E-számvitel 2016. augusztus
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VIII. évfolyam 8. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
Pénzügyi lízing, bérlet számviteli kérdései I. rész Olvasóink kérdezték − 50 évre vonatkozó szolgáltatás teljesítésének elszámolása végelszámolás esetén − Mentesíthető anyavállalat konszolidált beszámoló közzétételi kötelezettsége − Kényszertörlési időszak beszámolója − Egyéb szervezetek beszámolója számviteli vagy pénzforgalmi szemléletű? − KIVA adóalany évközi váltása miatti beszámoló − Mikrogazdálkodói beszámolóra való áttérésen esetén a maradványérték kezelése − Beszámoló utólagos újrakönyvelése pontatlan elszámolások miatt − Alapítás-átszervezés költségeként elszámolható az üzletviteli tanácsadás? − Eurós könyvvezetésre való áttérés hatása az elhatárolt árfolyamveszteségre
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. július 25.
1 E-számvitel |
2016. augusztus, VIII. évfolyam 8. szám
Pénzügyi lízing, bérlet számviteli kérdései – I. rész A gyakorlatban az eszközök – jellemzően járművek – használatára vonatkozó szerződések számviteli kezelésénél gondot okoz, hogy azt eszközbeszerzésként, vagy bérletként kell elszámolni. Az alábbiakban erre térek ki. Pénzügyi lízing A számviteli törvény 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja határozza meg a pénzügyi lízing fogalmát. Ezen fogalom szerint pénzügyi lízing a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre. Fontos megjegyezni, hogy a Hpt. pénzügyi lízing fogalma nem egyezik meg a Ptk. pénzügyi lízing fogalmával. A Hpt. 6. §-a 89. pontjának d) pontjában szereplő fogalom szerint pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra is, hogy a Hpt. 6. §-a 89. pontjának d) pontjában megha-
tározott maradványérték nem azonos a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdése 6. pontjában szereplő maradványérték fogalommal (a számviteli törvény szerinti maradványértéknek csak a tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenésének a megállapításában van szerepe). Amennyiben az eszköz használatára vonatkozó szerződés tekintetében a Hpt. 6. §-a 89. pontjában előírt feltételek együttesen teljesülnek, akkor a szerződés pénzügyi lízingszerződésnek minősül. Így például a bérbevevő által a futamidő végén fizetendő vételár meghatározása ténylegesen elválik a futamidő alatt fizetett díjaktól, és kizárólag a vételi jogosultságkor kerül – az addig megfizetett díjaktól függetlenül, piaci értéken – meghatározásra, akkor nem beszélhetünk pénzügyi lízingszerződésről sem a Hpt., sem a számviteli törvény vonatkozásában, mivel a Hpt. előbb hivatkozott összes feltétele nem teljesül. A gyakorlatban – az áfa tv. kedvező változása miatt – közkedveltté vált a nyílt végű pénzügyi lízingszerződés kötés. A számviteli törvény nem tesz különbséget a „zárt” és a „nyílt végű” pénzügyi lízing között. Az előbb hivatkozott Hpt. szerinti fogalomból következik, ha egy eszköz használatára úgy kötnek szerződést, hogy a használati idő végén a lízingbevevő vagy harmadik személy az eszköz tulajdonjogát megszerzi, vagy megszerezheti, illetve elővásárlási jogot kötöttek ki a szerződésben, akkor pénzügyi lízing valósul meg. Ezt a minősítést nem befolyásolja, hogy a lízingbevevő a futamidő végén a tulajdonjog megszerzéséért fizet-e, vagy sem, a tulajdonjogot a lízingbe vevő vagy harmadik személy ténylegesen megszerzi-e vagy sem (a futamidő végén az elővásárlási jogával él-e lízingbe vevő/ harmadik személy vagy sem). A nyílt végű pénzügyi lízingszerződések a futamidő végén lehetőséget adnak a tulajdonjog megszerzésére akár a lízingbe vevőnek vagy harmadik személynek, ezért a számviteli elszámolásban a pénzügyi lízing elszámolását kell alkalmazni. Az áfa tv. előírása szerint nyílt végű pénzügyi lízingszerződések alapján szolgáltatásnyújtás történik, így áfa szempontjából a bérbeadás szabályai szerint kell az ügyletek áfa fizetési kötelezettségét 2
E-számvitel
|
2016. augusztus, VIII. évfolyam 8. szám
elbírálni, de a számviteli törvény szempontjából eszközbeszerzés történik. A pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközt a számviteli törvény 23. §-a (3) bekezdésének előírása szerint a vállalkozásnak az eszközök között ki kell mutatnia. Amennyiben egy éven túl szolgálja az eszköz a vállalkozási tevékenységet, akkor a számviteli törvény 26. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyi eszközök között kell kimutatni az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben [számviteli törvény 42. §-ának (5) bekezdése]. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a számviteli törvény 52. §-a (1)–(2) bekezdésének előírása alapján történik. Így bár nyílt végű pénzügyi lízingszerződés esetén az áfa tv. előírása szerint szolgáltatásnyújtás történik, a számvitelben nem lehet igénybe vett szolgáltatásként, mint költség elszámolni az ügyletet. Pénzügyi lízingszerződés esetén a futamidő alatt költségként az értékcsökkenési leírás, ráfordításként a lízing kamata jelenhet meg. A pénzügyi lízingbe vett eszköz bekerülési értékét (bruttó értékét) a számviteli törvény általános előírásai szerint kell meghatározni (számviteli törvény 47. §-a). Így többek között az üzembe helyezésig felmerült (időszakot terhelő) költségeket, ráfordításokat kell figyelembe venni. A lízingbe vett eszközök bekerülési értékébe tartozó, kiemelendő tételek speciális tételek a teljesség igénye nélkül: - tartozékok, tartalék alkatrészek, - szerződéskötés járulékos költségei, - kamat, árfolyam-különbözet, - le nem vonható áfa, - illetékek, biztosítási díjak, igazgatási díjak stb.
radványértéket a futamidő végén rá kell aktiválni a tárgyi eszköz bruttó értékére. Ha a futamidő végén nem él a lízingbe vevő a tulajdonjog megszerzésével, akkor a lízingbe adónak vissza kell vennie az eszközt a visszavétel időpontja szerinti piaci értéken, legfeljebb az eszköz eredeti eladási árán, amelyről a lízingbe adónak helyesbítő számlát kell kiállítania [számviteli törvény 50. §-ának (6) bekezdése, 73. §-a (2) bekezdésének d) pontja]. Ha a szerződés alapján harmadik személy szerzi meg a tulajdonjogot, akkor a lízingbe adó a tulajdonjog megszerzésére kijelölt harmadik személynek a lízingtárgyat mint eszközértékesítést számlázza. Mivel a lízingbe vevő nem tulajdonosa az eszköznek, ezért a lízingbe vevő nem számlázhatja vissza az eszközt a lízingbe adónak, illetve annak a harmadik személynek sem, aki az eszköz tulajdonjogát megszerzi. A lízingbe vevőnél az eszköz könyvekből való kivezetésének bizonylata a lízingbe adó által kiállított helyesbítő számla. Ez a helyesbítő számla alapján kerül kivezetésre az eszköz úgy, hogy a helyesbítő számla összegét a tárgyi eszköz bruttó értékét módosító tételként kell elszámolni a kötelezettségekkel szemben. Ezek után a tárgyi eszköz értékcsökkenését át kell vezetni a tárgyi eszköz bruttó értéke számlára. Ha az átvezetés után a bruttó érték számla egyenlege tartozik egyenlegű, akkor az egyenleget terven felüli értékcsökkenésként, ha követel egyenlegű, akkor terv szerinti értékcsökkenést csökkentő tételként indokolt elszámolni. A számviteli törvény 73. §-a (2) bekezdésének d) pontja egyértelműen rögzíti, hogy az eszközt a helyesbítő számlában a visszavételkori piaci értéken, legfeljebb az eredeti eladási áron kell visszavenni. Így a számviteli törvény előírásával ellentétes, ha az eszközt jelképes maradványértéken veszik vissza és ezen az értéken értékesíti a lízingbe adó a harmadik félnek az eszközt (nem jellemző, hogy az eszköz lízingszerződésben meghatározott maradványértéke megegyezik a visszavételkori piaci értékkel, jellemzően a maradványérték sokkal alacsonyabb a piaci értéknél).
A lízingbe vett eszköz állományba vételi bizonylata – a számviteli törvény 72. §-a (3) bekezdésének előírása alapján – csak és kizárólag a lízingbe adó által kiállított számla lehet, mely számlán az eszköz eladási ára szerepel. Az eszköz értékesítéséről a számla akkor is szükséges, hogyha birtokba adáskor nincs áfafizetési kötelezettség, mert az áfa tv. szerint szolgáltatásnyújtás történik. A számviteli törvény előírását a lízingbe adónak is be kell tartani, az eszköz értékesítéséről a számlát ki kell állítania. Számviteli elszámolás a lízingbe vevőnél Ha a használati idő végén a lízingbe vevő a maradványérték megfizetésével tulajdonjogot szerez Az eszközbeszerzés elszámolása a lízingbe adó az eszközön, a lízingbe adó által számlázott ma- számlája alapján:
3 E-számvitel
|
2016. augusztus, VIII. évfolyam 8. szám
T 16. Beruházások T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó (amennyiben az áfa levonható, ha nem levonható, akkor a bekerülési értékben aktiválni kell) K 439. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a lízing futamideje alatt: T 571. Terv szerinti értékcsökkenés K 139-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése A törlesztés elszámolása a lízingbe adó szolgáltatásnyújtásról szóló számlája, vagy terhelési értesítője alapján: T 439. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek (tőkerész) T 871. Fizetett kamatok (kamat) T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó (ha az áfa levonható) T 86. Egyéb ráfordítások (ha az áfa nem levonható és üzembe helyezés után merül fel) K 38. Pénzeszközök Maradványérték elszámolása a lízingbe adó számlája alapján, ha a lízingbe vevő az eszköz tulajdonjogát megszerzi: T 16. Beruházások K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Ha lízingbe vevő a futamidő végén az eszköz tulajdonjogát nem szerzi meg, ideértve azt az esetet is, hogy harmadik felet jelölnek ki a tulajdonjog megszerzésére, a lízingbe adó által kiállított helyesbítő számla alapján a lízingbe vevőnél az eszköz kivezetése a nyilvántartásokból (piaci értéken, maximum az eredeti eladási áron): T 439. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek K 13-15. Tárgyi eszközök bruttó értéke [Kapcsolódó tétel: az eszköz kivezetéséhez kapcsolódóan az eszköz értékcsökkenésének a kivezetése: T 139-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K 13-15. Tárgyi eszközök bruttó értéke]
Az előbbi számviteli elszámolásból adódóan a lízingbevevőnél a lízingtárgy visszaadáskori könyv szerinti nettó értéke és a szerződő felek által megállapított visszavételi érték közötti különbözet a Tárgyi eszközök bruttó értéke számlán jelenik meg. Ezek után a számla egyenlegét tartalmának megfelelően le kell írni: - Ha az eszköz könyv szerinti értéke a visszavételi értéket meghaladja, azaz a számlának T egyenlege van, akkor azt a számviteli törvény 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni. T 86. Egyéb ráfordítás (terven felüli értékcsökkenés) K 13-15. Tárgyi eszközök bruttó értéke - Ha az eszköz visszavételi értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, azaz a számlának K egyenlege van, akkor azt terv szerinti értékcsökkenés korrekciójaként indokolt elszámolni. T 13-15. Tárgyi eszközök bruttó értéke K 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás. Devizalapú Ft-os pénzügyi lízing elszámolása (csak az eltérések) Pénzügyi lízing keretében beszerzett eszköz elszámolása, számla alapján: T 16. Beruházások T 466. Előzetesen felszámított áfa (ha az áfa levonható) K 439. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Kapcsolódó tétel (deviza alapú forintos szerződés esetén a kötelezettség állományba vételekor a számviteli politikai árfolyamra történő átértékelés kötelező): T 16. Beruházások K 439. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek vagy fordítva Tőketörlesztés elszámolása: T 439. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek K 38. Pénzeszközök [Kapcsolódó tétel devizás, vagy devizaalapú forintos szerződés esetén az árfolyam-különbözet elszámolása: T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása K 439. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek vagy 4
E-számvitel
|
2016. augusztus, VIII. évfolyam 8. szám
T 439. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele] Kamat elszámolása: T 87. Fizetett kamatok K 38. Pénzeszközök Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az eszköz állományba vételekor a futamidő alatt fizetendő kamatot nem lehet állományba venni, azt a számviteli törvény tiltja. Ezért a devizaalapú forintos szerződéseknél nem lehet a kamatnak árfolyam-különbözete, ha mégis terheli a lízingbe adó ilyen jogcímen, akkor azt kamatráfordításként kell elszámolni.
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
50 évre vonatkozó szolgáltatás teljesítésének elszámolása végelszámolás esetén Kérdés Egy kft. elkészítette a végelszámolási időszak első üzleti évére vonatkozó beszámolóját, amelyben az elkövetkezendő ötven évre vonatkozó irattárolás teljes költségét az anyagjellegű ráfordítások között szerepeltette annak ellenére, hogy a végelszámolás még nem zárult le (nem a végelszámolási időszak utolsó üzleti évének beszámolójáról van szó). Véleményem szerint az időbeli elhatárolás számviteli alapelvét figyelembe véve csak az üzleti évre vonatkozó időarányos rész maradhatna a költségek között, a hátralévő időszakra vonatkozó rész pedig majd a következő, tervek szerint már a tevékenységet lezáró beszámolóba az időbeli elhatárolás feloldásával (jelentős, több millió forintos összegről van szó, ami nem csak az eredmény, és a saját tőke hatása szempontjából jelentős,
hanem a társasági adó alapjának megállapítása szempontjából is). Más vélemények azonban nem értenek egyet az időbeli elhatárolás alkalmazásával, mivel a szolgáltatást nem a társaság részére fogja az irattároló cég ellátni, mivel olyan szolgáltatást vásárolt és fizetett ki a kft. a beszámolási időszakban, amelynek lényege, hogy a szolgáltató a végelszámolás lezárását követően elsősorban a hatósági iratigényeket fogja kielégíteni. Úgy ítélem meg, hogy az érvelés nincs összhangban a számviteli törvénnyel és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelettel. Véleményemet azzal indokolom, hogy a kormányrendelet 2. §-a (2) bekezdésének az utolsó mondata a következőként rendelkezik: „A számviteli törvénynek, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendeletnek a Ctv.-vel és e rendelettel nem érintett előírásai a végelszámolás időszaka alatt is alkalmazandók.” Az idézetben szereplő jogszabályokban nem szerepel olyan kitétel, ami mások álláspontját támasztaná alá. A kormányrendelet 7.§-a (2a) bekezdése különösen nevesíti, hogy a záró beszámolóban nem szerepelhet már időbeli elhatárolás, mert a kormányrendelet szó szerint a következőképpen szól: „A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített számviteli beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, értékelési különbözet, értékelési tartalék, valamint aktív és passzív időbeli elhatárolás, továbbá céltartalék nem mutatható ki.” A kérdésem az, hogy jól ítélem-e meg, hogy a végelszámolási időszak első – azaz nem utolsó – üzleti évének beszámolójában az időbeli elhatárolás számviteli alapelvét alkalmazni kell, és csak az üzleti évet érintő időtartam arányos része számolható el az üzleti év ráfordításaként az ötven évre kötött irattározási szolgáltatás igénybevétele esetében is, azaz a fordulónapot követő negyvenkilenc évre jutó költség nem. Válasz A számviteli törvény 16. §-a (2) bekezdésének előírása szerint az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (időbeli elhatárolás elve). A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. §-a (1) bekezdésének az 5
E-számvitel
|
2016. augusztus, VIII. évfolyam 8. szám
előírása szerint a végelszámolás időszaka alatt a végelszámoló a számviteli törvény 11. §-ának (12) bekezdésében meghatározott üzleti évenként a gazdálkodóra előírt számviteli beszámolót köteles készíteni a számviteli törvénynek, illetve a Korm. rendeletnek az előírásai szerint. A Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének az előírása szerint a végelszámolás időszaka alatt a számviteli törvénynek, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendeleteknek a Korm. rendelettel nem érintett előírásai a végelszámolás időszaka alatt is alkalmazandók. A Korm. rendelet 7. §-a (2a) bekezdésének az előírása a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült beszámolóra vonatkozóan írja csak elő, hogy abban időbeli elhatárolás nem szerepelhet. Ebből következően a végelszámolás időszaka alatt készítendő – nem a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódó – beszámolók tekintetében a Korm. rendelet eltérő előírása hiányában a számviteli törvény előírása alapján az időbeli elhatárolást alkalmazni kell, ezért a kérdésben nevesített negyvenkilenc évre előre, egy összegben felszámított irattárolási költségeket is arányosan időbelileg el kell határolni.
Mentesíthető anyavállalat konszolidált beszámoló közzétételi kötelezettsége Kérdés Kérdésem a számviteli törvény 116. §-ának értelmezésével kapcsolatos lenne. E § előírja, hogy a köztes anyavállalatot a fölérendelt anyavállalat tudja mentesíteni a konszolidáltbeszámoló-készítési kötelezettség alól. A konszolidált beszámoló készítés alól mentesíthető köztes anyavállalat esetében, ha a fölérendelt anyavállalat magyar gazdasági társaság, akkor a magyar anyavállalat konszolidált beszámolóját a mentesíthető anyavállalatnak is közzé kell tenni? Válasz A számviteli törvény 116. §-ának előírásai egyértelműen rendelkeznek arról, hogy e § előírásai csak külföldi székhelyű fölérendelt anyavállalat esetében alkalmazandóak. Így a számviteli törvény 116. §-a (6) bekezdésében foglalt közzétételi kötelezettség is külföldi székhelyű fölérendelt anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozik, azaz
a magyar székhelyű társaságnak, mint mentesített anyavállalatnak kell a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját közzétenni. Amennyiben a mentesített anyavállalatnak belföldi (magyar) székhelyű fölérendelt anyavállalata van, arra az előbb hivatkozott előírások nem vonatkoznak, így a belföldi székhelyű mentesített anyavállalatnak nem kell a belföldi székhelyű fölérendelt anyavállalata által készített összevont (konszolidált) éves beszámolóját közzétennie [ez a számviteli törvény 154. §-a (4) bekezdésének az előírása alapján a fölérendelt belföldi székhelyű anyavállalat kötelezettsége]. Ilyen esetben a mentesített anyavállalat éves beszámolójának a kiegészítő mellékletében kell többlet információt adni, mert a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő fölérendelt anyavállalat nevét és címét, illetve utalást arra vonatkozóan, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alól mentesítették [számviteli törvény 116. §-ának (3) bekezdése].
Kényszertörlési időszak beszámolója Kérdés A számviteli törvény 11. §-a (11) bekezdésének az előírása szerint a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 116. §-a (3) bekezdésének előírása szerint a kényszertörlési eljárás során a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, illetve a Ctv. 118/B. §-a (4) bekezdése alapján, ha a vezető tisztségviselő a kényszertörlés elrendelését megelőzően vagy a kényszertörlési eljárás alatt nem tett eleget a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. A Ctv. azon előírásából, miszerint a gazdálkodó a kényszertörlési eljárás során gazdasági tevékenységet nem végezhet, arra enged következtetni, hogy ezen időszak alatt a cégnek nincs beszámoló készítési kötelezettsége. Ezt erősíti meg a Ctv.-ben a kényszertörlési eljárásról szóló VIII/A. fejezet 117/A.§-a (3) bekezdése, mely előírja, hogy a kényszertörlési eljárást megelőző nappal beszámolót kell készíteni és azt 6
E-számvitel
|
2016. augusztus, VIII. évfolyam 8. szám
közzé kell tenni. Ezzel ellentétben azok a rendelkezések, amelyek alapján a kényszertörlési eljárás során amennyiben nem tesz eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, abban az esetben vélelmezni kell a hitelezői érdekek sérelmét, továbbá, hogy a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül függetlenül annak időtartamától, arra engednek következtetni, hogy mégiscsak van beszámolási kötelezettsége a cégnek a kényszertörlési eljárás időszaka alatt. Kérdésem az, hogy kell-e a kényszertörlési eljárás időszakáról beszámolót készíteni, és ha igen, akkor azt közzé kell-e tenni?
Egyéb szervezetek beszámolója számviteli vagy pénzforgalmi szemléletű?
Kérdés A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletével kapcsolatosan lenne kérdésem. Az alapvető kérdés az, hogy a tájékoztató adatokat számviteli vagy pénzforgalmi szemléletben kell kimutatni? Példaként említeném az uniós támogatás befolyt előlegét, amelyet kötelezettségként kell annak elszámolásáig kimutatni, be kell-e mutatni a tájékoztató adatok között mint kapott támogatást? Válasz A kényszertörlési eljárás időszakára készített be- Másik példa: a tárgyidőszakban befolyt, de a tárgyszámolóra vonatkozó előírásokat a számviteli tör- időszakot követően felhasználásra kerülő, rendelkezett vény és a felszámolás számviteli feladatairól szóló szja 1%-ának összegét ki kell-e mutatni a tájékoztató 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiak- adatok között? Másképpen fogalmazva akkor kell azt szerepeltetni, amikor pénzügyileg befolyt, vagy amiban: kormányrendelet) tartalmazza. Függetlenül attól, hogy a gazdálkodó üzletszerű kor számvitelileg bevételként kerül elszámolásra? gazdasági tevékenységet folytat-e vagy sem, a számviteli törvény előírása alapján beszámolót kell ké- Válasz szítenie a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Az egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvA számviteli törvény 11. §-a (1) és (11) bekezdései vezetési sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) alapján a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti Korm. rendelet 8. §-a (2) bekezdése alapján, valaévnek minősül, függetlenül annak időtartamától. mint a 17. §-a (3) bekezdésének előírásaiból követAmennyiben a normál üzletmenetből kényszertör- kezően egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egylés alá kerül a vállalkozó, a számviteli törvény ál- szerűsített beszámolót készítő egyéb szervezet. Így a talános előírásai az irányadóak. A kényszertörléssel rendelet 2. számú mellékletében szereplő egyszerűtörölt vállalkozónak a kényszertörlés időszakáról, sített beszámoló eredménylevezetését pénzforgalmi mint üzleti évről beszámolót kell készítenie, azt szemléletben kell elkészíteni. Az eredménylevezetés a számviteli törvény 153-154. §-ában és 154/B. a bevételeket és a kiadásokat pénzforgalmi szemlé§-ában előírtak alapján a mérlegfordulónapot kö- letben tartalmazza, ezért a kérdésben felsorolt tájévető ötödik hónap utolsó napjáig közzé kell tennie koztató adatokban is ezt kell szerepeltetni. Az uniós támogatás befolyt előlegét valóban köteés letétbe kell helyeznie. Amennyiben a cégbíróság a kényszertörlési eljárást lezettségként kell kimutatni. Bevételként csak a támegszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámo- mogatással történő elszámolással egyidejűleg lehet lási eljárás megindítását, akkor a kormányrendelet elszámolni, ezért a kapott támogatási előleget nem 3. §-ának és 3/A. §-ának az előírásai szerint a kény- kell bemutatni kapott támogatásként a tájékoztató szertörlési eljárás befejezésének időpontjával mint adatok között. mérlegfordulónappal a számviteli törvény szerinti beszámolót kell készítenie, azt a számviteli törvény KIVA adóalany évközi váltása 153-154. §-ában és 154/B. §-ában előírtak szerint letétbe kell helyeznie, és közzé kell tennie a miatti beszámoló mérlegfordulónapot követő 30 napon belül. Öszszefoglalva: a kényszertörlési időszakról minden Kérdés Vállalkozásunk 2015. évben a KIVA hatálya alá taresetben beszámolót kell készíteni. tozott. 2015. július 31-ével az árbevételünk elérte az 7 E-számvitel
|
2016. augusztus, VIII. évfolyam 8. szám
500 millió Ft-ot, ezért a törvény erejénél fogva kikerültünk a KIVA tv. hatálya alól. Ekkor az előírtaknak megfelelően elkészítettük, beküldtük az adóbevallást, befizettük az adót. A KIVA tv. csak ezt írja elő, sehol sem találtunk konkrét előírást a beszámoló közzétételi kötelezettségére. Sem a számviteli törvényben, sem a közzététel speciális esetei között nem szerepel, hogy ilyen esetben közzé kell tenni a beszámolót. A számviteli törvény pontosan meghatározza az üzleti év fogalmát, de ott sem szerepel, hogy ilyen esetben tört év lehet. A könyvek zárása nélkül eleve nem lehetne az adóbevallást benyújtani, de más adózási helyzetben is előfordulhat, hogy beszámolót kellett készíteni, de közzé tenni nem kellett (vagy például év közben válik a cég áfaalannyá, azzal nem kezdődik új üzleti éve). 2016 májusában a NAV-tól határozatot kaptunk, mely szerint mulasztási bírságot szabnak ki ránk, mert nem tettük közzé a KIVA hatálya alól való kikerülés időpontjára vonatkozó beszámolót. Annak idején, amikor KIVA adóalanyok lettünk, a NAV levélben hívta fel a figyelmünket arra, hogy a KIVA tv. 22.§-a alapján a KIVA bevallását az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A felhívásban olyan nem szerepelt, hogy a beszámolót is közzé kell tenni. Kérdésem, hogy jogos-e a NAV álláspontja? Válasz A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: KIVA tv.) 19. §-a (7) bekezdésének előírása szerint az adóalanyiság megszűnése napjával mint mérlegfordulónappal az adózónak önálló üzleti éve végződik. A KIVA tv. 15. §-ának előírása szerint a KIVA tv. előírásait a számviteli törvény rendelkezéseire tekintettel, azokkal összhangban kell értelmezni, továbbá ez a § azt is kimondja, hogy a KIVA adóalany a számviteli törvény hatálya alatt van. Így a KIVA adóalanyokra a számviteli törvény minden előírása vonatkozik. A számviteli törvény 11. §-a (1) bekezdésének előírása szerint az üzleti év az az időtartam, amelyről beszámolót kell készíteni. A számviteli törvény 153–154. §-ának előírásai alapján az üzleti évről készült beszámolót minden esetben letétbe kell helyezni, közzé kell tenni. Ezen hivatkozott előírásokból következik, hogy a KIVA adóalanyiság megszűnése esetén az adózónak
a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal beszámolót kell készítenie. E beszámoló adatok alapján történik meg a KIVA bevallása is, mely beszámolót a számviteli törvény hivatkozott szabálya alapján a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni, közzé kell tenni. Így a beszámoló közzététele tekintetében a NAV-nak igaza van.
Mikrogazdálkodói beszámolóra való áttérésen esetén a maradványérték kezelése Kérdés Vállalkozásunk 2016. évtől át szeretne térni a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóra. Az áttéréskor a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásában lévő maradványértéket miként számoljuk el? Válasz A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. §-a (2) bekezdésének előírása szerint a mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó üzleti évének első napján állományba lévő immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését az állományba vételkor meghatározott módon, a számviteli törvény szabályai szerint kell elszámolni. Így az áttéréskor meglévő tárgyi eszközökre nem lehet a Korm. rendelet 8. §-a (3) és (5) bekezdését alkalmazni (azaz nem állapítható meg maradványérték, illetve az értékcsökkenést a társasági adóról szóló törvény szerinti leírási kulcsokkal kell elszámolni). Így mikrogazdálkodói beszámoló alatt is az áttéréskor meglévő tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása – a hivatkozott átmeneti szabály alapján – az eredeti üzembe helyezéskor meghatározott maradványérték figyelembevételével kerül elszámolásra. Az áttéréskor meglévő tárgyi eszközökre, ha a mikrogazdálkodói beszámoló alatt ráaktiválás (beruházás, felújítás) történik, akkor új üzembe helyezés történik, ebben az esetben kell a Korm. rendelet 8. §-ában meghatározott értékcsökkenési leírási szabályokat alkalmazni. 8
E-számvitel
|
2016. augusztus, VIII. évfolyam 8. szám
Beszámoló utólagos újrakönyvelése pontatlan elszámolások miatt
Alapítás-átszervezés költségeként elszámolható az üzletviteli tanácsadás?
Kérdés Könyvelő irodaként 2016-tól új ügyfelet vettünk át könyvelésre. Az iratok átvétele során észleltük, hogy a társaság a beszámoló- és adóbevallási kötelezettségének formailag eleget tett. Az előző évek átvizsgálása alapján megállapítottuk, hogy mind a bevétel, mind a költségelszámolások, valamint az áfa bevallások is rosszak. Kérdésem az lenne, hogy hogyan lehet számvitelileg helyesen a cég újrakönyvelését elvégezni?
Kérdés Szerződés szerint az üzletviteli tanácsadást számlázó cég tevékenysége vállalkozások adásvételével és finanszírozásával kapcsolatos tranzakciós szakértői szolgáltatások nyújtása. A megbízó vállalkozás tőkeerős stratégiai partnert kívánt bevonni tőkehelyzetének stabilizálása és piaci pozícióinak erősítése érdekében. Ezért bízta meg a tanácsadó céget, hogy kutasson fel ilyeneket. A tanácsadó cég feladatai közé tartozott: - a kiindulási helyzet és üzleti terv elemzése, cégértékelési modellszámítás elkészítése, - a lehetséges vevők azonosítása, első kapcsolatfelvétel velük, - összefoglaló vevőjelölteknek való elküldése, - vevőjelöltektől ajánlatok bekérése, értékelése és a további tárgyalópartnerek kiválasztása, - átvilágítás megszervezése és végigkísérése, a telephely és a menedzsment bemutatása, - ajánlatok bekérése, értékelése, adásvételi szerződés megkötéséig vezető tárgyalások kisérése. A kiválasztott befektető jelentős tőkeemelést hajtott végre a cégnél. A tőkeemeléssel többségi tulajdonba került a cégnél, és letett az asztalra olyan több éves üzleti tervet, amelyben megháromszorozza a bevételt, és várhatóan megmenti a céget a csődtől. Kérdésem az, alapítás-átszervezésként aktiválható-e a több százezer eurós üzletviteli tanácsadás. A felmerült költségek megtérülése nem kérdés, az összemérés elve alapján az elkövetkező öt év bevételében az új tulajdonos számításai szerint nemcsak az üzletviteli tanácsadás költsége, hanem az ő tőkeemelése is meg fog térülni.
Válasz Először is fontos hangsúlyozni, hogy a cég szó szerinti újrakönyvelése nem értelmezhető. Mivel a kérdésben leírtak szerint beszámolókat megelőző üzleti évekre leadtak, ezért azok számviteli szempontból lezárt üzleti évek, azokat nem lehet újra megnyitni. A javítást a számviteli törvény 3. §-a (3) bekezdésének 1. pontja alapján ellenőrzés keretében lehet végrehajtani. Így a 2016. évi folyamatos könyvelés keretében kell tartalmuknak megfelelően –de előző évi évszámokkal megnyitott főkönyvi számlákon – a megelőző évekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket tételesen elszámolni. A tételes elszámolás azt jelenti, hogy ha pl. az áfa miatt a kimenő számlákat is helyesbíteni kell, akkor az összes helyesbítő számlát egyesével le kell könyvelni. Ezek után kell külön-külön évekre megállapítani, hogy – a leadott beszámolókhoz viszonyítva – a hibák és hibahatások együttesen jelentős, vagy nem jelentős összegű hibának minősülnek. Ha jelentős összegű hibának minősülnek, akkor a hibák eredményre gyakorolt hatását az év végi zárlat keretében – az adózott eredményen keresztül – az eredménytartalékba át kell vezetni [számviteli törvény 37. §-ának (5) bekezdése]. A jelentős összegű hibát a számviteli törvény 19. §-a (3) bekezdésének előírása alapján a 2016. évi beszámolóban középső oszlopon kell bemutatni, illetve a jelentős összegű hibákat évenkénti megbontásban a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni.
Válasz A számviteli törvény 25. §-a (3) bekezdésének előírása szerint alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos költségek aktiválhatóak, ha azok az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. A számviteli törvény hivatkozott szabályából következően – ha 9
E-számvitel
|
2016. augusztus, VIII. évfolyam 8. szám
új tulajdonos lép be a társaságba – ez még önmagában nem minősül alapítás-átszervezésnek. A kérdésben leírt tényállás szerint viszont – a tulajdonosváltozáshoz kapcsolódóan – a társaság rendelkezik olyan üzleti tervvel, mely szerint a társaság az elkövetkező öt évben várhatóan megháromszorozza a bevételét. Ebből az következtethető ki, hogy a társaság a tulajdonosváltozáshoz kapcsolódóan jelentős tevékenységbővítést fog végrehajtani, illetve az új tulajdonos bevonása tevékenységbővítési céllal történt. Ez a tevékenység bővítés viszont már a számviteli törvény előírása alapján átszervezésnek minősülhet. Így, ha az elkészített üzleti terv alátámasztja, hogy ezen átszervezéshez kapcsolódóan felmerült költségek a jövőben megtérülnek – azaz az üzleti terv nyereséges gazdálkodást mutat –, akkor az üzletviteli tanácsadásként felmerült költségek és a tevékenység bővítésével összefüggő felmerülő egyéb járulékos költségek alapítás-átszervezési költségként aktiválhatóak (ha azok egyébként nem minősülnek beruházásnak, felújításnak).
Eurós könyvvezetésre való áttérés hatása az elhatárolt árfolyamveszteségre Kérdés Euróban van beruházási hitelünk, beruházási devizahitel árfolyamveszteségének elhatárolása és céltartalékképzés mellett döntöttünk a megelőző években. Most forintos könyvvezetésről eurós könyvvezetésre tértünk át. A kérdésem az lenne, hogy az eurós könyvelésre való áttérés hogyan hat az elhatárolt árfolyamveszteségre és az ehhez kapcsolódóan képzett céltartalékra. Jól gondolom-e, hogy az áttérés miatt nem kell feloldani egyiket sem, ezzel „bebetonozom” az árfolyamot és az áttéréskori árfolyamon a törlesztés arányában oldom fel változatlanul a hitel vagy az eszköz élettartama szerinti időre az árfolyamveszteséget és képzett a céltartalékot? Válasz Forintos könyvvezetésről eurós könyvvezetésre való áttéréskor valóban a devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségét és az ehhez kapcsolódó céltartalékot nem kell/lehet feloldani. A forintos mér-
E-számvitel
|
legben lévő időbeli elhatárolás mérleg-fordulónapi záró állományát és az erre képzett céltartalékot a mérleg-fordulónapi MNB árfolyammal kell euróra átszámolni. Mivel euróban történik a könyvvezetés és euróban van a beruházási hitel is, ezért az átállás után a beruházási hitelnek értelemszerűen nem lehet árfolyamvesztesége, amit el lehetne majd határolni. Ezért az időbelileg elhatárolt árfolyamveszteséghez új tétel már nem jöhet. Az euróban lévő elhatárolt árfolyamveszteséget a hiteltörlesztés arányában kell feloldani, kivéve, ha a hitelből megvalósított tárgyi eszköz kikerül a könyvekből (értékesítés, selejtezés stb.), vagy a hitelt egy összegben visszafizetik, mert ezekben az esetekben egy összegben fel kell oldani az elhatárolt árfolyamveszteséget. A céltartalék sem oldódik fel áttéréskor, a képzendő céltartalékot minden mérlegfordulónapon a kérdésben leírtak szerint újra kell majd számolni.
In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VIII. évfolyam nyolcadik szám, 2016. augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2016. augusztus, VIII. évfolyam 8. szám
