A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA HÁZIRENDJE

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

HÁZIRENDJE

2013

A Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola HÁZIRENDJE Tartalom Bevezetés ................................................................................................................................... 4 I. Általános rendelkezések......................................................................................................... 4 II. A felvételi eljárás szabályai .................................................................................................. 4 III. A tanuló jogai ...................................................................................................................... 5 1. Személyiségi jogok ....................................................................................................... 5 3. Érdemjegyek felülvizsgálatának joga, dolgozatírás rendje ........................................... 7 4. Eljárás indítás joga ........................................................................................................ 7 5. Kedvezményes juttatáshoz való jog .............................................................................. 8 6. Tantárgyválasztás joga .................................................................................................. 8 7. Rendezvényeken, versenyeken, pályázatokon való részvétel joga ............................... 8 8. Létesítmények, eszközök használatának joga ............................................................... 8 9. Rendszeres egészségügyi felügyelethez való jog .......................................................... 9 10. Diákköri tevékenységbe való bekapcsolódás joga ........................................................ 9 11. Magántanuló, sajátos nevelési igényű tanuló joga ........................................................ 9 12. Független vizsgabizottság előtti beszámolás joga ....................................................... 10 13. Diákképviselet joga ..................................................................................................... 10 14. Az iskolaváltás joga .................................................................................................... 10 15. Vendégtanulói jogviszony létrehozásának joga .......................................................... 10 IV. A tanuló kötelességei ........................................................................................................ 11 V. A tanulóközösségek jogai ................................................................................................... 14 Önkormányzati alapon működő szervek: ............................................................................ 14 A Diákönkormányzat (DÖK) .............................................................................................. 14 VI. Tiltott magatartás, tiltott tárgyak ....................................................................................... 15 VII. Az iskola munkarendje .................................................................................................... 16 VIII. Távolmaradás rendje ...................................................................................................... 17 IX. Jutalmazás, fegyelmezés ................................................................................................... 20 Jutalmazás ........................................................................................................................... 20 Fegyelmezés ........................................................................................................................ 21 1. Fegyelmező intézkedések ............................................................................................ 21 2. Fegyelmi büntetések .................................................................................................... 22 X. A hetes kötelességei ........................................................................................................... 23 XI. Egyéb rendelkezések ......................................................................................................... 23 XII. Záró rendelkezések .......................................................................................................... 28 MELLÉKLETEK .................................................................................................................... 31 Csengetési rend ....................................................................................................................... 32 Kérelem osztályozó vizsga engedélyezésére ........................................................................... 33 Az intézményi védő, óvó előírások ......................................................................................... 34 Az évfolyamonkénti tantárgyi követelmények........................................................................ 41

A Házirend a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról jogszabályok alapján készült.

Jelen Házirend biztosítja az iskola közösségi életének szervezését, a Pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósítását és az értékek közvetítését. Elősegíti iskolánk nevelő és oktató feladatainak ellátását, ezért betartása az iskolaközösség tagjai számára kötelező. A Házirend célja, hogy az iskola diákjai kulturált, udvarias és segítőkész magatartásukkal mindenkor betartsák a társadalmi együttélés szabályait, gazdagítsák az iskola hagyományait, óvják a közösségi tulajdont.

3

Bevezetés Jelen Házirend biztosítja az iskola közösségi életének szervezését, a Pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósítását és az értékek közvetítését. Elősegíti iskolánk nevelő és oktató feladatainak ellátását, ezért betartása az iskolaközösség tagjai számára kötelező. A Házirend célja, hogy az iskola diákjai kulturált, udvarias és segítőkész magatartásukkal mindenkor betartsák a társadalmi együttélés szabályait, gazdagítsák az iskola hagyományait, óvják a közösségi tulajdont.

I. Általános rendelkezések 1. A Házirend az iskolai belső életet szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén (beleértve a Rigó utcán lévő tanműhelyt, valamint a TISZK Budai Ézsaiás utcai épületének 2 szaktantermét), illetve szervezett iskolai rendezvényeken és a Pedagógiai programban meghatározott, iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik. 2. A Házirend előírásai – a tanulói jogviszonyból következően – az iskola valamennyi tanulójára és valamennyi dolgozójára vonatkoznak. 3. A Házirend a hatálybalépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt. 4. Az iskola tanulóira, dolgozóira a Házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes rájuk az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Pedagógiai programja. 5. Az iskola Házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségeivel és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. 6. A jogszabályban lefektetett előírásokat a Házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az iskola területén is. Így különösen érvényes rájuk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és módosításai és a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és módosításai. 7. A Házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti.

II. A felvételi eljárás szabályai A felvételi eljárást 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szabályozza. A szakközépiskolai és a szakiskolai felvételi kérelmet az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján, aki nem áll tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújtja be a szakközépiskolába, illetve a szakiskolába az e célra forgalomba hozott felvételi

jelentkezési lapon. A szakközépiskolai és a szakiskolai felvételi kérelmeket a tanév rendjében meghatározott időszakban kell benyújtani, illetve elbírálni. A szakközépiskolában és a szakiskolában a tanuló beiratkozásához be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát és születési anyakönyvi kivonatát, és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat; továbbá a szakképző évfolyamra történő beiratkozáskor a megfelelő iskolai előképzettséget igazoló bizonyítványt, szükség esetén az egészségügyi, pályaalkalmassági szakvéleményt. A felvételi kérelmekről kizárólag a tanulmányi eredmények mérlegelésével dönt intézményünk. Szakképző évfolyamra történő felvételi, átvételi kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni az iskolai előképzettség, a szakmai előképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést. A tanuló másik iskolából való átvételére a szükséges feltételek megléte esetén a tanítási év során bármikor lehetőség van. Iskolánk igazgatója az iskolai felvételi eljárás befejezését követően tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi jegyzéket. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, illetve akinek sajátos helyzete azt indokolja. Nálunk ez a betűrendbe sorolás alapján történik. A rendelet szerint a középiskola a megadott határidők alapján nyilvánosságra hozza az ideiglenes és a végleges felvételi rangsort. A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy az Nknt. 37. § (3) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak a középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, amelyiknek a döntésével a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő nem ért egyet.

III. A tanuló jogai A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre, és az iskolából való hivatalos eltávozással szűnik meg. A tanuló a jogait a tanulói jogviszonya fennállása idején gyakorolhatja.

Személyiségi jogok

1. 

A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a Diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, az Iskolaszékhez, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását.

5





2.

A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti meggyőződését, etnikai vagy nemzeti önazonosságát tiszteletben tartsák, azt kifejezésre juttassa, feltéve, ha nem ütközik más jogszabályba, nem veszélyezteti mások joggyakorlását. A tanuló joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja. A tanuló az iskola igazgatójától írásban kérhet felvilágosítást arról, hogy az iskola – mint adatkezelő szerv – milyen, a személyes adatok biztonságáról szóló törvényben meghatározott nyilvános, személyes, különleges adatokat kezel róla.

A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson: - az oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos minden kérdésről, - az iskola működéséről. A tanulónak be kell tartania a véleménynyilvánítása során a házirend, illetve egyéb belső szabályokban foglaltakat. A tanuló a véleményét önállóan, saját maga, illetve a tanulók képviselete útján is elmondhatja. A tanuló képviselő útján nyilváníthatja ki véleményét, pl: - a diákönkormányzat, - iskolaszék, - egyéb iskolai közösség működése során. Az önálló véleménynyilvánításra az egyes iskolai fórumok a működési rendjük szerint adnak teret. A véleménynyilvánítás formái: - személyes megbeszélés, - gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés, - írásos megkeresés, véleménynyilvánítás. A pedagógusok és az intézményvezetők feladata, hogy biztosítsák a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát. Javaslataira 15 napon belül érdemi választ kell kapnia az illetékes személytől, szervtől. A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon: - a személyét, illetve - a tanulmányait érintő kérdésekről - az iskolai eseményekről, rendezvényekről - az iskola életéről, működéséről A pedagógusok és az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. A tájékoztatás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli tájékoztatás. A tájékoztatás tartalmának, jellegének megfelelően történhet: közösen, illetve egyénileg.

6

Az iskolai rendezvények, események tájékoztatás formái: - iskola hirdetőtáblája, - iskola honlapja, - iskolaújság. A tanuló joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, valamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. E joga érvényesülése érdekében az igazgatóhoz, Diákönkormányzathoz, a továbbtanulási ügyekkel az igazgatóhelyettesekhez fordulhat kérdéseivel, valamint használhatja a könyvtárban megtalálható jogi, továbbtanulási dokumentumokat.

Érdemjegyek felülvizsgálatának joga, dolgozatírás rendje

3. 









A tanuló joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha azt törvénysértő módon, vagy nem az iskola Pedagógiai programjában lefektetett tárgyi törzsanyag és osztályozási elvek alapján állapították meg. Ilyen irányú kérvényét írásban az iskola igazgatójához kell benyújtania. A tanuló joga, hogy megtudja szaktanárától a tanulmányi teljesítményének értékelését, az értékelés szempontjait. A tanuló adott hónapban kapott érdemjegyei az adott osztályzat megszerzése után 10 tanítási napon belül kerüljenek az osztálynaplóba bejegyzésre. A tanár hiányzása esetén eltelt tanítási napok ebbe a 10 napba nem számíthatók bele. Az osztályozókonferenciák előtt az osztályfőnökök kötelesek a tanulók összes érdemjegyét vagy minősítését a tanulókkal közölni. A tanuló joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját legalább 3 nappal hamarabb megismerje, a szaktanár a közléssel egyidejűleg a naplóba jegyezze be azt ceruzával, hogy ugyanabban az osztályban egy napon ne kerüljön sor kettőnél több témazáró dolgozat íratására. A tanuló joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit, legkésőbb 15 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse, arról fénymásolatot kérhessen. Amennyiben a dolgozatot a javítótanár a 15. munkanapon sem mutatja be a tanulónak, a diák szabadon eldöntheti, hogy kéri-e a dolgozatra adott érdemjegyet vagy sem. A tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. A tanuló joga, hogy félévenként és tantárgyanként egy alkalommal felelésmentes órát kérjen, kivéve a félévi és az év végi osztályozó értekezletet megelőző egy hónapos időtartamot. Ezt a szándékát az óra kezdetekor, az ellenőrzőbe való beírással kell jeleznie, és a hetes jelentése után az órát tartó tanárral közölni. Mérés és számítástechnika esetén a mulasztást pótolni kell. Előre bejelentett számonkérés esetén (dolgozat, témazáró, feleltetések) a felelésmentes óra kedvezménye nem jár.

Eljárás indítás joga

4. 

A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén – a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson és igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanulót az ilyen eljárás megindítása miatt retorzió nem érheti, a közérdekű bejelentőnek kijáró védelem illeti meg.

7

Kedvezményes juttatáshoz való jog

5. 

A tanuló joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön (például: étkezési támogatás, tankönyvtámogatás). Igényeit a megfelelő űrlapon kell előterjesztenie, amit a titkárságon lehet felvenni, és ugyanott lehet leadni az iskola munkatervében meghatározott időpontig. Kérelmének eredményéről a tanulót 15 napon belül az osztályfőnöke tájékoztatja. Ha a tanuló ingyenes vagy kedvezményes étkezést kíván igénybe venni, tájékoztatást az első osztályfőnöki órán, 9. évfolyamos tanulók a beiratkozáskor kapnak. A szükséges igénylőlapot az iskolatitkártól, 9. évfolyamos tanulók a beiratkozáskor, illetve a fenntartó által kiírt időponttól kérhetik. Kedvezményes étkezés csak az iskola által kijelölt étteremben lehetséges. A tankönyv-támogatási kedvezmény kérelmet minden tanévben a törvény által előírt határidőig formanyomtatványon, a megfelelő igazolások csatolásával kell leadni a tankönyvfelelősnek. A beérkezett igényekről az Igazgató dönt.

Tantárgyválasztás joga

6. 

A tanuló joga, hogy a 10. évfolyamon szóbeli tájékoztatást kapjon a 11-12. évfolyamon a Pedagógiai program által kínált nem kötelező tanítási órákról és foglalkozásokról, illetve válasszon az érettségik fajtája és minősége közül, valamint az egyéb választható tantárgyakról is. A tantárgyválasztás az osztályfőnökön keresztül, formanyomtatványon, a tanuló és a szülő aláírásával történik az iskola munkatervében meghatározott időpontig. A nyomtatvány tartalmazza a választható tantárgyak nevét, a (várható) tanár nevét, a heti óraszámot és azt, hogy közép- vagy emeltszintű érettségire történő felkészítő foglalkozásról van-e szó. A tanuló a választható tárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztását minden év szeptember 15-ig megváltoztathatja. Az erre vonatkozó írásos kérvényét a közismereti igazgatóhelyetteshez kell benyújtania. Elbírálásának eredményéről 5 munkanapon belül kap tájékoztatást.

Rendezvényeken, versenyeken, pályázatokon való részvétel joga

7. 



A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi és sportversenyeken, pályázatokon, iskolán kívüli rendezvényeken, versenyeken, illetve ilyenek meghirdetését kezdeményezze az osztályfőnökénél, vagy a Diákönkormányzatnál. A versenyekre, pályázatokra a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni. Az évi szokásos versenyek, pályázatok időpontját a tanév iskolai helyi munkaterve tartalmazza. A tanulmányi és sportversenyeken a szaktanára hozzájárulásával induló tanuló, a verseny napján felmenthető a tanítási órákon való részvétel alól (szaktanár – osztályfőnök hozzájárulásával).

Létesítmények, eszközök használatának joga

8. 

A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskola könyvtárát, más szolgáltatásait, az iskola sportfelszereléseit és létesítményeit térítésmentesen használja. Az egyes létesítmények nyitvatartási ideje és használatuk, igénybevételük szabályai a létesítmények ajtajára, illetve falára vannak kifüggesztve. 8

Rendszeres egészségügyi felügyelethez való jog

9. 

A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet az iskolaorvosnál vizsgálatra, ill. tanácsadásra az orvosi szobában; a rendelési idő és használat, az igénybevétel szabályai az orvosi szoba ajtajára, illetve falára vannak kifüggesztve. Rendszeres időközönként az iskola által szervezett kötelező szűrővizsgálaton, fogászati vizsgálatokon kell részt vennie. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról az osztályfőnök előre tájékoztatja az ellenőrzőn keresztül a tanulót és szüleit.

10. Diákköri tevékenységbe való bekapcsolódás joga 

A tanuló joga, hogy részt vegyen a szakköri, sport – és diákköri csoportok munkájában (együttesen: tanórán kívüli foglalkozásokon), kezdeményezze azok létrehozását az osztályfőnöknél, illetve a Diákönkormányzaton keresztül az igazgatónál. A diákkör alapításának és működésének feltétele, hogy minimum tíz, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló legyen a tagja. A tanórán kívüli foglalkozásokat szeptemberben az igazgatóhelyettesek hirdetik meg, az iskola elfogadott költségvetése alapján, melyekről az osztályfőnök ad tájékoztatást, illetve gyűjti össze a jelentkezéseket.

11. Magántanuló, sajátos nevelési igényű tanuló joga 









A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon.

9







Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról: o a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, o sajátos nevelési igényű tanuló esetén a megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. A magántanuló jogosult igénybe venni az iskolai könyvtár szolgáltatásait.

12. Független vizsgabizottság előtti beszámolás joga 

A tanuló joga, hogy – a hatályos jogszabályok figyelembevételével – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét a tanulónak írásban, a félév, illetve a tanév vége előtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához, aki továbbítja kérelmét az illetékes szervhez.

13. Diákképviselet joga 

A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselő útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. E joga érvényesülése érdekében az iskolában Diákönkormányzat működik, amely az Iskolaszékben is képviselteti magát. A tanuló e szervekbe választó és választható, melynek részletes szabályait a Diákönkormányzat SZMSZ-e tartalmazza. A Diákönkormányzat a fegyelmi eljárás során véleményt nyilvánít.

14. Az iskolaváltás joga 

Az iskolaváltás jogával tanulói jogviszonyban lévő diák élhet. Az iskolaváltás engedélyeztetéséhez a kérelmet az iskolaigazgatóhoz kell benyújtani. Ebben a tanulókat az iskolák közötti együttműködés segíti.

15. Vendégtanulói jogviszony létrehozásának joga 

Vendégtanulói jogviszony kérelmezhető megfelelő indoklással (pl. nyelvtanulás, emelt szintű érettségi vizsga előkészítő) az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló szeretne járni.

A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1.

Az iskola, a fenntartó évenkénti rendeletében hozott döntése alapján, rendelkezhet diák szociális alappal. 10

2. 3.

A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről az osztályfőnök véleményének a kikérése után, az igazgató javaslatára az iskolaszék dönt. A szociális ösztöndíjak, illetve. a támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője, gondviselője munkanélküli, akit az egyik szülője egyedül nevel, akinél a család egy főre jutó jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, vagy aki állami gondozott.

IV. A tanuló kötelességei A tanuló kötelessége, hogy: 1. eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének 2. életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, 3. megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait, 4. óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. 5. ismerje meg és tartsa be az óvó előírásokat, amelyeket az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Ezeket a 3. sz. melléklet tartalmazza. 6. megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, 7. az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait (pl.: magatartása fegyelmezett, beszéde kulturált legyen, stb.), 8. megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat, 9. a Pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, a kötelező tanórákon és foglalkozásokon pontosan és felkészülten jelenjen meg, készítse el házi feladatát. 10. A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak /tananyagegységek teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ (jegyzet, puska, mobiltelefon, stb.), elért teljesítményét érvénytelennek kell tekinteni és elégtelenre kell értékelni. 11. A tanuló köteles a meg nem írt, vagy érvénytelennek nyilvánított témazáró dolgozatot pótolni. A pótlás időpontjáról a szaktanár tájékoztatja a tanulót.

11

A tanuló köteles az iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken és rendezvényeken, valamint a tanításmentes munkanapok rendezvényein részt venni. Ha a tanuló hiányzik, mulasztását igazolnia kell. Amennyiben mulasztását nem igazolja, mulasztása a ballagás és szalagtűző ünnepségek valamint a tanításmentes munkanapok esetén 3 óra, egyéb ünnepségek esetén 1 óra igazolatlan mulasztásnak minősül. 13. az iskola vezetőinek, tanárainak utasításait – az ésszerűség határán belül – teljesítse. 14. fegyelmezetten vegyen részt a tanítási órákon, szakmai gyakorlaton, az előírt felszerelést hozza magával, tartsa be a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat, melyek az adott létesítmény falán kifüggesztve találhatók. 15. a választott, nem kötelező tanítási órára eljárjon, s tudomásul vegye, hogy e tárgyból felkészültségének minősítése a többi tárggyal egyező módon történik. 16. a kötelező és az általa választott illetve nem kötelező tanítási órákon jelen legyen, mulasztásait a Házirendben szabályozottak szerint igazolja. 17. a rábízott eszközöket az előírásoknak megfelelően használja, őrizze azokat, védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló akkor teljesíti, ha rongálást vagy lopást észlel, jelenti az órát tartó tanárnak, az iskola gondnokának vagy az ügyeletes tanárnak. 18. tartsa rendben felszerelését. Ellenőrzőjét és fényképes diákigazolványát hordja magával. 19. ellenőrző könyvét folyamatosan vezesse, és információ-hordozóként kezelje az iskola és a szülői ház között. Ha a tanuló elveszti ellenőrzőjét, újat vehet az osztályfőnökén keresztül (ha a tanuló második alkalommal is elveszti ellenőrzőjét, osztályfőnöki intőt kap). Az ellenőrző könyv hivatalos iskolai dokumentum. Rongálása, hamisítása, otthon hagyása fegyelmi intézkedést von maga után. A tanulóknak az ellenőrző könyvbe be kell írniuk az iskola értesítéseit, az érdemjegyeket, és azt a gondviselővel láttamoztatni kell. 20. betartsa a tűzriadóval, bombariadóval kapcsolatos kiürítési szabályokat, melyeket a Házirenddel együtt osztályfőnökétől ismer meg az első tanítási héten, és elsajátítását aláírásával igazolja. 21. óvja saját és társai épségét, egészségét. Sajátítsa el és betartsa az egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat. Tanév kezdetekor az első osztályfőnöki órán az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályzatok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja. 22. ha balesetet, sérülést észlel, azt haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak (az órát tartó tanárnak vagy folyosóügyeletesnek) és az ügyeletes vezetőnek. 23. a szülő előzetes írásbeli értesítése és beleegyezése, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatok esetén tudomásul vétele után részt vegyen a kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon. 24. az iskolánk épületén kívül (a Rigó utcai tanműhely, TISZK) lévő oktatási helyeket a közlekedési szabályok betartásával, a legrövidebb úton és a legrövidebb időn belül közelítse meg. 25. az iskola termeiben, berendezéseiben, létesítményeiben okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek. (Az intézményi tulajdonban gondatlanságból okozott kárért a tanuló anyagilag – a törvény által előírt arányban, maximum 50% -, szándékos károkozás esetén pedig anyagilag

12.

12

- a törvény által előírt arányban, a minimálbér többszöröse is lehet - és fegyelmileg is felelős. Ha felszólítás ellenére sem történik meg a kártérítés, az iskola pert indíthat a tanuló, illetve szülője ellen. Ha többen okozták a kárt, a felelősség, így a kártérítési felelősség is közös. Ismeretlen károkozó esetén az osztályközösség vállalhatja a kár megtérítését, de erre senki sem kötelezhető.) 26. az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken ápoltan, tisztán, kulturáltan jelenjen meg. Ünnepélyeken az öltözék lányoknak: sötét szoknya, fehér blúz, „Beregszászis” nyakkendő vagy sál, kitűző; fiúknak: sötét nadrág, vagy öltöny, fehér ing „Beregszászis” nyakkendő és kitűző. Külön utasítás hiányában ettől eltérő öltözetben az ünnepségen nem vehetnek részt, a következményekről (kellő mérlegelés után) az osztályfőnök dönt. 27. személyi adatainak változásait az osztályfőnökének a következő osztályfőnöki órán jelentse. 28. iskolán kívüli sportegyesületi tagságot a tanév elején jelezni kell az osztályfőnöknek, azt igazolni kell versenyengedéllyel, vagy egyesületi igazolással. Ennek elmulasztása esetén kikérőt nem fogad el az iskola. 29. a tanuló kötelessége, hogy a szakmai vizsgája sikeres befejezését követően, a jogszabályban meghatározottak szerint, az iskolában megszerzett szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban a pályakövetési rendszerben adatot szolgáltasson. Az adatszolgáltatáshoz, az érettségi illetve a szakmai bizonyítványok mellé egy formanyomtatványt kapnak, melyet kitöltve az iskolába vissza kell juttatniuk. A nyomtatvány az iskola honlapjáról is letölthető, illetve azon interaktív módon kitölthető.

Az iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás Az iskola által szervezett rendezvények közé tartoznak: o a munkatervben rögzített, az iskola pedagógusai által szervezett rendezvények az iskola teljes vagy széles tanulói körének (pl. Beregszászi Nap, közösségi szolgálatban való részvétel stb.) o az iskola diákönkormányzata által vagy szülői közössége által szervezett rendezvények, melyekben a szervezők aktív szerepvállalása mellett pedagógusi részvétel is segíti a rendezvényt (pl. jótékonysági est, bolondballagás, stb.) o osztályszintű vagy valamely kisebb iskolai közösség által szervezett programok rendezvények (pl. tanulmányi kirándulások, üzem-, színház-, múzeumlátogatások stb.) 1. A rendezvényeken – függetlenül annak helyszínétől – be kell tartani a Házirend elvárt viselkedési normáit; az iskola képviselete, az intézményről kialakított pozitív külső kép erősítése diákjaink feladata is. Az emberi együttélés alapvető normáinak megszegése, balesetet gondatlanságból vagy szándékosan előidéző, egészséget veszélyeztető magatartás különösen súlyos tanulói fegyelmi vétségnek számít 2. Az iskolai és iskolán kívüli rendezvények alkalmával tanúsított öltözködési és magatartási elvárásokat a program előtt az osztályfőnökök, kísérőtanárok egyeztetik a tanulókkal.

13

3. 4. 5.

A társadalom és az iskola által elvárt viselkedési szabályokat az iskolán kívüli rendezvényeken is be kell tartani. Ilyenkor is tilos az élvezeti cikkek fogyasztása. A normák megsértése fegyelmi eljárást, fegyelmező intézkedést von maga után. A tanulóknak az iskolán kívüli iskolai rendezvényeken iskolánk hírnevének megfelelően kell viselkedniük. Ezeken a rendezvényeken is tilos az erkölcstelen és illetlen viselkedés.

V. A tanulóközösségek jogai Önkormányzati alapon működő szervek:  Diákönkormányzat  Ifjúsági Szakszervezet  Diáksportkör  Iskolaszék E szervekben a tanulók választhatók és választók, a szervek működéséről önállóan döntenek. A Diákönkormányzat (DÖK) Dönt (a nevelőtestület véleményének kikérésével):  saját működéséről  a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról  hatáskörei gyakorlásáról  egy tanítás nélküli munkanap programjáról  az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről  a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál Véleményezési jogot gyakorol:  Intézmény munkatervéről  a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben  a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez  az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához  az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához  az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben  Szervezeti és Működési Szabályzatról.  Házirendről (A DÖK működését, feladatait, jogkörét a hatályos jogszabályok és a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.)

14

VI. Tiltott magatartás, tiltott tárgyak 1. Tanítási órákon a mobiltelefon használata tilos tanulóknak és pedagógusoknak egyaránt. Amennyiben a tanuló telefonját használja az órán, illetve jelzése a tanítást zavarja, az órát tartó pedagógus felszólítja a diákot a telefon kikapcsolására, és dönthet fegyelmező intézkedés megtételéről. A tanuló mobiltelefonját, walkman-ját, mp3, mp4 lejátszóját, stb. kikapcsolt állapotban, a táskájában köteles tartani a tanítási órán. Mobiltelefont vizsgára bevinni tilos. Amennyiben a tanuló mégis beviszi, akkor kikapcsolt állapotban a tanári asztalra kell helyeznie. 2. Tilos a tanítási órákon étkezni, innivalót fogyasztani és rágógumizni. 3. Tilos a dohányzás az iskola valamennyi dolgozójának és tanulójának az iskola egész területén, illetve az iskola bejáratainak 5 méteres körzetében. 4. Tilos az iskolában, közösségi szolgálat valamint az iskola által szervezett, a Pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken a szeszesital fogyasztása és egyéb egészségkárosító hatású anyagok (pl.: kábítószerek) használata, illetve birtoklása. Ennek megsértése esetén az osztályfőnök (vagy a rendezvényért felelős tanár) fegyelmi büntetést kezdeményez. 5. Az iskola területét a tanuló csak tanári engedéllyel hagyhatja el tanítási időben. Tanítási időben az iskola területének elhagyását az osztályfőnök – távolléte esetén az igazgató, az illetékes igazgatóhelyettes – a gyakorlóhely területének elhagyását a gyakorlatot vezető tanár engedélyezheti. 6. Fegyelmező intézkedést von maga után, ha a tanuló nem tartja be a Házirendet, a mérőtermi, illetve számítástechnikai terem szabályzatot, indokolatlanul működteti a tűzoltó készüléket, rongálja a riasztó rendszert, vizes blokkot, az elektromos rendszert (villanykapcsolók, konnektorok, írásvetítő csatlakozók, a zártláncú TV-hálózatot vagy számítógép-hálózatot, interaktív táblát, stb.) vagy szándékosan tönkreteszi a falfestést, fali csempét, stb. 7. Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett, vagy engedélyhez kötött szerencse- és hazárdjáték. 8. Ékszerek (gyűrű, karkötő, nyaklánc, stb.), kiegészítők használata tilos testnevelési órán, gyakorlati foglalkozásokon, illetve a közösségi szolgálat teljesítése alatt. Ezeket a tárgyakat zárt, saját névvel ellátott borítékban a foglalkozás végéig a tanár felügyeletére kell bízni. A tornaterembe utcai cipőben nem mehet be, tanóra alatt a zárt tornaöltözőben nem tartózkodhat senki. 9. Tilos az iskolába behozni minden olyan eszközt, amely nem a tanórai munkához szükséges és balesetveszélyes (szúró- vagy vágóeszközök, gázspray, fegyver vagy annak látszó tárgy, petárda, egyéb erőszakos cselekményre alkalmas eszköz, stb.). A tilalmat megszegő tanuló ellen fegyelmező eljárás indul függetlenül attól, hogy az eszközt a tanuló használta-e. 10. A tanuló a kötelező felszerelési tárgyakon túl, a nem balesetveszélyes személyes tárgyait és eszközeit saját felelősségére behozhatja az iskolába (magnó, rádió, számítógépes játék, mobiltelefon, tablet, stb.), ha az oktatást, társait ezekkel nem zavarja. Ezen eszközökért az iskola semmilyen felelősséget nem vállal! Ha ilyen eszközével zavarja az oktatást, a tárgyat el kell venni tőle és azt a tanítási óra végén kapja vissza. 15

11. A tanuló, amennyiben a tanítási órán magatartásával megsérti társainak a tanuláshoz való jogát, úgy szaktanára utasítására köteles az igazgatói/igazgatóhelyettesi irodában megjelenni és számot adni viselkedéséről. 12. Az iskolai foglalkozáson, illetve az iskola területén kép- és hangfelvétel csak a tanár előzetes engedélyével készülhet. 13. A diákok a tanári helyiségekből pedagógusaikat kihívhatják, de oda be nem mehetnek.

VII. Az iskola munkarendje 1. Csengetési rend mellékelve (1. sz. melléklet) 2. A reggeli iskolakezdéskor, a becsengetés előtt 10 perccel köteles a tanuló megjelenni a tanterem előtt csendben várakozni. 3. A késve érkező tanulónak be kell mennie a tanítási órára. 4. Becsengetéskor a tanulók a terem előtt sorakoznak. A teremben a tanár engedélyével mehetnek be. Tanár nélkül a diák a tanteremben nem tartózkodhat. 5. Az osztályba belépő tanárt vagy vendéget felállással kell fogadni. 6. A testnevelési órán a tanulónak megfelelő felszerelésben kell megjelenni. 7. Az osztály – a tanév elején – közös egyetértéssel (a szülők bevonásával) egységes felszerelés viselésében megállapodhat (kötelező: cipő, zokni, tornadressz, rövidnadrág, póló vagy atléta, egyénileg használható: melegítő (kötelezően nem határozható meg a márka, a szín és az ár). Gyógytestnevelés esetén a teendők sorrendje:  a tanév végén a diák felülvizsgálaton megjelenik a szakorvosnál;  a szakorvosi véleménnyel elmegy az iskolaorvoshoz;  az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembevételével dönt a tanuló felmentéséről és annak fokozatáról;  a szakorvosi véleménnyel és az ennek alapján történt besorolással a tanuló testnevelő tanáránál jelentkezik, aki ismerteti a tanulóval a további teendőket, és ezzel egyidejűleg bejegyzi az osztálynaplóba a felmentési fokozatot;  a tanuló köteles minden hónapban a gyógytestnevelésen szerzett osztályzatát osztályfőnökének bemutatni. (Az a tanuló, aki nem tesz eleget ezen kötelezettségének, fegyelmező intézkedésben részesül.) 8. A tanulók szünetekben igénybe vehetik az iskola büféjét. A büfét és az előtte lévő területet becsengetéskor azonnal el kell hagyni! 9. Az iskola könyvtára minden tanítási napon a kifüggesztett nyitva tartás szerint működik. 10. Az iskola titkársága minden tanítási napon a kifüggesztett rend szerint tart ügyfélfogadást.

16

A tanítási, a tanórán kívüli foglalkozások és az óraközi szünetek rendje Az iskolába az első tanítási óra előtt legalább 10 perccel kell beérkezni, becsöngetéskor a tanterem előtt kell várni a tanárt. Az iskolai tanítási órák és az óraközi szünetek rendje az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az első tanítási óra 7.45 órakor kezdődik. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Rendkívüli esetekben, pl. dupla órát igénylő dolgozatok esetén igazgatóhelyettes előzetes engedélye alapján tartható összevont óra. A tanulók az óraközi szünetekben az iskola folyosóin, udvarán és az étkezőben tartózkodhatnak. A szünetekben az ügyeletes tanárok felelősek a rendért, ezért az óraközi szünetekben a tanulók között kell tartózkodniuk.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

VIII. Távolmaradás rendje Távolmaradás engedélyezése Távolmaradást engedélyezhet, méltányolható esetben:  a szaktanár és a szakoktató saját órájáról,  az osztályfőnök maximum három napról,  az igazgató háromnál több napról. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. 1. Az iskolából való távolmaradást az első osztályfőnöki órán, de legkésőbb 5 munkanapon belül kötelessége az igazolást bemutatni. Az ezt követően benyújtott igazolások elfogadásáról az osztályfőnök dönt, szükség esetén a szülő meghallgatása után. A mulasztást a tanuló szülője vagy gondviselője a mulasztás első napján jelentse be az osztályfőnöknek, vagy az iskola portáján hagyjon üzenetet. 2. A tanuló mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha a. betegségét orvosi igazolással igazolja az ellenőrzőben, rendkívüli esetben formanyomtatványon, aminek tartalmaznia kell a tanuló adatait. Mindkét esetben a szülőnek aláírásával meg kell erősíteni az igazolást. b. hatósági igazolást mutat be; c. a szülő előzetesen az ellenőrző könyvön keresztül bejelentette (tanításiévenként 3 tanítási nap) és a tanuló engedélyt kapott a távolmaradásra. A szülő utólag csak rendkívüli esetben adhat igazolást az ellenőrző könyvben. A mulasztás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. Legfeljebb két hetes mulasztás esetén a tanuló köteles egy héten belül pótolni azt a tananyagot, amelyet az osztály az ő mulasztása alatt tanult, két hetet meghaladó mulasztás esetén a pótlás ütemezéséről a diáknak az érintett tanárokkal egyénileg kell megegyezésre jutni. 3. Minden távolmaradás igazolását lehetőleg az ellenőrzőbe kell beírni, illetve beíratni. 4. Rendkívüli esemény esetén a szülői bejelentés utólag is elfogadható. 5. Amennyiben a tanulót sport, kulturális rendezvényre más szerv kívánja igénybe venni, a tanulónak hivatalos kikérőt kell előzetesen, egy héttel korábban bemutatnia. Három ok17

tatási napot meghaladóan, a tanuló részére távolmaradást az igazgató engedélyezhet az osztályfőnök véleményének figyelembevételével. 6. Ha a tanuló közép – vagy felsőfokú, illetve azzal egyenértékű, államilag elismert nyelvvizsgán vesz részt, tanulmányi versenydolgozatot ír, pályaművet készít el, vagy megyei, regionális, országos tanulmányi versenyre készül, akkor a verseny, illetve a vizsga napján és az azt megelőző két tanítási napon hiányozhat felkészülésre való hivatkozással. A tanuló mulasztását utólag, a vizsgaszervezők által adott eredeti igazolással igazolja úgy, hogy a megelőző két tanítási napot az osztályfőnök szintén igazoltnak tekinti. Az OKTV 2. és 3. fordulójába, valamint az SZKTV országos döntőjébe jutott diákok a versenyek előtt öt tanítási napot fordíthatnak a felkészülésre. Az előrehozott érettségin résztvevő tanuló a szóbeli vizsgái előtt két napot fordíthat felkészülésre. 7. Igazolatlan mulasztás Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata, ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatában írásban rögzíteni kell.  Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan óra mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 órát, az iskola igazgatója értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóságot, járási hivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. 30 igazolatlan óra elérése esetén ismét értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, gyámhatóságot és a járási hivatalt. 50 igazolatlan óra elérése esetén az iskola értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti járási hivatalt és gyámhatóságot.  Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelő – általa még nem kapott – fokozatában kell részesíteni és ezt szintén az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. 8. Az igazolatlan mulasztás következményei a nem tanköteles és adott esetben tanköteles tanuló esetén. (Az óraszám egy tanévre értendő.)

18

1-3 igazolatlan óra lehet: jeles (5) vagy jó (4) magatartás osztályfőnöki figyelmeztetés 4-7 igazolatlan óra lehet: jó (4) magatartás osztályfőnöki intés 8-20 igazolatlan óra: változó (3) magatartás igazgatói figyelmeztetés vagy intés 21-29 igazolatlan óra: rossz (2) magatartás fegyelmi eljárás 9. A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. 10. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen o a kétszázötven tanítási órát, vagy képesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, o a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát o a kilencedik évfolyamtól kezdődően a NAT-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húszhúsz százalékát, o illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 11. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 12. A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (ma19

gasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Ha a tanuló mulasztása a meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de o igazolatlan mulasztása nincs, vagy o az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. 13. A késésekkel kapcsolatos szabályok: Késésnek minősül, ha a tanuló a foglalkozás kezdetére nem érkezik meg. A késés tényét a szaktanár a naplóban percre pontosan regisztrálja. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben a késések együttes ideje eléri a tanítási óra időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Tanköteles tanuló esetében az osztályfőnök az ellenőrzőben értesíti a szülőt erről, és felhívja a figyelmét a következményekre. Az órákra rendszeresen késve érkező tanulók esetében az osztályfőnök egyéni mérlegelés alapján járhat el. Az igazolatlan késések fegyelmező intézkedést, vagy súlyos esetben akár fegyelmi büntetést is vonhatnak maguk után. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.

IX. Jutalmazás, fegyelmezés Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái  Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: 20

 szaktanári dicséret  osztályfőnöki dicséret  igazgatói dicséret  nevelőtestületi dicséret  Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményükért (félévkor is),  példamutató magatartásukért,  kiemelkedő szorgalmukért,  példamutató magatartásukért és kiemelkedő szorgalmukért dicséretben részesíthetők. Az a tanuló, aki minden tantárgyból jeles osztályzatot kapott, példás magatartású és szorgalmú, legalább egy tantárgyból dicséretet kapott, év végén a tantestület általános dicséretét kaphatja. Az év végi dicséretet a tanuló bizonyítványába és törzslapjára rá kell vezetni.  Az egyes tanévek végén, valamint a négy éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.  Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.  Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.  A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

Fegyelmezés Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek nem tesz eleget, fegyelmező intézkedésben részesül, vagy fegyelmi eljárás indul ellene.

1. Fegyelmező intézkedések Büntetésben részesítés Azt a tanulót, aki  a Házirend előírásait megszegi vagy  bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái

21

Szóbeli figyelmeztetés: kisebb fokú rendzavarás, fegyelmezetlenség, óra menetének zavarása miatt. Többször adható. Kiadja: szaktanár, osztályfőnök. Írásbeli intézkedés: a) Szaktanári büntetések:  figyelmeztetés (adható 2 alkalommal)  intés (ismételten felmerülő problémák esetén, egyszer adható) Minden, a szakórán történő, a Házirendben előírt (az órai munkával, a tanulással és egyéb, a szaktanár által elvárt és ismertetett kötelezettséggel kapcsolatos) szabály megsértése esetén. Különösen, ha:  az órai munkát zavarja;  az órai munkát megtagadja;  az órai munkához nem tartozó eszközöket használ. b) Osztályfőnöki büntetések:  figyelmeztetés  intés (sorozatban elkövetett, vagy súlyosabbnak ítélt fegyelmi vétség esetén.) c) Igazgatói büntetések:  figyelmeztetés  intés (a szülő jelenlétében) Mindezeket az ellenőrzőbe és a naplóba is be kell vezetni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa, dolgozója javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

2. Fegyelmi büntetések A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt. A fegyelmi büntetések formái:  megrovás,  szigorú megrovás,  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,  áthelyezés másik osztályba, iskolába,  eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától  kizárás az iskolából A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg a jogszabályoknak megfelelően.

22

A határozatot a naplóba és a törzslapra az osztályfőnök bevezeti. A fegyelmi eljárás rendjét az iskola SzMSz-e tartalmazza.

X. A hetes kötelességei 1. A heteseket egy hétre előre ki kell jelölni. Ha az osztályban csoportbontás van, akkor csoportokként történik az 1-1 hetes kiválasztása. Ha a hetes vagy a hetesek hiányoznak, automatikusan a következő tanuló veszi át a feladatok ellátását. 2. Feladatuk a terem órára való előkészítése: táblatörlés, a terem szellőztetése, krétáról való gondoskodás. 3. Minden óra elején számba veszi a hiányzó tanulókat és a hiányzókról jelentést tesz az órát vezető pedagógusnak. 4. Ha a tanár becsengetés után 5 percig nem érkezik meg, a hetes az igazgatóhelyetteseknek köteles jelenteni. 5. Távozás előtt ellenőrzi a terem rendjét, tisztaságát.

XI. Egyéb rendelkezések 1. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  a meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. 2. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet a törvény által megengedett módon. 3. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. 4. A tanuló magatartási jegyét félévkor és év végén az osztály előtt kell megbeszélni, közös egyetértéssel megállapítani.(A tanuló minden hónapban kell, hogy magatartás- és szorgalomjegyet kapjon, melyet az ellenőrzőbe és a naplóba is be kell vezetni.) 5. A tanuló magatartása nem befolyásolhatja a tantárgyi eredményeket. Magatartásáért a tanuló nem büntethető tantárgyi osztályzattal. Egyes tanulók magatartása miatt kollektív büntetést alkalmazni tilos. 6. Az iskolai és iskolán kívüli szervezett iskolai rendezvényeken, kirándulásokon a tanulóknak az osztályfőnök által tartott általános tájékoztatás (és ha szükséges, balesetvédelmi oktatás) alapján kell részt venniük. 7. Az iskola névadójának sírját a mindenkori 11.B osztály gondozza. 8. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján kell leadni, ahol 3 hónapig őrzik. A három hónap elteltével, a nem keresett tárgyakat az iskola karitatív célra felajánlja. 9. Ha a tanuló kerékpárral jön az iskolába, akkor azt az iskola gazdasági bejárata melletti tároló helyen elhelyezheti.

23

Kerékpárral az iskola területére behajtani tilos, a kapu előtt leszállva be kell tolni a kijelölt tároló helyre és a lezárása után a tanulók részére kijelölt útvonalán mehetnek be az iskola épületébe. Szünetben a kerékpártároló területén tartózkodni tilos! A tároló nem őrzött, az ott elhelyezett járművek ellopása, megsérülése esetén az iskolát felelősség nem terheli. Motorkerékpárral, segéd-motorkerékpárral, személygépkocsival érkező tanulók részére a gazdasági bejárat melletti (Lehel utcai) közparkoló használata javasolt. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a 4. sz. melléklet tartalmazza, amelyek a tanulók részére az iskola honlapján, a dokumentumok között megtalálhatók és letölthetők. 1. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanuló osztályozó vizsgát tehet, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget ELŐREHOZOTT ÉRETTSÉGI ESETÉN  250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület engedélyezte az osztályozóvizsga letételét az elméleti tantárgyakból figyelembe véve a törvényi előírásokat  a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát,  magántanulóként folytatja tanulmányait,  a szaktárgyi órák legalább harminc százalékáról mulaszt, és a tanuló osztályában tanító tanárok közössége az osztályozó vizsgát lehetővé teszi. 2. Az osztályozó vizsgára az iskola igazgatójának címzett kérelemben kell jelentkezni. A jelentkezés a 2. sz. melléklet kitöltésével. 3. Vizsgaidőszakok Előrehozott érettségihez a. Tavaszi érettségi vizsgákhoz: Jelentkezés osztályozó vizsgára Határidő: december közepe (munkarendben pontosítva) Osztályozó vizsgák lebonyolítása: Határidő: április második-harmadik hete (munkarendben pontosítva) Jelentkezés érettségi vizsgára: Határidő: február közepe (rendeletben pontosítva) b. Őszi érettségi vizsgákhoz: Jelentkezés osztályozó vizsgára Határidő: május közepe (munkarendben pontosítva) Osztályozó vizsgák lebonyolítása: Határidő: szeptember 20-ig (munkarendben pontosítva) Jelentkezés érettségi vizsgára: 24

Határidő: szeptember első hete (rendeletben pontosítva) A pontos időpontokat az éves munkarend határozza meg. Félévi, év végi osztályzatok megszerzéséhez (tanórai foglalkozásról felmentettek és több mint 250 órát hiányzók részére [utóbbiak csak a nevelői testült döntése alapján] stb.) a. Félévi osztályozó vizsga: Vizsgakövetelmények összeállítása, kiadása (folyamatosan aktualizálva megtalálhatóak az iskola honlapján, a Házirend mellékleteként, nyomtatott formában hozzáférhető az iskola könyvtárában, nyitvatartási időben) Vizsgák lebonyolítása: Határidő:

osztályozó értekezletet követő második hét végéig (munkarendben pontosítva)

b. Év végi osztályozó vizsga: Vizsgakövetelmények összeállítása, kiadása: (folyamatosan aktualizálva megtalálhatóak az iskola honlapján, a Házirend mellékleteként, nyomtatott formában hozzáférhető az iskola könyvtárában, nyitvatartási időben) Vizsgák lebonyolítása: Határidő: végzős tanulók:

április második-harmadik hete (munkarendben pontosítva) magántanulók: május végéig (munkarendben pontosítva) vizsgára kötelezettek: osztályozó értekezletet követő második hét végéig (munkarendben pontosítva) Osztályozó értekezlet: június közepe (munkarendben pontosítva) A pontos időpontokat az éves munkaterv határozza meg. Különbözeti vizsga Tanuló átvételénél a különbözeti vizsgát az iskola igazgatója által megállapított időpontban az általa kijelölt tárgyakból kell tennie a tanulónak a háromtagú vizsgabizottság előtt. A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre, adott tanulócsoportra vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek határozták meg. A részletes tematika és követelményrendszer nyilvános, az iskola pedagógiai programjának részeként megtekinthető. 4. Ha a tanuló - osztályzatának megállapítása céljából - független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni, kérelmét legkésőbb a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig kell benyújtani. 5. Az írásbeli vizsgára tanári felügyeletet kell biztosítani. 6. Az írásbeli dolgozatokat elbírálás után, illetve a szóbeli vizsga megkezdése előtt be kell mutatni a vizsgabizottság elnökének.

25

7. Ha az osztályozóvizsgáról a tanuló igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezi be, illetve az előírt időpontig nem teszi le, tanulmányait csak javítóvizsga letételével folytathatja. 8. Osztályozóvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. 9. Ha a tanuló sikeres osztályozó vizsgát tett, nem kötelezhető a tanórákon való részvételre, mivel teljesítette adott évben az adott tárgy középiskolára vonatkozó tantárgyi követelményeit. 10. Az írásbeli és szóbeli vizsga előírásai 11. Az írásbeli vizsgák hossza legfeljebb 45 perc, kivéve a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy. A szóbeli vizsgák hossza nem lehet több 10 percnél és legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. Egy vizsgázó számára egy napon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát és legfeljebb 3 szóbeli vizsgát lehet megtartani. 12. Az előrehozott érettségi vizsgáról, javítóvizsgáról, az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az intézmény irattárában kell elhelyezni. A vizsga tényét és eredményét az osztályfőnök az osztálynaplóba, törzslapba és a bizonyítványba jegyzi be. Ezen a tanügyi dokumentumokba be kell jegyezni az előrehozott érettségihez szükséges vizsgák és az érettségi vizsga tényét.

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 1.

2.

3.

4. 5.

6.

Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit tanórán kívül igénybe venni csak az igazgató engedélyével, ill. átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – a közismereti igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

26

Térítési díj, tandíj, be- és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 

Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységet a 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet, az iskola Pedagógiai Programja alapján, a fenntartó szabályozása szerint kell meghatározni.  Az önköltségszámítást minden évben felül kell vizsgálni, és folyó év május 31-ig meg kell határozni a következő tanév térítési díjait, hogy azt a beiskolázáskor a leendő – fizetésre kötelezett – tanulóval ismertetni lehessen.  A térítési díj, tandíjfizetési kötelezettségről határozatban kell a tanulót értesíteni, mely határozatnak tartalmaznia kell a térítési díj időszakát, mértékét, a befizetés helyét, idejét, valamint az esetleges kedvezményeket. A határozatot az iskola igazgatója írja alá.  A térítési és vizsgadíj utólag nem fizethető vissza.  Az iskolában folyó képzésekkel, vizsgákkal kapcsolatban csak a Közoktatásról szóló törvény és a fenntartó által meghatározott térítési és tandíjak szedhetők be.  Az Oktatási Törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak vagy tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt.  Minden másodszakmát tanuló a jogszabályokban meghatározott térítési díjat vagy tandíjat köteles fizetni.  A tanév térítési, vizsgadíj és tandíj összegét a tanév munkaterve határozza meg.  Bizonyítvány másodlatért, cseréért igazgatási díjat kell fizetni.  Az intézmény épületének és eszközeinek bérbeadása során a bérleti díjat a mindenkor hatályos rendelet figyelembevételével határozzuk meg.  Nincs visszafizetési kötelezettsége az iskolának a másodszakmás képzés esetében, ha a tanuló hibájából szűnik meg a tanulóviszony, ill. a tanuló elfogadható indok nélkül nem veszi igénybe a szolgáltatást.  Amennyiben az iskola hibájából nem veheti igénybe a tanuló az oktatási szolgáltatást, az általa befizetett díjakat számára vissza kell téríteni. Étkezési díj:  Az igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló hatályos jogszabályok szerinti étkezési térítési díjat kell fizetni. Az étkezési térítési díjat az iskola pénztárába havonta előre kell befizetni a kijelölt időpontban. Az étkezést – az étkezési jegy leadásával egy időben – két munkanappal korábban le lehet mondani (az iskolának jelentési kötelezettsége van az étkezés szervezője felé).  Az iskolának az időben lemondott étkezést túlfizetésként a következő hónapban kell elszámolnia.  Az étkezési, térítési díjakat a pénztáros az igazgató által jóváhagyott befizetési napokon szedi be.  Az étkezési szociális kedvezményről a költségvetés függvényében és a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően az iskolafenntartó dönt.

27

Tankönyv ellátás rendje „Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény).” Az iskolából év közben távozóknak, illetve a szóbeli érettségi első napján a végzősöknek, mind a könyvtári könyveket, mind a tankönyveket vissza kell szolgáltatniuk a könyvtárnak. A tanuló a támogatásként kapott tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. A könyvtárhasználó diák (ha kiskorú, esetében a szülő) a tankönyv hanyag kezelése, elvesztése vagy szándékos rongálása esetén anyagi kártérítéssel tartozik. Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból tankönyvkölcsönzés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Ehhez szükséges a felmérés elvégzése az Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz űrlapon (5. melléklet a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelethez) minden év november 30-ig.

XII. Záró rendelkezések 1. A Házirend nem szabályozhat minden kérdést. Tanárnak és diáknak egyaránt törekednie kell arra, hogy a felmerülő problémák, vitás kérdések esetén a gondot közös egyetértéssel oldják meg. 2. A Házirend egy példányát a szülőknek, tanulóknak a tanuló beíratásakor át kell adni. A Házirend módosítása esetén az iskola tájékoztatja a szülőket és a tanulókat a változásról.

28

3. A Házirend egy – egy példánya az osztálynaplóban, a könyvtárban, a titkárságon, az iskola honlapján megtalálható. 4. A könyvtárban és a titkárságon kerül elhelyezésre az SZMSZ egy példánya is, melyből a tanulókat közvetlenül érintő részek megismerhetők. 5. A Házirendet, illetve annak módosításait a nevelőtestület fogadja el, az intézményi szervezetek véleményezési jogot gyakorolnak. Debrecen, 2013. március 27.

29

Aláírások: A Házirend hitelesítői:

--------------------------------------Igazgató

--------------------------------------a Nevelőtestület képviseletében

--------------------------------------a Szülői szervezet képviseletében

--------------------------------------az Iskolaszék képviseletében

---------------------------------------a Diákönkormányzat képviseletében

30

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet:

Csengetési rend

2. sz. melléklet:

Kérelem osztályozó vizsga engedélyezésére

3. sz. melléklet:

Az intézményi védő, óvó előírások

4. sz. melléklet:

Az évfolyamonkénti tantárgyi követelmények

1. sz. melléklet

Csengetési rend (Jerikó utcai, Rigó utcai intézményben és a TISZK-ben) Óra Száma

Órák időtartama

Szünet (időtartama)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

07.45 – 08.30 08.40 – 09.25 09.40 – 10.25 10.35 – 11.20 11.30 – 12.15 12.25 – 13.10 13.20 – 14.05 14.10 – 14.55 15.00 – 15.45 15.50 – 16.35 16.40 – 17.25 17.30 – 18.15 18.20 – 19.05

10’ 15’ 10’ 10’ 10’ 10’ 5’ 5’ 5’ 5’ 5’ 5’ -

32

Kérelem osztályozó vizsga engedélyezésére Címzett: a Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója A tanuló neve: ............................................................ Osztálya: .................................................................... Tantárgy: .................................................................... Tanár neve: ................................................................ Tisztelt Igazgató Asszony! Kérem, engedélyezze számomra a megadott tantárgyból osztályozó vizsga letételét. Indok: előrehozott érettségi vizsgát szeretnék tenni egyéb: ........................................................................................................................ A vizsgaidőszak: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… Debrecen, ………………..............................................

.......................................................... tanuló aláírása

................................................ szülő aláírása kiskorú vizsgázó esetén

Szaktanári javaslat: ................................................................................................................................ ...............................................................................................................................................................

………………………………… szaktanár aláírása

Engedélyezem

Nem engedélyezem

Debrecen, ……………….............................................. ………………………………… igazgató

3. sz. melléklet

Az intézményi védő, óvó előírások Az intézmény dolgozóinak feladatai Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). 1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b. A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal megtartatni. d. Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor, az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Tanulmányi kirándulások, túrák előtt,  Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,  Rendkívüli események után,  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. e. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati technikai jellegű feladat, illetve a tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra,

34

f.

g.

h.

3. a.

b.

c.

d.

a kötelező viselkedés szabályaira, valamint egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait a munkavédelmi szabályzat mellékletében található. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét, és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv, és a bombariadó terv előírásai szerint kell elvégezni. Ezekben meg kell határozni:  a rendkívüli esemény jelzésének módjait,  a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,  a dolgozóknak a rendkívüli esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek - rendőrség, tűzoltóság értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),  az iskola helyszínrajzát.  az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.  e feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:

35

 

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani, A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt (ELEKTRONIKUS) nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt be kell vonni.  Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék (ha nem működik), akkor a szülői szervezet) és az iskola diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanuló-balesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkabiztonsági szabályzat szabályozza.

Az egészséges és biztonságos iskolai környezet megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése Az iskola pedagógusaira vonatkozó általános baleset megelőzési feladatok Minden pedagógus  Ismerje és tartsa be az intézmény munkavédelmi szabályzatában előírt szabályokat, utasításokat,  A nevelői ügyeletet pontosan, lelkiismeretesen lássa el,  Minden tantárgy keretében tanítania kell azokat az ismereteket, rendszabályokat, viselkedési formákat, amelyek a témából a tananyaghoz kapcsolhatók. Be kell építenie az iskola helyi tantervébe, a tanítandó tananyagba mindazt, amit a NAT a balesetek megelőzésével kapcsolatosan tartalmaz. Ezt kiadványunk 2. sz. mellékletében műveltségi területenként kigyűjtöttük, hogy az igazgatók ellenőrző munkáját ezzel is segítsük.  Minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán kívüli program előtt a tanulókat ki kell oktatnia a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A nevelőnek meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket.  Tudatosítania kell a tanulókkal a balesetek megelőzésével kapcsolatos kötelességeiket.  A pedagógus által készített egyedi szemléltető eszközöknek meg kell felelnie a munkavédelmi szabályoknak.

Az osztályfőnökök baleset megelőzési feladatai Az osztályfőnöknek  El kell látnia a tanulók felügyeletét az osztály tanórán kívüli foglalkozásain (klubdélutánok, túrák, kirándulások, táncpróbák, stb.),

36

  

  

Figyelemmel kell kísérnie a tanulók egészségi állapotát, ellenőrizni kell, hogy a tanuló megjelent-e az iskolai egészségügyi ellátás keretében megszervezett szűrővizsgálatokon, Az osztályfőnöki órák keretében fel kell hívnia a tanulók figyelmét a különböző állandó és idényjellegű baleseti veszélyekre (pl. közlekedés, fürdés, sport stb.). Feltétlenül foglalkoznia kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ilyenkor ismertetni kell az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend vonatkozó előírásait, a rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,  Rendkívüli események után,  Tanulmányi kirándulások, túrák előtt,  Közhasznú munkavégzés előtt,  Tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. Az órákon feldolgozott balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóba be kell jegyeznie, és a tanulóktól vissza kell kérdeznie. Az osztályban történt bármilyen jellegű balesetről az osztályfőnöknek értesítenie kell az iskola igazgatóságát. Nyilván kell tartania az osztályban történt tanulói baleseteket.

A testnevelést tanító pedagógus baleset megelőzési feladatai 



      

A tanév első óráján ismertetnie kell a tanulókkal a balesetek megelőzésének általános szabályait, meg kell győződnie (visszakérdezéssel), hogy a tanulók elsajátították-e az ezzel kapcsolatos ismereteket, a feldolgozott balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóba be kell jegyeznie. Testnevelési órákra, sportfoglalkozásokra, edzésekre stb. a tornaterembe a tanulók csak a foglalkozást vezető pedagógus jelenlétében mehetnek be. A foglalkozás csak a testnevelő tanár irányításával történhet. Minden gyakorlat előtt a testnevelő mutassa be a veszélyes gyakorlat elemeket, és hívja fel a figyelmet a balesetek megelőzésére. A testnevelési foglalkozást csak akkor szabad elkezdeni, ha a tárgyi és személyi feltételek veszélytelenek (pl. öltözék, talaj, szerek állapota stb.). A testnevelő biztosítsa, hogy a testnevelési foglalkozásokon a tanulók karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót ne viseljenek! A testnevelési órákra, ha az nem az iskolában történik (pl.: sportpályán, uszodában), a testnevelő köteles a tanulókat oda-vissza kísérni. Balesetet, sérülést, rosszullétet a testnevelő köteles jelenteni az igazgatónak. Gyakorlat bemutatása előtt a testnevelő végezzen bemelegítést, és a tanulókkal történő gyakoroltatás előtt is gondoskodjon a bemelegítésről. A tornateremben tanulók csak pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak, sportolhatnak, játszhatnak!

37

     

A tornatermet használó, de nem az iskola állományában lévő dolgozó, tanuló sem tartózkodhat a felelős edző, foglalkozást vezető távollétében a tornateremben. A tornaterem padlózatát mindig csúszásmentes állapotban kell tartani, és ezt az órát tartó testnevelőnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tornaeszközöket, tornaszereket, sportszereket és a tornaterem állapotát, biztonságát a testnevelő köteles folyamatosan ellenőrizni. A tornaterem padlózatát naponta fel kell törölni. El kell távolítani minden akadályt, ami csúszást, botlást okozhat. A tornateremben akadályt képező sportszereket, tornaszereket (pl. szekrény, gerenda) tárolni nem szabad. A tornateremben az órát (foglalkozást) vezető pedagógus köteles gondoskodni a rend és fegyelem megtartásáról, személyes felelősséggel tartozik a balesetvédelmi előírások megtartásáért. A tornateremben hibás eszközt, tornaszert bevinni nem szabad!

A kémiát tanító pedagógusok baleset megelőzési feladatai 

    

  



A tanév első óráján ismertetnie kell a tanulókkal a balesetek megelőzésének általános szabályait, meg kell győződnie (visszakérdezéssel), hogy a tanulók elsajátították-e az ezzel kapcsolatos ismereteket, és a feldolgozott balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóba be kell jegyeznie. Kísérletek előtt a szükséges balesetvédelmi szabályokat a tanulókkal ismertetni kell! Kísérleteket, méréseket csak tanári felügyelet mellett szabad végezni! A tanuló egyedül még otthon sem végezhet kísérletet! A vegyszereket csak jól olvasható (eredeti csomagolásban), címkével ellátott üvegben szabad tárolni. Egy csoportban egymással reakcióba lépő anyagokat nem szabad tárolni. A tárolásra fémszekrényt, vagy fémdobozt kell használni. A mérgező anyagokat külön méregszekrényben kell tárolni, a tanulók számára hozzáférhetetlen, zárt helyen. A méregszekrény ajtajának külső falát szembetűnő módon „MÉREG” felirattal kell ellátni, és halálfejes jelzést is kell alkalmazni. A méregszekrény kulcsát a kémiaszertár felelősének magánál kell tartania, és azt illetéktelennek nem adhatja oda. Tanulónak soha nem lehet odaadni! A méregszekrény közelében dohányozni tilos! Peroxidokat fénytől, napfénytől, levegőtől elzárva kell tartani. Sav hígítása csak szabadban, a sav vízbe öntésével történhet, állandó keverés mellett. Tanuló a vegyszerekhez csak tanár jelenlétében nyúlhat hozzá az alábbiak figyelembevételével:  folyadékos üveget csak az alján alátámasztva lehet megfogni, és sohasem a nyakánál,  a kémcsöveket csak a kémcsőállványba helyezve szabad szállítani,  üvegbot, üvegcső, hőmérő dugóba történő behelyezését vagy kivételét védőkesztyű és védőszemüveg használatával szabad csak elvégezni.  az üvegek szállítása csak stabil, erre a célra rendszeresített tálcán történhet! Mérgező és maró anyagokat pipettázni csak nyitott ablak mellett, fülke alatt szabad végezni!

38

  



Fémnátriummal történő kísérletnél fokozott figyelmet kell fordítani a vízzel való reakcióra. Higannyal csak repedésmentes burkolatú helyiségben szabad kísérletezni, az elguruló higany összeszedésére kénport kell a helyszínen tartani. Tanulókísérleteknél a tanulóknak előre kimért és megfelelően higított vegyszereket kell biztosítani. A kísérleti jegyzőkönyvben minden esetben fel kell hívni a figyelmet az előforduló balesetekre. Tanári felügyelet nélkül a tanulók (sem szünetben, sem órán) nem tartózkodhatnak a kémiateremben, sem a szertárban! Borszeszégővel történő kísérlet esetén legyen a helyiségben tűzoltó-felszerelés, nemezpléd és elsősegélydoboz!

A fizikát tanító pedagógusok baleset megelőzési feladatai 

   

  



A tanév első óráján ismertetnie kell a tanulókkal a balesetek megelőzésének általános szabályait, meg kell győződnie (visszakérdezéssel), hogy a tanulók elsajátították-e az ezzel kapcsolatos ismereteket, és a feldolgozott balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóba be kell jegyeznie! Kísérletek előtt a szükséges balesetvédelmi szabályokat a tanulókkal ismertetni kell! Kísérleteket, méréseket csak tanári felügyelet mellett szabad végezni! A tanuló egyedül még otthon sem végezhet kísérleteket! Tanári felügyelet nélkül a tanulók a fizika szaktanteremben és a szertárban nem tartózkodhatnak! A tanulói kísérletet, a kísérlet, a mérés menetét, az eszközök működését, használatát a pedagógusnak ismertetnie kell a tanulókkal. Fel kell hívni a tanulók figyelmét a rendeltetésszerű használatra, esetleges baleseti veszélyekre és a rendellenesség esetén követendő magatartásra. A mechanikai kísérletekhez használatos eszközök rendeltetésszerű használatát, esetleg összeállítását a kísérlet megkezdése előtt gyakoroltatni kell. Különös figyelmet kell fordítani az üvegedények használatára! Elektromos és fénytani kísérleteknél:  ⇒ a mérések eszközeinek összeállítását megkezdeni, feszültséget bekapcsolni csak a tanár engedélyével szabad,  ⇒ sérült, toldott vagy hibás vezetéket, csatlakozót a méréshez, kísérlethez nem szabad felhasználni. Hőtani kísérleteknél legyen a helyszínen tűzoltó-felszerelés, nemezpléd és elsősegélydoboz.

Gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusok baleset megelőzési feladatai 

A gyakorlat első napján ismertetnie kell a tanulókkal a balesetek megelőzésének általános szabályait, meg kell győződnie (visszakérdezéssel), hogy a tanulók elsajátították-e az ezzel kapcsolatos ismereteket, és a feldolgozott balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóba be kell jegyeznie.

39

        



A műhelyben tanuló a pedagógus jelenléte nélkül nem tartózkodhat! A műhelyben a közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani, azokra tárgyakat, eszközöket még ideiglenesen sem szabad elhelyezni. A tanulók a munkaeszközöket minden munkafeladat megkezdése előtt ellenőrizzék! A hibás eszközöket azonnal ki kell cserélni. A pedagógus folyamatosan ellenőrizze az eszközök szakszerű használatát, a munkafogások helyességét. A feldolgozásra váró anyagokat csak a kijelölt helyen szabad tárolni, úgy, hogy azok akadályt ne jelentsenek. A műhelyből a hulladékot naponta ki kell hordani a hulladéktárolóba! Éghető anyagot nem szabad a szemétgyűjtőkben hagyni! A műhelyben el kell helyezni a területnek megfelelő tűzoltó készüléket, melynek használatát a technikát tanító pedagógusnak ismernie kell! A műhelyben lévő villamos gépekkel csak a pedagógus jelenlétében dolgozhatnak a tanulók. A műhelyben el kell helyezni jól hozzáférhető helyen egy mentődobozt. A mentődobozt a foglalkozás ideje alatt nyitva kell tartani, a helyét a szabványos szín- és alakjellel jelölni kell. A műhelyben levő villamos berendezések, kéziszerszámok állapotát folyamatosan ellenőrizni kell.

Az elsősegélynyújtásra kijelölt dolgozók Bármilyen gondosan végezzük is a balesetek megelőzését szolgáló tevékenységet, sajnos baleset mégis előfordulhat. Ilyen esetre is fel kell készülni előre, hogy a balesetet szenvedő tanulót minél hamarabb elsősegélyben lehessen részesíteni. Ennek ellátására az intézmény minden telephelyén a nyitva tartás teljes ideje alatt kell tartózkodnia legalább egy olyan személynek, akit elsősegélynyújtásra kiképeztek. Az elsősegély-nyújtó dolgozónak kell kezelnie, feltöltenie az elsősegélynyújtó dobozokat (mentődobozokat), valamint az elsősegélynyújtásra kijelölt dolgozónak kell ellátnia azokat a súlyosabb sérülteket, akiket a többi dolgozó nem tud elsősegélyben részesíteni, és indokolt esetben orvost kell segítségül hívnia. Munkája során arra feltétlenül figyelnie kell, hogy a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

40

4. sz. melléklet

Az évfolyamonkénti tantárgyi követelmények A tantárgyi követelmények részletesen – osztályonként és tantárgyanként – az iskola honlapján megtalálhatók a Dokumentumok oldalon a Házirend mellékleteként. A tantárgyi követelmények innen letölthetők és kinyomtathatók. Az oldal közvetlen elérhetősége: https://www.beregszaszi-debr.sulinet.hu/dokument/kovetel/index.htm Nyomtatott formában a tantárgyi követelmények az iskola könyvtárában is megtalálhatók.

41