Prepared by/Készítette: Agrárhaszon Kommunikációs Kft. Address/Postacím: Pomáz, 2013. Pf.: 201. E-mail:
[email protected] Phone/Telefon: +36.70.612.9183 Figyelem! A hírlevelet másolni, terjeszteni, abból idézni vagy adatokat átvenni csak az Agrárhaszon Kommunikációs Kft. hozzájárulásával lehet!
Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés
EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél December 2009./2009. december 24. szám
Contents/Tartalom: Elkészült a Természetvédelmi Információs Rendszer (Budapest, 2009. 12. 01.) .....................5. oldal Zöld jelzés az unióban a Syngenta génmódosított kukoricának (Brüsszel, 2009. 12. 01.) .......5. oldal A novemberi enyhe időjárás nem ártott a mezőgazdaságnak (Budapest, 2009. 12. 02.) ..........5. oldal Csak bíróság dönthet a sukorói telekcsere ügyében (Budapest, 2009. 12. 02.) ........................6. oldal Két tavat adtak át Vértessomlón 54 milliós beruházással (Budapest, 2009. 12. 02.) ...............6. oldal Kormánypárti nem az ellenzéki földértékesítési moratóriumra (Budapest, 2009. 12. 02.) .......6. oldal Napraforgó feldolgozását kezdi meg a Vandamme Csoport (Budapest, 2009. 12. 02.) ...........7. oldal Minimálbér 73.500 forint, szakmunkás bérminimum 89.500 forint (Budapest, 2009. 12. 02.) ............7. oldal
Nem adták oda a TIG-nek a gabonát a termelők (Budapest, 2009. 12. 03.) .............................8. oldal Silvia: "Nem a méret a lényeg" - Fel kéne darabolni őket! (Brüsszel, 2009. 12. 03.) ...............9. oldal Elfogadta az EP költségvetési bizottsága az uniós költségvetést (Brüsszel, 2009. 12. 03.) ......9. oldal Elkezdődött a csongrádi Serházzug-holtág rehabilitációja (Budapest, 2009. 12. 04.) ............10. oldal Jelentős anyagi támogatás a fiatal magyar gazdálkodóknak (Budapest, 2009. 12. 04.)..........10. oldal
Túljutott a recesszión az Európai Unió (Brüsszel, 2009. 12. 04.) ...........................................11. oldal A géntechnológiával nemesített (GM) növények megalapozzák a környezetbarát növénytermesztést (Budapest, 2009. 12. 04.) ........................................................................................................11. oldal Jövőre elkészülnek a megújuló energiákra vonatkozó cselekvési tervek (Budapest, 2009. 12. 04.) .....12. oldal
Kicsi esély a földvásárlási moratórium meghosszabbítására (Budapest, 2009. 12. 07.) .........13. oldal Lőrincz György az "Év Bortermelője" (Budapest, 2009. 12. 07.) ..........................................13. oldal Alacsony vízállás akadályozza a dunai hajózást (Brüsszel, 2009. 12. 07.) .............................14. oldal Energiatakarékos McDonald's étterem Magyarországon (Budapest, 2009. 12. 08.) ..............14. oldal A vidéki fejlesztésekre összpontosít a kínai gazdaságirányítás (Budapest, 2009. 12. 08.) .....14. oldal A földhasználati szabályok rendezését sürgeti az agrárkamara (Budapest, 2009. 12. 09.)......15. oldal Gráf: felére csökken a mezőgazdaság nyeresége az idén (Budapest, 2009. 12. 09.) ..............15. oldal Októberben 464 millió euró többlet a külkereskedelemben (Budapest, 2009. 12. 10.) ..........16. oldal Novemberben 1.300 cég került felszámolás alá (Budapest, 2009. 12. 10.) ............................16. oldal Jótékony támogatás a Gallicooptól (Budapest, 2009. 12. 10.) ................................................17. oldal A GDP 7,1 százalékkal csökkent a III. negyedévben (Budapest, 2009. 12. 10.) ....................17. oldal FAO: ismét emelkednek a globális élelmiszerárak (Budapest, 2009. 12. 10.) .......................19. oldal Nincs kereslet az energiafűre (Budapest, 2009. 12. 11.) .........................................................19. oldal Csehek és horvátok is csatlakoznának a közép-európai folyosóhoz (Brüsszel, 2009. 12. 11.) ...........19. oldal
Uniós forrásból tizenhat település újítja meg városközpontját (Budapest, 2009. 12. 11.) ......20. oldal Magyarország szereti a fiatal gazdákat (Budapest, 2009. 12. 11.) ..........................................21. oldal A Világbank naperőműveket finanszíroz arab országokban (Brüsszel, 2009. 12. 11.) ..........22. oldal Növekszik a belső fogyasztás Kínában (Budapest, 2009. 12. 14.) ..........................................22. oldal Nem mondott le, nyugdíjba megy Benedek Fülöp (Budapest, 2009. 12. 14.) ........................22. oldal Dreher: a tavalyi termelés értéke 45,6 milliárd forint volt (Budapest, 2009. 12. 14.) ............23. oldal Továbbra is szükség van a közös agrárpolitikára (Budapest, 2009. 12. 14.) ..........................23. oldal Több milliárdos az igény öntözésfejlesztés támogatására (Budapest, 2009. 12. 14.) .............24. oldal A Fidesz korlátozni fogja a külföldiek földszerzését (Budapest, 2009. 12. 14.) ....................24. oldal Rekord támogatás ökoház építésre Németországban (Brüsszel, 2009. 12. 14.) ......................25. oldal 2
Élelmiszeripari körút a Távol-Keleten, húskészítmények Japánba (Budapest, 2009. 12. 15.) ...........25. oldal
Ellentmondásos trendek a cégfelvásárlási piacon (Budapest, 2009. 12. 15.) ..........................25. oldal A Monsanto szerint nincs alapja a bizalmas szerződéseket ért vádaknak (Budapest, 2009. 12. 15.) ..26. oldal A Hortobágyon 1,2 milliárdos természetvédelmi projekt indul (Budapest, 2009. 12. 15.) ..................26. oldal Szennyvízberuházás Székesfehérváron és környékén uniós támogatással (Budapest, 2009. 12. 15.)..26. oldal
A mezőgazdasági termelői árak 7 százalékkal estek októberben (Budapest, 2009. 12. 16.) ..27. oldal Lezárult a banánvita az EU és a latin-amerikai országok között (Brüsszel, 2009. 12. 16.) ....27. oldal Bajnai szerint Magyarország jó úton van az euró bevezetése felé (Brüsszel, 2009. 12. 16.) ..28. oldal Tovább nőttek a munkaköltségek az Európai Unióban (Brüsszel, 2009. 12. 16.) ..................28. oldal Válságban nem fenyít, hanem segít az APEH (Budapest, 2009. 12. 17.) ...............................29. oldal Az Afrikai Unió közeledik a nyugati állásponthoz (Budapest, 2009. 12. 17.) ........................29. oldal Emelkedett az euróövezet éves fogyasztói árindexe (Brüsszel, 2009. 12. 17.) .......................30. oldal Szigorúbb feltételekkel kap pénzt az állami lóverseny (Budapest, 2009. 12. 17.) ..................30. oldal Az állami erdészetek 800 millió forintot kapnak a kárenyhítésre (Budapest, 2009. 12. 17.) .30. oldal Meghosszabbították a földvásárlás állami támogatásának lehetőségét (Budapest, 2009. 12. 17.) ......31. oldal
Gráfot is támadják földügyben (Budapest, 2009. 12. 17.) ......................................................31. oldal Jövőre több pénz lesz gyorsforgalmi út és vasút építésre (Budapest, 2009. 12. 17.) ..............32. oldal Támogatja az EU a Szeged-Makó közötti útépítést (Budapest, 2009. 12. 18.) .......................32. oldal ÚMVP: a vidéki életkörülmények javítására 50 milliárd jutott eddig (Budapest, 2009. 12. 18.)........33. oldal
Még tíz évig bányászható arany (Budapest, 2009. 12. 18.) ....................................................33. oldal Átlagos lesz az idei magyar haltermés (Budapest, 2009. 12. 21.) ...........................................33. oldal Idénymunka: kedvezőtlen az új törvény? (Budapest, 2009. 12. 21.) ......................................34. oldal Rekordszámú vállalkozás került csődbe (Budapest, 2009. 12. 21.) ........................................34. oldal A gázár átlagosan 4 százalékkal emelkedik január 1-jén (Budapest, 2009. 12. 21.) ..............35. oldal Többletforrás almatermelőknek (Budapest, 2009. 12. 21.) .....................................................35. oldal Oroszország csökkenti az amerikai szárnyas- és sertésimport kvótákat (Budapest, 2009. 12. 21.) ....36. oldal
Kompromisszum az EU-alkalmazottak fizetésemelése ügyében (Brüsszel, 2009. 12. 21.) ....36. oldal 3
Reform vagy a Közös Agrárpolitika halála? (Brüsszel, 2009. 12. 21.) ...................................37. oldal Lezárultak a tárgyalások az Európai Unió és Svájc között (Brüsszel, 2009. 12. 22.) .............37. oldal Hollandia megtizedeli kecskeállományát a Q-láz járvány miatt (Brüsszel, 2009. 12. 22.)......38. oldal Koncentrálódik a magyar Túró Rudi piac (Budapest, 2009. 12. 22.) .....................................38. oldal Fidesz: törvénytelen és szakmailag elhibázott erdősítés kezdődött (Budapest, 2009. 12. 23.) ...........38. oldal
A lakosságnak csak 5 százaléka érdeklődik a zöldenergia iránt (Budapest, 2009. 12. 23.) ....39. oldal Kevesebb termékért többet fizettek a vevők az élelmiszerboltokban (Budapest, 2009. 12. 28.) ........40. oldal
Még az idén kifizetik a gazdáknak a területalapút (Budapest, 2009. 12. 28.) .........................40. oldal Az agráriumot kevésbé érintette a válság (Budapest, 2009. 12. 28.) ......................................40. oldal Csányi agrárbefektető cége offshore tulajdonban (Budapest, 2009. 12. 28.) ..........................42. oldal Közlekedési beruházásokról döntött a kormány (Budapest, 2009. 12. 28.) ............................42. oldal Hat és félezer betöltetlen állás Észak-Magyarországon (Budapest, 2009. 12. 28.) ................42. oldal Kormányrendelet maximálja a jelzálog- és gépjárműhitelek mértékét (Budapest, 2009. 12. 29.) ......43. oldal
A nyomor elleni harc éve lesz 2010 (Budapest, 2009. 12. 29.) ..............................................44. oldal Környezetvédelmi termékdíj (Budapest, 2009. 12. 30.) .........................................................44. oldal Új foglalkoztatási támogatást vezet be a kormány (Budapest, 2009. 12. 30.) ........................45. oldal Január végéig újraindítják a földért életjáradékot programot (Budapest, 2009. 12. 31.) ........45. oldal MNB: 698 millió euró többlet a fizmérlegben (Budapest, 2009. 12. 31.) ..............................46. oldal FVM: a földvásárlási moratórium kétéves meghosszabbítására van szükség (Budapest, 2009. 12. 31.) ...........................................................................................................................................47. oldal
4
Newsletter/Hírlevél
Elkészült a Természetvédelmi Információs Rendszer Elkészült és már üzemel az állami természetvédelemi intézmények munkáját kiszolgáló komplex térinformatikai számítógépes információs rendszer, amelyet mintegy 800 millió forint költséggel hoztak létre - ismertette Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakállamtitkár a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács ülésén. A szakállamtitkára a testület tagjait tájékoztatva a Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) működéséről, elmondta: a környezetvédelmi adatok 90 százaléka helyhez kötött, ezért szükséges, hogy az ágazat rendelkezzen egy olyan térinformatikai adatbázissal, amely folyamatosan frissítve évek múlva is megbízhatóan használható. Ez az információs rendszer adja a hatósági munka alapját, továbbá az információk alapján úgynevezett társadalmi szolgáltatások is nyújthatók. A TIR biztosítja egyebek között a magyarországi természetvédelmi jelentőségű élőlények és az élettelen képződmények - például barlangok, források - elhelyezkedését, a változások nyomon követését. Lehetővé teszi emellett a természetvédelmi adatok gyűjtését és tárolását, valamit a természeti értékek nyilvántartását, védelmét. Továbbá a vezetői döntések előkészítését segíti. A TIR mindezek figyelembevételével több modult foglal magába. Így az informatikai rendszer része egyebek között a természetvédelmi adatok kezelése, a védett értékek nyilvántartása, az erdészeti és ingatlan-nyilvántartás, a vagyongazdálkodás és a közönségszolgálat segítése, valamint a döntés-előkészítés. A rendszer kifejlesztésére fordított pénzből mintegy 500 millió forint volt európai uniós forrás - mondta az MTI-nek Haraszthy László. Budapest, 2009. 12. 01.
Zöld jelzés az unióban a Syngenta génmódosított kukoricának Az Európai Bizottság engedélyezte a svájci Syngenta géntechnológiával módosított MIR604 kukoricafajta forgalmazását az Európai Unióban. A bizottság közlése szerint az engedély a GMOkukoricát tartalmazó, abból álló, vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok importjára és forgalmazására vonatkozik, a köztermesztésre nem. A bizottság indoklása szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt adott ki: a hatóság szerint nem valószínű, hogy a MIR604 kukoricából előállított termékek forgalomba hozatala a tervezett felhasználás mellett kedvezőtlen hatást gyakorolna az emberek vagy állatok egészségére, illetve a környezetre. A Syngenta 2004. decemberben nyújtotta be a forgalomba hozatalra vonatkozó kérelmét az Egyesült Királyságban. Brüsszel, 2009. 12. 01.
A novemberi enyhe időjárás nem ártott a mezőgazdaságnak A novemberi enyhe időjárás nem ártott az őszi vetéseknek, sőt inkább használt - mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára. A szakember közölte: az elmúlt napok esős időjárása sokat javított az őszi vetések minőségén, egységesebbé tudtak válni. Korábban a száraz időjárás miatt nem mindenütt lehetett megfelelően elvégezni a magágy-előkészítést, ezt a csapadékos időjárás most korrigálta. Így az őszi gabonavetések igen kedvező képet mutatnak. Van olyan térség is, ahol a repcevetések egy része túlfejlett. Ám a csapadékos idő miatt a kevésbé fejlett vetésű táblákon is jó állapotba kerültek ezek a 5
növények. A búzavetések állapota ugyancsak megfelelő. Tóth István rámutatott: a mostani enyhe időjárás veszélyes is lehet, amennyiben hirtelen fordul hidegebbre az idő. Ekkor ugyanis a hideg megviselné a hótakaró nélkül lévő növényeket. Budapest, 2009. 12. 02.
Csak bíróság dönthet a sukorói telekcsere ügyében A sukorói telekcsere ügyében a vagyonkezelő volt vezérigazgatóját már nem lehet felelősségre vonni, más személyeknél pedig nem tartja megalapozottnak a munkajogi felelősségre vonást a Pénzügyminisztérium - közölte a tárca, miután lezárult a sukorói telekcsere ügyében indított, és többször meghosszabbított vizsgálat. Hozzáteszik: a különböző független értékbecslők által készített értékmeghatározások között olyan nagyfokú ellentmondás áll fenn, hogy ebben a kérdésben csak bíróság hivatott állást foglalni. A vizsgálat meghosszabbítását azzal indokolta a tárca, hogy figyelembe lehessen venni az újabb fejleményeket, amilyen a Központi Nyomozó Főügyészségen beszerzett igazságügyi szakértői vélemény. Ez a csereterületek forgalmi értékét a szerződésben szereplőnél lényegesen alacsonyabbra becsülte. Ennek figyelembevételével kérte fel a pénzügyminiszter a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-t, hogy folytassanak egyeztetést Joav Blummal a csere előtti eredeti állapot helyreállítása érdekében, és ha ez nem hoz eredményt, kezdeményezzék bíróságnál a szerződés megtámadását, érvénytelenségének megállapítását. Ez utóbbinak az MNV Zrt. eleget tett. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a döntés előkésztése és végrehajtása során felmerültek hiányosságok, formai gondok. Az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatójának munkajogi felelősségre vonására azonban nincs mód, miután más ügyekben felmerült problémák miatt időközben munkaviszonya rendkívüli felmondással megszűnt. A vizsgálat más személyek esetében munkajogi felelősségre vonás kezdeményezését nem tartja megalapozottnak. Büntetőjogi felelősség kérdésében a Központi Nyomozó Főügyészségen folyamatban van az eljárás, ami mindezidáig vádemelésig nem jutott el. Vádemelés esetén az illetékes bíróság feladata, hogy határozzon a büntetőjogi felelősség megállapítás kérdésében - áll a közleményben. Budapest, 2009. 12. 02.
Két tavat adtak át Vértessomlón 54 milliós beruházással Közel négy hektáron két tavat alakítottak ki a Komárom-Esztergom megyei Vértessomlón 54 millió forintos beruházással - mondta el Szennay István, a település jegyzője. Hozzátette: a beruházáshoz a község 36 millió forintot nyert a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól. A kisebb tó mellett pihenőhelyeket alakítanak ki, a nagyobb tavat horgászegyesület kezeli majd. A két tóba összesen mintegy 56.000 köbméter vizet töltenek. A terület egy részét az elmúlt években a település az államtól kapta vissza, illetve telket cseréltek a bányával, és magánszemélyektől is vásárolt területet az önkormányzat. Vértessomló környékén több mint 200 évig mélyművelésű bányászat folyt, a tevékenység intenzív vízkiemeléssel járt, ezért a térségben elapadtak a források. A bányászat befejezése után, az elmúlt 10-15 évben újra vizet adnak a források, s erre alapozva alakították ki a két tavat. Budapest, 2009. 12. 02.
Kormánypárti nem az ellenzéki földértékesítési moratóriumra A kormánypári MSZP-s képviselők elutasították az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésén annak az országgyűlési határozati javaslatnak a tárgysorozatba-vételét amelyet fideszes honatyák terjesztettek elő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kezelésében lévő termőföldek értékesítésének és tartós bérletbe adásának moratóriumáról. A határozati javaslat 6
szerint: "az Országgyűlés kérje fel a kormányt, tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében: az MNV Zrt. kezelésében lévő további értékesítése, tartós bérletbe adása a következő országgyűlési képviselő-választás eredményének kihirdetéséig, az új kormány hivatalba lépésének napjáig felfüggesztésre kerüljön". Sirman Ferenc, az agrártárca szakállamtitkára károsnak vélte az indítványt, mondván, hogy az MNV Zrt. likviditását, valamint a Földet életjáradékért program végrehajtását is veszélyeztetné. Ezért azt a kormány nevében nem támogatta azt. Szalai Krisztina, a Pénzügyminisztérium megbízottja mindehhez hozzátette: az NMV Zrt-nél lezárult a belső vizsgálat és a társaság jogszerű működése biztosított. A témához hozzászóló szocialista képviselők mindegyike az elutasítás mellett érvel, noha többen is hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy a földeladások és haszonbérletek körül nincs teljesen rendben minden. De mint elhangozott: ezek az ügyek az igazságszolgáltatásra tartoznak. A kormánypártiak szerint politikai indíttatású az ellenzéki kezdeményezés. A fideszes honatyák az esélyek egyenlőségét kérték számon, mondván, hogy a kevés földdel rendelkezők nem indulnak azonos eséllyel az állami földek megvásárlásakor, bérbevételekor a jelentős földterületekkel rendelkező nagyobb gazdaságokkal szemben. A moratórium e folyamatot függesztetné fel - érveltek a fideszes honatyák a határozati javaslat mellett. Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója, aki szakértőként szólt hozzá a témához, azon a véleményen volt, hogy az MNV Zrt-nél - ez ügyben alkalmazott - pályázati rendszer jogellenes, és az így kötött szerződések semmisnek tekintendők. Budapest, 2009. 12. 02.
Napraforgó feldolgozását kezdi meg a Vandamme Csoport Évente közel 20.000 tonna, magas olajsavtartalmú napraforgómag feldolgozását kezdi meg 2010ben a belga Vandamme Csoport Komáromban épített gyárában - mondta a vállalkozás vezérigazgatója, a termelőknek tartott partnertalálkozón. "A feldolgozni kívánt mennyiség elérheti a Magyarországon termelt magas olajsavtartalmú (HO) napraforgótermés felét is" - tette hozzá Xavier Vandamme. A társaság 2008-ban vásárolta meg a komáromi sörgyár egykori telepét és közel 30 millió euró ráfordításával építette fel olajpréselő üzemét, mely jelenleg üzemszerűen még nem termel. A 35-40 főt foglalkoztató gyárban kezdetben kukoricacsíra-olajat állítanak elő, ehhez Szabadegyházáról hozzák a nyersanyagot, majd megkezdik a (HO) napraforgóolaj előállítását, később az üzemet finomító egységgel bővíthetik - tette hozzá a vezérigazgató. A feldolgozni kívánt HO napraforgó megtermeltetésével a csoport az Agrár Európa Kft-t bízta meg. A HO napraforgóból nyert olajak csökkentik a vér koleszterin szintjét, alkalmazásával az olaj többször felhasználható és sütés során magasabb hőfokra hevíthető. Melléktermékként a kozmetikai iparban használt gilcerin keletkezik, a sajtolás után olajpogácsa marad vissza, mely takarmányként hasznosítható. A Vandamme Csoport belga családi vállalkozás, 1903 óta foglalkoznak növényi eredetű olajok előállításával, finomításával és csomagolásával. Évente 160.000 tonna kukoricacsírát dolgoznak fel és 90.000 tonna növényi olajat állítanak elő. A társaság éves konszolidált forgalma meghaladja a 90 millió eurót. Budapest, 2009. 12. 02.
Minimálbér 73.500 forint, szakmunkás bérminimum 89.500 forint A jelenlegi 71.500 forint helyett 2010-re 73.500 forintos minimálbérről, 89.500 forintos szakmunkás bérminimumról és a nettó keresetek reálértékének megőrzéséről állapodtak meg az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén. Kompromisszumos megállapodás született jelentette be délután fél négy után néhány perccel Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. A minimálbér a jelenlegi 71.500 forintról 2010. január 1-től 73.500 forintra, a garantált szakmunkás bérminimum pedig 87.500 forintról 89.500 forintra emelkedik. Emellett a nettó keresetek jövőre megőrzik reálértéküket - mondta. A kormányzati oldal szóvivője emlékeztetett 7
arra, hogy a bérmegállapodásról szóló tárgyalások szeptember 8-án kezdődtek. "Nagyon kicentizett megállapodást sikerült kötni, mind a két oldal jelentős kompromisszumokat kötött" - fogalmazott Csizmár Gábor. Megőrzi reálértékét A 73.500 forinttal a minimális bér megőrzi reálértékét - hangsúlyozta a tárgyalások alatt Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője. (Ez az összeg 3,9 százalékos jövő évi inflációt feltételezve csekély reálbér növekedést jelent.) A munkaadók a nettó keresetek reálértékének megőrzését javasolták a bérbruttósítás, az adóváltozások, és a 3,9 százalékos várható jövő évi infláció mellett közölte Rolek Ferenc, a munkaadói oldal elnöke. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a munkaadók elmentek a lehetőségek határáig. A munkavállalók számára elfogadható a minimálbér reálértékének megőrzése - mondta Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke garantált szakmunkás bérminimumként először 93.500 forintot javasolt, később az oldal megállapodott a 89.500 forintos összegről. A munkavállalók számára elfogadható a tervezet, mellékelve azt a táblázatot, amelyben kereseti kategóriánként rögzítik a szükséges változtatásokat - közölte Pataky Péter. Vállalható megállapodás született A kormányzati oldal által kidolgozott táblázat szerint a keresetek reálértékének megőrzéséhez 160 ezer forintig átlagosan 3 százalékkal kell emelni a bruttó kereseteket, 160-600 ezer között nincs szükség emelésre. (Ez nemzetgazdasági szinten 1,5 százalékos reálbér emelkedést jelent.) "Vállalható megállapodás született" - foglalta össze a munkavállalói oldal véleményét Borsik János, az oldal elnöke. A tárgyalásnak nincs alternatívája - jelezte az Autonóm Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, aki megköszönte a munkaadói oldal kompromisszum készségét. A Stratégiai Társaságok Országos Szövetségének kivételével záradékkal látta el a megállapodást a munkaadói oldal, amely szerint a veszteséges vállalatok esetében nem ajánlja a keresetek 2010. évi növelését. Ezt a megjegyzést a munkavállalói oldal egységesen elutasította. Több munkaadói szövetség a garantált szakmunkás bérminimumról szóló megállapodással nem értett egyet, de vétójogával nem élve, annak létrejöttét nem akadályozta meg. Budapest, 2009. 12. 02.
Nem adták oda a TIG-nek a gabonát a termelők Egyetlen deka gabonát sem adtak el a termelők az államnak a lezárult aukció során; miközben a hírek pangó gabonapiacról szólnak, úgy tűnik, kevés volt az a tonnánkénti nettó 24.500 forint, amit a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. ajánlott az árpáért és a búzáért. Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára a Népszabadságnak elmondta, hogy nem értékelik kudarcként az eredményt, és az ajánlatot változatlanul versenyképesnek tartják, hiszen a közraktárba helyezett gabona hitelfedezetként csak 18 ezer forintot ér. Az uniós intervenció novemberi induló ára ugyan 27 ezer forint, de ehhez a pénzhez csak hónapok múlva jutnak a termelők. A TIG ellenben néhány hét alatt fizetett volna. Rieger László, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal intervenciós igazgatója elmondta, hogy az idei első intervenciós hónapban 186 ezer tonna kalászost - zömében árpát ajánlottak fel a termelők a tonnánkénti 101 eurós áron. A magyar raktárakban lévő 610 ezer tonna uniós gabonát - amelyből 30 ezer tonna a búza, 130 ezer tonna az árpa és 450 ezer tonna a kukorica - tavasztól segélyezésre fordítja az EU. Budapest, 2009. 12. 03.
8
Silvia: "Nem a méret a lényeg" - Fel kéne darabolni őket! Alaposan megnövekedtek az európai bankok a válság során, és egyre nagyobb kockázatot jelentenek a gazdaság biztonságára a Bloomberg összeállítása szerint. A gazdasági hírszolgálat adatai alapján legkevesebb 353 európai bank növelte az eszközállományát 2007 eleje óta. Tizenöt pénzintézet jelenleg nagyobb értékű vagyon felett rendelkezik, mint annak az országnak a bruttó hazai terméke (GDP), amelyben a székhelye van, míg a vizsgált időszak előtt csupán 3 ilyen bank volt. "Egyre nagyobbra növeltük a bankokat" Európában 25 százalékkal nőtt a banki eszközállomány, szemben az Egyesült Államokban mért 20 százalékos gyarapodással. Az utóbbi két évben Európában "egyre nagyobbra növeltük a bankokat, amivel megágyaztunk a következő válságnak" - mondta David Lascelles, a londoni pénzügyi innovációs kutatóközpont (CSFI) elemzője. A francia BNP Paribas például 2007 - az amerikai jelzálogpiacról kiindult válság kezdete - óta 59 százalékkal 2,29 ezer milliárd euróra növelte mérlegfőösszegét, amely így a francia GDP 117 százalékát teszi ki. A londoni központú Barclays mérlegfőösszege 55 százalékkal nőtt, jelenleg 1,55 ezer milliárd font, a brit GDP 108 százaléka, a spanyol Santander pedig 30 százalékkal 1,08 ezer milliárd euróra növelte mérlegfőösszegét, amely így elérte a spanyol GDP nagyságát. Ezek a cápák veszélyesek a nemzetgazdaságra A Bloomberg adatai szerint csak az idei évet tekintve a 100 legnagyobb európai pénzintézet közül 38-nál jelentősen nőtt az eszközállomány, holott a válság megmutatta, hogy a túlságosan nagy méretű bankok fenyegető veszélyt jelentenek a székhely szerinti nemzetgazdaság stabilitására. "Igen kívánatos volna azoknak a bankoknak a feldarabolása, amelyek túl nagyra nőttek ahhoz, hogy újabb válság esetén bukni hagyjuk őket, mert ha ismét sokkhatások érik a pénzügyi rendszert és néhány ilyen bank valóban megroggyan, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az érintett országok, különösen a kisebb európai államok, képesek lesznek viselni a veszteségeket" - mondta Tom Kirchmaier, a tekintélyes London School of Economics kutatója. Bőven vannak nagyok is Mások szerint azonban nem a méret a lényeg. Ralph Silvia, a Tower Group pénzügyi tanácsadó és kutató cég vezető elemzője szerint például a helyzet jóval összetettebb: "számos üzleti modell létezik a bankok világában, és bőven vannak nagy méretű társaságok, amelyek hatékonyabb kockázatkezelést folytatnak, mint sok kisebb bank" - mondta a szakértő a Bloombergnek. Hasonló véleményt fogalmazott meg Josef Ackerman. A Deutsche Bank vezérigazgatója szerint a bankok méretének csökkentésére irányuló, át nem gondolt tervek miatt lassulhat a gazdasági növekedés, mert nagyszabású fejlesztési projekteket és nagyvállalatokat csak megfelelő erejű bankok tudnak finanszírozni. "Egy piacgazdaságban csupán a méret alapján nem volna szabad veszélyesnek bélyegezni bankokat" - mondta a legnagyobb német bank vezetője. Brüsszel, 2009. 12. 03.
Elfogadta az EP költségvetési bizottsága az uniós költségvetést Elfogadta az Európai Parlament (EP) költségvetési bizottsága Brüsszelben Surján László (KDNP) jelentését az Európai Unió 2010. évi költségvetéséről. Ezzel lényegében formalitássá vált a költségvetésről a hónap közepén tartandó plenáris ülésen tervezett végszavazás. Közleményében Surján László emlékeztetett arra: az Európai Parlament az uniós tagországok kormányait képviselő tanáccsal folytatott nehéz tárgyalásokat követően elérte, hogy az Európai Unió költségvetése 20109
ben a kifizetések területén közel 123 milliárd euró legyen. Ezzel az idei költségvetéshez képest 7 milliárd eurós, azaz több mint 5 százalékos emelést sikerült elérni. A szavazás nem számít meglepetésnek, mert az uniós tagországok és az EP tárgyalóküldöttsége két héttel ezelőtt már egyezségre jutott a tervezetről. A 754 fős testület magyar jelentéstevője kifejtette: irányítása alatt, összhangban a parlament által kezdeményezett prioritásokkal, a képviselők elfogadták a költségvetés második olvasatának módosító indítványait is. Surján László közlése szerint a szavazás megerősítette, hogy 2010-ben az EU-költségvetésből - a parlament kezdeményezésére - 300 millió eurót különítenek el a tejágazat megsegítésére. Biztosítottak lesznek egy új, mikrohiteleket nyújtó pénzügyi alap létrehozásának feltételei is. A gazdasági válság kezelésére szolgáló uniós gazdaságélénkítési terv befejező fázisából pedig 420 millió euró jut a vidéki területeknek. A közlemény szerint "a Surján-jelentés, néppárti és liberális támogatással, elkötelezi magát a Nabucco gázvezeték megépítése mellett", ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy "a bizottsági szavazáson az Európai Szocialista Párt újra nemet mondott a gázvezetékre". Brüsszel, 2009. 12. 03.
Elkezdődött a csongrádi Serházzug-holtág rehabilitációja Tökéletes horgász-, pihenő- és kirándulóhely válik a csongrádi Serházzug-holtágból jövő tavaszra mondta Bedő Tamás (MSZP), az alföldi város polgármestere az 547 millió forintos, uniós támogatással megvalósuló környezetvédelmi beruházás alapkőletételekor. A következő hónapokban a 30-32 hektáros vízfelületű holtág medréből a közbeszerzési pályázaton nyertes Szeviép Zrt. és a Marosdömper Kft. által alkotott konzorcium munkatársai mintegy 120 ezer köbméter iszapot kotornak ki - közölte a polgármester. Az elhanyagolt, lápos vizű holtág héthektáros részén iszapdepót alakítanak ki, amivel ugyan csökken az állóvíz területe, azonban lényegesen javul a víz minősége. A mederkotrás mellett a holtágba befolyó öt városi csapadékvíz főgyűjtő csatornába természetbarát olaj- és iszapfogó műtárgyakat építenek. A víz Tisza felőli végébe pedig szivattyút telepítenek, ami a holtág vízpótlását és egyben a sokszínű vízi és vízparti élővilág életfeltételeit biztosítja majd - ismertette a beruházás részleteit Bedő Tamás. Az állóvíz rendbetétele nemcsak a város polgárainak életminőségét javítja, hanem az itt található természeti értékek bemutatás révén a térség turisztikai vonzerejét is növeli. Ezt segíti, hogy szintén uniós támogatással gyalogtúra útvonalakat alakítanak ki a térségben - mondta a polgármester. A holtág rehabilitációjára mintegy 500 millió forintot nyert a csongrádi önkormányzat a Dél-alföldi Operatív Program pályázatán, ezt egészíti ki az önkormányzati tárca 32 millió forintos önerőpótló támogatása. A fennmaradó részt saját forrásaiból fedezi a város. Budapest, 2009. 12. 04.
Jelentős anyagi támogatás a fiatal magyar gazdálkodóknak Jelentős anyagi támogatást kaptak és kapnak a fiatal magyar gazdálkodók tevékenységük folytatásához - közölte Forgács Barnabás, a Fejlesztési Minisztérium (FVM) a közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára. Az agrártárca szakpolitikusa annak kapcsán beszélt minderről, hogy Magyarországon tartózkodik a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) delegációja, Joris Baecke vezetésével a magyarországi fiatal gazdák szervezete, az Agrya meghívására. Forgács Barnabás elmondta: a fiatal magyar gazdák tavaly az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében több mint 25 milliárd forint támogatást igényeltek, amelyből végül mintegy 14, 6 milliárd forintot kapott meg több, mint 1.400 kérelmező. Az Idén 6.000 kérelem érkezett a fiatal gazdálkodók támogatására, mintegy 64 milliárd forint értékben. A szakállamtitkár azt még pontosan nem tudta megmondani az idén mennyien is jutnak uniós pénzhez. Annyit közölt: "a lehető legtöbben". Jelezte: Magyarország örömmel venné, ha a CEJA-val közösen megtarthatná azt a jövő év tavaszára tervezett nemzetközi uniós fiatal gazda workshop-ot, amelyen a fiatalok a gazdálkodás gyakorlatáról cserélhetnék ki tapasztalataikat. Mikula Lajos, az Agrya elnöke arról beszélt, hogy 10
Magyarországon a fiatal gazdák aránya mintegy 18 százalék a gazdálkodók számát tekintve. Aktívan azonban a mintegy 180 ezer regisztrált gazdálkodóból 6.000 fiatal gazdálkodóval lehet számolni. Joris Baecke, a CEJA holland elnöke azt emelte ki: Európa képes az élelmiszer-önellátásra a fiatal gazdálkodók uniós szervezete - amelynek 22 tagországból 27 tagszervezete van - ennek tudatosítását tartja a legfontosabbnak az EU döntéshozóiban. Vagyis: ne import élelmiszerek árasszák el az unió országait. Emellett pedig a fejlesztést, a technológiai korszerűsítést tartotta igen fontosnak az unió mezőgazdaságának fejlődése szempontjából. Minderről, valamint a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013 utáni jövőjéről és a Közép-Európai Fiatal Gazda Központ (CERYC) - ez az Agrya kezdeményezésére jött létre 2007-ben - tevékenységének megújításáról tárgyal a CEJA küldöttsége Magyarországon. A CERYC tevékenységét az FVM - öt éven át - összesen 60 millió forinttal segíti. Budapest, 2009. 12. 04.
Túljutott a recesszión az Európai Unió Az idei harmadik negyedévben újra bővült az Európai Unió gazdasága a megelőző negyedévhez képest, 2008 első negyedéve óta először. A huszonhetek bruttó hazai terméke (GDP) 0,3 százalékkal növekedett július és szeptember között az előző negyedévhez képest - közölte csütörtökön az Eurostat. Az uniós statisztikai hivatal előzetes adatai szerint ugyanakkor éves összevetésben még tart a visszaesés, a GDP 4,3 százalékkal csökkent 2008 harmadik negyedévéhez képest. A 16 tagú euróövezet gazdasága az idei második negyedévhez képest 0,4 százalékkal növekedett, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 4,1 százalékkal csökkent 2009 harmadik negyedévében. Az unió és az euróövezet gazdaságát egyaránt főként az export húzta ki a recesszióból; a kivitel negyedéves összevetésben az euróövezetben 2,9 százalékkal, az unió egészében pedig 2,4 százalékkal bővült július és szeptember között. Ugyanakkor viszont a lakossági fogyasztás a tizenhatoknál és a huszonheteknél is 0,4 százalékkal csökkent, és visszaestek a beruházások is, az euróövezetben 0,4 százalékkal, az EU egészét tekintve pedig 0,5 százalékkal. Az Európai Unió gazdasága legutóbb 2008 első három hónapjában bővült negyedéves szinten. A 0,6 százalékos növekedés után visszaesés következett, amely az év végére 1,9 százalékra, majd az idei első negyedévre 2,4 százalékra gyorsult. A hanyatlás a második negyedben 0,3 százalékra mérséklődött, éves összevetésben viszont éppen az április-júniusi időszakban volt a legnagyobb, 5,0 százalékos a GDP-csökkenés. A magyar GDP az Eurostat számításai szerint 1,8 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben a másodikhoz képest, és 8,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az uniós statisztikai hivatal adatai alapján negyedéves szinten a magyarnál nagyobb mértékben csökkent a litván és az észt gazdaság teljesítménye, éves összevetésben pedig Litvánia és Észtország mellett Szlovéniában is nagyobb volt a visszaesés, mint Magyarországon. Brüsszel, 2009. 12. 04.
A géntechnológiával nemesített (GM) növények megalapozzák a környezetbarát növénytermesztést A GM növények kiátkozása helyett érdemes a globális hatásokat is értékelni. Így például a gyomirtószer-ellenálló növények lehetővé teszik a szántás nélküli agrotechnológiák alkalmazását derül ki a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület közleményéből. Az egyesület közleménye emlékeztet: a napokban jelent meg Charles Benbrook (képünkön) összefoglaló tanulmánya: A géntechnológiailag módosított növények hatása a növényvédőszer-használatra: az első 13 év címmel az Organic Center (USA) gondozásában. Az elemzés az Amerikai Egyesült Államokbeli adatokat értékeli a szója-, kukorica- és gyapottermesztés növényvédőszer-felhasználását alapul 11
véve. Bár a tanulmány külön tárgyalja az egyes növények és technológiák vegyszerfelhasználását, a hangadó ellenzők és így a sajtó csak a géntechnológiát elmarasztaló következtetéseket emeli ki, hogy újabb érvvel akadályozza az új növénynemesítési módszerek hazai elfogadását - hangsúlyozza az egyesület. Pedig a tanulmány is megállapítja, hogy a rovarrezisztencia gént hordozó kukorica hibridek és gyapotfajták termesztésével az utóbbi 13 évben 29 millió kg-mal kevesebb vegyszert permeteztek ki az USA-ban. Más következtetésre jut a szerző a gyomirtószer-fogyasztást illetően, mert 173 millió kg növekedést tulajdonít a GM-fajták használatának. Ennek a kalkulációnak az elfogadását a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület közleménye szerint kérdésessé teszi, hogy az amerikai statisztikai adatok (USDA, NASS) nem kezelik elkülönítve a hagyományos és GM növényeknél történő felhasználást. Így ez egy becsült paraméter, ami bizonytalan eleme a vizsgálatnak. Ugyanakkor mások az összes herbicidhasználatot illetően 162 millió kg csökkenésre következtetnek az USA-beli növényvédelem kapcsán (G. Brookes, PG Economics). Kiátkozás helyett globális hatások A közlemény szerint a GM növények kiátkozása helyett érdemes a globális hatásokat is értékelni. Így például a gyomirtószer-ellenálló növények lehetővé teszik a szántás nélküli agrotechnológiák alkalmazását. Az üzemanyag-megtakarítás és a talaj nagyobb CO2-visszatartó kapacitása következtében 2007. évben 14.2 milliárd kg CO2-kibocsátását lehetett elkerülni a GM fajtának köszönhetően. Az agrárinnováció ezen folyamatainak jelentős világméretű hatásait is figyelembe kell venni. 2008 júniusában jelent meg G. Brookes és P. Barfoot átfogó elemzése, amely jelentős teret szentel az 1996 és 2006 közötti időszakban termesztett GM növények környezeti hatásainak számbavételéhez. Közleményükben bemutatják ennek az elemzésnek az erre vonatkozó eredményét, az aktív hatóanyagban (millió kg) kifejezett változást, ami a kémiai vegyszerek felhasználásának csökkenéséből származik (adatok táblázatban). Változás az aktívhatóanyag-felhasználásban (1996-2006) Növény Változás GM herbicidtoleráns szóják GM herbicidtoleráns kukorica GM herbicidtoleráns gyapot GM herbicidtoleráns repce GM rovarrezisztens kukorica GM rovarrezisztens gyapot Összesen
(millió kg) - 62,4 -46,7 -32,1 -7,9 -8,2 -128,4 -285,7
A géntechnológiai kutatásokat végző magyar kutatók szakmai meggyőződése, hogy a géntechnológiai módszerek növénynemesítési felhasználásának kezdetén van a világ, ennek ellenére ez a technológia meghatározó szerepet kap a fenntartható fejlődés biztosításában. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezeknél a fejlesztéseknél a célok között szerepel az agrárium versenyképességének javítása mellett a környezet védelmét biztosító növénytermesztési technológiák kifejlesztése is. A zöld értékeket szolgálják a modern nemesítésből származó termékek, amelyek nélkülözhetetlenek már a közeli jövő magyar mezőgazdaságában is. Budapest, 2009. 12. 04.
Jövőre elkészülnek a megújuló energiákra vonatkozó cselekvési tervek Magyarországnak 2010. június 30-ig kell elkészítenie azt a nemzeti cselekvési tervet, amelynek keretében az ország 2020-ig 13 százalékra növeli a megújuló energiaforrások részarányát az összenergia-felhasználáson belül. Ezt mondta Kovács Máté, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) Környezetfejlesztési Főosztályának vezetője. Az Európai Unió (EU) 2009 12
áprilisában fogadta el az új Megújuló Energia Irányelvet, amely valamennyi uniós tagállam számára meghatároz egy 2020-ig elérendő kötelező célszámot a megújuló energiaforrások arányára vonatkozóan. A közlekedési szektorban tagállamonként 10 százalékos megújulóenergia-részarányt kell elérni 2020-ig. Ebbe beleszámítanak a bioüzemanyagok, valamint gépjárművek és vonatok esetén az elektromos meghajtás is. Az Energia Klub adatai szerint 2008-ban Magyarországon 63,1 petajoule-t tett ki a megújuló energiaforrások felhasználása, ami a teljes primerenergiafelhasználáson belül 5,8 százalékot jelentett. A magyar akcióterveket, amelyek tartalmazzák a 2020ig történő fejlesztések módját, forrását, és egyéb részleteit, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) készíti el. Az EU-irányelvet 2010. decemberéig kell átültetni. Budapest, 2009. 12. 04.
Kicsi esély a földvásárlási moratórium meghosszabbítására Nem zárható ki, de kevés az esélye annak, hogy meghosszabbítsák a külföldiek magyarországi földvásárlási moratóriumát 2011 után, mivel ehhez az Európai Unió tagállamainak teljes egyetértésére lenne szükség - jelentette ki Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára. Az agrártárca szakpolitikusa a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett konferencián ugyanakkor hozzátette, hogy a moratórium 2008-as felülvizsgálata során megállapították: annak kiváltó okai még mindig fennállnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy már most meg kell kezdeni a felkészülést a türelmi idő utáni időszakra: intézkedni kell a magyar termőföld védelme érdekében. A földpiacon ugyanis érzékelhető a befektetői szándék erősödése - fűzte hozzá. Ma egy magánszemély Magyarországon átlagosan 9 hektár területet művel, míg a gazdálkodói szervezetek művelésében átlagosan 264 hektár van. A privatizáció során 5,7 millió hektár földterület 2,6 millió tulajdonos birtokába került. Az elmúlt két évtizedben végbement birtokkoncentráció során, a földvásárlási megkötések miatt - csak magánszemély vásárolhat termőföldet, maximum 300 hektárt - a föld 75 százaléka került magánszemélyek tulajdonába. Magyarországon a földbérlet a föd hektáronkénti vételárának átlagosan 6 százaléka. Ez az unióban átlagosan csak 2-3 százalékot tesz ki. Haraszthy László, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy 1945-90 között egy megyényi termőfölddel lett kevesebb az országban, ennyit vontak ki a termelésből. A folyamat pedig azóta sem állt meg. Magyarországon a védett területek nagysága mintegy 830 ezer hektár. Ennek 80 százaléka állami tulajdonban van - cáfolta a szakpolitikus, hogy természetvédelmi tevékenység nagy mértékben gátolná a mezőgazdasági munkát. Hozzátette: a természetvédelem az utóbbi években önálló gazdasági ággá vált. Németh Tamás, az MTA főtitkára hangsúlyozta: a termőföld több mint természeti erőforrás, több mint vagyoni érték, védendő kincs. Budapest, 2009. 12. 07.
Lőrincz György az "Év Bortermelője" Lőrincz Györgyöt, az Egri borvidék borászát választotta a 2009-es év bortermelőjének a Magyar Bor Akadémia. Az "Év Bortermelője" cím friss birtokosa a díjátadáson kiemelte: az egri borvidék általános hírnevével ellentétben pincéjében kizárólag fehérborokat termel, hagyományos eljárással, egy évig fahordóban érlelve. Lőrincz György jelezte, hogy az egri borok alatt elsősorban házasított fajtákat ért. A győztes szerint borai között nagy szerepet szán a kárpát-medencei fajtáknak, a díjátadóra pedig egy alapvetően olasz rizlingre épülő, de szürkebarátot és cabernet savignone-t is tartalmazó bort hozott. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke hangsúlyozta: az "Év Bortermelője" díj odaítélésénél nem egy adott bort ítélnek meg, hanem egy borász egész éves teljesítményét. Az elmúlt húsz évben hatalmas tehetségek szabadultak fel a magyar borászatban, amely így az ország arculatteremtésének részévé vált - hangoztatta a szervezet vezetője. A borhamisítással gyanúsított Vincze Béla egri borászra utalva megjegyezte: a mai díjátadás elfeledteti az előző hetekben napvilágra került "botlásokat". Ezeket a problémákat ugyan vállalni 13
kell, de nem szabad a teljes magyar szőlész, illetve borász társadalomra kiterjeszteni - fűzte hozzá. Az év bortermelőjét kétfordulós választási rendszerrel jelölik, amelynek első körében a szakma, a fogyasztók és a média adhatja le jelöléseit. Az idén összesen mintegy 500 jelölés közül öten kerültek a második fordulóba, akik közül az akadémia 133 fős tagsága választotta ki a győztest. Az idén Lőrincz György mellett, a kunsági borvidéket képviselő Gálné Dignisz Éva, a Balatonboglárról érkező Légli Ottó, valamint az ászár-neszmélyi borvidéken dolgozó Szöllősi Mihály és a szekszárdi Vida Péter került a Magyar Bor Akadémia döntőseinek listájára. Budapest, 2009. 12. 07.
Alacsony vízállás akadályozza a dunai hajózást A Duna vízállásának további csökkenése újra akadályozza a hajózást a folyó németországi szakaszán - jelezték kereskedők. Az alacsony vízállás gátolja a kelet-európai gabonaexportot különösen a magyar kukorica kivitelét - Nyugat-Európába. Az alacsony vízállás szeptember óta már többször hátráltatta Németországban a folyami áruszállítást, de november végén a vízmagasság ismét normalizálódott. A Rajna németországi szakaszán a vízmagasság általában normális, de néhány részen már közel áll a minimálisan hajózható szinthez. Brüsszel, 2009. 12. 07.
Energiatakarékos McDonald's étterem Magyarországon Megújuló energiaforrások közvetlen felhasználását teszteli a McDonald's egy 160 millió forintos beruházás keretében - közölte a cég magyar érdekeltsége. Az Üllői úti étterem egy felújítást követően lett az ország első zöld "Meki"-je. Az épületgépészeti fejlesztés alapelve a berendezések villamosenergia-fogyasztásának radikális csökkentése volt. A környezetbarát hűtőközeggel és hőszivattyúval rendelkező legkorszerűbb klímaberendezések 25 százalékkal kevesebb villamos energiát fogyasztanak ugyanakkora hűtőteljesítményhez. Az automata grill-, valamint az olajsütő berendezés a korábbiaknál húsz százalékkal kevesebb energiával működik. Az LED-világítás 90 százalékos energia-megtakarítást eredményez a belső térben, és a kültéri világító reklámokba is LED-eket telepítettek. A vízmentes piszoároknak és a víztakarékos csaptelepeknek köszönhetően az étterem napi átlagos vízfogyasztása 70 százalékra csökkent. A McDonald's 1988-ban kezdte magyarországi terjeszkedését, 1992-ben 10 étterem üzemelt. A 90-es évek dinamikus hálózatfejlesztésének köszönhetően 1999-ben már 70 egység működött. Az elmúlt tíz évben pedig további 30 új étterem nyílt szerte az országban. A társaság korábbi közlése szerint a McDonald,s Magyarországi Étterem Hálózat Kft. 2008-ban 79 millió vendéget szolgált ki, az előző évhez képest 12 százalékos növekedés után 38,7 milliárd forintos forgalmat ért el, üzemi eredménye 1,54 milliárd forint volt. Tavaly beruházásra 2,5 milliárd forintot költött a vállalat, ebből 5 új éttermet és 8 McCafét nyitott, valamint felújított 9 éttermet. Az idei 1,8 milliárd forintos beruházási pénzből 2009-ben a tervek szerint 2-3 új étterem nyílik, és 6-8 régebbi felújítására futja. A cég jövőre főként a meglévő egységek felújítására, átalakítására és szolgáltatási kínálatának további bővítésére koncentrál. Budapest, 2009. 12. 08.
A vidéki fejlesztésekre összpontosít a kínai gazdaságirányítás A kínai kormány 2010-ben fokozza a mezőgazdaság fejlesztését, megerősíti a piaci ellátást és bővíti a vidéki keresletet - egyebek mellett ezt rögzítették a kínai központi gazdasági munkakonferencián Pekingben. A kormány vidékpolitikája részeként növelni fogja az agrárium támogatását, a mezőgazdaságból élők jövedelmét és bővíti a vidéki keresletet - állapítja meg az évente egyszer ülésező gazdasági irányelveket megfogalmazó konferencia közleménye, amelyet az Új Kína 14
hírügynökség idéz. További lépések várhatók az agrártermékek előállítását szolgáló kapacitások bővítése érdekében és felgyorsítják a mezőgazdasági termelés modernizációját. A kormány jövőre is szeretné fenntartani a viszonylag stabil termelői árakat, és a főbb gabonafélék esetében növelni kívánja a felvásárlási minimál árakat. Ezekhez meglesz a pénzügyi, pénzintézeti támogatás - ígéri a kormány. A dokumentum szerint felgyorsítják a vidéki infrastruktúra, benne a nagyobb és közepes méretű víztározók, az öntözőrendszerek, az energiahálózatok, és a úthálózat építését. A lakossági szolgáltatások javítása és az oktatás, valamint az egészségügyi ellátás is a fejlesztési célok között szerepel. A hétfőn véget ért háromnapos tanácskozáson - amely a gazdasági növekedés minőségi hangsúlyait, a gazdaság és a pénzügypolitika irányát volt hivatott megerősíteni -, a központi kormány és az alárendelt hivatalok, valamint a tartományok vezetői, tisztviselői vettek részt. Budapest, 2009. 12. 08.
A földhasználati szabályok rendezését sürgeti az agrárkamara A külföldiek földvásárlási tilalmának meghosszabbítását, a termőföldről szóló törvény átdolgozását és a földhasználati szabályok rendezését sürgeti a Magyar Agrárkamara a köztestület ülésén hozott határozatait ismertető keddi közleményében. Úgy vélik: alapjaiban kell megváltoztatni a földbirtokpolitikát és szabályozást. A szükséges lépések közé sorolják a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítását 2010 után. A Magyar Agrárkamara elnöksége felkéri az Országgyűlést, hogy hozzon országgyűlési határozatot, amely támogatja a kormány ilyen irányú törekvéseit az Európai Unióban. A brüsszeli elutasításra felkészülve a kamara javasolja, hogy egy éven belül úgy változzon a jogi szabályozás, hogy azzal minimálisra csökkenjen a külföldiek földszerzése. Az EU-ban már alkalmazott lehetséges megoldásokat az agrárkamara összegyűjtötte. A testület már korábban kidolgozta 12 pontos javaslatát a hazai földhasználat rendezésére. A kamara véleménye szerint ugyanis a bérlő kiszolgáltatott helyzetben van és a bérbe adók a bérleti díjon keresztül kiszippantják a mezőgazdaságból a hazai és uniós támogatások nagy részét. A kamara ezért egyebek között azt sürgeti, hogy jogszabályban szorítsák ésszerű határok közé a bérleti díjakat, viszonyokat, ahogy azt több uniós országban is gyakorlat. A testület áttekintette az ország vízkészletével, jövőbeni gazdálkodásával foglalkozó tanulmányt is, amelyet a környezetvédelmi tárca készített. Az elnökség ehhez több észrevételt is fűzött és egyebek mellett javasolta, hogy jelenjen meg a vízgazdálkodási társulatok, az öntözés szerepe, támogatása és jelentősége is az anyagban. Budapest, 2009. 12. 09.
Gráf: felére csökken a mezőgazdaság nyeresége az idén A magyar mezőgazdaság az idén várhatóan a múlt évi nyereségszintjének a felét éri csak el mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén, ahol a testület tagjai meghallgatták az általa irányított ágazat tevékenyégéről. A tárcavezető jelezte: 2008. az agrárium elmúlt évtizedének legjobb éve volt, amikor mintegy 2.000 milliárd forintos ágazati kibocsátás mellett az ágazatban átlagosan 10 százalék körüli nyereség képződött. A kormányt támogató MSZP-s honatyák elismerően beszéltek Gráf József csaknem fél évtizedes munkásságáról az agrártárca élén, míg az ellenzéki országgyűlési képviselők az elmúlt négy és fél év hibáira mutattak rá főként. Ez utóbbi véleményt Font Sándor, a bizottság fideszes elnöke fogalmazta meg legmarkánsabban. Véleménye az volt, hogy a tárca tevékenysége kiüresedett. A szocialista képviselők közül többen a kritikai megjegyzéseket kampány-ízűnek minősítették. Szakmai alapon sikerül szót érteni
15
Gráf József minderre úgy reagált, hogy őt vidéki látogatásai során a jobb oldalhoz tartók is tisztelettel fogadják. Úgy vélte: szakmai alapon - ha így közelítik a kérdéseket - szinte mindenkivel sikerült még eddig szót érteni. Aláhúzta: miniszteri munkája során a szakmaiságot tekintette az elsődlegesnek. Közölte azt is miniszteri megbízatása végén nyugdíjba kíván vonulni. A képviselői kérdésekre válaszolva Gráf József elmondta: miniszterségének első hónapjaiban az ágazat működését kellett biztosítania. Hozzátette, hogy az agrárium működését többször is akadályozták kisebb-nagyobb gondok - aszály, fagykár, sertés- és tejpiaci problémák -, ezeket a tárca mindig igyekezett megoldani lehetőségei szerint. Emellett az utóbbi években - az uniós szokásoknak és elvárásoknak megfelelően - több tevékenységi kör is a minisztérium falain kívül került. Példaként említette a kifizető ügynökségi munkát, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal megszervezését. ÚMVP: új lehetőség a modernizációra A külföldiek földvásárlási tilalmának meghosszabbítási lehetőségéről a miniszter elmondta: azt a jövő évben kell benyújtani az unió illetékeseinek. Ezt várhatóan már a választásokat követően megalakuló új kormány teszi majd meg. Elismerte, hogy a magyar agrárexport szerkezete nem a legmegfelelőbb - ugyanis nagy arányú az alapanyag kivitel -, de véleménye szerint figyelemre méltó a csaknem 6 milliárd eurónyi tavalyi összeg, ami várhatóan az idén is ennyi lesz. Emlékeztetett: az agrárkormányzat a Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) segítségével lehetőséget teremtett az ágazati korszerűsítésre, modernizációra. Ennek eredménye említette példaként Gráf József -, hogy három éven belül ismét 5 millió sertés lehet az országban, a mostani valamivel több, mint 3 millióval szemben. A támogatási pénzek elkötésére is figyelnek a tárcánál - ezt vetették az ellenzéki képviselők legtöbbször az agrárkormányzat szemére -, ezért vizsgálódnak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal (KEHI) együtt a LEADER Közhasznú Egyesületnél a támogatási pénzek elkötése, felhasználása kapcsán. Budapest, 2009. 12. 09.
Októberben 464 millió euró többlet a külkereskedelemben A külkereskedelmi mérleg októberben 464 millió euró (124 milliárd forint) exporttöbbletet mutatott, ami az egyenleg 608 millió eurós (150 milliárd forintos) javulását jelenti az előző év októberéhez képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az előzetes adatok alapján. Az első tíz hónapban a külkereskedelmi mérleg 3.778 millió euró (1.067 milliárd forint) aktívumot mutatott, az egyenleg 4.093 millió euróval (1.129 milliárd forinttal) javult a 2008. január-októberi 315 millió eurós (62 milliárd forintos) passzívumhoz viszonyítva. Az októberi export 11,8 az import 20,7 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához hasonlítva, míg szeptemberben 17,7, illetve 23,6 százalékos volt a visszaesés. Az első tíz hónapban az export 22,1 az import 28,4 százalékkal maradt el az előzőév azonos időszakától. Első becslés szerint októberben a kivitel értéke 5.705 millió eurót (1535 milliárd forintot), a behozatalé 5.241 millió eurót (1.412 milliárd forintot) ért el. Mind az export, mind az import több mint 100 millió euróval nőtt az előző hónaphoz képest. Az októberi kivitel 81, a behozatal 69 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le Magyarország. Előzetes adatok szerint 2009. január-októberben a kivitel értéke 49.033 millió eurót, (13 847 milliárd forintot), a behozatalé 45. 256 millió eurót (12 780 milliárd forintot) tett ki. Budapest, 2009. 12. 10.
Novemberben 1.300 cég került felszámolás alá Novemberben 1.300 cég ment felszámolásba Magyarországon, ami megfelel az elmúlt fél év átlagos havi adatainak - közölte az Opten céginformációs szolgáltató. A nyár óta szinte minden hónapban valamivel több mint 1.300 cég ellen indítanak fizetésképtelenségi eljárást a tulajdonosok, 16
a válság előtti időkben havonta jellemzően 800-900 cég került bajba, de tavaly a válság kitörését követő utolsó negyedévben már 1.100-1200 céggel szemben indult eljárás. Tavaly novemberben 1.166 fizetésképtelenségi eljárás indult, idén pedig 1.301, vagyis a növekedés 11,6 százalékos. Az Opten közlése szerint tavaly novemberben 832 társaság bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, idén novemberben azonban 1.242 cég függesztette fel tevékenységét. Az idén az első 11 hónapban 12.383 cég végelszámolása kezdődött meg, míg tavaly ugyanebben az időszakban 8.919 volt. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a végelszámolások mintegy 20-25 százaléka idővel felszámolásba fordul. Az igazgató fenntartja korábbi véleményét, amely szerint a nemfizetés államilag támogatott népbetegség Magyarországon, az állam folyamatosan olyan döntéseket hoz, amelyek megkönnyítik az adósságszédelgők dolgát. Az olcsóbb és gyorsabb cégalapítás, legutóbb pedig a tulajdonosok lakcímének titkosítása mind abba az irányba mutat, hogy egyre könnyebben és mind kisebb kockázattal lehessen újabb és újabb cégeket fizetés nélkül hátrahagyni. "Nem elég, hogy a csalárd csődöknek nincs érdemi következménye, még meg is könnyítjük, olcsóvá, gyorssá és kényelmessé is tesszük a dolgot. Ezen mindenképpen változtatni kellene" - vélekedett Csorbai Hajnalka. Budapest, 2009. 12. 10.
Jótékony támogatás a Gallicooptól A Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. az elmúlt 20 évhez hasonlóan idén is folytatja mecénási tevékenységét. 2009 karácsonyát a Szarvason és környékén élő 100 segítségre szoruló család ünnepelheti szebben azzal az ajándékcsomaggal, amelyet a cég munkatársai készítettek számukra. A Gallicoop termékeit tartalmazó összeállítást a vállalat telephelyén a rászoruló családok megbízott képviselője veszi, majd adja át. Továbbá a december 24-én, Kecskeméten rendezett adventi ebédet a társaság előhűtött pulykahússal támogatja, amellyel közel 100 – elsősorban – hajléktalannak biztosítanak meleg ételt. A Gallicoop Zrt. eddig minden évben segített a rászorulókon. Az idén 20. születésnapját ünneplő vállalat méltán zárja le az évet patronáló cselekedetével: a Békés megyében élő legszegényebb családok közül százat segítenek azzal, hogy pulykahúst és- készítményeket juttatnak el hozzájuk, és ezzel valamelyest hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez, valamint ahhoz, hogy a szeretet ünnepe kevésbé szóljon a nélkülözésről. A termékeket frissességük megőrzése érdekében a karácsony előtti napokban adják át a családok megbízott képviselőjének. A cég mecénási tevékenysége széles körre terjedt ki, hiszen megyei szinten különböző civilszervezeteket, egyházakat, a szarvasi polgárőrséget és a református egyházközösséget segítették, de a határon túli magyarok is kiemelt fontossággal bírtak (pl. támogatták az erdélyi Szentegyházi Gyermek Filharmóniát és a csángó gyerekeket). 1995-ben a társaság létrehozta a Szarvas egészségére alapítványt, amely a város egészségügyi színvonalának emeléséhez – többek között új berendezések és kórházi eszközök megvásárlásához – járult hozzá. A Gallicoop idén Kecskeméten is segít, ahol minden évben egy tál meleg étellel várják a rászorulókat a Barátok temploma előtti főtéren. Az adventi rendezvénysorozat december 24-i eseményén kínált ételekhez előhűtött pulykahúst biztosít a vállalat: ezzel közel 100, legfőképpen hajléktalannak biztosítanak meleg ételt. Budapest, 2009. 12. 10.
A GDP 7,1 százalékkal csökkent a III. negyedévben A bruttó hazai termék (GDP) 7,1 százalékkal csökkent 2009 harmadik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest, korrekciók nélkül és a naptárhatást figyelembe véve egyaránt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a részletes adatok alapján. Az előző negyedévhez képest 1,8 százalékkal csökkent a GDP a harmadik negyedévben, alig valamivel enyhébben a második 17
negyedévi 1,9 százalékos visszaesésnél, amelyet a most közzétett jelentésében 2,0 százalékról korrigált a KSH. A KSH korábban közölt előzetes adatai szerint 7,2 százalékkal csökkent 2009 harmadik negyedévében a magyar GDP az egy évvel korábbihoz képest, korrekciók nélkül és a naptárhatást figyelembe véve egyaránt. A bruttó hazai termék a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 2008 második negyedéve óta csökken. Tizenöt százalékos visszaesett a termelés a mezőgazdaságban A KSH adatai szerint 2009. harmadik negyedévében az árutermelő ágazatok - a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar - hozzáadott értéke 15,4 százalékkal csökkent. Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye - az elmúlt év kiugróan magas szintje után - 17,0 százalékkal, az ipar hozzáadott értéke pedig 15,6 százalékkal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 15,5 százalékos visszaesés következtében. Az építőipar hozzáadott értéke 3,2 százalékos mérséklődést mutat. Szolgáltatás és szállítás A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdaság átlagnál kisebb mértékben, 2,6 százalékkal esett vissza. Jelentős teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereskedelem, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén, a háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesésével összhangban. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 3,4 százalékkal csökkent. Ezen belül a szállítási, raktározási tevékenység visszaesésében a termelés, az export, illetve a kereskedelem teljesítményének csökkenése tükröződik. Számítástechnikai szolgáltatáok bővülnek A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 1,2 százalékos emelkedés mutatkozott, ezen belül a bankok hitelezési aktivitása csökkent, a biztosítási szerződések volumene továbbra is visszaesést mutatott, ugyanakkor a gazdasági szolgáltatásokon belül a számítástechnikai tevékenység jelentősen bővült. Az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás teljesítménye pedig stagnált. A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 8,8 százalékkal csökkent 2009. harmadik negyedévében, miután a háztartások fogyasztási kiadása minden korábbinál jelentősebb mértékben, 9,8 százalékkal esett vissza, a kiskereskedelmi forgalom nagy mértékű csökkenésének megfelelően. Növekvő export és import Az előző negyedévhez képest mért 1,8 százalékkal csökkenés a külkereskedelmi forgalom és a felhalmozás, illetve a feldolgozó ipar hozzáadott értékének növekedése ellenére következett be 2009 harmadik negyedében. Mindhárom negyedéves adat először mutatott növekedést 2008 első negyedéve óta. Az export 3,1 százalékos, míg az import 4,7 százalékos emelkedést mutatott. A bruttó felhalmozás 2009. harmadik negyedévében 8,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. Ez többnyire a készletek emelkedéséből származik, ugyanakkor az állóeszközök beruházása továbbra is csökkent az egymást követő hat negyedévben. Stagnáló mezőgazdaság A mezőgazdaság stagnált, az ipar 1,3 százalékos növekedést, az építőipar pedig 1,3 százalékos csökkenést mutatott. A szolgáltatások összességében 0,6 százalékkal estek vissza. A háztartások fogyasztási kiadása 3,0 százalékkal csökkent a legnagyobb mértékben az elmúlt hat negyedévben megszakítás nélkül tartó visszaesés kezdete óta. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 2,2 százalékkal zsugorodtak. Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió gazdasága - a magyar gazdaságnál kisebb mértékben - 4,3 százalék esett vissza 2009 harmadik negyedévében. A 18
rendelkezésre álló adatok alapján 16 tagállamban a magyar gazdaságénál kisebb, míg Észtországban, Litvániában és Szlovéniában nagyobb csökkenést regisztráltak. Budapest, 2009. 12. 10.
FAO: ismét emelkednek a globális élelmiszerárak Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint a globális élelmiszerárak átmeneti csökkenés után - ismét növekedni kezdtek, és novemberben 14 havi csúcsot értek el. A FAO élelmiszerár indexe - amely a havi globális árváltozásokat rögzíti egy meghatározott élelmiszercsoportokból álló kosár alapján - 168 pontot ért el a múlt hónapban, ez 2008 szeptembere óta a legmagasabb mutató. Ugyanakkor ez az érték még mindig 21 százalékkal elmarad a 2008 júniusi rekordtól. A FAO értékelése szerint a világ gabonakészletei jelenleg kényelmesebben fedezik a szükségleteket mint két évvel ezelőtt, és az exportőr országok gabonakínálata általában is sokkal inkább megfelel a növekvő keresletnek. Élelmiszeripari kitekintésében a FAO ugyanakkor utal arra is, hogy az általánosan alacsony kamatok, és a hullámzó olajárak arra késztetik a befektetőket, hogy az árupiacon spekuláljanak, de a szervezet szerint a jó termelési kilátások és az egészséges tőzsdei helyzet csökkentik a nagyobb áremelkedés kockázatát a következő fél évben. Az ágazatonkénti elemzés szerint az olajosmagvak piacán az étkezési magvak árainak csökkenése várható a jó dél-amerikai terméseredmények nyomán, az olajnak feldolgozott olajosmag piacon viszont várható az árak emelkedése. A cukor világpiaci ára valószínűleg nem mutat kilengéseket a következő félév során, de a jelenlegi árszintnél valamivel alacsonyabban stabilizálódik. A tej- és tejtermék árak növekedőben vannak, a februári mélypont óta mostanáig mintegy 80 százalékkal nőttek, a leggyorsabban a tejpor ára emelkedett ebben az időszakban. A húspiacon a FAO értékelése szerint minden termékcsoportnál a csökkenő globális import töri le a továbbiakban is az árakat, szerény áremelkedés csak jövőre várható. Budapest, 2009. 12. 10.
Nincs kereslet az energiafűre Néhány évvel ezelőtt még nagy reményeket fűztek a szarvasi kutatók által nemesített energiafűhöz, az élet azonban - legalábbis egyelőre - nem igazolta a várakozásokat. A kilencvenes évek elején Európában elsőként Szarvason, a Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht.-nél kezdték meg az ipari hasznosítású fűfajok nemesítését. A kutatások eredményeként született meg a Szarvasi-1 energiafű, melyről úgy gondolták, hogy komoly távlatokat nyithat az energetikai és papíriparban. A kht. 2007ben egy budapesti magáncég tulajdonába került. Abban az időben jó néhány cég - több száz termelő bevonásával - igen nagy területen termelte az egész országban. Mára a termőterület összezsugorodott és a kft. megvált a kutatóktól is. Nincs felvevőpiac, a termelők nem tudják értékesíteni a megtermelt füvet, mert senki sem akar pelletet gyártani. A társaság amíg nincs felvevőpiac, addig a fajtafenntartásra koncentrál, azaz gondoskodik arról, hogy a korábbi kutatási eredménynek ne vesszenek kárba. A kft. 500 hektáros termőterületéből 100 hektáron állít elő energiafű-vetőmagot, és várnak a jobb időkre, vagyis hogy a támogatási rendszert újragondolják, ezen belül a magáncégek kutatási tevékenységének a segítését is - olvasható a Békés Megyei Hírlapban. Budapest, 2009. 12. 11.
Csehek és horvátok is csatlakoznának a közép-európai folyosóhoz Cseh és horvátországi régiók, megyék is csatlakoznának a 2004-ben indult közép-európai közlekedési folyosó kezdeményezéséhez, amelyet európai uniós kiemelt projektként is szeretnének elismertetni az érintett országok. Ezt mondta el Manninger Jenő, a Zala megyei közgyűlés elnöke a 19
Közép-európai Közlekedési Folyosó (CETC - Route 65) Régióközi Irányító Bizottságának kétnapos ülését követően. Elmondta, hogy a közelmúltban Brüsszelben lobbiztak a bizottság vezetői, akik az unió döntéshozó szervezeteinek képviselőivel is megismertették az észak-déli, multimodális, vagyis vasúti, közúti és Lengyelországban vízi közlekedési fejlesztéseket igénylő útvonalhálózatot. A bizottság most a további előkészítő munkálatokhoz, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez próbál uniós forrásokat szerezni. Az Északi-tengertől az Adriáig, vagyis Svédország déli részétől Lengyelországon, Csehországon, Szlovákián és Magyarországon keresztül a horvátországi Fiuméig (Rijeka) tartó, E65-ös közlekedési főútvonal mentén fekvő régiók és megyék képviselői azért tanácskoztak Keszthelyen, mert az elmúlt fél évben a zalai közgyűlési elnök volt a szervezet soros elnöke. Manninger Jenő szerint példaértékű a kezdeményezés, mert alulról szerveződött, svéd és lengyel felvetésre, amelyhez 2006-ban csatlakozott a három nyugat-dunántúli megye. A közlekedési folyosó teljes hossza mintegy 2300 kilométer, az úthálózat mentén 20 millió ember él. Thomas Lantz, a svédországi Skane régió alelnöke, mint az úthálózat uniós elismertetésének kezdeményezője a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy szerinte nemcsak az érintett régióknak, hanem Európa egészének is fontos lenne a hálózat teljes kiépítése. Ez ugyanis a legrövidebb út, ami összeköti a Baltikumot az Adriával, márpedig környezetvédelmi szempontból is a legrövidebb utak használata lenne a szerencsés. Predrag Stromar, a horvátországi Varasd megye főispánja a keszthelyi ülésen vette át a következő fél évre vonatkozó elnöki tisztet. Rámutatott, hogy nem kifejezetten Varasd megye, sokkal inkább egész Horvátország érdeke a közlekedési hálózat kiépítése a fiumei kikötő lehetőségei miatt. A következő három-négy évben a tervek szerint háromszorosára növelik a kikötő kapacitását, s közben vasúti fejlesztés is folyik az Adriától Magyarország irányába - fűzte hozzá. Brüsszel, 2009. 12. 11.
Uniós forrásból tizenhat település újítja meg városközpontját Pilisvörösvártól Nagykőrösig tizenhat Pest megyei település kezdheti meg városközpontjának fejlesztését összesen tizenkétmilliárd forintos uniós támogatásból – közölte Steiner Pál, a KözépMagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT) elnöke. Steiner Pál kiemelte: a Pest megyei települések városrehabilitációs pályázatára 24 önkormányzat jelentkezett, a pályázatok közül végül 16 támogatása mellett döntött a KMRFT. Közterület felújításra költik Budakeszi, Dabas, Dunaharaszti, Érd, Gödöllő, Gyál, Nagykőrös, Pécel, Pilisvörösvár, Százhalombatta, Szentendre, Törökbálint, Vác, Vecsés, Veresegyház, illetve korábban Szob a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében, kétfordulós pályázaton nyert egyenként 500 millió és 1 milliárd forint közötti összeget. A pályázattal elnyerhető uniós támogatás maximum a teljes beruházás értékének 85 százaléka lehetett. A KMRFT elnöke aláhúzta: a települések általában a közterületek felújítására, turisztikai látványosságok korszerűsítésére, műemléképületek homlokzat-felújítására fordítják a pályázati pénzt. Két és fél milliárdra írnak kimég pályázatot Rámutatott: a 2007-2008-as és 2009-2010-es időszakra a közép-magyarországi régióban a Pest megyei községekre, illetve városokra, valamint a fővárosi kerületekre is külön pályázatot írtak ki. A kisléptékű megyei fejlesztésekről már korábban döntött az eljáró KMRFT, ennek keretében 20 pályázat kapott összesen 1,63 milliárd forintnyi támogatást. A budapesti kerületek városrehabilitációs programjairól november végén született döntés, akkor nyolc fővárosi kerület megújulását jelentette be a KMRFT, a városrészek összesen közel hétmilliárd forintot költhetnek központjaikra. Steiner Pál emlékeztetett arra, hogy a 2009-2010 közötti időszakban várhatóan közel 2,5 milliárd forint összértékű pályázatot írnak ki a kerületek, 8,5 milliárdot pedig a megyei 20
települések támogatására, míg az elnyerhető támogatás összege 300-1.000 millió forint lehet, 30-85 százalékos támogatási intenzitás mellett. Budapest, 2009. 12. 11.
Magyarország szereti a fiatal gazdákat Ismét rendkívül népszerűnek bizonyult a fiatal mezőgazdasági termelők pályakezdését támogató pályázat az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében. Az október végi beadási határidőre több mint hatezer támogatási kérelmet érkezett be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A programot 2007-ben, az ÚMVP indulásának évében indította el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), méghozzá több céllal. Az ÚMVP megvalósítását menedzselő tárca ennél az intézkedésnél fontosnak tartja, hogy egyrészt segítse a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapítását, másrészt mozdítsa elő a birtokstruktúra átalakítását, harmadrészt javítsa a mezőgazdasági munkaerő korstruktúráját, növelje a vidék népességmegtartó képességét és járuljon hozzá a mezőgazdasági tevékenység hosszú távú fenntartásához. Jellemző a konstrukció népszerűségére, hogy a 2007-es és 2008-as kiírásokra is 2514 pályázat érkezett be, s ezek támogatási igénye több mint 25 milliárd forint volt. Közülük 1462 fiatal mezőgazdasági termelő részesült végül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap támogatásában, együttesen csaknem 15 milliárd forint értékben. Egyszerű eljárás, kedvező feltételek, 90 százalékos előfinanszírozás, szabad felhasználású pénz. Ekként jellemezte a konstrukciót dr. Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) elnöke. Megítélése szerint ennél a konstrukciónál gyakorlatilag szabad kezet kap a pályázó, s újra benyújthatták kérelmüket azok, akik az előző két fordulóban nem jártak szerencsével. Műtrágyától vetőmagon át használt gépekig bármit beszerezhet gazdasága fejlesztése érdekében a kedvezményezett, s csak azzal kell elszámolnia, amit vállalt. Még akár önrészként is felhasználhatja az elnyert pénzt egy másik pályázathoz – bár ez egyedül az agrárkörnyezetgazdálkodási pályázatnál járható út. A feltételek között szerepel egy üzleti terv elkészítése is, ami sokak számára nem egyszerű feladat, ám a pályázó ebben mutatja be várható bevételeit és kiadásait, persze, amellett, hogy milyen tevékenység(ek)hez igényli a támogatást, ami a vállalt gazdaság méretének a függvényében 20-40 ezer euró, azaz 5-10 millió forint lehet. Olyan fiatalok pályázhatnak, akik életvitelszerűen a mezőgazdasággal szeretnének foglalkozni, legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkeznek, illetve azok 18 és 40 év közötti vállalkozók, akik korábban agrártevékenységet nem végeztek. Magyarország maximálisan kihasználja a fiatal gazdák támogatására rendelkezésre álló európai uniós lehetőségeket – állapította meg az AGRYA elnöke. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon belül támogatásra számíthatnak az induló fiatal mezőgazdasági termelők, továbbá korai nyugdíj esetén azok a visszavonulók, akinek a helyébe 40 évesnél fiatalabb gazda lép. Az ÚMVP – egyfajta bónuszként – a fejlesztési kiírásoknál 10 százalékkal több támogatást nyújt azoknak a gazdáknak, aki 40 évesnél fiatalabbak. Ami az ÚMVP teljes mérlegét illeti, meghirdetett intézkedései finanszírozására eddig több mint 500 milliárd forintot kötöttek le a pályázók, ami év végéig várhatóan 400 milliárd forintratovább emelkedik. A már kifizetett előlegek és támogatások összege jelenleg meghaladja a 30-35150 milliárd forintot. Budapest, 2009. 12. 11. 21
A Világbank naperőműveket finanszíroz arab országokban Több mint 5,5 milliárd dolláros beruházással naperőművek építését finanszírozza a Világbank öt arab országban: a projekt keretében a következő 3-5 évben Algériában, Egyiptomban, Jordániában, Marokkóban és Tunéziában fektetnek be a naperőművek építésébe. A Világbank által biztosított 5,5 milliárd dollár mellett más befektetők 4,85 milliárd dollárt adnak a finanszírozáshoz. A termikus naperőművek a napsugarakat hatalmas tükör segítségével gyűjtik össze, majd az ezzel a hőenergiával felmelegített speciális olaj gőze hajtja meg az áramtermelő turbinákat. Ugyanezzel a technológiával a következő években a Szaharában is építenek naperőműveket mintegy 400 milliárd eurós beruházással. A szaharai áramfejlesztéssel a nyugat-európai áramszükséglet 15 százaléka lesz fedezhető. A kezdeményezés részesei a német RWE, az E.ON, a Deutsche Bank, a Siemens és a Shott Solar. Brüsszel, 2009. 12. 11.
Növekszik a belső fogyasztás Kínában Éves összehasonlításban 15,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom novemberben Kínában, s értékben elérte az 1,13 ezer milliárd jüant (166 milliárd dollár) - közölte az országos statisztikai hivatal. Az emelkedés üteme még mindig 5 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban volt és közel fél százalékponttal alacsonyabb az októberben mértnél. Az év első 11 hónapjában a teljes eladások értéke elérte a 11,27 ezer milliárd jüant, ez 15,3 százalékos emelkedésnek felel meg, ami lényegében azonos az első 10 hónapban mért ütemmel. A városi kiskereskedelmi eladások novemberben 16,5 százalékkal nőttek, míg a megyei és kisebb települések szintjén ez a mérték 14,4 százalék. Novemberben a gabona és az étolaj kiskereskedelmi forgalma 14,5 százalékkal nőtt, a háztartási elektronikai eszközöké 25 százalékkal, míg a gépkocsieladások 61,5 százalékkal emelkedtek. A tendencia jól kifejezi a központi kormány - a belső fogyasztás növelése érdekében hozott - ösztönző intézkedéseinek eredményességét. A kínai autógyártók szövetségének adatai szerint novemberben az autóeladások 1,34 millió darabra nőttek, és ezzel az idén összesen 12,23 millió gépkocsit értékesítettek. Ez éves viszonylatban 42,39 százalékos növekedésnek felel meg. Budapest, 2009. 12. 14.
Nem mondott le, nyugdíjba megy Benedek Fülöp Nyugdíjazását kérte, nem pedig lemondott Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. agrárportfólióért felelős vezérigazgató-helyettese. Az MNV azt közölte: "Benedek Fülöp 2008. február 1. napjával létesített munkaviszonyt az MNV Zrt.-vel. Ezt megelőzően 2002-től a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban töltött be vezetői munkaköröket. Munkaviszonya megszüntetésére nyugdíjazására tekintettel - várhatóan 2010 januárjában kerül sor." A Magyar Hírlapot tájékoztatva az MNV kitért arra is, hogy a munkaviszony megszüntetésére figyelemmel Benedek Fülöpnek nem jár végkielégítés, a munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodás aláírásáig pedig nem tudnak nyilatkozni a kifizetések jogcíméről, mértékéről. A lap felidézte: Oszkó Péter pénzügyminiszter múlt héten jelentette be, hogy elfogadta Benedek Fülöp lemondását. Oszkó Péter közölte: Benedek Fülöp nem indokolta meg lemondását, azonban erre ő sem kérte. Benedek Fülöp lemondására azt követően került sor, hogy a Heves Megyei Bíróság kedden 1,5 év, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint 3 millió forintos pénzbírságra ítélte hivatali visszaélésért egy pákozdi földügylet miatt. A bíróság határozata szerint Benedek Fülöp 2006 elején hivatali és eljárási jogait túllépve a felügyelete alatt működő hivatalok alkalmazottainak közvetlen utasításával és törvénytelen eszközökkel segítette, hogy egy pákozdi állami földterület külföldi kézbe kerüljön. Budapest, 2009. 12. 14. 22
Dreher: a tavalyi termelés értéke 45,6 milliárd forint volt A SABMiller magyarországi leányvállalata, a Dreher Sörgyárak Zrt. 2008-ban 2,3 millió hektoliter sört állított elő; ebből 212.556 hektolitert exportált, a termelés értéke pedig 45,6 milliárd forint volt - közölte a cég. A Dreher Sörgyárak Zrt. teljes 45,6 milliárd forintos forgalmának 16 százaléka, azaz 7,3 milliárd forint cégen belüli hozzáadott érték, a fennmaradó 84 százalék pedig a szolgáltatóktól származik. Ez utóbbi 38,3 milliárd forintra rúgó összegből 28,6 milliárd forint a belföldi beszerzéseknek köszönhetően az országban marad. Az összeget 31,6 milliárd forintra emeli azoknak a Magyarországról - legfőképpen a mezőgazdasági szektorból - származó beszerzések értéke, amelyet más SABMiller leányvállalatok hasznosítanak. A sörtermeléshez és értékesítéshez kötődő adókkal és járulékokkal a Dreher Sörgyárak Zrt. a becslésük szerint összesen 46 milliárd forinttal járul hozzá a magyar állam bevételéhez. Ebből a jövedéki adóból származó bevételek 11,5 milliárd forintot tesznek ki. A munkabéreket terhelő adók és járulékok összege 18,5 milliárd forint. A társasági és környezetvédelmi adókból 1 milliárd forint a bevétel. Az áfa-bevételek 15 milliárd forintot tesznek ki. A Dreher Sörgyárak Zrt. közvetlen és közvetett módon 13.700 munkahelyet biztosít Magyarországon. Ennek 5 százalékát, azaz 708 főt a vállalat foglalkoztatja, a szolgáltató szektorban pedig 4.400 munkahely köthető a sörgyárhoz. A maradék 56 százalék a vendéglátóiparban és 7 százalék a kiskereskedelemben lévő dolgozó, amely további 7.600, illetve 900 munkahelyet jelent. A munkaerőpiacon betöltött szerep hozzáadott értékben is kifejezhető. A teljes hozzáadott érték - a 13.700 munkahelyből adódóan - a becslések szerint - 31 milliárd forint tartalmazza a cég közleménye. Budapest, 2009. 12. 14.
Továbbra is szükség van a közös agrárpolitikára Továbbra is fenn kell tartani a közös agrárpolitika (KAP) intézményrendszerét, ebben egyetért a 22 uniós tagország, amelyek képviselői Párizsban találkoztak - mondta Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára a találkozóról hazaérkezve. A Brono Le Maire francia agrárminiszter meghívására összegyült szakemberek egyetértettek abban - a tanácskozáson nem képviseltette magát Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Svédország és Málta - hogy a közös agrárpolitika értékeit tovább kell vinni az unió következő költségvetési időszakában is. Hiszen olyan alapértékekről van szó, mint a tagországok biztonságos és minőségi élelmiszerrel való ellátása, amely az Európai Unió egyik alapértéke is. A magyar agrártárca vezető tisztségviselője beszélt arról is, hogy a jelenlévők - Lengyelország kivételével, amelynek küldöttsége nem rendelkezett megfelelő felhatalmazással - elfogadták azt a politikai nyilatkozatot, amelyben ezt az álláspontjukat részletezve is rögzítették. Többek között egyetértés volt abban is, hogy a KAP finanszírozását biztosító forrásokat a jövőben sem lehet csökkenteni éppen az ellátás biztonságának szavatolása miatt. Gőgös Zoltán jelezte azt is, hogy az agrárpolitika ügyében a magyar álláspont a jövő év elején válik véglegessé, ugyanis addig folyik a társadalmi egyeztetés és a vita az ügyben. A magyar álláspont szerint fenn kell tartani a Közös Agrárpolitika eddigi rendszerét, beleértve annak finanszírozását is. Továbbra is szükség van a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztés pilléreire is. Különösen azért, mert a vidék nem létezhet korszerű mezőgazdaság nélkül, ám a vidékfejlesztésnek is egyenrangúnak kell lennie az agrártermeléssel. Azaz két erős pillérre van szükség. Magyarország - de a párizsi tanácskozáson jelen lévő uniós tagországok számára is elfogadhatatlan a KAP pénzügyi forrásainak megkurtítása. Erre nemrégiben a bizottság kísérletet tett, ugyanis pénzeket kíván elvonni e területről az oktatás és a fejlesztés finanszírozására. Aláhúzta: unió elnökségét 2010-től adó következő három országnak - amelynek tagja Magyarország is - egyik legfontosabb feladata lesz a KAP további működéséhez szükséges politika feltételek megteremtse. Budapest, 2009. 12. 14. 23
Több milliárdos az igény öntözésfejlesztés támogatására Összesen több mint 15,5 milliárd forint támogatást igényeltek a gazdálkodók a most lezárult öntözés, melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez - közölte Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke. Jelezte: az MVH folyamatosan dolgozza fel a beérkezett igényeket. A benyújtott kérelmek száma 292. Az első célterületen belül, a külterületeken a vízrendezés közösségi beruházásaira, vízkárelhárításra, belvízvédelemre, valamint erdőterületen megvalósuló fejlesztésre igényelhettek támogatást a gazdálkodók. Erre 62 darab kérelem érkezett, összesen több mint 4 milliárd forintos támogatási igénnyel. Rendkívül népszerűnek bizonyult a második célterület, ami az öntözés mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztését segíti. Ennek keretében támogatás nyerhető üzemen belüli, építéssel együtt járó fejlesztésekre, illetve közösségi öntözési fejlesztésekre. Az előbbire kiemelkedően sok, összesen 193 kérelem érkezett, több mint 4 milliárd forintos támogatási igénnyel. Míg az utóbbira ugyan kevesebb a kérelem, de az igényelt összeg e területen is hasonló nagyságrendű. A harmadik célterületen a melioráció mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztésére, ezen belül is az üzemen belüli beruházásokra és a melioráció közösségi létesítményeinek fejlesztésére nyílik lehetőség. Erre a területre érkezett a legkevesebb támogatási kérelem, de az igényelt összeg itt is meghaladja a 2 milliárd forintot. A beérkezett kérelmek földrajzilag is változatos képet mutatnak. A legtöbb, összesen 162 darab igénylés, az MVH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei regionális kirendeltséghez érkezett. Ide tartoznak a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyékből érkezett kérelmek is. Budapest, 2009. 12. 14.
A Fidesz korlátozni fogja a külföldiek földszerzését A jövendő polgári kormány egyik első feladata lesz a külföldiek földtulajdonszerzésének korlátozása - közölte Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője. Elmondta: az új parlament első döntéseinek egyikével úgy fogja módosítani a földtörvényt, hogy a földtulajdonszerzést ismét helyben lakáshoz fogja kötni, és ez a változtatás megfelel az uniós normáknak is. Az EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy a hatályos szabályozás szerint 2011-től lehetőség nyílik a külföldiek számára a magyar földtulajdon megszerzésére, s ezt kívánják a választásokat követően úgy korlátozni, ahogy már az előző Orbán-kormány idején is működött. Hozzátette: 2002 tavaszáig ugyanis a földtörvény értelmében a vásárlás során az elővásárlási jog sorrendjében az első helyre sorolták a helyben lakó gazdákat. Ezt a paragrafust azonban még a Medgyessy-kormány megalakulása előtt módosította a szocialista és liberális többség, és ezeket a gazdákat a "sokadik helyre" sorolta vissza. Szerinte a helyben lakás előírása elegendő a magyar termőföld megvédésére, ugyanakkor nem tiltja, hogy egy dán farmer, ha Magyarországra költözik, akkor földet vásárolhasson magának. "Napjainkban egy magyar állampolgár is vásárolhat földet Dániában, már ha odaköltözött" - jelentette ki. A képviselő Orosházán egy olyan gazdatalálkozón vett részt, ahol a térség gazdálkodói arról tárgyaltak, hogyan lehetne a határ menti magyar gazdaszervezetekkel közösen olyan kárpát-medencei agrárstratégiát kidolgozni, amelyet azután közösen tudnának képviselni. Deutsch Tamás ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió kiemelten támogatja a határ menti együttműködést, így az Erdélyben, illetve a Partiumban, valamint a Vajdaságban élő gazdák közösen is pályázhatnak fejlesztési forrásokra. Jakab István, a Magosz elnöke ehhez hozzátette: a közösen kidolgozandó agrárstratégia lényege, hogy ismét egységes gazdasági térség jöjjön létre a külhoni gazdákkal együttműködve, mert mint mondta: "a vasútpályát ugyan felszedték a határ mentén trianon után, ám a folyókat és a levegőt nem tudták elcsatolni". Budapest, 2009. 12. 14. 24
Rekord támogatás ökoház építésre Németországban Minden korábbinál nagyobb összeggel támogatja idén úgynevezett ökoházak építését a német állami fejlesztési bank (KfW). November végéig 8 milliárd euróval (közel 220 milliárd forint) támogatott a társaság lakásépítési és korszerűsítési projekteket, amelyek révén összesen 550 ezerrel növekedett az energiatakarékos, környezetbarát lakóingatlanok száma, és évente 1,3 milliárd tonnával kevesebb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. A KfW közleménye szerint 2001 óta 30 milliárd eurót fordítottak erre a célra, elsősorban a piacinál jóval alacsonyabb kamatozású hitelek révén. A támogatások mértékét annak alapján határozzák meg, hogy az ingatlan használata során mennyivel kevesebb energia fogy ahhoz képest, ha hagyományos technológiával építenék az adott lakást. Brüsszel, 2009. 12. 14.
Élelmiszeripari körút a Távol-Keleten, húskészítmények Japánba A Magyar Húsiparosok Szövetsége az ITD Hungaryvel együttműködve távol-keleti bemutatkozó körutat tartott novemberben. Ennek eredményeként úton van az első húskészítmény szállítmány Japánba - számolt be Süveges-Szabó László (képünkön), az ITH Hungary üzletfejlesztési igazgatója és Éder Tamás, a hússzövetség elnöke az élelmiszeripari körútról. A Hungerit, a Pick és a Kometa, valamint a Hampex kereskedelmi cég 24 borpincészettel együtt Vietnamban, Hongkongban, DélKoreában és Japánban mutatkoztak be. Különösen Hongkongban és Japánban volt nagy az érdeklődés a feldolgozott hús- és baromfitermékek iránt - mondta Éder Tamás. Hozzátette: húst és baromfit eddig is szállítottak Japánba és Dél-Koreába, de főleg fagyasztott formában. A Hongkongban rendezett borkiállításon Magyarország első alkalommal vett részt, 15 pincészet 40 bort mutatott be. Süveges-Szabó László szerint Ázsia, főleg India és Kína jelentős felvevő piac lesz, de csak igényes termékekkel lehet piacot szerezni. Kína "nehéz terep" az élelmiszeripari kivitel számára. A kínai hatóságok már jóváhagyták a jogi kereteket a magyar sertésexporthoz, de a részleteket még ezt követően kell kidolgozni. Jó esetben egy-két éven belül lehet közvetlenül Kínába szállítani, addig Hongkong lesz az ugródeszka a kínai piacra. Az ITD Hungary üzletfejlesztési igazgatója elmondta: jövőre a nagy- és költségesebb kiállítások mellett a nemzetközi szakmai bemutatkozó körutakra helyezik a hangsúlyt. Budapest, 2009. 12. 15.
Ellentmondásos trendek a cégfelvásárlási piacon Ellentmondásos a magyar cégfelvásárlási piaci trend, csökkenő tranzakciószám mellett növekszik az összérték - közölte az Invescom Corporate Finance tanácsadó cég. A cégfelvásárlási (M&A) piacon tevékenykedő cég adatai szerint a felvásárlások értéke az idén a júliustól szeptember végéig tartó időszakban elérte a 250 milliárd forintot, amely több mint duplája a tavalyi év ugyanezen időszaki értékének. Ezzel ellentétben a tranzakciók száma folyamatosan csökkent az elmúlt másfél évben. Az idén a harmadik negyedévben 19 tranzakciót zártak le az egy évvel korábbi 50-nel szemben. Ennek megfelelően, az átlagos tranzakcióméret számottevően növekedett tavalyhoz képest: az idei harmadik negyedévben meghaladja a 13 milliárd forintot, szemben a 2008 harmadik negyedévi 2,5 milliárd forintos értékkel. Az Invescom Corporate Finance - amelyet az ACQ pénzügyi magazin az év M&A tanácsadójának választott Magyarországon - megítélése szerint 2009 nem a gyors talpraállás éve a globális cégfelvásárlási piac első 9 hónapban nyújtott teljesítményét tekintve. A globális befektetői aktivitás - a tranzakciók összértéke alapján -, az öt évvel ezelőtti szintre zuhant vissza. A kedvező befektetői hangulat ellenére a harmadik negyedévben csupán 412 milliárd dollárt tett ki a tranzakciók összértéke világszinten, amely több mint 50 százalékos esést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az Invescom Corporate Finance független M&A tanácsadó társaság, 2000-ben történt megalakulása óta, több tucat sikeres cégértékesítési és 25
tőkebevonási tranzakciót zárt le, amelyek összértéke meghaladja 250 millió eurót. Az Invescom a Global M&A tagja, amely a világ vezető partneri együttműködéseként, határokon átnyúló középméretű tőketranzakciókra szakosodott és összefogja a független M&A tanácsadó társaságokat. Budapest, 2009. 12. 15.
A Monsanto szerint nincs alapja a bizalmas szerződéseket ért vádaknak Az amerikai Monsanto cég által kötött bizalmas szerződések arról tanúskodnak, hogy a világ legnagyobb vetőmagkutató és -forgalmazó cége kiszorítja vetélytársait a piacról - írta a Huffington Post hírportál, a Monsanto szóvivője ugyanakkor tagadja a vádakat. A Missouri állambeli vállalat a dokumentumok szerint arra törekszik, hogy a genetikailag módosított vetőmagok piacán a kisebb vetőmaggyártók ellenőrzésével fenntartsa meghatározó pozícióját. Az amerikai igazságügyminisztérium október elején vizsgálatot kezdett a Monsantóval szemben piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt. A cég állítólag olyan szerződéseket köt a vetőmag forgalmazókkal a genetikailag módosított, szabadalmaztatott gének értékesítésére, illetve licencére, amelyek kiszorítják a piaci versenytársakat. A Monsanto állítólag évek óta akadályozza, hogy a rivális biotechnológiai vállalatok széles körben piachoz jussanak, ami a verseny kizárásával lehetővé teszi a termékek árának magasan tartását. A Monsanto által szabadalmaztatott génkezelt vetőmagok uralják az Egyesült Államok szójabab-termelésének 96 százalékát és a kukoricatermelés 80 százalékát. A Huffington Post szerint a Monsanto licencszerződései, továbbá agrárvállalatok vezetőivel, vetőmagipari szakemberekkel és jogászokkal készült interjúk arról tanúskodnak, hogy a piacvezető cég visszaél erőfölényével. Lee Quarles, a Monsanto szóvivője azt mondta, nincs alapja a vádaknak, de hozzátette, a bizalmas licencszerződésekről nem közölhet részleteket. Kifejtette, versenybarát politikát folytatnak, amelynek köszönhetően nagy vetőmagforgalmazó partnereik több ezer új terméket kínálhatnak a termesztőknek. Budapest, 2009. 12. 15.
A Hortobágyon 1,2 milliárdos természetvédelmi projekt indul Három természetvédelmi részprogram megvalósítására használhat fel 1,2 milliárd forint uniós forrást a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP. A projektek jövő tavasszal indulnak és várhatóan két év múlva fejezik be azokat - mondta Szilágyi Gábor, a HNP természetvédelmi osztály vezetője. A három alprogram előkészítésére eddig mintegy 55 millió forintot költöttek. A kétéves program keretében 23 kilométernyi veszélyes távvezetéket váltanak fel földkábellel, 50 kilométeren védőkerítést építenek ki a 33-as főút mentén. A másik két részprogrammal élőhely-rekonstrukciós fejlesztéseket valósítanak meg, és a vizes élőhelyek megőrzésével a haltermelés jövőjét kívánják biztosítani - ismertette Szilágyi Gábor. A másik két részprogramról elmondta: élőhelyrekonstrukciós fejlesztésekre 550 milliót költhetnek, amiből komplex tájrehabilitációt valósítanak meg. Ennek keretében mintegy 300 kilométer használaton kívüli gát- és csatornarendszert számolnak fel, továbbá Európa vízimadarakban egyik leggazdagabb élőhelye, a Hortobágy Öregtavak rekonstrukcióját is elkezdik. A vizes élőhelyek megőrzésével a haltermelés jövőjét kívánják biztosítani, erre 210 millió forintot költhetnek. Többek közt csatorna- és műtárgy rekonstrukcióval, kotrással, hídépítéssel fogják növelni a vízzel borított területek nagyságát a Hortobágyon - tette hozzá az osztályvezető. Budapest, 2009. 12. 15.
Szennyvízberuházás Székesfehérváron és környékén uniós támogatással Európai uniós támogatással, nettó 8,5 milliárd forintos költséggel 2013-ra teljessé válik Székesfehérvár csatornázottsága és kiépül a szennyvízelvezetés Pátkán, Pákozdon és Seregélyesen; 26
a nagyprojekt gyakorlatilag zöld utat kapott - közölte Székesfehérvár polgármestere. Warvasovszky Tihamér (MSZP, SZDSZ, Fehérvári Polgárok Egyesülete) elmondta: kézhez kapta az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága vezetőjének levelét, amelyben arról tájékoztatja, hogy a projekt befogadásra kerül, s egyben "bátorította" arra, hogy indítsa el a közbeszerzési eljárást. A projekt költségeinek több mint 75 százalékát nyerték el a megvalósításra összefogott települések. A munka eredményeként 200 kilométernyi csatornahálózat épül ki, s az érintett településeken 6544 ingatlan szennyvízelvezetése valósul meg. A három faluban keletkezett szennyvizet a székesfehérvári szennyvíztisztítóban kezelik majd. Székesfehérváron 2734 ingatant köthetnek a hálózatra, a város eddig csatornázatlan területein, az Öreghegyen, a Fekete hegyen, a Ráchegyen, a Búrtelepen, Csalán és Börgöndön. A munka jövőre kezdődik meg. A megyeszékhelyen az érintett lakosok ingatlanonként 150 ezer forint érdekeltségi hozzájárulást fizetnek. Mivel a települések a Velencei-tó érzékeny, illetve fokozottan érzékeny vízgyűjtőjén helyezkednek el, a fejlesztéssel lehetővé válik, a tó vízminőségének megóvása, s javul az érintett helységekben élő mintegy 17 és félezer lakos életminősége. Budapest, 2009. 12. 15.
A mezőgazdasági termelői árak 7 százalékkal estek októberben Az agrártermékek termelőiár-szintje 2009 októberében 7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növényi termékek árszínvonala 7,5, az élő állatok és állati termékeké 6,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első tíz hónapban az agrártermékek termelőiár-szintje 13,9 százalékkal esett vissza, ami a növényi termékek árszínvonalának 19,8 százalékos, valamint az élő állatok és állati termékek árainak 3,9 százalékos csökkenéséből adódott. 2009 októberében a gabonafélék termelői ára a 2008. októberinél 4 százalékkal alacsonyabb volt; az olajnövények termelői ára 18,5 százalékkal esett vissza. A burgonya termelői ára 17,4 százalékkal nőtt, a zöldségféléké 11,3 százalékkal mérséklődött. A gyümölcsök termelői ára 17,5 százalékkal esett. Az időszak értékesítésében legjelentősebb súlyt képviselő gyümölcs az alma, melynek ára 18,3 százalékkal esett vissza a tavaly októberihez képest. Ugyanebben az időszakban a borszőlő felvásárlási ára 24,2 százalékkal csökkent. A vágóállatok termelői ára 2009 októberében 4,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához mérten, ami a vágómarha árának 2,5 százalékos emelkedéséből, illetve a vágósertés árának 8,0 és a vágóbaromfi árának 2,7 százalékos csökkenéséből adódott. A vágómarha felvásárlási ára 2009 májusáig (351,4 Ft/kg) növekedett, ezt követően folyamatosan csökkent, októberben 309,7 Ft/kg volt. A vágósertés felvásárlási ára februártól júliusig emelkedett (313,0 Ft/kg-ról 340,5 Ft/kg-ra), majd mérséklődni kezdett, októberben már a 300 Ft/kg-ot sem érte el. 2009. októberben az előző év azonos időszakihoz mérten az állati termékek árai 10,6 százalékkal csökkentek - ezen belül az étkezési tyúktojás termelői ára 5,1 százalékkal magasabb, a tejé 16,3 százalékkal alacsonyabb volt. 2009. január-októberben a gabonafélék termelői átlagára 25,1 százalékkal mérséklődött az előző év első tíz hónapjához képest; a búza ára 26,7, a kukoricáé 19,5 százalékkal esett vissza. Az ipari növények ára 14,2 százalékkal lett alacsonyabb. A burgonya ára 5,3 százalékkal nőtt; a zöldségféléké 7,8, a gyümölcsöké 20,0 százalékkal csökkent. A vágóállatok termelői árai 2,2 százalékkal emelkedtek, ezen belül a vágósertés és a vágómarha ára nőtt (8,3, illetve 8,9 százalékkal), a vágóbaromfié mérséklődött (5,4 százalékkal). Az állati termékek ára az év első tíz hónapjában 16,8 százalékkal visszaesett - a tej ára 24,4 százalékkal csökkent, a tojásé 5,3 százalékkal növekedett. Budapest, 2009. 12. 16.
Lezárult a banánvita az EU és a latin-amerikai országok között Lezárult a banán importvámjáról 13 éve húzódó vita az Európai Unió és a latin-amerikai országok között. A Genfben bejelentett megállapodás értelmében az Európai Unió lényegesen megnyitja 27
piacait a banántermelő országok előtt. A megállapodás kedvezményezettjei lesznek az amerikai cégek is, így a Chiquita Brands International. A kereskedelmi tárgyalóküldöttségek vezetői által kedden Genfben aláírt szerződés értemében az EU azonnali hatállyal 176 euróról 148 euróra csökkenti a latin-amerikai banán tonnánkénti importvámját. A megállapodás értelmében az importvám 114 euróra csökken 2017-ig. A latin-amerikai banán az uniós banánpiac 60 százalékát uralta tavaly, az afrikai és karibi termelők 20, és az unión belüli termelők - a spanyol és francia szigetek - 20 százalékot képviseltek. Az EU megszüntetve korábbi bonyolult kvóta és importvám rendszerét, 2006 január 1-től már egyszerű importvám-rendszert vezetett be a banánra, tonnánként 176 eurós vámmal. Az EU szerint ez összhangban volt a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) az ügyben hozott korábbi döntéseivel. Ugyanakkor Ecuador, később az Egyesült Államok, majd Kolumbia is panasszal élt a WTO-nál. Ecuador - a világ vezető banántermelője - azzal nyújtott be panaszt a WTO-nak, hogy az új vám uniós banánpiaci pozíciója elvesztésével jár. A WTO az ügyben Ecuador javára döntött, majd később hasonlóképpen az Egyesült Államokéra. Az EU azt veszélyeztette, hogy ha nem csökkenti az importvámot, kereskedelmi szankciókat léptethetnek életbe vele szemben. Brüsszel, 2009. 12. 16.
Bajnai szerint Magyarország jó úton van az euró bevezetése felé Magyarország jó úton van afelé, hogy a térségben elsőként vezesse be az eurót - mondta a magyar miniszterelnök a Neue Zürcher Zeitung című svájci lapnak. A közös európai fizetőeszköz bevezetésének időpontjáról csak akkor érdemes beszélni, ha már hitelt érdemlően meg lehet ezt tenni - felelte az újságíró kérdésére Bajnai Gordon. Magyarország jó úton van afelé, hogy a térségben először vezesse be az eurót, de azelőtt még növelni kell az ország versenyképességét, strukturális problémákat kell megoldani és költségvetési szigort megvalósítani. Hiba volna a csatlakozást elsietni , de ha a következő kormány "szorosan ezen az úton marad", négy éven belül lehetséges az euró bevezetése - vélekedett. A kormányfő szerint az az ellenzéki állítás, hogy az MSZP-kormány sok reformintézkedése szükségtelen, csak választási retorika. Elsősorban azért, mert Magyarországnak az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodások miatt nincs sok mozgástere. Másodsorban az országnak teljesítenie kell a költségvetési hiányra vonatkozó uniós előírásokat, ha nem akarja veszélyeztetni a strukturális és felzárkóztató alapokhoz való hozzáférést és harmadsorban figyelembe kell venni, hogy több százezren vettek fel devizahitelt. Végül azért is, mert a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2011-re 3-4 százalékos gazdasági növekedés várható. A magyar gazdaság nagy problémája, hogy mindössze 57 százalékos a foglalkoztatás, az egyik legalacsonyabb Európában. Az elmúlt választásokon a jobbközép és a balközép politikai erőknek egyaránt érdeke volt, hogy a nem kereső munkaképes lakosság kedvébe járjon. A magyar szociális ellátórendszer azonban drágább, mint amilyet az ország megengedhet magának. Ezért szükség volt a nyugdíj és a szociális ellátások reformjára, a munkaerő költségeinek csökkentésére - mondta. Bajnai Gordon megismételte, hogy nem jelölteti magát miniszterelnöknek a következő választásokon. Brüsszel, 2009. 12. 16.
Tovább nőttek a munkaköltségek az Európai Unióban A harmadik negyedévben tovább nőttek az egy órára jutó munkaköltségek az euróövezetben és az egész Európai Unióban, elsősorban azért, mert az iparban emelkedtek a bérek. A költségek emelkedése azonban kisebb volt, mint a második negyedben a munkanélküliség növekedése miatt. Az Eurostat adatai szerint az euróövezetben 3,2 százalékkal emelkedtek a munkaköltségek az egy évvel korábbihoz képest. A 27 tagot számláló Európai Unióban 3,1 százalék volt a tizenkét havi növekedés. A második negyedévben még 4,2, illetve 4,1 százalékkal emelkedtek a munkaköltségek. Az Eurostat által közölt adatok szerint Magyarországon 1,2 százalékkal nőtt az átlagos 28
munkaköltség a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, a második negyedévben 5,3, az elsőben, 4,7 százalékos volt ez a mutató. Magyarországon az órabérek a harmadik negyedévben átlagosan 3,5 százalékkal, a másodikban 5,5 százalékkal, az elsőben 4,7 százalékkal emelkedtek, miközben az uniós átlag 2,9 százalék, 4,1 százalék és 1,0 százalék volt az egyes negyedévekben. A munkaköltségek másik összetevője, a bérekre vetített egyéb költségek - például társadalombiztosítási hozzájárulás, jövedelemadó - 5 százalékkal csökkentek Magyarországon a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, míg a másodikban még 4,9 százalékkal, az elsőben 4,8 százalékkal emelkedtek. Eközben a 27 tagországban átlagosan 3,6 százalékkal nőttek az egyéb költségek a harmadik negyedében, 4,1 százalékkal a másodikban, és 3,0 százalékkal az elsőben. Az Európai Unió tagországai közül a legkisebb mértékben, 0,4 százalékkal Máltán nőttek a munkaköltségek, a legjobban Bulgáriában, 10,4 százalékkal. Csökkenést négy országban regisztráltak: Litvániában (mínusz 10,9 százalék), Észtországban (mínusz 4,3 százalék), Litvániában (mínusz 2,7 százalék), Hollandiában (mínusz 0,8 százalék). Brüsszel, 2009. 12. 16.
Válságban nem fenyít, hanem segít az APEH A nemzetközi tapasztalatokkal szemben Magyarországon a válság időszakában sem növekszik az adózással kapcsolatos fegyelmezetlenség - mondta az APEH elnöke. Szikora János elmondta: nem látják, hogy többen végeznének a korábbiakhoz képest engedély, illetve regisztráció nélkül tevékenységet, de nem tapasztalják a bevallások csökkenését sem. Ami viszont a gazdasági válság következménye, azt érzékeli az APEH is, hiszen a társaságok nyeresége már tavaly is csökkent, és az idei számok is azt mutatják, hogy kisebb nyereséggel számolhatnak a vállalkozásoknál az előző évhez viszonyítva - tette hozzá az elnök. A válság adózásra gyakorolt nemzetközi hatásairól szólva azt emelte ki, hogy ilyenkor általában megszaporodik a regisztráció nélkül tevékenységet végzők és csökken a bevallást beadók száma, ráadásul kevesebb adót vallanak be, mint amennyit kellene. Mindemellett növekszik a hátralékosok száma is. A hazai folyamatokról szólva kijelentette: látják, hogy növekszik a hátralékosok száma és a hátralék állománya, de az adóhivatal tapasztalati azt mutatják, hogy amit lehet, azt igyekeznek befizetni, és az adóhivatal is igyekszik végrehajtás keretében befizettetni a hátralékokat. A gazdasági válság mindemellett arra is "sarkalja" az adóhivatalt, hogy igyekezzen segíteni a túlélésben. Így a korábbiakhoz képest, a törvényes keretek között nagyobb méltányosságot gyakorolnak, adott esetben például hosszabb időre engedélyeznek részletfizetési halasztást. "Mindenképpen szeretnénk elkerülni, hogy felszámolásba menjenek át a vállalkozások" - szögezte le. Az adóhivatal látja, hogy a hátralék növekedése mellett emelkedik a felszámolási eljárások száma is, ám ez többlet nem az APEH kezdeményezésre történik. Budapest, 2009. 12. 17.
Az Afrikai Unió közeledik a nyugati állásponthoz Jelentősen enyhített klímatámogatási követelésein az Afrikai Unió szerdán, ezzel jelentősen közeledett a nyugati elképzelésekhez, s nyíltan eltért Kína és más fejlődő országok eddig hangoztatott álláspontjától. Meles Zenawi etióp miniszterelnök, az afrikai államokat tömörítő Afrikai Unió vezetője szerdán kijelentette: elfogadhatónak tartják a 2010 és 2012 közötti évi 10 milliárd dolláros klímavédelmi gyorstámogatást, összhangban az EU, az USA és az ENSZ javaslatával. Zenawi elképzelése szerint a fejlett országok által biztosított támogatás összege 2015re évi 50 milliárd dollárra, 2020-ra pedig évi 100 milliárd dollárra emelkedne. Ez még el is marad az Európai Unió által korábban javasolt, 2020-ig elérendő évi 150 milliárd dolláros támogatástól. "Tisztában vagyok vele, hogy a javaslatom néhány afrikaiban csalódást kelt majd ... Ajánlatom 29
mérsékli a finanszírozással kapcsolatos korábbi elvárásainkat, cserébe viszont megbízhatóbb finanszírozásra számíthatunk" - fejtette ki az Afrikai Unió vezetője. Budapest, 2009. 12. 17.
Emelkedett az euróövezet éves fogyasztói árindexe Novemberben hét hónapja első alkalommal emelkedett az éves fogyasztói árindex az euróövezetben: éves bázison 0,5 százalékkal, októberhez képest 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az Eurostat közlése szerint. Elemzők októberhez képest 0,2 százalékos, az előző év novemberéhez képest 0,6 százalékos emelkedést vártak. Októberben 0,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak havi bázison, és 0,1 százalékkal csökkentek éves összevetésben. Brüsszel, 2009. 12. 17.
Szigorúbb feltételekkel kap pénzt az állami lóverseny Szigorú elszámolási szabályok mellett négy egyenlő részletben 840 millió forint tulajdonosi támogatást nyújt jövőre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) az állami lóversenytársaságoknak a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT). Az MNV Zrt. erről szóló közleménye hangsúlyozza: az NVT szigorú takarékossági intézkedéseket vár el a két társaságtól, a Nemzeti Lóverseny Kft.-től és a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft.-től. Az NVT álláspontja szerint a lóversenyzés jövőjének kulcsa a fogadási hálózat korszerűsítése, illetve bővítése. Ennek érdekében informatikai pályázat kiírásáról döntött a tanács. Még az év elején Vajtó Lajos, a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. ügyvezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a lóversenyfogadás szervezése mindaddig veszteséges tevékenység marad, amíg nem épül ki országos fogadási hálózat megfelelő informatikai infrastruktúrával. Ez z ügyvezető akkori becslése szerint mintegy öt milliárd forintba kerülne. Budapest, 2009. 12. 17.
Az állami erdészetek 800 millió forintot kapnak a kárenyhítésre Összesen 800 millió forinttal segíti a 19 állami tulajdonú erdészeti társaságot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) az idén elszenvedett több mint kétmilliárd forint értékű természeti kár helyreállításában - közölte az MNV a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT). Az erdősítés helyreállítására mintegy 360 millió forint, a fakitermelésre közel 80 millió forint, az infrastruktúra megújítására és karbantartására pedig 360 millió forint jut. Az NVT jóváhagyta a társaságok jövő évi üzleti terveit, ami szerint 2010 végére összességében 88 milliárd forint eszközvagyonnal rendelkeznek az erdőtársaságok, az erdővagyon becsült értéke pedig eléri az 1.400 milliárd forintot. Valamennyi erdészeti társaság nyereséges lesz az üzleti terv szerint, de összességében az ideihez képest a profit 23,2 százalékkal csökken. Jövőre is jelentős összegeket fordítanak az erdőgazdasági társaságok a közjóléti feladatokra: egyebek között az erdei iskolák és az erdei vasutak üzemeltetésére. Az összes közjóléti feladat ellátása több mint 600 millió forint veszteséget okoz majd a társaságoknak. Az NVT megállapítása szerint a gazdasági válság miatt a bútoripar, az építőipar és a cellulózipar jelentősen csökkentette a termelését, ami visszafogta a keresletet az erdészeti termékek iránt. Ebben a helyzetben az erdőgazdasági társaságok legfőbb feladata jövőre is a piaci változásokhoz való alkalmazkodás. Budapest, 2009. 12. 17.
30
Meghosszabbították a földvásárlás állami támogatásának lehetőségét Hozzájárultak az EU-országok mezőgazdasági miniszterei ahhoz, hogy Magyarország - más tagországokkal együtt - 2013. december 31-ig meghosszabbítsa a földvásárlás állami támogatásának lehetőségét, ami ez év december 31-én megszűnt volna. Gráf József, a magyar szaktárca irányítója Brüsszelben az agrárminiszterek háromnapos tanácskozásának végén elmondta: a kedvező döntéshez néhány tagországot meg kellett győzni, hogy ne szavazzon a meghosszabbítás ellen, hanem legalább tartózkodjon, és ezt sikerült is elérni. A lengyelek korábban már megkapták az ilyen támogatási forma fenntartásának lehetőségét, most Magyarország mellett Lettország és Litvánia ilyen irányú kérését bírálták el kedvezően. Magyar vonatkozásban a lehetőség konkrétan a birtokfejlesztési és a birtokösszevonási hiteltámogatás intézményének fenntartását jelenti további három évig. Ezen időszak alatt - vélekedett Gráf József - mintegy 5-6 ezer támogatási kérelemre, és 12-13 millió euró támogatás megadására lehet számítani. A támogatás kizárólag nemzeti forrásból történik, uniós pénz nem jön hozzá. Az agrárminiszterek tanácskozásán szó volt az unió közös mezőgazdasági politikájának jövőjéről is. Egyfelől áttekintettek egy sor olyan javaslatot, amely e politika egyszerűsítését, a támogatások megadásához szükséges életszerűtlen, bürokratikus előírásdzsungel ritkítását célozza. Másfelől szót ejtettek arról is, hogy többek szerint 2013 után vagyis az EU következő hétéves költségvetési ciklusában - a közös agrárpolitikában a hangsúly a termelői támogatásokról áttolódik a vidékfejlesztés támogatására. Magyarország - 21 további uniós tagországgal együtt - azt vallja, hogy meg kell őrizni a közös agrárpolitika erejét, a mezőgazdasági támogatásokra szánt forrásokat fenn kell tartani. Elismeri, hogy több forrásra van szükség a vidékfejlesztéshez, de azt nem csupán településfejlesztésként értelmezi, hanem ide sorolja például azt is, amikor a klímaváltozással kapcsolatos mezőgazdasági célkitűzésekhez merül fel támogatási igény. Gráf József úgy véli, hogy a közös uniós agrárpolitika jövőjével összefüggő viták éppen a soros magyar EU-elnökség idején, 2011 első felében fognak kicsúcsosodni. Budapest, 2009. 12. 17.
Gráfot is támadják földügyben Azonnali távozásra szólította fel Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert Budai Gyula (képünkön), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szövetségi igazgatója. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szerint nem történt szabálytalanság a földértékesítési pályázatok kiírása alatt. Budai Gyula szerint az agrárminiszter tudott a korábbi jogellenes földügyletekről. Állítása alátámasztására a Magosz szövetségi igazgatója kiosztott az újságíróknak egy november közepén kelt levelet, amelyben az agrárminiszter azt írja Kamarás Miklósnak, az MNV vezérigazgatójának, hogy nem ért egyet az eléterjesztett földeladási portfólióban foglalt ügyletek végrehajtásával. Az MNV a miniszteri levélre válaszolva tájékoztató anyagot készít Gráf József számára, amelyben valamennyi jelenleg érvényben lévő pályázati kiírást bemutatnak. A Magosz szövetségi igazgatója jelezte: a földeladásokat és haszonbérbe adásokat minden esetben jóvá kell hagynia az agrártárca vezetőjének, mivel ezen ügyekben a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek egyetértési joga van. Az idei földügyleteket Budai Gyula szerint felül kell vizsgálni, mivel az új erdőtörvény szerint az értékesítésre illetve haszonbérbe adásra felkínált földterületeket össze kell vetni az aktuális erdészeti adattárral, s csak ezt követően lehet a döntéseket meghozni. Kifogást csak akkor emelt Gráf József a földeladások és bérbe adások ellen, amikor az MNV-nél zajló kétes ügyek napvilágra kerültek - nehezményezte a Magosz szövetségi igazgatója. Egyúttal felvetette Oszkó Péter pénzügyminiszter felelősségét is. Az állami vagyonkezelő közleményében hangsúlyozza: az MNV honlapján kizárólag olyan földterületekre vonatkozó pályázati kiírások találhatók, amelyeket nem érint a hatályos erdőtörvény, illetve amelyek értékesítését kivétel nélkül jóváhagyták a "szakminisztérium vezetői". Budai Gyula nem tudta pontosan megmondani, mekkora anyagi kár keletkezett a földeladások illetve bérbe adások révén. Budai Gyula megerősítette: az ügyészségen tájékoztatást kértek tőle Benedek Fülöp ügyével kapcsolatban is, ám érdemi információkkal nem tudott szolgálni. Megerősítette, hogy 31
Gyurcsány Ferenc, volt miniszterelnököt meghallgatják a sukorói ügyben. Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kabinetfőnöke, a tárca szóvivője, a Budai Gyula által felvetettekre reagálva azt közölte, hogy a földbirtok-politikai irányelvek betartásáért a kormányon belül Gráf József, az agrártárca vezetője felel. Ennek értelmében minden földértékesítést neki kell jóváhagynia, amit az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményez. Dékány András kiemelte: Gráf József nem hagyta jóvá a szóban forgó ügyleteket. Kifogásairól levélben értesítette Kamarás Miklóst, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját és az őt felügyelő Oszkó Péter pénzügyminisztert. Jelezte, hogy a szóban forgó földeladások, illetve bérbeadások csak akkor támogathatóak, ha mindenben megfelelnek az új erdőtörvény előírásainak mondta az agrártárca szóvivője. Budapest, 2009. 12. 17.
Jövőre több pénz lesz gyorsforgalmi út és vasút építésre Idén az uniós támogatással együtt 240 milliárd forintot, jövőre 340 milliárdot fordít a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. gyorsforgalmi utak és vasutak építésére - mondta Reményik Kálmán elnök-vezérigazgató. Az M0 autópálya déli szektora a közbeszerzési csúszások ellenére is elkészülhet 2012 végére, és folyik az északi és nyugati szakasz tervezése is, ezzel záródhat be Budapest körül a körgyűrű - közölte Galuska János igazgató. Az elnök-vezérigazgató beszámolt arról, hogy tavaszra kész lesz az az elemzés, amely 11 ország autópálya építésének árait és műszaki tartalmait hasonlítja össze. Annyi már látszik, hogy síkvidéken olcsó a magyarországi autópálya építés, viszont a hidak többe kerülnek az átlagosnál. Az idén egy gyorsforgalmi út átadása várható még, napokon belül elkészül az M7 pusztazámori csomópontja. Jövőre viszont több szakasz átadása várható, így például tavaszra készül el a Gödöllőt az M0-val összekötő M31, és az M43 Szeged és Makó közötti szakasza. Az M2 Budapest és Vác közti szakaszára csak a közbeszerzést írják ki jövőre. Az autópályákon túli közúti építésekről Boros Péter beruházási igazgató számolt be. Magyarország úthálózatának 20 százaléka felel meg az uniós normáknak. Idén 280 kilométer újult meg, ennek fele burkolaterősítés, míg a másik fele elkerülő út - vagyis új építés - volt. A vasútfejlesztésekről Benyó Balázs igazgató elmondta, hogy két éven belül indul az elővárosi vasúthálózat fejlesztése. Ebbe bele tartozik a váci, a veresegyházi az esztergomi és a ceglédi vonal is. A program része a vasútállomási parkolók építése, a ráhordás megszervezése, valamint a járműbeszerzés is. Budapest, 2009. 12. 17.
Támogatja az EU a Szeged-Makó közötti útépítést Negyedmillió ember életét könnyíti meg az, hogy az Európai Bizottság 42 milliárd forinttal támogatja az M43-as út Szeged-Makó közötti megépítését - mondta Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára. Hozzátette: a M5-östól Makóig megvalósuló 7,6 kilométeres szakaszon 5 csomópontot és egy tiszai hidat építenek. A beruházáshoz az uniós összeg 10 százalékát adja Magyarország. Az államtitkár szerint az útépítés jól illeszkedik az országos infrastruktúra-fejlesztéshez és javítja a gazdaság versenyképességét. Az államtitkár elmondta, hogy ez a tizennegyedik olyan nagyprojekt, amit az unió támogat. Eddig összesen 500 milliárd forint támogatást adott Brüsszel, amiből összesen 750 milliárd forint értékű projekt valósul meg. Varju László elmondta, Magyarország 29 nagyprojektet vizsgáltatott meg, illetve vizsgáltat az unióval. A Szeged-Makó közötti út a második szakaszban a határig épül meg az M43-as, ami logisztikai szempontból is fontos. Budapest, 2009. 12. 18. 32
ÚMVP: a vidéki életkörülmények javítására 50 milliárd jutott eddig Eddig több, mint 50 milliárd forint támogatás jutott a vidéki életkörülmények javítására - a munkahelyteremtésre -, és a vidéki örökség megőrzésére az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP)keretében - tudatta Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke. A felsorolt jogcímek esetében már tavaly októberében megnyílt a lehetőség támogatás igénylésre. Az idén január 10-ig tartó kérelembenyújtási időszakban 5.955 kérelem érkezett az MVH-hoz. Ezek támogatási igénye meghaladta a 115 milliárd forintot. A támogatási kérelmek feldolgozását az MVH mind a négy jogcím - a mikro-vállalkozások segítése, a falusi turizmus fejlesztése, a falumegújítás és vidéki örökség megőrzése - esetében befejezte. Jóváhagyó támogatási döntés született december 15-ig 3.095 kérelem esetén. A jóváhagyott támogatás értéke összesen 52,4 milliárd forint. A sajtófőnök aláhúzta: a helyi akciócsoportok (hacs) gazdálkodnak a rendelkezésére bocsátott működési és fejlesztési forrásokkal. Így a rendeletben meghatározott forrásgazdálkodási szabályok betartása mellett a hacs döntéshozó testületei döntenek arról, hogy a támogatási időszakban mennyi forrást biztosít az egyes jogcímekre benyújtott, és a jogosultsági feltételeknek megfelelő kérelmekre. Ezt a szakmai pontszám alapján felállított rangsor szerinti sorrendnek megfelelően állapítják meg. Budapest, 2009. 12. 18.
Még tíz évig bányászható arany A felszíni aranykészlet mennyisége ma 163 ezer tonna körül van a világon, s még nagyjából tíz évig van mit bányászni - hangzott el az Arany Világtanács (WGC) térségi vezetőjének előadásán. Albert L.H. Cseng (Cheng) a WGC távol-keleti régiót felügyelő vezérigazgatója elmondta, hogy az aranypiacon eddig mintegy 83.600 tonnát - vagyis a teljes mennyiség több mint a felét - használtak fel ékszerkészítésre, míg egyéni befektetők kezében 27.300 tonna van. A szervezet statisztikája szerint a különböző országok aranytartaléka 28.700 tonna körül van, ami az eddig kibányászott aranynak nagyjából 17 százaléka. 19.700 tonnát dolgoztak fel iparilag, vagy más területen hasznosítottak. Becslések szerint körülbelül 26.000 tonna arany még nincs feltárva, a források pedig - a kitermelés mai ütemét tekintve - 10 év múlva kiapadhatnak - magyarázta Cseng. Kína az idén tavasszal jelentette be, hogy ezer tonna fölé nőttek a tartalékai, s ezzel az ország a világon az ötödik legjelentősebb aranytartalékkal rendelkező állama. Az idén év eleji adatok szerint a bányászati kapacitást tekintve a világon - Dél-Afrikát megelőzve - Kína jár az élen évi 10 millió unciával és jelentős termelő még Ausztrália, az Egyesült Államok, Peru, Oroszország, Indonézia és Kanada. Budapest, 2009. 12. 18.
Átlagos lesz az idei magyar haltermés Mintegy 22-24 ezer tonna körül lesz ebben az évben a magyar haltermés, ami némileg meghaladhatja a tavalyit, egyúttal a többéves átlag körüli mennyiség - mondta Orosz Sándor, a Magyar Haltermelők Országos Szövetségének és Terméktanácsának ügyvezető elnöke. Az ügyvezető elnök már azt is jelentős eredménynek tartja, hogy a magyar haltermelés nem csökkent, a gazdasági válság ugyanis ezt az ágazatot is érintette. Orosz Sándor elmondta: a karácsonyi ünnepek közeledtével egyre több hal fogy Magyarországon. Megjegyezte: bár ma már az országban minden nap hozzájuthatnak a vásárlók a halhoz, az összes halfogyasztás mintegy 30 százaléka az év utolsó hónapjára esik. Kifejtette: tíz év alatt jelentős mértékben, 1,2-1,3 kilogrammal emelkedett a magyar halfogyasztás. Így most halból Magyarországon évente az egy főre eső fogyasztás 4,2 kilogramm, amit 2013-ig 6 kilogrammra akarnak növelni - tette hozzá. A növekedés a szakember szerint a korábbi évek következetes marketing tevékenységének eredménye, ez pedig egybe vág a Brüsszelben elfogadott Halászati Operatív Program célkitűzéseivel. Megjegyezte: az unióban halból 33
az évi átlagos fogyasztás 17 kilogramm. Orosz Sándor elmondta: a magyarországi halfogyasztáson belül a magyar termékek aránya 60 százalékot ér el. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az emberek főként pontyot fogyasztanak, ám népszerű lett az afrikai harcsa, a busa, a süllő is. Megjegyezte: a vevők akkor járnak a legjobban, ha olyan helyen vásárolnak, ahol tájékoztatják őket nem csak az árakról, hanem az áru eredetéről is. Az élő ponty kilója most 930-1.050 forint körül mozog, a pontyszelet pedig 1.300-1.700 forint kilónként. A bőrös afrikai harcsa filét például a különböző elárusító helyeken 1.800-2.200 forintért kínálják kilogrammonként. A busa kilója 700900 forint volt a 47. heti adatok szerint. Az árak a tavalyihoz hasonlóak - mondta a szakember. Budapest, 2009. 12. 21.
Idénymunka: kedvezőtlen az új törvény? A korábbinál kedvezőtlenebb az idénymunka az új törvényi szabályozása, az ígéretek ellenére nem könnyíti az adminisztrációs és járulékterheket sem - mondta Szabó József, a Magyar ZöldségGyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke. A szakember szerint a korábbi hét adat helyett a jövő év áprilisában életbe lépő új törvény szerint a munkavállalóról tizenhárom adatot kell közölnie a munkáltatóknak a hatóságokkal. Emellett igaz ugyan, hogy 10 ezer munkaóra alatt az alkalmi munkavállalók által végzett tevékenységet papíralapon és egyszerűsített módon lehet nyilvántartani, de 10 ezer munkaóra felett már a munkáltatónak elektronikus úton kell bevallást készítenie. Ez utóbbi a mezőgazdaságban körülményes, mert a tábla szélén legtöbbször nincs se számítógép, se internet-kapcsolat. Gond az is, hogy a járulékteher a korábbi 17-23 százalékról 30 százalékra emelkedett. Ez csaknem 50 százalékos növekedést jelent, ami jelentős mértékben tovább rontja - a költségek növekedése miatt - a magyar zöldség és gyümölcs ágazatban tevékenykedő vállalkozások versenyképességét. Pedig ez a szektor - tette hozzá a FruitVeB elnöke - a legjelentősebb idénymunkásokat foglalkoztató munkaterület a magyar mezőgazdaságban. Ideális esetben több, mint 300 ezer embernek tudna munkát adni évente hat hónapon át. Hogy végül is most mennyien dolgoznak idénymunkásként a zöldség és gyümölcstermesztésben arra nincsenek pontos adatok. Szabó József azonban úgy vélte: a szabályok megváltozása - és a recesszió hatása - miatt jövőre biztosan kevesebb vállalkozás alkalmaz majd idénymunkásokat az ágazatban. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZCSM) korábbi közlése szerint a mezőgazdasági idénymunka legfeljebb 31 napig tarthat, azonban ez alól kivétel a növénytermesztés, amely az idegenforgalmi idénymunkához hasonlóan egy adott idény hosszáig terjedhet. A növénytermesztési idénymunkához 30 százalékos közteher kapcsolódik, de a munkáltatónak lehetősége van kizárólag közteher-előleget fizetnie, ha az éves munkaórák száma nem haladja meg a 10 ezret. Ebben az esetben a munkáltatónak nem kell előre nagyobb összeget befizetnie, ha valamilyen ok miatt mégsem lehet elvégezni a növénytermesztési munkát. A munkáltatót nem naponta, hanem a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig terheli a munkavégzés bejelentésének kötelezettsége. A növénytermesztési idénymunkák körét egy külön, 2010. április 1jéig elkészülő kormányrendelet határozza meg. A parlamenti képviselők által december 14-én elfogadott jogszabály 2010 áprilisától megszünteti az alkalmi munkavállalói könyveket, attól az időponttól elektronikus úton kell bejelenteni az egyszerűsített munkavállalást. A munkáltató az elektronikus bejelentést a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, vagy mobiltelefonon is megteheti. A változtatás célja egyebek mellett a munkaügyi központok és a munkavállalók tehermentesítése volt. Budapest, 2009. 12. 21.
Rekordszámú vállalkozás került csődbe A magyar építőipar teljesítménye az előző félévinél is nagyobb visszaesést szenvedhet el 2009. második felében a jelentős építkezések elmaradása miatt a KPMG felmérése szerint. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai alapján még soha nem ment tönkre annyi építőipari cég 34
Magyarországon egy év alatt, mint az idén. A KPMG tanácsadó cég MTI-hez pénteken eljutatott közleményében hangsúlyozza: a jelenlegi nehéz helyzet ellenére bizakodásra adhat okot, hogy a globális felmérésben részt vevők 35 százaléka a válság ellenére sem csökkentette alkalmazottainak létszámát, ráadásul a válaszadók 73 százaléka a korábbiaknál jobban ügyel a kockázatkezelési kérdésekre. A nemzetközi tanácsadó cég szerint az építőipari vállalkozásoknak elsősorban működési hatékonyságuk növelésére kell koncentrálniuk a következő egy évben, míg az iparág fellendüléséhez világszerte nagyarányú kormányzati ösztönző csomagokra van szükség. Magyarországon ilyen kulcsfontosságú projektnek számít például a sávolyi MotoGP versenypálya, valamint a fővárosi négyes metró - fűzik hozzá. A Magyarországon felszámolás alá került építőipari cégek száma novemberben már harmadszor haladta meg a háromszázat, az összesített adat ezzel pedig már túllépte a rekordnak számító háromezret - közölte az Opten. A céginformációs társaság szerint az ágazat teljesítménye az építőipari szerződések októberben mért éves emelkedése ellenére sem éri el a két évvel ezelőtti szintet. A magyar építőipar pedig már a válság előtti évben sem teljesített kiemelkedően, így egy esetleges trendforduló is csak ehhez a szinthez közelítené az ágazatot - fejti ki az Opten. A társaság szakértői hozzáteszik: az ágazat jövőjéről a tavaszi adatok fényében lehet biztosabbat kijelenteni, hiszen addig még rengeget cég kerülhet megoldhatatlan likviditási helyzetbe a rendelésállomány növekedése ellenére is. Budapest, 2009. 12. 21.
A gázár átlagosan 4 százalékkal emelkedik január 1-jén A földgáz végfelhasználói ára fogyasztói csoportonként eltérően, átlagosan négy százalékkal emelkedik 2010. január 1-jén a lakosságot, a kisfogyasztókat és a közüzemeket ellátó úgynevezett egyetemes szolgáltatói körben - közölte a Magyar Energia Hivatal. A 2009 januári átlagárakhoz képest ez 6-18 százalékos csökkenés. A hivatal közlése szerint az egyes szolgáltatók 2009. december 16-ig beérkezett árkérelmei alapján alakulnak ki az egyetemes szolgáltatás végleges maximált árai, aminél az ár alacsonyabb lehet, de magasabb nem. Az egyedi - 20 köbméter/óránál alacsonyabb - fogyasztású háztartásokban január elsejétől 101,33 forintra emelkedik egy köbméter földgáz ára a jelenlegi 95,9 forintról. A következő kategóriában - a 20 és 100 köbméter/óra közötti fogyasztóknak - 99,2 forint helyett 95,68 forintot kell fizetniük egy köbméter földgázért. A következő kategóriában 500 köbméter/óra fogyasztásig az ár 87,3 forintról köbméterenként 85,26 forintra mérséklődik, míg ennél nagyobb fogyasztás esetén 85,3 forintról 84,33 forintra változik. Az úgynevezett rendszerhasználati díjak átlagosan 22,06 forintot jelentenek egy köbméter földgáz árában a jelenlegi 18,84 forinttal szemben. A legkisebb - 20 köbméter/óránál alacsonyabb fogyasztói kategóriában - 5,7 százalékkal nő az ár a legutóbbi árváltozáshoz, 2009 októberéhez képest. Az 5,7 százalékos áremelkedésben 4,4 százalékpontot jelent a földgáznak, mint terméknek az árváltozása. A végfelhasználói árban a termék árán, valamint a kereskedelmi árrésen kívül benne van a szállítás, a tárolás és az elosztás díja, ami ebben a kategóriában 29,79 forintot jelent köbméterenként a 2010. január elsejétől érvényes 101,33 forintos árban. A következő kategóriában - jellemzően ilyenek a társasházak - átlagosan 3,5 százalékkal mérséklődik az ár. Az egyetemes szolgáltatói körben lévő nagyfogyasztóknak, például a távhőtermelőknek 1,2-2,3 százalékkal csökken a földgáz végfelhasználói ára. Budapest, 2009. 12. 21.
Többletforrás almatermelőknek További 26 millió forintot kapnak az almatermelőknek a 2009/2010-es tanévre szóló iskolagyümölcs-program finanszírozására a nemzeti keretből - tudatta Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke. Jelezte: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) honlapján már közzétett információk szerint a napokban megtörténik az iskolagyümölcs-program 2009/2010. tanévi végrehajtásáról szóló rendeletet 35
módosító jogszabály kihirdetése. A rendelet módosításának értelmében a költségvetés az almatermelők által közvetlenül kötött megállapodások támogatására további 26 millió forint nemzeti forrást biztosít. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a módosítás hatálybalépését követően pedig, az utólagosan biztosított pénzügyi keret erejéig napokon belül módosítja a korábban, a keret-kimerülés miatt jóvá nem hagyható iskolagyümölcs-szállítási megállapodásokat elutasító határozatait. S erről tájékoztatja az érintett almatermelőket is, így az egyéni termelők is lehetőséget kapnak beszállítóként a programban való részvételre. Soproni Horváth Lajos elmondta: a 2009/2010-es tanévre szóló iskolagyümölcs-program finanszírozására valamivel több mint 876 millió forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből 69 százalék az uniós, a fennmaradó hányad pedig a nemzeti forrás. Budapest, 2009. 12. 21.
Oroszország csökkenti az amerikai szárnyas- és sertésimport kvótákat Csökkentette a jövő évi amerikai szárnyas- és sertésimportra vonatkozó mennyiségi kvótákat Oroszország: a bejelentés szerint az idei évhez képest kevesebb szárnyas- és sertéshúst importálhatnak az orosz cégek alacsony vámtételek mellett. Oroszország az amerikai szárnyas és sertéshús legnagyobb felvevőpiaca. Az amerikai hústermelőket már az idén is érzékenyen érintette a globális keresletcsökkenés. Jövőre a szárnyashús esetében az éves amerikai importkvóta 600 ezer tonna lesz, az idei 750 ezer után. A sertéshúsra vonatkozóan még jelentősebb a kvótacsökkentés: 57.500 tonnára mérséklődik az idei 100 ezer tonnáról. A kvótacsökkentés mellett az amerikai-orosz sertéshús-kereskedelmet érzékenyen érinti az a tilalom, amelyet az orosz hatóságok néhány amerikai húsüzem esetében rendeltek el, a sertéshús magas antibiotikum-maradvány tartalma miatt. Az orosz szárnyashúsimportot ugyanakkor egy másik szennyezési ügy, a klórtartalmú lemosószerek egyesült államokbeli használata árnyékolja be. Az EU már betiltotta az amerikai gyakorlat szerint klórtartalmú fertőtlenítőszerrel kezelt szárnyashúsok importját. Egy éve már Oroszország is az import leállításával fenyegetőzött emiatt, de akkor elhalasztotta a döntést. Pénteken az amerikai állategészségügyi hatóságok közös kétoldalú vizsgálatot javasoltak annak kimutatására, hogy a klórtartalmú mikrobaölő lemosóval kezel szárnyashús az egészségre nem ártalmas. Ha a vita december 31-ig nem dől el, a szállításokat leállíthatják. Budapest, 2009. 12. 21.
Kompromisszum az EU-alkalmazottak fizetésemelése ügyében Az európai uniós tagállamok képviselői az eredeti javaslat megfelezésével kompromisszumra jutottak arról, milyen mértékben emelkedjen az EU-alkalmazottak fizetése. Az Európai Bizottság eredeti javaslata 3,7 százalékról szólt, és ez korábban kidolgozott számítási módszereken alapult, figyelembe véve azt, hogy nyolc nagy tagállamban miként alakulnak a köztisztviselői fizetések, illetve miként módosul a bérek vásárlóereje a brüsszeli árakhoz képest. Diplomaták közlése szerint a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban most 1,85 százalékos béremelésben állapodtak meg. Több tagország ugyanis arra hivatkozott, hogy otthon megszorító intézkedésekre van szükség a gazdasági válság miatt, mindenkinek áldozatokat kell hoznia, és ez alól a brüsszeli uniós gépezet alkalmazottai sem vonhatják ki magukat. Egy ideig úgy tűnt, hogy a viták miatt semmilyen béremelés nem lesz, és emiatt a Tanács 3500 alkalmazottjának zöme csütörtökön figyelmeztető sztrájkot tartott. Az alkalmazottak képviselői szerint az automatikus bérkiszámítási mechanizmus jogi kötelezettséget jelent, így egyelőre nem világos, hogy belenyugodnak-e a kompromisszumba. Diplomaták szerint elképzelhető, hogy az Európai Bizottság - az EU kormánya -, amely több tízezer dolgozót foglalkoztat, és amely a kiszámítási mechanizmus alapján előterjesztette az eredeti, 3,7 százalékos javaslatot, az Európai Bírósághoz kíván fordulni. Brüsszel, 2009. 12. 21. 36
Reform vagy a Közös Agrárpolitika halála? " A 2007-es élelmiszerválságot követően, a globális éghajlatváltozás, az egyre jelentősebb vízhiány és a Föld lakosságának folyamatos növekedése mellett nem hagyhatjuk, hogy kizárólag költségvetési megfontolások döntsenek a Közös Agrárpolitika jövőjéről! - hangsúlyozta Tabajdi Csaba az Európai Parlament Mezőgazdasági Munkacsoportjának ülésén. A Szocialisták és Demokraták Frakciójában működő Mezőgazdasági Munkacsoport megkezdte meg a Közös Agrárpolitika 2013-at követő jövőjéről szóló eszmecserét. "A Közös Agrárpolitika fennmaradásának támogatói, és haszonélvezői, köztük Magyarország is komoly dilemmával szembesülnek a KAP 2013-tól esedékes átfogó reformja kapcsán. Nettó haszonélvezőként szeretnénk megőrizni a támogatások jelenlegi szintjét, megtisztítva a rendszert az ésszerűtlen, diszkriminatív elemektől. Fennáll a veszélye ugyanakkor annak is, hogy átfogó reform hiányában a KAP létezését ellenző tagállamok nyomására drasztikusan, akár felére csökken az uniós közvetlen mértéke. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük a mezőgazdasági szakembereknek és szakpolitikusoknak kell átfogó, jövőbe mutató és európai szintű reform-koncepciót kidolgozniuk" - mondta a szocialista delegáció vezetője. Tabajdi Csaba aláhúzta, az európai mezőgazdaság legfőbb értéke, hogy az egész társadalom számára hasznos, elismert és igényelt közjavakat állít elő. Ilyen közjónak tekinthetjük a tájkép megőrzését, a biodiverzitás fenntartását, a környezetvédelmi, víz- és talajvédelmi előírások betartását, a károsanyag-kibocsátás mérséklését, az állat- és növényegészségügyi, valamint az állatjóléti intézkedések betartását. A sokrétű és szigorú előírások betartásával garantálható, hogy az európai agrárium fenntartható módon termel kiváló minőségű termékeket, ugyanakkor ez rontja az európai gazdák versenyképességét. "A társadalom szemében azzal tehetnénk indokolttá a jelenleg erősen támadott mezőgazdasági kifizetéseket, ha egyértelműen bizonyítani tudnánk a kapott támogatás és a megtermelt vagy megőrzött közjavak közötti kapcsolatot" - mondta a magyar képviselő. Tabajdi Csaba hangsúlyozta, nem támogatja a Közös Agrárpolitika keretében a nemzeti társ-finanszírozás bevezetését. Amennyiben a rendszert elkerülhetetlenül alkalmazni kell 2013 után, az csak olyan módon fogadható el, ha a társfinanszírozás szintjét uniós szinten rögzítik. Ellenkező esetben, a nemzeti szinten meghatározott társ-finanszírozás súlyos egyenlőtlenségekhez vezetne a gazdagabb és szegényebb tagállamok között és jelentősen torzulna a verseny a belső piacon. Brüsszel, 2009. 12. 21.
Lezárultak a tárgyalások az Európai Unió és Svájc között Az Európai Unió és Svájc lezárta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és e redetmegjelöléseinek oltalmáról szóló kétoldalú megállapodás létrehozására irányuló tárgyalásokat. A megállapodástervezet az előzetes eljárás befejezését követően lehetővé teszi majd a szerződő felek földrajzi jelzéseinek a másik fél területén történő oltalmát. A megállapodástervezet hatálya az Unióban jelenleg bejegyzett körülbelül nyolcszáz, és a Svájcban bejegyzett mintegy húsz földrajzi jelzésre terjed ki, így immár a földrajzi jelzések teljes köre fog védelmet élvezni, mivel az EU és Svájc közötti, a mezőgazdasági kereskedelemről szóló 2002. június 1-től hatályban levő megállapodás a borok és szeszesitalok védelmére már eddig is kiterjedt. A megállapodástervezet az aktualizálásra és rendszeres konzultációkra vonatkozó mechanizmust is tartalmaz, ami lehetővé teszi többek között, hogy a listát rendszeresen új földrajzi jelzésekkel bővítsék. A megállapodástervezet a tagállamoknak a földrajzi jelzések védelmének nemzetközi szintű kiterjesztésére irányuló szándékát, valamint az Európai Unió és Svájc ezzel kapcsolatos álláspontjának közeledését tükrözi. Másrészről a földrajzi jelzések védelméről szóló megállapodásnak az Európai Unió és Svájc közötti megkötése kedvezően fogja befolyásolni a kétoldalú kereskedelmet, ezen belül is különösen a magas hozzáadottértékű mezőgazdasági termékek Közösségből történő kivitelét. Ezzel összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy Svájc (4,8 milliárd EUR értékben) az Egyesült Államok és Oroszország után a mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékek harmadik legfontosabb exportpiaca. A Svájcba irányuló kivitel nagy részét minőségi termékek széles választéka adja. A megállapodástervezet egészen 37
biztosan hozzájárul a svájci piacon forgalmazott, védett földrajzi megnevezésű élelmiszerek helyzetének megszilárdításához és javításához, valamint az Európai Unió minőségpolitikájának általános előmozdításához. Brüsszel, 2009. 12. 22.
Hollandia megtizedeli kecskeállományát a Q-láz járvány miatt Az emberre is veszélyes Q-láz (Queensland-fever) terjedésének Hollandiában több tízezer kecske kényszervágásával próbálnak gátat vetni. A legutóbbi nyilvántartás szerint már hatvan állatfarm érintett az ország 410 nagy állattartó gazdaságából, ahonnan összesen 40 ezer kecskét küldtek kényszervágásra. A kecskéket - a holland kecskeállomány közel tizedét - folyamatosan pusztítják el, méreginjekciókkal. Jelenleg a holland kecskeállomány hozzávetőleges létszáma 374 ezer. A holland kormány korábban még úgy döntött, hogy beoltják az ország teljes kecske- és juhállományát a "kecskeinfluenza" néven is ismert, Q-láz ellen, amely az idén már hat emberi halálát is okozta. A holland mezőgazdasági minisztérium szerint a humán Q-láz megbetegedéseket - ebből 2.300-at regisztráltak az idén - az állatok okozták. A ritka, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Coxiella burnetii nevű baktériumtörzs okoz, emberről emberre általában nem terjed, de az állatok átvihetik az emberre a fertőzést. A betegség influenzaszerű tünetekkel jár, antibiotikumokkal kezelhető, de akár atípusos tüdőgyulladást, és végső soron halált is okozhat. A kór onnan kapta a nevét, hogy 1937-ben először az ausztráliai Queensland tartományban diagnosztizálták, vágóhídi munkások körében. A hollandiai Q-láz járvány intenzitását és időtartamát tekintve is egyedi, gyakorlatilag 2007 óta folyamatosan jelen van a holland állatállományban. Brüsszel, 2009. 12. 22.
Koncentrálódik a magyar Túró Rudi piac A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte, hogy a Sole-Mizo Zrt. irányítást szerezzen a Danone Kft. Túró Rudi üzletága felett. A Sole-Mizo Zrt. 2009. október 5-én szerződést kötött a Danone Kft-vel, melynek értelmében megszerzi annak Túró Rudi üzletágát. A szerződés kiterjed a marcali gyár által használt védjegyekre is. A szintén Marcaliban gyártott Milka Super Rudi termék és a kapcsolódó szellemi termékek a Danone Kft. tulajdonában maradnak, annak független forgalmazását a Danone Kft. folytatja. A vevő Sole-Mizo Zrt. közel 50,8 százalékban a CSIM Pte. Ltd. - Csányi Sándor Szingapúrban bejegyzett cége -, 49 százalékban pedig a Hongkong-ban bejegyzett Sinhu Investment Limited tulajdona. A termelés jelenleg négy üzemben folyik, Szegeden, Bácsbokodon, Makón és Csornán. Az eladó Danone Kft. a francia Groupe Danone SA közvetett tulajdona. A Danone Kft.-nek Budapesten és Marcaliban vannak termelő üzemei. A versenytörvény értelmében a vállalkozások összefonódásához a GVH engedélye szükséges, ha valamennyi érintett vállalkozás-csoport, valamint az érintett vállalkozás csoportok tagjai és mások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben együttesen elért nettó árbevétele meghaladja a 15 milliárd forintot. A GVH álláspontja szerint az összefonódás következtében számottevő "káros" versenyhatás fellépése nem valószínűsíthető. Mivel a versenytörvény értelmében a versenyhatóság nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon - tartalmazza a versenyhatóság közleménye. Budapest, 2009. 12. 22.
Fidesz: törvénytelen és szakmailag elhibázott erdősítés kezdődött Törvénytelen és szakmailag elhibázott erdőtelepítés kezdődött az országban, így Szabolcs-SzatmárBereg megyében is az életjáradékért cserébe felajánlott és földalapba került kis parcellákon. Ezt 38
közölte Borkó Károly, a térségi önkormányzat mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke Nyíregyházán, az ellenzéki párt sajtótájékoztatóján. A közmunkaprogram keretében mindössze 0,7 és egyhektáros, szétszórt, nagy táblákat több helyen is megosztó kis parcellákon telepítenek erdőt, ami ellentétes a jogszabályi követelményekkel és elfogadhatatlan az érintett területek szomszédságában gazdálkodók számára is - mondta az önkormányzati tisztségviselő. Hozzátette: a törvény szerint meglévő erdőkhöz csatlakozóan egy hektár feletti birtokon lehet csak fát telepíteni, míg erdőktől távolabb legalább három hektár a minimális területnagyság. Borkó Károly szerint a kisparcellás erdősítés egyértelműen sérti az előírásokat, s emellett "szakmai dilettantizmusra" is vall, mivel nagy földtáblákat oszt meg, s ráadásul veszélyezteti az ottani szántóföldi termelést. Az utóbbihoz magyarázatként hozzáfűzte, hogy "az ilyen erdőcskék" vadbúvóhelyek lesznek közvetlenül a művelés alatt lévő földek szomszédságában, s jelentős vadkárokra számíthatnak a gazdálkodó növénytermesztők. A Szabolcs megyei önkormányzat mezőgazdasági bizottságának elnöke arról tájékoztatott, hogy országosan 2.000 hektáros összterületen indult ősszel és fejeződik be tavasszal kisparcellás erdősítés. A Nyírségben 300 hektárt érint a telepítés, több száz helyrajzi számú területen, szétszórtan a régióban. Szerinte még nem lenne késő a telepítés leállítása, földcserékkel meg lehetne oldani a nagy tömbben történő erdősítést a kisparcellás helyett. A sajtótájékoztatón Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének igazgatója a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. földértékesítési pályázatának érvénytelenné nyilvánítását sürgette ismét. Megismételte, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter novemberi levele szerint is törvénytelenül hirdettek meg közel 1.000 hektár állami erdőterületet eladásra, amit vissza kellenne vonni a vagyonkezelőnek. Budapest, 2009. 12. 23.
A lakosságnak csak 5 százaléka érdeklődik a zöldenergia iránt A lakosság csupán 5 százaléka érdeklődik az alternatív energiaforrások iránt, míg a háztartások közel egyharmadában évek óta nem változott az energia felhasználásával kapcsolatos hozzáállás derül ki egy a Forsense és az energiainfo.hu által közösen készített felmérésből. A két társaság közleménye szerint a lakosság jobban tisztában van egy átlagos téli hónap gázfogyasztásával, illetve annak költségével, mint az elhasznált áram mennyiségével és árával. Az emberek több mint 70 százaléka megközelítőleg sem tudta megmondani, hogy kilowattórában mérve mekkora háztartása havi átlagos villamosenergia fogyasztása. A válaszadók 16 százaléka 100-2000 kilowattórában határozta meg áramfogyasztását, míg 6-6 százalék 100 kilowattóránál kevesebbre, illetve 200-300 kilowattórára tette fogyasztását. Háromszáz kilowattóránál magasabb fogyasztási kategóriába csupán 4 százalék sorolta magát. A válaszolók többsége tisztában volt az előző havi villanyszámlával, eszerint 45,5 százalék 5-10 ezer forintot, 21,6 százalék 10-15 ezer forintot, 13,3 százalék 5 ezer forintnál kevesebbet, míg 13,1 százalék 15 ezer forintnál többet fizetett. A gázfogyasztás nagyobb ismerete ellenére a válaszolók több mint fele nem tudott érdemi választ adni az erre vonatkozó kérdésre. A válaszadók 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem használ gázt, 12 százalék szerint gázfogyasztásuk nem emelkedik 100 köbméter fölé egy átlagos téli hónapban, míg 9 százalék szerint 100-200 köbméter gázt használnak el havonta, 6 százalék sorolta magát 200-300 köbméter közötti kategóriába, míg 300 köbméter feletti fogyasztásról 3 százalék számolt be. A felmérés szerint a gázfogyasztók majdnem harmada fizetett 10 ezer forintnál kevesebbet, egynegyedük 10-20 ezer forint, egyötödük 20-30 ezer forint között számlát vehetett kézhez. A válaszadók 13 százalékának kellett 30 ezer forint feletti számlát kiegyenlíteniük. A felmérést október 21. és november 4. között végezték, 1.000 fős mintán, amelynek összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor,régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Budapest, 2009. 12. 23.
39
Kevesebb termékért többet fizettek a vevők az élelmiszerboltokban Az élelmiszerek éves bolti forgalma mennyiségben 1,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor értékben kifejezve 2 százalékkal emelkedett a decembert megelőző 12 hónapban Magyarországon - közölte az ACNielsen Piackutató Kft. A társaság 2008. december és 2009. november közötti felmérése szerint átlag felett nőtt egyebek között a húskészítmények, a kávé, az ásványvíz és a gyümölcsjoghurtok kiskereskedelmi eladása. Kiemelkedően nőtt a bolti forgalom mennyisége az energia- és sportitalok területén, valamint a tea és a rizs esetében - fűzik hozzá. Az élelmiszerek beszerzési helyei tovább koncentrálódtak. A hipermarketek piaci részesedése 30 százalékról 31-re emelkedett, egyik évről a másikra. A szupermarketek és diszkontok piaci részesedése is emelkedett, 32-ről 33 százalékra nőtt, elsősorban a hagyományos, illetve kisebb üzletek rovására - mutat rá a piackutató. A Nielsen által mért élelmiszer kategóriák éves kiskereskedelmi forgalma összességében meghaladta az 1.300 milliárd forintot. Budapest, 2009. 12. 28.
Még az idén kifizetik a gazdáknak a területalapút Még az idén megkapják a gazdálkodók a 2009-ben járó területalapú támogatást - közölte Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke. A területalapú támogatás 139 milliárd forintos előlegének kifizetése után a 207 milliárd forintos teljes keretből a még fennmaradó 30 százalékot is átutalja tehát az idén a gazdálkodók jelentős részének a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Várhatóan csak azok nem jutnak majd a pénzükhöz közözte a sajtófőnök -, akiknek az igénylése nem volt pontos. Ezért a kifizetési összeg a kérelmek milyenségétől függően 30-40 milliárd forint között lesz. Kifizeti az MVH 2009-ben az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatást igénylők egy részét is. A pénzek átutalása azonban itt sem lesz teljes körű, mert még maradnak feloldatlan problémákkal terhelt földterületek, úgynevezett fizikai blokkok. Adózási szempontból, vagy más okok miatt a gazdáknak mégis szükségük lehet a kifizetési információkra, ezért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal keresővel ellátott webes felületet létesít a hivatal honlapján. A termelők a regisztrációs számuk beírásával kaphatnak információkat arról, hogy a fennmaradt területalapú, vagy agrár-környezetgazdálkodási támogatás folyósítására számíthatnak-e még ebben az évben. Soproni Horváth Lajos javasolta, hogy a termelők december 28-án, 29-én és 30-án nézzék meg az MVH honlapját, és tájékozódjanak arról, hogy történt-e részükre átutalás. Budapest, 2009. 12. 28.
Az agráriumot kevésbé érintette a válság Az agrárgazdaságot kevésbé érintette a globális recesszió, mint más ágazatokat Magyarországon hangsúlyozta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az ágazat idei teljesítményét értékelve. Ezt támasztja alá az is, hogy az ágazat kivitele várhatóan idén is hasonló mértékű lesz, mint a múlt évben volt, azaz megközelíti a 6 milliárd eurót. Nem tagadta ugyanakkor azt sem, hogy a mezőgazdaság nyeresége az idén a tavalyinak a felére esett vissza. Igaz, a 2008-as év mezőgazdasági szempontból az elmúlt évtized legjobb évének számított, jegyezet meg a miniszter. Mindez azt jelenti, hogy a mintegy 2.000 milliárd forintos ágazati kibocsátás mellett az idén az ágazatban átlagosan 10 százalék körüli nyereség képződött. "Jó döntés" A miniszter jó döntésnek mondta, hogy az ország uniós csatlakozását követően az ágazat rendelkezésére álló mintegy 1.300 milliárd forint többletforrás felét a magyar mezőgazdaság korszerűsítésére különítették el. Ennek eredményeként - az uniós pénzek és a nemzeti források 40
felhasználásával - az állattenyésztésben mintegy 400 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg, és mintegy 300 milliárd forint értékű új erőgép és munkaeszköz kerülhet az agráriumba. Ebben az évben a gépberuházások támogatására mintegy 40 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda azoknak a gazdálkodóknak, akik modernizálni szerették volna gazdaságuk gépparkját. Az állattartás körülményeit pedig nemcsak a technikai eszközök modernizálásának segítésével, hanem az állattartás más költségeinek - például az állatjóléthez kapcsolódó kiadások - támogatásával is igyekezett mérsékelni ebben az évben az agrárkormányzat. Mire jutott az ÚMVP-ből? Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében kapott támogatást a kertészet korszerűsítése, az agrár-környezetgazdálkodási programok megvalósítása, valamint a fiatal gazdálkodók pályakezdési lehetőségei is javultak. A vidéki életminőség jobbítása is a célkitűzések között szerepelt. Például a mikro-vállalkozások tevékenységének serkentésével, tevékenységük diverzifikálásának és a falusi turizmus fejlesztésének ösztönzésével pedig a vidéki munkahelyek megtartását illetve új munkaalkalmak teremtését kívánta támogatni az agrárkormányzat. Emellett jutott még pénz e program keretében a falumegújításra és a vidéki örökség megőrzésének finanszírozására is. Az agrártárca vezetője elismerte, hogy az agrárvállalkozások az idén a korábbiaknál kedvezőtlenebb feltételek mellett juthattak kölcsönökhöz. A pénzintézetek ugyanis szűkítették a hitellehetőségeket, amit az agrárvállalkozások is megéreztek. Ezért az agrárkormányzat egyik legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy fenntartsa az ágazat finanszírozhatóságát a nehezebb gazdasági viszonyok között. Ezt sikerült is megoldani - húzta alá Gráf József. Hitelprogram és MFB A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közreműködése nélkül nem működött volna a 60 milliárd forintos hitelprogram, amely kifejezetten az agrártermelőket célozta meg. Külön kiemelte, hogy a kertészeti ágazatban a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) működését segítő mintegy 5 milliárd forintos hitelcsomag kevésnek bizonyult, és ezért azt további 3 milliárd forinttal egészítette ki a kormány jóváhagyásával az agrártárca. Uniós ügyek Jelentős problémának mondta Gráf József az egész Európai Uniót érintő tejpiaci válságot. Erre a krízisre azonban az unió Bizottsága nem adott kielégítő - a gazdálkodókat megnyugtató - választ. Ezért a magyar agrárkormányzat saját hatáskörben több intézkedést is hozott a tejágazatban tevékenykedő magyar gazdálkodók megsegítésére. Így még ez év őszén megkapták a magyar gazdák az úgynevezett tej top-up, azaz a nemzeti forrásokból nekik járó 2010-es pénzösszeget. Ez literenként valamivel több mint 8 forintot jelentett egy-egy gazdálkodó számára. Összességében a teljes intézkedéscsomag literenként mintegy 22-24 forint többletbevételt jelent a gazdálkodók számára a jövőben. A miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy a több hónapos tárgyalást követően mégsem lépett életbe az úgynevezett élelmiszer-etikai kódex. Ez garantálta volna, hogy 80 százalékban magyar áru kerüljön a nagy élelmiszer-áruházláncok polcaira. A kódex elutasítását követően a kiegyensúlyozott partneri kapcsolatokat a parlamenti pártok egyetértésével kidolgozott törvény garantálja majd 2010. elejétől. Maradjon fenn a KAP Gráf József emlékeztetett arra is, hogy a magyar mezőgazdaságot hátrányosan érintette az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer, azaz az SPS körüli jogvita, mivel így a magyar gazdálkodók nem lehetnek részesei annak az agrártámogatási rendszernek, amelyet az unió 17 országában már alkalmaznak. Az Alkotmánybíróság ugyanis még nem döntött az államfő által egy évvel korábban a testület elé utalt, az Országgyűlés által elfogadott törvényről. A miniszter fontosnak tartotta 41
megemlíteni: Magyarország érdeke, hogy 2013. után, azaz az unió következő költségvetési időszakában is fennmaradjon a Közös Agrárpolitika, mind elveit, mid pedig finanszírozását tekintve. Magyarország számára ugyanis elfogadhatatlan, hogy az agrárpolitika finanszírozása teljes mértékben nemzeti hatáskörbe kerüljön. Gráf József aláhúzta: az EU érdeke is az, hogy az unió önellátó maradjon az alapvető élelmiszerekből, ezt pedig csak a KAP fenntartása garantálhatja. A külföldiek földvásárlási tilalmának meghosszabbítási lehetőségéről a miniszter úgy vélekedett, hogy a jövő évben azt be kell nyújtani az unió illetékeseinek. Ezt várhatóan már a választásokat követően megalakuló új kormány teszi majd meg. Hozzáfűzte: a moratórium 2011-et követő meghosszabbítására kevés esélyt lát, mivel abban 26 másik uniós tagországnak kellene konszenzussal egyetértenie. Budapest, 2009. 12. 28.
Csányi agrárbefektető cége offshore tulajdonban Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás - írta a hvg.hu. Magánrészesedése mellett Csányi a szingapúri cégen keresztül biztosítja többségét a villányi Csányi Pincészet Zrt.-ben, emellett a CSIM-nek a bankár takarmányipari cégében, a Tendre Kft.-ben is van üzletrésze. A Bonafarm ügyvezetője a Csányi belső köreihez tartozó Baumstark Mihály, az OTP igazgatótanácsának tagja, míg cégvezetője Ábrahám Péter, akit a szintén Csányi cégcsoportjához tartozó szegedi Sole-Mizo Zrt. felügyelőbizottságában májusban a bankár fia, Csányi Attila váltott. Budapest, 2009. 12. 28.
Közlekedési beruházásokról döntött a kormány A kabinet öt közlekedési beruházást minősített kiemelt projektté - közölte Szollár Domokos kormányszóvivő a kormányülést követő tájékoztatóján. Elmondta: a kiemelt projekt ez esetben azt jelenti, hogy nem kell a beruházáshoz brüsszeli jóváhagyás, a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy ezek a beruházások uniós forrásokból, gyorsított módon valósuljanak meg. Szerencsen egy négysávos híd épül a Szerencs-patak fölött, és ennek a projektnek a további részeként a 37-es főút 2,5 kilométeres szakasza is megújul. Ez összességében mintegy 2 milliárd forintba kerül. A projekt megvalósítása várhatóan 2011-ben fejeződik be. A másik közlekedési beruházás a 445-ös főút kecskeméti elkerülő szakaszán valósul meg. Három ütemben 13,9 milliárd forintból építik meg az út Kecskemétet elkerülő szakaszát. A beruházás várhatóan 2013-ra készül el. A 47-es számú főút Mezőberény-Békéscsaba közötti szakasza ugyancsak megújul. Ez a fejlesztés 5 milliárd forintból valósul meg. A beruházás eredményeként kamionok is biztonsággal közlekedhetnek majd ezen az útszakaszon. A beruházást várhatóan már jövőre át is adják. A negyedik kiemelt beruházás, amelyről a kormány döntött a 76-os számú főút megerősítése mintegy 13 kilométeren 5,3 milliárd forintért. A beruházás várhatóan 2012-re készül el. A 86-os számú főút burkolatát szintén megerősítik, itt 2 milliárd forintos beruházással 4,5 kilométernyi útszakasz újulhat meg. Így ez az útszakasz alkalmas lesz a nehézgépjárművek közlekedésére is. Budapest, 2009. 12. 28.
Hat és félezer betöltetlen állás Észak-Magyarországon Az Észak-magyarországi régió három megyéjében meghaladta a 6,5 ezret novemberben a betöltetlen álláshelyek száma, ahol egyidejűleg 110 ezer regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván derül ki a regionális munkaügyi központ adataiból. A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád 42
megye alkotta Észak-magyarországi régióban novemberben 3,2 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkaadók a munkaügyi kirendeltségeknek, ez harmadával volt kevesebb, mint a megelőző hónapban. Ugyanakkor a korábban bejelentett, ám be nem töltött álláshelyekkel együtt összességében 6,5 ezer üres állás várta a munkát keresőket az év tizenegyedik hónapjában, amely százzal haladta meg az egy évvel korábbi ajánlatot. Az állásajánlatok túlnyomó hányada továbbra is valamilyen támogatáshoz kötött volt, mindössze ötödéhez nem kötődött támogatási forma. A munkaadók többnyire segéd-, illetve betanított munkásokat keres, a szakképzettek közül pedig javító-szerelőre, kereskedelmi eladóra, fémmegmunkálóra, vagyonőrre, varrónőre, festőre van főleg kereslet, de piackutató, üzletkötő, általános iskolai tanár, tanító is találhat magának állást. Budapest, 2009. 12. 28.
Kormányrendelet maximálja a jelzálog- és gépjárműhitelek mértékét A kormány idei utolsó ülésén döntött a körültekintő, felelős lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló rendeletről - közölte a Kormányszóvívői Iroda. A rendelet célja, hogy elősegítse a felelős hitelezést, mérsékelje a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatokat és "viharállóbbá" tegye a magyarországi hitelezési rendszert. A pénzügyi intézmények a jövőben csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. A kormányrendelet a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személy részére nyújtott hitelekre és kölcsönökre, valamint pénzügyi lízingre vonatkozik, beleértve a külföldi intézmények fióktelepeit és a határon átnyúló tevékenységet is. A rendelet szerint külön szabályok vonatkoznak a hitelképesség vizsgálatára, az ingatlan-jelzáloghitelekre és a gépjármű-hitelekre. A Kormányszóvívői Iroda közleménye rögzíti: Magyarországot és a magyar családokat nagyon érzékenyen érintette a gazdasági világválság. Ennek egyik oka, hogy ma mintegy 1 millió 700 ezer devizahitel van. Szinte minden családra jut egy. A válság hordalékaként a devizaárfolyamok megugrottak, a pénzügyi intézmények kamatai pedig megemelkedtek. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozta a családokat. A kormány célja, hogy a lehető legnagyobb védelmet nyújtsa a devizahitelesek számára. Ezt szolgálja a lakáshitelesek megsegítését célzó, állami kezességvállalással biztosított áthidaló kölcsön, az önkormányzatoknak biztosított elővásárlási jog, vagy a Banki Magatartási Kódex. A pénzügyi intézmények a jövőben csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál. Az új rendelet szabályozza az ingatlan-jelzálog hitelek mértékét is. A kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, euróhitel esetében 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék. Pénzügyi lízing esetén a forint-, az euróhitel, illetve más devizahitel esetén: 80, 65, illetve 50 százalék. Változnak a gépjármű-hitelezés szabályai is: a vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Forinthitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75 százaléka, euróhitel esetében 60 százaléka, egyéb deviza esetében 45 százaléka. Lízingelés esetében az irányadó számok 80, 65, illetve 50 százalék.
43
A hitel maximum összege a fedezethez képest (jelzálog és személygépkocsi esetén) =========================================== Devizanem Hitel Lízing =========================================== Forint 75 százalék 80 százalék Euró 60 százalék 65 százalék Egyéb deviza 45 százalék 50 százalék =========================================== A rendelet – amely a héten jelenik meg – jelzáloghitelekkel, illetve a gépjármű-hitelezéssel kapcsolatos rendelkezéseit március 1-jétől kell alkalmazni, míg a hitelezhetőségi limittel kapcsolatos szabályozás júniusban lép hatályba. A Kormányszóvívői Iroda közölte: a rendelet megalkotása során a kormány szorosan együttműködött a Magyar Nemzeti Bankkal és a Magyar Bankszövetséggel. A rendeletben rögzített feltételek betartását a PSZÁF folyamatosan ellenőrizni fogja. Budapest, 2009. 12. 29.
A nyomor elleni harc éve lesz 2010 A nyomor és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem tudatosításának éve lesz 2010 az Európai Unió számára. Az EU-tagországok, valamint a kampányprogramhoz csatlakozó Izland és Norvégia összesen 17 millió euró uniós pénzzel gazdálkodhatnak, amit saját nemzeti hozzájárulással is ki kell egészíteniük. Ebből tudatosító kampányokat, iskolai tájékoztató rendezvényeket, kerekasztalvitákat, valamint a döntéshozók és a média számára szervezett felkészítő tanfolyamokat finanszíroznak. Szerveznek a témában újságíróversenyt, művészeti kiállítást, valamint két nagyszabású konferenciát is az év folyamán. A rendezvénysorozat hivatalosan január 21-én kezdődik egy magas szintű madridi értekezlettel - januártól június végéig ugyanis Spanyolország látja el az unió soros elnöki tisztét. Az EU úgynevezett Lisszaboni Stratégiája - ami nem keverendő össze az unió intézményi és döntéshozatali rendszerét megreformáló, most december elsején életbe lépett Lisszaboni Szerződéssel - tíz évvel ezelőtt célként fogalmazta meg, hogy 2010-re döntő eredményeket kell elérni a nyomor felszámolását illetően az unió területén. Az erőfeszítések ellenére ezt a célt nem sikerült teljesíteni: a félmilliárdnál kevesebb lakosú Európai Unió országaiban - nagy eloszlási aránytalanságok mellett - mintegy 80 millió ember él a nyomorküszöb táján, köztük közel 20 millió gyermek. A mostani gazdasági válság, a növekvő munkanélküliség tovább ront ezen a helyzeten. A tíz évvel ezelőtt megfogalmazott stratégia kiinduló feltételei is változnak. Így például a kibővült unióban egyes országokból jelentős számú nyomorgó népesség vándorol át a jómódúbb tagországokba, és immár összeurópai problémaként kezd tudatosulni a romák tarthatatlan helyzete. Az EU igyekszik minél nagyobb teret adni a döntéshozók és a társadalmi, nem kormányzati szervezetek közötti párbeszédnek, és 2010-ben kiemelt prioritás lesz a nyomor és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. E küzdelemben fontos szerepet kap majd az Európai Bizottság foglalkoztatás- és szociálpolitikai tárcája, amit José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke Andor László magyar EU-biztosjelöltnek szán. Budapest, 2009. 12. 29.
Környezetvédelmi termékdíj Két év alatt háromszorosára emelkedett a termékdíj-befizetők köre, és 2009-ben a tervezett 21 milliárd forint helyett várhatóan 30 milliárd forint lesz a bevétel ebből az adónemből – nyilatkozta Nagy János altábornagy, a Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) országos parancsnoka. Noha a kötelezettek közül egyre többen fizetnek termékdíjat, még mindig van a 44
rendszerben tartalék - írta a Népszava. A VPOP 2010-ben is az ideihez hasonló, 30 milliárd forintos összeggel kalkulál. Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) elnöke a lapnak nyilatkozva azt kifogásolta, hogy pénz nem elkülönített számlára kerül, így nehéz nyomon követni a sorsát. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium magyarázata szerint ez nem így van, mert a költségvetésből finanszírozzák a települések hulladékgazdálkodási, illetve a lakossági szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kiépítését, fejlesztését is. A január elsején életbe lépő jogszabály módosítás felmenti a kereskedőket a termékdíj megfizetése alól, ami a HuMuSz szerint nem teszi érdekeltté a kereskedőket és rajtuk keresztül a gyártókat az újratölthető palackok használatára. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint éppen azért nem lesz több a szemét, mert a változtatás az újrahasznosítást ösztönzi. A jogszabály alapján ugyanis a visszagyűjtött hulladék hasznosítása esetén a termékdíj 100 százaléka visszaigényelhető. A zöldtárca ettől a – jelenlegi, éves szinten mintegy 9 ezer tonnás – visszagyűjtés jelentős mértékű növekedését várja a PETpalackok esetében, a fémhulladékoknál pedig még nagyobb arányú növekedésre, akár a visszagyűjtés megduplázódására számít. A szaktárca szerint a módosítás lényege, hogy egyszerűsödik a díjfizetés ellenőrzése és csökken mintegy 160 ezer kereskedő adminisztratív terhe. Ugyanakkor a nagyobb egységeket a jövőben kötelezik arra, hogy visszavegyék a vevőktől a csomagolási hulladékot. A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács elnöke, Fehér Tibor szerint az iparág eredményessége és léte forog kockán, ha minden így marad. Az a gyártó, amelyik gondoskodik a csomagolások visszagyűjtéséről részben mentességet kap ugyan a befizetés alól, ám a hulladékhasznosító céggel külön szerződést kell kötnie. Ez pedig komoly tételt jelent egy cég költségvetésében. Budapest, 2009. 12. 30.
Új foglalkoztatási támogatást vezet be a kormány Új foglalkoztatási támogatási formát vezet be a kormány: mindenki, aki a válság időszakában vált munkanélkülivé, és akit képes lenne egy munkáltató foglalkoztatni, az - mintegy ösztönző támogatásként - "magával viheti" segélye és annak járulékai összegét - jelentette be Kiss Péter társadalompolitikai miniszter. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy a segélye hátralévő idejére ezt az összeget a munkáltató érdekeltségének növelésére, havi elszámolásban utólagosan a Munkaerőpiaci Alap kifizeti. Véleménye szerint ezrek vehetik igénybe ezt a támogatási formát. Példaként említette, hogy ha valaki a munkanélküli segélye harmadik hónapjában el tud helyezkedni, akkor következő hat hónap járulékát és annak vonzatait magával viheti az új munkahelyére. Kiss Péter hangsúlyozta, ezt a támogatást munkahelybővítésnél lehet kérni. Tájékoztatása szerint az erre vonatkozó felhívások január 4-én jelennek meg. Az Út a munkához programról szólva elmondta azt is, idén több mint kilencvenezer ember kapott munkalehetőséget a közfoglalkoztatásban. Kiss Péter emlékeztetett arra, jövőre az ideinél több, 110 milliárd forint jut a programra, és a közcélú munkavégzést kiterjesztik az állami és önkormányzati többségű gazdasági társaságokra is. Jelezte, a közcélú foglalkoztatásra rendelkezésre álló forrásokat bértámogatásra is fel lehet használni. A miniszter magyarázata szerint ez azt jelenti, hogy ha egy önkormányzatnak végzett időszakos munkával szemben ugyanebből az összegből egy cégnél bértámogatással tartós munkát is kaphatnak az emberek, akkor erre lehetőség van. Kiss Péter kiemelte: ezek az intézkedések mind azt célozzák, hogy az átmeneti segítség mellett a tartós munkavállalást is még jobban segítsék. Budapest, 2009. 12. 30.
Január végéig újraindítják a földért életjáradékot programot Január végéig újra beindítják a földért életjáradékot programot, amiről lényegében megállapodás született Gőgös Zoltánnak, az agrártárca államtitkárának a vagyonkezelővel folytatott tárgyalásán. Gőgös Zoltán elmondta: "a földért életjáradék programok ügyében döntés született: ki kell írni a pályázatokat, miként a már kiírt állami földhaszonbérleti és értékesítési ajánlatok esetében sem 45
késlekedhet az állam". Az államtitkár - utalva arra, hogy január közepéig vezető nélkül működik a Nemzeti Földalap - azt hangsúlyozta, hogy a földvagyonkezelés folyamata nem állhat le, hiszen az ebből származó bevétel fedezi a már megkötött földért életjáradék szerződések kifizetését. Ugyanakkor veszélybe kerülhet életképes gazdaságok működése a lejáró földhaszonbérleti szerződések miatt. Az államtitkár hozzátette: szeretnék gyorsítani az 50 hektár alatti területek értékesítését - írta a Népszabadság. Budapest, 2009. 12. 31.
MNB: 698 millió euró többlet a fizmérlegben A harmadik negyedévben 698 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, az első kilenc hónap összesített adata 586 milliós szufficitet mutat - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Az elemzők nulla körüli folyó fizetési mérleg adatot prognosztizáltak a harmadik negyedévre, Londonban úgy vélik, végre közel az egyensúly. Az idei év első negyedévében a folyó fizetési mérleg 587 millió euró hiánnyal, a második negyedévben 475 millió euró többlettel zárt. A múlt év III. negyedévében 2,239 milliárd euró hiányt jelzett a folyó fizetési mérleg, a tavalyi év első kilenc hónapjában összesen 5,323 milliárd euró deficit keletkezett. Az MNB most közölt adatai szerint az idei III. negyedévben a külfölddel szemben fennálló finanszírozási képesség többlete - a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes összege - 1,052 milliárd euró (286 milliárd forint) volt. A GDP majdnem 4 százaléka a finanszírozási képesség javulása A szezonális hatások kiszűrésével a finanszírozási képesség 1,268 milliárd euró többletet mutat, ami megközelíti a GDP 4 százalékát. A makroadatok elemzése szempontjából mérvadó szezonálisan kiigazított folyó fizetési mérleg a III. negyedévben 424 millió euró többletet mutatott az első negyedévi 251 millió eurós hiány és a második negyedévi 353 millió euró többlet után. A további részadatok szerint a III. negyedévben az áruforgalom exporttöbblete 1,528 milliárd euró volt. Az MNB 2008. év végéhez képest nyolc százalékos export- és közel 20 százalékos import visszaesést regisztrált, miközben az előző negyedévhez képest az exportbevételek már kissé nőttek, és már az import sem csökkent. A szolgáltatási bevételek a III. negyedévben 507 millió euróval múlták felül a szolgáltatási kiadásokat, ezen belül az idegenforgalmi egyenleg 421 millió euró többletet mutat. A III. negyedévi jövedelmeken belül a nem adósság típusú állományokhoz kapcsolódó jövedelmek hiánya 785 millió euró volt. Az MNB közleményében itt megjegyzi, hogy ez a közvetlen befektetésekben érintett vállalatok csökkenő profitadata, amely szeptember végéig becsült adat, ugyanakkor az adóssághoz kapcsolódó kamatjövedelmek hiánya 673 millió euró volt. Többlet a transzfer egyenlegben A folyó transzferek egyenlege a harmadik negyedévben 130 millió euró többletet jelzett a kiigazítatlan adatok alapján. Az Európai Uniós elszámolásokban szereplő transzfereknél összesen 700 millió euró szufficit keletkezett a III. negyedévben. A vizsgált harmadik negyedévben a kiigazítatlan adatok szerint nem adóssággeneráló finanszírozás formájában összesen 1,034 milliárd euró forrásbeáramlást rögzített az MNB. A tulajdonviszonyt megtestesítő portfólió befektetéseknél forráskiáramlást rögzített az MNB, összege 378 millió euró volt. Az adóssággeneráló finanszírozás egyenlege a III. negyedévben mínusz 876 millió euró volt. Ebből a közvetlen tőkebefektetésekhez tartozó egyéb tőkemozgásoknál a magyar befektetők külföldi tőkebefektetéseinél 121 millió euró kiáramlást jelez a statisztika, a külföldiek magyarországi tőkebefektetéseinél pedig 1,707 millió euró forráskiáramlást. Az MNB tartalékainak összege 2009. szeptember végén 30,6 milliárd eurót tett ki. A közvetlen tőkebefektetéseken belül elszámolt egyéb tőkét valamint a derivatívákat nem tartalmazó nemzetgazdasági nettó adósságállomány szeptember végén 52,2 milliárd euró volt, ami a GDP 55,6 százalékával egyenlő. Londoni elemzők szerint jöhet az egyensúly 46
Egyensúlyba kerülhet az idén a magyar folyó fizetési egyenleg - jósolták londoni feltörekvő piaci elemzők a vártnál sokkal nagyobb többletet mutató harmadik negyedévi mérlegadatok ismertetése után. Az előzetes londoni konszenzus átlagosan zéró körüli folyó egyenleget valószínűsített a vizsgált időszakra, de a legderűlátóbb citybeli elemzők sem vártak 300-400 millió eurónál nagyobb többletet a harmadik negyedévre. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői az adatismertetés után a valaha feljegyzett legnagyobb negyedéves magyarországi folyómérleg-többletnek nevezték az eredményt. A ház szakértői közölték: most már egyensúlyos folyómérleg-egyenleget várnak 2009 egészére az eddig érvényben tartott, fél százalékos GDParányos hiányról szóló prognózis helyett. A kiigazítás "figyelemre méltó" A JP Morgan londoni elemzői kiemelték, hogy ez 7,2 százalékpontos javulást jelent tavalyhoz képest, és bizonyítja, hogy "milyen figyelemre méltó kiigazítás ment végbe a magyar gazdaságban" az elmúlt egy évben, a hitelválság és a jelentős költségvetési szigorítás eredményeként. A magyar folyó fizetési mérleg hiányának jelentős csökkenését más nagy londoni házak is valószínűsítették az utóbbi időben, de egyensúlyos egész évi idei mérleget egyelőre csak a JP Morgan elemzői jósoltak a Cityben. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő, amely e hónap elején megerősítette Magyarország közepes befektetői adósbesorolását, ehhez fűzött elemzésében szintén kiemelte, hogy a magyar fizetési egyensúly gyors ütemű kiigazításon megy át. A Fitch saját előrejelzése az, hogy a hazai össztermékhez viszonyított folyómérleg-hiány 0,8 százalékra csökken a tavalyi 7,2 százalékról, és 2010-2011-ben is 1 százalék körüli szinten marad. A nettó működőtőke-beáramlás és az uniós források ezt a folyó hiányt várhatóan "kényelmesen fedezik" - állt a Fitch prognózisában. Budapest, 2009. 12. 31.
FVM: a földvásárlási moratórium kétéves meghosszabbítására van szükség Az agrárkormányzat egyetért az MSZP frakció agrármunkacsoportja által a hónap elején, az Országgyűlésnek benyújtott határozati javaslattal, az érvényben lévő földvásárlási moratórium kétéves meghosszabbítására, közölte Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára. Jelezte azt is, hogy az ügyben az unió illetékeseivel folytatott tárgyalásokon könnyebb dolga lehet a kormánynak - bármilyen összetételű kabinet is alakul a választásokat követően -, ha a földvásárlási tilalom 2011-et követő meghosszabbítását egy parlamenti határozat is támogatja. Emlékeztetett: Brüsszelben nemrégiben elfogadták, hogy Magyarország a földvásárlásokhoz kért hitelekhez kamattámogatást nyújtson. Ez az intézkedés 2013-ig lehet érvényben. Gőgös Zoltán szerint a földvásárlási moratórium meghosszabbítása csak akkor érheti el célját, ha az Országgyűlés új földtörvényt is alkot, amely garantálja a spekulációs tőke kizárását a földügyletekből. Az államtitkár kitért arra, hogy a honatyák olyan, a mezőgazdaság számára fontos törvényeket fogadtak el az idén, mint a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméketekre vonatkozó, a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról, illetve az alkalmi munkavállalás új feltételeiről rendelkező jogszabályt. Megjegyezte: a törvény január 1-én lép életbe, és várhatóan az eddigieknél átláthatóbb viszonyokat teremt a termékpálya szereplői között. Az alkalmi munkavállalás új szabályairól pedig úgy vélekedett, azok egyszerűsítik a mezőgazdasági termelők, főként a kisebb foglalkoztatók helyzetét. Az agrárium közölte az államtitkár - a tavalyinál kedvezőtlenebb évet zár, amit az is jelez,hogy a növénytermesztésben a termésátlagok átlagosan több, mint 20 százalékkal maradnak az előző évitől. Emellett azonban kedvezőnek értékelte, hogy a 2013-ig az ágazat rendelkezésére álló 1.300 milliárd forintos fejlesztési forrás mintegy 50 százalékát, 566 milliárd forintot már lekötötték a gazdálkodók. Az összes forrás fele fordítható modernizációra, s ennek csaknem 80 százalékát, 453 milliárd forintot már lekötötték. Budapest, 2009. 12. 31. 47
