Prepared by/Készítette: Agrárhaszon Kommunikációs Kft. Address/Postacím: Pomáz, 2013. Pf.: 201. E-mail:
[email protected] Phone/Telefon: +36.70.612.9183 Figyelem! A hírlevelet másolni, terjeszteni, abból idézni vagy adatokat átvenni csak az Agrárhaszon Kommunikációs Kft. hozzájárulásával lehet!
Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés
EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél October 2009./2009. október 22. szám
Contents/Tartalom: Egységes uniós élelmiszer logókat! (Brüsszel, 2009. 10. 01.) ............................................…...4. oldal Hatmilliárd eurós büdzsé-emelést javasol az EP jövőre (Brüsszel, 2009. 10. 01.) ........……....4. oldal A nagy, tiltott, génkezelt lenmagos sztori (ÖSSZEFOGLALÓ) (Budapest, 2009. 10. 01.) .....5. oldal Magosz: 200 ezer tonna ipari alma vár felvásárlásra (Budapest, 2009. 10. 02.) ................…...6. oldal Idénymunka: a nettó bér 40 százaléka: JÁRULÉK! (Budapest, 2009. 10. 02.) ........……….....7. oldal Még lehet pályázni energiahatékonysági projektekre (Budapest, 2009. 10. 05.) ........………...8. oldal Záhonyt erősítik az oroszok és a kínaiak (Budapest, 2009. 10. 06). ........……………………....8. oldal Az MNB tervezete a devizahitelezés korlátozására (Budapest, 2009. 10. 06.) ........…………..9. oldal Bizottsági elutasítás a termőföldeladás moratóriumára (Budapest, 2009. 10. 07.) ........……....9. oldal Egységes útdíjbeszedési szolgáltatást indít az EU (Brüsszel, 2009. 10. 07.) ........…………....10. oldal Vége az amerikai importstopnak a magyar szárnyasokra (Budapest, 2009. 10. 07.) .......…...10. oldal Nem zárják be az orosházi konzervüzemet (Budapest, 2009. 10. 07.) ........…………………...11. oldal Kiváló a magyar fűszerpaprika (Budapest, 2009. 10. 08.) ........………………………………...11. oldal
Kivágják a Csabagyöngye-ültetvények nagy részét (Budapest, 2009. 10. 08.) ........………....12. oldal A magyar javaslatok segíthetnének az uniós tejválságon (Brüsszel, 2009. 10. 08.) ........…....14. oldal Egyre kevesebb tojást eszünk (Budapest, 2009. 10. 08.) ........…………………………………..14. oldal Módosul a környezetvédelmi termékdíj törvény (Budapest, 2009. 10. 09.) .....................…...14. oldal Csökkenő támogatás energiatakarékosságra és zöldenergiára (Budapest, 2009. 10. 09.) .......15. oldal Brüsszel figyel a magyar áfa-visszásságokra (Brüsszel, 2009. 10. 09.) ...........................…...15. oldal Évi 83 milliárd dollár kellene a világ mezőgazdaságának (Budapest, 2009. 10. 09.) .............16. oldal Tovább harcolnak Brüsszellel a V4-ek agrárkamarái (Budapest, 2009. 10. 09.) .............…...16. oldal FVM: idei SAPS és kiegészítő nemzeti támogatások (Budapest, 2009. 10. 09.) ........……....17. oldal Agrárkamara: itt az öntözésfejlesztési munkacsoport (Budapest, 2009. 10. 12.) ........……....18. oldal Nyolcmilliárd forint vidékfejlesztésre a Dél-Dunántúlon (Budapest, 2009. 10. 12.) .............18. oldal Egy-két éven belül 70 százalékos lesz az ország csatornázottsága (Budapest, 2009. 10. 12.) .....…...19. oldal
Oroszországban a vártnál több gabona terem (Budapest, 2009. 10. 12.) ........………………...19. oldal FAO: növelni kell az agrárberuházásokat a fejlődő világban (Brüsszel, 2009. 10. 13.) ...…...20. oldal Új utak a borvidékekhez és a tanyákhoz (Budapest, 2009. 10. 13.) ........……………………...20. oldal Kiszámítható uniós agrárpolitikát szorgalmazó tagállamok (Brüsszel, 2009. 10. 13.) .....…...21. oldal Tovább csökkentek a fogyasztói árak (Budapest, 2009. 10. 14.) ........………………………....22. oldal Tej: EU munkacsoport, szerződések, alkupozíció (Brüsszel, 2009. 10. 14.) ........…………....23. oldal ÚMFT: akár forrásvesztés is előállhat (Budapest, 2009. 10. 14.) ........………………………...24. oldal Bővíteni kell a magyar-egyiptomi kereskedelmet (Budapest, 2009. 10. 15.) ........…………...25. oldal Szép sztori ez a Bognár Szörp sztori (Budapest, 2009. 10. 15.) ........……………………….....26. oldal Támogatás kérhető az újbor lepárlásához (Budapest, 2009. 10. 16.) ........…………………….27. oldal Nettó 2,18 milliárd euró az EU-tól idén szeptemberig (Budapest, 2009. 10. 16.) ...........…...27. oldal Államilag garantált hitel a Gyulai Húskombinátnak (Budapest, 2009. 10. 16.) ........………...28. oldal Helyi termékek a LEADER színes palettáján (Budapest, 2009. 10. 19.) ........……………......28. oldal Növelhetik a tejágazat támogatását az EU-miniszterek (Brüsszel, 2009. 10. 19.) ........……...30. oldal EU: újabb széthúzás a génkezelt növények engedélyezése ügyében (Brüsszel, 2009. 10. 19.) ..........31. oldal
2
Először telepítettek sok széles kárászt a Balatonba (Budapest, 2009. 10. 20.) ........………....31. oldal Miből mennyi? - BETAKARÍTÁSI KÖRKÉP (Budapest, 2009. 10. 20.) ........……………....31. oldal Szigorítottak az EU agrárminiszterei a friss baromfitermékeknél (Luxembourg, 2009. 10. 20.) ...….32. oldal
A reálkeresetek 2,1 százalékkal csökkentek augusztusig (Budapest, 2009. 10. 21.) ........…...32. oldal Betakarítás és aszály Somogyban (Budapest, 2009. 10. 21.) ...........................................…...33. oldal Az orosz piac felé nyit a Pick (Budapest, 2009. 10. 21.) ........………………………………......34. oldal Géntechnológia: áldás vagy átok? (Budapest, 2009. 10. 21.) ...........................................…...34. oldal Az erdőgazdálkodás a klímavédelemben kulcskérdés (Brüsszel, 2009. 10. 22.) ........….........35. oldal Indiában engedélyezik a GM padlizsán termelését (Budapest, 2009. 10. 22.) ........……........35. oldal Megkezdték az agrártámogatások kifizetését (Budapest, 2009. 10. 22.) ........………………...36. oldal Kukoricabetakarítás, hitelgondok (Budapest, 2009. 10. 22.) ........……………………………...36. oldal A FAO szerint jön az oroszországi sertéspestis (Brüsszel, 2009. 10. 26.) ........……………....37. oldal Visszahívták a Friss Élelmiszer Kft. Tejtermékeit (Budapest, 2009. 10. 26.) ........………......37. oldal Novemberben még igényelhető géptámogatás (Budapest, 2009. 10. 26.) ........…………........38. oldal Állami tulajdonrészek kalapács alatt (Budapest, 2009. 10. 26.) ........…………………………..38. oldal 300 millió eurós új támogatás a tejágazatnak (Brüsszel, 2009. 10. 26.) ........………………....38. oldal Az MFB méltányos a családi gazdaságok hitel-visszafizetésénél (Budapest, 2009. 10. 26.) ......…...39. oldal
Uniós védelem a hajdúsági tormának (Budapest, 2009. 10. 26.) ........………………………....40. oldal GMO: Hagyjuk szóhoz jutni a tudományt - Mariann Fischer Boel (Brüsszel, 2009. 10.26.) .............40. oldal
Igényelhető az erdő-szerkezet átalakítási támogatás (Budapest, 2009. 10.26.) ................…...43. oldal Földhivatali díjemelés és falugazdász-átcsoportosítás (Budapest, 2009. 10.27.) ........……....43. oldal Félmillió liter tejet öntenek ki tiltakozásul a cseh gazdák (Brüsszel, 2009. 10. 28.) ........…...44. oldal Sarkozy: 1,65 milliárd eurós agrártámogatás (Brüsszel, 2009. 10. 28.) ...........................…...44. oldal Felül kellene vizsgálni az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (Budapest, 2009. 10. 29.) ....45. oldal Szigorította Brüsszel az EU-s támogatások ellenőrzését (Brüsszel, 2009. 10. 29.) ..........…...45. oldal Nincs kereslet a kukoricára Fejérben (Budapest, 2009. 10.29.) .......................................…...46. oldal Hárommilliárd a zöldség-gyümölcs ágazatnak (Budapest, 2009. 10. 30.) .......................…...46. oldal 3
Newsletter/Hírlevél Egységes uniós élelmiszer logókat! Egyszerre kell a fogyasztóknak több tájékoztatás, és egyszerűbb címkézési rendszer! A fogyasztók nem tudják, hogy mit esznek, mert nem tudják értelmezni a címkét, nincs megfelelő tájékoztatás! Az Európai Bizottság közleményében stratégiai iránymutatásokat fogalmazott meg a közösségi minőségpolitika jövőbeli alakításáról. Ennek célja elsősorban a fogyasztói tájékoztatás erősítése, ugyanakkor a növekvő termelői igény kielégítése a termék különlegességének hangsúlyozására. Tabajdi Csaba szerint "a Bizottság nehéz fába vágta a fejszéjét, hiszen egyszerre akar új információkat közölni, és közben egyszerűsítést tűzte ki célul." EU szinten egységesíteni kellene Az Európában előállított kiváló minőségű élelmiszerek a világ többi részéhez képest sokkal szigorúbb egészségvédelmi, környezetvédelmi, állatjóléti előírásai azt jelentik, hogy az európai vásárló egyre egészségesebb termékeket fogyaszt. A fogyasztók egyre inkább több és hitelesebb információt várnak el a termékről, ugyanakkor EU szinten egyszerűsíteni kellene a tanúsítási és címkézési rendszereket. Tabajdi Csaba felszólalásában hangsúlyozta a két igény között fennálló ellentétet melyre megoldást kínálhat közös európai tanúsító jelzések bevezetése, például biotermékek esetén. Ennél a termékcsoportnál jelenleg minden tagország különböző jelzést használ, mely mögött különböző feltételek állnak. Ez kimondottan akadályozza a biotermékek elterjedését a belső piacon, ezért nagy előny lenne az egységes EU-s logó. A termék útja rendkívül összetett Az egységes logók nem jelentenek egyet a termék egyéni sajátosságainak háttérbe szorításával, sokan tévednek ebben - mondta Tabajdi. Hiszen további földrajzi jelölésekkel lehet utalni az áru betakarítási-, feldolgozott termék esetén pedig a gyártási helyére. A termék útja rendkívül összetett a szántóföldtől az üzletek polcáig. Az összetett minőségbiztosítás ezért valóban szükséges, hiszen mit ér egy biogazdálkodásból származó, csúcsminőségű termék, amely előállítási minden környezeti, ökológiai, fenntarthatósági és szociális szempontot figyelembe vesz, ha a csomagolás közben elszennyezik azt! A túl sok információ feltüntetése egy terméken ellentétes hatást is kiválthat, mint a fogyasztó elégedettsége. Nem csak a címke mérete, de a vásárlók új információk iránti befogadó készsége is korlátokat szab. A túl sok adat, valamint az átlagos fogyasztó számára megfoghatatlan fogalmak használata nem szerencsés ezért! Brüsszel, 2009. 10. 01.
Hatmilliárd eurós büdzsé-emelést javasol az EP jövőre A nemzetközi gazdasági válság hatékonyabb kezelése érdekében több pénzt javasol az Európai Parlament az Európai Unió jövő évi költségvetésére annál, amit az EU-tagországok kormányait képviselő uniós tanács gondol el. Jelentette be az EP jelentéstevője, Surján László (KDNP) azt követően, hogy a költségvetési EP-bizottság Brüsszelben szavazott a tervezetről. A több mint hatmilliárd eurós bővítés nyomán a jövő évi kifizetések szintje elérné a 126-127 milliárd eurót. Ehhez jön még a gazdaságélénkítésre szánt 5 milliárd eurós uniós különkeret 2010-re eső része tette hozzá a magyar képviselő. Hangoztatta, hogy krízis idején készülő költségvetésről van szó van, és a parlament ezt figyelembe véve az uniós gazdaság számára lendületet kíván adni.
4
"Garancia kell arra, hogy jó helyre megy a pénz..." Surján László szerint a tanács megközelítésében a válsággal kapcsolatos költségvetés "a problémák közé tartozik, hogy erre is kell költeni, lehetőleg minél kevesebbet", ezzel szemben a parlament megközelítésében az uniós büdzsé "a megoldás része, amelynek értelmében krízis idején többet kell költeni". A nagyobb kiadások mellé viszont garancia kell arra, hogy jó helyre megy a pénz és a tagállamok ezt fel is veszik, el is költik, mégpedig ténylegesen a gazdaság élénkítésére - emelte ki Surján László. Hangoztatta: kulcskérdés az ellenőrzés, a csalás és korrupció elleni fellépés, valamint a hatékonyság kérdése. Az EP már tavaly is javasolta, hogy a felzárkóztatási politikához tartozó nemzeti operatív programokat újra kell gondolni. Úgy vélte, még mindig probléma az, hogy az uniós pénzek felhasználásánál a mennyiségi szemlélet érvényesül, és azt már kevésbé figyelik, hogy megvalósult-e a cél, amelyre a támogatást szánták. Nem biztos, hogy most városcentrumfelújításokra kell költeni a pénzt, sokkal inkább a termelésbe már visszaforgatható értékeket kell teremteni ahhoz, hogy a gazdasági nehézségek orvosolhatók legyenek - fogalmazott Surján László. Az uniós költségvetés a probléma része vagy a megoldásé? Kiemelte azt is, hogy a parlament 300 millió euró értékben külön tartalékot javasol az uniós tejalap számára. Ezzel együtt jövőre összesen 750 millió euró állna rendelkezésre a tejágazatban igen nehéz helyzetbe került gazdák megsegítésére. Az uniós parlament a tervek szerint a tagországokkal folytatott egyeztetést követően, decemberi plenáris ülésén hagyja jóvá a 2010-es EU-büdzsét. Surján László elmondta, hogy addig mindenben komoly vitára számít a tanáccsal, sőt akár még arra is, hogy az első egyeztetési fordulóban nem lesz megegyezés. "Abban nincs egyetértés, hogy az uniós költségvetés a probléma része vagy a megoldásé" - ismételte meg. Surján László elmondta: szeretné, ha már világosabb menetrendet lehetne látni az unió következő hosszú távú (2014-ben kezdődő) költségvetésének kidolgozását illetően, de ehhez legalább a pénteki ír népszavazás eredményét meg kell várni. Mint mondta, a 2011-es magyar EU-elnökségre fontos feladat vár az új hétéves büdzsé előkészítésében, különösen a kereteket adó szabályozás megalkotásában. Surján László hangoztatta, Magyarország számára hihetetlen nagy esély az, hogy az uniós pénzeket maradéktalanul felhasználja. Kifogásolta viszont, hogy különösen az utóbbi évek uniós keretéből a kormány még jelentős összegeket nem tudott lehívni. Brüsszel, 2009. 10. 01.
A nagy, tiltott, génkezelt lenmagos sztori (ÖSSZEFOGLALÓ) Génkezelt, az Európai Unióban egyelőre nem engedélyezett lenmagot is tartalmazó élelmiszerek érkeztek több uniós tagállamba Kanadából - jelentette be az Európai Bizottság Brüsszelben. Magyarországon zárolták az idekerült génkezelt lenmag termékeket. Olyan növényről van szó, amelynek fogyasztását Kanadában és az Egyesült Államokban is engedélyezik, a génmódosítás tekintetében megosztott EU-ban azonban egyelőre nem vihető piacra. A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet úgy tudja, hogy az uniós országok közül eddig Németország, Svédország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Belgium, Hollandia, Portugália, Luxemburg, Románia mellett Magyarország, valamint a nem EU-tag Svájc területén is felbukkant valamilyen - a gyomirtó szerekkel szemben mesterségesen ellenállóvá tett len magjából készített - kenyérféleség. Az Európai Bizottság arra kérte a tagországokat, hogy ezeket a készítményeket vonják ki a kereskedelmi forgalomból. Intézkedtek annak érdekében is, hogy Kanada leállítsa a szállításokat. Nálunk vizsgálódtak és zároltak A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vizsgálja, került-e Magyarországra a génkezelt lenmagos készítményből, az eredményről később tájékoztatnak - közölte először a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). Később kiderült, hogy zárolták a Magyarországra került génkezelt lenmag termékeket. A kanadai eredetű génkezelt lenmag termékből egy 1.500 5
kilogrammos szállítmány érkezett Hollandiából Magyarországra, a raktáron lévő mennyiséget zárolták - közölte a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBIH). A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH), mint illetékes hatóság kivizsgálta az eseményt, és zárolta a terméket - tudatta a MÉHIB. Tájékoztattuk az EU-t A MÉBIH közleményében utal arra, hogy az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors veszélyjelző rendszerén (RASFF) keresztül értesült arról, hogy - holland közvetítéssel -, amerikai és kanadai eredetű, az EU-ban nem engedélyezett, emberi fogyasztásra szánt, genetikailag módosított lenmag (FP 967) került kereskedelmi forgalomba Németországban. A szakemberek a megvizsgált - úgynevezett mintázott - lenmagban a német hatóság tájékoztatása szerint 0,05-0,1 százalék mennyiségben mutattak ki genetikailag módosított lenmagot. A termékből több európai országba, köztük Magyarországra is szállítottak. A MÉBIH tájékoztatása szerint a MgSZH a zárolás mellett elrendelte a cégeknek már kiszállított mennyiség visszahívását is, és megtiltotta a forgalomba hozatalát. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal a magyar vizsgálat eredményéről tájékoztatta az Európai Bizottságot - tartalmazza a közlemény. És a részletek... Bognár Lajos, az MgSZH elnökhelyettese elmondta, hogy az élelmiszerbiztonsági ellenőrök 462 kilogramm terméket zároltak. A fennmaradó hányad kikerült a raktárból, és jelenleg még pontosan nem tudható, hogy hová. A terméklista összeállításán, és a termékek felkutatásán a szakemberek még dolgoznak. Az MgSZH elnökhelyettese hozzátette: a génmódosított szervezetek hatásmechanizmusa ugyan jelenleg még nem ismert, azonban azonban a szóban forgó termékeknél az egészségre gyakorolt esetleges elsődleges hatás csak csekély veszélyességű lehet. Új uniós ellenőrzési rendszert a génkezelt árukra! Lengyel Zoltán független országgyűlési képviselő szerint a jövedéki termékekhez hasonló ellenőrzési rendszert kellene bevezetni a génkezelt termékek Európai Unión belüli forgalmára, mert "nem lehet száz százalékig megbízni" a közösségen belül útnak indított árukban - mondta. A független képviselő úgy véli ezt bizonyítja a kanadai eredetű, zárolt lenmag-szállítmány ügye is. A magyar politikus, aki az idén már javaslatot tett az ország génkezelt áruktól mentessé tételére, az érintett szállítmányok ellenőrzésére, arra hívta fel a figyelmet: a génkezelt lenmag éppen olyan embereket hozhatott volna az átlagosnál veszélyeztetettebb helyzetbe, akik a bio-életmód hívei. Budapest, 2009. 10. 01.
Magosz: 200 ezer tonna ipari alma vár felvásárlásra Az idén mintegy 200 ezer tonna ipari almának nincs még helye, így azok a termelők, akiknek nincs szerződésük a feldolgozókkal, nem tudják eladni az ipari almát, és várhatóan tönkre fognak menni állítják a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szakértői. Az érdekképviselet tájékoztatása szerint az ipari alma felvásárlási ára 7-11 forint között mozog kilogrammonként, azaz a tavalyi állapothoz képest semmit nem javult az almatermelők helyzete. A legsúlyosabb a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az agrár-érdekképviselet információi szerint az Agrana Magyarország Kft. 11 forintot fizet, a Rauch Hungária Kft. 9-10 forintot, a magyar tulajdonban levő feldolgozók pedig 7-8 forintot adnak kilogrammonként a termelőknek. Az Agrana Magyarország Kft. az előzetes megállapodás szerint mintegy 220 ezer tonna ipari almát kíván felvásárolni ebben az évben. Eddig több mint 90 ezer tonnát már felvásárolt a cég, ez napi 23.000 tonnát jelent, nettó 11 forint, bruttó 12,30 forint kilónkénti áron. A többi feldolgozó a tavalyinál kevesebbet, a Rauch Hungária Kft. 80-90 ezer tonnát, 10 forintos kilogrammonkénti áron, az ESZAT Kft. 10 ezer tonnát vásárol fel, kilónként bruttó 8,70 forintért a Magosz ismeretei szerint. 6
Minden napra egy almát! Az étkezési alma piaca szintén pang - mutat rá a Magosz. Emlékeztet arra, hogy tavaly több mint 10 ezer tonna almát értékesítettek a termelők a Magoszon keresztül a CBA üzletláncban. Emellett megközelítőleg 100 tonna alma került az önkormányzatokon keresztül az iskolákba, óvodákba, intézményekbe, több mint 30 ezer gyerek étkezésének kiegészítésére. A múlt évi sikert követően a Magosz az idén is elindította iskola-alma akcióját "Minden gyerek, iskolás és óvodás kapjon napi egy almát!" jelmondattal. Az idén eddig több mint 30 önkormányzat jelezte, hogy részt kíván venni az akcióban. Eddig mintegy 60 tonna almára jelentettek igényt, amely 25.100 iskolás és óvodás étkezését fogja segíteni. Önkormányzatok és mozgóárusítás Pillanatnyilag két olyan önkormányzat van - a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és Érd Megyei Jogú Város önkormányzata -, amelyek a megkötött szerződések alapján egy hónapon keresztül mintegy 11 ezer gyereknek kívánják biztosítani az almát. Érd Megyei Jogú Város szeptember 24-től október 24-ig, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pedig október közepétől egy hónapon keresztül. Az agrár-érdekképviselet jelezte: a szociális boltok bevonásával egy új akciót is útjára indít azokon a budapesti lakótelepeken, ahol az emberek nehéz anyagi körülmények között élnek. Mozgóárusítás keretében, előre meghirdetett időpontban burgonyát, hagymát, almát, zöldséget, tejtermékeket árusítanak. Budapest, 2009. 10. 02.
Idénymunka: a nettó bér 40 százaléka: JÁRULÉK! Egyszerűsíti a kormány az alkalmi foglalkoztatás szabályait, így megszűnik a papíralapú adminisztráció, és az alkalmi munkavállalói könyv (AM könyv) is - mondta Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) államtitkára. Az államtitkár ismertette, hogy az új jogszabály bevezeti az egyszerűsített foglalkoztatás munkajogi fogalmát. Ebbe a kategóriába tartozik majd a háztartási munka, az idénymunka, valamint a kiemelten közhasznú szervezetnél végzett munka és az alkalmi munka. Az AM könyv helyett úgynevezett blanketta szerződés lesz, amely jelentősen egyszerűsíti az adminisztrációt, mivel akár az internetről is letölthető. A papír alapú adminisztráció megszüntetésével 800 millió forintos megtakarítás érhető el a költségvetésben - hangsúlyozta Simon Gábor. Az alkalmi munkavállalói könyvet felváltó, egyszerűsített blanketta szerződést öt napon túli foglalkoztatás esetén kell kitölteni, ezentúl ez rögzíti a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyt - mondta el az államtitkár. A dokumentum elektronikusan letölthető, de a munkaügyi kirendeltségeken is beszerezhető. Mennyi az annyi? Az öt nap alatti foglalkoztatási szándékot a módosítás értelmében interneten vagy részben telefonon kell bejelenteni, blanketta szerződésre nincs szükség. A munkáltatóknak interneten az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) kell bejelenteniük a foglalkoztatási szándékot a munkavállalást megelőző napon, de legkésőbb a munka megkezdése előtt. Ha a munkaadó 3 vagy annál kevesebb embert kíván foglalkoztatni, akkor telefonon is bejelentheti ezt a szándékát, és smsben visszaigazolást kap a bejelentésről, így a munkaügyi ellenőrzésnél igazolni tudja a bejelentést ismertette Simon Gábor. Hozzáfűzte: a központi ügyfél-tájékoztató központ napi 24 órában fogadja a telefonos bejelentéseket.
7
Elektronikus bevallás További változtatás - ismertette Simon Gábor -, hogy a munkavállalóknál megszűnik az időbeli korlátozás, míg a munkáltatóknál megmarad. Ennek eredményeképpen a munkavállalók több jogszerző időt gyűjthetnek. A munkáltatóra vonatkozó időbeli korlát értelmében idénymunka esetén az azonos felek közötti folyamatos munkaviszony nem haladhatja meg a 31 napot, egy éven belül pedig a 90 napot. Alkalmi munkavégzés esetén azonos munkáltatónál egy év alatt maximum 90 nap, egy hónapon belül 15, egy héten belül pedig 5 nap az időbeli korlát. Fő szabályként a nettó munkabér 40 százalékát kell befizetni járulékként. A munkáltatók a járulékot utólag, a havi bevallással befizethetik a Magyar Államkincstárnak. A járulékokat elektronikusan kell bevallani, kivéve a háztartási és idénymunkát: itt választható az év végi, papír alapú bevallás is. Állami álmok Az államtitkár elmondta, hogy a papír alapú adminisztráció megszüntetésével 800 millió forint megtakarítás érhető el a költségvetésben, miközben a telefonos munkaállomások éves üzemeltetési költsége 105 millió forintra becsülhető, amennyiben az összes bejelentés 10 százaléka ezen a csatornán történik. Az alkalmi foglalkoztatás szabályainak egyszerűsítésétől egyebek között azt remélik, hogy csökken a be nem jelentett foglalkoztatás, fehéredik a munkaerőpiac, és erősödik a munkavállalók jogbiztonsága. Budapest, 2009. 10. 02.
Még lehet pályázni energiahatékonysági projektekre Még egyáltalán nem merítették ki a pályázók a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) energiahatékonyságot és megújuló energiahasznosítást célzó forrásait. Így az ezen projekteket kezelő Energia Központ Nonprofit Kft. még továbbra is várja a 2009-2010-es pályázati időszakra jelentkezőket - közölte az Energia Központ. A nonprofit társaság közleményében kiemelte: a KEOP megújuló energiaforrás-felhasználás és energiahatékonyság növelését célzó energetikai pályázataira a két évre összesen 34 milliárd forint európai uniós forrás áll rendelkezésre. A közlemény emlékeztet, hogy augusztusban egy új pályázat jelent meg a program keretében, amely a helyi hő és hűtési energiaigény megújuló energiaforrásokkal való kielégítésére, beszerzésére szolgál. Az energetikai beruházásoknak ezen szegmensére 2009-2010-ben 6 milliárd forint áll rendelkezésre. A kiírás kedvezményezettei a vállalkozások, nonprofit szervezetek, költségvetési szervek és intézményeik. Pályázni az ország egész területéről lehet, kivéve Budapest és Pest megye, azaz a Közép-Magyarország területén megvalósulandó fejlesztéseket. Az új pályázat keretében napkollektoros rendszerek, szilárd biomassza-tüzelő berendezések, illetve különféle hőszivattyús rendszerek kialakításához lehet finanszírozást nyerni, projektenként 1-50 millió forint erejéig. Az elnyert összeg területtől függően a projekt összköltségének 50-70 százaléka lehet. A pályázó a fűtési energia, a melegvíz-igény kielégítésére vagy a gazdasági-termelési folyamat közvetlen hőigényének biztosítására kérheti a támogatást. Budapest, 2009. 10. 05.
Záhonyt erősítik az oroszok és a kínaiak A záhonyi gazdasági övezet tranzitszerepét felértékelik az orosz és kínai áruszállítási lehetőségek, amelyek jelentős logisztikai befektetéseket eredményezhetnek a több, mint 30 milliárd forint értékű fejlesztés alatt lévő felső-szabolcsi térségnek - hangzott el a körzet gazdasági szerepéről rendezett konferencián. Gilyán György, moszkvai magyar nagykövet elmondta: Oroszország Magyarország nyolcadik legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált az utóbbi években, évente 40-50 százalékkal növekedett a két ország közötti áruforgalom, amely tavaly már elérte a 14 milliárd dollárt. A diplomata szerint még a mostani válságos időszakban is adódnak export-fejlesztési lehetőségek a 8
magyar cégek előtt, különösen a fogyasztási termékek piacán. A nagykövet elmondta:a gazdasági válság miatt 10 százalékos GDP-visszaesésre számítanak Oroszországban az idén. A magyar-orosz kereskedelemben is érződik a válság, ez június végéig az export 38, az import pedig 58 százalékkal esett vissza. Gilyán György szerint az orosz reáljövedelmek azonban csak egy százalékkal mérséklődtek, a lakosság fogyasztásában alig érződik a válság, s ez piaci lehetőséget jelent a magyar kis- és középvállalkozásoknak. Hozzátette: különösen Oroszország regionális piacain vannak lehetőségek a fogyasztási árucikkek kivitelének bővítésére. Huszty András, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok miniszterelnöki megbízottja növekvő záhonyi áruszállításról beszélt; a távoli országból ugyanis ma már vasúton és közúton mintegy 16 millió tonna árut továbbítanak Európa országaiba. Bogáti János, a záhonyi gazdasági övezet beruházási programmenedzsere kiemelte: jelenleg árucsomagoló és logisztikai cégek együttesen 5,5 milliárd forint értékű fejlesztést valósítanak meg a szabolcsi határváros körzetében. A Fényeslitke-Komoró között épülő 162 hektáros ipari park további befektetési lehetőséget biztosít a beruházóknak, s az idén megkezdődik a térségben az európai normál és az eurázsiai széles nyomtávú vasútvonalak, átrakóállomások korszerűsítése is. Budapest, 2009. 10. 06.
Az MNB tervezete a devizahitelezés korlátozására A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál a napokban. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője elmondta: "a napokban kaptuk meg a javaslatot, és még vizsgáljuk". Az MNB javaslatának részletei szerint havi nettó 250 ezer forint jövedelemig a háztartási hiteleknél a törlesztés/jövedelem arány maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál 15 százalék lenne. Havi nettó 500 ezer forint jövedelemig ezek az arányok 40, 31, illetve 20 százalék. Az ennél magasabb, nettó 500 ezer forint feletti jövedelműek esetén a törlesztés forintkölcsönöknél 50 százalék, euró alapúaknál 38 százalék, egyéb devizákban felvett hiteleknél pedig a jövedelem 25 százaléka lehetne. A háztartási jelzáloghitelek esetén a maximális hitel/fedezet arány forintkölcsönöknél 70, eurónál 54, míg egyéb devizában felvett hitele esetén 35 százalék lenne. A javaslat a gépjárműhitelek futamidejét 5 évben maximálná, ezeknél a kölcsönöknél a maximális hitel/fedezet arány forintban 80, euróban 62, egyéb devizában 40 százalék lenne. Simor András kitért arra is, hogy korábban a bankokkal próbáltak egyeztetni arról, hogy azok önkéntesen vállaljanak olyan feltételeket, amelyekkel elérhető az a cél, hogy mérséklődjenek a lakossági devizahitelek felvételének kockázatai általában és az árfolyamkockázatból eredő kedvezőtlen hatások. Az egyeztetésekből az tűnt ki - mondta Simor, hogy a hitelintézetek nagyon eltérően viszonyulnak ehhez a kérdéshez. Így miután a Gazdasági Versenyhivatal is úgy foglalt állást, hogy a problémát célszerűbb lenne szabályozóeszközökkel megoldani, a jegybank szakemberei is e megoldást javasolják a kormánynak. Budapest, 2009. 10. 06.
Bizottsági elutasítás a termőföldeladás moratóriumára Elutasította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő termőföldek értékesítésének és tartós bérletbe adásának moratóriumáról szóló fideszes képviselői indítványt az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága. A 13 támogató szavazat ellenében 14 képviselő nemmel szavazott, ketten tartózkodtak. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség hét képviselője által benyújtott javaslat szerint a határozat felkérné a kormányt arra: "tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az MNV Zrt. kezelésében lévő földterületek további értékesítése, tartós bérletbe adása az országgyűlési választások lezajlásáig felfüggesztésre kerüljön". A javaslatot előterjesztő képviselők szerint a termőföldre vonatkozó jelenlegi elővételi szabályok, illetve rendelkezések a földet hivatásszerűen művelőket hátrányosan érintik. Az 9
előterjesztők szerint "... a termőföld értékesítésének, hasznosításának a feltételeit a választások során felhatalmazott kormánynak kell előkészítenie, és az Országgyűléssel elfogadtatnia" olvasható a javaslat indoklásában. A kormány nem támogatja a javaslatot Benedek Fülöp, az MNV Zrt. agrárportfolióért felelős vezérigazgató-helyettese közölte a bizottsági ülésen, hogy a kormány nem támogatja a javaslatot, mert a jelenlegi földértékesítések és hasznosítások a földért életjáradékot programot szolgálják. Ebben az évben 8 milliárd forintnyi értékesítést terveztek a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) döntése alapján. Hektáronként 500 ezer forinttal számolva mintegy 15-20 ezer hektár eladását jelentené. Eddig 30 ezer hektárt hirdettek meg, de mindössze ennek 40 százalékát adták el. Árverésen pedig csak 50 hektárnál kisebb termőföldet lehet értékesíteni - magyarázta Benedek Fülöp. Emlékeztetett arra, hogy egy vevő maximum 300 hektár földterületet vásárolhat meg, és elővásárlási joga van a mezőgazdasági vállalkozónak, az őstermelőnek és a helyben lakónak. Eddig mintegy 5,5-6 milliárd forint értékű földet adtak el Az MNV vezérigazgató-helyettesének tájékoztatása szerint eddig mintegy 5,5-6 milliárd forint értékű földértékesítés valósult meg, a többinél zajlik a pályáztatás, vagy a szerződéskötés. Benedek Fülöp megjegyezte, hogy 2002-ben, a nemzeti földalap létrehozásakor kevesebb mint 40 ezer hektár volt az alap tulajdonában, jelenleg pedig közel kétmillió hektár van. A termőföld hasznosítással kapcsolatban a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy haszonbérlet általában 20 év, hiszen a hitelfelvétel, a fejlesztési támogatások rövidebb időszakra nem vehetők igénybe. Számos haszonbérleti szerződés járt le, és ezért mintegy 45 ezer hektárra szólót hosszabbítottak meg. Benedek Fülöp képviselőknek felhívta a figyelmét arra, hogy míg korábban nem kellett fizetni a haszonbérleti jogért, most annak díja a bérleti díj 15 százaléka. Budapest, 2009. 10. 07.
Egységes útdíjbeszedési szolgáltatást indít az EU Az úthasználók 3-5 éven belül az Európai Unió egész területén egyszerűen egyenlíthetik majd ki az útdíjat, egyetlen szolgáltatónál egyetlen előfizetést kötve, csupán egy fedélzeti berendezés használatával - jelentette be az Európai Bizottság. Az "uniós kormány" olyan határozatot fogadott el, amely rögzíti az úgynevezett európai elektronikus útdíjbeszedési szolgáltatás (EETS) elindításához szükséges műszaki előírásokat és követelményeket. Az uniós tagországokban jelenleg alkalmazott országos és helyi elektronikus útdíjfizetési rendszerek általában nem kompatibilisek egymással, vagyis mindegyik csak a hozzá tartozó fedélzeti berendezéssel tud kapcsolatot létesíteni. A Portugáliából Dániába vezető út megtételéhez például ötnél is több fedélzeti egység beszerelésére lehet szükség, és mindegyik esetében más-más útüzemeltetővel kell szerződést kötni. A fedélzeti berendezéssel történő egységes útdíjfizetést lehetővé tevő új rendszer minden úthálózati infrastruktúrára - autópályára, alagútra és hídra - kiterjed majd, és Brüsszel reményei szerint vissza fogja szorítani a fizetőkapuknál való készpénzfizetést, ezáltal javítva a forgalom áramlását és csökkentve a torlódásokat. A rendszer három éven belül igénybe vehetővé válik minden 3,5 tonna feletti vagy - a járművezetőt beleértve - több mint kilenc utas befogadására alkalmas járművel. Minden egyéb járművel öt éven belül lehet majd használni a rendszert. Brüsszel, 2009. 10. 07.
Vége az amerikai importstopnak a magyar szárnyasokra Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) Állat és Növény-egészségügyi Szolgálata (APHIS) 2009. október 9-i hatállyal feloldja a még a 2006-2007-es H5N1 járványügyi helyzet 10
alapján Bács-Kiskun és Csongrád megyékből származó szárnyasokra, baromfihúsra és tojásra (keltető tojást kivéve) bevezetett importkorlátozást. Az APHIS értékelése alapján Magyarország hatékony állategészségügyi ellenőrző és monitoring rendszerrel rendelkezik a H5N1 előfordulások kezelésére, az érintett megyékben H5N1 megbetegedést a korlátozó intézkedés bevezetése óta nem tapasztaltak, ezért alacsony a járványügyi kockázata a két megyéből származó baromfitermékek importjának. Az APHIS szabályozási javaslatát 2009. július 15-én társadalmi véleményeztetésre közzétette, mely alapján észrevétel nem érkezett. Az intézkedés eredményeképpen a fenti időponttól kezdve az alábbi változások lépnek életbe: - Bács-Kiskun és Csongrád megyéből származó feldolgozott baromfi behozatalához nem szükséges importengedély. - Magyarország más régióiból származó feldolgozott baromfi esetén nem kell a szállítmányt olyan, a magyar állategészségügyi hatóságok által kiállított exportbizonyítványnak kísérnie, amely igazolja, hogy a termék olyan feldolgozóból származik, amely nem érintkezett Bács-Kiskunból vagy Csongrádból származó baromfival vagy baromfitermékkel. - Az APHIS engedélyezi a két megyéből származó hőkezelt baromfitermékek behozatalát a személyi csomagban. - Bács-Kiskun és Csongrád megyéből származó élő szárnyast lehet az USA-ba szállítani, azonban az érkeztetés során az állatot bevizsgálják, és a karantén intézkedések is vonatkoznak rá, kivéve a speciális APHIS-engedély, illetve limitált engedély alapján történő diagnosztikai célú import esetét. Budapest, 2009. 10. 07.
Nem zárják be az orosházi konzervüzemet Megmenekült az orosházi Merian konzervüzeme, azaz nem jutott a korábban már bezárt panírüzem sorsára. Az érintett 300 dolgozót erről is tájékoztatta Varga Jenő, az orosházi Merian Zrt. felszámolója, a budapesti Vectigalis Zrt. ügyvezetője. Az új tulajdonosi kör kapcsán nevek és pénzről szóló információ nem hangzott el, viszont azt a három helyi szakembert megnevezte (Szemenyei Zsuzsanna, Gyuha Mariann és Hegedűs Zsolt), akik Orosházán képviselik a befektetői kört. Gyopár Trió néven működik a konzervüzem a Merian Zrt. felszámolásának a befejezéséig. Az új tulajdonosi kör azonban igényt tart majd a Merian névhasználatára, ezzel is jelezve, a 100 éves hagyományokkal rendelkező baromfis cégnek van jövője. Részleges értékesítés történt. A konzervüzem megvásárlásához a pályázó hitelkérelmét a Magyar Fejlesztési Bank elbírálta. Az új tulajdonosi kör megkapta a hitelt, október végétől hivatalosan is átvehetik az üzemet, az már biztos, megmaradt 300 dolgozó munkahelye. A pályázatban szerepel, hogy az üzemet működő piacaival, a beszállítói körrel és dolgozóival együtt veszi meg az új tulajdonos. Mindenkit munkajogi jogutódlással vesz át a foglalkoztató, a Gyopár Trió Kft. A konzervüzem három műszakban termel, termékstruktúrája a régi. Gyártmányfejlesztése folyamatos, híresen jó termékeit, védjegyeit megőrizve kívánja életben tartani és nyereségesen működtetni az új tulajdonosi konzorcium a jövőben is. Budapest, 2009. 10. 07.
Kiváló a magyar fűszerpaprika A tavalyihoz képest idén jóval nagyobb területen termesztettek fűszerpaprikát az országban. A hazai paprika minősége kiváló, a felvásárlási árak változatosan alakulnak. A hazai fűszerpaprika termőhelyek nagyobb részén jó lett az idei termés, de egyes területek között nagy eltérések vannak értékelt Timár Zoltán, a kalocsai Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezető 11
igazgatója. Míg Csongrád megye egyes területein a kevés csapadék miatt csak 4 tonna körüli az eddigi termés hektáronként, Bács-Kiskun megyében jellemzően tíz tonna felettiek az eredmények. Ezek a számok még nőhetnek Ha a jó idő tovább tart, és nem lesz fagy, ezek a számok még nőhetnek, mivel a még a földeken levő termés is beérhet. A felvásárlási árak is változatosan alakulnak, nagyban függenek a feldogozó cégtől, kézzel vagy géppel szedték-e le a termést, illetve, hogy az milyen minőségű. Az őrleményt készítő vállalatoknál jellemzően alacsonyabb, a paprikakrémeket készítőknél valamivel magasabb az átvételi ár, ami tág határok, idén mintegy nettó 85-150 forint között mozog. Timár Zoltán elmondta, hogy ebben az évben hozzávetőleg 2500 hektáron termesztettek fűszerpaprikát az országban. Ez a tavalyi ezer hektár körülihez képest nagy előrelépés, ám 2004-ben még 5-6 ezer hektáron termett a paprika. A visszaesés okai A visszaeséshez hozzájárultak a korábbi paprikabotrányok, az olcsó külföldi konkurencia, és a magyar vásárlók zömének tájékozatlansága is: az itthoni háziasszonyok zöme a boltban csak az árat nézi, amikor őrölt paprikát vásárol. Nem árt tudni azonban, hogy a külföldről behozott olcsó paprika festéktartalma ugyan gyakran jobb, mint a magyaré, ám ízben és aromában meg sem közelíti az itthonit. A boltokban árult őrlemények legtöbbje tartalmaz importpaprikát is. A házilag készített fűszerpaprika őrlemény viszont "színmagyar" termék. Timár Zoltán szerint ezek a paprikák szinte kivétel nélkül kiváló minőségűek. Igaz, a mikrobiológiai szennyezettségük magasabb lehet azokénál, amelyek a nagy feldogozókban készültek. Idehaza évente nagyjából fél kiló a fejenkénti fűszerpaprika fogyasztás. Az őrölt paprika mellett fellendülőben van a csípős nyers paprika készítmények piaca, amely iránt külföldön is egyre nagyobb a kereslet. Öntözni kell Tolna megyében Bogyiszló környékén mondható jelentősebbnek a fűszerpaprika-termesztés. Az egyik helyi gazda, ifj. Keresztes József idén 8 hektáron termesztett paprikát. A termés nem túl nagy, 4-5 tonnára számít hektáronként, ami öntözéssel akár 15 is lehetett volna. Úgy számítja azonban, hogy így is kifut nullára. Dusnokra adja el a termést, a felvásárló géppel fogja betakarítani a paprikát. Ez ugyan rontja a minőséget, de alacsony termésátlagnál nem éri meg a nagy élőmunkaigényű kézi szedés. A fiatal bogyiszlói gazdálkodó jövőre mindenképpen öntözni fogja a növényt, még ha ez sokmilliós beruházást kíván is. Mint mondja, viszonylag kis területen búzából nem lehet eltartani egy családot. Jobb tájékoztatásra lenne szükség "Gyenge lábakon áll a vásárlói tájékoztatás" - véli Timár Zoltán. A magyar vevők általában nem ismerik a minőségi kategóriákat, csak az árat nézik a csomagoláson. A legjobb minőségű paprika a "különleges" kategória. Ezt követi a "csemege", majd az "édesnemes", végül a "rózsa". A csomagoláson azt is feltüntetik, hogy az őrlemény tartalmaz-e import paprikát. Különleges kategóriájú őrlemény a boltokban kilónként ötezer forint körül kapható. Csemegét négyezer körüli áron, édesnemest háromezer forint körül árulnak a boltban. A jó minőségű házi paprikát 2500-3000 forintért meg lehet kapni a piacon. Budapest, 2009. 10. 08.
Kivágják a Csabagyöngye-ültetvények nagy részét A válság és szőlőbetegség miatt úgy döntött az ordacsehi Balaton-Agrár Zrt., hogy a területén lévő 30 hektárnyi, hungarikumnak számító Csabagyöngye szőlőültetvényt kivágja. A kivágás előkészítését külön apparátus végzi, mivel 130 részarány-tulajdonos hozzájárulását kell beszerezni. 12
Erről Tavaszi József, a társaság elnök-igazgatója tájékoztatott. Elmondása szerint a szőlők közül a legkorábbi szüretelésű Csabagyöngyét csak Magyarországon termesztik. Ebből állítanak elő Európában leghamarabb újbort, amely kellemes illata és íze miatt is igazi hungarikumnak számít. A Csabagyöngyéből az országban a legnagyobb összefüggő ültetvénnyel a Balaton-Agrár Zrt. rendelkezett eddig, amely most pozícióját feladni kényszerül. Idén az Esca fertőzés (gombabetegség), az ültetvények elöregedése, elavult szerkezete, valamint a nyomott átvételi árak miatt gazdaságtalanná vált a Csabagyöngye-ültetvényeknek a fenntartása. A korábban hektáronként 100-140 mázsa szőlőt termő Csabagyöngye elöregedése és betegsége 30 százalékos tőkehiányhoz vezetett. A termés ugyanis 70 mázsára csökkent, így a többi szőlőfajtához képest még "tűrhető", 60 forint/kilogrammos átvételi ár sem fedezi a termelési költségét. "Nem az uniós támogatás motiválta a döntést" "Nem az uniós kivágási támogatás motiválta a döntést" - szögezte le a cégvezető, aki szerint a kivágási támogatások iránti nagy igény és szigorú kritériumok miatt az ordacsehi társaság nem juthat uniós forráshoz a kivágási tervei véghezviteléhez. Tavaszi József elmondása szerint a 30 hektárnyi ültetvény kivágása a dél-balatoni Csabagyöngye termő terület 70 százalékát érinti. A Csabagyöngye érzékenyebb a betegségekre a többi szőlőnél, rövidéletű fajta, viszont a gyors érése miatt kevesebb permetezéssel és -önköltséggel termeszthető. A Balaton-Agrár Zrt. ezért nem kíván teljesen felhagyni ezzel a szőlőfajtával, öt hektáron újra telepítést terveznek. A felvásárlási áraktól is függ, hogy a kivágásokat milyen ütemben hajtják végre, és lesz-e további telepítés. Brutális árzuhanás az idén a dél-balatoni borvidéken A cégvezető szólt arról is, hogy a dél-balatoni borvidéken idén átlagosan 30-40 százalékkal csökkentek a szőlő felvásárlási árai, amit tetéz, hogy a borfeldolgozók a válság miatti gondjaikat továbbhárították a termelőkre. Bekövetkezett az, amire eddigi nem volt példa; az átvételi árak jelentős részét csak a jövő év második felében tervezik kifizetni. "Szomorú tény, hogy a túlélésért küszködő dél-balatoni szőlőtermelők számára nem a magyar feldolgozók, hanem a külföldi tulajdonban lévő Hungarovin-utód Törley Pezsgőpincészet Kft. kínálja most a legkorrektebb kondíciókat, az átlagosnál magasabb felvásárlási árakat és 30 napon belüli fizetést garantálva" hangsúlyozta. Megjegyezte, csak azok a vállalkozások maradhatnak talpon, amelyek nem kizárólag szőlőtermesztésre alapozták a tevékenységüket. Varga Péter szerint ki kellene bírni egy-két rosszabb évet A badacsonyörsi Varga Pincészet készít egyedül bort a Csabagyöngyéből 2001-óta, évi 200 ezer palackra elegendő mennyiségű szőlőt vásárol fel a dél-balatoni borvidékről. Varga Péter borász elmondása szerint ez a szőlőfajta csemegeszőlőként is megállja a helyét, a korai és biztonságos termése miatt sok helyen fajtanemesítésre használják. A belőle - a fajtával azonos néven - készült bornak stabil a piaca, a primőr újborok iránt pedig növekvő kereslet tapasztalható. Ezért a badacsonyörsi pincészet igyekszik a közeljövőben megkötendő, hosszú távú szőlőfelvásárlási szerződéssel biztosítani, hogy ha ki is vágják a régi ültetvényeket a boglári borvidéken, újakat telepítsenek helyette. Varga Péter az átvételi árak kapcsán kifejtette, a dél-balatoni borvidék szőlőtermelése az elmúlt 4-5 évben átlagon felüli hozamot biztosított, amiből ki kellene tudni gazdálkodni egy-két rosszabb évet is. A pincészetek nem most tudnak magasabb felvásárlási árakat fizetni a gazdasági válság mellett azért, mert a 2006-2007-es irreálisan magas szőlő-felvásárlási árak megrendítették a magyar borászatot, a drága magyar borok exportpiacokról szorultak ki, és a pincészetek egy része felszámolás alá került - tette hozzá. Budapest, 2009. 10. 08.
13
A magyar javaslatok segíthetnének az uniós tejválságon Az Európai Unió tejpiaci gondjainak megoldásában segíthetne, ha - részben vagy egészben elfogadnák a magyar javaslatokat - jelentette ki Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az agrártárca irányítója közölte: a tejpiaci gondok orvoslására Magyarország szerint átmenetileg meg kellene emelni a tej exporttámogatását 50 százalékkal. Emellett szintén átmenetileg 50 százalékkal volna célszerű növelni az intervenciós árakat, valamint a kvótaalapú közvetlen támogatások mértékét. Gráf József úgy vélekedett: a magyar javaslatok elfogadása, jelentősen enyhíthetné az unió tejesgazdáinak kritikus helyzetét. A miniszter jó irányba tett, de kis lépésnek minősítette a legutóbbi uniós informális agrárminiszteri értekezleten elfogadott határozatot, amelyben 20 ország felhívta az Európai Bizottságot, hogy záros határidőn belül fogalmazza meg konkrét javaslatait a tejpiaci gondok megoldására. Brüsszel, 2009. 10. 08.
Egyre kevesebb tojást eszünk Magyarországon a múlt évben átlagosan 270 tojást fogyasztottak, ez 1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál - mondta Földi Péter, a Baromfi Terméktanács (BTT) területért felelős titkára a tojás világnapja alkalmából tartott háttérbeszélgetésen. Thury Attila, a Magyar Tojóhibridtenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke szerint a gazdasági válság ellenére az év első nyolc hónapjában a tavalyi hasonló időszakhoz képest 460 ezerrel több tyúkot telepítettek a termelők, így a tojótyúkok száma összességében már megközelíti a 3 millió darabot, így az még mindig mintegy 15 százalékkal kevesebb, mint az uniós csatlakozás évében volt. Magyarországon évente mintegy 2,5 milliárd darab tojást állítanak elő, a fennmaradó hányad - mintegy 200 millió darab - importból kerül a belföldi piacra. A termelési kedv fellendülését az elnök a dráguló behozatallal, valamint azzal magyarázta, hogy a tojás lényegében a legolcsóbb olyan élelmiszer, amely nagy tápértékű és gyakorlatilag mindenki számára megfizethető. Thury Attila jelezte: a tojástermelők legnagyobb gondja az pillanatnyilag, hogy a hagyományos ketreceket a tartóknak 2012-ig le kell cserélniük egy uniós előírás miatt. Ehhez pedig mintegy 40 milliárd forintnyi többlet forrásra lenne szükség az ágazatban - tette hozzá Földi Péter. Ám, hogy erre a cserére honnan lesz pénzük a termelőknek, ma még nem tudható pontosan. Most Magyarországon a hagyományos ketreces tartás aránya 68 százalék, az úgynevezett feljavított tartástechnológia aránya 16,5 százalék, míg zárt rendszerben tartják a tojótyúkok mintegy 16 százalékát. Az úgynevezett kifutós illetve biotartás aránya elenyésző hazánkban. Földi Péter közölte a baromfi ágazat árbevételének mintegy 1012 százalékát adja a tojástermelés, mintegy 35 milliárd forintot. A tojás árak jelenleg stabilak, a kiskereskedelemben a tálcás tojás ára 28-29, míg az áruház-láncokban 32 forint körül mozog darabonként. Áremelkedésre pedig nem kell számítani. A tojás világnapját minden év október második péntekjén tartják, az idén október 9-én. Budapest, 2009. 10. 08.
Módosul a környezetvédelmi termékdíj törvény Számos, a környezetvédelmi termékdíjat érintő rendelkezés megváltozhat az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat alapján. A javaslat szerint a kereskedelmi csomagolás esetén a termékdíjfizetési kötelezettség alapja nem a csomagolás darabszáma lenne, hanem a módosítás erre a termékkörre is tömegalapú fizetési kötelezettséget vezetne be. Ezenfelül a kereskedelmi csomagolások esetén az új szabályozás alapján kizárólag az első forgalomba hozó lenne díjfizetésre köteles, a továbbforgalmazó kereskedő pedig kikerülne a termékdíjfizetésre kötelezettek köréből. A javaslat egységes szabályokat alkalmazna az importra és az Európai Unió más tagországaiból történő behozatalra a fizetési kötelezettség keletkezésének időpontját illetően. A bevallási kötelezettséget a tervezet szerint - az újrahasználható csomagolást kivéve - egységesen 14
negyedévente kellene teljesíteni. Az újrahasználhatóként forgalomba hozott csomagolás esetében a továbbiakban is éves bevallási kötelezettség állna fenn. A javaslat meghatározná a saját célú felhasználás fogalmát, ami elősegítené az egységes joggyakorlat megteremtését. A módosítás alapján 2010. január 1-jével a hűtőközegek után megszűnne a termékdíjfizetési kötelezettség. Budapest, 2009. 10. 09.
Csökkenő támogatás energiatakarékosságra és zöldenergiára A jövő évi költségvetési törvénytervezetben az energiatakarékossági és zöldenergia programok forrásai minimálisak - mondta Felsmann Balázs, a Force Motrice Zrt. partnere a Central European Business Centre energia konferencián. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy kérdéses az idén indított Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) forrása is. Ezt az energiahatékonysági programot az értékesített szén-dioxid kvóták bevételéből kellene finanszírozni, de az ebből befolyt összeget már az idén fel kellett volna használni. Felsmann Balázs számításai szerint a költségvetési törvényjavaslat mindössze 12,06 milliárd forintot irányoz elő energiahatékonysági és zöldprogramokra, 28,15 milliárd forint az eladott szén-dioxid kvóta 2009. évi maradványa és 6,94 milliárd forint európai uniós támogatás. Lenne fedezet Ugyanakkor - mondta Felsmann Balázs -, a bányajáradék, a környezetterhelési díj és a "Robin Hood adó" bevételei együttesen elérik a 92,9 milliárd forintot, szemben az idei 88 milliárd forint éves előirányzattal. Ez a forrás kellő pénzügyi fedezetet jelentene a fenntartható energiarendszer kialakításához. A szakértő ugyanakkor úgy számolja, hogy a költségvetési törvénytervezetben nem, vagy csak áttételesen megjelenő energetikai támogatások együttes összege meghaladja a költségvetési törvényben közvetlenül számszerűsített tételeket. Az ingyenesen biztosított széndioxid kvóták, illetve az új belépőkre számított egységek értéke 110-132 milliárd forint, a hővel kapcsolt áramtermelés, valamint a megújuló energia forrásból előállított áram kötelező átvételi ára alapján pedig 67 milliárd forint a támogatás értéke. A lakosság gáz- és távhő árkompenzációja 20 milliárd forintot tesz ki 2010-ben. Játék az áfával A távhőszolgáltatás áfájának 25-ről 18 százalékra történő csökkentése 10 milliárd forint támogatást jelent, de ha az áfa 5 százalékra csökkenne, akkor ennek a támogatásnak a nagysága eléri majd a 30 milliárd forintot a jövő évben. Felsmann Balázs úgy véli, hogy felül kell vizsgálni a kapcsolt áramtermelés, a kvótakereskedelem szabályait és világossá kellene tenni a különleges adók és járulékok - mint az energiaadó, a bányajáradék, és a "Robin Hood adó" - felhasználásának céljait. Az államnak mint tulajdonosnak figyelembe kellene vennie, hogy a Magyar Villamos Művek beruházásainak rangsorolása üzenetértékű a szektor valamennyi szereplője számára, a Mavirnak, mint rendszerirányítónak pedig "zöldtámogató" fejlesztéseket kellene végeznie. Budapest, 2009. 10. 09.
Brüsszel figyel a magyar áfa-visszásságokra Az áfa-visszatérítés egyes szabályainak megváltoztatására szólította fel az Európai Bizottság Magyarországot. A Pénzügyminisztériumban elmondták, hogy várják az írásos indoklást, azt követően alakítják majd ki álláspontjukat a kérdésben. Az uniós tagországok szinte mindegyikét érintő, összesen több tucat szabálysértési eljárást bejelentve az Európai Unió végrehajtó testülete a magyar kormányhoz intézett figyelmeztetést azzal a hiányossággal indokolta, hogy az áfa-törvény szerinti azonnali visszaigénylési lehetőség a gyakorlatban nem érvényesíthető olyan esetekben, amikor olyan számla után keletkezik a levonható áfa, amelyet az adózó még nem egyenlített ki. 15
Brüsszel szerint a magyar szabályozás sérti az áfa-rendszer semlegességének elvét, amelyet nemrégiben az Európai Bíróság is megerősített. A magyar áfa-törvény értelmében az adóalanyok választhatnak, hogy az áfa-különbözetet (amely abból adódik, hogy egy adómegállapítási időszakban a levonható áfa összege meghaladja a fizetendő áfát) átviszi a soron következő adómegállapítási időszakra vagy kéri annak azonnali visszatérítését - emlékeztetett a végrehajtó testület. Az olyan beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa tekintetében azonban, amelyek pénzügyi teljesítése még nem történt meg, az áfa-különbözet nem igényelhető vissza. "Ennek következtében azok az adóalanyok, akiknek adóbevallásában rendszeresen szerepel többlet, gyakorlatilag kénytelenek az előzetesen felszámított áfa-különbözetet a következő adómegállapítási időszakra átvinni" - fogalmazott a bizottság közleménye. "A magyar szabályozás következtében azokban az esetekben, amikor az előzetesen felszámított áfa összege meghaladja a levonható áfa összegét, így például olyan időszakokban, amikor jelentős beruházásra kerül sor, az adóalanyok áfaterhei növekednek. Mivel az áfa-visszatérítés feltétele a beszerzésre vonatkozó kifizetés teljesítése, az adóalanyok arra kényszerülhetnek, hogy a visszaigényelhető áfát továbbvigyék a soron következő adó-megállapítási időszakokra" - fejtette ki a brüsszeli testület. Brüsszel, 2009. 10. 09.
Évi 83 milliárd dollár kellene a világ mezőgazdaságának Évente 83 milliárd dollárt kellene a mezőgazdaság fejlesztésére fordítani a fejlődő országokban. Ezt az október 12.-13. között Rómában tartandó világélelmezési konferenciára készített elemzésében a FAO mutatta ki. A FAO szerint legalább 20 milliárd dollár kellene a növénytermesztés és 13 milliárd az állattenyésztés bővítésére, és 50 milliárd a feldolgozó iparágak fejlesztésére. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének számításai alapján ekkora beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés a jelenlegihez képest 70 százalékkal emelkedjen, és megfelelően lehessen élelmezni a Föld 2050-ben 9,1 milliárdra gyarapodó népességét. Ezen kívül komoly állami infrastrukturális beruházások - utak, kikötők, tárolók, öntöző rendszerek építése - is szükségesek, támogatni kell a kutatást-fejlesztést, fejleszteni kell az oktatást, az egészségügyet. Budapest, 2009. 10. 09.
Tovább harcolnak Brüsszellel a V4-ek agrárkamarái Az EU-ban kialakult gabona- és tejpiaci válság azonnali kezelését kérve és a megoldásra javaslatokat is téve a Visegrádi Csoport (V4) országainak agrárkamarai vezetői közös levélben fordultak az unió agrár-biztosához, Mariann Fischer Boel-höz. A levél továbbá a két legerősebb európai agrárlobbista csoportosulás, a COPA és a COGECA vezetőihez is szólt. A V4-ek Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország - agrárkamarái rendszeresen egyeztetik álláspontjukat és gyakran együtt lépnek fel az Európai Unió élelmiszer-gazdaságát érintő ügyekben. Most megítélésük szerint e területen a gabona- és a tejpiac helyzete a legkritikusabb. Ezért a mostani poprádi találkozónak is ez volt a legfontosabb téma. Elvárások a gabonapiacon Az agrárkamarai vezetők a gabonaügyben azt várják az uniótól, hogy tartsák fenn továbbra is a kalászos gabonákra vonatkozó intervenciós feltételeket. Továbbá azonnali hatállyal állítsák vissza a kukorica intervenciós felvásárlását, amely ez évtől lényegében megszűnt. Emellett kérik az unión kívüli országoknak kiadott gabona-importengedélyek visszavonását. Szeretnék elérni azt is, hogy a tengerrel nem rendelkező országokra Brüsszel alkalmazzon egy fuvartámogatást, amely 100 kilométerenként és tonnánként 3 euró lenne. Ezzel a támogatással ezek az országok mérsékelhetnék versenyhátrányukat a kikötőkkel rendelkező országokkal szemben. 16
Ne nőjenek tovább a tejkvóták A tejpiacon kialakult helyzetről a V4-ek agrárszakértői megállapították: általában igaz, hogy egész Európában gondok vannak a tejpiacon. Vagyis: nyomottak az árak, de a nyugati országokban még mindig magasabb - literenként átlagosan 26 eurócent - a felvásárlási ár, mint a V4-enél, ahol csak maximum 22 eurócent az ár. Ezért azt kérik az agrárkamarai vezetők az uniótól, hogy tegyen lépéseket egyrészt ezen egyenlőtlenség mérséklésére. Másrészt pedig szüntessék meg a termelési kvóták további növelését. S emeljék meg 50 százalékkal a kvótaalapú támogatást, és tegyen meg mindent a felvásárlási árak gyors növelése érdekében. Továbbra is közvetlen és fejlesztési támogatást Ezen kívül a tanácskozás témája volt az unió 2013 után alkalmazott Közös Agrárpolitikája (KAP) is. A V4-ek kamarai vezetői egyetértettek abban, hogy továbbra is fenn kell tartani az unióhoz újonnan csatlakozott országokban a közvetlen és fejlesztési támogatásokat. Ezek az országok ugyanis történelmi adottságaik miatt képtelenek voltak olyan fejlettségi szintre emelni mezőgazdaságukat, mint a régi tagországok. Ezért elvárják, hogy a KAP-reform során csak kis mértékben csoportosítson át az EU a mezőgazdasági támogatásokból a vidékfejlesztési kasszába. Adókdevezményeket a gazdáknak Áttekintették továbbá a V4 országokban az agrártermelőket és vállalkozásokat terhelő adók, társadalombiztosítási járulékok és az önkormányzati és földadók mértékét. Megállapították, hogy egyik országban sincs kedvezménye az agrártermelőknek más vállalkozásokkal szemben. Az agrárkamarák viszont most úgy döntöttek, hogy ezen változtatni kívánnak. Ezért a jövőben összehangolt lépéseket tesznek bizonyos kedvezmények elérése érdekében. Budapest, 2009. 10. 09.
FVM: idei SAPS és kiegészítő nemzeti támogatások A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közzétette az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) összegeit - tájékoztatott Dékány András, az agrártárca szóvivője. Dékány András közölte: a gazdálkodók ebben az évben az egységes területalapú támogatás jogcíme alapján hektáronként 42.941,60 forinthoz juthatnak hozzá. A támogatásra jogosult országos bázisterület nagysága 4.829.000 hektár. Hozzátette: a támogatási keretek esetleges túllépése esetén az igényelt támogatás összegét – az érintett mezőgazdasági termelőnél a túllépés mértékével megegyezően – az arányos visszaosztás alkalmazásának elve alapján csökkentik. Állati támogatások A szóvivő elmondta: az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás alapján a hízottbika-tartás esetében állatonként 56.000 forint támogatást lehet igénybe venni, a tejtermelők literenként 8,30 forint támogatásra jogosultak. Az állattartók anyatehenenként termeléshez kötötten 30.000, a termeléstől elválasztva - azaz történelmi bázis jogosultságonként 18.000 forint támogatást kapnak. Az anyajuhtartók támogatása egyedenként 1.700 forint. Amennyiben a mezőgazdasági termelő a juhtejet vagy juhtejterméket értékesíti, úgy a támogatás mértéke anyajuhonként 1.400 forint. A kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodó anyajuhtartók támogatása pedig 1.600 forint egyedenként.
17
Dohányok és gyümölcsök A Burley dohány termesztési támogatása a termeléshez kötötten hektáronként 750.000 forint lehet, míg a termeléstől elválasztva - történelmi bázis jogosultságonként - legfeljebb 300.000 forint támogatás vehető igénybe. A Virginia dohány termesztési támogatása termeléshez kötötten hektáronként 940.000, termeléstől elválasztva - történelmi bázis jogosultságonként - 380.000 forint lehet. A héjas gyümölcsűek termesztésekor hektáronként 32.000 forint támogatás vehető igénybe. A rizs termesztésének támogatása jogcímén termeléshez kötötten hektáronként 62.000, termeléstől elválasztva - történelmi bázis jogosultságonként - 25.000 forint támogatást lehet igényelni. Dékány András felhívta a figyelmet arra, hogy a forgó rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, akkor, ha megjelenik a Magyar Közlönyben illetve a tárca hivatalos lapjában. Budapest, 2009. 10. 09.
Agrárkamara: itt az öntözésfejlesztési munkacsoport A Magyar Agrárkamara (MA) növénytermesztési osztályán belül hét taggal megalakult az öntözésfejlesztési munkacsoport azzal a céllal, hogy a klímaváltozásnak ne vesztesei, hanem nyertesei legyenek a magyar agrártermelők. A munkacsoport fontos feladatának tekinti, hogy tekintettel a klímaváltozás már tapasztalható hatásaira, elősegítse a magyar termőföld eltartó képességének megőrzését, az öntözés fejlesztését a mezőgazdasági érdekeknek megfelelően. A kitűzött feladatok végrehajtását és a további teendőket a testület kéthavonta vitatja meg. A munkacsoport tagjai vízgazdálkodási, műszaki és mezőgazdasági szakemberek. A testület vezetőjévé Balla Ivánt, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatóját választották. Budapest, 2009. 10. 12.
Nyolcmilliárd forint vidékfejlesztésre a Dél-Dunántúlon Több, mint nyolcmilliárd forint pályázati támogatás jut vidékfejlesztésre a dél-dunántúli régióban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében; a befogadott pályázatok mintegy 70 százaléka - önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek és gazdasági társaságok - nyert a LEADER-források elosztásának mostani fordulójában. Erről Baranyai Sándor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) regionális irodájának vezetője tájékoztatott. A Dél-Dunántúlon beérkezett 1.040 kérelemből a legnagyobb érdeklődés a falufejlesztés iránt volt, míg a második legnagyobb számban mikro-vállalkozások fejlesztéséhez igényeltek forrást. Az ÚMVP III. tengely most lezárult első fordulójában a Baranya megyei pályázók 3,9 milliárd forintot, a somogyiak 2,7 milliárd forintot, a Tolna megyeiek 1,4 milliárd forintot nyertek el. Baranyai Sándor kitért arra is, hogy a LEADER-program kapcsán sok bírálatot kaptak a késedelmes ügyintézés miatt. A hosszú elbírálási időszak oka A viszonylag hosszú - 4-5 hónapos - elbírálási időszak oka részben az volt, hogy egy új jogcímen indított pályázatról volt szó, másrészt nagyon sok volt a hiánypótlás, illetve az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladat - magyarázta a szakember. Hozzátette: levonták a következtetéseket az elmúlt időszak hibáiból, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megkötötte a delegálási szerződést a helyi akciócsoportokkal, melynek értelmében a következő pályázatoknál lényegesen felgyorsulhat az elbírálás. Létrehoztak 15 akciócsoportot Baranyai Sándor szerint az ügyintézés és az elbírálás azáltal lesz gyorsabb, hogy a régióban mintegy félszáz szakember részvételével létrehoztak 15, úgynevezett akciócsoportot, amelyek a 18
kérelmeket helyben rögzítik, a hiánypótlásokat is ők egyeztetik a pályázókkal és fel is dolgozzák a benyújtott anyagokat. A regionális hivatalnak már csak a kész pályázatokkal lesz dolga, szemben az eddigi gyakorlattal, amelynek során mindez az MVH-ra hárult - jegyezte meg a regionális iroda vezetője. Budapest, 2009. 10. 12.
Egy-két éven belül 70 százalékos lesz az ország csatornázottsága Egy-két éven belül eléri Magyarország csatornázottsága a hetven százalékos területi szintet, 2015-re pedig megvalósulhat a kilencven százalékos vállalás - közölte Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A tárca vezetője a zalai megyeszékhelyet és térségét érintő szennyvízberuházási és -korszerűsítési programról tájékozódott, látogatásának zárásként beszélt a jelenleg futó programok és pályázatok alapján várható eredményekről. A 2015-re vállalt kilencven százalékos szint megvalósításához a Környezeti Operatív Program, valamint a hétéves Nemzeti Környezetvédelmi Program keretében biztosított 3.410 milliárd forintos forrást lehet felhasználni, de ebből az összegből jut a hulladékkezelést és a környezeti állapot javítását szolgáló programokra is. A Zalaegerszeget érintő beruházás kapcsán tett említést arról, hogy az nemcsak a térség, hanem a Zala folyón keresztül a Balaton vízbázisának védelmét is szolgálja. Beszámolt arról, hogy a térségben tervezett, az ivóvízbázis védelmét szolgáló tervekkel is megismerkedett, amit "indokolt, fontos, jól előkészített" kezdeményezésnek nevezett. Gyimesi Endre, a város polgármestere hozzáfűzte: Zalaegerszeg évekkel ezelőtt megcélozta, hogy "ökováros" legyen. Ennek az elképzelésnek megfelelően építették meg az elkerülő utat a levegőszennyezettség csökkentésére, ezért vágtak bele korszerű hulladékdepó létesítésébe, és 2004-ben a csatorna-korszerűsítésbe, továbbá tervezik a ivóvíz védelmét szolgáló 6 milliárd forintos projektet. Rigó Csaba alpolgármester a befejezéséhez közeledő szennyvíz-beruházási munkálatokról elmondta, 42 önkormányzatot érint a több mint 12 milliárd forintos fejlesztés. Ennek 75 százalékát uniós, 15 százalékát kormányzati forrásból fedezték, de a 10 százalékos önerőt 34 településen további pályázatokkal 5,2 százalékra mérsékelték. A beruházás első üteme várhatóan novemberben lezárul a kibővített és korszerűsített, biogázt termelő és azt felhasználó szennyvíztelep egyéves próbaüzemét követő műszaki átadásával. A második ütem keretében a megtakarított 10,2 millió eurót használják fel műszaki fejlesztésekre, amelyek részben az üzemeltetési költségek csökkentését szolgálják majd - tette hozzá. Budapest, 2009. 10. 12.
Oroszországban a vártnál több gabona terem Oroszországban feljavították az idei gabonatermésre vonatkozó hivatalos előrejelzést, de ez is kisebb a tavalyinál. Az orosz mezőgazdasági minisztérium előrejelzése szerint az idei gabonatermés 93 millió tonna lesz, míg az eddigi hivatalos becslés 90 millió tonnáról szólt. A minisztérium azután módosította fölfelé a becslését, hogy az eddig vártnál kisebb termésveszteséget okozott a tavaszinyári szárazság. Oroszországban tavaly 108 millió tonna gabonát takarítottak be. Független orosz elemző intézetek még a följavított hivatalos várakozásnál is jobb idei gabonaterméssel számolnak: az IKAR 94 millió tonnára, a SovEcon 96-97,5 millió tonnára. A SovEcon azzal számol továbbá, hogy az idei búzatermés 60-61 millió tonna lesz a tavalyi - rekordnak számító - 63,8 millió tonna után. Oroszország a világ harmadik legnagyobb búzaexportálója. Budapest, 2009. 10. 12.
19
FAO: növelni kell az agrárberuházásokat a fejlődő világban A fejlődő országok mezőgazdaságának évi 30 milliárd dollár befektetésre lenne szüksége, hogy az éhezők száma 2015-re a felére csökkenjen - mondta Maria Kadlecikova, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Európáért és Közép-Ázsiáért felelős regionális képviseletének vezetője. Az Élelmezési Világnap alkalmából rendezett kerekasztal konferenciát megelőző sajtótájékoztatón a regionális képviselet-vezetője hozzátette: jelenleg mintegy 8 milliárdot fektetnek be évente, miközben például a fejlet országokban 2007-ben 365 milliárd dollárt fordítottak mezőgazdasági támogatásokra. Mint mondta, a mezőgazdaságot kell fejleszteni azokban az országokban, ahol az éhező emberek élnek. Az élelmezési világhét hazai nyitórendezvényén a szakember sajnálatosnak nevezte, hogy növekszik az éhezők száma: jelenleg 1 milliárd 20 millió ember éhezik a világon. "A 2007-2008-as élelmiszerválság miatt egekig szökő élelmiszerárak milliókkal növelték az éhezők számát" - tette hozzá. A FAO 53 országot tömörítő legnagyobb régiójának vezetője szerint a gazdasági válság azokat sújtotta a legjobban, akik felélték korábbi tartalékaikat. Ezek közé sorolta a volt szovjet utódállamokat, elsősorban Tadzsikisztánt, Kirgizisztánt, Türkmenisztánt, Örményországot, de Moldovát és Albániát is. Brüsszel, 2009. 10. 13.
Új utak a borvidékekhez és a tanyákhoz A mezőgazdasági utak építésének, felújításának támogatásával segíti a borvidékeket és a tanyás térségeket a szaktárca. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében meghirdetett támogatással olyan projektek finanszírozhatók, amelyek a borászataikról híres területek elérhetőségét javítják, vagy a tanyákat hozzák közelebb a külvilághoz. A támogatási kérelmeket október 1-31. között várják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH). Nem kizárólag a termékek előállításához és az azt közvetlenül kiszolgáló beruházásokhoz nyújt támogatást az ÚMVP. Ennél jóval sokrétűbb módon részesülhetnek az uniós forrásokból azok a vidékek, amelyek némi anyagi segítséggel jelentős mértékben léphetnek előre a versenyképesség és az életminőség szempontjából. Így jöhetnek szóba azok a fejlesztések, amelyek egy szőlőbirtok, hegyoldal vagy akár egy tanyacsoport jobb elérhetőségét megteremtve igyekeznek bekapcsolni a gazdasági körforgásba a nehezen megközelíthető lakó- vagy munkahelyeket. Mindazok pályázhatnak tehát a támogatásra, akik mezőgazdasági – azaz szám nélküli, csak helyrajzi számmal ellátott, szilárd burkolatú külterületi – utak építését tervezik, ám nem tudják saját zsebből előteremteni a kivitelezéshez szükséges pénzt. Sőt, az építésen kívül az utak felújítása, szélesítése és bővítése (új forgalmi sáv létrehozása) egyaránt támogatható cél a borvidékeken, illetve a tanyás térségekben. Támogatás meglehetősen széles körnek A támogatást meglehetősen széles kör számára teszi hozzáférhetővé a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: a helyhatóságokon és az önkormányzati társulásokon kívül a termelői csoportok, a hegyközségek és hegyközségi tanácsok, továbbá természetesen az egyedi mezőgazdasági termelők jogosultak kérelmet benyújtani. Utóbbiak esetében egyetlen kikötésnek kell eleget tenni, mégpedig hogy a gazdálkodó üzemének mérete haladja meg a 4 európai méretegységet (EUME), azonban ennek teljesítésére akár a beruházás befejezését követő naptári esztendő végéig is van idő. Ennélfogva a kisebb gazdasági erővel bíró, vállalkozásukat nemrégiben indított gazdáknak is érdemes pályázniuk, ha megalapozott, dinamikus növekedést ígérő üzleti tervvel rendelkeznek és képesek tartani magukat a kiírás feltételeihez. Mindannyiuknak fontos tudniuk, hogy egy jelentkező egy benyújtási időszakban csupán egy kérelmet adhat be, ám a következő szakaszban ismét pályázhat.
20
Vissza sem kell téríteni A majdani nyertes projektgazdák a vissza nem térítendő támogatást az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) kapják. Beruházásaikat annak alapján kell tervezniük és a későbbiekben megvalósítaniuk, hogy a támogatási összeg legkevesebb 4 000, legfeljebb 735 000 euró lehet, azaz kevéssel több mint egymillió forinttól közel 200 millióig terjedhet. Túlságosan magas önrésztől sem kell tartaniuk a beruházást fontolgatóknak, a teljes infrastrukturális fejlesztés kiadásainak ugyanis 75 százalékát fedezhetik a közösségi források. Kapcsolódni kell az utaknak Mivel a leendő ügyfeleknek is elsődleges céljuk borvidékük, illetve mezőgazdasági üzemük elérhetőbbé tétele, bizonyosan nem esik nehezükre annak az elvárásnak a teljesítése, hogy az új vagy felújított mezőgazdasági utaknak legalább egyik végükön kapcsolódniuk kell számozott közúthoz. Ráadásul a jogszabály ebben a vonatkozásban meglehetősen engedékeny: nem írja elő a közvetlen kapcsolatot, elég, ha közvetett összeköttetés létesül egy másik szilárd burkolatú úton keresztül. A www.umvp.eu honlapon is olvasható 125/2009. (IX. 29.) FVM rendelet ugyanakkor hivatkozik a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló FVM rendeletre, amely felsorolja Magyarország 22 borvidékét – kizárólag ezek térségeiből lehet az 1. célterületre pályázatot benyújtani. Számos fejlesztésre lenne még szükség A jól körülhatárolható, mégis széles kör számára nyitott lehetőségnek igencsak örülnek a potenciális jelentkezők, többek közt Finta István. Gyakorta előfordul, hogy csupán a klasszikusnak mondott borvidékek számíthatnak előnyre, holott a kevésbé neves területeken is minőségi bort állítanak elő, melyek ismertségének kiszélesítésére érdemes lenne jobban odafigyelni – indokolta a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület elnöke azt, hogy miért látnak nagy esélyt a kisebb, de feltörekvő borvidékek infrastrukturális lehetőségeinek javításában. Ahhoz ugyanis, hogy felvegyék a versenyt a borpiacon, számos fejlesztésre lenne még szükség – magyarázta. Természetesen segíthetnek a borászatok technológiai felszereltségét javító források, például az ÚMVP mezőgazdasági termékek értéknövelését célzó kiírása, ám legalább ennyire fontosak azok a kezdeményezések, amelyek eredményeképpen népszerűsíteni lehet a kevésbé ismert borokat és borvidékeket a reménybeli fogyasztók körében. Ehhez pedig elengedhetetlen a jobb megközelíthetőség biztosítása is, amelynek köszönhetően felélénkülhet a hazai és külföldi vendégkört egyaránt megmozgató borturizmus. Elérhetőbb közelségben a borturizmus Az emberek egyre szívesebben keresik föl közvetlenül a bortermő helyeket, ám érthető módon fontos szempont számukra az is, hmilyen körülmények között tudnak oda eljutni. Ennek javításában sokat segíthet a mostani pályázat. Finta István szerint a pincék és a szőlőterületek meglátogatására bizonyosan többen vállalkoznak majd a Mecsek térségében, de ugyanígy az ország más területein is, ha az új mezőgazdasági utak megépítésével elérhetőbb közelségbe hozzák azokat. És ez nemcsak a helyi termelőknek jelenthet újabb bevételeket, de egybevág a számos borút egyesület célkitűzéseivel, és nem utolsó sorban felejthetetlen élményekhez segít hozzá több ezer borturistát. Budapest, 2009. 10. 13.
Kiszámítható uniós agrárpolitikát szorgalmazó tagállamok A gazdák számára kiszámítható keretfeltételeket teremtő, ugyanakkor innovatív piacszabályozást megvalósító uniós agrárpolitikát szorgalmazott nyolc tagállam, köztük Magyarország az uniós agrárminiszterek bécsi tanácskozásán. Hangsúlyozták azt is, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) mindkét pillérére szükség van. Az osztrák, magyar, finn, lengyel, cseh, szlovák és szlovén 21
szakminiszter, valamint a német szaktárca osztályvezetőjének részvétellel megtartott találkozón arról volt szó, hogy milyen legyen a Közös Agrárpolitika a következő uniós költségvetési tervezési ciklusban, 2013 után. A részvevők megfogalmazták a további párbeszéd alapjának szánt elveket, az úgynevezett Bécsi Alapvetéseket. Ebben tervezhető gazdálkodási keretfeltételek mellett foglaltak állást, mindkét pillér - a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési támogatások - megtartásával. Ellenzik a KAP renacionalizálását Niki Berlakovich osztrák mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a részvevők ellenzik a KAP renacionalizálását. Annyi piacot szorgalmaznak a mezőgazdaságnak, "amennyi lehetséges" és "annyi támogatást, amennyi szükséges". Hangsúlyozta azt is, hogy a mezőgazdaság támogatása nem választható el az élelmiszerbiztonság és a vidék támogatásától. Az osztrák kezdeményezésre létrejött találkozó a délutáni órákban tágabb keretben, az uniós tejpiaci helyzetről szóló tanácskozással folytatódott. Az EU-tagországok több mint kétharmada - köztük Magyarország - egy héttel ezelőtt Brüsszelben sürgette, hogy az EU újra szabályozza a termelés és az árak alakítását az ágazatban. A brüsszeli rendkívüli tanácsülésen egy szakértői csoport felállítását jelentették be, az Európai Bizottság azonban továbbra sem változtatott azon a koncepcióján, hogy 2015-re szűnjön meg a kvótarendszer, és ezt folyamatos kvótaemelésekkel elő kell készíteni. Magyar javaslatok A sajtótájékoztató után Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter magyar újságírók előtt elmondta: a jelenlegi tejpiaci válságot egyrészt egy átmeneti túltermelés, másrészt a kvóták fokozatos emelése okozta. A nyerstej átvételi ára csaknem a felére csökkent, és az önköltségi ár alatt van - mondta. Magyarország a már korábban ismertetett javaslatait terjeszti elő. Ezek között a szerepel, hogy átmenetileg 50 százalékkal meg kellene emelni a tej exporttámogatását. Átmenetileg ugyancsak 50 százalékkal lenne célszerű növelni az intervenciós árakat, valamint a kvótaalapú közvetlen támogatások mértékét, vagy olyan készletezést bevezetni, amellyel kivonható a felesleg a piacról. A magyar álláspont szerint ezenkívül javasolni kell az Európai Bizottságnak, hogy a két évvel ezelőtt eldöntött kvótaemeléseket az unió tejpiaci anomáliáinak megoldása érdekében legalább egy évig függesszék fel. Brüsszel, 2009. 10. 13.
Tovább csökkentek a fogyasztói árak A fogyasztói árak 4,9 százalékkal haladták meg szeptemberben az egy évvel korábbit és 0,1 százalékkal csökkentek augusztushoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Augusztusban a fogyasztói árak 0,3 százalékkal csökkentek a megelőző hónaphoz képest, míg az egy évvel korábbit 5 százalékkal haladták meg. A piac 5,2 százalékos éves inflációt várt szeptemberre. Az első kilenc hónapban az árak 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Szeptemberben a 12 havi maginfláció 5,1 százalék, ugyanannyi volt mint az előző hónapban, a havi 0,1 százalék, viszont emelkedett az augusztusi stagnálás után. Mi van az ételekkel? Idén szeptemberben augusztushoz viszonyítva az élelmiszerek árai 0,6 százalékkal csökkentek, elsősorban az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség gyümölcs - 7,1 százalékos árcsökkenése következtében. Nőtt azonban az óvodai, bölcsődei étkeztetés költsége 1,7 százalékkal, valamint a sonka, a szárazkolbász, a szalámi, valamint a sertészsiradék ára is emelkedett 1,3-1,4 százalékkal. A KSH adatai szerint a legnagyobb mértékben, 2,9 százalékkal a ruházkodási cikkek árai növekedtek, a szezonváltás következtében. A szeszes italok és dohányáruk ára egy százalékkal tovább nőtt, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia esetében is 0,7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető. Az egyéb cikkek körében 0,1 százalékos árcsökkenés következett 22
be, ezen belül a járműüzemanyagok ára egy százalékkal csökkent. A szolgáltatások árai az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 1,1 százalékkal csökkentek, ezen belül az üdülési szolgáltatások átlagosan 11,1 százalékkal lettek olcsóbbak. A zsír nagyon megdrágult Egy év alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 20,5 százalékkal drágult a sertészsiradék, míg a tojás 11,1 százalékkal, a párizsi, kolbász 10,0 százalékkal, a szalámi, a szárazkolbász, és a sonka pedig 8,8 százalékkal került többe idén szeptemberben, mint tavaly. Árcsökkenés következett be az étolaj, a sajt, a tej és a liszt esetében, azonban jelentős mértékben, 23 százalékkal nőtt a cukorkák és a méz ára. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 9,4 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk. A háztartási energia átlagot meghaladó, 6,4 százalékos áremelkedésén belül az elektromos energia ára 10,7 százalékkal, a vezetékes gázé pedig 8,1 százalékkal nőtt. Átlag feletti, 5,9 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető a szolgáltatások körében is, ezen belül a szemétszállítás 16,1 százalékkal, a vízdíj 11,7 százalékkal, a csatornadíj pedig 11,6 százalékkal drágult. A színházjegyek 8.5 százalékkal drágultak pedig a szezon csak félig kezdődött meg szeptemberben. A hírközlési szolgáltatások viszont átlagon alul, csak 3 százalékkal drágultak egy év alatt. Uniós átlag A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 5,7 százalékkal kellett többet fizetni. Ezen belül az új személygépkocsik 13,3 százalékkal drágultak, miközben 70 százalékkal csökkentek az eladások, míg használt gépkocsit átlagosan 4,8 százalékkal lehetett olcsóbban vásárolni, mint tavaly. Nőtt a tartós háztartási gépek ára is, 3,6 százalékkal, míg a televíziók, audió, videó berendezések és számítógépek ára 3,1 százalékkal csökkent. Az egyéb cikkek 2,8 százalékos áremelkedése átlag alatti volt, ezen belül a járműüzemanyagok ára 5 százalékkal csökkent, a gyógyszer, gyógyáru viszont 6,6 százalékkal drágult. Az Európai Unió 27 tagországában 2009. augusztusban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008. augusztusban. Budapest, 2009. 10. 14.
Tej: EU munkacsoport, szerződések, alkupozíció A tejágazatot vizsgáló magas szintű szakértői csoport október 13-án Brüsszelben megtartotta első ülését, melynek során a tejágazatbeli szerződéses viszonyokkal és az ágazat alkupozíciójával kapcsolatban zajlott le konstruktív vita. A magas szintű munkacsoportot az Európai Bizottság hozta létre az ágazat közép- és hosszú távú kilátásainak megvizsgálása céljából, különös figyelemmel a tejkvótarendszer 2015 áprilisára ütemezett felszámolására. A csoport munkájával párhuzamosan a Bizottság a tejpiac rövid távon történő stabilizálását célzó intézkedéseket is bevezet. A magas szintű munkacsoport elnöke a Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatója, Jean-Luc Demarty; a tagállamokat vezető tisztviselők képviselik. A csoport a továbbiakban havonta egyszer fog összeülni, és jelentését végleges formájában 2010 júniusában adja közre. Az ülésen a csoport számára kialakított menetrend első témakörét, azaz a szerződéses viszonyok és az alkupozíció helyzetét vitatták meg. A vita során első körben az alábbi kérdések kerültek terítékre: 1) A nyerstejellátás biztosítása érdekében szükség van-e felvásárlók/tejfeldolgozók között formális szerződések megkötésére?
a
tejtermelők
és
a
Segítene-e ez az árfolyam-ingadozás mérséklésében? Minden szállítmány kapcsán kötelezővé kellene tenni, vagy a felek dönthetnének erről? 23
2) Melyek lennének a legfontosabb elemei egy ilyen szerződésnek? Árak? Hogy lehetne azt elérni, hogy a felek szabadon tárgyalhassanak az árakról úgy, hogy közben biztosítani lehessen az egyenlő bánásmód elvét hasonló tranzakciók során? Mennyiségek - meg kell-e előre határozni a mennyiségeket? Hogyan lehetne felkészülni az alulszállításra és a többletmennyiségekre? Időtartam – mi számít megfelelő időtartamnak? Szükséges-e előre megállapítani egy kötelező minimális időtartamot? 3) Hogyan kellene a szerződésszegéseket kezelni? A magánjogi szerződésekre irányadó szabályok szerint vagy közvetlen tagállami beavatkozással? 4) Hogyan lehetne javítani a mezőgazdasági termelők alkupozícióján? Milyen szerepet játszhatnának a mezőgazdasági termelők szervezetei ezen e téren? Jövőbeni feladatok: E témakörben a magas szintű munkacsoport következő üléseire november 10-én és december 8-án kerül sor. A további ülések havi rendszerességgel követik egymást. Az érdekelt felek meghallgatására a novemberi üléstől kezdődően kerül sor. Többek között a termelőket és a feldolgozókat képviselő szervezetekkel, a nemzeti versenyhatóságokkal, akadémikusokkal, fogyasztókkal és forgalmazókkal fognak egyeztetni. A januári ülésen a harmadik országok tapasztalatait is megvizsgálják. A tervek szerint 2010 márciusában konferencia megszervezésére kerül sor a témában. 2010 januárjától lehetőség nyílik internetes konzultáción való részvételre, mely közvetlenül a konferencia előtt kerül lezárásra. További információ: http://ec.europa.eu/agriculture/markets/milk/index_en.htm Brüsszel, 2009. 10. 14.
ÚMFT: akár forrásvesztés is előállhat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) forrásaiból tavaly a tervezettnél 45,2 százalékkal kevesebbet fizettek ki - közölte Becker Pál, az Állami Számvevőszék általános főigazgatóhelyettese az Országgyűlés eseti bizottságának ülésén. A főigazgató-helyettes arról is tájékoztatta az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság tagjait, hogy az ÚMFT keretében a megítélt források aránya 24, míg a szerződéssel lekötött pénzösszegé 19 százalék. Becker Pál igen alacsonynak tartotta a ténylegesen kifizetett források arányát, ami 2,3 százalékot tett ki. Ez utóbbi a főigazgató-helyettes szerint akár egyik okai is lehet egy esetlegesen a későbbiekben bekövetkező forrásvesztésnek. A kifizetett pénz mintegy 84-85 százaléka ugyanis a kiemelt projektekhez kapcsolható. Pozitívum is van Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) általános főigazgató-helyettese úgy vélte: a forrásvesztés kockázatát növelik a rendszerben meglévő további gondok is. Példaként említette, hogy az úgynevezett EMIR-rendszerben a zárlati és a követetés kezelési folyamatok nem mindig működnek 24
megfelelő színvonalon. Emellett az úgynevezett szabálytalanságkezelés sem mindig megfelelő. Erre példaként a kohéziós alapot, ezen belül is a környezetvédelmi ágazatot hozta fel. De az irányító hatóságok rendszeres ellenőrzését is hiányolta. Pozitívumként említette Becker Pál az ÚMFT intézményrendszerének stabilitását, továbbá azt, hogy a strukturális alapoknál 84,9 százalék a felhasználási arány - ami uniós keretek között is jónak nevezhető -, míg a kohéziós alapok felhasználási aránya 47,3 százalék. Ez utóbbi a középmezőnynek felel meg - mondta a főigazgatóhelyettes. Súlyos rendszerhibák? Az ellenzéki képviselők - Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), a bizottság elnöke és Nógrádi Zoltán (Fidesz) - súlyos rendszerhibákat emlegettek, míg a kormányoldal - Veres József (MSZP) és az ülésen jelen lévő Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára - úgy vélte, hogy az államigazgatásban minden lehetséges módon támogatják az ÚMFT projektjeinek sikeres megvalósítását. Budapest, 2009. 10. 14.
Bővíteni kell a magyar-egyiptomi kereskedelmet A mintegy 280 millió dollárt kitevő magyar-egyiptomi kereskedelmi forgalom még nem meríti ki a két ország gazdasági kapcsolataiban rejlő lehetőségeket, ezért a bővíteni kell az áruforgalmat. Ezt Rasid Mohamed Rasid Huszein egyiptomi kereskedelmi és ipari miniszter mondta Budapesten az ITD Hungary által szervezett Magyar-Egyiptomi Üzleti Fórumon. A miniszter reálisnak nevezte Sólyom László magyar köztársasági elnök azon kijelentését, hogy az országok közötti kétoldalú kereskedelem volumenét néhány éven belül 500 millió dollárra lehet növelni. Hangsúlyozta: ezt az is alátámasztja, hogy 2003 óta körülbelül hétszeresére nőtt a külkereskedelmi forgalom Egyiptom és Magyarország között. Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hozzáfűzte: reális az 500 millió dolláros cél, az azonban, hogy mennyire lesz gyors a kereskedelmi kapcsolatok megélénkülése, a gazdasági kilábalás gyorsaságától is függ. Egyiptom vonzó célpont lehet Mohamed Hoszni Mubarak Egyiptom köztársasági elnöke hangsúlyozta: sok potenciál van a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok erősítésében. Egyiptom, mint Afrika és a Közel-Kelet egyik vezető gazdasága, a magyar működőtőke számára azért is vonzó célpont lehet, mert a gazdasági válság alig érintette az országot: 2009-re a krízis ellenére is 4,7 százalékos gazdasági növekedés várható - mondta az elnök. Rasid Mohamed Rasid Huszein elmondta, hogy az ITDH által szervezett üzleti fórum keretet ad a kétoldalú vállalati megbeszéléséknek, amelyek után együttműködési jegyzőkönyveket is aláírnak. A kapcsolatok egyelőre szerények Az ITD Hungary adatai szerint a Magyarország és Egyiptom közötti befektetési kapcsolatok egyelőre szerények, Magyarországon néhány kisebb alaptőkével rendelkező idegenforgalmi vállalkozás működik. A legjelentősebb egyiptomi cégek Magyarországon például az Egyptair légitársaság, az Anubius Travel, a márványkitermeléssel és kereskedelemmel foglalkozó Cairo Stone, vagy a sejtterápia területén tevékenykedő Vacsera. Az üzleti fórumot követő sajtótájékoztatón Varga István elmondta: Egyiptom az észak-afrikai régióban Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, így közös cél az üzleti lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása. Szólt arról is, hogy a magyar gyógyászati - és wellness-turizmus is kiváló befektetési lehetőség lehet Egyiptom számára.
25
Ma 28 egyiptomi vállalatban van magyar befektetés Mahmud Mohieddin egyiptomi befektetési miniszter arról beszélt, hogy jelenleg 28 egyiptomi vállalatban van magyar befektetés, amelyek legtöbbje az utóbbi 5 évben valósult meg. Kiemelte: hét területen lát lehetőséget a magyar cégek számára Egyiptomban. Így a mezőgazdaság, beleértve a tej- és az élelmiszeripart, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem, a vakcinagyártás, az orvosi műszerek és berendezések gyártása, a megújuló energia, az információtechnológia és a közlekedés területén. Deés György, az egyik Egyiptomban érdekelt magyar cég, az Arnitel Zrt. vezérigazgatója elmondta: még az idén megkezdődnek a tárgyalások az egyiptomi partnerekkel két fontos magyar projektről. Az egyik egy szarvasmarha telep létrehozása, a másik pedig egy magyar fejlesztésű tengervíz sótalanító rendszer felépítése. Budapest, 2009. 10. 15.
Szép sztori ez a Bognár Szörp sztori Hűtlen kezelés, sikkasztás és további bűncselekmények gyanúja miatt feljelentést tesz a pölöskei Bognár Szörp Kft. tulajdonosa a cége felszámolása körül tapasztalt törvénytelenségek kapcsán tájékoztatott a Zala megyei társaság alapítója. Bognár Kálmán, aki az üzemének év elején napvilágra került problémái óta most először szólalt meg, azt mondta: eddig azért nem állt a nyilvánosság elé, mert csak mostanra sikerült minden olyan bizonyítékot beszereznie, amely alapján feltételezi, hogy törvénytelenül indult és folyik jelenleg is a cége ellen felszámolási eljárás. Szabó Tibor, a felszámolást végző Marosholding Kft. ügyvezetője október 6-án azt közölte, hogy hónapok óta nem tudja kifizetni a dolgozók elmaradt béreit, mert a pölöskei szörpüzem volt ügyvezetője a törvényes határidőt többszörösen túllépve sem adta át a zárómérleget, az ingatlanvagyon értéke pedig nem fedezi a követeléseket. A zárómérleg hiányában a bérgarancia alapból nem tudja lehívni a dolgozók elmaradt bérének és végkielégítésének fedezetét, álláspontja szerint pedig a cég ingatlanvagyonát többszörösen meghaladja a hitelezők 2,5 milliárd forintos követelése, ami a bankok eljárásának jogszerűségét is megkérdőjelezi. Egymásra mutogatnak Bognár Kálmán kifejtette: a felszámoló állításával szemben nem ő akadályozta meg, sőt nem is tudná megakadályozni, hogy felszámolás alatt lévő cégének volt alkalmazottai pénzükhöz jussanak. A törvényi előírások szerint ugyanis a zárómérleget a már május 15. óta végelszámolás alatt álló társaság vezetőjének, vagyis a végelszámolónak kell elkészítenie, ez pedig szintén a Marosholding Kft. ügyvezetője, Szabó Tibor volt. Másrészt zárómérleg hiányában is le lehet hívni a bérgarancia alapból a szükséges összeget, ezt azonban a felszámoló érthetetlen módon mégsem tette meg. A pölöskei cég korábbi tulajdonosa hozzátette: az az állítás sem igaz, hogy nem adta át a cég iratait a felszámolónak, aki ezt mostanáig hiába kérte. Dokumentálható ugyanis, hogy augusztus végéig egyetlen alkalommal sem kereste őt a felszámoló-végelszámoló. Nagyon durva Szerinte az iratok hiányában a felszámoló nem tudta volna a társaság mintegy 480 vevőjét a ki nem egyenlített kötelezettségeik teljesítésre felszólítani, sem pedig értékelni a cég vagyonát. Az iratok őrzési helye egyébként a pölöskei üzemben van, ahová a volt tulajdonost hónapok óta nem is engedik be. Ez utóbbi kapcsán egy hónapja rendőrségi feljelentést tett, aminek következményeként nyomozás indult magánlaksértés és egyéb bűncselekmények miatt - tette hozzá. Bognár Kálmán hamisnak tartja a cége értékéről és tartozásairól a felszámoló által közölt adatokat is. A tavaly még 4,6 milliárd forint forgalmú, nullszaldóhoz közeli cégének semmilyen köztartozása sem volt, a gondjai akkor keletkeztek, amikor a CIB Bank az idén januárban nem hosszabbította meg a társaság 290 millió forintos hitelét. 26
Végelszámolás helyett felszámolás A Bognár Szörp Kft. banki tartozásai mintegy 1,1 milliárd forintot tettek ki az év eleji állapotok szerint, amelyre mintegy 3 milliárd forint vagyoni fedezetet biztosított a pénzintézetek értékbecslése alapján. Példaként említette, hogy csak a 8 töltősor egyenként 100 millió forintos értéket jelentett, de úgy értesült, hogy ezek közül kettőt időközben leszereltek és elszállítottak. Ugyanakkor a felszámoló augusztusban úgy tájékoztatta a hitelezők képviselőit, hogy a társaságnak nincs vagyona. A pölöskei cég alapítója azt mondta: rossz tanácsadókra hallgatott, amikor a cége pénzügyi nehézségeit végelszámolással próbálta helyrehozni. A végelszámolással jóhiszeműen bízta meg a Marosholdingot, amely azonban már hat nappal később felszámolási kérelmet nyújtott be a bíróságon, ezek után azonban ellehetetlenítette a céget. Csaltak, loptak, hazudtak? A beszerzett bizonyítékok alapján azt feltételezi, hogy a felszámoló valójában a cég vagyonának megszerzésében és kijátszásában, nem pedig a megőrzésében érdekelt. A más bűncselekmények mellett csalás gyanúját is felvető ügyletekben ügyvéd és bíró is szerepet játszhatott - vélekedett Bognár Kálmán, indokolva, hogy miért tesz feljelentést a cége felszámolása kapcsán. A korábbi években még a Magyarországon működő áruházláncok egyik legnagyobb szörp- és gyümölcslébeszállítójaként tevékenykedő Bognár Szörp Kft. dolgozói előtt március elején zárták be a kapukat, a több mint 100 munkavállalót magyarázat nélkül hazaküldték. A március közepén tartott rendkívüli munkásgyűlésről azzal jöttek ki a munkavállalók, hogy a tulajdonos azt közölte, rossz döntéseket hozott az elmúlt hónapokban, a hitelező bank pedig zárolta a számláikat. Új cég, új élet A cég telephelyét április óta az újonnan létrejött Pölöskei Szörp Kft. üzemelteti. Ügyvezetője, Janicsek Béla még október elején beszélt arról, hogy állami támogatások jóvoltából október 1-jétől már nem alkalmi munkavállalóként, hanem munkaszerződéssel tudja foglalkoztatni az eddig is nála dolgozó közel 40 ember túlnyomó többségét. A korábban elvesztett piacok egy részét is visszaszerezték, így a pölöskei név alatt forgalmazott termékeket ismét szállítják egykori vevőiknek, ez a korábbi termelés mintegy harmadát teszi ki. Budapest, 2009. 10. 15.
Támogatás kérhető az újbor lepárlásához Elsősorban a termelői csoportok jogosultak az idei újbor lepárlási támogatására a rendelkezésre álló 1 millió 850 ezer euróból, a kérelmeket november 10-től, két hónapon át lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Egyebek mellett ezt tartalmazza a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter rendelete, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A támogatás csak Magyarországon termett szőlőből készült borra igényelhető. Nem feltétel az, hogy a termelő saját szőlőjéből készüljön, vásárolt szőlőből készült bor is lepárolható, támogatással. A támogatás igénylése előtt azonban szerződést kell kötni egy erre jogosított lepárlóval. A támogatás keretösszegéből a bormennyiség termőterülete után hektáronként 1.260 euró jár, továbbá hektáronként legalább 70, és legfeljebb 84 hektoliter bor után. A kérelmeket november 10. és jövő év január 10. között lehet benyújtani. A kifizetés utolsó napja jövő év október 15. Budapest, 2009. 10. 16.
Nettó 2,18 milliárd euró az EU-tól idén szeptemberig Az Európai Uniótól érkező átutalások és befizetések eredőjeként 450 millió euró érkezett Magyarországra a harmadik negyedévben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett 27
negyedéves jelentéséből. Az első háromnegyed évben összesen nettó 2,18 milliárd euró érkezett az unióból. A nettó átutalások már az első kilenc hónapban meghaladták nemcsak a tavalyi teljes évi 1 milliárd eurót, hanem a 2007-es 1,4 milliárd eurós eddigi éves csúcsot is. Az újabb csúcs várható volt, a pénzügyminisztérium már tavasszal, a forint jelentős meggyengülése idején közölte, hogy az idei év egészére 2,4 milliárd euró körüli nettó forrásra számít az uniótól. Az EU-tól érkező nettó transzferek jelentős szerepet játszottak Magyarország nemzetközi tartalékainak növekedésében: a tavaly év vége és idén szeptember vége közötti 6,56 milliárd eurós tartalék-növekedés egyharmadát magyarázták. A pénzforgalmi adatok a pénzügyi átutalásokat tükrözik, de nem mutatják az EU források tényleges felhasználását, amely az első félévre elérhető adatok szerint ugyancsak csúcsot dönthet az idén. A pénz beérkezésének időpontjától függetlenül annak tényleges felhasználást tükröző eredményszemléletű MNB adatok szerint az idei első félévben Magyarország 1,05 milliárd eurónyi uniós pénzt használt fel, csaknem annyit, mint a 2006-os és 2008-as csúcsévekben egész év alatt. 2006-ben az MNB eredményszemléletű adatai szerint 1,15 milliárd euró, 2007-ben 760 millió, tavaly pedig 1,52 milliárd euró volt a nettó felhasználás. Az idei első félévi felhasználás több mint 70 százaléka, 715 millió euró volt a nettó tőketranszfer, azaz fejlesztési célra kapott és felhasznált pénz. Az MNB adataiból az derül ki, hogy ilyen célra az uniós tagság első évében, 2004-ben még 113 millió eurót használtak fel Magyarországon, 2006-ban már több mint 800 millió, tavaly pedig már 939 millió eurót. Budapest, 2009. 10. 16.
Államilag garantált hitel a Gyulai Húskombinátnak A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 80 százalékos garanciája mellett egymilliárd forint forgóeszközhitelt kap a Gyulai Húskombinát Zrt. a K&H Banktól - tájékoztatott a társaság vezérigazgatója. Ruck János elmondta: a megállapodás része annak, hogy a kormány mintegy 30 milliárd forintos programot hirdetett a hazai élelmiszeripari cégek megsegítésére, és ennek alapján tudomása szerint - az egyik elsők között kapták meg a hitelhez szükséges állami garanciát. A húskombinát korábban azért került likviditási válságba, mert a tavalyi év utolsó negyedévében, illetve az év első felében drasztikusan megnövekedett a külföldi alapanyagok beszerzési ára, amelyet nem tudtak érvényesíteni az értékesítés során. A húsipari cég tulajdonosa, a nádudvari központú HAGE Zrt. ugyan időközben 700 millió forinttal megsegítette a társaságot, ám ennek ellenére a vállalat reorganizációjához szükség van erre a hitelre. A vezérigazgató jóval korábban számított a hitelgaranciára, ám a tárgyalások végül azért húzódtak el, mert az állami akcióhoz "kőkemény feltételeket" szabott az MFB. A húskombinát tavalyi árbevétele elérte a 8,5 milliárd forintot, és termékeinek 80 százalékát a hazai piacon értékesítették, míg a fennmaradó részt elsősorban Oroszországba, Angliába és Németországba szállították. A patinás cég elsősorban szárazárut, közöttük a Gyulai- és Csabai kolbászt állítja elő, de a sertésmájas vonatkozásában piacvezetőnek számít, birtokolja a hazai eladások 30 százalékát. A forgóeszközhitel segítségével a vállalat tovább tudja racionalizálni a termelését, több olyan üzemegységet is bezárhat, amelyek nem feltétlenül szükségesek a termelés volumenének a fenntartáshoz, és eddig feleslegesen emelték a költségeket. Az idei értékesítései terv mindazonáltal 500-600 millió forinttal kevesebb bevétellel számol, mint a tavalyi, mert az év első néhány hónapjában nem sikerült minden vásárlói igényt kielégíteniük. Budapest, 2009. 10. 16.
Helyi termékek a LEADER színes palettáján A helyi termékek fejlesztése az egyik legnépszerűbb támogatási cél az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) IV. tengelyének intézkedése, a LEADER program keretében. Erre alapozva az ország szinte minden szegletében terveznek projekteket, emellett jelentős az érdeklődés a turisztikai programok, a rendezvények és a képzések támogatása iránt is. A 28
várakozásoknak megfelelően bőven érkeznek pályázatok a LEADER akciócsoportokhoz az október végéig tartó benyújtási szakaszban. Országszerte jelentős az érdeklődés a LEADER program támogatásai iránt. Az uniós forrásokra mindenütt nagy a kereslet, és az egyik legfelkapottabb célterületnek a helyi termékek fejlesztése ígérkezik. Hagyományos vagy éppen újkeletű sajátosságaikra, a jellegzetes ételekre, italokra vagy árucikkekre szívesen építenek a helyiek, keresve az útját annak, miként tudják meglévő tudásukat és értékeiket vonzerőként is felvonultatni. Körösök Völgye Akciócsoport Elsősorban a civilek és az önkormányzatok pályázataira számítunk a Körösök völgyében, hiszen mindenekelőtt a térségi identitás megőrzésére, felfrissítésére koncentrál a Helyi Akciócsoport is. Olyan programokat és képzéseket támogatunk, amelyek a térség örökségéhez, sajátosságaihoz illeszkednek, és valamiképpen az itteni emberek mindennapjaihoz kapcsolódnak – emelte ki Debreceni Lajos, a Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese. A környéken meghatározó a kisebbségek jelenléte: románok, szlovákok, németek is szép számmal élnek Békés megyében, így nem csoda, hogy a kulturális hagyományőrzésre szeretnének nagyobb összeget fordítani az ÚMVP IV. tengelyének forrásaiból. A helyiek például civil ház és művészalkotóműhely létrehozásán fáradoznak, ezt segítené előkészítés alatt álló pályázatuk. A szlovákok kedvence a cigányka Debreceni Lajos elmondása szerint a vállalkozók is előszeretettel böngészik a meghirdetett kiírásokat, ők azonban inkább a III. tengely következő, novemberi fordulójára készülnek. A LEADER-ben leginkább a helyi termékek gyártóinak aktivitására lehet számítani. A térség zászlóshajójának tekintik a csabai kolbászt, s noha kétségkívül ez az országosan is legismertebb jellegzetes étele a vidéknek, korántsem ez az egyetlen. A helyi szlovákok jellegzetes eledele a cigányka, egy darált sertésmájból és kolbászhúsból készült étek, de szintúgy büszkék lehetnek a környékbeliek a messze földön ismert, hungarikum minősítést kiérdemelt békési pálinkára is. Szilvalekvár, dió és egyéb vigasságok Öt nyomvonal mentén kezdődhetnek meg a fejlesztések a Szatmár LEADER Egyesület akcióterületén. Ismételten középpontba kerülnek a turisztikai célú projektek, hiszen az ÚMVP keretében most elérhető források révén olyan beruházások indulhatnak a kelet-magyarországi térségben, amelyek kiegészítik a III. tengely által már kijelölt irányokat. Ezúttal a három napraforgós szálláshelyek kialakítása kezdődhet meg, hiszen a környéken számos olyan régi parasztház található, amely idegenforgalmi célokra kiváló, ám ennél magasabb kategóriába sorolásra aligha lenne alkalmas – részletezte az elképzeléseket Izsó Gabriella. Az akciócsoport munkaszervezetének vezetője hozzátette: szintén a turizmus élénkítését, de a helyi életminőség javítását is szolgálja a nagyobb érdeklődésre számot tartó környékbeli fesztiválok meghonosítása, illetve a már létezők továbbfejlesztése. Utóbbiak közé sorolta a nevezetes Szatmári Fesztivált, amelynek egyhetes programjai között például szilvalekvárfőző-versenyen mérhetik össze tudásukat a versenyzők, továbbá a Milotai Diófesztivál és a Gyarmati Vigasságok is legalább ilyen sikeressé tehető kezdeményezések. Az egyesület vezetői minden esetben arra ösztönzik a rendezvények szervezőit, hogy a lehető legnagyobb arányban helyi, vagy innen származó szereplőket kérjenek fel előadónak, és hasonlóképpen a körzetben élő kézművesek, iparosok, gazdák termékeit kínálják a vásárlóknak. Az ifjúság mozgósítása Az ifjúság megszólítása a másik központi LEADER-téma Szatmárban: az aprófalvas térségben sokhelyütt gondot okoz a fiatalok számára, hogy megfelelő szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget találjanak. Számukra szeretnének új programokat kitalálni, egyebek mellett egyhetes táborok és az igényeiket kielégítő hétvégi rendezvények formájában. – Kiemelkedő fontosságú a 29
térség jövője szempontjából, hogy a felnövekvő generáció tagjai helyben maradjanak, amit minden lehetséges eszközzel megpróbálunk segíteni – magyarázta Izsó Gabriella. "Slow food" A LEADER sarokpontjának számító képzési csomag a gasztronómiára fókuszál Szatmárban, e téren ugyanis igencsak van mire büszkének lenni a 75 települést összefogó térségben. A szatmári „slow food” program keretében a hagyományos ízek megismertetésére összpontosítanak: bemutatják, hogyan kell jól megtisztítani a zöldségeket, mire s miként használhatók azok, illetve milyen módon varázsolható a megfelelő minőségű alapanyagokból jellegzetes szatmári étel. Persze nem feledkeznek meg a közösségépítésről sem, amely nem merül ki a rendezvények támogatásában. Amennyiben arra van szükség és igény, a citerazenekar pályázhat hangszerbeszerzésre, vagy valamelyik civil szervezet a működését biztosító helyiségre, de száz hasonlóval folytatódhatna a sor. A marketing terén ugyancsak komoly előrelépéseket terveznek: első körben a térség arculatának megtervezését tűzik ki célul annak érdekében, hogy a második fordulóban már az aktív marketingeszközök latba vetésére koncentrálhassanak. Szatmárban lendületben a fejlődés A LEADER legtöbb eleme iránt számottevő az érdeklődés Szatmárban, és öröm tapasztalni, hogy a civil szervezetek és az egyházak is serényen kérdezősködnek a lehetőségek iránt. Különféle helyi szerveződések alakulnak, érezhető az összefogás, ami a LEADER szemlélet talán legfontosabb összetevője. A kistelepülések önkormányzatai, a vállalkozók és a civil szféra képviselői együttműködésük révén sokkal hatékonyabban és eredményesebben köthetik össze egyes projektjeiket, hogy közösen nagyobb lendületet adhassanak vidékük fejlődésének. Budapest, 2009. 10. 19.
Növelhetik a tejágazat támogatását az EU-miniszterek Több száz millió eurós rendkívüli támogatásról dönthetnek a nehézségekkel küzdő tejágazat számára az európai uniós tagországok mezőgazdasági miniszterei hétfői luxembourgi találkozójukon - szivárogtatták ki uniós diplomaták Brüsszelben. A miniszterek tanácskozásain immár hónapok óta kiemelt téma a tejszektor, ahol a gazdákat megélhetési válság fenyegeti az alacsonyan stagnáló felvásárlási árak miatt. Az üléseket a termelők egyre türelmetlenebb tiltakozó akciói kísérik - a mostani luxemburgi értekezletet is várhatóan ezres nagyságrendű tömeg tüntetése mellett kell lebonyolítani. A megoldás keresését nehezíti, hogy nincs egyetértés a tagországok különböző érdekű csoportjai, valamint az Európai Bizottság között a válság leküzdésére teendő intézkedésekről. Nézetek és különbségek Míg a brüsszeli végrehajtó testület és az úgynevezett nettó befizető országok egy része nem kívánja újratárgyalni a már elhatározott reformokat, köztük a kvótarendszer felszámolását, inkább csak kiegészítő vagy rövid távú segítséget jelentő intézkedésekben gondolkodik, immár 21-re rúg azon tagállamok száma (ide tartozik Magyarország is), amelyek azt szeretnék, ha a válság megoldását a szabályozás komoly átalakításában keresnék. Az utóbbi országcsoport a hétfői ülésre készített szintén előre kiszivárogtatott - beadványában "azonnali intézkedéseket" is sürget "annak érdekében, hogy a tejágazatot ténylegesen és gyorsan stabilizálja". Az agrárminiszterek két hete egy rendkívüli találkozót is tartottak a témában, de annak a fő eredménye csupán annyi volt, hogy életre hívott egy magas szintű munkacsoportot az ágazat hosszú távú jövőjének kialakítására. Új nézőpontok
30
A mostani megbeszélésen olyan javaslatok megtárgyalása is várható, mint a közösségi felvásárlás meghosszabbítása, az állami és magántárolás mennyiségének növelése, illetve a kvótatúllépésekkel szembeni szigorúbb fellépés. Az elvi szinten most jóváhagyandó 300 millió eurós többlettámogatás az EU jövő évi költségvetéséből származna, és az Európai Parlament javaslatán alapul. Kérdés ugyanakkor, hogy elégségesnek ítélik-e ezeket az intézkedéseket a veszteségeik mielőbbi kompenzálását, az árak növekedését elérni kívánó gazdák, illetve a hosszabb távú problémát látó miniszterek, mint például Gráf József, aki már többször hangot adott annak a vélekedésének, hogy a tejágazati válság más agrárágazatokban is évekre nehézségeket okozhat. "Az elhalasztott döntések fél év alatt tragédiát okozhatnak, helyrehozataluk pedig 8-10 évet vehet igénybe" - fogalmazott egy korábbi brüsszeli sajtótájékoztatóján a magyar miniszter. Brüsszel, 2009. 10. 19.
EU: újabb széthúzás a génkezelt növények engedélyezése ügyében Nem jutottak megállapodásra az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági miniszterei arról, hogy engedélyezzék-e három, génkezelt kukoricaféleség piacra dobását az EU-ban. Emiatt az uniós szabályok értelmében az Európai Bizottságra marad a döntés, hogy kiadja-e az engedélyt az amerikai Monsanto és Pioneer cégek három termékének forgalmazására. Mariann Fischer Boel agrárbiztos pedig a luxembourgi miniszteri ülést megelőző nyilatkozatában már jelezte, hogy a miniszterek döntésképtelensége esetén a bizottság jóváhagyja majd a növények forgalmazását, mint ahogyan azt eddig is tette a legtöbb esetben. Brüsszel, 2009. 10. 19.
Először telepítettek sok széles kárászt a Balatonba A közelmúltban alapított Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. folytatva jogelődje haltelepítési tevékenységét, 5022 kilogramm kétnyaras pontyot és 1500 kilogramm széles kárászt telepített a Balatonba. A halakat a Tihanyi-félsziget sajkodi öblénél engedték a vízbe. Varga László, a halgazdálkodási társaság vezérigazgatója elmondta: jogelődjük, a Balatoni Halászati Zrt. üzemterv szerinti haltelepítését folytatták az akcióval, amelynek során először telepítettek nagy mennyiségben, őshonos széles kárászt (népi nyelven aranykárászt) a tóba. Az ezüstkárász a Balatonban nem kívánatos, jövevényhalnak számít, amely részben kiszorította a tóból a széles kárászt. Ezért van szükség a telepítésükre, amire korábban azért nem került sor, mert nem volt, aki foglalkozzon a szaporításukkal és nevelésükkel. A most telepített széles kárászokat a nonprofit társaság a rétimajori Aranyponty Zrt.- től vásárolta. Budapest, 2009. 10. 20.
Miből mennyi? - BETAKARÍTÁSI KÖRKÉP A kukorica több mint felét takarították be eddig a magyarországi termőterületekről a gazdák, a napraforgó a szója és a burgonya begyűjtése gyakorlatilag véget ért - közölte a Magyar Agrárkamara az őszi betakarításról készített legfrissebb összegzésében. A kukorica betakarítása országosan meghaladja az 55 százalékot, összesen eddig 4,1 millió tonna kukoricát helyeztek el a raktárakba a gazdálkodók. A betakarított terület termésátlaga 6,35 tonna hektáronként. A Dunántúlon eléri a hektáronkénti 7,2 tonnát, az Alföldön viszont csak 5,6 tonna körül mozog az átlagtermés. Észak-Magyarországon pedig 5,8 tonna az átlagos hozam egy hektárra vetítve.
31
Napraforgó, szója, cukorrépa A napraforgó betakarítása csaknem befejeződött, a betakarított mennyiség pedig eléri 1,247 millió tonnát, az átlagtermés hektáronként 2,346 tonna. A szója begyűjtése 96 százalékban csaknem befejeződött, Észak-Magyarország egyes térségeiben még néhány száz hektár várja a betakarítást. Az átlag hozam hektáronként 2,3 tonna, az összes termés 70 ezer tonna körül mozog. A cukorrépának 43 százalékát takarították be, 52 tonnás hektáronkénti átlagterméssel. A burgonya betakarítása is csaknem befejeződött, az átlaghozam 24,59 tonna hektáronként, az összes termés közel 515 ezer tonna. Jól halad a vetés Az őszi vetésű kultúrák előkészítése ütemezetten halad, az őszi árpának több mint 70 százalékát, 145 ezer hektáron, az őszi búzának közel 26 százalékát, 280 ezer hektáron, a rozsnak mintegy 77 százalékát, mintegy 30 ezer hektáron, a tritikálénak 54 százalékát 72 ezer hektáron vetették el. A korábbi száraz időjárás a gabonák vetésének nem kedvezett, de a napokban érkezett csapadék segítette a munkák előre haladását. Hátráltatta viszont a betakarítást. A magágykészítést 1,176 millió hektáron végezték el a gazdálkodók az ősziek alá, a terv 1,756 millió hektár. Az őszi mélyszántást a tavasziak alá még csak 355 ezer hektáron végezték el, míg a terv 2,073 millió hektár. Lassan emelkedő árak Az elmúlt néhány héten a gabonafélék és az olajmagok ára is lassan emelkedett. Ez gabonafélétől függően 1-2 ezer forintos tonnánkénti árnövekedést jelent. Az étkezési búza ára 25-30 ezer forint tonnánként, a takarmánybúzáé 23-25 ezer forint, a takarmányárpáé 22-25 ezer forintra rúg, a takarmánykukoricáé 24-27 ezer forint tonnánként. A napraforgó- és a repceárak tág határok között mozogtak, az idén a szerződéskötéssel rendelkező termelők jobb áron tudták értékesíteni terményeiket, mint akik nem szerződtek. A napraforgó ára az elmúlt két hétben 52-56 ezer forint volt tonnánként, a repcéé pedig 62-66 ezer forint között mozgott. A Magyar Agrárkamara tapasztalatai szerint az utóbbi időben kismértékben élénkült a gabona iránti kereslet, de még mindig jelentősen elmarad az elmúlt szezon forgalmától. Budapest, 2009. 10. 20.
Szigorítottak az EU agrárminiszterei a friss baromfitermékeknél Döntöttek az európai uniós tagországok mezőgazdasági miniszterei arról, hogy előkészített, lefagyasztott baromfitermékeket felolvasztva, frissként árulni nem lehet - jelentette be Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a luxembourgi értekezletet követően. Az egy ellenszavazattal született döntés elsősorban az importkorlátozások területén jelent előrelépést hangoztatta a magyar tárcavezető. Beszámolt arról is, hogy Magyarország támogatta Ausztriának azt az előterjesztését, amely a gabonapiacon kialakult helyzetre hivatkozva a kukoricaintervenció újbóli aktivizálását vetette fel. Az Európai Bizottság a betakarítás és az árak folyamatos figyelésére tett ígéretet, hozzátéve, hogy amennyiben szükséges, lépéseket tesz a helyzet kezelésére. Luxembourg, 2009. 10. 20.
A reálkeresetek 2,1 százalékkal csökkentek augusztusig A reálkeresetek - a fogyasztói árak 3,8 százalékos növekedése mellett - az első nyolc hónapban 2,1 százalékkal maradtak el az előző évitől - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első nyolc hónapjában 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 32
1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január– augusztusban átlagosan 2 millió 664 ezer volt. A költségvetési szférában csökkent a reálkereset A KSH adatai szerint a reálkeresetek a versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedtek, miközben a költségvetési szférában - döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt - 7,9 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Idén az első nyolc hónapban a költségvetési szférában 740 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 835 ezren dolgoztak, ez a foglalkoztatottak létszámának 4,1 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámbővülése eredményezett létszámnövekedést, e nélkül számolva 0,4 százalékos, míg a versenyszférában 6,7 százalékos csökkenés következett be. A jó szakmák: energiaipar, ingatlan, szállítás A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197.100 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196.600 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201.100 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év január–augusztusit. Ezen belül a versenyszférában 4,8 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 6,8 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,4 százalék), az építőipar (5,7 százalék), az ingatlanügyletek (5,6 százalék), valamint a szállítás, raktározás (5,4 százalék) január–augusztusi keresetei. A rendszeres prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - kereset az év első nyolc hónapjában átlagosan 3,9 százalékkal haladta meg az előző év január–augusztusit. Az átlagos nettó kereset 122.000 forint Az átlagos nettó kereset nemzetgazdasági szinten 122.000 forintnak felelt meg, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90.100 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154.900 forint. A nettó kereset így átlagosan 1,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél, ezen belül a versenyszférában 4,1 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,4 százalékos csökkenés jelentkezett. 2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek előző év azonos hónapjához képest mért emelkedése az adójogszabályok változása miatt rendre meghaladja a havi bruttó átlagkereset növekedését. A 209.800 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,9 százalékkal haladta meg az előző év január–augusztusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki. Budapest, 2009. 10. 21.
Betakarítás és aszály Somogyban A betakarítás ugyan jól halad Somogyban, az elmúlt hónapok csapadékhiánya azonban károkat okozott a megye repceültetvényeiben - nyilatkozta Varga Gábor a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója. A megyében befejeződött a napraforgó,- a szója,- és a burgonya betakarítása, és félidejéhez érkezett a cukorrépa szedése is. Az őszi érésű növények vetésterülete megközelíti a 121 ezer hektárt, amelynek több mint 70 százalékáról fél milliónál nagyobb tömegű szem-,valamint gyökér és gumóstermést takarítottak eddig be. Az ország legnagyobb kukoricatermő területei találhatók Somogyban, amelynek kétharmadáról, mintegy 66 ezer hektár területről, 460 ezer tonna szemtermés került eddig a tároló létesítményekbe. Varga Gábor elmondta azt is, hogy a tavalyi csapadék negyede, a sokéves átlagnak pedig csak a hatoda esett az utóbbi hónapokban, ami 2-3 havi csapadék-deficitet eredményezett Somogy-szerte. A drasztikus csapadékhiány és talajaszály az ország harmadik legnagyobb repcetermelő megyéjében egyenetlen csírázást okozott a repceültetvényeken. Az csak novemberben derül ki, hogy a 33
csapadékosabbá váló időjárásban mennyire jön helyre a növény, és mekkora területeken kénytelenek a gazdák a repce kitárcsázása mellett dönteni. Budapest, 2009. 10. 21.
Az orosz piac felé nyit a Pick Hamarosan beteríti az orosz piacot a magyar bacon; várhatóan a hónap végén befejeződik az orosz állategészségügyi audit és megkezdheti oroszországi kivitelét a Kapuvári Bacon Kft. A Pickcsoporthoz tartozó üzemben vállalkozás üzemében közel 500 millió forint értékű beruházással évi 4.000 tonna kapacitást építettek ki szeletelt bacon és - kisebb mennyiségben - füstölt comb valamint főt sonka előállítására. A beruházáshoz az EMVA Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból 172 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a cég, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pedig 179 millió forint beruházási- és 71 millió forint forgóeszközhitelt adott. A próbaüzemet 2009 tavaszán kezdték meg, és az év végén várhatóan 30-35 főt foglalkoztat majd a Kapuvári Bacon Kft. Budapest, 2009. 10. 21.
Géntechnológia: áldás vagy átok? Nagy érdeklődés mellett tartotta meg az AGRARHASZON.HU weboldalt üzemeltető Agrárhaszon Kommunikációs Kft. a "Zöld géntechnológia és agrárinnováció" című könyv bemutatóját a Parlament Café-ban. A bemutatón a génmódosítást igenlő érvek mellett az ellenérvek is elhangzottak. Károsak-e az egészségre a génmódosított növényekből készült állati termékek? Mik az előnyei és hátrányai a hibrid kukoricának? Milyen gazdasági hatásokkal jár a génmódosított termékek tiltása, és az élelmiszerár-robbanás az Európai Unióban? Érvényesül-e a szabad fajtaválasztás követelménye a magyar gazdák számára? Milyen a jelenlegi szabályozás a világban és nálunk? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket jár körül a "Zöld géntechnológia és agrárinnováció" című tanulmánykötet, amelyet nagy érdeklődés mellett, október 20-án mutattak be az érdeklődőknek egy sajtótájékoztató keretében. Tudta-e? Tudta-e Ön, hogy ma Magyarországon minden szójatermék - legyen az élelmiszer vagy takarmány géntechnológiai eredetű? Miközben az Európai Unió, így Magyarország is azon államok közé tartozik, amelyek mindig nemmel szavaznak, bármely génnemesített növény engedélyezéséről vagy importjáról esik szó? Többek között erre a létező ellentmondásra is rávilágít egy napokban megjelent tudományos kötet, amely neves szerzők közreműködésével - elsőként Magyarországon nyíltan felvállalja a génmódosított (GM) növények hazai népszerűsítését, miközben teret az ellenvélemények bemutatásának is. A tudomány érvei és eredményei "A könyv célja, hogy a tudomány érveinek és eredményeinek bemutatásával leszámoljon a géntechnológiát övező közkeletű félreértésekkel" - mondta el a könyvbemutatón Dudits Dénes növénygenetikus, biotechnológus, kutató, akadémikus, a kötet szerkesztője. "A problémát éppen abban látom, hogy a politikai döntések és a hitviták mögött a tudomány érvei és eredményei nem kapnak elég súlyt, figyelmet. Pedig egyértelműen igazolható, hogy a GM növények termesztésének köszönhetően komoly környezetkímélési előnyöket lehet elérni, nem beszélve a növényvédő szerek költségének megspórolásáról" - mondta az akadémikus.
34
Válaszút előtt az EU Popp József és Potori Norbert (Agrárgazdasági Kutató Intézet) tanulmánya átfogóan bemutatja az élelmiszerár-robbanás és a GM-növények korlátozásának összefüggéseit az Európai Unióban. A szerzők véleménye szerint az Unió két lehetőség előtt áll. Elfogadja az élelmiszer-kibocsátás csökkenését és így a húsfélék növekvő importját vagy tudomásul veszi a nemzetközi piac változásait, és szigorú kockázatbecslést végezve elvégzi a GM növények engedélyezését. Hazai engedélyek legfeljebb kísérletekre Vértes Csabáné írásában részletesen bemutatja hazánk szerepét és feladatait a GM-növények uniós engedélyeztetésében. "Az Európai Unióban az elővigyázatossági elv érvényesül. Így a GMnövények engedélyezésével kapcsolatos nemzeti hatáskör meglehetősen szűkre szabott. Ha uniós szinten elfogadnak egy GM-fajtát, azt nekünk is el kell fogadni, legfeljebb ideig-óráig élhetünk a védzáradék jogával. Jelenleg a kísérleti engedélyek megadására szorítkozik a hazai engedélyezés" mondta a könyvbemutatón a Földművelésügyi-, és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Érv és ellenérv Ezt követően egy hazai egyéni vállalkozó, Pájtli József (Tamási) számolt be amerikai tapasztalatairól; 15 év alatt öt tanulmányúton vett részt a világ másik felén. "Saját szememmel láttam, hogy a GM-termesztés milyen hatalmas üzletet jelent az amerikai gazdáknak. Úgy vélem, ebből Európa sem maradhat ki"- vélekedett. Az ellenvéleményt Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője, a Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara elnöke előadása követte, aki elsorolta, hogy miért összeegyeztethetetlen az ökológiai termesztés a GM-termesztéssel. "A hagyományos vetőmagok szennyeződése bizonyított tény. A keresztbeporzás, allergizáló hatás kontrollálhatatlan folyamatokat jelent" - mondta Roszík Péter. Budapest, 2009. 10. 21.
Az erdőgazdálkodás a klímavédelemben kulcskérdés Az erdőgazdálkodásnak a klímavédelmi politika szerves részévé kell válnia - jelentette ki Gyürk András, az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén, a koppenhágai klímacsúcsra való felkészülésnek szentelt vitában. A fideszes EP-képviselő úgy vélekedett, hogy a közelgő csúcstalálkozó kulcsfontosságú témája lehet az erdőgazdálkodás. "Az erdőirtásból fakadóan több káros gáz halmozódik fel a levegőben, mint amennyi például a közlekedés számlájára írható. A helyzet megoldatlanságáról tanúskodik, hogy a becslések szerint a világ fakitermelésének majdnem 40 százaléka illegális eredetű" - mutatott rá. Gyürk megjegyezte: bár az erdőirtásról elsősorban a trópusok jutnak eszünkbe, nem kell ennyire messze menni. Utalt a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont nemrégiben megjelent tanulmányára. A dokumentum szerint Magyarországon a fafelhasználás egyharmada illegális kitermelésből származik. A politikus szerint a szankciók hiánya miatt a megújuló energiaforrások látszólagos térnyerése valójában részben törvénytelen faégetést takar. "A fentiek miatt meg kell erősíteni a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó előírásokat. A koppenhágai klímacsúcs egyúttal megteremtheti a lehetőségét, hogy az erdőgazdálkodás integrált része legyen a klímavédelmi rendszereknek" - hangsúlyozta a fideszes képviselő. Brüsszel, 2009. 10. 22.
Indiában engedélyezik a GM padlizsán termelését Az indiai Genetikai Mérnöki Engedélyezési Hivatal (GEAC) jóváhagyta a genetikailag módosított, rovar-rezisztens padlizsán kereskedelmi termesztését, ami a Monsanto Mahico engedélyes 35
fejlesztése. A kormány végleges döntése 2010-re várható, egy az ügyben érintett felekkel tartott közös egyeztetést követően. A GEAC döntését az év folyamán felállított szakértői bizottság jelentésére alapozta. A bizottság részletes jelentésében kifejtette, hogy a génmódosítás a környezetre biztonságosnak bizonyult. Arra a következtetésre jutottak, hogy a cry1Ac gén hatékony védelmet nyújt a molyokkal szemben és a "magasabb gazdasági nyereség a nagyobb piacképes termelésnek és a kevesebb növényvédőszer használatnak köszönhető. A bizottság eloszlatta a félelmeket A génmódosítás okozta esetleges genetikai instabilitás miatti félelmet is eloszlatta a bizottság, mely kijelentette, hogy a rovar ellenálló tulajdonság stabilan beépült a padlizsán genomjába, a genetikai instabilitásra és annak valószínűségére nem találtak bizonyítékot. Megállapították azt is, hogy az úgynevezett EE-1 speciálisan a célorganizmusokra hat, nincs kártékony hatással más, nem cél organizmusokra, mint a hasznos organizmusok és a talaj mikroflórája. A Bt fehérjének pedig sem jelenlétét, sem felhalmozódását nem figyelték meg. Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági elbírálás során arra a következtetésre jutottak, hogy a Bt fehérje nem mérgező és nem okoz allergiás reakciókat sem az emberi sem az állati szervezetben. Az első GM növény lehet a kereskedelemben A Bt padlizsán lehet az első génmódosított növény, melynek kereskedelmi termesztését engedélyezik Indiában. Érthetően középpontba került ez a kérdés és számos vita kíséri, a kormány pedig óvatos a végső lépések megtételében. Jairam Ramesh, környezetvédelmi miniszter kijelentette, hogy "óvatos és megfontolt döntést hoznak az állam és a nemzet érdekeinek" figyelembevételével. "Döntésre csak egy konzultációs folyamatot követően kerülhet sor, melybe minden érdekelt felet bevonnak és mindenki meggyőződhetett arról, hogy meghallgatták és elégedettek lesznek az eredménnyel." Indiában közel 500.000 hektáron termesztik, elsősorban kistermelők a társadalmi és gazdasági okoból fontos padlizsánt. A szakértői bizottság tanulmányaiban bemutatta, hogy a növényt teljes életciklusa folyamán folyamatosan támadják a kártevők és ezzel a termésben közel 60-70%-os veszteséget idéznek elő. A kártevők ellen a 6-7 hónapos termesztési szezon folyamán akár 84-szer is permeteznek rovarirtó szerekkel. Budapest, 2009. 10. 22.
Megkezdték az agrártámogatások kifizetését Több agrártámogatás kifizetését is megkezdték már: pénzhez jutottak a tejtermelők, illetve most kapják kézhez járandóságukat a területalapú támogatásban részesülő gazdálkodók - közölte Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára. Jelezte: az EU döntése értelmében október 15-ét követően lehetett megkezdeni az uniós közvetlen, illetve a hasonló elven működő nemzeti kiegészítő támogatások kifizetését. Tizennégy tagország - köztük Magyarország is - jelezte, hogy ennek alapján előleget fizet. Múlt hét pénteken már átutalták a tejtermelőknek a 16 milliárd forintot kitevő "tej top up" támogatást, literenként egy termelő 8,30 forintot kap. A héten elkezdték az uniós területalapú támogatás kifizetését is, egy hektárra 42.900 forintot. Az összeg 70 százalékát lehet kifizetni előlegként. Budapest, 2009. 10. 22.
Kukoricabetakarítás, hitelgondok A kukorica felét már betakarították, soha ilyen korán még ennyi nem került a magtárakba; az idén összességében jó közepes kukoricatermés várható - hangoztatta Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi 36
és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Elmondta: a kukorica termésátlaga az idén várhatóan 6,5 tonna lesz hektáronként. Az eddig betakarított területen ez 6,4 tonna, de a gazdálkodók általában a gyengébb adottságú területeken kezdik a betakarítást, így az országos becslés az államtitkár szerint helytálló lesz. Az előzetes számítások szerint kukoricából 2009-ben összesen mintegy 7,611 millió tonna kerül a magtárakba, 15 százalékkal kevesebb, mint egy éve, de lényegében megegyezően az ötéves átlaggal. Az egyéb növényeknél is ütemesen halad a betakarítás - mondta az államtitkár. Példaként említette: a napraforgót, ahol 537 ezer hektáron befejeződött a betakarítás. A termésátlag jó közepes, 2,3 tonna hektáronként, ami megegyezik a tavalyival. A korábbi csapadékhiány miatt a repce kelése hiányos, és bár az elmúlt napok csapadéka javított kissé a helyzeten, jövőre terméskiesés lehet. A szárazság a búza vetését is akadályozta, így a korai fagyok okozhatnak gondot. Gőgös Zoltán azt is elmondta: vizsgálja az agrárkormányzat a családi gazdaságok hitel-visszafizetési gondjait. Arról az ötletről, amely szerint a de minimis - kis összegű uniós támogatás részben segíthetne a probléma megoldásán, az államtitkár úgy vélekedett, hogy a hitelek lejárnak a hónap végén, és a de minimis támogatásról szóló uniós rendelet még nem jelent meg. Így erre nem lehet alapozni a gazdahitel megoldását. A megoldás érdekében az agrárkormányzat más utat keres. A lehetőségekről a szaktárca csütörtökön tart konzultációt a szakmai érdekképviseletekkel - jelezte, hozzátéve: a hitelkonstrukciót továbbvinni nem lehet, mert az ellentétes az uniós szabályokkal. Budapest, 2009. 10. 22.
A FAO szerint jön az oroszországi sertéspestis A FAO arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniót és Kínát is veszélyezteti a Kaukázusból Oroszországba tovább terjedt afrikai sertéspestis (ASF). Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közleménye szerint az emberre veszélytelen sertéspestis az Európai Unióba, Kelet-Európába, a Fekete-tenger melletti országokba terjedhet tovább Oroszországból, és nem kizárható, hogy Közép-Ázsiába és Kínába is eljut. Kínában van a világ a legnagyobb sertésállománya. Az orosz mezőgazdasági egészségügyi szolgálat (Rosszelhoznadzor) a napokban egy északnyugat-oroszországi sertéstelepen fedezett fel ASF-vírussal fertőzött állatokat. Az illetékes hatóság szerint ide Dél-Oroszországból került a vírus, ahol először szeptember végén mutatták ki a megbetegedést. A FAO közlése szerint a vírus évek óta jelen van Örményországban, Grúziában és Azerbajdzsánban. Most azonban már megjelent Dél-Oroszországban is, ahol eddig 25 esetet jegyeztek fel. Juan Lubroth, a FAO főállatorvosa azt mondta, hogy az ASF által leginkább veszélyeztetett országok a balti államok, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Románia és Bulgária. Félő azonban, hogy a vírus tovább terjed az Európai Unióba, illetve Oroszország keleti felébe, majd onnan Kínába. A helyzet komolyságát jelzi, hogy az orosz mezőgazdasági miniszter elrendelte: valamennyi telepen zárt helységben kell tartani a sertéseket. Egyes szakértői számítások szerint az orosz sertéságazatnak 25-30 milliárd rubel (860 millió dollár-1 milliárd dollár) közvetlen vesztesége keletkezhet a járvány miatt. Az ASF-vírus ellen jelenleg nincs oltóanyag. Brüsszel, 2009. 10. 26.
Visszahívták a Friss Élelmiszer Kft. Tejtermékeit Visszahívják a celldömölki telephelyű Friss Élelmiszer Kft. október 21-ig előállított és kereskedelmi forgalomba került összes tejtermékét, mivel a termékek nem felelnek meg az előírt összetételnek - közölte az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH). A közlemény szerint az intézkedés a következő termékeket érinti: Kemenesi magas hőmérsékleten hőkezelt homogénezett félzsíros (2,8 százalékos) és zsírszegény (1,5 százalékos) tej, Kemenesi és Őrségi 20 százalékos tejfölök, valamint Kemenesi 3 százalékos kefir és natúr joghurt. Ez lefedi a Kft. teljes termékkörét, mivel a vizsgálatok lezárásáig kérdéses, hogy mely termékek esnek minőségi kifogás alá. A visszahívás oka, hogy a termékek nem felelnek meg a jogszabályokban és a Magyar 37
Élelmiszerkönyvben rögzített megnevezésekhez - tej, tejföl, kefir, joghurt - kapcsolódó összetételnek, mivel azok növényi zsírt tartalmaznak a tejzsír helyett. Hamisítás gyanúja miatt az ügyben már folyamatban van a hatósági eljárás - olvasható a közleményben. Budapest, 2009. 10. 26.
Novemberben még igényelhető géptámogatás November végéig lehet beadni a kifizetési kérelmeket az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében meghirdetett "Önálló, építéssel nem járó gépek, berendezések beszerzése" jogcímre, azaz közkeletű nevén a géptámogatásra. Ezt Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke mondta. A sajtófőnök felhívta a figyelmet, hogy csak a kifizetési kérelem benyújtási határideje változott, minden egyéb tekintetben továbbra is a támogatás kifizetésének igényléséről szóló MVH közlemény az irányadó. Az MVH korábbi közlése szerint sok gazdálkodó érdeklődött a másfél év után újból megnyitott mezőgazdasági géptámogatási lehetőségek iránt. A támogatási igényeket a gazdálkodók június 15. és július 15. között nyújthatták be. A feltételek a korábbi, mintegy másfél évvel ezelőtt lebonyolított hasonló projekt kiírásainak felelnek meg. Eszerint 25 százalékos támogatás igényelhettek a növénytermesztésben használt eszközök beszerzéséhez, míg 35 százalékos támogatást kaphatnak mindazok, akik az állattenyésztés kiszolgálásával összefüggő berendezéseket, gépeket vásárolnak. A gazdálkodók az idén már megvásárolt gépeik után is igényelhették a támogatást. A támogatási forrás összege mintegy 30 milliárd forint, ennek segítségével mintegy 90-100 milliárd forint összegű beruházás valósítható meg. Budapest, 2009. 10. 26.
Állami tulajdonrészek kalapács alatt Összesen mintegy 1 milliárd forint induló kikiáltási áron, 28 gazdasági társaságban meglévő állami tulajdonrészt értékesítene nyilvános árverésen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV). A november 11-re meghirdetett árverésen a legtöbb társaságban kisebbségi tulajdont kínál eladásra az MNV, de például az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Nonprofit Közhasznú Kft. 100 százalékát értékesítenék 75 millió forintos kikiáltási áron. A legmagasabb - 375 millió forint az induló ára a KÖTIVIÉP'B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft.-nek. A Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-ben (TIGÁZ Zrt.) lévő állami tulajdonrészre 138 millió, a Geodéziai Szolgáltató Zrt.-ben lévőre 100 millió, az Országos Mesterséges Termékenyítő Zrt.-ben lévőre 90 millió forintról indul a licit, míg a GANZ Szolgáltató Zrt.-ben lévő állami részesedés induló kikiáltási ára 60 millió forint lesz. Eladják ezenkívül az OMFI PIRAUT Kft. 100 százalékát, minimum 1,7 millió forint. Az árverésre felkínált részesedések között van továbbá a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt.-ben, valamint a Makói Hagymakertész Kft.-ben lévő állami hányad is. Budapest, 2009. 10. 26.
300 millió eurós új támogatás a tejágazatnak Az Európai Parlament elfogadta a 2010. évi uniós költségvetés első parlamenti olvasatát. A 2010. évi uniós költségvetés döntéshozatali eljárásában a magyar néppárti delegációnak kiemelkedő szerepe van. A költségvetés általános parlamenti felelőse Surján László, a Költségvetési Bizottság néppárti koordinátora. Ezzel először fordul elő, hogy egy "új" tagország képviselője irányítja a mintegy 120 milliárd euró nagyságú költségvetésről szóló parlamenti döntéshozatalt. Az egyes szakbizottságokhoz tartozó területeken pedig két magyar néppárti témafelelős is dolgozik. Őry Csaba a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, Schöpflin György az Alkotmányügyi Bizottság költségvetési témafelelőse. 38
Emelik a kifizetéseket A parlament első költségvetési olvasata a kifizetések terén jelentős, több mint 12 százalékos emelést irányoz elő 2009-hez képest. Surján László ennek kapcsán elmondta: "a nagy többséggel elfogadott parlamenti javaslat alapján kemény tárgyalásokra lehet számítani a kormányok alkotta Tanáccsal. Miközben a Tanács az uniós költségvetést a tagállamokra rótt teherként fogja fel, addig a Parlament szerint a közös költségvetés a gazdasági válság okozta problémák megoldásának a része kell, hogy legyen." Európai Gazdaságélénkítési Terv Az Európai Parlament ezért kész támogatni az Európai Gazdaságélénkítési Tervet, sőt 2010-es finanszírozásáról elsőként tett javaslatot. Ugyanakkor a parlament azt is világossá tette: ennek az új tervnek az érdekében nem hajlandó csökkenteni a már futó programok finanszírozását. Az EU költségvetésnek ugyanis a versenyképességet, a felzárkóztatást, a vidékfejlesztést szolgáló programjai mind hathatósan, mintegy 64 milliárd euró értékben adnak lökést az uniós gazdaságnak. Tejalap: 21 agrárminiszter támogatásával Amennyiben a Tanács is elfogadja az Európai Parlament javaslatát, akkor a tejágazat problémáinak kezelése céljából 2010-ben 749 millió euró áll rendelkezésre az uniós költségvetésben. Surján László, a költségvetés általános jelentéstevője elmondta: " a parlament által nagy többséggel javasolt és elfogadott új 300 millió eurós Tejalapnak nemcsak az összege jelentős, hanem maga a tény is, hogy azt 21 agrárminiszter is támogatja." Surján László szerint a Tejalap nélkül nehezen képzelhető el megegyezés a Tanáccsal a 2010-es költségvetésről. Az Európai Parlament támogatta azt a – többek között Glattfelder Béla által is benyújtott – módosító indítványt, amely 84 millió euróra növeli 2010-ben az iskolatej program támogatását. Mikrovállalkozásoknak mikrofinanszírozás Ki kell emelni a parlament azon szándékát, hogy egy új Mikrofinanszírozási Pénzügyi Eszközt hozna létre, amelyre az első évben közel 38 millió euró elkülönítését tervezik. Őry Csaba a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság témafelelőse elmondta: "A pénzügyi és gazdasági válság uniós polgárokra gyakorolt hatásainak mérséklésére irányuló erőfeszítéseknek a legfontosabb prioritásként kell megjelenniük. Az új Mikrofinanszírozási Eszköz a leginkább rászorult mikrovállalkozásoknak nyújtana hathatós pénzügyi segítséget." Schöpflin György az Alkotmányügyi Bizottság költségvetési témafelelőse elmondta: "az Európai Unió intézményei egyre kevésbé ismertek a saját állampolgárai számára. A megoldás az EU intézményei és állampolgárai közötti egyre növekvő távolság megszüntetésére a kommunikáció kellő mértékű költségvetési támogatása." Brüsszel, 2009. 10. 26.
Az MFB méltányos a családi gazdaságok hitel-visszafizetésénél A Magyar Fejlesztési Bank mindent megtesz azért, hogy a családi gazdaságok ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe a közeljövőben lejáró MFB-hiteleik miatt, közölte Máhr András, az agrártárca szakállamtitkára. A családi gazdaságok hitel-visszafizetési problémáját a napokban a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) vetette fel egy sajtótájékoztatón, ahol elhangzott: most járnak le azok a kölcsönök, amelyeket a családi gazdaságok még az Orbánkormány idején vettek fel tevékenységük fejlesztésére. A Magosz adatai szerint összességében mintegy 37 milliárd forintnyi fejlesztési és forgóeszköz-hitelről van szó, ezekből mintegy 7-8 milliárd forint a hónap végéig lejár, az év végéig pedig további 5-7 milliárd forint visszafizetése válik esedékessé. Máhr András elmondta: ha a futamidőn belül van még a kölcsön, és a gazdálkodó 39
fizetési haladékot kért a törlesztésre, azt az MFB lehetőség szerint pozitívan vizsgálja meg. Akinél viszont a hitel már lejárt, ott az MFB megvizsgálja, hogy piaci alapon tud-e a gazdálkodónak új hitelt folyósítani, amiből a korábbi kölcsön visszafizetése megoldható - tette hozzá. Budapest, 2009. 10. 26.
Uniós védelem a hajdúsági tormának Felvette a védett elnevezésű termékek szűk körű európai uniós listájára a hajdúsági tormát az Európai Bizottság. Az uniós kormány közleménye szerint a magyar specialitás egy brit halkészítménnyel, a Grimsby füstölt hallal egy időben kerül a listára, amelyen eddig összesen mintegy 850 tradicionális áru sorakozik. Ezek nevét vagy földrajzi megjelölését más nem használhatja. A brüsszeli védettség egyúttal azt is jelenti, hogy az EU segít reklámozni, még szélesebb körben megismertetni ezeket az árucikkeket. Budapest, 2009. 10. 26.
GMO: Hagyjuk szóhoz jutni a tudományt - Mariann Fischer Boel Mariann Fischer Boel elég sarkosan fogalmazott a napokban GMO ügyben. Beszédét az alábbiakban adjuk közre: (Hölgyeim és Uraim) Hadd kezdjem azzal, hogy megköszönöm az Európai Politikai Központnak ezt a mai eseményt. Nagyon jól időzítettek, mivel a géntechnológiával módosított organizmusokhoz (GMO) kapcsolódó kérdések jelenleg döntő fontosságúak a mezőgazdasági szektor számára. Tényleg nagyon örülök, hogy esélyem nyílik ezekről beszélni! Ma délután itt az a kérdés, hogy a "GMO kockázatot vagy lehetőséget" jelent. Ez kemény dió. Hogy illusztálhassam, arra kérem önöket, használják két percig a fantáziájukat. Képzeljük el, hogy önök európai szójaimportőrök és szerződésben állnak egy takarmánygyártóval. Ahogyan önök is tudják, az európai állattenyésztési ágazat nehéz időket él meg (különösen a tejágazat). A gazdák csak a magas fehérjetartalmú, versenyképes árú takarmányokra támaszokodhatnak. A takarmány fehérjekomponenséhez nagy szükség van a szójára, ezt más megfelelően nem tudja helyettesíteni. Már megrendeltek egy szállítmányt az Egyesült Államokból. A szállítmány készen áll az Atlanti-óceánon való átkelésre. De van egy kis probléma. Egy kollégájának már áll egy szállítmánya a hamburgi kikötőben és tudja, hogy nem fogják beengedni az Unióba. A rakományt előzőleg tesztelték az USA-ban az unióban nem megengedett GMO szempontjából és semmit sem találtak. De amikor a rakomány megérkezett Európába, a helyi vizsgálatok nyomokban génkezelt kukoricát találtak benne. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) azt állítja, ez a kukorica nem káros az emberekre, állatokra vagy a környezetre, de az engedélyezési eljárást politikai ellenállás sújtotta. Az Unióban alkalmazott "zéró tolerancia" alapján, mely nem engedélyezi a GMO importját, a szállítmány megfeneklik. Mit tesz Ön, mint szója importőr, aki próbál a szerződésnek megfelelni? Az USA-ban tesztelték a rakományt a nem engedélyezett GMO-ra és negatív eredményt kaptak. De ismerve a mérések bizonytalanságát, hogyan lehet biztos benne, hogy Európában nem jutnak más eredményre? Megkockáztatja a szállítást, miközben tudja, lehetséges, hogy az európai ellenőrzés nyomokban GMO-kat fog találni, melyeket az USA-ban nem mutattak ki? Vagy leállítja a szállítmányt, még mielőtt az elhagyná a kikötőt és vállalja, hogy veszít egy rakat pénzt? Ez egy valóságos kérdés, amelynek pénzügyi kockázataival igazi emberek szembesülnek.
40
Ez év júliusa óta már körülbelül egy tucat olyan esetben történt úgynevezett "gyors riasztás", amikor egy nagyon kis mennyiségű génkezelt, az unióban még nem engedélyezett kukorica fajtát találtak USA-ból érkező szójában vagy szójakészítményben. Ez az általam előbb vázolt komoly problémákhoz vezetett. Igen, különösen a mezőgazdaság szempontjából a GMO égető kérdéseket vet fel és a megválaszolásukra szánt időből kezdünk kifutni. Engedjék meg, hogy egy pillanatra eltekintsek a "szerepjátékomtól" és általános elvekről ejtsek szót. Magától értetődik, hogy a GMOval kapcsolatban szükségünk van biztosítékokra. Biztosítékokra mindig szükségünk van, amikor a természethez új módszerekkel nyúlunk. Ha az új technológiát nagymértékben akarjuk használni, akkor annak az összes kockázatával is tisztában kell lennünk. A kockázatok felmérése a tudomány dolga. A tudomány pedig alapját képezi a Európai Unió GMO politikájának. Ha valakinek kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy ez a politika komolyan veszi a kockázatokat, akkor tekintse meg saját maga a szabályokat. Újra és újra nagyon világos és határozott elveket fog találni. Mi akkor engedélyezünk egy GMO-t, ha nincs olyan tudományos ok, ami miatt tiltani kellene. (Mellesleg, ez összhangban van a Világkereskedelmi Szervezettel.) Ha azonban kimutatták egy GMO-ról, hogy "kedvezőtlen hatástú az emberi, állati egészségre vagy a környezetre", akkor azt nem engedélyezzük. Vizsgáljuk meg a szabályokat, benne van feketén-fehéren. Ez nem csak egy üres frázis, a szisztémáink is meg vannak ezeknek a szavaknak a végrehajtásához. A mi GMO ellenőrző és engedélyező rendszerünk a világon a legszigorúbb. Számtalanszor újjáépítettük az aljától a tetejéig, politikai civakodások és zavargások eredményeként az évtized eleje óta. Az egész az EFSA független tudományos véleményeire alapozódik és tele van rakva biztonsági rendelkezésekkel. Most azonban, amikor ez a GMO-ra kifejlesztett gépezetünket használni akarjuk, valódi küzdelmet folytatunk azért, hogy használni is tudjuk. Vagyis, ha zökkenőmentesen akarjuk a kereskedelmi partnereink áruira alkalmazni. Az EFSA minden hónapban újabb GMO-nak állít ki jó bizonyítványt, a folyamat azonban itt elakad, mivel a tagállamok, amikor ezek engedélyezésére vonatkozó javaslatának a szavazására kerül sor, nem tudnak minősített többséggel mellette vagy ellen dönteni. Először tehát az illetékes bizottság nem hoz döntést, aztán a Tanács sem hoz döntést, végül pedig a Bizottság a szabályoknak megfelelően engedélyzi. Ez a folyamat rengeteg időt emészt fel. Az éppen eléggé törvényes lenne - sőt szükséges is -, ha új tudományos információk kerülnének az asztalra. De az esetek többségében nem ez történik. Létfontosságú az az idő, ami ezek során az eljárások során elveszik. Az eredmény pedig az, hogy a világ többi részein egyre több GM terméket használnak széles körben, olyanokat, amelyeket az Európai Unióban még nem engedélyeztek. Ezeket nem azért nem engedélyezik, mert valamilyen bizonyítékokat találtunk a veszélyességükre, hanem, mert a politikai döntés, mint egy lassú ütemű teniszmérkőzés labdája jár köre-körbe. Ennek a folyamatnak a terminológiája az "asszinkron GMO jóváhagyások". A "minden dolog azonos feltételek mellett" elvével a GMO jóváhagyások kapcsán nem is lenne probléma, de minden dolog nem egyenértékű. Az Európai Unió és a világ többi része közötti aszinkronitás a mezőgazdaságot valódi pénzügyi válsággal fenyegeti. Hadd magyarázzam meg, hogy az előző "szerepjátékom" a szója kereskedőről, miért is olyan fontos. Az Európai Unióban az állattenyésztésből származó termelés 2008-ban elérte a közel 150 milliárd eurót. Ez az agrár-élelmiszeripari ágazat - amely az Európai Unió bruttó hazai termékének (gazdálkodás és élelmiszer-termelés együttesen) a 4 százalékát képviseli - termelésének jelentős részét teszi ki. Az európai haszonállatoknak sok fehérje kell. Ennek nagy részét importálnunk kell, mert egyrészről nincs meg a megfelelő kapacitásunk, másrészről a megfelelő termesztési körülményeink, hogy saját magunk elő tudjuk állítani a szükséges takarmány fehérjét. (Ha azt hallják valakitől, hogy önellátóvá kell válnunk a fehérjenövények termesztésében, felejtsék el: ez színtiszta fantáziálás.) Azaz, különböző okok miatt, a fehérje nagy részét szója formájában importálnunk kell. Az elmúlt kilenc évben az általunk importált átlagos mennyiség évente 32 millió tonna szójának felel meg. Szója behozatalunknak alapvetően két forrása van: Dél-Amerika és az Egyesült Államok. Szezonális szempontból ezek a források kiegészítik egymást. Az Egyesült Államokból főként november és március között importálunk, amikor Dél- Amerikában kisebb a kínálat. Azonban a világon rendelkezésre álló import szója fokozatosan nyomás alá kerül, aminek 41
három oka a következő. Először is Argentínában a szárazság a szója termést 30 százalékkal csökkentette 2008/2009-ben. Másodszor, Dél-Amerikában a készlet szokatlanul kevés. Harmadszor, Kína szója igénye folyamatosan nő. A fenti okok miatt a jövő télen, nagy mértékben az Egyesült Államokból származó szójára kell támaszkodnunk. És itt van a probléma! Mint már kifejtettem, egy olyan helyzetben, mint az aszinkron jóváhagyások, újra és újra az apró nyomokban előforduló GM kukorica mennyiség teljes szója import szállítmányoknak a dokkokban ragadását eredményezik, amint elérik Európát. Hadd hangsúlyozzam ismét, hogy a kérdéses kukorica az EFSA-tól kedvező biztonsági értékelést kapott, de felhasználást az Európai Unióban még nem engedélyezték az eljárások lassúsága miatt. A kimutatott mennyiség nagyon csekély, gyakran annál a mennyiségnél is kevesebb, mint amennyit biztonsággal értékelni tudunk, azaz a rakomány 0.1 százaléka. Ezek az apró mennyiségek óriási problémát jelentenek! A kereskedők nem engedhetik meg maguknak a szállítmányok blokkolásának kockázatát és jelenleg az Egyesült Államokból származó behozatal feltartóztatásáról beszélnek. Ha ez a jelenlegi piaci körülmények között bekövetkezik, igen kedvezőtlen befolyással lesz a haszonállat szektorra. Még ha be is tudnánk szerezni a szóját máshonnan, ami koránt sem biztos, ezért az állattenyésztési szektorunknak nagyon nagy árat kell fizetnie. Talán látták a TV-ben - vagy magán az utcákon is! -, hogy ezen szektor egy része jelenleg nyomás alatt van. Az utolsó dolog, amire szükségük van a takarmány árának emelkedése. Néhányuk számára ez lehet az utolsó csepp a pohárban. Ami még rosszabb, a jelenlegi problémák csupán figyelmezető széllökések a vihar kitörése előtt. A zavar, amit a nyáron tapasztaltunk, csak egyetlen beszállító országot, az Egyesült Államokat érintette és csak egy GM kukorica fajtát. De a világ többi része folyamatosan egyre több GM növényt engedélyez, nem várva Európára. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja előrevetíti, hogy világszerte, a kereskedelmi céllal termelt GM növények száma 2015-re 30-ról 120-ra fog ugrani. Ebben az esetben a kereskedelem megzavarásának robbanása fenyeget. Ez pedig olyasvalami, amivel az állatenyésztési ágazat nem tervezhet. Mielőtt a megoldásokról beszélnék, még egy fontos pontra hívom fel a figyelmet: ha hagyjuk, hogy az állattenyésztési szektorunk falnak menjen, akkor egyszerűen az import húsoknál fogunk kikötni, amelyek olyan állatoktól származnak, amiket GM növények tömegével tápláltak és amit már nem tudunk ellenőrzés alá vonni. Ez igazán ironikus lenne. Mit tehetünk? Alapvetően, el kell kezdenünk úgy használni az ellenőrzési rendszerünket ahogyan azt tervezték. Majdnem minden tanácsülésen, amelyre elmegyek, arra kérem a tagállamokat, hogy vállalják a felelősséget és hozzanak egyértelmű döntéseket. Néha igazán meglep amit tapasztalok. Önmagában az is elég rossz, ha tartózkodnak egy olyan termék engedélyezéséről szóló szavazáson, ami megkönnyíthetné a takarmányozási költségek csökkentését, miközben a tudományos bizonyítékok egyértelműek. De vajon annak mi az értelme, hogy miközben ezt teszik, export visszatérítést kérnek a húsipari termékekre, mert a gazdálkodóik nem bírnak megbirkózni a magas takarmány árakkal? Vannak pillanatok, amikor azt hiszem, egy televíziós komédia szereplője vagyok! Felelőtlenség azt állítani, hogy ez a viselkedés nem, jár következményekkel. Vannak és lesznek is következményei. Zárjuk végre le ezt a nevetséges helyzetet. Végre racionális módon kell használnunk a rendszert, amit magunk hoztunk létre. Végre szavaznunk kell, a tudományra alapozva és nem az előítéletekre, amikor egy új GM termék engedélyezésére kerül sor. És amint tudjuk, szorgalmaznunk kell a párbeszédet arról, hogy hogyan kezeljük azokat a szállítmányokat, amelyek kismennyiségű nem engedélyezett GMO-t tartalmaznak. Nem a zéró tolerancia végéről beszélek, ebben a kérdésben ez nem is kétséges. Amiről én beszélek, az ennek az elvnek a gyakorlatban történő használata, tecnikai küszöbökkel a mérésekben. Ahol azonban a GMO jelenléte nagyon csekély, bizonyosnak kell lennünk a mérési módszereinkben. Ha megengedjük, hogy előforduljanak olyan helyzetek, amikor elismert vizsgálati módszerek pozitív eredményt mutatnak, míg más módszerek éppen az ellenkezőjét, akkor ezzel csak zavart keltünk. 42
A mai napon az utolsó megjegyzésem a GMO-val kapcsolatban arra vonatkozik, ahol a vita a leghevesebb, azaz a termesztésre. Bizonyára ismerik a Bizottság elnökének erről szóló nyilatkozatát, melyet nemrégiben tett. Felismerte a téma rendkívüli érzékenységét. És azt mondta, új megközelítéseket kell keresni. Egyfelől, fenn kell tartanunk az egész Európára kiterjedő, tudományon alapuló, ellenőrzési rendszert. Másrészt viszont, fent tartjuk a tagállamok jogát arra, hogy eldöntsék: akarnak-e GM növényeket termelni a területükön vagy sem. Ezt a véleményt teljes mértékben támogatom. Tegyük azonban egyértelművé, hogy engedélyezett GM-termékek továbbra is szabadon forgalmazhatók az Európai Unión belül, az szóba sem jöhet, hogy ez megbontja az egységes piacot. Itt az ideje, hogy befejezzem a beszédemet. A GMO kockázatot vagy lehetőséget kínál? Természetesen mindkettőt. Egyértelmű döntési rendszert kell használnunk, hogy ezeket meg tudjuk határozni. Egyértelmű döntési rendszerrel és logikai következetességgel kell a saját politikai rendszerünket használni. Máskülönben vakok leszünk a lehetőségekkel szemben és árnyékok elől fogunk menekülni. És egy valós gazdasági katasztrófába gyalogolunk, amit észre kellett volna vennünk, mert itt van éppen előttünk. Bátran és következetesen kell használnunk a legjobb útmutatóinkat. Hagynunk kell végre a tudományt szóhoz jutni és a szerint kell cselekednünk, amit tőle hallunk. Köszönöm a figyelmüket. Brüsszel, 2009. 10.26.
Igényelhető az erdő-szerkezet átalakítási támogatás Hektáronként 496-2.090 euró támogatás jár az erdőszerkezet átalakításához, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter erről szóló rendelete a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A támogatási rendelet három kategóriába sorolja az erdő-szerkezet átalakítását. Első az erdőállomány alatti telepítés, amelynél hektáronként 1.400 euró támogatás jár. Második a tarvágást követő átalakítás, amikor is a tuskózás mikéntjétől függően a támogatás 1.019-től 2.090 euró lehet hektáronként. Végül az állománykiegészítéssel történő átalakítás támogatása hektáronként 496 euró. Támogatás legalább egy hektárnyi terület után jár, és csak igazolt származású erdészeti szaporító anyagot lehet felhasználni. A támogatási kérelmet az ügyfélkapun keresztül, október 26. és november 20. között lehet beadni. A jövő évtől viszont október 1. és 31. lesz a beadási időszak. A kérelmekről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal dönt. A kifizetési kérelmeket május 15-ig lehet beadni. Budapest, 2009. 10.26.
Földhivatali díjemelés és falugazdász-átcsoportosítás Sérelmesnek tartja a földhivatali díjemelést és a falugazdászok átcsoportosítását a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) - közölte Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára sajtótájékoztatóján. Örvendi László, a Magosz alelnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a papíralapú hiteles tulajdoni lap másolatért a jövőben várhatóan mintegy 56 százalékkal többet, 6.250 forintot kell majd fizetni. Emellett kisebb mértékben ugyan, de több más szolgáltatás is drágul, például a jelzálog-bejegyzés, vagy a vízjogi engedély. Obreczán Ferenc szerint a falugazdászok egy részének, mintegy 300 ember átcsoportosítása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) ellehetetleníti a vidéken élő kis- és középvállalkozásokat, mivel nem juthatnak közvetlenül és ingyen a szükséges szakmai tanácsokhoz. A hiteles tulajdoni lapmásolat megemelt díja - a fideszes országgyűlési képviselő szerint - mintegy 2 milliárd forint többlet kiadást jelent a vállalkozóknak. De többe kerül a tervek szerint például az első fokú eljárás költsége 6.000 helyett 6.600, a jelzálog bejegyzés pedig 12.000 helyett 12.600 forintba. A Magosz 43
főtitkára mindehhez még hozzátette: a 300 falugazdász más munkára vezénylése nemcsak a kis- és közepes gazdálkodóknak hátrányos, hanem a Magosznál úgy vélik, hogy a hálózat elsorvasztása irányába tett lépés is egyben. Budapest, 2009. 10.27.
Félmillió liter tejet öntenek ki tiltakozásul a cseh gazdák Mintegy félmillió liter tejet öntenek ki országszerte a cseh gazdák, hogy tiltakozzanak az alacsony felvásárlási árak ellen, aminek következtében a tehenek számának csökkentésére kényszerülnek jelentette be Jan Veleba, a cseh agrárkamara elnöke. A tiltakozó akciókra Csehország nyolc helyén kerül sor. A félmillió liter a 7,3 millió literes napi tejtermelés mintegy 7 százalékát jelenti. Az akciókat a gazdák regionális érdekvédelmi szervezeteik készítik elő. "Az agrárkamara teljes mértékben támogatja a tiltakozást" - húzta alá Veleba. Úgy vélte: a demonstráció már a gazdák tehetetlenségének jele. A tejfeldolgozók jelenleg mintegy 5,50 koronát fizetnek a termelőknek literenként, holott a reális ár 10 korona körül lenne (40 eurócent). Az agrárkamara kimutatása szerint az 1993 óta romló helyzet következtében az akkori egymillióról 380 ezerre csökkent a csehországi tehénállomány. "Ha a fejlődésben nem következik be törés, két-három éven belül csak 200 ezer tehén lesz a gazdaságainkban" - hívta fel a figyelmet Veleba. Ez újabb 40 ezer munkahelyet szüntetne meg a mezőgazdaságban. A kapcsolódó ágazatokban további 34 ezer munkahely kerülne veszélybe. A mezőgazdasági minisztérium közleményében sajnálatát fejezte ki a tiltakozó akció felett. Ugyanakkor elutasította az agrárkamara bírálatát, miszerint nem támogatja kellőképpen az ágazatot és a termelőket. Brüsszel, 2009. 10. 28.
Sarkozy: 1,65 milliárd eurós agrártámogatás Nicolas Sarkozy francia elnök bejelentette, hogy kormánya 1,65 milliárd eurós sürgősségi programot indít a válságba került agrárszektor támogatására: egymilliárd eurós összegben kedvezményes kamatozású hitelt, 650 millió euróért pedig adókedvezmények formájában nyújt "kivételes támogatást" a gazdáknak. A francia mezőgazdaság az ágazatot sújtó árcsökkenéstől szenved, annak ellenére, hogy Franciaország Európa legnagyobb agrárhatalma és a közös agrárpolitika elsőszámú haszonélvezője. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára egy év alatt húsz százalékot csökkent, miközben a fogyasztásra szánt élelmiszeripari termékek ára csak alig egy százalékot. "Ez az eltérés elfogadhatatlan és veszélybe sodorja a mezőgazdasági termelésünket" - jelentette ki Sarkozy a Jura vidékén, Poligny településen tartott beszédében. Hozzátette: "azért jöttem, hogy egy precedens nélküli, kivételes támogatást jelentsek be a mezőgazdaságunknak, amely egymilliárd eurós kölcsönt és 650 millió eurós egyszeri állami támogatást jelent". A hitelt 1,5 százalékos, a fiatal gazdáknak pedig 1 százalékos kamattal biztosítja még az idén a kormányzat. "Stratégiai szektor" Több, mint 50 ezer francia gazda október 16-án tüntetésekkel, úttorlaszokkal, forgalomlassító akciókkal tiltakozott az áresések, s így jövedelmük csökkenése ellen: szervezeteik akkor 1,4 milliárd eurós sürgősségi támogatást követeltek a kormánytól az ágazat megsegítésére. Sarkozy beszédében elismerte, hogy a mezőgazdaság "stratégiai szektor" Franciaországban, amely kulturális és identitási jegyeket is hordoz magában: "a termőföld a francia nemzeti identitás része" hangoztatta az államfő. A francia elnök az Európai Bizottsághoz intézett üzenetében azt kérte, hogy az unió kezdeményezzen "valódi szabályozást" a mezőgazdasági nyersanyagok árára. Sarkozy részben az uniós tejtermelői válságra utalt, amelyben Párizs a tej árának szigorúbb szabályozását követeli. A francia kormány a szezonmunkák után fizetendő járulékok alól is felmenti a gazdákat 44
azért, hogy elsősorban a spanyol kollegáikkal konkuráló francia gyümölcs- és zöldségtermelők csökkenteni tudják áraikat. Szervezési egyenlőtlenségek Az államfő szerint ugyanakkor az agrárválság alapvetően a szektor szervezettségében tapasztalható egyenlőtlenségeknek és hibáknak köszönhető, ezért felkérte Bruno Le Maire mezőgazdasági minisztert, hogy az év vége előtt készítse elő a szektor modernizációs törvényjavaslatát, amelybe az utóbbi hónapokban a gazdák részéről elhangzott egyes követelések is bekerülnek. Sarkozy szerint például tarthatatlan az élelmiszeripari termékek eladásából származó bevételek elosztásának jelenlegi egyenlőtlensége, és az óriási árkülönbség a termelői és a fogyasztói ár között. Ezért a felvásárlók és a termelők között ezentúl államilag szabályozott szerződéseket ígért az elnök, aki a gazdaságok átszervezését is javasolta. Szerinte a sok kistermelő nem tud befolyást gyakorolni az árakra: a 30 ezer francia gazdaság fele semmilyen szervezethez nem tartozik, a másik fele pedig 285 szervezetbe tömörül, amelyekkel szemben öt nagy felvásárló áll. Brüsszel, 2009. 10. 28.
Felül kellene vizsgálni az Új Magyarország Fejlesztési Tervet Indokolt lenne felülvizsgálni az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT-t), mivel a világgazdasági körülmények, és Magyarország helyzete is jelentősen változott a terv 2006-os elkészítése óta - közölte az AAM Tanácsadó Zrt. A tanácsadó cég a héten hozta nyilvánosságra "Gyorsítósáv" című, a fejlesztési források hatékony felhasználásáról szóló kiadványát, amely azzal is részletesen foglalkozik, hogy milyen szempontoknak megfelelő kitörési pontokra van szükség Magyarország gazdaságának fellendítéséhez. Az eddig lekötött fejlesztési források kifizetése esetén sem várható jelentős közvetlen foglalkoztatási hatás, ugyanakkor olyan markáns kitörési pontok sem látszanak az ÚMFT-ben, amelyek egy fenntartható gazdaság teljesítményéből finanszírozott magasabb életszínvonalú Magyarországot körvonalaznának - idézi a közlemény Szűcs Zoltánt, az AAM Tanácsadó Zrt. vezérigazgatóját. A vezető szerint ezért indokolt lenne az ÚMFT felülvizsgálata. Az AAM szakértői szerint az ÚMFT által biztosított keretből 2010 után fennmaradó körülbelül 2.000 milliárd forint felhasználásával érezhető változás már csak egy jól fókuszált program mellett lesz elérhető. Ezért 2010 legfontosabb feladata új, gazdasági kitörési pontok beazonosítása, amelyek Magyarország adottságaira építenek, nemzetközi szinten is versenyképes munkahelyeket teremtenek és a rendelkezésre álló hazai erőforrásokkal, illetve az Európai Unió (EU) fejlesztési forrásaival a fenntartható fejlődési pályáig három éven belül eljuttathatóak. Az elemzés rámutat: a fejlesztési forrásoknak csupán 20-23 százalékát fordítják közvetlenül gazdaságfejlesztésre a Gazdaságfejlesztési és a Regionális Operatív programokon és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) egyik prioritásán keresztül. A Magyarország hosszú távú felemelkedését célzó ÚMFT forrásai jelenleg főként olyan közcélú beruházásokat, felújításokat szolgálnak, amelyeket egy jól működő gazdaság és költségvetés mellett a befizetett adóforintokból kellene megvalósítani. Az egyik kitörési pont lehet a tanácsadó cég szakértői szerint a felsőoktatás exporttevékenységének elősegítése. Budapest, 2009. 10. 29.
Szigorította Brüsszel az EU-s támogatások ellenőrzését Eredményesnek bizonyultak azok az erőfeszítések, amelyeket az Európai Bizottság tett tavaly óta annak érdekében, hogy szigorítsa a tagországoknak járó európai uniós felzárkóztatási támogatások kifizetésének ellenőrzését - állapította meg a témáról Brüsszelben kiadott jelentés. A bizottság tavaly fogadott el egy programot - az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék ajánlásai nyomán - a kifizetések kezelésében elsődlegesen felelős tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszereinek megerősítése, valamint a kifizetési kérelmek hibáinak csökkentése céljából. Az 45
intézkedések azt próbálják elősegíteni, hogy a tagállami hatóságok körültekintően ellenőrizzék a strukturális alapok kiadásainak elszámolhatóságát, mielőtt a kifizetési kérelmeket benyújtják a brüsszeli bizottsághoz, és amennyiben ezek nem felelnek meg az elvárásoknak, szigorú intézkedéseket léptessenek életbe a kifizetések visszatartása vagy a pénzek visszaszerzése érdekében. A most kiadott jelentés szerint a szigorítás máris konkrét eredményeket hozott. Idén például Brüsszel már 629 millió eurónyi szabálytalan kifizetést visszaszerzett, és becslései szerint további félmilliárd eurót fizettet vissza az év végéig. A tagállamok emellett "maguk is egyre gyakrabban folyamodnak pénzügyi korrekciókhoz, ezáltal nagyobb mozgásteret nyernek ahhoz, hogy másik támogatható projekt számára igényeljenek kifizetést" - áll a brüsszeli közleményben. Pawel Samecki, az uniós felzárkóztatási támogatásokért felelős biztos szerint az új rendszer "hosszú távon segíteni fog a hibaarány csökkentésében és az adófizetők pénzének megóvásában". Sikerült előrehaladást elérni a pénzügyi szabályok egyszerűsítésére irányuló erőfeszítések terén is - tette hozzá a lengyel biztos. Az EU belső támogatási (kohéziós) politikája segítségével mintegy 600 ezer munkahely jött létre az EU-ban 2000 óta - derül ki a bizottság adataiból. E politika keretében a 2007–2013-as időszakban a 27 tagállamban összesen 347 milliárd euró értékű beruházás valósul meg, ami az ugyanezen időszakra szóló teljes uniós költségvetés 35 százaléka. Brüsszel, 2009. 10. 29.
Nincs kereslet a kukoricára Fejérben A kukorica 90 százalékát már betakarították Fejérben, a hektáronkénti termésátlag 7 tonna; ám nincs kereslet kukoricára - közölte a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője. Idén Fejér megyében 89605 hektárról kell betakarítani kukoricát és az összterületnek már csak mintegy tíz százalékán zajlik még a munka - mondta el a megyei földművelésügyi igazgató. Czetnerné Kócsa Márta rámutatott: a megye egyes területein előfordult, hogy mindössze 4 tonna termett hektáronként, míg a kedvezőbb adottságú és csapadékosabb területeken a 10 tonnát is elérte az átlagtermés. Két éve aszályos esztendő volt, akkor mindössze 3 tonnát, 2008-ban viszont 8 tonna felett takarítottak be egy hektárról Fejérben, így az idei kukoricatermés a korábbi évekhez viszonyítva jó közepesnek minősíthető. Az idei ősz száraz időjárásának köszönhetően a kukoricaszemek nedvességtartalma mindössze 14-15 százalékos, szemben a korábbi években tapasztalt 15-23 százalékkal, így a gazdák szárítási költségei jelentősen csökkenhetnek. Fejérben nem alakult ki raktározási probléma, a megyében összesen 1,5 millió tonna terményre van raktárkapacitás. A kukorica tonnánkénti átlagára 25 ezer forint, ám az alacsony ár ellenére - egy szabadegyházi feldolgozóüzemen kívül - egyáltalán nincs kereslet Fejérben a kukoricára - mondta el Czetnerné Kócsa Márta. Budapest, 2009. 10.29.
Hárommilliárd a zöldség-gyümölcs ágazatnak Hárommilliárd forinttal megemeli a kormány a zöldség-gyümölcs ágazat termelői szervezetei, az úgynevezett TÉSZ-ek támogatására tavaly év végén elindított kedvezményes forgóeszközhitelprogram keretét - jelentette be a kormányszóvivő. Budai Bernadett emlékeztetett arra, hogy a TÉSZ-ek számára - amelyek feladata egyebek között a tagok által előállított termékek felvásárlása és értékesítése - tavaly év végén az okozta a legnagyobb problémát, hogy nehezebben és drágábban jutottak hitelekhez. Ennek érdekében indított a kormány ötmilliárd forintos kerettel kedvezményes hitellehetőséget a TÉSZ-ek tevékenységéhez nélkülözhetetlen forgóeszköz finanszírozás elősegítésére - tette hozzá. Felidézte, az ötmilliárd forintos hitelkeret mostanra kimerült. Budapest, 2009. 10. 30.
46
