A FÓTI NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA VIZSGASZABÁLYZATA Az érettségi vizsga és az OKJ szakmai vizsga állami vizsga, melyet országosan – a jogszabályban meghatározott módon – egységes központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Ezen vizsgaszabályzat rendelkezik a középiskolai felvételi vizsgákról, a különbözeti vizsgákról, a sajátosan helyi, legitimált és kötelező ún. szintvizsgákról és a pótló, javító- és osztályozó vizsgákról. 2011. évi CXC.törvény 45§-46§, 48§, 58§, és a20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről felhatalmazása alapján a Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium vizsgaszabályzatát az alábbiak szerint határozza meg. A felvételi vizsga 1. § Az intézménybe való felvételhez a tanulóknak – a választott iskolatípustól függően a.) írásban és szóban (ld. gimnázium) b.) írásban és gyakorlatban (ld. szakközépiskola) c.) gyakorlatban (ld. érettségi utáni szakképzés) felvételi vizsgát kell tenni annak felmérése céljából, hogy megfelelnek-e az intézményi és szakmai követelményeknek. A felvételi kérelmekről a következő szempontok mérlegelésével dönt a felvételi vizsgabizottság: a.) a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye és a szóbeli meghallgatás alapján. (A szóbeli meghallgatás nem része a pontszámításnak, ld. gimnázium) b.) a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetencialapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga, továbbá művészeti – szakmai alkalmassági /képesség-, készségvizsgálat/ vizsga eredménye alapján (ld. szakközépiskola) c.) művészeti-szakmai alkalmassági /képesség-, készségvizsgálat/ alapján (ld. érettségi utáni szakképzés) /1/Az általános iskolai eredmények elsősorban a nyilvánvaló alkalmatlanság megállapítását szolgálják, a kötelező érettségi tárgyak 7. év végi és 8. osztály félévi eredményéből számítjuk a hozott pontokat. A szóbeli felvételi ismerkedő, információszerző beszélgetést jelent, nem számít bele a felvételi eredményébe, célja a tájékozódás, a nyelvi ismeretekben való jártasság mértékének megismerése. A beszélgetést az iskola vezetői és a tagozat nyelvének megfelelő nyelvtanár együtt végzik.( 1.§ a). Az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó szakközépiskolai és gimnáziumi 9. évfolyamra jelentkezők magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő központi feladatlapokat töltenek ki az írásbeli felvételi során. /2/Az intézmény vezetője minden év október hó 31. napjáig általános tájékoztatót ad ki: - az iskola pedagógiai programjáról, - a jelentkezés feltételeiről, határidejéről, azaz a felvételi eljárásrendről, - az iskola sajátosságairól, megtekintési lehetőségeiről, - a felvett tanulók értesítésének módjáról, - az indítandó osztályok számáról, - a felvételi pontszámítás módjáról. /3/A beiratkozás időpontját június hó 20. és 30. napja között kell meghatározni, a tanév rendje által meghatározott időintervallumon belül. 1
A felvételi vizsga 2. § /1/A felvételi vizsgán résztvevő pedagógusok körét – a póttagokkal együtt – évente a vezetőtársak javaslatának figyelembevételével az igazgató határozza meg. A felvételi vizsgabizottság egy – egy tagjának – a felvételi tárgyhoz igazodóan – szaktanárnak kell lenni. /2/A felvételi vizsga alkalmával – úgy az írásbeli, mint a szóbeli, ill. gyakorlati vizsga esetén – a tanulónak a felvételi vizsgán nyújtott teljesítményét lehet csak értékelni. /3/Ha a jelentkező tanuló a felvételi, pótfelvételi vizsga írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati részén alapos indokkal nem tud részt venni, a szülő kérelmére az igazgató központi írásbeli eredmény hiányában már csak a pótfelvételi vizsga időszakában adhat engedélyt. A szóbeli vagy a gyakorlati vizsgarészről való indokolt távolmaradás esetén egyedi elbírálással az igazgató döntése alapján a felvételi időszakban lehetőség van a felvételi vizsgarész teljesítésére. A központi írásbeli időpontját és a pótlási lehetőséget minden évben rendelet szabályozza A jelzett tanulók ügyében egyedileg kell intézkedni. A felvétel szempontjait a pedagógiai program ide vonatkozó fejezete tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgák (különbözeti, szintfelmérő, javító, pótló, osztályozó vizsga) Tanulmányok alatti vizsgák szabályai 20/2012.r. 64-65.§ Tanulmányok alatti vizsgák: az osztályozó, különbözeti, pótló, javítóvizsgák, és iskolánkban a helyi tantervünkben szereplő és minden tanuló számára előírt szintvizsga, és az ún. beszámoltató vizsga a szakképző iskolában is idetartozik, mely lényegében osztályozó vizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi osztályzatának megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, ld. a magántanulók b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az EMMI- r.51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát a kormányhivatal szervezésében, melyet írásban kérelmezni kell az igazgatónál. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Különbözeti vizsgát átvétel esetén az iskolaváltás során eltérő óraszám miatt írhat elő az intézményvezető, külön nem szabályozzuk. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. 2
Szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető! A tanuló legfeljebb javítóvizsgát tehet. A vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell /úgy, hogy a kézbesítés megtörténte és az átvétel időpontja megállapítható legyen/. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. A vizsgák 8-17 óráig, művészeti szakközépiskolában 20 óráig tarthatnak.
Az osztályozó vizsga követelményei évfolyamonként és tantárgyanként Tanulmányok alatti vizsgák: az osztályozó, javítóvizsgák/, különbözeti, pótló, és iskolánkban a helyi tantervünkben szereplő szintvizsga és az ún. beszámoltató vizsga a szakképző iskolában is idetartozik, mely lényegében osztályozó vizsga/. Az osztályozó és javítóvizsga lényegében az éves tananyag elsajátítását hivatott számon kérni, és megállapítani az osztályzatot és hogy a tanuló teljesítette-e a továbbhaladás feltételeit. A vizsgákat ún.vizsgarészek szerint szervezzük: írásbeli, szóbeli és gyakorlati részek alkotják a vizsgát. Tantárgyankénti felsorolását lásd a fejezet végén található táblázatban. Írásbeli vizsgákon minden tantárgyból a tanév kerettantervben meghatározott tematikai egységeiből összeállított 60 perces dolgozatot old meg a tanuló. Az ismereteket és képességeket, készségeket felmérő mérőeszközt %-osan kell értékelni és jegyre váltani. Szóbeli vizsgákon a tanuló a tanév kerettantervben meghatározott tematikai egységeiből összeállított tételsorból tételt húz. 30 perc felkészülési idő illeti meg a tétel kifejtéséhez szükséges - tanár által biztosított- segédeszköz felhasználásával. Teljes tájékozatlanság esetén egy alkalommal az elnök póttételt húzat. A szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Az értékelés %-osan történik, melynek alapján az osztályzatot számítjuk, tehát 0 -29---------elégtelen 30-44---------elégséges 45-64---------közepes 65-84---------jó 85-100 -------jeles
3
A tanuló továbbhaladásának feltétele: Az írásbeli és szóbeli vizsgarészek összesített eredményének 30%-osnak kell lennie. A csak egy vizsgarészből álló tantárgyak esetében, így pl. matematikából is, mely csak írásbeli vizsgarészből áll, 30% a továbbhaladás feltétele.
A szintvizsga tartalmi-pedagógiai céljai jelentősen eltérnek a többi vizsgától: az érettségi vizsga mintájára szervezett helyi vizsga célja az érettségi tárgyak tananyagának félidőben történő számonkérése és a vizsgakörülmények gyakoroltatása. Ennek megfelelően a vizsgarészek tartalmi-formai követelményeit az érettségi vizsgaszabályzat általános és részletes követelményeihez igazítjuk. A mérőeszközök és a szóbeli tételek összeállítása is az érettségi vizsgarészek előírásai szerint történik. A vizsgarészek körülményei abban térnek csak el a fentiektől, hogy matematikából az egyetlen vizsgarészre tekintettel a dolgozat megírásának ideje 120 perc. A tanulók az adott tanév decemberében a téli szünet előtt megismerik a vizsga témaköreit, írásbeli vizsgát az adott év májusában tesznek /az órarendhez igazodva/, szóbeli vizsgát pedig júniusban, előre meghirdetett napokon. A tanulók 5 tárgyból jelentkeznek osztályfőnöküknél a szintvizsgára a szakközépiskola 10. , gimnázium 11. . évfolyamán minden év februárjának végéig. Az értékelés %-osan történik, melynek alapján az osztályzatot számítjuk, tehát 0 -29---------elégtelen 30-44---------elégséges 45-64---------közepes 65-84---------jó 85-100 -------jeles A szakközépiskola 10. gimnázium 11. évfolyamának végén az éves osztályzat és a szintvizsga eredménye előírt szabályok szerint együttesen határozzák meg a tanuló végső, és a bizonyítványba bekerülő jegyét./ Ld. az iskola Vizsgaszabályzatát./ Ezeken az évfolyamokon a továbbhaladás feltétele a szintvizsga teljesítése.
A különbözeti vizsgák 3. § /1/
Az iskola az iskolaváltást, a tanuló átvételét különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel biztosítja. Tanulói jogviszony átvétellel való létesítését tanulmányi követelmények teljesítéséhez köti. Az átvételről különbözeti vizsgák alapján kell dönteni, ahol azt kell vizsgálni, hogy a jelentkező tanuló rendelkezik-e szakközépiskolai tanulmányok folytatásához szükséges alapvető tudásszinttel, a művészeti szakághoz szükséges alapképességekkel, valamint hogy pótolhatja-e az elmaradt anyagrészeket.
/2/Az egyedi kérelem alapján az átvételt, a különbözeti vizsgatantárgyakat és a vizsgák letételének időpontjait, módját az igazgató határozza meg.
4
Az igazgató a vizsga eredményétől függetlenül további mérlegelési jogkörben járhat el, melyben figyelembe veszi a férőhelyek számát, hogy fóti lakos-e a tanuló, és hogy milyen okok vezettek az iskolaváltásra. /3/A tanulók átvételi kérelmét – a szülők /törvényes képviselők/ aláírásával és indoklással ellátva – az intézmény igazgatójához kell benyújtani. Átvétel elvei: - a tanuló átvételére csak tanév végén, ill. elején kerülhet sor /kivételes esetekben a felvételi bizottság javaslata alapján az igazgató ettől eltérhet/, - az átvételnél ki kell kérni az érintett szakmai oktató véleményét, - a felvételi bizottság előírja különbözeti vizsga letételét egyes tantárgyakból, az érettségivel rendelkezőknek csak folklórismeretből és a szakmai tárgyakból kell a hiányokat pótolni. 4. § Általános elvek: /1/A vizsgákat az igazgató vagy az általa megbízott felelős ( igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető) által kijelölt termekben és rendeletben szabályozott központi időpontokban kell megszervezni. A vizsgázók ünnepi ruhában kötelesek pontosan megjelenni a meghatározott helyen és időpontban. /2/A szóbeli vizsgák nyilvánosak az iskola tanárai és diákjai számára. A tanulók a vizsgateremben csak a meghatározott segédeszközöket vehetik igénybe, egymással nem beszélhetnek, és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. /3/Nem megengedett eszközök használata esetén a vizsgáztató tanár – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett feladatot figyelmen kívül hagyva értékeli a feladatokat, ill. az igazgató dönthet a vizsga felfüggesztéséről. 5. § /1/Az írásbeli vizsgán az ülésrendet a felügyelő tanár állapítja meg. A tanulók csak a központi feladatlapon dolgozhatnak, melyek mindegyikének első sorában feltüntetik a nevüket, iskolájuk címét. /2/A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. Az íróeszközökről a vizsgázók maguk gondoskodnak. (A szükséges felszerelésről előzetes tájékoztatást kapnak.)Az egységes felvételi feladatlapok megíratása a központi felvételi lebonyolításának eljárásrendje, a központi utasítások alapján történik. A szintvizsga 6. § /1/Minden tanuló a 10. évfolyam végén szintvizsgát tesz, melynek során írásban és/vagy szóban vizsgázik a kötelező érettségi - magyar, történelem, matematika, idegen nyelv és szakközépiskolában az iskola arculatát képviselő, érettségire kötelezően választandó folklórismeret - tárgyból. A nyelvi előkészítős gimnáziumi tanulók a 11. évfolyam végén teljesítik a szintvizsgát. Ők az 5. vizsgatárgyat szabadon választhatják meg. Ha a tanuló valamilyen nem kötelező érettségi tantárgyból előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik a 11. évfolyamon, a szintvizsgán mentesül az adott tantárgyi vizsga alól. (pl. informatika, földrajz) Azonban az előrehozott érettségivel együtt az 5 tantárgyi vizsgának meg kell lennie.
5
A vizsga követelménye az érettségi vizsga anyagából az adott évfolyamig elvégzett tananyag. A vizsga tematikáját a szaktanárok /munkaközösségek/ határozzák meg és teszik közzé az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően. A kihirdetés határideje: a téli szünet előtti hét. A vizsga időpontját a tanév munkatervének esemény- és rendezvényterve tartalmazza. /2/A szóbeli vizsgán a tanulók 5-6 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A vizsgázók tételt húznak. Ha a tanuló a szóbeli vizsgán teljes tájékozatlanságot mutat, szóbeli részeredménye elégtelen, póttétel húzására nincs lehetőség. A csak írásbeli vizsgával rendelkező tantárgy (matematika) elégtelen írásbeli esetén a tantárgy vizsgaeredménye elégtelen. /3/A vizsgázó felelete előtt legalább 20 perces gondolkodási időt kap, mely idő alatt felelettervet készíthet. A szóbeli feleletet összefüggő mondatokban, a jegyzetek felhasználásával, szabadon adja elő. Idegen nyelv szóbeli vizsga előtt nincs felkészülési idő. /4/A feleletek közben a vizsgáztató tanár rövid, könnyen érthető kérdésekkel segíthet, amennyiben a tanuló elakad a téma kifejtésében. Ha megállapítható, hogy a tétel anyagával tisztában van, a tanár a feleletet félbeszakíthatja, és kiegészítő kérdéseket tehet fel. A szóbeli vizsga időtartama tantárgyanként 10, legfeljebb 15 perc. /5/A szintvizsga érdemjegy súlyozottan számít az év végi osztályzat meghatározásában. Ha a tanuló jegye az év végén elégtelen elégséges jó
és ha a szintvizsga jegye elégséges elégtelen jeles
akkor végső év végi jegye elégséges elégtelen jeles
Minden más esetben két érdemjegynyi különbség módosít egy osztályzatot, pl.: Ha a tanuló jegye az év végén közepes (lenne)
és ha a szintvizsga jegye jeles
akkor végső év végi jegye jó (lesz)
6/A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése a vizsganapon, a teljes vizsga befejezése után történik.
6
//7/Az oktatási tv. 30. § /9/ bekezdése alapján felmentéssel rendelkező tanuló vizsgáztatása és értékelése az érettségi szabályokban rögzítettek alapján történik. Az 5 vizsgatárgy választása rájuk is érvényes. Javító, pótló, és osztályozó vizsga 7. § Javító vizsgára kötelezett az a tanuló, aki nem tett eleget a magasabb osztályba lépés feltételeinek és a tantestület ezt határozatával engedélyezte, (legfeljebb 3 tárgy esetén). Pótló vizsga lehetséges, ha a tanuló igazolt ok miatt marad távol a vizsgáról. Pl. szintvizsgáról. Az osztályozó vizsgára bocsátás feltételeit a köznevelési törvény szabályozza. Mindkét vizsga megtartásának időpontja, a bizottság tagjainak megbízása az igazgató hatáskörébe tartozik. Ha a tanuló igazolt hiányzása az első félévben meghaladta a 250 órát, számára a félév lezárása előtt osztályozó vizsgát kell szervezni. Eredményhirdetésre az összes vizsgát követően kerülhet sor. A pótló-, javító és osztályozó vizsga egyes tantárgyainak kötelező vizsgarészeit e szabályzat tartalmazza. A részletes tartalmi követelményeket az iskolatípus kerettanterve tartalmazza, és a továbbhaladás feltétele a kerettantervi minimum.
Az osztályozó vizsga követelményei évfolyamonként és tantárgyanként Tanulmányok alatti vizsgák: az osztályozó, javítóvizsgák/, különbözeti, pótló, és iskolánkban a helyi tantervünkben szereplő szintvizsga és az ún. beszámoltató vizsga a szakképző iskolában is idetartozik, mely lényegében osztályozó vizsga/. Az osztályozó és javítóvizsga lényegében az éves tananyag elsajátítását hivatott számon kérni, és megállapítani az osztályzatot és hogy a tanuló teljesítette-e a továbbhaladás feltételeit. A vizsgákat ún.vizsgarészek szerint szervezzük: írásbeli, szóbeli és gyakorlati részek alkotják a vizsgát. Tantárgyankénti felsorolását lásd a fejezet végén található táblázatban. Írásbeli vizsgákon minden tantárgyból a tanév kerettantervben meghatározott tematikai egységeiből összeállított 60 perces dolgozatot old meg a tanuló. Az ismereteket és képességeket, készségeket felmérő mérőeszközt %-osan kell értékelni és jegyre váltani. Szóbeli vizsgákon a tanuló a tanév kerettantervben meghatározott tematikai egységeiből összeállított tételsorból tételt húz. 30 perc felkészülési idő illeti meg a tétel kifejtéséhez szükséges -tanár által biztosított- segédeszköz felhasználásával. Teljes tájékozatlanság esetén egy alkalommal az elnök póttételt húzat. A szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Az értékelés %-osan történik, melynek alapján az osztályzatot számítjuk, tehát 0 -29---------elégtelen 30-44---------elégséges 45-64---------közepes 65-84---------jó 85-100 -------jeles 7
A tanuló továbbhaladásának feltétele: Az írásbeli és szóbeli vizsgarészek összesített eredményének 30%-osnak kell lennie. A csak egy vizsgarészből álló tantárgyak esetében, így pl. matematikából is, mely csak írásbeli vizsgarészből áll, 30% a továbbhaladás feltétele. A szintvizsga tartalmi-pedagógiai céljai jelentősen eltérnek a többi vizsgától: az érettségi vizsga mintájára szervezett helyi vizsga célja az érettségi tárgyak tananyagának félidőben történő számonkérése és a vizsgakörülmények gyakoroltatása. Ennek megfelelően a vizsgarészek tartalmi-formai követelményeit az érettségi vizsgaszabályzat általános és részletes követelményeihez igazítjuk. A mérőeszközök és a szóbeli tételek összeállítása is az érettségi vizsgarészek előírásai szerint történik. A vizsgarészek körülményei abban térnek csak el a fentiektől, hogy matematikából az egyetlen vizsgarészre tekintettel a dolgozat megírásának ideje 120 perc. A tanulók az adott tanév decemberében a téli szünet előtt megismerik a vizsga témaköreit, írásbeli vizsgát az adott év májusában tesznek /az órarendhez igazodva/, szóbeli vizsgát pedig júniusban, előre meghirdetett napokon. A tanulók 5 tárgyból jelentkeznek osztályfőnöküknél a szintvizsgára a szakközépiskola 10., ,gimnázium 11. évfolyamán minden év februárjának végéig. Az értékelés %-osan történik, melynek alapján az osztályzatot számítjuk, tehát 0 -29---------elégtelen 30-44---------elégséges 45-64---------közepes 65-84---------jó 85-100 -------jeles A szakközépiskola 10. gimnázium 11. évfolyamának végén az éves osztályzat és a szintvizsga eredménye előírt szabályok szerint együttesen határozzák meg a tanuló végső, és a bizonyítványba bekerülő jegyét./ Ld. az iskola Vizsgaszabályzatát./ Ezeken az évfolyamokon a továbbhaladás feltétele a szintvizsga teljesítése. Vegyes rendelkezések 8. § /1/Az itt nem szabályozott kérdésekben a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, 20/2012/ 64§,65§,66§, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997.(VI. 13.) Korm. rend., a 16/1994. (VII. 8.) MKM sz. rendelet és a 2/1996. sz. (II. 19. MKM) rendeletben megfogalmazott módosítás, valamint a 65, 72, 73. sz. melléklet alapján, a 16/1994.(VII.8.)MKM sz. rendelet melléklete 57. sorszáma alatt kiadott táncos Szakképesítés szakmai /vizsgáztatási/ követelményei, valamint az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 24/1997.(VI.5.)MKM - rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az alább felsorolt vizsgák közül az állami vizsga bizottság tagjait, az azokban résztvevő pedagógusokat díjazzuk a törvényben meghatározott módon. A helyi vizsgák közül a szintvizsga résztvevői részesülnek díjazásban az érettségi díjazásának 50 %-os mértékéig. /2/A
szabályzat
tartalmát
az
osztályfőnökök 8
kötelesek
ismertetni
a
tanulókkal.
Pótló-, javító és osztályozó vizsga tantárgyankénti vizsgarészei Sorszám/ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41
tantárgy magyar nyelv és irodalom matematika történelem és társadalomismeret angol nyelv német nyelv francia nyelv fizika kémia biológia földrajz folklórismeret etika filozófia informatika testnevelés ének-zene népzene rajz betűrajz ábrázoló geometria művészettörténet rajz és vizuális kultúra médiaismeret szakmai elmélet szakmai gyakorlat (kerámia, textilműves) anyagismeret textilrajzoló technológia modellszerkesztés viselettörténet tervezés szabás varrás gyakorlat néptánc gyakorlat balett társastánc néptánc elméleti tárgyak kinetográfia tánctörténet tánc és dráma művészetek kreatív tervezés kommunikáció
9
írásbeli gyakorlati szóbeli x X x x X x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x X x X X X X x X X x x X x X x x x x x x x x x x X X x X X x x x x x x x
