Prepared by/Készítette: Agrárhaszon Kommunikációs Kft. Address/Postacím: Pomáz, 2013. Pf.: 201. E-mail:
[email protected] Phone/Telefon (Belgium): +32.488.292.170 Phone/Telefon: (Magyarország) +36.20.444.0653 Figyelem! A hírlevelet másolni, terjeszteni, abból idézni vagy adatokat átvenni csak az Agrárhaszon Kommunikációs Kft. hozzájárulásával lehet!
Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés
EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél August 2009./2009. augusztus 20. szám
Contents/Tartalom:
Minimálbér: Magyarország az egyik sereghajtó (Brüsszel, 2009. 08. 03.)………........…4. oldal Kezdődik az uniós borpiaci reform második része (Budapest, 2009. 08. 04.) .....…….…5. oldal Eladják teheneiket a szlovák gazdák (Brüsszel, 2009. 08. 04.) .....……………………..…5. oldal Viszlát falusi turizmus? (Budapest, 2009. 08. 05.) .....…………………………………..….6. oldal Állatjóléti támogatás a tejtermelőknek (Budapest, 2009. 08. 06.) ...............................…6. oldal Adókedvezmény-stop: visszaeshet a falusi turizmus (Budapest, 2009. 08. 06.) .....….…7. oldal Csökken a német bioélelmiszer-piac (Brüsszel, 2009. 08. 06.) ....................................…7. oldal
Új borkategória-megjelölések a címkéken (Budapest, 2009. 08. 06.) .........................…8. oldal K and H: a kkv-k harmada számít uniós forrásra (Budapest, 2009. 08. 07.) ...............…8. oldal Norman Borlaug az organikus gazdálkodásról (Budapest, 2009. 08. 07.) .....……………9. oldal Az EU-nak újra kell gondolnia a GM import szabályait (Brüsszel, 2009. 08. 07.) ......…9. oldal Nincs GVH eljárás élelmiszerkódex ügyben (Budapest, 2009. 08. 10.) .....…………….10. oldal Az EU 93,11 euróért adta a magyar kukoricát (Brüsszel, 2009. 08. 10.) ...................…11. oldal Versenyhátrány, ha nem térünk át az SPS-re (Budapest, 2009. 08. 10.) .....……………11. oldal Gyenge búzaár, lanyha kereslet (Budapest, 2009. 08. 10.) .....……………………………12. oldal A szesz 15 százaléka legális csak Bulgáriában (Brüsszel, 2009. 08. 10.) ..................…13. oldal Gabonaszövetség: pangó búzapiac, alacsony árak (Budapest, 2009. 08. 11.) .....……...13. oldal Agrárfinanszírozás: 50 milliárd forint szabad forrás (Budapest, 2009. 08. 12.) .....……13. oldal A Nestlé profitja 2,7 százalékkal csökkent (Brüsszel, 2009. 08. 13.) .....……………….14. oldal Fekete-tenger melléki gabonakartell? (Brüsszel, 2009. 08. 13.) .....……………………..15. oldal Negyvenöt magyar kiállító az idei Anugán (Budapest, 2009. 08. 14.) ......................…15. oldal A vártnál több búza az Európai Unióban (Brüsszel, 2009. 08. 14.) ...........................…16. oldal Jelentősen csökkentek a gabonaárak (Budapest, 2009. 08. 17.) .................................…16. oldal Idén 56,5-59,0 millió tonna orosz búza lehet (Brüsszel, 2009. 08. 17.) .....................…17. oldal Sikeresen működik és fejlődik a LEADER program (Budapest, 2009. 08. 17.) ........…17. oldal Élénkült az együttműködés a fiatal régiós gazdák között (Budapest, 2009. 08. 17.) ....19. oldal Új technológiákkal versenyképes lehet a haltenyésztés (Budapest, 2009. 08. 17.) …...19. oldal Megépülhet az észak-erdélyi autópálya első szakasza (Budapest, 2009. 08. 18.) .....…20. oldal Az áfa-csalás ellen nyomul Brüsszel (Brüsszel, 2009. 08. 19.) .................................…20. oldal Határblokádot emelnének a horvát gazdák (Brüsszel, 2009. 08. 24.) ........................…21. oldal A vártnál több lehet Ukrajna gabonatermése az idén (Brüsszel, 2009. 08. 24.) .........…21. oldal Járműfedélzeti segélyhívó rendszert sürget Brüsszel (Brüsszel, 2009. 08. 24.) .........…22. oldal
2
Estek a gabonaárak a világpiacon (Brüsszel-Budapest, 2009. 08. 24.) ......................…22. oldal Szeptembertől agrár-környezetgazdálkodási kötelezettségek (Budapest, 2009. 08. 25.) .24. oldal Megkezdődött az ipari almafelvásárlás Szabolcsban (Budapest, 2009. 08. 26.) .....…...25. oldal Biotrágyagyárat avattak Beszterecen (Budapest, 2009. 08. 26.) .....……………………..25. oldal Rekord repcemagtermés az EU-ban (Brüsszel, 2009. 08. 26.) .....……………………….26. oldal Az EFSA újraértékelése a MON810 génmódosított kukoricáról (Brüsszel, 2009. 08. 26.)..26. oldal
Jövőre Debrecenben lenne az OMÉK? (Budapest, 2009. 08. 27.) .....…………………...27. oldal Beruházások célegyenesben (Budapest, 2009. 08. 27.) .....……………………………….28. oldal Nemzetközi együttműködés spanyol kezdeményezésre már magyar tagokkal (Brüsszel, 2009. 08. 27.) .....…………………………………………………………………..28. oldal Egyszeri tízmillió minden fiatalnak (Budapest, 2009. 08. 27.) .....………………………30. oldal A mezőgazdasági termelés 8-10 százalékkal eshet az idén (Budapest, 2009. 08. 28.) ..31. oldal A vártnál több lesz a búza és a kukorica jövőre (Budapest, 2009. 08. 28.) .....…………33. oldal Bioerőművet avattak Szakolyban (Budapest, 2009. 08. 28.) .....…………………………33. oldal Thaiföldi szinten a kelet-európai fizetések (Brüsszel, 2009. 08. 28.) .....………………..34. oldal Épülhet az észak-erdélyi autópálya egy szakasza (Budapest, 2009. 08. 28.) .....……….34. oldal Brüsszel jóváhagyta az uniós források átcsoportosítását (Brüsszel, 2009. 08. 28.) .......35. oldal Startolnak az erdészeti programok (Budapest, 2009. 08. 29.) .....………………………..36. oldal "Átszabná" az Európai Bizottságot a Bruegel (Brüsszel, 2009. 08. 29.) .....……………37. oldal Az organikus élelmiszerek "megadóztatják" a hiszékenységet (Budapest, 2009. 08. 29.) ..38. oldal
A BASF 2 milliárd dollárt lát a Monsanto termékekben (Budapest, 2009. 08. 31.) .....39. oldal A vadászati piac is megérezte a válságot (Budapest, 2009. 08. 31.) .....………………...40. oldal Merre jár a mezőőr Hódmezővásárhelyen? (Budapest, 2009. 08. 31.) .....……………...41. oldal A Monsanto kiadta az EFSA pozitív véleményét a GM kukoricájáról (Budapest, 2009. 08. 31.) .....………………………………………………………………….41. oldal
3
Newsletter/Hírlevél Minimálbér: Magyarország az egyik sereghajtó Tizenháromszoros különbség mutatkozik az Európai Unió (EU) tagországai között a minimálbér összegét illetően; a legmagasabb kötelező minimálbért Luxemburgban fizetik, Magyarország a sereghajtók közé tartozik - derül ki az EU statisztikai hivatalának adataiból. Az Eurostat a 27 tagországból álló EU azon húsz tagállamát vizsgálta, amelyben törvény rögzíti a legkisebb kifizethető havibért. Az idén januári állapotot tükröző felmérés szerint a legmagasabb összegű minimálbért Luxemburgban fizetik, havi 1642 eurót, a legkisebbet pedig Bulgáriában, 123 eurót. Magyarország a tizenhatodik helyen áll a 270 eurós havi minimálbérével. Három csoport Az Eurostat három csoportra osztotta a minimálbért alkalmazó uniós tagországokat: a 400 eurónál kisebb, a 400-800 euró közötti, illetve a 800 eurónál magasabb minimálbért előíró országokra. Magyarország az első, kilenc volt szocialista államból álló csoportba tartozik, amelyben az ötödik helyen áll. Magyarországnál magasabb minimálbért fizetnek e csoportban Észtországban (278 euró), Lengyelországban (281 euró), Szlovákiában (296 euró) és Csehországban (306 euró). A második, 400-800 euró közötti minimálbért alkalmazó csoport öt, a legmagasabb, 800 euró fölötti minimális bért előíró országok csoportjába pedig hat állam tartozik: Luxemburg mellett Írország (1462 euró), Belgium (1387 euró), Hollandia (1382 euró), Franciaország (1321 euró) és az Egyesült Királyság (1010 euró). A vásárlóerő Az Eurostat az úgynevezett "vásárlóerő norma" (PPS) szempontjából is vizsgálta a minimálbér alakulását. A PPS egy elméleti egység, amely kiszűri az árszínvonalkülönbségeket, vagyis egy PPS minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást ér. E szempontból jelentősen csökkent a legmagasabb és a legkisebb minimálbér közötti különbség, amely immár csupán hatszoros. A legmagasabb minimálbért így is Luxemburg fizeti (1413 PPS), a legkisebbet pedig Bulgária (240 PPS); Magyarországon 408 PPS értékű a minimálbér. Ezzel Magyarország továbbra is a legkisebb - 500 PPS-nél alacsonyabb értékű - minimálbért előíró országok kilences csoportjába tartozik, de a csoporton belül Észtországgal helyet cserélve egy helyezést előre lépett, s Szlovákia (409 PPS), Csehország (443 PPS), valamint Lengyelország előzi meg (468 PPS). A másik két - 500-850 PPS közötti, illetve 1000 PPS-nél nagyobb értékű minimálbért alkalmazó - csoportba ugyanazok az országok tartoznak, mint az első szempont szerinti felmérésben, legfeljebb sorrendjük alakult át valamelyest. Brüsszel, 2009. 08. 03. ___________________________________________________________________________
4
Kezdődik az uniós borpiaci reform második része A európai uniós borpiaci reform második szakasza augusztus elején indul Magyarországon közölte Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. A szakember emlékeztetett: az erről szóló uniós joganyag már két hete hozzáférhető. Ennek értemében a magyar bortörvényhez kapcsolódó szinte valamennyi végrehajtási rendeletet újra kell fogalmazni. Elvileg ezeket a jogszabályokat már a hónap elejétől alkalmazni kellene, de több még nem készült el, tárcaközi egyeztetésen, vagy még az azt megelőző jogi szakaszban vannak. November végén viszont már a megváltozott szabályok szerint kell Brüsszelbe elküldeni az ágazatról szóló jelentést. Az új szabályozás értelmében az eredet-megjelölést és a földrajzi jelzés megkülönböztetését is be kell vezetni Magyarországon. Így az eddig alkalmazott összes borkategória megváltozik, és a származási bizonyítvány is megújul. Jelentős változás, hogy az ágazatban működő vállalkozásoknak a továbbiakban egész tevékenységüket egy telephelyen kell nyilvántartaniuk, akkor is, ha területileg széttagoltan működnek. Ezt pedig egy úgynevezett gazdasági aktában kell rögzíteniük. Eddig Magyarországon a településenkénti rendszer működött. Az átállás az új szisztémára jelentős informatikai fejlesztéseket tesz szükségessé. A termékek megnevezésének változása miatt új termékleírásokat is kell készíteni. A szakma már "kitalálta" ugyan az új származási bizonyítványt, de azt még nem lehet pontosan tudni, hogy ezeket hová kell majd benyújtani. Most ugyan még több tekintetben is "lépéshátrányban vagyunk", amit november 30-ig mindenképp be kell hozni. Az uniós borpiaci reform első szakaszának leglényegesebb változása az volt, hogy 2008. augusztus elseje óta az úgynevezett nemzeti borítékban az ország rendelkezésére álló támogatást Magyarország saját hatáskörben oszthatja fel. Budapest, 2009. 08. 04. ___________________________________________________________________________
Eladják teheneiket a szlovák gazdák A tej rendkívüli alacsony felvásárlási ára miatt egyre több szlovákiai tehéntartó dönt úgy, hogy rövid úton megszabadul szarvasmarháitól. A tehenek többsége az oroszországi farmokon köt ki. A gazdák veszteségei óriásiak, s egyre növekednek, hiszen a tej felvásárlási ára nem egészen egy év alatt 50 százalékkal csökkent Szlovákiában - mutatott rá a Hospodárské Noviny című gazdasági napilap. Nem véletlen, hogy az európai uniós országok gazdáinak májusi prágai tüntetésére az alacsony tejfelvásárlási árak ellen több mint 600 szlovákiai gazda ment el. "Az eddigi - többnyire uniós brüsszeli - intézkedések elégtelenek. A legjobb megoldás Szlovákiában az lenne, ha központilag bevezetnék a tej minimális felvásárlási árát, amely még fedezné a termelési költségeket" - jelentette ki Stanislav Nemec, a mezőgazdasági és élelmiszeripari kamara egyik vezetője. A pozsonyi sajtó tudósításai szerint a tehenek kiárusítása tömeges mérteket öltött. A Nyitrai Mezőgazdasági Szövetkezet például a hét végén jelentette be, hogy mintegy 400 tehenét egy szibériai vállalkozásnak adta el. A tehenekre több mint hatnapos és ötezer kilométeres út vár. "Nem lehet kizárni, hogy nemsokára ritka állat lesz a tehén Szlovákiában, s csak az állatkertekben vagy a skanzenekben lesz látható" - mondta némi túlzással a közszolgálati televíziónak Ján Paciga, a liptói Liptovsky Ondrej szövetkezet vezetője. Néhány éve Szlovákiában még több mint félmillió tehén volt, ma ennek alig egyharmada. Szakértői becslések nem zárják ki, hogy egy éven belül a tehenek száma akár 100 ezer alá is csökkenhet. Brüsszel, 2009. 08. 04. ___________________________________________________________________________
5
Viszlát falusi turizmus? A Lehet Más a Politika (LMP) határozottan ellenzi a kormány tervezett rendelkezését, amely megszüntetné a falusi vendéglátók adókedvezményét. Ebben a kedvezményben azok részesülnek, akik nem életvitelszerűen a vendéglátásból élnek, tevékenységük csupán jövedelem kiegészítés. Sok térségben viszont az úgynevezett szelíd turizmus jelenti a legfőbb külső bevételi forrást: van ahol a talpon maradás, máshol a fejlődés egyetlen kézzel fogható eszköze. Ha a kormány tovább növeli adóterheiket, ez a feketegazdaság felé terelheti a vendégváró vidéki családokat, vagy épp teljesen ellehetetleníti a falusi turizmust - véli az LMP. A szervezet nem látja, hogy kormány számolt-e az intézkedés társadalmi és gazdasági hatásaival, és az sem világos, mekkora bevételben reménykedik. A kormány továbbá arról sem nem adott semmilyen szakmai indoklást, miért nem éri el célját az adókedvezmény és miért kellene egyáltalán megszüntetni, valamint milyen más eszközzel kívánja cserébe támogatni a falusi turizmust. Ha esetleg már nem tekinti fontosnak a célt, azt is illene megindokolni - érvel az LMP. Az LMP gazdaságpolitikájának egyik alapvető elve az egyszerűbb adórendszer és az adókedvezmények nagy részének megszüntetése. Ugyanakkor léteznek olyan kedvezmények, amelyek társadalmi célt is szolgálnak; ezeket indokolt esetben fenn kell tartani. Ebben az esetben a kedvezményezett csoport munkája túlmutat a profiton. A vidéki vendégvárók kiegészítő megélhetési formája építi-szépíti a falvakat, ezek az emberek ismertetik meg a vidéki életformát, hagyományos kultúrát vendégeikkel. Nem csupán kereskedelmi, hanem közösségi kapcsolatokat építenek város és vidék közt, ami növeli a társadalmi kohéziót. Az LMP szerint jó lenne, ha a kormány az ötletszerű szabályozási politika, valamint a gazdasági környezetet hatáselemzések és szakmai indokok nélküli állandó változtatása helyett felelősen, saját társadalompolitikai céljait szem előtt tartva, társadalmi egyeztetéssel hozna gazdasági döntéseket. Budapest, 2009. 08. 05. ___________________________________________________________________________
Állatjóléti támogatás a tejtermelőknek Összesen 12-13 milliárd forintot használhatnak fel a hazai tejtermelők abból a keretből, amelyet az EU-ban a nehéz helyzetbe került gazdálkodók számára különítettek el. Miután az uniós tejtermelők az évtizedes mélypontra jutott nyerstej felvásárlási árak miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek, az Európai Tanács a feszültségek mérséklése céljából gazdaságélénkítésre forrásokat különített el az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. Ebből az alapból Magyarország az előzetes számítások szerint 12-13 milliárd forintot használhat fel a tejtermelő ágazatban. Erről Varga Gábor, a Somogy megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója beszélt. A tehenesgazdák jövő évtől ehhez, az úgynevezett állatjóléti forráshoz juthatnak hozzá öt éves program keretében, ehhez azonban biztosítaniuk kell a természetes tartási körülményeket, a nagyobb férőhelyeket, a betegséget megelőző programokat, illetve egyéb kötelezettségeket is vállalniuk kell majd. Budapest, 2009. 08. 06. ___________________________________________________________________________
6
Adókedvezmény-stop: visszaeshet a falusi turizmus Jelentősen visszaeshet a falusi turizmus, ha a kormány tervei szerint megszüntetik jövőre a falusi vendéglátók adókedvezményeit - mondta Pintérné Kanyó Judit, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) alelnöke. A szakember hozzátette: a javaslat szerint 2010. január 1-től megszűnne a jelenleg érvényben lévő évi 800 ezer forintos adókedvezmény a vendéglátási tevékenységre. Ezen túlmenően nem járna az úgynevezett vendégasztal utáni 400 ezer forintos adó kedvezmény sem. A FATOSZ alelnöke szerint mindez súlyosan érinti azokat a vidéken élő gazdálkodókat, akik a falusi turizmust általában kiegészítő tevékenységként végzik a mezőgazdasági termelés mellett. A szövetség adatai szerint mintegy 1.700 falusi vendéglátással foglalkozó vendégház működik Magyarországon. A falusi turizmus a magyar turisztikai piacból az alelnök becslése szerint mintegy 5 százalékkal részesedik. A magyar turisztikai ágazat árbevétele évente mintegy 1.000 milliárd forint. Pintérné Kanyó Judit ellentmondásosnak tartja azt is, hogy miközben a kormány a gazdasági válság miatt meg akarja vonni az adókedvezményt a vidéki vendéglátóktól, addig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében ugyanezt a tevékenységet erőteljesen ösztönzi. Budapest, 2009. 08. 06. ___________________________________________________________________________
Csökken a német bioélelmiszer-piac Története során idén először válságába jutott a bioélelmiszer-termelő ágazat Németországban: nyolc évig tartó dinamikus bővülést követően 2009 első hét hónapjában 4 százalékkal zsugorodott a piac. Tavaly még minden korábbinál nagyobb, összesen hatmilliárd euró árbevételt értek el az élelmiszer-termelői szektor 5 százalékát képviselő biotermelők. A fejlődés üteme azonban már 2008-ban lassult, az éves szintű 10 százalékos bővülés elmaradt a korábbi években megszokottól. Főként sajtokból és pékáruból maradt több a bioboltok polcain, és a zöldség is kevésbé fogyott jól tavaly, a visszaesést azonban ellensúlyozta a húsok, kolbászféleségek és a tojás forgalmának növekedése. A gazdasági válság elmélyülésével párhuzamosan aztán idén január és július között valamennyi termékcsoportban visszaesés ment végbe a GfK piackutató cég felmérése szerint. A vizsgálat során 30 ezer német háztartás fogyasztási szokásait vizsgálták. Alig van olyan ágazat Németországban, amely a biotermeléshez hasonló felfutást produkált az ezredforduló óta, most azonban "mintha a fogyasztók kissé belefáradtak volna az ökológiailag tudatos vásárlásba" - mondta Helmut Hübsch (képünkön) kutatásvezető. Az előállítás módjától függetlenül 2,4 százalékkal kevesebb élelmiszer kelt el a német üzletekben az év első felében 2008 azonos időszakához képest, a bioélelmiszerek 4 százalékos forgalomcsökkenése tehát igen komoly visszaesés mondta a GfK munkatársa a Süddeutsche Zeitung című lapnak. A jelenség pontos okai még nem teljesen világosak. Annyi biztos, hogy a biotermékek minőségéről megjelenő beszámolók szerepe fontos. A vezető független fogyasztóvédelmi szervezet, a Stiftung Warentest például kimutatta, hogy a bioélelmiszerek drágábbak, de nem feltétlenül magasabb minőségűek a "hagyományos", ipari módszerekkel előállított élelmiszereknél. A vizsgálat szerint a biotermékek 30 százaléka csupán kielégítő vagy kifogásolható minőségű. A gazdasági válság hatása sem elhanyagolható; sok család a jelenlegi körülmények között inkább az olcsóbb termékeket választja, és összességében is kevesebbet költenek a német fogyasztók élelmiszerre, mint a válság előtt - mondta a szakember. Brüsszel, 2009. 08. 06. ___________________________________________________________________________ 7
Új borkategória-megjelölések a címkéken Új borkategória- megjelöléseket kell alkalmazni a magyar borokon augusztustól, a palackban lévő bor minőségéről a földrajzi jelzés helyett ezentúl az ad eligazítást, hogy egy-egy címkén milyen tradicionális megnevezések szerepelnek. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára elmondta: az új kategóriákat, amelyek a fogyasztók jobb, egyszerűbb és átláthatóbb tájékoztatását szolgálják, az európai uniós borpiaci reform második szakaszának hatályba lépésével vezették be Magyarországon. A szakember emlékeztetett arra, hogy eddig Magyarországon négy borkategória létezett. Az úgynevezett védett eredetű bor meghatározott, történelmi tradíciójú termőhelyről származott, és előírt minőségi paraméterekkel rendelkezett. Szintén a fogyasztók által elismert csúcskategória volt a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor. Tájbornak nevezték azt a kategóriát, amely egy-egy tájegységre vagy termőhelyre volt jellemző, ám jelentős mennyiségben állították elő. Asztali bornak pedig az a bor számított, amely nem volt köthető termőhelyhez, ám forgalmazása szintén nagy mennyiségben történt. A továbbiakban bevezetik az oltalom alatt álló eredet-megjelöléses borkategóriát, amelybe tartozhat a védett eredetű bor, továbbá a meghatározott termőhelyről származó bor is. Ennek minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és ahhoz kötött természeti tényezőkhöz köthetőek. Ez a minőség kizárólag az adott földrajzi területen, az ott termett szőlőből készülhet. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borkategóriába a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, valamint a tájbor kerülhet. Ebbe a kategóriába olyan különleges hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező borok tartoznak, amelyek e földrajzi eredethez kapcsolhatók, és legalább 85 százalékban a földrajzi területen termett szőlőből készültek. A készítését az adott földrajzi területen végzik. A földrajzi jelölés nélküli borkategóriába az asztali bor, a tájbor, valamint az úgynevezett minőségi bor szintén bekerülhet. Ebbe a kategóriába tehát lényegében minden bor besorolható. Budapest, 2009. 08. 06. ___________________________________________________________________________
K and H: a kkv-k harmada számít uniós forrásra Bár minimálisan csökkent a második negyedévben a K and H kkv bizalmi index pályázati hajlandóságot mutató részindexe, ennek ellenére az európai uniós támogatások elnyerését a vállalkozások közel fele reálisnak tartja, és a következő egy évben 28 százalékuk számol ezzel a finanszírozási lehetőséggel - derül ki a bank kutatásának legutóbbi eredményeiből. A támogatások elnyerésével kapcsolatban továbbra is a mezőgazdasági vállalkozások a legoptimistábbak, míg a szolgáltató szektor számít legkevésbé ilyen finanszírozási forrásra. A mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy éves várakozásait mutató K and H kkv bizalmi indexnek az európai uniós támogatásokra vonatkozó részindexe 31 pontos értékével még elmarad a válság előtti 46 pontos értékétől, úgy tűnik azonban, hogy az uniós pályázati források továbbra is jelentős szerepet töltenek be a hazai vállalkozások életében. Közvetlenül a banki hitelek után a második helyen szerepel a cégek finanszírozási lehetőségei között. A pályázási hajlandóságot mutató részindex csökkenése a már meglévő tapasztalatok alapján a realitásokhoz való közeledést jelenti - elemezte Bognár Mihály (képünkön), a K and H pályázati tanácsadás igazgatóság vezetője a közleményben. A kutatás eredményei alapján a vállalkozások profilja jelentősen befolyásolja a pályázati forrásokhoz jutás esélyeit. A mezőgazdasági cégek jóval az átlagot meghaladó mértékben - 69 százalékos arányban - látnak esélyt arra, hogy uniós támogatáshoz jussanak. Ez az ipari vállalkozások esetében 54 százalék, a kereskedelmi cégeknél 46 százalék, a szolgáltató cégeknek pedig 43 százaléka
8
tartja valószínűnek, hogy nyertes pályázatot tud benyújtani. A kkv-k közül elsősorban a középvállalatok számolnak pályázati források elnyerésével (60 százalékuk) - a mutató a kisvállalkozásoknál 53 százalék, a mikrocégeknél pedig 42 százalék. Bognár Károly az eltérő arányokat azzal indokolta, hogy a nagyobb cégek sokkal jobban informáltak pályázati ügyekben, és stabilabb pénzügyi háttér jellemzi őket, ami az önerő megteremtését és a támogatás előfinanszírozását megkönnyíti. Ezeknél a társaságoknál k jellemzőbb a hosszú távú, stratégiai gondolkodás is - fűzte hozzá. Budapest, 2009. 08. 07. ___________________________________________________________________________
Norman Borlaug az organikus gazdálkodásról A Nobel-díjas amerikai agronómus, Norman Borlaug nyilatkozik az organikus gazdálkodásról, annak környezetre és az emberi egészségre és jólétre tett hatásáról. Borlaug szerint ez nem képezheti vita tárgyát, mivel még abban az esetben is, ha mindent a legprecízebben visszaforgatunk, sem vagyunk képesek 4 billió embernél több ellátására a Földön. Ha a világon csak organikus gazdálkodással termelnénk, akkor a termőterületek méreteit extrém módon kellene növelni, így többek között sok millió hektárnyi erdőt is ki kellene irtanunk. Jelenleg közel 80 millió tonna nitrogént hasznosítunk tápanyagként évente a világon. Ha ezt a mennyiséget organikus úton állítanánk elő, akkor közel 5-6 billió szarvasmarhára lenne szükségünk, hogy megfelelő mennyiségű trágyát produkáljanak. Mekkora érintetlen természeti területet kellene feláldoznunk csak azért, hogy ezeknek a szarvasmarháknak takarmányt termeljünk? Nagyon sok a butaság ezen a területen! Ha az emberek azt akarják elhitetni magukkal, hogy az organikus termékeknek nagyobb a tápértékük, hát lelkük rajta! Ezt egyetlen kutatás sem támasztja alá! Ami a palántát illeti, az nem tesz különbséget abban, hogy az a bizonyos nitrát ion organikus vagy kémiailag előállított anyagból származik. Ha a vásárlók abban hisznek, hogy az egészségüknek jobb, ha organikus termékeket fogyasztanak, hát tegyék Isten áldásával. Vásárolják azt és fizessenek többet. De azt ne mondjuk, hogy a Föld jelenlegi lakosságát el tudjuk látni műtrágya nélkül. A fél információ pedig rombol. Ami ezeket a "helyben megtermeljük" mozgalmakat illeti, felhívnám a figyelmet, hogy ez növekvő energia igényel jár! És egészen biztosan károsítja a környezetet, mivel egyre növeli a művelésbe bevont területeket. Budapest, 2009. 08. 07. ___________________________________________________________________________
Az EU-nak újra kell gondolnia a GM import szabályait Az EU álláspontja - ha folytatja elutasító magatartását a génmódosított növényi származékot tartalmazó tápokkal szemben - növeli az állattartók táplálék hiányát. Erre az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) figyelmeztetett egy jelentésben. Az uniós jelentés szerint külkereskedők megtehetik, hogy csak az úgynevezett "előnyben részesített felvásárlókkal" kötnek üzletet, elkerülve a visszautasított hajórakományok okozta extra költségeket. Egy ilyen lépés az uniós állattartókat kiszolgáltatná az olcsó takarmánnyal kereskedőknek - tették hozzá. Az EU nem engedélyezett GM tartalmú import árukra vonatkozó "zéró tolerancia" politikája már régóta kritikának van kitéve, mivel az alapanyag kereskedelemben és a nemzetközi gabonakereskedelemben megvalósíthatatlannak bizonyul. A feszültséget egyre fokozza a Bizottság lassúsága a tavaly megígért "technikai megoldás" kidolgozására, amely a mintavételre és a tesztelésre vonatkozik, illetve a meglévő törvények
9
megváltoztatásának elutasítása, az EU-n kívül már elfogadott GM növények kapcsán. A nem engedélyezett GM növények esetleges jelenlétének véletlenszerűsége növekedni fog a JRC jelentése szerint. Ezt számos tény támasztja alá. Így például a GM növények egyre növekvő arányú részvétele a világkereskedelemben, illetve a folyamatos "aszikron engedélyezés" gyakorlata az EU és a világ vezető export nagyhatalmai - mint például Amerika - között. Továbbá a GM növények egyre növekvő arányú piacra kerülése Ázsiában, ahol nem fordítanak figyelmet az idegen országok import hozzájárulásaira. Valamint az egyes GM növények egyedi jellegzetességei vegyítésének egyre inkább bevett gyakorlata növeli az "elfogadandó" GM növények számát. Jelenleg közel 30 GM növényt termelnek világszerte, ezek száma 2015-re 120 fölé fog emelkedni a kutatók előrejelzései szerint. A számok várhatóan így fognak alakulni: szójabab 1-ről 17-re; kukorica 9-ről 24-re; olajos törköly 4-ről 8-ra; és a pamut 12-ről 27-re. Jelenleg GM rizs és burgonya fajták nincsenek a kereskedelemben, az előrejelzések szerint ezek száma 2015-re 8 és 15 fajta körül lesz. Ezen kívül 7 további GM növényfajta van a piacon, ezek száma 23-ra fog emelkedni. Az EU-ban a szója az egyik leginkább érintett növény, köszönhetően az import szabadságnak - emeli ki a jelentés. Öt új szója fajta van a kereskedelmi és szabályozó hálózatokban, amely a következő 2-3 évben az asszinkron engedélyezési gyakorlat okán problémákkal fog szembesülni. A jelentés kitér arra is, hogy a GM szója Kínában is szabályozás alatt van. Négy új kukorica fajta rövid távon hasonló helyzetben van, hét továbbit pedig hosszú távon érintenek ezek a gondok. A jelentés rámutat arra, hogy egyetlen GM rizs fajta sincs engedélyezve az EU-ban, négy pedig még engedélyezési eljárás alá sincs vonva. Brüsszel, 2009. 08. 07. ___________________________________________________________________________
Nincs GVH eljárás élelmiszerkódex ügyben Megszüntette az Élelmiszer Termékpálya Kódexet aláíró szervezetek ellen indított eljárását a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), miután a kódex nem lépett hatályba, és a jövőben sem vezetik be, mert alkalmazásától a kiskereskedelmi érdekképviseletek végérvényesen elálltak közölte a hivatal. Az Országos Kereskedelmi Szövetség a földművelésügyi tárcát tartja felelősnek a vizsgálat megindításáért és a kódex kiüresedéséért. A GVH még 2009. május 21én indított eljárást a 10 aláíró szervezet ellen, mert a kódex 94 pontjából 10-et kifogásolt, közöttük többet alkalmasnak tartott a versenytörvény előírásainak megsértésére, a piaci verseny korlátozására. A helyzet teljesen más A helyzet azonban a vizsgálat alatt alapvetően megváltozott. Az aláírók kinyilvánították, hogy a kódex csak akkor él, ha megvalósításában valamennyi érintett részt vesz, ám nem sokkal ez után a kiskereskedőket képviselő szervezetek az élelmiszer termékpálya törvényre hivatkozva végérvényesen elálltak a kódex alkalmazásától. Az Országos Kereskedelmi Szövetség, a kódex egyik aláírója június 30-án jelentette be, hogy felmondja a kódexet. Reagálásában a szervezet kifejti: úgy vélte, hogy az Országgyűléshez júniusban benyújtott, a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat, az élelmiszer-termékpálya törvény és a kódex terheit együttesen nem tudták volna vállalni a válság idején.
10
Éppen egy éve... Emlékeztetnek rá, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) egy évvel ezelőtt, 2008. augusztus 5-én azzal a szándékkal ült tárgyalóasztalhoz a kereskedőkkel, hogy egy szakmai megállapodás keretében segítse a hazai beszállítókat. Az FVM a hosszas tárgyalássorozat alatt mindvégig a megállapodás mellett állt ki, azzal, hogy aláírás esetén nem nyúl a törvénykezés eszközéhez, végül azonban benyújtotta az élelmiszer termékpálya törvényt. A versenyjogi eljárás megindításának oka az volt az OKSZ szerint, hogy az FVM nem egyeztette a kódexet a GVH-val, annak aláírása előtt. Sajnálatosnak nevezi az OKSZ, hogy az élelmiszeripar képviselői ürügyet kerestek arra, hogy még a GVH eljárás lezárása előtt megindulhasson a törvénykezés, indokolatlanul vádolva a kereskedőket a kódex szellemével ellentétes magatartással. Téved a GVH? Az FVM-ben megfogalmazott és az Országgyűlésben június 29-én megszavazott törvényt végül a köztársasági elnök nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, annak szakmai és jogi hibái miatt. Az OKSZ is arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Az OKSZ szándéka továbbra is a hazai kistermelők segítése, ezért javaslatokat dolgoz ki, amelyekhez felhasználják a kódex-tárgyalások tapasztalatait, amelyek így nem vesznek kárba - fogalmaznak. Vámos György, a szervezet főtitkára azt is elmondta: nem felel meg a valóságnak a GVH-nak az az állítása, hogy az aláírók nem rendelkeztek tagjaik felhatalmazásával. Az OKSZ tagjai megadták a felhatalmazást a kódex aláírására, de természetesen ez nem jelenti, hogy egyben kötelezettséget vállaltak a kódex szabályainak betartására - mondta. Budapest, 2009. 08. 10. ___________________________________________________________________________
Az EU 93,11 euróért adta a magyar kukoricát Az EU 2630 tonna magyar kukoricát adott el árverésen az intervenciós készletből, tonnánként 93,11 euróért. A hivatalos közlemény szerint 4756 tonnára volt kereslet, 36,69 és 93,11 euró közötti árajánlatokkal. Az Európai Unió június végén nyitotta meg az árveréseket 16 ezer tonna, 2004-ben és 2005-ben betakarított, magyarországi intervenciós raktárakban tárolt kukorica újraértékesítésére az unió belső piacán. Brüsszel, 2009. 08. 10. ___________________________________________________________________________
Versenyhátrány, ha nem térünk át az SPS-re Versenyhátrányt okoz a magyar mezőgazdaságnak, ha nem rendelkezik egységes támogatási struktúrával - mondta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke. Margittai Miklós sajnálatosnak nevezte, hogy szembeállítják a tulajdonosokat és a termelőket. Az MVH elnöke szerint az egységes mezőgazdasági támogatásra, az SPS-re áttérésnek a legnagyobb jelentősége az állattenyésztés szempontjából van, hiszen a rendszer nem a földtulajdonosoknak, hanem a termelőknek juttatja a támogatást. Hangsúlyozta: reméli, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) kedvező döntést hoz, és Magyarország 2010-ben be tudja vezetni
11
az SPS-t. Az Európai Unió 17 országában működő támogatási rendszer miatt Sólyom László köztársasági elnök fordult az Ab-hoz, mert álláspontja szerint a támogatási jog önállósítása csökkenti a termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét. A Fidesz a hónap elején jelentette be, hogy kormányra kerülése esetén eltörli az SPS-t, mert az torz birtokszerkezetet okoz, és kettős földbérleti rendszert alakítana ki. Margittai Miklós hangsúlyozta: ha Magyarország 2010-ben nem tér át a területalapú támogatásról (SAPS) az SPS-re, már a 2013-ig tartó költségvetési ciklusban is hátrányba kerülnek a magyar termelők, hiszen például az osztrák állattartók már magasabb összegű támogatásban részesülnek. Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet igazgatója a magyar állattenyésztés jövőjéről szólva megjegyezte, hogy sok múlik azon, milyen lesz az Európai Unió közös agrárpolitikája 2013 után. Erről azonban ma még senki nem tud biztosat mondani - tette hozzá. A szakember felhívta a figyelmet: bár a magyar agrárexport nő, azon belül a feldolgozott termékek aránya csökken. Ugyanakkor az importon belül egyre több a feldolgozott termék - jegyezte meg. Udovecz Gábor szerint sikertörténet lenne, ha a magyar állattenyésztés meg tudná őrizni jelenlegi helyzetét, és nem csökkenne tovább az állatállomány, valamint a tejtermelés. Példaként említette hogy Magyarország 1,7 milliárd liter tejet állít elő, így a számára biztosított közel kétmilliárd literes európai uniós kvótát sem tudja kihasználni, miközben importtej érkezik az országba. Budapest, 2009. 08. 10. ___________________________________________________________________________
Gyenge búzaár, lanyha kereslet Az Agrárkamara adatai szerint tonnánként harmincezer forint körül alakul az étkezési búza ára a szabadpiacon, egyelőre lanyha a kereslet a gabona iránt, a kivárás jellemző a piacon közölte a Magyar Agrárkamara (MA). A búzaárak jelenleg gyengék, az étkezési búza ára 30 ezer forint/tonna körül van a szabadpiacon. Az őszi árpa ára a legalacsonyabb, az általában 25 ezer forint/tonna alatti. A kereslet még lanyha, kivárás a jellemző. A szomszédos országokból is még minimális a kereslet a kalászosokra, kevés az üzletkötés - olvasható a kamara közleményében. A betakarított őszi árpa minősége közepes. Az eddig betakarított búza minősége pedig területenként változó. A minőség azonban általában közepesnek mondható. A malmi minőségű búzák aránya 65 százalék körül várható, a többi takarmány minőségű, elsősorban az alacsony esésszám miatt - a kamara értékelése szerint. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai szerint az idén 5,95 millió tonna kalászos gabonát takarítottak be, mintegy 20-25 százalékkal kevesebbet a tavalyinál, de többet a várt 5,5 milliónál. Őszi búzából 1,138 millió hektárról 4,35 millió tonnát takarítottak be, 3,82 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett, őszi árpából a 196 ezer hektárról 705 ezer tonnát 3,6 tonnás termésátlaggal. Rozsból 41 ezer hektáron 76 ezer tonna, tritikáléból 128 ezer hektáron 379 ezer tonna termett. Tavaszi árpából 126 ezer hektár, 321 ezer tonna a hozam. Zabból 55 ezer hektárról összesen 119 ezer tonna kerül a magtárakba. Repcéből 262 ezer hektárról 561 ezer tonna került a tárolókba. Magborsóból összesen csak 28 ezer tonnát takarítottak be a 17,7 ezer hektár területről - derül ki a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adataiból. Budapest, 2009. 08. 10. ___________________________________________________________________________
12
A szesz 15 százaléka legális csak Bulgáriában Az elfogyasztott szeszesitalok mindössze 15 százaléka kerül forgalomba legálisan Bulgáriában - mondta Szimeon Djankov pénzügyminiszter. A miniszter kiemelte, hogy ha csak a teljes fogyasztás 35 százalékát sikerülne legális útra terelni, az 300 millió levával növelné az állami bevételeket. Ez jelentős tétel a bolgár költségvetés számára, hiszen a napokban jelentettek be 1,2 milliárd levás takarékossági csomagot a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében. Akkor a pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy közel ekkora bevételnövelés is szükséges az egyensúly eléréséhez. Brüsszel, 2009. 08. 10. ___________________________________________________________________________
Gabonaszövetség: pangó búzapiac, alacsony árak Még pang a búzapiac Magyarországon, egyelőre csak a malmok vesznek búzát napi szükségleteik kielégítésére. Készleteik feltöltésére általában nincs pénzük, a hitel ugyanis drága mind forintban, mind devizában. Mintegy 10-20 százalékkal alacsonyabbak a mostani búzaárak, mint a tavalyi év hasonló időszakában - mondta Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Emellett pedig nincs kereslet külföldön sem a magyar búza iránt. Mind a vevők, mind az eladók kivárnak. Kereslet hiányában pedig a tőzsdei jegyzések is csökkennek. Most a búza tonnájáért a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) áruszekciójában 28-29 ezer forintot kell fizetni. A tavalyi ár viszont 38-40 ezer forint volt tonnánként. Például a fekete-tengeri kikötői ár pillanatnyilag 31 ezer forint körül alakul, azaz a 30 ezer forint körüli tonnánkénti magyar induló ár magas. Így itt gyakorlatilag nincs a magyar búzára külföldi kereslet. De - vélhetően az anyagiak hiánya miatt - nem jelentek meg a piacon még a lengyel vásárlók sem, és a romániai szállítások is elmaradtak. Pótsa Zsófia utalt arra is, hogy a gazdálkodók pedig azért várnak ki, és tartják a magtárakban az árut, mivel a 30 ezer forintos tonnánkénti jelenlegi búzaár még a jó minőségű búza előállítási költségét sem fedezi. Emellett a múlt évről maradt, úgynevezett átmenő készlet is jelentős, 800 ezer és 1 millió tonna közzé tette a szakember. Az őszi búzából az idén 1,138 millió hektárról 4,31 millió tonnát takarítottak be Magyarországon, a hektáronkénti termésátlag pedig elérte a 3,82 tonnát. Ez mintegy 20-25 százalékkal kevesebb a tavalyi termésnél. Budapest, 2009. 08. 11. ___________________________________________________________________________
Agrárfinanszírozás: 50 milliárd forint szabad forrás Az agrárium számára mintegy 50 milliárd forintos hitelkeret áll rendelkezésre állami segítséggel, de a gyakorlatban ez nem jut el a gazdálkodókhoz, mert a kereskedelmi bankok nem hiteleznek - állítja a Magyar Agrárkamara (MA). A szakmai szervezet közleménye hangsúlyozza: a hitelszűke ellenére a gazdálkodói fejlesztési hitel, a gabonahitel, a forgóeszköz, továbbá a TÉSZ-ek és az élelmiszeripar számára szánt finanszírozási program keretében összesen még mintegy 50 milliárd forintnyi külső forrás áll az igénylők rendelkezésre. A kamara szerint a kereskedelmi bankok visszafogottságának, a piaci pangásnak több oka van: egyrészt információ-hiány, másrészt a bankárok óvatosak, harmadrészt a támogatott konstrukciók egyes elemeinél túl kicsi a haszonkulcs. A bankok emellett óvatosak a válság miatt.
13
Összességében nem kevesebb A kamara egy közelmúltban tartott szakmai tanácskozáson elhangzottak alapján írja, hogy a nagybankok képviselői arról számoltak be, hogy összességében nem csökkent az agrárium hitelállománya. Ám a termelők is óvatosabbak, sokkal kevesebben igényelnek hitelt. Példaként említették, hogy az uniós földalapú támogatásokra alapozott hitelezés nehézkes. Az elnyert támogatásról szóló igazolást a termelők ugyanis hosszú idő alatt kapják kézhez a hatóságtól. Jelezték: a bankszövetségen belül külön bizottság alakult, amely megvizsgálja a közraktározás hitelezésének újraindításának lehetőségét. Így várhatóan őszre a pénzügyi tárcával új konstrukciót dolgoznak ki. Emellett a kisebb, gyengébb agrárvállalkozások számára is készül egy új FVM-MFB hitelprogram. Az egyeztetésen részt vevők szerint fontos kérdés a hitelek ára is. A Bubor-alapú kölcsönök drágák a termelőknek - állították a MA szakértői. A mai viszonyok között a 13-14 százalékos kamatot nem lehet kitermelni. Ezért felvetették az Eurolibor-alapú kamatszámítás lehetőségét. Rövidesen folytatódik a tárgyalás A MA által kezdeményezett megbeszélésen a köztestület bemutatta a már korábban is vázolt javaslatát. Ezzel a konstrukcióval a 100 milliárd forintra tehető mezőgazdasági hiteligényt lehetne kielégíteni. Ebből 75 milliárd az uniós támogatásokhoz szükséges saját erő pótlását szolgáló kölcsön, 10-15 milliárd forint a gabonaágazat forgóeszközhitel-igénye, és 10 milliárd más növénytermesztési ágazatok forrásigénye lenne. A MA szerint szükség van az új termésű gabonakészletek éven túli lejáratú, 10 milliárd forintnyi forgóeszközhitelére is. Sőt, az elemi kárt szenvedett termelők részére 10 milliárd forintnyi termelési hitel biztosítására is. Az Új Magyarország Agrár Fejlesztési Hitelprogram keretből pedig eddig 19 milliárdot vettek fel, és a fennmaradó 20 milliárdos forrásra is nagy az igény. A MA és a pénzügyi szféra képviselői rövidesen folytatják a tárgyalást. Budapest, 2009. 08. 12. ___________________________________________________________________________
A Nestlé profitja 2,7 százalékkal csökkent A világ legnagyobb élelmiszeripari csoportja, a svájci Nestlé 5,071 milliárd svájci frankos adózott eredményt jelentett az első félévről, 2,7 százalékkal kevesebbet a tavalyi első félévi 5,214 milliárdnál, de elmaradt az elemzők várta milliárd franktól. A bevétel, 52,267 milliárd svájci frank, szintén elmaradt az egy évvel korábbi 53,066 milliárdtól és az elemzők átlagosan 52,8 milliárdos várakozásától is. A csekély visszaesést részlegek eladásának és a svájci frank káros erősségének tulajdonították a szerdán megjelent beszámolóban, inkább azt hangsúlyozva, hogy szervesem 3,5 százalékkal nőtt a bevétel, és további javulás várható a mostani második félévben. Tavaly a Nestlé adózott eredménye 18 milliárd svájci frank volt, 69,4 százalékkal több a 2007-esnél. Egyszeri tételek nélkül is több mint 30 százalékkal emelkedett a profit. A legnagyobb egyszeri tétel, 9,2 milliárd frank adó után abból származott, hogy tavaly áprilisban 11 milliárd dollárért eladtak 24,8 százalékot a svájci Novartis gyógyszergyárnak az amerikai Alconból, amely a szem- és látásgondozó szerek legnagyobb gyártója a világon. A Nestlé bevétele tavaly 2,2 százalékkal 109,908 milliárd frankra emelkedett. A szerves fejlődés 8,3 százalékos volt, de ennek javát elvitte a valutaárfolyamok alakulása. Tavaly év végén "legalább 5 százalékot megközelítő" szerves bevételnövekedésben bíztak a vállalatnál - ez elmarad az évi 5-6 százalékos hosszú távú vállalati céltól -, és remélik
14
az üzemi eredmény rátájának további javulását is, legalábbis változatlan valutaárfolyamokkal számolva. Brüsszel, 2009. 08. 13. ___________________________________________________________________________
Fekete-tenger melléki gabonakartell? Ukrajna részvétele nélkül nincs értelme egy Fekete-tenger melléki gabonakartell megalakításának - vélekedett az Orosz Gabonaszövetség elnöke. Arkagyij Zlocsevszkij szerint a szövetséget minimum hármasban kellene megalakítani, majd a későbbiekben a kartellbe meg lehet hívni Magyarországot, Bulgáriát és más Fekete-tenger melléki országokat. Arkagyij Zlocsevszkij emlékeztetett: a Fekete-tenger közeli országok gabonaszövetsége létrehozásának ötlete - gyakorlatilag a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) mintájára - a három nagy térségi gabonatermelő, Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán részéről "a legfelső szinten támogatott volt". Ukrajna csak később - az ukrán-orosz kapcsolatok megromlása nyomán - kezdett visszakozni, és júniusban a szentpétervári gazdasági fórumon ennek már hangot is adott. Zlocsevszkij még 2007 február közepén vetette fel Kijevben a Fekete-tenger melléki Gabonaszövetség létrehozásának gondolatát. Akkor azt mondta, hogy a szervezetben elsősorban a fekete-tengeri medence gabonatermelésében vezető országoknak, így Oroszországnak, Ukrajnának és Kazahsztánnak kell részt vennie, de jó lenne bevonni Magyarországot, Bulgáriát, Romániát, esetleg Törökországot is. Hozzátette: a szövetségnek az érintett országok kormányainak támogatásával kellene létrejönni, s erről folytattak is már előzetes megbeszéléseket, de az egyesülés kialakítása hosszú folyamat lesz. Annak idején kifejtette: az egyesülés funkciója hasonló lenne az OPEC kőolajpiacon betöltött szerepéhez, s azért szükséges, mert fel kell készülni a világ gabonapiacán várható nagy változásokra. A szervezet lehetséges feladatai között említette a szállítási problémák közös megoldását, az együttműködést az egyes országok gabonamérlegének egyensúlyban tartásában, további részletekbe azonban nem bocsátkozott. Brüsszel, 2009. 08. 13. ___________________________________________________________________________
Negyvenöt magyar kiállító az idei Anugán A magyar élelmiszertermelők közül legnagyobb számban a mélyhűtött, a bio-termékeket előállító és húsipari cégek állítanak ki az ágazat idei legnagyobb nemzetközi élelmiszerszakvásárán, a kölni Anugán, október 10-14. között - tájékoztatott a kölni vásár magyarországi képviselője. Idén összesen 45 magyar vállalat mutatja be majd kínálatát az árumustrán. Tizennégy magyar kiállító önállóan jelenik meg az Anugán. Többségük a húsipari feldolgozókat képviseli. További 31 cégnek az FVM Agrármarketing Centrum (AMC) biztosít lehetőséget, hogy az állami pénzeszközökből finanszírozott három nemzeti standon népszerűsítse termékeit, az általános, a bio- és mélyhűtött árukat bemutató csarnokokban. Az értékesítési lehetőségek bővítésére az Anugán üzletember találkozókat is szerveznek: "Találja meg jövendőbeli üzleti partnerét!" mottóval a nyíregyházi székhelyű Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány főleg kis- és közepes vállalkozásoknak teszi lehetővé, hogy bővítsék kapcsolataikat. A rendezvényt az Enterprise Europe Network szervezi, amely több mint 40 országból 600 vállalkozást fog össze. A tervek szerint az Anuga keretprogramjának rendezvényein magyar szakemberek is tartanak előadásokat. A vásár látogatói részt vehetnek többek között a döntéshozók szakmai csúcstalálkozóján, a felnőttek
15
élelmezéséről, továbbá az egészséges és funkcionális élelmiszerekről szóló konferencián. A szervezők szerint valószínűleg nagy lesz az érdeklődés az italtrendek fóruma iránt is, ahol a különböző országokból érkezett szakemberek ismertetik piaci tapasztalataikat. A vásár rendezői a világ minden tájáról mintegy 160 ezer üzletembert várnak az idei Anugára, amelyre száz országból hatezer kiállító jelezte részvételét. Budapest, 2009. 08. 14. ___________________________________________________________________________
A vártnál több búza az Európai Unióban Felfelé módosította az Európai Unió idén várható búzaterméséről szóló előrejelzését a francia Strategie Grains, mert a vártnál jóval nagyobbak a hozamok a két legnagyobb termelőnél, Franciaországban és Németországban. A független elemző szerint az idei búzatermés 130 millió tonna körül várható a múlt hónapban várt 126,5 millióval szemben, de a termés még így is 7 százalékkal elmarad a tavalyitól, a hozamok és a vetésterület csökkenése miatt. Az EU teljes gabonatermését ezek után a korábbihoz képest 6 millió tonnával többre, 289 millió tonnára várja az elemző. Ez 7 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A kukoricatermés 56,5 millió tonna körül várható, ezen alig változtattak, a múlt hónapban 56,6 millió tonnát vártak. A termés az előzetes becslések szerint 9 százalékkal lesz kevesebb a tavalyinál. Sok múlik még azon, hogy miként alakul az időjárás a következő hetekben, többek között Magyarországon és Romániában, illetve Olaszországban és Franciaország délnyugati régióiban. Brüsszel, 2009. 08. 14. ___________________________________________________________________________
Jelentősen csökkentek a gabonaárak Jelentősen csökkentek a gabona világpiaci, valamint magyarországi árai is az elmúlt hónapban. Az északi féltekén a betakarítás előrehaladása és a tavaszi vetésű terményekből a jobb terméskilátások a legtöbb gabona és olajnövény árát lefelé módosította júniusban, különösen az első két hétben. A legmeredekebb áresés az Egyesült Államokban a kukoricát és a szójababot érintette. Bár a búza piac még mindig erősen függ Argentína várható termésétől, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban (EU) a kedvezőtlen időjárás és a bőséges világpiaci kínálat tonnánként 5-20 dollárral csökkentette a búza export árakat. Az elmúlt hónapban a gabonafélék árai Magyarországon is jelentősen estek. A belföldi áresések legfőbb okai a jobb terméseredmények, illetve a terméskilátások, a lecsökkent belföldi kereslet és a bankok hitelezési készségének romlása voltak. A szabadpiaci árak a tőzsdei árakhoz hasonlóan alakultak egy hete: az étkezési búza ára 29-32 ezer forint, a takarmánybúza ára 2326 ezer forint, a takarmányárpa ára pedig 22-25 ezer forint volt tonnánként. Mivel Magyarországnak nincs tengeri kikötője, tonnánként legalább 20 euró szállítási költséget kell fizetniük a kereskedőknek, mire hajóra kerül a magyar gabona a román, vagy a horvát kikötőben. A tőzsdei árból számított piaci ár a következő időszakban 100 euró - tonnánként nagyjából 27 ezer forint - körüli szintre eshet, ami már alatta van az Európai Unió intervenciós küszöbének. A szakértők szerint a világ várható búzatermése 654 millió tonnára rúghat idén, ami 2 millió tonnával lehet több, mint amit az előző hónapban várták, és 5 százalékkal alacsonyabb, mint a tavalyi rekord. A terméskilátások javultak Oroszországban, az Egyesült Államokban, Kínában és Marokkóban, de csökkentek az EU-ban, Kanadában és Argentínában. A világ 642 millió tonnás idei búzafogyasztása várhatóan kevesebb lesz a
16
vártnál, de közel azonos a tavalyi rekordfogyasztással (643 millió tonna). A világ kukoricatermése várhatóan 13 millió tonnával lehet több az előző hónapban becsülthez képest, és mintegy 794 millió tonna lesz, ami nagyobb mennyiség lehet mint a tavalyi 787 millió tonna, az Egyesült Államokban, az EU-ban, Kínában, és Afrikában mért jobb terméskilátások miatt. A kukorica-fogyasztásban a szakértők rekordra számítanak: a 2009/2010-es évben várhatóan 793 millió tonna kukorica fogy majd, 2 százalékkal több, minta a tavalyi szezonban. Budapest, 2009. 08. 17. ___________________________________________________________________________
Idén 56,5-59,0 millió tonna orosz búza lehet Oroszországban 56,5-59,0 millió tonna búzát takarítanak be az idén a SovEcon független orosz piacfigyelő számításai szerint. Ez a mennyiség elmarad a tavalyi 63,8 millió tonna rekord szinttől, ugyanakkor lényegesen meghaladja a 2004-2007 közötti 46,8 millió tonna átlagot. Az augusztus 11-ig beérkezett adatok szerint a hektáronkénti átlaghozam 2,99 tonna volt, ami alacsonyabb a tavalyi 3,78 tonnánál. Az elmúlt négy év átlaghozama 2,96 tonna volt. Brüsszel, 2009. 08. 17. ___________________________________________________________________________
Sikeresen működik és fejlődik a LEADER program Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ún. IV. tengelyének tervezése elkezdődött, a pályázati kiírások ősszel várhatóak, méghozzá az alábbi területeken: közösség, ifjúság, sport, turizmus, energetika és szociális fejlesztések. A LEADER az Európai Unió több fejlődési szakaszt megélt vidékfejlesztési programja, amelynek célja az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása. A program sajátossága, hogy az alulról jövő kezdeményezéseket támogatja, a helyi közösségek önszerveződő képességére, a társadalom különböző csoportjainak együttműködésére épít. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb tanulmánya feldolgozza a magyarországi LEADER-történetet, így hiteles adatokkal kerül alátámasztásra a program sikere. Magyarországon a vidéki térségek szereplői (önkormányzatok, vállalkozások és civil szerveződések) aktivizálódtak, hálózatokat, partnerségeket alakítottak ki saját mikrotérségük fejlesztése érdekében. Megismerkedhettek az uniós programok, pályázatok eljárásrendjével, intézményrendszerével. A sok felszínre került elképzelés, ötlet hasznos felkészülést jelentett a LEADER hazai bevezetéséhez. Még a csatlakozás előtt indult a felkészülés Még az uniós csatlakozásunk előtt kísérleti programként 2001–2002-ben indult a LEADER, amelynek elsődleges célja az volt, hogy segítse az EU LEADER programjára való felkészülést. Hazánk 2004. évi európai uniós csatlakozása lehetővé tette, hogy az Unió tagállamai által elérhető pénzeszközökből a magyar mezőgazdasági termelők, a vidéken élők is forrásokhoz jussanak. A helyi akciócsoportok földrajzilag összefüggő területen, egymással szomszédos települések összefogásaként jöttek létre. Nem volt kritérium azonos statisztikai kistérséghez vagy megyéhez, régióhoz tartozás, egy település azonban csak egy helyi akciócsoportnak lehetett tagja. A LEADER gondolatiságának megfelelően a helyi akciócsoportok a jóváhagyott helyi vidékfejlesztési tervek alapján írták ki pályázataikat. A 70
17
akciócsoport területéről összesen 3600 pályázatot nyújtottak be, amelynek összes tervezett költsége meghaladta a 10 milliárd forintot. Összesen 4,5 millió fő érintett Amikor 2007 szeptemberében az Európai Bizottság elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot, amely a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan határozta meg a vidékfejlesztés stratégiáját. Ennek keretében 1300 milliárd forint uniós – EMVA – és nemzeti támogatási forrásból nyílt lehetőség a magyar mezőgazdasági termelők segítésére és a vidék fejlesztésére. A LEADER program regisztrációs időszaka 2007 negyedik negyedévében zárult le. Összesen 96 helyi közösség kérelme került elfogadásra, így 3019 település és több mint 12 ezer szervezet kapcsolódott be közvetlenül a programba. Az ország településeinek 96 százaléka, népességének pedig 44 százaléka – 4,5 millió fő – lett érintett a LEADER-ben. III. tengely: ősztől ismét benyújthatók a pályázatok Tavaly ősszel írták ki a III. tengely pályázatait, turisztika, mikrovállalkozás, falumegújítás és vidéki örökség megőrzése témakörökben. A LEADER előző szakaszához képest ekkor már másfélszeresére nőtt a benyújtott kérelmek száma. A projektek megvalósításához 108 milliárd forint támogatási összeget igényeltek a pályázók. Legtöbb pályázatot (több mint 1700-at) a mikrovállalkozások létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtottak be. Szintén népszerűnek tekinthető a turisztikai tevékenységek ösztönzése (1530 kérelem), illetve a falumegújítás jogcím (1590 pályázat). A LEADER helyi akciócsoportoknak a pályázat előértékelésénél és kezelésében van szerepük ebben az esetben, azonban mint arról már hírt adtunk honlapunkon, megkezdődött a IV. tengely tervezése, ahol már kulcsfontosságú szerephez juthatnak. A III. tengely pályázatait októbertől lehet ismét benyújtani, azonban a program népszerűsége miatt érdemes már most megkezdeni a felkészülést. Újabb programcsoport indul Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ún. IV. tengelyének tervezése elkezdődött, a pályázati kiírások ősszel várhatóak, méghozzá az alábbi területeken: közösség, ifjúság, sport, turizmus, energetika és szociális fejlesztések. A III. tengelyes pályázatoknál a LEADER Helyi Akciócsoportoknak még kisebb szerepe van, az előértékelésben vesznek részt, míg a IV. tengely esetében már teljes mértékben ők döntenek majd a támogatás odaítéléséről. A legsikeresebb uniós vidékfejlesztési kezdeményezés célja a térségi belső erőforrások fenntartható és innovatív felhasználása, az aktív vidéki szereplők közötti együttműködés megalapozása, a fenntartható helyi fejlesztési stratégiák előkészítése és megvalósítása. A hazai és nemzetközi régiók, térségek és települések közötti együttműködések különböző formáinak támogatása a hasonló adottságú, hasonló problémákkal szembenéző területeket kovácsolja össze, a máshol működő jó gyakorlatok átvétele, a közös gondolkodás megkönnyíti a felzárkózást Európához. Budapest, 2009. 08. 17. ___________________________________________________________________________
18
Élénkült az együttműködés a fiatal régiós gazdák között A Közép-Európai Fiatal Gazda Központ (CERYC) tevékenységének köszönhetően megélénkült a régió fiatal gazdaszervezeteinek együttműködése, számos oktatóprogrammal segítik a szervezetek egymás tevékenységét - közölte a magyar fiatal gazdaszervezet, az AGRYA. A CERYC kiemelt célja, hogy segítse a Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában az elmúlt év során megalakult önálló fiatal gazdaszervezetek megerősödését. A CERYC tevékenysége eredményeként kidolgozott programok jelentős uniós támogatással valósulnak meg a térségben. Román-magyar viszonylatban jó lehetőséget ad a szervezet-fejlesztésre a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program a 2007-2013 közötti költségvetési időszak alatt. A program részeként magyar és romániai fiatal gazdák részvételével 10 szakmai esemény valósul meg. Két konferencián túl a program része 4 úgynevezett Fiatal Gazda Klub rendezvény Magyarországon, romániai résztvevőkkel és 4 Fiatal Gazda Klub rendezvény Romániában, magyar szakemberekkel. A program teljes költségvetése 81.604 euró Az események segítik egymás helyzetének jobb megértését, erősítik a szakmai és üzleti együttműködést a határ két oldalán élő fiatal gazdák között. A program teljes költségvetése 81.604 euró, amelyből 77.854 euró az uniós támogatás. A szlovákiai és romániai fiatal gazdák szervezetének részvételével valósul meg az AGRYA egy másik programja. Ez egy négy konferenciából álló rendezvénysorozat Szlovéniában, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon. A konferenciák témája a kistelepülési, kistérségi szintű önkormányzatvállalkozó-civil szervezet együttműködések az uniós források hatékonyabb felhasználása érdekében, valamint a nők helyzete az agráriumban. A rendezvénysorozat első rendezvényére idén novemberben Szlovéniában kerül sor. "Közös agrárpolitika a gyakorlatban" program A projektek közül jelentős még a "Közös agrárpolitika a gyakorlatban" program. Ennek részeként összesen 9 szakmai úton tanulmányozhatja összességében 140 magyar, szlovákiai és romániai fiatal gazda az állattenyésztéshez, kertészethez, borászathoz, szántóföldi növénytermesztéshez és a vidékfejlesztéshez kapcsolódó uniós támogatások nemzeti gyakorlatát. Az utak résztvevőit pályázati úton választják ki és minimálisan 50 százalék támogatást kapnak a kiutazók a költségeikhez. A 2013 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) vitája hamarosan megkezdődik, ezért nem közömbös - állítják az AGRYA-nál -, hogy az abban foglalt lehetőségek, intézkedések mennyiben segítik az agrárium, a vidék generációs problémáinak megoldását. Budapest, 2009. 08. 17. ___________________________________________________________________________
Új technológiákkal versenyképes lehet a haltenyésztés Komplex haltenyésztési technológiát honosít meg és fejleszt Magyarországon egy kutatóhelyekből és vállalkozásokból álló konzorcium. Az augusztus 24-én induló projekttel céljuk a magyarországi halkínálat bővítése és a halgazdálkodás versenyképességének javítása. Erről a konzorcium egyik tagja, a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának (DE-AMTC) tájékoztatott. A közlemény rámutat: világméretű probléma a tengeri és édesvízi túlhalászat, amely miatt bizonyos fajok végveszélybe kerültek, miközben a
19
halféleségek iránti kereslet nő. Ebből kifolyólag komoly lehetőségek rejlenek a haltenyésztés fejlesztésében, erre hozta létre a konzorciumot a DE-AMTC, a Jászkiséri Halas Kft., a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszéke, valamint az Unio Seafood Kft. részvételével. Egyebek között haltermelő rendszerek használt vizének semlegesítésével, valamint ivadékok takarmányozására alkalmas élőeleség-termeléssel biztosítják majd a "tengeri" minőségű, szálkátlan halfajok édesvízi nevelését. A kutatócsoport újításai közé tartozik egy ikrakeltetésben és ivadéknevelésben is alkalmazható ezüstkolloidos baktérium- és gombamentesítő technológia, valamint számos takarmány-kiegészítő. Az általuk már korábban kidolgozott innovatív haltermeléstechnológiai megoldásokat a Nemzeti Technológia Program keretében az augusztus 24-én induló projekt során újabb fejlesztéssel egészítik ki. Olyan prémium kategóriás halfajok tenyésztését indítják el Magyarországon, mint a barramundi és a vörös árnyékhal, amelyek édesvízben is nevelhetők. Ehhez Magyarországon jelentős geotermikus vízkészlet áll rendelkezésre, így az új technológia kitörési pont lehet a hazai haltermelés számára. Budapest, 2009. 08. 17. ___________________________________________________________________________
Megépülhet az észak-erdélyi autópálya első szakasza Elhárult valamennyi akadály, így december elejéig megépül az észak-erdélyi autópálya első, 42 kilométer hosszú szakasza - jelentette be Emil Boc román miniszterelnök. A Kolozs (Cluj) megyei Gyalut (Gilau) és Aranyosgyérest (Campia Turzii) összekötő szakaszon zajló munkálatokat a helyszínen ellenőrző kormányfő elmondta, hogy jelenleg minden feltétel adott ahhoz, hogy megépüljön az autópályának ez a része. Korábban felmerült annak a lehetősége, hogy ezt a határidőt sem sikerül tartani. A projekt finanszírozási nehézségei miatt ugyanis késlekedtek a hatóságok az autópálya nyomvonalán lévő közművesítés áthelyezésével. Boc azonban közölte, hogy ez a probléma is megoldódott, így az autópályát építő amerikai Bechtel hozzáférhet valamennyi szükséges telekhez. A 42 kilométeres út megépítése lehetővé teszi, hogy Kolozsvár megszabaduljon a teherforgalomtól, hiszen a kamionok az autópályaszakaszon keresztül kikerülhetik majd a közép-erdélyi várost. A Brassót (Brasov) Borssal összekötő 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópálya azonban már így is jelentős késésben van az eredeti ütemtervhez képest. A 2,2 milliárd euróra becsült - de a legfrissebb becslések szerint ennek legalább a kétszeresébe kerülő - autópálya építése 2004-ben kezdődött el. Az eredeti tervek szerint 2013-ig kellene elkészüljön, de addig várhatóan körülbelül csak a fele épül majd meg. Budapest, 2009. 08. 18. ___________________________________________________________________________
Az áfa-csalás ellen nyomul Brüsszel Az áfa-csalás elleni küzdelem jegyében az adóhatóságok közötti hatékonyabb együttműködést célzó javaslatokat fogadott el az Európai Bizottság. Az ok prózazi: az áfa-csalások miatt becslések szerint az uniós tagállamok mintegy 60 milliárd euró adóbevételtől esnek el. Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy rendeletmódosítással kiterjessze és megerősítse az adóhatóságok közötti információcsere jogszabályi kereteit. A javaslat egyik pillére az úgynevezett Eurofisc jogalapjának megteremtése: ez a kezdeményezés a tagállami adóhatóságok közötti operatív, gyors reagálású együttműködési rendszert kíván létrehozni. A brüsszeli bizottság emellett átfogó jelentést is elfogadott az áfa terén történő közigazgatási
20
együttműködés eddigi teljesítményéről. "A jelen gazdasági helyzetben kiemelten fontos az áfa-csalás elleni hatékony fellépés, amelyben az adóhatóságok közötti közigazgatási együttműködés kulcsszerepet játszik. Roppant fontosnak tartom, hogy az Európai Unió egészét érintő áfa-csalások elleni küzdelemben valamennyi adóhatóságnak rendelkezésére álljanak azok a technikai és jogi eszközök, amelyekkel a többi tagállam adóbevételeit legalább olyan hatékonyan tudják védeni, mint a sajátjukat" - nyilatkozott Kovács László (képünkön) adó- és vámügyi uniós biztos. Az Eurofisc létrehozásával a tagállamok között jelentősen felgyorsulna a célzott információcsere, és a tagállamok közös kockázat-, illetve stratégiai elemzéseket is tudnának végezni. A javaslat olyan újítást is tartalmaz, hogy a tagállamok ne egyenként, hanem együttesen feleljenek az adóbevételek védelméért. A bizottsági indítvány értelmében az adóhatóságok közvetlen betekintést engednének egymásnak az adózói adatbázisaikban tárolt bizonyos információkhoz. A tagállami adatbázisokban fellehető adatok összehasonlíthatóságához és érdemi használhatóságához a javaslat bizonyos minőségi követelményeket ír elő. Ha az elgondolásokat a tagállami kormányokat képviselő uniós tanács is elfogadja, akkor az adófizetők egy biztonsági rendszeren keresztül ellenőrizhetik majd üzlettársuk vagy egy másik közösségi adófizető áfa-számát és kilétét, ami jelentősen elősegítené az EU-n belüli üzleti kapcsolatokban elengedhetetlen jogbiztonságot. Brüsszel, 2009. 08. 19. ___________________________________________________________________________
Határblokádot emelnének a horvát gazdák Több horvátországi gazdaszervezet az ország keleti részén lévő határátkelőhelyek blokádját helyezte kilátásba abban az esetben, ha a kormány nem teljesíti követeléseiket. A gazdák a búza és az olajrepce felvásárlási árának emelését, illetve a gabonafélék állami támogatásának azonnali kifizetését követelik a kormánytól. Ha követelésük nem teljesül, augusztus 27-én, csütörtökön 13 határátkelőhelyet vesznek teljes blokád alá az ország keleti felében. Az egyik gazdaszervezet vezetője szerint a búza esetében kilónként 1,25 kuna (egy kuna = 36,7 forint) lenne a megfelelő felvásárlási ár, mégpedig úgy, hogy a felvásárlók által kínált 0,95 kuna mellé a kormány még hozzátesz 0,30 kunát az eddigi 0,15 helyett. A gazdák arra hivatkoznak, hogy a gázolajfajták közül az úgynevezett kék dízel literenkénti ára 0,50 kunával emelkedett. Brüsszel, 2009. 08. 24. ___________________________________________________________________________
A vártnál több lehet Ukrajna gabonatermése az idén Ukrajna gabonatermése valószínűleg eléri a 45 millió tonnát, ez derült ki az ukrán mezőgazdasági miniszter beszámolójából az aratás eddigi eredményeiről. Az agrártárca korábbi előrejelzése csak 42-43 millió tonnára szólt. A minisztérium fontolóra veszi, hogy a jó eredmény láttán emelje az exportra vonatkozó korábbi, 17 millió tonnás előrejelzését. Az elemzők 40,7 millió tonna gabonatermést jósoltak, ezen belül 19,4 millió tonna búzát, 11 millió tonna árpát és 7,6 millió tonna kukoricát. Az exportot illetően az elemzők arra számítottak, hogy az az egy évvel korábbi 24,4 millió tonnáról 17,05 millióra csökken. Brüsszel, 2009. 08. 24. ___________________________________________________________________________
21
Járműfedélzeti segélyhívó rendszert sürget Brüsszel Az Európai Bizottság felkérte az unió minden tagállamát, hogy gyorsítsák fel az új járműfedélzeti kommunikációs technológia, az elektronikus segélyhívó önkéntes kötelezettségvállaláson alapuló bevezetését. Az e-segélyhívó súlyos baleset esetén automatikusan tárcsázza a 112-es egységes európai segélyhívószámot, és jelenti a bajba jutott jármű pontos helyét a legközelebbi készenléti segélyszolgálatnak. A rendszer kiépítésében jelenleg a hatóságok, a gépjárműgyártók és a mobilhálózat-üzemeltetők önkéntes alapon vesznek részt, a rendszer még egyetlen tagállamban sem működik. A brüsszeli Bizottság kilátásba helyezte, hogy ha ez év végéig nem lesz számottevő előrelépés a rendszer kiépítésében, jogszabályi úton biztosítja majd ezen életmentő technológia mihamarabbi általános bevezetését Európában. Az e-segélyhívó rendszer csak úgy épülhet ki, ha a gépjárműipar és a távközlési cégek, valamint az e-segélyhívások fogadásához szükséges segélyszolgálati infrastruktúrát biztosító tagállami hatóságok kivétel nélkül összefognak. Bár a technológia már rendelkezésre áll, és az ágazat megállapodott az egységes közösségi szabványokról, hat tagállam - Dánia, Nagy-Britannia, Franciaország, Írország, Lettország és Málta - továbbra sem kész a kötelezettségvállalásra, elsősorban anyagi megfontolásokra hivatkozva. A rendszer kiépítésére vonatkozó szándéknyilatkozatot már aláírta 15 uniós tagállam, továbbá három másik európai állam, Izland, Norvégia és Svájc. Hat EU-ország Belgium, Bulgária, Lengyelország Luxemburg, Magyarország és Románia - támogatását fejezte ki a kezdeményezéssel kapcsolatban, és jelezte, hogy a későbbiekben csatlakozni kíván az aláírókhoz. Európa útjain tavaly több mint 1,2 millió balesetben csaknem 39 ezren vesztették életüket, és több mint 1,7 millióan sérültek meg. A közlekedési balesetek évente legalább 160 milliárd eurós költséggel terhelik az Európai Unió gazdaságát. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2014-ig minden gépjárműbe megfizethető fedélzeti elektronikus segélyhívó rendszer kerülne. Számítások szerint a rendszer teljes kiépítése évente 2500 emberéletet menthetne meg az Európai Unióban. Brüsszel, 2009. 08. 24. ___________________________________________________________________________
Estek a gabonaárak a világpiacon A mostani és a kukorica betakarítás utáni őszi gabonahelyzetnek elsősorban a fogyasztók és az állattartók örülhetnek, de nem a növénytermesztők - legalábbis a magyarországiak. Pang a piac, kevés a vevő: Európában, Amerikában, a Közel-Keleten a vártnál több gabona termett. Az Európai Közösség néhány tagállamában a gabonafélék áralakulása (euró/tonna) Áru Étkezési búza Takarmánybúza Takarmányárpa Takarmánykukorica
Franciao. 126-131 116 102 127-137
Spanyolo.* 141-159 n.a. 125-138 150-165
Németo. 105-130 103-124 85-100 127-152
Lengyelo. 117-131 110-119 87-96 137-154
Románia 93-109 81-89 75-81 115-139
Magyarország 110-114 89-97 90-95 116
Megjegyzés: 2009. augusztus 6., * 2009. július 30.
22
Világpiaci helyzet Az északi féltekén a betakarítás előrehaladása és a tavaszi vetésű terményekből a jobb terméskilátások a legtöbb gabona és olajnövény árát lefelé módosította júniusban, különösen az első két hétben - olvasható a Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának legfrissebb világpiaci összegzésében. Amelyből az is kiderül, hogy a legmeredekebb áresés az USA-ban a kukoricát és a szójababot érintette. Bár a búza piac még mindig erősen függ Argentína várható termésétől, az USA-ban és az EU-ban a malmi búzára kedvezőtlen időjárás és a bőséges világpiaci kínálat csökkentette a búza export árakat 5-20 amerikai dollárral tonnánként. Az árcsökkenés ellenére a fekete-tengeri régió ajánlata még mindig versenyképesebb, mivel ezek az árak jóval alacsonyabbak a más régiókból származó áruk áránál. Árak a kínálat függvényében Az Európai Közösség takarmányárpára vonatkozó export árak szilárdak maradtak, míg az ukrán árak némileg csökkentek. Az USA szójabab árak erősen csökkentek, amihez hozzájárult a nyersolajárak július elejei erős árcsökkenése, a jobb terméskilátások és a korábban jelzettnél nagyobb ó készletek. A rizs árak Ázsiában erősödtek júliusban, míg az USA-ban a nyers-rizs árak csökkentek az új termés kínálattal összefüggésben. A tengeri fuvarköltségek a gabona esetében felfelé mozogtak – különösen az Atlanti Óceáni- az aktív kereslet miatt. Ezzel szemben az óriás-hajószektorban csökkentek az árak az ásványi-anyag kereslet csökkenése miatt. Várható globális termés A várható búzatermést 2 millió tonnával többre - 654 millió tonnára - várják mint az előző hónapban jelzett, azonban 5 százalékkal alacsonyabbra, mint a tavalyi rekord. A terméskilátások javultak Oroszországban, az USA-ban, Kínában és Marokkóban, de csökkenést jelzett az EU, Kanada és Argentína. Ezért a világ búzafogyasztásában kismértékű csökkenést jeleztek, azt 642 millió tonnára várják, ami közel azonos a tavalyi rekordfogyasztással (643 millió tonna). A világ kukoricatermése várhatóan 13 millió tonnával több az előző hónapban becsülthöz képest, azt 781 millió tonnára várják (tavaly 787 millió tonna volta), aminek oka, hogy az USA-ban, az EU-ban, Kínában, Afrikában jobbak a terméskilátások. A fogyasztásban rekordra számítanak, azt 793 millió tonnára várják 2009/10ban, ami 2 százalékkal több, minta a tavalyi szezonban volt. Európai helyzet Felfelé módosította az Európai Unió idén várható búzaterméséről szóló előrejelzését a francia Strategie Grains, mert a vártnál jóval nagyobbak a hozamok a két legnagyobb termelőnél, Franciaországban és Németországban. A független elemző szerint az idei búzatermés 130 millió tonna körül várható a múlt hónapban várt 126,5 millióval szemben, de a termés még így is 7 százalékkal elmarad a tavalyitól, a hozamok és a vetésterület csökkenése miatt. Az EU teljes gabonatermését ezek után a korábbihoz képest 6 millió tonnával többre, 289 millió tonnára várja az elemző. Ez 7 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A kukoricatermés 56,5 millió tonna körül várható, ezen alig változtattak, a múlt hónapban 56,6 millió tonnát vártak. A termés az előzetes becslések szerint 9 százalékkal lesz kevesebb a tavalyinál. Sok múlik még azon, hogy miként alakul az időjárás a következő hetekben, többek között
23
Magyarországon és Romániában, illetve Olaszországban és Franciaország délnyugati régióiban. Magyarországi helyzet Az elmúlt hónapban a gabonafélék árai a külpiacon, de hazánkban is jelentősen csökkentek. A belföldi áresések legfőbb okai a jobb terméseredmények, illetve terméskilátások, a lecsökkent belföldi kereslet (a malom- és takarmányipar) és a bankok hitelezési készségének romlása. A szabadpiaci árak a tőzsdei árakhoz hasonlóak voltak egy hete: az étkezési búza árak 29-32 ezer Ft/t, takarmánybúza 23-26 ezer Ft/t, a takarmányárpa 22-25 ezer Ft/t. Még mindig nagyon lanyha a kereslet, nemcsak a belföldi piac pang, de a külpiacra sincs érdemi mennyiségű kiszállítás. A magyarországi helyzet éppen ezért nem túl rózsás: tengeri kikötőnk nincs, így tonnánként legalább 20 euró a szállítási költség, mire hajóra kerül a magyar gabona román, vagy horvát kikötőben. Ebből adódik, hogy a tőzsdei árból számított piaci ár a következő időszakban 100 euró – tonnánként nagyjából 27 ezer forint – körüli szintre eshetnek, vagyis már alatta van az Európai Unió intervenciós küszöbének. Ez most már élesen érződik a búzapiacon, és csak remény van arra, hogy ne ugyanilyen legyen a helyzet ősszel a kukoricával is. Brüsszel-Budapest, 2009. 08. 24. ___________________________________________________________________________
Szeptembertől agrár-környezetgazdálkodási kötelezettségek Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) igénybevételére az önként vállalt kötelezettségeket a gazdálkodóknak ez év szeptember 1-től kell betartaniuk. Öt évre az EMVA-ból mintegy 1,137 milliárd euró - azaz 300 milliárd forint körüli összeg - áll rendelkezésre az agrár-környezetgazdálkodási program támogatására. A programba bevont földterületeken 5 éven keresztül be kell tartani az idevonatkozó - a szaktárca által kiadott rendeletben foglalt jogosultsági feltételeket a kérelmező (aki egyben a valós földhasználó) és a célprogram előírásait. Így szeptember 1-től kezdve azokon a területeken, amelyeket a támogatási kérelemben megjelöltek a gazdálkodók, az igényelt célprogram előírásai szerint kell gazdálkodniuk, és meg kell felelni a jogosultsági feltételeknek is. Jogosultsági feltételek Ilyen jogosultsági feltétel például, hogy a programba bevonni kívánt területek esetében szerepeljen a kérelmező - aki egyben a valós földhasználó - a földhasználati nyilvántartásban. A célprogram előírásai többek között szerepel például ültetvények esetén a madárodúk szeptemberi kihelyezése, bizonyos gyümölcskultúrák esetén pedig az őszi levélanalízis elvégeztetése. De szeptember 1-től a programba bevonni kívánt területeken csakis olyan növényvédő szerek használhatók, melyeket az FVM Irányító Hatóság közleményében az adott célprogramban engedélyez. A gazdálkodási naplót is szeptember 1-től kell vezetni. Több, mint 2 millió hektárt vonnának be Mintegy 25.000 gazdálkodó nyújtotta be kérelmét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott agrár-környezetgazdálkodási támogatásra. Az MVH-hoz beérkezett
24
kérelmekből kiderült, hogy a gazdálkodók mintegy 2.260.000 hektár területet kívánnak a programba bevonni. Önkéntes kötelezettségek Az önként vállalt kötelezettségeket a gazdálkodóknak mindazon területeken be kell tartaniuk, amelyeket a támogatási kérelemben megjelöltek, abban az esetben is, ha támogatási határozattal még nem rendelkeznek. Csak így biztosítható az, hogy a gazdálkodó az összes programba bekerülő területén, minden feltételnek megfeleljen, s az ellenőrzések során ne legyen szükség szankció kiszabására. Budapest, 2009. 08. 25. ___________________________________________________________________________
Megkezdődött az ipari almafelvásárlás Szabolcsban Megkezdte az ipari alma felvásárlását a piac többségét birtokló Agrana Juice Magyarország Kft. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az osztrák érdekeltségű cég a gyümölcsért 11 forintot (4 eurócent) fizet kilogrammonként a termelőknek - közölte Szigeti Zoltán, a társaság ügyvezető igazgatója. A kft. a 3.500 szerződéses partnerétől 200-220 ezer tonna alma átvételét és feldolgozását tervezi - mondta a cégvezető. Szigeti Zoltán az induló árral kapcsolatban megjegyezte: tavaly 9 eurócent volt a megegyezéses ár, de azóta 900-ról, 600 euróra csökkent az almasűrítmény tonnánkénti világpiaci ára. Mint mondta, tavaly igen jelentős mennyiségű, olcsó kínai sűrítmény került az európai piacra, ami nemcsak az árat csökkentette egyharmadával, hanem a kontinensen előállított termék jó részét is eladhatatlanná tette, felhalmozódott a raktárkészlet. Jakab Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek szabolcsi elnöke "gyalázatnak" nevezte az ipari alma induló felvásárlási árát. "A 11 forint a szedés és a szállítás költségeit sem fedezi, s akkor hol van még a művelési költség, arról nem is beszélve, hogy a telepítésre felvett hiteleket is vissza kellene fizetni valamiből" - hangsúlyozta. Elmondta: a 2002-ben és 2003-ban ipari célra telepített gyümölcsösök lényegében most fordultak igazán termőre, s az idei bevételből kellene rendezni a korábbi évek művelési költségeit, s az ültetésre felvett kölcsönöket is. "Bevétel viszont nem lesz, így kilátástalan helyzetbe kerültek a termelők" - hangoztatta. Jakab Ferenc elmondta azt is: szerdán Újfehértón egyeztetnek az Alma Terméktanács, a szakma, valamint a termelői érdekképviseleti szervezetek képviselői a kialakult - szerinte igen súlyos - helyzetről, s valamilyen megoldást igyekeznek találni a termelők megsegítésére. Budapest, 2009. 08. 26. ___________________________________________________________________________
Biotrágyagyárat avattak Beszterecen Phylazonit biotrágya gyárat avattak Beszterecen, a 600 négyzetméter alapterületű üzem mintegy 500 millió forintos költségből épült. Az üzemet a magántőkéből alapított Agrova Bio Kft., a Phylazonit Kft. és a Szuro Trade Kft. építtette. A beruházáshoz pályázaton 125 millió forintos támogatást kaptak az Európai Uniótól. Az egyelőre 12 dolgozót foglalkoztató, évi 12 millió liter folyékony biotrágyát előállító korszerű gyárban már tart a próbaüzem, két hét múlva indul a teljes termelés, s megrendelők már lekötötték az idei, napi 45-50 ezer literes kapacitást - mondta az átadáson Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója. Vajda Péter tájékoztatása szerint a biotrágyát a talajban élő baktériumok kivételével és
25
szaporításával, valamint víz felhasználásával állítják elő. A mezőgazdasági területekre, miután ott betakarították a termést és szétterítik a növény- és gyökérmaradványokat, permetezéssel juttatják ki a Phylazonit MC elnevezésű folyékony bio-baktérium terméket, amely a hulladékokat 4-8 hét alatt lebontja és belőle a növények számára felvehető tápanyagot képez. A tapasztalatok szerint a biotrágya használatával erősebb szárhajtás és gyökérnövekedés érhető el a mezőgazdasági növényeknél, illetve fokozódik szárazságtűrő képességük is. Mindez többlettermést eredményez, miközben nő a termés téli eltarthatósága. A biotrágya javítja a talaj szerkezetét is, könnyebbé teszi a föld művelését, emelve annak humusztartalmát. A Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a besztereci gyár egyelőre szezonálisan, márciustól, novemberig termel majd. A biotrágyát ugyanis tavasszal és ősszel juttatják ki a termelők területeikre. Hozzátette: a termelők részéről igen nagy az érdeklődés a műtrágyákat kiváltó bio-baktérium trágya iránt, így elképzelhető, hogy a jövőben - a megrendelések emelkedésétől függően - növelik majd a besztereci gyár kapacitását. Budapest, 2009. 08. 26. ___________________________________________________________________________
Rekord repcemagtermés az EU-ban Az EU-ban várhatóan rekord mennyiségű repcemagot takarítottak be egy hamburgi székhelyű mezőgazdasági elemzőintézet várakozása szerint. Az Oil World számításai szerint az idei termés várhatóan 20,12 millió tonna volt, ez meghaladja az előző évi, ugyancsak rekordnak számító 18,91 millió tonnát. Az intézet előrejelzése szerint az EU-ban legnagyobb repcemagtermelő Németországban a termés 6,05 millió tonnára nőtt a tavalyi 5,15 millió tonnáról. Franciaországban a termés 4,72 millió tonnáról 5,50 millió tonnára, Lengyelországban 2,11 millió tonnáról 2,14 millió tonnára bővült. Az EU felé jelentős repcemagexportot bonyolító Ukrajna idei termése várhatóan 1,7 millió tonnára esett a tavalyi 2,9 millió tonnáról. Brüsszel, 2009. 08. 26. ___________________________________________________________________________
Az EFSA újraértékelése a MON810 génmódosított kukoricáról Az EFSA úgy döntött, hogy reagál a Greenpeace és a "Friends of the Earth" (Föld barátai) által az EFSA tudományos szakvéleményéről kiadott beszámolóra, ami az EFSA-nak a génmódosított MON810 kukorica az Európai Unióra érvényes létező engedélyezésének a megújítására tett előterjesztését boncolgatja. Az EFSA sem a génmódosítás mellett, sem ellene nincsen, szerepe kizárólag a génmódosított növények biztonságosságának független értékelése, a legszigorúbb európai uniós és nemzetközileg elfogadott kockázatbecslési minta és metodika alapján. Az EFSA felismeri, hogy különböző vélemények léteznek a génmódosítást illetően, és tisztában van vele, hogy a GMO Bizottság tudományos véleményének eredménye esetleg nem támogatja a Greenpeace és a Friends of the Earth nézeteit. Hivatkozással a Greenpeace és Friends of the Earth riportjában szereplő fontosabb követelésekre, az EFSA rámutat: - Az EFSA bizottságai felismernek a szakvéleményükben néhány helyen tudományos bizonytalanságot. A kockázat managereknek kell átgondolniuk döntéshozataluk során a szakvéleményt teljességében. A GMO bizottság biztos benne, hogy széleskörű tudományos
26
hálózatának segítségével megfontolt olyan lényeges tudományos tanulmányokat, amiket a Greenpeace és a Friends of the Earth riportja is említ. - Az EFSA nem szorít háttérbe vagy vesz semmibe kutatásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a lehetősége annak, hogy a MON810 termesztése káros hatással van a nem cél élőlényekre, mint például pillangók és más rovarok, igen csekély. Szükségszerűen a bizottság a tudományos szakvéleményét a management opciókról is megadta, mint például a környezet ellenőrzése. - Az MON810-ben létező, vagy elméletileg lehetséges összes fehérjét a bizottság kivizsgálta, és megállapította, hogy nem ébresztenek aggodalmat. - Az EFSA valóban felülvizsgált egy 90 napos tanulmányt az MON810-ről, és erre a kutatásra hivatkozással javított a szakvéleményén a jegyzékében. Az EFSA GMO bizottsága független vezető tudósokból áll, akik mind a génmódosítási kockázat szakértői, egész Európából, további külső szakértők segítik a munkájukat, hogy biztosítsák a szükséges szakértői számot. A tagállamokkal és az illetékes hatóságokkal való állandó konzultáció mellett az EFSA egy speciális gyűlést tartott a tagállamok szakértőivel május 26-án azért, hogy kicseréljék nézeteiket a MON810 génmódosított kukorica termesztésének megújításával járó környezeti kockázat felbecsléséről. A találkozóról készült beszámoló megjelent az EFSA honlapján. Mint mindegyik génmódosítási kockázatbecslés, a MON810 megújításáról való értékelés is a GMO bizottság előírásainak megfelelően volt kivitelezve, ami már ki volt téve nyilvános konzultációnak. Az EFSA támogatni fogja az Európa Tanácsot a MON810 megújításának kockázatfelméréséről szóló, jelenleg zajló nyilvános konzultáció során beérkezett megjegyzések áttekintésében. Egyúttal meghívja az érintetteket, többek között a Greenpeace-t és a Friends of the Earth-t egy tudományos megbeszélésre szeptember elején, hogy megvitassák a kommentárjaikat és válaszoljanak azokra. Brüsszel, 2009. 08. 26. ___________________________________________________________________________
Jövőre Debrecenben lenne az OMÉK? Az agráriumban is jelentkező negatív folyamatok enyhítése érdekében a szakma összefogására szólított fel Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Debrecenben a Farmer-expo megnyitóján. Miután egész Európában és Magyarországon is csökken a fogyasztás, a világban pedig jó termések vannak mind a nyári növényekből, mind várhatóan kukoricából, hazánk kitörési pontja a magas minőségű termékek előállítása és a fejlesztés lehet - hangsúlyozta a tárcavezető. Elmondta: újra megnyitották a mezőgazdaságigép-támogatási keretet és még ősszel megnyílik az állattenyésztési támogatás, s 2-3 év múlva, ha befejeződik a fejlesztés, a magyar állattenyésztés Európa egyik legkorszerűbb és leghatékonyabb ágazata lesz. Gráf József bejelentette: komolyan foglalkoznak azzal, hogy jövőre a legnagyobb mezőgazdasági szakkiállítást, az OMÉK-ot ne Budapesten, hanem vidéken rendezzék, s helyszínként erre jó esélye van a Farmer-expót immár 18. alkalommal megrendező Debrecennek. A földművelésügyi miniszter szólt arról, hogy a mezőgazdasági alapanyag-termelés adja a nemzeti össztermék (GDP) 4,5-5 százalékát, de a vetőmagtermelést, a növényvédőszer- és műtrágyagyártást, a gépforgalmazást és élelmiszeripart is tekintve a GDP 13-15 százalékát jelenti az agrárbiznisz. Magyarországon
27
190 ezer agrárvállalkozás van, de 2,5-3 millió ember vesz részt valamilyen módon az agrártermékek előállításában - tette hozzá Gráf József. A 18. debreceni Farmer-expo megnyitóján átadták az idei díjakat. A vásár Termék Nagydíját az Agroker Holding Zrt., a Hortico kertészeti vásár Termék Nagydíját az Árpád Agrár Zrt. kapta. Az idei debreceni mezőgazdasági expón több mint 300 kiállító vesz részt, s a bemutatókhoz kapcsolódva számos szakmai fórumot is tartanak az egyetemi agrárcentrumban. A hazai termékek népszerűsítésére a vásári területen mangalica utcát is kialakítottak, a tejcsárdában pedig termelői tejet kóstolhatnak a látogatók. Budapest, 2009. 08. 27. ___________________________________________________________________________
Beruházások célegyenesben Tizenhét LEADER térségben már kézbesítik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) vidékfejlesztési jogcímeinek támogatási határozatait, ami feljogosítja a kedvezményezetteket beruházásaik megkezdésére. A feldolgozás folyamatos, de az utolsó határozatokat is szeptember 30-áig kézhez kapják a kedvezményezettek országszerte. Mindez azt jelenti, hogy 70–80 milliárd forintos támogatási összeg érkezik a vidéki térségek önkormányzataihoz, vállalkozóihoz, civil és társadalmi szervezeteihez, várhatóan 120–140 milliárd forint értékű fejlesztésnek teret nyitva az elkövetkező egy évben. Az ÚMVP vidékfejlesztési intézkedéseire (mikrovállalkozás- fejlesztés, turisztikai tevékenyég ösztönzése, falumegújítás és vidéki örökség megőrzése) 2008. október 18. és 2009. január 10. között lehetett támogatási kérelmet benyújtani. Ezen időszakban a négy jogcímre összesen 5844 kérelmet nyújtottak be az ügyfelek, az általuk igényelt támogatási összeg meghaladja 115 milliárd forintot. Az Irányító Hatóság a jelenlegi döntési szakaszban a falumegújítási jogcím alatt 44 kérelmet hagyott jóvá a leghátrányosabb helyzetű térségekben (lhh) több mint 816 millió forint támogatással, a nem lhh-s térségekben pedig huszonöt kérelmet több mint 388 millió forint támogatást odaítélve. Kilenc vidéki örökség megőrzését célzó fejlesztés részesült összesen több mint 262 millió forint támogatásban, amelyekből nyolc projekt lhh-s térségekben valósul majd meg. Budapest, 2009. 08. 27. ___________________________________________________________________________
Nemzetközi tagokkal
együttműködés
spanyol
kezdeményezésre
már
magyar
Több magyar LEADER-csoport is csatlakozott a spanyol kezdeményezésre létrejött nemzetközi hálózathoz. A Club Biored lényege, hogy a LEADER-csoportok tapasztalatot cserélhessenek a legkülönbözőbb témákban, bemutatkozhassanak, megismerhessék egymást, a máshol alkalmazott módszereket. Sikeres együttműködés esetén ugyanis javítható a hatékonyság. A magyar csatlakozók sokat várnak a közös munkától, amelynek egyik első állomása egy nyár eleji spanyolországi kiállítás volt. A tapasztalatok átadása A vidékfejlesztés tapasztalatainak átadása, egymás kultúrájának, lehetőségeinek, módszereinek megismerése – a többi között ezekkel a célokkal jött létre a Club Biored hálózat. Ennek révén nemzetközi együttműködés keretében ismerhetik meg egymást és 28
cserélhetnek véleményt és tapasztalatot a helyi akciócsoportok, amelyek tagként csatlakoztak a kezdeményezéshez. Nem véletlen, hogy több hazai LEADER-csoport is felismerte a kezdeményezésben rejlő előnyöket és a lehetséges hozadékokat. Ezért már csaknem tucatnyian társultak az ibériai országokban született hálózathoz. A bővítésre egyebek között az ösztönözte a spanyol és portugál ötletgazdákat, hogy a 2007-ben kezdődő hétéves uniós finanszírozási ciklusban már nem elegendő egy nemzetközi együttműködés esetén csak két ország tagszervezeteinek közös gondolkodása és munkája, legalább három tagállam képviselőinek kell összefognia egy-egy területen. Ezért kezdtek el új tagokat felkutatni a spanyolok, s kezdeményezésük pozitív visszhangra talált több tagállamban is. Hazánkban mindjárt a kezdetek kezdetén húsz közösség vette fontolóra a csatlakozás lehetőségét. "Óriási fejlődési lehetőségek" "Óriási fejlődési lehetőségek rejlenek a Club Bioredben, amelynek hátterében az áll, hogy Spanyolországban és Portugáliában felismerték a LEADER-csoportok: a tapasztalatcserével egymást segíthetik, s minél szélesebb a kör, annál könnyebben és eredményesebben lehet előrejutni" - mutatott rá a nemzetközi hálózat egyik legfontosabb elemére Rédei Zsolt. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület elnöke hozzátette: éppen ezért törekszenek a kezdeményezők arra, hogy minél több tagot számláljon a szóban forgó nemzetközi összefogás. A magyarországi csatlakozók között az egyik első volt a Balaton környéki településeket összefogó egyesület, amelynek vezetése hisz abban, hogy az Európai Unió legkülönbözőbb államaiban működő LEADER-egyesületek hasonló együttműködése szerte a kontinensen felgyorsíthatja a vidékfejlesztést, új utakat és esetenként eszközöket megismertetve a résztvevőkkel. Tovább javítható a működés A különböző országokban működő csoportok több olyan kapcsolódási pontot alakíthatnak ki a Club Biored hálózat segítségével, amelyek tovább javíthatják működésüket. Mindenek előtt a hasonló adottságok kihasználása terén ismerhetnek meg az információcsere révén olyan módszereket és eljárásokat, amelyeket korábban esetleg nem alkalmaztak. Példaként említette a Balaton-felvidéki egyesületi elnök a szőlőtermesztést és a borkultúrát. Ez Spanyolországban és Portugáliában meghatározó ágazat, s Magyarország hasonlóképpen büszke lehet az e téren elért eredményeire. Vannak tehát közös kapcsolódási pontok, amelyekre alapozva gyorsabb pályára lehet állítani a vidékfejlesztést. Közös alapvetése a Club Biored tagjainak az a LEADER-alapelv: az alulról történő kezdeményezés. Többek között erről is tapasztalatot cserélnek majd a hálózat különböző országokban lévő tagjai. Magyarországon kilenc LEADER-csoport Magyarországon eddig kilenc LEADER-csoport határozott úgy, hogy csatlakozik az ibériai kezdeményezéshez – fejtette ki az egyik itthoni kezdeményező egyesület vezetője. Rédei Zsolt elmondta: az erről szóló dokumentumot Dabason írták alá ez év áprilisában. Ez volt az első lépés. A kilenc magyar vidékfejlesztési közösséggel kialakított Naturama Szövetség, közös kiállítóhellyel jelent meg a sevillai FICODER-en, mely nem más mint az "I. Nemzetközi Fórum a Vidékfejlesztési Együttműködésért".. Ezen a bemutatón az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 60 települést és 44 ezer lakost összefogó együttese ugyancsak részt vett.
29
Számítani lehet a további bővülésre Rédei Zsolt szerint számítani lehet arra, hogy a Club Biored hálózat tovább bővül, s szerte Európában egyre többen ismerik fel az ebben az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Minden bizonnyal így lesz ez Magyarországon is, hiszen a hazai LEDER-közösségek mindegyike számára jó alkalom a látókör szélesítésére a külföldi és az itthoni tapasztalatok megismerésére, összevetése. A közös munka eme formája segítségével a legkülönbözőbb területeken kapcsolódhatnak össze az eddig egymással kapcsolatot nem tartó helyi közösségek, legyen szó gazdaságról vagy kultúráról, a mindennapi feladatok elvégzéséről, a turisztikai vonzerő fokozásáról vagy éppen a néphagyományok megőrzéséről. Együttesen mutatkoztak be A több mint 1600 résztvevőnek a különböző helyi, nemzeti és európai szervezetektől, az elsődleges célja a kapcsolatteremtés volt, mely kiváló lehetőség arra, hogy a LEADER szervezetek az új projektek megvalósításához kezdeményező kedvet és új ötleteket kapjanak egymástól. A kilenc magyar vidékfejlesztési közösséggel kialakított Naturama Szövetség közös kiállítóhellyel jelent meg a programon, ahol a Naturama tagjai, a DIPO Duna-Ipoly Határmenti Együttműködés Helyi Közössége Közhasznú Egyesület, a GERJE-SZTŐK Helyi Vidékfejlesztési Közösség Egyesület, az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület, a Szigetköz - Mosoni-sík LEADER Egyesület, az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, a Borsod-TornaGömör Egyesület, a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft., "A BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület és a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület együttesen mutatkoztak be a nemzetközi szakmai közönségnek. A Naturama vállalta a közvetítést A három napos szakmai konferencián lehetőség nyílt a közvetlen kapcsolatteremtésre és tapasztalatcserére, valamint a korábban a Club Biored spanyol-portugál hálózattal elkezdett együttműködés feltételeinek a kidolgozására, kötetlen eszmecserére a nemzetközi résztvevőkkel és a vidékfejlesztés elméleti és gyakorlati szakembereivel. A magyar kiállítók közösen összeválogatott bemutatkozó anyagait a helyszínen megkomponált „magyaros” motívumokkal díszített standot örömmel látogatta meg a spanyol és a nemzetközi szakmai közönség, valamint Clara Aguilera az Andalúz kormány mezőgazdasági és halászati minisztere, Miguel Castellano az Andalúz Vidékfejlesztési Egyesület elnöke, valamint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat részéről Mudri György. A fórumon való részvétel sikerességét mutatja az a számos nemzetközi kapcsolat, melyet a résztvevők magukkal hoztak Sevillából. Az adatok rendszerezése, és a további kapcsolattartás feltételeinek kidolgozása idehaza munkaértekezleteken folytatódik. A Naturama Szövetség vállalta a nemzetközi kapcsolatok közvetítését a magyar vidékfejlesztési csoportok felé; valamint a magyar csoportok közötti együttműködés lehetőségeinek kidolgozásával egy nemzeti együttműködés alapjait teremtette meg, melynek első állomása volt a nemzetközi fórumon való részvétel. Brüsszel, 2009. 08. 27. ___________________________________________________________________________
30
Egyszeri tízmillió minden fiatalnak Fiatal gazdálkodók pályázhatnak 10 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatásra a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjából. A programot először 2007-ben indította el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A rendkívül népszerű pályázatra 2500 kérelem érkezett be, ebből 1400-at tudott támogatni az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból lehívott program. Ez a pályázat egyszeri vissza nem térintendő támogatás, ami a vállalt gazdaság méretének a függvényében 20 és 40 ezer euró közötti összeget jelent, azaz 5 és 10 millió forintot. A feltételek között szerepel, hogy olyan fiatalok pályázhatják meg a támogatást, akik a mezőgazdasággal szeretnének foglalkozni, akiknek van legalább középfokú mezőgazdasági végzettsége, illetve azok, akik 18 és 40 év közötti fiatalok és korábban mezőgazdasági tevékenységet nem végeztek. A program második köre szeptember elsején indul és a hónap végével zárul. Az előző kérelemhez képest kicsit változtak a feltételek. Most már azok is pályázhatnak, akik az elmúlt 12 hónapban valamilyen gazdálkodást folytattak, illetve gazdasággal már rendelkeznek. Változik továbbá a pontrendszer is, elsősorban azokat a pályázókat részesítik előnyben, akik vidéken élnek, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek valamint 25 és 29 év közötti gazdálkodók. A jelentkezők közül előnyben részesítik a hátrányos helyzetű térségben élőket és a 4000 fő alatti településen lakó fiatal gazdákat. A Magyar Közlönyben várhatóan szeptember elején hirdetik ki a rendeletet. Budapest, 2009. 08. 27. ___________________________________________________________________________
A mezőgazdasági termelés 8-10 százalékkal eshet az idén Az idén 8-10 százalékos lehet a mezőgazdasági termelés visszaesése a múlt évhez képest mondta Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója az agrárium helyzetét és kilátásai elemző Agrármonitor idei második számát bemutató sajtótájékoztatón. A vezető kutató jelezte: az ágazati hozzáadott érték előreláthatólag a termelésnél nagyobb arányban csökken, 10-15 százalékkal tavalyhoz viszonyítva. Hozzátette: a belföldi élelmiszerpiac harmadik éve tartó zsugorodása az idei év első felében sem állt meg, sőt némileg fel is gyorsult, 2009 első félévében 2,6 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A kiadványt az Agrár-Európa Tanácsadó Kft. és a Kopint-Tárki Zrt. közösen készíti. Tovább tart az élelmiszeripar lejtmenete Szabó Márton közölte: az idei év első öt hónapjában - erről vannak még csak megbízható adatok - az élelmiszerexport értéke euróban számolva 8,1, az importé pedig 9,5 százalékkal volt kisebb, mint 2008 hasonló időszakában. A cserearányok kedvezőtlenül alakultak: az árak visszarendeződésével az importárak 11,2 százalékkal nőttek, míg az export árak 2,9 százalékkal csökkentek a mért időszakban. Ennek ellenére a Kopint-Tárki vezető kutatója azt valószínűsíttette, hogy a kiviteli többlet az idén is elérheti a tavalyi szintet. Jelezte ugyanakkor azt is, hogy az élelmiszeripar lejtmenete tovább folytatódott. A termelés 2009 első hat hónapjában az előző év hasonló időszakához képest 2,2 százalékkal esett vissza. A belföld eladások 3,3 százalékkal csökkentek, ugyanakkor az export 6,4 százalékkal emelkedett.
31
Drasztikus volt a visszaesés a hús- és baromfihús-készítmény gyártásban (16,5 százalék), a söriparban (30,5 százalék) és a dohányiparban, ahol a csökkenés elérte az 59,8 százalékot. Az áfaemelés hatása nem hozott hasznot Fórián Zoltán, az Agrár-Európa Kft. üzletág-igazgatója az élelmiszerek áfaemelésének hatását elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az nem hozta meg a kormány számára a korábban számított hasznot, ugyanis érdemben nem növelte az adóbevételeket. Az élelmiszerek ára a szakember szerint lényegében nem emelkedett. A májusi 4,9 százalékos növekedést a szezonális cikkek - zöldségek, gyümölcsök - piaci megjelenésével magyarázta. Júniusban pedig az árak csökkenő tendenciájúak voltak. A szakember úgy vélte, az áfaemelés hatásait a termelők és a feldolgozók kénytelenek voltak lenyelni. Szabó Márton megjegyezte: a mezőgazdaság támogatottsági szintje nominálisan 430 milliárd forint körül stagnál. Reálértékben pedig csökkent, mivel a termelők nem jutottak hozzá a teljes nemzeti támogatáshoz. Így a nehezedő gazdasági körülmények miatt az idén, több mint fél évtizedes emelkedés után csökkenhetnek a mezőgazdasági jövedelmek. "Törvényszerű" volt az élelmiszer etikai kódex bukása Törvényszerűnek tartja az élelmiszer etikai kódex alkalmazásának meghiúsulását Fórián Zoltán, mivel szerinte a profitérdeket sem megállapodással, sem állami beavatkozással sem lehet felülírni. A szakember kifejtette: nemcsak Magyarországon probléma az agráriumban és az élelmiszergazdaságban a jövedelemosztozkodás, hanem a fejlett ipari országokban is. A szakértők szerint a jövedelemelosztási problémák súlyos versenyképességi gondokat okozhatnak. Ezért a megoldás sürgető lenne, bár - mutatott rá - minden szereplő számára megfelelő megoldást még a világ egyetlen országában sem tudtak kialakítani. Fórián Zoltán példákat sorolt. Szlovákiában az erőfölénnyel való visszaélést törvénnyel kívánták meggátolni, ám ez nem működött. Lengyelországban a Polgári törvénykönyvben rögzítették, hogy milyen szerződéseket kell kötniük az élelmiszer-előállítóknak, illetve -forgalmazóknak, ez sem vezetett eredményre. Romániában a szakminiszter hasonlóan a magyar próbálkozáshoz megállapodást kötött a kereskedőkkel, ám ez sem működött. Megfelelő kommunikációra van szükség A hazai előállítású áruk - a kutatók szerint - az üzletek polcain akkor jelennek meg nagyobb mennyiségben, és akkor lehet jelenlétüket magas szinten garantálni, ha a fogyasztók tudatosan választják a hazai termékeket. Ehhez pedig megfelelő kommunikációra, nyilvánosságra van szükség - mutatott rá az üzletág igazgató. Fórián Zoltán szerint törvényszerű volt, hogy a magyar élelmiszer etikai kódexet sem lehetett bevezetni, noha - jegyezte meg - szakmailag igen magas színvonalú munkát végeztek a kódex megalkotói. A szakember úgy fogalmazott, hogy az üzletláncok nagy lobbierejével csak egy hasonló nagyságú lobbierőt szembeállítva lehet eredményt elérni. Fórián Zoltán közölte: jelenleg az élelmiszeripari termékek hasznából 70 százalékban a kiskereskedelem, 20 százalékban a feldolgozók, 10 százalékban pedig a termelők részesülnek. Kívánatos volna - tolmácsolta a termelők és a feldolgozók véleményét a szakember -, ha ezt a hasznot paritásos alapon egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban osztanák el a termékpálya szereplői között. Budapest, 2009. 08. 28. ___________________________________________________________________________
32
A vártnál több lesz a búza és a kukorica jövőre Felfelé módosította a világ 2009/2010-es búzatermésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Gabonatanács (IGC): 662 millió tonnára a korábban várt 654 millióról. A szervezet indoklása szerint az Európai Unióban, Ukrajnában, az Egyesült Államokban és Kínában nagyobbak a hozamok a vártnál. Mindamellett a búzatermés várhatóan még így is elmarad a 2008/2009-es évadban betakarított 687 millió tonnától. Az IGC felfelé módosította a kukoricatermésre szóló előrejelzését is: 2009/2010-ben 787 millió tonna várható a korábban becsült 781 millió helyett. Az előző, idén júniussal zárult idényben 789 millió tonna kukoricát takarítottak be világszerte. Budapest, 2009. 08. 28. ___________________________________________________________________________
Bioerőművet avattak Szakolyban Felavatták Magyarország első zöldmezős beruházásban épült bioerőművét a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Szakolyban. Az 55 dolgozót foglalkoztató bioerőművet faaprítékkal, fűrészüzemi és mezőgazdasági hulladékokkal fűtik. Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a létesítmény átadásán példaértékűnek nevezte a 14 milliárd forintos költségből épült, 20 megawatt teljesítményű üzem létrehozását, kiemelve, hogy a fejlesztés az energetikai és környezetvédelmi célok mellett a mezőgazdaság szerkezetátalakítását is elősegíti. Az energianövények termesztésével mintegy 200 agrárvállalkozónak teremtenek munkahelyet. Emellett az úgynevezett hulladékhő hasznosítására 35 hektáros kertészetet hoznak majd létre, további 250 környékbeli lakosnak biztosítva rendszeres foglalkoztatást. Aki működteti és aki hitelez A szakolyi bioerőművet a Dél-Nyírségi Bioenergia Művek (DBM) Zrt. működteti, amelynek fő tulajdonosa 62 százalékos arányban - mint fejlesztő társaság is - a magántőkéből alapított Liget Kft. Résztulajdonos továbbá a Tohoku Epco, Japán egyik legnagyobb áramszolgáltatója, valamint a Gea Egi Zrt., a magyar energetika egyik legismertebb mérnöki intézménye, és a Vis Zrt. Az utóbbi két cég az építési munkák fővállalkozója is volt. A 14 milliárd forintos beruházás finanszírozását a Magyar Fejlesztési Bank és a K&H Bank szindikált hitele biztosította, 50-50 százalékos kockázatvállalással. A kormány a munkahelyteremtéshez 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A tüzelőnek valót telepítik Az erőmű tüzelő anyagának előállítására a térségben megalakult a Tisza Szövetkezet, amely 7.000 hektáron telepít energianövényeket. Derzsi Mihály, a szövetkezet elnöke elmondta: 500 hektáron már megtörtént a telepítés, amelyet - szerinte - a létesítmény mostani avatása felgyorsít a régióban. Hozzátette: nemcsak Szakoly körzetében, hanem a magyar-román határon túl, Érmellék és Szatmár környékén is telepíteni szándékoznak fűz- és nyárfaerdőket. Az elnök arról is szólt, hogy az üzemben 5.000 tonna biohamu is keletkezik, amelynek hasznosítására most készülnek a tervek, a mezőgazdasági területekre szeretnék kijuttatni, tápanyagként a humuszképződés elősegítésére. Derzsi Mihály tájékoztatott arról is, hogy a 35 hektáros, az erőmű hőjét hasznosító kertészet létrehozására külön vállalkozói csoport alakul. Az üvegházas kertészetben zöldségfélét termesztenek majd, ami már most biztos piaci
33
megrendelésekkel rendelkezik. A kertészetben mintegy 250 ember foglalkoztatását tervezik a jövő évtől. Budapest, 2009. 08. 28. ___________________________________________________________________________
Thaiföldi szinten a kelet-európai fizetések Az Európai Unió keleti bővítése után öt évvel még mindig nagyon eltérnek a bérek és fizetések a régi és az új tagországokban. A svájci UBS nagybank összeállítása szerint NyugatEurópában az alkalmazottak nominálisan átlagosan háromszor annyit keresnek, mint például a román vagy a bolgár dolgozók. Eközben az árak - egy reprezentatív árukosár szerint átlagosan csak 35 százalékkal alacsonyabbak a keleti tagországokban, mint nyugaton. Az elemzés a más országokkal való összehasonlításban azt emeli ki, hogy Kelet-Európában nagyjából olyan szinten vannak a bérek és a fizetések, mint Thaiföldön vagy Kolumbiában. Az UBS 73 várost vizsgált meg a bérek és fizetések alakulása szempontjából. Adók nélkül a legmagasabb fizetések Koppenhágában, Zürichben és Genfben vannak. A lista másik végén található Manila és Dzsakarta, az utolsó az indiai Mumbai. Az árakat tekintve a norvég főváros, Oslo áll a csúcson, majd Zürich, Koppenhága és Genf következik. Brüsszel, 2009. 08. 28. ___________________________________________________________________________
Épülhet az észak-erdélyi autópálya egy szakasza Felgyorsulhatnak az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres (Campia Turzii) és Gyalu (Gilau) között épülő szakaszának építési munkálatai annak nyomán, hogy elkészült tizennégy híd és völgyhíd, ezek ugyanis megkönnyítik a munkagépek közlekedését is az építés alatt álló szakaszon. Tizennégy hidat és viaduktot épített már fel teljesen az észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel cég. Ezek mindegyike a Gyalu és Aranyosgyéres közötti, 2B jelzésű, 42 kilométeres szakaszon található, hosszuk összesítve mintegy három kilométer - írta a Krónika. A Kolozsváron megjelenő erdélyi napilap beszámolt arról, hogy a Bechtel közleménye műszaki részletekre is kitér. Eszerint az említett létesítmények megépítéséhez 544 U alakú és 240 T alakú betonelemet használtak fel, amelyek súlya kilenctől tizenhat tonnáig terjed. A dokumentum szerint a hidakon kiöntötték a betonalapot, elkészültek a mellvédek, helyükre kerültek az előre gyártott elemek, és sikerült befejezni a szigetelési munkálatokat is. Jelenleg az aszfaltozási munkálatok zajlanak. Felgyorsul az építési folyamat A Bechtel rámutat, hogy a hídelemeket is az épülő sztráda közelében állították elő. A Telemeket a cég tordaszentlászlói (Savadisla) telephelyén gyártják, az U-elemeket pedig Tordaszentlászlón és Tordán (Turda). A várhatóan december végére elkészülő 42 kilométeres szakaszon összesen 45 létesítményt építenek, azaz 16 völgyhidat, 14 hidat, 8 felüljárót és 7 felhajtót. Ezek hossza összesen mintegy hét kilométer. Bogdan Sgarcitu, a Bechtel szóvivője elmondta: mindez jelentős mértékben hozzájárul az építési folyamat felgyorsulásához, mivel könnyítik a munkagépek közlekedését az építés alatt álló pályaszakaszon. Az említett szakaszon egyébként jelenleg zajlanak az előkészületek az alapozó aszfaltréteg lefektetésére a
34
gyalui, valamint a tordai csomópontban, a 49+125-ös kilométernél épülő viaduktnál tartóelemeket szerelnek, a Torda közelében lévő felüljárónál szigetelnek, és előkészítik az aszfaltszőnyeg lefektetését. Gyalu mellett épül az 1-es főút fölött átívelő felüljáró. Még 2004-ben kezdték építeni Az észak-erdélyi autópályát még 2004-ben kezdte építeni az amerikai kivitelező, a szerződés értéke eredetileg 2,2 milliárd euró volt. 2005 közepén azonban leálltak a munkálatok, az akkor hivatalba lépett új kormány ugyanis újra kívánta tárgyalni az előző, szociáldemokrata kabinet által megkötött szerződést. A munkabeszüntetés nyomán az autópálya eredetileg 2012-re tervezett átadásának időpontját egy évvel kitolták. A tavalyi kormányváltást követően a közlekedési minisztérium februárban megállapodást kötött a Bechtellel, amelynek értelmében a kivitelező vállalta, hogy az idén befejezi a Kolozsvárt elkerülő, Aranyosgyéres és Gyalu közötti 42 kilométeres szakaszt, valamint Bihar megyében a Berettyószéplak és Bors közötti szakaszon épülő völgyhidat. A megállapodás értelmében a közlekedési tárca vállalta, hogy idén 420 millió eurót fizet a Bechtelnek. Budapest, 2009. 08. 28. ___________________________________________________________________________
Brüsszel jóváhagyta az uniós források átcsoportosítását Az Európai Bizottság jóváhagyta az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjai közötti és a programokon belüli átcsoportosításokat, ennek köszönhetően 111 milliárd forinttal bővült a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretösszege mondta Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára. A kormány tavaly decemberben fogadta el az ÚMFT módosításáról szóló terveket, azóta folytak az egyeztetések a brüsszeli jóváhagyásról. A kormány tavalyi jóváhagyása nyomán 2009-2010-ben több mint 260 milliárd forintot csoportosítsanak át az operatív programok között, illetve a programokon belül. A mostani döntéssel Brüsszel a kormány által elfogadott összegből 111 milliárd forint átcsoportosítására adott engedélyt. A GOP-ba a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programból (TIOP) és a Közlekedési Operatív Programból (KözOP) csoportosítják át a pénzeket. A 111 milliárd forint legnagyobb része - 105 milliárd - a vállalkozások - kiemelten a kis- és középvállalkozások - komplex fejlesztésére áll majd rendelkezésre. Varju László elmondta: az átcsoportosításkor a legfőbb cél a munkahelyek védelme, és ezen keresztül Magyarország versenyképességének javítása és a gazdaság élénkítése volt. Az átcsoportosításkor az volt a legfőbb alapelv volt, hogy az elvonás a legkisebb negatív hatással legyen az adott programra - hangsúlyozta Varju László. Ennek megfelelően olyan programokból történik pénzelvonás, amelyek iránt alacsony volt az érdeklődés, és amelyeknek csupán visszafogott jelentősége van a gazdasági válság kezelése szempontjából, valamint amelyek megvalósulása kockázatosnak tekinthető. Az államtitkár kiemelte: a források átcsoportosításának legnagyobb nyertese a GOP, ahol a jelentősen kibővült keret a kis- és középvállalkozások komplex technológiai fejlesztésére és a vállalati beruházások támogatására fordítható. A forrásból a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) becslései szerint 4.000 kis- és középvállalkozás juthat támogatáshoz és hajthat végre fejlesztést a következő időszakban. Brüsszel, 2009. 08. 28. ___________________________________________________________________________
35
Startolnak az erdészeti programok Hamarosan megnyílnak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) legfrissebb támogatási lehetőségei: az erdő-környezetvédelmi intézkedések, valamint az erdőszerkezetátalakítást elősegítő nem termelő beruházások. A kötelezettségeken túlmutató tevékenységekre nyújtott területalapú támogatásokra az erdő-környezetvédelem témakörében a nem állami tulajdonú erdőterületen gazdálkodók, a nem termelő beruházások esetén pedig minden erdőgazdálkodó jogosult. Kérelmek beadása: október 1-31. között Támogatási kérelmeiket minden évben október 1. és 31. között, elektronikusan, az ügyfélkapunk keresztül nyújthatják be az uniós társfinanszírozott forrásban reménykedők. Akinek segítségre van szüksége a dokumentáció összeállításakor, az a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes Erdészeti Igazgatóságát, vagy az erdészeti szakirányítókat keresheti fel, de az erdő-környezetvédelmi intézkedések ismertetésére tájékoztató füzetet is megjelentet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), mint az ÚMVP Irányító Hatósága. Erdő-környezetvédelmi intézkedések Elsőként az erdő-környezetvédelmi intézkedések támogatási rendelet megjelenése várható szeptember első felében – tájékoztatott az FVM illetékese. A többéves támogatás keretében összesen kilenc célprogramot hirdetnek meg. Lehetőség nyílik a spontán és agresszíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, melyre hektáronként évi 196 euró támogatás nyerhető. Szálaló erdőgazdálkodás alkalmazására is igényelhetnek uniós támogatást az erdőgazdálkodók, melyre hektáronként évi 164 eurót kaphatnak a pozitív elbírálást követően. Éppen a szálalás ösztönzésének támogatása elé néz a legnagyobb várakozással a szaktárca. Fokozott jelentőségét az adja, hogy ennek alkalmazásával a fákat nem nagy területen egy időben hanem mintegy válogatva, szálalva termelik le, ezzel biztosítva a folyamatos erdőborítottságot. Őshonos erdőállományok tarvágásos felújítása Némiképp rokonítható ezzel az őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása célprogram, hiszen ez esetben is a cél az erdő egységének megőrzése. Ebben az esetben azoknak biztosítanak támogatást, akik vállalják, hogy felhagynak a nagyobb területeket érintő tarvágással. Mindkét változatnál az a szemlélet alapja, hogy az erdők esetében a gazdasági, a védelmi és a közjóléti funkcióknak össze kell kapcsolódniuk, s nem szabad a fakitermelés érdekében felborítani ezt az egyensúlyt. A tarvágás felszámolását vállalók hektáronként évi 160 eurót kaphatnak, amennyiben teljesítik az előírásokat. Az erdőállományok kézimunka-igényes ápolását azokon a területeken segítik az ÚMVP forrásból, ahol természetvédelmi okból nem célszerű gépeket használni: hektáronként az első évben 196, a másodiktól 76 eurós évi támogatással. Három célprogram A speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása három célprogramra tagolódik: a mikroélőhelyek kialakítása és fenntartására (a nagyüzemi erdőgazdálkodás miatt hiányzó élőhelytípus, a holtfa biztosítása érdekében), a véghasználat
36
során facsoportok visszahagyására, illetve az erdőtelepítés sikerességét biztosító cserjeszabályozásra. A véghasználat elhalasztása talaj- és erdővédelem szempontjából célprogram esetében hektáronként 200 euróra számíthat évente az, aki a talaj vagy a víz védelméhez hozzájárulva a fakitermelés időpontját késlelteti. Gyógyerdők, parkerdők, parkok fenntartására ugyanennyi pénzt igényelhetnek az erdőgazdálkodók, mert a tapasztalat az, hogy a fenntartásuk forráshiány miatt sok esetben nehézséget okoz. Az erdei tisztások kialakítására és fenntartására az első évben 196, a másodiktól 36 euró jut hektáronként. Természetkímélő anyagmozgatási módszerek Aki a természetkímélő anyagmozgatási módszerek bevezetését tervezi a faanyagszállítás által a megmaradó faállományon, valamint talajon okozott sérülések csökkentése érdekében, annak szintén érdemes kitöltenie a támogatási kérelmet. E célprogram keretén belül olyan alternatív megoldásokat támogatnak, mint a kötélpálya, a csúszda az állati erővel mozgatott fogat, vagy az önjáró kerekes eszköz általi emelt famozgatás. Ezek alkalmazása esetén köbméterenként 12,45 euróval számolhat az erdőgazdálkodó – ám kitétel, hogy legfeljebb 50 köbméter kiszállításához jár az uniós forrás. Nem termelő beruházások A nem termelő beruházások körében az erdő szerkezetének átalakítására, a nem megfelelő, illetve az agresszíven terjedő fajok felszámolására nyújtanak támogatást. A támogatási rendelet ennek megvalósítására több lehetőséget is biztosít. Az erdőállomány alatti erdősítés voltaképpen magok, illetve csemeték alátelepítését jelenti, a tarvágást követően teljesen új állomány létesítése is járható út, illetve állománykiegészítéssel, pl. elegyfajok ültetésével módosíthatnak a meglévő erdőszerkezeten. Az egyszeri hektáronkénti támogatás aláültetés esetében 1400, az állománykiegészítés esetében 496, míg a tarvágást követő erdősítést végzőknél 1019-2090 euró között változik. Amennyiben a támogatási kérelemre pozitív választ kap az erdőgazdálkodó, és a műveletet megkezdte vagy elvégezte, akkor az erdőkörnyezetvédelmi intézkedések esetében évente, az erdő szerkezetének átalakítása esetében egyszeri alkalommal nyújthat be kifizetési kérelmet. Az első benyújtásra 2010. május 15-ig, az egységes kérelemmel együtt nyílik lehetőség. Budapest, 2009. 08. 29. ___________________________________________________________________________
"Átszabná" az Európai Bizottságot a Bruegel Az Európai Bizottságon belüli biztosi posztok jelentős átalakítását, a belső piaci portfolió megszüntetését, a klímaváltozás elleni küzdelemre viszont új biztosi tisztség létrehozását javasolja a brüsszeli székhelyű Bruegel elemző műhely. A nagy tekintélynek örvendő Bruegel gazdaságpolitikai javaslatait általában igyekeznek messzemenően figyelembe venni az uniós döntéshozók, a mostani javaslatok azonban éles politikai vitákat válthatnak ki az új összetételű bizottság létrehozásáról a tagállamok között folyó egyeztetéseken. André Sapir, a legfrissebb Bruegel-tanulmány társszerzője elmondta: az EU legfőbb végrehajtó testülete válaszút előtt áll, a gazdasági válság és az új kihívások nyomán előállt helyzetben a testület munkáját jobban meg kell szervezni. Az Európai Bizottság nem az EU "kormánya" abban az értelemben, hogy csak javaslatok kidolgozására van joga, és az érdemi döntés lehetősége a tagállami kormányokat képviselő Tanács, illetve részben az Európai Parlament kezében van. Ám a több tízezer szakembert alkalmazó Bizottság bizonyos témák előtérbe állításával, a
37
kívánatos irányok megfogalmazásával, az indokoltnak gondolt szabályozási előterjesztésekkel nagy mértékben alakítja az uniós politikát. Sapir szerint az eddigi belső piaci portfoliót amelyet a sokat bírált ír Charlie McCreevy vezetett - fel kellene számolni, feladatait más portfoliókhoz kellene átcsoportosítani. A pénzügyi piacokat a pénzügyi biztosnak kellene felügyelnie - ez eddig a spanyol Joaquín Almunia volt -, a vállalkozásokkal foglalkozó biztos portfolióját pedig az ipari terület kibővített felügyeleti jogával kellene felruházni. A vállalkozási biztos eddig a német Günter Verheugen volt. Emellett külön biztosi posztot kellene alkotni az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolására - véli a Breugel elemzője. A szakmai szempontok alapján megfogalmazott elképzelés azért vezethet súlyos vitákhoz, mert az eddigi nagyhatalmú belső piaci biztosi tisztség megszerzéséért több nagy tagállam verseng. Már jelezték igényüket a franciák, a németek, valamint a lengyelek is. A kereszténydemokrata José Manuel Barroso, aki a tagállami kormányok körében nagy politikai támogatottságot élvez bizottsági elnöki mandátumának meghosszabbításához, ám akinek újbóli megbízatásával szemben még berzenkednek az Európai Parlament szocialista és liberális képviselői, igyekezne úgy elosztani a tagállamok közti biztosi posztokat, hogy az a lehető legkielégítőbb legyen minden ország számára. A belső piaci biztos hivatalának feldarabolása jelentősen szűkítené Barroso mozgásterét a posztok odaígérgetését illetően. Az eddigi összetételű Európai Bizottság mandátuma október végén jár le. Brüsszel, 2009. 08. 29. ___________________________________________________________________________
Az organikus élelmiszerek "megadóztatják" a hiszékenységet Az úgynevezett organikus élelmiszerek nem egészségesebbek, mint a hagyományosan módon termelt termékek, fejtette ki tudományos bizonyítékait Alan Dangour, táplálkozási szakértő, 50 év tudományos kutatásainak eredényeire hivatkozva. Alan Dangour a szerzője a Clinical Nutrition amerikai magazinban megjelent tanulmánynak. A közelmúltig Dangour úgy érezte, mintha őt mocskolták volna be azzal a barna anyaggal, amit a szerves lobbi a legszentebbnek tart. Felfedte, hogy gyűlölködő e-mail-eket kapott, és igazán meglepte azok gyalázkodó hangneme. Nem mérhető Ben Goldacre, NHS doktor és a Bad Science című nagyhírű könyv szerzője. Egy cikkében, a Soil Association's criticisms of Dangour's című lapban – melyet a Britt Britain's Food Standards Agency finanszíroz – azt hangsúlyozta, hogy az organikus élelmiszerek egészségügyi előnyeit, amit a féregirtó szerek mellőzésére alapoztak, nem tudták bizonyíthatóan mérni. A hit erősebb a bizonyítékoknál? Ahogy Goldacre rámutatott a Soil Associationban: "Akár azt mondod, hogy vannak olyan egészségügyi előnyök, amelyket nem lehet mérésekkel kimutatni, vagy azt, hogy vannak olyan egészségügyi előnyök amelyeket ki lehet mutatni mérésekkel, de ezeket még nem találták meg, csak a hited van, ami nem tekinthető bizonyítéknak."
38
Rendkívüli ára van az adónak Valójában senkinek sem kellene meglepődnie Dangour eredményein. Az organikus élelmiszerek racionálisan gondolkodó támogatói már érgen felhagytak azzal, hogy tudományos tények támasztják alá, hogy az organikus élelmiszerek jobbak az emberi szervezet számára. A kanadai Organic Growers a Soil Associaton-nál kevésbé hisztérikusan reagált Dangour felmérésére, modván, nem készített egészségügyi felméréseket az organikus élelmiszerekkel való táplálkozással kapcsolatban. A tudományosan felelős hozzáállás, az organikus élelmiszerek marketingjére mért halálos ütés. Az organikus élelmiszer lobbi elhiszik azt, hogy ha Ceciliával és Frederickkel csak organikus élelmiszereket etetnek egészségesebben és erősebben fognak felnőni. Ebben az értelemben az organikus élelmiszerek üzletága - szokásos ételek árainál jóval drágább árakkal - nem több mint a hiszékenységre kiszabott adó. A farmerek egészségesebbek 2004-ben kiadták egy tudományos felmérés elemzését, aminek szerzője Anthony Trewavas professzor volt, az Edinburg-i Egyetemről. Ez a tanulmány azt vizsgálta, hogy 300 ezer emberből kiválasztott 12 gazdálkodóból 11-nél a rákos megbetegedésekre vonatkozó vizsgálatok eredményei az átlag emberekénél jobbak voltak. Trewas arra az eredményre jutott, hogy azok az okok, amik miatt a gazdák egészségesebbek az átlagnál nem ismertek pontosan, de köze lehet, a féregirtószerek alkalmazásához. Ebből az az alternatív következtetés is levonható, hogy a féregirtó szerek egy fajta védettséget nyújthatnak a rákos megbetegedések ellen. Az organikus "blöff" Az egészség kulcsa valószínűleg a diétában kereshető, és nem az organikus, vagy nem organikus élelmiszerekben. Ez áll Ratner, a Whole Foods vezérigazgatójának nyilatkozata mögött, aki a múlt héten vallotta be, hogy eladott egy "csokor szemetet". Az organikus élelmiszereket árusító áruházlánc főnők azt akarta ezzel mondani, hogy a magas zsírtalmon alapuló diéta akkor is káros, ha organikus élelmiszereket fogyasztunk és akkor is, ha nem. A közvélemény mindazonáltal már elkezdett felfigyelni az organikus "blöffre", talán ez az egyik oka annak, hogy a Whole Foods részvényei sokat estek az elmúlt két negyedévben az Egyesült Államokban. Budapest, 2009. 08. 29. ___________________________________________________________________________
A BASF 2 milliárd dollárt lát a Monsanto termékekben A BASF SE, a világ legnagyobb vegyi vállalata azt nyilatkozta, hogy a genetikailag módosított termék, amit a Monsantoval közösen fejlesztettek ki, az extra hozamokon és magasabb eladásokon keresztül több, mint 2 milliárd dollárt termel ebben az iparban a gyártóknak. A Ludwigshafen, egy németországi központtal rendelkező vállalat azt hozta nyilvánosságra a weboldalán, hogy a BASF-nak van egy olyan értékesítési csatornája, ami 2020-ig a piaci árakon 2,5 milliárd dollár nyereséget hozhat, elkülönülve a kutatástól. A mezőgazdasági megoldások a legkisebb a BASF hat üzleti ágazata közül, s az egyetlen, ami növekedést produkált a második negyedévben. A BASF és a Monsanto, a világ legnagyobb vetőmagtermelő cége, 2007-ben megállapodtak egy közös kutatásban, 1,5 milliárd dolláros
39
költségvetéssel. A kutatás a növények jobb tápanyagfelvételével, magasabb hozamával, és jobb aszályellenálló képességével foglalkozott. Jelenleg a biotechnológiai kutatás a BASF mezőgazdasági ágazatában az egyetlen, ami igazán sikeressé válhat, amikor 2011-ben vagy 2012-ben megjelennek a piacon - mondta Ingrid Nienaber szóvivőnő. A BASF szintén azt tervezi, hogy kiterjeszti és 100 millió eurónál többet költ (144 millió dollárt) ebben az évben a termésvédelemre, ami teljes tőkeberuházásként tartalmaz gyomirtókat, gombaölőket és féregirtókat. A védelmi termékek, amelyeknek a piacon való megjelenését 2014-re ütemezték be - de van köztük olyan is, amit már 2002-ben bemutattak -, csúcseladásának várható potenciálja 2,1 milliárd euró - jelent meg a fent említett weboldalon. A csökkenő megrendelések a műanyag termékekre, a bevonatokra és a katalizátorokra arra kényszerítették a BASF-ot és a versenytársakat, mint például a Dow Chemical Co.-t, hogy csökkentsék a termelést. Amíg egyéb területeken a BASF előzetes jelentései szerint hanyatlás várható a 2009-es évben, addig a mezőgazdasági egység 25 százalékos bővülése várható Stefan Marcinowski BASF tanácstag szerint. A termésvédelmi terület fogja megkapni a BASF kutatási költségvetésének egy nagyobb részét, hogy a mezőgazdaság ellenálljon a gazdasági pangásnak - mondta egy interjúban Marcinowski. Budapest, 2009. 08. 31. ___________________________________________________________________________
A vadászati piac is megérezte a válságot Az évente mintegy 20 milliárd forintra tehető vadászati piac bevétele az idén várhatóan 10-15 százalékkal mérséklődik a válság hatásaként - mondta a zalai vadászati évadnyitó kapcsán az Országos Magyar Vadászkamara elnöke. Feiszt Ottó a hagyományos, 19. alkalommal rendezett ünnepi évadnyitón azt mondta: már a múlt évben kevesebb volt a spanyol, idén pedig az olasz vendégvadászok száma, de mérséklődött az osztrákok és a németek érdeklődése is. Az őzbak- és a szarvasvadászat iránt 10-15 százalékkal csökkent az érdeklődés, de a vadhús iránti igény is mérséklődött, ami még lejjebb nyomta az évek óta csökkenő árakat. A vendégvadászok adnak 60 százalékot A magyarországi vadászati bevételnek nagyjából 60 százaléka származik a külföldi vendégvadászoktól, az általuk biztosított 10-12 milliárdos bevétel azonban már a múlt évben megcsappant. Először a spanyol ingatlanpiaci válság miatt az őzbakvadászat iránti mérséklődő érdeklődésben mutatkozott meg, de ugyanez a tendencia folytatódott idén tavasszal és nyáron is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarországi, valamint az Oroszországból vagy Szlovákiából érkező bérvadászok érdeklődésében nincs jelentős visszaesés, de nehéz megtalálni a fizetőképes vendégkört. Leginkább még a nagyvadat lehet eladni, a kapitális bikákra van igény, apróvadra viszont kevesebben vadásznak - fogalmazott Feiszt Ottó. Egyelőre nem láthatóak az igények A kamarai vezető - egyben a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója és a megyei vadászszövetség elnöke elmondta, hogy egyelőre nem tudják, az apróvad- és a vaddisznó hajtására milyen igény mutatkozik majd. A nemzetközi gazdaságról szóló hírek alapján azonban némi fellendülésben bíznak, és abban, hogy a kevesebb olasz és spanyol vendég után a hagyományosan nagy számban érkező osztrák és német vadászok idén sem maradnak el
40
nagyobb mértékben. A vadászkamara elnöke elmondta még: a zalai tapasztalatok alapján a szarvasoknak legalább tíz százalékát orvvadászok terítik le. Tavaly ugyanis a Zalaerdő területén közel 900 darab nagyvad került terítékre, és közel 80 esetben tetten érték az orvvadászt, vagy megtalálták az illegálisan kilőtt szarvas maradványait. Sajnálatosnak tartja, hogy az érdekvédők nem tudták elérni az orvvadászat előkészületének bűncselekménnyé minősítését. Emiatt is nehéz a hatékony fellépés a puskával, tőrrel felszerelkezve induló orvvadászok ellen, ráadásul az illegális vadászat ma csak lopásnak számít - fűzte hozzá Feiszt Ottó. Budapest, 2009. 08. 31. ___________________________________________________________________________
Merre jár a mezőőr Hódmezővásárhelyen? Egy Hódmezővásárhelyen bevezetett új szolgáltatásnak köszönhetően ezentúl az interneten keresztül a földhasználók is nyomon követhetik, merre járnak a mezőőrök a város 50 ezer hektáros határában. A külterületen élők biztonsága, az ott értékkel rendelkezők vagyonának védelme érdekében az önkormányzat évekkel ezelőtt újjászervezte, s az elmúlt időszakban jelentősen fejlesztette a mezőőri szolgálatot. A nyolc mezőőr mindegyike globális helymeghatározó szoftverrel (GPS) ellátott PDA-készüléket (Personal Digital Assistant Digitális Személyi Titkár) kapott. Az eszközök alkalmas arra, hogy hiteles, akár bírósági tárgyaláson is felhasználható fotókat készítsenek velük az észlelt szabálytalanságokról. A berendezés segítségével a mezőőr azonnal jelenteni tudja a központba az intézkedést igénylő eseményeket: a környezetkárosítást, a fa- vagy terménylopást vagy a felfedezett illegális hulladéklerakókat. A készülék emellett szüntelenül továbbítja a mezőőr pontos helyzetét is. Ez az alkalmazottak biztonságát is szolgálja, hiszen sokszor 10-12 kilométerre a lakott területen kívül teljesítenek szolgálatot. A napokban bevezetett új szolgáltatásnak köszönhetően az önkormányzat honlapján keresztül már a mezőőri járulékot fizető földhasználók is nyomon követhetik, merre jár a körzetükben szolgálatot teljesítő mezőőr. A földtulajdonosok bármikor kapcsolatba léphetnek az adott területen járőröző mezőőrrel, és mivel a rendszernek köszönhetően pontosan tudják merre jár, érdeklődhetnek a saját földjeik, érdekeltségeik iránt, amelyet éppen akkor ellenőrzött a szakember. Budapest, 2009. 08. 31. ___________________________________________________________________________
A Monsanto kiadta az EFSA pozitív véleményét a GM kukoricájáról Egyes vélemények szerint az amerikai Monsanto (www.monsanto.com) kellemetlen helyzetbe hozta az Európai Élelmezés-biztonsági Hatóságot, az EFSA-t azáltal, hogy nyilvánosságra hozta a hónapokon óta várt véleményét a transzgenetikai kukorica termeléséről, a MON810ról. A cég szerint ugyanakkor az EFSA szakértők véleménye fontos lépés a GM növények biztonsága és hasznossága felé (1). Logikus lenne ezután felülbírálni az 1990-es években történt jóváhagyásokat. Az értékesítési engedély tíz évig volt érvényben, érvényessége tavaly járt le. A "Föld Barátai" a Monsanto publikációját az összejátszás bizonyítékaként látja az EFSA és a biotechnológiaipar között, mivel az megosztotta a nyilvánossággal kulcsfontosságú tudományos véleményét. Ennek a bizonyos GM kukoricának a legellentmondásosabb az engedélyezése Európában, mondta Helen Holder, aki a szervezet GM növények kampányát koordinálja. Az EFSA megerősítette, hogy az információ, amit a Monsanto publikált több, mint 80 oldalon, miszerint a MON 810 olyan biztonságos, mint a hagyományos kukorica az
41
emberi-, állategészségügyi és környezeti szempontokból, valós. Mindazonáltal az EFSA hangsúlyozta, hogy bizonyos elővigyázatosságokra van szükség annak érdekében, hogy megakadályozzanak egy potenciálisan negatív hatást a nem célszervezetekre vagy az ellenállás felbukkanására. Ezzel az állásponttal fél tucat tagállam is egyetért, köztük Franciaország és Németország. Ezek a tagállamok fenntartják, hogy a legutóbbi tudományos tanulmányok igazolják az elővigyázatossági-elv alkalmazását és azért betiltották a GM kukoricát a területükön egy védzáradék segítségével, ami megengedett az EU törvényhozásában. Budapest, 2009. 08. 31. ___________________________________________________________________________
42
