A TATABÁNYAI ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

A TATABÁNYAI Ó VÁROSI K ÖZÉPISKOLA ÉS S ZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Székhelyintézmény: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Tagintézmény: Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola

2011.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalom 1.

INTÉZMÉNYI BEKÖSZÖNTŐ ............................................................................................................... 4 1.1. 1.2. 1.3.

2.

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA .................................................................................................................... 4 A SZÉKHELYINTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ÉS RÖVID TÖRTÉNETE ............................................................ 5 A TAGINTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ÉS RÖVID TÖRTÉNETE ...................................................................... 6

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................................ 8 2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ- NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ALAPFELADATAI 8 2.2. NEVELÉSI CÉLOK AZ EGYES ISKOLATÍPUSOKBAN ................................................................................ 8 2.3. SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁSUNK CÉLJA: ........................................................................ 10 2.4. AZ ISKOLÁBAN KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSI MÓDJAI ............................................. 11 2.5. A KITŰZÖTT CÉLOK TELJESÍTÉSÉNEK MÉRÉSE, VIZSGÁLATA ............................................................. 15 2.6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK.............................................................................................................................................. 16 2.7. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSTERÜLETEI AZ ISKOLÁBAN ........................................................... 19 2.7.1. Tanórák, osztályfőnöki órák és szaktárgyi órák ................................................................................ 19 2.7.2.Tanórán kívüli programok ................................................................................................................. 21 2.7.3.Osztályprogramok.............................................................................................................................. 23 2.7.4. Diákönkormányzat ............................................................................................................................ 25 2.7.5. Értéket teremtő hasznos tevékenységek............................................................................................. 26 2.7.6. Kapcsolatrendszer, együttműködés ................................................................................................... 26 2.8. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK .. 27 2.8.1.A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése .......................................................................... 27 2.8.2. Év eleji feladatok .............................................................................................................................. 28 2.8.3.Felnőttoktatás .................................................................................................................................... 28 2.9. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁNAK ELVEI ............................................................ 29 2.10. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ............................................... 32 2.10.1. Tehetséggondozás ........................................................................................................................... 32 2.10.2.Tanórán kívüli tevékenységek .......................................................................................................... 32 2.10.3.Felzárkóztató programok ................................................................................................................. 33 2.10.4..A szabadon választható, nem kötelező foglalkozások díja .............................................................. 33 2.10.5.Iskolai sport ..................................................................................................................................... 34 2.11. A TANULÁSI HIÁNYOKAT KOMPENZÁLÓ, A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ............................................................................................................ 34 2.12. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................. 36 2.12.1.Tanulókkal kapcsolatos gyermekvédelmi célok ............................................................................... 37 2.12.2. Közlekedésre nevelés ...................................................................................................................... 39 2.12.3.Az áldozattá válás megelőzése ......................................................................................................... 39 2.12.4.Erőszakmentes konfliktuskezelés ...................................................................................................... 40 2.13. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ..................................................... 40 2.13.1.Szemléletformálás ............................................................................................................................ 40 2.13.2. Tehetséggondozás ........................................................................................................................... 42 2.13.3.Segítségnyújtás, tanácsadás............................................................................................................. 42 2.13.4.Családi életre nevelés ...................................................................................................................... 42 2.13.5.Kapcsolattartás külső intézményekkel ............................................................................................. 43 2.13.6.Anyagi segítségnyújtás ..................................................................................................................... 43 2.14. A SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .................................................................................................................................................... 44 2.14.1.Az együttműködés általános formái ................................................................................................. 44 2.14.2. A kapcsolattartás intézményes formái............................................................................................. 45 2.14.3.A kapcsolattartás egyéb formái ....................................................................................................... 46 2.14.4.A kapcsolattartás hagyományoktól eltérő formái ............................................................................ 47 2.14.5.A pedagógusok és a diákok kapcsolata ............................................................................................ 48 2.14.6. Diákság és nevelőtestület ................................................................................................................ 48 2.14.7.Osztályfőnök és az osztály................................................................................................................ 48

3.

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ................................................................................... 50 3.1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FOGALMA .............................................................................................................. 50 3.2.EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA .................................................................................................. 50

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 3.3.EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK KÖVETELMÉNYE .................................................................................. 51 3.4.AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM KIEMELT TERÜLETEI.............................................................................. 52 3.5.EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI ÉVENTE: ..................................................... 56 4.

AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................. 57 4.1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS FOGALMA, CÉLJA, JOGI HÁTTERE, FELADATAI..................................................... 57 4.2.A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI AZ ISKOLÁBAN .................................................................................... 60 4.3.ERŐFORRÁSOK............................................................................................................................................ 60 4.4.ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK .................................................................................................................... 64 4.5. MÓDSZEREK .............................................................................................................................................. 67 4.6. TANESZKÖZÖK ........................................................................................................................................... 69 4.7. AZ ISKOLA ÉPÜLETÉNEK HELYZETKÉPE, A JAVULÁST SZOLGÁLÓ CÉLOK ÉS A VÁLTOZÁST SEGÍTŐ FELADATAIK ..................................................................................................................................................... 69 4.8. KOMMUNIKÁCIÓ ........................................................................................................................................ 70 4.9. MINŐSÉGFEJLESZTÉS ................................................................................................................................. 70 4.10. TOVÁBBKÉPZÉS ....................................................................................................................................... 71 4.11. FOGYASZTÓVÉDELEM A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁBAN ........................................................................... 71 4.11.1. Jogi háttér ................................................................................................................................... 71 4.11.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ................................................................................ 72 4.11.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban .................................................................... 74 4.11.4. Gazdasági és pénzügyi nevelési program.................................................................................... 75

5.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ......................................................................................................... 79 5. 1. A TANÍTANDÓ TANTÁRGYAK KIVÁLASZTÁSÁNAK ALAPELVEI .................................................................. 79 5.2. AZ EGYES ISKOLATÍPUSOK ÓRATERVEI ...................................................................................................... 79 5.3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................................................................................................................ 80 5.4. KÖVETELMÉNYRENDSZER, A TELJESÍTMÉNYEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ÉS FORMÁI ........................... 81 5.4.1. Értékelési rendszerünk ...................................................................................................................... 81 5.4.2. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya .............................................................................................................................................. 83 5.4.3.Az osztályzással, értékeléssel kapcsolatos adminisztrációk ............................................................... 85 5.4.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei .................... 88 5.4.5. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése ....................................................................... 90 5.4.6.Az egyes képzési szakaszok feladatai ................................................................................................. 91 5.4.7.Követelményrendszer ......................................................................................................................... 93 5.4.8.A teljesítmények ellenőrzése és értékelése az egyes iskolatípusokban ............................................... 93 5.4.9.Beszámoló és vizsgarend az egyes iskolatípusokban ......................................................................... 96 5.5. AZ INTÉZMÉNYBE LÉPÉS AZ ISKOLA 9. ÉVFOLYAMÁN, ILLETVE A FELSŐBB ÉVFOLYAMAIN ....................... 97 5.6. AZ ÁTMENETEK PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSA ........................................................................................... 98 5.7. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ...................................................................................................................... 99 5.7.1.Nappali munkarend szerinti szakmai képzés ...................................................................................... 99 5.7.2. Szakképző programok ..................................................................................................................... 100 5.7.3. Felnőttek Középiskolája távoktatási csomaggal működő Levelező Tagozat gimnáziumi képzés (4 éves) .......................................................................................................................................................... 103 5.8. AZ ISKOLÁBAN LÉTREHOZOTT TANULÓI SZERVEZETEK MIND A CURRICULUMOK, MIND AZ EXTRACURRICULUMOK TELJESÍTÉSÉNEK IDEJÉRE ........................................................................................... 107 5.9. SZAKMAI ELŐKÉPZÉS, A KÉPZÉS MEGVALÓSÍTÁSA ................................................................................... 110 5.9.1. Ifjúsági képzés ................................................................................................................................. 111 5.9.2. Felnőttoktatás ................................................................................................................................. 112 5.9.3. Szakképzés Nappali Tagozat ........................................................................................................... 112 5.10. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI .................................................................................... 113 5.11. A DIÁKOK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ............................................................................................ 113

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 114 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................ 115

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1. INTÉZMÉNYI BEKÖSZÖNTŐ Az iskolák szakmai önállóságának, sajátos arculatuk bemutatásának legfontosabb alapdokumentuma az iskola pedagógiai programja. E dokumentum nem más, mint az iskola szakmai, stratégiai terve, amely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. A jövő tervezése nem csak arra ad lehetőséget, hogy az új kihívásoknak megfelelő iskolát képzeljük el, de mód van a visszatekintésre, értékelésre is. Melyek azok az értékek, amelyeket meg kell őriznünk, és mi az, amit újra kell gondolnunk, újra kell fogalmaznunk. Az Óvárosi Középiskola és Szakiskola két intézmény, a Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola összevonásával keletkezett. A jövőben mindkét intézmény értékeit, szellemiségét tovább kívánjuk vinni. 1.1.

Az iskola bemutatása

Az Óvárosi Középiskola és Szakiskola alapító okiratát Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 13. 40/2011./(III. 24.) számú határozatával hagyta jóvá. A határozat 2011. július 31. hatállyal megszüntette a Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskolát, jogutód intézményként a Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolát jelölve meg. Az intézmény neve 2011. augusztus 01. napjától: Óvárosi Középiskola és Szakiskola Az intézmény OM azonosítója: 031944 Székhelyintézmény neve és címe: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola 2800 Tatabánya, Béke utca 8. Tagintézmény neve és címe: Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola 2800 Tatabánya, Cseri utca 35. Az intézmény igazgatója: Vargáné Vojnár Katalin Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény működési területe: Tatabánya Megyei Jogú Város közigazgatási területe Az intézmény beiskolázási körzete: Tatabánya Megyei Jogú Város és vonzáskörzete Az intézmény tevékenységei: •

Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó oktatás

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA • • • • • • • •

1.2.

Nappali rendszerű szakiskolai nevelés-oktatás Nappali rendszerű szakképzés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása Gazdasági, illetve humán szakterülethez tartozó 4 évfolyamos szakközépiskolai oktatás Nyelvi előkészítő képzésben részt vevő diákok 5 évfolyamos szakközépiskolai oktatása Gimnáziumi felnőttoktatás Szakképzés megszerzésére felkészítő felnőttoktatás OKJ szerinti közép-, illetve emelt szintű szakképzés nappali, levelező, illetve esti tagozaton a 13., 14., 15. évfolyamon

A székhelyintézmény bemutatása és rövid története

A Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 1964-ben kezdte önálló működését mint Dolgozók Gimnáziuma. Azóta is a megyében egyedüli önálló felnőttképzési intézményként működik. Kezdetben mint Dolgozók Gimnáziuma működött, majd 1974-ben belépő új képzési formával – a Szakmunkások Szakközépiskolája (3 éves) – egészítette ki tevékenységét. 1980-tól a felnőtt szakképzés feladatát is felvállalva a Dolgozók Közgazdasági Szakközépiskolája 4 éves és 2 éves formáit is működtette, 1991. szeptember 1-étől ifjúsági képzéssel bővítette ki tevékenységét. 1994-98 között iskolánk egy szolnoki, egy pécsi távoktatási intézménnyel és a gödöllői Regionális Távoktatási Központtal a középfokú gimnáziumi képzés levelező tagozatos formájának távoktatási elemekkel való bővítését fejlesztette ki. A projekt kidolgozását iskolánk a fent megnevezett társiskolákkal együtt vállalta fel (tutori képzés, tananyagírás, tantárgyi útmutatók, segédletek elkészítése). Ezzel reagáltunk azokra az új kihívásokra és igényekre, amelyek a középiskolával szemben születtek az elmúlt években. Azt valljuk, hogy ezeket a feladatokat megszakítás nélkül, folyamatosan csak az iskolarendszerű oktatásra épülő, de attól eltérő szervezeti keretek között lebonyolított képzés képes ellátni. Az intézmény modulrendszerű oktatási szerkezetével az egyes iskolatípusok közötti átjárhatóságot biztosította. Így lehetőséget nyújtott a fokozatos szintű képzésre, szakmaszerzésre, érettségire és a továbbtanulásra való felkészülésre. 2005 szeptemberétől ellátandó feladatként vállalta fel iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi, szakiskolai és szakközépiskolai nevelés feladatát. Ezzel a sajátos nevelési igényű tanulók - mint többségi intézményben megvalósuló integrált nevelését oktatását látjuk el, biztosítva a tanulók eredményes szocializációját és elősegítjük iskolai pályafutásukat.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Mikes Kelemen nevét 1996-ban vette fel az iskola. Az ő neve és élete fejezi ki legjobban a szellemi szabadság és függetlenség eszmeiségét, amelyre az iskola minden időben és minden körülmények között törekedett. A toll és a mécses az iskola emblémáján azt jelképezi, hogy iskola nyitva áll, és lehetőséget kínál mindazoknak, akik pályaválasztás előtt állnak, akik pályamódosításra kényszerülnek, és hátrányos helyzetükön változtatni szeretnének. A sokszínű oktatási formát a mécses jelképezi megvilágítva a továbblépés lehetőségeit. Az intézmény a második esély iskolája. Az iskolában oktató pedagógusok azt a célt tűzték maguk elé, hogy ebben nyújtanak segítséget valamennyi hozzájuk beiratkozott tanulónak.

1.3.

A tagintézmény bemutatása és rövid története

A Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola1963-ban kezdte meg önálló intézményként működését Közgazdasági Technikum és Szakközépiskola névvel. A technikumi képzés 1968-ra megszűnt, ettől kezdve már csak szakközépiskolai osztályok indultak. A tanulók évfolyamonként két osztályban, általános ipari és kereskedelmi, illetve gyors- és gépírói ügyviteli ágazaton szerezhettek szakképesítést. A nappali tagozat mellett esti és levelező tagozat is működött, aminek következtében a 60-as és a 70-es évek fordulóján a 15 fős tantestület 300-330 diák oktatását látta el. A 70-es évek elején az iskolánk iránti érdeklődés az oroszlányi gimnáziumba kihelyezett számviteli gazdálkodási ágazat indítását tette szükségessé. 1978-ban intézményünk megkapta az Árpád Gimnázium volt épületét, ahol az 197879-es tanévet a kihelyezett ágazattal egyesülve 12 osztállyal, 373 nappali tagozatos tanulóval kezdtük meg pénzügyi, számviteli gazdálkodási és igazgatási ügyviteli ágazatokon. A 22 fős tantestület számára óriási túlterhelést jelentett a nappali, esti és levelező tagozat párhuzamos működtetése. A Dolgozók Önálló Szakközépiskolájának különválása miatt 4 év alatt fokozatosan megszűnt iskolánkban az esti és levelező tagozatos oktatás. Az 1987-88-as tanévben az iskola alapításának 25. évében a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola nevet vettük fel. A hagyományos, négy éves szakközépiskolai oktatásban igyekeztünk a közgazdasági képzéssel szemben támasztott igényeknek megfelelni, ezért a kevésbé korszerű, igazgatási ügyviteli ágazatot felmenő rendszerben megszüntettük, helyette külkereskedelmi ügyintézői, illetve gép- és gyorsíró idegen nyelvi ágazatokat indítottuk. A rendszerváltást követően érzékenyen figyelve a munkaerőpiac alakulását és a változó gazdasági élet elvárásait az 1994-95-ös tanévben új képzési struktúrát és irányokat vezettünk be egy osztállyal indulva, felmenő rendszerben. A 2+3-as – úgynevezett gazdasági szakközépiskolai – képzést a 2000/2001-es tanévre a szakközépiskola érettségi előtti, és az iskolarendszerű szakképzés 4+1-es szerkezete váltotta fel. Az egészségügyi szakképzés városunkban a megyei tanács által fenntartott Megyei Egészségügyi Szakiskolában indult el 1952-ben. Elsősorban csecsemő- és gyermekápolónőket, gondozónőket és általános ápolónőket képeztek. Az egészségügyi szakközépiskolai rendszer bevezetése az egészségügyi képzés teljes átalakítását, korszerűsítését eredményezte. 1965 szeptemberétől az Árpád Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola keretei között folytatódott az egészségügyi szakképzés.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 972 szeptemberében vált az Egészségügyi Szakközépiskola önálló intézménnyé. 1977-ben a Megyei Egészségügyi Szakiskolát az egészségügyi szakközépiskolához csatolták, annak munka melletti tagozataként működött tovább és működik ma is. Az alapozó képzések mellett a klinikai szakmáknak megfelelő szakápolói képzések indultak. 1989-ben vette fel az iskola Vas László nevét. Az 1990-es évek közepétől az egyre nehezebb helyzetben lévő egészségügyi szakma képző intézménye válságos helyzetbe jutott, és Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. augusztus 1-jétől jogutóddal megszüntette a Vas László Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnáziumot, és jogutódként a mi iskolánkat jelölte meg. A közös intézmény Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Középiskola néven kezdte munkáját. Új iskolaszerkezet jött létre, az addig csak gazdasági területen képző intézmény profilja jelentősen bővült, és majdnem duplájára növekedett a tantestület létszáma is. Tantestületünk nevelési filozófiáját leginkább Kemény Zsigmond alábbi gondolata fejezi ki: "Kitűnővé egy szerencsés perc által is válhatunk, hasznos emberré a fáradságos évek tesznek." Oktató-nevelő munkánk értékeként a sokoldalúan képzett és folyamatos önművelésre képes, az egyetemes és különösen a nemzeti értékeket ismerő, magáénak valló, és ezek szerint cselekvő, kulturált magatartású fiatalok kibocsátását fogalmazzuk meg. Korszerű középiskolaként széles alapműveltséget biztosítunk, s egyenrangúan kezeljük a közismereti, a szakmai előkészítő és a speciális szakmai képzést. Sokszínű tájékozódást biztosítunk tanulóink számára, szilárd értékrendet közvetítünk feléjük.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1.

Az iskolában folyó oktató- nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, alapfeladatai

Pedagógiai alapelveinket meghatározza a tantestület nevelési filozófiája. Lehetőséget kínál mindazoknak, akik az érettségi megszerzését, egy szakma elsajátítását tűzik ki célul, segít a pályaválasztás előtt állóknak, akik pályamódosításra kényszerülnek, akik az oktatási rendszerből valamilyen okból kiestek, és szeretnének ismét bekapcsolódni, és hátrányos helyzetükön változtatni. Arra törekszünk, hogy tanulóink kiegyensúlyozott, boldogságra képes felnőttekké váljanak. Meggyőződésünk azonban, hogy mindez csak diákjaink erőfeszítései nyomán alakulhat ki. Olyan légkör kialakításán dolgozunk, amelyben az értelmes rend, az értelmes fegyelem, a következetes és emberséges értékelés biztosítja a tanulóknak – munkájuk eredményeként – a sikert. Bízunk abban, hogy ezáltal fiataljaink megismerik önmagukat, felfedezik tehetségüket, de megismerik korlátaikat is, és reális önértékeléssel biztosan találják meg helyüket a munkavállalók világában. Iskolánk fontos feladata, hogy hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához, segítse a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakulását. Pedagógiai munkánk egyik legfontosabb alapelve a tanulók személyiségi jogait és érdekeit, életkori és egyéni adottságait messzemenően figyelembe vevő következetes tevékenység folytatása. Ez tervszerű, rövid és hosszú távú célorientált munkát feltételez, a családi szocializáció pozitívumaira építő és épülő iskolai tevékenységet igényel. Hiszünk a nevelő hatás egységének elvében, ezért csapatmunkára építve közösen vállalható célokat állít a nevelőtestület maga elé. Alapvető célunknak tartjuk, hogy tanítványainkban kialakítsuk a tudás, permanens tanulás, a gyakorlás és gondolkodás, az önálló problémamegoldó munkavégzés készségeit, elültessük bennük az új iránti fogékonyságot, az ismeretek fejlesztésének, az önművelésnek az igényét. A mindennapi tanulás, a jól szervezett tanítási órák rendszeres munkára szoktatják a diákokat. Tanterveink összeállításakor, a tanórák vezetése, illetve a rendszeres számonkérés során arra törekszünk, hogy tanítványaink tudásukat alkalmazni tudják, ne szolgai módon reprodukálják az ismereteiket, hanem az ok-okozati összefüggéseket kutatva, a folyamatokat, történéseket elemezve oldják meg feladataikat. A napjainkban tapasztalható információrobbanás arra kényszerít bennünket, hogy tanulóinkat hozzászoktassuk tudásuk aktualizálásához: meg kell tanítanunk őket arra, hogyan kísérjék figyelemmel, építsék be a tananyagba, dolgozzák fel a televízió, rádió, sajtó híranyagát, hogyan használják ismereteik bővítésére az információszerzés különböző formáit, a könyvtár használatától az internet által kínált lehetőségekig. 2.2.

Nevelési célok az egyes iskolatípusokban

Gondoskodnunk kell a különböző képességű, illetve eltérő szociális háttérrel rendelkező, eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről. Ennek érdekében az osztályok kialakításával, a választott pályaorientáció bevezetésénél figyelembe kell vennünk a tanulók

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA egyéni képességeit, valamint a tananyag kiválasztásában a tanórai és az órán kívüli munkában nélkülözhetetlen módszerként kell alkalmaznunk a differenciálást. •

Érettségiző diákjainknál el kell érni, hogy az alapvető és általános műveltség birtokosai legyenek, szakmai vizsgát tett hallgatóink biztos szakmai tudással rendelkezzenek, felkészüljenek a továbbtanulásra és a munkába állásra.

•

A felnőttképzés esti és levelező tagozatain törekedni kell az életkori adottságok figyelembe vételére. A tananyag feldolgozása, a számonkérés és a követelményszint megtartása az andragógiai sajátosságokhoz kell, hogy alkalmazkodjon. Sajátítsák el az új munkahely megtalálásához szükséges technikákat és a mindenkori munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodást.

•

A gazdasági szakterületen a képzés során tanulóink sajátítsák el a piacorientált szemléletet, ismerjék a gazdasági-gazdálkodási folyamatok, eljárások elvi és szervezeti változatait, lehetőségeit, szakmai elméleti tudásukat töltsék meg gyakorlati tapasztalatokkal. Az ügyviteli szakterületen sajátítsák el a tanulók a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciákat, el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat. A könnyűipari szakterületen a tanulók az általános szakmai ismeretek elsajátítása mellett ismerkedjenek meg a könnyűipari szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, ezek környezetvédelmi vonatkozásaival, ismerjék meg a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket A humán szakterületen sajátítsák el az emberekkel foglalkozó pályákhoz szükséges alapismereteket, készségeket, amelyek akkor is értékként gazdagítják személyiségüket, ha nem ilyen élethivatást választanak.

•

•

•

•

Az informatikai-számítástechnikai képzéssel legyenek képesek a kor követelményeinek megfelelni. Legyenek képesek modern számítógépparkkal, a legmodernebb technikai eszközökkel új számítástechnikai ismeretek birtoklására, ismereteiknek önálló bővítésére. Legyenek képesek bekapcsolódni az Internet használatába, és váljanak képessé az újabb és újabb ismeretek elsajátítására.

Képzési rendszerünk több részből áll. Az alapfokú képzés befejezésére a 10. évfolyam végén kap lehetőséget minden tanuló, aki az általános iskola 8. évfolyamát sikerrel teljesítette. Az általános iskola 8. évfolyamát eredményesen elvégzett tanulók a 10. évfolyam végén a nemzeti alaptanterv és a kerettantervi követelményei szerint záróvizsgát tesznek. Az érettségire való felkészítés szakaszában az alapfokú oktatást továbbfejlesztő, a szakmai műveltséget megalapozó tanítás folyik a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, a záróvizsgák követelményei, illetve a közép- és emelt szintű érettségi vizsgakövetelményei alapján. Fontosnak tartjuk, hogy érettségiző diákjaink írásban és szóban érthetően, világos stílusban, kifogástalan nyelvhelyességgel fogalmazzanak, logikusan gondolkozzanak, egy idegen nyelven tudjanak kommunikálni, és biztosan ismerjék a régmúlt és közelmúlt történelmi eseményeit. Ezért a szabadon tervezhető órakeretet ezen közismereti tárgyak tanítására fordítjuk, és nem kötelező tanórai foglalkozásokat is beépítünk tanterveinkbe. Érdeklődő és tehetséges, illetve emelt szintű érettségire készülő tanítványainknak délutáni

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA foglalkozásokat szervezünk. A szakmai orientáció segíti felkelteni tanulóink érdeklődését gazdasági, politikai, informatikai, könnyűipari, illetve egészségügyi, szociális kérdések iránt. A matematika tanításának célja a gondolkodási műveletek, az emlékezet, a megfigyelés, a megértés, a következtetés, a logikai ítélőképesség és az absztrakciós képesség fejlesztése. A célok eléréséhez a gyakorlati élet tapasztalatait és az abból adódó szükségszerűséget hasznosítani kell. Törekedni kell a biztos alapkészségek kialakítására, fejlesztésére. A szakképzés általános célja A szakképző intézmények célja, hogy a gazdaság várható munkaerő szükségletének, a regionális és gazdálkodó szervezetek igényeinek, kívánalmainak megfelelő kezdő szakembereket képezzenek. Így feladatunk a megfelelő színvonalú szakemberek felkészítése, szakmai tudásuk megalapozása. Elvárás, hogy az iskolarendszerű szakképzésből olyan fiatalok kerüljenek a munkahelyekre, akik lépést tudnak tartani a gazdasági ágazatok, a szakma új igényeivel, a technika és a technológia gyorsuló fejlődésével. A szakirányú képzés bevezetésénél mind a 9-10. évfolyamot követő szakképző évfolyamon, mind az ifjúsági gimnáziumi osztály választható pályaorientáló szakképző alapozóján, valamint az érettségire épülő 13-14. évfolyamon arra törekszünk, hogy a szakképzési törvénynek megfeleljünk, és az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzési formákat választva, lehetőséget biztosítsunk az ifjúsági tanulóinknak a pályaválasztáshoz. Figyelembe kell venni a gazdasági és társadalmi életben bekövetkező gyors átalakulásai folyamatokat. Célunk, hogy a kihívásoknak megfelelni tudó, az önképzésre és esetenként a munkaerőpiac által diktált igényekhez igazodó gyors, hatékony szakirányú átképzésekre képes hallgatók kerüljenek ki az iskolai képzésünkből. 2.3. •

•

Szakmacsoportos alapozó oktatásunk célja: A gazdasági szakterületen az, hogy tanulóink ismerjék a piacgazdaság működését, a mikro- és makrogazdasági folyamatok lényegét, problémáit, a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét, találjanak magyarázatot a gazdaságban tapasztalható – kedvező, kedvezőtlen vagy éppen ellentmondásos – eseményekre, felelősséggel tudják értékelni a gazdaságpolitikai programokat, gazdasági döntéseket, legyenek tisztában alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokkal. A humán szakterületen az, hogy a tanulók megismerjék az emberi test felépítését, működését, a lélek jelenségeit, a pszichikum fejlődésének törvényszerűségeit, jellegzetességeit, a humán szakterületen leggyakrabban előforduló szociálpszichológiai jelenségeket, a természettudományos tárgyakban elsajátított ismereteiket felhasználva fejleszthető környezetvédelmi szemlélettel rendelkezzenek, legyenek tisztában a szükséges ismeretekkel az adekvát emberi kapcsolatok tudatos alakításához.

• A felnőttképzésű osztályainkban előre kell gondolnunk arra, hogy lehetőség legyen az első tanult szakma után más szakma elsajátítására, hogy a szakmai továbbfejlődés is könnyebbé váljon számukra. Biztosítsuk számukra a pályakorrekció lehetőségét, új

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA munkahely megtalálását, és a mindenkori munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodást. •

•

•

2.4.

Az informatikai-számítástechnikai képzéssel a kor követelményeinek kívánunk megfelelni. Törekednünk kell arra, hogy modern számítógépparkkal, a legmodernebb technikai eszközökkel képessé tegyük a hallgatót ezen új ismeretek birtoklására. Tudjanak bekapcsolódni az Internet használatába, és ezzel nyíljon meg számukra a lehetőség az újabb és újabb ismeretek elsajátításához. Az ügyviteli szakterületen a szakma által szükséges munkafeladatok maradéktalan végrehajtására készítjük fel a tanulókat. Tudjanak a legmodernebb irodatechnikai eszközök segítségével a központi programban meghatározott ismeretek elsajátításán keresztül a mindenkori munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni. A könnyűipari szakterületen felkészítjük a tanulóinkat arra, hogy megismerkedjenek a szakterület technológiáival, a felhasznált anyagokkal, ezek környezetvédelmi vonatkozásaival, és törekszünk arra, hogy minden szinten fejleszthető tudás birtokába jussanak.

Az iskolában közvetítendő értékek és megvalósítási módjai

•

A demokratizmusra nevelés fontos része az iskolai életnek. Végzős tanulóinknak az alkalmazás szintjén kell ismerniük az ítéletalkotás folyamatát. Fontos, hogy eligazodjanak a társadalmi, politikai kérdésekben; megfelelő ismeretek birtokában helyes döntéseket tudjanak hozni. A demokratizmusra nevelés alapját az iskolában a DÖK aktív működése jelenti. Az osztálybizalmik, illetve az osztályok diákbizottságai és a DÖK vezetése saját szervezeti és működési szabályzata alapján tevékenykednek. Véleményezési és egyetértési jogaikat a megfelelő fórumokon gyakorolják.

•

A felelősségérzetet és a felelősségvállalást erősítjük a diákönkormányzat jog- és hatáskörének kibővítésével, valamint a felelőshálózat rendszerének kialakításával.

•

Diákjaink tudatos állampolgárrá fejlődését számos rendszeres tevékenység segíti. Például a Mikes-diák Díj és Kossuth-diák Díj, illetve a Mikes-osztály, Kossuth-osztály megtisztelő cím odaítélésének feltétele, hogy ezekre a diákság javaslatot tegyen, majd titkos szavazáson támogassa a jelölte(ke)t. A diák-díjat az iskolák közössége, az osztály-címet a tantestület adományozza. A szavazásra egy-egy tanítási napon kell sort keríteni. Kiemelt feladatunknak tekintjük a hazaszeretet, a nemzettudat kialakítását. Arra törekszünk, hogy az ország tájainak, történelmének, hazánk nagyjainak megismerése diákjaink életének részévé váljon. Tanterveink (magyar, történelem, földrajz, társadalmi ismeretek) tartalmazzák azokat az alapvető ismereteket, melyek nélkülözhetetlenek minden magyar ember számára.

•

•

A nemzeti múlt tiszteletét szolgálják a nemzeti ünnepségekre (március 15, október 23.) nagy gonddal készített ünnepi megemlékezések. Büszkék vagyunk arra, hogy ezeken az ünnepségeken saját diákjaink lépnek fel színvonalas műsorral. Minden évben méltó módon emlékezünk meg kommunista diktatúra, illetve a holokauszt áldozatairól, valamint a nemzeti összetartás napjáról.

•

Javasoljuk diákjainknak, hogy tanulmányaik alatt látogassanak el a Parlamentbe, a Terror Házába, Monokra, Auschwitzba, hogy ezáltal is fejlődjön a tolerancia, a

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA humánum iránti, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség betartására irányuló igényük. A tagintézményben a 11-12. évfolyam során minden osztálynak egy napot biztosítunk Auschwitzba szervezett látogatásra, hogy megismerjék a történelem egyik legnagyobb népirtásának helyét. •

A nemzettudat kialakítása mellett fontos az európaiság tudatosítása is, melyhez az iskolánk külföldi kapcsolatai, a határon túli magyar területek megismerése is nagymértékben hozzátartoznak.

•

Iskolai közösségünk lényeges feladatnak tartja a tatabányai bányászhagyományok ápolását. Úgy véljük, tanítványaink egyre kevesebbet tudnak arról, milyen szerepet játszott városunk létrejöttében, alakulásában a szénbányászat, nincsenek tisztában az e tevékenységgel összefüggő várostörténeti eseményekkel, és a hozzá kapcsolódó hagyományok is mindinkább feledésbe merülnek. Fokozottan igaz ez azokra a diákjainkra, akik nem a városban élnek, hanem a környező településekről érkeznek hozzánk, hiszen ők korábbi tanulmányaik ideje alatt − feltehetően − kevesebbet hallottak a bányász-tradíció egyes elemeiről.

Ezért szorgalmazzuk, hogy
9. évfolyamos diákjaink látogassanak el a bányászati hagyományokat bemutató Ipari Skanzenba: tekintsék meg a solniházat, a gépházat, a szabadtéri gépparkot és földalatti bányatérséget, az egykori üzemiroda és bányamérnökség épületeit, ismerkedjenek meg a régi bányászlakóházaknak, illetve a második bányász kolóniaház különböző műhelyeinek berendezési anyagával, osztálykirándulások programjaként szerepeljen a város bányász-emlékhelyeinek meglátogatása is. Ezek között kell megemlíteni a Központi Bányász Emlékműnek, a Bányász Kegyeleti Emlékműnek, Szent Borbála szobrának, a XII/a akna Turul hegyi tornyának és a Bányászudvarnak a megtekintését.
a bányász dalkincs a hagyományőrzés fontos eszköze. Az ének-zene tantárgy tanításának első félévében tanulják meg/elevenítsék fel tanulóink a magyar Bányász himnuszt, városi és iskolai ünnepeken bányászdalok elevenedjenek fel,
a történelem tantárgy, illetve osztályfőnöki óra keretein belül ismerkedjenek meg Tatabánya város történetével,
a társadalomismeret tantárgy keretein belül térjenek ki a bányásznapi emlékezés okának tudatosítására, emlékezzenek meg az 1919-es bányász sortűz áldozatairól, a bányaszerencsétlenségek áldozatairól, Szent Borbála napjáról! •

Az egészséges életmód kialakítását úgy kell megoldanunk, hogy az valóban jellemezze fiataljaink életét az iskolából történő távozás után is. A rendszeres testmozgásra, változatos, egészséges táplálkozásra ösztönzés mellett a szervezetet károsító szenvedélyektől való távolságtartást is magában foglalja a nevelés e területe.

•

Az iskolai testnevelés és sport külön hangsúly kap az ifjúsági oktatásnál. Célja és feladata a nagyfokú szellemi megterhelés ellensúlyozása, a mozgáshiány pótlása. Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer, amelynek célja az optimális testi-lelki fejlődés elősegítése.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Ennek érdekében fontos feladatunk, hogy testnevelési órákon és sportkörökön kívül is minden nap lehetőséget biztosítsunk a mozgásigény kielégítésére:
Ifjúsági és felnőtt hallgatóink részére azzal, hogy rendelkezésre bocsátjuk a szabadtéri tornapályát, konditermet.
Célunk rendszeressé tenni a tömegsport foglalkozásokat.
A felnőtt tagozatos osztályoknál a természetjáró szakosztályok által szervezett túrákon való részvételre ösztönözzük a hallgatókat, kimozdítva őket a mindennapos hajsza, stressz negatív hatása alól. Céljaink elérése érdekében külön programot dolgoztunk ki e területre, mely az egészségnevelési program című fejezetben olvasható. •

Tanulmányaik elvégzése után munkába álló végzőseinktől a munkaadók elvárják, és mi is fontos feladatunknak tartjuk, hogy kommunikációs ismereteiket gyakorlati tartalommal töltsék meg, kulturált viselkedés jellemezze mindennapjaikat. A magyar nyelv műveltségünk feltétele, kultúránk hordozója. Ezért nagyon fontos feladat mind az ifjúsági, mind az érettségire felkészítő, valamint a felnőttképzési tagozatokon a nyelvi-kommunikációs nevelés. Az alapkészségek, az írás, az olvasás, a helyes beszéd és a nyelvtani ismeretek folyamatos fejlesztése. Az általános iskolában és a szakmunkásképző iskolákban már egy adott szinten jártasságot szerzett ismeretek hiánypótlása és folyamatos fejlesztése. Minden tantárgy tanításánál nagy gondot kell fordítani a magyar nyelv helyes használatára, a tanultak értelmes kifejezésére, a szabadosság, a trágár beszéd elleni küzdelemre.

A pedagógiai munka e területén hatalmas szerepet kap a személyes példamutatás, a folyamatos, rendszeres nevelés. Tanítványainkat igyekszünk arra szoktatni, hogy külső megjelenésüket a rendezettség, ápoltság, az általános társadalmi konvencióknak megfelelő öltözködés jellemezze. Szakmai orientációs óráink egy részét a szóbeli és írásbeli érintkezéshez szükséges illem, protokollszabályok megismerése tölti ki; szituációs gyakorlatok segítségével pedig ezek alkalmazását tudatosítjuk. A szakmai gyakorlatok során felkészítjük tanítványainkat arra is, hogy célszerűen és kulturáltan használják a telekommunikációs eszközöket: a telefont, az internetet. •

A művészetek szeretete az érzelmi nevelés szempontjából döntő fontosságú. A harmonikus személyiség kialakításának nélkülözhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott belső világ, az egészséges lelki élet. Ennek formálásában nagy szerepe van a művészeti alkotásoknak, illetve a tanulók „művészeti” tevékenységének.

A művészetek szeretetére nevelés, a műalkotások megismertetése szintén a tanítási gyakorlatban kezdődik, alapjainak lerakása a tanítási órákon történik (magyar, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra). A művészetet kedvelő, értő, sőt művelő diákok tehetségének kibontakoztatását segítő lehetőségeink:
versenyekre (vers- és prózamondó, novellaíró, stb.) való felkészítés,
színjátszó-diákkör,
énekkar.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Fontosnak tartjuk kiállítások, hangversenyek, színházi előadások látogatását. Örömteli tény, hogy tanítványaink rendszeres színházlátogatók Az „Ilyenek vagyunk mi” előadói estéink nagy népszerűsége jelzi, hogy széles palettán van lehetőség a művészeti nevelésre. Ezeket az esteket a tehetségnevelés mellett a sikerélmény szempontjából is kiemelkedő fontosságúnak tartjuk, mivel itt olyan diákok is megmutatják ügyességüket, felkészültségüket, tehetségüket, akik a tanulásban esetleg nem jeleskednek. A műveltségi kontinuitást biztosítjuk továbbá a könyvtári órák megtartásával, a vers-, mese- és prózamondó versenyekkel, a múzeumi és kiállítási látogatások megszervezésével, az előadótermünkben szervezett ismeretterjesztő filmek megtekintésével. •

Az esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának a megteremtése és megőrzése. A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek és felnőttek számára meg kell mutatni, hogy lehet és érdemes cselekvés a szép iránti igény, a tisztaság, az otthonosság kialakítása, a minél több irodalmi, valamint művészeti alkotás megismerése. Ezért rendszeressé kell tenni a színházlátogatásokat, a könyvtári és rendhagyó irodalmi órákat, a múzeumok és kiállítások látogatását.

•

A másság természetes elfogadása is beépül az iskolai élet mindennapjaiba. Testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) fogyatékos tanulóink segítése rendszeresen meggyőz bennünket arról, hogy diákjaink észreveszik a segítségnyújtás szükségességét, támogatják a rászorulókat vagy képesek megszervezni azt. Gyógypedagógiai végzettséggel rendelkező szaktanáraink is rendelkezésre állnak az integrált nevelésbe bevont tanulók nagyobb elfogadásában. Lehetőséget biztosítunk diákjainknak, hogy megismerjék a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tárgyszerű és elfogulatlan világát. Intézményünk nevelési, pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást. Vallási és világnézeti kérdésekben semleges marad.
Igény szerint biztosítjuk iskolánkban a jogszabályban elismert egyházaknak a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. A tanuló szabadon választott, fakultatív tantárgyként vehet részt hitoktatásban.

Az idegen nyelvek tanításához kapcsolódó külföldi csereprogramok alkalmával diákjaink közvetlen kapcsolatba kerülhetnek különböző nemzetiségű fiatalokkal. (Partneriskoláink: Mikes Kelemen Líceum – Sepsiszentgyörgy- Románia, Berufliche Schulen Gelnhausen és Karl-Keßler-RealschuleAalen – Németország.) Ekkor nemcsak a nyelvgyakorlás és a hely megismerése lehetséges, hanem az adott országra jellemző társadalmi szokásokkal, a különböző kultúrákkal, az emberek egymás mellett élésének, a mindennapokban adódó feladatok, gondok megoldásának lehetőségeivel is szembekerülnek tanulóink. A székhelyintézményben bevezetett idegen nyelvi képzés és a hatékonyság növelése miatt bevezetett óraszámnövelés azt a célt szolgálta, hogy a hallgatók hétköznapi

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA helyzetekben a nyelvet tudják használni. Szerezzék meg a fejlesztéshez szükséges alapismereteket, legyen általános ismeretük az adott nyelvet beszélő országról. A szóbeli és írásbeli kifejezőkészség és a nyelvtani rendszer elsajátítása mellett előtérbe kell helyezni a nyelvtanulási kedv felkeltését, a játékos, gyakorlatias formákat. Az idegen nyelvvel való ilyen szintű megismerkedésével a hallgató – a megváltozott munkaerő-piaci helyzethez igazodva – rendelkezzen olyan minimális nyelvi ismerettel, amit külföldi munkavállalásnál vagy a helyi teljes külföldi érdekeltségű vagy vegyes vállalkozásoknál történő elhelyezkedésnél hasznosítani tud. •

Alapfeladataink közé soroljuk, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. CXXV. törvényben megfogalmazottak alapján mind a tanulók beiskolázása során, mind az iskolai és tanítási időn kívüli foglalkozásokon nagy hangsúlyt helyezzünk arra, hogy az esélyegyenlőség ne sérüljön. Ehhez iskolai esélyegyenlőségi tervet fogalmaztunk meg, melyet évente aktualizálunk és iskolánk sajátos problémáinak figyelembe vételével megfeleltetünk a törvényi környezetnek és a Települési közoktatási esélyegyenlőségi programnak.

•

Kiemelt feladatunknak tartjuk a természet és az épített környezet védelmére, a természet szeretetére, megóvására és formálására történő nevelést. A környezeti nevelés programját szintén külön fejezetben fogalmaztuk meg.

Tantermeink esztétikus díszítésére nagy gondot fordítunk, az osztályokban lévő növények gondozása mindennapi feladat. • Jó lehetőség adódik a természet szeretetére történő nevelésre a szűkebb környezetünkben tett természetjáró túrák szervezésével, a hagyományos Föld napjának megtartásával, hulladékgyűjtéssel, különös tekintettel a szelektíven gyűjthető hulladékokra, az iskolaudvar parkjának gondozásával. • Az önállóságra és a felelősségvállalásra nevelés az életkori sajátosságok figyelembe vételével folyamatos feladat. Már alsóbb évfolyamos diákjaink is nagyfokú önállósággal végzik az iskola mindennapi életéve, és a rendezvényekkel kapcsolatos feladataikat. Felelősségvállalásuk fontossága azonban igazán a 10. évfolyam végén, a pályaorientáció kapcsán tudatosul bennük először. Ekkor elengedhetetlen a diák, az osztályfőnök, a szaktanárok és a szülők együttműködése. Még jelentősebb ez az együttműködés a továbbtanulás és a munkavállalás kapcsán. Ha célunknak megfelelően sikerül erre az időre tanítványainkban megerősíteni az egészséges sikerorientáltságot, a céltudatosságot, a felelősségvállalás fontosságát, akkor reális önértékeléssel biztosan megtalálják helyüket a felsőoktatási intézményekben vagy a munkavállalók között. 2.5.

A kitűzött célok teljesítésének mérése, vizsgálata

A tantestület 5 évenként megvizsgálja a célok teljesítésének szintjét, bevonva a szülői munkaközösséget, a diákönkormányzatot és a hallgatói fórumot. A pedagógiai program megvalósulásának szintjét – különös tekintettel a tantervi részre – belső ellenőrzés keretében évente megvizsgáljuk. A vizsgálat szempontjai:

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Az érettségi, a szakmai vizsgák, tanulmányi versenyek, a kulturális vetélkedők eredményei
Az országos és regionális felmérések tapasztalatai
Munkaerőpiac véleményezések
A társadalmi környezet (általános iskola, szülők, gazdálkodók) visszajelzései Nevelő-oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha •

tanulóink legalább 90%-a sikeres érettségi vizsgát tesz,

•

a szakmai vizsga követelményeinek diákjaink legalább 70%-a megfelel,

•

végzőseink rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatására vagy megbízható munkavállalásra,

•

tanulóink ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

2.6.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK

A középiskolás korú fiatalok személyiségének fejlesztése nagy szakértelmet, sok tapintatot, hatalmas empátiát igénylő, bonyolult, összetett pedagógiai folyamat. A 14-15 éves ifjak az őket ért korábbi környezeti hatások, a bennük kialakult szokásrendszerek, személyiségvonások különbözősége miatt rendkívül eltérő módon reagálnak ugyanarra a nevelői hatásra. Ezért fontos, hogy – egyénekre szabottan – a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt a mindennapi nevelőmunka kiemelt részének tekintsük tanulóink személyiségének fejlesztését, képességeinek mind teljesebb kibontakoztatását. A személyiségfejlesztés célja a társadalmi életre történő felkészítés. Ennek érdekében szükséges •

a helyes magatartási, viselkedési szabályok elsajátíttatása, egyetemes emberi értékek kialakítása, meggyőződéssé alakítása

•

a reális önismeret, az egészséges önbizalom kialakítása,

•

a becsületesség, őszinteség, jellemesség fontosságának felismertetése,

•

a munka fontosságának tudatosítása

•

a társadalmi normák tiszteletben tartására, az értéktiszteletre, mások megbecsülésére való felkészítés,

•

az alkalmazkodóképesség erősítése, társadalmi problémák iránti érzékenység kialakítása

•

az emberi együttélés szabályainak, megismertetése, igénnyé alakítása

•

a kommunikációs készség, a konfliktusok megoldására való törekvés fejlesztése,

•

az akaraterő edzése (szorgalom, kitartás fejlesztése)

a

kulturált

viselkedés

szokásainak

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA •

iskolai közéletben való részvétel igényének kialakítása

•

az önképzés, a képességek mind teljesebb kibontakoztatására való igény felkeltése, a kreativitás, a vállalkozói készség fejlesztése.

A tanórai foglalkozásokon, a mindennapos teendők végzése közben rendkívül sok alkalom nyílik tanulóink személyiségének formálására. •

A rendszeres, precíz, kitartó tanulás, az egyénre szabott, differenciált órai munka, a következetes tanári számonkérés a felnőttkorban igényesen végzendő munka alapjait is lerakja, igényt alakít ki a világ megismerésére.

•

Minden tantárgy oktatásában – ahol erre lehetőség nyílik - pedagógusaink törekszenek a tanórákon a tananyag feldolgozásában nagyobb önállóságot adni diákjaiknak, teret adva a szóbeli kifejezésmódoknak az eddigi gyakoribb írásbeli kifejezési formákkal szemben. Az iskolai munkában a tananyag feldolgozásakor a tanulói kiselőadások tudatos felkészülést igényelnek. Mindez a tanulót alapos előkészítő-, gyűjtőmunkára, a szakirodalom tanulmányozására késztetik.

•

Személyes példamutatással, a nem megfelelő magatartásformák következetes javításával apró lépéseket tehetünk tanítványaink jólneveltsége érdekében.

•

Fontos, hogy diákjaink – az alá- és fölérendeltségi viszonyokat tiszteletben tartva – merjék és tudják véleményüket nyilvánosságra hozni; ehhez kapjanak megfelelő lehetőséget is (szükség esetén tanórán kívül is, pl. a diákönkormányzaton keresztül).

•

Erkölcsi, etikai kérdések megvitatásának egyik legfontosabb színtere az osztályfőnöki óra, de a közismereti tantárgyak tananyagának elsajátítása közben is sok alkalom adódik a tudatos erkölcsiség formálására (pl. pozitív eszményképek kialakításával; a megfelelő és elitélendő életvitel felismertetésével, a tetteink iránti felelősség tudatosításával, stb.)

•

Az egészséges életmód fontosságának tudatosítása, a tisztaságra való igény kialakítása, a személyi higiénia fontosságának elfogadtatása, a mentális egészség jelentőségének megismertetése a testi nevelés terén biztosítanak lehetőséget diákjaink személyiségfejlődésére.

A tanórán kívüli foglalkozások a különböző (az előző fejezetben részletezett) iskolai programok, a diák-önkormányzati munka, a kirándulások, táborozások meghatározó jelentőségűek lehetnek diákjaink személyiségének fejlődésében. •

Az új osztályba történő beilleszkedés, később a közösségben vállalt feladatok elvégzése, az osztály hierarchiájában „kiharcolt” hely, illetve annak változása a reális önismeret kialakulása szempontjából rendkívül fontos. Az egészséges önbizalom kialakításához, illetve sérülésének elkerüléséhez azonban nagy szükség van főleg az osztályfőnökök segítségére, támogató figyelmességére.

•

A kezdeményezőkészség, a kreativitás, a vállalkozói készség kialakítására és fejlesztésére rengeteg lehetőség kínálkozik az iskolai tevékenységek során. A hetesi feladatok ellátása, az iskola környékének, udvarának rendbetétele, az osztálytermek díszítése, az osztályközösséget érintő feladatok ellátása (osztálybizalmi, illetve osztálytitkári, könyvtár,- tankönyv,- menzafelelősi, stb. megbízatások teljesítése), a sportversenyeken való részvétel, az iskolai rendezvények szervezésében vállalt feladatok ellátása (meghívók készítése,

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA műsorszervezés, termek, helyiségek előkészítése, vendégek fogadása, iskolai diszkó esetén teaház, játszóház szervezése, ruhatári feladatok ellátása, segítés a rend fenntartásában, stb.), az iskolai emlékműsorokban, bemutatkozó előadásokon („Ilyenek vagyunk mi”) való szereplés, az iskola nemzetközi kapcsolatainak fenntartásába való bekapcsolódás (levelezés, csereutazás), a tanulmányi kirándulások szervezésében végzett munka, stb. széles területen adnak módot arra, hogy a diákok kipróbálhassák ötleteik megvalósíthatóságát, szervezőkészségüket, fejlesszék kreativitásukat. • Fontos számunkra a munkára nevelés: a munka fontosságának tudatosítása. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség megalapozása és fejlesztése. •

Az osztálykirándulások, táborok (sporttáborok, diákszínjátszó tábor, stb.) szervezése a diákok személyiségének fejlesztése szempontjából is rendkívüli jelentőségű. A megszokottól eltérő körülmények, az egymásrautaltság, az esti beszélgetések erős kötődést eredményeznek a társakhoz és az iskolához egyaránt. Kialakítják, illetve növelik a toleranciakészséget, elismertetik a szabályok betartásának szükségességét, így pozitívan hatnak vissza az iskolai életben való viselkedésre is.

•

A helyes érzelmi nevelés, a pozitív gondolkodásra, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása fontos tényező, melyhez a hagyományok őrzése és a múlt emlékeinek tiszteleten tartása éppúgy hozzátartoznak, mint az életvezetés jelentősége, az életút tervezhetőségének megláttatása.

•

Tanítványaink tudatos, kötelességtudó, jogaikat gyakorló állampolgárrá nevelését fontos feladatunknak tartjuk. E téren a személyiség fejlődését azáltal segítjük, hogy -

rászoktatjuk őket az iskola életében való tájékozódásra (iskolarádió, faliújság, DÖK, diákközgyűlés, beszámolók iskolai rendezvényeken),

-

véleményüket, ötleteiket, javaslataikat meghallgatjuk, megfontoljuk, döntéseiket figyelembe vesszük, és nem feledkezünk meg a visszajelzésről,

-

olyan lehetőségeket teremtünk, ahol súlya van szavazataiknak

Tanulóink személyiségfejlesztése szülői segítség nélkül elképzelhetetlen. A feladat végrehajtása csak az iskola és a család együttműködésével lehet teljes. A kapcsolattartás lehetőségei:
szülői értekezlet (osztályfőnökök – szülők)
fogadóóra (tanárok-szülők)
SZM megbeszélések (iskola vezetése – szülők)
egyéni beszélgetések (szülő–tanár–diák–szükség esetén igazgató és/vagy helyettese, szülő–diák–ifjúságvédelmi felelős, szülő–diák– pszichológus, stb.)
tanulmányi kirándulás szülői kísérettel,
közös színházlátogatás (szülő–diák–tanár).

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2.7.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSTERÜLETEI AZ ISKOLÁBAN 2.7.1. Tanórák, osztályfőnöki órák és szaktárgyi órák

Az iskola kiemelt feladatnak tekinti a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatását, szellemi és mentális fejlődésük elősegítését. Az iskola minden színterét tekintve (tanulás, kirándulások, kulturális programok, könyvtárlátogatások, versenyek stb.) törekszik a közösséghez, a városhoz, az országhoz kötődés, a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és készségeket kialakítani a tanulókban. Az iskolai oktató-nevelő munkában számolnunk kell azzal, hogy a tanulók nagyon heterogén környezetből jöttek, eltérő szociális háttérrel és különböző képességekkel rendelkeznek. Ehhez a tananyag kiválasztásában, a tanórai és az órán kívüli munkában nélkülözhetetlen módszerként kell alkalmaznunk a differenciálást. A szaktanár, ill. az osztályfőnök felelőssége, hogy olyan munka- és közösségi feladatokkal bízza meg a tanulókat, melyek felkeltik érdeklődésüket, motiválják őket, munkájukhoz sikerélményt adnak, tekintetbe veszik egyéni képességeit is. Minden tantárgy oktatásában – ahol erre lehetőség nyílik - pedagógusaink törekszenek a tanórákon a tananyag feldolgozásában nagyobb önállóságot adni diákjaiknak, teret adva a szóbeli kifejezésmódoknak az eddigi gyakoribb írásbeli kifejezési formákkal szemben. Az iskolai munkában a tananyag feldolgozásakor a tanulói kiselőadások tudatos felkészülést igényelnek. Mindez a tanulót alapos előkészítő-, gyűjtőmunkára, a szakirodalom tanulmányozására késztetik. A szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése mellett – ahol lehetőség nyílik rá – a játékos, életszerű feladatmegoldásokat, szituációs játékok beépítését is előtérbe kell helyezni a tanórákon, mert ezek is segítséget adnak a problémák újszerű megközelítéséhez, egymás nézeteinek, gondolkodásának jobb megismeréséhez. Pedagógusaink rendszeresen vállalják igyekvő, jó előmenetelű tanulók felkészítését iskolai, területi, megyei és országos versenyekre. A jó eredményeket elérő tanulók egyéni sikereiken túl mintát is szolgáltatnak a többi tanulónak ahhoz, hogy a tudás, az igényesség, a kitartás, az önfegyelem és permanens tanulás, az önművelés fontos, a közösségre is jó hatással bír. Az osztályfőnökök a közösségfejlesztésben sem hagyhatják figyelmen kívül a tanulók különböző egyéni képességeit, eltérő adottságaikat, gondolkodásbeli különbözőségüket. Az osztályfőnöki munkaközösség programjának fontos része a közösségi nevelés. Az osztályközösség felelős vezetője az osztályfőnök, akinek kiválasztását sok töprengés előzi meg. A tanulók személyiségét egyénileg és a közösséget együtt fejleszteni tudó kollégákat igyekszik megnyerni az iskola vezetése ezen sokrétű, nagy energiát igénylő, néha kilátástalannak tűnő, aprólékos, folyamatos munkát kívánó feladatra. Az osztályfőnök közösségfejlesztő tevékenysége osztálya iskolába lépésének első napjától a szakmai vizsgák befejezéséig tart. Az osztályfőnökök rendszeres beszélgetésekkel, a tanulók problémáinak figyelembe vételével, segítségadással, napi örömeikben való részvállalással igyekeznek pozitív életszemléletet kialakítani bennük. Az osztályfőnöki órák keretében zajló beszélgetések során rávilágítanak arra, hogy a közösségi és családi értékek az egyén életében is dominánsak: a humánum, a tolerancia, a rugalmasság, de ugyanakkor az igényesség is fontos tényezői az emberi életnek. Az egymás életéből, de akár az aktuális mozi-, televíziós és

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA színházi élményekből vett szituációk megbeszélésével, véleményezésével, értékelésével is mintákat kaphatnak egyéni életvitelükhöz.
Az iskolánkba járó szakiskolai, gimnáziumi és a fiatal felnőttek osztályaiba járó tanulók többsége jelentős szociális, műveltségi hátránnyal érkezik az intézménybe, gyakran csonka családból, munkanélküli felnőttekkel, hozzátartozókkal körülvéve. A tanulási problémákkal küzdő, kudarcélményekkel bőven felvértezett fiatalok számára a család normái és a számukra egy új életvitelt bemutató iskola feszültséggel teli kettősséget eredményez, mely időnként gyakran devianciába átcsapó magatartást is kivált. Ilyen szituációkban az osztályfőnöki munka nagy odafigyelést és felelősséget kíván a pedagógusoktól. A nagyfokú tolerancia, a beleélési képesség segíti munkájukat. Az osztályfőnökök a gyakorlati életre készítik fel a tanulókat azzal, hogy bemutatják továbbhaladási lehetőségeiket; a pályaválasztáshoz, a különböző viselkedési normák elsajátításában (ünnepségek, vizsga, írásbeli és szóbeli kommunikációs szokások, öltözet stb.) segítséget adnak nekik. Az élőszóbeli kifejezésforma az osztályfőnöki órákon összegező, figyelemfelkeltő és mozgósító hatású, s a többi tanulót is hozzászólásra, állásfoglalásra, véleménynyilvánításra, ítéletalkotásra készteti. A gyakori önálló felkészülési tevékenység a lényegkiemelésben való jártasságot, jegyzetelési, vázlatkészítési rutint ad a szóban megnyilatkozó és az őt hallgató társaknak is. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a diákvezetők közvetítésével az iskola minden tanulója figyelemmel kísérheti, osztályszinten az osztályfőnök irányításával megbeszélik. Nagy szerepe van a közösség kialakításában a megfelelő diákvezetők kiválasztásának, a folyamatos és korrekt információáramlásnak, s annak, hogy az osztályfőnök és a diákvezetők kapcsolata ne csak az osztály tanulóival, de egymással is jó legyen.
Az iskola minden színterét tekintve (tanulás, kirándulások, kulturális programok, könyvtárlátogatások, versenyek stb.) törekszik a közösséghez, a városhoz, az országhoz kötődés, a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és készségeket kialakítani a tanulókban. Az esztétikai nevelés terén fontos feladata az osztályfőnöknek, hogy az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának a megteremtésére és megőrzésére késztesse a hallgatókat, hogy mindnyájan érezzék ebben az egész közösség szerepvállalásának fontosságát és súlyát. Nagy súlyt kap a közösségi életben az egyetemes emberi értékekhez való pozitív viszony kialakítása (humanizmus, hazaszeretet, becsület, stb.) Ennek megvalósítása a tanítási órákon kívül történhet még osztályszintű ünnepségek, programok szervezésével, melyben az aktív részvétel mindenkinek maradandó örömet adhat (karácsony, klubdélután). Alkalmat kell kerítenünk a meghitt beszélgetésekre, a családtagok és osztálytársak köszöntésére (névnap, születésnap, stb.). A környezet és a természet szeretetére, védelmezésére neveléshez jó lehetőség adódik a szűkebb környezetünkben tett természetjáró túrák szervezésével. A hagyományos Föld napjának megtartásával, az iskolaudvar parkjának gondozásával, a virágos környezet kialakításával a tanulók is részeseivé válnak saját környezetük igényes kialakításának.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A szaktárgyi órákon a szaktanárok felkészítik a tanulókat a nemzeti alaptanterv és az alapműveltségi vizsga követelményei szerinti vizsgákra. A szaktárgyakat tanító pedagógusok törekszenek tanulóik szakmai tudásának megalapozása. Célunk az, hogy olyan fiatalok kerüljenek a munkahelyekre, akik lépést tudnak tartani a gazdasági ágazatok, a szakma új igényeivel, a technika és a technológia gyorsuló fejlődésével, saját területükön alapos, precíz ismeretekkel rendelkeznek. A szaktanárok munkájuk során törekszenek a hátrányos helyzetű tanulók kiemelt segítésére, differenciált foglalkozások tartására, korrepetálások keretében a hátrányok és hiányosságok pótlására, ugyanakkor a záróvizsgára, a szakmai vizsgákra és a kiemelkedő eredményt elért tanulók helyi és országos szintű tanulmányi versenyekre való felkészítésére.

2.7.2.Tanórán kívüli programok Összetartó, egymás munkáját, tevékenységét segítő, támogató közösség kialakításához, egymás megismeréséhez minél több közös programra van szükség. A gólyatábor, az „elsős avató” bemutatkozó műsorára történő felkészülés és az avatás előtti játékos feladatok megoldása – általában – közelíti egymáshoz a diákokat; ekkor szerzik első – tanórán kívüli – tapasztalataikat egymásról. A közös – esetleg utazáshoz kötött – színházlátogatások, a tanulmányi kirándulások és ezek szervezése, valamint az osztály mindennapi teendői során egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy az osztály mely tagjára hogyan számíthat a közösség. Ezen együttlétek kapcsán válik lehetővé a konfliktusok kezelésének megtanulása, a különböző ügyek megfelelő elintézési módjának megismerése, a problémák megoldásának irányába mutató kommunikáció elsajátítása. Közösségteremtő rendezvények Ezek a rendezvények biztosítják, hogy a diákjaink közelebb kerüljenek egymáshoz és tanárainkhoz. Egymást jobban megismerve, a diákok között egyfajta közösségi hovatartozás alakulhat ki. Ezzel együtt a hagyományok ápolása számunkra is fontos lesz, növeli identitásukat. A szervezés során, az egyes diákönkormányzatok között is tovább épülnek a kapcsolatok, s ez a rendezvény lépcsőfok abban a folyamatban, amelyben az egymástól elszigetelt középiskolák diákjai egymás partnereivé válnak. Közösségi tulajdonságok (segítőkészség, barátság, bajtársiasság) fejlesztése, a tanulók egymáshoz való jó viszonyának, a megfelelő tanár-diák kapcsolat kialakulásának is fontos színterei ezek a rendezvények. Hagyományőrző rendezvények: A székhelyintézményben: Mikes Karácsony A Diákönkormányzat napja. Rendszerint a téli szünetet megelőző utolsó tanítási napon, már az ünnep hangulatát idéző játékos programsorozat. Ezen már hagyomány a 9. évfolyamos tanulók bemutatkozó műsora, vetélkedők, basaválasztás, vendégelőadók.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Ezen az ünnepen módunk van a jó tanuló, jó magaviseletű, de szociálisan nehéz helyzetben lévő tanulók számára hangulatos karácsonyi ünnepség keretén belül ajándékot adni. Az egész napos ünnepségbe a felnőttképzési osztályok is bekapcsolódnak. Számunkra ezen a napon érdekes előadásokat szervezünk. A nap végén pedig egy közös mulatságban szövődhetnek baráti kapcsolatok a különböző életkorú, képzési szinten tanuló hallgatók között. Mikes Kupa Egy nap a szabadban. Különböző sporttevékenységek, vetélkedők. Diákjaink felfrissülnek a mozgás és a jó levegő által. A küzdeni akarás, kitartás, állóképesség fokozása jellemformáló erő, s ez az alkalom ezen célok elérésére kiválóan alkalmas. További céljaink: • A természet szépségének észlelése, tudatos élvezése és megóvása. • A természetben a kulturált viselkedési formák kialakítása. • A környezethez, a természethez való pozitív viszony, a helyes környezetvédelmi szemlélet és gyakorlat kialakítása. • A természettel szembeni emberi felelősség felismertetése, a természet megóvásának szükségessége. Föld napja A Föld napján egy közös program keretében környezetvédelmi, faültetési, az iskola környékét szépítő akcióban veszünk részt. Szalagavató ünnepély, Ballagás Ezeket a rendezvényeket a Szülői Munkaközösséggel és a Diákönkormányzattal, Hallgatói Fórummal együttműködve szervezzük meg. A tagintézményben: Kossuth nap Az iskola valamennyi tanulóját megmozgató játékos vetélkedők sorozata, közös kirándulások, színház- és mozi látogatások. Szalagavató ünnepély Ballagás Közös rendezvény: „Ilyenek vagyunk mi” Rendszeresen megrendezendő bemutatkozó műsorok programja, melybe sok osztályközösség kapcsolódik be (zenei-, színjátszó-, tánc- produkcióval). A sok próba és a siker elősegíti az osztályközösség összekovácsolódását. Kossuth-osztály, Mikes-osztály

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

10., 11., illetve 12. osztályaink közösségének alakulására jó hatással van, ha az osztályközösség benevez a Kossuth-osztály, Mikes-osztály címért folytatandó versenybe. A kampány időszakában egyrészt rádöbbennek a tanulók, hogy a tanulmányi pontversenyben értékes előnyhöz lehet jutni, ha egymást segítve jobb eredményeket érnek el, másrészt az egy hétig tartó kampány szervezése közös élményekhez juttatja őket. A díj nyereménye egy szabadnap, melyet az osztály közösségi programra, kirándulásra stb. fordíthat. DOXA-természetjáró kirándulások Iskolánk lehetőséget biztosít a természetkedvelő diákok számára, hogy a környéken szervezett természetjáró túrák segítségével fedezhessék fel az őket körülvevő hegyek, erdők szépségeit. Elsősorban azt várjuk ezektől a rendezvényektől, hogy diákjaink közelebb kerüljenek egymáshoz és tanáraikhoz. A diákok között – egymást jobban megismerve – egyfajta közösségi hovatartozás alakulhat ki, a hagyományok ápolása számukra is fontos lesz, s így növekszik identitásuk is. A programok szervezése során az egyes diákönkormányzatok között is tovább épülnek a kapcsolatok, így a székhely- és a tagintézmény diákjai egymás partnereivé válnak. Tanulóink többségének egy-egy ilyen rendezvénysorozat jelenti – szinte egyedüli módon – a normális életmóddal és a követendő viselkedési mintákkal való találkozást. Diákszínjátszó csoportunkhoz, kosárlabda-, foci-, röplabdacsapatunkhoz, énekkarhoz valamennyi évfolyamról tartoznak tanulók. Az utánpótlás szervezésében, az újaknak a csapatba történő beilleszkedésében sokat segítenek a felsőbb évfolyamosok. Az ilyen közösségek szerveződésének pedagógiai jelentősége többrétű: a különböző korosztályok megismerik egymást, az alsóbb évfolyamosok bizalommal fordulnak a nagyobbakhoz, a felsősök pedig megtanulják elfogadni, illetve elismerni a kisebbek teljesítményét. Szoros kötődések kialakulását jelzi, hogy végzett diákok is gyakran vesznek részt ezen csoportjaink munkájában, tevékenységében rendszeresen vagy alkalmanként. Tanórán kívül fontosnak tartjuk, hogy ne csak a diákközösség, hanem az iskolában tanító pedagógusok közössége is fejlődjön. Iskolai hagyományaink közé tartoznak azok a közös programok, amelyek a tantestület főállású és óraadó tanárai közösségi érzéseit erősítik:
szeptemberi tantestületi kirándulás
a tantestületi MIKULÁS- ünnepség
pedagógus nap megünneplése

2.7.3.Osztályprogramok Osztályközösségek

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A pedagógiai munka személyiségre gyakorolt pozitív nevelő hatása csak egy jól szervezett és működő tanulóközösségben valósítható meg. A középiskolai évek (14-20 év) fejlődés-lélektani szempontból azért is bírnak különös jelentőséggel, mert a kortársak hatása egyik életszakaszban sem annyira jelentős, mint a pubertáskor közepe táján. Természetesen ennek az a következménye, hogy a valódi értékeket, normákat képviselő osztályközösségnek az egyénre gyakorolt hatása sokkal nagyobb, mint azoké a felnőtteké (szülőké, tanároké) akik számára a tanuló érzelmileg nem annyira elérhető. Kiemelt pedagógiai feladatnak tekintjük a jó osztályközösségek kialakítását. E téren a legnagyobb felelősség természetesen az osztályfőnök vállán nyugszik, de törekszünk egy következetes, egységes, pedagógiai szempontból etikus szemlélet közvetítésére. Az osztályprogramok a közösségben a csoportkohéziót hivatottak növelni. Szép lassan kialakulnak segítségünkkel a hagyományok, az összetartozás érzése, élménye, a „mi”- tudat. Hagyományteremtő osztályprogramok: -

tanulmányi kirándulás, osztálykirándulás közös színház- vagy mozi látogatás (hangsúlyt fektetve a helyi intézmények látogatására) Mikulás–est osztálykeretben gyalogtúrák szervezése közös iskolai rendezvényeken való részvétel, az osztály műsorának elkészítése

Szakmai kirándulások: Gépírás-gyorsírás: Parlament (parlamenti gyorsírók munkájának megtekintése) MNB-látogatás Bírósági tárgyalás megtekintése Magyar irodalom: Színházlátogatás Rajz és vizuális fejlesztés: Kiállítás látogatás Történelem: Terror Háza, múzeumlátogatások. Auschwitz, Monok, Kassa

A szabadon választott, nem kötelező foglalkozásokért az iskola díjazást szedhet. A foglalkozások költségét a tanulók fizetik. Egyéb rendezvények: Kiállítások, tárlatok megtekintése. Könyvtár- és múzeumlátogatás. Drogprevenciós előadás Egészségnevelés

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2.7.4. Diákönkormányzat Az iskolai közösség szervezésében fontos feladat jut a Diákönkormányzatnak, melynek az SZMSZ-ben megfogalmazott célja egyrészt a tanulók képviselete, érdekeinek védelme, másrészt diákjaink számára szabadidős programok szervezése, ugyanígy feladata, hogy az iskolai közösséget építő módon működjék, ezáltal lehetővé téve az iskola pedagógiai, egészségnevelési programjának megvalósulását. Ehhez az iskola minden segítséget megad. Az ifjúsági tagozat diákönkormányzatának az iskolavezetéssel való együttműködése élő rendszeres kapcsolattartással működik. A Diákönkormányzat az iskolavezetéstől minden lehetőséget és segítséget megkap, hogy a jogszabályok adta, illetve a saját működési szabályzatában felvállalt céloknak eleget tudjon tenni, az iskola tevékenységrendszerének, a tanulók életének fontos része legyen. A DÖK legfontosabb fóruma a közgyűlés, ahol a tanulóknak lehetőségük nyílik az iskolával kapcsolatos kérdéseik, problémáik, ötleteik felvetésére, illetve tájékozódásra. A rendszeres DÖK ülések, melyen minden osztály 2 tanulóval képviselteti magát, a folyamatos demokratikus párbeszéd színhelyei. A DÖK a munkáját segítő tanárral, – esetenként – a tantestület több tagjával közösen szervezi programjai döntő részét. Viszonylag önálló az iskolarádió működése. A tanítás megkezdése előtt és a tanórák közötti szünetekben közérdekű információkkal segíti a diákság tájékozódását, zenével pedig kikapcsolódását. A DÖK kedves figyelmessége a tanévnyitó ünnepségen az elsősök fogadása 1 szál virággal vagy oklevéllel. Az elsős avató szervezése a végzős osztályok diákjainak feladata, a programon viszont az iskola valamennyi tanulója részt vehet. Így a rendezvény közvetlenné teszi a kapcsolatteremtést a különböző évfolyamok tanulói között. Az iskola valamennyi tanulóját megmozgató játékos vetélkedők, a Mikes kupa, testvériskolai kapcsolat működtetése, a Kossuth-napokhoz kötődő közös kirándulások, színház- és mozi látogatások, bulik kötetlen, fesztelen hangulata nagy hatással van napokig az iskola atmoszférájára. Szervesen illeszkedik ebbe a körbe a DO-XA Természetjáró Szakosztályunk tevékenysége is. A Szakosztály programja a faliújságon megtalálható, és azokon bárki, bármikor részt vehet. Az iskolához való kötődést, az együttműködést, az összetartozás érzését erősíti az iskola zászlaja, melyre a búcsúzó hallgatók ballagási szalagot kötnek fel. Ilyen szimbólum a jelvény, és a póló is, melyek az összetartozás érzését jelentik a diákok között.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2.7.5. Értéket teremtő hasznos tevékenységek Célunk, hogy alapvető szervezési-együttműködési készségek kialakuljanak, növekedjen a közösség iránti felelősség, a tanulók az elméleti ismereteket a gyakorlatban is hasznosítsák, alkalmazzák. E célok eléréséhez lehetőség adódik az ifjúsági tagozat azon osztályainál, ahol a tanulók a szakképesítés megszerzése érdekében iskolai gyakorlati műhelyben, szaktanteremben dolgoznak. Tevékenységük nyomán termékeket állítanak elő, amelyet értékesítve a gyakorlati képzés feltételeinek javítására használhatunk fel. A pedagógiai folyamatban a legfontosabb, hogy mindig egységben szervezzük meg az ismereteket és a nevelési lehetőségeket és azokat minél több szemléltetéssel és gyakorlattal kössük össze. Ösztönző erőt jelent a pontos cél megjelölése, a tevékenység fontosságának kiemelése, a rendszeres értékelés.

2.7.6. Kapcsolatrendszer, együttműködés A közös feladatok megoldása csak akkor válik sikeressé, ha a kitűzött célokat közösen vállaljuk, és az együttműködés az iskolavezetés, a tantestület, a Diákönkormányzat, a Hallgatói Fórum és a Szülői Fórum között maximálisan jó. Az ifjúsági tagozaton ezért a már hagyományosnak mondható formák (pl. szülői értekezlet) újabb lehetőségekkel is próbálkoznunk kell: •

rendszeresen meg kell szervezni a nyílt napokat

•

iskolai és osztályszinten is minél több közös rendezvényt, ünnepséget kell tartanunk

•

az osztálybizalmikkal, osztályképviselőkkel rendszeres találkozókon a rövidebb távú problémákat meg kell beszélni és a megoldást közösen kell megkeresni.

A felnőttoktatás osztályokkal való kapcsolattartás ugyanilyen fontosságú. Az esti és levelező tagozatokon a kapcsolattartó az osztálybizalmi. Az iskolát és a hallgatókat érintő problémákat közösen megbeszéljük. A beszámoló és vizsgarendek elkészítésénél egyeztetést tartunk és ezek véglegesítése csak ezt követően történik. Az ifjúsági tagozat Diákönkormányzatának és a felnőtt tagozat Hallgatói Fórumának működése az iskolavezetéssel élő rendszeres kapcsolattartással történik. Így valósulhat meg, hogy a Diákönkormányzat munkája az iskola tevékenységrendszerének fontos része legyen.
Az iskolán kívül továbbra is keresni kell azokat a kapcsolódó pontokat, amelyek az iskolai sport, kulturális vagy művészeti életének fellendítését segíthetik, illetve az iskolai nevelőmunkát kiegészítik.
Továbbra is intenzív kapcsolat kialakítására törekszünk az iskola fenntartójával, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a hivatal dolgozóival, hogy minél pontosabb képet kaphassanak az iskola belső életéről, eseményeiről, gondjairól.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Bízunk abban, hogy nemcsak a zavartalan működést tudjuk együttesen megteremteni, hanem a további fejlődés feltételeit is. 2.8.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

2.8.1.A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése

Sajnálattal állapítható meg, hogy a beilleszkedési zavarok növekedési tendenciát mutatnak. Az iskolára nehezedő nyomás egyre nagyobb, hiszen sok család szétzilálódott, a szülők értékrendje is megingott, bizonytalanok, gyakorta kulturálatlanok. Az elmúlt évtizedek szemléletének megfelelően viszont sok szülő kizárólag az iskola feladatának tekinti a gyerek nevelését. A társadalmi beilleszkedési zavart általában az iskolában regisztrálják először, itt tűnik fel legkönnyebben, mert tanulási, viselkedési problémák jelentkezhetnek. Ennek felismerését egy felmérés segíti, melyet az iskolában végzünk. Ez kiterjed a tanulók szocializálódására, szociális és kulturális helyzetére. A magatartászavar előidézője elsősorban a környezeti, szociokulturális problémákból adódó hatások: elhanyagoltság, ismerethiány, tanulási probléma, beilleszkedési, a kapcsolatteremtő képesség hiánya, és a nehezen nevelhetőség. A mérés eredményei alapján a halmozottan hátrányos gyerekekkel külön szakember foglalkozik, az iskola pszichológusa, aki részmunkaidőben segíti ezeknek a gondoknak a megoldását. A probléma megoldása végett nagyon fontos a fiatal megismerése, problémájának, magatartászavarának megértése. A magatartás-zavaros fiataloknál alapvető gondot okoz társas magatartásuk, erkölcsi életük, életvitelük és érzelmi életük kiszámíthatatlansága. A magatartás-zavaros fiatalra jellemző, hogy kapcsolata szüleivel, szűkebb környezetével, nevelőivel nem megfelelő. A közösséghez nehezen, vagy egyáltalán nem alkalmazkodik. A magatartászavart több ok váltja ki egy időben. Összetetten jelentkezik például a szülők válása, a szeretetigény túlzása, az érzelmi éhség, amely a magatartás-zavaros fiatalból cinikus viselkedésformát válthat ki. A csavargás oka lehet a nem megfelelő otthoni légkör, a fiatal meg nem értése, de ehhez nagymértékben hozzájárulhatnak még az iskolai és otthoni kudarcok is. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk a fiatalnak abban, hogy magatartászavarát legyőzze, meg kell ismernünk viselkedéskultúráját. A beilleszkedési és magatartási zavarral küszködő fiatalok hajlamosabbak a pontatlanságra, a rendetlen életvitelre és következményeként a későn kelésre. Ezt tapasztalhatjuk iskolánkban is, főleg a 9. évfolyamosok körében. Az osztályfőnök feladata, hogy tájékoztassa az osztályban tanító tanárokat a nagyon problémás gyerekekről. Az iskolánkba érkező 9. évfolyamos diákokra fokozottan figyel a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Állandó kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal; legalább 2 havonta ellenőrzi tanulmányi munkájuk eredményét. Szükség esetén beszélgetést kezdeményez a tanulóval és szüleivel, illetve az iskola pszichológusához irányítja a diákot.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása alapvető feladatunk az oktatási-nevelési folyamatokban. Célunk a meglévő hátrányok csökkentése, az iskolai sikeresség megalapozása. 2.8.2. Év eleji feladatok • • • • • • •

Felmérés, amely kiterjed a tanulók szocializálódására, szociális és kulturális helyzetére Felmérés feldolgozása, és annak alapján a megfelelő eszközök, módszerek alkalmazása (egyéni beszélgetés, a tanuló jobb megismerésére) Az osztályfőnök tájékoztassa az osztályban tanító tanárokat a nagyon problémás gyerekekről A deviancia okainak felderítése (családi, iskolai stb.) Hátrányos helyzetű tanulók családjának feltérképezése – nagyobb tolerancia. Állandó kapcsolat a szülőkkel. Legyenek egyértelmű, világos szabályok, megtartásukban a következetesség. Ne a büntetés domináljon, az eredménytelenségeket, hibákat toleráljuk. Segítsük a hiányok csökkentését. Az első szülői értekezleten az iskola vezetése tájékoztatja a szülőket az iskola életét meghatározó dokumentumok tartalmáról, az iskola és a szülők kapcsolattartási lehetőségeiről, a középiskolás évek várható nehézségeiről, a közös prevenciós tevékenységekről. Ekkor tájékoztatjuk a szülőket arról is, hogy a tanulók lelki, érzelmi problémáinak megoldása érdekében iskolánkban heti rendszerességgel pszichológusi fogadóórát tartunk.

A gyerekek veszélyeztetettsége nyolc kritérium alapján állapítható meg: 1. A szülő deviáns magatartása (alkoholizmus, öngyilkosság, kriminalitás) 2. Kedvezőtlen családszerkezet: (egyedül nevelő, elvált szülő, nevelőapa, nevelőanya, örökbefogadott) 3. Alacsony iskolai végzettség (a szülő nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát) 4. Kedvezőtlen lakásviszonyok (négy vagy több személy lakik egy szobában) 5. Alacsony jövedelem 6. Magas gyermeklétszám (négy vagy több testvér) 7. A szülő tartós betegsége, leszázalékolás 8. A gyerek koraszülöttsége

2.8.3.Felnőttoktatás A felnőttoktatásban tanulók többsége hátrányos helyzetűnek tekinthető. Már eleve azzal a hátránnyal indulnak, hogy több éve nem tanultak rendszeresen. A legjellemzőbb gondot a családi körülményeik jelentik (a hallgatók nagy része családos, esetleg egyedül neveli gyermekét). Helyzetüket tovább nehezíti, hogy a munkahelyek kevésbé támogatják őket. A felnőttek körében elsődleges feladat, hogy előmozdítsuk a tanulás iránti pozitív beállítódást, amelynek következtében fokozatosan válhatnak eredménycentrikussá és

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA sikerorientálttá a tanulók. Figyelmet kell fordítanunk önbizalmuk erősítésére, a magabiztosságra, nyíltabb befogadó készségre. A kezdeti hetekben és hónapokban a tanulók az első foglalkozások nyomán és a tananyag láttán megtorpannak, félnek, hogy nem megy már nekik a tanulás. Elsősorban az osztályfőnökök, de a szaktanárok is sokat segítenek az első időszakokban azzal, hogy megismertetik azokat a követelményeket, amelyek nélkülözhetetlenek a sikeres munkához. Az első időszak feladatai közé tartozik azoknak a viselkedési normáknak, magatartási követelményeknek a tisztázása és elvárhatósága, amely az együttműködés érdekében szükséges. A kölcsönös tiszteleten alapuló tanár-tanuló kapcsolat nélkülözhetetlen. A felnőtt tanulók joggal elvárják, hogy a tanár tartsa tiszteletben személyiségüket, ne tekintse őket gyermeknek. A sikeres tanulás nem csak az akaraton, a szándékon, a pozitív hozzáálláson múlik, hanem a hatékony tanulási módszerek megismerésén és elsajátításán is. Ebben az osztályfőnökök és a szaktanárok együttműködése, összehangolt tevékenysége elengedhetetlen tényező. A felnőttoktatásban a tanári munka főképp arra irányul, hogy megtanítsuk tanulni a hallgatókat, ezzel biztosítva az élethosszig tartó tanulás lehetőségét számukra. 2.9.

Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának elvei

A kötelező iskoláztatás általános tartalmi szabályozásának kiterjesztése a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására azon alapul, hogy a fogyatékkal élő, illetve az egészséges fiatalok ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek, és ezért az ő felnőtté válásukhoz nélkülözhetetlen, az iskolában elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket is a tartalmi szabályozás állami dokumentumában foglalt tartalmak és fejlesztési követelmények jelölik ki. A sérülés jellege miatt azonban a kerettantervekben meghatározott tantárgyi rendszer, tartalom valamint a követelmények jelentősen módosulhatnak. A sajátos nevelési igényű tanulók egyénileg is sok eltérést mutatnak, más-más személyiségfejlődési utat járnak be. Nevelhetőségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. Oktatásukkal, fejlesztésükkel kapcsolatos iskolai feladatok rendkívül összetettek és szerteágazóak, igazi eredmény csak a megfelelő intézmények szoros együttműködésével érhető el. A testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, illetve halmozottan fogyatékos diákok, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók esetén a sérülés, a fogyatékosság, az akadályozottság típusától és mértékétől függően kialakuló fejlődési eltérések, elmaradások a nevelési folyamatban más és más időtartamú és pedagógiai tartalmú szakaszok kialakítását teszik szükségessé. Ilyen esetekben mi elsősorban megfelelő tanulási környezet kialakítására törekszünk, illetve egyéni haladási terv kidolgozásával biztosítjuk, hogy tanulóink eleget tudjanak tenni a középiskolai követelményeknek. A szülőkkel és a tanulóval közösen döntjük el, • milyen ütemben haladjunk az egyes tantárgyak ismereteinek feldolgozásában, • szükséges-e a tanulmányi idő meghosszabbítása – akár egy-egy tanévben a szorgalmi időszak végéig, akár egy-egy újabb tanév beiktatásával, • szükséges-e a tanuló egyéni felkészítése saját otthonában, • a számonkérésnek mely formáit részesítsük előnyben az értékelések során, • szükséges-e egyes tantárgyak vagy tantárgyrészek esetén az értékelés és minősítés alóli teljes vagy részleges felmentés, • milyen segédeszközöket (számítógép, laptop, kerekes szék, stb.) tudunk biztosítani iskolai (esetleg otthoni) használatra a tanulónak, stb.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Különösen rugalmas együttműködésre van szükség olyan esetekben, amikor tanév közben áll elő váratlan sérülés, mely teljesen vagy részben akadályozza a tanuló további részvételét az iskolai munkában. A mozgáskorlátozott tanulók esetén a hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény és a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök alkalmazását. Iskolánkban az utóbbi évek tervszerű fejlesztéseivel, szaktantermek áthelyezésével sikerült elérni, hogy mozgássérült tanulóink valamennyi tanórája azon épület földszintjén van, ahol a tantermük is található. A tagintézmény könyvtárának kialakításakor sem feledkeztünk meg róluk: az olvasótérben 3 db, mozgássérültek számára tervezett asztalt helyeztünk el a hozzátartozó székekkel együtt. Pályázati lehetőségek felhasználásával igyekszünk a következő években az iskola épületeinek teljes fizikai, illetve technikai akadálymentesítésére. A mozgáskorlátozott diákokra mindenütt a kerettantervek tartalmai és követelményei az irányadóak. Tanulmányaik folytatását a következő kedvezményekkel segítjük: • Előnyben részesítjük a szóbeli számonkérést. • Írásbeli feladataik megoldásához megnövelt időt biztosítunk. Az iskolánk pedagógiai programjában rögzített vizsgákon, illetve az érettségi vizsgán is ugyanilyen módon járunk el. • Biztosítjuk számukra a gépírás elsajátítását. • Szükség esetén laptopot biztosítunk otthoni munkájuk segítésére. • Az olvasási, illetve írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módszereket preferáljuk. A gyengénlátó diákok esetén egyrészt a tananyag tanórai feldolgozása, másrészt a megfelelő kommunikációs csatornák beszűkülése okoz gondot integrált oktatásuk esetén. A látási kontroll hiányának következtében nehezített a kommunikáció, a metakommunikáció által terjedő információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Ezért tudatosan törekszünk arra, hogy hátrányaikat az ép érzékszervek segítségével más területek fokozott kiművelésével pótolják. Erre lehetőséget tudunk teremteni a tanterveinkben szereplő kommunikációs órákon, illetve pszichopedagógusi végzettséggel is rendelkező kolléga bevonásával egyéni fejlesztéssel. A gyengén látó tanulók nevelése-oktatása során a NAT közös követelményeinek teljesítése javarészt lehetséges. Tanulmányaik folytatását a következő kedvezményekkel segítjük: • Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű írott anyagokat választunk. • Matematikában a mérési, szerkesztési feladatok esetén pontosság szempontjából engedményeket teszünk. • A balesetek elkerülése érdekében a tanulói kísérletek terén jelentős engedményeket adunk, bár biztosítjuk a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív részvételre lehetőséget. • Az élő idegen nyelv tanulásakor a tananyagot kiegészítjük mindazon ismeretanyaggal, mely a mindennapokban előforduló, nehezített élethelyzetek gyors megoldását teszik lehetővé (információkérés, tájékozódás, segítségkérés, fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában). • A gépírás tanításával célunk, hogy a gyengénlátó a mindennapi életben adódó írásbeli feladatait (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban tudja megoldani.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA • Tanulóink állapotuknak testnevelés óráikon.

megfelelő

speciális

mozgásnevelésben

vesznek

részt

A hallássérült tanulók esetén a hallás csökkenése miatt a szokásostól eltérhet a beszéd, a nyelv és – ennek következtében – a személyiség fejlődése is, alapvetően azonban a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd értésében. Ez gondot okozhat a tanórai munkában, az órai tananyag feldolgozásában. Ezért hallássérült tanulókat is foglalkoztató osztályainkban fokozottan ügyelünk a táblai munkára. Az egyes műveltségi területek - NAT által jelzett - általános követelményei a meghatározók a hallássérült tanulók oktatása esetén is, azonban a hallásállapot, a nyelvhasználat nehezítettsége miatt esetenként szükséges a követelmények módosítása. A kedvezményeket mindenkor a szakértői javaslatok alapján biztosítjuk. A beszédfogyatékos tanulók esetén az elsődleges akadályozottság mellett feltétlenül számolni kell azzal is, hogy a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) is kialakulhatnak. Az oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás (melyet a pedagógiai szakszolgálat segítségével oldunk meg), valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Szakértői vélemény segíthet az egyes esetekben annak eldöntésében, milyen speciális segítséggel teljesíthetők a NAT követelményei. Nagyon fontosnak tartjuk azonban a megértő, támogató közösség jelenlétét, az osztálytársak, illetve pedagógus kollégák segítő együttműködését. A „más fogyatékos” tanulókat olyan tényezők akadályozzák munkájukban, amelyek hátterében részképességzavarok, hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar, a fejlődés pervazív zavara áll. Problémáik okainak felderítése gyakran okoz gondot, hiszen viselkedésük első közelítésben sokszor neveletlenségként, rosszaságként, nemtörődömségként, a munka megtagadásaként érzékelhető. Iskolánkban a szaktanárok, az osztályfőnökök, a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus az iskola pszichológusával és védőnőjével szorosan együttműködve nagy biztonsággal szűrik ki a más fogyatékos tanulókat, és irányítják őket a megfelelő szakbizottságokhoz. A bizottságok javaslata alapján tanulóink számára • mentesítést adunk egyes tantárgyak, illetve tantárgyrészek esetén az értékelés, minősítés alól, • egyéni fejlesztési tervet alakítunk ki minden egyes esetben, hiszen a tanulási zavar jellegétől, súlyosságától függően rendkívül eltérő a segítségnyújtás módja, • a fejlesztéssel a lehető legjobb állapot elérésére törekszünk. Mindezeken túl elősegítjük tanulóink önállóság iránti igényének fejlesztését is, kiemelt feladatnak tartjuk pozitív személyiségjegyeik feltárását, fejlesztését, hogy fogyatékosságukkal együtt élve tudjanak beilleszkedni a munka világába. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók megfelelő szintű ellátása érdekében a szakértői és rehabilitációs bizottságok, illetve a nevelési tanácsadók által kialakított szakvélemények alapján.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2.10.

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek

2.10.1. Tehetséggondozás A tehetséggondozási feladatok iskolánkban: • tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása. • Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés. • A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése. • A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése. A tanórákon kívül is lehetőség nyílik az egyes tantárgyak iránti érdeklődés felkeltésére, kielégítésére, például szakkörök, versenyek, vetélkedők keretében. 2.10.2.Tanórán kívüli tevékenységek Iskolánk nevelési-oktatási tevékenységét egészítik ki a szakkörök, amelyek elsősorban a tehetséggondozást szolgálják. Szakköreink indításakor az igények és a lehetőségek egyensúlyára törekszünk. A versenyek, és a vetélkedők keretein belül tesszük próbára tanulóink képességeit. A házi bajnokságokon túl eredményesen szerepelnek különböző városi, megyei és országos versenyeken egyaránt. (OKTV; Arany Dániel, Kenguru, Gordiusz matematika versenyek, Irinyi János Országos Kémia Verseny, Implom József Helyesírási Verseny, Szép Magyar Beszéd, Édes anyanyelvünk, szakmai tanulmányi versenyek.) Ösztönözzük diákjainkat arra, hogy informatika órán szerzett tudásuk alapján az ECDL mind több moduljából tegyenek vizsgát. Erre iskolánkban lehetőség nyílik. Egyre több diákunk érzi fontosnak idegen nyelvi ismereteinek mélyítését. Az ő felkészülésüket több módon segítjük: csoportos foglalkozások mellett számítógépes programok állnak tanulóink rendelkezésére, illetve nyelvszakos tanáraink a tanulók egyéni felkészülését is irányítják, ellenőrzik. A különböző sportágakban tehetséges tanulók fejlesztésének lehetőségeit a röplabda, kosárlabda, kézilabda, foci, atlétika sportkörök biztosítják. A felkészítés színterei: • szakkörök, • emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások, • számítógépes programok egyénileg és tanári vezetéssel, • egyéni felkészülés tanári ellenőrzéssel, • háziverseny-sorozatok, • Mikes drámastúdió, • Sportszakkörök, • Iskolarádió.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Intézményünkben megrendezésre kerülő tanulmányi versenyek: Iskolánk a tanév során háziversenyeket, regionális, országos, sőt határon átnyúló versenyt szervez, amelyek listáját az éves munkarend tartalmazza. Tanulóinkat ösztönözzük arra, hogy az általunk, illetve más intézmények által szervezett versenyeken részt vegyenek, ehhez minden segítséget megadunk számunkra.

2.10.3.Felzárkóztató programok Korrepetálási lehetőségek: A tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységi formák elsősorban a korrepetáló foglalkozások. Ezek konkrét formáiról, az indítandó foglalkozásokról a tanév eleji felmérések eredményeinek birtokában a nevelőtestület és a munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetése dönt (a rendelkezésre álló időkeret figyelembe vételével). Rögzítése a tantárgyfelosztásban történik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának másik módja egyénre szabott, otthoni gyakorlás tanári vezetéssel és ellenőrzéssel. Egyre többször találkozunk olyan problémával, amikor a tanulási kudarc pszichés okokra vezethető vissza. A magyar oktatási gyakorlatot jellemző egységes, a tanulók eltérő hátterét figyelmen kívül hagyó tanulásszervezési módok alkalmazása, a merev értékelési rendszer miatt csak kevés közösségi iskolában alakult még ki jó módszer az ilyen problémával küzdő diákoknak a kiszűrésére. Nekünk meggyőződésünk, hogy ezen diákok megfelelő tanuláshoz való jogát úgy tudjuk megteremteni, ha • egyrészt biztosítjuk a tanulás, számonkérés, ellenőrzés, értékelés során azokat a kedvezményeket, melyeket a közoktatásra vonatkozó törvények lehetővé tesznek, •

másrészt fejlesztő foglalkozásokon segítjük előrehaladásukat.

A rendelkezésre álló időkereten túl – igény esetén – önköltséges foglalkozások szervezésére mód van az iskolában. Előkészítők: • •

Érettségire való felkészítés. Nyelvvizsgára felkészítés

2.10.4..A szabadon választható, nem kötelező foglalkozások díja A szabadon választható, nem kötelező foglalkozásokért - színház, mozi, kirándulások, kiállítások látogatása stb. – az intézmény díjazást szedhet. Ez az összeg a szülőkkel való egyeztetés alapján útiköltségre, belépőkre, étkezésre használható fel. Felelőse az osztályfőnök vagy a program szervezője.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2.10.5.Iskolai sport A testi képességek (gyorsaság, ügyesség, erő) fejlesztése, a játék komplex hatásának (cselekvés, mozgás, gondolkodás összekapcsolásának) biztosítása. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, az életkorból adódó mozgásigény kielégítése, a helyes mozgás fejlesztése. Sportköröket és sportversenyeket, sí tábort tanulóink igénye és a rendelkezésre álló eszközök által biztosított lehetőségek szerint szervezünk.

Gyógytestnevelés Iskolánk lehetőséget biztosít sportolásra, azoknak a tanulóknak is, akik valamilyen ok miatt nem vehetnek részt a hagyományos testnevelés órán. A testnevelés célját szolgálja, valamint a deformitásos és belgyógyászati panaszos tanulóknak nyújt lehetőséget arra, hogy munkaképes és örömteli életet élő ember váljék belőlük. Az iskolai gyógytestnevelés azokkal a tanulókkal foglalkozik, akik sem az általános, sem a könnyített testnevelési órán nem vehetnek részt. A feladatra képzett szakemberünk van. A fenntartó által 2005/2006-os tanévtől heti 3 órában gyógytestnevelési órák biztosítják fejlődésük és egészségük olyan mértékű helyreállítását, hogy lehetőségük szerint visszakerülhessenek egészséges társaik közé, és velük egyenrangú munkát végezhessenek. 2.11.

A tanulási hiányokat kompenzáló, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Az év eleji diagnosztikus mérés tájékozódik a gyerekek alapvető közismereti ismereteiről. A felmérés feldolgozása, és annak alapján a megfelelő eszközök, módszerek alkalmazása, az egyéni beszélgetés mind a tanuló jobb megismerését szolgálja. A magatartás-zavaros fiatalok között is sokan vannak olyanok, akik rendelkeznek valamilyen pozitív adottsággal, amelyet ha a környezete, családja, iskolája felismer, sokat tehet annak érdekében, hogy adottsága kihasználásával csökkenjen a fiatal magatartászavara. A tanulási sikertelenség okainak feltárása a legfontosabb feladat, hogy komplex módon történjen az ismerethiány feltárása és a személyiség zavarainak kezelése. Felzárkóztatási program a tanulási zavarokkal és hiányokkal küzdő tanulók számára •

Diagnosztikus felmérés, amely kiterjed alapkészségekre (értelmes olvasás, feladatmegoldási készség, adott szöveg tartalmának rövid visszaadása)

•

A felmérés és a lehetőség alapján differenciált, kiscsoportos foglalkozás szervezése. Ez lehetőséget teremt a negatív énkép okainak feltérképezésére, a tanulási zavarok okainak megismerésére, pl.: olvasás-technikai hiányok, szövegértési, visszaadási nehézségek stb. A felmérés alapján a korrepetálás szervezése, mely során segítséget kapnak a tanulási stratégia kialakításában. Meg kell tanítani a tanulókat tanulni, és az ismeretek interpretálására. Fejlesztenünk kell a kommunikációs képességüket is. Speciális fejlesztő feladatrendszer kidolgozása az egyes témák feldolgozásához.

• •

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA • • • • • • • • • • • •

Jó és állandó kapcsolat kialakítása a családokkal, nevelőszülőkkel, nevelőtanárokkal A deviancia okainak felderítése Legyenek egyértelmű, világos szabályok, melyekhez alkalmazkodhatnak Az iskolában a tanulási idő alatt és a szabadidőben is pedagógiai segítség biztosítása a hátrányos helyzetű gyermekek számára úgy, hogy személy szerint nekik szól ez a segítség Szabadidős programok szervezése délutánonként, tanuláson kívüli sikerélmény biztosítása (sport, rajz) A hátrányos helyzetű gyermekek képességeivel kapcsolatos elvárásaink legyenek reálisak Pozitívan álljunk hozzá az eredményeikhez, eredménytelenségeiket, hibáikat toleráljuk Segítsük azokban a képességeknek, készségeknek felfedezésében, kibontakoztatásában, ahol sikereket érhetnek el (sportolás, tánc, dráma, szabadidős programok) A pedagógus személye, viselkedése, életvitele követendő modell legyen számukra Legyen sok dicséret és kevés dorgálás Minden gyermek kapjon néha személyre szóló feladatot, amelynek elvégzését ellenőrizzük, értékeljük, ha lehet, rendezzünk kiállítást belőlük. Szakpedagógusok segítségével biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók hátrányainak csökkentését.

Jelentős eredmény érhető el a hátrányos helyzetű gyermekek kudarcainak csökkentésében a képességeik-készségeik felfedezésével, kibontakoztatásával. A nevelők jelentős mértékben elősegíthetik a hátrányos helyzetből adódó iskolai kudarcok csökkentését a tanulási nehézségek felfedezésével és korrekciós kezelésével, valamint az iskolai környezetből adódó túlzott feszültségek csökkentésével. Ha úgy tudjuk az órákat, foglalkozásokat vezetni, hogy azok nem kudarcokat, hanem elégedettséget, együttműködést, eredményességet, összetartozást, bizalmat és a kölcsönös azonosulást erősítik, a siker nem marad el. Az iskola légköre és kultúrája, belső tárgyi környezete is jelentős mértékben hozzájárul a tanulók motiválásához. Tapasztalatok szerint a kudarcos tanulók egy részénél a családi háttérrel van baj. Kapcsolatteremtő képességük, érzelmi biztonságuk sérült, együttműködésre csak szelektíven vagy öntörvényűen képesek és hajlandók. Önmagukról negatív énképpel rendelkeznek, emiatt sokszor tehetséges oldaluk sem kerül felszínre. Egy másik részüknél valamilyen részképesség zavara akadályozza a sikeres tanulást, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, de nő a figyelemkoncentráció, a figyelemmegosztás hiánya is. Bár a tanóra leggyakrabban a tanteremben zajlik, törekedjünk arra, hogy kivigyük az órát szemléltetésre, gyakoroltatásra alkalmas helyszínekre. A könyvtár, a mozi, a múzeum, a színház, a lakó- és természeti környezet megannyi kitűnő alkalom az élményszerű ismeretátadásra. A tanórákon szorgalmazzuk a páros vagy csoportos munka gyakorlását, hogy a tanulók együttműködési képessége fejlődjön, szociális érzéke mélyüljön. A hátrányos helyzetű, kudarcokkal küzdő tanulókkal való foglalkozásnak a továbbfejlesztését abban látjuk, hogy sokkal több tanórán kívüli időt kellene együtt tölteni velük. Azonban a kollégák is igen túlterheltek, akárcsak a gyerekek. Sok a szétesett, csonka családban élő gyerek, akik ingerszegény környezetből jönnek, és akiknek beilleszkedni is

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA nehéz egy-egy osztályközösségbe, és nagyon sokat számítana, hogyha a hagyományos iskolai rendezvényeken túl más kötetlen formában is lehetne találkozni velük. Az iskola meghallgatja a diákok véleményét, kéri az ötleteiket és ezeket figyelembe is veszi. A programok lebonyolításában pedig igénybe veszik a diákönkormányzat aktivitását. A tanulói sikertelenség okainak feltárására a legfontosabb feladat, hogy komplex módon történjen az ismerethiány feltárása, és a személyiség zavarainak kezelése. Erre kiváló alkalmat nyújtanak a szabadidős tevékenységek, melyek a tanulói közösség érdekeit képviselik. Szervezését jelentősen segíti az iskolánkban működő diákönkormányzat. Szerepük azért is kulcsfontosságú, mert náluk jobban senki nem ismerheti a diákoknak a szabadidős programokra vonatkozó szokásait, igényeit. Célunk a szabadidős tevékenységformákban, hogy a diákok majd felnőttként képesek legyenek döntéseikben, életmódjukban vonatkozóan a helyes lépéseket megtenni, és képessé váljanak az egészséges életvitel kialakítására. Az osztályokba felvett tanulók tanulási technikájának javítása, a hatékony beilleszkedés elősegítése, az alapvető illemtani szabályok elsajátíttatása, az életkori sajátosságokból fakadó esetleges hátrányok megszüntetése alapvető feladatunk. A beilleszkedés a társadalomba folyamat, melynek során az ember megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, normáit és az elvárt viselkedési módokat. Felnőttkorban ez felgyorsulhat, melynek oka a motiválás. A szocializációt elsődlegesen a család–gyermek–környezet viszony befolyásolja (iskolázatlan szülők, kedvezőtlen anyagi adottságok, bűnöző, felelőtlen életmód, hibás értékrend). A probléma feltárása egyéni beszélgetéseken és foglalkozásokon történhet. Osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős és külső segítők együttes munkája, többfajta megközelítése lehet a legeredményesebb és leggyorsabb. Ha az otthoni környezete gátolja a gyermeket a beilleszkedésben, akkor el kell érni, hogy járjon minél több, az iskola által szervezett foglalkozásra, rendezvényre, a munkáltató foglalkozásain vegyen részt. Iskolánk e gondok megoldására a következő tevékenységformákat és szervezési feladatokat alkalmazza: Az iskolai beilleszkedés nem csupán az intézményi értékek elsajátítását jelenti. A gyerek akkor érzi jól magát az osztályban, ha a tanítói elégedettség mellé társai szeretetét is megszerzi, ha barátokra lel. Az eredményes beilleszkedés két tényezőből tevődik össze:
Mennyire felel meg a gyerek az iskolai követelményeknek, milyen mértékben képes együttműködni nevelőjével saját fejlődése érdekében?
Elfogadják-e őt társai, van-e szerepe, tekintélye a csoportban, élvezi-e az osztály rokonszenvét, bizalmát, szeretetét? Nagyon fontos ezen kívül még az a szubjektív állapot, ahogyan a gyerek megéli helyzetét. Akkor feltételezhetjük, hogy állapota kiegyensúlyozott, ha örül nevelője elégedettségének, ha ő maga is törekszik, hogy megfeleljen az elvárásoknak, ha kedvvel tanul. Akkor beszélhetünk eredményes beilleszkedésről, ha társai nemcsak elfogadják, hanem ő maga is jól érzi magát a gyerekek között.

2.12.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Cél: A tanulóifjúság érdekeinek képviselete, jogaik érvényesülésének felügyelete, a rászorulók segítése, az iskolai szociális háló működtetése.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Iskolánkban a tanulói tevékenység sikeres és optimális kibontakoztatásának útjában olyan problémák állnak, amelyek kívül esnek intézményünk kompetenciakörén. Tanulóink egy része sorolható a hátrányos helyzetben lévő, illetve veszélyeztetett fiatalok közé. Ez a tendencia progrediáló, amely alatt azt értjük, hogy szinte tanévről tanévre emelkedik ezeknek a tanulóknak a száma. Nem gyakori, de bizony az is előfordul, hogy ezek a problémák halmozottan jelentkeznek. A háttérben leggyakrabban a válás, a szülők betegségéből adódó rokkantnyugdíjazás, az árvaság és a félárvaság, a rejtett érzelmi elhanyagoltság, megromlott szülő- gyermek kapcsolat, a munkanélküliség áll. A hátrányos helyzet gyakori oka még az elszegényedés. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és közösségi hatások, az érték és normaválság miatt növekszik a feszültség és csökken a tűrőképesség: ennek hatását tapasztaljuk a tanulók viselkedésén. A szülők, családok kilátástalan helyzete nagy hatást gyakorol a gyermekek sorsának alakulására is. Az egyén életpályájának alakulására nagy hatással van már általános iskolában is, de koncentráltan és halmozottan jelentkezik a középiskolába lépéssel. A káros hatások a tanulók teljesítmény-, viselkedés-, és kapcsolatzavarainak formájában jelennek meg. A rászorulók érdekében intézményünk kapcsolatot tart az illetékes polgármesteri hivatalok szociális irodájával, a gyámhatósággal, a szülői házzal, a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a vöröskereszt városi és megyei szervezetével és szükség esetén más, a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó intézménnyel és hatósággal. Az együttműködést az ifjúságvédelmi felelős koordinálja. 2.12.1.Tanulókkal kapcsolatos gyermekvédelmi célok A nevelési és oktatási intézmények gyermek és ifjúságvédelmi feladatait a közoktatási intézmények működését szabályozó két legfontosabb jogszabály: a közoktatási törvény és az iskolák működését szabályozó miniszteri rendelet határozza meg. A gyermekvédelmi törvény által meghatározott központi cél, hogy a tanulók családban történő nevelkedéséhez minden lehetséges segítséget biztosítsunk. Az ifjúságvédelem tágabb értelemben vett célja az oktató-nevelő munka legoptimálisabb feltételeinek megteremtése, tanulóink személyiségének sokoldalú és harmonikus fejlesztése, nevelése. Fontos, hogy diákjaink problémáit minél korábban felismerjük és minél hatékonyabb megoldásokat találjunk, megelőzve a súlyosabb következmények kialakulását. A problémák feltárását követően legfontosabb tennivaló az előidéző okok felderítése, majd az azok megszüntetésére irányuló intézkedések meghozatala. A megelőzés feladatai: A megelőzés gyermekvédelmi és egyben pedagógiai tevékenységet is jelent, hiszen célja az, hogy megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a tanulókra ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják, vagy gátolják. Másrészt segíteni kell azoknak a pozitív hatásoknak az érvényre jutását, amelyek hozzájárulnak a fiatalok társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához, kifejlesztéséhez. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység megelőző céljait szolgáló általános és speciális pedagógiai feladatok: • Minden tanuló számára egyenlő esélyeket biztosítunk a fejlődéshez, tanuláshoz, továbbtanuláshoz.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA • • • • • • • • •

•

Kizárjuk annak lehetőségét, hogy a tanulót hátrányos megkülönböztetés érje családi, etnikai, vallási hovatartozási, egészségügyi, vagy bármilyen más ok miatt. Minden tanuló számára biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feladatokat, segítjük a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását. Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a családokkal. Az oktatás- nevelés folyamatában mindig figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit. Gondoskodunk a lemaradó tanulók felzárkóztatásáról. Segítjük a diákönkormányzat létrejöttét és működését. Biztosítjuk, hogy a tanulók megismerkedjenek a jogaikkal, kötelezettségeikkel, és hogy véleményt nyilváníthassanak az őket is érintő kérdésekben. A tanulók személyiségi jogait tiszteletben tartjuk. Alapvető feladatunk a tankötelezettségi törvény érvényesítése. Eleget teszünk tájékoztatási kötelezettségünknek a családok, a területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok és a területileg illetékes jegyző értesítésével tanköteles korú tanuló igazolatlan mulasztása esetén. Együttműködünk a gyermekvédelmi szervezetekkel annak érdekében, hogy a tanuló veszélyeztetettsége megszűnjön.

A feltárás feladatai: A gyermek és ifjúságvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy tanuló problémáit az iskola és a területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység feltáró céljait szolgáló általános és speciális pedagógiai feladatai: • A veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet felmérését kiemelkedő pedagógiai feladatunknak tekintjük. • A gyermekvédelmi törvény útmutatását a veszélyeztetettség felmérésénél figyelembe vesszük: „a veszélyeztetettség olyan- magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult- állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.”. A veszélyeztetettség következménye a tanuló személyiségének károsodása. • Hátrányos helyzetű tanulóknak azokat a fiatalokat tekintjük, akiket a különböző környezeti tényezők akadályoznak az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségeik elérésében- elsősorban kulturális, tanulmányi szempontból. A hátrányos helyzet következménye a tanuló esélyegyenlőtlensége. • A tanulók személyes adatainak védelmét biztosítjuk, személyiségi jogaikat tiszteletben tartjuk. A megszüntetés feladatai: Iskolánk kiemelt pedagógiai feladata, hogy részt vegyen a tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység megszüntetés céljait szolgáló általános és speciális pedagógiai feladatai: • Ha veszélyeztetettséget észlelünk, írásban értesítjük a területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA • • • • •

Jó kapcsolatot alakítottunk ki a gyermekvédelmi intézményekkel (gyermekorvos, polgármesteri hivatal, gyámhivatal, nevelési tanácsadó, rendőrség, egyház) és törekszünk ennek a jó munkakapcsolatnak az ápolására. A gyermekvédelmi intézmények kérésére elkészítjük a tanuló pedagógiai jellemzését. Tanulási zavar fennállása esetén szakértői véleményt és fejlesztési javaslatot kérünk a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottságtól. A tanulók személyes adatainak védelmét biztosítjuk, személyiségi jogaikat tiszteletben tartjuk. A veszélyeztetettség megszüntetését a pedagógiai munkánk során különböző tevékenységek megszervezésével is elősegítjük:  Felzárkóztató foglalkozások megszervezése.  Tehetséggondozás.  Differenciált oktatás és képességfejlesztés a tanórákon és a tanórákon kívül.  A pályaválasztás segítése.  Személyes, egyéni tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.  A családi életre való felkészítés.  Egészségvédő és mentálhigiénés foglalkozások szervezése.  Egészségügyi szűrővizsgálatok.  A szülőkkel való együttműködés.  Kollégiumi elhelyezés.  Anyagi segítségnyújtás.  Tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 2.12.2. Közlekedésre nevelés

A közlekedés legveszélyeztetettebb résztvevői a gyermekek. Fejlődésük, önállóságuk kialakulásához hozzátartozik a közlekedésre nevelés is. A mind hatékonyabb baleset-megelőzés érdekében, már kisgyermek korban el kell kezdeni a tudatos közlekedésre nevelést, melynek elsődleges célja, hogy a gyermekek megismerjék a közlekedési helyzeteket és veszélyforrásokat. Ezeket a képességeket, készségeket kell továbbfejleszteni középiskolás korban, hiszen ekkor a fiatalok nagy része már jogosítványt szerez, s így nem csak veszélyeztetett lesz, hanem maga is előidézője lehet veszélyhelyzeteknek. Feladatunk ebben a korban a felelősségteljes magatartás kialakítása, a diszkó balesetek megelőzése. Ennek érdekében osztályfőnöki órák keretében foglalkozunk ezzel a témával, illetve meghívott előadók segítségével tájékoztatjuk diákjainkat. 2.12.3.Az áldozattá válás megelőzése A fiatalkorúak esetében napjainkban különösen magas az elkövetővé és áldozattá válási kockázat: évente 12-15 ezer kiskorú elkövetőt és kb. ugyanennyi kiskorú sértettet tartanak nyilván. Domináns bűncselekményi kategória: vagyon elleni bűncselekmények (ebben a fiatalkorúak kb. 70-a érintett), jelentős még: rongálás, rablás, közterületi bűncselekmények, a testi sértések száma nő. A gyermekszegénység, társadalmi-gazdasági problémák, a jövedelemkülönbségek növekedése, a munkanélküliség, elhelyezkedési nehézségek, perspektívahiány, a család mint

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA szocializációs közeg válsága, a válások számának növekedése, az alkohol- és kábítószerérintettség mind-mind hozzájárulnak a tendenciák növekedéséhez Mivel tanítványaink egy része sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, ezért ez a téma kiemelt figyelmet igényel intézményünkben. A fiatalkori bűnözés és áldozattá válás megelőzésére iskolánk az alábbi stratégiát alakította ki: • „gyermekközpontú megközelítés” • a pedagógusok fokozott figyelemmel kísérik a diákok életét • mentálhigiéniás programok szervezése az egészségnevelés keretében • iskolakerülés, csavargás megelőzése • szabadidős tevékenységek, pl. sportolási lehetőség biztosítása • drámapedagógiai módszerek alkalmazása • a magatartási szabályok gyakorlatának fejlesztése. 2.12.4.Erőszakmentes konfliktuskezelés Naponta szemtanúi vagyunk a gyerekek közötti konfliktusoknak. Nemegyszer „áldozatként” maguk a tanárok is az erőszak szenvedő alanyaivá válnak. Ezért keressük, hogyan csökkenthető a felnőtt-gyerek és a gyerek-gyerek kapcsolatokban az érzelmi feszültség, miként oldhatók fel a gyakran fizikai bántalmazásban is kifejeződő ütközések. Az erőszakmentes konfliktuskezelés azt jelenti, hogy olyan megoldást találjunk, amelyben mindkét résztvevő számára lehetőség nyílik szükségletei kielégítésére. Mi szükséges ehhez, melyek nélkülözhetetlen feltételei? Ezeket a következőkben jelöljük meg: 1. Önbecsülés és mások megbecsülése. 2. Készség a meghallgatásra és megértésre. 3. Beleérző képesség. 4. Önérvényesítés (anélkül, hogy másoknak ártanánk). 5. Együttműködés a csoportban. 6. Nyitottság és kritikai gondolkodás. 7. Fantázia, kreativitás. A konfliktuskezelést a nevelési folyamat egészébe illesztve kezeljük. 2.13.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

2.13.1.Szemléletformálás A tanulók élete az egyéni és közösségi élményvilág egymástól el nem választható szintjei között mozog. Az anyagi és szellemi értékek összessége alkotja a közjót, amely a társadalom erkölcsi életének fontos tényezője. A közös emberi értékek tisztelete, az egymásrautaltság, a szolidaritás egyesíti társadalmunk, és egy-egy kisebb közösség tagjait. Igen nagy az iskola és a pedagógusok szerepe a tanulók erkölcsi fejlődésének alakításában. A jót építő, az igazat érvényre juttató, szeretet által vezérelt közösségekben tudnak kialakulni azok a magatartási és viselkedési formák, szokások, amelyekre a mai társadalomnak szüksége van: a szolidaritás, az előzékenység, az állhatatosság, az előítélet-mentesség, a másik ember tisztelete, a tolerancia, a megbízhatóság, az alkalmazkodóképesség. Az erkölcsi nevelés legfontosabb eleme a példaadás. Minden pedagógus példát ad, akár akarja, akár nem. Célunk,

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA hogy tantestületünk egyéni és testületi magatartása tükrözze, mintázza azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. Pedagógusaink felelőssége az is, hogy mire irányítják a tanulók figyelmét. Minden hitelesen közvetített tudás nemcsak az ismeretanyagukat, hanem erkölcsi ítélőképességét is gyarapítja a tanulóknak, segíti, hogy jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen közötti különbséget felismerő, a jót szabadon választó emberekké váljanak. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésekben alakuló szokások útján, az értékek tudatosításával válnak jellemformáló erővé. Pedagógusaink célja az is, hogy küzdjenek a felületesség, a közömbösség ellen, neveljenek a helyzetek, a dolgok megismerésén alapuló előítélet-mentes életre, az elsajátított értékekhez ragaszkodó cselekvésre, a munkavégzésben való következetességre, igényességre. Az erkölcsi magatartás formálása mellett pedagógusaink feladata a társadalmi együttélés viselkedési szabályainak megismertetése és az ezek megtartására nevelés is. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink felnőtt korukra el tudjanak igazodni és természetesen tudjanak viselkedni a társas kapcsolatok és helyzetek sokféleségében. Az udvarias, tiszteletteljes, előzékeny viselkedés jótékony hatással van az osztály-közösségekre és végső soron az egész iskolára. Feladatunk, hogy merev illemszabályok és formák helyett a tanulók az iskolában a derűs és kiegyensúlyozott, jóindulatú viselkedés példáját és szabályrendszerét ismerjék meg és tanulják meg követni.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2.13.2. Tehetséggondozás A tehetséggondozás azt jelenti, hogy keressük a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek alapján a legkönnyebben fejleszthetők, és amelyek kiművelése a legtöbb sikerélményhez juttathatja őket. Ezért az általános képzést sokoldalú képességfejlesztés kell, hogy jellemezze, hiszen minél sokszínűbb a képzés, annál többféle tehetség mutatkozhat meg. A közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy az általános képzés keretében a korábbinál sokoldalúbb tanulmányok folytatására, képességek fejlesztése adjon lehetőséget az iskola. Fontos tehát, hogy pedagógusaink felismerjék azokat a tulajdonságokat, amelyek a tehetségígéretekre utalnak (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, értelmi, affektív, emocionális stb.). Ehhez szükséges, hogy ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzünk (önképzés, munkaközösségi továbbképzés stb.). A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása, amivel a hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségét megteremtjük a tanítási órákon. Ezen kívül biztosítjuk tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók választása szerinti szakkörök indítását, esetleges felzárkóztatások megszervezését, versenyekre történő felkészítését, kiscsoportos korrepetálását, a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését (pl. gépíróbajnokság, szövegszerkesztő verseny stb.). Az ezeken elért eredmények mind az ifjúsági, mind a felnőtt korú hallgatóknak olyan sikerélményt biztosítanak, amelyek a további tanulmányi munkájukat elmélyítik, hitüket a tanulásban megerősítik. (Például az informatikai képzés iskolarendszerünkben több tehetséges fiatalt juttatott a tanulmányi versenyek élére.) 2.13.3.Segítségnyújtás, tanácsadás A segítségnyújtásnak és a tanácsadásnak elsősorban a problémák feltárásában és a mindenki számára megfelelő megoldások megtalálásában van kiemelten fontos szerepe. Nagyon fontos a bizalmas légkör és a megfelelő tanár-diák kapcsolat, hiszen ezek nélkül nem képzelhető el a tényleges valóság feltárása. A szociális helyzetből fakadó hátrányok szorosan összefüggenek a napról-napra tapasztalható beilleszkedési és magatartási nehézségekkel. Önmagában az elfogadó pedagógiai magatartás, a tolerancia sok esetben nem elegendő ezeknek a gondoknak az enyhítéséhez: ezekben az esetekben törekszünk a család bevonására és a körülményeknek lehetőség szerinti - megváltoztatására. 2.13.4.Családi életre nevelés A családi életre nevelés, a családi életre való felkészítés pedagógiai munkásságunk fontos részét képezi. Az osztályfőnöki órák témáinak „gerincét” képezik azok a foglalkozások, amikor a felnőtté válás kérdéseivel foglalkozunk: a megfelelő partner kiválasztása, családalapítás, gyermekvállalás, egymáshoz való alkalmazkodás és kompromisszumok, konfliktuskezelés, munkahelyi problémák. A sort még lehetne folytatni. Mindannyian tapasztaljuk, tudjuk, látjuk, hogy a család mint társadalmi alapegység milyen funkciózavarokkal küzd. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden második házasság válással ér véget. A fiatalok nagyon nehezen tájékozódnak ebben a zűrzavaros világban. Igénylik a

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA tanácsokat és az iránymutatást. A jövő nemzedékeinek érdekében meg kell tennünk, hogy ezekben a kérdésekben is segítségére leszünk a diákjainknak. Fontos szerepet szánunk a prevenciónak is. Az osztályfőnöki órákra előadókat (gyermekorvos, védőnő) hívunk meg, akik a korszerű fogamzásgátlással kapcsolatos kérdésekre válaszolnak, beszélgetnek tanulóinkkal a nemi úton terjedő betegségekről, az intim higiéniáról, a szenvedélybetegségek emberi kapcsolatokat romboló hatásáról, a betegségek megelőzésének lehetőségeiről. 2.13.5.Kapcsolattartás külső intézményekkel A pályaválasztással, illetve a beiskolázással kapcsolatban szoros kapcsolatot alakítottunk ki megyénk általános iskoláival. Nemcsak levélben tájékoztatjuk a végzős osztályok osztályfőnökeit, illetve a pályaválasztási felelőseit a nyílt napokról, hanem meghívás esetén személyesen képviselteti magát iskolánk az iskolák pályaválasztási szülői értekezletein. Jó az információáramlás a felsőfokú tanintézetek (főiskolák, egyetemek) és iskolánk között. A kapcsolattartás általában hírlevelek, tájékoztató anyagok, szórólapok, illetve az internet segítségével történik. Szívesen fogadjuk a főiskolák, egyetemek képviselőit, akik végzős diákjaink számára tartanak előadást, illetve ismertetik tanintézetük felvételi követelményeit, a választható szakokat, képzési rendszerüket stb. Naprakész és folyamatos az osztályfőnökök kapcsolata a városban működő Középfokú Kollégium nevelőtanáraival, rendszeres az információcsere az iskolánk kollégista gyerekeiről. Továbbra is intenzív kapcsolat kialakítására törekszünk az iskola fenntartójával, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a hivatal dolgozóival, hogy minél pontosabb képet kaphassanak az iskola belső életéről, eseményeiről, gondjairól. Bízunk abban, hogy nemcsak a zavartalan működést tudjuk együttesen megteremteni, hanem a további fejlődés feltételeit is. Az iskolán kívül továbbra is keresni kell azokat a kapcsolódó pontokat, amelyek az iskola sport-, kulturális vagy művészeti életének fellendítését segíthetik, illetve az iskolai nevelőmunkát kiegészíthetik. Jól működő kulturális kapcsolatot építettünk ki a városban működő Népház és a Közművelődés Háza vezetőségével és rendezvényszervezőivel.

2.13.6.Anyagi segítségnyújtás Az anyagi támogatás legfőbb forrása a törvény által biztosított ingyenes tankönyv rászoruló tanulók részére. Ingyenes tankönyvet kaphat az a nappali tagozatos tanuló, akire hatályos jogszabályok érvényesek. Tanulóinak szociális-anyagi helyzete heterogén. Ezt tényt figyelembe véve: • Az iskolai költségvetés adta lehetőségeket kihasználva alkalmanként segítünk legrászorultabbaknak.

a a a a

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA • •

•

Kirándulások, nyaralások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett csoport (osztály) anyagi helyzetére. Ugyancsak önmérsékletet tanúsítunk az érettségiző évfolyam költséges programjainak tervezésekor. Folyamatosan felkutatjuk az intézményen kívüli segélylehetőségeket, melyekről a tanulókat tájékoztatjuk, a pályázatok megírásában és továbbításában pedig segítséget nyújtunk számukra. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat ösztöndíjpályázatán évek óta rendszeres támogatást szereznek tanítványaink Pályázatokon nyert pénzzel próbáljuk bővíteni az iskola kulturális, illetve egészségnevelő kínálatát.

2.14.

A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

2.14.1.Az együttműködés általános formái Az intézményi tájékoztatás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A helyszínt az intézmény biztosítja. •

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelő vezetője és az osztályfőnök tájékoztatja.

•

Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, a Diákönkormányzat vezetőségének ülésén valamint a Hallgatói Fórum ülésén,

•

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, illetve határidős feladtok esetében, a tanórák közötti szünetben az osztálybizalmikon keresztül,

•

az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve digitális naplón keresztül írásban) tájékozatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával és a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén,

•

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők, a diákok és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: • szülői munkaközösség •

hallgatói fórum

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA •

diákönkormányzat

•

szülői értekezlet

•

fogadóórák

•

nyílt órák, nyílt napok

•

írásos kapcsolat (pl. levél, digitális napló, email)

•

telefon. 2.14.2. A kapcsolattartás intézményes formái

Az iskola által felvállalt feladatok csak oly módon valósíthatók meg, ha az iskola közössége minden tagja egyénileg és a közösség részeként is vállalja az együttműködést a célok megvalósításában. A siker csak úgy érhető el, ha ebben az együttműködésben, gondolkodásban és tevékenységben egymással partneri viszonyban és saját szerepét, feladatait vállalva vesz részt az iskolavezetés, a tantestület, a Diákönkormányzat, a Hallgatói Fórum és a Szülői Fórum. Ehhez megfelelően jó személyes és intézményi kapcsolatot kell kialakítani ezen szerveződések között. Szülői Munkaközösség A bázis és tagintézményben külön működik Szülői Munkaközösség. A Szülői Munkaközösség képviseletében az évente újonnan megválasztott vezetője tesz meg mindent a szülőkkel való együttműködés érdekében. A Szülői Munkaközösség vezetője és az iskolavezetés között állandó és jó kapcsolat alakult ki. Diákönkormányzat A bázis és tagintézményben külön működik Diákönkormányzat. A nappali tagozatos tanulók osztályaival való kapcsolattartás a Diákönkormányzattal való együttműködéssel is erősödik. A Diákönkormányzat vezetősége az osztályokból delegált tagokból áll. Hallgatói fórum A felnőttképzés osztályaival való kapcsolattartás szintén nagyon fontos. Az esti és levelező tanulócsoportokban a kapcsolattartó az osztálybizalmi. Az osztálybizalmiak csoportja a Hallgatói Fórum. Az iskolát és az osztályt érintő kérdéseket az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolavezetéssel itt lehet megbeszélni. A tanulóknak lehetősége van a beszámoló- és vizsgarend egyeztetésére a véglegesítés előtt. Az ifjúsági tagozat Diákönkormányzatának és a felnőtt tagozat Hallgatói Fórumának az iskolavezetéssel való együttműködése élő rendszeres kapcsolattartással működik. A Diákönkormányzat és a Hallgatói Fórum az iskolavezetéstől minden lehetőséget és segítséget megkap, hogy a jogszabályok adta, illetve a saját működési szabályzatában felvállalt céloknak eleget tudjon tenni, az iskola tevékenységrendszerének, a tanulók életének fontos része legyen. Az iskola Diákönkormányzatának feladata, hogy a tanulókat érintő valamennyi kérdésben eljárjon az érintett tanulók érdekében. Ugyanígy feladata, hogy az

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA iskolai közösséget építő módon működjék, ezáltal lehetővé téve az iskola pedagógiai, egészségnevelési programjának megvalósulását. Ehhez az iskola minden segítséget megad, Ebben ad támogatást a diákönkormányzatot segítő tanár.

2.14.3.A kapcsolattartás egyéb formái

Szülői értekezlet A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre, ami a tanév első szülői értekezlete alkalmával történik. Éves munkatervünkben két szülői értekezlet időpontját rögzítjük. Az elsőt a szeptemberi tanévkezdés után hívjuk össze. Az osztályfőnökök értesítik a szülőket az időpontról. Amennyiben a szülő valamilyen okból nem tud részt venni az értekezleten, az osztályfőnök feladata a kapcsolatteremtés telefon vagy levél útján. A második értekezletet az első félév zárása után tartjuk. Rendkívüli szülői értekezlet összehívására akkor kerülhet sor, ha a szülői munkaközösség, illetve az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok ezt a nevelő vagy oktató munka érdekében fontosnak tartják.

Fogadóórák Nevelőtestületünk tagjai a tanévkezdés, illetve az órarend kihirdetése után meghatározzák azokat az időpontokat, amelyekben a szülők felkereshetik telefonon vagy személyesen bármilyen neveléssel, oktatással kapcsolatos ügyben. Az osztályfőnökök feladata, hogy a szülőket az időpontokról tájékoztassa. Amennyiben a szülő, gondviselő fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban kell egyeztetnie az érintett pedagógussal.

Nyílt órák, nyílt napok A tanév során a munkatervünkben nyílt napot hirdetünk, elsősorban az általános iskola 7-8. osztályos tanulói, illetve osztályfőnökei, szülei számára. A nyílt nap megszervezésének elsődleges célja a bemutatkozás, tájékoztatás, a lehetőségek ismertetése, az információáramlás segítése. A nyílt napról írásban értesítjük a megye összes általános iskoláját, hirdetést teszünk közzé a megyei napilapban, illetve helyi elektronikus médiában. A nyílt napok alkalmából az érdeklődő tanulók bejárják az iskola épületeit, megismerkednek a szaktantermek felszereltségével, tájékozódnak az egyes tagozatokról, az oktatás modulrendszeréről, a szakképzésről, az érettségi utáni továbbtanulási lehetőségekről. A tanulók – kívánságuk szerint – meglátogathatják az egyes szakórákat, bepillantást nyerhetnek az egyes foglalkozások, tanórák nevelő és oktató munkájába.

Írásos kapcsolatok (ellenőrző könyv, félévi, év végi értesítés)

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Az iskola akkor számíthat a szülői ház támogatására, ha a nevelési céljainak és módszereinek megvalósításában együttműködik vele, és követelményei igazodnak a tanuló teherbíró képességéhez. Éppen ezért van szükség a rendszeres információáramlás biztosítására. Az osztályfőnökök feladata, hogy a szülők havi rendszerességgel tájékoztatva legyenek a tanulók érdemjegyeiről, magatartásáról, hiányzásairól. Telefon, levél Az osztályfőnök, amennyiben nem kap értesítést a tanuló hiányzásának okáról, felveszi a kapcsolatot telefonon vagy levélben a szülői házzal az igazolatlan mulasztások elkerülése érdekében. Köteles levélben értesíteni a szülőt, gondviselőt abban az esetben is, ha a tanuló hiányzása megközelíti a törvényes keretek megengedett mértékét, illetve ha a hiányzás egyéb konzekvenciát vonhat maga után (pl. tanulóviszony megszüntetése). Az osztályfőnök kiemelt feladata, hogy a tanköteles korú tanulók hiányzására még nagyobb figyelmet fordítson. 2.14.4.A kapcsolattartás hagyományoktól eltérő formái

A megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokhoz igazodva rugalmas képzési formaként kidolgoztuk a levelező képzés távoktatási csomaggal működő formáját. Ebben az iskolatípusban a tanulók a hét szombati napján járnak csak konzultációs órákra és a másik tanítási nap fejében kötelező beküldendő feladatokat dolgoznak ki házi feladatként. A szaktanárok ezeket a beküldendő feladatokat szövegesen értékelik, a javítás nemcsak a hibák kereséséből áll, hanem a szaktanár segítő véleménnyel irányítja a tanulót, a meglévő hiányok pótlására. A beküldendő feladatok eljuttatása az intézménybe történhet: -

postai levél formájában,

-

e-mail formájában,

-

faxon, illetve audiovizuális hordozókkal.

Az osztályban szaktanárok tanítanak, a csoport irányításáért a tutor a felelős. A tutor a hét több napján ügyeletet tart az intézményben, az ügyeleti időpontokról a tanulók a tanév elején a tanulási útmutatóban tájékoztatást kapnak. A konzultációs órákon való megjelenés mellett így hangsúlyt kapnak a fent megjelölt kapcsolattartási formák. Mindezekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkavállalás céljából külföldre távozott tanulók, vagy egészségügyi problémái miatt hátráltatottak a tanév során folyamatosan haladjanak a tananyag feldolgozásában, és ehhez állandó kapcsolatban legyenek az érintett szaktanárral. Az egyéni tanulás, a tananyagnak az otthoni feldolgozása során, ha a tanuló elakad, azonnali segítséget kérhet az érintett szaktanártól. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a forma pillére lehet az élethosszig tartó tanulás megvalósításának. Valamennyi tantárgyból oktató CD-kel, videokazettákkal, hanganyaggal állunk a tanulók rendelkezésére segítve egyéni tanulásukat.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2.14.5.A pedagógusok és a diákok kapcsolata

Az intézmény hatásrendszerét alapvetően meghatározza a tanárok és a diákok közötti formális és informális kapcsolatrendszer. Az iskola pedagógusai és diákjai egyaránt magukban hordozzák addigi egyéni élettapasztalataikat, személyes problémáikat, ambícióikat, sikereiket és kudarcaikat. A közösségben történő nevelés lehetőséget ad a tanár-diák és a diák-diák közt zajló interakcióban rejlő lehetőségek pozitív hatásainak érvényre jutásában. A tanuló-pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei a már meglévő intézményes formákon (különböző fórumok) kívül szorosabb együttműködés az iskolai rendezvényeken. Ezeken a hagyományápoló ünnepségeken a diákokat szervezőként szeretnénk bevonni, ezzel is éreztetve, hogy számítunk rájuk az iskola különböző - tanórán kívüli - feladataiknak megoldásában, illetve szabadidős tevékenységeinek megszervezésében. Így pedagógus és diák egyaránt kiveheti részét az iskola közös tevékenységéből. 2.14.6. Diákság és nevelőtestület A nevelők és a diákság együttműködését, kapcsolatát erősítik a közös hagyományőrző programok, iskolai rendezvények szervezése és az azokon való részvétel. Ilyen programok iskolánkban például: a Mikes Karácsony, Mikes-Kupa, Kossuth nap, szalagavató, ballagás, sí tábor, iskolai szintű kirándulások, iskolarádió/tv, szaktárgyi és művészeti versenyek. Mindezen programok elősegítik a helyes szokások, viselkedési szabályok kialakításán, begyakorlásán túl azt is, hogy a nevelőtestület olyan erkölcsi értékeket tudjon közvetíteni, amelynek alapján a diákság képessé válik az egyetemes emberi értékek befogadására, továbbvitelére. 2.14.7.Osztályfőnök és az osztály Az osztály alapvető szerepet játszik az iskola, a tanulás iránti attitűd, az érdeklődési kör, a saját értékrend alakulása szempontjából. Ezért: - fontos az osztályfőnök és az osztály egymáshoz kötődésének ereje, a személyesség - az osztályfőnöknek készen kell lennie arra, hogy az osztályba járó diákok megbeszélhessék vele azokat a személyes problémákat, amelyeket sem a szülőkkel, sem a többi tanárral nem tudnak megbeszélni - lényeges a gyakori együttlét (kirándulások szervezése), közös élmények szaporítása, hiszen ezáltal erősödik az osztályfőnök és az osztály viszonya - az osztályfőnöknek alkalma nyílik arra, hogy jobban megismerje a gyerekeket, mint más tanár.

-

Az osztályfőnök szerepköre: az osztályba tanulók számára az osztályfőnöknek kell jelentenie a stabilitást és a biztonságot az osztályfőnök viheti a legtöbb személyességet a gyerekek és a tanárok kapcsolatába

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA -

az osztályfőnöknek közvetítenie kell a gyerekek és tanárok közötti konfliktusában az osztályfőnöknek törődnie kell a tanulók iskolán kívüli magatartással is.

-

Osztályszinten jelentkező problémák: egyre több a hátrányos helyzetű tanuló otthonról, illetve a médiákból érkező negatív hatások (igénytelenség, érdektelenség) nehezíti az osztályfőnök munkáját nevelési hiányosságok mutatkoznak terjed az agresszió a tanárok és a diákok túlterheltek terjednek a szenvedélybetegségek (cigaretta, alkohol, drog).

-

A problémák megoldását segítik iskolánkban: továbbképzések külső előadó meghívása oktatófilmek bemutatása ifjúságvédelmi felelős kollégákkal való szoros együttműködés.

-

Az iskolánk valamennyi osztályban a közösséget irányítja az Osztálybizalmi Csoport. Őket az osztályok az osztályfőnökök közreműködésével választják meg. Az osztálybizalmikkal rendszeres találkozókon a rövidebb távú problémákat meg kell beszélni és a megoldásokat közösen kell keresni. Fontos, hogy az osztályfőnök és az osztálybizalmiak között az információáramlás meglegyen, a párbeszéd hiánya ugyanis konfliktusok forrása lehet. Az osztályközösség társas szerkezete szempontjából nem elhanyagolható az osztály szintű kirándulások, programok szervezése.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 3. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 3.1. Az egészségnevelés fogalma Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazásában az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak. Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jól-lét állapota. Fontos hangsúlyozni, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem egy dinamikusan változó folyamat. Az egészség kiteljesedésére a következő négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: •

ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik),

•

ha a változó terhelésekhez alkalmazkodni tud,

•

ha individuális önállóságát megőrzi,

•

és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei között.

A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Tehát az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészségnevelési munka nem egyetlen tantárgyra korlátozódik, hanem az egész iskola komplex nevelési rendszerébe kell, hogy beépüljön. 3.2.Egészségnevelési programunk célja •

járuljon hozzá a tanuló saját egészségi magatartásának és életvitelének tudatosításához, az ezzel kapcsolatos álláspont megformálásához, kifejlesztéséhez,

•

a tanuló legyen képes objektíven felmérni saját egészségi állapotát,

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA •

a tanuló ismerje az egészségkárosító tényezőket és azok veszélyeit,

•

járuljon hozzá a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kialakításához,

•

motiválja a tanulót az egészséges életmód kialakítására,

•

segítse a tanulót az egészséges magatartásformának, életmódnak a kialakításában és szinten tartásában,

•

a tanuló tegyen valamit egészségének megőrzése, illetve egészségének fejlesztése érdekében.

3.3.Egészségnevelési programunk követelménye A tanuló legyen képes: • a saját egészségkultúrájának folyamatos fejlesztésére, esetleges egészségkárosító magatartásának elvetésére, az egészségmegőrző magatartás tudatos vállalására és gyakorlására, •

másokat segíteni egészségük megőrzésében és fejlesztésében,

•

megmagyarázni az összefüggést az egyén egészségkulturáltságának színvonala és egészségi állapota között,

•

elfogadni az egészséget az élet alapvető értékeként,

•

képviselni

az

egészségmegőrzés

nemzetközi

és

hazai

programjában

megfogalmazottakat, •

alkalmazni az egészséges életvitellel kapcsolatos ismereteit,

•

segíteni másokat egészségi magatartásuk megváltoztatásában, illetve helyes gyakorlásában.

A program megvalósítását az alábbi kollégák közreműködésével végezzük: • az igazgató, a tagintézmény-vezető •

az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető helyettesek

•

az iskolaorvos, védőnő

•

a testnevelők

•

a diákönkormányzatot segítő pedagógus

•

az iskolapszichológus

•

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki a mindenkori koordinátori feladatokat ellátja

•

egészségügyi szaktanárok

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA •

szaktanárok

A program megvalósításába a szülők, a család, a háziorvosok, a Gyermekjóléti Szolgálat, az ÁNTSZ, a Nevelési Tanácsadó, a Rendvédelmi szervek, Polgármesteri Hivatal aktív közreműködését is igénybe kívánjuk venni. Az egészségnevelési program színterei •

szaktárgyi órák

•

osztályfőnöki órák

•

iskolaorvos, védőnő fogadóórái, egészségnevelő előadásai

•

iskolapszichológus fogadóórái

•

délutáni szabadidős foglalkozások (sportprogramok, filmvetítések, vetélkedők, versenyek, csoportfoglalkozások)

•

sportrendezvények, kulturális programok, kirándulások, túrák

•

egészségnap

•

szülői értekezletek

3.4.Az egészségnevelési program kiemelt területei Személyi higiéné • bőrápolás (tisztálkodás módjai, anyagai, eszközei, bőrápoló szerek), •

a haj ápolása, szőrzet ápolása (borotválkozás, szakáll, bajusz ápolása, szőrtelenítés),

•

szájápolás (fogmosás, fogápolás, ajkak ápolása, szájüreg ápolása),

•

kéz- és lábápolás,

•

szem-, fül- és orrápolás,

•

anális toalett, a nemi szervek higiéniája,

•

díszítő kozmetika, bizsuk, ékszerek használata.

Egészséges táplálkozás • pozitív attitűdök kialakítása, szemléletformálás (iskolai büfé, menzai étkeztetés korszerűsítése), •

helyes táplálkozási és ételkészítési szokások megismerése,

•

kiegyensúlyozott táplálkozás hangsúlyozása,

•

a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok, a cukorbetegség, a kövérség, a májzsugorodás táplálkozási kockázati tényezőinek a visszaszorítása és az alkoholfogyasztás csökkentése,

•

osztályfőnöki órák keretében dietetikus segítségével mintaétrend bemutatása.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Több mozgás • el kell érnünk, hogy a tanulóknak életelemévé váljon a mozgás, mert ez az egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele, •

a mindennapi testedzés, tartásjavító torna megvalósítása,

•

a tanulók heti testnevelés óra száma: 2 óra; gyógytestnevelésre irányított tanulóink foglalkoztatását a pedagógiai szakszolgálat látja el, könnyített testnevelésre utalt diákjaink – a javasolt könnyítések figyelembe vételével – vesznek részt az iskolai testnevelés órákon

•

a testnevelés órákon kívül tanulóink számára a tömegsport órákon, illetve a sportköri foglalkozásokon sportolási, mozgási lehetőséget biztosítunk labdarúgás, röplabda és kosárlabda sportágakban,

•

a kondicionáló terem a hét hat napján tanulóink rendelkezésére áll,

•

a foglalkozások időrendi elosztásánál figyelembe vettük, hogy tanulóink számára a hét minden tanítási napján elérhető mozgáslehetőség legyen,

•

alkalmi sportolási lehetőség tanulóink számára: a Kossuth-napi sportversenyek, az iskolák által kiírt Kupák, a különböző sportágakban a Diákolimpiai versenyek (labdarúgás, kosárlabda, röplabda, úszás, mezei futás),

•

a lakókörnyezet, ill. a Sporthivatal által szervezett versenyekre is mozgósítunk (ilyenek a Gerecse 50, utcai futóversenyek, Tó-futás).

Egyéni környezetvédelem, környezettisztelet A természetes környezet védelmének szemléletét úgy próbáljuk kialakítani, hogy hangsúlyozzuk: ott, ahol élünk, tisztaság, szabályozás kell, hogy érvényesüljön. A részletes program a környezeti nevelés keretében valósul meg. Baleset-megelőzés (közlekedési-, háztartási balesetek megelőzése) Az otthoni (a lakásban és a közvetlen környezetében) bekövetkezett balesetek száma az utóbbi években rohamosan megnövekedett. A legújabb adatok szerint a balesetek háromnegyed része az otthonokban következik be, ebből adódóan kiemelt figyelmet kell fordítanunk ezekre a veszélyekre. A leggyakoribbak: elesés, magasból leesés (nagytakarítás, gyümölcsszüret), villamos balesetek (áramütés), végtagsebzések, robbanás (gáztűzhely, gázbojler, gázpalackok), égés, forrázás, CO-, füstmérgezés, háztartási mérgezések (savak, lúgok), gyógyszermérgezések (gyógyszertévesztés, kisgyermekek hozzáférhetnek) és az állatok okozta balesetek.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A közúti közlekedési balesetek száma az intenzív motorizáció következtében növekedett, ebből adódóan a középiskolában is beszélnünk kell az alapvető közlekedési szabályokról. Veszélyhelyzetek elhárítása, elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtás alapjaira meg kell tanítanunk diákjainkat. Fontos, hogy ismerjék: • a segélyhívás szabályait, • az életjelenségek vizsgálatát, • a légzés pótlását, • az eszméletvesztéssel járó állapotokat, • a görcsökkel járó állapotokat, • a jellegzetes fájdalmakat, • a sebellátás, a vérzéscsillapítás, a törések, a ficamok, rándulások mérgezések esetén az elsősegélynyújtó feladatait. Meg kell tanítanunk tanulóinknak az otthoni betegápolás szabályait: • mi a teendő panaszok, tünetek megjelenésekor, • mi a teendő az orvos megérkezéséig, • a beteg környezetének kialakítása, • tisztálkodás, étkezés (diéta alkalmazása), széklet- és vizeletürítés segítése, • otthoni gyógyszerelés szabályai, • lázcsillapítás, borogatás szabályait. Szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése A nem dohányzás elfogadtatása fontos feladatunk, hiszen közismert, hogy a magyar férfiak és nők dohányzási szokásai messze eltérnek az európai és az észak-amerikai normáktól úgy, hogy sokkal többen és többet dohányoznak. Ennek hatása sajnos meg is mutatkozik a rákos

megbetegedések

gyakoriságában,

a

cardiovasculáris,

az

idült

légzőszervi

megbetegedésekben. Alapvető célkitűzésünk, hogy a tanulóinknál kialakítsuk a visszautasítást, a tagadást a dohányzással szemben. A nem dohányzás legyen a természetes magatartás. A kevesebb és kulturált alkoholfogyasztás hangsúlyozását is fontosnak tarjuk. A májzsugorodásban meghalt alkoholbetegek, az alkoholos agykárosodás miatt elbutultak nagy

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA száma arra hívja fel a figyelmet, hogy az alkoholt távol kell tartani a lakosságtól. A tradíciók ellen kell e téren felvennünk a küzdelmet. A magyar tradíciók az italozást nem tekintik elítélendőnek. Alkoholos italokat viszünk ajándékba, alkoholt nyitunk, ha bármiféle ünnepünk van. Ezzel ellentétben viszont ugyancsak tradíciónk, hogy a részeget elítéljük. Fontos, hogy a tanulók ismerjék meg az alkohol hatásait az emberi szervezetre (az ittasság, a részegség, az alkoholmérgezés tüneteit, az alkoholbetegség következményeit) és ismerjék a társas kapcsolatokat negatívan befolyásoló hatásait (családok széthullása, depresszió, öngyilkosság). A drogtagadás fontos összetevője az egészséges életmódnak. A kábítószerfüggés egyre gyakoribb a világon, és ez alól hazánk sem kivétel. A kábítószerről azért kell beszélnünk, mert itt van, veszélyes és hatása mérsékelhető. Az iskola az elsődleges drogprevenció színhelye. A pedagógusok, az iskolaorvos, a védőnő kötelessége az ismeretek átadása arról, hogy a kábítószerfüggés mentálisan, fizikálisan, szociálisan tönkreteszi azt, akit magával ragadott. Feladatunk megmutatni a károsító hatásokat, és információkat adni ezek elkerülésének lehetőségeiről. Ha kialakult a függőség, akkor fontos tevékenység a részvétel az attól való megszabadulásban. A magatartást úgy kell formálnunk, hogy programot adunk a fiataloknak. Az unatkozó könnyebben esik kísértésbe. Fontosnak tartjuk a drogellenes akciók szervezését, annak megmutatását, hogy a nem drogozók vannak többen. Fontos feladat a korcsoportnyomás ellenállására felkészíteni a tanulóinkat, nemcsak a kábítószer, hanem a dohányzás, az alkoholfogyasztás vonatkozásában is, hiszen gyakran a kortársak veszik rá a fiatalokat az első kipróbálásra. Az ésszerű nemet mondás megtanítása közösen családi, iskolai és egészségügyi feladat.

Lelki egészségvédelem (stresszkezelés, stressztűrés) Az ember akkor marad egészséges, ha úgy szocializálódik, és úgy alakul ki a személyisége, hogy tudomásul veszi: nincs egyedül, és ahhoz, hogy egészsége fennmaradjon és hosszú ideig szolgálja őt, alkalmazkodik a külvilág terheléseihez. Amennyiben nem így nevelik, akkor számos olyan megbetegedés fogja keseríteni az életét, amit pszichoszomatikus betegségnek nevezünk. A stresszkezelésre - tűrésre fel nem készített emberek állandó belső feszültségben élnek. A lelki egészség megőrzése érdekében kiemelt feladatunk a személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztés (reális én-kép kialakítása), konfliktus megoldási módok megismertetése a tanulókkal tanórai foglalkozások és csoportfoglalkozások keretében. A stressztűrő,

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA stresszkezelő képességet erősíteni lehet az önbizalom növelésével, autogén tréninggel, relaxációval. Szexuális kultúra fejlesztése Az egészséges életmódhoz hozzátartozik, hogy az ember tudja: a szexualitás normális, alapvető emberi érzés, amivel helyesen kell élni és nem szabad visszaélni. A kiegyensúlyozott szexualitásra való nevelés részeként az alábbi témakörök feldolgozását tartjuk fontosnak: párkapcsolat kialakítása – a barátság, a szerelem, hűség, hűtlenség, a szex, fogamzás, megtermékenyítés, fogamzásgátló módszerek, az abortusz, a családtervezés, szexuális úton terjedő betegségek, szexuális erőszak, szexuális orientációk (heteroszexualitás, biszexualitás, homoszexualitás).

3.5.Egészségnevelési program megvalósításának lépései évente: •

Helyzetfelmérés: A tanulók egészségi állapotának felmérése (iskolaorvosi, védőnői szűrővizsgálat). Osztályfőnökök felmérése (tanulói kérdőív). Szülők jelzései (szülői értekezleten, vagy kérdőív segítségével).

•

Adatok, tapasztalatok elemzése – „VAN” helyzet

•

Feladatok meghatározása – „KELL”

•

„LEHETŐSÉGEK” mérlegelése

•

Mi az, ami a rendelkezésünkre áll (források felkutatása, személyi, tárgyi feltételek egyaránt)?

•

Éves program elkészítése – felelősök megnevezése

•

Végrehajtás

•

Értékelés

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 4.1. A környezeti nevelés fogalma, célja, jogi háttere, feladatai Fogalma: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Általános célja: Az egészséges életvitelre, a környezet védelmére, felelősségteljes cselekvő magatartásra ösztönzés a Föld globális és regionális környezetvédelmi problémáinak és a megoldásra irányuló törekvéseinek megismerése révén. Helyi céljai: • Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. •

Helyi értékek és problémák feltérképezése.

•

Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, hulladék, iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság, helyi védettség stb.).

•

Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai).

•

Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken.

•

Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása.

A cél elérése a tanulók folyamatos, fejleszthető környezetszemléletének kialakítását jelenti.

Az alapelveket szabályozó jogi háttér Nemzetközi előzmények Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 20052014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. Hazai jogszabályi háttér
A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le:
18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelés érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” A közoktatási stratégiai célokhoz való kapcsolódása a programnak
Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén. A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok élet közeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs kompetencia).
Az oktatási esélyegyenlőtlenségek • A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevésség sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők. A környezeti nevelés széles módszertani választéka garancia arra, hogy a környezeti nevelés keretein belül megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása.
Az oktatás minőségének fejlesztése

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA •

A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítását. A környezeti nevelés jelen-, illetve jövőorientáltsága pedig segíti a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet.


A pedagógus szakma fejlődésének támogatása • A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az azzal való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését.
Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése • A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is számos információtechnológiára alapozott nemzetközi nevelési program, lehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére (pl. Science Across Europe, GLOBE-programok). Mindezen programokba való bekapcsolódás nem csak az IKT-alkalmazások fejlesztését segíti elő a környezeti nevelés mellett, hanem – nemzetközi jellegük miatt – a nyelvtanulás előmozdítói is.
Az oktatás tárgyi feltételei javítása • A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források hozzásegítik az iskolákat a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához.

Feladatai: • A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét. •

A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása.

•

A szelektív hulladékgyűjtés beindítása.

•

Az iskolai büfét átalakítani “öko-büfévé”.

•

Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe.

•

A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani; tartalmazzon “zöld” fejezeteket is.

•

Zöld szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4.2.A környezeti nevelés színterei az iskolában Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során – tavasszal - iskolánk minden nappali tagozatos osztályának részvételével megrendezésre kerül a MIKES KUPA. A program a városunkat körülvevő Vértes hegységhez kapcsolódó egész napos rendezvény. Egy 20 km-es körzetet bejáró természeti akadályversennyel indul, ahol az állomáshelyeken különböző természetvédelmi, természetismereti feladatokat oldanak meg a tanulók. Az akadályversenyt a hegy tetején lévő sportpályán különböző programok egészítik ki. Valamennyi programrész értékes nyeremények megszerzését jelenti az aktívan résztvevő diákoknak. A rendezvényen a program meghatározott, közös célokat kijelölt feladatok mellett történik, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Tanórán kívüli programok Iskolánkban Természetjáró szakosztály működik. Érdeklődő tanulóinknak városunk szűkebb és tágabb környezetének megismerésére, a természetvédelmi feladatok felelősségvállalására nyílik lehetőségük. Rendszeresen szervezünk különböző gyűjtési akciókat (elem, alumínium, papírgyűjtés) A Föld napján az iskola belső és külső környezetének gondozását végezzük el, feladataink kiszélesítésével a fenntartó segítségével a tágabb környezet problémának megoldását is felvállalja tanulóifjúságunk. Évente részesei vagyunk a „Szebb emberibb környezetért”, a fenntartó által kiírt pályázatnak.

4.3.Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.
Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.
Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hagyományteremtő programoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg.
Iskolapszichológus. Feladatát részben ellátó kollégának a felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk.
Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók és a karbantartó aktív munkájára is szükségünk van.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Belső erőforrások Iskolavezetőség

Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Egészségnevelési Elkészíti a pedagógiai munkacsoport programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Osztályfőnöki közösség Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Diákönkormányzatot segítő és Tagjai a környezeti nevelési az Ifjúságvédelmi felelős munkacsoportnak. Lehetőségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére. Iskolaorvos Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját az iskolai szabadtéri rendezvényen. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, ökológia terem, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés stb.

Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (témahét, versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.)

Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten.

Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése.

Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban. Zöldítési program, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Diákok

A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezése). Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

szülők

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

◊ Iskolán kívüli együttműködés
Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.
Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő.
Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás koordinálása igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.
Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink egész napos étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hiszen más étkezési lehetőség nincs az iskolában. Ezért fontos, hogy iskolánkra szabottan működő önálló egység, ami működésével maximálisan alkalmazkodik az iskolánk munkarendjéhez. A büfé kínálatánál az üzemeltetővel arra törekszünk, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék– és gyümölcskínálat színvonala. A Diákönkormányzat és a Hallgatói Fórum kívánságlistájának felmérésével készítjük el azt a "menüt", ami meghatározza azt, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével, s a tanév során többszöri ellenőrzésével biztosítja a színvonalas kínálatot.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Saját erőforrások
Az iskolai költségvetés saját bevételi forrásából minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá környezetkímélő működtetést szolgálják.
Pályázati lehetőségek kihasználásával a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlást, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítását, jutalmazását végezzük.

4.4.Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol az iskolakertben szinte természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! •

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:
a környezettudatos magatartást és életvitelt;
a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;
a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;
a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;
a rendszerszemléletet;
tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;
az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

•

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:
alternatív, problémamegoldó gondolkodás;
ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;
szintetizálás és analizálás;
problémaérzékenység, integrált megközelítés;
kreativitás;
együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;
vitakészség, kritikus véleményalkotás;
kommunikáció, média használat;
konfliktuskezelés és megoldás;

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
állampolgári részvétel és cselekvés;
értékelés és mérlegelés készsége. •

Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. Tanórákon, az iskolai természeti programjainkon megismertetjük diákjainkkal a természetet, gyakoroljuk és bemutatjuk a komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. •

Új tervek:
a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;
tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap;
a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése.

•

Hagyományok ápolása:
iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;
a város környéke nevezetességeinek feltérképezése;
fordítóverseny szervezése;
drog-prevenciós program folytatása;
osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

•

Szaktárgyi célok:
a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezet, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérései módszerei);
a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik);

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);
interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);
tanórán kívüli szakórák szervezése;
természetvédelmi versenyekre felkészítés;
multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;
a számítógép felhasználása a tanórákon. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások. A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:
„akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, „nemzetközi akciók”;
„látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;
versenyek;
iskolazöldítés;
DÖK-nap;
„jeles napok”;
projektek (pl. savas eső, vízvizsgálat, zuzmóprogram);
A FÖLD napja – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, fordítási verseny, kiállítás, akadályverseny szervezése;

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivaló körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottság döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és – feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. •

9. évfolyam – Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk? A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges forgatókönyveket.

•

10. évfolyam – Testi, lelki problémák; a megoldás módjai Az információk osztályszintű megbeszélése. A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt – sokszor hibás válaszok születnek búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat. Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül.

•

11. évfolyam – A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám. A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos odafigyelésre, kritikai értékelésre.

•

12. évfolyam – Intézmények civil szervezetek. Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink kiküszöbölésére különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős állampolgárként tiltakozunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a különböző szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetőségek átgondolását:
a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az önkormányzathoz;
városunk civil szervezeteinek megismertetése;
megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert szervezetekkel való együttműködés. 4.5. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:
kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;
játékok;

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA







riportmódszer; projektmódszer; terepgyakorlati módszerek; kreatív tevékenység; közösségépítés; művészi kifejezés.

A szakképzés szempontjainak beépítése A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. A képzés során tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelőfogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. •

Ezen változások csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink:
életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé;
a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek, azok kölcsönös kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése;
a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel alátámasztva a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes szakemberek nevelése;
az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban;
megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben korunknak megfelelően aktív részesek lehetnek;
legyen tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan;
ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző programjaiba;
tudatosítani természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait;
a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát;
kialakítani a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést, összekapcsoló szemléletmódot;
szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetni a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit;
legyen számunkra természetes a takarékos anyag-, víz és energia felhasználás (!);
képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére;
a szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számunkra;
ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó szabályokat;
törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására;
környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4.6. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. 4.7. Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladataik A helyzetből adódó jellemzők légszennyezés - csökkentés

szemét

- tiszta, egészséges környezet

az iskolabelső

- tiszta, meghitt környezet

energiafelhasználás világítás

- takarékos fűtés

vízfelhasználás

csatorna

- egészséges, takarékos; - a természetes fény preferálása - egészséges ivóvíz - a vízfogyasztás csökkentése - a csatorna karbantartása

- zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben; - a növények gondozása, pótlása; - gyomtalanítás, elhagyott területek feltérképezése, gondozása a parlagfűmentesség érdekében; - szeméttárolók sűrítése; - szelektív hulladékgyűjtés, - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata. - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír; - portalanítás (atkák-allergia); - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok> formaldehid, széndioxid) - nyílászárók javítása, tető szigetelése - hagyományos fénycsövek cseréje energiatakarékos, kompakt izzókra - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása; - biológiai lebontók alkalmazása; - ecetsav, mosószóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA iskolakert

- tanítás, pihenés, felüdülés helye legyen

udvar iskolabüfé

- biztonságos aljzat - egészséges ételek, italok

az iskola - a tanítás-nevelés eszközellátottsága élményközpontúságának növelése; - az esztétikai érzék fejlesztése; - egészséges személyiség kifejlődése

- növények gondozása, pótlása, madáretetők, madárodúk kihelyezése és gondozása - az aszfaltozott rész felújítása - gyümölcslevek és –teák; - friss és aszalt gyümölcsök; - joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek - a tantermekben TV, videó és számítógép; - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok; - digitális fényképezőgép, - ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár

4.8. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalmat kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezek a képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - iskolarádió felhasználása híradásra; - elektronikus levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; - faliújságon közölt információk készítése; - szórólapok készítése.

Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal 4.9. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskolapszichológusi feladatokat ellátó pedagógus segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk az iskolába érkező tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az attitűdvizsgálatot a 10. évfolyam elején és - lehetőség szerint – a 12. évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is.

4.10. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt – minden évben más-más munkaközösségből legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. 4.11. Fogyasztóvédelem a nevelő- oktató munkában

4.11.1. Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: • • • • • • • •

az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.

Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 4.11.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ-áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: •

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése

•

az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,

•

a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során: •

a tájékozódás képessége,

•

a döntési helyzet felismerése és

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA •

a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

4.11.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban •

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika Matematika Fizika Földrajz Magyar Biológia

Kémia

Informatika

Történelem, társadalmi ismeretek Médiaismeret Szakmai orientációs és alapozó tárgyak

áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései banki, biztosítási vagy üzemanyagfogyasztási számítások mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák) eltérő fogyasztási struktúrák és szokások reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok) vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk, elektronikus kereskedelem (ekereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. a reklám képi nyelve és hatásai az érettségi követelményekben leírtak szerint

Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) •

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

•

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

•

Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

•

Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségeket fejlesztünk. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. •

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

•

Riportkészítés az eladókkal

•

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

•

Egyéni és csoportos döntéshozatal

•

Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

•

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

•

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

•

Szimulációs játék, esettanulmány

•

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

•

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) 4.11.4. Gazdasági és pénzügyi nevelési program

A pénzügyekben való eligazodás, a tudatos állampolgári lét egyre inkább megfelelő pénzügyi kultúrát, pénzügyi tudatosságot kíván meg minden állampolgártól. Kialakulásában, fejlesztésében meghatározó szerepe van a családi minta mellett az iskolának, és csak akkor lehet igazán eredményes, ha fejlesztése egész életen át tart. A társadalom szintjén bekövetkező szemlélet-, illetve magatartásváltásra csak akkor van esély, ha hosszabb távon a közoktatásban (NAT gazdasági nevelés), a jelenleginél markánsabban és eredményesebben jelenik meg a pénzügyi kultúra fejlesztése. Az állami, üzleti és a civil szféra különböző szereplői már eddig is tettek lépéseket a változások felgyorsítása érdekében. Ezen kezdeményezések összefogása és egységes mederben tartása a Pénziránytű iskolahálózat elsődleges célja, amely a pénzügyi kultúra, illetve a gazdasági nevelés minél eredményesebb megvalósítására jött létre. A gazdasági szakterületen folyó szakmai alapozó képzés egyik fontos célja és feladata, hogy a tanulók váljanak képessé a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra,

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA sajátítsák el a pénzzel való gazdálkodás képességét. Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi fogalmakat. A gazdasági nevelés, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia beépül a szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok helyi tantervébe, így tanórai keretek között valósul meg a tanulók ezen alapkompetenciáinak fejlesztése. A tanórán kívüli tevékenységek során lehetőséget biztosítunk arra, hogy diákjaink megszerzett ismereteiket kamatoztatva, azokat bővítve részt vegyenek olyan programokon, melyeket az iskola, illetve a gazdasági és pénzügyi szféra szervez számukra. Intézményünk a 2009/2010-es tanévben a Pénziránytű iskolahálózat tagjaként csatlakozott a Pénzügyi Oktatási Programhoz (POP), melynek keretében a humán szakterületen tanuló diákoknak lehetőséget biztosítunk a gazdasági, pénzügyi és vállalkozói kompetencia elsajátítására. Az én pénzem – Pénzügyi Oktatási Program A program megvalósítása tanórán kívül, szakkör formájában történik, mely során a következő témákat dolgozzuk fel: I. Útra kelünk 1. Mit jelent gazdálkodni? 2. Az áruk és a pénz világában élünk 3. Szereplők és kapcsolatok a piacgazdaságban II. A mindenható pénz 4. Pénztörténet (a kaori kagylótól a bankkártyáig) 5. A pénz szerepe és funkciói 6. Ahány ország, annyi bankjegy 7. Az infláció III. Akik gazdálkodnak – szereplők a gazdaságban A háztartások 8. Bevételek - kiadások 9. Hitelek - megtakarítások 10. Fizetési technikák A vállalatok 11. Pénz vagy tőke 12. A garázscégtől a multinacionális nagyvállalatig Az állam 13. Az állam, mint gazdasági szereplő 14. Az állam pénztárcája 15. „Ki fizeti a révészt”, avagy hogyan és miért adózunk? IV. A pénzpiac mindenkit összeköt 16. Bankrendszer a mai gazdaságban 17. A tőkepiac és termékei 18. A pénzügyi közvetítők V. Mérlegelj és dönts! 19. Életpályánk pénzügyi döntései 20. Korszerű pénzkezelés 21. Kártyázzunk! 22. Az „előrehozott” vásárlás – a bankhitelek 23. Hitelekhez kapcsolódó pénzügyi számítások 24. Megtakarításból befektetés 25. Amit az értékpapír befektetésekről tudni érdemes 26. A befektetésekhez kapcsolódó pénzügyi számítások - befektetések értékelése 27. A biztosítások

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 28. Nyugdíjas évek Tanórai tevékenység A gazdasági szakterületen tanuló diákjaink tanórai keretek között sajátítják el az alapvető gazdasági, pénzügyi és vállalkozói kompetenciák alapjait. A szakmai alapozó tantárgyak kerettantervi ajánlásai és a helyi tantervek lehetőséget biztosítanak arra, hogy tanulóink tudatos fogyasztóvá, környezettudatos állampolgárrá és a pénzügyi alapfogalmakban jártas gazdasági szereplővé váljanak. A humán szakterület diákjainak helyi tanterve alapján a tudatos fogyasztóvá, környezettudatos állampolgárrá válás megvalósul. Az osztályfőnöki órák keretében lehetővé tesszük, hogy a tanulók pénzügyi jártassága bővüljön. Előadásokat, ismertetőket tartunk – külső és belső előadókat felkérve – a pénzügyekkel, megtakarításokkal, befektetésekkel, hitelezéssel, biztosításokkal kapcsolatosan.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Iskolánk diákjainak lehetőséget biztosítunk arra, hogy megismerkedjenek térségünk vezető gazdasági és pénzügyi szereplőivel. Látogatásokat szervezünk közintézményekhez, termelő vállalatokhoz, pénzintézetekhez. Évente legalább 2 csoportnak az MNB Látogatóközpontjába megszervezzük az utazást és előadás meghallgatását. Módszertani elemek A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A gazdasági és pénzügyi nevelés fontos színtere család és az iskola. A hatékony tanulás, a kompetenciák elsajátítása a családi háttér nélkül nehezen elképzelhető. Ezért fontosnak tartjuk, hogy iskolánk pedagógusai és a szülők részére is biztosítsuk a szükséges pénzügyi és gazdasági kompetencia megszerzését. Őket is bevonjuk a képzésbe, a tájékoztatásba előadások, tájékoztatók szervezésével. Az oktatás során használható módszerek: Kiselőadások – megadott téma önálló feldolgozása, előadása Versenyeken, vetélkedőkön való részvétel – helyi versenyek, Monetary (MNB pénzügyi vetélkedője), RangAdó (APEH vetélkedő) Kooperatív tanulás – tanórák hatékony kihasználása az egymást segítő team-munkával Kutató munka – nyomtatott és elektronikus formában megjelenő cikkek, újságok önálló feldolgozása Esszéírás – megadott témában dolgozat, novella, mese stb. készítése Internetes játékok – Pénziránytű és Öngondoskodás Alapítvány interaktív játékai Viták, szituációs játékok, ötletbörze – megadott témában vitaindítók megtartása, problémaközpontú megoldása Modellezés – vállalkozás alapítása és működtetése Tanulást segítő anyagok készítése – ppt, interaktív tábla Előadások – pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak szóló tájékoztató előadások szervezése

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 5.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

5. 1. A tanítandó tantárgyak kiválasztásának alapelvei Iskolánk Tatabánya város teljes lakosságát, ill. a környező településeket célozza meg. Választási lehetőséget ad a különböző képzési formák (szakiskolai, négyosztályos gimnáziumi, OKJ-s szakképzések és a felnőttoktatás) között. Felkínáljuk a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítést az általunk tanított tantárgyakból. Diákjaink eltérő tudásszinttel érkeznek, ezért kiemelkedő jelentőségű a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. A partnereink intézményünk pedagógiai munkáját az OKJ-s és érettségi vizsgák eredményessége alapján ítélik meg. Ezért fontos hatékony módszereket, megfelelő tanulásitanítási stratégiát választanunk. Iskolánknak biztosítania kell a színvonalas oktatást minden tantárgyból. A 243/2003.(XII.17.) Kormányrendelet módot ad arra, hogy „… az iskola a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába…”, ezért a tantestület ezt az elvet követi. A helyi tanterv biztosítja az iskolaváltást, a tanuló átvételét szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. A helyi tanterv biztosítja, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátítsák az alábbi témakörökkel kapcsolatos ismereteket: • Egészségvédelem • Fogyasztóvédelem • Környezetvédelem • Közlekedésre nevelés • Társadalmi bűnmegelőzés • Áldozattá válás • Erőszakmentes konfliktuskezelés

5.2. Az egyes iskolatípusok óratervei Az óratervek kialakításánál az alábbi jogszabály környezetben bekövetkező változásokat vettük figyelembe: A moduláris képzés bevezetésének időpontja 2006. szeptember 1. volt. 2007 májusában a szociális és munkaügyi miniszter is megjelentette a hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló rendeletet [21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet], valamint megjelent a 15/2008 (IV.3) GKM rendelet. Ebben úgy rendelkeznek, hogy:  az iskolai rendszerű szakképzésben, ha a szakképzési évfolyam indításához szükséges külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételek nem biztosítottak, a 2007/2008. tanévben az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 2006. március 31-én hatályos rendelkezései és az ahhoz illeszkedő 2007. augusztus 31-én még hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján indulhat szakképzés;

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA  az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a rendelet előírásait 2007. október1-jétől kell alkalmazni. Eddig az időpontig az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 2006. március 31-én hatályos rendelkezései és az ahhoz illeszkedő, 2007. augusztus 31-én még hatályos szakmai és vizsgakövetelményei, továbbá a 2006. április 1-jétől hatályos Országos képzési jegyzékben szereplő szakképesítésekhez e rendelet hatályba lépését megelőzően kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján indulhat képzés;  a folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótló vizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, de legkésőbb 2013.augusztus 31-ig van lehetőség. Az óraterveket mellékletben részletezzük. 5.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A választás a munkaközösségek közös megegyezésén alapul. A főbb szempontok:
Az életkori sajátosságok
Az iskolatípus
A tanulók képességeinek, készségeinek színvonala
A tankönyv felépítése, áttekinthetősége
A tankönyvök tanulhatósága
A tankönyvcsalád jellege
Kerettantervi megfelelése
Az iskolai pedagógiai célkitűzéséhez való felhasználhatósága
A gyakorlatban való kipróbáltsága – eredményessége Ezeket a szempontokat tartjuk szem előtt a segédletek és a szemléltetőeszközök választásánál is. Az iskolatípusok sokféleségéből adódóan más-más tankönyvekből tanulnak a szakiskolások, a gimnazisták, illetve a távoktató csomaggal működő levelező tagozatos diákok. Ez utóbbiaknál fontos szerepet játszik a tanulási útmutató is, amely segíti az otthoni felkészülést.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

5.4. Követelményrendszer, a teljesítmények ellenőrzése, értékelése és formái

5.4.1. Értékelési rendszerünk Az értékelés funkciója rendkívül sokrétű, differenciált. A saját értékelési rendünk kialakításánál figyelembe vettük: Az értékelés funkciói: • • • • • • • •

a folyamatos munka, folyamatos eszköze a tanulásra, vagy más tevékenységre való érdekeltség megteremtésének eszköze a motiváció egy eszköze az elvárt követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony, illetve mérték kontrolljának eszköze versenyorientációt, sikert, kudarcot jelez az ismeret kontrollja az elvárt képességek, szintmérésének eszköze az előrehaladás mérésének eszköze
a rendszeres munka eredményességének folyamatos visszajelzése,
a tanulásra ösztönzés,
a tananyagban való jártasság szintjének mérése,
siker, kudarc jelzése.

Az értékelési rend kialakításánál az alábbi követelményeket határoztuk meg:









legyen egységes, egyszerű, áttekinthető legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő biztosítsa a szubjektív értékelés jogát is jelezze a sikert és a kudarcot, de „skatulyázás” nélkül preferálja a szorgalmakat és a tehetségeket legyen kompatibilis a közoktatás egészével legyen rendszeres, lehetőleg minél nagyobb tanítási egység tudásszintjét mérje legyen egységes, tehát azonos tárgyból azonos évfolyamon azonos legyen a támasztott követelményszint!
a tanuló előmenetelét elegendő számú érdemjeggyel kell értékelni, tantárgyanként félévente a tanóra heti óraszámának másfélszerese, minimum három óra, heti három óra vagy ettől több esetén minimum öt osztályzattal.

•

heti 1 óra

heti 1,5 óra

min. 3 érdemjegy

min. 3 érdemjegy

heti 2 óra

heti 2,5 heti 3 óra óra min. 3 min. 4 min. 5 érdemjegy érdemjegy érdemjegy

egységes, de ugyanakkor differenciált, személyre szóló legyen,

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA • • •

ismerje el a tehetséget és a szorgalmat, legyen összhangban a közoktatási törvény előírásaival, tájékoztasson a tanuló helyzetéről.

Az évközi értékelés elsősorban a tanuló segítésére, serkentésére szolgál, vezesse rá a tanulót a hatékony tanulásra, igazítsa el abban, hogy milyen szinten sajátította el a tananyagot. Az adott tantárgy követelményszintjét, a mérések ütemezését és módját az egyes munkaközösségek közösen állapítják meg, rögzítik az éves munkatervben, s ennek figyelembe vételével tevékenykednek. Ez a tevékenység külön hangsúlyt kap iskolánkban, hiszen a főhivatású kollégák mellett nagy számban tanítanak óraadó szaktanárok. Az értékelés során változatos módszereket kell alkalmazni. A teljesítménymérő teszteken kívül törekedni kell az összefüggő szóbeli feleletekre, melyek fejlesztik a tanulók beszédkészségét és felkészítenek a szóbeli vizsgákra. Ösztönözni kell a nagyobb lélegzetű, önálló vagy csoportosan végzett munkák készítését, amelyek a tanultak elmélyítését és alkalmazását szolgálják. (Házi dolgozat, kis előadás, gyűjtőmunka, gyakorlati munka) A székhelyintézményben a nevelőtestület tanévenként, tantárgyanként a tantárgyi munkaközösség által közösen összeállított szintfelmérésekkel győződik meg a tanulók átfogó ismereteiről és azok szintjéről. Idegen nyelvből a munkaközösség szóbeli mérést is tarthat vizsgajelleggel, a munkaközösség tagjai előtt. A kommunikatív tárgyakból szóbeli mérést is tarthatnak a munkaközösségek döntésük szerint. A szóbeli évközi tanórai és félév végi, év végi nagyobb összefoglaló ismereteket számon kérő feleleteknél: Jeles érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha felelete összefüggő önállóan és helyesen fejezi ki gondolatait. Látja az ismeretanyag összefüggéseit és azokat alkalmazni is képes. Kapcsolatba tudja hozni a témakörrel kapcsolatos előző ismeretekkel, integrálni tudja más tantárgyi ismeretekkel. Jó érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha felelete összefüggő, helyesen fejezi ki gondolatait. Ha gondolatmenetében, témakifejtésében megakad, a pedagógus irányító kérdésére (kérdéseire) önállóan folytatni tudja gondolatai kifejtését. A témakör ismereteit, főbb összefüggéseit vissza tudja adni. Közepes érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha feleletében a számon kért ismeretek főbb momentumait birtokolja, bár önállóan, összefüggően nem tudja előadni azokat, a pedagógus kérdéseire helyes válaszokat ad. Elégséges érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha a feleletéből egyértelműen megállapítható, hogy a tananyagot megtanulta, de képességei miatt azt összefüggéseiben visszaadni nem tudja, vagy hiányos tanulása miatt csak a pedagógus kérdéseire tud elfogadható, közelítően pontos válaszokat adni. Elégtelen érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha a számon kért tananyagban felkészületlen, járatlan.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 5.4.2. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A nevelési- oktatási folyamatban a követelmények teljesítményét rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük. Az ellenőrzés egyik eszköze az írásbeli beszámoltatás, melynek legfontosabb formái: A nevelőtestületnek az írásbeli számonkéréssel kapcsolatos elvei:
Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk.
Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot.
A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek).
A bizonyítottan részképesség-hiányos (dyslexiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük.
A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját 2 héten belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött.
A tanulókat tájékoztatni kell arról, hogy melyik tantárgyi füzetüket, jegyzetüket kérheti

el,

szedheti

be

pedagógus.

(Előzetes

bejelentés

nélkül

a

tanuló

magánfeljegyzéseit, jegyzeteit nem szabad elvenni.) Témazáró dolgozat A témazáró dolgozat a tanulók ismereteinek elmélyülését, a tanultak alkalmazásában való jártasságát és kreativitását méri.
Egy vagy több téma, nagyobb anyagrész összefoglalása után íratható, amit legalább egy héttel előre bejelentünk az osztálynak.
Formai és tartalmi jegyeit az adott tantárgy érvényben lévő érettségi követelményei és a helyi tanterv határozzák meg.
A témazáró dolgozatok számának minimumát a munkaközösségek, illetve a munkacsoportok éves munkatervükben határozzák meg.
A témazáró (nagy) dolgozatot külön füzetben, vagy lapokra íratjuk, amit az iskolában a tanév végéig őrzünk.
Javítására, értékelésére kitérünk, de nem szánunk rá feltétlenül egy egész tanórát.
A kijavított dolgozatot a tanulónak látnia kell.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró dolgozatot lehet íratni.
A tagintézményben a témazáró dolgozat osztályzata duplán kerül a naplóba és a félévi, illetve az év végi értékelésnél is kétszer vesszük figyelembe. A dolgozat egy-egy rövidebb anyagrész lezárásaként íratható, amit többnyire előre bejelentünk az osztálynak. •

A kijavított dolgozatokat a tanulónak látnia kell.

•

Érdemjegyét kék tollal írjuk a naplóba, értéke egy szóbeli felelettel egyezik meg.

•

A dolgozat az egyik sajátságos formája a röpdolgozat, amely bármelyik tanórán íratható előzetes bejelentés nélkül, az éppen aktuális anyagrész, legfeljebb két-három korábbi tanóra anyagából.

A helyes arány megtalálása a szóbeli és írásbeli számonkérési formák között mindig nagy pedagógiai dilemma.
Egyrészt a hazai és külföldi felsőoktatási intézmények vizsgarendszere, illetve az OKJ előírásai alapján szervezett vizsgák az írásbeli számonkérési formákat részesítik előnyben. Ez a középiskolákat is arra ösztönzi, hogy írásbeli számonkérésre készítse fel diákjait. A magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése szintén az írásbeli számonkérés erősödéséhez vezet.
Ugyanakkor a tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli, és a szóbeli számonkérés arányának növelésére ösztönöz.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 5.4.3.Az osztályzással, értékeléssel kapcsolatos adminisztrációk

Az értékelés formái • Személyes értékelés: a pedagógus személyre szóló szóbeli tanácsadó, segítő, rendszeres értékelése. • Írásbeli szöveges értékelés: a tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzések, kiegészítések. • Osztályozás: tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményének 5 fokozatú skálán érdemjegyekkel történő értékelése. Az írásbeliség és szóbeliség arányának megválasztása adott tárgyból az érettségi és záróvizsga formájától függ, és ebben a tanárok módszertani szabadsága érvényesül. Az értékelés gyakorisága • Havonta egy érdemjegy, illetve félévente legalább az oktatott tárgy heti óraszámának másfélszerese szükséges valamennyi tantárgyból. Kivétel a testnevelés tantárgy, ahol a gyakorlási időszak lezárása után születhet érdemjegy. •

A megírandó témazáró nagydolgozatok számát a tantárgyak tantervei tartalmazzák.

•

A nyelvi előkészítő képzésben részt vevők kivételével tanulók a 10. évfolyam végén iskolai alapvizsgát tesznek közgazdasági valamint kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó tantárgyból, a 11. évfolyam végén pedig matematikából, idegen nyelvből, magyar nyelv és irodalomból, történelemből és egészségügyi szakmacsoportos alapozó tantárgyból. 

•

A nyelvi előkészítő képzésben részt vevő tanulók a 10. évfolyam végén iskolai alapvizsgát tesznek idegen nyelvből és informatikából, a 12. évfolyam végén pedig magyar irodalomból, történelemből és matematikából.

Amennyiben a tanuló hiányzása meghaladja a 100 órát, köteles beszámolni ismereteiről. A beszámolási kötelezettségről az osztályfőnök tájékoztatja az osztályban tanító szaktanárokat, illetve a tanuló szüleit. A beszámolás módjáról a szaktanár dönt.

•

Az érdemjegyek javításának lehetőségéről a szaktanár dönt. A javítást kérheti a tanuló, illetve kötelezővé teheti a szaktanár. Történhet szóban vagy pótdolgozat megírásával, amennyiben azt az érdemjegyek száma vagy egy tananyagrész ellenőrzése indokolja.

Az évközi érdemjegyek és a tanév végi osztályzat kapcsolata Az év végi osztályzat kiszámítása a tanév során szerzett érdemjegyekből az alábbiak figyelembevételével történik:
az évközi nagydolgozatok érdemjegye kétszeres súllyal szerepel,

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
az alapvizsga évében az alapvizsga tantárgyak osztályzatának kialakításánál az alapvizsga érdemjegye 25%-os súllyal szerepel,
a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgy osztályzatának megállapításakor a következőképpen járunk el: 

a tanév során a szaktanár külön osztályozza az egyes modulokat, ezeket az osztályzatokat külön rögzítjük az ellenőrzőben, illetve a bizonyítványban valamint a törzslapon is. A Szakmacsoportos alapozás tantárgyat félévkor és a tanév végén egy érdemjeggyel minősítjük. Az érdemjegy kialakítása a szaktanárok feladata az alábbi képletek alapján. (Kerekítés 0,65-től felfelé.) Elégtelen év végi részosztályzat esetén a Szakmacsoportos alapozás tantárgy osztályzata elégtelen, de csak az elégtelenre minősített modulból kell javítóvizsgát tenni. Az alkalmazandó képletek: Közgazdasági szakmacsoport: o a 9. évfolyamon: 0,5*GK + 0,3*IK + 0,2*VK= Szakmacsoportos alapozás osztályzata, ahol GK=Gazdasági környezet osztályzata, IK=Információkezelés

osztályzata,

VK=Viselkedéskultúra

osztályzata. o a 10. évfolyamon: 0,5*GK + 0,3*IK + 0,2*K= Szakmacsoportos alapozás osztályzata, ahol GK=Gazdasági környezet osztályzata, IK=Információkezelés osztályzata, K=Kommunikáció osztályzata. o 11. és 12. évfolyamon: 0,4*EG + 0,4*ÜG + 0,2*ÜGGY= Szakmacsoportos

alapozás

osztályzata,

ahol

EG=Elméleti

gazdaságtan osztályzata, ÜG= Üzleti gazdaságtan osztályzata, ÜGGY=Üzleti gazdaságtan gyakorlatok osztályzata. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: o a 9. évfolyamon: 0,4*GI + 0,4*IK + 0,2*VK= Szakmacsoportos alapozás osztályzata, ahol GI=Gazdálkodási ismeretek osztályzata, IK=Információkezelés

osztályzata,

VK=Viselkedéskultúra

osztályzata. o a 10. évfolyamon: 0,4*GI + 0,4*IK + 0,2*K= Szakmacsoportos alapozás osztályzata, ahol GI=Gazdálkodási ismeretek osztályzata, IK=Információkezelés osztályzata, K=Kommunikáció osztályzata. o 11. és 12. évfolyamon: 0,4*GI + 0,4*M + 0,2*KGT= Szakmacsoportos alapozás osztályzata, ahol GI=Gazdálkodási

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ismeretek

osztályzata,

M=

Marketing

osztályzata,

KGT=Közgazdaságtan osztályzata. Egészségügyi szakmacsoportban: o 9. évfolyamon: 0,3*TM TM=Tanulásmódszertan

+

0,4*K

osztályzata,

+

0,3*KK

K=Kommunikáció

osztályzata, KK=Környezetkultúra osztályzata. o 10.

évfolyamon:

0,6*EF

EF=Egészségfejlesztés

+

0,2*Ö

osztályzata,

+

Ö=Ön-

0,2*ÉÉ, és

ahol

társismeret

osztályzata, ÉÉ=Életpálya építés osztályzata. o 11. évfolyamon: 0,2*PSZ + 0,2*ÁM + 0,1*SZK + 0,3*ENY + 0,2 GT PSZ =Pszichológia osztályzata, ÁM=Állapot megfigyelés osztályzata, SZK=Szaknyelvi kommunikáció osztályzata, ENY=Elsősegélynyújtás osztályzata, GT=Gondozástan o 12. évfolyamon: 0,2*MH + 0,2*GT + 0,3*AN + 0,3*ÁK MH=Mentálhigiéné osztályzata, GT =Gondozástan osztályzata, AN=Anatómia osztályzata, ÁK=Általános kórtan osztályzata. Szociális szolgáltatások szakmacsoportban: o 9. évfolyamon: 0,3*SZPV + 0,4*K + 0,3*TM SZPV=Szociális pályák világa, K=Kommunikáció, TM=Tanulásmódszertan o 10.

évfolyamon:

0,6*ET

+

0,4

SZF

ET=Egészségtan,

SZF=Szakmai személyiségfejlesztés o 11. évfolyamon (nyelvi előkészítő oktatás esetén 12. évfolyamon): 0,3*PSZ + 0,1*TI + 0,3*GT + 0,3*ÁP PSZ=Pszichológiai alapismeretek

osztályzata,

TI=Társadalomismeret

osztályzata,

GT=Gondozástan osztályzata, ÁP=Ápolástan osztályzata. o 12. évfolyamon (nyelvi előkészítő oktatás esetén 13. évfolyamon): 0,2*TI

+

0,3*SZM

TI=Társadalomismeret

+

0,2*GT

osztályzata,

+

0,2*SZP

+

SZM=Szociális

0,1*JI munka

osztályzata, GT=Gondozástan osztályzata, SZP=Szociálpolitika osztályzata, JI= Jogi ismeretek osztályzata. A tantestület döntése alapján elégséges osztályzatot csak az a tanuló kaphat, akinek évközben szerzett érdemjegyeinek a fenti módon számított átlaga legalább 1,7. A legalább 1,9-es átlagot elért tanuló év végi, illetve félévi osztályzata elégséges. Az év végi osztályzat kialakításakor figyelembe veendő: o a tanuló fejlődési tendenciája,

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA o órai aktivitása, o szorgalma, o memoriter tudása (elégséges szinthez). Az írásbeli munkák külső formáját külön érdemjeggyel értékeljük nagydolgozatok írásakor. Kivétel: azon szakmai tárgyak, amelyek esetében a dolgozat külalakját a dolgozat érdemjegyének kialakításakor kell figyelembe venni. Az érdemjegyek évközi rögzítésére és közlésére az OM által rendszeresített dokumentumokat – a naplót és az ellenőrző könyvet – használjuk. A közoktatás egészéhez igazodva félévkor 1-5-ig számmal, év végén pedig betűkkel értékeljük a tanulók előmenetelét. A magatartás és szorgalom értékelése félévkor és év végén is a fenti kategóriákkal történik. Az értékelés közlésére tanév közben csak a digitális napló által generált nyomtatványokat (naplókivonat, félévi értesítő) használjuk fel. 5.4.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei A házi feladatok legfontosabb funkciója tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képesség fejlesztés), valamint az ismeretek megszilárdítása, újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; önálló kutatómunkát végezni valamely témában; alkotómunkát végezni valamely témában. A rendszeres otthoni felkészülés az alapja a tanórai munkának. Mind az írásbeli, mind a szóbeli otthoni feladatnak kapcsolódnia kell az éppen tárgyalt tananyaghoz. A feladatok meghatározásánál az alábbi elveket tartjuk szem előtt: Törekednünk kell a következőkre: •

A szaktanárnak mindig pontosan és egyértelműen kell megadnia, mit és hogyan kell megtanulnia, illetve milyen feladatot kell írásban megoldania a tanulónak.

•

Az otthoni feladat a tanórán elsajátított ismeretek alapján teljesíthető legyen. Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/ elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.)

•

Mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy a felkészülési idő tantárgyanként ne haladja meg az ésszerűség határait.

•

Az írásbeli-szóbeli feladatok aránya tantárgytól függően más és más lehet.

•

Mindig ellenőrizzük és értékeljük (ha jegyet adunk rá, feleletjegy értékű legyen).

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA •

Hétvégére és tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - ne adjuk se szóbeli se írásbeli házi feladatot.

•

A nyári szünetre egyáltalán nem adható kötelező feladat a diákoknak (legfeljebb ajánlható).

•

Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: o nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba abból fakad, hogy a tanuló nem érti a feladatot vagy az annak alapjául szolgáló anyagot,

•

meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el,

•

az írásbeli feladat hanyagságból történő elmulasztása pedagógiai eszközökkel és módszerekkel büntethető: ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb. Nem „értékelhető” a hanyagságból elmulasztott házi feladat elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető.)

Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzéséhez elég időt kell biztosítani, és azt – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell Az alacsony heti óraszámú tantárgyak (egy vagy kevesebb óra) esetén, az órán megkezdett munka befejezésére otthon kerülhet sor (rajz, makett, számítógéppel megoldott feladat). A szaktanárnak lehetősége van a tanórához kapcsolódó önálló munka kiadására, ez lehet kiselőadás, esszé, házi dolgozat, szorgalmi feladat, műelemzés, gyűjtő- és kutató munka, művészeti- és sporteseményen való részvétel. Ezeket a feladatokat az osztály/csoport tanulóival egyeztetjük, forrásanyagot, témát ajánlunk hozzá. Az ilyen feladatok elkészítésénél ösztönözzük őket a számítógép és az internet használatára. A tanulók munkáját minden esetben értékeljük, osztályzatot is adhatunk. A. Általános képzés: Írásbeli számonkérés esetén az értékelést munkacsoportok éves munkatervükben rögzítik.

a

munkaközösségek,

illetve

a

B. Szakképzés: Mindenkori OKJ szakképzés központi programjában előírt teljesítmény alapján. Az írásbeli teszt kérdései csak a tananyagban szereplő ismereteket kérhetnek számon, melyeket pontosan, félre nem érthető módon kell megfogalmazni.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A tanulók teljesítményét szóban mindig értékelni, az osztályzatot indokolni kell. Az írásos dolgozat helyes megoldását a tanulókkal ismertetni kell, lehetőséget kell adni számukra, hogy véleményüket esetleges kifogásoló észrevételüket megtehessék. Egy-egy hosszabb tanulási szakasz - félév, tanév – lezárásakor a tanulók munkájukról írásos formában minősítést kapnak. Félévkor, félévi értesítőt, melyet a digitális naplóból nyomtatunk ki, év végén bizonyítványt. Az egyes képzési szakaszok lezárásakor a tanulók vizsgát tehetnek, illetve tesznek. A 10. osztályt befejezve az alapvizsga az általános műveltséget megalapozó készségek és ismertek mérésére szolgál. Intézményünkben a záróvizsga sikeres letétele egyben feltétele a szakközépiskolába, illetve a Szakképző Szakiskolába (11-12. évfolyam) való belépésnek. A záróvizsgát legeredményesebben teljesítők kapnak jogot arra, hogy tanulmányaikat a szakképző évfolyamon folytathassák. A vizsga tantárgyait az egyes tantárgyak követelményszintjét, a vizsgáztatás módját /szóbeli, írásbeli/ a diákokkal előzetesen ismertetni kell. Ugyanez vonatkozik az érettségi vizsgákra is. A tanulót előzetesen tájékoztatni kell a követelményekről, hogy felmérjék, milyen szintű vizsgára /középfokú vagy emelt szint/ vállalkoznak. A követelményeket a vizsgaszabályzatok tartalmazzák.

5.4.5. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése A tanulók magatartását és szorgalmát félévente értékeljük. Az értékelést az osztály tagjainak véleményét figyelembe véve az osztályban tanító pedagógusok végzik az osztályfőnökök koordinálásával. Vitás esetekben a nevelőtestület egésze dönt. A magatartás értékelésekor az életkori sajátosságokat és az adott közösség fejlettségi szintjét figyelembe véve a tanulók viselkedését, a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyát minősítjük.

Szempont 1. Tanulmányi munkája

Példás képességeinek megfelelő

2. Hatása a közösségre

Pozitív

3. Kapcsolata a közösség céljai- azonosul, ill. val, kezdeményez Feladatvállalás 4. Törődés társaival 5. A házirend betartása

önként gondos, segítőkész betartja, arra ösztönöz

Jó Változó ritkán képes- esetenként ségei alatt képességei alatt befolyást nem árt nem gyakorol (passzív) azonosul, közömbös, ill. ingadozó

Rossz képességei alatt

ösztönzésre esetenként segít törekszik betartására

érdektelen közömbös, ill. árt sokszor vét ellene

ritkán ingadozó, közömbös többször megsérti

negatív szemben áll

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 6. Viselkedése, hangneme

Kifogástalan

7. Fegyelmezettsége

Nagyfokú

általában megfelelő megfelelő

8. Igazolatlan mulasztása

nincs

nincs

udvariatlan, nyegle hajlamos a fegyelemsértésre legfeljebb 10 óra

durva, goromba elégtelen

10 óra fölött

A szorgalom minősítésekor a tanulmányi munkához való viszonyt minősítjük, figyelembe véve a tanuló képességeit, esetleg életkörülményeit.

Szempont 1. Eredményei képességeihez képest 2. Munkavégzése

3. Aktivitása 4. Többletfeladatot vállal 5. Tanórán kívüli érdeklődés

Példás Jók

Jó megfelelők

Változó esetenként rosszabbak rendszertelen, önállótlan ingadozó

kitartó, megbízható önálló pontos céltudatos rendszeresen segít az órán Igen egy-egy területen gyakran

rendszeres, ösztönzésre dolgozik

Hanyag rosszabbak megbízhatatlan, feladatait nem végzi el

esetenként

passzív

közönyös

keveset előfordul

ritkán ritkán

nem nem érdeklődik

Az oktatási nevelési cél elérésének értékelése a munkaközösségek feladata. Évente írásos formában is értékelik a munkatervben kitűzött célok megvalósulását. Iskolai szinten a nevelőtestület értékel, a szülői választmány, valamint a diákönkormányzat képviselőinek részvételére lehetőséget biztosít. Az iskolánk sokszínűsége magában hordozza az értékelési rendünk leszabályozott egyegy iskolatípusra konkretizált értékrendjét is.

5.4.6.Az egyes képzési szakaszok feladatai -

9-10. évfolyam kitűzött feladata a felzárkóztatás, az alapvizsgára történő felkészítés, a szakmaorientáció, a szakképző évfolyam elvégzéséhez a feltétel kialakítása.

-

A tanulási folyamat egyes szakaszainak kezdetén diagnosztizáló értékeléssel mérjük a tanulók előzetes tudásának a szintjét és mélységét. Az így szerzett tapasztalatok a felzárkóztatás mértékét és területét motiválják. A tájékoztató adatokat a minősítéshez nem használjuk fel. A felzárkóztatás eredményességét feladatlapos értékeléssel mérjük.

-

Formatív értékeléssel a képzés teljes folyamatában rendszeresen élünk. Ez az értékelési típus segíti mind a diákot, mind a tanárt abban, hogy kölcsönösen

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA felismerjék mennyire sikerült megközelíteni a tanulási célokat, teljesíteni a tantárgyi követelményeket és milyen változtatásokat kell megtenni a továbbhaladás érdekében. -

A tanuló írásbeli vagy szóbeli teljesítményére érdemjegyet kap, amely beszámít a félévi és az év végi értékelésbe. Ezt a formatív értékelési rendszert nemcsak az ifjúsági tagozaton, hanem a felnőttképzési esti tagozat hallgatóinál is alkalmazzuk. Itt az esti képzési formánál - amennyiben a hallgató hiányzása viszonylag magas óraszámú, a haladás ellenőrzésére - külön kiemelt értékelési pontokat iktatunk be.

A felnőttképzési osztályoknál az esti és a levelező tagozaton szigorított rendben folynak a negyedéves és féléves beszámolók.  Köteleztük a hallgatókat arra, hogy beszámolóikat a munkarendben kijelölt időpontban tegyék meg – halasztás csak indokolt esetben, hivatalos igazolás bemutatása után, igazgatói engedéllyel történhet.  Az a hallgató, aki egy adott tárgyból csak elégtelen beszámolóval rendelkezik, az év végén ebből a tárgyból elégtelen minősítést kap, és csak az augusztusi javítóvizsgán korrigálhatja eredményét.  Természetesen a vizsgarendünk kidolgozásánál lehetőséget biztosítottunk az elégtelen beszámolók – pótbeszámolón történő kijavításához, a pótbeszámoló díj befizetése mellett.  A tanulmányi eredménytől függő térítési díj befizetésével érdekeltté tettük a hallgatókat a minél jobb minősítés elérésére. A befolyt díjak egy részét a tanulási nehézségekkel küzdő hallgatók korrepetálására, felzárkóztatására használjuk fel.  Megszigorítottuk a hallgatói kötelezettségek ellenőrzésének belső rendjét, a tanév során megtartandó negyedéves beszámolók után: azt a hallgatót, aki érvényes beszámolóval a kijelölt időpontig nem rendelkezik, a tanulói jogviszony megszűnésével a hallgatók sorából kizárjuk.  Szaktárgyanként a tanterveknek megfelelően egységes követelményszintet határozunk meg, így az óraadó szaktanárok és a kinevezett pedagógusok szaktárgyi munkáját koordináljuk. A javuló iskolai tanulmányi átlagok, a felnőtt tagozaton a hallgatói lemorzsolódás intenzív csökkenése, az eredményesebb érettségi vizsgák azt jelzik, hogy ezek a belső „megszorítások” a hallgatókat a folyamatos tanulásra, az év végén pedig összegző, rendszerező tanulásra késztetik. Másik nagy előnye, hogy évről évre nyomon követhető az egyes tantárgyak tudásszintje, s ennek alapján megoldható és biztosított az egyes iskolatípusok és ezen belül az egyes tagozatok közötti átjárhatóság. A belső ellenőrzési és értékelési formák mellett, ahhoz kapcsolódó tanulót és tanárt egyaránt eredményesebb tanulásra, illetve tanításra motiváló ösztönzési rendszert is alkalmaztunk. Ennek következtében jó tanulmányi vagy versenyeredményt elért tanuló: -

jutalomban (könyv, színház vagy hangverseny látogatás, pénz) nyári vagy téli táborozáshoz való hozzájárulással

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA -

térítésidíj-mentességgel jutalmazható.

-

versenyeredményért, a jó felkészítésért, kiemelkedő osztályfőnöki tevékenységéért – bérmaradványból jutalmazható folyamatos kiemelkedő munkájáért felterjeszthető a színvonalas pedagógiai munkát elismerő kitüntetésre.

A tanár:

-

Az elmúlt évek javuló tanulmányi és morális értékeihez minden bizonnyal a működő ösztönzési rendszer is hozzájárult.

5.4.7.Követelményrendszer

A tanulók legfontosabb kötelessége a tanulás. Iskolánk valamennyi diákjával szemben támasztott követelmény, hogy képességének megfelelően aktívan vegyen részt a tanítási-tanulási folyamatban. A továbbtanuláshoz szükséges ismeretek, képességek, tudás alapkövetelményeit a NAT, illetve a helyi tanterv tartalmazza. A magatartással, szorgalommal és viselkedéssel kapcsolatos elvárások kívánalmak a Házirendben találhatók. A nevelőtestülettel szemben támasztott követelményeket alapvetően az SZMSZ tartalmazza. Ezen túl tantestületünk minden pedagógusának feladata a folyamatos önképzés, a kollégákkal és diákokkal szembeni tolerancia és türelem, az egészséges életmódra nevelés, az iskolai környezet rendtartása, a magatartási normák, a közvetítendő értékek képviselete. A tanítványokkal szemben támasztott követelményeket hassa át a humanizmus, a személyiség igazi érdekeinek védelme, legyen fokozatos és differenciált, kapcsolódjon az iskola alapvető nevelési-oktatási céljaihoz, feladataihoz. 5.4.8.A teljesítmények ellenőrzése és értékelése az egyes iskolatípusokban Általános alapelvek Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és értékelés. Kiinduló pontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását. Ez jelent viszonyítási alapot, és fejleszti a tanulók ítélőképességét, amely saját munkájuk eredményeinek és kudarcainak felismeréséhez szükséges. A beszámoltatás, a számonkérés formáit, az értékelés és minősítés módozatait tekintve nagy a pedagógusok szabadsága, de bizonyos - az iskola által megfogalmazott - alapelveket, elvárásokat minden pedagógusnak be kell tartania. Iskolánk nappali, esti és levelező tagozatokat működtet. Minden iskolatípusnak ennek megfelelően sajátos ellenőrzési módjai vannak. Ezek a következők: Szakiskola 9-10. évfolyam

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA -

Alapvető ellenőrzési mód a folyamatos információszerzés, amely lehet megfigyelés vagy e célra alkalmas eszköz (feladatlap, dolgozat, stb.) alkalmazása.

-

Történhet szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatmegoldás formájában.

-

A tanulók teljesítményét félévkor és év végén osztályzattal fejezzük ki.

- A 10. évfolyam végén a közismereti tantárgyakból záróvizsgát tesznek a hallgatók, melynek eredménye határozza meg a továbbtanulási lehetőségeiket. Szakközépiskolai képzés (közgazdasági, kereskedelem-marketing, egészségügyi, nyelvi előkészítő szociális szakmacsoportos)
Az értékelés és minősítés módjai: folyamatos írásbeli és szóbeli ellenőrzés, feleltetés, órai aktivitás értékelése, évközi dolgozatok, témazáró dolgozatok, röpdolgozatok, tematikus mérések, feladatlapok, tesztek, szöveges értékelés, csoport- vagy osztályértékelés, önértékelés.
A szaktanár a tanmenetben is tervezi az ellenőrzést értékelést. Ifjúsági Gimnázium (10-11-12. évfolyam)
Az értékelés és minősítés módjai: folyamatos szóbeli ellenőrzés, feleltetés, órán való aktivitás értékelése, évközi dolgozatok, röpdolgozatok, tematikus mérések, feladatlapok, tesztek, szöveges (írásos) értékelés, csoport vagy osztályértékelés, önértékelés.
Mindezekből kiválasztva a szaktanárnak a tanmenetében kell tervezni az ellenőrzést és értékelést.
Valamennyi évfolyam végén teljes év végi záróvizsga adja meg a tanulmányi munka végső értékelését és ezzel a tanuló továbbhaladási lehetőségét. Érettségizettek Szakképző 13-14. évfolyam Nappali Tagozat
Az értékelés és minősítés módjai: folyamatos szóbeli ellenőrzés, feleltetés, órán való aktivitás értékelése, évközi dolgozatok, röpdolgozatok, tematikus mérések, feladatlapok, tesztek, szöveges (írásos) értékelés, csoport vagy osztályértékelés, önértékelés.
Mindezekből kiválasztva a szaktanárnak a tanmenetében kell tervezni az ellenőrzést és értékelést.
A gyakorlati ismereteiből folyamatos feladatlapos ellenőrzés, teljesítménymérés; alkalmazási hiányok estén a tanulók plusz gyakorlati órákra kötelezettek.
A szakképző évfolyam végén komplex záróvizsgát tesznek a tanulók a mindenkori központi programban megadott vizsgakövetelmények szerint (komplex írásbeli, komplex gyakorlati, komplex szóbeli vizsgák.) A tanulók munkájának

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA értékelésénél a központi cél a kimenet, az OKJ szakképesítő vizsga követelményeihez való felkészítés.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

5.4.9.Beszámoló és vizsgarend az egyes iskolatípusokban Belső vizsgák A szummatív értékelés sajátos formáját alkotják iskolánkban a belső vizsgák. A belső vizsgarendszer kidolgozását az egyes iskolatípusokban azért tartottunk fontosnak, mert ezeken a vizsgákon a tanulók számot adnak a tanév során elsajátított ismereteikről, azok összefüggéseiről, alkalmazásáról, gyakorlatot szereznek a későbbi közép és emelt szintű érettségi vizsgákra. A szóbeli belső vizsgákon alkalom nyílik a kommunikációs képesség gyakorlására, felmérésére is. A vizsgarend összeállításakor az optimális terhelés megvalósítására törekedtünk, ezért fontos szempont volt a fokozatosság elvének megvalósítása. A belső vizsgák előkészítése: A sikeres vizsga előfeltétele a megfelelő előkészítés. Ezért a vizsgarendet a tanév elején ismertetjük a nappali tagozatos diákokkal és a szülőkkel, valamint a felnőttképzésben résztvevő tanulókkal. Ezzel együtt tájékoztatást adunk számunkra a vizsgatárgyak követelményrendszeréről is. A vizsgák időpontját a Munkaterv tartalmazza. A belső vizsgák lebonyolítása esetén az írásbeli vizsgák időtartama 45 perc. A szóbeli vizsgákon a diákok 20 perces felkészülési időt kapnak a tétel kihúzása után (kivétel idegen nyelvi vizsgán), a feleletek időtartalma 10 percnél több nem lehet. A szóbeli vizsgák olyan bizottság előtt folynak, amelynek legalább egy tagja a tantárgyat tanító szaktanár a kiírt vizsgarend alapján. A vizsgákon a tanulóknak (nappali és felnőttképzési tagozat) ünneplő ruhában kell megjelenniük. A tanulói teljesítmény értékelése, minősítése a munkaközösség által kidolgozott egységes követelményrendszer szerint történik. A vizsgán szerzett érdemjegyről a tanulót az írásbeli és szóbeli vizsga befejezése után tájékoztatjuk. A vizsgán elért érdemjegy a székhelyintézményben szummatív (témazáró) dupla jegyként számít be az év végi osztályzatba, a tagintézményben az alapvizsgák az éves érdemjegy 25%-át teszik ki. Az a tanuló, aki a vizsgák előtt, illetve alatt tartósan, hosszú ideig betegség miatt hiányzik, a vizsgák pótlását, illetően egyéni elbírálásban részesül a tantestület döntése alapján. Más esetben a vizsgát pótolni kell az arra kijelölt időpontban. Külső vizsgák A gimnáziumi tanulmányokat az érettségi vizsga zárja, amelyre az iskola a helyi tantervében rögzítettek alapján felkészíti a tanulókat. A helyi tanterv lehetőséget ad a kétszintű érettségire való felkészülésre. A jogszabályoknak megfelelően diákjaink jelentkezhetnek különböző vizsgákra (pl.: nyelvvizsga, ECDL vizsga, előrehozott érettségi vizsga). A szakképző évfolyam a központilag szabályozott szakmai vizsgával zárul. A beszámoló és vizsgarendet – iskolatípusonkénti bontásban a 8. számú melléklet tartalmazza.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 5.5. Az intézménybe lépés az iskola 9. évfolyamán, illetve a felsőbb évfolyamain Az iskolatípusok sajátossága meghatározó a belépésnél. I. 

Az intézménybe lépés feltételei az iskola 9. és 13. évfolyamain: bizonyítvány a 8. évfolyam sikeres befejezéséről

Az általános iskolát befejezők rendes felvételi eljárására vonatkozó rendelkezések a tagintézményben:
Felvételi vizsgát nem tartunk.
A felvételi rangsor kialakításakor az 5., 6., 7. osztályos év végi, illetve a 8. osztályos félévi osztályzatokat vesszük figyelembe magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, és idegen nyelv tantárgyakból, valamint a kiemelkedő versenyeredményeket pontozzuk.

A szakképzésbe való belépésre vonatkozó rendelkezések:
A szakképző évfolyamon az érettségi bizonyítvány
A tagintézményben a szakképzés esetén a felvételi rangsort az érettségi eredmények alapján alakítjuk ki. A felvételi eljáráson túl az iskolába lépéskor szükséges:
az adott évfolyamot megelőző évfolyamra érvényes bizonyítvány,
a fogadó osztály tanulmányi színvonalához igazodó tanulmányi eredmény,
szakmacsoportos alapozó tárgyakból sikeres különbözeti vizsga letétele vagy igazgatói engedély alapján – ütemezése. II.

Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei: • • • • •

III.

Az alaptantervi minimum követelmények teljesítése /KT.71.§ (1) alapján /, azaz a tanuló év végi osztályzata, javító vizsga, illetve osztályozó vizsga eredménye legalább elégséges (2) érdemjeggyel minősített legyen. A tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzat esetén csak sikeres javítóvizsga után léphet magasabb évfolyamba. A javítóvizsgák és pótló vizsgák időpontja: augusztus utolsó hete. Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, akit a /KT.71.§ (3) alapján / az igazgató mentesít az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés - minősítés alól. Különbözeti vizsga letételéről, más iskolából való átvételről az igazgató dönt. A továbbhaladásról a tantestület dönt.

Intézményen belüli átlépés

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A helyi tantervünk az egyes osztályok, iskolatípusok közötti átjárhatóságot biztosítja. Az átlépés tanév közben is lehetséges és különbözeti vizsga letételéhez köthető, melyről az igazgató dönt a helyi tantervben előírt követelmények figyelembevételével. 5.6. Az átmenetek problémáinak megoldása Az iskolánk speciális helyzetéből adódóan többféle korosztály számára nyújt továbbtanulási lehetőséget. Az iskolatípusok egymásra épülve fokozatos követelményszint teljesítését és egyre magasabb, differenciáltabb végzettség megszerzését teszik lehetővé. Az átjárhatóság ad lehetőséget arra, hogy ha a tanuló az ifjúsági képzésből valamilyen okból kikerül, tanulmányait nem szükséges megszakítani, az iskola felnőttoktatási tagozatán folytathatja továbbtanulását. Iskolánk nyújt továbbtanulási lehetőséget azoknak a tanulóknak is, akik más nappali középiskolából családi-egészségügyi vagy egyéb okok miatt kikerülnek. Az átmenet azonos tantárgyak vonatkozásában problémamentes, eltérő tantárgyi követelménynél különbözeti vizsga megtételének lehetőségével van mód az „átigazolásra”. A 10. évfolyamot követően a továbbhaladás feltétele a kötelező záróvizsga megtétele. A/ Ifjúsági képzés • • • •

A 10. évfolyamot követően a szakképzésbe való bekapcsolódás feltétele a záróvizsga megléte. A gimnázium 11. évfolyamára más intézményből történő átiratkozás esetén kötelező a záróvizsga. Amennyiben az átiratkozó tanuló a záróvizsgával nem rendelkezik, biztosítjuk számára a záróvizsga letételére való felkészülést. Az iskolában működő Szakképző Szakiskola elvégzését követően a tanuló OKJ szakképesítést szerez, ennek birtokában tanulmányait a nappali munkarend szerinti Gimnázium Ifjúsági Tagozat 10-11. osztályában folytathatja, amennyiben a belépéshez szükséges követelményszintet teljesíteni tudja.

B/ Felnőttoktatás •

Gimnázium esti és a távoktatási elemekkel működő levelező tagozatán a 10. évfolyamot követően a továbbhaladásnak nem feltétele az alapvizsga megléte. Eltérő tantárgyi követelmény esetén különbözeti vizsga megtétele adja a továbbhaladás lehetőségét. • Szakmunkás végzettséggel a tanulók a tanulmányaikat a záróvizsga birtokában a gimnázium 10-11. évfolyamán folytathatják. Amennyiben záróvizsgával nem rendelkeznek a felkészítő-záróvizsgára felkészítő évfolyamra vehetők fel, amely vizsgával zárul. A sikeres vizsga esetén a tanuló a Gimnázium 11. évfolyamán folytathatja tanulmányait. C/ Érettségizettek Szakképző 13-14. évfolyam (nappali, esti) 

Az érettségivel rendelkező tanulók számára az első, második vagy további szakképzés megszerzését biztosítja. A belépés feltétele: érettségi bizonyítvány. A Szakképző

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA évfolyamokon a mindenkori OKJ jegyzékben szereplő szakmaszerzésre nyílik lehetőség a szakképzés központi program alapján. Az egyes iskolatípusok követelményszintjét egzakt módon meghatároztuk. Ennek következtében, ha a tanuló képessége és szorgalma nem teszi lehetővé az általa választott iskolatípus elvárásainak való megfelelést, akkor számára az átjárhatóság azt jelenti, hogy egy más alacsonyabb követelményszintű tagozatra kerülhet át az iskolán belül. Ez a modulrendszerű oktatási szerkezet biztosítja a többirányú mozgási lehetőséget az iskola egyes tagozatai között. 5.7. Fejlesztési elképzelések A képzési szerkezet megújítása, a képzési formák és az iskolák közötti átjárhatóság biztosítása, a be és kilépési pontok megjelölése. A program írásakor folyó képzés jellege: nappali, esti és levelező. Az új képzési módok: nappali munkarend szerinti szakmai képzés és távoktatás.

5.7.1.Nappali munkarend szerinti szakmai képzés A dolgozók középiskolái a munkanélküliséget ellensúlyozó tanulási utakat nyitnak a munkaerőpiacon kevés eséllyel indulók, illetve az onnan kiszorulók számára. A dolgozók középiskolái hosszabb távon növelik a hallgatók munkaerő-piaci mozgási esélyeit. Figyelmet érdemel az a tendencia, hogy az úgynevezett munkaerő-piaci képzésbe (szakmai képzések, átképzések) bekapcsolódóktól egyre többször várják el (követelik meg) a középfokú vagy annál is magasabb végzettséget.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 5.7.2. Szakképző programok A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 02-0036-04 nyilvántartási számon az alábbi szakképesítéseket regisztrálta: Székhelyintézményben

Sorszá m

A szakképesítés megnevezése

A szakképesítés azonosítószáma

1.

Irodai asszisztens

OKJ 333460110000000

2.

Gépíró

OKJ 333460101003101

3. 4. 5. 6.

Gépíró, szövegszerkesztő Számítógép-szerelő, - karbantartó Óvodai dajka Szabó/csecsemő és gyermekruha-készítő

OKJ 333460101003102 OKJ 335230110000000 OKJ 311400100000000 OKJ 335420500103301

7.

Szabó/férfiszabó

OKJ 335420500103302

8.

Szabó/női szabó

OKJ 335420500103303

9.

Szabó/fehérnemű-készítő

OKJ 335420501002101

10. Szabó/lakástextil-készítő

OKJ 335420501002102

11. Szabó/munkaruha-készítő

OKJ 335420501002103

12. 13. 14. 15.

Szabó/textiltermék-összeállító Informatikus/ Gazdasági informatikus Informatikus/ Térinformatikus Informatikai alkalmazásfejlesztő/ szoftverfejlesztő

16. Informatikai rendszergazda/

OKJ 335420501002104 OKJ 544810400105401 OKJ 544810400105407 OKJ 544810200105404 OKJ 544810301005201

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Számítástechnikai szoftverüzemeltető

17.

Informatikai rendszergazda/ Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető

18. Informatikai rendszergazda/ Webmester

OKJ 544810300105401 OKJ 544810300105407

Multimédia-alkalmazásfejlesztő/ Multimédia-fejlesztő

OKJ 542130400105404

20. Oktatási kommunikációtechnológus

OKJ 544820200105403

21. Pedagógiai asszisztens

OKJ 521400100000000

22. Gyógypedagógiai asszisztens

OKJ 541400100000000

23. Gyermek- és ifjúsági felügyelő

OKJ 547610201003301

24. Ügyviteli titkár/ Iskolatitkár

OKJ 543460100105402

25. Ügyviteli titkár/Ügyintéző titkár

OKJ 543460100105403

19.

Számítástechnikai képesítések (A számítógép használata a pedagógus munkában II. – Adatkezelés Excelben, 26. Internet, Prezentáció és grafika OM 274/101/2004.)

Számítástechnikai képesítések (A számítógép használata a pedagógus 27. munkában I. – Informatikai alapismeretek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés OM 274/102/2004.)

OKJ 00460020

OKJ 00460020

Tagintézményben indítható képzések az alapító okirat szerint

1.

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

OKJ 52 344 01 0000 00 00

2.

Vállalkozási ügyintéző

OKJ 52 344 02 0000 00 00

3.

Statisztikai és gazdasági ügyintéző

OKJ 52 462 01 1000 00 00

4.

Vám és jövedéki ügyintéző

5.

Jövedéki ügyintéző

OKJ 52 343 05 OKJ 52 343 05 0010 52 01

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 6.

Vámügyintéző

OKJ 52 343 05 0010 52 02

7.

Külkereskedelmi üzletkötő

OKJ 54 341 01 0000 00 00

8.

Marketing és reklám ügyintéző

OKJ 52 342 01 0000 00 00

9.

Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó

OKJ 54 343 05 0000 00 00

10.

Bérügyintéző

OKJ 54 343 05 0100 52 01

11.

Társadalombiztosítási ügyintéző

OKJ 54 343 05 0100 52 02

12.

Valutapénztáros és valutaügyintéző

OKJ 51 343 04 0000 00 00

Kifizetőhelyi pénztáros

OKJ 51 343 04 0100 51 01

13.

Ápoló

OKJ 54 723 01 1000 00 00

14.

Csecsemő-és gyermekápoló

OKJ 54 723 02 1000 00 00

15.

Egészségügyi asszisztens

16.

Általános asszisztens

OKJ 52 720 01 0010 52 01

17.

Fogászati asszisztens

OKJ 52 720 01 0010 52 02

18.

Gyógyszertári asszisztens

OKJ 52 720 01 0010 52 03

19.

Szociális segítő

20.

rehabilitációs nevelő, gondozó

OKJ 52 720 01

OKJ 54 762 01 OKJ 54 762 01 0010 54 01

Szakmai program 2 21.

szociális asszisztens

OKJ 54 762 01 0010 54 02

22.

szociális, gyermek-és ifjúságvédelmi ügyintéző

OKJ 54 762 01 0010 54 03

23.

Masszőr

24.

Gyógymasszőr

OKJ 52 726 01 0010 52 01

25.

Sportmasszőr

OKJ 52 726 01 0010 52 02

OKJ 52 726 01

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 5.7.3. Felnőttek Középiskolája távoktatási csomaggal működő Levelező Tagozat gimnáziumi képzés (4 éves) Iskolánk képzési profiljának domináns arculatát képezi a felnőttképzés, melynek eddigi hagyományai általános profilú képzési formáit kiegészítettük szakmai előképzés, illetve szakirányú orientációval. Célként jelöltük meg, hogy ezekkel az új fejlesztésekkel közelebb kerüljünk a munkanélküliség közvetlen „kezeléséhez”. A válság megoldását, a dolgozók középiskolái társadalmi feladatainak minden tekintetben kielégítő végrehajtását hatékonyan segítheti a középfokú távoktatási elemek bevezetése, a rugalmas, egyéni igényekhez alkalmazkodó képzési forma. •

Egyrészt, mert általa gyorsan, akár ugrásszerűen növelni lehet a tanulói létszámokat, és ezáltal lehetővé válik a dolgozók középiskolái társadalmi hatókörének jelentős kiszélesítése.

•

Másrészt, mert mindez a hagyományosnál rugalmasabb, tágítható és olcsóbban működő intézményi infrastruktúrával oldható meg.

•

Továbbá, mert így a tanulásirányítási, szabályozási gyakorlata kidolgozottabb, aprólékosabb és több egyéni segítségre képes, mint a hagyományos esti és levelező oktatás, ugyanakkor kifejezetten a nagy létszámok oktatására rendezkedett be. Ily módon alkalmas a tömegoktatás és az oktatás minősége közötti ellentmondás feloldására.

A távoktatási elemek adaptálása számtalan előnyt jelent a képzésben résztvevő tanulóknak és a képző intézményeknek egyaránt.

Előnyök: • A tanulók előnyei:
Jobban megfelel a tanulni akaró felnőttek képzési igényének, hiszen nem kényszeríti őket iskolapadba, és alkalmazkodik a felnőtt (dolgozó) ember életrendjéhez.
Az oktatásban való részvétel lehetőségének kiterjesztése egészségi, munkahelyi, családi, földrajzi távolság miatt, esetleg anyagi okok miatt a rendszeres foglalkozásokon részt venni nem tudók számára nyújt hatékony tanulási segédletet, miután az oktatócsomagban a tananyagot elkészítő tanár személyesen „jelen van”, állandó kontaktust, visszajelzést biztosít.
Az oktatás színvonalának emelése a tanulás folyamatát irányítja. A „diák” folyamatos, rendszeres munkára kényszerül; a programban nem tud továbblépni, ha valamit nem ért, mélyebben kell belemerülnie a tananyagba, az összefüggések feltárásába, stb. Aktivitásra kényszerül a hagyományos passzív, pusztán befogadó magatartás formájával (tanulási módszerével) szemben.
Számtalan olyan ember is igénybe veheti, aki valamilyen okból kimarad(t) a csoportos középiskolai képzésből:

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA








 pl.: - hosszabb betegségben szenvedők mozgássérültek tartósan külföldön tartózkodók idősebb korosztályhoz tartozók határon kívül élő magyarok A tanuló egyéni igényeihez igazodó, alkalmazkodó oktatás (a diák képességeinek megfelelő ütemben halad a tanulásban; tanulási „térkép” alapján választhat a részletező, induktív, vagy a nagyobb lépésekben haladó deduktív út között; kihagyhat lépéseket, ha kevesebb példából is megértette a lényeget, stb.)


Az önellenőrzés és önirányítás, vagyis az önállóságnövelés (az önképzés igényének és helyes képességekkel adekvát módszereinek a kiépítése, ezáltal a későbbiek során a munkaerőpiac igényeihez való alkalmazkodás képességének kialakítása). Ez részünkről már a szolgáltató iskola kiépítése felé megtett jelentős lépés lenne. A gimnáziumi képzés levelező tagozatos formájának célcsoportja:
Ez a pedagógiai modell kifejezetten felnőtteknek szól. Az önirányító tanulási forma nagyfokú érettséget, belső motiváltságot, megfelelő akarati képességeket feltételez. Az önálló tanulni akaró felnőttek számára hozzáférhetővé kell tenni a tanárok, tanulótársak és a tananyagok segítségét, de ezeket nem szabad rájuk erőltetni. A cél érdekében annyit vesz igénybe a támogatásból, amennyit szükségesnek tart. Az oktatás feltételei: a) a felnőttképzést szervező intézményrendszer b) az oktatócsomag. a) Iskolánk vállalja az intézményi háttér biztosítását. Jelenleg hét fő vett részt tantestületünkből a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Regionális Távoktatási Központja által szervezett Tananyagfejlesztés– és írás című akkreditált kurzuson, ahol megtanulták a távoktatási tananyagírás módszerét, melyet itt a Levelező Tagozaton tudnunk hasznosítani. A GATE Távoktatási Központ igazgatója együttműködést ajánlott fel iskolánknak, amelynek célja a távoktatásnak a középiskolai felnőttoktatásban való bevezetése; négy középfokú önálló felnőttoktatási intézmény készítené el közösen az oktatócsomagot. Iskolánk az alapító csoport tagjaként a földrajzi, számítástechnikai és a matematikai tantárgyi oktatócsomagot dolgozza ki. Az iskolának mint felnőttképzési központi feladatot is ellátó intézménynek kitűzött célja lenne: a törvényi kereteken belül, ezzel alkalmazkodva a társadalmi-gazdasági változások kihívásaira. Tárgyi, dologi, egyéb feltételek megteremtése, az iskolának felnőttoktatási központként (konzultációk, vizsgák, a tutorral való találkozások színhelye; adminisztrációs központ) való működése. Az oktatással kapcsolatos támogatásnak (oktatócsomag, konzulens, tutor, könyvtáros, az írásos anyagon kívüli médiahasználat) biztosítása.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Fentiek anyagi feltételeinek megteremtése: - a tananyagkészítés szellemi munkájáé és anyagi szükségletéé, konzultációk tartásáé (óradíj); a tanulókkal közvetlen kapcsolatot tartó tutorok munkadíjáé. A beiskolázás megszervezése (célcsoport feltérképezése, a feltételek megfogalmazása, propagálás – a célcsoport megkeresése). A valódi felnőttoktatásnak a jövője a rugalmas képzési forma. A fiatalkorúak számára működő nappali tagozatos osztályok, a hagyományoknak tekinthető felnőttképzési esti és levelező tagozatos osztályok mellett az iskolánk által megszervezett felnőtt önképzés lehetőségének biztosítása jelentősen gazdagítaná az iskola által nyújtott kínálatot. • Az képzés előnyei:
Az iskola részéről a megnövekedett hallgatói létszám nem követel beruházásokat (épület- és munkaerő fejlesztés) ugyanakkor ki tudja elégíteni a beiskolázás igényeket.
A pedagógusoknak rugalmasabb időbeosztást és elmélyültebb pedagógiai munkát tesz lehetővé. A programban szereplő változásokkal együtt járó eszközigény folyamatos biztosítása az intézményi bevételi forrásokból történne: A testi és érzékszeri fogyatékosok oktatásához és vizsgáztatásához szükségesek: • rámpák • lépcsőjáró liftek • speciális számítógépek (speciális billentyűzet, az egér használatát kiváltó eszközök: botkormány, trackball, touchpad, kézi érintéssel vezérelhető monitor, stb.) • kihangosított tankönyvek A képzési forma többletkiadást nem jelent. Az eddig felhasznált és kiépített feltételrendszer az új feladat ellátását is biztosítja. A távoktatási csomaggal működő levelező tagozat a felnőtt tanulók számára hagyományos oktatási formáink kiegészítésével a megfelelő szimbiózisban vállalja fel és valósítja meg „az egész életen át tartó tanulás” lehetőségét. Csak így tudunk megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyet a megváltozott társadalmi és gazdasági feltételek a felnőttképzés elé állítottak. Ennek a megkezdett kísérletnek lehet majd folytatása a középfokú távoktatási oktatási forma, mely alkalmas a munka amelletti tanulmányok végzésére, méltó helyet igényel a felnőttek szakképzésében is. távoktatás és maga az oktatás sem kezelhető pusztán „csak” oktatási kérdésként. A tudás elismerten gazdasági tényező is. Az érettségi megszerzése iránt egyre nő az igény, hiszen a pályakorrekcióra kényszerülteknek a munkaerő-piacra való ismételt bekapcsolódásának feltétele a szakmai át-, illetve továbbképzés. A levelező képzésbe bevitt távoktatási elemek sajátossága, hogy a tanulók számára időtől és földrajzi helyzettől függetlenül lehetővé teszi az ismeretek megszerzését. A tanuló önállóan tanul, önállóan oldja meg a feladatokat és ugyanígy saját igényei szerint használja fel a kapott segédleteket. Mód nyílik arra, hogy a saját környezetében – alkalmazkodva a számára adott feltételekhez – a saját haladási ütemének és idejének megfelelően halad az anyaggal. Ennek érdekében dolgoztunk ki 1994-től kezdődően a levelező tagozatos képzés távoktatási elemeként a 4 éves gimnáziumi képzés tanulói oktatócsomagját, tanulási

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA segédleteket, tanulói jegyzeteket. Ehhez az építő munkához az ország öt másik felnőttképzésű iskolájával és a gödöllői Regionális Távoktatási Központtal dolgozunk együtt. 1998-ban készült el az első évfolyam oktatócsomagja, és indult be a sajátos elemekkel a képzés. A levelező óraterv által biztosított óraszám: • 9. évfolyamon heti 11 óra • 10-11-12. évfolyamon heti 12 óra. Ezt a rendelkezésre álló időkeret a következőképpen kerül felhasználásra. Tanítási nap a szombati nap. 7,30,00-9,00 óra között felzárkóztató, ismétlő, problémafelvető konzultációs órával kezdődik. 9,00-16,30-ig 8 tanítási óra megtartására kerül sor. A tanórákon a törzsanyag feldolgozására irányítottan kerül sor. Az otthoni, egyéni tanulásra kijelölt anyagrész kijelölése, majd az erről szóló beküldendő feladatok kijelölésére kerül sor. A beküldendő feladatok száma a törzsanyag tanulási egységeinek számához igazodik. A tanév három negyedéves beszámoló által tagolódik. A beszámolók között időben tantárgyi átlagban 2-3 beküldendő feladatot köteles a tanuló a szaktanár felé eljuttatni. Ezt megoldhatja e-mail, fax, posta közvetítésével. A beküldendő feladatokat a szaktanárok szövegesen értékelik, és az értékelést követően juttatják vissza a tanulóknak. A tanév során a tanulók három zárthelyi dolgozatot írnak, amelyek sikeres megoldása teszi lehetővé számukra az év végi osztályozó vizsga érdemjegyének megszerzését. A 9-10. évfolyamon a beküldendő feladatok és a zárthelyi dolgozatok eredményei alapján a szaktanár a jegyek megajánlásával élhet. A 11-12. évfolyam a kötelező beküldendő feladatok és a zárthelyi dolgozatok mellett minden tanuló tanév végi záróvizsgát tesz szaktanár és vizsgabizottság előtt. A rendelkezésre álló időkeretek felhasználása: 36 tanítási hét x 11 óra = 396 óra/tanév 36 tanítási hét x 12 óra = 432 óra/tanév 32 tanítási hét x 12 óra = 384 óra/tanév

9. évfolyam 10-11. évfolyam 12. évfolyam

Ennek megoszlása a tanév során: 1. Konzultációs órák: szombat 8,15-15,45 A rendelkezésre álló tanítási órák 73 %-a (9. osztály), 67 % (10-11. osztály) a konzultációs órákra fordítódik, ahol a tanuló a KT. 48.§ -ának megfelelő feltételekkel köteles azokon részt venni. 36 hét x 8 óra = 288 óra 2. Beküldendő feladatok, kötelező feladat a tananyagot feldolgozó Tanulási Útmutatókban előírt időpontokban, az egyéni felkészülésre fordított idő. I-II-III. negyedévre 3 negyedév x 3 beküldendő dolgozat x 7 tárgy x 1,5 óra = 94 óra

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

3. Zárthelyi dolgozatokra való felkészülés 3 zárthelyi dolgozat x 14 óra = 42 óra 5.8. Az iskolában létrehozott tanulói szervezetek mind a curriculumok, mind az extracurriculumok teljesítésének idejére Iskolánkban változatos évfolyamú osztályok működnek. Ifjúsági korú nappali tagozatos és felnőttképzésű esti és levelező tagozatos tanulócsoportok. Mind az ifjúsági képzésű, mind a felnőttképzésű osztályoknál fontosnak tartjuk az osztályközösségek stabilitását, mint oktatási-nevelési céljaink elérésének egyik biztosítékát. Az oktatás hatékonysága, a tehetség kibontakoztatása és a differenciált fejlesztés érdekében azonban bizonyos tantárgyakból csoportbontás van.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Szakiskol a

9.

10.

11.

12.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

bevezető szaktárgyi oktatás,

bevezető szaktárgyi oktatás

idegen nyelv

idegen nyelv

13. évfolyam

gyakorlati szakmaorientáló tantárgy Felzárkózt magyar nyelv atás matematika

magyar nyelv

Szakközé piskola

magyar nyelv

magyar nyelv

idegen nyelv

matematika

matematika

információkezelé idegen nyelv s információkezel informatika és viselkedéskultúr a

magyar nyelv magyar nyelv magyar magyar magyar nyelv irodalom irodalom magyar matematika matematika irodalom idegen nyelv

idegen nyelv

informatika

informatika

informatika

matemati ka

kommunikáció

gazdálkodási ismeretek

gazdálkodási ismeretek

idegen nyelv

környezetkultúra

egészségfejleszt marketing tanulásmódszerta és n életpálya-építés állapot megfigyelés kommunikáció önés elsősegélyny társismeret újtás egészségtan gondozástan szakmai személyiségfejle ápolástan sztés Ifjúsági gimnáziu m

marketing gondozástan anatómia mentálhigiéné társadalomis meret szociális munka

idegen nyelv

idegen nyelv

idegen nyelv

idegen nyelv

informatika

informatika

informatika

informatika

érettségi szerinti specializálód ás

érettségi szerinti specializálódá s

Szakképes ítésre történő felkészítés

-

szaktárg yak gyakorlat i órák

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2001 szeptemberétől a gimnáziumi képzésnél a kerettanterv óratervei szerint tanulnak. Iskolánkban igény szerint diáksportkör, szakkör, természetjáró szakosztály, előkészítő és felzárkóztató foglalkozások és különböző tanfolyami csoportok működnek, amelyeken a részvétel önkéntes és ingyenes.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

5.9. Szakmai előképzés, a képzés megvalósítása Az iskola modulrendszerű, egymásra épülő oktatási formái, melyek megkönnyítik a szakmák közötti átjárhatóságot, korcsoport szerinti három fő területre koncentrálhatók: 1. Ifjúsági képzés 2. Felnőttoktatás 3. Szakképzés Az oktatás során az egyes modulok értékelésére és minősítésére a szakmai vizsgakövetelményeknek megfelelően kerül sor. A modulok beszámítása az évfolyam sikeres befejezéséhez a szakmai és vizsgakövetelmények alapján történik, melyre irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az ifjúsági képzésnél bevezetett szakmai alapképzés a tanulót alkalmassá teszi a szakmaszerzésre és ezt követően a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra. A felnőttoktatásnál bevezetett szakmai képzés a pályakorrekcióra szorult hallgatók szakmaszerzését, illetve szakmai átképzését szolgálja. A szakképzésnél az érettségizett tanulók első szakmájának megszerzésére irányul. A szakirányú képzések kiválasztásának szempontjai: - a munkaerő piaci igény felmérése - OKJ szakképesítés - az iskolában biztosított személyi és tárgyi feltételek.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

5.9.1. Ifjúsági képzés Szakiskola 9-10. évfolyam A 9. évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata a tanulási motiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése. Az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése a 10. évfolyam feladata. A 9-10. évfolyam célja az is, hogy az alapműveltségi vizsgára felkészítse a tanulókat. A pályaorientáció a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése a szakképzési és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Az oktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez. A szakiskolákban a 10. évfolyamon szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti, gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai, elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. A pályaorientáció, a szakmai előkészítés és alapozás tartalmát, követelményeit a helyi tantervek határozzák meg a következő szempontok figyelembevételével: a. b. c.

az OKJ szakképesítések központi programjai a pályaorientáció, szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei a munkaerő-piacon való elhelyezkedést elősegítő alapismeretek elsajátítását biztosító modulok

Szakképző Szakiskola 11-12-13. évfolyam A szakképzési évfolyamokon a központi programban meghatározott feltételek szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés. A szakképzési évfolyamokon a szakiskola a tanulók számára szakmai elméleti oktatás mellett továbbra is biztosít időkeretet a készségfejlesztő, általánosan művelő, illetve a szakmai, elméleti képzést kiegészítő közismereti képzéssel. Ez magába foglalhatja a kerettantervi rendeletben meghatározottakon kívül a testnevelést, az anyanyelvi képzést, a szakmai számításokat, informatikát, a tanult szakmához illeszkedő természettudományokat, az idegen nyelveket is. A Kerettanterv a tananyagot és a követelményeket táblázatosan dolgozza fel. Az egyes tantárgyra jellemző célkitűzések, a közös tanulói tevékenységek, az általános értékelési módszerek, valamint a javasolt taneszközök és tankönyvek az egyes

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA tantárgyi kerettanterveken belül jelennek meg, differenciált ajánlásuk pedig évfolyamonként találhatók. Gimnázium Ifjúsági Tagozat A tagozaton a felnőttképzés óraterve alapján folyik a tanítás nappali munkarend szerint. Az ifjúsági gimnázium nappali tagozatának 10-11-12. évfolyamára azok a tanulók kerülnek felvételre, akik iskolánk modulrendszerű képzése eredményeként a szakiskola 2+2 elvégzése után OKJ szakképesítés birtokában az érettségi megszerzésért szeretnék folytatni tanulmányaikat. A szakiskolába a tanulók egy idegen nyelvet tanulnak, így a felnőttképzési óratervbe való bekapcsolódásuknál továbbra is egy idegen nyelv marad kötelezővé számukra. Ez az iskolatípus biztosítja az érettségi megszerzését azoknak a tanulóknak, akik az általános iskolából gyengébb eredménnyel érkeznek a szakiskolába. Az intézményi felzárkóztató program keretén belül pótolják a hiányosságukat, s a szakmaszerzés birtokában már képesek arra, hogy megfeleljenek a középszintű érettségi követelményeinek. Az érettségit követően további tanulási lehetőségeket biztosít modulrendszerű képzési formája, hiszen az Érettségire épülő Szakképző évfolyam Nappali Tagozatán a már megszerzett szakképesítés magasabb végzettségi szintjét vagy kapcsolódó rokonszakmák megszerzésére nyílik lehetőségük.

5.9.2. Felnőttoktatás Érettségizettek Szakképző 13-14. évfolyam Esti Tagozat Az OKJ-s szakképesítő vizsgákra való felkészítés a kiadott központi programok alapján. A mindenkori érvényes Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzési program mentén hirdetjük meg az esti tagozaton a Felnőttek Szakképző évfolyamait. A szakképzés tananyagának feldolgozásához minden évben biztosítjuk a személyi és a tárgyi feltételeket. A szakképzés beindításánál elsődleges figyelembe vesszük a mindenkori munkaerőpiaci igényt, és azokat az elvárásokat, amelyek a nálunk továbbtanulásra jelentkezőktől érkeznek. 5.9.3. Szakképzés Nappali Tagozat Az OKJ-s szakképesítő vizsgákra való felkészítés a kiadott központi programok alapján történik a mindenkori érvényes Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzési program mentén. A szakképzés tananyagának feldolgozásához minden évben biztosítjuk a személyi és a tárgyi feltételeket. A szakképzés beindításánál elsődleges figyelembe vesszük a mindenkori munkaerőpiaci igényt, és azokat az elvárásokat, amelyek a nálunk továbbtanulásra jelentkezőktől érkeznek.

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

5.10. A középszintű érettségi vizsga témakörei Az érettségi vizsga témaköreit a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. 5.11. A diákok fizikai állapotának mérése Iskolánkban az OM által 2001-ben eljuttatott, Dr. F. Mérei Ildikó főiskolai docens által kiadott Hungarofit teszt alapján történik a mérés. A mérések összesítése évenként 2 alkalommal történik: 1. félévi – januárban (őszi eredmények összesítése) 2. félévi – június elején (tavaszi eredmények összesítése Az így összesített méréseket intézményi szinten értékeljük; külön a szakiskolás tanulók fizikai állapotát 9. 10. 11. 12. osztályban – külön a nappali gimnáziumi tanulók fizikai állapotát 9. 10. 11. és 12. osztályban. Az osztályonkénti adatlap a következő adatokat tartalmazza (adatlap: OM segédanyag 117. o.) 1. Cooper-teszt futással (2000 m) úszással (500 m) 2. Helyből távolugrás 3. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (db) 4. Tömöttlabda dobás két kézzel hátra fej fölött 5. Tömöttlabda lökés egy kézzel 6. Hason fekvésből törzs-emelés és nyújtás (db) 7. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (db) Ezen egyéni motorikus próbák pontértékei kerülnek az osztályonkénti adatlapra. Az értékelés – Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: Extra 120-140 pontig Kiváló 100-120 pontig Jó 80-100 pontig Közepes 60-80 pontig Kifogásolható 40-60 pontig Gyenge 20-40 pontig Igen gyenge 0-20 pontig A mért eredményeket az Intézményi osztályonkénti összesített minősítő adatlapon küldjük be. (OM segédanyag 119. o.) Cím: [email protected]

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA MELLÉKLETEK számú melléklet: Egyes iskolatípusok óratervei számú melléklet: Modulrendszerű szakképzések helyi tantervei számú melléklet: A szakiskola és a szakképző szakiskola helyi tanterve számú melléklet: Az ifjúsági gimnázium helyi tanterve számú melléklet: Az esti gimnázium helyi tanterve számú melléklet:

A távoktató gimnázium helyi tanterve

számú melléklet: Az érettségizettek szakképesítő 13-14. évfolyamainak helyi tanterve

AZ ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete fogadja el. 2. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. Hatályba lépésének napja: 2011. 4. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai A program jóváhagyását követően, a bevezetés után a gyakorlati megvalósítás sikere érdekében a program megvalósulásának évenkénti mérése, ellenőrzése és az apróbb korrekciók elvégésére, az évenkénti méréseken alapuló tapasztalatok alapján a szükséges bővítésekre kerül sor. A pedagógia program felülvizsgálatának mechanizmusa: Minden tanévben a tanévzáró nevelőtestületen történik, ahová meghívjuk a szülői munkaközösséget, a hallgatói fórumot, és a diákönkormányzat képviselőit. A módosításra javaslatot tehetnek: pedagógusok, szülők, valamint a diákok többségét érintő kérdésekben a diákönkormányzat és a hallgatói fórum. 5. A pedagógiai program módosított változatának elfogadója: ha a költségvetést is érinti, akkor a fenntartó. 6. A program érvényességi ideje egy teljes ciklusra szól, melynek határideje: 5 év