Az elsõ helyes lépés elõtt

II. évfolyam 1.szám

Közéleti havilap

2004. január

Az elsõ helyes lépés elõtt

Magyarként, emelt fõvel, Európába! Szlovákia és Magyarország 2004. május 1-jén együtt lép be az Európai Unió kapuján. Nyolcvanhárom év viszontagsága, meghurcoltatása és kisemmizettsége után a szlovákiai magyar nemzetrész képletesen ugyan, de újraegyesül anyanemzetével egy nagy közösség árnyékában. Azonban nem mindegy, hogy mit viszünk magunkkal a közös Európába azokból a gyökerekbõl, melyek kitéphetetlenül, több mint ezer év óta kötnek bennünket a szülõföldünkhöz. Felemelkedik-e végre az elszakítottságában meggörnyedt nemzetrészünk, hogy megmutassa emberi tartását, vagy végleg, szolgaként oson be a kiskapun, hogy senki észre ne vegye? Gyakori kérdésként vetõdik fel mal, ahogyan apai nagymamám mindennapjainkban, vajon a csatla- emlékét is, aki nagyapám halála után kozó országok mit visznek magukkal három árvát nevelt, köztük az én Európába, megõrzik-e, megõrizhetik-e édesapámat is, akiket a háború után viszonylagos függetlenségüket. Mi, fehércédulával felcímkézve raktak magyarok mindig saját testünkkel egy teherautó platójára, hogy deporvédtük Európát, tatártól, töröktõl. tálják õket, háborús bûnösöket, s csak Többnyire cserben hagytak minket, egy jóakaró segítségével kerülték el de a vereségekbõl mindig felálltunk. a kitelepítést. Viszem a hajózható Az egyén saját megélt élményein, Ipoly kanyargós vizét és kikötõinek szülei, õsei sorsán osztozva sodródik helyét, melyeknek soha meg nem épült a nemzet részeként, akarva-akaratla- mólóin, soha nem kötöttek ki hajók, nul. Volt idõ, amikor a versek meg- még csónakok se. Viszem az Ipoly-hidak tartó erejébe, a szavak ölelésébe roncsait, csupasz pilléreit, melyek menekültem, amikor nem volt más, egész életemben torzóként álltak a mi enyhítette volna kételyeim, hogy semmi szélén, hogy hogy ne kösse-nek a kisebbségi létem, magyarságom, a össze embereket, nemzetet, hazát. nemzetem iránti elkötelezettségem Viszem gyermekkorom szokszínûségét, igazi próbatétele-e, vagy maga a édesanyám szeretetét, intelmeit, éjtény, hogy magyar vagyok a sorsnak fekete szemének örök ragyogását, olyan ajándéka, ami ezt az érzést fel- szavainak melegségét és féltését, színre hozza az emberben, s amit nem tiszta, egyszerû, gyöngéd ölelését, ismerhet meg más, csak aki hisz. édesapám szorgalmát, s majd száz Sokat gondolkodtam ezen, ahogyan évet megélt anyai nagymamám vajájárok-kelek a világban, szemlélgetem kosságát, dalait, aki élete utolsó a körülöttem lévõ embereket, s egyre éveiben is azt mondta, hogy õ már mélyebben érzem, ez ajándék. Nagyon nem megy Európába. Ha Európa akar kevés ember élheti meg azt a csodát, hát jöjjön el, ide, a szécsénykovácsi amit a sorstól kapott, hogy szeresse rétekre, nézzen szét, és gyõzõdjön nemzetét, mint önmagát. Reményik meg saját szemével, hogy ez itt már Sándor féltõ verssorai sokáig ments- akkor is Európa volt, amikor a nagy váramul szolgáltak ehhez, s szolgálnak nemzetek még csak hazáról álmodozma is. Nem adni, nem hagyni veszni, tak a Kárpát-medencén kívül. Viszem ami a miénk. A templomot, az ezer- õket Európába, most már a szíveméves imát, s a szavak bölcsõjét, az ben vannak valamennyien, s viszem a iskolát. Én ezt viszem magammal Palócok hitét, egyszerûségét és hazaEurópába s nagyapám emlékét, aki szeretetét, megannyi fájdalmukat és 1943. június 19-én Altuhóban, a mai szenvedésüket, a megálmodott, de soha Oroszország területén halt hõsi meg nem élt álmaikat, egy hazáról, halált a hazáért, egy értelmetlen mely mindig itt volt egy karnyújtásháborúban. Fáj, hogy soha nem lova- nyira a kertek alatt, s amelyet sohagoltathatott a térdén, mint más, sem simíthattak meg, érhettek el. õszülõ nagyapák unokáikat, nem kap- Nyisd ki hát kapuidat, Európa, és tam tõle cukrot a születésnapomra, becsüld meg Mária sokat szenvedett nem ölelhettem magamhoz, ha bán- népét, István király maradékát, hadd tottak. Sohasem gyújthattunk a sír- szárnyaljon szabadon Európában újra ján egy szál gyertyát, még egy fénykép a büszke Turulmadár. Hrubík Béla sem maradt róla. De viszem õt magam-

Ára 10,- korona

1993-ban a Rákóczi Szövetség megalakulását követõen egymás után jöttek létre a felvidéki város és vidéke célalapok. Ma, tíz év után huszonöt célalap, más-más névvel hálózza be Dél-Szlovákiát, sõt a múlt év novemberében Léván létrejött a célalapok csúcsszerve, a Szülõföldön Magyarul Szövetség is.

A NéVA Társaság a Nagykürtösi járás területén élõ magyarság kulturális és oktatási igényeinek támogatását segíti elõ. Bizonyságul az elmúlt esztendõ eredményeirõl adunk számot röviden, ezzel is alátámasztva azt a tényt, hogy magyar nyelvû oktatási intézményeink, óvodáink és iskoláink számíthatnak a magyarországi támogatásokra. Közvetve a magyar, de a vegyes házasságba született gyermekek is, ha magyar iskolában tanulnak, akkor részesülhetnek e többlettámogatásokból. (Folytatás a 2. oldalon)

„Itt az írás, forgassátok érett ésszel, józanon.”

Kölcsey Ferenc

Lapunk tartalmából: -

Új elöljáró a körzeti hivatal élén - 2. oldal Újévi nyilatkozat - 2. oldal Messze még a túlsó part, - 7. oldal A Szent Korona árnyékában - 8. old. Csak kézzel ver tek - 15. oldal

Közélet

2 Kürtös

2004. január

Új elöljáró a körzeti hivatal élén 2004. január 1-jétõl specializált körzeti hivatalok jöttek létre. Az MKP Nagykürtösi Járási Elnökségének döntése alapján a hivatal élére RNDr. Balázs Pétert jelölte. Õt mutatjuk be a vele készült beszélgetésben. Meséljen magáról az olvasóknak! Ipolyságon születtem 1964. október 20-án. Édesapám nagycsalomjai származású, édesanyám ipolyhidvégi. Az ipolysági gimnázium elvégzése után diplomát szereztem a pozsonyi Komenský Egyetem Természettudományi Karán analitikai kémia szakon. Az egyetem elvégzése után két és fél évig Pozsonyban dolgoztam a környezetvédelem területén. Ez után hat évet az egészségügyben dolgoztam, mint analitikai vegyész, biokémiai laboratóriumban. 1999-tõl az ipolysági Fegyverneki Ferenc Egyházi Gimnázium pedagógusaként továbbképzést folytattam a

nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem Természettudományi Karán, ahol 2001ben államvizsgáztam pedagógiából és informatikából. Jelenleg Ipolybalogon élek feleségemmel és fiammal. A körzeti elöljárói tisztség politikai funkció. Milyen követelményeknek kell megfelelnie annak, aki ezt a tisztséget be akarja tölteni? Elsõsorban egyetemi szintû iskolázottság szükséges, ezek után meg kell felelni a belügyminisztérium által felállított követelményeknek. Milyen elképzelésekkel, tervekkel indul, milyen cél elérése lebeg szeme elõtt? Mint törvénytisztelõ polgár, elsõsorban fontosnak tartom, hogy a rám bízott hivatal kiválón tejesítse a feladatait. Jelenleg a közigazgatási reform kapcsán is a polgárra sok információ zúdul, éppen ezért szeretném, hogy a hivatal a kötelességén túl a polgárnak emberi arculatot mutasson, és a polgárt közügyei intézése folyamán eligazítsa.

Köztudott, hogy térségünk Szlovákia egyik legelmaradottabb területei közé tartozik, ami a munkahelyeket, ipari termelést, a foglakoztatottságot illeti. Mit lehet tenni a felzárkózásért? Régiónk elmaradottságát is kamatoztathatnánk pl. a falusi turizmus fejlesztésével, ezáltal munkahelyek létesülnének, és környezetünk sem szenvedne kárt. Ezenkívül fontosnak tartom, hogy a nagyobb településeken ki kellene építeni a feldolgozóipart, amely a helyi terményeket végtermékké dolgozná fel. Milyen új kihívással kell szembenéznünk az EU-ban? Hogyan fordíthatnánk elõnyünkre az EUtagságot, az új helyzetet? Az EU segíti a határ menti régiókat, mindkét oldalon arra törekszik, hogy ezek a régiók fejlõdjenek mind az ipar, mind a mezõgazdaság és az emberi erõforrások terén is. UA

Ú J É V I N Y I L AT K O Z AT A nagykürtösi járás politikai, társadalmi, kulturális, gazdasági és egyházi életének képviselõi 2004. január 5-én Csábon Magyar Fórum néven tanácskozást tartottak a régió magyarságának helyzetérõl, és a következõ nyilatkozatot fogadták el: A járás területén négy teljes szervezettségû, három egyházi és két községi kisiskola mûködik. Ezen önkormányzataink, a hatáskörök átruházása után, fõleg a kisiskolák esetében, csak nagy nehézségek árán tudják majd fenntartani oktatási intézményeiket. Ezzel párhuzamosan az elkövetkezõ 5-7 év folyamán a demográfiai mutatók drasztikus születéscsökkenést jeleznek elõ, ami tovább súlyosbítja a kisiskolák helyzetét, de a nagyobbakét sem javítja. A régiót sújtó közel 35%-os munkanélküliség, az országban itt kimutatott legalacsonyabb átlagkeresetek, az iskolák esetleges bezárása, még nagyobb erkölcsi és morális válságba taszítja a vidéket, ezért a fórum résztvevõi felszólítják az SzK Oktatási Minisztériumának illetékeseit, hogy a többszörösen hátrányos helyzetben lévõ régiók számára dolgozzon ki alternatív támogatási lehetõségeket a további leszakadás megakadályozása érdekében, továbbá felszólítja az MKP megfelelõ szerveit, hogy minél elõbb, még ebben az évben alkossa meg és terjessze a törvényhozás elé az ún. kisebbségi törvényt, melyben rögzítse törvényi szinten iskoláink, kulturális intézményeink, nemzetiségi sajtónk, kisebbségi létünk megmaradásának garanciáit. Mivel a kormány részérõl a régiót sújtó munkanélküliség felszámolására évek óta nem történt semmilyen érdemi lépés, felszólítja a fórum politikai és gazdasági szakembereit, hogy dolgozzanak ki gazdaságélénkítõ és munkahelyteremtõ programokat az itt élõk számára. A kultúra területén az anyanyelv, a szellemi örökség megõrzése és védelme érdekében közös összefogásra szólítja fel önkormányzatainkat, vállalkozóinkat, Csemadok alapszervezeteinket és a gazdasági és társadalmi élet valamennyi

résztvevõjét, hogy a 10 év után újból elindított járási magyar nyelvû havilapunk, a Kürtös folyamatos megjelenése biztosított legyen, és szolgálja a régió magyarságát minden téren. Felkéri a lap kiadóját, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányát, hogy pályázatok útján próbáljon anyagi eszközöket szerezni a lap fenntartásához, valamint megbízza a Kürtös havilap szerkesztõségét, hogy dolgozza ki a lap tartalmi, anyagi és terjesztési koncepcióját a 2004-es évre. Felkéri önkormányzatainkat és vállalkozóinkat, hogy lehetõségeik szerint rendeljék meg a havilapot, esetlegesen tegyenek felajánlásokat a lap megsegítésére. A régiófejlesztés területén a fórum résztvevõi felszólítják a helyi politikai és gazdasági élet alakítóit, hogy a régióból benyújtott- különös tekintettel az Ipoly-hidak újjáépítéséhez valamint a hidakhoz kötõdõ infrastrukturális beruházásokra kapcsolódó- pályázatokat kövessék figyelemmel, és a megfelelõ módon és helyen lobbizzanak pozitív elbírálásuk érdekében. A jelenlévõk javasolják, hogy az értekezlet Palóc Fórum néven, állandó fórummá alakuljon. A jelenlévõk megválasztották a Fórum Ügyvivõi Tanácsát, melybe a következõ személyeket javasolták: Urbán Aladár, Csala László, Balogh Gábor, Hrubík Béla, Balázs Péter, Vincze József, Hamerlik Richárd, Jámbor László, Nagy József, Molnár Katalin, Dobos Péter. A tanácskozást megtisztelte jelenlétével a Jópásztor Társulat és Alapítvány országos elnöke, mons. Lénár Károly, tanácsos, pápai káplán, aki hangsúlyozta, hogy az egyháznak nagyon fontos szerepe van az anyanyelv megõrzése terén, és a hit megtartó erejérõl, az együttgondolkodás szükségességérõl beszélt. Hangsúlyozta, hogy míg régen a történelem alakította jellemünket, addig ma a jellemünk alakítja a történelmünket. Ezzel a tudattal lépjünk be a megújult Európa kapuján, és vigyük magunkkal õseink hitét. Hrubík Béla

2004. január

K ÖZIGAZGATÁSI

Kürtös 3

Közélet REFORM

- V ÁLTOZÁSOK 2004.

JANUÁR

1- TÕL

2004. január 1-tõl a közigazgatási reform keretén belül megszûntek a járási hivatalok, ezek helyébe új, speciális hivatalok jöttek létre. Az új hivatalokkal kapcsolatban tájékoztatást kaphatnak azokban az épületekben, ahol eddig a járási hivatalok mûködtek. Az alábbiakban közöljük hatásköreiket. - A járási hivatalok helyét a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó körzeti hivatalok és az egyes szakminisztériumok hatáskörébe tartozó speciális és részben a községi hivatalok vették át - kerületi hivatalok továbbra is megmaradnak, de feladataik, hatáskörük szûkül, azokért a területekért felelnek, melyek elsõ fokon a körzeti hivatalokhoz tartoznak

Körzeti hivatalok Feladataik közé tartozik: - általános közigazgatás (fogadni az állampolgársági, kérvényeket, kiadni az állampolgárságot igazoló iratokat) - kiállítani a vállalkozói engedélyeket - válság idején állambiztonság, államvédelem - polgári védelem - gazdasági mozgósítás - az állami vagyon kezelése - biztosítani a bíróságon kívüli rehabilitációt (kárpótolni a náci és a kommunista rendszer áldozatait) - vezetni a lakás- és egyéb ingatlantulajdonosok szövetségeinek jegyzékét - nyilvántartani és eljárást kezdeményezni a kötelezõ gépjármû-biztosítást nem fizetõkkel szemben - közvetíteni az egyéni és szövetkezeti lakásépítési támogatásokat.

Új, speciális közigazgatási hivatalok Gyakorlatilag nem új hivatalok létesülnek, hanem a járási hivatalok egyes osztályai alakulnak át önálló szervekké, illetve a munkaügyi hivatal és a járási hivatal szociális osztályának összevonásával jön létre a szociális hivatal. A legtöbb hivatal marad eddigi helyén, változás, hogy nem minden járási központban lesz megtalálható minden hivatal.

Munka-, szociális és családügyi hivatalok - a munkaügyi hivatalok és a járási hivatalok szociális osztályainak egyesülésével jön létre - egy központból irányítják a 45 létrejövõ hivatalt, melyeknek 87 kihelyezett fiókirodája mûködik majd Feladataik: - a szociális segélyek folyósítása - az egyszeri szociális támogatás kifizetése - a munkanélküliek és a szabad munkahelyek nyilvántartásának vezetése - munkaközvetítés - a munkanélküliek továbbképzése és felkészítése - a munkanélküli segély folyósítása - a munkahelyteremtõ támogatások kifizetése

Kerületi iskolaügyi hivatalok A kerületi iskolaügyi hivatal alapíthat vagy megszüntethet - speciális óvodákat - speciális alapiskolákat - speciális középiskolákat - szaktanintézeteket.

Feladataik közé tartozik majd a lakossági fellebbezések elbírálása, ha például - a szakközépiskola igazgatója elutasítja a diák felvételét az intézménybe - a helyi önkormányzat megbírságolja a szülõt, mivel gyermeke nem jár iskolába, azaz nem tesz eleget az iskolakötelezettségnek

A közlekedésügyi hivatalok A körzeti hivatal feladatai közé tartozik többek közt: - engedélyezni az egyedi autógyártást illetve átalakítást - dönteni a gépjármû közúti forgalomból való kivonásáról - az autóiskolák mûködési engedélyének kiállítása. A kerületi hivatalok feladatai - engedélyezi az egyszeri nemzetközi autóbuszközlekedést - engedélyezi a nemzetközi közúti teherforgalmat.

Környezetvédelmi hivatalok - elsõsorban a vállalkozókat szolgálják majd, az állampolgárok személyes ügyekben nem kerülnek kapcsolatba vele, korábbi hatásköreik nagy részét a községi önkorányzatok végzik. A körzeti hivatalok egyes feladatai: - engedélyezi az ipari szennyvíz kiengedését - engedélyezi a nagy és közepes légszennyezés forrásainak elhelyezését.

Földhivatalok A körzeti hivatal feladata lesz többek közt: - átveszi a földvisszaigénylésre vonatkozó kérvényeket - szervezi a telekrendezést - biztosítja a birtoknyilvántartás újraszervezésével összefüggõ feladatokat. Kerületi földhivatal - dönt a körzeti földhivatalok határozatai ellen benyújtott fellebezésekrõl - dönt arról, hogy ki a felelõs személy - ki az ingatlan tulajdonosa illetve a használója - engedélyezi a mezõgazdasági földterület más célú felhasználását.

Erdõhivatalok A körzeti hivatal feladata lesz: - felügyelni az erdõgazdálkodást - az állami, magán és az úrbéri birtokokon - dönt a földterület kivételérõl az erdõalapból - véleményezi annak a kérvényét, aki 50 méternél közelebb szeretne építkezni az erdõ határához. - meghatározza a vadászterületeket.

Kerületi építésügyi hivatalok Feladatuk lesz többek közt: - a helyi építésügyi hivatal feladatainak ellátása, ha azt a helyi hivatal 6 hónapnál hosszabb ideje képtelen ellátni, - az állami lakásépítési támogatásra beérkezett kérvények elbírálása, hitelesítése. (Folytatás a 4. oldalon)

4 Kürtös

2004. január

Közélet

(Befejezés a 3. oldalról)

Illetékfizetés - földvisszaigénylés

A kataszteri hivatalokban korábban az ingatlanbejegyzés ára az ingatlan értékétõl függött. Ennek megfelelõen akár 10 ezer koronát is elkérhettek az ügyintézésért. Januártól azonban, az ingatlan értékétõl függetlenül, mindenki 2 ezer koronás díjat fizet ezért a szolgáltatásért. Aki azonban gyorsabb ügyintézést szeretne, annak januártól 3 ezer koronás pluszköltség ellenében 15 napon belül elintézik a bejegyzést a kataszteri hivatalnál.

Földvisszaigénylések Januártól, egy éven át, újra esélyt kapunk arra, hogy visszaigényeljük a mezõgazdasági földjeinket és az erdõket. Mindezt azok tehetik meg, akiknek 1992 végéig, az akkor még csehszlovák szövetségi törvény szerint nem sikerült visszaigényelniük a tulajdonukat. A földet a volt tulajdonosok és az örökösök is visszakérhetik, ha azt a kommunista rendszerben kobozták el tõlük, vagyis az 1948 február 25-tõl 1990 január elsejéig tartó idõszakban. Röviden szólva azok nem kaphatják vissza a Beneš-dekrétumok alapján elkobzott földjüket, akik háborús bûnösként el lettek ítélve. (Zb.z. 104/1945, 108/1945, 26/1948, 245/1948). Az igénylõnek állandó szlovákiai lakhellyel rendelkezõ szlovák állampolgárnak kell lennie. Természetesen olyan hiteles dokumentumokkal is kell rendelkeznünk, ami minden kétséget

kizáróan bebizonyítja, hogy a föld korábban a tulajdonunkban volt. Ha nincs ilyenünk, még mindig utánanézhetünk az erre szakosodott archívumokban, tulajdonlapokban. Kérvényeinkkel ahhoz a körzeti földhivatalhoz fordulhatunk majd, amelynek az illetékességében a földjeink vannak. A hivatal dönti el, hogy igényünk megalapozotte. Negatív elbírálás esetén azonban még semmi sincs veszve. Az elutasított kérvényezõk ugyanis bírósághoz fordulhatnak az igényük felülbírálásának ügyében. A mezõgazdasági földterület esetében 150 hektár, az erdõk esetében pedig 250 hektár igényelhetõ vissza. A visszaigényelhetõ földterületek általában az állam tulajdonában vannak, ám ha ezeket mégsem lesz képes visszaadni, akkor a tulajdonosnak kárpótlást kell fizetnie. Mely földjeinket nem kaphatjuk vissza? - Amelyek már magánszemély tulajdonában vannak. - Amelyen temetõ áll. - Ha a földterület az elsõ fokozatba sorolt vízforrás területén található. - Ahol gyógyforrások vagy ásványvíz-források talál hatók. - Ha a földjeinket már korábban kiskertészeknek vagy hétvégi házak építésére mérték ki. - Növénykert vagy arborétum, esetleg sportpálya található a területén. - Növénynemesítési állomás dolgozik rajta.

További változások

Kérvény Eddigi illeték Engedély az alkohol gyártására és piaci forgalmazására 1000 Sk Szeszfõzde üzemeltetésére kiadott engedély 500 Sk Építési engedély régebbi épületek átépítésére, vagy az épülõfélben 500 Sk lévõ házak terveinek megváltoztatására Építési engedély olyan régebbi épületek átépítésére, amelyek vállalkozásra szolgálnak. Csatlakozás a már elkészült 300 Sk közmûhálózathoz. Egy vagy két helyiséggel rendelkezõ garázs. Tereprendezésre, házbontásra kiadott engedély 100 Sk Információk a kataszteri hivataltól 500 Sk

A közalkalmazottak fizetése Az államigazgatásban felszámolják a jelenleg használt bérfokozatokat. Az alkalmazottak fizetéseit már nem a leszolgált évek, hanem az általuk végzett munka alapján számítják ki: Feletteseik így „osztályozhatják" õket, vagyis például az „egyesért" a hivatalnok nem kap majd pluszpénzt, a „négyesért" azonban már 3 százalékkal növelhetik a bérét. Ha munkájukat jól végzik, akár a bérük 100 százalékának megfelelõ prémiumot is kaphatnak.

Katonai szolgálat Az alapszolgálat januártól 6 hónapos, a civil szolgálat pedig 9 hónapos lesz. Mindez azonban érvényes már azokra a katonákra is, akik jelenleg töltik a szolgálati ide-

jüket. Akiknek januárra le lesz szolgálva a 6, vagy a civil szolgálatosok esetében a 9 hónap, azokat hazaengedik.

Háborús veteránok A törvényeink szerint háborús veteránnak azok a szlovák állampolgárok számítanak, akik a katonai szolgálatukból legalább 90 napot olyan országban szolgáltak le, amelynek nem a polgárai. Számukra egészségügyi kedvezményeket vezetnek be. A háborús veterán státuszának elismerését a védelmi tárcától lehet kérvényezni.

Fillérek Januártól már nem fizethetünk 10 és 20 filléresekkel, a jegybank döntése szerint ugyanis ezeket kivonják a forgalomból. Indoklásként azt hozták fel, hogy

Ezentúl 2000 Sk 1500 Sk 700 Sk

500 Sk 500 Sk 100 Sk

mindkettõnek az esetében az elõállítási költségék magasabbak, mint a fillérek valódi értéke, ráadásul alig használták õket. (A fillérek közül egyedül az 50 filléres marad meg. A jegybank ígérete szerint ezeket az euró bevezetéséig már nem vonják ki a forgalomból.). A rendelkezés nem jelent áremelkedést, ugyanis a jegybank szerint a kerekítési mechanizmus az árszintet nem érinti lényegesen. Vásárláskor ugyanis az összes vásárolt termék árának csupán a végösszegét kerekítik majd fel vagy le a legközelebbi 50 fillérre vagy koronára. Az árcédulákon az eddigi ígéretek szerint továbbra is megmaradhatnak a 10 és 20 fillérre végzõdõ árak, a bankszámlákon ugyanúgy. Filléreinket még 5 évig beválthatjuk: jövõre még az összes bankban, azt követõen pedig kizárólag a jegybanknál. Összeállította BG

2004. január

Kürtös 5

Régiófejlesztés

AZ EURÓPAI ALAPOK SZLOVÁKIA SZOLGÁLATÁBAN Szlovákia Európai Uniós tagállammá válásának idõpontja feltartóztathatatlanul közeledik. A SzK Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériumának elsõrendû érdekét képezi a nyilvánosságnak a tagállammá válással együtt járó új lehetõségekre és kihívásokra való felkészítése, annál is inkább, mivel a Minisztérium egyben koordináló szerepet játszik azon programdokumentumok elkészítésében, amelyek alapján a jogosult szlovákiai jogalanyok késõbb kérelmeket nyújthatnak majd be saját projektumaik megvalósítása, illetve a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból meríthetõ támogatások elnyerésének céljából. Rovatunkban folyamatosan kivonatokban tájékoztatást adunk a minisztérium által kiadott anyagból, melyek felhasználhatóak szûkebb régiónkban is. A tájékoztatási anyagot Jámbor Attila, az SzK ÉRfM elõadója juttatta el lapunknak. AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAI ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Bár Európa,- mint a nyugati civilizáció bölcsõje - gazdaságilag a világ egyik legprosperálóbb része, az állandóan változó gazdasági környezet kihívásainak való megfelelés terén nem mindegyik régiója rendelkezik azonos startpozícióval. Különösen akkor nem, ha tudjuk: Európa régiói különbözõ természeti-földrajzi, történelmi sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek közvetlen hatással vannak az egyes régiók globalizálódó világgazdasági folyamatokon belüli szociális-gazdasági fejlõdésére. „A Közösség arra törekszik majd, hogy az elmaradott, hátrányos helyzetû régiók, szigetek és vidéki térségek támogatása révén csökkentse az egyes régiók és szociális csoportok közötti gazdasági különbségeket …" A fenti formában megfogalmazott EU-s regionális politika megvalósításának eszközeivé a strukturális alapok váltak.

A Z E URÓPAI R EGIONÁLIS F EJLESZTÉSI A LAP Célja elsõsorban az Európai Unió gazdasági és szociális fejlõdésének elõsegítése, mégpedig az ún. hátrányos helyzetû régiók, illetve az egyes szociális csoportok közötti különbségek csökkentése révén. Az ERDF pénzügyi támogatásai különösen az alábbi területeken valósulnak meg: - kis- és középvállalkozások támogatása; - termelõ beruházások támogatása; - infrastruktúrafejlesztés; - helyi fejlõdés erõsítése. Az ERDF- támogatások végsõ célja a már meglévõ munkahelyek megóvása, illetve új munkahelyek kialakítása, amelyek alapvetõ feltételét képezik a hosszú távon fenntartható társadalmi fejlõdésnek.

A Z E URÓPAI S ZOCIÁLIS A LAP Az Európai Unió fõ pénzügyi eszközeként szolgál az uniós foglakoztatáspolitikai stratégiai célok konkrét aktivitásokra való transzformálásánál. Az Unió e konkrét tevékenységei elsõsorban a szakmai képzettségi színvonal és az oktatási rendszer javítása révén kíván hozzájárulni a közösségi polgárok munkaerõ - potenciáljának növeléséhez. - a munkanélküliek, illetve a hátrányos helyzetû szociális csoportok be -, illetve visszavezetése a munkaerõpiacra; - a tartós munkanélküliség elleni harc; - a fiatal munkavállalók segítése a munka világába való beilleszkedésük során; - a munkavállalók adaptálása az iparmodernizálási f o l y a matokhoz; - a férfi és nõi munkavállalók közötti esélyegyenlõség megteremtése, javítása; - a fogyatékos személyek munka világába való integrációja. AZ EURÓPAI MEZÕGAZDASÁGI ORIENTÁCIÓS ÉS GARANCIA ALAP Az Európai Unió strukturális és regionális politikájának olyan eszköze, amely támogatja a mezõgazdaság hosszú távú szerkezeti átalakulását, a mezõgazdasági infrastruktúra fejlõdését, a vidék fejlesztését, továbbá a vidéki táj örökségének és az erdõk újraélesztését eredményezõ új struktúrák meghonosítását, alkalmazását.

Az alap két ágra bontható: - az orientációs rész a vidékfejlesztésre irányuló, ugyanakkor az 1. célkitûzés hatáskörébe tartozó intézkedéseket támogatja; - a garanciális rész azokban az ágazatokban tevékenykedik, amelyek bevételei támogatási jellegûek, amelyek pedig elsõsorban a különbözõ térségekben és változó körülmények között megvalósuló mezõgazdasági termelés fenntartására, illetve a termõterület kihasználására irányulnak. Ide tartozik a mezõgazdasági termékek Európai Unión kívüli országokba való exportálásának ösztönzése is.

A KÖZÖSSÉG CÉLJAI A strukturális alapok eszközei általában kisebb projektumok megvalósítására szolgálnak, mégpedig olyan területeken, mint a gazdasági fejlõdés, az ipar, a szolgáltatások, a közlekedés, a környezetvédelem, a mezõgazdaság és vidékfejlesztés, a halászat és az emberi erõforrás. E támogatások nyújtásának megítélése szigorúan magállapított szabályok szerint történik, mégpedig azzal a megkötéssel, hogy az adott projekt az Európai Unió regionális politikájának három fõ célcsoportjának valamely meghatározott cél megvalósítására törekedjen. E három fõ célcsoport a következõképpen határozható meg: 1. célkitûzés - a leszakadó régiók támogatása 2. célkitûzés - a strukturális nehézségekkel küszködõ régiók gazdasági és szociális átalakítása 3. célkitûzés - a hátrányos helyzetû régiók oktatási rendszerének korszerûsítése, illetve a foglalkoztatottság bõvítésének támogatása.

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS ALAPJA ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1993-ban A Maastrichti Szerzõdéssel olyan különleges szolidaritási alapot hoztak létre (Kohéziós Alap), amely a Közösség legkevésbé prosperáló államainak (az egy fõre esõ GDP alacsonyabb mint az EU-s átlag 90 %-a) arra vonatkozó esélyeit törekszik növelni, hogy azok sikeresen bekapcsolódhassanak a gazdasági és a monetáris unióba. A Kohéziós Alap csak tízmillió eurónál nagyobb összköltségû projektumok megvalósítására nyújt pénzügyi támogatásokat. Ebbe a kategóriába tartoznak a: - környezetvédelmi projektek, - transz-európai közlekedési hálózatok kiépítését támogató projektek. A Kohéziós Alap keretein belül benyújtott projektumoknál az 50:50 elve érvényesül, ami annyit tesz, hogy az adott országra vonatkozó a pénzügyi allokáció felébõl közlekedési infrastruktúrát fejlesztõ beruházásokat, a másik felébõl pedig környezetvédelmi infrastruktúrát fejlesztõ beruházásokat kell megvalósítani. A fentiekbõl kitûnik, hogy ebbõl az alapból régión belül pályázni nem lehet, ezért errõl az alapról bõvebb tájékoztatást a folytatásokban sem közlünk. (A következõ számban folytatjuk) Összeállította Balogh Gábor

6 Kürtös

Kistérség

2004. január

A zsélyi vándormúzeum Valamikor Mátyás király idejében kutyavásárt tartottak Budán, amit, mint érdekességet, máig emlegetnek. Valami említésre érdemes furcsasága Zsély falunak is van, mégpedig egy vándormúzeum. A vásár azért volt furcsa, mert ott pont kutyákat árultak - ami nem szokás, a múzeum, pedig azért furcsa, mert vándorol, ami szintén nem elterjedt dolog. A mai múzeum elsõ kiállítását Bõhm József rendezte volna még a múlt század 70-es éveiben (amikor még falumúzeumról máshol nem nagyon beszéltek), de mikorra összeállította a nem kis értékû anyagot, nem volt hol kiállítani. Mikorra hosszú könyörgés és gyõzködés után végre a falu kijelölt két helyiséget a múzeum számára, és ezeket rendbe tették, a fejesek hirtelen rájöttek, hogy ott nem múzeum, de forradalmi tradíciók szobája lesz berendezve, mert enélkül a falu nem létezhet tovább. Így a múzeum anyagát kidobták egy folyosóra. Az, ami még megmaradt, egy magánpadlásra költözött, ahol 20 éven át õrizték. A második költözködés pozitív volt. 2001-ben Urbán Aladár, aki sok jó dolognak indítómotorja, azzal ált elõ, hogy jó volna kiállítani Jóska bácsi anyagát, és így a padláson tárolt anyagból megnyílt a zsélyi falumúzeum elsõ nyilvános kiállítása a községi hivatal épületében. Ez a hozzágyûjtött anyaggal együtt 95 tárgyat tartalmazott. Az örvendetes kezdet után az orrunk megint csak hamar lelógott, mert a múzeum további fejlesztése és látogatásának lehetõségei nagyon korlátozottak voltak. Mikor aztán azt is tudtunkra adták, hogy bizonyos, magát felügyelõnek tartó intézmény a kiállítás legértékesebb anyagát valami furcsa törvényekre hivatkozva el akarja Zsélybõl szállítani, ismét csomagoltunk. A harmadik hurcolkodás a helyi Zichy kastélyba irányult. Kiskovács Pista és PeadDr. Bolha - a mezõgazdasági iskola akkori igazgatója - barátságának köszönhetõ, hogy helyet kaptunk a helyi

Zichy kastélyban. Az itteni kiállítás a kezdetkor már 350 tárgyat tartalmazott, s ennek szervezésében sok jó zsélyi polgár segített ingyenmunkával, ajándékkal csak azért, hogy tudja meg a világ, hogy mi zsélyiek kik voltunk, és mi a falunk igazi múltja. Nehogy valaki talán azt gondolja, hogy nemrég másztunk le a szilvafáról. Nagyon örültünk, mert a látogatottság lassan növekedett, és a szakértõk jól értékelték az amatõr munka eredményét. Elképzelhetõ, hogy sok munka vár még ránk. A gyûjtés, mentés, a falu történelmének feltárása, a sok értékes anyag konzerválása, ezek kiállítása... Mindehhez kell idõ, ember, pénz, szakértelem és akarat. Legjobban azonban a megértés hiányzik. A kastély az iskolával együtt közben a Kerületi Hivatal tulajdonába került, és az új tulajdonos évi 35 000 Sk bérleti díjat szabott ki a helységek használatáért. Ezt képtelenek vagyunk kifizetni, ám a kerületi önkormányzati testülettõl karácsonyi ajándékot kaptunk. A decembei ülésen a bérleti díjat évi egy koronába állapította és szavazta meg és ezt már ki bírjuk fizetni. Abban, hogy ez sikerült, többen segítettek, de a fõ érdem Molnár Katalin és Hrubík Béla fáradhatatlan kultúrtársainké. Annak ellenére, hogy így a múzeumunk veszített jellegzetességébõl, mert most már nem is annyira „vándor”, áldja meg az Isten további munkájukat! Ismét elõre nézünk, és tervezzük a kiállítás kiszélesítését régi vágyunk szerint. További két helyiségben a zsélyi avar kori temetõ eddig depozitáriumban heverõ leleteit és a falu jellegzetes kézmûiparát szeretnénk még a 2004-es idényben bemutatni. Bízunk benne, hogy a kiállítás rendezéséhez kellõ pénzbeli és egyéb támogatást sikerül itthoni és külföldi forrásokból beszerezni. Zsély, 2004. január havában Bõhm András

PI - víz, az élet vize A víz nélkülözhetetlen a földön az élõlények számára, de gyakran megfeledkezünk arról, hogy számunkra mennyire fontos, és hogy nélküle nem tudnánk élni. Miközben a 21. században a technika és a tudomány hatalmas léptekkel halad elõre (elég ha csak a számítógépek, mobil telefonok fejlõdését, a Marsra eljuttatott ûrszondát említjük), addig a hatalmas mértékû környezetszennyezés odáig vezetett, hogy szennyezettek a folyóink, tavaink, felborulni látszik az egész ökoszisztéma. Szakemberek egész hada szerte a világon azon dolgozik, hogy megállítsák a további környezeti rombolást. Még néhány évtizeddel ezelõtt a természetet járva bátran olthattuk szomjunkat bármely forrásvízbõl, ma az egészségünkkel játszunk, ha belekortyolunk a hûsítõ forrás vizébe. Sajnos nem kivétel ez alól a kútvíz sem. A mezõgazdaságban használt növényvédõ és rovarölõ szerek beszivárogtak a föld alatti rétegekbe, és évtizedekkel használatuk után is megtalálhatók a felszín alatti vizekben. Nemcsak a mezõgazdaság, de a vegyipari termékek, az üzemanyagok, a nem megfelelõen tárolt hulladék mind hozzájárultak, hogy lassan ihatatlanná válnak vizeink. Nagy részük nehéz fémsókkal, arzénnel, nitráttal stb. szennyezett. A járási tisztiorvos jelentése alapján kútvizeink a megengedett 50 mg/l helyett kb. 200 mg/l nitrátot tartalmaznak! Hosszú távon az ilyen víz fogyasztása különbözõ betegségek elõidézõje lehet. Japán szakemberek a növények tanulmányozása során fedezték fel az „élõ

vizet”, amely nem hasonlítható semmilyen vízhez és amelyet PI-víznek neveztek el. Megfigyelték azt is, hogy ez a víz fontos szerepet játszik a növények és állatok egészséges növekedésében. Ezért létrehoztak egy olyan technológiát, amely természetes vízbõl és vasas sóoldatból PIvizet állít elõ. A rendszer a természettel való harmónián alapszik.

A PI-víz hatása

A PI-víz rendszeres fogyasztása esetén a fizikai és pszichikai teljesítmények fokozódnak. Klinikai eredmények igazolják, hogy napi 1 liter víz rendszeres fogyasztása stabilizálja a vérnyomást, csökkenti a cukorszintet. A vízzel öntözött vetõmagvak gyorsabban csíráznak ki, ellenállóbbak lesznek, a fémet meggátolja a rozsdásodástól, megkíméli a kávéfõzõt, vízforralót a vízkõ lerakódásától. Hozzájárul a növények és állatok egészséges növekedéséhez. Sajnos helyhiány miatt lehetetlenség felsorolni a víz számos egyéb területen való jótékony hatását. A PI- technológia hatékonyságának ismeretében járásunkban elsõként Ipolybalogon volt a szûrõberendezés üzembe helyezve. Rövid idõn belül több község - Ipolynagyfalu, Lukanyénye, Apátújfalu - is csatlakozott. Az EgészségKoccintani nemcsak borral lehet... ügyi Minisztérium jóváhagyásával és a A technológia lényege, hogy a ter- Környezetvédelmi Minisztérium pénzügyi mészetes forrásból(kút) vett víz keresztül- támogatásával a készülékeket tavaly minhalad egy szûrõrendszeren (Life Energy denütt üzembe is helyezték. készülék). Az elsõ fázisban kiszûri a Aki töbet szeretne tudni a PI-víz zavarosságot, rossz szagokat, gázokat, rozs- jótékony hatásáról és a szûrõberendezés dát, a különbözõ káros, szerves anyagokat mûködésérõl, annak figyelmébe ajánlom megköti. A második fázisban stabilizálja a Dr. Fülöp László: Az életvíz története víz pH - értékét, és tökéletesíti az elsõ valamint Shinji Makino: A PI -víz csodája fázisban megkezdett szûrõmunkát. A c. könyvét, amelyek a cikk megírásához is készülék garantálja, hogy a szervezet segítséget nyújtottak. számára nélkülözhetetlen elemek - Ca, Na, Bodzsár Eszter Mg - a vízben benne maradjanak. A harmadik fázisban a vizet energetikailag feltölti, ezáltal bioaktívvá válik.

2004. január

Kistérség

Kürtös 7

Messze még a túlsó part, avagy adjátok vissza a hidaimat Szécsénykovácsi - Hugyag Az emberek évezredek óta építenek hidakat. Már a régi rómaiak, akik az elsõ utakat építették fontosnak tartották, hogy a patakok, folyók átjárhatósága érdekében hidak épüljenek. A XX. század a rombolás ideje volt. Amit elõdeink több száz éven keresztül apró, türelmes munkával szükség szerint felépítettek, azt az elmúlt évszázad elpusztította. Ötven év telt el azóta, hogy az Ipoly-hidak csonkán, árván, a semmi partján várják az újjászületést, hogy összekössenek folyópartokat, településeket, nemzetet és hazát. Egy dolgot nem tudnak összekötni, a lélekben kettészakadt és elválasztott embereket és kultúrákat. Ezeket a hidakat nem vasból és betonból, de bizalomból és szeretetbõl kell nekünk a XXI. század küszöbén fel-építenünk, mindkét oldalról, egyszerre. A trianoni békeszerzõdést elõkészítõ nagyhatalmak térképészei az Ipolyt hajózhatónak nyilvánították, miután repülõgéprõl megszemlélték az esõzések nyomán medrébõl kilépett folyót, amely hatalmas, széles folyammá változtatta az egész Ipoly mentét. A kanyargós folyó két partját övezõ fák alapján valószínûleg lehetett látni az igazi meder vonulatát, de ez A akkoriban senkit sem érdekelt igazán. Bár még Radnóti meg sem írta a „Nem tudhatom” címû versét, az európai nagyhatalmak gyõztes urai már akkor szavalták „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj.” Megállapították, hogy különleges esetekben az Ipoly egészen Ipolytarnócig hajózható. Azt, hogy az elmúlt nyolvanhárom évben ilyen különleges eset nem állt fenn, azt már azóta sem vizsgálta senki, mint ahogyan azt a jogot sem, hogy az anyaországtól elszakított területeken a nemzeti kisebbségek népszavazással dönthetnek majd hovatartozásukról. A népszavazás éppúgy elmaradt, mint azoknak az egykoron természeti egységet alkotó régióknak a fejlesztése, melyeket az Ipoly évszázadokon keresztül összekötött. Azok az Ipoly menti falvak, melyek gazdagon termõ földjeikrõl a gyümölcsöt, gabonát és pálinkát az évszázadokon keresztül kiépített városi piacokra Szécsénybe, Balassagyarmatra, Salgótarjánba hordták, egyik napról a másikra zsákutca-falvakká váltak, elszigetelõdtek. Ezekbõl a falvakból a késõbbiekben, még a koldus és a drótos is visszafordult. Pedig nem mindig volt ez így. Amikor az Ipoly még nem volt határfolyó, a szomszédos községek gazdáinak a folyó mindkét oldalán

voltak földjei, sõt nem egyszer a községek elöljáróságai pereskedtek egymással a tulajdonjog miatt. Ennek egyik példája a hugyagiak és a szécsénykovácsiak közötti rivalizálás, melyrõl Mocsári Antal a „Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statisztikai Esmertetése” címû monográfiájában is megemlékezett, miszerint a falu határában, a Hársaspuszta elõtt, mely valaha Hugyag község kataszterébe tartozott, savanyúvízforrás található, s „melly forrás miatt a Hugyagiaknak a szomszéd Szécsény-kovátsiakkal nagy és tartós villongások vala, de a bíróság a hugyagi határhoz ítélte azt, mindazonáltal a Szécsény-kovátsiak ezentúl is keresni

öntöttvas híddá építették át. Ez a híd a 2. számú Budapest-Kassa fõútvonal részeként szolgált egészen a II. világháború végéig, amikor is a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A híd elpusztítása végképpen elvágta a rokoni, baráti szálakat a szécsénykovácsiak és a hugyagiak között, mint ahogyan a savanyúvíz és a szõlõültetvények sorsát is megpecsételte a trianoni békediktátum. A villongások azonban úgy látszik nem csitultak a két falu között, amirõl anyai nagymamám által mesélt pajzán csúfolóversek is tanúskodnak, melyeket gyerekként gyakran kiabáltak át a túlsó parton lévõknek: Hugyagiak vagytok, hátsóm alatt laktok; pap a tanítótok, kántor a bírótok. Hugyagó, tele van a bugyogó. A népi irodalom vagy költészet eme kiemelkedõ remekmûveinek szerzõjét nem ismerjük, mint ahogyan az sem bizonyított a mai napig, hogy a hugyagi hídon valamikor még Petõfi Sándor is átgyalogolt, amikor Ludányhalásziba igyekezett az ottani menyecskékhez. A legendák azonban fontosak az itt élõk életében, gyökereiket erõsítik. Az aláásott és elsülylyesztett vár a Hradiste tetején, vagy a domboldalba vájt homokhugyagi híd szlovák oldali hídfõje. kõbarlangok, melyekben hétévente, mindig ugyanabban az akarják ez iránt való jussokat.” E idõben titokzatos fények gyúlnak, hogy savanyúvízforrás közelében a hugya- megvilágítsák a törökök által egykoron giaknak szõlõföldjeik is voltak, melybõl elásott kincseket, éppúgy a helyi palóc mára csak egy dûlõnév maradt. Akár mondavilág részei, mint az érintetlen, szõlõ, akár savanyúvíz, egy dolog biz- gyönyörû táj a világ legszebb rétjeivel, tos, híd kellett, hogy átjuthassanak ahol a pillangók hordják hátukon az száraz lábbal az innensõ partra. álmainkat egyik partról a másikra, s az A feljegyzések szerint Szécsény- Ipoly úgy kígyózik a kertek alatt, kovácsi és Hugyag határában már a mintha magához akarná ölelni az összes XVIII. század végén híd állt, feltehetõ- bokrot és fát, mezõt és virágot, gyerleg a mai híd helyén, egészen az 1848- mekkorom csodálatos emlékeit. 49-es szabadságharcig. Görgei serege Az Ipoly-hidak XXI. századi törté1849. július15-17-én Vácnál három- netében az Ipolynyéken 2003. október napos csatát vívott az orosz fõsereggel, 25-én tartott nemzetközi Ipoly-híd konmajd a Rétság-Vadkert-Balassagyarmat- ferencia mindenféleképpen új fejezetet Rárós-Losonc útvonalon vonult vissza. nyitott. A konferencián részt vett A Poeltenberg Ernõ vezérõrnagy vezette régiónk szülötte, az Ipoly-hídcsonkok VII. hadtest július 18-án Balassa- árnyékában még gyermekként játszó, s gyarmat elõtt foglalt védõállást, s mára tisztességes felnõtté cseperedett miután visszaverte az üldözõ orosz férfi is, Csáky Pál miniszterelnökcsapatokat, visszavonult Balasagyarmat- helyettes, aki azt mondta, hogy nem ra. Ezt követõen az utóvéd szerepét azért épülnek majd újjá az Ipoly-hidak, Nagysándor József vezérõrnagy I. had- mert azt a szlovák és a magyar kormány teste vette át. Nagysándor leromboltatta szorgalmazza, hanem mert mi, itt élõk a hugyagi Ipoly-hidat, majd a Szécsény- ezt akarjuk. És mi így akarjuk. Több kovácsi-Kiskérpuszta vonalon foglalt mint ötven év hallgatás után végre kiállást. A szabadságharc végeztével a mondtuk újra az Ipoly mindkét partján fahidat visszaépítették, majd a növekvõ elszakítottságban és reményvesztettségigények, a forgalom és nem utolsó sor- ben élõk: Adjátok vissza a hidainkat! ban a teherbíróképesség miatt a XIX. Folytatjuk század végén korszerû, háromíves HB

8 Kürtös

2004. január

Élettér

A Szent Korona árnyékában Ipolybalog õsidõk óta az itt élõ nyugati palócok egyik õsi fészke, az Ipoly, a palóc Nílusnak nevezett folyó gyöngyszeme. Az itt élõkben mély vallásosság, makulátlan becsület, mélységes emberszeretet és hagyományos törvénytisztelet lakozik. Hont vármegye monográfiája szerint a község elsõ írásos említése 1232bõl való, de a község már jóval az ezredforduló elõtt BALUG néven ismert település volt. E községbõl vette nevét a Baloghy család, melynek itt õsi birtoka is volt. A Baloghy család õsei az Oszláriak 1375-ben kapták adományként az ipolybalogi birtokot. A család eredete egészen IV. Béla magyar királyig (1235) vezethetõ vissza. A község határában bronzkorszakbeli tárgyakat találtak, a pilinyi kultúrához tartozó úrnamezõmaradványokat tártak fel. A község 1608-tól 1685-ig, 77 éven keresztül török megszállás alatt volt. 1632-1635 között csaknem teljesen elpusztult. Az 1626-ban épült finánclaktanya ma a községi hivatal székháza. A II. világháború után, 1949. január 7-én 49 tanulóval megnyílt az elsõ magyar osztály, 1951. november 7-én kitárta kapuit a magyar középiskola. Az új iskolában a tanítás 1963. szeptember 1-jén kezdõdött 254 diákkal. A riporter általában magázza a riportalanyt, de engedd meg, hogy ezt most megszegjem, annál is inkább, hiszen közel húsz év óta ismerjük egymást. Nem vagy ipolybalogi származású. Gyökeret eresztettél már a Palócföldön?

A tegezõdés természetes számomra, hiszen tényleg nagyon régóta ismerjük egymást, a nyolcvanas évek végétõl együtt dolgozunk a Csemadok Területi Választmányában, de a korkülönbség sem olyan nagy közöttünk, hogy ezt ne tehetnénk meg. Kezdettõl fogva, ahogyan erre a vidékre kerültem, rögtön otthon éreztem magam, és ez megnyilvánult mindabban a cselekedeteimben és munkámban, amit azóta ezen a vidéken élve megtettem. Ez a vidék a szívemhez nõtt, de eleve úgy jöttem ide,

A község õsi eredete mellett szól a csaknem ezeréves temploma, melynek tornyán a magyar Szent Korona mása látható. Hiteles forrrásokból tudjuk, hogy Vencel és Róbert Károly királyok közötti trónviszály idején, Vencel a koronával Prágába menekült, útközben a korona az ipolybalogi templomban pihent. Ennek emlékére Mátyás király 1464. évi dekrétumának 2. cikkelye alapján elrendelte, hogy a magyar korona mása az ipolybalogi Árpád-kori templom tornyára kerüljön, melyet a nép kegyelettel õriz. A templom eredetileg román stílusban épült, csak a késõbbi korokban végzett restaurálások során fedezték fel a temlom barokk és gótikus stílusjegyeit. A barokk fõoltár Szent Miklóst, Ipolybalog védõszentjét ábrázolja. A bejárati ajtó az ezredforduló tiszteletére 1896ban készült, Rados Imre ipolybalogi fafaragómester munkájaként. Illés József Az alábbiakban Balogh Gáborral, Ipolybalog polgármesterével olvashatnak beszélgetést.

hogy itt fogok élni, hogy itt élem le majd az életem hátralévõ részét. A feleségemmel kötött egyezség alapján én jöttem ide ,,menyecskének”, tehát ez eldöntött kérdés volt, hogy új gyökereket itt kell eresztenem, ezen a gyönyörû Palócföldön. Negyedik választási idõszakban állsz Ipolybalog községe élén. Hogyan érdemelted ki az emberek bizalmát, mert hogy kiérdemelted, az bizonyos. Erre én is választ szeretnék kapni, nem adni, mert nem tudom mi az, amivel megszolgáltam azt a bizalmat, hogy egy ilyen közösséget, mint az ipolybalogi, vezethessek. Egyszerûen tettem a dolgom, ami számomra természetes. Közel negyven éve, hogy itt élek, és a kezdetektõl fogva igyekeztem barátságban lenni kicsivel, naggyal egyaránt, tiszteltem mindenkit, és viszont megkaptam ezt a tiszteletet. Aktívan bekapcsolódtam a falu társadalmi életébe, részt vettem minden olyan közösségépítõ tevékenységben, ami az itt élõket összekovácsolta. Egyszóval a közösségben dolgoztam a közösségért. Talán ez a titka a bizalomnak. Ipolybalog h o n f o g l a l á s kori magyar település. Árpád-kori templomának tetején ott büszkélkedik a magyar Szent Korona mása.Te hiszel abban, hogy a koronának pozitív kisugárzása van a körülötte élõkre, befolyásolja a hitet és a nemzettudatot? Minden itt élõ embernek, nemcsak ipolybaloginak, de a környéken élõnek

is, büszkének kell lennie arra, hogy itt él, a Szent Korona árnyékában, mert hiszek abban, hogy a korona jelenléte, bármilyen másolat formájában is, kihatással van a környezetére, egyfajta kisugárzása van. De bármilyen szimbólum vagy jelkép, amiben az emberek hisznek, kihatással van az emberek életére. A hit, ami emberré tesz minket, egy olyan pozitív erõ, amely erõsíti a nemzettudatot. Magának a Szent Koronának a története, a mítosz, mely körülveszi, egy büszke, sokat szenvedett nemzet története, melybõl erõt meríthetünk. Ez az erõ, a tudat, a hit együttesen hat az itt élõk nemzettudatára, erõsíti és segíti õket. Nemcsak polgármesterként, de magánemberként is alakítod a régió magyarságának életét. Számodra mit jelent ez a vállalás? Hát, hogy alakítom-e, azt nem tudom, egy azonban biztos, hogy a kezdetektõl fogva részt vállalok minden, a magyarsághoz és a nemzetttudat megerõsítéséhez kapcsolódó rendezvényben, szervezkedésben. Annak idején gyermekként, a családom sorsában osztozva megismertem a deportálás keserû tényét, és ez az emberben nem múlik el nyomtalanul, hiszen saját bõrömön éreztem, hogy milyen az, amikor az embert magyarságáért meghurcolják. Ettõl függetlenül elmondhatom, hogy soha nem tagadtam meg azt, hogy magyar vagyok, ezt mindig büszkén vallottam, és ha szlovák közegben voltam, ott (Folytatás a 9. oldalon)

2004. január is elfogadták ezt a tényt, soha senki nem vetette ezt a szememre. Ez a vállalás számomra tehát azt jelenti, hogy mindenkor és mindenhol színt kell vallani, hogy a kételkedõkben és a gyengékben is megerõsítsük a hitet, mert az anyanyelv vállalása, egyben önmagunk vállalása is. Ez az embernek nagyobb önbizalmat ad, és nem csapódik egész életében ide-oda nemzettelenül, gyökértelenül. A redszerváltás elõtt és közvetlenül utána is gyakran beszélgettünk arról, hogy milyen fontos lenne, ha iskoláink saját kezünkbe kerülnének. Nos ez nemrégiben megtörtént. Mennyire készültetek fel erre Ipolybalogon? Sem jobban, sem kevésbé, mint általában az országban. Évekkel ezelõtt már rebesgették, hogy majd talán átkerülnek az oktatási intézmények a községekhez, de semmi konkrétum, és ez az utolsó pillanatban megfogalmazott hatáskör-átruházás mindenkit felkészületlenül ért, mert nem azt vártuk, hogy csak úgy a nyakunkba zúdítják az intézményeket minden nélkül, hiszen anyagilag nem volt megalapozva az átadás. Az iskolák katasztrofális helyzet-

ben vannak, általánosságban beszélek, ennek következtében minden évben nagyobb befektetést igényelnek, karbantartást, tatarozást ahhoz, hogy mûködõképesek legyenek. A mûködtetésükre leosztott állami pénzek egyáltalán nem elegek, és ezt az amúgy is szegény önkormányzatoknak a saját költségvetésükbõl kell pótolniuk, ha azt akarják, hogy a gyermekeik megfelelõ körülmények között tanuljanak. Minden negatívum ellenére mégis jó, hogy az iskoláink lekerültek a hatáskörünkbe, és nem azért

Élettér jó, hogy nekünk legyen ki fölött uralkodnunk, hanem, hogy közösen, együtt a pedagógusokkal, szülõkk el egymást megértve és támogatva építhessük saját elképzeléseinket. Biztos, hogy a többletgonddal többletmunka is jár, de az, aki pozitívan áll a környezete problémáihoz, ezt jó szándékkal teszi. Mik a terveitek az önkormányzatban erre a választási idõszakra? Minden választási idõszak elején az ember számot vet az elvégzett munkáról, és utat keres a jövõbe, ha tetszik választási programot állít össze. Itt természetesen figyelembe kell venni polgáraink igényeit, az állam által elõnybe helyezett beruházásokat, saját lehetõségeinket, és ezt összhangba kell hozni az elképzeléseinkkel. Az utóbbi tíz évben az állam támogatási politikája megszabta lehetõségeinket. Ebben a választási idõszakban egyik legfontosabb teendõnk a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése lesz, ami az ISPA program keretén belül már egy eldöntött tény. A Nagykürtösi járás déli községeiben 2005 végéig be kell fejezni a vezetékes ivóvízhálózat kiépítését. A tiszta ivóvíz egy igen fontos feltétele annak, hogy a falu és az egész régió egy nagy lépéssel elõbbre lépjen, és felzárkózzon a fejlettebb régiókhoz. Ezzel párhuzamosan szeretnénk a csatornázást is befejezni a faluban, amely már egyharmad részben elkészült. Ennek anyagi feltételeit egyrészt állami támogatásból, másrészt, ha kell, hitelbõl fogjuk fedezni, már csak azért is, hogy ne kelljen a községi úthálózatot újból felbányászni. 2004 év végéig szeretnénk befejezni és átadni azt a 28 bérlakást, amit az elmúlt választási idõszakban kezdtünk el. Ehhez még idén be kell építenünk 18 millió koronát. És ha még marad elég erõnk és pénzünk, akkor szeretnénk a község járdáit és úthálózatát rendbe hozni. Állami pénzbõl készíttettünk egy elõtanulmányt a falut elkerülõ közút megépítésére, mivel a községen keresztül-

haladó fõút forgalma már egyre elviselhetetlenebb az itt élõk számára. Ez az útszakasz kb. 50 millió koronába kerülne, de ennek megvalósítása teljes mértékben az állam kezében van. Ipolybalogon jól mûködõ vállalkozók vannak. Milyen az együttmûködés az önkormányzatnak a vállalkozókkal? A vállalkozókkal az önkormányzatnak jó a kapcsolata, bár gond az, hogy egyes vállalkozásoknak a lakosok szempontjából vannak hátrányai is, ami az életkörnyezetet illeti, és ezt nem mindig tudjuk összeegyeztetni. A lakosok többsége azonban ezt bizonyos mértékig tolerálja, de bizonyos fórumokon szóvá is teszik. A vállalkozások indulását a falu mindig is támogatta különbözõ adókedvezményekkel, szabad helyiségek bérbeadásával, és egyéb más módon is. A faluban 32 vállalkozást tartunk nyilván, ebbõl azonban vannak idõszakosan mûködõ vállalkozások is, de a javarészét a fõállásban vállalkozók teszik ki. Általában ezek a vállalkozások életképesek, fõleg ami a mezõgazdasági vállalkozásokat illeti, hiszen itt adottak a természeti és mûszaki feltételek is a vállalkozások mûködtetéséhez, mert a termõföldjeink öntözhetõek. Mit vársz az e u r ó p a i uniós csatlakozástól, milyen változásokat h o z az itt élõ közösség számára? Szerinted magyarként megálljuk a helyünket Európában?

Kürtös 9 Az emberek reménnyel tekintenek az urópai uniós csatlakozásra, hogy az majd egy csapásra valamit megváltoztat, de ki kell józanodnunk, hogy ez nem egy csapásra, de még két csapásra sem változtat meg mindent. Szokták mondani, hogy amennyit a tálba beleteszünk, annyit is vehetünk ki belõle, és ez az Európa Unióra is érvényes lesz, mégha az elején segítenek is beletenni valamit ebbe a közös kosárba. Ez természetesen azért lesz így, hogy a gazdaságunk megerõsödjön, lábra álljon, és mi is többet tudjunk vállalni a közös munkából a közös Európa felépítése érdekében. Mindennek ára van, és ezt most sajnos nekünk kell megfizetni, csak az a baj, hogy amit az elmúlt húsz évben nem fizettettek meg velünk, azt az utóbbi egy-két évben varrják a nyakunkba, és ezért ilyen fájdalmas a reform. Ami a szellemi oldalát illeti a csatlakozásnak, azt hiszem, hogy a szellem szabadon szárnyalhat, fejlõdhet, s hogy ki mennyire fogja tudni ezt kihasználni, az egyénektõl függõen változik majd. Azt, hogy a szellemi tõkét melyik nemzet hogyan aknázza ki, az a nemzet érettségén, mûveltségi szintjén fog múlni. A magyar nemzet az elmúlt ezer esztendõben mindig nagy próbatételek elé volt állítva, de mindig fel tudott állni a semmibõl, a porból is. Én bízok a falum, a népem, az egész magyar nemzet életképességében, hogy egy olyan katalizátorává válhat az új Európának, ami hasznára válik mindannyiunknak. HB

10 Kürtös

Az elsõ helyes lépés elõtt (Befejezés az 1. oldalról)

A beiratkozási program keretében, melyet a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány az Illyés Közalapítvány pénzállományából a NéVA Társaság közremûködésével valósít meg, 2003-ban több mint százharmincezer koronával rendelkezett. Ebbõl támogattuk az óvodai és iskolai rendezvényeket a beíratási idõszakot megelõzõen, az iskolabemutató kiadványokat, a beiratkozáskor ajándékozott könyveket, a diákutaztatást és étkeztetést, valamint a községi megbízottak munkáját, akik jutalmul tanulmányi kiránduláson vehettek részt a kuruc szabadságharc kezdetének 300. évfordulóján. Magyar óvodáink közül kilenc részesült százezres (HUF) nagyságrendû támogatásban. Felismerve térségünk sajátos helyzetét, a szórványosodás fokozódó veszélyét az Apáczai Közalapítvány is támogatta magyar oktatási intézményeink mûködését. A mintegy kétmillió-nyolcszázezer forintnyi összegbõl valamennyi iskolánk részesült kisebb-nagyobb támogatásban. Az ipolynyéki 60 db széket és 30 db iskolapadot kapott, az ipolybalogi hangstúdiót, tornaszõnyeget, sakkórát, CD-t, kazettákat és könyveket, az ipolyvarbói ablakredõnyöket, TV-készüléket, videólejátszót, fényképezõgépet, rádiómagnót, a Duna TV vételére alkalmas parabolaantennát, az inámi sportszereket. Majdnem 300 tanulót kirándultattunk, akik Magyarországon és Szlovákiában magyar történelmi és irodalmi emlékeket kerestek fel (a csábi 27 000, az ipolybalogi, az ipolynyéki és az ipolyvarbói alapiskola külön-külön majdnem 24 000 korona támogatásban részesült, a 125 000-bõl fennmaradó összegen pedig az alsótagozatos iskolák tanulói és szülei kirándulhattak). Az Apáczai Közalapítvány 2003-ban számítástechnikai eszközfejlesztés címén is kétmillió-négyszázezer forinttal támogatott bennünket, azaz oktatási intézményeinket és kulturális szervezeteinket. Támogatásban azok az intézmények részesülhettek, amelyek a megelõzõ két évben nem kaptak ilyen célú támogatást Magyarországról. Alapiskoláink közül ennek folytán az inámi, a nyéki és a lukanényei kaphatott egy-egy számítógépet korszerû tartozékaival együtt, a csábi alapiskola pedig hármat. Mindebbõl következik, hogy a beiratkozás elõtt mindezt nem figyelembe venni árt a leendõ elsõsöknek, árt nemzeti kultúránknak, árt egész magyarságunknak és a jövõnknek. Egyértelmû, világos, hogy aki gyermekének érvényesülést, sikeres jövõt akar biztosítani szülõföldjén és Európában, az csak egyetlen helyes lépésre szánhatja el magát a következõ napok, hetek valamelyikén: gyermekét magyar tanítási nyelvû iskolába íratja! UA

2004. január

Oktatás

Õk helyesen döntöttek Január, február az iskolai beiratkozások idõszaka. N a p j a i n k b a n - sajnos - még mindig mérlegelés tárgya, hogy a magyar szülõ hová, milyen tanítási nyelv û alapiskolába írassa gyermekét. Sajnos, írtuk fent, mert természetesnek kellene lennie, hogy az anyanyelven megszerzett tudásnak nincs alternatívája. Az alábbiakban a Csábi Alapiskola volt diákjai vallanak arról, hogy az õ szüleik miért döntöttek helyesen akkor, amikor õket magyar iskolába vezették. (A néhány kiragadott vélemény abból a kiadványból való, amelyet az alapiskola az elmúlt tanév beiratkozási programja keretében jelentetett meg a szülõk tájékoztatása végett. A kezdeményezéshez utólag is gratulálunk, és követendõ példának tartjuk magyar iskoláinknak.) Cibu¾a József mérnök - Alapiskolámat Csábon végeztem 1974tõl 1982-ig Zatyko Mária osztályfõnök irányítása alatt. Az alapiskola elvégzése után a Losonci Építészeti Szakközépiskola diákja lettem, ahol kitûnõ eredményekkel mindig helytálltam. Sikeresen leérettségiztem, majd a pozsonyi Szlovák Mûszaki Egyetem Építészmérnöki Karára jelentkeztem. Öt év tanulmányi idõ után 1991-ben mérnöki diplomát szereztem. Egy év katonai szolgálat után visszakerültem Nagykürtösre, ahol egy évet tervezõirodában dolgoztam, és innen kerültem a környezetvédelmi hivatalba, ahol kilenc évet töltöttem el a területfejlesztés terén informatikusként. Jelenleg Csábon a községi vállalatot vezetem. Kisfiam a Csábi Alapiskola magyar tagozatának harmadikos diákja. Szilárd meggyõzõdésem, hogy tartós ismereteket csak anyanyelven szerezhet az ember. Zako Ervin mérnök - Iskolás éveimet a Csábi Alapiskola magyar tagozatán kezdtem. Elvégzése után 1990-ben kitûnõ eredményeim alapján felvettek a Kassai Magyar Tannyelvû Középfokú Ipariskolába. Itt automatizációs technika szakon végeztem. Tanulmányaimat a Kassai Mûszaki Egyetem diákjaként folytattam számítástechnika és informatika szakon. Vállalkozni már az egyetemi évek alatt elkezdtem, és az egyetem sikeres befejezése után folytattam e tevékenységet. Magyar iskolából kikerülve szereztem felsõfokú végzettséget szlovák nyelven. Ha gyermekeim lesznek, õk is biztosan magyar iskolában fognak tanulni. Striho Tibor mérnök, õrnagyA Csábi Alapiskola elvégzése után a kassai ipariban folytattam tanulmányaimat. Már az itt eltöltött évek alatt részt vettem olyan tanfolyamon, mely a repüléssel kapcsolatos volt. Az érettségi után úgy döntöttem, hogy a kassai Repülõtiszti Fõiskolán folytatom tanulmányaimat. Ennek elvégzése után a szlovák hadsereg pilótájaként végeztem munkámat. Három gyermekem van. Õk is magyar iskolába járnak, mint én annak idején. Úgy érzem, az anyanyelven

szerzett ismeretek a legtartósabbak. Tanulj az anyanyelveden magyarul, és sikeres leszel! Mgr. Híves Imre pedagógus Szülõfalum Lukanénye. Itt kezdtem iskolába járni. Innen Csábra vezetett az utam, ahol a felsõ tagozatot végeztem. Gimnáziumba Ipolyságra jártam. Erre a 12 évre szívesen emlékezem, mert ezek az évek megalapozták azt, hogy magyarul szilárd alapokat szereztem. Nyitrára jelentkeztem, a Konstantin Filozófus Egyetem Pedagógiai Karán 1-4. + angol nyelv szakon végeztem. Úgy hozta a sors, hogy jelenleg egy szlovák alapiskolában tanítok mindenféle nyelvi probléma nélkül. Mgr. Diós László lelkész - Az alapiskolát Lukanényében és Csábon végeztem. Középiskolába Ipolyságon a mezõgazdasági technikumba jártam. Már az alapiskolában eldöntöttem, hogy lelkész leszek. Az Istent és népemet fogom szolgálni. Jelentkeztem a Comenius Egyetem Teológiai Fakultására, ahová annak ellenére, hogy magyar iskolába jártam, minden nehézség nélkül bejutottam. Két éve vagyok a papi pályán. Amit elértem, a lukanényei és a csábi magyar iskolának is köszönhetem. Híves Mária énektanár - Az alapiskolát szülõfalumban végeztem el. Az ipolysági magyar gimnáziumba felvételi nélkül kerültem be, ahol kitüntetéssel érettségiztem. A pannonhalmi Szent Gellért Hittudományi Fõiskolára jelentkeztem. 1997-ben sikeresen befejeztem tanulmányaimat, majd a nagytapolcsányi Kardos Dezider Magánkonzervatórium hallgatója lettem, ahol 2002. június 15-én kitüntetéssel végeztem. Jelenleg a Nagykürtösi Zeneiskola kihelyezett tagozatán éneket tanítok. Mindig hálás leszek szüleimnek, akik magyar iskolába írattak, mert biztos vagyok benne, hogy ezeket az eredményeket megfelelõ anyanyelvi oktatás nélkül nem tudtam volna elérni. Én is vallom Comenius tanítását, mely szerint: „Ha a tanítás igazi tanítás akar lenni, a nép nyelvén kell folynia.“

2004. január

Kürtös 11

Oktatás

N Y Í LT L E V É L A M A G YA R S Z Ü L Õ K H Ö Z Kedves Szülõk! Gyermekük küszöbönálló iskolai beiratkozásával kapcsolatban fordulunk Önökhöz. Az oktatásügy története egyértelmûen azt mutatja, hogy a magyar családok túlnyomó többsége Szlovákiában - ha tehette - mindig magyar óvodába illetve iskolába íratta be és járatta gyermekét. Több évtizedes tapasztalaton nyugszik az a tény, hogy az érvényesülés szempontjából fontos tudás leghatékonyabban az anyanyelven történõ oktatás során szerezhetõ meg. Tény az is, hogy a magyar iskolát végzett diákok közül sokkal többen vannak olyanok, akik szép karriert futottak be, mint azok között, akik idegen nyelvû iskolában kezdték el tanulmányaikat. Sajnos, mégis nem kevesen voltak olyan szülõk, akik hamis képzetek, rossz szokás, megfélemlítések hatására szlovák iskolába adták gyermeküket. Aki nyitott szemmel és füllel jár a világban, érzékelheti, hogy szûkebb világunkban olyan nagy horderejû fejlemények történnek, és a felvidéki magyarság számára is olyan jövõkép bontakozik ki, amely a magyar nyelvû oktatás választásának elõnyeit még hangsúlyosabbá teszi. Mindenekelõtt arra szeretnénk becses figyelmüket felhívni, hogy ebben az évben Szlovákia és Magyarország is az Európai Unió tagjává válik. Az EU-tagság következtében megszûnik a magyar-szlovák országhatár, s a csatlakozás kizárja az ország területén élõ számbeli kisebbség hátrányos megkülönböztetését. Nyilvánvaló tehát, hogy ebben a sosem volt új helyzetben rendkívüli módon felértékelõdik a csak magyar iskolában megszerezhetõ magas szintû nyelvi és tárgyi tudás. Emellett a magyar iskolába járó gyermekek élvezhetik Magyarország támogatását is tanulmányaik során. Miben nyilvánulnak meg ezek a támogatások? 1. Minden kiskorú gyermek (akár szlovák is!), aki magyar nyelven kezdi meg tanulmányait, tanszertámogatást kap. 2. Minden olyan család után, amelynek legalább egy gyermeke magyar tannyelvû óvodába vagy iskolába jár, az oktatási intézmény támogatást kap (ez a kedvezménytörvénybõl ered). 3. A magyar Oktatási Minisztérium és az illetékes magyarországi köz- és magánalapítványok (Illyés Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány, A Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány) fokozottan támogatják a szlovákiai magyar oktatási intézményeket azzal a céllal,

hogy a magyar iskolák a szlovákkal szemben minden tekintetben versenyképesek legyenek. Ennek keretében hozzájárulnak az iskolák technikai felszereltségének növeléséhez, a diákok tanulmányi versenyeken történõ részvétele kiadásainak csökkentéséhez, elõsegítik a szülõföldi és a magyarországi nyári táborozásokon való részvételt, valamint az iskolák közötti kapcsolatokat. 4. Minden magyar iskolába beiratkozó diák az alapiskolától az egyetemig ugyanolyan diákigazolványt kap, mint a magyarországi diákok, s ezek a diákigazolványok utazási, kulturális és egyéb kedvezményekre jogosítják fel tulajdonosát. Kedves Szülõk! Ha eddig még nem tudták, most tájékoztatjuk Önöket arról, hogy szervezetünk az Illyés Közalapítvány támogatásával évek óta az óvodákkal és az iskolákkal együttmûködve ún. beiratkozási programot hajt végre, amelynek keretében, amikor tehettük s tehetjük, buzdításunk mellé könyvet, energiatakarékos égõt stb. adtunk, adunk. A kis elsõsök a szeptemberi tanévnyitón tanszercsomagot vehetnek át. A szociálisan rászoruló családokat lehetõség szerint azzal is támogatjuk, hogy elsõs gyermekük magyar iskolába történõ utazásához illetve étkeztetéséhez is hozzájárulunk. A beiratkozási program eredményeként Dél-Szlovákia magyarok által is lakott járásaiban évrõl évre nõtt a magyar iskolába beíratott gyermekek számaránya az összes beírt gyermekszámhoz képest. 2002-ben a kedvezõtlen népesedési mutatók ellenére abszolút értékben is 2,5 %-kal nõtt a magyar iskolába beiratkozott tanulók száma. Szûkebb térségünkben 2003-ban ugyancsak 38,9 %-kal növekedett a magyar elsõbe beíratott gyermekek száma az elõzõ évihez képest. Mindez azt is bizonyítja, hogy egyre szélesebb körben terjed a magyar családok között az a felismerés, hogy gyermekeik hosszú távú érdekeit tekintve a magyar tanítási nyelvû iskolai képzés szolgálja azt a legeredményesebben. Reméljük, hogy ez a megnyugtató és dicsérendõ folyamat az Önök közremûködésével tovább folytatódik már a jelenlegi beíratási idõszakban, és méginkább kiteljesedik a jövõben. Bízunk abban, hogy a felsoroltak figyelembe vételével gyermekük jövõje és boldogulása érdekében jó döntést hoznak, vagyis gyermeküket magyar iskolába íratják! Tisztelettel a NéVA Társaság Urbán Aladár rovatgazda

Magyarnak lenni mit jelent? Minden népnek van valamilyen története, ahogy nekünk, magyaroknak is. A sok kalandozás, portyázás után letelepültünk a Kárpát-medencében, a szép Pannóniában. Szent István uralkodása alatt felvettük a kereszténységet. A második világháborúban a vesztes országok közé tartoztunk. Az ország jelentõs részét elvesztette. Az egykori Felvidék már Szlovákiához, Erdély pedig Romániához tartozik. Sok mindenen keresztülmentünk, de a magyarság mégis fennmaradt. Magyarnak lenni nem csak azt jelenti, hogy magyarul beszélek, magyarul írok. Akkor mondhatod magad igazi magyarnak, ha tettél valamit a magyarságért. Legyen szó akar a tizenhárom aradi vértanúról, akár bármelyik királyunkról, mind tettek értünk valami hasznosat. De ne feledkezzünk meg híres íróinkról, költõinkrõl sem, mint például Jókai, Mikszáth, Kosztolányi, József Attila, Ady, akik rengeteg remekmûvet hagytak ránk. De tálán Petõfi az, akire a leginkább büszkék lehetünk. Õ

nem csupán szebbnél szebb verseket, költeményeket hagyott ránk, de harcolt a szabadságharcban is, ahol életét vesztette. S miért vesztette életét? A hazájáért, a szép Magyarországért. Azok közé tartozott, kik meghaltak azért, mert tudtak magyarnak lenni. Persze a XXI. században senki nem várja el tõlünk, hogy csatatéren, vagy bárhol máshol meghaljunk. Elég az is, ha a külföldi írók, költõk mûvei mellett a magyar alkotásokat is olvasgatjuk, tanulmányozzuk. Ne hagyjuk õket feledésbe merülni, elveszni! Sokkal könnyebb magyarnak lenni a határokon belül, mint kívül. Nem is volt az olyan rég, amikor az emberek féltek megszólalni magyarul az utcákon. Sokan közülük megtagadták, hogy magyarok, úgy gondoltak, így könnyebb lesz. Nem lehet õket sem elítélni. Mentségükre legyen, hogy féltek. Féltették családjukat, munkahelyüket. Sokáig nem voltak magyar iskolák. A szülõk kénytelenek voltak számukra idegen nyelvû iskolákba íratni gyermekei-

ket. De a magyarság így is megmaradt ezeken a területeken, s ez azt bizonyítja, hogy tudtunk magyarnak lenni. Ma már vannak magyar iskolák. Támogassuk ezeket az iskolákat, intézményeket! Egy iskolát nem csak anyagiakkal lehet segíteni. Sok magyar iskolát be kell zárni, mert nincs elég diák. Bár az igazság az, hogy sok szülõ nem meri magyar iskolába íratni a gyermekét, mert úgy gondolja, sokkal többre viheti, ha szlovák iskolába fog járni. Merjük vállalni, hogy magyarok vagyunk, merjük gyermekeinket anyanyelvünkön taníttatni! Mert sokkal könnyebb anyanyelvünkön elsajátítani az új ismereteket, és így is lehet érvényesülni. Bár azt mondják, ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy, de tökéletesen csak az anyanyelvedet beszélheted, s ha más nyelven is beszélsz, és más nyelven is írsz, de magyarul álmodsz, és magyarul sírsz! Csáki Edina gimnáziumi tanuló

12 Kürtös

2004. január

Kultúra

A Magyar Kultúra Napján 1833. június 14-én e sorokat vetette papírra Kölcsey: „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak / Hagyd örökül, ha kihunysz: A haza minden elõtt.“ Az akkori „haza“ fizikai valójában már több mint nyolcvan éve „szünetel“. Egy szörnyen igazságtalan békediktátum, a gyarló nyugati nagyhatalmak önkénye Trianonban szétdarabolta az egységes nemzet honát. Pozsony, ahol az intelem megszületett, egy akkor összetákolt ország fõvárosa lett. A szülõhely, Szõdemeter ma a világ egyik legeldugottabb, legelhanyagoltabb falucs-

kája a területtel bõven jutalmazott Romániában. A szívbõl megénekelt bús düledékû Huszt vára és a nyomorúságában is szép Beregszász (a legközelebbi postakocsi-állomás, ahová Csekérõl be-beszekerezett) korunkban Ukrajna nyomorát nyögi. Sírhelye, ahová magyarok ezrei zarándokolnak el a világ minden tájáról, Szatmárcseke a MaradékMagyarország keleti csücskében fekszik. Négy országba kell elzarándokolnia annak, aki Kölcsey lábnyomát keresi. És mégis! A legszentebb ünnepeink egyike a MAGYAR KULTÚRA NAPJA. E napon,

vagyis 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc nemzeti imádságunkat, a Himnuszt. 1989-tõl ünnep ez a nap! Kölcseynek van a mának is szóló üzenete: A haza minden elõtt! A haza, legyen bár a magasban, legyen bár bennünk, nem eladó! Ezt a határokkal durván szabdalt KÁRPÁTMEDENCEI MAGYAR HAZÁT fogja össze Kölcsey élõ szelleme. Éppen ezért javasoljuk, hogy a Himnuszt énekelve ne csak az elsõ, hanem a második versszakot is énekeljük el ezentúl! S ne csak a Magyar Kultúra Napján! UA

Évf ordulók

• KEMPELEN FARKAS 270 éve, 1734. január 23-án született a XVIII. század egyik legnagyobb magyar tudósa, a magyar fonetika úttörõje, mechanikus, természetbúvár • BAJZA JÓZSEF 200 éve, 1804. január 31-én Szücsin született a reformkor irodalmi életének egyik vezéralakja, költõ, kritikus, szerkesztõ, a Nemzeti Színház elsõ igazgatója Januárban emlékezünk meg MIKSZÁTH KÁLMÁN (1847. I. 16.) és MADÁCH IMRE (1823. I. 20.) születésnapjáról.

Magyar Kultúra Napja - pályázat

Január huszonkettedike a magyar kultúra napja. 181 évvel ezelõtt ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc nemzeti imánk, a Himnusz írását. E nap tiszteletére a Palóc Társaság kilencedik alkalommal hirdet pályázatot, amelynek célja változatlanul a magyarságtudat elmélyítése, a szülõföld iránti hûség erõsítése, az anyanyelvi képességek fejlesztése és fiataljaink tehetségének kibontakoztatása.

A pályázat 2004-es témái:

1. Az én Balassim 2. Balassi, a formaújító 3. A szerelmes Balassi 4. A hit szerepe Balassi életében és költészetében 5. Egy XVI. századi végvári vitéz élete 6. Végvárak a haza védelmében 7. Magyar iskola - magyar végvár 8. Magyarságom: létem, jövõm, reményem 9. Séta szülõhelyemen 10. Hogyan ápoljuk iskolánk névadójának emlékét? Pályázati feltételek: - a pályázaton az alapiskolák felsõ tagozatosai és középiskolások vehetnek részt akár több dolgozattal is; - a dolgozatok terjedelme alapiskolásoknál legkevesebb 1, legtöbb 3 A4-es oldal, középiskolásoknál legkevesebb 2, legtöbb 5 A4-es oldal lehet; - kizárólag géppel írott pályamunkákat fogadunk el; - mûfaji kötöttség nincs; - a pályamûveken fel kell tüntetni a pályázó nevét, életkorát, lakcímét, a kategóriát (alap- vagy középiskolai), iskolája nevét, postacímét, a felkészítõ (tanár vagy szülõ) nevét; - a dolgozatokat 3 példányban kérjük eljuttatni az alábbi címre: Palóc Társaság, 991 3I Vrbovka 53. Beérkezési határid õ: 2004. február 8. Eredményhirdetés március 15-én, nemzeti ünnepünkön lesz. A nyertesek megérdemelt jutalomban részesülnek. A színvonalas dolgozatok elkészítéséhez jó felkészülést kíván a Palóc Társaság!

Kulturális rendezvényeink 2004-ben 12. 15. 17-18. 25. 25. 7-8-9. 7. 21-22-23. 6.

Magyar óvodások fesztiválja

27. 14-15. 5. 11. 12. 1-2-3. 10. 15-16-17. 10.

2004. január

Szabadidõ - Egészség

Amit egészségünk érdekében tudnunk kell Immár hétéves gyakorlatom az ipolybalogi rendelõmben azt bizonyítja, hogy az emberek figyelme szívesen irányul az új dolgok felé, mi több, szívesen ki is próbálják azokat. A „gyógytorna“ szó hallatán szinte mindenkinek az az asszociáció jut eszébe, hogy „törött testrész“, amit szét kell tornáztatni a legközelebbi kórházban, hogy újra mozogjon. Örömmel tapasztalom, hogy ez ma már nem csupán ennyit jelent. Pácienseim 70% - a hátgerincbeteg, a maradék 30% baleseti probléma és az ebbõl eredõ mozgásszervi betegségek sorozata miatt keresi fel rendelõmet. Röviden jellemezném, hogy mi a hátgerincbetegség, és ki a hátgerinc-beteg. Nos, a hivatalos definíció szerint a hátgerincmegbetegedések a XXI. század civilizációs betegségei, ami annyit jelent, hogy ez a népbetegség lakosságunk nagy részét sújtja. Szeretnék nagy hangsúlyt helyezni arra a sajnálatos tényre, hogy a betegség okozta szindrómák már gyermekkorban jelentkeznek. Hogyan vegyük ezt észre? Gyermekeink túlnyomó része nem panaszkodó típus (a felnõttekkel ellentétben), éppen ezért nekünk, szülõknek kell többet figyelnünk egészséges fejlõdésükre. Édesanyám elmondása szerint az õ idejében a tanító úr pálcát tett azon diákok hátratartott könyökei közé, akiknél helytelen testtartást vett észre. Ez a pici odafigyelés már nagy mértékben segített megelõzni a hátgerincferdülést. Egy másik tényezõ, ami odafigyelést kíván, a helyes lábbeli kiválasztása. Családjaink anyagi helyzete miatt a gyermek legtöbbször a kínai üzletek által kínált helytelen kaptafájú cipõt viselve válik hátgerincbeteggé, mégpedig oly értelemben, hogy a nem megfelelõ cipõ miatt hosszanti-, illetve keresztboltívsüllyedés keletkezik (lúdtalp), ami hátgerincferdülést vált ki. Ugyanez tapasztalható a felnõtt hátgerincbetegeknél is, akiknél sok esetben utólag diagnosztizálják a bokasüllyedést. Mindez megelõzhetõ azzal, hogy a szülõ tudatosan figyeli gyermeke testi fejlõdését, buzdítja a mozgásra, sportra, és a gyermek legkisebb panaszát komolyan véve szakemberhez fordul. A panaszok kezdõdhetnek túlzott fáradékonysággal, tompa hátfájással a lapockák környékén, fejfájással, majd talp- és lábfájással. A hátgerincferdülés megelõzhetõ, illetve a már elferdült hátgerinc kezelhetõ speciális gyógytornával, úszással. Felnõttkorban a gyógytorna kiegészítõje a fizikoterápia, a masszázsok különbözõ fajtája, és különösen ki kell hangsúlyoznom a fürdõterápia pozitív hatását. Ambuláns rehabilitációs kezelést a páciens ugyanazon diagnózisra évente 2x vehet igénybe, fürdõkezelést pedig évente 1x. Felnõtt betegek esetében a rendszeres kezeléssel megelõzhetjük a heveny állapot kialakulását, pl. akut lumbágó, az izomzat megerõsödik, ezáltal a testtartásunk, testkultúránk is javul. Neurológiai, mozgásszervi és érrendszeri megbetegedések gyógyításában elõkelõ helyet foglal el Közép-Szlovákia déli részén elterülõ fürdõnk GYÛGY - Dudince. Archeológiai leletek bizonyítják, hogy ezen a területen fürdõztek a római katonák a sziklavájatokban, ahol a mélybõl termálvíz tört fel. Nyomai manapság is megtalálhatók Gyûgyön. Az elsõ fürdõházakat és medencéket a Koháry család építtette. A 60-as években épültek a ma is mûködõ fürdõházak - Rubín, Smaragd, majd kevéssel késõbb a Diamant. A betegellátás magas színvonalon történik mindhárom fürdõházban, sõt ambuláns kezelésen is részt vehetnek az érdeklõdõk a város számos rehabilitációs magánrendelõjében. Szabadidõben el lehet látogatni a közeli Antol kastélyba és a környezõ városokba. Balázs Tünde, Mgr. gyógytornász

A káposzta

Éltetõ zöldségeink

A fejeskáposzta gazdag A-vitamin forrás. Tartalmaz még kalciumot, foszfort, klórt, vasat, sok jódot, C- és B-vitamint. Tisztítja a gyomor nyálkahártyáját és a belet, de csak akkor érjük el ezt a hatást, ha nyersen és só nélkül fogyasztjuk. A nyers káposzta a székrekedés ellenszere. Ajánlott fogyókúrázók részére is, mivel olyan anyag található benne, amely meggátolja a cukor és más szénhidrátok zsírrá alakulását. Levelével fekélyeket, sebeket, pattanást, reumás testrészeket is borogatnak. Idõs embereknek különösen ajánlott a fogyasztása, mivel P- és C-vitamin tartalma révén erõsíti az érfalat, és megakadályozza az epekõképzõdést is. A nyers káposzta könyebben emészthetõ, mint a fõtt, sõt minél tovább fõzik, annál emészthetetlenebb. A téli idõszakban, amikor kevés a friss vitaminforrás, igen fontos a savanyú káposzta. Nagyon sok ásványi anyagot, vitamint, tej- és ecetsavat tartalmaz. Fokozza az étvágyat, jó az emésztésre, bélférgekre, idegerõsítõnek, migrén ellen. Asztmára, légúti betgségekre ebéd és vacsora elõtt igyunk 1/2 dl levet. Gyerekeknek, emésztésük segítésére rendszeresen adjunk egy kistányérnyi káposztát. -ber-

Kürtös 13

Számítógép a mindennapokban Elõzõ cikkemet a személyi számítógép (PC) mûszaki részei közül a monitor bemutatásával zártam. A következõ technikai rész, amirõl szólni kell, és amely a számítógép magja, a processzor. Ez hajt végre minden mûveletet, és irányítja a gép többi részének mûködését. A PC-k többségénél az Intel gyártotta processzorok dominálnak, használatosak az Intel processzorokkal kompatibilis AMD és Cyrix cégek processzorai is. A proceszszorok egyik legjellemzõbb tulajdonsága a gyártókon és típusukon túl az órajelsebesség, melyet jelenleg gigahertzekben (GHz) szoktunk megadni. A most használatos átlagos PC processzorok órajelének frekvenciája 2-3 GHz. A következõ mûszaki rész az operatív tár (memória), ami a számítógépeknek az a része, amely azokat az információkat tárolja, melyeket a számítógép éppen feldolgoz. Ez a memória csak addig õrzi meg az adatokat, amíg biztosított az elektromos energia ellátása. Ezért fontos az adatokat idõnként elmenteni külsõ tárolóeszközökre. A tár fontos jellemzõje a tárolókapacitás, amely meghatározza, hogy mennyi adatot tárolhatunk benne. A tárolókapacitást megabajtban (MB) adjuk meg. Az operatív tár gyors hozzáférésû memória, de mint említettem, az adatokat csak addig tárolja, amíg biztosított az elektromos ellátás. Ezért hosszútávú tárolásra olyan külsõ eszközöket használunk, amelyek mágneses, vagy optikai elven mûködnek. Manapság szinte minden PC-ben megtalálható a beépített merevlemez. A merevlemezen tároljuk a dokumentumainkat, és mindazokat a programokat amelyeket telepítettünk. Az új merevlemezek nagy tárolókapacitással bírnak, amelyeken akár több filmet is tárolhatunk. A ma megvásárlásra ajánlható merevlemezek kapacitása 120-250 gigabájt (GB). A hajlékony-, kompakt- (CD), DVD-lemezekrõl és meghajtókról majd a következõ részben, és ne felejtsük, hogy a számítógép is csak gép, amelyet az ember alkotott. Balázs Péter, RNDr.

14 Kürtös

2004. január

Hitélet

CSAK KÉZZEL VERTEK Lénár Károly 1950 decemberében került Lukanényére plébánosnak. Itt tartóztatták le 1951. december 9-én. Az emlékezetes nap óta 42 esztendõ, benne 12 év kemény börtön lett a múlté, amikor felkerestük Tardoskedden Lénár Károly esperes urat, megkérve õt, mondaná el meghurcoltatásának, börtönéveinek néhány részletét. - Vasárnap volt, jöttem hazafelé motorkerékpárral a filiából. Amint kibukkantam egy kanyarból, elõttem állt az úton egy nagy teherautó tele tyúkketrecekkel. Meg kellett álnom. Ekkor valaki elébem lépett, és szlovákul megkérdézte, ki vagyok. Erre én is megkérdeztem, hogy õ kicsoda. Benyúlt bal kezével a bal belsõ zsebébe, mert jobb keze a zsebébe volt, és láttam, hogy ott a pisztoly csöve. Akkor én is megmondtam, ki vagyok. Erre õ: „A törvény nevében letartóztatom.“ Próbáltam tiltakozni, hogy legalább a motorbiciklit vissza kell adnom, mert nem az enyém. „Fogja be a száját, üljon be az autóba! Bent az autóban így folytatta: „Ha kinyitod a szádat, akkor ólmot kapsz belé!” Az oldalamhoz tartotta a pisztolyát. Letakartak valami köpennyel, úgy vittek a teherautóval. A motort is feltették. Elöl ültek ketten, hátul ketten. Az ötödik volt, aki letartóztatott. A hatodik pedig a sofõr. A kanyarokból sejtettem, merre megyünk. Ki tudtam számítani, hogy már elhagytuk a plébánia területét. Amikor megálltunk, azt mondta a sofõrnek az, aki letartóztatott: „Állj közvetlen mellé!” Én nem tudtam, mi mellé. Csak amikor kitakartak, akkor láttam, hogy az út mentén várakozik egy személyautó. Ketten álltak mellette vadászpuskával a vállukon. Mintha vadászok lennének. Megparancsolták, hogy szálljak át a személyautóba. Ekkor a „vadászok“ betették a vadászpuskát az autóba, és kivették a géppisztolyokat. Engem hátra ültettek. Egyik kezemre rátették a „karperecet”, az elsõ ülésrõl lógott valami erõs kötél, azt a másik csuklómra kötötték. Így hozzá voltam csatolva az elsõ üléshez is, és görnyedten tudtam csak ülni. Mintegy 230 kilométert kellett így ülnöm Pozsonyig, ahol a rendõrkapitányságra vittek. Itt teljesen meztelenre vetkõztettek, minden lyukba belenéztek, hogy nincs-e nálam fegyver elrejtve. Még a hajamat is áttapogatták. Aztán egy másik ruhát adtak rám, egy fekete szemüveget kellett fölvennem, hogy ne lássak. Aztán vittek le-föl. Amikor végre levehettem a szemüveget, ott találtam magam egy cellában. Egyedül voltam. Éjszaka volt már, de a cellában egy igen erõs égõ világított arcomba. Feküdni lehetett, ágy volt. De a kezeket fent kel-

lett hagyni a takaró felett. Pedig fáztam, és szerettem volna megmelengetni. Megkezdõdtek a kihallgatások. Már elõzõleg, aki az autóban mellettem ült, meg is vert, leköpdösött. A kihallgatásokra mindig bekötött szemmel vezettek. Nem tudtam, mivel vádolnak. Azt hajtogatták nevetséges módon, hogy „mondjon el mindent, amit tud.” Mit mondjak el? Nem tudom. „Mindent, amit tud. Mert mi úgyis tudjuk, de hallani akarjuk.” Én csak annyi biztosat tudtam, hogy már korábban is ki akartak hallgatni, s talán le is tartóztatni. Még augusztusban megjelent három férfi a plébánián. Azt mondták, ki akarnak engem hallgatni, de nem a plébánián, hanem a községházán, ott van hivatalos írógép. „Hát jól van, menjünk a községhazára!“ - egyeztem bele. „De ha magát meglátják velünk, a nép azt fogja hinni, hogy le akarjuk tartóztatni.” „De miért akarnának letartóztatni? Mondják meg, mirõl van szó?” - kérdeztem tõlük. „Nem akarjuk letartóztatni, csak nem szeretnénk, ha a nép azt gondolná, és baj lenne belõle.” „Hát ha félnek - mondtam - itt a kertek alatt lemehetünk a községházára, nem Iát meg senki.” „Jó, akkor megvárjuk a harmadik társunkat, aki jön az autóval.” Hát autóval nem mehetünk a kertek alatt. Itt már elárulták magukat. A vége az lett, hogy kiabálni kezdtek. Befutott néhány asszony meg férfiak is. „Ne menjen sehová!“ - mondták a hívek. „No jól van, akkor nem csinálunk semmit” mondták a látogatók, és ezzel eltakarodtak. - Milyen érzés volt ezután dolgozni? - Nehéz volt, mert tudtam azt, hogy le akarnak tartóztatni. Csak nem tudtam milyen formát akarnak ehhez választani. Még fiatal voltam, különösebben nem féltem... Aztán eltelt nem egészen egy hónap, amikor kaptam a püspöktõl egy felhívást, hogy menjek be hozzá, valamit meg akar velem beszélni. Említést tettem errõl Richter prelátusnak. (Rebesgették, hogy õ titokban felszentelt püspök.) Mint késõbb tõle értesültem, nem hívott. Én közben írtam a püspöknek, hogy adjon haladékot, mert most nem érzem jól magam. A prelátustól még nem kaptam meg az értesítést, helyette megjelent Záreczky István már kanonoki öltözetben. A püspök állami nyomásra nevezte ki kanonoknak... Elterjedt a hír a faluban, hogy jött hozzám a püspök. Záreczky azzal köszöntött be, hogy: „Gyerek, mit csinálsz te itthon?” „Nem csinálok semmit sem. De te mit akarsz itt?” - tegeztem vissza, pedig jóval

idõsebb volt nálam. „Miért nem jöttél el a püspökhöz?“ - kezdett el faggatni. Honnan tudhatta õ, hogy a püspök engem hívatott?” „Azért, mert nem értem rá, és nem éreztem jól magam. Írtam neki, hogy majd elmegyek késõbb, jelöljön meg újabb idõpontot.” „Így nem lehet viselkedni. Elveszik tõled a mûködési engedélyt. Mit csinálsz akkor?” „Ha elveszítek, hazamegyek, lefekszem, és jól kialszom magam. Elég a válasz?” Ekkor befutott vagy hat férfi a plébániára: „Azt hallottuk, hogy itt a püspök, õt jöttünk köszönteni.” De botok voltak a kezükben, sejtették mi a helyzet. „Józsi bácsi, nincsen semmi baj ” - próbáltam nyugtatni õket. „Hát akkor maga kicsoda? És mit akar itt?” kérdezték Záreczkyt. „Nem vagyok püspök, Záreczky kanonok vagyok.” „Ahá, maga a Záreczky? Tudja, mit akarunk? Hogy a mi papunk ne legyen olyan, mint maga!” Ezzel elmentek. Késõbb Józsi bácsit is becsukták, de õt azért, mert nem akart belépni a termelõszövetkezetbe. Még valami történt, amikor engem letartóztattak. Két-három nap múlva a nép elkezdett lázadozni, amiért elvitték papjukat. Elmentek a tanácselnökhöz meg a párttitkárhoz és azt követelték, „azonnal telefonáljanak, mert addig nem megyünk munkába, míg a papunkat haza nem engedik. Napokig húzódott az ügy, a nép nem volt hajlandó munkába állni. Táviratokat küldtek, aláírásokat gyûjtöttek. „Nem dolgozunk, sztrájkolunk, mert elvitték a papunkat. A sztrájk körülbelül két hétig tartott. Akkor letartóztatták szüleimet, az öcsémet, és elvitték õket a járási székhelyre. Nem tudom hány napig tartották õket ott. Apámnak azt mondták, ha haza akar menni, akkor elviszik a falu szélére, és ott beszélje rá a népet, hogy álljon munkába. „És ekkor talán a fiát is hazaengedjük.” Mit tehetett szegény apám? Úgy gondolta, egyedül nem állhat szembe az államhatalommal. Beleegyezett. És akkor engedtek a népek, munkába álltak. Úgy hallottam, 800 csendõr vette körül a falut, és kezdték kivizsgálni, ki szervezte, ki kezdte a lázadást. Kiválasztották a módosabb gazdákat, és letartóztatták õket. Öt évet kaptak, de fellebbeztek, és elengedték nekik 2 évre. /Befejezés a következõ számban/ (Hatényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában c. munkájának alapján, rövidítve.)

2004. január

Hitélet

FARSANGOLJUNK KERESZTÉNYHEZ ILLÕ MÓDON! Véget ért a karácsonyi ünnepkör. Fülünkben még ott csengenek a betlehemi csodálatos eseményt megéneklõ, szívet melengetõ dallamok. Jó volt karácsonyt ünnepelni, jó volt újra felidézni Isten irántunk való végtelen szeretetét... De lassan felállunk térdeplésünkbõl, és elindulunk a jászol mellõl, még visszapillantva búcsút intünk a Kisdednek meg a szent Szülõknek, de tekintetünket már az elõttünk álló idõszakra vetjük: elkezdõdött a farsang, a vidámság ideje. A „farsang” vagy „fassang” szó német eredetû, húshagyó keddet jelent, vagyis a farsangi idõ utolsó napját a hamvazószerda elõtti napot, de ma már a vízkereszttõl a nagyböjti idõ elsõ napjáig – hamvazószerdáig - terjedõ idõszakot nevezzük farsangnak. A vigasságok, a bálok, és táncmulatságok ideje a farsang. A régebbi korokban a mezei munkákat nem adó télben mi ûzhette volna el jobban a hideg és sötétség okozta depressziót, mint a közös vidámság? Amíg tehát ezt a feladatát teljesíti, nincs is baj! Ha azonban a bûnök televény talaja és melegágya lesz, ifjú lelkek megrontójává és csillogó szemek könnybeborítójává válik, akkor az egyik legbûnösebb idõszakká válhat. Karácsony elõtt kegyelemteljes ünnepeket kívántunk egymásnak. Sok alkalmunk és lehetõségünk volt a kegyelmek gyûjtésére: ádventi készülõdés, ünnepek elõtti szentgyónás, karácsonyi szentmisék sorozata, és az egymásra való odafigyelés is sok-sok alkalmat adott szeretetünk kifejezésére... vagyis adva volt, hogy a karácsonyi jókívánság valóság legyen, és gondolom sokak számára kegyelemmel teljes is lett. Nagy baj lenne, ha a vidámságnak elõttünk álló ideje, a farsang, a kegyelemvesztésnek, a bûnnek lenne gazdagon burjánzó idõszaka! Csupán az a kérésem minden fiúhoz és lányhoz, ifjúhoz és idõsebbhez: ne feledje el senki közülünk, honnét jöttünk: a kis Jézus jászolától, a kegyelmi élet tisztaságától, és ne áldozza fel a bûn oltárán senki közülünk ezt a kincset egy pár perc vagy óra bûnös öröméért, megtagadva istengyermeki voltát, kockáztatva örök boldogságát! Akár esztek, akár isztok, mindent Isten dicsõségére tegyetek! – mondja Szent Pál apostol. A farsangi tánc, a nemes szórakozás is Isten dicsõségét kell hogy szolgálja. Így kívánok minden kedves olvasónak vidám, bûntelen, Isten gyermekeihez illõ és méltó farsangot! György Ferenc, ipolybalogi plébános

Jótékonysági bál A Kõkeszi

Egyházközösség tisztelettel meghívja Önt és kedves családját a

2004. január 31-én tartandó

jótékonysági bálra, amelynek bevételét a helyi templom helyreállítására fordítja. A bál közös szentmisével kezdõdik (vasárnapi érvénnyel) 19.00-kor, és Isten áldását kéri bõkezû adományozóinkra. Jegyelõvételrõl a kõkeszi polgármesteri hivatalban érdeklõdhetnek. Belépõdíj 150.SK.

Kürtös 15

Ima Európáért Uram, megvalljuk kontinensünk bûneit, a nemzetek harcait, egyházad szakadásait. Kérjük bocsánatodat, kérjük Szentlelkedet, tegyen bennünket hídverõvé a szakadékok felett, adj Európának új életet. Jöjj el Szentlélek. Szükségünk van erõdre, Jöjj el, Szentlélek, benned erõsek vagyunk, Jöjj, ahogyan beléptél sokak szívébe, Jöjj, vezess egységre, adj Európának új életet. Hirdetjük, hogy Jézus Urunk és Megváltónk, szabadítónk és gyógyítónk, aki megnyitja szemünket. Kimondjuk: Európa az Úr tulajdona mindörökre, s együttmûködésünk megdicsõíti az Õ nevét. Miatyánk, mindörökre gyermekeid, családod /vagyunk, szeretetben akarunk élni. Fogadj el és taníts bennünket Igéddel és Lelkeddel, és adj közös küldetést nekünk, h i s z e n Ti e d a j ö v õ n k . ( AZ Európai Katolikus Karizmatikus Megújulás Hírlevelébõl)

Bemutatkozik a Szent Korona Kórus Az ipolybalogi Szent Korona Kórus 1997-ben alakult. Vezetõjük, Molnár Ottó karnagy kezdetben a fiatal lányokat gyûjtötte össze zsoltáréneklésre. Mindössze heten voltak, majd késõbb két fiatalember csatlakozott hozzájuk. A tagok létszáma egyre bõvült, mára eléri a 30 fõt. A kezdeti zsoltárokat felváltották a többszólamú énekek, majd az egyre nehezebb és igényesebb kórusmûvek. A kórus életében az elsõ jelentõsebb esemény 1998 decemberében volt, amikor egy hétvégét Bécsben töltött és ahol több szentmisén szerepeltek. A kórus heti rendszerességgel, legtöbbször hét végén két alkalommal gyakorol, ami nem kis megterhelést jelent a tagok számára. Munkájuknak meg is látszik az eredménye, mert két évvel megalakulásuk után a XI. Kodály Napokon ezüstkoszorús minõsítést szereztek. Azóta már számos helyen felléptek határon innen és határon túl, különféle rendezvényeken, hangversenyeken, esküvõkön szerepeltek nem kis sikerrel. 2001-ben ismét megmérettette magát a kórus Námestovóban a XI. Nemzetközi

Egyházzenei Fesztiválon, ahol ugyancsak ezüstkoszorús Iett. Még abban az évben Olaszországba, Rómába utaztak. Itt egy hetet töltöttek el, koncertet adtak a Szent Pál és a Lateráni bazilikában, valamint szentmisén énekeltek a Maria Maggiore és a Szent Péter-bazilikákban. A kórus megalakulásának 5. évfordulóján, a XII. Kodály Napokon aranykoszorús minõsítést kapott a zsûri dicséretével. Különdíjként felléphettek Debrecenben illetve Budapesten a Pesti Vigadóban. A 2003-as évben a kórus eddigi legrangosabb versenyére került sor Csehországban, Olomoucban. A Mundi Cantant címmel megrendezett nemzetközi kórusfesztiválon, melyen több mint 20 ország képviseltette magát, ezüst koszorút kaptak. Ezek az érdemek köszönhetõek a lelkes felkészülésnek, a sok próbának, melyre saját szabadidejüket áldozzák a kórus tagok, de legfõképpen a kórus karnagya szakmai tudásának, és nem utolsó sorban odaadó, kultúraszeretõ emberek anyagi támogatásának. Cibulya Márk

2004. január

Kürtös 16

Sport - Olvasók oldala SAKK

A társadalmi változások természetesen a sportban is átrendezõdést váltottak ki. Ennek legfõbb oka a pénzügyi támogatások megvonása. Az állam majdnem teljesen kivonult a sport finanszírozásából. A községekrõl szóló törvény ugyan az önkormányzati tevékenység közé sorolja a sportot is, de finanszírozása csak fokozatosan teremthetõ meg. Negyedszázados gazdag sakkélet után visszaesett járásunkban ez a sportág is. Majd tíz évet kellett várni, hogy újból beinduljon az idén V.liga néven.

2003. október 19én öt járási csapat – Ipolybalog, Ipolynyék, Csáb „B”, Kékkõ és Dacsókeszi – részvételével megkezdõdött a járási sakkbajnokság. Öt sakktáblán folyik a harc, és a végén aki a legjobb lesz, a következõ szezonban a kerületi IV. ligában folytathatja. Az õszi szezon befejezésével a csábi „B” csapat vezeti a tabellát, megerõsítve a III. Ligás „A” csapat tagjaival is. A középmezõny elég kiegyenlített, csak

a dacsókeszieknek nem sikerült még pontot szerezniük. A visszavágók 2004. január 18-án kezdõdnek.

Tabella: 1. Csáb „B” 4 4 0 0 14:6 12 2. Ipolynyék 4 2 1 1 13:7 7 3. Kékkõ 4202 9,5:10,5 6 4. Ipolybalog 4 1 1 2 8,5:11,5 4 5. Dacsókeszi 4 0 0 4 5:15 0 Bízom benne, hogy a következõ szezonra a járásból több csapat fog bekapcsolódni ebbe a szép és királyi játékba. Fónod Ferenc

Olvasói levél Mélyen Tisztelt Kürtös havilap fõszerkesztõje! Ez év legszebb karácsonyi ajándékaként vettem kézhez az Önök havilapjának elsõ számát. Amint olvasom az Ön gondolatmenetét, a „Megtalált haza magasában“ címû cikkét, a meghatódottság, keserû emlékek, csodálat az Ön bátorsága nagy magyar lelke iránti bámulatának vegyülete szorítja - tágítja beteg szívemet. Valami reménysugarat vélek látni az égen. Vannak még hazafiak, kik magasan hordozzák fáklyáikat, kiknek az Úr Isten erõs fegyverként tollat adott a kezükbe, kik e tollal hõsiesen tudnak harcolni! Mi, olvasók, hálával és szeretettel üdvözöljük az újszülött Kürtös havilapot. Adjon Isten szerkesztõségük minden tagjának az új évben erõt, egészséget és széles körû olvasói közönséget! Tisztelettel Darula Edit, Nagykürtös

A Dinamo utódai, dinamikus lendülettel

Az ipolynyéki sakkozás története az 1960-as évre vezethetõ vissza, amikor évente falubajnokságot rendeztek. Az akkori helyi „Dinamo“ sportegyesületnek Beinrohr Ernõ volt a vezetõje, de a csökkenõ érdeklõdés miatt a helyi bajnokságot csak három éven keresztül sikerült megtartani. Ezután a községben az eszmei sportok királya, a sakk majd két évtizeden keresztül szüneteltette tevékenységét, és csak néhány törzshelyen ûzték szórakozásból. 1981-ben Allarám János vezetésével újraindult a falubajnokság, és három évvel késõbb megalakult az ipolynyéki sakkcsapat, mely ezek után rendszeresen szerepelt a járási bajnokságban és több sakktornán is. Sokan fáradoztak azon, hogy a falunkban a sakkot minél magasabb színvonalon ûzzék. Kiemelt érdemei vannak ebben a néhány hónapja elhunyt Siket Józsefnek, aki több éven keresztül volt a helyi Balassi Bálint Alapiskola sakkörének vezetõje, és sok fiatallal megkedveltette ezt a sportot. Sajnos

Felhívás! NÉV LAKCÍM

IRÁNYÍTÓSZÁM DARABSZÁM

a rendszerváltás után a járási sakkszövetség megszûnt, és vele a járási bajnokság és sakktornák is. Újra több évet kellett várni arra, hogy a környezõ települések sakkozói összefogjanak, és újraindítsák a járási bajnokságot, ami 2003 õszétõl öt csapat részvételével folyik. Dicséretet érdemel a járási bajnokság szervezõje Fónod Ferenc, a dacsókeszi csapat vezetõje, aki elvállalta az adminisztrációs ügyek intézését. Legújabb csapatunk megalakulása óta részt vettünk több sakktornán is, kétszer Besztercebányán és a remélhetõleg hagyományossá váló csábi Polgármester Vándorkupája tornán is. Célkitûzéseink közé tartozik a járási bajnokságban való jó szereplés és egy ipolynyéki sakktorna megrendezése. Szeretném megköszönni a helyi önkormányzat hathatós támogatását, mely immár második éve lehetõvé teszi csapatunk mõködését. Allarám Norbert

A KÜRTÖS havilap szerkesztõsége felhívja a tisztelt olvasók figyelmét, hogy megrendelhetik havilapunkat a mellékelt szelvény kitöltésével, kivágásával és postázásával a szerkesztõség címére. Postafordultával egy csekket kapnak, melynek kifizetése után a lapot minden hónapban házhoz küldjük. Egy éves elõfizetési díj postaköltséggel együtt 200.-SK. Amennyiben támogatni szeretné lapunkat, úgy kérjük, hogy támogatásukat a CSEMADOK NTV külön számlájára a 1775547559/0200 VÚB küldheti. Köszönjük, hogy támogatja munkánkat!

E lapszám megjelenését az Ipolybalogi Községi Hivatal támogatta. Közéleti havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. Telefon: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: Pekel Print s.r.o. Bratislava. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.- korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.