Állategészségtani alapok
Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
A kórokozók csoportosítása. Általános járványtani fogalmak. A betegségek lefolyása, kimenetele.
Kórokozók (patogének)
Élő kórokok = kórokozók
Feltétlen kórokozók (abszolút patogének)
Vírusok, baktériumok, gombák, paraziták, prionok
pl: sertéspestis vírusa
Feltételes kórokozók (fakultatív patogének)
pl: pasteurellák, Escherichia coli, Erysipelothrix rhusiopathiae
Fertőző betegség fogalma, kialakulása
Fertőző betegségnek nevezzük azokat a bántalmakat, amelyeket alacsonyabb rendű kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták, prionok) magasabb rendű szervezetekben (emberben, állatokban) okoznak.
A fertőző betegségek kialakulásának két feltétele van:
A fertőző anyag felvétele (expozíció) A fertőződött szervezet fogékonysága (diszpozíció)
A kórokozó terjedése
Bélsár Vizelet Nyál Ondó Hüvelyváladék Váladékokkal szennyezett tárgyak vektorok
A fertőződés módjai
A fertőző anyag forrása csaknem mindig a fertőzött állat vagy ember (kivétel: talajfertőzések)
Átvitel módja: közvetlen átvitel
Két állat szöveteinek érintkezésével jön létre a fertőzés (pl. nemi érintkezés vagy harapás)
közvetett fertőzés
A beteg állat váladékaival fertőzött takarmány, ivóvíz, alom, por, eszközök, más állatok és az ember stb. lehetnek a fertőző anyag közvetítői Cseppfertőzés = kiköhögött permet útján (aerogén úton) terjesztett fertőzés Ízelt lábú vektorok
A fertőződés módjaiközvetett fertőzés
Cseppfertőzésaerogén út Sok állat betegszik meg rövid idő alatt Pl.: influenza
Ízeltlábú vektorok Ízeltlábú vektorok Valódi vektor- ha benne a kórokozó el is szaporodik- az utódokba is átjutnemzedékeken keresztül fennmarad a fertőzés (kullancsencephalitis, Lyme- kór) Mechanikus vektor- nincs szaporodás
A fertőződés módjai - 2
A fertőzés átvitel iránya
Vertikális (szülőről utódra) Germinatív (fertőzött ivarsejtek) MADÁR- EMLŐS!!! a magzat a placentán át fertőződik az újszülött az anyjától a tej útján fertőződik (leukózis) Horizontális az együtt tartott állatok között terjed
Zoonózisok fogalma azok a fertőzések és a következményükként kialakuló betegségek, amelyek kórokozói állatról emberre vagy (ritkábban) emberről állatokra átjuthatnak
ZOONÓZISOK ORTHOzoonózis: közvetlenül és közvetve is terjednek állatról emberre (gümőkór) CYCLOzoonózis: ízelt lábú vektor kell METAzoonózis: sebfertőzés útján (sertésorbánc) SAPRONOZIS: az állat és az ember közös fertőzési forrásból fertőződik pl.: tetanus, botulizmus
A kórokozó bejutása, a fertőzés megeredése
Fertőzés (infekció): valamely mikroorganizmus bejutása a magasabb rendű gazda szervezetbe. A kórokozó szervezetbe való bejutásának helye a fertőzés bemeneti kapuja. A fertőző betegség kialakulása számos tényezőtől függ:
A bejutott kórokozó fajától, virulenciájától, mennyiségétől A bejutás helyétől és módjától (pl.: Cl. tetani) Az állat fajától, korától, ellenálló képességétől stb.
A fertőző betegségek lefolyása –a generalizált fertőzések
Részleges gyógyulás: tartós károsodások maradhatnak vissza
Kórokozó hordozása és ürítése Szervi lokalizáció szakasza
Varga (szerk.) 1999.
Tünetmentes fertőzések Abortív fertőzés- a szervezet elpusztította a kórokozókat, a tünetek előtt, nincs terjedés Tünetmentes fertőzés.: elterjed a kórokozó, de nincsenek tünetek, mert a szervezet legyőzi, de: vírushordozás és ürítés lehet.
A fertőző betegségek járványtana
Járványtan (epidemiológia): a fertőző betegségekre vonatkozó ismeretek. A fertőző betegség akkor lesz járványos jellegű, ha nagy virulenciájú és terjedőképességű (ragályozóképességű) kórokozó sorozatban betegít meg nagyobb számú állatot. Ragályosak azok a betegségek, amelyek gyorsan átterjednek egyik állatról a másikra. Talajfertőzés: az állat a talajból veszi fel a kórokozót, de az állatról-állatra nem terjed. MORBIDITÁS: adott állomány egyedeinek hány %-a betegedett meg MORTALITÁS: elhullott állatok aránya LETALITÁS: megbetegedettek közül az elhullottak %- a
A fertőző betegségek térbeli elterjedése
Endémia: a járvány kisebb körülhatárolt területre szorítkozik. (pl.: közös legelő- E. coli, torzító orrgyulladás) Epidémia: kifejezett a terjedési hajlama és egyik állományról a másikra terjedve nagyobb földrajzi területek állományait betegíti meg. (sertéspestis, ragadós tüdőlob) Pandémia: a járvány országhatárokon is átlépve egész földrészekre kiterjed. (RSZKF)
Kórfolyamatok (betegségek) általános jellemzői.
Alapvető kórfolyamatok
Klinikai tünetek: az élő állatokon érzékszervileg észlelhető kóros elváltozások. A betegségek során jelentkező elváltozásokat meghatározó alapvető kórfolyamatok: Vérkeringési
zavarok Hanyatló folyamatok Előrehaladó folyamatok Gyulladás Daganatok Fejlődési rendellenességek
Vérkeringési zavarok
Helyi bővérűség
Vérzés
Aktív bővérűség: artériák tágulása következtében kipirosodhat a bőr, a kötőhártya, a nyálkahártyák Passzív bővérűség: a vénákban lassan áramlik a vér. A látható nyálkahártyák kékesvörösek, mert a karbamino-Hb mennyisége Belső vérzés – vérömleny Külső vérzés hajszáleres vénás vérzés artériás vérzés
Perifériás vérkeringési elégtelenség (sokk) Trombózis (elzárhatja az ér üregét) Infarktus : végartéria záródik el a terület szövetei elhalnak Helyi kevésvérűség: a szövetek kevesebb artériás vért kapnak (érszűkület, adrenalin) a nyálkahártyák sápadtak
Hanyatló (regresszív) folyamatok
Sorvadás a sejtek és a sejt közötti állomány méretcsökkenése Okai: hosszan tartó helyi kevésvérűség, hiányos tápanyag ellátás, éhezés senyvesség A sejtosztódás zavarai Okai: ionizáló sugarak, különféle mérgező anyagok több sejtmag képződik A vízforgalom zavarai vizenyő kiszáradás A szénhidrát anyagforgalom zavarai mukopoliszacharidokat tartalmazó nyálka felszaporodása
Hurutos gyulladás esetén (nyálkamirigyek hámsejtjeiben) Kötőszövet sejt közötti állományában (pl. myxomatozis esetén)
Zsíranyagcsere zavara (zsírcseppek lerakódása a sejtplazmában)
Élettani zsíros beszűrődés Egyszerű kóros zsíros beszűrődés Elhalásos zsíros beszűrődés
Hanyatló (regresszív) folyamatok - 2
A fehérjeforgalom zavarai
Fokozott elszarusodás – hiperkeratozis Szabálytalan elszarusodás – parakeratozis
Elhalás a sejtmag károsodása, zsugorodás, széttöredezés vagy feloldódás miatt a sejt elpusztul
Sárgaság Melanoma, melanosarcoma Hiánya: albinizmus
Az elszarusodás zavarai
zsigeri ízületi
Pigment forgalmi zavarok (a Hb bomlástermékei a legjelentősebbek)
Köszvény
Alvadásos elhalás: a fehérjék kicsapódásával jár Lágyulásos elhalás: a fehérjék feloldódnak Az elhalt szövetek sorsa: száraz üszkösödés, nedves üszkösödés
Kóros elmeszesedés (mészsók lerakódása) Szilárd képletek keletkezése
Konkrementumok: váladékokból túltelítés esetén mészsók és más anyagok válhatnak ki szilárd képletek alakjában. Álkonkrementumok: a csöves szervek besűrűsödött tartalmából keletkező szilárd képletek.
Előrehaladó (progresszív) folyamatok
A hanyatló (regresszív) folyamatra a szervezet sejtszaporodással (proliferáció) válaszol. Az elhalt sejtek a szervezet autolitikus enzimjei hatására szétesnek A sejttörmelékeket a falósejtek bekebelezik. A sejttörmelékek eltakarítása után az azonos szövetekhez tartozó szomszédos sejtek megszaporodnak (regeneráció). Ha az elpusztult szövet nem tud regenerálódni kötőszövet szaporodik el (reparáció) és a működésképtelen szövet átszövi (szervülés) vagy eltokolja (demarkáció). Sebgyógyulás: sarjadzó szövet sarjszövet túlburjánzás („vadhús”) (megzavart sebgyógyulás esetén) Szerv alkalmazkodása Pl. erősebb igénybevétel esetén az izom megvastagodása A csont átépülése az igénybevétel szerint
Gyulladás
A vérkeringési zavarok, a hanyatló és az előrehaladó folyamatok együttese. A szervezet összetett reakciója a kórokozó leküzdésére. A gyulladás tünetei:
Duzzadt Kipirosodott Meleg Fájdalmas Megzavart működésű Enyhén savas kémhatású
Daganatok
Rendellenes sejtek megszaporodása, amelyeket a szervezet immunreakcióval igyekszik leküzdeni. Daganatsejtté akkor alakulhat át egy sejt, ha valamilyen inger hatására az anyagcseréjét kódoló DNS-molekulák megváltoznak. A daganat lehet:
Érett (a szervezet sejtjeihez hasonló sejtekből épül fel) Éretlen ( a sejtérés alacsonyabb fokán álló sejtekből áll) terjedésük és toxikus bomlástermékeik útján a szervezetet elpusztítják
A fejlődési rendellenességek
Az egyed fejlődés során az egyes szervekre vagy a test nagyobb részére kiterjedő torz képződmény, fejlődési rendellenesség jöhet létre. Formái:
Hiányos fejlődés (pl. malac végbélnyílás hiánya) Túlzott mértékű fejlődés (pl. kétfejű malac) Rendellenes helyen előforduló szövetképződés (heterotópia) és szervképződés (disztópia).
A betegség megállapítása
A betegség megállapítása az állatorvos feladata.
Az állattenyésztésben dolgozó vezetőknek, gondozóknak a betegség tüneteit (az egészségestől való eltérést) kell helyesen felismerniük, hogy az állatorvost minél pontosabban tájékoztathassák.
„A betegség felismerésének feltétele a minden szervre kiterjedő részletes és tervszerű vizsgálat.” (Marek József 1868-1952)
A klinikai vizsgálat célja
Betegvizsgálat: az állat betegségének a megállapítása, lehetőleg annak korai stádiumában. Azt akarjuk megtudni, hogy melyik szerv vagy szervrendszer és milyen mértékben betegedett meg.
Egészségvizsgálat: az mentességének bizonyítása.
állat
betegségtől
való
A klinikai vizsgálat részei
Horváth, 1974
Kórismeret (diagnózis)
Az állatorvosi vizsgáló tevékenység közvetlen eredménye, amelyen a vizsgált állat életének, egészségének, téteményképességének helyreállítása, illetve az egészséges állatok betegségtől való megóvása alapul.
A diagnosztikai tevékenység célja a betegség okának kiderítése.
Az egészséges és a beteg állapot megítélése
Kórelőzmény (anamnézis) Az állat klinikai vizsgálatának módszerei:
Általános vizsgálat
Megtekintés Tapintás Kopogtatás Hallgatózás Az állat leírása, azonosítása Belső hőmérséklet mérése, érverés- és légzésszám regisztrálása
Részletes vizsgálat
kívülről befelé, mindig azonos sorrendben
Kórelőzmény
A jó kórelőzmény összeállításához a következőkre ki kell térni:
Az állomány és az egyes állatok viselkedésében, valamint egyedi vizsgálatok során milyen rendellenességet mikor és hány állaton vettek észre és hány hullott el? Mikor, honnan, melyik állatot hozták a telepre? Észleltek-e kóbor állatot, ragadozót, rágcsálót, rovart, vadon élő madarat, idegen személyt? Nincs-e az állatok tartásában (klíma, pihenőhely stb.) és hasznosításában (fejés, ellés) technológiai hiányosság? A megszokott mennyiségben fogyott-e ivóvíz és takarmány, volt-e takarmányváltozás? A takarmány összetételének érzékszervi, helyszíni gyorsvizsgálati (esetleg laboratóriumi vizsgálatának) eredménye szerint vannak-e mérgező növények? Milyen a legelő növényzetének összetétele?
Egészség Betegség Dimanikus állapot, térben és időben folyamatosan változó folyamatok és jelenségek sorozata
Várnagy (szerk.), 2002.
Egészség, egészséges állat
Az egészséges állat fogalma: Genetikai képességeinek megfelelően termel „betegségtől mentes állapot” az az állat egészséges, amelynek a szervezetén belüli életfolyamatok egymással és a szervezete az őt közvetlenül körülvevő világgal egyaránt egyensúlyban van Az egészséges állatokra jellemző viselkedés: elevenen mozognak, élénk tekintetűek, a környezetükre figyelnek
Szarvasmarha Sertés Juh, kecske
Az egészséges állat jól táplált, jó erőállapotban van (a soványság önmagában nem kóros), étvágya jó, fajra jellemző minőségű és mennyiségű bélsarat ürít, vizelete is a faji sajátosságoknak megfelelő.
Betegség
Betegség fogalmi meghatározása: „nem egészséges állapot” élet, kórosan megváltozott körülmények között megváltozik a szervezet reakciókészsége, és működéseiben kóros szabályozási folyamatok is megjelennek élő állatokon lezajló kóros szervműködések folyamata, ami együtt járhat az adott szervek alaktani elváltozásával is
Beteg állat
Jellemző a rossz tápláltsági állapot, kifejezett soványság vagy senyvesség. A környezet iránt nem mutat érdeklődést, apatikus, szeme beesett, a fénye megtört. Testtartása is szokatlan, a gerinc vonala domború vagy homorú, a has lóg vagy felhúzott. A fejét lógatja, a végtagokat egyenlőtlenül terheli, járása bizonytalan, rogyadozó, sántító, a farok és a fülek lógnak. Az állat szőre fénytelen. Légzés- és pulzusszám eltér a normálistól. Gyakori a láz.
20-50
Várnagy (szerk.), 2002.
A betegség kialakulását befolyásoló tényezők külső tényezők
belső tényezők
Ha az állat számára az alkalmazkodást meghaladó mértékben megváltoznak a környezeti feltételek (külső tényezők) szervezetének belső tényezői is változni fognak.
A külső tényezők és a belső tényezők önállóan is kiválthatnak betegséget.
Belső tényezők
A betegség kialakulásában és a kórlefolyásban szerepet játszik: a konstitúció, a kondíció és a diszpozíció.
Konstitúció (alkat): az állati szervezet alaki, anyagi és működési egysége (jó ha a biológiai és gazdasági jellegű tulajdonságok összhangban vannak).
Kondíció (erőnlét): a pillanatnyi tápláltsági állapot.
Diszpozíció: a betegségre való hajlamot jelenti (alapvetően meghatározza a betegségek kialakulását).
Külső tényezők Kórokok: megszabják az adott betegség klinikai, patomorfológiai és patofiziológiai sajátosságait.
Biológiai ágensek
Fizikai kórokok
Vírusok, baktériumok, gombák, paraziták, prionok Mechanikai hatások (traumák) Hőmérséklet Levegő összetétele, légnyomás UV, RTG, elektromosság (áramütés, villámcsapás)
Kémiai tényezők
Mérgező anyagok (mérgező gázok, gőzök, peszticidek, toxinok, természetes mérgek stb.) Autointoxikáció (önmérgezés) Hiánybetegségek (ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok)
Külső tényezők Kóroktani feltételek: másodlagos kórokok, segítő, alkalmi kórokok az elsődleges kórokok hatását elősegítő negatív feltételek, hajlamosító tényezők.
Élő környezet Tartási környezet Takarmányozási környezet
A nagy létszámú állományokban az élő csírák terjedésének és fennmaradásának igen kedvezőek a feltételei. A betegség kialakulása az élőcsíraterheléstől, illetve az állat védekező mechanizmusától függ.
Az állattartó telepek kártevői. A védekezés szempontjai
Rágcsálók Patkány, egér Rágás- kártétel az épületekben, takarmányban, élő állatokban, kórokozók terjesztése Kémiai módszerek Akut hatású mérgek (Bromethalin)megtanulja Antikoagulánsok: warfarin, Racumin
Biológiai módszerek: kutya, macska, menyét Mechanikus védekezés: csapdák Higiéniai módszerek: ne legyen szerteszét hulladék a telepen, takarmány zárt tartása, trágya megfelelő kezelése
Madarak
Betegség terjesztői Takarmány fogyasztása Védekezés: hálók, takarmány zártan tartása
Legyek Nyugtalanítás, vérszívás, kórokozók terjesztése, állati termékek és épületek szennyezése Védekezés: rendszeres takarítás (lárvák nem tudnak hol fejlődni) Vegyszeres irtás: légytenyésző helyek, állatok permetezése, porozókapuk
Az ivóvíz higiéniája
Az állatok vízszükséglete/ l/ nap
- borjú: 10-20 - növendék szarvasmarha: 20-25 - felnőtt szarvasmarha: 60-70 - tejelő tehén: 80-120 - bárány: 3-4 - felnőtt juh: 5-6 - tejelő juh: 8-12 - süldő: 3-4
- hízó: 6-8 - vemhes koca: 8-10 - szoptató koca 30 - tenyészkan: 10 - broilercsirke: 0,2-0,3 - jérce: 0,3-0,4 - tojótyúk: 0,3-0,4 - növendék lúd: 0,6-0,7 - húsliba: 0,7-0,8 - nyúl: 0,2-0,3 - kecske: 4-6
A víz fizikai tulajdonságai Tiszta, átlátszó, nem zavaros Homokos, iszapos vízbendőelhomokosodás, bélgyulladás Ph 6,8-7,8
A víz fertőzést közvetítő szerepe B. anthracis Tífusz, paratífusz, kolera Szalmonellák Leptospira Pseudomonas Pocsolyák, árkok vize!!!- PARAZITÁK!!!
Az ivóvíz vizsgálata Vízadó berendezés, vízlelő hely környéke Kút állapota, belső szerkezete, vízhozam, víznyerés és felhasználás módja Az eredményes laboratóriumi vizsgálat alapja: Helyes mintavétel Gyors szállítás Szakszerű adatszolgáltatás
Az ivóvíz vizsgálata Bakteriológiai vizsgálat Kémiai vizsgálat Összcsíraszám Jelző baktériumok mennyisége: fekális szennyezettség kimutatására (E. coli, Str. faecalis)
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról
41/1997. (V. 28.) FM rendelet
11. § (1) Az állatok itatására lehetőleg ivóvíz minőségű vizet kell felhasználni. A felhasznált víz minőségéről, annak rendszeres (legalább évenként egyszeri, illetve szükség szerinti) laboratóriumi vizsgálatáról, a kutak, a vezetékek, az itató berendezések karbantartásáról, fertőtlenítéséről, a felesleges víz elvezetéséről a tulajdonos vagy az üzemeltető köteles gondoskodni. (2) Gyógykezelési vagy immunizálási célból az állatok itatóvizébe csak állatorvosi rendelkezésre és állatorvosi felügyelet mellett szabad olyan állatgyógyászati készítményt bekeverni, amely vízben egyenletesen és jól oldódik, továbbá az adott állatfajra (hasznosítási irányra és korcsoportra) engedélyezett. (3) Mikrobiológiai szempontból kifogásolt itatóvizet szolgáltató kút fertőtlenítése (klórozása) csak állatorvosi felügyelet mellett történhet úgy, hogy a kút vizének állatok itatására való ismételt felhasználása csak kedvező laboratóriumi vizsgálati eredmény birtokában engedélyezhető. (4) A folyó- és állóvizeket nem szabad házi haszonállatok itatására, úsztatására felhasználni. Indokolt esetben az állomás - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (kerületi) intézetének (a továbbiakban: ÁNTSZ intézete) előzetes szakvéleménye alapján - ettől eltérően is intézkedhet. (5) Egészségügyi intézmények területéről származó, vagy csapadékvizet is tartalmazó legelői árkokból és vízfolyásokból állatok nem itathatók, továbbá az ilyen vízfolyások száz méteres sávján belül állatokat legeltetni sem szabad.
Köszönöm a figyelmet
