A MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZÉCHENYI ZSIGMOND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja

A MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZÉCHENYI ZSIGMOND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2011


TARTALOM 1. BEVEZETŐ ............................................................................................................ 5 1.1. Az intézmény jogi státusza............................................................................................................................. 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok........................................................................... 7 1.3. Az alaptevékenységhez kapcsolódó főbb kiegészítő és segítő tevékenységek ............................................ 7 1.4. Az iskola története .......................................................................................................................................... 8 1.5. ÖKOISKOLA 2010-2013............................................................................................................................. 10

2. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................ 11 2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai ...................................................................... 11 2.1.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelve: ...................................................................................... 11 2.1.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: ............................................................................... 13 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................................... 19 2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................... 20 2.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ...................................................................... 23 2.4.1. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás ............................................................... 23 2.4.2. Tanórán kívüli tevékenységek ............................................................................................................... 24 2.5. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja.............................................. 24 2.5.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ........................................ 24 2.5.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ........................................................... 25 2.5.3. A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek ......................................................................... 25 2.5.4. A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek ............................................................................. 26 2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................................................... 27 2.7. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, kollégiumi, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei......................................................................................................................... 28 2.7.1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere ......................................................................................... 28 2.7.2. Szülők és pedagógusok együttműködése ............................................................................................... 29 2.8. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok.............................................................................................. 30 2.8.1. Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint: .............................. 30 2.8.2. Az életvitel és a kommunikáció tantárgy (szociális, életviteli és környezeti kompetenciák) értékelésének alapelvei: ................................................................................................................................... 30 2.8.3. Vizsgával kapcsolatos szabályok: .......................................................................................................... 31 2.8.4. Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek: .............................................................................. 34 2.8.5. A bizonyítványok kiadásának rendje ..................................................................................................... 36 2.8.6. Magatartás és szorgalom minősítési rendszere ...................................................................................... 36 2.9. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................ 41 2.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók 42 2.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ................................................................................................... 44

2

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja 2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .......................................................................................................................................... 46 2.13. Az iskola fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatai............................................................................... 46 2.14. Az intézmény környezeti nevelési programja .......................................................................................... 53 2.14.1. Alapelvek, jövőkép, célok.................................................................................................................... 53 2.14.2 A környezeti nevelés színterei .............................................................................................................. 55 2.14.3. A környezeti nevelés módszerei........................................................................................................... 60 2.14.4. A környezeti nevelés taneszközei ........................................................................................................ 60 2.14.5. Erőforrások .......................................................................................................................................... 61 2.14.6. Iskolán kívüli együttműködés .............................................................................................................. 62 2.15. Az intézmény egészségnevelési és egészségfejlesztési programja............................................................ 63 2.15.1. Jogszabályi háttér................................................................................................................................. 63 2.15.2. Helyzetelemzés .................................................................................................................................... 64 2.15.3. Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja ................................................................................. 65 2.15.4. Az egészségfejlesztés főbb területei..................................................................................................... 65 2.15.5. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek ................................................................... 66 2.15.6. Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők ......................................... 67 2.15.7. A segítő kapcsolatok ............................................................................................................................ 69 2.15.8. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei .................................................................. 69 2.15.9. A mindennapos iskolai testedzés programja ........................................................................................ 72 2.15.10. Terveink:............................................................................................................................................ 73 2.15.11. Értékelés, újabb célkitűzés ................................................................................................................. 73 2.16. A tanulók fizikai állapotának mérése ....................................................................................................... 74

3. FELNŐTTKÉPZÉS ............................................................................................... 76 3.1. A tagozat munkarendje................................................................................................................................ 77

4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE........................................................................... 78 4.1 .A kompetencia alapú oktatás bevezetése.................................................................................................... 78 4.2. Az intézményben a TÁMOP 3.1.4 pályázat alapján megjelenő kompetenciaterületek, tevékenységek 80 4.3. Új tanulásszervezési eljárások..................................................................................................................... 85 4.4. Önálló intézményi innovációk ..................................................................................................................... 88 4.4.1. Erdei iskolai program............................................................................................................................. 88 4.4.2. Természetismereti vetélkedő ................................................................................................................. 90 4.4.3. 24 órás teremfoci ................................................................................................................................... 91 4.4.4. „Környezeti nevelés a fenntartható fejlődés érdekében” ....................................................................... 91 4.5. Más intézményektől átvett jó gyakorlatok ................................................................................................. 93 4.6. A TÁMOP 3.1.4. projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek..................................................... 94 4.7. Szakközépiskolai helyi tanterv .................................................................................................................. 102 4.8. Felnőttek középiskolája helyi tanterv ....................................................................................................... 103 4.8.1.Nappali tagozat helyi tanterve............................................................................................................... 103 4.8.2. Levelező tagozat helyi tanterve............................................................................................................ 104 4.9. Szakiskolai helyi tanterv ............................................................................................................................ 105

3

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja 5. SZAKMAI PROGRAMOK .................................................................................. 106 5.1. Képzési profil, általános szabályok ........................................................................................................... 106 5.2. Modulrendszerű szakképzés...................................................................................................................... 107 5.3. Moduláris rendszerű helyi tantervek........................................................................................................ 109 5.3.1. Ács-állványozó .................................................................................................................................... 109 5.3.2. Bútorasztalos........................................................................................................................................ 110 5.3.3. Bútoripari technikus............................................................................................................................. 111 5.3.4. Dísznövénykertész ............................................................................................................................... 112 5.3.5. Erdészeti szakmunkás .......................................................................................................................... 113 5.3.6. Erdésztechnikus ................................................................................................................................... 114 5.3.7. Épületasztalos ...................................................................................................................................... 115 5.3.8. Kertész és növényvédelmi technikus ................................................................................................... 116 5.3.9. Kőműves .............................................................................................................................................. 117 5.3.10. Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó ........................................................................... 118 5.3.11. Természet és környezetvédelmi technikus......................................................................................... 119 5.3.12. Vadgazdálkodási technikus................................................................................................................ 120 5.3.13. Internetes alkalmazásfejlesztő............................................................................................................ 121 5.3.14. Bőrdíszműves..................................................................................................................................... 122 5.3.15. Élelmiszer- és vegyi áru-eladó ........................................................................................................... 123 5.3.16. Gépi forgácsoló.................................................................................................................................. 124 5.3.17. Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító................................................................................................ 125 5.3.18. Pék- cukrász ....................................................................................................................................... 126 5.4. Előrehozott szakképzés .............................................................................................................................. 127

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................. 135 7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI .................................................... 137

4


1. BEVEZETŐ

1.1. Az intézmény jogi státusza Az iskola hivatalos elnevezése, címe: MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZÉCHENYI ZSIGMOND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA Székhely: 8734 Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta, Ady Endre u. 8. Telefon:

85/312-051 (központ) 85/310-389 (igazgató)

Telefon/fax:

85/314-774

E-mail cím:

[email protected]

Telephely: 8700 Marcali, Hősök tere 3. Telefon/fax:

85/510-130

E-mail cím:

[email protected]

OM azonosító:

034190

Felnőttképzési nyilvántartási szám:

03-0164-03

Felnőttképzési lajstromszám:

0189

Az alapító okiratának száma, kelte; az engedély kiállítója Alapító okirat száma:

74/2011.(V.09.) és 61/2011.(IV.28.)

Alapító okirat kelte:

Marcali, 2011. május 09.

Alapító okirat kiállítója:

Marcali Város Önkormányzata

Az iskola fenntartója: Marcali Város Önkormányzata 8700 Marcali, Rákóczi u. 11.

Az intézmény képviselője: Markhard József igazgató

5

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A Közoktatási Törvény 18. §-a szerint az intézményvezető esetenként külön megbízást adhat az intézmény képviseletére valamely munkatársnak.

Az iskola típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Közoktatás típusú sportiskola

Intézmény egységei: 1.) Összetett iskola -

szakközépiskola

-

szakiskola

-

felnőttoktatási tagozat

2.) Kollégium 3.) Tangazdaság -

tanerdő

-

oktatási, kutatási célú, különleges rendeltetésű vadászterület

-

kertészet

6


1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok

Általános iskola

Szakiskolai képzés 9-10. évfolyamon mezőgazdasági szakmacsoport

Szakközépiskolai képzés

-

építészeti szakmacsoport

-

faipari szakmacsoport

-

élelmiszeripari

- környezetvédelem-

szakmacsoport

vízgazdálkodás szakmacsoport

-

könnyűipari szakmacsoport

-

gépészeti szakmacsoport

9-12. évfolyamon - mezőgazdasági szakmacsoport

informatikai szakmacsoport sportiskolai képzés (labdarúgás)

Szakmunkásképzés 11-12-(13). évfolyamon -

10. évfolyamra épülve

-

alapfokú iskolai végzettségre

Kollégiumi ellátás

-

épülve Felnőttek

Felnőttek

Szakmunkás

Érettségire

középiskolája

középiskolája

képzés

épülő

középiskolai

szakképzés

nappali tagozat levelező tagozat

végzettségre épülve

1.3. Az alaptevékenységhez kapcsolódó főbb kiegészítő és segítő tevékenységek -

felnőtt tanfolyami oktatás, vizsgáztatás

-

diákétkeztetés

7

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja -

szolgáltatási tevékenység (tanműhelyek, kollégium, gépjárművek, kertészet, étterem, konyha)

-

vállalkozási

tevékenység

(tanerdő,

csemetekert,

vadászterület,

mezőgazdasági tevékenység) -

diáksport, testkultúra, fizikai kondicionálás

-

szakértés, szaktanácsadás

1.4. Az iskola története A

szőcsénypusztai

Erdőgazdasági

Szakmunkásképző

Iskolát

jogi,

közigazgatási értelemben 1963. június 1-jén alapították. Az intézmény 1992-ig kizárólag erdészeti szakmunkásképzéssel foglalkozott, 1986-tól - a barcs-középrigóci erdészeti szakmunkásképzés megszüntetését követően - párhuzamos osztályokban. Az 1980-as évek végén az erdőgazdaságok, mezőgazdasági üzemek kérésére, a fenntartó egyetértésével kezdte meg kihalófélben lévő, de szükséges szakmák (bognár, kádár, mezőgazdasági és patkolókovács) oktatásának előkészítését: a tárgyi és a személyi feltételek megteremtését. Az intézmény szakképzési profilja, ennek alapján, 1995-ig folyamatosan bővült: bognár, kádár, mezőgazdasági és patkolókovács, erdőművelő-fakitermelő, dísznövénykertész, bútor- és épületasztalos szakmákban folyt szakképzés. Az alapító okirat 1997-ben történt módosítása után 1998. szeptember 1-jétől 910. osztályos, illetve dolgozók középiskolája általános műveltséget megalapozó képzésformákat, 2000. szeptember 1-jétől erdészeti szakmunkás, mezőgazdasági és patkolókovács, dísznövénykertész, asztalos, vadász-vadtenyésztő, ács-állványozó szakképzést, 2001. szeptember 1-jétől pedig vadgazdálkodási technikus, faipari technikus, erdésztechnikus, kertész- és növényvédelmi technikus, 2005. szeptember 1-jétől

kőműves,

2009

szeptemberétől

növénytermesztési

gépüzemeltető,

gépkarbantartó, környezetvédelmi technikus képzést lehet folytatni az intézményben. A Marcali Szakképző Iskola a fenntartó önkormányzat 61/2011. sz. határozata alapján 2011. július 1-jén beolvadt a MVÖ Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolájába. A Marcali Szakképző Iskola a MVÖ Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolájának telephelyeként fog tovább működni.

8

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A telephely története: Az intézet 1970 szeptemberében lett önálló szakképzési intézmény. Ezt megelőzően 17 évig a kaposvári 503.sz. Szakmunkásképző Intézet fiókiskolájaként működött. Ebben az időszakban a bőrdíszműves, a mezőgazdasági gépész, az asztalos, a villany- és autószerelő, a kőműves, a lakatos és nőiruha-készítő tanulók elméleti képzését Marcali város többi iskolájának pedagógusai látták el, a gyakorlati oktatás pedig a város és a városkörnyék kisiparosainak segítségével valósult meg. Az első önállóan megkezdett tanévben (1970) indult meg az iskola független nevelőtestületének és gazdasági személyzetének kialakítása. Ezzel egy időben kezdte meg az első tanműhely is működését a Marcali Bőrdíszmű Vállalatnál. A későbbiek folyamán a városban és a városkörnyéken létrehozott vállalatok (főként leányvállalatok) saját tanműhellyel segítették a szakember-utánpótlást. 1982-re sikerült elérni, hogy minden szakmában megvalósuljon a csoportos tanműhelyi képzés. Szakközépiskolai oktatás először 1987-ben kezdődött meg a bőrdíszműves és a gépi forgácsoló, majd a számítástechnika, ill. a telefon- és hálózatszerelő szakmákban. Érettségi bizonyítvány megszerzésére a szakmunkások szakközépiskolájának levelező (1988-tól), majd 1996-tól e képzési forma nappali intenzív tagozatos osztályai is lehetőséget nyújtottak. 1989-ben pedig az első iskolai tanműhelyt is birtokba vehettük, ahol elsőként a gépi forgácsoló és bőrdíszműves, a későbbiekben pedig a nőiruha-készítő tanulók kaptak helyet. Érettségizett tanulók számára a rövid életű, de nagyon népszerű gazdaasszony, számítástechnikai szoftverüzemeltető, ill. gazdasági informatikus képzés indult. 2006-tól pék- cukrász tanulók oktatásával bővítettük képzési palettánkat.

A Pedagógiai Programban szereplő, az általános képzési szakaszt követő szakmai képzések gyakorlata jelenleg, a szakképzés megújítása érdekében, úgynevezett duális képzés keretében az iskolai és vállalati tanműhelyekben, valamint egyéni képzőhelyeken valósul meg.

9


1.5. ÖKOISKOLA 2010-2013 Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatán intézményünk elnyerte az „Ökoiskola” címet. A cím azoknak a nevelési-oktatási intézményeknek az elismerését szolgálja, melyek átgondoltan,

intézményesítetten,

környezettudatosság,

a

fenntartható

rendszerszerűen fogyasztás

és

foglalkoznak

fejlődés

a

pedagógiájának

gyakorlati megvalósításával, a környezeti neveléssel. Az „Ökoiskola” cím adományozása kapcsolódik az ENSZ „A fenntarthatóságra oktatás” 2005–2014 évtizedének programjához. A cím elnyerésének előnyei: •

A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar "ökoiskola" kritériumrendszer intézményünk megkülönböztető minőségjelzője lett, mely vonzóvá teszi az iskolát a szülők számára, és pozitív külső visszajelzést nyújt az iskola munkájáról a fenntartó számára.

•

Az állami kezdeményezésre létrejövő hálózat tagjaként iskolánk nagyobb eséllyel vehet részt a környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon.

•

Intézményünk a cím elnyerésével az Ökoiskolák Hálózatának tagja lett, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését.

•

Tanulóink részt vehetnek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ökoiskoláknak szervezett környezet- és természetvédelmi tárgyú programjain, rendezvényein, pályázatain.


2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1.

Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai

2.1.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelve: Intézményünk tevékenységét az alábbi alapelvek határozzák meg: Az 1963-ban alapított iskola több mint 40 éves története során - a különböző szerkezeti és tartalmi változásai mellett - országosan is elismert bázisává vált a szakmunkás és technikus szakemberképzés egyes területeinek. Intézményünk nevelő - oktató munkája során a következő alapelveket tekinti elsődlegesnek:

Mindenkor felelősséget vállalunk a tanulók testi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért.

A szakképzés mellett törekszünk arra, hogy diákjaink az emberi alapműveltség valamennyi irányába nyitottak legyenek.

Alapvető értékünk a szűkebb és tágabb hazához, Európához, annak kultúrájához, hagyományaihoz, ünnepeihez való kötődés.

A nevelést az oktatással azonos értékűnek tekintjük.

Értékközvetítő munkánk során a tudás megbecsülése és a munka tisztelete összetartozik.

A modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja, hogy lépést tartsunk az informatikai forradalommal.

Nem tekintjük magunkat elit iskolának, de a tehetséggondozásnak és a képességfejlesztésnek fontos szerepet tulajdonítunk.

Törekszünk az életen át tartó tanulás igényének felkeltésére.

Az iskolai munkánk során olyan tevékenységi formákat működtetünk, amely biztosítja tanulóink esélyegyenlőségét. Kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő egyéni foglalkozást.

A

tanulók

személyiségének

fejlesztésében,

képességeiknek

kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel.

Megpróbálunk megbízható támaszai lenni a társadalom perifériájára szorult, sajnos, egyre nagyobb számú, tanulóinknak.

Nem engedjük meg a gyermekek vagy hozzátartozóik hátrányos megkülönböztetését nemzeti, etnikai, vallási, politikai hovatartozásuk, más véleményük, továbbá vagyoni vagy jövedelmi helyzetük miatt.

11


A feltételek biztosításával és az ismeretek közvetítésével az egészséges életmód iránti igény kialakítására törekszünk.

Kapcsolatrendszerünket, szellemi és anyagi tőkénket mozgósítva mindent elkövetünk a korszerű oktatás és szakképzés feltételrendszerének megteremtéséért.

A rövid életű „pedagógiai divatot” mellőzve, a saját utunkat járva igyekszünk elébe menni a változásoknak.

12


2.1.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: Célok

Feladatok, eszközök, eljárások

1. A tanulási motiváció

A gyakorlathoz kapcsolódó projektmunkákra építő

felkeltése

képzés.

Projektpedagógiai

témahetek,

moduláris

oktatási programok megvalósítása. Kompetencia

alapú

kompetenciaterületen matematika,

oktatás

három

(szövegértés-szövegalkotás,

szociális,

életviteli

és

környezeti

kompetenciák). A tanulás tanítása. IKT - eszközök, digitális tananyagok széleskörű alkalmazása. Az osztályfőnöki és szaktanári munkában a tanulók egyéni tanulási útjának tanácsadói segítése. Fejlesztő értékelés. 2. Képességek fejlesztése,

Az idegen nyelv, informatika, testnevelés, életvitel

differenciált, egyénhez

foglalkozások

és

a

szakmai

gyakorlat

igazodó módszerek

csoportbontásban való oktatása.

alkalmazása, a lemaradt

Új tanulásszervezési eljárások, kooperatív módszerek

tanulók felzárkóztatása

alkalmazása. Nem kötelező tanórai foglalkozásokon (szakkörök, sportkörök, énekkar, korrepetálás) a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Tanulmányi

előmenetelben

lemaradók

számára

korrepetálási lehetőség, szükség esetén egyéni foglalkozás biztosítása. Iskolai

tevékenységünk

szentelünk szűrésére,

a

sajátos

során nevelési

rehabilitációjára,

kiemelt igényű egyéni

figyelmet tanulók fejlesztő

foglalkozások szervezésére. Iskolánkban fejlesztő pedagógusok foglalkoznak az SNI-s tanulókkal.

13

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A kompetencia alapú oktatási program keretében a tantestület egésze részt vesz különböző módszertani képzéseken (kooperatív tanulás, tanulás tanítása, tevékenységközpontú pedagógiák, drámapedagógia, IKT- eszközök alkalmazása, SNI-s tanulók integrált nevelése). 3. A tanulók személyiségfejlesztése

Következetes

osztályfőnöki

és

szaktanári

nevelőmunka, személyes példamutatás. A

9.

évfolyamokon

a

szociális

kompetencia

fejlesztése az életvitel tantárgy keretén belül heti három órában. Önismeret, társismeret, együttműködés fejlesztése (a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások keretén belül). Osztályfőnöki

órákhoz

kapcsolódó

lyiségfejlesztő

program

(iskolai

szemé-

módszertani

feladatgyűjtemény). Következetes mérési, értékelési rendszer alkalmazása. 4. Az érzelmi kultúra

Az

iskola

hagyományainak

gazdagítása, az erkölcsi

diákrendezvények

tudat erősítése

iskolai

és

élményt

állami

ápolása,

adó

megrendezése,

ünnepek

méltóságteljes

megünneplése. Iskolánk

névadója

–

Széchenyi

Zsigmond

–

életútjának megismertetése, példaképül állítása. Etikai

témák

tanórákon

történő

feldolgozása

(osztályfőnöki, társadalomismeret-etika, életvitel). A diákönkormányzat működésének támogatása. 5. A vizsgákra való eredményes felkészítés

Az

eredményes

differenciált

ismeretszerzés

kiscsoportos

érdekében

foglalkozásokat

alkalmazunk idegen nyelv, informatika, testnevelés tantárgyak, ill. szakmai gyakorlat esetében, továbbá kompetencia

alapú

oktatási

programcsomagok

segítségével oktatjuk a magyar nyelv és irodalom,

14

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja valamint a matematika tantárgyat. Az anyanyelv és irodalom, ember és társadalom (társadalomismeret, etika, történelem) műveltségterületet tantárgyi bontás nélkül oktatjuk. A kötelező és a választható érettségi tantárgyakból, az eredményesség érdekében, az egyéni fejlesztő foglalkozást tartó kollégával együttműködünk. 6. A nevelés- oktatás folyamatában a tanulók

Testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon és a sportköri szakosztályokban a tanulók mindennapos

egészségének fejlesztése testedzésre, egészséges életmódra nevelése. Bekapcsolódás az iskolán kívüli sportéletbe, valamint házibajnokságok rendezése. Egészséges életmódra nevelő iskolai rendezvények, akciók (vetélkedők, diáknap stb.) rendezése. Szaktárgyi és osztályfőnöki tanári munka során az egészséges életmód hangsúlyozása (életvitel). Szenvedélybetegségek és drog-megelőzési programok működtetése, együttműködve a Marcali Rendőrkapitánysággal, iskolaorvossal, védőnővel. 7. Az emberi környezet és a

Az

iskolai

természet megóvására

érdekében

irányuló felelősségérzet

karbantartás,

kialakítása

akciók).

kulturált

környezetének

megőrzése

kifejtett

tevékenység

(folyamatos

takarítás,

Környezetvédelmi gyakban.

tanulói

ismeretek

Természetismereti

környezetszépítő

nyújtása vetélkedő

szaktára

9-10.

évfolyamon a környék iskolái között. Környezeti nevelési program. (Környezetvédelem moduláris

oktatási

program

bevezetése

a

9.

évfolyamon heti két órában). Erdei iskolai program működtetése. Az iskolai dolgozók személyes példamutatása. 8. A tanulótársakkal, munkatársakkal való

Csoportos feladatok biztosítása mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés során (projektek, témahetek

15

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja együttműködés és a

szervezése).

A

tanulói

kommunikációs

módszertani

elemek

készségek fejlesztése

módszerek) a tanórákon.

együttműködésre alkalmazása

építő

(kooperatív

A diákönkormányzati tevékenység támogatása. Szakmai kirándulások, üzemlátogatások szervezése. Kompetencia alapú oktatás. A kommunikációs képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki órák keretén belül. Az

idegennyelv-oktatás

területén

célunk

-

az

érettségire való felkészítés mellett – hogy minél több tanuló jusson el a nyelvvizsgáig. Számítástechnikában

megfelelő

felkészültséget

tanúsító tanulók számára lehetőséget teremtünk az OKJ szakképesítő vizsga, ill. ECDL vizsga letételére. Az idegennyelv-oktatás hatékonyságát lehetőségek szerint idegen nyelvi labor alkalmazásával növeljük. 9. A gazdasági és

Életszerű

gyakorlati

feladatok

biztosítása

a

munkaerőpiaci

tanműhelyekben,

igényekhez igazodó

szervezése,

szakmai és közismereti

biztosítása. Szakmatörténeti gyűjtőmunka és az

ismeretek nyújtása

ehhez kapcsolódó kiállítások megrendezése.

szakmai

bemutatók,

szakkiállításokon

versenyek

való

részvétel

IKT - eszközök, digitális tananyagok alkalmazása. Kiterjedt kapcsolatrendszer az adott szakterületen tevékenykedő cégekkel. Együttműködési megállapodással, tanulószerződésekkel a tanulók teljes- vagy rész gyakorlati képzésének külső biztosítása. Az iskolai tanműhelyi feltételek folyamatos korszerűsítése. Munkajogi,

gazdasági,

minőségbiztosítási

és

vállalkozási ismeretek oktatása. 10. A munkával kapcsolatos

Életszerű, gyakorlatias projektfeladatok alkalmazása.

16

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja igényesség és

Modulrendszerű szakképzés.

felelősségtudat kialakítása Felkészítés

önálló

ismeretszerzéshez

szükséges

információhordozók használatára. Könyvtári

szolgáltatások

és

internethasználat

biztosítása. Egyes szakmákban „vizsgaremek” készítése. Igényes

munkakörnyezet

biztosítása

az

iskolai

képzés során. Az üzemi gyakorlat során részvétel a termelőfolyamatokban. Az

igényes,

minőségi

munkavégzést

preferáló

értékelési rendszer működtetése. 11. Tanulóink felkészítése az

Önálló

tanulásra,

információgyűjtésre

és

önálló ismeretszerzésre,

problémamegoldásra késztető feladatok alkalmazása.

az élethosszig tartó

Az

tanulásra

megismertetése, felkészítés használatukra.

12. Tanulóink felkészítése

önálló

ismeretszerzés

információhordozóinak

Történelem, földrajz, vállalkozási ismeretek, életvitel

Magyarország európai

tantárgy keretén belül, ill. bizonyos szakmai

integrációjára

csoportoknál külön tantárgy keretében, hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel. Bekapcsolódunk

az

európai

uniós

oktatási

programokba (Comenius, Leonardo da Vinci). Tanulóink alaposabb idegen nyelvi ismereteit emelt óraszámú nyelvoktatással, fakultációs lehetőséggel segítjük. 13. Tanulóink felkészítése a

Társadalomismeret és vállalkozási ismeretek

felelős állampolgári

tantárgyak tanítása.

szerepvállalásra

Iskolai diákönkormányzat működtetése, diákközgyűlések szervezése. Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek során. A felelős állampolgári szerepvállalás kialakítása érdekében

17

megvásároltuk

a

Belvárosi

Tanoda

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja Alapítványi Gimnázium „Hasznos holmik” című jó gyakorlatát. 14. A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés

Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek

részt:

szakmai

szakkörök,

énekkar,

sportfoglalkozások stb. A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat, kondicionálóteremhasználat, sportlétesítmény használata. Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése. 15. Hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés

Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű megünneplése. Osztálykirándulások kulturális

és

szervezése, történelmi

megismertetése,

tanulóink

Magyarország

nevezetességeinek benevezése

és

felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. 16. A képzés valamennyi

A

gyakorlati

jellegű

területén a gyakorlati

óraszámban oktatjuk.

tapasztalatszerzés

Jól

biztosítása

biztosítjuk

felszerelt a

foglalkozásokat

tanműhelyekkel, gyakorlati

szaktantermekkel

tapasztalatokhoz

képzés tárgyi feltételeit. Tantárgyi projektfeladatok, vizsgaprojektek alkalmazása.

18

emelt

kötődő


2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelési tervünkben és helyi tantervünkben a követelmények kialakításánál kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a tanulók – adottságaikkal, belső fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal

összhangban

–

minél

teljesebben

bontakoztathassák

ki

személyiségüket. Az eredményes személyiségfejlesztés színterei: 1. Sokoldalú iskolai élet biztosítása -

iskolai diákönkormányzat

-

szakkörök

-

iskolai diáksportegyesület rendezvényei

-

iskolaújság működtetése

-

hagyományőrző

rendezvények

(diáknap,

tanulmányi

versenyek,

ünnepek, megemlékezések, stb.) -

versenyeztetés (tanulmányi, gyakorlati/szakmai, kulturális és sport területén).

2. Önismeret kialakítása Területei: -

osztályfőnöki óra, pályaorientációs foglalkozások

-

csoportmódszerek

-

együttműködési készséget fejlesztő munkamódszerek alkalmazása

-

tanórán kívüli és diákönkormányzati tevékenység

3. Életvitel, életmódformálás -

Egészséges életmód (táplálkozás, kiegyensúlyozott életvitel, pihenés, szórakozás) iránti igény kialakítása a tanórákon és a tanórán kívüli iskolai tevékenység során.

-

Életvitel tantárgyi órák a 9. évfolyamon heti három órában (szociális, életviteli és környezeti kompetencia-fejlesztés).

-

A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása.

-

Káros

szenvedélyek

megelőzésére

alkalmazott iskolai programok szervezése.

19

(dohányzás,

alkohol,

drog)

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja 4. Motívumok, szokások megismerése, ismertetése -

osztályfőnöki és pályaorientációs órákon alkalmazott személyiségtesztek és gyakorlatok segítségével

-

intézményi szinten önismereti kör működtetésével

-

ünnepek és azok tartalmának felismerése, elmélyítése az iskolai ünnepségek alkalmával.

5. A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés -

osztály és iskolai szintű diákönkormányzat működtetése

-

fórumok rendezése

-

diákképviselet biztosítása a fegyelmi bizottságban

-

részvétel megyei és országos diákszervezetekben és rendezvényeiken

-

az ember és társadalom műveltségterület, ill. a társadalomismeret tantárgyak oktatása során.

Helyi

tantervünk

olyan

iskolai

pedagógiai

munkát

feltételez,

amelynek

középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskola közösségfejlesztő tevékenysége szorosan összekapcsolódik a NAT közös követelményeivel, azokra alapoz. Különböző közösségfejlesztési szinteket határozunk meg: csoport, osztály, évfolyam, iskolai szint. A különböző tevékenységi szinteket oly módon szervezzük meg, hogy a tanulók között kölcsönös függési- felelősségi viszonyok alakuljanak ki. Intézményünkben

a

közösségfejlesztő

és

önfejlesztő

tevékenység

megszervezésének módszerei alatt két egymással szoros rokonságot mutató tevékenységi formát értünk: -

a diákönkormányzati feladatok megszervezése

20


a tanulmányi feladatok (elmélet, gyakorlat) megszervezésének módszere, melyet további két főbb részre oszthatunk, a tanórán belüli és azon kívüli tevékenységre.

Színterek

Tanulmányi feladatok szervezése

Diákönkormányzat

tanórai tevékenység tanórán kívüli tev. Csoport

Tanulói teammunka

Tanulmányi

Diákszervezeten belül

Csoportos

versenyekre

adódó különböző

projektmunka

csoportos felkészítés

feladatokra alakult

és részvétel

csoportok (diákújság-

Érdeklődési kör

szerkesztők, iskola-

szerint szervezett

disco szervezők,

szakkörök, sportkörök stúdiósok és egyéb és kulturális csoportok alkalmi csoportok) Osztály

Osztályszintű

Tanulmányi

Osztály- diákbizottság

projektek készítése

kirándulás (a tanév

választása és az

Osztály ügyeleti

utolsó hónapjában)

osztály képviselete az

rendszer működtetése Testvérosztály-

iskolai

Csoportos módszerek kapcsolatok

diákbizottságban,

alkalmazása a

kialakítása (közös

tananyag

rendezvények más

feldolgozásban

iskolák osztályaival)

A tanórai munka

Az osztályok által

során hangsúlyt kap a vállalt iskolai kommunikációs

rendezvények

kultúra változásának

megszervezése (pl.:

felismerése,

iskola-disco,

értelmezése (önálló

gólyaavató, stb.)

ismeretszerzés) újszerű ismeretek, multimédiás technikák megismerése, alkalmazása, érvek

21

küldöttgyűléseken

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja kifejezése, értelmezése. megvédése) Beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti segítőkész magatartás kialakítása Évfolyam

Évfolyam szinten

Szalagavató műsorok

szervezett fakultációk,

készítése, gólyabál

érettségire felkészítő, idegen nyelvi tehetséggondozás, felvételi előkészítő csoportok működtetése. Iskola

Iskolai kötődést

Iskolai diákbizottság

erősítő hagyományos működtetése rendezvények,

Képviselet a diák-

ünnepségek

önkormányzatban

(gólyaavató, szalagavató, ballagás, okt. 23-i, márc. 15-i iskolai ünnepek, iskolai nap megrendezése) - Iskolai szakkörök, sportkörök működtetése (iskolai kórus)

22


2.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban

a

tehetséges,

gyorsabb

tempójú

haladásra

képes

tanulók

kiválasztását, képességeiknek megfelelő fejlesztését valamennyi pedagógus feladatának tekinti. 2.4.1. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás A tehetséggondozás és a felzárkóztatás során a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát, például a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív technikák, a projektmódszer, és a tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásával. Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezés alábbi formái:

individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló

sajátosságait.

Egyénre

szabott

elsajátítási,

készség

–

és

képességfejlesztési utakat, ill. az ezekhez szükséges eszközrendszert biztosítja.

kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (A leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva.)

projektmódszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk, és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel azt. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely egyszerre

tartalmazza

az

önálló

tanulást,

ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.

23

a

kutatást,

az

önálló

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja 2.4.2. Tanórán kívüli tevékenységek -

Tehetséges diákjainknak házi tanulmányi versenyeket szervezünk, a legjobbaknak felkészülést biztosítunk a megyei és országos versenyekre (Szakma Kiváló Tanulója, Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, tantárgyi versenyek).

-

Tanulóink számára minden tanév elején szakköröket indítunk, ahol érdeklődési körüknek megfelelően fejleszthetik képességeiket.

-

Tanulóink zenei tehetségének kibontakoztatására énekkart és zenekart működtetünk, benevezzük őket városi, megyei és országos kulturális versenyekre.

-

Iskolánkban diáksportkört működtetünk a sportban tehetséges diákjaink képességeinek kibontakoztatása érdekében.

2.5. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja 2.5.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

Szoros kapcsolat fenntartása a küldő általános iskolákkal, nevelési tanácsadóval

és

gyermekjóléti

szolgálattal,

pedagógiai

szakszolgálatokkal.

Heti 2 x 2 órában gyermekpszichológus foglalkozik a tanulókkal, illetve heti

két

nap

védőnő

tart

a

diákoknak

dohányzás-,

alkohol-,

drogprevenciós foglalkozásokat.

A tanórai tanulást az egyéni képességekhez igazodva szervezzük meg.

A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: -

differenciált tanulásszervezés

-

kooperatív technikák alkalmazása

-

projektmódszer elterjesztése

-

tevékenységközpontú pedagógiák

-

individuális tanulás előtérbe helyezése

-

az alapozó időszak elnyújtása

24


fejlesztő értékelés bevezetése

-

a

tapasztalatszerzés

lehetőségeinek

kitágítása,

IKT

-

eszközhasználattal.

A

kollégiummal

együttműködve

egyéni,

kiscsoportos

fejlesztő

foglalkozásokat szerveznünk.

Törekszünk elmélyíteni a nevelők-tanulók személyes kapcsolatait.

Kiemelt feladatként kezeljük a tanulók családi hátterének megismerését.

Együttműködésre

törekszünk

a

szülőkkel

a

nevelési

gondok

megoldásában. 2.5.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

Az érintett tanulóknak egészségügyi és rehabilitációs foglalkozások biztosítása

(képesség-

és

személyiségfejlesztő

eljárások

egyéni

fejlesztési terv alapján).

Egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása (szaktanári korrepetálás, tanulás tanítása).

Egyéni

képességekhez

igazodó

tanórai

tanulás

megszervezése,

differenciálás az oktatásban.

Tanulószobai foglalkozások biztosítása.

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatának biztosítása.

A szakmaválasztás, továbbtanulás irányítása, segítése.

2.5.3. A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek

Tankönyvtámogatás Minden tanév elején, az osztályfőnökhöz benyújtott kérvény alapján, a törvényi előírásoknak megfelelően kapható. Azoknak a tanulóknak, akiknek a tankönyv részleges megfizetése is problémát jelent, az intézmény könyvtárán keresztül biztosítjuk a tankönyvellátást.

Étkezési támogatás A szociálisan rászorulók, a diákönkormányzat, az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős javaslatai alapján, az intézmény igazgatójához benyújtott kérelem elbírálása után részesülhetnek az étkezési térítési díj mérséklésében.

25


Erdészeti Szakoktatásért Közalapítvány, Vadászati Szakoktatásért Közalapítvány Az intézményben működő két közalapítvány támogatja a szociálisan rászorult tanulókat tankönyv, füzetcsomag, osztály szintű tanulmányi kirándulás, étkezési térítési díj, iskola által szervezett tanfolyamok részvételi díjának részbeni vagy teljes átvállalásával. Különösen indokolt esetekben az alapítványok készpénzbeni segélyt biztosítanak. A kérelmeket a diákönkormányzat, az osztályfőnökök, GYIF javaslata alapján a kuratóriumok bírálják el.

Szakképzési Alapítvány a Marcali Szakképző Iskola Támogatására Az alapítvány célja: a Marcaliban szakképzésben résztvevő tanulók nevelésének és oktatásának segítése, az oktatás tárgyi, technikai és személyi feltételeinek javítása; az idegen nyelv tanulásának elősegítése; az iskolai szabadidős programok támogatása; tanulmányi, sport- és kulturális versenyek támogatása; hátrányos helyzetű – jó tanuló – diákok segítése.

Indokolt esetben az osztályfőnökök javaslata alapján az intézmény igazgatója

hivatalosan

megkeresi

a

tanulók

lakóhely

szerinti

önkormányzatát szociális segélyek, támogatások folyósítása érdekében. 2.5.4. A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek

teamen belüli egyéni problémák megbeszélése

gyermekpszichológus alkalmazása

nevelési értekezletek, tréningek

szakirodalom tanulmányozása, tapasztalatok felhasználása

egyéni

szakmai

képzés

(gyógypedagógia,

mentálhigiénia,

gyógytestnevelő, stb.)

csoportos továbbképzés az intézményben belső vagy külső szakmai irányítással

26


2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Intézményünkben

a

gyermek-

és

ifjúságvédelemmel

kapcsolatos

tevékenység valamennyi pedagógus feladata, melynek fő célja a problémák feltárása, megelőzése, ebben kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek, kollégiumi nevelőknek. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére az intézményben gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, kapcsolatot tartson a szülőkkel,

illetékes

intézményekkel,

hivatalokkal

(GYIVI,

Egységes

Pedagógiai Szakszolgálat, Gyámhatóság, Családsegítő Szolgálat, lakóhely szerinti önkormányzat, városi rendőrkapitányság, ÁNTSZ, gyermek- és ifjúságvédelemben részt vevő társadalmi szervek, egyházak, alapítványok). Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének három fő feladata: a veszélyeztető okok megelőzése, feltárása és megszüntetése. Ennek érdekében jelezni kell a problémákat az illetékes szerveknek, szakembereknek,

együtt

kell

működni

velük

a

veszélyeztető

okok

megszüntetése érdekében. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi pedagógiai munkát az alábbi tevékenységek szolgálják: -

differenciált oktatás, képességfejlesztés

-

felzárkóztató foglalkozások

-

tehetséggondozó foglalkozások

-

személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)

-

szociális hátrányok csökkentése (segély, természetbeni támogatás)

-

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése

-

családi életre történő nevelés

-

tanulószobai, kollégiumi foglalkozások

-

kedvezményes étkezési lehetőségek

-

kedvezményes tankönyv biztosítása

-

egészségügyi szűrővizsgálatok

-

tanulók szabadidejének célirányos szervezése

-

szülőkkel való együttműködés

27


illetékes szervekkel, társadalmi szervezetekkel történő együttműködés

-

családlátogatások.

2.7. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, kollégiumi, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Intézményünk a tanulókat, szülőket a legfontosabb partnereiként kezeli, ezért fontosnak tartjuk a kölcsönös, aktív, bizalmi kapcsolatra épülő, őszinte, nyílt együttműködést, úgy, hogy a pedagógus és a szülő kölcsönösen segíteni tudja egymást a tanuló nevelésében. 2.7.1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tájékoztatják: -

az iskola igazgatója évente két alkalommal diákgyűlést tart

-

az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők az intézmény éves munkatervében meghatározott időpontokban fogadóórát tartanak

-

a

diákönkormányzatot

segítő

pedagógus

havonta

rendszeresen

tájékoztatást ad a DÖK ülésén -

az osztályfőnökök minden héten adnak tájékoztatást osztályfőnöki órán

-

a szaktanárok a tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról folyamatosan tájékoztatják

-

a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőkkel, nevelőtestülettel

-

a gyakorlati oktatásvezető minden tanév elején tájékoztatást ad a külső gyakorlati képzési lehetőségekkel kapcsolatban

-

a tanulók korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján

és

a

könyvtárban

elhelyezett

Pedagógiai

Programba,

Intézményi Minőségirányítási Programba és az éves munkatervbe

28


a tanulók választott képviselőik útján részt vesznek a Pedagógiai Program, a Házirend, az Iskolai Minőségirányítási Programban foglaltak véleményezésében

-

a tanulók a diákság érdekeit megyei, illetve országos diákfórumokon képviselhetik.

2.7.2. Szülők és pedagógusok együttműködése -

a tanulók fejlődésének érdekében az osztályfőnökök, a kollégiumi nevelők, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szoros és aktív kapcsolatot tartanak a szülőkkel

-

a szülők korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján elérhető, illetve a könyvtárban elhelyezett Pedagógiai Programba, Iskolai Minőségirányítási Programba, Munkatervbe, részt vesznek a Házirend kialakításában, módosításában

-

a szülők és pedagógusok együttműködését az alábbi fórumok szolgálják: szülői értekezlet (félévente) összevont szülői értekezlet (igény szerint) fogadóóra (igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők, szaktanárok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, kollégiumi nevelők) iskolalátogatás előzetes egyeztetés alapján nyílt napok rendezése telefonos kapcsolattartás írásbeli tájékoztató írásbeli kérdőív - a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban személyesen, vagy a szülői munkaközösség képviselőin keresztül közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével - az intézmény vezetősége az Iskolai Minőségirányítási Programban foglaltak szerint folyamatosan törekszik a szülőkkel, tanulókkal történő kapcsolattartás javítására.

29


2.8. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok 2.8.1. Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint: - diagnosztizáló értékelés / előzetes /: egy - egy témakör tanítása előtt felméri a tanulók előzetes tudását - formatív értékelés / közbülső /: egy - egy témakör tanítása közben zajlik, mely által a tanár visszajelzést kap, és e szerint alakítja további munkáját - szummatív értékelés /összegző /: egy témakör befejezésekor. Az értékelés hagyományos formái: -

szóbeli felelet (részletes számadás vagy összefoglaló, tételszerű)

-

felmérő dolgozatok (írásbeli felelet, esszé)

-

tesztek

-

témazáró nagydolgozatok (tantervi előírásoknak megfelelően)

-

szöveges értékelés (pályaorientáció, szociális kompetencia).

További értékelési formáink: -

házi dolgozatok

-

tanórai tevékenység

-

kiselőadások

-

gyűjtőmunka

-

projektmunka

-

vizsgamunka.

A nem csoportos képzésben résztvevő tanulók félévi gyakorlati jegyét – a havi jegyek alapján – az osztályfőnök is megállapíthatja. 2.8.2. Az életvitel és a kommunikáció tantárgy (szociális, életviteli és környezeti kompetenciák) értékelésének alapelvei: A szociális kompetenciák, illetve a kommunikációs szint fejlődésének követésére és értékelésére általánosságban véve alkalmatlan forma az osztályozás. Erre a célra eredményesen csak a formatív vagy fejlesztő értékelés használható, amelyhez gazdag eszköztárat kínálnak a program moduljai. Ezek között egyaránt szerepet kap a tanulói önértékelés, a társak általi csoportos visszajelzés, és a tanári értékelés sokféle formája. Ugyanakkor helyet ad a program a tanári munka diákok általi értékelésére is.

30

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A szociális kompetenciák és a kommunikáció szintjének fejlettsége nehezen mérhető, direkt módon nem is igen figyelhető meg. Érzékeny, nehezen megfogható készség- és képesség együttesről, attitűdökről van szó, amelyeket kevéssé előnyös, sőt néha lehetetlen számszerűsíteni. Következtetni lehet azonban rá viselkedési, verbális és érzelmi megnyilvánulási formákból, s így fejlődésük mégis érzékelhető és nyomon követhető. A véleményt nyilvánító tanárnak azonban mindig árnyalt megközelítést kell alkalmaznia, amelynek lényege sosem az ítélet, hanem az adott állapot méltatása egy korábbihoz képest, illetve a további lehetőségek megfogalmazása. A modulokban megjelenő értékelési formák legfőbb közös jellemzői: •

A tanulók egész személyiségének fejlesztését célozzák.

•

Döntően szóbeli vagy írásos, szöveges visszajelzések.

•

Lehetőség

szerint

minden

munkafolyamathoz

és

produktumhoz

hozzákapcsolódnak, függetlenül attól, hogy egyéni vagy csoportos tanulási helyzetről van-e szó. •

A nehézségek, hiányosságok feltárása, megbeszélése mellett elsősorban a pozitívumok megerősítésére koncentrálnak.

•

Fontos funkciójuk a diákok tanulási képességének fejlesztése.

•

Az egyéni sajátosságra való odafigyelés révén felébresztik, illetve fenntartják a tanulók motiváltságát.

•

Segítséget nyújtanak a diákoknak a hozott hátrányok, illetve a tanulási folyamat során szerzett kudarcok feldolgozásában.

•

Építenek a tanulói önértékelésre és önreflexióra.

2.8.3. Vizsgával kapcsolatos szabályok: Az érettségi vizsga részei és tantárgyai A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig (valamennyi középiskolában és az országos vizsgaközpontban), az október-novemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig (a kijelölt középiskolákban) jelentkezhet érettségi vizsgákra. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy kötelező, egy általa választott – vizsgatárgyból kell legalább

középszinten

vizsgát

tennie.

A

kötelező

vizsgatárgyak

központi

vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák

31

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja meg, hogy az adott tantárgyból tett vizsga milyen részekből áll. Ezek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Az érettségin a következő vizsgatárgyakból kötelező vizsgázni: a) magyar nyelv és irodalom b) történelem c) matematika d) idegen nyelv. Iskolánkban választható érettségi tantárgyak: a) informatika b) földrajz c) kémia d) biológia e) testnevelés f) fizika g) mezőgazdasági alapismeretek. Abban az esetben, ha a tanuló nem teljesíti az érettségi követelményeket, törzslap kivonatot kap. Tanulóinknak emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést is biztosítunk.

Előrehozott érettségi vizsga Az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezés feltétele, hogy a tanuló teljesítse iskolája helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket, és

megszerezze

az

abban

előírt

osztályzatokat.

Az

előírt

osztályzatok

megszerzésének módjáról az iskola belső szabályzata alapján az iskola igazgatója dönt. Az osztályzatok megszerzése a teljes tanulmányi időre vonatkozik, és osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az érettségi vizsgák megkezdéséig jegyet kell szerezni, ehhez a tanulónak az utolsó hónap anyagából be kell számolnia a szaktanárnál. Az osztályozó vizsgákra február 15-ig kell jelentkezni az igazgatónak címzett kérvényben, mely tartalmazza a tanuló nevét, osztályát, megjelölve a tantárgy nevét és az évfolyamot, amelynek anyagából a tanuló vizsgázni kíván.

32

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja Előrehozott érettségi vizsgát tehet az a tanuló is, aki nem teljesítette mindegyik érettségi tárgyból a 12. évfolyam követelményeit. Ebben az esetben is az igazgatónak címzett kérvényt kell beadnia az írásbeli érettségi vizsga megkezdése előtt. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt jelenlegi iskolájában nem tanulta. Ha az adott tantárgy szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor a tanulónak abban az iskolában kell megszereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot. Csak ezután bocsátható érettségi vizsgára az adott tárgyból. Ha az adott tantárgy nem szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben lehet a jelentkezést törölni, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni. Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába. Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból. Aki előrehozott érettségin emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a következő vizsgaidőszakban. Legalább elégséges osztályzat esetében az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére (mondjuk a jobb teljesítmény reményében). Erre legkorábban a teljes érettségi vizsga befejezése után van először lehetőség (ismétlő vizsga). Az érettségi bizonyítvány átadásáig a tanulói jogviszony ideje alatt középszintű érettségi

vizsga

emelt

szinten

történő

megismétlése

ugyanabból a vizsgatárgyból egy alkalommal tehető.

33

(szintemelő

vizsga)

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig, az október-novemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig jelentkezhet érettségi vizsgára. A tanuló osztályozó-, illetve különbözeti vizsgára bocsátását, az alóli felmentését az iskola igazgatója engedélyezi az adott osztályban tanító tanárok javaslata alapján. A különbözeti-, javítóvizsgák mindig 3 fős bizottság előtt folynak. A bizottság tagjait az iskola igazgatója jelöli ki. A bizottság elnöke vezeti a jegyzőkönyvet. A vizsgákra vonatkozó kérelmet egy hónappal a vizsgák előtt az igazgatóhoz kell benyújtani. Javítóvizsgára a közoktatási törvényben meghatározott tanuló utasítható. A javítóvizsga augusztusban szervezhető. A tanuló különbözeti vizsgát tehet valamely tantárgyból, ha az a továbbhaladásához szükséges. A különbözeti vizsga témaköreit a tanuló a vizsgára való jelentkezéskor megkapja. A témakörök az adott évfolyam adott tantárgy helyi tantervében szereplő témakörök. 2.8.4. Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek: Pedagógusaink a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítik. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét félévenként legalább annyi érdemjeggyel értékeli, hogy a tanuló érdemjegyeinek száma még heti egyórás tantárgy esetében sem legyen kevesebb háromnál. A tanulók teljesítményének értékelésénél, minősítésénél alkalmazott érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél Jeles: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikus és hiánytalanul megadott válaszok. Jó: összefüggően, jól felépített ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik.

34

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja Közepes: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kis hányadát is csak segítő kérdések alapján ismeri fel. Elégséges: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tanuló a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni, nem képes. Elégtelen: elfogadhatatlan, nagyon hiányos tartalom, a tények ötven százalékát sem tudja – még segítő kérdésekkel sem – felidézni a tanuló. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai Témazáró dolgozatok írásának időpontját a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt köteles bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítani. Egy tanítási napon csak két témazáró dolgozatot lehet íratni. Egyéb dolgozat írását a szaktanár legkésőbb előző tanítási órán jelentse be, a dolgozatot két héten belül javítsa ki. A szaktanár egy tantárgyból nem írathat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző, javított dolgozatot ki nem adja a tanulóknak. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat, hogy melyek azok a tanulói tevékenységek,

amelyeket

az

osztályzatok

kialakításánál

súlyozottan

fog

figyelembe venni. A tanuló érdemjegyeiről és magaviseletéről az iskola ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket, az érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrzőbe. Az adatok helyességét az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi. A gyakorlati jegyeket a szakoktatók írják be az ellenőrző könyv megfelelő részébe, illetve a naplóba is. Magatartási problémák miatt tantárgyi érdemjegy nem adható. Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amelyről a tanuló nem tud. A tanév során témazáró dolgozatot heti egy vagy két tanóraszámú tantárgy esetében legalább kettőt, három vagy annál magasabb óraszámú tantárgy estében legalább hármat kell íratni. A témazáró dolgozatokat – a folyamatos tanítás mellett – hasonló

jellegű

feladatsorral

kell

előkészíteni,

vizsgakövetelményeket (érettségi és szakmai vizsgák).

35

figyelembe

véve

a

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A témazárók mellett biztosítani kell a lehetőséget egy-egy tananyagegységhez kapcsolódó szóbeli feleletekre, rövidebb írásbeli beszámolókra. A feleletek vagy írásbeli munkák osztályozásakor a tanár eltérhet a témazáróknál meghatározott százalékos értékeléstől, amelyet a tanulókkal is ismertetni kell. A tanár emellett kiselőadásokat, gyűjtőmunkát, egyéb szorgalmi feladatokat az egyszeri feleleteknek megfelelő osztályzatokkal értékelhet. A házi dolgozatokat is érdemjeggyel értékeli a szaktanár, a határidőre le nem adott dolgozatokat elégtelennel minősíti. A félévi vagy év végi osztályzatok kialakításánál a félévben szerzett osztályzatok átlaga alapján kell meghatározni a záró osztályzatokat. Ha az átlag nem éri el a kettő egészet, nem kötelező az elégséges osztályzatot megadni. Egyéb esetekben, ha az átlag meghaladja az egész jegy után az 55 századot, a magasabb osztályzatot kell megadni. Az osztályzatokat minden szaktanár maga alakítja ki, és javaslata alapján az osztályozó értekezleten véglegesítik. A helyi tantárgyi tantervek a tananyag mellett meghatározzák a magasabb évfolyamba lépés követelményeit. Aki tanév végén elégtelen osztályzatot kap a követelmények teljesítésének hiánya miatt, pótvizsgát tehet a szaktanárok által meghatározott módon. 2.8.5. A bizonyítványok kiadásának rendje Félévkor (ellenőrzőbe) A félévi zárást követő első osztályfőnöki órán. Év végén A nem végzős tanulók részére az osztályfőnök által megjelölt napon. A

végzős

tanulók

részére

a

szakmunkásvizsga,

érettségi

vizsga

szorgalom

jegyek

eredményhirdetésén. 2.8.6. Magatartás és szorgalom minősítési rendszere Az

egységes

eljárás

érdekében

a

magatartás

és

megállapításánál a következőket kell figyelembe venni. A fokozatok eldöntésénél legfontosabb a tanuló viszonya a Házirendhez, a közösség egészéhez, a tanuláshoz, a gyakorlati munkához, de figyelembe kell venni az iskola falain kívüli megnyilvánulásokat is.

36

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A magatartás és szorgalom jegyeket az osztályfőnök állapítja meg az osztályban tanító tanárok javaslata alapján. Jutalmazásnál és büntetésnél a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint kell eljárnia az osztályfőnöknek. Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés és intés esetén a tanuló magatartása még lehet jó, ha egyébként megfelel ezen érdemjegy követelményeinek. Igazgatói figyelmeztetés, intés esetén legfeljebb csak változó, fegyelmi tárgyaláson kiszabott büntetés esetén csak rossz minősítést kaphat abban a félévben. Bukott tanuló szorgalma változó vagy hanyag, ilyen esetben példás magatartást nem kaphat akkor sem, ha más területen kiemelkedő munkát végez. Igazolatlan óra esetén a tanulónak nem lehet példás magatartása. 5 órát meg nem haladó igazolatlan esetén még jó, 15 órát meg nem haladó változó, 15 órán túl csak rossz magatartásjegy adható. Magatartás: Példás a tanuló magatartása, ha a Házirend előírásait betartja, órán fegyelmezett, a közösségben tanúsított magatartásával társaira pozitívan hat, kezdeményező, az ODB munkáját segíti, a vállalt feladatokat maradéktalanul elvégzi, segítőkész. Tanáraival, társaival szemben tisztelettudó, udvarias és megfelelő hangnemet használ. Jó, ha a Házirend előírásait betartja, az órán fegyelmezett, nem kezdeményez, de feladatait lelkiismeretesen elvégzi és igyekszik beilleszkedni a közösségbe. Vállalásait teljesíti. Felnőttekkel, tanáraival, társaival szemben magatartása udvarias, hangneme megfelelő. Változó, ha a Házirend előírásait csak többé-kevésbé veszi figyelembe, óra alatti magatartása változó, a közösség munkájában legtöbbször csak akkor vesz részt, ha egyéni érdekeivel nem ütközik. Vállalásait csak részben teljesíti, hangneme társaival – és időnként tanáraival szemben is – kifogásolható. Rossz, ha a Házirend követelményeit gyakran megszegi, magatartásával akadályozza az órai munkát. A közösség életében nem vesz részt, arra negatív

37

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja hatással van. Vállalásait nem teljesíti, társaival – esetenként tanáraival szemben is – udvariatlan, goromba, az intézkedésekkel kapcsolatban cinikus. A naplóba, ellenőrzőbe a szaktanár jegyzi be a magatartási problémát, amelyet kettő bejegyzésenként az osztályfőnök írásbeli elmarasztalásra vált át. Az elmarasztalás fokozatai: •

osztályfőnöki figyelmeztetés, intő, rovó

•

igazgatói figyelmeztetés, intő, rovó.

További magatartási problémák esetén az osztályfőnök írásban kérvényezi a fegyelmi tárgyalás elrendelését az intézmény igazgatójánál. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet tekinteni. A fegyelmező intézkedések egy tanév időtartamára vonatkoznak. Szorgalom Példás:

tudatosan

törekszik

a

tudás

megszerzésére,

ennek

érdekében

céltudatosan tervezi meg munkáját, következetesen dolgozik, megbízható. Minden tárgyból elvégzi a kapott feladatot, képességeinek megfelelően tanul. Jó: az órákra általában lelkiismeretesen felkészül, megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen tanul, segítséget kér problémáinak megoldásához, nem tanul minden tárgyat képességeinek megfelelő szinten. Változó: munkája nem rendszeres, otthoni munkáját többször elhanyagolja, vagy pontatlanul végzi, órán figyelmetlen. Akkor végzi el a feladatát, ha erre figyelmét külön felhívják. Tanulmányi eredménye alul marad képességeinek. Rossz: tanulmányi munkájában megbízhatatlan, munkájában mindenkor közöny tapasztalható. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, továbbá, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola hírnevének öregbítéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

38

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki •

megyei és országos versenyen helyezést ér el (a mezőny első harmadában szerepel)

•

eredményes kulturális tevékenységet folytat

•

kimagasló sportteljesítményt ér el

•

a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.

Hasonló

eredményekért

tanulóközösséget

is

lehet

csoportos

jutalomban

részesíteni. A csoportos jutalmazás formái: •

jutalomkirándulás

•

kulturális hozzájárulás (színházjegy, stb.).

Az egyéni jutalmazás formái, fokozatai: •

szaktanári, szakoktatói dicséret

•

osztályfőnöki dicséret

•

igazgatói dicséret

•

nevelőtestületi – bizonyítványba beírt – dicséret

•

dicsőségkönyvbe kerülés tantestületi javaslat alapján, megyei és országos versenyen elért eredményért.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén oklevéllel, könyvvel vagy tárgyjutalommal is jutalmazhatók. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, kulturális és sportversenyek győztese) a tanévzáró ünnepségen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át jutalmát. A jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt.

Szaktanári dicséret Példás közösségi munkáért Kiemelkedő közösségi munkáért

Igazgatói dicséret

X X

X

A 3. osztályfőnöki dicséret után Városi, kistérségi versenyen vett részt

Osztályfőnöki dicséret

X X

39

Tantestületi dicséret

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja Szaktanári dicséret

Osztályfőnöki dicséret

X

X

Városi, kistérségi versenyen 13. helyezést ért el Területi és országos versenyen vett részt Területi és országos versenyen 1-3. helyezést ért el Iskolai- és városi kulturális rendezvényeken vett részt

X

Igazgatói dicséret

Tantestületi dicséret

X X

X

X

X

X

A tanulók büntetésének elvei Iskolánk is fontosnak tartja, hogy megfeleljen annak a társadalmi elvárásnak, hogy ne csupán oktatási, hanem nevelési intézmény is legyen, ezért diákjaink erkölcsi formálására is gondot fordítunk. Az elmarasztalások kapcsán – miként a jutalmazás terén is – az igazságosság, az egyenlő elbírálás és a fokozatosság elvét követjük. Iskolánkban a következő fegyelmi fokozatok vannak érvényben: •

szaktanári figyelmeztetés – SZF

•

osztályfőnöki figyelmeztetés – OF

•

osztályfőnöki intő – OI

•

osztályfőnöki rovó – OR

•

igazgatói figyelmeztetés – IGF

•

igazgatói intő – IGI

•

igazgatói rovó – IGR

•

fegyelmi tárgyalás. SZF

OF

OR

IGF

IGI

IGR

X

Igazolatlan hiányzás 3-5

X


X


X


X


X

Igazolatlan hiányzás 25-29 Tanítási óra zavarása

OI

X

40

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja SZF Tiszteletlen viselkedés

OF

OI

OR

IGF

IGI

IGR

X

Iskolai egyenruha viselésének elmulasztása rendezvényeken

X

2 szaktanári figyelmeztetés

X

Tanóráról való igazolatlan távolmaradás

X

Az iskola illetve társai tulajdonának rongálása

X

Iskolai versenyen cserbenhagyja a közösséget

X

Társait szándékosan bántalmazza

X

Iskola engedély nélküli elhagyása Etikai normák súlyos megsértése (pl. hamisítás, lopás) Városi vagy területi versenyen cserbenhagyja a közösséget Iskolán kívüli magatartása kívánni- valót hagy maga után, amikor az iskolát képviseli

X X X

X

X

Engedély nélküli dohányzás Alkohol iskolában történő fogyasztása

X

Amennyiben a tanulót tetten érik kábítószer fogyasztása vagy terjesztése közben, azonnali hatállyal fegyelmi eljárást indítunk ellene.

2.9. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1.) Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter, a szakképzést felügyelő miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, ének, rajz. A tankönyvek, munkafüzetek beszerzését az iskola végzi.

41

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja 2.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok közössége a tantárgyfelelős irányításával) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3.) A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket tanévkezdés előtt (az előző tanév májusában szülői értekezleten vagy írásban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4.) A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak

a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító, esetben vezetünk be.

5.) Az iskola törekszik arra, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból, egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

2.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók Tanulói jogviszony 1. Belépés •

A 9. évfolyamra az oktatási miniszter által szabályozott felvételi eljárásban jelentkezhetnek a tanulók. Az eredményes felvételi eljárás után a beiratkozáskor a tanulónak be kell mutatni személyi igazolványát és a 8. osztály elvégzéséről kiállított általános iskolai bizonyítványát. A tanulói jogviszony létesítéséhez iskolánk nem tart felvételi vizsgát, a képzés jellegéből fakadóan pedig országos beiskolázási területtel rendelkezik. A tanulók felvételéről az igazgató dönt.

•

Az iskola magasabb évfolyamába történő felvételnél be kell mutatni a személyi igazolványt, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,

42

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja tanköteles tanuló esetén az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, szakképző évfolyam esetén a szakmai alkalmassági orvosi igazolást. •

Átvétel másik iskolából

A tanuló – a szabad iskolaválasztás jogán – más intézményből bármikor átiratkozhat iskolánkba. A tanuló bizonyítványai, valamint a különbözeti vizsga eredménye alapján határozzuk meg, hogy melyik évfolyamon kapcsolódhat be az iskolánkban folyó képzésbe. Az újonnan érkező diáknak azokból a tantárgyakból, melyekből az előző iskolában nem szerzett osztályzatot, különbözeti vizsgát kell tennie. A vizsgát az intézmény igazgatójához benyújtott kérvény kedvező elbírálása után teheti le. A kérvény benyújtásának határideje december 20., illetve május 31. A különbözeti vizsgákra mindig az adott félév utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem jelenik meg, évfolyamismétlésre kötelezzük. 2. Magántanulói jogviszony •

A magántanulói jogviszony létesítését a Közoktatási Törvény 7. § alapján kérvényezheti a tanuló, illetve gondviselője, ha szakorvos, vagy az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javasolja.

•

A kérvény alapján a magántanulói jogviszony létesítését az iskola igazgatója engedélyezheti.

•

A magántanuló kötelessége: - rendszeres kapcsolatot tartani az osztályfőnökével, - havonta egy alkalommal a kijelölt konzultációkon megjelenni, - félévenként az osztályban tanított összes tantárgyból vizsgát tenni.

•

Amennyiben a magántanuló nem jelenik meg a félévi, illetve év végi vizsgákon, magántanulói jogviszonyát az intézmény igazgatója megszüntetheti.

•

Indokolt esetben az iskola igazgatója szülői kérésre (orvosi javaslat nélkül) is engedélyezheti magántanulói jogviszony létesítését. Ebben az esetben a magántanulónak éves tandíjat kell fizetnie. Ennek mértékét tanévenként az igazgató állapítja meg.

43

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja 3. Átjárhatóság A szakközépiskolából a szakiskolába feltétel nélkül át lehet jelentkezni (lehetőleg félévkor vagy év végén). A szakiskolából a szakközépiskolába történő átjelentkezés különbözeti vizsga letétele után, vagy évismétléssel lehetséges. A vizsgát a tanuló az intézmény igazgatójához benyújtott kérvény kedvező elbírálása után teheti le. A kérvény benyújtásának határideje december 20., illetve május 31. A különbözeti vizsgákra mindig az adott félév utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem jelenik meg, vagy akárcsak egyetlen tantárgyból is sikertelen vizsgát tesz, akkor a szakiskolában kell tovább folytatni a tanulmányait. 4. Tanulói jogviszony megszűnése •

A tanköteles tanuló jogviszonya intézményünkben csak akkor szűnik meg, ha más iskolába felvették, és beiratkozásáról a fogadó iskolától tudomást szerzünk befogadó nyilatkozat révén.

•

A tanulói jogviszony akkor is megszűnik, ha a tanuló már nem tanköteles korú, és a jogviszony megszüntetését kéri.

•

Ha a tanuló tankötelezettsége megszűnt, és az iskolába járás kötelezettségeinek nem tesz eleget, az osztályfőnök is kérvényezheti a tanulói jogviszony megszüntetését.

•

A tantestület fegyelmi határozata alapján is megszűnhet a tanulói jogviszony, amennyiben a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi.

•

A tanuló jogviszonya automatikusan megszűnik a tanulmányok sikeres befejezésekor, amelyről részére az intézet megfelelő tanúsítványt állít ki.

2.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, és ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél többet nem mulasztott. Ebben az esetben a tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt.

44

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételeit a tanulók az alábbi vizsgákon nyújtott teljesítményükkel is teljesíthetik:

Osztályozó vizsga: bizottság előtti vizsga az évfolyam teljes tananyagából vagy egyes tantárgyaiból. Erre a vizsgára magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható és a levelező képzésben résztvevő tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ebben az esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja az elméleti tanítási órák húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, tanév végén – amennyiben a nevelőtestület engedélyezi - osztályozóvizsgát tehet. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ha a tanuló teljesítménye

a

tanítási

év

végén

nem

minősíthető,

tanulmányait

évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (11/1994. MKM rendelet) Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló

tanulmányait

csak

az

évfolyam

megismétlésével

folytathatja.

(Szakképzési Törvény 24.§ (3)) Az osztályozó vizsgákra mindig a szorgalmi időszak utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló az osztályozó vizsgán nem jelenik meg, köteles évfolyamot ismételni.

Különbözeti vizsga: a más iskolából, vagy az iskola más képzési típusából érkezett tanulóknak az igazgató írja elő a tantervi követelmények összevetése után. Bizottság előtti vizsga.

Javítóvizsga: a tanév végi elégtelen minősítések javítására lehetőséget nyújtó bizottság előtti vizsga.

A beszámoltatást, a levelező tagozatos képzésen kívül, a tanuló tartós, de jogszabályban nem engedélyezett hiányzása esetén, továbbá a tanév végén, záró osztályzatok javítása érdekében alkalmazzuk.

45


Az érettségi- és szakmunkásvizsgák idejét magasabb rendű jogszabály, az osztályozó, különbözeti és javítóvizsgák rendjét az igazgató határozza meg.

2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézmény pedagógiai programjának végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét - a 11/1994. MKM. r. 7. sz. melléklete által az iskolák és a kollégiumok számára meghatározott kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék, valamint - a helyi tantervek tantárgyi programjaiban a tantárgy tanításához meghatározott eszközök és felszerelések jegyzéke tartalmazza.

2.13. Az iskola fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatai Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a) az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog b) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga c) a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga d) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga e) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog g) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga h) a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvényt, melynek első része V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából.

46

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az Európai Unió 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamit az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított Közoktatási törvényben

(1993.

évi LXXXIX.

törvény) is

megjelenik

a

fogyasztóvédelme oktatása. A Kormány 243/2003. (XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak

sajátosságaihoz

igazodva

a

tanulók

elsajátíthassák

a

fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladata a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos,

pedagógiailag

megtervezett

fejlesztése.

Olyan

szociális

motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.

47

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A

fogyasztói

mintáknak

a

fenntarthatóság

irányába

történő

fejlődése

szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell

elsajátíttatni,

készségeket,

hozzáállást,

értékrendet

kell

formálni

a

fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő

hatású.

Amíg

a

kisiskolás

korban

leginkább

jellemző

fogyasztói

magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebben, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerésre

és

megértése

segít

a

fenntarthatóság

eszméjének

elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira

48

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például:

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztására és elkülönítése

az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása

a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során:

a tájékozódás képessége

a döntési helyzet felismerése

a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat.

a) Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás Olyan

viselkedés,

melyet

szuggesztív

marketinghatásoktól

való

távolságtartás képességi, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá

a

felmerülő

fogyasztói

problémák

megértésének,

kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

b) Ökológiai fogyasztóvédelem Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó

többségének

gyökere

a

mai

fogyasztói

társadalmunkban

keresendő, mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk

gyakran

ön-

vagy

csupán

vállalati

profitcélú

volta,

mennyisége, valamint annak összetétel hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet

49

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.

c) Környezettudatos fogyasztás Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva

felélő

fogyasztás

és

a

környezeti

erőforrásokat

nem

kizsákmányoló fogyasztás között.

d) Fenntartható fogyasztás A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

e) Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban •

Az

egyes

tantárgyak

tanórai

foglalkozásaiba

jól

beleépíthetők

a

fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései; Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások; Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái;

50

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás; Kémia

–

élelmiszerbiztonság,

élelmiszeradalékok

(E-számok),

vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk; Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörtének és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.; Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai; Tantárgyi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A Zsebpénz?). •

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

•

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

•

Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

•

Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartó fogyasztás területén. Ilyen készségek? A kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell

az

egyén

és

társadalom

viszonyáról

szóló

információgyűjtés,

információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való dönts és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének

megnyerése

és

bevonása

az

iskolai

nevelési

programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat.

51

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel,

vásárlással,

fogyasztói

döntésekkel

kapcsolatos

házi

feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat

betartva

ismereteket

gyűjthetünk

a

családok

vásárlási

szokásairól az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A

hagyományostól

eltérő

tanulásszervezési

formák

alkalmazása,

projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásában, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

Riportkészítés az eladókkal

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

Egyéni és csoportos döntéshozatal

Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékesítéssel

Szimulációs játék, esettanulmány

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolás, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói korás készítése)

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

52


2.14. Az intézmény környezeti nevelési programja 2.14.1. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:

-

a fenntartható fejődés

-

a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések

-

a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései

-

alapvető emberi szükségletek

-

emberi jogok

-

demokrácia

-

biológiai és társadalmi sokféleség.

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -

a

személyes

felelősségen

alapuló,

környezetkímélő,

takarékos

magatartást és életvitelt -

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát

-

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését

-

a rendszerszemléletet

-

az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: -

problémamegoldó gondolkodás

-

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód

-

problémaérzékenység, integrált megközelítés

-

kreativitás

-

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód

-

vitakészség, kritikus véleményalkotás

53


kommunikáció, médiahasználat

-

konfliktuskezelés és megoldás

-

felelős állampolgári részvétel és cselekvés.

Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek.

Új tervek: -

az egészségnevelési program elkészítése

-

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához

-

tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása

-

a

tantárgyi

és

tanórán

kívüli

környezeti

nevelési

feladatok

és

tevékenységek beépítése a tantervekbe, foglalkozási tervekbe

környezetvédelmi szakkör működtetése.

Hagyományok ápolása: -

iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára

-

Somogy megye nevezetességeinek feltérképezése

-

osztályfőnöki órák tartása környezetvédelmi témában

-

tisztaságnapok

-

közös környezetrendezés, nagytakarítás

-

szelektív hulladékgyűjtés (elem, papír, PET).

Szaktárgyi célok: -

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember

és

környezete,

kapcsolatok,

természetismeret,

a

környezetszennyezés megelőzése, veszélyes anyagok kezelése, stb.) -

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre)

-

interaktív

módszerek

kipróbálása,

alkalmazása

problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) -

természetvédelmi versenyekre felkészítés

-

a számítógép felhasználása a tanórákon

-

környezetvédelmi akciókban való részvétel.

54

(csoportmunka,


2.14.2 A környezeti nevelés színterei Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók -

értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket

-

legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű

tapasztalatszerzésben,

az

emberi

kapcsolatokban,

az

együttműködés és a tolerancia fejlesztésében -

legyen igényük arra, hogy a sportoláshoz, lehetőség szerint, természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek.

Magyar nyelv és irodalom A tanulók -

ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat

-

legyenek

képesek

irodalmi

szövegek

alapján

környezeti

problémák

felvetésére, vitájára, véleményalkotásra, érvelésre -

tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni

-

törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt.

Történelem A tanulók -

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet

-

tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására

-

ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete

-

értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét, feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

55

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja Idegen nyelv A tanulók -

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével

-

ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit

-

legyenek

képesek

a

környezetvédelmi

problémákra

önállóan,

csoportmunkában, projektmunkában választ keresni. Matematika A tanulók -

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják

-

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával.

Fizika A tanulók -

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára

-

ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit

-

ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat

-

tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra

-

mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni.

Földrajz A tanulók -

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről

-

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit

56


ismerjék meg a világ globális problémáit

-

ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

Biológia A tanulók -

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit

-

ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet

-

ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat

-

legyenek

képesek

az

egészségügyi

problémák

megelőzésére

és

mérséklésére -

a tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Kémia A tanulók -

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel

-

törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására

-

legyenek

képesek

a

környezeti

elemek

egyszerű

vizsgálatára,

az

eredmények értelmezésére -

értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és az épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Ének-zene A tanulók -

ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait

-

fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenítését a népdalokban

-

tudják, hogy az élő, ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek.

Osztályfőnöki óra, társadalomismeret A tanulók -

legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák

-

mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

57

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A tanulókban -

alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek

-

fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére - ismerjék a természetes alapanyagok használatát - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Szakképzés (szakmai alapozó elmélet és gyakorlat) A tanulók -

ismerjék

a

szakma

gyakorlásához

kapcsolódó

természet-

és

környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni -

ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket, és tudják ezeket a gyakorlatban is alkalmazni

-

tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére

-

ismerjék meg a szakma történetét, és lássák a környezetre gyakorolt hatását, tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit.

Szakképzés (szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek) A tanulók - sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek - tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.)

58

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja - ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, e termékek használatát - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat - látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban - tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel. A tanulókban - erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni - alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem - alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során. Kollégium A tanulók - ismerjék meg a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát, és tanulják megbecsülni azt - ismerjék fel a környezetkárosító magatartást, és legyenek motiváltak annak elkerülésére - tanulják meg kialakítani a segítő, együttműködő emberi kapcsolatokat - legyenek

képesek

pozitív,

környezettudatos

döntéseket

hozni

és

megvalósítani. A tanulókban - alakuljon ki a környezettel harmonikus, életvezetés, pozitív jövőkép - fejlődjön ki a környezetbarát életmód iránti igény és a kulturált lakhely kialakításának fontossága a kollégiumban - alakuljanak ki környezettudatos fogyasztási szokások, részesítsék előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Tanórán kívüli foglalkozások

iskolai egészségnap – iskolanap

osztálykirándulások

szakkörök – környezetvédelmi szakkör

vetélkedők

59


múzeumlátogatások, természetjáró programok

kollégiumi nap – kirándulás.

2.14.3. A környezeti nevelés módszerei A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan pedagógus-továbbképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt a tanórákon alkalmazza. Javasolt módszerek: -

kooperatív (együttműködő) tanulási technikák

-

játékok

-

modellezés

-

projektmódszer

-

kreatív tevékenység

-

közösségépítés

-

művészi kifejezés.

2.14.4. A környezeti nevelés taneszközei Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

60

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja 2.14.5. Erőforrások Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés -

Tanárok. Az iskola minden pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A közös munka áttekintése az általános igazgatóhelyettes feladata.

-

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak.

-

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezetnevelési tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli

környezeti

nevelési

tevékenységek

irányítása

az

általános

igazgatóhelyettes feladata. -

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai

dolgozói

munkájukkal

aktív

részesei

környezeti

nevelési

programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük

a

felesleges

papírfelhasználást,

folyamatosan

gyűjtsük

a

hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas

tisztítószereket

használunk.

Az

iskolai

szelektív

hulladékgyűjtés

továbbfejlesztéséhez a fizikai dolgozók, a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Anyagi erőforrások Saját erőforrások -

Költségvetés. A fenntartó éves költségvetésben biztosítja az alapfeladatok ellátását.

61


Iskolai

alapítványok:

Erdészeti

Szakoktatásért

Közalapítvány,

Vadászati

Szakoktatásért Közalapítvány, Szakképzési Alapítvány a Marcali Szakképző Iskola Támogatására. Külső erőforrások -

Pályázatok. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében.

-

Szakképzés.

Alapfejlesztési

környezetvédelmi

fejlesztések

támogatás: és

a

szakképzéshez

környezetbarát

kapcsolódó

működtetési

kiadások

fedezésére. 2.14.6. Iskolán kívüli együttműködés -

Fenntartó. A fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.

-

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi ezen intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, a nemzeti parkok, az üzemi gyakorló helyek, üzemlátogatások helyszínei.

-

Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Különösen aktív a kapcsolat a Boronkai és a Kisbalatoni Tájvédelmi Körzet, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park, a DRV Zrt., a Marcali Városi Fürdő és a Saubermacher Marcali Kft. munkatársaival. Kapcsolattartó személy a természettudományi munkaközösség vezetője.

-

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.

62


2.15. Az intézmény egészségnevelési és egészségfejlesztési programja 2.15.1. Jogszabályi háttér -

a 2003. Évi LXI tv.-nyel módosított 1993. Évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról 48. § (3) bekezdése

-

a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet

-

a 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”

-

a 46/2003. sz. (IV.16.) országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról

-

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdése

-

az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete

-

a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.

Az egészségvédő iskola Véleményünk szerint az egészségvédő iskola gondoskodó közösség. Az egészség olyan modelljére épít, melynek alapját a testi, lelki, társadalmi és környezeti összetevők kölcsönhatása képezi. -

A tanulók aktív részvételére helyezi a hangsúlyt.

-

Fejleszti a tanulók készségeit az alkalmazott módszerek széles skáláján keresztül.

-

Elismeri, hogy a tanulók egészségére számos dolog hat. Figyelembe veszi a már kialakult hiedelmeket, a meglévő értékeket és attitűdöket.

-

Felismeri, hogy az egészségügyi problémák esetében sok alapvető folyamat és jelenség közös eredetű, hogy megelőzésüket a tanterv részeként előre meg kell tervezni.

-

Alapvető fontosságúnak tartja a pozitív énkép kialakítását és azt, hogy az egyének fokozott mértékben kontrollálják saját életüket.

-

Felismeri az iskola tárgyi környezetének esztétikai jelentőségét, a tanulók és alkalmazottak egészségi állapotára gyakorolt közvetlen fiziológiai hatásait.

63


Az

iskolai

egészségvédelmet

kiterjeszti

az

iskolai

alkalmazottakra

is,

hangsúlyozva a személyzet példaadó szerepét és jólétét. -

A szülői támogatást és együttműködést központi jelentőségűnek tartja.

-

Az iskola egészségügyi szolgáltatásait tágan értelmezi. E szolgáltatások tartalmazzák a szűréseket és a betegségek megelőzését is, de aktívan bekapcsolódnak az egészségnevelési tanterv megvalósításába, és elősegítik azt is,

hogy

a

tanulók

tudatosabban

vegyék

igénybe

az

egészségügyi

szolgáltatásokat. -

Az egészségnevelési funkció ellátása során az iskola szellemiségével, környezetével, a pedagógusok és az iskolához kapcsolódó más személyek viselkedésmintáival együttesen fejtheti ki alapvető hatását az egészség megőrzésében, prevencióban, a legfogékonyabb korban.

-

Az optimum ismerete és jelenlegi helyzetünk jelölik ki egészségnevelési tervünk hosszú-, közép- és rövidtávú céljait.

2.15.2. Helyzetelemzés A

jelenlegi

állapotot

igyekeztünk

körültekintően

feltérképezni.

Ismerjük

erősségeinket és gyengeségeinket, a környezet védő- és veszélyeztető tényezőit. Védő tényezők (erősségeink): -

kistelepülési környezetünk

-

épületeink adottságai (világos, áttekinthető, szellős)

-

iskolánk légköre

-

hagyományaink

-

iskolai programjaink, rendezvényeink, akcióink, sportolási lehetőségeink

-

külsős szakemberekkel való együttműködés

-

kölcsönös bizalmon alapuló tanár-diák és tanár-szülő kapcsolat

-

kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolat külső partnereinkkel.

Veszélyeztető tényezők (gyengeségeink): -

tájékozatlanság (tanuló- szülő-pedagógus)

-

a magyarországi egészségügy és általában az egészségnevelés mostoha helyzete

-

a szakképző évfolyamok célcsoportjának korosztályos problémái, attitűdje.

64

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja 2.15.3. Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja -

Iskolánk minden tevékenységével szolgálja tanulóink és dolgozóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését.

-

Törekszünk

arra,

hogy

kialakítsuk

azokat

a

pozitív

beállítódásokat,

magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják. -

Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakítására, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. A konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani.

-

Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre.

-

Együttműködést kívánunk kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.

-

Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk.

-

Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.

-

Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

-

Iskolánk törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak egészségük megőrzését, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

2.15.4. Az egészségfejlesztés főbb területei Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületei: -

önmagunk és egészségi állapotunk megismerése

-

az egészséges táplálkozás

65


a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis) szerepe az egészség megőrzésében

-

a dohányzás elleni küzdelem

-

alkohol- és drogprevenció

-

a tanulási környezet tudatos alakítása

-

az egészséges környezet jelentősége

-

az aktív testmozgás, egészséges testtartás.

2.15.5. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek 1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Az ismeret - bár nélkülözhetetlen - önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására, bizonyos magatartásformák esetében a háttérben meghúzódó motivációk lényegesen erőteljesebbek és elemibbek annál, semhogy pusztán az ismeretek átadása, kiigazítása révén, ellenükben érdemi változást tudnánk elérni. 2. Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségügyi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal

jellemezhető

csoportok

körében

folytatott

megelőző

tevékenységet jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.). Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek, akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek, felnőtt emberek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. 3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Lényegük

abban

magatartásformák

a

felismerésben

hátterében

a

rejlik,

személy

hogy

az

egészségkárosító

konfliktuskezelési

eszköztárának

gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társasérzelmi készségek fejlesztését kell célul tűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében

66

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja születő és működő egészségfejlesztési programok törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. 4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ezért építünk a kortárshatásokra (kortárssegítő diákok), és arra próbáljuk megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani. 2.15.6. Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők Iskolaorvos, védőnő Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik: -

A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, dokumentálása, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció).

-

Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése.

-

Közreműködés a közegészségügyi-járványügyi, a környezet-egészségügyi, a táplálkozás egészségügyi és a balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével és az iskolai védőnővel egyeztetve.

-

Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

-

Egészségnevelésben való részvétel, felvilágosító előadás, prezentáció tartása, éves ütemterv szerint, amelynek témakörei: -

az életmód és betegségek összefüggései

-

az iskola tanulóinak egészségi állapota, ennek alapján az "iskolai diagnózis" felállítása, megoldási javaslatok

67


a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartási, életmódbeli és szexuális problémák, valamint krízisek kezelésében, megoldásában

-

tanácsadás, környezet-egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben

-

könnyített testnevelésre, gyógytornára utalás.

Iskolapszichológus Szakmai ismeretei révén, olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl, osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások, kommunikációs- és önismereti tréningek tartásával teszi szakmailag igényesebbé és színesebbé az egészségfejlesztési munkát. Az egészségügyi felügyelet rendje Iskolaorvosi ellátás: Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményvezető és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: - a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése - a diákok besorolása a könnyített- és gyógytestnevelés kategóriáiba - színlátás- és látásélesség-vizsgálat - egészségügyi felvilágosítás tartása - a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése. A kötelező orvosi vizsgálatokat az egyes tanulócsoportok részére a védőnő az intézmény hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be. A kapcsolattartásért felelős vezető helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről.

68

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja Az intézmény tanulói az iskolaorvosi rendelési idő alatt ellátásban részesülhetnek. Védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban minden héten a rendelő ajtaján feltüntetett fogadóidőben. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. Ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás szüneteiben vagy azt követően történjenek. 2.15.7. A segítő kapcsolatok Szülők (család) A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Szülői munkaközösség, szülői szervezet Ez a "szövetség" garancia lehet arra, hogy a szülők, lehetőségükhöz képest, minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös

kimunkálásában,

a

tanári

továbbképzéseken

jogi,

gyermek-

és

ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával nyújtanak segítséget az iskolának. 2.15.8. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei Az iskolai egészségnevelés célja, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az

69

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja egészséges

életmód,

életszemlélet,

magatartás

szempontjából

lényeges

területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülniük. Ezek közé tartoznak az alábbiak: -

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

-

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

-

az értékek ismerete

-

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

-

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata

-

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésében

-

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

-

a tanulás és a tanulás technikái

-

a rizikóvállalás és határai

-

a szenvedélybetegségek elkerülése

-

a tanulási környezet alakítása

-

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Iskolai programok 1. Tanórai foglalkozások: Külön figyelmet fordítunk minden tantárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési

feladatok

csatlakozási

pontjára.

Kiemelt

jelentőségű

a

testnevelés, az osztályfőnöki óra és a szakmai gyakorlati tárgyak. Osztályfőnöki óra tanmenetébe beépített (9-14. évfolyam) évi 10 órában megvalósuló egészségfejlesztő- és nevelő program tematikája: -

egészség

-

dohányzás és alkohol

-

stressz

-

AIDS

-

szexualitás

-

bűn és bűncselekmény

-

elsősegély

-

értékek

-

szabadidő

70

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja önismeret.

-

Az alábbi kínálat lehetőséget adhat a tanítványait ismerő pedagógusoknak a testre szabott programalkotáshoz: -

akarat (önismeret-mélyítés)

-

barátság

-

bizalom

-

cél

-

élet

-

elismerés

-

empátia

-

érzelmek

-

felelősség

-

jövőkép.

Az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását tartalmi szempontból a helyi tantervben rögzítjük. Természetesen, akkor lehetünk elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. 2. Tanórán kívüli foglalkozások: -

délutáni szabadidős foglalkozások

-

sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások

-

egészségnap

-

sportrendezvények, kulturális programok

-

kirándulások, erdei iskolák, túrák

-

szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató

-

szakmai

tanácskozások,

tréningek

(elsősorban

a

tanárok

felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meghívjuk, amikor csak engedi a program, illetve a téma) -

az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolába meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára.

Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. A

71

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja program összeállításánál nagyon fontos, hogy minden tanulónk sikerélményhez jusson, eredményes legyen. Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére. Igyekszünk pályázati forrásokból biztosítani – külső szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását, különösen az alkohol- és drogprevenció, a dohányzás, az AIDS és Hepatitis témakörökben. 3. Iskolán kívüli rendezvények: -

kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz.

2.15.9. A mindennapos iskolai testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak kidolgozza a napi rendszeres testmozgás lehetőségét. Tanulóinknak heti két kötelező testnevelésórája van. A fenntartó biztosítja tanulóink számára az úszásoktatást a városi fürdőben. A mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola: -

diáksportegyesületi foglalkozások, labdajátékok

-

házi bajnokságok

-

osztályok közötti sportversenyek

-

sportnap.

Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulásának egészségügyi és pedagógiai szempontjai: -

minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése

-

minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag

-

a testnevelési tananyag egészében alapelv a gerinc- és ízületvédelem szabályainak

betartása,

külön

figyelemmel

a

fittség

testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire

72

mérések

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes

-

testmozgásprogramban a testmozgásprogram olyan sportokat is megtanít, amelyeket egy életen át

-

lehet folytatni az életminőség javítása érdekében. 2.15.10. Terveink:

Egészségnevelési, egészségfejlesztési csoport létrehozása, amely felméri a tanulók tájékozottságát, egészségi állapotát, helyzetét, és tervet dolgoz ki az egészségnevelési céloknak megfelelően. Egészségfejlesztő team tagjai:

-

az iskola szakmai igazgatóhelyettese

-

az iskolai védőnő

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

-

az iskolai pszichológus

-

az iskolaorvos

-

a testnevelő

-

az egészségtantanár

-

a diákönkormányzatot segítő pedagógus

-

az osztályfőnöki munkaközösség vezetője.

Az iskola környezetének szebbé tétele, pl.: versenyek rendezése, a témával kapcsolatos plakátokat készítése, az osztálytermek pontozása, faliújság szerkesztése.

Kirándulások, rendszeres testmozgás szervezése a szülők bevonásával.

Tekintsük át a tantárgyakat, és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete.

2.15.11. Értékelés, újabb célkitűzés Tanévenként átfogó értékelést végzünk. Az értékelés eredményei és az új információk alapján készített célrendszer eléréséhez szükséges tevékenységekre intézkedési tervet készítünk.

73


2.16. A tanulók fizikai állapotának mérése A közoktatásról szóló törvény 41. paragrafusa alapján évenként 2 alkalommal, ősszel és tavasszal, történik a tanulók általános fizikai teherbíró képességének a felmérése. A mérések elvégzése lehetővé teszi az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok feltérképezését, segít mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, az általános fizikai teherbíró képesség

fokozatos

fejlesztésében,

a

szükséges

szint

elérésében

és

megtartásában. Iskolánkban a felmérés elvégzéséhez az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság által készített, a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas Hungarofit teszteket választottuk (BMF Kandó Kálmán villamosmérnöki kar, dr. F. Mérey Ildikó). A javasolt tesztek közül a 4+1-es, illetve a 6+1-es variációt használjuk. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges paraméterek: Személyi adatok: -

név

-

születési év, hó, nap

-

a vizsgálat ideje

I. Antropometriai adatok: -

testmagasság (m)

-

testsúly (kg)

II. Az aerob állóképesség mérésére: Cooper-teszt (m) III. A mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használt izomsorok erő, erő-állóképességének mérése: a. Az alsó végtag dinamikus erejének a mérése: helyből távolugrás (m, 3 kísérlet közül a legjobb) b. A

csípőhajlító

és

a

hasizmok

erő,

erő-állóképességének

mérése:

hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális időtartam: 4 perc

74

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja c. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése: fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás, folyamatosan, kifáradásig, maximum 4 percig (db) d. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hasonfekvésből törzsemelés és – leengedés, folyamatosan, kifáradásig, maximum 4 percig (db) e. A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: lökés egy kézzel, dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. (m) f. A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése: tömöttlabda vetés két kézzel, a fej fölött hátra (m). A teszteket a nyári szünet utáni rossz fizikai állapot miatt nem lehet rögtön felmérni, ezért 3-4 hetes általános előkészítő munka előzi meg a felmérést. A felkészülés utáni első órán a Cooper-tesztet mérjük fel, mivel a tanulók szorongása a felmérésektől a 12 perc lefutása után megszűnik. A következő 2 testnevelési órán a felső, ill. az alsó végtag, valamint a törzs izomzatát foglalkoztató teszteket felváltva végeztetjük. Az eredményt rögzítjük, a tanulók pedig az öltözőknél lévő faliújságon kifüggesztett táblázatok alapján szembesülhetnek teljesítményük minősítésével. Az eredmények javítására a tavaszi felmérések során kapnak lehetőséget. A felmérések elvégzése után kiderül, hogy melyek azok a kondicionális képességek, ahol súlyos hiányosságok mutatkoznak. Ennek érdekében igyekszünk egész éven keresztül állandó gyakorlási anyaggal fejleszteni a tanulók fizikai állapotát. A

tanulók

adottságai

erősebben

befolyásolják

teljesítőképességüket

a

testnevelésben, mint az elméleti tantárgyakban. Ahhoz tehát, hogy a teljesítmények értékelési szempontként szerepelhessenek, esélyt kell adni arra, hogy a hátrányos fizikai adottságokkal rendelkezők is jó értékelést szerezhessenek. Az esélyjavítás egyik lehetősége a differenciált tananyag kijelölésével, az adott módszertani alternatívák alkalmazásával valósítható meg. Az értékelés differenciálásának másik lehetősége az alkati és az alapvető fizikai adottságok felmérésére készített táblázatok értékelésének módosítása. A tanulók értékelésénél fontos szempont a tanórai és a tanórán kívüli testedzésben mutatott aktivitásuk, valamint a szabálytudat és erkölcsi rend (fair play) betartásának mértéke.

75


3. FELNŐTTKÉPZÉS A felnőttoktatás az 1992/93-as tanév óta rendkívül eredményes iskolánkban, ezért a jogszabály változását követve a jövőben is folytatni kívánjuk. A közoktatási törvénymódosítását követve a jövőben is 4. a 23. életév betöltéséig nappali munkarend szerinti oktatási keretben biztosítani kívánjuk a végzett szakmunkás tanulóinknak az érettségi bizonyítvány megszerzését a 11-12. szakközépiskolai osztályokban történő felkészülés után. 5. szakközépiskolai képzés keretében levelező oktatási munkarenddel kívánunk lehetőséget biztosítani azoknak a felnőttoktatásban résztvevőknek, akik középiskolai végzettséget (érettségi vizsgát) akarnak szerezni.

1. A levelező tagozat vizsgáztatási beosztása Tantárgy

Középszintű érettségi köv. Írásbeli és szóbeli írásbeli (jav.:szóbeli) Írásbeli és szóbeli Írásbeli és szóbeli Írásbeli és szóbeli Írásbeli és szóbeli Írásbeli és szóbeli

10. évf.

11. évf.

12. évf.

ír+sz.

ír.+sz.

ír.+sz.

ír.

ír.

ír.

ír.+sz.

ír.+sz.

ír + sz.

ír.+sz.

ír.+sz.

ír + sz.

ír.+sz.

ír+sz.

Ír+sz.

ír.+sz.

ír+sz.

ír és sz.

ír.

ír.

szó.(12. évf. ír és sz.)

Fizika

ír.

ír.

szó.

Művészeti ismeretek

ír. tört.-mel

tört.-mel

tört.-mel

gyak.

gyak.

gyak.

Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Földrajz Biológia Kémia

Társadalomismeret

tört.-mel

Informatika

Gyakorlat és szóbeli

76


3.1. A tagozat munkarendje A levelező tagozaton heti egy nap, csütörtökön délután van tanítás. A szorgalmi időszak szeptembertől májusig tart, 10-11. évfolyamon 37 hét, a 12. évfolyamon 32 hét. Az évközi beszámolók elosztása: -

az első beszámoló minden évfolyamon a 10. hét után

-

a második beszámoló minden évfolyamon a 20. hét után.

A beszámolókat két hét múlva pótbeszámolók követik. Ezeken az a tanuló vehet részt, engedéllyel, aki önhibáján kívül nem tudott részt venni a rendes vizsgán. Az értékelés a nappali tagozatéval azonos szabályok szerint folyik. Amennyiben a hallgató nem jelenik meg a beszámolókon, a követelményeket nem teljesíti, tanulói jogviszonya megszűnik. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos egyéb tudnivalókat a felnőttképzési házirend tartalmazza.

77


4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 4.1. A kompetencia alapú oktatás bevezetése Intézményünk a fenntartó sikeres TÁMOP 3.1.4. pályázatának eredményeképpen a 2009/2010. tanévtől 6 tanulócsoportban bevezette a kompetencia alapú oktatást. (A kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értünk.) Indoklás: Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodás. Nem követhető már az a korábbi évtizedeket idéző modell, amikor a tanulási folyamat lezárult az iskolai tanulmányok befejezésével, és a megszerzett végzettség a nyugdíjba vonulásig kijelölte az egyén életpályáját. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása, új készségek és kompetenciák elsajátítása. Ez a követelmény fogalmazódik meg a lisszaboni határozatban, amely a tagállamok oktatási és képzési rendszerének átalakítását tűzi ki célul a foglalkoztatás növelése és a tudásalapú társadalom megteremtése érdekében. E célok eléréséhez szükséges az oktatás olyan irányú átalakítása, melynek során a hangsúly az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére tevődik át, hiszen ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. A 2000-ben elvégzett kompetencia alapú PISA - mérés eredményei világítottak rá először arra, hogy a 15 éves korosztály mintegy 20 százaléka súlyos olvasási és matematikai nehézségekkel küzd, amit a 2006-os vizsgálat is megerősített. Ugyancsak évek óta elégedetlenek a munkaadók az oktatásból a munkaerőpiacra kilépők felkészültségével. Mindezek a negatív jelzések, illetve a hazai mérések eredményei is a szakterület korszerűsítését sürgették. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének célja: a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, ami hozzájárulhat a foglalkoztatási helyzet javításához

78

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű megismerése, alkalmazása a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése digitális írástudás elterjesztése. Intézményünkben a kompetencia alapú oktatás a következő kulcskompetenciaterületek fejlesztését célozza: -

szövegértés-szövegalkotás

-

matematika

-

szociális, életviteli és környezeti kompetenciák.

Vállalt feladatok a 2009/2010. tanévtől: -

három tanulócsoportban a „szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen, a tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia

alapú

oktatási

program,

programcsomag

bevezetése,

alkalmazása -

három tanulócsoportban, a „matematika” kulcskompetencia területen, a tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása

-

három tanulócsoportban a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák kulcskompetencia

területen

kompetencia

alapú

oktatási

program,

programcsomag bevezetése, alkalmazása -

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: magyar nyelv és irodalom

műveltségterület;

ember

és

társadalom

műveltségterület

(történelem, társadalomismeret, etika tantárgyak együttese) – alapvető kompetencia területük a „szövegértés-szövegalkotás” -

egy három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként

-

egy témahét megszervezése tanévenként

79

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja egy

-

moduláris

oktatási

program

megszervezése

tanévenként

(környezetvédelem, kommunikáció) digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata,

-

digitális készségek fejlesztése (az érintett tanulócsoportok tanóráinak 25%a IKT- eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg).

4.2. Az intézményben a TÁMOP 3.1.4. pályázat alapján megjelenő kompetenciaterületek, tevékenységek

Évfolyam

Osztály

9 -10.

A

9. 9 -10.

F B

10.

F

9.

B, C, D

9.

A, B, C, D

11.

F

9.

A, B, C

10.

F

9.

A, B, C

10.

A

9.

A, B

Kompetenciák, tevékenységek Szövegértés - szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák (életvitel, pályaorientáció, kommunikáció) Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása (magyar nyelv és irodalom) Történelem, társadalomismeret, etika (ember és társadalom) Háromhetes projekt megszervezése

Egyhetes témahét megszervezése Moduláris oktatási program (környezetvédelem, kommunikáció)

A kompetencia alapú oktatás a 2009/2010-es tanévtől, felmenő rendszerben kerül bevezetésre, minden tanévben újabb tanulócsoportok bevonásával. * A projekt és a témahét témáit a programban résztvevő szaktanárok munkacsoportja a megelőző tanév június 15-ig határozza meg. A felhasznált programcsomagok A SuliNova Kht. által kidolgozott programokat használjuk, amelyek komplex módon tartalmazzák mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények

80

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja (szöveg- és feladatgyűjtemények), tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök képviselnek. Kompetenciaterületek A létező 8 kompetenciaterület közül iskolánk az alábbi 3 terület fejlesztését tűzte ki célul: szövegértés-szövegalkotás, matematika, szociális, életviteli és környezeti kompetencia. A) Szövegértés-szövegalkotás Az új oktatási program a Nemzeti Fejlesztési Terv iskolamegújító szakmai innovációjának folyamatába illeszkedő fejlesztés eredménye. A fejlesztés célja, hogy a felhasználásra kész tanítási program kidolgozásával dinamikus és rugalmas megoldást kínáljon a 21. században felnövő gyermekek fejlesztési igényeire figyelő, korszerű és nyitott, „új iskola” megvalósulására. Tevékenységünk lényege, az alternatív pedagógiák jól bevált gyakorlati tapasztalatait felhasználva, egyúttal a neveléstudomány legújabb eredményeire is építve, új utakat keressenek a diákok kommunikációs kultúrájának, a szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterület mainál eredményesebb fejlesztéséhez. A program jellemzői A gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növeli

a

sajátos nevelési igényű

diákok

együttnevelésének,

eredményes fejlesztésének esélyeit. A

program

kedvez

a

gyakorlatban

alkalmazható

sokszínű

módszertani

eljárásrendszer megjelenésének. A kompetencia alapú tanulási stratégiát részesíti előnyben. A tanulási motiváltság fenntartása érdekében – amely az egész életen át tartó tanulás szempontjából meghatározó –, a tanulási kudarcok elkerülése érdekében elvárja a tanuló egyéni fejlődési ütemére figyelő oktatást. A tanulók fejlesztésére javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésen alapuló megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált

fejlesztést

generálja,

amely

feltételül

taneszközfejlesztést és metodikai kultúra elterjedését.

81

szabja

az

ilyen

irányú

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezeléséhez. Csökkenthető a lemorzsolódás. A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos. Ezért a továbblépés belső lépcsőfokai nem tanévenkénti követelményekben jelennek meg, hanem a kompetenciaterület

alrendszereiben

leírt

tevékenységek

egymásra

épülő,

hierarchikus fejlettségi szintjeiben. Így a teljesítés nem mesterségesen, kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően egyéni meghatározottságú. A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá. A nyelvtan tanítását nem a leíró nyelvtan rendszerére építi fel, hanem kommunikációs helyzetekben – a kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgálva a nyelv alkotóelemeit – tervezi a nyelvhasználat tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát. A tanulást ebben a felfogásban két pedagógiai elv szabályozza: az induktivitás és a problémacentrikusság. Azaz az ismeretek helyett a képességfejlesztés kerül a középpontba, melyben

a

tapasztalásé,

a

problémamegoldó

feladathelyzetekből

kiinduló,

készségeket fejlesztő gyakorlati tevékenységé a vezető szerep. Ilyen módon lehetővé

válik,

hogy

a

tanulók

sokrétű

tapasztalatszerző

tevékenység

eredményeképpen juthassanak ismeretekhez. Mivel a tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd,

az

olvasás-szövegértés

és

az

írás-íráshasználat

kínálja

a

legtermészetesebben, a tanulóbarát képességfejlesztő programban az anyanyelvi fejlesztés feladatai és tevékenységei nem elkülönülten, önálló tartalmi egységként jelennek meg, hanem az anyanyelvről való tapasztalatszerzés, a beszédfejlesztés, a szövegértés és az íráshasználat szolgálatában állnak, s az adott fejlesztési terület tartalmába integrálódnak. A program szakít az egy tankönyvre épülő oktatás gyakorlatával. Megvalósításához a metodikai elágazásokat, illetve változatokat, valamint a differenciált fejlesztést kiszolgáló modulrendszerű, több elemből álló, gazdag eszközrendszer tartozik.

82

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja B) Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül

a

számlálás,

számolás,

mennyiségi

következtetés,

valószínűségi

következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, valamint az induktív problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese”. •

Készségek — számlálás, számolás, becslés

•

Gondolkodási képességek — rendszerezés, deduktív és induktív következtetés

•

Kommunikációs képességek — relációszókincs, szövegértés, térlátás

•

Tudásszerző képességek — problémaérzékenység, megoldás, metakogníció

•

Tanulási képességek — figyelem, emlékezet

A matematikai kompetencia fejlesztési területei Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus

munkáját.

A

fejlesztés

különféle

83

területei

szintén

illeszkednek

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a tanulók életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a diákokat körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. C) Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület A terület meghatározása, a fejlesztés célja A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák körébe olyan attitűdök, képességek és készségek tartoznak, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének alapját képezik. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni

célok

kitűzésének

és

követésének,

a

szabályok

és

a

vágyak

összehangolásának, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és többnyire közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt

segítséget

kíván

adni

a

pedagógusoknak

ahhoz,

hogy

saját

személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan – tanulói részvételen alapuló – eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni attitűdöket.

84


4.3. Új tanulásszervezési eljárások Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között,

változatos

tevékenységtípusok

és

sokszínű

módszertani

eszközök

segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. A témahét célja, hogy fejlessze a gyerekek következő készségeit, képességeit: • együttműködés, partnerség • segítőkészség • problémamegoldó képesség • önálló ismeretszerzés, megfigyelés • fegyelmezettség • felelősség. A témahét akkor eredményes, ha: • abban a kijelölt célcsoport minden tanulója és minden tanára teljes személyiségével tevékenyen részt vesz • a témahétnek mindig egyetlen központi témája van, ez lehet valamely általánosabb fogalom, de lehet valami helyi vagy naptár szerinti aktualitás is • a témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezetnek, amelyek a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen • a diákok lehetősége és egyben feladata a kínált foglalkozások közötti választás és a témahét minél gazdagabb kitöltése • célszerű nem csak a tantárgyi kereteket, hanem az osztálykereteket is fellazítani • a témahét tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi életébe, legyen előzménye és eredménye is.

85

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja Projektoktatás, pedagógiai projekt Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok; feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában valamely probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell, hogy történjen. Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös

alkotáshoz való

hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, életközeli problémákból indít, és minden résztvevő sokrétű tapasztalataira épít.

86

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja Moduláris oktatási program A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például a kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanári és tanulói) elemei, az értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag-elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá-, mellé- és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára váltási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint. Szintezett feladatrendszert alkotnak, melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést, és a tanulók egyéni ütemű előrehaladását, ezen túl a nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek

87

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja felhasználását is. A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván és fejlett taneszközparkot. Szükséges a modulok időről időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekciók elvégzése. Az iskola környezeti adottságaihoz és szakmaszerkezetéhez igazodva a 2009/2010. tanévtől a 9. évfolyamon heti két órában a környezetvédelem, és heti egy órában pedig a kommunikáció tantárgyba vezettük be.

4.4. Önálló intézményi innovációk 4.4.1. Erdei iskolai program Bizonyára mindenki számára, aki szívesen keresi fel az erdőket túrázás, kirándulás, kikapcsolódás, pihenés, esetleg ismeretszerzés miatt, sajnálatos tapasztalat az erdőben rajcsúrozó, kiabáló, viháncoló gyerekcsapat, amely nem tiszteli az erdőt, a lakóit, sem az oda pihenés céljából kiránduló embert. Ezek a gyerekek nem tudnak „kommunikálni a természettel”, nem látják, nem érzik annak szükségét, hogy jobban megismerjék azt, és lássuk be, szomorúan tapasztaljuk, hogy a vele együtt levő felnőttek sem adják át nekik ehhez a megfelelő „kulcsot”. Ezzel a programmal elsődleges célunk az erdő megismertetése és megszerettetése a gyerekekkel. Az volna igazán a jó, ha a foglalkozásaink során megtapasztalhatnák, hogy milyen csodás együtt lélegezni az erdővel, megismernék az erdő lakóit, azok szerepét az erdő, és a mi életünkben. Lépjenek ki megszokott épített környezetükből, éljék át azt az élményt, milyen lehet együtt élni a természettel. Egy szűkebb, kis területen ismerjenek meg mindent a legapróbb részletekig. Feladatlapokkal, kérdésekkel irányítsuk a gyerekek figyelmét az apró szépségekre. Fedezzék fel az erdő parányi és nagy lakóit, ha másképp nem, hát a „nyomaik” alapján. Figyeljék meg az itt élő növényeket a füvektől a nyíló virágokon át a fákig. Hallgassák az erdő zörejeit nappal és éjjel, próbáljanak meg megfogalmazni érzéseket, amit rajzoljanak le, írjanak le, vagy akár zenével mondjanak el. Próbálják meg elképzelni, milyen módon keletkezhetett a felszín, milyen erők formálták, milyen időjárás, talaj és egyéb viszonyok vezettek a jelenlegi helyzet kialakulásához. A lényeg, hogy a gyerekek minden érzékszervét megmozgassuk, hiszen más élményt nyújt a látott világ, ha kiegészül a tapintás, a hallás, az ízlelés és szagok világával.

88

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A különböző növények, levelek, termések gyűjtésével aztán feleleveníthetjük azokat az érzéseket, élményeket, amiket az erdőn éltünk át. Ezeknek az élményeknek az elmélyülését

segíthetjük

szerepjátékok,

keresőjátékok,

felismerő-játékok

segítségével. Cél a tudományos ismeretszerzésen túl a gyerekek természetképének az átalakítása és egyúttal akár egy új szemlélet, értékrend kialakítása. Ha feladatokat a gyermekek kisebb csoportokban együtt végzik, hozzájárulunk a közösségen belüli együttműködés, együttműködve tanulás képességének a kialakításához, erősítjük a közösség összetartozását. Az ide érkező gyerekek a helyi viszonyoknak megfelelő munkafüzetet kapnak. -

természetfotózás, kisfilm

-

saját kiállítás

-

munkáik értékelése, jutalmazása

Előadások teremben: -

természetvédelem

-

madárvédelem

-

jelek a természetben (állatnyomok, stb.)

-

természetfotózás, természetfilmezés.

Filmvetítés: Teremben és terepen is lehetséges: -

játszóház (sárkánykészítés, gyöngyfűzés, gipszfestés, só-lisztgyurmázás, festés) 2 óra

-

vetélkedők

-

környezetvédelemhez, történelemhez köthető drámapedagógiai játékok 2 óra.

Terepi programok: 1. Az erdő élete 1,5 óra (Az erdei fák felismerése, az erdő szintjei, életközösségek, az erdő és az ember kapcsolata) 2. Vizek világa 2,5 óra (Kis-Balaton, a víz körforgása, a víz szerepe, vízi életközösségek vizsgálata) 3. Éjszakai túra 1,5 óra (Éjszakai állatok, néprajz, hiedelmek) 4. Bátorságpróba 5. Fülelő 1 óra (A természet hangjainak gyűjtése)

89

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja 6. Fotós, filmes túra 3 óra 7. Vadaspark megtekintése 1óra 8. Ismerkedés az erdő gyógynövényeivel 9. Sütés-főzés szabadtűzön, szalonnasütés, bográcsozás 3 óra (A program a tűzrakóhely előkészítésével, tűzrakással kezdődik, ezután nyársat készítünk, amíg a tűz megfelelő lesz, előkészítjük a "sütnivalónkat"- szalonna, hagyma, kenyér) 10. Esti vadles 2,5 óra (Vacsora után, sötétedéskor séta egy közelben lévő vadlesig, ahonnan a környék remekül belátható, és több vad is megfigyelhető, persze szükséges a nagy önuralom is, hiszen a zajtól a vadak megrémülnek, így csöndben érdemes haladni, vaddisznódagonya és nyomkeresés) 11. Testnevelés óra az erdőben 12. Természetismereti akadályverseny 13. Szabadprogram 4.4.2. Természetismereti vetélkedő Intézményünk több éve megrendezi a természetismereti vetélkedőt a kistérség általános és középiskoláinak részvételével. A vetélkedő többfordulós. •

I. forduló: a természetismereti tantárgyak NAT-ban levő tananyagára épülő 10-10, összesen 50 kérdésből álló feladatválasztásos kérdéssor.

•

II. forduló: plakát készítése, melynek témája a természetvédelem "műalkotás" készítése hulladékból.

•

III. forduló: élő vetélkedő "A Föld, amelyen élünk" címmel (tízpróba a 3-3 főből álló döntőbe jutott csapatok részére).

A program építve a NAT természettudományos tantárgyainak követelményeire, (általános és középiskolai) lehetőséget ad az iskolánk Pedagógiai Programjában kiemelt feladatként szereplő természetismeret, környezetvédelem terén szerzett ismeretek elmélyítésére, a tananyagon túllépő ismeretek szerzésére játékos, szabadidőt hasznosan eltöltő formában. Tanulóink összemérhetik tudásukat más intézmények diákjaival. A fejlesztésben és végrehajtásban részt vett a szakmai előkészítő

gyakorlatot

és

pályaorientációt

tanítók

munkaközösségének

valamennyi tagja. Intézményünk vezetése erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott. A fenntartó önkormányzat finanszírozta a könyvjutalmakat. Munkatársai részt vettek a zsűrikben. A Berzsenyi Dániel Városi Könyvtár helyet adott a

90

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja kiállításunknak, munkatársai részt vettek az értékelésekben. A résztvevő iskolák pedagógusai felkészítették, kísérték tanulóikat.

4.4.3. 24 órás teremfoci Iskolánk 2005. március 15-16-a óta minden évben megrendezi e napokon a 24 órás teremfocit, melynek egyik célja emlékezni a márciusi ifjak nagyságára, hősiességére. A résztvevők száma maximált. A mérkőzések játékideje 1 óra. A 24 óra alatt a labdának folyamatosan, mindig játékban kell lennie. A rendezvény sikerére jellemző, hogy általában január végére a betelik a jelentkezési létszám. A tanulók létszáma azért meghatározott, mert így valóban jelentős az esemény sportértéke, illetve több tanuló szerepeltetése esetén a költségek is jelentősen nőnének. Elsősorban azok a tanulók szerepelhetnek, akik a tanév során súlyos fegyelmi vétséget nem követtek el. A rendezvény további célja, hogy a sportági tevékenység hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik felismerik a mozgásos játék, a versengés örömét. Megbecsülik társaik teljesítményét, felismerik a sport egészségügyi értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik. A rendezvény nálunk a tornaterem nagysága miatt általában 50 tanuló (fiúklányok egyaránt, döntően fiúk) részvételével történik, ahol az 5 fős csapatok előre elkészített sorsolás alapján játszanak. A csapatok így sorsolástól függően 4-5 óránként játszanak egy órát. Nagyobb méretű tornaterem, tornacsarnok esetében természetesen

a

csapatok

létszáma

is

magasabb,

tehát

több

tanuló

szerepeltethető. Díjazásban részesítjük az I., II., III. helyezett csapatokat és a legtöbb gólt elérő játékost. A rendezvény előtt gondoskodni kell a résztvevők orvosi alkalmasságáról. A rendezvény alatt biztosítani kell pihenő szobát (TV, sakk, ágyak stb.), esetleg orvosi ügyeletet. 4.4.4. „Környezeti nevelés a fenntartható fejlődés érdekében” Innovációnk célja: tanulóink ismerjék meg a különböző környezetkímélő módszereket, és alkalmazzák azokat életük és tevékenységük minden területén.

91

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A megvalósítás fő területei: -

térségünk

természeti

és

épített

környezetének

megismertetése

tanulóinkkal -

a természetvédelem /védekezés/ módszereinek elsajátíttatása a diákokkal, s ezek jártasság, készség szintjére való fejlesztése munkájukban és magánéletükben egyaránt

-

a szelektív hulladékgyűjtés és - hasznosítás legújabb eljárásainak alkalmazása

-

vizeink állapotának megismertetése a fiatalokkal, illetve figyelmük felhívása a vízminőség megóvásának fontosságára

-

a háztartási és az ipari veszélyes hulladékok tárolási és ártalmatlanítási módszereinek alkalmazása.

Munkamódszereink: Üzemlátogatásokat, tanulmányutakat szervezünk a legkorszerűbb módszerekkel

dolgozó,

innovációnk

profiljához

illő,

együttműködő

vállalatokhoz. A tapasztaltakról szakmai beszámolókat készítenek diákjaink, és azokat ismertetik azokkal a tanulókkal, akik nem vettek részt a programokon. Partnerüzemeink szakembereit meghívjuk iskolánkba, hogy mutassák be tevékenységüket a tanulóközösségnek. Programunkat elsősorban a három hetet meghaladó projekt és a témahét keretében valósítjuk meg. Az

önálló

innováció

kapcsán

szükségessé

vált

iskolánk

kapcsolatrendszerének bővítése is. A következő intézményekkel kötöttünk együttműködési megállapodást a program színvonalas megvalósításának érdekében: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága Marcali Városi Televízió Marcali Városi Fürdő és Szabadidőközpont Saubermacher-Marcali Kft.

92


4.5. Más intézményektől átvett jó gyakorlatok A szekszárdi I. Béla Gimnázium jó gyakorlatai: Egyéni tanulói laptopokra épített kompetencia alapú képzés A jó gyakorlat alkalmas a diákok önálló tanulásának segítésére (e-learning), az órai tananyag IKT-eszközökkel történő feldolgozására, valamint a mérés-értékelés eszközeként is használható. Matematikai-logikai képességek fejlesztése IKT alkalmazással,digitális segédanyaggal a középiskola 9-12.évfolyamain A jó gyakorlat a mindenki számára kötelező középszintű érettségi követelményekhez készült. A témakörökhöz közvetlenül kapcsolódó 50 prezentációt, mérőlapokat, dolgozat-feladatsorokat és módszertani eljárásokat tartalmaz. A budapesti Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola jó gyakorlata: Hasznos holmik A jó gyakorlat célja, hogy segítse a fiatalok eligazodását a mindennapokban, elősegítse a tudatos fogyasztóvá és felelősségteljes állampolgárrá válást. A program alkalmas bármely praktikus diákokat érintő téma közös feldolgozására, és jól illeszkedik a szociális kompetenciafejlesztés (életvitel) intézményi programjához. A SMÖ Duráczky EGYMI jó gyakorlata: Digitális tananyagfejlesztés és alkalmazása A

pedagógusok

megismertetése

a

digitális

tananyagfejlesztés

lépéseivel,

módszereivel, eszközeivel, a digitális tananyagok alkalmazásának módszertanával, továbbá a tudásmegosztás korszerű lehetőségeivel. SNI befogadó pedagógusok felkészítése

a

saját

készítésű

digitális

akadálymentesítésére.

93

tananyagok

sérülés

specifikus


4.6. A TÁMOP 3.1.4. projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek Tantervi fejlesztések elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok miként hatnak a tanulókra, gyermekekre. Ennek a szemléletnek az érvényesülése meghatározza a tananyag kiválasztást és elrendezést is. •

Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik.

• A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben

mindkettőnek

tudásfejlesztésnek

nagyobb

megfelelő

teret

hagyományai

kell vannak,

biztosítani.

A

módszertana

kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. (országos kompetenciamérések, helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). • Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a

94

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. • Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek.

A pedagógusoktól elvárható kompetenciák: A pedagógiai szemlélet jellemzője a tanulóközpontúság, nevelésfilozófiai elemei: tolerancia, empátia, nyitottság, előítélet-mentesség, elfogadó attitűd, pozitív értékrend.

Kompetenciaterület

Elvárások

1. Szakmai tapasztalat

Legalább 5 év – a vezetője szerint színvonalasan ellátott – hátrányokkal küzdő tanulókkal is kapcsolatos nevelési-oktatási gyakorlattal rendelkezik.

2. Pedagógus szakma iránt érdeklődés

A pedagógus szakmában felmerülő új megközelítések, új módszerek alapfokú ismereteivel rendelkezik, azokkal egyetért, gyakorolja, vagy szeretné gyakorolni mindennapi pedagógiai munkájában.

3. Tanulási és fejlődési készség 4. Pedagógiai attitűd

Az elmúlt 5 évben tovább képezte magát a fenti témában, önfejlődése tudatos. A tanulók egyéni erősségeire koncentrálva tűz ki egyéni fejlesztő pedagógiai célokat. Képes nem tantárgyakban gondolkozni (érti a tananyagtartalom eszközjellegét az oktatásban) elfogadja, hogy a moduláris felépítés a szakképzésbe lépéshez

95

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztését szolgálja. 5. Csoportban való együttműködés

Az egy csoportban tanító pedagógusok együttműködésében van gyakorlata. Munkáját, ötleteit mások számára rendelkezésre bocsátja.

6. Rugalmasság

Mások véleményének érvényességét elismeri. Új megoldások bevezetését nem gátolja.

7. Kommunikációs készség

Képes saját véleményét szakmai érvekkel alátámasztani. Képes a tanulókat befolyásolni, adott dologról meggyőzni őket.

8. Eredményorientáltság

Képes megkülönböztetni a célhoz vezető feladatok között a lényegest a lényegtelentől.

9. Iránymutatás, a tanulás értékelése

Eléri, hogy a tanulócsoport a feladatokra koncentráljon. A tanár az egyének és a csoportok teljesítményeit abból a szempontból értékeli, hogy segítségükkel olyan oktatási tevékenységet tervezhessen, amely minden területen megfelel a tanulók adott szükségleteinek és elősegíti az áttérést a következő fejlődési szakaszra.

10. Motivációs és

A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a

tanulásszervezési

korábbi ismeretekre, összekapcsolja az új

készségek

tudást a már ismertekkel, kapcsolatot keres a tanulók tapasztalataival, lehetőségeket teremt az aktív részvételre, a tevékenykedésre, a gondolatok ellenőrzésére, és arra ösztönzi a tanulókat, hogy ismerjék fel felelősségüket saját tanulási feladataik kijelölésében.

11. Személyközpontú pedagógiai megközelítés

Képes másokat – a tanulók problémáit – megérteni (empatikus), a tanulókkal való viselkedésében nyílt és őszinte (érzelmeivel

96

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja kongruens a kommunikációja), képes a személy feltétel nélküli pozitív elfogadására, vagyis csak a helytelen cselekedetet utasítja el, nem a tanuló személyiségét minősíti.

• Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. •

Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált

tanulásszervezési

módszercsomagokat

a

kompetencia

programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni

szükséges

a

heterogén

összetételű

csoportok

együttes

kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. • Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesülnek azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A www.sulinovadatbank.hu oldalon elérhető programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak.

97

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja • Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak

közvetlen

vizsgálatára

és

közvetett

(fejlesztési

megtapasztalására,

innovációs

megfigyelésére

tevékenységek,

önálló

és

intézményi

innováció). A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: •

Módszertani elemek: -

hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás

•

-

habilitációs és rehabilitációs tevékenység

-

az inkluzív nevelés

-

attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak

-

multikulturális tartalmak

-

tanórai differenciálás (heterogén csoport)

-

kooperatív tanulás

-

a drámapedagógia eszközei

-

tevékenységközpontú pedagógiák eszközei

-

projektmunka (egyéni és csoportos)

-

prezentációs technikák

-

tanulói értékelési formák gazdagítása

-

módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: -

tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés

-

munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat

-

individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

98

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja Motiváló módszerek: -

páros munka

-

csoportmunka

-

játék

-

szerepjáték (drámapedagógia)

-

vita

-

kutató-felfedező módszer

-

kooperatív módszerek

-

projektmódszer.

A tanulásszervezés alapelvei: 1. differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése 2. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret 3. motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projektmódszer, drámapedagógia. •

A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: -

tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése

-

IKT-eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése

-

a konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése.

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: -

csoportmunka

-

pármunka-tanulópár

99


egyénre szabott munka

-

részben egyénre szabott munka

-

önálló munka.

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: -

mennyiségi differenciálás

-

minőségi differenciálás

-

tanulási követelmények differenciálása.

Ajánlott óratípusok: -

új ismeretanyag feldolgozása

-

alkalmazás-gyakorlás

-

összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikusmérés.

Alkalmazására szánt feladattípusok: -

problémamegoldó csoportfeladatok

-

alkotó feladatok

-

felfedező, kutató feladatok

-

érvelésre-vitára alkalmas feladatok

-

ellenőrzés, értékelés.

Digitális tartalmak: -

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal

-

az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok

-

multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok)

-

multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök

-

eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok.

100

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A digitális pedagógiai elemek sokoldalú alkalmazása érdekében megvásároltuk a szekszárdi

I.

Béla

Gimnázium

„Tanulói

laptop-programra

épülő

kompetenciafejlesztés” c. jó gyakorlatát, amely jó példákat kínál a digitális tartalmak és eszközök alkalmazására különféle tanórákon (matematika, fizika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, stb.).

101


4.7. Szakközépiskolai helyi tanterv évfolyam

kötelezően választható érettségi tantárgyak

kötelező érettségi tantárgyak

tantárgyak

9.

10.

11.

12.

óraszám óraszám óraszám óraszám

osztályfőnöki

36

36

36

32

magyar nyelv és irodalom

144

144

180

160

történelem

90

90

108

128

idegen nyelv

108

144

180

160

matematika

108

144

180

160

földünk és környezetünk

36

72

biológia

72

36 108*

96*

fizika

72

36

kémia

36

72

informatika

72

36

testnevelés¹

72

72

72

64

mezőgazdasági ismeretek

társadalomismeret, etika

36

ember és társadalom²

144

ének-zene

36

36

rajz

36

32

szakmai orientáció³

144

144

144

128

összesen:

28,5

29,5

30

30

Megjegyzés: *-gal jelölt órák csoportbontással kerülnek megszervezésre 1 érettségi esetén hetente 1 elméleti óra szükséges, az úszásra a 10. és 12. évfolyamon heti váltásban, 2 órában kerül sor 2 TÁMOP 3.1.4 pályázat miatt a történelem, társadalomismeret, etika tantárgyak műveltségterület tantárgyi bontás nélkül kerül oktatásra, ember és társadalom néven 3 mezőgazdasági szakmacsoport: környezetvédelem, mezőgazdasági alapismeretek, ökológia; informatika szakmacsoport: számítástechnika

102


4.8. Felnőttek középiskolája helyi tanterv 4.8.1.Nappali tagozat helyi tanterve Heti óraszám

Kötelezően választható érettségi tantárgyak

Kötelező érettségi tantárgyak

Tantárgy

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

6

6

Történelem

4

4

Idegen nyelv

5*

5*

Matematika

5

5

Informatika

2

2+1

Földrajz

1

Mezőgazdasági alapismeretek Biológia

3

3

Kémia

1

-

Fizika

1

-

Társadalomismeret, etika

1

-

Ének- zene

1

---

Rajz- és vizuális kultúra

---

1

Osztályfőnöki óra

1

1

ÖSSZES ÓRA

31

28

Megjegyzés: Belépési feltétel: 9. 10. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány és szakmunkás bizonyítvány. Aki nem rendelkezik 10. osztály elvégzését igazoló bizonyítvánnyal, annak különbözeti vizsgát kell tennie. * csoportbontás Választható nyelv: angol, német Tantárgyi tantervek A Pedagógiai program 1. sz. mellékletében találhatók.

103

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja 4.8.2. Levelező tagozat helyi tanterve Heti óraszám

Kötelezően választható érettségi tantárgyak

Kötelező érettségi tantárgyak

Tantárgy

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

2

2

2

Történelem

1

1,5

1,5

Idegen nyelv

2*

2*

3*

Matematika

1

1,5

1,5

Földrajz

0,5

1*

1*

Informatika

0,5*

1*

1*

Biológia

0,5

1*

1*

Kémia

0,5

-

-

Fizika

0,5

-

-

Mezőgazdasági alapismeretek

0,5

1*

1*

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

9

8

9

Társadalomismeret (történelembe beépítve) Művészeti ismeretek (magyar nyelv és irodalomba beépítve) ÖSSZES ÓRA

Megjegyzés: Belépési feltétel: 9 - 10. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy három éves szakmunkásképző iskolai végzettség * csoportbontás választható idegen nyelv: angol, német

Tantárgyi tantervek: A Pedagógiai program 1. sz. mellékletében találhatók

104


4.9. Szakiskolai helyi tanterv évfolyam

9.

tantárgyak

10.

óraszám óraszám

osztályfőnöki

36

36

magyar nyelv és irodalom

108

108

történelem

72

72

idegen nyelv

72

108

matematika

108

108

földünk és környezetünk*

36

36

biológia

36

36

fizika

36

36

kémia*

36

36

informatika

36

36

testnevelés

72

72

ének-zene

36

36

rajz

36

36

kommunikáció, életvitel**

36

36

szakmai gyakorlat

216

216

összesen:

972

1008

*az élelmiszer szakmacsoport +1 órája növeli meg a kémia tantárgy óraszámát, illetve az erdészeti szakmacsoport +1 órája növeli meg a földrajz tantárgy óraszámát ** a kompetencia alapú oktatás +2 órával növeli meg 9. évfolyamon az életvitel tantárgy óraszám

105


5. SZAKMAI PROGRAMOK 5.1. Képzési profil, általános szabályok Iskolánk

szakmai

profiljába

az

alábbi

szakmák

tartoznak

képzésben): 1. Érettségihez kötött szakképesítések -

erdésztechnikus

-

bútoripari technikus

-

fafeldolgozó technikus

-

környezetvédelmi technikus

-

vadgazdálkodási technikus

-

internetes alkalmazásfejlesztő

2. 10. évfolyamra épülő szakképesítések -

ács-állványozó

-

bútorasztalos

-

dísznövénykertész

-

pék-cukrász

-

bőrdíszműves

3. Alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítések -

épületasztalos

-

erdészeti szakmunkás

-

kőműves

-

növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó

-

mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító

-

gépi forgácsoló

-

élelmiszer-és vegyi áru-eladó

4. Előrehozott szakképzésben tanulható szakképesítések: -

bútorasztalos

-

erdészeti szakmunkás

-

kőműves

-

növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó

106

(iskolarendszerű


bőrdíszműves

-

női szabó

-

géplakatos

5. Tanfolyami rendszerű képzésben tanulható szakképesítések: Az alapító okiratban meghatározottak szerint.

5.2. Modulrendszerű szakképzés Intézményünk a 2008/2009. tanévtől modulrendszerű szakképzést folytat. A modulrendszerű képzés bevezetésének célja: -

a pályakezdő szakmunkások munkaerőpiaci értékének növelése

-

a tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra

-

az egyéni tanulási utak feltételeinek kialakítása.

A moduláris rendszer előnye, hogy -

kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere

-

elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság

-

lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése

-

megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése

-

az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik

-

a

szakképesítések

tartalma

gyorsabban

és

gazdaságosabban

korszerűsíthető. A modul: -

önálló

tananyagegység,

amely

formailag

egységes

és

tartalmilag

meghatározott -

a modulokból rugalmasan állíthatók össze a különböző képzési programok

-

a modul magában foglalja a belépő szintet és az elérendő végcélt

-

tartalmazza az oktatási, tanulási stratégiákat, módszereket, eszközöket, az értékelés módját és szempontjait

-

minden modul egy előre meghatározott szintre juttatja a tanulót (befejezésekor mérhető a teljesítmény).

107

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A modulok tananyagegységekre tagolódnak. A tananyagegység: a szakképesítés központi programjában megadott tananyagrész, amely azonos vagy egymáshoz közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből épül fel. Tananyagelem: a képzési folyamat legkisebb egysége. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot.

108


5.3. Moduláris rendszerű helyi tantervek

5.3.1. Ács-állványozó A modulok óraszámai évfolyamonként 33 582 01 1000 00 00 ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ szakma

Elmélet

Gyakorlat

megnevezése

147

----

----

36

----

----

----

36

----

----

----

72

175

----

----

54

175

----

-----

-----

-----

64

175

-----

-----

32

168

Építőipari közös feladatok I. 0459-06

0460-06 0461-06 0462-06 0463-06

204/2.0/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei 204/3.0/0459-06 Anyagszükséglet meghatározása

Hagyományos zsaluzat készítése Rendszerzsaluzat építése, bontása Hagyományos állványzat készítése Cső-és keretesállványzat készítése, bontása

12. évfolyam

Gyakorlat

száma

11. évfolyam

Elmélet

Modul

0464-06

Faszerkezetek építése

72

385

128

441

0886-06

Általános vállalkozási feladatok

18

----

32

-----

Testnevelés

36

----

32

----

Osztályfőnöki

36

----

32

----

Összes óraszám

360

882

320

784

Nyári gyakorlat

140

----

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában (2. sz. melléklet) találhatók.

109


5.3.2. Bútorasztalos A modulok óraszámai évfolyamonként 33 54301 1000 00 00 BÚTORASZTALOS szakma

Modul

2302-06 2303-06 2304-06 1846-06 1847-06 1848-06

Gyakorlat

2275-06

Elmélet

2274-06

Gyakorlat

2273-06

megnevezése

12. évfolyam

Elmélet

száma

11. évfolyam

36

112

---

---

54

140

---

---

---

---

32

140

108

245

39

---

36

140

---

---

---

---

48

210

---

---

128

280

90

245

---

---

---

---

80

154

Szakmai órák összesen

324

882

288

784

Testnevelés Osztályfőnöki

36 36

-------

36 36

-------

A balesetmentes munkavégzés feladatai Gyártáselőkészítési és minőségellenőrzési feladatok Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok Tervezési, szervezési feladatok Alapvető szerelési feladatok Furnérozott és lamináltlapok alkatrészgyártási, szerelési és felületkezelési feladatai Bútorasztalos termékek gyártási feladatai Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása

Nyári gyakorlat

140

Összes óraszám

396

---

882

352

784


110


5.3.3. Bútoripari technikus A tantárgyak heti óraszámai évfolyamonként 54 543 02 0010 54 02 BÚTORIPARI TECHNIKUS szakma

elméleti tantárgyak Gyártásszervezés Vállalkozási ismeretek Munka- és környezetvédelem Faipari anyag- és gyártásismeret Faipari szerkezettan-szakrajz Faipari gépek és technológiák CNC gépkezelési ismeretek Osztályfőnöki óra Heti elméleti óraszám Gyakorlati tantárgyak Gyártásszervezés Vállalkozási ismeretek CNC gépkezelési ismeretek Faipari anyag- és gyártásismeret Alkalmazott informatika és CAD Szakmai idegen nyelv Faesztergályos szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat Heti gyakorlati óraszám

13. évfolyam 36 hét

14. évfolyam 32 hét

36

32 1 32 64 96 128 32 32 448

36 72 180 144 36 504 36

64 32 64

36 72 32

Heti össz óraszáma Évi össz óraszám (13-14. évfolyamon) Szakmai évfolyamok összesített óraszámai elméleti tantárgyak gyakorlati tantárgyak össz óraszám

36 576 756

480 672

35

35

1260

1120

óraszám

arányok

952 1428 2380

40% 60%

A modulok részletes tartalma, az egyes tantárgyakhoz tartozó tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában (2. sz. melléklet) találhatók.

111


5.3.4. Dísznövénykertész A modulok óraszámai évfolyamonként 33 622 01 1000 DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ szakma

36 72 --72

----54

36

126 ---

180 ---

324 ---

----36

----72

36 468 --36 36 36

Nyári gyakorlat

72 --648 ----------

Gyakorlat

---

---

---

---------

---------

---------

--36 ---

--54 ---

---

---

-----

-----

180

252

72

90

----36

----72

192 160

224 224

32 32 416 --32s 32 32

64 64 --576 ----------

72 72

72

---------

36 432 --36 36 36

140

Összes óraszám

612

Gyakorlat

---

13. évfolyam

Elmélet

Vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek Informatika Kertészeti alapismeretek Növénytan Termesztési ismeretek 2220-06 Termesztési gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat 2221-06 Munkavédelem 2222-06 Kereskedelmi ismeretek 2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztés Fásszárú dísznövénytermesztés Fásszárú dísznövények 2224-06 Dísznövény-termesztési műszaki ismeretek 2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés 2226-06 Mikroszaporítás 2236-06 Kertépítés 2237-06 Kertfenntartás 0407-06 Virágkötészet Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Testnevelés Idegen nyelv Osztályfőnöki 2219-06

12. évfolyam

Elmélet

megnevezése

Gyakorlat

száma

11. évfolyam

Elmélet

Modul

72 --684 ---------140

788

576

--824

544


112

576


5.3.5. Erdészeti szakmunkás A modulok óraszámai évfolyamonként 31 623 01 1000 00 00 ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS szakma

2593-10 1682-10 1684-10 3133-10 3134-10 1766-10

Vállalkozói ismeretek Erdészeti alapismeretek Munkavédelem Erdei növények Erdőművelési ismeretek Vadgazdálkodás alapjai Erdészeti erő-és munkagépek (+kresz) Fakitermelés Gallyazás, darabolás

Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen

Testnevelés Osztályfőnöki

32

---

35

---

---

70 175 --168 154 154

--32 96 96 48 32

--133 70 175 147 147

396 ---

--756

336 ---

--672

36 36

-------

32 32

-------

140 468

896

--400

672


113

Gyakorlat

---

--54 36 18 36 36 126 54 36

Nyári gyakorlat Összes óraszám

Elméletigényes gyakorlat

Elmélet

1678-06 1681-10

12. évfolyam

Gyakorlat

megnevezése Elmélet

száma

11. évfolyam Elméletigényes gyakorlat

Modul


5.3.6. Erdésztechnikus

A modulok óraszámai évfolyamonként 54 623 01 0000 00 00 ERDÉSZTECHNIKUS szakma


Gyakorlat

1675-10 1676-06 1677-06 1679-10 1680-10 2587-06

Elmélet

1672-06

Gyakorlat

1671-06

144

---

154

---

---

63

72

---

56

160

---

112

72 108 36 36 72 72 36

----------------

112 84 ----56 42 ----

96 96 64 --32 96 32

----------------

126 70 35 --28 14 ----

megnevezése

Az erdei ökoszisztéma (72-72 óra elmélet a 11. és 12. évfolyamon) Erdőművelés (szaporítóanyag termesztés, erdősítés, erdőnevelés, erdővédelem, környezetvédelem) Erdőhasználat, fafeldolgozás Vadgazdálkodás Gazdálkodás, vezetés, szervezés Biztonságos munkavégzés Erdőbecslés, erdőrendezés Erdőgazdasági gépek üzemeltetése Osztályfőnöki

14. évfolyam


száma

13. évfolyam

Elmélet

Modul

Nyári gyakorlat

140

Összes óraszám

648

644

--576

448


114


5.3.7. Épületasztalos A modulok óraszámai évfolyamonként 31 582 08 1000 00 00 ÉPÜLETASZTALOS szakma

2308-06 2309-06

Gyakorlat

2307-06


2303-06

Elmélet

2275-06

Gyakorlat

2304-06 2310-06


2302-06

Elmélet

2274-06

117

---

234

---

---

---

---

---

---

108

---

---

---

---

216

---

---

---

171

---

522

27

---

---

---

---

---

-----

------

-----

99 ---

-----

126 144

104

---

120

---

----

---

45

---

162

---

---

---

---

---

---

99

---

234

---

---

---

---

---

---

---

---

---

80

---

176

---

---

---

---

---

---

80

---

192

---

---

---

---

---

---

88

---

184

396

---

36 36 36

----------

--756 ----------

378 --36 36 36

-----------

--882 -------

352 --32 32 32

-----------

--672 -------

megnevezése

A biztonságos munkavégzés feladatai Gyártáselőkészítési és minőségellenőrzési feladatok Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok Alapvető szerelési feladatok Famegmunkáló feladatok Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok Tervezési, szervezési feladatok Épületasztalos gyártási feladatok Egyéb épületasztalos termékek gyártása és helyszíni szerelése Fűrészáru gyártási feladatai

Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Testnevelés Osztályfőnöki Idegen nyelv Nyári gyakorlat

Összes óraszám

13. évfolyam

Gyakorlat

2273-06

12. évfolyam


száma

11. évfolyam

Elmélet

Modul

90

504

90

846

486

----

972

448


115

672


5.3.8. Kertész és növényvédelmi technikus A modulok óraszámai évfolyamonként 54 621 0010 54 01 KERTÉSZ ÉS NÖVÉNYVÉDELMI TECHNIKUS szakma

Gyakorlat

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Növénytan 2220-06 Termesztési ismeretek Műszaki ismeretek 2672-06 Műszaki gyakorlat 2221-06 Munkavállalói ismeretek 2231-06 Dísznövénytermesztés 2228-06 Gyümölcstermesztés 2229-06 Szőlőtermesztés 2230-06 Zöldségtermesztés 2232-06 Növényvédelem 2219-06 Informatika 0407-06 Virágkötészet Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Idegen nyelv Osztályfőnöki 2219-06

Elmélet

megnevezése

14. évfolyam

Gyakorlat

száma

13. évfolyam

Elmélet

Modul

---

---

96

96

36 72 54 --36 54 36 36 36 72 36 --432 --36 36

--72 --144 --108 108 72 72 72 --72 --720 ------

----32 ----48 64 48 64 64 ----416 --32 32

------64 --64 64 64 64 96 32 64 --608 ------

Nyári gyakorlat

90

Összes óraszám

540

--810

512

608


116


5.3.9. Kőműves A modulok óraszámai évfolyamonként 31 582 15 1000 00 00 KŐMŰVES szakma

Modul

Elmélet

Gyakorlat

147

----

----

36

----

----

54

----

----

Építőipari közös feladatok I. 0459-06

0460-06 0462-06 0476-06

204/2.0/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei 204/3.0/0459-06 Anyagszükséglet meghatározása

Hagyományos zsaluzat készítése Hagyományos állványzat készítése Víz, hő- és hangszigetelés készítése

12. évfolyam

Gyakorlat


száma

11. évfolyam

36

126

----

----

18

140

----

----

----

----

64

210

0482-06

Monolit beton készítése I.

----

----

48

175

0486-06

Falazás, vakolás I.

90

329

48

168

0487-06

Betonozási feladatok I.

36

140

16

77

0698-06

Speciális kőműves feladatok

----

----

48

154

0886-06

Általános vállalkozási feladatok

18

----

32

-----

Testnevelés

36

----

32

----

Osztályfőnöki

36

----

32

----

Összes óraszám

360

882

320

784

140

Nyári gyakorlat

----


117


5.3.10. Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó A modulok óraszámai évfolyamonként 31 521 20 0010 31 04 NÖVÉNYTERMESZTÉSI GÉPÜZEMELTETŐ ÉS GÉPKARBANTARTÓ szakma

Gyakorlat

Elmélet


Gyakorlat

0110-06

2276-06 2315-06 2316-06 2639-06 2640-06

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Mezőgazdasági gépészeti alapfeladatok Mezőgazdasági anyagmozgatás Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági erő- és munkagépek üzemeltetése Önjáró betakarítógépek üzemeltetése és karbantartása

Szakmai órák összesen Testnevelés Osztályfőnöki

12. évfolyam

36

---

---

---

---

18

189

16

---

---

36 126

196 196

64 64

-----

147 168

90

301

48

---

189

---

---

80

---

280

306

882

272

-------

32 16


száma

11. évfolyam

36 18

Nyári gyakorlat


Modul

-------

784 -------

140

Összes óraszám

360

-------

--768

320

784


118


5.3.11. Természet és környezetvédelmi technikus A modulok óraszámai évfolyamonként 54 850 02 0000 0000 TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS szakma

36 72 36 36

32 64 32 32

36 72 72 36 36

36 72 72 108

Gyakorlat

72 72 36 36


Elmélet

Természet- és környezetvédelmi technikus feladatok Ökológia Természetvédelmi ismeretek Mezőgazdasági alapismeretek Erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek 1214-06 Általános környezetvédelmi feladatok Talaj és éghajlattan Hidrológia Géptan és műszaki ismeretek Környezetvédelmi mérések Jogi és szakigazgatási ismeretek Hulladékgazdálkodás Munkavédelem 1242-06 Települési környezetvédelmi technikus és természet- és környezetvédelmi technikus feladatok Építészeti ismeretek Természetvédelmi kezelés Környezetgazdálkodás Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Osztályfőnöki

14. évfolyam

Gyakorlat


száma

13. évfolyam Elméletigényes gyakorlat

Modul

1243-06

72

36

36 612 --36

504 ----

Nyári gyakorlat 648

644

32 32

32 64 32 32 64 32

64 64 96 64

32 64 32 544 --32

140

Összes óraszám

32

32 32 64 512 ------

576

512


119


5.3.12. Vadgazdálkodási technikus A modulok óraszámai évfolyamonként 54 625 01 0000 00 00 VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS szakma

Gyakorlat

Elmélet


Gyakorlat

222 74 74 74 --444 --37 37

---------------------

333 111 74 111 ----629 -------

128 64 64 32 64 352 --32 32

---------------------

288 96 32 64 64 --544 -------

megnevezése

1626-06 Vadgazdálkodás 1627-06 Élőhely-gazdálkodás 1628-06 Vadászat 1629-06 Műszaki feladatok 1630-06 Ügyviteli feladatok Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Osztályfőnöki Idegen nyelv

14. évfolyam


száma

13. évfolyam

Elmélet

Modul

Nyári gyakorlat

120

Összes óraszám

518

749

--416

544


120


5.3.13. Internetes alkalmazásfejlesztő Az 54 481 02 0010 54 03 azonosító számú, Internetes alkalmazásfejlesztő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak

óraszáma

144

gyakorlat

108

14. évfolyam elmélet

gyakorlat

megnevezése

elmélet

13. évfolyam azonosítója

Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1142-06

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés

1143-06

32 72

108

Informatikai rendszerek alapismeretei

144

90

96

96

Informatikai rendszerek fejlesztése, tervezése

144

216

80

112

Informatikai alkalmazások

18

72

32

32

224

320

464

560

Projektmenedzsment Rendszer/alkalmazástervezés, -fejlesztés és programozás

1144-06

1147-06

Internetes alkalmazás-fejlesztés

összesen

486

Osztályfőnöki

36

32

Testnevelés

36

32

Angol nyelv

72

32

összesen

630

nyári gyakorlat

630

630 90

121

560

560

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja 5.3.14. Bőrdíszműves A 33 542 01 1000 00 00 azonosító számú, Bőrdíszműves megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak

óraszáma

36

1322-09

Üzletvitel a könnyűiparban

1330-06

Gyártáselőkészítés a bőrfeldolgozó iparban

108

176

1331-06

Bőrfeldolgozó ipari termékek alkatrészeinek szabása, előkészítése

108

176

1344-06

Gyártámánytervezés a bőrdíszműiparban

1345-06

Alkatrészek díszítése, összeerősítése a bőrdíszműiparban

1346-06

Bőrdíszműipari termékek gyártása

1347-06

Javítási szolgáltatás végzése

126

16 32

62

54

12

48

20

54

132

32

54

216

504

126

240

66

200

320

576

220

összesen

450

Osztályfőnöki

36

36

32

Testnevelés

36

36

32

Idegen nyelv

72

36

32

Informatika

36

36

32

összesen

630

nyári gyakorlat

630

630 90

122

gyakorlat

58

Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban


108

1088-06

gyakorlat

elmélet

12. évfolyam

gyakorlat

megnevezése

elmélet

11. évfolyam azonosítója

360

504

648

648 90

448

576


5.3.15. Élelmiszer- és vegyi áru-eladó

A 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú, Élelmiszer- és vegyiáru-eladó megnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljainak óraszáma

32

144

32

72

64

gyakorlat

28

elméletigényes gyakorlat

elmélet

12. évfolyam

gyakorlat

megnevezése elmélet

azonosítója


11. évfolyam

Az áruforgalom lebonyolítása Általános áruismeret

54

Áruforgalmi ismeretek

90

Kommunikáció idegen nyelven

108

24

0004-06 66

130

48 22

A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 0005-06

Üzleti levelezés

16

Jogszabályok alkalmazása

36

104

72

Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 0007-06

32 96

32

48

32

270 160

64

176

Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása

108

összesen

396 170 586 336 274 398

Osztályfőnöki

18

32

Testnevelés

36

32

Informatika

36

32

Európai Uniós ismeretek

18

16

összesen

504 170 586 448 274 398

nyári gyakorlat

160

123


5.3.16. Gépi forgácsoló

A 31 521 09 1000 00 00 azonosító számú, Gépi forgácsoló megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak óraszáma

0110-06

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

108

36

16

Anyagok

108 36

36

48

Geometriai mérések

36 108

gyakorlat



gyakorlat



gyakorlat


azonosítója


11. évfolyam

Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések 0225-06

Általános gépészeti technológiai 24 feladatok II. (forgácsoló) 0227-06

Műszaki dokumentáció

108

Munkabiztonsági minőségvédelem

18

Gépi forgácsoló feladatok

48

CNC forgácsolás

36

36

32

378 36

48

252 72 324 128 72 392 72

72

162 64

144

36

32

0264-06 Irányítástechnika

36

CAD ismeretek

36

összesen

486 144 486 468 72 558 304 72 600

Felzárkóztatás

18

18

16

Osztályfőnöki

18

36

32

Testnevelés

36

36

32

Idegen nyelv

36

36

32

Informatika

36

36

32

összesen

630 144 486 630 72 558 448 72 600

nyári gyakorlat

90

124

90

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja 5.3.17. Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító

A 31 521 01 0010 31 03 azonosító számú, Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak óraszáma

elmélet

108

57

175

48

Agrárgépészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

18

Vállalkozási ismeretek

18

megnevezése

gyakorlat

gyakorlat

Általános agrárgépészeti technológiai feladatok

azonosítója



12. évfolyam

elmélet

11. évfolyam

Gépészeti feladatok 2276-06

48

16

Javítástechnológiai feladatok Műszaki állapotváltozások

25

Mezőgazdasági gépek diagnosztikai vizsgálatai

2277-06

Alkatrész javítástechnológiai eljárások

72

206

Erőgép szerkezettan és szerelési ismeretek

36

84

Munkagép szerkezettan és szerelési ismeretek

60

Majorgép szerkezettan és szerelési ismeretek

60

32

80

32

40

32

40

32

203

48

229

Mezőgazdasági gép karbantartási, javítási, üzemeltetési feladatai 2280-06

Járművezetési ismeretek

36

Mezőgazdasági gépek üzemeltetése

18

16

25 48

Mezőgazdasági gépek javítása, karbantartása Mezőgazdasági termelés elméleti alapjai

36

32

Munkagép szerkezettan és szerelési ismeretek

18

48

összesen

360

Osztályfőnöki

18

16

Testnevelés

36

32

Idegen nyelv

36

32

Informatika

36

32


18

16

összesen

504

nyári gyakorlat

73

73

683 320

683 448 140

125

0

672

0

672

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja 5.3.18. Pék- cukrász

A 33 541 05 1000 00 00 azonosító számú, Pék-cukrász megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak

óraszáma 11. évfolyam

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

13. évfolyam

elmélet

12. évfolyam

gyakorlat


azonosítója

Általános élelmiszer-ipari munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi feladatok

36

36

18

10

16

16

Minőségbiztosítás, higiénia az élelmiszeriparban

36

54

36

11

16

16

A munkaterület átvétele, anyagismeret

18

59

18

11

16

16

Gyártás előkészítése és befejezése

54

74

A munkakezdés feladatai 0509-06

0510-06

Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 0511-06

Alapmérések

54

54

32

Dokumentálás

18

11

Gazdálkodás, kereskedelem

18

24

18

16

100

0532-06

Tésztafeldolgozás

72

0533-06

Kelesztés

0534-06

Sütés

0535-06

Tésztakészítés, tésztaszárítás

126

48

44

175

0536-06

Cukrászati termékgyártás

90

126

180

256

160

213

összesen

450

630

468

630

416

560

Osztályfőnöki

36

36

32

Testnevelés

36

36

32

Idegen nyelv

36

36

32

Informatika

36

36

32


36

18

16

összesen nyári gyakorlat

630

131

8

32

54

18

40

74

72

18

112

149

630 140

126

630

630 140

44

560

560


5.4. Előrehozott szakképzés Közismereti órák (minden szakképesítésnél) Kompetenciaterületek, modulok megnevezése

Évi óraszámok 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Anyanyelvi

72

72

16 (első félév)

Történelmi, szociális, állampolgári

72

36

16 (első félév)

Természettudományos

72

36

32 (első félév)

Matematika

72

36

16 (első félév)

Digitális (informatika)

36

36

---

Idegen nyelv

---

---

---

Testnevelés

72

72

64

Osztályfőnöki

36

36

32

Összesen:

432

324

176

9 óra/hét

8 óra/hét (első félév) 3 óra/hét (második félév)

12 óra/hét

127


Közismereti órák (bőrdíszműves, géplakatos, női szabó)

évfolyam tantárgy

9.

10.

11.

óraszám óraszám óraszám

osztályfőnöki

36

36

32

anyanyelv

108

108

32

történelem

72

72

32

angol

108

72

matematika

108

108

természettudományok

180

144

64

testnevelés

72

72

64

informatika

72

36

32

tanulás tanulása

36

36

32

művészetek

72

72

32

összesen

864

756

320

128


Szakmai órák 31 582 15 1000 00 00 KŐMŰVES szakma Évi óraszámok 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

98

---

---

---

---

72

---

---

---

---

---

72

---

---

---

---

---

---

---

72

98

---

---

18

175

---

---

---

---

---

---

---

---

80

210

elmélet

gyakorlat

Kompetenciaterületek, modulok megnevezése

0459-06 Építőipari közös feladatok 1.

2. 3. 4.

204/2.0/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei 204/3.0/0459-06 Anyagszükséglet meghatározása 0460-06 Hagyományos zsaluzat készítése 0462-06 Hagyományos állványzat készítése 0476-06 Víz-, hő- és hangszigetelés készítése I.

---

---

6.

0486-06 Falazás, vakolás I.

90

231

54

154

16

105

7.

0487-06 Betonozási feladatok I.

---

---

36

182

16

56

8.

0698-06 Speciális kőműves feladatok I.

---

---

---

---

48

301

9.

0886-06 Általános vállalkozási feladatok

36

---

64

---

Összesen:

129

252

504

252

630

224

672 21 óra/hét

196

7 óra/hét

54

17,5 óra/hét

---

7 óra/hét

---

14óra/hét

0482-06 Monolit beton készítése I.

7 óra/hét

5.


közismeret

432 12óra/hét

324 9 óra/hét

176 8 óra/hét (első félév) 3 óra/hét (második félév)

szakmai

252 7 óra/hét

252 7 óra/hét

224 7 óra/hét

Elméleti órák

Összes elmélet

684 19 óra/hét

576 16 óra/hét

400 12,5 óra/hét 15 óra/hét (1. félév) 10 óra/hét (2. félév)

Gyakorlat

504 14 óra/hét

630 17,5 óra/hét

672 21 óra/hét

Összes óraszám

1188 33 óra/hét

1206 33,5 óra

1072 33,5 óra/hét

140 óra

140 óra

---

Nyári gyakorlat

130


A modulok óraszámai évfolyamonként 31 623 01 1000 00 00 ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS szakma

Gyakorlat

36 ---

196 91 105

168 70

54 44

140 140

--630

224

54

126

105 ---

36 18

504

252 ---

252

672 14 óra/hét

63

Elmélet

Gyakorlat ----35 126 105

54

54 36 36

7 óra/hét

Elmélet 36 --18 36 54

7 óra/hét

Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen

105 126 105

11. évfolyam

14 óra/hét

1765-06 1766-06

--54 72 36 ---

7 óra/hét

1685-06

Vállalkozói ismeretek Erdészeti alapismeretek Erdei növények Erdőművelési ismeretek Vadgazdálkodás alapjai Erdészeti erő-és munkagépek Fakitermelés Gallyazás, darabolás

Gyakorlat

1678-06 1681-10 2593-10 1682-10 1684-10

megnevezése

10. évfolyam

14 óra/hét

száma

9. évfolyam

Elmélet

Modul

Nyári gyakorlat

140

140

---

Összes óraszám

896

1022

896


131


A 33 542 01 1000 00 00 azonosító számú, Bőrdíszműves megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak

36

1322-09


54

56

1330-06

Gyártáselőkészítés a bőrfeldolgozó iparban

1331-06 1344-06 1345-06 1346-06 1347-06

Bőrfeldolgozó ipari termékek alkatrészeinek szabása, előkészítése Gyártámánytervezés a bőrdíszműiparban

54

36

100

108

112

36

112

Javítási szolgáltatás végzése 144

nyári gyakorlat

252 80

132

208

497

32

47

240

544

160

Alkatrészek díszítése, összeerősítése a bőrdíszműiparban Bőrdíszműipari termékek gyártása

összesen

gyakorlat

36

11. elmélet

gyakorlat

Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban

megnevezése

gyakorlat

elmélet

1088-06

azonosítója

elmélet

óraszáma 10.

9.

180

324 120

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A 31 521 10 1000 00 00 azonosító számú, Géplakatos megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak óraszáma

gyakorlat

elmélet-igényes gyakorlat

elmélet

11. gyakorlat


elmélet

10. gyakorlat


azonosítója


9.

Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Műszaki dokumentációk

54

Geometriai mérés

18 36

Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása

54 12 114

0110-06

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

18 18

0345-06

Gépbeállítási feladatok

0220-06

Gépészeti kötési feladatok

0221-06

0111-06

18 18 72 36 162

72

198 32

10

Gépelemek szerelése

64

126

0225-06

Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések

48 70 36

0346-06

Géplakatos feladatok

96

összesen

318

216 66 114 90 54 360 240 70 490

nyári gyakorlat

80

133

120

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A 33 542 05 0010 33 03 azonosító számú, Női szabó megnevezésű szakképesítéselágazás szakmai követelménymoduljainak óraszáma

elmélet

gyakorlat

18

11. gyakorlat

36

elmélet

10. gyakorlat

megnevezése

elmélet

9. azonosítója

8

16

Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban 1088-06

Munka-, tűz- és környezetvédelem Minőségbiztosítás

18

1319-06

Ruhaipari gyártmánytervezés

18

72

18

96

1321-06

Textiltermékek összeállítása

54

18

18

1322-09


36

36

36

1323-06

Fehérnemű-készítés

1324-06

Munka- és védőruhák készítése

36

18

18

54

16

1325-06

Lakástextíliák készítése

36

18

18

54

16

1328-06

Női ruhák készítése

216

54

összesen

216

nyári gyakorlat

180 80

134

180

324 120

48 24

32

32

64

32

416

240

560


6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az intézmény Pedagógiai Programjában vállalt feladatokat a Közoktatási törvényben előírt órakereten belül valósítja meg.

A Pedagógiai Program a fenntartó jóváhagyása után 2011. szeptember 1-jétől, határozatlan ideig érvényes.

A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület kezdeményezheti a fenntartó felé, ha a nevelőtestület 1/3-a írásban kéri.

A Pedagógiai Program nyilvános, teljes szövege megtekinthető az iskola titkárságán, a könyvtárban, az igazgató helyetteseknél, a kollégium vezetőjénél, az intézmény honlapján (www.szechenyiszki.hu).

A Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat 2011. augusztus hó 18-án megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

bbbbbbbbbb DÖK elnök

A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete 2011. augusztus hó 18-án megtartott értekezletén egyhangúlag elfogadta.

Somogyzsitfa, 2011. augusztus 18.

bbbbbbbbbb Markhard József igazgató

135

A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programja A

Marcali

Város

Önkormányzat

Széchenyi

Zsigmond

Szakközépiskola

és

Szakiskolája Pedagógiai Programját a Marcali Városi Önkormányzat képviselőtestülete 2011. bbbbbbbb hó b.. napján megtartott ülésén jóváhagyta.

bbbbbbbbbb Dr. Sütő László polgármester

136


7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI 1. Tantárgyi tantervek 2. A szakképesítések szakmai programjai 3. A Sportiskola szakmai programja 4. Informatikai stratégia 5. Jegyzőkönyv a diákönkormányzat 2011. augusztus 18-án megtartott üléséről 6. Jegyzőkönyv a nevelőtestület 2011. augusztus 18-án megtartott üléséről

137

A MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZÉCHENYI ZSIGMOND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents