AZ ENDOKRIN RENDSZER. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

AZ ENDOKRIN RENDSZER

Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

HOMEOSZTÁZIS FENNTARTÁSA: SZABÁLYZÓKÉSZÜLÉK

ÉRZÉKSZERVEK IDEGRENDSZER ENDOKRIN RENDSZER

A HORMON  Sejtanyagcsere terméke  Szöveti nedvkeringés, illetve a vérkeringés útján jut el a célsejtekhez  A célsejtek anyag és energiaforgalmában az enzimműködés megváltoztatása révén serkentő vagy gátló hatású  Kis mennyiségben is hatékony  Általában nem fajspecifikus  Hatása lassabban alakul ki, de tovább tart, mint az idegrendszernél  Közvetett hatású, hírvivőként nem vesz részt az általa előidézett reakcióban  Csak specifikus szövetekre hat (receptor)

A HOROMOK OSZTÁLYOZÁSA         



1. Termelődésük helye szerint Neurohormonok Mirigyhormonok (glanduláris) Szöveti hormonok (aglanduláris) 2. Hatásuk szerint Só- és vízháztartást szabályzó Vércukorszint szabályzó Tejtermelést szabályzó ….stb. 3. Kémiai szerkezetük alapján Fehérje hormonok (pl. inzulin, növekedési hormon) Peptidhormonok, aminosav származékok (pl. adrenalin, tiroxin, noradrenalin) Szteroid hormonok (tesztoszteron, ösztrogén)

HATÁSMECHANIZMUS (1)  A peptid-, a fehérjehormonok és a katekolaminok specifikus kötőhelyei a sejtmembrán felületén találhatók. Ezek a hormonok az adelnilcikláz-aktivációs mechanizmuson keresztül fejtik ki hatásukat.

HATÁSMECHANIZMUS (2)  A zsíroldékony szteroid hormonok átjutnak a sejtmembránon és a citoszolban lévő receptorokhoz kötődnek. A hormon-receptor komplex bediffundál a sejtmagba, ahol a DNSről specifikus m-RNS képzést indít be, amelynek eredménye új fehérje, azaz új enzim képződése lesz.

HORMONSZINTÉZIS ÉS SZEKRÉCIÓ (1)  A fehérje és peptidhormonok a sejtek riboszómális endoplazmatikus retikulumában (ER) termelődnek. A hormont a lizoszómák tárolják. Aktiváló, üríttető jelre exocytosissal jutnak kis a sejtből. A fehérjehormonok termelése folyamatos, ürítése szakaszos.  A szteroidok szintézise koleszterinből indul ki, amely mint prekurzor anyag megtalálható a sejtekben. A szintézis helye a sima ER. Ürítésük folyamatos, így szintjük a termeltetés útján szabályozódik.

HORMONSZINTÉZIS ÉS SZEKRÉCIÓ (2)  Neuroszekréció során idegi hatásra az idegsejt termel hormont, mely az axonon eljut a végfácskáig és ott tárolódik.  Az a jel, mely az adott hormon szintézisét vagy ürítését kiváltja, sokféle lehet (nem minden esetben ismert): másik hormon, anyagcseretermék, központi idegrendszeri hatás.  A fiziológiásnak tekinthető hormonszintek fenntartását önszabályzó, ún. feed-back mechanizmus teszi lehetővé.

A FEED-BACK MECHANIZMUS HYPOTHALAMUS

Serkentő vagy gátló faktorok „visszajelző mechanizmus” HYPOPHYSIS

Glandotrop hormonok ENDOKRIN MIRIGYEK

Hormonok VÉR

HORMONTRANSZPORT  A fehérje és peptidhormonok szabadon, a szteroidok és egyéb kisebb molekulájú hormonok albuminhoz vagy globulinhoz kötve szállítódnak.  A hormont kötő fehérje egyrészt depóként szolgál, másrészt védi a hormont a lebomlástól.  Speciális hormonkötő fehérjék: - TBG (tyroxine-bindig globulin) - CBG vagy transcotin (corisol-binding globulin) - SBG (sexualsteroid-binding globulin)

A HORMONOK INAKTIVÁLÁSA  A hormonmolekula lebontása megtörténhet abban a sejtben is, ahol a hormon hatását kifejtett, de a legtöbb esetben a kiválasztást a máj és a vese végzi.  A májban és a vesében inaktivált hormonok a bélsárral , illetve a vizelettel távoznak a szervezetből.  A hormonok felezési ideje (az az időtartam, míg az aktív hormon mennyisége a felére csökken) nagyon változó. Legrövidebb a katekolaminoknak (1-2 perc), leghosszabb a tiroxinnak (5-9 nap)

A HORMONHATÁS VIZSGÁLATÁNAK LEHETŐSÉGEI Az endokrin funkciójú szerv eltávolítása után hiánytünetek jelentkeznek A mirigy központi idegrendszerrel való kapcsolatának megszüntetése estén is jellegzetes tünetek jelentkezhetnek A vizsgált hormon szervezetbe juttatása után megfigyelhető elváltozások alapján A hormonkoncentráció meghatározása vérben és testnedvekben.

A Radioimmunoassay (RIA) és Enzim Linked Immunosorbent Assay (ELISA)

 Kvantitatív meghatározás immunohisztokémiai módszerekkel

A legfontosabb belső elválasztású mirigyek  Hypothalamus  Agyalapi mirigy (hipofízis)  Tobozmirigy  Pajzsmirigy  Mellékpajzsmirigy  Csecsemőmirigy (thymus)  Mellékvese (kéreg és velő állomány)  Hasnyálmirigy  Ivarmirigyek

A hypothalamus-hypophysis rendszer szerkezete

A hypothalmus ún.kissejtes állományában olyan neurohormonok keletkeznek, melyek a portális keringéssel eljutak az adenohypophysisbe és az ott folyó hormontermelést serkentik vagy gátolják. Felszabadító= üríttető = relasing = liberin (RF = releasing hormon vagy faktor) Gátló = inhibitory = statin (IH,IF = inhibitorikus)

A hypothalamus és hypophysis hormonjai

A hypophysis hormonjai Az elülső lebenyben termelődő legfontosabb hormonok :  növekedési (SomatoTtrop hormon STH)  pajzsmirigy serkentő hormon (Tyreoidát Stimuláló hormon TSH)  mellékvesekéreg serkentő hormon (Adreno Cortiko Trop ACTH hormon)  tüsző érést serkentő (Follikulus Stimuláló hormon, FSH)  sárgatest serkentő (Luteinizáló LH hormon)  tejelválasztást serkentő (LactoTrop LTH hormon)

A hátulsó lebenyben tárolódnak:  vízvisszaszívást serkentő hormon (Anti Diuretikus hormon ADH)  simaizom összehúzódást serkentő hormon (Oxytocin).

A növekedési hormon (STH)  A növekedési hormon ( szomatotropin azaz STH, angolul: Growth Hormon, GH ) az agyalapi mirigy által termelt egyik fehérjealapú hormon, tudományos elnevezése a görög testnövekedés szóból ered.  Leginkább ismert szerepe a növekedés elősegítése.  Ugyanakkor a testmagasság mellett a szervezet számos működésére is hat, többek között a lipidek, fehérjék, szénhidrátok metabolizmusára és a csontok fejlődésében is szerepet játszik.  Fokozza a bélből történő kálcium felszívódást.  A fehérje anygcserében anabolikus hatású, serkenti a fehérjeszintézist.  A májba kerülve felszabadítja a szomatomedineket (polipeptid szöveti hormoncsoport, pl. IGF-1), így fejti ki hatását.  Szénhidrát anyagcserében gátolja a májban, az izomban és a zsírszövetben a sejtek glükóz felvételét és felhasználását (inzulin ellenes hatás)

Az adenocorticotrop hormon (ACTH)  A mellékvesekéreg ún. köteges állományára hatva a glükokortikoidok (koritzol, kortikoszteron) termelését serkenti.  Az ACTH termelődésében napi ritmus figyelhető meg, de felszabadulása a szervezetet érő stresszhatásra fokozódik.  A zsíranyagforgalomban lipolitikus hatású: mozgósítja a zsírraktárakból a zsírsavakat, ezáltal megemeli a vér szabad zsírsav (FFA) szintjét.  Emeli a vércukorszintet.

Tireotrop hormon (TSH) A tiroxin és a trijódtironon hormonok termelődését szabályozza, fokozza a pajzsmirigy jódfelvételét. A zsíranyagforgalomban lipolitikus hatású: mozgósítja a zsírraktárakból a zsírsavakat, ezáltal megemeli a vér szabad zsírsav (FFA) szintjét. Szintjében napszaki és szezonális ritmus figyelhető meg.

Gonadotrop hormonok: FSH és LH  A folliculus stimuláló hormon (FSH) nőivarú állatokban serkenti a petefészekben a tüszőérést és az oogenezist, hím állatokban a here kanyarulatos csatornácskáinak kiépülését és a spermiogenezist.  Luteinizáló hormon (LH): Ovuláció után hat a sárgatest kifejlődésére, hím ivarú állatokban a spermiogenzisre és a here tesztoszteron termelésére.

A prolaktin (PRL) Fehérjehormon, melyet a tejmirigy fejlődésére gyakorolt hatása miatt mammotrop hormonnak is neveznek. Számos más hormonnal együtt a tejmirigy kifejlődéséhez, a tejtermelés megindításához szükséges. Galambokban segíti a begytej elválasztását.

AZ OXITOCIN A hypothalamus nucleus paraventricularis nevű nagysejtes magcsoportjában képződik, a hypophysis hátulsó lebenyében tárolódik. Simaizom összehúzó hatása van. Felszabadulásának természetes ingere a párzás, ellés, fejés, szopás.

Az antidiuretkus hormon (ADH)  A hypothalamus nucleus supraopticus (NSO) nevű nagysejtes magcsoportjában termelődik, a hypophysis hátulsó lebenyében tárolódik.  Az adiuretin (régi elnevezés: vazopresszin) feladata, hogy a vesében fokozza a vízvisszatartást, és így segítsen a szervezetnek a megfelelő mennyiségű víz megtartásában. Hatására kevesebb víz választódik ki a vizelettel, azaz a vizelet koncentrálódik, a fajsúlya megnő.  A NSO-ban lévő ozmoreceptorok érzékelik a vérplazma koncentrációjának emelkedését, ez az ingere a tárolt hormon ürítésének.

A tobozmirigy (epifízis)  A tobozmirigy a köztiagy része, ami az :  - egyedfejlődésre  - az ivarszervek működésére is ható hormonokat termel - de ezek a hormonok hatnak a hypothalamus és az agyalapi mirigy valamint a többi belső elválasztású mirigy működésére is. Legfőbb jellemzője, hogy ritmusosan működik, a fényviszonyokhoz, a Naphoz és az évszakokhoz igazodva („ a harmadik szem”). A nappalok hosszabbodása, illetve rövidülése váltja ki a bizonyos állatfajoknál a szezonális ivarzást, a téli álmot, illetve a vedlést.

A MELATONIN A tobozmirigyben képződik, sötétségben. Esténként takaréklángra kapcsolja a szervezetet. Lassítja az öregedést, véd a daganatos betegségektől. Gondoskodhatunk a megfelelő melatoninszintről, ha eleget alszunk, lehetőleg sötétben.

A cirkadián ritmust az agyalapon elhelyezkedő mag szabályozza, a nucleus suprachiasmaticus (SCN).  Az SCN az agy sok más területével is kapcsolatban áll, így szabályozva többek között a testhőmérsékletet, vagy a táplálékfelvételt, illetve s szervezet hormon termelő mirigyeinek működését. Az SCN-ba a retinából érkezik a legtöbb bejövő információ, ezért úgy tűnik, a cirkadián óra szabályozásában a fénynek van a legnagyobb szerepe. Vak emberek gyakran panaszkodnak a cirkadián ritmusuk zavarairól, hiszen a cirkadián ritmus beállításához szükséges külső segítséget ők nehezebben kapják meg. 

 A melatoninnak a belső biológiai óra működésében bizonyítottan fontos szerepe van, mivel a melatonin szintje nappal alacsony, éjszaka növekszik, és szintjétől függően a biológiai óra működését az alvásfolyamatot elősegítő állapotba hozza. A biológiai óra összetett működésén (pl: alvásébrenlét, anyagcsere és hormonális ritmusok, testhőmérséklet, reprodukciós folyamatok) belül a melatonin jelentősége különösen az utolsóban fontos. Gyakran előfordul azonban, hogy valamilyen külső tényező hatására a leggyakoribb kiváltó okok az éjszaki műszakban végzett munka, illetve a hosszú repülőút utáni időeltolódás a normál folyamat felborul. Ilyenkor terápiás beavatkozásra van szükség.



Melatonin

12 8 4

 

 

0 0

8

16

24

8

h

Melatonin

12

MELATONIN Produced by: corpus pineale

8

Chemically:

4

Secration: daily (circadian) Role: seasonality

0 0

8

16

24

8

h

from Triptofan

Melatonin treatment Application: sc. implant

A csecsemőmirigy (thymus)  Szürkés-vörös vagy sárgásfehér színű lebenyes szerv, csak fiatal állatokban fejlett, ez idő alatt gátolja a nemi működést. Idősebb korban a nemi érés során hanyatló átalakuláson megy át.  Elsősorban az ellenálló képesség , az immunitás szolgálatában álló nyirokszerv, de számos olyan polipeptid anyagot sikerült kinyerni belőle, amit thymushormonként tartank számon.  HTH (homeostatikus thymus hormon)  THF (thymus humoralis faktor)  LSH (lymphocyta stimuláló hormon)

A PAJZSMIRIGY (glandula thyreoidea) és a MELLÉKPAJZSMIRIGY (glandula parathyreoidea)

 1: pajzsporc 2. és 3. pajzsmirigy jobb és bal lebenye 4. légcsõ porcos fala

A pajzsmirigy  A gégénél, a pajzsporc előtt helyezkedik el. Többféle hormont is termel, de 90 % a Tiroxin, ami a szervezet legáltalánosabb hatású hormonja az emberi szervezet normális fejlődéséhez elengedhetetlen. (Pl. serkenti a növekedést, fokozza az alapanyagcserét, alapja a csontosodási folyamatnak, az agyszövet fejlődésének).  A tiroxin termelést az agyalapi mirigy pajzsmirigy serkentő hormonja szabályozza.  A pajzsmirigy Kalcitonin nevű hormonja a vér kalcium anyagcseréjét szabályozza. Csökkenti a vér Ca szintjét azáltal, hogy gátolja a sejtekből a Ca-kioldódást.

A TIROXIN (T4) ÉS TRIJÓDTIRONIN (T3)  A pajzsmirigy hormonok (tiroxin és trijódtironon) jódtartalmú, tironin vázra épülő aminosav származékok.  A vérben fehérjéhez kötve szállítódnak (TBG,TBPA)  Nincs kitüntetett célszervük, a szervezet csaknem minden szövetére hatnak.  Kalorigén hatásúak, fokozzák az alapanyagcserét.  Fokozzák a szénhidrátok lebontását, a glükózfelhasználást, emelik a vércukorszintet.  Szükséges az idegrendszer fejlődéséhez, az idegrostok körüli myelinhüvely kialakulásához.  Hatnak a szívizom ingerlékenységére, a szívműködés frekvenciájára. Fokozzák az adrenalin hasonló irányú hatását.  Az oxidatív anyagcsere fokozásával megteremtik a hideghez való alkalmazkodás feltételét.

A mellékpajzsmirigy  A pajzsmirigy mögötti kötőszövetbe ágyazva négy rizsszem nagyságú testecskéből áll.  A parathormont (PTH) termeli, amely a szervezet kalcium anyagcseréjét biztosítja.  Emeli a vér Ca szintjét.  Ha kevés parathormon termelődik, un. tetániás görcsök léphetnek fel a szervezetben. Túlzott termelődésekor a csontok felritkulnak, "lágyulnak", a zsigerek meszesedésnek indulnak.

A MELLÉKVESE (glandula suprarenalis)

 A mellékvese a vesék elülső végén helyeződő szerv, melyet a vese zsírtokja fűz össze a vesékkel.  Állománya két részből a áll: a kéregállományból és a velőállományból.  A két állomány egymástól külön fejlődik, csak később egyesülnek egységes szervvé.

A mellékvesekéreg szöveti szerkezete  1. kötőszövetes tok  2. mellékvesekéreg - 3. zona glomerulosa (ív alakú zóna) - 4. zona fasciculata (köteges zóna) - 5. zona reticularis (hálózatos zóna)  6. mellékvesevelő

A mellékvesekéreg hormonjai Szénhidrát-anyagcserét befolyásoló hormonok - glükokortikoidok só- és vízháztartásra ható hormonok mineralokortikoidok nemi hormonok - szexuálszteroidok amelyek mindkét nemben főleg hím nemi hormonokat - de kisebb mennyiségben női nemi hormonokat is termelnek.

A glükokortikoidok  Kortizol és kortikoszeteron szteroid hormonok, fő hatásukat a szénhidrát anyagcserére fejtik ki.  A glükoneogenezis kulcshormonja, segíti az aminosavaknak és más glükogenenetikus anyagoknak (tejsav, propionsav, glicerin) glükózzá, majd glikogénné való átépülését.  Amikor a szervezet kibocsátja a kortizolt az elkezdi lebontani az izomban található fehérjéket és ezáltal aminosavakat szabadít fel. Ezek az aminosavak ezután a májba kerülnek ahol glukózzá alakulnak, amit a szervezet mint energiaforrást használhat fel. Ez a folyamat megemeli a vércukorszintet, ami által az agynak elegendő glukóz áll rendelkezésére, mint energiaforrás. Ugyanabban az időben a szervezet többi szövete a hormon hatására csökkenti a glukóz felhasználását, mint energiaforrást.  A zsíranyagcserében katabolikus hatású, megemeli a zsírsavak kibocsátását a zsírsejtekből, megemeli a vér FFA szintjét, amit az izmok használnak fel, mint energiaforrást.  Stressz hatás alatt fokozott a termelődése (pl. betegség, baleset, sebészeti beavatkozás, nagy hőmérséklet kilengések, pszichikai behatások stb).  Immunszupresszív hatású.

Mineralokortikoidok A mellékvesekéreg só-és vízháztartást szabályzó hormonjai az aldoszteron és dezoxikortikoszteron. Élettani hatása a szervezet Na-ion koncentrációjának megtartása. A vesében fokozza a Na-reabszorpciót. Termelődését a renin-angiotenzinaldoszteron (RAAS) rendszer szabályozza.

Szexuálszteroidok A zona reticularisban a nemi működésre ható szteroidhormonok, androgének és ösztrogének termelődnek. Mennyiségük és élettani jelentőségük messze elmarad a gonádokban termelődő ivari szteroidoktól.

Dehidroepiandroszteron (DHEA) Elsősorban a mellékvesekéreg termeli. Depresszió-ellenes hatású, megelőzi a rákot, védi az immunrendszert, és serkenti a csontfejlődést.

Mellékvese velőállománya Mellékvese velőállománya termeli az adrenalint, ami nemcsak a szív, de a vázizmok ereit is tágítja, a bőr és a tápcsatorna ereit szűkíti. emeli a vércukor és a zsírsav szintjét. Valamint a noradrenalint, ami csak a szív koronáriáit tágítja, a többi eret szűkíti.

Mellékvese velőállománya  Hormonjai a katekolaminok, az adrenalin és noradrenalin.  Szintézisük L-tirozinból indul ki. A noradrenalin-adrenalin átalakuláshoz szükséges N-metil-transzferáz enzim csak a mellékvesevelőben található meg. Így adrenalin máshol a szervezetben nem keletkezik.  Katekolaminok hatására nő a vérnyomás, a vázizmok erei kitágulnak, a lép simaizomzat összehúzódik, a tüdő hörgői kitágulnak, a pupilla kitágul, a húgyhólyag záróizma összehúzódik, fokozódik a légzési frekvencia, a máj fokozza a glikogén bontást, emelkedik a vércukorszint.  A központi idegrendszerre gyakorolt direkt hatása révén fokozott ébrenléti, figyelő, védekező magatartás alakul ki.  A katekolaminok hatása megegyezik a szimpatikus idegingerület hatásával, így az ún. szimpatomimetikus anyagok csoportjába tartoznak.

Az adrenalin  Az epinefrin vagy adrenalin a mellékvesevelő hormonja és neurotranszmitter is.  Kémiailag egy katekolamin hormon, a fenilalanin és a tirozin aminosavak származéka. Képlete: C9H13NO3  Élettani hatása: Izgalom vagy veszély esetén termelése fokozódik, a glükóznak a májból a sejtekbe jutását segíti, így emeli a vércukorszintet, ezáltal lehetővé téve a nagyobb energia termelést. Gyorsítja a légzést, emeli a vérnyomást.  Gyógyszerként az adrenalint lokális (helyi) érszűkítőként alkalmazzák, főként helyi érzéstelentőkkel kombinálva.  Mesterségesen először Friedrich Stolz állította elő 1904ben.

A HASNYÁLMIRIGY (pancreas)

A hasnyálmirigy  A patkóbél és a gyomor között helyezkedik el .Belső elválasztású mirigyei (B-sejtek) termelik az inzulint (insula=sziget) ami 51 aminosavból álló polipeptid. Hiányában a vércukorszint megnő és kialakul a cukorbetegség, amely lehet veleszületett és szerzett. Insulin hatására a vércukorszint csökken.  Termeli még a glukagont (A-sejtek), ami emeli a vércukorszintet (működése ellentétes az inzulinnal).  A máj e két hormon segítségével (inzulin és glukagon) alakítja ki a fiziológiás vércukorszintet. A vércukorszint szabályozásában résztvevő hormonok hatását az idegrendszer hangolja össze.  A hasnyálmirigyben termelődő hormonok még a szomatosztatin (D-sejtekben) és a pancreatikus polipeptidek (F-sejtekben)

Az inzulin  Nevét a latin insula (sziget) szóból kapta. Langerhans (1869) német kutató a hasnyálmirigy szövetének vizsgálata során észrevette, hogy a azon szigetek vannak (1%). Ha egy állatból kivette a hasnyálmirigyet, akkor a cukorbetegség tünetei jelentek meg. Kiderült, hogy a hasnyálmirigy szigetei termelik a cukorbetegség ellenszerét, az inzulint.  Az inzulin serkenti a máj glikogénraktározását és a sejtek glükózfelvételét, ily módon csökkenti a vércukorszintet.

A glükagon Az inzulin ellenhormonja, a hasnyálmirigyben termelődik, serkenti a májban glikogén glükózzá történő lebontását, valamint a zsírok és fehérjék glükózzá alakítását.

A máj az inzulin és glukagon segítségével alakítja ki a fiziológiás vércukorszintet. A vércukorszint szabályozásában résztvevő hormonok hatását az idegrendszer hangolja össze.

AZ IVARSZERVEK

A petefészek és a here

Női nemi hormonok  Progeszteron Az ovuláció után a tüsző helyén képződött sárgatest (Corpus Luteum) termeli, illetve vemhesség alatt a placenta és a mellékvesekéreg is. Szerepe van a vemhesség fenntartásában.  Ösztrogének Ösztron, ösztriol és ösztradiol- a theca sejtekben termelődnek LH hatására, valamint a granulosa sejtekben androgénekből keletkeznek FSH hatására. Serkentik a genitális traktus kifejlődését, kialakítják a másodlagos női nemi jelleget, stimulálják a tejmirigy kifejlődését. Kiváltják az ivarzás jelenségét.

Hím nemi hormonok Tesztoszteron Serkentő hatású, fokozza az agressziót. Depresszió-gátló hatása is van. Nőknél a petefészek, férfiaknál a herék, továbbá a mellékvese termeli. A férfiak szervezetében ez felelős a nemi jelleg kialakulásáért és a spermatermelődésért.

SZÖVETI HORMONOK A gyomor és bélcső nyálkahártyájának bizonyos területien endokrin funkciót végző sejtek csoportjai találhatók. Az itt termelődő peptidhormonokat összefoglaló néven gastrointestinális hormonoknak nevezzük. Kihatnak a gyomor, a bél, a hasnyálmirigy és az epehólyag működésére.

EGYÉB SZÖVETI HORMONOK Prosztaglandinok Eritropoetin Kininek Opioid peptidek Szerotonin Hisztamin

A LEPTIN ÉS A GHRELIN  Az éhség és a jóllakottság kialakulásáért két hormon tehető felelőssé: a leptin és a ghrelin.  A leptin a zsírsejtekben (adypocytákban) termelődik  A testzsír depók triglicerid telítettsége, illetve a takarmányozás szintje (energetikai egyensúly) a két legfontosabb tényező, ami az adypocytákban meghatározza a leptin génexpressziójának mértékét.  A metabolikus szignálmechanizmus részeként a leptin informálja a tápláltsági állapotról az ivari működést szabályzó GnRh termelő neuronokat a hypothalamusban.  A ghrelin a gyomorban keletkezik és éhségérzetet kelt az agyban.

A leptin háromdimenziós szerkezeti modellje (Keisler et al., 1999)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET