4. számú melléklet. A helyes vállalkozási gyakorlat felmért jó példái

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén

4. számú melléklet. A helyes vállalkozási gyakorlat felmért jó példái

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Szaporca Önkormányzatának foglalkoztatási programja; 2012...................................... 388 Babos László - Babos Lászlóné, Márti ........................................................................... 391 Bakó Zoltán ..................................................................................................................... 394 Balázs János – Balázs Zita .............................................................................................. 396 Bokor Géza ..................................................................................................................... 398 Balogh János ................................................................................................................... 400 Csöme Péter .................................................................................................................... 402 A drávafoki Csikesz Sándor Általános Iskola tanulókertje ............................................ 404 Döme László ................................................................................................................... 407 Gyűdi Sándor- Gyűdi Sándorné .................................................................................. 409 Hamarics Károly ......................................................................................................... 411 Hum Ferenc méhészete ............................................................................................... 413 Palotai Sándorné Orosvári Julianna Katalin................................................................ 416 KOVÁCS ZSOLT - 1989. december 17. Csányoszró - Birkák .................................. 417 Fábián László .............................................................................................................. 419 Molnár Ágnes .............................................................................................................. 421 Nyaka Gábor ............................................................................................................... 423 Szalai László ............................................................................................................... 425 NÉV:Reisz Péterné ...................................................................................................... 426 Papp Gyula .................................................................................................................. 428 Pál Lajos és Pál Attila ................................................................................................. 431 Pál Csaba és ifj. Pál Csaba .......................................................................................... 433 INTÉZMÉNY: Általános Iskola és Óvoda, Kémes .................................................... 435

387


1 Szaporca Önkormányzatának foglalkoztatási programja; 2012. Cím: Szaporca Kossuth u. 5. e-mail :onkszaporca @last-mile.hu Polgármester: Kovács János Tevékenység: növénytermesztés és állattenyésztés Növénytermesztés Takarmánynövények termesztése: Termesztett növényfajták: kukorica, árpa Üzemméret: 3,2 ha kukorica, 3,2ha árpa A szántóföldi növénytermesztés egyes munkafolyamatai, főleg a kukorica kapálása, kézi erővel történik. Ebben az évben takarmánynövények termesztése az egyik fő cél, mert az állattartási programban fel tudják használni a termést. Értékesítés: a termést az állattartás programban hasznosítják, a felesleget a lakosság kapja meg, rászorultság alapján. Kertészet: Termesztett növényfajták: burgonya, káposzta, karalábé, zöldbab, cukorborsó,hagyma, karfiol, sárgarépa Üzemméret: 16200m2 Az Önkormányzat magyar nemesítésű vetőmagot vásárolt, mert fontosnak tarja a magyar fajták népszerűsítését. A kertészeti programban a falusi konyhakertek leggyakoribb növényeit termesztik. Hagyományos technológiát alkalmazva, főleg kézi erővel munkálják meg a területeket. 388


Értékesítés: A megtermelt áru az Önkormányzati Társulás által működtetett, helyi konyhára kerül feldolgozásra és tartósításra. A felesleget a lakosság kapja meg, térítésmentesen. Állattenyésztés A programban saját ingatlanon sertések tartására alkalmas ólakat alakítanak ki a programban dolgozó munkások. Az év második felében, augusztusban, megvásárolják a hízónak való 15db süldőt. Két kocasüldőt is beállítanak, amelyek szaporulatából tervezik a program folytatását. A hízók feldolgozása majd a sellyei vágóhídon történik, mert helyben még nincs a törvényi előírásoknak megfelelő vágópont. Értékesítés Az Önkormányzati Társulás által fenntartott helyi konyhára kerül a feldolgozott hentesáru Gyöngeségek, veszélyek 1. A foglalkoztatottak munkához való viszonya 2. Az értékesítés módja 3. A lopások lehetősége Jövőkép 1. A terület nagyságának növelése 2. Zeller és petrezselyem termesztése 3. Öntözőberendezés beszerzése 4. Gyümölcsészet kialakítása 5. Őshonos gyümölcsfajták: cseresznye, alma, szilva, körte ültetése 6. Feldolgozó létrehozása: zöldség savanyúság, lekvár előállítása és értékesítése 7. Olajtök termesztése és sokoldalú feldolgozása helyben 8. Hűtőház a nyers zöldségek tárolásához, vagy a hagyományos tárolási módszerek alkalmazása 9. Szociális szövetkezet létrehozása, de csakis anyagi érdekeltségi alapon 10. A Hétöles tó vízutánpótlása, nomád táborozás, halászat 389


11. Piacra termelés Értékelés 1. A jövőkép az Ős-Dráva programhoz jól kapcsolható 2. A magyar fajták előtérbe helyezése 3. A falusi gazdálkodás újratanulása 4. Elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése az önellátó gazdaságok kialakításához 5. Növénytermesztési és állattenyésztési ismeretek tanulása 6. Több lábon állás 7. A halászat, mint mesterség újratanulásának tervezése 8. Feldolgozás tervezése helyben 9. A piaci értékesítés tervezése

390


2 Babos László - Babos Lászlóné, Márti Cím: 7843 Kémes, Kossuth L. u. 64. Tel: 73/495 019 Jelenlegi helyzet: Őstermelő, erdőgazda, felvásárló. Családi vállalkozás. Tavaly óta nyugdíjasok. Utóbbi években a vállalkozásból éltek, amihez 30 éves tapasztalattal és szakismerettel fogott hozzá. Szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik: szőlő, gyümölcs termesztésből és borászatból. Növényvédő és talajerő gazdálkodási technikus. Régen a Tsz-ben, a növénytermelésben dolgozott, ill. nagyapjától is tanult sok mindent pl. a gyümölcsfák gondozását, az erdőgazdálkodást. Szükség esetén a gyermekeik segítenek a munkában. Kertművelés: 400 négyszögölön zöldségféléket termelnek saját részre, 200 négyszögölön gyümölcsös: alma, francia barack, nektarion (kopaszbarack) 800 négyszögöl zárt kertben sárgadinnyét termesztenek, görögdinnyét a vajszlói barátaikkal közösen Vajszlón 1 hold területen termelnek. A dinnyét és a barackot Márta árulja Drávaszabolcson. Magyar és horvát vevőik vannak. Erdő: Két kisebb területen 0,4 ha telepített akácos Kémesen, 0,36 ha vegyes fajú és korú Tésenfán. Technológia:felújító vágás, ritkítás.Csak kézi tisztítást végeznek. Ebben a család segít és szükség esetén 2-3 napszámost is alkalmaznak, akiket pénzzel vagy fával fizetnek ki, a szerint hogyan kérik. Felvásárlás: Gyümölcsöt, diót és gyógynövényeket (bodzavirágot) vásárolnak fel Erősségek: •

Elegendő földterület, kiépített kapcsolatrendszer, szakismeret, segítő család, barátok 391


Gyöngeségek, veszélyek: 1. Bürokrácia. 2. Nem tervezhető a jövő. 3. Emelkedő üzemanyagár. 4. Rossz közbiztonság ( az erdőből több m3-nyi kőrist, ill. dinnyét és gyümölcsöt is loptak el tőlük). 5. A földutak elhanyagoltak, nincsenek karbantartva. 6. Viszonteladók monopol helyzete miatt a gazdálkodók kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Tervek, jövőkép: Már 63 éves, ezért újabb területek vásárlását nem tervezi, jelenlegi tevékenységeiket szeretnék folytatni, amíg az egészségük engedi, majd átadni a gyermekeiknek.(Lányuk, vejük, fiuk, menyük, ill. unokáik részére) Közösséghez való viszonya: A környéken ők vásárolnak a legmagasabb áron, kis mennyiséget is átvesznek. Szívesen adna tanácsot: hol lehet gyűjteni a különböző gyógynövényeket. (jól ismeri a környéket). Milyen gyógynövényeket kellene termelni kukorica, búza helyett vagy a gyomos kertekben kevés ráfordítással, sok munkával úgy, hogy el is lehetne adni azt jó pénzért. Van kiépített kapcsolatrendszere, tudna tájékoztatni mire, van igény. Szívesen vállalna ilyen tájékoztatókat, tanácsadást. Megkérdeztem, ha váratlanul kapna 10 millió forintot, mire költené? – Rendbe tenné a Kisinci tó környékét, meg mentené az ősgyepet. A házuk melletti területet füvesítené, lovakat venne, hogy a gyerekek oda járhassanak lovagolni, istállót építene, a lovaknak takarmányt termelne. Értékelés: 1. Családi vállalkozás, hagyományokra épül. 2. Több lábon áll. 3. A gyógynövények átvételével segítenek azokon az embereken, akik a növények gyűjtésével tudják kiegészíteni szerény jövedelmüket. 392


4. Szakismerettel rendelkezik, szívesen adna tanácsot, ha igény lenne rá.

393


3 Bakó Zoltán Cím: 7843 Szaporca, Kossuth L.u. 17. Tel: 70/324 0187 Jelenlegi helyzet: Családi vállalkozás, őstermelő, kiegészítő tevékenységként műveli. 3ha területen dió és akácerdő. 32 családból álló méhészettel rendelkezik. Méhészeti alapismereteiket rokonságtól, barátoktól, internetről, könyvekből szerezte. Szívesen végezne méhész tanfolyamot, részt venne szakképzésen. Tervek: A méhészetüket szeretné fölszaporítani 150-200 családra, később ebből szeretne megélni. A méhészet terméke a méz és a méhcsaládok lennének. Szeretne egy árusító helyet, ahol értékesíthetnék a mézüket. Későbbiekben, ha az anyagiak lehetővé tennék, vennének még területet, hogy a méhcsaládokat két telephelyen tarthassák így csökkenthetnék a fertőzésveszélyt. Körülbelül 2ha területet elvetnének mézelő növényekkel. Nehézségek, veszélyek: 1. Kedvezőtlen időjárás. 2. Sok a kényszervállalkozó, aki szakismeret nélkül belevág a méhészkedésbe, így félő, hogy a szaktudás hiánya és a nem megfelelő bánásmód fertőzésveszélyt okoz 3. Kevés lesz a természetes élőhely, mert a vállalkozók nem szánnak rá területet (még azok sem, akik megtehetnék), hogy földjük egy részét elvessék mézelő növényekkel. 4. Az átvevők néha összejátszanak egymással. 5. Közbiztonság hiánya. Erősségek lehetőségek: 1. Családi összefogás, segítségnyújtás, baráti tanácsadás. 2. A jelenlegi erdő elegendő terület a meglévő méhcsaládoknak. 3. A termék eladható, nagy a kereslet. 394


4. A méhcsaládok egészségesek, alkalmasak a szaporításra. Értékelés: A közösségnek jó példa, kevés pénzből, sok munkával egy elhanyagolt területet gyönyörűen kitisztítottak.(Régen a falusiak ide hordták a szemetet, építési hulladékot, a Tsz istállókból a trágyát stb.) Az itt lévő fákat ritkították, facsemetéket ültettek, a botfát a rászorulóknak adták. A terület kitisztítása az erdő telepítése igen fontos a táj javulásában, melybe nagyon jól illeszkedik a méhészetük is. Családi együttműködés, hagyományok folytatása, a szülőktől, barátoktól is tanulják a szakma csínját-bínját.

395


4 Balázs János – Balázs Zita 7843 Tésenfa, Kossuth L.u. 80. Tel: 20/435 3053 Jelenlegi helyzet: Azon ritka ormánsági családok közé tartoznak, ahol még négy generáció él együtt egy háztartásban. A dédi, a nagyszülők, szülők, gyerekek. A nagylány főiskolás, a fiú Sellyén tanul a mezőgazdasági szakiskolában, mert ő viszi majd tovább a hagyományokra épülő családi vállalkozást. 2ha saját és 0,5ha bérelt területen szántóföldi növényeket termelnek, saját állataik takarmányozására. 400 négyszögöl kertben minden zöldséget megtermelnek, amire a nagycsaládnak, szüksége van. Baromfit, sertést, juhot, nyulat tartanak, s azt a maguk által megtermelt takarmánnyal etetik. Az állattartásból keletkezett szerves trágyával javítják földjeik minőségét. Saját gépeikkel dolgoznak, teljes önellátásra törekednek. Tervek: A gazdálkodást úgy akarják folytatni, hogy zöldségfélékből, húsból és tojásból 100% -ig önellátóak legyenek. Erőségek: 1. Elegendő föld a gazdálkodáshoz. 2. Meglévő gépek. 3. A négy generációs nagycsalád. 4. A családi összefogás támogatásoktól függetlenül stabil gazdálkodást eredményez. Nehézségek gyengeségek: 1. Emelkedő üzemanyag árak 2. egyre drágább vetőmagok, 3. a gépek javítása, karbantartása nagyon sokba kerül.

396


Értékelés: Hagyományokra épül, több lábon áll, családi vállalkozás, kisléptékű, négy generáció él és gazdálkodik együtt, a folytatás biztosított.

397


5 Bokor Géza 7843 Tésenfa, Kossuth L.u. 12. Tel: 20/434 3754 Jelenlegi helyzet: A Balázs család tagja, vő. 7ha saját és 2ha bérelt földet művel. Több kis terület, a legnagyobb összefüggő földterület egy 5ha-os tábla. Őstermelő, növényvédő OKJ-s tanfolyamot végzett. Családi vállalkozás, hagyományt folytató, kiegészítő jellegű. 7ha-ra állami támogatást kap. Saját gépekkel műveli a földet, ill. a traktor, eke, tárcsa, vetőgép közös a Balázs családdal (apósáékkal). A gépeket közösen használják, így művelik a földeket, segítik egymást. Szántóföldi növényeket termel: kukoricát, búzát, árpát. Tervek: Folytatni a gazdálkodást a lehető legeredményesebben. Nyitott minden új dologra, mely előre viszi a vállalkozást. Erősségek, lehetőségek: 1. Jó minőségű föld, 2. saját gépek 3. szakismeret, 4. összefogás más, rokon családi gazdálkodásokkal. Nehézségek: 1. Egyre több a ráfordítás, 2. alacsony árak 3. A felvásárlók monopol helyzete Kapcsolata a közösséghez: Géza szakmája villanyszerelő, de ő igazi ezermester ,ha valami elromlik, gond van a háztartási gépekkel, valamit meg kell javítani az emberek hozzá fordulnak, és ő segít. 398


Értékelés: 1. Hagyományokra épül és kapcsolódik rokonai gazdálkodásához. 2. Több lábon áll. 3. A folytatás fia által hosszútávon is biztosított, hiszen azért tanul mezőgazdasági iskolában, hogy a gazdálkodást ő vigye majd tovább. 4. Azért is pozitív, mert így a fiatalok itt maradnak az amúgy elöregedő faluban.

399


6 Balogh János Cím: 7964, Csányoszró, Petőfi Sándor u. 24. Telefon: 20/485 77 80 Jelenlegi helyzet Jancsi bácsi és felesége, Kati néni őstermelők, családi gazdálkodást folytatnak. Földterületük 5 hektár szántóból, s 11 hektár kaszálóból áll. Állatállományukhoz 9 tehén, 1 növendék üsző, 3 anyakoca és tyúkok tartoznak. 18 éve vannak teheneik. A családnak a gazdálkodásból származó termékekből, s jövedelemből biztosított a megélhetése. Január óta a Magyar Tej Kft.-nek adják el a tehéntejet, ők pedig a Mizonak, ezen kívül a falubeliek is vásárolhatnak tőlük. Legfontosabb értéküknek tartom, hogy a faluban ők az egyetlen család, akik még tehenekkel foglalkoznak. Ennek ellenére szeretettel végzik tevékenységüket. Földjeiken kukoricát, gabonát termelnek, amiből biztosítják az állatok számára az élelmezést. Jövőbeli tervek Szeretnének fejleszteni, s otthon sajtot készíteni. Erre pályázatot is nyújtottak be egy LEADER program keretében. Pontosan felsővezetékes fejőberendezésre, s nagyobb hűtőre lenne szükségük. Értékelés: Jancsi bácsi –az elmondottak alapján- rendkívül tájékozott az aktuális politikai kérdéseket illetően, s tisztán látja a társadalmi problémákat is, a külső szabályozásokat túl szigorúnak ítélte, emiatt sokszor adódnak nehézségei. Jancsi bácsi 63 éves, nem tudja mi fogja biztosítani megélhetésüket, ha esetleg egészségi állapota romlana.

400


Szívesen fogad tájékoztatást az esetleges nyitott szakmai napokról, programokra meghívót, de ideje nem engedi, hogy a munkacsoport tagja legyen. A Tájszerződés megkötésére nyitottnak bizonyult.

Jancsi bácsit öröm hallgatni, ahogyan tevékenységéről, családjáról, unokáiról beszél. Teljes mértékben illeszkedik az Ormánság Munkacsoport által képviselt értékekhez.

401


7 Csöme Péter 7843 Kémes Kossuth L.u. 12 tel: 0620/584-1714 Jelenlegi helyzet: Őstermelő. Méhészete 10 éves. Családi vállalkozás. Jelenleg 60 családdal rendelkező vándor méhészete van. Állandó telephelye a ház mögötti 400 négyszögöl kertben, Vasmegyébe és a Zselicbe hordja őket. A munkák nagy részét egyedül végzi ha szükséges felesége és fia segít. Ez a fő tevékenysége és jövedelme, ebből él a család. Termék maga a méh és a méz. Bioméz termelő. Egy méhcsalád általában 80-100 kg mézet ad egy évben. Nekik vegyes (repce,virág), akác, és hárs mézük van. Felvásárlónak adják el 500-1200 Ft/kg –os áron. Méhészkedést barátjától tanulta nem csak az anyagiak miatt csinálja, nagyon szereti ezt a tevékenységet és a méheket. Tervei: A jövőben is ugyan így szeretné folytatni a méhészetét, s reméli fel tudja szaporítani a méhcsaládok számát 100-ra. Nehézségek: 1. Sok a fiatal méhész, akik mindenféle szakismeret nélkül, az anyagiak miatt belevágnak a méhészkedésbe, de szaktudás hiányában nem megfelelően foglalkoznak a méhekkel, így megnőtt a fertőzések száma. Ezek az emberek nem csak saját méheiket, hanem a többi méhészt is veszélyeztetik. 2. Nagy a ,méh sűrűség. 3. Vannak felelőtlenül gazdálkodó növénytermelők, akik nem tartják be a törvényt, s a szabálytalan vegyszerezések miatt nagy kárt okoznak a méhészeknek. Nem a megfelelő időben vegyszereznek, s nem értesítik előre róla a gazdákat. Emiatt már Péternek is volt hatalmas vesztesége kétszer is.

402


Erősségek: 1. Szakismeret, 2. méhek szeretete, egészséges, erős méhcsaládok, 3. jó minőségű méz 4.

családi összefogás, baráti segítségnyújtás,

5. állandó telephelyek megléte otthon a kertben, ill. minden évben ugyan arra a helyre viszik Vasmegyébe és a Zselicbe is 5 társával együtt. 6. Van szállítójárműve, és minden eszközzel rendelkezik, ami a méhészkedéshez szükséges. 7. Kellékeit mind ő maga készítette, s ha kell javítja is. Közösséghez való kapcsolata: 1. Tanácsadás, ismeretnyújtás. 2. Szívesen segít mindenkinek, akin látja, hogy komolyan gondolja a méhészkedést. 3. Kaptárok javítása készítése és a méhészkedéshez szükséges eszközök készítése barátoknak is. 4. Szív ügye a méhészet vadászat horgászat. 5. A horgász egyesület elnökeként megpróbálja összefogni a környékbeli horgászokat. 6. Társadalmi munkát végez, részt vesz minden közösségi munkában. 7. Az óvoda udvarában játékokat készített. Faluban virágokat, tuját ültetett. Értékelés: 1. Családi vállalkozás. 2. A folytatása biztosított, mert szereti a méhészkedést, örömét leli benne, nem csak az anyagiak miatt foglalkozik vele. 3. Példás a méhészete: Rendezett telephely, erős, egészséges méhcsaládok, 4. Jó minőségű biomézet állít elő. 5. Szívesen segít másoknak is. 6. A tájszerződés érdekelné, de szeretné pontosan tudni mi az.

403


8 A drávafoki Csikesz Sándor Általános Iskola tanulókertje A vállalkozás leírása Cél: A gyerekek az iskolai oktatásban helyi és gazdálkodói ismereteket szerezzenek. Szeressék meg otthonukat, és tudatosodjon bennük, hogy itt a helyük. A szülők és falusiak fölrázása a gyerekek segítségével. Módszerelméleti megfontolások: 1. Az elméletet a gyakorlat köré kell szervezni (és nem fordítva). 2. A tanulókert nyújtson lehetőséget a gyerekek (a) kreativitásának kibontakozására, (b) a gazdálkodás és a lakóhelyük megszeretésére és (c) érdeklődésük és megfigyelőképességük fokozására. 3. A hagyományos és a korszerű eljárások kapcsolódjanak össze, a „korszerűben” a fönntartható irányzat érvényesüljön. 4. Minden cselekvés a tanulókertben feleljen meg a globális kihívásoknak. A tanulókert szerkezeti elemei: (A tanulókert teljes területe: 1,2 ha) Határoló sövények

Élőhelyek

Gyümölcsös és fajtagyűjtemény

Pihenő és közösségi tér

Faiskola

Komposztáló rész

Zöldséges kert

Gyógynövény bemutató kert

Fúrt kút

Sziklakert

Teremtés kertje

Élőhelyek

A tanulás keretei: 1 óra hetente Szakkör Kaláka munkák (szülőkkel, falusiakkal) 404


A tanulókertet a gyerekek művelik, amelyhez igénybe veszik a szülők és a falusiak segítségét. A kertészkedés teljes vertikumát elvégzik a mag gyűjtésétől kezdve a termékek értékesítéséig, illetve közvetlen fölhasználásáig. Minden gyerek felelős a kert egy-egy darabkájáért (egy-egy parcella, néhány oltvány és gyümölcsfa, a gyep és a sövény egy része stb.). A kert formáját a gyerekek tervezik meg, a végrehajtáshoz a tanárok nyújtanak elméleti tudást és gyakorlati segítséget. További tervek -

Termékelőállítás reprezentációs céllal.

-

Fajtagyűjtés és szaporítás.

-

Falusi családok (elsősorban a gyerekek családjainak) részleges ellátása szaporító anyaggal.

-

Utak és árkok mente, közterületek beültetése gyümölcsfával.

Gyöngeség/veszély -

A helyi lelkész passzivitása, negatív hozzáállása.

-

Képzett tanár, aki felelősséget érez az iskolakertért.

-

Lopás és vadkár kockázata.

Erősség/lehetőség -

Nagy terület jó adottságokkal; az iskola és a parókia kertjének része.

-

Lelkes szervezők, tanárok.

-

Érdeklődő, aktív gyerekek.

-

Erős, támogató háttérszervezetek: 3 önkormányzat, Ormánság Alapítvány.

-

Fodor-kúria és gyümölcsöse.

-

Nemzeti Tanulókert Hálózat

A vállalkozás értékelése Van-e kedvezőtlen hatása az Ormánságra? Nincsen 405


Milyen kedvező hatást gyakorol az Ormánságra? -

Fokozza az iskolából kikerülő gyerekek kötődését falujukhoz, családjukhoz.

-

Beoltja őket a gazdálkodás szeretetére és képességére.

-

Magasabb rendű természet-ember kapcsolatot hoz létre.

-

Növeli a globális felelősség tudatot.

-

A gyerekeken keresztül elérhetővé teszi családokat ahhoz, hogy cselekedjenek, gazdálkodjanak a fönnmaradásuk érdekében.

406


9 Döme László Lakcím: Cún, Szabadság utca 4. Telefon:06 20/391-7130 Tevékenység: gazdálkodó Üzemméret: 5,6 ha szántó, konyhakert Gazdálkodás formája: őstermelő Jelenlegi állapot Döme László munkája mellet, feleségével együtt gazdálkodnak. Régen 16 tehenet tartottak, de most csak egy van nekik. A tejet értékesítik, amit nem tudnak eladni abból túrót készítenek, nagy ritkán sajtot is, régebben adtak el belőle. Manapság csak maguknak és a szűk családi körnek készítenek tejtermékeket. Tevékenység: 1. Konyhakerti növények termesztése, saját célra és a családnak. 2. 5,6 hektáron termelnek: árpa, búza, zab, takarmánytök, lucerna, /állatok eltartására/ 3. Állatok: disznó, kacsa, nyúl, ló, tehén, borjú, csirke. Jövőkép 1. Nagyon jó lenne egy tejcsarnok árusítóhelyként. 2. fejlesztené a szarvasmarhatartást, 3. tejátvételi lehetőség- egy körzeti tejgyűjtő hely létrehozása 4. házi disznóvágást rendezne turisztikai céllal, 5. falusi vendégasztal szolgáltatás Veszély: 1. Nincs piaci felvilágosítás, hogy mit hol lehet eladni, venni olcsóbban. (magok, tej stb..) 2. Kapcsolatok hiánya nagy gondot okoz, mert nincs piac s így csak a faluban árusítanak, de a helybeliek nem mindig tudnak fizetni. 407


A közösséghez való viszony: Szívesen átadná tudását azoknak, akiket érdekel az állattartás és a növénytermesztés. Nagy örömmel megosztaná a tapasztalatait másokkal. Értékelés: 1. Hagyományos módon gazdálkodik 2. Minta az önellátó gazdálkodásra 3. Jól ismeri a háztáji állattartást 4. Több lábon áll 5. tudását megosztaná másokkal 6. tekintély személy a településen

408


10 Gyűdi Sándor- Gyűdi Sándorné 7843 Kémes, Kossuth L. u. 61. Tel:0620/4146130 Jelenlegi helyzet: 1700m2 –es kertet a család műveli, szükség esetén a nagyszülők, testvér segít. Zöldségféléket, burgonyát, sütőtököt termelnek saját részre és eladásra. A zöldséget, gyümölcsöt az iskola konyháján, a tököt nyersen és sütve is a pécsi vásárban értékesítették, ill. viszonteladónak adták el. Feldolgozás: savanyúság, befőtt, lekvár, pálinka saját részre. A bevétel kiegészítő, minden családtag dolgozik. Tervek: Tavasszal fóliasátrat állítanak, palántát akarnak nevelni. Földnövelés kis területtel, a szomszéd kertjét is ők fogják művelni (600 négyszögöl). Ha sikerülne kicsit nagyobb területet venniük vagy tartósan bérelniük szívesen foglalkoznának gyümölcsfacsemetével és fenyővel is. Szeretnének locsoló berendezést és egy járművet, amivel szállíthatnák a termékeiket, ill. egy gyümölcsös telepítésén gondolkoznak. Erősségek, lehetőségek: 1. A kert ott van a ház végében, munka után is bármikor ki tudnak menni, dolgozni. 2. Nincs szükségük sok gépre, többnyire kézi szerszámokkal művelik a földet. 3. Tudnak locsolni, ha szükséges. 4. Termékeiket el tudják adni, mert a környéken egyelőre más nem termelt sütőtököt. Nehézségek: 1. Nem tudtak szerződni, nem volt biztos felvásárló piac. 2. Nem tudtak biztosítást kötni a kertre.

409


Értékelés: Azért tartottam őket pozitív példának, mert addig, míg fiatal házasként ők is ugyanúgy, mint környezetükben a szomszédok mind befüvesítették a kertet vagy néhányan egyszerűen csak hagyták gyomosodni, ők változtattak. Rájöttek arra, hogy nem tudnak mindent megvenni, ezért elhatározták, hogy a kertet művelni fogják, és amit csak tudnak, megtermelnek benne. Önellátóak lettek, s még jövedelmüket is ki tudják egészíteni.

410


11 Hamarics Károly 7841 Baranyahidvég, Szabadság u. 42. Tel: 0670/611-3898 Jelenlegi helyzet: Őstermelő, hagyományokra épülő családi gazdálkodás a fő tevékenysége, ebből él. Ismereteit apai nagyszüleitől, szüleitől és tanulmányai során szerezte. Szakmája növénytermesztő gépész. Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. 10 ha saját szántón árpát, tritikálét, kukoricát, lucernát termel állatai takarmányozására. Csak a felesleget értékesíti piacon, ha van ill. a termény egy részét vetőmagnak használja fel. A földet saját gépekkel műveli melyet saját maga üzemeltet és szereli is ha kell. A munkák nagy részét saját maga végzi, szükség esetén a családtagok is segítenek. 12 ha bérelt legelőn 10db szarvasmarháját legelteti, tehén és üsző vegyesen. Nyáron csak legeltet napkeltétől napnyugtáig. Éjszakára háza udvarában lévő istállóba tereli az állatokat. A legelő egy része kaszáló, itt alítja elő a szénát. Télen és értékesítés előtt abrakolja is a szarvasmarhákat, melyeknek szaporulatait adja el általában 3-4 q súlyban a hazai és török piac igénye szerint. Sertést és baromfit is tartanak saját részre. 300 négyszögöles kertben minden zöldségfélét és gyümölcsöt megtermelnek a család számára. Zöldségből, tojásból, tejtermékekből és húsból teljesen önellátóak. A zöldség, hús, tej egy részét fel is dolgozzák. Savanyúságot, befőttet, lekvárt, füstölt árút, túrót, tejfölt készítenek a család részére. Minden állatot saját takarmánnyal etet, és a trágya visszakerül a földre így biztosítja a tápanyag utánpótlást. Csak minimális műtrágyát használ tavasszal, ha szükséges. Tervek: Gazdálkodását a jövőben is így szeretné folytatni. Célja a gyerekek támogatása. Szeretné, ha a fia folytatná majd a gazdálkodást. Ezért ő most Sellyén a szakiskolában részt vesz egy tanfolyamon, hogy jogosítványt szerezzen mezőgazdasági gépekre. Nehézségek veszélyek: 1. A gazdálkodás nagyon idő igényes, teljes embert követel, nincs szabadideje. 411


2. Az emelkedő üzemanyagárak, energiahordozók miatt egyre több a ráfordítás. 3. A gépek karbantartása is sokba kerül az alkatrészek drágák. 4. Megoldatlan a tej felvásárlás a környéken. Erősségei: 1. Szaktudással rendelkezik növénytermeléssel, állattartással, gépek üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatban. 2. Valamennyi szükséges géppel rendelkezik. 3. Van elegendő földje. 4. Biztos a piac, termék eladható. 5. A felvásárló házhoz jön, nem neki kell az állatokat elszállítani. 6. Fia által biztosított lesz a gazdálkodás folytatása. Mire lenne szüksége? 1. Jó lenne, ha lenne tej felvásárló hely helyben, mert a tejtermelés rendszeres havi jövedelmet biztosítana. 2. Több lenne a bevételük, ha nem csak húsra termelnének. Régen mikor ez megoldott volt neki is 32 tehene volt, s ma is több lenne, de nem csak neki, hanem a környéken biztosan mások is foglalkoznának szarvasmarha tenyésztéssel. Értékelés: 1. Családi gazdálkodás. 2. Hagyományokra épül. 3. Állatait saját takarmánnyal eteti. 4. Szerves trágyát használ. 5. Szaktudással rendelkezik, teljes mértékben önellátóak.

412


12 Hum Ferenc méhészete 7967 Drávakeresztúr, Petőfi u. 56. Tel: 73-352427; 30-9416031 E-mail: [email protected] A vállalkozás leírása Jelenlegi helyzet A gazdálkodó jelenleg 20 családból álló méhészettel rendelkezik. A méhészet nem elegendő a megélhetéséhez. Méhészeti tanfolyamot végzett Sellyén, de már előtte is rendelkezett méhészeti alapismeretekkel és tapasztalattal. Nem „amerikai típusú” (rakodó kaptár, alkalmazottakkal végeztetett munka, több ezer család, cukor intenzív etetése stb.) méhészkedést végez. A bioméhészetnek ma nincsen realitása szerinte, de kipróbálna új „bio” technológiákat. Tervek Gazdálkodását több lábon szeretné folytatni, így azt kiterjesztené erdőtelepítésre és szántó művelésre is. Ehhez földet kell még vásárolnia, de már jelenleg is rendelkezik 20 ha erdő, szántó és gyep művelési ágú területtel. Méhészet A 20 családot legföljebb 80-120 családra szaporítaná föl. Méhei egyelőre helyben vannak, 4050 családtól tervezi a vándoroltatásukat. Megélhetését elsősorban a méhészet biztosítaná. Elsősorban a méz és maga a méh (méhcsaládok) lenne a méhészet terméke. Földolgozást egyelőre nem tervez.

413


Erdőművelés Támogatások igénybevételével vegyes fajú és korú tölgy-kőris-szil ligeterdőt szeretne telepíteni. Technológia: felújító vágás bontással, ahol a tarravágott részek legföljebb néhány hektárosak lennének. Kézi tisztítást tervez, illetve egy bizonyos területméret fölött gépi munkát. Szóba jöhet ló alkalmazása is. Annyi erdőt telepítene, amennyit csak tud, gyep és szántó művelési ágban lévő területre, Drávakeresztúron vagy környékén. Mezőgazdaság (szántó művelés) Egyelőre nincsenek konkrét tervei, szinte minden szántóföldi növény számításba jöhet legföljebb 30-40 hektáron. Gyöngeségek és veszélyek Az erdészeti támogatások előfinanszírozást igényelnek, így nem igen tudja azokat igénybe venni. A méhészetnél kapható támogatások mellől hiányzik a szakmai tanácsadás. Ehhez valamilyen erre szakosodott szervezet (pl. egyesület) kellene. Emelkedni fog az üzemanyagár, és a termőföld ára. A vállalkozás értékelése Van-e kedvezőtlen hatása az Ormánságra? A tervezett erdőművelési technológiája lehetne olyan, ami állandó erdőborítással jár (szálaló, vagy csoportos szálaló művelés). Milyen kedvező hatást gyakorol az Ormánságra? 1. A családi méreten belül marad. 2. Több lábon áll. 3. Folytatja elődei gazdálkodását (méhészet), illetve kapcsolódik rokonai gazdálkodásához (erdészet). 4. Méhészete illeszkedik a tájba. 414


5. A tervezett erdő telepítése igen fontos a táj javulásában. 6. A szántó kisléptékű marad, így legalább nem káros.

415


13 Palotai Sándorné Orosvári Julianna Katalin Cím: 7964, Csányoszró, Petőfi Sándor u. 24. Telefon: 20/485 77 80 Kató néni (így becézik a faluban) 1939-es születésű, Fejér megyéből származó, rendkívül friss, jó kedélyű, nyitott gondolkodású nyugdíjas hölgy. Kató néni a ’60-as évek elején tanulta meg az ormánsági szőttes szövésének technikáját Kulcsár Jenőné Bene Mária, csányoszrói asszonytól. Több szövőszéke van, egyik a szobájában, ott végzi tevékenységét. Szőttesei nemcsak otthonában, hanem a sellyei Dinnyefesztiválon és kiállításokon is megtekinthetők: Sellyén, Pécsen és Budapesten is. Saját helyzetét értékelve említette, hogy nagyon szeret szőni, mindenféle szövési technika tudástárának része, csak sajnos nem veszik meg a termékeit, sokszor még a befektetése –amit fonalra költ - sem jön vissza. Szeretne internetes piacot létrehozni, melyhez ő maga nem ért, így falubeliek felajánlották segítségüket ennek megvalósításához. Főként terítőket, könyvjelzőket, függönyöket sző, de akadt rá példa, hogy ballagási tarisznyát készített. Tehát mindenképpen szükség lenne termékeinek „reklámozására”. Szívesen megtanítaná mesterségét másoknak is. Magyarmecskéről érkezett megkeresés, hogy egy pályázatot nyertek, s vállalná-e a szövés tanítását, de ezidáig nem indult be a program. Szívesen csatlakozna az Ormánsági Munkacsoporthoz, szeretne meghívót kapni a nyitott programokra és a Tájszerződésnek sincs ellene. Minden újra nyitott, pláne, ami az Ormánság és saját piacának fellendüléséhez hozzájárulna. Értékelésem szerint Kató néni - személyiségét és tevékenységét is tekintve- a jó példák legjobbjai közé tartozik, teljesen illeszkedik az Ormánsági Munkacsoport értékeihez, hagyományőrző tevékenységet folytat, melyet –tudomása szerint- már csak ő végez az Ormánságban.

416


14 KOVÁCS ZSOLT - 1989. december 17. Csányoszró - Birkák Zsoltika, ahogy mi hívjuk a társaságban, birkákkal foglalkozik. Gondoltam, már csak a fiatal korára való tekintettel is érdemes lenne elbeszélgetni. Fel is kerestem, hogy választ kapjak kérdéseimre. Elmesélte, a birkákkal még középiskolás korában kezdett el foglalkozni, és kerek-perec kijelentette, a pénz miatt. Mivel elég igénytelen állatok (csak itatni kell, mert fű van), ezért sokat törődni sem kell velük, ennek ellenére mégis felelősséggel tartozik értük, így ezt is megtanulta a jószágok által, szülei nagy örömére. („És mégsem kutya, akit tanítani kell, őket csak kiteszem legeltetni, és elvannak.”) Később változott a felállás, ugyanis lett egy háza telekkel. Egy idő után rájött, hogy sokba kerül a fűnyírás, így a birkák „Környezetbarát fűnyíró”-ként (ahogy Ő nevezi) tökéletesen funkcionálnak. Így a birkákkal nem csak pénzt, de időt is pazarolt meg. Mostanra lettek bárányok is, akiket nem esznek meg a családdal, hanem Zsolti inkább tovább szaporítja őket, és az otthoni kertben is lenyíratja velük a füvet. Elképzelhető, hogy a továbbiakban saját felhasználásra majd hús lesz belőlük, de eladni nem fogok. Esetleg a most született kosokat majd levágják, vagy ha nagyobbak lesznek, elcseréli őket jerkére. (Egyszerű a magyarázat, a kos nem ellik, ellenben a jerke igen, és ha szaporítani akarják őket, akkor kénytelenek lesznek cserélni) Arra a kérdésre, hogy ki adta neki az ötletet, azt válaszolta, hogy ha emlékezete nem csal, akkor a „Béla papa”. Amikor kicsi volt, a papának voltak birkái, és talán innen jött neki az ötlet. Zsolti elárulta azt is, hogy amikor valami gond volt a birkákkal, Dobos Gábortól kért segítséget. (És kapott is.)

417


Összefoglalva annyit mondott, a birka „bizniszbe” a spórolás és a környezetvédelem miatt vágott bele. Kevesebb üzemanyagot használ, nem vegyszerez (gyomirtózik), és még időt és pénzt is takarít meg. Véleményem szerint pozitívnak mondható, hogy egy fiatal srác egyedül belevág egy ilyen vállalkozásba.

418


15 Fábián László Cím: 7964, Csányoszró, Kossuth Lajos u.87. Laci bácsi 71 éves idős úr, aki sajnos sok egészségügyi problémával küzd. Laci bácsinak feleségéről, s lányáról is külön írhattam volna, hiszen az egész család az Ormánság Munkacsoport által vallott értékeknek megfelelő személyiségjegyekkel, s tevékenységi körrel bír. Laci bácsi kézműves tevékenységét nyugdíjas kora óta, tehát 1993-tól végzi. Laci bácsi a fafaragás mesterembere. Többek között tálakat, üregelt kapákat, mozsarakat, dobozokat, konyhai eszközöket készít, de hegedűt is faragott, mindezt hazai fafajokból. Esztergapadot is gyártott, könyvekből, egyedül sajátította el tudását. Először a szomszédjától látta, s így tetszett meg neki a mesterség. Laci bácsinak különleges kapcsolata van a fával, érzelemdúsan, szeretettel beszél róla, s tevékenységéről is. Véleményt formált a hagyományőrzésről, szívén viseli az Ormánság „sorsát”. Meglátása szerint, szívvel lélekkel kell csinálni és továbbörökíteni a mesterségeket. Laci bácsit az országban számos helyre hívták bemutatni termékeit:: többek között a Dr. Bokor Béla-féle Megyei Művelődési Központban –későbbi nevén Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ- , mely mára megszűnt. Következményeképpen leszűkült a mozgásterület, mely addig szinte egész Baranya megyét átívelte, Szigetváron, Szentlőrincen, Villányon, Harkányon keresztül. Laci bácsi a Balaton környékére is vitte portékáját, hívták a Rákóczi-várba, karácsonykor részt vett Pécsett a kézműves vásáron, de a Sellyén megrendezett dinnyefesztiválon is jelen van. Sajnos több betegséggel küzd, így egyre nehezebben tudják megoldani azt, hogy kitelepüljenek vásárokba, kézműves bemutatókra. Ezen kívül a pénztelenség miatt csökkent a vásárlóerő, így többnyire már csak ajándékozásra szánt termékeket gyárt. Tárgyait máig szívesen vinné kiállításra. Felesége, Emma néni az ormánsági szőttes szövésének „szakembere”. 5-6 éve nem sző, egészségi állapota miatt, s mert –elmondása szerint- a befektetés sem térül meg. Emma néni 419


több szőttesével is különféle díjakat nyert, termékét Amerikába is vitték egy magyar népművészeti múzeumba, a Duna televízióban egy Tájak, fortélyok, asszonyok című műsorban is szerepelt, ahol ő mutatta meg a szövés technikáját. Lányuk, Tünde az óvodavezető Csányoszróban. Igyekszik az ormánsági identitást kiépíteni a gyermekekben, átadni, megmutatni nekik értékeinket, történelmünket, művészetünket. Erre a célra egy külön szoba van berendezve, régi, ormánsági bútorokkal, kézzel készített tárgyakkal. Egyébként az egész óvoda berendezése magával ragadó, ízléses, fonott bútorokkal, faragott bölcsőkkel. Tündi évente rendez a gyermekeknek hagyományőrző napot. Szüleit mindenben támogatja, ő viszi édesapját autóval „kitelepülni”. Az Ormánság Munkacsoport alkalmairól Laci bácsi is szeretne értesülni, de csatlakozni– egészségi állapota miatt- már nem tud hozzá.

420


16 Molnár Ágnes 7843 Tésenfa Kossuth L.u. 70 Tel: 30/244-6801 Jelenlegi helyzet: Három generáció él egy háztartásban. Családi gazdálkodásuk kiegészítő tevékenység. A nagymama már nyugdíjas, Ági és fia munkahelyük mellett végzik. A gazdálkodásuk hagyományokra épül, régen a szülők piacra is termeltek. Kertészkedtek, sertéseket tartottak hízókat s malacokat értékesítettek. Ma már csak saját részre, de 960 négyszögöl kertben mindent megtermelnek amire a családnak szüksége van. Egy részében zöldségféléket és gyümölcsöt a többi területen kukoricát termelnek, amit saját állataikkal etetnek meg. Baromfit és sertést tartanak, csüngő hasú malacokat szabad tartáson. A megtermelt zöldségeket frissen fogyasszák ill. feldolgozzák. Teljesen önellátóak belőle és húsból tojásból is. Ági igazi tekintély személy. A faluban tisztelik, szeretik és megbecsülik. Persze ezért sokat tett és tesz a mai napig. 18 éve falugondnok és már több választási ciklus óta képviselő is. Munkájából kifolyólag napi kapcsolata van az emberekkel, akik teljesen megbíznak benne. Ő mindenkinek segít amiben kell. Sokkal többet tesz, mint amennyi munkaköréből a feladata lenne. Kora reggeltől késő estig, hétvégén vagy ünnepnap még a szabadsága alatt is az emberek rendelkezésére áll, akik néha ezzel vissza is élnek. Betegeket szállít, gyógyszert vált ki (sokszor saját pénzén) bevásárol ebédet hord az iskola konyhájáról. Sok a faluban az öreg ki igényli a törődést.

Meglátogatja őket, beszélget velük, tájékoztatást ad, segít a

dokumentumok kitöltésében, kérelmek megírásában. Névnapjukon megköszönti őket, télen havat lapátolt náluk stb segít ahogy tud. A gyerekeknek játszóházat tart. Részt vesz az ünnepélyek, falusi programok szervezésében és lebonyolításában. Tervek: Eddigi tevékenységeit szeretné folytatni a jövőben is ugyan úgy otthon a családi gazdálkodásban, mint munkahelyén.

421


Nehézségek: 1. A termények értékesítése egyre nehezebb. Nincsenek átvevő helyek, minden engedélyhez kötött, nagy a bürokrácia. 2. A megváltozott időjárás miatt nehezebb a termelés, öntöző berendezésre lenne szükség, amihez anyagi forrás kell. 3. Helyben egyáltalán nincsenek munkahelyek. 4. Nem jó az egészségügyi ellátás, bár Kémesen van háziorvosi szolgálat, de nagy baj, hogy a siklósi korházat megszüntették. Szinte mindenért Pécsre kell vinni a betegeket. 5. Nem megfelelő a közlekedés sem. 6. Egyre nehezebb az élet a falu elöregszik, akik itt maradtak azok helyzete is bizonytalan, kiszámíthatatlan a jövő sokan kiszolgáltatottak. 7. A falusi emberek is megváltoznak a baráti kapcsolatok, jó szomszédi viszony helyett sokszor az irigység, rosszindulat a jellemző. Erősségek: 1. Családi összefogás, összetartás. 2. Rendelkeznek annyi földdel, a gazdálkodáshoz szükséges eszközökkel amire szükségük van. 3. Van autójuk, így fia, Gergő el tud járni dolgozni, s otthon is sok mindent meg tud csinálni hiszen a szakmája asztalos. 4. Ági nagyon szereti a munkáját, ő is érzi, hogy az emberek tisztelik és megbecsülik. Ez erőt ad neki és szeretné tovább folytatni, amíg lehet. Értékelés: Hagyományokra épülő, több generációs, családi gazdálkodás. Folytatása biztosított. Több lábon áll. Önellátó Rendezett szép portával, jó példával igyekszik motiválni.

422


17 Nyaka Gábor 7841 Baranyahidvég, Szabadság u. 76. Tel: 70/386 8103 Jelenlegi helyzet: Családi vállalkozás, három generáció él és gazdálkodik együtt. Vállalkozásuk családi hagyományokra épül. Növénytermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak kiegészítő tevékenységként és jövedelemként. Félhektárnyi zárt kertben zöldségféléket, burgonyát és fűszerpaprikát termelnek. Önellátásra ill. adnak is el belőle. Feldolgozás: savanyúság, befőtt, piros paprika őrlemény. Másfél hektár szántón, három területen árpát, búzát és kukoricát termesztenek amit saját állataikkal etetnek meg. Állatok: baromfi 80-100 db, egy részét levágják, 30-40 db-ot a másik része megmarad a tojás miatt. Sertés: anyakocák, melynek szaporulatát malacként vagy felhizlalva értékesítik ill. saját részre vágják le feldolgozzák. Tervek: Az önkormányzat tulajdonában lévő fél hektár nagyságú zárt kertet szeretnék megvenni, vagy elcserélni. Még egy anyakocát állítanak be. Gyengeségek: 1. Sokba kerül a földek művelése 2. nem akkor kap gépet mikor szüksége lenne rá 3. magas takarmány árak és drágák a vetőmagok. Erősségek: 1. Családi vállalkozás, több lábon áll. 2. Családi hagyományokra épül,s folytatása biztosított. 3. A földeken megtermelt takarmánnyal etetik állataikat, a szerves trágyát saját földjeikre hordják így sokkal kevesebb műtrágyára van szükség.

423


Értékelés: Ezek az erősségek, melyek miatt kedvező hatást gyakorol az Ormánságra, illetve a fiatalok helyben maradnak.

424


18 Szalai László Lakcím: Drávaszerdahely, Móricz u. 31. Tevékenység: gazdálkodó Üzemméret: 1500m2 fólia 6000m2 szabadföldi termelés Gazdálkodás formája: őstermelő Tevékenység: Mindenféle zöldségfélét termelnek, márciustól novemberig. Frissen árulják a piacon, de nem igazán éri meg. Jövőkép Kistermelői piacot kellene létrehozni, azért hogy a vevők megtalálják a magyar árut A kistermelő legyen ellenőrzött termelő, hogy mindig tudja a vevő hogy jó árút kap a pénzéért. Veszélyek: 1. Nincs piaci felvilágosítás, hogy mit hol lehet eladni, venni olcsóbban. (magok, tej stb.) 2. Kapcsolatok hiánya nagy gondot okoz, mert nincs piac s így csak a faluban árusítanak, de a helybeliek nem mindig tudnak fizetni. A közösséghez való viszony: Szívesen átadná tudását azoknak, akiket érdekel az állattartás és a növénytermesztés. Nagy örömmel megosztaná a tapasztalatait másokkal.

425


19 NÉV:Reisz Péterné CÍM: Kémes,VÉRTANUK U. ÜZEMMÉRET: 300m2 konyhakert ,9m2,üvegház,10mx4m és 7mx3m alapterületű palántanevelő fólia ház Jelenlegi helyzet Hagyományos módszereket alkalmazva, szüleitől tanult, és tapasztalat útján megszerzett tudás alapján gazdálkodik. A konyhakertjében sokféle zöldséget termel: paprika, paradicsom, káposzta, sárgarépa, petrezselyem,uborka, burgonya, zeller, hagyma, cékla, patisszon…A tervezésnél végig gondolja, miből, mennyit vessen, ami elég a családnak, és a felesleg bevételt hozzon. A megtermelt áru egy részét helyben, más részét, a siklósi piacon értékesíti friss zöldség, illetve savanyúság formájában. Gazdasága több lábon áll, mert úgy gondolja, a gazdálkodás, a bevétel szempontjából, így biztonságosabb. A konyhakerti

termelésen felül,jelentős a palánta termesztés is, amely

konyhakerti és virágpalántákból áll. Ezeket is helyben és piacon értékesíti. Van egy kis 9m2es üvegháza, amelyben cserepes virágot termeszt, és ezt is helyben, valamint a siklósi piacon értékesíti. A palánta előállítása két fóliaházban történik, amelyek 10mx4m, illetve 7mx3m nagyságúak. Baromfit is tart, amelyet főleg rántani való korban értékesít. A tojás eladása is hoz bevételt. Egy téli szezonban többször is vágnak disznót a családi szükségleten felül tervezve, de leginkább megrendelés alapján. A feleslegét piacon értékesíti .A gazdálkodás egész évben kemény munkát igényel, de a jövedelem, amit hoz, megélhetést biztosít. A munka jelentős részét egyedül végzi, néha besegítenek a családtagok, vagy a szomszédok. Hetente háromszor piacon van, vasárnap a pécsi vásáron. Elmondása szerint, a házi készítményeket nagyon keresik, így értékesítési gondja nincsen Veszélyek: 1. Nehézségként említi, hogy nagy a befektetés 2. Tőkehiány: saját tőke, vagy támogatás nélkül nem lehet elkezdeni a gazdálkodást. 3. Az időjárás változás, előfordul, hogy a drága mag nem kel ki 4. Az érdekképviselet hiánya 426


5. a fiatal családok nem értenek a kerti munkához

Jövőkép: Ha kapna valamilyen pályázati támogatást, fejlesztené a gazdaságát, pl. asztalon termelné a palántát, foglalkoztatna helybelieket, akik így megtanulhatnák az őstermelői gazdálkodást. Őshonos baromfitartással is foglakozna Közösségi aktivitás Szívesen átadná tudását azoknak, akik az őstermelői gazdálkodást szeretnék megtanulni, amellyel segíthetnék családjuk helyzetét. Sokszor adja hitelbe a palántát, így segít azoknak, akik szorult helyzetben vannak. A településen gazdálkodása mintaértékű, és elismert. Értékelés 1. Hagyományos őstermelői tevékenységet folytat 2. szaktudását átadná 3. gazdasága alkalmas tapasztalatszerzésre 4. több lábon álló gazdálkodást folytat 5. tekintélyszemély 6. gazdálkodása jól illeszthető az ŐS-DRÁVA programhoz 7. piacra is termel 8. Önellátó gazdálkodást folytat

427


20 Papp Gyula 7847 Drávaszerdahely, Kossuth L. u. 61 www.hagyomanyorzotermek.mlap.hu

e-mail: [email protected] tel: 0672/478-963; 0620/391-7388 Jelenlegi helyzet: Hagyományőrző, kézműves termékeket készítő magánszemély. Hagyományokra épülő a tevékenysége, családi hagyományt folytat. Három generáció óta él a családban a fa szeretete, megmunkálása. Nagypapa bognár volt, az apa asztalos, s Gyula tanult mestersége is bútorasztalos. Adott volt kötődése a fához, később érdeklődni kezdett a hagyományok iránt is. A mesterség csínját-bínját az iskolában, papától, apától tanulta, a többi ismeretet önképzés útján szerezte. (könyvekből, ill. mindig volt kapcsolata különböző hagyományőrző csoportokkal) Tevékenységei: 1. Kézművesség: fafaragás, teknővájás, hangszerkészítés, 2. természetes anyagokból kézzel készült használati és dísztárgyak, kézműves termékek pl: fatálak, tálalók, kanalak, medálok, égetett képek , táltos dob, citera, ütőgordon, bürökduda, csörgők készítése. 3. Szolgáltatások Nomád tábor felállítása, jurta felállítása, íjászat, gyöngyfűzés, zenélés 4. Ősi hiedelem világ bemutatása: honfoglalás kori és ormánsági hiedelem világ ismertetése. 5.

2012-es tanévben Kémesen az iskolában szakkör keretében fafaragást tanít a gyerekeknek. Projekt napokon színjátszás, zenélés bemutatók.

6. Racka juhtartás 8 anya és 1 kos állattal rendelkezik, saját részre vág a szaporulatból. Gyapjára nincs nagy kereslet azt a hagyományőrző tevékenységen belül szeretné felhasználni nemezelésnél.

428


Ezek a tevékenységek teljes idejét lekötik, a mestersége a hobbija is. Rendszeresen két emberrel működik együtt. Minden hagyományőrző rendezvényen kézműves vásáron, gyerek és falunapon részt vesz amelyre meghívják. Bemutatókat tart, termékeit árulja. Minden szerszámmal rendelkezik mely tevékenységeihez szükséges. Jól felszerelt műhelye van. Tervek: Egy saját hagyományőrző csoport létrehozása környékbeli emberekből. Lenne benne keramikus, fafaragás, gyöngyfűzés, szövés, nemezelés, hangszerkészítés, íjászat, bemutatók, őstermelők jelennének meg termékeikkel pl: méhész-mézzel, állattartó-füstölt árúval, növénytermelő-paprika őrleménnyel, zöldséggel, gyümölccsel, savanyúsággal. Bárki és bármi, aki helyi, ormánsági értékeket képvisel és mutat be Szeretne más kihaló félben lévő mesterségeket is feleleveníteni. Álma egy kovácsműhely. Lovaglást is szeretne, akár saját lóval akár úgy, hogy kapcsolatot építene ki valakivel, akinek már vannak lovai. Elsősorban ősi fajtákra gondol.

Nehézségek: 1. Tervei megvalósításához hiányzik az anyagi háttér. 2. Nincs egy olyan szervezet a környéken, amely összefogná, segítené információkkal látná el a hagyomány őrzőket, kapcsolatot tartana velük és közöttük. 3. A rendezvények szervezői nem a helyi erőket mozgósítják, nem a helyi, ormánsági termékeket, értékeket részesítik előnyben. 4. Eluralkodik a búcsú jelleg. Erősségek: 1. Szakismeret, kapcsolatok, meglévő helyi erők, 2. szükséges szerszámok eszközök, műhely megléte. 3. Úgy érzi az utóbbi időben talán nagyobb az érdeklődés, igény az emberekben a kézművesség, hagyományok iránt.

429


Mit tudna nyújtani? Mindazt amivel rendelkezik: szakismeret, eszközök, szolgáltatások, kézműves termékek

Mire lenne szükség? Egy hagyományőrzőket összefogó szervezetre, mely tájékoztatna a lehetőségekről, rendezvényekről, esetleg segítene a szervezésben. Értékelés: 1. Családi hagyományokra épül. 2. Több lábon áll. 3. Hagyományőrző. Helyi értékeket képvisel. 4. Régi, kihaló félben lévő mesterségeket ismertet meg a gyerekekkel, felnőttekkel. 5. Természetes anyagokból kézzel készült használati és dísztárgyak készítése. A tájszerződés érdekelné!

430


21 Pál Lajos és Pál Attila CÍM:Szaporca

Jelenlegi helyzet TEVÉKENYSÉG:gazdálkodás ÜZEMMÉRET:110ha A gazdálkodók, apa és fia, együtt gazdálkodnak, és főleg növénytermesztéssel foglalkoznak. Fő növények: repce, búza, mák, kukorica Állattartás:négy anyakoca, amelynek a szaporulatát is meg akarják tartani. A mák termesztésére szerződést kötnek, amit évente megújítanak. Háztáji gazdálkodásukban a családi szükségletek kielégítésére termelnek. Az említett növények termését belföldi piacon értékesítik a napi áron. Jövőkép Szeretnék a sertés állományt fejleszteni, az állatok számára egy telepet létrehozni, A téli időszakban szakmai képzést kaphatnának a gazdák, és falvanként, vagy legalább körjegyzőségenként,egy hozzáértő személy segíthetné a gazdák munkáját. Veszélyek: 1. nem tudják a gazdálkodáshoz szükséges földterületet bővíteni, mert nincs szabad föld, a nagyvállalkozók bekebelezték azokat. 2. A szervezetlen értékesítés, és a nyomott árak miatt kisebb léptékben, óvatosan bővítik a gazdaságot 3. Alkalmazottat nem foglalkoztatnak. 4. Az Ős-Dráva programról hallottak, szívesen megismernék azt, és alkalmaznák a módszereket gazdálkodásukban.

431


5. Mintaértékű tevékenységükben leginkább az, hogy családi gazdálkodást folytatnak, apa és fia, és nyitottak a tájgazdálkodási ismeretek megszerzésére, és másoknak is segítenek ebben .

432


22 Pál Csaba és ifj. Pál Csaba LAKCÍM: Szaporca TEVÉKENYSÉG: gazdálkodó ÜZEM MÉRET: 480ha Jelenlegi helyzet A

két

gazdálkodó,

apa

és

fia,

egymást

segítve,

együtt

gazdálkodnak.

Fő tevékenység gazdálkodásukban a növénytermesztés. Növényfajták: búza, kukorica, árpa, repce, szója, ipari mák Állattartás: 20 méhcsalád,30db sertés, ebből öt anyakoca Értékesítés :napi áron, a belföldi piacon Ezen felül, háztáji gazdálkodást is folytatnak, konyhakertjükben minden szükséges megterem, és elsősorban saját célra, baromfit is tartanak. A gazdálkodás alapját a saját erőn felül, banki kölcsön fedezi. Jövőkép: A méhészetet 100 családra fejleszteni, az állattartást (sertés) fejleszteni, állattartó telepet létrehozni, az anyakocák szaporulatait, még munkára fogható családokhoz kihelyezni, és a gondozásért fizetni, így a gondozó maga is megtanulná a gyakorlatban az állatgondozást, mert a tulajdonos segítené őt ebben, majd, a tapasztalatok megszerzése után, támogatni a programban

résztvevőket,

hogy

saját

gazdálkodást

folytathassanak.

A

gazda

az

állatkihelyezéssel fejlesztené a saját gazdaságát, ugyanakkor az állatgondozó családokat is hozzásegítené a tudás megszerzéséhez, és a tervezett foglalkoztatás csökkenthetné a munkanélküliséget. Az állat gondozást végző családok mindezt, valamilyen más munka mellett is, akár kiegészítő jövedelemforrás megszerzésére használhatnák fel, mindenféle központi szabályozás nélkül.

433


GAZDA

SZÖVETKEZET,

GAZDAKÖZPONT

LÉTREHOZÁSÁT

a

gazdálkodás

fejlődésének és érdekképviseletének nélkülözhetetlen elemeként említi. Fontosnak tartaná, hogy az önkormányzatok erdőt vásárolhassanak, amelyből a helyi lakosság erdőművelési munkálatok elvégzés után (gyakorlatban megtanulnák azt) és maguk is tüzelőhöz juthatnának. Kapcsolattartás a helyi közösséggel: A gazdálkodó, önkormányzati képviselő, az önkormányzat babvetőmag termesztési programját 2011-ben saját gépeivel végzett földmunkával, és a munkavégzéshez szükséges szaktudás átadásával segítette. Az Ős-Dráva program terveire nyitottak, szeretnék jobban megismerni azt, és kérték a további tájékoztatást. Minta értékű a település közösségét is segítő magatartás a gazdálkodó részéről, és az is, hogy apa és fia, családi gazdálkodást folytatnak Értékelés: 1. Nyitottak az ŐS-DRÁVA programra 2. családi gazdálkodást folytatnak 3. fiatal gazdák 4. segítik a közösséget 5. jövőképük kapcsolódik a programhoz . 6. kezdeményezők

434


23 INTÉZMÉNY: Általános Iskola és Óvoda, Kémes IGAZGATÓ: Plaszauer József TANULÓK SZÁMA:

143

TELEFON:

73/495-040

CÍM:

Kémes,Vértanuk u.1

ÓVODA VEZETŐ Pál Ibolya ÓVODÁSOK SZÁMA:

55

CÍM: Kémes, Kossuth u. 5. .TAGISKOLA CIME:

Belevári Általános Iskola és Óvoda

Diósviszló Petőfi u.105 ISKOLAVAZETŐ: Horváthné Priol Ágnes TANULÓK SZÁMA: 22 ÓVODAVEZETŐ: Hirmanné Lingli Mónika ÓVODÁSOK SZÁMA: 27 Misszió: A változó gazdasági és társadalmi környezet kihívásaira megfelelve, önképzéssel, és magas színvonalú szakmai munkával hozzájárulni az Ormánság felemelkedéséhez AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Az Ormánság kisiskolái között vezető szerepet tölt be a KÉMESI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA. A Kelet-Ormánságban helyezkedik el. Szakmai munkája kiemelkedő. Az elmúlt 8-10 év magas színvonalú, nyertes pályázatai jelentős többletbevételt hoztak az 435


intézménynek. Mindez lehetővé tette az iskolaépület bővítését és korszerűsítését, a tárgyi eszközök fejlesztését, és számos szakmai program beindítását. Ezen felül a megszerzett támogatásokkal

hozzájárultak

a

fenntartói

költségvetések

terheinek

számottevő

csökkenéséhez A Diósviszló és körzete által működtetett iskola kémesi tagintézménnyé válásával pedig, megnyílt az út az ottani önkormányzatok számára, iskolájuk megmentésére. Kémesi együttműködés nélkül, újabb ormánsági kisiskola esett volna áldozatul a létszámcsökkentésnek. ERŐSSÉGEK: 1. A tantermek korszerű felszereltsége 2.

a technikai eszközök fejlettsége

3. sikeres pályázati munka 4. a tanítás minőségét fejlesztő programok 5. a tanárok szakmai felkészültségét növelő szakmai képzések 6. a hátrányos helyzetű gyermekek számára szervezett programok és 7. támogatások 8. az óvoda és az iskola szakmai együttműködése 9. az óvoda és az iskola közötti átmenet szakmai programja 10. egyéni fejlesztési lehetőség a gyermekek számára 11. kirándulások, szabadidős programok szervezése, és ezekhez anyagi támogatás nyújtása a családok és az iskola együttműködése 12. hagyományápolás és néptánc oktatás 13. művészeti szakkörök száma és sokszínűsége, 14. sajátos nevelésű tanulók kezelése 15. szakképzett tanerő 16. jeles napok megünneplése 17. lelkészi munka jelenléte, hittan oktatás 18. a sportolási lehetőségek sokszínűsége, versenysport 19. a szülők bevonása a programokba 20. együttműködés az önkormányzatokkal 21. helyi hagyományok ápolása 22. a sajátos nevelésű tanulók fejlesztése, gyógypedagógus alkalmazása 436


VESZÉLYEK: 1. a sajátos nevelésű tanulók számának jelentős emelkedése 2. céltalan szülők 3. motiválatlan gyermekek 4. a mélyszegénység, 5. mintakövetésre alkalmatlan családi környezet 6. mintakövetésre alkalmatlan falusi közösség 7. súlyos munkanélküliség 8. a szülői és tanulói agresszivitás növekedése JÖVŐKÉP: 1. A gyermekek természetvédelemre, környezetvédelemre nevelése különböző, a témához kapcsolódó pályázati programok megvalósításával, 2. erdei iskola programokban való részvétel az Ormánság természeti értékeinek megismerése céljából, a gyermekek és szüleik, valamint a tanárok teljes körű bevonásával 3. hagyományos, a táj adottságaihoz illeszkedő paraszti gazdálkodási ismeretek tanításának bevezetése az iskolában, és a programba a szülők bevonása, 4. a fiatal párok, a szülők családi életre nevelése képzéssel, 5. családi, nagycsaládi közgondolkodást erősítő programok megvalósítása a helyi civil szervezetek és az egyház képviselőinek bevonásával, 6. a

gyermekek

identitását

erősítő

további

hagyomány

visszaörökítő

programok

megvalósítása önkormányzati együttműködéssel, 7. a térségi vezető szerep megerősítése, 8. a testi-lelki egészség komplex fejlesztése Értékelés 1. A jövőképben megfogalmazott célok az ŐS-DRÁVA programmal szinergiában vannak 2. kiemelkedő a pályázati munka, a forrásteremtés 3. nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományápolásra,az ünnepekre, azok előkészületeire, és bevonják az egyházak képviselőit , valamint a szülőket 437


4.

a szülőknek képzést szerveznek családi szerepük erősítéséhez a civil szervezetekkel együttműködve vezető szerepet tölt be az intézmény az Ormánság iskolái között különböző

témájú

együttműködések

keretében,

pl.versenysport,

tanulmányi

versenyek,kulturális programok 5.

az ŐS-DRÁVA program megismertetése a tanerővel

6. fontosnak tartja a környezeti nevelést 7. nyitott az ŐS-DRÁVA programra, különös tekintettel az abban megfogalmazott iskolai szerepekre és feladatokra 8. nagy hangsúlyt fektetnek a művészeti nevelésre,és közel 10 félét

működtetnek az

intézmény tartalmi munkája kisugárzó hatással van a térségre 9. elkötelezett tanerő 10. magas színvonalú iskola előkészítés és hagyományápolás már az óvodában is 11. törekvés az önkormányzatokkal való együttműködésre 12. ismerik a térség problémáit, és programterve alapján folyamatosan fejleszti a hátrányos helyzetű települések ifjúságát 13. magas színvonalú együttműködés az egyházak képviselőivel

438

4. számú melléklet. A helyes vállalkozási gyakorlat felmért jó példái

Recommend Documents