PÁRZÁS, MEGTERMÉKENYÜLÉS & VEMHESSÉG
Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
A PÁRZÁS
Ivarzási tünetek Tűrési reflex Hím nemi reflexek Flehmen-reflex Kapuív reflex Fergusson reflex
A Fergusson-reflex
Az oxitocin – elválasztás szabályozása nőivarú állatokban. Forrás: Húsvéth, 2000.
SPERMIUMTRANSZPORT
Spermiumok aktív mozgását segítik: - hüvelyi savas pH (kedvezőtlen környezet) - a női nemi utak antiperisztaltikája (Fergusson reflex, ondó prosztaglandin tartalma) - ivarzási nyálka (méhnyaknyák) szerkezete utat készít a spermiumoknak
A KAPACITÁCIÓ
Kapacitáció: a spermiumok érési átalakulása a női nemi utakban (kb.6 órás folyamat) Női nemi utakból származó impulzusok hatására Fokozódik a spermiumok mozgása, anyagcseréje Acrosoma reakció A spermiumok 1-3 napig termékenyítő-, a petesejt 24 óráig termékenyülő képes.
A TERMÉKENYÜLÉS
Cortikális reakció: a petesejt membránja átjárhatóvá válik (Ca beáramlás hatására) Zona pellucidán való átjutás Megtapadás Zóna reakció: átjárhatatlan réteg (termékenyülési membrán) alakul ki a zigóta körül Fúzió (2. meiotikus osztódás folytatása, pronucleus képződése) A megtermékenyülés kb. 6-24 órát vesz igénybe Sejtosztódás megindulása (moruláció, blasztuláció)
A termékenyülés fázisai: 1. Áthatolás a corona radiatan (csak a capacitált spermiumok jutnak át szabadon) 2. Zona pellucida penetrálása: a z.p. permeabilitása megváltozik, amint a spermium érintkezik vele. A corticalis granulumokból lysosomaenzimek szabadulnak fel (megakadályozzák a további spermiumok bejutását, inaktiválják a zona felszínén lévő spermiumreceptorokat). 3. Oocyta és spermiummembrán egyesülése. Ekkor befejeződik a II. meiotikus osztódás.
Forrás:internet)
A VEMHESSÉG BLASZTOGENEZIS: zigóta osztódása, barázdálódása EMBRIOGENEZIS: differenciálódás, organogenezis MAGZATI FEJLŐDÉS
PETEVEZETŐBEN Moruláció, blasztuláció Táplálékfelvétel minimális (szikanyag) Anyai szervezettel való kommunikáció (EFP: early pregnancy factor; PGE2, trofoblaszin, interfeon, egyéb anyagok) MÉHBEN A blasztociszta stádiumú embrió „kikelése” a zona pellucidából Embrionális fejlődés
A BLASZTOGENEZIS Osztódás a zona pellucidán belül Szedercsíra (morula) Üreg (blastocoel) képződik Hólyagcsíra (blastula) Zonap pellucida feltörése, embriócsomó és trofoblaszt kialakulása
A korai zigóta
Petesejt és korai embrió- 10 mikrométeres zona pellucida Osztódás ezen belül 2-4-8-16-32-64 sejtes Egyre kisebb átmérőjű blasztomerek Autotróf táplálkozás
Barázdálódás I. (szedercsíra)
A 2 sejtes stádium után a zigóta mitózisokkal osztódik. A leánysejtek az u.n. blastomera-k. A sejtek minden osztódással kisebbek lesznek. 8 sejtes állapotig laza szerkezet, utána tight junction.
Barázdálódás II. (hólyagcsíra)
Kb 3 nappal a megtermékenyítés után 16 sejtes morula állapotba kerül. A morula-nak van egy u.n. belső (embryo)- és egy külső (trophoblast) sejttömege
Blastocystaképződés
Amikor a morula belép az uterus üregébe. A zona pellucida-n keresztül folyadék áramlik az intercelluláris térbe, ezek folyamatosan összefolynak és kialakul a blastocoel. Innentől blastocysta-nak nev., melynek külső sejttömege (embryoblast) és belső sejttömege van (trophoblast). A z.p. eltűnik, majd elkezd proteolitikus enzimeket termelni és elkezd behatolni a méh ny.h. hámsejtjei közé.
Méhbe érkezés Morula stádiumban Sertés: 3. nap Kutya: 8- 10 nap Többiek: 4-5. nap Blastocysta kialakulása: 6- 10. nap P4 termelés nő Kedvező környezet az embrió számára
Méhtejjel való (histiotroph) táplálkozás A trophoblast sejtek jelzéseket adnak le a méhnyálkahártya felé Megtapadás (implantáció) Beágyazódás (nidatio) Késleltetett implantáció (vadon élő állatoknál áttelel az embrió a méhben)
AZ EMBRIOGENEZIS Bélcsíra (gastrula): a sejtek szöveti differenciálódása megindul (totipotensből pluri-, ill. unipotens sejtek) Csíralemezek és szervek kialakulása: - endoderma: bőr, idegrendszer, - ectoderma: bélcsatorna, néhány zsigeri szerv, - mesoderma, mesenchyma : a szervek nagyobb része.
MAGZATBURKOK
A csíralemezek kialakulásával egyidőben a köldöktájékról kifejlődnek a sziktömlő és a magzatburkok. Magzating- amnion Húgytömlő- allantois Irhahártya- chorion
(Forrás: Husvéth, 2000)
A köldökzsinór A magzatburkok a köldökzsinór útján függnek össze a magzattal. Összekapcsolja a magzatot a kialakuló méhlepénnyel A húgyinda, a köldökartériák és a köldökvénák haladnak benne.
(Forrás: Husvéth, 2000)
A placenta A külső magzatburkok bolyhai (magzati placenta) benyomulnak a méh nyálkahártyájának mélyedéseibe (anyai placenta) és kialakul a foetomaternalis kapcsolódás, a placenta, a méhlepény. Erre az időszakra befejeződik az organogenezis, kialakulnak a szervrendszerek, elkezdődik a magzati fejlődés.
MAGZATI FEJLŐDÉS A placenta szöveti szerkezete, placentatípusok
Az anyai és a magzati placenta is 3-3 rétegű A háziállatok placentája eltérő szerkezetű. 1. hámhoz kapcsolódó (epitheliochorialis), pl. ló, sertés- leglazább, 6 sejtrétegű 2. kötőszövethez kapcsolódó (syndesmochorialis) pl. kérődzőknél, 5 rétegű 3. érbelhámhoz kapcsolódó (endothelochorialis) pl. húsevőknél, 4 rétegű 4. vérbemerülő (haemochorialis) pl. főemlősöknél, 3 rétegű
6 rétegű: anyai 5 rétegű: epithel 4 rétegű: 3 rétegű:
Forrás: Huszenicza Gy. ea.
(Forrás: Husvéth, 2000)
3 magzati + 3 -1 anyai, nincs -2 anyai -3 anyai.
A placenta működése
Feladatai mechanikai védelem anyagok transzportálása bizonyos anyagokat szintetizál vagy átalakít hormont termel (progeszteront, ösztrogént, PMSG-t, placentáris laktogént) barrier (vírus, baktérium toxin elleni védelem) a placentán, mint magzati tüdőn keresztül megy végbe a gázcsere
Az anyai és magzati placenta vérellátása elkülönül, a vér nem keveredik A placenta szöveti szerkezete meghatározza annak transzport folyamatait. Az elektrolitok egy része, a hormonok, a vitaminok és a víz diffúzióval jutnak át, az aminosavak, a zsírsavak, a glükóz, a fruktóz és az ásványi anyagok többsége aktív transzporttal
Bizonyos anyagokkal szemben (Ca, P ,A-, E-, B vitaminok, oxigén) a magzat erősebb aktivitást mutat az anyai szervezethez képest. A házi patásállatok placentáján nagy molekulájú anyagok nem jutnak át, a magzat ezért minimális ellenanyag szinttel születik meg. A passzív immunitást, az immunglobulinok többségét a megszületés után a föcstejjel veszik fel.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
Források Becze József (szerk.): A hímivarú állatok szaporodásbiológiája. Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1983. Husvéth Ferenc (szerk.) : Gazdasági állatok élettana az anatómia alapjaival. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000. P.J.H. Ball and A.R. Peters: Reproduction in Cattle. Blackwell, 2004. Salamon István: Artificial Insemination of Sheep. Univ. Of Sydney. 1976.
