Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN. Agriculture and Rural Development in Europe

Prepared by/Készítette: Agrárhaszon Kommunikációs Kft. Address/Postacím: Pomáz, 2013. Pf.: 201. E-mail: [email protected] Phone/Telefon: +36.70.612.9183 Figyelem! A hírlevelet másolni, terjeszteni, abból idézni vagy adatokat átvenni csak az Agrárhaszon Kommunikációs Kft. hozzájárulásával lehet!

Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés

EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél September 2009./2009. szeptember 21. szám

Contents/Tartalom: Takarékos öntözési technológiákra is jár támogatás (Budapest, 2009. 09. 01.) .................…...6. oldal Cukorrépából átlag feletti termés várható Somogyban (Budapest, 2009. 09. 01.) .............…...6. oldal Oroszországban fektet be a Deere (Brüsszel, 2009. 09. 01.) .....……………...………………......6. oldal Több mint egymillió hektár parlagon Horvátországban (Budapest, 2009. 09. 01.) ..........…...7. oldal Jégesőre is jár agrár kárenyhítés (Budapest, 2009. 09. 01.) .....…………………………………...7. oldal A cégvezetőkön is behajtható a ki nem elégített követelés (Budapest, 2009. 09. 02.) .......…...7. oldal Pest Megye is kiáll az agrártámogatásokért (Budapest, 2009. 09. 02.) .....……………………...8. oldal Robbanásveszélyes helyzet az európai tejszektorban (Brüsszel, 2009. 09. 02.) .................…...8. oldal Újabb gazdaságfejlesztési pályázatok nyíltak meg (Budapest, 2009. 09. 02.) .....……………...9. oldal

Románia a mezőgazdasági biztosi posztot szeretné (Brüsszel, 2009. 09. 03.) .....……………...9. oldal Növelte bevételét a győri Matusz-Vad Zrt. (Budapest, 2009. 09. 03.) .....………………….....10. oldal Rendelettervezet a felszámolási vagyon értékesítéséről (Budapest, 2009. 09. 03.) .....……....10. oldal A pulykapiac több mint felét a Gallicoop uralja (Budapest, 2009. 09. 03.) .....…………….....10. oldal Csökken a Tokaj Kereskedőház Zrt. árbevétele az idén (Budapest, 2009. 09. 03.) .....……....11. oldal Buknak a napraforgóval a Békés megyei gazdák (Budapest, 2009. 09. 03.) .....……………...11. oldal Új vezető került a FrieslandCampina élére (Brüsszel, 2009. 09. 03.) .....……………………....12. oldal Javult a külkermérleg az első félévben (Budapest, 2009. 09. 03.) .....……………………….....12. oldal Nagyobb támogatás az iskolagyümölcs programra (Brüsszel, 2009. 09. 04.) .....………….....12. oldal Megkezdődött a várdai biogáz-erőmű építése (Budapest, 2009. 09. 04.) .....……………….....13. oldal Jelentősen nőtt az import élelmiszerek aránya (Budapest, 2009. 09. 04.) .....………………....13. oldal Biomassza kazánnal olcsóbb távfűtés Komlón (Budapest, 2009. 09. 04.) .....………………...14. oldal Magyar tejtermelők: azonnali uniós beavatkozást! (Budapest, 2009. 09. 07.) .....…………....14. oldal Bodri Pincészet: 730 milliós fejlesztés (Budapest, 2009. 09. 07.) .....……………………….....15. oldal Újra pályázhatnak a kisvállalkozások fejlesztésre (Budapest, 2009. 09. 07.) .....…………......15. oldal Gráf: minőségi borokkal lehet hírnevet szerezni (Budapest, 2009. 09. 07.) .....……………....15. oldal Több milliárd forintra pályázhattak a halászok (Budapest, 2009. 09. 07.) .....………………...16. oldal Hamisítják a magyar mangalicahúst Japánban (Budapest, 2009. 09. 07.) .....………………....16. oldal Még mindig pang a búzapiac, az árak is alacsonyak (Budapest, 2009. 09. 07.) .....……….....18. oldal A Monsanto termékek mérföldkőhöz értek az EU-ban (Budapest, 2009. 09. 08.) .....…….....18. oldal Új taggal bővült a Reál Hungária Drink Kft. (Budapest, 2009. 09. 08.) .....…………………...19. oldal Bolgár agrártámogatást szabadított fel Brüsszel (Brüsszel, 2009. 09. 08.) ......................…...19. oldal Fidesz: újbor lepárlás csak december 1. után (Budapest, 2009. 09. 08.) ..........................…...19. oldal Gráf: minden tőlünk telhetőt megteszünk a tejágazatért (Budapest, 2009. 09. 08.) .....……...20. oldal Ismét Jakab István a Magosz elnöke (Budapest, 2009. 09. 08.) .....………………………........21. oldal Mangalicahús: a Hungary Meat nem kért igazolást (Budapest, 2009. 09. 09.) .....…………...21. oldal

2

Túlkínálat van a gabonapiacon (Budapest, 2009. 09. 09.) .....…………………………………...22. oldal Kezdődik a kampány a kaposvári cukorgyárban (Budapest, 2009. 09. 09.) .....……………....23. oldal Font Sándor: nem szabadverseny a mezőgazdaság (Budapest, 2009. 09. 09.) .....…………....23. oldal Drága Mariann! - Forgács Barna levele az agrárbiztosnak (Budapest, 2009. 09. 09.) .....…...24. oldal A versenyképesség javítása segíthet az agráriumon (Budapest, 2009. 09. 09.) .....…………...25. oldal Az agrártámogatás szinte megegyező az ideivel (Budapest, 2009. 09. 10.) .....…………….....26. oldal Ukrajnában 45 millió tonna gabonát takarítanak be (Budapest, 2009. 09. 10.) .....…………...26. oldal FVM: segítség a tejtermelőknek (Budapest, 2009. 09. 10.) .....……………………………........27. oldal Az idén jóval több az agrár-kárenyhítési befizetés (Budapest, 2009. 09. 10.) .....………….....27. oldal Újabb ÚMVP-s programok indulnak (Budapest, 2009. 09. 10.) .....…………………………....28. oldal Jó minőségű szőlőtermés, értékesítési gondokkal (Budapest, 2009. 09. 11.) .....…………......28. oldal Budapesten tanácskoztak a V4-ek agrárminiszterei (Budapest, 2009. 09. 11.) .....…………...30. oldal A kisebb vágóhidaknak nem kell minősíttetniük a húst (Budapest, 2009. 09. 11.) .....……....31. oldal Át kell csoportosítani az uniós támogatásokat (Budapest, 2009. 09. 11.) .....………………....31. oldal Költségvetés: az agrártárca több forrásból finanszírozott (Budapest, 2009. 09. 14.) .....….....32. oldal Fokozott ellenőrzés az őszi szezonális munkáknál (Budapest, 2009. 09. 14.) .....…………....33. oldal Olajosmagvak globális termés és forgalom kilátásai (Budapest, 2009. 09. 14.) .....……….....33. oldal Megkezdődött a szüret Tokaj-Hegyalján (Budapest, 2009. 09. 14.) .....………………….........34. oldal Offenzívába kezd a Magyar Agrárkamara (Budapest, 2009. 09. 14.) .....……………………...35. oldal Több mint húsz ÚMVP-jogcím nyílik meg decemberig (Budapest, 2009. 09. 14.) .........…...37. oldal Leader típusú klaszterprogram a vidékfejlesztésért (Budapest, 2009. 09. 14.) .....…………....38. oldal Itt a 2009-2010. évi méhészeti támogatási rendelet (Budapest, 2009. 09. 15.) .....…………...39. oldal Csökkentek a mezőgazdasági árak júliusban (Budapest, 2009. 09. 15.) .....…………………...39. oldal Napirenden az agrárszektor finanszírozása: extra terhek (Budapest, 2009. 09. 15.) .....…......40. oldal Megnyílt a 25. Nemzetközi Gazdanapok Bábolnán (Budapest, 2009. 09. 16.) .....…………...41. oldal Anglia: növekszik az igény az élelmiszertermelésre? (Budapest, 2009. 09. 16.) .....………....42. oldal

3

Tejtermelők blokádja a belga-német határnál (Brüsszel, 2009. 09. 16.) .....…………………...42. oldal Szentesi Gabona: beruházások a tagokért (Budapest, 2009. 09. 16.) .....……………………....43. oldal Morvai Krisztina levelet írt Font Sándornak (Budapest, 2009. 09. 16.) .....…………………...44. oldal Glattfelder: a tejpiaci válság oka a kvótaemelés (Brüsszel, 2009. 09. 17.) .....………………...44. oldal Bejelentési kötelezettség az AKG programban (Budapest, 2009. 09. 17.) .....………………...44. oldal Amerikában szeretik a biotechnológiát (Budapest, 2009. 09. 17.) .....………………………....45. oldal A GM-növények segíthetnek az éghajlatnak és a környezetnek (Brüsszel, 2009. 09. 17.) .....46. oldal Tabajdi konkrét és gyors intézkedéseket javasol a tejválságra (Brüsszel, 2009. 09. 17.). ......46. oldal Kevesli a tejtermelők támogatását az Európai Parlament (Brüsszel, 2009. 09. 17.) .....……...47. oldal Felértékelődhet a mezőgazdaság világgazdasági szerepe (Budapest, 2009. 09. 18.) .......…...48. oldal Csányi: válságban van az élelmiszeripar (Budapest, 2009. 09. 18.) .....………………………..49. oldal TÉSZ-ek a gyümölcs- és zöldségpiacon (Budapest, 2009. 09. 18.) .................................…...50. oldal Az agrártárca több forrásból finanszírozott (Budapest, 2009. 09. 21.) .....………………….....50. oldal Futószalagon dőlnek be a húsipari cégek (Budapest, 2009. 09. 21.) .....…………………….....51. oldal Negyedével kevesebb kalászos termett 2009-ben (Budapest, 2009. 09. 21.) .....……………...51. oldal Kétéves az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (Budapest, 2009. 09. 21.) .....……...52. oldal Békésben nincs vevő búzára, napraforgóra, kukoricára (Budapest, 2009. 09. 22.) .....……....52. oldal Berlin: új segítség a magyar tejeseknek (Brüsszel, 2009. 09. 22.) .....……………………….....53. oldal Magyarországnak euróban mérve nyereséges az EU (Brüsszel, 2009. 09. 23.) .....…………...54. oldal Romániában 8 millió tonna kukorica teremhet (Brüsszel, 2009. 09. 23.) .....……………….....55. oldal Biotechnológia Romániában (Lovrin-Budapest, 2009. 09. 23.) .....……………………………..55. oldal Agrárkamara: kezdjen gabonafelvásárlásba az állam! (Budapest, 2009. 09. 23.) .....………...57. oldal Ellentmondásos volt az agrárgazdaság tavalyi éve (Budapest, 2009. 09. 23.) .....…………....58. oldal A Magosz kormányzati lépéseket sürget a gabonapiac beindítására (Budapest,2009.09.24.).59. oldal Új ügyvezető igazgató a Nestlé Hungária élén (Budapest, 2009. 09. 24.) .....………………...59. oldal FAO: 70 százalékkal kell növelni az élelmiszertermelést (Budapest,2009.09.24.). ........…...59. oldal

4

Felfüggesztették a tejstopot az uniós gazdák (Brüsszel, 2009. 09. 25.) ............................…...60. oldal Állami cég tőkét emelt a DATÉSZ Zrt.-ben (Budapest, 2009. 09. 25.) .....…………………....60. oldal Spekulánsok nyerhetnek a kései kárpótlási árveréseken (Budapest, 2009. 09. 25.) .....……...61. oldal Pályázatot ír ki Eger a Szent József forrás hasznosítására (Budapest, 2009. 09. 25.) .....…....61. oldal Négymilliárdos erdészeti közmunkaprogram 2010-ben (Budapest, 2009. 09. 25.) .....……....61. oldal Átadták az első "pannon búza" tanúsítványt (Budapest, 2009. 09. 25.) .....…………………....62. oldal Német bizottság: a MON810 biztonságos (Brüsszel, 2009. 09. 28.) .....…………………….....62. oldal Hamarabb kifizetik a tejtermelők jövő évi támogatását (Budapest, 2009. 09. 28.) .....……....62. oldal LEADER - Helyi döntés a helyi fejlesztésekről (Budapest, 2009. 09. 28.) .....………………..63. oldal A Fenntartható Fejlődés Háza épül Mórahalmon (Budapest, 2009. 09. 28.) .....……………...65. oldal Svájci Alap: pályázat a foglalkoztatás növelésére (Budapest, 2009. 09. 29.) .....……………..66. oldal Segíteni kell válságban a garanciaszervezeteket (Budapest, 2009. 09. 29.) .....…………….....66. oldal Élelmiszeripari támogatások a láthatáron (Budapest, 2009. 09. 29.) .....……………………....68. oldal Visszafizettet 215 millió euró agrárpénzt az EU (Brüsszel, 2009. 09. 30.) .....……………......70. oldal Visszavonni az élelmiszer termékpálya törvényt? (Budapest, 2009. 09. 30.) .....……………..71. oldal Kevesebb gabona Ukrajnában (Budapest, 2009. 09. 30.) .....…………………………………....72. oldal

5

Newsletter/Hírlevél Takarékos öntözési technológiákra is jár támogatás A víz- és energiatakarékos öntözési technológiákra is lehet igényelni vissza nem térítendő támogatást ősztől - egyebek mellett ezt is tartalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete. A rendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A rétegvízből történő öntözés esetén csak a víz- és energiatakarékos mikroöntözési technológia támogatható a rendelet szerint. A jogszabály meghatározza a nyújtható támogatások maximális összegét, amely lineár- és körforgó öntözésnél 30 hektárig legfeljebb 72 ezer eurónak, míg afelett hektáronként legfeljebb 2.400 eurónak megfelelő forint összeg lehet. Csévélődobos öntözésnél pedig 36 ezer, illetve 1.200 euró a támogatás felső határa. A mikroöntözéses technológiánál szántóföldi öntözésnél 1.600 euró, ültevény öntözésnél 2.400 euró, míg üvegház és fóliasátor önözésénél 1.200 euró a hektáronkénti támogatás maximuma. A támogatási kérelmeket november 1. és 30. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Az MVH a honlapján teszi közzé a szükséges formanyomtatványokat. Budapest, 2009. 09. 01. ________________________________________________________________________________

Cukorrépából átlag feletti termés várható Somogyban Cukorrépából az előző évinél kétszer nagyobb területen a sokéves átlag feletti termés várható Somogyban. Összesen 880 hektáron a betakarítható termésátlag megközelíti a hektáronkénti 63 tonnát, a várható össztermés pedig valamelyest meghaladja az 55 ezer tonnát. Varga Gábor, a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója tájékoztatása alapján a falugazdászok és a termelők előzetes termésbecslése szerint Somogyban a cukorrépa 10 éves átlagtermése hektáronként 53 tonna körül alakult. A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a megyében az utóbbi évtizedben az aszályos 2003-ban volt a legkevesebb termés - hektáronként csupán 37 tonna -, míg a legnagyobb hozamot - hektáronként közel 69 tonnát - 2005-ben érték el a cukorrépa termesztők. Tavaly 480 hektárról összességében 28 ezer tonna cukorrépát takarítottak be a somogyi gazdálkodók. Budapest, 2009. 09. 01. ________________________________________________________________________________

Oroszországban fektet be a Deere Az amerikai Deere & Co, a világ legnagyobb mezőgazdasági gépgyártójának igazgatótanácsa jóváhagyta azt a tervet, hogy Oroszországban is gyártani kezdi termékeit. A Deere beruházásának pénzügyi részleteit nem ismertették. A Moszkva közelében létrehozandó Deere-központ a John Deere termékek széles skáláját lesz képes előállítani, a traktoroktól a betakarító gépeken át az építkezéseken és erdőművelésben használt berendezésekig. A Deere azzal számol, hogy a jövőben jelentősen bővülő piac lesz az oroszországi. A júniussal záródott pénzügyi harmadik negyedévben a Deere adózott eredménye 420 millió dollár volt. Ez 27 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A cég bevétele 24 százalékkal 5,89 milliárd dollárra esett a negyedévben, mert a gazdasági világválság miatt csökkent a kereslet a termékei iránt. Brüsszel, 2009. 09. 01. ________________________________________________________________________________

6

Több mint egymillió hektár parlagon Horvátországban Több mint egymillió hektár, az összes termőföld 41 százaléka hever parlagon jelenleg Horvátországban, a Világbank felmérése szerint. A nemzetközi pénzügyi szervezet szerint az ugar magas aránya azt jelzi, hogy az agrárszektorban rendkívül gazdaságtalan a termelés. "Hatalmas, holt tőke fekszik a parlagon hagyott földekben" - kommentálta a Világbank jelentését Drazen Kalogjera, az egyik legtekintélyesebb horvát közgazdász. A felmérés szerint a 4,5 millió lakosú Horvátországban a hazai össztermék 7,4 százaléka származik a mezőgazdaságból. A horvát gazdák évi szűk 11 ezer dollárnyi értéket állítanak elő fejenként, az ágazat termelékenysége így harmadával elmarad az Európai Unió átlagától. Kalogjera szerint az ágazat fejlődéséhez nemzedékváltásra és új szellemiségre volna szükség. A mezőgazdaság fellendítéséhez olyan gazdálkodók kellenek, akik igazi vállalkozóként viselkednek, és "nem állami támogatásért ácsingóznak szünet nélkül, élősködők módjára" - mondta az elemző. Budapest, 2009. 09. 01. ________________________________________________________________________________

Jégesőre is jár agrár kárenyhítés A jégeső is bekerült a természeti károk közé, illetve ha a kapott kárenyhítési előleg nagyobb a végleges összegnél, akkor azt nem kell visszafizetni - egyebek mellett ezt tartalmazza a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter rendelete, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. Ez év márciusában hozott új rendeletet az agrár kárenyhítésről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. Ebben nem szerepelt a lehetséges elemi károk között a jégeső, ez most bekerült a jogszabályba. A jégkárt ugyanúgy 10 napon belül kell bejelenteni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz, mint a belvíz okozta, illetve a fagykárt. A rendeletbe bekerült egy új dátum is: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a következő év március 15-ig értesíti az érintetteket a kárenyhítés összegéről, és azt eddig a napig át is utalja nekik. Egy passzus pedig kimarad a rendeletből: eddig ha a kárenyhítési előleg magasabb volt a végleges összegnél, akkor a különbözetet vissza kellett fizetni. Ezt a szabályt most a miniszter törölte a szövegből. Budapest, 2009. 09. 01. ________________________________________________________________________________

A cégvezetőkön is behajtható a ki nem elégített követelés A bíróság ezentúl a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezheti az adós cég vezetőjét, a kedden hatályba lépett csődtörvény-módosítás szerint - hívta fel a figyelmet a Deloitte Zrt.-vel együttműködő ügyvédi iroda. Ilyenkor a kötelezett 5 évig nem lehet vezető tisztségviselő más társaságban, és e tény ingyen lekérdezhető a céginformációból - tartalmazza a legújabb Magyar Közlönyben megjelent rendelet. A hitelező, vagy a felszámoló kérheti a bíróságtól annak a megállapítását, hogy azok a vezetők, akik a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben az adós cég élén álltak, felelősek annak a tartozásaiért. Ehhez azt kell bizonyítani, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után, a vezetők ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezzel csökkent a társasági vagyon. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták - vagy ésszerűen előre láthatták - hogy az adós cég nem lesz képes kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket az esedékesség idején. Amennyiben a hitelezők igényeinek kielégítéséhez nem elegendő az adós felszámolás körébe tartozó vagyona, bármely hitelező - vagy az adós nevében a felszámoló - kérheti a bíróságtól azt is, hogy a bíróság a követelés megfizetésére kötelezze az adós volt vezetőjét. A bírói gyakorlatban azonban még nem tesztelték a 7

"fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet" kategóriát, így kérdéses a csődtörvény ezen rendelkezésének gyakorlati alkalmazhatósága - vélik a szakértők. Budapest, 2009. 09. 02. ________________________________________________________________________________

Pest Megye is kiáll az agrártámogatásokért Pest megye is csatlakozott Békés megye azon kezdeményezéséhez, amelyben a magyar agráriumot sújtó intézkedések visszavonására szólítják fel a kormányt. A megyei közgyűlés tagjainak többsége szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány a gazdák megkérdezése és az ügy jelentőségének megfelelő széleskörű szakmai egyeztetés nélkül kívánja átalakítani az agrártámogatások rendszerét. A Pest Megyei Közgyűlés a békésiek kormánynak is megküldött levelében foglaltakkal egyetértve döntött úgy, hogy kéri a szakminisztérium nemzeti agrártámogatási keretét „megcsonkító” intézkedés visszavonását. A Pest megyeiek úgy vélik: a keret 33 milliárd forintos csökkentése az évek óta súlyos gondokkal küzdő magyar mezőgazdaságot, illetve az EU korábbi tagállamainak termelőihez képest jelentős támogatási hátrányt elszenvedő magyar gazdálkodókat rendkívül nehéz helyzetbe hozza. A gondokat tetézi, hogy a nemzeti kiegészítő támogatás összegéből 2007-ben 25 milliárd forintot már elvontak a magyar gazdálkodóktól. Budapest, 2009. 09. 02. ________________________________________________________________________________

Robbanásveszélyes helyzet az európai tejszektorban Az Európai Bizottság és személyesen Fischer Boel biztos hitelessége múlik a tejágazat stabilizálására tett bizottsági intézkedések hatékonyságán - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának főtagja a bizottság ülésén. A magyar képviselő három konkrét kérdést intézett a mezőgazdasági biztoshoz: Egyetért-e a Bizottság az exporttámogatások jelentős növelésére tett francia minisztériumi javaslattal? Egyetért-e a Bizottság a kvóta-alapú támogatások 50%-os emelésére tett magyar tejágazati javaslattal? Milyen intézkedéseket tervez a Bizottság a nagy kereskedelmi láncok mezőgazdasági termelőkkel szemben fennálló piaci erőfölényének megtörésére? A kvótalapú támogatások emelése kapcsán megjegyezte, hogy az közvetlenül javítaná a magyar és más új tagállami termelők termelési pozícióit, hiszen bizonyos mértékben képes lenne ellensúlyozni a régi- és az új tagállamok mezőgazdasági támogatási szintje közötti különbséget. A bizottsági tagok túlnyomó többsége elégtelennek tartotta az Európai Bizottság eddigi lépéseit a tejágazat stabilizálására és ellenezték a tejkvóták fokozatos emelésére, illetve 2015-től való megszüntetésükre vonatkozó javaslatot. "Ennek fényében érthetetlen volt Fischer Boel biztos asszony magatartása, aki teljes mértékben elzárkózott a további intézkedésektől, elutasította mind a francia, mind a magyar kezdeményezést" - mondta Tabajdi. Mariann Fischer Boel szerint az európai tejszektorban "minden szép és minden jó", a piac lassan stabilizálódik és emelkedésnek indulnak a felvásárlási árak. Az export visszatérítés emelését nem támogatja, azokat véleménye szerint olyan szinten kell tartanunk, hogy azzal ne fenyegessük a fejlődő országok termelését. Pozitívumként említette, hogy idén már október 15-től megnyílik a közvetlen támogatások igénylésének lehetősége, illetve hogy a Bizottság megnövelte a vaj és más tejszármazékok intervenciós felvásárlására nyitva álló időszakot. Kiemelte azt is, hogy az egyes tagállamok a kvóta keretein belül maguk is korlátozhatják egyes termelőiket, így helyzetbe hozva más termelőket. A biztos arra is ígéretet tett, hogy felülvizsgálják és kibővítik az évek óta nagy sikerrel működő iskolatej programot. Mindezeket az intézkedéseket a Mezőgazdasági Bizottság tagjai pozitívan értékelték, de összességében elégtelennek találták. A bizottság tagjai különösen aggasztónak tartották, hogy a piaci stabilizáció a kistermelők rovására következik be, fennáll 8

ugyanis a veszély, hogy a kisüzemek tömegesen mennek csődbe a jövőben. "Harmadik felvetésem kapcsán reményre adhat okot, hogy az Európai Bizottság hatástanulmányt készít a kereskedelmi láncok piaci erőfölénnyel való visszaélése kapcsán. Ez a probléma nem csak a tejágazat, hanem szinte minden mezőgazdasági ágazat esetében jelentkezik. Beszédes adat, hogy miközben 2007. novembere óta a kiskereskedelmi tejárak 14%-al emelkedtek, addig a felvásárlási árak a termelési árszint alá csökkentek. A profit tehát nem a termelőnél jelentkezik, hanem elfolyik a kereskedelmi láncban. A kereskedelmi láncok multinacionális működése miatt ez ellen a jelenség ellen európai szintű szabályozással kell fellépnünk" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. Brüsszel, 2009. 09. 02. ________________________________________________________________________________

Újabb gazdaságfejlesztési pályázatok nyíltak meg Gazdaságfejlesztési és innovációs célokat szolgáló újabb európai uniós pályázatok nyíltak meg augusztus 31-én mintegy 50 milliárd forint kerettel - közölte a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt, és hétfőtől beadható legújabb európai uniós pályázatok nagy része, 43 milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs célokat szolgál. Emellett most nyíltak meg több mint 7 milliárd forintnyi kerettel a mikro-, kis- és középvállalatok körében már tavaly is nagyon népszerű informatikai fejlesztéseket ösztönző kiírások is. A MAG Zrt. közleménye szerint fontos egyszerűsítés, hogy a „Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása” pályázat esetében automatikus eljárási rend lép életbe. Ezt jelenti, hogy a beadott pályázatokat már nem bírálóbizottság értékeli, hanem a cégek által kitöltött formanyomtatványok adatai alapján, egy gyorsabb döntési mechanizmus segítségével születik meg a támogatói döntés. A MAG Zrt. tájékoztatása szerint az augusztus 31-től beadott gazdaságfejlesztési pályázatok kedvező elbírálása esetén a szerződésköltéstől számított 15 napon belül kézhez kapják a nyertesek az előleget. Budapest, 2009. 09. 02. ________________________________________________________________________________

Románia a mezőgazdasági biztosi posztot szeretné Románia a rendkívül fontos mezőgazdasági biztosi széket szeretné megszerezni az Európai Bizottságban, de egyéb változatot is "tartalékol" - erősítette meg Traian Basescu. A román államfő emlékeztetett: a mezőgazdasági biztos posztjáról már január 12-én beszélt az Európai Bizottság elnökével Brüsszelben. Megállapította: ez a tisztség rendkívül fontos az uniós mezőgazdasági politikáról 2010-ben kezdődő tárgyalások szempontjából. Az előző napon Dan Nica miniszterelnökhelyettes bejelentette: a két kormánypárt (a demokrata-liberális és a szociáldemokrata) egyetért abban, hogy a megszerzendő mezőgazdasági biztosi posztra a független Dacian Ciolost, a tavaly év végén leköszönt Tariceanu-kormány volt mezőgazdasági miniszterét javasolja. Cristian Diaconescu külügyminiszter jelezte: az ügy érdekében Románia mozgósítani fogja egész politikai-diplomáciai hálózatát. A román diplomácia vezetője elmondta: vannak országok, amelyek támogatják Bukarestet ebben a törekvésében. Emil Boc miniszterelnök a támogatók sorában említette Franciaországot, Németországot és Lengyelországot. Az európai uniós szokásjog értelmében a mezőgazdasággal foglalkozó biztost nem adhatják azok az országok, amelyekben nagy súlya van a mezőgazdaságnak. Így Franciaország nem töltheti be ezt a tisztséget, de nagy szava van ezen a területen, és rendkívül "megbízhatónak" tekintene egy román mezőgazdasági biztost. Brüsszel, 2009. 09. 03. ___________________________________________________________________________

9

Növelte bevételét a győri Matusz-Vad Zrt. Közel három százalékponttal túlszárnyalta időarányosan az év elején előirányzott 14,5 százalékos forgalomnövekedést a győri székhelyű Matusz-Vad Zrt., amelynek árbevétele így az év első felében megközelítette a 2,5 milliárd forintot. A tavaly közel 5 milliárd forintos árbevételű fagyasztottélelmiszer nagykereskedelmi vállalat a legnagyobb növekedést Hajdú-Bihar, Baranya és Tolna megyében érte el. A kft.-ből márciusban zrt.-vé alakult cég forgalmában egyre növekvő szerepe van a szomszédos országokba irányuló exportnak. A szlovákiai exportból származó árbevétel szeptember elejére elérte a 2008-as forgalmat, ami mintegy 80 millió forint volt. A Matusz-Vad februárjában kötött tíz éves franchise szerződést a Horeca-Expres s.r.o.-val, aminek értelmében a győri cég know-how-jával és termékportfóliójával felvértezve szolgálja ki a Horeca-Expres a vendéglátó egységeket Szlovákia egész területén. A győri cég a közelmúltban megkezdte az értékesítést Ausztriában is, egyelőre Bécsben és a közeli burgenlandi területeken terjeszkednek. Ausztriában hónapról hónapra átlagosan 50-60 százalékkal tudták növelni az eladásokat. Az ausztriai vevők rendeléseit a győri hűtőházból indítják útnak, a forgalom további növekedése viszont felvetheti majd egy osztrák leányvállalat létrehozásának szükségességét is. Budapest, 2009. 09. 03. ________________________________________________________________________________

Rendelettervezet a felszámolási vagyon értékesítéséről A kedvezőbb árbevétel reményében a felszámoló egyben is értékesítheti a csődvagyont, a pályázóknak pedig betekintést kell kapniuk a dokumentumokba, mivel az értékesítési pályázaton való részvételt nem lehet a dokumentáció megvételéhez kötni. Ez áll egyebek között abban a kormányrendelet tervezetben, amely az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) honlapján jelent meg. A szeptember 1-től módosított csődtörvény szabályozza a csődvagyon értékesítését, de a részletszabályok megalkotását a törvény a kormányra bízta. A törvény alapján a vagyontárgyak értékesítésére kiírt nyilvános pályázati felhívást és az árverést a Cégközlönyben kell közzétennie a felszámolónak. A rendelet tervezet megengedi, hogy a felszámoló a saját honlapján, valamely hirdetési adatbázisban, illetve a helyi polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is közzé tegye azokat. A közbeszerzési eljárásoknál bevett gyakorlat, hogy az ajánlatkérők pénzt kérnek a dokumentációért, és csak azok indulhatnak a tenderen, akik megvásárolták a dokumentációt. A vagyont értékesítő pályázatokon is kérhető pénz a dokumentációért, de nem lehet kötelező annak a megvásárlása. Az érintettek ugyanis a helyszínen ingyen megtekinthetik az értékesítés kellékeit. A felszámoló akár a cégvagyon egészét, akár egy-egy telephelyet egyben is értékesíthet, ha ettől nagyobb bevétel várható. A dokumentációban azonban fel kell tüntetni azt, hogy ha egyben nem kel el a vagyon, akkor eredménytelen lesz-e a pályázat, vagy pedig az értékesítés most már az egyes vagyonelemek eladásával folytatódik. A felszámolónak az árverésből ki kell zárnia mindazokat a licitálókat, amelyeknek a tevékenysége arra irányul, hogy harmadik személyeket megakadályozzanak a magasabb vételárra történő ajánlat megtételében. Budapest, 2009. 09. 03. ________________________________________________________________________________

A pulykapiac több mint felét a Gallicoop uralja A Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. számára a gyenge forint és a - főként a friss áruk iránti - hazai kereslet élénkülése kedvező feltételeket teremtett a forgalom növekedéséhez. A vállalat az év második felére is biztató eredményeket vár, a szeptembertől karácsonyig tartó „pulykaszezonnak” köszönhetően. A belföldi pulykahús értékesítésben piacvezető szarvasi cég 2009. első félévben a válság várható hatásai miatt ugyan kis mértékben csökkentette a termelést, mégis 3,1 százalékos 10

árbevétel emelkedést realizált a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ezt a növekedést legnagyobb arányban a pulykahús eladások közel 3 százalékos emelkedése befolyásolta. A Gallicoop Zrt. 2009. első félévében 12,74 milliárd forintos árbevételt ért el, amely 3,1 százalékos emelkedést jelent a 2008-as év azonos időszakához képest, amikor 12,35 milliárd forint forgalmat bonyolított. A belföldi húsértékesítéshez nagyban hozzájárult a külföldiek megnövekedett igénye a jó minőségű és elérhető árú magyar termékek iránt (az exporttermékek körében 10-15 százalékos volt az áremelkedés, a belföldi piacon 5-6 százalékos), így a cég továbbra is stabilan tartja piacvezető pozícióját. A Gallicoop hazai piaci részesedése 55 százalék. Erdélyi István, a Gallicoop vezérigazgatója elmondta: "Az általános válság és a csökkent kiskereskedelmi eladások nem kedveznek a húsiparnak, így nekünk sem, de feltártuk és mozgósítottuk belső tartalékainkat és kompenzáltuk a gazdaság bennünket érintő negatív hatásait. Ami a számokat illeti, a második fél évre vonatkozó terveinket várhatóan tartani tudjuk, hiszen még előttünk áll a szeptember-december közötti nagy pulykaszezon. A tavalyi éves árbevételünk 25 milliárd forint volt, és a forint árfolyamtól függően idén is hasonló forgalmat várunk." A Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. (www.gallicoop.hu) a baromfiipar meghatározó résztvevőjeként Magyarország piacvezető pulykafeldolgozó vállalata. 1989-es megalakulása óta folyamatosan növeli pénzügyi és szakmai eredményeit. Budapest, 2009. 09. 03. ________________________________________________________________________________

Csökken a Tokaj Kereskedőház Zrt. árbevétele az idén Várhatóan csökken az idén a Tokaj Kereskedőház Zrt. árbevétele; a cégnél 2009-ben 3,2 milliárd forint körüli bevétellel számolnak a tavalyi 3,8 milliárddal szemben - mondta Kiss István, a társaság vezérigazgatója. Az árbevétel csökkenését a szakember a kereslet szűkülésével, valamint a gazdasági válság általános, a Tokaj Kereskedőházat is érintő hatásaival magyarázta. Elmondta: az idei szüret Tokaj-hegyalján - a próbaszedéseket követően - mintegy két hét múlva kezdődhet a muskotály szőlő szedésével. Ebből a fajtából várhatóan a tavalyihoz viszonyítva mintegy 20 százalékkal kevesebbet takarítanak majd be. A társaság mintegy 9.000-9.500 tonna szőlőt vásárol majd fel hozzávetőlegesen kétezer termelőtől. Felvásárlásra mintegy 750 millió forintot fordítanak az idén. A recesszió miatt az idén nem költenek fejlesztésre, jövőre viszont már a tervek szerint ismét jut modernizációra, ugyanis a kereskedőház elnyert egy 400 millió forint értékű pályázatot tájékoztatott a vezérigazgató. Budapest, 2009. 09. 03. ________________________________________________________________________________

Buknak a napraforgóval a Békés megyei gazdák Akár 60-80 ezer forintot is bukhatnak hektáronként a napraforgó termesztők Békés megyében a gyengébb termés és az alacsony felvásárlási ár miatt. A felvásárlási ár csaknem a tavalyi felére esett vissza. Az eddigi betakarítási adatok alapján hektáronként 1,8-2,8 tonna közötti a napraforgó hozama Békésben, az átlagtermés elmarad a múlt évitől - írta a Békés Megyei Hírlap. Akinek hektáronként két tonna napraforgója terem, 100-110 ezer forintot kap, holott a beművelési költség 170-180 ezer forint. Aki bérli a földet - ők vannak többen - kifizet még 40 ezer forint bérleti díjat, nagyjából ennyi jön be a földalapú támogatásból. "A 2007-es tonnánkénti 90-120 ezer forintos felvásárlási ár már tavaly is csökkent, elsősorban ezért vetettek 2009-ben a szokásosnál kisebb területen napraforgót Békésben. Idén a tavalyinál is jóval alacsonyabb árról hallani, ez még inkább 11

sújtja azokat a termelőket, akiknek két tonnánál kisebb hozammal kell beérniük" - nyilatkozta Szabó István, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal vezetője. Budapest, 2009. 09. 03. ________________________________________________________________________________

Új vezető került a FrieslandCampina élére Szeptember elsejétől Konstantine Maggioros tölti be a FrieslandCampina Hungária és a FrieslandCampina Románia vezérigazgatói pozícióját - közölte a FrieslandCampina Hungária Zrt. Az új vezérigazgató Johan Priemet váltja, aki nyolc hónapig irányította a holland központú társaságcsoport magyar és román leányvállalatát. A görög származású Konstantine Maggioros korábban Görögországban az American Express Banknál, a Horizon Technical Corporation-nél és a Linette Hellasnál töltött be felsővezetői pozíciókat. A FrieslandCampina szövetkezeti tejipari cég két vezető európai tejipari vállalkozás, a Friesland Foods és a Campina összeolvadásával jött létre 2008 végén. Világszerte 25 országban - köztük Magyarországon is - 30-nál is több márkával van jelen. A FrieslandCampina Hungária Zrt, a Royal FrieslandCampina magyarországi leányvállalataként több mint 1.000 alkalmazottat foglalkoztat, és évtizedek óta jelen van a magyar élelmiszeriparban. Brüsszel, 2009. 09. 03. ________________________________________________________________________________

Javult a külkermérleg az első félévben Az első félévben a külkereskedelmi mérleg 2,055 milliárd euró (606 milliárd forint) többletet mutatott, 1,766 milliárd euróval (534 milliárd forinttal) javult az egy évvel korábbihoz képest közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 2009 első féléves forgalom forintban mért árszínvonala az előző év azonos időszakihoz viszonyítva exportban és importban is 6-6 százalékkal emelkedett, a cserearány gyakorlatilag nem változott. A forint a főbb devizákhoz képest 17, ezen belül az euróhoz mérten 14, a dollárhoz viszonyítva több mint 30 százalékkal gyengült. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene a többi árufőcsoporttól eltérően, 2009 első félévében továbbra is növekedést mutatva 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg az importvolumen 7 százalékkal esett vissza. A kivitel növekedésének legfőbb tényezője a gabona és gabonakészítmények 37 százalékos volumenbővülése volt. Az Európai Unióba (EU) irányuló kivitel és az onnan érkező behozatal volumene 2009. január-júniusban 18, illetve 24 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. A mérleg aktívuma az unió egészét tekintve 40 százalékkal javult az első félévben, és 1294 milliárd forintot ért el. Az EU-n kívüli országokba irányuló export és az onnan érkező import volumene 2009. január-júniusban 27-27 százalékkal esett vissza az elmúlt év azonos időszakihoz képest. A külkereskedelmi mérleg hiánya a harmadik országos forgalomban 689 milliárd forint volt, ez 162 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Budapest, 2009. 09. 03. ________________________________________________________________________________

Nagyobb támogatás az iskolagyümölcs programra Az iskolatej program mintájára 2008-től működik az Unió tagországaiban az iskolagyümölcs program. A program hazai vonatkozása, hogy 2005-ben Tabajdi Csaba, magyar szocialista EP képviselő volt az első kezdeményezője. Az Európai Bizottság az Unió 2010-es költségvetésének tervezetében eredetileg 60 millió eurót különített el a program támogatására. Az Európai Parlament 12

Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Bizottságának mai ülésén azonban megszavazták azt módosító indítványt, mely az támogatás összegének 100 százalékos növelését kezdeményezte. Így ha az EP plenáris ülésén is megszavazzák a módosító indítványt, akkor a következő pénzügyi időszakban 120 millió euró támogatást kaphatnak a tagországok a program végrehajtásához. Az akció jelentősége nem csak a gyermekétkeztetési célok ellátásában rejlik. Már iskolás korban fontos elkezdeni a táplálkozási szokások kialakítását, szorosan összhangban a környezeti neveléssel. A gyermekben tudatosítani kell: nem csak az a fontos, hogy esztétikus és szép legyen a fogyasztott gyümölcs, az is lényeges, milyen körülmények között termesztették, és hogyan jutott el hozzájuk. Az iskolagyümölcs program megfelelő szakmai koordinációjával tehát többlet nevelési célok is elérhetővé válhatnak. Az élelmiszerbiztonság, az élelmiszernövények vegyszermentessége, a termékek származásának nyomon követése, valamint a fogyasztók megfelelő tájékoztatása mind olyan kritériumok, melyek EU mezőgazdasági politikájának fontos prioritásai. Brüsszel, 2009. 09. 04. ________________________________________________________________________________

Megkezdődött a várdai biogáz-erőmű építése Megkezdődhetett a több mint két éve, holland befektető által tervezett biogáz-erőmű építése Várdán, amely a tervek szerint még idén elkészül - mondta Varga András,a Somogy megyei Várda polgármestere. Varga András reményei szerint az energialiberalizációt követően Várda olcsóbb energiához juthat az új erőmű révén, amely mintegy félszáz új munkahelyet is teremt, többségében szakképzetlen nők számára. Tavasszal kezdődtek meg a zöldmezős beruházás előmunkálatai a község határában, de a hatósági engedélyek beszerzése a vártnál lassabban haladt, ezért a korábban őszre tervezett próbaüzem helyett még csak a tényleges építkezés indulhatott be. Hozzátette, a község aggódott, hogy a magyar bürokratikus ügyintézéstől többször türelmét veszett befektető kitart-e mellettük. A biogáz-erőmű megépítésének költségeit a Hollandiában több biogáz-üzemet, hulladék-feldolgozót, illetve iszapfeldolgozót üzemeltető Kurstjens BV állja, majd a létesítményt az általa létrehozott BIO-E Kft. fogja üzemeltetni. A beruházó a második ütemben egy hathektáros üvegház létesítését is tervezi a Biogáz-üzem mellett. A megtermelt energia egy részét így saját célra kívánja felhasználni, a többletenergiát pedig értékesíti. A biogáz előállításához a környékről származó szennyvíziszapot, állati trágyát, élelmiszer- és éttermi-, valamint zöldhulladékot hasznosítják majd. A tervek szerint a próbaüzemet követően 2010 tavaszán indulhat meg a termelés az erőműben. Budapest, 2009. 09. 04. ________________________________________________________________________________

Jelentősen nőtt az import élelmiszerek aránya Az utóbbi években jelentősen emelkedett az import élelmiszerek aránya Magyarországon; amely mára a szakértői becslések szerint meghaladja a 30 százalékot - áll az Agrármonitor legfrissebb számának összegzésében. Amely szeirnt 2000 és 2003 között az ez az aránya alig változott, 12-13 százalékot tett ki. Az ország uniós csatlakozásának évében 17 százalékra nőtt, majd 2005-ben 26 százalékra ugrott. Ezután lassabban, de folyamatosan emelkedett. Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója arra emlékeztetett, hogy az élelmiszerimport arányát nehéz megbecsülni, mert a külföldről érkező élelmiszereket gyakran feldolgozzák és egy részét kiviszik az országból. Hozzátette: a forint árfolyama nem hat jelentősen az importra, mivel a nagy élelmiszeráruházláncok saját beszerzési hálózatukkal hosszú távú szerződéseket kötnek. Az elemzés szerint a feldolgozott magyar élelmiszerek kivitelének értéke tavaly 3,6-3,8 milliárd euró körül mozgott. Az országba érkező feldolgozott élelmiszerimport értéke pedig 3,0-3,1 milliárd eurót tett ki. Az export

13

értéke 2000-ben még 1,8 milliárd euró körüli volt, és 2005-ben 2,3 milliárd eurót tett ki, az importé azonban gyorsabban nőtt, mintegy 900 millió euróról 1,9 milliárdra. Budapest, 2009. 09. 04. ________________________________________________________________________________

Biomassza kazánnal olcsóbb távfűtés Komlón Az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával a Komlói Fűtőerőmű Zrt. biomassza tüzelésű forróvíz-kazánt telepít. A beruházás célja Komló város távhőszolgáltatásának korszerűsítése és gazdaságosabbá tétele - jelentette ki Páva Zoltán polgármester. Páva Zoltán szerint a több mint egymilliárd forintos beruházásnak köszönhetően már jövőre csökkenhet a baranyai városban a távhőszolgáltatás díja. A polgármester elmondta: az állami kompenzációval együtt ennek mértéke el fogja érni akár a 20-25 százalékot is. Komló csaknem 11 ezer lakásból 5 ezer távfűtéses. Idén januárban egy 52 négyzetméteres komlói lakás tulajdonosa 40-42 ezer forintot fizetett a távfűtésért. A száz százalékig a város tulajdonában lévő fűtőerőmű több mint tíz éve tért át a gázra, aminek ára az elmúlt években igencsak megnőtt. A városi vezetés emiatt már 2006-ban a gáz kiváltásán gondolkodott, különösen a távfűtési időszakra vonatkozóan. Így vetődött fel a fluid ágyas, úgynevezett szénalapú és erre biomasszát telepítő módszer, amely rendkívül környezetbarát és olcsóbb is. Komlónak ugyanis 100 hektár erdeje van, amely biztosítja majd a tüzeléshez szükséges alapanyagot. Az 1,2 milliárd forintos beruházásból 486 millió forintot nyert a város pályázaton. A fennmaradó összeget hitelből finanszírozza Komló. Az önkormányzat célja, hogy minél több helybéli vállalkozás kapjon munkát a kivitelezés során. Budapest, 2009. 09. 04. ________________________________________________________________________________

Magyar tejtermelők: azonnali uniós beavatkozást! Azonnali uniós beavatkozást sürget az EU tejágazatának megmentése érdekében a Tej Terméktanács, hogy megállítható legyen az állatállomány csökkenése, valamint, hogy az ígért támogatásokat legkésőbb jövő éve elején el lehessen juttatni a gazdálkodókhoz. A terméktanács eljutatott állásfoglalása szerint a tej felvásárlási ára az elmúlt másfél évben drasztikusan csökkent. Míg 2008. januárjában a termelőknek 95,15 forint átlagárat fizettek a felvásárlók literenként a tejért, addig ez az ár az idén júliusban már csak 54,93 forint volt. A termelők így több, mint 40 forinttal, azaz mintegy 40 százalékkal kapnak kevesebbet a tejért. Ez számukra literenként 20 forint körüli veszteséget jelent, ennyi a különbség az átvételi ár és az önköltség között. Mariann Fisher Boel, az unió agrárbiztosa a tavaly ősz óta tartó egész Európát érintő tejes demonstrációk, tüntetések ellenére sem tett érdemi lépéseket a válság megoldására - hangsúlyozza a Tej Terméktanács. A hibás döntések felülvizsgálata és módosítása nem lehet emocionális kérdés. Ezért a magyar tejtermelők követelik a meglévő hibák érdemi kezelését - húzzák alá a terméktanácsnál. A Tej Terméktanács véleménye szerint: nem fogadható el, hogy a kialakult piaci feszültségek kezelését a bizottság a tagállamokra kívánja hárítani. Továbbra is indokolt és szükségszerű a kvóta alapú támogatás 50 százalékos emelése, valamint a támogatottsági szintek közötti különbség megszűntetése. A terméktanács szerint az Európai Bizottságban ezt az álláspontot kell képviselnie Magyarországnak. Emellett a piaci folyamatok alapján továbbra is indokolt az export-visszatérítések, legalább 50 százalékos emelése. A magyar szakmai szervezet javasolja, az országos referencia mennyiségek azonnali felülvizsgálatát, és a korábbiakban megemelt ország-kvóták felfüggesztését. Szeretnék elérni továbbá az élelmiszer-kereskedelmi láncok árletörő kereskedelmi gyakorlatának és árpolitikájának uniós szintű, valamint a Közös Agrárpolitika (KAP) állapotfelmérésének 14

felülvizsgálatát is. A terméktanács szükségesnek tartja, hogy az egész európai piacot sújtó kérdésekre globális válaszok szülessenek. Budapest, 2009. 09. 07. ________________________________________________________________________________

Bodri Pincészet: 730 milliós fejlesztés Új palackozót, érlelőt és bortárolót épít nettó 730 millió forintos beruházással a szekszárdi Bodri Pincészet - mondta a borház tulajdonosa. A beruházáshoz a pincészet Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap ötven százalékos támogatását nyerte el - közölte Bodri István. Tájékoztatása szerint 1700 négyzetméteren palackozóval, érlelővel, tartályos és hordós tárolásra alkalmas helyiséggel, készáruraktárral, valamint fehérborkészítéshez szükséges technológiával bővül a pincészet. A létesítmény 2010 májusra készül el. A 25 hektáros szőlőbirtokon gazdálkodó pincészet az eddigi 120 ezer palack helyett 150 ezer palack bort állít majd elő - mondta a borász. A Bodri Pincészet két elismert bora a civilis és az optimus cuvée, 2006-os bikavére pedig tavaly bekerült a Pannon régió legjobb 25 bora közé. Budapest, 2009. 09. 07. ________________________________________________________________________________

Újra pályázhatnak a kisvállalkozások fejlesztésre Október második felétől újra pályázhatnak a mikro- és kisvállalkozás technológiafejlesztésre a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) - mondta Kocsis Magdolna, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a Gazdaságfejlesztési Programok irányító hatósága vezetője. A kisvállalkozások körében népszerű pályázatot az idén május 21-ei hatállyal azért függesztették fel, mert az egész évre rendelkezésre álló 18 milliárd forint keretre 61 milliárd forint igény érkezett be három hónap alatt. Az irányító hatóság vezetőjének közlése szerint október második felétől elérhető 15 milliárd forint keretből egy pályázó maximum 20 millió forintot nyerhet. Az eddigi tapasztalatok alapján a 15 milliárd forint keretből 1.000-1.500 kisvállalkozás kaphat támogatást. A régió fejlettségétől függően a technológiai beruházás 35-50 százalékát lehet ebből a támogatásból fedezni. Az elnyert támogatás 40 százalékát a szerződéskötéstől 15 napon belül átutalja a pályázatokat kezelő Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. Budapest, 2009. 09. 07. ________________________________________________________________________________

Gráf: minőségi borokkal lehet hírnevet szerezni Minőségi és csúcsborokkal lehet csak hírnevet szerezni a világ borpiacán - mondta Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Badacsonyban, a Bazaltbor Badacsony Kft. borászati üzem és pincészet alapkövének lerakásakor. Az európai borversenyeken a magyar borok már kiválóan szerepelnek - tette hozzá. A miniszter elmondta: ma Magyarországon 80 ezer hektár szőlőterület van, s évente mintegy 3-3,5 millió hektoliter bort állítanak elő. Gráf József szerint a jövőt a hagyományos kultúrákra, az ország szinte példa nélküli lehetőségeire kell építeni, s az egyik ilyen élmezőnyben lévő adottság a borászat. Hozzátette: fejlődni kell és "tudomásul venni, hogy merre tart a világ". Hangsúlyozta azt is: a bor "bizalmi termék", és az a cél, hogy a fogyasztó ott kerüljön "bizalmi kapcsolatba" a borral, ahol azt készítik. Ismerje meg a bor előállítóját, a vidéket, a tájat, s tudja meg, hogy milyen érték van a palackban. Gráf József a reklám fontosságára is felhívta a figyelmet és úgy vélte: ma már kevés, hogy a pincénél megkínálják a vendégeket borral; programokat, szálláshelyeket és gasztronómiai kínálatot is biztosítani kell a turisták számára. 15

Ismertette: az élelmiszer-pályázatokra több mint 500 beadvány érkezett, s ebből 164-et a "borosok nyertek el", bortechnológiai fejlesztésére. Soha ilyen lehetősége nem volt a magyar borászatnak műszaki-technológiai színvonalának megújítására - hangsúlyozta a szaktárca vezetője. Ujhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerint a magyar borkultúra - ha még nem is éli reneszánszát -, már jó úton halad; Badacsony is ismét fénykorát élheti a kiváló borára alapozva. A Bazaltbor Badacsony Kft. egymilliárd forintos beruházásában épülő borászati üzem 400 millió forint uniós támogatást nyert az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv pályázatán - mondta Laposa Bence, a kft. ügyvezető igazgatója az ünnepélyes alapkőletételt követően. A borászati feldolgozóüzem (világszínvonalú bortechnológiával) háromszintes lesz, 1500 négyzetméteres hasznos alapterülettel, s a jövő tavasszal kívánják avatni - tájékoztatott az ügyvezető. Hozzátette: a beruházáshoz tartozik még a hegyoldalban egy "látványpince" is és egy tíz szobás panzió. A kft. Badacsonyban és a Somlón összesen mintegy 20 hektár szőlőültetvényt tart fenn. Budapest, 2009. 09. 07. ________________________________________________________________________________

Több milliárd forintra pályázhattak a halászok A vártnál több - 5 milliárd forintot meghaladó - igény érkezett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) a haltermelés, a halfeldolgozás és a természetes vízi halászat fejlesztését célzó beruházások támogatására az első kérelembenyújtási időszak alatt - közölte Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke. Magyarországon mintegy 400 olyan halászati vállalkozás működik, amely eséllyel pályázhat ilyen uniós pénzre az Európai Halászati Alapból. Az idén meghirdetett támogatásra 78 kérelem érkezett. Ha ezek az elképzelések megvalósulnak, akkor az elkövetkezendő két évben hozzávetőlegesen tíz milliárd forint összegű beruházás valósul meg a halászati ágazatban. Az első évben a legtöbb kérelmet, hetvenötöt akvaultúra beruházások támogatására adták be az érintettek. Az erre igényelt pénzösszeg meghaladta az öt milliárd forintot. A halfeldolgozás és értékesítés támogatására összesen három kérelem érkezett, 151 millió forintos támogatási összeggel. A természetes vízi halászatra viszont senki nem kért támogatást. A támogatási kérelmek feldolgozása már megkezdődött MVH-nál. Az első kifizetési kérelmeket december 1-31. között lehet beadni. A támogatásra minden évben - 2013-ig - április 1-től május 31-ig lehet kérelmeket benyújtani. Az unió a hétéves programra 34.8 millió eurót biztosít Magyarországnak. Ez az összeg a nemzeti hozzájárulással kiegészítve 46.8 millió euróra emelkedik. Azaz mintegy 13,3 milliárd forintot tesz ki. Budapest, 2009. 09. 07. ________________________________________________________________________________

Hamisítják a magyar mangalicahúst Japánban A múlt hét legvégén nagy felháborodással értesültünk arról a mangalica termékeink fő exportpiacának számító Japánból, hogy japán nagykereskedők magyar mangalicahúst kínálnak a japán piacon, rendkívül alacsony áron - mondta Kovács László, a szegedi Pick Szeged Zrt. elnökvezérigazgatója az AGRARHASZON.HU-nak. Piaci feltételezések szerint a "hamis" mangalicahúst Magyarországról viszik ki a szigetországba, ahol emiatt összedőlhet a kemény munkával kiépített mangalicapiac, ami a magyar mangalicának, a termelőknek és az ország imdidzsének is rendkívül rosszat tenne, nem beszélve a kézzel fogható gazdasági hátrányokról. Kemény munkával stabilizálták a japán piacot Kovács László emlékeztetett arra, hogy a Pick Szeged Zrt. az elmúlt évben keményen dolgozott Japánban azért, hogy húsban és húskészítményben stabil piacot tudjon szerezni. A japán piacon a 16

munka persze már korábban elindult, de tavaly intenzívebbé vált azáltal, hogy képviseletet nyitott a Pick Tokióban. Az idei tokiói Foodex kiállítás pedig átütő sikert hozott: a márciusi kiállításon a Pick a magyar őshonos állatot, a mangalicát, mint kuriózumot vezette be. A piaci együttműködés nagy érdeklődés mellett, zökkenőmentesen fejlődött, ebből a kurrens termékből ebben az évben már nagyon jelentősnek számító, 20-30 tonna közötti mennyiséget tudott értékesíteni Japánban a Pick. Rossz minőség, alacsony ár: az áru nem mangalica Jellemző módon e héten is repülőgépes szállítás történik Tokióba - hívta fel a figyelmet az elnökvezérigazgató, hozzátéve: az eddig kiszállított mennyiségeket is főként repülőgéppel, egytonnás tételekben szállították ki Japánba, külön megrendelésre. Természetesen azért konténerben is szállítottak. Legalábbis eddig. Mert a japán mangalicapiacot teljesen tönkreteheti a magyar hamisítvány, amelyet hozzávetőleg annyiért kínálnak, mint a "normál sertést", pedig utóbbinak köztudottan többszöröse a mangalica ára. A jól kialakított "vevői kapcsolat" nyilvánvalóan felháborodva vette tudomásul, hogy a piacon valójában milyen rossz minőségű, olcsó árut kínálnak mangalicaként. Fentiekből következtetni lehetett arra, hogy az áru nyilvánvalóan nem mangalica hangsúlyozta az elismert húsipari szakember. Aki felé a japán kereskedő felháborova jelezte, hogy a nagyon szisztematikusan felépített mangalica imidzs, illetve az áru, amely csak kiemelkedő vendéglátóipari egységekben kapható, a történtek következtében teljesen ledegradálódik. Magyar weboldalról szedtek le képet, információt Annál is inkább, mivel a hamisítványt árusító japán kereskedő a magyar mangalica weboldaláról lemásolt képekkel és a magyar mangalicasertésre hivatkozó reklámszöveggel kínálta a termékeit. Tekintettel arra, hogy az őshonos állatokra vonatkozó rendelet előírja: csak bizonyítvány birtokában, egyértelműen beazonosítható módon jelölt terméket lehet mangalicának nevezni, a Pick azonnal informálódott, hogyan kerülhetett ilyen termék Japánba, mivel a Magyarországon működő Mangalica Szövetség a Picken kívül senkinek nem adott ki mangalicasertésre vonatkozó igazolást. Hamar egyértelművé vált: Japánba olyan termék derült ki Magyarországól, amelyre a szövetség nem adott ki igazolást. Piaci feltételezések szerint az igazolással nem rendelkező áru a kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft.-től származott. "Lehet kivinni valódi mangalicahúst, de ezt a vonatkozó kormányrendelet alapján igazolással kell ellátni" - magyarázta Kovács László. Amennyiben valaki ilyen igazolással szerez be élőállatot, annak az ára jelenleg másfélszerese, mint a "normál sertésé" - tette hozzá. Sokaknak nagy nagy kárt okozna a piac bedőlése Japánban kilogrammonként átszámítva 12-13 ezer forintért lehetett értékesíteni a mangalicahúst, ez a legnagyobb piac mind mennyiségben, mind értékben, ilyen áron csak ott vásárolják meg, mert ott meg tudják ezt az árat fizetni. Értékesítenek még mangalicahúst az Egyesült Államokban, Spanyolországban, illetve kisebb mennyiségben Ausztriába, illetve Németországba. Az igazi veszélyt ráadásul nem is csak a japán piac összeomlásában látja Kovács László, hanem abban is, ami ennek következtében történhet. "Ha ez az imidzs megszűnik Japánban, veszélybe kerülnek a mangalica előállítók is, mert nem tudjuk megvásárolni tőlük az élő sertést olyan áron, mint eddig, ugyanis nem tudjuk olyan áron eladni sem, mint eddig. Amennyiben pedig drasztikusan alacsonyabb árat adunk érte, akkor a termelők tönkremennek és a mangalica újra eltűnik a piacról" hívta fel a figyelmet Kovács László. Az elnök-vezérigazgató rámutatott: a japán piac összeomlása rongálja a Pick és a mangalica imidzsét - a cég magas minőségű húskészítményt is készít a japán piacra - egyaránt, de tönkreteszi a termelőket is.

17

A Pick az agrártárca segítségét kéri A Pick Szeged Zrt. fentiekre figyelemmel levélben kéri a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot (FVM) azonnali intézkedését abban, hogy vizsgálja ki és akadályozza meg az illegálisan kiszállított hús további kiáramlását, s tegyen intézkedést arra vonatkozóan, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Továbbá vizsgálja meg, hogy valójában milyen módon is került ki illegálisan a termék és tartassa be az ide vonatkozó előírásokat és rendeleteket. Budapest, 2009. 09. 07. ________________________________________________________________________________

Még mindig pang a búzapiac, az árak is alacsonyak A búzaárak most mintegy 20-25 százalékkal alacsonyabbak mint tavaly az év hasonló időszakában voltak - mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette: a helyzet hasonló, mintegy hónappal korábban volt, még mindig pang a búzapiac Magyarországon csak az árak lettek még alacsonyabbak. Ezzel egyetértett Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára is kiegészítve a GOSZ elnökének véleményét azzal, hogy a búzát csak a malmok veszik napi szükségleteik kielégítésére. Készleteik feltöltésére pedig általában nincs pénzük, a hitel ugyanis drága mind forintban, mind devizában. Emellett nincs kereslet külföldön sem a magyar búza iránt. Mind a vevők, mind az eladók kivárnak. Kereslet hiányában pedig a tőzsdei jegyzések is folyamatosan tovább csökkennek. A búza tonnájáért a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) áruszekciójában 28-29 ezer forintot kell fizetni. A tavalyi ár viszont 38-40 ezer forint volt tonnánként. A fekete-tengeri kikötői ár pillanatnyilag 31 ezer forint körül alakul, azaz a 30 ezer forint körüli tonnánkénti magyar induló ár magas. Így itt gyakorlatilag nincs a magyar búzára külföldi kereslet. A GOSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a kikötői árban benne van a szállítási költség is, ami tonnánként 7-8 ezer forint, vagyis a termelő ténylegesen a terményért tonnánként 2022 ezer forinthoz jut. Korábban Pótsa Zsófia már utalt arra is, hogy a gazdálkodók pedig azért várnak ki, és tartják a magtárakban az árut, mivel a 30 ezer forintos tonnánkénti jelenlegi búzaár még a jó minőségű búza előállítási költségét sem fedezi. Emellett a múlt évről maradt, úgynevezett átmenő készlet is jelentős, 800 ezer és 1 millió tonna közzé tette a szakember. Az őszi búzából az idén 1,138 millió hektárról 4,31 millió tonnát takarítottak be Magyarországon, a hektáronkénti termésátlag pedig elérte a 3,82 tonnát. Ez mintegy 20-25 százalékkal kevesebb a tavalyi termésnél. Budapest, 2009. 09. 07. ________________________________________________________________________________

A Monsanto termékek mérföldkőhöz értek az EU-ban "A YieldGard technológia nemcsak a Mon810 nevű kukoricának a hozamát növeli nagymértékben, hanem drámaian csökkenti, vagy megszünteti a növényvédő vegyszerek alkalmazásának szükségességét is." Erről a Monsanto cég két képviselője, Jerry Hjellen szabályozó vezető, és Dusty Post globális kukorica technológia vezető nyilatkoztak. A YieldGard nevű technológia elősegíti a növényt egy Cry1Ab nevű fehérje előállításában, ami egy természetben előforduló baktériumból jön (Bacillus thuringiensis - ismertebb nevén Bt). Amikor a kukoricamoly megtámadja a növényt és megeszi egy részét, a fehérje megakadályozza a rovart a további táplálkozásban. A világon több mint 22 millió hektáron alkalmazzák a farmerek ezt a hozamvédő technológiát. Hét uniós tagállamban a farmerek több mint 107 ezer hektáron használták. Jó hír a farmerek számára, hogy az 1998 óta engedélyezett technológiát, aminek biztonságát tízévente kell felülvizsgálni, újra biztonságosnak ítélte az EFSA. Az 27 EU-s tagállammal közreműködve vizsgálta az EFSA négy év tudományos adatát és információját és a leközölt tudományos cikkeket is a technológia 18

biztonságáról. Miután az EFSA biztonságosnak ítélte a terméket, Az Európai Bizottságnak kérvényt nyújtottak be, hogy ajánlják az Európai Szabályozó testület felé a Mon810 termelésének tízévente esedékes megújítását. Budapest, 2009. 09. 08. ________________________________________________________________________________

Új taggal bővült a Reál Hungária Drink Kft. A Raiker Kft. csatlakozásával új tagvállalattal bővült az ital-nagykereskedő Reál Hungária Drink Kft., a csoport éves forgalma ezzel meghaladja a 60 milliárd forintot - közölte a cég. A Raiker Kft. 2008-ban 12,5 milliárd forintos forgalmat realizált. A Reál Hungária Drink Kft. a legnagyobb magyar ital-nagykereskedés, amely 2008 júliusában alakult nyolc, a saját területén legnagyobb italnagykereskedelmi vállalkozás, valamint a Reál Hungária Élelmiszer Kft. összefogásaként. A tagvállalatok összesített forgalma az alapításkori 46 milliárd forintról az elmúlt egy évben 60 milliárd forint fölé emelkedett - olvasható a közleményben. Hozzáteszik: a Raiker Kft.-vel aláírt szerződés tovább erősíti a társaság piaci pozícióját. Budapest, 2009. 09. 08. ________________________________________________________________________________

Bolgár agrártámogatást szabadított fel Brüsszel Hozzáférhetővé tesz az Európai Bizottság Bulgáriának 19 millió eurónyi uniós mezőgazdasági támogatást, amelyet tavaly zárolt a korrupcióellenes intézkedések hiánya miatt - jelentette be az uniós végrehajtó testület szóvivője Brüsszelben. Az összeg még az uniós csatlakozást a mezőgazdaság területén előkészíteni hivatott SAPARD programból származik. A tavalyelőtt csatlakozott Szófia ez év végéig ezzel együtt összesen 90 millió eurónyi támogatáshoz juthat még a programból, ha megfelelően előkészített pályázatokat ad be. Tavaly az EU a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépés elégtelensége miatt összesen mintegy félmilliárd eurónyi támogatást visszatartott Bulgária keretéből. Az ország ebből 220 millió eurótól már végérvényesen elesett, mert azt eleve csak tavaly év végéig használhatta volna fel. A most bejelentett megállapodás Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos és Miroszlav Najdenov bolgár mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megbeszélésén született. Brüsszel, 2009. 09. 08. ________________________________________________________________________________

Fidesz: újbor lepárlás csak december 1. után Font Sándor (Fidesz) szerint elengedhetetlen, hogy december 1. után lehessen csak lepárolni a készletek csökkentése miatt engedélyezett 100 ezer hektoliter újbort és az erről szóló minisztériumi rendeletben a minimális szőlőfelvásárlási árat és a fizetési határidőt is meg kell határozni. Hozzátette: ha a felvásárló az utóbbi két feltételt teljesíti, akkor jogosan jelentkezhetne a lepárlásra. A fideszes politikus aggályosnak tartja, hogy a rendelettervezet szövege szerint összecsúszhat a borlepárlás és a szüret időszaka. Véleménye szerint azért kellene december 1. után engedélyezni a lepárlást, mert november 30-ig kell lezárni a pincekönyvet illetve elkészíteni a kötelező szüreti leltárt. Így szinte lehetetlen lenne a visszaélés - tette hozzá. Font Sándor úgy látja: nemcsak az újbornál, hanem az óbornál is meg kellene adni a lehetőséget a lepárlásra, és erre is lehetne pénzt átcsoportosítani. Majd 30-40 százalékkal magasabbak a készletek, mint a korábbi időszakokban közölte. A politikus nagyon alacsonynak tartja a kilónkénti negyven forintos felvásárlási árat, és aggasztja, hogy a lepárlásra szánt kétmillió euróból nem jut majd a termelőknek. Font Sándor 19

emlékeztetett arra, már kétszer fordult az agrártárca vezetőjéhez ez ügyben, de továbbra is nagy a késés, leghamarabb szeptember végén hirdethetik ki a lepárlásról szóló rendeletet. Font Sándor úgy értékelte: szakmai dilettantizmus kíséri a rendelet megalkotását. A politikus azt javasolta a szőlőtermelőknek, ha tudják, ne adják el a szőlőt olcsón, mert jobban megéri, ha újbort készítenek belőle és bejelentkeznek lepárlásra. Budapest, 2009. 09. 08. ________________________________________________________________________________

Gráf: minden tőlünk telhetőt megteszünk a tejágazatért Magyarország él minden olyan lépéssel, amelyet az európai uniós szabályok lehetővé tesznek a tejágazat átmeneti gondjainak megsegítésére, miután az Európai Bizottság esetleges közös uniós intézkedésekre ezúttal is szerény elképzeléseket vázolt fel a témában - jelentette be Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az EU-tagországok mezőgazdasági minisztereinek ülését követően. Mint mondta, a találkozón egyebek között kifejtette, hogy a szarvasmarha-ágazat a magyar mezőgazdaság "nehézipara", ahol az elhalasztott döntések fél év alatt tragédiát okozhatnak, helyrehozataluk pedig 8-10 évet vehet igénybe. "Nagy európai uniós szimpátiára nem számítok, a tejkérdést Magyarországnak otthon kell valamilyen módon megoldania" - fogalmazott Gráf József. Január elsejére így is sikerülhet elérni, hogy az árakon ne legyen veszteség - vélte. Emlékeztetett arra, hogy uniós szinten a tavaly literenként átlagosan 40 centes árak 20-22 cent körül vannak. Magyarországon a tavalyi 95-100 forint körüli árak 50-55 között vannak, a termelési költségek pedig 70-75 forint között. Lassan háromnegyed éve már minden gazdálkodó veszteséggel termel hangsúlyozta. Európai probléma A magyar miniszter úgy vélte, mivel európai problémáról van szó, az igazi megoldás a közös uniós út lehetne, de e tekintetben a bizottság "szerény és szolid" intézkedéseket vázolt fel. Így szerinte a tagországokra marad a támogató intézkedések megtalálása. Hozzátette, hogy néhány tagállam (más források szerint köztük az elnöklő Svédország is) az Európai Bizottság álláspontját támogatta. Az unió álláspontjával kapcsolatban elmondta: a brüsszeli bizottságnak továbbra is az a koncepciója, hogy 2015-re szűnjön meg a kvótarendszer, és ezt folyamatos kvótaemelésekkel elő kell készíteni. Az erre vonatkozó döntéshez vezető helyzetelemzés óta ugyanakkor drasztikusan változott a helyzet, és ezt figyelembe kellene venni - fűzte hozzá. A legkövetkezetesebbek voltunk Legkövetkezetesebben a mostani találkozón is Magyarország képviselte azt, hogy a kvótaemelést meg kellene szüntetni, de legalábbis átmenetileg fel kell függeszteni - mondta Gráf József. A kvótaemelés meghatározó abban, hogy a jelenlegi helyzet kialakult. A bizottság az eszközrendszert most is csak kicsit bővítette, annak ellenére, hogy ilyen kemény tiltakozással még nem találta szemben magát - hangoztatta Gráf József, emlékeztetve arra, hogy a termelők sztrájkra is készülnek. Gráf József elmondta, Magyarország továbbra is szükségszerűnek tartja a kvótaalapú támogatás megemelését 50 százalékkal, valamint az export-visszatérítés átmeneti emelését. A vaj- és sovány tejpor esetében nem csupán az intervenciós időszakok meghosszabbítását látja szükségesnek, mint Brüsszel, hanem az intervenciós ár emelését is. Kiemelte azt is: az élelmiszer-kereskedelmi láncok magatartása nem utal arra, hogy segítenének annak a válságnak a megoldásában, amelynek legnagyobb vesztesei a termelők, és nehéz helyzetben vannak a feldolgozók is.

20

Európában a "legkeményebb" Gráf József emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés elfogadott az áruházláncokról egy törvényt, amely "Európa legkeményebb ilyen típusú szabályozása", bár Sólyom László köztársasági elnök még visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra. A jelenleg tervezett magyar intézkedéseket sorolva Gráf József elmondta: a jövő évi tejtámogatási kifizetéseket október 16-ra előrehozták, továbbá az uniós össztámogatások nemzeti hatáskörben szabadon felhasználható 3,5 százalékának teljes egészét a tejágazat szereplőinek fogják juttatni. Ez utóbbi literenként 15 forintot jelent majd az euró/forint árfolyamtól függően. Tovább él a korszerűsítésre és a szerkezetváltásra vonatkozó fejlesztési támogatások lehetősége is. Ugyancsak az uniós lehetőségekkel élve a tárca az iskolatejprogramban is elmegy a maximumig a támogatások megadásában. Lehetőség van a tejágazatban az úgynevezett legalacsonyabb támogatás egyszeri emelésére is (7 ezerről 15 ezer euróra), Magyarország ezzel is élni kíván. Budapest, 2009. 09. 08. ________________________________________________________________________________

Ismét Jakab István a Magosz elnöke Ismét Jakab Istvánt választották a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnökévé Karcagon, a Magosz országos tisztújító küldöttgyűlésén - tájékoztatott az agárérdekképviseleti szervezet. Jakab István megbízatása 4 évre szól. A főtitkári tisztséget továbbra is Obreczán Ferenc tölti be, a szövetségi igazgató pedig ismét Budai Gyula lett. A teljes tisztújításon az alapszabály módosítást követően - közjegyző jelenlétében az elnök, a főtitkár és a szövetségi igazgató mellett megválasztották a Magosz alelnökeit, az elnökség tagjait, valamint a számvizsgáló és az etikai bizottság tagjait is - tartalmazza a közlemény. Budapest, 2009. 09. 08. ________________________________________________________________________________

Mangalicahús: a Hungary Meat nem kért igazolást A Hungary Meat Kft. nem kért származási igazolást a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületétől - közölte Tóth Péter, az egyesület elnöke. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban pedig azt mondták, hogy megkapták a Pick Szeged Zrt. levelét a mangalica-ügyben. A Pick azt kifogásolta, hogy Japánban egy ottani nagykereskedő irreálisan alacsony áron kínál magyar mangalicahúst, valószínűleg a megfelelő igazolások nélkül. Dékány András, az agrártárca szóvivője közölte: a minisztériumban megvizsgálják a levélben foglaltakat, ugyanis igen érzékeny területről van szó. Az ügy előzménye az, hogy a napokban kiderült, egy magyarországi cég - feltehetően a szükséges igazolások nélkül - jelentős mennyiségű mangalicahúst szállított Japánba, a távol-keleti szigetországban azután nagyon alacsony áron dobták piacra a mangalicahúst. Nyilatkozott a Hungary Meat Szakácsné Bajnóczi Katalin, a Hungary Meat Kft. ügyvezető igazgatója azt közölte: a kiskunfélegyházi kft. magyar mangalicahúst szállított Japánba, a 300 kilogrammos szállítmányt csupán mintaként jutatták el a cég egyik távol-keleti partnerének. A Hungary Meat Kft. az alapanyagot Moldován Andrástól, a Mangalica Szövetség egyik tagjától vásárolta meg - mondta az ügyvezető igazgató. Az ügyvezető igazgató elmondta: az áruhoz csatoltak minden szükséges okmányt, arra azonban nem tudott pontos választ adni, hogy a szállítmány rendelkezett-e a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének igazolásával, ám hozzátette, ha nem, akkor ezt haladéktalanul pótolni fogják. Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke 21

elmondta: Magyarországon az őshonos állatok névhasználatára vonatkozó 93/2008-as FVMrendelet értelmében a mangalica név használatára, és így az abból készült termékek forgalmazására, kivitelére is csak az jogosult, aki az egyesülettől származási igazolást szerez be. A Hungary Meat Kft. ilyen igazolást az egyesülettől eddig nem kért - szögezte le Tóth Péter. A Pick kifogása A Hungary Meat szállítását a Pick Szeged Zrt-nél kifogásolják. A Pick Szeged Zrt.-hez az elmúlt hét végén érkezett jelzés arról, hogy egy japán nagykereskedő - feltehetően magyar forrásból irreálisan alacsony áron kínál magyar mangalicahúst. Kovács László, a Pick Szeged Zrt. elnökvezérigazgatója korábban az AGRARHASZON.HU-nak elmondta: a cég azonnal megkereste a mangalica szövetséget, hiszen magyar mangalicaként csak a szövetség igazolásával hozható forgalomba termék. Kiderült, hogy a szegedi cégen kívül másnak nem adtak ki igazolást. Kovács László szerint az igazolások nélküli termék forgalomba hozatala, amellett, hogy komoly anyagi hátrányt okoz a cégnek, veszélyezteti a Pick és a magyar mangalica termékek kemény munkával kialakított hírnevét, a magyar húsexportot, valamint a hazai mangalicatenyésztést is. Ha a mangalicatermékeket nem sikerül elhelyezni a japán piacon, a felvásárlási árak 30-40 százalékkal esnek, ami lehetetlen helyzetbe hozza a tenyésztőket, termelőket. Budapest, 2009. 09. 09. ________________________________________________________________________________

Túlkínálat van a gabonapiacon Túlkínálat és alacsony árak jellemzik a magyar gabonapiacot, amely gyakorlatilag "befagyott" mondták egybehangzóan a szakemberek a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Gabonatermesztők Országos Választmányának budapesti tanácskozásán. A pangás nemcsak Magyarországra jellemző, a világpiacon is hasonló a helyzet - mondta Török Sándor, az Agrocont Zrt. elnöke. Példaként említette, hogy az étkezési búza és a kukorica ára Franciaországban 122-127 euró körül van tonnánként. Magyarországon ennél mintegy 25-30 euróval alacsonyabb: a belföldi ár a kukoricánál 24-26 ezer, míg az étkezési búzánál 25-27 ezer forint körüli. Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar gabonapiacot az állam nem tudja refinanszírozni. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az agrártárca segítette és segíti a gabonatermelőket, példaként említve a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) gabona forgóeszköz hitel programját. Óvatos bankok Máhr András a gabonapiac legnagyobb gondjának a likviditás hiányát mondta. Ez szerinte azért alakult ki, mert a bankok a gazdasági válság miatt óvatosabbá váltak ezen a területen. Példaként említette, hogy a közraktári finanszírozás korábbi 90 százalékos szintje 70-80 százalékra esett vissza. De az állandó vásárlók is sem invesztálnak hosszú távú vételekbe - mondta, hozzátéve, hogy a malmok csak napi szükségletre vesznek búzát, esetleg egy-két heti készletet. A szakállamtitkár szerint a magyar gabonapiac további alakulását nagymértékben befolyásolja a világpiac, ezen belül is az Egyesült Államok gabonapiacának folyamatai, valamint az olaj árának további emelkedése esetleg csökkenése. Jelezte: az MFB gabona forgóeszköz hiteléből, ami eredetileg 15 milliárd forint volt, már csak mintegy 2 milliárd forint áll rendelkezésre. Máhr András szerint ha ez a keret kimerülne, az agrárkormányzat kész további források felkutatására. Emellett a SAPS kifizetések jórészét - várhatóan 70 százalékot - még az ősszel folyósítani kívánja az agrártárca előlegként.

22

A MOSZ javaslatai A MOSZ a gabonapiaci gondok megoldása érdekében egyebek mellett javasolja, hogy az állam tulajdonában lévő, gabonakereskedelmet folytató társaságok - Concordia Közraktár Zrt., TIG Kht. legalább 500 ezer tonna mértékig, végezzenek állami felvásárlást. Továbbá a magyar kormány kezdeményezze az EU Bizottságnál, hogy a 2009/2010-es intervenciós időszakra megjelölt „0” tonnás intervenciós felvásárlás kvótáját állapítsák meg olyan mértékben, amely érdemben nyújthat segítséget a magyar kukoricatermesztők számára. Kezdeményezi a MOSZ azt is: a magyar kormány biztosítsa, hogy az EU területalapú támogatás 2009–ben minden olyan terület után kifizetésre kerüljön, ahol a fizikai blokkon belül nem volt túligénylés. Azon termelők esetén, akiknél túligénylés miatt, nem fizethető ki a támogatás teljes összege, azok a vitatott összeg levonásával megállapított támogatáshoz jussanak hozzá ebben az évben. Emellett javasolja a szövetség, hogy a bizottság indítsa meg az exporttámogatásokat a gabonapiacon, és hozza előre a búza intervenciós felvásárlásának kezdetét szeptemberre. Budapest, 2009. 09. 09. ________________________________________________________________________________

Kezdődik a kampány a kaposvári cukorgyárban A kaposvári cukorgyárban az idén mintegy 780 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel a tavalyi 438 ezer tonnával szemben a csütörtökön kezdődő 110 naposra tervezett kampány során - közölte Hájos László termelési vezérigazgató-helyettes. Elmondta, hogy a somogyi megyeszékhelyen Magyarország egyetlen működő cukorgyárában - az éves belföldi cukorszükséglet közel egyharmadát állítják elő, az idén legalább 105 ezer tonnát. Hozzátette: a kampány előtt 500 millió forintot költöttek a cukorgyár felújítására. A 170 állandó dolgozó mellé a feldolgozás idejére 92 idénymunkást vettek fel. Budapest, 2009. 09. 09. ________________________________________________________________________________

Font Sándor: nem szabadverseny a mezőgazdaság Nem alkalmazhatóak a szabadpiaci verseny szabályai a mezőgazdaságra, mivel az alapjául szolgáló termőföld nem szabadpiaci termék, így a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) is más szabályokat kellene alkalmaznia az ágazatra - mondta Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésén. A bizottság elnöke a GVH éves beszámolójának értékelése kapcsán kiemelte: a hivatal tevékenysége teljesen megfelel a magyar és az uniós törvényi szabályozásnak, azonban a törvények alapját jelentő szabadpiaci közgazdasági elmélet a gazdasági válság miatt megbukott. Rámutatott: a teljes szabadpiaci verseny biztosítása nem a verseny tisztaságához, hanem monopóliumok kialakulásához vezetett, amelyek tisztességtelen árakat kényszerítettek a termelőkre és a fogyasztókra is. Nagy Zoltán, a GVH elnöke az ülésen rámutatott: nem szabadpiaci versennyel van a probléma, hanem a nem megfelelő törvényi szabályozással, valamint a hivatal a fogyasztók érdekeit védi, nem pedig a termelőkét vagy a kereskedőkét. A mezőgazdasági bizottság 11 igen és 10 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a Gazdasági Versenyhivatal tavalyi beszámolóját. Font Sándor hangsúlyozta: a szabadpiaci verseny a mezőgazdaságban önköltségi ár alá szorította a felvásárlási árakat, így számos ágazatból kivonulhatnak a termelők, mind gazdaságilag, mind társadalmilag jelentős károkat okozva. A bizottság elnöke úgy érvelt, mivel a mezőgazdaságban a tőke és a szaktudás mellett a természeti adottságok is meghatározó szerepet játszanak, ezért nem lehet szabadpiacon versenyeztetni egy dús legelővel rendelkező brit tejtermelőt egy olyan magyar gazdával, akinek magának kell füvet vetnie és locsolnia. Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke az ülésen szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a GVH törvénykövető eljárásai 23

sok esetben nem kedveznek a magyar mezőgazdaságnak, mivel például a pár évvel ezelőtti magyar "tojáskartellezési" eljárás után 40 százalékkal nőttek a tojásárak Magyarországon, a magyar tejtermelők pedig teljesen kiszorultak a piacról. Az ülésen Demendi László (MSZP) is kiemelte, hogy nem tökéletes a jelenlegi versenyjogi szabályozás, mivel egy termék árának csupán 10 százaléka jut a termelőre, míg a kereskedők az ár 70 százalékával rendelkeznek. Budapest, 2009. 09. 09. ________________________________________________________________________________

Drága Mariann! - Forgács Barna levele az agrárbiztosnak A Magyar Agrárkamara levélben hívta fel a figyelmet a magyar gabonapiaci helyzet tarthatatlanságára, amelyet az Európai Unió mezőgazdasági főbiztosának, Mariann FischerBoelnek, valamint Gráf József agrárminiszternek és az európai termelők legnagyobb érdekvédelmi szervezetei - a COPA és a COGECA - vezetőinek írtak. A levélben a kamara sürgeti a helyzet megoldását. A helyzet elemezve az agrárkamara szakértői emlékeztetnek: sejteni lehetett a kritikus helyzet. Nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos országában a vártnál jobb termést takarítottak be. Ezért pang a piac, túlkínálat van, és az alacsony árak mellett sincs vevő a terményre. Mintegy 8 millió tonna kukorica betakarítása várható. Ennek fele a hazai szükséglet. Búzából mintegy 4,1 millió termett, de ebből is hozzávetőlegesen másfél millió tonna exportálható. Van még átmenő készlet A tárolókban pedig még 1,5-2,0 millió tonna tavalyi gabona is található. Így ebben a szezonban mintegy 6,0-6,5 millió tonna gabona vár külföldi eladásra. Vevő viszont sehol, jó gabonatermést takarítottak be csaknem mindenhol. A Magyar Agrárkamara Fisher-Boel-nek írt levelében többek között arról tájékoztatja az unió mezőgazdasági biztosát, hogy az idei szezonban 25 százalékkal kevesebb kalászos gabona termett ugyan Magyarországon, mint tavaly, de a Budapesti Értéktőzsdén az augusztus és szeptemberi átlagárak 15-25 százalékkal alacsonyabbak múlt évihez viszonyítva. Ám az alacsony árakon is csak kevés üzletkötés történik, mivel a gazdasági válság okozta hitelszűke miatt a felvásárlók - malom-, és takarmány-feldolgozók - a korábban szokásos 5-6 havi gabonakészlet megvásárlása helyett csak tevékenységüket fenntartó szükségletüket képesek megvásárolni. Így a termés nagy része a termelők tárolójában marad. Tekintettel arra, hogy az uniós tagállamoknak piaci támogatására nincs lehetősége, ugyanakkor az áru piacra juttatása mielőbb szükséges, a Magyar Agrárkamara nevében Forgács Barna, a köztestület elnöke arra kéri Mariann Fischer Boel-t, hogy mielőbbi intézkedjen a megoldás érdekében. Intézkedések, intézkedések Például: a gabona export - beleértve a feldolgozott termékeket is - régiós támogatásához kér uniós segítséget a köztestület, valamint a tenger nélküli országok többlet fuvarköltségeinek legalább egy részének ellentételezésére, továbbá a gabonaimport-kedvezmények ideiglenes felfüggesztésére. Gráf József figyelmét pedig arra hívja fel levelében az agrárkamara, hogy a fent jelzett problémák miatt a gabonatermelőknél súlyos likviditási helyzet alakult ki. Ez pedig nemcsak a gazdaságok megszűnését eredményezheti, hanem a munkanélküliek számát is növelheti, a családok további elszegényedését okozhatja. Ezért az agrártárca egyebek mellett ismételten vizsgálja meg a gabona közraktározásának támogatási lehetőségét, továbbá az állami vállalatokon keresztül történő gabonafelvásárlást. A harmadik levélben pedig a COPA és COGECA elnökeit kérte a Magyar Agrárkamara, hogy támogassák gabonaexport támogatására és a kedvezményes import felfüggesztésére vonatkozó kérelmet - tartalmazza a köztestületi közlemény. Budapest, 2009. 09. 09. ________________________________________________________________________________ 24

A versenyképesség javítása segíthet az agráriumon Nem célszerű, nem kívánatos, és a fogyasztók érdekét sem szolgálná, ha az élelmiszerszektort kivonnák a versenytörvény hatálya alól a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által készített, a 2008-as mezőgazdasági terményfelvásárlási folyamatokat elemző tanulmánya szerint. A versenyhatóság elemzésének összefoglalója szerint hosszabb távon a mezőgazdaságban is a piaci kényszerekhez való rugalmas alkalmazkodás garantálhatja mind az ágazat versenyképesebbé válását, a fogyasztók és a társadalom jólétét. A GVH meggyőződése, hogy az élelmiszer piacokon a verseny nem akadálya a versenyképességnek, hanem éppen annak egyik forrása. Tavaly az agráriumon belül négy területet részesített kiemelt figyelemben a GVH. A meggy, a dinnye és a léalma alacsony felvásárlási árai belföldön okoztak komoly feszültségeket. Uniós szinten is problémát okozó tejpiaci válság szintén érzékenyen érintette a magyar piaci szereplőket. Az említett ügyekben azonban versenyhivatali eljárások nem indultak. Ennek fő oka az volt, hogy nem lehetett olyan körülményeket igazolni, olyan bizonyítékokat találni, amelyek alapján valószínűsíteni lehetett volna, hogy a felvásárlók, illetve kereskedők kartellbe tömörültek volna, vagy visszaéltek a piaci erőfölényükkel. Eljárások láncok ellen A mezőgazdasági ügyeken túl 2008-ban a versenyhatóság öt eljárást folytatott kiskereskedelmi láncok ellen, amelyekben az általuk alkalmazott beszállítói szerződések kikötéseit vizsgálta meg. A kereskedelmi törvényen alapuló eljárásokban az érintett kereskedelmi vállalatok - elébe menve az esetleges marasztalásoknak - kötelezettséget vállaltak arra, hogy a GVH által a kereskedelmi törvény rendelkezéseit valószínűleg sértő és emiatt a hatóság által kifogásolt kikötéseiket elhagyják, és azokat a jövőben nem alkalmazzák a szerződéseikben. Az élelmiszer termékpályákat érintő panaszok és bejelentések vizsgálatai alapján a következő fontosabb tapasztalatok adódtak: egyes vállalkozásoknak és iparági szövetségeknek téves várakozásaik vannak a piaci alkalmazkodási folyamatok során jelentkező feszültségek versenyjogi kezelhetőségét illetően. Az aszimmetrikus tárgyalási pozíció létezik ugyan, de a vizsgálatokban látott szerződések alapján nem jellemző a szerződéses feltételek nagy mértékű azonossága. Továbbá az ellenszolgáltatás nélküli szerződéses feltételek a kereskedelmi láncok gyakorlatából kiiktathatók voltak. Így szigorúbb beavatkozásra nem volt szükség. Sólyomnak most igaza van? A GVH álláspontja szerint a versenyhatóságok az agrárvertikum szereplői között a jövedelemelosztásban tapasztalható egyenetlenségeket, vagy a kereslet és kínálat eltéréseiből fakadó piaci feszültségeket versenyjogi eszközökkel nem lehet kezelni. Az agrárszektorban az ágazati szabályozás ezért előnyt élvez az általános versenyjogi megközelítéssel szemben. A termékpályát jellemző mélyreható problémákat a versenyhatóság szerint a vállalkozások piaci igényekhez való alkalmazkodási folyamatainak felgyorsításával, a piacorientáció javításával lehet csak csökkenteni. Kellő körültekintést és óvatosságot kíván azonban minden olyan állami beavatkozás - például kiskereskedelem viselkedésére vonatkozó külön szabályozás - alkalmazása, amely csupán egy adott állam területén kényszeríthető ki. Fennáll ugyanis a veszélye - a GVH szerint -, hogy egy szigorúbb szabályozás éppen a külföldi tranzakciókkal könnyen bonyolítható import arányának növelésére ösztönöz, s végül hazai szerződőket érinti végül hátrányosan. Erre egyébként Sólyom László köztársasági elnök is felhívta a döntéshozók és a piaci szereplők figyelmét, amikor az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldte a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvényt.

25

Nem helyes illúziókat táplálni Nem helyes olyan illúziókat táplálni, hogy - az egyébként kicsi, s a nemzetközi piaci mozgásoknak jobban kitett - magyar piacon ezeket a gondokat a piaci szereplők helyett az állam meg tudja oldani. Az EU-hoz tartozás ténye ugyanis gátat szab a piacvédelmi intézkedéseknek. A GVH szerint a mezőgazdaságban is a piaci kényszerekhez való rugalmas alkalmazkodás garantálhatja mind az ágazat versenyképesebbé válását, mind a magyar fogyasztók és társadalom jólétét. A versenyhatóság szerint az élelmiszer piacokon sem akadálya a verseny a versenyképességnek, hanem éppen annak egyik forrása. A fentiektől következően a következően a GVH javaslatot tett az élelmiszer ágazatot érintő valós gondok megoldásának segítésére: így kezdeményezi többek között a versenytörvényt kiegészítő csoportmentesülési rendszer finomítását, illetve korrigálhatónak látja a kereskedelmi törvény jelentős piaci erejű kereskedőkre vonatkozó rendelkezéseit is. Továbbá a versenyhatóság egyértelműbbé tudja tenni, melyek azok a szerződéses kikötések - például a kiskereskedelmi tovább-eladási árak beszállítók általi maximálása -, amelyek esetén nincsenek versenyjogi aggályok - tartalmazza a közlemény. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága tavaly szeptemberében kérte fel a GVH-t, hogy elemezze a 2008-as terményfelvásárlási folyamatokat. A tanulmány elkészült, azt a GVH ismertette a Mezőgazdasági Bizottsággal. Budapest, 2009. 09. 09. ________________________________________________________________________________

Az agrártámogatás szinte megegyező az ideivel Az agrárágazat jövőre csaknem annyi támogatást kap, mint idén - mondta Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára. Máhr András szakállamtitkár elmondta: az ágazat támogatására felhasználható bruttó – az Európai Unióból származó forrásokat is tartalmazó – támogatási összeg a 2009-es 472,8 milliárd forinttal szemben 2010-ben 463 milliárd forintot tesz ki. Ebből uniós forrás 373,6 milliárd forint - 80,7 százalék -, a nemzeti forrás pedig 87,4 milliárd forint, az összes igénybe vehető támogatás 19,3 százaléka. Máhr jelezte azt is, hogy az FVM 2010-es támogatási előirányzata az idei 177,0 milliárd forinttal szemben jövőre mintegy 130 milliárd forint lesz. A szakállamtitkár a változásokat részletezve elmondta, hogy a következő fő tételekből adódik a csökkenés jövőre: a tbjárulék és az egészségügyi hozzájárulás csökkenése miatti 1,1 milliárd forintos korrekcióból, továbbá az idén kormánydöntés alapján zárolt 11,5 milliárd forint és 1,5 milliárd forint egyensúlyi tartalék elvonásából. Emellett csökkentő tétel még a közvetlen termelői támogatás nemzeti kiegészítéséből, azaz a top-up-ból már korábban elvont 33,0 milliárd forint, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) nemzeti hányadából elvont 5,0 milliárd forint is. Megjegyezte ugyanakkor az FVM az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszerre (IIER) kapott 3,0 milliárd forintot, és az agrárkár enyhítési rendszer változása miatt is mintegy 2,0 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre jövőre a tárcánál. Máhr András utalt arra: a tej ágazatban tapasztalható zavarok kezelésére több forrást biztosít az FVM 2010-ben. A tejpiaci gondok enyhítésére, a termelőknek még az idén ősszel kifizetik az úgynevezett tej top-up-ot, azaz a nemzeti támogatásból az ágazatnak járó összeget. Ez mintegy 16 milliárd forint lesz. Így - közölte a szakállamtitkár - a jövő évi elvonás tényleges összege, csak korábban már közölt 33 milliárd forint lesz. Budapest, 2009. 09. 10. ________________________________________________________________________________

Ukrajnában 45 millió tonna gabonát takarítanak be Az ukrán mezőgazdasági minisztérium 45 millió tonnára javította fel az idei gabonatermésre vonatkozó előrejelzését. Az UkrAgroConsult piacelemző cég szintén javított az idei ukrán 26

gabonatermés-várakozásán. A minisztérium eddig 42-43 millió tonnára számított, a módosított termés-előrejelzés azonban így is elmarad a tavalyi 53,3 millió tonnától. Az UkrAgroConsult piacelemző cég szintén javított az idei ukrán gabonatermés-várakozásán, de a hivatalos becslésnél kisebb termést jósol. A cég most 41,66 millió tonna gabonatermésre számít a korábbi 40,67 millió tonna helyett elsősorban a becsültnél nagyobb hozamok miatt. Budapest, 2009. 09. 10. ________________________________________________________________________________

FVM: segítség a tejtermelőknek Az agrártárca a szorult helyzetben lévő tejtermelők megsegítésére a jövő évben mintegy 14-15 forint literenkénti támogatást kíván adni nemzeti forrásból - közölte Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára. Elmondta: az FVMben azért döntöttek így, mert az unió bizottsága lényegében nemzeti hatáskörbe utalta a tejpiaci problémák megoldását. A magyar agrárkormányzat ezért úgy döntött, hogy még ez év őszén kifizeti a termelőknek - nemzeti forrásból - a tej top-up-ot. Ez 16 milliárd forint többletforrást jelent még az idén a súlyos gondokkal küszködő ágazatnak - húzta alá Máhr András. Emellett jövőre be kívánják vezetni az állatjóléti támogatást, valamint az uniós források átcsoportosításával még további pénzeket szeretnének az ágazatnak jutatni. Erre lehetőség adódik, ugyanis az uniós pénzek 10 százalékát nemzeti hatáskörben át lehet csoportosítani. Ebből a 10 százalékból 3,5 százalékot, vagyis az így rendelkezésre álló összes pénz 35 százalékát szeretnék a tejágazatnak adni. Máhr András aláhúzta: a jelenlegi és a tervezett többlet támogatással együtt így jövőre literenként mintegy 22-23 forint támogatáshoz juthatnak a tejtermelők. Budapest, 2009. 09. 10. ________________________________________________________________________________

Az idén jóval több az agrár-kárenyhítési befizetés A múlt évben 378 millió forint termelői befizetés érkezett az agrár-kárenyhítési alapba, az idén a befizetési kötelezettség 2,1 milliárd forint, amelyből június végéig 1,8 milliárd forint érkezett be közölte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A 2008. évi kárenyhítési alapból 100 millió forintot fizettek ki kárenyhítő juttatásként. Az, hogy az idei - a termelői hozzájárulásokból, valamint az ezzel azonos összegű állami támogatásból gyarapodó - kárenyhítési alapból mennyi lesz a kifizetés, csak a 2009. évi igények feldolgozását követően derül ki. A kárenyhítési igényeket a termelőknek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz legkésőbb október 20-ig kell benyújtaniuk. A kérelmeket a hivatal ellenőrzi, az adatok helyességét záradékolással igazolja, majd november 10-ig továbbítja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak. Az feldolgozza a kérelmek adatait, ellenőrzi, hogy a kérelmező eleget tett-e a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének, és döntést hoz a kérelmek elfogadásáról, továbbá a kárenyhítő juttatások összegéről. Az adatok összesítése alapján kifizetési tervet készít, amelyet december 10-ig jóváhagyásra megküld a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter részére. Az idei nagyobb befizetés a törvényi változás eredménye. A múlt évben hozott új agrár-kárenyhítési törvény ugyanis a mezőgazdasági tevékenységet folytató cégeknek és egyéni vállalkozásoknak kötelezővé teszi azt, hogy csatlakozzanak a rendszerhez. Egyedül az őstermelők dönthetik el, hogy belépnek abba vagy nem. A közelmúltban módosította a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a kárenyhítési törvény végrehajtási rendeletét. Ebben a megtérítendő károk körébe felvette a jégkárt is. A másik

27

módosítás az volt, hogy kikerült a rendeletből az a szabály, amely visszafizetni rendelte a magasabb kárenyhítési előleg, és az esetlegesen kisebb végleges kárenyhítési összeg közti különbséget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a különbséget nem kell visszafizetni, mivel a kárenyhítési törvényben továbbra is szerepel a kötelezés, mindössze a szabályismétlés került ki a jogrendszerből. Budapest, 2009. 09. 10. ________________________________________________________________________________

Újabb ÚMVP-s programok indulnak Újabb, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz (ÚMVP) kapcsolódó projektek indulnak szeptemberben. Ezt Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára jelentette be. A szakállamtitkár közölte: mind a versenyképesség-növelés területén, mind a környezetkímélő gazdálkodás programjaiban, továbbá a vidékfejlesztés és a Leaderprogramok területén is új projektek kezdődnek, amelyekhez támogatást kaphatnak az érdeklődő gazdálkodók. Forgács Barnabás elmondta: az ÚMVP keretében összesen 1.300 milliárd forint használható fel különféle programok támogatására 2013 végéig. Ennek az összegnek 65-70 százalékát a gazdálkodók már lekötötték, azaz mintegy 850 milliárd forint fejlesztési pénzre már igényt tartanak a gazdák. A szerződéssel lekötött összeg eddig - amelyet már biztosan felhasználhatnak a gazdálkodók - mintegy 470 milliárd forintra rúg. A mostani programok között szerepel egyebek mellett a termelői csoportok együttműködésének ösztönzése, a fiatal mezőgazdasági termelők munkakezdésének támogatása, továbbá a nem termelő beruházások ösztönzése az erdészet területén, valamint az úgynevezett integrált szolgáltató terek kialakításának segítése a vidéki településeken és a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése. Budapest, 2009. 09. 10. ________________________________________________________________________________

Jó minőségű szőlőtermés, értékesítési gondokkal A szőlőtermés minden borvidéken jó minőségűnek ígérkezik, miközben a gazdák a borral teli pincék miatt értékesítési gondokkal küszködnek. A szekszárdi borvidéken elsősorban a kisebb szőlőtermelők küzdenek értékesítési gondokkal, a legjellemzőbb kékfrankos ára harmadával csökkenhet, az óborkészlet mintegy 15 százalékkal nőtt. Kelemen Erika szekszárdi hegybíró közölte, sokan visszamondták a szőlőt, mert tele vannak pincék: míg tavaly augusztusában 51.229 hektoliter volt az óborkészlet, most 66.135 hektoliter. A Tolna Borház Kft. ügyvezetője, Bajor László elmondta, a tavalyi 16 ezer mázsával szemben idén 10 ezer mázsa szőlőt vesznek. A borház pincéiben 8.000 hektoliter óbor maradt. Nyomott árak A bonyhádi Danubiana Bt. a tavalyinál öt százalékkal kisebb mennyiséget, 150 ezer mázsát tervez felvásárolni - közölte Schmidt Győző ügyvezető, hozzátéve, hogy a cég átmenő készlete fehérborból tíz, vörösborból 25 százalék. Szekszárd környékén a felvásárlási árak 40 és 70 forint között alakulnak, a borvidéken 687 hektáron termesztett kékfrankos felvásárlási ára a tavalyi 60 forinttal szemben idén 40-45 forint körül alakul. Bock József, a villányi Bock Pincészet vezetője közölte, a jó időjárásnak köszönhetően nagyon jó évjáratra számítanak, közepes mennyiség mellett. Itt is szőlőtúlkínálat alakult ki, ezért az árak nyomottak: a cabernet kilója 130-150 forint, az oportó bruttó 80-100 forint.

28

Aki venne Egyetlen felvásárló, a fertőszentmiklósi Puklusvin Kft. jelzett szőlővásárlási igényt a Sopron– Kőszeg Hegyközségi Tanácsnak, a többi az eddigi szándéknyilatkozatok szerint egyáltalán nem vásárol szőlőt az idei szüreti szezonban - tájékoztatott Taschner István, a tanács elnöke. A társaság ezer-ezer mázsa fehér és kékszőlőre a jelentett be igényt, ami jelentősen elmarad az egy évvel korábbitól. A Puklusvin tavaly 5 ezer mázsa szőlőt vásárolt mindkét fajtából. Az elnök elmondta: biztos eladási lehetőségük csak az osztrák export, Ausztriába évente 80 vagon szőlőt szállítanak innen. Taschner István a közepesnél valamivel kevesebb termést vár, a kékszőlőkből például hektáronként 70 mázsa körülit. A gazdák jó minőséggel számolnak, mivel már 15 fok felett van a szőlők mustfoka, így a kékfrankos akár 18-19 fokkal is szüretelhető. A tanács a kékfrankos szőlő kilogrammonkénti középárát 70 forintban határozta meg. A felvásárlók nyilván nem adnak majd ennyit a szőlőért, így az ár később alku tárgya lesz. Várhatóan az elmúlt évi 50 forintos szőlőár lesz az általános. Frittman nagy reménnyel Puklus János, a Puklusvin Kft. ügyvezetője úgy tájékoztatott, hogy évente 5-6 ezer mázsa szőlőt szoktak vásárolni, az idén viszont csak 2,5, maximum 3 ezer mázsát. Közepes termés mellett, kiemelkedő minőségű borra van kilátás a Duna Borrégióban. Azok a termelők, akik nem maguk dolgozzák fel a termést, vagy nem állnak valamelyik nagyobb borászattal szerződéses kapcsolatban, csak az önköltségi ár alatt tudják eladni termésüket. Frittmann János, a Frittmann Borászat és Borház társtulajdonosa hangsúlyozta: a magas cukortartalmú és jó savtartalmú szőlők az utóbbi évek legjobb évjáratát adhatják. Nagy reménnyel várják a késői vörös szőlőből készült borok érését, mert kiváló minőség várható. Inkognitóban A megkérdezett szőlőfelvásárlók csak név nélkül beszéltek az árakról: csak nyomott áron, 50 forint kilónkénti ár körül vásárolják a szőlőt, mert a tavalyi borból óriási készlettel rendelkeznek, de várhatóan ez az ár is csökkenni fog. A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken várhatóan szeptember 12-én kezdik meg a korai érésű szőlő szüretjét, a térség legnagyobb felvásárlója, az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház (TK) Zrt., a sárgamuskotály kilójáért hatvan forintot fizetnek, a többi korai szőlő ára ötvenöt forint. A cég a szerződésben foglaltakat meghaladó mennyiséget is átveszi, igaz, a többletért csak harminc forintot ajánlanak. A TK mintegy 2 ezer termelővel áll kapcsolatban, tőlük mintegy 95 ezer mázsa szőlő átvételét tervezi. Marcinkó Ferenc a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint az idén 350 ezer mázsa szőlő teremhet, ami csaknem ötödével kevesebb az elmúlt évinek. A felvásárlók, mivel itt kezdődik a legkésőbb a nagyszüret, ide már kevesebb pénzzel érkezhetnek, ami miatt 50, de akár 100 ezer mázsa szőlőnek vélhetően nem lesz felvásárlója. Nem kedvez az sem, hogy a tavalyi bor túlnyomó hányada is a pincékben van, éppen ezért szakemberek a lepárlási támogatás igénybevételében látják a megoldást. Sok szőlőtermelő került kilátástalan helyzetbe az Egri borvidéken, mivel a felvásárlók, az elmúlt évi 300 ezer mázsányi szőlőnek csupán a felét fogják átvenni a gazdáktól. Dupla készlet Varsányi Lajos, a borvidéki helyközségi tanácsának elnöke elmondta, a válság miatt a szokásos bormennyiség kétszerese van a pincékben, ami lenyomja a felvásárlási árakat. Így még azok is önköltségi ár alatt fogják értékesíteni a termést, akik el tudják adni. A borász elmondta: a helyzetet nehezíti, hogy a borvidék egyik legnagyobb hagyományos felvásárlója, az Egervin jogutódjaként működő Integrált Borgazdasági Zrt. felszámolás alatt áll, így a cég egyáltalán nem vesz szőlőt. 29

Ugyanakkor az óvatos banki üzletpolitika miatt azok a borászati cégek sem kapnak hitelt, akik egyébként rentábilisan működnek, s így ezek is visszafogják a felvásárlásokat. Ebben a helyzetben sok gazdának nem marad más lehetősége, mint a lepárlás, ami azonban csak a veszteségeket csökkentheti. Mindez pedig egyre inkább erősíti azt a tendenciát, hogy a gazdák, még akár támogatás nélkül is kivágják az ültetvényeket - értékelte a helyzetet Varsányi Lajos. A gazdálkodók egyébként jó közepes mennyiségű, ám kiemelkedő minőségű termésre számítanak az 5.600 hektáros egri borvidéken, ahol, 9-10 ezren foglalkoznak szőlőtermeléssel. Vargáék visszaesést emlegetnek Jelentős, mintegy 20 százalékos visszaesés következett be a borászatban a válság miatt az utóbbi hónapokban - jellemezte a helyzetet Varga Bálint, a Varga Pincészet Kft. ügyvezetője. Ehhez Varga Péter, a pincészet tulajdonosa hozzátette: a kisebb és közepes borászatok jobban megsínylik a gazdasági válságot, mint a nagyobb pincészetek. A nagyobb vállalkozásoknak ugyanis nagyobb a mozgásterük, nagyobb anyagi tartalékokkal, és nagyobb innovációs lehetőségekkel rendelkeznek. A szőlő felvásárlási ára 30-40 százalékkal alacsonyabb Bár a kisebb cégek közül is vannak, amelyek az invesztícióban, a fejlesztésben látják a kiút egyik lehetőségét - erősítette meg Juhász Attila, az egri borvidéken működő Juhászvin Pincészet tulajdonosa. A Juhászvin árbevétele ugyanis az idén, váratóan a tavalyinak a felére csökken a válság miatt. Ebben az évben a cég mintegy 120 millió forintos bevétellel számol, szemben a tavalyi mintegy 240 millió forinttal. A technológiai fejlesztést ugyanakkor nem akarják elhanyagolni, tartalékaikból korszerűsítik a pincészetet, hogy a válság után legyen "honnan elindulni" - mondta a tulajdonos. Juhász Attila nagy gondnak nevezte, hogy a szőlő felvásárlási ára 30-40 százalékkal alacsonyabb, mint a múlt évben. Azaz a fehér szőlő kilójáért 35, a vörös szőlőért pedig 50 forintot adnak átlagosan A pincékben pedig a töltöttség mértéke 50-60 százalékos, ami azt jelenti, hogy nincs kereslet a bor iránt. Megérte a marketing Ez utóbbi tényt megerősítette Varga Péter is, aki úgy fogalmazott, hogy cége csak mások rovására tudja piaci pozícióit megőrizni. Hozzátette: ha a korábbi években nem fejlesztettek volna, és nem költenének többet marketingre, úgy most a Varga Pincészetnél is 20 százalékos visszaeséssel kellene szembe nézni a válság hatására. Varga Bálint elmondta: tavaly a cég árbevétele mintegy 2,5 milliárd forint körül mozgott, ami megegyezett az előző évivel. Az idén úgy számolnak, hogy a bevétel közelebb lesz a 3 milliárd forinthoz, a tavalyi mennyiség megtartása mellett. A Varga Pincészet évente mintegy 11 millió palackot értékesít. Budapest, 2009. 09. 11. ________________________________________________________________________________

Budapesten tanácskoztak a V4-ek agrárminiszterei A tejpiaci gondok megoldásáról, az áruházláncok erőfölénnyel való visszaélésének megakadályozásáról, valamint az uniós közös agrárpolitika 2013 utáni jövőjéről tanácskoztak Budapesten a Visegrádi Csoport (V4) országainak agrárminiszterei, valamint Bulgária és Románia mezőgazdasági tárcáinak vezetői. A konferenciát követő sajtótájékoztatón Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közölte: a hat ország agrárvezetőinek megbeszélésén közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben rögzítették, hogy a problémák megoldása nem az egyes tagállamok ügye, azokat összeurópai szinten kell rendezni. A közös nyilatkozatot ismertetve a magyar agrárminiszter közölte: a résztvevők egyetértettek abban, hogy az unióban a tejpiaci helyzet 30

kritikus, ugyanis a nyerstej ára 40 eurócentről, azaz mintegy 100 forintról a felére 20 eurócentre, mintegy 50 forintra csökkent az utóbbi időben. Ez pedig a tejtermelők számára elviselhetetlen, mivel az ár még az önköltséget sem fedezi. A nagy kereskedelmi láncok magatartásával kapcsolatban a tanácskozáson jelenlévők megállapították, hogy azok sokszor visszaélnek erőfölényükkel és ezt szintén nem nemzeti hatáskörben, hanem uniós keretek között kell rendezni. Ezért felkérik az EU bizottságát, hogy az erre irányuló javaslatait ez év végéig tegye meg. A mostani költségvetési időszakot követő közös agrárpolitikáról megállapították, hogy annak jövője igen fontos, mivel az az unió egyik alapértékét képezi. Ezért fontosnak tartják, hogy a közös agrárpolitika továbbra is a jelenlegi keretek között és finanszírozással működjön tovább. Ez különösen fontos az újonnan belépett tagországok számára. Ezt az idei varsói megállapodásban rögzítették is a jelenlévők. Gráf József tájékoztatott arról is, hogy Magyarország felkészülése a 2011 első félévében esedékes magyar elnökségre rendben folyik. Ezen belül az agrárkérdésekben hazánk fontosnak tartja a KAP további jövőjének megalapozását, valamint az új költségvetési időszak pénzügyi terveinek elfogadását. Emellett Magyarország hangsúlyt helyez a vízkészletek célszerű hasznosítására is. Budapest, 2009. 09. 11. ________________________________________________________________________________

A kisebb vágóhidaknak nem kell minősíttetniük a húst A kisebb, illetve helyi igényeket kiszolgáló vágóhidaknak nem kell minősítő helyet működtetniük, így minősítés nélkül hozhatják helyi forgalomba, illetve küldhetik Budapestre az ott előállított húst az erről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2003-ban hozott rendeletet a vágóállatok vágás utáni minősítéséről, ezt módosította most a tárcavezető. A módosítás után is él az a szabály, amely szerint a vágóhíd köteles minősítő helyet üzemeltetni és annak működését a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjával engedélyeztetni. Saját szervezet hiányában a minősítés elvégzésére minősítő szervezettel vagy tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítővel kell szerződést kötnie a vágóhídnak. A mostani módosítás megengedi, hogy a kisebb vágóhidak a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjától felmentést kapjanak a minősítési kötelezettség alól. Az ilyen vágóhidak hetente legfeljebb 25 szarvasmarhát, vagy 50 sertést, illetve 80 juhot vágnak le. Feltétel még, hogy a vágóhidak 50 kilométeres körzetből vásárolják fel az állatokat, a húst pedig a vágóhídnak otthont adó, illetve az azzal szomszédos településeken, továbbá budapesti boltokban értékesítsék. Az önkormányzati és kórházi vágóhidak akkor mentesülnek a minősítési kötelezettség alól, ha saját célra használják fel a húst. Budapest, 2009. 09. 11. ________________________________________________________________________________

Át kell csoportosítani az uniós támogatásokat A következő magyar kormánynak át kell majd csoportosítania az uniós támogatásokat, elsősorban a termelés, a kis- és középvállalkozások támogatása irányába - mondta Orbán Viktor magyar újságíróknak Brüsszelben. A Fidesz elnöke szerint arra kell törekedni, hogy az EU-tól Magyarországnak járó támogatási összegek bekerüljenek a gazdaságba. "Ma az uniós támogatásokat rossz szerkezetben vesszük igénybe, és rossz hatékonysággal használjuk fel" jelentette ki. "Nem a saját lábunkon állunk, hanem a külföldi hitelek zsinórján lógunk" fogalmazott. Szerinte az EU-nak is érdeke, hogy a magyar gazdaság a saját lábára álljon, de ehhez át kell csoportosítani az uniós támogatásokat.

31

Megerősíteni a családokat Orbán Viktor Brüsszelben részt vett a kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt vezetőségi ülésén. Ezen olyan dokumentumot fogadtak el, amely mintegy tíz pontban összefoglalja, mit kell tenniük az Európai Unió politikusainak, hogy az ellenőrizetlen pénzügyi rendszer még egyszer ne idézhessen elő a mostanihoz hasonló válságot - közölte. Orbán Viktor elmondta, hogy az Európai Néppárt szerint a gazdasági növekedés jelenti a gyógyírt, és olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely munkahelyeket teremt. Fontosnak tartják továbbá a néppártiak, hogy megerősítsék a családokat. "A válság hosszabb távon nem kezelhető, ha nem születik több gyermek, és nem fiatalodik meg Európa" - mondta Orbán Viktor. Kiemelte még a dokumentumból azt is, hogy az Európai Néppárt sürgeti a kormányokat, teremtsék meg az élethosszig való tanulás feltételeit. Feje tetején a világ Mindez éppen az ellenkezője annak, amit Magyarország ma tesz - jelentette ki a Fidesz elnöke, és utalt a munkahelyek megszűnésére, a vállalkozások felszámolására, a családtámogatást és az oktatási rendszert sújtó megszorításokra. "Kétségkívül fontos, hogy a világ nemzetközi pénzügyi körei Magyarországot megbízható országnak tekintsék" - mondta. Leszögezte azonban: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem a magyar polgárok érdekeit képviseli, hanem azoknak a tőkés csoportoknak az érdekeit, amelyek hitelt adtak Magyarországnak. "Őket csak az érdekli, hogy ezt a hitelt visszakapják" - tette hozzá. Szerinte a magyar kormánynak nem csak az a dolga, hogy a külföldi hitelezőktől - egyébként egy elhibázott politika nyomán - felvett hiteleket visszafizesse, "hanem közben gondoskodjon arról, hogy Magyarország élhető ország maradjon". Budapest, 2009. 09. 11. ________________________________________________________________________________

Költségvetés: az agrártárca több forrásból finanszírozott A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) költségvetési fejezetének 2010-es kiadási előirányzata 268,6 milliárd, bevételi előirányzata 138,7 milliárd, a támogatása pedig 129,9 milliárd forint. Az agrártárca azonban a jövő évben is több forrásból kapja a feladatai ellátásához szükséges forrásokat - hasonlóan a korábbiakhoz -, ugyanis az unióból érkező közvetlen termelői támogatások, valamint a piaci támogatások finanszírozása a Kincstári Egységes Számlán (KESZ) keresztül történik. ÚMVP keret jövőre: 129,2 milliárd forint A fejezet költségvetésében meghatározó támogatási forrás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), amelynek révén jövőre 129,2 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a gazdálkodók. A tisztán nemzeti forrásból finanszírozott agrár- és vidékfejlesztési támogatásként csak az uniós szabályokkal teljes mértékben összhangban lévő pénzügyi konstrukciók működtethetők. Erre a célra 2010-ben a büdzsé "Nemzeti támogatások" alcím 49,2 milliárd forintot irányoz elő. Ez a területalapú támogatás nemzeti kiegészítéséhez (top up), valamint a korábbi években működtetett agrártámogatások jövő évi költségvetést terhelő kötelezettségvállalásaihoz, továbbá az Európai Bizottságnál notifikált nemzeti támogatások finanszírozásához biztosít fedezetet. Más helyről is uniós támogatás

32

Az FVM költségvetése nem teljes körűen tartalmazza az uniós támogatásokat. Az unióból érkező közvetlen termelői támogatások, valamint a piaci támogatások finanszírozása - amely összesen 276,7 milliárd forint - ugyanis a Kincstári Egységes Számlán keresztül valósul meg. A szóban forgó uniós támogatások közvetlenül, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közreműködésével jutnak el a mezőgazdasági termelőkhöz. Így az ágazat támogatására felhasználható bruttó - az Európai Unióból származó forrásokat is tartalmazó - támogatási összeg a 2009-es 472,8 milliárd forinttal szemben 2010-ben 463 milliárd forintot tesz ki. Ebből uniós forrás 373,6 milliárd forint - 80,7 százalék -, a nemzeti forrás pedig 87,4 milliárd forint, az összes igénybe vehető támogatás 19,3 százaléka. Csökkenő támogatás előirányzat Ezt korábban Máhr András, az agrártárca szakállamtitkára közölte. Jelezte azt is, hogy az FVM 2010-es támogatási előirányzata az idei 177,0 milliárd forinttal szemben jövőre mintegy 130 milliárd forint lesz. A költségvetés összeállítói külön szükségesnek tartották a jövő évi büdzsé szövegében is jelezni, hogy Magyarország az Európai Uniónak bejelentette, hogy 2010-től át kíván térni az Egységes Támogatási Rendszerre (SPS), melynek bevezetése és működtetése különleges kihívást jelent az érintett intézményeknek és a gazdálkodónak egyaránt. Budapest, 2009. 09. 14. ________________________________________________________________________________

Fokozott ellenőrzés az őszi szezonális munkáknál Az őszi szezonális munkák idején megszaporodnak a munkaügyi ellenőrzések; a feltárt szabálytalanságokat akár húszmillió forintos bírsággal büntetheti az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). Az ellenőrzések csak az ellenérték fejében történő munkavégzésekre terjednek ki, a kaláka-munkák esetében az OMMF-nek nincs ellenőrzési hatásköre. Ha egy részletekbe menő bizonyítási eljárás során mégis megállapítják, hogy a munkavállalók ellenérték fejében, írásos munkaszerződés, illetve bejelentés nélkül végeztek munkát, akár húszmillió forintos bírságot is kiszabhat a hatóság. Budapest, 2009. 09. 14. ________________________________________________________________________________

Olajosmagvak globális termés és forgalom kilátásai Összességében a tavalyinál jobbak a terméskilátások. Az EU szójabab importja várhatóan tovább csökken. Az IGC augusztusi becslései szerint a szójabab vetésterülete az USA-ban rekord nagyságú lesz és 87,1 millió tonna termést várnak 8%-kal többet, mint tavaly. Argentínában 50 millió tonna termést várnak (tavaly 32 millió tonna volt). Brazíliában szintén enyhén nőtt a vetésterület és a termést 61 millió tonnára becsülik (57 millió volt tavaly). Kínában 15 (16) millió tonna termést várnak. USA-ból ebben a szezonban a 2008/2009 évihez hasonló exportot várnak szójababból, azaz 34,4 millió tonnát. Dél-Amerika exportja még nagyban függ a terméstől. Argentína exportját 2009/2010-re 9,4 millió tonnára becsülik (tavaly 6 millió tonna). Brazília exportja várhatóan egy kicsit csökkenni fog 25,3 millió tonnára (28 volt tavaly). Szójadarából nagyobb (5százalékkal több kereskedelmet várnak) azaz 54,4 millió tonnás forgalmat prognosztizálnak. Távol-Keletre várhatóan többet szállítanak, azaz 14,8 millió tonnát (tavaly 13,9 millió tonna volt), mivel nőtt a takarmánykereslet Indonéziában, Malajziában, a Fülöp-szigeteken, Tájföldön és Vietnámban. Az EU szójabab importja várhatóan tovább csökken, ezért szójadara importigényét növelték 22,9 millió tonnára (2008/2009: 22,3 millió tonna) Argentína várhatóan 10 százalékkal több szójadarát exportál, mint tavaly, azaz 25,6 millió tonnát. A brazil exportot 12,2 millió tonnára (13,1 millió 33

tonna) és az USA eladásait 8,1 millió tonnára becsülik. India várható exportja 4,7 millió tonna (tavaly 3,2 millió tonna) lesz. Repcéből a tavalyikhoz képest kevesebb termést várnak 2009/2010ben. Az EU termését 3százalékkal többre, azaz 19,5 millió tonnára becsülik. Kanadában kb. egy negyeddel kevesebb termést várnak, mint tavaly azaz 10,2 millió tonnát. Ukrajnában is visszaesés várható. A repcekereskedelemben 15százalékos visszaesést prognosztizálnak, azaz 9,9 millió tonna. Kína importja is várhatóan visszaesik 1 millió tonnára. Japán várhatóan 2,3 millió tonnát vásárol. Az EU várhatóan 2,2 millió tonnát importál. Kanada termése jóval kisebb lesz, ezért csak 6,5 millió tonna exportot valószínűsítenek (7,3 millió tonna volt tavaly). Ukrajnában is kisebb termés várható, így az exportot is csupán 1,5 millió tonnára becsülik (2,6 millió tonna). Ausztrália várhatóan 1,1 millió tonnát exportál (1,2 millió tonna). A szójabab termés alakulása (ezer tonna) Szója (ezer tonna) Ország Termés USA Brazília Argentína Kína India Paraguay Kanada Más Összesen Import Kína EU-27 Japán Mexikó Tajvan Tájföld Indonézia Törökország Egyiptom D-Korea Más Összesen Zárókészlet Argentína Brazília Kína USA EU-27 Más Összesen

2005/06

2006/07

2007/08

2008/09

2009/10*

83.507 57.000 40.500 16.350 7.000 3.640 3.161 9.512 220.670

87.001 59.000 48.800 15.967 7.690 5.856 3.460 9.337 237.111

72.859 61.000 46.200 14.000 9.470 6.900 2.700 8.048 221.177

80.536 57.000 32.000 16.000 9.100 3.800 3.300 8.887 210.623

87.067 60.000 51.000 15.400 10.000 5.750 3.650 9.207 242.074

28.317 13.937 3.962 3.667 2.498 1.473 1.187 1.078 776 1.190 6.044 64.129

28.726 15.291 4.094 3.844 2.436 1.532 1.309 1.268 1.328 1.231 8.003 69.062

37.816 15.123 4.014 3.614 2.149 1.753 1.147 1.277 1.061 1.232 8.971 78.157

39.100 12.800 3.450 3.100 1.830 1.500 1.200 950 1.030 1.130 7.298 73.388

38.100 12.400 3.950 3.490 2.250 1.705 1.600 1.280 1.200 1.200 7.368 74.543

16.473 16.641 4.573 12.229 733 2.558 53.207

22.606 18.190 2.700 15.617 1.118 2.654 62.885

21.760 18.902 4.245 5.580 814 1.617 52.918

15.235 13.380 7.510 3.003 508 1.366 41.002

20.310 14.895 7.060 5.723 590 1.744 50.322

Budapest, 2009. 09. 14. ________________________________________________________________________________

Megkezdődött a szüret Tokaj-Hegyalján A legkorábban érő muskotályos szőlő szedésével szombaton megkezdődött a szüret TokajHegyalján; a történelmi borvidéken összességében mintegy 350 ezer mázsa terméssel számolnak a gazdák - mondta Marcinkó Ferenc a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. A borvidék legnagyobb felvásárlója, az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt. a sárgamuskotály kilójáért 60 forintot fizet, a többi korai szőlő ára 55 forint. A muskotályosból 10 ezer mázsányi kerülhet a présházakba. A TK Zrt. mintegy kétezer termelővel áll kapcsolatban, tőlük összesen 95 ezer mázsa szőlő átvételét tervezik ebben az idényben. Marcinkó Ferenc elmondta: becslések szerint az idén hozzávetőleg 350 ezer mázsa szőlő teremhet, és bár ez csaknem ötödével kevesebb mint az elmúlt 34

évben, a felvásárlók - miután a történelmi borvidéken kezdődött legkésőbb a szüret - ide már kevesebb pénzzel érkezhetnek, miután más borvidéken már bevásároltak. Ez akár azt is jelentheti, hogy 50-100 ezer mázsa szőlőnek nem lesz vevője - tette hozzá. Nem kedvez a helyzetnek az sem, hogy még a tavalyi bor túlnyomó hányada is a pincékben van. Marcinkó Ferenc a lepárlási támogatás igénybevételében látja a megoldást, azzal ugyanis kivonhatnák a borfelesleget a piacról. A hegyközségi elnök attól tart, hogy a hosszú ideje tartó nehézségek miatt mind több gazda igényli majd a kivágási támogatást, ami eddig nem volt jellemző a borvidékre. Budapest, 2009. 09. 14. ________________________________________________________________________________

Offenzívába kezd a Magyar Agrárkamara Levelekben hívta fel az Európai Unió mezőgazdasági főbiztosának, Mariann Fischer-Boelnek, Gráf József agrárminiszternek és az európai termelők legnagyobb érdekvédelmi szervezeteinek a COPA/COGECA vezetőinek a figyelmét a magyar gabonahelyzet tarthatatlanságára, s egyben megoldást is sürget a Magyar Agrárkamara. Helyzet van a gabonapiacon: s ahogy sejteni lehetett előre, nem is a kalászos növények nyári aratása után alakult ki igazán kritikus helyzet, hanem most, mikor a kukorica betakarítása kezdődik. Tegyük hozzá: tetézve a napraforgóval! Nagyjából 8 millió tonna kukorica termett, s ennek fele a hazai szükséglet. Búzából 4,1 millió termett, de ebből is van másfél millió tonna exportálható mennyiség, arról nem beszélve, hogy a tározókban még 1,5-2 millió tonna tavalyi gabona is található. Így e szezonban körülbelül 6-6,5 millió tonna gabona vár külföldi gazdára. Vevő viszont sehol, jó gabonatermést takarítottak be csaknem mindenhol. Külföldön is alacsonyabbak az árak, de a magyar piacon kialakultak szemmel láthatóan nyomottak. (Lásd a táblázatot alant.) A Magyar Agrárkamara Fisher-Boel uniós biztos asszonynak írt levelében többek között arról írt, hogy annak ellenére, hogy az idei szezonban 25 százalékkal kevesebb kalászos gabona termett Magyarországon a 2008. évi terméshez viszonyítva, a Budapesti Értéktőzsdén az augusztus és szeptemberi átlagárak 15-25 százalékkal alacsonyabbak a tavalyihoz viszonyítva és 25-30 százalékkal alacsonyabbak mint három hónappal ezelőtt, de a szabadpiaci árak is hasonló értékeket mutatnak. Kevés az üzletkötés Az alacsony gabona árakon is csak kevés üzletkötés történik, mivel a gazdasági válság okozta hitelszűke miatt a felvásárlók (malom-, és takarmányipar) a korábban szokásos 5-6 havi gabonakészlet megvásárlása helyett csak tevékenységüket fenntartó szükségletüket képesek megvásárolni, de az exportkötések szintén alacsony volumenűek a csökkent kereslet miatt. Így a kalászos termés nagy része mozdulatlanul a termelők tárolójában van, miközben a kukorica betakarítása is megkezdődött. A nagy mennyiségű termelői takarmánygabona készlet a gabonapiacon mutatkozó zavarokat várhatóan tovább mélyíti, ami a súlyos gazdasági helyzet további elmélyülését okozza, tönkreteszi a gabonatermelő gazdaságok többségét. Tekintettel arra, hogy a tagállamoknak a gabonagazdaságuk piaci támogatására nincs lehetősége, ugyanakkor az áru piacra jutása mielőbb szükséges, a Magyar Agrárkamara nevében Forgács Barna, a köztestület elnöke arra kérte Mariann Fischer Boel biztosasszonyt, hogy mielőbbi intézkedjen a gabona export - beleértve a feldolgozott termékeket is – régiós támogatására, a tenger nélküli országok többlet fuvarköltségeinek, vagy a többletköltségek legalább egy részének ellentételezésére, továbbá a gabonaimport-kedvezmények ideiglenes felfüggesztésének ügyében. Gráfnak és a COPA-COGECA-nak is írtak A Gráf József figyelmét arra hívta fel levelében az Agrárkamara, hogy a fent jelzett problémák miatt a gabonatermelőknél súlyos likviditási helyzet alakult ki, és amennyiben rövid időn belül 35

nincs lehetőségük gazdaságuk stabilizálására, úgy várható, hogy a közepes- és kisméretű gazdaságok jelentős számban ellehetetlenülnek. Ez nemcsak a gazdaságok megszűnését eredményezheti, hanem a munkanélküliek számát is növelheti, a családok további elszegényedését okozhatja. A gabonatermelők körében kialakult súlyos gazdasági helyzet megoldása érdekében kérte Miniszter úr szíves intézkedését, hogy a Tárca ismételten vizsgálja meg a gabonafélék közraktárra vétele esetén a támogatás lehetőségét (tárolás támogatása), az állami vállalatokon keresztül történő gabonafelvásárlást, kezdeményezze az Európai Bizottságnál a gabona export – beleértve a feldolgozott termékek – támogatását, export esetében a land-locked országok többlet fuvarköltségeinek, de legalább a többletköltségek egy részének ellentételezését, a kukorica esetében pedig a 2009/10 gazdasági évben – az 1234/2007/EK rendelt szerint 10. és 47. cikkekre hivatkozással - a kukorica intervenciójának biztosítását, valamint a kedvezményes gabonaimport ideiglenes felfüggesztését. A harmadik levében pedig a COPA és COGECA elnökeit kérte a Magyar Agrárkamara, hogy támogassák gabonaexport támogatására és a kedvezményes import felfüggesztésére vonatkozó kérelmet. Az Európai Közösség néhány tagállamának piaci árai Az Európai Közösség néhány tagállamának piaci árai 2009. augusztus 27. FR ESP

D

PL

RO HU*

Étk.búza

114- 136- 103- 111- 94- 105124 154 130 124 116 111

Tak. búza

-

Tak. árpa Tak. kukorica

-

96- 99- 81- 93118 107 97 94

96- 128- 88- 84- 80- 9399 137 100 98 83 96 123- 147- 133- 139- 108- 104 128 162 150 144 170

2009. augusztus 20. FR Étk.búza Tak. búza Tak. árpa Tak. kukorica

ESP

D

PL

114- 136- 103- 110123 160 128 118 98- 95119 104 96- 128- 88- 8098 134 100 93

RO

HU*

93- 105113 113 81- 8688 96 79- 8685 94

120- 147- 116- 143- 102133 163 145 147 160

103

2009. augusztus 13. FR Étk.búza

ESP

D

PL

114- 138- 103- 110125 160 129 120

RO

HU*

91- 105109 116 36

Tak. búza

-

-

99- 100123 105

8190

8396

Tak. árpa

96- 128- 88- 82- 80- 8799 136 111 103 83 94 Tak. kukorica 122- 147- 120- 118- 103- 107 131 164 150 148 139 *- a piaci kötések kis száma miatt a kukorica tőzsdei ára szerepel a magyar adatok között Forrás: Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottság ülései Budapesti Értéktőzsdén a gabona árak alakulása 2009. június 3- 2009. augusztus án 31-én 2009 2009 Szeptemberre Szeptemberre Ft/t Ft/t Euro búza Takarmány búza

39000 37000

28000 24800

Kukorica

41000

28000

Takarmány árpa

34500

23840

Budapest, 2009. 09. 14. ________________________________________________________________________________

Több mint húsz ÚMVP-jogcím nyílik meg decemberig Aktuális agrár-és vidékfejlesztési kérdésekről, a jövő évi agrárköltségvetés tervezetéről, és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) soron következő támogatásairól tartottak sajtótájékoztatót a szaktárca vezetői. Az agrárágazat a jövő évben csaknem ugyanannyi támogatást kap, mint az idén - kezdte Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára. A GOF-növények (gabona-, olajos- és fehérje növények) top-up támogatásának (kiegészítő nemzeti területalapú támogatás) korábban bejelentett 33 milliárdos elvonásán kívül más tényező nem csökkenti a 2010-es agrárköltségvetést. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a tejválságra válaszul, a hazai tejtermelők gondjainak enyhítésére a tejkvótakifizetéseket októberre hozzák előre, nem mellékesen a teljes agrárágazat egyetértésével, majd hozzátette, hogy október 15-30. között a SAPS előleget is megkezdik folyósítani, így legkésőbb decemberig minden jogosult gazdálkodó megkapja a támogatást. Géptámogatásra 5 ezer kérelem Aktualitásként megjegyezte, hogy az ÚMVP géptámogatási jogcímére 5 ezer kérelem érkezett be, melyről határozathozatal szeptember közepén várható. A kifizetési kérelmek és számlák benyújtási határidejét az érintettek kérésére a tárca november 30-ra módosította, a mintegy 38 milliárd összértékű kifizetések várhatóan januártól elkezdődnek. A falugazdász-hálózat megszűnéséről felröppent híreszteléseket cáfolva Gőgös Zoltán megnyugtatásként kifejtette azt is, hogy a falugazdászok közül szeptember 15-től december végéig legfeljebb 200 főt átirányítanak az MVH-

37

hoz, a kapacitásoknak a feladatokhoz való jobb illeszkedése érdekében. A kieső időszakban a falugazdászokat az agrárkamarai tanácsadók helyettesítik. Ismert és új jogcímek az ÚMVP-ben Korábban már ismertté vált és új jogcímek is megnyílnak az ÚMVP-ben idén ősszel - közölte dr. Forgács Barnabás (képünkön), a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára. Mind a versenyképesség-növelés és a technológiai korszerűsítés, mind a környezetkímélő gazdálkodás területén, továbbá a vidékfejlesztési intézkedéscsoportok keretében is támogatás válik hozzáférhetővé. Az ÚMVP és a Nemzeti Diverzifikációs Program jogcímeinek indítási ütemezéséről a részletes listát csatoltuk, amely itt olvasható. Az I. tengely legfontosabb célterületeit kiemelve a szakállamtitkár elmondta, hogy szeptembertől újraindul a fiatal gazdák és a termelői csoportok működésének támogatása, majd októberben nyílik az állattartó telepek korszerűsítésére, az élelmiszeripari beruházásokra, a szakképzésre, illetve a tanyás térségek és a történelmi borvidékek jobb elérését célzó mezőgazdasági utak fejlesztésére kijelölt program. A környezetgazdálkodás témakörében szintén októbertől pályázhatnak az érdeklődők az erdészeti potenciál helyreállítása, az erdő-környezetvédelmi jogcímre, és az erdészeti területeken tervezett nem termelő beruházásokra. Eddig 470 milliárd forintról határoztak Szeptember 1-től 30-ig nyújthatják be kérelmeiket a címbirtokosok az integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítására és működtetésére, októberben lesznek elérhetők a LEADER program térségi pályázatai, valamint november 1-30. között az ÚMVP III. tengelyes intézkedések is újra nyitva állnak. A szakállamtitkár kiemelte a Nemzeti Diverzifikációs Program elindítását is, melyben a bezárt cukorgyáraknak korábban otthont adó városok - Szolnok, Kaba, Szerencs és Petőháza - térségei pályázhatnak különböző jogcímekre október 1-31. között. Forgács Barnabás elmondta: az ÚMVP négy tengelyének keretében összesen 1.300 milliárd forint használható fel 2013 végéig, amelyből támogatási határozat kiadására már 470 milliárd forint értékben került sor. Ebben azonban még nincs benne az agrár-környezetgazdálkodás négy célprogramjának öt évre szóló, a területalapú támogatásokhoz hasonló rendszerben évente kifizetésre kerülő 250 milliárd forintja, illetve az elbírálás alatt álló vidékfejlesztési intézkedések összege (várhatóan 80 milliárd forint) és a gépbeszerzés 38 milliárdja. Mindezt egybevetve leszögezhető, hogy közel 840 milliárd forint fejlesztési forrásra tartottak eddig igényt az agrárium szereplői és a vidéki kistelepülések pályázói. Budapest, 2009. 09. 14. ________________________________________________________________________________

Leader típusú klaszterprogram a vidékfejlesztésért A Leader célok megvalósítását mintegy 76 milliárd forint szolgálja 3.021 magyar településen az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 2013 végéig - közölte Mészáros István, a Magyar Leader Szövetség alelnöke egy szakmai háttér-beszélgetésen. A Leader források 45 százalékát, azaz mintegy 35 milliárd forintot célzottan a vidéki vállalkozások fejlesztésére kell fordítani. Ennek a pénznek a célszerű felhasználását szeretnék segíteni a tájékoztatón részt vevő társulás tagjai. Három szervezet: klaszterprogram Három szakmai szervezet (a Magyar Leader Szövetség, a Kelet-Közép-Európai Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, valamint a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége), a Co-op 38

Hungary Zrt, valamint a Ramsys Zrt. egy Leader típusú, azaz alulról szerveződő indított egy klaszterprogramot. Mészáros István elmondta: ez egy úgynevezett agrár-vidék dinamikus klaszterprogram, amelynek fő célja a vidéken működő mikro-, kis- és közepes vállalkozások gazdasági megerősödése, piacra jutási feltételeinek javítása. Cél a gyors piacra jutás A két gazdasági társaság bevonásával segítik elő, hogy a helyben megtermelt mezőgazdasági cikkeket gyorsan piacra lehessen juttatni. Ebben vállalt szerepet a Co-op Hungary mintegy 3.000 üzletével. A Ramsys Zrt. pedig az áruk nyomon követhetőségét biztosítja az általa kifejlesztett informatikai háttér segítségével. A Kelet-Közép-Európai Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, valamint a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége pedig a környező országok magyarlakta területein illetve a fiatalok körében igyekszik partnereket találni a kezdeményezéshez. Budapest, 2009. 09. 14. ________________________________________________________________________________

Itt a 2009-2010. évi méhészeti támogatási rendelet Szaktanácsadásra 470 ezer euró, míg a vándoroltatásra 340 ezer euró a 2009 őszétől 2010 őszéig tartó következő időszakra jutó támogatási keret a méhészek részére. A számokat tartalmazó mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszteri (FVM) rendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A támogatási kérelmeket október 16-tól jövő év szeptember 5-ig lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Az MVH a kérelmeket a beérkezés sorrendjében, folyamatosan bírálja el. A számlákon 2008. szeptember 1. és 2010. augusztus 31. közti dátumnak kell szerepelnie teljesítési időpontként. A rendelet a méhészeti képzés országos koordinálására 100 ezer, regionális kongresszusok szervezésére 180 ezer eurót irányoz elő. A szaktanácsadó hálózat működtetésére 470 ezer, a bemutató méhészetek látogatására 50 ezer euró a keretösszeg. Az eszközök támogatása közül a méz kinyeréséhez - pergetéséhez - szükségesekre 120 ezer, a mézesüveg gyártásához szükséges formagarnitúra beszerzésére 20 ezer euró fordítható. A varroa atka elleni gyógyszer támogatási kerete 2 millió 150 ezer, az alternatív védekezésé 40 ezer euró. A kaptárak azonosítására fordítható pályázati pénz kerete 90 ezer, a vándoroltatáshoz szükséges eszközöké pedig 340 ezer euró. Például új teherautó vásárlásához legfeljebb 2 ezer, aggregátor vásárlásához pedig 200 euró igényelhető. Az szóban forgó uniós támogatást a méhészek Magyarország 2004-es EU csatlakozását követően minden évben megkapták - mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke, a támogatási rendelet közzétételét kommentálva. Hozzátette: a támogatási pénz összesen évente mintegy egymilliárd forintra rúg. A most megjelent rendelet újdonsága, hogy különböző, a méhészek munkájához szükséges eszközök vásárlását, sőt a mézes üvegek gyártását is támogatja. Budapest, 2009. 09. 15. ________________________________________________________________________________

Csökkentek a mezőgazdasági árak júliusban Az agrártermékek termelőiár-szintje 2009 júliusában 14,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest, míg január-júliusban 21,2 százalékkal mérséklődött a bázishoz viszonyítva közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Júliusban a növényi termékek árszínvonala 21,4, az élő állatok és állati termékeké 3,0 százalékkal esett vissza, míg január-júliusban sorrendben 29,7 százalékos, valamint 3,6 százalékos csökkenést mért a KSH. Az idén január-júniusban 24,3 százalékkal csökkentek mezőgazdasági termelői árak az egy évvel korábbihoz képest, ami a növényi termékek árszínvonalának 33,2 százalékos, valamint az élő állatok és állati termékek 39

árainak 3,8 százalékos visszaeséséből adódott. Az agrártermékek termelőiár-szintje júniusban 13,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 17,5 százalékkal, az élő állatok és állati termékeké pedig 3,9 százalékkal esett vissza. A kukorica tartja a májusi szintet Tavaly az első hét hónapban a mezőgazdasági termelői árak 20,3 százalékkal nőttek éves bázison, a növényi termékek 20,8 százalékos, illetve az élő állatok és állati termékek termelői árának 19,6 százalékos növekedése nyomán. Az idén júliusban a gabonafélék termelői ára a 2008. júliusihoz viszonyítva 25,2 százalékkal esett. Ebben a hónapban kezdődött a búza betakarítása és az idei évi termény értékesítése, aminek következtében a búza termelői ára a 2009. júniusihoz képest 23,6 százalékkal mérséklődött. A kukorica ára tartja a májusi szintet, e termék értékesítési dömpingje a következő hónapokban várható. Júliusban az olajnövények termelői ára 38,7 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A burgonya termelői ára 3,6 százalékkal nőtt, a zöldségféléké 6 százalékkal mérséklődött júliusban. Ebben az időszakban a legjelentősebb súlyú termékek a zöldborsó és a zöldpaprika voltak, előbbinek 0,6, utóbbinak 29,3 százalékkal csökkent az ára az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Júliusban a gyümölcsök termelői ára 20,1 százalékkal esett vissza; a meggyé 9,7, a ribiszkéé 29,6, a barackféléké 25 százalékkal csökkent. Drágult a sertés A vágóállatok termelői árainak 2,7 százalékos növekedése a vágómarha és a vágósertés árának 12,4, illetve 7,9 százalékos emelkedéséből, továbbá a vágóbaromfi árának 5,2 százalékos mérséklődéséből adódott júliusban. A vágómarha felvásárlási ára 2009 májusáig nőtt, majd júliusra kilója 340,8 forintra csökkent. A vágósertés kilogrammonkénti felvásárlási ára a februári 313 forintról folyamatosan 340,5 forintra növekedett. Az állati termékek árainak 16 százalékos mérséklődésén belül az étkezési tyúktojás termelői ára 8,3 százalékkal emelkedett, a tejé 24,5 százalékkal visszaesett. A korábbi hónapok árcsökkenése folytatódott, júliusban a tej felvásárlási ára már csak 56,4 forintot ért el literenként. Január-júliusban a gabonafélék termelői átlagára 39,2 százalékkal mérséklődött az előző év első hét hónapjához képest, míg az ipari növények ára 17 százalékkal lett alacsonyabb. A burgonya ára 5,7 százalékkal nőtt. A zöldségféléké 6,4, a gyümölcsöké ennél jóval nagyobb mértékben, 23,4 százalékkal csökkent január-júliusban az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint a vágóállatok termelői árai 3,6 százalékkal emelkedtek, ezen belül a vágósertés és a vágómarha ára nőtt 13, illetve 10,3 százalékkal, a vágóbaromfié csökkent 6,6 százalékkal. Az állati termékek árai az idei év első hét hónapjában 18,3 százalékkal mérséklődtek, ezen belül a tejé 26,1 százalékkal visszaesett, a tojásé 5,5 százalékkal nőtt. Budapest, 2009. 09. 15. ________________________________________________________________________________

Napirenden az agrárszektor finanszírozása: extra terhek A magyar agrárvállalkozások - főként a kicsik és a közepesek (kkv) - 5-8 százalékos extra kamatteherrel jutnak csak kölcsönökhöz nyugati versenytársaikhoz képest - állítják az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) szakemberei egy nemrég megjelent tanulmányukban. Így az agrárgazdaság finanszírozási anomáliái, a pénzügyi lehetőségek jelentős szűkülése versenyhátrány okoz az ágazatnak. Pedig ma Magyarországon - emlékeztetnek a szakértők - mintegy 220.000 agrárvállalkozás működik, és az agrárszektor adja a magyar GDP 3,9 százalékát. Az egyik legjelentősebb gond, ami az agrár KKV-k hátrányát okozza az az infláció. Ezt az államadósság, és a költségvetési hiány generálja. További probléma az egyre kiszámíthatatlanabbul ingadozó forintárfolyam, ami nehezen tervezhetővé teszi az exportot és a devizahitelek esetleges felvételét is. 40

A bankok pedig egyre inkább vonakodnak kölcsönt adni, ha agrárgazdálkodó fordul hitelért hozzájuk. Ezért a kibocsátás volumenét most csak évi kevesebb, mint 1 százalékkal növelheti a magyar agrárium, aminek egyik jelentős oka a finanszírozásból fakadó versenyhátrány - vonják le a következtetést a kutatók. (A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium adatai szerint jelenleg az agrárium hitelállománya mintegy 350-370 milliárd forint, amelyből a támogatott kölcsönök mintegy 130 milliárd forintot tesznek ki.) Mindemellett a demográfiai körülmények is nehezítik a szektor hatékony működését - vélekednek a kutatók -, ugyanis ma már csak a foglalkoztatottak 5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban Magyarországon. Így az ágazatot a "kiöregedés" jellemzi. Az egyéni gazdaságokban az 55 éven felüliek aránya már elérte 55 százalékot, ami jóval több, mint más ágazatokban. A kutatók az ágazat fejlődést bénító körülmények feltárása érdekében 74 meghatározó vállalkozást, szervezetet látogattak meg. A tavaly kezdődött gazdasági válság hatására megjelent ugyanakkor az állami segítség, amely elsősorban a kis és középvállalkozások helyzetén javíthat a támogatott hitelekkel, vagy garanciavállalással, illetve az előfinanszírozással. A recesszió kezdete óta eltelt egy évben viszont a pénzintézetek bankok, lízingcégek, faktorcégek - is új, alternatív finanszírozási lehetőségekkel jelentek meg a piacon. Vagyis: a kialakult helyzet komplex elemzést igényel. Ezért a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) és a Szaktudás Kiadó Zrt. október 1-én megrendezi az I. Országos Agrárfinanszírozási Konferenciát - tájékoztattak a szervezők. A fórum címe: "Hogyan jut pénzhez a gazdálkodó, avagy készpénzre váltható finanszírozási módszerek a mezőgazdaságban." Az esemény célja a magyar agrárium finanszírozási helyzetének a javítása, versenyképességének növelése és gyakorlati tanácsok nyújtása a vállalkozások számára. Budapest, 2009. 09. 15. ________________________________________________________________________________

Megnyílt a 25. Nemzetközi Gazdanapok Bábolnán Megnyílt a magyar agrárgazdaság egyik legnagyobb kiállítása, a 25. Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok, amelyen 12 ezer négyzetméteren közel 200 vállalkozás mutatkozik be. A rendezvény szombatig várja a látogatókat. Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megnyitójában a mezőgazdaság fekete évének nevezte 2009-et a gazdasági válság következményei miatt. Ugyanakkor fejlesztésre ösztönözte a vállalkozókat, mert jövőre Magyarország már nem adhat gépbeszerzési támogatást, és 2013 után semmi esélye nem lesz a gazdáknak EU-s támogatások megszerzésére. A mezőgazdaság legnagyobb problémája A miniszter a mezőgazdaság jelenleg legnagyobb problémájának a tej és a gabona felvásárlási árának riasztó mértékű csökkenését nevezte. Elmondta, hogy október 16-ra előrehozzák a jövő évben esedékes tejtámogatások kifizetését, illetve januártól a termelési problémák kezelésére fordítható források teljes összegét a tejágazat rendbetételére fordítják. Számítások szerint így az összes támogatás literenként elérheti a 23 forintot, amivel önköltség közeli ár érhető el. A búzatermelőknek Gráf József azt javasolta, hogy a nyomott, tonnánként 2000 forintos áron való értékesítés helyett vetessék közraktárra a terményt, majd ajánlják fel intervencióra 101 eurós áron, ami 27-28 ezer forintot jelent. A miniszter rámutatott, hogy az ágazat 2008-ban az évtized legnagyobb agrárértékesítését bonyolította le, kétmilliárd eurós nyereséggel. Egy év alatt 25-30 százalékkal nőtt az ágazat kibocsátása, ez az eredmény tette pozitívvá a tavalyi GDP-t fogalmazott. Akiket kitüntettek

41

A gazdanapokon Magvető-díjjal tüntetik ki Duslói Műtrágyagyár (Vágsellye) termelési igazgatóját, Takács Tibort, a Kuhne gépgyár értékesítési igazgatóját, Rolf Schneidert, Sári Enikőt, a Magyar Mezőgazdaság ügyvezető igazgatóját, és Kun Mihályt, a Mezőhegyesi Ménesbirtok vezérigazgatóját. A gazdanapokon kiállítók több mint fele mezőgazdasági gépeket és felszereléseket gyárt, vagy forgalmaz, de vetőmaggal, műtrágyával és mezőgazdasági informatikával foglalkozó cégek is bemutatkoznak. A kiállítás házigazdája a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., társrendezője az IKR Zrt. A gazdanapok sajátossága a szántóföldi gyakorlati gépbemutató, amelyen a talajművelési és vetési technológiák gépeit és géprendszereit láthatják munka közben az érdeklődők. Szombaton tartják a Országos Szántóverseny döntőjét, ahol 20-22 versenyző indul. Látványosságként az idén lovas szántásra is sor kerül. Budapest, 2009. 09. 16. ________________________________________________________________________________

Anglia: növekszik az igény az élelmiszertermelésre? Anglia első ételbiztonsági összegzése, amit a Környezet, Élelmiszer és Vidék Ügyeinek Minisztériuma indított útjára, megint reflektorfénybe helyezte napjaink egyik legnagyobb kihívását: hogyan élelmezzük a lakosságot a klímaváltozás ellenére, annak súlyosbítása nélkül? Dr. Fridhelm Schmider, az Európai Terményvédő Egyesület főigazgatója európai perspektívát kínált. Az élelemkészletünk fenntartása mezőgazdasági vezérelvvel kezdődik, ami megérti a tudományos gazdálkodást és a természetes nyomásokat, amivel a mezőgazdaságnak szembe kell néznie. Az európai törvényhozás azonban úgy tűnik, más irányba terel minket. Egy a közelmúltban elfogadott törvény a növényvédőszerekről - ami egy lényeges tartozéka a termelésnek bármilyen gazdálkodásban - megtiltja az olyan anyagokat, amelyekből a szigorú tesztelések során kimutatták, hogy a legszigorúbb kockázatbecslési küszöb alatt vannak bárhol a világon. Az EU mezőgazdasági politikájának a mezőgazdaság realitásaihoz - és az emberiség valós, és sürgető szükségleteihez kell igazodnia. "Manapság a gazdálkodóknak minden korábbinál naprakészebbnek kell lenniük a legújabb fejlesztésekről. A csapadék és a hőmérséklet jövőbeli változása változtatni fog a kártevő és betegség mintán, ezzel még sérülékenyebbé téve a terményt, és hatással lesz az élelemkészletünk tömegére, minőségére és árára. Hatékony hozamot generálni, amivel a növekvő globális népességet el lehet látni élelmiszerrel - 2050-ig a Föld népessége várhatóan eléri a 9 billiót - egyre inkább a tudományon és innováción fog múlni, ez magába foglalja a rendelkezésre álló modern gyomirtó szereket is.” – tette hozzá Dr. Schmider. Budapest, 2009. 09. 16. ________________________________________________________________________________

Tejtermelők blokádja a belga-német határnál Belga és német tejtermelők, mintegy 140 traktorral több órára elrekesztették kedden a forgalmat a két ország határátkelőjének közelében a Liége-t Aachennel összekötő E40-es autópályán - jelentette az RTBF belga rádió. A traktorokon olvasható feliratok szerint a gazdák igazságos árat követelnek az általuk előállított tejért. A rendőrség a hollandiai Maastricht irányába próbálta elterelni a forgalmat. Belgiumban az utóbbi napokban a gazdák több látványos akcióval tiltakoztak a nyomott tejárak ellen, és több település közterein több százezer liter tejet öntöttek ki. Szerdára olyan akciókat jelentettek be, amelyek során 3 millió liter tej utcára zúdítása várható. Brüsszel, 2009. 09. 16. ________________________________________________________________________________

42

Szentesi Gabona: beruházások a tagokért A Szentesi Gabona Beszerzési és Értékesítési Szövetkezetben a folyamatos fejlesztésekkel a tagság nagyobbik részét adó agrártermelőket szolgálják. Számukra nem ismeretlen az AVOP vagy az EMVA - magyarázta Szarvas Pál, a termelői csoport elnöke. A Szentesi Gabona Beszerzési és Értékesítési Szövetkezetben 2005 végén adták át a mintegy 80 millió forint saját erőből, 100 millió forint hitelből és 90 forintnyi állami támogatással megépített korszerű, 15 000 tonna tároló kapacitású fémsiló telepet egy jól felszerelt laboratóriummal együtt. A támogatást az AVOP gabona tároló pályázatán nyerték. Csaknem 10 000 hektáron folytatnak termelést a 2001-ben alakult Szentesi Gabona Beszerzési és Értékesítési Szövetkezet tagjai, amelyek döntő részben a kisebb helyi agrárvállalkozások. A közös beszerzésre és értékesítésre szerveződött csoport tagjainak száma csaknem 40, akik a szántóföldi növénytermesztés széles vertikumát átölelik. A tevékenységi körhöz tartozó őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, takarmány kukorica, csemege kukorica, silókukorica, durumbúza, hibrid kukorica termesztése csaknem 7000 hektáron folyik évről-évre. Mintegy 3000 hektáron olajos növények, zöldbab, zöldborsó, cukorrépa, mustár termesztése történik. Most a 12-15 tonnás szárító épül Az államilag 2007-ben elismert nonprofit termelői csoport elnöke, Szarvas Pál szerint a megalakulás óta tartják a célkitűzést, hogy a folyamatos létesítményi fejlesztésekkel, beruházásokkal szolgálják a tagság nagyobbik részét adó agrártermelőket. Ennek újabb lépése, hogy az idén, az ősziek betakarításának kezdetére átadják a mostani követelményeknek megfelelő, óránként 12-15 tonna gabonaféle szárítására alkalmas korszerű gabonaszárító és tisztító üzemet. Ez egy 170 millió forintos beruházás, amiből 58 millió a támogatás, a többi banki hitelből és a szövetkezet tagjai által tartalékolt részvénytőkéből és tagi kölcsönből áll össze. A szövetkezet 2008ban az EMVA pályázat révén a tagi forgalom után csaknem 20 millió forint támogatást nyert, amit részben a terménytároló építésekor felvett hitel törlesztésére fordítanak, részben pedig tartalékolták a szárító és a tisztító berendezéshez szükséges saját erő finanszírozására. A támogatások folyósításával eddig nem volt gondjuk, annál inkább sem, mivel a pénz egy részét a beruházás tartalékaihoz tették, és így a pénzforgalomból átmenetileg nem hiányzott volna. Nyugodtabb banki ügylet A döntően a gabonaágazatban működő, évi 600-700 millió forint árbevételű szövetkezet és a tagsága hitelügyleteivel sem volt probléma, mert azok egyenként is tőkeerősek, képesek készfizetőkezességet vállalni, így van olyan bank, amelyik kész finanszírozni. Tény, hogy ennek ellenére léteznek olyan bankok, amelyek követelései nem teljesíthetők. A többség azonban belátja, amit elégszer mondtak Szentesen, hogy az ilyen csoportok, mint a Szentesi Gabona Szövetkezet is amely esetében több kisebb-nagyobb agrárvállalkozás közössége vállal egy beruházásnál kezességet - számukra is nagyon jó fedezet a nyugodtabb banki ügylethez. Szarvas Pál elnök még elmondta, hogy az idén a tagok összességének átlagát számolva a kalászosok hektáronként mintegy 3,5 tonnás terméssel fizettek. Gondjuk, hogy idén eddig kevés a vevő. Jelenleg a takarmány és a prémium(javító) minőségű tételek eladása folyik mérsékelt (tonnánként 24 000–34 500 forint közötti) árakon. Arra a kérdésre, hogyan bonyolódik le a gabonaforgalom, például az ár és az üzletmenet tekintetében, az elnök az válaszolta: a szövetkezet a vevői ajánlatokról kikéri a tagok véleményét, döntését. Ha a tag egyetért a leendő üzlettel, a szövetkezet megköti a szerződést. A vételárból 0,25 százalékot kér a működési költségekre (ennyit számláz az értékesítés után a tag felé). Az eladási ár - a szövetkezet engedményezése alapján - természetesen a tag számlájára érkezik. Budapest, 2009. 09. 16. ________________________________________________________________________________ 43

Morvai Krisztina levelet írt Font Sándornak Részvételi és felszólalási lehetőséget kért Morvai Krisztina, az Európai Parlament (EP) képviselője, az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága (MB) állandó tagja Font Sándortól, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökétől közvetlenül, illetve szakértője útján utóbbi bizottság ülésein - derül ki a képviselő asszony AGRARHASZON.HU-hoz eljutott leveléből. "Munkám hatékony ellátása és mindkettőnk közös célja a magyar vidék és mezőgazdaság felemelkedésének szolgálata, ennek érdekében kérem, hogy az ülésekre a meghívót és a napirendi pontokra vonatkozó tájékoztatást titkárságomra megküldeni szíveskedjen" - írta a képviselő asszony a levélben, amelyet az ügyben Font Sándornak küldött. Morvai Krisztina a levélben ígéri, hogy már a következő ülésen szívesen beszámol a Mezőgazdasági Bizottságnak EP munkájáról, az MB tagjainak álláspontjáról a magyar gazdákat aktuálisan sújtó kérdésekről is. Különös tekintettel a tejpiaci válságra, a léalma felvásárlása körüli anomáliákra, a szőlészet-borászat problémáira, stb. "Az EP hamarosan megkezdi a KAP 2013 utáni formájának vitáját is. Fontosnak tartom, hogy legalább kísérletet tegyünk - amennyire ez csak lehetséges - a közös magyar érdek egyeztetésére" indítványozza Morvai Krisztina. Budapest, 2009. 09. 16. ________________________________________________________________________________

Glattfelder: a tejpiaci válság oka a kvótaemelés Glattfelder Béla fideszes, európai parlamenti képviselő szerint a tejpiaci válság fő oka a tejkvótaemelés. A tejipari válságról ma vitázott az Európai Parlament Strasbourgban. Glattfelder Béla európai néppárti képviselő véleménye: "a tejágazat jelenlegi súlyos helyzetéért az Európai Bizottság és a tagállamok kormányai is felelősek, mivel 2008-ban támogatták a tejfeleslegek kialakulásához és az árak összeomlásához vezető kvótaemelést." A döntés az Európai Bizottság 2007 decemberében kiadott téves piaci előrejelzésein alapult. Brüsszel akkor növekvő keresletet és árakat prognosztizált. A következő hónapokban azonban a kereslet visszaesett és jelentős, Magyarországon 10-20 százalékos árcsökkenés volt tapasztalható. Glattfelder Béla ezért a kvótaemelés 2008. márciusi európai parlamenti vitájában óvatosságra intette az európai döntéshozókat, és elvetette a kvótaemelésre vonatkozó javaslatokat. A képviselő emlékeztetett arra is, hogy a magyar néppárti delegáció ezt követően a kvótaemelés ellen szavazott, és arra szólította fel a magyar mezőgazdasági minisztert - hiába -, hogy az Agrárminiszterek Tanácsában utasítsa el a kvótaemelést. "Az Európai Uniónak ezért haladéktalanul vissza kell vonnia a tejtermelés növekedéséhez vezető intézkedéseit" - hangsúlyozta Glattfelder. "Továbbra is ellenezzük a kvóták 2015 utáni végleges eltörlését is. A jelenlegi válság fontos tanulsága, hogy szükség van a tejpiac szabályozására. Enélkül az árak kiszámíthatatlanná válnak. A nagymértékű áringadozás okozta veszteségek elviselhetetlenek az európai tejtermelők számára". A képviselő üdvözölte, hogy az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága – válság enyhítése érdekében – megszavazta azon indítványát, amely az exporttámogatások összegét 450 millióról 600 millió euróra emelné. Exporttámogatások nélkül a feleslegek egy része az EU belső piacán maradna, amely további árcsökkenéshez vezetne. Brüsszel, 2009. 09. 17. ________________________________________________________________________________

Bejelentési kötelezettség az AKG programban Mindazoknak, akik agrár-környezetgazdálkodási támogatást kéretek és a szántóföldi célprogramcsoportba is léptek be, eleget kell tenniük a szeptember elsejétől esedékes bejelentési kötelezettségüknek - tájékoztatott Soproni Horváth Lajos, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési 44

Hivatal (MVH) sajtófőnöke. Ez a bejelentés az egyik fontos feltétele annak, hogy az érintettek az idén meghirdetett támogatást igénybe vehessék - emlékeztetett a sajtófőnök. Hozzátette: ez nem jelent mást, mint azt, hogy bizonyos agrotechnikai műveltek időben történő elvégzéséről vár nyilatkozatokat a hivatal. Ezeknek az információknak a zöldtrágyázásról a vetés beforgatását megelőző, a másodvetésről valamint a mélylazításról a munkálatok elvégzését követő tíz munkanapon belül kell beérkeznie az MVH-hoz. A bejelentési kötelezettség a teljes támogatási időszak alatt fennáll, vagyis ez év szeptember 1-től 2014. augusztus 31-ig. A bejelentés csak az MVH honlapján közleményben közzétett formanyomtatványon lehet megtenni. Ezt pedig faxon, postán illtetve elektronikusan is be lehet nyújtani az MVH illetékes megyei kirendeltségeihez. Soproni Horváth Lajos elmondta: agrár-környezetgazdálkodási projektek finanszírozására évente 49,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Így öt év alatt csaknem 250 milliárd forint jut e terület támogatására. A támogatási források döntő hányada, évente mintegy 38 milliárd forint a szántóföldi célprogram finanszírozását szolgája. Öt év alatt erre mint egy 190 milliárd forint jut - közölte a sajtófőnök. Budapest, 2009. 09. 17. ________________________________________________________________________________

Amerikában szeretik a biotechnológiát Az amerikai farmerek széles körben alkalmazzák a biotechnológiai növényeket, 1996-os megjelenésük óta. Főleg kukoricát, gyapotot és szója fajtákat termelnek, tudjuk meg az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium új riportjából. Amely szerint 2009-ben a GM szója alkalmazása 91 százalék volt, a GM gyapot alkalmazása elérte a 88 százalékot, a GM kukorica alkalmazása pedig felkúszott 85 százalékra. Sharon Bomer Lauritsen, az Élelmiszer és Mezőgazdaság a Biotechnológia Iparért Szervezet alelnöke az alábbi nyilatkozatot tette a riport eredményeire válaszolva: ,"A biotechnológiai növények nyújtotta egyértelmű előnyök miatt választják az amerikai farmerek a kukorica gyomirtószer toleráns és rovar-ellenálló fajtáit. 1996 óta ezek a termények bizonyítottan több hozamot nyújtanak holdanként és csökkentik a farmerek előállításhoz szükséges kiadásait környezetbarátabb gazdálkodási módon."A biotechnológia és a modern gazdálkodási módok felé való elmozdulás jól tükröződik a farmerek választásában az egész világon. 2008-ban 309 millió hold biotechológiai növényt termelt 25 országban 13.3 millió gazdálkodó. Jelenleg, amikor az USA és a világ fenntartható, tudományra alapozott megoldásokat keres a növekvő élelmiszer és üzemanyag igényre, ez a trend valószínűleg folytatódik. "A mezőgazdasági biotechnológia jelentősen környezetkímélő, mivel a biotechnológiai növényfajták kevesebb művelést és rovarirtó szert igényelnek a fejlődésükhöz, ezzel üzemanyagot kímélve és a CO2 légtérbe történő kibocsátását csökkentve. Ez 2007-ben egyenlő volt 14.2 billió CO2 atmoszférából való eltüntetésével, illetve majdnem 6.3 millió autó utakról való eltávolításával." A biotechnológiai növények következő generációja, amelyek ellenállók a környezeti megpróbáltatásoknak, mint például aszály és árvíz, és képesek arra, hogy jobban felhasználják a talaj tápanyagtartalmát, jelentős termelésbeli növekedést ígérnek a rosszabb termőfeltételekkel rendelkező területeken, mint például a fejlődő országok. "Folytatjuk a felfedezést az új energiaforrások terén, bio üzemanyaggal kukoricából, fából, fűfélékből, moszatból és nem fogyasztható növényrészekből, mint például a kukoricaszár. A farmerek az USA-ban és a világon felismerik, hogy a biotechnológia sokrétűen fejleszti az alapvető tényezőket a kiadásaik csökkentésével és a termény termelékenységének növelésével. A mezőgazdasági biotechnológia tudományon alapuló megoldást nyújt a kihívásokhoz, amelyekkel ma és holnap szembe kell néznünk, hogy fenntarthatóbban élelmezzük és üzemanyaggal lássuk el a világot." Budapest, 2009. 09. 17. ________________________________________________________________________________

45

A GM-növények segíthetnek az éghajlatnak és a környezetnek A világ szántóterületének nyolc százalékán termesztenek genetikailag módosított (GM) növényeket jelenleg, s a GM növényekkel is lehet küdeni az éghajlat- és a környezetvédelemért – derül ki a dán Élelmiszer Minisztérium által közzétett új globális jelentésből. A dán Élelmiszer Minisztérium jelentésének címe: "GMO - mi tudjuk használni." A jelentés szerint a GM-növények előállítása potenciálisan segít csökkenteni az üvegházhatású gázok, mint a C02 kibocsátását, a GM növények pedig jobban ellenállnak a változó éghajlati feltételekhez. Emellett dán kísérletek azt mutatják, hogy a gazdálkodók a GM-növényekkel ugyanazt a hozamot kevesebb peszticid használatával érik el. A jelentés ugyanakkor arra is rámutat. hogy még mindig kutatást igényelnek a lehetőségek és kockázatok a GMO-k kapcsán. Így az ENSZ Élelmezési Minisztériuma elkülönített 65 millió eurót biotechnológiai kutatásra a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kapcsán. A dán miniszter szerint a géntechnológiával foglalkozni kell "Nyolc százalékán a világ szántóterületének termesztenek most GM-növényeket, a géntechnológia pozitív és nekünk foglalkozni kell vele. Nem lenne bölcs dolog, hogy elfelejtsük a géntechnológiát, ha esetleg segít megoldani az előttünk álló kihívásokat most és a jövőben, például az éghajlat, a környezet és az élelmiszer-ellátás terén" - mondja a dán mezőgazdasági miniszter, Eva Kjer Hansen. A jelentés egyesíti a meglévő ismereteket és a GMO-k kapcsán, többek között alapjául szolgál az elkövetkező időre szóló vita hasznossága tekintetében a GMO alkalmazásával kapcsolatban a jövőben. A jelentés szerint a dánok az uniós állampolgárok között jobban érzik magukat tájékozottnak a géntechnológiával módosított élelmiszerek kapcsán és a dánok csoportjába tartoznak azok fogyasztók, akik a legkisebb kockázatot látják a géntechnológiában. A dánok bíznak abban, hogy a hatóságok képesek lesznek annak biztosítására, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek nem fognak káros hatást gyakorolni a környezetre és az egészségre. "A naprakész tudás és vita megszüntetheti a mítoszokat" "Az európaiak 20 százaléka tévesen úgy gondolja, hogy az ő génjeiket is módosítani lehet, ha a géntechnológiával módosított élelmiszereket esznek. Nehéz lehet nyomon követni a hamis tényeket és számokat, ha beszél a modern biotechnológia, és éppen ezért készíttettem én is ezt az átfogó jelentést. Sok mítosz van forgalomban, de én remélem, hogy ezek közül néhány mítoszt meg lehet szüntetni a naprakész tudással és vitával" - mondja a dán mezőgazdasági miniszter Eva Kjer Hansen. Az említett dán jelentés következtetéseit egy konferencián is bemutatják pénteken, amit a dán Élelmiszer Minisztérium szervez együttműködésben a dán iparral. És ígéretük szerint le is vonják majd az előadások alapján a jelentés következtetéseit. Brüsszel, 2009. 09. 17. ________________________________________________________________________________

Tabajdi konkrét és gyors intézkedéseket javasol a tejválságra Az Európai Bizottság intézkedései annyi érnek, mint "döglött lovon a patkó" – véli Tabajdi Csaba szocialista delegációvezető, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának főtagja. Tabajdi szerint azonnali és határozott intézkedésekre van szükség, annak érdekében, hogy megfékezzük a rendkívül súlyos európai tejválságot és helyreállítsuk a tejpiac egyensúlyát. „Az új tagállamok különösen szorult helyzetben vannak, hiszen a mezőgazdasági támogatások egyenlőtlensége miatt csupán a nyugati termelők kvóta alapú támogatásának 60 százalékát kapják meg" - mondta Tabajdi Csaba, szocialista delegációvezető, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának főtagja a mai plenáris ülésen.

46

Növelni kellene a kvóta-alapú támogatásokat Ennek ellensúlyozására javasolta a magyar kormány a kvóta-alapú támogatások jelentős növelését, amely méltányos megoldást jelentene fair az új tagállami gazdák részére. A Bizottság azonban mind ettől, mind az európai agrárium legmeghatározóbb szereplőjének, a Franciaországnak azon javaslatától elzárkózott, amely az exporttámogatásokat emelte volna jelentős mértékben. "Fontos lenne végre választ kapnunk arra a kérdésre is, hogy miért fulladtak kudarcba az Európai Bizottság erőfeszítései a nagy kereskedelmi láncok erőfölényének megtörése a mezőgazdasági termelőkkel szemben. Ez az erőfölény egyszerre hátrányos a termelőnek, és a fogyasztóknak, akik semmit nem érzékeltek a felvásárlási árak drasztikus csökkenéséből az elmúlt időszakban. Közösségi ármegfigyelő információs rendszert! Segítheti a probléma megoldását a közösségi ármegfigyelő információs rendszer létrehozása, mely a fogyasztói és termelői árak nyomon követésével folyamatosan mutatja a termelők árrészesedését az élelmiszer-kereskedelmi láncon belül" - hangsúlyozta a magyar EP képviselő. A versenyképesség középtávú javításának lehetőségeit nagymértékben elősegítené az a javaslat, amely 600 millió euró tőkével tejágazat-szerkezetátalakítási alapot hozna létre, illetve ha jelentősen kiterjesztenénk az iskolatej programot. Mariann ellenáll és optimista Tabajdi Csaba emlékeztetett arra, hogy Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági biztos mára tulajdonképpen szembehelyezkedett a tagállamok többségével, hiszen tejpiaci intézkedéseivel figyelmen kívül hagyta 16 tagország szakminiszterének közös nyilatkozatát. Érthetetlen, hogy az Európai Bizottság miért ragaszkodik ennyire makacsul az álláspontjához, amellyel a tagállamok többsége nem ért egyet. Fisher Boel asszony szerint a tejágazat válsága a gazdasági válság hatásaként értelmezhető, melyek egymással párhuzamosan stabilizálódnak majd. Ebben lehet is igazság, de amíg ez bekövetkezik, addig termelők ezrei mennek csődbe, és hagynak fel a gazdálkodással. "Mint döglött lovon a patkó..." Tabajdi szerint a Bizottság intézkedései tehát csak annyit érnek, mint "döglött lovon a patkó". Érthetetlen, hogy a Bizottság egyfelől prioritásként kezeli a vidékfejlesztést, és az európai táj agrárkultúrájának megőrzését, egy más területen hozott intézkedéseivel pedig - gondolok itt a tejszektor stabilizálását célzó intézkedéseire - pont ezekkel a törekvésekkel megy szembe. A tejtermelés szervesen kötődik a mezőgazdasági termelés teljes vertikumához, ezért a szektorban mutatkozó gondok kihatnak más ágazatokra is, így rövidesen nem csak szektoron belüli válságról beszélhetünk majd. Brüsszel, 2009. 09. 17. ________________________________________________________________________________

Kevesli a tejtermelők támogatását az Európai Parlament Nem tartja elegendőnek az Európai Parlament (EP) azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság eddig tett a tejágazat válsága miatt nehéz helyzetbe került gazdák segítésére. A témáról a strasbourgi plenáris ülésen szavazott meg jogszabálytervezetet az EP. A tervezet lehetővé teszi, hogy a meglévő támogatás még legalább jövő februárig folytatódik, kiterjesztették így a vaj és a sovány tejpor felvásárlásának támogatását. A képviselők a dokumentumban és vitában is szorgalmazták, hogy az EU a közép-és hosszú távú problémák megoldására is hozzon 47

intézkedéseket a tejipari ágazatban. Javasolták egyebek között, hogy az áruházláncok tegyék átláthatóbbá árképzésüket. A fogyasztói árak ugyanis még mindig magasak, miközben a felvásárlási árakat az áruházak jelentősen csökkentették. A határozat vitájában a magyar képviselők közül felszólalt Tabajdi Csaba (MSZP), aki kitért arra, hogy az új tagállamok különösen szorult helyzetben vannak, hiszen a mezőgazdasági támogatások egyenlőtlensége miatt csupán a nyugati termelők kvótaalapú támogatásának 60 százalékát kapják meg. Kifogásolta, hogy az Európai Bizottság mind a kvótalapú, mind az exporttámogatások emelésétől elzárkózott. Úgy vélte, hogy a nagykereskedelmi láncok "erőfölénye egyszerre hátrányos a termelőnek és a fogyasztóknak, akik semmit nem érzékeltek a felvásárlási árak drasztikus csökkenéséből az elmúlt időszakban". Morvai Krisztina (Jobbik) helyeselte, hogy a parlament "tűzoltó intézkedésekkel" igyekszik enyhíteni a katasztrofális helyzetet, de fontosnak tartotta, hogy a válság alapjait is megvizsgálják. Értésre adta, hogy "a Kereskedelmi Világszervezet diktálta szabadkereskedelmi logikának a mezőgazdaságra erőltetése helyett az élelmiszer önrendelkezés logikáját" tartaná helyesnek Európában. Glattfelder Béla (Fidesz) közleményt adott ki a témáról, amely szerint a krízis fő oka a tejkvótaemelés, amelyről az Európai Bizottság és a tagállamok kormányai döntöttek. "A jelenlegi válság fontos tanulsága, hogy szükség van a tejpiac szabályozására. E nélkül az árak kiszámíthatatlanná válnak" fogalmazott. A mezőgazdasági EU-biztos, Mariann Fischer Boel a vitában további intézkedéseket jelentett be, köztük azt, hogy lehetővé teszik a tagállamoknak egy legfeljebb 15 ezer eurós átmeneti támogatás folyósítását a tejtermelők számára. Megvizsgálja a bizottság azt is, hogy a termelők és a feldolgozók közti viszony szabályozásával hogyan javítható a kereslet és kínálat egyensúlya. Fischer Boel jelezte ugyanakkor, hogy a bizottság továbbra is elzárkózik a kvótarendszer eltörlését kimondó döntés megváltoztatásától. Brüsszel, 2009. 09. 17. ________________________________________________________________________________

Felértékelődhet a mezőgazdaság világgazdasági szerepe Az elmúlt években egyre nagyobb a külföldi tőke érdeklődése a mezőgazdasági lehetőségek iránt az élelmiszeriparon túl -, ami egyértelműen az agrárium világgazdasági felértékelődését jelzi mondta Kiss Judit, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Kutatóintézetének (VKI) kutatási igazgatója az intézet konferenciáján. Ismertette: 2005 és 2007 között 3,3 milliárd dollár külföldi tőke áramlott az agrártermelésbe, és 40 milliárd dollár az élelmiszeriparba, ami a teljes külföldi tőkeáramlás 0,2 illetve 2,8 százaléka. Az igazgató szerint ezek az adatok még meglehetősen szerények, azonban a tőkeáramlás gyorsan növekvő tendenciát mutat, valamint egyes országokban - mint Malawi, Kenya, Laosz és Vietnám - a beáramló tőke nagyobb része a mezőgazdaságba áramlik. Rámutatott: míg a világ összes tőkeexportjának kevesebb mint fele irányul a fejlődő és a feltörekvő országokba, addig az agrárberuházások 90 százaléka ide áramlik. A legfőbb célországok a megfelelő agrárpotenciállal, földdel, vízzel és olcsó munkaerővel rendelkező országok, Ázsiában például Indonézia és Laosz, Latin-Amerikában pedig Brazília és Ecuador. A VKI kutatási igazgatója hangsúlyozta: az összes külföldi beruházás több mint 80 százaléka a fejlett országokból ered, azonban az agrárberuházások fele-fele arányban érkeznek a fejlett és a feltörekvő országokból. A legfőbb mezőgazdasági beruházók Kína, Malajzia, Bahrain, Dél-Korea, Katar, Líbia és Szaud-Arábia, ezen országok legfőbb célja hazai élelmiszer és bioenergia-alapanyag szükségletük kielégítése, így beruházásaik során elsősorban cukornádat, rizst, kukoricát, búzát, szóját, húst, olajos magvakat, valamint gyapotot termelnek. A multinacionális vállalatok erősödése az agrárszektorban a kutató szerint számos kérdést vet fel, mivel nem lehet tudni, hogy a tőkeáramlás milyen hatással lesz a befogadó ország élelmezési helyzetére - mivel a megtermelt élelmiszerek kikerülnek az országból - , a foglalkoztatás alakulására, valamint a környezetre. Inotai András, a VKI igazgatója a magyar földpiac 2011-es felszabadításával kapcsolatban a konferencián elmondta: egyetlen politikai erőnek sem volt bátorsága arra, hogy megfelelő törvényekkel felkészítse a magyar földpiacot a nyitásra, így nem értékelődtek fel a magyar termőterületek. Ennek 48

eredményeként a hét éves moratórium lejárta után olcsón vásárolhatják majd fel a befektetők a termőterületeket, így az elmúlt évek politikája ezen a téren meglehetősen elhibázott volt. Budapest, 2009. 09. 18. ________________________________________________________________________________

Csányi: válságban van az élelmiszeripar A magyar élelmiszeripar válságban van, csak a húsiparban több történelmi szereplő a túlélésért küzd, vagy már el is veszítette a harcot; mindemellett fontos a magyar élelmiszeripar hisz őrzi azt az ízvilágot, amely évtizedeken keresztül jellemezte Magyarországot. Ezt Csányi Sándor, a Pick Szeged Zrt. tulajdonosa mondta. Hozzátette: fontos az élelmiszeripar a mezőgazdaságnak is, hisz a gabona, kukorica termésfeleslegének levezetésében nagyon nagy szerepe van. A Pick bizonyos szempontból egyedi, hisz az alapanyag jelentős részét saját maga állítja elő. Ennek azért van jelentősége, mert a magyar sertésből készített szalámi vagy kolbász, jobb, mint a más országból érkezők, a magyar takarmányozásban ugyanis a kukoricának még mindig nagy szerepe van, ezáltal "a húsnak íze is van nemcsak színe". Pick: eredményhez vezet az üzletpolitika Csányi reményei szerint az üzletpolitika, amelyet a Pick az utóbbi időben folytat - próbálják a hungarikum jelleget megőrizni, a hagyományos termékeket továbbvinni, ugyanakkor a fogyasztói igények szerint a termékeket fejleszteni, közben technológiát váltani - eredményhez vezet. Úgy tűnik, hogy a piac ezt visszaigazolja, hisz miközben a termelés és a fogyasztás is általánosan esik vissza, a Pick megrendelése növekszik nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is egységesen csaknem 10 százalékkal - hangsúlyozta. Nehéz a termelőknek összefogni A termelők összefogása igen nehéz, hisz mindenhol verseny van a piacon - véli Csányi Sándor aki hozzátette: abban látja a lehetőséget, hogy a piacot kell a jövőben konszolidálni. Így a Hercz visszavásárlása is felmerült - korábban a Pické volt -, ezzel meg lehetne tartani egy történelmi brandet - hangsúlyozta. A Picknél folyamatosak a fejlesztések. Ez egyrészt azért szükséges, mert szinte száz százalékos kapacitással működik a cég és a további növekedés már fizikailag nem valósulhat meg, másrészt, ha talpon akar maradni a cég, nincs más út. Korszerű vágóhidat terveznek, a Sole is hamarosan vásárol Emellett fejlesztik az agrárágazatot is, hisz a jelenlegi 265 ezer darabos sertés előállítást 5-600 ezerre növelik a jövőben. Így az a csoport melyhez a Pick mellett a Bábolna, Sole Mizo és a Villányi Borászat is tartozik az alapanyag ellátásban kiemelkedő helyzetben lesz, mely biztosítja a stabil jó minőséget és a hatékony termelést. A Picknél terveznek egy korszerű vágóhidat, de ehhez uniós segítségre is szükségük lenne. A beruházás természetesen a munkatársak számának növelésével járna - tette hozzá Csányi Sándor. A tejiparban is elindult egy konszolidációs folyamat. E területen a Sole is hamarosan vásárol - árulta el a tulajdonos. "Aki erős és tud fejlődni, az megpróbálja megmenteni azokat, akiknek a termékei jó minőségűek voltak, de anyagi problémák nehezítik az életüket, és nem tudnak önállóan talpon maradni" - fogalmazott Csányi Sándor.

Budapest, 2009. 09. 18.

49

TÉSZ-ek a gyümölcs- és zöldségpiacon A gyümölcs és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozóan az agrártárca a közelmúltban nemzeti stratégiát fogalmazott meg. Eszerint a magyar zöldség-gyümölcs ágazat jövőbeni sikerének legfőbb letéteményese az életképes és jövedelmezően működő termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) hálózata lehet. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) várhatóan decemberben megnyíló kertészet-korszerűsítési intézkedése a termeléshez kötődő technikai és technológiai fejlesztésekre és beruházásokra kíván koncentrálni, de a TÉSZ-ek, illetve tagjaik számára egyéb ÚMVP támogatási jogcímek is szóba jöhetnek. A stratégia kiemeli, hogy a TÉSZ-ek igényei alapján létrejöhet a piaci szemléletű alkalmazott kutatás és szakemberképzés. Általuk növelhető az őstermelői tevékenység alacsony szintű átláthatósága, illetve kialakítható az ágazatspecifikus, összehangolt marketingtevékenység, ami a mai piaci jelenlét elengedhetetlen része. A szerveződés rövidtávú célja A TÉSZ-szerveződés rövidtávú célja, hogy az ágazat termelésének és a termékek értékesítésének legalább 40%-a ezeken a szervezeteken keresztül bonyolódjon le. A TÉSZ-ek jelenlegi számának csökkenését úgy célszerű elérni, hogy az összeolvadásokkal a jelenlegi árukoncentráció szintjét megtartva vagy növelve, nagyobb és ütőképesebb szervezetek jöjjenek létre. Ez a célkitűzés egyébként összhangban van a Brüsszelben lezárult reform elképzeléseivel is. A jól szervezett zöldség-gyümölcs ágazat a közeli jövőben elérheti a rendszerváltás előtti termelési szintjét Lehetőség 50 ezer családnak A zöldség-gyümölcs ágazat uniós szabályozása lehetőséget biztosít számunkra az eséllyel versenyezni tudó zöldség-gyümölcs fajokból kínált nagyobb hányadú frisspiaci, kiváló minőségű áruk piacépítésére. Konkrét lehetőséget ad arra, hogy a ma mintegy 50 ezer főfoglalkozású zöldséggyümölcstermelő család eladható árualapot biztosítson ehhez az új pozícióhoz. Ám a termelői szervezetek megerősödése nemcsak az egyre növekvő frisspiac fejlődését segítené, hanem a jelenleg többségi külföldi tulajdonban lévő feldolgozóipar érdekeltségét is növelnék a magyar termékek iránt. Tájékoztató a TÉSZ-ek számára Az előzetes vagy végleges elismerési kérelmek elektronikus beadásának kötelezettségéről, a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 67/2009. (VŐ. 9.) FVM rendelet 11. § (4) bekezdésében foglaltak alapján tájékoztatásul: az elismerési tervet és a termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz elektronikus úton, a [email protected] e-mail címre is be kell küldeni. Budapest, 2009. 09. 18. ________________________________________________________________________________

Az agrártárca több forrásból finanszírozott A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) költségvetési fejezetének 2010-es kiadási előirányzata 268,6 milliárd, bevételi előirányzata 138,7 milliárd forint, a támogatása pedig 129,9 milliárd forintot tesz ki. Az agrártárca költségvetési fejezeténél szükséges megjegyezni, hogy a termelők nemcsak az FVM költségvetéséből, hanem közvetlenül az Európai Uniótól (EU) is kapnak agrártámogatásokat - az egységes területalapú támogatást, valamint piaci támogatásokat - a 50

Kincstári Egységes Számla (KESZ) közbeiktatásával, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közreműködésével. A támogatások teljes körét tekintve, a jövő évi költségvetés tervezett előirányzatai alapján megállapítható, hogy az agrár- és a vidékfejlesztési támogatásokra 2010-ben felhasználható összes forrás 462,97 milliárd forintra rúg. Ez az összeg több, mint duplája az uniós csatlakozás előtti év támogatási előirányzatának. Az ágazat összes támogatásán belül az EU pénzügyi alapjaiból lehívható összeg 373,59 milliárd forintot ér el. Ez a forráshányad az összes támogatásra felhasználható pénz 81,1 százalékát teszi ki. A nemzeti költségvetésből biztosított összeg pedig 87,37 milliárd forint, azaz az összes támogatás 18,9 százaléka. Budapest, 2009. 09. 21.

Futószalagon dőlnek be a húsipari cégek Nincs túl a válságon a húsipar, idén az első nyolc hónapban 67 húsipari, kereskedelmi és feldolgozó cég került végelszámolás és 114 felszámolás alá. Az Opten elemzése szerint tavalyhoz képest a számok nem jeleznek nagy emelkedést. A mélyülő válság jele azonban, hogy tavaly október óta egyre nagyobb cégek kerülnek felszámolás alá az ágazatban, mind több munkanélkülit és kifizetetlen alvállalkozót hagyva maguk után. A legnagyobb bedőlt húsipari, -kereskedelmi és állattenyésztő cégek: a Herz Szalámi Gyár Zrt-t, az Aba Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt-t, a Hunnia Húsipari Termékgyártó Kft-t, a Zalabaromfi Szárnyas Húsfeldolgozó Zrt-t, a Meatropolis Kft-t., a Ko-Bor Hús Kft-t, a Pegano Pig Sertéstartó és Kereskedelmi Kft-t, a Branau 2002 Mezőgazdasági-, Termelő és Szolgáltató Kft-t, valamint a Buda Food Baromfitenyésztő Kft-t. Budapest, 2009. 09. 21.

Negyedével kevesebb kalászos termett 2009-ben A kalászos gabonák termésmennyisége 2009-ben az előző évhez képest 24,2 százalékkal csökkent, miközben a termőterület nagysága lényegében változatlan maradt - közölte a KSH. Az idén összesen 1,681 millió hektár termőterületről 5,985 millió tonna kalászos gabonát takarítottak be, míg tavaly 7,896 millió tonnát. A termésátlag minden gabonafélénél csökkent. Idén kedvezőtlenül alakult az időjárás, a tavalyi termés az elmúlt öt év átlagában magas bázist jelentett. Idén búzából az előző évivel lényegében azonos területen 1,142 millió hektárról közel 4,4 millió tonnát takarítottak be és termésátlaga 22,7 százalékkal 3.850 kilogrammra esett hektáronként. A búzafélék közül a durumbúza termőterülete 62 százalékkal 14 ezer hektárra nőtt, a termésmennyiség ugyanakkor 37,6 százalékkal 50 ezer tonnára emelkedett. A durumbúza termésátlaga 3.660 kilogramm volt, 15,1 százalékkal alacsonyabb a 2008. évinél. Az összes búzaféleséget tekintve a termésátlag KözépMagyarországon és a Dunántúlon az átlagnál magasabb, jellemzően 4.000 kilogramm fölött volt, Baranyában pedig meghaladta az 5.000 kilogrammot. Rozsból a tavalyinál 7,2 százalékkal kisebb területen 74 ezer tonna termett, a hozam pedig hektáronként 1.840 kilogramm volt, 28,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. Árpából az előző évihez képest 2,5 százalékkal kisebb, 321 ezer hektár területről 1,033 millió tonnát takarítottak be. A termésátlag 27,9 százalékkal hektáronként elérte a 3.210 kilogrammot. A zab termésmennyisége 37,4 százalékkal 114 ezer tonnára csökkent, miközben az 52 ezer hektár termőterület 14,8 százalékkal volt kisebb a 2008. évinél. A zab termésátlaga 26,6 százalékkal hektáronként 2.180 kilogrammra esett vissza. Tritikáléból az előző évinél 4,8 százalékkal kisebb, 125 ezer hektáron 368 ezer tonna, az előző évinél 27 százalékkal kevesebb termett, és a termésátlag 23,4 százalékkal hektáronként 2.94 kilogrammra csökkent. Budapest, 2009. 09. 21. ________________________________________________________________________________ 51

Kétéves az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Továbbra is igen fontos tennivaló hárul hazánkban arra a 96 akciócsoportra, nem különben a hatóságokra, amelyek az elmúlt években megfelelő gyakorlatra tettek szert a vidékfejlesztésben mondta Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára a II. Magyar Vidék Napja Vajdahunyadvár-beli rendezvény-sorozat nyitó konferenciáján. Az eseményre az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚVMP) első két évének értékelése okán került sor. Forgács Barnabás, az FVM közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára egyebek között szólt arról, hol is tart az ÚMVP fejlesztési program végrehajtása napjainkban. Elmondta, hogy a két év alatt 79 078 támogatási kérelem érkezett be országosan több, mint 739 milliárd forint támogatási igénnyel. Ezek közül eddig több mint 30 700-at hagytak jóvá, fogadtak el, amire 500 milliárd forintot már lekötöttek, és a kifizető ügynökség eddig 215 milliárd forinthoz már hozzá is juttatta az érintetteket az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból. Összehasonlításképpen elmondta, hogy 2004-2006 között a mintegy 11 000 kérelmező együttvéve 199 milliárd forintos igényéből 7040 elfogadott pályázatra 119 milliárd forintot hagytak jóvá. Száz körüli jogcím A szakállamtitkár elismerte, hogy ilyen nagyságrendek mellett a hatóság, a hivatalok (FVM, MVH) nem minden esetben tudták betartani azokat a határidőket, amelyeket a helyi akciócsoportok (HACS-ok), vagy az egyéb kedvezményezettek elvártak, hiszen nemcsak a kérelmek száma volt nagy, hanem a jogcímek száma is mintegy 100 körül alakult. Hazai viszonylatban az érintett területek nagysága is tetemesnek bizonyult, hiszen például a környezetkímélő gazdálkodással összefüggő racionális földhasználat témájában több mint 25 000 támogatási kérelmet nyújtottak be, és az érintett területek nagysága összesen 2 millió 265 ezer hektár volt. Csupán ezek támogatási összegének nagysága évenként 100 milliárd forintra rúgott, vagyis jóval több volt, mint amennyit az elbíráláskor meg tudtak ítélni. Újabb 200 milliárd Forgács Barnabás azt is elmondta, hogy két-három héten belül újabb 200 milliárd forintos kötelezettségvállalást tesznek, ami azt jelentheti, hogy az 1300 milliárd forint nagyságrendű EU-s támogatási keretből 700 milliárd forint igénybevételénél tartanak majd. A közeli hetekben újabb meghatározó intézkedéseket tesznek közzé: ezek nyomán még szeptemberben a fiatal gazdálkodókat, októberben, illetve azt követően pedig az állattartó telepek korszerűsítőit, a kertészeteket fenntartókat, az élelmiszeripar fejlesztőket, a szaktanácsadást, szakképzést végzőket, a termelői csoportokat támogatják, ez ezeket érintő kérelmek benyújtására teremtenek ugyanis lehetőséget. Budapest, 2009. 09. 21. ________________________________________________________________________________

Békésben nincs vevő búzára, napraforgóra, kukoricára Békés megyében sem a búzára, sem a kukoricára, sem a napraforgóra nincs vevő az aratás után közölte az agrártárca Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalának vezetője. Szabó István elmondta: egyelőre nem mozdul a piac, így a gazdák tárolókban helyezték el a 108 ezer hektárról begyűjtött idei termést. Hírek ugyan vannak "minimális kötésekről", ám az árak az étkezési búza esetében tonnánként 27-28 ezer forint körül alakulnak, míg a takarmánybúzáért 23-24 ezer forintot ajánlanak a kereskedők. Ezek az árak azonban lényegesen alacsonyabbak a korábbi évekhez képest.

52

A napraforgó ára felére csökkent A napraforgóért sem akarnak fizetni Békésben. A szerződött állományt még csak-csak átveszik 4647 ezer forintért tonnánként, ám az e fölötti termés átvétele a piaci körülmények függvénye. Békésben 55 ezer hektáron vetettek napraforgót, ahol hektáronként termés alapján 2,2-2,3 tonnára számíthatnak a termelők, ami - tekintettel a tavaszi aszályos időszakra - jónak minősíthető. A napraforgó felvásárlási ára - már ha van egyáltalán vevő -, a tavalyi felére csökkent, vagyis 46-47 ezer forintot kínálnak érte. A kukoricáért sem akar fizetni senki A kukorica betakarítása során Békésben, ahol a megyék sorrendjében a második legnagyobb a termőterület, szintén nem sok jóra számíthatnak a gazdák. A megyében 103 ezer hektáron kezdték meg az aratást, és a termés negyedének levágása alapján átlagosan hektáronként 6,5 tonnára számíthatnak, a tavalyi 6,5 tonna és a 2005-ös 7,2 tonna után, de az időjárási viszonyokat figyelembe véve mégis jónak tekinthető. Azonban a kukoricáért sem akar fizetni senki. A főigazgató elmondása szerint a nyáron még arra számítottak a termesztők, hogy legalább 30 ezer forintot kapnak a termésért tonnánként, ám azóta a felvásárlási ár 21-22,5 ezer forintra csökkent tonnánként. Budapest, 2009. 09. 22.

Berlin: új segítség a magyar tejeseknek Több európai országban a gazdálkodók tiltakozásától kísérve hétfőn Berlinben megkezdődött a tejágazat nemzetközi csúcsértekezlete. A tanácskozáson uniós tisztségviselők, a tejágazat képviselői és kutatók az ágazat válságáról, valamint a lehetséges megoldásokról is véleményt cserélnek. A hétvégén német és francia tejtermelők torlaszoltak el egy hidat Kehl és Strasbourg között háromnegyed órára, és jelképesen két liter tejet öntöttek a Rajnába. A 60-70 német és tíz francia termelő 35 konténernyi (egy konténer mintegy 5 ezer liter) tejjel öntöztek meg egy közeli mezőt. Ausztriában az alacsony tejárak miatt tiltakozó gazdálkodók közül kétszázan vasárnap délelőtt traktorjaikkal vonultak fel Gaisbergnél és mintegy 150 liter tejet ajándékoztak az arra haladó turistáknak, valamint kerékpárosoknak. Az osztrák kancellár segítséget ígért a tejtermelőknek, és egy választási gyűlésen vasárnap a német kancellár is ígéretet tett, hogy küzdeni fog a méltányosabb tejárakért. A magyar helyzet A magyar agrárkamara elemzése szerint az elmúlt hónapokban az európai tejpiac egyensúlya megingott, amelyet a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság csak tovább súlyosbított. Míg 2008ban a termelési költségek csak igen enyhe csökkenést mutattak, a tejárak decemberre 17 százalékkal mérséklődtek 2007 decemberéhez képest, ami az ágazat jövedelemtermelő képességét jelentősen rontotta. A szervezet úgy véli, a közeljövőben nem várható a jelenlegi irányzat megfordulása, ami tovább mélyíti a tejpiacon kialakult krízist. A válság okai A tejágazat válságának egyik oka a tejtermékek iránti nemzetközi kereslet csökkenése. Az EU exportja 2008-ban szinte minden tejtermék esetében visszaesett. 2007-hez képest a sajt kivitele 7 százalékkal, a sovány tejporé 12 százalékkal, a vajé 29 százalékkal, míg a vajolajé 35 százalékkal csökkent. A tejpiaci felesleg másik oka, hogy az elmúlt két évben a magas árak miatt a feldolgozók 53

a tejzsírt és tejfehérjét más, növényi eredetű kiegészítő anyagokkal helyettesítették, jelenleg pedig a nyomott tejpor árak az intervenció mellett is leszorítják a nyerstej árát. A kamara szerint emellett az uniós tejpiaci szabályozás változásai sem kedveztek a magyar tejpiacnak. Az agrártárca segítsége Az agrártárca a szorult helyzetben lévő tejtermelők megsegítésére a jövő évben mintegy 14-15 forint literenkénti támogatást kíván adni nemzeti forrásból - közölte a hónap elején Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára. Hozzátette: az FVMben azért döntöttek így, mert az unió bizottsága lényegében nemzeti hatáskörbe utalta a tejpiaci problémák megoldását. A magyar agrárkormányzat még ez év őszén kifizeti a termelőknek nemzeti forrásból - az úgynevezett tej top-up-ot. Ez 16 milliárd forint többletforrást jelent még az idén a súlyos gondokkal küszködő ágazatnak - húzta alá a szakállamtitkár. Jövőre állatjóléti támogatás? Emellett jövőre be kívánják vezetni az állatjóléti támogatást ebben a szektorban is, valamint az uniós források átcsoportosításával még további pénzeket szeretnének az ágazatnak jutatni. Erre van lehetőség, ugyanis az uniós pénzek 10 százalékát nemzeti hatáskörben át lehet csoportosítani. Ebből a 10 százalékból 3,5 százalékot, vagyis az így rendelkezésre álló összes pénz 35 százalékát szeretnék a tejágazatnak adni. Máhr András emlékeztetett: a jelenlegi és a tervezett többlet támogatással együtt így jövőre literenként mintegy 22-23 forint támogatáshoz juthatnak a magyar tejtermelők. Brüsszel, 2009. 09. 22. ________________________________________________________________________________

Magyarországnak euróban mérve nyereséges az EU Több mint 1,1 milliárd euróval több támogatást kapott Magyarország tavaly az Európai Uniótól, mint amennyivel hozzájárult annak kiadásaihoz - derül ki a 2008-as uniós költségvetésről Brüsszelben kiadott beszámolóból. A legnagyobb haszonélvezők általában véve is az új tagországok voltak, bár a legmagasabb tiszta nyereség, 6,3 milliárd euró ezúttal Görögország markát ütötte. Az agrártámogatások esetében viszont a legnagyobb összegek Franciaországnak, Spanyolországnak, Németországnak és Olaszországnak jutottak. Akik nettó befizetők voltak Dánia, Németország. Franciaország, Olaszország, Ciprus, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország, Nagy-Britannia tavaly is nettó befizetők voltak, azaz hozzájárulásuk meghaladta azt az összeget, amelyet "kivettek" az uniós költségvetésből. Az EU központi kiadásai a beszámoló szerint összesen 116,5 milliárd euróra nőttek tavaly, és ennek 40 százalékát közvetlenül munkahelymegtartásra és - bővítésre, versenyképességre és a gazdasági növekedés támogatására fordították. Csökkentek az agrárkiadások Algirdas Semeta költségvetési biztos a jelentést ismertetve arra mutatott rá, hogy továbbra is nagy mértékben múlik a tagországokon, milyen hatékonysággal tudják felhasználni az uniós pénzeket. Hozzátette, hogy a tavalyi költségvetés annak ellenére stabil, kiszámítható támogatást tudott biztosítani az uniós országoknak, hogy a pénzügyi válság miatt súlyos gazdasági ingadozások

54

keletkeztek a térségben. Az uniós költségvetés a tagországok összjövedelmének 1 százaléka alatt, 0,94 százalékon maradt. A büdzsén belül valamelyest, 37 százalékra csökkentek az agrárkiadások. Magyarországnak több, mint 2 milliárd euró A mérleg szerint Magyarország összesen több mint 2 milliárd euróval részesedett az uniós kifizetésekből, míg hozzájárulásai 947 millió eurót tettek ki. Az új litván biztos beszámolt arról is, hogy tavaly az előző évhez képest némileg emelkedett (267 millió euróra) annak az összegnek a nagysága, amelyet elvesztettek a tagországok, mert a beruházásaikhoz nyert támogatást két éven belül nem tudták felhasználni. Semeta kiemelte, hogy most, a válságos időszakban a költségvetési biztos legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy biztosítsa: az uniós pénzek minél rövidebb idő alatt eljutnak céljukhoz. Leszögezte, hogy a tavalyi költségvetés innovációra, versenyképességre és képzésre összpontosító szerkezete segített abban, hogy idén az unió elmozduljon a gazdasági talpra állás irányában. Brüsszel, 2009. 09. 23. ________________________________________________________________________________

Romániában 8 millió tonna kukorica teremhet Romániában az idén várhatóan 8 millió tonna kukoricát takarítanak be, ami jóval több, mint amivel korábban számoltak illetékesek. A román mezőgazdasági minisztérium korábbi becslése az idei termést csupán 6-7 millió tonnára tette a szárazság miatt. A minisztérium legújabb előrejelzése szerint azonban a termés eléri a 8 millió tonnát, a hektáronkénti átlagos hozam pedig mintegy 3,5 tonna. Romániában 2,3 millió hektáron termesztenek az idén kukoricát, ebből 100 ezer hektárnyi területet sújtott a szárazság. 2007-ben, az akkori rendkívüli szárazság miatt, 18 éve a legkevesebb kukoricát, alig 3,7 millió tonnát takarítottak be Romániában. Brüsszel, 2009. 09. 23. ________________________________________________________________________________

Biotechnológia Romániában Szeptember 8-án nagyszabású rendezvényre került sor Romániában, Temes megyében. A román Biotechnológiai Szövetség és az Europabio ugyanis tanulmányútra hívott meg nagy számú újságírót az Európai Unió tagállamaiból, az országban folyó biotechnológia tevékenység széleskörű bemutatása céljából. Többek között francia, görög, angol, lengyel, spanyol, cseh és magyar szakmai és közéleti újságírók fogadták el a meghívást. A román mezőgazdaság jelentősége A szakmai program első felében előadások hangzottak el a román mezőgazdaságról és a genetikailag módosított (GM) növények termesztésének múltjáról a vidék egyik kiemelkedő vendéglátóipari egységében, a sandrai Schwebenhouse-ban. Az első előadásból megtudhattuk, hogy Románia óriási mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Az ország 14,3 millió hektár mezőgazdasági művelésre alkalmas területéből 9,3 millió hektár a szántó. Ebből 4,8 millió hektárt művelnek meg a 269 hektár átlagos területű nagyobb gazdaságok, amelyek száma 18 ezer körül van. Kis területen, főleg a saját igények kielégítésére, illetve jövedelem kiegészítésképpen négymillióan foglalkoznak növénytermesztéssel. A nagyszámú kisüzemből következik, hogy a lakosság 35 százalékának közvetlen kapcsolata van a mezőgazdasággal. Ez a szám az európai átlag négyszerese. Jelenleg a mezőgazdaság adja a román nemzeti össztermék 11 százalékát.

55

Hatalmas érvágás: GM szóját csak importálhatnak A második előadó a Román Tudományos Akadémia Biotechnológiai Bizottságának alelnöke, professzor Elena Marcea Badea volt. Tőle megtudhattuk, hogy Románia teljes egészében átvette az Uniónak a genetikailag módosított növényekre vonatkozó jogszabályait, így a keretek biztosítottak a kutató munkához és a köztermesztéshez is. Az országban az Unióhoz történő csatlakozást megelőzően genetikailag módosított, ROUNDUP READY szója termesztése folyt, majd a csatlakozást követően elindult a kukoricamoly ellenálló MON 810-es (YIELDGARD) kukorica termesztése. A GM szója termesztését a csatlakozás után fel kellett függeszteniük, mivel az Unióban csak takarmányozásra, élelmiszerként való felhasználásra engedélyezett. Ez hatalmas érvágás volt, mivel az országra jellemző, nehezen irtható gyomflóra miatt a közönséges szójában nem tudják hatékonyan, gazdaságosan megoldani a gyomirtást. A korlátozás következtében harmadára csökkent a szója vetésterülete és emiatt a korábban önellátó Románia most behozatalra szorul szójából, amely ugyanúgy GM, mint az országban korábban termesztett. A román gazdálkodók nagy reménye a GM szója termesztésének európai uniós engedélyeztetése. Amennyiben az engedély megszületne, akár félmillió hektárra is felfuthatna a szója vetésterülete. Megtudtuk azt is, hogy az EU csatlakozás előtti időben, több éven keresztül végeztek széleskörű vizsgálatokat a GM szója és a gyomirtására alkalmazott technológia környezeti hatásaira vonatkozóan. Semmilyen negatív következményt nem észleltek. További információ volt a kiterjedt biotechnológiai oktatás az ország egyetemein és az ígéretes kutatási eredmények burgonyabogár ellenálló GM fajtákkal. Romániában 250 ezer hektáron termesztenek burgonyát, melynek túlnyomó részét károsítja a burgonyabogár, ezért a biotechnológia nyújtotta védelem nagy segítség lenne a gazdálkodóknak és jelentősen csökkentené a vegyszerterhelést is. Mi történt az EU legnagyobb gazdaságában? Harmadikként az Európai Unió valószínűleg legnagyobb, 60 ezer hektáros brailai gazdaságának a vezetője, Lucian Buzdugan tartott előadást. Méreténél fogva gazdasága termesztette legnagyobb területen a GM szóját. 2006-ban 17.123 hektáron vetették el a növényt, amelynek területét mára 430 hektárra csökkentették mivel a GM szója 3,5 t/ha termésátlagával szemben, csak 1,2 t/ha-ra voltak képesek közönséges fajtákkal, az erős gyomosodás miatt. A terméskiesésnek tulajdoníthatóan a korábban nagyon nyereséges (2980 Lei/ha) tevékenység veszteségessé vált (-640 Lei/ha). A GM fajták alkalmazása mellett a talajművelésben is a gazdaságosság és a környezet óvása motiválta őket, amikor kímélő művelést alkalmaztak a szójában és az utána következő gabonafélékben. Az innovációra való fogékonyságot tükrözte az, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően azonnal kipróbálták, majd nagyobb területen alkalmazták a kukoricamolynak ellenálló GM hibrideket. Buzdugan úr meggyőző felvételeket mutatott a molyok rágta, penészedő és az egészséges Bt (MON 810/Yieldgard) kukorica csövekről. Vizsgálatok a kutatóintézet saját területén Az előadások után került sor a bemutató terület meglátogatására. A vizsgálatokat a lovrini mezőgazdasági kutatóintézet állította be saját területén. A parcellák nagyon szakszerűen kerültek elrendezésre. Egyenletes, szép állomány fogadta a látogatókat. Három fajtatulajdonos mutatta be eredeti, saját fejlesztéseit és láthatóak volt még öt európai kukorica nemesítő vállalat MON 810-zel módosított, már kereskedelmi forgalomban lévő hibridjei. A három vállalat felvonultatta mindazt, ami kukoricában érdekes lehet a közép-európai kukoricatermesztők számára. Moly kártevők, kukoricabogár ellen védett, különféle gyomirtó szereknek ellenálló GM fajták, és ezek kombinációi. Az egyik csúcstermék és kuriózum a SMARTSTAX elnevezésű kukorica volt, amely 8 hozzáadott gént tartalmaz. A látogatók abban a szerencsés helyzetben lehettek, hogy nemcsak látták az 56

újdonságokat, hanem meggyőződhettek a gyakorlati hasznukról is. Kukoricabogár ugyan nem volt a területen, de kialakult egy közepes gyapottok bagolylepke fertőzés. Amelynek következtében szinte minden csövet erősen megrágtak a lárvák a közönséges vagy csak gyomirtó szer ellenálló fajtákban, míg a molyok ellen védettek csövei teljesen egészségesek voltak. Romániában határozottan támogatják a biotechnológiát Összességében elmondható, hogy Romániában határozott támogatottsága van a biotechnológia gyakorlati alkalmazásának; a jogi környezet biztosítja a kísérletek kiszámítható engedélyeztetését; az EU-ban engedélyezett fajták terjedését csak az adott piaci helyzet befolyásolja és végezetül úgy tűnik, hogy a kísérleti tevékenység állami támogatásával széleskörű szakmai bázis kialakulására lehet számítani, amely nemzetközi szinten is elismertséget fog magának szerezni. A látogatás legnagyobb tanulsága, hogy Románia okosan él a lehetőségekkel, amikor engedi a biotechnológia kutatásokat és a gazdáinak szabadkezet ad az EU-ban termesztésre már engedélyezett GM növények alkalmazására. A szervezők nemcsak a gazdag szakmai programot állítottak össze, hanem arra is ügyeltek, hogy reklámot csináljanak az országnak, amikor is hangulatos körülmények között bemutatták a régió borkülönlegességeit és sétára invitálták a résztvevőket Temesvár gyönyörű belvárosában. Lovrin-Budapest, 2009. 09. 23. ________________________________________________________________________________

Agrárkamara: kezdjen gabonafelvásárlásba az állam! A megyei agrárkamarák elnökei a gabonapiac stabilizálása érdekében felszólítják a magyar kormányt, hogy az állami Concordia Közraktár Zrt., illetve a TIG Zrt. kezdjen gabonafelvásárlásba - ismerteti a Magyar Agrárkamara (MAK) az elnökségi ülés főbb megállapításait közleményben. A kamara álláspontja szerint néhány százezer tonna gabona megvétele már vélhetően beindítaná a piacot, és emelné a jelenlegi nyomott, tonnánként alig 20-26 ezer forintos árakat. A testület szerint Brüsszelnek ismét intervenciót kellene alkalmaznia a kukorica esetében is: ennek keretében Magyarországról legalább 800-900 ezer tonna kukoricát kellene megvennie a közösségnek, amelyet - csakúgy, mint a korábbi években - később jó áron értékesíthet. Az értékesítéssel gondok vannak A kamara kiemeli: nemcsak a gabona és a kukorica, hanem számos más termény, illetve a tej értékesítésével is gondok vannak. Ennek oka, hogy a gazdasági válság valójában most érte el az ágazatot, amelyet tetéz a hitelezés szinte teljes leállása, és a termékpiac teljes pangása. Szinte nincs olyan része az ágazatnak, amely ne termelne veszteséget 2009-ben. "Átfogó intézkedést kell hoznia sürgősen a hazai és a brüsszeli agrárirányításnak, hogy a tömeges csődtől, felszámolástól megmentse a gazdálkodókat" - hangsúlyozta a Magyar Agrárkamara elnöksége a keddi ülésen. Árbevétel-csökkenés: több százmilliárd A termelők több százmilliárd forint árbevétel-csökkenést szenvednek el 2008-hoz viszonyítva mutat rá a közlemény. A bevétel elmaradását külső forrásból, azaz hitelből sem lehet pótolni, mert a bankok nem adnak kölcsön - fejti ki a MAK. Hozzáteszi: "ezért a termelők kényszerből ott takarékoskodnak, ahol nem lenne szabad, a szokásosnál jóval kevesebb műtrágyát, növényvédő szert és fémzárolt vetőmagot használnak az őszi vetések során. Ez pedig azt jelenti, hogy eleve kisebb termésre lehet számítani jövőre".

57

Sokallják a megvonást A 2010-es költségvetés tervezet kapcsán a kamara megjegyzi: a megszorítások szükségességét a Magyar Agrárkamara sem vitatja, azonban sokallják a tervezett 46 milliárd forintos megvonást. Álláspontjuk szerint a jelenlegi helyzetben nem engedheti meg az ágazat, hogy ennyi pénzről lemondjon, akkor, mikor versenytársaink megkapnak minden támogatást és a magyar agrárium ilyen válságos helyzetbe került. Budapest, 2009. 09. 23. ________________________________________________________________________________

Ellentmondásos volt az agrárgazdaság tavalyi éve Ellentmondásos volt az agrárgazdaság tavalyi éve, elsősorban a múlt év őszén kirobbant világgazdasági recesszió miatt - hangzott el az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésén, amelyen az ágazat 2008-as teljesítményét értékelték. Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára szóbeli kiegészítését követően a bizottság általános vitára alkalmasnak találta az ágazat múlt évi helyzetéről szóló jelentést. Az államtitkár beszámolója szerint az agrárgazdaság 2008. évi kibocsátása elérte a 1.933 milliárd forintot. Ez értékben mintegy 15, volumenben pedig mintegy 27 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az agrárgazdaság exportja 2008-ben 5,7 milliárd eurót tett ki, míg az import 3,8 milliárd euróra rúgott. Az agrárgazdaság a GDP-ből mintegy 3,7 százalékkal részesedett. A kormánypárti és az ellenzéki képviselők is egyetértettek abban, hogy a jelentés áttekinthető, tényszerű képet ad az ágazat tavalyi teljesítményéről. Nőttek az eredmények Máhr András elékeztetett arra, hogy a magyar háztartások mintegy negyede áll közvetlenül valamilyen kapcsolatban az agrárgazdasággal. A szakállamtitkár utalt arra is,hogy a kettős könyvelést végző agrárvállalkozások üzemi eredménye tavaly 38,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest, míg az adózás előtti eredmény 24,7 százalékkal lett több. Az élelmiszeripar eredménye ugyanakkor negatívba fordult. Az agrárgazdaság tavaly 442 milliárd forint támogatást kapott, amelyből 426 milliárd forintot fel is használtak. A likviditási gondok enyhítésére, amelyek főként az év utolsó hónapjaiban jelentkeztek az ágazatban, mintegy 60 milliárd forintos hitelcsomagot állított össze az agrártárca a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közreműködésével. Nyílt az agrárolló, mivel az input anyagok ára nagyobb mértékben nőtt, mint az agrártermékeké. Függesszék fel a földárveréseket! Jakab István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a felvázolt kedvező kép ellenére sem sikerült a nemzet agrártámogatás reálértékét megőrizni. Emellett a kivitt áruk alacsony hozzáadott értéket tartalmaztak. Godó Lajos (MSZP) azt emelte ki, hogy a 2008-as agrárgazdasági jelentés reális számvetés. A képviselők ezt követően általános vitára alkalmasnak találták a múlt évi zárszámadást, és egyhangúlag támogatták - a kormány ellenvéleményét, figyelmen kívül hagyva - a Magyar Nemzeti Katasztrófa Alap létrehozásáról és működési feltételeiről szóló határozati javaslatot. A képviselők egyetértettek azzal is, hogy a testület - Velkey Gábor (SZDSZ) javaslatára indítványozza az illetékes minisztereknél, vagyis az agrár- és az igazságügyi tárca vezetőjénél az októberre meghirdetett kárpótlási földárverések felfüggesztését, és a jogi háttér rendezését. Budapest, 2009. 09. 23. ________________________________________________________________________________ 58

A Magosz kormányzati lépéseket sürget a gabonapiac beindítására Veszélybe kerülhet a jövő évi gabonatermés, ha a gazdák nem tudják időben értékesíteni terményüket, ezért a Magosz határozott lépéseket vár a kormánytól a pangó gabonakereskedelem beindítására. Ezt Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke mondta. Úgy vélte: "kemény" agrárdiplomáciára van szüksége Magyarországnak, mivel az egyes uniós tagállamok eltérő feltételekkel tudják értékesíteni megtermelt gabonájukat. A tengerparttal rendelkező országok például jelentős versenyelőnyt élveznek. Jakab István úgy vgélte, hogy a magyar kormány keveset tesz az agrár ágazatért. Domján Gergely, a Magosz alelnöke emlékeztetett rá: bár 25 százalékkal kevesebb gabona termett az idén tavalyihoz képest, a felvásárlási árak azonban nem emelkedtek, sőt 30-40 százalékkal csökkentek. A magyar gabonapiac stagnál, nagy a kínálat, vevők nincsenek, a malmok nem vásárolnak gabonát készletezésre, csak egy-két hétre elegendő terményt vesznek forráshiány miatt. A Magyar Fejlesztési Bank ugyan 13 milliárd forintot helyezett el a kereskedelmi bankoknál azzal a céllal, hogy meginduljon a gabona kereskedelme, a pénzintézetek azonban ezt a forrást valószínűleg másra használták - vélte. A helyzetet az orvosolhatná az alelnök szerint, ha a kormány törvényi úton bírná rá az állami támogatással a közelmúltban felépített raktárakat, hogy vásárolják fel a felesleges gabonát. Ezzel már ősszel pénzhez jutnának a gazdák - hangsúlyozta. Őszi búzából az idén 1,138 millió hektárról 4,31 millió tonnát takarítottak be Magyarországon, a hektáronkénti termésátlag elérte a 3,82 tonnát. A búza tonnájáért a Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában 28.000-29.000 forintot adnak, a tavalyi ár még 38.000-40.000 forint volt tonnánként. Budapest, 2009. 09. 24. ________________________________________________________________________________

Új ügyvezető igazgató a Nestlé Hungária élén Andrea Zambelli tölti be a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatói pozícióját szeptembertől közölte a Nestlé Hungária Kft. A Milánóból érkező olasz szakember húsz éve dolgozik a Nestlénél. Zambelli 1989-ben termékmenedzserként kezdte karrierjét Bolognában, majd marketing és értékesítési területen dolgozott. Magyarországra Milánóból érkezett, ahol a konyhai termékek/édesség részlegek igazgatói pozícióját töltötte be. "Egyedülálló lehetőség, hogy Magyarországon folytathatom pályafutásomat, és vezetésemmel tovább fejlődhet az ország legnagyobb élelmiszeripari vállalata" - mondta Andrea Zambelli. Budapest, 2009. 09. 24. ________________________________________________________________________________

FAO: 70 százalékkal kell növelni az élelmiszertermelést A jelenleginél mintegy 70 százalékkal több élelmiszert kell a termelni világszerte 2050-ig, figyelembe véve a Föld lakosságának várható 2,3 milliárdos bővülését és az emelkedő kereseteket. Ezt állapította meg az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A világ gabonatermelését évi 3 milliárd tonnára szükséges emelni 2050-ig a jelenlegi 2,1 tonnáról az élelmezési és takarmányozási igény fedezése érdekében, és a bioüzemanyag ágazat bővülése miatt akár ennél is több gabonára lehet szükség. A hústermelésnek pedig több mint 200 millió tonnával évi 470 millió tonnára kell növekednie - állapítja meg a FAO. A FAO óvatosan optimista azzal kapcsolatban, hogy 2050-re elegendő mennyiségű élelmiszert lehet előállítani. A szervezet szerint a mezőgazdaság számára a legnagyobb kihívás a klímaváltozás és a bioüzemanyag iránti kereslet megugrása. A szervezet szerint növelni kell az ágazat befektetéseit és javítani kell az élelmezés helyzetén, máskülönben 2050-re a Föld teljes népességének megközelítően 5 százaléka éhezni fog. 59

Az éhezők száma az idén várhatóan meghaladja az 1 milliárdot az ENSZ Világélelmezési Programja szerint. Budapest, 2009. 09. 24. ________________________________________________________________________________

Felfüggesztették a tejstopot az uniós gazdák Felfüggesztették sztrájkjukat az Európai Unió több tagországának tejtermelői, miután az EU svéd elnöksége bejelentette, hogy a tagállamok mezőgazdasági miniszterei hamarosan különtalálkozót szentelnek a témának. Brüsszelben kiadott közleményükben mindazonáltal a gazdák leszögezték: ha az október 5-i luxembourgi miniszteri ülésen nem születik érdemi döntés, az akciót újrakezdik. A tejtermelők jelentős része két hete nem szállít tejet, hogy kifejezze elégedetlenségét az ágazat mély válságának enyhítésére szánt uniós intézkedésekkel. A gazdák szövetsége jelezte, hogy a tiltakozás más formáit a gazdák a miniszteri ülésig is folytatják. Brüsszel, 2009. 09. 25. ________________________________________________________________________________

Állami cég tőkét emelt a DATÉSZ Zrt.-ben Tőkét emelt a Regionális Fejlesztési Holding (RFH) Zrt. a dél-alföldi tészek másodlagos kereskedelmi szervezetében, a Dél-Alföldi Termelői Értékesítő Szervezetek Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-ben (DATÉSZ Zrt.) - jelentette be Gráf József agrárminiszter. Az állami tulajdonú cég a 135 millió forintos tőkeemeléssel 75 százalékos tulajdont szerzett a kilenc, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyei tészt tömörítő cégben, továbbá 465 millió forint tagi kölcsönt nyújt a vállalkozásnak a piaci kamatozásnál kedvezőbb feltétellel - mondta a miniszter Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselővel, mórahalmi polgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Az MFB is ad ennyit A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. néhány héten belül hasonló nagyságú hitelt nyújt a cégnek. Az uniós forrásokkal és minisztériumi támogatásokkal együtt összesen 1,6 milliárd forráshoz jut a DATÉSZ Zrt., valamint a tészek és a szövetkezetek tagjai, ez lehetővé teszi a kereskedelmi tevékenység újraindítását - közölte Gráf József. A cégnek kétéves türelmi idő után hét év alatt kell törlesztenie a tagikölcsönt, a tészek pedig szintén hét esztendő múlva vásárolhatják ki az RFH Zrt.-t a DATÉSZ-ből. Az elfogadott üzleti terv szerint ez idő alatt a kereskedelmi cégnek folyamatos növekedéssel 15-17 milliárd forintra kell bővítenie éves forgalmát - közölte a miniszter. Gráf József hangsúlyozta, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban a jövő útja a tészeken keresztüli értékesítés. Jelenleg az árualap 25 százaléka kerül ezen a csatornán keresztül a piacra, a cél hét év alatt a 40-50 százalékos szint elérése. Újra kell indítani a kereskedést Nógrádi Zoltán elmondta: a DATÉSZ Zrt. forrásai a kereskedelmi tevékenység újraindítását szolgálják. A cég az így rendelkezésre álló forgóeszköz segítségével azonnal fizetni tud a tészektől átvett áruért, s így azok is képesek lesznek fizetni tagjaiknak a terményekért. A tészek által korábban felhalmozott adósságot az újrainduló kereskedelemből származó profitból belátható időn belül törleszteni tudják - tette hozzá. A polgármester szerint a DATÉSZ Zrt. olyan piaci súlyt képvisel majd, és akkora árualapot képes felmutatni, mellyel képes lesz ellensúlyozni a kereskedelmi láncok erőfölényét. Budapest, 2009. 09. 25. __________________________________________________________________________________

60

Spekulánsok nyerhetnek a kései kárpótlási árveréseken Csak kárpótlási jeggyel lehet licitálni olyan, a közeli jövőben belterületté váló termőföldekre, amelyeket még sohasem hirdettek meg árverésre. Mivel a kárpótlási folyamat már több mint egy évtizede lezárult, a fel nem használt kárpótlási jegyekkel vélhetően ingatlanspekulánsok tudják a piaci ár töredékéért megszerezni a földeket. A legközelebbi ilyen árverés Békéscsabán lesz, ahol több olyan földdarabra is lehet majd licitálni, amelyeket valószínűleg hamarosan átminősítenek belterületté - írta a Népszabadság. Szakértők szerint ebben az esetben akár ezerszeres is lehet a vásárló haszna. A földeket az önkormányzat is szerette volna megszerezni, de egy bírósági döntés szerint csak azt követően tehetné meg, hogy legalább egy sikertelen árverést rendeztek az adott földdarabra. A lap idézi Velkey Gábor volt békéscsabai alpolgármestert, aki szerint a helyzetet úgy lehetne rendezni, ha leállítanák az árveréseket, a kárpótlásból még visszamaradt földterületekre részletes kalkulációt készítenének, és jogszabállyal akadályoznák meg ezeknek a területeknek az elkótyavetyélését. Emlékeztet a cikk arra is, hogy a kései kárpótlási árverések ügye az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén is téma volt. A képviselők pártállástól függetlenül botrányosnak tartották az ügyet, és levélben fordultak Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti, valamint Gráf József agrárminiszterhez az árverések leállításáért. Budapest, 2009. 09. 25. ________________________________________________________________________________

Pályázatot ír ki Eger a Szent József forrás hasznosítására Eger városa pályázatot ír ki a területén feltörő Szent József forrás vizének hasznosítására - döntött a település önkormányzata. Minderre azt követően kerül sor, hogy a város még júliusban szerződést bontott a forrás korábbi hasznosítójával, a víz palackozását végző Szent József Forrás Kft.-vel. A belföldi magánszemélyek által birtokolt társaság több tízmillió forintos tartozást halmozott fel, elsősorban a be nem fizetett vízhasználati díj okán a víztulajdonos önkormányzattal szemben. A feltételek szerint a pályázó 25 évre kaphatja meg a hasznosítás jogát és 2011-től garantálnia kell évi 5 millió liternyi víz hasznosítását, s a palackokon jól látható módon fel kell tüntetnie a víz származási helyét, oly módon, hogy ezzel reklámozza Eger városát. A víz úgynevezett lekötési díját köbméterenkénti tíz forintban állapította meg a testület. A pályázóktól december 30-ig várják az ajánlatot, a tenderbontásra 2010. január 5-én kerül sor - döntött a testület. Habis László, a város polgármestere korábban elmondta: a Szent József Forrás Kft.-vel 1994-ben kötöttek 25 éves szerződést a víz hasznosítására. Abban bíztak, hogy a 70 fajta ásványi anyagot tartalmazó, alacsony nátrium-klorid tartalmú gyógyvíz értékesítéséből jelentős bevétele származik majd az önkormányzatnak, a forrás hozama ugyanis napi félmillió liter víz palackozását tenné lehetővé. A polgármester szerint egy olyan tőkeerős cég bevonása szükséges, amely megfelelő marketing stratégiával nemzetközi szinten is képes a forrásvíz értékesítésére. Egerben egyébként szabadon is hozzá lehet jutni a vízhez a Szent József parkban kialakított kútnál. A pályázóknak továbbra is biztosítaniuk kell ezt a lehetőséget a város lakossága számára. Budapest, 2009. 09. 25. ________________________________________________________________________________

Négymilliárdos erdészeti közmunkaprogram 2010-ben Mintegy 3,5-4 milliárd forint jut 2010-ben az erdészeti közmunkaprogramra - mondta Sándor László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közmunka Tanácsának elnöke a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészetében rendezett konferencián. A szakember az erdészeti munkavédelmi tanácskozáson közölte: jövőre 120-125 kistérség közmunkaprogramját támogathatják, a Dunától keletre majdnem az összes kistérség számíthat ilyen célú forrásokra. A jövő évi büdzsé tervezetében összesen 13 61

milliárd forint áll rendelkezésre közmunkaprogramokra. Ezek közül leginkább megbecsült az erdészeti közmunka, tavaly az itt foglalkoztatottak száma meghaladta az ötezret, és ez jövőre tovább növekedhet - fogalmazott. Budapest, 2009. 09. 25. ________________________________________________________________________________

Átadták az első "pannon búza" tanúsítványt Átadta az első "Pannon Búza Minőség" tanúsítványt, amelyet az extra minőségű búzát termelő cégek kaphatnak, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) - közölte a GOSZ. Az első tanúsítványt a ceglédi székhelyű Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. kapta. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége júliusban hozta létre a "pannon búza" védjegyet azért, hogy az extra minőségű búzát a termelők megfelelő áron tudják értékesíteni a piacon, elsősorban külföldön. Vancsura József, a GOSZ elnöke akkor azt mondta, hogy a védjegyet használók az átlagárnál 10-20 százalékkal drágábban tudják majd értékesíteni terméküket. Hozzátette: már az idén is lesz néhány százezer tonna pannon minőségű, és védjeggyel ellátott búza a piacon. A termelőknek, akik majd a pannon búza termelésével kívánnak foglalkozni, ez a tevékenység a korábbinál biztosabb piaci pozíciót és nagyobb bevételt is jelent majd. A "pannon búza" védjegy tulajdonosai a GOSZ, a Gabonaszövetség és a Vetőmag Terméktanács. A termelők hektáronként 800 forintért lehetnek tagjai a rendszernek. Emellett egyszeri 200-250 ezer forintnyi regisztrációs díjat kell a gazdálkodóknak befizetniük, hogy a szakértők megvizsgálják és minősítsék a szigorú előírások alapján egy-egy termelő árumintáját. Ezt követően tagként regisztrálják a gazdálkodót a rendszerben. A minősítést minden évben megismétlik. Budapest, 2009. 09. 25. ________________________________________________________________________________

Német bizottság: a MON810 biztonságos A német biológiai biztonsággal kapcsolatos központi bizottság, a ZKBS, megerősítette, hogy a Monsanto rovar-ellenálló génmódosított, MON810 kukorica nem jelent veszélyt a környezet számára. A bizottság a betiltott Bt kukoricasorozatot 2007 áprilisában kezdte vizsgálni - hogy áttekintsék a korábbi kockázat-vizsgálatokat. A ZKBS hat tanulmányának tudományos értékeléseit a német Szövetségi Élelmezésügyi és Agrárügyi Minisztérium (BMELV) főleg a génmódosítás tiltására használta fel. Az értékelés felfedte, hogy a hat tanulmány közül semelyik sem erősített meg veszélyes hatásokat a MON810 művelési feltételei alatt. Az értékelés azt is kimutatta, hogy a tanulmányok közül számos tudományosan nem volt megalapozott. A ZKBS kijelenti, hogy az értékelése egy francia szerzői csoport szakértő értékelésével összhangban van (Ricroch és mások, 2009). Kérvényezi továbbá a MON810 jóváhagyását az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól. Mindkét tanulmány tudományos szempontból igazolatlannak találja a német tiltást. Németország volt a legújabb egy hat EU országból álló csoportban - Ausztria, Franciaország, Görögország, Magyarország és Luxembourg között - amely betiltotta a GM sorozatot az EU jóváhagyása ellenére. Brüsszel, 2009. 09. 28. ________________________________________________________________________________

Hamarabb kifizetik a tejtermelők jövő évi támogatását A magyar agrárkormányzat nem vár tovább, és október 16-a után előrehozza a jövőre esedékes támogatások kifizetését, miután az uniós bizottság 9 hónapja képtelen olyan változtatásokat hozni, ami segítene a tejgazdálkodókon - jelentette ki Gráf József agrárminiszter a III. Kaposvári 62

Állattenyésztési Napokon. A tejtermelők megkapják teljes egészében azt a keretet is, ami a krízisalapból az ország rendelkezésére áll a piaci feszültségek kezelésére. Ez az előrehozott kifizetésekkel együtt literenként 22-24 forintos támogatást jelent - mondta a miniszter. Gráf József kifejtette: egy év alatt drasztikusan csökkent a tej ára, ami miatt már minden országban tiltakoznak a termelők. Hozzátette: a magyar kormány meglépte azt, amit a mozgástere megengedett. "Most harcolunk azért hogy Brüsszel is észhez térjen és megértse, hogy ezt a problémát nem a tagországoknak kell kezelnie" - tette hozzá. Rendkívüli miniszteri értekezlet A miniszter elmondta: tudomása van a magyar termelők petíciójáról, amelyet a kaposvári rendezvényen készülnek átnyújtani neki. Minden tejtermelő országban hasonlóan lépnek a termelők, hogy minisztereik minél keményebben képviselhessék az érdekeiket az unió bizottsága előtt. "A magyar termelők nem a hazai vezetés, hanem az Európai Bizottság tehetetlensége miatt tiltakoznak" - hangsúlyozta. A tejtermelő országok: Franciaország, Magyarország és Ausztria rendkívüli miniszteri értekezletet hívott össze azért, hogy rávegye a bizottságot, lépjen a tejpiac tarthatatlan helyzetének megoldásáért. Szaktudás volt, forrás nem A miniszter a rendezvényen beszélt arról is, hogy a magyar agrárvezetés pár éve azt tűzte ki célul, hogy egy versenyképes növénytermesztést és állattenyésztést hozzon létre, amihez a szaktudás megvolt, a forrás viszont nem. Az unió ehhez a modernizációhoz segítséget nyújtott, 1.300 milliárd eurós forrást biztosítva, ami eddig sosem látott lehetőségekhez juttatta a magyar mezőgazdaságot. Mára ebből a keretből 140 milliárd forintot már kifizettek a gazdáknak, és mintegy 500 milliárd forint felhasználásáról megszületett a döntés. Nincs más esélye a magyar termelőknek, minthogy helytálljanak a nemzetközi versenyben, amit a szakma megértett. A mezőgazdasági fejlesztési források felhasználásában Magyarország élenjár - mondta Gráf József. Idén nemzetközi lett a kaposvári rendezvény A Kaposvári Egyetem és a Pannon Lovasakadémia közös rendezvényének megnyitóján Babinszky László, az egyetem rektora arról szólt, hogy évről évre fejlődik, idén már nemzetközivé vált a szeptember 25-től 27-ig tartó Kaposvári Állattenyésztési Napok, amelyen 40 hektáros területen ezer állatot láthatnak, és több mint száz kiállító termékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. A kiállítás idei díszvendége a Loire-menti régió, s a kaposvári rendezvényen tartotta szakmai napját a szimentáli európai kongresszus is. A rendezvény első két napján több konferenciára, szakmai kerekasztal beszélgetésre és fórumra került sor. A fedett lovardában tartották a hagyományos lovas programokat, tenyészállat bírálatokat, ügyességi versenyeket és a múlt évben nagy sikerrel megtartott malacfogó versenyt is. Budapest, 2009. 09. 28. ________________________________________________________________________________

LEADER - Helyi döntés a helyi fejlesztésekről Október 1. és 31. között várják a magyarországi LEADER közösségek munkaszervezetei a térségi igényekhez és sajátosságokhoz igazodó, a helyi vidékfejlesztési stratégiákkal összhangban álló LEADER-pályázatokat. A LEADER francia betűszó, melynek jelentése „közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért”. Az Európai Unió legsikeresebb vidékfejlesztési programjának keretében a vidéki térségek önkormányzatai, vállalkozásai, civil és társadalmi szervezetei együttesen úgynevezett helyi akciócsoportokat (HACS) hoznak létre, melyeken keresztül maguk 63

jelölik ki a földrajzilag összefüggő, 10 és 100 ezer közötti lakosságszámú területek fejlődésének irányát. Az önszerveződésre, az innovációra, valamint a helyi adottságok felismerésére és kiaknázására alapuló térségfejlesztés a LEADER program eszenciája. Az ÚMVP megtízszerezte LEADER+ forrásokat Az Európában a ’90-es évek óta egyre nagyobb teret nyerő LEADER Magyarországon először a 2002-2004 közötti kísérleti szakaszban, majd 2004 és 2006 között az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program részeként, LEADER+ néven jelent meg. A program növekvő jelentőségét, az általa közvetített szemlélet kiterjesztését jelzi, hogy a LEADER+ 7 milliárdos forrását az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) IV. tengelye megtízszerezte: a 2007-13 közötti időszakban már több mint 70 milliárd forintot fordíthatnak az akciócsoportok a helyi fejlesztési elképzelések megvalósítására. Az összeg felhasználása – annak megtervezésétől a pályázatok kiírásán át a döntések meghozataláig – ugyanis teljes egészében a 96 akciócsoport saját hatáskörében történik – emelte ki Kerényi Gyula, az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet kommunikációs osztályvezetője. 200 millió forinttól 2 milliárdig fejlesztésekre A programban 3020 - tízezer főnél kevesebb lélekszámú - falu és kisváros érintett, tehát valamennyi jogosult település részt vesz valamelyik akciócsoport munkájában. A közösségek saját igényeik, adottságaik és lehetőségeik mentén alakították ki helyi vidékfejlesztési stratégiáikat (HVS), amelyekben meghatározott célterületek köré csoportosítva részletesen megtervezték, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat mire is fordítsák. Ennek összege alapvetően a lefedett települések lakosságszámától függ, de a hátrányos helyzetű kistérségeket magukban foglaló közösségek kiegészítő forrásokhoz is jutnak. A HVS-ben felvázolt fejlesztések megvalósításához a legkisebb lakosságszámú HACS-ok is legalább 200-300 millió forintra, míg a legnagyobbak akár 2 milliárdra számíthatnak. Október 1-től 31-ig nyújthatók be a térségi pályázatok A napokban jelent meg a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete, mely a részletes feltételeken túl rögzíti, hogy idén október 1-je és 31-e között nyújthatók be a térségi pályázatok. Ezek természetesen azok számára hozzáférhetők, akik helyben teremtenek értéket, ott élnek és dolgoznak, így a pályázók köre helyi önkormányzatokból, civil szervezetekből, egyházakból, mikro- és kisvállalkozásokból, bizonyos kiírások esetében pedig akár magánszemélyekből állhat. A kiírások hét célterület köré csoportosulnak Céljait tekintve a LEADER mutat némi hasonlóságot az ÚMVP hármas tengelyének intézkedéseivel - falumegújítás, örökségmegőrzés, mikrovállalkozás- és falusi turizmus-fejlesztés -, ám nem teljes az átfedés. Úgy fogalmazták meg a LEADER térségi kiírásait, hogy azok hét célterület köré csoportosuljanak: közösségi célú fejlesztések, vállalkozási alapú fejlesztések, térségi rendezvények, oktatás és képzés, térségen belüli - ágazatok és szomszédos települések - közötti együttműködés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés, valamint tervek és tanulmányok a későbbi térségi fejlesztések alapozásához - tette hozzá Kerényi Gyula. Sportpálya, edzőterem, sporteszközök Vas megyében az őrségi kistelepüléseket összefogó Vasi Őrtorony LEADER Egyesület 310 millió forint keretösszeggel vág neki a HVS-ben megfogalmazott célok megvalósításának. Mint Tóth László Ödönné, a munkaszervezet vezetője elmondta: stratégiájukban a LEADER valamennyi célterületén jelöltek ki elvégzendő feladatokat. Legfontosabb közösségi célú fejlesztéseik az 64

egészségmegőrzéshez kapcsolódnak: terveikben szerepel több sportpálya és edzőterem felújítása, sporteszközök beszerzése is. A nagyobb szabású beruházásokat közbeszerzés útján kívánják megvalósítani. A polgárőrök motorkerékpárt vennének A települések közötti együttműködés keretében az Őrségben már számos helyen bizonyított polgárőr egyesületek működési feltételeit motorkerékpárok vásárlásával szeretnék javítani. További terveikről szólva a munkaszervezet-vezető arról tájékoztatott, hogy a térségi rendezvényeket infrastruktúra-fejlesztéssel, mobil színpadok, sátrak, hang- és fénytechnikai eszközök beszerzésével támogatják majd, de a közterületek rendben tartásához, parkosításához szükséges eszközök vásárlására ugyancsak szeretnének költeni a keretből. A helyi vállalkozások leginkább turisztikai fejlesztéseket, újabb minőségi szálláshelyek és szolgálatások létesítését tervezik a LEADERmilliókból, a civil szervezetek pedig oktatásra, nemzetközi kapcsolatok építésére pályáznának említette az őrségi LEADER akciócsoport képviselője. Az egymást kiegészítő projektek hatása összeadódik A LEADER sikere mellett elkötelezett helyi és országos szereplők egyaránt úgy vélik: a program végrehajtása során alkalmazott szemléleten keresztül valósulhat meg a vidékfejlesztés a leghatékonyabb módon, azaz hogy a közösségek helyben határozzanak a környékük jövőjét befolyásoló fejlesztésekről. A fenntartható, egymást kiegészítő projektek legfontosabb erénye, hogy hatásuk összeadódik, ezzel pedig - az új megélhetőségi lehetőségek mellett - serkenti a térségek népesség-megtartó erejét. Budapest, 2009. 09. 28. __________________________________________________________________________________

A Fenntartható Fejlődés Háza épül Mórahalmon A kistérség helyi termelői által előállított termékeknek biztosít majd nagyobb teret a környezettudatos életmód közvetítését szolgáló, mórahalmi Fenntartható Fejlődés Háza; a 210 millió forintos beruházás 2011 márciusára készül el - hangzott el a projekt alapkőletételén. A beruházás 193 millió forint vissza nem térítendő támogatással és 17 millió forint önerővel valósul meg - ismertette Balog László projektmenedzser. Az összeg jelentős részét egy háromszintes, korszerű épületre fordítják. A 800 négyzetméteres hasznos területtel rendelkező ház energiaellátását 80 százalékban megújuló és alternatív energiaforrások biztosítják majd, termál-, nap- és szélenergiát alkalmaznak a világításnál, a fűtésnél és a hűtésnél. Az épület földszintjén és első emeletén helyi termelők üzletei lesznek, a másodikon és a harmadikon olyan előadóhelyek, ahol a termelők bemutatókat, konferenciákat, megbeszéléseket tarthatnak, felül pedig zöldtető lesz. Az üzletek közt lesz pékáruk és tejtermékek boltja, hússzaküzlet - elsősorban mangalica termékekkel -, végül szárazáru és savanyúság árusítására lesz lehetőség. A helyi fogyasztók mellett a turistákra is számítanak az Erzsébet Gyógyfürdő szomszédságában. A házat az Ibl-díjas Palánkai Tibor- és Talmácsi István tervezte. Nógrádi Zoltán (FIDESZ) polgármester az eseményen elmondta: a beruházás a Zöld város sorozat részeként valósul meg, és az elsődleges célja a vásárlási szokások hatékony átalakítása, a gondolkodás átalakítása. A Fenntartható Fejlődés Házában a térség őstermelői árulhatják termékeiket, amelyhez egy hatékony minőségbiztosítási rendszert alakítanak ki, saját védjeggyel rendelkeznek majd az ott árult termékek. A projekt hosszú távú céljai közé tartozik, hogy utat törjenek a minőségi háztáji termékek számára. A termelők már kezdetben jelezték részvételüket, ez a feltétele volt annak, hogy a pályázat támogatást nyerhessen. Budapest, 2009. 09. 28. __________________________________________________________________________________

65

Svájci Alap: pályázat a foglalkoztatás növelésére A foglalkoztatás növelését, munkahelyteremtést célzó komplex programok támogatására pályázatot írtak ki a Svájci Hozzájárulás Alap (Svájci Alap) keretében az Észak-magyarországi és az Északalföldi régióban - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A célkitűzés egészére összesen 15 millió svájci frank (mintegy 2,7 milliárd forint) támogatás áll rendelkezésre. A "Regionális fejlesztési kezdeményezések periférikus és hátrányos helyzetű régiókban" című kétfordulós pályázat első körére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség négy hónapon keresztül várja a programjavaslatokat. Minden program egy főprojektből és legfeljebb tíz támogató projektből állhat, a támogatott programok mérete legalább 4 millió (mintegy 720 millió forint), és legfeljebb 5 millió svájci frank (mintegy 900 millió forint) lehet. Az NFÜ közlése szerint a keretből várhatóan négy vagy öt program kaphat támogatást. Svájc 1 milliárd svájci frank értékben fejlesztési hozzájárulást ad a 2004-ben csatlakozott EU-tagországok számára, amelyből Magyarország részesedése, mintegy 21 milliárd forint. Ez az együttműködési program csökkenteni kívánja egyrészt az Európai Unió tagállamai közötti, másrészt az országok belső viszonyaiban tapasztalható egyenlőtlenségeket. A munkahelyteremtést célzó pályázatról az NFÜ és a Svájci Hozzájárulás Program Hivatala 2009. szeptember 30-án információs napot tart Nyíregyházán. Budapest, 2009. 09. 29. ________________________________________________________________________________

Segíteni kell válságban a garanciaszervezeteket Az Európai Garanciaszervezetek Szövetségének (AECM) éves közgyűlése 2009. szeptember 24-25én került megrendezésre a franciaországi Nizzában. A közgyűlésen az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány képviselői is részt vettek, Ulrich Anikó ügyvezető igazgatót ismét igazgatósági tagnak választották. Így 2007-óta képviseli az Alapítvány az AECM igazgatóságán belül is a magyarországi, elsősorban a mezőgazdaság- és vidékfejlesztés területén működő kis- és középvállalkozásokat. Aktív szerep vezetői szinten is „Az Alapítvány számára kiemelten fontos az AECM szervezetével való hosszú távú együttműködés, ezért is vállalunk aktív szerepet vezetői szinten is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az igazgatói tagság révén nagyobb lehetőség nyílik az európai garanciaszervezetekkel való közvetlen kapcsolattartásra. Fontosak számunkra a közös tapasztalatcserék, az ún. „legjobb gyakorlatok” megismerése, mindezek mellett támogatást kaphatunk és nyújthatunk új termékek kifejlesztésében, valamint az EU gazdaságpolitikájának megismerésében, elemzésében és alkalmazásában.” - nyilatkozta a hír kapcsán Ulrich Anikó. A nizzai rendezvény üzenete A garanciarendszerek jelentős mértékben hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások hitelekhez jutásához a pénzügyi válság idején - állapították meg a nizzai rendezvényen. A rendezvény társszervezői az AECM francia tagszervezetei, a Fédération Nationale des SOCAMA, a SIAGI és az Oséo voltak. A tanácskozás során többen kiemelték, hogy a pénzügyi válság idején a garanciarendszerek segítik a kkv-k finanszírozásának fenntartását, annak ellenére, hogy a hitelfeltételek szigorúbbak, és a gazdasági, illetve kereskedelmi környezet sem kedvező. Ez számos jól működő vállalkozás és munkahely megmentését tette lehetővé, így életben tartva Európa társadalmi és gazdasági kulcsszereplőit, akiknek léte elengedhetetlen a válságot követő mielőbbi fellendüléshez. Az AECM felszólítja az európai és nemzeti hatóságokat a garanciaszervezetek 66

szabályozói és működési keretének továbbfejlesztésére, azok még hatékonyabb működése érdekében. Fokozott elkötelezettség a kkv-k felé Az esemény részeként megtartották az AECM éves szemináriumát is, ahol a „Garanciarendszerek szerepe a pénzügyi válság idején” témában folyt a diskurzus a résztvevő garanciaszervezetek között. “Az elmúlt hónapokban a garanciaszervezetek fokozott elkötelezettséget vállaltak a kkv-k hitelhez jutásának elősegítésében, ami jelentős mértékben hozzájárult a válság leküzdéséhez, valamint számos vállalkozás és munkahely megőrzéséhez” - mondta José Fernando Figueiredo, az AECM elnöke az AECM éves szemináriuma alkalmából, amely a garanciaszervezetek pénzügyi válság idején betöltött szerepével foglalkozott. A garanciarendszerek kezességet nyújtanak olyan kkv-k számára, amelyek életképes üzleti projektekkel rendelkeznek, viszont nincs elegendő forrásuk a hitel fedezeteként. A garanciaszervezetek megfelelő felügyelet alatt működő, megbízható pénzügyi közvetítőkként átvállalják a társbankok kockázatát akár 80%-os vagy különleges esetekben még nagyobb mértékben arra az esetre, ha a kis- és középvállalkozások nem teljesítik a törlesztést, ezáltal lehetővé téve, hogy a bankok minél több hitelt nyújthassanak a kkv-k számára. Csökkenő banki refinanszírozási költségek A garanciák révén a bankok csökkenthetik szavatoló tőke követelményüket a hitel garantált hányadára vonatkozóan, és így a refinanszírozási költségeket is. Mindezeken túlmenően a garanciaszervezetek speciális szaktudásuk révén többletértéket jelentenek a hitelek elbírálása során, és ezáltal a bankok pontosabb kockázatelemzés végezhetnek. 2008 decemberében a kkv-hitelek teljes garanciaállománya 57 milliárd euró volt, a kkv kedvezményezettek száma pedig meghaladta a 2 milliót, ami az összes európai kis- és középvállalkozás 7%-át teszi ki. A válságra adott válaszul, az állami hatóságokkal együttműködve, a garanciaszervezetek a piaci környezethez igazították garanciakínálatukat, elsősorban annak érdekében, hogy kielégítsék a kkv-k egyre nagyobb forgótőke igényét. Ezért többen új termékeket dolgoztak ki, illetve módosították a meglévő feltételrendszerüket, így például csökkentették a garanciadíjakat (olcsóbb garanciák) vagy megemelték a kezességvállalás mértékét (tovább csökkentve a bankok kockázatát). Folyamatos változásokat a szabályozásban! A garanciaszervezetek működési feltételeinek javítása érdekében az AECM folyamatos változásokat szorgalmaz az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályozásában, konkrétan a Garancia Közleményben foglalt mentességi díjak mértékének csökkentését, valamint a de minimis szabályozás szerinti jelenlegi 200 000 eurós támogatási küszöb megkétszerezését (az agrárágazatban 100 000 euróra emelését). Jóllehet az Európai Bizottság által 2008. december 17-én közzétett, az állami támogatásokra vonatkozó átmeneti intézkedések módosítása nagy segítséget jelentett több garanciaszervezet számára, az a korlátozás, hogy a hitelösszeg nem haladhatja meg az éves bérköltséget, indokolatlanul szigorú, haladéktalan változtatásra szorul, vagy legalábbis nem kellene olyan kormányintézkedések esetén alkalmazni, amelyek a kkv-k válság idején történő megsegítésére irányulnak. A különböző közösségi támogatási programok, különösen a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP), nagyon hasznosak a hiányok pótlásában. Az AECM tagszervezeteinek egyharmada pénzügyi közvetítőként részt vett az előző többéves programban (MAP). Az AECM hangsúlyozta, hogy ezek az alapok nem csupán a válság idején bizonyulnak kiemelkedően hasznosnak, hanem általában, normál gazdasági környezetben is.

67

Stabil üzleti projekt van, biztosíték nincs Az intézményi kkv-garanciák állománya Európai szinten 2008 decemberében elérte az 57 milliárd eurót, és ez az európai kkv-k mintegy 7 százalékát jelentő, több mint 2 millió kkv ügyfél hiteleihez kapcsolódott. A garanciaszervezetek hitelgaranciákat nyújtanak olyan kkv-k számára, amelyek stabil üzleti projekttel rendelkeznek, de nincs megfelelő biztosítékuk a hitel felvételéhez. A garanciaszervezetek a kkv-ügyfél esetleges fizetésképtelenségéből eredő kockázatának akár 80 százalékát - bizonyos esetekben még annál is nagyobb részét -átvállalják, ami csökkenti a hitelfelvétel költségét is. A gazdasági válságra reagálva a garanciaszervezetek a garanciadíjak csökkentésével, a garanciák mértékének megemelésével, vagy más módon növelték kockázatviselési hajlandóságukat. A Garantiqa is vállal garanciát A magyar Garantiqa Hitelgarancia Zrt. - amely tagja a nemzetközi szervezetnek - is ebbe a sorba tartozik. A gazdasági válság kitörése óta a társaság bevezette a kkv-hitelek átütemezésére szolgáló hitelek garantálását, és garanciát vállal az állam valamennyi kkv-támogatási hitelprogramjához, így az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelhez vagy a mikrohitelhez is. Az általános csoportmentesség alapján a Garantiqa ma már akár 2,5 milliárd forintos garanciát vállalhat költségvetési viszontgaranciával beruházási, fejlesztési, környezetvédelmi, foglalkoztatási és kutatás-fejlesztési hitelekhez. A de minimis (kis összegű) támogatásokon kívül 2010-ig uniós felhatalmazással akár 500 ezer euró támogatást is nyújthat a Garantiqa garanciavállalás formájában kkv-k részére, ha azok a válság hatására kerültek nehéz pénzügyi helyzetbe. Emellett 2009 június végétől agrárcsoportmentességi alapon három évre 400 ezer euró (hátrányos helyzetű térségben 500 ezer euró) támogatásig garantálhat agrárhiteleket a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Budapest, 2009. 09. 29. ________________________________________________________________________________

Élelmiszeripari támogatások a láthatáron A feldolgozóipari ágazatok közül a termelés több mint egytizedét képviselő élelmiszeripar sem maradhat ki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási köréből. Ideje felkészülniük a hasonló beruházást tervező vállalkozásoknak, a szaktárca ugyanis a tervek szerint október 1-jéig teszi közzé a mezőgazdasági termékek értéknövelése című pályázat részletes feltételeiről szóló rendeletet. Az intézkedés célja, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozási, illetve forgalmazási körülményeinek javításával, új termékek, eljárások és technológiák bevezetésével növekedjen a mezőgazdasági üzem vagy élelmiszeripari vállalkozás teljesítménye, versenyképessége. A fejlesztéseket követően szintúgy elvárható, hogy a cégek, illetve az általuk alkalmazott munkafolyamatok magasabb szinten feleljenek meg az élelmiszerbiztonsági és -higiéniai feltételeknek, egyre csökkentsék a környezeti terhelést. A kiírás szerint három célterület köré összpontosulhatnak a beruházások, amelyek (1) a versenyképesség fokozása és a termékszerkezet átalakítása, (2) az élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi feltételek javítása, az energiafelhasználás és az üzemirányítási rendszerek ésszerűsítése, valamint (3) új vágópontok létrehozása vagy a meglévők korszerűsítése. A támogatással a feldolgozást fejleszthetik Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) I. tengelyének e jogcíme keretében immár másodízben igényelhetnek uniós támogatást az ügyfelek. Mezőgazdasági és nem mezőgazdasági termelők egyaránt nyújthatnak be támogatási kérelmet október folyamán, az elvárás csupán annyi, hogy a fejlesztés révén lehetővé váló új feldolgozási mód során az eddigiekhez képest valamilyen 68

többletet kell előállítaniuk. Azaz jelentkezhetnek olyanok, akik a hagyományos értelemben vett növénytermesztés vagy állattenyésztés területén terveznek hasonló többletértéket felmutatni, terményeik vagy termékeik feldolgozását fejleszteni. Másfelől az élelmiszeripar különböző szakágazataiban dolgozó, megvalósítandó projektjeik révén magasabb vagy értékesebb feldolgozottsági szintet elérő piaci szereplők is jelentkezhetnek, így hústermelők, tejfeldolgozók, a sütő- és malomipar kötelékeibe tartozók, a konzervált élelmiszerek előállítói, vagy éppen a borászok. Az árbevételnek 200 millió euró alatt kell lennie Mindkét esetben várják a beadványokat egyéni vállalkozóktól, jogi személyiség nélküli, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságoktól, szövetkezetektől, illetve mindazoktól, akik a kis- és középvállalkozói szektorba tartoznak. A nagyvállalatoknak azonban nem mindegyike jogosult a támogatásra, ebben a körben megkötéseket vezetett be az ÚMVP Irányító Hatósága: azok a méretesebb társaságok számíthatnak uniós forrásokra, amelyeknél a foglalkoztatottak száma nem éri el a 750 főt, illetve az éves nettó árbevétel nem haladja meg 200 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A támogatás mértéke 40-50 százalék A támogatás mértékét tekintve általános szabály, hogy a mezőgazdasági termelők a teljes beruházási összeg 40 százalékára számíthatnak, az élelmiszeripari cégeknek számlaértékük 50 százalékát egyenlíti ki az ÚMVP az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, míg a fiatal mezőgazdasági termelők további 10 százalékban reménykedhetnek. Egy fejlesztési elképzelés megvalósításához az igénybe vehető támogatás legkisebb összege 8000 eurónak, legmagasabb összege pedig 1.600.000 eurónak megfelelő forintösszeg. Lehetőség van arra is, hogy egy projektgazda több alkalommal pályázzon, pontosabban legfeljebb ötször, a 2007-13 közötti költségvetési időszakban azonban az ügyfél által igénybe vehető támogatás együttes összege nem haladhatja meg a 3 000 000 eurónak megfelelő forintösszeget. A legfeljebb 20 százalékos előleg felvételére a többi ÚMVP-jogcímhez hasonlóan ezúttal is mód nyílik. Érdemes átnézni az uniós és a hazai szabályozást A potenciális kedvezményezetteknek érdemes alaposan áttanulmányozniuk az európai uniós és a hazai szabályozást is, mielőtt összeállítják a pályázati dokumentációt. Az élelmiszer-minőségi rendszerekben számos magyar terméket tartanak nyilván, némelyiket azért, mert kiemelkedő földrajzi sajátosságokat viselnek magukon, másokat pedig az egyéb módon hordozott valamiféle többletérték miatt. A sajátosságok elismertetése azért is fontos, mert piaci előnyt biztosíthat az előállító, illetve a forgalomba hozó számára, s növeli az adott társaság versenyképességét. Az oltalom alá tartozó földrajzi jelzés, illetve eredetmegjelölés rendszerét 2006-ban újították meg az Európai Unióban: az előbbi kategória esetén elegendő, ha az előállításnak csak egyetlen fázisa kötődik az adott földrajzi helyhez, míg utóbbi esetén kivétel nélkül minden szakasznak az adott térségben kell lezajlania. Hagyományos különleges termékek Az első magyar terméket - a szegedi téliszalámit - 2007 decemberében helyezték oltalom alá. A hagyományos és tájjellegű élelmiszereket a közösségi nyelvezet szerint hagyományos különleges termékként emlegetik, ezek összetételükben vagy előállítási módjukban hagyományosak, ám oly módon, hogy egyik földrajzi területhez nem kötődnek kifejezetten. Mindemellett - az értéknövelő jelleg okán - az e körbe sorolható termékekről is külön nyilvántartást vezetnek. Külön európai tanácsi rendelet szabályozza a szeszes italok minősítési rendszerét, amelynél sajátosság, hogy a tagállami és az uniós oltalmi rendszer egymás mellett, egymással párhuzamosan működhet. A 69

szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmáról szintén közösségi rendelet született, amelynek módosítása idén szeptember 1-jén lépett hatályba. Eddig mintegy 9 milliárdot fizettek ki A mezőgazdasági termékek értéknövelését célzó intézkedés előző benyújtási szakaszában 547 kérelem érkezett több mint 58 milliárd forint értékben, amelyekből 436 bizonyult támogatásra érdemesnek. A közel 47 milliárd forint megítélt támogatásból máig mintegy 9 milliárd forint kifizetése történt meg. Budapest, 2009. 09. 29. ________________________________________________________________________________

Visszafizettet 215 millió euró agrárpénzt az EU Az Európai Bizottság határozata értelmében az uniós tagállamoknak vissza kell téríteniük Brüsszelnek az Európai Unió agrárköltségvetéséből finanszírozott és jogosulatlanul felhasznált, összesen 214,6 millió eurót. Tizenhét másik tagállam mellett Magyarországnak 12 millió eurót kell visszatérítenie "a parcellaazonosító rendszer és a földterületek felszínét érintő egyéb ellenőrzések hiányosságai miatt". Évek óta húzódó - még a 2004-2005-ös kifizetési évre vonatkozó problémáról van szó, és a bizottsággal folytatott egyeztetések során a magyar tárgyalóknak sikerült töredékére szorítaniuk az eredetileg fenyegető összeget. Brüsszel a megállapított szabálytalanságok részletezésekor úgy fogalmazott, hogy hiányosságokat észlelt a parcellaazonosító rendszernél és földrajzi információs rendszernél, továbbá az úgynevezett "helyes mezőgazdasági és környezeti állapotot" érintő ellenőrzések nem kielégítőek. További 140 ezer euró visszafizetést írt elő a bizottság azért is, mert megítélése szerint "az élőállat-adatbázissal végzett keresztellenőrzések nem voltak kielégítőek". Mindezeket a problémákat korábban már az Európai Számvevőszék is szóvá tette, Magyarországon pedig éles belpolitikai vita folyt a témában. Nem mindig életszerűek a térképek Korábbi magyar nyilatkozatok szerint a vizsgálat során Brüsszelből egyebek között azt kifogásolták, hogy a kifizetések alapját jelentő parcellaazonosító rendszert jelentő légi fényképek alapján készült blokktérképek nem mindig életszerűek. A támogatáshoz jutás feltétele a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotnak való megfelelés is, de ez a jogszabály a korábban nyilvánosságra került magyar álláspont szerint nem egyértelmű, ezért értelmezési vita is folyt Brüsszellel. Az uniós bizottság most megfogalmazott indoklása szerint a pénzösszegeket egyes országok esetében azért kell visszajuttatni a közösségi költségvetésbe, mert azok felhasználása során nem tartották be az uniós előírásokat, másokéban pedig azért, mert a mezőgazdasági kiadások ellenőrzésére szolgáló eljárások nem voltak megfelelőek. Az EU közös agrárpolitikájának keretébe tartozó kifizetések folyósításáért és ellenőrzéséért a tagállamok felelősek, a bizottság feladata pedig az, hogy meggyőződjön róla: a tagállamok szabályosan használták fel a támogatást - emelte ki az uniós "kormány". Mariann szerint a rendszer ma jobb, mint valaha Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos leszögezte, hogy a bizottság továbbra is mindent megtesz annak biztosítására, hogy a pénzösszegek felhasználását a lehető leghatékonyabban lehessen ellenőrizni. "A rendszer ma jobban működik, mint valaha, és eszközeinket a jövőben még ennél is hatékonyabbá kívánjuk tenni" - hangoztatta a dán biztos. A határozat értelmében Magyarország mellett Ausztriának, Belgiumnak, a Cseh Köztársaságnak, Németországnak, Spanyolországnak, Finnországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának, 70

Görögországnak, Írországnak, Olaszországnak, Litvániának, Máltának, Hollandiának, Lengyelországnak, Portugáliának és Szlovéniának kell visszatérítenie támogatási összegeket. Mennyit, miért? Közülük Franciaországnak 71 millió eurót kell visszatérítenie a helyszíni ellenőrzéseket érintő hiányosságok és a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó szankciók helytelen alkalmazása miatt, Spanyolországnak 31,7 millió eurót kell fizetnie az ellenőrzéseket érintő hiányosságok, valamint az olívaolaj-termelési ágazatban kiszabható szankciók helytelen alkalmazása miatt, Hollandiának 16,6 millió eurót kell térítenie szintén a parcellaazonosító rendszer hibái, valamint az igazgatási és a helyszíni ellenőrzések hiányosságai miatt, Lengyelországnak 10 millió eurót kell visszafizetnie amiatt, mert két vidékfejlesztési intézkedés esetében is a kapcsolódó ellenőrzések minősége gyenge, száma pedig alacsony volt. Magyarország fontolgatja a bírósági utat Az unió bizottságának határozatát kommentálva Margittai Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke elmondta: a szóban forgó határozat a 2004-2005-ös állapotokat vette alapul, és erre vonatkozik. Leszögezte: hazánk fontolgatja, hogy az ügyben az Európai Bírósághoz fordul. Továbbá utalt arra is, hogy a gazdálkodóktól pénzt nem követel vissza az állam. Amennyiben Magyarországnak mégis fizetnie kell - mondta az MVH elnöke - úgy részletfizetést kér majd, hogy a költségvetésnek ne jelentsen nagy terhet a visszafizetés. Magyarország a kérdéses időszakban a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMK) mérésekor az unióban alkalmazott összes e területre vonatkozó 16 paramétert alkalmazni kívánta. Később kiderült, hogy ez nem szükséges. Ezért az alkalmazandó paraméterek számát háromra csökkentette, mert a rendszerben a korábban meghatározott több paraméter ellenőrzés csak nehézkesen lett volna megoldható. Valószínűleg a visszamenőleges hatály miatt büntették meg Magyarországot - vélekedett az MVH elnöke. Hozzátette: ha ezt a módosítást nem hozzák meg, akkor a gazdálkodóktól jelentős forrásokat kellett volna visszavenni. A retró ellenőrzések ügyében jobb volt kivárni A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) tekintetében pedig az uniós felvetések az úgynevezett aluligényelt blokkokra - azaz azokra a földterületekre - vonatkoztak, ahol nem igényeltek 100 százalékos támogatási összeget. Az EU-ban ugyanis úgy vélték, hogy a túligénylés kockázata a bonyolultabb ellenőrzés miatt nehezebb. Margittai Miklós szerint Magyarország a helyszínen végzett ellenőrzésekkel bizonyította, hogy a pénzügyi kockázat ezeknél az eseteknél nem nagyobb a többlet támogatás igénylésére, mint a 100 százalékos forrást igénylőknél. A pénzügyi kockázatot ezért hazánk nem tekinti megalapozottnak a MePAR esetében. Az úgynevezett retró, vagyis visszamenőleges ellenőrzéseket a korábban már kilátásba helyezett büntetés miatt nem végezte el - emlékeztetett az MVH elnöke. Brüsszel, 2009. 09. 30. ________________________________________________________________________________

Visszavonni az élelmiszer termékpálya törvényt? Célszerűbb lenne visszavonni az élelmiszer termékpálya törvényt és helyette kikényszeríthető etikai szabályokat kellene bevezetni annak érdekében, hogy rendezzék a beszállítók és a kereskedők közötti aszimmetrikus üzleti viszonyt - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A versenyhivatal annak kapcsán közölte ezt, hogy Sólyom László köztársasági elnök júliusban megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a beszállítókkal szemben alkalmazott 71

tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt. A témakörben új törvény készül, ezért a GVH tanulmányt készített arról, hogyan lehetne orvosolni az élelmiszergazdaság és a kereskedelem között meglévő problémák egy részét - olvasható a közleményben. "Aszimmetrikus alkuerő" A tanulmány szerint a nagyméretű kereskedelmi láncok erősen aszimmetrikus alkuerővel rendelkeznek beszállítóikkal szemben, ám a kiskereskedők egyike sincs erőfölényes helyzetben Magyarországon. Az aszimmetrikus alkuhelyzet magyarázata, hogy egy adott termék értékesítése csupán minimális részét teszi ki a nagy áruválasztékot tartó kereskedelmi lánc forgalmának, ellenben az oda szállító kis- és közepes termelők árbevételének nagy hányadát veszélyezteti az esetleges "kilistázás". A versenyhivatal szerint növelni kell a szerződéses feltételek átláthatóságát, kiszámíthatóságát, valamint ki kell zárni az egyértelműen tisztességtelen feltételek alkalmazását, és meg kell tiltani a szerződéses, különösen fizetési biztosítékokról való lemondás kikényszerítését. Emellett a szerződéses felek közötti vitákat olyan fórumok elé kell irányítani, amelyek a hatóságoknál, a bíróságoknál gyorsabban, kisebb költséggel tudnak döntést hozni, s ezzel segíteni a helyzet gyorsabb rendezését. A GVH javaslatai Összességében a GVH szerint vissza kell vonni a termékpálya törvényre tett javaslatot, és helyette felül kell vizsgálni a kereskedelmi törvényt, és azt kell módosítani, mivel a jelentős piaci, vevői erőre vonatkozó szabályok már léteznek a kereskedelmi törvényben. Ha mégis külön törvény készül, akkor a GVH szerint el kell kerülni a jogszabályok közti átfedéseket és ellentmondásokat. A külön törvény hatálya alól a versenyhivatal szerint indokolt kivonni mind a kisméretű kereskedőket, mind pedig azokat a kereskedelmi láncokat, amelyek kizárólag kisméretű kereskedők összefogását szolgálják. A beszállítók és a kereskedők közötti szerződések átláthatóságának növelése érdekében elő lehet írni a jelentős piaci erővel bíró kereskedőre vonatkozó sajátos tájékoztatási szabályokat az általuk - különösen kizárólagos igénybevételi kötelezettséggel - nyújtott szolgáltatások tartalmi meghatározására, s azok maximális szolgáltatási díjtételeinek előzetes nyilvánosságra hozása tekintetében - olvasható a GVH javaslatai között. Budapest, 2009. 09. 30. ________________________________________________________________________________

Kevesebb gabona Ukrajnában Ukrajnában az idén kevesebb gabona betakarítására lehet számítani a tavalyinál, 47 millió tonnára a 2008. évi 53,3 millióval szemben. Az ukrán agrárszövetség adatai szerint ebből nagyjából 10 millió tonna lehet a kukorica a betakarítási idény végén. A szervezet szerint Ukrajna 20-21 millió tonna gabona exportjára lesz képes a 2009/2010-es idényben. Budapest, 2009. 09. 30. ________________________________________________________________________________

72