem lett volna alapanyag, amivel működhettek volna. Ezen már kár keseredni, programokat kell készíteni a hogyan továbbra. Még az sem kizárt, hogy újra lesz ezekben a térségekben cukorrépa-termesztés. Csak akkor a logisztikát kell fejleszteni, vagyis azt, hogy eljusson a répa a megmaradt egyetlen gyárba, a kaposváriba - hangoztatta Gőgös Zoltán. Már szervezik a többlet répát A kaposvári gyárról azt is megjegyezte: kapacitásbővítést fontolgat, a Dunántúlon már megindult a szervezése a többlet répa termesztésnek, ugyanakkor a gyár akár határon túlról is fogad majd alapanyagot, ha szükséges. Szavai szerint a kvóta 50 százalékát mindenféleképpen vissza kellett adni, ám folyamatosan arra kérték a termelőket, hogy fogadják el azt a felvásárlási árat, amelyet még nemzeti támogatással is megtoldottunk, de ezt sem fogadták el. A szerencsi gyár megmaradhatott volna - vélekedett, megjegyezve: most sokan már bánják, hiszen csökkent a kukorica ára, bár az is igaz, hogy olyan "mézesmadzagot" húzott el az unió előttük azzal, hogy nagyon komoly vissza nem térítendő támogatást biztosított, ha felhagynak a cukorrépa termesztéssel. Budapest, 2009. 05. 20. ___________________________________________________________________________
Idénymunkásokkal növelné a foglalkoztatást a kormány A kormány a mezőgazdasági idénymunka támogatásával kívánja bővíteni a foglalkoztatottak körét - mondta Simon Gábor szociális és munkaügyi államtitkár. Az Út a munkához nevű program részét képező elképzelés elsősorban a rendelkezésre állási támogatásban részesülőknek, másodsorban pedig a nyilvántartott álláskeresőknek kíván munkalehetőséget biztosítani. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ezzel egy időben a mezőgazdasági vállalkozók nyári munkaerő-szükségleteinek kielégítésére is alkalmas - húzta alá az államtitkár. Hozzátette: a program segítségével előreláthatólag több tízezer mezőgazdasági idénymunkás foglalkoztatása valósítható meg a nyári időszakban. Az idénymunkára való felkészülésről elmondta: a mezőgazdasági vállalkozóktól összegyűjtött információk a regionális munkaügyi központokhoz érkeznek, ahonnan a területi kirendeltségekre és az önkormányzatokra továbbítják azt. A vállalkozóknak két héttel a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteniük egyszerűsített munkaerő-igénylésüket, ami alapján az önkormányzat kiértesíti az idénymunkára alkalmas munkavállalókat - fejtette ki az eljárást Simon Gábor. Aláhúzta: ellenőrzött és legális foglalkoztatásnak számít a mezőgazdasági idénymunka ilyen típusú igénybevétele, így a munkáltatóknak - a szabályok betartása esetén - nem kell tartaniuk a munkaügyi ellenőrzésektől. Az államtitkár megjegyezte: az áprilisban indult Út a munkához programban mintegy 66 ezer - korábban
30
rendszeres szociális segélyben részesülő - munkavállaló 6 órás közcélú foglalkoztatása valósulhat meg közel 50 milliárd forintból. Budapest, 2009. 05. 21. ___________________________________________________________________________
II. Országos Agráripari Konferencia: Válságban is nyereség A magyar mezőgazdaság akár profitálhat is a jelenlegi gazdasági válságból - jelentette ki Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára csütörtökön Budapesten, a II. Országos Agráripari Konferencián. Idén az első két hónapjában a magyar mezőgazdaság termékei iránt a piaci kereslet nem csökkent. Az export az előző év hasonló időszakához viszonyítva 6 százalékkal növekedett, az import viszont 9 százalékkal csökkent. Emellett a belföldi fogyasztás is csak kis mértékben, 1,6-1,7 százalékkal esett vissza. A szakállamtitkár szerint mindez azt mutatja, hogy a magyar mezőgazdaság a különböző válság sújtotta ágazatok között igen jó eredményt ért el. Máhr András közölte: a múlt évben a mezőgazdaságban a bruttó hozzáadott érték 16 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer export 18 százalékkal volt több az előző évinél, 5,7 milliárd eurót tett ki, a külkereskedelem szaldója 1,9 milliárd euró volt. Az ágazat össz eredménye elérte a 75-76 milliárd forintot. Idei kilátások Az idei kilátásokról szólva a szakállamtitkár arról beszélt, hogy a mezőgazdaság neuralgikus pontja az, hogy sikerül-e a fejlesztésekhez szükséges forrásokat biztosítani. A minisztériumi vezető hangsúlyozta: az ágazat finanszírozhatósága érdekében a szaktárca mindent megtesz. Példaként említette a gabona- és a termelői értékesítő szövetkezeti hiteleket. Idesorolta azt is hogy a 20 százalékos előlegre, amelyet a fejlesztések finanszírozásához igényelhettek a gazdálkodók, mintegy 35 milliárd forint értékben van igény. Eddig már mintegy 15 milliárd forintot ki is fizettek, és várhatóan az egész összeget 15-20 napon belül vehetik kézhez a gazdálkodók. MFB-hitel a feldolgozóknak A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány valamennyi válságkezelést célzó intézkedése a hitelhez jutás feltételeinek javítását célozta. A válság hatásainak enyhítésére a tárca az elmúlt hónapokban több, az ágazat likviditásának a fenntartását célzó és a jövedelem termelő képesség javítását elősegítő hitelprogramot dolgozott ki és léptetett életbe. "Eleinte a mezőgazdasági üzemek hitelhez jutását segítő konstrukciókat alakítottunk ki, majd a TÉSZ-ek és széles termelői integrációt megvalósító integrátorok számára tettünk lehetővé hitelfelvételt könnyítő megoldásokat. A fejlesztések és beruházások megvalósításának ösztönzésére az EUval összhangban 20 százalékos előlegfizetési konstrukciót is életbe léptettünk. Végezetül a mezőgazdaság terményeinek legnagyobb felhasználójaként működő élelmiszeripar számára dolgoztunk ki és vezettünk be hitelhez jutást biztosító bankgarancia programot" – emlékeztetett a szakállamtitkár. Fő gond a hitelhez jutás Rámutatott arra, hogy az ágazat fő gondja a hitelhez jutás ellehetetlenülése egy olyan világpiaci környezetben, amikor az élelmiszerkereslet, közép- és főleg hosszabb távon
31
egyértelműen növekszik. Az élelmiszeripar gondjainak megoldására a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 80 százalékos államilag garantált hitelt nyújt többek között a hús-, a tej-, a baromfi-, a gabona- és a bor feldolgozó cégeknek. A hitelgarancia értéke 30 milliárd, a kölcsöné pedig 37 milliárd forint. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódva eddig mintegy 600 milliárd forint fejlesztési pénzre van ígérvényük a gazdálkodóknak - hangoztatta a szakállamtitkár. Máhr emlékeztetett arra, hogy az agrárgazdaság forgóeszköz igényes nemzetgazdasági ág, mivel bevételei szakaszosan jelentkeznek, kiadásai pedig folyamatosak. A hitelhez jutás drasztikus megnehezülése, a banki források elapadása éppen ezért érzékenyen érintette az agrárgazdaságot is. Felértékelődik a kommunikáció "A magyarországi élelmiszeripar magasan eladósodott a bankok irányában. Ez általános jelenség, nem e szektor sajátja, de mivel piaci helyzete a fent bemutatottak miatt már egyedi nehézségeket mutat, nagyon fontos az, hogyan viszonyulnak hozzá a finanszírozók" – hangoztatta a rendezvényen Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletág igazgatója. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok bizalma az egyik legfontosabb tényező az élelmiszeripar számára. Ennek megőrzésére pedig minden vállalkozás vezetőségének feladata. A megfelelő kommunikáció, együttműködés az ilyen időkben felértékelődik – tette hozzá. Komoly gazdasági következmények lehetnek Dudits Dénes, az MTA Szegedi Biológiai Központ igazgatója, az MTA alelnöke arról beszélt, hogy a legújabb statisztikák szerint 2008-ban 125 millió hektáron termesztettek géntechnológiával módosított (GM) növényeket a világ 25 országának 13,3 millió farmgazdaságában. A múlt évben 32 millió tonna termésnövekményt eredményezett a GM növények termesztése. Logikátlan ellentmondása a GM növények társadalmi elfogadásának, hogy éppen a környezetvédők tesznek meg mindent ezeknek a növényeknek a használata ellen akkor, amikor igazolható, hogy 1996. és 2006. között a GM növényeknek köszönhetően 286 millió kilogramm hatóanyaggal csökkent a mezőgazdaság vegyszerfelhasználása. A GM növényekre alapozott agrotechnikák 2007. évben 1,1 millárd kilogramm csökkenést eredményeztek a CO2-kibocsátásban. "A kukoricabogár elleni védekezésre a magyar gazdák 4,1 milliárd forintot költenek évente, így komoly gazdasági következményei lehetnek annak, ha a bogárellenálló GM növények termesztése körül is hasonló cirkusz lesz, mint azt a MON 810 hibrid esetében tapasztalhattuk" – figyelmeztetett Dudits Dénes. Válságban is nyereség Idén május 21-én a Magyar Tudományos Akadémián rendezte meg a II. Országos Agráripari Konferenciát az Agrárhaszon Kommunikációs Kft. – tájékoztatott Tóth László Levente, a társaság ügyvezetője. A cég által hagyományteremtő szándékkal életre hívott I. Országos Agráripari Konferencia folytatásaként, idén az MTA Szegedi Biológiai Központ együttműködésével tartott rendezvény címe: "Válságban is nyereség". Témái a válság túlélése, az SPS, az ÚMVP, az agrobiznisz és a forintárfolyam, a biotechnológia az agrárvilágban, a megújuló energia és az élelmiszer termékpálya együttműködési kényszerei. Az előadók között volt a rendezvény főszponzori szerepét vállaló, idén 225 esztendős Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója, Kun Mihály, Pásztohy András, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára és Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége elnöke is, valamint Kiss József, A Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézete igazgatója. Mikó Zoltán, az agrártárca főosztályvezető-helyettese az SPS alkotmányossági
32
kérdéseiről, Viszlai Béla, az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója pedig a cég mintaprojektjéről, az Energiafarmról tartott előadást. Tóth László Levente elmondta: céljuk az volt, hogy az ágazatban tevékenykedők képet kaphassanak az agrárium helyzetéről, és biztatást is arra, hogy a válságban is lehet nyereséges módon gazdálkodni. A II. Országos Agráripari Konferencia támogatói: Főtámogató: az idén 225 esztendős Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. Támogatók: Pioneer Hi-Bred Termelő és Szolgáltató Zrt., Pick Szeged Zrt., Szent-Gaál Pincészet, Utiro Leader Egyesület, Alltech Hungary Kft., Mascus, Paprika Molnár, Csanaki Méhes Céh, Cserpes Sajtműhely, Napos Mező Pékség. Médiatámogatók: Agrárágazat, Agrofórum, AgroNapló, Az Európai Unió Agrárgazdasága, MezőHír, GépMax, Magyar Mezőgazdaság Lapcsoport. Budapest, 2009. 05. 21. ___________________________________________________________________________
Románia: felére csökkenhet a búzatermés Románia gabonatermő területének az egyhetedét sújtotta eddig fagy és szárazság.Ilie Sarbu román mezőgazdasági miniszter elmondta, hogy az ősszel és tavasszal gabonával beültetett 7 millió hektárnyi termőfelületből több mint egymillió hektárt sújtott természeti csapás, egyes helyeken a remélt termés 50 százaléka is megsemmisült A nyári hónapokban várható aszály pedig egyes becslések szerint az idénre várt 7 millió tonna búzatermést akár meg is felezheti. Romániában mezőgazdasági szakemberek aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a meteorológiai előrejelzések kedvezőtlenek. Ezt a tárcavezető is megerősítette, aki szerint az eddig összesített károk még növekedhetnek, hiszen például a június az idei év legaszályosabb havának ígérkezik. Niculae Stefan, a romániai mezőgazdasági termelőket tömörítő Agrostar szakszervezet elnöke szerint a várhatóan május végétől kezdődő aszály a romániai termőföldek majdnem kétharmadát sújtja majd. Budapest, 2009. 05. 21. ___________________________________________________________________________
Akár százmilliárd forintos kár is lehet az aszály miatt Akár százmilliárd forintos vagy azt meghaladó mértékű kára is lehet a magyar mezőgazdaságnak az idén az aszály miatt. Ezt Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke jelentette ki. Az elnök szerint a kormánynak ezért azonnali intézkedéseket kell hoznia a károk enyhítésére. Jakab István úgy vélte, mindenekelőtt azt a 33 milliárd forintot kell visszaadni a gazdálkodóknak, amit válságkezelés címén elvettek az agrárköltségvetés nemzeti támogatási forrásaiból. A Magosz elnöke jelezte: az ország nagy részén az öntözés feltételei sincsenek meg, mivel az öntözőművek igen elhanyagolt állapotban vannak. Felére csappanhat az őszi kalászos termés Jakab István elmondta: az aszály miatt az őszi kalászosok termésmennyisége a tavalyinak csupán 50 százaléka lehet. Megemlítette, hogy a kukorica 30-40 százaléka ki sem kelt a szárazság miatt. Jakab István közölte: Magyarország megművelt területének jelenleg mintegy
33
8 százaléka öntözhető, azaz körülbelül 300 ezer hektár, ténylegesen azonban nem lehet megmondani, hogy mekkora területet is öntöznek Magyarországon. Nem szolgáltatnak jól a vízgazdálkodási társulások Az elnök nehezményezte, hogy a vízgazdálkodási társulások nem nyújtanak megfelelő szolgáltatást a gazdálkodóknak, pedig ők országosan és átlagosan 800 forintot fizetnek hektáronként a társulásoknak. Emellett az állam a törvényben előírt kötelezettségét sem teljesíti, mivel nem finanszírozza a társulások működései költségeinek felét - tette hozzá. Jakab István közölte: csupán az öntözés engedélyeztetése több mint százezer forintba kerül egy gazdálkodónak, ha 20 hektárt szeretne öntözni. Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója hozzátette: a vízgazdálkodási társulások működését szabályozó törvényt teljes mértékben újra kellene fogalmazni annak érdekében, hogy az megfeleljen a jelenlegi gazdálkodási követelményeknek. A szakember szerint mindenekelőtt az állam működést finanszírozó forrásait kellene garantálni a társulások számára. Budapest, 2009. 05. 22. ___________________________________________________________________________
Körút az agrár-környezetgazdálkodás népszerűsítéséért Roadshow keretében igyekszik megismertetni az agrár-környezetgazdálkodási program részleteit a gazdálkodókkal a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és a Magyar Agrárkamara. A rendezvénysorozat júniusban zárul Pest megyében. (Képünkön dr. Forgács Barnabás, az agrártárca szakállamtitkára, legtöbbször ő ismerteti a tudnivalókat.)Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében elérhető közösségi források megszerzésének mikéntjét, a feltételrendszert, a támogatás módját és az elvárásokat az ország tíz pontján mutatják be az érdeklődőknek. A potenciális igénylőket levélben is értesítik a támogatási lehetőség júniusi megnyílásáról. Alig több, mint egy hónap alatt járják végig az országot Országjáró túrára indult az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG). A minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében a szaktárca munkatársai hazánk minden szegletében igyekeznek beavatni az érdeklődőket az ÚMVP keretében hozzáférhető agrár-környezetgazdálkodási források odaítélésének, megszerzésének összetett feltételrendszerébe. Az FVM és a megyei agrárkamarák szervezésében az FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztályának munkatársai alig több, mint egy hónap alatt járják végig az országot, felkészítendő a gazdálkodókat arra, meddig, milyen formában és tartalommal juttathatják el kérelmeiket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), ha szeretnének részesülni az erre a célra elkülönített forrásokból. Az öt, bizonyos esetekben tíz évre szóló támogatás csak idén júniusban igényelhető, ezért érdemes jól felkészülni, hogy minél előbb megtudják a jogosult gazdák, mit várhatnak az AKG-tól, és mit kell teljesíteniük cserébe. Mindenki eldöntheti, megéri-e A különböző helyszíneken összegyűlt gazdálkodók előtt legtöbbször dr. Forgács Barnabás, az FVM közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára ismerteti a program alapelveit és fő céljait, őt követi a tárca környezetgazdálkodási osztályának vezetője, aki a fontosabb feltételekről, kötelezettségekről beszél, és válaszol a felmerülő konkrét kérdésekre. Az interaktív találkozók
34
során a közönség alaposan megismerheti az uniós támogatáshoz való hozzáférés módját, aminek alapján mindannyiuk eldöntheti, megéri-e neki a hektáronkénti állandó bevétel, amiért azonban többlet-kötelezettségeket is kell vállalnia. A roadshow május 5-én Pécsett indult A roadshow május 5-én startolt Pécsett, ahol több mint kétszáz érdeklődő hallgatta a hasznos tudnivalókat, információkat. Ezután a többi között Szeged, Szolnok, Nyíregyháza és a BácsKiskun megyei Jánoshalma került sorra, május 28-án pedig a Hajdú-Bihar megyei Hajdúböszörmény lesz az AKG-fórum helyszíne. Júniusban több más városba, így például Miskolcra, Kaposvárra és Győrbe is ellátogatnak a szakemberek, akik végül Pest megyébe érkeznek: itt lesz az AKG-roadshow végállomása. A szakterülettel foglalkozó tanácsadók két alkalommal bővíthették ismereteiket, ugyanis az ő május 11-ei és 20-ai budapesti továbbképzésük szintén a körút részét képezte. A gazdálkodók meghívót kapnak Az agrárium érintett szereplőinek nem kell tartaniuk attól, hogy nem szereznek időben tudomást a tájékoztatókról. A gazdálkodók meghívót kapnak a rendezvényekre a helyi szervezőktől. Mindenkinek érdemes elmenni, akit kicsit is érdekel a téma, mert aki részt vesz valamelyik fórumon, képes lesz megítélni, hogy igénybe veheti-e a támogatási lehetőséget, lehet-e módja a közösségi források e típusát igényelni. Maga a gazda is számolhat egy támogatási kalkulátorral Az előadásokon elhangzanak mindazon ismeretek, amelyek a kérelem majdani összeállításához nélkülözhetetlenek, de akinek nem áll módjában a megjelenés, a www.umvp.eu/akg oldalon minden lényeges információt megtalál. Itt fellelhető az összes vonatkozó jogszabály, azoknak a tanácsadóknak a névsora, akik segítséget nyújtanak, ha valakinek nehézségei adódnának, de egy támogatási kalkulátor segítségével közelítőleg maga a gazda is kiszámolhatja, mennyi pénzre számíthat, ha támogatási kérelmét jóváhagyták. Az AKG nem a legegyszerűbb támogatási forma A részletes és körültekintő tájékoztatás nemcsak amiatt fontos, mert a támogatást 2007 és 2013 között csak most lehet igényelni, hanem azért is, mert az AKG nem tartozik a legegyszerűbb támogatási formák közé. Nem elég egyszer kitölteni a kérelmet, számos kötelezettséget kell folyamatos jelleggel teljesíteni. Az előadásokon ezért esik szó például a területazonosítás szükségességéről, a tábla és parcella fogalmáról, a vetésszerkezetre vonatkozó előírásokról, vagy éppen az állatállomány növeléséről. Fontos előrelépés, hogy átdolgozták a gazdálkodási naplót, amely a megújult jogszabályok értelmében már egyéb nyilvántartások vezetésének is megfelel. Könnyítés továbbá, hogy ezt a gazdálkodók vezethetik elektronikusan is, ekkor egyedül annyi az elvárás, hogy az ellenőrzés időpontjára nyomtatva is be tudják mutatni. A kötelezettségvállalás ez év szeptember 1-jétől kezdődik A gazdálkodóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a kötelezettségvállalás nem a támogatási kérelem benyújtásától, hanem valamennyi esetben az idei év szeptember 1-jétől kezdődik, a támogatási időszak pedig a legtöbb célprogramban 2014 augusztusának végéig tart. Tehát hosszú évekre kötelezi el magát az a gazdálkodó, aki az AKG-támogatást igényli, ezért is
35
szükséges minden lehetséges kedvezményezettnek jól körüljárnia területe adottságait, illetve saját középtávú céljait. Utóbbi a gazdák dolga, de a hivatalos válaszokhoz való hozzájutásra a legjobb alkalom a roadshow valamelyik helyszínén, vagy a www.umvp.eu/akg honlapon kínálkozik - hívja fel a gazdálkodók figyelmét az FVM Irányító Hatósága. Budapest, 2009. 05. 25. ___________________________________________________________________________
Halászati beruházási támogatások Magyarország megalkotta az ország egész területére vonatkozó Halászati Operatív Programját (HOP) - jelentette be Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára. Az Európai Halászati Alapból 2007. és 2013. között 34,8 millió euró, a nemzeti hozzájárulással kiegészülve 46,8 millió euró, azaz mintegy 13,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Az összeget főleg a belvízi halászatra, az "akvakultúra fejlesztésére", halászati termékek feldolgozására, halfeldolgozók korszerűsítésére lehet fordítani. A program elsődleges céljának nevezte a szakállamtitkár, hogy növekedjen Magyarországon a halfogyasztás, illetve, hogy nagyobb legyen a magyar haltermékek iránti igény az Európai Unióban. A szakállamtitkár elmondta, hogy az unióban átlagosan 22 kilogramm halat fogyaszt egy személy évente, Magyarország az utolsó helyen áll a négy kilogrammos évenkénti fogyasztással. A leghamarabb elérendő célnak nevezte, hogy felzárkózzon az ország a mostani utolsó előtti helyezetthez, hogy Magyarország elérje a 6 kilogrammos évenkénti átlagos fogyasztást. Megjegyezte: az elmúlt öt-hat évben valamelyest Magyarországon is emelkedett a halfogyasztás mennyisége. Sirman Ferenc bejelentette: június 1-jétől lehet benyújtani a pályázatokat a Halászati Operatív Program keretében. Budapest, 2009. 05. 25. ___________________________________________________________________________
A tehenek is tüntettek Brüsszelben Több száz tejtermelő gazda tüntetett Brüsszelben, az Európai Unió központi épületeinél a tejárak nagyarányú csökkenése miatt, de az Európai Bizottság csak néhány technikai jellegű könnyítést helyezett kilátásba az ágazat számára.Sokféle tüntetést megért már a Rue de la Loi, de a tehenekkel felvonuló gazdák azért mégsem voltak mindennapi látványosság. A tucatnyi uniós tagországból - szarvasmarháiknak egy részével együtt - érkezett tüntetők a tagállamok mezőgazdasági minisztereinek e havi találkozójához igazították akciójukat. A tiltakozó menet végcélja a miniszteri tanácsnak otthont adó uniós épület volt. A miniszterek közül nyilatkozataikban többen állást foglaltak a szektort segítő intézkedések szükségessége mellett, ugyanakkor más tagállamok ezt ellenezték, és az uniós "kormány", az Európai Bizottság sem látja annyira súlyosnak a helyzetet, hogy újra lehessen tárgyalni az ágazat reformját. Felére estek a tejárak Az elmúlt egy évben felére estek vissza a tejárak az EU-ban, részben a nemzetközi keresletikínálati helyzet, illetve a 2006-os és a tavalyi reformok nyomán. Ez utóbbiak a termelés bővítésének irányába hatottak. Az uniós miniszterek már többször foglalkoztak a kérdéssel a közelmúltban, az Európai Bizottság azonban értésre adta, hogy nem kívánja újratárgyalni az ágazat reformjáról hozott döntéseket, köztük a fokozatos kvótanövelést.
36
Előrehozott kifizetések Most Mariann Fischer Boel biztos bejelentette, hogy Brüsszel október közepére előrehozza az uniós támogatások háromnegyed részének hagyományosan december elején esedékes kifizetését. Ez egyébként nem csupán a tejszektorra vonatkozik, hanem más agrárágazatokra is. Egy korábbi ülésen több tagállam, köztük Magyarország emlékeztetőt nyújtott be a miniszteri tanácshoz, olyan - fogalmazásuk szerint nem hagyományos - intézkedéseket kérve, amelyek ellensúlyozhatják az árcsökkenés folyamatát. Egyebek között az intervenciós ár és az exportvisszatérítés emelését kérték. Az Európai Bizottság azonban lényegében elutasította a felvetéseket, bár egy szóvivő hétfőn is megerősítette, hogy a testület figyeli és tanulmányozza a helyzetet, és szükség esetén intézkedéseket hoz. Fischer Boel újabb könnyítése Fischer Boel mindazonáltal - egy újabb könnyítésként - most jelezte, hogy a bizottság kész meghosszabbítani a vaj magántárolásához elvileg augusztus közepéig járó támogatások rendszerét. Értésre adta viszont, hogy Brüsszel továbbra sem ért egyet azzal, hogy a kvótanövelés miatt csökkennének az árak. A tavalyi reformdöntés értelmében a tagországok tejtermelési kvótái a jövőben évi egy százalékkal emelkednek, majd 2015-re megszűnnek. Más tagállamok mellett a reform eldöntésekor Magyarország is jelezte, hogy ez a döntés nyerstej-exportőrként hátrányosan érinti, és azt nemzeti hatáskörben igyekszik ellensúlyozni. Tiltakozó akciókat tartottak a tejtermelő gazdák más országokban, mindenekelőtt Franciaországban és Németországban is. Brüsszel, 2009. 05. 26. ___________________________________________________________________________
ÚMVP és az MNVH - tények és tervek Az Európai Unió a közösségi vidékpolitika érvényesülését a 2007-2013 közötti pénzügyi tervezési periódusban minden tagállamban egységesen biztosítja. A vonatkozó jogszabály alapján minden tagállam "nemzeti vidéki hálózatot" hozott létre - mondta Pásztohy András miniszteri biztos, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára a II. Országos Agráripari Konferencián. Az említett jogszabály, amely egyik alapját jelenti a nemzeti stratégia- és programalkotásra vonatkozó közös szabályozásnak, az 1698/2005 EK Tanácsi rendelet. Pásztohy András előadásában kifejtette: a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) feladata az agrár- vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba szervezése, így az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása. Közvetlen cél a támogatási források hatékony felhasználása, a vidék társadalmi-gazdasági fejlődésének segítése, valamint a felzárkóztatás. Célját és feladatát a helyi szereplők összekapcsolásával és az együttműködések ösztönzésével, számukra hasznos információk közvetítésével, rendezvények, tapasztalatcserék szervezésével és különböző, fokozatosan kiépülő szolgáltatások nyújtásával valósítja meg. A hálózatot a 1060/2008. (IX.19.) Kormányhatározat, és a 131/2008.(X. 1.) FVM rendelet hozta létre. Soha nem látott nagyságrendű forrás A 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési időszakban soha nem látott nagyságrendű fejlesztési forrás, mintegy 5 milliárd euró, azaz közel 1300 milliárd forint uniós forrás áll
37
rendelkezésre a mezőgazdaság, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. Ezen források felhasználását az ÚMVP intézkedései szolgálják, melyek a program 4 stratégiai tengelye köré csoportosulnak: I. Mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása (48 százalék) II. A környezet és a vidék állapotának javítása, fejlesztése (35 százalék) III. Az életminőség javítása vidéki területeken, és a diverzifikáció ösztönzése IV. A LEADER (összesen 17 százalék) Az ÚMVP célja a versenyképes, a fenntartható fejlődést és gazdálkodást megalapozó mezőgazdaság megteremtése, a vállalkozások sokszínűségének fenntartása, munkahelyteremtés, életképes birtokszerkezet és racionális földhasználat ösztönzése, piaci szemlélet erősítése és a képzettségi szint emelése - emelte ki Pásztohy András. Lezárult az ÚMVP első fázisa A főtitkár tájékoztatása szerint a 2007-2008. évben sikeresen lezárult az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtásának első fázisa. Ennek során (a tervezett 58 jogcímből) több ütemben 32 jogcím került meghirdetésre, amelyekre a Programban részt vevő ügyfelek közel 56 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be. A benyújtott kérelmek alapján eddig mintegy 448 milliárd forint támogatást ítéltek meg, amiből 145 milliárd forintot már kifizettek a termelők részére (29 240 db támogatási kérelem). Különösen előrehaladott az ÚMVP I. tengelyének végrehajtása, néhány kivételtől eltekintve az összes meghatározó korszerűsítést célzó beruházási, szerkezetátalakítási, illetve ismeretátadási konstrukció elindult (állattenyésztés, kertészet, növénytermesztés, gépbeszerzés, élelmiszeripar, öntözés, értéknövelés, fiatal gazda, szaktanácsadás, stb.), amelyek jelentősen hozzájárulnak a 2009. évben tervezett fejlesztések megvalósításához. Tervek a második fázis kezdetén "Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program második fázisának kezdetén, a 2009. évben tervezzük a korábban még nem meghirdetett jogcímek elindítását (pl. AKG, Leader, GazdaNet, vetőmagszárítók korszerűsítése, kiskapacitású nyersszesz üzemek, olajsajtolók stb.), valamint a Nemzeti Diverzifikációs Program (cukoripari szerkezetátalakítás) megkezdését. A 2009. év egyik további kiemelt feladata a már megítélt támogatásokhoz kapcsolódóan a kifizetések gördülékeny biztosítása, a gazdálkodók likviditási helyzetének javítása. Ennek érdekében már korábban is számos intézkedést kezdeményeztünk, illetve egyeztetést folytatunk az Európai Bizottság illetékeseivel az előlegfizetés vonatkozásában" mondta Pásztohy András. Idén még megnyitandó intézkedések A fentiek mellett a 2009. évben lesznek megnyitva a Halászati Operatív Program intézkedései is. A Program végrehajtásának első fázisát értékelve figyelembe kell venni a kifizetések prioritását is, azon I. tengely keretében meghirdetett jogcímek esetében, ahol a Program első fázisában megítélt támogatások hozzájárulásával a fejlesztések jelentős része a 2009. évben valósul meg (kertészet, növénytermesztés létesítményei, biomassza kazán, erdészeti gépek, értéknövelés, gyümölcsültetvények telepítése). Itt új támogatási kérelmek benyújtására legközelebb várhatóan 2010. márciusában nyílik lehetőség. A 2009. évben öntözés, melioráció jogcímre szeptember, falumegújítás, mikrovállalkozások fejlesztése, turisztikai tevékenységek, vidéki örökségek megőrzése jogcímekre október hónapokban lehet támogatási kérelmet benyújtani.
38
Folyamatosan figyelemmel kísérik A Program végrehajtását, teljesülését az Irányító Hatóság folyamatosan figyelemmel kíséri, hatásait értékeli és az előrehaladás, gazdálkodói igények függvényében meghozza a szükséges intézkedéseket. Ennek megfelelően a Program teljesülésének 2009. I. félévi tapasztalatai alapján, ha a körülmények indokolják, akkor a fenti előzetes végrehajtási ütemterv módosítását az Irányító Hatóság kezdeményezni fogja a II. félévben. Amely alapján a fentiek mellett további jogcímek megnyitása is felmerülhet. Honlapok, amelyeket érdemes nézni A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (www.mnvh.eu) mindezen lehetőségek ösztönzésében és népszerűsítésében részt vesz a www.umvp.eu honlap mellett. A hálózat fokozatosan kiépülő szolgáltatásait és az információs adatbázis nyújtotta előnyöket regisztrálást követően lehet elérni. Ez idáig mintegy 4000 regisztráltat rögzítettünk, a regisztrálásnak nincs tagdíja, nem jár kötelezettséggel. A regisztráció során a regisztráló 11 szakterület közül választhat. Regisztrálhat minden vidékfejlesztésben érdekelt, vagy érintett nagykorú természetes személy, önkormányzat, vagy azok többcélú kistérségi társulása, mikro-, kis- és középvállalkozás, hazánkban nyilvántartásba vett egyesület, társadalmi, vagy érdekképviseleti szervezet, felsőoktatási intézmény, szakmai és gazdasági kamara, törvény alapján nyilvántartásba vett egyház. Hogyan lehet a hálózathoz csatlakozni? A hálózathoz csatlakozni a www.mnvh.eu honlapon lehet és személyesen a területileg illetékes, minden kistérségben elérhető Helyi Vidékfejlesztési Irodában (HVI), amelyek az MNVH kistérségi információs és szolgáltatás közvetítő egységei. Budapest, 2009. 05. 27. ___________________________________________________________________________
Támogatás nem termelő mezőgazdasági beruházásokra Az idén először nem termelő mezőgazdasági beruházásokra is igényelhetnek támogatást a gazdálkodók - közölte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Erre az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teremt lehetőséget. A kérelmeket június elsejétől a hónap végéig lehet beadni az MVH-hoz elektronikus úton. A támogatás célja, hogy mind az EMVA agrár-környezetgazdálkodási programjában résztvevő, mind pedig a Natura 2000 területeken olyan beruházásokat hozzanak létre a földhasználók, amelyek elősegítik a vidéki táj és annak biológiai sokféleségének megtartását, a így növekedjen az érintett területek természeti értéke. Támogatást a következő beruházásokra lehet kérni: sövénytelepítés, mezővédő erdősáv telepítése, füves mezsgye létesítése, ültetvények sorközgyepesítése, környezetvédelmi és természetvédelmi gyeptelepítés, rovarteleltető bakhát létrehozása, természetes alapanyagból kerítés kialakítása, madárvédelmi berendezés létrehozása. A beruházásokat a földhasználati intézkedés esetén öt, az eszközbeszerzésnél pedig három évig kötelezően fenn kell tartani. A számlával igazolt kiadásokat az idevonatkozó rendeletben meghatározott értékhatárig egyenlítik ki. A támogatási feltételekről további részleteket a 33/2008. (III.27) FMV rendeletből lehet megtudni. Ebből kiderül többek között az is, hogy a támogatási kérelem mellékleteként több igazolást is be kell nyújtani az MVH-nak. Ezeket a területileg illetékes nemzeti parkok, illetve az erdészeti hatóságok állítják ki. A falugazdászok
39
és az agrárkamarai tanácsadók pedig nemcsak útmutatásokkal, hanem ha szükséges, az elektronikus benyújtáshoz segítséget is nyújtanak a gazdálkodóknak - tartalmazza a közlemény. Budapest, 2009. 05. 27. ___________________________________________________________________________
Az állattenyésztés támogatására 430 milliárd forint A hazai állattenyésztés visszaesésének megállítására összesen 430 milliárd forint fejlesztési támogatást határozott meg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program - mondta Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete tanácskozásán a szakállamtitkár kifejtette: az ágazat versenyképességének növelésére, a válság okozta gondok áthidalására a támogatás összesen 1492 állattartó telep komplex fejlesztését, ezen belül a trágyakezelés korszerűsítését teszi lehetővé. Rámutatott: az idén kiemelten fontos, hogy a gazdálkodók segítséget kapjanak a támogatások kifizetéséhez, lehívásához. Ilyen például a támogatási előlegek biztosítása, amelyet az eddigi 20-ról 40 százalékra kívánnak emelni - tette hozzá, megjegyezve: ehhez még az EU engedélyére van szükség. Feszült a helyzet a tejpiacon Az államtitkár szólt arról, hogy feszült a helyzet a tejpiacon és az EU-ban is az alacsony nyerstej-felvásárlási árak következtében. Ráadásul a tejipari vállalatok egy része csak néhány hónapra köt szerződést a termelőkkel - tette hozzá. A szaktárca igyekszik mérsékelni az állattartókra nehezedő nyomást - mondta Sirman Ferenc. Így a szarvasmarha-levél és útlevél költségeinek átvállalásával 450 millió, a szállítási költségek elengedésével további 200 millió forinttal tehermentesíti az ágazatot. Egy új rendelkezés szerint a jövőben a szarvasmarhatartók is részesülhetnek az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos költségekhez adható támogatásban, erre 200 millió forintos keret áll rendelkezésre. Marketingprogram a tejfogyasztás növelésére A szakállamtitkár kitért arra, hogy nagyszabású marketing program kezdődött 105 millió forintos ráfordítással a hazai, fejenkénti 140 literes tejfogyasztás növelésére. Ezen belül a hazai tej és tejtermékek fogyasztására, az egészséges táplálkozáson belül a tej szerepének kiemelésére helyezik a hangsúlyt. További támogatást kap az iskolatej akció. A legrászorultabbak számára pedig az intervenciós készletből segély formájában juthatnak tejhez az érintettek, ez önmagában 620 millió forintot jelent az ágazatnak - ismertette Sirman Ferenc. Budapest, 2009. 05. 27. ___________________________________________________________________________
Uniós górcső alatt a bolti élelmiszerárak Az élelmiszerek piaci árának csökkenése sok európai uniós országban általában nem jelentkezik a fogyasztói árban, így az áruházláncok árrése magas marad, miközben sok termelő jövedelme már-már tarthatatlan szintre süllyed. Ezt állapította meg egy lengyel tanulmány, amelyet az EU-tagországok mezőgazdasági minisztereinek brüsszeli találkozóján
40
ismertettek. A probléma felvetésével több tagállam egyetértett, az Európai Bizottság pedig bejelentette, hogy munkacsoportot hozott létre, amely termékpályánként vizsgálja az árviszonyokat. Brüsszel azt is jelezte, hogy még az év vége előtt összegző jelentés készít ebben a témában, amelynek nyomán egészen bizonyosan a miniszteri tanács is visszatér majd a kérdésre. A lengyel dokumentum megállapításai szerint a termelői árak csökkenése jelentős romlást eredményezett a gazdák bevételeiben, ugyanakkor a fogyasztói árak nem mérséklődtek, sőt az esetek többségében inkább emelkedtek. A kiskereskedelmi láncok közti árverseny is a felvásárlási árak visszaesését segítette, miközben saját árrésüket a szupermarketek magasan tartották. Az Európai Bizottság már tavaly is jelezte, hogy vizsgálódik az ügyben. A testület versenypolitikai illetékesei a láncok közti szövetkezésre igyekeznek koncentrálni, míg az agrárfelelősöknek az tűnt fel, hogy a világpiaci árak emelkedését a szupermarketek gyorsan továbbhárítják a fogyasztókra, viszont amikor csökken a nagykereskedelmi ár, az sokkal lassabban válik érzékelhetővé a bolti vásárlók számára. Brüsszel, 2009. 05. 28. ___________________________________________________________________________
Újra lesz géptámogatás Újra igénybe vehetik a géptámogatást a gazdálkodók - mondta Gőgös Zoltán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. A támogatási igényeket a gazdálkodók június 15. és július 15. között nyújthatják be. A feltételek a korábbi, mintegy másfél évvel ezelőtt lebonyolított hasonló projekt kiírásainak felelnek meg. Eszerint 25 százalékos támogatás igényelhető a növénytermesztésben használt eszközök beszerzéséhez, míg 35 százalékos támogatást kaphatnak mindazok, akik az állattenyésztés kiszolgálásával összefüggő berendezéseket, gépeket vásárolnak. A gazdálkodók az idén már megvásárolt gépeik után is igényelhetik a támogatást. Vagyis a tárgyévi gépberuházás elszámolható. Gőgös Zoltán egyetlen fontos eltérésre hívta fel a figyelmet: a korábbi géptámogatási program végrehajtására a gazdálkodóknak két évük volt, most pedig az igénybe vett támogatással már október 1-31. között el kell számolniuk. Ezzel a szaktárca célja, hogy a gazdálkodók még az idén hozzájutnának a támogatási pénzekhez. A támogatási forrás összege mintegy 30 milliárd forint. Ezzel az összeggel hozzávetőlegesen 90-100 milliárd forint összegű beruházás valósítható meg az államtitkár szerint. Budapest, 2009. 05. 28. ___________________________________________________________________________
Agrár-környezetgazdálkodási támogatás igényelhető Egy hónapon át, június 1-30. között ismét igényelhetik a gazdálkodók az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatást - tájékoztatott Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke. A támogatás célja a környezetkárosítás megakadályozása és a szakszerű gazdálkodási gyakorlat kialakítása. A most induló programot az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozzák. Öt évre kötelezik el magukat A támogatási kérelmeket elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül kell benyújtani a MVHhoz. Mindebben a falugazdászok és az agrárkamarai tanácsadók is segítenek a gazdálkodóknak. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás akkor jár, ha a földhasználók a
41
rendeletben előírt, önként vállalt kötelezettségeket a használatukban lévő földterületeken öt bizonyos célprogram esetén tíz - évig betartják. Az előírások teljesítése közben felmerült többletköltséget és elmaradt hasznot a támogatás ellentételezi, melyre jóváhagyás esetén a földhasználó öt éven keresztül jogosult. Területazonosítási kérelem kell! Soproni Horváth Lajos felhívta a figyelmet, hogy az előzetesen jóváhagyott földterületek pontos beazonosítására a támogatási kérelem jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül területazonosítási kérelmet kell benyújtania a gazdálkodónak. Erre azért van szükség, mert a jóváhagyott területek képezik a támogatás kifizetésének alapját. Akár 310 euró is lehet hektáronként A sajtófőnök közölte: az agrár-környezetgazdálkodási támogatáson belül különböző célcsoportok vannak, így a támogatási összeg is változó. A szántóföldi célprogram támogatása hektáronként 155 eurótól 310 euróig - azaz 43 ezertől 86 ezer forintig - terjed. A gyepgazdálkodási célprogramban résztvevők: hektáronként 40 eurótól 305 euróig - vagyis 11 ezertől 85 ezer forintig - kaphatnak támogatást. Az ültetvény célprogram esetében 341-900 euró - 95 ezer 252 ezer forint - között vehetnek fel támogatást a gazdálkodók. A vizes élőhely célprogram támogatása hektáronként 61 és 195 euró - 17 ezer és 55 ezer forint - lehet. A sajtófőnök hozzátette: pontozással döntik el azt, hogy ki kaphat támogatást. Mindehhez egy minimális pontszámot kell elérni, ami célprogram csoportonként ugyanúgy változik, mint a támogatás nagysága. Budapest, 2009. 05. 28. ___________________________________________________________________________
A magyarok tudják legnehezebben fizetni a rezsit Az Európai Unió lakosságának egyharmada olyan háztartásban élt 2007-ben, amely váratlan kiadás felmerülése esetén nem tudott megbirkózni a helyzettel, mert jövedelme veszélyesen közel volt a nyomorszinthez. Egyebek mellett ez derült ki az EU statisztikai hivatalának jelentéséből, amely Magyarországról is érdekes infomációkat tartalmaz. Kiderül a dokumentumból az is, hogy az uniós lakosság 7 százaléka nem tudta rendesen fizetni lakásának közüzemi számláit, 3 százaléka pedig a lakbért vagy a lakás törlesztő részletét. Ami a váratlan kiadások megengedhetőségét illeti, e tekintetben Lettországban és Magyarországon volt a legrosszabb a helyzet: a lakosság 63 százaléka élt olyan háztartásban, ahol ez gondot okozott. A skála pozitív végén két ország szerepel kézenfekvő módon - Svédország 18 és Dánia 19 százalékkal -, egy pedig némiképp meglepő módon: Portugália 20 százalékkal. Magyarországon a legtöbb kifizetetlen számla A közüzemi számlák kifizetése az egész Európai Unióban Magyarországon okozott a legtöbbeknek nehézséget: a lakosság 18 százaléka élt ilyen háztartásban. A sorrendben ezután Lengyelország (17 százalék) és Görögország (16 százalék) következett. A lakbérrel vagy a törlesztőrészlettel való elmaradás tekintetében a görögök álltak a legrosszabbul, a lakosság 7 százalékának érintettségével, őket pedig a franciák és a ciprusiak követték, 6 százalékkal. Magyarországon ez az arány 3 százalék volt 2007-ben, tehát megegyezett az uniós átlaggal.
42
Nálunk sincs mindenkinek autója Ugyancsak 2007-ben az uniós lakosság 80 százaléka élt olyan háztartásban, amelynek volt autója. A fennmaradó 20 százalékon belül nagyjából fele-fele arányban voltak olyanok, akik ezt nem engedhették meg maguknak, illetve akiknek más okból nem volt autójuk. Azoknak az aránya, akiknek a háztartása nem engedhette meg magának az autóvásárlást, Romániában volt a legmagasabb, 56 százalék. A sorrendben ezután Lettország és Szlovákia után Magyarország következik, 23 százalékkal. Számítógépes ellátottság: nagy a szórás Ugyanabban az évben az uniós lakosság 68 százaléka élt olyan háztartásban, amelyben volt számítógép, 9 százalék pedig olyanban, ahol azért nem volt, mert nem engedhették meg maguknak. Azoknak az aránya, akiknek a háztartása nem engedhette meg magának a számítógépet, Romániában 43 százalékot, Magyarországon 16 százalékot, míg Dániában, Luxemburgban, Hollandiában és Svédországban 2 százalékot tett ki. Brüsszel, 2009. 05. 29. ___________________________________________________________________________
Brüsszel: jobb tájékoztatást az agrártermékekről A mezőgazdasági termékek minőségével kapcsolatos tájékoztatás javítására tett javaslatokat az Európai Bizottság. A javaslatok a címkékre és a földrajzi jelzések fokozottabb védelmére vonatkoznak. Az ajánlásokat ismertetve Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos emlékeztetett arra, hogy az EU agrárélelmiszer-ágazata kiemelkedő minőségű termékeket állít elő és nagy hírnévnek örvend, de a gazdáknak fenn kell tartaniuk versenyképességüket, a fogyasztókat pedig hatékonyabban kell tájékoztatniuk termékeik jellemzőiről. Az uniós végrehajtó testület egyebek között a termelési helyre utaló címke használatának kiterjesztését, a biotermékek egységesebb azonosítását javasolja, és fontosnak tartja a földrajzi jelzések fokozottabb védelmét a nemzetközi piacon. Brüsszel, 2009. 05. 29. ___________________________________________________________________________
Agrárkamarai javaslatok az aszálykárok enyhítésére A Magyar Agrárkamara javaslatokat dolgozott ki, és juttatott el az agrárminiszterhez az aszály okozta veszteségek mérséklésére az érintett ágazatok stabilizálása érdekében - tájékoztatott a szervezet. A kamara szerint az aszály miatt kialakult helyzet nemcsak termelési, piaci probléma, hanem foglalkoztatási és szociális kérdéseket is felvet. Több ezer termelő és mezőgazdasági foglalkoztatott jövedelme, munkája került veszélybe, mivel az elemi károk következtében sem bevétel, sem idénymuka nem lesz. A megyei agrárkamarák adataira alapozva megállapították, hogy az extrém tavaszi időjárási körülmények hatására az őszi vetésű termények hozama a tavalyinak mintegy 60 százaléka lehet, de a tavaszi vetésű kultúráknál is jelentős terméskieséssel lehet számolni. A helyzet a szomszédban sem jobb A helyzet a szomszédos országok közül Romániában, Szlovákia és Ukrajna egyes részein sem jobb, azonban a Kárpát-medencén túli területeken, illetve az EU számos tagországában
43
kedvezőbb, mivel ott jelentős csapadék esett. Ez a hazai növénytermesztők számára abból a szempontból hátrány, hogy az árak várhatóan nem lesznek olyan magasak, mint a korábbi aszályos években - közölte az köztestület. Rövidtávú intézkedések A Magyar Agrárkamara elnöksége rövidtávú intézkedésként kezdeményezi, hogy a mezőgazdasági miniszter mielőbb nyilvánítsa aszály sújtottá Magyarország egyes megyéit. Az érdekképviselet javasolja, hogy a vízkészlet és rendelkezésre tartási járulék alól ez évben a gazdálkodók kapjanak mentességet, továbbá részesüljenek 40 százalékos vízhasználati díjtámogatásban, és a gázolaj jövedéki adójának visszaigénylési lehetőségét emeljék 100 százalékra. A kamara szerint kormányzati segítséggel a bankokkal tárgyalásokat kell kezdeményezni annak érdekében, hogy az aszályt szenvedett termelők hiteltörlesztéseiket átütemezhessék, illetve a kormány részesítse kamattámogatásban a kárt szenvedett termelőket. Évről-évre kopogtatnak A agrárszakemberek javaslata szerint a takarmányvásárláshoz kedvezményes hiteleket kellene biztosítani, és a 2009/2010. évi tejkvóta támogatást előbb kellene kifizetni. A válságos helyzetben lévő agrárágazatokban a foglalkoztatottak esetében a munkabér minimálbért meghaladó része utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség 50 százalékos csökkentését tartja szükségesnek az agrárkamara. A köztestület javasolja a szaktárcának, hogy kezdeményezze az Európai Unió Bizottságánál az elemi károk miatt kialakult helyzetre hivatkozva a területalapú támogatásokból előleg folyósítását. Előre is kellene nézni Középtávú intézkedéseként szükségesnek tartja az agrárérdekképviselet a vízhasználati engedélyek gyorsított eljárással történő beszerzését, valamint, hogy a pályázati lehetőségek közül kezeljék kiemelten az öntözési infrastruktúra fejlesztését. A kamara javasolja, hogy a kormány a Szociális és Munkaügyi Minisztérium koordinálásával indítson további pályázatokat a munkahelymegtartás támogatására, ezzel együtt a továbbfoglalkoztatás ösztönzésére nemzeti és uniós fejlesztési forrásokra alapozva. Budapest, 2009. 05. 30. ___________________________________________________________________________
44
