A HELYES MUNKAVÉDELMI GYAKORLAT AZ ÉPÍTŐIPARBAN
„ A prevenció elvének érvényesítése az építőiparban” Konferencia sorozat: 2009. november 18-19-20. Budapest – Dunaújváros – Szekszárd
1., Az építőipar munkavédelmi helyzete. A többlépcsős vállalkozási hierarchia és ennek a munkavédelemre gyakorolt hatása
a) Az építőiparban Magyarországon túl sok a vállalkozás. • Kb.98.000 vállalkozás, mintegy 300.000 dolgozóval • Ausztriában az építőiparban: - Kb.10.000 vállalkozás - 4-szeres árbevétel Magyarországhoz képest b) A Magyarországi építőipari vállalkozások döntő többsége kisvállalkozás. c) Az építőiparban „többlépcsős” vállalkozási gyakorlat alakult ki.
Mi jellemzi a munkavédelmi helyzetet az építőiparban? • A nemzetgazdaság egészéhez, sőt Európa egészéhez hasonlóan is a kis cégek többségükben elhanyagolják dolgozóik biztonságának és egészségének védelmét. Az Európai kis és középvállalkozások baleseti statisztikája, a Magyarországi hatósági ellenőrzések is ezt bizonyítják. Kis és középvállalkozásokban foglalkoztatottak aránya: Régi EU tagállamok: 66%
Új tagországok: 72%
A tíz új tagországban a baleseti arány háromszorosa az EU 15-ök országainak.
• A többlépcsős vállalkozásoknál kevés kivétellel nincs a munkahelyen az alvállalkozóknak, de még inkább a „szub” alvállalkozóknak felelős munkahelyi vezetője.
Ezek után hol van a munkavédelem? • Nincs a kisvállalkozások többségénél munkavédelmi és munkaegészségügyi szakember foglalkoztatva. • Az Mvt. és a kémiai biztonsági törvény előírásai ellenére nincs ezen vállalkozásoknál munkavédelmi kockázatértékelés, kockázatbecslés sem. • Az a tapasztalatom, hogy a kisvállalkozások egy részénél nincs, nem marad pénz a munkavédelemre.
• A baleseti statisztika is azt bizonyítja, hogy az építőipar élen van a munkabalesetekbenfőleg a halálos munkabalesetekben.
Eltitkolt munkabalesetek becsült aránya országosan 30%, az építőiparban ennél is több.
• OMMF egyes szakemberei nagyon gyatrának látják az építőipar munkavédelmi helyzetét. Nevezetesen: • A folyamatos ellenőrzések ellenére a munkavédelmi helyzet az építőiparban csak kismértékben javult. • Néhány nagyberuházásnál a generálkivitelezők szakmai felkészültsége, a területükön folyó munkavédelmi koordináció pozitívan értékelhető, ez azonban általánosan nem jellemző.
A kivitelezési munkahelyeken tapasztalt hiányosságok típus hibaként definiálhatók: • MAGASÉPÍTÉS: Még mindig sok a hiányosság az ideiglenes elektromos hálózatok telepítésében és főleg üzemeltetésében. (lásd részletesen később) Egyéni védőeszközök hiánya, nem viselése. Munkahelyi rend és közlekedési utak szabadon hagyásának hiánya – főleg a szerkezetépítési munkáknál.
Leesés elleni védelem, védőkorlátok hiánya illetve meglévők elbontása helyreállítás nélkül. Födémáttörés lefedés és azok elmozdulás ellni rögzítésének hiánya. (pl.trapézlemez tetőfedés és felülvilágító ablak.) Nagycsarnok trapézlemez tetőszerkezet építése építési lépcső nélkül. Szabálytalan guruló állványok.
• ÚTÉPÍTÉS: Leesés, beesés elleni védelem hiánya. Egyéni védőeszköz nélküli munkavégzés. Gépkezelői jogosítvány nélküli munkavégzés. Dúcolás nélküli munkagödrök, munkaárkok. Forgalom szabályozási tervek be nem tartása, rutin táblakihelyezés. Munkaterület átadás-átvétel hiánya.
2., A munkavédelem helye a gazdálkodó szervezetnél. A munkavédelem vállalati irányítása.
Mit értünk a munkavédelem irányításán? ● Feladatok egyértelmű meghatározását, feladsat és felelősségi körök rendszerét? ● Egyéni védőeszközök biztosítását, használatának megkövetelését? ● Munkavédelmi oktatást? ● Biztonságos eljárások kidolgozását, alkalmazását? ● Szigorú ellenőrzést, számonkérést, ha kell büntetést? ● Balesetek kivizsgálását, megelőző intézkedéseket? ● Jó munkavédelmi szakemberek alkalmazását? ● Javító intézkedések sorozatát?, stb. Milyen dokumentumokban határozzák meg ezeket egy munkavédelmileg is jól működő vállalkozásnál? ● Munkavédelmi Szabályzat ● MEBIR
Kiknek kell egy szervezeten belül irányítani és végezni a munkavédelmet? 1. Első számú vezető felelősége és elkötelezettsége. 2. Valamennyi vezetőnek van feladata és felelősége a munkavédelemben, ezt szabályozni kell. 3. A munkavédelmi szakember a szakmai irányítást, az organizálást látja el. 4. Valamennyi dolgozó felel a veszélytelen eljárások és környezet kialakításáért.
A munkavédelem irányítása hasonló a minőség biztosítási rendszerhez (ISO 9001) Az irányítás célja : ♦ hibátlan termék, vagy szolgáltatás ( ISO 9001) ♦ veszélytelen munkahelyek és eljárások „hibátlan” emberek ( MEBIR) Az irányítás módja: A folyamatokat, eljárásokat standardizálni, dokumentálni. Javító intézkedésekkel a hibákat kiszűrni.
A munkavédelem irányításnak célja, hogy csökkentsük a veszélyhelyzetek számát. 1 halálos baleset 30 > 300 > 3000 >
30000 >
súlyos baleset baleset majdnem baleset
veszélyhelyzet Kockázati piramis
A munkavédelem irányításának alapja a kockázatok felismerése, kezelése. A kockázat annyit jelent, hogy ha az eljárásokat, gépeket, anyagokat nem kontroláljuk megfelelően, akkor egy bizonyos valószínűséggel és adott súlyossággal a baleset bekövetkezik.
3., Kockázatértékelés, kockázatbecslés.
Kockázat fogalma: A veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. Kockázatértékelés fogalma:
A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy egy adott munkahelyen mi károsíthatja , veszélyeztetheti a munkavállalókat és milyen óvintézkedések szükségesek az egészségkárosodás ,a baleset megelőzésére.
MVT A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSRŐL: A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel: ● ● ● ●
az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, a munkahelyek kialakítására.
Kémiai biztonsági törvény a kockázatbecslésről: A veszélyes anyag életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseire figyelemmel.
Kockázatértékelés alaplépései: • a veszélyek azonosítása, • a munkavállalók és érintettek csoportjának meghatározása, akik valamilyen veszélynek vannak kitéve, • a kockázat mértékének becslése, mérése, • a kockázat megszüntetési lehetőségeinek vizsgálata (vagy ha nem lehet megszüntetni, akkor), • annak elbírálása, hogy kell-e további intézkedéseket hozni a kockázat megelőzése vagy csökkentése érdekében.
•
Kockázatértékelés, kockázatbecslés folyamata:
• • • • • • • •
a szükséges információk összegyűjtése, a veszélyelemzés és kockázatértékelés megtervezése, a vizsgálatok elvégzése, a veszélyek meghatározás, azonosítása, a kockázatnak kitett munkavállalók meghatározása, a kockázat becslése, mérése, döntés a teendő intézkedésekről és ezek rangsorolása, döntés további vizsgálatokról, esetleg külső szolgáltató bevonása a kockázatértékelésbe, a szükséges feljegyzések (vagy utasítások) készítése, a munkavállalók és az érintett személyek tájékoztatása, illetve képzése, a meghatározott intézkedések megvalósulásának ellenőrzése.
• • •
A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI GYAKORLATI JÓ MÓDSZEREK ISMERTETÉSE NEM FÉR BELE JELEN ELŐADÁSBA, EZÉRT BELE SEM KEZDEK.
4., A le és beesés elleni védelem lényege és gyakorlati tapasztalatai
• A magasból leesést alkalmas berendezéssel, így különösen megfelelő védelemmel kialakított állványszerkezet alkalmazásával kell megakadályozni. Az állványoknak szilárdnak, elegendően magasnak kell lenniük, és legalább egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal, vagy azzal egyenértékű megoldással kell rendelkezniük.
• Magasban munkát csak megfelelő és alkalmas berendezéssel, illetve kollektív műszaki védelem biztosításával (pl. emelő-plató, védőháló, védőrács, mobil szerelőállvány) szabad végezni.
• Amennyiben a munka természete miatt ilyen berendezések alkalmazása nem lehetséges, megfelelő hozzáférési megoldásról kell gondoskodni, és a munkát végző részére a magasból való lezuhanás megelőzésére kialakított egyéni védőeszközöket kell biztosítani.
• A munkavállalók lezuhanása és a felhasznált anyagok leesése ellen elsődlegesen biztonságot nyújtó berendezésekkel kell a védelmet kialakítani. Amennyiben erre nincs mód, akkor egyéni védőeszközt kell alkalmazni.
• A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros, 0,5 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete a 10 cm x 10 cm-t nem haladhatja meg. Földmunkák végzésekor: • munkagödör esetén 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó mélységnél védőkorlátot, • vonalas létesítmény esetén, lakott területen belül 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó mélységnél védőkorlátot, • lakott területen kívül 0,25 m mélység alatt jelzőkorlátot kell létesíteni.
Egy méter magas, háromsoros, 0,5 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával és korláttal kiépített leesés elleni védelmet kell alkalmazni: • •
• • •
azokban az esetekben, amikor a munkavégzés magassága meghaladja a 2 m-t; ha a munkahely vagy a közlekedési út víz vagy más olyan anyag fölött vagy mellett oly módon helyezkedik el, hogy a belefulladás lehetősége fennáll; födémek, tetők, mennyezetek, felülvilágítók, aknák megnyitásakor vagy építésekor; a 2 m magasságot meghaladó tetőn végzendő munkáknál és a hozzá vezető utakon; a földmunkák végzése során .
Jelzőkorlát is alkalmazható: • munkagödör esetén 0,25 m és 1,25 m mélység között;
• Lapos és alacsony hajlású (20°alatti) tet ők esetében, amennyiben a munkavégzés helyszíne a szintkülönbség szélétől 2 m-nél távolabb van, a kétméteres határvonalra jelzőkorlát is elegendő.
Tapasztalataim: Mind magas, mind mélyépítésben: • Nincs védőkorlát vagy nem megfelelő időben - későn van kiépítve. • Munkavégzés miatt meg van bontva a védőkorlát, és befejezés után nincs helyreállítva. • Hiányos a védőkorlát. • Nem megfelelő a védőkorlát anyaga.
• Nem megfelelő a védőkorlát kitámasztása, szilárdsága. •
Szalag helyettesíti a védőkorlátot.
• Rossz helyen- nem kitámasztásnál - toldott a védőkorlát • Zsaluzásnál van védőkorlát, de nincs a járófelülete lefedve. • Nincs lábdeszka vagy úgy van szerelve, hogy nem tölti be a fő funkcióját. • Nincsenek a födémáttörések lefedve.
• Le vannak fedve, de nem megfelelő anyaggal. (fólia, gipszkarton, fém trapézlemez darab, stb.) • Nincsenek a munkagödrök, munkaárkok védőkorlátozva, jelzőkorlátozva, stb. • Nincs leesés elleni egyéni védőeszköz. (hevederzet, zuhanás gátló, mentőkötél) tetőn végzett munkáknál, födémzsaluzat építésénél, hídpillér építésénél, mély munkagödörnél végzett munkáknál. • Mentőövet használnak hevederzet helyett. • Nincs a vezető által meghatározva a kikötési pont.
Mi a jó megoldás? • Olyan leesés elleni védelem biztosítása, amely nem a dolgozóra bízza, hogy védekezik-e a le és beesés ellen. ( műszaki megoldás- állványozás, védőkorlát, védő állványzat) • Ha műszaki vagy kollektív védelem kiépítése nem lehetséges, akkor megfelelő, biztonságos egyéni védelem. (rossz példák :pl. Strang szellőhöz kikötés!?, hevederzet használata kikötés nélkül, stb.)
• Olyan munkaszervezés, amely biztosítja, hogy a legkevesebb ember dolgozzon a veszélyzónában (pl. födémzsaluzás) • Födémzsaluzásnál eleve négysoros korlát telepítése, megfelelő szélességű járófelülettel. • „ Öszvér „ építési állványnál a csőállványnál is kiépített három soros korlát. • Szabványos guruló állvány használata. • Mély munkagödröknél egyéni védelem és kikötés.
• Védőháló alkalmazása. • Technológiai nyílások munkakezdés előtti befedése kazánlemezzel. • DOKA, PERI korláttartó elemek használata. • Gyári korlátdeszkák használata. • Ha az építési állvány homlokzattól mért távolsága több mint 30 centiméter, akkor a követendő védelmi sorrend: belső pallóterítés, belső védőkorlátozás, egyéni védőeszköz használatának előírása.
5., Tárgyak esése, védelmi megoldások és tapasztalatok
Tárgyak esésekor védelem szempontjából a következő lehetőségek vannak: ( Jó megoldások) • Megtiltani a veszélyzónába illetéktelenek bejutását, és elkorlátozni a veszélyzónát. • Védőtetőt telepíteni. • Fedett gyalogos közlekedőt telepíteni. • Lábdeszkát telepíteni. • Tetőn végzett munkáknál védőkorlátot, védőpalánkot telepíteni. • Védőhálót telepíteni. • Őrt állítani. • Egyéni védőeszközt viselni.
Tapasztalataim: • Nagyon sok esetben a tárgyak esésének veszélyével járó munkát végző nem törődik mások veszélyeztetésével. • Épülő épületeknél nincs telepítve a bejáratnál védőtető, ha van, akkor is számos más helyen be lehet jutni az épületbe. • Nincs telepítve gyalogos közlekedő, közlekedjen a gyalogos ott, ahol tud.
• Magasra van telepítve a lábdeszka. • Nincs a tetőn, födémen végzett munkáknál tárgyak esése nélküli védelem. • Nincs a munkaárkoknál megfelelő gyalogos átjáró telepítve.
• Nincs védősisak, ha van, akkor nem viselik a védősisakot.
6.,BIZTONSÁGOS EMELÉS DARUVAL
•ORGANIZÁCIÓS HELYSZÍNRAJZ – Minél kevesebb daruval fedjük le a daruzandó területet. – Lehetőleg széltől óvott helyre telepítsük a darut. – A megengedett fordulási sugarat szűkítsük le az emelési területre. – Lehetőleg a daru fordulási sugarában ne legyen közterület. – Emelendő terhet csak külön szervezési intézkedéssel engedjük közterület, közút fölé, amennyiben ez elkerülhetetlen. – A gémek magasságának megállapításánál ügyeljünk az összeakadás elkerülésére. – Törekedjünk arra, hogy a darukezelő minden esetben lássa az emelt terhet. – Repülőtér közelében fel kell venni a kapcsolatot a légügyi hatósággal. Szükség esetén engedélyt kell tőlük kérni.
•TELEPÍTÉS FOLYAMÁN ELKÉSZÍTENDŐ DOKUMENTÁCIÓK •Daru elhelyezésének, fajtájának kiválasztása. •Alapozási terv elkésztése. •Kivitelezői nyilatkozatot kell kérni a kivitelezőtől a darualapra vonatkozóan. •Alap szintezés elvégeztetése, szintezési jegyzőkönyv beszerzése. •Daru üzemeltetéséhez elektromos energiát biztosítani kell. •Szerelési megbízás beszerzése. •Fővizsgálati jegyzőkönyv beszerzése. •Kockázatértékelés elkészíttetése, beleértve a daru környezetét is. •Terhelési próba jegyzőkönyv beszerzése. •Villám-és érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv beszerzése. •Daru munkavédelmi üzembe helyezése. •Veszélymentes üzemmód szabályzat elkészíttetése, aláírattatása. •Teherkötözői vizsgák meglétének ellenőrzése. •Ha nem dolgozom vele, mint generálkivitelező, akkor a daru átadása az alvállalkozónak.
VESZÉLYMENTES ÜZEMMÓD SZABÁLYAI Tartalmazza a helyi sajátosságok, alapvető előírásokat, veszélyek elhárítására hozott intézkedéseket. Például a fordulási sugarakat, a több daru irányításának előírásait, valamint a két daruval történő emelés kockázatainak csökkentését.
Mint minden munkahelyen, az emelőgépek munkaterületein is el kell készíteni a kockázatértékelést. Ennek ki kell térnie mind a munkahely, mind a munkaeszközök felülvizsgálatára, a veszélyek feltárására, azok bekövetkezésének megelőzésére teendő intézkedések meghatározására, határidő és felelős meghatározásával. A kockázatértékelést írásban kell foglalni és legalább évente vagy a technológia megváltozásakor, munkabaleset bekövetkezésekor felül kell vizsgálni.
A DARUK LEGFONTOSABB KOCKÁZATAI: – a daru és a teher által okozott mechanikai veszélyek – nem megfelelő állékonyság – ütközési veszély – mechanikai feszültség – a villamos berendezések és áramkörök meghibásodása miatti veszélyek – ergonómiai követelmények elhanyagolása – személyi hiba, jogosulatlan tevékenység – biztonsági jelzések hiánya – hiányzó ellenőrző vizsgálatok
AZ ELLENŐRZÉSEK LEGGYAKORIBB HIÁNYOSSÁGAI: • A darulétra megközelítése nincs megoldva. • A darukezelő részére nem biztosítanak ideiglenes építési lépcsőt, átjárót. Daruszekrény nyitva van. • A daruszekrény nem közelíthető meg biztonságosan. • A darukezelőnek nincs meg az adott típusra a kezelői igazolványa. • A kötözők nem rendelkeznek teherkötözői igazolással. • A teherkötöző eszközök sérültek, nincs rajtuk az érvényességet igazoló bárca. • Az áramvédő kapcsoló értéke nagyobb a megengedettnél (max. 300 mA lehet, ha gyártói nyilatkozat nem ír elő nagyobb értéket) • A daruszekrényen lévő elektromos dugaljakat nem védik le 30 mA-es áramvédő kapcsolóval.
TÖBB DARU HASZNÁLATA ESETÉN Ki kell jelölni egy daruirányítót is, akit más feladattal megbízni nem szabad. A daruirányítónak jól láthatóan el kell különülnie a többi dolgozótól, például más színű sisak, vagy jól láthatósági mellény viselésével. Az irányító feladata a daruk mozgásának összehangolása. Ehhez el kell látni az irányítót kézi rádióvevővel.
SZEMÉLYEMELÉS DARUVAL: • Minősített teherfelvevő eszközzel és daruval lehet csak személyt emelni. • Ritkán alkalmazzuk, mert kerülni kell, ha van más megoldás. • Csúszózsalus építésnél, vagy nagy mélységű munkagödröknél alkalmazunk emelőketrecet, mellyel a sérültet és a kísérő mentőorvos is fel lehet emelni. Néhány baleset tanulságai:
▼
Nem volt kötözői jogosultság – lezuhant a teher Előzmény: •DOKA zsalugerendákat emeltek, kötözéshez hevedert használtak. •Az egyik heveder lecsúszott az emelőkötél horgáról, mert a kiakadásgátló szerkezet elé, az emelőhorog hegyére akasztották az emelőhevedert. •A 6 méter magas zsalugerenda kicsúszott és leesett. •A lezuhanó teher az egyik dolgozóra esett. Tanulság: •Szabálytalan volt a kötözés. •Hiányzott a teherkötözői igazolás. •A dolgozó az emelt teher alatt tartózkodott. •A munkáltató eltűrte a jogosulatlan tevékenységet.
• • • • • • • • • • • •
Nem feszültségmentesítettek – meghalt két ember Előzmények: Bontott vasúti talpfák emelését végezték a vasúti vágányokon. A közeli légvezetéket nem áramtalanították. Emelés közben a daru gémje elérte a légvezetéket, ami leszakadt. A földzárlati áram a daru fémszerkezetén záródott. A zárlat időpontjában a 2 fő kötöző a rakfelületen állva a függő terhet még érintették, ezért testükön is keresztül folyt az áram. A helyszínen életüket vesztették. Tanulság: Feszültségmentesíteni kellett volna a légvezetéket, vagy elkerítéssel gondoskodni a védelemről. Emelés közben nem tartották be az Emelőgép Biztonsági Szabályzatban foglalt 3 méteres biztonsági távolságot a légvezetéktől. Rosszul szervezték meg a munkát, mert más helyszínről is el lehetett volna végezni az emelést. Nem készítették Emelési utasítást. Az emelőgép irányítására nem jelöltek ki irányítót, illetve jelzőőrt. Hiányzott a munkavédelmi oktatás.
Nem működött a nyomatékhatároló a toronydarun – dőléses baleset
• • • • • • • • • •
Előzmények: A toronydaru 5,5 tonnás építési törmelékkel teli konténert emelt a belvárosban. Az eredeti organizációs helyszínrajz szerint 2 db toronydarut kellett volna telepíteni. A konténer a toronydaruhoz képest 40 méterre volt. Ennél a távolságnál a teherbírás 2,2 tonna. A toronydaru az emelés közben felborult. A nyomatékhatároló nem működött. Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt személyi sérülés, illetőleg tömegkatasztrófa. Tanulság: A kezelőfülkében lévő felső fedélzáró kulcsának a műszerfalban történő hagyása lehetővé tette, hogy a kezelő beavatkozzon, esetleg a nyomatékhatárolót kiiktassa. A nyomatékhatároló a beleset időpontjában ki volt kapcsolva. A darupálya egyik vége 80 mm-re meg volt süllyedve. A darukezelő rosszul mérte fel a gém kinyúlásához képest a teherbírást.
7., Az ideiglenes elektromos hálózatok telepítésének és használatának gyakorlata, hiányosságok
Előírás: MSZ 2364 - 704:2004 szabvány az ideiglenes elektromos hálózatok telepítéséről és üzemeltetéséről. Ez váltotta ki a korábbi szabványt ( MSZ 04-94) Előírások: • • • • •
Telepítési terv Telepítési vázlat (blokkséma) Szerelői szabványossági nyilatkozat Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat. Rendszeres hálózat ellenőrzés, karbantartás, havonta dokumentált szerelői ellenőrzés az áramvédő kapcsoló működéséről.
Gyakorlat, hiányosságok: • • • • • •
telepítési terv hiánya, rendszeres karbantartó hiánya, karbantartási napló és karbantartás hiánya, nyitott kapcsolószekrények, védőföldelés hiánya, nem megfelelő biztosítékok és áramvédő kapcsolók, • egy áramvédő kapcsolóról a megengedettnél több csatlakozás kiépítése. • narancssárga hosszabbítók, • szabálytalan kábelvezetés.
8., A kivitelezői biztonsági és egészségvédelmi koordinátor feladata, gyakorlati tapasztalatok
4/2002. (II.20.) SzCsM – EüM együttes rendelet BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOR: Az a természetes személy, akit megbíztak vagy foglalkoztatnak a fenti rendeletben előírt feladatok teljesítésére, és aki jogosult munkabiztonsági szaktevékenységre. A kivitelező munkáltató köteles biztonsági és egészségvédelmi koordinátort igénybe venni a kivitelezési munkák alatt.
8. § A koordinátor feladatai az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben a következők: • a) a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és - amennyiben a munkavállalók érdekében ez szükséges - a munkát személyesen végző önálló vállalkozók a fenti rendeletben meghatározottakat, továbbá a biztonsági és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák; • b) indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez, valamint a rendeletben meghatározott dokumentációhoz annak érdekében, hogy azok folyamatosan tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit; • c) közreműködés az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között a tevékenységek összehangolásában, figyelemmel az Mvt.-ben az összehangolásra megfogalmazott felelősségi szabályokra; • d) a munkafolyamatok ellenőrzésének összehangolása; • e) a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be.
Gyakorlati tapasztalatok:
• Kevés a koordinátor nincs betartva az e vonatkozásban betarthatatlan rendelet. • Nem érdekes az építőipari szakma ismerete, a fontos a munkavédelmi képesítés. • Kevés a megbízott koordinátor, a nagy cégeknél a munkavédelmi vezetők végzik ezt a feladatot is néha több tucat munkahelyen. • A vállalkozó koordinátorok inkább munkavédelmi vezetők, mint koordinátorok.
• Nem kap a kivitelező a tervezőtől BET- et, ha kap, az használhatatlan. • Ahol állandó koordinátor van, a műszaki vezetők munkavédelemből elkényelmesednek. • Még mindig van zavar a felügyelőknél is, mit várnak a koordinátortól és a koordinációtól. • Várhatóan az átdolgozott jogszabály tervezet is „magyar módi” lesz.
Köszönöm a figyelmet!
