A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZEREPE AZ AKTÍV

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/2. - 2009-0094 " Oktatásfejlesztés Baja Város Önkormányzata által fenntartott intézményekben " Újvárosi Általános Művelődési Központ Általános Iskolája Baja Oltványi u. 14. 6500 E-mail: [email protected] WEB: http://www.uamk-baja.koznet.hu/ Tel: 79/325-599

„ Úgy gyönyörködj a fiatalokban, mint akik téged folytatnak majd. De ne a magad vágyait, emlékeit Álmodd újra bennük: ne kényeztesd, Ne ünnepeld, ne szidd, inkább szeresd S érdemük szerint becsüld meg őket. Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta meder, Hogy növekedjenek, mint súly alatt a pálma, Hogy önerejükkel törhessenek utat maguknak, S ne nyelje el őket lápok iszapja, sivataghomok.” Keresztury Dezső

A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZEREPE AZ AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA VALÓ NEVELÉSBEN ÉS AZ INTÉZMÉNYI DEMOKRÁCIÁBAN ÚÁMK Újvárosi Általános Iskolája Baja

Készítette: Csepregi Ildikó Diákönkormányzat patronáló tanár

Tartalomjegyzék

1. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1 3.2 3.3 4. 4.1 4.2 4.3 4.3.1. 4.3.2. 4.3.3. 4.3.4. 4.3.5. 4.3.6. 4.3.7. 4.3.8. 4.3.9. 4.3.10. 4.3.11. 4.3.12. 4.3.13. 4.3.14. 4.3.15. 5.

Bevezetés ........................................................................................... 3.o. Szocializációs közegek szerepe az egyén fejlődésében .................... 4.o. A család fontossága ........................................................................... 4.o. Kortársak szerepe, jelentősége .......................................................... 7.o. Tömegkommunikációs eszközök hatása ........................................... 9.o. Az iskola meghatározó szerepe ......................................................... 16.o. A nevelés társadalmi funkciója ......................................................... 20.o. A felnőtté válás folyamata................................................................. 20.o. A pedagógus és a társadalmi szerep .................................................. 22.o. A gyermekek önszerveződésének a szerepe a nevelési folyamatban ....................................................................................... 26.o. A diákönkormányzat ......................................................................... 28.o. A diákönkormányzat összetétele, szervezeti kérdései ...................... 29.o. A diákönkormányzat működése ........................................................ 29.o. Mit csinál a diákönkormányzat ......................................................... 31.o. Tisztasági verseny ............................................................................. 31.o. Papírgyűjtés ....................................................................................... 32.o. Korcsolyázás ..................................................................................... 32.o. Iskolagyűlés ....................................................................................... 33.o. A hónap gyermek műtárgya .............................................................. 33.o. Iskolarádió ......................................................................................... 33.o. Iskolaújság ......................................................................................... 34.o. Szórakoztató rendezvények, disco .................................................... 35.o. Gólyahét ............................................................................................ 36.o. Diákönkormányzati elnökválasztás ................................................... 37.o. Bölcs bagoly ...................................................................................... 37.o. Diákönkormányzati nap .................................................................... 38.o. Külső kapcsolat ................................................................................. 39.o. Pályázatok ......................................................................................... 39.o. Iskolánk diákönkormányzata diák szemmel ..................................... 40.o. Összegzés .......................................................................................... 41.o.

2

1.

BEVEZETÉS

Értekezésemben a diákönkormányzat szerepét vizsgáltam olyan szempontból, hogy a demokráciára, aktív állampolgárságra való nevelésben mekkora szerepet játszik a gyerekek életében. Dolgozatom felépítésében egyrészt követem az egyén szocializációs útját, másrészt be kívánom mutatni a közösségben történő nevelés gyakorlati szerepét, megvalósulását iskolai környezetben. A mai világban elengedhetetlen, hogy a gyerekek már kisebb korban megismerkedjenek a demokrácia fogalmával, megismerjék, hogy állampolgárként mit szabad, s mit nem szabad megtenni a másik állampolgárral. Ezek az első lépések nemcsak arra alkalmasak, hogy megtanulják, hanem gyakorolják is az állampolgári, iskolapolgári jogokat a szűkebb környezetükben, az osztályokban, diákönkormányzati üléseken és nagyobb nyilvánosság előtt az iskolagyűléseken és a diákmédiákban. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az embert, hogy hatékonyan vegyen részt a társadalmi és szakmai életben felhasználva a demokráciáról kialakult tudását. Ennek elengedhetetlen tartozéka a hatékony kommunikáció, különböző nézőpontok

figyelembevevése

és

megértése,

empátia,

konfliktuskezelés,

együttműködés, magabiztosság és felelősségtudat. Mindezek pedig megerősítik a közösséghez tartozást, összetartást. Az aktív állampolgári képességek nem velünk születnek, hanem különböző közegekben ismerkedünk meg velük és sajátítjuk el, ezért fontosak olyan nagyon a szocializációs közegek, mert ezek óriási hatással vannak az emberek gondolkodásmódjára, cselekedeteikre.

3

SZOCIALIZÁCIÓS KÖZEGEK SZEREPE AZ EGYÉN FEJLŐDÉSÉBEN

2.

„ A társas fejlődés olyan kétoldalú folyamat, amellyel a gyerekek egyszerre integrálódnak közösségükben és differenciálódnak, mint különálló egyének… Egyik oldala a szocializáció- az a folyamat, amelyben a gyerekek elsajátítják társadalmunk normáit, értékeit és ismereteit… másik oldala a személyiségalakulás - az a folyamat, amelyben eljutnak azokhoz a sajátos és következetes érzés – és viselkedésmódokhoz, amelyekkel a változatos körülményekre reagálnak.”(M.Cole-Sh.R.Cole:Fejlődéslélektan,Osiris,1997) A szociális tanulás folyamata az egyén teljes életútját átszövi, és különböző közösségekben történik. A legelső és legfontosabb közeg a család.

2.1.

A család fontossága

A család olyan emberek csoportja, akiket közvetlen rokonsági kapcsolat fűz össze, s melynek felnőtt tagjai vállalják a gyermekek gondozásának a felelősség A családi környezetben történik az alapszocializációs folyamat, az értékrendszer megalapozása, az alapszemélyiség létrejötte, ami később egyfajta szűrőként működik, mivel a korai tapasztalatok erősen és mélyen vésődnek be. Azokat a hatásokat engedi át, amelyek összeillenek, összeegyeztethetőek a korábban megtanult és elfogadott hatásokkal. Alapszemélyiség kialakulása nem zárja le a későbbi személyiségfejlődést, de irányt szab neki. A családrendszerek rendkívül változatosak és ezekben a szocializációs folyamatok is különböznek. A gyermek szocializációs környezete gyakran előnytelen. Van olyan család, amelyet szülők és rajta kívül még egy-két gyerek alkot, van olyan, hogy több generáció él egy háztartásban és ők is részt vesznek a fiatalok gondozásában. Ugyanakkor egyre több az olyan gyerek, akit egyetlen 4

szülő nevel, mivel elvált, de előfordul olyan is, hogy mostohaszülő is részt vesz a nevelésben. Létezik olyan, hogy a gyermeknek nincs kapcsolata a szüleivel és nevelőszülők gondozzák. Nehezíti a helyzetet, hogy a szülők keveset tudnak foglalkozni a gyermekeikkel, mivel sokat dolgoznak vagy épp ellenkezőleg nincs munkájuk. Nagymértékben befolyásolja a szocializációs mintákat a szülők iskolázottsága, hogy a család milyen környéken él, milyen társadalmi osztályhoz tartozik. A családi kapcsolatok lehetnek egyaránt feszültségek forrásai és lehetnek szeretetteljes és személyiséget kiteljesítő, értékközvetítő viszonyok. A család informális kiscsoport, s ennek megfelelően speciális sajátosságokkal rendelkezik. A családhoz tartozás tudata az első „mi-élmény” itt éri a gyermeket. Ez az első minta az emberi kapcsolatokban való létezésre. Itt tanul a gyerek alapvető szerepeket (gyerek, testvér). Ezeket úgy tanulja, hogy betölti. Helyesnek ítélt viselkedésében jutalmazzák, a helytelenben büntetik. Ezek a szerepek sok normát, értéket képviselnek és jelentenek egyidejűleg. Itt kapunk mintát a különböző szerep-kapcsolatokra, például szülő-gyerek, férfinő, a gyermek ezt még nem tölti be, csak látja. Megismeri és megtanulja, hogy ki irányítja a családot, ki dönt fontos kérdésekben, a konfliktusokat hogyan oldják meg.

Közben

megismeri

nélkülözhetetlenek

a

azokat

közösségi

az

emberi

léthez

tulajdonságokat,

például

mások

melyek

érdekeinek

figyelembevétele, felelősség vállalása, önálló döntéshozatal, segítségnyújtás, betegek, idősek gondozása. Ezek a dolgok fontos kiindulópontjai annak, hogy a gyermek elsajátítsa felnőttkori vagy közösségi szerepeit. Itt tanuljuk meg azt is, hogy a fölérendelt státuszú felelősséggel tartozik a másikért. Másak a jogok, és másak a kötelességek is. Itt tanuljuk meg – főleg testvér-kapcsolatokban -, hogy az emberi kapcsolatok a kölcsönösség elvén működnek. A családban alakulnak ki a későbbi csoport-hovatartozás motivációi. Milyen csoportok lesznek azok, amelyek majd vonzanak, s melyek, amelyek taszítanak. Az a család, amelynek kapcsolati légköre elégtelen, vonzás helyett taszító erővel sodorhatja a gyermeket 5

más közösségek, normaszegő kiscsoportok felé, amelyekben azután a másodlagos szocializációs folyamatok során átveheti a deviáns normákat és motivációkat. A túl erős érzelmi szállal kötő családnak is van veszélye, hisz erősen behatárolja a csoport-hovatartozási motivációt, vagy épp teljességgel ki is zárja azt. A család megalapozza az ember szokásrendszerét, viselkedéskultúráját. Ezek a korai élmények irányt szabnak a későbbi csoportokhoz való viszonyulásunknak. A családnak bizonyos szocializációs funkciókat be kell tölteni, mint például gondozás, biztonságnyújtás, modellnyújtás, ezenkívül megalapozza a megfelelő kommunikációt és a belső kontrollt. Az anya biztosítja az első mintát az érzelmek tanulásához, a hétköznapi élet szokásrendszerének elsajátításához, az önálló cselekvéshez. Az egész személyiségfejlődés szempontjából meghatározó, hogy az első megtanult szociális érzelem a szeretet legyen. A szeretet segít föloldani a félelmet, s legátolni az agressziót. Ugyanakkor a szeretet ki is termeli a félelmet. A megfelelő érzelmi támogatásban részesülő gyermekben - épp az érzett szeretet hatására - ez félelem idővel elmúlik, s csak kritikus pillanatokban tér vissza. Pl. első napok az óvodában, iskolában. . A szülő felelőssége, hogy gyermeke valóban gyermeki szerepeket töltsön be. Ne kelljen túl korán leválnia és felnőtt szerepeket betöltenie, illetve ne alakuljanak ki infantilis kötődései. A morális értékek beépülése a szülői viselkedésen és követelmény-támasztáson keresztülvalósul meg. Itt a szülő önmagával és gyermekével szemben támasztott követelmények összeillése a meghatározó. Ha a szülő önmagával és gyermekével szemben egyaránt magas követelményeket fogalmaz meg, és csak azok teljesítését jutalmazza, akkor a gyermekben ez a modellhatás eredményez értékbeépülést, ezzel együtt cselekvés-szabályozást. A gyerek megtanul magas követelményeket állítani saját magával szemben, s ezeket akkor is fenntartja, ha nincs külső szabályozó (jutalmazó-büntető) személy. A követelmény teljesítését jutalomként éli meg. Ha a szülő önmagával szemben magas követelményeket tart fenn, de gyermekével túlságosan elnéző, vele szembeni követelménytámasztása 6

alacsony, akkor a gyermek azt tanulja meg, hogy a szabályok csak a másikra vonatkoznak, így figyelmen kívül lehet hagyni, mert azok őrá nézve nem kötelezőek. Vagyis a gyerek elkezdi magát alacsony teljesítményekért is jutalmazni, hisz erre van mintája. Ha a szülő magát alacsonyt követelményért is jutalmazza, gyermekével szemben pedig magas követelményeket támaszt, akkor a gyermek önmagát is alacsony teljesítményekért jutalmazza. A morális viselkedés kialakulását, a szabályokat betartó szülő szolgálja leghatékonyabban, különösen, ha megfelelő intenzitású jutalmazásokat és büntetéseket alkalmaz, és alkalmas időben adja azokat. A gyermek szocializálja a felnőttet szülővé, s a szülő szocializálja gyermekét társas lénnyé. Összefoglalva a három legfontosabb jellemző egy családban a szeretet, biztonság, nyitottság. A szülőknek szeretettel kell a gyermeket nevelniük, így azoktól is szeretetet várhatnak és kaphatnak. A biztonság érzelmi támaszt és fizikai biztonságot jelent. A szülőknek nyitottan kel fogadniuk gyermekük viselkedését, melyek megfelelnek elvárásaiknak. Ilyen körülmények között tud jól fejlődni az egyén illetve ahol a családtagok tekintettel vannak egymásra, amit tükröznek érzéseik, tetteik. A harmonikus családi légkör közvetve hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek más közösségekben is jól érezze magát és megtalálja a szerepét.

2.2.

Kortársak szerepe, jelentősége

A szocializációs folyamat másik közege a kortárscsoport, amely hasonló korú gyerekek baráti közössége. Előfordul, hogy az itt létrejövő barátságok egész életre szólnak. A gyerekek négy-öt éves kor fölött idejük jórészét azonos korú barátaik körében töltik. Mivel a szülők dolgoznak a kisgyermekekre óvodákban, napközi otthonokban felügyelnek így a kortárskapcsolatok ma még fontosabbak, mint régebben. 7

Ez az első alkalom, amikor a gyermekeknek egyenrangú társaik csoportjában, felnőttek beavatkozása nélkül kell meghatározni társas helyzetüket. Ez a folyamat elősegíti a kommunikációs készségek és az együttműködés megtanulását. A kortárskapcsolatok kölcsönös egyetértésen alapulnak, itt a gyermek más interakciós helyzetbe kerül, mint otthon, itt a viselkedési szabályokat szabadon alakíthatják. A kortársak közt töltött idő folyamatos növekedése megváltoztatja a gyermek énképét. A versengések felerősödése, együttműködést igénylő helyzetekben létrejött sikere vagy kudarca, önértékelése és a külső visszajelzések mind egyaránt fontosak a gyermek személyiségének alakulásában. A népszerűség lényeges tényezője a társas szabályok elfogadása és a csoport tevékenységéhez történő alkotó hozzájárulás, vonzó külső. A közös érdeklődés, egymás megértése és a bizalom egyre nagyobb hangsúlyt kap. Innen már csak egy lépés a mások nézőpontjának átvételének képessége. Kialakulnak itt is különféle szerepek. Lesznek vezetők, akikre hallgatnak, akiket követnek a tagok, akik össze tudják fogni a csoportot. A jó közösségben a tagok felelősséget vállalnak egymásért, segítik egymást, tehát a szolidaritás és segítségnyújtás képessége fejlődik. Mindenképpen

létrejönnek

konfliktusok.

Feltárásuk,

megbeszélésük,

megszüntetésük az egyének konfliktusmegoldó készségét fejleszti. A kortársak befolyásoló hatására való érzékenység kb. tizenöt éves kor körül éri el a maximumát. Öltözködésben, beszédstílusban is megjelenhet a kortársak befolyásoló hatása. Serdülő korban a gyerekek már teljesen birtokába jutnak azoknak a képességeknek és tulajdonságoknak, amelyek a társas kapcsolatát alakítják. Ekkor már aktívan és önállóan vesz részt a közösségi életben. A szülőkkel egyre kevesebb időt töltenek és maga a kapcsolat is módosul. A szülők tekintélye csökken.

8

Összefoglalva a kortárscsoportok hatása a személyiség fejlődésére, mint utánzási és önmérési szempont jelentkezik. Mindenkinek van egy csoportja, amelyhez magát méri. A viszonyítás eredménye, hogy mennyire elégedett vagy elégedetlen magával, szociális helyzetével. A kortárscsoportok alapja valamilyen hasonlóság, kezdetben életkori, később nemi, felnőttkorban pedig általában a társadalmi helyzet. A közösség hat az egyénre, de az egyén is hat a közösségre. A jó közösség nyitott az egyéni ötletekre, újításokra, majd a tagjai megvitatják ezeket és együtt döntenek a kezdeményezésekről. A közösség így tud továbbfejlődni és alkalmazkodni a változó körülményekhez.

2.3.

Tömegkommunikációs eszközök hatása

A kommunikáció az élőlények alapvető tulajdonsága. Az ember is kommunikáló lény és ehhez felhasználja a technika minden lehetőségét a kézírástól a nyomdán keresztül a számítógépig. Manapság a sajtótermékek hozzájárulnak az emberek mindennapi életéhez. A nyomtatott sajtó mellett az elektronikus kommunikáció eszközei is az életünk részévé vált. Sőt azt is mondhatjuk már, hogy informatikai társadalomban élünk, egyfajta digitális forradalom részesei vagyunk, ahol az audiovizuális médiáé a főszerep.

Eszközei a film, a televízió, a video, a

multimédiás

Internet

CD,

a

DVD,

az

és

a

wap.

A

legfontosabb

tömegkommunikációs médium a sajtó, rádió, televízió és az internetmédia. Minden közösségben a nyilvánosságnak sokféle szintjével találkozunk. A társadalmi nyilvánosság az a kapcsolatrendszer, amely meghatározza, hogy a társadalom tagjai milyen módon és mértékben jutnak információhoz és ismereteik alapján

részt

vesznek

az

őket

érintő

döntések

meghozatalában.

A

tömegkommunikáció lehet helyi, regionális és országos. Az ország több ezer intézményében van rendszeresen vagy időszakosan megjelenő suliújság és van több helyen működő sulirádió, ezeknek a szerkesztésébe, működésébe elsősorban a diákság kapcsolódik be. A helyi médiumok vonzereje, hogy az embereket 9

legjobban érdeklő helyi információkat, specializált ismeretanyagot nyújt. Jó példa erre a helyi rendezésű Halászléfőző Fesztivál. Óriási médiatámogatással bír, tehát benne van a köztudatban és a bajai gyermek tudja, hogy minden év nyarán van egy nap, amikor az emberek kimennek főzni halászlét a főtérre és már kicsi kora óta ott áll a bogrács mellett. A helyi szokások beépülnek az egyén szokásai közé. A kommunikációs eszközök fejlődése hatással van az élet fontosabb területeire, így a kultúrára, a gazdaságra és ezáltal az egész társadalomra, de mivel igen gyakran használjuk őket, nem feltétlenül vesszük észre, hogy ezek a valaha forradalminak számító újdonságok mennyire és miben befolyásolnak minket mindennapjainkban. Az e-mailben, sms-ben kapott reklámok, kampányüzenetek addig privátnak hitt szféránkba hatolnak be, híroldalak olvasásakor mindig találkozhatunk a hírességek magánéletéről szóló hírekkel, a reklámok választásainkat (értékrendünket) befolyásolhatják. Így a modern kommunikációs eszközök nemcsak a kommunikációs lehetőségeket bővítik ki, hanem megváltoztatják a társadalmat. A mobil kommunikációs eszközök által bárhol és bármikor elérhetővé válunk, a kommunikáció számára nem léteznek idő és térbeli korlátok, nemcsak mi leszünk elérhetők, hanem mindenféle információ is. A gyerek begépel egy szót a Google-be és újabb és újabb információhoz jut, a folyamat végét nem lehet látni. Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is sok időt töltenek el tévézéssel, internetezéssel. Ezeken keresztül az egyén akkora mennyiségű információhoz jut, amit másként nem tudna megszerezni. Az emberek a hírekben, történetekben keresnek tapasztalatot, tanulságot, szórakozást, kapaszkodót. Így a tömegkommunikációs eszközök általános ismeretszerzési, szocializációs, értékhordozó-normateremtő, napirend-alakító tényezővé váltak. Mindezek befolyásolják az emberek viselkedését, nézeteit is és akár káros is lehet. A bőség zavara megengedi, hogy a közönség szelektálhasson, válogasson az

eszközök,

csatornák,

programok

közül.

Fontos

szerep

jut

a

kommunikátoroknak, személyiségük, hitelességük által közvetített információk 10

hamarabban és hatékonyabban éri el a célközönséget. A tömegkommunikáció hatása még, hogy pótolja a közösséget, összekapcsolja az egyéneket. Sokan lemaradhat napjaink high-tech információs társadalmában, ha nem „okosodik ki" valamelyest a médiák használatában, azaz nem tudja, hogyan férjen hozzá, értelmezzen vagy értékeljen képi, hang- vagy szöveges információkat, hogyan használja fel a hagyományos és modern kommunikációs eszközöket saját céljaira, hogyan hozzon létre médiatartalmat. Ha valaki hangot kíván adni véleményének, ma már nem elég írnia egy újság szerkesztőségébe. A médiák különösen az új, digitális technológiák - egyre több ember számára nyitják meg az információ-megosztás, a kapcsolattartás és a tartalomalkotás új világát. A fogyasztók ma már saját kommunikációs tartalmakat tudnak előállítani, illetve mások által létrehozott tartalmakat saját igényeikre tudnak szabni Azok viszont, akik nem igazodnak el az új médiákban, nem ismerik például az internetes közösségi hálózatokat vagy a digitális televíziózást, egyre nehezebben találják majd a helyüket és nem tudnak részt venni a körülöttük lévő világ történéseiben. Az állampolgárokra minden oldalról, folyamatosan özönlik az információ. Ha hatékony és alkotó módon tudnak élni napjaink tömegkommunikációs eszközeivel, máris a demokratikus részvétel magasabb szintjére lépünk. A médiaismeretekkel rendelkezőknek a látóköre is szélesedik: nagyobb érdeklődést mutatnak saját kulturális örökségük iránt. Egy olyan társadalomban, ahol bármiről könnyedén kellő mennyiségű információt szerezhetünk, szükség van arra, hogy ne csak megszerezzük, hanem értelmezzük is a kapott információkat Az értelmezett információt fel kell tudnunk használni önálló ítéletalkotásunkban, meg kell ítélnünk a helyzeteket, hogy minden szempontból jól döntéseket hozzunk, és hogy esetleges rossz döntéseinket meg tudjuk változtatni. A jövő társadalma megköveteli az intelligenciát, ezért szükséges az állandó, „élethosszig tartó” tanulás. A kommunikációs szokásaink és szükségleteink is megváltoznak. A kommunikálás egyszerűbbé válása megkönnyíti gyenge, személytelen és gyors kapcsolatteremtést (chatelés), de tartós, fontos kapcsolatokat is könnyedén 11

fenntarthatunk e-mailezéssel, gyakori telefonálással. Így mindenki a saját igényeinek megfelelően tudja alakítani kapcsolatait. Összefoglalva a modern kommunikációs eszközök egy demokratizálódási folyamatot indítanak el a társadalmon belül. A nyilvánosság kiszélesedik, több szinten is kialakul, az emberek bármiről informálódhatnak és ezzel döntéseik is megalapozottabbá válhatnak. Fórumok, internetes aláírásgyűjtés segítségével kinyilváníthatják véleményüket. A gyerekek életének, élmény- és ismeretszerzésének egyik, ha nem a legmeghatározóbb eszköze a média, azon belül is a televízió. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a gyerekek nagy hányadának nincs lehetősége a televízióban látottak megbeszélésére, érzelmi és kognitív feldolgozására. A gyerekek médiahasználatának döntő hányadát sem a szülők, sem a pedagógusok nem kontrollálják, s nem teremtenek lehetőséget a látottak értelmezésére, megbeszélésére. A tömegkommunikáció térhódító eszköze, a televízió életünk szerves része, hiszen az információs társadalom megköveteli a naprakészséget, a tájékozottságot, a televízió milliók számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot. A televízió nemcsak befolyásolja, hanem alakítja is a valóságot. A gyermekeknek nincs élettapasztalataik, kialakult értékrendjük és nem tudják elhatárolni a fikciót a valóságtól. Többek szerint a televízió káros a gyerek számára, kedvet csinál az erőszakhoz, és érzéketlenné teszi a gyerekeket az emberi szenvedés iránt. A Tom és Jerry című rajzfilmsorozatban a szereplők nem éreznek fájdalmat, nem lesz semmilyen sérülésük, még akkor sem, ha rájuk esik egy zongora. A lövöldözős filmekben sem mutatják be a golyó által ütött seb fájdalmas és nem mutatják annak az érzelmi reakcióit sem, aki lőtt. Mások szerint a televízió jó a gyerekek számára: az eljátszott erőszak segítségükre van abban, hogy megszabaduljanak ellenséges indulataiktól. Vannak olyanok, akik szerint a televízió kevéssé hat a gyerekekre: személyiségüket és értékrendszerüket szüleik és barátaik alakítják ki, nem pedig a képernyőn látott történetek. 12

A televízió elterjedése átalakította a nevelési szokásokat. Magam is azt tapasztalom, hogy a szülők a fegyelmezés, a szabályok felállítása helyett rábízzák a gyerekeket a televízióra, amely függőséget okoz. A túlzott mértékű tévénézés hiányérzet kompenzálására szolgál, melyet kiválthat unalom vagy magány. A tévében szereplő karakterek is segíthetnek, a valóság elöli menekülésben. A legkedveltebbek az akcióhősök, akik jók, de erőszakosak is és a néző helyett küzdenek a rossz és az igazságtalanság ellen. Veszélyeztetett gyerekek, azok, akiknél a családban a tévé nézését nem ellenőrzik. A gyerekek erőszakos témájú műsorokat is nézhetnek, illetve ezekben a családokban nem lényeges a gyerekek fantáziájának, kíváncsiságának kielégítése, így a televízió által képviselt értékeket tekintik követendő mintának. A gyerekek nemcsak a saját korosztályukra vonatkozó sztereotípiákat tanulják meg, hanem a felnőtt lét világába is bepillanthatnak. Tehát a gyermekkor eltűnését a média is gerjeszti. A tartalmilag nem válogatott tévézés, hat a néző érzelmére és a rengeteg új információ nehezíti a valóságtartalom értelmezését. A reklámok is károsak lehetnek, mert a gyerekek befolyásolhatóak és ebben a korban rögzülnek a későbbi fogyasztói szokások. Márkás termék viselése növeli önbecsülésüket, sőt aki felveszi egy befolyással rendelkező csoport fogyasztási szokásait, az be tud jutni abba a zárt körbe. Mivel sokszor a gyerekek egyedül nézik a tévét, vagy ha társaságban is, tévénézés közben a családtagok nem, vagy alig beszélgetnek egymással, csökken a kommunikáció a családtagok között. Azokban a családokban, ahol a gyermekek aktív pihenése nem pusztán a tévé nevelésére szorítkozik, hanem egyéb hasznosságokra (olvasás, beszélgetések, mesélés, vagy akár a sport, kirándulások és még rengeteg program, ahol a társas kapcsolat, a család együttléte a lényeg), ott a televízió nem olyan romboló hatású, mint azoknál a családoknál, ahol hiányzik a kontroll, hiányoznak az értékek, így a gyerekek kénytelenek a televízióból vett példaképekkel felnőtté válni. 13

Szüleikhez hasonlóan a gyerekek is felgyorsult életet élnek, amelyet a televízió is gerjeszt, hiszen minél rövidebb idő alatt kell minél több információt eljuttatnia közönségéhez. A gyors tempó befolyásolja a koncentrálóképességet, az összpontosítást. Enyhíthet a televízió negatív hatásain, ha megbeszélhetik a látottakat, ha valakitől megkérdezhetik a gyerekek mindazt, amit esetleg nem értenek. Sok esetben úgy tűnik, hogy mindenről van véleményük, mindenhez értenek egy kicsit, és ezért sokszor nem kérdeznek. A televízió révén egyfajta álműveltségre tesznek szert, mindenről hallanak, látnak információkat, ez a fajta tudás viszont sokszor csak a ráismerés szintjén marad meg. A látottak megvitatása segítheti az így szerzett tudás elmélyítését. A kortárs csoportok hatása így fontos szerephez jut, meghatározó a vezéregyéniség, ugyanis az ő véleménye lesz mérvadó a többiek számára. Ez a műsorok kiválasztásánál is megmutatkozik, egyegy film vagy sorozat azért ér el magasabb nézettséget a gyerekek körében, mert trend azt nézni, és ahhoz, hogy a csoportból ne lógjon ki valaki, ismernie kell a beszédtémát adó műsort. Hogy mennyire válik követendő példává az agresszívan cselekvő személye, nagyban függ a gyerekek személyiségétől is, a bizonytalan, befolyásolható gyerekek függetlenül attól, hogy az előzőkben leírt szellemi érési folyamat mely szakaszában tartanak, gyakran utánozzák a sikeresnek vélt, célját mindig elérő hőst, azzal sem törődve, hogy céljai eléréséhez milyen eszközöket használt. Ezek a gyerekek kevésbé gátlásosak, ha erőszakról van szó, konfliktushelyzeteiket nagyobb valószínűséggel oldják meg a filmekben látott módon. A televíziózás mennyiségi és minőségi változói és a család szocializációs hatásai összefüggenek. Azok a gyerekek, akik olyan közegben nőnek fel, ahol nincsenek meg a szocializációhoz szükséges szülői „értékek”, többet nézik a televíziót, leginkább agresszív tartalmú műsorokat, így azok romboló, káros hatása érvényesül az amúgy is gyenge szocializációban. Azokban a családokban, ahol jobban figyelnek a gyerekekre és több időt töltenek velük, a tévézés bizonyos keretek közé szorul, 14

de még mindig nem valósul meg a valódi kontroll és kommunikáció, ott a gyerekek „vívódnak” a szülői példák és a televízióban látott példaképek értékei között, már jobban szocializálódnak, de még könnyen befolyásolhatják őket a média hatásai. Miután a televízió mindenütt jelen van, hatása minden korlátozás, tiltás ellenére érezhető. A tévé megmutatja, hogy hogyan viselkednek a nők, férfiak és gyerekek, megmutatja, hogy mi a szerelem, szeretet, bosszú és bűnözés. Sok információ eljut a gyerekekhez szüleik tudta nélkül, olyanok is, amit koruknál fogva nem tudnak értelmezni vagy félreértelmeznek. Így áljártasságra tesznek szert. Sokkal előbb élnek meg mindent, mint ahogy érzelmileg készen állnának. A tömegkommunikációs eszközök által okozott káros hatások visszaszorításához nemcsak a családok szükségeltetnek, hanem a társadalom szabályozó funkciói is. Egyre fontosabbá válik a gyerekek és a média viszonyának szabályozása, ezért mára már több jogszabály is foglalkozik ezzel a témakörrel. A médiatörvényen kívül a gyermekvédelmi törvény, melynek 6.6. §-a a következő rendelkezést tartalmazza: „A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a közszolgálati médiában fejlettségének megfelelő ismeretei bővítését segítő erőszakmentes, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen.” A cél az, hogy a gyerekek személyiségfejlődését pozitív hatások érjék, a médiumok törekedjenek az erkölcsi értékek közvetítésére. Ehhez azonban nemcsak a törvényi szabályzások betartására van szükség, hanem arra is, hogy a különböző érdekeket képviselő médiaszereplők – a műsorszolgáltatók, hirdetők, producerek – és a befogadók „képviselői” – a szülők, a pedagógusok, a pszichológusok – együttesen találják meg a negatív hatásokat csökkentő megoldásokat. Összefoglalva a tévés hatások összetettek, befolyásolja a viselkedésünket a személyes tapasztalatok, társadalmi helyzet, család, társas kapcsolatok, adott téma iránti érdeklődés, kedélyállapot és a személyiségünk.

15

2.4

Az iskola meghatározó szerepe

Az iskolai szocializáció a másodlagos szocializáció. Közege az iskolai osztály, ami úgy fogható fel, mint egy kiscsoport. Itt a tagok közvetlen, személyes kapcsolatban állnak egymással, az egyén meghatározza magát, mint csoporttagot és a csoport, az osztály is tagként tekint rá. A csoporttagok rendelkeznek közös célokkal, kialakul a mi-tudat, az összetartozás érzet, a közösen elfogadott normák, szokások, hagyományok. Szerveződés szerint az osztály induláskor formális csoport, a tagok akaratától függetlenül hozzák létre. Ezen a csoporton belül megindul az informális csoportképződés. Ez a tagok személyes választása alapján jön létre. Az iskolai szocializáció folyamatában zajlik a gyerek önminősítése, mivel magukat összehasonlítják társaikkal. Kialakulnak csoportok, ahová a gyerek tartozik vagy tartozni szeretne. Bizonyos gyerekek nagy befolyásra tesznek szert más gyerekek felett. Ennek alapja lehet értékes és elismerést arató viselkedés, testi fölény vagy nyílt agresszió. Mivel különösen fontos a gyereknek az elismerés és a népszerűség, ezért akár kellemetlenségeket, negatív következményeket is vállal a tag. A tanulóközösségeknek van néhány gyakori konfliktusforrása. Ilyen forrás a rivalizálás, amelynek során több erős személyiség versenyez egymással valami (pl. tanulmányi képességek) alapján, ami egyeseket ösztönöz, másokat visszatart. A másság elutasítása azt jelenti, hogy az egyént valamilyen jellemzője miatt (pl. túl kövér, szegény) az osztálytársai kirekesztik, ami a gúnytól a kiközösítésig terjedhet. Jelentős forrása a konfliktusoknak a diákok (pl. fizikai) agresszivitása is, melyet a többiek elutasítanak vagy támogatnak. A szervezett működést biztosítják például a tanárok és a tanulók jogai, kötelezettségei és feladatai, az iskolai házirend is. Amikor a gyermek iskolába kezd járni társas viselkedését gyorsan fejleszti, hogy további nyelvi készségeket 16

(írás, olvasás) sajátít el, szókincse bővül, kommunikációs készsége javul. Ezen kívül viselkedése fegyelmezettebbé, figyelme koncentráltabbá válik, ami a tanulásban is nélkülözhetetlen. A serdülőkortól kezdve az egyén nemcsak szívesen van együtt társaival, hanem a kortársak befolyása (pl. öltözködésben, beszédstílusban stb.) nagymértékben megnő. Az egyén a serdülőkorban teljesen birtokába jut azoknak a készségeknek és tulajdonságoknak, amelyek a társas kapcsolatokat alakítják. Ebben az életkorban tehát már aktívan és önállóan vesz részt a közösségi életben, Az osztály a tanulás mellett lehetőséget biztosít közös élmények átélésére és a közösségi lét, közösségi szerepek gyakorlására. Fontos szocializációs tényező az is, hogy a tanulók különböző szerepeket, feladatokat vállalhatnak és konfliktusokat oldhatnak meg az adott közösségben. Hogy mennyire aktívan és produktívan vesznek részt ebben, azt nagyban befolyásolja a személyiségek közti különbség: nem mindenki igényli ugyanolyan mértékben a közösségi létet. A jó közösségi

légkör

és

munka,

a

kellemes

élmények

akár

pozitívan

megváltoztathatják ezt az igényt. Az általános iskolai tanulók egy része 8. osztályban, más része a 6. osztályban dönti el, hogy hol szeretne tovább tanulni. Általában a szülő választja ki az iskolát. Választásukat több tényező befolyásolhatja, például a gyermek tanulmányi eredménye, képességei, jövőbeni céljai vagy akár az osztálytársak és más szülők véleménye. Az osztályváltás gyakran megviseli a távozó tanulót, aki többnyire ragaszkodik is régi társaihoz. Ugyanakkor a hátrahagyott osztályra is sokszor negatívan hat, hogy éppen a (leg)jobb képességű tagjai mennek el. Ilyen esetben az osztály szerkezete és jellege alapjaiban alakulhat át. A csoporttá alakulás során az osztály tagjai előbb megismerik egymás tulajdonságait, viselkedésmódját és értékrendjét, majd rokon- és ellenszenvi választások szerint jönnek létre társas kapcsolataik. Az osztály strukturálódásában 17

a legfontosabb a szerepek kialakulása: ez egyrészt tulajdonságokat (pl. az egyik tanuló okos, a másik humoros, a harmadik segítőkész), másrészt feladatokkal járó funkciókat (pl. az egyik az osztálypénzt szedi be, a másik az osztályterem díszítését szervezi meg stb.) jelent. A rendszerré szerveződés leginkább abban nyilvánul meg, hogy a gyakori társas tevékenységek során erősödik az osztálytársak mi-tudata, illetve a jó közösségben csoportkonszenzussal tudnak dönteni fontos kérdésekben (pl. az osztálykirándulás helye). A szakaszos fejlődés lényege, hogy az osztályközösség egyre rendezettebben működik és a meglévő társas viszonyok erősebbé, személyesebbé válnak. Végül a közösségi lét célja a csoporttagok

személyiségének

pozitív

változása.

Az

osztályközösség

személyiségformáló hatását erősen befolyásolják a közösségi tevékenységek és élmények. A társas tevékenyég lényege, hogy a tanulók együtt oldanak meg egy feladatot (pl. karácsonyi műsor készítése). A társas élmény az együttlét örömén, tárgyán alapul (pl. kirándulás, színházlátogatás stb.) Az iskola hozzájárul a családhoz fűződő érzelmi viszony meglazításához. Nem fordítja a gyereket a családja ellen, csak újabb szerepet kínál, újabb érzelmi kapcsolatok kialakulásának ad teret illetve segíti őt a kortárscsoportban való beválásban.

Az iskolai osztály társas közeg, ahol az együttes élmény a

meghatározó. Kisiskoláskorban az együttes élményt az együttműködés jelenti. Ez örömforrást és biztonságérzetet nyújt. Serdülőkorban megjelenik az együttérzés is. Az együttes élmény felgyorsíthatja a tanulási folyamatot, az együttesen átélt élmények tartalmilag gazdagabbak, mint a magányosan átélt helyzetek. Így az együttesség növelheti a teljesítményt, a gyerek hatékonyságát. A társak viszonyítási pontként is szolgálnak, hogy a teljesítményben hol tart és saját teljesítményét milyennek látja. Tehát a gyerekek mintát jelentenek egymás számára. Az osztályközösségben sokféle formában valósulhat meg társas tevékenység. Az iskolai feladatok jelentős része az oktatáshoz, a tanórai kerethez kötődik. . Fontos feladattá vált, hogy az egyénnek képviselnie kell osztályát, tennie kell közösségéért. Ilyen például a diák-önkormányzati tevékenység vagy az 18

iskolaújság szerkesztése. Társas feladatot jelentenek továbbá a különböző fizikai munkatevékenységek (pl. az osztályterem átrendezése a klubdélután miatt). . Az interakciók

során

a

csoporttagok

sokféleképpen

(pl.

viselkedésükkel,

szokásaikkal, vitáikkal) hatnak egymásra. A társas kapcsolatokban előtérbe kerül a kölcsönösség, amely fontos tulajdonságok közvetítője. Ezek a tulajdonságok az egyén későbbi közösségi életében is hasznosak lesznek (pl. kölcsönös segítségnyújtás, együttérzés, tisztelet, példamutatás). Az iskolában meghatározott tantárgyakat, meghatározott tanterv szerint kell tanulni, de emellett az iskola távlati célt is szolgál. A cél az, hogy a gyermeket felkészítse a felnőtt életére és megalapozza a jövőbeni életvezetését, hogy egy értékes és eredményes életvitelt tudhasson magáénak. A falak között munkamegosztásra való felkészítés, teljes életre szocializálás, sokoldalú személyiségfejlesztés, értékközvetítés zajlik. Az iskolákkal szemben elvárásként fogalmazódik meg, hogy a gyerekek a segítségükkel felszabadulhassanak társadalmi hátterük korlátai alól. A szegény vagy hátrányos helyzetű gyerekek megfelelő tanulmányi eredmények elérésével előrébb léphetnek a társadalmi gazdasági ranglétrán. A tömegoktatás összefonódik az esélyegyenlőség eszményével, miszerint az emberek képességeiknek és tehetségüknek megfelelő társadalmi pozícióba kerülhetnek. Ennek azonban akadályai is vannak. A szegényebb körzetekben az iskolák felszereltsége rosszabb, az egy tanárra jutó diákok száma nagyobb, mint a jobb módú területeken. A szegényebb családokban alig biztatják a gyerekeiket a szülők, hogy jó eredményeket érjenek el, különösen, ahol a szülők közömbösek vagy netán ellenségesek az oktatás céljaival szemben. Így akár a gyerekek sokszor nem tulajdonítanak nagy jelentőséget jelenüknek és jövőjüknek.

19

3.

A NEVELÉS TÁRSADALMI FUNKCIÓJA

A nevelés egy pedagógiai alapfogalom, a pedagógiai tevékenység egészét jelenti. Magába foglalja a műveltség átadását és a személyiségfejlesztést, formálást. Fő funkciója a felnövő generáció felkészítése a társadalmi életre figyelembe véve az adott politikai, ideológiai viszonyokat. A neveléssel nemcsak arra törekszünk, hogy az egyének és a közösségek beilleszkedjenek az adott társadalmi szerkezetbe, hanem, hogy fejlődésükkel reprodukálják a társadalom értékeit, akár bővebb, újabb formában. A nevelés céltudatosan tervezett, szervezett, ellenőrzött tevékenység. A nevelés a gyerekek felnőtté válását segíti, tehát a jövőre irányul: a gyerekek jövőjére, majdani felnőtt életére, és ezzel együtt arra a társadalmi helyzetre, amelyben a mai gyerekek felnőttként fognak élni. Amikor azonban a gyerekek nevelődnek, akkor nem tudhatjuk biztonsággal, hogy milyen feltételek között lesznek felnőttek, hiszen a társadalom változik.

3.1.

A felnőtté válás folyamata

Sohasem egyszerű felnőtté válni; fontos dolgok dőlnek el ebben az életszakaszban, nehéz választás előtt állnak a mai fiatalok tizen-huszonéves korban. A fiatalok számára igazán ekkor derül ki, milyen irányt vesz az életük, hiszen ekkor választanak pályát (segítséggel vagy anélkül), ekkor találják meg társaságukat (nem feltétlenül szüleik örömére) és ekkor találhatják meg azt a társukat is, akivel - ha szerencséjük van - sokáig élhetnek együtt, boldogságban. A tizennyolcadik évét betöltött fiatalembert jogrendszerünk jogi értelemben felnőttnek nevezi, és (állampolgári jogi és büntető jogi értelemben) teljes cselekvőképességet biztosít számára. Ilyen az érettségi intézménye is, amely a sikeresen érettségizőt érettnek minősíti. A személyiség éretté válása, az érett felnőtt szerep már kevésbé köthető életkorhoz. Az érett felnőtt szerepek nem csupán valóságos életképességet eredményeznek, hanem igazából az életformánk minőségét is jelentik Az emberi társadalom ugyanis képes úgy is működni, hogy 20

kevéssé teremti meg a felnőtt életműködés feltételrendszerét, vagy hogy a felnőtté váló nemzedékek életképességével kapcsolatos alapfeladatára nem fordít kellő figyelmet. Az érett felnőtt viszonyok elérése ebből a szempontból tehát nem csupán a felnőtté váló fiatalember, hanem az érettség minőségét lehetővé tevő személyes környezet együttes eredménye. Felnőtteknek, azok a fiatalok nevezhetők, akik elérték a nagykorúságot, saját lakásukban önálló háztartást vezetnek, anyagilag függetlenek, szülői beleszólás nélkül hozzák meg a fontos döntéseiket az életükben képessé válnak felelősség vállalására, képesek viselni tetteik következményeit. A kapitalista társadalmakban végbemenő gazdasági és politikai folyamatok következtében a felnőtté válás feltételrendszere megváltozott és az ehhez igazodó életutak is átalakultak. A felnőtté válás egyre hosszabb időszakot ölel fel és a felnőtté válás mérföldköveinek-kilépés az oktatási rendszerből, első munkahely megszerzése, elköltözés otthonról, az első tartós párkapcsolat kialakítása, az első gyermek vállalása, rendje és időzítése mára nem egységes. Az életutak nem lineárissá

válnak.

Manapság

különböző

szerepeink

az

élet

színpadán

összekeverednek: lehetséges, hogy valaki egyszerre diák, felelős a családjáért, állása van és állást keres, és a szüleivel él. A fiatalok manapság egyre gyakrabban mozognak ezek között a szerepek között. Az életutak egyre kevésbé lineárisak, mivel a társadalom már nem tud olyan garanciákat nyújtani, mint korábban például biztos állás. A munkanélküliség következményeit úgy enyhíti a társadalom, hogy a fiatalokat részmunkaidős foglalkozások, időszakos állások és oktatási intézmények közötti lavírozásra készteti. Ezzel a fiatalkor és a felnőttkor közötti határ elmosódik. A felnőtté válás nem köthető egyértelműen egy biográfiai eseményhez. A fiataloknak sokrétű és gyorsan változó világba kell beilleszkedniük. Az egyéni célok elérése, a karrierépítés és önmegvalósítás igénye miatt kitolódott a házasodók életkora, csökkentek a házasságkötések száma, miközben a szingli életforma kedvelők aránya is növekedett. Az anyák egyre később szülik meg első gyermeküket, romlik a gyerekvállalási hajlandóság, 21

amit jól tükröz a születések számának csökkenése. A fogyó népességen belül egyre nő az idősek aránya. Változik a szülőktől való függés és függetlenség akár saját elhatározásból, akár a munkanélküliség vagy egy kapcsolat felbomlása kényszeríti erre. A kedvezőtlen családi helyzet gyorsítja a leválási folyamatot és minél erősebbek a családi kötelékek, annál valószínűbb, hogy kitolódik a felnőtté válás. A felnőtté válás időszakának nagy életkérdései a közösségi élettel, a munkával és a párválasztással kapcsolatosak. Egyre inkább a visszahúzódás a jellemző, ami megjelenik a politikai érdeklődés és részvétel területén és a társasági, baráti kapcsolatok lazulásában. A tartós párkapcsolatra való törekvés, a családalapítás és a gyermekvállalás ideje kitolódik, miközben a szexuális élet kezdete egyre korábbi életkorra tevődik. A felnőtté válás fő kulcsszava a változás. Ez a változás tulajdonképpen az alkalmazkodás lehetősége, amely az életben maradást, az élet képességének megőrzését szolgálja. Az ember az egyediségnek a megőrzése és megújítása érdekében, a közvetlen és távolabbi környezetével való kölcsönhatásban, folyamatosan változik, ha úgy tetszik, alkalmazkodik. A mindenkori új nemzedék a maga felnőtté válásának a főszereplője. Ezeknek a nemzedékeknek a megjelenése a társadalmi folyamatokban nem csupán napi aktualitások szintjén, hanem - változó mértékben és formákban - egészében érintik az emberiséget. Ez annyi mindent érint, és annyi mindenkit megmozgat, hogy talán azt is ki lehet mondani, hogy a társadalom viszonya a felnőtté váló ifjúságához feltétlenül összhangban van a társadalom jövőjéhez való viszonyával. 3.2 A pedagógus és a társadalmi szerep A szerep olyan viselkedés, amelyet az egymással kapcsolatba lépők kölcsönösen elvárnak egymástól. A pedagógusok esetében a gyerekek, kollégák, szülők 22

elvárásai alapján formálódik a szerep-magatartás. Az iskolai szocializációban a pedagógusnak több funkciója van. Az egyik a közvetítő szerep. A pedagógus feladata az ismeretátadás, főként olyan ismeretek átadása, ami a mindennapok számára is alkalmazható. Ugyanakkor a pedagógus közvetíti a társadalom érték-és normarendszerét a gyerekek számára, tehát modell szerepet is betölt, aminek feltétele, hogy pozitív érzelmi kapcsolat alakuljon ki a tanító és a gyerek között illetve a pedagógus szavaiban közvetített normák és az általa bemutatott viselkedés között legyen összhang és ugyanígy legyen összeillés a pedagógus által nyújtott minta és a gyermekek viselkedésének jutalmazása, büntetése között. Ha a tanár negatív mintát ad, akkor nincs erkölcsileg joga büntetni. A pedagógusnak vezető szerepe is van, hiszen a gyermekek iskolai tevékenységében tervező, szervező, irányító feladatokat is be kell töltenie. Mindezekhez megfelelő kompetenciáknak kell társulni, úgymint kapcsolatteremtő képesség,

megértés,

humanizmus,

érzelmi

kiegyensúlyozottság,

jó

kommunikációs készség. Vezetési stílusban a demokratikus, az együttműködve irányító a legideálisabb a mai kor gyermekeinek. A felnőtt egyértelmű követelményeket támaszt, teret ad egyéni kezdeményezéseknek, ellenőrző és értékelő tevékenységében az elismerés dominál, értékelése differenciált, személyre szabott. E légkör megteremti, hogy a gyermekek közötti kapcsolat kiegyensúlyozott, a hangulat jó, a kommunikáció nyílt legyen. Nem kerülhető meg a pedagógus személyisége, egyénisége. A pedagógus, akár egy színész, fellép a nevelés színpadán. Munkájával, megjelenésével, viselkedésével közvetlenül hat a gyerekre. A beszéd, a hanglejtés, a mimika és a mozgás mind erősítheti a pedagógus mondanivalóját, aminek a mélyén ott van az egyéniség is. Egyéniségünket nem bele vinni, felvenni a tanári arcot szerintem nem a legjobb megoldás. A gyerek az álarc mögé szeretne nézni. Mi van a 23

fegyelmezett arc mögött? A személyes érzelmeken keresztül válnak a gyerekek számára megfoghatókká a követelmények. Volt rá példa, hogy idősebb tanítványaim panaszkodtak néhány fiatalabbra, hogy az udvaron fiatal fák ágait csavargatják. Jómagam is egyszer észrevettem őket, és amikor legközelebb találkoztam velük elmagyaráztam nekik, hogy ez olyan, mintha az ő karjukat csavargatnák, megemlítettem, hogy ezeket a fákat idősebb iskolatársaik ültették és nekik rosszul esik a látvány, mert olyan, mintha nem tisztelnék a munkájukat. Személyességével eredményes volt ez a magyarázat, azóta nem csinálják. A gyerek-felnőtt kapcsolatok aszimmetrikusak. A gyerekek a felnőttektől támaszt, segítségnyújtást várnak, tehát függő viszonyban vannak. Ha aszimmetrikus is ez a kapcsolat, irányát tekintve a szimmetria felé halad és ennek eleme, hogy a gyerekek részt vesznek a saját nevelődésükben. A gyerekek énképét elsősorban a szülők és a pedagógusok alakítják. Ha egy gyerek túl sok negatív visszajelzést kap magáról, akkor azt beépíti magába és tudattalanul is igyekszik megfelelni annak a képnek. Így lesz sokszor az ügyetlennek ítélt tanuló tényleg ügyetlen. A nevelés a gyerekek kompetencia igényének a kielégítését, az általuk vágyott felnőtté válás segítését célozza. Vannak olyanok, akik örömmel részt vesznek benne, vannak akik vegetálnak és vannak az ellenállók. Ők a rosszak. Akkor tudunk nekik segíteni, ha elfogadjuk a másságukat. Másrészről a gyerekeknek is ismerniük kell a kapcsolataikat a nevelőikkel, ismerniük kell a határokat, érdekeltnek kell lenniük saját fejlődésükben. A pedagógusnak módjában áll korrigálni

az irányt, negatív

élményeket

pozitívakkal ellensúlyozni, a

családjukban hiányt szenvedő gyerekeket saját érzelmi kapcsolatán keresztül korrektív érzelmi élményekhez juttatni. A kollégákkal őszinte viszonyra van szükség. Szerencsére a mi nevelőtestületünk tagjai harmonikusan működnek együtt, sőt ki is egészítik egymást. Meg tudjuk beszélni a problémáinkat, kudarcainkat, segítői vagyunk egymásnak. Részt tudunk venni a közös munkában, amit mindenki a saját személyiségével gazdagít. 24

Például szerep konfliktus helyzet adódhat abból, ha a pedagógus saját gyerekét tanítja vagy a gyereke ugyanabba az iskolába jár. A pedagógusok egymással szembeni kollegiális, baráti viszonyait is érintheti a saját gyerek tanítása egy iskolán belül. Ha a gyermekét valamilyen sérelem éri a pedagógus részéről, akkor a pedagógus szülő inkább a gyerek mellé állna, viszont pedagógusként kénytelen megpróbálni a kollégája fejével gondolkodni és gondolkodni, hogy közbelépjen-e. Egyszerre próbál anyaként / apaként és pedagógusként viselkedni. Ha panaszkodnak a gyerekére, azt személyes sérelemnek tekinti, és esetleg összeveszik a kollégájával. A kivételezés sem jó megoldás. Egy biztos, ha állandóan a sarkába vannak a pedagógus szülők a gyerekeiknek akadályozhatják önállóságuk kibontakoztatását. Előfordul, hogy a pedagógusnak a szülővel van gondja, méghozzá elsősorban azokkal, akik nem működnek együtt vagy netán agresszíven lépnek fel. Ők lehet, hogy fölényhelyzetet érzékelnek, hogy a pedagógus őket is tanítani, kiokítani szeretné és ez a szorongás támadóvá teheti a szülőket. Ha végighallgatjuk őket, megpróbáljuk megérteni őket, akkor kiderülhet, hogy mi a baj. A mi intézményünkben egy jól szervezett szülői munkaközösség működik, akik aktívan és segítőkészen vesznek részt különböző iskolai rendezvényeken például nagyobb rendezvényeknél sütik, szendvicsek készítése, árusítása, belépőjegyek árusítása, de gyerekfelügyeletben, gyerekkíséretben is számíthatunk rájuk. Összefoglalva a pedagógusnak több arca van. Megfelel a feletteseinek, kollégáinak, szülőknek, gyerekeknek, sőt ha tovább gondoljuk a helyzeteket, akkor

újabb

szerepeket

szerezhet

azáltal,

hogy

igazgató-helyettes,

munkaközösség-vezető, gyermekvédelmi felelős, szakkör vezető, szabadidő szervező vagy diákönkormányzatot segítő pedagógus. Minden egyes szerepben benne van a személyiségünk, a különböző szerepeket akkor tudjuk viselni kisebb nehézségekkel, ha minél egységesebb a személyiségünk. A szerepekhez való viszonyulásunk is segíthet egységességünk erősítésében. A pedagógiai helyzetek 25

különbözőek, a pedagógus személyiségei, értékei viszonylag állandóak. Viszont különböző és változó gyerekekkel találkozunk. Sokszínűségre, leleményre van szükség, ha minden egyes gyerekhez szólni akarunk. Nincs olyan módszer, ami mindenkinél

beválik.

Pozitív

önértékelésünk,

önbizalmunk,

saját

személyiségünkben való hitünk teszi lehetővé, hogy elfogadjuk a gyerekek másságát

és

igazodjunk

hozzájuk.

A

pedagógusnak

kell

elsősorban

alkalmazkodnia. A gyerekek szemszögéből nézve ez nem azt jelenti, hogy a gyereknek nem kell alkalmazkodnia, de a nevelés révén tanítjuk meg rá, méghozzá úgy, hogy mintát nyújtunk vagy olyan helyzetet, ahol a gyerekek megtapasztalhatják a kölcsönös alkalmazkodás szükségességét. 3.3 A gyermekek önszerveződésének a szerepe a nevelési folyamatban A gyermekek iskolán kívüli öntevékenysége is hozzájárulhat a saját nevelődésükhöz,

fejlődésükhöz.

Jellemző

rá,

hogy

rokonszenv,

közös

tulajdonságok, közös érdeklődési kör hozhatja össze a tagokat, akik közösen alakítják ki a közös célokat. A terepe lehet akár egy tánccsoport, énekkar, zenekar, különböző művészeti csoportok, táborok, klubok, civil szervezetek. Itt együttes munka folyik a közös célok megvalósításáért. Az együttműködés során szabályok, kötelezettségek, hagyományok alakulhatnak ki, amik építhetik a közösséget segítve a mi tudat kialakulását. Mivel a gyerekek különböző egyéniséggel, ismerettel és háttérrel rendelkeznek, így sokat tanulhatnak egymástól, információ és tapasztalatcserére kerül sor, ezáltal a látókörük is szélesedik és ezeket a tapasztalatokat, információkat fel tudják használni, vissza tudják forgatni a saját iskolai életükbe, ahol az ottani közösséget is tudják gazdagítani vele. Például a gyermek szabadidejében hangszeren játszik és ezt a tudását az iskolai ünnepélyek keretén belül meg tudja csillogtatni, színesítve a rendezvényt. Az is előfordulhat, hogy az iskolai közösségen belül sokan csak így tudják meg, hogy ő tud hangszeren játszani. 26

A szabadidő értelmes eltöltése, a szellemileg-lelkileg építő programok felkészítik a gyermeket arra, hogy tudjon reagálni a változó környezetre, feltalálják magukat bármilyen élethelyzetben, kreatívan és innovatívan gondolkodjanak. Például, ha a gyerek egy kosárcsapat tagja, akkor azon kívül, hogy megismerkedik a sport szabályrendszerével, megismer egyfajta mozgáskultúrát, fejleszti a gyerek ügyességét, képessé teszi arra, hogy csapatban tudjon gondolkodni és azon belül megtalálja a neki szánt és önmaga által kialakított helyet. Jó példa még a túrákon való részvétel, ami szintén közösségi élményt nyújt. A jó levegőn és a természetben eltöltött idő jótékony hatásán túl megismerhetik a társaikat, önmagukat. A túra során megtanulhatják a természettel való bánásmódot, a hulladék kezelését, a környezetvédelmet. Az iskolában a gyerekek megismerik országukat, saját nemzetüket, tanulnak a kulturális életről. Fontos szerepet kap a hagyományőrzés. A néptánc, mint hagyományőrző tevékenység alkalmas arra, hogy a fiatalokban kialakuljon hazájuk, kultúrájuk iránti szeretet. A táncban, de más művészeti ágban is az improvizáció adta lehetőségek felszabadítóan hatnak az egyén fejlődésére és a kreativitást is fejlesztik. Az önszerveződés másik szempontja lehet, hogy a gyerekek közel laknak egymáshoz, például egy lakótelepen. Itt leginkább az öltözködési stílus, zenei ízlés, közös csellengés, balhé alakíthatja ki a csoportokat. Ha az utóbbi kerül hangsúlyba az negatívan befolyásolhatja a gyerek személyiségét, értékrendjét. E típusú társas együttlét a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás valószínűségét is magában hordozza. Talán az is önszerveződésnek mondható, ha suli után két osztálytárs meglátogatja egymást, közös programot találnak ki és valósítanak meg (mozizás). A fiatal akármelyik önszerveződési formát választja, nem vonhatja ki magát a kortárscsoport hatása alól, ahol elsajátíthatja a kölcsönösséget, a versenyzés, együttműködés szabályait. Ezek elősegítik a szociális kompetencia fejlődését, 27

támaszt nyújt az én számára, lehetőséget az én érvényesítésére, érzelmi biztonságot nyújt, lehetővé teszi az irányító szerep vállalását, elősegítheti a függetlenedést, célt, tartalmat adhat. Feltétele a pozitív érzelmi viszony saját közösségükkel, tudatos részvétel és felelősségvállalás a közösség életében, közös tervek

létrehozása,

kezdeményezés

és

cselekvés.

Ezek

mind

a

demokratizálódásuknak az alappillérei. Baján elkészült egy Helyi Ifjúsági Cselekvési Terv, ami az ifjúsági szolgáltatások kialakításával, fejlesztésével kapcsolatos önkormányzati intézkedéseket tartalmazza. A feltételrendszer megteremtése után olyan önszerveződési lehetőség birtokába juthatnak a helyi fiatalok, ami teret adhat a korosztályi érdekek megjelenítésére és így betölthetik a helyi ifjúsági közélet-, illetve társadalomfejlesztési feladatukat.

4.

A DIÁKÖNKORMÁNYZAT

A demokratikus nevelés alapja az iskola demokratikus légköre. Ez csak úgy lehetséges, ha az iskola döntéshozó és érdekképviseleti testülete is képviseli ezt az eszmét és amennyiben az iskola a demokratikus intézményrendszer elvei szerint működik, valószínűleg demokratikus diákok hagyják el falait. A Közoktatási Törvény rögzíti azokat a jogokat és szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a saját

iskolai

közösségünkben

megszervezzük

a

diákok

testületét,

a

diákönkormányzatot. A cél az, hogy ne csak egy formális szervezet legyen, hanem egy olyan jól működő diákönkormányzat, amely nem csak a tanulók érdekét szolgálja, de megkönnyíti azoknak a felnőtteknek a munkájátpedagógusok, diákokat segítő felnőttek, települési önkormányzatok vezetői-, akik a diákok, gyerekek érdekeiért szeretnének többet tenni. A diákönkormányzati munka sokrétű és széles spektrumon mozog. A diákok hosszú távú fejlődését is érinti, mivel a tanulók szociális és állampolgári kompetenciájának fejlesztése tapasztalati úton mintakövetéssel, programokon keresztül történik, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben hatékony és építő módon vegyenek részt a társadalmi életben. 28

4.1.

A Diákönkormányzat összetétele, szervezeti kérdései

A Diákönkormányzat képviseleti elv alapján jön létre, s ezt a diákok is elfogadják. Az ÚÁMK DIÖN a harmadik osztálytól működteti diákképviseleti rendszerét, de a diákönkormányzat szervezetének tagja minden diák. A diáktanácsba való bekerülés formája demokratikus, legfontosabb eszköze a szavazás. Nálunk úgy történik, hogy a harmadik osztálytól kezdve szeptemberben az osztály kis papírra ráírja, hogy kit szeretne osztályképviselőjének. Az első két legtöbb szavazatot elért diák lesz az osztály diáktanács képviselője illetve annak helyettese, feltéve, ha elvállalják. A másik módszer, hogy önjelöltek jelentkeznek, hogy szívesen vennének részt a diákönkormányzat munkájában, így olyan tanuló nem kap szavazatot, aki nem is vállalná a feladatot. Ez az eljárás közelebb esik ahhoz a formához, amely a felnőttek demokráciájában is működik. Természetesen olyan is van, hogy már régebb óta tevékenykedik a diák a diákönkormányzatban és az osztály elégedett vele, akkor nem választanak újat. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében tanulóinknak rendelkeznie kell normatudattal, empátiával, hatékony kommunikációval, felelősségtudattal, együttműködési képességgel, magabiztossággal, kritikai érzékkel, kreativitással.

4.2.

A diákönkormányzat működése

A diáktanács képviseli a tanulóközösség érdekvédelmét, életének szervezését látja el, üléseit szükség szerint tartja. Munkájáról köteles folyamatosan tájékoztatni az őt megválasztó közösséget. A tanulóközösség által választott küldöttek képviselik az őket választó tanulóközösségeket a diákönkormányzat iskolai vezetőségében, illetve tájékoztatják megválasztóikat az iskolai vezetőség tevékenységéről, az aktuális feladatokról. A diákönkormányzat vezetője a diákelnök. Diákelnököt akkor választanak a diákok, amikor az aktuális diákelnök nyolcadik osztályos. A diákvezető feladata a vezetőség üléseinek összehívása, előkészítése, levezetése, a 29

többi

diáktanácstag

munkájának

összehangolása,

a

hozott

döntések

végrehajtásának figyelemmel kísérése. A diákönkormányzatot segítő pedagógus egyben segíti a diákönkormányzat munkáját, illetve kapcsolattartó szerepet tölt be az iskolavezetés és a diákönkormányzat között. Személyét a diáktanács tagjai kérik fel. A diáktanácsülésre meghívást kaphat igazgató, DSK vezető, könyvtáros illetve azok a nevelők, tanulók, akik az adott napirendi ügyben érdekeltek. A diáktanács határozatképes, ha ülésén a delegált képviselők több mint fele jelen van. A diáktanácsnak többféle jogköre is van. A diáktanácsnak döntési joga van jogai átruházásában, saját közösségük működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított

anyagi

eszközök

felhasználásáról,

iskolaújság,

sulirádió

szerkesztőbizottságának megbízásáról, a tanulók érdekképviseletében, egy tanításnélküli

nap

megválasztásáról

és

programjáról, a

képviselők

munkáját

segítő

megválasztásában.

nagykorú A

személy

diáktanácsnak

véleményezési joga van az iskolai munkaterv és az év tanítási rendjének kialakításáról a tanulókat érintő ügyekben, a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések

meghozatalánál

például

intézményvezető

megbízása,

iskolai

rendezvények lebonyolításában, tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésében, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásában, a házirend szabályainak meghatározásában, a könyvtár működési rendjének kialakításában. A diáktanácsnak egyetértési joga van a jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat megalkotásakor és módosításánál, a házirend elfogadásakor, a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, fegyelmi ügyében, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek kidolgozásában. A diáktanácsnak javaslattevő joga van a diákokat érintő minden kérdésben. A diákönkormányzat kötelessége a hozzá intézett kérdések megválaszolása, szükség esetén a megfelelő szervhez, testülethez való továbbítása. A Diákönkormányzat feladata, hogy a tanulók kéréseit, ötleteit az iskola felé hatékonyabban 30

közvetítsék, jogaikra és kötelezettségeikre ráirányítsák a diákok figyelmét, az iskola programjaiban részt vegyenek (szervezzék, előkészítsék, lebonyolítsák).

4.3.

Mit csinál a diákönkormányzat

A diákönkormányzat azon túl, hogy a tanulók, a tanulóközösségek érdekeit képviseli, részt vesz az iskolai élet más területeinek segítésében, szervezésében. Tisztasági verseny, papírgyűjtés szervezése az ökoiskolai program keretében, iskolarádió működtetése, iskolaújság készítése, discok, gólyabál, farsangi bál, iskolagyűlés, diákönkormányzati elnök választás lebonyolítása, Bölcs Bagoly rendezvényhez hozzájárulás, diákönkormányzati nap kidolgozása, pályázatokban való részvétel és külső kapcsolat ápolása mind-mind szerepel az éves munkatervünkben. A szervezési munkálatokba rendszeresen külön segítőket kérünk fel úgymint pedagógusokat, szülőket, konyhai dolgozókat és diákokat. A programok előtt felmérjük a szükséges eszközöket, plakátot készítünk. A pénzforrások, jutalmak biztosítása a „A gyermek a jövő záloga” alapítvány, a szülői munkaközösség és maga a Nagyon

fontosnak

tartjuk

a

diákönkormányzat segítségével történik. tanulók

beszervezését,

mozgósítását

a

rendezvényeken való aktív közreműködésre. Programjainkat rendszeresen dokumentáljuk fényképekkel és a diákönkormányzat éves munkájáról készült fotókat vagy az iskolagalériában tesszük közé vagy egy Power-pointos bemutatót hozunk létre belőlük a diákok bevonásával. A tanév során a diákönkormányzat tagjainak lehetőségük van új javaslatok gyűjtésére a jövő évi programokkal kapcsolatban. 4.3.1. Tisztasági verseny A verseny lényege, hogy a zsűri szeptembertől folyamatosan júniusig hirtelen megjelenik az osztályban és pontoz 1-5-ig. A zsűri külön értékeli az alsós, felsős osztályokat. Az az osztály, aki a legtöbb pontot gyűjtötte júniusig, az nyeri el a 31

„Legtisztább osztály” címet, amit az alsó és felső tagozaton egy vándorkupával díjaz a zsűri. A díj átadására a Diákönkormányzati napon kerül sor. Az értékelés szempontja az osztályterem rendezettsége, tisztasága, faliújság, dekoráció. A zsűri tagja a Diön elnök, a Diön patronáló tanár és még egy kolléga. Ez a program a kritikai érzéket fejleszti, a környezettudatos nevelést tartja szem előtt illetve, hogy a gyerekekben egyfajta igényességet alakítson ki a környezetükkel szemben. 4.3.2. Papírgyűjtés Minden osztály részt vesz benne és a lehetőségekhez képest minél több papírt gyűjt össze, amit a nyolcadik osztályos diáksegítők lemérnek, feljegyzik a súlyt, segítenek cipelni az újságot a kisebb gyerekeknek, esetleg szülőknek. Az elszállításnál is aktívan közreműködnek-, segítenek felpakolni a teherautóra. Az egyik félévben a diákönkormányzat számára gyűjtik a pénzt, a másikban a saját osztályuknak.

Ez

a

program

a

környezettudatos

nevelésen

kívül

a

felelősségérzetet, segítőkészséget fejleszti és a gyerekek megismerkedhetnek, bepillanthatnak a munka világába. 4.3.3. Korcsolyázás A városvezetés lehetővé tette, hogy az iskolások ingyen korcsolyázhassanak délelőttönként a város főterén található műjégpályán. Minden iskolának megvan a napja, hogy mikor mehet. 1-2 osztály összefogva közösen megy korcsolyázni testnevelés szakos kollegák vezetésével, ill. más kollegák kíséretével. Átlagosan két órát töltenek ott. Ez a program a testi és lelki egészségre való nevelésre helyezi a hangsúlyt a jó közérzet, a mozgás öröme, az egymásra való odafigyelésen keresztül.

32

4.3.4. Iskolagyűlés Iskolagyűléseket rendezünk negyedévente, amit az időjárástól függően vagy az iskolarádión keresztül bonyolítunk le, vagy az udvaron. Itt az adott negyedév tanulmányi és sportverseny helyezettjeit említjük meg illetve hívunk ki a többiek elé, ezen kívül az elmúlt és a következő időszak főbb eseményeit foglaljuk össze. Levezetője a diákönkormányzati elnök, közreműködik az intézményegységvezető helyettes, az alsós és felsős munkaközösség vezetője, az iskolai sportkör vezetője, szabadidőszervező, szükség szerint az ÁMK igazgató és intézményegységvezető. Cél a hatékony kommunikáció, együttműködés, pozitív példaadás. 4.3.5. A hónap gyermek műtárgya A gyerekek a tanórán vagy tanórán kívüli tevékenység során készült rajzaiból minden hónapban egy szakértő zsűri kiválaszt egyet. A rajz készítője oklevelet vehet át a havi kiállítás megnyitón az iskolagalériában. Évvégén a díjazott gyerekek rajzait kiállítjuk és árverezzük. A befolyt összeg a diákönkormányzaté. Az árverésre meghívjuk a gyerekeket, így látják annak folyamatát, de a konkrét árverésben felnőttek, meghívott vendégek szülők, kollégák vesznek részt. Ebben a programban a közművelődési intézményegység munkatársai a segítőink.

A

gyerekeknél fejlődik a művészi tudatosság és kifejezőképesség, megjelenik a gazdasági nevelés és a munkavégzés öröme. 4.3.6. Iskolarádió A sulirádiósok különböző évfolyamokból kerülnek ki. Párban dolgoznak hétfőtől péntekig 7.30-7.55, az első szünetben (8.45-9.00) és a második szünetben (9.4510.00). Ők a sulidiscok dj-i is.

33

A fő profil természetesen a zeneszolgáltatás, ezen kívül hasznos információkat, tudnivalókat is közzétesz, programjában igazodik az aktuális ünnepekhez. Segítséget nyújt iskolagyűlések lebonyolításában és iskolai ünnepélyek kivitelezésében. A legfontosabb cél a zenei ízlés formálása, ezen kívül lehetőséget nyújt a kultúrált megszólalásra, véleménykifejtésre. Helyes beszéd, artikuláció, kreativitás, fantázia, együttműködési képesség, munkamegosztás, technikai eszközök (keverőpult, diktafon, számítógép és különböző programok megfelelő kezelése) mind szükséges a megvalósításhoz. A gyerekek digitális kompetenciája fejlődik, eközben tapasztalatot szereznek a munkavégzés folyamatáról és öröméről. 4.3.7. Iskolaújság Az Újvárosi Diákszó c. iskolaújság félévente egy-egy számmal jelenik meg. A két kiadványt 3-8. osztályos korosztály készíti. Vannak állandó rovatok pl. Újvárosi diákélet-aktuális hírek, versek és egyéb írások a tanulók tollából, angol nyelvű keresztrejtvény, riportok, receptek, viccek, képek, illusztrációk, ünnepek. Az újság megjelenését „A gyermek a jövő záloga” alapítvány támogatja. Egy magyar szakos kollega segít a gyerekek helyesírásának ellenőrzésében. Az iskolaújság tartalommal való feltöltése önálló ismeretszerzésre ösztökéli a tanulókat. Mivel elmélyednek egy-egy témában ez előmozdítja a kulcskompetenciák fejlődését például a fogalmazás és a helyesírás területén. Fokozottan fejleszti a gyerekek felelősségvállalását, hiszen az újság szerkesztése csapatmunka, ami hozzájárul a harmonikus együttműködés képességének elsajátításához. A közösen végzett munka ösztönzően hat az alkotókedvre. A közös munka örömének a megtapasztalása nyomán nő az egyén önbecsülése és önbizalma. Megfelelő teret nyújt az önmegvalósításra, kreativitásuk kibontakoztatására, digitális technikai ismeretük gyakorlására, fejlesztésére.

34

4.3.8. Szórakoztató rendezvények, discok Ezek a programok jó alkalmak arra, hogy iskolánk tanulói együtt szórakozhassanak. Ezen az eseményen külsős diákok is részt vehetnek, természetesen volt diákjainkkal együtt. A programon süteményeket vagy szendvicseket, innivalót árusítanak a gyerekek, amit maguk készítenek el. A bevétel a diákönkormányzaté lesz, amit természetesen visszafordít a gyerekekre. Már hagyománnyá vált, hogy a nyolcadik osztályos tanulók több éve rendezik meg és bonyolítják le az iskolai szintű Mikulás discot. Így az osztály egy kis munkával pénzhez jut a közösségi programjaik megvalósításához. A pénzt elsősorban osztálykirándulásra, a rászorulók megsegítésére és a ballagási költségek enyhítésére használják fel. Ez a rendezvény is egy kellemes, hangulatos szórakozási lehetőséget biztosít az iskola tanulói között. Ahhoz hogy az e típusú rendezvények jól sikerüljenek a megfelelő előkészületeket meg kell tenni: felelősök kijelölése, segítők, támogatók megkeresése (szülők, konyhai dolgozók, kollégák), plakátkészítés, zeneszolgáltatás eszközeinek a biztosítása, dj

felkérése,

vendéglátás

kellékeinek

beszerzése,

dekoráció,

esetleg

tombolatárgyak begyűjtése. Ezeket a feladatokat a gyerekek végzik a diákönkormányzatot patronáló tanár koordinálásával. Itt megemlíteném a farsangi bálat. Csak annyi a különbség, hogy nagyon sokan beöltöznek, akár egy egész osztály, sőt még tanárok is. A legötletesebb jelmezek viselői jutalomba részesülnek. A rendezvényeken az iskola táncos lábú lányai adják a műsort. Ezek a programoknak a célja a kultúrált szórakozás igényének a kialakítása, testi és lelki egészség fejlesztése táncon keresztül, gazdasági életre való nevelés, háztartástan, életvitel, gyerek-szülő együttműködés és a közösségi élmény erősítése.

35

4.3.9. Gólyahét Érintett

„gólyaosztályok”

az

elsősök

és

az

ötödikesek.

Szervezésben,

lebonyolításában közreműködő osztályok a negyedikesek és nyolcadikosok. Segítők a kollegák, a szülői munkaközösség és a konyhai dolgozók. Lényege, hogy versenyt hirdetünk a párhuzamos gólyaosztályok között, ezért minden feladat megoldásáért pontok, vagy jutalombékák járnak. Az eredményhirdetésre a gólyaprogram záró rendezvényén a gólyabálon kerül sor. Az adott héten minden napnak meg van a külön programja. Például idén a gólyaosztályok ajtajára egy kép került ki a névadójukról és a gólyák névsora. Az alsós gólyák sildes sapkában kedvenc plüssfigurájukkal jelentek meg az iskolában, míg az ötödikesek széles karimájú

kalapot

és

ÚÁMK-s

pólót

húztak

a

felső

ruházatukra,

a

gólyaosztályokból elvittek egy tárgyat és a gólyáknak ki kellett nyomozni, hogy hová rejthették el egy feladatsor segítségével, a gólyák részt vettek beöltözve az angol szakos kollegák által rendezett Halloween napi programján, párnatáncot jártak nevelőikkel, de még a konyhai és a gazdasági dolgozókat is megtudták nyerni erre a feladatra, gólyaindulót, csatakiáltást készítettek. A gólyahét utolsó napján van a Gólyabál.

A gólyák ünnepélyes bevonulásával kezdődik a

rendezvény, ezután a gólyahét versenyeinek az eredményhirdetésére kerül sor, ezt egy műsor követ, amit a szervezésben közreműködő osztályok készítenek. A következő program az eskütétel, amit a diákönkormányzati elnök olvas fel. Ezzel a gesztussal a gólyák ünnepélyesen az iskolapolgáraivá válnak. A rendezvény tánccal, bulival zárul. Ezen a programon is a cél a közösségi élmény erősítése, a kultúrált szórakozás igényének a kialakítása, testi és lelki egészség fejlesztése táncon keresztül, együttműködés különböző korosztályú diákok között, nevelőkkel és szülőkkel.

36

4.3.10.

Diákönkormányzati elnökválasztás

Amikor az aktuális DIÖN elnök 8. osztályos lesz, abban a tanévben választanunk kell újat. Oly módon, hogy bárki jelölheti magát, aki érzi, hogy alkalmas erre a feladatra. Bemutatkozó plakátokat készítenek magukról és az elképzeléseikről. Egy diákönkormányzati ülésre is meghívjuk a jelentkezőket, ahol válaszolhatnak a kérdésekre, emellett az iskolarádiónak is adhatnak interjút és az iskolaújság hasábjain is megjelenhetnek. A választásban részt vesz minden diák a 3-8.-ig, ami titkosan zajlik le. A szavazócédulát a diáktanács tagjai közösen tervezik meg. A sokszorosítás fénymásoló segítségével történik. A cédulákat osztályonként borítékokba tesszük és kiosztjuk. A diákoknak a kívánt jelölt neve mellé egy X-t kell írniuk. A szavazat nem érvényes, ha nincs kitöltve a cédula illetve, ha több név mellett van X. A cédulákat a diákok összehajtják és visszateszik a nagy borítékba. Végül a szavazatszámlálók (aktuális Diön elnök és Diön patronáló tanár) megszámolják a voksokat, és akire legtöbben szavaznak, az nyer. Az új DIÖN elnök kihirdetésére a diákönkormányzati napon kerül sor. Az is hagyomány, hogy a régi diákelnök megbeszélést tart az új, leendő diákelnökkel, ahol átadja tapasztalatait, tanácsait. E program révén az önismeret, a hatékony kommunikáció, magabiztosság, együttműködés, felelősségvállalás, közösségi összetartás és a demokratikus elvek tiszteletben tartása kerül előtérbe.

4.3.11.

Bölcs Bagoly

A rendezvény segítői a szülői munkaközösség, ”A gyermek a jövő záloga alapítvány”, kollegák, diákönkormányzat. A Bölcs Bagoly Klub tagjai azok a tanulók lehetnek, akik országos tanulmányi, művészeti versenyen-pályázaton az első tíz, megyei és városi fordulókon az első három hely valamelyikét szerezték meg. Ezen a rendezvényen a kiváló és eredményes sportolók is jutalmazásban részesülnek. Kiváló sportoló, az a tanuló, aki megyei bajnok, valamint országos 37

1-20 helyezést ért el. Eredményes sportoló, az a tanuló, aki területi-körzeti bajnok, valamint megyei 2-3. helyezett. A díjazottak meghívót kapnak erre a rendezvényre, ahol az igazgató úrtól átveszik a jutalmakat illetve beírják nevüket a Bölcs bagoly Klub tagjait tartalmazó könyvbe. A diákönkormányzat elnöke egy-egy virággal megköszöni a felkészítő nevelők munkáját. Ezután egy kis állófogadás van (szendvics, üdítő, süti, gyümölcs) a díjazottak számára. A rendezvény költségeit megosztva a szülői munkaközösség, az Alapítvány és a diákönkormányzat állja. Ennek a rendezvénynek a keretein belül a munka becsülete és a sikerélmény kezelése a kiemelt szempont, az önbizalom erősödik, természetesen az együttműködés és a közösségi élmény erősítése is szerepet kap.

4.3.12. Helye

Diákönkormányzati nap iskola

vagy

Petőfi-

sziget.

Segítők

kollegák,

közművelődési

intézményegység munkatársai esetleges külsős közreműködők pl. együttes, Diákönkormányzat elnöke. Egy tanítási nap programjáról a diákönkormányzat dönt. Általában ezen a napon versenyt szervezünk az osztályok között. Minden osztály ugyanazt a feladatot végzi el, de külön pontozzuk és értékeljük az alsós és felsős osztályokat. A tanulók változatos, sportos, kreativitást igénylő feladatokat oldanak meg. Kulturális programmal is színesítjük ezt a napot, ahol a „Miénk a színpad” keretein belül tehetséges gyermekek bemutathatják tudásukat (ének, tánc, színdarab, egyéb). Néha a tanárok is fellépnek egy közös produkcióval, a diákok nagy örömére. Ezen a napon adja át a diákönkormányzat elnöke a „Legtisztább osztály”-nak szóló vándorkupákat (külön alsós-felsős) illetve az új diákönkormányzati elnök kilétére is ekkor derül fény. Az osztályok közötti verseny első három helyezettje jutalmat kap (külön alsós-felsős), de vigaszdíjakat is kiosztunk. Fejlesztési területek: kultúrált szórakozás igénye, közösségi élmény erősítése, jó közérzet, mozgás öröme, kreativitás, fantázia, együttműködési képesség, önbizalom erősítése, művészi tudatosság és kifejezőképesség.

38

4.3.13.

Külső kapcsolat

Rendszeresen részt veszünk a Magyarországi Iskolaszövetségek Szövetsége, röviden MIASZÖSZ-nek az országos vagy regionális diáktalálkozóin. A helyszíne a mórahalmi Móra Ferenc ÁMK. Általában ez egy három napos rendezvény, amire az ország különböző részéről vagy a Dél-alföldi régióból jönnek diákok kísérőtanárukkal. A szervezők jóvoltából változatos programokon vehetünk részt. Például az erdészeti iskola kiállítását néztük meg, voltunk a mórahalmi fürdőben, találkoztunk Janics Natasa olimpia-, világ-és Európa bajnok kajakozóval, akivel interjút készítettünk és az iskolaújság egy korábbi számában megjelentettük, megnézhettünk egy bivalytelepet, a helyi rendezvényházban színházi előadást nézhettünk meg, sőt a gyerekek aktívan is részt vehettek, szerepelhettek benne. Volt disco, karaoke, játékos helyismereti vetélkedő, ahol más városokból jött gyerekekkel voltunk egy csapatban. A rendezvény egyik napja a Tini parlament nevet viseli. Itt előadásokon és szekcióüléseken veszünk részt. Hallhattunk előadást a drog prevencióról, önismeretről, a rendőrség szerepéről az áldozattá és elkövetővé válás megelőzésében. A szekcióüléseken közösségépítő játékokban vehettünk részt illetve ötletbörzére is sor került, ahol megoszthattuk egymással, hogy ki mit és hogyan csinál, valósít meg a diákönkormányzatban. Ezeken a rendezvényeken sok új barátság születik és a gyerekek alig várják az újabb mórahalmi találkozót. A következő területeket fejleszti ez a program: együttműködés, hatékony kommunikáció, helyismeret, kreativitás, fantázia, közösségi élmény erősítése, testi és lelki egészség fejlesztése, kultúrált szórakozás igényének a kialakítása, természettudományos kompetencia.

4.3.14.

Pályázatok

Célunk a pályázati lehetőségek folyamatos figyelése és ha van olyan, ami felkelti érdeklődésünket, akkor aktívan részt veszünk a kidolgozásában. Eddig Bács39

Kiskun megye Közoktatásáért Közalapítvány által hirdetett pályázatban vettünk részt, ahol az Újvárosi Diákszó iskolaújság nyomdai költségéhez nyertünk forrást. „Magyarország diákszemmel” című pályázatban is részt vettünk. Az Európai Unió soros elnöki tisztét 2011-ben Magyarország látja el. Ehhez kapcsolódva a pályázat kiírók szeretnének egy olyan honlapot létrehozni, amely országunkat a diákok szemszögéből mutatja be, és amelyet a nem magyar anyanyelvűek is böngészhetnek. A pályázat megalkotóit három szempont vezérelte munkájuk során: Egyrészről olyan honlapot szeretnének létrehozni, amely a fiatalok által készített fényképes vagy filmes bemutató projektek segítségével egyfajta ország reklámot teremt, amelynek hozadéka a hazánk iránti megnövekedett figyelem és érdeklődés lehet. Éppen ezért a honlap a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet honlapján is elérhető lesz. Ugyanakkor lehetőséget teremtenek a diákoknak, hogy pályaművük készítésekor bebizonyíthassák tehetségüket és alkotókészségüket, és felhívják a figyelmet településük természeti, építészeti, kulturális és egyéb értékeire. Mi bemutató (power-pointos) kategóriában indultunk egy háromfős csapattal. Szakmai zsűri fog dönteni. Értékes tárgyjutalmakat lehet nyerni illetve kategóriánként a győztes csapatok 2010 tavaszán brüsszeli kiránduláson vehetnek részt a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet támogatásával. Az elkészült pályaművet a www.keruljaterkepre.hu oldalon lehet megtekinteni címe Baja a vizek és ízek városa. Fejlesztési területek: helyismeret, digitális technikai ismeretek, különböző számítógépes programok megfelelő használata, előtérbe kerül az együttműködés, munkamegosztás, kreativitás, fantázia, hatékony kommunikáció és nem utolsó sorban a munkavégzés öröme.

4.3.15.

Iskolánk diákönkormányzata diák szemmel

Az egyik diákönkormányzati ülésen beszélgettek erről a diákok, hozzászóltak a témához

és

végül

a

diákönkormányzati

elnök

vezetésével

közösen

megfogalmazták álláspontjukat. „ Iskolánkban jól működik a demokrácia. A szervezésben

segítünk,

a

diákok

szükségleteit 40

figyelembe

vesszük.

Együttműködően szervezünk iskolán belüli rendezvényeket. A diáktanács tele van ötletdús emberekkel, akik naprakész ötletekkel rendelkeznek. Demokratikus úton választunk diákelnököt és diáktanács tagokat. Sulirádiónk kiválóan működik a diákönkormányzat alatt. Rengeteg lelkes diák járul hozzá az iskolaújság megjelenéséhez. Az iskolaújság és az iskolarádió teret ad annak, hogy kifejezzük és megosszuk másokkal véleményünket, ötleteinket. Jó kapcsolat van a diáktanácstagok és a diákönkormányzatot segítő pedagógus között. Az iskolavezetés támogatását is érezzük.” Ebből a véleményalkotásból kitűnik, hogy diákönkormányzatunk

szerepének,

iskolán

belüli

helyzetének,

munkája

hatékonyságának pozitív visszajelzése van. Ez örömmel és energiával tölt el minket,

ami

hozzájárul, hogy a

jövőben

még

hatékonyabban,

újabb

megvalósítható ötletekkel gazdagítsuk diákönkormányzatunk programjainak palettáját.

5.

ZÁRSZÓ

A demokrácia az iskolai élet egyik alappillére. Egyrészt a demokráciára, a demokratikus társadalmi élet keretei közti felnőtt életre nevelünk, másrészt demokratikusan

nevelünk,

azaz

a

nevelés

cselekvő

részesévé

tesszük

tanítványainkat, azáltal, hogy segítjük őket fejlődésükben, önkiteljesítésében és értékmegőrző, értékalkotó munkájukban és demokratikus feltételeket biztosítunk az iskolai tevékenységükhöz, a nevelődéshez. A demokrácia jelen van az iskolai rendszer minden szintjén: az iskola kapcsolatrendszereiben és felépítésében, az iskolairányítási elvekben és a nevelési folyamatokban. Érvényes az iskola minden szereplőjére: tanulókra, tanárokra, vezetőkre és szülőkre egyaránt és a közös munka nyomán jönnek létre olyan döntések és eredmények, melyek lehetővé teszik az iskolai és a jövőbeli boldogulást. A szülőktől hozott értékrendet a másodlagos szocializáció intézménye nem írja felül, de hozzájárulhat a kreativitásra, önállóságra való nevelésben, és ha 41

gyermeknek van lehetősége véleményének a kifejtésére, akkor a nyelvi szocializáció is sikeres lehet, ami az idegen nyelven történő kommunikáció alapja. A diáknak kisgyermek korától kezdve folyamatosan meg kell élni saját kompetenciáját és tudnia kell, hogy amit tesz felelősségteljes dolog, cselekedeteinek jelentősége van. A diákoknak olyan magatartásbeli képességeket kell átadni, melyek nyomán partnerei tudnak válni a tanárnak. Meg kell őket tanítani a bizalomra, az empátiára, hogy olyan módon tudjanak kommunikálni, hogy érdekeik kifejezésével ne sértsenek emberi jogokat, hogy véleményüket akkor és úgy juttassák kifejezésre, amikor és ahogyan annak valóban helye van. Diákönkormányzatunk programjainak az előkészítésének, kivitelezésének és lebonyolításának ifjúság formáló hatása van és több kompetencia területet is érint. Önálló ismeretszerzésre ösztönöz, ezáltal elősegíti az információszerzés képességének

elsajátítását

felhasználva

az

infokommunikáció

nyújtotta

lehetőségeket; fontos fóruma az információs társadalom kihívásaival való lépéstartásnak. Szélesedik a gyerekek látásmódja és szemléletmódjukban is nyitottabbá válnak. Ösztönzi a diákokat az önálló véleményük kifejezésére. Mindezek a pozitívumoknak erőteljes jellemformáló hatása minden résztvevőnek előnyére válik. Sőt az egyén sikerét látva egyre többen kapcsolódnak a munkába, s ezáltal programjaink fontos közösségformáló tényezővé váltak. Magyarországon egyre inkább olyan emberekre van szükség, akik önállóak, képesek érvelni a saját elképzeléseik mellett, ugyanekkor tudnak csapatban dolgozni és rendelkeznek a megújulásra való képességgel. Programjaink kiváló terepet nyújtanak a demokratikus cselekvési minták követéséhez, a demokrácia gyakorlásához.

42

FELHASZNÁLT IRODALOM

1.

Anthony Giddens: Szociológia Osiris Kiadó, Budapest, 1995

2.

Galicza János: Szemelvények a neveléselmélet tanulásához Veszprémi Egyetem, Veszprém 1996

3.

Galicza János- Schődl Lívia: Pedagógusok Gubancai Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1994

4.

Kozma Tamás: A nevelésszociológia alapjai Második kiadás Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1984

5.

Balázs Géza - Szayly József-Szilágyi Árpád: Médiaismeret Sajtó-rádiótelevízió-internet

Diák-és

Ifjúsági

Újságírók

Országos

Egyesülete,

Budapest, 2005 6.

Educatio: Szociális és állampolgári kompetencia

7.

Újvárosi ÁMK: PEMPO 2008

8.

Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár 1997. évi Neveléselmélet jegyzetek készítette: Csepregi Ildikó

9.

Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár 1997. évi Fejlődéslélektan jegyzetek készítette: Csepregi Ildikó

10.

Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár 1997. évi Nevelésszociológia jegyzetek készítette: Csepregi Ildikó

11.

Széchenyi István: A közösség szerepe az egyén szocializációjában Letöltés helye: www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id_182

12.

MTESZ

honlap:

Média

és

gyermeki

jogok

Letöltés

http://mteszoktatas.hu/03/rendezvenyek/27020ifj_vedelem0308/1DrKatonane.ppt#341,6, Médiaértés

43

helye: