Áfakulcs
Bemutatószám 2014. június
Szakmai folyóirat
I. évfolyam 7. szám | 2015. augusztus
Tartalom
BEKÖSZÖNTŐ Tisztelt Olvasó!
A HÓNAP TÉMÁJA
Havonta megjelenő szaklapunkban megtalálja az általános forgalmi adó gyakorlati alkalmazásához szükséges jogszabályok közérthető magyarázatát, az adónem változására vonatkozó aktualitások feldolgozását, a határokon átnyúló ügyletek elszámolásának specialitásait, valamint számos esettanulmányt illetve a jogorvoslatokhoz kapcsolódó határozatokat.
ÁFA A MINDENNAPOKBAN
- Egyszerűsített számla kibocsátása
Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk – például ellenőrzőlista a fiktív számla befogadásának elkerülése érdekében, adóelőleg-nyilatkozat, kiküldetési rendelvény. Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is. Üdvözlettel:
- Beszerzést követően fémhulladék formájában értékesített
ADATSZOLGÁLTATÁS - A láncügyletek szerepeltetése az általános forgalmi adóbevallásban
OLVASÓI KÉRDÉSEK – SZAKÉRTŐ VÁLASZOK - Termék külföldi beszerzése esetén a teljesítés helye - Folyamatos, készpénzfizetési számla teljesítési időpontja - Előadók fellépési díjának áfabeli meghatározása - Külföldről rendelt csomagolóanyag elszámolása, adózása
Varga Szabolcs Vezető szerkesztő
Az aktuális lapszám szerzői: Bonácz Zsolt – adószakértő dr. Váradi Adrienn – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Honlapunkról – www.afakulcsszaklap. hu – a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le.
1.
A HÓNAP TÉMÁJA Egyszerűsített számla kibocsátása Írta: Bonácz Zsolt adószakértő
Az Áfa tv. 176. § (1) bekezdés b) pontja alapján egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eset áll fenn, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek. Egyszerűsített adattartalmú számla kiállítására más jogcímen is sor kerülhet, de a cikkben csak ezt az esetet tárgyalom. Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja szerint tényállás akkor valósul meg, amikor a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti. Ezen a jogcímen egyszerűsített adattartalmú számlát bárki (adóalany és nem adóalany személy) részére ki lehet állítani. Az egyszerűsített adattartalmú kiállítása csupán lehetőség, a számlaadásra kötelezett saját döntése alapján kiállíthat normál adattartalmú számlát is. Az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, ha az egyszerűsített adattartalmú számla került kiállításra, de arra az Áfa tv. nem biztosít lehetőséget, illetve ugyan az egyszerűsített számla kibocsátásának nem volt akadálya, de az nem megfelelően (pl. adathiányosan) történt meg.
Az Áfa tv. 176. § (2) bekezdés a) pontja értelmében ezen a jogcímen kiállítható egyszerűsített adattartalmú számlában a teljesítés időpontját fel kell tüntetni, kivéve, ha a számla keltével megegyező időpont. A nyomdai forgalomban kapható ún. készpénzfizetési számla egyszerűsített számlának minősül. A készpénzfizetési számlán (mint egyszerűsített számlán) kizárólag a kelet feltüntetésére van mód. Ez azt feltételezi, hogy a teljesítés időpontja és kelet egybeesik. Ennek következtében a készpénzfizetési számla keltének ki kell fejeznie az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontot és a pénzmozgás időpontját is. Készpénzfizetési számla kizárólag akkor állítható ki, ha az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontban történt meg a teljes ellenérték készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő maradéktalan megtérítése. Ezen túl ehhez az is szükséges, hogy az értékadatok forintban legyenek feltüntetve. Előfordulhat, hogy a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője a teljes ellenértéknél kisebb összegű előleget fizetett. Ebben az esetben is kiállítható készpénzfizetési számla, ha az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontban történt meg a fennmaradó ellenérték készpénzzel, készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő megtérítése. Ekkor is szükséges feltétel, hogy az egyszerűsített számlán az értékadatok forintban legyenek feltüntetve. Álláspontom szerint a „számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek” kitétel akkor is érvényesül, ha a számlán az értékadatok külföldi pénznemben és forintban egyaránt szerepelnek. Az Áfa tv. olyan rendelkezést nem tartalmaz, amely ezt kizárná. Amennyiben a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője 100 %-os mértékű előleget
2.
fizetett, akkor nem kerülhet sor készpénzfizetési számla kiállítására, hiszen az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontban ellenérték fizetésére nem kerül sor. Tegyük fel, hogy egy könyvviteli szolgáltatást végző társaság ügyfelének 2015. július 15-én nyomdai úton előállított készpénzfizetési számlát állit ki a 2015. 01., 02. és 03. havi könyvvezetési díjról. A felek által kötött szerződés szerint az ügyfélnek a havi könyvelési díjat a tárgyhónap 20. napjáig köteles megfizetni. Az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont 2015. január havi könyvelési díj esetében 2015. január 20a, 2015. február havi könyvelési tekintetében 2015. február 20-a, 2015. március havi könyvelési díj vonatkozásában 2015. március 20-a. A felek havi könyvelési díjat állapítottak meg, így minden egyes havi könyvelési díj az Áfa tv. alapján külön-külön teljesítés ellenértékének minősül. A könyvviteli szolgáltatónak minden egyes havi könyvelési díjat külön-külön kell számláznia. Az említett időszakok (2015.01-03.hó) tekintetében a 2015. június 30-ig hatályos szabályokat (Áfa tv. 58. §) kell alkalmazni, amely szerint a teljesítés időpontja az esedékesség napja. A könyvviteli szolgáltató eljárása a következő okokból helytelen: minden egyes elszámolási időszak (amelyre a felek a könyvelési díjat meghatározták) külön teljesítés, így azokat külön-külön kell számlázni; minden egyes elszámolási időszak (mint külön teljesítés) vonatkozásában eltérő az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont, s ez a körülmény is kizárja egy számla kiállítását; az Áfa tv. 176. § (1) bekezdés b) pontja alapján készpénzfizetési számla nem bocsátható
ki, tekintettel arra, hogy az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tényállás nem valósult meg, hiszen az ellenérték teljes megfizetése készpénzzel nem történt meg a teljesítés (esedékesség) időpontjáig; és az Áfa tv. 163. §-a alapján a számlát legkésőbb a teljesítéstől (esedékesség) számított 15 napon belül ki kellett volna bocsátani. Egyszerűsített adattartalmú számla kiállítására számlázó programmal is sor kerülhet. Az Áfa tv. nem tartalmaz olyan jellegű előírást, hogy a számlán konkrétan meg kell jelölni a számla típusát, azaz a számlára nem kell felvezetni az „egyszerűsített adattartalmú számla”, vagy más hasonló megjelölést. Erre egyébként nincs is szükség, mivel a számla típusa az adattartalom alapján megállapítható. Számos számlázó program egyszerűsített adattartalmú számla kiállítása során megköveteli a teljesítési időpontja és a számla kelte rovat kitöltését. Ez a megoldás nem szabálytalan, hiszen akkor is feltüntethető a teljesítés időpontja, ha a számla keltével megegyező időpont. A számlázó programmal készített egyszerűsített adattartalmú számla esetében is irányadó az a szabály, hogy a kelet, a teljesítés időpontja, és a készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés időpontja nem térhet el egymástól. A teljesítés időpontjának szükségszerűen egybe kell esni a pénzmozgás időpontjával az egyszerűsített adattartalmú számla tárgyalt jogcímen alapuló kibocsáthatóságához. Ezen túl az Áfa tv. 163. § (2) bekezdés b) pontja alapján, ha az ellenértéket - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, akkor a számlát haladéktalanul ki kell állítani. Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja tartalmazza a „teljesítési időpontig” kitételt, de ez nem értelmezhető úgy, hogy a tárgyalt jogcímen akkor is kibocsátható egyszerűsített adattartal-
3.
mú számla, ha a készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetésre a teljesítés időpontja előtt megtörténik. Ha a fizetett összeg az ellenértékbe feltétlenül beszámítható, akkor előleg fizetése valósul meg, s ebben az esetben az egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátását az Áfa tv. 176. § (1) bekezdés a) pontja, illetve b) pontja teszi lehetővé. Ha a fizetett összeg nem minősül előlegnek (előrefizetés történt), akkor pedig egyszerűsített adattartalmú számla kiállítására teljesítés hiányában nincs mód, hiszen a számla nem pénzmozgás dokumentálására szolgáló bizonylat. Amennyiben a vállalkozás részére a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója egyszerűsített adattartalmú számlát kíván kiállítani, akkor annak befogadást megelőzően a vállalkozásnak meg kell vizsgálni, hogy erre jogszerűen kerül-e sor. Ugyanis, ha az egyszerűsített adattartalmú számla kiállítása nem szabályszerű, akkor ezt az adóhatóság az általa hiteltelennek minősített számlára alapozott adólevonás jogszerűségének vizsgálatánál a befogadó objektív felelősségét megalapozó körülményként veszi figyelembe. Amennyiben a kibocsátó az egyszerűsített adattartalmú számlát nem az ügylet teljesítésével egyidejűleg, vagy nem a pénzmozgás napján állította ki, akkor ezt a körülményt nyilvánvalóan a befogadónak is ismernie kellett, ezáltal a számlázás szabályszerűtlenségével is tisztában kellett lennie. Ha a befogadó ennek ellenére levonta a számlában áthárított áfát, akkor ezt a körülményt az adóhatóság úgy értékeli, hogy a befogadó ténylegesen nem kívánta az ügylet jogszerűségét vizsgálni. Amennyiben nem ilyen magatartást gyakorolt volna, akkor felismerhette volna, hogy adókijátszásra irányuló ügyletben vesz részt. Tehát objektív körülmények alapján megállapítható a kellő körültekintés hiánya, ezért a befogadó adólevonási joga is elutasítható.
ÁFA A MINDENNAPOKBAN Beszerzést követően fémhulladék formájában értékesített termék Írta: Bonácz Zsolt adószakértő
Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés d) pontja szerint az Áfa tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek (hulladékok) értékesítése esetében a fordított adózás az irányadó, feltéve, hogy mindkét belföldön nyilvántartásba vett, adófizetésre kötelezett áfa-adóalany (ide értve az eva alanyát is). A cikkben kifejezetten azokat az eseteket tárgyalom, amikor a vállalkozás valamilyen, eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható terméket szerez be, azt később az Áfa tv. 6. sz. melléklete szerinti fémhulladékká alakítja át, majd ilyen formában értékesíti. Első tisztázandó kérdés, hogy a hulladékká feldolgozni kívánt termék beszerzése továbbértékesítési célúnak minősíthető-e. Az Áfa tv. 259. § 22. pontja szerint továbbértékesítési cél: „a mástól szerzett termék saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése, amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől.” Az értelmező rendelkezés alapján továbbértékesítési célú beszerzésről nem beszélhetünk. Először is a termék a hulladékká történő feldolgozás során eredeti megjelenését és funkcióját elveszti, ezért annak saját használat, hasznosítás nélküli értékesítése a beszerzési célból adódóan nem valósulhat meg.
4.
Másodszor a hulladékká történő feldolgozás következtében a termékben nem a kereskedelemben szokásos értékváltozás következik be. A termék beszerzési forrása adózási szempontból általában a következők: a) magánszemély eladó nem áfa-adóalanyként értékesített (eseti ingó értékesítés); vagy b) az eladó adóalany különbözet szerinti adózás szabályait alkalmazza a termék értékesítésénél; vagy c) az eladó adóalany adómentesen értékesít az Áfa tv. 87. §-a alapján; vagy d) az eladó áfát számít fel az értékesítés után. Az a) esetben a magánszemély nem számíthat fel általános forgalmi adót, mivel az értékesítés során nem áfa-adóalanyként járt el. Ebből adódóan előzetesen felszámított adó hiányában adólevonás lehetősége sem merülhet fel. A b) esetben sem keletkezhet adólevonási jog, hiszen az eladó az értékesítésről kibocsátott számlában a különbözeti adózásra vonatkozó szabály folytán általános forgalmi adót nem tüntethet fel. Az Áfa tv. 222. § (1) bekezdés b) pontja alapján a viszonteladó ilyen minőségében kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel. A c) esetre hozható fel példaként, ha a fémhulladék-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás egy másik vállalkozástól személygépkocsit vásárol, amelyet az értékesítést megelőzően cégautóként használt. Ebben az esetben az eladó az Áfa tv. 87. § b) pontja alapján adómentes értékesítést hajt végre, mivel a beszerzést terhelő áfa levonására nem volt jogosult. A vállalkozásnak kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy a b) és c) pontban említett esetben az eladó részéről nem kerüljön sor áfa áthárí-
tására. Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata régóta konzekvens abban a tekintetben, hogy jogalap nélkül felszámított áfa semmilyen körülmények között sem helyezhető levonásba. A d) esetben viszont előzetesen felszámított adó felmerül. A fordított adózással adózó ügylet adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységnek minősül. A termék beszerzése a fordított adózással adózó ügylethez közvetlenül kapcsolódik, így az azt terhelő áfa levonásba helyezhető, feltéve, hogy nem áll fenn az adólevonásra vonatkozó tételes tiltás. A hulladékká történő feldolgozás következtében a termék nem kerül kivonása a gazdasági tevékenységből, így ezen az alapon áfa-fizetési kötelezettség nem keletkezhet. Erre az esetre hozható fel példaként az az eset, amikor egy iparcikket gyártó vállalkozás a gyártóüzemében levő, használaton kívüli kazánját értékesítette, amelyet a vevő az Áfa tv. 6. sz. mellékletében említett hulladékká dolgoz fel, majd ilyen formában értékesít. Az eladó áfát köteles felszámítani, amelyet a vevő levonásba helyezhet, hiszen a kazánt olyan értékesítéshez szerezte be, amely adólevonásra jogosít. Amennyiben olyan termék beszerzése történik, amelyre vonatkozóan tételes tiltás áll fenn, akkor a beszerzést terhelő áfa nem vonható le. Az Áfa tv. 125. §-a a továbbértékesítési célú beszerzés esetén feloldja a tiltást, de előzőekben tisztáztuk, hogy ez a tényállás nem állapítható meg. A hulladékká átalakítás során a termék számviteli értelemben anyagnak minősíthető, hiszen az átalakítás során eredeti formáját, rendeltetését elveszti. Az Áfa tv. 125. §-a a hulladékká történő átalakítást nem említi, mint olyan körülményt, amely az Áfa tv. 124. §-ában említett tiltás alól felmentést biztosít.
5.
Az adólevonási jog azon az alapon nem nyílik meg (utólag sem), hogy az értékesítés fordítottan adózik. A vázolt helyzet szemlélteti a következő eset. A Példa Kft. fémhulladék-nagykereskedelemmel foglalkozik. A társaság 2015. május hónap folyamán egy autóbérléssel foglalkozó cégtől megvásárolt több, korábban kizárólag ilyen célra használt, üzemképtelen, rendszámmal rendelkező személygépkocsit. Az eladó áfát számított fel a vételár után, hiszen a beszerzéshez kapcsolódóan adólevonási jog illette meg, így az Áfa tv. 87. § b) pontja nem irányadó. A Példa Kft. a gépjárművek megvételét követően kivonatta a forgalomból, majd fémhulladékká dolgozta fel. A Példa Kft. levonhatja-e az eladó által felszámított áfát? Előzőleg tisztáztuk, hogy továbbértékesítési célú beszerzésről nincs szó, ezért az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazandó. A járművek műszaki állapotától, használhatóságának mértékétől függetlenül az Áfa tv. alkalmazásában személygépkocsi vásárlása történt meg. Ugyanis a vámtarifa besorolás szempontjából nem releváns, hogy milyen műszaki állapotban van a gépjármű. Tehát bármilyen műszaki állapotban is van a jármű, ha előállításának célja szerint személy, illetve személyek szállítására szolgáló berendezés, és a szállítható személyek száma vezetővel együtt nem haladja meg a 9 főt, illetve versenyautónak, golfautónak, lakóautónak készült, akkor személygépkocsi. Amennyiben egy személygépkocsi közúti baleset folytán üzemképtelenné vált, akkor ilyen állapotában is változatlanul személygépkocsinak kell tekinteni. A vázolt esetben az Áfa tv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az áfa levonását lehető-
vé teszi. Ehhez az Áfa tv. módosítására lenne szükség, amely ilyen jellegű beszerzési cél (a beszerzett termék közvetlen anyagjellegű ráfordításként közvetlenül más termék létrehozásához kerül felhasználásra) esetén általános jelleggel lehetővé tenné az áfa levonását. A járművek bruttó (áfával növelt) vételárát nem lehet beruházásként könyvelni. A beruházások között kimutatás nem lehetséges, a társaság nem kívánta a járműveket 1 éven túl tevékenységéhez használni, hiszen kifejezetten azokat hulladékká kívánja feldolgozni. Tehát a járműveket készletként (álláspontom szerint anyagként) kell kezelni. A feldolgozást követően keletkezett fémhulladékot pedig az árukészletek között kell kimutatni. A járművek bekerülési értéke mellett az árukészlet bekerülési értékébe kell figyelembe venni az átalakítás során felmerült költségeket is levonható áfa nélkül. A beszerzett járművek fémhulladékká történő átalakítása áfa-fizetési kötelezettséget nem von maga után, mivel a járművek más állapotukban ugyancsak adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységet szolgálnak. Az Áfa tv. 6. sz. mellékletében említett fémhulladék értékesítése más belföldön nyilvántartásba vett, áfa fizetésére kötelezett adóalany részére fordítottan adózik. Amennyiben a vevő nem belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akkor a fordított adózás alkalmazása nem jöhet szóba, az értékesítés adóköteles. A fordított adózás akkor lehet irányadó, ha a vevő az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontjában kell belföldön nyilvántartásba vett, áfa fizetésére kötelezett adóalanynak minősül. Abban az esetben, ha a külföldi vevő az értékesítés Áfa tv. szerinti teljesítési időpontját követő időponttal tekinthető belföldi adóalanynak, akkor ez a körülmény visszamenőleges joghatást nem fejt ki, azaz az értékesítés adóköteles marad. Tehát a belföldi eladónak, ha külföldi vállalkozás részére értékesít fémhulladékot, s az értéke-
6.
sítés következtében más tagállam, vagy harmadik ország területére nem kerül elfuvarozásra, akkor a vevő belföldi adóalanyiságának fennállását feltétlenül vizsgálnia kell.
ADATSZOLGÁLTATÁS A láncügyletek szerepeltetése az általános forgalmi adóbevallásban Írta: dr. Váradi Adrienn NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az áfabevallás helyes kitöltésének előfeltétele – többek között – az egyes ügyletek teljesítési helyének pontos meghatározása; ez különösen odafigyelést igénylő feladat lehet az ún. láncügyletek esetében, azaz olyan értékesítési konstrukciókat illetően is, amikor az értékesítés tárgyát képező termék több adásvétel keretében cserél ugyan gazdát, azonban a terméket fizikai értelemben nem minden vevőhöz juttatják el külön-külön, hanem az – a több értékesítési ügylet megvalósulása ellenére – az első eladótól a végső vevő nevére szóló rendeltetéssel kerül mozgatásra. I. A láncügyletben szereplő értékesítések teljesítési helyére vonatkozó rendező elvek általában Fuvarozásos értékesítés alatt – mint arra fent már részben utaltunk – azok az értékesítések értendőek, amelyek esetén – eltérően a főszabálytól (amikor a termék elszállítására nem kerül sor az értékesítés következtében, így fizikai értelemben az az értékesítést követően is ott marad, ahol azt megelőzően volt) – a termék
az értékesítéssel összefüggésben küldeményként feladásra vagy elfuvarozásra kerül. Az ilyen tényállások esetén – tehát ahol a termék feladásának (a fuvarozás megkezdésének) helye és a rendeltetés helye egymástól eltér – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 26. §-át kell alkalmazni; ennek értelmében az ügylet teljesítési helye az, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladás/ fuvarozás megkezdésének időpontjában található, feltéve, hogy a feladást, illetve a fuvarozást a beszerző vagy az értékesítő (vagy bárki más valamelyikük javára) végzi. Az ún. láncértékesítések kapcsán kiemelhető, hogy ha többször értékesítik a terméket, mely – a több értékesítés ellenére – az első eladótól közvetlenül az utolsó beszerzőhöz kerül a küldeménykénti feladás/fuvarozás útján, a fenti teljesítési szabály (Áfa tv. 26. §) csak egy ügyletre alkalmazandó. Lényeges elem továbbá – a teljesítési hely megítélése szempontjából – annak eldöntése, hogy mely szereplő végzi (vagy rendeli meg) a termék küldeménykénti feladását, illetve fuvarozását. Ehhez kapcsolódóan az általános forgalmi adó rendszerében – az Áfa tv. 27. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – törvényi vélelem került felállításra, melynek értelmében, ha a fuvarozással olyan közbenső szereplő érintett, aki az egyik ügyletben vevőként, másik ügyletben pedig eladóként jár el, úgy kell tekinteni, hogy a fuvarozást beszerzői minőségében végzi (végezteti). Ezen vélelem megdöntésére abban az esetben van lehetőség, ha a közbenső szereplő bizonyítja, hogy a fuvarozást értékesítőként végzi, illetve arra értékesítői minőségében adott megbízást. Előbbiek tekintetében – lévén, hogy láncügyletről beszélünk – az Áfa tv.-ben
7.
szükséges rendelkezni azoknak a fuvarozással nem érintett értékesítéseknek a teljesítési helyéről is, melyek megelőzik, illetve követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helyét az Áfa tv. 26. §-a rendezi. Ennek megfelelően azon termékértékesítések teljesítési helye, amelyek • megelőzik a fuvarozásos értékesítést, az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladáskor vagy a fuvarozás megkezdésekor van, • követik a fuvarozásos termékértékesítést, az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. II. A láncügyletekben szereplő értékesítések teljesítési helyére vonatkozó megállapítás gyakorlati lépései Az előbbiekben vázoltak alapján látható tehát, hogy a láncügylet részeként teljesülő ügyletek teljesítési helye eshet • a küldeménykénti feladás vagy fuvarozás megkezdésének helyére, illetve • a küldeménykénti megérkezés vagy a fuvarozás befejezésének helyére. Utóbbiból következően első lépésként mindenekelőtt ezen országokat szükséges konkrétan meghatározni, annak figyelembe vételével, hogy ezen államok nem feltétlenül azonosak az ügyletben vevőként, illetve eladóként szereplő felek illetőségének országával. Második lépésben szükséges meghatározni azt, hogy mely szereplő szervezi a fuvart, illetve a küldeménykénti feladást, melyből megállapíthatóvá válik az, hogy melyik az az ügylet, amely az Áfa tv. 26. §-a szerinti fuvarozásos értékesítésnek minősül. Harmadik lépésben – az Áfa tv. 27. §-ában foglaltak figyelembevételével – a láncügyletben szereplő egyes értékesítések teljesítési helyét kell
meghatároznunk, azaz azt eldöntetnünk, hogy azok az indulás helyén vagy a rendeltetés helyén minősülnek teljesítettnek. Egy háromszereplős (a felek elnevezése a továbbiakban: A, B, C) ügyleten keresztül vizsgálva ez a gyakorlatban a következőket jelentheti: 1. Amennyiben a fuvarozást az A (eladóként) vagy B (vevői minőségében eljárva) szervezi (azaz a fuvarozás az A és B között teljesülő ügylet következményeként valósul meg), az A. és B. közötti ügylet teljesítési helye – az Áfa tv. 26. §-ának megfelelően – az indulás (fuvarozás megkezdésének, küldeményként történő feladás) helyével egyezik meg. Ennek megfelelően: • az A által teljesített termékértékesítés – az adómentességhez előírt feltételek fennállása esetén – egy adómentes termékexportot, illetve adómentes Közösségen belüli termékértékesítést valósít meg az indulás államában, • a B által teljesített termékbeszerzés, mint adóköteles tényállás az érkezés tagállamában teljesül, • a B által teljesített termékértékesítés az érkezés államában teljesül, az ottani adómértékkel adóztatandó, az általa C felé kiállított számla áthárított adót tartalmaz (a C szereplő termékbeszerzési oldala szintén az érkezés tagállamában teljesül). 2. Amennyiben a fuvarozást a B (vevőként) vagy C (vevői minőségében eljárva) szervezi (azaz a fuvarozás a B és C között teljesülő ügylet következményeként valósul meg), a B és C közötti ügylet teljesítési helye egyezik meg – az Áfa tv. 26. §-ának megfelelően – az indulás (fuvarozás megkezdésének, küldeményként történő feladás) helyével. Ennek megfelelően: • az A által teljesített termékértékesítés adóköteles az indulás államában, és az ottani
8.
adómértékkel adóztatandó, az általa B felé kiállított számla áthárított adót tartalmaz (a B szereplő termékbeszerzési oldala szintén az indulás tagállamában teljesül), • a B által teljesített termékértékesítés lesz az, amely – az adómentességhez előírt feltételek fennállása esetén – egy adómentes termékexportot, illetve Közösségen belüli adómentes termékértékesítést valósít meg az indulás államában, • a C által teljesített termékbeszerzés az érkezés tagállamában teljesül, és ott adóztatandó. III. A láncügylet keretében Magyarországon teljesülő termékértékesítések bevallási kötelezettsége A Magyarországon teljesülő ügyletekkel kapcsolatos bevallási kötelezettség szempontjából a következő konklúziók vonhatóak le: Ha az indulás tagállama Magyarország és a fuvarozásos értékesítésnek az A és a B fél között teljesülő ügylet minősül (II./1. eset): Ezen esetben A. szereplőnek a ’65 jelű bevallás 01, illetve 02. sorában kell adatot szerepeltetnie. Ha az indulás tagállama Magyarország és a fuvarozásos értékesítésnek a B és a C fél között teljesülő ügylet minősül (II/2. eset): Ezen esetben • az A. szereplőnek a belföldi termékértékesítéséről a ’65 jelű bevallás 05-07. soraiban kell adatot szerepeltetnie, • a B. szereplő mint beszerző az A. szereplő által áthárított adó összegét a ’65 jelű bevallás 64-66. soraiban tüntetheti fel, • a B. szereplő részéről teljesített adómentes termékértékesítésről a ’65 jelű bevallás 01, illetve 02. sorában tüntetendő fel adat. Ha az érkezés tagállama Magyarország és a fuvarozásos értékesítésnek az A és B fél között teljesülő ügylet minősül (II./1. eset):
• a B szereplő beszerzése importnak vagy Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, így az ügyletről ’65 jelű bevallás 12-14. soraiban, illetve 24-26. soraiban kell adatot szerepeltetni (ezen adót a törvényi feltételek esetén levonásba is helyezheti, a bevallás 69. sorában kell ezt feltüntetnie) • a B szereplő teljesít egyúttal egy belföldi termékértékesítést, melyről a ’65 jelű bevallás 05-07. soraiban szolgáltat adatot, • a C szereplő a B. szereplő által rá áthárított adó összegét, annak levonásba helyezése esetén a ’65 jelű bevallás 64-66. soraiban tüntetheti fel. Ha az érkezés tagállama Magyarország és a fuvarozásos értékesítésnek a B és a C fél között teljesülő ügylet minősül (II./2. eset): a C szereplő termékbeszerzése importnak vagy Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, így az ügyletről a ’65 jelű bevallás 12-14. soraiban, illetve 24-26. soraiban kell adatot szerepeltetni.
OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdését
[email protected] e-mail címen várjuk. Termék külföldi beszerzése esetén a teljesítés helye Kérdés Hamburgi cégtől kaptunk termék beszállításról (import) olyan számlát, amelyben 27%-os áfa felszámítása is szerepel. Ilyennel még nem talál-
9.
koztunk a gyakorlatban, nem értjük miért került felszámításra (terméket vásároltunk, papír alapanyagot). Kérem segítségét az áfa ügylet kezelésével kapcsolatban. A bevallásban hol kell szerepeltetni, ill. hogy fogjuk visszakapni? Válasz A kérdésben leírtak alapján a német cég magyar áfamérték (27 %) alapján számította fel az áfát. Ez a körülmény arra mutat, hogy a német cég szerint az általa teljesített termékértékesítés (papír értékesítése) belföldön teljesült, ezáltal a magyar áfa törvény hatálya alá esik. Ebből az is következne, hogy a német cég az ügylet teljesítése előtt a NAV-nál adóalanyként bejelentkezett, így magyar adószámmal (is) rendelkezik, s a számlájában magyar adószámot tüntette fel. Az áfa bevallásban más belföldi adóalany által áthárított áfát lehet levonható adóként elszámolni. Amennyiben a német cég értékesítését valóban belföldön teljesítette az Áfa tv. irányadó rendelkezései alapján és belföldi adóalanyként nyilvántartásba vették, továbbá a magyar cég a beszerzett terméket adólevonásra jogosító tevékenységhez használja, akkor az áfa levonható. Jelen esetben alaposan meg kell vizsgálni az ügylet körülményeit a következők miatt. Egyrészt az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata szerint a jogalap nélkül (például azért, mert a magyar áfa törvény értelmében az értékesítés nem adóztatható) felszámított áfa nem vonható le. Ha a német cég a számláján nem magyar adószámát tüntette fel (ekkor vélhetően nem is rendelkezik magyar adószámmal), akkor meg kell érdeklődni a német cégtől, hogy milyen alapon számított fel magyar áfát. Másrészt, ha a német cég értékesítése nem belföldön (Magyarországon) adózik, akkor a be-
szerzést vélhetően Közösségi termékbeszerzésnek kell tekinteni, amelynél a német cég részéről áfa felszámítása nem szükséges, valamint a beszerzés után a magyar cég kötelezett áfafizetésre (álláspontom szerint az áfa alapja jelen esetben a számla áfa nélküli összege lehet) és levonási jog is megilleti, ha a termék adólevonásra jogosító tevékenységéhez használja fel. Az adólevonási jog feltétele a beszerzésről szóló számla birtoklása. Elvileg a vevő részéről Közösségi beszerzésnek minősülő ügyletről az eladó olyan számlát bocsát ki, amelyen azon tagállam által kiadott közösségi adószámot tünteti fel, amelyben teljesítette (adómentes) értékesítését. Ebből adódóan egy későbbi ellenőrzés során a magyar adóhatóság kialakíthat olyan álláspontot, hogy a magyar cég akkor jogosult a beszerzés után bevallott fizetendő áfát levonható adóként elszámolni, amikor olyan számlával rendelkezik, amelyen a német cég közösségi adószámot tüntetett fel. Közösségi termékbeszerzés esetén a magyar céget adatszolgáltatási kötelezettség is terheli. Ebben az esetben a német cégnek elvileg módosítania kell számláját és a magyar cégnek vissza kell fizetnie a jogalap nélkül felszámított és részére kifizetett magyar áfát. Folyamatos, készpénzfizetési számla teljesítési időpontja Kérdés Könyvviteli szolgáltatást végző társaság, ha ügyfelének 2015.11.15-én készpénzfizetési számlát állit ki a 2015.07.08.09.havi könyvvezetési díjról/a szerződésben készpénzfizetési megállapodás szerepel, tárgyhónapot követő 15-i fizetési határidővel, de a fizetés nem történik határidőre az ügyfél részéről. Mi lesz az áfa teljesítési időpontja? Mi lesz az áfa teljesítési időpontja, ha a 2015. 10.11.12. havi könyvvezetési díj-készpénzfizetéssel 2016.02.10-én történik?
10.
Válasz A kérdésben leírtak alapján a felek havi könyvelési díjat állapítottak meg, így minden egyes havi könyvelési díj az Áfa tv. alapján külön-külön teljesítés ellenértékeként funkcionál. A könyvviteli szolgáltatónak a havi könyvelési díjat külön kell számláznia. A kérdésben említett időszakok (2015.07-12. hó) tekintetében a 2015. július 1-jén hatályos új szabályokat (Áfa tv. 58/A. §) kell alkalmazni. A teljesítés időpontja az esedékesség napja lesz, mivel a felek az esedékesség napját az elszámolási időszak (hónap) utolsó napját követő időpontban rögzítették, valamint az esedékesség az elszámolási időszak utolsó napját követő 30 napos időszakon belüli időpont. A fentiek alapján a szolgáltató nem jár el helyesen, ha a 2015.07-09. havi, valamint 2015.1012. havi könyvelési díjról egy számlát állít ki az esedékességet követő időpontban megvalósuló fizetéskor. Egyrészt a már említett szabály alapján minden egyes elszámolási időszak (amelyre a felek a könyvelési díjat meghatározták) külön teljesítésként funkcionál, így azokat külön-külön kell számlázni. Másrészt minden egyes elszámolási időszak (mint külön teljesítés) vonatkozásában eltérő az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont, s ez a körülmény is kizárja az összevont számlázást. Harmadrészt az Áfa tv. 176. § (1) bekezdés b) pontja alapján készpénzfizetési számla nem bocsátható ki, tekintettel arra, hogy az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tényállás nem valósul meg, hiszen az ellenérték teljes megfizetése készpénzzel nem történt meg a teljesítés (esedékesség) időpontjáig. Negyedrészt az Áfa tv. 163. §-a alapján a számlát legkésőbb a teljesítéstől (esedékesség) számított 15 napon belül ki kell bocsátani.
Előadók fellépési díjának áfabeli meghatározása Kérdés Társaságunk 92.31.21.25 Szj számmal zeneiművészeti tevékenységről fogadott be számlát. A szolgáltatás igénybevételére a partnereknek tartott év végi összejövetel (megvendégelés) alkalmából került sor, az esten történő zenei fellépők (színészek, művészek) fellépési díját tartalmazzák. Kolléganőim emlékei szerint évekkel ezelőtt az adóhatósággal a cég egyeztetett és azt a választ kapták, hogy csak ezen Szj számmal számlázott zenei-művészeti tevékenység költségként (52.) elszámolható és az áfa visszaigényelhető. Az áfa törvény a szj. szám vonatkozásában tiltást nem ír elő, azonban a 120.§. alapján kétségeink merülnek fel. Kérdésem, hogy 2011-2015. évek során helyesen járt el a cégünk, ha a szolgáltatást nem reprezentációként kezelte és az adóterheket nem fizette meg, valamint az áfa összegét visszaigényelte? Válasz Álláspontom szerint az Szja tv. 3. § 26. pontja alapján az említett időszakban az üzleti partnerek részére tartott rendezvényen fellépő művészek fellépti díja a reprezentáció részének tekintendő. A kérdésben helyesen került rögzítésre, hogy az említett SZJ szám alatti szolgáltatás tekintetében az Áfa tv. 124. § (2) bekezdés h) pontja az áfalevonásra vonatkozó tételes tiltást nem tartalmaz, tehát az áfa levonásának nincs akadálya, feltéve, hogy a besorolás helyes és a Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án hatályos besorolásán alapul. A kérdésben említett Áfa tv. 120. §-a azt a szabályt mondja ki, hogy az áfa levonására akkor van lehetőség, ha a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás áfalevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik, továbbá az áfa levonására
11.
az áfalevonásra jogosító tevékenységhez történő használat arányában van lehetőség. Ha a kérdéssel érintett társaság kizárólag áfalevonásra jogosító tevékenységet végzett, akkor a kérdésben említett szolgáltatást terhelő áfát teljes egészében levonhatta. Az Áfa tv. az áfa levonás tekintetében nem fogalmaz meg olyan jellegű korlátozást, amely azon alapulna, hogy az adott szolgáltatást az Szja tv. miként minősíti. Tehát az áfa levonása szempontjából lényegtelen, hogy az az Szja tv. alkalmazásában reprezentáció-e, vagy sem.
fordításként elszámolt hozzájárulás nem minősül a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felmerült ráfordításnak, így azzal az adóalapot növelni kell.
Külföldről rendelt csomagolóanyag elszámolása, adózása Kérdés Külföldi partnerünktől új típusú csomagolóanyagot rendelünk. Ehhez új formát kell készítenie. Akkor gyártja le a partner az új csomagolóanyagot, ha az új öntvényforma „klisé” kialakításához hozzájárulást fizetünk egy részének a költségét átvállaljuk .ez kb 19000 eur-t jelent. Milyen számlát kell adnia a partnernek, hogy ezt a költségeink között elszámolhassuk. Milyen költségként tudjuk ezt elszámolni? Milyen áfa és társasági adó vonzat merülhet fel? Válasz A szerződés (megállapodás) alapján az is adódhat, hogy az abban foglaltak alapján a felek között nem keletkezik kötelmi jogviszony, ezért az Áfa tv. hatálya alá tartozó ügylet sem jön létre (a külföldi partner nem köteles a kapott összeg fejében valamely tevékenységet (magatartást) teljesíteni a belföld cég részére). Ennek megítélése jogi kérdés. Ebben az esetben általános forgalmi adó fizetésének kötelezettsége (így levonásának lehetősége) sem merül fel. Ekkor a számvitelben térítés nélküli pénzátadásként kell kezelni a fizetett „hozzájárulás”-t, a Tao tv. 3. sz. mellékletének A/13. pontja alapján a rá-
Áfakulcs-Kulcs az áfa összetett rendszeréhez A kézirat lezárásának dátuma: 2015. július 25. Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp., Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Grafikai kivitelezés: Prime Rate Kft.
12.
