A MI IDŐNK NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ TÖRVÉNYTELEN Ú J S Á G CENZÚRA NÉLKÜL

2011.MÁRCIUS MÁJUS 25. 2010. 31.

A MI IDŐNK A MUNKÁSPÁRT 2006 INTERNETES LAPJA

III. ÉVFOLYAM 21. SZÁM

T Á

R A

B

Ó T A T M IÓ O Z Y N ER V TÖRVÉNYTELEN

ÚJSÁG CENZÚRA NÉLKÜL

AFRIKA EGYESÜ LJ!

2

A MI IDŐNK A MUNKÁSPÁRT 2006 INTERNETES LAPJA III. ÉVFOLYAM 21. SZÁM

Kedves Elvtársunk! Köszöntünk mindenkit Afrika Napján. Nem feledkezünk el a Fekete Kontinensről, ezért két cikkel is jelentkezünk, egyikben magáról az ünnepnapról írunk... 5. oldal A másik Afrikás cikkünk a Guinea és Bissau-Guinea ellen folytatott Zöld Tenger Hadműveletről szól... 6. oldal Spanyolországban megerősödött a jobboldal, ám ezzel párhuzamos a radikális baloldal is begyűjtötte a maga szavazatait...4. oldal Újra népszámlálás lesz Magyarországon is. Az ENSZ világszerte felméri –szerintük- a világlakosság 99%-át. ...4. oldal A Vörösiszap-katasztrófa áldozatainak megsegítésére létrehozott alapot kik között osztották ki?? Természetesen egyházi segélyszervezetek között. ..4-5. oldal Új rovatot indítunk Utolsó csepp címmel. A társadalom egy jó nagy rétegének már rég betelt a pohár. A hatalom nem hogy nem törődik senkivel, de igyekszik mindenkit maximálisan kizsigerelni. E rovatban személyes történeteket osztunk meg, hogy rávilágítsunk, a kapitalizmusban az ember nem saját sorsának a kovácsa, hanem a „szabad piac” és a „szabad gazdaság” egyszerű játékszere. Az első történet egy ember utolsó elbukott lakáshiteléről szól... 7. oldal Elméletben rovatunkban folytatjuk az előző számban megkezdett témát. A társadalmi tudatformák közül górcső alá vesszük a politikai ideológiát, a jogi tudatot és az erkölcsöt...8-9-10. oldal Filmnek egy hollywoodi stílusú CIA hajszás filmet ajánlunk. Nem „A keselyű három napjának” klasszikus stílusa (ha már CIA téma), hanem egy könnyed humoros akciómozi, Bruce Willis főszereplésével... 11. oldal

A MI IDŐNK

3

A MUNKÁSPÁRT 2006 INTERNETES LAPJA III. ÉVFOLYAM 21. SZÁM

EZ VOLT A HÉT Május 18: Nem sok jövőt jósol Gyurcsány Ferencnek az MSZP-ben Puch László, a párt legbefolyásosabb háttérembere, aki közölte, a szocialisták problémáinak oka a volt miniszterelnök-pártelnök. M á jus 1 9 : A Te r r o r e l h á r ítá s i Központnak (TEK) nincs tudomása arról, hogy Schmitt Pál ellen merényletet kíséreltek volna meg május eleji, hivatalos szerbiai látogatása alatt. Hajdu János, a szervezet főigazgatója az MTI-hez eljutatott közleményével egy a Magyar Nemzet weboldalán, szerdán megjelent cikk állításait cáfolta. Május 20: Szabadon engedtek Líbiában négy külföldi újságírót szerdán Magyarország tripoli nagykövetségének kitartó és áldozatos munkájának eredményeként - közölte a Külügyminisztérium csütörtökön az MTI-vel Május 21: Romániában a legnagyobb a gyermekhalandóság az európai államok közül. Az öt évesnél fiatalabb korukban elhalálozó romániai gyermekek fele megmenthető lenne. A szakértők szerint a romániai gyermekek 65 százaléka szenved valamely táplálkozással kapcsolatos betegségben. Május 22: Két hónappal a fukusimai katasztrófahelyzet kialakulása után a miniszterelnök bejelentette, országa nem épít újabb atomreaktorokat, Japán a megújuló energia felé fordul. Május 23: A Hamász vasárnap ismételten visszautasította Barack Obama amerikai elnök aznapi felhívását, hogy a szervezet ismerje el Izrael államot - közölte Számi Abu Zuhri, a Gázai övezetet uraló iszlamista mozgalom egyik szóvivője. Május 24: Banki elemzők szerint a kiskereskedelmi forgalom márciusi visszaesése egyaránt tükrözi a r e á l b é r e k visszaesését, valamint azt, hogy a munkaerőpiacon nincs javulás, érdemi növekedés a magánfogyasztásban csak jövőre várható. A nemzetgazdasági tárca bővülő lakossági vásárlóerőre számít, csak tudnánk miből?

A MI IDŐNK

4


Spanyol választások A spanyol politikai helyzet nagyon hasonló a magyarhoz. Ott a spanyol Néppárt, ami konzervatív, jobboldali hangzatokkal folytatna neoliberális politikát (=FIDESZ) és ott a Spanyol Szocialista Munkáspárt, amely baloldali álarc mögé bújva folytat neoliberális politikát (=MSZP). A fő különbség, hogy a harmadik erő egy normális országban nem a náci párt, hanem a kommunistákat is tömörítő Egyesült Baloldal. E párt tagja testvérpártunk a Spanyol Kommunista Párt is. Ha meg akarjuk érteni, hogy miért jobb spanyol munkásnak lenni, mint magyarnak, akkor a választ ennek a politikai erőnek a befolyásával lehet magyarázni. Ez az erő szervezte az óriási tüntetéseket még március-április tájékán több spanyol nagyvárosban, amikor is vörös zászlók és sarló-kalapácsok fedezete alatt vonult a tömeg. E szervezet tüntetett a hatalom ellen, a törvény tiltása ellenére is Madridban. Sajnos a győzelemhez ez kevés volt, sőt a Néppárt szerezte meg a szavazatok többségét a helyhatósági választáson. 8,4 millió ember szavazott rájuk, ezzel megszerezvén a szavazatok 37,5 %-át. A szocialisták 6,2 millió voksot tudhatnak magukénak, ami 27,8%-ot jelent. 1,5 millió szavazatot kapott az Egyesült Baloldal, ami 6,3%-ot jelent. Ez 200 ezerrel több szavazat, mint a 2007-es választáson. Az eredményhez gratulálunk elvtársainknak.

Népszámlálás Miközben Magyarországon az a fő probléma, hogy fogy a magyar, a világ küzd a túlnépesedés tragédiájával. A nagymagyar nacionalisták a népszaporulat növelését szorgalmazzák: bizonyos elmék képtelenek globálisan gondolkozni és kitörni a náció keretein kívülre. Ez külön cikket is megérhetne társadalompolitikai, kulturális és bevándorlási kérdéseket is egybevéve, de most mellőzzük. Az ENSZ szerint az új világnépességszámlálás az emberiség 99%-át le fogja fedni. Az persze furcsa lesz, ha a népszámlálók majd érdeklődni fognak al-Quaida kiképzőtáborokban, a guantanamoi koncentrációs táborban, a FARC gerillák között a dzsungelben. Vajon ezt hogy oldják meg? Hogy érik el a polgárháborús területeket? Reméljük, visznek magukkal golyóálló mellényt a szomáliai anarchia kellős közepére, vagy éppen az USA gettóiba. Jobb, ha Líbiában is ügyelnek, hogy a megfelelő színekkel közelítsék meg a harcoló

feleket, különben pórul járhatnak, egy szóval a 99% erős túlzásnak tűnik, nem is ez a lényeg, hanem a várható eredmény. Ugyanis lehetséges, hogy a föld népessége még idén eléri a 7 milliárdot. Ez csak újabb nyomort, éhezést és felesleges szenvedést szül. A gazdaságok képtelenek és nem is hajlandók ennyi embert eltartani, azokat egyszerűen halálra ítéli. Magyarországon a 15. népszámlálás előkészítése történik. Egyesek szerint felesleges ezt 10évente megejteni, különösképp, hogy óriási apparátust igényel (csak Magyarországon 40 ezer kérdezőbiztos). A KSH emberei október hónap során járják végig az országot az adatokért, a végleges kiértékelés pedig 2012. márciusban lesz kész. Persze adatok könnyen kinyerhetőek lennének regiszterekből is, de azért csak csináljuk a színjátékot. Egyetlen értelme, hogy a lakosság vallási, nemzetiségi állapotáról kaphatunk többletinformációt.

Modern hittérítés A vallás és az egyházak –mint már számtalanszor kifejtettük és tudományosan bizonyítottuk- a szellemi elnyomás eszközei. A fidesz kormány legfőbb szócsöveivé avanzsálódott szervezetek kénytelen a nyájat nyugalomra inteni és párthűségre tanítani. Miért? Mert a fidesz nem fog adni sem fizetést, sem jobb életkörülményeket, sem nyugdíjat... kizárólag elvenni fog a kisemberektől, hogy a nagytőkések nehogy rosszul járjanak az általuk okozott világválságban. Ezért a kisemberek érthető módon mérgesek lesznek, és a fidesz el fogja veszíteni a hatalmát. A 2014-es választási bukásuk már akkor nyilvánvaló volt, mikor még hatalomra sem kerültek. Érthető módon a hatalmat nem adják olcsón, ha kenyeret nem tudnak adni, akkor próbálnak cirkuszt, de már az is pénzbe kerül, marad az ingyen nacionalista-klerikális-jobboldali agymosás. Kulturális ellenforradalom gőzerővel. Azonban a propaganda is pénzbe kerül: rádiók, plakátok, tv-k és persze az emberekkel közvetlen kapcsolatban lévő szentfazékhálózat. Beléjük is jó sok pénzt kell ölni. A következő volt a módszer: „Szeretetszolgálat” Az állam pénzén, ahova többségében a kisemberek adóznak, nem a multik, tehát a lakosság pénzén.

A MI IDŐNK

5


A Magyar-Máltai Szeretetszolgálat nevű katolikus szervezet pont a rendszerváltások idején keletkezett, pont azokon a területeken, ahol antikommunista puccsokat akartak kirobbantani, és mindig volt náluk baromi sok Biblia, amit lehetett osztogatni. Tették is ezt a romániai puccs idején. Mi sem szeretjük Ceausescut, aki uralma végén már megborult elmével szocialista lepelbe bujtatott nacionalista diktatúrát épített ki, de a puccs az puccs, és a gyilkosság tárgyalás nélkül akkor is törvénytelen, ha diktátort végeznek ki. Aztán ott voltak az NDK-s időkben is a megfelelő helyeken. Most pedig a katolikusok, babtisták, ökumenikusok élnek a mi pénzünkből és persze adakoznak is némit a mi pénzünkből, ezzel gyűjtve maguk köré a bárányokat. És hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, lássuk a hivatalos állást:

AFRIKA NAP Az afrikai kontinens az egyik leggyönyörűbb és legveszélyesebb hely a világon. Afrikáról elsőre két dolog jut az ember eszébe, a gyönyörű természet és persze a szegénység, a nyomor, a térség instabilitása. A kontinens történelme során szinte végig szipolyozva volt. A fekete kontinenst ellepték a hódítók, magukkal cipelve a rabszolgákat, a gyémántot, az aranyat, az olajat, a szenet... mindent. A térség stabilizálása szinte képtelenségnek tűnik, törzsi háborúk, etnikai villongások, polgárháborúk, anarchia jellemzi a kontinens híradókban szereplő részét. Már ÉszakAfrika is forrong, ám nincs jelentős marxistakommunista erő, amely képes lenne változást elérni, bár volt már rá példa. Egyiptom a szovjetek támogatása segítségével vált modern országgá, Nasszer elnök irányítása alatt. Algériában, Marokkóban elvtársaink küzdöttek a függetlenségért, szabadságért a hidegháború alatt. Angolában a marxista MPLA kubai segítséggel verte vissza a fasiszta dél-afrikai apartheid inváziót. Afrika olyan hős mártírokat adott a kontinensnek és a munkásmozgalomnak, mint Amilcar Cabral, a Zöldfoki szigetek és Bissau-Guinea Felszabadítási Frontjának (PAIGC) első embere, Thomas Sankara, Burkina Faso elnöke, jelentős reformok elindítója és Patrice Lumumba, Kongó elnöke. Mindegyiküket az egykori gyarmatosítók parancsára gyilkolták meg. Bűnük az volt, hogy szabadságot és függetlenséget akartak népüknek. A legtöbb magyar embernek fogalma sincs, egyáltalán hol is vannak ezek az

Adomány összesen: 333.451.437 Ft Ebből kaptak: Katolikus Karitász:79.500.000 Ft Magyar Baptista Szeretetszolgálat:79.500.000 Ft Magyar Máltai Szeretetszolgálat:79.500.000 Ft Magyar Ökumenikus Segélyszervezet:79.500.000 Ft És ez a nemzeti segélyvonal hivatalos oldaláról!!! Sőt a következő információ is: Magyar Vöröskereszt: 0 Ft Vörös is, nemzetközi is, nem csoda, hogy a narancsosoknak ez büdös. országok, nemhogy tudjanak róla, m e n n y i t i s segítettek ezeknek a népeknek a m a r x i s t a felszabadító mozgalmak. 1963-ban ezen a napon, május 25-én alakult az Afrikai Egység Szervezete (OAU). Minden évben ez az Afrika Nap. Az akkor 32 független afrikai államból 30 vezetői jöttek az etiópiai AddiszAbbebában, hogy aláírják az alapító okiratot. 1991ben megalapították az Afrikai Gazdasági Közösséget, 2002-ben pedig az Afrikai Uniót. Az Afrikai Unió Afrika Napja mellett létezik még egy ünnep, amit ugyanezen a napon tartottak, az Afrika Felszabadítása Napja. 1958. április 15-én a ghánai Accrában afrikai vezetők és politikai aktivisták megtartották a Független Afrikai Államok első konferenciáját. Ott volt Egyiptom (az Egyesült Arab Köztársaság tagjaként), Etiópia, Ghána, Libéria, Líbia, Marokkó, Szudán, Tunézia, az algériai Nemzeti Felszabadítási Front, és a Kameruni Népi Egység. Ez volt az első pán-afrikai konferencia, amelyet afrikai földön tartottak. Itt hívták életre az Afrikai Szabadság Napot, öt évvel később összeült az OAU konferencia, és megalapították a már említett Afrika Napot. Az Afrikai Szabadság Napját április 15-ére helyezték és nevét Afrika Felszabadítása Napjára változtatták.

6


Az afrikai Disznó-öböl A Disznó-öbölbeli partraszállás során az amerikai titkosszolgálatok és haderő által irányított, kiképzett és felfegyverzett ellenforradalmi, emigráns kubai haderőt dobtak partra a szigetországban, hogy megdöntsék a nép hatalmát. A nép egységesen felsorakozott Fidel Castro és milíciája mögött és az inváziót visszaverték. Rengeteg foglyot ejtettek, akiket hazaárulás vádja és kivégzés helyett sértetlenül küldtek vissza választott hazájukba, az USA-ba, cserébe Kuba gyógyszereket kapott. 10 évvel később az imperializmus ugyanezt eljátszotta egy másik forradalmi országban, immár egy kontinenssel odébb, Afrikában. Guinea 1957-ben elnököt választhatott, Ahmed Sékou Touré személyében, aki a Guinea Demokratikus Pártja vezetője volt. 1958-ben népszavazással megszabadultak a francia gyarmati uralomtól. Ki is vonultak egy hónappal később, sok választásuk nem volt, nem akartak belemenni egy esetleges afrikai háborúba. Guineának volt egy portugálok által uralt része is, Bissau Guinea és a Zöld-foki szigetek. Itt a Guinea és Zöld-fok Függetlenségéért Párt (PAIGC) élén Amilcar Cabral elvtárssal küzdött a szabadságért, mint marxista párt. Touré is rokonszenvezett a marxizmussal, államosításokat hajtott végre és 1961-ben Lenindíjjal tüntették ki. Amilcar Cabral és a PAIGC 1960ban kapott menedéket Guineában, innen kezdtek akciókat Bissua-Guinea felszabadításáért 1961ben. Jelentős sikereket értek el. A szovjetek támogatták a gyarmati népek felszabadítását, ezért 1969-ben 7 tengeralattjárót adtak Guineának, ebből 4-et a PAIGC kapott. Ez volt a casus belli az invázióhoz, amire persze majd két évet kellett várni, 1970. november 21-ig. Az invázió során 400 portugál és emigráns guineai katona szállt partra, a támadás célja Guinea fővárosa, Conakry volt. Közvetlen célja az elnök, Touré, Amilcar Cabral és a függetlenségi harc többi vezetőjének meggyilkolása volt, minél több haditengerészeti és légi harci egység megsemmisítésével egybekötve. Mellesleg portugál hadifogoly-szabadítási akciót is hozzácsaptak, csakhogy népszerűnek hasson az akció. November 21-ről 22-re virradó éjszaka szálltak partra, helyben megsemmisítettek 4-5 hajót, egy csoportjuk pedig az elnök nyári rezidenciája felé vette az irányt, hogy a demokratikusan választott, függetlenségért harcoló Tourét bestiálisan meggyilkolják. Az épületet felgyújtották,

szerencsére az elnök nem itt, hanem az elnöki palotában tartózkodott ez idő alatt. A portugálok másik csapategysége b e h a t o l t a PA I G C főhadiszállásra, szerencsére Amilcar Cabral sem tartózkodott ott, 10 napja külföldön volt. A légierő támaszpontját nem találták, ezért egy gépet sem tudtak megsemmisíteni. Mellesleg egy szakasznyi lázadó guineai átállt és feladatukat nem hajtották végre, sőt a támadás tervét is elárulták. A helyi milícia eztán megszervezte a védelmet és a támadókat gyorsan visszaverték. A támadás eredményes volt abból a szempontból, hogy 26 portugál hadifoglyot kiszabadítottak. A támadók 8 főt vesztettek (ebből 1 portugál és 7 guineai), viszont kb. 50-500 helyit meggyilkoltak.

A támadás eredményeként Portugália jelentős nemzetközi bírálatokat kapott és jobban elszigetelődött. Touré elnök szorosabbra fűzte kapcsolatait a PAIGC-al, amely nemzetközi segítséget is kapott és fokozta a támadásokat a portugál erők ellen. 1972-ben Bissau-Guinea felszabadult, megtarthatták az első választásokat, a népgyűlés kidolgozta az alkotmányt. 1973 januárjában Amilcar Cablar a portugál imperialisták merényletének áldozata lett, de még az év szeptemberében teljesen függetlenné nyilvánították az országot. Amilcar Cabral nevét számos intézmény viseli, köztük a bissaui nemzetközi r e p ü l ő t é r. F i d e l C a s t r o b e s z é d e i b e n szenvedélyesen emlékezett meg róla.

7


UTOLSÓ ELBUKOTT LAKÁSHITEL A történet egy ismerősömről szól, az elmúlt évek eseményeiről. Az ismerős egy középkorú házas ember, akinek a gyerekei már felnőttek és kirepültek a családi fészekből. Az élete igen viharos volt, amíg felnevelte a gyerekeit. Rengeteg lakásvásárlás és elbukás, albérletről albérletre, önkormányzati lakásból újból hitelekbe. Azonban mindig sikerült úgy eladni a lakásokat, hogy azért ne negatívan jöjjön ki a dologból. Az eset, amiről írok valószínű, hogy az utolsó lakáshitele volt, amiben igen nagyot bukott, nem a saját hibájából. A történet körülbelül négy éve kezdődött. Az ismerősöm, nevezzük Ernőnek (mivel a nevét nem tehetem nyilvánossá), 2000 évében, a fővárosba költözött. Kapott köztisztviselői állást egy idő után és szolgálati lakást is, de csak meghatározott időre. Miután lejárt a lakás lakhatási ideje albérletbe költözött feleségével. Évek teltek el, mire bele mertek vágni újból lakásvásárlásba. Mivel önerejük nem volt, mert a fizetéséből és a felesége rokkant nyugdíjából nem tudtak félre tenni, ezért Ernő úgy döntött, köztisztviselői hitelt vesz fel. Egy három szobás lakás vételébe vágta bele magát, ami körülbelül 10,5 millió hitelből állt. Önerő nélkül 100% hitelt kapott a lakásra. A hitel egyik fele forint alapú, a másik fele svájci frank alapú hitel volt. Remélték a feleségével, hogy tudják majd fizetni a havi 90 ezer forint körüli összeget, mivel a három gyermekükből kettő „haza” költözött volna. Sajnos, mikor már elintéződtek a papírok, megkapták a hitelt és beköltözhettek saját lakásukba, a legkisebb gyermekük visszamondta a hazaköltözést, hogy ő inkább a barátjával költözik össze. Így aztán Ernő a beteg feleségével és a középső gyermekükkel költözött a három szobás lakásba. Körülbelül egy év se telhetett el, mikor a hiteltörlesztő részlet összegét felemelték. Az amúgy is magas törlesztő részlet így, hogy egy emberrel kevesebb számított fizetőnek, nehezen bírták fizetni. Úgy döntöttek, elhagyják a lakást, mielőtt még kilakoltatásra kerülne a sor. Menekülésüket egy vidéki városba tették, ahol még egy évet se tartózkodtak, mivel Ernő munkát nem kapott. Ezért úgy döntöttek, újból visszamennek a fővárosba, de már albérletbe.

UTOLSÓ CSE PP Ernő jó ideig munkanélküli volt, ezért nem tudta egyáltalán fizetni a törlesztést a lakásra. Egy idő után, munkát k a p o t t a fővárosban, és i n k á b b a z albérletet próbálta kifizetni. Sajnos a saját lakáson ez idő alatt csak gyűltek a nem fizetett havi törlesztések és a közüzemi tartozások is, amiket végül a lakásra terheltek. Hogy a bank ajánlott-e fel könnyítést a hiteltörlesztésre, nem tudom. Azóta a felesége meghalt tavaly rákban. Így a teljes adósság Ernő nyakán maradt és a három gyereken. Mivel a gyerekek a hagyatékot visszautasították, így nem lehet tudni, mi lesz a lakással. Vajon ad lehetőséget a bank, hogy menthető legyen, vagy elviszi a bank és az állam osztozva a lakást? Van kiút a majdnem 15 milliós adósságból? Talán Ernő már lemondott arról, hogy menteni tudja, és abban reménykedik, hogy a bank és az állam úgy veszi el a lakást, teljes tartozás átvállalásával, hogy ő rajta már nem marad teher ez ügyben. Majd kiderül, egyelőre a hagyatéki eljárás még nem zárult le. Én remélem, sikerül egyességre jutnia és megmenteni a lakást, amit egykor a feleségével vettek közösen, közös otthont teremtve maguknak, és gyermekeiknek, és majdan az unokáiknak. Sajnos, a mai világban már rákényszerül az emberek zöme hitel felvevésre, ha valamit szeretne elérni. Akár lakásvásárlást vagy jobb életkörülményt. A munkahelyek már nem fizetnek annyit, hogy abból egy család félre tudjon tenni annyit, amiből akár közös otthont teremtsenek. Sokszor még az önerőt sem tudják összegyűjteni. Úgy tudom, hogy a köztisztviselői hitelekre az állam ad garanciát. Hogy ez mit takar, nem tudom, majd kiderül, ha lezárul a hagyatéki eljárás. Csarnay Krisztina Veronika

8


Elméletben: A társadalmi tudat formái Előző számunkban bemutattuk a társadalmi tudat és egy bekezdés erejéig érintettük a társadalmi tudat formáit. Előre beharangoztuk, hogy e heti számunkban ezekkel a formákkal foglalkozunk. A politikai ideológia A politikai ideológia azoknak a nézeteknek a rendszere, amely elméletileg megalapozza egy osztály vagy társadalmi csoport politikáját. A politika osztályok, nemzetek, pártok közötti sajátos viszony,, az állami tevékenység tartalmának és formáinak meghatározása, bizonyos osztályok, a tudomány, s egyéb társadalmi csoportok részvétele ebben a tevékenységben. A politikai ideológia közvetlen hatást gyakorol az emberek társadalmi életére, amennyiben az osztályok közötti viszonyokat érinti és meghatározza az állami berendezkedés formáit. Továbbá, elméletileg értelmezett és rendszerezett formában tükrözi az adott osztály érdekeit, meghatározza akcióprogramját, az osztályharc céljait és formáit, összehangoltságot és szervezettséget visz a harcba. Mivel minden más ideológiai formánál közelebb áll a gazdasághoz, összekötő szerepet tölt be a gazdasági alap és az ideológia felépítmény között. Ez nyomon is követhető a tőkés társadalom történetében. A kapitalizmus első szakaszában a polgári politikai ideológia a túlhaladottá vált feudalizmus ellen irányult, követelték a rendi társadalom megszüntetését, a törvény előtti egyenlőséget és a demokratikus köztársaságot. A rendi tagozódás és a fennálló hatalom legfőbb védelmezője az egyház volt, ezért a feudalizmus elleni harcban szükség volt az egyház elleni harcra is. Ez az ideológiában lehetővé tette a vallási idealizmusok materializmussal való felváltását. A burzsoáziának ezen felül szüksége volt a népre, mint a feudális viszonyok szétzúzóira, ezért támogatták, hogy a dolgozók szükségszerűen részt vegyenek az ország politikai életében. Tehát megváltozott az uralkodó világnézet, a valláshoz való viszony és új szociológiai nézetek alakultak ki. A burzsoázia érdekei ezen forradalmi eszmerendszerek terjesztését kívánták meg. Miután a hatalmat magukhoz ragadták és ellentmondások fejlődtek ki a burzsoák és proletárok között, ideológiájuk rögtön

reakcióssá vált. Igyekezték bizonyítani, hogy a tőkés társadalom a történelem végső célja, visszanyúltak a valláshoz, más erkölcsök jelentek meg, újra terjedt az idealizmus, embergyűlölő tendenciák jelentek meg, a művészet szakított a realizmussal és megjelent a formalista és absztrakt áramlat. A burzsoázia védelmébe vette az elavult társadalmi formákat és gátolták a történeti haladást. Ellentétben a kizsákmányoló osztályok ideológiájának szélkakasszerű változékonyságához, a proletariátus ideológiája következetesen progresszív. Küldetése, hogy mindenfajta kizsákmányolást megszüntessen. E során a dolgozók a társdalom valós törvényeire és a történelmi haladás objektív tendenciáira támaszkodnak. A proletariátus ideológiája mindig következetesen tudományos. A jogi tudat A jogi tudat az emberek ama meggyőződésének összessége, hogy mennyire jogosak vagy jogtalanok a társadalmi tagjainak tettei, jogai és kötelességei, mennyire igazságosak vagy igazságtalanok ezek vagy azok a törvények. A jogi nézetek természetüknél fogva osztály jellegűek. Minden osztálynak saját jogi tudata van. A burzsoázia szemében a dolgozók kizsákmányolása, munkanélküliségre, nyomorra és éhhalálra kárhoztatása jogos cselekedet, a proletariátus szemében viszont bűn. Ugyanez fordítva is igaz, a burzsoázia is bűnnek tartja a szocialista társadalom megteremtését. A társadalomban az uralkodó osztályok jogi nézetei uralkodnak. Ezt áthatja az osztályérdek. A jogi nézetek osztályok szerint különbözőek, maga a jog viszont az egész társadalomban egységes. Általánosan kötelező a társadalom minden tagjára nézve, minden osztályra. A törvényt pedig mindenkinek be kell tartani, azok is, akik számára ez érdekelt és azok számára is, akik ellen irányul. Hogy a jogi normák kárvallottjai is betartsák a törvényt, létre kellett hozni az államot, mint erőszakszervezetet. A jog és az állam elválaszthatatlan egymástól. A szokásoktól és erkölcsi normáktól eltérően a jogi normákat a hatalom állapítja meg és az is szentesíti őket. A jog a társadalomban élő emberek magatartásának mindazon szabályai, amelyek kifejezik az uralkodó osztály akaratát, s amelyeket az államhatalom állapít meg vagy szankcionál az uralkodó osztálynak megfelelő és előnyös társadalmi viszonyok és berendezések megvédése, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. A kizsákmányoló osztályok szemszögéből fontos a jog és a jogrendszer osztályfelettiségének megalapozása.

A MI IDŐNK

9


A feudalizmusban az volt az elterjedt vélemény, hogy a jog az istentől ered. A polgári forradalom során a burzsoázia megfosztotta istent a jogoktól és földi alapokra helyezték. Igyekeztek bizonyítani, hogy a jog minden osztályt szolgál, ám a gyakorlat azt mutatta, hogy csak a tőkés kizsákmányolás érdekeinek van alárendelve. Védi a termelési eszközök magántulajdonát, legalizálja a kizsákmányolást, a dolgozók elnyomását és kifosztását. A marxizmus terjedésével kialakult a proletariátus alternatív jogi tudata. A szocialista forradalom ennél fogva lebontja a burzsoázia jogi normarendszerét, megteremtődik a szocialista jog. Felváltja-e a szocialista jogot a kommunista jog? A szocialista jog sorsa összefügg a szocialista állam sorsával. A jog semmi a megtartására kényszerítő apparátus (állam) nélkül. A teljes kommunizmus elérésekor pedig az állam elhal. Az államot felváltják a népi önkormányzatok szervei, amelyek semmilyen kényszerítő apparátussal nem rendelkeznek, hanem társadalmi és erkölcsi tekintélyre támaszkodnak. Megszűnik a jog és a jogi tudat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állam megszűnésével megszűnnek a magatartás társadalmi normái. Ezek a normák azonban elvesztik jogi jellegüket, tudatosan és önként fognak működni szabályozója pedig a közvélemény lesz. A jogi normát felváltja a szokás-norma és az erkölcsi tudat. Az erkölcs fogalma Az ember nem élhet társadalmon kívül, ez pedig meghatározott követelményeket támaszt tagjai magatartásával szemben. Az embernek a társadalomhoz mérten is értékelnie kell cselekedeteit, hiszen a társadalom is értékeli az egyén cselekedeteit. A társdalom ama nézeteit, amelyek az emberek cselekedeteit a jó, a rossz, az igazságosság vagy igazságtalanság, a becsületesség vagy becstelenség szemszögéből értékelik, erkölcsi nézeteknek nevezzük. Az erkölcsi normák összessége adja az adott társadalomban érvényesülő erkölcsöt. Az erkölcs mellett a társadalomban jelen vannak a jogi normák is, amelyek szintén szabályozzák az emberi magatartást. Az erkölcsi normák azonban lényegesen különböznek a jogi normáktól. A jogi normák mögött ott áll az állam kényszerítő ereje. Az

erkölcsi normák mögött azonban nem áll az állam. A közösség ítélete és a közvélemény ereje áll mögötte. A jogi normákat az állam alapítja, az erkölcsi normákat viszont a társadalom vagy osztály. Az erkölcs kialakulása Az idealisták az erkölcsöt a tudatból, valamely szellemi princípiumból vezetik le. Platón az erkölcs létét az emberi tudaton kívül létező „jó ideájával” kapcsolta össze, Kant pedig a megismerhetetlen túlvilággal. Mások az erkölcsöt az ember biológiai természetéből próbálják levezetni (nőstény védi a kölykét, ösztönös hajlamok, stb..) Az erkölcsi jelenségek területe –Kautsky szerint- nem kizárólag az emberre jellemző valami: ezek a jelenségek megvannak a társas állatoknál is és csak a társas ösztönök kifejezésére szolgálnak. Egyes szociológusok az erkölcsöt az ember örök sajátosságaiból származtatják, mint a kötekedő hajlam vagy a jó iránti fogékonyság. Az első korrekt tudományos magyarázatot a marxizmus adta a materialista történelemfelfogás alapján. Az erkölcs társadalmi jelenség. Csak társadalomban alakul ki és ott is létezik, a közös termelőtevékenység alapján, melynek során szabályozni kell az egyén és a közösség viszonyát, meg kell határozni a közösség minden egyes tagjának kötelességeket. Az emberek közös munkatevékenysége tette szükségszerűvé az egyén és a közösség cselekedeteinek, az egyéni és közösségi érdekeknek az összehangolását, s azt is, hogy bizonyos elképzelések alakuljanak ki az egyén közösség iránti kötelességéről, illetve minősítések az emberek tetteiről. Kezdetben egyszerűen a jóról és rosszról kialakult képzetek voltak az egyedüli szabályozói az emberek közti viszonyoknak. Később az erkölcs mellett kialakult a jogi norma is. Engels szerint az erkölcs azokból a gyakorlati viszonyokból meríti szemléleteit, amelyekben osztályhelyzetük meg van alapozva – a gazdasági viszonyokból, amelyekben termelnek és cserélnek. De ha az az emberek anyagi feltételeiből és gazdasági viszonyokból fakad, akkor nem lehet örökkévaló, és a gazdasági viszonyok megváltozása nyomán meg kell változnia. Így is történt, például az őskorban, amikor az előteremtett létfenntartási eszközök nem fedezték a termelők szükségleteit, erkölcsösnek tartották az idős emberek meggyilkolását, akik nem tudták magukat eltartani. Ahogy a termelőerők fejlődése lehetővé tette az ellátásukat, ez az erkölcs kikopott, a szocialista társadalomban pedig alapvető az idős emberek tisztelete és a róluk való gondoskodás.

10


munkás pedig büszke rá, hogy a munkájában piszkos lett a keze. Az osztályerkölcs egyik legjobb hétköznapi kifejeződése az Operabál és annak ellentüntetése. Az egyik oldalon az az érték, hogy ki jön drágább kocsival, pompásabb ruhában, ki lopott több pénzt, ki csalt nagyobb adót, kinek nagyobb mellű a nője az oldalán. A másik oldalon az ellentüntetők pedig szándékosan szakadt farmerben, néhányan irokéz stílusban belőtt hajjal, zsíroskenyérrel és durva jelszavakkal tiltakoznak a kaviár és az álságos finomkodás ellen.

Az erkölcs osztályjellege A társadalom osztályokra tagozódásával az erkölcs is differenciálódott, korábban az erkölcs a társadalom minden tagjára érvényes volt. Minden osztályban kialakulnak a saját erkölcsi normák, ez pedig nem véletlen. Az erkölcs az emberek anyagi létfeltételeitől függ. Mivel az antagonisztikus osztályok létfeltételei pedig homlokegyenest különböznek, az erkölcs is különbözik, más az elképzelés jóról és rosszról, igazságosságról és igazságtalanságról. A társadalomban –a jogi tudathoz hasonlóan- az uralkodó osztály erkölcsi normái az uralkodóak. Az erkölcsi norma mögött azonban nem áll az állami erőszakszervezet, a dolgozók pedig mit sem törődnek –jobb esetben- az elnyomó osztályok közvéleményével. Minél fejlettebb a dolgozók osztálytudata, annál inkább kifejeződik saját erkölcsi viselkedése. Gyakorlati példával az uralkodó osztályok számára visszataszító egy munkás, akinek koszos a keze, a ruhája vagy testszaga van, egy fejlett osztálytudatú

A tőkés társadalomban uralkodó erkölcs a polgári erkölcs, ennek alapja pedig a termelési eszközök magántulajdona, Gorkij írt erről legjobban: „a magántulajdon szétzülleszti az embereket, felfegyverzi őket egymással szemben, az érdekek kibékíthetetlen viszálykodásához vezet, hazudik, igyekezvén leplezni vagy igazolni ezt az ellenségeskedést, s mindenkit megmételyez

hazugsággal, képmutatással és gonoszsággal. A modern, információs társadalomban, pláne Magyarországon különösképp jellemző, hogy az alsóbb osztályok próbálják magukra venni a burzsoá erkölcsöt, csak hogy kitűnjenek osztályukból, ez a sznobizmus egy formája. A mai magyar osztálytudat nélküli társadalmon pontosan megmutatkoznak Gorkij szavai. Minden adok-veszek elvet ölt. Nem csak az áruk lesznek termékek, hanem az emberek is, a vérük is és lelkiismeretük is. Az emberek közti viszony fő mércéje a pénz. A polgári erkölcs az embergyűlölő „farkaserkölcsöket” (sőt ez még a farkasokra sem jellemző), az egoizmust és az individualizmust neveli ki az emberekben. „Mindenki magamagáért, egyedül az isten mindenkiért...” ez a polgári erkölcs egyik alapelve. „Mindent mindenkinek, semmit magunknak” – ez pedig a mexikói zapatisták fő jelmondata.

11


FILMAJÁNLÓ: RED Nem, a filmnek sajnos semmi köze a vörösökhöz, bár van benne orosz szál, CIA, hidegháború és jó sok egyéb, ami kell egy sikeres hollywoodi szuperprodukcióhoz. Merthogy a RED hollywoodi film, e jelző minden pozitívumával és negatívumával egyetemben. RED: valójában egy rövidítés, a Bruce Willis által alakított nyugdíjas CIA ügynök aktáján áll ez a kód, jelentése: Retired, Extremely Dangerous, azaz nyugdíjazva, rendkívül veszélyes... Mert Bruce Willis bizony már megöregedett az első Die Hard óta, és ez meg is látszik rajta. Csakúgy, mint a többi főszereplő a filmben, szóval egyfajta öregfiúk felvonulása ez a film, és ezt ki is hangsúlyozza mind a sztori, mint a karakterrajz. Morgan Freeman játssza az öregebbek közül is a legkorosabbat. John Malkovich őrült-paranoiást alakít. Ez a tulajdonsága persze jól jön, hiszen hőseinket valójában is üldözik. Mary-Lousie Parker egyszerű civil (a többi szereplő mind vérprofi ex-CIA ügynök, akik anno különböző titkos hadműveletekben vettek részt). Aztán itt van Helen Mirren a női CIA bérgyilkos, aki kora ellenére is jól tartja magát. Ernest Borgnine szintén idős, raktárost alakít a CIA titkos adattárában, ő is sokaknak ismerős lehet. Igazi sztárparádé a film, Richard Dreyfuss is fontos szerepet kap rosszfiúként, és Brian Cox is hitelesen alakítja ez egykori ellenségből baráttá átvedlett orosz ügynököt. Azért két viszonylag fiatal szereplő is van, rá is szükség volt, hogy a női rajongók is azért bemenjenek a moziba. A Kés/Alatt sorozat szexmániás sebészét alakító Julian Mcmahon itt a CIA hatalmával visszaélő alelnököt játssza, Karl Urban pedig a fiatal, ambiciózus CIA ügynököt, akinek az a dolga, hogy a nyugdíjas elődeit kérdés nélkül hidegre tegye. Persze azért a kérdéseket ő is felteszi, és végig izgulhatunk, hogy vajon melyik oldalt is fogja szolgálni. Vele kapcsolatban pedig senki ne filózzon, hol is látta már ezt a színészt: Karl Urban a Gyűrűk urában alakította Éomer-t. Már rögtön a film elején meg is kezdődik a hajsza az egykori CIA ügynökök után, a takarítóbrigád azonban nem olyan tapasztalt, mint a megkövült Bruce Willis (Chuck Norrist kellett volna ráküldeni). Mellesleg a többi főhős is szerepel a halállistán, ők sem értik, miért. Megkezdődik a szálak kibogozása, hogy miért is akarja őket az ügynökség hidegre tenni és kik állnak az akciók mögött...

A film stílusa igazi katyvasz. Komoly akciójelenetek, közben komédiás beszólások. John Malkovich kifejezetten vígjátékszerepet játszik, Bruce Willis ingadozik az akcióhős és a hősszerelmes között, Karl Urban végig komoly, mint a vakbélgyulladás. Talán pont ezektől –és a szerelmi száltól- lesz a film hollywoodi és fogyasztható. A színészi klasszikusok játékát méltatni nem is kell, a névsor magáért beszél. A sztori azonban sok helyen kiszámítható, túl sok meglepetést ne várjunk. Könnyed kikapcsolódás, bár a CIA téma ennél többet érdemelt volna. Súlyos hátránya, hogy úgy próbálja beállítani a hírszerző szolgálatot, mintha annak lenne jó és rossz arca. Sajnos a történelem nem ezt mutatja. A CIA számos szocialista országban végzett aknamunkát (Magyarország sem kivétel), számos igaz forradalmárt gyilkoltattak halomra, népirtásokat generáltak, helyi konfliktusokat robbantottak ki, minden erejükkel az imperializmus egyik legfőbb támaszai voltak. És így is van ez ma is. Miközben jót szórakozunk a filmen, azért tartsuk észben, hogy ez csak mese, és a főszereplők valódi megfelelői hidegvérű hóhérok, bérgyilkosok, népirtók, elnyomók és bűnözők.

12


Tüntetés Egy kilakoltatott tárgyalása 2011. május 27. · 10:00 - 12:00 Budapest Fővárosi Bíróság Védjük meg a hitelkárosultakat! Lakhatási jogot mindenkinek! Meghívó a Magyar-Kubai Baráti Társaság előadására Kedves Barátunk! A Magyar-Kubai Baráti Társaság május 27-én, délután 5 órakor előadást tart a Nemzetek Házában (Budapest 1062 Bajza utca 54), amelyre Téged is szeretettel meghívunk! Az eseményen két előadásra kerül sor: - Dornbach Mária: A santería Kubában A kubai santería egy szinkretista vallás, amelyben a hívő az afrikai (joruba) istenek mellé katolikus szenteket társítanak. Az egyes istenek (oricsák) megjelenési formái mellett, a népi vallásosság megmaradt egészen a rabszolgatartó társadalomtól a 21. századig. - Simor András: Spanyol és spanyol-magyar nyelvű könyvkiadásunk eredményei A közgyűlésen részt vesz az Eötvös Jőzsef Könyvkiadó is, biztosítva spanyol és latinamerikai magyar, illetve kétnyelvű könyveinek megvásárlását. A rendezvény után a kubai nagykövetség minden érdeklődőt szeretettel vár kubai koktélokra, mojitóra, Cuba Libre-re és finom latin-amerikai ínyencségekre. Szívélyes üdvözlettel Simor András A Magyar-Kubai Baráti Társaság elnöke

A MI IDŐNK a Magyarországi Munkáspárt 2006 internetes folyóirata Szerkeszti a Szerkesztőbizottság A MI IDŐNK weboldala: http://amiidonk.try.hu A MI IDŐNK e-mail címe: [email protected] A párt levelezési címe: 1250 Budapest, Pf. 30. A párt e-mail címe: [email protected]

A MI IDŐNK NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ TÖRVÉNYTELEN Ú J S Á G CENZÚRA NÉLKÜL

Recommend Documents