VEZETİI PROGRAM A MARCALI VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT SZÉCHENYI ZSIGMOND SZAKKÖZÉPÉS SZAKISKOLÁJÁNAK IGAZGATÓI PÁLYÁZATÁHOZ
KÉSZÍTETTE:
KAPJA:
Bodrogi Csaba
Marcali Város Önkormányzatának Képviselı-testülete
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 3 1. CÉLOK: ............................................................................................................................................................. 4 1.1.SZAKEMBERUTÁNPÓTLÁS .............................................................................................................................. 4 1.2. TOVÁBBTANULÁSI LEHETİSÉG BIZTOSÍTÁSA................................................................................................ 5 1.3. ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS ....................................................................................................................................... 5 1.4. GAZDASÁGOS MŐKÖDÉS ............................................................................................................................... 5 1.5. A FOLYAMATBAN LÉVİ PROJEKTEK FENNTARTÁSA, BEFEJEZÉSE ................................................................. 5 2. HELYZETELEMZÉS ...................................................................................................................................... 6 2.1. ELİZMÉNYEK ............................................................................................................................................... 6 2.1.1. A Marcali Szakképzı Iskola rövid története......................................................................................... 6 2.1.2.A Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközép- és Szakiskolájának rövid története7 2.2. FOLYAMATOK AZ INTÉZMÉNY ÉLETÉBEN ..................................................................................................... 8 2.3.HONNAN INDULUNK ...................................................................................................................................... 9 3. FELADATOK.................................................................................................................................................... 9 3.1. HOSSZÚ TÁVÚ FELADATOK ........................................................................................................................... 9 3.2. KÖZÉPTÁVÚ FELADATOK ............................................................................................................................ 10 3.3. RÖVID TÁVÚ FELADATOK ........................................................................................................................... 11 3.3.1. A tantestület eggyé kovácsolása......................................................................................................... 11 3.3.2. A párhuzamosságok megszüntetése.................................................................................................... 12 3.3.3. Az elektronikus napló bevezetése ....................................................................................................... 13 3.4. AZONNALI FELADATOK .............................................................................................................................. 13 3.4.1. A mőködési dokumentumok átdolgozása, kidolgozása....................................................................... 13 3.4.2. Az intézményi leltár elkészítése .......................................................................................................... 14 3.4.3. A 2011/2012-es tanév munkatervének elkészítése .............................................................................. 14 4. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS........................................................................................................................... 14 Szervezeti ábra ............................................................................................................................................. 16 5. KÜLSİ TÉNYEZİK ..................................................................................................................................... 17 5.1. SZÜLİI HÁTTÉR .......................................................................................................................................... 17 5.2. OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ................................................................................................................................... 18 5.3. KAPCSOLATAINK ........................................................................................................................................ 19 ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................................................................... 20 MELLÉKLETEK: .............................................................................................................................................. 21
2
Bevezetés Természetszerőleg más jellegő vezetıi programmal kell pályáznia annak, aki kívülrıl igyekszik elnyerni egy intézmény vezetıi posztját, más hangsúlyai vannak az elsı vezetıi ciklusára pályázó jelölt programjának, és persze, megint más, ha valaki –mint én is- a negyedik vezetıi ciklusához igyekszik elnyerni a fenntartó és az alkalmazotti közösség bizalmát. Nagy, strukturális változtatásokkal csak akkor áll elı az ember, ha kátyúba jutott azzal, amit addig csinált. Ha nagyjából sikeresnek értékelhetı az addig végzett munka, akkor inkább a folytonosságra kerül a hangsúly. Az én esetem sajátos, hisz korábban csak az intézmény egy részének voltam a vezetıje. Megítélésem szerint eddigi tevékenységem nem indokolja, hogy merıben új dolgokkal álljak elı. A következı évek oktatási és gazdasági stratégiája csak vázlatokban ismeretes. A két, valahai önálló intézmény összeolvadása szintén hatalmas feladat elé állít bennünket. Nem kicsi a tét, nagy a veszíteni való: a családokat egzisztenciájuk elvesztése fenyegetheti, a város munkavállalókat veszíthet, a helyi vállalkozók fogyasztókat, a város felelısségteljes, adózó állampolgárokat. A feladat nagysága tapasztalt vezetıt, vezetıi apparátust igényel, hisz az intézményvezetı önmagában ehhez nem elég. A hosszú évek során hatékony vezetıi struktúrát épített ki mindkét intézmény. A kollégák megfelelı szakmai tapasztalattal, több évtizedes gyakorlattal rendelkeznek, szakmai hitelük van. Agilisak, pontosak, rugalmasak, nagy munkabírással rendelkeznek. Stabil szakmai és emberi kapcsolatok alakultak ki az együttmőködı üzemekkel, élvezzük támogatásukat. Az összeolvadás során képesek vagyunk a napi rutint segítı feladatok és az átfogó, magasabb rendő problémák gyors és szakszerő
3
megoldására. Együttmőködve gyors, rugalmas, jó döntéseket hozhatunk, amelyek jól szolgálják a megnövekedett intézmény érdekeit. Miután a pályázati kiírás nem tartalmaz konkrét formai elıírásokat a vezetıi programmal kapcsolatban, magam választhattam meg, hogy milyen szerkezető, hangvételő pályázatot írok. Hitvallásom az iskolai oktatással és a szakképzéssel kapcsolatban a Marcali Szakképzı Iskola 2010. évi igazgatói pályázatának benyújtása óta jelentısen nem változott. Így elıfordulhat, hogy a tisztelt olvasó nem elıször találkozik majd bizonyos gondolatokkal. Azért döntöttem a pályázat benyújtása mellett, mert én is nagyon fontosnak tartom a szakmunka megbecsülését, elismerését, továbbá azt is, hogy a munkaerıpiacra sokoldalúan képzett szakmunkások kerüljenek. Az utóbbi években végbemenı társadalmi és gazdasági folyamatok nem igazán szolgálták a fent említett célokat. Az oktatás normatív finanszírozása nem a minıséget támogatta elsısorban. A gimnáziumok egy része olyan tanulókat is felvett, akik nem a felsıoktatást tőzték ki céljuknak, ill. képességeik alapján is más intézménytípusban lett volna a helyük. Igazgatói pályafutásom alatt többször tapasztaltam, hogy egy tanuló két-három iskolaváltással jutott szakmához. Egy dinamikus és fejlıdésre képes gazdaságban megengedhetetlen, hogy az ne rendelkezzen olyan kreatív, széles alapú szaktudással rendelkezı szakemberekkel, akik képesek új értékeket elıállítani, és ha szükséges, gyorsan váltani, segítı partnerei lenni az új dolgokat „megálmodóknak”, a tervezıknek.
1. Célok: 1.1.Szakemberutánpótlás Marcali város és a kistérség munkáltatóit „kiszolgálni”, a megfelelı szakemberek utánpótlását biztosítani. 4
1.2. Továbbtanulási lehetıség biztosítása A lehetıségekhez mérten, és az észszerőség határain belül, szeretnénk megfelelı szakmai kínálatot nyújtani azoknak a fiataloknak, akik középiskolai tanulmányaikat városunkban kívánják folytatni. Beiskolázási körzetünk a város és annak környéke, illetve a régió és esetenként az ország egésze lenne.
1.3. Értékközvetítés Egy oktatási intézménynek, az ismeretek közlésén túl, értékeket is kell közvetítenie, például a család fontossága, a hazaszeretet, a munkához való viszony, a hagyományok ápolása. A középiskolás korú fiatalok esetében ez a feladat nehézségekbe ütközik, hisz korábban a környezetük (család, iskola, barátok, stb.) már kialakított bennük egy bizonyos értékrendet.
1.4. Gazdaságos mőködés A rendelkezésünkre álló eszközök kihasználásával, az elérhetı erıforrások (pályázatok, támogatások, stb.) megragadásával, takarékos gazdálkodással az összevont szakképzı intézmény gazdaságos mőködtetése.
1.5. A folyamatban lévı projektek fenntartása, befejezése Az elmúlt idıszakban megvalósított és további fenntartási kötelezettséggel bíró, valamint a jelenleg is mőködı, támogatott projektekben (TÁMOP, TIOP, stb.) vállalt kötelezettségek és a szerzıdésben foglaltak maradéktalan teljesítése.
5
2. Helyzetelemzés 2.1. Elızmények 2.1.1. A Marcali Szakképzı Iskola rövid története 1953 óta folyik iskolarendszerő szakképzés Marcaliban. 17 évig a kaposvári 503.sz. Intézet fiókiskolájaként indult az oktatás. Ebben az idıben a város többi iskolájának pedagógusai látták el az elméleti képzést, a gyakorlati oktatás pedig a város és a városkörnyék kisiparosainak segítségével valósult meg. Az intézet 1970 szeptemberében lett önálló szakképzési intézmény. Ekkor kezdıdött meg az intézet független nevelıtestületének és gazdasági személyzetének kialakítása. Ezzel egy idıben kezdte meg az elsı tanmőhely is mőködését a Marcali Bırdíszmő Vállalatnál. A késıbbiek folyamán a városban és a
városkörnyékben
létrehozott
vállalatok
(fıként
leányvállalatok)
saját
tanmőhellyel próbálták segíteni a szakemberek utánpótlását. 1982-re sikerült elérni, hogy minden szakmában megvalósuljon a csoportos tanmőhelyi képzés. A szakközépiskolai oktatás 1987-ben kezdıdött meg az intézetben, és 1989ben az elsı iskolai tanmőhelyt is birtokba vehettük. A rendszerváltás utáni évek újabb fejtörést okoztak a fenntartónak és az iskolavezetésnek egyaránt. A fıvárosi üzemek a környéken mőködı fióküzemeket eladták,
az új tulajdonosok, az esetek többségében, nem vállalták
a
szakképzéssel járó többletfeladatokat. A Pedagógiai Programban szereplı, az általános képzési szakaszt követı szakmai képzések gyakorlata jelenleg iskolai és vállalati tanmőhelyekben, valamint egyéni képzıhelyeken valósul meg. Az intézet teljes kollektívája az eredményes tanulóévek feltételének megteremtésén munkálkodik. Az intézmény mellett mőködı alapítvány is e feladatok teljesítését hivatott támogatni.
6
2.1.2.
Marcali
Városi
Önkormányzat
Széchenyi
Zsigmond
Szakközép- és Szakiskolájának rövid története 1963 májusában az akkori igazgató, Ott György megbízást kapott ifjúsági szakmunkásképzı
iskola
megszervezésére.
Az
iskola
helyszíneként
Szıcsénypusztát és Öreglakot jelölték meg. Szıcsénypuszta mellett szólt a Véssey-kastély épülete és a kúriát körülvevı gyönyörő erdı, amely az Északsomogyi Állami Erdıgazdaság Szıcsénypusztai Erdészetének kezelésében volt. Az iskola csak a kastélyt vehette birtokába egy bentlakó erdésszel. Az oktató-nevelı munkát három fıállású tanár és négy fı óraadó látta el. Ott György igazgató 1963. június 11-én 30 tanulóval indította el az oktatást. A tanulni vágyó ifjakat az állami erdıgazdaságok toborozták és iskolázták be. Az iskolában három hónapig elméleti oktatásban részesültek a tanulók, a 7 hónapos gyakorlati idıt pedig a beiskolázó erdıgazdaságoknál kellett eltölteniük. Az elméleti oktatás ideje alatt a szakmai tárgyakhoz gyakorlat is tartozott heti 2-2 órában. 1963 szeptemberében elindult a második évfolyam is 35 fıvel, 1964 januárjában pedig már két osztályos turnus indulhatott. Szeptemberre elkészült a turnusos képzés reformja, ami öt hónapos bentlakásos elméleti és öt hónapos üzemi gyakorlati képzést jelentett. 1965. február 1-jével két párhuzamos osztállyal kezdte meg az iskola a turnusos képzést. A turnusos képzésben tanmőhelyi gyakorlatokra is szükség volt, ezért megkezdıdött a tanmőhelyek kialakítása, amik 1967-tıl már teljesen az oktatói munkát szolgálták. Az intézmény tanulólétszáma, eszközállománya 1973-ig jelentısen fejlıdött. 1974-1977 között többször felmerült az intézmény megszüntetésének lehetısége, amit a felnıttképzés beindításával sikerült elkerülni. Az iskola helyzete 1978-ban stabilizálódott, a ’80-as években pedig gyors fejlıdésnek indult. Az egész Dunántúlról érkezı tanulók fogadására 1984-ben 4 új tantermet, 1986-ban pedig egy 400 fıt ellátó konyhát és a hozzátartozó éttermet biztosítottak. Az intézmény tanulólétszáma folyamatosan emelkedett, 1992-tıl a
7
személyi és tárgyi feltételek megteremtése után a képzési profil a mezıgazdasági kovács, bognár, kádár, dísznövénykertész, asztalos, ács-állványozó, vadász, vadtenyésztı
és
a
mezıgazdasági
gépüzemeltetı-gépkarbantartó
szakképesítések oktatásával bıvült. 1991-ben egy 270 férıhelyes új kollégiumot, 1993-ban egy tornatermet és négy tanmőhelyt, 1996-ban pedig egy 47 férıhelyes leánykollégiumot adtak át. 1998-ban az intézményben végzett szakmunkás tanulók részére bevezették a szakmunkások szakközépiskolája tagozatot, majd 2004-ben a vadgazdálkodási technikus, 2006-ban az erdésztechnikus, 2009-ben pedig a természetvédelmi technikus képzést.
2.2. Folyamatok az intézmény életében Jelenleg az iskola jelentıs átalakuláson megy keresztül. A város másik szakképzı intézményébe olvadunk be (összevonás), ami nagymértékben megnöveli a tanulói és az alkalmazotti létszámot is. A folyamat bizonytalanságot idézett elı az alkalmazottak, a diákok és a szülık körében egyaránt. Sajnos, már évek óta (10-12 éve) borzolják a kedélyeket a Marcali Szakképzı Iskola körül rendszeresen felreppenı rémhírek. További bizonytalanságot jelent az ország átszervezésével kapcsolatos, az oktatást
érintı
törvényi
változások
késése.
A
pedagógustársadalom
aggodalommal várja az ıket érintı jövıbeli változásokat. A szakképzést több területen is érintik a változások. Az elızetes információk szerint más-más döntés várható a Kereskedelmi és Iparkamara, ill. az agrárágazat által gondozott szakmákkal kapcsolatban. Állítólag a Kereskedelmi és Iparkamara a duális szakképzést támogatja, míg az agrárágazat a minısített tangazdaságokat részesíti elınyben. A következı tanévet még a jelenleg hatályos jogszabályok szerint kell indítani, s az összevont intézmény dokumentumait kell elkészíteni.
8
2.3.Honnan indulunk Jelenleg két különálló intézményben folyik az oktatás, de szeptembertıl egy intézményként, közös költségvetéssel, közös dokumentumokkal mőködünk tovább. Az intézmények önálló szakmastruktúrával rendelkeznek. Párhuzamosság a mezıgazdasági gépészet területén található, továbbá mindegyik iskola mellett mőködik közlekedési iskola is. Az intézményekben folyó képzések többségéhez adottak a tárgyi feltételek. Ahol nem áll rendelkezésre megfelelı tanmőhely, ott együttmőködési megállapodás alapján, illetve tanulószerzıdéssel folyik a gyakorlati képzés. Mindkét iskola rendelkezik önálló költségvetéssel a 2011. évre. Ezek a költségvetések nem számolnak semmilyen rendkívüli eseménnyel. A központilag támogatott létszámleépítés munkáltatói hányadát sem tudják kigazdálkodni. Arról az esetrıl nem is beszélve, ha valaki nem fogadja el a kinevezés-módosítást. Ezen felül a 2009-es évrıl a Marcali Szakképzı Iskola 2,5 millió forint kifizetetlen számlatartozást „tol maga elıtt”, amire a költségvetése nem nyújt fedezetet. Tudomásom szerint, a másik iskolánál ez az összeg az elıbb említettnek közel a húszszorosa.
3. Feladatok 3.1. Hosszú távú feladatok Az alapvetı feladataink mellett csak azokat a tevékenységeket szabad folytatni, amelyek
jövedelmet jelentenek
az intézménynek,
és
ezáltal csökkentik
a
fenntartáshoz szükséges normatíva feletti önkormányzati támogatást. Erre a felnıttképzés
ad
lehetıséget.
Ez
a
képzés
megvalósítható
tanfolyami,
szakmaszerzés, illetve üzemi belsı továbbképzés, esetleg a közlekedési iskola bıvítése formájában. A felnıttképzésben elért eredmények és a felhalmozott tapasztalatok feljogosítják az intézményt e tevékenység folytatására, természetesen, a nyereségesség maximális szem elıtt tartása mellett.
9
Az iskolai tangazdaság (erdészeti, mezıgazdasági) létrehozásával további bevételekhez juthatna az intézmény. Ehhez tüzetesen át kell vizsgálni a hatályos jogszabályokat, mert a vállalkozási tevékenység sajátos kötelezettségeket ró az intézményre és fenntartójára egyaránt. Az iskola kezelésében lévı erdıterület vadállománya komoly feladatot jelent. A vadgazdálkodással járó többletterhek az iskola költségvetést is érintik. Ezt a tevékenységet is csak nyereségesség esetén szabad fenntartani. Az iskola neve és a kastélyépület kötelezi az intézményt, hogy a Széchenyi és a Wéssey család örökségét és emlékét ápolja. Természetesen, az intézmény mőködése során kialakult hagyományok és elfogadott értékek ápolása is nagyon fontos feladat. A szıcsénypusztai kastély és kastélypark sok látnivalót kínál. Ezekre a látnivalókra alapozva, szükséges hírveréssel, az iskola kollégiuma a nyári szünidıben turisztikai célokat is szolgálhatna. Megfelelı túraútvonalak kijelölésével a környék hátizsákos és kerékpáros turizmusának egyik bázisa lehetne.
3.2. Középtávú feladatok Olyan intézményi szakmastruktúrát kell kialakítani, ami biztosítja a hosszú távú mőködést a nappali rendszerő és a felnıtt szakképzés területén egyaránt. Ez a jelenlegi viszonyok között merészen hangzik, hisz a szakképzéssel kapcsolatos kormányzati elképzelésekrıl keveset tudunk. Ennek ellenére törekednünk kell az intézmény stabilitásának megırzésére. Tartós létszámnövekedést felelıtlenség lenne célként kitőzni, látva a demográfiai mutatók alakulását. A szakmastruktúra kialakításában jelentıs segítséget nyújthat a Munkaügyi Központ helyi kirendeltsége és az ágazati minisztérium. A Munkaügy Központban hiányszakmaként
jelentkezı
foglalkozások
(lakatos,
hegesztı,
forgácsoló)
többségében azonosak a régió jelenlegi és az elfogadásra javasolt hiányszakmáival, ill. az iskola profiljával. A szakiskolai képzés viszonylag gyorsan tud szakembereket biztosítani a munkáltatók részére. Az elırehozott szakképzés ezt a folyamatot jelentısen felgyorsítja. A szakközépiskolai képzésbıl kikerülı szakemberek képzése
10
kicsit több idıt vesz igénybe. Így célszerő egy szélesebb (érettségire épülı) szakmaválasztékot fenntartani, mivel a képzési idı alatt a gazdaság igényei változhatnak. Ezek a fiatalok a késıbbiekben könnyebben váltanak, mivel szélesebb alapokra (érettségire) támaszkodhatnak. A tanulólétszámok megtartása érdekében komoly „reklámtevékenységet” kell folytatni, azért, hogy kellı információval rendelkezhessenek a pályaválasztó fiatalok, a szülık, az átképzésben gondolkodók és, természetesen, a szakmunkások alkalmazói, a munkaadók is Ennek érdekében ápolni kell a kapcsolatot a média képviselıivel, az általános iskolákkal, a munkaügyi központtal és a munkáltatókkal. A munkáltatókkal
történı
kapcsolattartás
a
duális
szakképzés
bevezetése
szempontjából is nagyon fontos, hiszen a gyakorlati képzés jelentıs része „éles”, üzemi körülmények között történik majd. Tisztában vagyunk azzal, ez nem megy egyik napról a másikra, hisz a munkáltatók egy jelentıs része jelenleg nem folytat gyakorlati képzést, illetve nem is tervezi azt a közeljövıben. Természetesen, az iskola tanulóinak is biztosítani kell, hogy megfelelı információhoz jussanak. Ennek érdekében mőködtetni kell az eddig is használt hírközlési formákat, különös tekintettel arra, hogy az iskola több telephelyen mőködik majd. Mindkét telephelyen tanulók érezzék a másikkal történtek fontosságát, és azt tekintsék sajátjuknak. A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdı, továbbá a sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztése, a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen, megoldott. Ugyanakkor ügyelnünk kell arra is, hogy a tehetséggondozás a szőkös anyagi lehetıségek ellenére se sérüljön. Minden alkalmat meg kell ragadni a tanulók kibontakozásának érdekében, úgy a kötelezı foglalkozások alkalmával, mint az egyéb területeken (sport, hobby, mővészet, stb.) is.
3.3. Rövid távú feladatok 3.3.1. A tantestület eggyé kovácsolása Minden
alkalmazottunkban
tudatosítani
egy
iskolaként
mőködünk - ha nem is egy helyen tevékenykedünk. Eredményeink,
gondjaink,
11
kell,
mostantól
feladataink közösek. Több munkatársunknak mindkét telephelyen lesz elfoglaltsága, egyik feladatot sem helyezheti a másik elé. Lehetıséget kell biztosítani a közös tantestület tagjainak, hogy megismerjék egymást, ki tudják cserélni tapasztalataikat, így tudunk csak egységes követelményeket támasztani a tanulóifjúsággal szemben. A késıbbiek során a hivatalos összejöveteleken túl szükség lesz olyan kötetlenebb alkalmazotti rendezvényekre, ahol a „közelebb” kerülhetünk egymáshoz.
3.3.2. A párhuzamosságok megszüntetése A két intézményben jelenleg a mezıgazdasági gépészet területén folyik párhuzamos képzés. Növénytermesztı
gépüzemeltetı,
gépkarbantartó
tanulókat
képeznek
Somogyzsitfán, Marcaliban pedig mezıgazdasági gépszerelı, gépjavítókat. A két szakmának közös modulja van. A mezıgazdasági gépüzemeltetı, gépkarbantartók további képzése lenne szerencsés, mivel, elıreláthatóan, szeptembertıl ez a szakma is szerepel a régió hiányszakmái között. (Egyelıre nincs róla rendelet.) Így a tanulók ösztöndíjra lesznek jogosultak, ami tapasztalataink szerint javítja a tanuláshoz való hozzáállást és a rendszeres iskolába járást. A somogyzsitfai tanulók gyakorlati képzése teljes egészében külsı képzıhelyen történik. A marcali diákok növénytermesztést is folytatnak az önkormányzat szántóföldjein. A termények értékesítésébıl van az iskolának bevétele. Továbbá itt állítanak elı takarmányt a vadak számára is. A szántóföldeken a mezıgazdasági termelés jelenleg is folyik. A növények (búza, kukorica) vetése megtörtént, a termést be kell takarítani. Mivel a Marcali Szakképzı Iskolának megvannak
a
növénytermesztés
minden
fázisához
(talajmővelés,
vetés,
növényvédelem, betakarítás, szállítás) szükséges eszközei, ill. a megmővelt területek megközelítéséhez nem kell közutat igénybe venni, ezért a képzést Marcaliban lenne szerencsés továbbfolytatni. Indokolná ezt az is, hogy a kezdeti idıszakban a tanulók még nem rendelkeznek jogosítvánnyal, illetve a jogosítvány megszerzése után kellı rutinnal. A költségeket is jelentısen növelné, ha Somogyzsitfáról kellene a marcali területeket mővelni. 12
Természetesen a tangazdaság megalakulásával a képzés Somogyzsitfára kerülne. A
mezıgazdasági
gépészet
Somogyzsitfára
történı
telepítésével
párhuzamosan megoldást kell keresni egy lakatos és egy hegesztı mőhely kialakítására. Ezek megvalósulásával a Lehel utcai telephely iskolai célú használata megszüntethetı. Mindkét iskolában mőködik közlekedési iskola. Több szakmában is biztosított (illetve a szakmai vizsgára bocsátás feltétele) a mezıgazdasági vontatóvezetı jogosítvány megszerzése. A közlekedési iskola a továbbiakban egy vezetı irányítása alatt mőködne. Mivel a jogosítvány megszerzése kampányszerően történik, indokolt a két oktatószerelvény üzemeltetése. A közlekedési iskola mőködését kihasználva meg kell vizsgálni a „B” kategóriás jogosítvány megszerzésének lehetıségét is. Ez növelhetné az intézmény beiskolázásának sikerességét is. Természetesen, csak akkor szabad megvalósítani, ha nyereségesen mőködtethetı.
3.3.3. Az elektronikus napló bevezetése A Marcali Szakképzı Iskolában a 2010/2011-es tanévben kísérleti jelleggel bevezettük az „Aromo” iskolaadminisztrációs szoftvert. Alkalmazása és pontos vezetése
nagy
segítséget
jelent
az
osztályfınököknek,
pedagógusoknak,
iskolatitkárnak egyaránt, egyúttal az internetes tájékozódást is lehetıvé teszi a szülık számára. Mivel az iskola a jövıben több telephelyen mőködik, ez a megoldás a vezetık megfelelı tájékozottságát, tájékoztatását is segíti.
3.4. Azonnali feladatok 3.4.1. A mőködési dokumentumok átdolgozása, kidolgozása Egy oktatási intézmény mőködését közel ötven dokumentum szabályozza. A következı tanév indításához elengedhetetlen ezek közül a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat, a Házirend azonnali elkészítése. Ezek azok a dokumentumok, amelyek biztosítják az intézmény telephelyein az egységes
13
követelményeket. Természetesen, a telephelyi sajátosságokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az új Pedagógiai Programot bevezetése elıtt, az intézmény közösségének elfogadásán túl, szakértıvel is véleményeztetni kell. A többi érvényben lévı dokumentum átdolgozását, ütemterv szerint, a tanév során végre kell hajtani.
3.4.2. Az intézményi leltár elkészítése Az
újonnan
felálló
intézmény
vezetıségének
tisztában
kell
lennie
a
rendelkezésére álló eszközökkel és azok használhatóságával. Továbbá tisztázni kell, hogy azok biztonságos tárolásáért, üzemképes állapotáért ki a felelıs. A gyakorlati képzés céljait szolgáló eszközökre különös figyelmet kell fordítani, az egyszerő kéziszerszámoktól a különbözı gépi berendezésekig.
3.4.3. Az 2011/2012-es tanév munkatervének elkészítése Az iskola szokásos munkatervéhez képest egy terjedelmesebb dokumentumot kell készíteni, amelyben ütemezésre kerülnek az összevonásból adódó és a tanév során megvalósítandó egyéb feladatok is. Ezeken túl rögzíteni kell a közép- és a hosszú távú feladatok megvalósításához szükséges lépéseket is. A munkatervnek tartalmaznia kell azokat a mérföldköveket, amikor is számot adunk célkitőzéseink megvalósulásáról.
4. Szervezeti felépítés A szervezeti felépítés kialakításánál a közoktatási törvény mellékletében foglaltakat és az intézmények közötti elızetes egyeztetéseket, elképzeléseket vettem alapul. A két iskola szakmai profilja több szakmacsoportot érint (mezıgazdaság, gépészet, informatika, élelmiszeripar, könnyőipar, építıipar), így indokolt, hogy a gyakorlati foglalkozásokat legalább két ember koordinálja. A másik iskola
14
tevékenységnek áttekintésére, részletes megismerésére, irányítására idı hiányában sincs lehetıség. A szakmai képzések egy helyre történı telepítése (egy központi képzıhely kialakítása) jelenleg nem megvalósítható. A költségvetés és a rendelkezésre álló épületek állapota, felszereltsége ezt nem teszik lehetıvé. Mindezeket figyelembe véve, indokolt, hogy mindkét telephelyen (Marcali, Somogyzsitfa) igazgatóhelyettes és gyakorlati oktatásvezetı is mőködjön. Ezt a Közoktatási Törvényben meghatározott helyettesítési rend és az intézmény napi mőködtetése is indokolja, továbbá ekkora létszámnál a Közoktatási Törvény ezt lehetıvé is teszi. A tanmőhelyi férıhelyek száma egy mőszaki vezetı alkalmazását is szükségessé teszi. A mőszaki vezetı koordinálja a gyakorlati képzéshez szükséges eszközök, anyagok elıkészítését, beszerzését, irányítja a technikai dolgozókat, gondoskodik az épületek mőködtetésérıl, karbantartásáról, részt vesz a tanmőhelyek termelési terveinek elkészítésében. Mivel a Marcali Szakképzı Iskola olvad be a Széchenyi Zsigmond Szakközép- és Szakiskolába, a gazdasági ügyeket a somogyzsitfai gazdasági vezetı viszi tovább. Göncz Sándor nyugdíjba vonulásáig, ami tudomásom szerint januárban várható,
Domsa
Valériával
közösen
alakítja
ki
az
összevont
intézmény
mőködtetéséhez szükséges gazdasági dolgozói létszámot, ill. annak összetételét. Utána a gazdasági vezetıi teendıket Domsa Valéria láthatja el, természetesen törvényi elıírásoknak megfelelıen. Az iskola mellett mőködı erdészeti ágazatot, mint termelı „üzemegységet” és a gyakorlati oktatás egyik helyszínét, egy megfelelı végzettséggel rendelkezı szakember irányítaná. A munkavédelmi tevékenység ellátásáról szóló rendeletben foglaltak értelmében, ekkora alkalmazotti létszámnál napi két órában (heti 10 óra) munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatni.
15
Szervezeti ábra
igazgató
munkavéd. felelıs heti 10 ó
erdészeti ágazatv.
személyzeti elıadó
titkárnı
gazdasági vezetı
kollégium vezetó
erdészek vadászok HELYETTESEK igh. Somogyzs.
igh. Marcali
iskolatitkár
iskolatitkár
szaktanárok
szaktanárok
gyak. okt. vez.
kollégiumi nevelık kollégiumi felügyelık
gyak. okt. vez. h. szakoktatók
könyvelık pénztárosok
élelmezésvezetı
konyhások
16
mőszaki vezetı raktáros főtık takarítók karbantartók
5. Külsı tényezık 5.1. Szülıi háttér Az iskolánkba járó tanulók szülıi háttere nagyon eltérı. Az iskolával rendszeresen kapcsolatot tartó szülık gyermekei ritkábban tartoznak a „problémás esetek” közé. A szakiskolai tanulók jelentıs része hátrányos helyzető, ill. halmozottan hátrányos helyzető, aminek oka nagyon különbözı lehet. Hosszan sorolhatnám személyes tapasztalom alapján azokat az eseteket, amelyek kapcsán kiderült, hogy a szülı nem csak nem mőködik együtt az intézménnyel, hanem inkább ellene dolgozik a többség által elfogadott és közvetített értékeknek. Ebbıl adódóan nagyon sok a hiányzás és a lemorzsolódás. A múlt évben bevezetett rendelet, melyben az iskoláztatási támogatás felfüggesztését írták elı az igazolatlanul mulasztókkal szemben, gyakorlati hasznához képest aránytalanul nagy adminisztrációs terhet rótt az önkormányzatokra és az iskolákra egyaránt. Sok családban nincs a gyerekek elıtt pozitív személyes példa, többek között, a rendszeres munkába járásról, a tudás, a tanulás, a család egyéni és társadalmi fontosságáról, szerepérıl, a mások jogainak tiszteletben tartásáról, az egymás iránti tiszteletrıl. Ezen tanulók egy része jól mőködı családokról vesz példát, sajnos az ı számuk elenyészı. Kollégáim komoly erıfeszítést folytatnak tekintélyük kivívása és megtartása érdekében, hogy az általuk közvetített értékek a többségnél elfogadásra kerüljenek. Az ilyen esetek nem általánosak, de a pedagógusok energiájának nagy részét felemésztik. Elég egy osztályba egy- két ilyen tanuló, hogy tönkretegye az órai munkát. Az elmúlt idıszakban próbáltunk olyan továbbképzéseket szervezni, amelyek a vázolt
problémák
megoldására
irányultak,
stressz-
és
konfliktuskezelı
továbbképzéseken vettek részt pedagógusaink. Sajnos, ezek a foglalkozások nem biztosítottak olyan légkört, ami a teljes koncentrációt és az kikapcsolódást lehetıvé
17
tette volna. Az iskolai környezet, a kényelmetlen tanulói székek ezt nem tudták biztosítani. A jövıben olyan tréningeket részesítenék elınyben, ahol a résztvevık kellıen kikapcsolódhatnának, továbbá, a szakmai és személyi fejlıdésen túl, kellı feltöltıdést nyúltana a következı idıszakra. Bentlakásos, teljes ellátásos, wellness szolgáltatással kibıvített továbbképzésekre gondolok, ahol a harminc órát nem két nap alatt kell teljesíteni. Szerintem, az ilyen jellegő kurzusok a testület összekovácsolása szempontjából is hasznosak lehetnek. Az uniós projektek indikátorait nem a tanúsítványok számával kéne mérni, hanem a tréningeken szerzett kompetenciák hasznosságával, valamint azzal, hogy azt a résztvevık mennyire tudják magukénak.
5.2. Oktatásirányítás Oktatásunk irányítása jelenleg átalakítás alatt áll. Naponta jönnek a hírek személycserékrıl. Nehéz olyan szakembert találni, aki érdemben tudna nyilatkozni a felröppenı félinformációkkal kapcsolatban. Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy a közoktatás problémái nem jutnak el az irányítókhoz, nem rendelkeznek az oktatás teljes keresztmetszetét, jelenlegi állapotát szemléltetı információkkal. A törvényi háttér is több „sebbıl vérzik”. Egyszerő példa erre a tankötelezettség és a nagykorúság ütközésébıl adódó probléma. Ennek köszönhetıen folytatunk kiterjedt és eredménytelen levelezést, az iskoláztatási támogatás megvonásával kapcsolatban is, az önkormányzatok jegyzıivel. Várakozással tekintek az oktatással kapcsolatos jogszabályok megjelenése elé, hisz csak ezek ismeretében lehet egy intézmény vezetésének hosszú távú stratégiáját elkészíteni. Természetesen, egy rendelet sem jelent stabil hátteret, mert bármikor megváltozhat, ahogy ezt már több alkalommal is tapasztaltuk. Konkrét célokat és feladatokat a közoktatási törvény, a szakképzési törvény és a
felnıttképzési
törvény
megismerése
megfogalmazni.
18
után
tudunk
csak
érdemlegesen
5.3. Kapcsolataink Az intézmény következı szervezetekkel áll kapcsolatban: • A fenntartó önkormányzat • A tanulók lakóhelye szerinti önkormányzatok • A gyakorlati képzésben közremőködı gazdálkodó szervezetek • Gyermekjóléti szolgálatok • A város és a kistérség oktatási intézményei • A szakképzés szervezési társulás intézményei • Szülıi munkaközösség • A város kulturális intézményei • Munkaügyi Központ • Gyermekvédelmi intézmények • Egészségügyi szolgáltatások • Támogatók • Média • Különbözı szállítók • Kamarák • Nemzeti és Felnıttképzési Intézet • Ágazati minisztériumok A felsorolás nem teljes, de ebbıl is látszik, kapcsolatrendszerünk milyen szerteágazó. Tanulóink eredményes képzése és egészséges fejlıdése, valamint az iskola fennmaradása érdekében, ezeket a fennálló kapcsolatokat ápolnunk és hatékonyan mőködtetnünk kell. Meg kell keresnünk azokat a kapcsolódási pontokat, melyek a felek – intézményünk és partnereink - kölcsönös megelégedését szolgálják.
19
A duális szakképzés bevezetése bizonyos kapcsolatok átalakulását és újabb kapcsolatok létrehozását teszi szükségessé. Az eddigi gyakorlatnak megfelelıen továbbra is felajánljuk segítségünket (textíliák varrása, forgácsoló munkák, kertészeti tevékenységek, gépjavítások) a városi intézményeknek,
így az iskolai
lehetıségeket
kihasználva
költséget
takaríthatunk meg a városnak, és ez által növelni tudjuk a produktív tevékenységek arányát az iskolai tanmőhelyekben. Véleményem szerint, a városi intézmények erıforrásai még sok tartalékot rejtenek. Ezek összehangolása, célratörı kihasználása jelentıs megtakarítást jelenthet Marcalinak.
Összegzés Ez a pályázat olyankor készült, amikor nem igazán tudtam stabil fogódzókra támaszkodni. Gondolok itt az oktatás változó jogszabályi hátterére, illetve az intézmény összeolvadás elıtti, átmeneti állapotára. Az egyedüli biztos pont, hogy az intézmény és a fenntartó pénzügyi helyzete nagyon labilis. Az „új” iskola kialakítása mellett napi szinten kell foglalkozni a szolgáltatókkal, szállítókkal, mert a mőködést veszélyezteti a pénztelenség. Nagyon fontos, hogy tanuló és pedagógus egyaránt jól érezze magát az iskolában, így könnyebb a kitőzött célokat elérni. A pályázatban megfogalmazottakat az eddigi vezetıi tapasztalataimra és a szakképzésben eltöltött évek alatt bennem megfogalmazódott gondolatokra alapozva írtam le. Az iskola teljes kollektíváját nem ismerem még, de remélem, a pályázati anyagból kitőnik, hogy a komplett, az összevont intézményi keretekben gondolkodom. Természetesen, az itt leírtakon túl, számitok a vezetıség (vezetıségek) és a dolgozók ötleteire, javaslataira, ugyanis a helyi viszonyokat, lehetıségeket ık ismerik a legjobban. Hiszem, hogy az elıttünk álló változásokból adódó problémákat, feladatokat az összevont intézmény vezetısége és kollektívája hatékonyan, rutinosan fogja kezelni, mivel már nem ez az elsı alkalom „pályafutásuk” során.
20
Köszönöm az olvasó megtisztelı figyelmét. Marcali, 2011. június 9. Bodrogi Csaba
Mellékletek: • • • •
Oklevél (3 db) Szakmai önéletrajz Erkölcsi bizonyítvány Bizonyítvány és tanúsítvány másolatok (16 db)
21
