Prepared by/Készítette: Agrárhaszon Kommunikációs Kft. Address/Postacím: Pomáz, 2013 Pf.: 201. E-mail:
[email protected] Phone/Telefon (Belgium): +32.488.292.170 Phone/Telefon: (Magyarország) +36.20.444.0653 Figyelem! A hírlevelet másolni, terjeszteni, abból idézni vagy adatokat átvenni csak az Agrárhaszon Kommunikációs Kft. hozzájárulásával lehet!
Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés
EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél June 2009./2009. június 18. szám
Contents/Tartalom: Az élelmiszeripar a spanyol ipar húzóágazata (Brüsszel, 2009. 06. 02.)…….……………4. oldal Magyar koncepció az uniós agrárpolitika jövőjére (Budapest, 2009. 06. 02..)………..…4. oldal Minimális tejárakat sürgetnek a V4-ek agrárkamarái (Brüsszel, 2009. 06. 02.) ……...…5. oldal Az EU foglalkozik az agrártámogatások eltérő szintjével (Brüsszel, 2009. 06. 03.)
…6. oldal
EU: 1,4 millió állást teremthet a megújuló energia (Brüsszel, 2009. 06. 03.) ……...……7. oldal KSH: összeírják a szőlőültetvényeket (Budapest, 2009. 06. 03.) ………………………7. oldal Krízist él át az tejágazat (Budapest, 2009. 06. 04.) ………...…………………………..8. oldal Orbán Tibor a Kisalföld Erdőgazdasági Zrt. új vezére (Budapest, 2009. 06. 04.) ………9. oldal
1
Indul a bankgarancia az élelmiszer-feldolgozóknak (Budapest, 2009. 06. 04.) …….…10. oldal Kevésbé sújtja az agráriumot a válság (Budapest, 2009. 06. 08.) ………………….……11. oldal Minősített elismerés a termelői csoportoknak (Budapest, 2009. 06. 08.) …………....…12. oldal A klímaváltozás nyertese is lehet a mezőgazdaság (Budapest, 2009. 06. 08.) …………13. oldal A versenyhivatal 76,6 millió forintra bírságolta a pékeket (Budapest, 2009. 06. 08.)…13. oldal Kihirdették az aszály miatt a vis maior helyzetet (Budapest, 2009. 06. 08.) ….……….14. oldal Mégsem változik az uniós rozészabályozás (Brüsszel, 2009. 06. 09.) ……………….…15. oldal Agrárcégek 60 milliárdos garanciát kaptak tavaly (Budapest, 2009. 06.10.) ……..……15. oldal A baromfiágazat mérsékelt növekedésre számít az idén (Budapest, 2009. 06.10.) ……16. oldal Dunai uniós stratégiát akar az Európai Bizottság (Brüsszel, 2009. 06.11.) ………….…17. oldal Jó minőségű, aszálytűrő búzák Martonvásárról (Budapest, 2009. 06.11.) ……….….…18. oldal A TakarékPont a második legnagyobb bankhálózat (Budapest, 2009. 06.11.) ……...…18. oldal Új megoldások az EU-forrásokra a válságkezelésben (Budapest, 2009. 06.12.) ………19. oldal Több pénzt kér agrár-kárenyhítésre az FVM (Budapest, 2009. 06. 13.) ………….….…20. oldal Csaknem 20 százalék mínusz az agrárárakban (Budapest, 2009. 06. 13.) …………...…21. oldal Újabb gazdaságfejlesztési pályázatok jelennek meg (Budapest, 2009. 06. 15.) …….…22. oldal Újjáéledő őstermelői helyi piac Pilisszentivánon (Budapest, 2009. 06. 16.) ……..……23. oldal Ománi érdeklődés a magyarországi rizs iránt (Budapest, 2009. 06. 16.) ………...….…23. oldal Ellenőrzik a kölcsönös megfeleltetés előírásait (Budapest, 2009. 06. 16.) …………..…24. oldal Romániában nyomul a magyar agrárium (Budapest, 2009. 06. 17.) ………………….…24. oldal Több lesz a búza, még több a kukorica (Budapest, 2009. 06. 17.) ………………………25. oldal Milliárdok gépfejlesztésre az agrárágazatban (Budapest, 2009. 06. 18.) …………….…26. oldal AGRYA: Kiutazások külföldi tanulmányutakra (Budapest, 2009. 06. 18.) ……………27. oldal Indul az iskolagyümölcs-program az Európai Unióban (Brüsszel, 2009. 06.18.) ……..28. oldal Csökkent a dinnye termőterülete Magyarországon (Budapest, 2009. 06. 18.) ……...…28. oldal
2
Új borszövetség Tokaj-hegyalján (Budapest, 2009. 06. 19.) ……………………..………29. oldal Megvette a Globus húsfeldolgozó részlegét a cseh Hamé (Budapest, 2009. 06. 19.) ...29. oldal Nem tisztázott az uniós agrárpolitika jövője (Budapest, 2009. 06. 19.) ………….…..…30. oldal Felesleges aggodalom az állami erdővagyon miatt? (Budapest, 2009. 06. 19.) …….…31. oldal Tejtermelők tiltakozó akciói – ÖSSZEFOGLALÓ (Brüsszel-Budapest, 2009. 06. 19.). 31. oldal Fiatal külföldi gazdák magyar családi gazdaságoknál (Budapest, 2009. 06. 20.) .….....33. oldal Utolsó lehetőség géptámogatásra 2013-ig (Budapest, 2009. 06. 22.) ………………...…34. oldal Júliustól változik az áfa és a jövedéki adó (Budapest, 2009. 06. 22.) ………………..…34. oldal Meggy-értékesítési gond várható az idén is (Budapest, 2009. 06. 22.) ……………....…36. oldal IAMA: húzóágazat marad az agrárium (Budapest, 2009. 06. 22.) …………………....…36. oldal Élelmiszereket nem drágít nagyon az adóemelés (Budapest, 2009. 06. 23.) …….….…37. oldal Tíz uniós ország a GM növények ellen (Brüsszel, 2009. 06. 23.) ………………….……38. oldal Az agrártárca támogatja a tejtermelők követeléseit (Budapest, 2009. 06. 23.) ……...…38. oldal Tejesek Luxembourgban és Budapesten (Brüsszel, 2009. 06. 23.) …………………...…39. oldal Átszervezi tevékenységét a Monsanto (Brüsszel, 2009. 06. 25.) ……………………...…41. oldal ÚMVP-pénzek vas megyei állattartó telepeknek (Budapest, 2009. 06. 25.) ………...…41. oldal Magosz: olcsó meggyet kínálnak a termelők (Budapest, 2009. 06. 25.) ……………..…42. oldal A hatóságok nem találtak fuzárium fertőzést (Budapest, 2009. 06. 25.) ……………..…42. oldal Szociális földprogram és kismalac rászorulóknak (Budapest, 2009. 06. 25.) ….………43. oldal Az FVM nem mond le az élelmiszeretika elveiről (Budapest, 2009. 06. 25.) …………44. oldal Adnak 18 milliárdot a tejeseknek, januártól SPS? (Budapest, 2009. 06. 26.) ……....…44. oldal
3
Newsletter/Hírlevél
Az élelmiszeripar a spanyol ipar húzóágazata A spanyol élelmiszeripar továbbra is a spanyol ipar elsőszámú húzóágazata, amely a válság ellenére tovább erősödik. A Spanyol Élelmiszeripari Szövetség (FIAB) a napokban jelentette meg a 2008. évről készített, ún. Gazdasági Jelentését. A jelentés szerint a spanyol élelmiszeripar az ipari termelés 17 százalékát jelenti és a GDP 7 százalékát adja. Az élelmiszer, ital gyártása ágazat összes nettó értékesítése 2008-ban elérte a 83,2 milliárd eurót, ami az előző évhez képest 1,4 %-os növekedést jelent. Az élelmiszeripar termelői indexe 0,58%-os visszaesést mutat, miközben az ipar esetében sokkal nagyobb (- 6,58%) volt a csökkenés. A foglalkoztatottak száma 502.150 főre nőtt, ez egyedülálló módon 2,9%-os emelkedést jelent. Az élelmiszerkereskedelem terén az import 16,51 milliárd (+3,93%), míg az export 16,41 milliárd euróra nőtt. Nem elhanyagolható, hogy utóbbi adat 9,59 százalékos erősödést tükröz. A külföldi tőke beáramlása szintén jelentősen emelkedett, az ilyen irányú beruházások 882 millió eurót tettek ki, ez 2007-es adatokkal összehasonlítva +28%-ot jelent. Brüsszel, 2009. 06. 02. ___________________________________________________________________________
Magyar koncepció az uniós agrárpolitika jövőjére "Magyarország azon kevés tagország közé tartozik, ahol a kormányzat és a kutatók együttes szellemi munkájának köszönhetően átfogó koncepció jött létre a KAP jövőjét illetően. Ma Magyarországon nincs másik kidolgozott, következetesen végiggondolt szakmai álláspont" véli Tabajdi Csaba, az EP Mezőgazdasági Bizottságának magyar főtagja. Ez a koncepció, amely Popp József, Udovecz Gábor, Halmai Péter, Ficsor Ádám, Vajda József, Pete Nándor, Potori Norbert és mások műhelymunkájának eredménye, elérhető francia és angol nyelven is. Európában, különösen az agráriumban meghatározó Franciaországban hivatkozási alappá vált. Magyarország nem kullog az események után Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország nem kullog az események után, hanem helyzetteremtő politizálással a francia élelmiszergazdaság szereplőivel szoros együttműködést és koalíciót alkotva próbálja érvényesíteni a magyar és szélesebb értelembe véve az uniós agrártermelők érdekeit - nyilatkozta Tabajdi Csaba. Hozzátette: ennek a koncepciónak további értéke, hogy két alkalommal, az első Magyar Agrárakadémia keretében Nádudvaron, és a második Magyar Agrárakadémia keretében, Pápán, a koncepció tovább formálódott. Az ágazat meghatározó szereplői széles körben megvitatták, társadalmi párbeszédet folytattak róla, így ma a szakmai javaslat élvezi az ágazat szereplőinek széles körű támogatását. "Sajnálatos, hogy a Fidesznek az agrárium jövőjéről sincs kidolgozott koncepciója, az agrártársadalom képviselőivel így nem is volt mit egyeztetnie” – mondta felszólalásában Tabajdi Csaba, az EP Mezőgazdasági Bizottságának magyar főtagja, a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében a 2011-es magyar uniós elnökség tárgyában szervezett konferencián. A konferencián vezérszónokként szólalt fel Gráf József mezőgazdasági
4
miniszter, Glatz Ferenc, az MTA korábbi elnöke, valamint Tabajdi Csaba és Glattfelder Béla EP képviselők. Érvek a fenntartás mellett "Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájak (KAP) 2013 utáni fenntartása mellett számos érv szól. A Föld lakossága a jelenlegi demográfiai trendek mellett 3 milliárd fővel emelkedik 2050-re. A lakosság élelmezéséhez jelentősen növelni kell majd az élelmiszertermelést, az élelmiszer és az édesvíz stratégiai termékké válnak. A globális pénzügyi-, gazdasági válság felértékeli a reálgazdaságot, a termelés, az ipar és a mezőgazdaság szerepe növekedhet a pénzügyi-, szolgáltató szektorhoz képest. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy két területen létezik valódi közösségi politika az Európai Unióban: az egységes piac, a vámunió, a kereskedelem vonatkozásában és a Közös Agrárpolitika esetében. Az elhangzott érvekkel együtt is komoly erőfeszítéseket kell tennünk, hogy elkerüljük a KAP költségvetésének jelentős csökkentését, felszámolását, amely Nagy-Britannia, Hollandia és más nettó befizető országok álláspontja. A hivatalos brit álláspont például megszüntetné a közvetlen támogatásokat, felszámolná a KAP teljes első pillérét. A 2014-ben kezdődő következő költségvetési ciklusban az új közösségi politikákat nem a nettó befizetők terheinek növelésével, hanem KAP forrásainak megkurtításával kívánják finanszírozni.” – mondta Tabajdi. A pénzügyminiszterek döntenek majd "A magyar uniós támogatások két legnagyobb forrása a kohéziós támogatások és az agrárkifizetések, de a KAP fenntartásáról nem az agrárminiszterek, hanem a pénzügyminiszterek fognak dönteni. Akkor járnak el bölcsen az európai élelmiszergazdaság szereplői, köztük a magyar agrártermelők, ha a jelenlegi agrárpolitika fenntarthatósága érdekében reformokat és érdemi érvrendszert dolgoznak ki. Bármennyire is haszonélvezője Magyarország a KAP-nak, elemzések bizonyítják, hogy a KAP jelenlegi formájában igazságtalan elosztási rendszerben működik. A rendszer bizonyos szektorokat, ágazatokat túlzottan támogat, másokat alig vagy egyáltalán nem. Nem segíti kellően a kis- és középbirtokok fenntartását sem és igazságtalanul oszlik meg a régi és új tagállamok között. Még a régi tagállamokon belül is egy francia lakosra háromszor akkora támogatás jut, mint egy portugálra. A KAP több évtized számos alkuja miatt torzzá vált, a toldozott-foltozott agrárpolitika jelen formájában nehezen indokolható. Nehezen magyarázható meg a jelenlegi rendszerben, hogy miért éri meg az európai és a magyar adófizetőknek az agrárium kiemelt támogatása” – zárta felszólalását a szocialista EP képviselő. Budapest, 2009. 06. 02. ___________________________________________________________________________
Minimális tejárakat sürgetnek a V4-ek agrárkamarái A tej minimális felvásárlási árának a bevezetésére szólították fel az Európai Bizottságot (EB) a visegrádi csoport országainak agrárkamarái. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák agrárkamara képviselői a dél-morvaországi Brünnben tanácskoztak. A tanácskozáson döntés született arról, hogy az agrárkamarák részt vesznek a tejproblémával kapcsolatos összeurópai tüntetésen, június 22-én Luxemburgban - közölte újságírókkal a hétfői fórum után Jan Veleba, a cseh agrárkamara elnöke. A V4-ek agrárkamarái a hétfői fórumon egyeztették
5
álláspontjaikat az új európai uniós (EU) tagországok agrárszervezeteinek tanácskozása előtt, amelyre kedden kerül sor Brünnben. A csehek sem állnak jól "A tanácskozáson egy emlékeztetőt fogadunk el, amelyet átadunk Mariann Fischer-Boelnek, az EB agrárbiztosának és az EU tagországok mezőgazdasági minisztereinek. Az emlékeztető fő témáját a tejipar válsága, valamint a régi és az új tagországok mezőgazdaságának támogatása közti különbség fogja alkotni" - jelentette ki Veleba. Az EU mezőgazdasági és halászati miniszterei kedden találkoznak szintén Brünnben. Veleba szerint a tejipar egész Európában komoly problémákkal küszködik. Csehországban is súlyosak a gondok, s nem kizárt, hogy a cseh tejipar a cseh sertéshús termelés sorsára jut. A sertéshús fogyasztást Csehország az idei év végén csak 60 százalékban fogja tudni fedezni hazai forrásokból, holott 2003-ban még a termelés 30 százaléka exportra került. Jelentős áresés Magyarországon a magyar Agrárkamara adatai szerint egy év alatt 31 százalékkal estek a nyerstej felvásárlási árak, emiatt akár felére is csökkenhet a tejtermelés, az ágazatban 50 százalékos létszámleépítés következhet be. A kamara elemzése szerint az elmúlt hónapokban az európai tejpiac egyensúlya megingott, amelyet a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság csak tovább súlyosbított. Míg 2008-ban a termelési költségek csak igen enyhe csökkenést mutattak, a tejárak decemberre 17 százalékkal mérséklődtek 2007 decemberéhez képest, ami az ágazat jövedelemtermelő képességét jelentősen rontotta. A szervezet úgy véli, a közeljövőben nem várható a jelenlegi trend megfordulása, ami tovább mélyíti a tejpiacon kialakult krízist. Válság a tejágazatban is A tejágazat válságának egyik oka a tejtermékek iránti nemzetközi kereslet csökkenése. Az EU exportja 2008-ban szinte minden tejtermék esetében visszaesett. 2007-hez képest a sajt exportja 7 százalékkal, a sovány tejporé 12 százalékkal, a vajé 29 százalékkal, míg a vajolajé 35 százalékkal csökkent. A tejpiaci felesleg másik oka, hogy az elmúlt két évben a magas árak miatt a feldolgozók a tejzsírt és tejfehérjét más, növényi eredetű kiegészítő anyagokkal helyettesítették, jelenleg pedig a nyomott tejpor árak az intervenció mellett is leszorítják a nyerstej árát. A kamara szerint emellett az uniós tejpiaci szabályozás változásai sem kedveztek a magyar tejpiacnak. Brüsszel, 2009. 06. 02. ___________________________________________________________________________
Az EU foglalkozik az agrártámogatások eltérő szintjével Az Európai Unió (EU) mezőgazdasági miniszterei kötelezték magukat, hogy a közeljövőben megvizsgálják, hogyan lehetne gyorsabban megoldani az egyes tagországoknak nyújtott agrártámogatások eltérő szintjének problémáját. Az agrárvezetők brünni csúcstalálkozójukon állapodtak meg ebben, közölte a tanácskozás után az EU soros elnöki tisztét ellátó Csehország képviselője. A téma gyakorlatilag az EU bővítése óta napirenden van. Általában ugyanis érvényes, hogy az EU-hoz 2004-ben és azóta csatlakozott országok jóval kisebb támogatást kapnak Brüsszeltől, mint a régi tagállamok. "A közvetlen agrártámogatások nagyságát az EU
6
egyes régióiban kedvezőtlenül befolyásolta az, hogy a támogatásokat különböző történelmi időszakokban, eltérő termelési mutatók alapján számolták ki. Ez az eltérés már most hiteltelenné és nehezen védhetővé teszi a közvetlen kifizetések rendszerét, és még inkább úgy lesz ez 2013 után" - magyarázta újságíróknak Ivo Hlavác, a cseh mezőgazdasági miniszter helyettese. Példaként elmondta: napjainkban a görög gazdák mintegy 600 eurós támogatást kapnak hektáronként, de Lettországban ez csak 100 euró. A cseh gazdák egy hektár termőföldre mintegy 200 eurót kapnak, ami szintén mélyen az európai átlag alatt van. Az eltérő agrártámogatás természetesen keményen sújtja az érintett országok termelőit, és nehezíti piaci helyzetüket. A kelet-európai országok agrárkamarái szintén Brünnben tanácskoztak, és délután közös nyilatkozatot adtak át Mariann Fischer-Boelnek, az Európai Bizottság mezőgazdasági főbiztosának, amelyben arra szólították fel a testületet, hogy ne 2013-ban, hanem már 2010-ben hozzák egy szintre az uniós agrártámogatásokat. Brüsszel, 2009. 06. 03. ___________________________________________________________________________
EU: 1,4 millió állást teremthet a megújuló energia Akár összesen 1,4 millió új állást teremthet az EU-ban az az uniós célkitűzés, hogy 2020-ra az energiatermelésben a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya érje el a 20 százalékot. Ezt azt is jelenti, hogy a zöld energiákkal foglalkozók létszáma 2005-höz képest megkétszereződik és elérheti a 2,8 millió főt. Ezeket a megállapításokat tartalmazza az EU bizottsága által kiadott jelentés, amit Andris Piebalgs energiaügyi biztos (képünkön) úgy kommentált: a számok azt mutatják, hogy az energiabiztonság és a klímaváltozás elleni harc a megújuló energiák esetében gazdasági előnyökkel jár együtt. A tanulmány szerint a zöld energia szektorban dolgozók által létrehozott és hozzáadott érték a teljes uniós GDP 1,1 százalékával érhet fel. 2005-ben például ez az érték 58 milliárd eurónyi volt. A tanulmány szerint elsősorban az EU-hoz 2004-2007 közötti időszakban csatlakozott országokban lehet a megújuló energiaszektorban foglalkoztatottak számának dinamikusabb emelkedésére számítani. A tanulmány felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy a hagyományos energiaszektorban az elkövetkezendő bő egy évtizedben állások szűnnek majd meg és 2020-ra a teljes energiaágazatban valószínűleg csak 410 ezer körüli lesz a dolgozói létszámgyarapodás uniós szinten. A hagyományos energiatermelés csökkenése jelentősen leronthatja az energiaszektor várt hozzájárulását a GDP növekedéséhez. Brüsszel, 2009. 06. 03. ___________________________________________________________________________
KSH: összeírják a szőlőültetvényeket Szőlőültetvény-összeírást végez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) június 1. és szeptember 30. között. A felmérésre kijelölt minta az ország valamennyi megyéjét, azon belül 722 települést érint. Az agrárgazdaság megalapozott irányításához, valamint a közösségi támogatások elnyeréséhez alapvető követelmény, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzenek a szakemberek a Magyarországon termesztett szőlőfajok termelésének jellemzőiről. A pontos, naprakész és megfelelően részletes adatok ehhez a szőlőültetvények felmérésével biztosíthatók. Az összeírás terepi feladatait az ültetvény fekvése szerinti területen - a KSH Szegedi Igazgatósága által kibocsátott névre szóló igazolvánnyal rendelkező - kertészeti
7
ismeretekben jártas, helyismerettel rendelkező szakemberek végzik. Az ültetvényeket azonosítását az összeírással megbízott szakemberek a település kataszteri térképe alapján végzik el. Az összeírt adatokat a KSH titkosan kezeli, kizárólag statisztikai célra használja. Az összeírásról bővebb információ a KSH honlapján (www.ksh.hu), azon belül a Szegedi Igazgatóságot kiválasztva található. Budapest, 2009. 06. 03. ___________________________________________________________________________
Krízist él át az tejágazat Komoly krízist él át a tejágazat, az unió tejpiaci reformja, valamint a tej iránti kereslet csökkenése, az emiatt bekövetkezett jelentős mértékű áresés miatt - jelentette ki Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára egy tanácskozáson. A válság kezelésére Magyarország az EU-ban javasolta, hogy a sovány tejpor és vaj intervenciós felvásárlási kereteit emeljék meg, továbbá az intervenciós árakat is növeljék. Kezdeményezte a direkttámogatások 50 százalékos növelését is. Emellett az exporttámogatások hatókörének bővítését és emelését is szorgalmazta - mondta a szakállamtitkár. Az EU több részintézkedést tett ez irányba, de ezek a magyar, és több más tagország szerint sem elegendőek - tette hozzá Máhr András. Már eddig is történtek dolgok A szakállamtitkár jelezte: a magyar agrárkormányzat a saját lehetőségeit kihasználva is igyekezett a tejágazat nehézségein enyhíteni. Ugyanakkor elismerte, hogy a jelentős áresést a mostani gazdasági körülmények között - költségvetési eszközökkel nem lehet kezelni. Emlékeztetett arra, hogy az agrártárca korábbi intézkedései nyomán - mint például az állatjóléti intézkedések költségeinek részbeni átvállalása, illetve a tejmarketig-program elindítása, az élelmiszer etikai kódex elfogadása - javult valamelyest az ágazati szereplők helyzete. További intézkedések is készülnek Máhr András utalt arra: további intézkedések is előkészítés alatt vannak. Ilyen egyebek mellett az az uniós csomag, - ez összességében 5 milliárd eurót irányoz elő az új kihívások kezelésére - amelyből a magyar agrárkormányzat szeretné segíteni a tejágazat likviditásának helyreállítását. Ehhez a programhoz kapcsolódna az állatjóléti intézkedések egy további részének esetleges finanszírozása, valamint a közvetlen tejértékesítés segítése. A KAP lehetőségei Beszélt arról is, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja nyomán Magyarországnak lehetősége van arra, hogy az össztámogatás 3,5 százalékát direkttámogatásként működtesse az ágazat segítése érdekében. Ebből a pénzből is szeretne juttatni az agrárkormányzat a tejágazatnak. Máhr András megemlítette: az ágazati szereplők helyzetén javíthat az a bankgarancia program, amelyet az élelmiszeripari cégek vehetnek igénybe 30 milliárd forint értékben.
8
A kvótakihasználás 85 százalék Kovács László, a Tej Terméktanács elnöke elmondta: Magyarországon havonta 100-110 millió liter tejet vásárolnak fel, ami évi 1,2-1,3 milliárd liter tej felvásárlását jelenti. Magyarország uniós kvótája mintegy 2 milliárd liter. A múlt évben az elnök szerint Magyarországon összesen 1,85 milliárd liter tejet termeltek. Ebben a mennyiségben már benne van a direktértékesítéssel eladott mennyiség, valamint az is, amelyet a gazdálkodók a borjakkal itatnak meg. Magyarország kvótakihasználása Kovács László szerint így eléri a 85 százalékot. Átlagosan 60 forint alatti felvásárlási ár Most a tejfelvásárlási ára átlagosan 60 forint alatt volt, míg 2008 elején még 95-100 forintot adtak a felvásárlók egy liter tejért. Az átlagos önköltség pedig 70 forint körül mozog literenként. Magyarországon most évente egy ember mintegy 177 liter tejet fogyaszt átlagosan. Az import mennyisége eléri az összfogyasztás 35 százalékát, ami 600-700 millió liter tejet jelent évente, az országból kivitt tej mennyisége pedig 400 millió liter körül mozog. Kovács László úgy vélte: a magyar tejágazatnak alapvető érdeke, hogy a hazai fogyasztók magyar tejet igyanak. Itthon megtermelhető az ország tejszükséglete. Jelezte ugyanakkor, hogy választékbővítésre is szükség van Magyarországon. Budapest, 2009. 06. 04. ___________________________________________________________________________
Orbán Tibor a Kisalföld Erdőgazdasági Zrt. új vezére Orbán Tibort nevezte ki a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a Kisalföld Erdőgazdasági Zrt. új vezérigazgatójának június 1-i hatállyal - közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szóvivője. A társaság vezérigazgatói pozíciójára 12-en pályáztak, miután a korábbi vezérigazgató, Magas László nyugdíjba vonult. A Kisalföld Erdőgazdasági Zrt. is érintett volt az év elején feltárt, szabálytalanul kötött és jelentős kárt okozó árfolyam fedezeti ügyletekben. Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatója korábban azt mondta: megalapozott a gyanú, hogy legalább három erdőgazdasági társaságnál kötöttek fedezeti ügyletet a társaságok belső szabályait megszegve. Milliárdos veszteség? A még le nem zárt tranzakciók az érintett állami társaságoknál összességében milliárdos nagyságrendű veszteséget is jelenthetnek. A tranzakciókban résztvevő, minden társaságnál ugyanaz a négy bank felelőssége is felvetődik, az érintett társaságok várhatóan feljelentést is tesznek az ügyben. A tranzakciók többsége az idén jár le, de van olyan amelyik csak 2013ban. Tátrai Miklós elmondta azt is, hogy a szabályozás rendben volt: ezek a cégek kockázatos üzletet nem köthettek volna és az is rögzített, hogy miről dönthetnek a tulajdonos hozzájárulása nélkül. Megszegett szabályok Ezeket a szabályokat az érintett erdőgazdaságok nagy valószínűséggel megszegték. A Bakonyerdő Zrt.-n kívül ebbe a körbe tartozik a Kisalföld és Kiskunsági Erdőgazdaság is. Az új vezérigazgató kinevezéséről szóló szerdai közleményben az MNV ismerteti: a Kisalföld
9
Erdőgazdasági Zrt. közel 35 ezer hektár erdőt kezel az ország észak-nyugati területén. Gazdálkodik a Duna szigetközi szakaszán, a Kisalföld folyókkal átszőtt vidékén, a nemzeti parknak is nevet adó hansági erdőkben, valamint a világörökség részét képező pannonhalmi tájon. Az új vezérigazgató Orbán Tibor a Szent István Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karán környezetgazdálkodási és vadgazdálkodási szakirányban szerzett agrármérnöki diplomát 2002-ben, majd ezt követően a Nyugat-Magyarországi Egyetem Sopron Közgazdaságtudományi Karán vállalatgazdálkodási szakán mérnök-közgazdászként végzett 2005-ben. A 41 éves új vezérigazgató szakmai tapasztalatait a Bakonyerdő Zrt-nél, valamint a Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt-nél szerezte. Budapest, 2009. 06. 04. ___________________________________________________________________________
Indul a bankgarancia az élelmiszer-feldolgozóknak Közzétette honlapján a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) az élelmiszer-feldolgozók számára kidolgozott, 30 milliárd forint keretösszegű bankgarancia programot, amely a válság miatt nehéz helyzetbe került, de egyébként életképes vállalkozásainak éven túli lejáratú forgóeszközhitelhez jutását segíti. Az MFB a bankgarancia nyújtásával megkönnyíti a hús- és baromfihús, burgonya, egyéb gyümölcs és zöldség feldolgozását, valamint tartósítását, továbbá a tejtermékek, a malomipari termékek, a kenyér és friss pékáru gyártását, továbbá a szőlőbor termelését végző vállalkozások hitelhez jutását, mivel a garanciavállalás csökkenti a hitelintézetek ügyleti kockázatát. Milyen hiteleknél vehető igénybe? Az állami fejlesztési bank az élelmiszer-feldolgozó társaságok részére folyósított forgóeszközhitel/kölcsön tőkeösszegének 80 százalékára nyújt garanciát. A bankgarancia olyan új, vagy már meglévő forgóeszközhitelek esetén vehető igénybe, amelyeknek a futamideje legalább 1 év + 1 nap, és legfeljebb 5 év; folyószámlahitel, vagy rulírozó forgóeszközhitel esetében a garancia nem alkalmazható. A bankgarancia mértéke minimum 200 millió forint, felső értékhatára legfeljebb 2 milliárd forint. Ennek is ára van A bankgaranciáért évenként díjat kell fizetni, amelynek mértéke a biztosítékok és az ügyfél minősítése alapján meghatározott kockázati osztályok függvényében 0,5-6,3 százalék lehet. A bank az előre fizetendő piaci díj mértékét a program veszteségi rátája alapján évente felülvizsgálja. A garanciát igénylő vállalkozásoknak az MFB részére az igényelt összeg 0,2 százalékát kitevő, egyszeri bírálati díjat kell fizetniük. Szerződni jövő év végéig lehet A garanciakérelmeket az MFB hitelezési igazgatóságára kell benyújtani, ennek elbírálását követően kerül sor a bankgarancia megbízási szerződés megkötésére, amelynek alapján az MFB bankgarancia nyilatkozatot bocsát ki a forgóeszközhitelt/kölcsönt nyújtó hitelintézet
10
javára. Ez csak egyszer, egy összegben, és csak abban az esetben váltható be, ha a hitel/kölcsönszerződést a fizetési kötelezettség legalább 30 napos elmulasztása miatt felmondták, vagy a vállalkozás ellen jogerősen felszámolási eljárás indult. A bankgarancia szerződés megkötésére 2011. december 31-ig lesz lehetőség. Készfizető kezesség A magyar állam az MFB javára a bank által vállalt bankgarancia összegének 90 százalékára készfizető kezességet nyújt, amely ezért cserébe a garanciavállalás futamidejének függvényében, az egyes évekre szólóan 0,3 százaléktól 2 százalékig terjedő, növekvő mértékű kezességvállalási díjat fizet. Amennyiben az MFB a kezességet beváltja, a bankgarancián alapuló tartozás a vállalkozással szemben adók módjára behajthatóvá válik, amiről az APEH gondoskodik. Az Élelmiszeripari Bankgarancia Program részleteiről az érdeklődők az MFB honlapján (www.mfb.hu) tájékozódhatnak, ahonnan az igényléshez szükséges nyomtatványok és kitöltési útmutatók is letölthetők. Budapest, 2009. 06. 04. ___________________________________________________________________________
Kevésbé sújtja az agráriumot a válság A magyar agráriumot a gazdasági válság a többi ágazatnál kevésbé sújtja - jelentette ki Nyújtó Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai főosztályának vezetője. A válság hatására az idén az agrárszektor teljesítményének értéke 7 százalékkal esik vissza, míg más ágazatokban a csökkenés általában kétszámjegyű. A magyar mezőgazdaság részesedése a bruttó hazai össztermékből, a GDP-ből tavaly 4 százalék körül alakult, míg a teljes agrárszektoré 13-15 százalékra tehető. A magyar agrár- és élelmiszerexport tavaly 14,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest és elérte az 5,7 milliárd eurót. Tavaly a magyar mezőgazdaságnak biztosított 430 milliárd forint összegű támogatásból csaknem 400 milliárd forintot használtak fel. A nemzeti önrész 313 milliárd forintra rúgott. Nő a támogatottság Idén az agrárszektor támogatottsága valamelyest emelkedik és eléri a 437 milliárd forintot mondta a főosztályvezető. Ebből az uniós támogatás mértéke 230 milliárd forintot tesz ki, míg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásaiból felhasználható összeg 200 milliárd forint körüli lesz. Múlt évben az agrárszektor nyeresége 73-75 milliárd forint körül alakult, míg az előző évben ez 71 milliárd forintot tett ki, az ágazat kibocsátásának volumennövekedése pedig 2008-ban 30 százalékkal haladta meg az előző évit. Agrárkormányzati intézkedések Annak érdekében, hogy az ágazat finanszírozhatósága fennmaradjon, az agrárkormányzat több intézkedést is tett, például számos forgóeszköz-hitel lehetőséget teremtett az agrárvállalkozók számára. Nyújtó Ferenc példaként említette a gabona-, illetve a TÉSZ forgóeszköz-hiteleket. Jelezte ugyanakkor, hogy Magyarországon a termőföld-jelzálog még nem elterjedt, pedig a mezőgazdaság finanszírozásában ez az agrárhitelkeret 50 százalékát adja a fejlett nyugati országokban. Magyarországon ez most még csak 1-2 százalékra tehető, a szakértői becslések alapján 1.500 milliárd forintot elérő termőföld-érték mellett. A
11
főosztályvezető emlékeztetett arra is, hogy a napokban indul el az élelmiszer-bankgarancia program, amelynek keretében összesen 30 milliárd forint bankgaranciát igényelhetnek az élelmiszeripari cégek termelésük finanszírozhatóságának fenntartatására. Új Magyarország agrárforgóeszköz hitel Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgató-helyettese megerősítette: a bank érdekelt abban, hogy a mezőgazdasági termelők, illetve az élelmiszer-feldolgozók rövid, közép- és hosszú távú hitelekhez juthassanak tevékenységük finanszírozásához. Megemlítette: az Új Magyarország agrárforgóeszköz hitelkeretében 14 milliárd forintot bocsátott az ügyfelek rendelkezésére az MFB, amiből 13,2 milliárd forintot ki is helyeztek. A gabona forgóeszköz-hitel értéke 15 milliárd forint volt, amiből 7,5 milliárd forintot hagytak jóvá a pénzintézetek. TÉSZ forgóeszköz-hitel A TÉSZ forgóeszköz-hitel esetében 5 milliárd forint volt a felhasználható keret, amelyből eddig 1,1 milliárd forintot vettek igénybe. Az MFB vezérigazgató-helyettese külön is beszélt az élelmiszeripari bankgarancia programról, amelyet ő is úgy minősített, hogy jelentős segítséget nyújthat a likviditási gondokkal küszködő élelmiszeripari cégeknek. Megerősítette: 30 milliárd forint bankgarancia áll a cégek rendelkezésére, amely 37,5 milliárd forint kölcsön felvételét teszi számukra lehetővé. Budapest, 2009. 06. 08. ___________________________________________________________________________
Minősített elismerés a termelői csoportoknak Az öt éven át támogatásban részesült mezőgazdasági termelői csoport kérheti, hogy minősített elismerést kapjon, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter erről szóló rendelete a Magyar Közlönyben jelent meg. Az elismerés birtokában a mezőgazdasági termelői csoport többlet alanyi jogon járó támogatáshoz juthat, ami nagyban növelheti finanszírozásának biztonságát - mondta Dékány András, a szaktárca szóvivője. Az elismerésnek a rendelet szerint három feltétele van, de a csoportnak ebből elég egyet teljesítenie. Az első a csoport egyesülése más csoporttal, ilyenkor a taglétszámnak legalább 15 fővel kell bővülnie. A második feltétel a taglétszám bővülése - egyesülés nélkül. A baromfi, nyúl, sertés, szőlő-bor és a rizs ágazatban a bővülésnek el kell érnie a 10 százalékot, a többi ágazatban a 20 százalékot, a 150 főnél nagyobb csoportokban pedig a 15 százalékot. A harmadik feltétel az értékesítési mennyiség növelése, legalább 10 százalékkal. A minősített elismerés iránti kérelmet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba kell benyújtani, papír alapon és elektronikusan is. A miniszter szakértőkből álló bizottságot hoz létre a javaslattételre, de a döntés a miniszter jogköre, aki arról a tárca honlapján ad tájékoztatást. Budapest, 2009. 06. 08. ___________________________________________________________________________
12
A klímaváltozás nyertese is lehet a mezőgazdaság Annak ellenére, hogy a klímaváltozás miatt jelentősen csökkenhet egyes növények terméshozama, a megújuló energiaforrások iránti növekvő igény révén akár a klímaváltozás nyertese is lehet a mezőgazdaság - mondta Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára egy konferencián. A "Megújuló energiára kiírt pályázatok állami támogatása és finanszírozása" című konferencián a szakállamtitkár kiemelte: a megújuló energiaforrásokat tekintve a bio-üzemanyagok, a biogáz és a szilárd biomassza területén várható a legnagyobb fejlődés az ágazatban a következő években. Véleménye szerint a legnagyobb problémát a megújuló energia előállítása kapcsán a gazdasági válság miatti bizonytalanság jelenti, aminek kezeléséhez több hitelre és egységes banki bioenergia-koncepcióra volna szükség. Sirman Ferenc emlékeztetett: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül 1.300 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre 2007 és 2013 között, amelyből a megújuló energia előállításának fejlesztését is finanszírozzák majd. Rámutatott: a megújuló energiaforrások közül a bio-üzemanyag esetében jelentős exportlehetőségei lehetnek Magyarországnak, mivel a hazai felhasználás a bioetanol esetében csupán 160-200 kilotonna körül alakulhat évente, míg a termelés 700-800 kilotonnára rúghat. A biodízel esetében a termelés 200-220 kilotonnát tehet ki évente. A biogáz termelése elsősorban a helyi energiaigények csökkentésére és a közintézmények energiaellátására bővülhet és fejlődhet, azonban ezt az energiafajtát akár üzemanyagként elsősorban a tömegközlekedésben - is fel lehet használni. Sirman Ferenc úgy vélte, hogy a szilárd biomassza előállításában a mező- és erdőgazdasági eredetű biomassza hatékony felhasználásán kívül, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek kihasználása is fontos szerepet játszhat. Budapest, 2009. 06. 08. ___________________________________________________________________________
A versenyhivatal 76,6 millió forintra bírságolta a pékeket Összesen 76,6 millió forint bírságot kell megfizetni kartellezés miatt tizenhat sütőipari vállalkozásnak és a Magyar Pékszövetségnek - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A GVH az érdekképviseletet 5 millió forintra büntette, az eljárás alá volt 23 vállalkozásból 16 kapott versenybírságot. A hivatal szerint ugyanis összehangolták a 2006 augusztusi és a 2007 februári áremeléseket. A versenyhivatal az áremeléseket vizsgálva megállapította, hogy a Magyar Pékszövetség 2005 novemberében a honlapján, és a 2006 márciusában tartott regionális ülésein áremelésre hívta fel tagjait, és felszólította az ott jelenlévőket, hogy "kommunikáljanak" egymással. A GVH szerint a szövetség megnyilvánulásainak egyetlen célja volt: a sütőipari termékek árának emelése, és elősegítette az egyébként egymással versengő vállalkozások piaci magatartásának koordinálását. Ennek eredményeként egyes sütőipari vállalkozások körében gyakorlattá vált a rendszeres információcsere. Azzal, hogy a cégek bizalmas, üzleti titoknak minősülő információkat osztottak meg egymással, összehangolták piaci magatartásukat, amelyet a versenytörvény tilt.
13
A láncok és a piac A versenyhivatal emlékeztetett arra, hogy a magyar sütőiparban körülbelül 1300 vállalkozás tevékenykedik. Ezen kívül több kereskedelmi lánc - Tesco, Metro, Cora, Auchan - is rendelkezik saját pékséggel. A láncok a piac 15-16 százalékát birtokolják. A sütőipari termékek 55-60 százalékát kereskedelmi láncokban, 15-25 százalékát önálló kiskereskedelmi boltokban, 12-15 százalékát szaküzletben, 8-10 százalékát közintézményeknek értékesítik. A sütőipari áremeléseket nagyban befolyásolja, hogy sikerül-e azokat a kereskedelmi láncokkal elfogadtatni. Lényeges a sütőipari vállalkozások szempontjából, hogy több beszállító is áremelést jelentsen be; volt rá ugyanis példa, hogy egy kereskedelmi lánc azzal utasított el áremelést, hogy kevés beszállítója jelezte áremelési szándékát, ugyanakkor egyetlen kereskedő sem szeretne elsőként árat emelni. Akiknek még fizetniük kell A Pékszövetség ötmillió bírsága mellett a következő vállalkozásoknak kell büntetést fizetniük (zárójelben az összeg millió forintban): ALBA-KENYÉR Sütőipari Zrt. (3,6), BÁCSKA Sütő- és Édesipari Kft. (1,8), Ceres Sütőipari Zrt. (7,2), Delta Pékség Sütőipari és Kereskedelmi Kft. (3,6), Európa-Pék Export, Import Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2,0), Ferrosüt Sütő- és Édesipari Kft. (8,0), Jász-Sütőház Kft. (4,0), Karamell-Ingatlan Ingatlanüzemeltető Zrt. (2,0), Kurdi Family Pék Kft. (2,0), Lővér Sütő Zrt. (3,6), Pannon Sütőipari Zrt. (7,2), Szolnoki Sütőipari Zrt. (10), Tatabányai Sütőipari Kft. (3,6), Univer Coop Zrt. (4,0), Zalaco Zrt. (8,0), Zsemle '93 Kft. (1,0). A GVH közölte, hogy a szintén eljárás alá vont Pan Hungary Kft., Anker Hungária Sütőipari és Kereskedelmi Kft., Baranyasüt Baranya Megyei Sütőipari Zrt., Kanizsa Pékség Zrt., Norpan Kft., valamint Pécsi Sütőipari Zrt. esetében a hivatal nem állapított meg törvénysértést. A Karamell Kft. esetében tévesen indított vizsgálat miatt megszüntették az eljárást. Budapest, 2009. 06. 08. ___________________________________________________________________________
Kihirdették az aszály miatt a vis maior helyzetet Magyarország teljes területére vis maiornak nyilvánítja a 2009. évi aszályt a földművelésügyi miniszter, így a gazdák a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál igényelhetik az aszálykár enyhítését - közölte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). Az igényeket 2009. október 20-ig lehet beadni a hivatalokhoz olvasható a közleményben, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy a közzététel önmagában nem jelenthet jogalapot a magánjogi szerződések vis maiorra hivatkozással történő egyoldalú megszüntetésére, vagy felbontására. Ötmilliárd áll rendelkezésre Az FVM szóvivője korábban azt közölte, hogy a tárca számításai szerint a kárenyhítésre mintegy 5 milliárd forint áll rendelkezésre, de csak azok kaphatják, akik 2009. május 15-ig bejelentkeztek a kárenyhítési rendszerbe. Az új nemzeti agrárkár-enyhítési törvény 2009. február 3-án lépett hatályba. A jogszabály csak a termőföldet - szántóföldet, szóló- és gyümölcsültetvényt - művelő mezőgazdasági termelőkre vonatkozik. A gazdálkodó szervezeteknek és az egyéni vállalkozóknak a használatukban lévő termőföld alapján
14
kötelezően részt kell venniük a kárenyhítési rendszerben, míg az őstermelők önként vállalhatják a részvételt. Fizetni kell a hozzájárulást A rendszerben résztvevőknek hozzájárulást kell fizetniük, amihez a mindenkori központi költségvetés legalább akkora összeggel járul hozzá, mint a résztvevők befizetése. A szántóföldi növénytermesztés esetén hektáronként 800 forintot, szőlő- és gyümölcsös ültetvények után pedig hektáronként 2.000 forintot kell fizetni. A kárenyhítő juttatásra az jogosult, akinek a gazdálkodás hozamérték-csökkenése az általa használt összes termőfölddel összefüggő gazdálkodást figyelembe véve meghaladja a 30 százalékot. Az európai uniós szabályokkal összhangban a károsult a kiszámított hozamérték-csökkenés 80 százalékát kaphatja meg kárenyhítésként, vagyis 20 százalékot mindenképpen neki kell viselnie. A károk kifizetését az Európai Bizottság jóváhagyása után lehet megkezdeni, de a magyar törvény lehetővé teszi előleg fizetését. Ez utóbbi kifizetésről az agrártárca vezetője dönt. Budapest, 2009. 06. 08. ___________________________________________________________________________
Mégsem változik az uniós rozészabályozás Nem változik az Európai Unió rozé készítésére vonatkozó szabályozása - jelentette be Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezőgazdasági felelőse. Az elmúlt hetekben az uniós tagországok bortermelő-szövetségei arra kérték az uniós végrehajtó testületet, hogy ne változtasson azon a jelenlegi szabályozáson, amely tiltja a vörös és a fehér borok keverését rozébor nyeréséhez. Fischer Boel leszögezte, hogy a termelők aggályaira figyelni kell, és az elmúlt hetek egyeztetései során világossá vált, hogy többségük úgy látja, a hagyományos rozé hírnevének súlyosan árthat a tilalom felszámolása. A most kifogásolt új rozékészítési előírásokra a bizottság tavasszal tett javaslatot. A tavaly eldöntött uniós borreform végrehajtási rendeletben azonban már a jelenlegi status quo megtartását fogják megszavazni a tagországok - derül ki Fischer Boel közleményéből. Brüsszel, 2009. 06. 09. ___________________________________________________________________________
Agrárcégek 60 milliárdos garanciát kaptak tavaly Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2008-ban 2.510 esetben vállalt kezességet, több mint 60 milliárd forint szerződés szerinti összegben - mondta Ulrich Anikó, az alapítvány ügyvezető igazgatója a szervezet kuratóriumi ülésén. Az ügyvezető kiemelte: a 60,8 milliárd forintos garantált hitelre az alapítvány 36,8 milliárd forint értékben vállalt kötelezettséget. Az idei év júniusáig több mint 900 kezességi igényt bírált el kedvező eredménnyel a szervezet, ami időarányosan még nem mutatott drasztikus csökkenést a tavalyi évhez képest. Egyre több a kisösszegű hitel A kezességállomány ágazati megoszlását tekintve 2008-ban és 2009-ben is a növénytermesztés, az állattenyésztés, és az erdőgazdálkodás dominált, a szerződések
15
darabszámának 70 százalékát, míg értékének 50 százalékát tették ki. Hozzátette: a banki hitelezési gyakorlattal párhuzamosan a kezességvállalás terén is megfigyelhető, hogy egyre nagyobb arányt tesznek ki a kis összegű hitelügyletek. 2008-ban az alapítványi kezességek 58 százaléka esett 1-10 millió forint közötti kategóriába, míg idén az első öt hónapban már a kezességek 67 százaléka került ki a legalacsonyabb értékű sávból. Beváltott kezesség tavaly 1 milliárd A kezesség-beváltások összege 2004 óta évről-évre nőtt 2007-ig, amikor időlegesen megállt, tavaly azonban a pénzügyi és gazdasági válság hatására ismét ugrásszerű növekedést mutatott. Tavaly mintegy egymilliárd forint összegű kezességet váltottak be, ami mögött 80 hitelügylet állt - mutatott rá Ulrich Anikó. Az ügyvezető úgy vélte az idei év adatait vizsgálva elképzelhető, hogy 2009 közepére a beváltott összegek el fogják érni a tavalyi egész éves szintet. 25 ezer kezességi levél KKV-nak Németh Zoltán, az alapítvány kuratóriumának elnöke az ülésen kiemelte: az AgrárVállalkozási Hitelgarancia Alapítvány működésének elmúlt 18 évében több mint 25 ezer darab kezességi levelet adott ki kis- és középvállalkozóknak, amivel több mint 440 milliárd forint hitel igénybevételét segítette. Budapest, 2009. 06.10. ___________________________________________________________________________
A baromfiágazat mérsékelt növekedésre számít az idén A baromfiágazat a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére is a felvásárlás mérsékelt, mintegy 6,5 százalékos növekedésére számít az idén - mondta Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) eddigi, illetve a közgyűlésen újonnan megválasztott elnöke a szervezet küldöttgyűlésén. Az elnök közölte: a tavalyi 436 ezer tonna után az idén várhatóan 464 ezer tonna élő állatot vásárolnak fel feldolgozásra. A szakember annak ellenére bizakodó, hogy a gazdasági körülmények nem kedveznek az ágazatnak, hiszen magasak a takarmányárak, és várhatóan ezek az idén sem csökkennek majd az aszály miatt. A tanács tagjai ugyanakkor úgy vélik, hogy a piaci kereslet alátámasztja majd várakozásaikat. Bárány László szerint csupán a lúdtenyésztésben lehetnek esetleg előre nem látható gondok. Csirkéből 232 ezer tonna Bárány László elmondta: tavaly csirkéből összesen mintegy 232 ezer tonnát vásároltak fel a feldolgozók, míg az idén várhatóan ez 241 ezer tonna lesz. Pulykából az idén előreláthatólag mintegy 2000 tonnával kevesebb lesz a felvásárlás, ami tavaly 122 ezer tonnát tett ki. Libából 32 ezer tonnát vettek a feldolgozók 2008-ban, az idén várhatóan ez 38 ezer tonna lesz. Kacsából a felvásárlás a múlt évben 47 ezer tonnát tett ki, az idén várhatóan 63 ezer tonnára emelkedik. A BTT elnöke szerint az áfa növelése rendkívül nehéz helyzetbe hozza a belföldi eladókat, mivel szerinte az 5 százalékos emelés mintegy 3-4 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményezhet. Emellett Bárány László úgy vélte, hogy a gazdasági körülmények nehezülése miatt a legális feldolgozás egy része a szürke-, illetve a feketegazdaságban keres majd magának helyet. Az elnök ugyanakkor optimista is volt, mivel úgy gondolja, hogy az ágazat a
16
nehéz körülmények ellenére is ebben talpon marad, ugyanúgy, mint tette azt tavaly és tavalyelőtt is. Az agrárkormányzat mindent megtesz Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jelezte, hogy az agrárkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy az állattenyésztés a jelentős gondok ellenére is megfelelő hasznot hozzon azoknak, akik az ágazatba fektettek, és ebből akarnak megélni. Erre példaként hozta fel, hogy az állattenyésztés fejlesztésének támogatására eddig 225 milliárd forint összegű támogatási kérelmet hagytak jóvá, ami mintegy 400 milliárd forintos beruházási érték megvalósulását jelentheti az ágazatban. Külön a baromfiágazatról szólva közölte, hogy az állatjóléti, illetve állategészségügyi költségek támogatását az agrárkormányzatnak sikerült egyedüliként az unióban jóvá hagyatnia, notifikáltatnia az EU illetékeseivel. Emellett kiállt az élelmiszer etikai kódexben lefektetett elvek alkalmazása mellett is, bár ennek létjogosultságát Bárány László megkérdőjelezte, és az volt a véleménye, hogy ezt az ügyet törvénnyel kellene szabályozni. Miniszteri kritika a GVH-nak Gráf úgy vélekedett, hogy az etikai kódex jobban szolgálja a termelők érdekeit, mint a törvény, mivel az önként vállalt magatartásformák betartása nagyobb lehetőséget ad több magyar áru eladói polcra kerülésére, mint a törvényi szabályozás. Kritikával illette ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatalt, mondván, hogy az etikai kódexben lefektetett elvek nem tartoznak a hatáskörébe, mivel azokat az egyezségben résztvevők önként vállalták, és ezek az elvek nem sértenek versenyjogot. Budapest, 2009. 06.10. ___________________________________________________________________________
Dunai uniós stratégiát akar az Európai Bizottság A Duna-medence régiójának átfogó, európai uniós irányítású fejlesztési stratégiáját ösztönzi az Európai Bizottság. Danuta Hübner regionális fejlesztési biztos ismertette azt az ambiciózus javaslatot, amely a Balti-tenger körzetére vonatkozik, és reményét fejezte ki, hogy a Földközitenger térségére vagy a Duna-medencére is készülhet hasonló koncepció. Ez a fajta stratégia a közös munka új útját nyitja meg az unióban - fogalmazott Hübner. A stratégiában nem szerepelnek új jogszabályok vagy intézmények, inkább a régiók és tagállamok kormányainak és lakosságának elhatározására építve készülne válasz a közös kihívásokra. Ami a balti-tengeri stratégiát illeti, Hübner megállapította, hogy öt évvel a bővítés után a régió olyan halasztást nem tűrő kihívásokkal néz szembe, mint a tenger romló állapota, a hiányos közlekedési hálózat, a kereskedelmi akadályok és az energiaellátás problémái. A problémákat ráadásul felerősíti a hatékony koordináció hiánya. A bizottság emiatt átfogó cselekvési tervet javasolt. Hübner úgy vélte, "az EU számára adottak a feltételek mindazon a munka koordinálására, amit a rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználásával el kell végezni a Balti-tenger megmentésére, hogy élénkítsük a kereskedelmet és javítsuk a régió minden lakójának életminőségét". A Balti-tenger körül nyolc EU-tagállam és Oroszország helyezkedik el. A régió 2007 és 2013 között több mint 50 milliárd euró
17
beruházási támogatásban részesül az uniós térségek fejlettségi szintjének közelítését célzó, úgynevezett kohéziós politika keretében. Brüsszel, 2009. 06.11. ___________________________________________________________________________
Jó minőségű, aszálytűrő búzák Martonvásárról A Pannon Búzaprogram keretében létrehozott prémium csoport fajtái a magas fehérjetartalom mellett már kiváló fehérjeminőséggel is párosulnak, s exportcélokra is alkalmasak - mondta Bedő Zoltán, az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója. A búzanemesítők aktuális feladata a fehérjetartalom növelése mellett a fehérjeminőség javítása, s a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, aszálytűrő búzafajták előállítása - tette hozzá. A prémium csoportba tartozik a kutatóintézet egyik új fajtája, az MV Toldi, amely kimagasló sikértartalma és sikérminősége, valamint bő termőképessége, aszálytűrése miatt érdemes a termesztők figyelmére. A másik új fajtát, az MV Bodrit ugyancsak a Pannon Búza program keretében nemesítették ki. A program standard, jó minőségű fajtája, amely megfelelő agrotechnika alkalmazása esetén rekordtermésre képes. Mindkét búza-újdonságot a szántóföldi bemutatón is megtekintette a szakmai napon résztvevő mintegy négyszáz agrárszakember. A gabonafajtákkal kapcsolatos egyik legfontosabb gazdasági igény a szárazságtűrő képesség, hiszen az utolsó évtizedben már a harmadik aszályos esztendőt élik meg a búzatermesztők. A martonvásári nemesítők tájékoztatása szerint a terméseredmények azt igazolják, hogy a korai érésű, szálkás típusú búzafajták ellenállóbbak az aszály kedvezőtlen hatásaival szemben. Jobb a szárazságtűrő képességük, s nagyobb ezerszemtömeggel arathatók le. A hazai búza-vetésterület mintegy felén termesztenek martonvásári búzákat, de 10 külföldi országban is állami elismerést kaptak, egy MV-búza például még a búza nagyhatalomnak számító Kanadában is bekerült a fajtaszortimentbe. Budapest, 2009. 06.11. ___________________________________________________________________________
A TakarékPont a második legnagyobb bankhálózat A TakarékPont egy év alatt a második legnagyobb bankhálózattá vált, s palettáján az egységes lakossági termékek mellett a második félévben már közös vállalati termékek is lesznek közölte a TakarékBank. A TakarékPonthoz csatlakozott takarékszövetkezeti és bankfiókok száma a hitelintézet sajtóközleménye szerint az együttműködés fennállásának egy éve alatt 143-ról 249-re bővült. Ezzel a második legkiterjedtebb magyarországi bankhálózattá vált. Az együttműködésben részt vevő 14 takarékszövetkezet és bank a teljes takarékszövetkezeti szektor mérlegfőösszegének mintegy negyedét képviseli. Együttműködés egységes termékekkel Az együttműködő takarékok az ország minden pontján egységes lakossági termékeket kínálnak azonos márkanév és logó alatt. A közös informatikai rendszer fejlesztésének eredményeképpen a csatlakozott fiókok júliusban képesekké válnak egymás ügyfeleinek készpénzforgalmi kiszolgálására, és kínálatuk hamarosan elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált vállalati termékekkel bővül.
18
Sok hitelintézet lát benne fantáziát "A pénzügyi válság, illetve a csatlakozáshoz szükséges kezdeti beruházási igény ellenére sok hitelintézet lát fantáziát a TakarékPontban, amely a tervek szerint a következő évben már az ország közel 350 pontján lesz jelen. Középtávú célunk, hogy néhány éven belül - a takarékszövetkezeti szektorban működő mintegy 1.600 fiók minél nagyobb arányú bevonásával - az ország legnagyobb bankfiókhálózatát hozzuk létre" - idézi a közlemény Egerszegi Ádámot, a TakarékBank takarékszövetkezeti üzletágának igazgatóját. Egy kis háttér A TakarékBankot 1989-ben takarékszövetkezetek alapították, részvényeinek közel 63 százalékát most is a szövetkezeti szektor tagjai birtokolják. A társaság kisebbségi tulajdonosa 37 százalékkal a frankfurti központú DZ Bank AG. A TakarékBank mérlegfőösszege 2008ben 366 milliárd forint volt, betétállománya 273 milliárd, hitelállománya 168 milliárd forintot tett ki, adózás utáni eredménye pedig elérte a 810 millió forintot. Mik is a célok? A TakarékBank elsődleges feladata a takarékszövetkezeti integrációhoz tartozó hitelintézetek egységes piaci fellépésének elősegítése, versenypozíciójuk megőrzése, illetve termék és szolgáltatás palettájuk szélesítése. A TakarékPontot tavaly májusban, a piaci jelenlét erősítése érdekében hozta létre és koordinálja a bank. Budapest, 2009. 06.11. ___________________________________________________________________________
Új megoldások az EU-forrásokra a válságkezelésben Magyarország további, új megoldásokat keres, hogy az uniós forrásokat még inkább a gazdasági válság kezelésére tudja felhasználni. Erről Bajnai Gordon miniszterelnök (képünkön balra) beszélt, miután Budapesten tárgyalt Danuta Hübnerrel, az EU regionális politikáért felelős biztosával. A miniszterelnök aláhúzta: ennek érdekében hirdették meg azt a programot, amelynek keretében 636 projekt indult, összesen 1.800 milliárd forint összegben az építőipar lehetőségeinek bővítésére, a beruházások fejlesztésére, ebből már mintegy 350 projekt esetében megkötötték a szerződést. Danuta Hübner elmondta: regionális biztosként ellátogat majd Szegedre és Pécsre, a Dél-Alföldre és Dél-Dunántúlra is, hogy megismerkedjen az ottani regionális fejlesztési elképzelésekkel. Kiemelte: Magyarország az európai uniós források felhasználása alapján a kedvezményezett tagállamok között a 6. helyen áll. "Magyarország nagyon ambiciózus programot valósított meg " Magyarország nagyon ambiciózus programot valósított meg a 2004-2006-os költségvetési időszakban, annak forrásait teljesen felhasználta, most arról is tárgyalt a magyar kormányfővel, hogyan lehetne felgyorsítani a 2007-2013-ra a Magyarországnak szánt uniós keret felhasználását - mondta a biztos. Bajnai Gordon kiemelte: Magyarország olyan új, innovatív megoldásokkal állt elő az uniós források felhasználása terén, amit más tagállamok is követnek az integrációban. Ezek közé sorolta a kormány azon programjait, amelyek az uniós forrásokat a válságkezelés szolgálatába állítják. Mint mondta, ezért kérte Magyarország
19
az EU Bizottságától, hogy módosíthassa a már korábban elkészült, összeállított programokat a válságkezelésben való felhasználás érdekében. Több forrás a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére "A módosítások jóváhagyása már folyamatban van, ezek a változtatások lehetővé teszik azt is, hogy több forrást juttasson a kormány a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére" - húzta alá a kormányfő. Bajnai Gordon emlékeztetett arra, hogy már életbe lépett, "zajlik" a kormány hátrányos kistérségek felzárkóztatását szolgáló programja is, ami szintén újszerű megoldásokat mutat az uniót tekintve. Magyarország azon az úton halad, amely már nemcsak rövid, de hosszú távon is előrevetíti az ország gazdasági fejlődését, az uniós források jobb felhasználása révén - mondta a kormányfő. Kiemelte: Magyarország hálás az Európai Uniónak azért a rugalmas megközelítésért, amit az ország iránt tanúsít az uniós források felhasználásának felgyorsítása esetében. Önálló regionális programok ebben a költségvetési időszakban Danuta Hübner kifejtette: Magyarország úgy döntött, hogy önálló regionális programokat indít ebben a költségvetési időszakban, ezeknek az összeállítása jó ütemben halad. "Örömmel nyugtázta azt is az Európai Bizottság, hogy Magyarország azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyeknél az uniós források iránti lehívási igény az egyik legmagasabbak" - emelte ki az uniós biztos. Danuta Hübner rámutatott: a magyar miniszterelnökkel folytatott mostani tárgyalásán arról is szó volt, hogyan lehetne további 500 millió eurót átcsoportosítani a kis- és közepes cégek támogatására, hiszen a kis- és közepes vállalkozások jelentős szerepet játszanak a munkahelyek bővítésében, a foglalkoztatás biztosításában. Budapest, 2009. 06.12. ___________________________________________________________________________
Több pénzt kér agrár-kárenyhítésre az FVM Módosítani kell a nemzeti agrár-kárenyhítésről szóló törvényt, annak érdekében, hogy az elmúlt napokban jégkárt szenvedett termelők is részesülhessenek kárenyhítésben. Ebben legalább nagy az egyetértés mostanában e honban, meg abban is, hogy több pénz kellene minderre. Akik egyetértenek ebben, a következők: Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára, valamint az agrár-érdekképviseletek és szakmai szervezetek (a Magyar Agrárkamara, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, továbbá a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) megbízottai. Ők erről egyeztettek is – tájékoztatott az FVM sajtóirodája. Miben értenek még egyet? Az érintettek egyetértettek abban is, hogy a javasolt módosítás értelmében a gazdálkodók a fagy, az aszály és a belvíz okozta károk mellett jogosulttá válhatnának a jégeső miatti kárenyhítésre is. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy kezdeményezik: a szükséges törvénymódosítást az Országgyűlés eltérve a házszabálytól sürgősséggel tárgyalja. Nagy az összhang Az érintettek szükségesnek tartják felhívni a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy a kárenyhítésre vonatkozó jogszabályok értelmében a káreseményt - jégeső okozta kárt - annak
20
bekövetkezésétől számított 10 napon belül be kell jelenteni. A falugazdász hálózat káresemény bejelentéséhez szükséges segítséget megadja a gazdálkodóknak - húzzák alá szaktárcánál. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezi kormánynál, hogy az elmúlt időszak rendkívüli időjárása miatti károk - aszály, jégeső enyhítésére többlet költségvetési forrást biztosítson - áll a közleményben.
a a a -
Budapest, 2009. 06. 13. ___________________________________________________________________________
Csaknem 20 százalék mínusz az agrárárakban A mezőgazdasági termelői árak áprilisban 19,9 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A közlemény szerint a növényi termékek árszínvonala 27,1, az élő állatok és állati termékeké 2,0 százalékkal esett vissza. Az agrártermékek termelőiár-szintje 2009 január-áprilisában 27,8 százalékkal mérséklődött, ami a növényi termékek árszínvonalának 37,4, valamint az élő állatok és állati termékek árainak 4,1 százalékos csökkenéséből adódik. A mezőgazdasági termelői árak márciusban 26,8 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. A gabonák termelői ára 40,7 százalékkal csökkent 2009 áprilisában a gabonafélék termelői ára a 2008 áprilisihoz viszonyítva nagymértékben, 40,7 százalékkal esett vissza, ez részben a 2008 hasonló időszakában tapasztalt magas bázis következménye. Az idén január-áprilisban a gabonafélék termelői átlagára 48,7 százalékkal csökkent az előző év január-áprilisihoz képest, ugyanebben az időszakban az ipari növények ára 15 százalékkal lett kisebb. Az olajnövények termelői ára áprilisban 0,5 százalékkal mérséklődött az előző év áprilisához viszonyítva, míg a burgonya termelői ára 2008 negyedik hónapjához képest 10,8 százalékkal nőtt. A paradicsom és paprika 36,7 százalékkal ért többet A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a zöldségfélék termelői ára 2009 áprilisában az előző év azonos hónapjához képest 0,8 százalékkal nőtt. Ebben az időszakban a jelentősebb súlyú termékek közül megjelent a prímőr paradicsom és a zöldpaprika, ezeknek a termékeknek az ára 36,7, illetve 7,3 százalékkal növekedett, ugyanakkor ebben a hónapban ezen termékek forgalmának aránya az év egészére vonatkozó súlyukhoz viszonyítva még nem jelentős. A gyümölcsök termelői árának 1,0 százalékos csökkenését lényegében a tavalyi étkezési alma árának alakulása határozza meg, a többi gyümölcsféleség súlya ebben az időszakban elhanyagolható. Drágult a disznó is, majdnem ötödével A vágóállatok termelői árainak 5,0 százalékos növekedése főként a vágósertés árának 18,0, és a vágómarha árának ennél valamivel kisebb, 13,6 százalékos emelkedéséből, illetve a vágóbaromfi árának 8,8 százalékos csökkenéséből adódott. Az állati termékek árainak 16,4 százalékos mérséklődésén belül a 2008 áprilisihoz viszonyítva az étkezési tyúktojás termelői ára 10,6 százalékkal nőtt, közben a tejé 26,1 százalékkal visszaesett. A burgonya ára 2008 első négy hónapjához képest 5,7 százalékkal mérséklődött, a zöldségfélék ára 6,1, a gyümölcsöké pedig 31,4 százalékkal csökkent. A vágóállatok termelői árai 3,7 százalékkal
21
emelkedtek 2008 azonos időszakához képest, míg az állati termékek árai az idei év első négy hónapjában 18,8 százalékkal mérséklődtek, ezen belül a tejé 27,2 százalékkal visszaesett, a tojásé 5,9 százalékkal nőtt. Budapest, 2009. 06. 13. ___________________________________________________________________________
Újabb gazdaságfejlesztési pályázatok jelennek meg Újabb gazdaságfejlesztési pályázatok jelennek meg az európai uniós fejlesztési források felhasználására kedden és szerdán a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP), illetve a Közép-Magyarország Operatív Programban (KMOP) - közölte a MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. A közreműködő szervezet tájékoztatása szerint a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésére a GOP-ban 9,899 milliárd forint, a KMOP-ban 2,583 milliárd forint keret hirdetnek meg. A támogatás célja a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó intermodális és a regionális logisztikai központok fejlesztésével a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruk kiszolgálása magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatásokkal. További cél a logisztikai központok komplex szolgáltatásainak bővítése, minőségének javítása, a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása. A pályázatokat 2009. augusztus 31. és 2010. december 31. között lehet majd beadni. K+F-re 7,5 milliárd A piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására a GOP-ban 7,5 milliárd forintot, Közép-Magyarországon 2,96 milliárd forintot szánnak. A konstrukció révén olyan kutatásfejlesztési projektek kaphatnak támogatást, amelyek a kutatási eredményekre támaszkodva korszerű, magas innovációs értéket képviselő prototípusok létrejöttét eredményezik. A pályázatokat erre a célra a GOP-ban 2009 augusztus 31-étől 2010. január 4-éig, a KMOP-ban 2009. augusztus 31-étől november 2-áig lehet benyújtani. A kutatás-fejlesztési központok fejlesztésére, megerősítésére szóló pályázaton a GOP-ban 1,98 milliárd forint, a KMOP-ban 1,28 milliárd forintot különítettek el erre a célra. A támogatás célja a korábbi programok keretében létesített és eredményes kutató-fejlesztő munkát végző tudásközpontok megerősítése és fejlesztése. A jelentkezéseket 2009. augusztus elseje és 2010. július 5. között lehet beadni. Pályázni augusztus végétől lehet A vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítésére Közép-Magyarországon 1,58 milliárd forint, a többi régióban 5 milliárd forint fordítható. A támogatást kizárólag vállalkozások igényelhetik kutatás-fejlesztési tevékenységük erősítéséhez. A pályázatokat 2009. augusztus 31. és 2010. július 5. között várják. Az innovációs és technológiai parkok támogatására 5 milliárd forint keretet különítettek el a GOP-ban. A támogatást pólusvárosokban működő vállalkozások vehetik igénybe üzleti alapon működő kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltató központok kialakításához. Pályázni 2009. augusztus 31-étől 2010 július 5-éig lehet. Budapest, 2009. 06. 15. ___________________________________________________________________________
22
Újjáéledő őstermelői helyi piac Pilisszentivánon Újjáéled az őstermelői helyi piac Pilisszentivánon, ahol több évtizedes kihagyás után június 20-án ismét vásárolhatnak majd az emberek környéken termesztett friss zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket és más élelmiszert. Szilágyi Zsolt, aki a kereskedés régi-új formájának megszervezését segíti nonprofit alapon, arról számolt be, hogy a felmérések szerint mára falvak, városok százaiban támadt fel az igény az ilyen-olyan okok miatt régen megszűnt helyi piac feltámasztására. Csakhogy ehhez a látszólag egyszerű művelethez nem elég a puszta szándék, a szervezés, az engedélyek beszerzése speciális ismereteket követel, ami nélkül a jó szándékú kezdeményezés már több faluban és városban is megfeneklett - tette hozzá. A modell már sikerrel vizsgázott Az őstermelői piac modell a fővárosban, a második kerületi Pesthidegkúton már sikerrel vizsgázott - mondta Szilágyi Zsolt. A helyi önkormányzat támogatásával a Máriaremetei templom melletti téren havi rendszerességgel kétezernél is több vásárló fordul meg, hogy a környékbeli kertekben eddig gyakran leszedetlen gyümölcsöt, a ház körül tartott tyúkok tojását, a zöldséget, tejet, friss húst, akár a konyha egy heti szükségletét is beszerezzék a háziasszonyok. Mivel e piaci formában a kereskedői lánc rövidre van zárva, átlagban 15-20 százalékkal olcsóbb a portéka, mint máshol, így egy szombati bevásárlás a havi kosztpénz egyensúlyban tartásához is lehetőséget teremt - utalt rá a szervező. Hamarosan a szomszédban is lesz Pilisszentivánon a pesthidegkúti példán felbuzdulva indul el a piaci élet. Hamarosan a szomszédos Piliscsabán és Solymáron nyílik ehhez hasonló őstermelői piac. Az ország más részeiből is sokan jelentkeztek, a vásárlóknak a plázák helyett alternatívát kínáló modell átvételére, például Békés és Borsod-Abauj-Zemplén megyéből. A helyi piac egyúttal az őstermelőket is jövedelem kiegészítéshez juttatja, így szerepe lehet a vidék népesség megtartásában is. Az újjáélesztett piacon pedig az emberek nem csupán jó minőségű, szigorúan ellenőrzött, friss hazai áruhoz juthatnak, hanem ezek az árusítóhelyek egyben olyan közösségformáló "kreatív pontok", amelyek az adott település hangulatát is meghatározzák, ez pedig az életminőség egyik fontos tényezője - hangsúlyozta Szilágyi Zsolt. Budapest, 2009. 06. 16. ___________________________________________________________________________
Ománi érdeklődés a magyarországi rizs iránt Ománi befektetők akár 15 ezer hektáron is termeltetnének rizst Magyarországon, ezzel a jelenlegi termésterület ötszörösére nőhet; az ománi befektetők gázzal fizetnének a magyarországi rizsért - mondta Farkas János, a Csárdaszállási Agrár Zrt. igazgatóságának elnöke. Farkas János elmondta: az arab ország biztosítaná azt a tőkét, amellyel ismét művelés alá lehetne vonni az egykori rizsföldeket. A mezőgazdasági szakember szerint azonban ehhez kormányzati segítség is szükséges, hiszen a hazai termelők legfeljebb a harmadát kapják támogatásként, mint nyugat-európai társaik. A hazai rizstermelők egyelőre 3,222 hektárra akkreditálták magukat az unióban, vagyis ekkora területre kaphatnak támogatást. Az utóbbi
23
években azonban általában 2,900 hektáron vetettek rizst, s ebből 550-600 hektárt Csárdaszállás térségében. A hektáronkénti támogatás azonban mindent beszámítva legfeljebb 100 ezer forint, szemben a nyugat-európai 300 ezer forintos gyakorlattal. Farkas János számításai szerint Magyarországon évente 40 ezer tonnát fogyaszt a lakosság, s ebből megközelítőleg 12 ezer tonna a hazai termés, ám ennek egy része külföldre kerül, javító rizsként, éppen a kiváló minősége miatt. "Az ománi szándék megvalósulása nemcsak friss tőkét hozna az ágazatba, csökkentheti Magyarország energiafüggését is" - mondta Farkas. Budapest, 2009. 06. 16. ___________________________________________________________________________
Ellenőrzik a kölcsönös megfeleltetés előírásait E hónap elejétől már ellenőrzik a hatóságok - a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) - a kölcsönös megfeleltetés uniós szabályainak betartását a mezőgazdaságban - közölte a Magyar Agrárkamara. A kölcsönös megfeleltetés elve azt jelenti, hogy gazdálkodók az uniós mezőgazdasági támogatás fejében vállalják, hogy megfelelő minőségű élelmiszerrel látják el a fogyasztókat, és a lehető legkisebb környezeti terheléssel végzik munkájukat a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően, az EU pedig ezt ellentételezi a különféle támogatásokkal. Ez év január 1-jétől valamennyi területalapú támogatás - a SAPS, az agrárkörnyezetgazdás, NATURA 2000, kedvezőtlen adottságú területek támogatása (KAT) -, valamint néhány egyéb, a szőlőültetvény szerkezet átalakítása és átállása, kivágása, továbbá a mezőgazdasági földterület első erdősítése és erdő-környezetvédelmi jogcímek kifizetésnél kötelező előírás a kölcsönös megfeleltetés (KM) szabályrendszerének alkalmazása. Ezeket az előírásokat be kell tartani, ez a feltétele a támogatások kifizetésének. A köztestület közleménye szerint az ellenőrzést végző szakemberek mindenekelőtt a pontosan vezetett Gazdálkodási Naplót, az állatnyilvántartásokat, ki- és bejelentésekre, igazolásokra és más a tevékenységet igazoló dokumentumokra. Ezért a kellemetlenségek és meglepetések elkerülése miatt nem árt felkészülni az átfogó vizsgálatra. A kölcsönös megfeleltetési előírások terén tapasztalt szabálytalanság a támogatás egészének meghatározott százalékban történő csökkentését vonhatja maga után. Ez attól függ, hogy gondatlanul (1-5 százalék), vagy szándékosan (15-100 százalék) esetleg ismételten fordult-e elő az előírásoktól való eltérés. Ezért a Magyar Agrárkamara szerint minden a gazdálkodáshoz szükséges nyomtatványt, igazolást, nyilvántartást át kell tekinteni, annak naprakész voltáról és helyességéről meg kell győződnie a gazdálkodónak, hogy tevékenysége során alapvető hibát nem követett-e el. A kamara gazdálkodói információs szolgálatának tanácsadói a gazdálkodókat ingyenesen tájékoztatják a betartandó előírásokról és az előírások gyakorlati szempontjairól is tartalmazza a közlemény. Budapest, 2009. 06. 16. ___________________________________________________________________________
Romániában nyomul a magyar agrárium Mintegy 1.000 hektár földet bérel Romániában a Dombegyházi Agrár Zrt., a társaság alapvetően kalászos gabonát, kukoricát termeszt a hozzávetőleg 30 aranykoronás minőségű romániai földeken - közölte a nagyüzem vezetője. Isztin Ferenc elmondta: a szomszédos
24
országban, a közeli Zimánd térségében egyeztek meg mintegy 300 földtulajdonossal a földbérlés feltételeiről. Ezt követően vonták művelés alá a megközelítőleg 1.000 hektárt. Hozzátette: a földterület egy részét korábban nem művelték, míg a nagyobb részén, a magyarországinál kevésbé korszerű technológiával hasznosították a gazdák a földeket. 8 mázsa hektáronként A dombegyházaik ajánlata azért aratott sikert a földtulajdonosok körében, mert bérleti díjként hektáronként 8 mázsa kukoricát ajánlottak, függetlenül attól, hogy milyen az aktuális termés. A romániai gazdák korábban a termés százalékában kapták a földbérlet díját a bérlőtől, ha nagyon gyenge volt a termés, akkor arányosan kevesebbet vihettek haza bérleti díjként. A dombegyházi nagyüzem már harmadik éve gazdálkodik a határ túloldalán, és eddig minden évben rentábilisan termeltek. 2,5 milliárdos bevétel A cég Dombegyházán 4.000 hektáron gazdálkodik, hasonló növénykultúrákkal, mint Romániában. Komoly hagyománya van a nagyüzemben a sertéstartásnak is. Tavaly 2,5 milliárd forint árbevételt ért el a társaság, és a nyereség megközelítette a bevétel 10 százalékát. Budapest, 2009. 06. 17. ___________________________________________________________________________
Több lesz a búza, még több a kukorica A világ búzatermelése a következő tíz évben mintegy öt százalékkal nő majd, kukoricából viszont csaknem húsz százalékkal többet termelnek majd. Ennek oka a génmodosított növények térnyerése - mondta Popp József, az MTA doktora. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgató-helyettese a következő évek várható történéseiről kifejtette: a kukoricánál a génmódosított (gm) növény részesedése a globális vetésterületben elérte a 24 százalékot, és ez ösztönözni fogja az előbbinél is a génmódosított változatok elterjedését. Mintegy 30 százalékkal nő a búza készlet, majd 22 százalékra visszaesve megállapodik. A világ három régiójában várható jelentősen a búzatermelés növekedése - Argentína, Brazília, India - az EU országokban változatlan lesz, Amerikában és Kínában pedig kis mértékben csökkenni fog. Az EU-ban csökken a termés Az EU 27-ek várható gabonatermelése 2009-2010-ben hét százalékkal csökken majd, a durum búzánál ez nyolc százalék, így az Uniónak 15 millió tonna nettó exportja lesz. Magyarországon a búza esetében három és négy millió tonna körüli termés várható. A kukoricánál hat százalékos csökkenés várható, a termés az EU-ban ötvennyolc-ötvenkilenc millió tonna lesz, ami éppen elég az önellátásra. Kismértékű áremelkedés középtávon A kukorica termelése - mely részben helyettesítő termék - globálisan 17 százalékkal nő 2019re. A sokkal nagyobb fajlagos terméshozam emelkedés oka, hogy a gm kukorica részesedése a globális vetésterületben elérte a 24 százalékot. Az USA-ban nagyon komoly
25
termésnövekedés várható, ezt követi Argentína és Kína - mondta a kutató. A következő tíz évben szerinte, kismértékű áremelkedés várható, majd stabilizálódnak az árak. Miután az egyik legfontosabb exportőr az USA és Kanada ezt figyelembe véve búza ára 200-220 dollár között, a kukorica ára 160-170 dollár között változik majd. Ötödével több búzával kereskednek majd A búza mennyisége 20 százalékkal nő majd a nemzetközi kereskedelemben, 100 millióról 120 millió tonnára. Az összes megtermelt búza 15 százaléka kerül majd a nemzetközi piacra. A takarmány felhasználás, és az élelmiszerként való felhasználás nő jelentősen, a bioüzemanyagként való alkalmazás azonban nem lesz jelentős - véli Popp József. Az amerikai kontinens a meghatározó Az export-importot figyelve a legnagyobb kereskedők az USA és Kanda lesz a továbbiakban. Argentína megduplázza majd búza exportját, Brazília és Mexikó pedig fontos importőr. Afirkában évi 8-10 millió tonna importjával Egyiptom bonyolítja a legnagyobb kereskedelmet, amit Algéria, Marokkó és Tunézia követ. Az EU tarja a 15 millió tonnás exportját, ami várhatóan a következő tíz évben sem nő. Ukrajnában kismértékben csökken az export, ami az állattenyésztés felfutásának köszönhető, jelentős exportőr marad viszont Oroszország és Ausztrália. Ukrajna is számottevő A kukorica esetében az előrejelzés szerint harminc százalékkal bővül majd a globális kereskedelem. Jelentős felvevő Amerika, miután nagy mennyiséget használ fel bioetanol előállítására. Emellett azonban a legnagyobb exportőr is Amerika, és az is marad, később évi 60 millió tonnával. Mexikó a legfontosabb importőr, Brazília és Argentína pedig Ukrajnával ahol dinamikusan nő a vetésterület - verseng majd, a spanyol, portugál és olasz piacért. A magyar termelők nem tudják kihasználni Az EU kis mértékben importál majd kukoricát, az önellátottsági szintje megközelíti majd a 98 százalékot, amit azonban a magyar termelők nem nagyon tudnak kihasználni. Ennek oka, hogy a vízi szállítás sokkal olcsóbb, mint a szárazföldi. Budapest, 2009. 06. 17. ___________________________________________________________________________
Milliárdok gépfejlesztésre az agrárágazatban A hónap közepétől már igényelhetők a mezőgazdasági géptámogatások; erre a célra összesen 30 milliárd forint áll rendelkezésre. A Magyar Agrárkamara szakértői szerint 80-100 milliárd forintnyi műszaki fejlesztés valósulhat meg még ebben az évben, a most meghirdetett támogatással. A támogatás igénybevételének részleteire oda kell figyelni, mert a határidő rövid, július 15-én lezárul a kérelmek befogadása - olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében. A gép és műszaki berendezések vásárlás támogatásának célja, hogy a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése a mezőgazdasági gépállomány korösszetételének javítása, környezetbarát - energiatakarékos - gépek és technológiai berendezések beszerzése révén.
26
Már beadható a támogatási kérelem A támogatási kérelmet 2009. június 15. és július 15. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) illetékes megyei kirendeltségéhez. A kérelem az ebben az évben, de még a támogatási kérelem benyújtása előtt vásárolt gépekre is benyújtható. A pályázatban tervezett beruházásokat, eszközbeszerzést úgy kell megvalósítani, hogy azt a szeptember 1-október 31. közötti időszakra vonatkozó kifizetési kérelemben el lehessen számolni. A támogatás mértéke A támogatás mértéke támogatási időszakonként legfeljebb 735.000 Eurónak megfelelő forintösszeg lehet. A támogatás mértéke a beruházás összes elszámolható kiadásának 25 százaléka, a kiemelten támogatott gépek esetén 35 százaléka lehet. Az idén benyújtott támogatási kérelmek esetén a kifizetési kérelmet kizárólag szeptember 1. és október 31. között lehet benyújtani - tartalmazza a közlemény. Ki adhatja be? A támogatást benyújthatja valamennyi mezőgazdasági társas vállalkozás, egyéni vállalkozó, őstermerő, és TÉSZ-ek - hívták fel a figyelmet az Agromol Invest Kft.-nél."A művelet a támogatási kérelembenyújtását megelőzően, de legkorábban 2009.január 1-jétől az ügyfél saját felelősségére megkezdhető. A megvalósítást legkésőbb addig kell befejezni, hogy az összes gépre vonatkozóan a kifizetési kérelem 2009.október 31.-ig benyújtásra kerüljön." Saját erő nélkül nem megy A vásárláshoz továbbra is 20% kötelező saját erő szükséges. A támogatás mértéke 25% általánosan, ettől eltérő támogatási összeg csak az állattenyésztési és a bioenergia előállítás gépek területén adható, aminek mértéke 35% lesz. Budapest, 2009. 06. 18. ___________________________________________________________________________
AGRYA: Kiutazások külföldi tanulmányutakra Mintegy 35 millió forint áll a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA rendelkezésére, hogy ez év augusztusa és a jövő év márciusa között fiatal magyar gazdálkodók utazzanak az unió országaiba a helyi mezőgazdasági gyakorlat tanulmányozására - tájékoztatott Mikula Lajos, az AGRYA elnöke. A rendelkezésre álló pénz fele uniós forrás, és az összeg legalább 16 kiutaztatást tesz lehetővé. A szövetség minden utazást anyagilag támogat. Mikula Lajos elmondta: az AGRYA elnöksége úgy döntött, hogy a tanulmányutak egy részét pályázat útján "töltik be". Az AGRYA tagdíjat fizető tagjai pedig alanyi jogon részt vehetnek az eseményeken, nekik pályázniuk nem kell. Az úti célok között szerepel egyebek mellett Olaszország, Franciaország, Németország, Finnország, Portugália, Málta és Lengyelország is. A tanulmányutak programjai négy fő ágazatra fókuszálnak, ezek az állattenyésztés, a kertészet, a borászat és a szántóföldi növénytermesztés.
27
Mit lehet megismerni? A kiutazók többek között az uniós ágazati reformok - a zöldség-gyümölcs és a bor - nemzeti végrehajtását ismerhetik meg. Emellett téma lesz a megújuló energiák, a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása, továbbá a kölcsönös megfeleltetés, az "állatjólét" és a környezetvédelem szabályainak végrehajtása, ellenőrzése, a termelői együttműködések és a szövetkezések helyzete, valamint az érdekképviseletek, a szaktanácsadás működése. Az egyes témákat farmlátogatásokon keresztül, a gyakorlatban, a gazdák véleménye alapján ismerhetik meg a résztvevők. Hol lehet pályázni? Az egyes csoportokban legfeljebb 16 fő utazik, a tolmácsolás megoldott, idegen nyelv ismerete nem szükséges. Az egyes utak költségét a szövetség változó mértékben, minimálisan a személyenkénti kiadások 50 százalékával támogatja. Az utakon való részvétellel kapcsolatosan a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA pályázatot hirdet. Erre 40 év alatti, szakmai elkötelezettséggel rendelkező fiatal gazdák jelentkezését várják. Pályázni a www.agrya.hu weblapról letölthető jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével lehet. A jelentkezőket személyesen is meghallgatják a szövetség munkatársai és ezt követően születik meg a döntés a kiutazók személyéről. Budapest, 2009. 06. 18. ___________________________________________________________________________
Indul az iskolagyümölcs-program az Európai Unióban A következő tanévtől európai uniós szinten is elindul az iskolagyümölcs-program, amelyhez a 27 EU-tagállam közül 24 csatlakozott - jelentette be Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezőgazdasági felelőse Brüsszelben. A rendszer keretében a friss gyümölcs és zöldség beszerzését és iskolai szétosztását minden évben 90 millió euró erejéig fedezi az uniós költségvetés, és ezt a programban részt venni kívánó tagállamok nemzeti és magán forrásokkal fogják kiegészíteni. Brüsszel reményei szerint a rendszer segíthet a diákok egészségesebb étrendre nevelésében és abban, hogy minél kevesebb gyerek legyen túlsúlyos. Jelenleg 22 millióra becsülik a túlsúlyos iskolások számát az EU-ban. A bejelentés szerint csak Finnország, Svédország és Lettország nem csatlakozott a programhoz, de később ezek a tagállamok is bekapcsolódhatnak. Több EU-tagországban - közte Magyarországon - kísérleti jelleggel már bevezették az iskolagyümölcs-programot. Brüsszel, 2009. 06. 18. ___________________________________________________________________________
Csökkent a dinnye termőterülete Magyarországon A tavalyi "dinnyemizéria" hatására az idén, az elmúlt évi 7.000-7.500 hektárhoz képest mintegy 10 százalékkal kevesebb területen termesztenek dinnyét a gazdálkodók - mondta Mártonffy Béla, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) ügyvezető igazgatója A szakember szerint országosan ennek ellenére a tavalyihoz hasonló, jó közepes termést várnak a gazdálkodók. Mindez azt jelenti, hogy mintegy 200 ezer tonna
28
dinnyére lehet számítani ebben az évben - húzta alá. Az ügyvezető igazgató elmondta: jó hír, hogy a dinnyetermelők összefogtak, és "ki akarják szűrni" maguk közül azokat a gazdálkodókat, akik a szezon kezdetén gyenge minőségű áruval látták el a piacot, ezzel rontva a magyar dinnye versenyképességét mind itthon, mind pedig külföldön. "A szokásosnál két héttel korábban megkezdődött a dinnyeszezon a dél-békési térségben, az ország legnagyobb dinnyetermő területén" - közölte a Magyar Dinnye Szövetség elnöke. Simonka György, a 33 magyar, többségében dinnye külkereskedelemmel és vetőmag forgalmazással foglalkozó vállalkozást tömörítő szervezet elnöke szerint a korai érés nem jó hír a termelőknek, hiszen még piacon van a korábban érő görögországi és spanyol dinnye, vagyis "összeért" a magyar termés a dél-európai konkurenciával. Ráadásul a térségben hektáronként 20-30 tonnával kevesebb termés várható, mert a növény hamarabb elvirágzott, így az átlagos 60-70 tonnával szemben, vélhetően 30-40 tonnás lesz a termés. A térségben Simonka György szerint megközelítőleg 4.000 hektáron termelnek a gazdák dinnyét, ennek 60 százalékát a külpiacokon, 20 százalékát a hazai áruházláncokban értékesítik, és 20 százalék a feketekereskedelem aránya. Budapest, 2009. 06. 18. ___________________________________________________________________________
Új borszövetség Tokaj-hegyalján A Tokaj-hegyaljai borvidék szőlész és borász egyesületei, szakmai szervezetei új szövetséget hoztak létre Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség néven. A Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség felelősséget érez a világörökséghez tartozó történelmi borvidék egyetemes világörökségi és természeti értékeinek megőrzéséért, valamint annak értékalapú vidék-, társadalom- és gazdaságfejlesztéséért, ezért alapították meg a szövetséget. A szövetség elsődleges feladatának tekinti az együttműködés kialakítását a borvidék önkormányzataival, kistérségeivel, civil szervezeteivel, vállalkozóival és a megyei önkormányzattal az egységes Tokaj-hegyaljai Vidékfejlesztési Stratégia kialakítása érdekében, azzal a céllal, hogy a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökségi Helyszín az országos területrendezési politikában világörökségi, borászati, turisztikai, gazdasági övezetként jelenjen meg. A borvidék egyebek mellett együttműködés kialakítását kezdeményezi a többi magyarországi világörökségi helyszínekkel, a többi világörökségi borvidékkel a közös érdekek eredményesebb képviseletéért. A szövetség alapítói közé tartozik a Tokaj Reneszánsz - Tokaji Nagy Borok Egyesülete, a Tokajvinum Hungaricum Egyesület, a Tokaji Bormívelők Társasága, a Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület, a Tokaji Borbarátnők Társasága, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület. Budapest, 2009. 06. 19. ___________________________________________________________________________
Megvette a Globus húsfeldolgozó részlegét a cseh Hamé Megvette a magyar Globus élelmiszeripari csoport húsfeldolgozó részlegét a cseh Hamé élelmiszeripari csoport. Az árat a felek közös megállapodás alapján nem hozták nyilvánosságra. A Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai lap értesülése szerint a Globus évi forgalma mintegy 20 millió euró, amiből a húsfeldolgozó részlegre nagyjából 20 százalék jut. A húsfeldolgozó részleg eladása a válsággal sújtott Globus átszervezésének része. A dél-morvaországi székhelyű Hamé csoportnak már működik Magyarországon leányvállalata, a Hamé Hungaria, ennek forgalma tavaly 11 százalékkal nőtt. "Értesüléseink 29
szerint a Hamé ezzel a tranzakcióval megkétszerezheti vagy megháromszorozhatja magyarországi forgalmát. Ugyanakkor megmutatkozott az is, hogy a válsággal sújtott piacon is lehet sikeres üzleteket kötni" - idézte a Hospodárské Noviny a Redbank pénzügyi tanácsadó társaság szakértőjét, Radek Achmiedet. A Hamé a legnagyobb cseh élelmiszeripari csoport. A holding fő része a Hamé részvénytársaság, amely 1992-ben a Biofruct Babice állami vállalat privatizációjából jött létre. A Hamé tavaly az izlandi Nordic Partners csoport tulajdonába került. A Hamé tavaly rekord forgalmat bonyolított, több mint 5 milliárd euró értékben. Külföldön még Romániában, Oroszországban, Lengyelországban, Ukrajnában és Szlovákiában is van leánycége, termékeit több mint harminc országba exportálja. Budapest, 2009. 06. 19. ___________________________________________________________________________
Nem tisztázott az uniós agrárpolitika jövője Az Európai Unió közös agrárpolitikájának jövője még nem tisztázott, megoszlanak a vélemények arról, hogy a jelenlegi formájában kell-e fenntartani a következő költségvetési időszaktól is - hangoztatta Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője egy szakmai konferencián. A Szent István Egyetem által, a közös agrárpolitika helyzetéről szervezett rendezvényen a főosztályvezető elmondta: Magyarország és további néhány tagállam a közös agrárpolitika fenntartása mellett foglal állást. Ugyanakkor a nettó befizető tagországok egy jelentős része úgy reformálná meg a közös agrárpolitikát, hogy az csak a vidékfejlesztési célokra juttatna támogatási pénzeket, társfinanszírozási konstrukcióban. Kérdés a finanszírozás Halmai Péter, a Szent István Egyetem tanára úgy véli, hogy 2013 után a közös agrárpolitika átalakításának egyik legfontosabb kérdése, hogy a tagállamok mennyiben hajlandók finanszírozni a közös agrárpolitikát. Erről jelenleg még csak kevés tudható. A nettó befizető tagállamok ugyanakkor ódzkodnak attól, hogy a közös agrárpolitikába további pénzeket pumpáljanak. Átcsoportosítás csak 2012-ben A közös agrárpolitika felülvizsgálata, amely a múlt évben zárult le és számos változást hozott, Magyarországot csak részben érinti, mivel Magyarország még nem lépett be az új támogatási rendszerbe, az SPS-be - mondta Vajda László. Hozzátette: így Magyarország számára a közvetlen támogatásokról való átcsoportosítás a vidékfejlesztési célok finanszírozására csak 2012-ben lép életbe, és csak azokat az üzemeket érinti, amelyek 300 ezer euró felett kapnak uniós támogatást. Nekik a 300 ezer euró feletti támogatási összeg négy százalékát kell a vidékfejlesztési finanszírozásba átcsoportosítani. Évente 13 millió euróval több támogatás Magyarország a felülvizsgálat révén 2010-12 között 13 millió euróval nagyobb támogatást kap évente. Ez az összeg a 100 százalékos támogatási arány 1 százaléka. Emellett, ha Magyarország a régi tagállamokhoz képest eléri a 100 százalékos kifizetési arányt, akkor évente mintegy 1,3 milliárd euróra lesz jogosult. Magyarországot szintén érinti, hogy főként piaci alapokra kívánják helyezni a továbbiakban az európai agrárgazdaságok finanszírozását.
30
Átalakult a tejtermékpálya szabályozása A főosztályvezető szerint átalakult a tejtermékpálya szabályozása is, ahol a tagállamok megszavazták az évi 1 százalékos kvótaemelést. Több szakértő szerint a jelenlegi tejpiaci gondok egy jelentős hányada ebből adódik. Mások viszont ezt tagadják, mondván, hogy a tagállamok nem változtattak véleményükön, és továbbra is fenntartják a kvótaemelés intézményét. Budapest, 2009. 06. 19. ___________________________________________________________________________
Felesleges aggodalom az állami erdővagyon miatt? Felesleges az aggodalom az állami erdővagyon jövője miatt, sem az erdőket, sem az erdészeti társaságokat nem privatizálják, ezek tartós állami tulajdonban vannak és maradnak - mondta Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője. A szóvivő egyebek mellett arra reagált, hogy az Országos Erdészeti Egyesület jelezte: ellenez mindenféle magánosítási törekvést, amely az erdészettel kapcsolatos, legyen szó az állami erdőterületekről, vagy az állami erdészeti részvénytársaságokról. A Fidesz pedig hétfőn jelentette be: munkacsoportokat hozott létre annak érdekében, hogy kormányra kerülésük esetén a leggyorsabban végre lehessen hajtani a víz-, a föld- és az erdővagyon magánosításáról szóló szerződések felbontását. A holdinggá alakításról készült koncepció Az Országos Erdészeti Egyesület elfogadhatónak tartana egy, a környező országok gyakorlatához hasonló megoldást, amelyben az erdészet gazdasági szervezete egy központi holdingból és kisebb szervezeti egységekből, vállalatokból épül föl, de csak akkor, ha nem lesz kiindulópontja egy esetleges privatizációnak. Száraz Gábor hangsúlyozta: a holdingszerű átalakításról készült ugyan egy koncepció, ezt azonban a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT), az MNV döntéshozó szerve nem is tárgyalta, napirendjére sem tűzte még. A holdinggá alakítást a szóvivő azzal indokolta, hogy ebben a formában lehetne a leggazdaságosabban irányítani a sokszínű erdőgazdaságokat. Marad a tartós állami tulajdon Hozzátette: ez nem jelenti, és nem is jelentheti a privatizációt, mivel az erdővagyon és az erdőtársaságok is tartós állami tulajdonban vannak. A holding kialakítása sem jelentheti a privatizációt, mert egy ilyen társaság létrehozása a vagyontörvény módosítását is jelentené egyben. A holdingot fel kell venni a tartósan állami tulajdonban tartandó társaságok listájára a vagyontörvény mellékletébe - fogalmazott. Budapest, 2009. 06. 19. ___________________________________________________________________________
Tejtermelők tiltakozó akciói - ÖSSZEFOGLALÓ Több száz traktorral a szervezők szerint mintegy kétezer tejtermelő gazda tüntetett csütörtökön Brüsszelben az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek találkozója előtt, uniós segítséget követelve a tejágazatnak. Az EU miniszteri tanácsának épületénél 31
tiltakoztak a tej alacsony felvásárlási ára miatt. A gazdák többsége Franciaországból, Németországból, Luxemburgból és Hollandiából érkezett, többnyire traktorral. A gazdák azt követelik az EU-csúcs résztvevőitől, hogy foglalkozzanak végre érdemben a tej árának ügyével. Az osztrák termelők szakmai szervezetének vezetője szerint a "tehén nem gép, az istálló nem gyár, a teheneket nem lehet rövidített munkaidőre átprogramozni". Elhibázott volt a tejágazati reform A gazdák a kialakult helyzetért elsősorban az unió tejágazati reformját okolják, az szerintük elhibázott volt, mivel a tejkvóta emelése rendkívüli mértékben csökkentette az árakat. A tavaly novemberi döntés szerint a kvóták 2013-ig évente 1 százalékkal nőnek, majd 2015-ben megszűnnek. A gazdák azt követelik, hogy az unió fagyassza be a tagországok tejkvótáját, emelje meg a kvótaalapú támogatást és az export-visszatérítést 50-50 százalékkal, valamint a kvótaalapú támogatás kifizetését hozzák előre. A német tejtermelők szakmai szövetségének elnöke szerint a termelők tönkre fognak menni, ha nem változnak meg gyorsan a dolgok. A túléléshez literenként legalább 40 eurócentnek kellene lennie a felvásárlási árnak a jelenlegi 25 cent helyett. Nem elég erős a termelői érdekek védelme A németekkel együtt az osztrák tejtermelők nem csak a nagy kínálatra, hanem a csökkenő keresletre is panaszkodnak, mivel a tavaly magas tejárak miatt az élelmiszeripari vállalatok mind több termékben helyettesítik a tejet növényi olajokkal, zsírokkal. Ezt szerintük gazdasági ösztönzőkkel kellene ellensúlyozni. A tejfelvásárlók a verseny éleződésére hivatkoznak, ugyanakkor a termelők szerint nem védik eléggé a termelők érdekeit az olyan nagy diszkont láncokkal szemben, mint például az Aldi, vagy a Lidl. Mit is akartak Brüsszelben? Az elsősorban német, francia, belga, holland és luxemburgi gazdák Belgiumban azt próbálták elérni, hogy Brüsszel járjon közben a megcsappant termelői tejárak növelése érdekében. A tüntetők arra figyelmeztettek, hogy az unió jó minőségű tejjel való ellátása is veszélybe kerülhet, ha a válságot nem sikerül megoldani. A helyszínen közzétett közleményükben a gazdák azt sürgették, hogy az EU emelje fel 5 százalékkal a tejtermelési kvótákat az idei és a következő termelői évre. Több uniós kormányfő - köztük a német Angela Merkel és a luxemburgi Jean-Claude Juncker - már jelezte, hogy a péntekig tartó csúcstalálkozón fel kívánja vetni a problémát. Az árak a korábbi felére estek Az elmúlt egy évben felére estek vissza a tejárak az EU-ban, részben a nemzetközi keresletikínálati helyzet, illetve a 2006-os és a tavalyi reformok nyomán. Ez utóbbiak a termelés bővítésének irányába hatottak. Az uniós tagországok mezőgazdasági miniszterei már többször foglalkoztak a kérdéssel a közelmúltban, az Európai Bizottság azonban értésre adta, hogy nem kívánja újratárgyalni az ágazat reformjáról hozott döntéseket, köztük a fokozatos kvótanövelést. Mariann már ígért Egy korábbi agrárminiszteri ülésen több tagállam, köztük Magyarország emlékeztetőt nyújtott be a miniszteri tanácshoz, olyan - fogalmazásuk szerint nem hagyományos - intézkedéseket kérve, amelyek ellensúlyozhatják az árcsökkenés folyamatát. Egyebek között az intervenciós 32
ár és az exportvisszatérítés emelését kérték. Az Európai Bizottság azonban mindeddig lényegében elutasította a felvetéseket, Mariann Fischer Boel biztos a közelmúltban bejelentette, hogy Brüsszel október közepére előrehozza az uniós támogatások háromnegyed részének hagyományosan december elején esedékes kifizetését. Jelezte azt is, hogy a bizottság kész meghosszabbítani a vaj magántárolásához elvileg augusztus közepéig járó támogatások rendszerét. Mi van itthon? Másfél év alatt több, mint 40 százalékkal, literenként mintegy 55 forintra zuhant a tej belföldi felvásárlási ára - közölte Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács alelnöke. Kiemelte: jövő hétfőn, azaz június 22-én Budapesten is tiltakoznak a magyar tejtermelők a tarthatatlannak ítélt körülményeik ellen az Európai Unió budapesti missziója előtt, a Deák Ferenc utcában kora délután, 13-15 óra között. Istvánfalvi Miklós, aki egyben a demonstrációs bizottság vezetője is, aláhúzta: a tiltakozást azért tartják hétfőn, mivel ekkor tüntetnek az uniós gazdák Luxemburgban annak érdekében, hogy helyzetük javuljon. A luxemburgi demonstráción szintén ott lesznek a magyar gazdálkodók képviselői is - tette hozzá. A mostani ár tarthatatlan Emlékeztetett arra, hogy másfél évvel ezelőtt a tej felvásárlási ára még 95 forint volt literenként, napjainkra már 60 forint alatt van az ár, ami szerintük tarthatatlan. Kifejtette: a magyar tejtermelők helyzetük romlásáért elsősorban az unió tejágazati reformját okolják, az szerintük elhibázott volt, mivel a tejkvóta emelése rendkívüli mértékben csökkentette az árakat. Annak érdekében, hogy az általuk tarthatatlannak ítélt helyzet megszűnjön, a tejes gazdák követelik: az unió az országok tejkvótáját fagyassza be, a kvótaalapú támogatást emeljék meg 50 százalékkal, továbbá az export-visszatérítést is növeljék 50 százalékkal, valamint a kvótaalapú támogatás kifizetését hozzák előre. Begyűrűzhet az áfa-hatás Istvánfalvi Miklós utalt arra is, hogy a nemrégiben elfogadott élelmiszeretikai kódex szerinte nem hozza meg a várt eredményt, mivel abból a kereskedők várhatóan kihátrálnak a Gazdasági Versenyhivatal eljárása miatt. Istvánfalvi nem tartotta kizártnak, a terméktanácsnál esetleg megfontolják, hogy kartellbejelentést tegyenek a nagy élelmiszer-áruházláncok ellen, mivel a tejtermelőknek fizetett felvásárlási ár 40 százalékkal csökkent, a tej fogyasztói ára azonban csak 3-4 százalékkal mérséklődött. A terméktanácsi vezető elmondta: az áfa-növelés miatt több kereskedő is levelet írt a tejtermelőknek, hogy csökkentsék áraikat 4-6 százalékkal. Brüsszel-Budapest, 2009. 06. 19. ___________________________________________________________________________
Fiatal külföldi gazdák magyar családi gazdaságoknál Az Európai Unió Leonardo Mobilitás Programja keretében tíz fiatal külföldi agrárszakember látogatott két magyarországi családi gazdaságba. Magyarországról a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA koordinálja a Leonardo Mobilitás Program Lato Quality projektjét. Ennek keretében négy uniós tagállam fiatal gazdái ismerkedhetnek egymás országának családi gazdaságaival. Mikula Lajos, az AGRYA elnöke elmondta: az első tanulmányúttal most kezdődő nemzetközi tapasztalatcserének köszönhetően összesen
33
huszonnégy magyar mezőgazdasági vállalkozó utazhat majd külföldre a jövő év áprilisáig tette hozzá a vezető. A tapasztalatcsere a minőségbiztosítási rendszerek alkalmazására épül, a résztvevők elsősorban azt vizsgálják majd, hogy a gazdaságok működésére és piaci pozícióira milyen hatással van, ha valamely minőségbiztosítási rendszernek megfelelően szervezik munkájukat - magyarázta az elnök. A tíz külföldi szakember először Jászapátiban Borbás Zsolt gazdaságát látogatta meg, ahol a tulajdonos az általa előállított gabonát a saját malmában dolgozza fel, majd a saját pékségében készül a lisztből a pékáru, amit a saját tulajdonában lévő kisboltjaiban árusít - ismertette Mikula Lajos. A csoport ezt követően Tiszadobra utazott, ahol a Szakács család százötven hektáros, összefüggő, öntözött gyümölcsössel rendelkező farmjával ismerkedett meg. A vendégek a későbbiekben egy Olaszországban kidolgozott, egységes szempontrendszer alapján minősítik majd a látottakat mondta el a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének vezetője. Budapest, 2009. 06. 20. ___________________________________________________________________________
Utolsó lehetőség géptámogatásra 2013-ig Nem volt roham a másfél év után újból megnyílt mezőgazdasági géptámogatás benyújtási időszakának első hetében. Pedig támogatott beszerzésre a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban, azaz 2013-ig már nem lesz lehetőség - közölte Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke. Soproni közleménye szerint az igények egy hónapig tartó befogadása július 15-én zárul a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Az előzetes becslések szerint addigra 1500-2000 között lesz a beadott kérelmek száma. A legtöbb kérelem valószínűleg az utolsó héten érkezik majd, s mindegyiket postai úton, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, a területileg illetékes megyei kirendeltségekhez kell benyújtani. Az agrárgazdálkodók összesen 30 milliárd forint támogatást igényelhetnek gépberuházásra, s ebből összesen 80-100 milliárd forint ilyen jellegű beruházás valósítható meg - írta az MVH sajtófőnöke. Budapest, 2009. 06. 22. ___________________________________________________________________________
Júliustól változik az áfa és a jövedéki adó Július 1-jével emelkedik az áfa 25 százalékra, nő az üzemanyagok, az alkoholtartalmú italok és a cigaretta jövedéki adója, az üzemanyagoknál megszűnik a biotartalom szerinti adódifferenciálás. Az általános forgalmi adó (áfa) általános kulcsa július 1-jétől 5 százalékponttal, 20-ról 25 százalékra emelkedik, ez alól kivételt képeznek a tej és a tejtermékek, az ízesített tej, a gabona, a liszt, a keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek, továbbá a távhőszolgáltatás, ezek esetében az adókulcs 18 százalék lesz. A távhőszolgáltatás adókulcsa azonban előbb július 1-jétől 25 százalékra emelkedik, leghamarabb augusztus 1-jétől lesz 18 százalék, ugyanis a távhő kedvezményes áfakulcs alá sorolását az Európai Bizottságnak előzetesen engedélyeznie kell.
34
Mi lesz 18 százalékos? A 18 százalékos kulcs alá tartozik júliustól a tej (ideértve a sűrített tejet, illetve a cukrot vagy más édesítőanyagot tartalmazó tejet, a laktózmentes tejtermékeket is, míg az anyatej továbbra is mentes az adó alól), a tejszín, a tejföl, az író, az aludttej, a joghurt, a kefír, a vaj, a sajt, a túró, a nem cukorral, hanem valamely más ízesítőszer (például növényi adalékok, kakaó) hozzáadásával előállított ízesített tej (például a vaníliás, kakaós, karamellás tej, a szójatej), a tejpor. Az úgynevezett reggeli italok és a margarin áfája 25 százalék lett. Az új, kedvezményes kulcs terheli a kenyeret és az egyéb pékárukat is, vagyis 18 százalékos kulccsal adózik a kenyér (ideértve a cukor-, tejzsír-, szaharóz-, glukóz- és gluténmentes fajtákat is), a kétszersült, a pirított kenyér, a kifli, a zsemle, a gabonapehely, a pászka és egyes ostyatermékek, a kakaós csiga (de például a mézeskalács áfája 25 százalék). Az elszámolások rendje Az időszakos elszámolású ügyletek esetében, azon elszámolási időszaknál, amely 2009. július 1-jét megelőzően lezárul, még a 20 százalékos mértéket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a fizetés esedékessége később van. Elsődleges jogügyletek esetében a 2009. július 1-jét megelőzően fizetett előlegek 20 százalékos áfakulccsal adóznak, a 25 százalékos adó csak az előleggel csökkentett vételárrészt terheli. Ha az ellenértéket elszámolási időszakonként fizetik meg, akkor a 2009. július 1-je előtt lezáruló elszámolásokra - például távközlési szolgáltatásnál - kizárólag a 20 százalékos adómértéket lehet alkalmazni, akkor is, ha fizetni csak június 30. után kell. A június 30-a utánra áthúzódó elszámolásoknál - például bérleti díj esetén - szintén 20 százalék az áfa, ha a fizetési esedékesség július 1-je előttre esik. A június 30-a utánra áthúzódó elszámolások - például az elektromos áram díjának - áfája megosztottan 20 és 25 százalék, ha kifizetésük június 30-át követően esedékes, mégpedig olyan arányban, amilyen arányban az áthúzódó időszak naptári napjai július 1-je előttre és utánra esnek. Mi hogyan változik még? Az üzemanyagok (az ólmozott és az ólmozatlan benzin, a petróleum, valamint a tüzelő-, a fűtőanyag és az üzemanyag célú gázolaj) jövedéki adója ezer literenként egységesen 5.500 forinttal emelkedik, ami literenként - az új 25 százalékos áfa hatásával együtt - 6,90 forintos árnövekedést jelent. Az alkoholtartalmú italok jövedéki adója 6-7 százalékkal nő július 1jétől. Az alkoholtermékek jövedéki adója a jelenlegi 236 ezer forintról 251 ezer forintra, a bérfőzésben előállított gyümölcspálinka adója a mostani 118 ezerről 125.500 forintra, a söré 540-ről 575 forintra, az egyéb boré 8 ezerről 8.550 forintra, a pezsgőé 12.200-ról 12.950 forintra, míg a köztes alkoholtermékeké 18.800-ról 20.100 forintra emelkedik. Drágább szívás A cigaretta tételes adója ezer szálanként 140 forinttal nő. A jövedékiadó-minimum mind a cigaretták (5,4 százalék), mind pedig a fogyasztási dohányok (10,7 százalék) esetében növekedik, ennek következtében az ezer szálankénti cigaretta adóminimum 15.175 forintról 16 ezer forintra, míg a fogyasztási dohány és a finomra vágott fogyasztási dohány esetén a kilogrammonkénti adóminimum 6.070 forintról 6.720 forintra emelkedik. A jövedéki adó új mértékeinek hatályba lépésekor készleten lévő adózott jövedéki termékek után a készletérték jövedékiadó-emelésből adódó különbözetét általános forgalmi adóként nem kell befizetni. Budapest, 2009. 06. 22. ___________________________________________________________________________
35
Meggy-értékesítési gond várható az idén is Az idén is meggy-értékesítési gond várható, a felvásárló piac alacsony áraival ezúttal is nehéz helyzetbe hozza a termelőket. Ezt Demendi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara elnöke mondta. A szezon kezdetén a szárral szedett meggyért kilogrammonként csak 100, míg a szár nélküli gyümölcsért mindössze 50-60 forintot ajánlottak a felvásárlók közölte az érdekképviseleti szervezet vezetője. Hozzátette: így csak gépi rázással térülnek meg a költségek, minden más esetben ráfizetnek a gazdálkodók a meggytermesztésre. Demendi László elmondta: a tavalyi értékesítési nehézségek után 450 hektárral csökkent a meggyes terület nagysága Szabolcsban. Jelenleg 4.100 hektáron terem a gyümölcs, s a becslések szerint 16.000-16.500 tonna termés várható. Ennél nagyobb mennyiség lett volna, ha 910 hektáron a vasárnapi ítéletidő jégverése nem okoz jelentős kárt a megye középső részén, egy 20 kilométer szélességű sávban - tette hozzá. Összesen 70 ezer tonna Az elnök szerint országosan 70 ezer tonna meggytermés lesz az idén, míg Európában összesen 360 ezer tonnára számítanak. Ez a mennyiség hasonló a tavalyihoz, amikor szintén értékesítési nehézségek voltak. Demendi László úgy vélte, a termelőknek össze kellene fogni egy nagyobb felvásárlási ár kikényszerítése érdekében. Megjegyezte: persze, a kereskedőknek, feldolgozóknak is elemi érdeke a megfelelő ár kialakítása, hiszen egy újabb ráfizetéses év további fakivágásokhoz, a termőterület csökkenéséhez vezet, ráadásul most már alighanem drasztikusabban. Nincs hatékony védelem A felvásárlóknak be kell látniuk, hogy a termelők nehéz helyzetben vannak, a pénztelenség miatt nem tudják megújítani a meggytermesztés technológiáját, a legújabb kutatásokat alkalmazni, a megfelelő növényvédő szereket használni - sorolta a kamarai vezető. Az utóbbi különösen fontos lenne - folytatta - mert az áru kiváló minősége mindenekelőtti követelmény, a kereskedőkkel, feldolgozókkal szemben is. A területen már jelentkeznek a problémák, amit az is fokoz, hogy átgondolatlanul vontak ki a forgalomból bizonyos növényvédő szereket, így nincs hatékony védelem a károkozókkal szemben - tette hozzá. Budapest, 2009. 06. 22. ___________________________________________________________________________
IAMA: húzóágazat marad az agrárium Az agrárium mindig fontos volt Magyarország számára, s a jövőben is az egyik húzóágazat marad - mondta Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője hétfőn Budapesten a Nemzetközi Élelmiszer és Agrárgazdasági Szövetség (International Food and Agribusiness Management Association - IAMA) XIX. Élelmiszer- és Agrárgazdasági Világfórumán. A kancelláriaminiszter hozzátette: a gazdasági és a pénzügyi válság ellenére a mezőgazdasági termékek iránti kereslet stabilnak mondható mind nemzetgazdasági, mind nemzetközi szinten. Sőt, szakértők szerint közép- és hosszú távon felértékelődik az agrárium. A miniszter szerint az ágazat továbbra is húzóágazat marad a gazdaság fejlődését és a külkereskedelmet illetően is. Kifejtette: tavaly a magyar agrárexport 5,7 milliárd eurót tett ki, miközben az import 3,8
36
milliárd euró volt. A pozitív szaldó így majdnem 2 milliárd euró volt. Molnár Csaba elmondta, az agrárium azonban nemcsak a külkereskedelmi mérleget javítja, fontos a vidékfejlesztés és a foglalkoztatás szempontjából is. Aláhúzta, mindez mutatja, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni az élelmiszeripar és az agrárium fontosságát. A miniszter kifejtette, Magyarországnak nagy tapasztalata van a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést illetően is. A június 20. és 23. között megrendezett fórumon 52 ország mintegy 400 meghívottja vett részt. Az IAMA az agrár és élelmiszergazdaság vezetőinek, tudósainak és kormányzati döntéshozóinak szakmai együttműködésén alapuló világszervezete. Budapest, 2009. 06. 22. ___________________________________________________________________________
Élelmiszereket nem drágít nagyon az adóemelés Az élelmiszereknél az áfa emelése, illetve egyes élelmiszerek esetében az áfa esetleges csökkentése kissé jelenik csak meg az árakban az élelmiszergazdasági szakértők szerint. A szakértők úgy vélték: a kereskedők az áfaemelés hatását a termelőkre akarják majd hárítani. Ezt a magatartást általában elfogadhatatlannak tartották a termelői, feldolgozói szakmai szervezetek képviselői. Az áfakulcsok változása összesen 3,5 százalékos áremelkedést jelentene az élelmiszereknél, ha az éves szinten érvényesülne - mondta Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Hozzátette: az áfaemelés - a keresleti korlátot is figyelembe véve - várhatóan csak egy százalékkal emeli a fogyasztói árakat az élelmiszereknél. Szabó Márton elmondta: az elmúlt évekhez képest az idén várhatóan tovább csökken az élelmiszerek áremelkedése, és éves szinten 6 százalék körül mozog majd. Ez lényegesen alacsonyabb, mint a 2007-es 11,5 százalékos vagy a múlt évi 10,2 százalékos élelmiszer-áremelkedés volt. Nem kell aggódni Szabó Márton szerint tovább folytatódik a tejágazatban a visszaesés, és emiatt a tejtermékek ára is tovább csökken. Várhatóan egy liter tejért átlagosan kevesebbet, mint kétszáz forintot kell majd fizetni, szemben a korábbi hónapok 220 forintos literenkénti árával. Enyhén nő ugyanakkor a baromfihús ára, mivel annak relatív olcsósága növeli a keresletet e termék iránt. Az ősszel várhatóan enyhén emelkednek majd a kenyér és a pékáruk árai is, mivel a gyengébb búzatermés miatt várhatóan a liszt ára is drágulni fog. Szerinte nem kell aggódni amiatt, a múlt hónapban kiugróan magas volt az élelmiszerek áremelkedése, mivel ez a primőr zöldségek, gyümölcsök "belépésének" volt köszönhető. A kutató úgy véli: az élelmiszereknél az infláció csak egy százalékkal haladja meg az általános inflációs szintet Magyarországon 2009-ben. Tej, hús, zöldség-gyümölcs Bakos Erzsébet, a Tej Terméktanács szakmai koordinátora elmondta: a tejtermékek esetében az elhatározott 2 százalékpontos áfa-csökkentést a kereskedők várhatóan nem érvényesítik majd a fogyasztói árakban. Hozzátette: több kereskedelmi cég ugyanakkor megkereste a termelőket, hogy a tervezett áfa-emelés hatását az árak csökkentésével ellensúlyozzák. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke azt emelte ki, hogy a húsipari feldolgozók egyértelműen versenyhátrányba kerülnek a tejtermékekkel szemben, mivel 7 százalékpontos áfa-különbség lesz a két termékcsoport között. A szakember szerint ugyanakkor tovább csökken majd a hústermékek várható forgalma, emellett a feketegazdaság
37
előretörésétől is tart. Ez utóbbi jelenleg a friss termékek és tőkehúsok körében már meghaladja a 30 százalékot a szakember becslése szerint. Mártonffy Béla, a Zöldséggyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) ügyvezető igazgatója kifejtette: a csökkenő termelői árak mellett a tervezett 5 százalékpontos áfa-emelés a termelőket áremelésre késztetné, ám ezt a kereskedők általában nem fogadják el. Budapest, 2009. 06. 23. ___________________________________________________________________________
Tíz uniós ország a GM növények ellen Az Európai Unió jogszabály-módosításának lehetőségét vetette fel tíz tagország annak érdekében, hogy nemzeti döntés alapján tartósan tilthassa vagy korlátozhassa a génkezelt növények köztermesztését. A felvetést - amelyhez Ausztria, Bulgária, Ciprus, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovénia mellett Magyarország is csatlakozott várhatóan az uniós környezetvédelmi miniszterek is megvitatják csütörtöki luxembourgi találkozójukon. A kezdeményezők arra hivatkoznak, hogy a jelenlegi eljárás túlságosan bonyolult, a szabályozás, amely csak nemzeti védzáradékok révén, a tagországok többségének támogatásával teszi lehetővé a termesztés korlátozását, nem kielégítő. Rámutatnak arra is, hogy "sok tagországban a lakosság széles rétegeinek" negatív hozzáállása tapasztalható a génmódosított fajtákat illetően. A kezdeményezők szerint az érvényes jogszabályok viszonylag kicsiny módosításával be lehetne vezetni azt a jogot, hogy egyes tagállamok nemzeti illetékességben korlátozzák az unióban egyébként engedélyezett génkezelt növények termesztését. Az uniós tagországok eszmecseréin rendre éles vitákat vált ki a (kártevőkkel szemben ellenállóbb és bővebb hozamú, de a környezetre esetleg káros hatásokat is gyakorló) génmódosított növények tilalmának kérdése. A védzáradékot alkalmazó tagállamok nemzeti tilalmi döntéseit mindazonáltal az eddigi szavazások tanúsága szerint a többi tagország nagyobbik része támogathatónak tartja. Már kérdés, hogy a kezdeményezést Magyarország mellett csak olyan országok írták alá, amelyekben jelentéktelen a mezőgazdaság, illetve a kukorica termesztésben mindenképpen gyengék. Nem írta alá viszont Franciaország, Németország, Olaszország, és ez az ami fontos. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy Magyarország abszolút tévúton jár... Brüsszel, 2009. 06. 23. ___________________________________________________________________________
Az agrártárca támogatja a tejtermelők követeléseit Az agrártárca teljes mértékben támogatja a tejtermelők azon követeléseit, hogy az Európai Bizottság legalább a tevékenységük önköltségének fedezéséhez szükséges feltételeket teremtse meg - mondta Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szóvivője. A magyar gazdák hétfőn Budapesten, valamint Luxemburgban tiltakoztak tarthatatlannak vélt helyzetük miatt, amiért elsősorban az unió tájágazati reformját hibáztatják. A tejtermelők egyebek mellett a tejkvóták befagyasztását, valamint a támogatások, illetve az export-visszatérítések növelését követelik Brüsszeltől. A tejágazat
38
nagyon súlyos, összeurópai problémával néz szembe, ami Magyarországon mintegy 10 ezer munkahelyet veszélyeztet - fejtette ki Dékány András, a demonstrálók petícióját hétfőn délelőtt átvevő Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkárt idézve. Az Európai Unió állam- és kormányfői - köztük Bajnai Gordon miniszterelnök - éppen ezért haladéktalan beavatkozásra kérték fel a mindeddig hezitáló brüsszeli szakbizottságot - hangsúlyozta a szóvivő. Dékány András emlékeztetett: a magyar kormány 2009 januárja óta mintegy 2,5 milliárd forintot fordított a tejágazat stabilizálására, az állattartók költségeinek enyhítésére. Budapest, 2009. 06. 23. ___________________________________________________________________________
Tejesek Luxembourgban és Budapesten Mintegy 4.500-5.000, az unió minden részéből érkezett gazdálkodó tiltakozott Luxembourgban, Kirchbergben az expo területén az EU mezőgazdasági politikája ellen. Volt tejes demonstráció Budapesten is. Luxembourgban a tüntetés ideje alatt szinte megbénult Kirchberg városrész és környékének élete a tüntetés miatt, ahová a gazdálkodók mintegy 500 traktort is hoztak magukkal, elsősorban a Luxemburgot övező országokból, Franciaországból, Németországból, Hollandiából és Belgiumból. Padraig Walshe, a Copa, az egyik legjelentősebb EU-s gazdaszervezet elnöke arról beszélt, hogy válságban van a tejágazat, az árak mélyponton vannak, a tej felvásárlási ára némely EU-országban már megközelíti az 1983-as szintet. A tejtermelők azért is vannak bajban, mert az elmúlt években a termelési költségek jelentősen megnövekedtek. Segíteni kell a gazdáknak? Ezért az Európai Bizottságnak és az agrárminisztereknek, akik a tüntetéssel egy időben tartották tanácsülésüket Luxembourgban, a gazdálkodók segítségére kell sietni. Ezt a tüntetők tábláikon úgy fogalmazták meg, hogy akták helyett tettekre, beszéd helyett intézkedésekre van szükség. Pekka Pesonen, a Copa-Cogeca főtitkára korábban úgy nyilatkozott: a gazdademonstrációra azért volt szükség, mert az unióban nem csak a tejágazat van bajban, amelyet a bürokratikus intézkedésekkel ellehetetlenítenek, hanem a sertéstartás és a húsfeldolgozás is. Vagyis nemcsak a tejválság megoldását, hanem a hús- és sertésszektor bajainak orvoslását is napirendre kell tűzni. Magyarok egy busszal Magyarországról egy busznyi gazdálkodó vett részt a tiltakozó megmozduláson. Oláh Endre, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének megbízottja elmondta: ők is osztják azt az álláspontot, hogy a tejtermelők helyzete tarthatatlan, és az uniónak felül kell vizsgálnia jelenlegi, a tejtermék pályával kapcsolatban folytatott politikáját. Azaz: a kvótaalapú támogatást 50 százalékkal meg kell emelni, az export-visszatérítést is jelentősen, mintegy a felével kell növelni, valamint az uniónak be kell fagyasztania az országok kvótamennyiségét. Nem vették át a petíciót A múlt évben Magyarországon összesen 1,85 milliárd liter tejet termeltek. Most a tej felvásárlási ára 60 forint alatt van. Tavaly év elején 95-100 forintot adtak a felvásárlók egy liter tejért. Az átlagos önköltség ugyanakkor 70 forint körül van literenként. Magyarországon
39
egy főre számolva évente átlag 177 liter a tejfogyasztás. A tüntetők petíciót kívántak átadni Mariann Fisher Boelnak, az unió mezőgazdasági biztosának annak érdekében, hogy az agrárgondok mielőbb megoldódjanak, de az iratot senki sem vette át. A demonstráció alapvetően békésen zajlott, jelentős rendőri jelenlét mellett. Demonstráció Budapesten is A tejtermelő ágazat kilátástalan helyzete miatt demonstrációt tartottak a gazdák az Európai Unió Háza előtt Budapesten is. A demonstráción - amelyen több száz tüntető és egy szarvasmarha vett részt - Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese elmondta: a jelenleg kialakult helyzetért elsősorban az Európai Unió a felelős, mivel a tejkvóták emelése miatt Magyarországon másfél év alatt 95 forintról 55 forintra esett a tej kilónkénti felvásárlási átlagára. Itt átadták a papírt A demonstráció keretében a tejtermelő gazdák petíciót adtak át az Európai Unió képviselőinek, ebben arra kérik az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül azokat a döntéseit, amelyek a tejágazatot válságba sodorták. A tejtermelők emellett azt követelik, hogy az EU fagyassza be az országkvóták mennyiségét a jelenlegi szinten, emelje meg a kvótaalapú támogatásokat és az export-visszatérítéseket 50 százalékkal, valamint hogy egyenlítse ki a régi és az új tagállamok támogatási rendszerét. A petíciót átadó delegációt vezető Istvánfalvi Miklós közölte: az Európai Unió képviselői két hónapon belül ígértek intézkedéseket a tejágazat válságának megoldására, azonban ez a tejtermelők szerint túl lassú, mivel az ágazat már így is a "24-dik órában van". Felelőssé teszik a kormányt is Krajcsovics András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szarvasmarha-tenyésztők országos választmányának elnöke a demonstráción kiemelte: az Európai Unión kívül a magyar kormány is felelős a kialakult helyzetért, ezért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak is petíciót adtak át, amelyet Gőgös Zoltán államtitkár vett át. A minisztériumnak átadott petícióban a gazdák hatékonyabb képviseletet kérnek az Európai Unió bizottságaiban, valamint követelik a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának a korábbi visszaállítását is. Legalább 18 milliárdot kérnek Krajcsovics András aláhúzta, a minisztériumtól emellett azt kérik, hogy törvényi módosítások révén szüntessék meg a kereskedelmi monopóliumokat, és korlátozzák a beszállítói bizonytalanságot, valamint a gázolaj jövedéki adójának 100 százaléka legyen visszaigényelhető a tejtermelők számára. A gazdák úgy vélik, szükség van az iskolatej programba bevont termékek jelentős bővítésére is, és legalább 18 milliárd forintos támogatást kérnek az ágazatnak. Brüsszel, 2009. 06. 23. ___________________________________________________________________________
40
Átszervezi tevékenységét a Monsanto Az amerikai Monsanto Co. adó utáni nyeresége éves összevetésben 14 százalékkal csökkent üzleti évének május végén zárult harmadik negyedében. A világ legnagyobb vetőmagnemesítő és agrárvegyipari vállalatának a bevétele is visszaesett, és a cég elbocsátja az alkalmazottak 4 százalékát. A leépítéssel 900 ember veszíti el az állását. Az intézkedés 350400 millió dolláros egyszeri kiadással jár, áll a Monsanto közleményében. A harmadik negyedévi profit 694 millió dollár volt, a bevétel 11 százalékkal 3,2 milliárd dollárra esett. Az augusztussal véget érő üzleti év egészében a nyereség a legutóbbi előrejelzésben szereplő részvényenkénti 4,40-4,50 dolláros sáv alsó határát fogja elérni - figyelmeztette részvényeseit a genetikailag módosított (GMO) vetőmagok piacát vezető Monsanto. A vetőmagforgalmazás továbbra is jól jövedelmez, a gyomirtók és növényvédő szerek forgalma azonban kevésbé, ezért ezt a tevékenységet külön üzletágba szervezik és megpróbálják stabilizálni a helyzetet, közölte az amerikai világcég. Brüsszel, 2009. 06. 25. ___________________________________________________________________________
ÚMVP-pénzek vas megyei állattartó telepeknek Mintegy 5,8 milliárd forintot nyertek el állattartó telepek korszerűsítésére az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázatán a Vas megyei gazdák - tájékoztatott Szabóné Kakas Irén, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) főigazgatója. A támogatásból 60 állattartó telep korszerűsítése valósítható meg. A beruházások legfőbb célja, hogy a telepek megfeleljenek az európai uniós követelményeknek. A gazdasági válság miatt elhúzódhat a beruházás, de könnyítést jelent, hogy a vállalkozók az önrészhez újabb hitelt igényelhetnek, és meghosszabbították a befejezés határidejét is. Megnövekedtek az állattartás költségei A főigazgató elmondta: az elmúlt években elmaradtak a korszerűsítések, az állattenyésztőknek nem volt lehetőségűk a beruházásokra, ezért az ágazat nem tudott versenyképes maradni. A magas takarmányárak, energiaárak miatt megnövekedtek az állattartás költségei, így a gazdáknak gyakran nem éri meg fenntartani a telepeket. A kisüzemekben "elöregedett" az a generáció, akik még tradicionálisan foglalkoztak az állattartással, a fiatalok pedig a magas önköltség és az alacsony jövedelmezőség miatt nem vállalják a plusz terheket. Töredékére csökkent a szarvasmarha-állomány Néhány évtizeddel ezelőtt a szarvasmarha-tenyésztés volt a mezőgazdasági termelés egyik fő ágazata Vas megyében, de az elmúlt években elvesztette ezt a pozícióját. Évente folyamatosan 4-5 százalékkal csökken a szarvasmarhák száma. Jelenleg 51 telepen 27 ezer szarvasmarhát tartanak, míg húsz évvel ezelőtt az állomány száma meghaladta a 120 ezret. Változott az állomány összetétele is; növekedett a hús- és kettős hasznosítású állatok tartása.
41
Régebben inkább a tejhasznú állomány volt a döntő, de a tej 55 forintos felvásárlási ára miatt veszteségessé vált a tejhasznú állatok tartása. Tőkehiány a korszerű technológiához A telepeken 46 ezer sertést tartanak, de évről évre csökken a sertésállomány is. A takarmányárak ingadozása és a korszerű technológia megvalósításához szükséges tőke hiánya miatt bizonytalanná vált az állattartók helyzete. A kedvezőtlen folyamatot a vágósertés termelői árának átlagosnál magasabb emelkedése és a takarmányárak csökkenése sem tudta mérsékelni. Korábban a sertéstenyésztés 70 százalékát a magángazdaságok bonyolították le, de ezek nagy része már megszűnt és csak egy-két nagyobb vállalkozás maradt meg. Kakas Irén tájékoztatása szerint Vas megyében jelenleg 2,5 millió baromfit tartanak, de az elmúlt években a magas takarmányárak ezt az ágazatot is sújtották. A baromfitenyésztők és a pulykatartók sokáig meg tudták őrizni pozíciójukat, viszont a vágóhidak számának csökkenése, a termelői árak ingadozása kiszolgáltatottságot jelent a gazdáknak. Budapest, 2009. 06. 25. ___________________________________________________________________________
Magosz: olcsó meggyet kínálnak a termelők Meggyértékesítési akció szervezését kezdi meg a fővárosban a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) - tájékoztatott Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója. Az első meggyvásárt, ahol a termelőktől lehet megvenni a meggyet a piaci árnál jóval olcsóbban, Budapesten, a Ferencvárosban szervezik meg június 27-én. Ezzel párhuzamosan a Budapest és Pest megye területén működő 22 szociális bolt is akciós áron értékesíti majd a termelőktől származó meggyet. A Magosz a meggyszezon végéig minden héten legalább két alkalommal Budapest különböző részein tervezi a meggy akciós értékesítését. A gazdálkodói érdekképviselet ezzel kívánja segíteni a válságban levő meggytermelőket. Budai Gyula szerint a meggy felvásárlási ára 55-60 forint között van kilogrammonként. De van olyan területe is az országnak - Újfehértó környéke -, ahol már nem veszik meg a meggyet a termelőktől a felvásárlók. A fogyasztók a piacokon általában kilónként 300-400 forintért vásárolhatják meg a meggyet. Szabó József, a Magyar ZöldségGyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke korábban az MTI-nek elmondta: az aszályos tavasz ellenére igen kedvezőnek ígérkezik az idei meggytermés is, mivel közel megegyező mértékű a múlt évi rekord szinttel, azaz elérheti a 70 ezer tonnát. Budapest, 2009. 06. 25. ___________________________________________________________________________
A hatóságok nem találtak fuzárium fertőzést A magyar és a külföldi szakhatóságok sem találtak fuzárium-toxin fertőzést a magyar gabonatermékekben az elmúlt években, illetve a napokban végzett, célzott vizsgálatok alatt mondta Budai Bernadett kormányszóvivő. Budai Bernadett, Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kormányülésen mondott beszámolóját idézve hangsúlyozta: a szakhatóságok - korábban is, de a mostani esetek miatt is - folyamatosan vizsgálják a
42
gabonák, illetve a gabonatermékek fertőzöttségét. A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2008-ban közösen vizsgálta a kereskedelmi forgalomban lévő magyar eredetű gabonatermékeket, vagyis liszteket, korpákat, és gabonapelyheket. A szakemberek összesen 303 élelmiszer és 4 takarmánymintában kerestek 16 féle fuzárium-toxint, a 4.912 vizsgálat alatt azonban egyetlen esetben sem találtak hormon hatású mérget - fejtette ki a kormányszóvivő. Külföldről sincs panasz Kiemelte: a hatóságok - az elmúlt napok sajtóhíreit követően - célirányos vizsgálatokat is végeztek, de sem fuzárium fertőzöttséget, sem pedig arra utaló jeleket nem tapasztaltak, hogy bármilyen egyéb hormon tartalmú toxin került volna az élelmiszerekbe. Továbbá sem a háziorvosoktól, sem a szakhatóságoktól nem érkezett panasz, illetve hivatalos bejelentés arról, hogy bárki is gabonaipari terméktől betegedett volna meg - mutatott rá. Budai Bernadett megjegyezte: a nagy mennyiségben exportált magyar gabonára nemzetközi vonalon sem érkezett panasz évek óta, annak ellenére sem, hogy az elsődleges célországokban - például Németországban, vagy Olaszországban - rendkívül szigorú ellenőrzéseknek vetik alá a behozott terményeket. Bizonyíték sincs Székely Tamás egészségügyi miniszter kormány előtti beszámolójára utalva hozzátette: jelenleg semmiféle tudományos - laboratóriumi, biológiai - bizonyíték nem utal a megbetegedések és a fuzárium tartalmú élelmiszerek fogyasztása közötti kapcsolatra. Az ÁNTSZ ettől függetlenül felkereste a korábban megbetegedett kislány családját, valamint megkezdődött az általuk fogyasztott termékek, és az érintettek étkezési szokásainak vizsgálata, ami legkorábban 2-3 héten belül adhat választ a sajtóban tárgyalt megbetegedés okára - közölte Budai Bernadett. Budapest, 2009. 06. 25. ___________________________________________________________________________
Szociális földprogram és kismalac rászorulóknak Bővítette szociális támogatási formáit a szentesi képviselő testület, partnerségben a helyi vállalkozókkal: a szociális földprogram keretében haszonállatokat helyeznek ki, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő, műveletlen földeket díjmentesen adják használatba a szociálisan rászorulóknak. Ezt a helyhatóság az Önkormányzati Sajtószolgálat (ÖS) honlapján közölte. A közlemény szerint tizenöt család kapott malacot hízlalásra. A rászorulók a malacok etetéséhez is kapnak segítséget, az önkormányzat havi rendszerességgel egy-egy zsák takarmánnyal látja el őket, erre helyi kisvállalkozóval kötöttek megállapodást. A támogatottak dolga a takarmány hazaszállítása, az állatok nevelése, gondozása. A másik támogatási forma keretében az önkormányzat parlagföldeket ad díjmentesen használatba az igénylő családoknak, amelyek ősszel láthatnak munkához, akkor kezdhetik a szántást. A jövő évi költségvetésben a földműveléshez szükséges vetőmag beszerzéséhez is elkülönítenek forrást. Budapest, 2009. 06. 25. ___________________________________________________________________________
43
Az FVM nem mond le az élelmiszeretika elveiről A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) továbbra sem mond le az önkéntességen alapuló etikai kódexben rögzített elvek alkalmazásáról. Ám ha az országgyűlési képviselők mégis törvényt alkotnának a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról, akkor ez mindenképpen új helyzetet eredményez. Ezt Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára azt követően, hogy ismét egyeztetést tartottak az érintettek az Élelmiszer-termékpálya Etikai Kódexről. A tanácskozáson nem vett részt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) megbízottja, mert a szövetség nehezményezi, hogy országgyűlési képviselők még az egyeztetés előtt törvényjavaslatot nyújtottak be a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról. A szövetség vezetése ezt lépést nyomásgyakorlásnak minősítette a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről Sirman Ferenchez, az FVM szakállamtitkárához címzett levelében. Gőgös Zoltán leszögezte: sem a kormány, sem az agrártárca nem nyújtott be semmiféle törvényjavaslatot az ügyben. Elfogyott viszont az országgyűlési képviselők türelme, mivel még az év elején kérték a kormányt és a szaktárcát eljárásra. Az államtitkár az OKSZ-nek arra a megállapítására, miszerint ő fenyegette volna a kereskedelmet különféle ellenőrzésekkel, úgy reagált: az ellenőrzések a szabályok betartását hivatottak vizsgálni. Ettől általában csak az fél - fogalmazott -, "akinek vaj van a fején". Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára rámutatott: az Élelmiszer-termékpálya Etikai Kódex alapelveit rögzítő dokumentumról öt hónapos tárgyalássorozat végén egyeztek meg a termelők, a feldolgozók és a kereskedők szakmai szervezetei. Megjegyezte: az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálja az etikai kódexet, még nem jelenti a versenyjog megsértését, ezt a versenyhivatal sem állította. Aki mást állít ezzel kapcsolatban, az félreértelmezi a GVH vizsgálatát - tette hozzá. Budapest, 2009. 06. 25. ___________________________________________________________________________
Adnak 18 milliárdot a tejeseknek, januártól SPS? A tejágazat válságának enyhítésére 18 milliárd forintos programot dolgoz ki az agrártárca jelentette be Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára a Magyar Agrárkamara (MAK) XXIII. küldöttgyűlésén. Az ágazat számára legalább ugyanekkora támogatást szorgalmaztak a tejtermelők hétfői budapesti demonstrációjukon is. A MAK közleményében idézi a szakállamtitkárt, aki arról számolt be, hogy az intézkedések egy részéhez Brüsszelnek is hozzá kell járulnia. Az EU Bizottságán múlik, hogy mikorra és milyen közösségi intézkedéseket dolgoz ki a tejipari ágazat megsegítésére. A magyar csomag része, hogy újabb, literenkénti 3-5 forintos támogatást lehet majd igénybe venni, de erre csak 2010-ben kerülhet sor, szintén uniós engedélyezés miatt ismertette Gőgös Zoltán. Az igazi megoldás az SPS lenne A szakállamtitkár arról is tájékoztatta a küldöttgyűlést, hogy az FVM 5-6 milliárd forintot akar a tejágazatra költeni az uniónak az új kihívások kezelését szolgáló 5 milliárd eurós csomagja Magyarországra jutó részéből. Az igazi megoldás azonban Gőgös Zoltán szerint az
44
lenne, ha Magyarország bevezethetné az SPS-támogatási rendszert, és takarmánytermő területhez juttathatná a földtörvény módosítása révén a tejtermelő gazdákat. A küldöttgyűlésen Forgács Barna, az Agrárkamara elnöke a mezőgazdaság aktuális problémáit elemezte. Értékelése szerint az állattenyésztésen belül a legmélyebb válság a tejpiacon alakult ki. A krízist álláspontja szerint az elhibázott uniós tejpiaci reform, a megemelt kvóták okozzák elsődlegesen. Válságos a sertéságazat is A másik válságos helyzet a sertéságazatban tapasztalható. Kritikusnak ítélte, hogy 2009. első öt hónapjában a hazai sertések vágásszáma mintegy 24 százalékkal csökkent az előző évhez képest, miközben az importból származó állatok vágása pedig 33 százalékkal nőtt. Az összes vágáson belül a tavalyi 16 százalékkal szemben az importból származó sertések részaránya elérte a 24 százalékot - idézte az AKI adatait az elnök. Forgács Barna kiemelte, hogy a gazdasági válság miatt egyértelművé vált a forráshiány, a kölcsöntőke a bankok negatív megítélése miatt számottevően visszaesett, és likviditási gondot okoz a fizetési határidők folyamatos csúszása. A termelők egy része a saját erő hiánya miatt képtelen tervezett beruházásait, elnyert támogatási projektjeit elkezdeni, időben befejezni. Százmilliárddal kevesebb Az elnök szerint ezeket a problémákat tovább súlyosbítják a birtokszerkezet és földbérleti rendszer bizonytalanságai. Rámutatott: az SPS-törvény körüli huzavona következtében százmilliárddal kevesebb támogatáshoz juthat az állattenyésztés. A kamara ezért azt javasolja, hogy Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben tegye lehetővé az SPS-rendszer 2010. január elsejei bevezetését. Budapest, 2009. 06. 26. ___________________________________________________________________________
45
