Kiegészítés a Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája
PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁHOZ
2012
1
A hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai: Házi feladat A tanuló részére napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli és szóbeli házi feladatot. A házi feladat célja, hogy a tanítási órán elsajátított ismeretek gyakorlására, megszilárdítására alkalmat adjunk. Hétvégére sem adunk több házi feladatot, mint hét közben. -A házi feladat mindig legyen konkrét,pontos, jól körülhatárolt. vegye figyelembe a tanulók képességeit,legyen differenciált. -A házi feladat elkészítésének határideje vegye figyelembe az elkészítéshez szükséges időt. Az elkészített írásbeli házi feladatokat mindig ellenőrizzük, értékeljük, akár szóban, akár írásban, tartalomra, külalakra és helyesírásra egyaránt. -A hosszabb szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) adjunk kiegészítő házi feladatokat (kötelező olvasmányokat, erről feljegyzéseket)szorgalmi feladatokat. Az írásbeli munkákban, szóbeli feleletekben a helyesírási, nyelvhelyességi hibákat minden pedagógusnak javítania kell. Törekszünk arra, hogy a szóbeli és írásbeli számonkérés arányainak megállapításánál figyelembe vesszük a tanulók egyéni és életkori sajátosságait, a tantárgy adottságát. Írásbeli beszámoltatás Típusai: o Írásbeli felelet: egy vagy néhány óra anyagának ellenőrzése, értékelése. o Témazáró dolgozat:témakört lezáró, összegző, ellenőrzés, értékelés. Elvei: o A témazáró előtt mindig összefoglaló, rendszerező órát tartunk. o A témazáró dolgozatot bejelentjük a megírásuk előtt két tanítási órával. o A feladatokat mindig előre elkészített feladatlapon vagy dolgozat füzetben íratjuk meg. o Az írásbeli számonkérés kezdetén meghatározzuk a megírásra adott időtartamot és az értékelés szempontjait. o A dolgozatot piros színű tollal javítjuk. A javítás tartalmazza a részpontszámokat, az összes pontszámot,a dolgozatra adott érdemjegyet és a tanár kézjegyét. (Bizonyos tárgyakból pontszámok helyett szöveges értékelést is tartalmazhat.)
2
Az intézmény által alkalmazott záradékok: Záradék
Dokumentumok
1.
Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) .............. iskolába.
Bn., N., TI., B.
1/A.
Az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja.
Bn., N., Tl., B.
2.
A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja.
Bn., TI.
3.
Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola.
Bn., TI., N.
4.
Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével Bn., TI., N. folytathatja.
4/A.
........ tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi.
N.,Tl., B.
4/B.
Mentesítve ......... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól
N.,Tl., B.
4/C
. ...... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: .......
N.,Tl., B.
Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 19...../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni
N., TI., B.
Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja.
N., TI.
5.
6.
7.
Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is.
N., TI., B.
8.
Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni.
N., TI.
9.
A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette.
N., TI., B.
10.
A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni.
N.
11.
Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet.
N., TI.
12.
13.
A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig,
N., TI., B.
N., TI.
.................. hónap alatt teljesítette. 14.
A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet.
N., TI., B.,
A javítóvizsgán .............. tantárgyból/modulból....................... osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet (vagy szakmai/érettségi vizsgát tehet).
TI., B.
15.
A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti.
15/A.
Az ..................... évfolyamot a Ktv. 72.§-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján megismételte.
16.
A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles.
TI., B.
17.
A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett.
N., TI.
18.
Osztályozó vizsgát tett.
TI., B.
19.
A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve.
TI., B.
20.
A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve.
TI., B.
21.
Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott.
TI., B.
N., TI., B.
22.
Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le.
TI., B.
23.
A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.
TI., B., N.
24.
Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel.
Bn., TI.
25.
A tanuló jogviszonya a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve.
26.
............................. fegyelmező intézkedésben részesült.
27.
............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve.
28.
29.
Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a)A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b)A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. Tankötelezettség megszűnt.
Bn., TI., B., N.
N.
Bn., TI., N.
Bn. 4
30.
A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem.
TI., B.
31.
A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem.
B.
32.
Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki.
Pót. TI.
33.
Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki.
Pót. TI.
33/A.
A bizonyítványt ........ kérelmére a ....... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.
Tl., B.
34.
Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ......................................................................, anyja neve .......................................................................a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte.
Pót. B.
35.
Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki.
36.
Érettségi vizsgát tehet.
TI., B.
37.
Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja.
TI., B., N.
38.
Beírtam a ......................................... iskola első osztályába.
39.
Ezt a haladási naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam.
N.
40.
Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam.
N.
304
Alkalmazott rövidítések: Beírási napló Osztálynapló Törzslap Bizonyítvány
Bn. N. TI. B.
5
Az iskola által alkalmazott, a 11/1994. MKM rendelet mellékletében nem szereplő záradékok
41.
Tanulmányait a telephely/székhely ……………….évfolyamán folytatja.
Bn; Tl; N
42.
Tanulmányait az iskola ………………….osztályában folytatja.
Bn; Tl; N
43.
Átvéve a ………………………………..iskolából.
Bn; Tl; N
44.
Átvéve a…………………………… osztályból.
Bn; Tl; N
45.
Szakmai vizsgát tehet.
B; Tl; N
46.
Tanulói jogviszonya megszűnt, sikeres érettségi/szakmai vizsgát tett.
B, Tl; N
47.
Tanulmányait befejezte, tanulói jogviszonya megszűnt.
B; Tl; N
(akik utolsó évben pótvizsgán mennek át, vagy nem vizsgázhattak valami miatt)
48.
Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése után a …………….. évfolyamba léphet.
B; Tl
49.
Az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.
B; Tl
50. 51.
Az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit nem teljesítette. Tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgán nem jelent meg. Tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.
B; Tl; N B; Tl, N
6
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA
7
FOGALMAK Sajátos nevelési igényű gyermek: „az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd;” Tanulásban akadályozott gyermek: „A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54.) Tanulási zavarral küzdő gyermek: „… azt a jelenséget nevezzük, amikor átlagos oktatási körülmények között egy gyerek nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, amikor ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől.” Diszlexia: „… olyan tanulási zavar, amely az intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítmény, mely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel.” (Zsoldos–Sarkady, 1992) „A diszlexia definíciója a tudomány mai állása szerint - és még egy jó ideig empirikus: Abból a tapasztalatból indul ki, hogy egyes, egyébként normál képességű gyermekek az anyanyelvi oktatás során olyan mértékben elmaradnak az olvasás-írás területén társaiktól, hogy az lényegesen nehezíti iskolai beilleszkedésüket, negatívan befolyásolja későbbi pályaválasztásukat, csökkenti esélyeiket a társadalmi érvényesülésben, és közülük egyesek mint funkcionális analfabéták élik le életüket.” Diszgráfia: „A motoros zavarok miatt nem fejlődő írásképhez társuló helyesírási problémák (szavak, mondatok tagolási, elválasztási, illetve a szabályos-szabálytalan alakok helyes betűzésének zavara) együtt adják a fejlődési diszgráfia néven emlegetett fejlődési zavar jellemzőit.” — írja Csépe (2005, 238)” Diszkalkulia: „a matematikai tanulási nehézség különböző intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor rendszeresen ismétlődő eredménytelenségekben, vagy tartósan nagyon alacsony szintű teljesítményekben mutatkozik meg. (Mesterházi 1999)” Integráció: „Tágabb értelmezésben az integráció folyamata minden olyan gyermek beillesztését jelenti, akinek valamilyen nehézsége van, valamiért más, mint a többi, tipikus fejlődésű társa. Szűkebben értelmezve a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermekek együttnevelését kell megvalósítanunk az integráció kapcsán. Sajátos nevelési igényűek azok a gyermekek, akiknek a nevelhetősége eltér a többiekétől. Nekik az eredményes nevelésük – oktatásuk érdekében a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai/ gyógypedagógiai segítséget kell nyújtani. Állapotukat a szakértői és rehabilitációs, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok vizsgálják, s szakvéleményben rögzítik.” 8
Lokális integráció: „… közös épületben folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése ép társaikkal, de a gyermekek között nincs kapcsolat (csak külön csoport vagy osztály működik egy – egy iskolában, óvodában)” Szociális integráció: „… a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a tanórákon külön csoportokban folyik, de a tanórákon kívüli időben együtt vannak ép társaikkal (napköziben, szakkörön, étkezésnél, szabadidős és sporttevékenységeknél, stb.) Funkcionális integráció: „ … az együttnevelés, az együtt fejlesztés minden tanórára és foglalkozásra kiterjed (lehet részleges integrációt is szervezni)” Részleges integráció: A funkcionális integráció egyszerűbb foka, amikor csak az idő egy részében van a SNI gyermek a többiekkel. A fogyatékosok csoportját a többségi intézményben helyezik el, azaz egyidejűleg lokális, de többnyire szociális integrációról is szó van.( „További előfeltételt képez a párhuzamos csoportok/korosztályok tudatosan tervezett órarendje: Pl: testnevelés vagy ábrázolás idejére egyes gyermekek rendszeresen csatlakozhatnak egy többségi óvodai csoporthoz, vagy egy egyébként elkülönített osztályba járó tanuló adott tantárgyat vagy tantárgyakat nem a saját csoportjával, hanem a párhuzamos többségi osztályba tanulja. Az is gyakori eset, hogy a teljes csoport olvad be egy – egy foglalkozásra a többségi csoportba.)” Inklúzió (befogadás):” … újra gondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.” Hideg integráció: „ … az akadályozott gyermek a többségi iskolába jár, azonban az iskola külön segítséget, szakembert speciális megsegítést nem biztosít.”
9
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓ NEVELÉSÉVEL, OKTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS MEGSEGÍTÉSI LEHETŐSÉGEK FORMÁI Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók megsegítését a Marcali Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal együttműködve biztosítja. Mozgó gyógypedagógus koordinálja a helyi fejlesztő pedagógusok és a többségi tanárok munkáját. A szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározza, hogy milyen speciális jogosultságokat, többletszolgáltatásokat tart szükségesnek a sajátos nevelési igényű tanuló fejlődésének támogatásához. (A szakértői vélemény tartalmáról, a sajátos nevelés igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokról a Közoktatási törvény 121. § (1) bekezdése, a 14/1994 MKM-rendelet 14. § (1) bekezdésének. j) pontja, és a 11/1994 MKMrendelet 7. melléklete rendelkezik.)” Ezekben az esetekben a pozitív diszkrimináció eszközeit lehet felhasználni arra, hogy a gyermek számára a társadalmi beilleszkedést, az oktatási rendszerben való továbblépést, a továbbtanulásra való felkészítést elősegítsük. A pozitív diszkriminációnak a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében megvalósítható formái A tankötelezettség teljesítésének módja A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek elérje az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Ezt a sajátos nevelési igényű tanulók esetében szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye határozza meg. Iskoláskorú gyermek esetében a szakértői véleményben szerepel, hogy a tanuló tankötelezettségének minden napos iskolába járással vagy csak magántanulóként tehet-e eleget. A szülő joga, hogy a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül válasszon. Egy tanévnél hosszabb idő Sajátos nevelési igényű tanuló esetében a helyi tanterv, a szakmai (pedagógiai) program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. Ebben az esetben a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot a tanítási idő végénél állapítják meg. Egyéni továbbhaladás Az első évfolyamra felvett tanuló részére – ha ez szükséges – az iskola igazgatója a szakértői vélemény alapján az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (egyéni továbbhaladást) engedélyezhet. Ha a tanulónak egyéni továbbhaladást engedélyeztek, 10
a pedagógus – a szakértői vélemény alapján – egyéni fejlesztési ütemtervet készít. Az ütemtervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, valamint megjelölni, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. Ha a diák az egyéni ütemtervben meghatározott évfolyam utolsó tanítási napjáig nem éri utol a többi tanulót, tanulmányait ennek az évfolyamnak a megismétlésével folytathatja. Egyéni foglalkozás Az általános iskolai oktatás során egyéni – 1-3 tanuló számára szervezett – foglalkozás szervezését a jogszabályok bizonyos esetekben kötelezővé, más esetekben lehetőséggé teszik. Kötelező egyéni foglalkozást szervezni akkor: Ha az 1–4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi; illetve tanulmányi kötelezettségeit nem teljesítette, és ezért évfolyamot ismétel, lehetővé kell tenni számára, hogy hetente legalább két alkalommal egyéni foglalkozáson vehessen részt. Ha a sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére. Ennek keretében a pedagógus egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az egyéni foglalkozás megszervezése az intézmény számára lehetőség, de nem kötelező. Mentesítés a minősítés, értékelés alól Az igazgatónak módja van arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulót – a szakértői bizottság javaslata alapján – mentesítse tantárgyak minősítése és értékelése alól. Az egyik esetben a sajátos nevelési igényű tanuló mentességet kaphat a készségtárgyak tanulása alól – ekkor tudásáról nem is kell számot adnia –, a másik esetben az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól mentesül. Ebben az esetben a tanuló részére egyéni foglalkozást kell szervezni, amelynek célja, hogy egyéni fejlesztési terv alapján a tanuló felzárkózzon a többiekhez. Egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól való mentesítés céljából szakértői vizsgálat kezdeményezhető az 1–6. évfolyamon január 31-ig bármikor; magasabb évfolyamokon annak a tanévnek március 31. napjáig, amikor az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte. Ha a vizsgálatot ezen időpontoknál később indítják, csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével egyetértő nyilatkozatát, melyhez be kell szerezni a tanuló osztályfőnökének és az adott tantárgyat tanító pedagógusnak a véleményét. Ennek hiányában a szakértői bizottság dönt a vizsgálat szükségességéről vagy elutasításáról. Ha egy tanulót az igazgató mentesített egy tantárgy, tantárgyrész értékelése és minősítése alól, az alapműveltségi és érettségi vizsgán az érintett tárgy helyett a tanuló másik tárgyat választhat. 11
Felmentés A tanuló joga, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését (kiskorú tanuló esetében ehhez írásbeli szülői nyilatkozat is szükséges); amelynek engedélyezéséről az iskola igazgatója dönt. Erre akkor van lehetőség, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi; ekkor az igazgató – a gyakorlati képzés kivételével – a tanulót kérelmére részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A pszichés fejlődés zavarával küzdő tanulók esetében a cél nem az, hogy ne vegyenek részt a foglalkozásokon, hanem hogy az oktatás és a számonkérés a nekik megfelelő módon történjen Osztálylétszám A közoktatási törvény meghatározza az egyes intézményekben indítható osztályok átlagos és maximális létszámát, amelyben a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott kettő gyermekként, tanulóként kell számításba venni. A pozitív diszkriminációnak ez a formája lehetővé teszi, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat kisebb létszámú osztályban neveljék, oktassák, s így nagyobb figyelemben, több segítségben részesüljenek.
12
A FEJLESZTÉS SZERVEZETI KERETEI Szervezeti keretek A tanulók egyéni fejlesztésének időbeosztását a gyógypedagógus az intézmény vezetésével és az osztályban tanítókkal konzultálva határozza meg. Fontos szempont, hogy mindig a gyermek egyéni képességeinek, a körvonalazott problémakörnek leginkább megfelelő szervezeti formát válasszuk. Ezek lehetnek: Egyéni fejlesztés: Lényeges, hogy a foglalkozások helye és ideje állandó legyen, így hozzájárulhatunk egy megfelelő napi ritmus kialakításához. Formái: Gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, egyéni tantárgyi korrepetálás, pszichológiai foglalkozások, terápiák. Kiscsoportos fejlesztés: A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. Formái: Gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, tantárgyi korrepetálás, mozgásterápia, pszichológiai terápiák. Kéttanáros modell: A tanóra keretein belül a gyógypedagógus részvételével. A pedagógusok alkalmazhatnak olyan, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módozatokat, tanítási módszereket és kereteket, amelyeket jó gyakorlatnak minősíthetünk , mert a tanulók egyéni sajátosságihoz igazíthatóak, adaptívak. Régi-új módszerek ezek: páros–, csoport- és sok egyéni munka tevékenykedtetés többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal, kooperatív tanulás a hagyományostól eltérő tanulásszervezési módok: pedagógiai asszisztenssel, gyógypedagógiai asszisztenssel kéttanítós oktatási modell, motiváció szemléltetés többszintű feldolgozást lehetővé tevő több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapok a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés. A többségi iskolák pedagógusainak fel kell készülni a sajátos nevelési igényű fogadására, az együttnevelésre. Gyógypedagógiai ismereteket kell szerezniük, tanfolyam, tréning során új kompetenciákat kell elsajátítaniuk, s ezeket érvényesíteni kell napi munkájukban. Azok a pedagógusok, akik megpróbálják átlagos összetételű osztályukban ezeket a régi-új gyakorlatokat követni, tapasztalják, hogy az amúgy nem fogyatékos, de gyengébben teljesítő gyerekek is felbátorodnak, szívesen tanulnak, megerősödnek tudásukban, kevesebb lesz a fegyelmezési probléma. Eltérő szintű tananyagkínálat és követelménytámasztás mellett az enyhe fokban értelmi sérült gyermekek is boldogulhatnak. 13
Egyéni fejlesztés
Ha a sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, az intézmény egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az egyéni fejlesztés történhet tanórán vagy tanórán kívül is. Egyéni megsegítést igényelhet a tanuló a tanórákon. Differenciálással és különböző nevelési, módszertani eljárások alkalmazásával az egyéni megsegítés a tanóra szerves részeként, természetes módon valósulhat meg. Egyéni megsegítést nem csak a sajátos nevelési igényű tanuló kaphat. Minden gyermek kerülhet olyan helyzetbe, hogy szüksége lehet a tanár megkülönböztető figyelmére. Egyéni megsegítés történhet korrepetáláson is. Módszereiben ilyenkor nincs különbség a sajátos nevelési igényű és többi tanuló között. A habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokon egyénileg vagy kiscsoportban a gyógypedagógus speciális, a sérülésnek megfelelő terápiás tevékenységgel segíti a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődését. Az egyéni fejlesztés leghatékonyabb módja a differenciálás. A differenciálás lényege a tanítási-tanulási folyamat tanulókhoz történő igazítása. A differenciálás szükségességét a tanulók különbözősége indokolja. Különbözőségeik szerint a tanulókat csoportokba lehet sorolni, s ezzel megteremteni a differenciálás alapjait. Differenciált feladatot azonban ne csak a sajátos nevelési igényű tanuló kapjanak. A tanulók értékelése is differenciáltan történjen. Differenciálni lehet a feladatok mennyisége, mélysége, minősége, formája a megoldási stratégiák, elvárt megoldási szintek, stb. szerint. Az egyéni foglalkozás alapelvei
Nem korrepetáló jellegűek.
Elsődleges célkitűzése az éretlen vagy gyenge képességterületek fejlesztése, a hiányzó képességek kialakítása. Az anyaga nem témaspecifikus. Egyszerre több, a gyermek érettségi szintjének megfelelő témával dolgozhat, amelyek a tananyaggal ritkán kerülnek egyidejűleg fedésbe.
A személyiség egészére ható fejlesztés. Elősegíti a reális önértékelés, pozitív énkép kialakulását.
A kapcsolat alapköve a bizalom a gyógypedagógus és a gyerek között.
Az egyéni fejlesztési tervek folyamatos ellenőrzése, továbbfejlesztése. Az egyéni fejlesztési terv megvalósulásának és folyamatának dokumentuma az egyéni fejlesztési napló, amely naprakészen tartalmazza az elvégzett munkát és a tevékenységek összeállításának szakmai szempontjait 14
Team-munka.
Együttműködés a szülőkkel.
Csoportos fejlesztés A csoportos foglalkozásokon általában 4-8 fő vesz részt. Ez a forma heterogén csoportok szervezését teszi lehetővé. A kiscsoportos (2-4 fő) foglalkozást általában a probléma szempontjából homogénnek mondható gyerekeknek tartanak. Célja a funkciózavar megszüntetése, vagy csökkentése, a pszichomotoros- és percepciós funkciók korrekciója, fejlesztése, az épen maradt funkciók erősítésével a transzfer hatás tudatos kihasználása. A fejlesztő foglalkozások általában kiscsoportos keretben zajlanak, de szükség szerint egy-egy gyereknél a foglalkozások minden formája előfordulhat. A célzott kiscsoportos fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére irányul. Egyéni és kiscsoportos fejlesztések A gyógypedagógus munkájának célcsoportja a tanuló, de közvetve megjelenik a többi tanuló, esetleg több évfolyamból is. Az együttműködés több pedagógus között zajlik. Az intézményi munka alakulását alig befolyásolja. Fennáll az „elkülönülő” fejlesztések veszélye. Fenntartható, ha a fejlesztési tervek, egyéni tanulási tervek beépülnek az intézmény dokumentumai közé. Viszonylag rugalmas. Kéttanáros modell A pedagógus és a gyógypedagógus együttes tanítása. A gyógypedagógus munkájának közvetlen célcsoportja a tanuló. Az együttműködés elsősorban a „párok” között zajlik. Az intézményi stratégia alakulására alig van befolyása A pedagógusok közötti tudás terjesztésében kis hatásfokú. Hosszú távú fenntarthatóságát a „párok” közötti érzelmi kötődés befolyásolja. Rugalmatlan és drága A tanulóval foglalkozó partnerek közötti konzultáció Közvetlen célcsoport a pedagógus, közvetett a tanuló, a többi tanuló és a nevelőtestület. Az együttműködés konkrét, a munkaközösség vezetőkkel, a munkaközösségekkel, illetve az ezt igénylő pedagógussal zajlik. A stratégiaalkotásba az intézményvezetés is bevonható. Eredménye lehet együttműködési terv, kidolgozott feladatlapok, egyéni tanulási tervek, értékelési rendszer stb. Hosszú távú 15
fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja, rugalmas. Befolyása a pedagógusok közötti tudás terjesztésére pozitív, veszélye: az együttműködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól függ. Utazó gyógypedagógus segítségével megvalósuló együttműködés és helyi fejlesztés Célcsoportjai, jellemzői, befolyása megegyeznek az előző pontnál leírtakkal, kiegészítve azzal, hogy az érintett tanuló fejlesztésére is koncentrál, valamint itt az együttműködési kultúra kialakítását segíti az intézmények közötti kooperáció, a célok, elvárások, produktumok, ellenőrzés módjának a rögzítése.
16
TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT (ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS) TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSE Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A tanulásban akadályozott tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam, kezdő szakasz: 3-4. évfolyam. Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére a cél. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában a tanuló aktuális igényének megfelelően kell módosítani a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegét. A bevezető szakaszban javasolt egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E két szakaszban hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam, fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az 17
önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Megszilárdító szakasz: 9-10. évfolyam. A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, vagy az integrált keretek között történő - nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükségesek. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz: 11-12. évfolyam A speciális szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve - a közoktatásról szóló törvényben biztosított lehetőség alapján - a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. Az egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés esetében a szakképzési évfolyamok száma kettő: a 11. és a 12. évfolyam. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás célja: A korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása. A tanuláshoz, szakmatanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése. A szakmai vizsgára való felkészítés. Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban és az Irányelvben leírtakat alkalmazzuk. Tanulásban akadályozott tanulók részére speciális helyi tantervet dolgoztunk ki. Szükség szerint más tankönyvek alkalmazására is lehetőség van. Tanulásban akadályozott tanulóinknál figyelembe vesszük a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködését vesszük igénybe.
18
A tanórákon felül a törvényben előírt óraszámban rehabilitációs foglalkozást biztosítunk. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme pedagógiai diagnosztizálás. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is bevonunk a fejlesztő munkába. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Az oktatás egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését.
A
PSZICHÉS
FOLYAMATBAN
FEJLŐDÉS TARTÓSAN
ZAVARA ÉS
MIATT
SÚLYOSAN
A
NEVELÉSI,
AKADÁLYOZOTT
TANULÁSI TANULÓK
JELLEMZŐI, ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI Főbb sajátosságok A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképesség zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan 19
elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképesség zavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengén látás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. A fejlesztés alapelvei A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai diszlexia, diszgráfia esetén A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A 20
súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai:
a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.
A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai diszkalkulia esetén A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai:
21
az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a testséma kialakítása, téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.
A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai a kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar esetén Hiperkinetikus zavarok: Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértékelés. Magatartási zavarok: Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől, de indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával.
22
A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére. A helyi tanterv A helyi tantervben megfogalmazott tartalmak és követelmények a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen megjelennek. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet.Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése indokolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A sajátos nevelési igényű tanulók részére – a kötelező tanórai foglalkozásokon túl – kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk. A foglalkozások célja, hogy csökkentse a sajátos nevelési igényéből eredő hátrányt – vagyis ennek keretében kerülhet sor azokra a fejlesztésekre, terápiákra, amely(ek)re a pszichés fejlődés zavarával küzdő tanulóknak sikeres tanulmányaikhoz, előrehaladásukhoz szükségük van. A Közoktatási törvény előírja a foglalkozások heti órakeretét, amely az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 15%-a, valamint azt, hogy a foglalkozások vezetéséhez a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, terapeuta végzettség szükséges. Ha ilyen szakember nem biztosítható, a foglalkozást szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógus is irányíthatja. Organikus okokra nem visszavezető 23
diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók fejlesztésébe fejlesztő pedagógus, pedagógus munkakört betöltő kollégák is bekapcsolódnak. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI, CÉLJAI, KIEMELT FELADATAI
A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni adottságait, sajátosságait, valamint a szakértői bizottság véleményében leírt javaslatokat figyelembe véve sérülés-specifikus módszerek, esetlegesen speciális eszközök alkalmazásával fogalmaztuk meg az egyes műveltségterületek, tantárgyak, témakörök, fejlesztő tevékenységek tartalmát, követelményeit. A helyi tanterv nem tartalmazza azokat a tananyagokat vagy tananyagrészeket, amelyeket a sajátos nevelési igényű tanulóktól nem követelünk meg, de benne foglaltatnak azok a tananyagok, amelyeket módosítva kívánunk számukra megtanítani. Az értékelési rendszer is differenciált. Pedagógiai alternatívát kínálunk a gyermekek számára. A tananyag egyes részeit adaptáljuk, feldolgozhatóvá, megérthetővé tesszük a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Biztosítjuk az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő elsajátítást, feldolgozást és megértést. Lehetővé tesszük a személyre szabott programokat, a differenciálást, a gyakorlatra orientáló, a tanuló tapasztalataihoz kötődő ismereteket. Módszereinket tekintve alkalmazkodunk az aktuális nevelési és oktatási feladatok sokszínűségeihez. Ha jól dolgozunk, akkor a tanórán alkalmazott speciális módszereink nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulókra hatnak pozitívan, hanem motiválók és építő jellegűek az ép fejlődésmenetű társakra is. Célok és feladatok a szakiskolában A társadalmi rehabilitációhoz feltétlenül szükséges a munkaerő-piaci szinten való beilleszkedés. Feladatunk, hogy tanulóinkat képességeikhez mérten felkészítsük a munkaerőpiacra történő belépésre. Versenyképességük elősegítésére a pozitív diszkriminációt jelentő szakmai előképzés is hatásos eszköz lehet. A szakiskola 9-10. évfolyamában folyó közismereti képzés, a modulokra felkészítés, a pályaorientációs órák az értelmileg akadályozott tanulók számára a megszerezhető alapfokú ismeretek befejezését jelentik. A munkavégzés és a munkára nevelés a pedagógiánk kezdetektől fontos része. Célunk a tanulók személyiségének ismeretében az önmagukhoz képest maximális fejlődés lehetőségének megteremtése. Figyelembe vesszük a SNI tanulók speciális szükségleteit, pl. a téri tájékozódás, a finommotorika, figyelem, az észlelés, a kommunikáció, a szociális viselkedés zavarait. Feladatunk az alapvető készségek, képességek fejlesztése, valamint a környező világban való eligazodáshoz szükséges ismeretek nyújtása. A nevelés-oktatás egészével hozzá szeretnénk járulni a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók korrekciójához. Emellett átadjuk azokat a magatartási és viselkedési formákat, melyeket nevelési tervünkben is megfogalmaztunk. A kezdő és bevezető szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fejlesztése, alapvető a kultúrtechnikák eszközszintű elsajátíttatása, a tanulásban egyre nagyobb önállóság kialakítása már megtörtént. Az alapozó és fejlesztő pedagógiai szakaszban a morábbi eredményekre építve folytatódik a fejlesztő munka. Hangsúlyos a megismerési 24
módszerek további fejlesztése. A tanulásban előtérbe kerül a verbális szint, de több esetben számolni kell a manipulációs, illetve a képi szint jelenlétével is. A 8. évfolyam végére az ismeretek megerősítése, rendszerezése, a pályaválasztás, az önálló életvezetésre való felkészítés kap nagyobb hangsúlyt. Munkánkat végigkíséri a folyamatos fejlesztő, segítő ellenőrzés és értékelés. Ez történhet diagnosztikus céllal, mely elsősorban felmérő jellegű, vagy fejlesztő, illetve lezáró, minősítő jelleggel. Minden esetben elsősorban a gyermek önmagához mért fejlődését kívánjuk értékelni. A megszilárdító szakaszban elsődleges célja az előző képzési szakaszokban folyó nevelés-oktatás tartalmi, szemléleti összehangolása, szintetizálása. Az önálló tanulás, a tájékozottság, a tájékozódási képesség, a pályaválasztási ismeretek és a munka világával való ismerkedés szélesítése, a döntési képesség erősítése. Feladatunk a tanulók sikeres továbbtanulási, szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása. Az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség erősítése. A társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása. MŰVELTSÉGI TERÜLETEK ÉS TANTÁRGYAK 9-10. OSZTÁLY NAT műveltségi területek Tantárgyak - Szakaszok (részterületek) Megszilárdító szakasz 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyel és irodalom Magyar nyelv és irodalom – dráma Művészetek – dráma Élő idegen nyelv Ember és társadalom Történelem és társadalmi ismeretek (hon- és népismeret) (hon- és népismeret) Matematika Matematika Informatika Informatika Ember a természetben Természetismeret – Biológia, egészségtan (hon- és népismeret) Természetismeret – Fizika, kémia (hon- és népismeret) Földünk és környezetünk Földrajz Művészetek Ének-zene – tánc Rajz és kézművesség (vizuális kultúra) Életvitel és gyakorlati Pályaorientáció ismeretek Szakmai gyakorlat Testnevelés és sport Testnevelés és sport Emberismeret, etika Osztályfőnöki
25
TANTÁRGYAK
ÉS
ÓRASZÁMOK
A
SZAKISKOLÁS
SNI
TANULÓK
9-10.
ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA
Tantárgyak
megszilárdító szakasz – évfolyamok 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyelv és irodalom - 2/3 2/3 Szövegértés Történelem és állampolgári 2 1/2 ismeretek Élő idegen nyelv 2/3 2/3 Matematika 3 3 Informatika 1 1 Természetismeret 1 1 Életvitel és gyakorlati 2 ismeretek Szakmai elmélet 6 8 Szakmai gyakorlat 12 12 Testnevelés és sport 3 2 Osztályfőnöki 1 1
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Célok A későbbi tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) szinten tartása és továbbfejlesztése, melynek célja az önkifejezést segítő kommunikáció kialakítása. A biztonságos, az egyénre jellemző nyelvhasználati gyakorlat, a nyelvi igényesség kialakulása. A helyes erkölcsi, esztétikai érzék formálása, normák megerősítése. Megfelelő önkifejezés megteremtése, a kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása. Feladatok Az irodalom, a művészet önismeretet, önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek tudatosítása. Felkészítés a társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi magatartásra. Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése. Az ismeretszerzés technikájának megismertetése és használata. A nyelvtani ismeretek rendszerezése, a helyesírási tudás megerősítése. A korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása.
26
A kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességek bővítése, továbbfejlesztése. Az önállóság erősítése, kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban. Az értékrend alakítása, a problémafelismerő és -megoldó képesség fejlesztése a megismert irodalmi művek és köznapi élmények kapcsán. A mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használatára nevelés.
Tantárgyi tartalmak, témakörök Témakör
Tartalom
Kommunikáció Beszédművelés
Kommunikációs folyamatok tényezői. Véleménynyilvánítás szélesebb kommunikációs körben. Szövegformálás. Kiejtési gyakorlatok. Kulturált vita. Nyelvi konfliktusok. Írásbeli és szóbeli kifejezésmód. A tömegkommunikációs rendszerekben megjelenő üzenetek: hír, történet, reklám. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Memoriterek – a szövegfonetikai eszközök alkalmazásával.
Tömegkommunikáció
Jelentéstani ismeretek bővítése. Szöveg–mondat megkülönböztetése. Mondattani ismeretek bővítése. A magyar nyelv rendszere, elemei. Nyelvhelyességi ismeretek Állandó szókapcsolatok. Szólások – közmondások. Párbeszéd. A szövegtani ismeretek analizálása – szintetizálása. A legfontosabb szövegtípusok. Mondattani, szótani, fonetikai ismeretek rendszerezése. Helyesírás Tantárgyi szakkifejezések, szakszavak helyesírása. A nyelvi rendszer helyesírási szabályainak alkalmazása szövegalkotáskor. A helyesírás alapelvei szerinti írásmód. A helyesírási szótár használata. Fogalmazási ismeretek, Összefüggő szöveg szerkesztése. Szövegelemzés, szövegek szövegértés, szövegalkotás átalakítása. Az eddig tanult fogalmazási műfajok áttekintése, rendszerezése (elbeszélés, leírás, levél, önéletrajz, hivatalos levél, jellemzés, kérvény, postai nyomtatványok kitöltése). Vázlatkészítés, vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. Lényegkiemelési gyakorlatok. A tetszésnyilvánítás formái. Az irónia és a gúny. A humor kommunikációs funkcióinak megismerése a szövegekben. Különböző műfajú irodalmi szövegek értelmező olvasása. Véleménykifejtés, beszámoló. Irodalomolvasás, tájékozódás Az irodalom születése. Teremtésmítoszok. A Biblia. Mesék, az irodalmi mondák, legendák. Tegnapjaink, napjaink: Ady Endre, József kifejezésformákban Attila, Radnóti Miklós élete, versei, kora, – válogatás napjaink irodalmából. Lírai műfajok, novellák, Nyelvtani ismeretek
27
regényrészletek a magyar és a világirodalom köréből. A tanult irodalmi műfajok rendszerezése. Költői képek és alakzatok. A megyéhez kapcsolódó írók, költők munkássága, egy-egy alkotásának részlete. Válogatás a mai magyar irodalomból. Ismerkedés a világirodalommal. Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
Kommunikációs helyzetek elemzése, szóbeli és írásbeli kommunikációs műfajok gyakorlása. A kritikai érzék és az önkontroll fejlesztése. Kulturált vitakészség fejlesztése különböző kommunikációs szinteken. Szókincsgyakorlatok, szólások, közmondások gyűjtése, megfelelő alkalmazása saját nyelvhasználatban. Mondatok átalakítása bővítéssel, szűkítéssel. Szószerkezetek gyűjtése irodalmi és ismeretterjesztő szövegből. Szövegformálási gyakorlatok: szöveg átírása, kiegészítése, hangnem váltás. Epikai és verses művek hangsúlyos, kifejező bemutatása, feldolgozása felkészülés után. Verstani ismeretek szélesítése, a regény fogalmi bővítése. Vizsgálódás a könyvtárban, a korosztálynak szánt sajtótermékek használata a tárgyalt irodalmi művekkel kapcsolatban. A nyelvi rendszerről szerzett ismeretek rendszerezése. A tudatos nyelvhasználat képességének fejlesztése. Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok bemutatása, elemzése a jellemzés műfajában. Szövegalkotások, beszámolók, vélemények élményről, irodalmi műről. Példagyűjtés irodalmi művekben a korokhoz kötődő témákra, problémákra. Önéletrajz készítése; hivatalos nyomtatványok, űrlapok (csekk, meghatalmazás, bejelentőlap) kitöltése. A szakasz végére elvárható követelmények:
Tudjon a hétköznapi kommunikációs helyzetekben biztonságosan eligazodni, tartsa be az alapvető kommunikációs szabályokat. Alkalmazza a kulturált, illemnek megfelelő nyelvi eszközöket. Tudjon szabatos nyelvhasználattal véleményt mondani, egyszerű témákban érvelni, cáfolni, meggyőzni, bizonyítani. Legyen képes kifejező hangsúlyozással áttekintés után bemutatni, felolvasni egyszerűbb stílusú 1–1½ oldal terjedelmű prózai vagy verses művet. Alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Tudjon szóban és írásban is szöveget alkotni különböző műfajokban. Ismerjen néhány művet a magyar irodalom legjelentősebb alkotóitól.
28
Legyen képes gondolatok megfogalmazására a tanult művek jelentéséről, azok hatásának irodalmi eszközeiről. Ismerje fel az irodalmi művekben rejlő erkölcsi és esztétikai, nyelvi értékeket, a hazához, személyekhez fűződő érzéseket. Legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz megírására, magánés hivatalos levelek írására.
ÉLŐ IDEGEN NYELV
Célok A nyelvtanulás segítségével az érdeklődés felkeltése. Pozitív viszonyulások kiépítése más népek élete és kultúrája iránt. Feladatok Az érdeklődés felkeltése az idegen nyelv tanulása iránt. Beszédszándék, a kommunikációra való késztetés kialakítása. Sikerélmények nyújtásával folyamatos ösztönzés a rendszeres nyelvtanulásra. Az idegen nyelv tanulásához legalkalmasabb egyéni tanulási technikák megtalálása. Tantárgyi tartalmak, témakörök: Témakörök Tartalmak Kommunikációs szándék – beszédszándék A társadalmi érintkezéshez szükséges Egyszerű tanári utasítások megértése. beszédértés, beszédkészség Biztatás, tiltás, kérés. Kapcsolatfelvétel: napszaknak megfelelő köszönés, bemutatkozás. Kérés, megköszönés formái. Alapvető információk önmagunkról: név, életkor, osztály, nem, lakcím. Hazánk, lakóhelyünk neve. Ünnepek: ünnepnapok neve. A család tagjai, foglalkozások. Testrészek. Az időjárás – az évszakok, hónapok, napok, napszakok nevei. Környezetünk növényei, állatai. Információk kérése Útirány, járművek, jegyváltás. A pontos idő utáni érdeklődés. Betegség jelzése, segítsége kérése: orvos, kórház, gyógyszertár, posta, rendőrség utáni érdeklődés. Tárgyak, dolgok azonosítása, Mindennapi tevékenységek, cselekvések információcsere megnevezése. Tisztálkodás, takarítás, öltözködés – ruhaneműk. Főzés, terítés, ételek nevei. Bevásárlás, üzlettípusok neve. Számok, színek, formák. A szókincs folyamatos gyarapítása a tanult témakörökben. Helyzetek, irányok. Tő- és 29
egyszerű bővített mondatok alkotása. Jelölések, gyakori feliratok felismerése, megértése. Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Beszédszándék: Az idegen nyelven való megszólalással kapcsolatos gátlások oldása. Az idegen nyelv lehetőségeinek felhasználása a világ jobb megismeréséhez. A tanuló önálló szóbeli kommunikációjának elősegítése. Beszédértés: A témákban begyakorolt szavak, tőmondatok, egyszerű kérdések, információk, utasítások megértésének segítése, a kapcsolatfelvétel serkentése a tanult témakörben. Beszédkészség: Megfigyelés, utánzás, memorizálás, játékos szituációs gyakorlatok alkalmazásával a páros és csoportos kommunikációs helyzetek megteremtése, a kommunikációs készség fejlesztése. Az idegen nyelvi környezetben való elemi szintű tájékozódás segítésére alkalmas kifejezések, beszédfordulatok, konvenciók megtanulása és alkalmazása. A mindennapi két- vagy többszereplős beszélgetések szervezése (jobb képességű tanulók esetében). Idegen nyelvű feliratok, utasítások, információk felismerése. A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai: A kommunikációs bátorság erősítése. A vizuális, akusztikus észlelés pontosságának fejlesztése. A pontos fonémahallás, hallásdifferenciálás kialakítása. Az akusztikus emlékezet fejlesztése. A szándékos tanulás erősítése. A tanulók értékelésének elvei: Az idegen nyelv tanulásában kiemelt szerepe van a folyamatos és következetes értékelésnek. Az értékelés alapja a tanulók önmagukhoz mért fejlődése. Az értékelés legfontosabb célja az ösztönzés. A szakasz végére elvárható követelmények: Akarja megismerni az idegen nyelvet. Érdeklődjön az idegen nyelvi közlések, feliratok jelentése iránt. Értse meg a tanár gyakran használt utasításait, kéréseit. Tudjon udvarias formában köszönni, megköszönni, kérni. Bővüljön az önmagával és környezetével kapcsolatos szókincse. Legyen képes a tanult témakörökben szavakkal, tőmondatokkal információkat adni, segítséget kérni egyszerű szavak, tőmondatok alkalmazásával Ismerje fel a leggyakoribb idegen nyelvű feliratokat, jelzéseket.
30
MATEMATIKA Célok A környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése. A problémák elvont szintű megoldása. Függvényszerű gondolkodás alapozása. A mérések és számítások alkalmazása életszerű helyzetekben, alkalmazásképes matematikai műveltség kialakítása a tanulmányok folytatására. Feladatok Készségszintű műveletvégzés a racionális számok körében. A racionális szám fogalmának mélyítése. A műveletfogalom elmélyítése, bővítése a törtszámok körében. A geometriai alakzatok tulajdonságainak bővítése, új szabványmértékek bevezetése. Szerkesztési alapismeretek bővítése. Segítség nyújtása az ismeretek rendszerezéséhez. A problémák több úton való megközelítésének segítése, a letapadt gondolkodás oldása. Az önértékelés, tevékenységszervezés képességének megszilárdítása. Az önálló munkavégzéshez szükséges képességek szokások kialakítása. A műveletvégzés eszközként való használatának kialakítása. A már kialakult ismeretek, képességek folyamatos megerősítése. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése. A problémamegoldás fejlesztése. Az ismeretszerzéshez szükséges sajátos szokások, egyéni módszerek kialakításának segítése. Önbizalom növelése a problémák megoldásában. Tantárgyi tartalmak, témakörök
Gondolkodási módszerek alapozása
Számtan, algebra: Számfogalom, számköri ismeretek
Elemek elhelyezése adott halmazokba. Közös elemeket tartalmazó elemek uniója. Halmazok kapcsolatának az összes esetre vonatkozó használata:nincs közös elemük; van közös elemük, de egyik halmaz sem része a másiknak; illetve egyik halmaz része a másiknak. A logikai “és”, “vagy” alkalmazása. A “minden”, “van olyan”, “van, amelyik nem”, “egy sem” használata. Fogalmak értelmezése, rendszerezése. A természetes- és racionálisszám-fogalom, mennyiségfogalom elmélyítése. Racionális számfogalom bővítése. Közönséges törtek, tizedes törtek. Természetes és racionális számok csoportosítása, összehasonlítása, rendezése. Átváltások, egyszerűsítés, bővítés, 31
Műveletek
Szöveges feladatok
összehasonlítás, rendezés. Összeg, különbség, szorzat alakok. Negatív számok a mindennapi életben. Műveletek természetes és racionális számokkal, tanult műveletek gyakorlása. Kerek számok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzóval szorzás, egyjegyű osztóval osztás szóban. Írásban: a 0-val való számolás eseteinek gyakorlása. Közönséges és tizedes törtekkel végzendő műveletek gyakorlása a mindennapi élethez kapcsolódó gyakorlatban. Tizedes törtek osztása két- és háromjegyű osztóval. Tizedes tört osztása egész számmal és tizedes törttel. A százalék fogalma. A százalékérték kiszámítása. Közönséges törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása egész számmal, közönséges törttel. Arányosság, következtetések, egyenes és fordított arányosság. Százalékszámítás: kamat-, adószámítás. Fizetések, vásárlások részletre. Egyszerű, összetett, fordított szövegezésű feladatok természetes és racionális számokkal a tanult alapműveletek alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan.
Geometria, mérések: Geometriai alakzatok, tulajdonságaik
Testek, síkidomok tanult tulajdonságok alapján történő rendszerezése, tulajdonságok elmélyítése. Geometriai alakzatok (vonalak, síkidomok, testek) csoportosítása tanult tulajdonságok alapján. Speciális négyszögek rendszerezése halmazábra segítségével, részhalmazok közötti kapcsolat bemutatása. Venn-diagramok. A kör és alkotórészei. Az átmérő és a sugár kapcsolata. Gyakorlati mérések, mértékegységek, Kör kerületének, területének mérése számítások tapasztalati úton. Kocka és téglatest térfogatának mérése, kiszámítása következtetéssel, majd mért adatok alapján. Hosszúság, terület, térfogat mértékegységeinek összehasonlítása, összefüggések megállapítása, elmélyítése. Szakmaorientált feladatvégzések. Szerkesztések A tanult szerkesztések gyakorlása. Helyiségek méretarányos alaprajza – adott és mért adatok alapján. Testek nézeteinek lerajzolása. Összefüggések, függvények, sorozatok Összefüggések felismerése a matematika valamennyi területéről. Egyenes arányosság 32
Valószínűség, kombinatorika, statisztika
ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. Állandó és változó különbségű sorozatok, hányados sorozatok, egész és tört számokkal. Táblázat adatai közötti összefüggés felismerése, leírása. Függvények megadása ellenpárokkal, táblázattal, nyíllal, szabállyal. Függvények jellemzése grafikonok alapján. Kísérleti játékokban események összehasonlítása – melyik a valószínűbb. Táblázatkészítés, ábrázolás grafikonon. Az átlag kiszámítása. Mindennapi élethelyzetekhez kötődő statisztikai adatok elrendezése, grafikon készítése (szakmaorientáció).
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek A tudástartalom transzformálása, új ismeretek megszerzése. Taktikai, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. A számfogalom elmélyítése, számköri ismeretek megerősítése. A számok rendszerének, azok összefüggéseinek megértése, a műveletek értelmezése a gyakorlatban való alkalmazás szintjén. Jelenségek, tények, cselekvéssorok ellenkező irányú értelmezése a kritikai gondolkodás szintjén. Összefüggéslátás a mértékek, az alakzatok kapcsolatában. Elemzőképesség fejlesztése. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Az alkalmazási képesség fejlesztése. Az arányosság értelmezése. A valóság térformáinak és mennyiségi viszonyainak értelmezése. A következtetési képesség fejlesztése. Pontosságra nevelés. Az elemzőképesség fejlesztése. Általános képességek és készségek fejlesztése Gondolkodási képesség fejlesztése: állítás, tagadás értelmezése, megfordítása. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Az önfejlesztési igény kialakítása. Az egyéni lehetőségek és korlátok tudatosítása. Cselekvéstervezés, önálló kivitelezés, befogadóképesség fejlesztése. Önfejlesztő programok kialakításának segítése. A külső kapcsolatokban is érvényesíthető szociális viselkedés szabályszerűségének felismerése. Az együttműködés használata a mindennapi életben. A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai Valóságos viszonyok becslése térkép alapján, térképkészítési elvek megértése. Térbeliség ábrázolása két dimenzióban: takarás, célszerű síkmetszetek. A távolság és a számok abszolút értékének, kapcsolatának értelmezése. A mennyiségi jellemzők kifejezése racionális számokkal, a mértékegységek megváltoztatásával.
33
Számmemória fejlesztése, összefüggésekre való emlékezés műveleti sémákhoz kapcsolva. Szóbeli és írásbeli információkra, adatokra és összefüggésekre való együttes emlékezés, emlékezést segítő vázlat készítése. Gondolkodási funkciók és műveletek erősítése: az ismeretek rendszerezése, fogalmi gondolkodás. Kijelentések, tagadások igazságtartalmának eldöntése. Algoritmusok követése. Oksági kapcsolat megfogalmazása, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel. Fogalmak viszonyának rendezése részhalmazokba való rendezésével. Rendszerezést segítő eszközök megismerése. Algoritmusok felismerése, ismeretek mozgósítása életszerű helyzetekben. A gyakorlatban létező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, alternatív megoldása. Az eredmény ellenőrzése. Események megjelenítése szimbolikus jelekkel. Alakzatok reprodukálása szerkesztéssel. Fogalmak egymás alá rendezése. Fogalmak alkotása önállóan. Szükséges kifejtések fokozatos megismerése, a saját vélemény megvédése. A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. A matematikai ismeretek felhasználása más tantárgyak problémáinak megoldására.
A tanulók értékelésének elvei A tanuló munkájának folyamatos megfigyelése, a tapasztalatok, mérések regisztrálása. A gyermek személyiségalakulásának, a tanulási képesség fejlődésének figyelembevétele. A dicséret, a biztatás alkalmazása a tanulói motiváció erősítésére. A szakasz végére elvárható követelmények A tanuló használja a halmazok és a logikai megfogalmazásokat, ismereteit különböző módon alkalmazza a gondolkodási műveletek végzésekor. Legyen biztos szám- és műveletfogalma az adott számkörben. Ismereteit alkalmazza gyakorlati példákban (szakmaorientáció). Legyen jártas a tanult geometriai számításokban és szerkesztésekben. Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási eljárások alkalmazása gyakorlati példákban. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján egész és tört számokkal mindkét irányban. Adott szabály alapján táblázat kitöltése, ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. Függvények jellemzése grafikon alapján. Összefüggések biztos felismerése. Egyenes arányosság ábrázolása. Valószínűségi játékok, kísérletek kapcsán események összegyűjtése, rendezése, táblázat készítése, valószínűségi esemény becslése, fogalmak használata. A gyakoriság és a relatív gyakoriság fogalmának ismerete. INFORMATIKA 34
Célok Az információs kultúra alapjainak gyakorlatorientált megismerésével a tanulók hozzásegítése a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerû, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához. Feladatok Az informatikai eszközök szerepének, fontosságának tudatosítása az élet különböző területein. Az informatika azon eszközeinek, fogalmainak és módszereinek megismertetése, amelyek lehetővé teszik informatikai személetük kialakulását, az informatika alkalmazására készteti őket. Az önálló számítástechnikai produktum (pl.: rajz, levél, névjegy, stb.) létrehozásának élménye. Az alkotás élményének biztosítása; Az esztétikai érzék fejlesztése. Fejlesztési feladatok, tevékenység, tanulásszervezés Adott informatikai eszközök tudatos használata. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás a legszükségesebb perifériák használatával. Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kézi szöveg feldolgozása. Szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció szerkesztése. Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. Egyszerű problémák megoldása önállóan. Egyszerűbb algoritmusok használata. Ismert adatokból eredmény meghatározása. Táblázatok, diagramok megismerése, adatok rendezése. Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről. Csoportos kommunikációs eszközök segítségével információ küldése és fogadása. Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. Tanulmányi feladatokhoz kereső kérdések megfogalmazása. Információk keresése a helyi adatbázisban. Médiumok megkülönböztetése, irányított feldolgozása. Dokumentumválasztás. Bibliográfia készítése. Saját mágneslemez készítése. Adatgyűjtés – játék az adatokkal, csoportosítás, rendezés, összehasonlítás, elemzés. Szakkatalógus böngészése. Információs játékok. „Szörfözés” a hálón. 35
Saját hivatalos irat (pl. önéletrajz, pályázat) készítése.
Tantárgyi tartalmak, témakörök Számítástechnika: Algoritmusok Dokumentumkészítés Adatkezelés Táblázatkezelés Számítógéppel segített problémamegoldás
Számítógépes hálózat Könyvtárhasználati ismeretek: Dokumentumismeret
Általános könyvtárhasználati ismeretek
Algoritmus kódolása programnyelvre, utasítások gyakorlása, programfuttatás, hiba, hibaüzenet, hibajavítás. Ismerkedés alapvető dokumentumformákkal, szoftverekkel. Ikonok használata, egyszerű szöveg- és rajzkészítés. Az iskolai élet adatai: saját gyűjtésű adatok számítógépes adatállományának elkészítése. Az adatkezelés etikai szabályai Kész táblázat gépbe vitele. Adatmódosítás a táblázatban. Paraméterek változtatása, a programmódosítás lépései, hatása: matematikához, fizikához kapcsolódó paraméterek közötti kapcsolatok. A számítógépes hálózat funkciója, információszerzés egyszerű keresőprogrammal. Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás számítógépes adatbázisaival. Keresés kijelölt feladatra, dokumentum választása adott tantárgyi feladathoz. Az osztály életével kapcsolatos dokumentumok létrehozása, nyers szöveg formázása: önéletrajz, rövid hivatalos levél elkészítése, nyomtatása. Különböző könyvtártípusok: iskolai, szak- és közkönyvtárak. Az önálló könyvtári ismeretszerzés főbb lépései. A megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése az aktuális érdeklődéshez igazodva.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai: Érzékszervi megismerések. Térbeli és időbeli tájékozódás. A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. Analízis, szintézis. Algoritmikus, problémamegoldó gondolkodás. A tanulók értékelésének elvei 36
Az értékelés kifejezi a tanuló az önmagához mért fejlődését, differenciált, személyre szóló, a tanuló fejlettségéhez, állapotához igazított. Az értékelés alapja nem csupán az adott helyzetnek való megfelelés, hanem a tantárgyi specifikumoknak megfelelő – már begyakorolt – tanulási és munkaszokások alkalmazása. Az értékelés alapja: az informatikai eszközök szerepének, fontosságának megértése, az operációs rendszer segítséggel történő kezelése, munkálkodás a számítógéppel a képességeinek és korosztályának megfelelő feladatok során, az alapvető algoritmusok végrehajtása, dokumentumformák és rajzi dokumentumformák ismerete, az esztétikus külalak kialakításának igénye. A szakasz végére elvárható követelmények A tanuló legyen képes rövid programokat önállóan futtatni, elakadásnál konkrét segítséget kérni. Értékelje a szövegszerkesztő program előnyeit. Tudjon néhány soros dokumentumot beírni a számítógépbe, és tegyen lépéseket a szerkesztőműveletek megismerésére, egyszerű rajz készítésére. Legyen képes rákérdezni az adatbázis megfelelő adataira. Tudjon egyszerű adatokkal adatállományt létrehozni. Ismerjen fel a táblázatban elhelyezett adatokat. Ismerje az adatkezelés etikai szabályait. Alakuljon ki jártasság a problémamegoldásban, a tapasztalaton alapuló vizsgálatok végzésében. Érzékelje a paraméterek módosító hatásait, megfigyeléseit legyen képes megfogalmazni. Tudjon a számítógépes hálózatból információt lekérni, rövid elektronikus üzenetet küldeni. Ismerje a hálózati viselkedés szabályait. Érzékelje a szerkesztőprogramok gyakorlati hasznosságát. Ismerje és tudja használni az iskolai és a lakóhelyi könyvtárat. Tájékozódjon biztosan az iskolai, a lakóhelyi könyvtárban, ismerje állományait, használja egyéb szolgáltatásait. Tudja segítséggel kiválasztani feladatmegoldásához, az érdeklődéséhez megfelelő információhordozót. A szerzett információkat használja fel tanulmányaiban, önművelésében.
TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET 37
Tantárgyi tartalmak, témakörök Korunk történelme Hazánk Európában és a nagyvilágban
A globalizálódó világ
Hazánk, a Magyar Köztársaság
A kormányzati rendszer
Az állam feladatai
Gazdasági ismeretek
A rendszerváltás, a demokratikus viszonyok. Hazánk az európai tájak rendszerében. Közép-európai elhelyezkedés. Hazánk kapcsolata a szomszédos országokkal. A határon túl élő magyarság. Magyar állampolgárok külföldön. Útlevél, vízum, nagykövetség. A kettészakadt világ, népességrobbanás, világélelmezési válság, AIDS – a globalizáció problémái. Az ENSZ tevékenysége. Az európai biztonsági rendszer és intézményei. Az Európai Unió, az egységes pénznem, az euró. A demokratikus állam, az államterület. Az alkotmány mint alaptörvény. A választási rendszer, a képviseleti demokrácia szervei – az országgyűlés, a helyi önkormányzat képviselőinek választása. A személyes részvétel lehetőségei a törvényhozásban – népszavazás, népi kezdeményezés. Állampolgárság – állampolgári jogok és kötelességek. Az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog mint alapjogok. A gyermekek jogai. Gazdasági, szociális és kulturális jogok. Az országgyűlés, a törvényhozás. Kormányés ellenzéki pártok. Miniszterelnök, minisztériumok, helyi önkormányzatok. Végrehajtás, ellenőrzés. A belső rend védelme. A rendőrség. A bűnüldözés, a közrend és a biztonság védelme. Közlekedés-rendészet, rendészeti szervek, a polgárőrség. A honvédelem. Külpolitikai, diplomáciai feladatok. Az igazságszolgáltatás. A bíróságok. Polgári és büntető eljárások. Az ügyészségek. A védelemhez és az ártatlansághoz való jog. Művelődésügy – a műveltség társadalmi szerepe. A közoktatás. Az iskolán kívüli művelődés. Az egészségügyi ellátás, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika. A háztartás. Családi munkamegosztás, családi szükségletek, a családi költségvetés. Megtakarítási lehetőségek. A vállalkozás. Fajtái, az alapítás feltételei. A sikeres vállalkozás kritériumai: nyereség, társadalmi hasznosság. A munka világa. A munkaviszony létesítésének szabályai. A 38
munkaszerződés. Munkanélküliség, munkaügyi szervezetek. Érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek. A nemzetgazdaság. Termelés, fogyasztás, felhalmozás. A gazdaság főbb sarokpontjai egy-egy egyszerű példán keresztül: gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, költségvetés, fizetési mérleg. Állami bevételek, az állami adók. A külgazdaság. Külkereskedelem, nemzetközi gazdasági szervezetek.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Újságolvasás, televíziós, rádiós hírek hallgatása, ismeretszerzés a kapott információkból, beszámoló. Vázlat, ábra, rajz készítése tanári segítséggel. Statisztikai adatok gyűjtése, felhasználása, elemzés, következtetések levonása. Saját élményből gyakorlati tapasztalatgyűjtés. Történetek, események elbeszélése. Történelmi események okainak és következményeinek elemzése. Látogatás a közeli közigazgatási és szolgáltató intézményekben (polgármesteri hivatal, bíróság, családsegítő központ, utazási iroda). A helyi közélet eseményeinek követése. Szituációs játékok (ügyintézés, tárgyalás, vita, sajtókonferencia, riportkészítés, tudósítás). Kérdőívek, kérvények kitöltése. Részvétel osztály- vagy iskolai újság írásában. Hirdetések fogalmazása. Naplóvezetés. A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai a megszilárdító szakaszban Ismeretszerzés technikáinak fejlesztése különböző írásos forrásokból, információk gyűjtése az interneten. A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, lexikonok ismeretének és használatának megszilárdítása. A kritikai gondolkodás fejlesztése többféleképpen értelmezhető szöveg jelentésrétegeinek feltárásával, különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlításával. Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Feltevések megfogalmazása, összefüggések felismerésének fejlesztése az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. Társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről szóló önálló vélemény megfogalmazási képességének erősítése. Különféle értékrendek összehasonlítása, a saját értékek tisztázása.
39
A megismert jelenségek rendezése: ok és okozat, hasonlóságok és különbözőségek, szándékok és következmények szerint. A kommunikációs képesség fejlesztése, a tanultak gyakorlása, automatizálása az alábbi tevékenységekkel: a vita során véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. A különböző információforrások elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése. Történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása. Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése. Térben-időben való tájékozódás fejlesztése, szókincsbővítés a történelmi korszakok, periódusok nevének használatával a történelmi idő tagolására, események, jelenségek, személyek stb. időrendbe állításával, a történelmi tér változásainak leolvasásával különböző térképekről. Ismeretszerzés elsajátított technikáinak gyakorlása. Elemzés, összefüggéslátás, ok-okozat feltárása.
A tanulók értékelésének elvei Folyamatos ellenőrzés, értékelés, egyéni szükséglethez igazodó segítségnyújtás jellemezze a tanítás-tanulás folyamatát. Az ellenőrzés és értékelés legyen sokszínű, sokirányú, következetes. Az értékelés legyen a tanulók számára is informatív jellegű, biztosítsa a további motiváltságot, a személyiség fejlődését. Az értékelés megerősítő szereppel bírjon, pozitívumokra épülő legyen. A kiinduló diagnosztizáló értékelést kövesse egész évben a folyamatos formatív értékelés. Az értékelés alapja mindig az önmagához mért fejlődés legyen, vegye figyelembe az ismeretelsajátítási folyamatban tanúsított aktív részvételt. A tanuló egyéni képességeihez, fejlettségéhez, tudásához igazodó egyénre szabott számonkérésen alapuljon. A differenciált értékelés kapjon hangsúlyt minden szakaszban. Vegye figyelembe a tanuló kritikai gondolkodásának, kommunikációs készségének, időbeli, térbeli tájékozódásának fejlődését. A szakasz végére elvárható követelmények Legyenek elemi ismeretei a világot érintő nagy problémakörökről. Ismerje a külföldre utazás gyakorlati tudnivalóit. Tudjon egyszerű példákat mondani a demokratikus társadalmi részvétel tanult színtereiről. Értse, hogy az emberek az eseményeket, a változásokat különbözőképpen is érzékelhetik, értékelhetik. Legyen képes néhány mondatban véleménye mellett érvelni, mások érvelését figyelembe venni. Tudjon ismereteket meríteni különböző forrásokból. 40
Tudjon egyszerű és képes információból származó ismeretet értelmezni, abból következtetéseket levonni. A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket és az ehhez kapcsolódó véleményeket. Tudja egyszerű példával bemutatni a folyamatosság és a változások szerepét a társadalmi-történelmi folyamatokban. Tudjon egyszerű példát mondani az értékek őrzésére, a fejlődésre. Legyen képes konkrét események kapcsán a jelen és a múlt megkülönböztetésére. Használjon kronológiai táblázatokat. Tudja megnevezni Magyarország államformáját, állam- és kormányfőjét, legyen képes felsorolni néhány minisztert. Tudja, mit jelent a hatalommegosztás, tudjon példákat mondani a törvényhozás, a végrehajtás, az ellenőrzés megvalósulásának színtereiről. Ismerje az igazságszolgáltatás szerveit. Legyen tisztában az Alkotmánybíróság szerepével. Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket. Legyenek konkrét ismeretei a közrend, a haza védelméről.. Ismerje az alapvető gazdasági ágazatokat (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, szolgáltatás), értse a termelés és az életszínvonal közötti összefüggéseket. Tudjon példákat mondani a különböző vállalkozási formákról. Ismerje a munkába állás, a munkavállalás szabályait. Ismerje a munkanélkülivé válás esetén szükséges teendőket. Ismerje az adók fajtáit, tudja, hogy a szerzett jövedelem után adózni kell. Ismerje a munka világával kapcsolatos helyi intézményeket, tudja, hol lehet segítséget kérni. Tudjon családi költségvetést készíteni. Állampolgári ismeretei tükröződjenek a magatartásában.
TERMÉSZETISMERET BIOLÓGIA Célok Tudományosan megalapozott ismeretek elsajátíttatása az emberi test működéséről az egészséget megóvó életvezetési szabályok kialakítása érdekében. A felnőtté válással járó lehetőségek és kötelezettségek megismertetése, a felelősség tudatosítása a családdal és a tágabb környezettel kapcsolatban. A felnőtt életben való sikeres helytállás megkönnyítése, az egészséget veszélyeztető szokások és az egészség megőrzését segítő lehetőségek gyakorlati megismertetése útján. Feladatok Elemi balesetvédelmi és munka-egészségügyi ismeretek nyújtása. 41
Hazánk egészségügyi hálózatának, társadalombiztosítási rendszerének és a fontosabb betegjogoknak a megismertetése. Az egészséges életmód előnyeinek tudatosítása, a megelőzés jelentőségének felismertetése.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
Az ember szervezete és működése
Környezet- és munka-egészségtani ismeretek
A hormonális szabályozás alapelvei. Hormonhiány vagy -túltermelés következtében fellépő leggyakoribb betegségek (a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai). A hormonok szerepe az ivari szabályozásban. Az immunitás. Védőoltások. Vércsoport. Az emberi szexualitás. Párválasztás, felkészülés a családi életre. A fogamzásgátlás módjai. Utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás A terhesség, terhesgondozás, az embrionális fejlődés. A szülés. A terhességmegszakítás veszélyei. A szülő és gyermek kapcsolata. Csecsemőápolás. A kisgyermekek gondozása. A felnőttek felelőssége a gyermekek egészséges felnevelésében. Lakóés munkahelyi környezetünk higiéniája. Az egészséget veszélyeztető szokások: a dohányzás, az alkoholizmus, a drogok használata, a felelőtlen szexualitás, az AIDS. A szűrővizsgálatok, fogászati kezelés, a megfelelő pihenés, regenerálódás, korszerű táplálkozási szokások kialakítása. Egészséges életvezetés a felnőttkorba lépéskor. Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok megismerése. A betegségek általános tünetei. Házi betegápolás orvosi ellenőrzés mellett. Fertőző betegségek, járványok. Idős emberek leggyakoribb egészségügyi problémái. Idősebb családtagok egészségvédelme, ápolásuk iránti felelősség. Gyógyszerek tárolása, kezelése, használatának szabályai. Egészségügyi intézmények és azok rendeltetés szerinti igénybevétele. Háziorvosi és szakorvosi kórházi ellátás. Az egészségbiztosítási rendszer. A tb-ellátásra jogosultság feltételei. A jogosultság megőrzésének fontossága munkanélküliség esetén is. Munkaalkalmassági vizsgálatok, munkavédelmi előírások, a munkahely 42
sajátos munkavédelmi szabályai. Balesetmegelőzés. Munkahelyi balesetek – ügyintézés. Lakóés munkahelyi környezetünk higiéniája Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Tapasztalatok az emberi szervezet működéséről, egészségéről Példákon keresztül felismerni az ember szabályozó szervrendszerének működését. Megismertetni a nemi szervek egészségét biztosító személyi higiénés tennivalókat. Vélemények, tapasztalatok gyűjtése az abortusz társadalmi megítéléséről. Figyelem felhívása az anya terhesség alatti életmódja és a születendő gyermek egészségi állapota közötti összefüggésre. A korán kezdett nemi élet veszélyeinek megismertetése. Szituációs, kommunikációs szerepjátékokon át a kockázatos, veszélyes viselkedési módok elkerülésének, élethelyzetek megoldásának bemutatása. Az egészségmegóvás szabályainak, az egészségügyi intézmények szolgáltatásai igénybevételének, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályainak elsajátíttatása. Tevékenységek Megfigyelések, összehasonlítások az egészséges és beteg szervezetről. Véleményalkotás. A tanult ismeretek felhasználása a segítségnyújtásban, a saját élet szervezésében. Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok, lexikonok önálló tanulmányozása. Az elsősegélynyújtás modellálása, szituációs gyakorlatok végzése. Higiéniai ismeretek önálló alkalmazása a mindennapokban. Látott, tapasztalt élmények kritikus értékelése. Véleménynyilvánítás, ítéletalkotás a feldolgozott témakörökkel kapcsolatosan. A tantárgyak kiemelt habilitációs, rehabilitációs célú feladatai: Gyakorlati problémák felismerése, korszerû életvezetés: Példák, gyakorlati feladatok segítségével tudatosítani az iskolában tanultak és az iskolán kívüli világ közötti kapcsolatot. Pozitív életvezetési stratégiák kialakítása, elfogadtatása, az életvezetési készségek fejlesztése. Egészség- és környezetvédelem: Az egészség- és környezetvédelmi ismeretek megerősítése hétköznapi példákkal, rávezetéssel, tudatosítással, gyakorlati alkalmazással. A környezetvédő magatartás kialakítása. A természetbarát, ökologikus szemlélet formálása, példák bemutatása, összefüggések feltárása az érzelmi intelligencia mozgósításával. Gondolkodási mûveletek fejlesztése, megerõsítése A gondolkodás rugalmasságának, a kritikai, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése sok életszerű példán, gyakorlaton át. A tanult analógiák transzfer hatásának megerősítése új feladatban, tevékenységben. Az általános képességek fejlesztése 43
A kommunikációs, a téri irányok, téri viszonyok, a térbeli szókincs, az időészlelés pontossága, tudatossága. Kommunikáció változó helyzetekben, különféle vélemények, nézetek egyszerű kifejezése. Az önálló tanulás erősítése, az információhordozók használatának képessége. A tanulók értékelésének elvei (a biológia, egészségtan; fizika – kémia tantárgyaknál)
A tanulók értékelésének elvei Az értékelés célja a tanulók fejlesztése. Az értékelés szempontjai: Helyes képzetek kialakulása, a tanult és begyakorolt szakkifejezések használatának fejlettsége. A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazásának szintje. A természettudományos megismerés szintje – a tanuló fejlettségének figyelembevételével. A kísérletekben történő részvétel, egyszerű vizsgálódások, kísérletek önálló, vagy párokban történő megoldása. A gondolkodási funkciók, műveletvégzések szintje, alkalmazásuk önállóan vagy irányítás mellett. Ismeretek gyakorlati alkalmazása saját életvitelében. Tantárgyspecifikus tanulási szokások, az önálló vagy az irányított tanulás szintje. A tanulmányok során elsajátított magatartási és viselkedési szakaszok bensővé válása. A jelenségek, folyamatok közül az emberre, a környezetre veszélyt jelentők felismerése, környezettudatos fogyasztói magatartás. A tanuló részvétele a közös munkában, feladatokban, egyéni vállalásokban. A szakasz végére elvárható követelmények A tanuló tudjon példákat mondani a hormonális szabályozás fontosságára. Ismerje a védőoltások szerepét az egészség megóvásában. Ismerje a terhességmegszakítás veszélyeit. Tudatosodjon benne a korai szexualitás veszélye. Alakuljon ki a felelősségtudat a családalapítással kapcsolatban. Tudja, hogy a szülők felelősséggel tartoznak gyermekeik neveléséért. Ismerje az elsősegélynyújtás elemi szabályait. Váljék igényévé az otthoni és munkahelyi környezet higiéniája. Utasítsa el az egészséget károsító szokásokat. Tudja, hogy saját egészsége megőrzéséért tudatosan tenni kell. Ismerje fel a betegségek általános tüneteit. Ismerje a hőmérő használatának szabályait, a gyógyszerek tárolási és használati rendjét. Tudja, hogy a fertőző betegeket el kell különíteni egészséges társaiktól. Legyenek ismeretei a munkába álláshoz szükséges orvosi vizsgálatok lebonyolítási lehetőségeiről.
44
Tudja, hogy a munkahelyek balesetveszélyesek, a balesetek bekövetkezte ellen a szabályok pontos betartásával lehet védekezni. Ismerje lakóhelye egészségügyi intézményeit és igénybevételük módját.
FIZIKA Célok A tanulók érdeklődésének fenntartása a mindennapi életben felfedezhető fizikai jelenségekkel kapcsolatban, a környezetkímélő, megóvó magatartás tudatos vállalására nevelés. Feladatok A napi problémák megoldásához szükséges a fizika tudománya által nyújtott ismeretek hasznosságának felismerése. A gyakorlati élet szempontjából fontos ismeretek adása a hang- és a fénytan körében. Az ember életvitele szempontjából elengedhetetlenül fontos fizikai ismeretek összekapcsolása az emberi érzékszervek működésével (hallás, látás). A hangtan eredményeit felhasználó – a mindennapi gyakorlatban alkalmazott – eszközök működési elvének és kezelési módjának megismertetése. Az elektromos jelenségek és az elektromos áram hatásainak megismerése a háztartásban és munkahelyen előforduló elektromos gépek, berendezések biztonságos használata érdekében. Tantárgyi tartalmak, témakörök
Fény- és hangtani alapismeretek
Az elektromos alapjelenségek
A fény tulajdonságai. Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése. A fényhullám tulajdonságainak megfigyelése kísérletekben. Az árnyékjelenségek. A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata. A sík, domború és homorú tükrök gyakorlati alkalmazása. A fénytörés jelensége. Fénytörés a prizmán. A színek. A fehér fény színeire bontása. Az emberi szem és a látás. A szemüveg alkalmazása. A hullámmozgás, a hullámok terjedése. A hang mint hullám. A hang jellemzői, hangforrások. Rezonancia. Hallószervünk védelme. A hangszerek fizikája. A mindennapi életben gyakran előforduló, hanghatáson alapuló eszközök megfigyelése, kezelése. Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése. A testek elektromos állapota. Az elektromos áram, az áramkör – tanári demonstrációval. 45
Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos feszültség elemi fogalma. Az elektromos munka és teljesítmény. Az elektromos ellenállás. Az elektromos és mágneses mező kölcsönhatásai. Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazása. Elemi atomfizikai ismeretek. Hogyan működik az atomerőmű? Miért pusztít az atombomba? Miért veszélyes a sugárzás? Káros és hasznos sugárzások. Sugárzásvédelem. Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Tapasztalatok a fizikai folyamatokról: tapasztalatokon alapuló tudásbővítés az anyagokról. A gondolkodási képesség fejlesztése. A gondolkodási műveletvégzés fejlesztése. A megfigyelő, kísérletező, problémafelismerő, összehasonlító, cselekvési, döntési és önálló tanulási képesség kialakítása. Az iskolai kísérletekben tapasztaltak összekapcsolása a mindennapok történéseivel. A fizika társadalmi hasznosságának felismertetése. A fizikában tanultak széleskörű kiterjesztése az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezők, hatások megelőzésére. A modern fizikatudomány eredményeinek, veszélyeinek megmutatása. Tevékenységek Kísérletek megfigyelése, egyszerű kísérletek önálló végzése. Mérések, méréseredmények leolvasása. Könyvtár- és médiahasználat. Fizikai problémák megoldásához terv készítése, indoklása, a feladat elvégzése. A tanulók értékelésének elvei Az értékelés célja a tanulók fejlesztése. Az értékelés szempontjai: Helyes képzetek kialakulása, a tanult és begyakorolt szakkifejezések haszná-latának fejlettsége. A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazásának szintje. A természettudományos megismerés szintje – a tanuló fejlettségének figyelembevételével. A kísérletekben történő részvétel, egyszerű vizsgálódások, kísérletek önálló, vagy párokban történő megoldása. A gondolkodási funkciók, műveletvégzések szintje, alkalmazásuk önállóan vagy irányítás mellett. Ismeretek gyakorlati alkalmazása saját életvitelében. Tantárgyspecifikus tanulási szokások, az önálló vagy az irányított tanulás szintje.
46
A tanulmányok során elsajátított magatartási és viselkedési szakaszok benső-vé válása. A jelenségek, folyamatok közül az emberre, a környezetre veszélyt jelentők felismerése, környezettudatos fogyasztói magatartás. A tanuló részvétele a közös munkában, feladatokban, egyéni vállalásokban.
A szakasz végére elvárható követelmények A tanuló ismerje a fény egyenes vonalú terjedését. Tudja, hogy a fény gyorsabban terjed, mint a hang. Legyen ismerete a tükrök alkalmazási lehetőségeiről. Tudjon példát mondani a lencsék alkalmazására. Ismerje a szem védelmével kapcsolatos tudnivalókat. Sorolja fel a hang jellemzőit és néhány hangforrást. Ismerje az emberi fül szerkezetét és hallószervünk védelmének módját. Tudja kezelni a környezetében előforduló, hanghatásokon alapuló eszközöket. Alakuljon ki benne olyan általános fizikai tájékozottság, amely a választott szakma tanulásának megkezdését lehetővé teszi. Indokolja az elektromosság fontosságát a gyakorlati életen. Tudjon felsorolni elektromos jelenségeket, és mondjon ezekre példákat. Alkalmazza az elektromos áram felhasználásával kapcsolatos alapvető biztonsági szabályokat, ismerje a baleset-megelőzés fontosságát. Mondjon példákat az elektromos áram hatásaira a mindennapok gyakorlatából. Soroljon fel elektromos háztartási gépeket és csoportosítsa őket fogyasztásuk alapján. Tudja, hogy milyen fizikai jelenség alapján működik a transzformátor. Mondjon példát a transzformátor gyakorlati alkalmazásaira. Tudja, hogy minden anyag atomos szerkezetű. Legyen ismerete arról, hogy az ember békés és romboló céllal is felhasználhatja az atomenergiát. Ismerje a legalapvetőbb sugárvédelmi szabályokat. Tudja ismereteit önállóan is bővíteni különféle információhordozók felhasználásával. KÉMIA Célok Tudományosan megalapozott ismeretek nyújtása a kémia tárgyköréből az elsajátított környezetvédelmi ismeretek aktivizálása, a környezettudatos magatartás kialakítása. Feladatok Önálló véleményalkotásra nevelés a mindennapokban adódó kémiai jellegű problémákkal kapcsolatosan. Annak tudatosítása, hogy a környezetünk számos energiaforrása nem megújuló, szükség van a gazdaságosságra, a takarékosságra. Baleset-megelőző cselekvési eljárások elsajátíttatása a kémiai anyagok felhasználása során. 47
Motiválás a népszerű tudományos folyóiratokból, lexikonokból és az elektronikus információhordozókból történő további ismeretszerzésre. Annak felfedeztetése, hogy a természet egységes egész, melyet csak a megismerés folyamatában tagolunk részekre (tudományágakra). A mindennapi élet gyakorlati problémáinak megoldásához nyújtott segítséggel az aktív környezetvédő magatartás kialakításának segítése.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
Anyagszerkezeti ismeretek – a mindennapok A periódusos rendszer vizsgálata. A kémiája legfontosabb elemek és vegyületek nevének és kémiai jelének megismerése. A vizek szerepe az emberi életben. Természetes vizek kémiája: édesvíz, tengervíz. Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. Víztisztítás – szennyvizek. A levegő. Ózon, ózonlyuk. Szén-monoxid, kén-dioxid a levegőben. Megújuló energiaforrások: szén, kőolaj, földgáz. Savak és lúgok a háztartásban. Szóda. Szódabikarbóna, szappan, sósav, mosó- és mosogatószerek. A felhasználás szabályai, a használati utasítás helyes értelmezése. Fertőtlenítőszerek, Hypo, hidrogén-peroxid. Egyszerű oldatkészítési, hígítási számítások a konyhai és kertészeti munkák során. A rozsdásodás (lassú égés) és meggátolása környezetünkben. Csomagolóanyagok: papír, fém, üveg. Újrahasznosításuk. Szelektív hulladékkezelés. Az építkezésnél használt anyagok: mészkő, égetett mész. A mészoldás. Baleset-megelőzés a mésszel való munkáknál. Cement, beton, vasbeton, habarcs, gipsz, üveg, szilikátok, tégla, cserép. Az építőanyagok alapanyagainak előfordulása a természetben. Mészkőbarlangok képződése Szerves kémia A szerves kémia. Szerves vegyületek, anyagok és felhasználásuk: szén, szénvegyületek, kőolaj, alkohol. Fontosabb természetes szénvegyületek: szénhidrát, szőlőcukor, répacukor. Tápanyagaink: olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok. A műanyagok – a természetes és a mesterséges műanyagok csoportjai. Műanyag-hasznosítás. Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Tájékozottság az anyagokról és felhasználásukról 48
Tudatosság a célirányos megfigyelésekben, elemzésben, az adatok lejegyzésében. A tanuló egyéni fejlettségi szintjének megfelelően a jelenségek, folyamatok közötti hasonlóság, különbség észrevétele, megfogalmazása szóban és írásban a tanult szakkifejezések használatával. A kísérletekben realizált elméleti ismeretek és a mindennapi gyakorlat összekapcsolása példákon keresztül. A kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémák felismertetése. Elővigyázatossági szabályok megismerése a háztartási szerek használatánál, tárolásánál. A szerves vegyületek és anyagok fontosságának megértése, életünkben betöltött szerepe, gazdaságos felhasználása. Tevékenységek Megfigyelés és összehasonlítás a tanári és tanulói kísérletek során. Tapasztalatok gyűjtése, megfogalmazása, következtetések levonása. Gyakorlat szerzése a mértékegységek használatában. Összefüggések felfedezése. A tapasztalatok felhasználása a mindennapi gyakorlatban. Elemi jártasság szerzése az információk felkutatásában. Gyűjtőmunka. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel. Egészséges veszélyérzet kialakítása a kémiai anyagokkal kapcsolatosan. Szabályok értelmezése és gyakorlása. Modellezés. Verbális fejlesztés, a szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése, használata. A tanulók értékelésének elvei Az értékelés célja a tanulók fejlesztése. Az értékelés szempontjai: Helyes képzetek kialakulása, a tanult és begyakorolt szakkifejezések használatának fejlettsége. A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazásának szintje. A természettudományos megismerés szintje – a tanuló fejlettségének figyelembevételével. A kísérletekben történő részvétel, egyszerű vizsgálódások, kísérletek önálló, vagy párokban történő megoldása. A gondolkodási funkciók, műveletvégzések szintje, alkalmazásuk önállóan vagy irányítás mellett. Ismeretek gyakorlati alkalmazása saját életvitelében. Tantárgyspecifikus tanulási szokások, az önálló vagy az irányított tanulás szintje. A tanulmányok során elsajátított magatartási és viselkedési szakaszok bensővé válása. A jelenségek, folyamatok közül az emberre, a környezetre veszélyt jelentők felismerése, környezettudatos fogyasztói magatartás. A tanuló részvétele a közös munkában, feladatokban, egyéni vállalásokban. A szakasz végére elvárható követelmények A tanuló szerezzen elkötelezettséget a környezetkímélő és -védő életmód iránt. 49
Ismerje a háztartásban használatos vegyszerek kezelésének módját, a balesetek megelőzésének lehetőségét és a teendőket baleset esetén. Tudjon példákat mondani a vízlágyítás szükségességére és módjára. Ismerje fel a kémiai vonatkozásokat a mindennapok történéseiben. Tudja, hogy a Föld energiaforrásai végesek, ismerje a takarékosság fontosságát. Törekedjen a sokoldalú, kiegyensúlyozott táplálkozásra. Vegye észre lakóhelyén és környékén a környezetszennyezést. Fogalmazza meg tanári segítséggel, majd fokozódó önállósággal a vizsgált anyagok tulajdonságait. Tudja, hogy a lúg veszélyes méreg, ismerje kezelésének szabályait. Mondjon példát a lúgok hasznosítására. Ismerje a tanult elemek és vegyületek nevét, tudjon példát mondani felhasználásukról, jelentőségükről az ember életében. Ismerje azokat a veszélyeket, amelyeket a tanult kémiai anyagok jelenthetnek, tartsa be kezelésük, tárolásuk szabályait. Tudja, hogy a vásárolt termékek használata előtt mindig el kell olvasnia a használati utasításokat és azokat maradéktalanul be kell tartania. Tudjon szerves anyagokat felsorolni és példákat mondani felhasználásukra. Ismerje az alkohol emberi szervezetre gyakorolt káros hatását. Utasítsa el a drogok, az alkohol és a nikotin használatát. Tudjon egyszerű számításokat végezni a mindennapi élethez szükséges oldatok készítéséhez. Ismerje a rozsdagátlás néhány lehetőségét. Különböztesse meg a lebomló és nem bomló hulladékokat. Ismerje a veszélyes hulladékok elhelyezésének helyes módját.
FÖLDRAJZ Célok A természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági ismeretek bővítése, rendszerezése. Az emberek életteréül szolgáló Föld természeti, társadalmi, gazdasági folyamatainak többirányú, kölcsönös függőségének megértetésével, az önálló ismeretszerzés módszereinek elmélyítésével a tantárgyspecifikus tanulási szokások, tevékenységek megerősítése, a hazáért, a régióért, a világ problémáiért érzett felelősség felismertetése. Feladatok A topográfiai ismeretek, a tér-idő fogalmak bővítése, megerősítése, a tanulók eljuttatása a fejlettségüknek megfelelő általános földrajzi tájékozottsághoz. A komplex ismeretanyag révén hozzájárulás a tanulók önálló életvezetéséhez, a munka világában történő eligazodásukhoz.
50
A tanulók eljuttatása a tanult földrajzi szakkifejezések, fogalmak, topográfiai ismeretek szóban és írásban történő pontos használatához. Felkészítés az ismerethordozók által közvetített információk értelmezésére, napi használatára, az igényes válogatásra. A termelés-fogyasztás korlátainak, a természeti erőforrások takarékos felhasználása fontosságának bemutatása. Ráébresztés a Föld globális problémáira, ezek következményeire, a tennivalókra. A környezettudatos, takarékos életmód fontosságának megerősítése.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
A Föld természetföldrajzi naprendszer
képe.
A világ gazdasági és társadalmi képe.
Globális környezeti problémák.
A Folyton változó égitestünk, a Föld. A belső és külső erők felszínformáló hatása – ásványok, kőzetek, nyersanyagok, energiahordozók. A levegőburok. A levegő anyagai, a légkör jelenségei. Légszennyeződés, ózonprobléma, üvegházhatás. A vízburok, a víz anyagai, víztípusok. A vízburok, a talaj és az élővilág kapcsolata. A földrajzi övezetesség. A Naprendszer égitestei. Az űrkutatás eredményei. A világnépesség számszerű változása. Népességelosztás, települési különbségek. Urbanizáció. A gazdasági ágak, változások a gazdasági folyamatokban. Piacgazdaság, a tőke szerepe. Nyersanyagszükséglet – energiaigény. Gazdasági, társadalmi események összefüggései. Gazdaságunk húzóágazatai. Népesedési problémák, éhínségövezet, egészségügyi gondok. Példák a természetkárosításokra – tájpusztítás, esőerdők kiirtása, a víz, a levegő szennyezése, a savas eső, az ózonréteg vékonyodása, globális felmelegedés. Energiahordozók, nyersanyagok túlzott használata, pazarlás. A fogyasztói társadalom veszélyei. Környezetvédelmi kötelezettség és jog. A világ nagy természetvédelmi területei. Hazánk nemzeti parkjai, természetvédelmi területei.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek Ismeretszerzés, tanulás 51
A téma feldolgozását segítő térképek, napilapok, könyvek, statisztikai kiadványok tömegkommunikációs források kiválasztása, értelmezése tanári segítséggel. Egyszerű, rövid szöveg önálló feldolgozása. Tájékozottság a földrajzi térben Alapvető tájékozottság a Földön – elemi ismeretek a Naprendszerről. Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékeltetése modellel, képek, filmek segítségével. A legfontosabb topográfiai fogalmak felismerése, megnevezése a térképen, a földgömbön. Anyagok rendszerezése, a levegő, a víz, a kőzetek, a talaj felismerése a földi élet szempontjából. Környezetkárosító anyagok ismerete – a szennyezés elutasítása. A helyes magatartás megértése a fenntartható fejlődés érdekében. Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben Nyitottság, érdeklődés felkeltése a környezeti problémák és megoldások iránt. Folyamatos információszerzés, hírek, napilapok, filmek útján a globális problémákról. A környezeti-földrajzi problémák felismertetése a mindennapokban, a saját környezetben. Adatok gyűjtése, hírek keresése példák a nemzetközi összefogásra, a világproblémák kezelésére. Az értékelés alapelvei A szakasz végére elvárható követelmények Tudjon különböző méretarányú és tartalmú térképeken készségszinten tájékozódni. Tudjon példákat sorolni a Nap földi életet meghatározó jellemzői közül. Legyen képes – szempontsor segítségével – a földrészek legfőbb természetföldrajzi jellemzőit kiemelni, szóban megfogalmazni. Ismerje az éghajlati övezetességet, soroljon példákat a természetföldrajzi övezetességre. A térkép használatával tudjon példákat keresni az egyes kontinensek főbb természeti kincseire, nyersanyagaira Rendelkezzen ismeretekkel a magyar utazókról, felfedezőkről. Használja pontosan a tanult földrajzi szakkifejezéseket, topográfiai fogalmakat. Értse a természeti erőforrások takarékos felhasználásának fontosságát, a földrajzi folyamatok kölcsönös függőségét. Értse a természeti adottságok és a gazdálkodási lelhetőségek összefüggőségeit. Tudjon példákat mondani a társadalom és a természet kapcsolatára. Szerezzen ismereteket a Föld népességének területi elhelyezkedéséről és ennek környezeti hatásairól. Tudjon példát mondani az urbanizáció következményeire. Ismerje kötelezettségeit a környezet- és természetvédelemben. 52
Ismerje, nevezze meg a gazdasági ágazatokat, legfőbb termékeiket, szolgáltatásaikat. Tudjon hazai példát mondani gazdasági ágakra. Ismerje a gazdasági ágazatok környezetkárosító hatásait. Tudja az emberi tevékenység hatását az ember egészségére és környezetére.
TESTNEVELÉS Célok: Olyan személyiségjegyek kialakítása, amelyek alapján a sportolás rendszeres tevékenységformává, az életmód meghatározó részévé, az önkifejezés eszközévé válik. A munkavégzéshez szükséges fizikai képességek kifejlesztése. Feladatok:
Koordináltan végrehajtott mozgásmechanizmusok tökéletesítése, gazdaságos mozgáskivitelezés létrehozása. Felkészítés a mindennapi élet feladatainak ellátására. A kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, edzettségi állapot megtartása. Megfelelő teherbíró képesség kialakítása. A higiéniai szokások erősítése. Sportolási élmények nyújtása. Szabályismeret, szabálytudat fejlesztése. A csapatjátékokban a kollektív siker és a tevékenység örömének kialakítása. Személyiségvonásaik fejlesztése. Önismeretre, önelfogadásra nevelés.
Tantárgyi tartalmak, témakörök Témakör
Tartalom
Rendgyakorlatok
Vezényszavakkal a rendgyakorlatok teljes köre; pontos, tudatos végrehajtással. Menetelések, ellenvonulások.
Gimnasztika
Pontos, tudatos végrehajtással. Menetelések, ellenvonulások. Önálló bemelegítés 8-10 gimnasztikai gyakorlattal. Domináljon a nagy izomcsoportok célirányos bemelegítése. Előkészítő szabad-, társas- és szergyakorlatok; állásban, járásban, elemkombinációkkal. Zenére végzett bemelegítő és szabadgyakorlatok; statikus, dinamikus, táncos elemek beépítésével. A biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése – valamint légző-gyakorlatok – a, testtájanként végighaladva a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyagon, a tanév során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos meghatározására valamint a lassú és 53
pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával és a tanulócsoport képességeinek figyelembevételével, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illeszkedéssel a testnevelési óra többi eleméhez.
Atlétika
Futások: kitartó futás, futás terepen, mesterséges akadályok között. Gyorsfutás, fokozódó futás, vágtafutás. Rajtgyakorlatok, indulások különböző kiindulási testhelyzetből. Állóés térdelőrajt: vezényszavak alkalmazásával. Ugrások: ugróiskola feladatai. Távolugrás guggoló technikával. Magasugrás lépő- vagy gurulótechnikával. Dobások: távolba és célra, különböző méretű és súlyú labdákkal, helyből és nekifutásból, egy és két kézzel. Kislabdadobás keresztlépéssel. Súlylökés oldalállással, 2kg-os tömött labdával, nemeknek megfelelő súlygolyóval.
Torna
Talajtorna: ismert elemek gördülékeny egymáshoz kapcsolása. Statikus és dinamikus elemek folyamatos váltakoztatása. Önálló gyakorlat összeállítása, ritmikus sportgimnasztikai elemek beemelésével zenére. Támaszugrások: ismert elemek gyakorlása, lendületes nekifutás, erőteljes elrugaszkodás, magas repülési ív, biztos talajfogás. Függésgyakorlatok: gyűrűn, bordásfalon. Fogásmód, elemkapcsolások.
Testnevelési sportjátékok
és Labdaügyességet fejlesztő feladatok. Labdavezetés kézzel, lábbal, védekező játékosok között. Kapura rúgás, kosárra dobás védőkkel szemben. Egy-egy elleni támadási, védekezési megoldások. Labdás sportjátékok alapelemeinek tudatos alkalmazása, gyakorlása, csapatjátékban, sportágaknak megfelelő szabályokkal (kosárlabdázás, röplabdázás, labdarúgás).
Természetben űzhető sportok
A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és sporteszközök.
Könnyített testnevelés
Az egyénre előírt gyakorlatok pontos, tudatos végrehajtása, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavalt tananyagok.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok
54
Az edzettség fokozása, fizikai aktivitás fenntartása.
Általános és sokoldalú képzés a hátrányok leküzdése érdekében.
A teljesítményképes tudás fokozása az atlétikai versenyszámokban.
A tornában tanult mozgáselemek, gyakorlatsorok rögzítése.
Törekvés a mozgásfeladatok tökéletes kivitelezésére.
A szertornához szükséges izomerő fejlesztése.
A
már
ismert
labdás
sportjátékok
technikai
elemeinek
alkalmazása,
versenyhelyzetekben is.
Alapvető versenyzési magatartási formák gyakoroltatása.
Az önismeret, önelfogadás megerősítése.
Továbbfejleszthető tudás megszilárdítása egyénenként.
A munkavégzéshez szükséges képességek, fizikai állapot szinten tartása, fejlesztése.
Általános képességek fejlesztése
Az észlelés, figyelem-összpontosítás, elemzés, rendezés, megformálás, kivitelezés.
Utasítás pontos megértése, követése, helyes munkatempó megválasztása, fenntartása.
Hosszú távú emlékezet fejlesztése: vizuális, akusztikus, motoros.
A lényegkiemelés képességének fejlesztése, koncentráló képesség növelése.
Tanuláshoz való viszonyulás képességének fejlesztése: feladattudat, kitartás, érdeklődés, kreativitás, önmegvalósítás.
A beszédkészség fejlesztése, a szókincs bővítése, a megnyilatkozás képességének formálása, bátorítás.
Erkölcsi értékek, normák kiépítése.
Társas kapcsolatok megteremtési, megtartási, élési képességének fejlesztése: helyzetfelmérés, alkalmazkodás, együttműködés, belátás, együttérzés.
Önismeret, önértékelés formálása.
Esztétikai érzék fejlesztése.
A tantárgy habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
Általános fizikai (kondcionális) és koordinációs képességek fejlesztése, az egyéni fejlettségi szint függvényében. A kitartó mozgás fejlesztése, a tűrőképesség növelése.
55
Az iskola által választott sportági képességek fejlesztése, ezen belül: a kreativitás, a koncentráló-, a cselekvésbiztonság-, az improvizációs, az önszabályozó képességek erősítése. A munkavégzéshez szükséges képességek és a teherbíró képesség fejlesztése. Az önelfogadás képességének építése. Az egészség fenntartásához szükséges önállóság képességének növelése. Morális és akarati képességek fejlesztése: együttműködés, önfegyelem, akaraterő, a másik elfogadása, egymás segítése. A tanulók értékelésének elvei Az értékelés célja a motiválás, a mozgás örömének megélése. A pozitívumokra koncentrál, egyéni célokat, fejlesztési területeket jelöl meg. Jellemzője a rendszeresség, a következetesség, alapoz a tanuló aktív részvételére.
Jellemzői: elemző, pozitívumokat kiemelő, hiányokat feltáró, fejlesztő, reális elvárásokat tisztázó.
Figyelembe veszi:
az életkori sajátosságokat, a tanuló mozgásállapotát, az általános és speciális, egyénre szabott fejlesztési célkitűzések, feladatkijelölések alapján az egyéni fejlődés mértékét. Értékelendő területek:
együttműködés a habilitációs munka folyamatában,
aktivitás,
az elsajátítottak önálló alkalmazására való törekvés,
a tanuló önálló mozgáskezdeményezése,
Az értékelés szempontjai:
a tanuló önmagához mért fejlődése.
A szakasz végén elvárható követelmények
A tanuló tudjon önállóan 8-10 gyakorlattal bemelegíteni.
Tudjon szabadgyakorlatot önállóan összeállítani és végrehajtani.
Törekedjen a megismert ugrótechnikák minél tökéletesebb végrehajtására. 56
Alkalmazza önállóan a dobásoknál szerzett ismereteket.
Tudjon legalább 4 elemből álló talajgyakorlatot szép tartással bemutatni.
Ismerje és alkalmazza a legismertebb kéziszereket.
Törekedjen a maximális biztonságra a mozgások végrehajtása során.
Legyen képes a zene és a mozgás összehangolására.
Ismerje és tudja betartani három sportjáték elemi szabályait.
Ügyeljen maga és társai testi épségére, tanúsítson sportszerű magatartást.
Alkalmazza a legfontosabb testtartásjavító gyakorlatokat.
57
Közismereti órák a három éves szakképzéshez 2012. szeptember 1-től (A szakiskolai közismereti program alapján)
Kompetenciaterületek, modulok megnevezése
Évi óraszámok 9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
Szövegértés
72
72
16 (első félév)
Történelmi, szociális, állampolgári
--
36
16 (első félév)
Természetismeret
36
---
32 (első félév)
Matematika
108
72
16 (első félév)
Digitális (informatika)
36
36
---
Idegen nyelv
72
72
32 (első félév)
Életvezetési ismeretek
72
---
---
Testnevelés
108
108
64
Osztályfőnöki
36
36
32
Összesen:
540
432
208 10 óra/hét (első félév)
15 óra/hét
12 óra/hét
3 óra/hét (második félév)
Bútorasztalos (3 éves „előrehozott szakképzés) A modulok óraszámai évfolyamonként 33 54301 1000 00 00 BÚTORASZTALOS szakma
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
18
---
---
72
108
108
72
96
96
108
252
---
216
---
---
36
108
---
72
---
128
---
---
72
144
96
320
---
---
36
108
32
128
252
504
252
630
224
672
7 óra/hét
Szakmai órák összesen
36
7 óra/hét
6329-11
36
17,5 óra/hét
6351-11
Elmélet
6350-11
36
7 óra/hét
2302-11
Gyakorlat
6349-11
A biztonságos munkavégzés feladatai Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok Asztalosipari szerelési feladatok Bútorasztalos termékek gyártási feladatai Gépkezelési feladatok
Nyári gyakorlat
11. évfolyam
14 óra/hét
2273-11
megnevezése
10. évfolyam
Elmélet
száma
9. évfolyam
140
160
21 óra/hét
Modul
---
Készült a 17723-6/2011. közleményben kiadott központi program alapján
A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.
59
Az 54 481 02 0010 54 03 azonosító számú, Internetes alkalmazásfejlesztő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak
óraszáma
gyakorlat
Informatikai alapismeretek I.
72
72
Informatikai alapismeretek II.
72
36
Szövegszerkesztés
36
36
Prezentációkészítés
18
18
Informatikai alapismeretek IV.
36
72
Munkatervezés és -szervezés
36
Projektmenedzsment
82
2/14. évfolyam elmélet
gyakorlat
megnevezése
elmélet
azonosítója
1/13. évfolyam
176
176
Internetes alkalmazás-fejlesztés
192
320
Szakdolgozat készítés
96
Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés
1142-06
1143-06
62
Rendszer/alkalmazás-tervezés, -fejlesztés és programozás 1144-06
1147-06
Programozásmódszertan és programozási nyelvek
144
144
Informatikai rendszerek alapismeretei
72
72
összesen
568
Osztályfőnöki
36
32
Testnevelés
72
64
Angol nyelv
72
64
összesen
748
nyári gyakorlat
512
512
464
624
496
496
90
60
A Pedagógiai Program kiegészítéseit az iskolai diákönkormányzat 2012. augusztus hó 27-én megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. ……...……………………… DÖK elnök
A Pedagógiai Program kiegészítéseit az intézmény nevelőtestülete 2012. augusztus hó 27-én megtartott értekezletén egyhangúlag elfogadta.
Somogyzsitfa, 2012. augusztus 27.
………………………… Markhard József igazgató
A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája Pedagógiai Programjának kiegészítését a Marcali Város Önkormányzata Oktatási Bizottsága 2012. …………………… hó ….. napján megtartott ülésén jóváhagyta.
………………………… Dr. Sütő László polgármester
61
