AZ OSZTÁLYFŐNÖK SZEREPE A HELYES TANULÁSI MÓDSZEREK KIALAKÍTÁSÁBAN
Az alábbiakban annak a módszerét igyekszem bemutatni, hogyan segíthet a középiskolában (tehát már kialakult tanulási szokásokkal rendelkező diákcsoportban) az osztályfőnök a tanulóknak abban, hogy jobb tanulmányi eredményt érjenek el. A módszer nem egyéni, hanem osztálykeretben történő csoportos feldolgozást igényel. Ennek egyik oka az, hogy az osztályfőnök az osztályfőnöki óra keretében kénytelen megoldani a legtöbb nevelési problémát – idő szűkében, magas osztálylétszám mellett kevés lehetősége van az egyéni foglalkozásra –, másrészt így lehetőség adódik olyan jelenségekre is felhívni a figyelmet, amelyek esetleg az egyén számára elsikkadnának. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a csoport szocializációs erejét sem. A tanulók egymás erősségeit és gyengeségeit megismerve segíthetik egymást, bátrabban beszélhetnek egy-egy problémájukról. Az alábbi segédanyag formája tehát egy kérdéssorozat, melyet az osztályfőnök segítségével dolgoz fel a tanulócsoport elsősorban az osztályfőnöki órákon. Két részből áll: egyik oldalon szerepel maga a kérdőív, a másik oldalon a javaslatok, segédletek a tanár számára. Tanári segédanyag Az osztályfőnök gyakran tapasztalja, hogy új osztályának jelentős része gyengén motivált, tanulási képességeik alatta maradnak a kívántnak. Náluk is elérhető azonban, hogy jobban hasznosítsák, amijük van. Ha ezt mindjárt a tanulmányaik megkezdésekor tesszük, és a későbbiekben visszavisszatérünk rá, sok problémát megelőzhetünk. Érdemes kihasználni, hogy a gimnáziumba kerüléskor még tart az öröm és a lelkesedés. Bevezető
Tanári segédlet
Iskolába – főleg gimnáziumba – elsősorban azért jártok, hogy tanuljatok. Nem szabad, hogy a tanulás az összes szabadidőtöket igénybe vegye, ugyanakkor a cél az, hogy képességeitekhez mérten a lehető legjobb eredményeket érjétek el. Ehhez fontos, hogy a számotokra legmegfelelőbb módszereket megtaláljátok.
a bevezetőt felolvassuk vagy frontális módszerrel, kérdés-válasz formájában megbeszéljük (a tanulás persze ennél tágabb, de itt csak az iskolai tanulással foglalkozunk) (a kérdések tulajdonképpen már a tanácsokat is sugallják)
Haladjunk lépésről lépésre!
Tanulás-módszertani kérdőív
Tanári segédlet
1. Mit csinálsz, amikor tanulsz? (Milyen írásbeli és egyéb tevékenységeket végzel?) Nevezd meg, melyik tantárgynál! - feladatokat oldok meg a tankönyvben, munkafüzetben - fogalmazást írok - számolási feladatot végzek - anyagrészeket, szavakat memorizálok - verset tanulok kívülről - rajzolok
a tesztet órán kitöltetni névvel beszedni, kiértékelni, jegyzetekkel ellátni általános tanulságokat órán megbeszélni a lapokat visszaosztani
2. Mikor fogsz a tanuláshoz? - ahogy hazaérek - amikor kedvem van - amikor ráérek - este lefekvés előtt - reggel indulás előtt - naponta azonos időpontban a délután folyamán 3. Milyen módszerrel készíted el a házi feladatot? - az aznap feladott leckét tanulom meg előre - mindig másnapra készülök 4. Milyen sorrendben végzed el a feladatokat? - előbb az írásbeliket, aztán a szóbeliket - előbb a szóbeliket, aztán az írásbeliket - váltogatva 5. Hol tanulsz? - konyhában, evés közben - szobámban az ágyon - íróasztalnál könyvkupac közepén - útközben buszon, vonaton 6. Milyen háttérzaj kíséri? - rádió - egyéb zene - üvölt a testvérem - fúr a szomszéd - tévé 7. Tartasz-e szüneteket és milyen gyakran? 8. Milyen tanulási segédeszközöket használsz? - munkafüzetben lévő feladathoz a tankönyvet - szótárt - lexikont - térképet - szinoníma-szótárt - számológépet - internetet - segítséget kérek valakitől 2
9. Milyen hatékonyságnövelő módszereket alkalmazol a memorizáláshoz? - mozgással, járkálással kísért hangos tanulás - leírva tanulás (vázlatkészítés, lényeg összefoglalása) - kiemelés (aláhúzás) a tankönyvben - vizuális segítség (rajz, ábra készítése) - hangfelvétel készítése és annak visszahallgatása - az anyag felmondása másik személynek - szabad asszociáció - ellenőrző kérdésekre válaszolás 10. Hogyan ellenőrzöd a tanulásra fordított időt? Van-e előtted óra?
11. Mit csinálsz, ha 1 óránál tovább még mindig ugyanazzal a tantárggyal foglalkozol? 12. Próbálsz-e előre tanulni a leckefeltorlódás elkerülése érdekében? 13. Elég eredményesnek tartod-e azt, ahogy tanulsz? 14. Ha nem vagy megelégedve (vagy a környezeted nincs), milyen eltérő módszert próbálnál ki? Min változtatnál? (Min fogsz változtatni?)
másolás, pótlás nem számít bele a tanulással eltöltött időbe az összes tanulással eltöltött idő ne legyen több, mint napi 3 óra ha 1 óránál többet töltesz egy tantárggyal, sürgősen tarts szünetet és fontold meg egy másik módszer alkalmazását! az, hogy megfogadod: a jövőben többet tanulsz, valószínűleg nem fog működni
15. Hányszor hallottad már: Javíts a jegyeiden? Hányszor határoztad el? Elég volt az elhatározás? 16. Előfordul-e, hogy figyelmetlenségből elfelejtesz megcsinálni valamilyen házit? 17. Hova írod fel a leckét? - leckefüzetbe - füzetbe - bejelölöm a könyvben / munkafüzetben - beírom a mobilomba - megjegyzem 18. Van-e tanulópárod (lehetőleg több is), akit felhívhatsz, ha elfelejtetted felírni a leckét, vagy ha hiányoztál? 19. Hány óra iskolán kívüli elfoglaltságod van?
ha sok, akkor „gazdálkodj okosan”: sok mindent már szünetben vagy járművön utazva is el lehet végezni, készíteni.
3
20. Hogyan értékelnéd az órai figyelmedet? - figyelek, jegyzetelek az órán, követem a tanár utasításait - csak többszöri felszólításra figyelek oda (gyakran elkalandozom) - az óra menetéből nem sok jut el az agyamig - óra után arra sem emlékszem, hogy ott voltam
ha rossz a minősítés, hogyan tudnál ezen változtatni? Pl. barátság ide vagy oda, elülsz a mellől a társad mellől, aki nem hagy figyelni; korábban fekszel le, hogy ne légy álmos az iskolában; betartod azt a szabályt, hogy amit a tanár a táblára ír, pontosan lemásolod; nem foglalkozol mással, pl. következő órai lecke megírásával vagy dolgozatra készüléssel Általános tanács: Mindig hagyj időt magadnak arra, hogy a téged érdeklő témában el tudj mélyedni, mert az érdeklődés a legjobb motiváció a tanulásra.
További feldolgozási lehetőségek: -
szerepjáték: az egyik gyerek eljátssza, hogyan szokott tanulni (helyszín, időpont, körülmények pontos imitálásával), a másik gyerek azt, hogyan reagál a szülő az ilyen szituációban
-
szülői értekezleten kiértékelni a teszteredményeket
önkéntes alapon több változatban megbeszélni a helyes és helytelen magatartási formákat általános helyzetet
-
szülői klubon eljátszani az otthoni tanulási szituációkat (Szülő1: gyerek, Szülő2: szülő)
ne legyen személyeskedő
-
osztályfőnökként időről időre visszatérni a témára, önértékelést kérni (Elégedett-e önmagával? Változtatott-e valamin? Megtalálta-e a célravezető módszert?) akár egyénileg, akár osztályszinten
-
kiértékelés, szülővel való egyeztetés után az iskolapszichológussal konzultálni: javasoljon koncentrációt, memóriakapacitást növelő módszert, létezik-e a környéken gyorsolvasási tanfolyam, relaxációs tréning, egyéb lehetőség a súlyosabb esetek számára
4
Amint a bevezetőben említettem, a munkát rögtön a középiskolába való bekerüléskor célszerű elkezdeni, de ha szükséges, folyamatosan vissza kell térni az egyénileg alkalmazott módszerek hatékonyságára akár frontális, akár kiscsoportos beszélgetések formájában. Végezetül egy idézet, melyet mindannyiunknak érdemes szem előtt tartani – főként ma, az élethosszig tartó tanulás korában: „A tanulás is mesterség, méghozzá a legelső, amihez értened kell. Ha rossz módszerekkel tanulsz, nehézzé válik az életed, s az iskolában eltöltött időt kudarcok árnyékolják be. Aki rossz módszerrel dolgozik, az nem élvezheti a tevékenységet, túlságosan sok időt tölt vele, s az eredmény mégsem hoz örömöt és elégedettséget. Tanulni is meg kell tanulni!” (Könyv a tanulásról, 11.o.) FORRÁS: Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról, Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány, Budapest 1994
5
