SE-ÁOK. KILINIKAI PSZICHOLÓGIA TANSZÉK Tanszékvezetı: Dr. Perczel Forintos Dóra habil. egy. docens BUDAPEST Tömı u. 25-29. III. (I.em. 118. terem)
A HÁZIORVOS SZEREPE AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELİZÉSÉBEN 2014. Március 11. 16:30-18:00
Dr. Kalmár Sándor M.D. Ph.D. Kecskemét
"A muzsikus énekelhet néktek a ritmusról, amely a térben mindenütt jelen van, de nem adhat néktek olyan fület, amely felfogja ezt a ritmust, sem olyan hangot, amely e ritmust visszhangozni képes" (Kahlil Gibran)
FONTOSABB NÉPMOZGALMI ADATOK Év
Népesség Élve-születés Halálozás Öngyilkosságok SR (ezer) ezer lakosra ezer lakosra száma Magyar-o.
SR BKKM
2000 10 222
9,6
13,3
3 269
32,0
49,7
2010 10 014
9,0
13,0
2 492
24,9
28,5
2012
9,1
13,0
2 350
23,7
33,8
9 932
AZ ÖNGYILKOSSÁGOK SZÁMA. MAGYARORSZÁG. 1960-2012. Ffi: 134 672; Nı: 53 136; Összes: 187 808.
100 000 LAKOSRA JUTÓ ÖNGYILKOSSÁGOK SZÁMA. H, A, CH, EU-15-TAGÁLLAMOK 2011. .
70
2,5x magasabb, mint at EU-15 tagállamokban
60 50 40
2,5x
SMR
30 20 10 0 suic-ffi suic-nı suic-össz 65< ffi 65< nı 65< össz
2,3x 2,6x 2x H 35,78 8,79 21,25 66,66 19,61 36,56
A 20,48 6,01 12,78 50,23 13,31 27,61
CH 16,47 6,21 11,13 34,82 9,6 20,13
EU-15 14,27 4,32 9,1 26,8 7,56 15,62
100 000 LAKOSRA JUTÓ ÖNGYILKOSSÁGOK MEGYÉNKÉNT, NEMENKÉNT 2012 ORSZÁG: FFI: 38,2; Nİ: 10,5; 29,0 ÖSSZ: 23,7 25,5 9,1 17,0 29,3 3,8 16,0 31,9 6,8 18,8
4,8 16,4 43,4 7,0 24,4
34,0 4,9 19,0
32,8 10,6 21,4
29,2 7,8 17,9
40,6 11,7 25,6 37,4 10,0 23,0
24,6 13,2 18,5
35,1 10,6 22,5
59,3 10,6 33,8
38,3 11,4 24,2 36,5 7,4 21,1 60,6 11,9 35,3 52,6 11,5 30,9
44,0 9,9 26,2 45,4 14,9 29,5
60,3 11,7 34,9
ÖNGYILKOSSÁG = EGYÉNI SORSBAN MEGNYILVÁNULÓ TÁRSADALMI TÉNY [Pethı B. 1989]
Nincs még egy olyan komplex társadalmi jelenség és általános népegészségügyi probléma, amely annyira megmagyarázhatatlan, tragikus, fájdalmas, érthetetlen, ellentmondásos és misztikus mint az öngyilkosság
IXTAB : Az öngyilkosság istennıje
ÖNGYILKOSSÁG Nemcsak az élet elvesztését jelenti az egyén számára, de súlyos fájdalmat okoz a családtagoknak barátoknak, sokkhatást a környezetnek és óriási gazdasági terhet a társadalomnak
ÖNGYILKOSSÁG IXTAB: Mayan Goddess of Suicide
Az öngyilkos áldozatok soha nem egészséges emberek, mindig valamilyen testi, szomatikus, mentális, pszichés, pszichiátriai, kulturális, szociális és spirituális zavarban szenvednek.
ÖNGYILKOSSÁG Minden társadalom predesztinálva van arra, hogy bizonyos, meghatározott számú önkéntes halálesetet produkáljon annak ellenére, hogy nincsen olyan specifikus pszichodinamikai vagy személyiségstruktúra, amely öngyilkosságra késztet.
AZ ÖNGYILKOSSÁG KETTİSSÉGE Részben kulturális alapokon nyugszik, SZUBJEKTÍV, társadalmi, szociológiai, lélektani, mitológiai, spirituális változások következménye, amely nem vizsgálható természet-tudományos módszerekkel, csak indirekt módon, hermeneutikai módszerekkel Részben biológiai, biokémiai alapokon nyugszik, amely OBJEKTÍV és tudományos módszerekkel, vizsgálható.
ÖNGYILKOSSÁG Ez a kettısség a magyarázata annak, hogy csak az emberi fejlıdés meghatározott szintjén jelenik meg, vagyis kizárólag egy bizonyos fejlıdést elért ember képessége vagy inkább sajátossága, ezért nem fordul elı sem kisgyermekeknél, sem állatoknál (Kalmár 1996)
ÉMILE DURKHEIM 1858-1917 -
Anomiás . Egoista Altruista Fanatikus Mániákus Melankolikus Lidércnyomásos Impulzív vagy automatikus
AZ ÖNGYILKOSSÁGOK OSZTÁLYOZÁSA Menninger (1938) az öngyilkosság motivációja alapján csoportosította az öngyilkosságokat. Leonhard az elsı három életévben az anyai elválás elégtelenségére alapozta az osztályozását (1967, Mintz pszichoanalitikus elvekre építve 11 csoportot hozott létre (1968), Schneidman többször is megkísérelte csoportosítani az öngyilkosságokat, legutoljára 1980-ban, amikor Henry Murray klasszifikációját használta alapul. Baechler négy típust különböztetett meg, Henderson és Williams hat csoportot hozott létre (1974), Wold a gyakorlati tapasztalatai alapján kategorizálta ( (1971), Reynolds és Berman öt csoportba osztotta fel. Még gazdagabb az öngyilkossági kísérletek osztályozása. Kiev hét csoportra osztotta a kísérletezıket (1976), Paykel és Rassaby a körülmények alapján három csoportot hozott létre, Henderson és Lance öt csoportra (1979), Katschnig, Sint és Fuchs-Robetin három csoportra (1979), Kurz három csoportra (1987), Kerkhof és munkatársai öt csoportra (1988) osztotta az öngyilkossági kísérletet elkövetıket. Arensman és Kerkhov a súlyosság alapján az enyhe és súlyos csoport megkülönböztetését javasolta. Az osztályozásnak ezen sokfélesége a bizonytalanságot tükrözi.
AZ ÖNGYILKOS MAGATARTÁSNAK SZÁMTALAN, BONYOLULT, MÉLY,
SZERTEÁGAZÓ TESTI, LELKI, TÁRSADALMI, SZOCIÁLIS, EGZISZTENCIÁLIS, KULTURÁLIS, SPIRITUÁLIS ÉS ISMERETLEN EREDETŐ GYÖKERE VAN
AZ ÖNGYILKOSSÁG FİBB OKAI TESTI, LELKI BETEGSÉGEK
Súlyos testi betegségek, depresszió, egyéb pszichiátriai zavarok PSZICHÉS OKOK
Szomorúság, kudarc, szégyen, szerelmi bánat etc
ÖNGYIKOSSÁG
KULTURÁLIS, SZOCIÁLIS OKOK
Integráció hiánya Szabályozás hiánya Szociális zavarok
SPIRITUÁLIS OKOK
Önfeláldozás, fanatizmus, reménytelenség
AZ ÖNGYILKOSSÁG FİBB OKAI A fel nem ismert és kezeletlen depressziós megbetegedések, személyiségzavarok, alkoholizmus, dohányzás. Gyors társadalmi változások, közösségi dezintegráció, a strukturált tanyavilág szétesése, a vidék izolációja és elmaradása. Az értékek hitel-vesztése. A hagyományos családstruktúra szétesése. ‘Reformáció’, a protestáns mentalitás. Az Internet nem kellı kihasználása és szakmai kontroll nélküli befolyása. A média negatív hatásai. Modell-effektus. A visszafogott agresszió. Neuro-pszichológiai károsodások. A lakosság konfliktus megoldó képességének elégtelensége. Reménytelenség. A szociálpolitikai háló szétszakadozottsága. A mentálhigiénés intézmények hiánya. A civil és hivatásos segítıszolgálat elégtelensége. A gyermek és ifjúsági pszichiátria szinte teljes hiánya. A házasság válsága, a családok szétesése. A megelızı, holisztikus szemlélet hiánya mind az egészségügyi és szociális területen dolgozók, mind a lakosság között. A politika érdektelensége az öngyilkosság megelızéssel kapcsolatban. A lakosság mentálhigiénés ismereteinek súlyos hiányosságai (mentális analfabétizmus). Az interperszonális segítési, támogatási szokások és kölcsönös védımechanizmusok hiánya. Fejletlen gondozási és lelki támogatási formák, az egyházak passzivitása. Fejletlen és elégtelen pszichiátriai szolgálat. A társadalom nagy részének a pszichiátriával szembeni negatív elıítéletei.
ÖNGYILKOSSÁG ÉS DEPRESSZIÓ Az öngyilkosságok áldozatainak 56-87%-nál mutatható ki valamilyen depressziós zavar vagy megbetegedés Rihmer Z. 2007.
ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLET ÉS A ”KÜSZÖB ALATTI” PSZICHIÁTRIAI DIAGNÓZISOK Az öngyilkossági kísérletet elkövetık 83,6%-nál állt fenn legalább egy DSM-IV szerinti diagnózis, és 78,6%-nál legalább egy ”küszöb alatti” diagnózis, és 63,6%-nál állt fenn legalább kettı DSM-IV szerinti diagnózis, és 44,3%nál legalább kettı ”küszöb alatti” diagnózis. (átfedések vannak!) Balázs J, Bitter I, Y.Lecrubier, Csiszér N, Ostorharics Gy. Eur Psychiatry 2000;15(6): 354-61
ÖSSZEFÜGGÉS A pszichiátriai betegek öngyilkossági kockázata 3-12-szer nagyobb, mint a pszichiátriai szempontból nem betegeké. Bizonyított, hogy a REMÉNYTELENSÉG és az ÖNGYILKOS MAGATARTÁS között sokkal erısebb az összefüggés, mint a DEPRESSZIÓ és az ÖNGYILKOS MAGATARTÁS között.
DEPRESSZIÓ & ÖNGYILKOSSÁG A kapcsolat a depresszió és az öngyilkosság között ellentmondásos. 1. Közös az aethiologiája az öngyilkosságnak és bizonyos pszichiátriai betegségeknek. 2. Az öngyilkosság néhány mentális zavar alternatívája. 3. Az öngyilkosság direkt következménye egyes pszichiátriai betegségeknek. Véletlen összefüggés vagy realitás? Post hoc ergo propter hoc? 4. Az öngyilkosság a mentális betegségekkel való együttélés következménye. 5. Az öngyilkosság iatrogen ártalom, a nem megfelelı pszichiátriai kezelés következménye.
AZ ÖNGYILKOSSÁG KOCKÁZATI TÉNYEZİI (szomatikus, pszichés, kulturális, spirituális) BEFOLYÁSOLHATÓ NEM BEFOLYÁSOLHATÓ TÉNYEZİK Kor, nem Pszichoszociális faktorok: izoláció, Egyéni és családi anamnézis: munkanélküliség etc megelızı suicid kísérlet, Testi betegségek öngyilkosság a családban Pszichiátriai betegségek Genetikai tényezık Alkohol-gyógyszerabúzus Személyiségvonások Negatív életesemények RÉSZBEN Eü-ellátási problémák BEFOLYÁSOLHATÓ Neurobiológiai elváltozások: Történelmi hagyományok csökkent CNS-szerotonin aktivitás, alacsony seÉrtékek, attitődök cholesterin Modell követés [Pearson, 2000; Rhimer, Kalmár, 2011] Tömegkommunikáció
PROTEKTÍV – VÉDİFAKTOROK 4. SPIRITUÁLIS 2. MENTÁLIS & PSYCHOLOGIAI 1. FIZIKAI, BIOLÓGIAI & SZOMATIKUS 3. KULTURÁLIS & SZOCIÁLIS
1. FIZIKAI & BIOLÓGIAI VÉDİFAKTOROK idı nem genetika ép idegrendszer és mentális egészség egészséges életmód különbözı korcsoportok terhesség sok gyermek a családban különbözı népcsoporthoz tartozás
A jelen-fatalizmus és a múlt-negatív idısperspektíva jelenléte valamint a transzcendentális-jövı idıperspektíva hiánya fontos elıjelzıje az öngyilkosságnak és az önpusztító gondolatokra való hajlamnak. Zimbardo-Boyd, 393.o.
2. MENTÁLIS & PSZICHOLÓGIAI VÉDİFAKTOROK ép percepció jó mentális egészség ép személyiség megfelelı kontrol a gondolkodás, az érzelmek és a viselkedés felett önmegvalósítás magabiztosság nyitottság mások felé nyitottság az új ismeretek felé alkalmazkodó képes temperamentum stabil pszichológiai immunrendszer helyes problémamegoldó módszerek ismerete
kognitív rugalmasság hatékonyság nehézségek, problémák esetén segítség kérés képessége tanácskérés képesség fontos döntések esetében személyes és szakmai sikerek magas önbecsülés elıítélet mentesség pozitív viszonyulás az élethez elutasító attitőd az öngyilkossággal szemben élni akarás
3. KULTURÁLIS & SZOCIÁLIS VÉDİFAKTOROK teljes és aktív élet jó szomszédság jó nevelés és iskolarendszer jó kapcsolat a tanárokkal jó teljesítmény tagság különbözı klubokban kis közösségekben erıs kötıdés a családhoz részvétel sport közösségekben támogató, segítı család jó minıségő egészségi és jó személyes kapcsolatok szociális ellátó rendszerek minél több támogató a politikai rendszer felelıssége kisközösségekhez tartozás ép társadalom támogató iskolai és munkahelyi közösségek nehezen hozzáférhetı öngyilkossági eszközök jó kapcsolat az iskolatársakkal, munkatársakkal krísis szolgálat elérhetısége
SPIRITUÁLIS VÉDİ-FAKTOROK Alázatosság, áhítat, áldozat, bizalom, boldogság, böjt, bölcsesség, bőnbánat/megbánás, elragadtatás, erények, erkölcsi törvények, éberség, életerı, felejtés, gyónás, hála, hit, igazságosság, imádság, imádás, irgalom. Isten iránti odaadás, kapcsolat Istennel, káros szokások és szenvedélyek hiánya, kegyelem, könyörület, köszönet, lelki béke, meditáció, megbánás, megbocsátás, megelégedettség, megváltás, önfegyelem, önfeláldozás, önmegtagadás, önismeret, önnevelés, önuralom, öröm, pozitív gondolkodás, remény, rend, sajnálat, szemlélıdés, szellemi/spirituális tudás, szeretet, teljesség, az istenhez való közelkerülés érzése, tisztelet, tíz parancsolat, üdvözülés, vallásosság. Érdemes lenne ezekrıl naponta elmélkedni.
SPIRITUÁLIS A spiritualitás, a vallás védı tényezı az önpusztítással szemben, mert hatással van az egészségi állapot pszichésmentális és kulturálisszociális dimenziójára. (hosszabb élettartam, jobb egészségi állapot mutatók, jobb életminıség, kevesebb szorongás, kevesebb depresszió, kevesebb öngyilkosság, hatékonyabb megküzdési stratégiák)
VALLÁSOSSÁG ÉS SPIRITUALITÁS A vallásosság kívülrıl jön, autoriter, formális, szisztematikus, intézményes, közösségi. A spiritualitás belülrıl jön, szubjektív, személyes, egyéni törekvésekre, cselekedetekre épül, nem szisztematikus, nem formális, személyes, érzelmi jelleggel bír. A vallás és a spiritualitás bár összetartozó fogalmak, nem azonosak.
A SPIRITUALITÁS DIMENZIÓINAK HIÁNYA 1. kapcsolat Istennel, 2. ima, 3. hit, 4. lelki béke, 5. remény, 6. Isteni szeretet, 7. áhítat, 8. hála, 9. irgalom, könyörület, 10. teljesség, közelség Istenhez
A felnıtt lakosság 25%-a nem hisz sem a vallásban, sem a spirtualitásban
AZ ÖNGYILKOSSÁG MODELLJEI 1. Diathesis-stress-hopelessness model. Shotte & Clum 1987. 2. The Cubic Model: stress+pain+perturbation= suicid risk. Shneidman 1985 3. Dynamic factors. Pethı B. 1989. 4. Escape from Self model. Baumeister 1990 5. Clinical model of suicidal behaviour. Mann et al. 1999 6. Problem solving model. Kalmár 1990 7. Cognitive Behavioural Model of Suicidality. Rude et al. 2001 8. The arrested flight model. Williams, 2001 9. The Interpersonal-Psychological Model. Joiner, 2005 10. Schematic Appraisal Model of Suicide. Johnson et al. 2008 11. Differential activation theory of suicidality. Williams et al. 2008 12. The cognitive model of suicidal behavior. Wenzel and Beck, 2008 13. Cognitive model after A. Beck & D. Perczel Forintos. 14. Coherence Optimization Model of Suicide. Cernat 2000 15. Integrated Motivational–Volitional Model (IMV) of Suicidal Behavior. O’Conor, 16. Stress-vulnerability model. Mann et al. 2003 17. Organic model, based on the prefrontal cortex lesion.
aktív részvétel, TÁRSADALMI beilleszkedés INTEGRÁCIÓ CRY FOR HELP SEGÁLYKIÁLTÁS AUTOAGRESSZIÓ
SZEMÉLYISÉG
SUICIDIUM
szerep, státusz ANOMIA, BEOLVADÁS ELSİ ÉS MÁSODIK STÁTUSGAZDASÁG ÜTKÖZÉSE SZEMÉLYES ÉLETTÖRTÉNET
BESZŐKÜLÉS
DEPRESSZIÓ
KRÍZIS
szomato-pszichés pszicho-szomatikus folyamat folyamat BIOLÓGIAI FOLYAMATOK
FONTOSABB DINAMIKUS TÉNYEZİCSOPORTOK AZ ÖNGYILKOSSÁG KIALAKULÁSÁBAN [Pethı Bertalan 1989]
KOCKÁZATI TÉNYEZİK STRESSZ: kegyetlenség, pszichotrauma, szociális stressz, alkohol, kapcsolati problémák, szegénység, MN, testi-mentális betegség, etc
KIVÁLTÓ OKOK: izoláció, veszteségek, egzisztenciális gondok, negatív, traumatikus életesemények, súlyos betegség, etc
Megfigyelhetı
Suicid kísérlet
Suicid kommunikáció Nem megSuic-ötlet figyelhetı halálvágy
SUICIDIUM
Idegrendszeri károsodás: genetikai, biológiai eredető (agresszivitás, reménytelenség, negatív gondolkodás)
STRESSZ - VULNERABILITAS MODELL Wasserman, 2001
PRAEFRONTÁLIS KÉREG KÁROSODÁSÁNAK TÜNETEI percepciózavar, figyelemzavar, memóriazavar, verbális kapcsolatteremtés zavara, annak a képességnek a csökkenése, hogy pozitívan gondoljon a jövıre, interperszonális konfliktusmegoldó képesség- mentális rugalmasságaktivitás csökkenés, indítékszegénység, döntésképesség csökkenése, mozgás-szegénység, a gondolkodás meglassúbbodása, beszőkülése, tartalmi gazdagságának csökkenése, érzelmi rezonabilitásának csökkenése, az örömérzı képességének elvesztése.
ÖNGYILKOSSÁGI GONDOLATOK, HALÁLVÁGY, ÖNGYILKOSSÁGI FANTÁZIÁK, KÍSÉRLET ELİFORDULÁSI GYAKORISÁGA (%) MAGYARORSZÁG. 1995-1996 Szádóczky E 80 70 60 50 40 30 20 10 0 egészséges depressziós szorongó dysthymiás depr+szorong
suic gondolat 31,2 68 49,9 67,2 71,3
halálvágy 9,1 34,1 23,4 43,8 42,3
suic fantázia 13,5 40,6 27,2 50 45,7
suic kísérlet 2,6 9,2 6,6 15,2 10,9
A HALÁLOZÁSOK ARÁNYA AZ ÖSSZHALÁLOZÁSHOZ VISZONYÍTVA, KORCSOPORTONKÉNT. MAGYARORSZÁG. 2012 70 60 50 40 30 20 10 0 férfi nı össz
14> 0,52 0,46 0,49
15-24 0,52 0,17 0,19
25-34 0,98 0,37 0,67
35-44 2,75 1,24 1,98
45-54 10,31 3,87 6,26
55-64 22,06 10,64 16,24
65-74 24,57 12,52 20,75
75< 39,85 66,18 53,26
AZ ÖNGYILKOSSÁGOK ARÁNYA AZ ÖSSZHALÁLOZÁSHOZ VISZONYÍTVA, KORCSOPORTONKÉNT. MAGYARORSZÁG. 2012 30 25 20 15 10 5 0 ffi nı össz
14> 0,6 0 0,31
15-24 24,7 13,16 21,75
25-34 23,76 11,47 20,03
35-44 16,12 7,24 13,3
45-54 6,13 3,95 6,2
55-64 3,01 1,82 2,62
65-74 1,49 1,1 1,21
75-x 0,92 0,28 0,52
össz 2,84 0,83 1,81
ÖNGYILKOSSÁG A FIATALOK KÖZT. 20002012. Az öngyilkosságok száma fiatalok közt változó volt az elmúlt 13 év alatt. 2000-2012 között 1 603 fiatal követett el öngyilkosságot (24>: férfi: 1 324, nı: 279) A fiatal felnıttek között: 3 204 öngyilkosság volt, (25-34: férfi: 2 715, nı: 489) Nem kellett volna meghalniuk. Az utóbbi években az adolescens korúak közt a vezetı halálok az öngyilkosság.
ÖNGYILKOSSÁGI GONDOLATOK ÉS SZÁNDÉK ADOLESCENS FIATALOKNÁL A depressziós megbetegedésben szenvedı gyermekek és adolescens korú fiatalok között az öngyilkossági gondolat és szándék elıfordulása legalább 60-70%. (Kovács et al., 1993) Mitchell és mtsai úgy találták, hogy a depressziós fiatalok 39%-nál elıfordult legalább egyszer öngyilkossági kísérlet. Baji és mtsai úgy találták, hogy a 7-14 éves depressziós lányok 43,7%-nak, a depressziós fiúk 36,5%-nak voltak öngyilkossági gondolataik. (Baji et al., 2009)
(9) ÖNGYILKOSSÁGI GONDOLAT (%) 60 50
0: nem gondolok arra, hogy megöljem magam 1: gondoltam rá, hogy megöljem magam, de nem tenném 2: legszívesebben megölném magam
40 30 20 10 0 fiú-1 fiú-2 lány-1 lány-2
1 20 6 35,1 5,4
2 21,4 0 25,8 0
3 25,9 7,4 26,3 3,9
Létszám: 50+111 28+66 27+76
4 33,7 7,9 23,5 8,8
5 31,4 1,9 38,6 2,9
6 22,5 2,9 35,3 2,9
89+34 51+70 102+34
7
52,4 14,3
8 22,97 5,4 38,46 2,56
42
74+78
ÖNGYILKOSSÁG A MITOLÓGIÁBAN Minden mitológiában találkozunk az öngyilkossággal, amelyek a különbözıképpen viszonyulnak hozzá: 1. Tiltják 2. Ambivalensek 3. Megengedik
MEGENGEDETT ÉS KÖTELEZİ ÖNGYILKOSSÁGOK INDIÁBAN Mahaparasthana: ”nagy utazás” Prayopavesha: éh-halál a hegyekben Samadhimarana: öngyilkosság meditáció alatt Sahmaran vagy Szati: özvegyek önkéntes máglyahalála Jauhar: tömeges máglyahalál megalázatás elıl menekülve Sallekhana, santhara: tervezett éhhalál Öngyilkosság szent helyeken: Prayaga vata-vrksa (öngyilkosság fája) leugrás szikláról, halál a kerekek alatt
SAHMARAN SZERTARTÁS 1798; 1829; 1987;
SEPPUKU: a japán szamurájok kötelezı öngyilkossági formája
Amikor az emberi gondolkodás kialakulása a differenciálatlan fázistól a mágián és az animizmuson keresztül eljut odáig, hogy az ÉN elválik a KÜLVILÁGTÓL, a Mindenség egysége megreped, az EMBER kihullik a Mindenség ölelésének a szorításából, s az EGYÉN és a KOZMOSZ két pólusként jelenik meg. Ez a Makrokozmosz és a Mikrokozmosz születése. Ettıl kezdve az INDIVIDUALITÁS nagyobb értéket nyer a LÉTEZÉSNÉL. Az egyén számára fontos lesz a céljainak a megvalósulása, sikerek elérése, tulajdon, hatalom, pozíció megszerzése, a BIRTOKLÁS. Amennyiben ez nem sikerül, az ÉLET elveszíti az értelmét, és a kialakuló belsı zavar az EGYÉNT a LÉTEZÉSBıL való kilépésre, ÖNGYILKOSSÁGRA kényszeríti.
A TÁRSADALOM ÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG • Platón az öngyilkosságot csak letörölhetetlen szégyen, tragikus sors vagy gyógyíthatatlan betegség esetén tartotta megengedhetınek. • Arisztotelész egyértelmően elutasította, azt becstelen és gyáva cselekedetnek tartotta, amely a józan ész, az erkölcs és az állam elleni cselekedet.
AZ ELEVEN LIGET ”Nem voltak zöld, csak sötét színő fák ott; nem síma vesszı, csak csomós, kuszálva; nem volt gyümölcs sem ott, csak mérges ágok… Rút hárpiák fészkelnek erre ríva, kik Strofadokról Aeneast előzték, jós ajkukról zúgván jövıje kínja. Széles a szárnyuk, s emberarcra büszkék, karmos a lábuk, hasuk csupa toll, jajgatva lakják a sok furcsa tüskét.”
Lenn a csöndes alvilágban, szellıtlen, bús alvilágban asphodelosok Között, hol asphodelos meg se moccan, gyászfa nem bókol galyával, Mákvirág szirmát nem ejti, mert a szél ott mélyen alszik, alszik asphodelos ágyban, mélyen alszik, nem beszél,
Óriási karcsú gyászfák ágaikat sose rázzák: [minden águk egy-egy lélek, öngyilkos, bús régi lélek, mely most néma fán tenyész; érzın, mégis öntudatlan nyújtja lombát mozdulatlan, mozdulatlan és sötéten, át a réten,
át a réten, hol a Léthe (mert e rét a Léthe réte) száz belémosott bőnöktıl szennyes vízzel, elfelejtett ısbőnöktıl szennyes vízzel körbe folyva nem enyész, nem enyész, nem ér tengerbe, hanem hétszer körbekörbe, vissza önmagába]
AKINEK A TÖRÖK SZULTÁN SELYEMZSINÓRT KÜLDÖTT, ANNAK KÖTELEZİ VOLT AZ ÖNGYILKOSSÁG
”Anyámnak fáj a feje, Anyámnak fáj a Semmi, Anyám fekete rózsa, Nem tud kiszínesedni.”
MELANCHOLIA
A LERNAI HYDRA Homérosz hozza kapcsolatba elıször a fekete színt és a kedélyt. A haragos Agamemnon ”feketébe borult keble” következménye az epe elváltozásának. Szophoklész ”A trakhiszi nık” címő tragédiában említi a lernai sárkány ”sötét nedvét” amely mérgezett.
HIPPOKRATÉSZ Az epe megfeketedése okozza a melankóliát. A fekete epe folyadéka a többi nedv rovására túlsúlyba kerül és megmérgezi a vért, amely az értelem, a szellem fészke
HIPPOKRATÉSZ A MELANKÓLIA testi eredető zavart lelki állapot, a kedély, az alkat, a szellem és a test betegsége. Ez a testi állapot félelemmel [phobia] és levertséggel [dysthymia] párosul
DEPRESSZIÓ Nehéz a depresszió diagnózisának a felállítása. A egyik probléma a tünetek meghatározása és azok kóros szintjének megállapítása. A másik probléma a depressziós megbetegedések osztályozása. A mindennapi gyakorlatban szinte minden orvos más és más diagnosztikai rendszert használ a depressziós betegek esetében, és ebben a DSM-V sem segít.
THOMAS BAN: COMPOSITE DIAGNOSTIC EVALUATION OF DEPRESSIVE DISORDERS
A magyar változatot készítette: Kalmár Sándor, Seres Judit, Vetró Mária, Kalmár Koppány
A magyar változat 2004-ben jelent meg az ANIMULA Kiadónál. 90 változót vizsgál, 24 diagnosztikai rendszer alapján hozza létre a CODE-DD rendszert és 198 féle depressziót különböztet meg
A DEPRESSZIÓS BETEGNÉL mindig számtalan általános és különbözı szervekre lokalizálódó tünetet, (keringési rendszer, emésztırendszer, húgy-ivarrendszer, anyagcsere és endokrin rendszer)
laboratóriumi elváltozásokat, (vashiány)
pszichoszomatikus tüneteket, percepció zavarokat, pszichés- mentális-pszichiátriai, kulturális-szociális és spirituális tünetet találunk.
DEPRESSZIÓ Számos európai és északamerikai tanulmány megerısítette, hogy a depresszió elıfordulása a Háziorvosi Szolgálatnál igen magas, 4-18% között mozog. Sajnálatos módon sem nálunk, sem másutt a világban a háziorvosok jelentıs része nem ismeri fel a depressziót, nem kezeli, gyakran félreismeri és félrekezeli.
DEPRESSZIÓ A jelenlegi diagnózis alkotás nem optimális. Ha lenne biológiai markere a depressziónak, az növelné a diagnosztikus specificitást, de ilyet eddig nem sikerült találni annak ellenére, hogy évtizedek óta folyik a kutatás. Az utóbbi idıben találtak néhány biztató eredményt. A kutatásban részt vesz Rédei Éva, Northwestern University professzora.
A PSZICHIÁTRIA SZENT GRÁLJA Ha a kutatók kifejlesztenek egy olyan tesztet, amely a vérbıl megállapítja a depresszió jelenlétét, ez nemcsak könnyebbé tenné a diagnózis alkotást, de csökkentené a depresszióval kapcsolatos stigmatizációt is.
İsi Indiából ismert gyógynövény
Depressziót okozó gyógyszerek: antihypertenzívumok, barbiturátok, isotretinoin, benzodiazepinek, kortikoszteroidok, fogamzásgátlók, cimetidin, aminophyllin, antiepileptikumok, clonidin, digitalis, diuretikumok
Az idısebb generáció orvosai még emlékezhetnek a reszerpinre, amely a Rauwolfia serpentina gyökerének alkaloidája, és hosszú ideig a hypertensio és a mániás állapotok hatékony gyógyszere volt. Már a hetvenes években ismeretes volt, hogy a reszerpin az agy noradrenalin és szerotonin tartalmát csökkenti, és a mellékhatásai között szerepelt:
”depresszív pszichózis öngyilkossági hajlammal.”
ÖNPUSZTÍTÓ MAGATARTÁS MEGELİZÉSI LEHETİSÉGEI 1. Egészség-nevelés 2. Egészségfejlesztés 3. Primordiális – 4. Elsıdleges – 5. Másodlagos – 6. Harmadlagos – - Szőkebb Értelemben -
7. Harmadlagos – Megelızés - Tágabb Értelemben -
MEGOLDÁS ???
SUICID PREVENCIÓ MAGYARORSZÁGON 2014
”QUO USQUE TANDEM ABUTERE, CATILINA, PATIENTIA NOSTRA?” NEM KELLENE FELTENNI EZT A KÉRDÉST A VEZETİKNEK ÉS A POLITIKUSOKNAK ?
AZ EMBER MA MÁR NEM ÉRTÉK, HARMINC EZÜSTÖT SEM ÉR. Egy szál bánáti bazsarózsa érdekében a Köztársasági Elnök Úr elment még Pécsre is tiltakozni. Ki megy el a több ezer magyar öngyilkos áldozat érdekében tiltakozni??
társadalom nevelés veszélyeztettek gondozása terápia alkoholizmus elleni küzdelem letális eszközök korlátozása politika, eü-politika öngyilkosság kutatás orvosképzés orvos továbbképzés szakdolgozó képzés, továbbképzés
KIK TEHETNEK AZ ÖNGYILKOSSÁG ELLEN?
A szociális ágazatban dolgozók képzése és A pedagógus képzés, továbbképzése továbbképzés feladatai Háziorvosi Szolgálat feladatai A média szerepe és feladatai Az Internet használata a pszichiátriai szakma feladatai Az egyházak szerepe és feladatai
A civil szervezetek feladatai
MEGOLDÁS: HOLISZTIKUS MEGKÖZELÍTÉSŐ, ÖSSZEHANGOLT, SZAKSZERŐ, KOMPLEX TESTI-BIOLÓGIAI, MENTÁLIS-PSZICHIÁTRIAI, KULTURÁLIS-SZOCIÁLIS-GAZDASÁGI-POLITIKAI ÉS SPIRITUÁLIS BEAVATKOZÁSOK EGYÜTTES ALKALMAZÁSA.
SPIRITUÁLIS FIZIKÁLISBIOLÓGIAI SZOMATIKUS
EGO EGOM
MENTÁLISPSZICHÉS PSZICHIÁTRIAI
KULTURÁLISSZOCIÁLIS A KOCKÁZATI TÉNYEZİK KIKÜSZÖBÖLÉSE ÉS A VÉDİ-TÉNYEZİK ALKALMAZÁSA
SUICID PREVENCIÓS ALAPDOKUMENTUM - 1 • azonosítja az öngyilkosság megelızés területéhez köthetı legfontosabb problémákat; • az öngyilkossággal kapcsolatban részletes helyzetelemzést és helyzetértékelést tartalmaz; • bemutatja az öngyilkosság megelızés területén elérendı és megvalósítandó rövid és középtávú célkitőzéseket; (mentális egészség és jóllét biztosítása, a veszélyeztetettek fokozott gondozása, az öngyilkossághoz vezetı eszközök korlátozása, beleértve a médiát és az Internetet, a nemzeti és/vagy miniszteri stratégián alapuló regionális, megyei, járási városi programok kidolgozása és megvalósítása) • felvázolja a szükséges beavatkozások területeit; • az öngyilkosság megelızésével kapcsolatban hatékony megoldási lehetıségeket vázol fel; • javaslatokat tesz a beavatkozási módokra;
SUICID PREVENCIÓS ALAPDOKUMENTUM - 2 • javaslatokat tartalmaz az értékelésre, nyomon követésre vonatkozóan • felhasználható az öngyilkosságok megelızését szolgáló bármely stratégiai tervdokumentáció elıkészítéséhez. (Az öngyilkossággal kapcsolatos ország elırejelzés, nemzeti középtávú stratégia, miniszteri program, fehér könyv, lelki egészségvédelemmel kapcsolatos szakpolitikai stratégia és szakpolitikai program és zöld könyv elıkészítéséhez • ebben az anyagban foglaltak alapján a pszichiátria szakma megteheti a javaslatait a Minisztérium felé a megfelelı stratégiai tervdokumentációk elıkészítésére és kidolgozására. • A Kormányzati döntést követıen az anyag készítıje/készítıi támogatja/támogatják a 38/2012 (III.12.) Korm. rendelet alapján készítendı részletes stratégiai tervek készítését felkérés alapján.
SUICID PREVENCIÓS STRATÉGIA 1. I. Segítségnyújtás a Kormány mentális egészségvédelemmel és az öngyilkosság megelızésével kapcsolatos stratégiai feladatai elıkészítésében. (szakmai anyagok, fehér könyv, zöld könyv készítése, etc.) II. Törvényhozási feladatok: (1) Az öngyilkosság megelızéssel kapcsolatos törvény létrehozása (2) Lelki egészségvédelemmel kapcsolatos törvény létrehozása (3) Az Internet hazai mőködését szabályozó törvény létrehozása Tekintettel arra, hogy a Kormányzat egyedül nem képes megoldani ezt a feladatot, el kell érnie mindenkit, akinek van teendıje és tudna is tenni az öngyilkosságok megelızése érdekében.
SUICID PREVENCIÓS STRATÉGIA 2. III. A mentális egészségvédelem hatékony, intézményesített biztosítása a népességen belül a jelenleginél magasabb színvonalon. (Prevenció, komplex pszichiátriai ellátás, gondozás, rehabilitáció) A mentális analfabétizmus felszámolására, mérséklésére való törekvés. IV. A családok és a közösségek támogatása az öngyilkosság megelızése érdekében és az öngyilkosság bekövetkezte után. V. Az egészségügyi szolgálatok, különösen a háziorvosi Szolgálat munkatársainak felkészítése a hatékony depresszió felismeréssel és öngyilkosság megelızéssel kapcsolatos feladatok elvégzésére. (veszélyeztetettek felkutatása, szőrése, kezelése és gondozása, öngyilkossági kísérletet elkövetık és az öngyilkos áldozatok hozzátartozóinak gondozása)
SUICID PREVENCIÓS STRATÉGIA 3. VI. Mentális egészségnevelés biztosítása az oktatási intézményekben. - növelni a pedagógusok mentális neveléssel kapcsolatos ismereteit mind a képzés, mind a továbbképzés során - olyan színvonalú mentális egészségnevelés biztosítása az iskolákban, amely lehetıvé teszi, hogy minél kevesebb mentálisan analfabéta fiatal kerüljön ki az iskolákból - az iskolákban javítani a tanulóknál a konfliktuskezelı és probléma megoldó módszerek hatékony elsajátítását - a problémamegoldás pozitív megközelítése és a pozitív viselkedés megtanítása a serdülıkorú fiataloknak - javítani a pedagógusok és az egyéb iskolai személyzet mentális egészségét
SUICID PREVENCIÓS STRATÉGIA 4. - öngyilkosság megelızési tervek kidolgozása és mőködtetése minden iskolában - erısíteni a tanulók önbecsülését, pszichológiai immunrendszerét - kockázati tényezık csökkentése és a védı tényezık erısítése - növelni az iskola- és ifjúságorvosok mentális ismereteit - tájékoztatni a fiatalokat, hogy probléma esetén hol juthatnak segítséghez VII. A mentális egészségének színvonalának növelése a lakosság körében. VIII. A közösségek és a társadalom vezetıinek hatékonyabb bevonása az öngyilkosság megelızésével kapcsolatos tevékenységekbe.
SUICID PREVENCIÓS STRATÉGIA 5. IX. A média hatékonyabb igénybevétele a mentális nevelésben, a kockázati és védı tényezık megismertetésében. X. Az egyházak lehetıségeinek hatékonyabb felhasználása a nevelésben, a prevencióban és az ellátásban. XI. Az Internet adta lehetıségek hatékonyabb felhasználása az információáramlásban, a mentális egészségnevelésben, a segítségre szorulók krízisintervenciójában, a pedagógusok, orvosok és egészségügyi dolgozók továbbképzésében, a lakosság tájékoztatásában. (több mint 6 500 háziorvos és házi gyermekorvos, több mint 5 000 gyógyszerész, több mint 10 000 körzeti ápolónı és védını, 35 000 szociális területen dolgozó, több mint 175 ezer pedagógus rendszeres mentális képzését és továbbképzését kellene biztosítani. Valamennyi dolgozó elérhetı Interneten keresztül, csak az érdekeltségi rendszert kellene kidolgozni.) XII. Az öngyilkosság kutatás támogatása, az öngyilkosság megelızéssel foglalkozó struktúra kialakítása.
KECSKEMÉTI SZUICID PREVENCIÓS STRATÉGIA I. RÉSZ Dr. Kalmár Sándor M.D. Ph.D. 2013.
Ezt a 92 oldalas könyvecskét mellékletekkel 2013. januárjában készítettem el az alpolgármester kérésére, de ez ideig érdemben nem történt semmi. Ugyancsak készítettem egy Nemzeti Szuicid Prevenciós Stratégia tervezetet, amely vázlatát a www. internetandpsychiatry.com oldalon olvashatják
A HÁZIORVOS FELADATAI - A HSZ feladata az ALAPELLÁTÁS biztosítása (Alma Ata-i Declaráció) - Az orvos, a körzeti ápoló, az asszisztens, a takarítószemélyzet szemlélete legyen holisztikus - Mindenkor vegye figyelembe az ember négyes aspektusát. A depressziós betegnek nem csak a lelke a beteg! - Az emberi testre vonatkozó ismereteit folyamtosan bıvítse pszichés, mentális, kulturális, szociális, spirituális ismeretekkel.
A HÁZIORVOS FELADATAI - Törekedjék az ismereteit átadni a beteginek, hogy azok ne legyenek szomatikusan, mentálisan, kulturálisan, spirituálisan analfabéták. Ha többet tanít, kevesebbet kell gyógyítania. (Fodor József, 1843-1901) - Alkalmazzon a munkáját megkönnyítı önkitöltı skálákat: BECK-D Skála, Reménytelenségi Skála, Szorongás Leltár, Pszichoszociális stresszorokat vizsgáló skálák, Pszichológiai Immunrendszer vizsgáló skála. [PERCZEL FORINTOS-KISS-AJTAY:KÉRDİÍVEK, BECSLİ-SKÁLÁK]
A HÁZIORVOS FELADATAI - Ne kezeljen, hanem gyógyítson! Ne a betegségeket, hanem a beteg embert gyógyítsa! - Hatékonyabban mőködjön együtt a pszichiátriai ellátó szolgálattal - Végezzen rendszeres mentális szőrıvizsgálatokat, ajándékozza meg a betegeit évente egy alkalommal a születésnapjukon egy teljeskörő orvosi vizsgálattal - Gondozza az öngyilkossági kísérletet elkövetıket
A HÁZIORVOS FELADATAI - Gondozza az öngyilkossági cselekmények családtagjait - Gondozza a veszélyeztetett csoportokat - Minden korosztályra figyeljen oda, különösen a serdülıkre, fiatalokra és az öregekre - Minden öngyilkosság miatt elveszített betegénél elemezze ki az öngyilkossághoz vezetı körülményeket, hogy a következıt megelızhesse.
MIÉRT A HÁZIORVOS? 1. A Háziorvosi Szolgálat munkatársai szoros kapcsolatban vannak a lakossággal, akiket a közösség maximálisan elfogad. 2. Egyedül a Háziorvosi Szolgálat képes a folyamatos gondozás biztosítására. 3. A HO biztosítja a kapcsolatot a közösség és az egészségügyi szolgáltatók között. 4. Számos hátrányos helyzető kistérségben, tanyákon, külterületen ahol a pszichiátriai ellátás nem érhetı el, a háziorvos az egyetlen lehetıség a mentális egészségügyi ellátáshoz.
MIÉRT A HÁZIORVOS? 5. A jó háziorvos tekintélye, kommunikációs képessége, tevékenysége, kapcsolata a rábízott közösséggel képessé teszi a családok, barátok, hatóságok és mások támogatásának a megszerzésére a betegei érdekében. 6. A Háziorvosi Szolgálat állandóan rendelkezésre áll, könnyen elérhetı, jól informált és egyedül is képes lehet az egészségügyi alapellátás biztosítására. 7. Minden Háziorvos évente többször találkozik a betegeivel, mint bármelyik más orvos.
MIÉRT A HÁZIORVOS? 8. Kevesen tudják-e, hogy az öngyilkosságok áldozatainak jelentıs része a végzetes cselekedete elıtti hónapokban felkeresi a Háziorvosi Szolgálatot, (vagy más orvosi rendelést) ahol azonban nem ismerik fel a depresszióját, de az öngyilkossági veszélyeztetettséget sem. Az öngyilkosságok áldozatai több mint 90%-ban valamilyen pszichiátriai betegségben szenvednek, többnyire depressziósok – és fıleg reménytelenek.
MIÉRT A HÁZIORVOS? Háziorvosok száma:
- 4,96%
Körzeti ápolónık száma: +
0,7%
2000
2012
5 159
4 903
5 589
5 627
Betegforgalom:
+ 15,76%
47 593 000
55 097 000
HO látogatások:
- 55,04%
5 574 000
2 506 000
Összesen:
+ 8,34%
53 167 000
57 603 000
A rendelés napi 3-4 óra, a látogatás a korábbi fele, tehát idejük volna, ha a feltételek biztosítottak lennének, és nem lennének túlterhelve felesleges adminisztrációval.
KÖRZETI ÁPOLÓNİ - Ma a munkaidejének nagy részét nem a saját feladatai jelentik, hanem dolgozik az orvos, az asszisztens (orvos írnok), a szociális nıvér és a takarítók helyett. - Nem tud részt venni a mentális szőrıvizsgálatok szervezésében - Nem tud részt venni a mentális egészségnevelésben - Nem gondoskodik arról, hogy a váróban kihelyezett több tucat szórólap és hirdetés között legyenek a várakozók hangulatát, szorongását, lelki állapotát vizsgáló önkitöltı kérdıívek is. (Arról persze van szórólap, hogy kiskutya eladó!) - Nem képes irányítíni a társadalmi aktivisták, civil szervezetek tevékenységét
WOLFGANG RUTZ: GOTLAND • Kis sziget a Balti tenger közepén • 3 140 négyzet km. • Lakónépesség: • 57 317 • fıváros: Visby (22 600) • Háziorvosok száma: 18
MIÉRT A HÁZIORVOS? GOTLANDI PROGRAM 1983
20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
19
18 15
13
1992
16 14
13
13 11
12
13
12 10 9
99
8 5
4
55
öngyilkosságok száma a program elıtt
5
6
a program alatt
GOTLAND WOLFGANG RUTZ Minden háziorvosi képzésre épülı program alapja a GOTLANDI PROGRAM 1. Nemcsak háziorvosi továbbképzési, de közösségi alapú program is volt. 2. Jelentısen csökkent az öngyilkosságok száma 3. A csökkenés csak néhány évig tartott. Az eredmény tiszavirág életőnek bizonyult
Herbert Hendin John J. Mann Kitty Kiss President, AFSP Columbia University Psychologist New York New York Budapest Lilla Bodgan Sociologist Budapest
Sándor Kalmár Psychiatrist Kiskunhalas
AZ ÖNGYILKOSSÁGOK SZÁMA A KISKUNHALASI ÉS A KISKUNFÉLEGYHÁZI RÉGIÓBAN 1996-2000 vs. 2001-2005 60 50 40 30
2001-2005: - 30,2%
51
50
42
41 37
36 31
43
33 19
17
10
37
34 25
20
42
23
27 21
30 25
2001-2005: 0,0%
0 1996
97
98
99
2000
Kiskunhalas-öngyilkosságok száma
2001 2002 2003 2004 2005 Kkfháza-öngyilkosságok száma
ÖNGYILKOSSÁGOK CSÖKKENÉSE KISKUNHALAS, KISKUNFÉLEGYHÁZA, BÁCS-KISKUN MEGYE, MAGYARORSZÁG. (%) (1996-2000) vs. (2006-2010) 60 50 40 30 20 10 0 Kiskunhalas ffi nı össz
41,6 48,9 43,2
Kiskunfélegyfháza 33,3 15,4 29,9
Bács-Kiskunmegye 31,9 36 32,8
Magyarország 23,8 30,1 25,4
AZ ÖNGYILKOSSÁGOK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE %-BAN 2000-2012 KÖZÖTT. MAGYARORSZÁG vs. BÁCS-KISKUN MEGYE 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 férfi nı össz
Magyarország 26,80 32,10 28,10
Bács-Kiskun megye 25,00 57,30 33,30
Oxford Textbook of SUICIDOLOGY AND SUICIDE PREVENTION 2009. Hangsúlyozza, hogy az utóbbi évek számos vizsgálata, pl. a Gotland vagy a Kiskunhalas vizsgálat megerısítette, hogy az idıben megkezdett adekvát depresszió kezelés a HO-Szolgálat bevonásával hatékony lehet az öngyilkossági halálozás csökkentésében.
AZ ÖNGYILKOSSÁGOK SZÁMA SZOLNOK VÁROSBAN (EAAD: 2005) 40 35 30 25 20
E A A D
15 10 5 0
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 ffi 20 16 15 10 29 19 14 16 7 6 6 11 15 nı 11 8 10 7 6 6 7 7 3 5 3 5 8 össz 31 24 25 17 35 25 21 23 10 11 9 16 23
TÉNYEK – 1 1. Magyarországon a Háziorvosi Szolgálat a vizsgálaton megjelent depressziós és szorongásos betegek 24%-nál ismeri fel pszichiátriai zavar tényét, de képzési hiányosságok miatt ezeket sem diagnosztizálja és kezeli megfelelı módon.
TÉNYEK - 2 2. A Háziorvosi Szolgálat tagjai sem anyagilag sem társadalmilag nem megbecsültek, mőködési feltételeik nem biztosítottak, munkakörülményeik rosszak, felesleges adminisztrációval leterheltek. 3. Nincs holisztikus szemléletük, többnyire csak a testi betegségeket és a tüneteket kezelik, szomatikus szemléletük miatt gyakran téves diagnózisokat állapítanak meg, és ennek megfelelı kezeléseket alkalmaznak. 4. A legtöbb orvos, egészségügyi dolgozó továbbképzése formális és hiányos.
TÉNYEK - 3 5. A (házi-) orvosok nagy része nem ismeri a depressziót, mint betegséget, azt nem is ismeri fel a betegeinél, és nem is kezeli. 6. Nem alkalmaznak önértékelı skálákat a mentális zavarok felismerésére. (Depresszió, szorongás) 7. A háziorvosok nagy része ma sincs tisztában a depresszió és a testi betegségek közötti összefüggésekkel. (Galenus) 8. A háziorvosok egy része nem rendelkezik megfelelı pszichiátriai ismeretekkel, és nem is érdeklıdik a pszichiátria iránt.
TÉNYEK - 4 9. A (házi-) orvosok egy részét nem érdekli a betegeik lelki állapota, azzal nem is törıdik. 10. Nem használják ki az Internet adta lehetıségeket. 11. A mentális prevenció esetében (a feltételek hiánya miatt) nem képesek a jogszabályokban, irányelvekben elıírt kötelezettségeik ellátására. 12. A feladataik elvégzéséhez nem kapnak elegendı segítséget és kötelezettségek elmulasztását a felelısökön nem kérik számon.
TÉNYEK - 5 13. A hiányosságokkal tisztában vannak az ”illetékesek”, de érdemben nem tesznek semmit ellene. 14. A hiányosságokkal tisztában van a háziorvosi szakfelügyelı fıorvosi hálózat, de nem tesz semmit, és a felajánlott segítséget is visszautasítja. 15. A hiányosságokkal tisztában vannak a hatóságok, a Minisztérium, az ÁNTSZ, az OEP, de szintén nem tesznek ellene.
TÉNYEK - 6 16. A háziorvosokat különösebben nem érdekli a részükre felajánlott mentális továbbképzéseken való részvétel. 17. A háziorvosok egy része hangulatzavarral, szorongásos zavarral, alkohol és drog problémával küszködik, de ez rejtve marad. Ugyanez vonatkozik az orvostanhallgatókra. 18. Az orvosok alkalmazói nem fordítanak elég figyelmet a háziorvosi szolgálat munkatársainak alkalmasságára, a náluk található mentális zavarok felismerésére, a kiégésre és ezek kezelésére.
TÉNYEK - 7 19. Sajnos a betegek nem ismerik sem a BNO-10, sem a DSM-IV kritériumait, nem ezek szerint összerendezve próbálják meg a panaszaikat elmondani öt perc alatt, és nem tudnak kész diagnózissal jelentkezni a háziorvosnál. 19. A depressziós betegnél a szorongásos tüneteken, irritábilitáson, örömérzı képesség csökkenésen kívül percepciózavarok, különösen a hypochondriásis a leggyakoribb tünet, amely mögött mindig súlyos szorongás található, de erre sem derül fény a háziorvosi gyakorlatban.
ÖSSZEFOGLALÁS - 1 Bár a szakadék aközött, amit tudunk és aközött, amit teszünk, kétségkívül halálos, az is tragikusan igaz, hogy óriási szakadék van aközött, amit tudunk, és aközött, amit tudnunk kellene, hogy hatékonyabban megelızhessük az öngyilkosságokat. (Kay Redfield Jamison, 1999, Richard McKeon, 2009)
ÖSSZEFOGLALÁS - 2 Valójában egyetlen öngyilkos áldozat sem akar meghalni, csak az aktuális életkörülményei között már nem képes tovább élni, függetlenül a mentális állapotától. Ha ebben a döntı, kritikus pillanatban valaki képes meghallani a segélykiáltást és reményt tud nyújtani a szenvedınek, akkor az egyén nem fog öngyilkosságot elkövetni.
ÖSSZEFOGLALÁS - 3 A háziorvos a DEPRESSZIÓ felismerésével és kezelésével tud legtöbbet tenni az öngyilkosságok csökkentése érdekében. Ehhez jobban oda kell figyelni a hozzátartozó betegekre szomatikusan, mentálisan, kulturálisan & spirituálisan.
ÖSSZEFOGLALÁS - 4 Az öngyilkos magatartást elıre jelzı szőrı eszközök használata lényeges a megelızésben. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a DEPRESSZIÓ és a REMÉNYTELENSÉG vizsgálatára. Ha minden egyén, aki megjelenik a háziorvosánál, kapna egy rövidített BECKDepresszió és Reménytelenségi Skálát, amit a várószobában egy percen belül ki tud tölteni, a rendelıbe belépve tájékoztathatná az orvosát a mentális állapotáról, aki azonnal felismerhetné a veszélyeztetett egyéneket. Minden orvosnak, háziorvosnak és házi gyermekorvosnak fel kellene ismerni az öngyilkosság kockázati tényezıit és a depresszió tüneteit, mert ez az elsı lépés a hatékony öngyilkosság megelızéshez.
ÖSSZEFOGLALÁS - 5 Ezek a könnyen kitölthetı és értékelhetı skálák a legegyszerőbb, a legolcsóbb és leghatékonyabb vizsgálati eszközök az öngyilkos magatartás felismerésére. Sajnos itt is mőködik a
”SEMMELWEIS SZINDRÓMA” olyan egyszerő, mint a klórvizes kézmosás, mégsem alkalmazzák. Minden évben több mint 57 millió háziorvos-beteg találkozó történik, mégsem használják ezeket az egyszerő skálákat. Ez nem pénz kérdés!
ÖSSZEFOGLALÁS - 6 Ha az öngyilkosság kockázati tényezıit csupán egy csoporton belül próbáljuk megszüntetni, az eredmény csak részleges lesz, ezért 1. tudomásul kell venni, hogy az öngyilkosság megelızése mindig bonyolult, összehangolt, sokrétő folyamat, amely 2. nemcsak a fizikai-biológiai, mentális-pszichológiai, kulturálisszociális, spirituális-szellemi védı - protektív faktorok növelését jelenti, hanem 3. komplex küzdelmet a fizikai-biológiai, mentális-pszichológiai, kulturális-szociális, spirituális-szellemi kockázati tényezık ellen is. 4. Ennek a hiánya lehet a magyarázata annak, hogy a háziorvosi képzésre épülı depresszió felismerési és öngyilkosság megelızési programok tiszavirág életőek.
ÖSSZEFOGLALÁS -7 A fiatalok öngyilkosság prevenciójában hatékony a depressziós megbetegedések és a reménytelenség érzésének csökkentése, az önértékelés, a problémamegoldó képesség, a pozitív gondolkodás növelése. A helyzetet nehezíti, hogy ma Magyarországon nagyon kevés a gyermekpszichiáter és a szülık legtöbbször nem tudnak kihez fordulni, ha a gyermekükkel probléma van. A házi gyermekorvosi szolgálat munkatársai erre a feladatra ma még nincsenek kiképezve.
ÖSSZEFOGLALÁS - 8 A fiataloknál a leghatékonyabb módszer az egészségnevelés, az egészségfejlesztés, az elsıdleges és másodlagos megelızés lehetne, ha volna (mentális-) egészségtan tanítás, hatékony, összehangolt, komplex nevelés kora gyermekkortól a családokban, az óvodákban és az iskolákban. Ez sajnos csak keveseknek adatik meg. A szülık és a pedagógusok tudatlanságának következménye a gyermekeink személyiség-fejlıdésének a károsodása, ami a késıbbi pszichiátriai problémák, a depresszió és az öngyilkosság melegágya lehet.
ÖSSZEFOGLALÁS - 9 Ha a megfelelıen képzett szülık és pedagógusok hatékony nevelési módszerekkel tudják nevelni a gyermekeinket, ha a megfelelıen kiépített egészségügyi szolgálat minden rászoruló részére hatékony ellátást tud biztosítani, bizonyára kevesebb lelki sérült, kevesebb öngyilkosság lesz, és nem lesz az öngyilkosságmegelızés szélmalomharc.
ÖSSZEFOGLALÁS - 10 Az eddigi eredménytelenség legfontosabb okai:
1. a tudatlanság, 2. a nemtörıdömség, 3. az érdektelenség Támogatni kell az Internet megismertetését és használatát, valamint az Internet alapú orvos továbbképzéseket. A Háziorvosi Szolgálat munkatársa rendelkeznek ugyan Internet elérhetıséggel, de nagy részük nem ismeri, nem használja, és nem is ismeri fel ennek a mérhetetlen jelentıségét sem, pedig az Internet segítségével hatványozottan magasabb szinten lenne képes az ismeretei gyarapítására és a betegei ellátására.
Ma az öngyilkosság elleni leghatékonyabb ”VÉDİOLTÁS” a depresszió korai felismerése és kezelése, de ez sem képes valamennyi öngyilkosság megelızésére. (Bitter I.)
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELİ FIGYELMÜKET
