A T E V A H U M A N T R A D E D I V Í Z I Ó J Á N A K G Y Ó G Y S Z E R É S Z E T I S Z A K L A P J A I

GYÓGYSZERÉSZEK

A T E VA H U M A N T R A D E D I V Í Z I ÓJÁ N A K G YÓ G YS Z E R É S Z E T I S Z A K L A PJA I 2 0 1 5. m á j u s – j ú n i u s

Fény az alagút végén

– a rákkutatásról

Reflux Babahordozás

1

2015. má jus–június, III. évfolyam 3. szám

Tartalom Felelős kiadó: Dr. Hetényi László Főszerkesztő: Mélykuti Ilona Lapterv és tördelés: Havas Györgyi Nyomdai előkészítés: Pont Pont Bt. Fotó: Szesztay András Nyomda: Print City Europe Zrt. Levélcím: Gyógyszerészek magazin, Teva Gyógyszergyár Zrt. 1134 Budapest, Váci út 29. E-mail: [email protected] A Teva Gyógyszergyár Zrt. ezen ügyfélmagazinját szakmai partnerei, a gyógyszerészek számára készí­ti. A kiadvány ingyenes. Más célra sem egészben, sem részben nem használható fel.

5 Fény az alagút végén

– beszélgetés Kéri György biokémikus professzorral

8

a jelátviteli terápiáról

Amikor a sav...

14

Laktózérzékenység – tejmentes élet?

18 22

“ A bél azt akarja, hogy jól legyünk” Sokezer termék egy női kalap alatt

26

Taxis őrangyalok az utakon

28

Stafétabot

32

Gasztronómiai öko-lábnyom

36

Testközelből: a babahordozásról

Telephelyek: 1134 Bp., Váci út 29. Telefon: (06-1) 288-6400 Fax: (06-1) 288-6410 Teva Gyógyszergyár Zrt. 2100 Gödöllô, Repülôtéri út 5. Teva Gyógyszergyár Zrt. Logisztikai Központ 2100 Gödöllő, Liget u. 2. Telefon: (06-1) 577-5600 Fax: (06-1) 577-5700 issn 2064-2407

3

Fény

az alagút végén Ma az onkológia egyik legnagyobb problémája, hogy ha a daganatos sejteket a kezelések során nem sikerül maradéktalanul kiirtani, előbb-utóbb ellenállóvá válnak az ellenük bevethető gyógyszerek többségével szemben. Ez így van a kemoterápiás szerek esetén, és sajnos gyakran ez a helyzet azoknál az újabb típusú gyógyszereknél is, amelyek bizonyos daganatokban előforduló génhibák, azaz az ún.

Kéri Györggyel, a Semmelweis Egyetem biokémikus professzorával, a Vichem Chemie Kutató Kft. igazgatójával beszélgetünk onkogének, ill. az általuk kódolt hibás proteinek ellen intéznek támadást, akadályozva ezzel azt a „hazug” kémiai kommunikációt, melyet a ráksejtek a korlátlan szaporodás érde­ kében folytatnak. Most azonban remény mutatkozik arra, hogy valamennyi kulcsfontosságú hibás gén, hibás jelátviteli folyamat egyidejű gátlásával a daganatok teljesen elpusztíthatók lesznek.

Régóta tudjuk, hogy ahhoz, hogy szervezetünkben a sejtek milliárdjai összehangoltan működjenek, kommunikálniuk kell egymással; ez a sejtek közötti kommunikáción, üzeneteken keresztül realizálódik. Ilyen üzenet lehet az, hogy például az agynak cukorra van szüksége, vagy valamilyen hormon vagy aminosav kell, vagy éppen a sejtek osztódása kívánatos. Amikor egészségesek vagyunk, a sejtek valós információkat küldenek a velük kapcsolatban álló sejteknek; fogalmazhatok úgy is, hogy „igazat” mondanak. Csakhogy ez nem mindig van így. Ma már tudjuk, hogy számos betegségnek az az oka, hogy a sejtek közötti kommunikáció elromlik, és a hibás üzenetek, hibás parancsok téves műkö-

5

déseket eredményeznek. A daganatos betegségek esetén is erről van szó. Normálisan egy sejt csak akkor osztódik, ha erre kívülről, például növekedési faktorok révén üzenetet kap. A tumorsejtek viszont – például az onkogének révén – mimikálják ezt az üzenetet, és folyamatosan osztódnak. A hamis üzenetek révén ugyanakkor a ráksejtek túllépnek azon a „szabályon” is, ami szerint a sejt egy idő után programozott sejthalállal befejezi az életét, és ehelyett korlátlanul osztódnak. Az elmúlt két-három évtizedben a rákkutatás egyik legfontosabb iránya volt, hogy azonosítsuk azokat a biokémiai mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a hamis üzenetek megszületését, majd gátoljuk őket. Ez az úgynevezett jeltovábbítási terápia. Ma már az onkológiai gyakorlatban több száz ilyen szer áll rendelkezésre, mert a daganatsejtekben számos olyan mutációt sikerült azonosítani, amelyek eredményeként a jeltovábbítás kulcsenzimei meghibásodnak és rosszul működnek. A hibás enzimműködéseknek a gátlására hatnak ezek az új típusú gyógyszerek, melyeknek szemléletváltozást kellett hozniuk az onkológiában, mert nem szövettani típusok szerint kell őket alkalmazni. Ilyen gyógyszert egy adott beteg adott daganata ellen akkor lehet bevetni, ha a tumor tartalmazza azt a mutációt, vagy túlaktiválva az adott jeltovábbítási enzimet, amit az illető gyógyszer gátol. Az alkalmazhatóságot tehát a konkrét tumoron elvégzett molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei alapján lehet és kell eldönteni.

6

• Amikor több mint tíz évvel ezelőtt az első ilyen szer megjelent a piacon, az amerikai Time magazin címlapján szerepelt, és csodagolyónak aposztrofálták. De azért csodák nem történtek… Olyan értelemben nem történtek csodák, hogy általában ezekkel a szerekkel sem lehet meggyógyítani a betegeket, de sokszor az élet jó minőségben meghosszabbítható. A probléma az, hogy ha a tumorsejteket nem sikerül maradéktalanul kiirtani, akkor az alkalmazott gyógyszerekkel szemben rezisztenssé válnak. Az áttörés, amelyről most beszélünk, éppen a maradéktalan kiirtás elvi lehetőségét teremtette meg. A tumorsejtekben az egészséges sejtekhez képest több száz gén kifejeződése változik meg, és a jelátviteli kutatások egyik nagy kérdése az volt, hogy ezek közül melyek azok, amelyek a tumoros átalakulás szempontjából kulcsfontosságúak. A neves amerikai onkológus, Bert Vogelstein 2013-ban, az egyik legtekintélyesebb természettudományos folyóiratban, a Science-ben publikálta az ún. driver génekkel kapcsolatos koncepcióját, illetve írta le, hogy mely géneket tekinthetünk „vezéregyéniségnek” (Vogelstein et al., Science 339: 1546, 2013). Vogelstein genomikai adatbázisokban bioinformatikai elemzéseket végezve arra a következtetésre jutott, hogy 138 olyan, úgynevezett driver-, vagy hajtógén létezik, amelyek specifikus mutációik révén felelősek lehetnek a tumorok kialakulásáért. Azt is megállapította, hogy a driver gének 12 féle jelátviteli útvonalat befolyásolnak, és egy-egy ilyen jelátviteli úton nincsenek redundáns mutációk. Ez azt jelenti, hogy a hajtógénekhez kapcsolódó jelátviteli utak együttes gátlása a tumorsejt pusztulásához vezet. Munkája alapján úgy tűnik, hogy egy adott beteg adott daganatában minimum kétféle, maximum nyolcféle ilyen gén lehet. Amennyiben ezek mindegyikét azonosítani tudjuk, és mindegyik működését képesek vagyunk gátolni, az összes tumorsejtet elpusztíthatjuk. Nem marad egyetlen túlélő sem, amely előállhat a rezisztenciával. • A gyógyítási lehetőségek szempontjából, a gyakorlat oldaláról mindebből mi következik? A gyakorlati perspektíva az, hogy a daganatból vett mintán

molekuláris diagnosztikai vizsgálatokat kell végezni, amelyek során a 138 potenciális driver gén közül azonosítani kell azokat, amelyek a konkrét betegség „kulcsfigurái”, azaz amelyek valóban specifikus mutációt szenvedtek. Ezt követően ezek mindegyikét jelátviteli terápiával gátolni kell. Sajnos még nem tartunk itt. Mi, a Vichemnél munkatársaimmal összeállítottunk egy világviszonylatban is eléggé egyedülálló hajtógéngátló molekulakönyvtárat. Ezt azt jelenti, hogy a 138 beazonosított hajtógén közül 114 esetében, valamint a kapcsolódó célmolekulák, illetve jelátviteli utak ellen van hatóanyag a kezünkben. Tehát specifikus hatóanyaggal gátolni tudjuk 114 driver gén hibás működését, a kapcsolódó célmolekulákat, illetve jelátviteli utakat. Sajnos, ezek a hatóanyagok még távol vannak attól, hogy betegeket lehessen velük kezelni, hiszen még nem áll­­ ták ki a gyógyszerfejlesztés és -tesztelés próbáit. Ugyanakkor jelenleg már van 56 olyan, klinikai gyakorlatban lévő jeltovábbítást gátló hatóanyag, amelyekkel gátolni tudunk a 138 hajtógén közül 56-ot, illetve a hozzájuk kapcsolódó jelátviteli utakat. Tehát van 56 drivergént gátló hatóanyag, amely gyógyszerként már forgalomban van, és 82 olyan, amely már bekerült ugyan a klinikai vizsgálatok valamelyik fázisába, de még nem alkalmazható. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a betegeknek minél nagyobb esélyük legyen arra, hogy hozzájussanak az ígéretes hatóanyaghoz, ha esetükben létezik ilyen, az Egyesült Államokban a

gyógyszerhatóság (FDA) kiadott egy állásfoglalást, amely szerint indokolt esetben akár még csak az első fázisú klinikai vizsgálaton túljutott szer „driver gátlóként” történő alkalmazása is engedélyezhető. Elvileg természetesen az is előfordulhat, hogy egy beteg daganatának valamen�nyi hajtógénje olyan, hogy gátlásuk elérhető a ma rendelkezésre álló 56 féle szer valamelyikével, és akkor ezek együttes alkalmazásával ő jó eséllyel meggyó­ gyul. Fontos megjegyezni, hogy az AACR (American Association of Cancer Re­ search) ezt a „hajtógénes” stratégiát már hónapokkal ezelőtt a kiemelten követendő gyógyítási irányelvek közé sorolta. Mi itt, Magyarországon azon dolgozunk, hogy létrehozzunk egy olyan kutatásfejlesztési koncepciót, amely elősegíti, hogy a hajtógén-stratégia a hazai gyógyításban is minél hamarabb megjelenjen. Ugyanakkor a gyógyszerfejlesztésben is részt kívánunk venni, hiszen a

Vichemben ennek nagy hagyományai vannak. Régóta foglalkozunk az ún. kináz-enzimekkel, melyek a jeltovábbítás kulcsenzimei között vannak, és az őket kódoló, meghibásodott mutáns gének gyakran driverek. Jelenleg 6 ilyen driver gén ellen van szabadalmazott új hatóanyag a kezünkben, és reményeink szerint ezek gyógyszerré fejlesztését befektetők, illetve partnerek segítségével hamarosan megkezdhetjük. Egyébként létezik olyan, az onkológiában már alkalmazott gyógyszer, amelynél a kiindulási molekula hatékonyságát mi fedeztük fel, és az anyagot mi szintetizáltuk először. Összességében azt mondhatom: több mint 30 éve vagyok rákkutató, és még soha nem voltam ennyire optimista. Elő­ ször érzem úgy, hogy a rák a szó szoros értelmében gyógyszeresen gyógyítható­ vá válhat. Először érzem úgy, hogy látom a fényt az alagút végén. Bakos Júlia

7

Amikor a sav... A refluxbetegség alig több mint 70 éve ismert. Felfedezője, egy Winkelstein nevű orvos 1935-ben írta le teóriáját, amely szerint a nyelőcső nyálkahártyáján megfigyelt bizonyos elváltozásokért a gyomornedv tehető felelőssé. A betegséget gyomorsav-eredetű nyelőcsőgyulladásnak nevezte el. A reflux oesophagitis kifejezés dr. Allisontól származik, aki 1946ban felismerte, hogy a nyálkahártya-sérülés kialakulásában alapvető szerepet játszik a reflux-mechanizmus, azaz a gyomortartalom nyelőcsőbe való visszajutása. Manapság a gastro-oesophageális reflux (GERD) népbetegségnek számít; az emberek húsz százaléka kb. hetente egyszer, tíz százaléka hetente háromszor küzd refluxos panaszokkal.

8

Dr. Zágoni Tamással, a glasgow-i Monklands Hospital belgyógyász-gasztroenteroló­gu­sával a betegség okairól, tüneteiről, kezelésének lehetőségeiről beszélgettünk.

Ma már ismert az úgynevezett reflux-gén, tehát a betegség kialakulásában az örökletesség is szerepet játszik. E gén bizonyos változatát hordozó egyének gyomrában magasabb a gyomorsavat termelő sejtek száma, így intenzívebb a savtermelés. E mellett ugyanakkor a refluxos tünetek gyakran azzal magyarázhatók, hogy a betegekben a rekeszizom alsó, nyelőcsövet záró izma gyenge, és mivel nem zár eléggé, a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe. Ezt előidézheti az izom „öregedése” vagy a páciens túlsúlya is, de sok idősebb beteg panaszainak hátterében az áll, hogy szív- és érrendszeri problémáik miatt olyan gyógyszereket szednek, amelyek ellazítják ezt a záróizmot, vagy fokozzák a savtermelést. Az ő „reflux-terápiájukat” természetesen a szükséges szívgyógyá­ szati kezelés figyelembevételével kell megtervez-

nünk, azaz a megoldás sosem lehet az, hogy a pácienst lebeszéljük valamely szívgyógyászati szempontból fontos szer szedéséről. • Melyek a betegség legfontosabb tünetei? Mi az oka annak, hogy sokan hónapokig járják az egészségügy útvesztőit, mire kiderül, hogy ez a bajuk? A tünetek sokfélék lehetnek, és gyakran más betegségre is utalhatnak. Például a reflux gyakran okoz szívinfarktusra vagy koszorúér-betegségre utaló erős mellkasi fájdalmat, köhögési rohamokat, állandó torokköszörülést, rekedtséget. Sok beteg arról számol be, hogy úgy érzi, mintha fojtogatnák, szorítanák a torkát, és ez az érzés jeges rémületet, akár halálfélelmet is kiválthat. A legextrémebb példa, amikor nagyothallás hátterében diagnosztizáltunk refluxot. Ez persze igen ritka, de előfordul. Oka az, hogy éjszaka a fej olyan szögbe kerülhet a nyelőcsőhöz képest, hogy a visszaáramló sav a fülkürtön át befolyik a középfülbe, és károsítja azt. Szóval a beteg gyakran kerül először gégészhez vagy kardiológushoz, és időbe telik, míg kiderül, hogy a tünetek hátterében nem gégészeti vagy kardiológiai probléma áll. Aztán persze 9

vannak banális tünetek, mint például az állandóan jelentkező gyomorégés – ilyen esetekben gyorsan felismerik a refluxot. Kevesebben tudják azonban, hogy a régen hisztériának tartott gombócérzést a torokban ma jellegzetes refluxos tünetnek gondoljuk. • Ha ennyire sokfélék a tünetek, hogyan állítható fel a biztos diagnózis? Gyakran, főleg ha fiatalabb betegről van szó, savtermelést csökkentő gyógyszert adunk, és ha ez enyhíti, vagy megszünteti a panaszokat, bizonyítottnak tekintjük a reflux betegséget. Fontos diagnosztikai lehetőség az endoszkópia. Korábban úgy gondoltuk, hogy létezik ero­zív és nem erozív reflux, és a kettőt az különbözteti meg egymástól, hogy tükrözéses vizsgálattal látunk-e felmaródásokat a nyelőcsőben. Nemrégen megjelentek a legújabb, nagyítóval és speciális fénnyel működő endoszkópok, és kiderült, hogy ezekkel a nem erozívnak gondolt refluxok je10

lentős részében is észlelünk felmaródásokat. Ilyen műszerek azonban csak a nagyobb gasztroente­ rológiai centrumokban vannak, biztos diagnózishoz tehát gyakran még ez a módszer sem vezet. Idősebb, 50 év feletti betegeknél azonban célszerű elvégezni a nyelőcső- és gyomortükrözést, mert így például kizárhatjuk a daganatok jelenlétét. Biztos diagnózist az jelent, ha a nyelőcsőben megmérjük a pH-t, és annak értéke 4 alatt, vagyis az erősen savas tartományban van. Ezt a vizsgálatot mindig el kell végezni, ha a beteg hatástalannak érzi a gyógyszeres kezelést, és műtéti megoldást fontolgatunk. Így igazolható, hogy valóban hatástalanok-e az orvosságok. Itt azonban gondolnunk kell arra, hogy például olyan pácienseknél, akiknek az epehólyagját eltávolították, és ezzel megszűnt az epeelválasztás étkezéshez kötött szabályozottsága, az epés béltartalom is visszaáramolhat a gyomorba, illetve a nyelőcsőbe, és ilyenkor a gyomorsav termelését visszaszorító gyógyszerek érthető módon hatástalannak bizonyulnak. A legújabb kutatások szerint nemcsak az epének, hanem az igen agresszíven lúgos hasnyálnak is lehet ilyen hatása. Ilyenkor a gyomor kiürülését fokozó gyógyszerekkel enyhíthetünk a tüneteken, és esetleg megóvjuk a beteget a műtéttől. Persze van, aki éppen hogy szeretne műtétet! Ezzel főleg fiataloknál találkozunk, akik azt mondják: inkább a műtét, mint hogy évtizedeken át gyógyszert kelljen szednem. Visszatérve a PH-vizsgálatokra: ilyen esetekben is elvégezzük a reflux létének objektív bizonyítása érdekében. Érdemes megjegyezni, hogy ennél a betegségnél a páciens által átélt tünetek erőssége gyakran nem jelzi a kór súlyosságát, tehát a beteg panaszait mindig komolyan kell vennünk.

• A kezelés tehát alapvetően gyógyszerekkel történik. Mindig a gyomorsav mennyiségének vis�szaszorítása a kívánatos stratégia? A gyomorsavat megkötő gyógyszerek nem váltak be a reflux kezelésben. Ma szinte mindig a 24 órán át ható gyomorsavtermelést redukáló szereket használjuk. Két alapvető gyógyszercsalád van: a H2 (2-es hisztamin) receptor-gátlók és a protonpumpa-gátlók. Ezek a savtermelő fedősejtek megfelelő receptoraihoz kötődve részlegesen, illetve teljesen gátolják a gyomorsav termelését. Régebben azt hitték, hogy a protonpumpa-gátlók a gyomorsavtermelés teljes felfüggesztésével növelik a gyomorrák kialakulásának kockázatát, de ez az elképzelés nem igazolódott. Emésztési problémákat sem okoz a teljes savhiány, növeli viszont a gyomor- és bélrendszeri fertőzések rizikóját, hiszen az agresszív gyomorsav számos kórokozó ellen biztosít védelmet. Az előbb említettem már a gyomor ürülését elősegítő gyógyszereket. Ezekkel nemcsak akkor egészíthetjük ki a terápiát, ha epe vagy hasnyál eredetű panaszokra gondolunk, hanem akkor is, ha gyomorsav okozza a tüneteket, de a savcsökkentés nem bizonyul

elég hatékonynak. Nagyon-nagyon fontosak az életmódbeli tanácsok, legalább annyira, mint a gyógyszerek. Lényeges, hogy a betegek terített asztalnál, nyugodtan egyenek, mert a manapság divatos rohanós munkaebédeken nem lehet az ételre figyelni, a páciens sok levegőt nyel. Ilyenkor fokozódik a nyomás a gyomorban, és a reflux, tehát a gyomortartalom visszafolyása sokkal nagyobb valószínűséggel történik meg. A refluxos betegeknek tehát terített asztalnál, nem kutyafuttában, máshová figyelve kellene étkezniük. Nagyon fontos továbbá, hogy lefekvés előtt két órával már ne egyenek, mert ha evés után fekszenek le, a teli gyomorból könnyen visszafolyhat az étel a nyelőcsőbe. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a testsúly szerepét. A reflux kialakulásának lehetősége minden egyes többletkilóval fokozódik, tehát a betegeket érdemes arra bátorítanunk, hogy próbáljanak fogyni, hiszen egy-két kiló is számít. Az alkohol fogyasztása is fokozza a „refluxkészséget”, mert ellazítja a rekeszizom záróizmát. Szintén ellenjavallt a dohányzás, a sok kávé, tea, csokoládé fogyasztása. Sokak problémáját megoldhatja egy olyan fekhely, amelyet a fejnél meg lehet emelni, hiszen ha az 11

ágy lejtős, a gyomortartalom nem tud visszafolyni a nyelőcsőbe. • Milyen következményei lehetnek annak, ha a reflux betegséget nem kezelik? Az életminőség javítása nagyon fontos szempont, hiszen számos tünet, a fájdalom, a köhögés, a rekedtség szinte pokollá teheti az életet. Azonban sok szövődmény is létrejöhet, például az ún. Barrett-féle nyelőcső. Ennek lényege, hogy a nyelőcső alsó szakaszán a sav által felmart terület gyomornyálkahártya-sejtekkel vonódik be, és ez rákmegelőző állapotot jelent. Tulajdonképpen gyomorrák alakulhat ki a

nyelőcsőben. További veszélyt jelenthet, hogy heges szűkület alakul ki a nyelőcsőben, amely nyelési zavarokat okozhat, és műtéti beavatkozást tehet szükségessé. Ilyenkor, ha lehet, endoszkóppal tágítják ki a nyelőcsövet, de előfordulhat, hogy hagyományos sebészeti beavatkozásra van szükség. Ez egy elég nagy műtét, mert a mellkasfal megnyitásával jár; a nyelőcsőszűkületet eltávolítják, a gyomrot feljebb helyezik és összekapcsolják az immár ép nyelőcsővel. Tehát az életminőség javításán túl a megfelelő gyógyszeres terápiával ezen súlyos állapotok kialakulása is elkerülhető. Bakos Júlia

Zágoni Tamás gasztroenterológus szerint jó lenne, ha a gyógyszerészek az interjúban említett életmódbeli tanácsokkal segítenék az antireflux szereket kiváltó betegeket, elképzelhető ugyanis, hogy az orvosnak nincs ideje ezeket részletesen megbeszélni a pácienssel. Ha a patikába betérő fiatal gyógyszert kér, mert előző nap bulizott és bevacsorázott, a gyógyszerész savkötő szert ajánlhat. Nem konkrét eseményhez kötött tünetek esetén ajánlhat a patikus H2 receptor-gátló pezsgőtablettát, ám ha a beteg tünetei tartósan fennállnak, hetente többször jelentkeznek, esetleg egy idősebb beteg vért hány vagy köp, feltétlenül érdemes gasztro­ enterológushoz irányítani. Fontos tudni, hogy amennyiben a H2 receptor-gátlókat gyakran használják alkalomszerűen, hatásosságuk csökken. A ma elfogadott álláspont szerint legalább heti három rosszullét esetén már értelmes rendszeresen szedni a savtermelést visszaszorító gyógyszert, tehát elmenni egy gasztroenterológiai szakrendelésre. A protonpumpa-gátlók mindegyike vényköteles.

12

lanzoprazol gyomornedv-ellenálló kapszula 15, 30 mg 28x, 56x

13

Szakérto´´nkto´´l

Laktózérzékenység – tejmentes élet? Kiket érinthet a betegség?

Dr. Barta Zsolt

a Teva orvos-igazgatója

A laktózérzékenység, azaz a laktáz enzim hiánya környezetünkben rendkívül széles körben elterjedt állapot, de nem „betegség”, és nem allergia. Érdekes tény, hogy legtöbb ősünk – pl. a neandervölgyi ősember –, valamint a mai afrikai és ázsiai lakosság túlnyomó része, illetve Európában akár minden 5-10. ember nem tudja megemészteni a tejtermékekben lévő tejcukrot, a laktózt. 14

Tulajdonképpen ez a leggyakoribb örökletes enzimdefektus a világon, hiszen a Föld népességének ma több mint a felénél kimutatható a szoptatási időszak után a laktáz enzim aktivitásának lassú csökkenése, ami előbb-utóbb tüneteket okozhat. Különbséget kell tennünk elsődleges és másodlagos laktázhiány között. Az elsődleges formán belül megkülönböztetjük a koraszülöttek átmeneti laktázhiányát, az igen ritka, örökletes, veleszületett laktázhiányt, illetve az ennél sokkal gyakoribb felnőttkori formát. Persze a hiányállapot másodlagos (szerzett) formáit is ismerjük, de ezek szerencsére általában csak átmeneti problémát jelentenek, például fertőzéses bélbetegségek esetén, a tünetek pedig itt akár napok alatt enyhülhetnek. Jó tudni, hogy laktóz nemcsak a tejtermékekben található meg, hanem számos más élelmiszerben, így például a felvágottakban, sőt ezt az anyagot a gyógyszerek egy része is tartalmazza. Ezért is érdemes elolvasni az élelmiszereken, illetve a gyógyszeres dobozokban található tájékoztatót – hiszen még a hasmenéskor javasolt széntabletta is tartalmazhat laktózt. Más kérdés, hogy a laktózszegényként árult élelmiszer is okozhat problémát, mert csak a fogyasztó egyedi tűrőképessége határozhatja meg, hogy mennyit ehet belőle a jól ismert következmények nélkül.

Hogyan bomlik le a tejcukor a szervezetben, és mik a laktózérzékenység tünetei? „Egy pohár tej, tiszta fej” – szól a régi szlogen. De valóban tiszta, valóban jó? Csakis az emberi faj, és annak is csupán egy része őrzi meg tejcukorbontó képességét a csecsemőkoron túl is. Ám az életkor előrehaladtával ez a képességünk csökken, és a különböző népcsoportoknál más és más időben szűnhet meg. A laktóz lebontásához a vékonybél falában termelődő laktáz enzim szükséges, az elégséges enzimtermelődéshez pedig öröklött tényezők és ép vékonybél-nyálkahártya kellenek. A felnőttek jelentős részében az enzim aktivitása a 3–5. életévtől fokozatosan csökken, és 20 éves korban már csak egytizede a csecsemőkorban kimutathatónak. Azt is érdemes tudni, hogy ha bármilyen betegség károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, az egyben „eltünteti” az enzimet is, s a betegség lezajlása alatt a páciens nem lesz képes megemészteni a laktózt. Viszont az ő esetükben a gyó­ gyulás után újra termelődik a laktáz enzim, és megint tudnak tejterméket fogyasztani, persze csak annyit, amennyi laktázuk van a lebontáshoz. Ha többet visznek be a szervezetükbe, akkor újból puffadnak, megy a hasuk, mert az emésztetlen tejcukor vizet „szív” a bélbe.

A laktóz intoleranciában szenvedőknél gyakori a gyomorgörcs, a puffadás, még akkor is, ha előre savanyított, vagyis lebontott tejcukrot tartalmazó tejterméket esznek, mint amilyen a joghurt és a kefir. Ilyenkor a lebontatlan tejcukor végül erjedésnek indul a bélben, amelytől mihamarabb szeretne megszabadulni a szervezet. Azt azért érdemes megfontolni, hogy minden emlős a saját fajtája számára optimális tejet termel, ezért például a tehéntej más összetételű, mint az emberi anyatej. A tejnek megvan a szerepe, megvan az ideje, de már a Biblia szerint is sokan vannak, akiknek előbb-utóbb meg kellene válnia tőle: „13. Mert mindaz, a ki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú: 14. Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint a kiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre.” (Zsidókhoz írt levél 5:13-14)

Hogyan igazolják a laktózérzékeny­séget? A laktáz enzim kimutatható, mennyisége megmérhető a bélnyálkahártyában, de ez nem rutinvizsgálat. A kórkép a gyakorlatban a beteg tünetei alapján és terheléses próbával igazolható; hagyományosan laktózt itatnak a beteggel, és bizonyos idő eltelte után megmérik a vércukorszintjét. Ha ez megfelelő mértékben megemelkedett, akkor a páciens meg tudta emészteni a laktózt, és nem tejcukor-érzékeny, míg ha a vércukorszint csak kevéssé, vagy egyáltalán nem növekszik, akkor valószínűleg fennáll a túlérzékenység. Emellett típusos esetben klinikai választ is kapunk, azaz hányinger, görcs, puffadás, hasmenés, felfúvódás is jelentkezik. Mérhető még a kilélegzett levegő hidrogéntartalma: amennyiben a laktózt nem emészti meg a beteg, akkor bélrendszere baktériumai bontják le, melynek során

15

hidrogént termelnek. Újabban az egyre inkább elérhető, egyszerűen kivitelezhető genetikai teszt elvégzése, a genotípus meghatározása is tovább bővíti az eddig rendelkezésre álló diagnosztikus fegyvertárat. Ez kizárhatja az öröklött hajlamot a tejcukor-intoleranciára, de meg is erősítheti azt; a másodlagos laktózintolerancia például csak akkor véleményezhető biztosan, ha kóros kilégzési próba mellett a genetikai teszt nem jelez eltérést. Fontos, hogy számos más, hasonló tünetekkel járó kórképet is ki kell zárni a kivizsgálás alkalmával, mert a panaszok nem mindig egyértelműek.

Mi a gyógymód? A laktóz-intolerancia legtöbb esetében megmarad több vagy kevesebb laktázaktivitás, ezért kisebb mennyiségű tejcukor a betegek többsége számára tolerálható. A legegyszerűbb egyébként nyilván a tejtermékek kerülése, illetve egyéni tűréshatár szerinti fogyasztása. A diétát rendszerint az egész életen át be kell tartani. Kivétel ez alól a másodlagos laktázhiány, amely az azt előidéző betegség gyógyulása, illetve eredményes kezelése után többnyire megszűnik. „Azért eszünk, hogy éljünk, nem pedig azért élünk, hogy együnk” – írja Molière. Szükséges esetben az eredményes diéta kulcsa tehát a mértékletesség, ami vonatkozik a men�nyiségre és a fogyasztás gyakoriságára is. Meg kell nézni, mivel pótolhatók a tejtermékek egyes alkotórészei. Például a tojás is kiváló kalciumforrás lehet, illetve számos más létfontosságú tápanyag megvan a többi élelmiszerben, húsfélékben, gyümölcsökben, zöldségekben, pékárukban is.

16

Nem szabad elfelejteni, hogy a savanyított tejtermékek is tartalmaz(hat)nak laktózt. Alapvetően az élelmiszerek tápanyag-összetételével kapcsolatban akkor állítható, hogy valami laktózmentes vagy tejcukormentes, ha a termék laktóztartalma a fogyasztásra kész állapotban kevesebb mint 0,1 g/100 g vagy 100 ml, míg az azzal összehasonlítható hagyományos élelmiszer jelentős mennyiségű laktózt tartalmaz. Jó tudni, hogy végszükség esetén használható a bontóenzimet, vagyis a laktázt tartalmazó rágótabletta, amivel emészthetővé válik a tejcukor. Egy ilyen rágótablettában lévő enzimaktivitás kb. 10g tejcukor, azaz mintegy 200ml teljes tej feldolgozásához elegendő. Amennyiben az étkezés tej- vagy tejcukortartalma a fenti mennyiséget meghaladja, akkor az adagot ennek megfelelően kell növelni. A rágótablettát körülbelül fél órával a tejcukrot tartalmazó étel fogyasztása előtt kell elrágni, de az adagolást és a laktázkészítmény fajtáját minden betegnek egyénileg kell kipróbálnia. Laktóz-intoleranciában azzal is javítható a tejcukortűrés, ha a beteg a laktózt tartalmazó élelmiszert zsírban gazdag táplálékkal együtt fogyasztja, a zsírdús táplálék miatt ugyanis elhúzódik a gyomor ürülése, így az elfogyasztott étel hosszabb ideig érintkezik az emésztőenzimekkel. Éppen ezért a zsírban gazdag tejtermékek általában jobban tolerálhatók a betegek számára, mint a zsírszegények. Felnőttkorban a tej és tejtermékek fogyasztása szokás, kultúra és persze marketing kérdése, ezért nem érdemes senkit sem rábeszélni, sem lebeszélni a tejről. Ha valaki mégis szakítana a többség által elfogadott étrendi mintával, és teljesen kiiktatná a tejtermékeket az étrendjéből, máshonnan kellene pótolnia a szükséges tápanyagokat: ügyelnie kell a kalcium, A-, D-, B1-, B2- és B12-vitamin, niacin, folsav, kálium, magnézium és cink bevitelére. Ha viszont valaki nem tudja elfogadni, hogy tejcukor-érzékenysége miatt nem alkalmas a tej(termékek) fogyasztására, és mégis küzdeni akar, akkor hasznos segítség lehet a gyógyszeres enzimpótlás is. Barta Zsolt

BÁNTANAK A TEJTERMÉKEK ÉS A TEJES ÉTELEK?

Ha puffadsz, fáj a hasad, vagy hasmenésed van a tejtermékek, tejes ételek és italok fogyasztása után, valószínű laktózérzékeny vagy. A MillandJoy segít megelőzni a kellemetlen tüneteket! MillandJoy rágótabletta édesítőszerrel tejcukor lebontó (laktáz) enzim tartalmú, speciális - gyógyászati célra szánt - tápszer laktóz enzim hiányos egyének részére. 3 éves kortól adható! Csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható.

17

„A bél azt akarja, hogy jól legyünk” Egy fiatal orvosnő tabudöntögető sikerkönyve

„A szív és az agy nagy tiszteletnek örvendenek. A szív létfontosságúnak számít, mert ő pumpálja a vért a testben, az agyat azért csodálják, mert minden másodpercben bámulatos gondolatmeneteket talál ki. Mindeközben a bél legfeljebb a vécéig jut el, gondolják a legtöbben. Máskülönben csak hanyagul teng-leng a hasunkban, olykor-olykor pukizik egyet. Különleges adottságokat senki sem tételez fel róla. Mondhatni, kissé lebecsüljük őt – pedig valójában nem pusztán lebecsülésről van szó, egyenesen szégyenkezünk a beleink miatt. Gázos belek! Könyvem ezen a hozzáálláson szeretne egy kicsit változtatni. Mert a bél igenis menő!” – vallja a könyv szerzője. 18

A 23 éves Giulia Enders „Sármos bél” című könyve Németországban a bestseller-lista élén áll: eddig egymillió példányt adtak el belőle. A könyv magyarul Bélügyek címmel, a Park Kiadó gondozásában jelent meg. A fiatal német orvostanhallgató, aki jelenleg a doktorátusához szükséges kutatásokat végzi a frankfurti Mikrobiológiai Intézetben, írásában hatalmas lelkesedéssel mutatja be az ember emésztőrendszerének folyamatait és rendkívül összetett teljesítményeit: beszél székrekedésről, puffadásról, tökéletes székletről, allergiákról, baktériumokról és különböző emésztési folyamatokról. Köldökünk mögött hihetetlen dolgok történnek, amik segíthetnek abban, hogy jobban és egészségesebbnek érezzük magunkat, tehát elégedettebbek legyünk – meséli egy interjúban. – Olyasmik, amiket félremagyarázunk. Például sokan azt

hiszik, hogy a gyomrunk az éhségtől korog, vagy hogy rosszul ülnek a vécén. Nem tudják, milyen baktériumok vannak a beleinkben, s hogy ezek milyen hasznosak. Minél többet tudnak meg róluk, annál kevésbé fogják kínosnak érezni! Sőt, talán meg is kedvelik, mint én. Sokan szégyellnek a belekről beszélni, és ezt meg is értem. Ha jobban megismerjük, láthatjuk, hogy nagyon szorgalmas szerv, hihetetlenül nagy felelősséget visel, és érzékenyen reagál arra, hogy hogyan érezzük magunkat éppen. Például itt van a gyomorkorgás. Sokszor kellemetlennek érezzük, azt hisszük, az éhségtől van. Pedig a gyomor és a vékonybél két étkezés között csak kihasználja az időt, hogy kitakarítson mindent, megtisztítsa önmagát. Ami a hasunkban történik, nem tudatos folyamat. Nem érzékeljük, ahogy a megevett szelet tortát a gyomrunk ide-oda hintáztatja, a vékonybelünk össze-vissza kaszabolja, míg végül a falain keresztül átkerül a vérbe. A vastagbélbe csak a maradék jut el, ami már nem hasznosul. A belek révén egész testünket is jobban megismerhetjük. Kezdve attól, hogy egy darab zsemléből hogyan nyerhetem ki a szükséges energiát, vagy hogy miért vagyok laktózérzékeny, egészen odáig, hogy hogyan hat a has és a bél a lelkünkre, hogyan befolyásolja mindenkori közérzetünket, rengeteg információt nyerhetünk beleinkről. – mondja a szerző, és így folytatja: – Majd leestem a székről, amikor megismertem a bélben lévő baktériumokat, és rájöttem, hogy egy külön kis világot képeznek a hasunkban. Edzik az immunrendszerünket, ott ülnek, eszik az ennivalón-

kat, és fontos anyagokat állítanak elő nekünk. Már nemcsak kórokozókat látunk bennük, hanem a jókedv, a remény forrását is. Teljesen beleszerettem a legutáltabb, legfurcsább küllemű szervbe, és még ma is úgy érzem, minden okom megvan erre. Giulia Enders könyve a szakemberek számára nyilván kevés újdonságot tartalmaz, de nem is nekik készült. Rendkívül szellemes és üde, jókedvű stílusával szin­te kézen fogja és vezeti végig a laikus olvasót számos tabunak számító témán. Kedvcsinálónak néhány érdekesség: Nem elég a laktóz és a glutén, fruktóz-intolerancia is van! Németországban minden harmadik embernek okoz gondot a fruktóz nevű gyümölcscukor. (Magyar adataink nincsenek.) Innen ered az a régi vélekedés, hogy ha gyümölcsre vizet iszunk, fájni fog a gyomrunk. Ritkán veleszületett enzimhiány áll fenn, de az emberek nagy részének inkább a túl sok fruktózzal van gondja. A legtöbben azt hiszik, hogy a fruktóz egészségesebb, mint a „cukor”. Napi egy almával semmi probléma nem lenne, ha a krumplihoz adott ketchup, az édesített gyümölcsjoghurt, a zacskós leves és annyi más készétel nem tartalmazna fruktózt, így a probléma inkább abból eredhet, hogy ennyi gyümölcscukrot nem képes felszívni a bél, például abban az esetben, ha falában kevesebb szállítócsatorna, azaz GLUT5 transz­ por­ter van. A fruktóz-intolerancia a kedélyünket is alááshatja. A bélben a magas fruktózszint gátolja a triptofán nevű amino-

19

sav hasznosítását, amire szükségünk van a szerotonin előállításához. Ez a felismerés csak nemrég tudatosult a szakemberekben. A szerotonin nemcsak a jó hangulatról gondoskodik, hanem a kielégítő jóllakottságérzetért is felelős. Az éhségrohamok és a folyamatos nassolás a fruktóz-intolerancia egyik mellékhatása is lehet, ha emellett más panaszok, például hasfájás is fellépnek. Az ember mint ökoszisztéma Majdnem minden, ami egy illatosítót nem használó emberen kiszagolható, az baktérium. Szívesen nézzük a sportos atlétákat szörfözés közben, de egy tüsszentésnél nem gondolunk bele, milyen hihetetlen szörfös akciójelenet zajlik éppen az orrunkban. Ahhoz, hogy egyetlen ember mikrobavilágának minden újdonságáról beszámoljunk, nagy nemzetközi hírügynökségre lenne szükségünk. Beleink mikro­bió­ tája két kilót is nyomhat, és 100 billió baktériumnak ad szállást, egyetlen gramm ürülékben pedig több baktérium van, mint ahány ember él a Földön. Tudjuk, hogy vércsoportunk bélbaktériumok közreműködésével alakul ki. Ha hasmenést okozó baktériumokat kapunk el, azt elég gyorsan észrevesszük. De észrevesszük-e, hogy a sok billió más aprócska lény miféle munkát végez a testünkben minden nap? Túlsúly, alultáp-

20

láltság, idegrendszeri betegségek, depresszió vagy krónikus bélproblémák esetén beleink bakteriális viszonyaiban történt változás. Más szavakkal: ha valami elromlott a mikrobáknál, a mi sorunk is rosszabbul megy. A kutatás, amely az embert mint ökoszisztémát ragadja meg, gyerekcipőben jár. A mikrobióta-kutatás még csak alsó tagozatos, most veszíti el a tejfogait. Tíz évvel ezelőtt sok tudós még úgy vélte, a baktériumoknak stabil állományuk van, ami minden embernél ugyanaz. Ma a megfelelő eszközökkel 1 gramm ürüléket molekuláris szintig tudunk megvizsgálni, így sok milliárd baktérium genetikai maradványait találjuk meg. Beleinkben több mint ezer baktériumfaj él. Ehhez hozzájönnek a kisebbségek a vírusok és élesztők birodalmából, valamint a gombák és más egysejtűek. Az emésztési problémák két részre osztják a társadalmat: az egyik aggódik az egészsége miatt és gondosan ügyel a táplálkozására, a másik amiatt ideges, hogy nem tud egy vacsorát úgy elkészíteni a barátainak, hogy ne kelljen hozzá bevásárolnia a gyógyszertárban is. Mindkét félnek igaza van! Sokan túlságosan elővigyázatosak lesznek, nem esznek többé gyümölcsöt, tejterméket, gabonát, mintha ezek egyenesen mérgezőek lennének. Az emberek nagyobb része azonban csak a túl nagy adagokra reagál érzékenyen, míg egy kis tejszínhabhoz még elegendő enzimmel rendelkezik, egy perecet és egy kis adag gyümölcsös desszertet bátran megengedhet magának. Az érzékenységre, tehát az intoleranciára azonban mindig oda kell figyelni. -szerk.-

az egészség

győzelme

C-VITAmIN KÉTSzeReS élőflóra tartalom

Az újgenerációs Lactiv Plus segít pótolni a jótékony baktériumokat antibiotikumkúra, gyomor- és bélrendszeri fertőzés, illetve ennek következtében kialakult hasmenés esetén. Kétszer annyi élőflórát tartalmaz, mint a Lactiv, valamint B és már C-vitamint is, mely utóbbi hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. Egészségpénztári kártyára is vásárolhatóak!

Lactiv Plus Élőflórát és vitaminokat tartalmazó kapszula Lactiv Plus Balance Élőflórát és vitaminokat tartalmazó szuszpenzió Speciális - gyógyászati célra szánt – tápszerek. Az orvos által rendelt napi mennyiséget ne lépje túl! Csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható. 14 éves kortól ajánlott!

21

Sokezer termék

Kucsera Ágnes

A készletgazdálkodás a Teva Gyógyszergyár Zrt. nagykereskedelmi divíziójában több részlegen zajlik. Közel húszezer termékből álló kínálatról van szó, amelynek legnagyobb részét a vásárolt termékek teszik ki. Ezekről gondoskodik Kucsera Ágnes és csapata.

• Kedves Ágnes, meséljen arról, ki mindenki dolgozik itt. A készletgazdálkodási csoportunkban készletgazdálkodók, árutörzskarbantartó, számlalikvidátor és készletgazdálkodási koordinátor dolgozik. Emellett heti néhány órában egy gyakornok segíti a munkánkat. • A Teva Gyógyszergyár nagykereskedésében hol kezdődik és hol végződik az Önök feladata? A mi csapatunk a vásárolt készletért felel. Ha egyszerűen aka-

22

rok fogalmazni, a mi feladatunk az, hogy beszerezzük és elérhetővé tegyük a termékeket a vevőink számára, illetve minden más is, ami ezzel szorosan összefügg. A beszállítókkal én tárgyalok együttműködési feltételekről, szerződéses kérdésekről, de a napi kapcsolatot készletgazdálkodó kollégáim tartják velük. Ők azok, akik a megrendeléseket készítik, én pedig ellenőrzöm és jóváhagyom. A készletgazdálkodók munkája a rendelések készítésén azért jóval túlmutat, ezért is hívjuk őket „gazdálkodóknak”, nem pedig „beszerzőknek”. Nálunk nemcsak beszerzés folyik, hanem az egyes termékek nyomon követése, piaci tendenciák elemzése, gyártói akciók kezelése, valamint adatszolgáltatás készítése a beszállítók részére szintén a mi dolgunk. Emellett az általunk forgalmazott termékek törzsadatainak kezelése, a hatósági és gyártói árváltozások feldolgozása szintén a csoportunkhoz tartozó árutörzskarbantartó feladata. A likvidátorunk a szállítóktól érkező áruszámlák ellenőrzését és feldolgozását végzi. A koordinátorunk pedig napi kapcsolatot tart az egyik legnagyobb beszállító céggel, valamint gondoskodik arról, hogy az onnan származó termékek problémamentesen jussanak el a vevőkhöz. Visszatérve a megrendelések készítésére, azok összeállításakor számos olyan információra van szükségünk, amelyeket a központi rendszer nem tárol. Részben azért nem, mert ami egy termékkel kapcsolatban az egyik héten igaz, egyáltalán nem biztos, hogy a következő héten is igaz lesz. • Mégis mire gondol? Például arra, hogy egy terméket a gyártó mondjuk szerepeltet-e valamilyen patikai akcióban. Ha igen, akkor nyilván többet kell rendelnünk belőle, hiszen várhatóan több fogy majd. Az is sokat nyom a latban, hogy egy termék jelen van-e a gyártó valamely más promóciós aktivitásában, magyarán a hirdetésekben, legyenek azok TV-spotok vagy orvosi rendelőkben kihelyezett plakátok. Általában ezekből a termékekből is több fogy. Az sem mindegy, hogy egy terméknek van-e szezonális jellege, mint az allergia elleni szereknek, a szúnyog- és kul-

egy női kalap alatt

lancsriasztó készítményeknek, a csípésre való krémeknek, géleknek vagy az influenzás tünetek enyhítésére, kezelésére szolgáló szereknek. Vaklicites időszakban gyakori, hogy egyes termékeknek csökken az áruk, vagy az azt követő időszakban csökken egyes termékek forgalma. Készletnyilvántartó rendszerünk efféle információkkal nem szolgál, így aztán kolléganőim dolga, hogy a megrendelések összeállításakor ilyen értelemben is naprakészek legyenek. Itt ugye nem egy-két, hanem fejenként több, mint ezer készítményről van szó! • Gondolom, a gyártók, vagyis a partnereik azért jelzik, mi az, amit ép-

pen reklámoznak vagy akcióba tesz­ nek, nem? Hogyne, beszállítóink ilyenkor azt is közlik, ők milyen forgalomra számítanak. A legtöbb esetben el is küldik a becsléseket, miközben mi azért sok mindent látunk a historikus forgalomból is. Ezt a kettőt mindig tanácsos összevetnünk, mert a partnereink javaslataiba – természetes módon – belejátszanak a vágy­ak is... • Ez azért nagy felelősség, mármint időről időre javaslatot tenni arra, hogy a készletgazdálkodási csoport miből mennyit rendeljen, nem? Bizony, és itt ám milliárdokról beszélge-

tünk, hiszen a csoportunk által kezelt készletünkben több mint száz beszállító közel tízezer készítménye szerepel a fitotéka- és étrend-kiegészítő termékekkel együtt. És akkor még nem beszéltem a gyógyászati segédeszközökről, amelyekkel egy külön csoport foglalkozik. Mindent összevéve megrendelőink majd­­ nem húszezer féle termékből válogathatnak. • Milyen gyakran frissül ez a hatalmas készlet, vagyis milyen időközönként vásárolnak? Azt ugye a laikusok is átérzik, mennyire nem mind­egy, hogy mennyi pénz áll a raktárban... Ilyen tételeknél tényleg nagyon fontos,

23

hogy csak annyi termék álljon raktáron, amennyi feltétlenül indokolt. A készletezési stratégiánk részeként, az egyes termékcsoportjainkhoz kialakított biztonsági (minimális) készletszint és maximális készletszint segíti a kalkulációnkat. És ez bizony azt jelenti, hogy semmiből sem rendelhetünk annál többet, mint amennyit ez a plafon megenged. Visszatérve a kérdésére, a legtöbb beszállító esetében hetente adunk le megrendeléseket. Évente két alkalommal teljes portfólió-áttekintést végzünk, amely során elemezzük a forgalmi elvárásokat és kijelöljük az inaktiválandó cikkeket. De nagyon körültekintően kell mérlegelnünk a gyengén szereplő készítmények ügyében is, hiszen lehetnek köztük olyanok, amelyek szerepelnek különböző tenderekben, vagy gyártói akcióban, esetleg újdonságok, amelyek még fél éve sincsenek piacon, márpedig akkor adni kell időt a felfutásukhoz, nem szabad mechanikusan inaktívvá tenni az összes ilyen tételt. • Feltételezem, hogy vannak olyan termékcsaládok, amelyek megbízhatóan hozzák a formájukat, nem kell hétről hétre kiállítani róluk a „bizonyítványt”... Meg fog lepődni, nincsenek ilyenek! Minden rendeléskészítés alkalmával ki kell kalkulálnunk a szükséges, rendelendő men�-

24

nyiséget az összes rendelendő termék esetében, mert még a stabilabb forgalommal rendelkező termékek esetében is, mint például a fájdalom- vagy lázcsillapítók, a fogyás időnként elég hektikus tud lenni. • Gondolom sokat számít az is, hogy a beszállítóik megbízhatóak legyenek... Persze, nagyon fontos, hogy jó kapcsolatban legyünk azokkal a cégekkel, amelyektől a nálunk elérhető termékeket vesszük. Ezek között vannak gyártók és vannak forgalmazó nagykereskedők. Tekintettel a forgalmunk nagyságára, létfontosságú kérdés, hogy számíthassunk a partnereinkre. Kolléganőim becsületére válik, hogy zökkenőmentes az együttműködés. • Ez azt is jelenti vajon, hogy ha az ő oldalukon van fennakadás, akkor azt idejében jelzik, megengedhetik maguknak, hogy kertelés nélkül előálljanak azzal, hogy akadt egy kis gond? A szállító cégeknek jelezniük kell a tartós hiánycikkeket, ellátási problémákat, de az érzékeny kérdés, hogy mikor jön el a kommunikáció pillanata. Én nem feltételezem egyik partnerünkről sem, hogy ne jelezne egy esetleges ellátási problémát. Flóri Anna

25

Taxis őrangyalok az utakon Magyarországon évente 20-25000 embert veszítünk el hirtelen szívhalál következtében. Ezt a döbbenetesen magas számot csak úgy lehetne lejjebb szorítani, ha minél többen megtanulnának – és mernének is – életet menteni. A tavaly elindult TEVAgy a Hős! programhoz, melynek célja, hogy Magyarországon mindenki tudjon újraéleszteni, ez év tavaszán csatlakozik Budapest legnagyobb tapasztalattal rendelkező taxi­ társasága, a Főtaxi is: közös oktatás keretében közel 1000 sofőrt képeznek majd ki, hogy mit tegyenek vészhelyzet esetén. Március 30-án indult el a Főtaxi és a TEVAgy a Hős! program együttműködése, melynek keretében a taxi­ társaság állományában lévő közel 1000 sofőr szerezhet

26

újraélesztési ismereteket. Az együttműködés azért is példaértékű, mert a hirtelen szívhalál bármikor, bárhol, bárkit utolérhet, és ha a bekövetkezte utáni 4 percben nincs a helyszínen valaki, aki elkezdi a szívmasszázst, akkor nagy valószínűséggel elhalnak az agysejtek, és visszafordíthatatlan károsodások léphetnek fel. A Főtaxi munkatársai mindennapi munkájuk során egész Budapestet keresztül-kasul szelik, évente összesen 81 millió kilométert tesznek meg autóikkal, és eközben rengeteg emberrel találkoznak. Ha a baj a közelükben történik, vagy éppen a saját utasukkal, akkor a képzésnek köszönhetően azonnal meg tudják tenni a szükséges lépéseket, és a mentő kiérkezéséig fenn tudják tartani a keringést, mely a sikeres újraélesztés utáni teljes élet egyik alappillére. „Mivel a Főtaxira az alapítástól kezdve az innováció és a példamutatás a jellemző, mi sem természetesebb, mint hogy cé-

günk az első olyan taxitársaság Magyarországon, amelynek minden munkatársa részt vesz az életmentő tanfolyamon!” – mondta Szunomár Tibor, a Főtaxi vezérigazgatója. „Nagyon nemesnek és példaértékűnek tartjuk, hogy a taxitársaság csatlakozott a programunkhoz. Bízunk benne, hogy ez az együttműködés több szervezet szemét is felnyitja majd azzal kapcsolatban, hogy érdemes hasonló kezdeményezésekhez csatlakozni, hiszen minimális erőfeszítéssel és tanulással emberéleteket menthetünk!” – tette hozzá Klupács Péter mentőtechnikus, a TEVAgy a Hős! egyik vezetője. A társaság tagjai már több ízben bizonyították rátermettségüket, ha az utasok védelméről vagy egészségéről volt szó. Biztosan mindenki emlékszik annak a taxisnak az esetére, aki mikor látta, hogy utasa rosszul van, felismerve a tüneteket azonnal az ügyeletre hajtott, megmentve ezzel az utas életét. Ilyen hétköznapi hősökre van szükség, akik mernek és tudnak is cselekedni, ha kell! Hirtelen szívhalál esetén pedig nincs idő a této-

vázásra, a szívleállás után ugyanis mindössze 4 perc áll rendelkezésre, hogy megkezdjék az újraélesztést, melynek szakszerű mozdulatai, intenzitása és ritmusa egy gumilabda és egy 100 BPM-es zeneszám segítségével könnyedén elsajátítható. A TEVAgy a Hős! program két kitalálója, Mészáros Zalán és Klupács Péter másfél éve járják az országot, és játékos formában tanítják meg mindenkinek a mellkasnyomás helyes módját. A statisztikák igen riasztóak, hiszen na-

ponta 70 ember, azaz óránként 2-3 ember hal meg hirtelen szívhalál következtében, mert nincs a helyszínen olyan személy, aki segíteni tudna. Míg Németországban 1000 emberből 973 tud újraéleszteni, addig 1000 magyar közül ös�szesen 17 ember tudja, hogy mitévő legyen ilyen vészhelyzetben. Ezen szeretnének változtatni a programmal. Azok, akik mostantól a Főtaxival utaznak, biztosak lehetnek abban, hogy ha bekövetkezik a baj, akkor a szakszerű segítség csak egy karnyújtásnyira lesz!

Program részletek:

www.tevagyahos.hu 27

STAFÉTABOT

Beszélgetés dr. Schlégelné Békefi Csillával, a komáromi Mentha Patika vezetőjével

A gyógyszertár újszerű, szemmel láthatóan gondosan megtervezett és kivitelezett, tágas épületben kapott helyet, nem messze a főúttól, a Közösségi Ház szomszédságában. Bent tágas, modern officina, a vezetőasszony kedvesen fogad. 28

• Jellemző volt a családban a fehér köpeny? A mi családunk Székesfehérvárról származik, apukám gyárban dolgozott az anyagosztály vezetőjeként, anyukám pedig biztosítási ügyekkel foglalkozott, később egyébként bróker is lett… Az egészségügyhöz tehát nem volt köze a szűk családnak, és korábban sem: apai ágon paraszti sorban voltak a felmenők, anyai ágon sváb parasztok voltak az ősök, a nagyszüleim viszont már pedagógusok lettek. Én „egyke” lettem, és az egyetlen lány a családban, mert az unokatestvéreim mind fiúk voltak. Így aztán külön is örültek nekem, én voltam a jó kislány, aki szépen tanult, és különben is mindig olvasott. Anyukám szokta mondani, hogy ha a piros rekamié nem indul el a szobából, akkor én nem jutok ki az udvarra soha, mert mindig azon olvastam. Az édesapám viszont sokszor mesélt arról, hogy ő igazából sebész szeretett volna lenni, de kulákgyerekként erre nem volt esélye. Ez olyan hatással volt rám, hogy valójában én is elkezdtem lélekben az orvosi pályára készülni – édesapám helyett.

• Csak nem szakirodalmat olvasott már gyerekként?! Nem, nem, a szépirodalmat szerettem. A középiskolában viszont már igyekeztem felvenni az irányt, és mivel akkoriban fizika és biológia kellett a felvételin, ezekből különórákra is jártam. Ami még érdekes, hogy egyébként orosz tagozatos voltam, aminek volt egy óriási előnye ebből a szempontból: ott lehetett második nyelvként latint tanulni! Jó tanulmányi eredményeim voltak, jelentkeztem is az orvosira, először Pécsre, azután Budapestre; elértem a szükséges pontszámot, de a maximumot nem, és ezért helyhiány miatt mind a kétszer elutasítottak. Másodszorra viszont már mód volt az átirányításra, és így előfelvételivel bekerültem a gyógyszerészi karra. Közben már elmentem dolgozni, méghozzá patikába. Ugyanis kórházba például nem vágytam, azt túl „keménynek” gondoltam volna, a gyógyszertárat azon­ ban olyan nyugodalmas helynek tartottam, és egy ismerős főgyógyszerész révén sikerült is bekerülnöm egy kis fehérvári patikába. Közben készültem az egyetemre orvosnak, sokat tanultam, azonban a gyógyszertár kezdett egyre jobban megtetszeni, és ahogy belejöttem a tennivalókba, meg is szerettem ezt a tevékenységet. Pedig csak kisegítő munkát végezhettem, hiszen nem jártam asszisztensképzésre, gyógyszert meg pláne nem adhattam ki, de mégis megfogott a légkör. • Gondolom, mindennek azután az egyetemen is hasznát vette, nem? Később igen, de azért az elején voltak

nehézségeim, mert nálunk a középiskolai kémia nem volt valami erős, az egyetemen meg erről szólt minden, szóval igencsak kapaszkodnom kellett, hogy utolérjem a többieket. Az első félévben szervetlen kémiából például csak az utolsó zárthelyin sikerült kivívnom a lehetőséget, hogy egyáltalán elmehessek vizsgázni. Nagyon keményen tanultam, és év végére sikerült is ledolgoznom a hátrányomat a jó pesti gimnáziumokból jövőkkel szemben, olyannyira, hogy a szigorlatom már jeles lett. Ettől kezdve azután már nem volt gondom a tanulással, meg is szerettem a szakmát: már kicsit sem sajnáltam az orvosit, és készültem arra, hogy gyógyszertárban dol­

gozzak, hiszen ott már „otthon voltam”. • És sikerült rögtön Fehérvárra kerülnie? Igen, csakhogy közben férjhez mentem, a férjem pedig tatai, és kohómérnök volt az almásfüzitői timföldgyárban. Nos, patika mindenütt van, de timföldgyár nem, úgyhogy nekem kellett alkalmazkodnom, és sikerült is áthelyeztetnem magam Tatára, ahol egyébként még ma is lakunk. Azután megszülettek a gyerekek, Péter és Ildikó, majd mire visszamentem dolgozni, már elkezdődött a privatizáció. Én korábban is gondoltam arra, hogy ha egyszer majd vezető akarok lenni, ahhoz bizony kellenének egyéb ismeretek is, úgyhogy elkezdtem

29

közgazdaságot tanulni levelezőn az egyetemen. Mire befejeztem volna, addigra viszont tényleg belefogtunk egy patika létesítésébe, méghozzá Naszályon. Mi persze Tatán szerettünk volna, de akkor meg volt határozva, hogy adott számú lakosra hány patika juthat maximum, és addigra a város ebből a szempontból már „betelt”. Egy ismerős javasolta a naszályi lehetőséget, ahol nem volt patika, és akkor ebbe belevágtunk. Más kérdés, hogy elejétől fogva sejtettük, hogy a két és fél ezres település nem fogja kielégítően eltartani a gyógyszertárat, így ezt csak átmeneti megoldásnak tekintettük. Kerestük a továbblépés lehetőségét másutt, és ez kb. egy év alatt sikerült is, méghozzá itt, Komáromban. A szomszédban, a Közösségi Ház egy részében adódott a lehetőség, ott lehetett kialakítani a patikát. Így a naszályi patikát sem kellett megszüntetni, hanem fiókpatika lehetett belőle. •Ez a hely itt Komáromban jó abból a szempontból, hogy például van a közelben orvosi rendelő? Van bizony, a túlsó sarkon van szakorvosi rendelő, és nagyjából a háziorvosok fele is itt rendel. Megnyitottunk tehát, de a forgalom csak lassan növekedett, meg kellett dolgoznunk azért, hogy elfogadjanak bennünket. A helyzetünket

30

könnyítette, hogy a megyei gyógyszertári központ nem működött valami fényesen, és ennek következtében állandóan rengeteg hiánycikk volt az akkor még állami patikákban; ugyanakkor az országos nagykereskedők valamiért preferáltak bennünket, kezdő magángyógyszerészeket, tehát ha valamilyen gyógyszerből csak kevés volt, azt inkább nekünk szállították. Ez nagyon nagy segítség volt abban, hogy a betegek ne szenvedjenek hiányt, mert a mi munkánknak az a lényege, hogy a lehető legteljesebb mértékben segítsük őket. A hőskorban ez nem volt mindig könnyű, sok utánajárás, telefonálgatás kellett egy-egy gyógyszer megszerzéséhez, vagy éppen az, hogy autóba üljünk, és elhozzuk valahonnan a betegnek. Én mindig fontosnak tartottam a magizást is, olyannyira, hogy nálunk ma már specialitásnak számít az, hogy egy gyakrabban keresett, egyszerűbben elkészíthető szer miatt nem kell visszajönni később, hanem akár meg is várhatja a páciens, gyorsan megcsináljuk. A magisztrális gyógyszerek egyébként pusztán gazdasági szempontból inkább veszteségesek, az emberek viszont hálásak értük, úgyhogy végső soron mégiscsak megérik. Nálunk még valami természetes, amit pedig nem könnyű megvalósítani a mai rendkívül gazdag gyógyszerkincs ismeretében: itt alig fordul elő, hogy azt mondjuk egy gyógyszerre, hogy elnézést, most nincs, tessék visszajönni érte. Különböző statisztikákból úgy tudom, hogy az ilyen esetek aránya a napi gyakorlatban Magyarországon legalább harminc százalék, és azt állítom, hogy nálunk ez maximum egy százalék! • Márpedig, amennyire tudom, a gyógyszertári készletgazdálkodás a gyakori árváltozások miatt nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé… Ez bizony így van, de azért a korábbi, fenyegető vaklicitekkel terhelt időkhöz képest, amikor hirtelen sokat bukhatott az ember, javult valamelyest a helyzet. Ma már a gyártók is segítőkészen viszonyulnak a dologhoz, és például a hónap második felében már az új áron adják a gyógyszert, hiszen az ő érdekük is az, hogy ne mást adjunk helyette. Az OEP honlapján is jobban tudunk ma már tájékozódni a változásokról, az árakról és, nem utolsósorban, a támogatásokról. A

legkeményebb helyzet ugyanis az, amikor egy drága gyógyszer kikerül a támogatásból: hiszen ha egy harmincezer forintos gyógyszer, amit addig szinte „fillérekért” meg lehetett kapni, kikerül a támogatottak közül, akkor az garantáltan a nyakunkon marad. A munkánknak nagyon fontos része, hogy jól tájékozottak, naprakészek legyünk ezen a téren. • Minden bizonnyal jól megtanult gaz­dálkodni, hiszen a régi patika helyett megnyithatta ezt az újat… Igen, a régi épületrész sok szempontból nem volt ideális, hiszen nem patikának épült, így azonnal kaptunk a lehetőségen, amikor az itt álló romos épület eladó lett. A helyére építettük fel az új gyógyszertárat, amelyet már a rendeltetésének megfelelően, célszerűen és kellőképp tágasan valósíthattunk meg. Itt azután azt is meg tudtuk tenni, hogy az officinát kettéosztottuk, és létrehoztunk egy külön fitotékát, mert úgy ítéltük meg, hogy ilyen termékekre – étrend-kiegészítőkre, élelmiszerekre, kozmetikai cikkekre stb. – van jelentős kereslet. Ez annyira bevált, hogy amikor a szomszédos épület is eladóvá vált, akkor azt is megvettük, és egy önálló nagy fitotékát nyitottunk ott. Nagyon megszerették a vásárlók, mert nem kommersz kozmetikai szereket, hanem inkább patikai készítményeket, reform élelmiszereket és más, egyébként nem könnyen elérhető termékeket forgalmazunk: hasonló kínálatot nem nagyon találni másutt a városban. A gazdasági ügyeket egyébként már régóta a férjem menedzseli, mivel a

timföldgyártás megszűnt, úgyhogy tud nekünk segíteni ebben. Nekünk, mondom, hiszen már a fiam is itt dolgozik, mivel ő is gyógyszerész lett, annyit hallott otthon a patikáról… • Magángyógyszerészként azonban ön nem elégedett meg mindezzel, hanem komoly szerepet vállalt a szakmai szövetségben. Miért? Amikor elindultunk a magángyógyszerészettel, akkor úgy éreztem, mintha kicsit árvagyerekek lennénk. Ugyanis míg az állami szektorban dolgozók kaptak a központból információkat, addig mi teljesen magunkra voltunk hagyva. Ennek felismerésével alakult meg a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, amelynek üléseire egy tatai kolleganővel kezdtünk el járni. Engem egyre jobban izgatott a lehetőség, hogy közösen védjük az érdekeinket, hát komoly szerepet vállaltam a munkában, és így lettem

először az elnökség tagja, majd három cikluson át alelnök. Ez sok-sok munkával járt, a tervek kidolgozásától a kemény minisztériumi egyeztetésekig. Nem szeretném az érdemeimet taglalni, de hát voltak különösen nehéz harcaink, például a patikaláncok kapcsán, és bizony nagyon sok konfliktust fel kellett vállalni ebben a munkában. Sokszor ültünk esténként a férjemmel, és csak rágtuk, taglaltuk ezeket a helyzeteket, nem egyszer hajnalig. Úgyhogy a lányom például kijelentette, hogy ő többek között azért nem lesz gyógyszerész, mert nem szeretné otthon mindig azt hallani, hogy MOSZ így, MOSZ úgy… Bevallom, a végére tényleg én is belefáradtam a szakmapolitikába, és úgy gondoltam, most már jöjjenek a fiatalok. Ez meg is történt: átvették tőlünk a stafétabotot, és úgy gondolom, jó kezekbe került. László István

31

EGYÉL FELELŐSEN! 32

Gasztronómiai öko-lábnyom

Járt-e ön már fenntartható étteremben, ivott-e már kukoricakeményítőből készült, használat után lebomló pohárból? Néhány évvel ezelőtt talán még kétséges volt, hogy a vendéglátóhelyeknek és rendezvényszervezőknek foglalkozniuk kell-e a fenntarthatósággal. A vendégek azonban egyre tudatosabbak, és pénzükkel egyre többször a környezetvédelemre szavaznak – véli egy 2012-ben alakult civil szervezet, amely elindította a Felelős Gasztrohős programot, és kitalálta a Fenntartható Étterem minősítést.

Egy fenntartható ötlet! Társaimmal, Dr. Horvátth Saroltával, Szücs-Winkler Róberttel és Molnár Bálinttal 2009-ben barátkoztunk össze egy nyári egyetemen, majd belefogtunk több környezetvédelmi projektbe – meséli Varga Judit, az egyik ötletgazda. 2011-re rájöttünk, hogy az étkezés és a környezetvédelem kapcsolata érdekel bennünket, és 2012 januárjában indítottuk el a Gasztrohős blogot (gasztrohos.blog.hu). Egyre több vendéglátóhelyről írtunk, így sok tulajdonossal is beszélgettünk, akik eléggé kételkedtek abban, hogy a vendégeket érdekelné, mennyire környezettudatos egy-egy étterem. Aki figyelt például arra, hogy környezetbarát mosogatószert használjon, szelektíven gyűjtse a hulladékot, vagy minél kevesebb áramot fogyasszon, az saját meggyőződésből tette, és nem gondolt arra, hogy közhírré tegye. Mi pedig győzködtük őket, hogy szerintünk sokan vannak, akiknek fontosak az ökoszempontok, és reméltük, hittük, hogy ez alapján is választják ki, hol egyenek-igyanak! A vendéglátósoknak nagyon sok a dolguk – folytatja Judit –, de bennük is felmerült az ötlet, hogy kellene egy szervezet, amely összefogja és kommunikálja a „zöld” helyeket, mi pedig magunkra vállaltuk ezt a feladatot. Így született meg a Fenntartható Étterem minősítés, amelynek kidolgozásában 2012ben hat vendéglátóhely (Fruccola, Doblo Borbár, Életkonyha, Kétker-Étkem, Mannatural Ételmanufaktúra, Ecocafe) volt a segítségünkre. Azóta egyre több, jelenleg közel 30 minősített vendéglátóhelyünk van, szerte az országban.

Ki érdemli meg a Fenntartható Étterem minősítést? A minősítés célja, hogy elismerje és segítse azokat a vendéglátóhely-tulajdonosokat, akik erőfeszítéseket tesznek környezeti hatásuk csökkentése érdekében. A minősítést a Felelős Gasztrohős program kezdeményezője, az Ökológiai Evolúció Alapítvány adja ki. A pályázóknak hét minimumfeltételt kell teljesíteniük: vállalják, hogy nem használnak polisztirol habból

33

készült dobozt és poharat; pálmaolaj nélkül készítik ételeiket; legalább két vegetáriánus főételt kínálnak az étlapon, ezek közül maximum egy tartalmaz tejterméket és maximum egyet sütöttek ki olajban; legalább 30%-ban magyar alapanyagokat használ; minimum egy bioterméket tart; legalább egy környezetbarát minősítéssel ellátott tisztítószert használ, illetve folyamatosan törekszik a környezetterhelés csökkentésére. Ha az étterem nem képes megfelelni mind a hét kritériumnak, a felelős gasztrohősök hasznos tippekkel segítenek abban, hogyan érdemes elindulni a fenntarthatóbb működés felé.

„Étteremzöldítési” tanácsok kezdőknek: Változtasd az étlapot a szezonnak megfelelően! Cserélj le néhány húsos fogást vegetáriánusra! Keress hazai termelőket, akiktől háztáji termékeket vásárolhatsz! Kínálj fél adagot is! Kezdd el a szelektív hulladékgyűjtést és a komposztálást! Cseréld le tisztítószereidet környezetbarát változatra! Cseréld le izzóidat LED-re! Bizonyosodj meg róla, hogy nem csöpögnek a csapok és a wc-k! Keress a közeledben egy szervezetet, amelynek a nap végén odaadhatod megmaradt ételeidet!

Zöld étterem – felelősebb vendégek? Vajon mi, rántott csirke és marhapörkölt kedvelők, mennyire értékeljük a „felelős konyhát”? Egyáltalán tudjuk-e, hogy ez nem a konyhafőnököt jelenti? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy milyen fontos az ellenőrzött, minőségi alapanyag? Vonz-e minket, ha a kávé, amit iszunk, „fair trade”, vagyis méltányos kereskedelem útján jutott el hozzánk, miközben a fair trade hálózatban vásárolt kávé, vagy az itthoni biotermelőnél kapható zöldség legalább 10-30%-kal drágább az átlagosnál, és persze a belőle készült étel is ennyivel többe kerül? Hajlandóak vagyunk-e megfizetni ezt a többletet? Amikor az étlapot böngésszük, nem gondolunk arra, hogy a fenntarthatóságnak három alappillére van: környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok. Például a helyi termelőnél kapható, ellenőrzött alap-

34

anyag vásárlása csökkenti az élelmiszer-kilométert, ezzel az étterem ökológiai lábnyomát. A társadalmi fenntarthatóság szempontja úgy érvényesül, hogy a vállalkozó támogatja a helyi közösséget: helyben fekteti be a pénzét, nyit, mondjuk, „zöld” éttermet, ahol jó béreket fizet, munkalehetőséget kínál, illetve egyéb módszerekkel javítja a helyi életszínvonalat, biztosítja a zöld szemlélet terjesztését. (Mint a mesében – gondolhatják most önök kétkedve.) A gazdasági fenntarthatóság célja, hogy az étterem a helyi termelőket és gazdaságokat támogassa. Olyan beszállítókkal dolgozzon, akik hasonló értékeket képviselnek. Egy profi üzletvezető a fenntarthatóság három alappillérét jól tudja optimalizálni, és így érdemessé válhat a Fenntartható Étterem minősítésre. Főleg, ha mindeközben ínycsiklandó, gusztusos és finom ételeket kínál – ez sem utolsó szempont! Sokak szerint azonban a fenntartható éttermek számára a legnagyobb akadály mi magunk vagyunk, vagyis a vendégek. A mi ízlésünket, viselkedésünket, vágyainkat és elvárásainkat a legnehezebb megváltoztatni. Ugyanis amikor étterembe megyünk, továbbra is a határtalan választási lehetőségek illúzióját várjuk el. Dan Barber séf szerint a fenntartható étterem azt jelenti, hogy a vendéglátóhelyek kidobják az étlapokat, és azt főzik meg, amit a helyi termelők tudnak szállítani aznap. Vajon hányan elégednénk meg ezzel?

Egy igazi, maradékból készített, ezért környezettudatos étel: a mákos guba Hozzávalók: 4 nagyobb vagy 5 kisebb kidobásra váró, szikkadt kifli, 15 dkg mák, 10-15 dkg cukor (ízlés szerint), 0,5 liter tej, 2 rúd vanília. A mákot és a cukrot összedaráljuk, ráöntjük a darabokra vágott kiflikre. A tejet a vaníliával felforraljuk, a kiflikre öntjük, és sütőben pirosra sütjük. Közben gyermekünkkel arról beszélgetünk, miért fontos, hogy lehetőleg ne dobjunk ki ételt.

35

Testközelből:a babahordozásról

– nem csak kismamáknak

A babahordozás a világ legtermészetesebb dolga: azokban a társadalmakban vagy társadalmi csoportokban, ahol a kismama nem mehet „szülési szabad­ ságra”, mert nélkülözhetetlen a munkája, nem is nagyon marad más választása, mint hogy magára kösse a kisbabáját. A XXI. századi Európa nagyvárosaiban ez első látásra úri huncutságnak tűnik, és sok szakember – és persze nagyszülők serege – állítja, hogy kifejezetten ros�szat tesz, ha a baba naphosszat kézben van. Azok viszont, akik szakértői és tanítói a babahordozásnak, tudományosan is alá tudják támasztani, hogy a szokás nemcsak a babának és a mamának kedvező, de az egész család számos gondját megoldja. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a hordozott baba nem kézben van, és ez több szempontból is fontos különbség… 36

Turi Nagy Éva, a Beli Buba Babahordozó Iskola vezetője majdnem egy évtizede elsőként alapított ilyen műhelyt Magyarországon. A módszert Svájcból hozta, és a Beli Buba azóta is egy németországi tagszervezethez kapcsolódik. Azt tanítják a szülőknek, hogyan jó és egészséges hordozni egy kisbabát, miközben azt is megmutatják, miféle eszközök állnak ehhez rendelkezésre. • Amikor a Beli Buba 2006-ban megnyitott, a mostanihoz képest mennyire és mennyiben volt más a családok hozzáállása a babahordozáshoz itt, Magyarországon? T.N.É.: Más volt a helyzet akkor. Mióta mi megnyitottunk – aztán később mások is elkezdtek tanfolyamokat hirdetni, iskolákat alapítani –, a babahordozás közismert dologgá vált, és aránylag hamar keresett is lett. Az én legkisebb lányom 2006-ban született, vele együtt tartottam első tanfolyamvezetői képzésemet. Az ő hordozását már nem annyira űrlényként éltem meg, mint első, 2001-ben született lányomét: előbb tanfolyamaim, utána képzéseim, majd a Beli Buba tanfolyamvezetői tanfolyamai által és internetes fórumok révén egyre ismertebbé vált nálunk is a babahordozás. Egyre többféle eszköz jelent meg a piacon, sok kismama ajándékba kapott, mások vet-

Turi Nagy Éva és Boglárka

tek ilyeneket, de aztán nem boldogultak velük, így is kötöttek ki nálunk. De jött hozzánk sok kismama egyszerűen azért is, mert hagyta működni az ösztöneit. Naphosszat ölben tartotta a babáját, de ez fárasztó volt, és sok szempontból körülményessé tette az életét, úgyhogy eszközt keresett nálunk ahhoz, hogy a kezeit felszabadíthassa. Ez a dolog aztán futótűzszerűen terjedt, és ez törvényszerű, mert az értő babahordozás eredménye rendkívül látványos. A harmónia és a derű mindenki számára vonzó, pláne ha az, amivel előállítható, nem ördöngösség… • Mennyire biztosak a dolgukban azok a mamák, akik hozzátok fordulnak? Úgy értem, abban mennyire biztosak, hogy jól teszik, ha magukra kötik a kisbabájukat? T.N.É.: Ez változó, de nyugodtan mondhatom, hogy sok anyuka épp azért jön hozzánk, mert nem érti, az 37

Szentirmainé Gulácsy Rita

ösztönei miért súgnak mást, mint amit a gyerekorvos, a védőnő vagy akár a saját édesanyja tanácsol neki. Egy nő normális esetben vágyik arra, hogy a kisbabája testközelben legyen, és érzékeny azokra a jelekre, amelyeket a kisbaba küld arról, hogy mit szeretne. Ha ezt bármiféle megfontolásból kénytelen folyamatosan felülírni, akkor összezavarodik. Ez elég természetes. • Ti pedig azt mondjátok, hogy hallgasson a „belső hangra”? T.N.É.: Igen. Mi úgy gondoljuk, és ezt tudományosan is alá tudjuk támasztani, hogy egy kisbabának és az édesanyjának is az a legjobb, ha szoros közelségben vannak. Nagyon érdekes tapasztalat, hogy a folyamatos testközelség milyen gyakran hoz felszínre olyan lelki problémákat, amelyek nem is feltétlenül, vagy inkább nem is közvetlenül függnek össze a mama és a baba kapcsolatával. A család egészére, az ottani kapcsolatokra, az esetleges konfliktusokra is fény derül egy kisbaba születésével, vagy később, 38

amikor az anya úgy dönt, hogy testközelben akarja nevelni. Ha a kismama foglalkozik ezekkel a folyamatokkal, úgy nemcsak tudomást szerezhet róluk, hanem árnyalni, oldani is lehet azokat. • Valamelyest azért térjünk ki magukra az eszközökre is. Mitől függ az, hogy kinek melyiket ajánlod? T.N.É.: A babahordozás haszna szempontjából nagyon is lényeges, hogy a hordozónak és a babának is elég kényelmes és biztonságos legyen az a valami, ami a babát tartja. Szándékosan mondok most hordozót és nem anyát, ugyanis ma már nagyon gyakran a szülőpár együtt vállalkozik a babahordozásra, sőt sok esetben a nagyszülők is bekapcsolódnak. Szigorú alapelveink vannak a babahordozó eszközözök ajánlásáról és azok használatáról. Hogy kinek melyiket ajánljuk, attól függ, hogy ki milyen elvárásokkal közelít a babahordozáshoz, kinek milyen preferenciái vannak, és nem utolsó sorban a baba életkorától is.

Ónodi Ágnes annak idején a Beli Bubából indult, de immár nyolc éve saját tanácsadóházat működtet, Hordozóház néven. Társával, Szabó Verával tanfolyamokat tartanak, szakértői konzultációt biztosítanak a csecsemőápolás, kisgyermeknevelés kérdéseiben, és hordozóeszközöket árulnak és adnak bérbe. A babahordozásról úgy gondolja, hogy nem elmélet, hanem tapasztalat, amit minden esetben az adott család igényeihez és lehetőségeihez kell igazítani…

• Amikor az én gyerekeim voltak kicsik, csak a kenguru volt, de ma leginkább kendőket látni a mamákon. Van még, aki a kengurut keresi? Ó.Á.: Azt, amiről beszélsz, mi egymás közt bugyi­ kengurunak hívjuk, egyszerűen azért, mert abban úgy ül a kisbaba, mintha a bugyijánál fogva tartanánk: a lábai lefelé lógnak egymással majdnem párhuzamosan. Ez nem az a testhelyzet, ami a kisbabáknak igazán kényelmes és biztonságos. Az elmúlt 1015 évben azonban a kenguruknak nagyon sokféle variációja megjelent, köztük sok olyan is, amit szívesen ajánlunk. Akik kifejezetten kengurut keresnek, leginkább azért választják, mert egyszerűbbet szeretnének, mint a kendő. És persze vannak, akik ajándékba kapják, de nem tudják, hogy hogyan használják, vagy egyszerűen csak bizonytalanok abban, hogy ez-e a legjobb megoldás akár nekik, akár a babának. • És ha egy bugyikengurut visznek be hozzátok? Akkor lebeszélitek róla a mamát?

Ónodi Ágnes

Ó.Á: Sosem beszélünk le senkit semmiről. Azt, hogy kinek mire van szüksége, vagy mi a legjobb neki, leginkább ő maga tudja. Attól még, hogy mi sok hátrányát látjuk a bugyikenguruknak, az adott családban, az adott pillanatban lehet, hogy mégis ez a legjobb hordozóeszköz, például azért, mert semmi másra nem nyitottak. • Mi a különbség a bugyikenguru és az újabbak, illetve a kendőszerű megoldások között? Ó.Á: A legfontosabb különbség köztük az, hogy az általunk ajánlott kenguruk, karikás és kötözős kendők a kisbaba természetes testhelyzetét támasztják meg, amit leginkább úgy tudnék megfogalmazni, 39

hogy hagyják őt rágömbölyödni a hordozójára. Ha megnézel egy ilyen kisbabát, azt látod, hogy a lába terpeszben van, felhúzva, a háta pedig gömbölyű. Tévhit, hogy a babának akkor lesz szép egyenes a háta, ha kemény, egyenes felületen fekszik. Ahogyan az sem igaz, hogy csak akkor szabad függőleges helyzetben lennie, ha már tartja a hátát, hiszen a gondos hordozáskor úgy függőleges a baba, hogy a háta egészséges, terheletlen helyzetben van, miközben tökéletesen megtámasztjuk őt. A kisbabák, sőt még a kicsi gyerekek számára is nagyon biztonságos élmény testközelben lenni. És nem kell, hogy ez a test a mamájuké legyen. Egy kutatás szerint a törzsi közösségekben egy féléves gyerek 24 óra leforgása alatt nulla percet tölt letéve, de korántsem mindig az édesanyja hordozza. Egy órán belül átlagosan nyolc embernél fordul meg, és csak tíz percet van az anyukájánál. A mi kultúránkban a nők az anyasággal ehhez képest igencsak magukra vannak hagyva. • Mi a helyzet a papákkal és a nagyszülőkkel? Ők mennyire hajlandóak részt venni a hordozásban?

40

Szabó Vera és Ónodi Ágnes

Ó.Á: Ez nagyon változó, de sok olyan családot ismerek, ahol idővel természetessé vált, hogy a nagyszülő is magára veszi a babát. Ami pedig a papákat illeti, olyan párt is ismerek, akik között a hordozás a papa javára billen: a kisbabájuk gyakrabban van az apukájára kötve. • És mi lesz a többiekkel? Ha a mama hordozza leginkább a kisbabáját, nem érzi-e majd úgy a papa vagy a nagyobb testvérek, hogy magukra maradnak, ki vannak rekesztve valamiből? Ó.Á.: Éppen ellenkezőleg! Ha a kisbaba rá van kötve a mamája hasára vagy hátára, szabad a pálya! A két keze szabad, és hozzáteszem, hogy a figyelme is, hiszen nem kell örökké a kisbabáját lesnie, nem kell fülelnie, hogy mi a helyzet a kiságyban, hanem jöhet-mehet, intézheti a dolgát, tanulhat, játszhat a nagyobbakkal, vagy, mondjuk, ücsöröghet és beszélgethet a papával. Én magam is megéltem azt a pillanatot, amikor a nagyobb gyerekeim annyira belefeledkeztek valamibe, amit közösen csináltunk, hogy mikor ocsúdtak, ijedten kérdezték, hogy de hát hol az öccsük: „Ja, a hátadon!” Ez ennyire egyszerű.

A babahordozás nem a kreatív kismamák mozgalma. Biológusok, pszichológusok és antropológusok az elmúlt mintegy száz év során kisebb könyvtárra való kutatást halmoztak fel azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepet játszik az érintés és a testközelség az újszülöttek, a csecsemők és a kisgyerekek testi, lelki, szociális fejlődésében, az anya jóllétében, illetve kettejük kapcsolatában. Közülük is talán a legismertebb Evelyn Kirkilionis biológus, humánetológus munkássága. A freiburgi egyetem tudósa kifejezetten a babahordozással összefüggő kérdéseket kutat, és eredményeire hivatkozva azt állítja, hogy a hordozott babák érdeklődőbbek, élénkebbek, szocializációjuk zökkenőmentesebb és gyorsabb, mint azoké, akik kiságyban, járókában, babakocsiban töltik első hónapjaikat. A babahordozásnak fiziológiai előnyei is vannak, mondja, különös tekintettel a csípő fejlődésére és a „lapos fej szindrómára”. A kutatások azt bizonyítják, hogy a hordozás az anya számos problémáját is megoldhatja, elsősorban is csökkenti a pszichoszomatikus betegségek kialakulásának esélyét, az érintés ugyanis növeli az anya szervezetében az oxitocin, vagyis „boldogsághormon” szintjét.

Vélemények még – a babahordozásról „Hordozáskor a baba sokkal többet lát környezetéből, agya több ingert kap. Az anya mozgása stimulálja bőrreceptorait, valamint mozgás- és egyensúlyozó szerveit. A baba lábai az anatómiailag ideális terpesztartásban vannak. Az intenzív szem- és testkontaktus biztonságérzetet ad, melynek pszichoszociális jelentősége felmérhetetlen.” Prof. Dr. Ernst J. Kiphard, Frankfurti Egyetem, részlet egy tanulmányból

„A hordozott babák (átlagosan) kevesebbet sírnak: összességében 43%-kal, az esti órákban pedig 54%-kal kevesebbet.” A több hordozás csökkenti a csecsemősírást: egy véletlenszerű kontrollált vizsgálat. Hunziker, U. A., Barr, R, G. (1986). Gyermekgyógyászat, 77, 641-8.

41

„A hordozott babák általában hamarabb lesznek magabiztosak és önállóak.” Környezeti korlátok a gyermekgondozási módszerekben. Whiting, J. W. M. (1981). Kultúra-közi emberi fejlődés kézikönyve, New York: Garland STPM Press.

„A hordozás segít a hasfájós babákon, a felnőtt mozgása masszírozza a baba pocakját, miközben a függőleges helyzetben könnyen távozik a lenyelt levegő is.” A hordozás, mint a hasfájás „terápiája”. Barr RG, McMullan SJ, Spiess H, Leduc DG, Yaremko J, Barfield R, Francoeur TE, Hunziker UA. Gyermekgyógyászat Vol.110 No.5 November 2002,pp.879-883

„A testkontaktus a babával növeli az anyákban a prolaktinszintet, mely hormon felelős az anyatej termeléséért.” Prolaktin válaszreakciók a csecsemő jelzésekre férfiakban és nőkben: A szülői tapasztalat és a csecsemővel való kapcsolat hatásai. Krista M. Delahuntya, Donald W. McKayb, Diana E. Noseworthyc, Anne E. Storey. Memorial University of Newfoundland, Canada. 2006

„Ha a szoptatás nem sikerül vagy nem lehetséges, a hordozás segíti a kötődést a közelség megteremtésével a tápszeres táplálás közben és mindenkor.” Babahordozás: Az ősi hagyomány előnyei és szépségei. Blois, M, MD. (2005). Pharmasoft Publishing.

„A hordozás elősegíti a baba idegrendszerének fejlődését, így csökkenti a bölcsőhalál kockázatát, melyet a légzéskontroll és az éretlen idegrendszer diszfunkciójának tartanak. A hordozás egyensúlyozó szerv stimuláló hatása segíti a babákat jobban lélegezni.” SIDS: Kézikönyv szülőknek a hirtelen bölcsőhalál szindróma megértéséhez és elkerüléséhez. Dr. William Sears. Boston. Little, Brown, and Company.

„A hordozás segíti a depressziós anyákat. A nem érintett babáknak több hang- és szemkontaktusra van szükségük, csak hogy megbizonyosodjanak róla, ott van az anyjuk. Hordozáskor a kapcsolat eleve adott, a depressziós anyára nem hárul a kapcsolatfelvétel terhe”. A depressziós anyák érintése növeli a babák pozitív hatását és figyelmét az arcnéző interakciókban Pelaez-Nogueras M, Field TM, Hossain Z, Pickens J. (1996). Gyermek fejlődés, 67, 1780-92. idézetek forrása: www.okobaba.hu (Ökobaba klub)

Flóri Anna 42

HU/NEOGR/15/0002

80 éves szakértelem a babák bőréért A Neogranormon kenőcs bőrgyógyító szakértelmében a magyar anyák már több mint 80 éve megbíznak. Nem véletlenül, hiszen hámosító, gyulladáscsökkentő és bőrregenerációt elősegítő hatásának köszönhetően nyugtatja és ápolja a pelenka miatt kipirosodott babapopsit, valamint elősegíti a csöppségek bőrének gyógyulását. Ez a páratlan gondoskodás teszi a Neogranormont már három generáció óta a szerető anyukák és nagymamák kedvencévé.

Vény nélkül kapható gyógyszer

Forgalomba hozatali engedély jogosultja: TEVA Gyógyszergyár Zrt, 4042 Debrecen, Pallagi út 13.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg 43 kezelőorvosát, gyógyszerészét!