Az oktatás szerepe a társadalmi felzárkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság
Felzárkózás – kitörési lehetőségek a szegénységből Magyarországon a szegénységi küszöb alatt élő ők száma 12%, az EU átlag16% Gyermekszegénység 20%, az EU átlag 19% Azon 5 ország közé tartozunk, amelyekben a legnagyobb a távolság a népesség és a gyerekek szegénysége között, a gyerekek rovására
Mi az elsődleges eszköz? Nem az az integrált integrált iskolai iskolai oktatás oktatás De ahol lehet, ott fontos, hogy alkalmazzuk
Mi az elsődleges eszköz a gyerekszegénység felszámolására? A szülőknek van-e megfelelő munkajövedelme? Magyországon kb. a gyerekek 14% él aktív kereső ő nélküli háztartásbana (EU-ban a 2. legmagasabb arány) Foglalkoztatási hátrányok, iskolai végzettség, alapkészségek hiánya, lakóhely, életkor, roma származás
Mi az elsődleges eszköz a gyerekesély megteremtésre?
korai képességgondozás, pl. Biztos Kezdet Házak, bölcsőde, minél korábbi, akár 2 éves kortól ovi Az iskola időn túli foglalkozások keretében Családsegítés Közösség fejlesztés Ennek szerves részeként a szegregáció elleni küzdelem
„Iskolatény”
A hátrányos helyzetű gyerekeket nagy számban befogadó iskolák az átlagosnál rosszabb személyi és tárgyi feltételek között működnek A cigányok és a legszegényebb gyerekek a legalacsonyabb presztízsű ű általános iskolákba járnak A piacképtelen szakképzést nyújtó szakiskolák a hátrányos helyzetű fiatalok gyűjtőhelyeivé váltak A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek, tanulók valamivel több mint 50%-a nem roma
Helyzetkép
Hatások: Az alapvető életminőséget meghatározza a szolgáltatások minő ősége és hozzáférhető ősége Magyarország versenyképessége és jövője múlik azon, miként kívánjuk az egyenlőtlenségeket kezelni (közös érdek, közös ügy, nem az Ő ügyük) Az esélynövelés és a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása nem csak a szegények és a romák esélyegyenlőségének érvényesítése terén halaszthatatlan jelentőségű: az elkülönítés különböző formáinak felszámolása a társadalmi béke és összetartozás szempontjából is kulcskérdés, hiszen a szegények iskolai és munkaerő ő-piaci sikerességének javulásával járó foglakoztatási rátanövekedés tehermentesíti a társadalmat, ezáltal csökkenti a feszültségeket
Helyzetkép
Oktatás: Az oktatási esélyteremtést célzó intézkedések bevezetése során 11 pedagógiai módszertani területen kerültek kifejlesztésre a pedagógus alap- és továbbképzés számára programok. Alkalmazásukat a pedagógusok közül eddig közel tízezren sajátították el a továbbképzéseken Mára az általános iskolák egynegyede, és óvodák, középiskolák is bekapcsolódtak a módszertani alapú programba; összesen 1600 közoktatási intézményt, 300.000 gyermeket és tanulót, és kb. 13.000 pedagógust érint 2010-ben az eddigi jelentkezések alapján 1900 intézmény jelezte, hogy folytatni kívánja, ill. be akar kapcsolódni a programba
A hozzáférés és az iskolai sikeresség viszonya A teljesítményromlás dinamikája:
a képzettebb, „jobb” pedagógusok ugyanazért a fizetésért inkább abban az iskolában tanítanak, ahol a diákok többsége jobb teljesítményt nyújt ◦ Az iskolák tanulói és pedagógusi összetétel alapján szelektálódnak
a mintakövetés sem tud érvényesülni a homogén összetételű osztályokban a problémák halmozása megnehezíti, ellehetetleníti a kezelésüket ugyanannyi forrásból a kontraszelektálódott intézmény kevesebb és gyengébb eredményt tud elérni
A módszertani alapú oktatás és az iskolai sikeresség viszonya A tanulók együttnevelése és az alkalmazott modern pedagógiai módszer(ek):
növeli a nem roma, nem HHH tanulók teljesítményét A mélyszegénységben élő és roma tanulók teljesítményét is jelentősen növeli Javítja a tanulók önértékelését, függetlenül etnikai és társadalmi hovatartozásuktól Jelentősen növeli a romák társadalmi elfogadottságát a nem roma tanulók körében Kézdi Gábor – Surányi Éva, 2008 alapján
Egy sikeres esélyteremtő oktatás alapvető feltételei
A társadalmi felzárkózás általános szempontjai felől: Komplex (oktatási, foglalkoztatási, lakhatási, egészségügyi) intézkedések – az iskola önmagában nem képes a problémákat kezelni. Pedagógiai és intézményi szempontból: pedagógiai módszertani megújulás jogszabályok pénzügyi ösztönzők Valódi rendszerformáló eredmények az eszközrendszer és a fejlesztési célok összehangolása révén, valamint a különböző szakterületek és ágazatok komplex együttműködésében valósulnak meg.
Jövőkép Minden gyermek képességeinek maximális kiaknázását elő ősegítő ő színvonalas oktatásban részesüljön, függetlenül képességétő ől és hátterétő ől! Ennek biztosítéka egy egységes eljárásrenddel, szakmailag garantált feltételekkel és megfelelő ő erő őforrásokkal mű űködő ő intézményrendszer
Jövőkép
A tervezésben és a megvalósításban egyaránt komplex fejlesztések indulnak A jogi, finanszírozási és szakmai környezet hatékonyabbá tételével a magyar közoktatás rendszere befogadó, korszerű ű oktatási szolgáltatásokat is biztosít minden gyermeknek. Az intézményekből kikerülő tanulók a szükséges szociális- és kulcskompetenciákkal rendelkezve a munkaerő őpiacon eredményesen, a társadalmi kohéziót erősítve jelennek meg. Az ágazati együttmű űködések kialakítása a gyakorlatban – pl. a védőnői hálózat és az óvodák együttműködésének megteremtése – hatékonyabb pedagógiai munkát eredményez. Az oktatás eredményességét mérő ő eljárások rendszeressé válása és a mérések eredményeképpen megvalósuló, a fenntartókkal közösen megállapított intézményfejlesztések hozzájárulnak egy minő őségbiztosított közoktatási intézményi struktúra kialakulásához. A pedagógus szakma jobb megbecsülése, presztízsnövekedése érdekében bevezetendő intézkedések eredményeként olyan új pedagógiai kultúra alakul ki, ami garanciát jelent a minő őségi oktatás általánossá válására. Az óvodai és bölcső ődei férő őhelyek létrehozása ill. bővítése növeli a legrászorulóbb gyermekek, tanulók iskolai sikerességét és későbbi munkaerő-piaci érvényesülését. Az iskolafejlesztési célprogramok a kistelepüléseken vonzó intézményeket teremtenek, amelybe a korábban más intézményt választó szülők szívesen járatják gyermekeiket, mert minőségi szolgáltatást kapnak. A komplex intézkedések területi célzása növeli a társadalmi kohéziót
Köszönöm a figyelmet! Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság
1055 Budapest, V. Kossuth Lajos tér 4 Tel.: 06 (1) 795-1000 Fax: 06 (1) 795-0002
