A vitaminok és ásványi anyagok szerepe a fogamzás előtti, a váradósság alatti és a szoptatás időszakában

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi gondozás és prevenció Védőnő szakirány

A vitaminok és ásványi anyagok szerepe a fogamzás előtti, a váradósság alatti és a szoptatás időszakában

Illés Szabina 2014

Rucska Andrea konzulens

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .................................................................................................................. 3 2. Hipotézisek .............................................................................................................. 5 3. Szakirodalmi áttekintés .......................................................................................... 6 3.1.

A vitaminok felfedezése ......................................................................................6

3.2.

A vitaminok és ásványi anyagok meghatározása és csoportosítása ................10

3.3.

A vitaminok sorsa a szervezetben ....................................................................11

3.4.

A magzatvédő vitaminok összetétele és jelentősége .........................................12

3.5.

A magzatvédő vitaminok a szoptatás ideje alatt ..............................................22

4. Anyag és módszer ................................................................................................. 24 4.1.

A vizsgálati eszköz és módszer .........................................................................24

4.2.

A vizsgálat elemzése .........................................................................................24

4.3.

A vizsgált csoport bemutatása .........................................................................25

5. Eredmények ismertetése ...................................................................................... 28 5.1.

A kérdőív eredményeinek ismertetése .............................................................. 28

6. Összefoglalás, következtetések............................................................................. 46 Irodalomjegyzék .......................................................................................................... 48 Mellékletek .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2

1. Bevezetés

“Az egészség a korona az ember fején, de csak a beteg láthatja meg azt.” (egyiptomi közmondás)

A nő életében a várandósság az egyik legboldogabb időszak, mely során a szervezetben számos élettani változás megy végbe. Az endokrinológiai, cardiovascularis, légző- és emésztőszervi változások mellett a szervezet vitamin- és ásványi anyag szükséglete is módosul. A vitaminok az élethez szükséges fehérjék, melyekre a várandósság ideje alatt fokozottabb szüksége van a szervezetnek és ezt a megnövekedett vitaminigényt biztosítani kell, annak érdekében, hogy a várandósság problémamentesen alakuljon, a magzat egészséges legyen. Magyarországon lehetőség van a gyermeket tervező és gyermeket váró nők számára magzatvédő vitaminok alkalmazására. De vajon, mennyire élnek ezzel a lehetősséggel a leendő édesanyák? Szakdolgozatom témája az egészségtudatos magatartás megjelenése napjainkban, ezen belül pedig a vitaminok és ásványi anyagok szerepe a fogamzás előtti, a várandósság alatti és a szoptatás ideje alatti időszakban. A terhesvitaminok alkalmazása jelenthet egyfajta egészségtudatosságot, hiszen már a fogamzás előtt érdemes elkezdeni szedésüket. Főiskolai tanulmányaim során ismertem meg a perikoncepcionális prevenciós programot, melynek egyik összetevője a három hónapos felkészülés a fogamzásra. A magzatvédő vitaminok szedésének megkezdése is a felkészülés alkotórésze, az ivarsejtek védelme, az egészséges táplálkozás,

a

fogamzás

optimális

napjának

meghatározása

mellett.

Alkalmazásukkal számos veleszületett rendellenesség megelőzhető, mely felkeltette az érdeklődésemet.

3

Manapság a táplálékok, zöldségek, gyümölcsök nem biztos, hogy ugyanolyan minőségűek, mint régen voltak. Tehát az az állítás, hogy anyáink sem szedtek vitaminokat, mégis egészséges újszülöttnek adtak életet, nem biztos, hogy ma is helytálló kijelentés lenne. Ugyanis napjainkban a zöldségeket és gyümölcsöket a modern gazdaságban alkalmazott növényvédő, a talajt gyomirtó szerekkel kezelik a lehető legjobb termés érdekében. A fogyasztók vásárláskor előnyben részesítik a tökéletes formájú, nagy és hibátlan terméseket, melyhez a mezőgazdaság igazodni próbál. A levegő és a víz, amely érintkezik a növényekkel sem mondható egészségesnek. Ebből következik, hogy vitamintartalmukat nagymértékben befolyásolja a termőtalaj, a betakarítási mód, az éghajlat, a szállítás vagy éppen a megvásárlást követő felhasználási mód. Ugyanis vannak olyan vitaminok, amelyek főzéssel,

sütéssel

elbomlanak

így

a

zöldségek,

gyümölcsök

veszítenek

vitamintartalmukból. Az emberek ma stresszesebb életet folytatnak, ami miatt kevesebb

figyelem jut a helyes étrend kialakítására,

egészségtelenebbül

táplálkoznak, kevesebbet mozognak. Környezetünk az elektronika fejlődésével tele van az egészségre ártalmas elektromágneses sugárzást kibocsátó készülékekkel, melyek a szabad gyökök fokozott képződését eredményezik. Napjainkban sokkal több az allergiás, asztmás gyermek, amin érdemes elgondolkodni. Ezek alapján nem szükséges bizonyítani, hogy őseinkhez képest a mai embereknek több vitaminra van szüksége, mellyel egy lépést tesz egészsége érdekében.

Kutatásom célja felmérni a magzatvédő vitaminok népszerűségét a várandósok körében, megismerni nézeteiket a szintetikus vitaminokkal kapcsolatban illetve a tervezett terhességek és a fogamzás előtt megkezdett vitaminpótlás közötti kapcsolat alakulását. Fel kívánom tárni, hogy elegendő-e egészségesen táplálkozni a várandósság ideje alatt, ahhoz, hogy egészséges újszülöttnek adjunk életet, illetve meg szeretném ismerni azokat általános vélekedéseket, melyek az életmódbeli változtatásokat befolyásolják.

4

2. Hipotézisek Dolgozatomban a következő hipotézisek realitásának vizsgálatát szeretném végezni:  A várandósok úgy vélik, hogy a magzatvédő vitaminok kizárólag a növekvő embrió számára fontosak.  A terhességek jelentős részét nem tervezik, ezáltal a magzatvédő vitaminok szedése elmarad, vagy későn következik be.

 A várandósság alatt megnövekedett vitamin- és ásványianyag-igény ellenére a várandósok nagy része úgy gondolja, hogy nincs szükség terhesség alatt vitaminpótlásra.

 A magzatvédő vitaminokkal kapcsolatos tévhitek befolyásolják annak fogyasztását és a terhes és szoptatós anyák nagy része természetes módon szeretné bevinni a szükséges vitaminokat.

5

3. Szakirodalmi áttekintés

3.1. A vitaminok felfedezése Az emberiség régóta kutatja az élet eredetét, melyet kezdetben isteni alkotásként tartottak számon. Helmuth M. Böttcher tanulmányában olvasható, hogy a felvilágosodás időszakában természettudományos alapokra helyeződött a hangsúly és megjelent Charles Darwin evolúciós elmélete, mely szerint az élő szervezetek közös őstől származnak. A kutatások egy része azt igazolja, hogy a vitaminok közreműködtek az élet keletkezésében és már kezdettől fogva léteztek. Szerepük ugyanaz, mint a katalizátoroké, melyek különböző kémiai reakciókat gyorsítanak anélkül, hogy önmaguk felhasználódnának, vagy megváltoznának. Ezek a reakciók „segítség” nélkül is végbemennének csak jelentősen lassabb folyamatot jelentene. A babilóniaiak, egyiptomiak, etruszkok is felfedezték hatásaikat, rájöttek arra, hogy vitaminhiány esetén az élőlények megbetegednek. Az 1900-as évek elején jelent meg a Liebig-féle „triász”, mely szerint az élőlények alapvető három tápanyaga a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok. J. Forster 1873-ban végzett kísérletei – kutyákkal és galambokkal- alapján úgy gondolták, hogy a táplálékok mellett sóra is szükség van, ugyanis az eredményekből arra lehetett következtetni, hogy a sóhiány betegséget és halált okoz. Valójában azonban nem erről volt szó, hanem olyan anyagok hiánya okozta az állatok elpusztulását, melyeket Casimir Funk, lengyel kutató 1912-ben vitaminoknak nevezett el. Funk vitaminját A-vitaminnak nevezték el, melynek a provitaminját a növények képesek előállítani. 1929-ben Dr. Christiaan Eijkman orvosi Nobel-díjat kapott, amiért felfedezte az első vitaminhiány okozta betegséget. A beriberi az 1780-as években Malajában jelent meg először és a kor orvosai tehetetlenül álltak a betegséggel szemben. Ázsiában, Afrikában, Kínában, Japánban és Szudánban is szedte áldozatait az ismeretlen eredetű kór. 1886-ban Eijkman és társai megkezdték a kutatást, hogy 6

végre megállíthassák a beriberi okozta halálokat, mely kezdetben lázat, ízületi merevséget, később bénulást, étvágytalanságot okozott. Fertőző betegségként tekintettek a kórságra és kicsi, kerek, golyó alakú baktériumra gyanakodtak a megbetegedést illetően. Amikor Eijkman a kísérleti kutyák egyik csoportját a kitenyésztett baktériummal oltotta be, a másik csoportot gondosan elkülönítette - és a két csoportot ugyanolyan ellátásban részesítette - még nem gondolt arra, hogy a táplálkozás lehet az oka annak, hogy a beoltatlan kutyák egy része is megbetegedett. Akkor vált világossá a betegség tényleges oka, amikor Eijkman kísérleti tyúkjainak az élelme elfogyott és a katonakórház konyhájáról kaptak táplálékot, aminek a fő alkotórésze a hántolt rizs volt. Néhány tyúkon észlelte a beriberi tüneteit, amikor azonban hántolatlan rizst kaptak a szimptómák enyhülni kezdtek. Egyértelművé vált, hogy a rizs héja olyan anyagot tartalmaz, amely Liebig „triász” – elméletéből hiányzik, a B-vitamin. I.sz. 1000-ben a vikingek hajóján kitörő rettenetes betegség tünetei közé tartozott a fogíny ismeretlen okú vérzése, sápadtság, a kéz és a lábízületek környékén fájdalmas duzzanatok megjelenése, farkasvakság kialakulása, melyet skorbutnak neveztek el. A betegség 1248-ban IX. (Szent) Lajos francia király seregénél is megmutatkozott. 1497-ben Vasco de Gama 160 főnyi legénysége Afrika déli csúcsának körülhajózása során Lisszabon kikötőjében kikötve 55 főre csökkent a skorbut szörnyű pusztítása következtében. 1601-ben felfedezték, hogy a citromlé képes a skorbutban megbetegedett embereket meggyógyítani.1747-ben James Lind skót hajóorvos kísérletének eredménye során bővült a skorbut „gyógyszereinek” sora, a citrom mellett a narancs, bálnavér, savanyú káposzta, fókavér is tartalmazta azt az anyagot, mellyel a betegséget elkerülhették. Ezt követően a hosszabb hajóutakat már savanyú káposztával, citrommal és naranccsal a fedélzeten vészelték át, megelőzve ezáltal a betegség kialakulását, melyet ezen táplálékok C-vitamin tartalmának köszönhettek. Glisson angol orvos a 17. században a 2-6 éves gyermekeken észlelte a karok és lábak porclemezeinek burjánzását, csonthártyájuk megvastagodását, a csontok puhaságát és elgörbülését a rájuk nehezedő testsúly miatt, továbbá a bordaporcok 7

megduzzadását és a mellkas elváltozását. A betegség elnevezését, a rachitist Glisson adta. Harry Steenbock is csak keveset tudott erről a betegségről, ezért kísérletezni kezdett egy fénytelen istállóban tartott, alacsony kalciumtartalmú étrenddel élelmezett kecskével. Néhány hét múlva a kecskén mutatkoztak a rachitis tünetei. Amikor a kecske már alig tudott lábra állni megszakította a kísérletet és újra normális életkörülményeket biztosított számára, kint a szabadban, napfényben füvet és zöld növényeket legelhetett. Néhány nap elteltével az állat újra jókedvűvé vált, a tünetek pedig megszűntek. Ebben az időben dr. Kurt Huldschinsky berlini gyermekorvos tudomást szerzett arról, hogy dr. Finsen Koppenhágában ibolyántúli sugárzással gyógyított tuberkulotikus elváltozásokat. Huldschinsky megpróbálta az angolkóros gyerekeken alkalmazni és sikerrel járt. 1911-ben R. Müller angolkóros gyerekek táplálkozási viszonyaikat felmérve arra a következtetésre jutott, hogy zsiradékhiány okozza a megbetegedést, ezért a gyermekek szüleinek azt ajánlotta, hogy biztosítsanak a gyerekek számára tejet, tejszínt, vajat, tojássárgáját és csukamájolajat. Az olíva és a szezámolaj, mint zsiradék hatástalannak bizonyult az angolkórral szemben, a csukamájolaj viszont eredményes. Két orvosnőnek, Eleanor Hume és Hanna Smith rachitises patkányokat ibolyántúlis sugárzással sikerült meggyógyítaniuk. Valóságos csodának tartották azt, hogy az üres patkányketrecet besugározva, a beteg patkányokat oda bezárva az állatok szintén meggyógyultak. Az orvosnők kísérletét Harry Steenbock megismételve rájött, hogy nem csoda okozta a gyógyulást, hanem az orvosnők apró figyelmetlensége, ugyanis elfelejtették a ketrecet kitakarítni, a beteg patkányok pedig mindent felfaltak, ami a ketrecben maradt és sugárzást kapott. A rachitis ellen hatástalannak bizonyuló sertészsír és olívaolaj besugárzást követően hatásossá vált. Ennek alapján arra következtetett Steenbock, hogy az ibolyántúli sugárzás következtében valamilyen átalakulás történik az anyagokban, mely előhozza bennük a D-vitamin tartalmat. Ugyanígy történik a növényekkel is, képessé válnak a vitaminok felépítésére. McCollum úgy gondolta, hogy a csukamájolajban jelenlévő A-vitamin nemcsak a szemszárazságon, hanem az angolkóron is segít. A csukamájolaj A-faktorát roncsolva azonban az angolkórban megbetegedett patkányok meggyógyultak, ezért arra következtetett, hogy a csukamájolajban az A-vitaminon kívül egy másik anyag 8

is jelen van, amely megvéd az angolkórtól, és gyógyítja azt. Ezt az anyagot Dvitaminnak nevezte el. 1922-ben H.M. Evans búzacsírából éterrel olajat vont ki, melynek hatását 5- 6 hetes nőstény patkányokon vizsgálta. Étrendjük tartalmazott fehérjét, sertészsírt, tejzsiradékot, száraz élesztőt és kevés sót. A patkányok megfelelően fejlődtek, viszont utódaik életképtelenek voltak és elpusztultak. Emelve a tejzsiradék mennyiségét az ismételt kísérlet során a patkányokat pároztatva az utódok már életképessé váltak, viszont három-négy hónap elteltével az ismételt pároztatás már nem bizonyult eredményesnek, az embriók a méhen belül elpusztultak. Kiegészítve étrendjüket az éterrel kivont olajjal vemhességük normálisan zajlott, egészséges utódok születtek. Evans a tokoferol kifejezést adta az anyagnak. Sure E-vitaminnak nevezte el a hatóanyagot, melynek hatását már növényi magvakból készített kivonatokban is megállapították. Mason patkányembriókon észlelte, hogy a terhesség 16. napjától a véredények tágulni kezdtek, faluk elvékonyodtak, a vér pangani kezdett, ezért úgy gondolta, hogy a tokoferol hiánya a felelős a véredények sérüléseiért. Mikor H.Dam 1930-ban a lipoid anyagcserét kutatta, egy új vitamint fedezett fel. Kísérelte során frissen kiköltött csirkéket lipoidmentes diétán tartott. Az eredmény pedig, hogy néhány hét elteltével az állatok bőrén és az emésztőszervek nyálkahártyáin vérzések jelentkeztek. A lipoidok kioldásával tehát olyan anyagot távolított el, melynek hiánya felelős ezekért a vérzésekért. Csukamájolajat, búzacsíraolajat és olyan zsiradékokat adva az állatoknak, amelyeknek a vitamintartalma már ismert volt, nem szüntették meg a vérzéseket. Végül Steenbock kísérletéhez hasonlóan zöld eledellel kínálta meg az állatokat, mely valóban segített. A zöld növények tehát olyan anyagot is tartalmaznak, amelyek a véralvadást befolyásolják. Dam Kvitaminnak nevezte el ezt az anyagot, amelyről később kiderült, hogy a protrombin képzést segíti elő és a tápcsatorna alsó szakaszában jelenlévő kolibaktériumok is képesek előállítani ezt az anyagot. (Helmuth, 1969.)

9

3.2 . A vitaminok és ásványi anyagok meghatározása és csoportosítása A vitaminok az élethez szükséges fehérjék, nélkülük a szervezet nem képes zavartalanul működni. A kutatások is azt bizonyítják, hogy hiányukban a szervezet képtelen a betegségeknek ellenállni. „Vitaminoknak nevezzük azokat a szerves anyagokat, amelyek elengedhetetlenek a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokhoz, valamint közreműködnek azoknak a biokémiai folyamatoknak a szabályozásában, amelyek során a táplálék hasznosul a szervezetben, és belőle energia keletkezik.” (Kürti, 2013, 10. oldal) A 20. században sikerült az ételből izolálni és szerkezetüket meghatározni, így összesen 13 vitamint ismerünk, melyek megtalálhatóak az ételeinkben és italainkban. Kezdetben az ábécé betűivel azonosították, mikor kémiai összetételük is világossá vált, ún. besorolási nevet kaptak. Az A-vitamin például retinol, a Cvitaminé aszkorbinsav. (Amanda, 2004.) A vitaminok többféle módon csoportosíthatóak, mégis a leggyakrabban az alapján rendszerezik, hogy azok vízben vagy zsírban oldódnak-e. Zsírban oldódó az A-, a D-, az E-, és a K-vitamin, a többi pedig mind a vízben oldódók csoportjába tartozik. A zsírban oldódó vitaminok hosszabb időre a szervezetbe elraktározódnak, ezért fontos a bevitelükre nagyon pontosan figyelni, túladagolásuk betegségek kialakulásához vezethet. A vízben oldódó vitaminok azonban a bevitelt követő néhány óra elteltével a vizelettel kiürülnek, ezért ezeket általában nem

lehet

túladagolni, viszont folyamatos pótlásukról gondoskodni kell. Kivételt képez a B12vitamin, ugyanis a szervezetben tartósabb ideig is megmaradhat. A D- és K-vitamint a

szervezet

képes

előállítani,

egyébként

pedig

táplálékkal

vagy

vitaminkészítményekkel juthat a szervezetünk ezekhez a fontos vegyületekhez. (Kürti, 2013.) „Az ásványi anyagok szervetlen környezetben, például kőzetekben vagy ércekben előforduló szervetlen vegyületek.” (Amanda, 2004, 9. oldal) 10

Ezek a vegyületek a talajba kerülnek, melyeket a növények felszívnak. Az ember magát a növényt vagy az ilyen növényekkel táplálkozó állatot elfogyasztva jut ásványi anyaghoz. Hasonlóan a vitaminokhoz, ezen anyagokból is csak kevés mennyiségre van szüksége a szervezetnek, de ugyanakkor elengedhetetlen a zavartalan működés szempontjából. 22 létfontosságú ásványi anyag van, mely az ember egészségének kialakításában szerepet játszik. Két nagy csoportja a makroelemek –kalcium, magnézium, kálium, klorid, nátrium, kén, foszfor- és a mikro-vagy nyomelemek, melyekre csak kis mennyiségben van szüksége a szervezetnek, ezek például a réz, króm, fluor, szelén, cink. (Amanda, 2004.)

3.3. A vitaminok sorsa a szervezetben A szervezetbe kerülő vitaminok és ásványi anyagok csak akkor képesek kifejteni hatásukat, ha a bélrendszer bolyhain keresztül felszívódnak és a véráramba jutnak. A vitaminok általában szájon át kerülnek a szervezetbe és az emésztőtraktus nyálkahártyáján keresztül szívódnak fel, melynek szerkezete egyaránt lehetővé teszi a vízoldékony és a zsíroldékony anyagok átjutását. Ez a tulajdonsága annak köszönhető,

hogy

a

nyálkahártya

felszíni

sejtjeinek

membránja

kettős

foszfolipidrétegből tevődik össze, amiben jelen vannak kisebb pórusok és nagyobb csatornák

melyen

keresztül

a

vízoldékony

molekulák

akadálytalanul

átvándorolhatnak. A sejtmembrán szerkezetét az 1. számú melléklet ábrája mutatja be. (Brassai et al. 2012.) A felszívódás különböző módon történik a vitaminok két csoportja között. Ahhoz, hogy a zsírban oldódó vitaminok felszívódhassanak, - ahogy az elnevezés is mutatja – szükség van zsírbevitelre és annak lebontásához elengedhetetlen epetermelésre és ürülésre, különben ezeknek a vitaminoknak a felszívódása zavart szenved és a hiányállapot különböző betegségek kialakulását eredményezi. A máj által termelt epe az epehólyagban raktározódik mindaddig, amíg szükségessé válik a zsírbontáshoz. Az epe képes a nagy zsírmolekulákat és a bennük oldott vitaminokat apró cseppekké, micellákká alakítani, annak érdekében, hogy a bélnyálkahártyán 11

keresztül felszívódhassanak. Ezek a vitaminok a zsírszövetekben, májban felhalmozódnak, raktározódnak. A vízben oldódó vitaminok felszívódása sokkal egyszerűbben

történik,

azonnal

a

véráramba

kerülnek,

ahol

csak

az

életfolyamatokhoz szükséges mennyiség kerül visszatartásra, a fölösleg pedig a vizelettel, izzadsággal kiürül a szervezetből. A micella szerkezetét a 2. számú melléklet ábrája mutatja be. (Vízben oldódó vitaminok: Q10 és az A-D-E-K vitaminok, 2009.) Várandósság, szoptatás, vagy akár betegség esetén, mikor a szervezet vitamin és ásványi anyag igénye megnő, nemcsak arra kell ügyelni, hogy vegyes táplálkozással vagy vitaminkészítményekkel pótoljuk a megnövekedett vitaminigényt, hanem ismernünk kell azokat a tényezőket, melyek felszívódásukat lassítják, vagy megakadályozzák. Például a spenótban lévő oxalát a kalciumhoz kötődik, amit így a szervezet képtelen hasznosítani ugyanúgy, mint a kólafogyasztás esetében, ami szintén csökkenti a szervezet kalciumszintjét. A fokozott kávéfogyasztás a B1vitamin mennyiségét csökkenti, míg a teában lévő csersav a vas és a gabonákban az egyes ásványi anyagok, a cink felszívódását akadályozzák. A jó hír azonban az, hogy vannak egymást segítő vitaminok és ásványi anyagok is, mint például a Cvitamin és a vas kapcsolata vagy a D-vitamin és a kalcium együttes alkalmazása, amely esetekben a felszívódás sokkal könnyebbé válik. Nagyon fontos tehát a várandósság ideje alatt a helyes étrend, a táplálékok megfelelő kombinációja, az egyes vitaminok és ásványi anyagok kedvező párosítása, az alkohol és a dohányzás kiiktatása, a kávé fogyasztás visszaszorítása ahhoz, hogy jótékony hatásuk valóban teljesülhessen és a vitaminpótlásra fordított anyagi kiadások megtérüljenek. (Amanda, 2004.)

3.4. A magzatvédő vitaminok összetétele és jelentősége A magzatvédő vitaminok speciális összetételű készítmények, melyeket a gyermeket tervező, gyermeket váró, vagy szoptató nők számára fejlesztettek ki. Olyan nyomelemeket, vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak, amelyekre ebben az 12

időszakban a kismamáknak a leginkább szükségük van. Ugyanis a várandósság alatt a magzat a kismama szervezetéből nyeri a fejlődéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, ezzel magyarázható a fokozottabb bevitel szükségessége. A fogamzás elősegítésére, a táplálkozásból adódó hiányok pótlására, a - leendő szülők leggyakoribb félelme- a különböző fejlődési rendellenességek megelőzésére és a várandósok első trimeszterbeli rosszulléteik enyhítésére szolgálnak. Minden leendő édesanya kikéri védőnőjének, nőgyógyászának, háziorvosának a véleményét a magzatvédő vitaminokról. Többségük ugyanis szeretné a mindennapos gyógyszerszedést, egészséges táplálkozással kiváltani, de sajnos nehéz felvenni a versenyt a terhesvitaminokkal, ugyanis szinte lehetetlen minden vitaminból és ásványi anyagból a várandós számára ajánlott napi mennyiséget vegyes táplálkozással biztosítani. Például a B11-vitamin, melynek táplálékban lévő formája a folát, ugyan megtalálható a spenótban, de naponta 15 tányérral kellene a várandósnak elfogyasztania belőle, hogy fedezze a szükséges mennyiséget. (Czeizel, 2010.) A magzatvédő vitaminok elsősorban a folsav és vastartalmukban különböznek az átlagos multivitamin készítményektől, ezért ezek önmagukban nem elegendőek a fejlődési rendellenességek kivédésére. Abban az esetben, ha a kismama biztosítani tudja egészséges és vegyes táplálkozással a szükséges vitaminokat, akkor elegendő lehet csak folsav és vaskészítménnyel hozzájárulni az egészséges várandóssághoz. Vegetáriánus étrendet folytató várandós esetében szükségessé válhat a pótlás különféle készítmények segítségével. Szükséges lehet abban az esetben is a pótlás, ha téli időszakra esik a gyermekvárás, ugyanis nehezebb a különböző zöldségekhez és gyümölcsökhöz hozzájutni. A terhesvitaminok esetében mindenkinek a számára megfelelő kiválasztása jelenthet kisebbfajta nehézséget, ugyanis elég széles a skála a terhesvitaminok terén, összetételükben azonban eltérések vannak. Ezeket az eltéréseket

a

3.

számú

melléklet

vitaminkészítmény összetétele mutatja be. A magzatvédő vitaminok összetétele:

13

táblázatában

összefoglalt

néhány

 Az A-vitamin a bőr és egyéb szövetek kialakulásában, a növekedésben, a tüdő fejlődésében játszik nagyon fontos szerepet, továbbá lehetővé teszi a szervezet hatékonyabb védekezését a légúti fertőzésekkel szemben. Aki sok májat, sárgarépát, tejterméket fogyaszt, annak általában nincs szüksége pótlásra, s mivel zsírban oldódó vitaminról van szó, ezért túladagolható. A túladagolás következménye pedig akár fejlődési rendellenesség kialakulása is lehet, ezért vannak olyan készítmények, melyek egyáltalán nem vagy csak kis mennyiségben tartalmazzák az A-vitamin elővitaminját, a béta-karotint.  A terhesség késői szakaszában a B1-vitamin, vagy más néven tiamin az idegrendszer és a szénhidrát anyagcsere zavartalan működésében jó szolgálatot tesz. A napi szükséglet 1,5-1,8 mg, melyet élesztő, hántolatlan rizs, korpa, gabonamagvak, zöldségfélék fogyasztásával akár a táplálékokkal is biztosíthat a kismama.  B2-vitamin hiányában főként a fehérje anyagcsere zavara alakulhat ki, a növekedés is zavart szenved, bőr – és nyálkahártya károsodás következhet be. Fontos, hogy a várandós fogyasszon marhahúst, halat, zöldségeket, májat, tojást, joghurtot.  B3-vitaminnak

szerepe

van

a

méhlepény

idő

előtti

meszesedésének

megakadályozásában, ugyanis hozzájárul a placenta egészséges keringésének fenntartásában. Egyes magzatvédő vitaminok szerencsére tartalmazzák ezt a vitamint, de sovány húsok, halak, tojás, teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásával is biztosítható.  A stressz csökkentésében a B5-vitamin segít a kismamának, hogy a várandósság ideje nyugodt lelkiállapotban teljen. A várandósság alatt elszenvedett anyai stressz ugyanis fokozza a koraszülések kockázatát, és az alacsony – 2500 g alatti – súlyú újszülöttek számát is növeli.  A B6-vitamin csökkenti a hányingert, mely az első trimeszterben gyakran jelentkező tünet és ugyanakkor fontos szerepe van a magzati vérképzésben is. 14

 B12-vitamin a szervezet anyagcsere folyamataiban vesz részt, és a vashiányos vérszegénység kialakulása ellen is védelmet jelent. Ajánlatos ezért a kismamának májat fogyasztani.  A C-vitamin segíti a vas felszívódását, erősíti az immunrendszert, segíti a csontok, porcok egészségének megőrzését, fenntartja a hormonrendszer egyensúlyát, várandósság esetében pedig a korai burokrepedés kockázati csökkenése jelent pozitívumot a kismamának. Megtalálható a legtöbb gyümölcsben, citrusfélékben, csipkebogyóban, paprikában. Napi ajánlott mennyiség 70-80 mg. (Kürti, 2013.; Magzatvédő vitaminok, 2013.)  A szervezet növényi és állati eredetű provitaminból állítja elő a D-vitamint s mivel zsírban oldódik, a vékonybélben felszívódva fejti ki jótékony hatását. Szabályozza a kalcium és a foszfor szintjét a vérben, ezáltal segíti a csontok és a fogak egészségének megőrzését. Mindenki számára ismert, hogy hiányában angolkór, csontlágyulás, csontritkulás alakul ki és a fogak rohamos romlása következik be. Legnagyobb mennyiségben a tengeri halak, halmáj, halolaj, tejtermékek tartalmazzák elővitaminját. Napfény vitaminnak is nevezik, ugyanis napfény hatására keletkezik a bőrben. Azoknak az egyéneknek, akik életmódjuk miatt kevés napfény ér, fokozottabb bevitelre van szüksége. Ha terhesség vagy a szoptatás ideje alatt alacsony a D-vitamin szint, akkor a magzat vagy a csecsemő fejlődése zavart szenved, a fogzománc fejlődésében deficit alakul ki és a szervezetben a kalcium eloszlásra is rossz hatással van. (Kürti, 2013.; A D-vitamin fontossága a terhesség és szoptatás alatt, 2010)  Az E-vitamin hasznos a spontán vetélés kivédése szempontjából, ezenkívül részt vesz a szervezet anyagcsere folyamataiban, erősíti az immunrendszert, tágítja az ereket, vérnyomás csökkentő és vizelethajtó hatása is ismert. Fontos tudni, hogy a szervezetbe kerülve 60-70%-ban a széklettel ürül. Spenót, brokkoli, kelbimbó, tojás fogyasztása javasolt a napi mennyiség biztosítása érdekében.

15

 A vas az élethez nélkülözhetetlen ásványi anyag, fontos alkotórésze a hemoglobinnak, melynek legfőbb feladata az oxigén és a széndioxid szállítása. A szervezet vastartalma tehát nagyban befolyásolja, hogy mennyi oxigén jut el a szövetekhez, agyhoz, májhoz, izmokhoz. Hiányában fáradékonyság, szédülés, szellemi teljesítőképesség csökkenés alakul ki, tartósabb ideig fennálló vashiány pedig vashiányos vérszegénység kialakulását eredményezi. A nők gyakran szorulnak vaspótlásra a menstruáció miatti vérvesztés és a várandósság ideje alatti tartalékok felélése következtében. Egy várandós anyukának a terhesség alatt 1000 mg vasra van szüksége, melyet a táplálkozással nem lehet biztosítani, ezért profilaktikus célból a 20. terhességi héttőn vaspótlásra van szükségük, annak érdekében, hogy ne alakuljon ki vashiányos anémia, amely növeli a koraszülés, a méhen belüli növekedés visszamaradását, retardáció kialakulásának kockázatát. (Kürti, 2013.; Berkő Péter, 2010) Lehetőség szerint éhgyomorra reggeli előtt fél órával C-vitaminnal együtt ajánlott a szedése, mert segíti a vékonybélből való felszívódás. Antacid szerrel, magas rosttartalmú élelmiszerekkel, spenóttal egyidőben történő fogyasztása nem ajánlott, vasfelszívódást gátló hatásuk miatt. Mellékhatások között szerepel a fémes íz és a székrekedés, mely kellemetlenséget okozhat a kismamának. Megoldást nyújthat az aszalt gyümölcsök, lekvárok fogyasztása, és némiképp enyhül a fémes íz, ha éhgyomorra történik a vaspótló készítmény bevétele. (Budai Marianna, Budai Lívia, 2010.)  „Magyarország talaja jódban igen szegény, ezért a legtöbb embernek szüksége van pótlásra.” (Kürti, 2013, 53.oldal) A vérben jelenlévő jódionok a pajzsmirigy számára fontosak, hogy képes legyen hormonja, a tiroxin előállítására. Ez a hormon a trijódtironinal együtt elősegítik a sejtek oxigénfelvételét, ezáltal az anyagcserét is szabályozzák. Hosszan tartó jódhiány esetében a pajzsmirigy megnagyobbodik, az agyi funkciók lelassulnak, és a jódhiányos kismama esetében pedig a magzat pajzsmirigyműködése is zavart

16

szenved, mely által súlyos szellemi fejlődési zavar, kretenizmus alakulhat ki (Donáth, 1989.; Kürti, 2013)  A kalcium, mint ahogyan azt már korábban is említettem főként az egészséges csontokért és fogakért felel, de szerepe van az idegrendszer működésében és a véralvadásban egyaránt. A terhesség időszakában 1200 mg kalciumra van szüksége a szervezetnek. Az első trimeszterben a magzat idegrendszerének fejlődésének és a csontrendszer kialakulásához szükséges a kalcium, a második és a harmadik trimeszterben a fogak fejlődéséhez és a csontozat folyamatos növekedéséhez elengedhetetlen a további kalciumpótlás. Mivel a magzat a kismamától vonja el a számára szükséges mennyiséget, elengedhetetlen a pótlás, annak érdekében, hogy a megakadályozzuk a hiányállapot következtében kialakuló betegségeket, mint a rachitist, csontlágyulást vagy a csontritkulást. Fő forrása a tej, tejtermékek és az olajos magvak.  A kismamák gyakran kelnek reggelente kellemetlen izomgörccsel, mely magnéziumhiány miatt alakul ki. Jótékony hatása közé tartozik kiváló savkötő tulajdonsága, ami megoldást jelent a terhesség alatt gyakran jelentkező gyomorégésre. A magzat szempontjából pedig jó hír, hogy csökkenti a koraszülés és a vetélés kockázatát. (Magzatvédő vitaminok, 2010, Kürti, 2013)  A magzatvédő vitaminok egyik legfontosabb összetevője a folsav, amely létfontosságú a várandósság ideje alatt, ugyanis hiányában a magzatnál bizonyos fejlődési rendellenességek, mint például a nyitott hátgerinc kialakulásának kockázata fokozódik. A megtermékenyítést követően a petesejtnél nagyszámú osztódás indul meg, mely során rengetek sejt keletkezik. Ezek a sejtek egyre kisebbek lesznek, nem válnak szét egymástól, össztérfogatuk pedig nem nagyobb, mint a petéé volt. A külső felszínen megjelenő barázdák miatt nevezik ezt a szakaszt barázdálódásnak, melynek eredményeként létrejön a szedercsíra vagy más néven, morula.

17

A sejtek elfolyósodnak a szedercsíra belsejében, létrejön a hólyagcsíra (blastocysta), melybe egyik részen a sejtek bedomborodnak, ezt nevezik embriócsomónak. Az embriócsomóban két hólyagszerű képlet alakul ki, az amnion hólyag és a szikhólyag. A kétrétegű embriópajzs választja el egymástól az amnion hólyagot és a szikhólyagot, az egyik rétege a külső csíralemez, az ectoderma, a másik rétege pedig a belső csíralemez, az endoderma.

A hólyagcsíra (A: külső csíralemez, B: kétrétegű embriópajzs, C: trofoblaszt, D: belső csíralemez)

(Forrás: http://embryogenesis.mindenkilapja.hu/html/25158484/render/4) A külső csíralemez sejtjei szaporodni kezdenek és benyomulnak a két csíralemez közé, így alakul ki a harmadik csíralemez, a középső csíralemez (mesoderma).

18

A középső csíralemez (mesoderm) kialakulása: A sejtek benyomulása a belső csíralemez (endoderm) és a külső csíralemez (epiblast) közé.

(Forrás: http://www.pedcard.rush.edu/mp/embryology/CVembryofolding.htm) Az ectoderma (külső csíralemez) sejtjei középen megnagyobbodik és kialakul a velőlemez, mely az idegrendszer telepe. Ennek a két széle a harmadik héten megemelkedik, kialakulnak a velősáncok. A velősáncok között a velőlemez besüllyed, mely létrehozza a velőbarázdát. A velősáncok egymás felé közeledve, középen találkozva hozzák létre a velőcsövet, melyből kialakul az agy és a gerincvelő. A velőcső záródásának menetét a 4. számú melléklet ábrája mutatja be. Ezek a folyamatok körülbelül a 3-4. héten lezárulnak, abban az esetben, ha ez a záródás zavart szenved, velőcsőzáródási rendellenességek alakulnak ki. Ezzel magyarázható az, hogy mindenképpen szükséges a tervezett terhesség előtt legalább 1 hónappal elkezdeni a magzatvédő vitaminok szedését, mert éppen akkor, mikor kimarad a nők havi vérzése és szembesülnek az új élet kialakulásának tényével, magzatuknál akár már ki is alakult az idegcsőzáródási rendellenesség. Ha a velőcső elülső része nem záródik, akkor koponyahiány (anencephalia) alakul ki melynek következtében a magzat magzatvízben fejlődő agya, vagy annak nagy része elpusztul. A koponyahiányt az 5. számú melléklet ábrája szemlélteti. Ha a velőcső hátulsó része nem záródik, akkor elsősorban a gerincoszlop alsó része marad nyitva, a gerincvelő szabaddá, védtelenné válik. Az itt kilépő idegek könnyen megsérülhetnek, melynek következtében az alsó végtagok petyhüdt bénulása, 19

vizelet- és székletvisszatartási képtelenség alakul ki. A különböző fertőzések zöld utat kapva agyhártyagyulladást, vízfejűséget és egyéb súlyos szövődményeket okozhatnak. A velőcsőzáródási rendellenesség kialakulásában genetikai és külső környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. Abban az esetben, ha a magzat a szülőktől túl sok „lusta” gént örököl, akkor a velőlemez velőcsővé való alakulása lassabb folyamat, így nagyobb az esélye annak, hogy a velőcső záródásában hiba keletkezik. Külső tényezők lehetnek a táplálkozási különbségek, melyek eltérőek a szegény és a jómódú néprétegek között és az évszakok, ugyanis télen és tavasszal fokozottabb a rendellenesség kialakulásának kockázata. Smithells angol gyermekgyógyász professzor ezért azt javasolta, hogy az asszonyok a fogamzás körüli időszakban szedjenek vitaminokat és folsavat, melynek hatására a velőcső záródásának sebességét meghatározó gének által irányított enzimek, hatékonyabb munkára lesznek képesek, így a velőcső záródásának sebessége felgyorsul. (Tarsoly, 1997.; Vizkievicz András, 2014.; Czeizel, 1986.) „A magzati fejlődés kezdetén számos enzim még éretlen, és ezért csak nagyobb, „tápanyag”- koncentráció mellett képes hatékonyan működni.” (Czeizel, 1986, 108.oldal) Az

Egyesült

Királyságban

1000

nőt

vizsgáltak,

akiknek

már

született

velőcsőzáródási rendellenességgel gyermeke. A nők közel fele kapott magzatvédő vitamint, a másik fele nem. 26 velőcsőzáródási rendellenességgel született újszülött születésére számítottak, azoknak a kismamáknak a körében, akik nem kaptak vitamint, 24 született ezzel a rendellenességgel. Akik pedig magzatvédő vitamint kaptak 23 velőcsőzáródási rendellenességre számítottak, végül csak 3 született. (Czeizel, 1986.)

„A nyitott gerinc (spina bifida) formái: 3 fő típusát különböztetjük meg: 20

1. Spina bifida occulta: leggyakoribb, és egyben legveszélytelenebb forma. Egy vagy több csigolya íve nem zárul össze, de csak kis nyílás marad rajtuk. Általában panaszt sem okoznak, felfedezésük véletlenszerű más okból készített röntgenfelvétel alkalmával. Az adott gerincszakasz felett a bőrön fokozott szőrnövekedés előfordulhat. Az ilyen tünetmentes eltérés kezelést sem igényel. 2. Meningocele: a legritkább formája a nyitott gerincnek. Ebben az esetben a csontos gerinccsatorna normálisan fejlődik, azonban a gerincvelő burka boltosul ki a csigolyák között. Ezt sebészetileg lehet zárni. Mivel az idegrendszer nem sérül, semmilyen hosszú távú következménnyel nem kell a betegnek számolnia. 3. Myelomeningocele: a legsúlyosabb forma, átlagosan 1000 születésre jut 1 ilyen fejlődési rendellenesség. Ilyenkor több csigolyán is van záródási defektus, a gerincvelő, és az azt körülvevő burok előtüremkedik, és mintegy zsákot képez a magzat hátán. Ezt a zsákot jobb esetben bőr fedi, azonban nem ritka, hogy szabadon érintkezik az idegrendszer a külvilággal, lehetőséget teremtve különböző fertőzések kialakulására. Az ilyen esetek többsége halállal végződik. Egyébként a kezelés itt is a sebészi zárás, azonban sajnos nagyon gyakori, hogy különböző maradványtünetekkel kell számolnunk. Ilyenek az alsó végtagok részleges, vagy teljes bénulása, vizelet-, vagy széklettartási nehezítettség, illetve különböző tanulási, figyelemzavarok. Sajnos az ilyen gyermekek 70%-ában még hydrocephalus (vízfejűség) is kialakul. Túl sok liquor termelődik az agykamrákban, mely agyi nyomásfokozódáshoz vezet. Ennek megoldása így feltétlenül sebészi beavatkozást igényel, annak érdekében, hogy megoldják a víz elvezetését. Ezeknek a betegeknek tehát a mindennapi ellátása nem kis feladatot jelent a szülők, és az egészségügyi szakdolgozók számára.” (Szamosi

Szilvia:

A

nyitott

gerinc

(spina

bifida)

http://www.webbeteg.hu/cikkek/genetikai_betegseg/6983/a-nyitott-gerinc-(spinabifida))

21

A nyitott gerinc formái: Spina bifida occulta, Meningocele, Myelomeningocele

(Forrás: http://www.healthoncare.com/spina-bifida.html)

3.5. A magzatvédő vitaminok a szoptatás ideje alatt A szoptatás ideje alatt is szükséges a fokozottabb vitamin- és ásványi anyag bevitel, ezért javasolt a magzatvédő vitaminok további szedése. Az anyatej összetétele igazodik az újszülött igényeihez, akinek az egészséges fejlődéséhez szükséges, hogy megfelelő mennyiségben tartalmazza az anyatej a vitaminokat és ásványi anyagokat. Ha a szoptató édesanya nem biztosítja ezeket táplálkozásával, vagy a vitamin további szedésével, szervezete a szükséges mennyiséget saját magától fogja elvonni, melynek következtében az édesanya tartalékai elfogynak, a hiány miatt különböző

betegségek

alakulhatnak

ki.

Fáradékonnyá

válik,

kimerül,

immunrendszere legyengül, az anyatej minősége pedig nem lesz megfelelő a csecsemő számára. A szakemberek 6 hónapos korig ajánlják a kizárólagos szoptatást, viszont ha az anyatej minőségileg nem megfelelő, a csecsemő számára nem lesz elegendő az

22

anyatej az egészséges fejlődéshez, akár el is utasíthatja az anyamellet, melynek következtében a hozzátáplálást korábban el kell kezdeni. A szoptatás ideje alatt sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnie a kismamának arra, hogy mit fogyasszon, ugyanis vannak olyan élelmiszerek, melyek kerülendők a szoptatás időszakában. Ilyen a gyümölcsök közül az eper, málna, szamóca, citrom, narancs, mandarin, melyek allergiás reakciót válthatnak ki a csecsemőnél illetve a szilva, barack, cseresznye hashajtó hatása miatt hasmenést okozhat. Zöldségek közül a borsó, bab, lencse is tiltólistán helyezkedik el, ugyanis puffasztó hatásuk miatt, az anyatejbe átkerülve a csecsemőnek elviselhetetlen hasfájást okozhatnak, így nyugtalanná, síróssá válnak. A vaj tejszín, tejföl, erősen ízesített sajtok szintén allergizálhatnak és hasfájást okozhatnak. Kiütések jelenhetnek meg a csecsemőn a különböző olajos magvak fogyasztása esetében. A hagyma, fokhagyma, csípős ételek pedig megváltoztathatják az anyatej ízét. A raktárak feltöltése ezért nehézséggel járhat a szoptatós kismamának, melyet a terhesvitaminok további szedésével orvosolhat. Sok kismama gondolja úgy, hogy a szoptatás ideje alatt elegendő egy általános multivitamin készítményt szedése is, azonban ezek a készítmények nem egy szoptatós kismama igényeihez igazodnak, hanem egy átlagos felnőttéhez. Szükség van ugyanis továbbra is fokozottabb mennyiségű folsavra, vasra, kalciumra, B-vitaminra, melyeket a magzatvédő vitaminok a szükséges mennyiségben tartalmaznak. (Koczka, 2009)

23

4. Anyag és módszer

4.1. A vizsgálati eszköz és módszer A kutatás 27 kérdésből álló kérdőív kitöltésével történt, melynek első hat kérdése az életkorra, foglalkozásra, legmagasabb iskolai végzettségre, havi jövedelemre, lakóhelyre, családi állapotra kérdez rá. Továbbá a magzatvédő vitaminokkal, a betöltött terhességi hetekkel, a legfiatalabb gyermek születési súlyával, hosszával kapcsolatos kérdések is helyet kaptak a kérdőívben. Az utolsó kérdések az édesanya táplálkozási szokásaival foglalkozik, végül egy értékelőskála segítségével a magzatvédő

vitaminokkal

kapcsolatos

egyéni

vélekedések,

tévhitek,

a

vitaminpótlással kapcsolatos vélemények tárhatóak fel. A vizsgálathoz önkitöltős, anonim kérdőívet választottam. 80 kérdőív kinyomtatott formában a területi védőnők segítségével Eger és környékén került kiosztásra, melynek kitöltése önkéntes és anonim módon történt. A kiosztott kérdőívekből 64 érkezett vissza, melyből 2 nem egyértelmű válaszadás, vagy hiányos kitöltés miatt értékelhetetlennek bizonyult. Internetes felületen önállóan megszerkesztett és közzétett kérdőívet 107 édesanya töltötte ki. A kérdőívek kitöltésére 2014. január 15 - 2014. március 20-ig volt lehetőség. A 5. számú melléklet tartalmazza a kiosztott kérdőív üres példányát.

4.2. A vizsgálat elemzése A kérdőív adatainak feldolgozását Microsoft Excel elnevezésű táblázatkezelő program segítségével végeztem. A kérdésre adott válaszok számokkal történő kódolását követően a gyakoriság függvényt alkalmazva könnyen láthatóvá vált a válaszadók kérdésre adott válaszainak alakulása. Ezt követően különböző diagramtípus beszúrásával és szerkesztésével a válaszok könnyen áttekinthetővé váltak. 24

4.3. A vizsgált csoport bemutatása

A kutatásban 169 édesanya vett részt. Az édesanyák átlagéletkora 30,35 évet tesz ki. A legfiatalabb édesanya 18, míg a legidősebb 43 éves volt. A lakóhelyet illetően 64 % városban lakik, 29 % községben vagy faluban, 6 % a fővárosban és 1 % egyéb helyen lakik (tanya, megyeszékhely). (4.3.1. diagram)

Lakóhely Főváros

Város

Község/Falu

Egyéb

1% 6%

29%

64%

4.3.1. diagram: A kitöltők lakóhely szerinti eloszlása

Családi állapotukat tekintve 106-an (63%) él házastársi kapcsolatban, 52-en (31%) élettársi kapcsolatban, hajadon 11 fő (6%), és az édesanyák között senki sem vált el, vagy él külön párjától. (4.3.2. diagram)

Családi állapot 106

52 11 Hajadon

Élettársi kapcsolat

Házas

0

0

Elvált

Különélő

4.3.2. diagram: Családi állapot szerinti eloszlás

25

A 169 édesanya 64%-a alkalmazott beosztásban dolgozik, 20% háztartásbeli, 6% munkanélküli, 5% vállalkozó, diák 3% és vezető beosztású 2%. (4.3.3. diagram)

Foglalkozás munkanélküli 6%

diák 3%

háztartásbeli 20% vállalkozó 5% vezető 2%

alkalmazott 64%

4.3.3. diagram: A kitöltők foglalkozásának eloszlása

Mindegyik anyuka elvégezte az általános iskolát, 4 (2%) édesanya ennél nagyobb iskolai végzettséggel nem rendelkezik. 94-en (56%) főiskolát vagy egyetemet végeztek,

35-en

(21%)

rendelkeznek

érettségivel

és

valamilyen

OKJ-s

végzettséggel, 18-an (11%) szakközépiskolát végeztek, 11-en (6%) szakiskolába vagy szakmunkásképzőben szerezték meg iskolai végzettségüket és 7 (4%) anyuka fejezte be a tanulmányait a gimnáziumban. Az iskolai végzettség és a magzatvédő vitaminok szedése között nincs összefüggés (r=-0,1074). (4.3.4. diagram) 8 általános 2%

Iskolai végzettség

8 általános alatt 0%

Szakiskola/Sza kmunkásképző 6% Érettségi és OKJ 21%

Főiskola/Egyet em 56%

Gimnázium 4% Szakközépisko la 11%

4.3.4. diagram: Iskolai végzettség alakulása

26

3-nak (2%) nincs jövedelme, több mint 200.000 Forint jövedelemmel 16-an (9%) rendelkeznek, 32 (19%) anyukának 50.000 Forinttól kevesebb, 44-nek (26%) 100.000 és 200.000 Forint közé esik és 74 (44%) anyukának 50.000 és 100.000 Forintot tesz ki a havi jövedelme. A havi jövedelem és a magzatvédő vitaminok szedése között nincs összefüggés (r=-0,1148). (4.3.5. diagram)

Havi jövedelem 2% 9%

Kevesebb, mint 50.000 Ft

19%

50.000 Ft-100.000 Ft

26% 100.000 Ft-200.000 Ft 44% Több, mint 200.000 Ft Nincs jövedelmem

4.3.5. diagram – A vizsgálati csoport havi jövedelmének alakulása

A 169 anyuka 100%-a hallott a magzatvédő vitaminokról. (4.3.6. diagram)

Hallott -e már Ön a magzatvédő vitaminokról? 200

Fő

150

169 Igen

100

Nem

50 0 0

4.3.6. diagram: „Hallott-e már Ön a magzatvédő vitaminokról?” kérdésre adott válaszok.

27

5. Eredmények ismertetése

5.1. A kérdőív eredményeinek ismertetése A kérdőívet kitöltő édesanyák a magzatvédő vitaminokról elsőként a média által értesültek, nem sokkal lemaradva második helyen a védőnők helyezkednek el, a harmadik helyet pedig a háziorvosok foglalják el. További válaszként rokont, barátot volt lehetőség megjelölni, egyéb válaszlehetőség esetén a felsoroltak között nem szerepelő választ sajátkézzel lehetőség volt leírni. 3 ilyen válasz érkezett, mely során a gyógyszertárat, munkahelyet, nőgyógyászt tüntették fel arra a kérdésre válaszként, hogy kitől/hol hallott a magzatvédő vitaminokról, melyre egyszerre több választ is adhattak a kitöltők. (5.1.1. diagram)

Kitől/hol hallott a magzatvédő vitaminokról? 3

Egyéb Nem hallottam róla Média Barát Rokon Védőnő Háziorvos

0 134 65 38 127 54 0

20

40

60

80

100

120

140

Fő

5.1.1. diagram: „Kitől/hol hallott a magzatvédő vitaminokról” kérdés válaszai

Magyarországon többfajta magzatvédő vitamin közül válogathatnak a leendő kismamák. Kérdőívemben a Centrum Materna A-Z filmtabletta, az Elevit Pronatal N filmtabletta, az Eurovit kismama étrendkiegészítő kapszula, a Femibion 800 folsav+metafolin filmtabletta, a Femibion 400 folsav+metafolin+DHA kapszula, Gravida filmtabletta, Pregnavit kapszula, a HIPP Natal étrend-kiegészítő Várandósoknak és Szoptató Kismamáknak kapott helyet. 162-en hallottak az Elevit 28

Pronatal N filmtablettáról, 157-en a Gravida filmtablettát is megjelölték ismertként, a harmadik legismertebb ezek közül a Femibion 800 folsav+metafolin filmtabletta, míg a Pregnavit kapszuláról csak 9 válaszadó hallott. (5.1.2. diagram)

„Melyik vitaminkészítményről hallott már Ön?” Egyikről sem hallottam 0 HIPP Natal Étrend-kiegészítő… Pregnavit kapszula 9 Gravida filmtabletta Folsav 200 tabletta Femibion 400 folsav+metafolin+DHA… Femibion 800 folsav+metafolin tabletta Eurovit kismama étrendkiegészítő kapszula Elevit Pronatal filmtabletta Centrum Materna A-tól Z-ig filmtabletta 0

20

56 157 68 102 115 53 162 49 40

60

80 100 120 140 160 180 Fő

5.1.2. diagram: „Melyik vitaminkészítményről hallott már Ön?” kérdés válaszai

Ezek közül mégis a Gravida filmablettát szedték a legtöbben, aztán következik csak az Elevit Pronatal N filmtabletta, végül a harmadik itt is a Femibion 800 folsav+metafolin filmtabletta. Pregnavit kapszulát egyik válaszadó sem szedett. (5.1.3. diagram)

Fő

Mely vitaminkészítményt szedi/szedte Ön? 70 60 50 40 30 20 10 0

60

58 48 39

27

25 3

12

4

0

5.1.3. diagram: „Mely vitaminkészítményt szedi/szedte Ön?” kérdés válaszai 29

Több választ is adhatott a kitöltő arra a kérdésre, hogy kinek az ajánlásával kezdte meg a vitamin szedését. 32% leginkább az orvos tanácsát fogadta meg, 30% a védőnő ajánlásával kezdett magzatvédő vitamint szedni. További 20% a barátnőt, rokont, más várandóst jelölt válasznak, 8%-nak pedig nem ajánlotta senki. 3% saját maga döntött úgy, hogy elkezdi szedni, 11% pedig nem szedett magzatvédő vitamint. A szomszédot, mint választási lehetőséget, senki sem jelölte válasznak. Azok a válaszadók, akik nem szedtek terhesvitamint, vas, folsav, C-vitamin és multivitamin

készítménnyel

próbálták

a

várandósság

előtti,

alatti

vitaminszükségletet biztosítani. (5.1.4. diagram)

„Kinek az ajánlásával kezdte el szedni a terhesvitamint? ” 8% 3%

Védőnő Orvos Rokon Barátnő Szomszéd Más várandós Nem szedek/szedtem terhesvitamint Nem ajánlotta senki Egyéb

7%

30%

8% 0% 9% 3% 32%

5.1.4. diagram: „Kinek az ajánlásával kezdte el szedni a terhesvitamint?” kérdésre adott válaszok százalékos eloszlása

A kitöltők 84%-a szedett magzatvédő vitamint, a kitöltők 5%-a választotta az egyéb válaszlehetőséget arra a kérdésre, hogy miért nem szedett terhesvitamint. Van, aki vitaminellenességével magyarázza az okot, van, aki a természetes anyagokat preferálja. Az egyik anyukának csak vasat és folsavat javasoltak, ezért nem látta szükségességét annak, hogy valamilyen magzatvédő vitamint válasszon mellé. Az egyéb választ megjelölő anyukák között van, aki félt, hogy nagy babája lesz a vitaminszedés miatt, egy másik édesanya pedig rosszul lett a magzatvédő vitamintól, ezért nem tudta folytatni a szedését. Egészségkárosító hatás is megjelent az okok között. 4% drágának tartja, 3% jelölte válasznak a felesleges lehetőséget, 30

szintén 3% azért nem szedett, mert édesanyja sem szedte, 1% kevés ismereteire hivatkozott. (5.1.5. diagram)

„Ha nem szedett terhesvitamint, miért nem?” Drága

3% 5% 4%

Felesleges

3%

1%

Édesanyám sem szedett Kevés ismeretem va a magzatvédő vitaminokról Szedek/szedtem terhesvitamint 84%

Egyéb

5.1.5. diagram: „Ha nem szedett terhesvitamint, miért nem?” kérdés válaszainak százalékos eloszlása

80% a betöltött 37. hét és a betöltött 40. hét között hozta világra gyermekét, 11% a betöltött 41. héten vagy később, 9% -nak volt koraszülése. (5.1.6. diagram)

„Hányadik terhességi hétre született meg gyermeke?” 9%

11%

Betöltött 37. hét előtt Betöltött 37.hétbetöltött 40.hét Betöltött 41.hét, vagy később

80%

5.1.6. diagram: „Hányadik terhességi hétre született meg gyermeke?” kérdésre adott válaszok alakulása

169 kitöltőből 77 anyukának 3001g és 3500g közötti súllyal született meg újszülöttje. 30 anyuka hozott a világra 3501g és 3800g közötti súlyú gyermeket. 29 31

újszülött született 2500g és 3000g közötti súllyal, 23 pedig 3800g feletti súllyal rendelkezett. 10 édesanya gyermekénél 2500g alatti súlyt mutatott a mérleg. Nincs összefüggés a magzatvédő vitaminok szedése és a születési súly alakulása között. (r=-0,0342) (5.1.7. diagram)

„Hány grammal született gyermeke?” 100 80 77

60 40 20

30

29

10

23

0 2500g alatt 2500g-3000g 3001g-3500g 3501g-3800g 3800g felett

5.1.7. diagram: „Hány grammal született gyermeke?”kérdésre adott válaszok alakulása

Testhosszukat tekintve, 72% 51cm és 56 cm hosszúsággal született, 15%-nak ettől kevesebb, 48cm és 50 cm között alakult a testhossza, csak 8% született 56cm feletti testhosszal, 5% 48 cm alatti hosszal rendelkezett születésekor. A magzatvédő vitaminok szedése és az újszülött születési hosszának alakulása között nincs összefüggés. (r=-0,0613). (5.1.8. diagram)

„Hány centiméterrel született gyermeke? ” 8%

5% 15%

48cm alatt 48cm-50cm 51cm-56cm 56 cm felett

72%

5.1.8. diagram: Születési súly százalékos eloszlása 32

A 169 édesanya 85%-a tervezte a gyermeket, mégis a magzatvédő vitamint szedő édesanyák 49%-a a vitaminok szedését akkor kezdte el, mikor megtudta, hogy várandós. 24% a várandósság előtt 3 hónappal, 9% a várandósság előtt 1 hónappal, 6% a várandósság 3-6 hónapja között, 2% a várandósság 6-9 hónapjában kezdte meg a vitaminpótlást. Minden vitamint szedő édesanya a várandósság előtti vagy alatti időszakban kezdte meg valamelyik vitamin szedését, ugyanis senki sem jelölte válasznak a szülés utáni időszakot. (5.1.9. diagram)

„Mikor kezdte el a vitamin szedését?” Várandósság előtt 3 hónappal

10% 2%

24%

Várandósság előtt 1 hónappal

6%

Mikor megtudtam, hogy várandós vagyok 9%

A terhesség 3-6 hónapjában A terhesség 6-9 hónapjában Szülés után

49%

5.1.9. diagram: „Mikor kezdte el a vitamin szedését?” kérdésre adott válaszok alakulása

66 (39%) válaszadónak 26 és 30 év között született gyermeke, 42-nek (25%) 31 és 35 éves kora között, 19 és 25 éves volt 37 (22%) anyuka, mikor gyermekét a világra hozta. 35 év felett vállalt gyermeket 21 (13%) kitöltő, 3 (2%) 14 és 18 éves kora között. 14 éven aluli anyuka nem szerepel a kitöltők között. (4.1.10. diagram)

33

„Hány évesen szülte gyermekét?” 12% 2%

14 év alatt 22%

14-18 év

25%

19-25 év

39%

26-30 év 31-35 év

5.1.10. diagram: „Hány évesen szülte gyermekét?” kérdésre adott válaszok alakulása

Az édesanyák 75%-a gondolja úgy, hogy egészségesen táplálkozik, 25% válaszolta azt, hogy nem figyel az egészséges táplálkozásra, azt eszi, ami jól esik. (5.1.11. diagram)

„Ön figyel az egészséges táplálkozásra?”

Igen

25%

Nem, azt eszem ami jól esik

75%

5.1.11. diagram: „Ön figyel az egészséges táplálkozásra?” kérdésre adott válaszok alakulása A kitöltők 85% gondolja úgy, hogy nem elegendő egészségesen táplálkozni a várandósság és a szoptatás ideje alatt, szükség van további vitaminpótlásra. 15% szerint egészséges és vitamindús táplálkozással biztosítható a megnövekedett vitamin és ásványi anyag szükséglet. Szintén 85% tartja fontosnak a magzatvédő vitaminokat, és 15%-nak nem kardinális ezeknek a vitaminoknak a szedése. A 15%ba olyan édesanyák is beletartoznak, akik szerint nem elegendő egészségesen táplálkozni a várandósság és a szoptatás ideje alatt, mégsem költenének magzatvédő vitaminra. Úgy gondolják, hogy nem feltétlenül magzatvédő vitaminnal kell 34

biztosítani a vitamin és ásványi anyag igényt, elegendő csak vasat, folsavat, Cvitamint vagy multi vitamin készítményt szedni. (5.1.12. diagram)

„Ön szerint elegendő egészségesen táplálkozni a várandósság/szoptatás ideje alatt, hogy a magzat/újszülött egészségesen fejlődjön?” 15%

Igen elegendő, nincs szükség vitaminpótlásra Nem elegendő, szükség van vitaminpótlásra

85%

5.1.12. diagram: „Elegendő-e egészségesen táplálkozni…” kérdés válaszai 42% 2.000 Ft és 4.000 Ft közötti összeget költene magzatvédő vitaminra, 32% 4.000 Ft és 6.000 Ft közötti összeget sem tartja soknak ezekért a vitaminkészítményekért. 8% 6.000 Ft és a 8.000 Ft közötti összeget is rászánna, míg 6% 2.000 Ft alatti összegért vásárolná meg őket. 2% 8.000 Ft és 10.000 Ft-ért is vásárolna, míg 1% akár 10.000 Ft-ot is kiadna, hogy szedhesse azokat a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, melyeket a magzatvédő vitaminok tartalmaznak. (5.1.13. diagram)

Mennyi az az összeg, amit magzatvédő vitaminra költene? 2.000 Ft alatt 2.000 Ft -4.000 Ft

1% 9% 2% 8%

4.000 Ft-6.000 Ft

6%

6.000 Ft-8.000 Ft 8.000 Ft-10.000 Ft

42%

Akár 10.000 Ft fölött Nem költenék magzatvédő vitaminra

32%

5.1.13. diagram: „Mennyi az az összeg, amit magzatvédő vitaminra költene?” kérdésre adott válaszok alakulása

35

Arra

a

kérdésre,

hogy

diagnosztizáltak

–e

gyermekénél

valamilyen

rendellenességet, 96%-os nemleges válasz érkezett, 4% -nál azonban megjelent valamilyen rendellenesség. Az egyik anyuka 22 hetesen veszette el gyermekét, de semmiféle rendellenességet nem mutattak ki. Egy másik válaszadó édesanyának pyelon (vesemedence) tágulatot diagnosztizáltak gyermekénél, de szájpadhasadék, arteria umbilicalis singularis (a köldökzsinórban 3 ér helyett csak egy artéria van), szám feletti ujj, ciszta a vesében, amely miatt nem alakult ki a veseállomány, fejletlen szem, vízfejűség, végbél szűkület, hipotónia (izomtónus gyengeség), dupla hörgők szerepeltek még a válaszok között.

A táplálkozási szokásokat felmérő kérdésekkel, azt szerettem volna felmérni, hogy valóban egészségesen táplálkoznak-e a kérdőívet kitöltő édesanyák és hogy valóban elegendő-e számukra csak a vasat és folsavat pótolni. Gyümölcsöt az összes válaszadó édesanya fogyaszt, 98-an naponta, 53-an hetente többször, 11 édesanyának hetente legalább egyszer kerül az étrendjébe valamilyen gyümölcs. (5.1.14. diagram)

Gyümölcsfogyasztás 0 2 2 3

Soha Ritkábban Havonta Kéthetente Hetente többször Hetente 1-szer Naponta

53 11 98 0

20

40

60

80

100

120

5.1.14. diagram: Gyümölcsfogyasztás alakulása

1 édesanya egyáltalán nem eszik zöldséget, a többség, 82 kitöltő naponta fogyasztja valamilyen formában, 56-an hetente többször, 18-an hetente legalább egyszer, kéthetente 7, havonta 4-en, ettől ritkábban pedig 1. (5.1.15. diagram)

36

Zöldségfogyasztás Soha 1 1

Ritkábban 4

Havonta 7

Kéthetente

56

Hetente többször

18 82

Hetente 1-szer Naponta

0

20

40

60

80

100

5.1.15. diagram: Zöldségfogyasztás alakulása

Tejterméket 2 anyuka egyáltalán nem fogyaszt, 2-2 édesanya havonta vagy ritkábban, 106-nak naponta fordul meg tejtermék az étrendjében, 50-nek hetente többször, 7-en hetente legalább egyszer fogyasztanak tejet, joghurtot, sajtot, túrót, kefirt vagy egyéb tejterméket. (5.1.16. diagram)

Tejtermékek fogyasztása Soha

2 2 2 0

Ritkábban Havonta Kéthetente

50

Hetente többször

7 106

Hetente 1-szer Naponta

0

50

100

150

5.1.16. diagram: Tejtermékek fogyasztásának alakulása

Halat a kitöltők 1%-a fogyaszt naponta, hetente többször 2%, hetente egyszer 11%, kéthetente 23%, havonta 30%, ritkábban 23%, 10% pedig soha nem fogyaszt halat. (5.1.17. diagram)

37

Halfogyasztás 1% 10%

11%

Naponta

2%

Hetente 1-szer Hetente többször

23%

Kéthetente

23%

Havonta Ritkábban 30%

Soha

5.1.17. diagram: Halfogyasztás alakulása

3-an egyáltalán nem fogyasztanak szárnyas húst, naponta 15-en, hetente többször 95 kitöltőnek kerül az tányérjára valamilyen formában, hetente egyszer 40-nek, kéthetente 14-nek, ritkábban pedig 1 fogyaszt csirke-, pulyka-, kacsa-, vagy libahúst. (5.1.18. diagram)

Szárnyas hús fogyasztása Soha 3 1 1

Ritkábban Havonta 14 95 40 15

0

20

Kéthetente Hetente többször Hetente 1-szer

40

60

80

100

Naponta

5.1.18. diagram: Szárnyas hús fogyasztásának alakulása

Vörös húsok, mint például a sertés-, marha-, kecske-, bárányhús, kevésbé népszerű a kitöltők körében. Naponta csak 1 kitöltőnek kerül az asztalra ezekből a húsfélékből, hetente többször 51-nek, hetente egyszer 41-nek, kéthetente 27-nek, havonta 19-nek, ritkábban 22-nek és egyáltalán nem fogyasztja ezeket a húsféléket 8 édesanya. (4.1.19. diagram)

38

Vörös húsok fogyasztása Soha 8

Ritkábban

22 19

Havonta 27

Kéthetente

51

Hetente többször

41 1

Hetente 1-szer

0

20

40

60

Naponta

5.1.19. diagram: Vörös hús fogyasztásának alakulása

Tojást naponta 2-en fogyasztanak, hetente többször 81, hetente egyszer 52, kéthetente 21, havonta 2, ettől ritkábban 9, 2 édesanya pedig soha. (5.1.20. diagram)

Tojásfogyasztás alakulása Soha 2

Ritkábban

9

Havonta

2 21

Kéthetente

81

Hetente többször

52 2 0

Hetente 1-szer 20

40

60

80

100

Naponta

5.1.20. diagram: Tojásfogyasztás alakulása

Tésztafélét naponta 7-en, hetente többször 85, hetente egyszer fogyaszt 58, kéthetente kerül valamilyen formában tészta az étrendjébe 17 kitöltőnek, havonta és ritkábban 1-1 édesanya fogyaszt tésztafélét. (5.1.21. diagram)

39

Tésztafélék fogyasztása Soha 0 1 1

Ritkábban Havonta 17

1

85 58 7

Kéthetente Hetente többször Hetente 1-szer

0

50

100

Naponta

5.1.21. diagram: Tésztafélék fogyasztásának alakulása

A kérdőív utolsó feladata 8 állítást tartalmazott, melyeket a kitöltőnek 1-5-ig értékelnie kellett. Az 1-es egyáltalán nem értek egyet, a 2-es inkább nem egyetértek, a 3-as inkább egyetértek, a 4-es pedig teljesen egyetértek kifejezést takarta. Az 5-ös jelentette a nem tudom választ. 1. állítás: „A magzatvédő vitaminoktól nagyobb babák születnek.” 27% egyáltalán nem gondolja igaznak ezt az állítást, 28% inkább nem értett egyet ezzel az állítással, 19% inkább egyetértett ezzel az állítással, 10% teljesen egyetértett az állítás valóságával, 16% nem tudja, hogy az állítás igaz-e vagy hamis. (5.1.22. diagram)

„A magzatvédő vitaminoktól nagyobb babák születnek.” 16%

Egyáltalán nem értek egyet 27%

Inkább nem értek egyet

10% 19%

Inkább egyetértek 28% Teljesen egyetértek Nem tudom

5.1.22. diagram: Az első állításra adott válaszok alakulása. 40

2. állítás: „A várandósság alatt szükséges vitaminok természetes úton is fedezhetőek.” 22% egyáltalán nem értett egyet, 38% inkább nem értett egyet, 24% inkább egyetértett ezzel az állítással, 11% teljesen egyetért azzal, hogy természetes úton is fedezheti a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, 5% nem tudja. (5.1.23. diagram)

„A várandósság alatt szükséges vitaminok természetes úton is fedezhetőek.” 5% 11%

Egyáltalán nem értek egyet Inkább nem értek egyet

22%

Inkább egyetértek

24%

Teljesen egyetértek

38%

Nem tudom

5.1.23. diagram: A második állításra adott válaszok alakulása.

3. állítás: „Már a fogamzás előtt el kell kezdeni a magzatvédő vitaminok szedését.” Egyáltalán nem ért vele egyet 11%, inkább nem ért vele egyet 17%, 25% inkább egyetért ezzel az állítással, 36% teljesen egyetért, 11% nem tudja, hogy van-e jelentősége már a fogamzás előtt elkezdett vitaminszedésnek. (5.1.24. diagram)

41

„Már a fogamzás előtt el kell kezdeni a magzatvédő vitaminok szedését.” 11%

Egyáltalán nem értek egyet

11%

Inkább nem értek egyet 17% Inkább egyetértek 36% Teljesen egyetértek

25%

Nem tudom

5.1.24. diagram: A harmadik állításra adott válaszok alakulása.

4. állítás: „Csak a baba miatt kell magzatvédő vitamint szedni.” 45% egyáltalán nem ért ezzel az állítással egyet, inkább nem ért vele egyet a kitöltők 32%, 13% inkább úgy gondolja, hogy csak a magzat fejlődése érdekében szükséges a vitaminpótlás, 2% nem tudja, 8% pedig teljesen egyetért azzal, hogy csak a születendő gyermek számára szükséges magzatvédő vitamint szedni. (5.1.25. diagram)

„Csak a baba miatt kell magzatvédő vitamint szedni.” 2%

Egyáltalán nem értek egyet

8% 13%

45%

Inkább nem értek egyet Inkább egyetértek

32% Teljesen egyetértek Nem tudom

5.1.25. diagram: A negyedik állításra adott válaszok alakulása

42

5. állítás: „Korábban nem voltak magzatvédő vitaminok mégis egészséges babák születtek, ezért feleslegesek.” 35% egyáltalán nem ért vele egyet, 36% inkább nem gondolja igaznak az állítást, 15% inkább egyetért a kijelentéssel, 8% ért vele tejesen egyet, a kitöltők 6% pedig nem tudja, hogy a korábbi évekhez képest a magzatvédő vitaminok megjelenését követően a veleszületett rendellenességek hogyan alakultak. (5.1.26. diagram)

„Korábban nem voltak magzatvédő vitaminok mégis egészséges babák születtek, ezért feleslegesek.” 8%

6% Egyáltalán nem értek egyet

35%

15%

Inkább nem értek egyet Inkább egyetértek Teljesen egyetértek

36%

Nem tudom

5.1.26. diagram: Az ötödik állításra adott válaszok alakulása.

6. állítás: „Inkább sok zöldséget és gyümölcsöt eszek magzatvédő vitamin helyett.” 22% egyáltalán nem ért ezzel az állítással egyet, 49% inkább nem ért egyet, 17% inkább egyetért, 10% teljesen egyetért, míg 2% nem tudja, hogy a sok gyümölcs és zöldség a magzatvédő vitamin helyett megfelelő lenne –e. (5.1.27. diagram)

43

„Inkább sok zöldséget és gyümölcsöt eszek magzatvédő vitamin helyett. ” Egyáltalán nem értek egyet

2% 10%

22%

Inkább nem értek egyet

17%

Inkább egyetértek 49% Teljesen egyetértek Nem tudom

5.1.27. diagram: A hatodik állításra adott válaszok alakulása

7. állítás: „A tudatos családtervezés azt jelenti, hogy a gyermekvállaláshoz szükséges anyagi és tárgyi feltételek mellett születik meg a gyermek.” 11% egyáltalán nem ért vele egyet, 16% inkább nem ért egyet, 27% inkább egyetért, 41% teljesen egyetért az állítással, 5% nem tudja. (5.1.28. diagram)

„A tudatos családtervezés azt jelenti, hogy a gyermekvállaláshoz szükséges anyagi és tárgyi feltételek mellett születik meg a gyermek.” 5%

11% Egyáltalán nem értek egyet 16%

Inkább nem értek egyet

41%

Inkább egyetértek 27%

Teljesen egyetértek Nem tudom

5.1.28. diagram: A hetedik állításra adott válaszok alakulása.

44

8. állítás: „Az egészségtudatos magatartás része a magzatvédő vitaminok szedése.” 8% gondolja úgy, hogy egyáltalán nem tartozik az egészségtudatossághoz a magzatvédő vitaminok szedése, 20% inkább nem ért egyet az állítással, 31% inkább egyetértett, a többség (35%) teljesen egyetért a kijelentéssel, 6% nem tudja. (5.1.29. diagram)

„Az egészségtudatos magatartás része a magzatvédő vitaminok szedése. ” 6% 8% 20%

35%

Egyáltalán nem értek egyet Inkább nem értek egyet Inkább egyetértek

31%

Teljesen egyetértek Nem tudom

5.1.29. diagram: A nyolcadik állításra adott válaszok alakulása.

45

6. Összefoglalás, következtetések

A kérdőíves kutatás eredménye azt bizonyítja, hogy a terhességek nagyobb hányada tervezett, mégsem kezdődik el 3 vagy legalább 1 hónappal a fogamzás előtt a magzatvédő vitaminok szedése. Egy gyermek tervezése során a vizsgált csoport számára leginkább az kerül előtérbe, hogy a gyermekvállaláshoz szükséges anyagi és tárgyi feltételek biztosítva vannak-e, ezért ezeknek a vitaminkészítményeknek csak a terhesség tényének meglétét követően tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. A kitöltők az egészségtudatos magatartás részeként tekintenek a magzatvédő vitaminokra, melyet a napi többszöri zöldség - és gyümölcsfogyasztás nem képes kiváltani. Természetesen így sem minden gravida dönt a magzatvédő vitaminok szedése mellett, vannak ugyanis olyan kismamák, akik a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat természetes módon, táplálkozással kívánják biztosítani és csak célzottan azokat az ásványi anyagokat - mint például a vas, és folsav – pótolják szintetikus készítményekkel, melyeknek hiánya bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulásának kockázatát fokozza. Viszont azzal az édesanyák jelentős többsége egyetért, hogy a várandósság ideje alatt nem elegendő az egészséges, vitamin - és ásványi anyagban dús táplálkozás, hanem szükség van pótlásra, ugyanis lehetetlen csak táplálékkal bevinni a várandósság alatt szükséges mennyiséget. A táplálkozási szokásaik ismeretében ajánlatos azt kiegészíteni, ugyanis vannak, akik egyáltalán nem fogyasztanak zöldséget vagy tejterméket, ritkán kerül az tányérra az értékes halból is. Annak a tévhitnek, miszerint a magzatvédő vitaminoktól nagyobb babák születnek – mely megnehezíti vagy akár ki is zárhatja a hüvelyi szülés lehetőségét - az eredmények alapján azt mondhatom, hogy a leendő édesanyák körében már nincs kiemelt jelentősége. Amellett a kijelentés mellett, mely szerint korábban nem voltak magzatvédő vitaminok, mégis egészséges babák születtek, már csak igen kevés édesanya tart ki.

46

A kutatásban nem fordult elő egyetlen velőcsőzáródási rendellenességgel született újszülött sem, mely nemcsak a vitamin és ásványi anyag-pótlásnak köszönhető, hanem természetesen az orvostudomány folyamatos fejlődésének és a korszerű műszeres vizsgálatoknak is. Azonban a legjobb, ha a rendellenesség kialakulásának megelőzéséért minden lehetőséget kihasznál a kismama, hogy ne kelljen a terhességet megszakítani. Azok az édesanyák, akik valamilyen egyéb rendellenességről számoltak be, mindegyikük akkor kezdte meg a magzatvédő vitaminok szedését, mikor megtudta, hogy várandós. Ezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a leendő édesanyák többsége nem tudja, hogy a fogamzásra fel kell készülni, melynek egyik alkotó része a fogamzást megelőzően 3 vagy legalább 1 hónappal a magzatvédő vitaminok szedésének megkezdése. A védőnő iskolai egészségnevelési programjában a pozitív családtervezésre lehetőség szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, ugyanis a tudatos családtervezés

témakörében

leginkább

a

negatív

családtervezés

(terhességmegszakítás, fogamzásgátlás) kerül előtérbe. A

vitaminkészítményeknek

az

elnevezése

megtévesztő

lehet,

ugyanis

a

„terhesvitamin” megnevezés azt tükrözheti, hogy csak akkor szükséges, mikor már az asszony áldott állapotba került, ebből kifolyólag nem is foglalkoznak ezeknek a vitaminoknak a megvásárlásával és szedésének megkezdésével addig, amíg a várandósság tényét a nőgyógyász szakorvos meg nem erősíti. A „magzatvédő vitamin” elnevezés szintén összezavarhatja a kismamákat, furcsán tekinthetnek a védőnőre, háziorvosra, szülész-nőgyógyász szakorvosra, akik a szoptatás ideje alatt a vitamin további szedését ajánlják számukra.

47

Irodalomjegyzék

1. Amanda Ursell: Vitaminok & Ásványi anyagok KÉZIKÖNYV – Természetes táplálékkiegészítők az egészség és az életerő megőrzéséhez; Mérték Kiadó, 2004. 2. Berkő Péter: Szülőnők kézikönyve – Remények, kockázatok és boldogság; SpringMed Kiadó Kft., 2010. 3. Brassai Attila, Dóczi K. Zoltán, Bán Erika-Gyöngyi: Gyógyszertan – farmakológia -1. Általános gyógyszertan, 2012. http://www.umftgm.ro/fileadmin/medicina/catedre/M2/Farmacologie/1_Altalan osGyogyszertan.pdf (Utolsó letöltés: 2014.04.07.) 4. Budai Marianna, Budai Lívia: Mit kell tudni a vaspótló gyógyszerekről, 2012.07.23. http://www.patikamagazin.hu/cikk/index/16852 (Utolsó letöltés: 2014.04.07.) 5. Czeizel Endre: Az egészséges utódokért – Az optimális családtervezés; Magyar Nők Országos Tanácsa – Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1986. 6. Czeizel Endre: Magzatvédő vitaminok- Dr. Czeizel Endre, 2010. április 4. http://www.pocaklako.hu/felkeszules-a-terhessegre/terhesvitaminok/

(Utolsó

letöltés: 2014.04.07.) 7. Donáth Tibor: Anatómia-Élettan; Medicina Kiadó, 1989. 8. Helmuth M. Böttcher: A vitaminok könyve – A vitaminkutatás története; Gondolat Kiadó, Budapest, 1969. 9. Koczka Krisztina: Szoptatás alatti táplálkozás, 2009.01.01. http://www.vitaminsziget.com/cikk.php?id=768,(Utolsó letöltés: 2014.04.08.) 10. Kürti Gábor: Vitamin ABC – Gyógyulás táplálékkiegészítőkkel; Csepp Kiadó, 2013. 11. Magzatvédő vitaminok, 2013.10.10. http://www.csaladivilag.hu/cikkek/terhesseg/mazgatvedo-vitaminok/886/ (Utolsó letöltés: 2014.04.07.)

48

12. Szamosi

Szilvia:

A

nyitott

gerinc

(spina

bifida),

2013.08.07.

http://www.webbeteg.hu/cikkek/genetikai_betegseg/6983/a-nyitott-gerinc(spina-bifida) (Utolsó letöltés: 2014.04.07.) 13. Tarsoly Emil: Funkcionális anatómia; Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1997. 14. Vízben oldódó vitaminok: Q10 és az A-D-E-K vitaminok, 2009.05.07. http://www.ma.hu/eletmod.hu/45072/Vizben_oldodo_vitaminok_Q10_es_az_A DEK_vitaminok (Utolsó letöltés: 2014.04.07.) 15. Vizkievicz

András:

Az

ember

http://www.bioszfera.com/?download=Egyedfejlodese.pdf, 2014.március 30.)

49

egyedfejlődése, (Utolsó

letöltés: