Prepared by/Készítette: Agrárhaszon Kommunikációs Kft. Address/Postacím: Pomáz, 2013. Pf.: 201. E-mail:
[email protected] Phone/Telefon (Belgium): +32.488.292.170 Phone/Telefon: (Magyarország) +36.20.444.0653 Figyelem! A hírlevelet másolni, terjeszteni, abból idézni vagy adatokat átvenni csak az Agrárhaszon Kommunikációs Kft. hozzájárulásával lehet!
Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés
EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél July 2009./2009. július 19. szám
Contents/Tartalom: Kedvezmények gazdaságfejlesztési pályázatokban (Budapest, 2009. 07. 01.) ….......…4. oldal Cégbejegyzés a kormányzati portálon is júliustól (Budapest, 2009. 07. 01.) …..........…4. oldal OKSZ: a multikat védi az új élelmiszer termékpálya törvény (Budapest, 2009. 07. 01.).5. oldal EFSA: a MON 810 nem káros az egészségre és a környezetre (Brüsszel, 2009. 07. 01.) ..6. oldal Bulgáriában idén kisebb lesz a búzatermés (Brüsszel, 2009. 07. 02.) …......................…7. oldal Magyarország nyúlhúst szállíthat Oroszországba (Brüsszel, 2009. 07. 02.) ...............…7. oldal Bővülnek az agrárium lehetőségei (Budapest, 2009. 07. 02.) …..................................…8. oldal Milliárdos agrárhitelt is garantálhat a Garantiqa (Budapest, 2009. 07. 03.) ….............…8. oldal Új uniós forráslehetőség nyílhat kisvállalkozásoknak (Brüsszel, 2009. 07. 03.) …...…10. oldal Öt százalékkal nőtt az élelmiszer kiskereskedelmi forgalma (Budapest, 2009. 07. 03.)10. oldal Legalább 4,4 milliárd forint lesz a kárenyhítési alapban (Budapest, 2009. 07. 03.) ..…11. oldal
FruitVeB: konszolidálódott a dinnyepiac (Budapest, 2009. 07. 04.) …......................…12. oldal Tovább javult a külkereskedelmi mérleg a KSH szerint (Budapest, 2009. 07. 04.) ..…12. oldal Coceral: csökken idén az uniós gabonatermés (Brüsszel, 2009. 07. 04.)....…………….14. oldal Több pénz: új kiírás a kockázati tőkeprogramban (Budapest, 2009. 07. 08.) ….......….14. oldal Még idő előleg igénylésre az ÚMFT nyerteseinek (Budapest, 2009. 07. 09.) …......….15. oldal Cseh tudósok: jobb uniós biotechnológiai stratégiát! (Brüsszel, 2009. 07. 09.) …....….16. oldal Állami támogatás a cukorrépa-termelőknek (Brüsszel, 2009. 07. 11.) …...................…17. oldal Válságköltségvetés jövőre az EU-büdzsé tervezetében (Brüsszel, 2009. 07. 11.) …..…17. oldal Katalónia elutasítja a GM-mentességet (Brüsszel, 2009. 07. 13.) ….......……………..18. oldal Többet költenek a háztartások élelmiszerre az idén (Budapest, 2009. 07. 13.) …......…19. oldal Helyben a helyit! - kéri kitartóan Lengyel Zoltán (Budapest, 2009. 07. 14.) ….........…19. oldal Civilfejlesztési pályázatok három megyében (Budapest, 2009. 07. 14.) ….......………..20. oldal Felügyeleti igen takarékszövetkezeti egyesülésre (Budapest, 2009. 07. 14.) ….........…21. oldal Kemény volt Gráf Brüsszelben tejügyben (Brüsszel, 2009. 07. 14.) …......................…21. oldal Mexikó bizottságot hozott létre a GM növényekre (Budapest, 2009. 07. 14.) ….......…22. oldal Fogyasztói árak, június: + 3,7 százalék év/év (Budapest, 2009. 07. 15.) ….......……….22. oldal Ukrajna szigorítaná a húsimportot (Budapest, 2009. 07. 15.) ….......……………………23. oldal Régiós legjobbak vagyunk az eurók lehívásában (Budapest, 2009. 07. 16.) ….......…..24. oldal Virágzó finn-magyar agrárkapcsolatok (Budapest, 2009. 07. 16.) ….......…………….24. oldal Kidolgozatlan az élelmiszer termékpálya-törvény? (Budapest, 2009. 07. 16.) ….....….25. oldal Egyszerűbb lesz boltot nyitni (Budapest, 2009. 07. 17.) ….......………………………….26. oldal FAO: kevesebb, de elég lesz a gabona (Brüsszel, 2009. 07. 17.) ….......……………...27. oldal Százmilliárd forint hitelt az agráriumnak! (Budapest, 2009. 07. 17.) ….......………….27. oldal Nyomulás a mezőgazdasági géptámogatás iránt (Budapest, 2009. 07. 20.) ….......……28. oldal A Monsanto tiszteletben tartja a gazdálkodó döntését (Budapest, 2009. 07. 20.) ….….28. oldal Aratási körkép (Budapest, 2009. 07. 21.) ….......……………………………………...30. oldal
2
Új kedvezmények az agrárvállalkozások finanszírozásában (Budapest, 2009. 07. 21.) …31. oldal 30 napos pincebezárás borhamisításért! (Budapest, 2009. 07. 21.) ….......……………...33. oldal Globális csatorna a GM növények kereskedelméhez (Brüsszel, 2009. 07. 22.) …....…34. oldal Változott a START-kártyások közterhe (Budapest, 2009. 07. 22.) ….......……………...35. oldal Pannon búza védjegyet hozott létre a GOSZ (Budapest, 2009. 07. 22.) ….......………..35. oldal Egyelőre esély sincs alkura a Tokaji-vitában (Brüsszel, 2009. 07. 23.) ….......…………36. oldal Nem enged tejkvótaügyben az Európai Bizottság (Brüsszel, 2009. 07. 23.) ….......…...36. oldal Milliárdok a Dél-alföldi kistérségeknek (Budapest, 2009. 07. 25.) ….......……………..38. oldal A kormány 50 milliárdos garanciája forgóeszköz hitelekre (Budapest, 2009. 07. 25.) …38. oldal Az EU megosztott GM kukorica ügyben (Brüsszel, 2009. 07. 27.) ….......…………...39. oldal Enyhülő recesszióra számít a Takarékbank (Budapest, 2009. 07. 28.) ….......………....39. oldal Helyreállt a rend a Gyulai Húskombinátban (Budapest, 2009. 07. 28.) ….......………...40. oldal Megcsappanhat az állattenyésztés támogatása (Budapest, 2009. 07. 29.) ….......………40. oldal Finis a nyári érésű szántóföldi növényeknél (Budapest, 2009. 07. 29.) ….......………...41. oldal India mozdul a génmódosított élelem felé (Brüsszel, 2009. 07. 29.) ….......……………42. oldal Nyomulnak a termőföld-felvásárló befektetési alapok (Budapest, 2009. 07. 30.) .……42. oldal Az ITD Hungary a világ élvonalában (Budapest, 2009. 07. 30.) ….......………………...43. oldal Palócföld szeretne a Leader-programból (Budapest, 2009. 07. 31.) ….......…………….43. oldal Az Agrárkamara tiltakozik a túlkapások ellen (Budapest, 2009. 07. 31.) ….......………44. oldal A sörgyártók kavarnának a termékdíjjal (Budapest, 2009. 07. 31.) ….......……………..44. oldal Magyarország: 2010-től SPS rendszer – ÖSSZEFOGLALÓ (Budapest, 2009. 07. 31.) ..45. oldal Döntések az ÚMVP támogatási kérelmeiről (Budapest, 2009. 07. 31.) ….......………...49. oldal A szőlőültetvények szerkezetátalakítására 3,1 milliárd (Budapest, 2009. 07. 31.) …....50. oldal APPENDIX/MELLÉKLET - Interjú Philippe Castaing-gal, a Monsanto alelnökével a Monsantóról és a fenntartható hozamokról …................................................................51. oldal
3
Newsletter/Hírlevél Kedvezmények gazdaságfejlesztési pályázatokban Jelentős kedvezményeket nyújtanak a pályázók számára az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Dél-Dunántúli Operatív Programja (DDOP) keretében kiírt új pályázati konstrukciók, a támogatási feltételek könnyítésével csökkenthetők a válság hatásai - mondta Márton György, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) ügyvezető igazgatója. A kedvezmények, amelyek a már korábban kiírt pályázatokra is érvényesek, hozzájárulnak ahhoz, hogy a régióban, a gazdaságfejlesztés területén még több sikeres projekt valósuljon meg. Az aktuális gazdaságfejlesztési lehetőségek támogatják a telephelyfejlesztést, a regionális ipartelepítést, vállalkozói tanácsadás igénybevételét, és a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztését. A 2009-es év második felében várható kiírások üzleti infrastruktúra (ipari parkok, iparterületek, inkubátorházak) és vállalkozások közötti együttműködések (klaszterek) fejlesztésére irányulnak majd. A gazdaságfejlesztési konstrukciók keretében több mint 13 milliárd forintra pályázhatnak a régió gazdasági szereplői és önkormányzatai. Ezzel az előző időszakhoz képest a 2009-2010-es pályázati időszakban több mint duplájára nő a támogatási keret - emelte ki Márton György. A pályázati támogatások elnyerését könnyítik azok a változások, amelyek a megváltozott környezetre reagálva igazodnak a gazdaság igényeihez. A 2009-2010-es pályázati időszakban az ügymenet egyszerűsödik, a bírálat gyorsul, az értékelési folyamat áttekinthetőbbé válik. Budapest, 2009. 07. 01. ___________________________________________________________________________
Cégbejegyzés a kormányzati portálon is júliustól A kormányzati portálon keresztül is elindíthatják a cégbejegyzést július elsejétől a társaságokkal foglalkozó ügyvédek. Az elektronikus ügyintézés ezzel kiteljesedett, a cégek összes ügyét a jövőben elektronikus úton is le lehet bonyolítani. Az e-mailes ügyintézés is megmarad, emellett a kormányzati portál ügyfélkapuján keresztül is meg lehet tenni a cégbejegyzéseket a jövőben. A hozzáféréshez ugyanaz a módszer, mint korábban, az ügyfélkapun való belépéshez jelszót kell választani a magyarorszag.hu kormányzati portálon. A cégbejegyzéshez a kérelmeket ugyanazokon a formanyomtatványokon lehet majd beküldeni, mint az e-mailes megkeresés esetében. A kormányzati portálon keresztül történő ügyintézésnél az aláírás módszere sem változik. A kormányzati portált ehhez egy újabb menüponttal egészítették ki, amelynek segítségével lehet elindítani a cégbejegyzést. Aláírás is kell Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tájékoztatása szerint a cégtörvény rendelkezései értelmében, a kormányzati portál igénybe vétele esetén is - hasonlóan az e-mailen keresztüli beküldéshez - kötelező az elektronikus kérelmeket minősített elektronikus aláírással hitelesíteni. A cégeljárásban használt kérelmek kormányzati portálon keresztül történő beküldéséhez a beküldőnek ügyfélkapus hozzáféréssel kell rendelkeznie. Az ügyfélkapu nyitásáról a részletes tájékoztató a http://www.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu/regisztracio oldalon érhető el.
4
Be kell nyújtani az "e-aktát" Az ügyvédeknek, a cégek jogi képviselőinek a kérelmeket a cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló - 21/2006. (V. 18.) IM - rendeletben meghatározott, a Céginformációs Szolgálat honlapján közzétett definíciónak megfelelő nyomtatványkitöltő programok, illetve nyomtatvány minták szerint e-aktaként kell beküldeniük. A nyomtatványok kitöltését követően - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a benyújtani kívánt dokumentumokat valamely aláíró program (így például az e-szigno, a Mokka, továbbá fejlesztéstől függően bármilyen más aláíró program) segítségével e-aktává kell átalakítani, majd az így létrejött elektronikus aktát alá kell írni. Ha az akta aláírását követően a jogi képviselő az ügyfélkapus beküldést választja, akkor először az aláíró programon belül ki kell választani az ügyfélkapus beküldésre szolgáló menüpontot. Második lépésként, a menüpontra kattintás után (amely egyben elvégzi az aláírt e-akta ügyfélkapus feldolgozást lehetővé tevő "KR borítékosítását" is), be kell jelentkezni az ügyfélkapuba. A bejelentkezés után A bejelentkezését követően a "dokumentumfeltöltés" menüpontot, majd pedig a "használom a szolgáltatást" menüt kell kiválasztani. Ezt követően az aláírt e-aktát tartalmazó KR borítékot a "kiválaszt" gombra kattintva a dokumentumfeltöltő alkalmazás automatikusan választja ki, amelyet a "feltöltés" menü segítségével lehet a tárhelyre feltölteni. A sikeres feltöltés után a kormányzati portál nyugtát állít ki az elküldésről, amelyet az ügyfél értesítési tárhelyén helyez el. A cégszolgálat a kormányzati portálon keresztül történő beküldés esetén is automatikusan elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott tértivevényt állít ki a kérelem beérkezéséről, illetve a kérelem informatikai vizsgálatának eredményéről, amelyet a beküldő e-mail címére küldenek el. Budapest, 2009. 07. 01. ___________________________________________________________________________
OKSZ: a multikat védi az új élelmiszer termékpálya törvény Az Országgyűlés által elfogadott élelmiszer termékpálya törvény a világ legnagyobb multinacionális élelmiszergyártóit védi, és meghiúsítja azt a törekvést, hogy a magyarországi üzletek polcaira 80 százalékban magyar áruk kerüljenek - állítja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A szervezet közleményében hangsúlyozza: a jogszabály kizárólag a kereskedők és az élelmiszeripari beszállítók kapcsolatára terjed ki, és hiányzik belőle a magyar mezőgazdasági kistermelők és a tőlük vásárló élelmiszeripari gyártók, valamint felvásárló szervezetek kapcsolatainak rendezése. A sarki fűszeres ellentéte Az agrárpiaci rendtartás módosítása feltehetően ütközik az uniós joggal, míg a forgalmazói termékpálya törvény alapján a "sarki fűszeres szembekerült a legnagyobb multinacionális élelmiszergyártókkal" - fejti ki az OKSZ. Az OKSZ szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a törvény előkészítésével érdemben felmondta az április 9-én aláírt Élelmiszer Termékpálya Kódexet, mivel a kereskedők a gazdasági válságban nem tudják egyidejűleg vállalni a kódex és a hétfőn elfogadott jogszabály terheit. Hozzáteszik: a jogszabályok kidolgozásáról az OKSZ-nek nem volt tudomása.
5
Vádak és versenyjog A kereskedelmi szövetség azt is szaktárca vezetőinek szemére veti, hogy nem voltak hajlandóak egyeztetni a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) a kódex aláírása előtt, annak ellenére sem, hogy az OKSZ többször is felvetette versenyjogi aggályait. A GVH korábban versenyjogi eljárást indított az Élelmiszer Termékpálya Kódex aláírói ellen, mivel előzetes álláspontjuk szerint a dokumentumnak lehetnek a versenyjoggal ellentétes pontjai. A hatóság korábbi tájékoztatása szerint az év végén várható döntés a kérdésben. Budapest, 2009. 07. 01. ___________________________________________________________________________
EFSA: a MON 810 nem káros az egészségre és a környezetre Megerősítette az Európai Unió élelmiszer-biztonsági hivatala (EFSA) azt az álláspontját, hogy a több uniós tagországban betiltott amerikai génkezelt kukoricafajta, a MON 810 nem tekinthető károsnak az emberi vagy állati egészségre, illetve a környezetre. A vélemény alapján várható, hogy az Európai Bizottság azt javasolja majd: újítsák meg a termék uniós forgalmazására a múlt évtized végén kiadott tízéves engedélyt. Ez akár egyfajta áttörésnek is lenne tekinthető az EU és a génmódosítás (gm) ügyében. Ugyanakkor hat EU-tagállam, köztük Magyarország egy szerződéses záradék alapján jelenleg nem engedélyezi ennek a fajtának a termesztését. Kutatások és eredmények Egyes kutatások, illetve az ellenzők szerint ez a fajta egyebek között rontja a talaj termelékenységét, negatív hatással van egyes lepkék és rovarok életkörülményeire, és több növényvédőszert termel, mint amennyi egyszeri permetezéssel engedéllyel kijuttatható. Másfelől a müncheni Technische Universität kutatói bebizonyították, hogy a génmódosított kukoricával táplált szarvasmarhák pontosan ugyanolyan tejet adnak, mint hagyományos takarmánnyal etetett társaik. Az eredmények szerint a tehenek szervezete ugyanúgy képes megemészteni a génmódosított kukoricát, ahogyan a többi takarmányt, a táplálkozásban bekövetkezett változást pedig sem az állatok vérében, sem pedig a tejükben nem lehetett kimutatni. A Heinrich Meyer professzor által vezetett csoport 2005 májusától 25 hónapon át etetett 18 szarvasmarhát hagyományos takarmánnyal, 18 másikat pedig génmódosított kukoricával. Az állatok vérét és tejét havonta vizsgálták a kutatók, akik az eltérő eledelen élő tehenek ürülékét is elemezték. Alaposságukat bizonyítja, hogy a 36 állatnak összesen 38 ezer adatát értékelték ki, a kétféle takarmánnyal etetett tehenek között pedig nem lehetett érdemi különbséget tenni. A vizsgálatok megkezdése előtt a legkritikusabb pontnak a génmódosított kukoricában található rovarölő fehérjét tartották, ám a kutatás alatt semmilyen elváltozást nem lehetett kimutatni az ezzel etetett állatok szervezetében. A 36 szarvasmarhának összesen 38 ezer adatát értékelték ki a német kutatók. A világ egyik legnépszerűbb gm-növénye A kísérlet során alkalmazott MON 810 jelzésű génmódosított kukorica a világ egyik legnépszerűbb gm-növénye, mivel a változtatásoknak köszönhetően ellenáll a kukoricamolynak, ami a termés egyik leggyakoribb veszélyeztetője. A tiltást fenntartani kívánó uniós államok álláspontja tehát az EFSA megerősített, a MON 810 kukoricát újfent
6
védelmébe vevő véleménye után nehezen lesz tartható. Elemzők szerint az EFSA várható döntéséről való értesülés is oka lehet annak, hogy az Európai Unió jogszabály-módosításának lehetőségét vetette fel a közelmúltban tíz tagország annak érdekében, hogy nemzeti döntés alapján tartósan tilthassa vagy korlátozhassa a génkezelt növények köztermesztését. Szakértők már korábban is felhívták a figyelmet arra, hogy ezt a kezdeményezést Magyarország mellett csak olyan országok írták alá, amelyekben jelentéktelen a mezőgazdaság, illetve a kukorica termesztésben mindenképpen gyengék. Nem írta alá viszont Franciaország, Németország, Olaszország, és ez az ami fontos. Még egyszer felhívjuk tehát a figyelmet arra: nagyon úgy tűnik, hogy Magyarország ezügyben abszolút tévúton jár... Brüsszel, 2009. 07. 01. ___________________________________________________________________________
Bulgáriában idén kisebb lesz a búzatermés Bulgáriában idén várhatóan 3,7 millió tonna búzát takarítanak be, kevesebbet a tavalyi 4,5 millió tonnánál, elsősorban a tavaszi aszály miatt, közölte a bolgár mezőgazdasági miniszterhelyettes. Szvetla Bacsvarova rámutatott, hogy a júniusban viszont rendkívül sok eső esett, és ez is ártott a vetésnek. Szerinte, ha folytatódik a csapadékos időjárás, akkor további tíz százalékkal is csökkenhet az idei búzatermés. A bolgár illetékes elmondta még, hogy az idei árpatermés várható 800-900 ezer tonna lesz, a tavalyi 1,2 millió tonna után. Brüsszel, 2009. 07. 02. ___________________________________________________________________________
Magyarország nyúlhúst szállíthat Oroszországba Magyarország nyúlhúst szállíthat Oroszországba - mondta Gilyán György moszkvai magyar nagykövet az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet (Roszszelhoznodzor) vezetőjével Moszkvában folytatott megbeszélése után. A diplomata beszámolt róla: Magyarország most szeretné beindítani nyúlhúsexportját az orosz piacra, ahol van kereslet e termék iránt, kínálat viszont nincs. Gilyán György és Szergej Dankvert, a Roszszelhoznodzor vezetője megegyezett abban, hogy a közeljövőben egyeztetik, milyen állategészségügyi igazolással szállíthat Magyarország nyúlhúst az orosz piacra. A felek megvitatták az oroszországi exportban érdekelt magyar húsfeldolgozók közös ellenőrzésének programját. A Roszszelhoznodzor a megbeszélésről kiadott közleményében nagyon hatékonynak minősítette a magyar állategészségügyi szolgálat tevékenységét, hozzátéve: lehetségesnek tartja, hogy az orosz piacra szállító cégek listájára felvegyék a magyar szolgálat által ellenőrzött és ajánlott vállalatokat. Gilyán György ígéretet kapott arra, hogy az orosz fél napokon belül hivatalosan engedélyezi néhány olyan magyar húsipari cég oroszországi exportjának felújítását, amelyeket szállításait Moszkva közel egy éve korlátozta. Ennek az volt az oka, hogy az illető cégek termékeiben az - európai uniósnál alacsonyabb - orosz egészségügyi határértékeket meghaladó mérgező anyagokat találtak. A magyar cégek azóta intézkedtek ennek kiküszöbölésére. Brüsszel, 2009. 07. 02. ___________________________________________________________________________
7
Bővülnek az agrárium lehetőségei Mostantól, pontosabban 2009. július 1-től az EU által jóváhagyott mezőgazdasági csoportmentesség alapján lehetősége nyílik az agrárvállalkozásoknak, hogy fejlesztési vagy beruházási hiteleikhez igénybe vegyék az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kedvezményes készfizető kezességvállalását. Ezt Ulrich Anikó, az alapítvány ügyvezető igazgatója jelentette be. Komoly siker "Komoly sikerként könyveljük el, hogy az EU által jóváhagyott kezdeményezésünkre a mezőgazdasági csoportmentességi rendeletet előnyeiből a magyar gazdálkodók is részesedhetnek"- mondta Ulrich Anikó. "Mivel az Alapítvány missziója az agrárium segítése, bízunk benne, hogy a 400 000, illetve az 500 000 eurós támogatási küszöb alkalmazásával sok gazdálkodónak lesz lehetősége fejleszteni" - tette hozzá az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója. Felduzzadt "agrár de minimis" keret Az új támogatási kategória alkalmazásával az alacsony, 7500 eurós "agrár de minimis" keretet meghaladóan akár 500 000 eurós mértékig is terjedhet a vállalkozások által igénybe vehető támogatás. A csoportmentességi jogcím alapján nyújtott kedvezményes díjú kezesség lehetővé teszi, hogy azok az agrárvállalkozások is kedvezőbb díjon juthassanak alapítványi kezességhez, akik az alacsony "agrár de minimis" keret túllépése miatt már csak piaci díjon kaphatnák azt. Új lehetőség a mezőgazdasági vállalkozásoknak Ezzel új lehetőséghez jutnak a mezőgazdasági vállalkozások, hiszen lényegesen nagyobb összegű hitelekhez kapcsolódhat a kedvezményes készfizető kezességvállalás. Azon vállalkozások, akik szeretnének élni az új lehetőséggel, a hitelnyújtó bankjukon keresztül tudják igényelni a kedvezményes kezességet. Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2009. július 1-től fogadja a beérkező igényeket. Budapest, 2009. 07. 02. ___________________________________________________________________________
Milliárdos agrárhitelt is garantálhat a Garantiqa Akár milliárdos agrárhitelek garanciáját is vállalhatja a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., miután megjelent a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete arról, hogy a garantőr intézmények kedvezményes készfizető kezességgel segítsék az agrárvállalkozásokat. A Garantiqa Hitelgarancia közleményben emlékeztetett arra, hogy a megemelt összegű kedvezményes készfizető kezesség vállalását az Európai Unió által jóváhagyott csoportmentesség teszi lehetővé. Kedvezményes garancia olyan állami támogatású hitelekhez kérhető, amelyeket a mezőgazdasági termékek elsődleges előállítását támogató beruházásra, vagy hasonló célból ingatlan építésére, gépek és berendezések vásárlására, szoftver vásárlására, művelési célú földvásárlásra vesznek fel, vagy amellyel fiatal mezőgazdasági termelők indulását támogatják.
8
A csoportmentesség jelentősége A közlemény hangsúlyozza: az elnyert csoportmentesség jelentőségét az adja, hogy a garantőr intézmények eddig kizárólag az agrárcégekre vonatkozó kisösszegű támogatást jelentő, "de minimis" szabályok alapján vállalhattak agrárcégnek készfizető kezességet, három évre összesen 7.500 euró értékű támogatástartalommal, vagy 56.250 euró egyedi garanciavállalással. A most megkapott csoportmentesség lehetővé teszi, hogy a felsorolt követelményeknek megfelelő hitelekre állami viszontgarancia mellett, bármely három évre 400.000 euró, kedvezőtlen adottságú térségben működő kkv-k esetében pedig 500.000 euró támogatástartalomig elmenjen a garantőr intézmény. Radnai György, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója szerint az új támogatási forma a piaci garanciadíjnál lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosít az agrárvállalkozások számára. Növelték a garanciaállományt A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az első félévben 15.532 szerződés keretében 189 milliárd forint összegben vállalt garanciát, döntő többségében kis- és közepes vállalkozások (kkv) hiteleire - közölte a társág. A szerződések száma és garanciák értéke az első félévben egyaránt 11 százalékkal bővült. A Garantiqa az első félévben bevezette a kkv-hitelek átütemezését célzó hitelek garantálását, és garanciát vállal az állam valamennyi kkv-támogatási hitelprogramjához, így az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelhez vagy a mikrohitelhez is. A társaság közölte, hogy uniós lobbizással elérték, hogy bővüljenek garanciavállalási lehetőségei. Ennek keretében a társaság általános csoportmentességi alapon akár már ma költségvetési viszontgaranciával vállalhat 2,5 milliárd forintos garanciát beruházási, fejlesztési, környezetvédelmet szolgáló, vagy éppen foglalkoztatási és kutatás-fejlesztési (k+f) hitelekhez. A de minimis támogatásokon kívül 2010-ig ugyancsak EU felhatalmazással akár 500 ezer euró támogatást is nyújthat a Garantiqa garanciavállalás formájában kkv-k részére, ha azok a válság hatására kerültek nehéz pénzügyi helyzetbe. Június végétől agrár csoportmentességi alapon három évre 400 ezer euró - hátrányos helyzetű térségben 500 ezer euró - támogatás tartalomig garantálhat agrárhiteleket a társaság. Mikrovállalkozások angyalai Az intézkedések eredményeként a növekvő szerződésszám mellett a tavalyi 35 milliárd forinttal szemben idén az első félévben 52 milliárd forint egyedi bírálatos nagy összegű hitelre vállalt garanciát a társaság. Ennek ellenére a bankok továbbra is elsősorban a mikrovállalkozások hitelezésénél kérik a Garantiqa közreműködését, az idén kötött szerződések 77 százaléka együttesen 80 milliárd forint értékű garanciát takar. A Széchenyi Kártyához kapcsolódó kezességvállalás értéke úgy emelkedett 9 százalékkal 64,8 milliárd forintra, hogy a szerződésszám csak 2 százalékkal nőtt. A bankokkal kötött keretmegállapodások alapján "csomagban" vállalt garanciák értéke az első félévben nem emelkedett, de számuk 8 százalékkal 13.700 szerződésre nőtt. Budapest, 2009. 07. 03. ___________________________________________________________________________
9
Új uniós forráslehetőség nyílhat kisvállalkozásoknak Új finanszírozási eszközre tett javaslatot az Európai Bizottság, ez a kisvállalkozásoknak, illetve azoknak nyújtana hiteleket, akik munka nélkül maradtak, és saját kisvállalkozást szeretnének indítani. Ezt Vladimír Spidla foglalkoztatási biztos az uniós "kormány" szokásos heti ülése után jelentette be. Mint a biztos elmondta, a 100 millió eurós kezdő költségvetésnek köszönhetően a nemzetközi pénzintézetekkel, többek között az Európai Beruházási Bankkal (EIB) közös kezdeményezés keretében több mint 500 millió euró válik elérhetővé. Az Unió idén 3,5 millió munkahelyet fog elveszíteni a gazdasági válság következtében... Új esélyek A jelenlegi recesszió idején könnyebben hozzáférhető, új vállalkozás indítására vagy kezdő vállalkozás fejlesztésére igénybe vehető hitelekkel szeretnénk esélyt adni a munkanélkülieknek az újrakezdésre. Továbbá segítséget szeretnénk nyújtani ahhoz, hogy a kisvállalkozások a válság ellenére fejlődjenek - mondta Spidla. Emlékeztetett, hogy a jelenlegi gazdasági visszaesés a súlyos likviditási problémák okozta pénzügyi válságként indult: a bankok egyik napról a másikra nem hiteleztek egymásnak, de nem hiteleztek a vállalkozó és munkahelyeket teremtő magánszemélyeknek sem. Az új eszköz azoknak a helyzetét igyekszik megkönnyíteni, akiknek a jelenlegi, hitelszűke jellemezte környezetben nehézséget okozhat finanszírozáshoz jutni vállalkozás indításához. Kicsik, figyelem! Az EU-ban a 25 000 euró alatti hitelek számítanak mikrohitelnek. Tíz alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokra, illetve olyan munkanélküliekre vagy inaktív személyekre szabott hitelről van szó, akik szeretnének önfoglalkoztatóvá válni, de nem jutnak hozzá a hagyományos banki szolgáltatásokhoz. Európában az induló vállalkozások 99 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás, és ezek egyharmadát munkanélküliek alapítják. A brüsszeli bizottság javaslatáról az uniós tagállamok kormányai és az Európai Parlament fognak dönteni. A bizottság számítása szerint az új eszköz jövőre válik hozzáférhetővé. Brüsszel, 2009. 07. 03. ___________________________________________________________________________
Öt százalékkal nőtt az élelmiszer kiskereskedelmi forgalma Értékben 5 százalékkal nőtt az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 2008 június-2009 májusban, az előző év hasonló időszakához képest, mennyiségben ugyanakkor 2 százalékkal csökkent - közölte a Nielsen piackutató vállalat. A Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória bolti eladásában az élelmiszerek együttes forgalma meghaladta az 1.300 milliárd forintot. A legnagyobb forgalmú húskészítmények bolti eladása az előző évhez képest értékben 6 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 205 milliárd forintot. Az utána következő sör bolti eladása stagnált, a sajté 3 százalékkal lett nagyobb, a szénsavas üdítőitalé pedig nem változott. A Nielsen felmérésre szerint a legnagyobb forgalmú húsz kategórián belül kétszámjegyű volt a forgalomnövekedés az étolaj (22 százalék) és a margarin (15) kereskedelmében. Az élelmiszerek közül kiemelkedően, 15 és 37 százalék között nőtt értékben például a rizs, az energiaital, a bors, a ketchup, a mustár, a majonéz és a vajkrém bolti eladása 2008 júniusa és 2009 májusa között az előző évhez képest. A mennyiségben mért bolti eladás 3-6 százalékkal emelkedett a legnagyobb forgalmú kategóriák közül a következőkből: sajt, tejföl,
10
gyümölcsjoghurt, édes keksz és praliné. Az is kiderül a felmérésből, hogy a lakóhely közeli szupermarketeket és diszkontokat egyre nagyobb arányban részesítik előnyben a vásárlók. A vásárlási szokások lassú átrendeződésének következtében az élelmiszerek kiskereskedelmi eladásából a szupermarketek piaci részesedése 15 százalékkal, a diszkontoké 5 százalékkal nőtt, egyik évről a másikra. Ugyanakkor a kevesebb vásárlás miatt a hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb üzletek piaci részesedése 8 százalékkal csökkent. Budapest, 2009. 07. 03. ___________________________________________________________________________
Legalább 4,4 milliárd forint lesz a kárenyhítési alapban Várhatóan legalább 4,4 milliárd forint lesz az agrár kárenyhítési alapban, azonban ez az összeg az igények függvényében és a tisztességes kárenyhítés elvének figyelembe vételével emelkedhet. Ezt Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára mondta. Az államtitkár annak kapcsán beszélt erről, hogy az Országgyűlés hétfőn elfogadta az agrár-kárenyhítési törvény módosítását, amelynek köszönhetően a fagy, az aszály és a belvízkár mellett a jégkárt szenvedett termelők is részesülhetnek kárenyhítésben. Kik kaphatnak pénzt? Azok a termelők kaphatnak pénzt, akik június 30-ig befizették saját részüket az alapba, és 15 napon bejelentik a kárt a kárenyhítési rendszerbe. Jelezni kell a káreseményt a földhivataloknak is. További feltételként az kaphat támogatást, akinek a korábbi 3 év árbevételéhez képest legalább 30 százalékkal csökken az idei árbevétele. Hozzátette: jövő hétre lesz látható, hogy pontosan mennyi pénz érkezett be a 2,2 milliárd forintos termelői összegből az alapba. A cél a 40-60 százalékos kárenyhítés Gőgös Zoltán kiemelte: a cél a 40-60 százalékos kárenyhítés. Az államtitkár szerint a 2006ban megnyitott kárenyhítési alapba befizetett 2,2 milliárd forintos termelői összegen felüli, legalább 2,2 milliárd forintos állami hozzájárulás valószínűleg nem lesz elég a károk enyhítésére. A forrás biztosítására a kormány később, valamikor az őszi betakarítás idején visszatér, amikor egyértelmű lesz, hogy a termést milyen mértékben csökkentették a törvényben szereplő káresemények - tette hozzá. A "jégháló" támogatása A tárca azon is dolgozik, hogy az úgynevezett "jégháló", amely gyakorlatilag 100 százalékos védelmet nyújt jégverés ellen, az ősszel megnyíló kertészeti támogatási rendszerben önállóan is benne legyen. Az FVM államtitkára az élelmiszer termékpálya kódexszel kapcsolatban elmondta: az július elsejével hatályba lépett, azonban az aláírók nagy része úgy döntött, hogy amíg a Gazdasági Versenyhivatal eljárása le nem zárul, addig magukra nézve nem tartják kötelezőnek a kódex rendelkezéseit. Fontos azonban, hogy a kódexben a termelői és a feldolgozói oldal megállapodása is érvényesüljön - mondta Gőgös Zoltán. Budapest, 2009. 07. 03. ___________________________________________________________________________
11
FruitVeB: konszolidálódott a dinnyepiac Az idén sikerült kiküszöbölni a dinnyepiacon a korábbi évekre jellemző zavarokat a Magyar Dinnye Szövetség, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) együttműködésének köszönhetően - mondta Mártonffy Béla, a FruitVeB ügyvezető igazgatója. Az együttműködés a biztonságos piaci ellátást célozza elsősorban, vagyis, hogy a vevő jó minőségű árut kapjon,a megfelelő időben. Fel kívánnak lépni a nem kívánatos piaci jelenségek ellen is, megakadályozva például egyes piaci szereplők árletörő tevékenységét. A szakember szerint az előzetesen becsültekhez képest 15-20 százalékkal kevesebb dinnye termett az idén, az össztermés várhatón nem éri majd el a 200 ezer tonnát. Az ügyvezető igazgató elmondta: a piaci konszolidációnak köszönhetően a Magyar Dinnye Szövetséghez tartozó termelők az árujukat 6-8 forinttal többért tudták eladni, mint azok, akik alkalmanként értékesítették a felvásárlóknak. A szövetséghez tartozók átlagosan 32-35 forintos kilogrammonkénti árat kaptak gyümölcsért, míg az egyedileg értékesítők 25-27 forintot. A magyar dinnye mintegy 60 százalékát külföldön értékesítik. Kedvezőtlen, hogy a német és az osztrák vásárlók általában a "legvégsőkig" kitartanak a mediterrán termelők mellett, és csak annak elfogytával vásárolják a magyar dinnyét. Cseh- és Lengyelországban ugyanakkor keresik a magyar árut. Békés megyében, ahol a hazai összdinnyemennyiség mintegy 50 százaléka terem, a hónap közepére az idei termés mintegy 80 százalékát már leszüretelik. Ezt követően kerül majd a piacra egyebek között a hevesi, a szabolcsi, a tolnai dinnye. Jelenleg a piacokon és a boltokban 90-150 forintért juthatnak hozzá a vásárlók a görögdinnyéhez. Budapest, 2009. 07. 04. ___________________________________________________________________________
Tovább javult a külkereskedelmi mérleg a KSH szerint A külkereskedelmi mérleg 323 milliárd forint (1,049 milliárd euró) aktívumot mutatott január-áprilisban, ami 237 milliárd forint (718 millió euró) javulás a 2008. január-áprilisi 86 milliárd forint (331 millió euró) aktívumhoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az idén január-áprilisban a kivitel volumene 22 százalékkal, a behozatalé 26 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A 2009. január-áprilisi forgalom forintban mért árszínvonala exportban és importban egyaránt közel 7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a cserearány nem változott. A forint a főbb devizákhoz képest 17 százalékkal, ezen belül az euróhoz viszonyítva 14 százalékkal, míg a dollárhoz képest több mint 30 százalékkal gyengült. A külkereskedelmi termékforgalom devizaárszintje több mint 8 százalékkal csökkent. Áprilisban a külkereskedelmi egyenleg 125 milliárd forint (430 millió euró) többletet mutatott, ami 115 milliárd forintos (381 millió eurós) javulást jelenti 2008 áprilisához képest. Az export 29 százalékkal, az import 35 százalékkal csökkent euróban számolva éves bázison. A külkereskedelmi mérleg január-márciusi aktívuma 198,1 milliárd forint (619,1 millió euró) volt, 123 milliárd forinttal (337 millió euróval) magasabb az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi mérleg 2008. január-áprilisban 88 milliárd forint (341 millió euró) aktívumot mutatott, ez 166 milliárd forint (648 millió euró) javulás volt a 2007. január-áprilisi 78 milliárd forint (307 millió euró) passzívumhoz képest.
12
Csökkenő export-import adatok Az idén az első négy hónapban az export csaknem 60 százalékát, az import közel felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalmának volumene az átlagnál nagyobb mértékben csökkent: az export 27 százalékkal, az import 29 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 azonos időszakában. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb visszaesés a közúti járművek és az energiafejlesztő gép és berendezés forgalmában mutatkozott: kivitelben 39 százalék, illetve 32 százalék, behozatalban 47 százalék, illetve 43 százalék volt a volumencsökkenés. A KSH adatai szerint exportban hasonló mértékű, 32 százalékos volumencsökkenés mutatkozik az általános rendeltetésű ipari gép és berendezés termékeknél is. A híradástechnikai termékek kivitele 19 százalékkal esett vissza az uniós országokba irányuló áprilisi kiszállítás növekedésének köszönhetően. A feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 2009. január-áprilisban 17 százalékkal, illetve 20 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 azonos időszakában. Az árufőcsoporton belül a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek exportja és importja továbbra is 6 százalékos, illetve 11 százalékos volumennövekedést mutat. A legnagyobb visszaesést a vas- és acélterméknél mérte a hivatal: az export 41 százalékkal, az import 42 százalékkal csökkent. Az élelmiszerbiznisz virágzik Az energiahordozók behozatalának volumene 2009 első négy hónapjában 33 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 azonos időszakában. Ezen belül a kőolaj és kőolajtermékek importja 26, a gázbehozatalé 46 százalékkal esett vissza, miközben a kőolaj és kőolajtermékek árszintje 33 százalékkal csökkent, a gázé viszont 75 százalékkal emelkedett. A KSH közölte, hogy a villamosenergia-import árszintje az elmúlt év azonos időszakához képest 19 százalékkal nőtt, az import volumene nem változott. Az összenergia-forgalom az év első négy hónapjában 103 milliárd forinttal járult hozzá az egyenleg javulásához. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene, a többi árufőcsoporttól eltérően, 2009. január-áprilisban 9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, miközben az importvolumen szintén 9 százalékkal esett vissza. Az export növekedésének legfőbb tényezője a gabonakivitel 43 százalékos bővülése volt, a gabona és gabonakészítmények árszintjének mintegy 25 százalékos csökkenése mellett. Az importban az állati takarmány, valamint a dohány és dohányáru volumene az átlagnál nagyobb mértékben, 26, illetve 23 százalékkal esett vissza. EU-ba és EU-n kívül Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan származó behozatal volumene 2009. januáráprilisban 19 százalékkal, illetve 25 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az unió egészét tekintve mintegy 32 százalékkal növekedve 850 milliárd forintot ért el. Az EU-n kívüli országokba irányuló export és az onnan származó import volumene 2009. január-áprilisban 32 százalékkal, illetve 28 százalékkal esett vissza 2008 január-áprilisához képest. A külkereskedelmi forgalom hiánya a harmadik országos forgalomban 527 milliárd forint volt. A mérleg a KSH szerint ebben a relációban 31 milliárd forinttal javult az elmúlt év azonos időszakához képest. Az ázsiai országok vonatkozásában az egyenleg - nagyrészt a gépipari import értékének jelentős visszaesése következtében - ennél nagyobb mértékben javult, a passzívum mértéke 71 milliárd forinttal, 636 milliárd forintra csökkent. Az EU-n kívüli európai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege 46 milliárd forinttal javult, és 56 milliárd forint aktívumot mutatott a KSH szerint az első négy hónapban. Budapest, 2009. 07. 04. ___________________________________________________________________________ 13
Coceral: csökken idén az uniós gabonatermés Várhatóan 285,27 millió tonna gabonát takarítanak be idén az Európai Unióban, a tavalyi 310,19 millió tonna után a termelők brüsszeli lobbyszervezetének új előrejelzése szerint. Magyarországon a korábban becsültnél több mint egymillió tonnával kisebb lehet a kukoricatermés - áll a Coceral jelentésben. Idén másodszor A szervezet másodszor készített előrejelzést az idén várható gabonatermésről. Márciusi első becslésében 286,44 millió tonnát valószínűsített a szervezet, a huszonhetek összesített termése tehát alig valamivel lehet kevesebb a korábban vártnál, országok szerinti bontásban viszont mutatkoznak nagyobb eltérések. Jobb lehet a termés a két legnagyobb gabonatermelőnél, Franciaországban és Németországban, Spanyolországban és Romániában pedig komoly visszaesés várható a tavaszi kilátásokhoz képest. Búza, árpa Búzából összesen 140,88 millió tonnát takaríthatnak be az uniós gazdák. Ebből Franciaországban a márciusban becsült 35,50 millió helyett 37,05 millió tonnát, a francia búzatermés így megközelítheti a tavalyi 37,39 millió tonnát. Németországban 24,95 tonna búzát arathatnak, szemben a korábban várt 23,96 tonnával, de a termés még így is elmarad a tavalyi 25,95 millió tonnától. Spanyolországban 4,50 millió tonna helyett 3,30 millió tonna lehet a búzatermés, Romániában pedig 5 millió tonna a márciusi jelentésben szereplő 6,15 millió tonna helyett. Árpából a Coceral szakemberei szerint 59,73 millió tonna lehet az EU termése, elmaradva a tavalyi 65,63 millió tonnától és az idén tavasszal becsült 61,27 millió tonnától. A csökkenés elsősorban annak következménye, hogy Spanyolországban a termés nem a márciusi helyzet alapján várt 9 millió, hanem 7,20 millió tonna lesz, áll a jelentésben. Kukorica Az uniós kukoricatermés 56,15 millió tonna lehet, alig kevesebb a tavasszal valószínűsített 56,37 millió tonnánál, de bőven elmaradhat a tavalyi 60,50 millió tonnától. A várthoz képest jóval kevesebb kukoricát takaríthatnak be Magyarországon - 8,06 millió tonna helyett 7,00 millió tonnát - és Romániában (7,00 millió tonna 7,75 millió tonna helyett), mindezt azonban ellensúlyozhatja a jobb franciaországi termés, amelyet a márciusi 14,43 millió tonnával szemben 25,69 millió tonnára becsül júliusi előrejelzésében a Coceral. Brüsszel, 2009. 07. 04. ___________________________________________________________________________
Több pénz: új kiírás a kockázati tőkeprogramban Megemelt kerettel várhatóan július 15-én jelenteti meg ismét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram pályázati kiírásait. A kiírás tervezetéről a potenciális pályázó kockázati tőkealap-kezelő szervezetek részvételével egyeztető fórumot tartottak. A NFÜ június elején eredménytelenné nyilvánította az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében meghirdetett pályázatainak elbírálási
14
folyamatát, mivel a pályázók 70 százaléka nem jutott el az érdemi értékelési szakaszba, ami egyértelműen jelezte, hogy a pályázati kiírás pontosításra szorul. Plusz 6 milliárd Vági Márton, az NFÜ elnöke az ügynökség közleményében hangsúlyozta, hogy az előző eljárás tapasztalatait felhasználva a korábbinál átláthatóbb bírálati folyamatra készülhetnek a pályázók. Így a pályázati kiírások szakmai előkészítésében - a transzparencia érdekében, rendhagyó módon - 15 fős irányító bizottságot hoztak létre, amelyben a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület képviselői is helyet kapnak, a Transparency International lehetséges részvételéről pedig még egyeztetnek. Fontos változás lesz, hogy a felzárkózó régiók számára rendelkezésre álló keretösszeg 6 milliárd forinttal, így összesen 36,5 milliárd forintra nő, ehhez még hozzájön a Közép-magyarországi régió 4 milliárd forintos kerete, így a Kockázati Tőkeprogram uniós kerete 40,5 milliárd forintra emelkedik. Ehhez az alapkezelők további magántőkét hoznak a létrejövő alapba. Módosított pályázati eljárásrend A szakmai visszajelzések alapján az NFÜ a befektetési időszak hosszát a program uniós notifikációjában engedett legkésőbbi időpontra, 2013 decemberére tolja ki. Az NFÜ közlése szerint Vági Márton bejelentette: a pályázati folyamatban részt vevő alapkezelők érdekében levélben kérte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetőit, hogy a működésüket a pályázati folyamat késedelme miatt meg nem kezdő, új alapkezelők engedélyét a PSZÁF ne vonja vissza automatikusan. Az előző pályázati kiírás kapcsán felmerült szakmai észrevételek alapján az NFÜ több ponton pontosította a pályázatok eljárásrendjét, amelyben változás, hogy a pályázók tulajdonosi körének azonosításában a korábbinál fokozottabban érvényesül a transzparencia, vagyis még a szerződésük megkötése előtt nyilatkozniuk kell a nyerteseknek a befektetői magánforrásaik törvényes eredetétől. A határidő: augusztus 28. Az új pályázati körben a befektetői szándéknyilatkozat kötelező erejű lesz, valamint az erősebb befektetői kötelezettség vállalást erősíti az is hogy még a közreműködői szerződés aláírását megelőzően a nyerteseknek a teljes vagyoni hozzájárulás 5 százalékát letétbe kell helyezniük. Az értékelés során fontos szerepe lesz a pályázók szóbeli prezentációjának, amelyet a tervek szerint egy 3 fős, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület által javasolt szakemberekből álló grémium értékel majd. A pályázatok beadásának határideje a jelenlegi tervek szerint augusztus 28. Budapest, 2009. 07. 08. ___________________________________________________________________________
Még idő előleg igénylésre az ÚMFT nyerteseinek Meghosszabbította fél évvel az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) nyertes pályázói által igényelhető, megemelt összegű előleg nyújtásának határidejét a kormány - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A döntés értelmében a 2009. december 31-ig megjelenő pályázati felhívások esetén az elnyert támogatás akár 40 százalékát is előlegként igényelhetik a pályázók.
15
Előleg: 40 százalék Az NFÜ közleményében emlékeztet arra, hogy a pénzügyi-gazdasági világválság és a hitellehetőségek szűkülésének kedvezőtlen hatásait igyekezett ellensúlyozni a kormány, amikor 2008 decemberében úgy döntött, hogy - elsősorban a gazdaságfejlesztési és a turisztikai beruházásokat, valamint a munkahelyi képzéseket támogató európai uniós pályázatoknál - az elnyert támogatás 40 százalékára emeli fel a pályázók által igényelhető előleg összegét. Az intézkedésnek köszönhetően elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint az önkormányzatok jutottak olyan többletforráshoz, amely - sok esetben a drága és a válság miatt nehezen elérhető bankhiteleket kiváltva - lehetővé tette a projektek megvalósításának gyorsabb megkezdését, likviditásuk megőrzését. Míg 2008 decemberéig az ÚMFT keretében kifizetett előleg összege nagyjából 50 milliárd forintot tett ki, addig 2009 májusára már 52 milliárd forintot. Hat hónap helyett nyolc A kormány döntésének értelmében a megemelt összegű előleget 2009. június 30. helyett a 2009. december 31-ig megjelent pályázatok esetében igényelhetik a jogosult nyertes pályázók. Az időközi kifizetés igénylésének határidejére vonatkozó szabályok is változtak: a nyertes pályázók az előleg igénylésétől számított hat helyett ezután nyolc hónapon belül kötelesek a már megkezdett projektjük után időközi kifizetési igénylést benyújtani. Az NFÜ számításai szerint 2009-ben a regionális operatív programok pályázataival együtt összesen mintegy 300 pályázati kiírást hirdetnek meg, várhatóan több mint 920 milliárd forintos keretösszeggel. A most futó és az ezután megjelenő kiírásokat is figyelembe véve 2009-ben így várhatóan 116,7 milliárd, 2010 első felében pedig további 42 milliárd forint előleget kaphatnak majd meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv nyertes pályázói. Budapest, 2009. 07. 09. ___________________________________________________________________________
Cseh tudósok: jobb uniós biotechnológiai stratégiát! Cseh tudósok kiadták az úgynevezett "Fehér Könyvet", melyben az unió eddigi agrár biotechnológia iránti hozzáállásának megváltoztatását javasolják. A tudósok sürgetik a törvényhozókat, hogy racionális alapokon közelítsék meg a genetikailag módosított növények témáját, különös tekintettel a GM gabonával kapcsolatos törvénykezéseket. A Cseh Tudományos Akadémia szerint Európában sok tudóst zavar, hogy a biotechnológia ügye politikai és ideológiai előítéletek áldozatává vált. Néhány javaslat a "Fehér Könyv"-ből: - A genetikai módosításokat érintő törvények ne kerüljenek szembe a tudományos bizonyítékokkal. - A nemesítési technikákat alapvetően az eredmények fényében értékeljék, ne az eljárás alapján. - Az óvatosság elvét cseréljék komoly kockázat/hozam becslésre, mely az egész agrárium más szegmenseiben is használatos. - A kockázatbecslés mindig tartalmazza a hozamot, összehasonlítva más paralel technológiákkal. - A gazdasági kockázatok értékelésénél mindig vessék össze paralel technológiákkal.
16
- Ha a tagállamok megtilthatják olyan technológiák használatát, amelyek az Unió más országaiban megengedettek, akkor engedélyezniük kell olyan eljárásokat, melyek az unió más országaiban még nem engedélyezettek, feltéve, ha ez nem ellenkezik más országok gyakorlatával. Brüsszel, 2009. 07. 09. ___________________________________________________________________________
Állami támogatás a cukorrépa-termelőknek Engedélyezte az Európai Bizottság, hogy Spanyolország, Szlovákia és Magyarország állami támogatással segítse azokat az egykori cukorrépa-termelőket, akiket különösen súlyosan érintett a cukorágazat európai uniós reformját követő szerkezetváltás. Ezt az eszközt elvileg az uniós tagországok vehetik igénybe, ahol a cukorkvóta több mint 50 százalékkal csökkent. Magyarország esetében 39,6 millió, Spanyolországéban 58,9, Szlovákia esetében 25,6 millió eurós maximális segítségről van szó. Magyarországon az agrártárca nemrégiben már bejelentette, hogy az elmúlt években megszüntetetett négy cukorgyár térsége egy úgynevezett diverzifikációs program keretében vidékfejlesztési forrásokhoz juthat, és összesen mintegy 10 milliárd forintot lehet felhasználni térségfejlesztésre. Brüsszel, 2009. 07. 11. ___________________________________________________________________________
Válságköltségvetés jövőre az EU-büdzsé tervezetében Csökkentenék az Európai Unió tagországai a jövő évi uniós költségvetés kiadásait az Európai Bizottság javaslatához képest a nemzetközi gazdasági válság miatt. Az Európai Parlament szerint viszont "van mozgástér a célzottabb pénzköltésre". Az uniós tagországok kormányait képviselő tanács elfogadta azt a tervezetet, amelyet szeptemberben az Európai Parlamenttel is egyeztetnek. A végleges büdzsét az EP szavazza majd meg decemberben. A most elfogadott tervezet szerint 2010-ben az Európai Unió költségvetésének főösszege kötelezettségvállalási szinten 137,94 milliárd euró, kifizetési szinten pedig 120,52 milliárd euró lesz (a közösségi bruttó nemzeti jövedelem 1,02 százaléka). Középpontban a gazdaságélénkítés A brüsszeli találkozón részt vevő magyar delegáció közleménye emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság javaslatának középpontjában a gazdaságélénkítést segítő programok álltak, amelyeket a tanács is elsődleges fontosságúnak ítélt a jelenlegi gazdasági helyzetben. Emellett a tagországok fontosnak tartották, hogy a költségvetés az uniós célkitűzéseknek biztosítson megfelelő finanszírozását, reálisan tervezett és kiegyensúlyozott legyen, tartsa tiszteletben a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, az adminisztratív kiadások tekintetében pedig szigorúan a szükségletekhez igazodó, takarékos legyen. Azt is kiemelték, hogy a büdzsének megfelelő nagyságrendű tartalékokat kell biztosítania az előre nem látható eseményekre is. Mind a mezőgazdasági, mind a külpolitikai kiadások kapcsán az Európai Bizottságtól módosító indítvány is várható az év későbbi szakaszában, ezeket a végleges költségvetés kialakításánál figyelembe kell majd venni.
17
Surján nagyobb biztonságot szeretne Surján László (KDNP), aki az Európai Parlamentben a 2010. évi költségvetés-előkészítő munkáját irányítja, közölte: a parlament nincs megelégedve a javaslattal. "Azt vártuk volna, hogy a krízis árnyékában a tanács olyan javaslatokat tesz, amelyek a válság szempontjából fontos területeket megerősítik" - fogalmazott a magyar képviselő, aki szerint ehelyett a tanács kellő logikai megfontolás nélkül, majdhogynem "fűnyíróelv" alapján csökkentette a bizottság tervezetét. "A parlament olyanná szeretné alakítani a költségvetést, amely növeli a polgárok biztonságérzetét a mostani bizonytalan világban" - fogalmazott Surján. Szerinte a miniszteri javaslattal szemben "van mozgástér a célzottabb pénzköltésre". Magyar delegáció: megfelelelő a kompromisszum A kormányközi tárgyalások után a magyar delegáció - amelyet Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár vezetett - közleményében úgy fogalmazott, hogy Magyarország érdekeinek az elfogadott kompromisszumos javaslat megfelel, "mert a költségvetési tervezetben az uniós prioritásaink tükröződnek". Elegendő forrás áll rendelkezésre a gazdasági válságból való kilábalás támogatására mind a versenyképességet és foglalkoztatást javító intézkedések, mind a kohéziós politika támogatásai keretében. Az agrártámogatások tekintetében folytatódik az új tagállamok felzárkóztatása, ennek keretében 2010-ben a magyar gazdáknak járó közvetlen támogatás az eredeti ütemezés szerint újabb 10 százalékponttal emelkedik. Átalakítandó nemzeti fejlesztési operatív programok Surján László ugyancsak úgy vélte: az magyar szemmel is jó, hogy a felzárkóztatásra szánt pénzeket és az agrárforrásokat a tanács nem kurtította meg. Az EP-képviselő elmondta azt is: az Európai Parlament nyilatkozatot ad ki, amely arra sürgeti a tagállamokat, hogy használják ki az uniós felzárkóztatási támogatások használatából eredő összes lehetőséget, és alakítsák át nemzeti fejlesztési operatív programjaikat úgy, hogy azok még inkább az állások megtartásának vagy növelésének és a termelés fokozásának irányában hassanak. Brüsszel, 2009. 07. 11. ___________________________________________________________________________
Katalónia elutasítja a GM-mentességet Katalónia visszautasítja a mentességet, - kijelölt területen termelnek génmódosított (GM) kukoricát - jelentette az Antama, a spanyol biotechnológiai egyesület. A katalóniai parlament szavazott így, elutasítva a mentességet az ILP platformmal szemben. Utóbbinak 100 ezer aláírás összegyűjtésével sem sikerült felülkerekednie a három legfontosabb parlamenti párt álláspontján. Az ILP kiemelte, hogy Németország és Franciaország visszautasította a GM növények termelését, így Katalónia a "legnagyobb GM növény termelő" Európában. Spanyolország pedig az Európai Unió legnagyobb GM kukorica termelője, a múlt évi adatok szerint több, mint 79.000 hektáron. Brüsszel, 2009. 07. 13. ___________________________________________________________________________
18
Többet költenek a háztartások élelmiszerre az idén A magyar háztartások nettó jövedelméből az élelmiszerre és élvezeti cikkekre fordított költés az idén 26-26,5 százalékra nőhet a tavalyi 25 százalékról - mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója a piackutató friss felmérését ismertetve az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szakmai rendezvényén. Rámutatott: Magyarországon a kiadások szerkezete nem a fejlett gazdaságok költési szerkezetének irányába mozdul el, hiszen a legnagyobb kiadási tétel továbbra is az élelmiszerek és az élvezeti cikkek, míg lakásfenntartásra jövedelmük 23 százalékát költik a háztartások. Kozák Ákos kiemelte: a háztartások 2009-ben alacsonyabb szinten stabilizálódó kiskereskedelem-releváns fogyasztási kiadásokkal, és mérsékeltebb hitelfelvétellel reagálnak a gazdasági helyzetre. A gazdasági nehézségek visszavetik a mobilitással, hírközléssel, valamint a kultúrával és lakásfenntartással kapcsolatos háztartási költéseket - fűzte hozzá. Kisebb a sajátmárkás áruk aránya A GfK ügyvezető igazgatója ismertette: mintegy 5 százalékkal csökkent a sajátmárkás termékek piaci részaránya a napi fogyasztási cikkek piacán 2009 első negyedévében 2008 utolsó negyedéhez képest. Az első negyedévben az úgynevezett "A márkás", vagyis jobban promótált termékek piaci részaránya ugyancsak csökkent - átlagosan 9 százalékkal - a vidéki háztartásokat vizsgálva pedig még nagyobb - 11,3 százalékos - volt a csökkenés ezeknél a termékeknél - mondta Kozák Ákos. Úgy vélekedett: a jelenlegi gazdasági helyzetben néhány termékkategóriában felértékelődik az otthoni termelés szerepe, így ha a válságból való kilábalás elhúzódik, ez a tendencia Magyarországon is felerősödhet. Kevesebbet, olcsóbban A fogyasztók a válság első szakaszában, 2008 őszén-telén a vásárolt mennyiséget csökkentették, míg megfigyelhető, hogy 2009 január-februártól már az olcsóbb ár irányába is történt elmozdulás, vagyis nemcsak kevesebbet vásároltak, hanem emellett az olcsóbb árúkat keresték. A lakosság pénzügyi magatartásáról elmondta: nőnek a lakossági megtakarítások a felső középosztályban, míg a hitelezettek aránya csökkent, és 5 százalék körülire esett vissza a valamilyen hitelt felvenni szándékozók aránya is. Nőtt ugyan a lakosság finanszírozási képessége és megtakarítási hajlandósága, azonban ez egy kényszerű alkalmazkodás eredménye - összegzett Kozák Ákos. Budapest, 2009. 07. 13. ___________________________________________________________________________
Helyben a helyit! - kéri kitartóan Lengyel Zoltán A fuzárium-ügy kapcsán ismételten kéri az agrártárcát Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő (MDF) arra, hogy a helyben történő felhasználás céljára levágott állatok húsminősítésre vonatkozó előírásait változtassa meg, és adjon könnyítést a vágóhidaknak. Erről a képviselő tájékoztatta az agrarhaszon.hu-t. A fuzárium-ügy rávilágított, hogy termelőink, és a fogyasztók érdekében tovább kell fejleszteni az ellenőrzés hatékonyságát hívta fel a figyelmet Lengyel Zoltán. Hozzátette: örömmel tapasztalják, hogy kezdeményezésükkel egyezően ma már feljelentés is született az ügyben. Ma már nyilvánvaló mindenki számára, hogy a szállítás, raktározás jelentősen emeli a minőségromlás kockázatát, a rossz minőséggel való keveredés lehetőségét. "Nekünk konzervatívoknak nagyon fontos, 19
hogy a válság időszakában a hazai termelők és fogyasztók egyaránt profitálhassanak a kiváló minőségű hazai élelmiszer-piacból. Ezért a Magyar Demokrata Fórum ismételten javaslatot tesz arra, hogy a lehető legjobb minőségű, és a legfrissebb termék juthasson a családok asztalára. Helyben a helyit!" - fogalmazott a képviselő. Ezért tavaly november 11.-ei kérésüket megismételve azt kérik az agrártárca vezetőjétől, hogy a helyben történő felhasználás céljára levágott állatok húsminősítésre vonatkozó előírásait változtassa meg, és adjon könnyítést a vágóhidaknak. Azt kérik, hogy heti 10-es vágásszámig ne kelljen minősíteni, minősítési díjat fizetni. Így a kis vágóhidak megőrzik működőképességüket. "Fontos kiemelni, hogy a húsvizsgálat elvégzése elengedhetetlen, de helyben fogyasztásra vágott állatok esetén a minősítés, azaz az osztályba sorolás nélkülözhető. Fontos megjegyezni, hogy kérésünkkel a hatósági állatorvosok is egyetértenek" - hívta fel a figyelmet Lengyel Zoltán. Javaslatuk bevezetésének eredményeként azt várják, hogy a kis vágóhidak nem mennek csődbe, lerövidül az áru útja, hamarabb kerülhet a fogyasztó asztalára a helyben előállított, levágott és elfogyasztott hús nemcsak frissebb, hanem a szállítás, hűtés, raktározás költségei, és az ezekből adódó környezeti terhelések is elmaradnak. A végeredmény pedig: friss, könnyen nyomon követhető hús, a minőségromlás lehetőségének minimalizálása, költségcsökkenés, vidéki munkahelyek megtartása és jelentős energia-megtakarítás. Budapest, 2009. 07. 14. ___________________________________________________________________________
Civilfejlesztési pályázatok három megyében A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiírta a "Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása" című pályázatot a Társadalmi Megújulási Operatív Programban Somogy, Csongrád és Komárom-Esztergom megyében. Az NFÜ honlapján közzétett tájékoztató szerint a civil szervezetek komplex szervezetfejlesztése, azon keresztül pedig működésük hatékonyabbá és eredményesebbé tétele a célja a három megyében megjelentetett európai uniós pályázatnak. Az érintett megyékben működő, nagy tapasztalatú civil szervezetek adhatják át tudásukat, és szervezhetik meg más civil szervezetek képzését, felkészítését területükön. A konstrukció keretében a résztvevő civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére, azon belül egyebek között a szervezetek cél szerinti tevékenységéhez kapcsolódó, valamint jogi, pénzügyi, adózási, könyvviteli, informatikai, hálózatépítési, kommunikációs és más területeket érintő műhelymunkák szervezésére, tanácsadásra, valamint tréningek és képzések szervezésére, lebonyolítására igényelhető uniós támogatás. A pályázati kiírás keretében a 2007. január 1. előtt bejegyzett egyesületek és alapítványok, illetve konzorciumi partnerként közhasznú társaságok és közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaságok igényelhetnek uniós támogatást olyan projektekre, amelyek Somogy, Csongrád, Komárom-Esztergom megye területén valósulnak meg. A pályázat keretében 25 millió és 50 millió forint közötti uniós támogatást lehet elnyerni. A pályázatokat 2009. szeptember 7. és 2009. szeptember 21. között lehet beadni. Budapest, 2009. 07. 14. ___________________________________________________________________________
20
Felügyeleti igen takarékszövetkezeti egyesülésre Egyesülhet a TAKARÉK Szövetkezeti Hitelintézet valamint az Abasár és Vidéke Takarékszövetkezet - hagyta jóvá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a hitelintézetek közös kérelmére. Az egyesülésre az Abasár és Vidéke Takarékszövetkezet beolvadásával kerül sor, az egyesülés után létrejövő takarékszövetkezet neve TAKARÉK Szövetkezeti Hitelintézet. Az egyesült pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje nem lehet kevesebb, mint az egyesülő takarékszövetkezetek egyesülés előtti szavatoló tőkéjének összege. Az egyesült takarékszövetkezet igazgatósági elnöke és ügyvezetője a felügyeleti határozat szerint Palcsó László, másik ügyvezetője Molnár János, a felügyelő bizottság elnöke Lakatos László. Budapest, 2009. 07. 14. ___________________________________________________________________________
Kemény volt Gráf Brüsszelben tejügyben Kevesellte a tejpiac helyzetének javítása érdekében eddig felvetett intézkedéseket az európai uniós tagországok nagy része a tagállamok mezőgazdasági minisztereinek brüsszeli találkozóján. A vitában - egybehangzó források szerint - a miniszterek túlnyomó többsége súlyosnak ítélte a kialakult helyzetet. Az ülésen az Európai Bizottság tájékoztatást adott a tejpiac aktuális helyzetéről, és az eddig megtett intézkedésekről. Felszólalásában Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is fontos, de nem elégséges lépéseknek minősítette a bizottság eddig megtett intézkedéseit, és továbbiakat sürgetett. Brüsszeli nyilatkozat A brüsszeli bizottság egyebek között nyilatkozatot tett arról, hogy augusztus végéig - a jelenlegi jogi keretek között - "az intervenciós árhoz nagyon közeli áron" folytatja a felvásárlást. Javasolta a bizottság azt is, hogy az intervenció folytatható legyen 2010. február 28-ig, illetve szükség esetén folyamatosan egészen 2011. február 28-ig. Ezt a tervet a miniszteri tanács - az Európai Parlament véleményezését követően - várhatóan szeptember elején fogja elfogadni. A tüntetés szinte folyamatos Az uniós tejágazatban - a felvásárlási árak jelentős csökkenése miatt - hónapok óta feszült a helyzet. A gazdák képviselői szinte folyamatosan tüntetnek: a héten az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének helyszínén várható felvonulás a tejpiac helyzetének rendezése érdekében. A tüntetők elsősorban a kvóták csökkentését sürgetik, ettől azonban a Európai Bizottság eddig elzárkózott. Brüsszel mindeddig nem látta annyira drámainak a helyzetet, amely megkívánná a tavaly elhatározott (a tejkvótákat is érintő) reformok felülvizsgálatát. Klímaváltozási ügyek A miniszterek találkozójukon áttekintették még a klímaváltozásból adódó agrárteendőket, a mezőgazdaság ide sorolható legfontosabb feladatait és kihívásait. Gráf József kiemelte, hogy a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás egyik legfontosabb kérdése a vízgazdálkodási problémák megoldása, az öntözési rendszerek kiépítése, valamint a termelés
21
energiahatékonyságának növelése. Úgy vélte, hogy a kapcsolódó kutatások terén is érdemes lenne nagyobb figyelmet szentelni a jó vízhasznosító - de nem génkezelt - növényfajták nemesítésének és a biomassza energiacélú hasznosítását elősegítő fejlesztéseknek, európai szinten is. Segítségre szorulnak a méhek A brüsszeli ülésen a szlovén miniszter felhívta a figyelmet a méhek európai védelmének fontosságára. Beszámolt arról, hogy 2003 óta komplex környezeti okokra visszavezethető populáció-összeomlás figyelhető meg. A témában felszólalva több más tagország is kérte, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzon a méhészet problémáival, és tegyen javaslatokat a megoldásra. A bizottság válaszában utalt arra, hogy a vidékfejlesztés keretei között a tagországoknak lehetőségük van a méhészet támogatására. Beszámolt az uniós végrehajtó testület agrárfelelőse arról is, hogy a populáció-összeomlás okainak vizsgálatára a bizottság kutatást rendelt meg. Brüsszel, 2009. 07. 14. ___________________________________________________________________________
Mexikó bizottságot hozott létre a GM növényekre Mexikó állam bizottságot hozott létre a Mezőgazdasági Minisztérium támogatására a GM növények termesztésével és értékesítésével foglalkozó előterjesztés kérdéseinek értékelésére. A bizottság megalakulásáról Mexikó Állam hivatalos lapja (Diario Oficial) tudósított. A technikai és egyben tudományos bizottság legfőbb célja "a minisztérium adminisztratív részlegeinek egységesítése és segítése a GM növények és az ezekhez kapcsolódó kérdések vizsgálatában és a technikai vélemények kiadásában". A bizottság feladatai a következők: vizsgálat, értékelés és véleményalkotás a GM növények potenciális hatásairól az állatokra, növényekre vagy a vízi organizmusok egészségére; véleményalkotás a GM növények termesztésére kiadott engedélyek bevezetéséről; véleményalkotás a biztonsági intézkedésekről; figyelemmel kísérni a GM növényekkel kapcsolatos vitatott kérdéseket; nyomon követni, áttekinteni, kivizsgálni és véleményt alkotni azon esetekben, melyek büntetést vonnak maguk után, a biobiztonsági törvény vonatkozásában is. Mexikóban tavaly fogadták el a biobiztonsággal foglalkozó törvényt, amely tartalmazza, hogy ez évben biztosítják a GM kukorica szántóföldi tesztelését. Budapest, 2009. 07. 14. ___________________________________________________________________________
Fogyasztói árak, június: + 3,7 százalék év/év A fogyasztói árak júniusban 0,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők maximum 4,0 százalékos inflációt vártak. Egy hónap alatt az élelmiszerek 1,6 százalékos, ezen belül az idényáras élelmiszerek 9,2 százalékos árcsökkenését ellensúlyozta a járműüzemanyagok 5,3 százalékos áremelkedése - mondta Minary Borbála, a KSH osztályvezetője. A maginfláció júniusban 0,4 százalék, 12 havi összehasonlításban 3,2 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított áremelkedés 12 havi indexe júniusban 5,1 százalékot tett ki. Idén az első hat hónapban átlagosan 3,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A fogyasztói 22
árak májusban 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti szintet. Tavaly júniusban a 12 havi infláció 6,7 százalék volt. Élelmiszerárak: + 5,6 % A KSH júniusi inflációs jelentése szerint egy hónap alatt az élelmiszerek ára - az idényáras élelmiszereket nem számítva - 0,1 százalékkal nőtt. A havi átlagos áremelkedést jóval meghaladó mértékben, 2,6 százalékkal emelkedtek az üdülési szolgáltatások. A KSH által közölt 12 havi inflációs mutatók közül az élelmiszerek árai 5,9 százalékkal nőttek. Ezen belül a sertészsiradék 30,7 százalékkal, a rizs, hántolmányok ára 16,2 százalékkal. Az étolaj ára 15,7 százalékkal, a sajté 12,3 százalékkal, a liszté 9,2 százalékkal csökkent. A háztartási energiánál 8,0 százalékos áremelkedést mért a KSH, ezen belül a vezetékes gáznál 20,6 százalékot, az elektromos energiánál 2,8 százalékot. Szolgáltatások: + 3,6 % A szolgáltatások ára egy év alatt 3,6 százalékkal nőtt, az átlagnál gyorsabban, 10,6 százalékkal drágult a szemétszállítás, 9,4 százalékkal a társasházi költség, 7,9 százalékkal a csatornadíj, 7,8 százalékkal a vízdíj. A tartós fogyasztási cikkek 1,6 százalékkal, a ruházkodási cikkek 0,5 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A júliusi áfaváltozás 3,3 százalékponttal, a jövedéki adó emelés 0,3 százalékkal dobja meg az inflációt – mondta a KSH osztályvezetője. Budapest, 2009. 07. 15. ___________________________________________________________________________
Ukrajna szigorítaná a húsimportot Az ukrán állategészségügyi állami bizottság bejelentése szerint 2009. július 23-tól Ukrajnába kizárólag olyan vállalatok szállíthatnak hústermékeket, amelyeket előzőleg megvizsgáltak a hivatal ellenőrei. A még idén május 20-án meghozott intézkedés célja hivatalosan a szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladásának és más prionfertőzések terjedésének a megelőzése, megjelenésük esetén a felszámolásuk. Ugyanakkor Petro Verbickij ukrán főállatorvos szerint ezzel a lépéssel korlátozható a hústermékek fölös mennyiségének ukrajnai behozatala - adta hírül a liga.net ukrán üzleti hírportál. Fokozzák az ellenőrzést Verbickij azt is közölte: korábban az ukrán törvények lehetővé tették, hogy az eurokóddal rendelkező cégek ellenőrzés nélkül szállítsanak húst Ukrajnába. Egyúttal bejelentette, hogy az országban fokozni fogják az import hústermékek laboratóriumi ellenőrzését a rossz minőségű szállítmányok kiszűrése végett. Elmondása szerint jelenleg megfelelő számú állategészségügyi laboratórium áll rendelkezésre az importhús minőségének ellenőrzésére, beleértve a baktériumokkal, radioaktív anyagokkal, nehézfémsókkal, növényvédelmi szerekkel és antibiotikumokkal való szennyezettség megállapítását. Dinamikus növekedés Ukrajna az idei év első felében 198 ezer tonna húst és hústerméket importált, ami közel 66 ezer tonnával haladja meg az előző év azonos időszakának behozatalát. 2008-ban az országba
23
összesen 500 ezer tonna külföldi húst szállítottak, de a szaktárca előrejelzése szerint az idei importmennyiség ettől valószínűleg 100-120 ezer tonnával elmarad majd. Verbickij emlékeztetett, hogy az idei év első felében Ukrajnába bevitt hústermékek - elsősorban a marhahúsnyesedék, a szalonna, a baromfihús, a kolbásznyersanyagok - mintegy 50 százaléka nem felelt meg a minőségi előírásoknak. Szerinte a jövőben módosítani kell a törvényt az ilyen nyersanyagok behozatalának a megtiltása érdekében. Budapest, 2009. 07. 15. ___________________________________________________________________________
Régiós legjobbak vagyunk az eurók lehívásában Az új uniós tagállamok közül eddig Magyarország a legeredményesebb a 2007-2013 közötti időszakra szánt európai uniós fejlesztési pénzek lehívásában a KPMG nemzetközi tanácsadó cég felmérése szerint. Magyarország 2008 végéig a 2013-ig rendelkezésére álló nemzeti keret 25 százalékát kötötte le. A második helyen 23-23 százalékkal Csehország és Szlovénia áll, Lettország 17 százalékos aránnyal a negyedik. Szlovákia és Észtország a 13 százalékot tudhat magáénak, míg Lengyelország csak hármat - írta a Napi Gazdaság. A lap által idézett felmérésben vizsgált tíz új tagállam együttes pénzügyi kerete 265,96 milliárd euró, ebből 2007-ben és 2008-ban 29,34 milliárdot kötöttek le, ami 11 százalékos aránynak felel meg. Budapest, 2009. 07. 16. ___________________________________________________________________________
Virágzó finn-magyar agrárkapcsolatok Az SPS rendszert be kell vezetni Magyarországon is és ebben Finnország minden segítséget megad Magyarországnak - mondta Sirkka-Liisa Anttila finn mezőgazdasági és erdészeti miniszter az agrarhaszon.hu kérdésére Budapesten, miután Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel tárgyalt. Sirkka-Liisa Anttila Gráf József meghívására érkezett Magyarországra. Sirkka-Liisa Anttila a tárgyalás utáni budapesti sajtótájékoztatón elmondta: egyetértettek magyar kollégájával abban is, hogy a KAP finanszírozását 2013 után sem csökkenő forrásokból kell megoldani. Hozzátette: Finnország támogatja azt a magyar álláspontot is, hogy az uniós agártámogatások mértékét ki kell egyenlíteni az új és a régi tagállamok között. Igazságosabb támogatási rendszert! Az Európai Unió közös agrárpolitikáját (KAP) 2013 után is fenn kell tartani, ebben megegyezik a magyar és a finn álláspont - jelentette ki Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a sajtótájékoztatón. Hozzátette: a 27 tagország közötti jelentős különbségeket "igazságosabbá" kell tenni a különböző tagországok között. Finnország támogatja a tagországokat ebben, ha ő is megkapja a kedvezőtlen adottságú területekre a támogatásokat - mondta ennek kapcsán Sirkka-Liisa Anttila, hozzátéve: a két ország célkitűzései agrárügyekben nagyon hasonlóak és az összhang az Agrárminiszterek Tanácsában is jól működik. Gráf József az Európai Unióban is kiválóan látja el a feladatát hívta fel a figyelmet magyar kollégája rátermettségére és teherbírására a finn agrárminiszter.
24
Közös vagy nagyon közeli álláspontok Gráf József hangsúlyozta: a magyar és a finn álláspont az uniós agrárkérdésekben általában közel áll egymáshoz vagy megegyezik. Példaként említette még: a két ország nézete egyező abban is, hogy az élelmiszergazdaság szerepe a következő években nem csökken, hanem növekszik majd. Így várhatóan a közös agrárpolitikában az úgynevezett első pillér szerepe azaz a közvetlen támogatásoké - 2013 után is fontos lesz. A finn agrártárca irányítója külön is beszélt arról, hogy fontosnak tartja a két ország együttműködését a kedvezőtlen adottságú területek fejlesztésében, és a két országnak egy közös álláspont kialakítását és képviseletét az unióban. Finnország segít felkészülni az uniós elnökségre Sirkka-Liisa Anttila finn mezőgazdasági és erdészeti miniszter fontosnak tartotta a magyar és a finn agrártárca közötti együttműködés még szorosabbá tételét is. Ennek kapcsán folytatják a két tárca között a munkát az EU soros elnökségére való felkészülés kapcsán, az erdészeti, továbbá a klímaváltozási ügyekben. Finnország már kétszer volt soros elnök az EU-ban hívta fel a figyelmet Sirkka-Liisa Anttila, amikor felajánlotta, hogy Finnország megosztja tapasztalatait Magyarországgal az unió soros elnökségével kapcsolatban. Ez utóbbit Gráf József köszönettel vette, Magyarország ugyanis 2011-ben látja majd el ezt a feladatot. Továbbá beszélt még arról is, hogy a kétoldalú tárgyalások témája volt még az agrárium finanszírozhatóságának fenntartása, valamint a tejpiac is. Budapest, 2009. 07. 16. ___________________________________________________________________________
Kidolgozatlan az élelmiszer termékpálya-törvény? Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint kidolgozatlan a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény, ezért egyetért Sólyom László köztársasági elnök döntésével, aki nem írta alá a június végén elfogadott jogszabályt, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Vámos György, az OKSZ főtitkára elmondta: a szövetség korábban levélben kérte a köztársasági elnököt arra, hogy ne írja alá az élelmiszer termékpálya-törvény néven is ismert jogszabályt, mivel az kidolgozatlan, és épp azoknak az érdekeit nem védi, akik miatt létrehozták. A főtitkár hangsúlyozta: a szövetség egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy meg kell védeni a kisbeszállítók érdekeit, különben életképtelenné válhatnak, ezért a helyzet megoldására az OKSZ augusztus közepéig kidolgozza saját javaslatát. Alku az FVM-mel Vámos György emlékeztetett: a szövetség korábban megállapodást kötött a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériummal (FVM), hogy amennyiben a kereskedők elfogadják az Élelmiszer Termékpálya Kódexet, nem lesz törvényi szabályozás ezzel kapcsolatban. A főtitkár rámutatott: mivel az FVM megszegte ezt a megállapodást, a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény parlamenti elfogadása napján az OKSZ felmondta a kódexet - amellyel kapcsolatban egyébként a Gazdasági Versenyhivatal a közösségi jog megsértésének gyanúja miatt vizsgálatot kezdeményezett - és a jövőben sem kíván róla egyeztetni.
25
Sólyom érvei Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényszöveg szerint a négypárti egyetértéssel elfogadott jogszabály célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmét végző szervezetek, valamint azok beszállítói közötti egyenlőtlen piaci alkupozícióból eredő hátrányok felszámolása, és az etikus üzleti magatartás érvényesülésének biztosítása. A törvény általános jelleggel tiltja a tisztességtelen forgalmazói magatartások gyakorlását, s meghatározza, hogy mely forgalmazói magatartások minősülnek tisztességtelennek. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint az államfő a meghozott törvénnyel azért nem értett egyet, mert az előkészítetlen, átgondolatlan, szövege jogi ellentmondásokkal terhelt, kitűzött céljai elérésére pedig nagy valószínűséggel alkalmatlan. Budapest, 2009. 07. 16. ___________________________________________________________________________
Egyszerűbb lesz boltot nyitni A kereskedelmi törvény június végi módosítása nyomán 2009. október elsejétől egyszerűsödik az üzletnyitás, így például nem kötik működési engedéllyel rendelkező üzlethez a kereskedelmi tevékenységet, hanem annak formáját a kereskedő maga választhatja meg. Komáromi Márta, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főosztályvezetőhelyettese elmondása szerint a törvénymódosítás értelmében kereskedelmi tevékenységet nem csak működési engedéllyel rendelkező üzletben lehet végezni, és egyszerűsödik az eddig szigorú engedélyezési eljárás is. Be kell jelenteni A tevékenység formái a törvény szövege szerint a következők lehetnek: üzletben, mozgóbolt útján, vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, ezenkívül vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi vagy közvetlen értékesítés, üzleten kívüli vagy csomagküldő kereskedelem, valamint automatából történő értékesítés. A módosítás értelmében a kereskedelmi tevékenységet be kell jelenteni a kereskedelmi hatóságnál, és ezt követően meg lehet kezdeni az árusítást. A kereskedelmi hatóság publikus nyilvántartást vezet a bejelentésekről. Megszűnik tehát a működési engedélyezési kötelezettség, de bizonyos termékeket továbbra is csak működési engedéllyel rendelkező üzletekben lehet árulni. Közigazgatási reform A kereskedelmi törvény módosítását egy 2006-os európai uniós keretirányelvvel összhangban végezték el a jogalkotók. Az irányelv célja, hogy megszüntesse a letelepedéssel járó, és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásait, ugyanakkor továbbra is szükségesnek tartja, hogy az átláthatóság és a fogyasztók tájékoztatása biztosított legyen. Az irányelv fel kívánja számolni a nehezítő és drágító adminisztrációs terheket, így az eljáró hatóságok munkájának csökkentésével egyfajta közigazgatási reformot is megvalósít. Az irányelv fő eleme az egyablakos ügyintézési rendszer, valamint az elektronikus eljárás biztosítása. Komáromi Márta megjegyezte: az egyablakos ügyintézés nem újdonság, hiszen a kereskedelmi ágazatban már egy 2007-es kormányrendelet alapján bevezették a vállalkozások engedélyezésénél. Budapest, 2009. 07. 17. ___________________________________________________________________________ 26
FAO: kevesebb, de elég lesz a gabona Az előre jelzettnél kisebb lesz ugyan a világ idei gabonatermése, azonban a jelentős készleteknek köszönhetően elegendő mennyiség áll majd rendelkezése - közölte az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A világ gabonatermése várhatóan 2,209 milliárd tonnára, az előző évihez képest 3,4 százalékkal esik vissza 2009-ben - közölte a FAO, amely tízmillió tonnával csökkentette korábbi előrejelzését. A csökkenést oka részben az, hogy az előző szezon áresése után a gazdák kisebb területen vetettek gabonát. A FAO jelentését azután tették közzé, hogy a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország legutóbbi csúcstalálkozóján arról döntött, hogy három év alatt 20 milliárd dollárt szán a szegény országok mezőgazdasági beruházásainak felgyorsítására és az éhínség elleni küzdelemre. A FAO előrejelzése szerint a világ búzatermelése 4,2 százalékkal 655,2 millió tonnára esik vissza 2009-ben, ami valamivel alacsonyabb a korábbi, 655,8 millió tonnás előrejelzésnél. Az Európai Unió tagországainak búzatermelés várhatóan 134,7 millió tonnára esik vissza a 2008. évi 150 millió tonnáról. A termeléscsökkenés ellenére a világ gabonakészlete várhatóan a tavalyihoz hasonlóan alakul a jelentős készleteknek köszönhetően. Az előrejelzés szerint a szezon végére (2010) a készletek 1,3 százalékkal, 517,2 millió tonnára csökkennek. Brüsszel, 2009. 07. 17.
________________________________________________________________ Százmilliárd forint hitelt az agráriumnak! A Magyar Agrárkamara levélben fordult Nyers Rezsőhöz, a Magyar Bankszövetség főtitkárához, hogy a kereskedelmi bankok - a közös érdekek alapján - biztosítsák a mezőgazdasági termelők forrásigényét. A mezőgazdaságnak óvatos becslések szerint is legalább 100 milliárd forint hitelre lenne szüksége a közeljövőben - állítják az agrárkamara szakértői. A kamara közleménye szerint csak ezzel a külső forrással biztosítható a termelés és a fejlesztés folyamatossága, az uniós támogatások igénybevétele az agráriumban. A Magyar Bankszövetség és a Magyar Agrárkamara vezetői arról egyeztettek a közelmúltban, mekkora összegű és milyen szerkezetű hitelre van szüksége a magyar mezőgazdaságnak. A köztestület összesítése alapján az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) pályázataihoz kapcsolható beruházásokhoz még mintegy 294 milliárd forint támogatást fizetnek ki. A kalkulációk szerinti 50 százalékos átlagos támogatásintenzitást figyelembe véve a beruházások önrésze hasonló mértéket tesz ki. Az önrész előteremtéséhez a gazdálkodóknak óvatos becslés szerint is legalább fele részben hitelt kell felvenniük. Így rövidtávon az agráriumban minimálisan mintegy 75 milliárd forintnyi beruházási hitelre lehet szükség - a Magyar Agrárkamara számításai szerint. A kamara úgy véli, hogy a gabonapiaci helyzet miatt további mintegy 10 milliárd forintra lesz szükség az ágazat biztonságos finanszírozásához. Az egyéb növénytermesztési ágazatokban - például az elemi kárt szenvedett zöldség- és gyümölcstermesztésben - szintén hasonló nagyságú, azaz 10 milliárd forint forgóeszköz-hitel igény jelentkezik. Összességében tehát mintegy 100 milliárd forintos hiteligénnyel számol a kamara, amely a termelés és a fejlesztések folyamatosságának biztonságos folytatásához szükséges a mezőgazdaságban - állapítja meg a köztestület közleménye. Budapest, 2009. 07. 17. ___________________________________________________________________________
27
Nyomulás a mezőgazdasági géptámogatás iránt Ismét sok gazdálkodó érdeklődött a másfél év után újból megnyitott mezőgazdasági géptámogatási lehetőségek iránt. A napokban lejárt a géptámogatási pályázatok benyújtásának határideje. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megyei kirendeltségeihez az első összesítés szerint 3.800-an juttatták el kérelmüket a napokban lejárt egyhónapos benyújtási időszak alatt. Erről Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke tájékoztatott. A nem végleges adatok szerint - több gazdálkodói igénylés még postán lehet - a támogatási igény eléri a 27,8 milliárd forintot, így a szakértők biztosra veszik, hogy a támogatásra rendelkezésre álló 30 milliárd forintos forrást felhasználják az igénylők - mondta az MVH sajtófőnöke. Soproni Horváth Lajos megjegyezte: lehetségesnek tartják azt is, hogy a szóban forgó keretnél esetleg valamivel nagyobb lesz a forrásigény, így a számítások szerint összesen mintegy 110 milliárd forint értékű gépberuházás valósítható meg a támogatás segítségével. Az MVH az előzetesen meghirdetett szempontokat figyelembe véve bírálja el a hivatalhoz beérkezett kérelmeket - közölte a sajtófőnök. Az elért pontszám szerinti rangsor alapján döntenek a támogatási igények jóváhagyásáról, illetve elutasításáról. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott vissza nem térítendő támogatás mértéke az összes elszámolható költség 25 százaléka, az állattenyésztésben használt, úgynevezett kiemelt gépek esetén 35 százalék lehet. A támogatás összege legfeljebb 200 millió forintot tehet ki - ismertette a részleteket Soproni Horváth Lajos. A szóban forgó támogatási formára először 2007-ben lehetett kérelmet beadni, akkor a jóváhagyott igények száma 4.500 volt. A kötelezettségvállalás 41,5 milliárd forintot tett ki, amelyből eddig 37 milliárd forintot utaltak át a gazdálkodóknak. A hátralévő beruházásokat legkésőbb jövő év elejéig be kell fejezni, ezt követően, egy évre rá beadhatók az utolsó kifizetési kérelmek is. Budapest, 2009. 07. 20. ___________________________________________________________________________
A Monsanto tiszteletben tartja a gazdálkodó döntését "Életünk és jövőnk a gazdálkodók kezében van, és az a feladatunk, hogy megoldásokat kínáljunk nekik a termelés fokozására, hogy kevesebb erőforrás, kevesebb víz, kevesebb föld, kevesebb energia felhasználásával többet termelhessenek, többet megőrizhessenek" – mondta az AGRARHASZON.HU-nak adott exkluzív interjújában a negyedszázada a társaságnál dolgozó Philippe Castaing, az amerikai Monsanto cég európai és afrikai kapcsolatok alelnöke. "Fenntartható hozamok" program A Monsanto ugyanis elkötelezte magát a "Fenntartható hozamok" (sustainable yield initiative, SYI) kezdeményezés mellett. A program első tartópillére – azok a növények, amelyekkel dolgoznak: a kukorica, a gyapot és az olajnövények. Vállalták, hogy 2030-ra megduplázzák a hozamot. És ezt jobb fajták, jobb agronómia és a biotechnológia kombinálásával akarják elérni. A második pillért a következő jelenti: úgy kell duplázzák meg a hozamot, hogy közben egyharmadával csökkentik a felhasznált forrásokat. Ezek a források: az energia, a nitrogén, a műtrágya, a szántóföld, a talaj és a víz. A harmadik pillér, hogy elkötelezték magunkat: megpróbálják hozzásegíteni a gazdálkodókat az életszínvonaluk emelkedéséhez. Fenti vállalást egy éve az élelmiszerválság, az éghajlatváltozás indukálta. "Arra gondoltunk: nekünk, mint mezőgazdasági vállalatnak hozzá kell tudnunk járulni a globális problémák megoldásához. És hozzá is járulunk. Nem mi vagyunk a megoldás, de úgy érezzük, hogy
28
hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a mezőgazdaság fenntarthatóbban működjön, miközben foglalkozunk a termelés fokozásának problémájával is." A Monsanto két területe Globális méretekben a Monsanto üzleti bevételének hatvan százaléka vetőmagból és a "géntechnológiával kifejlesztett hozzáadott tulajdonságokból", negyven százaléka pedig a mezőgazdasági vegyszerekből származik. A Monsanto ugyanis két területen tevékenykedik: az egyik a mezőgazdasági vegyszerek üzletága, főleg a Roundup, a másik a vetőmagüzletág. A Roundup-ot folytatják, ahogyan az elmúlt 35 évben. A vetőmag-üzletágban van gyapot-, szója-, kukorica-, napraforgó-, olajrepce- és zöldségvetőmagjuk -ezekre a haszonnövényekre összpontosítanak -, hagyományos vetőmag, amelyet jelenleg Magyarországon és a legtöbb európai országban árusítanak. És biotechnológiai termékeket is kínálnak. A világ számos országában, például Brazíliában, Argentínában, Paraguay-ban, Kolumbiában, Kanadában, természetesen az Egyesült Államokban, de még Mexikóban, Ausztráliában, Indiában, Kínában, Dél-Afrikákban, és Spanyolországban is a gazdálkodók és a nemzeti kormány alkalmazza a biotechnológiát - mutatott rá Philippe Castaing. Hozzátette: sok ország azért vezeti be ezt a technológiát, mert nagyobb hozamot biztosít, miközben csökkenti a mezőgazdaság környezeti hatásait. Végső soron ez a nemzeti kormányok döntésén múlik, minthogy minden kormánynak szuverén joga a döntéshozatal - hangsúlyozta. "Mi tiszteletben tartjuk a gazdálkodó döntését" - hívta fel a figyelmet. A gazdálkodóknak kell eldönteniük a maguk számára, hogy akarják-e ezt a technológiát, és azután a gazdálkodóknak kell engedélyt kérniük arra, hogy hozzájuthassanak - vélekedett a Monsanto alelnöke. Elmulasztott lehetőség Philippe Castaing szerint a Monsantóra nagy jövő vár Európában a hagyományos üzletágban, ám ha Európa nem vezeti be széles körben a biotechnológiát, ezzel az európai mezőgazdaság és az egész európai társadalom is fontos lehetőséget szalaszt el - figyelmeztetett. "Mi látjuk azt, hogy a biotechnológia nemcsak a gazdálkodóknak jó, hanem az egész társadalomnak is, mivel ez az egyik módszer a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentésére. És úgy érezzük, hogy ez elmulasztott lehetőség. Ha Önök holnap a kukoricabogárnak ellenálló kukoricát termeszthetnek, csökkenthetik a magyar talajba jutó rovarirtószerek mennyiségét. Ez jó hír! Ha holnap Önöknek rendelkezésére áll a szárazságtűrő kukorica, amelynek termesztéséhez kevesebb vízre van szükség, azt hiszem, hogy ez jó, mert Önök vizet tudnak megtakarítani" - fogalmazott az alelnök. Hangsúlyozta: úgy érzik, hogy ez jó technológia, de csak a magyar gazdálkodókon és kormányokon múlik, hogy eldöntsék, bevezetik-e. Miért a Monsanto a zöld biotechnológia "sátánja"? Philippe Castaing válaszolt arra a kérdésre is, miért tekintik a Monsantót a zöld biotechnológia sátánjának. Mint mondta, nem tudja. "Ugyanolyanok vagyunk, mint Önök. A Monsantót kevés ember támadja; ugyanakkor sok millió ügyfelünk van, sok millió gazdálkodó, akik évről évre megveszik a technológiánkat és a vetőmagunkat. Ezért úgy érezzük, hogy a gazdálkodók nagyon meg vannak elégedve a technológiánkkal, és a mi számunkra az a legnagyobb öröm, hogy a gazdálkodók elégedettek és a következő évben is megveszik a technológiánkat, mert a családjuk és saját maguk számára is hasznot hoz. Számunkra ez világos jelzés. A többi inkább csak rémhír, és úgy gondolom, hogy nem tényeken alapul. Mi úgy érezzük, hogy az a technológia, amelyet a gazdálkodóknak kínálunk, előnyös" - érvelt. Az interjúban Castaing kitért egy a közelmúltban Magyarországon is
29
megjelent könyvre is, amely - fogalmazott az alelnök - hamis színben tünteti fel a Monsanto céget. Szerinte a könyv abban az értelemben lehet káros, hogy az emberek nem fognak bízni a Monsantóban. "Ki kellene menniük a világba és úgy alkotni véleményt rólunk, látva a valóságot" - bíztatott szélesebb körű ismeretszerzésre az amerikai cég alelnöke. További információk: A Philippe Castaing-gal készített interjú elérhető a hírlevél mellékleteként, illetve a www.agrarhaszon.hu weboldalon. A magyar nyelvű változat linkje: http://www.agrarhaszon.hu/article/36/ The Philippe Castaing interview can be found on www.agrarhaszon.hu website. The English version link: http://www.agrarhaszon.hu/article/37/ Budapest, 2009. 07. 20. ___________________________________________________________________________
Aratási körkép A végéhez közeledik az aratás Szabolcsban, nem túl bíztató adatokkal, Csongrádban nagyon gyenge a termés, Somogyban viszont az évtized legjobb repcetermését takarították be a gazdálkodók. A mezőgazdasági területek háromnegyedén már befejezték az aratást SzabolcsSzatmár-Bereg megyében, azonban lesznek olyan táblák, ahonnan a jégverés és a csapadékos időjárás miatt nem fogják betakarítani a terményeket a gazdálkodók - tájékoztatott a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezető falugazdásza. Szabolcsban összesen 72 ezer hektáros területen vetettek őszi és tavaszi gabonaféléket, valamint őszi káposztarepcét és babborsót, ezek betakarítása jelenleg 73 százaléknál tart – mondta Mátyás László. Az őszi búza 78 százaléka, a rozs 27, a tritikálé 78, és babborsó 3 százaléka van a magtárakban, az őszi árpát, a tavaszi búzát, a repcét és borsót viszont már teljesen learatták. A falugazdász közlése szerint jelenleg a legjelentősebb gabonaféle, az őszi búza aratása folyik, a 6400 hektáron termő rozsból eddig 1761 hektárt vágtak le a kombájnok; utóbbi két gabonanövény betakarítása várhatóan már a hét végére befejeződhet. Nem túl bíztató adatok Mátyás László elmondta: azokon a területeken, amelyeket jégverés ért, illetve a csapadékos időjárás miatt nagyon elgyomosodott, gyenge terméseredmények várhatók. Egyes táblákon hektáronként mindössze 340-400 kilogramm az átlagtermés, ezért elképzelhető, hogy ezeken be sem nem fejezik az aratást – tette hozzá. Nem túl biztatóak az átlagtermés-adatok sem: a tavalyi betakarítási eredményekhez képest feleakkora termésre számít a szakember. A falugazdász ennek okaként a talaj-előkészítés elhanyagolását, és a növények nem megfelelő mértékű tápanyag-utánpótlását említette. A május-júniusi aszályos időszak, valamint a jégverések szintén komoly károkat okoztak a kalászosokban - tette hozzá. Mátyás László tájékoztatása szerint az őszi búza jelenleg 2,65 tonnás átlagtermést produkál egy hektáron. A legjobb, malmi minőségű búzáért tonnánként 30 ezer, az euro-minőségűért 27.500, a takarmánybúzáért pedig 24-25 ezer forintot fizetnek a felvásárlók - mondta a vezető falugazdász. Az eddig átvett tételeknek több mint 40 százaléka malmi minőségű.
30
Az évtized legjobb repcetermése Somogyban Az elmúlt tíz év legjobb repcetermését takarították be Somogyban - közölte Varga Gábor (képünkön), a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója. A főigazgató tájékoztatása szerint az ország harmadik legnagyobb repcetermelő vidékén több mint húszezer hektáron fejezték be az ipari növény betakarítását. A hektáronkénti termésátlag 2,7 tonna, szemben az elmúlt tíz év hektáronkénti 2,1 tonnás átlagtermésével, azaz közel 55 ezer tonna repcemagot arattak a gazdálkodók. Varga Gábor a felvásárlási árról szólva elmondta: a betakarítás kezdeti időszakában tonnánként 80-85 ezer forintot fizettek a repcéért, ez mára 6065 ezer forintra csökkent, ami azzal magyarázható, hogy noha a termőterület 15 százalékát jégkár sújtotta, a terméshozam ennek ellenére magasabb lett a sokéves átlagnál. Még az ár is megfelelő A szakember megítélése szerint még ez utóbbi ár is megfelelő, ugyanis a korábbi években kivéve a tavalyi "kirobbanó", a betakarítás kezdetén jellemző százezer forint feletti felvásárlási árat - 50-55 ezer forintért vették meg a repce tonnáját. Figyelembe véve a teljes önköltséget, az idén hektáronként legalább 150-170 ezer forint árbevételre kell szert tenni a termelőknek ahhoz, hogy a repce termesztése jövedelmező legyen - mondta a főigazgató. Ez a december elsejétől kezdődő egységes területalapú támogatás kifizetése nélkül értendő, amely az idén 157 euró, azaz várhatóan 42-43 ezer forint lesz hektáronként, vagyis ezzel a termelők már plusz jövedelemre is szert tehetnek - tette hozzá Varga Gábor, aki emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt területalapú támogatás jogcímen hektáronként 70 eurót kaptak a földhasználók. Csongrádban bejöttek a jóslatok Bejöttek a jóslatok: a tavaszi aszály miatt nagyon gyenge a búzatermés Csongrád megyében, mindössze 3 tonnás az átlagtermés hektáronként, de eközben egy szentesi táblán valószínűleg országos rekord lesz. Szakáll Sándor, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal megyei földművelésügyi igazgatója elmondta: nagyon rossz termést arattak le a szövetkezetek és a gazdálkodók. A kalászosok megsínylették azt, hogy áprilisban és májusban alig esett 1-2 milliméter csapadék. A júniusi özönvíz, pedig akkor jött amikorra a gabona megérett, és az égi áldás inkább ártott, mint használt. Az őszi árpa és a búza egyformán 3 tonnás átlagtermést hozott a megyében a szokásos 4,5-5 tonna helyett. Érdekességként említ az újság egy szentesi 107 hektáros területet, ahol 9,2 tonnás rekord gabonatermést takarítottak be. Szarvas Pál, a termelő kft. ügyvezetője elmondta: a siker egy francia hibrid vetőmagnak, illetve az öntözésnek köszönhető. Budapest, 2009. 07. 21. ___________________________________________________________________________
Új kedvezmények az agrárvállalkozások finanszírozásában A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tovább bővítette az agrárvállalkozások finanszírozását. A változások részeként egyszerűsödött a pályázatok kiegészítő finanszírozása, tovább bővült az élelmiszeripai bankgarancia kedvezményezettjeinek köre, s meghosszabbították az MFB Gabona Forgóeszköz Hitelprogram igénybevételi határidejét. Az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogramban eddig több mint négyszáz agrárvállalkozás jutott kedvezményes kamatozású hitelhez. A jóváhagyott hitelösszeg elérte a 19 Mrd forintot, amely
31
felhasználásával az agrárágazat közel 40 Mrd Ft értékű beruházást valósíthatott meg. A hitelt az ágazatban működő, beruházást megvalósító vállalkozások igényelhetik 5 millió Ft-tól 1 Mrd Ft összegig, 15 éves futamidőre, kedvező, jelenleg 5%-os éves kamat mellett. A hitelprogramból még rendelkezésre álló több mint 20 Mrd Ft hatékony felhasználása érdekében az MFB – a szaktárcával együttműködve – egyszerűsítette a pályázatokhoz kapcsolódó finanszírozást. Egyúttal bővítette a hitelfelvevők körét annak érdekében, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program projektjeihez kedvező forrásokat biztosíthasson. Könnyítések és segítség a vállalkozásoknak A Hitelprogram 3. hitelcéljaként meghirdetett „Projekt kiegészítő hitel” 2009. július 10-tól akkor is igényelhető, ha az agrárvállalkozás által kapott támogatás összege már elérte a 400 illetve az 500 ezer eurós felső határt. További kedvező változások, hogy a hitel, és a kezesség támogatástartalmának, valamint az EMVA támogatásnak az együttes kezelésével a vállalkozások a számukra legkedvezőbb forrásszerkezettel tudják megvalósítani a beruházásaikat. Ennek lényege, hogy a különbözetet az MVH a kifizetendő támogatás összegéből vonja le, ha a hitel és a kezességvállalás támogatástartalmát, valamint a vissza nem térítendő támogatást is figyelembe véve, a számított támogatásintenzitás meghaladja az uniós rendeletben előírt felső határt. Ugyancsak kedvező változás, hogy ezentúl a projekt kiegészítő hitelt a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági vállalkozások mellett a nagyvállalkozások is igényelhetik. Harminc milliárdos program a feldolgozóknak A pénzügyi és gazdasági válság hatásának mérséklése, az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások működőképességének javítása, versenyképességük növelése, és fejlődésük elősegítése érdekében az MFB 30 milliárd forint keretösszeggel meghirdette az MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Programot. A bankgarancia célja, hogy megkönnyítse az élelmiszer-feldolgozó ágazatban működő vállalkozások számára a hitelhez jutás lehetőségét azáltal, hogy a forgóeszközhitel fedezetét az MFB államilag garantált bankgaranciájával erősítik meg. bankgarancia mértéke a garantálni kívánt forgóeszköz hitel tőke összegének 80%-a, de legalább 200 millió forint, és legfeljebb 2.000 millió forint lehet. A bankgarancia lejárata a hitel/kölcsön futamidejéhez igazodóan legalább egy év+egy nap, de legfeljebb 5 év lehet. A 2009 májusában meghirdetett programban résztvevő vállalkozások köre kibővült, július 10-től már a TEÁOR ’08 szerinti 10.32 gyümölcs-, zöldséglé gyártás és a 10.41 olajgyártás szerinti főtevékenységi körű vállalkozások is részt vehetnek a programban. Kedvező változás az is, hogy a szerződéskötéskor megállapított, a vállalkozás hitelminősítési besorolásától és a biztosítékoktól függő, 0,5-6,3%-os éves díjat az évenkénti felülvizsgálat során kizárólag csökkenteni lehet. Ezáltal lehetővé vált, hogy a hitelintézetek az MFB bankgaranciáját teljes értékű biztosítékként vegyék figyelembe a fedezetek értékelésekor. Meghosszabbított gabona hitelprogram Az ez évi gabonakészletek zavartalan finanszírozása érdekében az MFB 2009. december 31ig meghosszabbította az MFB Gabona Forgóeszköz Hitelprogram igénybevételi határidejét. A programban résztvevő 9 hitelintézetnél több mint 7,6 Mrd Ft szabad keret áll rendelkezésre. A 3 havi BUBOR+legfeljebb 4%-os kamatozású, legfeljebb 1 éves lejáratú forgóeszközhitel a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások saját termelésű vagy vásárolt gabona készleteinek finanszírozására használható fel. Budapest, 2009. 07. 21. ___________________________________________________________________________ 32
30 napos pincebezárás borhamisításért! A Magyar Demokrata Fórum számára fontos hazai borok minőségének megóvása és a tisztességes borászok piaci védelme, ezért a terjedő borhamisítások ellen valóban elrettentő szankcionálási eszközt adunk a Borminősítési Igazgatóság kezébe - mondta Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő. Az MDF kezdeményezi, hogy a hatóság a jövőben 30 napos pincebezárással szankcionálja a borhamisításon ért a cégeket. Így kiküszöbölhető, hogy a borhamisítást más cégnév alatt, de ugyanazon a helyen folytassák, pincebezárás nélkül a tevékenységét függesztése ugyanis meghagyja ezt a kiskaput. A jelenlegi bortörvény 1,5 százalék alkoholfok emelést engedélyez répacukor hozzáadásával, az e fölött mért érték már borhamisításnak minősül - hívta fel a figyelmet Lengyel Zoltán. A jelenlegi törvényt a borászok többsége jónak tartja, sokkal nagyobb probléma, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Borminősítési Igazgatóság (BI) ellenőrzési és bírságolási gyakorlata rugalmatlan és kiskaput is hagy a borhamisítók számára. A hatóság a cégeket veszi alapul Lengyel Zoltán rámutatott: elvben hiába számolhatnak az elmarasztaltak legalább 30 napos pincebezárással, a hatóság a végrehajtás során nem a pincéket, hanem cégeket veszi alapul. Így gyakran előfordul, hogy a büntetés kiszabása után ugyanazok, ugyanazon a helyen, csak más cégnévvel folytatják a tevékenységet. Jelenleg ez a kiskapu nyitva áll, és a borhamisítók nem haboznak élni a lehetőséggel. "Nekünk, magyar konzervatívoknak fontos a kiváló hazai borok minőségének megóvása és a tisztességes borászok piaci védelme, ezért az MDF kezdeményezi a joghézag mielőbbi megszüntetését. Javasoljuk, hogy a Borminősítési Igazgatóság a jövőben a munkajogi gyakorlathoz hasonlóan járna el" - tájékoztatott Lengyel Zoltán. Ne lehesessen kijátszani a jogszabályt Ha valaki ugyanazon a helyen, ugyanazt a feladatot látja el, akkor munkaviszonyát megváltozott cégnév esetén is folyamatosnak kell tekinteni. A változtatást követően tehát a hatóság nem a cég tevékenységét függesztené fel, hanem – a valódi jogalkotói szándékkal egyezően - a pincét záratná be. "Ezáltal nem csak papíron, hanem a valóságban is megbűnhődhetnének a borhamisítók" - magyarázta Lengyel Zoltán. A képviselő szerint ezzel az apró, ám lényegi jogszabály-változtatással jelentős előrelépést tehetnénk a méltán híres magyar bor minőségének, valamint a tisztességes borászok becsületének védelme érdekében. Különösen aktuális ez a téma most, a szüret, illetve a borkészítés kezdetének közeledtével, ezért a Magyar Demokrata Fórum felszólítja a kormányt, haladéktalanul lépje meg a szükséges változtatásokat. Budapest, 2009. 07. 21. ___________________________________________________________________________
33
Globális csatorna a GM növények kereskedelméhez A GM növények kereskedelmi forgalomba hozása szabályozott tevékenység, az engedélyezési folyamat minden országban különböző, vagyis egy új GM növény nem lehet a világon mindenütt egyidejűleg engedélyezett. Ez az "aszinkron engedélyezés" (AA) egyre növekedő problémaként jelentkezhet a világkereskedelemben. Legnagyobb gondot az olyan országok jelentik, melyek a "zéró tolerancia" elvén állva elutasítják azokat az import cikkeket, melyek GM növényeket tartalmaznak. Hasonló probléma jelentkezik az úgynevezett „alacsony tartalmú” (LLP) nem engedélyezett GM növényi importok esetében, ha az új típusú GM növény kifejlesztője nem kért engedélyt az export piacra, vagyis a származási országban létezik a "külföldi engedélyeztetés" (IFA) gyakorlata. Az LLP-ből fakadó problémák már kereskedelmi kapcsolatok megszűnését és gazdasági nehézségeket is okoztak, különös tekintettel az unió takarmány és élőállat szektoraira. "Kombinált" GM növények Az LLP jövőbeli fejlődésének előreláthatósága miatt létrehoztak a GM növények számára egy globális csatornát. Míg jelenleg közel 30 kereskedelmi forgalomban szereplő GM fajtát termelnek világszerte, azonban ezek száma 2015-re akár 120-nál is többre emelkedhet. Mivel az LLP kapcsán már a múltban is számos probléma jelentkezett, minden bizonnyal egyre jelentősebb gondokkal kell szembenéznünk. Sőt, mivel GM fajták könnyen kombinálhatók a hagyományos módon keresztezéssel, ami új GM növényeket eredményezhet (bizonyos országokban ezeket a „kombinált” növényeket új GM növényeknek minősítik). Az IFA-val kapcsolatos problémák is bizonyosan meg fognak szaporodni, mivel Ázsiában egyre több GM növényt fejlesztenek ki a hazai piacra. "Előnyben részesített vevőkör" A mezőgazdaság és élelmiszeripar alkotta lánc résztvevői számára az LLP főként a gazdasági rizikó faktort növeli az uniós határokon átfutó szállítmányozásban. Ennek egy részét képezi a "desztinációs kockázat", vagyis amikor csak a célországban végzik el a hivatalos ellenőrzést a nem engedélyezett anyagokról. Amikor a "zéró tolerancia" miatt az LLP elfogadása lehetetlenné válik, az exportálók csak az úgynevezett "előnyben részesített vevőkör"-rel tudnak üzletelni, akikről köztudott, hogy nem aggályoskodnak. Máskülönben, ha egyre nő a kereskedelmi partnerségek megszakadásának veszélye, nőnek az árak is, ez pedig bizonyosan hatással lesz az uniós üzletekre, ami az olcsó mezőgazdasági importtól függ. További információ: http://ipts.jrc.ec.europa.eu/publications/pub.cfm?id=2420 Brüsszel, 2009. 07. 22. ___________________________________________________________________________
34
Változott a START-kártyások közterhe A START, s a START PLUSZ kártyával rendelkező személyek foglalkoztatása után július 1jétől a munkaadót - a tételes egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett - a foglalkoztatás első évében a bruttó bér 10 százalékának, második évében 20 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli. Erre az APEH a honlapján közzétett tájékoztatóban hívja fel a figyelmet. A START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával rendelkező személyek foglalkoztatásával kapcsolatban más tudnivalók is vannak még. Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkaadó mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól; a foglalkoztatás első évében nem kell megfizetnie a munkaadói járulékot, valamint a társadalombiztosítási járulékot. A foglalkoztatás második évében pedig a munkaadói járulék, valamint a társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér 10 százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli. Ha az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező, rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső lakóhelye a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen van, a munkaadó - a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén - továbbra is változatlan formában jogosult a kedvezmények igénybevételére. A kedvezmény a munkaadót a START EXTRA kártya érvényességi idejének lejártától függetlenül illeti meg. A rendelkezéseket a törvény hatályba lépésének napját megelőzően kiváltott START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával rendelkező személyek foglalkoztatása esetén is alkalmazni kell a foglalkoztatásnak a törvény hatálybalépését követő időtartamára. Budapest, 2009. 07. 22. ___________________________________________________________________________
Pannon búza védjegyet hozott létre a GOSZ Pannon búza elnevezésű védjegyet hozott létre a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, hogy az extra minőségű búzát a termelők megfelelő áron tudják értékesíteni a piacon, elsősorban külföldön - mondta Vancsura József, a GOSZ elnöke. A védjegyet használók a GOSZ elnöke szerint az átlagárnál 10-20 százalékkal drágábban tudják majd értékesíteni terméküket. A rendszer létrehozásának gondolata már évekkel korábban felmerült, ám a gyakorlati megvalósításra csak most került sor a GOSZ, a Gabonaszövetség, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács, valamint a Corvinus Egyetem összefogásával. A "pannon búza" nevet védjegy tulajdonosai a GOSZ, a Gabonaszövetség és a Vetőmag Terméktanács. A védjegy bejegyeztetése mintegy félmillió forintba került. A már működő rendszerről Vancsura József elmondta: már az idén is lesz néhány százezer tonna pannon minőségű, és védjeggyel ellátott búza a piacon. A termelőknek, akik majd a pannon búza termelésével kívánnak foglalkozni, ez a tevékenység a korábbinál biztosabb piaci pozíciót és nagyobb bevételt is jelent majd. A GOSZ elnöke közölte: a szövetség azt tervezi, hogy a későbbiekben évente legalább egy - de akár kettő - millió tonna úgynevezett javító minőségű étkezési búza is kerül majd a magyar magtárakba. A termelők hektáronként 800 forintért lehetnek tagjai a rendszernek. Emellett egyszeri 200-250 ezer forintnyi regisztrációs díjat kell a gazdálkodóknak befizetniük, hogy a szakértők megvizsgálják és minősítsék a szigorú előírások alapján egy-egy termelő árumintáját. Ezt követően tagként regisztrálják a gazdálkodót a rendszerben. A minősítést minden évben megismétlik. Budapest, 2009. 07. 22. ___________________________________________________________________________ 35
Egyelőre esély sincs alkura a Tokaji-vitában Nem táplál illúziókat a szlovák földművelési minisztérium a Tokaji bor vitájának ügyében: szerinte esély sincs a megállapodásra a magyar féllel. A tárgyalások múlt héten rekedtek meg, a magyar fél szerint ugyanis Szlovákia nem tartotta be a 2004-ben kötött megállapodást. "A közös borvidékről szóló, múlt heti tárgyalások után elvesztettük utolsó illúzióinkat is, hogy esetleg sikerül megegyezésre jutnunk" - nyilatkozta az Új Szó című szlovákiai magyar napilapnak Adriana Jobbiková, a minisztérium szóvivője. Szerinte a magyar fél „választási gyűlésnek” nézte a tárgyalásokat, a tárgyalások magyar vezetője meg akarta mutatni a magyar borosgazdáknak, hogyan tud "elbánni a szlovákokkal". A nézőpontok elég távol vannak egymástól A tárgyalások múlt héten rekedtek meg, a magyar fél szerint ugyanis Szlovákia nem tartotta be a 2004-ben, még Simon Zsolt szlovákiai és Németh Imre magyar mezőgazdasági miniszterek által kötött megállapodást, nem történt meg a jogszabályi harmonizáció, nem alakították ki a magyar hegyközségi rendszernek megfelelő szakmai szervezetet és a közös ellenőrzést. A szlovák mezőgazdasági tárca azonban úgy tudja, a magyar fél eddig nem kifogásolta ezeket a kérdéseket. "Már 2008 januárjában megkapták a Tokaji Társulás alapszabályát, amely magyar mintára készült, és bemutattuk a szervezet elnökét is" – állítja Adriana Jobbiková. A bortörvény a legnagyobb akadály Simon Zsolt (Híd) parlamenti képviselő szerint a legnagyobb akadály a tavasszal elfogadott bortörvény lehet, melyet a Híd képviselői nem szavaztak meg. A bortörvény értelmében az országon belül bárhová el lehet szállítani a szőlőt, és ott bort lehet belőle készíteni, vagyis például a tokaji borvidéken szüretelt szőlőből Tokaji készíthető Pozsonyban is. Pozsony szerint viszont ez nem akadály, mivel szerinte elég megkötés az, hogy Tokajit csak a tokaji régió dűlőin szüretelt szőlőből szabad készíteni. A szaktárca ragaszkodik ahhoz is, hogy a szlovákiai területen összesen 908 hektárban határozzák meg a tokaji régiót, mivel szerintük ezt igazolják a kistoronyai nemesítő intézet kutatásai - olvasható az Új Szóban. Budapest, 2009. 07. 23. ___________________________________________________________________________
Nem enged tejkvótaügyben az Európai Bizottság Az Európai Tanács júniusi ülésszakán elfogadott következtetéseknek megfelelően az Európai Bizottság nem fogja felülvizsgálni a tejkvótarendszerrel kapcsolatban már meghozott döntéseket. A termelés jelenleg egyébként is 4,2 százalékkal elmarad a kvótától - közölte a bizottság Brüsszelben. A kvótarendszer módosítása nem tartaná tiszteletben a közös mezőgazdasági politika állapotfelmérésének eredményeit, ezért sem a kvóták csökkentése, sem a megállapodásokban már rögzített kvótanövelések befagyasztása nem jöhet szóba olvasható a brüsszeli közleményben. "Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk tejtermelőink segítésére, akiknek ezekben a napokban az árak drámai visszaesésével kell megküzdeniük. Minden intézkedést meg fogunk hozni, amit csak meghozhatunk a piac stabilizálása érdekében. Ahogyan azonban azt az Európai Tanács is világossá tette, kitartunk a kvótarendszer fokozatos és kíméletes felszámolására vonatkozó politikánk mellett. Ennek
36
megkérdőjelezése csak bizonytalanságot szülne, és egyébként sem segítene semmit a mostani helyzeten" - írta Mariann Fischer Boel (on the picture), az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős tagja a közlemény kommentárjában. Továbbra is mindent megtesznek Az Európai Bizottság továbbra is mindent megtesz a tejtermelők támogatása és a tejpiac stabilizálása érdekében, írták a közleményben. Ezért a brüsszeli bizottság számba vette azokat a lehetőségeket, amelyeket igénybe lehet venni a nagyon nehéz piaci helyzet enyhítésére. A bizottság továbbra is élni fog például az intervenció, a magántárolás támogatása és az exportvisszatérítés eszközével. Lehetővé fogja tenni, hogy a termelők a közvetlen kifizetéseket idén a szokásosnál korábban kapják meg, és nemrégiben újabb fordulót hirdetett a tejtermékpromóciós programok számára. További beavatkozási lehetőséget jelent, ha a tagállamok a kvótájukat túllépő termelőktől beszedett lefölözésekből finanszírozást nyújtanak azoknak a termelőknek, akik önként vállalják a termelés leállítását, és szóba került az állami támogatások ideiglenes válsághelyzeti keretrendszerének kiterjesztése a tejtermelőkre is. A tagállamok a közös agrárpolitika állapotfelmérése kapcsán tavaly létrejött megállapodás értelmében támogatásokat csoportosíthatnak át a tejtermékágazat javára, miközben a tejtermelők segítésére a vidékfejlesztési politika is számos lehetőséget kínál. A bizottság nagy erőkkel folytatja az élelmiszer-kereskedelmi láncban – különösen a tejtermékek kapcsán – esetleg előforduló versenyellenes gyakorlat eseteinek kivizsgálását. Január elején már léptek A bizottság részletesebb beszámolójából kiderül, hogy a testület január elején utat engedett a vaj magántárolására adható támogatásoknak; idén eddig 113 500 tonna betárolására került sor. A támogatás igénybevételének időszakát 2010. február végéig meg fogja hosszabbítani a brüsszeli bizottság. Március 1-jén megkezdődött a vaj és a sovány tejpor intervenciós felvásárlása, és a bizottság most javaslatot tett arra, hogy ez a felvásárlás egészen 2010. február 28-ig, az új intervenciós idény kezdetéig folytatódjék. A bizottság arra is felhatalmazást kért a jogalkotótól, hogy 2010-ben is ugyanígy tehessen, ha a piaci helyzet úgy kívánja. Eddig 81 900 tonna vaj és 231 000 tonna sovány tejpor felvásárlására került sor. Január óta ismét igénybe vehető az export-visszatérítés a tejtermékek esetében. A visszatérítés mértékét óvatosan állapította meg a bizottság, úgy, hogy az EU-beli exportőrök jó versenyhelyzetben legyenek, de ne szoríthassák le a világpiaci árakat. Ameddig csak szükséges, a bizottság fenn fogja tartani a visszatérítés igénybevételének lehetőségét. Nemrégiben továbbfejlesztették az Európai Unió iskolatejprogramját, és jelenleg is folynak egyeztetések a program még vonzóbbá tételéről. A bizottság kivételesen engedélyezni fogja a tagállamoknak, hogy a termelőknek járó közvetlen kifizetések legfeljebb 70 százalékát december 1. helyett már október 16-tól folyósíthassák. Csekély összegű támogatások A tagállamok a likviditási gondokkal küzdő tejtermelőknek úgynevezett csekély összegű állami támogatásokat nyújthatnak, és piaci feltételekkel kölcsönöket is adhatnak számukra. Jelenleg vizsgálja az Európai Bizottság annak lehetőségét, hogy indokolt-e módosítani az állami támogatások ideiglenes válsághelyzeti keretrendszerét. Ennek keretében 2010 végéig termelőnként 15 000 euró összegű állami támogatás lenne nyújtható, amibe azonban a már említett, csekély összegű állami támogatások is beleszámítanának. A bizottság még ebben a hónapban javaslatot terjesztett elő a tejtermék-promóciós programok támogatásának újabb
37
fordulójára. További lehetőségeket kínál egy-egy tagállamon belül a közvetlen kifizetések némi átcsoportosítása a termelők, illetve az ágazatok között, ennek keretében például külön támogatás hozható létre a kiszolgáltatott helyzetbe került tejtermelők számára. A tejágazat szerkezetátalakításának támogatására igénybe vehetők a Vidékfejlesztési Alap kiegészítő forrásai. Segíthet a korkedvezményes nyugdíjazás, a beruházások támogatása, a kedvezőtlen helyzetű térségekben gazdálkodó tejtermelők célzott támogatása, a környezetbarát tejtermelési formák külön támogatása, illetve az állatok jóllétének előmozdítását célzó gyakorlati megoldások támogatása. Brüsszel, 2009. 07. 23. ___________________________________________________________________________
Milliárdok a Dél-alföldi kistérségeknek A Dél-alföldi régióban található öt leghátrányosabb helyzetű kistérség megközelítőleg 12 milliárd forintos támogatásra számíthat központi és uniós forrásokból - közölte Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára Battonyán, ahol egyeztetett a kistérségek képviselőivel a pályázati folyamat részleteiről. Varju László elmondta: a kormányzat összességében 96 milliárd forintot különített el a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség támogatására, s ennek alapján egy-egy kistérség átlagosan 2-3 milliárd forintra számíthat. A források általában 95 százalékos támogatás intenzitásúak, sőt október elsejéig az öt százalékos önrész 75 százalékát is megkaphatják az érintett pályázók. A Dél-alföldi régió kistérségei már korábban elkészítették projekt javaslataikat, azokat időközben első körben már el is fogadta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az immár konkrét projekt ötletek és javaslatok alapján egy pályázati útmutató készült az önkormányzatok számára, s ez alapján kell benyújtaniuk a részletes dolgozatukat. Egy-egy kistérség átlagosan 20 programmal vesz részt a projektben, például iskolafejlesztéssel és tornaterem építéssel, belterületi utak korszerűsítésével, valamint a humáninfrastruktúra fejlesztésével. Varju László hozzáétette: reményei szerint a kistérségek, illetve az önkormányzatok gyorsuló ütemben nyújtják be a részletes pályázataikat, s ebben az esetben, számításai szerint az idei év decemberében minden kistérségben legalább egy-egy program már működni fog. Budapest, 2009. 07. 25. ___________________________________________________________________________
A kormány 50 milliárdos garanciája forgóeszköz hitelekre A kormány határozata értelmében 50 milliárd forint keretösszeggel garanciát vállal az elsősorban termelő tevékenységet végző cégek forgóeszköz hiteleire. A jogszabály a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A garancia forrása az idei költségvetésben elkülönített 400 milliárd forint. A mostani határozat 50 milliárd forintot használ fel ebből a keretből. A garanciát az MFB Magyar Fejlesztési Bank a Gazdaságélénkítési Bankgarancia Program keretében biztosítja, az állam e mögé áll oda a bankgarancia 90 százalékáig. Miután az állam viszont-garanciájával az MFB kockázata csökken, a banknak kezességvállalási díjat kell fizetnie az állam részére. A díj mértéke - a tőke százalékában - egyéves kezesség esetén 0,3, kétévesnél 0,58, míg háromévesnél 0,74, négyévesnél pedig 1,05 százalék. A kormány a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterre bízza a bankgarancia program kidolgozását, bevezetését, valamint az arra jogosult termelő ágazatok kijelölését. Budapest, 2009. 07. 25. ___________________________________________________________________________
38
Az EU megosztott GM kukorica ügyben Az Európai Unió elutasította három génmódosított kukorica termelésének engedélyezését: a Monsanto (MON.N), a Pioneer Hi-bred, és a Dupont (DD.N) termékeiét. Nincs ugyanis végleges tagállami álláspont ezeknek a termesztését illetően. Az Európai Bizottság egyik szakértője szerint a 27 EU tagállamnak nem sikerült egységre jutnia a Monsanto MON88017, MON89034 és a Pioneer 59122xnk603 kukoricájával kapcsolatban. A szakértő szerint a tagállamoknak nem sikerült végleges álláspontra jutniuk, így a vita magasabb fórumra jutott. A génmódosított élelem érzékeny probléma több országban, Ausztriában, Magyarországon, Lengyelországban is, de a szakemberek és a tudomány véleménye más. Brüsszel, 2009. 07. 27. ___________________________________________________________________________
Enyhülő recesszióra számít a Takarékbank A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzői szerint 2009 első félévében 6,7 százalékkal, 2009 egészében 5,9 százalékkal esik vissza a magyar bruttó hazai össztermék az előző év azonos időszakához képest, 2010-ben viszont már 0,4 százalékos GDP-bővülés várható - olvasható a pénzintézet makroelemzésében. A Takarékbank makrogazdasági áttekintésében azzal számol, hogy az európai gazdaság negyedév/negyedév alapon 2009 második felétől már szerény növekedésnek indul. Magyarországon a második negyedévre várható - sem regionális, sem tágabb közép-európai összevetésben nem kiugró - 6,7 százalékos kiigazítás nélküli kibocsátás-csökkenést követően a GDP visszaesésének mértéke az év egészében már 6 százalék alá kerülhet - olvasható a közleményben. A bank elemzői éves szinten 12,6 százalékos export- és 14,8 százalékos import-visszaeséssel számolnak, jövőre azonban véleményük szerint már mindkét mutató bővülhet (3,5, illetve 3,2 százalékos mértékben). Átmeneti hatások az inflációban Az elemzés szerint a 2008 augusztusától kibontakozó dezinflációs folyamatot áprilisban a forint korábbi hónapokban bekövetkezett gyengülése akasztotta meg; később az idényjellegű élelmiszerek ára májusban felfelé, júniusban kissé lefelé változtatta az infláció mértékét. A 12 havi infláció a fenti tényezők hatására a márciusi 2,9-ről júniusra 3,7 százalékra emelkedett. A bank elemzői szerint figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a maginfláció mértéke májusban is 3,1 százalék maradt, vagyis az infláció első féléves gyorsulásának nagy része átmeneti hatásokra vezethető vissza. Júliusban az áfa és a jövedéki adók emelkedése önmagában közel 4 százalékponttal emelné az árszintet, azonban a gyenge kereslet miatt ez a hatás csak korlátozottan, 3 százalékpont körüli mértékben tud érvényesülni - érvelnek. Hozzáteszik, hogy az inflációs nyomást a munkabérterhek enyhítése és a gázárak feltételezett csökkenése is enyhíti majd. Év végére 7,3 százalék? Az elemzők szerint mindezek eredőjeként 2009 végére 7,3 százalékra várható az éves inflációs ráta, amelynek évi átlagos mértéke így kevéssel 5 százalék felett alakul majd. A kormányzati intézkedések egyszeri árnövelő hatása 2010 második felére kerül majd ki a
39
bázisból, így a jövő év végére az infláció éves növekedési üteme 3,5 százalék alá mérséklődik majd - áll az elemzésben. A monetáris politikáról szólva kifejtik: az infláció átmeneti emelkedése nem teremt új helyzetet a jegybank számára; a forint árfolyamának stabilizálódása, az állampapírhozamok trendszerű csökkenése, és az egész kelet-közép európai térség iránt növekvő befektetői bizalom lehetőséget teremt a jegybanki alapkamat fokozatos mérséklésére. Az államháztartás helyzetét értékelve úgy vélik, hogy az idei 3,9, illetve a 2010-es 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt tudja majd tartani a kormány. Budapest, 2009. 07. 28. ___________________________________________________________________________
Helyreállt a rend a Gyulai Húskombinátban Ismét a szokásos, a gazdasági válság előtti termelés folyik a gyulai húskombinátban, miután a tulajdonos újabb 300 millió forint tőkét biztosított a nagyüzemnek. Így a kolbászüzem ismét két műszakban, míg a szárazárukat, közöttük a gyulai májast előállító üzem ismét teljes egy műszakban dolgozik. Ruck János vezérigazgató elmondta: a tavaly ősszel likviditási válságba került cég az idei esztendő első felében megközelítőleg 25-30 százalékkal csökkentette a termelését, mert nem bírta finanszírozni az alapanyag-felvásárlását. A csökkentett termeléshez szükséges beszerzéseket a tulajdonos, a nádudvari székhelyű Hage-Nagisz-csoport 400 millió forintos pénzügyi injekciója is segítette az első öt hónapban. A mostani, újabb 300 millió forintos pénzügyi átcsoportosítás a húskombinát javára pedig azt eredményezte, hogy a húsüzem termelése visszaállt a tavalyi, válság előtt bázisra. Ruck János emlékeztetett arra, hogy az év első felében előfordult, hogy csak négy napot dolgozott a vállalat majdnem ötszáz munkavállalója. A vezérigazgató értékelése szerint az összesen 700 millió forintos új forrás eredményeként a társaság nem veszítette el a piacait, emellett jelzés a cég partnereinek, hogy a tulajdonosok bíznak abban, hogy most már rövidesen megkapja a cég a kormány által ígért hitelgaranciát. A nagyüzem ugyanis egymilliárd forintos forgóeszköz-hitelre várakozik a számlavezető bankjától, amelyhez a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. adna ki 80 százalékos garanciát. Budapest, 2009. 07. 28. ___________________________________________________________________________
Megcsappanhat az állattenyésztés támogatása Az állattenyésztők a nemzeti kasszából (top up) finanszírozott támogatása akár 15-40 százalékkal is csökkenhet a 2010 és 2013 közötti időszakban az idei évhez képest, amennyiben nem változik a mostani támogatási rendszer (SAPS és top up) - állítja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ). Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója elmondta: a tényleges bevételkiesés ennél is súlyosabb lehet, amennyiben a nemzeti támogatást - top up - nem biztosítja a kormányzat. (Hírek szerint ugyanis szó lehet jövőre a top up jelentős mértékű csökkentéséről.) Ez az egész vertikum bruttó kibocsátását 10-15 százalékkal visszavetheti, ami 55-80 milliárd forint kiesést jelent. Az ágazat bruttó kibocsátása éves szinten most szakértői számítások szerint 530-550 milliárd forint. Két megoldás közül kell választani, mutatott rá a szakmai szervezet vezetője: vagy SPS, vagy SAPS és top up rendszerben kell és lehet a közvetlen támogatásokat nyújtani. Megjegyezte, hogy az SPS - tudomása szerint - nem egy merev rendszer, ugyanis lehetőség van az állattenyésztési támogatások termeléshez kötött kiosztására is. Az SPS melletti érvként hozta 40
fel, hogy a jelenlegi támogatási rendszerben a tejért kilóként legfeljebb 7-8 forintot, ugyanakkor az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerben (SPS) 12 forint támogatást lehetne adni 2010-ben. Bármelyik támogatási rendszert is alkalmazzák jövőre, azt úgy kell kialakítani, hogy az állattenyésztők a támogatási lehetőségeiket teljes mértékben ki tudják használni - hangsúlyozta Wagenhoffer Zsombor. A szakember úgy ítéli meg, hogy amennyiben nem változik semmi, úgy 2010-ben a tej- és anyajuh-támogatás, 2011-től valamennyi állatalapú támogatás egy része az úgynevezett SAPS-borítékba kerül, és ezt szétosztják a területalapú támogatásban részesülők között. Emiatt pedig jövőre - Wagenhoffer Zsombor szerint - legalább 7,0-7,5, két év múlva pedig 9-10 milliárd forint támogatáscsökkenéssel kell számolni az állattartó gazdáknál. Ennek következményei súlyosak lehetnek: további állománycsökkenés, üzemek bezárása és piacvesztés következhet be. Budapest, 2009. 07. 29. ___________________________________________________________________________
Finis a nyári érésű szántóföldi növényeknél A nyári betakarítású szántóföldi növények termőterületének 91 százalékáról már begyűjtötték a termést - közölte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). Tavaly a július végi esőzések miatt csupán augusztus közepére fejeződött be az aratás. 2007-ben azonban a kedvező időjárás miatt már július harmadik hetében befejezték a nyári betakarítású termények begyűjtését a gazdák. Az FVM adatai szerint az őszi búza termőterületének már 92 százalékáról betakarították a termést. Az eddigi számok szerint a termésátlag 3.817 kilogramm hektáronként, ami 24 százalékkal alacsonyabb a tavalyi 5.020 kilogrammnál, és 14,5 százalékkal az öt éves termésátlagnál. A becsült termésátlagokat figyelembe véve az őszi búza teljes termése 4.323.806 tonna lehet az idén, eddig 4.010.213 tonnát takarítottak be. Az őszi árpa, a repce és a magborsó betakarítása már szinte teljesen befejeződött. Az őszi árpa és a repce termésátlaga a becsült értéknél magasabb, míg a magborsó termésátlaga alacsonyabb lett a vártnál. Az őszi árpa termésátlaga 3.602 kilogramm lett hektáronként, ami 24 százalékkal maradt el a tavalyi 4.730 kilogrammos termésátlagnál, és 7 százalékkal az öt éves átlagnál. Összesen 704.661 tonna őszi árpát takarítottak be az idén a gazdák. A tavaszi árpa hektáronként eddig 2.582 kilogrammot hozott, ami 41 százalékkal marad el a 2008-as, és 39 százalékkal az öt éves hozamtól. Az FVM adatai alapján a tavaszi árpa 82 százalékát takarították be, összesen 265.162 tonnát, míg az éves termés 320.305 tonna körül alakulhat. A rozs termőterületének 79 százalékát aratták le a gazdák. A rozs termésátlaga 1.682 tonna volt, ami 37 százalékos csökkenés az előző évi, és 33 százalékos az elmúlt öt év termésátlagához képest. Július 27-ig 54.643 tonna rozst arattak le, míg a becslések szerint termény teljes idei termése 69.727 tonna körül alakulhat. A triticale teljes idei termése 371.587 tonna lehet, miután eddig 304.060 tonnát takarítottak be a termőföldek 82 százalékáról. A triticale termésátlaga 2.888 tonna hektáronként, ami 25 százalékkal marad el a tavalyi termésátlaghoz képest. A repce termésátlaga 2.148 kilogramm lett a 2008-as 2.660 kilogrammhoz képest, míg a magborsó 1.619 kilogrammot hozott hektáronként, az előző évi 2.220 kilogrammhoz viszonyítva. Hétfőig 557.492 tonna repcét, valamint 28.200 tonna magborsót takarítottak be a gazdák. Jól halad a szalmabálázás és a tarlóhántás is: a szalma betakarítása eddig a földek 58 százalékán, 1.035.434 hektáron, míg a tarlóhántás a földek 51 százalékán, 1.014.501 hektáron történt meg. Budapest, 2009. 07. 29. ___________________________________________________________________________
41
India mozdul a génmódosított élelem felé A génmódosított termések, mint a padlizsán, karfiol és paradicsom kereskedelme indul Indiában a következő három évben - mondta az ország mezőgazdasági minisztere. A miniszter céljának nevezte, hogy elősegítse néhány fontos gm növény termelését a következő három évben. India nagy viták után engedélyezte a génmódosított rovarellenálló padlizsán termesztését kísérleti jelleggel 2007-ben. A padlizsán, és a molynak (Leucinodes orbonalis) ellenálló gyümölcs lesz az első génmódosított termelés, amit engedélyeztek az országban, amennyiben megtörténik ennek a jóváhagyása az idén. Márciusban az Indiai Genetikai Mérnöki Engedélyező Bizottság (Indian Genetic Engineering Approval Committee) indokot szolgáltatott a termelés késleltetésére egy előzetes bizottság felállításával, amely a génmódosított növények alkalmazhatóságát vizsgálta az életvédelmi adatok és a toxikus -, allergia protokoll szerint. Brüsszel, 2009. 07. 29. ___________________________________________________________________________
Nyomulnak a termőföld-felvásárló befektetési alapok Abdallah király, szaúdi uralkodó személyesen vette át a Szaúd-Arábia által Etiópiában felvásárolt több ezer hektár termőföld első terméséből származó rizsszemeket. SzaúdArábiához hasonlóan Kína, Dél-Korea és Líbia is termőföldeket vásárol fel szerte a fejlődő világban. Példájukat már befektetési alapok is követik, harmadik világbeli termőföldekbe fektetve pénzüket. Akár kormányokról, akár magánbefektetőkről legyen szó, szemük előtt ugyanaz a cél lebeg: a növekvő világnépesség élelmiszer-igényének kielégítése. A növekvő népesség több élelmiszert igényel, a megművelhető területek és az élelmiszerek ára ezért emelkedni fog. Indul az "újgyarmatosítás" Az ENSZ becslései szerint 2005 óta 15-20 millió hektárnyi termőterületet vásároltak fel a harmadik világban más országok, illetve magánbefektetők. Ez az Európában mezőgazdasági művelés alatt álló terület egy ötödének felel meg. Jacques Diouf, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO igazgatója "újgyarmatosításnak" nevezi a folyamatot, mivel a termőterületet felvásárló országok olyan országokban biztosítják maguknak mezőgazdasági termőterületek hozamát, amelyek maguk is termény behozatalra szorulnak. Madagaszkár ellenállt Kína Kongóban vásárolt fel 2,8 millió hektárt pálmaolaj termelésre bio-üzemanyag előállításához. Líbia a nyugat-afrikai Maliban termeszt rizst 100 ezer hektáron. Katar Kenyában vásárolt fel több tízezer hektár termőterületet. Az ellenállás ritkaságszámba megy. A Daewoo 3,2 millió hektárnyi, nagyjából egy Belgium nagyságú területet akart felvásárolni Madagaszkáron, de az egyebek között emiatt is kirobban utcai demonstrációk az elnök bukásához vezettek márciusban. Magyarországra is kivetik a hálót A befektetők a világ lakosságának az elkövetkező évtizedekben várható rohamos növekedésével párhuzamosan bekövetkező élelmiszerár-robbanásra spekulálnak. És már most
42
nem csupán a harmadik világra összpontosítanak: a német Palmer Capital egy brit befektetővel együtt 211 millió eurós alapot hozott létre termőföldek felvásárlására Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Romániában. Budapest, 2009. 07. 30. ___________________________________________________________________________
Az ITD Hungary a világ élvonalában A Világbank nemzetközi felmérése szerint az internetes megjelenés és a projektkezelési képesség tekintetében a világ élvonalában található az ITD Hungary - közölte a magyar befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökség. A Világbank második alkalommal készített felmérésben, amelyben 213 befektetés-ösztönzési ügynökség vett részt, az ügynökségek honlapját és projektkezelési képességeit mérték fel. Elsősorban a szervezetek honlapját értékelték, és azt vizsgálták, hogy hogyan és mekkora hatékonysággal élnek az internet nyújtotta lehetőségekkel. A tanulmány készítői szerint az ITD Hungary teljesítménye 93 százalék lett, a világrangsorban a tizenkettedik helyet szerezve meg. A projektkezelést két próbamegkereséssel tesztelték, ahol egy virtuális szoftvercégnek, illetve egy italokat gyártó vállalatnak kerestek befektetési helyszínt. Az összteljesítmény alapján a tizennegyedik helyen végzett a magyar intézmény. Az első helyet az osztrák befektetés-ösztönzési ügynökség szerezte meg, a második és harmadik helyet a svéd és a német szervezet. A közép-európai régióból a lett és a litván ügynökség végzett előkelő helyen: a hetedik és a tizenkettedik helyen. Az internetes megjelenést több szempont szerint vizsgálták, így pontozták például a tartalmat, a befektetés-ösztönzés hatékonyságát, a designt, és az információk következetes elrendezését. Budapest, 2009. 07. 30. ___________________________________________________________________________
Palócföld szeretne a Leader-programból Felülvizsgálja helyi vidékfejlesztési stratégiáját az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesülete, annak érdekében, hogy minél több forráshoz jussanak az Európai Unió Leader programjából - tájékoztatott Osztrozics Dóra, az egyesület képviselője. Az egyesülethez mintegy 50 település megfelelő pályázatokkal akár 400 millió forint fejlesztési forráshoz is hozzájuthat a program támogatásaként. A felülvizsgálat azért szükséges, hogy a helyi vidékfejlesztési stratégiát összhangba hozzák a Leader támogatások elnyeréséhez szükséges szabályozással - tette hozzá. Mint elmondta: a települési önkormányzatok, illetve az ezek területén működő civil szervezetek és vállalkozások hívhatnak le forrásokat a kistelepülések és kistérségek fejlesztését szolgáló programból. Az előzetes tervek szerint, késő ősszel nyíló Leader támogatási lehetőségeket az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesületének tagjai, többek között vállalkozásfejlesztéshez, turizmusfejlesztéshez, a kistérségek közötti együttműködések elősegítéséhez, határon túli együttműködések kialakításához és közhasznú fejlesztésekhez is szeretnék igénybe venni - közölte Osztrozics Dóra. Budapest, 2009. 07. 31. ___________________________________________________________________________
43
Az Agrárkamara tiltakozik a túlkapások ellen A Magyar Agrárkamara tiltakozik a túlméretes járművek közlekedését továbbra is nehezítő, esetenkénti hatósági túlkapások ellen - hangoztatta Forgács Barna, a köztestület elnöke. A mezőgazdasági munkagépek közeledésekor a kamara szerint sokszor indokolatlanul rónak ki a hatóságok több százezer forintos büntetést. Az elnök elmondta: a túlméretes járművek - e kategóriába tartoznak a mezőgazdasági munkagépek is - közlekedését hiába könnyítette meg rendelettel az elmúlt hetekben a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, az ország egyes területein még mindig jelentős bírságokat szabnak ki a hatóságok a mezőgazdasági munkagépek vezetőire. A mezőgazdasági munkagépek közeledésekor a kamara szerint sokszor indokolatlanul rónak ki a hatóságok több százezer forintos büntetést, arra hivatkozva, hogy nincs mérlegelési lehetőségük. A hatósági méltánytalanságokra több konkrét,megtörtént esetet is említett - helyszín megjelölése nélkül - Forgács Barna, és Koncz György, a kamara alelnöke. Elmondták: volt olyan eset, hogy a kereskedőtől a vásárló telephelyére közlekedő kombájn vezetőjét bírságolták meg, mert nem volt útvonal engedélye. Ezt viszont még nem kérhették meg a hatóságtól rendszám hiányában. De volt olyan is, amikor a hatósági emberek azt hiányolták a terményt szállító traktornál, hogy a pótkocsit nem borították ponyvával. Ezt a hiányosságot is több tízezer forintos bírsággal büntették. Koncz György szerint "a fejéről a talpára kellene állítani az ügyeket", vagyis a hatóságok működését az államnak teljes körűen finanszíroznia kellene, hogy a büntetésből befolyó pénzek ne a működést szolgálják. Forgács Barna hozzátette: a hatósági embereknek mérlegelési jogot kellene újra adni, hogy egy-egy szabálytalanság tényleges súlyának megfelelő bírságot szabhassanak ki. A kamara részéről elmondták még: a kalászosok aratása gyakorlatilag befejeződött. Az őszi búzából mintegy 4 millió tonnát takarítottak be. A termény minősége jó, több, mint 60 százalék az étkezési minőségű búza aránya. Ugyanakkor az úgynevezett átmenő - azaz a múlt évről maradt készlet magas, 700-800 ezer tonna, míg az eladási ár alacsony, tonnánként 30 ezer forint körüli. Budapest, 2009. 07. 31. ___________________________________________________________________________
A sörgyártók kavarnának a termékdíjjal Kizárólag a nagyobb, 200 négyzetméter feletti üzlethelységgel rendelkező kereskedelmi egységeket vonná a termékdíj törvény hatálya alá a Magyar Sörgyártók Szövetsége - mondta Sivó Imre, a szervezet elnöke. A sörös csomagolások után fizetett termékdíj mintegy háromnegyedét teszi ki az italcsomagolások után fizetendő termékdíjaknak, a sörgyártók 2009-ben így 3 milliárd forintos befizetésre számítanak. A magyar sörgyártók nem értenek egyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szándékával, amely a termékcsomagolások gyártóira terhelné a környezetvédelmi termékdíj megfizetését, míg az összes kereskedelmi szereplőt kihagynák a készülő törvényből. Ezzel a megoldással a gyártókra egy "anyagilag el nem viselhető mértékű" termékdíj hárulna, míg a kereskedőknek megszűnne az érdeke a környezetvédelmi szempontok teljesítésében - fejtette ki a szövetség vezetője. Hozzátette: a kereskedelmi hulladékok több mint 60 százaléka a szuper- és hipermarketekben keletkezik. Ezek az üzletek könyebben tudják teljesíteni a termékdíj fizetéssel járó adminisztrációs terheket, mint a tanácsadók segítségére szoruló, legkisebb vállalkozások.
44
Elfogadhatatlan tervek A szervezet vezetője szerint a minisztérium tervei elfogadhatatlan mértékben, három-, négyszeresére növelnék a termékdíj bevételeket, holott azok már a januárban történt változtatásokkal is növekedtek. A költségvetésnek összesen 8-9 milliárd forintos bevétele származott 2008-ban az italcsomagolásokra vonatkozó termékdíjből, míg a Vám- és Pénzügyőrség már 16 milliárd forintot szedett be 2009 első félévében a valamennyi csomagolásra vonatkozó termékdíj kategóriájában - érzékeltette a termékdíj emelkedését Sivó Imre. A szövetség elnöke ugyanakkor elismerte, hogy a zöldtárca javaslatainak vannak pozitív elemei is. Ezek közé sorolta, hogy a termékdíj törvény alanyai levonhatnák befizetési kötelezettségeikből az újrahasznosítást és visszagyűjtést növelő beruházások önrészét. Elhanyagolt ígéretek Az Országgyűlés 2008 november elején 192 igen, 184 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítását. A változtatás szerint a korábbi, az Európai Unió által is kifogásolt gyakorlattal ellentétben nem diszkriminálják a külföldi beszállítókat, és a díj mértékét nem befolyásolja a palack tartalma. Így valamennyi beszállító azonos díjat fizet. A KvVM korábbi tájékoztatása szerint a hulladékmennyiség csökkenését és a fogyasztói szemlélet változását kívánta ösztönözni az új termékdíj törvénnyel. A zöldtárca ugyanakkor a törvény elfogadásakor arra is ígéretet tett, hogy egy munkabizottság társadalmi, gazdasági, önkormányzati és állami szervezetek bevonásával - a változó viszonyokhoz rugalmasabban alkalmazkodó, újabb, hosszú távú termékdíj szabályozásra tesz javaslatot 2009. május 31-ig. A Magyar Sörgyártók Szövetsége szerint a minisztérium idáig nem tett eleget a hosszú távú koncepció megalkotására tett ígéretének. Nem isznak a németek A sörrel összefüggő, már külpiaci hír, hogy Németországban az 1991-es újraegyesítés óta még soha nem ittak olyan kevés sört, mint ez év első felében: 49,3 millió hektolitert, 4,5 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, közölték a szövetségi statisztikai hivatalban. A statisztikai hivatal elemzése szerint nem a gazdasági válság, hanem az árak emelése, az éttermekben, sörözőkben a dohányzási tilalom bevezetése, valamint az időjárás okozta a visszaesést. Budapest, 2009. 07. 31. ___________________________________________________________________________
Magyarország: 2010-től SPS rendszer - ÖSSZEFOGLALÓ A Brüsszel felé történő bejelentési határidő közeledtével, a szakmai szervezetek, sőt az MDF sürgető felszólításainak kereszttüzében, a Magosz tiltakozása ellenére a magyar kormány döntött arról, hogy 2010 január 1-től Magyarország bevezeti az Egységes Farmtámogatási Rendszert (SPS). Magyarországon jövőre bevezetik az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert, az SPS-t, erről a kormány döntött - közölte Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A döntésről szóló értesítést csütörtökön, vagy pénteken küldik el Brüsszelbe, az unió illetékeseinek. Amennyiben az Alkotmánybíróság alapvető kifogásokat fogalmazna meg a bevezetést lehetővé tévő törvénnyel kapcsolatban - vagyis azt nem lehetne módosítani - akkor Magyarország visszaléphet a most alkalmazott agrártámogatási rendszerbe - mondta a miniszter. Az Országgyűlés a múlt év őszén fogadta el a jogszabályt, amelyet a
45
köztársasági elnök normakontrollt kérve az AB-hez utalt - emlékeztetett Gráf József. Aláhúzta: ez utóbbi lehetőségről előzetesen konzultáltak az unió illetékeseivel. Így a magyar gazdálkodók nem esnek el az EU-s agrártámogatásoktól bármely támogatási rendszert is alkalmazzák 2010. január 1-jét követően Magyarországon. Elmondta: az SPS bevezetése logikus folytatása annak a folyamatnak,amelynek értelmében az Országgyűlés tavaly őszi határozatával kötelezte a kormányt az új agrártámogatási rendszer bevezetésére. Az erről szóló törvényt pedig nemcsak az MSZP-s honatyák szavazták meg - hangsúlyozta az agrártárca vezetője. Mitől fél az AB? Sérelmezte ugyanakkor, hogy bár Sólyom László köztársasági elnök sürgősséggel kérte az alkotmányos normakontrollt, az AB még mindig nem döntött az ügyben. Gráf József igazat adott a köztársasági elnöknek abban hogy az AB-hez fordult a törvénnyel kapcsolatban, Mint mondta: "ha a lelkiismerete ezt diktálta, ezt kellett tennie". Az FVM első embere megismételte korábbi álláspontját, hogy az SPS bevezetése jótékonyan hat majd a magyar agráriumra, ugyanis kiszámíthatóvá teszi az uniós támogatásokat a gazdálkodók számára. A támogatási pénzek folyósítását pedig mindenképpen el kell választani a termeléstől - tette hozzá. Úgy vélte, az SPS bevezetését követően a támogatásokat biztosan azok kapják majd, akik a termelést végzik. A földtulajdonosok pedig, akik bérbe adják földjüket, továbbra is megkapják az azért járó bérleti díjat. Az úgynevezett bázisév meghatározása pedig uniós követelmény, ami csak elszámolt támogatású év lehet - szögezte le. Gráf József azt is közölte: most a magyar mezőgazdaság 860 millió eurót kap támogatásként. Ez azonban még évente 10 százalékkal nő, míg el nem éri a 100 százalékos támogatottsági szintet. Megosztott ágazat Az SPS bevezetésének megítélésében erősen megosztott az ágazat. Múlt héten 15 mezőgazdasági szervezet nyílt levélben kérte az Alkotmánybíróságot arra, hogy ne halogassa tovább az új rendszer (SPS) bevezetését Magyarországon. A szervezetek közös levelükben amelyet többek között a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége és a Magyar Agrárkamara is aláírt - úgy vélték: az SPS bevezetésének újabb elhalasztása pótolhatatlan károkat okozna a mezőgazdasági termelőknek. Az SPS támogatói szerint az új támogatási rendszer a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönzi majd a termelőket, mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek előnyt jelent, mivel így mind a két fél érdekelt a hosszú távú bérleti szerződésben. Ezzel szemben a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetség (Magosz) a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetségbe (MAÉT) tömörült tíz agrár-érdekképviseleti szervezettel együtt a bevezetés ellen érvelt. Véleményük szerint a rendszer átalakítása több forrást nem jelent, ugyanakkor több milliárd forint többletköltséget igényel, és az átállás bizonytalanságot, nehézséget okoz az egész magyar mezőgazdaságban. Attól is taratank, hogy a rendezetlen viszonyok miatt bizonytalanná válik, vagy éveket késhet az uniós pénzek kifizetése, és a jelenlegi torz, rendezetlen birtokszerkezet állandósul, kettős földár- és kettős földbérleti díj rendszer alakul ki, amivel a vidék a spekuláció terepévé válhat. Az MDF is akarta az SPS-t Vészesen közeleg az uniós agrártámogatási rendszer bevezetésének augusztus 1-i határideje, azonban a döntéshozók - a szakmai szervezetek egyöntetű állásfoglalása ellenére is – csak az időt húzzák. A földből élők biztonságának érdekében ezért az MDF felszólítja a kormányt,
46
tegyen meg mindent annak érdekében, hogy jövőre ne lehetetlenüljön el a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék - hangsúlyozta Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő, az MDF agrárszakértője még a kormánydöntés előtt. Lengyel felhívta a figyelmet arra, hogy a földből élők biztonságát számtalan tényező veszélyezteti, elég, ha csak a piaci árak szélsőséges ingadozására, az időjárás okozta viszontagságokra, vagy a banki hitelek állandó szorítására gondolunk. Az MDF szerint ideje, hogy a magyar agrárium válságos helyzetén legalább a politika enyhítsen kiszámítható döntéseivel - mondta a képviselő. Lengyel Zoltán emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdák 2008 óta hiába várnak arra, hogy végre csatlakozzunk az Európai Unió 17 tagországa által már használt támogatási rendszerhez, az SPS-hez. Miután Sólyom László kifogásaira alapozva az Alkotmánybíróság kilenc hónapja vizsgálja az SPS-hez való csatlakozást kimondó törvényt, a Köztársasági Elnök és az AB egyaránt mélyen hallgat, és nem hajlandó hozzájárulni az agrárium sorsának rendezéséhez. A kormányzat előtt már egy éve adott a lehetőség a törvényi vagy rendeleti úton történő megoldáshoz, de most is csak húzza-halasztja a döntést - hívta fel a figyelmet a képviselő, hozzátéve: a Fidesz pedig ezúttal is képtelen a valódi kérdésekre koncentrálni, megoldások helyett megmarad az „SPS kifosztana 1,8 millió földtulajdonost” című olcsó demagógiánál. Nyitott kapukat döngettek Az új támogatási rendszer lényege pont az, hogy, lehetőséget ad ágazatpolitikai szempontok érvényesítésére is. A SAPS rendszerben a nemzeti forrásból finanszírozott ágazatspecifikus „top-up”-okat fokozatosan le kell építeni, így leszűkül a differenciálás lehetősége, míg az SPS lehetőséget ad ennek továbbvitelére. A Magyar Demokrata Fórum a szakmai szervezetekkel teljes egyetértésben a határozott döntés pártján áll. Most már az idő is sürget, nem lehet már tovább halogatni az SPS bevezetését, hiszen ha Magyarország legkésőbb augusztus 1-ig nem jelenti be az Uniónak az SPS-rendszerre való áttérést, akkor lecsúszunk a 2010-es bevezetés és ezzel együtt a támogatások elnyerésének - lehetőségéről. Ha ez történik, akkor a komplett magyar állattenyésztő szektor mellett 25 ezer dohánytermesztő, több ezer cukorrépa-, rizs és vetőmagtermesztő család megélhetése kerül veszélybe - magyarázta Lengyel Zoltán. A jelenleg érvényes SAPS-rendszer szerint ugyanis a fenti ágazatokban folyamatosan csökken, majd 2012-ben teljesen megszűnik a támogatás. A nemzeti agrárkatasztrófa megelőzése közös felelősségünk, nem odázható tovább a fellépés - hangsúlyozta a képviselő. A Magyar Demokrata Fórum a döntéshozók bénultságát látva ezért összefogott a magyar mezőgazdasági termelés és élelmiszer előállítás meghatározó részét képviselő 16 szakmai szervezettel, és felszólítja a kormányt, haladéktalanul jelentse be Brüsszelben, hogy hazánk 2010-től az SPS szerinti támogatáspolitikát kíván folytatni - tette hozzá Lengyel Zoltán. A Magosz az SPS ellen érvel Továbbra is elutasítja és károsnak tartaná az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetését a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetség (Magosz), ezért egyetértésben a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetségbe (MAÉT) tömörült tíz agrár-érdekképviseleti szervezettel még szintén a kormánydöntés előtt felszólította a kormányt, hogy ne hozzon beláthatatlan következményekkel járó döntést a rendszer bevezetéséről. A Magosz emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2008. október 20-án törvényben fogadta el az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetését és működését, ám ezt követően a köztársasági elnök kifogást emelt a törvény egyes rendelkezései ellen az Alkotmánybíróságnál. A testület még nem foglalt állást a témában. A Magosz felszólította Bajnai Gordon miniszterelnököt, valamint Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert: tartsák tiszteletben Sólyom László köztársaság
47
elnök döntést, és az Alkotmánybíróság (AB) függetlenségét. "Az új agrártámogatási rendszer (SPS) bevezetése súlyosan sérti a jogállamiság és a jogbiztonság elvét, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság még nem hozta meg jogértelmező döntését" - áll a Magosz közleményében. Kettős földár- és földbérleti díj rendszer? Az új rendszert, Szlovénia és Málta kivételével, egyetlen új uniós tagállam sem vezette be. Az Európai Unió 2013-ig nem javasol változtatást, mert 2014-től új támogatási rendszer lép életbe az unióban. A rendszer átalakítása több forrást nem jelent, ugyanakkor a bevezetés több milliárd forint többletköltséget igényel, és az átállás bizonytalanságot, nehézséget okoz az egész magyar mezőgazdaságban - vélik. A rendezetlen viszonyok miatt bizonytalanná válik, vagy éveket késhet az uniós pénzek kifizetése - érvel közleményében a Magosz. "Ha a jelenlegi torz, rendezetlen birtokszerkezet állandósulna, kettős földár- és kettős földbérleti díj rendszer alakulna ki, és a vidék a spekuláció terepévé válna" - tartalmazza a közlemény. Jakab Istvánnak, a Magosz elnökének korábban megfogalmazott véleménye szerint Magyarországnak és az újonnan belépett tagállamoknak is azt ajánlotta az Európai Unió, hogy ezt a rendszert ne vezessék be, mivel 2013 után a jelenlegihez hasonló támogatási rendszer lép életbe az unióban. A termelők többsége örül Üdvözli, és egyértelműen szükséges lépésnek tartja a mezőgazdasági szakmai és érdekképviseleti szervezetek többsége, hogy Magyarország 2010-ben bevezeti az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert, az SPS-t - mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára. Horváth Gábor elmondta: bár a kormány az utolsó pillanatig kivárt a döntés meghozatalával, végül "okosan" határozott, mert az SPS bevezetésének helyessége szakmailag egyértelmű. Hozzátette: remélhetőleg az Alkotmánybíróság a kormánydöntés után minél hamarabb véleményt nyilvánít a jogszabályról, így meg lehet hozni azokat a módosításokat, amelyekkel szemben az AB esetleg kifogással él. A főtitkár szerint ezzel a lépéssel a magyar kormány közelebb kerül egyik fő mezőgazdasági programjának, az állattenyésztés súlyának növelésének megvalósításához, mivel az SPS bevezetésével elsősorban az állattenyésztők pozíciója javulhat majd. Horváth Gábor hangsúlyozta: a rendszer bevezetése nem jelent többletbevételt a termelők számára, azonban biztonságot hozhat 2014-ig a magyar mezőgazdaságban. Rámutatott: az SPS különböző mértékben érintené az egyes mezőgazdasági ágazatokat, azonban a legnagyobb segítséget a dohánytermelőknek és a tejtermelőknek jelenthetné. A MOSZ 14 agrárszervezettel együtt korábban nyílt levélben kérte az Alkotmánybíróságot a jogszabály elfogadására, az AB azonban még nem adott választ a szervezetek kérésére, így a azok szeptemberre tüntetést helyeztek kilátásba az Alkotmánybíróság épülete elé. Háttér Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetése az Európai Unió közös agrárpolitikájának 2003. évi reformja alapján vált lehetővé, a rendszer lényege, hogy nem kapcsolja a mezőgazdasági támogatásokat a termeléshez. A rendszer bevezetése előtt a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat termeléshez kötött formában fizették ki, így a támogatás feltétele a mezőgazdasági termékek (gabona, tej, szarvasmarha, juh, dohány) előállítása volt. A gazdasági ösztönzőt így nem a piac, hanem a kvótákba épített, a merev termelési szerkezetet megőrző támogatás jelentette. Az egységes támogatás elsődleges célja,
48
hogy a gazdálkodók minél biztosabb jövedelemhez jussanak. A gazdálkodók annak tudatában dönthetik el, hogy mit szeretnének termelni, hogy a nekik szánt támogatás összege független attól, hogy mit termelnek, így a kereslethez tudnak igazodni. A gazdálkodóknak ahhoz, hogy egységes támogatásban részesülhessenek, támogatási jogosultságokra van szükségük. Ezeket a jogosultságokat a referencia-időszak során kapott támogatások alapján, vagy az egységes támogatási rendszer végrehajtásának első évében a gazdálkodó birtokában lévő, támogatásra jogosult hektárok száma alapján számítják ki. Az SPS alkalmazásával egyszerűsödik a támogatások igénylése, nyilvántartása és kifizetése, ami már középtávon költségmegtakarítás eredményezhet a szektor számára. Az áttérés fogyasztói, társadalmi érdekeket is szolgál, hiszen a támogatás feltétele 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírás maradéktalan betartása. A támogatás értéke fix jövedelem jellege miatt előreláthatóan beépül majd a föld árába, ezzel közelednek a hazai termőföldárak az uniós átlaghoz, ezért a 2011-ben esedékes földpiaci nyitás után a külföld számára nem lesz olyan olcsó a magyar föld. Azáltal, hogy kiszámíthatóvá teszi a támogatások alakulását, stabilizálja annak a 200 ezer üzemnek a gazdálkodását is, amelyek a magyar mezőgazdasági termelés gerincét adják. Emellett fékezi a spekulációt és a rossz minőségű földek beáramlását a rendszerbe. Az SPS a Magyarországon jelenleg alkalmazott éves földbérleti rendszer helyett a stabil földbérleti rendszer kialakulását ösztönzi, amely nélkülözhetetlen a komoly üzleti, fejlesztési döntések meghozatalához. Az SPS jövedelem-kiegészítést biztosít mintegy 1 millió magyar földtulajdonosnak, akik nem kívánnak termelni. Kiszámíthatóbb bérleti díjakat tesz lehetővé, mint a SAPS-rendszer, ezáltal akár több éven keresztül is tervezhető jövedelmet eredményez. Az SPS bevezetése a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó gazdálkodási szerkezet ösztönzésén keresztül a hatékonyságot is ösztönzi, ezáltal az átállást későbbre halasztó új tagországokkal szemben jelentős versenyelőnyt biztosít Magyarország számára. Az Európai Unió 17 tagállamában már évek óta alkalmazott - és bizonyítottan működő - rendszer bevezetése a szakmai szervezetek többsége szerint stabilitást és kiszámíthatóságot hozna a magyar agráriumba. Hozzájárulhatna ugyanis a nemzetgazdasági szempontból is fontos állattenyésztési és növénytermesztési ágazatok leépülésének megfékezéséhez. Budapest, 2009. 07. 31. ___________________________________________________________________________
Döntések az ÚMVP támogatási kérelmeiről Tizenhét LEADER-térségben már kézbesítik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) vidékfejlesztési jogcímeinek támogatási határozatait, ami feljogosítja a kedvezményezetteket beruházásaik megkezdésére - mondta Forgács Barnabás, az agrártárca szakállamtitkára. Az utolsó határozatokat szeptember 30-áig kézhez kapják a kedvezményezettek. Összesen 70-80 milliárd forintos támogatási összeg érkezik a vidéki térségek önkormányzataihoz, vállalkozóihoz, civil és társadalmi szervezeteihez, várhatóan 120-140 milliárd forint értékű fejlesztésnek teret nyitva az elkövetkező egy évben. Csaknem hatezer kérelem Az ÚMVP vidékfejlesztési intézkedéseire (mikrovállalkozás-fejlesztés, turisztikai tevékenyég ösztönzése, falumegújítás és vidéki örökség megőrzése) 2008. október 18. és 2009. január 10. között lehetett támogatási kérelmet benyújtani. Ezen időszakban a négy jogcímre összesen 5844 db kérelmet nyújtottak be az ügyfelek, az általuk igényelt támogatási összeg 115 591 003 940 forint. Az ÚMVP III. tengelyének jogcímei esetében 2986 ügyfél vonatkozásában, összesen 3814 megvalósulási helyen került sor előzetes helyszíni szemle lefolytatására, mivel
49
az építési beruházások esetében csak nem-megkezdett beruházok megvalósításához nyújtható támogatás. Összesen 4468 esetben történt hiánypótlás-kérés az értékelések jogszabály-szerű lefolytatása érdekében. A helyi akciócsoportok szerepe A végső döntések meghozatalakor az ÚMVP Irányító Hatósága figyelembe vette a 96 LEADER Helyi Akciócsoport által meghatározott források akcióterületenkénti nagyságát, valamint az általuk meghatározott minimum pontszámokat. Az Irányító Hatóság a jelenlegi döntési szakaszban a falumegújítási jogcím alatt 44 kérelmet hagyott jóvá a leghátrányosabb helyzetű térségekben (LHH) 816.489.949 forint támogatással, a nem LHH-s térségekben pedig 25 kérelmet 388.828.607 forint támogatást odaítélve. 9 vidéki örökség megőrzését célzó fejlesztés részesült összesen 262.652.094 forint támogatásban, melyekből nyolc LHH-s térségben fog megvalósulni. Alapvető fontosságú az SPS A szakállamtitkár kifejtette: egyetért azzal a felvetéssel, hogy a LEADER csoportok véleménye szerint túlzottan bonyolult a rendszer, de maga a finanszírozási forma is olyan bonyolult, hogy ezt tekinthetjük a rendszer hátrányának - tette hozzá. Mint elmondta, természetesen törekedett arra a minisztérium, hogy amit az első és a mostani pályázatban nem tudtak véghez vinni, a következőben már kiküszöböljék: elektronikusan is lehessen pályázni, könnyebb és gyorsabb úton háttérinformációt szerezni és leegyszerűsített csatornán is benyújtani a kérelmet. A SPS-rendszer kapcsán Forgács Barnabás megjegyezte: a legújabb uniós tagállamok jellemzően nem mezőgazdasági országok, ezért nem is céljuk az SPSrendszer bevezetése, ami azonban számunkra, s például a régi 15 tagország számára is alapvető fontossággal bír. Budapest, 2009. 07. 31. ___________________________________________________________________________
A szőlőültetvények szerkezetátalakítására 3,1 milliárd A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) teljesítette a 2008/2009-es borpiaci évben, a szőlőültetvények szerkezetátalakítására jóváhagyott, közel 3,1 milliárd forint támogatás kifizetését - tájékoztatott a hivatal. Ezzel befejeződött a szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatása. A mostani borpiaci évben mintegy 1,2 milliárd forintos, 2007-ről "áthúzódó" támogatást fizetett ki az MVH. Emellett az új borpiaci évre is közel 1,8 milliárd forintos jóváhagyott igényt kellett átütemezni. Az érintett gazdák erről a következő hetekben kapnak írásos értesítést - tudatta a hivatal. Az MVH közölte: a szőlőültetvények szerkezetátalakítási programjára az idei (2008/2009-es) borpiaci évben közel 3,1 milliárd forint állt rendelkezésre. A 2007/2008-as borpiaci évben ez az összeg 3,646 milliárd volt, a 2006/2007-es borpiaci évben pedig 2,745 milliárd forintot tett ki. (Egy borpiaci év az adott év augusztus elsejétől a rákövetkező év július 31-ig tart.) Budapest, 2009. 07. 31. ___________________________________________________________________________
50
APPENDIX/MELLÉKLET Interjú Philippe Castaing-gal, a Monsanto alelnökével a Monsantóról és a fenntartható hozamokról
„Mi tiszteletben tartjuk a gazdálkodó döntését” Életünk és jövőnk a gazdálkodók kezében van, és az a feladatunk, hogy megoldásokat kínáljunk nekik a termelés fokozására, hogy kevesebb erőforrás, kevesebb víz, kevesebb föld, kevesebb energia felhasználásával többet termelhessenek, többet megőrizhessenek - mondja Philippe Castaing, a Monsanto európai és afrikai kapcsolatok alelnöke. A vele készült exkluzív interjúból egyebek mellett kiderül az is, mi a véleménye egy Magyarországon a cégről éppen megjelent könyvről, mi a különbség Európa és Afrika mezőgazdasági szemlélete között, illetve mit is ért fenntartható hozamok alatt a Monsanto. - Bemutatkozna röviden? - A nevem Philippe Castaing, vállalatunknál az európai és afrikai kapcsolatok alelnöke vagyok. A feladatom arról gondoskodni, hogy a gazdálkodóknak joguk legyen hozzájutni a mi technológiánkhoz: a hagyományos technológiához, a biotechnológiához és az összes többi technológiához, amit a Monsanto a gazdálkodóknak kínál. - Mióta dolgozik a Monsantónál? - Ez a huszonötödik év, amit a vállalatnál töltök. Pályámat Franciaországban, az értékesítésnél kezdtem, a "terepen", látogattam a gazdálkodókat, a szövetkezeteket és a nagykereskedőket. Innen a marketinghez kerültem, értékesítési vezető lettem, majd országfelelős. Egy ideig a vállalat franciaországi ügyeit vezettem, majd néhány évig az európai-afrikai üzleti tevékenységet irányítottam Brüsszelben, jelenleg pedig a Vállalati Kapcsolatok vezetője vagyok, ami jóval inkább stratégiai feladat, mint az értékesítés. - Afrika és Európa…? - Európa és Afrika együtt, mint egy egység. Egyetlen térségként kezeljük. A világ számos térségre van felosztva, és Európát és Afrikát egyetlen térségként irányítjuk. Ez persze igen sokszínű térség. Ott van az EU, aztán a FÁK, Oroszország, Ukrajna és más országok, és aztán ott van Afrika, ahol egészen más a mezőgazdasági szemlélet. Ha szétnézünk az EU-ban, az európaiak jól tápláltak, olyanok, mint én! És már nem nagyon törődnek a mezőgazdasággal, nem hiszik, hogy szükségük van mezőgazdaságra. Afrikában ennek a szöges ellentétét látja az ember: mindig kevés az élelmiszer, és nagyon támaszkodnak arra, amit nap nap után azért termesztenek, hogy a családjukat táplálhassák. Az afrikai népesség 77,0 százaléka vidéken él, farmer, de nem csak eladásra termelő farmer, hanem azért gazdálkodik, hogy a családját táplálja. Ezért hát nagy szemléletbeli különbség van Európa és Afrika között. - Magyarországon épp most jelent meg egy francia szerző könyve a Monsantóról. Mi a véleménye róla? - Azt gondolom, hogy sajnos ez a könyv hamis színben tünteti fel a cégünket. Az a cég, amelynél dolgozom, száz százalékban el van kötelezve a mezőgazdaságnak: életünk és jövőnk a gazdálkodók kezében van, és az a feladatunk, hogy megoldásokat kínáljunk nekik a termelés fokozására, hogy kevesebb erőforrás, kevesebb víz, kevesebb föld, kevesebb energia
51
felhasználásával többet termelhessenek, többet megőrizhessenek. A gazdálkodók a mi technológiánkkal végül biztosan jobban járnak. Ez a célunk, ezt vállaltuk. - Beszélne részletesebben erről? - Részletesebben is beszélhetek az elkötelezettségünkről. Körülbelül egy évvel ezelőtt, júniusban kitűztünk egy célt, amely három pilléren nyugszik. "Fenntartható hozam" kezdeményezésnek nevezzük. Az első tartópillér – azok a növények, amelyekkel dolgozunk: a kukorica, a gyapot és az olajnövények. Vállaltuk, hogy 2030-ra megduplázzuk a hozamot. És ezt jobb fajták, jobb agronómia és a biotechnológia kombinálásával akarjuk elérni. Ez tehát a vállalásunk első tartópillére. A második pillér az, hogy azt mondjuk: úgy kell megdupláznunk a hozamot, hogy közben egyharmadával csökkentjük a felhasznált forrásokat. Ezek a források: az energia, a nitrogén, a műtrágya, a szántóföld, a talaj és természetesen a víz. Az a legfontosabb. A tervünk harmadik pillére az, hogy elköteleztük magunkat: segítünk, ha mondhatom így: megpróbáljuk hozzásegíteni a farmereket ahhoz, hogy jobban élhessenek, amikor gazdálkodnak. Tehát például megkönnyítenénk az életüket azzal, hogy kevesebb kezelést kell végezniük, de idetartozik az is, hogy nő a jövedelmük, és ha Afrikáról van szó, akkor az, hogy nő a termelés, elég a termés a család táplálására és még egy kis fölösleg is marad, amit a piacon eladhatnak. - Miért tesz a Monsanto ilyen vállalást? - Ha visszatekintünk két évvel, tizennyolc hónappal ezelőttre, a világot élelmiszerválság fenyegette, emelkedő élelmiszerárakkal. A második ok az egész világra kiterjedő éghajlatváltozási vita, az energiaárak, egy hordó olaj 140-150 dollárba került! Mindannyian arra gondoltunk: nekünk, mint mezőgazdasági vállalatnak hozzá kell tudnunk járulni a globális problémák megoldásához. És hozzá is járulunk. Nem mi vagyunk a megoldás, de úgy érezzük, hogy hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a mezőgazdaság fenntarthatóbban működjön, miközben foglalkozunk a termelés fokozásának problémájával is, mert tudjuk, hogy a világ népessége 2050-re körülbelül 9 milliárdra nő. Csak vázolni akartam a vállalásunk hátterét. - Ami Afrikát illeti, hallottam arról, hogy kukorica-vetőmagot adományoztak. Ez nagy haladást hozott. Beszélne erről? - Afrika óriási kontinens, 53 országa van. Ez egyetlen országban történt, Malawiban. - Tényleg, Malawiban? - Igen, Malawiban. Csak azt akarom mondani, hogy nem vagyunk Afrika megmentői. Malawiban több egymást követő évben élelmiszerválság volt egyrészt a szárazság, másrészt az alapvető technológiák, például hibrid vetőmag és műtrágya-használat nagyon kis mértékű alkalmazása miatt. A súlyos éhínség után az ország elnöke úgy döntött, hogy szövetséget hoz létre. Rövid távon mi, mint vállalat is részt vettünk a szövetségben és vállaltuk, hogy több száz tonna hibridkukorica-vetőmagot adományozunk, a kormány pedig műtrágyautalványokat bocsátott ki. Az eredmény látványos volt: saját szememmel láttam egy hetvenéves özvegyet, aki a korábbi hektáronkénti egy tonna kukoricáról hektáronként öt tonnára, vagy még magasabbra tudta emelni a hozamot. És mindezt csak jó vetőmaggal és alapvető műtrágyázással - ezt a technológiát Magyarországon már több mint ötven éve használják! Hát ez volt az első évben; a sikert látva az elnök elhatározta, hogy utalvány-
52
programot dolgoz ki olyan adományozókkal együtt, mint például egy angliai cég, amely pénzt adományozott, a kormány pedig utalványokat bocsátott ki a farmerek számára. A farmereknek tehát van választási lehetőségük, olyan vetőmagot vásárolhatnak, amilyet akarnak. Vásárolhatnak hibridet, vagy szabad elvirágzású fajtákat, és annyi műtrágyát vehetnek, amennyit akarnak. Van egy utalványuk vetőmagra és egy másik a műtrágyára. Az elmúlt három évben a farmerek főleg hibrid vetőmagot és műtrágyát vettek. Ez az ország nettó gabonaimportőr volt, Zambiától, Dél-Afrikától és Tanzániától vásárolt gabonát csak arra, hogy a lakosságnak legyen mit ennie. Már említenem kellett volna, hogy ez fehér kukorica, az emberek megőrlik, egyfajta polentát készítenek belőle és megeszik. És egy évvel az elnöki utalványprogram beindítása után ez az ország exportőr volt! A Monsanto csekély hozzájárulásán, az adományunkon felül az érdem az elnöké, aki úgy döntött, hogy esélyt ad a farmereknek. Utalványokat adott nekik, a farmerek pedig jól választottak annak érdekében, hogy növelhessék a termést, táplálhassák a családjukat és eladhassák a fölösleget. - Melyik ország lehet a következő, ahol hasonló program indulhat? - Ez az ország volt az első, amelyik ilyen programot indított, és ez nagyon vonzónak bizonyult. Tudom, hogy más országokban, például Kenyában is indítanak kísérleti programot. Kenya is nagyon fontos kukoricatermesztő ország, ám évente sok millió tonna gabonát importál és a kormány különféle partnerekkel szövetkezve most azon igyekszik, hogy felfuttassa a kukoricatermesztést annak érdekében, hogy elkerüljék az importot, függetlenné válhassanak az importtól. Kenyában körülbelül tízmillió ember éhezik. Nincsen elég élelem, ezért akarnak élelmiszerbiztonsági programot indítani Kenyában, de ez még csak kísérleti szakaszban van, nem országos szintű. - És mi a helyzet Nigérában és Szenegálban? - Nigériában nem tevékenykedünk, bár folytatunk értékesítést Nigériában és Szenegálban is. Szenegálban Roundup-ot és zöldségvetőmagot árusítunk, de nincs olyan programunk, mint Malawiban, ahol vetőmagtermelő üzemünk is van. - Afrika a szívemben van... - Az enyémben is. Ha Afrikába utazik, menjen Burkina Fasóba, Nyugat-Afrikába. Burkina Fasóban a Monsanto volt az egyike azoknak a partnereknek, akik bevezették a GM-gyapotot. Burkina nagyon más, mint Malawi: a gyapot nem élelmiszer, hanem jól eladható agrártermék, nem élelmezési, hanem eladási célra termesztik. Burkina Faso az egyik legnagyobb gyapottermesztő ország Afrikában. A helyi fajtákat termesztik, a Monsanto pedig egy GMtulajdonságot adott, amelyet visszakeresztezéssel juttattak be a helyi fajtákba. A gyapotcégek, a farmerszövetség, a kormány és a többiek már hat éve hajtják ezt a projektet, és hivatalosan ebben az évben indították útjára a terméket. Ezen a héten százhúszezer hektáron vetették el. A GM-tulajdonság, amelyet átadtunk, egy rovarrezisztenciát nyújtó gén, a neve Bollgard II. A korábbi hat permetezés helyett most csak kétszer kell permetezniük. A hozamnövekedés 30 és 45 százalék között van. Nagyon fontos, hogy mindezt a helyi vetőmagvállalatok irányítják. Nekünk nincsen vetőmag-üzletágunk Burkina Fasóban. Ez nagyon fontos a kormány számára, mivel az ország exportjának 60 százalékát a gyapot teszi ki.
53
- Úgy gondolom, hogy az emberek Afrikában normálisabbak, mint Európában, de mi itt élünk és csak nézni tudjuk, mi történik Brüsszelben és Magyarországon. Mit gondol, milyen jövő elé néz a Monsanto Európában? - Azt hiszem, világossá kell tenni, hogy a Monsanto két különböző területen tevékenykedik. Az egyik a mezőgazdasági vegyszerek üzletága, főleg a Roundup. A másik a vetőmagüzletág. A Roundup az egyik üzletág, ezt tovább folytatjuk, és ez továbbra is a gazdálkodók hasznára és javára fog szolgálni, ugyanúgy, mint az elmúlt 35 évben. Másfelől ott van a vetőmag-üzletág. Van kukorica-, napraforgó-, olajrepce- és zöldségvetőmagunk - ezekre a haszonnövényekre összpontosítunk -, hagyományos vetőmag, amelyet jelenleg Magyarországon és a legtöbb európai országban árusítunk. És biotechnológiai termékeket is kínálunk. A világ számos országában, például Brazíliában, Argentínában, Paraguay-ban, Kolumbiában, Kanadában, természetesen az Egyesült Államokban, de még Mexikóban, Ausztráliában, Indiában, Kínában, Dél-Afrikákban, és Spanyolországban is - hogy egy európai országot is említsek -, a gazdálkodók és a nemzeti kormány alkalmazza a biotechnológiát. Sok ország azért vezeti be ezt a technológiát, mert nagyobb hozamot biztosít, miközben csökkenti a mezőgazdaság környezeti hatásait. Végső soron ez a nemzeti kormányok döntésén múlik, minthogy minden kormánynak szuverén joga a döntéshozatal. Mi tiszteletben tartjuk a gazdálkodó döntését. A gazdálkodóknak kell eldönteniük a maguk számára, hogy akarják-e ezt a technológiát, és azután a gazdálkodóknak kell engedélyt kérniük arra, hogy hozzájuthassanak. Mi így látjuk. Ma ezek a dolgok szét vannak választva egymástól. - Nem ez volt a kérdés… - A kérdésére visszatérve: igen, a Monsantóra nagy jövő vár Európában a hagyományos üzletágban, ám úgy érezzük, hogy ha Európa nem vezeti be széles körben a biotechnológiát, ezzel az európai mezőgazdaság és az egész európai társadalom is fontos lehetőséget szalaszt el. Mi látjuk azt, hogy a biotechnológia nemcsak a gazdálkodóknak jó, hanem az egész társadalomnak is, mivel ez az egyik módszer a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentésére. És úgy érezzük, hogy ez elmulasztott lehetőség. Ha Önök holnap a kukoricabogárnak ellenálló kukoricát termeszthetnek, csökkenthetik a magyar talajba jutó rovarirtószerek mennyiségét. Ez jó hír! Ha holnap Önöknek rendelkezésére áll a szárazságtűrő kukorica, amelynek termesztéséhez kevesebb vízre van szükség, azt hiszem, hogy ez jó, mert Önök vizet tudnak megtakarítani. Tehát úgy érezzük, hogy ez jó technológia, de megint csak a magyar gazdálkodókon és kormányokon múlik, hogy eldöntsék, bevezetik-e. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a szárazságtűrés kapcsolatot jelent Magyarország és Afrika között: elég érdekes, hogy a szárazságtűrő kukoricát Afrikában vizsgáljuk, nem Európában, mert elhatároztuk, hogy ingyen fogjuk adni Afrikában, ahol egyes országokban szívesen kipróbálják ezt a technológiát, hogy lássák, működik-e afrikai körülmények között. Még nem tudjuk, működni fog-e, de ezek az országok nagyon nyitottak az új lehetőségre és tudni akarják, hasznuk származhat-e belőle. Ezzel szemben Európában nem végezhetünk ilyen vizsgálatokat. - Európában is egyre gyakoribb a több éves szárazság. Ez nagyon nagy probléma. Nem tudjuk, mi történik majd a következő húsz évben. - Így van, és ne értsen félre: mi sosem állítottuk, hogy a Monsanto technológiája megoldja a szárazság problémáját, ám úgy érezzük, hogy hozzá tudunk járulni a sikeres gazdálkodáshoz. A mi megoldásunk egy plusz módszer, amely szárazság idején segíti a gazdálkodókat.
54
Ráadásul egyes vidékeken, még ha három héten át elegendő eső esik is, mindösszesen még sincs elég csapadék, és a várható tíz tonnás termésből egy tonna is elveszhet. A szárazságtűrő fajta alkalmazásával ki lehet egyenlíteni a terméshozam ingadozásait. Lecsökkentené a változékonyságot. - A Monsantónál milyen különbséget tesznek a zöldségnövények és a kukoricához hasonló szántóföldi haszonnövények között? - Kutatási szempontból a vetőmagtermesztés lényegében genetika, bármilyen növényről legyen is szó, kukoricáról, szójáról, gyapotról, olajrepcéről, napraforgóról vagy zöldségnövényekről. Így az összes technológiai platform és eszköz, bioinformatika, molekuláris marker-segítette szelekció stb. valamennyi növény nemesítésére rendelkezésre áll és mindegyiknél működik. Ugyanazokkal az eszközökkel javítjuk a kukorica, mint a brokkoli, vagy bármilyen más növény tulajdonságait. Maga a javítandó tulajdonság növényenként más és más: lehet az íze, lehet a színe. - Mi a véleménye a kialakult helyzetről? Miért tekintik a Monsantót a zöld biotechnológia sátánjának? - Nem tudom. Ugyanolyanok vagyunk, mint Önök. A Monsantót kevés ember támadja; ugyanakkor sok millió ügyfelünk van, sok millió gazdálkodó, akik évről évre megveszik a technológiánkat és a vetőmagunkat. Ezért úgy érezzük, hogy a gazdálkodók nagyon meg vannak elégedve a technológiánkkal, és a mi számunkra az a legnagyobb öröm, hogy a gazdálkodók elégedettek és a következő évben is megveszik a technológiánkat, mert a családjuk és saját maguk számára is hasznot hoz. Számunkra ez világos jelzés. A többi inkább csak rémhír, és úgy gondolom, hogy nem tényeken alapul. Mi úgy érezzük, hogy az a technológia, amelyet a gazdálkodóknak kínálunk, előnyös. Utazzon csak el Burkina Fasóba magánemberként. Utazzon Burkinába, beszélgessen el a gazdálkodókkal, ők majd elmondják Önnek, hogyan segíti őket a mi technológiánk. Ez nem a Monsanto, nem állunk ott minden farmer mögött. Nem ismerjük a burkinai gazdálkodókat, de tudjuk, hogy a nekik átadott technológia segít rajtuk. - Hány farmer alkalmazza ezt a technológiát? - Az ISAAA (Mezőgazdasági Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata - a szerk.) jelentéséből tudjuk, hogy a világon körülbelül tizenkét millió farmer alkalmaz biotechnológiát, és e tizenkét millió közül tízmillió a fejlődő világban él. Sok millió gazdálkodó használja a hagyományos vetőmagunkat is. - Milyenek az üzleti eredményeik? - Globális méretekben a Monsanto üzleti bevételének hatvan százaléka vetőmagból és a tulajdonságokból, negyven százaléka pedig a mezőgazdasági vegyszerekből származik. - Még egy kérdés a már említett könyvvel kapcsolatban: maga a könyv nem is akkora probléma, mint az, hogy az emberek félreérthetik. Ön is így gondolja? - Igen. Ezért akarunk nagyon nyíltak lenni, és arra bíztatjuk az embereket, hogy beszéljenek azokkal a magyarországi gazdálkodókkal, akik tőlünk vettek vetőmagot: zöldséget, kukoricát, olajrepcét, napraforgót. Afrikában is használják a hagyományos vetőmagjainkat - semmi GM
55
-, vagy az általunk kifejlesztett tulajdonságokat helyi fajtákban alkalmazzák, mint Burkina Fasóban. És Latin-Amerikában is. Azt hiszem, ez a legjobb bizonyítvány, az emberek. A könyv abban az értelemben lehet káros, hogy az emberek nem fognak bennünk bízni. Egy ideig el tudjuk fogadni azt, hogy az emberek nem bíznak bennünk, de az embereknek ki kellene menniük a világba és úgy alkotni véleményt rólunk - az embereknek látniuk kellene a valóságot. - Ön most megmutatta egy kicsit. Nagyon köszönöm.
56
