A MI IDŐNK NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ TÖRVÉNYTELEN Ú J S Á G CENZÚRA NÉLKÜL

2012. MÁRCIUS ÁPRILIS 11. 2010. 31.

A MI IDŐNK A MUNKÁSPÁRT 2006 INTERNETES LAPJA

IV. ÉVFOLYAM 15. SZÁM

T Á

R A

B

Ó T A T M Ó O I Z Y N ER V TÖRVÉNYTELEN

ÚJSÁG CENZÚRA NÉLKÜL

ÖBBÉ T A G L O Z S B A R T L U S „ ...A FELVILÁGO X M L O C L A M .“ L Ó T Á R NEM FÉL U

2

A MI IDŐNK A MUNKÁSPÁRT 2006 INTERNETES LAPJA IV. ÉVFOLYAM 15. SZÁM

Kedves Elvtársunk! Nagy lépést tettünk az antifasiszta harcunk terén. A Magyar Gárda után most a Jobbik betiltása a következő. Sőt, pert ind ítunk a magyar állam ellen is, hiszen annak felelőssége a szélsőjobb betiltásának elmulasztása. Mi, az újságban már számtalanszor bizonyítottuk, hogy a Jobbik fasiszta párt, és nagyon szoros kapcsolatban van neonáci elemekkel. ... 4. oldal

Április 11-e a Költészet Napja. Néhány szocialista témájú József Attila verssel emlékezünk... 5. oldal

Elméletben rovatunkban a nemzeti felszabadító harcról értekezünk... 6-7. oldal

A néger polgárjogi mozgalom ellentmondásos alakjáról készült filmet elemezzük: Malcolm X... 8-9. oldal

Bátonyterenye nagyon aktív alapszervezetünk, az utóbbi időben két megemlékezést is tartottak... 10. oldal

Munkásmozgalmi arcképcsarnokunkban Tito elvtárs életét mutatjuk be röviden... 11. oldal

A MI IDŐNK

3

A MUNKÁSPÁRT 2006 INTERNETES LAPJA IV. ÉVFOLYAM 15. SZÁM

EZ VOLT A HÉT Április 4: Görögország rövidesen megkezdi vitatott kerítésének felhúzását a török határszakaszon. Mihalisz Hrizohoidisz polgári védelmi miniszter Cecilia Malmström, az unió belügyi biztosával, Cecilia Malmströmmel folytatott tárgyalásai során megjegyezte, a "falat" mihamarabb fel akarják építeni. Április 5: Lemondott Boris Tadic szerb elnök, ezzel lehetővé tette az elnökválasztás előrehozását május 6-ra, arra a napra, amikor a parlamenti választást is megrendezik. Tadic stratégiai szempontból hozott fontos döntést, amely a parlamenti voksolás végeredményére is hatással lehet. Április 6: A guantánamói bázison állítják bíróság elé a 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelőjét, Hálid Sejk Mohammedet és négy társát - jelentette be a Pentagon. Április 7: Kettészakad Mali, a világ egyik legszegényebb állama. Az egykori észak-afrikai, Franciaszudán néven ismert gyarmaton a tuareg lázadók, az Azavad Felszabadító Nemzeti Mozgalma (Mouvement National de Libération de L'Azawad, MNLA) nevű szervezet bejelentette, hogy az általuk elfoglalt északi országrészt önálló államnak tekintik. Április 8: Hadat üzent a román ellenzék Traian Basescu államfőnek. Az ellenzéki szociálliberális szövetséget (USL) alkotó három párt kongresszusi határozatot hozott szombaton arról, hogy nem működik együtt az elnökkel és a bukaresti kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párttal (PDL) és összefog leváltásukra a 2012-es választási évben. Április 9: Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet fegyveresei hétfőn megtámadtak egy laktanyát a Jemen déli részén fekvő Loderben, tizenheten meghaltak, köztük öt katona. Április 10: Az amerikai és a dél-koreai védelmi miniszter is komoly provokációnak tekintené, ha Észak-Korea mint tervezi - a következő napokban műholdat bocsátana fel nagy hatótávolságú rakétával - közölte a Pentagon.

4


Per az állam és a szélsjobb ellen Mint ismert, Kende Péter Vajnai Attila és Nyári Zsolt úgy döntöttek, pert indítanak amiatt, hogy a Jobbik létezésével nem szállnak szembe mindazok, akiknek pedig ez kötelessége lenne. A per részleteiről Kende Péter honlapján minden dokumentum letölthető. A Mi Időnk szerkesztő bizottsága szerint is a Jobbik fasiszta párt. Márpedig nem csak az alapvető erkölcsi normák, de a párizsi békeszerződés szerint sem létezhetnek Magyarországon ilyen jellegű, antidemokratikus, a társadalomra ma xi má l i sa n ve szé l ye s, e rő sza ko s szervezetek. Hiszünk a szólásszabadság eszményében, de a Jobbik és a hozzá hasonló szervezetek ezt a fogalmat már bőven kimerítették. A szólásszabadság nem azt jelenti, hogy mindenki azt mond, amit csak akar. Embertársaink nemzetiség és bőrszín alapján való megítélése és kirekesztése az egyik legnagyobb ostobaság, amit ember megtehet.

történelemhamisítás, a Horthy-fasizmus nyílt éltetése, Szálasi magasztalása, a nyilaskereszt használata, a horogkeresztesek megtűrése és a kurucinfo nevű nem burkoltan neonáci honlap támogatása csak a jéghegy csúcsa. Némely esetekben egyenesen Adolf Hitler dicsőítését is megengedik maguknak. Nem hagyjuk, mert a történelem bárhol és bármikor megismételheti önmagát. A holokauszt borzalmai nem ezer éve és nem ezer kilométerekre történtek, hanem szüleink, nagyszüleink korában, és itt a magyar városokban is, közvetlen lakhelyünkön. A történelmi felelősség teljes tudatával kell megállítani a barna pestist, különben újra indulhatnak a marhavagonok. Mi nem leszünk olyan naivak és könnyelműek, mint a 30-as évek politikusai. Kérünk mindenkit, hogy támogassák a per elindítóit, fogjunk össze az újfasizmus ellen!

A peranyaghoz csatolt bizonyítékokban tételesen kimutatták, hogy a Jobbik működése, tagjainak, szimpatizánsainak és vezetőinek megnyilvánulásai fasiszták. Az antiszemita, rasszista és antikommunista gyűlöletbeszédek, a holokauszt-tagadás, a

CSATLAKOZZATOK AZ ESEMÉNYHEZ A FACEBOOKON: http://www.facebook.com/events/190316787752166/ A PERANYAG LETÖLTHETŐ KENDE PÉTER HONLAPJÁRÓL: http://kende.hu/images/stories/dokumentumok/blog/jobbik_per.pdf

A MI IDŐNK

5


József Attila SZOCIALISTÁK Fájás, nyomor és jóság hajtott össze, Erős búzában gázolunk, kedves fegyverünk böködi tomporunkat Kedves fegyverünk, böködd csak szüntelen tomporunkat, Hadd tudjuk meg újra és újra - nem győzünk semmikép véletlenül.

ető robajjal "Ez már az eget reng Feltáruló vég. tan, Százezer villám csat S daluk mélyre hatol. A vég torkában d." A bátorság röptét hallo ye

-Che egyik költemén

Nem sietünk, erősek vagyunk, tudjuk, kit miért állítunk törvény elé. Tanácsot állunk a dombon, gyönge fürjek, nyulak búnak meg nyugodtan lábainknál Elmegy fölülünk a felleg, hogy észrevehessünk minden idegen repülőgépet. Te délre mégy, te nyugatra, én pedig északra, Elvtárs!

József Attila MUNKÁSOK KÓRUSA A világ szakszervezeteinek A vekker nem tud semmiről, a munkásember bériről, hamar megfáradt férfiről, az asszonyok jó vériről!

1926 TÖMEG Munkát! kenyeret! Munkát! kenyeret! Jön a tömeg, a tömeg! Mint a megriadt legyek röpülnek róla a kövek. Szálló szikla apró szikra, mint ki a szemét kinyitja, ha vasdorong ütötte meg. A tömeg járó erdő rengeteg, ha megáll, vér a gyökere. Termőföld talpa, tenyere. Százezer hegy a kenyere, itala nem férne ködnek s a ködök bár hegyet födnek, a tömegnek nincs kenyere. Kenyértésztaként dobódik, hánykolódik, dagasztódik a tömeg. Tömény őssejt, püffeteg tapogatóit kibontja, nyúlik, válik amőbaként, más dudorait bevonja. Világ, bekap a tömeg! Felleget fú orralika, odvas foga bérkaszárnyák görbe sora.

Kapkod, nyúl, ahova ér, csűrért, gyárért, boglyáért, hétórai munkáért, a Göncölért, Fiastyúkért, bővízű, alföldi kútért - Nyirkos, görbedő atyáim, édes, sovány leánykáim a tömeg. Körötte füstölgő csövek. Folyót piszkál a szalmaszál, ni, kapja, viszi már az ár! és sodorja a padokat, a kiszniket, a kocsikat, a csákókat, a lovakat, a fölmutatott kardokat - Óh! Minden más hiábavaló, az alku, az átok, a csönd, a szó! Ő az épület s az építő, lenn alapkő és fönn tető, a dolgozó, a tervező - Éljen a munkásság, parasztság, nem fogja polgári ravaszság, fölrugja milliónyi láb, hú! tömegek, tovább! tovább! 1930. szeptember 1.

Csak két kezünk, sok gyerekünk, téglát és zsákot emelünk, óh - botor ellenségeink jövőjéért is szenvedünk! Óh kalapáljuk a vasat, mert a vas szíve meghasad, ha nem verjük ki rajta, mit embernek sírni sem szabad! Óh jó a jövőnek: jövőnk! Óh jó az ételnek: erőnk! Óh jó az igazságnak is: győzni fog mégis mivelünk! Nincs géppuskánk, se templomunk! Egy héten hatszor meghalunk! Mert nékünk jaj! jaj: széthuzunk és pusztulunk! és pusztulunk! 1928 eleje

6


Elméletben: A nemzeti felszabadító harc mozgatóerői Az imperialista gyarmati iga, ha nem is egyenlő mértékben, de a leigázott országok lakosságának csaknem minden rétegére ránehezedik, tehát az egész lakosságot arra késztetheti, hogy harcoljon a szabadságáért. A munkásosztály, a parasztság és a helyi burzsoázia jelentős rétegei – osztályérdekeikből kiindulva – nem nyugodhatnak bele a külföldi monopóliumok garázdálkodásába, amely az elnyomott országok természeti kincseinek rablójellegű kiaknázását eredményezi, s a lakosságot éhezésre, nyomorra és elnyomatásra kárhoztatja. S ha az imperialistáknak mégis sikerül ezekben az országokban valamilyen támaszt találniuk, az legfeljebb a feudális urak egy maroknyi csoportja, amelynek hatalmát külföldi szuronyok védik, és a nagyburzsoázia azon élősdi rétege, amelynek profitot hajt a gyarmatosítókkal való együttműködés. A gyarmatok lakosságának abszolút többsége rokonszenvez a felszabadító harccal, vagy közvetlenül részt vesz benne. A nemzeti felszabadító harcban a munkásosztálynak jut a legaktívabb szerep. A munkásosztály - annak ellenére, hogy a gyarmati országokban viszonylag nem nagy létszámú - a kommunista pártok vezetésével a nemzeti felszabadító mozgalom első soraiban harcol. Nemzeti tudata és osztálytudata gyorsabban fejlődik, mint a többi osztályé, mégpedig azért, mert minden más osztálynál többet szenved a kizsákmányolás és a faji megkülönböztetés következtében. A gyarmatok fiatal proletariátusa – mint haladó, mindennemű elnyomással ellenségesen szemben álló és önző számításoktól mentes osztály – a legjobban fejezi ki az egész nép létfontosságú érdekeit. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy a gyarmatokon a proletariátus képviseli a legkövetkezetesebb antiimperialista erőt, s maga mellé tudja állítani a parasztság és a városi dolgozók nagy tömegeit. Óriási potenciált képvisel a parasztság, amely a helyi feudálisok és a külföldi

monopolisták kettős igája alatt szenved. A parasztság a nemzeti felszabadító mozgalom legszélesebb tömegbázisa. Az ő szemében a gyarmati iga lerázása elválaszthatatlanul összefügg a feudális csökevények megszüntetésével és az agrárkérdés, a földkérdés megoldásával. A parasztság azonban, ugyanakkor, amikor a lakosság legnagyobb létszámú rétege, lenin megállapítása szerint egyszersmind a „legnehezebben lendületbe jövő” rétege is. A gyarmati parasztság létfeltételeinél, írástudatlanságánál és elmaradottságánál fogva nem lehet a nép felszabadító harcának vezető ereje. Amikor a kommunisták ezt mondják, egyáltalán nem becsülik le a parasztságnak a felszabadító harcban betöltött történelmi szerepét, hanem csak az objektív tényeket állapítják meg. Sohasem feledkeznek meg arról, hogy a gyarmati és a függő országokban a parasztok alkotják a lakosság többségét, s ezért a munkásosztály csak a parasztsággal szoros szövetségben válhat a nemzeti felszabadító mozgalom vezetőjévé.

7


A nemzeti felszabadító mozgalom legellentmondásosabb eleme a burzsoázia, amelynek egyes csoportjai nemcsak különböző, hanem gyakran homlokegyenest ellentétes álláspontra is helyezkednek. A burzsoázia reakciós rétege és az imperializmussal kapcsolatban álló komprádor (közvetítő) burzsoázia rendszerint ellenséges szemmel nézi a nemzeti erőket. A burzsoáziának ez a része – a kiváltságainak megőrzésében érdekelt feudális földbirtokosokkal együtt – az imperialista uralom támasza a gyarmatokon. Általában más álláspontot foglal el az úgynevezett nemzeti burzsoázia, amely rendszerint a termelésbe fekteti be tőkéjét, s ezért érdeke fűződik ahhoz, hogy saját rendelkezésre álló nemzeti piac alakuljon ki, amelyet nem kaparintanak meg a harácsoló külföldi

tekintélyes vezetői, s hogy éppen a burzsoázia igyekszik jelszavakat adni ennek a mozgalomnak. A marxisták elismerik a burzsoázia e haladó részének hazafias erőfeszítéseit és támogatják a reakciósok, valamint az imperialisták elleni harcát. Ugyanakkor azonban nem tévesztik szem elől a nemzeti burzsoázia magatartásának következetlenségét és ingadozását, a régi társadalmi rend fenntartására irányuló törekvését, tovább azt, hogy a burzsoázián belül hazafiatlan csoportok is vannak. Csak a munkásosztály képes következetesen harcolni az imperialista elnyomás ellen, a teljes nemzeti függetlenségért. Röviden összefoglalva így értelmezi a marxizmusleninizmus a nemzeti felszabadító harc mozgatóerőinek kérdését. Az egyes országok konkrét helyzete természetesen igen sokféle lehet. De a nemzeti felszabadító mozgalom alapját mindenütt az adja meg, hogy a legszélesebb társadalmi rétegek egyformán érdekeltek a gazdasági és kulturális haladásban, a gyarmati igából való kiszabadulásban, a külföldi monopóliumok rablásainak megszüntetésében és a nemzeti méltóság kivívásában.

monopóliumok. Ennek útját a nemzeti állam létrehozásában és a külföldi függőségtől való megszabadulásban látja. A nemzeti burzsoázia, amely maga is szenved a külföldi monopóliumok mindenhatóságától és az imperialista államok erőszakoskodásától, csatlakozik a nemzeti mozgalomhoz, sőt arra törekszik, hogy saját ellenőrzése alá vegye azt. Mivel a gyarmati elnyomás viszonyai között a burzsoáziának van leginkább lehetősége a művelődére és a politikai tevékenységre, nem csoda, hogy sok országban éppen a burzsoázia köréből kerültek ki a felszabadító mozgalom

8


Filmajánló: Malcolm X Néhány számmal ezelőtt mutattuk be a Fekete Párduc című filmet, mely a amerikai négerek polgárjogi küzdelmeiről szól. Ott már egy érdekesség kapcsán említettük a Malcolm X című filmet, ugyanis a felesége, Betty Shabazz szerepét mindkét műben Angela Bassett színésznő alakítja. Most a filmmel egyetemben Malcom testvérről is szólunk.

A mű tulajdonképpen egy biográfia, nem emeli ki külön a polgárjogi harcos szálat, bár mivel Malcolm X életének is ez volt a központja, természetesen ez is adja a főtémát. Mindenesetre megtalálhatóak benne a gyermekkorra való visszaemlékezések – mivel a sztori fiatal felnőttkorában kezdődik -, utazások, szerelmi románcok képsorai is. Malcolm X élete elején a fekete valóságból kitörni akaró személyiség volt, harsány öltönyökben járt, a haját pedig egyenesítette, mely külön humoros motívuma a filmnek. Aztán bekerült a bűn világába, majd elég hamar a börtönben találta magát, ahol is

megtérítették az iszlám hitre, annak is némileg fanatikus afro változatára, és beszervezésre került az Iszlám Nemzet egyházába. Innen indult a polgárjogi harcos küzdelme, majd a végzete. Ez így leírva nem túl sok, ám mégis több mint 200 perces a film. És bár ez a temérdek idő elég hamar eltelik, mégis kicsit sok. Sok a vontatott jelenet, a felesleges elem – például a film elején egy remekül megkoreografált táncbetét, ami nem túl szerencsés, mert úgysem emiatt fog bejönni a női néző a Malcolm X mozira. A film utolsó harmadában pedig rendkívül sok beszédrészletet forgattak le, amelyben már csak ismétli a szónok önmagát, hogy a feketéket így meg úgy nyomják el. A vágónak tehát kicsivel több munkát kellett volna adni. A zene jól tükrözi a kor hangulatát, a színészekre sincs semmi panasz. Denzel Washington nagyon jól játssza a főszerepet, ha kicsit ripacsnak tűnik, az azért van, mert Malcolm X eredetileg is kicsit az volt a túlzottan erőltetett, szigorú nézésével. A színészekkel nem fukarkodtak, nagyon sokan ismerős fog feltűnni a filmben. Sőt, híresebb történelmi szereplők még kisebb beugró szerepet is kaptak. Az egyik jelenetben például három ember is szónokol egyszerre egy utcán, közülük az egyik szerepet nem más, mint az idős Bobby Seale játssza, aki annak idején a Fekete Párducok alapítója volt. A film végén pedig egy iskolai jelenet van, ahol a gyermekeknek Malcolm X-ről mesélő tanár nem más, mint Nelson Mandela. Nem csoda, hogy a film elkészültének költségeihez olyan néger hírességek adtak nagyobb adományt, mint Oprah Winfrey, Michael Jordan és Bill Cosby.

9


lógjanak az órákról, és inkább nézzék meg helyette ezt a filmet, mert az sokkal értelmesebb időtöltés. A stáblistán a Malcolm meggyilkolásával vádolt három férfi neve szerepelt, bár közülük kettő ártatlannak vallja magát (a harmadikat a helyszínen elfogták). A film egyik jelenete a Kennedy gyilkosság. Ezt a képsort egy az egyben Oliver Stone JFK című filmjéből emelték át. A Malcolm X stáblistán pedig szintén szerepelnek a JFK jelenetben szereplő színészek nevei, köztük Vincent D'Onofrio.

A történelmi hűség abszolút helytálló. Malcolm X volt Martin Luther King békés ellenállásának ellenpontja. Kritikusai szerint Malcolm X erőszakos elveket hirdetett, de a film végén egy epilógus hangzik el Ossie Davis olvasatában, aki mellesleg 1965-ben Malcolm X búcsúztató beszédét is írta. Ebben leszögezi, hogy aki erőszakosnak gondolja Malcolm-ot az nagyon is téved, és nem ismeri őt. Malcolm X szívét és lelkét mindenképp el kell ismernünk, mert nagyon elhivatottan képviselte a feketék érdekeit, de ugyanakkor kritikával kell illetnünk a fekete nacionalizmus miatt. A film által is jól bemutatott személyiségét jól mutatják be, azaz vallási szempontból elég könnyen befolyásolhatónak. Tulajdonképpen vallásos agymosáson esik át, amely során elkötelezett híve lesz az iszlámnak, ez pedig nem arra mutat, hogy 100%-ig tudatos emberről van szó. Malcolm testvér sokkal jobban járt volna, ha a fekete felszabadítás ideológiáját nem az iszlámban – amelynek köze sincs ehhez – találja meg, hanem esetleg a marxizmusban, amely logikusan érvel az emberek egyenjogúsága mellett. Akkor talán Malcolm X nem ragadtatta volna el magát élete bizonyos pillanataiban fekete rasszista kijelentésekre. A film egyik jelente objektívan ezt az oldalát is bemutatja, mikor egy kedves, fiatal, fehér mozgalmár nőt csupán a bőrszíne miatt elég csúnyán faképnél hagy. Kár, hogy ilyen körökbe keveredett, különben eszméi sokkal tisztábbak és nemesebbek lehettek volna, ráadásul halálát is az Iszlám Nemzet szervezetén belüli hatalmi harcok okozták. A történelem kedvelőinek nagyon ajánljuk. Érdekességek: Ez volt az első nem dokumentumfilm, amely engedélyt kapott Mekkában forgatásra. Spike Lee rendező arra bíztatta az iskolásokat, hogy

Oliver Stone is akart Malcolm X-ről filmet forgatni, és szintén Denzel Washingtont szemelte ki főszereplőnek, ám Spike Lee megelőzte. A film végén Nelson Mandela Malcolm X szavait idézi, ám az utolsó négy szót nem volt hajlandó elmondani: „by any means necessary”, azaz „minden szükséges eszközzel”. Ezt a négy szót végül Malcolm X eredeti beszédének filmfelvételéből vágták be.

A MI IDŐNK

10


BÁTONYTERENYEI MEGEMLÉKEZÉSEK KISZ ÉS MUNKÁSŐRSÉG 2012. március 24-én tartotta megemlékezését, a Munkásőrség és a KISZ megalakulásának 55. évfordulója alkalmából, a Magyarországi Munkáspárt 2006 megyei vezetése Bátonyterenyén pártunk hivatalos helyiségében. Meghívásunkat örömmel vették az elvtársak, akik szívesen emlékeztek KISZ-es időszakukra, illetve a mindnyájuknak oly sokat adó, a Munkásőrségben eltöltött évtizedek alatt átélt kellemes élményekre. dr. Ujlaky István a megyei vezetőség tagja a KISZ és a Munkásőrség megalakulásának körülményeit ismertette és útmutatót adott az előttünk álló feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében. A rendezvény színvonalát emelte az a kis kiállítás, amely a kisdoboskortól a Munkásőrség megszűnéséig illusztrálta az eseményeket.Nagyon sok fénykép, tárgyi emlék, hangszalag és élménydús beszámoló segített az emlékezésben. Emlékeztünk azon kiváló elvtársakra, akik már nem lehettek jelen a baráti beszélgetésen. A hely szűke miatt is korlátozott volt a meghívottak száma, de akik eljöttek már nagyon hiányolták a hasonló találkozókat. A jelen helyzetben egyetértettünk abban, hogy csak együtt, összefogásban javíthatunk a párt és a baloldal helyzetén, reméljük segített ebben a mai napi élmény is. Kívánunk minden elvtársunknak további jó egészséget, tartalmas, érdemi munkát, hasonló élményekben gazdag találkozási lehetőséget.

FELSZABADULÁS NAPJA Bátonyterenyén ismeretlen tettes/tettesek eltávolították a Szovjet Hősök emlékművéről a bronztáblát. Felszabadulásunk 67. évfordulóját ünnepelni mentünk a szovjet hősök emlékművéhez a falusi temetőbe, melyen baloldali összefogás keretében vettünk részt.

Az előkészületek során rendbe tettük a sír környékét, virágpalántákat ültettünk, örültünk a jó időnek, de szomorúan tapasztalhattuk hogy a bronzból készült emléktábla hiányzik. A megemlékezés a Szovjet himnusszal kezdődött, majd rövid köszöntő és szemelvények következtek a felszabadulást bemutató dokumentumokból. Várnai Zseni: Kopogtatok című versével méltán emlékeztünk a szovjet vörös hadsereg és a magyar katonák bátor helytállására, mindazokra, akik életüket áldozták Magyarország felszabadításáért. A koszorúzás alatt mozgalmi dalok hangzottak el. A város másik településrészén is megtartottuk megemlékezésünket.

11


Josip Broz Tito (1892 - 1980) J. Titot a huszadik század Jugoszláviájának legjelentősebb politikusaként tartja számon a délszláv ország népe és történelme. A legendás partizánmozgalom vezetője s hosszú regnálása alatt előbb, mint miniszterelnök (1945-1953), majd mint államfő (1953-1980) sokat tett a balkáni elmaradottságban élő polgárok felemelkedése érdekében. Tito (eredeti nevén:Broz) 1892. május 7én született a Horvátországi Kumrovec falucskájában. Egy sokgyermekes paraszti család sarja, ahol az apa horvát, az anya szlovén volt. Szegénységben éltek a nagyszülőktől örökölt 8 hold földből. Szülőfalujában végezte el az elemi iskolát, majd Zágrábban a gimnáziumot. Végül a lakatosszakmánál kötött ki. Mint inas 1907-ben Sziszeken ismerkedett meg a munkásmozgalommal. 1910-ben belépett Horvátország-Szovénia Szociáldemokrata Pártjába. 1913 őszén besorozták a Monarchia hadseregébe, a háború kitörése után a galíciai frontra, röviddel később orosz fogságba került. l918.tavaszán felvételét kérte az Orosz Kommunista Pártba. 1920ban visszatelepedett hazájába. Zágrábban tagja lett a Jugoszláv Kommunista Pártnak is. Sok sikeres sztrájknak volt szervezője és résztvevője. 1927-ben már a Horvát Fémmunkások Szövetségének élére került. Titot többször tartóztatták le illegális tevékenysége miatt. 1934-ben szülőfalujába „száműzték” , ahol kényszerlakhelyet jelöltek ki számára. Itt vette fel a „Tito” nevet. 1939ben, Dimitrov kezdeményezésére a Jugoszláv Kommunista Párt főtitkára lett. Dimitrovék segítségével megtisztították a pártot a trockistáktól, szektásoktól és opportunistáktól. 1941 áprilisában a németek, magyarok, bolgárok, olaszok megtámadták Jugoszláviát és ll napos harc után az ország megszállásuk alá került. A jugoszlávok ellenállása lelassította a németek görögországi hadjáratát, késleltette a Barbarossaterv realizálását. Amikor a németek megtámadták a Szovjetuniót, Tito meghírdette a németek és más megszállók elleni partizánháborút. Ennek élére Tito állt. A partizánok által felszabadított területeken

létrehozták a népbiztosságokat, majd 1942. december 4-én az ideiglenes jugoszláv kormányt. Az ország felszabadítása után Tito lett a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere. Sztálin és Tito között nőtt a feszültség, mert a szovjet vezető rossz szemmel nézte Titónak a „sztálinizmustól” eltérő különutas stratégiáját. Tito csak élezte a két politikus közötti ellentéteket azzal, hogy kétségbe vonta Szovjetunió vezető szerepét a Kominformon belül. Tito és Dimitrov tervbe vette Jugoszlávia és Bulgária föderációját, de Sztalin ellenvetései miatt ezt elvetették. 1948.júniusában Jugoszláviát kizárták a Kominformból. Titó minden nézeteltérés ellenére fenntartotta országa szocialista és föderatív jellegét, de ehhez társult az el nem kötelezettség külpolitikája (melynek létrehozásában vezető szerepet játszott), és az önigazgatás szisztémája. Ez utóbbi működése nem volt akadálymentes. Az 1963-as új alkotmány létrehozta a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot, mely szabályozta a közösségen belüli nemzetiségek egymáshoz és a központhoz való viszonyát, ugyanakkor kiszélesítették a szólásszabadságot és a vallásgyakorlást. Az 1964-es gazdasági reform engedmény volt a piacgazdaság számára, de ez hátrányosan érintette a föderáció újraelosztó szerepét. A nemzetiségek közötti ellentéteket igyekezett, – egy jó integrátor, – bölcsességével rendezni. Tito nemzetiségi politikája jótékony hatással volt a Szerbiában élő magyarok helyzetére. Anyanyelvüket szabadon használhatták és bármely pályán boldogulhattak. Az 1974-es alkotmány bővítette a tagországok mozgásterét. A jugoszláv államfő vezető szerepet játszott az el nem kötelezett országok mozgalmában – a bandungi alapelveket figyelembe véve. Szabályozták a tagországok egymáshoz való viszonyát, s Tito halála után rotációs alapon kívánták volna megoldani az ország irányítását. Tito 1980. május 4-én hunyt el három nappal 88. születésnapja előtt. A belgrádi Virágház mauzóleumban temették el. A nagy vezető halála után fellazult a föderáció, majd elemeire bomlott. Hegedűs Sándor

12


MARXISTA TANULÓKÖR Kedves Tanulótársak! Mindenkinek kellemes ünnepeket kívánok! A pihenést azonban jól egészíti ki egy kis tanulás. Kérem olvassátok és tanulmányozzátok az Állam és forradalom II. fejezetét és a III. fejezet első pontját. Lenin ezt közvetlenül az októberi forradalom előtt írta 1917ben. Felkészülés is volt a forradalomra, meg vita a marxista állam és forradalom elmélet opportunista és anarchista ellenfeleivel. Ezért nem könnyű írás, de nagyon tanulságos nem csak a tartalma miatt, hanem a módszer miatt is, ahogyan elemzi Marx és Engels írásait és kibontja belőlük a teljes állam és forradalom elméletet. A következő foglalkozás április 14-én 11 órakor lesz Budapesten a Hajnóczy utcai helyiségben. Várom minél nagyobb számban a részvételeteket. Üdvözlettel, Morva Tamás

Az Élet Menete BUDAPESTEN! 10 éves az Élet Menete Alapítvány! 100 éves lenne Raoul Wallenberg az Igaz Ember! Nagyon különleges programmal készülünk, részletek hamarosan a www.eletmenete.hu weboldalon! Fővám tér IX. kerület, Szabadság híd Pesti hídfője SALKAHÁZI SÁRA rakpart, ahonnan a hídon vonulunk a Budai oldalra Raoul Wallenberg rakpartig. A nagyszínpad a Rudas fürdő előtt kerül felállításra! 2012. április 15. 16:00 A MI IDŐNK a Magyarországi Munkáspárt 2006 internetes folyóirata Szerkeszti a Szerkesztőbizottság A MI IDŐNK weboldala: http://amiidonk.try.hu A MI IDŐNK e-mail címe: [email protected] A párt levelezési címe: 1250 Budapest, Pf. 30. A párt e-mail címe: [email protected]

A MI IDŐNK NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ TÖRVÉNYTELEN Ú J S Á G CENZÚRA NÉLKÜL

Recommend Documents