A VITAMIOK ÉS AZ ÁSVÁNYI ANYAGOK SZEREPE A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉBEN
Állattan, állatélettan II. gyakorlat Novotniné Dr. Dankó Gabriella – Soós Noémi Debreceni Egyetem MÉK
A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE
A TAKARMÁNY VÍZTARTALMA
A víz FUNKCIÓI a szervezetben: emésztés – felszívódás, kiválasztás, hőszabályozás, sejtanyagcsere folyamatok (reakcióközeg, hidrolízis, fehérjék hidrátburka) stb. A víz és szárazanyag-tartalom meghatározása: 105 Co, szárítószekrény. A takarmányok víztartalma eltérő: • • •
•
nedves keményítőgyári és szeszgyári moslékok: 92-93% zöldtakarmányok: 77-80% magvak, abrakfélék: 10-13% szénák, szalmák: 12-13%
A TAKARMÁNY VÍZTARTALMA
A takarmányokban lévő vizet vegetációs víznek nevezzük, befolyásolja az ivóvízszükségletet.
A lédús takarmányok fogyasztásakor az ivóvíz szükséglet 70-80%-kal is csökkenhet.
A víztartalom hatással van a takarmányok etethetőségére, energiatartalmára, a tárolhatóságra egyaránt.
A TAKARMÁNYOK SZÁRAZANYAG TARTALMA
a takarmányok táplálóanyagainak összessége (szerves és szervetlen)
energiatartalmát a szerves anyagok mennyisége és összetétele határozza meg szerves anyagokban a szervezet felépítéséhez és az energiatermeléshez fontos fehérjék, zsírok, szénhidrátok stb. víz és szárazanyag tartalom függ: •
takarmányféleségtől (lédús- vagy száraz)
•
növény fejlődési stádiumától (zsenge 95 % víz, beérett 1530 %)
•
speciális kezelésektől (pl. szárítás, fonnyasztás)
A víz és szárazanyag tartalom befolyásolja:
tápláló értéket- lédús takarmányé kisebb, a száraz takarmányé átlagosan magasabb (terimés t. kis tápértékű, a koncentrált takarmány nagy)
étrendi hatást- a lédús takarmány könnyebben emészthető szállíthatóságot
tárolhatóságot-
• • • •
nagy víztartalmú (80-90%) takarmány megecetesedhet fehérjedús megrothadhat 20-40% vizet tartalmazó szálas takarmányok megpenészedhetnek 60-75% víztartalom és kellően tömörített aprított takarmányok esetében kedvező tejsavas erjedés zajlik le
SZERVETLEN ANYAGOK ÁSVÁNYI ANYAGOK
ÁSVÁNYI ANYAGOK SZEREPE I.
A természetben megtalálható elemek közül az állati szervezetben 40-et mutattak ki (kb.20 esszenciális) FUNKCIÓIK: •
vázrendszer, fogazat felépítése
•
enzimműködés
•
idegrendszer működése
•
vér és más testfolyadékok alkotórésze (homeosztázis)
•
ozmózisos viszony, sav-bázis egyensúly fenntartása
•
stb.
ÁSVÁNYI ANYAGOK SZEREPE II.
fontos az egymáshoz viszonyított arányuk(Fe-Mn, Cu-Zn, Cu-Mn) takarmányokban nagy eltérések vannak takarmánynövények ásványi anyagtartalma függ: •
növényfaj: (pl.: - Si, Na, Cl)
pillangósok
(+
Ca,
Mg,
P,
Cu;
•
növények fejlődése során a vegetatív részekben a P és a K mennyisége csökken, a Na tartalom nő
•
talaj ásványianyag-tartalma
•
csapadékviszonyok
•
trágyázás
Takarmányozási szempontból fontos ásványi anyagok koncentrációja az állati szervezetben makrolemek
(g/kg)
mikrolemek
(mg/kg)
Ca
15
Fe
20-80
P
7
Zn
10-50
K
2
Cu
1-5
Na
1,6
Mo
1-4
Cl
1,1
Se
1-2
S
1,5
I
0,3-0,6
Mg
0,4
Mn
0,2-0,5
Co
0,02-0,1
MENNYISÉGI CSOPORTJAIK MAKROELEMEK – szervalkotó elemek (g/kg) (Na, Ca, K, Mg, P, S, Cl)
Mindegyik makroelem esszenciális! MIKROELEMEK - nyomelemek (mg)
(Fe, Cu, Co, Mn, Zn, J, F, Se) A mikroelemek nagy része szintén esszenciális.
Kalcium (Ca2+) 98%-a a csontokban (tojás), 2% egyéb Felszívódásához szükséges a D-vitamin! Gátolt felszívódás esetén a csontokból mobilizálódik FUNKCIÓI:
• • • • • •
Csontalkotás Véralvadás Izomkontrakciók Enzimaktiválás Hormon szekréció Idegrendszer működése
gabonafélékben kevés(0,1-0,2%), nem pillangós zöldtakarmányokban közepes(0,30,4%), pillangósokban sok(1,2-1,7%)
Foszfor (P)
80%-a a csontokban Ca-hoz kötve (kalcium-foszfát)
20% a lágy szövetekben
általában szerves kötésben van a szervezetben (foszfoprotein, foszfolipid, ATP, nukleinsavak)
növények szemtermésében a P 65-75%-a fitinkötésben van jelen (a fitinsav Ca és Mg sóját a szervezet saját enzimei nem bontják)
Fitáz enzim: a fitin leszakítása a foszforról
kérődzők jól hasznosítják (bendő-, bélbaktériumok) fiatal baromfi (30-50%) és malac (30%) viszont rosszul
KALCIUM ÉS FOSZFOR
biológiai hatásuk, funkcióik összefüggenek
állati test hamutartalmának 70%-át adják
a szervezetben egyensúlyt tartanak egymással. Ezt az egyensúlyt befolyásolja:
•
a takarmány ásványianyag-összetétele
•
a takarmány Ca:P aránya
•
az állat D-vitamin ellátása
•
mellékpajzsmirigy és mellékvesekéreg hormonok
minél jobban eltér a takarmány Ca:P aránya az ideálistól, annál rosszabb a hasznosítás
HIÁNYTÜNETEK
KALCIUM: •
angolkór: csontok deformálódása, rövidülése
•
csontlágyulás, csontritkulás, tojáshéj vékonyodás
•
kardhüvely-tibia: sípcsont hátragörbülése
•
idegingerlékenység, görcsök kialakulása
•
ellési bénulás (vérben túlsúlyba kerülő Mg)
FOSZFOR: •
lassuló egyedfejlődés
•
szaporodási zavarok (meddőség)
Angolkóros gyerekek röntgenképei
NÁTRIUM (Na+), KÁLIUM (K+), KLÓR (Cl2-)
homeosztázis fenntartásában játszanak szerepet egymással tartanak egyensúlyt a szervezetben
Na és Cl elsősorban állati takarmányban K a növényi takarmányokban fordul elő (melaszban nagyon sok van)
Na: Az extracelluláris tér legfontosabb elektrolitja
•
Funkciók: sejtek ingerelhetősége, idegi folyamatok, ozmotikus viszonyok fenntartása
•
Ürül: vizelet, nyál, verejték, széklet, tej
K: Az intracelluláris tér legfontosabb elektrolitja Funkciók: sejtek ingerelhetősége, ozmotikus viszonyok fenntartása
idegi
folyamatok,
Na+-K+ PUMPA: szerepe a Na sejten belüli mennyiségének szabályozása.
Cl: sejten belül és kívül is Funkciók: gyomorban képződő sósav egyik alapanyaga, amiláz enzim egyik aktivátora, fontos szerep a vér gázszállításában, idegi folyamatokban
Magnézium (Mg2+) átmenet a makro- és a mikroelemek között 70% a csontokban, 30% lágy szövetekben növeli a csontok szilárdságát enzim alkotó; befolyásolja az erek rugalmasságát Hiánya:
általános, hosszan tartó fáradtság
idegvégződések ingerlékenysége
görcsös rohamok (erek tágulása miatt)
Mg túlsúly – ellési bénulás (téli álom)
rosszul szívódik fel a bélcsatornában (20%) takarmányok elegendő Mg-ot tartalmaznak
épségét,
Kén (S)
Funkció: metionin, cisztein, biotin, U-vitamin, része
kéntartalmú aminosavak inzulin, kötőszövetek, szaruképletek, enzimek, hormonok alkotórésze szervetlen és szerves formában is képes felszívódni
növényi takarmányokban elegendő
(monogasztrikus állatok csak az aminosavakkal tudják felvenni) (De: a silókukorica szilázsban csak 0,05-0.1% S)
szervetlen felhasználása kérődzőknél NPN anyagok etetésekor gyapjú- és tolltermelésnél kiemelten fontos (a gyapjú 2.7-3.3% S-t tartalmaz) nem komponense a hamunak, mert az izzítás során elillan
MIKROELEMEK (Fe, Cu, Co, Mn, Zn, J, F, Se)
A test hamutartalmának 1%-át teszik ki
Biológiai hatásuk alapján két nagy csoport: •
szükségesnél kisebb hiánytüneteket okozhatnak
mennyiségben
•
gyakorlatban nem idéznek elő hiánytüneteket
Vas (Fe2+)
Legnagyobb
mennyiségben
előforduló
mikroelem
(több mint 50%-a hemoglobinban található)
Funkció: hemoglobin, mioglobin citokrómok enzimalkotórész
oxigén szállítás e- - transzportláncok
gazdaságos felhasználás - korlátozott ürítés
vasszükségletet befolyásolja: vérveszteség, vehemépítés, tojástermelés, gyulladásos betegségek
felvétele szabályozott, csak a szükségletnek megfelelő mennyiség (transzportfehérjék telítettségétől függ)
Takarmányok elegendő vasat tartalmaznak • Gabonafélék (30-60 mg/kg) • zöldtakarmányok(100-200 mg/kg)
kivéve a tej – anémia (malacnak 7-10 napos korban vasinjekció)
A hemoglobin és a citokrómok kelát része (hem)
Cink (Zn2+) enzimek, hormonok (inzulin) alkotórésze befolyásolja a szénhidrát, és fehérje anyagcseréjét kell a hatékony vasfelszívódáshoz befolyásolja az A-vitamin szervezeten belüli transzportját elsősorban a csontokban, szőrben, gyapjúban, szemben, herében deponálódik forrás: élesztő, gabona korpák, állati eredetű takarmányok
négy hetes Zn-hiányos csirke
bőrrepedések és kérgesedés Zn-hiány miatt
Réz (Cu2+)
májban, csontokban, izmokban, bőrben található
befolyásolja a szénhidrát, és fehérje anyagcserét
szőr, toll pigmentáció, gyapjú képződés kell a hatékony vasfelszívódáshoz
nagy humusztartalmú talajok esetében rézhiány alakulhat ki, mivel a talaj nagyon erősen köti a rezet
Jód (I-) jódkészlet 75%-a a pajzsmirigyben (tirozinban) tiroxin (65%-a jód) és trijódtironin hormonok alkotórésze (anyagcserét befolyásolnak) egyes növények gátolják a felvételét (kel, kelbimbó, retek) Hiánya: szaporodási, anyagcsere zavarok, golyva, vérfogyottság GOLYVA: a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, ezt próbálja kompenzálni azzal, hogy növeli a szövetállományt pótlása jódhiányos területeken (jódozott só) Forrás: tengeri halak, kagylók kevés a gyümölcsökben
Szelén (Se) sokáig toxikusnak gondolták (túladagolás esetén) szükséglete és toxikus dózisa közel esik egymáshoz (0,2 mg/kg; 5 mg/kg) enzimalkotórész biológiai antioxidáns rendszer része E-vitamin komplementere Magyarország területe általában szelénben szegény (Zala, Vas, Börzsöny) legtöbb szelén a májban, körömben, fogzománcban (1817-ben fedezték fel, neve a Hold görög istennőjéről)
SZABADGYÖKÖK ÉS ANTIOXIDÁNSOK
SZABADGYÖKÖK: molekulák vagy molekulafragmentek, amelyek külső elektronpályájukon egyedülálló, párosítatlan elektront tartalmaznak, emiatt fokozott a reakciókészségük. • • •
élő sejtekben természetes stressz, betegség, öregedés felszaporodnak semlegesítés termelt antioxidánsokkal
ANTIOXIDÁNS: tágabb értelemben késleltető, vagy gátló anyag. • •
oxidációt
a sejtek maguk is termelnek vannak csak táplálékkal felvehetők (pl. vitaminok)
SZERVES ANYAGOK VITAMINOK
A vitaminok járulékos anyagok, amelyek az állati szervezetben igen kis mennyiségben fordulnak elő, és elengedhetetlenek a normális életfolyamatokhoz. Hiányuk biológiai és élettani zavarokat okoz.
VITAMINOK
Név: vitális = életfontosságú + tiamin (B1 vit.) amin-csoportja
kis molekulatömegű, szerves vegyületek
energiát nem szolgáltatnak, biológiai hatóanyagok
általában katalizátorok (enzim) részei
kész (vagy majdnem) állapotban, a táplálékkal kerülnek felvételre, illetve kérődzőkben mikroorganizmusok is előállítják
gyakran csak a provitamin található a táplálékban
különböző vitaminokat az ABC betűivel, vitaminon belüli kisebb szerkezeti eltéréseket indexszámokkal jelölik
VITAMINOK
HIPOVITAMINÓZIS: részleges hiány.
AVITAMINÓZIS: vitaminhiányos állapot, ami klinikai tüneteket okoz. A vitamin kis mennyiségű pótlásával általában gyorsan megszűnik.
ANTIVITAMIN: a vitaminhatást megakadályozó anyag. hasonló kémiai szerkezetű kompetitív gátlás
HIPERVITAMINÓZIS: túladagolás. A zsírban oldódó vitaminok a májban raktározódnak.
(szükségesnél kevesebb felvétel vagy rossz hasznosulás: növekedés-, ellenállóképesség-, termeléscsökkenést eredményez)
Csoportosítás OLDÓDÁSI TULAJDONSÁG alapján: • Zsírban oldódók: A, D, E, K vitaminok • Vízben oldódók: B,C, H, U vitaminok
A zsírban oldódó vitaminok felszívódásának részfolyamatai a bélcső üregében (intraluminárisan), a bélhámsejt citoplazmájában (intracellulárisan) és a nyirok és vérkeringésben (intravasalisan) zajlanak.
A VITAMINELLÁTÁS JELENTŐSÉGE Az új fajták a nagyobb termelési szint miatt több vitamint igényelnek Zárt, intenzív rendszerben tartott állatok elégtelen mennyiségben jutnak hozzá a legtöbb vitaminhoz
A takarmányokban a betakarítás és a tartósítás során csökken a vitaminok mennyisége és aktivitása Az antagonista és antivitamin hatású anyagok rontják a vitaminok bélbeli termelését, felszívódását és hatékonyságát
„A vitaminok kívánatos napi adagja nem az a mennyiség, amely a hiánybetegségek megelőzéséhez szükséges, hanem az a dózis, melynek növelése már nem fokozza az állat egészségét és ellenálló képességét; nem vagy legalábbis gazdaságosan nem növeli termelését és takarmány- értékesítését” Szent-Györgyi Albert
A vitaminellátás problémái a takarmányozásban: • Reális szükségletet sok tényező befolyásolja •
Takarmányok vitamintartalmáról kevés az adat
További csoportosítási szempont lehet:
Hatásmechanizmus alapján • Az általuk szabályozott folyamatok alapján Oldhatóságuk szerint a legjobb, ebből következetni lehet a felszívódásra, kiürülésre, milyen takarmányban található stb. •
ZSÍRBAN OLDÓDÓ VITAMINOK 1. A-vitamin (retinol)
a retina fényérzékeny felépítésében vesz részt
anyagának
(látóbíbor)
csak állati eredetű takarmányban fordul elő
növényi takarmányban provitaminjai (α, β, γ karotin) β karotin két A-vitamin molekula képzésére alkalmas (oxidatív hatásra kettészakad)
Kukorica: kriptoxantin
Az A-vitamin szerepe
Funkciók: látás, növekedés, hámszövet normális működése, csontszövet felépítése, nemi szervek működése, magzatburok kialakulása Fontos a vemhesség utolsó szakaszában
Hiánya az alábbi rendellenességeket okozza:
•
Szarvasmarha: petefészek rendellenes működése, fogamzási zavar, vetélés, vak borjak, rossz sperma
•
Sertés: csökken az alomszám-és tömeg, malac emésztő-, légzőszervi, fejlődési rendellenessége
•
Baromfi: nyelőcső-, és veseelváltozások, véres tojás, romló kelési%, köszvényes betegségek
A-vitamin hiánya emberben
farkasvakság hámszövet-, könnymirigy elsorvadása verejték- és faggyúmirigyek megbetegedése a bőr kiszáradása a szőrzet és a hajszálak törékenysége, kihullása nyálkahártya szárazsága gyulladásra és fertőzésre való fokozott hajlam gyerekeknél a csontosodási folyamat sérülése miatti növekedési zavar
A béta-karotin A-vitaminná alakulását befolyásoló tényezők
állat faja, fajtája,
A-vitamin mennyisége,
takarmány emészthetősége,
fehérje-, foszforhiány,
nagy nitrát, nitrit tartalom
A szarvasmarha, a ló és az ember kivételével a vérplazma már nem tartalmaz karotint, mivel a bélhámsejtekben a karotináz enzim hatására A-vitaminná alakul.
Takarmányok A-vitamin tartalma
Sok karotin: lucerna, zöldtakarmányok, paradicsom, paprika (60-150mg/kg) Kevés karotin: kukoricaszilázs (10-20mg/kg)
Kaszálás után oxigén és az elhalt sejtekből kiszabaduló karotináz enzim hatására az A-vitamin 30%-a is lebomolhat Fény és UV érzékeny A növény öregedésével párhuzamosan csökken a karotintartalom
A-vitamin tartalmat csökkentő hatások: tárolás, magas hőmérséklet, páratartalom, pelletálás
D-vitamin (kalciferol) I. az egyik legkorábban megismert vitamin szteránvázas vegyület különböző vitaminformákból keletkezik UV fény hatására: D2 (növény), D3 (állat) májban, vesében raktározódik szabályozza a Ca és a P felszívódását (átjárhatóvá teszi a bélhámsejtek falát a Ca és a P számára), és a csontokba porcokba történő beépülését részt vesz az immunfolyamatokban és a normál inzulinforgalomban
D-vitamin (kalciferol) II.
Viszonylag kevés takarmányféleségben található meg
Természetes körülmények között tartott esetében a D vitamin ellátás biztosított
állatok
Forrás: napfény, legelő, halmájolajok, máj, tojás
széna,
A csontozat fejlődése szempontjából a legfontosabb vitamin
jó
minőségű
Hiányában ( Ca, P kórós anyagforgalma) kialakulhat •
Baromfifélék: az angolkór és a csontlágyulás, tojás héjának elvékonyodása
•
Emlősök: zavarok az ivarzásban, ellésben, vemhesülésben, nő az életképtelen utódok száma
A hipervitaminózisra leginkább érzékeny vitamin
D-hipervitaminózis magas kalcium szint izomgyengeség, hányinger, hányás, hasmenés, fejfájás, fáradtság, általános gyengeség, fogyás, fokozott szomjúságérzés és vizeletürítés erek és szövetek elmeszesedése
E-vitamin (tokoferol)
gyorsan oxidálódik, mert sok benne a kettős kötés (H ad le)
ANTIOXIDÁNS HATÁS oxidációját
különböző vitaminokat (A,D, biotin) véd az oxidációtól
segíti a lizin értékesülését, javítja a húsminőséget (avasodás gátlása)
hiányában ödémás betegségek, vérszegénység, szív vázizom-elfajulás, meddőség, táplálkozási agylágyulás
normál táplálkozás mellett emberben hiánya nem fordul elő
zöld növények leveleiben kevés, magtermések csíraolajában sok van, de a betakarítás során egy részük tönkremegy
állati táplálékban nincs
akadályozza a telítetlen
zsírsavak
és
E-hipervitaminózis: fejfájás, szédülés, izomgyengeség, kettős látás, a kreatin nagyobb mennyisége a vizeletben, emésztési zavarok, csökkenti az A-, D- és K-vitamin felszívódását
K-vitamin
Hatásai: véralvadás (protrombin termelés), csöves csont növekedés, elemtranszport általában nincs belőle hiány kivéve az újszülötteknél, mert a tejben kevés van, és a bélflóra még nem termeli megfelelő mennyiségben HIÁNYA VÉRZÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS BETEGSÉGEKET OKOZ Pótlása: zöldlucerna, lucernaszéna, halliszt Somkóró etetés: kumarol (K vitamint hatástalanítja) Oldallánc felépítése alapján: •
K1 (fillokinon): növényekben fordul elő
•
K2 (menakinon): emésztőcső mikroorganizmusai baktériumok) állítják elő, zsírban oldódik
•
K3 (Menadion): szintetikus, egyszerűbb felépítés, sós vízben is oldódik
K1 és K2 jól ellenáll a hőnek és az oxidációnak
(coli
K- hipervitaminózis Csak extrém túladagolás esetén jár mérgezési tünetekkel, ilyenkor májkárosodást okozhat.
VÍZBEN OLDÓDÓ VITAMINOK
B1-vitamin (tiamin)
az első felfedezett vitamin (Eijkman,1880 körül) (1911-ben nevezték el B vitaminnak)
fehérjéhez kötve fordul elő – ellenálló, stabil vegyület, de hőérzékeny
takarmányok tiamintartalma fedezi az állatok szükségletét (aleuron réteg-korpa, élesztő, halliszt)
bendőbaktériumok és a bélflóra szintetizálja
FUNKCIÓ: szénhidrát alkotóeleme
Hiánya izom- (beri-beri) (1630-ban írták le először Jáván), és idegrendszeri zavarokat okoz
intenzív termelés esetén rendszeres pótlása elengedhetetlen
hirtelen takarmányváltás esetén hiánya előfordulhat tiaminbontó baktériumok elszaporodása miatt
anyagcserében
résztvevő
enzimek
a
BERI-BERI
izomgyengeség, koordinációs zavar, étvágytalanság, idegesség, lábízületek fájdalma
megnövekedett szív, szapora pulzus, oedema, nehézlégzés
B2-vitamin (riboflavin)
narancssárga, keserű íz, élesztő szag, vízben rosszul oldódik, hőre és oxigénre nem érzékeny, lúgos közegben és UV hatására gyorsan bomlik
sok a gabona-, és olajos magvakban, fiatal zöld növények, korpa, tej, halliszt, máj
emésztőcső mikroorganizmusai szintetizálják
FUNKCIÓ: segíti a növekedést, húgysav-, zsírsavszintézis, -lebontás, sejtlégzés,
kérődzők esetében csak rosszul szopó állatoknál lép fel hiány
2-4- hetes csirke: vér-,tollképzési zavar, görbeujj betegség
pótlása kukoricára alapozott takarmányozás esetén (baromfi, sertés)
fehérje-,
B2 - hiány
a száj nyálkahártyájának sérülése (pl. szájszél berepedés), nyelv gyulladása, genitáliák bőrének sérülése, ekcéma, szaruhártya keringési zavar
állatkísérletek szerint az újszülöttek növekedése csökkent mértékű
súlyos hiány kialakulása Európában valószínűtlen, de időseknél, anorexia nervosa betegeknél, krónikus fogyókúrázóknál, vegetáriánusoknál előfordulhat, antibiotikum-kezelés hatására csökkenhet a mennyisége (elpusztítja a bélflórát)
A szervezet kis mértékben tárolni képes (a vesében és a májban), ezért hiánya csak 3-4 hónap alatt alakul ki.
B3-vitamin (niacin, nikotinsav)
állati és növényi takarmányokban egyaránt előfordul rendszerint fehérjéhez kötött, ami növeli a stabilitását (rosszabbul hasznosul) fontos koenzimje (fiatal állatoknál elengedhetetlen) sok tejet termelő tehenek esetén a mikrobák által szintetizált mennyiség nem elég triptofánból is képződhet, de nem kedvező (60mg1mg) hiánya általában akkor alakul ki, ha niacinban és triptofánban szegény takarmányt etetünk (kukorica) Hiánytünetei (pellagra): •
Baromfi: csontosodási növekedés
zavarok,
bőr-,
tollképzés,
lassú
•
Sertés: bőrbetegségek a nyakon és a háton, száj- és nyelvnyálkahártya elszíneződése
B5-vitamin (pantoténsav) Valamennyi növényi és állati sejtben megtalálható, olajszerű folyadék nedves közegben hőérzékeny, lúgos és savas közegben elbomlik elsődleges feladata a szénhidrátok lebontása és a zsírsavak szintézise koenzim-A alkotórésze, így az energiatermelésében fontos szteroidok, epesav, ellenanyagok, képzésében vesz rész, méregtelenít, segíti a mikroelemek forgalmát tej, szója, lucerna, halliszt (takarmányok elegendő B5-öt tartalmaznak) monogasztrikus állatok etetésénél lehet hiány (baktériumok is szintetizálják)
B6-vitamin (piridoxin)
fehér kristályos vegyület, hőnek, oxidációnak jól ellenáll, fényérzékeny főleg lúgos közegben
szinte minden takarmányban megtalálható (levél, mag, olajos magvak, élesztő, zöldlisztek)
bendő-, és bélbaktériumok is szintetizálják
legfontosabb feladata az aminosavak átalakítása, így a szükséges mennyiséget a takarmány fehérjetartalma határozza meg
enzimalkotórész, vér Na-, K- szintjének szabályozása, zsír-, és szénhidrát anyagcsere, központi idegrendszer működése
hiánya általában fiatal csirkében, pulykában, malacban fordul elő bőrelváltozás, hiányos tollazat, vérfogyottság, idegrendszeri zavarok
B7-vitamin (biotin) (H-vitamin) kéntartalmú hővel, fénnyel szemben ellenálló, de az UV és a peroxid bontja enzimalkotórész, fehérje-, zsírsavszintézis (zsírsav elengedhetetlen a bőr normális működéséhez, bőrvédő „HAUT” H vitamin) legtöbb növényi takarmányban szabadon (lucerna, szójadara) és fehérjéhez kötve (árpa, cirok) is előfordul, halliszt
Hiánya baromfinál (pulyka): perózis - csontképzési zavarok, máj, vese elfajulás emlősökben: pata, csülök, problémák (lábrongyosság) ember: őszülés
Folsav (M,BC,B9-vitamin) forró levegő és a napfény károsítja a legtöbb növényi és állati takarmányban van, zöld növény levele szabad formában is sokat tartalmaz, innen az elnevezés (folium=levél) más takarmányokban fehérjéhez kötve található (búzacsira, lucerna szója) bendő- és bélbaktériumok is előállítják szerepe: nukleinsav-szintézisben, vérsejt képzésben hiánya anémiát, perózist (csontképzési zavarok) okoz elsősorban a baromfinál okozhat problémát emberben terhesség alatt van nagy jelentősége, az embrió gerincének a kialakulásában fontos
B12-vitamin (kobalamin) I. 1948-ban fedezték fel (nyers májból) vörös színű, kristályos vegyület, vízben jól oldódik, fényre érzékeny csak a bendő- és bélbaktériumok és egyes gombafajok tudják előállítani (+ Spirulina alga) monogasztrikus állatok csak koprográfia útján jutnak hozzá, mivel a bélbaktériumok által előállított vitamin már nem szívódik fel (pl. nyulak) B12-t csak állati eredetű takarmány tartalmaz, sok van a hallisztben és a húslisztben a bélflóra 20-szor többet állít elő belőle mint amennyit táplálékból felveszünk felszívódása rossz (10-15%), állati szervekben raktározódik (májban nagy raktára van)
B12-vitamin (kobalamin)
szerkezete hasonlít a porfirinvázhoz (hemoglobin, klorofill), központi atom a kobalt az ember szükséglete 1mg/év, de ha vérszegénységben szenved akkor ennek a 100szorosa
Funkciók: vörösvérsejtek előállításában,
Hiánytünetek: lassabb növekedés, bőr és szőrproblémák
hámsejt képzésben, koenzimek előállításában, velőshüvelyképzésben, metionin előállításában, szénhidrát-, fehérje-, zsírforgalomban emberben: vészes vérszegénység; dermedtség, tűszúrásérzet a kezekben, lábakban; depresszió; problémás alvás; memóriavesztés; szédülés, egyensúlyvesztés; elbutulás
U-vitamin - metilmetionin nem vitamin
sárgás, kristályos vegyület, hőnek, savnak jól ellenáll, lúgos közegben gyorsan bomlik egyes zöld növények sokat tartalmaznak (káposzta, gyümölcsök, szemes kukorica) szerepe: hámsejtek védelme, méregtelenítő, immunerősítő, gyomorfekély kialakulásának gátlása (ULCUS), gyomor nyálkahártyájának regenerálása Magyarországon írták le először Sertések takarmányozásában van jelentősége
C-vitamin (L-aszkorbinsav)
Valamennyi állati és növényi sejtben megtalálható, kivéve a baktériumokat
Az állati szervezet három enzim segítségével cukrokból képezi (emlősök-máj, madarak-vese)
Az ember és egyes állatfajok (majom, halak, tengerimalac) a gluanolakton enzim hiányában nem képesek előállítani
Sárgásfehér kristályos vegyület, oldata erősen savas (pH = 2,2 2,5), lúgos környezetben, egyes nehézfémek jelenlétében és napfényen gyorsan oxidálódik
XX. elején bebizonyosodott, hogy az ember egyik legrettegettebb betegségét a skorbutot a C-vitamin hiánya okozza
Szent Györgyi Albert 1930-ban izolálta, 1937-ben Nobel-díjat kapott érte
C-vitamin szerepe
Hidroxiálási reakciók enzimeinek kofaktora
Antioxidáns
Immunstimulátor
Stresszhatások kivédése
Szövetképzés (kollagén, porc, csont, fog)
Szöveti és sejtlégzés
Általános anyagcsere serkentő
Elősegíti az A-vitamin és a vas felszívódását
Vitaminszerű anyagok B4-vitamin (kolin)
Lipotróp anyag: segíti a szervezet zsírforgalmát
Vízben oldódó, fehér, kristályos
a szervezetben is keletkezik, de nem fedezi a szükségletet, a bélbaktériumok egy részét lebontják
Hiánya a foszfolipidek és a lecitin képzését gátolja
Májból a zsírdepókba történő továbbítását gátolja májelzsírosodás
Takarmányokban szabad és megtalálható (halliszt, szója)
kötött
formában
is
Köszönöm a figyelmet
