9 Professzionális megoldások LPS I és LPS II villámvédelmi rendszerekhez

Alapítva: 1908 FOUNDed: 1908

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION

Neurális hálózatok alkalmazása teljesítményeloszlásszámításra A szabványosított káprázás értékelés kritikája 2. rész Egy ívoltási megoldás elektromechanikus relékben MEE Jogszabályfigyelő -Tűzvédelmi szabályozás 2015/3.

Professzionális megoldások LPS I és LPS II villámvédelmi rendszerekhez

Az MSZT/NB 1 Nemzeti Elektrotechnikai Bizottság ülése 2015. 06. 17. Ismét a parlamentben adták át a Magyar Termék Nagydíjakat

- 200 kA-es (10/350 µs) villámáramra bevizsgált összekötő-, és bontókapcsok az MSZ EN 62561-1 szabványra támaszkodva. Ex-Zóna 2/22-ben is alkalmazhatók. - HVI®power nagyfeszültségű szigeteléssel ellátott vezeték 90 cm-es egyenértékű „s“ biztonsági távolsággal (levegőben) és 200 kA-es (10/350 µs) villámáram-terhelhetőséggel. Elszigetelt villámvédelem egy levezető áramúttal LPS I és LPS II esetén is. Ex-Zóna 1/21-ben is alkalmazható. - DEHNsolid 1. típusú koordinált villámáram-levezető rendkívül nagy, 200 kA-es (10/350 µs) pólusonkénti villámáram-levezetőképességgel.

Gábor Dénes Klub Állásfoglalás

DEHN védelem. Túlfeszültség-védelem, Villámvédelem/földelés, Villamos munkavédelem

Portré: dr. Benkó Sándor

DEHN + SÖHNE GmbH + Co.KG. Magyarországi Képviselete 1141 Budapest, Jeszenák János utca 20. Tel.: + 36 1 371 1091, Fax: + 36 1 371 1092 E-mail: [email protected] Web: www.dehn.hu

Anz_HU LPS 1 + LPS 2_ohne Rand.indd 2

02.09.15 14:27

108. évfolyam

2 0 1 5 /9

www.mee.hu

elektrotechnika_V20_V50_1_2.pdf 1 2015.05.26. 15:13:29

+DQüDIHV]ĂOWVçJ{ Új túlfeszültség-védelmi eszközök az OBO-tól 0HJăMXOWNĂOVüçVPHJQ÷YHOWWHOMHVïWPçQ\ ăMPRGXOÛULVUHQGV]HUć9çV9VRUR]DWMHOćWăOIHV]ĂOWVçJOHYH]HWüND]2%2WøO $]ăMVRUR]DWGLQDPLNXVOHYÛODV]WøHJ\VçJJHORSWLNDLÛOODSRWMHO]üYHOçVV]ÛPRVHJ\çE SUDNWLNXVUçV]OHWPHJROGÛVVDOUHQGHONH]LN ,VPHUMHPHJD]ăMWăOIHV]ĂOWVçJYçGHOPL HV]N÷]÷NHWD]LQWHUQHWHQYDJ\NçUMH Q\RPWDWRWWNLDGYÛQ\XQNDW ZZZRERKXvLQIR#RERKX

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

Ha relé, akkor

Relék és tartozékaik, csatoló relé modulok, felügyeleti relék, időrelék, épületinstallációs készülékek (alkonykapcsolók, kapcsolóórák, lépcsőházi automaták, léptető relék).

FINDER-HUNGARY KFT. H-1046 Budapest, Kiss Ernő u. 1-3. Telefon: (06-1) 369-30-54, (06-1) 369-34-76, Fax: (06-1) 369-34-54 E-mail: [email protected] • www.findernet.com

Tartalomjegyzék 2015/9

CONTENTS 9/2015

Hackl Mónika: Beköszöntő .................................... 4

Mónika Hackl: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETIC

Felelős kiadó: Haddad Richárd Főszerkesztő: Tóth Péterné

Kovács Róbert: Neurális hálózatok alkalmazása teljesítményeloszlás-számításra ............................ 5

Róbert Kovács: Application of artificial neural networks in load flow calculation

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János

Haddad Richard: Állásfoglalás . ............................ 9

Richard Haddad: Standpoint

Tagok: Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTING TECHNICS

Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória

Majoros András: A szabványosított káprázás András Majoros: Critique concerning the stanértékelés kritikája 2. rész . ......................................... 11 dardized glare evaluation – 2. Part VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS

Ferenc Galavics: A solution for breaking the d.c. Galavics Ferenc: Egy ívoltási megoldás elektromechanikus relékben ................................. 17 electric arc in relays

Témafelelősök: Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Energetika, atomenergia: Hárfás Zsolt, Energetikai informatika: Woynarovich András Energetikai hírek: Dr. Bencze János Lapszemle: dr. Kiss László Iván Oktatás: Dr. Tóth Judit Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

Tudósítók: Arany László, Kovács Gábor, Lieli György

Dr. Bencze János: Energetikai hírek . .................. 26 Dr. János Bencze: News of Energetic

Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-42 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Csaba Arató: Rule observer – Fire protection Arató Csaba: MEE Jogszabályfigyelő – Tűzvédelmi szabályozás 2015/3. ........................ 19 control 2015/3 by MEE Kosák Gábor: Meeting of MSZT/NB 1 National Kosák Gábor: Az MSZT/NB 1 Nemzeti Electrotechnical Committee held on 17. 06. 2015. Elektrotechnikai Bizottság ülése 2015. 06. 17. .................................................................. 22 Portré

+ Söhne GmbH · DEHN ensto elsto kft. · finder-hungary · obo bettermannkft. Kft. ·

Portrait

Éva Tóth: Portait: Dr. Sándor Benkó the electriTóth Éva: Portré: Dr. Benkó Sándor a villamosmérnök és a zenész ................................ 24 cal engineer and the musician as well HÍREK

NEWS

Bence Kriván: Gigantic wind power plant at the Kriván Bence: Gigantikus szélerőmű a brit partoknál ............................................................ 27 coast of England Árpád Kiss: Kiss Árpád: Hungarian Quality Product Award was Ismét a parlamentben adták át handover in the Parliament a Magyar Termék Nagydíjakat . .......................... 28 Épül az ország első naperőműve ...................... 30

The first photovoltaic power plant in Hungary is under construction

Gábor Dénes Klub – Állásfoglalás ......................... 29 Club Gábor Dénes – Standpoint Gábor Dénes-díj 2015 - Pályázati felhívás ........ 29 Dénes Gábor Prize 2015 – Call for proposal Imre Orlay: Orlay Imre: Jubileumi emlékülés Miskolcon . ........................... 31 Jubilee memory meeting in Miskolc Zsolt Hárfás: Hárfás Zsolt: Nuclear news Nukleáris hírek .................................................. 2 5, 31 Csökkenő megújulós költségek ........................ 32

Decreasing the cost of renewables

Éva Tóth: Tóth Éva: Top level equipment for observing the Csúcsberendezés a gravitációs hullámok gravitational waves megfigyelésére ........................................................ 32 Óriástoronyból figyelik a klímaváltozást ........ 34

Hirdetőink / Advertisers

PROFESSIONAL REGULATIONS

The climatic changes are observed from a huge tower

Csiba Péter augusztus 15-től az MVM elnök-vezérigazgatója ............................................... 8

Péter Csiba is the President and CEO of MVM from 15th August

Magas villamosenergia-fogyasztás volt a nyáron ................................................................. 8

Ont he last Summer the electric energy consumption was very high

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Jicable’15 magyar részvétellel ................................ 16 Hungarian participation on Jicable’15 Lakatos Tíbor: 25 éve Magyarországon ............ 23 Tibor Lakatos: 25 years on Hungary NEKROLÓG ..................................................... 33 OBITUARY

Kedves Olvasó! Amikor a megtisztelő felkérést megkaptam a szeptemberi szám előszavának megírására – témaként a hónap legfontosabb eseményét, a 62. MEE Vándorgyűlést megjelölve – Hérakleitosz jól ismert szavai jutottak eszembe: „Semmi sem állandó, csak a változás maga”. Egy 115 éve alapított egyesület 108 éve létrehozott lapjában írok tehát, a 65 éve elindított rendezvényről*. Hogyan működhet megállás nélkül változó környezetünkben, egy folyamatosan és elképesztő sebességgel fejlődő iparágon belül ennyire stabil, egyszersmind töretlenül népszerű rendezvény? A válasz, úgy vélem, egyszerű. A változatlan recept, amelyet a szervezők elődeiket követve alkalmaznak: évről évre bemutatni a szakma alapvető trendjeit, új és innovatív megoldásait és lehetőség szerint felrajzolni a jövőképet, vagy legalább annak lehetséges szcenárióit. Mindemellett az esemény látogatottsága szempontjából nem hanyagolható el az sem, hogy nincs még egy rendezvény Magyarországon, ahol a villamos energetika képviselői ilyen nagy számban jelennének meg, lehetőséget teremtve az egyébként csak hosszabb szervezéssel megvalósítható „koncentrált” találkozásokra, megbeszélésekre. Az idei irányvonal – Globális gondolkodás, lokális megvalósítás – nagyon jó választásnak tűnik, sok izgalmas előadást ígérnek a témához illeszkedő szekciók. Az évről évre kiválasztott mottó mellett azonban – úgy vélem – létezik a Vándorgyűlésnek egy töretlen üzenete is: bár az iparág igen összetett és sokrétű, erős „összetartás – összetartozás” jellemzi. Ezt jól példázza a plenáris szakaszban szereplő, üzenet értékű előadás, melyet mi, mint a TSO, közösen tartunk a három DSO-val, deklarálva az együttgondolkodás jelentőségét.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

A sikerhez természetesen hozzátartozik az a lelkes MEE-szervezőgárda, akik szívügyüknek tekintik a Vándorgyűlés eredményességét, jelentős energiát fektetnek a tematika kialakításába, a szekcióvezetők megtalálásába, a helyszín kiválasztásába és sorolhatnám még a rendezvény szerteágazó feladatkörét. A MAVIR részéről, valamennyi szakterületünket mozgósítva, tíz előadással igyekszünk hozzájárulni a konferencia ismeretanyagának bővítéséhez, rendszerirányítási, átviteli és piaci témáink mellett helyet kapott az előadások témája között humán- és biztonsági területünk is. Számunkra azonban a MEE-vel való kapcsolat nem merül ki a Vándorgyűlés körüli tennivalókban. Közös projektjeink esetén komoly, megbízható és segítőkész partnerre találtunk az egyesületben. Ezek közül a legújabb és számomra legkedvesebb, a MEE-vel karöltve elindított Iskolaprogramunk, mely során tehetséges és érdeklődő középiskolás fiatalok számára hirdettünk tanulmányi versenyt, lehetőséget biztosítva számukra alállomásaink megtekintésére is. A többfordulós pályázatot egy döntővel zárjuk novemberben, az Elektrotechnikai Múzeumban. Terveink között szerepel, hogy az iparág más szereplőit megnyerve, országos programmá alakítjuk kezdeményezésünket. Soraim zárásaként, megköszönve a felkérést, nem titkolhatom büszkeségem, hiszen erősen „férfias” iparágunk szereplői között először írom a „gyengébb” nem képviseletében – a főszerkesztő asszony, Éva mellett – az előszót, sőt a Vándorgyűlés történetének kisszámú női szekcióvezetői közé tartozhatok. A rendezvény előadóinak sok sikert, a résztvevőknek hasznos és az előadások közötti időszakokra, kellemes időtöltést kívánok!

Hackl Mónika kommunikációs osztályvezető, MAVIR ZRt. *1957-ben, 1960-ban és 1973-ban nem volt Vándorgyűlés

Energetika Kovács Róbert

Neurális hálózatok alkalmazása teljesítményeloszlás-számításra Online alkalmazások esetén a load-flow, más néven teljesítményeloszlás-számításnál különösen fontos szempont a sebesség. A load-flow nemlineáris egyenletrendszerét a hagyományos számítási módszerek iterációs úton oldják meg. A cikk a load-flow számítás konvencionális módszereivel foglalkozik és bemutatásra kerül egy mesterséges neurális hálózaton alapuló load-flow számítást végző program is.

és sorozatos behelyettesítéssel oldjuk meg azokat, nagyobb hálózat esetén azonban már strukturált egyenletrendszer alkalmazása szükséges. load-flow számítás során az I = YU nemlineáris egyenletrendszert kell megoldanunk, ahol I a hálózat ágáramainak oszlopvektora, Y a hálózat admittancia mátrixa, U a csomóponti feszültségek oszlopvektora. Mivel váltakozó áramú hálózatról beszélünk, így az egyenletben szereplő mennyiségek komplex formában értendőek. Az egyenletrendszer nemlinearitása abból adódik, hogy a fogyasztási igények a feszültség függvényében változnak. A load-flow számítás alapegyenletei [1]: (1)

(2)

The speed is one of the most important factor in online Load-Flow applications. The conventional methods usually employ iterative techniques to solve nonlinear function of power-flow equation. This paper presents the conventional methods of power flow and demonstrates an artificial neural network based solution.

(3) (4) Az (1) és (2) egyenletek az állapotváltozók nemlineáris függvényei, ahol az állapotváltozók a feszültség abszolút értéke és fázisszöge.

1. Bevezető A teljesítményeloszlás-számítás egy olyan hálózatszámítási funkció, amely segítségével képet kapunk a villamosenergia-rendszerben áramló teljesítményekről és csomóponti feszültségekről. De funkciója ezen jóval túlmutat; a villamosenergia-rendszer felügyeletében, irányításában és tervezésében egyaránt fontos szerepet tölt be. Offline load-flow számítást használnak az import/export szituációk modellezésére, a villamosenergia-tranzit hatásának vizsgálatára, új alállomások, erőművek, fogyasztók csatlakozásának előzetes elemzésére. Online rendszerekben erre a számításra épül a kontingencia analízis, optimális üzemállapot meghatározása és a kapcsolás szimuláció is. A hagyományos számítási módszerek iterációs úton számítják ki a szükséges adatokat. Nagyobb villamos hálózati modellek esetén ez az iteráció időigényes számítási folyamat. Az offline alkalmazások esetén az olyan fontos jellemzők mellett, mint a megbízhatóság és pontosság, az online alkalmazásoknál kiemelt szempont a számítás algoritmusának sebessége. Vannak olyan eljárások, melyek bizonyos egyszerűsítések útján csökkentik a számítási igényeket, de ezek közös hátránya, hogy az elhanyagolások miatt az eredmény pontossága romlik. Alapjaiban más módszert kínálnak a probléma megoldására a mesterséges számítási intelligenciák. Ilyen mesterséges számítási intelligenciák az evolúciós számítási technikák, Fuzzy rendszerek és neuronhálózatok.

2. A Load Flow számítás problémája A load-flow számítás egy konkrét hálózaton, egy előre meghatározott üzemállapotra végez teljesítményeloszlás-számítást, melynek eredményeként a hálózat minden csomópontjára megkapjuk a feszültség nagyságát és fázisszögét, valamint a távvezetékeken áramló hatásos és meddő teljesítményeket. A számítás az Ohm- és a Kirchhoff-törvényeken alapulnak. Egy egyszerű hálózat esetén felírhatjuk ezeket az egyenleteket

5

3. Hagyományos számítási módszerek A nemlineáris egyenletek megoldására csak néhány speciális esetben írhatunk fel formális összefüggést. A gyakorlatban az ilyen egyenletek megoldását numerikus algoritmusokkal, véges lépésben, valamilyen hibával kaphatjuk meg. Alapvetően kétféle eljárás különböztethető meg; a zárt és nyílt intervallum módszer. Az előbbi csoportba tartozók általában robosztusabbak, de konvergenciájuk lassú, míg az utóbbi csoportba tartozók szigorúbb konvergenciafeltételeket igényelnek, de ha konvergensek, akkor sokkal gyorsabbak [2]. Az egyik legegyszerűbb módszer a Jacobi-iteráció. Ennek lényege, hogy az adott egyenletrendszerből sorra kifejezzük az ismeretleneket. Ezután választunk egy kiindulási vektort és azt behelyettesítjük az előbb kifejezett egyenletekbe. Az így kapott megoldásvektor lesz a következő iterációs lépésben a behelyettesítendő vektor. A Gauss-Seidel-módszer hasonló az előzőhöz, viszont itt egy iterációs cikluson belül egy közbenső egyenlet eredményét felhasználjuk a következő egyenlet számításánál, így ezzel jelentősen javul a konvergencia sebessége. A Jacobi- és a Gauss-módszernél ez az egyenletrendszer akkor és csak akkor konvergál az egyetlen X* megoldáshoz, ha az Ax = b egyenletrendszerben A diagonálisan domináns, ezért sok esetben nem alkalmazható ez a módszer. A Newton-Raphson-módszer azon az ötleten alapul, hogy a függvény megoldásához egy közeli gyököt választunk. Ehhez a ponthoz tartozó függvényértékhez érintőt húzunk és kiszámítjuk az érintőnek az x tengellyel való metszéspontját. Ez a metszéspont remélhetőleg közelebb van a függvény gyökéhez, mint az eredeti pont. Az iterációt az újonnan kiszámított ponttal folytathatjuk. A módszer előnye, hogy ha az egyenlet gyökéhez közeli kiinduló pontot választunk, akkor gyorsabban konvergál, mint az előző módszerek. A Newton-eljárás az Fi (x1, x2, ..., xn) = 0 (i = 1, 2, ..., n) zérushely egyenletből indul ki. Ha az x1(0), x2(0), ... xn(0)

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

becsült kezdőértékek megadása után az Fi függvényeket az x1, x2, ..., xn független változók szerint Taylor-sorba fejtjük. és ott csak a lineáris tagokat vesszük figyelembe, akkor lineáris egyenletrendszert kapunk [3]. Ezt a lineáris egyenletrendszert minden egyes iterációs lépésben meg kell oldalunk és minden egyes iterációs ciklusban újra ki kell számítani a derivált értékét, vagyis az egyenlet együttható mátrixát (Jacobi-mátrix). A gyakorlati alkalmazásokban, amikor nagyméretű, akár több száz csomópontot tartalmazó villamosenergia-hálózatra kell meghatározni a teljesítményeloszlást, ez meglehetősen sok számítást igényel. Egy alternatív módszert jelent a számítás gyorsítására a szétcsatolt és az egyenáramú load flow, melyek a Newton-Raphson-módszer egyenleteiből indulnak ki. Ezek a módszerek a villamosenergia-hálózatok tulajdonságait figyelembe véve tesznek meg bizonyos egyszerűsítéseket, melyeknek köszönhetően kisebb mátrixokat kell kezelni, ami kisebb memóriaigényt jelent, valamint a módszer kevesebb számítást igényel egy iterációs cikluson belül, ami egyben sebességbeli növekedést is jelent. Hátránya, hogy az elhanyagolások miatt az eredmény kevésbé lesz pontos, esetleg csak tájékoztató jellegű információt ad, továbbá hogy az iteráció konvergenciája lassul, és egyes esetekben bizonytalanná válhat.

5. A megvalósított program A vizsgálataimhoz az IEEE 14 csomópontos hálózatát vettem alapul. A program megírására a Matlab nevű programot használtam, a neurális hálózatot pedig a Matlab Neural Network Toolbox nevű alkalmazásával valósítottam meg. A teljesítményeloszlás-számítás pontosságának ellenőrzéséhez a PowerWorld Simulator nevű szoftvert által számított adatokat tekintettem referenciának. A neurális hálózat bemeneteit a csomóponti teljesítmény igények, a generátorok által betáplált teljesítmények és az admittancia mátrix elemei jelentik. A kimenetek a csomóponti feszültségek abszolút értéke és fázisszöge, a hiányzó csomóponti teljesítmények és a távvezetékeken áramló teljesítmények.

4. A neurális hálózatok Az előzőekben ismertetett módszerek közös jellemzője, hogy a teljesítményeloszlás-számítás meghatározásához felírt nemlineáris egyenletrendszert iteratív módon oldják meg. Egy valós alkalmazás esetén egy nagy hálózatnál már rendkívül nagy mátrixokkal kell számolni, ami jelentős számítási teljesítményt és memóriát követel meg. Egy lassú algoritmus esetén az is előfordulhat, hogy alkalmatlan, vagy csak kompromisszumokkal lesz alkalmas real-time rendszerben történő alkalmazásra. Ezen okok miatt az utóbbi években elkezdődött a kutatás olyan irányban, ami teljesen más szemszögből közelíti meg a problémát. A mesterséges intelligenciák fejlődésének köszönhetően kerültek előtérbe a már korábban is ismert rendszerek; mint pl. a mesterséges neurális hálózatok, az evolúciós számítási technikák, valamint Fuzzy rendszerek. A neurális hálózatok olyan, számítási feladatok megoldására létrejött párhuzamos feldolgozást végző, adaptív eszközök, melyek eredete a biológiai rendszerektől származtatható. Alkalmazása akkor lehet célszerű, ha nem ismert algoritmikus megoldás, vagy ha van is ilyen, az annyira bonyolult és/vagy olyan sok műveletet igényel, hogy reálisan elfogadható idő alatt nem oldható meg [4]. A neuron matematikai modellje nem más, mint több különböző súlyú bemenetének összegét meghatározó elem. A neurális hálózatok ilyen műveleti elemek összekapcsolt rendszeréből épülnek fel. Ahogy a természetes neurális hálózatoknak, úgy a mesterségeseknek is rendelkezniük kell tanulási és információ előhívási képességgel. A természetes neurális hálózatok számos feladat megoldásánál nemcsak alkalmasnak, hanem alapvetően jobbnak is bizonyulnak, mint a hagyományos algoritmikus számítási rendszerek [4]. A mesterséges neurális hálózatok gyorsasága és rugalmassága mellett legfőbb előnye abban rejlik, hogy megfelelő számú rejtett neuron megfelelő betanítása esetén képesek megközelíteni egy tetszőleges függvény megoldását [5]. Ezek alapján célszerűnek tűnt annak vizsgálata, hogy a mesterséges neurális hálózatokat miként lehet alkalmazni load-flow számítás feladatára.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

1. ábra A neurális hálózat blokkdiagramja A Matlab Neural Network Fitting Toool alkalmazása Levenberg–Marquardt algoritmust használ a tanításra, aminek jellemzője, hogy gyorsabban konvergál, mint a tanításra általánosan használt error backpropagation algoritmus [6].

2. ábra A neurális hálózat felépítése Az alkalmazott neurális hálózat egy kétrétegű feedforward hálózat szigmoid transzferfüggvénnyel a rejtett rétegben és lineáris transzferfüggvénnyel a kimeneti rétegben. A rejtett rétegben a neuronok számát első megközelítésben 10-nek választottam. Az így létrehozott neurális hálózat elvi felépítését mutatja a 2. ábra. A vizsgálathoz az összesen 60 db kimeneti változó közül 10 db-ot választottam ki. A kiválasztás elve az volt, hogy mindkét feszültségszinten legyen vizsgálva egy-egy sín feszültségének abszolút értéke és fázisszöge, továbbá mindkét feszültségszinten kerüljön kiválasztásra egy-egy távvezetéken áramló hatásos és meddő teljesítmény, valamit egy transzformátor hatásos és meddő terhelése. Az ezen elvek alapján véletlenszerűen kiválasztott kimeneteket vizsgáltam a továbbiakban minden esetben. A neurális hálózatot először 50 db véletlenszerűen generált rendszerterhelési állapotot jelentő mintával tanítottam be, majd a tanítási minták számát növeltem 100, 200, illetve 500 db-ra. A tanítási minták számának növelése után a rejtett rétegben található neuronok számát érintő módosítás hatását vizsgáltam meg. A korábban 10 db-nak választott rejtett neuronok számát növeltem 12, 15 és végül 20 db-ra.

6

Energetika

6. ábra Átlagos relatív hiba alakulása a rejtett neuronok számának függvényében Az egyes neurális hálózatok tanítására jellemző grafikon látható példaként a 3. és a 4. sz. ábrán, az 5. és a 6. sz. ábra pedig a tesztminták esetén produkált átlagos hibákat szemlélteti. Az 7. és 8. sz. ábrán azt próbáltam bemutatni két véletlenszerűen kiválasztott kimeneti változó esetén, hogy a 20 tesztmintára a neurális hálózat által számított változók mennyire közelítik meg a valós értékeket.

3. ábra Abszolút hiba hisztogramja 500 tanítási minta és 10 rejtett neuron esetén

4. ábra Átlagos négyzetes hiba alakulása a tanítás folyamán 500 tanítási minta és 20 rejtett neuron esetén 7. ábra 5. sz. gyűjtősínfeszültség fázisszögének közelítése

5. ábra Az átlagos relatív hiba különböző betanítási mintaszámok esetén Mivel a legkisebb hibát a legtöbb mintával betanított hálózat eredményezte, így ennél a vizsgálatnál a hálózatokat minden esetben 500 db minta felhasználásával tanítottam be. A neurális hálózatok teljesítményének értékelésére egy 20 db véletlenszerűen generált terhelési mintát használtam fel. Erre a 20 db mintára futattam le a PowerWorld Simulator load-flow algoritmusát, valamint a neurális hálózatot alkalmazó megírt programot is. Az egyes neurális hálózatok jellemzésére kiszámítottam az átlagos négyzetes hibát (MSE) és a relatív hiba százalékos értékét.

7

8. ábra 2. – 3. sz. gyűjtősíneket összekötő távvezetéken áramló meddő teljesítmény közelítése A vizsgálatok eredményei alapján az elkészített program az előre definiált villamos hálózati modellre a véletlenszerűen generált tesztterhelések mellett kb. 2 %-os pontossággal volt képes meghatározni a csomóponti feszültségek abszolút értékét és fázisszögét, valamint a csomópontok között áramló teljesítményeket.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

6. Összefoglalás

analízis, tranziens stabilitásvizsgálat, statikus és kislengéses stabilitásvizsgálatok. A fenti, villamos hálózatokat érintő példákon túl meg lehet említeni az erőművek területét is, mint a mesterséges neurális hálózatok potenciális alkalmazási lehetőségét. Ilyen publikált alkalmazások pl.; termelési menetrend, feszültségszabályozás, karbantartás ütemezés, berendezések állapotának monitorozása.

Az elmúlt évtizedekben több hagyományos és mesterséges intelligenciákon alapuló módszer is kidolgozásra került a load-flow feladatának elvégzésére. Az általam létrehozott neurális hálózaton alapuló alkalmazást vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy egy neurális hálózattal megvalósított load-flow számítást végző program egy valós környezetben is reális alternatívája lehet a hagyományos iterációs algoritmust alkalmazó módszereknek. A mesterséges neurális hálózatok használatának fő előnye, hogy segítségével a nagy mennyiségű sztochasztikus adatok jól kezelhetőek és nagyon gyorsak, így alkalmas online, rendszerekben történő alkalmazásra. Pontossága a tanítástól függ; tapasztalataim szerint elérhető vele az 1% körüli pontosság. Viszont a neurális hálózatokra úgy érdemes tekinteni, mint egy kiegészítő eszközre, a már meglévő konvencionális módszerek mellett, nem pedig azok helyettesítő megoldására.

Irodalomjegyzék [1] John J. Grainger William D. Stevenson, Jr.: Power System Analysis International Editions 1994 [2] Paláncz Béla - Numerikus Módszerek Budapest 2010 – 2011 [3] I. N. Bronstejn, K. A. Szemengyajev, D. Musiol, H. Mühlig – Matematikai Kézikönyv, Budapest Typotex 2006 [4] Horváth G. (szerk.), Altrichter M., Horváth G., Pataki B., Strausz Gy., Takács G., Valyon J., Neurális hálózatok, Budapest, Panem Kiadó, 2006 [5] Avnish Singh, Shishir Dixit & L. Srivastava - Particle Swarm Optimization - Artificial Neural Network For Power System Load Flow [6] Hao Yu and B. M. Wilamowski, “Levenberg–Marquardt Training” Industrial Electronics Handbook, vol. 5 – Intelligent Systems, 2nd Edition, chapter 12, pp. 12-1 to 12-15, CRC Press 2011.

7. Kitekintés A mesterséges neurális hálózatoknak a teljesítményeloszlásszámítás feladatára történő alkalmazása csupán egyik – és nem is a legtipikusabb – felhasználási formája. Az elmúlt 25 évben a villamosenergia-rendszer tervezése, üzemeltetése és modellezése szinte minden területén jelentek meg publikációk a neurális hálózatok alkalmazási lehetőségeiről. Ezek közül néhány ilyen példa a villamos hálózatok területéről a terhelésbecslés, hibaanalízis és védelemkiértékelés, rendszer-visszatérítés (restoration), állapotbecslés, kontingencia

Kovács Róbert Okleveles villamosmérnök ÉMÁSZ Hálózati Kft. MEE-tag [email protected]

HÍREK

Csiba Péter augusztus 15-től az MVM vezérigazgatója 2015. augusztus 15-től tölti be az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatói pozícióját Csiba Péter, a társaságcsoport június 29-én kinevezett elnöke. Bally Attila, aki az elmúlt időszakban megbízott vezérigazgatóként látta el a társaság vezetését, továbbra is kereskedelmi igazgatóként segíti asikeres, regionális szinten is meghatározó energetikai vállalatcsoport irányítását. Csiba Péter augusztus 15-től tölti be az MVM Zrt. operatív vezetői tisztségét. A tapasztalt energetikai szakembert a vállalat június 29-i közgyűlése nevezte ki elnök-vezérigazgatóvá. Csiba Péter mostani kinevezését megelőzően több mint 8 évet dolgozott az energetikai szektorban különböző vezető

Magas villamosenergiafogyasztás volt a nyáron Az idei, hosszan elhúzódó kánikulában kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért a MAVIR. Az adatok szerint júniusban, júliusban és augusztusban összesen 10 744,4 GWh volt az ország fogyasztása, amelytől csak 2007 nyarán használtak fel több villamosenergiát a fogyasztók. Magas villamosenergia-fogyasztást hozott az idei rendkívül meleg nyár. 2015 nyári hónapjainak összesített hazai villamosenergia-fogyasztásának mértéke 10 744,4 GWh, amely 116,5 GWh-val marad csak el a 2007-ben regisztrált csúcsértéktől. A különbség mindössze egy átlagos nyári hétköznap fogyasztásával egyenlő. Az idei nyári villamosenergia-

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

pozíciókban, a villamosenergia-termelés és villamosenergiakereskedelem, valamint a gázszolgáltatás és -kereskedelem területein. Az elmúlt öt évben a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. vezérigazgató-helyetteseként, illetve a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. általános vezérigazgatójaként irányította a francia energetikai cégcsoport magyarországi leányvállalatait. Korábban két nemzetközi vállalat magyarországi felépítésében és sikeres menedzselésében is részt vett. Az új elnök-vezérigazgató célja, hogy továbbra is komoly növekedési pályán tartsa a közel 1200 milliárd forintos árbevételt elérő társaságcsoportot, szem előtt tartva a megfizethető árú energia biztosítását a magyar fogyasztók számára; továbbá, hogy az MVM Csoport a regionális energiabiztonság szempontjából minden eddiginél meghatározóbb szereplővé váljon. Forrás: Sajtóközlemény

felhasználás csupán 5%-kal alacsonyabb, mint a legnagyobb igényt jelentő november-januári időszakban. Az adatok elemzése során megállapítható továbbá, hogy az idén augusztusban mért értékek meghaladják az elmúlt évek hasonló időszakának adatait, amely a hosszan elhúzódó kánikula miatt megemelkedett légkondíciónáló berendezéshasználattal hozható összefüggésbe. Csúcsot döntött viszont az ország pillanatnyi villamosenergia-szükséglete. Július 8-án 6457 MW negyedórás átlag bruttó rendszerterhelést regisztráltak a MAVIR szakemberei 26,2 °C-os napi átlaghőmérséklet mellett. Ezzel megdőlt az eddigi rekord, amely 2007 júliusában alakult ki, akkor a napi csúcsterhelés 6320 MW-ot ért el. Tóth Éva Forrás: Sajtóközlemény

8

Energetika

Haddad Richárd

Állásfoglalás

Adhoc Munkabizottság állásfoglalása a hazai közvilágítási hálózat e-mobility töltő oszlopok kialakításáról

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület célzott munkabizottságot (MB) állított fel, amelynek célja, a döntéshozók támogatása a hazai e-mobility töltőoszlop elterjesztésnek érdekében. A munkabizottság a hazai elosztó és közvilágítási hálózatok szakértőiből, üzemeltetőiből valamint a Jedlik Ányos Klaszterből, mint az egyik hazai e-mobilitás szakmai érdekképviseletéből áll. Jelen állásfoglalás a hazai közvilágítási hálózat e-mobility töltőoszlop funkcióval történő felhasználására irányul. Közvilágítási hálózat alatt az önálló kábeles közvilágítási hálózatot értjük. A szabadvezetékes kisfeszültségű közcélú hálózatok esetében nincs szükség a közvilágítási hálózat használatára, hiszen ott a közcélú elosztóhálózat rendelkezésre áll a nap 24 órájában. A közvilágítási hálózat jelenleg vezérelt hálózat, azaz a hálózat csak a közvilágítási naptárnak megfelelő időben, vagy megvilágítás mérés alapján egy határérték elérésekor központilag kerül be- és kikapcsolásra. A munkabizottság a következő állásfoglalást adja ki, amely egyben az Egyesület szakvéleménye is: Az MB a következő előrejelzésekkel azonosul, miszerint: • 2030-ra a gépjárművek legalább 10-15%-a1 olyan jármű, amely a villamoshálózatra kapcsolódhat (EV vagy PHEV) • Az Európai Uniós direktívák előírják olyan hálózatok kialakítását, amelyek a visszatáplálás lehetőségét magukban hordozzák Mindezekből fontosnak tartjuk olyan alapinfrastruktúra fejlesztéseket kialakítani, amelyek: • Segíti az EV és PHEV terjedését • Biztosítják a megfelelő elszámolási hátteret • Támogatják a közterületeken a lassú töltéshez történő hozzáférést, de törekedni kell lehetőség szerint a gyors és villám töltésre is • Töltőoszlopok villamosenergia ellátását alapvetően a közcélú elosztó hálózaton kell biztosítani Ezen pontok összetett feladatot jelentenek, hiszen ilyen rendszer kialakításánál nem csak a műszaki kérdésekre kell Jedlik Ányos Terv (NGM/11623/2015)

1

Háttéranyag A jelenlegi közcélú villamosenergia ellátó rendszert a töltők hálózati csatlakoztatásának lehetősége szerint két csoportra bontottuk. Egyik az erőátviteli kisfeszültségű hálózat, amelynek célja a fogyasztói energiaellátás, így az megfelelő feltételek között alkalmas lehet a töltő hálózat táplálására is. A meglévő töltő hálózat is erre csatlakozik. A másik kisfeszültségű hálózatot célzottan a közcélú világítás energiaellátására hozták létre. Mindkét hálózat képe – a keresztmetszeteket, hálózat hosszakat, típusokat, terhelési viszonyokat, üzemét leszámítva – azonos, alapvetően centralizált energiatermelésből ellátott, sugarasan táplált fogyasztói rendszerhez készültek. Ezen struktúrák jelenleg nincsenek összhangban az új irányokkal.

9

odafigyelni, mint például a szabványosított járműtöltő csatlakozók, és azok vezérlésének kialakítása, hanem városrendészeti és rendezési kérdéskörökkel együtt kell optimumot találni. Természetesen a fentiek mellett jogszabályi, elszámolási, tarifális kérdésekre is választ kell adni. A közvilágítási kábelhálózat jelenleg nem alkalmas arra, hogy jelentős számú töltőfejet helyezzünk el rajta. Ennek oka a közvilágítási kábelhálózat kis keresztmetszete, illetve az, hogy vezérelt hálózat, így jelenleg csak a közvilágítás égési idejében kerül feszültség alá, továbbá, hogy számos területen a kábelhálózat műszaki állapota újabb energiaigények kiszolgálást nem teszi lehetővé. Kivételes esetben a jelenlegi közvilágítási hálózat töltőpontok telepítéséhez történő felhasználása kétféle módon történhet: • a töltés csak a közvilágítási naptárnak megfelelő üzemidőben történhet. A kis keresztmetszet miatt csak kisszámú töltőfejet lehet létesíteni. Ez fázisonként egy-két lassú töltőfejet jelenthet. • a közvilágítási hálózat átalakításával, annak részleges vagy teljes állandó feszültség alá helyezésével, 24 órás töltési idő érhető el. A keresztmetszet és a hálózat műszaki állapota itt is korlátozza a töltőfejek számát, azonban a 24 órás rendelkezésre állás növelné a tölthető autók számát. A közvilágítási hálózat átalakítása 24 órás üzemidőre jelentős beruházási igényt jelent, amelynek költségét a töltési rendszer kialakításánál figyelembe kell venni, hasonlóan biztosítani kell a többletüzemeltetési feladatok finanszírozását is. A közvilágítási hálózat nem közcélú hálózat, ezért különböző piaci szereplők üzemeltetik. Ha ráteszünk csatlakozót közcélúvá válik, és csak engedélyes üzemeltetheti. A jelenlegi közvilágítási hálózat nem csak a töltés lehetőségét biztosíthatja a fentiek szerint, hanem más infrastruktúra energiaellátásának is lehet az alapja. Az intelligens város egyik alap infrastruktúrájaként (kamerákhoz, forgalom ellenőrzéshez, stb.) vezérelt, időszakos működés esetén üzemidőn kívül akkumulátorok segítségével, vagy folyamatos energiaellátásra történő átalakítással közvetlenül képes működtetni ezen rendszereket. A töltési pontok fejlesztése során figyelni kell az e-járművek elterjedését és rendezni kell a tartószerkezet és oszlopok jogállását és a transzparens hozzáférést. A műszaki és a gazdasági kérdések mellett sok jogi kérdés nem tisztázott. Ezért javasoljuk minta rendszerek kiépítését, vizsgálatok lefolytatását, hogy elősegítse egy költséghatékony, fejlett e-mobility töltési rendszer elterjedését. Haddad Richárd főtitkár, a Munkabizottság vezetője

Erőátviteli hálózat

- elosztói engedélyesi tulajdon, közcélú elosztóhálózat, ami lehet szabadvezetékes, vagy kábeles kialakítású: A töltőfejek telepítése az esetek nagy részében költséghatékonyan megoldható. A meglévő hálózati keresztmetszetek függvényében alkalmas lehet villám, gyors és lassú töltésre is. - magántulajdonú mért hálózat: (pld. zárt parkolók, mélygarázsok, bevásárló központok) Keresztmetszettől függően ilyen esetekben műszakilag megoldható a telepítés, jellemzően a gyors és a villám töltés is kiszolgálható. - Magántulajdonú, méretlen hálózat: (célvezetékek, esetleg szőlőhegyek, tanyavilág): Keresztmetszettől függően ilyen esetekben műszakilag megoldható a telepítés, kis keresztmetszet esetén javasolt közvetlenül az állomásból ellátni a töltőt, bár itt a legkevésbé jelentkezik ilyen közterületről létesítendő töltőfej igény.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

Közvilágítási hálózat

A közvilágítási hálózat kialakítása is lehet szabadvezetékes, illetve kábeles. A szabadvezetékes közvilágítási hálózat része a közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatnak, így ott a szükséges töltőfejek a közcélú hálózatra csatlakoztathatók. Ebben az esetben a közvilágítási ún. „kapcsolószál” felhasználására töltőfejek csatlakoztatására nincs szükség. A közvilágítási kábelhálózat nagyobb részt városokban a közlekedési és a nyílt parkolási lehetőségekhez közel található. Ilyen értelemben logikusnak tűnik, hogy a parkolókban alakítsanak ki töltőfejeket. A közvilágítási kábelek keresztmetszete általában kicsi, figyelembe véve az egy áramkörön található lámpatestek számát és teljesítményét. Budapesten általában 16mm2-es, a fővároson kívül maximum 25 mm2 keresztmetszetű kábeleket alkalmaznak a közvilágításban. Ezek a keresztmetszetek jelentős mértékben korlátozzák az egyidőben jelentkező töltési igényeket. A kábelek négy vezetője általában két fázis, nulla és védővezetőt jelent (PE és N vezetők), illetve három fázis és PEN vezető. A közvilágítás más célú felhasználhatóságnál figyelembe kell venni, hogy az elmúlt évtizedekben törekedtek a fényforrások teljesítményének csökkentésére. Az energiahatékonyság növelése miatt nagyon sok helyen központi feszültségszabályozást alkalmaznak. Ezen körülmények estén ezek a hálózati körök jelen formájukban nem alkalmasak töltő pontok kialakítására. Lehetséges alternatíva a közvilágítási elosztószekrények közelében kialakítható töltő pontok. Hazánkban kb. 26 000 db ilyen szekrény található. Ezek folyamatos feszültség ellátása nem mindenhol biztosított (elosztói engedélyesi területtől függ), így ez sem ad teljes megoldást, de mint alternatíva, komolyan megfontolandó. Budapesten 3300 kapcsoló szekrény van, ahol a folyamatos feszültség elérhető. A közvilágítási elosztószekrények területi elhelyezkedése nem minden esetben kedvez a töltő pontok kialakítására. Budapesten jelenleg közel 178 000 lámpatest van. Ebből 6 500 úgynevezett útközepes lámpa. Az útközepes lámpatestek biztosan nem használhatók fel töltési pontok kialakítására. A tartószerkezet és oszlop jogállásának kérdéskörébe be kell vonni a töltőpont tulajdonost is, és használatát a közös oszlopsoros megoldáshoz hasonlóan kell szabályozni. Az oszlophoz való szabad hozzáférést támogatjuk, árazást transzparensen kell kialakítani. Így maga a hálózati engedélyes is ugyanazon feltételekkel alakíthat ki közcélú töltési szolgáltatást. A jelenleg vezérelt hálózat üzemidőn kívüli állapota miatt speciális. Állandó feszültségnek van komoly kooperatív előnye: Okos hálózat, okos város kialakításának alapinfrastruktúráját tudja biztosítani, amely a következő funkciókhoz tud tápenergiát szolgáltatni: • Szenzor hálózat • Kamera • Közlekedés/dugó figyelés Az egyéni lámpánkénti vezérlésre számos műszaki megoldás létezik, de a hálózatokon mindenképpen struktúraváltás szükséges. Elengedhetetlen az intelligens mérés kiépítése és egy elszámolási rendszer kialakítása. Egy pilot rendszer kialakításához elképzelhető egy olyan megoldás is, megtartva a közvilágítás központi vezérlését, hogy a jelenlegi szétválasztott nulla és védővezetőt közösítve TN-C rendszert alakítunk ki. A közvilágítás céljára marad két vezérelt fázisvezető és a PEN vezető. Így egy fázisvezető felszabadítható, amelyet 24 órás üzemben lehet tartani. A töltőfejek erre a fázisvezetőre csatlakoztathatók. Amennyiben a közvilágítás három fázisvezetőre volt elosztva, ott is felszabadítható az egyik fázisvezető. Ebben az esetben a lámpák fázisonkénti elosztását is

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

meg kell oldani. A PEN vezető szétválasztását a lámpaoszlopokban kell megoldani ebben az esetben. Egy ilyen pilot rendszer lehetőséget biztosítana a szükséges vizsgálatokra, a szabályozások meghozatalára. Természetesen célszerű lenne egy pilot rendszer kialakítása olyan műszaki megoldással is, amennyiben erre forrás biztosítható, ahol a közvilágítási kábelhálózat 24 órás üzemben feszültség alatt üzemel, a lámpatestek vezérlését ebben az esetben egyedileg kell biztosítani. Elsődleges feladat a hálózati kapacitások felmérése, amelynek eredményeként választ kapunk, hogy a közcélú közvilágítási hálózat alkalmas-e, illetve milyen mértékben töltők üzemeltetésére. Ennek a vizsgálatnak az eredményeként megismerjük a hálózati kábel keresztmetszetét és az alkalmazott túláram-idő védelem jellemzőit. Előzetes számítások alapján az áramkörök nagy része 1x16 Amperes lassú töltő által létrejött terhelésre alkalmas. Javasoljuk a csatlakozók szabványosítását és egységes vezérlési rendszer megoldását. Itt figyelembe kell venni a hazai adottságokat és lehetőségeket. Az új töltőoszlopok a városkép részei. Ezért kialakításuknak nem csak műszaki, gazdasági, jogi aspektusai vannak, hanem komoly, esztétikai, ergonómiai. A tömeges töltő oszlopok nem ronthatják a városképet. Mindezen szempontok jobb megismerése végett fontos minta rendszerek kiépítése. A vizsgálati környezet a MB szerint a következő területekre célszerű fokuszálni: Nagyváros A vizsgálat helyei a bérházas és lakótelepi környezetben történő használat. Másik speciális környezet, mint kiemelt városrész a Várnegyed. Kisváros Kisváros esetén meg kell különböztetni kábeles vagy légvezetékes negyedeket. Légvezetékes rendszerek esetén az erőátviteli és a közvilágítási hálózat közös rendszer, így ott a töltőcsatlakozás kialakítása egyszerűbb, az a közcélú erőátviteli hálózatra csatlakoztatható. Ebben az esetben a lehetséges töltőfejek száma is növekedhet. Kábeles ellátásnál két típust kell külön vizsgálni jellegük miatt: • Lakótelepi parkoló • Lakópark Falusi A vizsgálatok, a minta rendszer szempontjából nincs erősen a fókuszban. Néhány végpont kialakítása javasolt. Itt a hálózat szinte kizárólagosan szabadvezetékes. Kiépítésük a minta rendszerekből szerzett tapasztalatok után történhet. Tanya A tanyavilág közcélú töltő kiépítését nem teszi szükségessé.

Konklúzió

Műszaki és jogszabályi környezetben rengeteg a feladat, mert a jelenlegi szabályozások nem adnak lehetőséget a nagyszámú költséghatékony töltő pontok létesítésére. A munkabizottság támogatja pilot rendszerek telepítésének gondolatát, amely segíti mind a műszaki mind a gazdasági, mind a jogi környezet szabályozásának pontosítását. Fontosnak tartjuk a megfelelő műszaki tervezést és a modellezést. Országos szinten a fokozatos bevezetést támogatjuk. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület felajánlja segítségét a szabályozási kérdések, illetve a műszaki megoldások kidolgozásában.

10

Munkabizottság

Világítástechnika Majoros András

A szabványosított káprázásértékelés kritikája 2. rész A minőségi mesterséges világítás legfontosabb követelménye a zavaró káprázás korlátozása. Az EN 12464 Európai Szabvány megengedhető értékeket ír elő a káprázást jellemző értékekre és számítási eljárást közöl ezen UGR értékek meghatározására. A szabványosított számítási eljárással kapcsolatban kételyek merültek fel, amelyek lényegében érintik annak egészét: a fogalmi meghatározásokat, a zavaró fénysűrűség hatásának értelmezését inhomogén világítótesteknél, a látótér egyes részeinek hatását, a Guth index szerepét a látótér érzetként felfogott fénysűrűségeinél. A cikk ezeket a kételyeket elemzi, és egyidejűleg elképzeléseket közöl a remélhetőleg helyes módosításokra. A cikk két részre bontva kerül közlésre, ez a tanulmány második része. Limitation of discomfort glare is the most important requirement of nowadays artificial lighting from point of view of quality. This requirement is standardised by UGR values in the 12464 European Standard, and there is a method for calculation of the required UGR characteristic as well. Problems have been risen about the correctness of the standardised evaluation. These doubts touch upon the whole equation: the definition of the components, the effect of disturbing luminance in case of inhomogeneous luminaires, the effect of different part of field of view, the role of Guth index in all perceived luminance of field of view. The paper examines the above scruples and gives propositions for a probable more correct improvements of the valuation. The paper is published in two parts, this is the secund part.

ω − az egyes lámpatestek világító felületének térszöge az észlelő szemének irányából nézve, sr, p − a Guth-féle helyzetindex az egyes lámpatestekre, ami azok látóvonalhoz viszonyított eltérésétől függ, Lb − a háttér fénysűrűsége cd/m2-ben, értéke Eind /π –vel számolva, ahol Eind a vertikális közvetett megvilágítás az észlelő szemének helyén, n − a látótérben lévő vizsgált lámpatestek száma. Az első részhez hasonlóan az alapösszefüggés további módosításában – az újra értelmezett fogalmakat, változókat lila szín, – az új fogalmakat, változókat, kiegészítéseket kék szín jelöli.

3. Milyen a háttérfénysűrűség hatása? Mielőtt a háttérfénysűrűséget vizsgáljuk, célszerű pontosítani a háttér fogalmát. A vizuális feldolgozás során a látótér folyamatosan két funkcionális részre osztható, nevezetesen a látás tárgyára és a látótér többi részére. A látás tárgya az aktuális információt hordozó felület, amire a nézés irányul. A látás tárgyának kiterjedése különböző lehet, általában nagyobb annál a területnél, mint ami egy nézési iránynál a tisztánlátás területe, ezért a tárgy tiszta képéhez úgy jutunk, hogy a nézési irány célszerű változtatásával szemünk végigpásztázza a tárgy felületét. A világítás láthatóságra vonatkozó elvárásai (részletek, színek és forma), továbbá a kiegyensúlyozott fénysűrűség vizsgálata, vagyis a világítási problémák túlnyomó része, ennek a tárgy-háttér értelmezésnek az alapján történhet. A káprázás azonban az előzőektől eltérő, speciális probléma, amelyre az a jellemző, hogy a tárgy, nem az információszerzés tárgya, hanem a zavarásé, nevezetesen olyan nagy fénysűrűségű felületek, például lámpák, amelyek a látótérben, a nézési irányon kívül vannak. Minthogy a nézési irány az információt szolgáltató tárgyra irányul, a zavaró tárgyak (lámpák) a látótér nézési irányától különböző irányokban láthatók, a káprázáskorlátozás vizsgálata során erre a helyzetre kell értelmezni a tárgy – háttér kapcsolatot. A háttér problémakör kereteit a következő halszemoptikás kép szemlélteti.

A tanulmány terjedelmi okokból két részben kerül közlésre. Az I. rész a kritika alá vont alapösszefüggés egészét és számlálóját érintő kérdéseket elemezte. A II. rész az alapösszefüggés nevezőjében megfogalmazott hatásokat vizsgálja. Az I. részben tárgyaltak eredményeként az alapösszefüggés a következő formára módosult

azzal a kiegészítéssel, hogy azokat a világítótesteket, amelyekre fennáll, hogy 7. ábra A látótér részei halszem optikás fényképen ki kell hagyni az összegezésből. ahol, az idézett szabvány szerint, és az I. részben közölt 1. ábrán értelmezve: UGR – A zavaró káprázás mértékét mennyiségileg jellemző szám, Leff – az egyes lámpatestek világító felületének effektív fénysűrűsége az észlelő szemének irányából nézve, cd/m2,

11

Az alapösszefüggés nevezőjében a háttérfénysűrűség vélhetően, a látótér kápráztató fénysűrűségen kívüli részének hatását kívánja érvényre juttatni. Az alapösszefüggés, Lb háttérfénysűrűségként definiált változója, és annak adott meghatározási módja több kérdést vet fel, úgy mint I. Mit kell „háttér” alatt érteni, amelynek fénysűrűsége az Lb háttérfénysűrűség?

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

II. Lehet-e azonos a háttér fénysűrűsége, minden potenciálisan kápráztató világítótest esetén, mint ahogyan azt az alapösszefüggés mutatja? III. Hatással van-e a káprázásra a látótér háttéren kívüli része? IV. Lehet-e a látótér egészének, vagy egyes részeinek hatását a látótérelemek fénysűrűségével számításba venni? VI. Indokolható-e, hogy csak az indirekt megvilágítással jellemezzük a látótér hatását? VII. Helyettesíthető-e megvilágítással az érzetként felfogott fénysűrűség? I. Mit kell „háttér” alatt érteni, aminek fénysűrűsége az Lb háttérfénysűrűség? A legautentikusabb forrás, a CIE Szótár szerint:„Háttér, elsődleges inger: az ingert körülvevő, mintegy 10o-kiterjedésű környezet”. A fenti kifejezést, a használhatóság érdekében pontosítani kell. Valamit és hátterét egyazon jellemzővel kell definiálni, ha a valami szög, akkor a háttere is szög, ha valami felület, akkor a háttere is felület, stb.), az inger alatt, nyilván az ingert kiváltó kúpszög (felület) értendő. Minthogy a belsőtér és minden egyes részét méreteivel definiáljuk, a gyakorlatban a lámpának méretei és felületei ismertek, a háttere is mérettel és felülettel jellemezhető konzekvensen (8. ábra). Ezt indokolja az is, hogy távolságot tudunk becsülni, szöget nemigen.

8. ábra A háttér kiterjedése és a virtuális felület

Egyetlen fénysűrűséggel valamennyi lámpa háttere nem jellemezhető! Ezt mutatja a 10. ábra, amelyen a nézési irányra szimmetrikusan elhelyezkedő, egyébként teljesen egyforma „A” és „B” lámpa látható. Ha elfogadnám, hogy a mindkét lámpára azonos Lb fénysűrűség vonatkozik, amit a szabvány javasol, akkor a két lámpa kápráztató hatásának azonosnak kellene lenni, ez pedig nem így van. S ennek oka a két lámpa az előző pont szerint értelmezett különböző háttere.

10. ábra Egyforma „A” és „B” jelű világítótestek megjelenése eltérő háttér mellett A közvetlen környezetként értelmezett háttér meghatározó befolyását mutatja az a gyakorlati tapasztalat is, hogy világos képernyőn 4..5-ször akkora fénysűrűség okoz káprázást, mint sötét képernyőn. Emiatt az alapösszefüggést módosítani kell a következők szerint.

Következésképpen minden világítótest kápráztatását saját hátterében kell vizsgálni.

A gyakorlatban a kápráztató inger a lámpa világító felülete, így az erre értelmezhető háttér a lámpa világító felületének virtuális körvonala, mentén kb. 5o-os környezet. A 9. ábra képei a hátteret szemléltetik kb.5 m-es szemlélő távolságból.

9. ábra Lámpahátterek a gyakorlatban Értelemszerűen a háttér lehet közvetlenül a lámpa melletti felület, de lehet attól jóval távolabb lévő is. Ennek megfelelően tehát, a káprázást leíró egyenletben, a háttérfénysűrűség csak a látótér egy kis, a zavaró fénysűrűségű lámpa körüli része. A háttér határvonalán belül jut érvényre a zavaró felület kontrasztja. Ilyen módon célszerű újraértelmezni háttér Lb fénysűrűséget. II. Lehet-e azonos a háttér fénysűrűsége, minden potenciálisan kápráztató világítótest esetén, mint ahogyan azt az alapösszefüggés mutatja? Az előző háttérértelmezés szerint minden lámpának úgymond „saját” háttere, és így saját Lbi háttérfénysűrűsége van.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

III. Hatással van-e a káprázásra a látótér háttéren kívüli része? A látótér hatása első közelítésben így fogalmazható: „Minél világosabb a látótér, annál kisebb az adott kápráztató hatás”. Azonban jobban szemügyre véve a hatást, két részhatás különíthető el: Az egyik rész a kápráztató fénysűrűség közvetlen környezetének, az előbb tárgyalt hátterének hatása, aminek kontrasztjában észleljük a zavarást, minél kisebb a kontraszt, annál kisebb az adott zavaró tárgy kápráztató hatása. A másik rész a teljes látótér fénysűrűségének hatása, ami alakítja az adaptációt, minél világosabbra adaptált a látás, annál kisebb a zavaró hatás. Minthogy e két hatás a látótér más-más részéhez kapcsolódik, így minden esetben szükségszerűen különbözik egymástól, ezért nem képezhető le egyetlen jellemzővel. A kérdés: „Van-e a teljes látótér fénysűrűségének hatása a káprázásra?”

11. ábra Mesterséges világítás megjelenése nappal és éjjel

12

A tapasztalattal egyezik, amit a 11. ábra két képe mutat, nevezetesen, hogy a lámpák sötétebb környezetben nagyobb hangsúlyt kapnak. Gondoljunk csak arra, hogy az utcai lámpáknak, amelyek este erősen kápráztatnak, nappal bekapcsolt állapotukat sem igen észleljük. Sarkítva elemezhető a kérdés a következő képeken, tekinthető-e azonosnak a 12. ábra 4 képe káprázás szempontjából?

több részhatás eredője, fejezi ki a p Guth-féle helyzetindex, amelynek értékei egy R-T-H derékszögű koordináta-rendszerben pozicionált helyzethez adottak. Ez a koordináta-rendszer a nézési irányhoz illesztett, az R tengely iránya a nézési irány, a 13. ábra szerint.

13. ábra A Guth-féle helyzetindex és a fényérzetként felfogott fénysűrűség

12. ábra Azonos háttér különböző látótérben Alig vitathatóan nem, amiből következik: bizonyosra vehető, hogy a teljes látótér által alakított adaptációs szint befolyásolja a háttér határvonalán belüli térrész értékelését, zavarásának mértékét. Feltételezhető, hogy a világosabb látótér csökkenti a káprázás mértékét, így az Lfv látótér fénysűrűsége (index fv, field of view = látótér) a látótér integrált hatását érvényre juttató, valamilyen g(Lfv) függvény szerint befolyásolja az alapös�szefüggést. A látótér g(Lfv) függvény szerinti hatása minden lámpára egyformán vonatkozik, ezért kiemelhető az összegzés során. Az előzőeket elfogadva az alapösszefüggés további kiegészítésre szorul, a következők szerint:

IV. Lehet-e a látótér egészének, vagy egyes részeinek hatását a látótérelemek fénysűrűségével számításba venni? A kérdés kapcsán felmerül valami nagy hiányosság a fénysűrűséggel kapcsolatban. A látótér elemeinek fénysűrűségét érzékeljük. Általánosan ismert és használt a fénysűrűség-fogalom, amelyet a nézőpontból mérünk a vizsgált felületre irányított fénysűrűségmérővel. A nézőpont a szemen kívül, a szem szaruhártya külső felületén értelmezhető. Minthogy a látás elsődleges célja az információszerzés, tekintetünk mindig az aktuálisan érdekes felületre irányul. Ezért az ismert és használt fénysűrűség-fogalom maradéktalanul megfelel az információszerzéssel (részlet-, szín-, térlátás) kapcsolatos jelenségek leírásának. Természetesen egyidejűleg érzékeljük a látótér aktuális nézési irányon kívül részeinek fénysűrűségét is. Ezen fénysűrűségek játszanak szerepet egyebek mellett a káprázásban és az adaptációban. A megszokott gyakorlat szerint, a nézési irányban észlelt, mért fénysűrűséget tekintjük a felület fénysűrűségének, hiszen ha a felületre nézünk, ez az információt szolgáltató tárgy. A látótér nézési irányon kívüli részeinek fénysűrűségeit ugyancsak észleljük, de másképpen. Az eltérés az érzékelt fénysűrűség nagysága tekintetében van, nevezetesen adott fénysűrűség legvilágosabb a nézési irányban (Lo) és attól távolítva x irányban azt sötétebbnek (Lx) látjuk. Van tehát egy hatás, ami miatt adott fénysűrűséget a látótérbeli helyzetétől függően különböző érzetként felfogott fénysűrűségként észlelhetünk. Ezt a hatást, ami feltehetően

13

A Guth index reciprok értéke,- 1/p - a fénysűrűség érzékelés, nézési iránytól függő hatásfoka. Adott fénysűrűséget legnagyobbnak a nézési irányban észlelünk (p=1), attól távolodva 1/p szerint csökken (p > 1). A Guth helyzetindex segítségével a nézési iránytól eltérő irányban észlelt fénysűrűségek érzetként felfogott fénysűrűségértéke határozható meg. Az alapösszefüggés ezt a körülményt figyelembe veszi a kápráztató fénysűrűség tekintetében, azonban figyelmen kívül hagyja a háttérfénysűrűségnél. Nehezen képzelhető el, hogy azok az érzékelési sajátságok, amelyek a Guth index értékeiben manifesztálódnak, a nézési irányon kívüli látó2 térrészekben csakis a kápráztató fénysűrűség esetén jutnak érvényre. Minek alapján lehet feltételezni, hogy látásunk blokkolja a Guth index szerinti, a nézési irányon kívüli látótérrészekre vonatkozó csökkentő hatást, ha annak forrása nem világítótesttől ered? Ha lenne ilyen blokkoló hatás, akkor például olyan esetben, ha egy lámpa fénysűrűsége1000 cd/m2 és környezetének fénysűrűsége 200 cd/m2 és a pozícióhoz rendelt Guth index értéke 10, akkor a képlet által képviselt stratégia szerint a lámpa fénysűrűségét 1000/10= 100 cd/m2, míg a hátteret 200 cd/m2 értékkel érzékelnénk. Ami durván azt jelenti, hogy a lámpát sötétebbnek érzékelem, mint a környezetét. Ez nyilván képtelenség. Joggal feltételezhető, hogy a látótér minden elemének fénysűrűségére igaz, hogy érzetként felfogott fénysűrűsége függ a nézési irányhoz viszonyított helyzetétől. Ezek szerint tehát környezetünk minden felületének van – egy nézőpontból mérhető L fénysűrűsége, amit a látás érzetként akkor fog fel, ha a nézés erre a felületre irányul, ezt tudjuk mérni, és – egy attól függő érzetként felfogható fénysűrűsége, hogy a felület a nézési irányhoz viszonyítva hol helyezkedik el a látótérben.

14. ábra A Guth-féle helyzetindex hatása az érzetként felfogott fénysűrűségre a látótér egyes részein

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

A látás során az aktuális káprázás tárgyának, hátterének és a látóterének érzetként felfogható fénysűrűségeit észleljük, a 14. ábra szerint. Tekintettel arra, hogy a zavaró tárgy és a háttér, mesterséges világításnál, általában a látótér kis részére terjed ki, ezeknél a gyakorlatban elfogadható, hogy egy-egy, px, py, helyzetindex értékkel történjen az érzetként felfogható fénysűrűség meghatározása. A látótér esetén ez az egyszerűsítés már nem helytálló, nem engedhető meg. Az előzőeket elfogadva az alapösszefüggés további kiegészítésre szorul, a következők szerint:

megvilágításhoz köti, kizárva a lámpák közvetlen megvilágítását, már nehezen indokolható. Ennek személtetésére szolgálnak a 15. ábra képei.

15. ábra Háttér indirekt és direkt hatásának értelmezése Semmilyen módon nem látható be, hogy a vizsgált világítótest (*) környezetében lévő lámpa valami olyan speciális fénysűrűséget szolgáltatna, – ami minőségileg más, mint a mögöttes fal-mennyezet fénysűrűsége, – amit a látás eliminál, így hatását ki kell zárni a látás vagy a káprázás mechanizmusából. Honnan „tudná” a látás, hogy egy fénysűrűség például a 16. ábrán, milyen funkcionális felülethez tartozik?

ahol:

és az integrál értelmezése az előzőek szerinti. Tekintettel arra, hogy a lámpa és háttere a látótér közel azonos részén vannak, a gyakorlatban elfogadhatónak látszik, hogy a lámpához és hátteréhez ugyanazt a Guth index értéket rendeljük, ez esetben pbi = pi. Ezzel az összefüggés a következő formára alakul.

A fentiek alapján belátható, hogy a látótér egészének, vagy egyes részeinek hatását nem a látótérelemek fénysűrűségével, hanem az érzetként felfogható fénysűrűséggel logikus számításba venni. VI. Indokolható-e, hogy a csak az indirekt megvilágítással jellemezzük a látótér hatását? Az előzőekben tárgyalásra került az alapösszefüggés szerinti Lb, háttérfénysűrűség. Bár ennek során kiderült az alapösszefüggés szerinti értelmezés tarthatatlansága, mégis célszerű szemügyre venni azt, hogy a szabvány erre milyen meghatározási módot javasol. A zavaró káprázás értékelésére szolgáló alapösszefüggésben az Lb , háttér fénysűrűsége meghatározását a szabvány a következő összefüggés szerint rendeli Lb = Eind /π , cd/m2, ahol: Eind ,lx, - a vertikális közvetett megvilágítás az észlelő szemének helyén. Ez a javaslat kételyeket ébreszt. A közvetett megvilágítás a CIE Szótár szerint: „Közvetett megvilágítás a világítási berendezésből adott síkra közvetetten, belsőtér felületeiről visszaverődés vagy áteresztés útján létrehozott megvilágítás.” A közvetett megvilágítás ilyenformán egy integrált hatás bizonyos részének spekulatív elkülönítése. A közvetett megvilágítás nem érzékelhető, gyakorlatilag mérhetetlen, és csak számítógépes program melléktermékeként adódik. Ennek következtében a káprázáskorlátozás tervezése során bár elérhető, a megvalósult világítási berendezés ellenőrzésénél mérésre gyakorlatilag nincs mód. Az, hogy vertikális indirekt megvilágítás – látótér helyett az annál nagyobb féltér hatását tükrözi, továbbá, hogy – az összefüggés csak állandó fénysűrűségű féltérre igaz, a fenntartásoknak csak egy része. Az a javaslat azonban, amely a féltérhatást csak a közvetett

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

16. ábra A háttér indirekt és direkt megvilágítást szolgáló részletei elkülöníthetetlensége Egyébként maguknak a kápráztató fénysűrűségeknek, az adaptációra gyakorolt hatása miatt vált szükségessé a nagyfelületű kápráztatásra a tárgyalttól eltérő összefüggést alkalmazni a természetes világítás esetén. Ez annak a felismerése, hogy a látótér minden része (a világító felület is) alakítja az adaptációt. Az előzőek alapján megállapítható, hogy az alapösszefüggésnek a háttérfénysűrűség meghatározására, a szabvány által javasolt módja, több okból elfogadhatatlan. VII. Helyettesíthető-e megvilágítással az érzetként felfogott fénysűrűség? A szabvány szerint az ún. háttérfénysűrűséget, a vertikális megvilágításból kell meghatározni, mert a kettő között állandó arányosság (π) áll fenn. Ez a feltételezés az alábbiak szerint cáfolható a 17. ábra alapján

17. ábra Vertikális megvilágítás és fénysűrűség értelmezése Az információszerzést szolgáló aktuális nézési irányt, elsősorban a fejünk, másodsorban a szem mozgatásával állítjuk be. A fej mozgatásával történik a közelítő ráirányítás az aktuális

14

tárgyra, a szem mozgatása szolgál a finom beállításra. A két mozgás összehangolt. Ha a célszerű nézési irány a látótér nagy területén belül változik, mint például egy kézilabda-mérkőzésnél, akkor a fejünket és a szemünket is folyamatosan mozgatjuk. Amennyiben a látni kívánt tárgy kis kiterjedésű, mint például egy képernyő esetén, akkor a képernyőn lévő szöveget olvasva már nem feltétlenül mozgatjuk a fejünket, hanem csak a szem mozgásával követjük a sorokat. A fej által beállított nézési irány nem feltétlenül vízszintes, jellemzően attól inkább eltérő. Például a képernyő középpontjára irányuló nézési irány mintegy 10o-kal eltér a vízszintes iránytól, az előttünk lévő asztalra még inkább lefelé nézünk, egy néző a lelátón akár 40o-kal lefelé nézve szemléli a mérkőzést. A fej által beállított iránytól az aktuális nézési irány a szemmozgás miatt eltérhet. Az eltérés +/- 15 o,,,20o is lehet. A helyzetet a következő ábra szemlélteti.

hatását vizsgáljuk, az R-H síkra merőleges, T irányú koordinátája elhanyagolható. Az ábra szerint, a feltételezett esetben, amikor is az n és nézési irány azonos a vizsgált felület hatása a vertikális megvilágítás mérés során a cos δ i szerint, a fénysűrűség-érzékelés a 1/p függvények szerint változik. Más elhelyezkedésű felületelem esetén hasonló megállapítás tehető. A kétféle értékelés olyan mértékben különbözik, hogy a megfelelőség kizárt.

19. ábra A megvilágításmérő és a helyzetérzékelés eltérő jellege Az előző három ok miatt és alapján megállapítható, hogy a háttérfénysűrűség szabvány által javasolt módon nem származtatható a vertikális megvilágításból.

18. ábra A különböző félterekben értelmezett vertikális megvilágítás és fényérzetként felfogott fénysűrűség A háttér fénysűrűséget (akárhogyan értelmezem is a háttér kiterjedését) a fej által pozicionált látótér, nézési irány eredményezi. A szabványjavaslat szerinti vertikális megvilágítást olyan megvilágításmérő mérheti, ami a két szemet érintő függőleges síkra merőleges, tehát vízszintes (n) irányú féltér hatását méri. Minthogy a látótér közel nézési irányú, és a vertikális megvilágításmérés pedig vízszintes, így általában ε>0, következésképpen más félteret „láthat” a megvilágításmérő (n) és a megfigyelő. Ennek következményeként, általánosnak tekinthető esetekben, nehezen képzelhető el, hogy a szabványban javasoltak szerint a háttérfénysűrűséget vertikális megvilágításból lehet számítani. A szabványban javasolt eljárás azon a téves feltételezésen alapul, hogy a látótér fénysűrűsége állandó. Ugyanis, bár adott dA felületelem, szem felültéről mérhető L fénysűrűsége és ezen dA felületelem által a szem felületén eredményezett EdA megvilágítás egyszerű kapcsolatban vannak. A képlet állandó L esetén eredményezi az E=Lπ összefüggést. A fénysűrűség belsőtérben pedig jellemzően nem állandó. További probléma, hogy amíg a vertikális megvilágítás a szemen kívül mért hatás, addig a látótér fényérzetként felfogott fénysűrűségét érzékeljük, a p Guth-féle helyzetindexnek megfelelő súlyozás szerint, ahol helyzetindex a nézési irányhoz koordinált érték. Amíg, az n irányba néző megvilágításmérő érzékenysége forgás szimmetrikus cos δ függvény, addig a szem érzékenysége egy teljesen más, a Guth-féle helyzetindex 1/p(R,T,H) szerinti relatív helyzettől függő érzékenység. A kétféle súlyozás különbségét szemlélteti a 19. ábra, arra az esetre, ha a nézési irány egybeesik a mérőműszer irányával (n és R azonos irányú, ε=0) és a felületelem (Ax), aminek

15

Végezetül egy gyakorlati szempont A zavaró káprázás értékelésére szolgáló UGR számskála a 2 használat szempontjából nem a legszerencsésebb. A hétköznapi gyakorlatban valamilyen „jósági besorolás” skálája kézenfekvően olyan, hogy a legjobb értéke 1, (pl. színvis�szaadási fokozat, olimpia, stb.) a rosszabbaké egynél kisebb szám. A tárgyalt szabvány követelményei között a legszigorúbb, káprázás szempontjából leginkább korlátozást igénylő funkcióknál a követelmény UGR ≤ 16. Nincs akadálya az alapös�szefüggés olyan módosításának, hogy az értékelő skálán legjobb minősítés az 1 legyen, és ezt a skálát nevezzük egyszerűen G káprázásindexnek.

Összefoglalva A káprázás alapösszefüggésének elemzése megalapozza a következő megállapításokat: 1. A káprázást az aktuális teljes látótér alakítja. 2. A világítótest nem feltétlenül kápráztató. 3. A világítótestek kápráztató hatását az Lef effektív fénysűrűségértékük jellemzi, időszerű és indokolt az effektív fénysűrűség fogalomnak a bevezetése. 4. A látótér egyes részeinek szerepe eltérő, vélhetően külön kell számításba venni, a világítótest, a világítótest háttere, valamint a látótér egészének hatását. 5. A látótér nézési irányon kívüli részeinek fénysűrűségét, nem azzal az értékkel kell figyelembe venni, ami adott esetben fénysűrűségmérővel mérhető. A látótér nem nézési irányában lévő elemeinek érzetként felfogott fénysűrűsége, csak az aktuális nézési iránynak megfelelően 1/p-vel csökkentett hatással érvényesül, ezzel kell számolni. 6. A káprázást feltehetően lámpánként két arány alakítja, – egyrészt a kontrasztot kifejező fénysűrűségarányok

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

– másrészt a lámpa és a féltér integrált hatásainak aránya aránya

7. Elfogadva, a jelen elemzés során nem vizsgált, az alapös�szefüggés felépítését, ennek a keretében, a káprázás mértékének meghatározására a következő összefüggés lehet alkalmas

felel meg maradéktalanul önmagának, másrészt, hogy a zavaró káprázás valóban egy nagyon összetett probléma és a minél korrektebb megfogalmazásnak az egyszerűség nem feltétele. Ugyanakkor természetesen a gyakorlati használhatóság szempontjából az egyszerűség fontos követelmény. Az egyszerűsítésnek azonban csak addig a határig van létjogosultsága, ameddig a mindennapi gyakorlat nem vet fel az előzőekben tárgyalt kételyeket. Egyébként tapasztalatból tudom, hogy a szabványosított alapösszefüggés gyakorlati alkalmazása jelenleg is meglehetősen bonyolult. Úgy vélem, vannak lehetőségek arra, hogy egy elviekben megalapozott összefüggés a gyakorlat számára használhatóvá váljon. Ennek útja csakis a kísérletekkel alátámasztott egyszerűsítési lehetőségek kihasználása lehet. Megkerülhetetlennek gondolom a világítótestek effektív fénysűrűségértékeinek (fényeloszlási görbékhez hasonló), gyártó általi adatszolgáltatását. Szükségesnek tartom a háttér és teljes látótér káprázást alakító szerepének, valamint az adaptáció-látótér fénysűrűség-eloszlás kapcsolatnak kísérleti tisztázását.

8. A Guth-féle helyzetindex helyett, megfontolandónak tartom, a Wonwoo Kim és Jeong Tai Kim szerzők által kidolgozott, matematikai függvényként megadott helyzetindex használatát.

Majoros András professzor emeritus BME Építészmérnöki kar MEE-VTT tagja E-mail: [email protected]

A káprázásértékelés elemzése kétségkívül szabványosított alapösszefüggésnél bonyolultabb összefüggéshez vezetett. Ennek oka egyrészt, hogy az alapösszefüggés nem

Egyesületi élet

Jicable' 2015 magyar részvétellel A Jicable szigetelt erőátviteli kábelek nemzetközi konferencia négy évenként kerül megrendezésre. A rangos eseményt 1984 óta a fények fővárosában, Párizsban rendezik meg. A Jicable 2015 konferencia helyszínét 2015. június 21-25. között a Versailles Palace impozáns épületegyüttese szolgáltatta. Hazánkat két fiatal szakember képviselte: dr. Tamus Ádám egyetemi adjunktus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről és Egyed Róbert méréstechnikai szakértő, az Omexom Magyarország Kft.-től. Az Omexom a VINCI Energies villamosenergia-termelés, -átvitel, -transzformáció és -elosztás tevékenységi portfólióját reprezentáDr. Tamus Ádám előadását a Jicable’15 konferencián ló márka. Ezen hálózatok teljes tevékenységi spektrumában megbízható partner a tervezéstől a kivitelezésen át egészen a karbantartási és üzemeltetési feladatokig. Az Omexom Magyarország (ill. jogelődje a GA Magyarország) 2010 óta a nagyfeszültségű kábelhálózatok létesítése és üzembe helyezése előtti vizsgálatok során - az új innovatív műszaki megoldások bevezetésével - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

Egyetem (BME) szakembereivel közösen jelentős tapasztalatokat gyűjtöttek össze. Ezen tapasztalatok alapján dr. Tamus Ádám és Egyed Róbert, Csányi Gergely Márkkal a BME fiatal kutatójával közös tanulmányt készített a kábeldiagnosztika, maradék élettartambecslés, karbantartás témakörben, amely egy nagyfeszültségű porcelán végelzáró részlegeskisülés-vizsgálatát követő laboratóriumi vizsgálata volt. A publikáció közzététele mellett a konferencia lehetőséget adott a kutatók eredményeinek előadására is. A prezentációban a kábeldiagnosztikai tesztek állapotjellemzőit – részleges kisülés, dielektromos veszteség, feszültségpróba – mutatták be egy, a hálózatból leszerelt porcelán végelzáró vizsgálati eredményein keresztül. A tanulmány az általános szigetelési állapot feltárásának hasznossága mellett, a szigetelés lokális romlásának fontosságát hangsúlyozza. A nagyfeszültségű kábelhálózaton DAC offline módszerrel végzett részlegeskisülés-vizsgálat részkisülés aktivitást mutatott a közelvégi porcelán végelzáró mindhárom fázisában. A hálózatüzemeltető a vizsgálati eredmények alapján a végelzárók cseréje mellett döntött, és a cserét követően – a szerelés minőségellenőrzése céljából – üzembe helyezés előtti ismételt részkisülés-vizsgálatot rendelt el. A prezentáció a kiindulási és a megismételt szigetelési állapotjellemzők eredményein túlmenően a leszerelt végelzáró laboratóriumi szemrevételezés eredményeit taglalja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Omexom Magyarország Kft. együttműködése hasznos segítséget nyújthat az energiaszektor magyarországi és külföldi partnereinek, eszközmenedzsment döntéshozóinak a tulajdonukban, illetve üzemeltetésükben lévő nagy- és középfeszültségű kábelhálózataikra vonatkozóan. Egyed Róbert méréstechnikai szakértő

16

Villamos berendezések és védelmek Galavics Ferenc

Új ívoltási megoldás elektromechanikus relékben A cikk a FINDER cég 62-es relésorozata egy tagjának, a 62.32-0300 jelű teljesítményrelének azt a tovább fejlesztett konstrukciós változatát ismerteti, amely – az érintkezők megszakítási helye közelébe ívfúvó mágnesek beiktatásának segítségével – nagyobb terhelések kapcsolására is alkalmas. The paper dealing with the improved versions of the family member of the FINDER company’s relay series number 62.32-0300 power relay, which is able to switch higher power, with the help of the blow out coils which are placed near to the place where the current is interrupt.

Ismeretes, hogy elektronikus komponensekkel egyenáram kapcsolható. Az elektronikus kapcsolók és rendszerek előnye a közelítőleg korlátlan élettartam. Hátrányuk viszont, hogy nem biztosítanak galvanikus leválasztást, továbbá villamos szilárdságuk korlátozott. A nagyobb terhelések kapcsolására alkalmas félvezető elemek hővesztesége többnyire nagy, ezért ezeknek az elemeknek a mérete – a szükséges hűtőrendszerek miatt – ugyancsak nagy. Számos alkalmazásnál olyan, viszonylag kisméretű relék jelentik az optimális megoldást egyenáram kapcsolására, amelyek a beépített ívfúvó mágnesük révén nagyobb egyenáramot is megbízhatóan tudnak kapcsolni. A Finder 62-es sorozatú reléi az elmúlt évek jól bevált termékei, amelyek különösen AC terhelések kapcsolására alkalmazhatók, egészen 16 A-ig. Max. +70 oC környezeti hőmérsékletig a relék beépíthetők közvetlenül NYÁK-ba vagy foglalatba dugaszolhatók, a tekercsfeszültség pedig az elektromechanikus reléknél járatos AC vagy DC vezérlőfeszültségek lehetnek. A 62-es sorozat számos európai és Európán kívüli nemzeti tanúsítvánnyal rendelkezik. Az érintkezők környezetében elhelyezett ívfúvó mágnessel felszerelt 62-es sorozatú relék olyan új, gazdaságos reléalkalmazásokat tesznek lehetővé, amelyeket eddig csak félvezető-kapcsolókkal vagy lényegesen nagyobb méretű mágneskapcsolókkal lehetett megvalósítani. Az érintkezők kisebb mértékű anyagfogyása pedig lényegesen hosszabb karbantartási ciklusokat tesz lehetővé. Miért van szükség a relékben ívoltásra? Ismeretes, hogy az elektromos áram kapcsolásakor villamos ív keletkezik. A villamos ív hőmérséklete néhány 1000 oC. Ilyen magas hőmérsékleten az érintkezőanyag egy része elgőzölög. Az elgőzölgött érintkezőanyag az érintkezők kevésbé meleg részein, ill. az érintkezők környezetében, pl. a relésapkán lecsapódik. Erre a lecsapódásra utalnak a világosbarna, barna, fekete színű elszíneződések. Az érintkezőanyagból ezüst gőzölög el, amely a levegőben található kénnel villamosan nem vezető ezüstszulfidot képez. Megnézve a sötéten elszíneződött érintkező felületeket, mindegyik érintkezőn találhatók fémesen csillogó, világos pontok is. Ezek a fémes felületek az ív talppontjai. Kapcsolási szikrák és villamos ívek mind váltakozó áramú, mind egyenáramú kisebb-nagyobb terhelések be- és kikapcsolásakor keletkeznek. A villamos ív pozitív és negatív hatással van a villamos kapcsolókészülékek kapcsolási

17

viselkedésére, a kapcsolás megbízhatóságára, a készülék várható élettartamára. A pozitív tulajdonságok közé tartozik az érintkezőkre gyakorolt villamos tisztító hatás, mert az „ívtalppontokban” pontszerűen fémes felületek keletkeznek, amelyek az érintkezők következő zárásakor egymással érintkezve megbízható villamos kontaktust adnak. A negatív tulajdonságok közé tartozik, hogy minden egyes ívképződéskor FINDER 62.31.9.024.4800 érintkezőanyag gőzölög el, jelű teljesítményrelé ezért, ha nagy a kapcsolási szám, akkor idővel elfogy az érintkezőanyag. A legtöbb készülékfejlesztés célja, hogy a készülék használati idejét és megbízhatóságát a költségek, a méretek, a hőveszteség csökkentése és a karbantartási intervallumuk meghosszabbítása tekintetében optimalizálják. Váltakozó áramú és kisebb egyenáramú terhelések kapcsolására a Finder széles reléválasztékkal rendelkezik. Ezeknek a reléknek a mérete, a csatlakozásuk és a rögzítésük módja, az érintkezők által kapcsolható áram nagysága és jellege, vezérlő tekercsfeszültsége mind-mind különböző lehet, ezáltal lehetővé téve a kapcsolási feladathoz történő optimális illesztést. Több lehetőség létezik a villamos ívek megszakítására (oltására). Kisebb áramú AC és DC ívek esetén a környező levegő olyan erősen hűti az ívet, hogy az ív nem tud fennmaradni. A nagyobb áramú AC ívek úgy alszanak ki, hogy a szinuszos lefolyású feszültség értéke egyre kisebb lesz, és, ha a feszültség értéke kb. 15 V alá csökken (a reléérintkezők közötti ív feszültsége), akkor az ív magától kialszik. Nagyobb egyenáramú terhelések kapcsolásakor két jelentős különbség mutatkozik a váltakozó áramú terhelések kapcsolásával összehasonlítva. Egyrészt az egyenáramú ívben folyó áram mindig egy irányban folyik, ezért az érintkezők között egyirányú anyagvándorlás alakul ki: az egyik érintkezőn elfogy az anyag (lyuk/kráter keletkezik), a másik érintkezőn pedig felhalmozódik az anyag (tüske/csúcs keletkezik). Másrészt az induktív jellegű DC terhelésekben (motor, szelep, tekercs stb.) tárolt energia a terhelések lekapcsolásakor az érintkezők között kialakult ívben hővé alakul, ezáltal fenntartja az ívet. Hosszabb lesz az ívidő, nagyobb lesz az anyagfogyás és az anyagvándorlás, ezért reléérintkezőkkel csak kisebb DC terheléseket lehet kapcsolni. Ez esetben előnyösek az ívfúvó mágnessel rendelkező relék előnyös kapcsolási tulajdonságai.

1. ábra Az ívtalppont vándorlása az érintkezők nyitási folyamata alatt

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

Az ívfúvó mágnessel történő ívoltási folyamat nagyon gyors és optikailag csak nagy sebességű kamerával követhető. A továbbiakban a folyamatot grafikusan mutatjuk be. Az érintkezők felületén az ívtalppont vándorlásának az útja néhány kapcsolás után szabad szemmel is látható (1. ábra). Az 1. ábra jobboldali rajzán a bal oldali érintkező elérte a végállását. Az állandó mágnes ívfúvó hatására az ívtalppont az érintkező pogácsák széle felé mozog és elérheti az érintkezőtartót. Ezáltal az ív még hosszabb lesz, nagyobb lesz a felülete, jobban hűl, az ionizált levegő gyorsabban elveszíti vezetőképességét. Mindez azt eredményezi, hogy az ív gyorsabban kialszik. A 2. ábra a 62.31-4800 típusú relé érintkezőin mutatja az ívtalppont mozgását. A relé ívfúvó mágnessel rendelkezik, a 14-es és 34-es számú fix érintkezők között két sorba kapcsolt

2. ábra Az ívtalppontok mozgása 1 záróérintkezőnél, két sorba kapcsolt megszakítási hellyel

3. ábra Az ívtalppontok mozgása a 2 záróérintkezős relénél

4. ábra Az ívtalppontok az ívfúvó mágnessel rendelkező 62.32-4800 típusú relé 34-es számú érintkezőjén AC terhelés kapcsolásakor

záróérintkezővel. A katalógusban megadott érintkezőpolaritást be kell tartani. A 3. ábra a 62.32-4800 típusú relé érintkezőin mutatja az ívtalppont mozgását. A relé 2 záróérintkezővel és ívfúvó mágnessel rendelkezik, a 14-es és 34-es számú érintkezők a nem mozgó, fix érintkezők. A katalógusban megadott érintkezőpolaritást be kell tartani. A 2 záróérintkezős relénél vannak olyan alkalmazások, amelyeknél az egyik érintkező DC terhelést, a másik pedig AC terhelést kapcsol. Erre a feladatra nem kell 2 relét használni. Az AC terhelést kapcsoló érintkezőn az ívtalppont két irányba mozog a pozitív és negatív félperiódusoknak megfelelően.

Ívfúvó mágnesek alkalmazásával akár 10 A is kapcsolható reléérintkezőkkel 220 V DC feszültségen Ismeretes, hogy az ívfúvó mágnes nélküli relékkel csak kisebb DC terhelések kapcsolhatók. Ennek a hátterében az áll, hogy induktív terhelések bekapcsolása után az induktivitásban

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

energia tárolódik. Amikor a reléérintkezők lekapcsolják a terhelést, akkor egy meredek feszültségcsúcs keletkezik (U = L dI / dt), mert az áram megszakad, nagy az áramváltozás meredeksége. Ez a feszültségcsúcs kis áramoknál kapcsolási szikrát eredményez, kb. 1 A-nél nagyobb áramoknál pedig villamos ív keletkezik. A villamos hegesztéshez hasonlóan hő keletkezik, ami addig érezteti hatását, amíg az ív ki nem alszik. Kis DC terhelések kapcsolásakor (kb. < 50 V / < 1 A) az ív magától kialszik. Az ív azért nem tud fennmaradni, mert az induktív terhelés kikapcsolásakor az összeomló mágneses tér energiája gyorsan csökken és a környező levegő le tudja hűteni az ívet. Nagyobb DC terheléseknél az ívfúvó mágnes hatása abban áll, hogy a mágnes erőhatására az ív kilép az érintkezők közötti térből, és ezáltal lényegesen hosszabb lesz, nagyobb lesz az ív felülete. A nagyobb felületen az ív sokkal gyorsabban hűl és gyorsabban kialszik. Az, hogy milyen nagy a hatékony ívoltás hatása az érintkezők kapcsolási teljesítményére, akkor látható, ha összehasonlítják a 62-es sorozat ívfúvó mágnes nélküli reléinek kapcsolási teljesítményét az ívfúvó mágnessel felszereltekével. Az ívfúvó mágnes nélküli 62.32-0300 típusú relé 1 záró­ érintkezője 220 V DC feszültségen 0,7 A nem induktív vagy csekély mértékben induktív, DC-1 alkalmazási kategóriának megfelelő terhelést tud kapcsolni 100 000 kapcsolási cikluson át. Ugyanilyen körülmények között az ívfúvó mágnessel rendelkező 62.32-4800 típusú relé 1 záróérintkezője 220 V DC feszültségen 6 A teljesítményű ugyanakkora kapcsolási számnál. Amennyiben a kapcsolási feltételek továbbra is azonosak, és 2 záró­érintkezőt sorba kapcsolunk, akkor a 62.32-0300 típus érintkezőivel 1 A, a 62.31-4800-as relével pedig 10 A nagyságú terhelés kapcsolható a DC-1 kategóriában. Ha DC-13 alkalmazási kategóriába sorolható egyenáramú elektromágnesek képezik a terhelést és a terheléssel párhuzamosan védődiódát kapcsolunk, akkor az érintkezők kapcsolási teljesítménye és várható villamos élettartama kb. ugyanakkora, mint azonos nagyságú DC-1 alkalmazás esetén. Tehát az ívfúvó mágnessel szerelt relével kb. 10-szeres DC terhelés kapcsolható, mint az ívfúvó mágnes nélküli relével. (További műszaki adatok a Finder katalógus szerint.) Hol alkalmazhatók előnyösen az ívfúvó mágnessel szerelt relék? A relé bemeneti vezérlőfeszültségét a szokásos DC tekercsfeszültség-értékek közül választhatjuk. A relé kimeneti érintkezőit célszerű nagyobb DC terhelések kapcsolására használni. A 2 záróérintkezős relénél lehet az érintkezőket úgy is használni, hogy az egyik érintkező DC, a másik AC jellegű terhelést kapcsol. A teljesség igénye nélkül jellemző alkalmazások lehetnek: – nagyobb teljesítményű egyenáramú hajtásokban 220 V feszültségig – napelemes rendszerek invertereiben – galvanizálási technológia területén – nagyobb ohmos egyenáramú terhelések kapcsolására – olyan DC egyenáramú terhelések kapcsolására, amelyeknél nem lehet a terheléssel párhuzamosan védődiódát kapcsolni – ahol hosszabb karbantartási / csereintervallumok szükségesek stb. Irodalomjegyzék 1. Elektroinstallateur 2015/6-7.szám: Relék ívfúvó mágnesekkel nagyobb DC áramok kapcsolására 2. Finder főkatalógus 2016

Galavics Ferenc okl. villamosmérnök ügyvezető, [email protected]

18

Szakmai előírások Arató Csaba

MEE JOGSZABÁLYFIGYELŐ – 2015/3

A tűzvédelem jogi-műszaki szabályozása A Magyar Közlöny 2014. évi 166. számában tették közzé a 54/2014.(XII.5.) BM számú rendeletet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ 5.0), amely 2015. március 5-én lépett hatályba. Az új OTSZ-szel összefüggésben a tűzvédelem jogi- műszaki szabályozásában több változás történt, pl. egyes előírásokat más módon, más formában adtak közre vagy eltöröltek, illetve más elvi alapokra helyeztek. A következőkben áttekintjük a jelenleg, 2015 júniusában hatályos tűzvédelemmel foglalkozó, a villamos szakembereket is érintő jogszabályokat. A tűzvédelem alaptörvénye: 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Az Országgyűlés az Alaptörvényből és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzése, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtás, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogainak, kötelezettségeinek, valamint a védekezés szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek szabályozására alkotta a törvényt. Többször módosították, jelenlegi formájában 2014. 07. 01. óta hatályos. A törvény meghatározza a tűzvédelmi hatósági feladatokat (pl. tűzmegelőzés és tűzvizsgálatok), előírja a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait, rendelkezik a tűzvédelmi és a műszaki mentési tevékenységről, valamint a tűzoltóságról és a tűzoltóság irányításáról. 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján határozta meg a belügyminiszter a tűz elleni védekezés részletes szabályait. A rendelet 2015. március 6-án lépett hatályba. Az új OTSZszel kapcsolatban több korábbi rendeletet kellett módosítani, illetve, további új rendeletek kiadása vált szükségessé. Milyen új elemeket tartalmaz az új OTSZ?  Az anyagok tűzveszélyességi osztálya a korábbi öt (A…E) helyett csak három csoportot tartalmaz: robbanásveszélyes (RV), tűzveszélyes (TV) és nem tűzveszélyes (NT) osztályokat.  Bevezette a tűzvédelmi kockázatértékelést. A kockázati egység nagyon alacsony (NAK), alacsony (AK), közepes (KK) vagy magas (MK) kockázati osztályba tartozhat. (Ezt a besorolást a korábbi A…E tv. o. besorolás helyett kell alkalmazni.) A létesítmény mértékadó kockázati osztálya megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal, tehát az új OTSZ nem alkalmazza a 40%-os összesítéses számítási módszert!  Az építményszerkezeteket hat tűzvédelmi osztályba sorolja (A1, A2, B, C, D, E) a felhasznált anyagok és a kialakításuk alapján.  Villamos követelményeket is tartalmazó részletes előírá­ sokat ad a speciális építmények: közúti alagutak, gyalogos aluljárók, felszín alatti vasútvonalak, kilátók tűzvédelmére.  A tűzeseti fogyasztók működőképességének feltétele:

19

előírt működési időtartamig, elégséges energia áll rendelkezésre, a vezetékek védettsége és a fogyasztó működése, vezérlése biztosított, a kábelezés és a fogyasztó tartószerkezete megfelelően állékony, a biztonsági áramforrás automatikus átkapcsolása az előírt időn belül megtörténik  Nagyobb építmények tulajdonosainak az épület tűzvédelmi követelményeit és dokumentációját tartalmazó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet (TMMK) kell készíteni.  Külön fejezetben foglalja össze az összes ellenőrzési feladatot, köztük a villamos felülvizsgálatokat is. Nem tartalmazza a képzettségi feltételeket és a norma szerinti villámvédelem ellenőrzési gyakoriságát, ezeket más jogszabály, illetve előírás tartalmazza.  A villamos berendezések és a nem norma szerinti villámvédelem (274V) ellenőrzési gyakoriságát nem a tűzveszélyességi, illetve a kockázati osztályba való besorolás határozza meg, hanem az, hogy az adott térségben tárolt robbanásveszélyes anyag mennyisége meghaladja-e a 300 kg-ot, illetve litert. A norma szerinti villámvédelem (NV) esetében az LPS fokozat alapján kell megállapítani a gyakoriságot, ez mindkét esetben 3, vagy 6 év, amit a helyi igénybevételek értékelése alapján lehet sűríteni is.  Az egyes létesítmények tűzveszélyességi, illetve kocká­ zati osztályainak meghatározása és dokumentálása arra felhatalmazott és előírt képzettségű személy segítségével mindig az adott létesítmény üzemeltetőjének (tulajdonosának) feladata és felelőssége! A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása (OTSZ 277.§ (5) bek.) A felülvizsgálónak a besorolást ellenőriznie kell, és szükség esetén javasolhatja a módosítását. 1. táblázat: A kockázati besorolás szempontjai (OTSZ: 10. … 12.§)  ANYAGOK: RV, TV és NT tűzveszélyességi osztályúak, a tulajdonságaik alapján

NAK

AK

KK

MK

Kockázati osztály:

Nagyon alacsony

Alacsony

Közepes

Magas

Magassága:

0…7 m

7…14 m

14…30 m

>30 m

Legalsó szint mélysége:

0 …-3 m

-3 …-6 m

-6…-9 m

>-9 m

Befogadó képessége:

1…50 fő

51…300 fő

301… 1500 fő

>1500 fő



ÉPÍTMÉNYEK:

 A BESOROLÁS SZEMPONTJAI: A részletes feltételeket az OTSZ 1. mellékletének 1. … 4. táblázatai tartalmazzák

Rendeltetés:

Lakó, közösségi, ipari épületek: nagyság, létszám, forgalom, tűzjelzés, menekülési készség

Tárolás:

RV, TV, NT anyagok, járművek: gk., vasút, hangár, szemes termények

A tevékenység jellege:

Ipari: fém, fa, festék, műanyag, könnyűipar, élelmiszer feldolgozás, építőipar, mezőgazdasági, állattartás,

 KOCKÁZATI EGYSÉG: építmény vagy része: a kockázati osztály körülményeit azonos mértékben és módon veszik figyelembe. Tűzvédelmi tervezéssel kell meghatározni.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

300/2014.(XII.5.) Korm. rendelet: egyes kormányrendeleteknek az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépésével összefüggő módosításáról. A rendelet a Magyar Közlöny 2014. évi 166. számában jelent meg, 2014. december 5-én. A rendelet 1–12. §-a és a 14–19. §-a a kihirdetését követő 90. napon fog hatályba lépni, míg a 13.§ a kihirdetését követő napon lépett hatályba. A rendelet 14, korábban kiadott kormányrendeletet (illetve azok mellékleteit) kisebb mértékben módosított, az új OTSZszel való összhang megteremtése érdekében. 53/2014.(XII.5.) BM rendelet: a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság létrehozásának, összetételének, feladatkörének és működésének részletes szabályairól. A rendelet a Magyar Közlöny 2014. évi 166. számában jelent meg, 2014. december 5-én. A rendelet a kihirdetését követő 8. napon, 2014. december 13-án lépett hatályba. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendeletben meghatározott tűzvédelmi követelmények, az elérendő biztonsági szintnek megfelelő egyes műszaki megoldásokat, számítási módszereket tartalmazó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) kidolgozása céljából a belügyminiszter létrehozta a Tűzvédelmi Műszaki Bizottságot és meghatározta a bizottság tagjait. A bizottság a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényben meghatározottakon túl figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait, elemzi a tűzvédelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, valamint szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja a TvMI-ket és tartalmukat indokolt esetben módosítja. 9/2015. (III. 25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felhatalmazása alapján a belügyminiszter ebben a rendeletben írta elő a különböző tűzvédelmi tevékenységeket végző személyek szakmai képesítési követelményeit. A rendelet 2015. április 3-án lépett hatályba. Korábban az OTSZ tartalmazta a különböző villamos és villámvédelmi felülvizsgálatokat végző szakemberek képesítési követelményeit. Az új, 2014. évi OTSZ ezt nem tartalmazza, ezért a felülvizsgálók szakmai követelményeit is ebben a rendeletben állapította meg a belügyminiszter a következők szerint: „7. § (7) Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult. 8. § (3) A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítésére és felülvizsgálatára tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi tervező jogosult. (4) A tűzvédelmi szakértők esetében felsőfokú tűzvédelmi szakképesítésként elismert felsőszintű szakmai képesítéseket az 1. melléklet 1.2.3., és 2.1.3. pontja, és a 3. melléklet 2.1.3. pontja tartalmazza.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

9. § (1) Villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatának vezetését, abban érdemi munka folytatását olyan személy végezheti, aki az Országos Képzési Jegyzék szerinti erősáramú berendezések felülvizsgálója vagy erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója szakképesítéssel rendelkezik. (2) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségek, szabadterek – ha ott az anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő – villamos berendezéseinek vizsgálatához a vizsgálatot végző személynek az (1) bekezdésben meghatározottakon felül az Országos Képzési Jegyzék szerinti sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő vagy robbanásbiztos berendezés kezelő szakképesítéssel is rendelkeznie kell. (3) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségek, szabadterek villamos berendezéseinek felülvizsgálatát két, vagy több személy együttesen is végezheti, ha mindegyikük rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott szakképesítéssel és legalább az egyikük rendelkezik a (2) bekezdésben meghatározott szakképesítéssel. 10. § (1) Villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) tervezői névjegyzékében szereplő építményvillamossági tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező (a továbbiakban: villamos tervező) jogosult, aki az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi tervezői vizsgával rendelkezik, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján az MMK-tól megkapta az építményvillamossági tervezési szakterületre vonatkozó különösen gyakorlott címet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményekkel a villámvédelmi berendezés kivitelezésének ellenőrzéséért felelős építési műszaki ellenőrnek is rendelkeznie kell. (3) Villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére, abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a) a vonatkozó műszaki követelmények anyagából az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi felülvizsgáló képesítést vagy b) a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató képzésen az Országos Képzési Jegyzék szerinti villámvédelmi felülvizsgáló vagy villámvédelem felülvizsgálója szakképesítést szerzett. (4) Rendkívüli felülvizsgálat végzésére az MMK névjegyzékében szereplő villamosmérnöki végzettségű, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott szakértő is jogosult. (5) Az e §-ban meghatározott követelmények nem vonatkoznak a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező, a szolgáltatást határon átnyúló szolgáltatás keretében végző szolgáltatóra. 11. § (1) Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálat végzésére csak az alábbi, ipari elektrosztatikai gyakorlattal bíró személyek jogosultak: a) az MMK-ban bejegyzett villamosmérnök szakértő, b) igazságügyi villamos szakértő, c) villamosmérnök végzettségű tűzvédelmi szakértő. (2) Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálat végzésére olyan akkreditált vizsgáló intézet vagy szervezet is jogosult, amely az a)–c) pontok szerinti szakértőt foglalkoztat. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az MMKban bejegyzett tagságra vonatkozó feltétel nem vonatkozik a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező, a szolgáltatást határon átnyúló szolgáltatás keretében végző szolgáltatóra.”

20

Szakmai előírások

Megjegyezzük, hogy az áramütés elleni védelem (érintésvédelem) szabványossági felülvizsgálóinak jelenleg nincs előírva robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő szakképesítés megléte. Azonban nekik is ajánlott ezt a szakképzettséget is megszerezni, ugyanis robbanásveszélyes térségekben érdemi méréses felülvizsgálatokat végezni, ami a berendezések mérésekhez szükséges megbontásával jár, csak e képesítés megléte esetén jogosultak! 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól A rendelet jelenlegi formájában 2015. március 5-től hatályos. A rendeletet többször módosították, többek között 2012-ben a 67/2012.(XII.14.) BM rendelettel. Ez a módosítás írta elő az erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálóinak a tűzvédelmi szakvizsga letételét, amely változatlanul hatályban van a következők szerint: „1. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával (a továbbiakban: szakvizsga) rendelkező személy végezhet. (3) Nem kötelezett szakvizsga megszerzésére: b) az 1. melléklet 14. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az, aki a 6. § e) pontban meghatározott végzettséggel és legalább középszintű tűzvédelmi szakmai képesítéssel vagy érvényes elektromos tűzvédelmi szakértői engedéllyel rendelkezik; 6. § Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki az oktatási tematika szerint megtartott felkészítő tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vett, és e) az 1. melléklet 14. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója vagy műszaki mérnöki végzettséggel rendelkezik. 1. melléklet a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelethez A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök: 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők.” A rendelet 11. § (5) bekezdése értelmében az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát 2013. május 1. után csak tűzvédelmi szakvizsgát tett személyek végezhetik. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatót adott ki a tűzvédelmi szakvizsga törzsanyagáról. A tájékoztató általános része és a 14. fejezete tartalmazza az erősáramú berendezések felülvizsgálóira vonatkozó oktatási törzsanyagot és szakirodalmi jegyzéket. Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) Az új OTSZ szerkesztői figyelembe vették a korszerű jogalkotási irányelveket, ezért részletes műszaki követelményeket, számításokat, tervezési segédleteket stb. nem tartalmaz az OTSZ. Ezeket a jövőben szabvány jellegű dokumentumban a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben fogják közzé tenni. A TvMIket az 53/2014. (XII.5.) BM rendelet alapján a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság fogja kidolgozni, majd felülvizsgálni és szükség szerint módosítani. A TvMI-k alkalmazása önkéntes, azonban fontos azt tudnunk, hogy a TvMI-k törzsdokumentumától eltérni csak hatósági engedéllyel szabad! (Lásd: OTSZ 3. § (3) bekezdése) A törzsdokumentum megjegyzéseinek és mellékleteinek alkalmazása nem kötelező. Eddig különféle tűzvédelmi témakörökben a BM OKF kilenc TvMI-t adott ki, ezekből egy foglalkozik villamos biztonsági kérdésekkel.

21

TvMI 7.1:2015.03.05. Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem. A TvMI tárgya a villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem jogszabályi követelményeit teljesítő megoldások ismertetése. A műszaki irányelv a fogalom- meghatározások után a következő témakörökben ad a tűzvédelmet elősegítő villamos vonatkozású részletes műszaki megoldásokat: villamos szerelőaknák, villamos átvezetések, tűzterjedési gát keresztezése villamos vezetékrendszerrel, kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések, lekapcsolások, napelemrendszerek AC- és DC-oldali tűzeseti lekapcsolása, vezetékrendszerek, tűzeseti fogyasztók működőképessége, villámvédelem, elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem és biztonsági világítás, menekülési útirányt jelző rendszer. Az új OTSZ nem tartalmazza a norma szerinti villámvédelem (NV) felülvizsgálati gyakoriságát. Ezt ez a villamos TvMI adja meg a következők szerint: „9.4. Norma szerinti villámvédelem időszakos szabványossági felülvizsgálata 9.4.1. A villámvédelem használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villámvédelem felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. 9.4.2. A villámvédelem (vagy annak egy részének, pl. túlfeszültség-védelmi rendszer) időszakos felülvizsgálati gyakoriságára a rendszer kiviteli tervezője a norma szerinti előírások figyelembevételével a 9.6.1 pontban leírtaktól rövidebb határidőt is meghatározhat. 9.4.3. A villámvédelem üzemeltetői szemrevételezéses ellenőrzését javasolt legalább évente elvégezni.” Kapcsolódó műszaki szabályozások A tűzvédelem jogi-műszaki szabályozásának szerves részét képezik továbbá a villamos létesítési és különféle tűzvédelmi szabványok, TvMI-k, általános és helyi szabályzatok. A villamos létesítési szabványok közül elsősorban a következőknek van meghatározó szerepük: MSZ HD 60364, MSZ EN 60079, MSZ EN 61386 sorozatok, MSZ EN 50164, MSZ EN 62305, MSZ EN 62561 sorozatok, MSZ EN 61340, MSZ 16040, MSZ 16041 sorozatok, MSZ EN 1838, MSZ 50172, MSZ EN 62116 szabványok, MSZ 447, MSZ 9113 és MSZ 15688 szabványok. Új berendezések létesítésének tűzvédelmi szempontjai Új berendezések létesítésekor a tervnek a hagyományos építészeti, villamos és munkavédelmi fejezeteken kívül tűzvédelmi fejezetet is kell tartalmazni, amelyet előírt képzettségű tűzvédelmi szakmérnöknek kell elkészíteni. Neki kell kidolgozni az adott létesítmény tűzvédelmi koncepcióját, amely rögzíti a tűzvédelmi célokat, körvonalazza ezek összehangolt teljesítésének módját (pl. kockázati osztály besorolásokat), és meghatározza azokat a kapcsolódási pontokat, amelyekhez az építési folyamatban résztvevő szakági tervezőknek és kivitelezőknek igazodniuk kell. Ezért a tervezés során a tűzvédelmi szakmérnöknek folyamatos munkakapcsolatban kell lenni az építész-, gépész- és villamos tervezőkkel. A különféle létesítmények villamos tervezése során a tűzvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. Ezzel

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

kapcsolatban értékelni és elemezni kell az egyes villamos berendezések vagy berendezésrészek elhelyezését, kialakítását, logikai kapcsolatait és tűzterjedés elleni védelmét. Tűzvédelmi szempontból különösen fontosak a következő villamos berendezések/berendezésrészek: - tápforrások, elosztók, biztonsági tápforrás alkalmazása, - tűzeseti főkapcsolók, tűzeseti lekapcsolások koordinációja - főelosztót tápláló vezetékrendszer, - vezetékrendszerek elhelyezése: tűzvédő burkolatok mögött, menekülési útvonalon, idegen tűzszakaszokon, - villamos szerelőaknák, - tűzálló kábelrendszerek rögzítése, - tűzvédelmi rendszerek működőképességének megtartása, – vezetékrendszerek áttöréseinek tűzgátló lezárása (tömítése). – villamos vezetékrendszerek lángterjedésgátlása.

vonatkozó szabványok, a TvMI-k és más szabályzatok, helyi előírások tanulmányozása alapján lehet kialakítani. Jelen ismertetésünkben az új tűzvédelmi szabályozásnak a villamos szempontból csak a legfontosabb részeit mutattuk be. A témakörben közvetlenül érintett villamos és tűzvédelmi szakembereknek ajánlott az ismertetett jogszabályok, szabványok és más előírások további részeinek is alapos megismerése és az azokban foglalt előírások betartása. Kruppa Attila előadásának felhasználásával összeállította:

Arató Csaba okl. villamos üzemmérnök, MEE-tag [email protected]

A villamos tervezőnek a tűzvédelmi tervezővel összhangban a fenti szempontok alapján kell meghatározni a felsoroltak kialakítását. A helyes megoldásokat az OTSZ, a témakörre

Kosák Gábor

Az MSZT/NB 1 Nemzeti Elektrotechnikai Bizottság ülése 2015. 06. 17.

Az MSZT/NB1 Nemzeti Elektrotechnikai Bizottság (NEB) 2015. évi ülését a MAVIR Zrt. székházában tartotta meg június 17-én. Az MSZT/NB1 Nemzeti Elektrotechnikai Bizottság a szakmai terület hazai szabványosítási irányvonalát meghatározó, a szakmai terület általános szabványosítási irányelveit megfogalmazó nemzeti szakmai bizottság. Tagjai a szakterülethez kapcsolódó nemzeti szabványosító műszaki bizottságok és programbizottságok elnökei, továbbá a szakterület kiemelten fontos intézményeinek, gazdálkodó szervezeteinek, egyesületeinek és érdekképviseleteinek állandó képviselői. Az ülésről a következőket emeljük ki. Beszámoló az IEC 78. közgyűlésének nyílt ülésén elhangzott előadásokról Zerényi József elnök részletes tájékoztatást adott az IEC 78. (2014 novemberében, Tokióban tartott) közgyűlés nyílt ülésén elhangzott előadásokról, amelyek az „Integrációval az okosabb világ felé – Együttélés és fenntarthatóság” témakörben hangzottak el. Az ülés konferenciái, szekcióülései e vezérgondolat köré fonódtak. A globális kihívások, amikkel szembe kell néznünk: a természeti erőforrások kimerülése, a klímaváltozás, a túlnépesedés és az urbanizáció. Válasz a kihívásokra technológiai fejlesztéssel az okosabb világ (smarter world) felé. Az élhetőbb, környezetbarátabb, biztonságosabb világ elérését hatékonyabb energiafelhasználással, „okos” villamosenergia-elosztóhálózattal, „okos” fogyasztásméréssel, „okos” városokkal lehet elektrotechnikai oldalról segíteni.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

Tájékoztató az MSZT 2014. évi helyzetéről és az 2015. évi feladatairól Kosák Gábor titkár (statisztikai adatokat is bemutatva) beszámolt az MSZT 2014. évi helyzetéről/eredményeiről. Sajnálattal emelte ki az MSZT már több éve tartó – elsősorban a kormányzati támogatás hiánya miatti – nagyon nehéz anyagi helyzetét, a magyar nyelvű MSZ-szabványok folyamatosan csökkenő arányát az angol nyelvű MSZ szabványokéhoz képest a magyar szabványállományon belül. Megköszönte az MSZ EN-ek magyar nyelvű változatainak kidolgozását/kiadását lehetővé tevő finanszírozók (MAVIR Zrt., LEGRAND Zrt.) támogatását. Jelenleg 17 szabvány magyar nyelvű bevezetése van folyamatban. Ha a Magyar Mérnöki Kamara támogatása megvalósul, ez a szám növekedni fog. A 2015. év két nagy nemzetközi szintű szabványosítási eseménye: az IEC/TC 13 „Villamosenergia-mérés és szabályozás” és az IEC/TC 10, „Folyadékok elektrotechnikai alkalmazásokra” műszaki bizottságok Budapesten tartják meg 2015. évi bizottsági ülésüket. Tájékoztató az IEC 78. közgyűlésén a magyar küldöttség részvételéről és élménybeszámoló Thurnay Bencze (TÜV Rheinland Intercert Kft.) képviselte Magyarországot az IEC 78. közgyűlésén, Tokióban, 2014 novemberében az MSZT/NB 1 Nemzeti Elektrotechnikai Bizottság delegációvezetőjeként. Beszámolt a magyar részvételről a Megfelelőségértékelési Testület (CAB) ülésén, a nemzeti bizottsági titkárok fórumán, a nemzeti bizottsági elnökök fórumán, a tanácsi döntéshozó értekezleten, a „Szabványfejlesztés és megfelelőségértékelés – összeférhetetlenség?” értekezleten és a tanácsi nyitott ülésen. Elismerés és köszönetnyilvánítás Barsai János, a magyar gyógyászati villamos készülékek, a röntgenkészülékek szabványosításának doyenje megkapta az IEC rangos kitüntetését (1906 Award). Kádár Aba MSZT/MB 840 bizottság leköszönő elnököt köszönetnyilvánítás mellett, örökös MB 840 elnökké választották. Kosák Gábor MSZT/NB 1 titkár

22

25 éve Magyarországon

- a csatlakozóktól az elektromosautó-töltőkig Hogy mi a sok és mi a kevés az relatív fogalom. Az eltelt 25 év azonban arra mindenképpen elég volt, hogy mára a finn Ensto neve a hazai áramszolgáltatók mindegyikénél széles körben ismertté váljon. A csatlakozószerelvényünk neve magát a villamos csatlakozást jelenti a hálózatépítő szerelők körében, akik gyakran csak „Ensto-t” szerelnek a szabadvezetéki hálózatra.

Ezek eredményeként 1997-ben egy új, saját tulajdonú raktár- és irodaépületet

Az Ensto budapesti iroda- és raktárépülete

Magyar zászló leng az Ensto székháza előtt, a finnországi Porvooban, a 90-es évek elején

EN-50483 szerint tesztelt Ensto csatlakozó

Tudva azt, hogy a mai sikerek nem jelentenek semmilyen garanciát a jövőre nézve az Ensto környezettudatos gondolkodással folyamatosan fejleszti és bővíti termékkörét, valamint piaci területeit. Hálózati szerelvényeink teljes skálája megújult az elmúlt időszakban, a minőségi energiaszolgáltatáshoz pedig már saját gyártású, középfeszültségű távműködtetésű oszlopkapcsolókat, kisfeszültségű elektronikus vezérlésű booster transzformátorokat,

Ensto távműködtetésű oszlopkapcsoló

A visszajelzéseink alapján azt is méltán kijelenthetjük, hogy az Ensto szó hallatán a minőségi termékek, az időtálló megoldások, az energiahatékonyság, a korrekt üzletfelek jutnak partnereink eszébe. Így tehát nem lehet véletlen, hogy már 25 éve működik sikeresen az Ensto magyar leányvállalata. 1990-ben Svédország és Norvégia után Magyarország volt a harmadik külföldi célpont, ahol az Ensto leányvállalatot alapított. Akkor Budapesten jött létre az Elmű és az Ensto közös vegyesvállalata, mely az alapítók nevéből az Elsto nevet kapta. A gazdasági változások, a privatizáció, az energiatörvény azt eredményezte, hogy előbb csak többségi, majd később 100%-os tulajdonos lett az Ensto. Nevünkben azonban máig is meghagytuk a régi, szép időket idéző Elsto szót is. Ezek eredményeként 1997-ben egy új, saját tulajdonú raktár- és irodaépületet építettünk Budapesten, mely az Ensto hosszú távú stratégiáját is hivatott szimbolizálni. Ma is innen szolgáljuk ki ügyfeleinket.

Ensto villamosautó-töltő

sőt elektromosautó-töltőket is kínálunk. Az Ensto fenntarthatóság és az energiahatékonyság iránti elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a Cleantech Finland tagja már évek óta. Ma a világ 20 országában van leányvállalata az Enstonak, és termékeink 80 országba jutnak el folyamatosan. Büszkék lehetünk, hogy mi vagyunk az egyik ezek közül, ráadásul az egyik legrégebbi. Lakatos Tibor, ügyvezető, Ensto Elsto Kft.

Portré Dr. Benkó Sándor,

a villamosmérnök és a zenész A Benkó Baráti Kör és a Benkó Dixieland Band együttes rajongói augusztus 25-én együtt ünnepelték a Városmajori Színpadon, az együttes koncertjén Benkó Sándor 75. születésnapját. Köztük voltak az egykori egyetemi évfolyam- és csoporttársak, kollégák, tanítványok. A rajongói közül talán kevesen tudják, hogy a világhírű együttes megalapítója és vezetője nemcsak a zenei világban alkotott maradandó értéket, hanem műszaki végzettsége lévén, villamosmérnökként is elismert szakember. Előttem van az Elektrotechnika 1969/9 példánya - tehát ennek a folyóiratnak, éppen 66 évvel ezelőtt megjelent száma - amelyben Benkó Sándor okl. villamosmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosgépek Tanszékének tanársegédje, Rajkai Imre szerzőtárssal együtt írt cikke az „Indítókondenzátoros aszinkron motorok indítási viszonyainak vizsgálata digitális számológépen” címmel megjelent. Ez a cikk a mai viszonylatban is megállja a helyét. Benkó Sándor neve fogalom. Rengeteg újságcikk szól az előadóművészről és az együttes vezetőjéről, de kevesebb hír jelent meg dr. Benkó Sándorról, a műszaki doktorról, a BME adjunktusáról, több vállalkozás tulajdonosáról. A zenész 1963-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott mint villamosmérnök. Még abban az évben oktató lett a Villamosgépek Tanszéken, ahol 1995-ig tanított. A villamos gépek számítógépes tervezése volt a kutatási területe. Az „Elektromágneses terek numerikus szimulációja” témakörben szerezte doktori címét 1972-ben. „Számítógépes módszerek az erősáramú elektrotechnikában” és az „Állandó mágneses körök számítása” című könyveiért Nívódíjat kapott. Kiemelkedő mérnöki, oktatási tevékenységéért, illetve közéleti munkásságáért, a mérnöktársadalom elismeréseként a

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

Magyar Mérnök Akadémia és a Magyar Mérnök Kamara tiszteletbeli tagságot adományozott dr. Benkó Sándornak. 1982-ben a Zipernowsky Emlékérem kitüntetettje. A Magyar Műszak Értelmiség Napjának alapítója. Hogyan emlékszel vissza erre az időszakra? Érdekes életet éltünk. Az együttes tagjai is polgári életükben a műszaki pályán felelős munkakört töltöttek, illetve töltenek be. Kapcsolatuk tágabb értelemben a Magyar Elektrotechnikai Egyesület pártoló cégeihez kötődnek, van, aki tagja is a MEEnek. Nagy Iván a Ganz KK-nál NC-vezérlésű szerszámgépekkel foglalkozott, Halmos Vilmos zongorista szintén ennél a cégnél informatikai fejlesztő, szerszámtervező volt, Zoltán Béla trombitás a népligeti villamos alállomás vezetője volt, Nagy Jenő mint világítási szakember többek között a Nyugati pályaudvar, a Ferihegyi repülőtér, a Gresham palota világítási munkáiban, a repülőtéri szállítószalagok és biztonsági berendezések tervezői és vezetői feladatait látta el. Amikor a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2000-ben a centenáriumát ünnepelte a Kongresszusi Központban, nem véletlen választás volt az, hogy a közel ezerfős ünneplő közönség szórakoztatását ránk bízták. Hogyan indult el a zenei pályád és a világhírű Benkó Dixieland Band több mint fél évszázados pályafutása? Hogyan állt össze az a csapat, amelyet a Benkó Dixieland Band név fémjelez? Mint minden fiatal, mi is szerettünk táncolni, zenét hallgatni. 1957-ben elhatároztam, hogy mi továbblépünk, zenekart alakítunk. Korábban már klasszikus zenét tanuló kollégákból összeállítottam egy zenekart, amelyik pillanatok alatt a pesti diákság kedvence lett. Játszottunk a KEK-en, a SOTÉ-n, az Állatorvosi Egyetemen – és természetesen nagyon sokszor a BME-n. Innen kezdve szerencsésen, egyenesen vezetett az út a világ élvonalába. Hosszú külföldi turnék az egész világban, számtalan európai koncert. Volt olyan hónap, amikor 260 alkalommal léptünk színpadra. Eddig a zenekarnak 10 860 fellépése volt, utolérhetetlen világrekord. Szakmai tudásodat hogyan tudod kamatoztatni zenekar vezetői munkádban? Egy mérnök elsősorban a gondolkodásával, a szemléletével, a világról alkotott képével, a realitásával, a munkamódszerével,

24

tehát „Mérnök”-ként cselekszik.  Az, hogy a Benkó Dixieland Band 58 év után is itt tart, az nagyban annak köszönhető, hogy mérnöki módon tervezek előre. Minden esetben meghatározva munkánk célját, az elérendő kimenő jelet. Közösen tudatosan dolgozunk a célok érdekében. A mérnöki tudással persze nem lehet jobban zenélni, gyakorolni is kell. Szerencsére tehetséges kollégáim vannak a zenekarban. A MEE jelenlegi feladatai között kiemelt célként szerepel a megfelelő szakember utánpótlás-nevelés támogatása. Egy zenekar életében is adódnak olyan helyzetek, hogy valaki így, vagy úgy eltávozik. Hogyan tudtad évtizedek alatt a megfelelő zenészeket mindig úgy pótolni, kiválasztani, hogy az együttes színvonala töretlenül szárnyaljon tovább? Tulajdonképpen ez is mentorprogram. Tudatos személyzeti politikát folytattam. Kerestem hazánk legjobb tehetségeit, azokat minél korábban bevontam az életünkbe. Megismertek bennünket, megszerették stílusunkat, és amint alkalom adódott, beléptek hozzánk. Ma is viszonylag nagy pénzzel támogatott ösztöndíjasaink vannak, akik végzésük után azonnal jönnek hívó szavamra. A BME-vel és az Óbudai Egyetemmel együtt indítottál egy „képzést”. Mutasd be, légy szíves ezt néhány mondatban. A zene témakörében alapos munkát fektettem a jazz történetének tanulmányozásába. 24 részes TV-sorozatom egyedülálló a világon, számos előadást tartok itthon és külföldön egyaránt. Ezt az ismeretanyagot próbáljuk beépíteni most már két egyetem oktatásába is, valamint a „Kárpát-medencei online oktatási rendszer” formái közé. Az egyetem vezetésével, vállalkozó szellemű kollégák segítségével végeztük a munkát. Közös munkánk sikerét bizonyítja, hogy a kreditpontos, osztályzott formát több százan választották.

Benkóék művészetét a legmagasabb elismerés övezi itthon és a nagyvilágban. Benkó Sándor Állami Díja és Liszt Ferenc Díja mellett a „Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje, PRO URBE Miskolc, PRO URBE Budapest, PRO URBE EURÓPA, a Magyar Érdemrend keresztje, végül a Kossuth-díj tulajdonosa. A hazaiak mellett mely nemzetközi díjakra a legbüszkébb? Elsősorban a szakmai díjakra, mint pl. a Sacramento Jazz Jubilee nagydíjára, melyet 130 zenekar – többnyire amerikai zenekarok - között értünk el. Nagyra becsülöm Jerry Brown Kalifornia elnökének és parlamentjének kitüntetését, és természetesen fő skalpjaink közé tartozik Ronald Reagan és George W. Bush elnök urak kitüntető elismerése. Hogyan fér bele az életedbe egyszerre a szervezés, felkészülés a fellépésekre, a koncertek mellett a szakmai tevékenység, a család, a vállalkozásaid vezetése - és mindez most már 58 éve töretlenül? Talán a Jóisten ajándéka, hogy korom ellenére még jól bírom a terhelést. Végezetül azt kívánom, hogy jó egészségben minél tovább tartson ez a sikeres pálya a zeneszerető barátok és közönség örömére, valamint a szakmához kötött sikeres tevékenység! Tóth Péterné főszerkesztő

Nő a paksi turbinák teljesítménye A Turboatom korszerűsíti a Paksi Atomerőmű turbináit

Az ukrajnai Harkovban működő nehézipari részvénytársaság és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szerződése értelmében a négy reaktorblokk mind a nyolc – 1978-1983 között ugyancsak az ukrajnai cég által gyártott – turbináját érintik majd a munkálatok – adta hírül a nuclear.ru atomenergetikai hírportál. A modernizáció eredményeként nagyobb teljesítménnyel és a csökkentett karbantartási igény miatt hosszabb ideig működnek majd a berendezések  – jelentette be közleményében az erőművi turbinák gyártására szakosodott, 1934 óta működő társaság. Az egyik fő változást az jelenti, hogy az eddigi hatfokozatú helyett hétfokozatúak lesznek a paksi turbinák nagy nyomású házai. A berendezést a már meglévő alapokra, az épületszerkezet módosítása nélkül szerelik be. A fő részelemeket már megtervezték és a gyártását is elkezdték. A szállítást 2016-2018 között végzi az ukrán vállalat. „Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenységének immáron három évtizede szerves része – a nukleáris biztonság mindenkori elsődlegessége mellett – a működés hatékonyságának folyamatos fejlesztése. Ennek szellemében valósult meg, illetve zárult le 2009-ben a teljesítménynövelés is, amelynek

25

mintegy folytatása lesz a most megkezdett együttműködés során megvalósuló fejlesztés. A Turboatom által gyártott turbinák korszerűsítésének eredményeként összesen 35-40 MWtal fog növekedni az erőmű jelenlegi 2000 MW-os névleges villamos teljesítménye. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. ezzel is a Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazott célkitűzések megvalósulását  támogatja, vagyis olcsón, folyamatosan és nagy mennyiségben, környezetkímélő módon termel villamos energiát, az üzemidő-hosszabbításnak köszönhetően még további 20 évig” – közölte Pekárik Géza, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki igazgatója az atomenergiainfo.hu megkeresésére. Forrás: Atomenergia Info

Hárfás Zsolt

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

Hírek Energetikai hírek a világból Dr. Bencze János Jó lehetőség Afrika számára az ún. „zöld energia”

A klímaváltozás dilemma elé állítja a fejlődő országokat, meghatározandó energiapolitikájukat illetően. Egyfelől érdekeltek az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentésében, másfelől pedig kétségbeesetten keresik a megoldást a közel másfél milliárd embernek – melynek kétharmada Afrikában van – villamos energiával történő ellátására. Ezeknek az embereknek még a 21. század elején sincs hozzáférésük a villamos energiához. A kérdés tehát az, hogy milyen „eszközök” segítségével oldják meg azok gondját, akik még ma sem jutnak villamos energiához. Forrás: Project Syndicate/2015. aug. 5.

Ázsia a tervek szerint 2024-re megkettőzi megújulóenergia-termelését

Ma már szinte köztudott, hogy Ázsia megújulóenergiakapacitása – nem beleszámítva a vízerőműveket – az elkövetkezendő 10 esztendőben, 2014-re megduplázódik. A pontos számítások 47%-os növekedést mutatnak. A BMI Research nemzetközi kutatóintézet szerint a növekedés pénzügyi forrása az Amerika Egyesült Államok és az Európai Unió által szervezett pénzügyi konzorcium lesz. Forrás: AsianPower/2015. aug. 1.

Számos családi ház Ausztráliában saját villamosenergia-ellátásra rendezkedhet be, látva az energiatárolás új lehetőségét

A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség előrejelzése szerint az akkumulátoros energiatárolás globálisan jelentős növekedés elé néz. A 2014-ben előállított energiatárolók értéke 220 millió USA $ volt, és ez az érték 2023-ra 18 milliárd lesz, nyilatkozták a lítiumion akkumulátorokat előállító Tesla cég képviselői. Ezt a tendenciát Ivor Frischknecht, az Ausztrál Megújuló Energia Ügynökség vezérigazgatója „energiaforradalomnak” nevezte. Ha az energiatároló akkumulátorok ára elég olcsó lesz - ami várható -, ez biztosítani fogja, hogy a családi házak napelemes tetővel és energiatárolóval legyenek ellátva néhány éveken belül, mondta a vezérigazgató. Tekintettel az ország nagyságára, a hálózati

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

költségek viszonylag magasak Ausztráliában. Jobban megéri tehát majd a háztartásoknak függetlenedni a hálózattól és saját háztetőre épített napelemes rendszerről táplálni a családi házuk villamosenergia-rendszerét. Ennek következtében a nemzeti energiaellátást is át kell alakítani, más alapokra kell helyezni. Meg fog változni az utca képe, megszűnnek a vezetékek, és a mini alállomások. A Morgan Stanley nemzetközi tanácsadó cég becslése szerint az elkövetkezendő néhány évben Ausztrália keleti partjai mentén 2,4 millió családi otthon rendelkezik majd akkumulátoros energiatároló rendszerrel. Ezzel ma már számolniuk kell az energiakereskedőknek és a villamos energetikai rendszerek üzemeltetőinek. Forrás: Sydney Morning Herald/2015. aug. 1.

Új-Zéland végleg bezárja széntüzelésű erőműveit

Egy új-zélandi hivatalos forrás a közelmúltban jelentette, hogy az ország véglegesen bezárja az utolsó két széntüzelésű hőerőművét, és a kieső energia pótlására megújuló energiaforrást fognak használni. A rendelet szerint a két széntüzelésű erőművet 2018 végéig kell bezárni. Az új törvény szerint az országban az energiaszektorban széntüzelésű erőmű nem üzemelhet a későbbiekben. Az energetikaszektorban megújuló energiákkal pótolják a kieső kapacitást, elsősorban szél- és geotermikus erőművekkel. Forrás: The Hill/ 2015. aug.

Románia villamosenergia-termelése 10%-kal nőtt Románia villamosenergiatermelése elérte a 64,8 TWh az elmúlt évben. Ez az érték a 2013. évihez viszonyítva 10,5%-os növekedést jelent. A belföldi fogyasztás 57,7 TWh, ami a 2013. évihez viszonyítva 1,9%-os növekedést jelent.

Forrás: Romania Insider/2015. aug. 5.

Franciaország felgyorsítja megújulóenergiaprogramját

Néhány hete Franciaországban egy új energiapolitikát hagytak jóvá és emeltek törvényerőre. Ebben az új energiapolitikában már jelentős helyet és szerepet kap a megújuló energia. A hír forrásául a „Scientific American” egyesült államokbeli tudományos folyóirat szolgál. Eszerint 2030-ra a teljes francia energiafogyasztás a mai értékhez viszonyítva 30%-kal fog csökkenni az energiahatékonysági fejlesztések következtében, és ennek a csökkent mennyiségnek a 32%-át - a mai megújuló energiatermelés közel dupláját - a megújuló energiák fogják biztosítani. Forrás: Green Chip Stocks/2015. aug. 4.

Új rekord: Németországban néhány órára 78% volt a fogyasztás megújuló hányada

Az elmúlt hétvégén, július 25-én, néhány órára Németország villamosenergia-fogyasztásának 78%-a megújuló energiából származott. Ezzel az értékkel megdöntötték a korábbi 74%-os rekordot. Az új megújulóenergia-termelési rekordot az tette lehetővé, hogy az ország északi felében jelentős szél uralkodott, így majdnem az összes telepített

26

Gigantikus szélerőmű a brit partoknál

szélerőmű teljes kapacitással termelt, továbbá az ország déli felébe telepített fotovillamos telepek számára is ideális volt az időjárás. Így jöhetett össze ez az előzőekben említett hihetetlenül magas 78%. Forrás:Greentech Media/2015. júl. 31.

Az olajkirályság fotovillamos energiatermelés felé fordítja figyelmét

Szaúd-Arábia – az évszázad közepére - 41 GW kapacitású fotovillamos erőmű-kapacitás kiépítését tervezi. Ez a mai ismeretek szerint a legnagyobb lesz a világon. Az Atlantic magazin július-augusztusi számában Jeffrey Ball energetikai szakíró arról ír, hogy az olajban talán a leggazdagabb ország, megértve az idők szavát, koncepciót váltott. Jelenleg az olajkirályság felkészül a napelemek gyártására, gyárakat épít, felkészül továbbá napelemek gyártására szolgáló poliszilikon elemek fejlesztésére és gyártására is, valamint a rendszer kiépítéséhez szükséges további elemek fejlesztésére és gyártására. A fentiekhez tíz hatalmas projekt van előkészületben, amelyekhez bőséges forrásokat biztosítanak. Forrás: Washington Post/2015. aug. 3.

Az Egyesült Királyság (UK) azt a célt tűzte ki, hogy a nap- és a szélenergia támogatásmentes lesz

Az Egyesült Királyságban a napenergia- (fotovillamos) és a szélenergia-termelés meg kell álljon saját lábán, mindenféle támogatástól mentesen. Nagy Britannia energetikai államtitkára, Amber Rud terjesztette elő azt a javaslatot, amely szerint meg kell szüntetni a megújuló energiák támogatását, és egyben csökkenteni kell az energiahatékonyság támogatását is. A megújuló energiák támogatását megszüntető javaslatot – természetesen - keményen bírálták a klímaváltozás védelmével foglalkozó csoportok és az ipar is. Forrás: Financial Times (UK)/2015. júl. 3.

Zöld utat kapott mind a brit kormánytól, mind a környezetvédőktől a világ legnagyobb tengeri szélerőművének megépítése. A Nagy-Britannia északkeleti oldalán, a parttól 160 kilométerre megépülő park két részből áll majd, a szelet összesen négyszáz turbinalapát fogja be, ezek együttesen 1,8 millió háztartást lesznek képesek folyamatosan ellátni villamos energiával. A gigantikus északi-tengeri szélkerék-farm megépítése 4750 főnek ad munkát. Az erőmű áramtermelő teljesítménye csúcsidőben 2,4 gigawatt lesz, ez a paksi atomerőmű jelenlegi teljes kapacitásának 80 százaléka. A beruházás költsége megközelíti a nyolcmilliárd fontot, ez mai árfolyamon 3500 milliárd forintnak felel meg. A helyszínről Dogger Bank Teesside A és B projektnek elnevezett óriásberuházás a Forewind konzorcium égisze alatt zajlik majd. Ebben a helyieket az egyik legnagyobb energiatársaság, a Scottish and Southern Energy, azaz újabb nevén az SSE képviseli, német részről az Elmű és az Émász tulajdonosa, az RWE vesz részt a fejlesztésben, míg Norvégia az egyaránt állami kézben lévő Statkraft és Statoil révén érdekelt a beruházásban. Dogger Banknél a tengerfenék földtani felépítése, a sekély mélység és tartós, megállíthatatlanul fújó szél ideális körülményeket teremtenek a szélerőmű számára, amelyhez nyolc platform tartozik szálláshelyekkel, helikopterleszállókkal, meteorológiai állomásokkal és áramátalakító egységekkel. Két kábelköteg szállítja majd a hatszáz négyzetkilométeres területen telepített szélkerekek által megtermelt áramot, a vezeték Middlesborough közelében Redcarnál ér partot és ott köt rá az országos hálózatra. A megújuló energiák hasznosításában részt vállaló cégeket tömörítő RenewableUK ügyvezetője, Maria McCaffery hatalmas előrelépésnek nevezte a beruházást, amelynek révén Nagy-Britannia egyszersmind a világ legnagyobb tengeri szélenergia hasznosítójává lép elő. McCaffery ugyanakkor kritizálta Londont a zöld áram árkiegészítésének csökkentéséért, s egyben az iparág támogatására szólította fel a döntéshozókat. A vállalatok megteszik a magukét, de a Westminster felől fújó hátszélre is szükségük van. A kormány nehéz helyzetbe hozta például az iparágat a szárazföldi szélkerekeknek az államilag preferált beruházások közül történt kizárásával. A beruházók élvezhetik viszont a zöldek teljes körű támogatását - írja a The Scotsman. A Föld barátai nevű környezetvédő szervezet szóvivője egyenesen az évszázad lehetőségének nevezte a szélenergia partmenti hasznosítását, s ostorozta a kormányt a megújuló energiaforrások alacsony támogatásáért, kiszámítható energiapolitikát követelve. A zöldek szerint a kormányzat ellenséges hozzáállásának köszönhető, hogy elveszítik vezető helyüket Európában, miután a németek az idén megelőzik őket a szélenergia hasznosítása területén.

Dr. Bencze János MEE-tag [email protected]

Kriván Bence gazdasági rovatszerkesztő Népszabadság Zrt.

27

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

Kiss Árpád

Ismét a parlamentben adták át a Magyar Termék Nagydíjakat Az idén 37 kategóriában pályázhattak a kiváló és a nemzetközi piacon is keresett termékeket előállító cégek a Magyar Termék Nagydíj cím elnyerésére. Az átadási ceremónián Széman György, az IndustorgVédjegyiroda Minőségügyi Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a bírált pályaművek 79 százaléka nyert. A mostani díjazottakkal együtt 1998 és 2015 között 543-ra emelkedett a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegyet használók száma. 2015-ben 57 pályázat kapta meg szeptember 3-án a Parlamentben a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használati jogát. A független szakértői testület javaslata alapján már 18. alkalommal díjaztak az olyan vállalkozásokat, amelyek innovációra épülő, kiváló minőségű termékeikkel járulnak hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez és az export növeléséhez. „A Magyar Termék Nagydíj a legrangosabb hazai minősítő rendszerré vált. Az eltelt 18 év, valamint a kitüntetett termékek és szolgáltatások száma jelzi, hogy a minőség hagyományt teremtett" – mondta Kiss Károlyné Ildikó, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivő igazgatója. Ez a megmérettetés objektív mérceként igazolja azon termékeket és szolgáltatásokat, amelyek önként vállalt többletteljesítményeket és garanciákat nyújtanak a fogyasztóik, felhasználóik felé. Büszkék vagyunk rá, hogy a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy népszerűsíti Magyarország legfontosabb kincsét, a szürkeállomány teljesítményét"– tette hozzá az igazgató. Az idei év további újdonságokat, változásokat is hozott az immár „nagykorúvá” vált pályázati rendszer életében: az egyre erősödő piaci verseny szigorította a követelményeket. Az idén összesen 54 vállalat, köztük nemzetközi nagyvállalatok és mikro-vállalkozások is részesülhettek a Magyar Termék Nagydíj Védjegy használatára feljogosító kitüntetésben, amelyet díszoklevél tanúsít és a Hollóházi Porcelánmanufaktúra Kft. alkotógárdája által készített egyedi iparművészeti trófea jelképez. A védjegyet a legkiválóbb pályázatok a győztes termékeiken, szolgáltatásaikon egy évig díjmentesen használhatják – mondta Kiss Károlyné. A díjátadó ünnepségen Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke köszöntőjében elmondta, hogy a Magyar Termék Nagydíj védjegyhasználatot elnyert termékek és szolgáltatások megálmodói, készítői képviselik azt a minőségi szemléletet, hosszú távú gondolkodást, fogyasztóközpontúságot, amely Magyarországot a gazdasági felemelkedéshez viszi közelebb. Szólt arról is, hogy a Magyar Termék Nagydíj pályázat társadalmi elismertsége egyre növekszik, az idei évtől a határon túli magyar vállalkozások is pályázhattak. Koszorús László Gáspár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára, az új fogyasztóvédelmi stratégiáról tartott előadást, hangsúlyozva, hogy a hazai fogyasztóvédelemben gyökeres szemléletváltozás következett be. Kiemelte, hogy a kormány kiáll a fogyasztói jogokért, fellép a kiszolgáltatott helyzetbe kerültek mellett.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke nevében, dr. Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára a hamisítás okozta gazdasági károkra hívta fel a figyelmet. A kitüntetést jelképező trófeát és a díszoklevelet a Parlament Felsőházi Termében Koszorús László Gáspár fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár adta át. A cégek és a szakmai szervezetek által felajánlott elismeréseket is az ünnepség keretében adták át.

A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA JOURNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION

ALAPÍTVA: 1908 FOUNDED: 1908

HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. HAJDU hoszivattyús forróvíztárolók `` a 2015. évi Magyar Termék Nagydíj tanúsító Védjegy használatát elnyert pályázat az alábbi Különdíjban részesül:

A 108 éves ELEKTROTECHNIKA folyóirat borítólapján megjelenés A nyertes pályázat bemutatása a folyóiratban

HADDAD RICHÁRD Felelős kiadó

TÓTH PÉTERNÉ Főszerkesztő

Tóth Péterné főszerkesztő átadja a díjat Dedéné Novotni Anna igazgatóság alelnöknek A 2015. évi nyertes pályázatok között hat kiváló termék az elektrotechnika területéről érkezett, Az Elektrotechnika különdíjának odaítéléséhez a döntés nem volt könnyű feladat. Végül több szempont mérlegelése után a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. HAJDU hőszivattyús forróvíztárolójára esett a választás. A díjat Tóth Péterné, az Elektrotechnika főszerkesztője adta át. (A díjazottak teljes listája megtekinthető a termeknagydij.hu honlapon.) A szervezők bejelentették, hogy a Magyar Termék Nagydíj pályázatot 2016 márciusában újra meghirdetik. Kiss Árpád ny. min. főtanácsos (A képek a szerző felvételei)

28

Gábor Dénes Díjbozottság

Állásfoglalás

A Gábor Dénes díjazottak klubjának 2015. április 16.-ai rendezvényén a megjelentek – átérezve a magyar tudomány és technika ügyének fontosságát – az alábbi javaslatokat fogalmazták meg: 1. A tudomány- és technikatörténeti oktatás vonatkozásában javasoljuk, hogy • A NAT keretei között az eddiginél nagyobb teret kapjon a magyar tudomány- és technikatörténet oktatása. • A műszaki felsőoktatásban e tárgykör önálló választható tantárgyként szerepeljen. • A tárgyköröket oktató tanárok felkészítő képzésben részesüljenek – megfelelő tudományos kutatást és oktatási tapasztalatokat szerzett kollégák előadásai valamint az ezekhez kapcsolódó írott és digitális adathordozók alapján. A felkészítő 2 féléves lenne. 1. félév: Tudomány- és technikatörténet (havonta egy alkalom) 2. félév: A tudomány és technika legújabb eredményei (egyetemi tudományos műhelyek bemutatkozása) • Támogatni kell minél több középiskolai tanár és a felsőoktatásban szereplő oktató részvételét a BME Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskolájában folyó tudományos továbbképzésben, valamint azt is, hogy más doktori iskolákon belül is szerezhessenek pl. tudománytörténetből (orvostörténet, biológiatörténet, matematikatörténet, fizikatörténet stb.) PhD fokozatot az érdeklődők. • A témakörrel kapcsolatos szakanyagok az iskoláknak átadásra kerüljenek, illetve számukra letölthetőség biztosítható legyen 2. Elismerve a hazai műszaki múzeumok fontos szerepét a technikatörténeti kutatás, oktatás és ismeretterjesztés területén, szükségesnek tartjuk működési feltételeik jelentős javítását. Ennek keretében javasoljuk, hogy a Magyar Műszaki

és Közlekedési Múzeum fejlesztése az integrált múzeum minden szakterületére kiterjedően történjék, azért, hogy ne csak közlekedési, hanem egyéb műszaki múzeumi feladatainak is eleget tudjon tenni. Ehhez a teljes tevékenységi körre kiterjedő működési terv kidolgozása szükséges. A korábban önálló műszaki múzeumok és a Közlekedési Múzeum egy intézménnyé történő integrálása 2009-ben azért történt, hogy az egyesített múzeum minden részlege számára optimális módon biztosíthatók legyenek a Múzeumi Törvényben a múzeumokra előírt működés feltételei. Ez az egyesítés óta eltelt hat évben nem valósult meg. Az integrálás után több múzeumot gyűjteménnyé degradáltak, ezzel kivonva azokat a Törvénynek a múzeumokra vonatkozó előírásai alól, annak ellenére, hogy az integrálás alapján a MMKM szerves részei. A gyűjtés, tudományos munka, kiállítás és oktatás feltételei nincsenek biztosítva, sőt, a helyzet az integrálás óta romlott. Sajnálatos, hogy a közeljövőben megvalósuló múzeumfejlesztésben kizárólag a Közlekedési Múzeum átépítése szerepel, csak városrendezési, építési célkitűzések ismeretesek, az MMKM egészére kiterjedő koncepció nem. Az építkezés ideje alatt olyan átmeneti megoldásokat terveznek, amelyek az egykori Országos Műszaki Múzeum és az Elektrotechnikai Múzeum egy részét is a Közlekedési Múzeum részére kívánják igénybe venni, ami további egyenlőtlenséget eredményez. Attól kell tartani, hogy a 150 milliárdos múzeum építési program ellenére Magyarország változatlanul a közép-európai térség egyetlen olyan országa marad, amelynek nincs országos szintű műszaki múzeuma. Ez nincs összhangban a magyar alkotó szellem és magyar műszaki alkotások elvárható megbecsülésével és nem segíti az ország műszaki kultúrájának színvonal emelését, pedig a műszaki kultúra fejlesztése az ország gazdasági fejlődésének alapfeltétele. Fentiek alapján kérjük javaslatunk elfogadását és a műszaki múzeumok helyzetének valós, nem csupán formális és külsőségekre terjedő javítását. [email protected]

kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak,  jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre,  megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, a fenntartható fejlődéshez,  személyes közreműködésükkel megalapozták és fenntartották intézményük innovációs készségét és képességét. 

GÁBOR DÉNES-DÍJ 2015

Pályázati felhívás

A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma kéri a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természet-tudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetőit továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakembereket, hogy jelöljék GÁBOR DÉNES-díjra azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan művelő (kutató, fejlesztő, feltaláló, műszaki-gazdasági vezető) szakembereket, akik a műszaki szakterületen:

29

A díjak odaítéléséről a Kuratórium dönt. A kuratórium döntése végleges, az ellen fellebbezésnek helye nincs. Az adatlap, a felhívás és a jelöléssel (előterjesztéssel) kapcsolatos részletes tudnivalók: – http://www.novofer.hu/ honlapról letölthetők. A jelölést (előterjesztést) mind elektronikusan: [email protected], mind pedig papíralapon: 1112 Budapest, Hegyalja út 86. kell benyújtani.

Beadási határidő: 2015. október 10. Dr. Gyulai József, a kuratórium elnöke Szerkesztőség

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

Épül az ország első naperőműve A Mátrai Erőmű Zrt. alapvetően lignittüzelésű erőmű – amely a tüzelőanyagot a visontai és bükkábrányi külfejtéses bányáiból szállítja be —, de éves szinten 8 százalékban hasznosít növényi eredetű biomasszákat, melyet magyarországi termelői integrátoroktól, illetve kereskedőktől szerez be. Ezeken kívül körülbelül 2%-ban használt fel gázt tüzelőanyagként a IV-V. blokkokhoz kapcsolt előtét-gázturbinák üzemeltetéséhez. Az Erőmű a megújuló energiaforrások részarányát tovább kívánja növelni a villamosenergia-termelésben. A napenergiahasznosítás ötlete néhány évvel korábban merült fel. Elsőként a termikus napenergia-hasznosítást vizsgálták, mivel akkor a naperőmű-rendszerek még igen drágák voltak. A Bay Zoltán kutatóintézet egy szolár parabolát fejlesztett ki megrendelésükre. Ez a termikus napenergia-hasznosítási lehetőségeket számszerűsítette egy innovatív energiaátalakítási folyamat segítségével. A cég elképzelései ugyan nem valósultak meg, azonban az ötletet az erőműben továbbfejlesztették. Ekkor került ugyanis napirendre az akkori sűrűzagy depóniás terület bezárása és rekultiválása, így megnyílt a Zöld út a megújuló projektnek. Megkezdték a Mátrai Erőmű 15 MW-os naperőművi rendszerének tervezését. Kiderült, hogy a 30 hektáros, teljesen sík platófelület kiválóan alkalmas a naperőmű telepítésére. A területen egy 15 MW-os egység helyezhető el, amelynek nagysága megegyezik a 2013 végéig hazánkban telepített napelemek összesített teljesítményével. A Mátrai Erőmű a szénportüzelésű kazánok tüzelési maradék anyagait, a salakot és a pernyét vízzel bekeverve sűrűzagy formájában depóniákba tárolja le, amely megszilárdulva pernyekövet alkot. A közel 20 éves üzem után feltelt Őzse-völgyi depóniát hatósági előírás alapján rekultiválni kellett, melynek alternatív energetikai hasznosítása kidolgozásra került. A projekt előkészítése 2013. elején kezdődött meg. Tekintettel arra, hogy ilyen nagyságrendű naperőmű nem létesült Magyarországon, a hatóságokkal részletesen egyeztették az engedélyezési eljárásokat. Ezek alapján elsőként a környezetvédelmi hatóságnál zajlott le két engedélyezési eljárás, melynek eredményeként az illetékes miskolci környezetvédelmi hatóság hozzájárult a naperőmű létesítéséhez, valamint a projekt megvalósulása esetén a korábban előírt zagytéri rekultiváció módosításához. Ezt követően az elvi építési engedélyezési eljárás zajlott le, és a miskolci műszaki biztonsági hatóság kiadta az elvi építési engedélyét. Eközben egyéb engedélyezések is megtörténtek, a MAVIR jóváhagyta az országos hálózatra való csatlakozási tervet, az Energiahivatal kiadta az előzetes engedélyt, a Földhivatal elfogadta a szükséges telek-összevonási kérelmet, valamint az Erdészeti Hatóság jóváhagyta a naperőműhöz kapcsolódó villamos kábel nyomvonalában a létesítéshez szükséges erdőirtásokat. A környezetvédelmi hatóság által előírt előzetes állapotfelmérés elvégzése pedig 2014-ben megtörtént. A meglévő engedélyekre alapozottan a szükséges közbeszerzési eljárások is megindultak, amelyek közül a naperőmű kulcsrakész kivitelezéséről szóló eljárás, valamint a hálózati csatlakoztatáshoz szükséges transzformátorok beszerzési eljárása lezárult, a szerződések mostanra hatályba léptek. A naperőmű szállítója a Wire-Vill Kft. – ibC Solar gmbH – Energobit S.A. magyar-osztrák-román konzorcium . A Wire-Vill Kft. az elmúlt években jelentős hazai és külföldi villamos szerelőipari, tervezési, kivitelezési és karbantartási tapasztalatokat szerzett, elsősorban kis- és középfeszültségű területeken. A németországi ibC Solar Ag és osztrák leányvállalata már több száz megawattnyi nagyerőmű kulcsrakész kivitelezési referenciával rendelkezik Európa-szerte. Az Energobit pedig már számos megújulós erőműhöz szállított nagy-, közép- és kisfeszültségű transzformátorokat és kapcsolóberendezéseket. A hálózati csatlakoztatáshoz szükséges 6/120 kV-os transzformátorok szállítója a Cg Electric

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

Systems Hungary Zrt.(korábbi nevén a ganz Villamossági Művek). A megajánlott erőmű polikristályos napelemből épül fel, melyeket fix tartószerkezetekre rögzítenek. A termelt egyenáramot betonkonténerekbe telepített nagy teljesítményű SMA gyártmányú inverterek alakítják át váltóárammá, amelyet feltranszformálás után a naperőmű erőműhöz közelebb eső oldalán létesített betonházas kapcsolóállomáson gyűjtik ös�sze. Az összegyűjtött energia 1640 m hosszú nyomvonalú középfeszültségű földkábel összeköttetésen jut el az erőműben újonnan telepítésre kerülő elosztóba, majd a szintén új 24 MVA-es ii. sz. 120/6 kV-os indítótranszformátor (0AT02) 6 kV-os oldalára, és azon keresztül a 120 kV-os országos hálózatba a detki alállomáson. Az éves termelt villamosenergia-mennyiség – természetesen az időjárás kegyeitől függően – átlagosan 23 200 MWh-ra prognosztizálható. A naperőmű rendelkezik egy komplett pV irányítástechnikai rendszerrel, amely a mért dC és AC villamos mennyiségeken túlmenően a három meteorológiai állomás besugárzásmérőinek, valamint a napelemmodulok hőmérsékletadatainak figyelembevételével többek között folyamatosan számolja az erőműből elméletileg kivehető teljesítményt, és összehasonlítja a tényleges, méréssel megállapított kinyert teljesítménnyel. Az irányítástechnikai rendszer napelemcsoport (string) mélységű ellenőrzést és diagnosztikát is végez a teljes naperőmű területén. A villamos irányítástechnikai rendszer az erőműben használatos MAb irányítástechnikai készülékekkel valósul meg, melybe az Infoware Zrt. legújabb generációs MAb3 készülékei kerülnek. A kezelői munkahely a Citect SCAdA programcsomagra épül, így szervesen illeszkedik az erőmű villamos SCAdA rendszeréhez. A naperőmű területén lévő mérnökállomáson és a kezelői feladatokat ellátó villamos vezénylői operátor állomáson túlmenően három csupán megjelenítési, olvasási funkciókkal bíró elemző munkaállomás kerül telepítésre. A naperőmű villám- és túlfeszültségvédelme, földelési hálózata az érvényben lévő előírásoknak, szabványoknak megfelelően épülnek. A naperőművet közel 2500 m hosszúságú tűzihorganyzott elemekből álló kerítés határolja, valamint a keleti és a nyugati feljáró utak végénél 1-1 db kapu biztosítja majd a személy- és gépjárműforgalmat. A kerítésnél, kapuknál elhelyezett kamerák és beléptetőrendszer, valamint a mozgás– és behatolásérzékelés biztosítja a passzív mechanikai gát rendelkezésre állását. A kamerarendszer a teljes kerítés hosszát és a naperőműves területet is felügyeli. Ezt megfelelő látótávolságú és darabszámú kültéri kamera fogja biztosítani. A pV erőmű kerületén a konténerek és az épületek bejáratainak oldalán mozgásérzékelők lesznek elhelyezve. A projekt részben saját erős beruházásként, részben pedig fejlesztési adókedvezmény igénybevételével valósul meg, melyhez a Nemzetgazdasági Minisztérium a hozzájárulását már 2014-ben megadta. A teljes bekerülési költsége 6,4 milliárd Ft lesz. A naperőmű építése 2015 tavaszán indul, az üzemkezdése 2015 októberétől tervezett, mellyel üzembe lép az ország eddigi legnagyobb naperőművi egysége. Ezzel a Mátrai Erőmű jelentősen hozzájárul Magyarország megújuló energiából megtermelt villamos energia részarányának növelésére tett vállalásai teljesítéséhez. A naperőmű alapkövét 2015. június 5-én rakták le, az üzemkezdést 2015 októberétől tervezik beindítani, mellyel üzembe lép az ország eddigi legnagyobb naperőműve. Kiss Árpád ny. m. főtanácsos Forrás: Mert

30

Jubileumi emlékülés Miskolcon

111 éves a Miskolci Egyetem Elektrotechnikai-Elektronikai Intézeti Tanszék

2015. 08. 31-én rendezte meg az Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék jubileumi emlékülését Miskolcon régi professzorok és új oktatók, társegyetemek professzorai, vezetői, valamint az ipar képviselőinek részvételével. Dr. Kékesi Tamás tudományos és nemzetközi rektorhelyettes köszöntőjében kifejezte, hogy az elektrotechnika sohasem ment ki a divatból, ma még fontosabb, mint korábban és az egyetem komoly kihívások elé néz, hiszen egyre több külföldi hallgatói igény jelenik meg. Dr. Blága Csaba megbízott tanszékvezető

üdvözlő beszédében köszöntötte a megjelenteket és érdekes indoklását adta a rendhagyó jubileumi évszámnak. A város részéről Kiss Gábor oktatásért és kultúráért felelős polgármester-helyettes elmondta, hogy örül annak, hogy a tanszék megmutatja magát, bemutatva múltját, mert aki ezt nem teszi, az lebecsüli önmagát és a szerepét. Elmondta, hogy a város komolyan számít a Miskolci Egyetemre és ezen belül természetesen a tanszékre is, hiszen a modern város programban európai léptékű, 1000 Ha területű iparterületet fejlesztenek, amely fontos kihívás a megfelelő szakember-utánpótlás biztosítására. Ehhez meg kell tudnunk határozni, hogy milyen irányban kell a képzést fejleszteni, hogy megfeleljen a jövő kihívásainak, megfelelő szakembereket tudjon biztosítani az ipar számára.

Az emlékülésen az előadók felvázolták a 111 év történetét Selmecbányától, Sopronon át Miskolcig. Bemutatásra került a tanszék meglapítása Selmecbányán, amely Boleman Géza nevéhez fűződik, aki később a MEE tiszteletbeli elnöke címet is megkapta. Dr. Szentirmai László professzor emeritus – aki 16 éven át vezette a tanszéket – elmondta, fontos célként fogalmazta meg, hogy a tanszék a nemzetközi porondon is megállja a helyét. Így sok nemzetközi programban, konferenciákon vettek részt hallgatók, előadók. Ez a mai tanszék számára is fontos és követendő cél. Dr. Blága Csaba megbízott tanszékvezető zárszavában megköszönte az előadók múltat felidéző előadásait, a megjelentek figyelmét és még egyszer kiemelte, mennyire fontosnak tartja a kapcsolatépítést az ipar képviselőivel. Délután az Informatikai Intézet aulájában a hallgatók különböző méréseket mutattak be a résztvevőknek. Orlay Imre MEE Miskolci Szervezet elnöke

Küzdelem az elemekkel Németországban 2015 első félében összességében 272,4 TWh (100%) villamos energiát termeltek, de ebből a mennyiségből továbbra is közel 65 százalékot az atom-, szén- és gázerőművek termeltek meg, hiszen a megújuló források közül a nap- és szélerőművek csak 59 TWh (21,6%) villamos energiát tudtak megtermelni. Ez pedig a szélerőművek esetén 23, a naperőművek esetében pedig csak 10,77 százalék kihasználtságot jelent! Mindezt annak ellenére, hogy a német villamosenergiarendszerbe beépített kapacitás közel 180 GW, amelyből a beépített nap- és szélerőművek teljesítménye 78 GW, azaz a beépített teljesítmény közel 44 százaléka. A nap- és szélerőművek esetében a termelt villamosenergia-részarány (21,6%) és a beépített kapacitás részaránya (44%) közötti közel kétszeres különbség alapvető oka, hogy az időjárásfüggő termelők

31

A németországi villamosenergia-termelés megoszlása 2015 első felében Diagram forrása: Fraunhofer ISE minden „zöld álomcél” és jogszabályi rendelkezések ellenére sem tudnak akkor energiát termelni, pl. amikor éjszaka van és nem süt a nap, vagy éppen nem fúj a szél. Ilyen esetekben a szükséges villamos energia döntő részét továbbra is atom-, szén- és gázerőművek biztosítják a francia atom­ import mellett. Forrás: Atomenergia Info Hárfás Zsolt

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

„Csökkenő megújulós költségek” 2015. augusztus 31-én a Nemzetközi Energia Ügynökség és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség publikálta a sorozatban már a nyolcadik, „Projected Costs of Generating Electricity – 2015” című kiadványát, amely részletesen áttekintette az egyes energiatermelési módok villamosenergia-termelési költségeit. Így a tanulmány külön-külön foglalkozik az atom-, szén- és gázerőművek költségei mellett a megújuló energiaforrások – teljes üzemidőre – vonatkoztatott költségeivel is. Az első ilyen tanulmány 1981-ben jelent meg, az utolsó pedig 2010-ben.

tek, de még így is nagy szórást mutatnak 40-45 USD/MWh és 360-370 USD MWh között. Kiemelve azt is, hogy a megújulós költségek több esetben már megközelítették, vagy alá is mentek a fosszilis, gáz- és szénerőművek költségeinek is. De nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy egyes országokban a megújuló energiaforrások túlzott ártámogatása oda vezetett, hogy Európában Dániában és Németországban a legdrágább a villamos energia.

A termelt villamos energia élettartamra vetített egységköltsége (LCOE) és középértéke különböző kamatráta és villamosenergiatermelési mód (gáz-, szén-, és atomerőmű)esetében Forrás: „Projected Costs of Generating Electricity – 2015”

A termelt villamos energia élettartamra vetített egységköltsége (LCOE) és középértéke különböző kamatráta és villamosenergia-termelési mód (lakóépületre szerelt, kereskedelmi és nagy földre szerelhető napelem, valamint szárazföldi és tengeri szélerőmű) esetében Forrás: „Projected Costs of Generating Electricity – 2015”

Egy energetikai beruházás gazdasági aspektusait teljes üzemidőre vonatkoztatva kell bemutatni, így a kiadvány 22 ország – köztük Magyarország - 181 erőműve esetében vizsgálta meg a költségek figyelembevételével a villamosenergia-termelési költséget. A tanulmány részletesen elemezte a megújuló energiaforrások villamosenergia-előállítási költségeit is, amelyek az elmúlt években jelentősen csökkentek. Egyes újságírók a „csökkenő megújulós költségek” mellé azonnal hozzáteszik, hogy éppen ezért Magyarország „rossz lóra” tett Paks-2 megépítésével kapcsolatban. Sajnálatos módon egy ilyen nemzetközi tanulmány eredményei is kiforgathatóak akkor, ha nem tesszük hozzá a pontos számokat és nem mutatjuk be a további tendenciákat sem. Valóban igaz az, hogy az elmúlt években a megújulós költségek csökken-

Csúcsberendezés a gravitációs hullámok megfigyelésére Az augusztus 31. és szeptember 3. között megrendezésre került LIGO-Virgo nemzetközi kollaborációs találkozón az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont fizikusai látták vendégül a három kontinens tizenhárom országából érkezett szakembereket. Jó eséllyel Magyarországon épülhet meg az egyik csúcsberendezés a gravitációs hullámok megfigyelésére. A gravitációs hullámok kutatása az elmúlt években új lendületet kapott. A 2000-res években Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

Ugyanakkor a két szakmai, nemzetközi szervezet tanulmánya egyértelműen rámutat arra, hogy alaperőművi termelést biztosító gáz-, szén- és atomerőművek esetén a teljes üzemidőre vonatkozó számítás esetén az atomerőművek versenyképesebben tudnak villamos energiát termelni, mint a szénés gázerőművek, valamint a megújuló energiaforrások. Éppen ezért ismételten beigazolódik Paks-2 gazdasági létjogosultsága, amely szakmai, kormányzati körökben már eddig sem volt kérdéses. Világosan látnunk kell, hogy egy villamosenergia-rendszerben egyaránt szükség van alap-, menetrendtartó és csúcserőművekre is. Így az alaperőművi, atomerőművi villamosenergia-termelés hazánkban is megkerülhetetlen. Ugyanakkor nagyon fontos azt is hangsúlyozni, hogy a globális klímavédelmi célkitűzések, valamint az ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrások alkalmazására egyaránt szükség van, hiszen minden energiatermelési mód más-más tulajdonságokkal rendelkezik. Mindezek miatt szakmailag téves bármely olyan nyilatkozat, amely szerint azért nincsen szükség a Paks-2 beruházásra, mert a megújuló energiaforrások költségei évek óta csökkennek, így a megújuló energiaforrásokkal teljes egészében helyettesíteni lehetne az új nukleáris kapacitást. Ez egy illúzió, hiszen megújuló energiaforrásokkal ésszerűen, szakmailag megalapozottan nem lehet nukleáris kapacitást kiváltani! Hárfás Zsolt megépült négy második gravitációs obszervatórium célja a hullámok megfigyelése és elemzése. Segítségükkel a hagyományos elektromágneses méréseken alapuló csillagászati megfigyelésektől jelentősen eltérő, azokat kiegészítő információkat kaphatunk az univerzumról és különböző asztrofizikai folyamatokról. Az újrainduló mérésekhez szükséges lépéseket és teendőket a Nemzetközi Gravitációshullám-közösség (GWIC) soron következő őszi konferenciáján, Budapesten tekintik át a szakemberek. Forrás: Sajtótájékoztató

Tóth Éva

32

Búcsú Bejczy Antaltól 1930-2015 Bejczy Antal fizikust, az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA Jet Propulsion Laboratory vezető kutatóját, a California Institute of Technology, a Washington University in St. Louis professzorát, a nemzetközi űrkutatás és robotika kiemelkedő személyiségét, az Óbudai Egyetem tiszteletbeli doktorát 2015. augusztus 27-én, a Szent István Bazilikában kísérték utolsó útjára özvegye és családtagjai, az Óbudai Egyetem vezetői, a hazai és a nemzetközi tudós társadalom képviselői. Az Ercsi község egyik pusztájáról származó tudós az elemi iskolát követően középiskolai tanulmányait Kalocsán, a jezsuitáknál végezte. Tanulmányokat folytatott a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnök Karán, majd 1956. november 4-e eseményei az ország elhagyására késztették. Magyarországról Ausztrián át Norvégiába emigrált. Bejczy Antal egyetemi diplomáját az 1811-ben alapított Oslói Egyetem fizika szakán vette át, ahol az atomreaktorok szakértőjeként három évig kísérleti fizikát oktatott. 1963-ban az alkalmazott fizika doktorává avatták, majd tanulmányait NATO/Fulbright-ösztöndíjjal folytathatta a California Institute of Technologyn. Kezdetben kontrollelméleti problémákkal foglalkozott, illetve a kontroll és az irányítás fogalmának bevezetésével az agykutatásba. Ezt követően a Mars program részeként készítette elő és dolgozta ki kutatócsoportjával a marsjáró robot távirányítási technikáját. Bejczy Antal kiemelkedő szerepet játszott az érzékelésre épített robotintelligencia programjának kidolgozásában is. Irányításával kísérletsorozat indult, amely arra irányult, hogyan lehet egy mesterséges holdat távirányítással megjavítani anélkül, hogy az űrhajósoknak fel kelljen szállniuk. Kutatási feladatuk az űrkompon, majd az űrsiklón használatos robotkéz technológiájának kidolgozása volt. Olyan technikát fejlesztettek ki, amelynek segítségével az irányítást végző emberi kéz ugyanazt érzékeli, amelyet a robotkéz "érzékel" egy-egy művelet elvégzésekor. Bejczy Antal professzor 32 éven át, nyugdíjba vonulásáig dolgozott a NASA Jet Propulsion vezető kutatójaként. A tudományos munkát ezt követően is folytatta, a robottechnika orvosi alkalmazása területén. Bejczy professzor egyik alapítója és elnöke volt a több mint 300 ezer tagot számláló Institute of Electrical and Electronics Engineers, az IEEE keretén belül működő, mintegy 10 ezer tagot tömörítő Robotics and Automation Societynek. Nevéhez 7 szabadalom, 43 kitüntetéssel elismert újítás fűződik, emellett 160 tudományos cikk szerzője, 10 szakmai könyv társszer-

33

zője, és több tucat tudományos konferencia előadója volt. Tevékenysége elismeréséül számos kitüntetésben részesült. Az Óbudai Egyetem saját halottjának végső búcsúztatására a budapesti Szt. István Bazilikában került sor, a szentmisét Gyulay Endre ny. megyés püspök celebrálta, aki visszaemlékezett a szegedit Hittudományi Főiskolán végzett közös tanulmányaikra, és méltatta a tudós emberi nagyságát. Hamvait a Bazilika Altemplomában, a Szent Lipót Teremben helyezték örök nyugalomba. Az Óbudai Egyetem nevében prof. dr. Fodor János, az Óbudai Egyetem rektora mondott búcsúbeszédet, amelyben kiemelte, hogy Bejczy professzor széles körű szakmai együttműködést folytatott az Óbudai Egyetemmel, illetve annak jogelőd intézményeivel. Az elmúlt 25 év során szoros tudományos együttműködés alakult ki a Rudas Imre professzor által vezetett robottechnikai kutatások területén. A pályatársak és kollégák nevében dr. Paolo Fiorini, a University of Verona professzora méltatta az űrrobotika kiemelkedő személyiségének pályafutását. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége és testülete képviseletében prof. dr. Bokor József akadémikus, az elnökség tagja méltatta a nemzetközi hírű tudós kiemelkedő tudományos tevékenységét, majd dr. Szentkereszty György, aki a megboldogult osztálytársa volt a kalocsai jezsuita gimnáziumban és munkatársa nyugaton az emigráns közéletben – a MEFESZ-ben,a Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalomban − emlékezett az ifjú Bejczy Antalra. Prof. dr. Rudas Imre, az Óbudai Egyetem Kutató és Innovációs Központjának elnöke, a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ (BARK) alapítója bejelentette, hogy 2016-tól minden év január 16-án − a tudós születésének napján − tudományos rendezvénnyel tiszteleg a nemzetközi szinten elismert magyar származású tudós eredményei előtt. Továbbá az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központja és az Egyetem Hallgatói Önkormányzata közösen megalapítják a Bejczy Antal Hallgatói Publikációs Díjat. Bejczy Antal halálával pótolhatatlan veszteség érte a hazai és nemzetközi tudóstársadalmat, az űrkutatást és a robotikát. Élete és szakmai eredményei a magyarság hírnevét vitték tovább a világban, méltán említhetjük példaként minden diák és tudós számára. Nyugodjon békében! Gáti József – Némethy Krisztina

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

Elhunyt Nagy István, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Életének 84. évében, 2015. július 5-én elhunyt Nagy István Széchényi-díjas villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, a teljesítményelektronika nemzetközi hírű kutatója. Nagy István 1931. augusztus 21-én született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végezte, ahol 1953-ban kitüntetéses diplomát szerzett. A diploma megszerzését követően a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos Gépek Üzemtana Tanszékén a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa 1953-tól 1956-ig. Az egyetemi doktori fokozatot 1960-ban kapta meg. 1957 és 1990 között a Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási és Számítástechnikai Kutató Intézetének (SZTAKI) munkatársa. 1976-ban egyetemi tanári kinevezést kapott a Gépészmérnöki Kar Elektrotechnika Tanszékén, amelynek tanszékvezetője 1977-1996 között, majd a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékén dolgozott haláláig, 2002-től Professzor Emeritusként. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1998-ban rendes tagjává választották. Kutatási területei: teljesítményelektronika, automatizált villamos hajtások, változó struktúrájú nemlineáris szabályozott rendszerek, bifurkáció és a káoszelmélet teljesítményelektronikai alkalmazása. Az említett szakterületeken kifejtett hat évtizedes tudományos tevékenységének egyik fő jellemzője az igényes elméleti kutatások összefonódása a perspektivikus ipari feladatokkal. Legfontosabb elméleti és gyakorlati ipari eredményei a statikus villamos energiaátalakítók, a villamos gépek szabályozástechnikája, a különböző célú gerjesztési rendszerek, a középfrekvenciás inverterek dinamikája és stabilitása, az ultranagyfrekvenciás konverterek témaköreihez és a káosz elmélet alkalmazásához kapcsolódnak. Ipari alkotásai közül kiemelendő az erőművi gerjesztési rendszer öt generációja, diesel-elektromos mozdony feszültségszabályozója, valamint az indukciós hevítésre fejlesztett áramgenerátoros és időosztásos középfrekvenciás inverterek. Az ötvenes évektől oktatott a Műegyetemen. Frigyes

Óriástoronyból figyelik a klímaváltozást 2015. augusztus 2.-én adták át a klímaváltozás tanulmányozására épített hatalmas megfigyelőtornyot az Amazonasmedence szívében. Az amazonasi megfigyelőtorony építését Brazília és Németország finanszírozta fele-fele arányban. Az  Amazon Tall Tower Observatory 325 méter magas, 24 méterrel magasabb az Eiffel-toronynál. A létesítményt Manuas városától 150 kilométerre északkeletre, az esőerdőben építették fel. Az épületben lévő eszközök az üvegházhatású gázokkal, aeroszol-részecskékkel és az időjárással

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 9

Andorral közösen az ötvenes évek elején vezették be a korszerű Szabályozáselmélet oktatását a BME-n. A szabályozáselmélet mellett elsősorban Elektrotechnika, Teljesítményelektronika, Automatizált villamos hajtások, Elektronika, Villamos áramkörök, Analóg számítógépek tárgyakat oktatatta. Vendégprofesszorként graduális, illetve posztgraduális kurzusokat tartott Európában, Amerikában, Ázsiában, Új-Zélandon és Japánban. Aktív és széleskörű szerepet vállalt hazai és nemzetközi tudományos körökben, szervezetek elnökeként, illetve bizottsági tagként. Rendkívül aktív publikációs tevékenységet folytatott. Közel 400 tudományos közleménye között könyvek, könyvfejezetek, folyóirat és konferencia cikkek szerepelnek. 32 publikációja jelent meg az Elektrotechnika folyóiratban. 13 szabadalma alapján több gyár készített exportképes berendezéseket. Független tudományos hivatkozásainak száma megközelíti az ezret. Kiemelkedő tudományos tevékenységért számos elismerésben részesült: József nádor-emlékérem (BME): 2011, Pro Facultate kitüntetés (BME VIK): 2011, Eugene Mittelmann-díj (IEEE-IES): 2009, William E. Newell-díj (IEEE): 2008, Széchenyidíj: 2005, Emlékérem (The University of Tokyo): 2004, Kitüntetés a Kassai Egyetem Rektorától: 2002, Honour Diploma (Moldovai Tudományos Akadémia Elnöksége): 2001, Csáki Frigyes-díj (Magyar Elektrotechnikai Egyesület): 1992, Akadémiai Díj (Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége): 1974, Zipernowsky-díj: 1963. Nagy István számos nemzetközi és hazai testületnek volt aktív és meghatározó tagja, többek között a Conference Internationale des Grands Réseaux Électriques á Haute Tension magyar nemzeti bizottságának, az MTA Automatizálási és Számítástechnikai Tudományos Bizottságának és Elektrotechnikai Tudományos Bizottságának, valamint a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek. Az életművének fontos eleme a Council of Power Electronics and Motion Control szervezet életre hívása és nemzetközileg elismerté tétele.  E szervezet 18 európai ország képviselőit és tengeren túli megfigyelőket tömörít. Mára már a térség legrangosabbnak számító teljesítményelektronikai konferenciáit szervezi. Az IEEE Industrial Electronics Societyban a legnagyobb tiszteletet kivívó önkénteseknek kijáró Life Fellow rangú tagja volt, részt vett a bizalminak mondható Fellow, az Award és Nomination Bizottságok munkájában. A society honlapján úgy emlékeznek rá, mint egy bölcs és nagyon korrekt igazi úriemberre. Dr. Vajk István tanszékvezető BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

kapcsolatos adatokat fognak gyűjteni a bolygó egyik legnagyobb összefüggő esőerdejében. A torony magasságából adódóan a kutatók több száz kilométeres távolságig tudják majd nyomon követni a légtömegek változását és mozgását. Az amazonasi esőerdő a világ egyik legérzékenyebb ökoszisztémája; fontos szerepet játszik a klímaváltozásban, mivel a növekvő fák elnyelik az üvegházhatású szén-dioxidot, majd rothadásuk, elégetésük során visszaengedik azt a légkörbe. A tornyot a régió már létező, kisebb megfigyelőtornyainak hálózatába fogják integrálni. Forrás: greenfo/MTI

Tóth Éva

34

2015-2016 Országos rendezvénysorozat

A rendezvénysorozat ősszel új témával érkezik:

Villamos felülvizsgálatok – Épületek villamos berendezéseinek biztonsága

A tartalomból:  Az új OTSZ és a Villamos TvMI hatása a villámvédelem létesítésére és felülvizsgálatára  Újdonságok, lehetőségek az érintésvédelmi méréseknél  Villám- és túlfeszültség-védelem felülvizsgálatának elméleti és gyakorlati kérdései  Felülvizsgálat a világítástechnikában  Előírások, követelmények egy elosztóberendezés terveire, különös tekintettel a feliratokra  A kondenzvíz képződés okai

Helyszínek:

2015        

2016

október 13. Pécs

február 2. Kecskemét

október 20. Miskolc

február 25 . Esztergom

november 17. Szeged

március 10. Debrecen

november 24. Győr

március 22. Zalaegerszeg

december 1. Budapest * A tervezett időpontok, helyszínek még nem véglegesek. A változtatás jogát fenntartjuk!

Bővebb információ, jelentkezés: www.infoshow.hu



        !" #$%&'()* +,#$%&'()*)

  -