1
A szolnoki Magyar Királyi Honvéd gyalogezred története 1920-1945-ig A szolnoki helyőrség a román megszállást követően a budapesti katonai körlet parancsnoksághoz tartozott. A helyőrség állományát a vasi gyalogezred II. zászlóalja adta. A zászlóalj parancsnoka Bauer őrnagy volt, alárendeltségébe tartozott 14 fő tényleges, és 10 fő tartalékos tiszt, 13 fő tiszthelyettes, 468 fő legénységgel. Felszerelése: 439 db puska / 1888 M, és 1895 M/ 6 db kézi golyószóró, 6 db állványos golyószóró, 52 ló, 4 mozgó konyha, és 9+ db jármű. Ezen kívül Szolnokon települt a Dunántúli lovas tüzér osztály 1 ütege, 4 db ágyúval. Pk: Kovács Kálmán százados. 1920.január 15.-i hadrend szerint szintén a budapesti katonai körletparancsnokság alárendeltségében megalakul a hadosztály katonai parancsnoksága, parancsnoka Kreybig Rudolf ezredes, és benne a szolnoki gyalogezred.1 Elvileg két zászlóalja Szolnokon, és egy zászlóalja Jászberényben, állomásozott, de ezek csak félig feltöltött zászlóaljak voltak.. 1920.03.12. Megalakult a debreceni katonai körlet parancsnokság, és Budapestről Debrecenbe költözött. A debreceni gyalogdandár parancsnoksága ekkor még Budapesten maradt a Lobkowiz laktanyába.1920. március 25.-i állapot szerint a vasi ezred II. zászlóalját Szolnokról Hajdúszoboszlóra, az I. zászlóalját Debrecenbe / Pk: Pados őrnagy/, és a III. zászlóalját Szolnokra irányították. 1920. május 03.-án azonban a vasiak helyét ténylegesen átveszi a szolnoki gyalogezred. Ideiglenes ezred parancsnok Horváth János százados, az I. zlj parancsnoka Mátray Zoltán őrnagy, a II. zlj parancsnoka Czácy Elemér őrnagy, míg a III. zlj parancsnoka Sukács Sándor őrnagy lett.2 Június közepén az ezred új parancsnoka Kovách János ezredes. Az ezredparancsnok jelentése szerint a legénység rossz lábbelikben, kopott nadrágokban, zubbonyokban, 70%ban elkobzott ruházati anyagokkal rendelkezik. 1921.03.01.-én a szolnoki gyalogezredet az új budapesti 2. vegyesdandár / Pk: Kruszka Manó ezredes/ kötelékébe osztották be. A II. zászlóalj személyi állományát főleg az akkor megszűnt budapesti vadász zászlóalj legénységéből pótolták ki. Az ezred új parancsnoka Hensel Emil ezredes volt. Az ezred étkezési létszáma 976 fő volt. Fegyverzete: 741 puska, és 22db géppuska. Az ezred löveganyaggal nem rendelkezett. 3 Az ezred egyik zászlóalját Szolnokon a legendás cs. és kir. 68. gyalogezred volt laktanyájába helyezték el, míg a másik két zászlóalj Budapesten került elhelyezésre. Szolnokon, ezen kívül működött az állomásparancsnokság, és 1 fő nyilvántartási tiszt is.1921 elején a Honvédelmi miniszter elrendelte, hogy állapítsák meg, hogy melyik alakulatok rendelkeznek zászlóval. A felmérés szerint a szolnoki gyalogezred számára a város közössége 1
HM eln.1.o.1119/1920.01.02. HM. Eln.1.o. 02802/1920.06.02. 3 HM tik.1o.1921/150 szám. 2
2
felajánlott egy zászlót. A kérelemből, amelyet az ezredparancsnok terjesztett fel kitűnik, hogy ez a zászló eredetileg, / félig kész állapotban/ a vasi ezred zászlója volt. A kérelemből az is kitűnik, hogy a zászlóanyai tisztségre Horthy Miklósnét kérték fel.4 A miniszter 1921 márciusában a 11220.eln.1 o. számú iratban engedélyezte a zászló felszentelését. 1922.04.21.-én az ország területét hét katonai körzetre osztották,5 és hét vegyesdandárt hoztak létre a körzeteknek megfelelően. Ennek keretén belül újra hadrendi átszervezések történtek. Megszűnt a szolnoki gyalogezred. Helyét a frissen létrehozott 2. gyalogezred / pk: v. Pávai Mátyás Sándor ezredes/ vette át, amelynek I. zászlóalja Szolnokon, míg a II. zászlóalj Ceglédre,/ Pk: Báló Zoltán őrnagy/ a III. zászlóalja/ Droppa Rezső őrnagy/ Budapesten került elhelyezésre. toborzási körlete Jász-Nagykun Szolnok és Békés Megye. A szolnoki I. zászlóalj az Abonyi úti / akkor Laktanya út/ gyalogos laktanyában. Parancsnoka Missuray Félix őrnagy. Létszáma: 15 fő tiszt, 23 altiszt, és 468 főnyi legénység. Fegyverzete: 408 puska, 110 öntöltő pisztoly, 2 db kézi és 4 db állványos géppuska. Az ezredet a budapesti vegyesdandár kötelékébe sorolták be. / Pk: Thán Károly tábornok. / a Magyar Királyi Honvéd 1. vegyesdandár hadrendjébe így a következő alakulatok kerültek: 1 honvéd gyalogezred, 2. honvéd gyalogezred, 1. honvéd kerékpáros zászlóalj. A volt szolnoki gyalogezred zászlója ezután a 2. gyalogezredhez került. Az ezred élénken és kegyelettel ápolta a 68-asok emlékét. 1922 június 10.-én a Budai Vár kápolnájában délelőtt 10 órai kezdettel gyászmisét tartottak az világháborúban elesett 68-asok emlékére. A kormányzó képviseletében Soós Károly tábornok, József főherceg és Álgya Papp Sándor ezredes volt jelen. A volt 68-asokat Mete Rudolf altábornagy, a Mária Terézia rend tulajdonosa, volt zászlóaljparancsnok képviselte. A gyászmisét Zadravecz István tábori püspök pontifikálta.6 1922 június 29.-én Horthy Miklós kormányzó szemlélte meg a szolnoki katonai alakulatokat..7 Az ezred Szolnokon állomásozó zászlóaljának, hasonlóan a volt 68asokhoz nagyon jó kapcsolata volt Szolnok városával. Szinte minden városi rendezvényen, ünnepen az ezred zenekara játszott, énekkara énekelt. Szerves részét képezték a város kulturális életének. Tevékenyen vettek részt az árvízvédelemben, és egyéb természeti katasztrófák elhárításában is. Erre igen jó példa nemes Hanzély Pál m.kir hadnagy esete aki, 1927 január 8.-án, egy fiatal lány jeges vízből való kimentése közben életét vesztette. Emlékét egy emléktábla a volt laktanya kerítésén a mai napig őrzi. Az emléktábla avatásra 1932.január 8.-án a M.Kir.”József Nádor” 2. honvéd gyalogezred I. zászlóalj parancsnoksága által szervezett ünnepség keretében került sor. Az eseményen 4
M.Kir. Szolnoki Galogezred 303/kt.1921-szám. Magyarország a Második Világháborúban, Petit Real,1997, Budapest.466 o. továbbiakban Laxikon 6 Szolnok és Vidéke. 1922.június 15. 2. old. 7 Szolnok és Vidéke. 1922.június 5. 2.old. 5
3
jelen volt v. Kárpáthy Kamilló gyalogsági tábornok, a Honvédség főparancsnoka, valamint Nánássy Mégai Ernő altábornagy budapesti vegyesdandár parancsnoka, Dr Hanzély Lászlóné a leányával, kézdivásárhelyi Nagy Gyula ezredes a 2. gyalogezred parancsnoka, valamint a Budapesten szolgáló II. zászlóalj parancsnoka tiszti küldöttséggel. Az 1929-ben kiadott Eln.1o./ 106400-as utasítás szerint az M.Kir.Honv.1 vegyes dandár 2. gyalogezredének I. zászlóalja továbbra is Szolnokon állomásozik, a II. és a III: pedig Budapesten. Nem történt változás 1930-ban sem. 1933-ban minden gyalogezrednél megalakítottak egy 4. árkász századot is, Szolnokon a Hunyadi úti körletben került az árkász század elhelyezésre. 1933 október 1-étől ismét változott a diszlokáció, így a szolnoki zászlóalj a szegedi 5. vegyes dandár parancsnoksága alá került, mégpedig a 10. Behlen Gábor gyalogezred II. zászlóaljaként. Az I. zászlóalj Békéscsabán, a III. zászlóalj pedig Gyulán állomásozott. Az ezred parancsnoksága Békéscsabán került elhelyezésre. ?-1936.-ig -Az ezred parancsnoka Mokcsay Dezső ezredes. 1936 áprilisában ezredparancsnok váltásra került sor, az új parancsnok Friedrich Alfréd ezredes lett. 1937. június 6.-án Országos repülőnapot szerveztek Szolnokon. A programon, többek között a 10. gyalogezred Szolnokon állomásozó zászlóaljának géppuskás szakasza tartott izgalmas, jól sikerült bemutatót.8 1937.szeptember 30-án az ezred törzse is beérkezett Szolnokra, így innen már az ezred parancsnokság is a városban volt. Eddig az időpontig csak az I. zászlóalj volt a helyőrségben Náday Gyula alezredes parancsnoksága alatt. A helyőrség parancsnok, Kircsfalussy Vilmos tábornok, a 6. vegyes-dandár parancsnoka volt. 1938. január 3.-án a szolnoki helyőrségben Repülő Bált rendeztek a Tisza Szállóban. A gyalogezred zenekara biztosította a bál hangulatához méltó zenét. Az egész ország készült a háborúra, ezért Szolnokon is elkezdődtek légoltalmi kiképzések. A város is komolyan vette a polgári lakosság felkészítését az esetleges légi csapások okozta károk enyhítésére, ezért február 16.-án elkezdődött a légoltalmi ápolónő képzés a Bába képző Intézetben. Február 26.án pedig a Légvédelmi és mentőosztagokhoz besorozottak kiképzése. Ez a 48-60 év közöttiekre vonatkozott. A kiképzést – többek között- a gyalogezred tisztjei irányították. 1938.március 15.-én Szolnokon is megünnepelték az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóját. Az ünnepségen a koszorúzást, és az azt követő díszmenetet a gyalogezred kikülönített szakasza hajtotta végre.
8
Szolnoki Ujság.1937.junius. 2.old.
4
Április 6.-án légiriadó gyakorlatot tartottak Szolnok városában, a katonai alakulatok és a polgári lakosság részvételével. A gyakorlatot Reiter József ezredes a szegedi vegyesdandár parancsnoka jóra értékelte. 1938.április 30-án v. Kircsfalussy Vilmos, Szolnok katonai állomásparancsnoka nyugállományba vonult. Ez alkalomból a helyőrség és a város elöljárói a Tisza Szálló dísztermében, ünnepi vacsora mellett búcsúztak tőle. A ünnepségen jelen volt Borbély György főispán, és Fiedrich Alfréd ezredes is. 1938 május 1-én vasárnap a Hősök napján, Szolnokon egész napos program keretében, délután 3 órakor, a Turul Szövetség szervezésében tartották meg az ünnepélyes koszorúzást az első világháborúban hősi halált halt katonák emlékére. Az ünnepségen a gyalogezred zenekara játszott, az ünnepi beszédet az ezred parancsnoka Friedrich Alfréd ezredes tartotta. A koszorúzás után a gyalogezred szavalókórusa verset adott elő, majd a díszszakasz tisztelgett az emlékmű előtt.9 1938. június. 20-21-22.-én a szolnoki helyőrség csapatai számára éleslövészetet tartott az állomásparancsnokság. A harcszerű lövészetre a Szandai réten került sor, fokozott biztonsági óvintézkedések között. Az ezred feladata: a lő terület őrzése a lövészet alatt, és őrjáratozás a környék lezárása érdekében. Június 29.-én Szolnokon megalakult a Légoltalmi Liga szolnoki csoportja. 1938. július 3.-án Szolnok városa fogadta a „Szent Jobbot”10. Az ereklyét a vasúti pályaudvaron az ezred díszőrsége és az ezred zenekara fogadta. Ezután a menet a városi elöljárókkal, valamint a helyőrségparancsnokkal és tisztjeivel a Kossuth térre érkezett, ahol a városházával szemben felállított főoltárra helyezték a nagybecsű ereklyét. A Szent Jobb tiszteletére Dr Pesthy Frigyes apát pontifikált tábori misét fényes papi segédlettel. A nagyhatású szentbeszédet az egyházi énekkar énekei után hívek ezreinek sorfala között gépkocsival vitték vissza a nagybecsű ereklyét az állomásra. 1938. július 10.-én rendezték meg a már szokásos szolnoki repülő napot. A rendezvények sorában a gyalogezred géppuskás szakasza is bemutatót tartott. 1938 november 22 –én a Honvédség fegyverkezési egyenjogúságának elismerésével megalakultak a hadtestek /Huba hadrend/11, és a VI. hadtest keretén belül került besorolásra a 10. honvéd gyalogezred. Parancsnoka Beleznay Győző ezredes, / 1938.05.01-40.05.01.12 /1940.09.01 vezérőrnagy/ aki egyben helyőrség parancsnok is volt. Az ezred I. zászlóalja az ezred törzzsel, továbbra is Szolnokon kapott elhelyezést. /pk: Kistokai Takács Tihamér alezredes/ A II. zászlóalj / pk: Szerednyei István alezredes/ Berettyóújfaluban, míg a III. zászlóalj / pk: v Lovas Ferenc alezredes/ Karcagon díszlokált. 9
Nemzeti Jövőnk. 1938.június 1. 1 old. Nemzeti jövőnk.1938.július 6. 1.old. 11 Lexikon, 149. old. 12 Felső vezetés 49.old. 10
5
Az első Bécsi Döntést követően, 1938. november 5-től 10.-ig a VI. hadtest megszállta Ungvárt és Munkácsot, azonban a 10. gyalogezred alakulatai ebben még nem vettek részt. 1938. december 5.-én, mint minden évben, Borbála napi tüzér ünnepséget tartottak a helyőrség tüzérei, amelyen a helyőrség többi alakulata, így a 10. gyalogezred küldöttsége is részt vett.13 1939.június elején, az ezred parancsnoka levélben kereste meg Szolnok város polgármesterét, amelyben közölte, hogy az ezred új csapatzászlót kíván beszerezni és szeretné ha „a katonaság és a polgárság közötti fennálló meleg kapcsolat elmélyítése és a magasztos cél érdekében a kiegészítő kerület polgárságának áldozatkész hozzájárulása tenné lehetővé”. Éppen ezért Beleznay Győző ezredes megfelelő összeget kért a zászló alapra, valamint egy zászlószalagra. Pontosan meghatározta azt is, hogy „16 cm széles, könnyű piros, fehér vagy zöld színű selyemből, középen 20-25 cm széles csokorba kötve, két ága 1-1 méter hosszúságban lóg le: a szalagon az adományozó neve és jelmondata selyemmel behímezve, a szalag végén 5 cm aranyrojt” legyen. A városi képviselő testület a kérést egyhangúlag megszavazta, és erről meleghangú levélben tájékoztatta az ezredparancsnokot.14 1939. december 2-án egész napos Borbála-napi ünnepséget szerveztek a Szolnokon a városban állomásozó tüzér alakulatok. / tábori tüzér osztály, pk: Makkay Imre alezredes, és a légvédelmi tüzér osztály , pk: Tamássy Jenő alezredes/ Természetesen este a Színházi előadáson a a gyalogezred zenekara játszott. 1939. október 24-27 között az egész városra kiterjedő légvédelmi gyakorlatot tartottak az egész helyőrség számára. 1940. január 5.-én megtartották a szokásos Vitézi Bált a Nemzeti Szállóban. A 10. gyalogezred zenekara biztosította a jó hangulatot. A bálon részt vett az ezred szinte teljes parancsnoki kara is. Az 1940-ben a Huba békehadrend szerint a 10. gyalogezred felettes parancsnoksága a következő volt: - 1. hadsereg / pk: Nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredes, 1941.01.09.-ig / parancsnokság: Szolnok. - VI. hadtest / pk: Bajnóczy József vezérőrnagy/ Parancsnokság: Debrecen. - 16. gyalog dandár / pk. Lengyel Béla vezérőrnagy 1940.08.01-ig/ Parancsnokság: Szolnok, alárendeltségébe tartozott.15 - Az ezred mellett a 16. gyalogdandár kötelékébe tartozó a 16. tábori tüzér osztály is Szolnok állomásozott. A 10. gyalogezred ezred parancsnoka továbbra is Beleznay Győző ezredes volt.
13
Nemzeti Jövőnk. 1939.december 5. 1. old. Szolnoki Újság.1939 augustus 6.2.old. 15 u.o. 203. old. 14
6
Ekkor már igen feszült volt a viszony Magyarország és Románia között. Románok már 1939 augusztusában mozgósították fegyveres erőiket. Lezárták a szovjet határt, és mintegy 250 000 főt vonultattak föl Erdélyben. 1940.március 1.-én Szolnokon megalakult az 1. hadsereg parancsnokság. Parancsnoka nagybaconi Nagy Vilmos gyalogsági tábornok lett16, ugyanitt alakult meg a Gyorshadtest is, parancsnoka Dálnoki Miklós Béla vezérőrnagy. Március 15.-én a városban megemlékezést tartottak a’48-as szabadságharc tiszteletére, az ezred koszorúját Bábolnay alezredes helyezte el az emlékmű talapzatán. A Szolnokon állomásozó I. zászlóalj katonái nem csak a kulturális rendezvényeken képviselték magukat, hanem a természeti katasztrófák elhárításában is jeleskedtek. Áprilisban ismét a Tiszai árvíz védelemben jeleskedtek a kirendelt alakulatok. 1940. májusában Románia hadilétszámra emelte az Erdélyben állomásozó csapatai létszámát. Természetesen a magyar kormány is elrendelte a mozgósítást. A mozgósított alakulatok a következők voltak: II., III., IV., VIII. hadtest és a gyorshadtest.17 1940. május 21.-én Erdélyi estet szerveztek a városban, ahol igen szép beszédet mondott nagybaconi Nagy Vilmos gyalogsági tábornok, helyőrség parancsnok. Az eseményen részt vett a gyalogezred Szolnokon állomásozó teljes tisztikara is. Az elhangzott zeneművek egy részét az ezred zenekara biztosította. 1940. június 4.-én Horthy Miklós, és Horthy István jelenlétében avatták föl a gróf Szapáry Gyula a kiegyezés utáni Magyarország miniszterelnökének emlékművét.18 Az impozáns emlékművet a szolnoki Művésztelep jeles szobrásza borbereki Kovách Zoltán készítette. A kormányzó és családja Kenderesről érkezett a városba, ahol megérkezésekor a Tiszaparton felállított ágyúkból üdvlövéseket adtak le a 16. tábori tüzérezred tüzérei. A kormányzó ezután fogadta Nagybaconi Nagy Vilmos gyalogsági tábornok, hadsereg parancsnok, v. Bajnóczy József altábornagy, v Dálnoki Miklós, v Feketehalmi Czeyner Ferenc és Friedrich Alfréd tábornokok jelentkezését, majd ellépett a 10. gyalogezred díszszázada előtt. Khuen Héderváry Károly gróf ünnepi beszéde után az emlékművet többek közt Horthy Miklós, gróf Szapáry Lajos, Színyei Merse Jenő, Teleki Mihály gróf, és Nagybaconi Nagy Vilmos koszorúzták meg. Szolnok város közössége részéről Dr Szabó Ferenc polgármester vette át a szobrot. A Himnusz után a díszszázad a parkban elvonult a magas elöljárók előtt. / a gyönyörű emlékművet a háború befejezése után elbontották/ 1940. június 11.-én nagyszabású légó gyakorlatot tartottak a városban. A gyakorlatot Dr Tóth Gyula rendőr tanácsos, a város légó parancsnoka irányította. 1940.június18.-án került sor a 10.gyalogezred ünnepélyes 19 zászlószentelésére. Az ünnepség már 17.-én elkezdődött. Az ezred zenekara a 16
U.o. 246. old. Adalékok a Horthy-Hadsereg szervezetének és háborús Tevékenységének tanulmányozásához 1938-1945, HM Központi Irattár,1931,Budapest Dr Csima Sándor Továbbiakban: Adalékok 40. old 18 Nemzeti Jövőnk. 1940.június 4. 1.old. 19 Nemzeti Jövőnk.1940.június.11. 1.old. 17
7
város forgalmas szakaszain zenés takarodóval kedveskedett Szolnok városának. A zenés menet a Horthy Miklós út, Bocskai út, Baross Gábor út, Gorove út, Apponyi út, Kálvin út, Szt. Ferenc út, Mária út, Baross út, Horthy úton át, közben 10 perces hangversennyel a városház előtt- haladt vissza a laktanyába. 18.-án reggel 6 és 7 óra között zenés ébresztő volt, amelyet vallásfelekezetek szerint, ünnepélyes istentiszteletek követtek az ezred Szolnokon állomásozó valamennyi tagja részére. A zászlóavatásra a Kossuth téren került sor 11 órai kezdettel. A felsorakozott ezred és a város ünneplő közönsége előtt először Alexander Imre alispán megnyitó beszéde hangzott el az adományozók nevében. Ezután a zászlóanyai tisztet betöltő v. nagybaconi Nagy Vilmosné kapott szót. A szentelést a római katolikus, majd a protestáns tábori lelkész végezte el. Az áldásokat, a zászlószegek ünnepélyes beütése követte. v. Beleznay Győző az ezred parancsnoka az ezred nevében megköszönte a zászlót, majd az ezredhez fordulva felmutatta a zászlót, és felszólítatta a csapatot, hogy „a zászlót, mint a dicsőség jelképét, becsülje, gondosan őrizze, szükség esetén a végsőkig védelmezze és semmi szín alatt el ne hagyja” Ezután elhangzott az „eskühöz” vezényszó és az ezred az új csapatzászlóra felesküdött. A zászlószentelés utolsó mozdulata a díszmenet volt, melyet a díszszakasz kiválóan végrehajtott. Az új ezredzászlót a dísz szakasz kíséretében Szolnok, Karcag, és Kisújszállás városokba is elvitték, ahol a városi elöljárók városuk nevében egy-egy zászlószalagot adományoztak az ezrednek. A 10. gyalogezred első mozgósítására 1940.július 1-én került sor a Romániai események következtében. A kijelölt csapatok felvonulása a Tiszántúlra július 10.-ig befejeződött, így az 1. hadsereg parancsnoksága a Nyíregyháza melletti Sóstóra tevődött át. A már-már elkerülhetetlen háborút csak a Második Bécsi döntés /1940.augusztus 3./ oldotta meg, amely visszajutatta a Magyar Királyság számára Észak-Erdélyt, a Székelyföldet és a Partium Nagyváradtól északra eső részeit. Feladata a második bécsi döntést követően Észak Erdély megszállása volt a VI. hadtest többi alakulatával együtt Közben azért a helyőrségben tovább zajlott az élet. Szeptember 3.-án átadták a város új közúti felüljáróját az un. Kolozsvári hidat. Az eseményen jelen volt Horthy Miklós, az ország kormányzója is. A gyalogezred díszszázada, az ezred zenekarával vett részt a kiemelkedő eseményen. Az ezred nem mozgósított állománya szeptember 9-10 között, a kiképzés részeként, éleslövészetet tartott a Szandai réten. A 10. gyalogezred alakulatai szeptember 5.-én indultak meg. A feladatot a II. és a III. zászlóalj hajtotta végre. Szeptember 12.-én a VI. hadtest a 2. Hadsereg alárendeltségébe került. / pk: Jány Gusztáv altábornagy/ Harc nélkül vonultak, napi 40-50 km-t menetelve, a visszacsatolt terület megszállására, Bánffyhunyadon át és Dés, Szamosújvár körzetét szeptember 8.-án érték el, és ottmaradtak november 18.-áig. A dandárparancsnokság Bonchidára települt. A
8
10. gyalogezred parancsnoka, Erdély visszatérte alkalmából táviratot küldött a Szolnokon visszamaradt állomány részére. Az ezredet, és az egész hadsereget az újonnan felállított IX. hadtest / Kolozsvár/ váltotta fel. Ezután gyalogmenetben Kolozsvár-Bánffyhunyad útvonalon A 16.dandár Zilahon, és Bánffyhunyadon vagonírozott be, majd vasúti szállítással. visszatértek a béke helyőrségbe.20 A mozgósítottakat leszerelték, és folytatódott a béke kiképzés. 1940.október 25.-én érkezett vissza a gyorshadtest Szolnokra. Ez alkalomra a Hősök szobránál, a Tisza Kálmán téren rendeztek ünnepélyes fogadást a város polgári és katonai elöljárói. A hazatérő alakulat nevében Lengyel Béla vezérkari ezredes, a gyorshadtest vezérkari főnöke , helyezett el hatalmas tölgyfakoszorút a hősi emlékműre. Ezután v. Berky Ferenc állomásparancsnok tett jelentést. Ezt követőleg, Dr Szabó Ferenc polgármester a város nevében köszöntötte a hazatérőket, amelyre Lengyel Bála ezredes válaszolt, megköszönve a szívélyes fogadást.21 Miután szolnoki 10. Bethlen Gábor gyalogezred É-Erdély visszatérte alkalmából a Királyhágónál elsőként lépte át a trianoni határt, ennek emlékére az ezred árkász százada a Királyhágó legmagasabb pontján egy 5 m magas emlékoszlopot állított a következő szöveggel: „Itt haladt át 1940 szeptember 8.án Berettyóújfalutól Bánfihunyadig tartó dicsőséges útja során az új Magyar életet hozó honvédseregek élén a szolnoki magyar királyi „Bethlen Gábor” 10. honvédgyalogezred Szolnok-i, Karcag-i, és Berettyóújfalu-i alakulataival”22 1940. december 6.-án Szent Borbála napot tartottak a helyőrség tüzérei. Délelőtt 10 órakor ünnepi misével vette kezdetét az ünnepségek sorozata. Az ünnepi szent misét P Szabó Polikárp plébános pontifikálta. A misén részt vettek a szolnoki helyőrség tüzér és egyéb fegyvernemi alakulatok képviselői is. A szertartás után a Szapáry utcán díszmenetben vonultak el v. Hunfalvy Elemér vezérőrnagy, városparancsnok előtt a szolnoki fogatolt tábori tüzérosztály, a gépvontatású tábori tüzérosztály, és a légvédelmi tüzérosztály alakulatai. Ebédre a légvédelmi tüzérosztály újonnan felavatott tiszti étkezdéjében került sor, ahová a helyőrség tisztjei is meghívást kaptak v Takácsy Nagy József m.kir. tüzér őrnagy, osztályparancsnoktól. Az estét a hagyományos tüzér bál zárta, amelyen szokás szerint a gyalogezred zenekara játszott. 23 A 10. gyalogezred alakulatai nem vettek részt sem az 1939 márciusi kárpátaljai, sem az 1941 áprilisi délvidéki hadműveletben. Ebben az időszakban feladatuk az ezred minél jobb kiképzése volt. Az ezred besorolása 1941 áprilisában: - 1. hadsereg, Kolozsvár/ pk: Schweitzer István altábornagy/ - VI. hadtest, Debrecen /pk: Bajnóczy József altábornagy/ 20
Adalékok, 44. old. Nemzeti Jövőnk. 1940.október 25.1.old. 22 Nemzeti Jövőnk.1940. november 26. 1. old. 23 Nemzeti Jövőnk.1940.decenber 6.1.old. 21
9
- 16. gyalogdandár, Szolnok/ pk: Hunfalvay Elemér vezérőrnagy / - 10. gyalogezred, Szolnok / pk: v. Kuczoray Dezső ezredes/ Az ezred diszlokációja: I zászlóalj. Szolnok, II. zászlóalj Berettyóújfalu, III. zászlóalj Karcag. Az ezred tüzér támogatója a 16. tábori tüzérosztály Szolnok, /pk: névedi Bokross László alezredes / 1941. július 31, Szolnok városában átadták az új honvédkórházat. Az ünnepséget Dr látzai Szabó Kálmán főtörzs-orvos, kórházparancsnok szervezte. Az ünnepélyes átadáson jelen volt: v. Bajnóczy József altábornagy, v. Hunfalvay Elemér vezérőrnagy, Dr Frank Rihárd orvos-vezérőrnagy, a honvédség részéről, a megye, és a város részéről báró Urbán Gáspár főispán, Schefcsik István főszolgabíró is. Az ünnepségen a 10. gyalogezred zenekara játszott. 1942. június 14.-én a szintén Szolnokon állomásozó VI. utász zászlóalj ünnepélyes zászló szentelésére került sor. Az ünnepségen a 10. gyalogezred zenekara játszott, és az ezred tisztikara is jelen volt Búzás József ezredes parancsnoksága alatt. 1943 októberében megváltozott a béke hadrend: - 1. hadsereg pk: Náday István altábornagy 1942.aug. 1-1944.áprl.1/ 24 - VI. hadtest, Debrecen / pk: Bajnóczy József altábornagy/ - 16. gyaloghadosztály, Szolnok /Lengyel Béla vezérőrnagy/ - 10. gyalogezred, Szolnok / pk: Búzás József ezredes/ A gyalogezred kiképzése és háborús felkészítése folyamatos volt a helyőrségben. Természetesen a városi ünnepségeken továbbra is megjelent az ezred. 1943.április 18.-án a hősi halált halt Horthy István repülő főhadnagy emlékére egész napos megemlékezésre került sor.25 A vármegyeháza közgyűlési termében Horthy Miklós, Horthy Istvánné, valamint a kormány tagjainak jelenlétében leleplezték, Boldizsár István festőművész festményét. Amely a kormányzó helyettest ábrázolta. A kormányzót és a kormánytagokat v báró Urbán Gáspár főispán fogadta, az avató beszédet Dr Kele Itván pápai prelátus tartotta meg. Ezután a delegációt a 10. gyalogezred díszszázada fogadta. Ezután került sor a szolnoki Tárház oldalán elhelyezett dombormű leleplezésére. Az avató beszédet v.Darányi Béla, a Futura elnök vezérigazgatója tartotta meg. A dombormű a kormányzó helyettes oldalnézeti képét ábrázolta. Az alján Kállai Miklós miniszterelnök emlékezetes szavai voltak olvashatók: „És mert ilyenek az apák és ilyenek a fiúk, örök a magyar” Ezután a gyalogezred katonái díszmenetben tisztelegtek az emlékmű előtt. Az ezred második mozgósításra 1944 január 6.-án került sor. Az ismét hadilétszámra emelték az ezredet és a Kárpátok védelmére rendelték. 24 25
Felső vezetés.241.old. Magyar Katonaujság.1943.04.14. 1.old.
10
A kivonuló 1. hadseregben a 10. gyalogezred a VII. hadtestben, /pk: Kiss István altábornagy/ a 16. gyaloghadosztályban kapott helyet. A 10/I zászlóalj parancsnoka Draskóczy János őrnagy, A 10/II. zászlóalj parancsnoka Váry Ferenc alezredes A 10/III. zászlóalj parancsnoka Semey József alezredes volt. 1944.március 6.-án bevagoníroztak a 16. gyaloghadosztály csapatai és vasúti szállítással értek el a kárpátaljai Nagybocskó, illetve Kisbocskó körzetébe, ahol rövid hegyi kiképzésen estek át. A kiképzést követően a Tatárhágó védelmébe léptek. 1944. március 19.-én a német csapatok megszállták Magyarországot és laktanyazárlatot rendeltek el.26 A megszállás után a német hadvezetőség elrendelte, hogy az egész mozgósítható magyar haderőt német irányítás alatt a keleti hadszíntéren haladéktalanul be kell vetni. Az egész 1. hadsereget Galíciába vezényelték, ahol 28.–án a német Észak-Ukrajna hadsregcsoport alárendeltségébe lépett. Ennek következtében a VII. hadtestet is német parancsnokság alá helyezték. 1944.április 1-tól Lakatos Géza vezérezredes lett a hadsereg parancsnoka. Április 8.-án Tiszaborkútnál az ezred ismét bevagonírozott, és vasúti szállítással Husztra érkezett. Innen gyalogmenetben érkeztek a Toronyai hágón át Stanislauba. Április 17.-én az egész hadtest támadásban volt a Dnyeszter és a Pruth folyók között Tysmenicza irányában, majd a 10/I-es zászlóaljat a 16/I tábori tüzér osztállyal együtt átcsoportosították Bratkovce térségébe. A további támadási irány Wygoda, Winograd iránya, majd tovább Holoskow. Április 20.-án német rohamlövegek támogatásával a hadosztály elfoglalta Ottyniát. A 10. gyalogezred III. zászlóalja szemből támadta a szovjet állásokat, míg az I. zászlóalj alakulatai Északról vették be a községet.27 Az előrejutás igen nehéz volt hiszen szinte végig erdős térségben harcoltak az ezred katonái. A támadás április 23.-án elakadt. Májustól júniusig a védelmi állások kiépítésével foglalkoztak, viszont ebben az időszakban ezen a frontszakaszon nyugalom volt. 1944. május 26.-án az 1. hadsereg parancsnoka Beregffy Károly vezérezredes lett/ 1944. 05.16-08.01-ig/,28 a VII. hadtest parancsnoka Vörös Géza vezérőrnagy, A VII. hadtest, -amely az 1. magyar hadsereg balszárnyán helyezkedett el-, állományába tartozott a 16. gyaloghadosztály, és a 18. tartalék hadosztály. Ettől hegyivadász délre a XI. német hadtest részét képező 68. gyaloghadosztály, a 101. német hadosztály, és a magyar 25. gyaloghadosztály.29 Az 1.magyar Hadsereggel szemben az 1. Ukrán Front balszárnyán elhelyezkedő 18. hadsereg, 17. gárdalövész hadtest, valamint az 1. gárda hadsereg bal szárnya állt. A 16. gyaloghadosztály a Chocimirz-Bohorodyczyn-Mihalkow-D-Obecz arcvonalon 26
Adalékok,213.old. M. Kir. 10 honvéd gyalogezred kitüntetési javaslat,124/1944 28 Felső vezetés, 53.old. 29 Dr Szabó József János, A századparancsnok, Futó István hadnagy hadinaplója 1944-ből, Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem,2001, 11. old. Továbbiakban Futó napló 27
11
védett. A hadosztály bal szárnyán a 19. gyalogezred, középen a 11. gyalogezred, a jobb szárnyon pedig a 10. gyalogezred védett. 30 Június 17.-én a gyaloghadosztály visszavert egy szovjet vállalkozást, és az MTI jelentés szerint orosz harckocsit is zsákmányolt. Szintén az MTI 19.-én beszámolt arról, hogy a hadosztály sikeres felderítést hajtott végre, valamint megemlíti, hogy az oroszok szórványosan bombázták Mikelsdorfot, valamint Ottyniát. Június 20.-án ismét zászlóalj erejű szovjet próbálkozások voltak a 10. gyalogezred III. zászlóalja által ellenőrzött szakaszon. Érdekes felidézni a 9. század parancsnokának utasítását, amely az orosz próbálkozás elhárítását szolgálja: „I. lépcső: II szakasz Somogyvári zászlóssal + 1 állványos golyószóró + 2 géppuska+ 1 gránátvető. I. szakasz és század nehézfegyver csoport velem: 2 állványos golyószóró, 2 géppuska, 2 nehézpuska, 2 aknavető. Tartalék: III. szakasz.”31A szovjetek D.Obecznél és Chlebiczyn-Lesny-nál betörtek az I. zászlóalj szakaszán, de a zászlóalj tartalék ellentámadása elreteszelte a betörést. A támadás elhárítása után a szovjetek 120 halottat, 12 géppisztolyt, 5 golyószórót, és 1 gránátvetőt vesztettek. Az ezred vesztesége 10 halott, 28 sebesült, 25 fogoly / néhány elesett tiszt neve a 10/ I-esektől: Figus főhadnagy, Hegedűs zászlós/ A 10/ III zászlóalj még ezen az éjjelen bevonult Zakrzewcére. 21.-én eligazítás volt az éjszaka folyamán tervezett váltásra. A III. zászlóalj amely eddig tartalékban volt, leváltotta az I. zászlóaljat, melyet igen megviselt az előző napi támadás elhárítása, majd az azt követő ellenlökés. Az időjárás nem könnyítette meg az ezred helyzetét, egész nap esett az eső, és térdig ért a sár. Jellemző, hogy Futó hadnagy a viszonylag csendes napról a következőt írja: „Az árokban helyenként térdig érő víz van. János késsel vakarja le rólam a sarat. A nap csendes. Csak estére van egy két tüzérségi és akna belövés.” Június 24.-én lokális átszervezéseket hajtanak végre: a Futó századot, a zászlóalj parancsnok parancsára, átvezénylik a D.Obecz-Linde 337 mp-re. Ez egy kritikus szakasz volt, itt próbálkoztak a szovjetek a 20.-ai betöréssel. A parancsot Óvári százados hajtatta végre.32 Június 25.-én vasárnap a vezérkari tájékoztatóban semmi nincs bejegyezve ezen a frontszakaszon. A Futó napló is csak szórványos tüzérségi becsapódásokat és állás ellenőrzéseket említ. 26.-án a vkf. I. osztály szerint a 16. gyalog hadosztály felderítő tevékenységének eredménye: 5 szovjet fogoly, 1 golyószóró, 8 géppisztoly, és rengeteg lőszer volt. A szovjet légierő Stanislau ÉK.-i részét bombázta. 27.-én a szovjetek a hadosztály Déli szárnyát támadták, ez a 11. gyalogezred, de a tüzérségi tűz a vállalkozást meghiúsította. 28.-án az ezred arcvonalán ismét nyugalom volt. Ez időben rendesen járt a tábori posta is. A zászlóalj tábori posta száma M.715. A század az első vonalban a 8. századdal 30
Futó napló, 12. old. Futó napló, 14. old. 32 Futó napló, 17.old. 31
12
váltja egymást. A 8 század parancsnoka: Koroknay Márton hadnagy. Július 1.én egy aknavető telibe találta a századparancsnoki bunkert. Sok volt a sebesült. „Turai, Ivánka, Kovács tizedes” sorolja a sebesült katonák neveit a parancsnok.33 A napi hideg élelem már reggel elfogyott, a vacsora pedig ami a fő étkezés, este 10-kor került kiosztásra. A nyár ellenére még mindig viharos, esős időszak volt. A legfőbb probléma még mindig a lövészárkok folyamatos víz-mentesítése volt. Július 4. kedd, hajnalban a 9. század parancsnoka a senki földjén ellenőrizte az elő őrsöket. Találnak a saját állásaik előtt egy felig kiásott állásrendszert, 3 szovjet halottal és sok, a szovjetek által otthagyott hadianyagot, és szerszámot. 0.15-kor erős aknavető tüzet kaptak, ezért visszatértek állásaikba. Jellemző, hogy saját állásaikból kaptak gyalogsági zárótüzet, de miután szerencsésen visszatértek és a pánik elült, Futó hadnagy végigjárta a 8., a 9., és a 11. század körletét megállapította, hogy a feleslegesen eltüzelt gyalogsági lőszerek száma igen sok volt.! Ennek ellenére a járőrből csak egy sebesült volt, Földi honvéd három szilánkot kapott a fejébe.34 Másnap éjjel ismét, felderítésen volt az elő őrs, mindenképpen tudni akarták, hogy milyen szovjet alakulattal állnak szemben. A vállalkozás eredménye: két géppisztoly és egy golyószóró állás felderítve. Az ezredparancsnok június 7.-éről 8.-ára virradó éjjel váltást rendelt el, ezért Semey József alezredes, a III, zászlóalj parancsnoka elrendelte a váltás megszervezését . A III. zászlóaljat az eddig feltöltésen és pihenőn lévő I. zászlóaljnak kellett váltania. Érdekes, hogy a szovjet felderítés milyen jól dolgozott, hiszen a váltás beérkezése előtt a szovjetek átkiáltották, hogy a „Karcagiakat leváltják”. A váltás közben Kos őrvezető, megállapíthatatlan helyről tüdőlövést kapott. A III. zászlóalj a kivonás után Zakrzewcére került. Itt végre fürödhettek, és még a tábori moziba is eljutottak. A frontnak ezen a szakaszán folytatódtak a felderítő vállalkozások mindkét részről. 10.-én Michalkowtól nyugatra századerejű, Bohordycyntől délre szakasz erejű támadást vertek vissza a hadosztály katonái. Közben az 1. Ukrán front június 24.-én megkezdte a támadó hadműveleteinek előkészítését Rava-Ruszkaja és Lemberg irányában. A 16. gyaloghadosztály szakászán július 12.-én kezdődtek meg a harcok.. Az ezred I., és a II. zászlóalja ekkor D.Obecz és a Lupejka edőben lévő arcvonalat tartottra, míg a III. zászlóalj hadosztálytartalékban Targowiczán tartózkodott. Július 13.-án a nagy erejű szovjet támadás kivetette a védőket D.Obeczből, ezért riadóztatták a tartalékokat is. Ekkor esett el Balázs István főhadnagy is a I. zászlóalj tisztje. Légi támadás érte Targowiczát is, öt hullámban 5-5 repülőgép bomba és mélytámadást hajtott végre. Az eredmény 6 sebesült a 7. századnál.35 Egész nap folynak a harcok, kétszer foglalta el a szovjet D.Obeczet, és foglalták tőlük vissza azt. 33
Futó napló, 25.old. Futó napló, 28.old. 35 Futó napló, 33. old. 34
13
Folyamatosan bombázták az egész arcvonalat. Nagyon sok volt a sebesült és a halott. Ekkor esett el többek között v Barankay százados is az I. rohamtüzér osztály parancsnoka. A sebesültek között volt Balázs István hadnagy, Kurucz főhadnagy is. 18 óra 10 perckor a III zászlóalj ellenlökést hajtott végre. Irány Jozefowka-Lupejka erdő. Éjfélre érték el a 11. gyalogezred mögötti második vonalat. A 11-esek közben már rendezetlenül özönlöttek vissza. 14.-én ismét támadási parancs érkezik, irány a 335-ös magassági pont. A támadás azonban megakadt, mert erős aknavető, és tüzérségi tüzet kaptak már a gyülekezési zónában. Igen sok a halott és a sebesült. Futó hadnagy társaival egy aknavető becsapódásának tölcsérében próbálták túlélni a 10 órája tartó tüzérségi tüzet. Szitha, Somogyvári, Horváth zászlósok, Tóth Miksa rádiós, Bánhidi szakaszvezető, Somogyi honvéd, és Futó hadnagy, lapultak és vártak amikor közvetlen előttük csapódott be ismét egy akna. Ismét sokan sebesülnek meg. Ekkor erősítés érkezett és támadási parancs. Az erősítést Nagy főhadnagy hozta. Ezzel egy időben az I. rohamtüzér osztály Zrinyi rohamlövegei is támadásban voltak a zászlóalj szárnyán. A század létszáma 30 főre apadt, a szomszédé pedig 35 fő. 19óra 45-kor végre visszavonták őket egészen a Hajdú vonalig.36 Mint utóbb fogolyvallomásokból kiderült, a zászlóalj támadási sávjában másfél szovjet ezred védett. 13.-án gépkocsikon hozták őket a 10/III.zászlóalj elé. Július 15.-én a III. zászlóalj jobb szárnyára beérkezett a II. zászlóalj, de a bal szárnyon még mindig nem volt senki. A veszteség az elmúlt napról csak a III. zászlóaljnál 110 fő, ebből 15 halott, 23 eltűnt, 72 sebesült. A német hadvezetés július 16.-án kivonta az 1 magyar hadsereg sávjából a német 210. rohamlöveg dandárt, és az 509. páncélos ezredet. A XI. hadtest arcvonalából a 68. német gyalog, és a 101. vadász hadosztályt. Helyükre a 7. gyaloghadosztály, és a 18. tartalék hadosztály került. Július 16.-án, vasárnap a 10. gyalogezred parancsnoka Búzás József ezredes szemlélte meg az ezred állásait. Kép: A vázlat a Futó hadnagy naplójából való. Dr Szabó József János tulajdona. Július 20.-áig az ezred arcvonalán nyugalom volt. Ezt az időt az állások tökéletesítésére, bunkerépítésre használták. A VII. hadtesttel szemben még mindig a szovjet 18. hadsereg ált, amely azt a parancsot kapta több más szovjet alakulattal együtt, hogy július 22.-én menjen át támadásba, és verje szét az 1. magyar hadsereget és teremtsen kedvező feltételeket egy Munkács, Ungvár irányába történő hadművelethez.37 A július 21-i erős tüzérségi támogatással kísért orosz rohamokat még sikeresen hárították. A 22.-én reggeli 5 órától 18 óráig négy tömegtámadást hárítottak el. Másnap, 23.-án 9 órától 11 óráig a szovjet tüzérség minden elképzelhető fegyverrel lőtte az ezred védőkörletét, majd megindult a támadás is. Az 36 37
Futó napló, 36. old. Futó napló, 41. old.
14
összeköttetés azonnal megszakadt, de a parancs a vonalak tartása volt. A visszavonulási parancs csak akkor érkezett meg amikor a szovjet gyalogság már elfoglalta Targowicát. Kitérés ekkor már csak a 19. gyalogezred állásai felé volt lehetséges, a réten keresztül, derékig érő vízben. 13 óra 45-re érnek Zakrzewczére, ahol rendezik a századaikat. A III. zászlóalj parancsnoka, Semey alezredes, idegileg összeroppant, helyét ideiglenesen Koroknay hadnagy vette át. Ezután az egész ezred tartalékba került Krasilowka Délkelet területén a rozsföldön. A zászlóalj létszáma 240 fő, velük szemben két hadosztálynyi erő.38 A visszavonulás közben esett el többek között Winográdnál Vezsenyi Bálint őrmester a 10/III zászlóaljból. Július 24.-én Ottynia elesett, és a védelem kezdett felmorzsolódni. Délutánra a szovjetek tért nyertek, és mintegy 8-10 km széles rést ütöttek a védelmen. 25.-én az 1. hadsereg védelme kétfelé szakadt, estére visszaözönlött a 17, a 11., és a 19. gyalogezred, de a 10/I., és a 10/ II. zászlóalj is elhagyta állásait. A pánik miatt csak töredékeket lehetett felfogni a vissza özönlő csapatokból. A felfogásban a parancsnokok / Solti, Puskás, Gyuricza századosok/ segítettek, akik csoportjaik élén viszonylag rendezetten érkeztek Mogilára. Az egész ezred, egy árokban állt, arccal Krasilowka felé, majd némi igen gyenge erősítéssel, /2 Toldi könnyű harckocsi és 4 páncéltörő löveg/ megkísérelte az ellentámadást. Az akció 30 perc alatt összeomlott. Az éjjelt Markowcén és Radzsa térségében töltötték. Július 26.-án a gyalogezred erős utóvédharcot folytatott Bohorodczany térségében, és visszavonult a BysztricaSolotwinska patak mögé.39 A 10/III-asok Iwanikowkán voltak, csak itt csatlakozott hozzájuk az időközben rendbejött zászlóaljparancsnok, és a kíséretében lévő néhány tiszt./ Farkas százados, Gyovay főhadnagy, Fazekas Lajos/ Teljes a káosz, a hadosztályparancsnok, Vasváry József vezérőrnagy személyesen igazoltat minden szekeret és autót az összetorlódott úton. Közben az egész hadosztályt lőtték aknavetővel, tüzérséggel és mindennel ami csak van. Visszavonulás, ahogy csak lehetett. A 10. gyalogezred egységei GlebolcziWachniowka-Rosulna útvonalon özönlenek vissza. A 10. gyalogezred a hadosztállyal együtt az 1. német páncélos-hadsereg /pk. Rauss tábornok/ alárendeltségébe került és megkezdte a tervszerű visszavonulást a Prut völgyébe, majd onnan a Kárpátok hágóiba, az un. Hunyadi állásba. 1944. július 25-től, az 1 hadsereg megbízott parancsnoka Beregffy vezérezredes helyett, v. Farkas Ferenc altábornagy, a VI. hadtest parancsnoka lett. A 16. hadosztály parancsnoka továbbra is Vasváry József vezérőrnagy volt. A hadosztály részei Rosulnán át a Lomnica völgyébe vonult vissza, és lassan gyülekezett Kraszna, Jasien körzetében.40A hadsereg-parancsnokság ekkor a Tatár hágónál volt. 1944. július 28. az 1 magyar hadsereg parancsnoka dálnoki Miklós Béla vezérezredes /1944.08.01- október 16-ig/, a 16. gyaloghadosztály parancsnoka 38
Futó napló, 43. old. M.Kir. 10. honvéd gyalogezred kitüntetési javaslatai, 44/1944 40 Adalékok, 229.old. 39
15
Bardóczy Ferenc vezérőrnagy, az új védőkörlet, a Toronyai hágó előtt, Ludvikovka, Solotvina körzete lett. A VII. hadtest parancsnoksága Ökörmezöre települt. Az ezred Oluz térségében tartózkodott. Július 27 és augusztus 10 között a szovjetek felújították offenzívájukat a Tatár-hágó megszerzésére, és csak az augusztus 4.-én megindított ellentámadás tudta ismét biztosítani a Hunyadi-állás védhető vonalait. A 10. gyalogezred Mikulicsyn térségébe kapott elhelyezést. Július 29.-én a VII. hadtest újra az 1. hadsereg alárendeltségébe lépett. Harcértéke a vkf 1.osztály jelentése szerint siralmas volt, ezredenként 1-2 századnyi erőt képviselt41. A 16. gyaloghadosztály megmaradt részei, benne a 10. gyalogezreddel, Dolina-Ludvikovka út mentén visszavonultak és Obluznál halogató harcot folytattak. Augusztus folyamán a 7. gyaloghadosztályt, a 18. tartalékhadosztályt, és a 19. tartalékhadosztályt az elszenvedett veszteségek miatt feloszlatták és a megmaradt személyi állomány a 16., 20., és a 24 gyaloghadosztályba sorolták. Így természetesen feltöltötték a 10. gyalog ezredet is. Augusztus 23.-án a 16. hadosztály a beérkezett III. hadtest /parancsnoka: Temesy Béla altábornagy/ alárendeltségébe lépett. Feladata Tiszaásvány,Viharos, Halics, Tarnava, Sunjec, Tronna helységeken át a védelem biztosítása volt. A hadosztályparancsnokság Ludvikova támponton tartózkodott. Ezen a napon lépett ki Románia a Tengelyhatalmak alkotta szövetségből, és másnap hadat ü zent többek között Magyarországnak is. Ez természetesen merőben új helyzetet teremtett a magyar hadvezetőség számára. Ezután az egész hadsereg arcvonala lényegesen csendesebb lett. A katonai vezetés látta, hogy a soron következő támadás az 1. hadsereg védőállásait elkerüli, ezért a seregtestek jelentős részét az arcvonalból kivonta, és Erdély védelmére rendelte. A 16. hadosztály Ny szárnyán védő Botond csoportot 24.-én egy szovjet támadás hátrébb szorította. A 10/II. zászlóalj támogatása mellett másnap ellenlökést kíséreltek meg, de visszaverték őket.42 A veszteség mértékéről nincs információ. Szeptember elején az 1. Hadsereg parancsnokság a Hunyadi állásból a Kárpátok vonalára és a Tatárhágó mögé vonult vissza, és 9.éről 10.-ére virradó éjjel mindenütt befejezte a zömök leváltását és hátravonását. Az új vonal az utánpótlás és a várható újabb visszavonulás miatt előnyösebbnek tünt. Szeptember 25.-án az 1. hadsereg feladta a Hunyadi–állást és fokozatosan a Szent-László, illetve az Árpád vonalba vonult vissza. A fegyverszüneti tárgyalások kudarca után, a 4. Ukrán Front felújította támadásait, és megindult az Árpád vonal ellen. Az általános visszavonulás szükségessége ekkor már nyilvánvaló volt, hiszen ekkor már az Alföldre kijutott 2. Ukrán Front már Debrecent ostromolta. 41 42
vkf.1 osztály tájékoztató, VII.29 Adalékok,240.old.
16
Szeptember 25.-éről 26.-ára virradó éjjel az 1. hadsereg parancsnoksága elrendelte az egész hadsereg számára az Árpád vonalba történő hátrálást. A 16. gyaloghadosztály parancsnoksága Ökörmezőre települt. Október első felében a harcok súlypontja Erdélybe tevődött át, nemsokára az 1. hadsereg hátába tomboltak a harcok. A II. hadtest parancsnoksága /Vasváry József vezérőrnagy/ elrendelte a 16. hadosztály kilenc zászlóalja számára, hogy a Técső-Vencsellő közötti Tisza vonalat zárja le. Ide került a 10. gyalogezred három zászlóaljából megmaradt állomány is. Október 15.-én Horthy Miklós rádióproklamációja után Miklós Béla vezérezredes az egész arcvonalon beszüntette a támadásos harccselekményeket. A kiugrás azonban nem sikerült, ezért a letartóztatás elől átment a szovjetekhez. A 10. gyalogezred alakulatai Csuszka községtől északra települtek. 1944. október 17-től az 1 m. hadsereg parancsnoka László Dezső vezérezredes, a hadsereg parancsnokság Beregszászra települt. 16. gyaloghadosztály parancsnoka Lengyel Béla vezérőrnagy, a 10.gyalogezred parancsnoka ekkor Lakatos Ferenc ezredes volt. Ekkor az arcvonal Uzsok magasságától Máramarossziget Dél-ig húzódott. Körülbelül egy hétig maradtat ezek az állások, majd megindult az arcvonal 15-20 km-es szakaszokban történő visszavétele. Október 22 körül a hadsereg már csak a III., és az V. hadtestből ált. Ezekből a seregtestekből alakították meg a Vasvári csoportot. Október 22-23-án hagyta el az ezred az Árpád vonalat, 26.-án Nagyberegbe vonulta vissza. 43 November 5-től a 16. hadosztály az 1. hadsereg közvetlen alárendeltségébe került. Feladata a Cigánd-Csap vonal tartása. November 3-9.-én, a 10-esek Révleányvárott védekeztek. Seres István főhadnagy, a rohamszázad parancsnokának vezetésével felderítés hajtottak végre azért, hogy megállapítsák az ellenség első vonalának pontos helyzetét.44 A vállalkozást veszteség nélkül hajtották végre. 1944.november 24-én a szovjet 40. hadsereg alakulatai a hadosztály állásait megkerülve elfoglalta Sátoraljaújhelyt és kijutott a Bodrog vonalához. Futó István hadnagy is ekkor halt hősi halált. 25-26-án az egész hadosztály lassan visszahátrált a Bodrog és a Ronyva folyók mögé. A 10. gyalogezred, még December 1.-én is Sátoraljaújhelytől délre az utóvédben harcolt. Leválásukat a 17. tábori tüzérosztály néhány ütege fedezte Pogonyi Sándor főhadnagy vezetésével. A visszavonulások útvonala jól követhetően Beregszász, Ungvár, Sátoraljaújhely, Sepsi, Rozsnyó, Dobsina, Besztercebánya. A hadosztály új védőkörlete Zlin, Otrokovice-Kromeriz-Vyskov térségében volt. A 10. gyalogezred a Mizunka patak völgyébe települt.45 December 3-15-ig eredményesen védekeznek az őket támadó 2. gárda ejtőernyős hadosztály megújuló támadásaival szemben.
43
M.Kir. 10.Honvéd gyalogezred kitüntetési javaslat 302 a61944 M.Kir 10. Honvéd gyalogezred kitüntetési javaslat, 760/1944. 45 M.Kir. 10. Honvéd gyalogezred kitüntetési javaslata, 624/1944. 44
17
Az ezred új ezredparancsnokot kapott Erdődy István ezredes személyében. /1944. 12- 45.01/ .. A 16. gyaloghadosztályt, december 15-én a Gizella állásba vonják vissza. Ebből az időszakból származik az egyik Intézkedés, amely részletesen taglalja a 10. gyalogezred besorolását a Kaukázus mozgáson belül:46 „Jobb védőkörlet: Pk.10.gy.epk. Erők:10. gy.e. sávhatárok: j-ról: Hidasnémeti É., Gönc É, innen D-re Hejce K, Regéc Ny. b-ról: Telekibánya É.,Térhegy 515 magp.Fekete h. 580 magp., Nagyhuta D. 10.gy.epk. háp-ja: Telekibánya, előretolt hápja: tetszés szerint. Bal védő körlet: 19.gy.epk. Tü.:/ tüzérség/ a./ 10.gy.epk.csop-ját egy három ü-es né.hgy.tü.oszt. tám-ja, mely neki alárendelt”. 1944. december 17.-én az V. hadtest A német Heinrici-seregcsoport alárendeltségébe került.47 További visszavonások során a 10. gyalogezred december 15.-én Károlyfalva, 18.-án Abaujnádasd községekig kényszerült hátrálni. Itt az ezredet teljesen bekerítették, és csak igen nagy véráldozatokkal sikerült kitörni. A harcok még december 30.-án is itt folytak. Ekkor esett el többek között Nyúl Imre t zászlós, és Dr Mindszenti Miklós t zászlós is. 1945 Január 11.-én Somodi, 17.-én Regeteruszka térségében folytattak halogató harcokat,48 amely az Árpád vonal kényszerű kiürítését jelentette. Január 22.-én Mniszek és Helkmanovice között fedezte az ezred a hadosztály visszavonulását.49 23.-án az ezred Mniszektől É.re, 24.-én Rostok ÉNY-re található. Január 24-26.án kiválóan szerepeltek az Igló és Huta körüli harcokban, amelyet az ezredparancsnok, v Erdődy István kitüntetési javaslata is igazol: „Az oroszok több ho-al indított támadását minden alkalommal hősiesen visszaverte. Az ezred hősies magatartása a hadműveletekre döntő volt, mivel az egész 16.gy.ho. és a német 254. ho visszavétele1 10.gy.e. hősies kitartásán múlott. I. 26-n egy szd-ot személyesen vezetett ellentámadással az orosz hadvezetés szándékát teljesen megváltoztatta, amit a lefogott orosz rádió gramm is igazolt.”50 Időközben, 1945. Január 18.-án a német hadvezetőség hozzájárult az 1. magyar hadsereg teljes kivonásához a Cseh-Morva protektorátus területére.51 A kivonás teljesen indokolt volt, hiszen az egész hadsereg teljesen leharcolt állapotba került a hónapok óta tartó folyamatos harcok közbeni visszavonulásoktól. 1945. Március közepén, a feltöltés után, az 1 magyar hadsereget vasúton a Dunántúlra szállították és a Margit vonalba osztották be, a 16. hadosztályt és részeit viszont nem szállították el. A hadosztály a német XLIX. Hadtest kötelékébe került.52 46
16.gy.ho.I.a.44.XII.15 szám Szabó Péter 48 M.Kir. Honvéd 10. Gyalogezred kitüntetési javaslat, 100/21 1945. 49 M.Kir. Honvéd 10. Gyalogezred kitüntetési javaslat, 112/ 1945 50 Kitüntetési javaslat 581./16.gy.ho. 51 Szabó Péter 52 Szabó Péter 47
18
1945. március, a 10. gyalogezred a 8. német hadsereg/ pk: Hans Kreysing altábornagy/ és azon belül a 304. német hadosztály alárendeltségébe került Zsolnán. A hadrendet a bizalmatlanság jegyében úgy alakították ki, hogy a magyar ezredek zászlóaljai közé német egységeket osztottak be, a 24. hadosztály átállása miatt / 1945. 04.06./ annak megmaradt részeit a 16. ho-ba / Pk: Rumy Lajos ezredes/ osztották be, így kapott feltöltést az ezred is. Április 20.-án az ezredet lefegyverezték, és kivonták a harcokból. A helyzet tisztázása után, április 28.-án Vysovinától Északra telepítik a 16. hadosztály közvetlen alakulatokat, valamint a 7., a 8., a 10., és a 19. gyalogezredet, a valamint a 71. határvadász ezredet. 1945. május 4.-én a hadosztály törzs a teplicei kastélyban kapitulált. Az okmányt a hadosztály akkori parancsnoka Karátsony László vezérőrnagy írta alá, az Orjol vezérőrnagy parancsnoksága alá tartozó szovjet ejtőernyős parancsnoksággal. A 10. gyalogezred katonáit Litomysl helységben érte a kapituláció híre, de a II. zászlóalj Bánátkynál, és a III. zászlóalj Zirovnál 10.-éig rendfenntartási céllal fegyverben maradt. Az utolsó parancs, amely már ténylegesen a háború végét jelentette a szolnoki ezred katonái számára 1945.május 11.-én 20 órakor érkezett.
