Prepared by/Készítette: Agrárhaszon Kommunikációs Kft. Address/Postacím: Pomáz, 2013. Pf.: 201. E-mail:
[email protected] Phone/Telefon: +36.70.612.9183 Figyelem! A hírlevelet másolni, terjeszteni, abból idézni vagy adatokat átvenni csak az Agrárhaszon Kommunikációs Kft. hozzájárulásával lehet!
Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés
EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél November 2009./2009. november 23. szám
Contents/Tartalom: Egyszerűbb lesz a bejelentés (Budapest, 2009. 11. 02.) .....................................................…...4. oldal Kizárás az iskolagyümölcs-programból (Budapest, 2009. 11. 02.) ...................……………......4. oldal Baranya megyében bekamerázzák a falvakat (Budapest, 2009. 11. 02.) ............................…...5. oldal Az EU jóváhagyott három GM kukoricafajtát (Budapest, 2009. 11. 02.) ..........................…...5. oldal Milliárdos kártérítés is lehet a sukorói ügyben (Budapest, 2009. 11. 03.) .........................…...5. oldal Stabil az égetett szeszek forgalma (Budapest, 2009. 11. 03.) .............................................…...6. oldal Nem "kommunikálnak" a zöld technológiák? (Budapest, 2009. 11. 03.) ...................………....6. oldal MVH: rendkívüli ellenőrzés Várgesztesen (Budapest, 2009. 11. 03.) ...............................…...7. oldal Elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomagot (Budapest, 2009. 11. 03.) ............7. oldal
Biológiai szennyvíztisztítót épített a Gallicoop (Budapest, 2009. 11. 03.) ........................…...8. oldal Vita a magyar libahús körül (Budapest, 2009. 11. 05.) ......................................................…...8. oldal Növényszermaradékkal szennyezett élelmiszerek (Budapest, 2009. 11. 05.) ....................…...9. oldal Behozatali vámok a gabonaágazatban (Budapest, 2009. 11. 05.) ....................................…...10. oldal
Az agrárgazdaság teljesítménye közepes lesz az idén (Budapest, 2009. 11. 05.) ............…...11. oldal Időt nyertek a termálvizet használó kertészetek (Budapest, 2009. 11. 06.) .......................…..11. oldal A biogáz telepekre is kaphatnak támogatást a gazdák (Budapest, 2009. 11. 06.) .............…..12. oldal Elektronikus ingatlanárverések Észak-Magyarországon (Budapest, 2009. 11. 09.) ........…...13. oldal Több kkv élhet a forgóeszköz hitelprogrammal (Budapest, 2009. 11. 09.) ...................…......13. oldal Uniós védelem a makói vöröshagymának (Budapest, 2009. 11. 09.) ...................…………....14. oldal Újabb trükkök a gabonapiacon (Budapest, 2009. 11. 10.) ...................………………………...14. oldal Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára (Budapest, 2009. 11. 11.) .............................…...16. oldal Gyengébbek az idei vadászati eredmények Tolnában (Budapest, 2009. 11.11)...............…....17. oldal Nyolcmilliárdos forgóeszköz hitelkeret a TÉSZ-eknek (Budapest, 2009. 11. 12.) ..........…...17. oldal Kampány indul a minőségi magyar sertéshús értékesítésére (Budapest, 2009. 11. 12.) ..…...18. oldal Visszautasítja a borhamisítás gyanúját Vincze (Budapest, 2009. 11. 12.) ...................……....18. oldal Magas marad az élelmiszerek ára – FAO (Budapest, 2009. 11. 16.) ...................………….....19. oldal A dél-dunántúli szántóföldek a legdrágábbak (Budapest, 2009. 11. 16.) ...................…….....19. oldal Újabb gyanús földügylet Bábolnán? (Budapest, 2009. 11. 16.) ...................……………….....20. oldal Bajnai "bíztatást kapott" a budapesti FAO-iroda bővítésére(Budapest, 2009. 11. 17.) .....…..20. oldal Csak a ténylegesen művelt terület után igényelhető támogatás (Budapest, 2009. 11. 18.) .....21. oldal Az államfőhöz fordul a termékdíj törvény miatt a HuMuSZ (Budapest, 2009. 11. 18.) ...…..21. oldal Magyarország: körbetartozások országa lettünk (Budapest, 2009. 11. 18.) .....................…...22. oldal Érvénytelen a 2.500 hektáros haszonbérleti pályázat (Budapest, 2009. 11. 19.) ...............…..23. oldal Példaértékű programok, befogadó közösségek (Budapest, 2009. 11. 19.) ..........................…24. oldal Folytatódik a hitvita a gyomirtószerekről és a GM növényekről (Budapest, 2009. 11. 20.) ..26. oldal Mezőgazdasági kisgépeket is gyártanának nálunk a szecsuaniak (Budapest, 2009. 11. 20.) .27. oldal Jogosultak a kártalanításra a késő légi járatok utasai (Budapest, 2009. 11. 20.) .................…28. oldal Biomassza fűtőművet avattak a Pannonhalmi Főapátságban (Budapest, 2009. 11. 20.) .....…28. oldal Javul a helyzet a tejpiacon az Európai Bizottság szerint (Budapest, 2009. 11. 23.) ..........…..29. oldal Pénzükért demonstráltak a pölöskei szörpüzem volt dolgozói (Budapest, 2009. 11. 23.) ......30. oldal 2
Szabadkereskedelmi övezetet hoz létre öt kelet-afrikai állam (Budapest, 2009. 11. 23.) .…..31. oldal Tiltakoznak az árapasztó építése ellen a szatmári gazdák (Budapest, 2009. 11. 24.) ………..31. oldal Cégeket is be kell kapcsolni az Út a munkához programba (Budapest, 2009. 11. 25.) ......….31. oldal Növényvédelmi együttműködés Magyarország és Szerbia között (Budapest, 2009. 11. 25.) ………..32. oldal
A 2300 milliárd forintos klímavagyonunk sorsa a tét (Budapest, 2009. 11. 25.) ..............…..33. oldal Államháztartási hiány: idén 4,0, jövőre 4,3 százalék (Budapest, 2009. 11. 26.) ..............…...33. oldal Újra beadhatóak az ÚMVP harmadik pillérének pályázatai (Budapest, 2009. 11. 26.) .....….34. oldal A 14 milliárd pályázati pénzről újra, a részletek is (Budapest, 2009. 11. 26.) ...................….34. oldal Mindjárt átadják az észak-erdélyi autópálya első szakaszát (Budapest, 2009. 11. 26.) .. ..….36. oldal Nyírségi tűzifa programot támogat az NVT (Budapest, 2009. 11. 26.) ............................…...36. oldal Százmillió forint a kiskunsági erdészetnek (Budapest, 2009. 11. 26.) .............................…...37. oldal Új "földért életjáradék" program indul (Budapest, 2009. 11. 26.) ....................................…...37. oldal Hatvan százalékos támogatás a klímabarát házaknak (Budapest, 2009. 11. 27.) .............…...38. oldal IGC: Jövőre kevesebb búza és kukorica terem a világon (Budapest, 2009. 11. 27.) ..............38. oldal Energiafarm lesz Abonyban (Budapest, 2009. 11. 27.) ....................................................…...38. oldal Franciaország visszaszerezte vezető helyét a bortermelésben (Budapest, 2009. 11. 27.) .…..39. oldal Dolgozik Barroso az uniós biztosi posztok elosztásán (Budapest, 2009. 11. 27.) ..........…....39. oldal Nem kizárt egy újabb tejtermelői demonstráció (Budapest, 2009. 11. 27.) ........................…40. oldal Változnak az Európai Unión belüli munkavégzés szabályai (Budapest, 2009. 11. 30.) ....….40. oldal Borászok fogtak össze az ágazat versenyképességért (Budapest, 2009. 11. 30.) ...............….41. oldal Magyarország 3,5 milliárd forintot szőlőkivágásra (Budapest, 2009. 11. 30.) ...................…41. oldal Gráf József: a pálinka becsülete a nemzet becsülete is (Budapest, 2009. 11. 30.) .............….41. oldal GM-kutatások Szegeden - viruló növények Romániában.................................................…...42. oldal
3
Newsletter/Hírlevél
Egyszerűbb lesz a bejelentés Januártól az egyszerűsített foglalkoztatás keretébe tartozó munkaviszony létesítéséhez egyszerűsített, úgynevezett blanketta-munkaszerződést kell kötni, amely a felek adatait és a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit tartalmazza. Ez lép az alkalmi munkavállalói (am) könyv helyébe - derül ki a munkaügyi miniszter parlament elé terjesztett javaslatából. Korábbi számítások szerint a papíralapú adminisztráció megszüntetésével 800 millió forint megtakarítás érhető el. Az adminisztráció csökkentéséért az azonos felek között évi legfeljebb öt munkanapos egyszerűsített foglalkoztatásnál lehetőség lesz a szóbeli megállapodásra is. Növénytermesztési munkánál pedig a munkaszerződés írásba foglalása akkor kötelező, ha azt a munkavállaló kéri vagy az alkalmazás a harminc napot meghaladja. E megoldással próbálják az 1997 óta létező am-könyves foglalkoztatás anomáliáit kiküszöbölni, mivel egyre többször a rendes munkaviszonyt is ezzel próbálták kiváltani. A rövid időtartamú háztartási, valamint az idénymunkánál a dolgozó után a munkáltató a nettó bér alapulvételével 40 százalékos közterhet fizet, egyébként az általános szabályok irányadók a közterhek mértékére. A javaslat kötelezővé teszi, hogy a munkáltató a növénytermesztési idénymunkánál közteherelőleget fizessen azzal, hogy a végleges elszámolásra csak utólag kerül sor. A foglalkoztatás bejelentése elektronikusan közvetlenül az adóhatósághoz vagy telefonon a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ ügyfélvonalán napi 24 órában lesz lehetséges, a munkavégzés megkezdéséig. A bejelentés visszavonható, ha a bejelentett munkavállaló nem jelenik meg, hogy felvegye a munkát, illetve módosítható, például akkor, ha a mezőgazdasági idénymunkát az időjárás ellehetetleníti. Az agráriumban viszont elég csak jelenléti ívet vezetni. Az egyszerűsített foglalkoztatás kategóriájába tartozik majd a háztartási munka, a kiemelten közhasznú szervezetnél végzett munka, az idénymunka, valamint az alkalmi munka. Budapest, 2009. 11. 02.
Kizárás az iskolagyümölcs-programból Rendeletileg kizárta a legrászorultabb termelőket, azaz a kis- és középgazdálkodókat az agrárkormányzat a jövő év januárjában induló iskolagyümölcs-programból. Ők nem kapnak lehetőséget az almaszállításra - közölte Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szövetségi igazgatója sajtótájékoztatóján. A szövetségi igazgató mindezt rendkívül sérelmesnek tartotta, mondván, éppen azok nem lehetnek a 600 millió forint értékű program beszállítói, akiknek minden pénzügyi segítségre szükségük lenne a túléléshez. A programban való részvételt szabályozó rendelet szerint ugyanis csak a 10 hektár feletti területtel rendelkező gazdálkodók kapnak lehetőséget a szállításra az iskolagyümölcs-program keretében. A 10 hektár feletti területtel rendelkező gazdálkodók Budai Gyula szerint az MSZP holdudvarához tartozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nagyvállalkozások lesznek, a programra szánt 600 millió forintot ezek a vállalkozások kapják majd meg az almáért. Ezt a Magosz szövetségi igazgatója "lenyúlásnak" minősítette. Budai Gyula emlékeztetett arra: régóta az idei az almatermesztés legrosszabb éve, mindenekelőtt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol az ország almatermésének 70 százaléka terem. Az ipari, vagyis az úgynevezett léalma kilójáért a külföldi feldolgozók 9-11, a belföldiek pedig 7-10 forintot adnak a termelőknek. Az étkezési alma felvásárlási ára pedig 40-50 forint között mozog. Ez utóbbi gyakorlatilag eladhatatlan. A termelők az önköltségi ár harmadáért nem hajlandók eladni árujukat, inkább nekifogtak az ültetvények kivágásához. A szövetségi igazgató szerint ezért is elfogadhatatlan, hogy az agrárkormányzat olyan rendeletet alkotott az iskolagyümölcs-program végrehajtásának szabályozására, amely csak a nagy - a szocialista 4
agrárlobbi érdekeltségi körébe tartozó - cégeknek biztosít részvételi lehetőséget a programban. A jövő év január 10-én kezdődő program keretében - amely június 30-ig tart - az almákat darabonként 40 forintért szállíthatják az iskoláknak a programban részt vevő cégek. Ez kilónkénti 200 forintos árat jelent. Emellett almát csak az általános iskola alsó tagozatába járó gyerekek kapnak - közölte. A Magosz vezető tisztségviselője arról is beszélt, hogy az általa képviselt szervezet októberben elindította saját iskolaalma-akcióját, amelynek keretében kilónként 65 forintért szállítják az almát az iskoláknak. A Magosz ez ügyben mintegy 100 önkormányzattal áll kapcsolatban. Budapest, 2009. 11. 02.
Baranya megyében bekamerázzák a falvakat Térfigyelő kamerákkal szeretnék megelőzni a lopásokat Baranya megyében. Csak ősszel 24 falu nyert el pályázati támogatást közterületi kamerarendszer kiépítésére. A települések polgármesterei szerint az utóbbi időben megszaporodtak a kisebb lopások és a betörések. Ezek ellen védekeznének a térfigyelő-kamerákkal. Ahol már vannak ilyenek, ott azt mondják, a kamerák felszerelése óta a bűncselekmények száma a felére esett vissza. Az utóbbi időben megszaporodtak a faluban a kisebb értékű betöréses lopások és a közterületi rongálások, közölte Dávid János, Nagycsány polgármestere. A 170 lelkes kisfaluban szinte havonta lopnak meg valakit, vagy rongálnak meg közterületi padokat, szemeteseket. Nemrég térfigyelő kamerák kiépítésére pályáztak. "Az egyik kamera olyan helyen lesz, hogy az összes bemenő járművet figyelni fogja, a másik pedig a faluközpontban lesz" - közölte Dávid János. Ettől azt remélik, hogy javul a közbiztonság a faluban. Mások is a térfigyelő kameráktól várnak javulást, hiszen idén csak Baranya megyében 24 kistelepülés kapott támogatást térfigyelő kamera-rendszer kiépítésére. Budapest, 2009. 11. 02.
Az EU jóváhagyott három GM kukoricafajtát Az Európai Bizottság három fajta génmanipulált kukorica használatát engedélyezte az Európai Unióban, miután az európai élelmiszerbiztonsági hatóság pozitív élelmiszerbiztonsági értékelést adott a kukoricafélékről. A Monsanto cég által előállított, MON88017 és MON89034 jelű kukoricafajta, valamint a Pioneer Hi-Bred, a DuPont egysége által előállított, 59122xNK603 kódjelű kukoricafajta kapott ezúttal engedélyt élelmiszer- és takarmánygyártási célokra, importálásra, valamint feldolgozásra az EU 27 tagállamában. Az engedély tíz évre szól, és bármely, a három kukoricafajtából, vagy ezek felhasználásával készült termék a szigorú uniós címkézési és nyomon követhetőségi szabályok alá esik - áll a bizottsági közleményben. Budapest, 2009. 11. 02.
Milliárdos kártérítés is lehet a sukorói ügyben Akár több milliárd forint kártérítést is kérhet Joav Blum üzletember, ha november 9-ig nem sikerülne megegyeznie a magyar állammal a sukorói ügyben. Az üzletembert az összeg biztatási kár jóvátételeként illetné meg, mivel a kormány - Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kezdeményezésére - április 10-én nemzetgazdasági okból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Sukoróra tervezett beruházást - írta a Magyar Nemzet. A lap ugyanakkor kétségesnek nevezte, hogy az Oszkó Péter pénzügyminiszter által megszabott november 9-i határidő lejártáig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek sikerül-e megállapodásra jutnia a sukorói csereszerződés megszüntetéséről. A megállapodást tavaly július 30-án írta alá Tátrai Miklós vezérigazgató és Joav Blum sukorói lakos. Az üzletembernek a Magyar Nemzet információi szerint már elküldték az MNV tervezetét. Eszerint helyreállítanák az eredeti állapotot: Blum visszakapná a 182 hektár nagyságú két Pest megyei telkét és a befizetett 296 millió forint értékkülönbözetet, az állam pedig 5
birtokba venné korábbi 70 hektáros tulajdonát a Velencei tó partján. Joav Blum neve szerepel az adóhatóság egyik legfrissebb feketelistáján. Mint írták, ebben a kimutatásban azoknak a magánszemélyeknek a neve szerepel, akik huzamosabb ideje nem fizették meg tetemes adótartozásukat. Az APEH szeptember végi adatsora szerint az izraeli-magyar kettős állampolgárságú befektető tízmillió forintnál nagyobb összeggel tartozik a hivatalnak fél éve folyamatosan. Budapest, 2009. 11. 03.
Stabil az égetett szeszek forgalma Az égetett szeszesital kiskereskedelmi forgalma értékben ugyan nem változott, de mennyiségben 5 százalékkal csökkent 2008 októbere és 2009 novembere közötti időszakban az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Nielsen piackutató. A piackutató szerint a vizsgált időszakban a forgalom értéke 73 milliárd forint volt, csakúgy, mint egy évvel korábban. A Nielsen adatai szerint a kiskereskedelemben az égetett szeszesitalok mennyiségi eladások szerinti rangsorát 19 százalékos részesedéssel a pálinka vezeti a bitter és brandy előtt, majd következik a vodka, likőr, vermut, whisky, rum és gin. Az eladások értékét tekintve a bitter már korábban átvette a vezetést 22 százalékos piaci részesedéssel, míg a második a pálinka. A vodka és a bitter forgalma a vizsgált időszakban nemcsak értékben, hanem mennyiségben is emelkedett a megelőző egy évhez képest. A mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagárak eltérő mértékben emelkedtek. A jövedéki adó 6,5 százalékkal nőtt 2009 júliusában. A legnagyobb forgalmú italok közül 14 százalékkal drágult a whisky idén augusztus-szeptemberben. Pálinkánál 10 százalékos emelkedést regisztrált a Nielsen, vodkánál 7, bitternél 6, míg brandynél 5 százalékot. A mennyiségi eladások 78 százaléka a gyártói márkákra jutott, ez szinte megegyezik az egy évvel korábbi 79 százalékos aránnyal. A pálinka ízei között továbbra is legnépszerűbb a körte, amelyre a mennyiségi eladások 30 százaléka jutott 2008 október-2009 szeptemberben. Ez 1 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Utána a barack és a szilva következik, egyaránt 23 százalékkal. Az égetett szeszes italok bolti forgalma általában kevésbé koncentrált, mint a többi élelmiszeré. A hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb üzletek részaránya a mennyiségi eladásokból 34 százalék, 2008 október-2009 szeptemberben. A 201-400 négyzetméteres szegmens 6 százalékkal részesedett. Budapest, 2009. 11. 03.
Nem "kommunikálnak" a zöld technológiák? A környezetkímélő technológiákat, szolgáltatásokat kínáló, úgynevezett "cleantech" vállalatoknak sokkal jobban kellene kommunikálniuk termékeik és szolgáltatásaik előnyeit, hogy felgyorsítsák azok piaci elfogadottságát. Mindez a Weber Shandwick tanácsadó cég legújabb kutatásából derül ki. A cleantech a második legnagyobb feltörekvő iparággá válik Európában a biotechnológia után idézi a közlemény Karvalics Attilát, a Weber Shandwick közép-európai ügyvezető igazgatóhelyettesét. Mint elmondta, Európában 2008-ban mintegy 900 millió eurót fektettek be a cleantech szektorba. Karvalics Attila szerint Magyarországon intézményi szinten túl sok gazdája van a környezettudatos technológiákat kínáló szektornak, nincs közös vízió, nincsenek megfelelő tudásközpontok, nincs elegendő számú szakértő, aki fel tudná gyorsítani a technológiák elterjedését, vagy akár csak a megfelelő pályázatok megszületését és végrehajtását. Az adatok szerint Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban megkérdezett összesen 400 beszerzési vezető közel egyharmada - 29 százaléka - egyáltalán nem kap információt cleantech vállalatoktól. További egynegyedük kap ugyan híreket, de nem elegendőt, míg 11 százalék szerint a kapott információ túl bonyolult. A Weber Shandwick tanulmánya rámutat, hogy az európai vállalkozások 60 százaléka most is ugyanolyan fontosnak tartja a környezetbarát beszerzést, mint a gazdasági visszaesést megelőzően, sőt 25 százalék szerint a jövőben még nagyobb hangsúlyt kapnak majd a környezetbarát technológiák. Csupán a megkérdezettek 14 6
százaléka véli úgy, hogy ez a terület alacsonyabb prioritást élvez majd a későbbiekben. Annak ellenére, hogy Európában tíz nagy szervezetből nyolc rendelkezik cleantech beszerzési politikával, a megkérdezett döntéshozók fele szerint a magas költségekkel kapcsolatos percepciók nagyban akadályozzák a "zöld befektetéseket". A versenyelőnyt a vállalatok azzal tudják megszerezni, ha megmutatják, miképp lehet megtakarításokra vagy egyéb előnyökre szert tenni "zöld beszerzések" révén - hangsúlyozza a tanulmány. Budapest, 2009. 11. 03.
MVH: rendkívüli ellenőrzés Várgesztesen Rendkívüli ellenőrzést tartottak pénteken Várgesztesen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szakemberei, de az ellenőrök nem találtak szabálytalanságot - közölte Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke. Erre azért volt szükség, mert az elmúlt napokban a különböző híradásokban az került nyilvánosságra, hogy a helyi önkormányzat 2,6 millió forint uniós támogatásból olyan pihenőhelyet alakított ki a faluban, amely mindössze 10 árokparton leszúrt fatuskóból áll. A hírre reagálva az MVH illetékese elmondta: a projekt tárgya a falu központjában pihenőhely létesítése, aminek a keretében több, mint 1.000 négyzetméter tereprendezés, füvesítés, 280 cserje csoport elültetése, kerti tipegő - vagyis járda -, valamint padok és szemetesek kihelyezése történt meg. A kifizetés előtti ellenőrzés során mindent rendben találtak az MVH szakemberei, aminek alapján 2008. februárjában a projekt elszámolását a hivatal befogadta. A rendkívüli helyszíni szemle után viszont az is kijelenthető, hogy az ellenőrök a kötelezően előírt üzemeltetési időszakban sem találtak szabálytalanságra utaló jelet - a park gondozott, az eszközök megtalálhatók -, aminek a fenntartására 2013-ig kötelezettséget vállalt az önkormányzat. Ha ezt nem tartja be, a felvett pénzt vissza kell fizetnie. A félreértésre az adhatott okot - az MVH szerint -, hogy Várgesztesen majdnem egy időben két pihenőhely került kialakításra uniós pénzből. Az egyik a tóparti, a másik pedig a szolgáltatóház melletti a központban. S ezeket a beruházásokat a jelek szerint tartalmukat tekintve valószínűleg még a helybeliek is összekeverik. A tóparti beruházás (a biciklis pihenő), ahol a kerékpár-tároló is megépült, a szalonna sütőhellyel - amelynek részét képezik az ülőtuskók - együtt, a parkosítással, a játszófa- és járdaépítéssel összességében 6,1 millió forintba került. Ebből 5 millió forint volt az uniós forrás. Budapest, 2009. 11. 03.
Elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomagot Az Országgyűlés elfogadta a 2010-es költségvetést megalapozó törvénycsomagot. A képviselők a kétharmados támogatást igénylő rendelkezéseket 356 igen és három nem szavazattal fogadták el. Ezek a részek a bírák jogállásáról, valamint az Állami Számvevőszékről szóló törvényt módosítják. Az egyszerű többséget igénylő részeket 196 igen, 162 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. A törvénycsomag 41 törvényt módosít, megteremti a családi napközi és a családi gyermekfelügyelet (bölcsőde-óvoda) intézményét. A családi napköziben legfeljebb 5, a gyermekfelügyelet keretében pedig 3 gyermek gondozható. Nincs összeférhetetlenség? A köztisztviselői törvénybe kiegészítésként került be az a szabály, hogy köztisztviselő lehet többségi állami tulajdonú cégben vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági és auditbizottsági tag. Feltétel azonban, hogy a poszt betöltésére az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében hozott állami intézkedés miatt kerüljön sor. Ebbe a körbe tartozik az állami tőkeemelés, a kölcsönnyújtás, a kezesség-, illetve garanciavállalás. 7
Akiket nem lehet támogatni A módosuló államháztartási törvény szerint az államháztartás alrendszereiből nem nyújtható támogatás az állam, az önkormányzat, a költségvetési szerv, vagy a közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnak, amíg az nem teszi közzé a vezetői javadalmazását. A vezetők körébe tartoznak a vezető tisztségviselők, és a felügyelőbizottsági tagokon túl a társaság működése szempontjából meghatározó munkakört betöltő munkavállalók. A közzétételben szerepelni kell valamennyi közvetlen és közvetett pénzbeli juttatásnak, egyéb járandóságnak, valamint a titoktartás idejének és ellenértékének. A részletekről külön jogszabály rendelkezik. Ami a pályakezdőkre vár A pályakezdő fiatalok foglalkoztatási kedvezménye differenciálódik. Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők tb-járulékából a foglalkoztatás első évében a bruttó bér 10 százaléka, a második évben pedig 20 százaléka jár kedvezményként. A felsőfokú végzettségűek után a foglalkoztatás első 9 hónapjában jár a 10 százalékos, a következő 3 hónapban pedig a 20 százalékos kedvezmény. Zárószavazás előtti módosító Egy zárószavazás előtt elfogadott módosító javaslat megteremti az egyablakos gépjármű-ügyintézés törvényi alapjait, ennek alapján jelentősen egyszerűsödik a műszaki vizsga, a környezetvédelmi vizsgálat és az eredetiségvizsgálat eljárása. Egy másik módosítás szerint kétszeresre emelik a hallgatói munkadíj, mint a bevétel, adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő részét. A törvénycsomagban az is szerepel, hogy 2011. december 31-ig nem idegeníthető el balatoni vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken lévő állami tulajdonú ingatlan. Budapest, 2009. 11. 03.
Biológiai szennyvíztisztítót épített a Gallicoop Több mint negyedmilliárd forintért a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. saját szennyvíztisztítót épített Szarvason, amelynek végleges működési engedélyét e hónap elején kapta meg. A létesítményt 2006-ban kezdték el építeni, próbaüzemben pedig már ez év elejétől működik. A szóban forgó beruházás a számítások szerint 6-7 éven belül térül meg. A berendezés működtetése nem csupán a feldolgozóüzemnek hasznos, hanem a lakosságnak is, mivel a szennyvíz nem hagyja el a telep területét, és egyharmadával csökken a város szennyvíztisztítójának terhelése. A Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. a magyar baromfiipar egyik piacvezető pulykafeldolgozó vállalata. Tavaly a társaság nettó árbevétele meghaladta a 25 milliárd forintot. A Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. 3,1 százalékkal, 12,74 milliárd forintra növelte árbevételét az idei első félévben a tavaly első hat havihoz képest. A cég menedzsmentje - korábbi közlése szerint -, úgy véli, hogy az idei bevétel válhatóan ugyanannyi lesz, mint a múlt évben. Budapest, 2009. 11. 03.
Vita a magyar libahús körül Állat- és fogyasztóvédő szervezetek bírálják az osztrák kereskedelmet, amiért dömpingáron "vitatott minőségű" magyar libahúst forgalmaz. Az Ausztriában elfogyasztott libahús-termékek 24 százaléka belföldi, a többi Franciaországból és Magyarországról származik. Magyarországról évente több mint ezer tonna fagyasztott libahús érkezik Ausztriába, Franciaországból 612 tonna - írta a osztrák gazdasági napilap, a Wirtschaftsblatt. 8
Nagy jelentőségű a regionalitás Thomas Wolf, az Osztrák Gazdasági Kamara gasztronómiai tagozatának ügyvezetője szerint az import magas aránya azzal magyarázható, hogy a Márton-napi és a karácsonyi libamáj- illetve libahús-fogyasztást a hazai termelés nem tudja kielégíteni. Wolf úgy látja, az ágazatban nagy jelentősége van a regionalitásnak, hiszen hétszáz osztrák termelő rendelkezik a termék hazai eredetét bizonyító védjeggyel, vagyis az AMA jelöléssel. Ahol csak az anyagiakra figyelnek A cikk konkrét szervezetek említése nélkül írja: állat- és fogyasztóvédők bírálják a vendéglátóhelyek üzemeltetőit, amiért jobb minőségű hazai termék helyett "többségében alacsonyabb minőségű magyar libahúst" kínálnak. A felső-ausztriai mezőgazdasági kamara szakreferense, Martin Wayringer szerint a magyar libahús túl sok zsírt tartalmaz. Hozzáteszi, hogy a fagyasztott terméket elsősorban a vendéglátóipar vásárolja, ahol csak az anyagiakra figyelnek. Hatalmas az árnyomás az ágazatban Hatalmas az árnyomás az ágazatban - állapította meg a Wirtschaftsblatt. Míg az elmúlt években kilogrammonként nyolc euró körül volt a zabon hizlalt liba húsának felvásárlási ára - a magyaré és az osztráké egyaránt - , ma 4,6 euróért, esetenként 2,4 euróért is kapni magyar libát, töméssel hizlalt libát pedig már egy euróért is. Vevői felmérések szerint a nagykereskedelemben négy euró körül van a libahús kilogrammonkénti ára, a kiskereskedelemben 9,9 euró körüli áron árusítanak egy pár libacombot. Betegek a magyar állatok Míg az üzletekben már nem, a vendéglátó-helyeken a jelek szerint továbbra is árusítják "Magyarországról és más országokból származó beteg, elzsírosodott libák és kacsák" húsát mondta a Négy Mancs ausztriai képviselője a Der Standard című napilap előző napi internetes cikke szerint. Különösen a Márton napi finomságokat készítik gyakran "magyar termelésű, alacsony minőségű tömött májból" - fogalmazott Johanna Stadler. Már megint a Négy Mancs A Négy Mancs szerint a Bécsi Egyetemen, töméssel hizlalt magyar libákon és kacsákon végzett vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az állatok betegek voltak és a kényszertáplálás számos mellékhatását mutatták, a húsban pedig antibiotikumokat mutattak ki. A nemzetközi állatvédő szervezet felszólította a nagykereskedőket és az éttermeket, hogy "a kiskereskedelem példáját követve ne forgalmazzák tömött liba máját". Budapest, 2009. 11. 05.
Növényszermaradékkal szennyezett élelmiszerek A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok Növényvédőszermaradék - analitikai Laborhálózata az idén közel 250.000 növényszermaradék vizsgálatot végzett el. A hazai minták 1,2 százalékában, a külföldről (az EU-ból, illetve harmadik országból) származó minták 0,8 százalékában mutattak ki a megengedett határérték feletti szermaradékot. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) sajtóirodája azzal kapcsolatban közölte ezt, hogy a Levegő Munkacsoport sajtóközleményben fogalmazta meg azt a véleményét: a gyártók és nem a lakosság érdeke érvényesül Magyarországon a növényvédőszerszabályozás végrehajtásában. A minisztérium közleménye szerint a vizsgált minták 60 százaléka volt magyar, 40 százaléka külföldi termék. 9
Miben volt mi? A kifogásolt minták között csemegeszőlő, fejes saláta, grapefruit, köszméte, narancs, olajtökmag, retek és uborka szerepelt. A tavalyihoz képest a szakemberek megállapítása alapján lényegesen csökkent a határérték feletti szermaradékot tartalmazó minták száma. A kifogásolt termékekben kimutatott hatóanyagok egyebek mellett strobilurin, szerves foszvorsav-észter, ftálimid-származék, piretroid, karbamát és benzimidazol csoportokba tartozó vegyületek voltak. A magyar ellenőrző hatóság jól megtervezett éves monitoring programmal, széleskörű vizsgálati sorral - 250-300 hatóanyagot jelent -, valamint nemzetközileg is elismert szakmai felkészültséggel szeretne megfelelni a magyar fogyasztók elvárásainak - tájékoztat az FVM sajtóirodájának összegzése. Aktívak a zöldek A Levegő Munkacsoport szerint ugyanakkor jelenleg a hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök több mint 40 százaléka növényvédő szerekkel szennyezett, és több, forgalomban lévő permetszer lehetséges rákkeltő, vagy károsítja a hormonrendszert. A változásokat a mostani gyakorlaton indokolja továbbá a Levegő Munkacsoport szerint az is, hogy idei felméréseik alapján: a magyar lakosság döntő többsége - 84 százaléka - szerint az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az emberek egészségére. A félelmek megalapozottak állítja a civil szervezet, hiszen a civil szervezet nyár elejei vegyszermaradék-vizsgálatai során 16 paprikamintából 10-ben, 17 epermintából pedig 13-ban talált vegyszermaradékot. Marokkói paprika Egy Marokkóból származó paprikában a lehetséges rákkeltő dimethoate koncentrációja közel hétszerese volt a megengedettnek, egy epermintában pedig a határérték kétszeresét érte el az egyik permetszer mennyisége. Az FVM sajtóirodája közölte továbbá még azt is: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló, ide vonatkozó tavaly hozott törvény felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben szabályozza a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény kiadásának, összeállításának és közzétételének rendjét. E felhatalmazás alapján alakult meg a Növényvédelmi Bizottság azzal a céllal, hogy az élelmiszerlánc területén olyan objektív testület működjön, amely alkalmas a szakmai irányelvek és gyűjtemények összeállítására a társadalmi igények és szempontok figyelembe vételével. Az objektív bizottság A szóban forgó bizottság kellő szakmai felkészültségét és objektivitását az MTA érintett kutatóintézete, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, a környezetvédelmi szaktárca és a felügyeletet ellátó FVM intézményei által delegált tagok, valamint a gyártók és forgalmazók képviselői biztosítják. Továbbá az agrártárca üdvözli és támogatja a növényvédő szerekkel kapcsolatos új közösségi jogszabálytervezetek általános céljait. Véleménye szerint a Magyarországon létre hozott Növényvédelmi Bizottság garanciát ad, az e tárgykörben hozott uniós irányelv által a tagállamokra rótt kötelezettségek teljesítéséből fakadó feladatok kellő szakmai felkészültséggel és objektivitással történő ellátására - tartalmazza az FVM sajtóiroda közleménye. Budapest, 2009. 11. 05.
Behozatali vámok a gabonaágazatban Életbe lépett az új közösségi rendelet a gabonaágazatban 2009. november 1-től alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról. A 1037/2009/EK rendelet (2009. október 30.) a gabonaágazatban 2009. november 1-től alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról már 10
érvényes! A vámok a következők: kukorica: 21,78 €/t, rozs: 42,91 €/t, durum, kiváló minőségű: 0,00 €/t, durum, közepes minőségű: 3,49 €/t, durum, gyenge: 23,49 €/t, cirok: 42,91 €/t Budapest, 2009. 11. 05.
Az agrárgazdaság teljesítménye közepes lesz az idén Az agrárgazdaság szempontjából közepes évnek számít majd az idei, mivel az ágazat teljesítménye elmarad ugyan az előző év kiemelkedő mutatóitól, de a világgazdasági válság hatásai nem érintették olyan mértékben, mint a többi magyar gazdasági ágazatot. Ezt Szabó Márton, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója állítja. A Kopint-Tárki és az Agrár-Európa Tanácsadó Kft. együtt mutatta be közös kiadványának, az agrárágazat helyzetét elemző Agrármonitornak a legfrissebb, idei harmadik számát. Csökkenő számok A mezőgazdaság ez évi termelési szintje várhatóan 10-12 százalékkal marad majd el a tavalyitól. A termelői árak is lényegesen alacsonyabbak, mint a múlt évben: 2009 első nyolc hónapjában az árak átlagosan mintegy 20 százalékkal maradtak el a tavalyiaktól. A magyar élelmiszerpiac zsugorodása tovább folytatódott: az év első nyolc hónapjában 3,4 százalékkal volt kisebb, mint 2008 hasonló időszakában A fogyasztók szempontjából viszont kedvező, hogy az idén az élelmiszerárak emelkedése éves szinten 5 százalék körül alakul, ami lényegesen kisebb mértékű az előző évek drágulásánál. Szabó Márton utalt arra, hogy a jelenlegi teljesítmény adatok ismeretében, és az ágazat mutatóinak több éves alakulását figyelembe véve egyenlőre nem látszik semmi jele az agrártárca által korábban megcélzott és bejelentett 30 százalékos növekedésnek. Kevesebb gabona Az adatokat részletezve a vezető kutató példaként említette: az idén lényegesen csökkent a kalászos gabona és a burgonya mennyisége, az előbbi 24, az utóbbi 25 százalékkal. Kisebb volt a csökkenés a zöldség és gyümölcs esetében, 3-5 százalékos, a baromfihús-termelés pedig szinten maradt. Az exportpiaci kereslet is visszaesett 2009-ben. Az év első nyolc hónapjában a mezőgazdasági kivitel volumene 1,3 százalékkal volt kisebb a bázisnál. A forintban számolt árbevétel ugyan emelkedett 1,7 százalékkal, de euróban számítva 11,7 százalékos volt a visszaesés. Jelentős exportbevétel kiesés volt például a gabonaféléknél, csaknem 200 millió euró, és az olajos magvak - napraforgó, repce - esetében, több mint 60 millió euró. Nőtt az import Az import mértéke nőtt, de ezt nem számszerűsítették az elemzés készítői, annyit közöltek, hogy jelentős mértékű volt a növekedés. A magyar élelmiszerpiacon az árak emelkedése várhatóan elmarad az idén a tavalyi 11,5 , illetve a tavalyelőtti 10,2 százaléktól. Előreláthatólag ebben az évben 5 százalék körül alakul majd. A termelői árak közül ez év első nyolc hónapjában leginkább a gabonánál, az olajos magvaknál és a tejnél volt a legnagyobb mértékű az éresés, sorrendben: 37,2, 23,7 és 25,7 százalék. Budapest, 2009. 11. 05.
Időt nyertek a termálvizet használó kertészetek Egyelőre időt nyertek a termálvizet használó kertészetek azzal, hogy a múlt héten a köztársasági elnök aláírta a vízgazdálkodási törvényt módosító jogszabályt, amely egyedi elbírálás alapján lehetőséget ad a termálvíz-kitermelőknek, hogy a vízügyi hatóságtól egyedi felmentést kaphassanak 11
a visszatáplálás alól. A vízvisszasajtolás kötelességére három év haladékot kaphatnak a kertészetek - mondta Csikai Miklós, a szentesi Árpád-Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatója. A szakember a Zrt. Szent László kertészetében tartott sajtótájékoztatóján elmondta azt is: bár haladékot kaptak, megnyugodni nincs ok, továbbra is azon dolgoznak majd, hogy végleges megoldás szülessen a vízvisszasajtolásra. A vezető hozzátette: hatvan nap áll rendelkezdésre az átmeneti felmentés megkérésére a kötelező visszasajtolás alól azoknak, akiknek van vízjogi engedélyük és mezőgazdasági célja használják a vizet. Az engedélyt kutanként kell megkérni. Szentesen negyven éve használják A szentesi kertészet negyven éve dolgozik a termálvízzel. A húsz kút által termelt energiával harminc hektár üvegházat fűtenek, de a kertészeti hasznosításon túl az Árpád Zrt.-ben szociális helyiségeket és baromfi telepet is fűtenek, emellett egy szárítót is működtetnek a termálvízzel. A tényleges növénytermesztés mellett a palántahozam több ezer embernek nyújt megélhetést hangsúlyozta a vezető. A következő három év feladata az lesz, hogy egyben a visszasajtolás lehetőségéről is gondoskodjanak, hisz mostantól a visszasajtoló kút felállításának összege visszaigényelhető. Ma már van lehetőség arra, hogy egy visszasajtoló két kutat lásson el, így annak költsége valamivel több, mint háromszáz millió forint. Tízszeres energia felhasználás lehetne Emellett tovább folytatják a küzdelmet a végleges megoldásra, hogy a termálenergia méltó helyen maradjon meg az ország energia felhasználásában. Tízszeres energia felhasználásra volna lehetőség a tudósok szerint, mert természetes úton ennyit pótol vissza a környezet, bár a teljes vízkészletről nincsenek adatok - mondta Csikai Miklós hozzátéve: ezért ezt az energiafelhasználást kellene előtérbe helyezni Magyarországon, ennek a fejlesztését kellene sürgetni. Kétszer is szavaztak róla Szirbik Imre (MSZP), a város polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: törvényjavaslatáról kétszer is szavazott az országgyűlés, hiszen a köztársasági elnök első alkalommal visszaküldte azt. A javaslat megszületéséhez sokban hozzájárult Gyurcsány Ferenc 2007-ben, Szentesen tett látogatása. Az akkori miniszterelnök meghallgatva az Árpád-Agrár Zrt. munkatársait megbízta a Magyar Tudományos Akadémiát termálkincs és a vízvisszasajtolás problematikájának vizsgálatával. A szakemberek szerint a Dél-Alföldön mintegy háromszáz termálkút működik, melyek energiáját elsősorban a mezőgazdaságban hasznosítják. Budapest, 2009. 11. 06.
A biogáz telepekre is kaphatnak támogatást a gazdák A mezőgazdasági termelők biogáz telep kialakítására is igényelhetnek támogatást, amelynek nagysága az állategység számához kötött - tartalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete, amely a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg. Ahhoz, hogy egy mezőgazdasági termelő biogáz előállításához támogatást kapjon, legalább 200 állategységgel kell rendelkeznie. Az állatok szarvasmarhák, sertések, illetve baromfik lehetnek. A biogáztermelés a trágya kezelésének speciális módja. Ha a megtermelt biogázt, vagy az abból előállított villamosilletve hőenergia több mint felét értékesíti a termelő, akkor külön kormányrendelet szabályozza a támogatást. Ha az energiának kevesebb mint felét adja el, akkor a támogatás 40 százalék. Módosítja a támogatás arányát, ha fiatal a termelő, mert akkor a támogatás 50 százalék, míg ha a termelés Natura 2000 területen folyik, akkor már 60 százalék. A rendelet melléklete a biogáz tekintetében is meghatározza az egy állategységre jutó maximális támogatást. Például a fermentáló tartály alkalmazásánál állategységenként 110 ezer forint, míg a gázmotoros generátor telepítésénél 95 ezer 12
forint, de a teljes kiépítéshez mintegy 430 ezer forint támogatás társul. A támogatási igényeket november 16. és december 15. között lehet beadni, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján megtalálható űrlapon. Budapest, 2009. 11. 06.
Elektronikus ingatlanárverések Észak-Magyarországon Az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága szerint az elektronikus ingatlanárverések befolyásmentes licitálást tesznek lehetővé, kiszélesedik a vevőkör és kevésbé forgalomképes ingatlanok is eladhatóak - tájékoztatott az igazgatóság sajtószóvivője. Imregh Istvánné erről azt követően számolt be, hogy összesítették az elektronikus ingatlanárverésről az év első kilenc hónapjában szerzett tapasztalatokat. Eszerint az árverések alkalmával átlagosan a becsérték 70 százalékáért keltek el az ingatlanok, ami a korábbi nyílt licites gyakorlathoz képest kifejezetten jó eredménynek mondható - tette hozzá. Az Észak-magyarország Régióban 2009 szeptember végéig összesen 75 elektronikus ingatlanárverést tartottak. Az árverezett ingatlanok becsértéke 189,5 millió forint volt. Az árveréseken 20 ingatlant értékesítettek, és 10,3 millió forint volt a bevétel. A sikeresen árverezett ingatlanok becsértéke 14,8 millió forint volt, így az átlagos megtérülési arány 70 százalékos. Az arányszám javulása annak is köszönhető, hogy miközben hagyományos árverés esetében 50 százalékos, lakóingatlanoknál 70 százalékos ajánlat is tehető, az elektronikus árverések során ez az érték 65, illetve 75 százalék. Az értékesített ingatlanok becsértékei tág keretek között mozogtak. A legdrágábban egy miskolci vendéglő és udvar kelt el 6,5 millió forint árverési vételáron, míg a legolcsóbban egy Nagyorosziban lévő gyep, legelő 1/12-ed tulajdoni hányada kétezer forintért - közölte Imregh Istvánné. Az elektronikus ingatlan árverésre 2009. január 1. óta van lehetőség. Budapest, 2009. 11. 09.
Több kkv élhet a forgóeszköz hitelprogrammal Az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram feltételeinek módosítása a K and H szerint nagy segítség lehet a kis- és középvállalkozásoknak; a bank tapasztalatai szerint eddig csaknem minden harmadik igénylőt azért kellett elutasítani, mert tevékenységi köre nem felelt meg a korábbi követelménynek. Németh László, a K and H kkv marketing főosztályvezetője szerint a módosításoknak köszönhetően a kkv-k közül többen vehetik igénybe a kedvezményes, 10 százaléknál alacsonyabb kamat melletti finanszírozási lehetőséget. Kedvező változások A változások lényege: október közepe óta már nemcsak a termelő vagy szolgáltató tevékenységet végző cégek, hanem a kkv ügyfélkörben jelentős részarányt képviselő kereskedelmi vállalkozások is igényelhetik a konstrukciót. A program igénybevételének határidejét 2010. december 31-ig meghosszabbították, a módosítások a 2009. október 15. után benyújtott hitelkérelmeknél már érvényesíthetők. További kedvező változás, hogy a kezdő vagy hitelfelvevői múlttal nem rendelkező vállalkozások is részt vehetnek a programban. A futamidő a korábbi 1 év 1 nap helyett 2 év is lehet. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) az év elején hirdette meg az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogramot, amellyel azokat a kis- és középvállalkozókat segíti, akiknél a tevékenység bővítését, vagy akár a fennmaradását átmeneti forráshiány nehezíti. Az idén januárban indított hitelprogram keretösszege 100 milliárd forint, amelyet az MFB és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. 50-50 százalékban finanszíroz. 13
Hitel, garanciával A vállalkozások 1 millió és 200 millió forint közötti hitelösszeget igényelhetnek, kedvezményes kamattal és díjtalan előtörlesztéssel, amelyhez nem szükséges saját erőt biztosítani. A szokásos banki biztosítékok mellett a program lehetőséget nyújt az MV Zrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., vagy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány gyorsított eljárású kezességvállalásának igénybevételére is. Az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram keretében az MFB honlapján közzétett adatok szerint november 1-jéig 85 kérelmet fogadtak be 2,195 milliárd forint összegben, amelyek közül 78-at hagytak jóvá, összesen 1,908 milliárd forint összegben. A K and H piaci részesedésének arányában helyezett ki hiteleket a hitelprogram keretein belül - közölte a bank. Június végén a K and H részesedése a vállalati hitelezésben 9,5, a vállalati betétgyűjtésben 10,5 százalék volt, kkv ügyfeleinek száma meghaladta a 90 ezret, egy év alatt 6 százalékkal nőtt. Budapest, 2009. 11. 09.
Uniós védelem a makói vöröshagymának Felvette a védett elnevezésű termékek szűk körű európai uniós listájára a makói vöröshagymát az Európai Bizottság. Az uniós végrehajtó testület brüsszeli közleménye szerint a magyar specialitás egy cseh sörféleséggel, a Cerna Horá-val egyszerre kerül a listára, amelyen eddig összesen mintegy 850 tradicionális áru sorakozik. Az uniós eredetvédelmet élvező termékek nevét vagy földrajzi megjelölését más nem használhatja. A brüsszeli védettség egyúttal azt is jelenti, hogy az EU segít reklámozni, még szélesebb körben megismertetni ezeket az árucikkeket. Magyarországról eddig csak a szegedi és a budapesti téliszalámikat, valamint a hajdúsági tormát jegyezték be a védett termékek közé. Budapest, 2009. 11. 09.
Újabb trükkök a gabonapiacon A gabonapiac a betakarítás kezdete óta pang, az árak pedig elmaradnak a termelők által elvárttól. Némi változást a november elsején indult intervenció hatása hozhat, a kukoricára azonban az intervenciós felvásárlás nem vonatkozik. Mindeközben többen úgy kötnek üzleteket, hogy ne kelljen áfát fizetni. A napokban kiderült: csalnak az áfával a gabonapiacon. Úgy kötnek üzletet, hogy a kereskedő azt ígéri, az árut külföldre, uniós tagországba szállítja, így nem kell áfát felszámolnia az eladónak. Aztán mégis a termelőn csattan az ostor, hiszen ha az adóhatóság ellenőrzésekor nem tudja igazolni, hogy a kereskedő az árut oda juttatta el, ahová ígérte, neki kell befizetnie az áfát. Sőt még bírságot is sóznak a nyakába. Az áru külföldre szállítását egyelőre csak a kivitelt igazoló bizonylatokkal – legtöbbször az úgynevezett CMR fuvarokmánnyal – tudja igazolni az eladó, de ez gyakran hiányzik – figyelmeztet a Magyar Agrárkamara. Gyenge vételi ajánlatok A gabonára lenne vevő, de jobbára nem adják oda a gazdák. A világpiaci árak miatt ugyanis – az elmúlt időszakban a gabonafélék árai a jó termés és a kevés vevő miatt a külpiacon jelentősen csökkentek – a hazai árak elmaradnak a termelők által a hazai önköltség miatt joggal elvárt szinttől. „Az önköltség tonnánként harmincezer forint alatt nem hozható ki a most átlagosan nyolcvanszázalékos betakarítottságú kukoricánál, de ugyanígy a búzánál sem, ehhez képest a felvásárlók 27 ezer forintos vételi ajánlata még nem hoz nyereséget a termelőknek” – érvel Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. „Túltermelési válság nincs, csak a világpiaci ár nagyon gyenge nekünk, Magyarországon. Hiányzik a megfelelő állatállomány, de ezen a téren előrelépés nem is várható ” – mondja a szakember. Figyelmeztet arra is, hogy nemcsak a belföldi piac pang, hanem a külpiacra sincs érdemi kiszállítás. „Az alacsony vízszint 14
miatt lassan két hónapja nem lehet hajózni a Dunán. Vízlépcső kellene, különben a magyar gabona nem lesz versenyképes a világpiacon. Szárazföldön lehetne exportálni, de ki az, aki meg tudja fizetni így a szállítást, amely még vízen is drága?” – teszi fel a kérdést Vancsura. (A magyar gabona tengeri kikötőbe szállítása legalább húsz euró tonnánként.) Rossz a takarmányosnak is Ami a termelőknek rossz, az ezúttal a takarmánykeverőknek sem jó. „Hiába akarunk venni kukoricát, nem kapunk, a termelők ugyanis kivárnak, januárra legalább 33 ezer forintos tonnánkénti árat remélnek” – mondja Király László, a Zala-Cereália Kft. takarmánygazdálkodási ágazat vezetője. Ők 27 ezer forintos tonnánkénti áron vásárolják a kukoricát – szemben a tavalyi 22 ezer forinttal –, de a termelők nagyobb mennyiséget tonnánkénti 28 ezer forintért sem adnak már oda – a későbbi jobb árban bízva. „Tárolókapacitás van bőven az országban, hiszen mindenki emlékszik arra, hogy néhány éve – támogatással – mennyi gabonatároló épült” – mondja Király László. A termelői „spájzolás” az oka annak, hogy a tervezett 25 ezer tonnával szemben eddig mindössze 13 ezer tonna kukoricát tudott csak felvásárolni a Zala-Cereália. Az intervenció különben a szakember szerint nem lesz nagy hatással a gabonapiacra. Kétszereplős történet November elsejétől korlátlanul vesz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) intervencióra felajánlott búzát és árpát. A várakozások szerint mintegy négyszázezer tonna árpa és százezer tonna búza felajánlása várható, mivel a tonnánkénti intervenciós ár már most a piaci ár fölött van, és ez később növekedhet is. A beszállításra a felajánlástól számított négy hónapja van a termelőknek, a hivatal a gabona leszállítása után 30-35 napon belül fizet. „Nemcsak az MVH vásárol gabonát, hanem a Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. is, ez utóbbi azonban csak tonnánként 24?500 forintot ad. Igaz, a nonprofit kft. még az intervenció előtt felajánlotta, hogy ha valaki nagyon szorult helyzetbe került, akkor megveszi a búzáját. A termelők kivárnak, de az kérdéses, hogy van-e értelme a várakozásnak” – magyarázza Vancsura József. Emlékeztet arra, hogy az intervenciós ár tonnánként 101,3 euró, ami körülbelül 27?500 forintnak felel meg, s szerinte az intervenciónak „van hatása a piacorientálásra”. A mostani gabonahelyzetnek elsősorban a fogyasztók és az állattartók örülhetnek, a növénytermesztők nem. Gráf József agrárminiszter korábban úgy vélekedett, hogy Magyarországon a gabona háromnegyedével nem lesz gond, kiváló ugyanis a minősége. A miniszter az idei termésre vonatkozóan 7,9 millió tonna kalászosról – ebből 5,6 millió tonna búzáról – és 8,8 millió tonna kukoricáról beszélt, hozzátéve: búzából 1,6 millió tonna elegendő az ország szükségletének biztosítására. Lenne tehát külföldre szállítani a búzából is, de ha az ár nem megfelelő, érthető, hogy a termelők nem adják oda a gabonájukat. Az ilyen helyzetre – amikor a piaci árak az önköltség alatt vannak – találta ki az Európai Unió a gabonaintervenciót, hogy a gazdálkodók legalább valamennyire pénzükhöz jussanak. Kérdés persze, hogy az intervenció mennyit mozdít a piacon vagy a tőzsdén. A Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában mindenesetre lélektani hatása már volt az intervenciónak: forgalom még alig-alig volt, amikor november 3-án és 4-én a gabonaárak néhány határidőre már emelkedtek. Felajánlható áru A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál felajánlható intervencióra közraktározott áru is, így az intervenciós felvásárlásig a termény gazdái közraktározási hitelhez juthatnak, ha nincs tartozásuk. Akinek adóssága van, faktoráló cégekhez fordulhat, amelyek megelőlegezik a szükséges pénzt. A tényleges intervenciós kifizetés azonban akkor történik meg, ha a közraktárjegyet felszabadítják az áru átvétele után, amit be kell mutatni az MVH-nak. 15
Export és felvásárlás A Gabonatermesztők Országos Szövetsége a kukoricánál nem számít különösen nagy gondra. A szabadegyházi Hungrana Kft. – amely Európa legnagyobb kukoricafeldolgozója, és itt működik a kontinens egyik legnagyobb bioetanol-üzeme is – jelentős mennyiségű kukoricát képes befogadni. A szövetség bízik abban is, hogy a tengeriből is kerül exportra, s ha a helyzet drasztikusan romlana, az unió lehetővé teszi, hogy a kukoricára is kiterjesszék az intervenciós felvásárlást.. Budapest, 2009. 11. 10.
Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara közleményében, amely szerint a csökkenés néhány hét alatt elérte a 15-16 százalékot. A kamara szerint annak ellenére csökkent a felvásárlási ár, hogy az elmúlt mintegy 60 évben nem volt még ilyen kevés állat az országban. A vágóhidak is több mint harmadával kevesebbet vágnak, mint néhány éve. A kamara úgy véli, hogy az áresés a forint erősödése, valamint a nyugat-európai import miatt következett be. A Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztályának elemzésére hivatkozva azt írják, ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel. Kevesebb az állat Magyarországon A Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a kamara azt írja, hogy a sertések száma 2009 első félévében 6 százalékkal csökkent, június 1-jén nem érte el a 3,2 milliót. Az állomány nagysága az egy évvel korábbinál 14 százalékkal volt kevesebb. Az anyakocák száma 225 ezer, 10 százalékkal csökkent az elmúlt egy év alatt. A sertésállomány 69 százalékát gazdasági szervezetek, 31 százalékát egyéni gazdaságok tartják. A gazdasági szervezetek sertésállománya 271 ezerrel, 11 százalékkal, az egyéni gazdaságoké 232 ezerrel, 19 százalékkal fogyott az elmúlt 12 hónap alatt. A gazdasági szervezetek anyakocáinak száma 2008 júniusa óta 17 ezerrel, 10 százalékkal, az egyéni gazdaságoké 9 ezerrel, 12 százalékkal csökkent. Csökkent a vágások száma Ennek ellenére szeptemberben az árak mintegy 3 százalékkal csökkentek augusztushoz képest, és 13 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt. Jelenleg kilogrammonként 280-300 forint között mozognak az élősertés átvételi árak, holott augusztus elején még 340 forint volt az országos átlag. Ez 15-16 százalékos esés. Az idén augusztusig a vágások száma is mintegy 20 százalékkal csökkent. Szeptember közepéig a külföldről behozott sertések aránya az összes vágáson belül mintegy 30 százalékot tett ki. A kamara szerint ez ad magyarázatot arra, miért is képes ilyen negatív állományadatok mellett is esni a felvásárlási ár. A forint erősödött, a nyugati sertés és sertéshús behozatala már gazdaságossá vált, így a vágóhidak, kereskedők ismét nagy mennyiségben importálják e termékkört - állapítja meg a Magyar Agrárkamara. Az EU-ban és Amerikában sincs kolbászból a kerítés Az EU-27 átlagában a vágósertés árak októberben elmaradtak a 2008 hasonló időszakában jellemző áraktól. A vágások száma az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2009-ben 2,5 százalékkal csökken 2008-hoz képest, és 2009 negyedik negyedévében várható csak az árak stabilizálódása. Az EU, több tagállam, köztük Magyarország kérésére sem vezet be exporttámogatást, hogy az áresést megállíthassák. A vágások száma szinte minden tagállamban jelentősen csökkent 2009 első félévében. A takarmányárak július-augusztusban csökkentek, szeptemberben és októberben stagnáltak, és a következő hónapokban a takarmányárak további stagnálására lehet számítani. A bizottság álláspontja szerint, a takarmány- és vágósertés árakat figyelembe véve a sertéságazat jövedelmezősége egyelőre kielégítő. A vágósertés árak az Egyesült Államokban szeptember16
októberben jelentősen csökkentek, és jelenleg nagyon alacsony szinten vannak, ami az amerikai export versenyképességét jelentősen javítja. A sertés árak Brazíliában jelentősen emelkedtek, de még mindig nem érik el az EU-27 átlagát. A bizottság előrejelzése szerint az amerikai sertés árakban a következő hónapokban jelentős áremelkedés várható. Budapest, 2009. 11. 11.
Gyengébbek az idei vadászati eredmények Tolnában A Tolna Megyei Vadászkamara adatai szerint átlagosan fél kilogrammal csökkent az idén elejtett gímbikák trófeáinak súlya a tavalyihoz képest. A csökkenést azzal magyarázzák, hogy a vadásztársaságok gazdasági kényszerből egye fiatalabb korosztályok egyedeit lövik ki. Tolna megye mintegy 300 ezer hektár vadászatra alkalmas területén szeptember 1. és október 31. között 478 gímbikát lőttek ki, ami 38-cal több a tavalyi hasonló időszakban elejtett vadnál - mondta Király István, a megyei kamara titkára. A trófeák között ugyanakkor kevesebb volt az aranyérmes, ami az agancsok kisebb súlyának köszönhető - tette hozzá. Míg 2008-ban 24, az idén csak 15 trófea kapott aranyérmet a bírálaton Tolna megyében. Aszály és szúnyoginvázió A szakember szerint a súlycsökkenésben szerepet játszott az idei aszály, és a Gemenci erdőben az árvíz és a szúnyoginvázió is rontotta a trófeák minőségét. A gyengébb eredmények emellett azzal magyarázhatóak, hogy a gímbikák idősebb korosztályai megcsappantak, és a gazdasági nyomás alatt lévő vadásztársaságok egyre fiatalabb bikákat tudnak csak bérvadászokkal kilőni. A "gazdasági nyomás" tényezői közül Király István kiemelte a vadkárok megtérítését, amire országos szinten mintegy évi másfél milliárd, Tolna megyében közel 90 millió forintot fizetnek ki a vadásztársaságok. A szakember szerint nyomottak a vadhúsárak is: egy kilogramm vaddisznóhúsért 200, szarvashúsért 400, őzhúsért 600 forintot fizet a felvásárló, miközben a vadhúst a kiskereskedelmi forgalomban 3000-4000 forintért lehet megvásárolni. Több évnyi önkorlátozás kellene A kamara titkára ezzel együtt úgy vélte: a vadásztársaságoknak több évnyi önkorlátozást kellene tanúsítaniuk ahhoz, hogy az értékes magyar gímszarvasállomány ne sérüljön. Az elejtett állatok számából következtetve nem lett kevesebb a vendégvadász, Tolna megyében a társaságok legalábbis minden vadászatot el tudtak adni - mondta a szakember. Magyarországon a 2009 tavaszi vadbecslés alapján 29.627 volt a gímbikák száma. Tolna megyében 2.111 egyedet becsültek, amelyből mintegy hatszázat lőnek ki. Egy tíz kilogrammos trófeájú gímbika elejtéséért a Gyulaj Zrt.-nél 1.948.100 forintot, a Gemenc Zrt.-nél 6950 eurót - közel 1.900.000 forintot - kell fizetnie a vendégvadászoknak. Budapest, 2009. 11. 11.
Nyolcmilliárdos forgóeszköz hitelkeret a TÉSZ-eknek A kormány nyolcmilliárd forintos, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által folyósított forgóeszköz hitelkeretet határozott meg a termelői csoportok és szervezetek (TÉSZ-ek) számára. A szerdától hatályos határozat a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg. Az MFB euróban felvett forrásból nyújtja a hitelt, amelyre a pénzügyminiszter árfolyam-fedezeti megállapodást köt a bankkal. A 6 évre szóló árfolyam-fedezeti megállapodás a szerdai - jegybanki - forint/euró árfolyamon 17
átszámított 8 milliárd euróra vonatkozik. A kihelyezésre kerülő hitel kamata a 3 havi Euribor, plusz legfeljebb 4,25 százalékpont lehet. Budapest, 2009. 11. 12.
Kampány indul a minőségi magyar sertéshús értékesítésére A Minőségi Magyar Sertéshús (MMS) védjegy kampányára írt ki gyorsított meghívásos közbeszerzést az Agrármarketing Centrum, a kampány tervezett költsége 30 millió forint. A speciális kampánynak a kiírás szerint olyannak kell lennie, amely az eladás helyén kívánja megnyerni a fogyasztót úgy, hogy a vásárlás élménye is befolyásolja őt. A kampány a tervek szerint december 14-én indul, ezért gyorsított meghívásos eljárással választják ki a munka elvégzőjét. A tenderre az jelentkezhet, aki rendelkezik 2006-2008 között legalább 3 darab, egyenként legalább nettó 20 millió forint ellenértékű - befejezett - marketingkommunikációs tervezéssel és kivitelezéssel, mint referenciával. A közbeszerzésen való részvételre november 16-ig lehet jelentkezni, a kiválasztott pályázók ajánlatait november 30-án bontja fel az Agrármarketing Centrum. A pályázat aktualitását igazolja az is, hogy drámaian csökken a sertés felvásárlási ára annak ellenére, hogy az elmúlt mintegy 60 évben még soha nem tartottak ilyen kevés sertést Magyarországon. A Magyar Agrárkamara szerint az áresés a forint erősödése, valamint a nyugateurópai import miatt következett be. A Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztályának elemzése azt mutatja: ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a sertések száma 2009 első félévében 6 százalékkal csökkent, június 1-jén nem érte el a 3,2 milliót. Az állomány nagysága az egy évvel korábbinál 14 százalékkal volt kevesebb. Jelenleg kilogrammonként 280-300 forint között mozog az élősertés átvételi ára, holott augusztus elején még 340 forint volt. Budapest, 2009. 11. 12.
Visszautasítja a borhamisítás gyanúját Vincze Visszautasítja a borhamisítás vádját Vincze Béla és fellebbez a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Borminősítő Igazgatóságának (KBI) elmarasztaló döntése ellen. Erről közleményben tájékoztatott az egri borász. A szakember, aki 2005-ben elnyerte az Év borásza címet, azt követően döntött így, miután néhány bevizsgált boráról az igazgatóság azt állítja, hogy a bortörvényt megsértő módon készült - olvasható a közleményben. Az erről szóló dokumentumokat november 9-én kapta készhez, ezzel egy időben döntött úgy, hogy szakértők segítségével védi meg borászata jó hírnevét - teszi hozzá. Vincze bízik a folytatásban Közlése szerint a Vincze Borászat Kft. a határozat átvétele után azonnal értesítette valamennyi forgalmazóját, hogy a hatóság szerint megkifogásolt módon készített borait vegyék le a boltok polcairól. A borász minden forgalmazójának megtéríti az ügyből adódó kárát - ígéri. A Vincze Borászat Kft. bízik abban, hogy a jogorvoslat megnyugtató eredményt hoz számára és azt reméli, hogy mind a fogyasztók, mind a megrendelők igényeit minél előbb ismét ki tudja szolgálni - áll a közleményben. Glicerinhegyek nem voltak A természetesnél több mint kétszer több glicerint talált szeptember végén az országos hírű egri Vincze borászat által vizsgálatra beküldött mintában a Borminősítő igazgatóság. Kocsi Emília, a KBI igazgatóhelyettese akkor elmondta: a Vincze Borászat Kft. 6 palack eredetvédett egri bikavért küldött be az igazgatósághoz, azért, hogy adjanak ki forgalomba hozatali engedélyt a mintával 18
megegyező, 250 hektoliternyi, a pincészetében tárolt borra. Ugyanakkor később nem találták meg a megjelölt tételt a borász egri pincéjében. Ez viccnek is rossz Ugyanakkor október közepén a KBI nemcsak a Vincze pincészetből beküldött mintákban, hanem olyan borokban is talált glicerintöbbletet, amelyek már kereskedelmi forgalomba kerültek. A többi között, több 2005-ös évjáratú Vincze Borban is, vagyis abból az évjáratból, amikor a szakember elnyerte az Év Borásza címet. A KBI szerint a műszeres vizsgálat kimutatta, hogy minden esetben szintetikusan előállított glicerinnel próbálták a bort testesebbé tenni. Simon József, az Egri Hegyközség elnöke ezt követően úgy nyilatkozott: amennyiben bebizonyosodnak egri Vincze borászatra vonatkozó borhamisítási esetek, akkor a város hegyközsége 3 évre eltilthatja az "egri" név használatától Vincze Bélát. Budapest, 2009. 11. 12.
Magas marad az élelmiszerek ára - FAO Rövid távon magas maradhat az élelmiszerek ára, mert igen kényes az egyensúly a kereslet és a kínálat között - állítják nemzetközi szakértők. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) november 16-18. között Rómában tartandó élelmezési csúcstalálkozója alkalmából közreadott elemzés szerint az árak könnyen el is szabadulhatnak, a 2007/2008-as dráguláshoz hasonló válságot idézvén elő. Bár az árak már lejjebb mentek a 2008. évi csúcshoz képest, még mindig jóval magasabbak, mint a válság előtt, 2006-ban, s jelentős az áringadozás: idén májusban az élelmiszerek ára átlagosan 24 százalékkal volt magasabb, mint 2006-ban a FAO elemzői szerint. A drágulás egyik legfőbb oka, hogy a mezőgazdasági alapanyagok és az energia iránti kereslet növekedése nem párosul elegendő termelő kapacitás kiépítésével, elsősorban a fejlődő országokban. A FAO előrejelzése szerint a szemestermények átlagára 10-20 százalékkal lesz magasabb reálértékben 2009-2018 között, mint 1997-2006 között volt, míg a növényi olajok átlagára 30 százalékkal lehet több. A húsfélék és tejtermékek ennél kisebb mértékű drágulására számít a FAO - legalábbis rövid távon -, miután ezek a termékek érzékenyebben reagálnak a jövedelmeknek a válság előidézte csökkenésére. Budapest, 2009. 11. 16.
A dél-dunántúli szántóföldek a legdrágábbak A hét statisztikai régió közül a legmagasabb szántó értékesítési árakat a Dél-Dunántúlon, Somogy, Tolna és Baranya megyében lehet tapasztalni. Varga Gábor, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója az MTI-nek az Agrárgazdasági Kutató Intézet friss adataira hivatkozva elmondta: ebben a régióban hektáronként átlagosan 569 ezer forint a szántó ára, míg a legolcsóbb, hektáronként 365 ezer forint a Dél-Alföldön. Varga Gábor szerint azért értékesebb a somogyi föld a piacon, mert Somogy kifejezetten mezőgazdasági megye, ahol a lakosság 80 százaléka kötődik a termőföldhöz, illetve az agráriumhoz, és az országos átlagnál nagyobb mértékben történtek telekösszevonások. A gazdálkodók egyre inkább rájönnek, hogy gazdaságosabb a termelés nagyobb területeken. A birtokösszevonásokat nemzeti támogatás is segíti, a válság miatt mégis lelassult ez a folyamat. Somogy megyében a mezőgazdasági terület több mint 80 százaléka tartozik a szántó művelési ágba, összterülete meghaladja a 254 ezer hektárt, amelynek jelenlegi piaci értéke 150 milliárd forintra tehető, nemzeti értéke pedig felbecsülhetetlen. 19
Régió és "egyéb tényezők" A szántóföld árát a régiós elhelyezkedés mellett leginkább annak minősége és egyéb tényezők például a tábla nagysága - befolyásolják. Országosan a 17 aranykorona alatti szántóföldek átlagára 361 ezer forint, a 17-30 aranykorona közötti földeké 433 ezer forint, a 30 aranykorona feletti minőségű szántóké pedig 647 ezer forint volt. A listavezetőnek számító Dél-dunántúli régióban hektáronként 17 aranykorona alatt 522 ezer forintos, 17-30 aranykorona között 544 ezer forintos, 30 aranykorona felett 753 ezer forintos szántó-árak alakultak ki. A szakember az intézet adataira hivatkozva kifejtette, tavaly Magyarországon az inflációt meghaladó mértékben, átlagosan 7 százalékkal emelkedtek a földárak, de így is jelentősen elmaradtak az Európai Unió átlagától. Egy hektár szántó átlagos vételára 469 ezer forint volt. Külföldi 2011-ig nem vehet Tekintettel arra, hogy külföldi nem vásárolhat 2011-ig magyar termőföldet, a piaci mozgást és árviszonyokat leginkább a birtokösszevonások, a magyar gazdák közötti adás-vételek jelzik. A válság miatt lelassult hazai földpiac még nem nevezhető valódi piacnak, ezért védeni kell a külföldi tőkeerős, esetleg spekulatív földvásárlóktól 2011 után is - figyelmeztetett Varga Gábor. Emlékeztetett arra, hogy az agártárca már kezdeményezte is az unióban, hogy további, legalább három évig fennálljon a tilalom a külföldiek számára, de az ügyben csak a jövő évben várható döntés. Az, hogy nincs még valós földpiaci helyzet Magyarországon jól mutatja, a magyar árak hússzorosáért lehet Hollandiában, tizenötszöröséért Dániában, nyolcszorosáért Spanyolországban és öt és fél-szeresésért Franciaországban termőföldet vásárolni - jegyezte meg a szakember. Budapest, 2009. 11. 16.
Újabb gyanús földügylet Bábolnán? A bábolnai önkormányzat nem a saját tulajdonában lévő terület bérbeadására írt ki pályázatot, ráadásul a legkevesebbet ajánló lett a nyertes. A Magyar Nemzet megkérdőjelezi a kiírás szabályszerűségét és úgy véli, hogy az értékesítési szempontok is kétségeket ébresztenek, mivel ezek alapján csak az IKR indulhatott eséllyel. Budapest, 2009. 11. 16.
Bajnai "bíztatást kapott" a budapesti FAO-iroda bővítésére Bajnai Gordon miniszterelnök a FAO római csúcstalálkozóján folytatott kétoldalú megbeszélései során "bíztatást kapott" arra vonatkozóan, hogy jövőre a világ egészét érintő további funkciók települhetnek a budapesti FAO-irodába. A miniszterelnök a csúcstalálkozó szünetében újságíróknak azt mondta: a tanácskozás alapvetően arról szól, miként lehetne segíteni azon, hogy ma több mint 1 milliárd ember éhezik, de ő közben azért is lobbizott, hogy a budapesti Közös Szolgáltatói Központ (KSZK) nemzetközi vagy akár globális funkciót is elláthasson a jövőben. Hozzátette: erről várhatóan a jövő év második felében születik döntés és Magyarország a világ élelmezési- és a agrárközpontjává válhat - fogalmazott a kormányfő. A miniszterelnök kiemelte: Magyarország elkötelezett abban, hogy az élelmiszeripart fejlessze és a világban is erre van szükség, hiszen 2050re kilenc milliárd fölé növekedhet a világ népessége. "Szükség van arra, hogy az élelemtermelés megújuljon és megerősödjön a világban illetve Magyarországon is" - jelentette ki. Magyarország elkötelezett e mellett és ezért indított többek közt ösztöndíjprogramot, és támogatja fejlődő országok mezőgazdasági beruházásait. Magyarország száz fejlődő illetve kevésbé fejlett országból 20
származó diáknak ad agrárösztöndíjat. Miután hazamennek, a megszerzett tudásukkal segíteni tudják az élelemtermelés javítását - vélekedett. Bajnai Gordon végül a tervekkel ellentétben nem szólalt fel a Világ Élelmezésbiztonsági Csúcstalálkozón. Az indoklás szerint erre azért nem kerül sor délután, mert a program annyit csúszik, hogy nem érné el a budapesti járatot. Budapest, 2009. 11. 17.
Csak a ténylegesen művelt terület után igényelhető támogatás Minden gazdálkodó csak a valóságban ténylegesen használt területe után igényeljen területalapú támogatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) - tanácsolja az érintetteknek Magyar Agrárkamara legfrissebb felhívásában. Az agrárkamarai szakértők jelzik: csaknem 33 ezer gazdálkodó kap, illetve kapott a napokban levelet az MVH-tól, melyben közlik az érintettel, hogy hibásan igényelte a földalapú támogatást. Az adategyeztetés 12.500 blokkot érint. A gyors és pontos adatszolgáltatáshoz mindenben segítséget megadnak az agrárkamara tanácsadói - olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében. Amíg az adatok nem tisztázódnak, addig a hivatal sem tudja kifizetni a teljes támogatást. Általában túligénylésről, egybeművelt területekről van szó, azaz egy adott blokkon belül nagyobb területre érkezett támogatási igény, mint a blokk területe. Egy-egy blokkban több gazdálkodó is érintett lehet, amely még bonyolultabbá teszi az ügy rendezését. Az agrárkamarai szakértők azt tanácsolják: túligénylés esetén az érintett blokkban lévő gazdatársakkal közösen forduljanak segítségért a falugazdászokhoz és a Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat helyi tanácsadójához. Ők ugyanis az irodájukban lévő internetes rendszeren minden, úgynevezett túligényelt blokkot meg tudnak nézni, s így a szükséges adatmódosításra is sor kerülhet. Akinél 3 százalék alatt marad a túligényelt terület mértékének az aránya a jóváhagyotthoz képest - és e különbség nem nagyobb, mint 2 hektár -, annak nem kell szankcióra számítania. Ahol viszont ez az arány 3-20 százalék között van, ott a túligényelt területre jutó támogatás kétszeresét róják ki büntetésként. Akinél pedig 20-50 százalék között van a túligénylés mértéke, már ki is zárják az adott évben a támogatásból. Annál a túligénylőnél, akinél 50 százaléknál is nagyobb területarányú tévedés, akár több évre is megfosztják a területalapú támogatástól - olvasható az agrárkamarai közleményben. Az idén valamivel több, mint 180 ezren igényeltek területalapú támogatást. A támogatásból egy hektárra 42.900 forint jut. Az összeg 70 százalékát lehet kifizetni előlegként. Budapest, 2009. 11. 18.
Az államfőhöz fordul a termékdíj törvény miatt a HuMuSZ A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSZ) levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a termékdíj törvény előző héten elfogadott módosítását - közölte a szervezet. Az Országgyűlés november 9-én 340 igen, 15 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el a környezetvédelmi termékdíj módosítását, amely alapján 2010-től kizárólag a gyártókat terheli termékdíj-fizetési kötelezettség, míg a kereskedők mentességet kapnak ez alól. A HuMuSZ szerint a jogszabály-változtatás sérti a közérdeket, nem segíti a hulladékgazdálkodási célok teljesítését és nem felel meg az uniós alapelveknek sem. A természetvédők közérdeket sértő rendelkezés, hogy az úgynevezett anyagában történő hasznosítás esetén is 100 százalékos termékdíj-visszatérítés érhető el, ami ellentmond az újrahasználatot ösztönző uniós prioritásoknak. Mi volt korábban? A módosítás ellen korábban számos gyártói, illetve civil szervezet felemelte a hangját, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a változtatások nem csökkentik a keletkező hulladék mennyiségét, illetve az újrahasznosítás mértékét sem növelik. Az 1995-ben elfogadott termékdíj törvény eredeti célja egy környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási díj beépítése volt a termékek árába, ami a 21
természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra ösztönözheti a fogyasztókat és gazdálkodókat. A parlament utoljára 2008 november elején módosította a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt, amire az Európai Bizottság észrevételei miatt volt szükség. Brüsszel korábban ugyanis azt kifogásolta, hogy a termékdíj törvény diszkriminálja a külföldi beszállítókat, továbbá a díj mértékét nem befolyásolja a palack tartalma. A tavalyi változtatást követően valamennyi beszállító azonos díjat fizethet. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) a törvény tavalyi módosításakor arra tett ígéretet, hogy egy munkabizottság - társadalmi, gazdasági, önkormányzati és állami szervezetek bevonásával - a változó viszonyokhoz rugalmasabban alkalmazkodó, újabb, hosszú távú termékdíj szabályozásra tesz javaslatot 2009. május 31-ig. Ellenőrizhetőb rendszer A jogszabály előző heti módosításával a törvényhozók célja a rendszer ellenőrizhetőbbé, központosítottabbá tétele volt. A termékdíj-fizetési kötelezettség hatálya alá bekerültek a bicikli és motorkerékpár abroncsok, megszűnt a rádiótelefonok akkumulátorai utáni kiemelt termékdíj, míg az újságok termékdíj mentessége továbbra is megmaradt. A törvény a jövő év első napjától kedvezményeket ad a mezőgazdasági termelőknek és kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozóknak, előbbiek ugyanis termékdíj átalányt fizethetnek, míg utóbbiak hasznosítást koordináló szervezeteket vehetnek igénybe az adminisztrációs terhek csökkentésére. A Magyar Sörgyártók Szövetsége és a HuMuSZ szerint a zöldtárca nem tett eleget a törvény átfogó változtatására tett vállalásának, valamint nem tartotta be egy hosszú távú koncepció megalkotására tett ígéretét sem. Nem releváns megoldások A HuMuSZ elsősorban azt kifogásolja, hogy a módosítások nem adnak releváns megoldásokat az eddig feltárt problémákra. Úgy vélik, továbbra sem biztosított, hogy az állam valóban zöld megoldásokra fordítja a környezetvédelmi célokra beszedett díjat, emellett nem jött létre független szerv a hitelesített adatszolgáltatásra, és semmilyen támogatás nem született az újrahasznosítási rendszerek megsegítésére. A civilek szerint mindenekelőtt a megelőzésre és az újrahasznosításra kellene koncentrálni, lehetőleg egy teljesen új jogszabály létrehozásával, amelyben megtartanák a darab alapú termékdíj-fizetési rendszert, illetve eltörölnék a kereskedők mentességét. A Magyar Sörgyártók Szövetsége korábban úgy foglalt állást, hogy kizárólag a nagyobb, 200 négyzetméter feletti üzlethelységgel rendelkező kereskedelmi egységeket vonná a termékdíj törvény hatálya alá. Sivó Imre, a szervezet elnöke szerint a kereskedelmi hulladékok több mint 60 százaléka a szuper- és hipermarketekben keletkezik, és ezek az üzletek teljesíteni tudnák a termékdíj fizetéssel járó adminisztrációs terheket. Hozzátette: a módosítással egy "anyagilag el nem viselhető mértékű" termékdíj hárul a gyártókra. A sörös csomagolások után fizetett termékdíj mintegy háromnegyedét teszi ki az italcsomagolások után fizetendő termékdíjaknak, a sörgyártók 2009-ben így hárommilliárd forintos befizetésre számítanak. Budapest, 2009. 11. 18.
Magyarország: körbetartozások országa lettünk Miközben a költségvetés akár néhány milliárd forintjáért is keményen harcolnak az ágazatok és protestálnak a társadalmi szervezetek, a drámaian növekvő adótartozások miatt százmilliárdokkal szűkül a büdzsé bevételi oldala. Állapítja meg a feketelista.hu portál, amely listát készített a legnagyobb adóhiányt felhalmozó ötven vállalkozásról. A portál sajtóközleménye ismerteti: az APEH legújabb adatai szerint az utóbbi 12 hónapban 300 milliárd forinttal emelkedett az adótartozások összege, és már meghaladja az 1.800 milliárd forintot. Az állam is ludas
22
Szakértők szerint csak a vak nem látja, hogy Magyarország mára a körbetartozások országa, ennek oka a sok nemfizetés is. Első helyen az állam áll, aki "nem szeret fizetni", illetve igencsak akadozva fizet - hívják fel a figyelmet a szakértők, akik felhívják a figyelmet arra is, hogy a pénzügyi fegyelem romlásáért és a körbetartozások jelenlegi mértékű kialakulásáért így az állam is jócskán felelős. Könnyű persze az államra, mint megfoghatatlan mumusra mutogatni, miközben a piaci szereplők sem mind szeplőtelenek, sőt. Eset és eset között azonban lényegi különbözőségek vannak - vallja egy felszámoló. Tiszta ciki ez az arány Ne csodálkozzék hét azon senki, hogy itt, a Balkán kapujában jelenleg 850 ezer magánszemély tartozik az adóhivatalnak, és a körülbelül háromnegyedmillió vállalkozás közül mintegy négyszázezret tartanak nyilván az adósok listáján. Ez utóbbiak nem kevesebb, mint 1.600 milliárd forint tartozást halmoztak fel, ám legtöbbjük már nem működő vállalkozás, így az adó behajtása meglehetősen kétséges. Október végén 1.423 olyan vállalkozás szerepelt az adóslistán, amelyek adótartozása egyenként meghaladta a 100 millió forintot. Számuk egy év alatt csaknem 30 százalékkal nőtt. Vannak szép számmal cégek, amelyek már milliárdos tartozást görgetnek maguk előtt. Kevéssé ismert nevek A feketelista.hu portál TOP 50 listáján többnyire kevésbé ismert cégnevekkel lehet találkozni, nagy többségük nevében – nyilván jelezve tevékenységi körüket – a kereskedelmi és szolgáltató megjelölés olvasható. Mindössze két olyan cégnév található, amelyben nem szerepel sem a kereskedelmi, sem a szolgáltató kifejezés. Az összeállításból az is kiderül, hogy az első huszonnégy "helyezett" egyenként több mint egymilliárd forint adóval tartozik, nem számolva hozzá az ebből fakadó bírságokat. A tíz legnagyobb adós közül hat a fővárosban van bejegyezve. A dobogósok A legnagyobb, 2,962 milliárd forintos adóhiánya a fővárosi KPHS Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek van. Ha ehhez hozzáadjuk a jogkövetkezmények – mulasztási bírság, késedelmi kamat – 2,357 milliárdos összegét is, kiderül, hogy több mint 5,3 milliárd forint vele szemben az adóhivatal követelése. Tavaly augusztusban adóvégrehajtást rendeltek el ellene, az idén október végén törölték adószámát. Nem sokkal marad el mögötte a 2,919 milliárd forint adóval hátralékos, ugyancsak budapesti ALDEBARAN-TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelynek a megállapított jogkövetkezményekből származó tartozásai is meghaladják a 2,255 milliárd forintot. A Fővárosi Bíróság ez év szeptember végén felszámolási határozatot hozott ellene. A lista harmadik helyén a szegedi CSOKA-TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. található: adóhiányának összege 2,548 milliárd forint, a megállapított jogkövetkezmények összege pedig 1,809 milliárd forint. A céget a Csongrád Megyei Bíróság szeptemberben hozott döntése értelmében felszámolják. Budapest, 2009. 11. 18.
Érvénytelen a 2.500 hektáros haszonbérleti pályázat A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) vezérigazgatója érvénytelenítette a 2.500 hektáros Pest megyei terület haszonbérleti pályázatát a hétfőn elrendelt belső ellenőrzési vizsgálat eredményeinek ismeretében - közölte a szervezet. A közlemény szerint ezzel egy időben a vizsgálati anyagot a vezérigazgató átadta a társaság illetékes vezetőinek, hogy a megállapított szabálytalanságok személyi felelőseinek a felelősség súlyával arányos szankcionálására tegyenek 23
javaslatot. A javaslat és az érintettek véleményének figyelembe vételével hozza meg a vezérigazgató az üggyel kapcsolatos személyi döntéseit. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a 2.500 hektáros Pest megyei terület haszonbérletére érkezett pályázatokat arra illetéktelenek idő előtt felbontották, a felbontás tényét pedig visszamenőleges dátummal próbálták legalizálni. Az MNV Zrt. vezérigazgatója hétfőn reggel azonnali belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, amelynek határideje kedden, 16 órakor járt le. Ezzel egy időben felmentette irodavezetői munkaköréből a Pest Megyei Területi Iroda megbízott vezetőjét, Balogh Tamást. A vizsgálati anyag különböző felelősségi köröket állapít meg a folyamatban. A legsúlyosabb felelősség nyilvánvalóan azokat terheli, akik a Magyar Közlönyben megjelent szabályokkal ellentétesen felbontották a lezárt borítékban benyújtott pályázatot. Súlyos felelősség terheli azokat is, akik az elkövetett szabálytalanság kiküszöbölésére a felbontásban felelős személyek utólagos bíráló bizottsági taggá való kinevezését tartották megoldásnak, (a benyújtott pályázatokat ugyanis kizárólag a bíráló bizottság tagjai bonthatják ki, megfelelően szabályozott körülmények között) ahelyett, hogy a szabálytalanságot észlelve azonnal jelentették volna. Az ellenőrzési folyamatból kiderült, hogy vizsgált dokumentumokat Benedek Fülöp agrárportfólióért felelős vezérigazgató-helyettes távollétében egyik helyettese írta alá. Kamarás Miklós vezérigazgató tekintettel a történtekre, a belső vizsgálat által feltárt szabálytalanság okán azonnali hatállyal érvénytelenítette a Pest megyei haszonbérleti pályázatot, és rendelkezett az ezzel kapcsolatos hirdetmény haladéktalan közzétételéről. További vizsgálatot igényel, hogy az MNV belső iktatási rendszerét hogyan lehetett feltörni, valamint hogy az iktató programban nyilvántartott dokumentumokhoz illetéktelenek hogyan férhettek hozzá - áll a közleményben. Budapest, 2009. 11. 19.
Példaértékű programok, befogadó közösségek A roma integráció nem illúzió: megfelelő eszközökkel és helyes hozzáállással sokat lehet tenni a társadalom e gyakorta elkülönült csoportjának beilleszkedése érdekében. Ez az üzenete a Csak együtt sikerülhet! elnevezésű, nemrégiben megtartott rendezvénynek, ahol egy sor sikeres példát mutattak be a hazai projektek gazdái. A szociális kertészettől más foglalkoztatási programokig, a közösségépítéstől a befogadó faluig számos kezdeményezés terítékre került, bizonyítván, hogy előítéletektől mentes, elfogadó közegben lehet igazán eredményes az integráció. A szakemberek szerint elsősorban az oktatás, a foglalkoztatás és a vállalkozásfejlesztés területén érdemes a megoldást keresni. Roma integráció és programok A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán rendezett fórum a roma integrációval kapcsolatos programok megvalósítása során keletkezett tapasztalatok cseréjét, és a kidolgozott, működő módszerek elterjesztését célozta. Mintaértékű kezdeményezéseket ismerhettek meg a jelenlévők az előadók beszámolóiból, akik egyöntetű meggyőződése, hogy a 6-800 ezer közé tehető magyarországi roma kisebbség beilleszkedése nem ábránd, hanem tudatos lépéseket feltételező társadalmi szükségszerűség. Többcélú kistérségi társulások A rendezvény ötlete azt követően született, hogy négy megye szomszédos helyi vidékfejlesztési irodái (HVI) és többcélú kistérségi társulásai között az elmúlt másfél-két esztendőben visszatérően felvetődött, miként lehetne megfoghatóbbá tenni az együttműködést – magyarázta dr. Eperjesi Tamás. A hatvani HVI vezetője elmondta, hogy kistérségükben majdnem minden területen a szomszédokéhoz hasonló problémákkal küzdenek, és a hevesi város elhelyezkedésénél fogva is sokrétűen érintett. Hatvan ugyanis több kistérség, több megye határán fekszik: innen nagyjából tíz 24
kilométerre kezdődik Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye egyaránt, ami komoly és rendszeres közös munkára készteti a szomszédvárakat. Elsődleges cél a figyelemfelkeltés volt Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) lehetőségei, a térségi LEADER stratégiák megalkotásának folyamata ébresztette rá az egymással gyakori párbeszédet folytató szervezeteket arra, hogy a romák helyzetének javítása, a hatékonyabb integráció érdekében indított projektekről is kicseréljék tapasztalataikat. A mérföldkőnek tekintett november 6-i konferenciát gondolatébresztőnek szánták, elsődleges céljuk a figyelemfelkeltés volt: arra szeretnék emlékeztetni a környékbeli lakosságot és az ország közvéleményét, hogy a cigányság beilleszkedése a jelenlegi állapot ismeretében talán a legégetőbb társadalmi kihívás, melynek megoldása közös felelősség. A közeg sok helyütt rendkívül elutasító Az ÚMVP Irányító Hatóság megbízásából a Szonda Ipsos által végzett, 7 030 fő megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a 10 ezer fő alatti települések 86 százalékában élnek romák. A megkérdezettek 43%-a békés együttélésről számolt be, 45% említett ritka, de nem túlzottan zavaró konfliktusokat, 11% pedig komoly problémákat érzékel. Utóbbiak mégis mintha nagyobb visszhangot kapnának, azt sugallva, hogy ez az általános, pedig a tapasztalatok közel sem erre utalnak. Emellett be kell látni, hogy a közeg sok helyütt rendkívül elutasító a romákkal szemben, akik – hiába minden igyekezet – önerőből, külső segítség nélkül nehezen képesek előrelépni. A romák megtalálják a helyüket Mára már elindultak olyan fejlesztések, amelyek bizonyíthatóan hozzájárultak ahhoz, hogy egy kisebb közösségben a romák megtalálják a helyüket, és sikerült elérni, hogy mindenfajta elkülönülés nélkül, a társadalom szerves részeként vegyenek részt a mindennapokban – emelte ki a HVI-vezető. A jó példákból aztán mások is ötleteket meríthetnek, hiszen a bevált módszerek átültethetőek. Így a többi között a csereháti foglalkoztatási program, vagy Tarnabod befogadó faluprogramjának megoldásai éppúgy megvalósíthatók más településeken vagy térségekben, ahogy az igrici kertészeti együttműködés és a Nógrád megyei közösségfejlesztés ugyancsak „sokszorosítható” elemeket tartalmaz. A lényeg, hogy a már kidolgozott és sikeres gyakorlatokat minél szélesebb körben elterjesszék, és nemcsak az említett területeken, hanem az ország minél több romák lakta településén orvosolják a társadalmi feszültségeket hasonló projektek révén. Leggyakrabban az állásszerzés okoz problémát Elsősorban tehát az oktatás, a foglalkoztatás és a vállalkozásfejlesztés terén van tennivaló, itt mutatkozik a legnagyobb szükség a romák támogatására. Mivel leggyakrabban az állásszerzés okoz problémát, amelynek egyik fő oka a megfelelő képzettség hiánya, a tanulás ösztönzése, a munkaerőpiaci igényekre választ adó képzések indítása az egyik alapvető irány – erre kell forrásokat találni. Az uniós támogatások egy részét célszerű ilyen célokra fordítani, amire minden esély megvan, miután az képzés az egyik lényeges felhasználási területe az ÚMVP vidékfejlesztési forrásainak. Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor a közösségfejlesztésről sem, hiszen az integrációs programok ott lehetnek valóban sikeresek, ahol befogadó közegben tudják azokat megvalósítani. Elengedhetetlen, hogy a közösség többsége azonosuljon a szándékkal, és a résztvevők közösen, egymásra maradéktalanul odafigyelve akarják segíteni a nehezebb helyzetben lévők boldogulását. 25
A projektek többsége a lakosság szélesebb körét érinti Legalább ennyire fontos, hogy a helyi igények számbavétele előzze meg egy-egy helyszínen a cselekvést, hiszen az elvárásokhoz, elképzelésekhez igazodva lehet a legbiztosabban célba érni – hangsúlyozta Puporka Józsefné, a Zagyvaság LEADER Helyi Akciócsoport alelnöke, egyben a boldogi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Nem vezet sok jóra, ha kívülről határozzák meg a fejlődés irányát, külső szemmel akarják levezényelni a projekteket. Legyen szó foglalkoztatási, szociális vagy gazdaságfejlesztési programról, az érintetteknek el kell tudniuk fogadni a segítő kezet, részt kell venniük az együttműködésben. Nem számít viszont a siker szempontjából, hogy egy adott lakóhelyen milyen a romák aránya: magas és alacsony hányad esetében egyaránt megteremtődnek az együttélés feltételei, ha a helyiek közösen találják ki a programot, és a közösség legaktívabbjai koordinálják azt. Fontos, hogy a projektek többsége nem kizárólag a romákat, hanem a lakosság szélesebb körét érinti, ezért a közösség minél nagyobb részvétele és kölcsönös akarata szükséges. Ahányan vagyunk, annyiféle problémával küzdünk Nem lehet általánosságban beszélni a romákról, és hiba lenne különálló kategóriába sorolni, majd így, egyfajta karanténban kezelni őket – véli Puporkáné. Ahányan vagyunk, annyiféle problémával küzdünk, ebben is ugyanolyanok vagyunk, mint bárki más. Képességei szerint ki ilyen, ki olyan téren léphet előre – amihez azonban elkél a segítség. A LEADER program forrásai például nagyon hasznosak lehetnek a sok, egymással összefüggő, kisebb összegből megvalósítható projekt számára, különösen most, a gazdasági válság idején. Az alelnök szintén hangsúlyozta az oktatási programok eredményességét: korábban mentorpedagógiai programot valósítottak meg, amelynek részeként roma fiatalokat sikeresen lehetett ösztönözni a tanulásra. A most elérhető vidékfejlesztési források segítségével ilyen és hasonló projekteket terveznek, és főként sokat remélnek a LEADER nyitottságot, összefogást hirdető szemléletének meggyökerezésétől. Budapest, 2009. 11. 19.
Folytatódik a hitvita a gyomirtószerekről és a GM növényekről Egy tanulmány világosan cáfolja a biotechnológiai ipar azon állítását, hogy a génmódosított növények a növényvédő szerek felhasználásának csökkenését eredményeznék - állítják a zöldek. A Dr. Charles Benbrook (képünkön) által készített jelentés szerintük "kőkemény" adatokkal bizonyítja, hogy a génmódosított növények bevezetése óta drámai mértékben megnőtt a gyomirtó szerek felhasználása. A genetikailag módosított növények túlnyomó részét arra fejlesztették ki, hogy tűrőképességgel rendelkezzenek a totális gyomirtó szerekkel szemben, ilyen például a Monsanto Roundup Ready szójája, ami túléli a glüfozát hatóanyagú gyomirtót. Ezek a fajták, mint a génmódosított szója, kukorica és gyapot egyre inkább uralkodóvá váltak az Egyesült Államok növénytermesztésében, így nagymértékben nőtt a Roundup gyomirtó szerrel permetezett területek nagysága. A megnövekedett növényvédő szer használat a glüfozát rezisztens gyomok gyors kialakulását és elterjedését idézte elő. Ezen növények elpusztításához még nagyobb mennyiségben kell tehát gyomirtószereket használni - hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Greenpeace Magyarország. A The Organic Center munkatársa mondja... A mostani jelentés szerzője, Dr. Charles Benbrook az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) adatait használta, és egyértelmű bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a gyomirtó szer tűrő haszonnövényekhez felhasznált vegyszerek mennyiségének növekedése 26
összefügg a glüfozát hatóanyagú gyomirtóval szemben ellenálló gyomnövények megjelenésével és elterjedésével. "A génmódosított növényekhez felhasznált növényvédő szerek mennyiségének drasztikus mértékű növekedését elsősorban a Monsanto által forgalmazott Roundup hatóanyagával, a glüfozáttal szemben ellenálló gyomnövények gyors elterjedése okozza." - mondta Dr. Charles Benbrook, a The Organic Center munkatársa. - "A glüfozát-rezisztens gyomok ma már több millió hektárt borítanak be, aminek következtében a gazdák költségei biztosan megnövekednek, sokszor jelentős hozamcsökkenéssel társulva, s ezen felül a gyomok elleni védekezés megnöveli a környezeti terheket is." Kételyeket erősít a tanulmány A jelentés szerint a génmódosított kukorica, szója és gyapot köztermesztésének első 13 éve mintegy 144 ezer tonnával növelte meg a növényvédő szerek felhasználását. Manapság az amerikai gazdák egyre kritikusabbak a génmódosított növényekkel szemben a génmódosított vetőmagok árának drasztikus emelkedése és a rezisztens gyomok gyors terjedése miatt, s ezeket a kételyeket erősíti meg ez a tanulmány. "A tanulmány világosan cáfolja az ipar érveit, miszerint a génmódosított vetőmagok használatával csökkenne a növényvédő szerek használata. Leleplezi a biotechnológiai óriáscégek által mindenütt terjesztett mítoszt azzal, hogy kimutatja: a génmódosított vetőmagok alkalmazása drasztikusan növeli a növényvédő szer használatot, szennyezi a környezetet és táplálékunkat, a termelők számára pedig gazdasági károkat okoz. A génmódosítás sem a gazdáknak, sem a fogyasztóknak, sem a környezetnek, sem a társadalomnak nem jelent semmilyen előnyt, kizárólag néhány növényvédő szert illetve vetőmagot gyártó óriáscégnek hoz hatalmas profitot." hangsúlyozta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse. "Erős figyelmeztetés a jelentés" "E jelentés erős figyelmeztetés az európai vezetők és gazdák felé, hogy ha Európában is termesztenék a génmódosított növényeket, akkor a gazdák sok pénzt vesztenének, és még a kezelhetetlen gyomnövényekkel is küzdeniük kellene." - tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse. - "A gyomirtó szer felhasználás növekedést a környezetbiztonságért felelős európai hatóság is elismerte, és ezt is figyelembe kell venni, amikor a következő évben az Európai Unió értékelni fogja a génmódosított növények termesztésének társadalmi-gazdasági hatásait." A jelentést, amelynek a címe: "Impacts of Genetically Engineered Crops on Pesticide Use in the United States: The First Thirteen Years" (A génmódosított növények hatása a növényvédő szerek felhasználására az Egyesült Államokban: az első 13 év) az amerikai The Organic Center (TOC), a Union for Concerned Scientists (UCS) és a Center for Food Safety (CFS) készítette. Budapest, 2009. 11. 20.
Mezőgazdasági kisgépeket is gyártanának nálunk a szecsuaniak Gazdasági együttműködési megállapodást írt alá Csengtuban (Chengdu) Szecsuan tartomány kormányzatának képviseletében Huang Hsziao-hsziang (Huang Xiaoxiang) kormányzó-helytettes és Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejlesztési ügyekért felelős államtitkára. A keretmegállapodás aláírása alkalmával folytatott megbeszéléseken máris több olyan konkrét terület került szóba, ami mindkét felet érdekli - tájékoztatott Wolf Csaba, a magyar nagykövetség gazdasági, kereskedelmi tanácsosa, aki jelen volt az aláíráson. Ezek között említette, hogy a szecsuaniak szívesen építenének és üzemeltetnének vegyesvállalati formában cipőgyárat Magyarországon, mivel a tartomány élen jár a női bőrcipők gyártásában. A kínai üzletemberek távlati tervei között az európai piac célba vétele szerepel. Egy másik említett kínai beruházási elképzelés a mezőgazdasági kisgépek gyártása Magyarországon, akár tiszta kínai befektetésként, akár vegyesvállalati formában. Egyelőre még nem kiforrott magyar kezdeményezés, hogy hozzanak 27
létre egy magyar-kínai ipari parkot. Meg nem erősített információk szerint ezt a Dél-alföldi régióban, Szeged közelében, a Tisza két oldalán képzelik el magyar üzletemberek. A gondolatra Szecsuanban pozitívan reagáltak, s felvetették egy megújuló energiaipari bázis kialakításának lehetőségét. Itt kisebb erőművek működhetnének, illetve technológia-gyártás folyhatna - hangzott el. Ide kapcsolódik az a hír, hogy a csengtui K&M Metal céggel a dél-kínai Sencsenben (Shenzhen) megállapodást kötött a BudaSolar Kft. egy vegyesvállalat megalapításáról. Krafcsik István, a cég technológiai vezetője tájékoztatása szerint a területvásárlással járó nagyberuházást a kínai fél vállalná, a magyar cég a gépsort és a technológiát adná. A BudaSolar tulajdoni hányada mintegy 19-20 százalék lenne. A két vállalat napenergia- hasznosításhoz kapcsolódó innovációt célzó kutatás-fejlesztési együttműködésben is megállapodott. Budapest, 2009. 11. 20.
Jogosultak a kártalanításra a késő légi járatok utasai Átalányalapú kártalanítást kérhetnek a légi társaságtól azok az utasok, akik végső célállomásukat az előre tervezett érkezési időhöz képest három, vagy több órával később érik el, amennyiben a késést nem rendkívüli körülmények okozzák - mondta ki ítéletében az Európai Bíróság. Az állásfoglalással az uniós bírák a témába vágó EU-rendeletet egészítették ki. A jogszabály egyértelműen rendelkezik arról, hogy a légi járat törlése esetén az utasok 250 és 600 euró közötti összegű átalányalapú kártalanításra jogosultak, ugyanakkor nem írja elő kifejezetten, hogy a késéssel érintett légi járatok utasait is megilletné ilyen jog. A bíróság azt is kifejtette, hogy a késés időtartama, még ha az jelentős - akár egynapos - is, nem elegendő ahhoz, hogy a légi járatot töröltnek lehessen tekinteni. A késő repülőgépet nem lehet töröltnek tekinteni, ha az indulás időpontjától eltekintve a légi járat többi tényezője, köztük az útvonal, az eredetileg tervezetthez képest változatlan marad. Ezzel szemben, ha a légitársaság az eredetileg tervezett indulási időpontot követően más légi járaton biztosítja az utasok szállítását, a járat töröltnek tekinthető. A bíróság azt is megállapította, hogy a késő gépek utasai hasonló (időveszteségben megnyilvánuló) kárt szenvednek, tehát helyzetük összehasonlítható a törölt járatok utasaiéval. Ugyanis a röviddel az indulás előtt törölt járatok utasai akkor is jogosultak a kártalanításra, ha számukra átfoglalást ajánlottak fel, amennyiben időveszteségük eléri, vagy meghaladja a három órát az utazás eredetileg tervezett időtartamához képest. Nem lenne indokolt a késéssel érintett utasok eltérő kezelése, amennyiben végső célállomásukat az eredetileg tervezett érkezési időponthoz képest három, vagy annál több órával később érik el. Ha viszont a légi fuvarozó bizonyítani tudja, hogy a járat késését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyek kívül esnek tényleges befolyásán, és amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni, a késés "nem keletkeztet kártalanítási jogot" - derül ki az ítéletből. Budapest, 2009. 11. 20.
Biomassza fűtőművet avattak a Pannonhalmi Főapátságban Közel 200 millió forintos európai uniós támogatással létesült biomassza fűtőmű a Pannonhalmi Főapátság hőellátására az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjának keretében. A projekt hosszú távú közvetlen célja megújuló energiaforrásra, azon belül is az erdei és részben mezőgazdasági melléktermékek képezte biomasszára alapozva a hőellátás - fűtés és melegvíz - fosszilis energiahordozó igényének jelentős csökkentése. Ennek érdekében a jelenlegi csúcshőigény mintegy 60 százalékát képviselő biomassza kazánkapacitás épült be a jelenlegi földgázüzemű kapacitások részleges kiváltására. Így a hőtermelés közel 80 százaléka helyeződött át megújuló energiaforrásra, azaz a fejlesztés eredményeként az eddigi kizárólagos fosszilis energiahordozó-felhasználás mennyisége és részesedése közel egyötödére csökkent. Az NFÜ a közleményben kiemeli: a fejlesztésnek köszönhetően javult az energetikai ellátás biztonsága, nőtt az önellátás mértéke, és hosszú távon javulhat a kistérség gazdasági 28
helyzete, potenciális lehetőség nyílik a helyben képződő jelentős volumenű szőlővenyige, illetve levendulaszár-szalma környezeti szempontból kedvező hasznosítására és megoldható lesz az apátsági arborétum tisztítási faanyagának felhasználása. A Pannonhalmi Főapátság Magyarország egyik legértékesebb műemléke, a Világörökség része, a magyar kulturális életben és az oktatásban is kiemelkedő szerepet játszik. A Főapátság évente 80-90.000 látogatót fogad. Budapest, 2009. 11. 20.
Javul a helyzet a tejpiacon az Európai Bizottság szerint Javuló tejpiaci helyzetről számolt be Mariann Fischer Boel, az Európa Bizottság agrárfelelőse az európai uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek brüsszeli találkozóján. Az elmúlt hetekben az uniós piacon és a világpiacon egyaránt emelkedtek az árak az ágazatban. Az értekezleten a miniszterek döntöttek néhány, a piac helyzetét várhatóan tovább javító jogszabálymódosításról. Ezek egyike szélesebb jogköröket teremt az uniós bizottságnak, hogy krízishelyzetben azonnali intézkedéseket hozhasson a tejágazatban. Egy másik módosítás értelmében pedig a tagországok kapnak erősebb jogosítványt kapnak arra, hogy az egyedi túltermelést folytató gazdákat szigorúbban szankcionálhassák. Húszmilió euróval több A jövő évi uniós költségvetés tervezetének formális jóváhagyásával hivatalossá vált az a döntés is, hogy az ágazatot 2010-ben segítő rendkívüli tejalapot 300 millió eurósra egészítik ki. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a tagországok kormányait képviselő tanács teljes egészében elfogadta az Európai Parlament javaslatát, szemben a brüsszeli bizottság 280 millió eurós elképzelésével. A gazdák figyelnek Fischer Boel biztos a találkozón azt is elmondta, hogy a közelmúltban folytatott tárgyalásain szerzett tapasztalatai szerint az EU nemzetközi kereskedelmi partnerei kellően visszafogottnak tartják a tejpiac segítésére hozott uniós exporttámogatási intézkedéseket, így az EU-nak várhatóan nem kell nemzetközi elmarasztalástól tartania emiatt. Az ágazat nehéz helyzete miatt hosszú ideje tiltakozó tejtermelő gazdák mindazonáltal jelezték, hogy továbbra is igénylik az unió támogatását, és figyelemmel követik a miniszterek munkáját. Ennek nyomatékosítására egy molinóra festett, több négyzetméteres, óriási szemet függesztettek ki a tanácskozás helyszínével szemben, demonstrálva, hogy "figyelnek" a tanács tevékenységére. Szavaztak egy GM kukoricáról Szavazott a miniszteri tanács egy genetikailag módosított összetételű importkukorica-féleség uniós piacra dobásának engedélyezéséről, de a tagországok - mondhatni, immár a hagyományoknak megfelelően - nem tudtak dönteni sem az engedélyezés mellett, sem ellene. Így a döntés joga az Európai Bizottságra szállt, amely várhatóan néhány héten belül meghozza határozatát a svájci termékről. Magyarország álláspontja a kérdésben nem változott, a magyar delegáció elutasítóan szavazott a génkezelt növény engedélyezéséről. A brüsszeli találkozón több EU-tagország ismételten kérte, hogy a sertéshús exportjára az Európai Bizottság adjon támogatást. Ezt azonban a testület ezúttal is elutasította. Budapest, 2009. 11. 23.
29
Pénzükért demonstráltak a pölöskei szörpüzem volt dolgozói Demonstrációt tartottak Pölöskén a szörpüzem egykori dolgozói közel hat hónapi elmaradt bérükért; a cég felszámolója és egykori tulajdonosa egymásra hárítja a felelősséget azért, hogy a bérgarancia alapból még mindig nem jutottak pénzükhöz az elbocsátott alkalmazottak. Mintegy 3040 ember gyűlt össze a pölöskei szörpüzem bejárat előtti területén. Az érintettek a helyszínen arról számoltak be, hogy a július óta felszámolás alatt lévő Bognár Szörp Kft.-ben több mint 150 ember dolgozott, őket csoportos létszámleépítés keretében küldték el, a januártól járó juttatásaikat azonban még mindig nem kapták meg. A tét az élet és 200 millió A demonstrálók többsége azóta sem talált munkát, jelentős tartozásaik vannak, amiket nem tudnak kifizetni. Úgy tudják, számukra összesen több mint 200 millió forint jár, néhányan azt is javasolták, hogy közösen fogadjanak ügyvédet az érdekeik védelmében. A demonstráción megjelent Janicsek Béla, az üzemet jelenleg bérlő Janicsek Kft. ügyvezetője azt mondta: ő úgy tudja, több büntetőfeljelentés, valamint a volt cégtulajdonos és a felszámoló közötti viták miatt nem jutottak még hozzá elmaradt bérükhöz. A bérlő információja szerint Bognár Kálmán, a Bognár Szörp Kft. tulajdonos-ügyvezetője nem adta át a felszámoló Marosholding Kft.-nek cége könyvelését, emiatt a felszámoló nem tudja lehívni a bérgarancia alapból a dolgozók elmaradt juttatásának összegét. Janicsek Béla azt mondta: ezeket az iratokat részben itt, részben a volt tulajdonosnál őrizték, és szeptemberben egy rendőrségi házkutatás keretében foglalták le. Legfeljebb félmilliárdos a vagyon Szabó Tibor, a felszámoló Marosholding ügyvezetője az üzembe beengedett újságíróknak telefonon is megismételte az október 6-án elmondottakat, miszerint Bognár Kálmán nem adta át az iratokat, nem készült el a zárómérleg, ezért nem lehet lehívni a bérgarancia alapból a szükséges pénzt. Újból hangsúlyozta, hogy megítélése szerint a cég vagyona nem is fedezi a 2,5 milliárd forint körüli hiteltartozást. Szakértői véleményre hivatkozva tette hozzá, hogy maximum 500 millió forintot ér a Bognár Szörp Kft. vagyona, emiatt pedig hitelezési csalás és vesztegetés gyanúja merült fel, aminek kapcsán a kezdeményezése alapján büntetőeljárás is folyik. Azt mondta: amikor májusban végelszámolásra átvette a céget, akkor sem kapta meg a gazdálkodásról szóló iratanyagot. A felszámolást pedig azért kellett kezdeményeznie, mert már akkor 1,3 milliárd forintos hitelezői követelés volt a Bognár Szörp Kft.-vel szemben. Ha pedig a felszámolást törvénytelennek ítélte meg a korábbi cégtulajdonos, akkor miért nem fellebbezett az eljárás megindítása ellen? - tette fel a kérdést a felszámoló. Hozzáfűzte, hogy ha a nyomozó hatóság vádemelési javaslattal zárja le a cég ügyében az egyelőre ismeretlen tettes ellen folyó nyomozást, akkor ez igazolja a munkaügyi központ felé, hogy nem lesz zárómérleg, így pedig lehívhatóvá válik a bérgarancia alapból a kifizetésükhöz szükséges összeg. Tisztáznák a helyzetet A demonstrálókhoz 7 óra után megérkezett Bognár Kálmán, aki újságírók előtt is megismételte azt az októberben tett kijelentését, hogy meglátása szerint a felszámoló valójában cége vagyonának megszerzésében és kijátszásában, nem pedig megőrzésében érdekelt. Most is úgy fogalmazott, hogy a felszámoló törvénytelenül folytatja az eljárást, "szétverték az üzem egy részét", a gépek, a technológia egy része már nincs meg, holott azokra a hitelező bankok jelzálogjoga volt bejegyezve. Elmondta, hogy a hiányolt iratok a Marosholding ügyvédi irodájánál voltak letétben, onnan valóban ő hozta el, de ha a felszámoló nem ismerte volna a gazdálkodási adatokat, nem tudta volna begyűjteni 480 vevőtől a cég kintlévőségeit. Bognár Kálmán azt hangsúlyozta: szeretnék helyreállítani a cége törvényes működését, a hitelezőkkel is tárgyaltak már erről, de szerinte az ellene indított büntetőeljárásnak nincs köze a társaság felszámolásához. A szörpüzemnél összegyűlt dolgozók 10 óra után oszlottak szét, miután telefonon ők is beszéltek a felszámolóval. Az egyik volt 30
dolgozó azt mondta: miután mindkét fél a maga álláspontját hangoztatja, ezért megpróbálnak egy találkozót szervezni a felszámoló és a cégtulajdonos között, hogy tisztázzák a helyzetet. Budapest, 2009. 11. 23.
Szabadkereskedelmi övezetet hoz létre öt kelet-afrikai állam Szabadkereskedelmi gazdasági övezetet hoz létre öt kelet-afrikai állam: a megállapodás értelmében Burundi, Kenya, Uganda, Ruanda és Tanzánia egymás között biztosítja az áruk és a tőke szabad áramlását, míg a munkaerő és a cégek esetében a letelepedés szabadságát. A 126 millió fogyasztót felölelő kelet-afrikai "közös piac" - amelynek fejlődését jelentős infrastrukturális beruházásokkal is támogatni akarják az érintett kormányok - 2010 júliusától kezdi meg működését. A megállapodás aláírását a Kelet-afrikai Közösség (EAC) fennállásának 10. évfordulójára időzítették. Az öt EAC ország 2005 óta már vámuniót alkot, a most megalakított gazdasági közösséget egy jövőbeni valuta, majd később egy esetleges politikai unió alapjának szánják. Budapest, 2009. 11. 23.
Tiltakoznak az árapasztó építése ellen a szatmári gazdák Tiltakoznak a Szamos-Kraszna közben tervezett árapasztó vésztározó építése ellen az érintett szatmári gazdák, s nem adják földjeiket az árvízvédelmi létesítmény kialakításához. A 6.500 hektáros területű vésztározó építési terveinek hat évvel ezelőtti ismertétesekor a beruházással párhuzamosan település-fejlesztéseket is ígértek az illetékesek, ami mára semmivé lett - mondta Puskás Csaba, a tiltakozók szamosszegi szószólója a Kelet-Magyarországnak. Hozzátette: a gazdáknak a területszerzésnél ráadásul vételi árként csak négyzetméterenként 45 forintot, egyszeri kártalanítás összegként pedig aranykoronánként hatezer forint ajánlanak. Az utóbbi összeg árvíz, árasztás esetén járna, az adott év bevételét fedezné a gazdálkodóknak, annak ellenére, hogy a szószóló szerint a terület a víz levezetése után csak a harmadik évben fordulna termőre. Jakus György, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központ Igazgatóságának helyettes vezetője a gazdák felvetéséről a lapnak úgy vélekedett: a vésztározó minél hamarabbi megvalósítása mindenki érdeke, mert ukrán oldalon olyan gáterősítéseket végeztek az utóbbi időben, aminek következtében nagyobb lett a magyar területek veszélyeztetettsége. Budapest, 2009. 11. 24.
Cégeket is be kell kapcsolni az Út a munkához programba A kormány célja, hogy jövőre a vállalkozói szférát is bekapcsolják az Út a munkához programba, ezért bérköltség-támogatást nyújtanának a vállalkozásoknak a foglalkoztatási törvény módosításával - mondta Herczog László szociális és munkaügyi miniszter a programot értékelő országos konferencián. A tárcavezető elmondta, hogy a jelenleg az Országgyűlés előtt lévő törvénytervezet szerint 2010 januárjától támogatást kaphat az a munkáltató, amely vállalja a rendelkezésre állási támogatásra (rát-ra) jogosult személy teljes munkaidőben és munkaviszony keretében történő foglalkoztatását. A támogatás legfeljebb egy évig nyújtható, összege havonta nem haladhatja meg a támogatás megállapításakor hatályos rát összegét (ez jelenleg 28.500 forint). Hangsúlyok jövőre A foglalkoztatást ösztönző intézkedések között nagyobb hangsúlyt fektetnek majd jövőre arra, hogy minél több szociális ellátott kerüljön vissza az elsődleges munkaerőpiacra, és a versenyszférában helyezkedjen el. A rendszeres szociális segélyben részesülő munkaképes lakosság munkához jutását segítő Út a munkához program 2009 áprilisában indult. A program egyik elvárása és követelménye, 31
hogy azokat, akik 35 év alattiak és nem végezték el a 8 osztályt, kötelező képzésben kell részesíteni. Herczog László elmondta, hogy az Út a munkához program a magyar szociálpolitika elmúlt évtizedeinek legmarkánsabb szemléletváltozása, mivel társadalmi igényként fogalmazódott meg, hogy a munkaerőpiacról hosszabb ideje távollevők ne segélyt, hanem munkát kapjanak, hiszen a településeken bőven van ellátható munka. "Az elképzelés helyes" A program elindítását indokolta az is, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb társadalompolitikai kihívás a tartós munkanélküliség kezelése, emellett egyre több olyan alacsony iskolázottságú fiatal van, aki nem talál állást, így nem szerez munkatapasztalatot sem. Elmondta, hogy ezekre a kihívásokra úgy kellett válaszolni, hogy a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megőrzését is biztosítsák. A tárcavezető hangsúlyozta: a program 2009-es tapasztalatai egyértelműen visszaigazolják az elképzelés helyességét, amely többek között a közcélú foglalkoztatásban látszik. Elmondta, hogy az elmúlt három hónapban soha nem látott mértékben nőtt a települések közfoglalkoztatottainak száma, így októberben 95.000 ember volt része közcélú foglalkoztatásnak. Jövőre kiterjesztett program A kormány 2010-ben folytatja és kiterjeszti a programot, amelyre az idei 97 milliárd forinthoz képest összesen 117,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amelyből 7,5 milliárd forint európai uniós, a többi költségvetési forrás. A program kiterjesztése a foglalkoztatási lehetőségek bővítését jelenti. A miniszter emlékeztetett az Országgyűlés által már elfogadott törvénymódosításokra. Az egyik szerint a korábbi "egy család-egy rendelkezésre állási támogatásban (rát-ban) részesülő" elv helyett egy családban lehet rendszeres szociális segélyt és rát-ot is megállapítani. Az intézkedés mintegy 32-33 ezer embert érint. Azok számára, akiknek az ellátása megszűnik, a kormány külön programot dolgoz ki annak érdekében, hogy az érintett családok jövedelme ne csökkenjen - mondta Herczog László. Beleszólnak a kisebbségek is Ugyancsak fontos változás, hogy az Út a munkához kapcsolódó közfoglalkoztatási tervet nemcsak a munkaügyi szervezettel és a szociálpolitikai kerekasztallal, hanem a kisebbségi önkormányzatokkal is egyeztetni kell - ismertette a miniszter. A kormány jövőre azt is tervezi a szociális támogatásban részesülők elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítése érdekében, hogy közcélú munkavégzést a jövőben állami, vagy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságnál is lehessen szervezni. Budapest, 2009. 11. 25.
Növényvédelmi együttműködés Magyarország és Szerbia között Növényvédelmi együttműködést kötött, s a szerb európai uniós kifizető ügynökségnek nyújtott magyar szakmai segítségről és vajdasági borászok magyarországi képzéséről is tárgyalt Gráf József magyar, valamint Sasa Dragin szerb agrárminiszter Villányban. Gráf József a kétnapos találkozót lezárva elmondta: a növényvédelmi együttműködésre a kártevők elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében volt szükség. A két ország szaktárcái a jövőben megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy megakadályozzák a kártevők behurcolását országuk területére növényi eredetű termékek ki- és behozatalakor. Hozzátette: Bár a gazdák legnagyobb ellensége jelenleg a kukoricabogár, tájékoztatni fogják egymást a területükön újonnan felbukkanó kártevőkről, elterjedésükről, az ellenük való védekezésről is, lehetőséget nyújtanak továbbá szakemberek cseréjére, a növényvédelemmel köthető tudományos eredmények megismerésére. Amennyiben szükséges, műszaki segítséget is nyújtanak a másik félnek. Sasa Dragin arról szólt, hogy a 32
magyarországi európai uniós kifizetési ügynökség nyerte el a jogot, hogy német és osztrák partnerekkel közösen szakmai támogatást nyújtson az elmúlt hónapban megalakult szerbiai kifizető ügynökség akkreditációjának megszerzéséhez. Ennek keretében egyebek mellett a szerb agrártárca két dolgozójának lehetősége lesz Magyarországon tanulmányozni a jogharmonizációs kérdéseket, alapvető csatlakozási feltételeket. Megjegyezte: az akkreditálás előkészületei megkezdődtek, a cél az, hogy az ügynökség minél előbb a gazdálkodók szolgálatába álljon, s jövőre már két támogatást is kifizethessen az uniós kritériumoknak megfelelően. Gráf József elmondta, hogy Villányban megállapodás született vajdasági borászok magyarországi képzéséről is. A tervek szerint félszáz borászati szakember kapna lehetőséget, hogy 2010. januárban és februárban magas szintű elméleti és gyakorlati kurzuson vegyen részt Magyarországon. A magyar miniszter összességében rendezettnek ítélte a magyar-szerb kapcsolatokat, amelyek véleménye szerint könnyítik a két ország mezőgazdasági szakemberinek munkáját és együttműködését. Szerb kollégája a két ország közötti szabad árumozgást, az árucsere fokozását tartotta kívánatosnak a jövőben, különös tekintettel az állati eredetű termékekre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idén januáraugusztusban a Magyarországra érkező szerb behozatal értéke 156,2 millió euró volt, ami 0,3 százalékos csökkenés 2008 azonos időszakához képest. A Szerbiába irányuló magyar export értéke 428,1 millió eurót tett ki, 42,1 százalékkal kevesebbet, mint tavaly január-augusztusban. Budapest, 2009. 11. 25.
A 2300 milliárd forintos klímavagyonunk sorsa a tét „Magyarország klímavagyona, azaz a Kiotói Jegyzőkönyv keretében felhalmozott kibocsátási egységeink értéke jelenlegi árfolyamon körülbelül 2300 milliárd forintra tehető. Ez az összeg a 2010-es magyar költségvetés csaknem 20%-a az egy évre számított 13. havi nyugdíj több mint kilencszerese – hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Az európai uniós képviselő hozzátette: a decemberi koppenhágai klímacsúcson kulcsfontosságú döntések születhetnek az éghajlatváltozás elleni küzdelem jövőjét illetően, többek között az unió új tagállamainak klímavagyonáról is. A közép-európai uniós tagállamok elkötelezetten támogatják az unió klímapolitikai céljait. Az EU vállalása, amely szerint az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ra 20%-al kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest, teljesíthetetlen lenne a közép-európai és balti államok nélkül. Ezek az országok 1990 óta jelentős, 30-50%-os csökkentést értek el a nehézipari termelés összeomlása miatt. A rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi hatások enyhítése a mai napig óriási terhet ró ezekre az országokra. „Elfogadhatatlan lenne ezért, hogy az újonnan létrejövő globális kibocsátáscsökkentési megállapodásban ezt az erőfeszítést ne vegyük figyelembe. A közép-európai és a balti országok az 1990 óta felhalmozott klímavagyonuk értékesítéséből jelentős forráshoz jutnának, amely ezen országok gazdasági felzárkózását, a zöld-technológiák elterjedését, új, „zöldmunkahelyek” létrehozását szolgálhatná” – mondta a magyar képviselő. „Magyarország készen áll a klímavagyonából származó forrásokat elsősorban megújuló energia-beruházásokra, a zöld technológiák elterjesztésére, az energiahatékonyság növelésére költeni és szolgálhatná az elkövetkező tíz évben. A beruházások a gazdasági válság hatására előálló foglalkoztatási válságra is megoldást jelenthetnének, hiszen mértékadó becslések szerint a zöld-energetikai beruházások a hagyományos energiatermeléshez képest hétszer több munkahelyet hoznak létre” – zárta felszólalását a szocialista delegációvezető. Budapest, 2009. 11. 25.
Államháztartási hiány: idén 4,0, jövőre 4,3 százalék Az idei GDP arányos államháztartási hiány 4,0, jövőre 4,3 százalék lehet - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új inflációs jelentésében. Augusztusban az MNB 2009-re 4,1 százalékos, jövőre 3,7 százalékos államháztartási deficitet jelzett. A friss inflációs jelentés szerint, ha a jövő évre 33
előirányzott, a GDP 0,6 százalékát megközelítő - kiadási jogcímet nem tartalmazó - tartalék előirányzat nagyobb részét nem költi el a költségvetés, akkor tartható a kormány és az IMF által is betervezett, GDP arányosan 3,8 százalékos eredményszemléletű deficit. (A nem elköltendő összeg nagyságrendje 180 milliárd forint.) Amint azt a Pénzügyminisztérium többször hangsúlyozta, a jövő évi költségvetés tervezete a GDP 0,8 százalékának megfelelő tartalékot irányzott elő a rendszerint szokásos 0,5 százalék helyett. Simor András, a jegybank elnöke hétfőn kijelentette: az idei államháztartási hiány az inflációs előrejelzés szerint "a legvalószínűbb esetben, minimális mértékben túl fog teljesülni, ami nem azt jelenti, hogy nem teljesíthető". Hozzátette: ha a költségvetési tartalékokat felhasználják a jövő évben, és nem zárolják, akkor a tervezett felett lehet a deficit. Az új inflációs jelentésbe foglalt inflációs prognózis 2009-re 4,2 százalék, 2010-re 3,9 százalék, a korábbi 4,5 százalék illetve 4,1 százalékkal szemben. Jövőre a maginfláció 3 százalékra csökken, szemben az augusztusban jelzett 3,5 százalékkal. Az infláció 2009. IV. negyedévében 5,3 százalék lesz, a csúcspontot a jövő év első negyedévében 5,8 százalékkal éri el, s a jövő év III. és a IV. negyedévében már 2,4-2,4 százalékra, a jegybank 3 százalékos inflációs célszáma alá csökken az új prognózis szerint. A jelentés 280,0 forint/euró, illetve 61,4 dolláros hordónkénti olajárral számol 2009-re, jövőre pedig 268,7 forint/euró és 78,4 dolláros olajárral. Jelentősen javított a jegybank a folyó mérleg, illetve a külső finanszírozási képesség adatain. Az MNB 2009-re GDP arányosan 0,5 százalékos, jövőre 1,5 százalékos folyó fizetési mérleg hiányt vár, szemben az augusztusi -2,9, illetve -3,0 százalékkal. A külső finanszírozási képesség aktívumba fordul: 2009ben várhatóan a GDP 1,5 százaléka lesz (az augusztusi előrejelzés -0,9 százalék volt), jövőre a GDP 0,1 százaléka lehet (augusztus: -0,6 százalék). Budapest, 2009. 11. 26.
Újra beadhatóak az ÚMVP harmadik pillérének pályázatai Ismét lehetett pályázni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program harmadik pillérének pályázataira A támogatásra a budapesti agglomeráció településeinek kivételével az 5 ezer lakos, illetve 100 fő/négyzetkilométer népsűrűség alatti, vagy több mint 2 százaléknyi külterületen élő lakosú (tanyás térségek) településeken működő mikro-, kis- és középvállalkozások, helyi önkormányzatok és társulásaik, non-profit szervezetek, és természetes személyek voltak jogosultak. A november 20. és december 16. közötti pályázati időszak alatt a pályázatra jogosultak akár 50 millió forintos vissza nem térítendő támogatást is igényelhettek, amelynek mértéke az összes elszámolható költség 50-100 százalékát tehette ki. Pályázni falumegújítás és fejlesztés, vidéki örökség megőrzése, mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása, valamint turisztikai tevékenység ösztönzése kiírásokban lehetett. Budapest, 2009. 11. 26.
A 14 milliárd pályázati pénzről újra, a részletek is 52,4 millió eurónyi támogatást – azaz valamivel több, mint 14 milliárd forint – használhatnak azok a mezőgazdasági vállalkozások, amelyek december 15-ig pályáznak az úgynevezett Nemzeti Diverzifikációs Program (NDP) egyes elemeire. Lényegét tekintve hat fő elemből áll az NDP, s valamennyi a vidék munkamegőrzési képességét hivatott segíteni. A gazdálkodóknak, gazdaságoknak érdemes jelentkezni, mert már korábban megismert pályázati feltételek szerint nyújthatják be kérelmeiket – hangsúlyozza a Magyar Agrárkamara. A sokak számára talán talányos címet viselő Nemzeti Diverzifikációs Program (NDP) lényegében az uniós reform miatt jócskán lecsökkentett cukorrépa-termesztésnek, illetve cukor előállításnak köszönheti létrejöttét. Magyarország a csatlakozáskor rendelkezésre álló cukorkvótájának (401,68 ezer tonna) a 75%-ról (nagyjából 301 ezer tonna) lemondott, így a vonatkozó uniós szabályok alapján kiegészítő diverzifikációs támogatásra is jogosult. A nemzeti cukorkvóta 75%-át meghaladó 34
lemondás esetén – ez magyarázza, miért éppen 75%-ról mondtunk le - a rendelkezésre álló támogatás teljes összege 75%-kal növelendő. Ez esetünkben azt jelenti, hogy a korábbi cukorreform okozta leépítések miatt megszerzett csaknem 30 millió euróval szemben a tényleges diverzifikációs támogatás 52,4 millió euróra egészült ki. Magyarország saját hatáskötben használhatja fel a pénzt Amellett, hogy így több pénzt használhatnak fel a hazai termelők, fontos szempont, hogy a pénzt az ország saját hatáskörben használhatja fel. Vagyis Brüsszel nem igen szól bele, hogy milyen területek támogatására fordítjuk azt, egy lényegi kitétel van: a támogatást legkésőbb 2011. szeptember 30-ig ki kell fizetni. Éppen ezért a pályázatok kiírása és elbírálása, valamint a célok megvalósítása gyorsított ütemben zajlott, zajlik, az erről szóló rendelet 2009. november 06-án jelent meg, a pályázatokat pedig november közepétől december 15-ig lehet leadni – emlékeztet a Magyar Agrárkamara. De mire is fordítja az ország ezt a pénzt? A támogatás célja, hogy a cukorgyárak bezárásával érintett településeken a mezőgazdasági termelés színvonalának javításával, vagy új termékek, eljárások, technológiák bevezetésével növekedjen a mezőgazdasági üzemek összteljesítménye vagy bővüljön tevékenységi körük. Olyan fejlesztésekhez jár támogatás, mint a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése; mezőgazdasági termékek értéknövelése; mikrovállalkozások támogatása; turizmus fejlesztése; vidéki települések fejlesztése; vidéki örökség védelme. Ha jól megnézzük, akkor mind a hat terület már ismert a pályázók előtt: az utóbbi négy alprogram az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program úgynevezett III. tengelyének az utóbbi egy évben már kétszer meghirdetett elemeivel azonos, míg az első két alprogram az első tengelyből ismert. Vagyis, aki, vagy az a cég, amely az előbbiekből már jelentkezett, annak nem ismeretlen a mostani támogatási kiírás. Nézzük a részleteket! Kik vehetik igénybe az NDP támogatásait? Jogosultsági kritérium, hogy a kérelmező az NDP-ben szereplő településen valósítsa meg a tervezett beruházást, illetve kizárólag gépberuházás esetén a székhelye és a gépek tárolási helye az NDP szerint jogosult településen valósuljon meg. Az általános feltételeken felül azok pályázhatnak, akik nem állnak a SAPARD Program, az AVOP, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatásból való kizárás hatálya alatt. Nem állhat felszámolási, végelszámolási eljárás, adósságrendezés vagy csődeljárás, illetve végrehajtási eljárás alatt. Egy ügyfél egy jogcímre kedvezményezett térségenként egy kifizetési kérelmet nyújthat be. Azok, akik az NDP keretében kérelmet nyújtottak be, az NDP lezárásáig azonos fejlesztési célra az ÚMVP-ben támogatási kérelmet nem adhatnak be. Igénybe vehetik a lehetőséget azok a cukorrépa-termesztők is, akik fenntartották tevékenységüket, illetve fejleszteni akarják azt. Sőt, ők az NDP-ben kiírt összes jogcím keretében plusz pontot kapnak. 1. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítésénél támogatás az alábbi célokra vehető igénybe: - növénytermesztés korszerűsítése; - állattenyésztés korszerűsítése; - kertészeti korszerűsítés. Ezeknél elszámolható kiadásnak minősül: a létesítmény építése, felújítása, valamint a hozzá kapcsolódó telepen belüli infrastrukturális beruházások; gépkatalógusban megtalálható gépek, berendezések beszerzése; termálkútfúrás és a meglévő termálkút fennmaradását biztosító beruházások; a végrehajtási rendeletben meghatározott egyéb elszámolható kiadások, az ott meghatározott mérték erejéig. A támogatás összege támogatási kérelmenként legfeljebb 1 000 000 eurónak megfelelő forintösszeg. 35
2. A mezőgazdasági termékek értéknövelésénél támogatás az alábbi célokra vehető igénybe: - versenyképesség javítása, termékszerkezet átalakítása; - élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi feltételek javítása, energia-felhasználás racionalizálása, továbbá üzemirányítás korszerűsítése; - vágópontok létrehozása és korszerűsítése; - melasz kiváltását célzó alapanyag-diverzifikáció részeként nyersszesz technológiai blokkok létesítése, felújítása. A támogatás összege támogatási kérelmenként legalább 10 000 és legfeljebb 1 000 000 eurónak megfelelő forintösszeg lehet. A vágópontok létrehozása és korszerűsítése esetén egy kérelem benyújtásával igénybe vehető támogatás legalacsonyabb összege 8000 eurónak, legmagasabb összege 480 000 eurónak megfelelő forintösszeg. A támogatás mértéke az elszámolható kiadások 40%-a, nagyvállalatnak minősülő ügyfél esetében az elszámolható kiadások 20%-a. 3-6. A másik négy alprogram részleteit először tavaly ilyenkor ismerhette meg az érintett kör, a szaktárca akkor hirdette meg a falufejlesztés, vidéki örökség védelme, turizmus támogatása és a mikrovállalkozások támogatása részleteit, melyek most, az NDP esetében is érvényesek. Arra azonban figyelni kell, emlékeztet a Magyar Agrárkamara, hogy azok, akik az NDP keretében kérelmet nyújtottak be, az NDP lezárásáig azonos fejlesztési célra az ÚMVP-ben támogatási kérelmet nem adhatnak be. Budapest, 2009. 11. 26.
Mindjárt átadják az észak-erdélyi autópálya első szakaszát December 1-jén adják át az észak-erdélyi autópálya első szakaszát. A pályaépítő amerikai Bechtel cég munkásai versenyt futnak az idővel. Mégpedig azért, hogy a decemberig hátra lévő hat nap alatt felszereljenek 2 kilométernyi szalagkorlátot, 20 kilométernyi védőkerítést, felfessék a sávokat elválasztó csíkokat a Tordáról Gyalura vezető oldalon, és felszereljék a közlekedési táblákat, jeleket. A Krónika című kolozsvári napilap szerint hétfőn befejeződtek az aszfaltozási munkálatok, a 42 kilométeres szakasz teljes hosszán immár a legfelső koptatóréteg borítja a pályát. Nagy erőkkel folyik a munka a vízelvezető árkok kialakításán, betonozásán. Az átadás közeledtével felszámolták az ideiglenes felhajtókat és lehajtókat,a Bechtel ugyanis szerződésben vállalta, hogy eltünteti az építkezés nyomait, ismét szántófölddé alakítja a felvonulási utakat. Budapest, 2009. 11. 26.
Nyírségi tűzifa programot támogat az NVT A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) mintegy 40 millió forinttal támogatta a Nyírerdő Zrt. 2009. évi szociális tűzifa programját. A tanács közleményében hangsúlyozza: a szociális célú program tavaszi részében mintegy 7.700 köbméter, a téli programban mintegy 8.000 köbméter tűzifa kerülhet a rászorulókhoz. A Nyírerdő Zrt. a térség önkormányzataival együttműködve rászoruló idős embereknek biztosít térítésmentesen fűtési lehetőséget - fejtik ki. Hozzáteszik: az NVT felkérte az erdészeti társaságot, hogy idei éves beszámolójában külön térjen ki a szociális tűzifa programnak a cég eredményére gyakorolt hatására. Budapest, 2009. 11. 26. 36
Százmillió forint a kiskunsági erdészetnek A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) aktuális átváltási árfolyamon 395 ezer euróval azaz mintegy 100 millió forinttal - támogatja a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.-t (KEFAG). A tanács közleményében kiemeli: a KEFAG jelentős likviditási gondokkal küzd elsősorban a faipari tevékenységéből fakadóan. A társaságnak mintegy 200 millió forintos többletköltsége keletkezett a válság miatt - fűzik hozzá. Az NVT arról is döntött, hogy 300 millió forintról 400 millió forintra engedi emelni a cég rövid lejáratú hiteleit. Budapest, 2009. 11. 26.
Új "földért életjáradék" program indul Új "földért életjáradék" program indul, amelynek keretében legfeljebb 20 hektár termőföld, legfeljebb 3 millió forintért történő megvétele után fizet az állam életjáradékot a tulajdonosoknak. Az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a honlapján, valamint a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben - ez is ingyen letölthető az internetről - fogja meghirdetni a pályázatot. A fő szabály Fő szabályként az pályázhat a földje ellenében életjáradékra, akinek a föld legalább 3 éve a tulajdonában van, a területe pedig nem kisebb egy hektárnál. Ha a föld közös tulajdonban van, akkor a társtulajdonos akkor pályázhat, ha a saját részének az értéke eléri a 100 ezer forintot. Erdő csak akkor ajánlható fel életjáradékért cserébe az államnak, ha a pályázati kiírás ezt kifejezetten tartalmazza. Mit kell beadni? A pályázathoz csatolni kell az eredeti adás-vételi szerződést, vagy annak a közjegyző által hitelesített másolatát, továbbá az értékbizonyítványt, amit a helyi jegyző állít ki. Az MNV ez utóbbi alapján állapítja meg az ellenértéket, de független szakértőt is kirendelhet. Az életjáradék alapja végül az ellenérték 1,1-szerese lesz. Az első ilyen programnál még az ellenérték kétszerese volt a járadék megállapításának az alapja. Ez már az ötödik Az életjáradék minden évben az előző évi átlagos nyugdíjemelés mértékével növekszik. Az életjáradékot a nyugdíjjal együtt - de attól elkülönítve - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság küldi ki. A mostani rendelet az ötödik földért életjáradék program. Az első ilyet 2002-ben hirdette meg a kormány, akkor 60 éves kortól lehetett igényelni. Ezt a jogszabályt egy évvel később módosította a kormány. A következő új rendelet 2004-ben született, ez már 55 éves kortól adott járadékot. Ezt a rendeletet még abban az évben kétszer, 2006-ban pedig egyszer módosította a kormány. Mi volt eddig? Egészen 2006 februárjáig az állam 19 ezer gazdálkodótól vásárolt meg 53 ezer hektárt. Az átlagos életjáradék összege 31.000 forintot tett ki havonta. Az éves kiadás akkor 7,6 milliárd forint volt. Ez év februárjában az éves életjáradék már 12 milliárd forintot tett ki. A részletszabályok ugyan változtak, de a 100 ezer forint földérték után kezdetektől ugyanannyi a havi járadék. Például az 55 éves férfi havi 1.187, míg az ennyi idős nő havi 926 forintra jogosult, a régi szabályok és az új 37
rendelet szerint is. A 70 év feletti férfiak havi járadéka 2.454, míg a nőké 1.979 forint, 100 ezer forintnyi földérték után. A nők azért kapnak kevesebbet, mert nekik hosszabb ideig fizeti az állam a járadékot. Budapest, 2009. 11. 26.
Hatvan százalékos támogatás a klímabarát házaknak A jövő héten már letölthető a Környezetvédelmi Minisztérium honlapjáról a „klímabarát otthon II” pályázat részleteit tartalmazó dokumentum – jelentette be saját, négy éve alternatív energiával üzemelő leányfalui házában Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Az egyik feltételként a mérhető szén-dioxid kibocsátás csökkenését megjelölő pályázat a korábban panellakásokra vonatkozó program folytatását jelenti, immár hagyományos építésű lakások és családi házak tulajdonosait ösztönözve megtakarításra. A most induló pályázattal kapcsolatban a miniszter megjegyezte: a társas- és családi házak tulajdonosai december elejétől nyújthatnak be támogatási kérelmet, melynek elbírálása másfél- két hónapot vehet igénybe. Az átlagosan 60 százalékos támogatást utólag kapják kézhez a tulajdonosok, vagyis előfinanszírozásra kell felkészülniük. A tárca a panelprogramra fordított 15,9 milliárdos összeghez hasonló nagyságrendű igényre számít, de ha szükséges, ennél több is rendelkezésre áll. A tervek között szerepel , hogy 2010. márciusától a közintézmények számára is kiírják a klímabarát átalakítást célzó pályázatot – közölte Szabó Imre. A miniszter saját otthonán szemléltette, milyen szempontoknak kell megfelelnie a 200 ezer- 3, 24 millió forint közötti támogatásért folyamodó lakástulajdonosoknak. A feltételek között szerepel az épület korszerű szigetelése, az üvegfelületek optimális elhelyezése, melynek révén a nap mozgásához „igazítható” a hőáramlás iránya, s a régi nyílászárók cseréje sem nélkülözhető. A miniszter házában számítógép-vezérlésű földhőcserés szondarendszer biztosítja a fűtést és a hűtést, vagyis teljesen kiiktatták a gázt. Télen a padlófűtés, nyáron az érzékelővel és szélvezérlővel ellátott árnyékoló rendszer biztosítja a benti állandó, 23- 24 fokos hőmérsékletet. Légkondicionálásra nincs szükség. Szabó Imre megmutatta a kis kerti medence vizét fűtő szolár rendszer központi egységét is, majd a télikert fala mögé „rejtett” számítógépes egység működésébe avatta be a sajtó képviselőit. A miniszter 140 négyzetméteres házának átalakítása 4-6 millió forintba került, ez a költség körülbelül 5-6 év alatt térül meg. Budapest, 2009. 11. 27.
IGC: Jövőre kevesebb búza és kukorica terem a világon Jövőre kisebb búza- és kukoricatermés várható a világon az ideivel szemben, a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) legújabb előrejelzése szerint. Az IGC 1,5 millió tonnával 668,3 millió tonnára fölfelé módosította ugyan a világ 2009/2010-es búzatermésére vonatkozó előrejelzését, ez azonban így is elmarad a 2008/2009-es évadban betakarított 687 millió tonnától. Az IGC azzal számol, hogy jövőre 222 millió hektáron termesztenek búzát világszerte. Ez 1,5 millió hektárral elmarad az idei évitől, de két százalékkal meghaladja az elmúlt öt év átlagát. Az IGC lefelé módosította a globális kukoricatermésre vonatkozó legújabb előrejelzését. A szervezet most 786,5 millió tonna kukoricatermést vár 2009/2010-re, ami 2,4 millió tonnával elmarad a korábbi becslésétől. Az előző, idén júniussal zárult idényben 789 millió tonna kukoricát takarítottak be világszerte. Budapest, 2009. 11. 27.
Energiafarm lesz Abonyban Több mint kétmilliárd forintból egymással összekapcsolt, de külön is működőképes modulokból álló energiafarm létesítésére készül az Abonyi Mezőgazdasági TESZ Zrt. Viszlai Béla igazgatósági tag - a Világgazdaság tájékoztatása szerint - a közelmúltban egy konferencián elmondta, hogy cége 38
egyszerre foglalkozik növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és biogáz-hasznosítással. A társaság bioetanol termelésre és üvegházi gazdálkodásra is készül. Ezzel 100-120 új munkahelyet is létesít a cég. A tervek szerint jövőre 15 ezer tonna kapacitású bioetanol üzem építését kezdik meg. A gyártás melléktermékeként kikerülő szeszmoslékot a biogázüzemben tervezik hasznosítani, és takarmányozásra használják, míg a biogázüzem melléktermékei közül a szilárd biohumuszt a talaj javítására, a folyékony mellékterméket pedig öntözésre hasznosítják, míg az üzem hulladékhőjével az üvegházakat fűtenék. Budapest, 2009. 11. 27.
Franciaország visszaszerezte vezető helyét a bortermelésben Olaszországot megelőzve, Franciaország az idén visszaszerezte a világ legjelentősebb bortermelője címet. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet, az OIV adatai szerint Franciaország az idén 45,7 millió hektoliter bort termelt, míg Olaszország csak 45,5 millió hektót. Az első két helyezett után Spanyolország, majd 9,4 millió hektoliterrel Németország következik Európában. A párizsi székhelyű szervezet szerint a világ borfogyasztása az idén előreláthatólag visszaesik, a kereslet 2009-ben világszerte csökkent. A 43 országot tömörítő szervezet aggódik a klímaváltozás hatásai miatt: elnöke szerint az elmúlt években egyre korábbra esett a szüret, és egyre több bortermelőnek kellett öntöznie, hogy megvédje termőterületét a kiszáradástól. Magyarországon az éves bortermelés 3,5-4,5 millió hektoliter között mozog, a szőlőterméstől függően. Budapest, 2009. 11. 27.
Dolgozik Barroso az uniós biztosi posztok elosztásán Dolgozik José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a portfóliók elosztásán az új testületbe jelölt biztosok között, a listát egyszerre hozzák majd nyilvánosságra - jelentette be a bizottság szóvivője, Pia Ahrenkilde Hansen. Arra a kérdésre, hogy mikorra áll össze a lista, mindössze annyit mondott, hogy az illetékességi körök elosztása "jó időben" ismertté válik majd a nagyközönség számára. Sajtóértesülések szerint Barroso még e héten ismerteti elképzeléseit. Bizottsági források ugyanakkor valószínűbbnek tartják, hogy a bejelentésre a jövő hét legelején, a Lisszaboni Szerződés keddi életbe lépéséhez igazítva kerül sor. A szóvivő megerősítette egyúttal, hogy Barroso mind a 27 uniós tagországtól megkapta a hivatalos biztosi jelöléseket. Közleményében maga az elnök azt jelezte, hogy azon fáradozik: minden biztos a számára leginkább megfelelő posztot kapja. Barroso hozzátette: erős bizottsági szerkezetet szeretne előterjeszteni az Európai Parlamentnek jóváhagyásra. Az uniós képviselőtestületnek szavaznia kell majd az új bizottságról, de előbb - januárban - saját szakbizottságai meghallgatják valamennyi biztosjelöltet, hogy vizsgálják alkalmasságukat és programjukat. Brüsszelben folynak a folyosói találgatások arról, hogy melyik biztos milyen portfóliót kap a munkáját Barroso megújított mandátuma alatt kezdő új testületben, de biztosat e pillanatban csak maga a portugál politikus tudhat. A napokban egyes, korábban biztosra vett pozíciók helyzete is bizonytalanná vált az erősödő tagállami lobbizás miatt: megkérdőjeleződött például a korábban Michel Barnier francia biztosnak hitt belső piaci portfólió jövője. A magyar sajtóban korábban találgatások láttak napvilágot arról, hogy Andor László magyar jelöltnek a regionális biztosi tárca elnyerésére van esélye: aztán mások mellett már Ausztriát és Bulgáriát is emlegették e posztra esélyes pályázóként. A magyar sajtóban megjelent az az értesülés, hogy Andor a foglalkoztatás- vagy a regionális politikáért felelős tárcát kaphatja meg ezt azonban Brüsszelben egyelőre nem sikerült megerősíttetni. Közben - brüsszeli információk szerint - az uniós tagországok nagyobb részében rosszallást váltott ki az a közlés, hogy a bizottság a nemzetközi gazdasági válság és egyes tagállamok köztisztviselői bérbefagyasztása ellenére 3,7 39
százalékos fizetésemelést javasolt a lakosság körében amúgy is túlfizetettnek tekintett uniós alkalmazottaknak. A testület szóvivője szerint a javaslat nem öntörvényűen született, hanem a tagországok közigazgatásában statisztikákon alapul.
alkalmazott
javadalmazások
alakulásáról
készített
uniós
Budapest, 2009. 11. 27.
Nem kizárt egy újabb tejtermelői demonstráció Nem kizárt egy újabb tejtermelői demonstráció sem, amennyiben a demonstrációs bizottság megbízottai nem tudnak eredményes tárgyalásokat folytatni, az agrártárca, a feldolgozók és kereskedők képviselőivel - közölte Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese, a demonstrációs bizottság vezetője. Az újabb tiltakozó akcióról még decemberben döntenek az ügyben érintett termelői szervezetek a tárgyalások eredményeinek függvényében. Eredménynek pedig azt tekintenék a tejtermelők, ha mostani helyzetük érzékelhetően javulna belátható időn belül, és erre biztosítékokat is kapnának. A jelenlegi 55-65 forintos literenkénti felvásárlási árak nem fedezik a tejtermelők literenkénti 70-80 forint közötti önköltségét. A felvásárlási árak mintegy másfél év alatt csaknem 40 százalékot estek. Istvánfalvi Miklós szerint az egyik alapvető gond, hogy a termelők a beígért literenkénti 22-24 forintos többletforrást legjobb esetben is csak egy éven belül kaphatják meg, de gyorsítani kívánják a folyamatot. Kovács László, a Tej Terméktanács elnöke hozzátette: probléma továbbá az is hogy ágazatban képződő haszon most szinte teljes egészében a kereskedőknél realizálódik. A feldolgozók már egy átlagos 3 százalékos árbevételarányos nyereséggel elégedettek lennének. A felvásárlási árak esése miatt az idén a tejtermelők vesztesége eléri a 10 milliárd forintot - tette hozzá a Tej Terméktanács elnöke. Ma Magyarországon az egy főre jutó tejtermék fogyasztás 170-180 liter tejjel egyenértékű. Ennek a mennyiségnek átlagosan a 35 százaléka - de például a trappista-sajtból mintegy a fele - importból származik. A magyar feldolgozók ebben az évben várhatóan mintegy 1,2 milliárd liter tejet vesznek meg a termelőktől. Ez 6 százalékkal kevesebb átlagosan az előző évinél. A tej közösségi marketingjére az előző évben 55 millió forintot fordítottak. Az idén ez eléri a 145 millió forintot. Budapest, 2009. 11. 27.
Változnak az Európai Unión belüli munkavégzés szabályai Változnak az uniós munkavégzés szabályai, többek között azzal, hogy 24 hónap lesz az unión belüli kiküldetések időtartama és számolni kell az EU-n belül mozgó munkavállalók fokozottabb adóhatósági ellenőrzésével is - hívja fel a figyelmet Elek Diána, a Nörr Stiefenhofer Lutz Adótanácsadó Kft. adószakértője. Európai uniós tagállamként Magyarországra is kötelező érvényű lesz az új, egységes nemzetközi szabályozás, amelyet várhatóan 2010 májusától alkalmaznak majd hívja fel a figyelmet szakértő. A társadalombiztosítási szabályok változása érinti többek között az EU tagállamokból magyar vállalkozásokhoz kiküldött külföldi munkavállalók és külföldön foglalkoztatott magyar kiküldöttek biztosítási jogviszonyát, valamint az általuk igénybe vehető egészségbiztosítási ellátásokat is. Lényeges eljárási változás lesz, hogy a külföldi kiküldetésben lévő munkavállaló 24 hónapig a kiküldetés szerinti államban maradhat biztosított, ez az időtartam azonban nem hosszabbítható meg. Jelenleg a kiküldetés időtartama maximum 12 hónap lehet, amely azonban külön kérelemmel újabb 12 hónappal meghosszabbítható, amennyiben a kiküldő vállalkozás gazdasági érdeke azt megkívánja. A kiküldetésekre vonatkozó szigorú feltételek várhatóan továbbra is érvényben maradnak. Az adószakértő szerint már most érdemes elkezdeni a felkészülést és tanácsadó cégeknél, vagy az egészség- és nyugdíjbiztosítási szerveknél előre érdeklődni afelől, hogy az adott vállalkozás kiküldötteire nézve milyen hatással lesznek az új 40
szabályok. Ezek gyakorlati alkalmazása várhatóan nem lesz zökkenőmentes, többek között azért sem, mert átmenetileg a régi rendelet is érvényben marad. Emellett az adó- és járulékfizetésekre vonatkozó megerősített ellenőrzésekkel és a tagállamok között mozgó munkavállalók hatékonyabb nyomon követésével is számolni kell - fűzi hozzá. Budapest, 2009. 11. 30.
Borászok fogtak össze az ágazat versenyképességért Az észak-magyarországi térség huszonnégy meghatározó borászata megalakította az Északmagyarországi Bor Klasztert. A tömörülésben tokaj-hegyaljai, egri, mátravidéki, bükkaljai borászok vesznek részt, céljuk az ágazat versenyképességének megőrzése. Az észak-magyarországi régió négy borvidékének borászatai úgy ítélik meg, hogy versenyképességük további javítása érdekében a jelenlegi borpiaci helyzetben az eddigi, borvidékenkénti stratégiával szemben átfogóbb gondolkodásra, komolyabb összefogásra van szükség. Az együttműködés célja a régió borászati ágazatának fejlesztése, a borvidékre jellemző borok és borkultúra egységes népszerűsítése, a borturizmus fellendítése, valamint a helyi borok jelenlétének és a régió-imázs erősítése a vendéglátásban. A klaszter tervei között szerepel közös pályázatok előkészítése, közös tudás- és információs adatbankok létrehozása, a régió borkultúrájának erősítése és a fogyasztók borismereteinek formálása. Budapest, 2009. 11. 30.
Magyarország 3,5 milliárd forintot szőlőkivágásra Magyarország a 2009/2010-es borpiaci évben 3,51 milliárd forintot kap az Európai Uniótól a szőlőkivágás támogatására - közölte Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke. A borpiaci évre 4.406 kérelem érkezett be a hivatalhoz. Az igényelt terület nagysága pedig 3.075 hektár volt. A tavalyi pénzügyi keret kimerülése miatt áthozott elfogadott kérelmekkel együtt jóváhagyott támogatási igény 7 milliárd forint. Az unió az e célra rendelkezésre álló források visszaosztásának eredményeként miatt - ez az idén Magyarország számára 50,125 százalék - 3,51 milliárd forintot ad a szőlőkivágás támogatására. A 2008/2009. borpiaci évben a szőlő-bortermelő tagállamok által jóváhagyott igényeket az EU 45,9 százalékra osztotta vissza. A kivágott terület nagysága 1.424 hektár, a kifizetett támogatás összege pedig 2,3 milliárd forint volt. Az MVH a napokban kezdte postázni a szőlőkivágási engedélyeket az idevonatkozó rendeletben előírt sorrend alapján. Az engedélyeket 2010. január 31-ig megkapják az érintettek. Az ültetvények kivágását kizárólag a jogerős engedély birtokában lehet megkezdeni, majd annak megtörténtét be kell jelenteni az MVH-nak. A hivatal pedig a kivágás elvégzésének ellenőrzését követően fizeti ki a támogatást. Budapest, 2009. 11. 30.
Gráf József: a pálinka becsülete a nemzet becsülete is A pálinka becsületének megvédéséért emelt szót Gráf József Miskolcon a Miskolci Likőrgyár Zrt. Prekop Pálinkafőzdéje bővítésének átadásán. Az agrárminiszter szerint a pálinka becsülete kicsit túlozva a nemzet becsülete is, hiszen az elnevezést törvény védi, csak Magyarország jogosult a használatára. Gráf József rámutatott: egyetlen ágazatban sem sikerült olyan jelentős eredményeket elérni az utóbbi években, mint a szesziparban. Méltán lehetünk büszkék a pálinkára, hiszen az ital 41
legkiválóbb alapanyaga Magyarországon terem, sehol máshol a világon ilyet nem tudnak előállítani - fogalmazott az agrárminiszter. Emlékeztetett: létrejött a pálinka nemzeti tanácsa, és országgyűlési határozat védi a pálinkát. Az országban mintegy hatvan kereskedelmi pálinkafőzde működik, a bérfőzdék száma pedig meghaladja a félezret. Az előbbiekben évente mintegy 400 ezer hektoliterfok pálinkát állítanak elő, a bérfőzdékből kikerülő mennyiség pedig mintegy 4 millió hektoliterfok körüli. Ám "ez nem rivalizálás, mindkét formának helye van a piacon" - jelentette ki Gráf József. A szaktárca vezetője elmondta azt is: az elmúlt években az égetett szesz forgalma 1011 százalékkal csökkent Magyarországon, a pálinkáé viszont ugyanilyen arányban növekszik, "a minőségi termékre szükség van". A szesziparban a fejlesztések is elindultak, erre bizonyság a miskolci Prekop főzde - mondta. Azért, hogy a technológiai háttér is meglegyen a minőségi pálinka előállításához, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében lehetővé tették a pálinka-előállítók számára, hogy uniós pénzek felhasználásával is fejlesszék főzdéiket - tette hozzá Gráf József. Oroszné Prekop Erzsébet, a Miskolci Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója azt mondta: a beruházás költsége meghaladta a 70 millió forintot, ennek a fele volt az önrész. A fejlesztésnek köszönhetően az úgynevezett prémium pálinkák aránya növekedhet a cég kínálatában. Budapest, 2009. 11. 30.
GM-kutatások Szegeden - viruló növények Romániában Új növénytermesztési technológiákat alapoznak meg a géntechnológiával nemesített, ún. GM növények, használatukkal nő a termésbiztonság, csökkenhet a környezetterhelés, gazdaságossá tehető a bioenergia-termelés. Szegeden és Romániában tapasztalta ezt meg az AGRARHASZON.HU. A technológiai forradalom már zajlik a világ számos országában, és erre a kihívásra fel kell készülnie a magyar agráriumnak is - mondta Prof. Dudits Dénes akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) legutóbbi, kihelyezett elnökségi ülésén. A növénytermesztésben érintett gyakorlati szakembereknek jelezte: az intézményükben folyó alapkutatások eredményeinek hasznosításában a szegedi Gabonakutató Kft. nemesítői a partnerek, így például a szárazságtűrő búzák előállítása megtörtént, és kezdődnek a szabadföldi kísérletek. Kívánatos, hogy mire a több éves fajta-előállítás eredményt hoz, addigra a törvényi szabályozás tegye lehetővé a GM fajták használatát. Már a közeli években várható, hogy az Európai Unió engedélyezi a kukoricbogár-ellenálló és aszálytűrő kukoricahibridek termesztését, melyek jelentős gazdasági és környezeti előnyt kínálnak a gazdáknak. Felrobbanhat a kínai biotechnológiai „bomba” Miközben szerte a világon - így az Európai Unió más országaiban, köztük a környező államokban már termeszthetők, hasznosíthatók a GM-növények, mi megfosztjuk a magyar gazdákat a fajták megválasztásának szabadságától: tilos a GM növények vetése. A tiltás elbizonytalanítja a gazdákat és a közvéleményt. Nálunk politikai, ideológiai háború zajlik, miközben az unióban 23 növényből származó élelemiszer engedélyezett. Ez a szám rohamosan növekszik, hiszen a növénynemesítés ezen ágában nemzetközi viszonylatban már rendkívül nagy az előrehaladás. Könnyen és hamarosan felrobbanhat például a kínai „bomba”, hiszen a tudományos adatbázisokban közzétett kutatási és termesztési-gyakorlati eredményeik száma és tartalma arra enged következtetni, hogy Kína az Egyesült Államok után meghatározó szereplővé válik a GM növények termesztésében. Ennek hatását ma még szinte fel sem tudjuk mérni - tette hozzá Dudits Dénes főigazgató, az MTA alelnöke. Azáltal, hogy bár az unió már tett engedményeket - nálunk viszont e tárgyban moratórium van -, úgy tűnik, mintha más világrészekhez képest Európa egy múzeummá vált volna. Szerinte a zöld biotechnológia hazai elutasítása elsősorban tájékozatlanságból fakad, de nem lehet elmenni a politikai indítékok mellett sem. A géntechnológia kapcsán túl könnyű a szakmai kérdésekben nem eléggé tájékozott közvéleményt az új módszerek vélt hátrányával ijesztgetni, annak révén befolyásolni, majd szavazatait megnyerni. Ebben leginkább az a sajnálatos, hogy a döntéshozók egy 42
része nem képes felmérni az innovációs folyamatok jelentőségét, és a magyar gazdatársadalom versenyképességét meghatározó folyamatokat. A legkorszerűbb nemesítési eljárások Dudits Dénes akadémikus azt is elmondta: az új módszereket elutasítók közül sokan azt is figyelmen kívül hagyják, hogy a nemesítők jelentős része a génművesség, a GM növények nemesítésének, a zöldtechnológia alkalmazásának idején sem hagyott fel az elődeiknek és nekik is sikereket hozó hagyományos módszerekkel, a keresztezéssel, a szelekcióval és más eljárásokkal. Nehezen látják be, hogy a génmódosítás a növénynemesítés jelenleg legkorszerűbb változata, a rangsorban a piramis tetején lévő tudományos módszer. Dr. Györgyey János, a Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa elmondta: véleménye szerint génnemesített növényekről kellene beszélni, ahelyett, hogy sokan mindenféle félreérthető és inkább eltaszító elnevezéssel illetik az eljárást (a prűd és igen káros génpiszkáltnak, a fölöslegesen rosszat sejtető génmanipuláltnak, stb. mondják) Így nem csoda, ha a félrevezetett fogyasztó olyan tudománytalan tévképzetekben hisz, hogy gén csak akkor és azért lesz a szervezetében, mert "mindenféle génpiszkált szeméttel megetetik”... Holott a genetikailag módosított növény az, amelyet géntechnológiai eljárásokkal, ilyen módszerekkel hoznak létre mondta. Nem tagadják meg elődeik munkáját A külföldön már több évtizede köztermesztésben lévő génnemesített növények olyanok, amelyek nemesítése során valamilyen géntechnológiával előállított génmódosított növényvonalat használtak fel. Vagyis, mire egy ilyen növény a gazdák kezébe kerül, az is éppúgy átmegy azon a szelekciós folyamaton, amin hagyományos nemesítéskor, ami a maga korában szintén újdonságnak számított. Olyan dolog a génnemesített növények ellen ágálni, mintha valaki - némi túlzással - a harmadik évezredben még vadalmát, vadkörtét próbálna termesztetni a kertészekkel a „természetellenes” Jonatán, vagy Vilmoskörte helyett, és tagadná a növényi szervezetekbe eddig beavatkozó tudósok, nemesítők érdemeit - mondta még egyebek közt dr. Györgyey János. Dr. Pauk János, a Szegedi Gabonakutató Kht. Biotechnológiai Osztályának vezetője elmondta: Mindegyik nemesítési metodika - köztük a legújabb génnemesítés is - valójában magában foglalja a korábbi eljárásokat. A biotechnológiai módszerek sem nélkülözik az egyedszelekciót, amit annak idején világhírű nemesítőnk, Mokry Pál és utódai alkalmaztak. Nincs tehát szó arról, hogy a jelenlegi legmodernebb eljárások képviselői megtagadnák a múltat. Nem lehet napjainkban génbeépítéssel nemesíteni úgy, hogy in vitro szövettenyésztést ne használnának. Amennyiben valaki írányított mutációt akar alkalmazni, bátran nyúljon a génnemesítéshez, mert a génelhallgattatás ma már nélkülözhetetlen az új genotípusok, új fajták létrehozásához. Az lenne természetes, hogy választhassunk: ha akarjuk élünk a génnemesített növények előnyeivel, ha akarjuk nem. A GM növények világszerte, tőlünk függetlenül egyre terjednek - tette hozzá. Természetes, hogy ezen a megbeszélésen is volt olyan cégvezető, vállalkozó, aki megpróbálta (el)vitatni a GM-növények létjogosultságát. Reflexszerűen azt hozta fel indokul, hogy gyakran a tudósok is ellentmondanak egymásnak, például az egyik azt állítja, hogy a tojás, meg a margarin egészségtelen, a másik azt, hogy nem az. A növényi termékeknél pedig ma még az a félelem, hogy a génkezeltet nem keresik a piacon. Dudits Dénes akadémikus olyaténképpen válaszolt, hogy a tudósok sem egyformán vélekednek, a negatív megítéléssel leginkább azok élnek, akik maguk sohasem vették a fáradtságot, hogy a legújabb nemesítési eljárásokat kipróbálják. Aztán, ha ehhez némi politikai érdeket is lehet kreálni, senki sem tántorítja el őket ettől. Tapasztalatszerzés a romániai Lovrinban 43
Külföldi és hazai felmérések szerint az élenjáró, sikeres gazdálkodók egyre nagyobb hányada már elfogadja a GM-növényeket. Külföldön, ahol ezek létjogosultságot nyertek, a gabonatermesztők már több mint 60 százaléka keresi a szárazságtűrőbb, a rovaroknak, a betegségeknek ellenálló, a jobb tápanyag hasznosítású és így hektáronként jóval nagyobb termést adó növényeket. Természetesen - az imént említett okokból - még számos ellenzőjük is van. Hogy mind kevesebb legyen hazánkban is, azt szolgálják a szomszédos országokba - Szlovákiába és Romániába - tett szakmai látogatások. Ilyen volt a Gabonatermesztők Országos Szövetsége vezetőinek romániai látogatása a Szegedhez viszonylag közeli Lovrini Mezőgazdasági Kutató Intézetben. Itt egyebek közt elmondták, hogy az ország 9,3 millió hektár szántójából 4,8 millió hektárt művelnek meg. A nagyobb gazdaságok, agrárvállalkozások száma megközelíti a 18 ezret, ezek átlagos területe 269 hektár. (A kis gazdaságokban mintegy 4 millióan elsősorban saját igények kielégítésére, valamint jövedelem-kiegészítésre döntően növénytermesztéssel foglalkoznak.) Románia - velünk ellentétben - teljes mértékben átvette az EU genetikailag módosított növényekre érvényes jogszabályait, és annyival is előrébb tart, hogy a kutatáson túl a köztermesztésüket sem tiltotta meg. GM-szóját, vagy semmit? Mint Cosmin Chioreanu, a Monsanto regionális igazgatója a magyar szakemberek előtt elmondta: Romániában, az ország nyugati részén, az ő körzete 16 megyét ölel fel, amelyben mintegy 3,5 millió hektár a szántó. Az országban 2,5-3 millió hektáron termelnek kukoricát és rendszerint 1 millió hektáron fémzárolt vetőmagot használnak a gazdálkodók. Ebben a körzetben félmilló hektár a kukorica, és ennek 90 százalékán vetnek fémzárolt hibrideket. A GM-növények termesztésének előzményéhez tartozik Romániában, hogy az uniós csatlakozás előtt a genetikailag módosított ROUNDUP READY szóját már termelték. A GM szója termesztését a csatlakozás után kénytelenek voltak abbahagyni, mert az Unióban csak takarmányozásra, élelmiszerként való felhasználásra engedélyezik. Ez sok gondot okozott: a nehezen irtható gyomok miatt ugyanis a közönséges szójában nem tudtak gazdaságosan gyomot irtani. Ennek következtében harmadára csökkent a szója vetésterülete, így a terményből korábban önellátó ország most már behozatalra szorul. Ha a GM szóját engedélyeznék számukra, a vetésterület akár 450-500 ezer hektár is lehetne. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy ugyanannak a GM-szójának a behozatalára szorulnak, amiből eddig már önellátók voltak. Náluk engedélyezett viszont a MON-810-es kukorica termesztése - mondta Cosmin Chioreanu. Tavaly 7000 hektáron termesztették a kukoricamoly ellenálló MON 810-es (YIELDGARD) Btkukoricát, amely - ugyanolyan technológia alkalmazásával - 10-15 százalékkal többet termett a közönségesnél. Arra kellett csak figyelni, hogy a 200 méteres izolációs távolság meglegyen, valamint, hogy azt a kukoricát a többitől külön tárolják. A termelés túlzott ellenőrzése azonban nem volt szimpatikus a gazdák egy részének, hiszen legalább egy ellenőr minden héten felkereste őket. Másutt is megküzdöttek érte a gazdálkodók Romániában egyébként a Pioneer cég fajtái vannak régebben, a Monsanto két éve kezdte ott tevékenységét, míg a DeCalb csaknem egy évtizede. Arra lehet számítani, hogy néhány év múlva a Pioneer és a DeCalb a piac 70 százalékát lefedi az országban. Tehát látszik, hogy nemcsak nálunk, másutt sem zökkenőmentes az új fajták terjedése, bár másutt már komoly termelői tapasztalatok vannak. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Chioreanu-t: Hogyan látja egy-egy új fajta bevezetését? Az az igazság, hogy kezdetben nagyon nehéz meggyőzni a gazdálkodókat, hogy például a Bt.-kukorica egy tonnával többet terem hektáronként, mert ez csak akkor derül ki, amikor nagyobb területről behordja és megméri a termést. Holott ennek más jelei is vannak, amiket a Lovrinban bemutatott kísérleti és kontroll parcellákon, meg másutt is szintén 44
megtapasztalhatták a GOSZ-vezetők. Bármelyik cég (Monsanto, Pioneer stb.) GM-os növényeinek nagyobb a csőmérete, mint a kontrollé. Persze a még lábon álló kukoricában nem érzékelhető látványosan, hogy többnyire a hagyományos kukorica szemei apróbbak, szárazabbak, miközben a Bt.-kukoricáé fejlettebbek, s így a hozamuk akár 20 százalékkal is magasabb lehet. Ám eddig jószerivel csak egy-egy károsító ellen védett növényfajtáról - a kukoricáról és a szójáról volt szó. A fajtabemutató parcellát végigjárva és a két napon hallottak iránti érdeklődés azt mutatja, hogy a közeljövőben további pozitív elmozdulás lehet Romániában. Hiszen tucatnyi olyan kutatási eredményről, módszerről fajtáról - nemcsak kukoricáról - is szó esett, amely éppen a GMfejlesztések következtében rovarellenállóvá, szárazságtűrővé stb. teszi a termesztett növényeket. Valamelyest az is kiderült, hogy a génnemesítés úttörői talán nem forgatják fel a „világot”, a növényt, hanem ezek belső tulajdonságai némi módosításával (például a szárazságtűrésért felelős gének számának növelésével, stb.) a termést kifejlesztő, beérlelő egyedet a körülményeihez a korábbiaknál alkalmazkodóbbá teszik. A fejlődést nem lehet tétlenül szemlélni Ezeket a kérdéseket tanulmányozta immár harmadik alkalommal - kétszer Szlovákiában, ezúttal pedig Romániában - a Gabonatermesztők Országos Szövetségének vezetése - mondta az AGRARHASZON.HU tudósítójának Lovrinban Vancsura József, a GOSZ elnöke. Az ottani kísérleti parcellák gazdaszemmel való megismerése alapján is úgy látják, hogy a korábbiakhoz képes a GM-os nemesítések eredményeként néhány év alatt is nagyok a változások. Az új génekkel való bánás, a gének beépítése jó úton haladt, a gének vásárlása már a világ távolabbi tájain sem gond a kisebb kutatóbázisoknak sem. A termelők is azt tapasztalják már, hogy azok a gének, amelyekkel az EU számos országában dolgoznak, lassan elavulttá válnak. Vancsura József úgy látja, hogy a felkínált lehetőség, amelyekkel másutt már jól élnek, forradalmasítani fogja a növénytermesztést és a felhasználást. Ugyanúgy fontos mindez, mint amikor a hibridkukoricák megjelentek, vagy a még korábban végzett keresztezéseket eleink elvégezték. Bizonyára már azok is génmodósítások lehettek, mert - vegyünk állattenyésztési példát is - ha ezek nem így történtek volna, még mindig az őstuloknál tartanánk a tehén helyett - vélekedett a vezető szakember. Az természetes, hogy ezeket a folyamatokat nehezen vesszük tudomásul, de ha a tudósok körültekintően végzik a dolgukat, a kontrollvizsgálatok korrektek, mi gazdálkodók pedig felkészítjük egymást az újnak a fogadására, van esélyünk az előbbre lépésre - mondta a GOSZ elnöke. Azzal is számolni kell, hogy a népszaporodást a világban nem lehet megállítani, akkor pedig jelentősen megnövekszik az élelmezés szerepe, nagysága. Amennyiben ezt a mezőgazdaságban figyelmen kívül hagyjuk, nem vesszük róla tudomást, nagyon lemaradunk. Vagyis - természetesen a törvényes keretek közt - nemcsak tőlünk függ, hogy akarunk-e GM-es növényeket termeszteni, vagy sem - vélekedett befejezésül.
45
