A VITAMINOK ÉS AZ ÁSVÁNYI ANYAGOK SZEREPE A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉBEN
Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
A takarmányok kémiai összetétele
A takarmány víztartalma
A víz és szárazanyag-tartalom meghatározása 105 Co-on szárítószekrényben történik. A takarmányok víztartalma fontos az életfolyamatok fenntartásában, annak ellenére, hogy energiatartalma nincsen. A vízre az emésztéshez, felszívódáshoz, a test felépítéshez, a termeléshez, a kiválasztáshoz, a hőszabályozáshoz van szüksége az állatnak. A takarmányok víztartalma eltérő. A legtöbb vizet a nedves keményítőgyári és szeszgyári moslékok tartalmazzák: 92-93% A zöldtakarmányok víztartalma is jelentős, 77-80%. A magvak, abrakfélék kevés vizet – 10-13% – tartalmaznak. A szénák, szalmák víztartalma szintén alacsony, 12-13%. A takarmányokban lévő vizet vegetációs víznek nevezzük, mely befolyásolja az ivóvízszükségletet. A lédús takarmányok fogyasztásakor az ivóvízszükséglet 70-80%-kal is csökkenhet. A víztartalom hatással van a takarmányok etethetőségére, energiatartalmára, a tárolhatóságra egyaránt.
A takarmányok szárazanyag tartalma
A szárazanyag a takarmányok táplálóanyagainak összessége. Ide tartoznak a szerves és a szervetlen összetevők egyaránt. A takarmányok energiatartalmát a szerves anyagok mennyisége és összetétele határozza meg. A szerves anyagokban találhatók a szervezet felépítéséhez és a termeléshez fontos fehérjék, zsírok, szénhidrátok és vitaminok. A takarmány víz és szárazanyag tartalma függ a takarmányféleségtől, lédús- vagy száraz takarmányról van szó. Függ a növény fejlődési stádiumától, mivel a zsenge növény 95 % vizet, a beérett már csak 15-30 % vizet tartalmaz. Továbbá függ a speciális kezelésektől, pl. szárítás, fonnyasztás.
A víz és szárazanyag tartalom befolyásolja:
A takarmány tápláló értékét. A lédús takarmányé kisebb, a száraz takarmányé azonban más tényezőktől is függ – a terimés takarmány kis tápláló értékű, míg a koncentrált takarmány nagy –, ezért változó a tápláló értékük. A takarmány tárolhatóságát, mivel a nagy víztartalmú 80-90% vizet tartalmazó takarmány megecetesedhet, ha fehérjében is gazdagok megrothadnak, a 20-40% vizet tartalmazó szálas takarmányok megpenészedhetnek. 60-75% víztartalom és kellően tömörített aprított takarmányok esetében kedvező tejsavas erjedés zajlik le. A takarmány étrendi hatását, mivel a lédús takarmány könnyebben emészthető a szárazzal szemben. A takarmány szállíthatóságát.
SZERVETLEN ANYAGOK
Ásványi anyagok
Ásványi anyagok szerepe I.
A természetben megtalálható elemek közül az állati szervezetben 40-et mutattak ki (kb.20 esszenciális) Funkciójuk: – Vázrendszer, fogazat felépítése – Szerves anyagok alkotórészei (fehérjék, lipidek) – Enzimműködés – Idegrendszer működése – Vér és más testfolyadék alkotórésze (szervezet egyensúlyi állapotának fenntartása) – Ozmózisos viszony, sav-bázis egyensúly fenntartása
Ásványi anyagok szerepe II.
A mennyiségen kívül nagyon fontos az egymáshoz viszonyított arányuk is (Fe-Mn, Cu-Zn, Cu-Mn) Takarmányokban nagy eltérések vannak Takarmánynövények ásványi anyagtartalma függ: – Növény faja:pillangósok: (+ Ca, Mg, P, Cu), (- Si, Na, Cl) – Növények fejlődési stádiuma előrehaladtával a vegetatív részekben a P és a K mennyisége csökken, a Na tartalom nő – Talaj ásványianyag-tartalma – Csapadékviszonyok – Trágyázás
Takarmányozási szempontból fontos ásványi anyagok koncentrációja az állati szervezetben makrolemek
(g/kg)
mikrolemek
(mg/kg)
Ca P
15 7
Fe Zn
20-80 10-50
K
2
Cu
1-5
Na
1,6
Mo
1-4
Cl
1,1
Se
1-2
S
1,5
I
0,3-0,6
Mg
0,4
Mn
0,2-0,5
Co
0,02-0,1
Mennyiség alapján Makroelemek – szervalkotó elemek (g) (Na, Ca, K, Mg, P, S, Cl) Mindegyik makroelem esszenciális Mikroelemek - nyomelemek (mg) (Fe, Cu, Co, Mn, Zn, J, F, Se) A mikroelemek nagy része szintén esszenciális
Kalcium
98%-a a csontokban található (tojás) 2% egyéb szervek és szövetek Felszívódásához szükséges a D-vitamin Gabonafélékben kevés(0,1-0,2%), a nem pillangós zöldtakarmányokban közepes(0,3-0,4%), a pillangósokban sok(1,2-1,7%) Felszívódásának gátlása esetén a szervezet a csontokban található tartalékból fedezi a szükségletet Funkciói: – Csontalkotás – Véralvadás – Izomkontrakciók – Enzimaktiválás – Hormon szekréció – Idegrendszer működése
Foszfor
80%-a a csontokban található a Ca-hoz kötődve (kalcium-foszfát) 20% a lágy szövetekben A P általában szerves kötésben van jelen a szervezetben (foszfoprotein, foszfolipid, ATP) Növények szemtermésében a P 65-75%-a fitinkötésben van jelen (a fitinsav Ca és Mg sóját a szervezet saját enzimjei nem bontják) Fitáz enzim: a fitin leszakítása a foszforról Kérődzők jól hasznosítják (bendő-, bélbaktériumok) fiatal baromfi (30-50%) és malac (30%) viszont rosszul
Kalcium és foszfor
Biológiai hatásuk és funkcióik összefüggenek Az állati test hamutartalmának 70% a Ca és a P a szervezetben egyensúlyt tart egymással. Ezt az egyensúlyt befolyásolja: – – – –
a takarmány ásványianyag-összetétele a takarmány Ca:P aránya Az állat D-vitamin ellátása A mellékpajzsmirigy és mellékvesekéreg hormonjai
Takarmányozás szempontjából a Ca:P arány nagyon fontos mert minél jobban eltér az ideálistól annál rosszabb a hasznosítás
Hiánytünetek
Kalcium: – – – – –
Angolkór: csontok deformálódása, rövidülése Csontlágyulás, csontritkulás, tojáshéj vékonyodás Kardhüvely-tibia: sípcsont hátragörbülése Idegingerlékenység, görcsök kialakulása Ellési bénulás (vérben túlsúlyba kerülő Mg)
Foszfor: – –
Lassul az állatok fejlődése Zavarok az ivari életben (meddőség)
Nátrium, kálium, klór A szervezet homeosztázisának fenntartásában játszanak szerepet Egymással tartanak egyensúlyt a szervezetben Na és Cl elsősorban állati takarmányban, míg a K (melaszban nagyon sok van) a növényi takarmányokban fordul elő Na: Az extracelluláris tér legfontosabb elektrolitja, Ürül: vizelet, nyál, izzadtság, bélsár, tej K: Az intracelluláris tér legfontosabb elektrolitja Na-K pumpa: szerepe a Na sejten belüli mennyiségének szabályozása, mert számos az intracelluláris térben működő enzimet gátol Cl: Mindkét térben megtalálható, gyomorban képződő sósav egyik alapanyaga, amiláz enzim egyik aktivátora
Magnézium
Átmenet a makro- és a mikroelemek között 70%-a a csontokban 30%-a lágy szövetekben található Növeli a csontok szilárdságát Lágy szövetekben számos enzim alkotórésze, befolyásolja az erek épségét, rugalmasságát Hiánya: – Idegvégződések ingerlékenysége – Görcsös rohamok (erek tágulása miatt) – Mg túlsúly – ellési bénulás (téli álom) Rosszul szívódik fel a bélcsatornában (20%) A takarmányok elegendő Mg-ot tartalmaznak
Kén
Nem komponense a hamunak, mert az izzítás során elillan Kötőszövet, szaruképletek, enzimek, hormonok alkotórésze (kéntartalmú aminosavak) metionin, cisztein, biotin, U-vitamin, inzulinrésze Szervetlen és szerves formában is képes felszívódni (monogasztrikus állatok csak az aminosavakkal tudják felvenni) növ. tak.-ban elegendő (De: a silókukorica szilázsban csak 0,050.1% S) Szervetlen felhasználása kérődzőknél NPN anyagok etetésekor Gyapjú- és tolltermelésnél kiemelte fontos (a gyapjú 2.7-3.3% S-t tartalmaz)
Mikroelemek (Fe, Cu, Co, Mn, Zn, J, F, Se)
A test hamutartalmának 1%-át teszik ki Biológiai hatásuk alapján két nagy csoport: – –
Szükségesnél kisebb mennyiségben vannak jelen hiánytüneteket okozhatnak Gyakorlatban nem idéznek elő hiánytüneteket
Vas
Legnagyobb mennyiségben előforduló mikroelem (több mint 50%-a hemoglobinban található) Hemoglobin, mioglobin alkotórésze Szerepe: oxigén szállítás, enzimalkotórész Gazdaságos felhasználás- korlátozott ürítés Vasszükségletet befolyásolja: vérveszteség, vehemépítés, tojástermelés, gyulladásos betegségek Szervezet vasfelvétele jól szabályozott, csak a szükségletnek megfelelő mennyiség (transzportfehérjék telítettségétől függ) Takarmányok elegendő vasat tartalmaznak kivéve a tej – anémia (malac) 7-10 napos korban vasinjekció Gabonafélék (30-60 mg/kg) zöldtakarmányok(100-200 mg/kg)
A hemoglobin és a citkrómok kelát része (hem)
Cink
Enzimek (100), hormonok (inzulin) alkotórésze Befolyásolja a szénhidrát, és fehérje anyagcseréjét Befolyásolja az A-vitamin szervezeten belüli transzportját Elsősorban a csontokban, szőrben, gyapjúban, szemben, herében deponálódik Forrás: élesztő, gabona korpák, állati eredetű takarmányok
Négyhetes Zn-hiányos csirke
A bőrrepedések és kérgesedés Zn-hiány miatt
Réz
Májban, csontokban, izmokban, bőrben található Befolyásolja a szénhidrát, és fehérje anyagcseréjét Szőr, toll pigmentáció, gyapjú képződés Fontos szerepe van a vérképzésben mert réz hiányában korlátozott a vas felszívódása Nagy humusztartalmú talajok esetében rézhiány alakulhat ki, mivel a talaj nagyon erősen köti a rezet.
Jód
Szervezet jódkészletének 75%-a a pajzsmirigyben található (tirozinhoz kötve) Tiroxin (65%-a jód) és trijódtironin hormonok alkotórésze (anyagcserét beflolyásolnak) Egyes növények gátolják a felvételét (kel, kelbimbó, retek) Hiánya: szaporodási, anyagcsere zavarok, golyva, vérfogyottság Golyva kialakulásának az oka: a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont amit próbál kompenzálni azáltal, hogy növeli a szövetállományt Pótlása csak jódhiányos területeken (jódozott só) Sok jód van a tengeri halakban, kagylókban, kevés pedig a gyümölcsökben
Szelén • • • • • • • •
1817-ben fedezték fel Elnevezése a Hold görög istennőjéről Sokáig toxikusnak gondolták (túladagolás esetén) Szükséglete és toxikus dózisa közel esik egymáshoz (0,2 mg/kg; 5 mg/kg) Enzimalkotórész – biológiai antioxidáns rendszer része E-vitamin komplementere Magyarország területe általában szelénben szegény (Zala, Vas, Börzsöny) Legtöbb szelén a májban, körömben, fogzománcban található
Vitaminok
SZERVES ANYAGOK
Szerves hatóanyagok
Vitaminok
A vitaminok olyan járulékos anyagok, amelyek az állati szervezetben igen kis mennyiségben fordulnak elő és elengedhetetlenek a normális életfolyamatokhoz. Hiányuk biológiai és élettani zavarokat okoz.
Kis molekulatömegű, szerves vegyületek, katalizátorok, általában valamilyen enzim részei, biológiai hatóanyagok, energiát nem szolgáltatnak. Vitaminok nélkül az állatok (és az ember) nem képes a takarmány táplálóanyagait a szervezetben zavartalanul élete fenntartására és termelésre felhasználni, nem képes egészségét megőrizni. Teljesen vagy csaknem teljesen kész állapotban, a táplálékkal kerülnek felvételre, illetve kérődzőkben a mikroorganizmusok is előállítják. Egyes esetekben nem maga a vitamin, hanem annak előanyaga, a provitamin található a táplálékban.
Elnevezésük az elsőként meghatározott tiamin (B1 vit.) amin-csoportjának és az életfontosságúra utaló vitális szóból ered. A különböző összetételű és szerkezetű vitaminokat az ABC betűivel, az adott vitaminon belül kisebb szerkezeti eltéréseket indexszámokkal jelölik. Csoportosításuk leggyakrabban a szerint történik, hogy zsírban (zsíroldószerben) oldódnak-e vagy vízben. Zsírban oldódók: A, D, E, K vitaminok Vízben oldódók: B,C, H, U vitaminok
A zsírban oldódó vitaminoknál túladagolás, hipervitaminózis léphet fel, mert a májban raktározódnak. Ha a vitaminok a táplálékból hiányoznak, akkor fellépnek az ún. hiánybetegségek vagy avitaminózisok, melyek viszont a megfelelő vitamin egészen kis mennyiségnek bevitelével a legtöbbször meglepő gyorsasággal megszűnnek. A vitaminhatást megakadályozó tényezőket antivitaminokként tartják számon. Ennek oka, hogy hasonló kémiai szerkezetű anyag kompetitív gátlást idéz elő. A zsírban oldódó vitaminok felszívódása: intraluminárisan - a bélcső üregében intracellulárisan - a bélhámsejt citoplazmájában intravasalisan - a nyirok és vérkeringésben végbemenő folyamatokra bontható.
Napjainkban megnőtt: –
– –
–
a
vitaminellátás
jelentősége
Az új fajták a nagyobb termelési szint miatt több vitamint igényelnek Zárt, intenzív rendszerben tartott állatok elégtelen mennyiségben jutnak hozzá a legtöbb vitaminhoz A takarmányokban a betakarítás és a tartósítás során csökken a vitaminok mennyisége és aktivitása Az antagonista és antivitamin hatású anyagok rontják a vitaminok bélbeni termelését, felszívódását és hatékonyságát
Részleges hiányuk (hipovitaminózis) szükségesnél kevesebb felvétel vagy rossz hasznosulás: növekedés-, ellenállóképesség-, termeléscsökkenést eredményez Teljes hiányuk (avitaminózis): klinikai tünetek Túladagolás (hipervitaminózis): ritkán fordul elő (csak egyes vitaminoknál lehetséges, D,A,E)
„A vitaminok kívánatos napi adagja nem az a mennyiség amely a hiánybetegségek megelőzéséhez szükséges, hanem az a dózis, melynek növelése már nem fokozza az állat egészségét és ellenállóképességét; nem vagy legalábbis gazdaságosan nem növeli termelését és takarmány- értékesítését” Szent-Györgyi Albert
A vitaminellátás problémái: – Reális szükségletet sok tényező befolyásolja – Takarmányok vitamintartalmáról kevés az adat Felosztásuk lehet: – Hatásmechanizmus alapján – Az általuk szabályozott folyamatok alapján – Oldhatóságuk szerint (legjobb, mivel következetni lehet: felszívódásra, kiürülésre,milyen takarmányban található) Oldhatóságuk szerint két csoport: – Zsírban oldódó vitaminok – Vízben oldódó vitaminok
Zsírban oldódó vitaminok
A-vitamin (retinol)
Nevét onnan kapta, hogy a retina fényérzékeny anyagának a látóbíbornak a felépítésében vesz részt Csak állati eredetű takarmányban fordul elő Növényi takarmányokban csak az A-vitamin provitaminjai fordulnak elő (karotin) Növényekben: alfa, béta, gamma karotin: a béta karotin a legfontosabb mivel ez két A-vitamin molekula képzésére alkalmas (oxidatív hatásra kettészakad) Kukorica: kriptoxantin
A béta-karotin A-vitaminná alakulását befolyásoló tényezők állat faja, fajtája, –az A-vitamin mennyisége, –takarmány emészthetősége, –fehérje-, foszforhiány, –nagy nitrát, nitrit tartalom –az
átalakulás aránya állatfajonként eltér: (baromfifélék, sertés és juh, szarvasmarha) A szarvasmarha, a ló és az ember kivételével a vérplazma már nem tartalmaz karotint, mivel a bélhámsejtekben a karotináz enzim hatására Avitaminná alakul Az
Takarmányok A-vitamin tartalma
Sok karotin: lucerna, zöldtakarmányok, paradicsom, paprika (60-150mg/kg) Kevés karotin: kukoricaszilázs (10-20mg/kg) Kaszálás után oxigén és az elhalt sejtekből kiszabaduló karotináz enzim hatására az A-vitamin 30%-a is lebomolhat Fény és UV érzékeny A növény öregedésével párhuzamosan csökken a karotintartalom A-vitamin tartalmat csökkentő hatások: tárolás, magas hőmérséklet, páratartalom, pelletálás
Az A-vitamin szerepe
Az A-vitamin segíti a látást, növekedést, a hámszövet normális működését, csontszövet felépítését, nemi szervek működését, magzatburok kialakulását Nagy a szerepe a vehemépítés utolsó szakaszában Hiánya az alábbi rendellenességeket okozza: – Szarvasmarha: petefészek rendellenes működése, fogamzási zavar, vetélés, vak borjak, rossz sperma – Sertés: csökken az alomszám-és tömeg, malac emésztő-, légzőszervi, fejlődési rendellenessége – Baromfi: nyelőcső-, és veseelváltozások, véres tojás, romló kelési%, köszvényes betegségek
D-vitamin (kalciferol) I.
Az egyik legkorábban megismert vitamin (A,B,C,D) Szteránvázas vegyület: szteroidszármazék Különböző vitaminformákból keletkezik UV fény hatására: D2 (növény), D3 (állat) Az állat májában, veséjében raktározódik Szabályozza a Ca és a P felszívódását (átjárhatóvá teszi a bélhámsejtek falát a Ca és a P számára) és a csontokba porcokba történő beépülését Részt vesz az immunvédelemben és a normál inzulinforgalomban
D-vitamin (kalciferol) II.
Viszonylag kevés takarmányféleségben található meg Természetes körülmények között tartott állatok esetében a D vitamin ellátás biztosított Forrás: napfény, legelő, jó minőségű széna, halmájolajok, máj, tojás A csontozat fejlődése szempontjából a legfontosabb vitamin Hiányában ( Ca, P kórós anyagforgalma) kialakulhat – Baromfifélék: az angolkór és a csontlágyulás, tojás héjának elvékonyodása – Emlősök: zavarok az ivarzásban, ellésben, vemhesülésben, nő az életképtelen utódok száma A hipervitaminózisra leginkább érzékeny vitamin
E-vitamin (tokoferol)
Olajszerű viszkózus folyadék, ami gyorsan oxidálódik, mert sok benne a kettős kötés (H ad le) Antioxidáns hatás (leköti a reaktív szabad gyököket) – akadályozza a telítetlen zsírsavak oxidációját Különböző vitaminokat (A,D, biotin) véd az oxidációtól Segíti a lizin értékesülését, javítja a húsminőséget (avasodás gátlása) Hiányában ödémás betegségek, szív és vázizom-elfajulás, táplálkozási agylágyulás Megtalálható a zöld növények leveleiben, magtermések csíraolajában de a betakarítás során egy részük tönkremegy
K-vitamin
Oldallánc felépítése alapján: – K1 (Fillokinon): növényekben fordul elő – K2 (Menakinon): emésztőcső mikroorganizmusai (Coli baktériumok) állítják elő, zsírban oldódik – K3 (Menadion): szintetikus, egyszerűbb felépítés, sós vízben is oldódik K1 és K2 jól ellenáll a hőnek és az oxidációnak Élettani hatásai: véralvadás (protrombin termelés), csövescsont növekedés, elemtranszport Általában nincs belőle hiány kivéve az újszülötteknél mert a tejben kevés van és a bélflóra még nem termeli megfelelő mennyiségben Hiánya vérzékenységgel kapcsolatos betegségeket okoz Pótlása: zöldlucerna, lucernaszéna, halliszt Somkóró etetés: kumarol (K vitamint hatástalanítja)
Vízben oldódó vitaminok
B1-vitamin (tiamin)
Az első felfedezett vitamin (Eijkman,1880 körül) amit 1911-ben neveztek el B vitaminnak Takarmányokban fehérjéhez kötve fordul elő – ellenálló, stabil vegyület, de hőre érzékeny Takarmányok tiamintartalma fedezi az állatok szükségletét (aleuron réteg-korpa, élesztő, halliszt) Bendőbaktériumok és a bélflóra képes szintetizálni Élettani szerepe: szénhidrát anyagcserében résztvevő enzimek alkotóeleme Hiánya izom- (beri-beri) (1630-ban írták le először Jáván), és idegrendszeri zavarokat okoz Intenzív termelés esetén rendszeres pótlása elengedhetetlen Hirtelen takarmányváltás esetén hiánya előfordulhat a tiaminbontó baktériumok elszaporodása miatt
B2-vitamin (riboflavin)
Narancssárga, keserű íz, élesztő szag, vízben rosszul oldódik, Hőre és oxigénre nem érzékeny, de lúgos közegben és UV hatására gyorsan bomlik Valamennyi növényi és állati sejt tartalmazza kisebb mennyiségben Sok van a gabona-, és olajosmagvakban, fiatal zöld növények, korpa, tej, halliszt, máj Emésztőcső mikroorganizmusai is szintetizálják Élettani szerepe: segíti a növekedést, húgysav-, fehérje-, zsírsavszintézis, -lebontás, sejtlégzés, Kérődzők esetében csak rosszul szopó állatoknál lép fel hiány 2-4- hetes csirke: vér-,tollképzési zavar, görbeujj betegség Pótlása kukoricára alapozott takarmányozás esetén (baromfi, sertés)
B3-vitamin (niacin, nikotinsav)
Állati és növényi takarmányokban egyaránt előfordul Rendszerint fehérjéhez kötött, ami növeli a stabilitását (rosszabbul hasznosul) Szénhidrátok, zsírok, fehérjék anyagcseréjében szerepet játszó enzimek koenzimje (fiatal állatoknál elengedhetetlen) Sok tejet termelő tehenek esetében a mikrobák által szintetizált mennyiség nem elég Triptofánból is képződhet, de nem kedvező (60mg-1mg) Hiánya általában akkor alakul ki, ha niacinban és triptofánban szegény takarmányt etetünk (kukorica) Hiánytünetei (pellagra): – Baromfi: csontosodási zavarok, bőr-, tollképzés, lassú növekedés – Sertés: bőrbetegségek a nyakon és a háton, száj és a nyelv nyálkahártyájának elszíneződése
B5-vitamin (pantoténsav)
Valamennyi növényi és állati sejtben megtalálható, olajszerű folyadék Nedves közegben hőérzékeny, lúgos és savas közegben elbomlik Elsődleges feladata a szénhidrátok lebontása és a zsírsavak szintézise Az intermedier anyagcsere központi vegyületének (koenzim-A) alkotórésze ezáltal a szervezet energiatermelésében fontos feladatot tölt be Szteroidok, epesav, ellenanyagok, képzésében vesz rész, méregtelenít, segíti a mikroelemek forgalmát Tej, szója, lucerna, halliszt, (takarmányok elegendő B5-öt tartalmaznak) Monogasztrikus állatok etetésénél lehet hiány (baktériumok is szintetizálják)
B6-vitamin (piridoxin)
Fehér kristályos vegyület, hőnek oxidációnak jól ellenáll, fényérzékeny főleg lúgos közegben Szinte minden takarmányban megtalálható (levél, mag, olajos magvak, élesztő, zöldlisztek) Bendő-, és bélbaktériumok is szintetizálják Legfontosabb feladata az aminosavak átalakítása, így a szükséges mennyiséget a takarmány fehérjetartalma határozza meg Szerep: enzimalkotórész, vér Na-, K- szintjének szabályozása, zsír-, és szénhidrát anyagcsere, központi idegrendszer működése Hiánya általában fiatal csirkében, pulykában, malacban fordul elő Bőrelváltozás, hiányos tollazat, vérfogyottság, idegrendszeri zavarok
H-vitamin (biotin)
Kéntartalmú vitamin Hővel, fénnyel szemben ellenálló, de az UV és a peroxid bontja Enzimalkotórész, fehérje-, zsírsavszintézis (zsírsav elengedhetetlen a bőr normális működéséhez, bőrvédő „HAUT” H vitamin) Legtöbb növényi takarmányban szabadon (lucerna, szójadara) és fehérjéhez kötve (árpa, cirok) is előfordul, halliszt Leginkább a baromfinál (pulyka) okoz problémát a hiánya (perózis - csontképzési zavarok, máj, vese elfajulás) Hiánya emlősökben: pata, csülök, problémák (lábrongyosság) ember: őszülés
Folsav (M,BC,B9-vitamin)
Forró levegő és a napfény károsítja A legtöbb növényi és állati takarmányban megtalálható,zöld növény levele szabad formában is sokat tartalmaz, innen az elnevezés (folium-levél) Más takarmányokban fehérjéhez kötve található (búzacsira, lucerna szója) Bendő- és bélbaktériumok is előállítják Szerepe nukleinsavak szintézisében, és a vörös-, fehérvérsejtek képzésében van Hiánya anémiát és perózist (csontképzési zavarok) okoz Elsősorban a baromfinál okozhat problémát Embernél a várandós anyáknál van nagy jelentősége mivel az embrió gerincének a kialakulásában fontos szerepet játszik
B12-vitamin (kobalamin) I.
1948-ban fedezték fel (nyers májból izolálták) Vörös színű, kristályos vegyület, vízben jól oldódik, fényre érzékeny Növények (Spirulina algában megtalálható) és az állatok nem tudják előállítani, csak a bendő- és bélbaktériumok és egyes gombafajok Monogasztrikus állatok csak kopográfia útján jutnak hozzá, mivel a bélbaktériumok által előállított vitamin már nem szívódik fel B12-t csak állati eredetű takarmány tartalmaz sok van a hallisztben és a húslisztben
B12-vitamin (kobalamin) II.
A bélflóra 20-szor többet állít elő belőle mint amennyit takarmányon keresztül felveszünk Felszívódása rossz (10-15%), állati szervekben raktározódik (egyedüli B-csoportbeli vitamin, amit az állat hosszabb ideig el tud raktározni) Kémiai összetétele nagyon hasonlít a hemoglobinhoz és a klorofillhez Központi atomja a kobalt Szerepe: vér-, hámsejt-, nukleinsavképzés, szénhidrát-, fehérje-, zsírforgalom, ivari működés, idegrostok képzése Hiánya: vérszegénység (csak embernél), lassabb növekedés, bőr és szőrproblémák, Az ember szükséglete 1mg/év, de ha vérszegénységben szenved akkor ennek a 100-szorosa
U-vitamin
Sárgás, kristályos vegyület, hőnek, savnak jól ellenáll Lúgos közegben gyorsan bomlik Egyes zöldnövények sokat tartalmaznak (káposzta, gyümölcsök, szemes kukorica) Szerepe: hámsejtek védelme Gyomorfekély kialakulásának gátlása (ULCUS), Magyarországon írták le először Gyomor nyálkahártyájának regenerálása Sertések takarmányozásában van jelentősége
C-vitamin (L-aszkorbinsav)
XX. elején bebizonyosodott, hogy az ember egyik legrettegettebb betegségét a skorbutot a C-vitamin hiánya okozza Szent Györgyi Albert 1930-ban izolálta és 1937-ben Nobel-díjat kapott érte Valamennyi állati és növényi sejtben megtalálható, kivéve a baktériumokat A szervezet három enzim segítségével cukrokból képezi (emlősökmáj, madarak-vese) Az ember és egyes állatfajok (majom, halak, tengerimalac) a gluanolakton enzim hiányában nem képesek előállítani a C-vitamint Sárgásfehér kristályos vegyület Oldata erősen savas (pH = 2,2 - 2,5) Lúgos környezetben, egyes nehézfémek jelenlétében és napfényen gyorsan oxidálódik
C-vitamin szerepe
Hidroxiálási reakciókban résztvevő nélkülözhetetlen kofaktora Szabadgyökök veszélyes reakciói elleni (Antioxidáns) Immunstimulátor Stresszhatások kivédése Szövetképzés (kollagén, porc, csont, fog) Szöveti és sejtlégzés Általános anyagcsere serkentő Elősegíti az A-vitamin és a vas felszívódását
enzimek védelem
Vitaminszerű anyagok B4-vitamin (kolin)
Lipotróp anyag: segíti a szervezet zsírforgalmát Vízben oldódó, fehér kristályos anyag Anyagcsere során a szervezetben is keletkezik, de ez a mennyiség nem fedezi a szükségletet Hiánya a foszfolipidek és a lecitin képzését gátolja Májból a zsírdepókba történő továbbítását gátolja májelzsírosodás Takarmányokban szabad és kötött formában is megtalálható (halliszt, szója) A szervezet is sok kolint szintetizál de a bélbaktériumok ennek egy részét lebontják
Köszönöm a figyelmet
