A MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja

A MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

1


Tartalom 1. BEVEZETŐ .......................................................................................................... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza .......................................................................................................................... 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok........................................................................ 6 1.3. Az alaptevékenységhez kapcsolódó főbb kiegészítő és segítő tevékenységek.......................................... 6 1.4. Az iskola története ....................................................................................................................................... 7

2. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................ 8 2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai...................................................................... 8 2.1.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelve:...................................................................................... 8 2.1.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai:............................................................................... 9 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................. 14 2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................ 15 2.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................................................... 17 2.4.1. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás............................................................. 17 2.4.2. Tanórán kívüli tevékenységek............................................................................................................. 18 2.5. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja ........................................... 19 2.5.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ..................................... 19 2.5.2. Csoportbontások és a kompetenciafejlesztés ...................................................................................... 19 2.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése......................................................... 20 2.5.4. A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek ...................................................................... 20 2.5.5. A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek .......................................................................... 21 2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok....................................................................... 21 2.7. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei...................................................................................................................... 22 2.7.1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere ...................................................................................... 22 2.7.2. Szülők és pedagógusok együttműködése ............................................................................................ 23 2.8. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok........................................................................................... 24 2.8.1. Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint:............................ 24 2.8.2. A kommunikáció tantárgy (szociális, életviteli és környezeti kompetenciák) értékelésének alapelvei: ...................................................................................................................................................................... 24 2.8.3. Vizsgával kapcsolatos szabályok ........................................................................................................ 25 2.8.4. Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek............................................................................. 29 2.8.5. A bizonyítványok kiadásának rendje .................................................................................................. 32 2.8.6. Magatartás és szorgalom minősítési rendszere.................................................................................... 32 2.9. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................................... 37 2.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók ............................................................................................................................................................................ 38 2.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei................................................................................................. 40

2

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ....................................................................................................................................... 41 2. 13. Az intézmény környezeti nevelési programja....................................................................................... 41 2.13.1. Alapelvek, jövőkép, célok................................................................................................................. 41 2.13.2 A környezeti nevelés színterei............................................................................................................ 43 2.13.3. A környezeti nevelés módszerei........................................................................................................ 47 2.13.4. A környezeti nevelés taneszközei ..................................................................................................... 48 2.13.5. Erőforrások........................................................................................................................................ 48 2.13.6. Iskolán kívüli együttműködés ........................................................................................................... 49 2.14. Az intézmény egészségnevelési és egészségfejlesztési programja......................................................... 50 2.14.1. Az egészségvédő iskola..................................................................................................................... 50 2.14.2. Helyzetelemzés ................................................................................................................................. 51 2.14.3. Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja .............................................................................. 52 2.14.4. Az egészségfejlesztés főbb területei.................................................................................................. 52 2.14.5. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek ................................................................ 53 2.14.6. Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők ...................................... 54 2.14.7. A segítő kapcsolatok ......................................................................................................................... 56 2.14.8. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei ............................................................... 56 2.14.9. A mindennapos iskolai testedzés programja ..................................................................................... 59 2.14.10. Értékelés, újabb célkitűzés .............................................................................................................. 60 2.15. A tanulók fizikai állapotának mérése..................................................................................................... 60

3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE......................................................................... 62 3.1. A kompetencia alapú oktatás bevezetése ................................................................................................. 62 3.2. Az intézményben a TÁMOP 3.1.4 pályázat alapján megjelenő kompetenciaterületek, tevékenységek ............................................................................................................................................................................ 64 3.3. Új tanulásszervezési eljárások .................................................................................................................. 68 3.4. Önálló intézményi innovációk................................................................................................................... 72 3.4.1. „Környezeti nevelés a fenntartható fejlődés érdekében”..................................................................... 72 3.5. Más intézményektől átvett jó gyakorlatok .............................................................................................. 73 3.6. A TÁMOP 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek ................................................... 73 3.7. Szakközépiskolai óraterv 2011/2012-es tanévtől ..................................................................................... 81 3.8. Szakiskolai óraterv 2011/2012-es tanévtől ............................................................................................... 83

4. SZAKMAI PROGRAMOK .................................................................................. 84 4.1. Képzési profil, általános szabályok .......................................................................................................... 84 4.2. Modulrendszerű szakképzés ..................................................................................................................... 85 4.3. Moduláris rendszerű óratervek................................................................................................................ 86 4.3.1. Internetes alkalmazásfejlesztő 2012/2013-as tanévtől ........................................................................ 86 4.3.2. Élelmiszer- és vegyi áru-eladó 2012/2013-as tanévtől........................................................................ 87 4.3.3. Élelmiszer- és vegyi áru eladó 2013/2014-es tanévtől ........................................................................ 88 4.3.4. Pék- cukrász ........................................................................................................................................ 89 4.3.5. Gépi forgácsoló 2012/2013-as tanévtől............................................................................................... 90 4.3.6. Gépi forgácsoló 2013/2014-es tanévtől............................................................................................... 91

3

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 4.3.7 Géplakatos 2013/2014-es tanévtől ....................................................................................................... 92 4.4. Előrehozott szakképzés óraterve 2010/2011-es tanévtől......................................................................... 93 4.4.1. Bőrdíszműves...................................................................................................................................... 94 4.4.2. Géplakatos........................................................................................................................................... 95 4.4.3. Női szabó ............................................................................................................................................ 96 4.5 Szakmai képzés óraterve 2013/2014-es tanévtől....................................................................................... 97 4.5.1. Bőrdíszműves...................................................................................................................................... 98 4.5.2. Eladó ................................................................................................................................................. 100 4.5.3. Cukrász ............................................................................................................................................. 102 4.5.4. Gépi forgácsoló ................................................................................................................................. 104 4.5.5. Ipari gépész ....................................................................................................................................... 106 4.5.6. Kőműves és hidegburkoló................................................................................................................. 108 4.5.7. Mechatronikai karbantartó ............................................................................................................... 110 4.5.8. Női szabó .......................................................................................................................................... 112 4.5.9. Pék..................................................................................................................................................... 114

5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................... 116

4


1. BEVEZETŐ

1.1. Az intézmény jogi státusza Az iskola hivatalos elnevezése, címe: MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 8700 Marcali, Hősök tere 3. Telefon/fax:

85/510-130

E-mail cím:

[email protected]

OM azonosító:

034190

Az iskola fenntartója: Klebersberg Intézményfenntartó Központ

Az intézmény képviselője: Bodrogi Csaba igazgató

Az iskola típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

Intézmény egységei: Összetett iskola -

szakközépiskola

-

szakiskola

5


1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok

Általános iskola

Szakiskolai képzés 9-10. évfolyamon -

Szakközépiskolai képzés

élelmiszeripari

9-12. évfolyamon

szakmacsoport

- informatikai szakmacsoport

Szakmunkásképzés

- könnyűipari szakmacsoport

11-12-13. évfolyamon

- pénzügyi- és számviteli

-

10. évfolyamra épülve

ügyintéző

9-10-11. évfolyamon -

alapfokú iskolai végzettségre épülve

Felnőttek

Felnőttek

Szakmunkás-

Érettségire

középiskolája

középiskolája

képzés

épülő

középiskolai

szakképzés

nappali tagozat levelező tagozat

végzettségre épülve

1.3. Az alaptevékenységhez kapcsolódó főbb kiegészítő és segítő tevékenységek -

szolgáltatási tevékenység (tanműhelyek)

-

diáksport, testkultúra

-

szakértés, szaktanácsadás.

6


1.4. Az iskola története Az intézet 1970 szeptemberében lett önálló szakképzési intézmény. Ezt megelőzően 17 évig a kaposvári 503.sz. Szakmunkásképző Intézet fiókiskolájaként működött. Ebben az időszakban a bőrdíszműves, a mezőgazdasági gépész, az asztalos, a villany- és autószerelő, a kőműves, a lakatos és nőiruha-készítő tanulók elméleti képzését Marcali város többi iskolájának pedagógusai látták el, a gyakorlati oktatás pedig a város és a városkörnyék kisiparosainak segítségével valósult meg. Az első önállóan megkezdett tanévben (1970) indult meg az iskola független nevelőtestületének és gazdasági személyzetének kialakítása. Ezzel egy időben kezdte meg az első tanműhely is működését a Marcali Bőrdíszmű Vállalatnál. A későbbiek folyamán a városban és a városkörnyéken létrehozott vállalatok (főként leányvállalatok) saját tanműhellyel segítették a szakember-utánpótlást. 1982-re sikerült elérni, hogy minden szakmában megvalósuljon a csoportos tanműhelyi képzés. Szakközépiskolai oktatás először 1987-ben kezdődött meg a bőrdíszműves és a gépi forgácsoló, majd a számítástechnika, ill. a telefon- és hálózatszerelő szakmákban.

Érettségi

bizonyítvány

megszerzésére

a

szakmunkások

szakközépiskolájának levelező (1988-tól), majd 1996-tól e képzési forma nappali intenzív tagozatos osztályai is lehetőséget nyújtottak. 1989-ben pedig az első iskolai tanműhelyt is birtokba vehettük, ahol elsőként a gépi forgácsoló és bőrdíszműves, a későbbiekben pedig a nőiruha-készítő tanulók kaptak helyet. Érettségizett tanulók számára a rövid életű, de nagyon népszerű gazdaasszony, számítástechnikai szoftverüzemeltető, ill. gazdasági informatikusképzés indult. 2006-tól pék-cukrász tanulók oktatásával bővítettük képzési palettánkat. A 2011/2012-es tanévtől kezdődően, két tanév erejéig, iskolánk a Széchenyi Zsigmond

Szakközépiskola

és

Szakiskola

telephelyeként

működött.

2013.

augusztus 1-jétől intézményünk visszanyerte önállóságát. A Pedagógiai Programban szereplő, az általános képzési szakaszt követő szakmai képzések gyakorlata jelenleg, a szakképzés megújítása érdekében, úgynevezett duális képzés keretében az iskolai és vállalati tanműhelyekben, valamint egyéni képzőhelyeken valósul meg.

7


2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai 2.1.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelve: Intézményünk tevékenységét az alábbi alapelvek határozzák meg:

Mindenkor felelősséget vállalunk a tanulók testi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért.

A szakképzés mellett törekszünk arra, hogy diákjaink az emberi alapműveltség valamennyi irányába nyitottak legyenek.

Alapvető értékünk a szűkebb és tágabb hazához, Európához, annak kultúrájához, hagyományaihoz, ünnepeihez való kötődés.

A nevelést az oktatással azonos értékűnek tekintjük.

Értékközvetítő munkánk során a tudás megbecsülése és a munka tisztelete összetartozik.

A modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja, hogy lépést tartsunk az informatikai forradalommal.

Nem tekintjük magunkat elit iskolának, de a tehetséggondozásnak és a képességfejlesztésnek fontos szerepet tulajdonítunk.

Törekszünk az életen át tartó tanulás igényének felkeltésére.

Az iskolai munkánk során olyan tevékenységi formákat működtetünk, amely biztosítja tanulóink esélyegyenlőségét. Kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő egyéni foglalkozást.

A

tanulók

személyiségének

fejlesztésében,

képességeiknek

kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel.

Megpróbálunk megbízható támaszai lenni a társadalom perifériájára szorult, sajnos, egyre nagyobb számú, tanulóinknak.

Nem engedjük meg a gyermekek vagy hozzátartozóik hátrányos megkülönböztetését nemzeti, etnikai, vallási, politikai hovatartozásuk, más véleményük, továbbá vagyoni vagy jövedelmi helyzetük miatt.

A feltételek biztosításával és az ismeretek közvetítésével az egészséges életmód iránti igény kialakítására törekszünk.

8


Kapcsolatrendszerünket, szellemi és anyagi tőkénket mozgósítva mindent elkövetünk a korszerű oktatás és szakképzés feltételrendszerének megteremtéséért.

A rövid életű „pedagógiai divatot” mellőzve, a saját utunkat járva igyekszünk elébe menni a változásoknak.

2.1.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: Célok

Feladatok, eszközök, eljárások

1. A tanulási motiváció

A gyakorlathoz kapcsolódó projektmunkákra építő

felkeltése

képzés.

Projektpedagógiai

témahetek,

moduláris

oktatási programok megvalósítása. Kompetencia

alapú

kompetenciaterületen matematika,

oktatás

három

(szövegértés-szövegalkotás,

szociális,

életviteli

és

környezeti

kompetenciák). A tanulás tanítása. IKT - eszközök, digitális tananyagok széleskörű alkalmazása. Az osztályfőnöki és szaktanári munkában a tanulók egyéni tanulási útjának tanácsadói segítése. Fejlesztő értékelés. 2. Képességek fejlesztése,

Az

idegen

nyelv,

informatika,

számítástechnika

differenciált, egyénhez

alapjai, testnevelés, matematika, magyar nyelv és

igazodó módszerek

kommunikáció,

alkalmazása, a lemaradt

csoportbontásban való oktatása.

tanulók felzárkóztatása

Új tanulásszervezési eljárások, kooperatív módszerek

illetve

a

szakmai

gyakorlat

alkalmazása. Nem kötelező tanórai foglalkozásokon (szakkörök, sportkörök, felzárkóztató foglalkozások) a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Tanulmányi

előmenetelben

lemaradók

számára

korrepetálási lehetőség, szükség esetén egyéni foglalkozás biztosítása.

9

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Iskolai

tevékenységünk

szentelünk

a

szűrésére,

sajátos

során

kiemelt

nevelési

rehabilitációjára,

figyelmet

igényű egyéni

tanulók fejlesztő

foglalkozások szervezésére. Iskolánkban fejlesztő pedagógusok foglalkoznak az SNI-s és a BTM-es tanulókkal. A kompetencia alapú oktatási program keretében a tantestület egésze részt vesz különböző módszertani képzéseken (kooperatív tanulás, tanulás tanítása, tevékenységközpontú pedagógiák, IKT- eszközök alkalmazása). 3. A tanulók személyiségfejlesztése

Következetes

osztályfőnöki

és

szaktanári

nevelőmunka, személyes példamutatás. Önismeret, társismeret, együttműködés fejlesztése (osztályfőnöki, társadalomismeret, magyar nyelv és kommunikáció órák keretén belül). Osztályfőnöki

órákhoz

kapcsolódó

szemé-

lyiségfejlesztő

program.

Következetes

mérési,

értékelési rendszer alkalmazása. 4. Az érzelmi kultúra

Az

iskola

hagyományainak

gazdagítása, az erkölcsi

diákrendezvények

tudat erősítése

iskolai

és

élményt

állami

ápolása,

adó

megrendezése,

ünnepek

méltóságteljes

megünneplése. Etikai

témák

tanórákon

történő

feldolgozása

(osztályfőnöki, társadalomismeret). A diákönkormányzat működésének támogatása. 5. A vizsgákra való eredményes felkészítés

Az eredményes ismeretszerzés és vizsga érdekében kiscsoportos foglalkozásokat alkalmazunk idegen nyelv, informatika, testnevelés tantárgyak, ill. szakmai gyakorlat esetében, továbbá kompetencia alapú oktatási programcsomagok segítségével oktatjuk a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyat.

10

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Az anyanyelv és irodalom, az ember és társadalom (társadalomismeret,

etika,

történelem)

műveltségterületeket tantárgyi bontás nélkül oktatjuk. A kötelező és a választható érettségi tantárgyakból, az

eredményesség

érdekében,

fejlesztő

a

foglalkozást tartó kollégával együttműködünk. 6. A nevelés- oktatás folyamatában a tanulók

Testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon a tanulók

mindennapos

testedzésre,

egészséges

egészségének fejlesztése életmódra nevelése az elsődleges. Házibajnokságokat rendezünk. Egészséges életmódra nevelő iskolai rendezvények, akciók (vetélkedők, diáknap stb.) szervezése. Szaktárgyi és osztályfőnöki tanári munka során az egészséges életmódot hangsúlyozzuk. Szenvedélybetegségek

és

drog-megelőzési

programok működtetése, együttműködve a Marcali Rendőrkapitánysággal, iskolaorvossal, védőnővel. 7. Az emberi környezet és a

Az

iskola

kulturált

környezetének

megőrzése

természet megóvására

érdekében

kifejtett

tevékenység

(folyamatos

irányuló felelősségérzet

karbantartás,

kialakítása

akciók).

takarítás,

Környezetvédelmi

tanulói

ismeretek

környezetszépítő

nyújtása

szaktár-

gyakban, különösképpen a „Fenntartható fejlődés” projekt keretében. Az iskolai dolgozók személyes példamutatása. 8. A tanulótársakkal,

Csoportos feladatok biztosítása mind az elméleti,

munkatársakkal való

mind a gyakorlati képzés során (projektek, témahetek

együttműködés és a

szervezése).

A

kommunikációs

módszertani

elemek

készségek fejlesztése

módszerek) a tanórákon.

tanulói

együttműködésre alkalmazása

építő

(kooperatív

A diákönkormányzati tevékenység támogatása. Szakmai kirándulások, üzemlátogatások szervezése. Kompetencia alapú oktatás.

11

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja A kommunikációs képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki órák keretén belül. Az

idegennyelv-oktatás

területén

célunk

-

az

érettségire való felkészítés mellett – hogy minél több tanuló jusson el a nyelvvizsgáig. Számítástechnikában

megfelelő

felkészültséget

tanúsító tanulók számára lehetőséget teremtünk az OKJ szakképesítő vizsga, ill. az ECDL vizsga letételére. 9. A gazdasági és

Életszerű

gyakorlati

feladatok

biztosítása

a

munkaerőpiaci

tanműhelyekben,

igényekhez igazodó

szervezése,

szakmai és közismereti

biztosítása. Szakmatörténeti gyűjtőmunka és az

ismeretek nyújtása

ehhez kapcsolódó kiállítások megrendezése.

szakmai

bemutatók,

szakkiállításokon

versenyek

való

részvétel

IKT - eszközök, digitális tananyagok alkalmazása. Kiterjedt kapcsolatrendszer az adott szakterületen tevékenykedő cégekkel. Együttműködési megállapodással, tanulószerződésekkel a tanulók gyakorlati képzésének külső biztosítása. Az iskolai tanműhelyi feltételek folyamatos korszerűsítése. Munkajogi, gazdasági, minőségbiztosítási és vállalkozási ismeretek oktatása. 10. A munkával kapcsolatos igényesség és

Életszerű, gyakorlatias projektfeladatok alkalmazása. Modulrendszerű szakképzés.

felelősségtudat kialakítása Felkészítés

önálló

ismeretszerzéshez

szükséges

információhordozók használatára. Könyvtári

szolgáltatások

és

internethasználat

biztosítása. Egyes szakmákban „vizsgaremek” készítése. Igényes

munkakörnyezet

12

biztosítása

az

iskolai

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja képzés során. Az

üzemi

gyakorlat

során

részvétel

a

termelőfolyamatokban. Az

igényes,

minőségi

munkavégzést

preferáló

értékelési rendszer működtetése. 11. Tanulóink felkészítése az

Önálló

tanulásra,

információgyűjtésre

és

önálló ismeretszerzésre,

problémamegoldásra késztető feladatok alkalmazása.

az élethosszig tartó

Az

tanulásra

megismertetése, felkészítés használatukra.

12. Tanulóink felkészítése

önálló

Történelem,

ismeretszerzés

földrajz,

információhordozóinak

vállalkozási

ismeretek

Magyarország európai

tantárgyak keretén belül, ill. bizonyos

integrációjára

csoportoknál

külön

tantárgy

szakmai

keretében,

hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel. Tanulóink alaposabb idegen nyelvi ismereteit emelt óraszámú nyelvoktatással, fakultációs lehetőséggel segítjük. 13. Tanulóink felkészítése a

Társadalomismeret

felelős állampolgári

tantárgyak tanítása.

szerepvállalásra

Iskolai

és

vállalkozási

diákönkormányzat

ismeretek

működtetése,

diák-

közgyűlések szervezése. Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek során. 14. A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés

Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt: szakkörök, sportfoglalkozások stb. A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat, sportlétesítmény használata. Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése.

15. Hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés

Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű megünneplése. Osztálykirándulások

13

szervezése,

Magyarország

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja kulturális

és

történelmi

megismertetése,

tanulóink

nevezetességeinek benevezése

és

felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. 16. A képzés valamennyi

Jól

felszerelt a

tanműhelyekkel,

területén a gyakorlati

biztosítjuk

gyakorlati

tapasztalatszerzés

képzés tárgyi feltételeit.

biztosítása

Tantárgyi

szaktantermekkel

tapasztalatokhoz

projektfeladatok,

kötődő

vizsgaprojektek

alkalmazása.

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelési tervünkben és helyi tantervünkben a követelmények kialakításánál kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a tanulók – adottságaikkal, belső fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal

összhangban

–

minél

teljesebben

bontakoztathassák

ki

személyiségüket. Az eredményes személyiségfejlesztés színterei: 1. Sokoldalú iskolai élet biztosítása -

iskolai diákönkormányzat

-

szakkörök

-

iskolai diáksportkör rendezvényei

-

iskolaújság működtetése

-

hagyományőrző

rendezvények

(diáknap,

tanulmányi

versenyek,

ünnepek, megemlékezések, stb.) -

versenyeztetés (tanulmányi, gyakorlati/szakmai, kulturális és sport területén)

2. Önismeret kialakítása Területei: -

osztályfőnöki óra, pályaorientációs foglalkozások

-

csoportmódszerek

-

együttműködési készséget fejlesztő munkamódszerek alkalmazása

14

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja -

tanórán kívüli és diákönkormányzati tevékenység

3. Életvitel, életmódformálás -

egészséges életmód (táplálkozás, kiegyensúlyozott életvitel, pihenés, szórakozás) iránti igény kialakítása a tanórákon és a tanórán kívüli iskolai tevékenység során

-

a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása

-

káros

szenvedélyek

megelőzésére

(dohányzás,

alkohol,

drog)

alkalmazott iskolai programok szervezése 4. Motívumok, szokások megismerése, ismertetése -

osztályfőnöki órákon alkalmazott személyiség- tesztek és gyakorlatok segítségével

-

intézményi szinten önismereti kör működtetésével

-

ünnepek és azok tartalmának felismerése, elmélyítése az iskolai ünnepségek alkalmával

5. A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés -

osztály és iskolai szintű diákönkormányzat működtetése

-

fórumok rendezése

-

diákképviselet biztosítása a fegyelmi bizottságban

-

részvétel megyei és országos diákszervezetekben és rendezvényeiken

-

az ember és társadalom műveltségterület, ill. a társadalomismeret tantárgyak oktatása során

Helyi

tantervünk

olyan

iskolai

pedagógiai

munkát

feltételez,

amelynek

középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskola közösségfejlesztő tevékenysége szorosan összekapcsolódik a NAT közös követelményeivel, azokra alapoz. Különböző közösségfejlesztési szinteket határozunk meg: csoport-, osztály-, évfolyam- és iskolai szint.

15

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja A különböző tevékenységi szinteket oly módon szervezzük meg, hogy a tanulók között kölcsönös függési- felelősségi viszonyok alakuljanak ki. Intézményünkben

a

közösségfejlesztő

és

önfejlesztő

tevékenység

megszervezésének módszerei alatt két egymással szoros rokonságot mutató tevékenységi formát értünk: -

a diákönkormányzati feladatok megszervezése,

-

a tanulmányi feladatok (elmélet, gyakorlat) megszervezésének módszere, melyet további két főbb részre oszthatunk, a tanórán belüli és azon kívüli tevékenységre.

színterek

csoport

osztály

tanulmányi feladatok szervezése tanórán kívüli tanórai tevékenység tevékenység tanulmányi tanulói team munka versenyekre csoportos csoportos felkészítés és projektmunka részvétel

diákönkormányzat

diákszervezeten belül adódó különböző feladatokra alakult csoportok (diákújságérdeklődési kör szerint szerkesztők, stúdiósok szervezett szakkörök, és egyéb alkalmi sportkörök és kulturális csoportok) csoportok

osztályszintű projektek tanulmányi kirándulás készítése testvérosztálycsoportos módszerek kapcsolatok kialakítása (közös rendezvények alkalmazása a más iskolák tananyag osztályaival) feldolgozásában a tanórai munka során az osztályok által vállalt iskolai hangsúlyt kap a kommunikációs kultúra rendezvények megszervezése (pl.: változásának szecskaavató, stb.) felismerése, értelmezése (önálló ismeretszerzés) újszerű ismeretek, multimédiás technikák megismerése, alkalmazása, érvek kifejezése, értelmezése. megvédése) beteg, sérült és fogyatékos

16

osztálydiákönkormányzat választása és az osztály képviselete az iskolai diákönkormányzatban, küldöttgyűléseken

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja embertársaik iránti segítőkész magatartás kialakítása

évfolyam

szalagavató műsorok készítése

évfolyam szinten szervezett fakultációk, érettségire felkészítő, idegen nyelvi tehetséggondozás, felvételi előkészítő csoportok működtetése iskolai kötődést erősítő hagyományos rendezvények, ünnepségek (szalagavató, ballagás, okt. 23-i, márc. 15-i iskolai ünnepek, diáknap, sportnap megrendezése)

iskola

iskolai diákönkormányzat működtetése képviselet a diákönkormányzatban

iskolai szakkörök, sportkörök működtetése

2.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánkban

a

tehetséges,

gyorsabb

tempójú

haladásra

képes

tanulók

kiválasztását, képességeiknek megfelelő fejlesztését valamennyi pedagógus feladatának tekinti. 2.4.1. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás A tehetséggondozás és a felzárkóztatás során a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát, ilyen például a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív technikák, a projektmódszer, és a tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása.

17

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezés alábbi formái:

individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló

sajátosságait.

Egyénre

szabott

elsajátítási,

készség

–

és

képességfejlesztési utakat, ill. az ezekhez szükséges eszközrendszert biztosítja.

kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (A leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva.)

projektmódszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk, és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel azt. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely egyszerre

tartalmazza

az

önálló

tanulást,

a

kutatást,

az

önálló

ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. 2.4.2. Tanórán kívüli tevékenységek -

Tehetséges diákjainknak házi tanulmányi versenyeket szervezünk, a legjobbaknak felkészülést biztosítunk a megyei és országos versenyekre (Szakma Kiváló Tanulója, Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, tantárgyi versenyek).

-

Tanulóink számára minden tanév elején szakköröket hirdetünk, ahol érdeklődési körüknek megfelelően fejleszthetik képességeiket.

-

Iskolánkban diáksportkört működtetünk a sportot szerető és űző tanulóink, és a sportban tehetséges diákjaink képességeinek kibontakoztatása érdekében.

18


2.5. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja 2.5.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

Szoros kapcsolat fenntartása a küldő általános iskolákkal, nevelési tanácsadóval

és

gyermekjóléti

szolgálattal,

pedagógiai

szakszolgálatokkal.

Heti 1 x 2 órában gyermekpszichológus foglalkozik a tanulókkal, illetve az éves munkaterv keretében védőnő tart a diákoknak dohányzás-, alkohol-, drogprevenciós foglalkozásokat.

A tanórai tanulást az egyéni képességekhez igazodva szervezzük meg.

A kompetencia alapú oktatás segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve annak megvalósulását. Tevékenységformák: -

differenciált tanulásszervezés

-

kooperatív technikák alkalmazása

-

projektmódszer elterjesztése

-

tevékenységközpontú pedagógiai módszerek

-

individuális tanulás előtérbe helyezése

-

az alapozó időszak elnyújtása

-

fejlesztő értékelés bevezetése

-

a

tapasztalatszerzés

lehetőségeinek

kitágítása,

IKT

-

eszközhasználattal.

Törekszünk

a

nevelők

és

a

tanulók

személyes

kapcsolatának

elmélyítésére.

Kiemelt feladatként kezeljük a tanulók családi hátterének megismerését.

Együttműködésre

törekszünk

a

szülőkkel

a

nevelési

gondok

megoldásában. 2.5.2. Csoportbontások és a kompetenciafejlesztés Kiemelt feladataink közé tartozik a hátrányos helyzetű – amely adódhat akár szociális, akár értelmi-érzelmi hátrányból – tanulók felzárkóztatása, valamint a tanultak kompetens módon való alkalmazása, felhasználása – vagyis az országos kompetenciamérésen elért eredményeink jelentős javítása.

19

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Ezért iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, testnevelést, esetenként a matematikát, kommunikáció-magyar nyelv és irodalmat, továbbá a tanulás tanítását, kompetenciamérésre való felkészítést, illetve a szakmai oktatásban szükség esetén a gyakorlati képzést. Célunk ezzel, többek között, hogy a tanult ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, s a gyakorlaton biztosítani tudjuk a balesetmentes, biztonságos munkavégzést szakoktatói irányítás mellett. A csoportok létrehozásakor figyelembe vesszük, hogy •

egy adott osztályon belül a csoportlétszámok kiegyenlítettek legyenek,

•

az órarend készítésekor a bontott csoportok „párosíthatók” legyenek,

•

a csoportok összetétele felmenő rendszerben ne változzanak,

•

a hatályos jogszabályokat.

2.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

Képesség- és személyiségfejlesztő eljárások egyéni fejlesztési terv alapján.

Egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása (szaktanári korrepetálás, tanulás tanítása).

Egyéni

képességekhez

igazodó

tanórai

tanulás

megszervezése,

differenciálás az oktatásban.

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatának biztosítása.

A szakmaválasztás, továbbtanulás irányítása, segítése.

2.5.4. A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek

Szakképzési Alapítvány a Marcali Szakképző Iskola Támogatására Az alapítvány célja: a szakképzésben résztvevő tanulók nevelésének és oktatásának

segítése,

az

oktatás

tárgyi,

technikai

és

személyi

feltételeinek javítása; az idegen nyelv tanulásának elősegítése; az iskolai szabadidős programok támogatása; tanulmányi, sport- és kulturális versenyek támogatása; hátrányos helyzetű – jó tanuló – diákok segítése.

Indokolt esetben az osztályfőnökök javaslata alapján az intézmény igazgatója

hivatalosan

megkeresi

a

tanulók

lakóhely

szerinti

önkormányzatát szociális segélyek, támogatások folyósítása érdekében.

20

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2.5.5. A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek

teamen belüli egyéni problémák megbeszélése

gyermekpszichológus alkalmazása

nevelési értekezletek, tréningek

szakirodalom tanulmányozása, tapasztalatok felhasználása

egyéni szakmai képzés (gyógypedagógia, mentálhigiénia, stb.)

csoportos továbbképzés az intézményben belső vagy külső szakmai irányítással

2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Intézményünkben

a

gyermek-

és

ifjúságvédelemmel

kapcsolatos

tevékenység valamennyi pedagógus feladata, melynek fő célja a problémák feltárása, megelőzése, ebben kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek. Az

osztályfőnök

feladata,

hogy

az

osztályban

tanító

pedagógusok

segítségével feltárja a problémákat, megoldási tervet készítsen, kapcsolatot tartson a szülőkkel, illetékes intézményekkel, hivatalokkal (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, gyámhatóság, kormányhivatal, családsegítő szolgálat, lakóhely szerinti önkormányzat, városi rendőrkapitányság, ÁNTSZ, gyermek- és ifjúságvédelemben részt vevő társadalmi szervek, egyházak, alapítványok). Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének három fő feladata: a veszélyeztető okok megelőzése, feltárása és megszüntetése. Ennek érdekében jelezni kell a problémákat az illetékes szerveknek, szakembereknek,

együtt

kell

működni

velük

a

veszélyeztető

okok

megszüntetése érdekében. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi pedagógiai munkát az alábbi tevékenységek szolgálják: -

differenciált oktatás, képességfejlesztés,

-

felzárkóztató foglalkozások,

-

tehetséggondozó foglalkozások,

-

személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

-

szociális hátrányok csökkentése (alapítvány, természetbeni támogatás),

-

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

21


családi életre történő nevelés,

-

kedvezményes tankönyv biztosítása,

-

egészségügyi szűrővizsgálatok,

-

tanulók szabadidejének célirányos szervezése,

-

szülőkkel való együttműködés,

-

illetékes szervekkel, társadalmi szervezetekkel történő együttműködés.

2.7. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Intézményünk a tanulókat, szülőket kiemelt partnerként kezeli, ezért fontosnak tartjuk a kölcsönös, aktív, bizalmi kapcsolatra épülő, őszinte, nyílt együttműködést, úgy, hogy a pedagógus és a szülő kölcsönösen segíteni tudja egymást a tanuló nevelésében. 2.7.1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tájékoztatják: -

az iskola igazgatója évente két alkalommal diákgyűlést tart

-

az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek, az intézmény éves munkatervében meghatározott időpontokban fogadóórát tart

-

a

diákönkormányzatot

segítő

pedagógus

havonta

rendszeresen

tájékoztatást ad a DÖK-ülésén -

az osztályfőnökök minden héten tájékoztatást adnak osztályfőnöki órán

-

a szaktanárok a tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról folyamatosan tájékoztatják

-

a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőkkel, nevelőtestülettel

-

az igazgatóhelyettes minden tanév elején tájékoztatást ad a külső gyakorlati képzési lehetőségekkel kapcsolatban

22


a tanulók korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján

és

a

könyvtárban

elhelyezett

Pedagógiai

programba,

házirendbe és az éves munkatervbe -

a tanulók választott képviselőik útján részt vesznek a Pedagógiai program, a házirendben foglaltak véleményezésében

-

a tanulók a diákság érdekeit megyei, illetve országos diákfórumokon képviselhetik.

2.7.2. Szülők és pedagógusok együttműködése -

a tanulók fejlődésének érdekében az osztályfőnökök szoros és aktív kapcsolatot tartanak a szülőkkel

-

a szülők korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján elérhető, illetve a könyvtárban elhelyezett Pedagógiai programba, házirendbe, Iskolai minőségirányítási programba, munkatervbe, részt vehetnek a házirend kialakításában, módosításában

-

a szülők és pedagógusok együttműködését az alábbi fórumok szolgálják: szülői értekezlet (félévente) összevont szülői értekezlet (igény szerint) fogadóóra (igazgató, igazgatóhelyettesek, szaktanárok) iskolalátogatás előzetes egyeztetés alapján nyílt napok rendezése telefonos kapcsolattartás írásbeli tájékoztató intézményi tanács - a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban személyesen, vagy a szülői munkaközösség képviselőin keresztül közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével - az intézmény vezetősége, az Iskolai minőségirányítási programban foglaltak szerint, folyamatosan törekszik a szülőkkel, tanulókkal történő kapcsolattartás javítására

23


2.8. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok 2.8.1. Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint: - diagnosztizáló értékelés (előzetes): egy - egy témakör tanítása előtt felméri a tanulók előzetes tudását - formatív értékelés (közbülső): egy - egy témakör tanítása közben zajlik, mely által a tanár visszajelzést kap, és e szerint alakítja további munkáját - szummatív értékelés (összegző): egy témakör befejezésekor Az értékelés hagyományos formái: -

szóbeli felelet (részletes számadás vagy összefoglaló, tételszerű)

-

felmérő dolgozatok (írásbeli felelet, esszé)

-

tesztek

-

témazáró nagydolgozatok (tantervi előírásoknak megfelelően)

-

szöveges értékelés (tanulás tanulása, kommunikáció).

Más értékelhető tevékenységek: -

házi dolgozatok

-

tanórai tevékenység

-

kiselőadások

-

gyűjtőmunka

-

projektmunka

-

vizsgamunka.

Rendkívüli esetben a tanulók félévi gyakorlati jegyét – a havi jegyek alapján – az osztályfőnök is megállapíthatja. 2.8.2. A kommunikáció tantárgy (szociális, életviteli és környezeti kompetenciák) értékelésének alapelvei: A szociális kompetenciák, illetve a kommunikációs szint fejlődésének követésére és értékelésére általánosságban véve alkalmatlan forma az osztályozás. Erre a célra eredményesen csak a formatív vagy fejlesztő értékelés használható, amelyhez gazdag eszköztárat kínálnak a program moduljai. Ezek között egyaránt szerepet kap a tanulói önértékelés, a társak általi csoportos visszajelzés, és a tanári értékelés sokféle formája. Ugyanakkor helyet ad a program a tanári munka diákok általi értékelésére is.

24

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja A szociális kompetenciák és a kommunikáció szintjének fejlettsége nehezen mérhető, direkt módon nem is igen figyelhető meg. Érzékeny, nehezen megfogható készség- és képességegyüttesről, attitűdökről van szó, amelyeket kevéssé előnyös, sőt néha lehetetlen számszerűsíteni. Következtetni lehet azonban rá viselkedési, verbális és érzelmi megnyilvánulási formákból, s így fejlődésük mégis érzékelhető és nyomon követhető. A véleményt nyilvánító tanárnak azonban mindig árnyalt megközelítést kell alkalmaznia, amelynek lényege sosem az ítélet, hanem az adott állapot

méltatása

egy

korábbihoz

képest,

illetve

a

további

lehetőségek

megfogalmazása. A modulokban megjelenő értékelési formák legfőbb közös jellemzői: •

A tanulók egész személyiségének fejlesztését célozzák.

•

Döntően szóbeli vagy írásos, szöveges visszajelzések.

•

Lehetőség

szerint

minden

munkafolyamathoz

és

produktumhoz

hozzákapcsolódnak, függetlenül attól, hogy egyéni vagy csoportos tanulási helyzetről van-e szó. •

A nehézségek, hiányosságok feltárása, megbeszélése mellett elsősorban a pozitívumok megerősítésére koncentrálnak.

•

Fontos funkciójuk a diákok tanulási képességének fejlesztése.

•

Az egyéni sajátosságra való odafigyelés révén felébresztik, illetve fenntartják a tanulók motiváltságát.

•

Segítséget nyújtanak a diákoknak a hozott hátrányok, illetve a tanulási folyamat során szerzett kudarcok feldolgozásában.

•

Építenek a tanulói önértékelésre és önreflexióra.

2.8.3. Vizsgával kapcsolatos szabályok Az érettségi vizsga részei és tantárgyai A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig (valamennyi középiskolában és az országos vizsgaközpontban), az október-novemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig (a kijelölt középiskolákban) jelentkezhet érettségi vizsgákra. Az a tanuló, aki tanulmányai során a kötelező érettségi tantárgyak valamelyikének értékelése alól felmentést kapott, köteles még egy választható tantárgyból érettségi vizsgát tenni. Az SNI-s, illetve BTM-es tanuló a vizsgára való jelentkezésig kérvényezheti, hogy az írásbeli és szóbeli vizsgákon a feladatmegoldáshoz,

25

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja valamint a felkészüléshez, a törvényileg megengedett, többletidő álljon a rendelkezésére. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy kötelező, egy általa választott – vizsgatárgyból kell legalább

középszinten

vizsgát

tennie.

A

vizsgatárgyak

központi

vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy az adott tantárgyból tett vizsga milyen részekből áll. Ezek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Az érettségin a következő vizsgatárgyakból kötelező vizsgázni: a) magyar nyelv és irodalom b) történelem c) matematika d) idegen nyelv Iskolánkban választható érettségi tantárgyak: a) informatika b) kémia c) biológia d) testnevelés. Abban az esetben, ha a tanuló nem teljesíti az érettségi követelményeket, törzslapkivonatot kap.

Előrehozott érettségi vizsga Előrehozott érettségi vizsga tehető informatikából és idegen nyelvből. Az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezés feltétele, hogy a tanuló teljesítse iskolája helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket, és

megszerezze

az

abban

előírt

osztályzatokat.

Az

előírt

osztályzatok

megszerzésének módjáról az iskola belső szabályzata alapján az iskola igazgatója dönt. Az osztályzatok megszerzése a teljes tanulmányi időre vonatkozik, és osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az érettségi vizsgák megkezdéséig jegyet kell szerezni, ehhez a tanulónak az utolsó hónap anyagából be kell számolnia a szaktanárnál.

26

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Az osztályozó vizsgákra február 15-ig kell jelentkezni az igazgatónak címzett kérvényben, mely tartalmazza a tanuló nevét, osztályát, megjelölve a tantárgy nevét és az évfolyamot, amelynek anyagából a tanuló vizsgázni kíván. Előrehozott érettségi vizsgát tehet az a tanuló is, aki nem teljesítette mindegyik érettségi tárgyból a 12. évfolyam követelményeit. Ebben az esetben is az igazgatónak címzett kérvényt kell beadnia az írásbeli érettségi vizsga megkezdése előtt. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt jelenlegi iskolájában nem tanulta. Ha az adott tantárgy szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor a tanulónak abban az iskolában kell megszereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot. Csak ezután bocsátható érettségi vizsgára az adott tárgyból. Ha az adott tantárgy nem szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben lehet a jelentkezést törölni, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni. Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába. Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból. Legalább elégséges osztályzat esetében az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére (mondjuk a jobb teljesítmény reményében). Erre legkorábban a teljes érettségi vizsga befejezése után van először lehetőség (ismétlő vizsga). Az érettségi bizonyítvány átadásáig a tanulói jogviszony ideje alatt középszintű érettségi

vizsga

emelt

szinten

történő

megismétlése

ugyanabból a vizsgatárgyból egy alkalommal tehető.

27

(szintemelő

vizsga)

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig jelentkezhet érettségi vizsgára. A tanuló osztályozó-, illetve különbözeti vizsgára bocsátását, az alóli felmentését az iskola igazgatója engedélyezi az adott osztályban tanító tanárok javaslata alapján. A különbözeti-, javítóvizsgák mindig 3 fős bizottság előtt folynak. A bizottság tagjait az iskola igazgatója jelöli ki. A bizottság elnöke vezeti a jegyzőkönyvet. A vizsgákra vonatkozó kérelmet egy hónappal a vizsgák előtt az igazgatóhoz kell benyújtani. Javítóvizsgára a köznevelési törvényben meghatározott tanuló utasítható. A javítóvizsga augusztusban szervezhető. A tanuló különbözeti vizsgát tehet valamely tantárgyból, ha az a továbbhaladásához szükséges. A különbözeti vizsga témaköreit a tanuló a vizsgára való jelentkezéskor megkapja. A témakörök az adott évfolyam adott tantárgy helyi tantervében szereplő témakörök.

Szintvizsga A gyakorlati képzés mérésére, arra, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt szintvizsgát szervezünk a Kamara munkatársaival együttműködve. Formája: gyakorlati vizsga. A vizsgafeladat-sorok az ISZIIR-ben (Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer) találhatók, ezekből választhat a szakoktató. Értékelése értékelőlap alapján, pontozással, majd érdemjeggyel. A vizsgáról a tanuló a Kamara által kiállított hivatalos igazolást kap, melyet meg kell őriznie a szakmai vizsgáig. A sikertelen vizsgát meg kell ismételni a következő tanév kezdetéig. A vizsgaeredmény ugyan nem számít bele az év végi jegybe, de feltétele a komplex szakmai vizsgának és a tanulószerződésnek is. Tantestületünk a szintvizsgát pedagógiai, gyakorlati és módszertani szerepe miatt is fontosnak tartja. Előnyeit a következőkben látjuk: •

növeli a tantervi fegyelmet, nem a záróvizsgán derül ki, hogy a tanuló nem sajátította el a szükséges kompetenciákat,

•

lehetőséget teremt a feltárt hiányosságok pótlására,

•

javul az együttműködés az iskola és a gazdálkodó szervezet között és ezzel nő a gyakorlati képzés színvonala.

28


Szakmai vizsga Szakmai vizsgáztatás általános jellemzői: -

kompetencia alapú komplex vizsga

-

modulrendszerű (nem tantárgyi)

-

az SZVK alapján történik.

A szakképző évfolyamok követelményeinek teljesítése után a tanulók szakképesítő vizsgát tehetnek, melyet az iskola a hatályos jogszabályok szerint köteles szervezni. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó évfolyam eredményes befejezése, és ahol elő van írva, a szintvizsga teljesítése. A szakmai vizsgát a vizsgabizottság felügyeli. A vizsgabizottság független szakmai testület. Tagjai: -

a vizsgabizottság elnöke

-

a

területileg

illetékes

kamarát,

érdekképviseleti

szervet

képviselő

vizsgabizottsági tag -

a vizsgaszervező intézményt képviselő tag.

A vizsgabizottság munkáját segítik a kérdező tanárok, javító tanárok, felügyelő tanárok és a jegyző. 2.8.4. Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek Pedagógusaink a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítik. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét félévenként, még heti egyórás tantárgy esetében is, legalább három érdemjeggyel értékelje. A tanulók teljesítményének értékelésénél, minősítésénél alkalmazott érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél Jeles: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikus és hiánytalanul megadott válaszok.

29

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Jó: összefüggően előadott, jól felépített ismeretanyag, de az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik. Közepes: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kis hányadát is csak segítő kérdések alapján ismeri fel. Elégséges: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tanuló a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes. Elégtelen: elfogadhatatlan, nagyon hiányos tartalom, a tények ötven százalékát sem tudja – még segítő kérdésekkel sem – felidézni a tanuló.

Házi feladat elkészítésének hiánya, illetve a felszerelés hiánya esetén a következő értékelést alkalmazzuk: A tanulói teljesítmény értékelésének fontos területe a tanulói felszerelés és a házi feladat megléte, illetve annak hiánya. Ezek hiánya esetén az elmarasztalásértékelés elve a fokozatosság, a következetesség és a szigor. A tanórai felszerelés hiánya esetén az első két alkalommal a tanuló szóbeli figyelmeztetést kap, minden további alkalom esetén szaktanári figyelmeztetést. A házi feladat elkészítésének hiánya esetén az elmarasztalás-értékelés rendje a következő: az első alkalommal szóbeli figyelmeztetés, minden további alkalom esetén pedig elégtelen osztályzat. A szaktanári figyelmeztetések a fegyelmi fokozatok táblázat által rögzített rendbe illeszkednek.

Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai Témazáró dolgozatok írásának időpontját a szaktanár köteles legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenteni, a dolgozatot két héten belül kijavítani. Egy tanítási napon csak két témazáró dolgozatot lehet íratni. Egyéb dolgozat írását a szaktanár legkésőbb előző tanítási órán jelentse be, a dolgozatot két héten belül javítsa ki. A szaktanár egy tantárgyból nem írathat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző, javított dolgozatot ki nem adja a tanulóknak.

30

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat, hogy melyek azok a tanulói tevékenységek,

amelyeket

az

osztályzatok

kialakításánál

súlyozottan

fog

figyelembe venni. A tanuló érdemjegyeiről és magaviseletéről az iskola ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket, az érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrzőbe. Az adatok helyességét az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi. A gyakorlati jegyeket a szakoktatók írják be az ellenőrző könyv megfelelő részébe, illetve a naplóba is. Magatartási problémák miatt tantárgyi érdemjegy nem adható. Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amelyről a tanuló nem tud. A tanév során témazáró dolgozatot heti egy vagy két tanóraszámú tantárgy esetében legalább kettőt, három vagy annál magasabb óraszámú tantárgy esetében legalább hármat kell íratni. A témazáró dolgozatokat – a folyamatos tanítás mellett – hasonló jellegű feladatsorral kell előkészíteni, figyelembe véve a vizsgakövetelményeket (érettségi és szakmai vizsgák). A témazárók mellett biztosítani kell a lehetőséget az egy-egy tananyagegységhez kapcsolódó szóbeli feleletekre, rövidebb írásbeli beszámolókra. A feleletek vagy írásbeli munkák osztályozásakor a tanár eltérhet a témazáróknál meghatározott százalékos értékeléstől, s az eltérést a tanulókkal is ismertetni kell. A tanár emellett kiselőadásokat, házi dolgozatokat, gyűjtőmunkát, egyéb szorgalmi feladatokat, az egyszeri feleleteknek megfelelő osztályzatokkal, is értékelhet. A félévi vagy év végi osztályzatok kialakításánál a félévben szerzett osztályzatok átlaga alapján kell meghatározni a záró osztályzatokat. Ha az átlag nem éri el a kettő egészet, nem kötelező az elégséges osztályzatot megadni. Egyéb esetekben, ha az átlag meghaladja az egész jegy után az 55 századot, a magasabb osztályzat is megadható. Az osztályzatokat minden szaktanár maga alakítja ki, és javaslata alapján az osztályozó értekezleten véglegesítik. A helyi tantárgyi tantervek, a tananyag mellett, meghatározzák a magasabb évfolyamba lépés követelményeit. Aki tanév végén elégtelen osztályzatot kap a követelmények teljesítésének hiánya miatt, pótvizsgát tehet a szaktanárok által meghatározott módon.

31

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2.8.5. A bizonyítványok kiadásának rendje Félévkor (ellenőrzőben) A félévi zárást követő első osztályfőnöki órán. Év végén A nem végzős tanulók részére az igazgató által kijelölt napon. A végzős tanulók részére a szakmunkásvizsga, illetve az érettségi vizsga eredményhirdetése során. 2.8.6. Magatartás és szorgalom minősítési rendszere Az

egységes

eljárás

érdekében

a

magatartás

és

szorgalom

jegyek

megállapításánál a következőket kell figyelembe venni. A fokozatok eldöntésénél legfontosabb szempont a tanuló viszonya a házirendhez, a közösség egészéhez, a tanuláshoz, a gyakorlati munkához, de figyelembe kell venni az iskola falain kívüli megnyilvánulásait is. A magatartás és szorgalom jegyeket az osztályfőnök állapítja meg az osztályban tanító tanárok javaslata alapján. Magatartás: Példás a tanuló magatartása, ha a házirend előírásait betartja, órán fegyelmezett, a közösségben tanúsított magatartásával társaira pozitívan hat, kezdeményező, a DÖK munkáját segíti, a vállalt feladatokat maradéktalanul elvégzi, segítőkész. Tanáraival, társaival szemben tisztelettudó, udvarias és megfelelő hangnemet használ. Jó, ha a házirend előírásait betartja, az órán fegyelmezett, nem kezdeményez, de feladatait lelkiismeretesen elvégzi és igyekszik beilleszkedni a közösségbe. Vállalásait teljesíti. Felnőttekkel, tanáraival, társaival szemben magatartása udvarias, hangneme megfelelő. Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés esetén a tanuló magatartása még lehet jó, ha egyébként megfelel ezen érdemjegy követelményeinek. Változó, ha a házirend előírásait csak többé-kevésbé veszi figyelembe, óra alatti magatartása változó, a közösség munkájában legtöbbször csak akkor vesz részt,

32

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja ha egyéni érdekeivel nem ütközik. Vállalásait csak részben teljesíti, hangneme társaival – és időnként tanáraival szemben is – kifogásolható. Rossz, ha a házirend követelményeit gyakran megszegi, magatartásával akadályozza az órai munkát. A közösség életében nem vesz részt, arra negatív hatással van. Vállalásait nem teljesíti, társaival – esetenként tanáraival szemben is – udvariatlan, goromba, az intézkedésekkel kapcsolatban cinikus. Igazgatói figyelmeztetés, intés esetén legfeljebb csak változó, fegyelmi tárgyaláson kiszabott büntetés esetén csak rossz minősítést kaphat abban a félévben. Igazolatlan óra esetén a tanulónak nem lehet példás, jó magatartása. A 15 igazolatlan órát meg nem haladó hiányzás esetén változó, 15 igazolatlan órán túl pedig csak rossz magatartásjegy adható. A naplóba, osztályfüzetbe, ellenőrzőbe a szaktanár jegyzi be a magatartási problémát, amelyet kettő bejegyzésenként az osztályfőnök írásbeli elmarasztalásra vált át. Az elmarasztalás fokozatai: •

osztályfőnöki figyelmeztetés, intő, rovó

•

igazgatói figyelmeztetés, intő, rovó.

További magatartási problémák esetén az osztályfőnök írásban kérvényezi a fegyelmi tárgyalás elrendelését az intézmény igazgatójánál. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el kell tekinteni. A fegyelmező intézkedések az adott tanév időtartamára vonatkoznak. Szorgalom Példás: a tanuló tudatosan törekszik a tudás megszerzésére, ennek érdekében céltudatosan tervezi meg munkáját, következetesen dolgozik, megbízható. Minden tárgyból elvégzi a kapott feladatot, képességeinek megfelelően tanul. Jó: az órákra általában lelkiismeretesen felkészül, megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen tanul, segítséget kér problémáinak megoldásához, nem tanul minden tárgyat képességeinek megfelelő szinten.

33

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Változó: munkája nem rendszeres, otthoni munkáját többször elhanyagolja, vagy pontatlanul végzi, órán figyelmetlen. Akkor végzi el a feladatát, ha erre figyelmét külön felhívják. Tanulmányi eredménye alul marad képességeinek. Rossz: tanulmányi munkájában megbízhatatlan, munkájában mindenkor közöny tapasztalható. A bukott tanuló szorgalma változó vagy hanyag. Ilyen esetben példás magatartást akkor sem kaphat, ha más területen kiemelkedő munkát végez. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, továbbá, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola hírnevének öregbítéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki •

megyei és országos versenyen helyezést ér el (a mezőny első harmadában szerepel),

•

eredményes kulturális tevékenységet folytat,

•

kimagasló sportteljesítményt ér el,

•

a közösségi életben tartósan jó szervező, és irányító tevékenységet végez.

Hasonló

eredményekért

tanulóközösséget

is

lehet

csoportos

jutalomban

részesíteni. A csoportos jutalmazás formái: •

jutalomkirándulás

•

kulturális hozzájárulás (színházjegy, stb.)

Az egyéni jutalmazás formái, fokozatai: •

szaktanári, szakoktatói dicséret

•

osztályfőnöki dicséret

•

igazgatói dicséret

•

nevelőtestületi – bizonyítványba beírt – dicséret.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén oklevéllel, könyvvel vagy tárgyjutalommal is jutalmazhatók. Az a tanuló, akinek intézményi

34

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, kulturális és sportversenyek győztese) a tanévzáró ünnepségen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át jutalmát. A jutalmak odaítéléséről – az osztályközösség és a pedagógusok javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt.

Szaktanári dicséret Példás közösségi munkáért Kiemelkedő közösségi munkáért

Osztályfőnöki dicséret

Tantestületi dicséret

X X

X

A 3. osztályfőnöki dicséret után Városi, kistérségi versenyen vett részt Városi, kistérségi versenyen 13. helyezést ért el Területi és országos versenyen vett részt Területi és országos versenyen 1-3. helyezést ért el Iskolai- és városi kulturális rendezvényeken vett részt

Igazgatói dicséret

X X X

X

X

X X

X

X

X

X

A tanulók büntetésének elvei Iskolánk is fontosnak tartja, hogy megfeleljen annak a társadalmi elvárásnak, hogy ne csupán oktatási, hanem nevelési intézmény is legyen, ezért diákjaink erkölcsi formálására is gondot fordítunk. Az elmarasztalások kapcsán – miként a jutalmazás terén is – az igazságosság, az egyenlő elbírálás és a fokozatosság elvét követjük. Iskolánkban a következő fegyelmi fokozatok vannak érvényben:

•

szaktanári figyelmeztetés – SZF

•

osztályfőnöki figyelmeztetés – OF

•

osztályfőnöki intő – OI

•

osztályfőnöki rovó – OR

•

igazgatói figyelmeztetés – IGF

•

igazgatói intő – IGI

•

igazgatói rovó – IGR

•

fegyelmi tárgyalás.

35


SZF

OF

OI

OR

IGF

IGI

IGR

X

Igazolatlan hiányzás 3-5

X


X


X


X


X

Igazolatlan hiányzás 25-29 Tanítási óra zavarása

X

Tiszteletlen viselkedés

X

Iskolai egyenruha viselésének elmulasztása rendezvényeken

X

2 szaktanári figyelmeztetés

X

Tanóráról való igazolatlan távolmaradás

X

Az iskola illetve társai tulajdonának rongálása

X

Iskolai versenyen cserbenhagyja a közösséget

X

Társait szándékosan bántalmazza

X

Iskola engedély nélküli elhagyása Etikai normák súlyos megsértése (pl. hamisítás, lopás) Városi vagy területi versenyen cserbenhagyja a közösséget Iskolán kívüli magatartása kívánni- valót hagy maga után, amikor az iskolát képviseli

X X X

X

X

Engedély nélküli dohányzás Alkohol iskolában történő fogyasztása

X

Amennyiben a tanulót tetten érik kábítószer fogyasztása vagy terjesztése közben, azonnali hatállyal fegyelmi eljárást indítunk ellene.

36


2.9. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1.) Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter, a szakképzésért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, rajz. A tankönyvek, munkafüzetek beszerzését az iskola végzi. 2.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok közössége a tantárgyfelelős irányításával) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3.) A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a kilencedik osztályos tanulók beiratkozásakor (júniusban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4.) A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak

a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító, esetben vezetjük be.

5.) Az iskola törekszik arra, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból, egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

37


2.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók Tanulói jogviszony 1. Belépés •

A 9. évfolyamra az oktatásért felelős miniszter által szabályozott felvételi eljárásban jelentkezhetnek a tanulók. Az eredményes felvételi eljárás után a beiratkozáskor a tanulónak be kell mutatni személyi igazolványát és a 8. osztály elvégzéséről kiállított általános iskolai bizonyítványát. A tanulói jogviszony létesítéséhez iskolánk nem tart felvételi vizsgát. A tanulók felvételéről az igazgató dönt.

•

Az iskola magasabb évfolyamába történő felvétel esetén be kell mutatni a személyi igazolványt, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, tanköteles tanuló esetén pedig az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot is, szakképző évfolyam esetén a szakmai alkalmassági orvosi igazolást.

•

Átvétel másik iskolából

A tanuló – a szabad iskolaválasztás jogán – más intézményből bármikor átiratkozhat iskolánkba. A tanuló bizonyítványai, valamint a különbözeti vizsga eredménye alapján határozzuk meg, hogy melyik évfolyamon kapcsolódhat be az iskolánkban folyó képzésbe. Az újonnan érkező diáknak azokból a tantárgyakból, melyekből az előző iskolában nem szerzett osztályzatot, különbözeti vizsgát kell tennie, amit írásban kérvényeznie kell az intézmény igazgatójánál. A kérvény benyújtásának határideje december 20., illetve május 31. A vizsgát a kérvény kedvező elbírálása esetén teheti le. A különbözeti vizsgákra mindig az adott félév utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem jelenik meg, évfolyamismétlésre kötelezzük. 2. Magántanulói jogviszony •

A magántanulói jogviszony létesítését a Nkt. 45 §-a, 55 §-a, a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 75 §-a szabályozza.

•

Kérvény alapján a magántanulói jogviszony létesítését az iskola igazgatója engedélyezheti.

38

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja •

A magántanuló kötelessége: - rendszeres kapcsolatot tartani az osztályfőnökével, - félévenként az osztályban tanított összes tantárgyból vizsgát tenni.

•

Amennyiben a magántanuló nem jelenik meg a félévi, illetve év végi vizsgákon, magántanulói jogviszonyát az intézmény igazgatója megszüntetheti.

3. Átjárhatóság Az intézményen belül szakközépiskolából a szakiskolába át lehet jelentkezni a tanév végén. A szakiskolából a szakközépiskolába történő átjelentkezés különbözeti vizsga letétele után, vagy évismétléssel lehetséges. A különbözeti vizsgát az intézmény igazgatója rendeli el. A különbözeti vizsgákra mindig az adott félév utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem jelenik meg, vagy akárcsak egyetlen tantárgyból is sikertelen vizsgát tesz, akkor a szakiskolában kell tovább folytatni a tanulmányait. 4. Tanulói jogviszony megszűnése •

A tanköteles tanuló jogviszonya intézményünkben csak akkor szűnik meg, ha más iskolába felvették, és beiratkozásáról a fogadó iskolától tudomást szerzünk befogadó nyilatkozat révén.

•

A tanulói jogviszony akkor is megszűnhet, ha a tanuló már nem tanköteles korú, és a tanuló, illetve kiskorú tanuló esetében a törvényes képviselő, szülő, a jogviszony megszüntetését kéri.

•

Ha a tanuló tankötelezettsége megszűnt, és az iskolába járás kötelezettségeinek nem tesz eleget, az osztályfőnök is kérvényezheti a tanulói jogviszony megszüntetését.

•

A tantestület fegyelmi határozata alapján is megszűnhet a tanulói jogviszony, amennyiben a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi.

•

A tanuló jogviszonya automatikusan megszűnik a tanulmányok sikeres befejezésekor, amelyről részére az intézet megfelelő tanúsítványt állít ki.

39


2.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, és ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél többet nem mulasztott. Ebben az esetben a tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt. Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételeit a tanulók az alábbi vizsgákon nyújtott teljesítményükkel is teljesíthetik:

Osztályozó vizsga: bizottság előtti vizsga az évfolyam teljes tananyagából vagy egyes tantárgyaiból. Erre a vizsgára magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható és a levelező képzésben résztvevő tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ebben az esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja az elméleti tanítási órák húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, tanév végén – amennyiben a nevelőtestület engedélyezi - osztályozóvizsgát tehet. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ha a tanuló teljesítménye

a

tanítási

év

végén

nem

minősíthető,

tanulmányait

évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet) Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló

tanulmányait

csak

az

évfolyam

megismétlésével

folytathatja.

(Szakképzési Törvény 39.§ ) Az osztályozó vizsgákra mindig a szorgalmi időszak utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló az osztályozó vizsgán nem jelenik meg, köteles évfolyamot ismételni.

Különbözeti vizsga: a más iskolából, vagy az iskola más képzési típusából érkezett tanulóknak az igazgató írja elő a tantervi követelmények összevetése után. Bizottság előtti vizsga.

40


Javítóvizsga: a tanév végi elégtelen minősítések javítására lehetőséget nyújtó bizottság előtti vizsga.

A beszámoltatást, a levelező tagozatos képzésen kívül, a tanuló tartós, de jogszabályban nem engedélyezett hiányzása esetén, továbbá a tanév végén, záró osztályzatok javítása érdekében alkalmazzuk.

Az érettségi- és szakmunkásvizsgák idejét magasabb rendű jogszabály, az osztályozó, különbözeti és javítóvizsgák rendjét az igazgató határozza meg.

2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézmény pedagógiai programjának végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét - a hatályos jogszabályok, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények, - a helyi tantervek tantárgyi programjaiban a tantárgy tanításához meghatározott eszközök és felszerelések jegyzéke tartalmazza.

2. 13. Az intézmény környezeti nevelési programja 2.13.1. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:

-

a fenntartható fejlődés

-

a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések

-

a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései

-

alapvető emberi szükségletek

-

emberi jogok

-

demokrácia

-

biológiai és társadalmi sokféleség.

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -

a

személyes

felelősségen

magatartást és életvitelt

41

alapuló,

környezetkímélő,

takarékos


a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát

-

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését

-

a rendszerszemléletet

-

az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: -

problémamegoldó gondolkodás

-

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód

-

problémaérzékenység, integrált megközelítés

-

kreativitás

-

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód

-

vitakészség, kritikus véleményalkotás

-

kommunikáció, médiahasználat

-

konfliktuskezelés és megoldás

-

felelős állampolgári részvétel és cselekvés.

Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek.

Új tervek: -

az egészségnevelési program elkészítése

-

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához

-

tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása

-

a

tantárgyi

és

tanórán

kívüli

környezeti

nevelési

feladatok

tevékenységek beépítése a tantervekbe, foglalkozási tervekbe.

Hagyományok ápolása: -

osztályfőnöki órák tartása környezetvédelmi témában

-

tisztaságnapok

-

közös környezetrendezés, nagytakarítás

-

szelektív hulladékgyűjtés (elem, papír, PET).

42

és


Szaktárgyi célok: -

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember

és

környezete,

kapcsolatok,

természetismeret,

a

környezetszennyezés megelőzése, veszélyes anyagok kezelése, stb.) -

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre)

-

interaktív

módszerek

kipróbálása,

alkalmazása

(csoportmunka,

problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) -

természetvédelmi versenyekre felkészítés

-

a számítógép felhasználása a tanórákon

-

környezetvédelmi akciókban való részvétel.

2.13.2 A környezeti nevelés színterei Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók -

értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket

-

legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű

tapasztalatszerzésben,

az

emberi

kapcsolatokban,

az

együttműködés és a tolerancia fejlesztésében -

legyen igényük arra, hogy a sportoláshoz, lehetőség szerint, természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek.

Magyar nyelv és irodalom, magyar-kommunikáció A tanulók -

ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat

-

legyenek

képesek

irodalmi

szövegek

alapján

környezeti

problémák

felvetésére, vitájára, véleményalkotásra, érvelésre -

tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni

43


törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt.

Történelem, társadalomismeret A tanulók -

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet

-

tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására

-

ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete

-

értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét, feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv A tanulók -

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével

-

ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit

-

legyenek

képesek

a

környezetvédelmi

problémákra

önállóan,

csoportmunkában, projektmunkában választ keresni. Matematika A tanulók -

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják

-

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával.

Fizika A tanulók -

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára

-

ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit

44


ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat

-

tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra

-

mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni.

Földrajz A tanulók -

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről

-

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit

-

ismerjék meg a világ globális problémáit

-

ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

Biológia A tanulók -

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit

-

ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet

-

ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat

-

legyenek

képesek

az

egészségügyi

problémák

megelőzésére

és

mérséklésére -

a tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Kémia A tanulók -

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel

-

törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására

-

legyenek

képesek

a

környezeti

elemek

egyszerű

vizsgálatára,

az

eredmények értelmezésére -

értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és az épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

45

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Osztályfőnöki óra A tanulók -

legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák

-

mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

A tanulókban -

alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek

-

fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére - ismerjék a természetes alapanyagok használatát - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Szakképzés (szakmai alapozó elmélet és gyakorlat) A tanulók -

ismerjék

a

szakma

gyakorlásához

kapcsolódó

természet-

és

környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni -

ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket, és tudják ezeket a gyakorlatban is alkalmazni

-

tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére

-

ismerjék meg a szakma történetét, és lássák a környezetre gyakorolt hatását, tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit.

46

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Szakképzés (szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek) A tanulók - sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek - tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.) - ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, e termékek használatát - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat - látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban - tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel. A tanulókban - erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni - alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem - alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során. Tanórán kívüli foglalkozások

osztálykirándulások

szakkörök

vetélkedők

múzeumlátogatások, természetjáró programok

2.13.3. A környezeti nevelés módszerei A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan pedagógus-továbbképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt a tanórákon alkalmazza. Javasolt módszerek:

47


kooperatív (együttműködő) tanulási technikák

-

játékok

-

modellezés

-

projektmódszer

-

kreatív tevékenység

-

közösségépítés

-

művészi kifejezés.

2.13.4. A környezeti nevelés taneszközei Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. 2.13.5. Erőforrások Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés -

Tanárok. Az iskola minden pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A közös munka áttekintése az általános igazgatóhelyettes feladata.

-

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak.

-

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a

48

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezetnevelési tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli

környezeti

nevelési

tevékenységek

irányítása

az

általános

igazgatóhelyettes feladata. -

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai

dolgozói

munkájukkal

aktív

részesei

környezeti

nevelési

programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük

a

felesleges

papírfelhasználást,

folyamatosan

gyűjtsük

a

hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas

tisztítószereket

használunk.

Az

iskolai

szelektív

hulladékgyűjtés

továbbfejlesztéséhez a fizikai dolgozók, a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Anyagi erőforrások Saját erőforrások -

Költségvetés. A fenntartó éves költségvetésben biztosítja az alapfeladatok ellátását.

-

Iskolai alapítvány: Szakképzési Alapítvány a Marcali Szakképző Iskola Támogatására.

Külső erőforrások -

Pályázatok. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében.

-

Szakképzés.

Alapfejlesztési

környezetvédelmi

fejlesztések

támogatás: és

a

szakképzéshez

környezetbarát

kapcsolódó

működtetési

kiadások

fedezésére. 2.13.6. Iskolán kívüli együttműködés -

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi ezen intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a

49

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja múzeumok, a nemzeti parkok, az üzemi gyakorló helyek, üzemlátogatások helyszínei. -

Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Különösen aktív a kapcsolat a Boronkai és a Kisbalatoni Tájvédelmi Körzet, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park, a DRV Zrt., a Marcali Városi Fürdő és a Saubermacher Marcali Kft. munkatársaival.

-

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.

2.14. Az intézmény egészségnevelési és egészségfejlesztési programja 2.14.1. Az egészségvédő iskola Véleményünk szerint az egészségvédő iskola gondoskodó közösség. Az egészség olyan modelljére épít, melynek alapját a testi, lelki, társadalmi és környezeti összetevők kölcsönhatása képezi. -

A tanulók aktív részvételére helyezi a hangsúlyt.

-

Fejleszti a tanulók készségeit az alkalmazott módszerek széles skáláján keresztül.

-

Elismeri, hogy a tanulók egészségére számos dolog hat. Figyelembe veszi a már kialakult hiedelmeket, a meglévő értékeket és attitűdöket.

-

Felismeri, hogy az egészségügyi problémák esetében sok alapvető folyamat és jelenség közös eredetű, hogy megelőzésüket a tanterv részeként előre meg kell tervezni.

-

Alapvető fontosságúnak tartja a pozitív énkép kialakítását és azt, hogy az egyének fokozott mértékben kontrollálják saját életüket.

-

Felismeri az iskola tárgyi környezetének esztétikai jelentőségét, a tanulók és alkalmazottak egészségi állapotára gyakorolt közvetlen fiziológiai hatásait.

-

Az

iskolai

egészségvédelmet

kiterjeszti

az

iskolai

alkalmazottakra

hangsúlyozva a személyzet példaadó szerepét. -

A szülői támogatást és együttműködést központi jelentőségűnek tartja.

50

is,


Az iskola egészségügyi szolgáltatásait tágan értelmezi. E szolgáltatások tartalmazzák a szűréseket és a betegségek megelőzését is, de aktívan bekapcsolódnak az egészségnevelési tanterv megvalósításába, és elősegítik azt is,

hogy

a

tanulók

tudatosabban

vegyék

igénybe

az

egészségügyi

szolgáltatásokat. -

Az egészségnevelési funkció ellátása során az iskola szellemiségével, környezetével, a pedagógusok és az iskolához kapcsolódó más személyek viselkedésmintáival együttesen fejtheti ki alapvető hatását az egészség megőrzésében, prevencióban, a legfogékonyabb korban.

-

Az optimum ismerete és jelenlegi helyzetünk jelölik ki egészségnevelési tervünk hosszú-, közép- és rövidtávú céljait.

2.14.2. Helyzetelemzés A

jelenlegi

állapotot

igyekeztünk

körültekintően

feltérképezni.

Ismerjük

erősségeinket és gyengeségeinket, a környezet védő- és veszélyeztető tényezőit. Védő tényezők (erősségeink): -

kistelepülési környezetünk

-

épületeink adottságai (világos, áttekinthető, szellős)

-

iskolánk légköre

-

hagyományaink

-

iskolai programjaink, rendezvényeink, akcióink, sportolási lehetőségeink

-

külsős szakemberekkel való együttműködés

-

kölcsönös bizalmon alapuló tanár-diák és tanár-szülő kapcsolat

-

kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolat külső partnereinkkel.

Veszélyeztető tényezők (gyengeségeink): -

tájékozatlanság (tanuló- szülő-pedagógus)

-

a magyarországi egészségügy és általában az egészségnevelés mostoha helyzete

-

a mélyszegénység

-

a szakképző évfolyamok célcsoportjának korosztályos problémái, attitűdje.

51

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2.14.3. Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja -

Iskolánk minden tevékenységével szolgálja tanulóink és dolgozóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését.

-

Törekszünk

arra,

hogy

kialakítsuk

azokat

a

pozitív

beállítódásokat,

magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják. -

Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakítására, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. A konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani.

-

Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre.

-

Együttműködést kívánunk kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.

-

Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk.

-

Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.

-

Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

-

Iskolánk törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak egészségük megőrzését, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

2.14.4. Az egészségfejlesztés főbb területei Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületei: -

önmagunk és egészségi állapotunk megismerése

-

az egészséges táplálkozás

52


a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis) szerepe az egészség megőrzésében

-

a dohányzás elleni küzdelem

-

alkohol- és drogprevenció

-

a tanulási környezet tudatos alakítása

-

az egészséges környezet jelentősége

-

az aktív testmozgás, egészséges testtartás.

2.14.5. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek 1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Az ismeret - bár nélkülözhetetlen - önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására, bizonyos magatartásformák esetében a háttérben meghúzódó motivációk lényegesen erőteljesebbek és elemibbek annál, semhogy pusztán az ismeretek átadása, kiigazítása révén, ellenükben érdemi változást tudnánk elérni. 2. Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségügyi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal

jellemezhető

csoportok

körében

folytatott

megelőző

tevékenységet jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.). Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek, akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek, felnőtt emberek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. 3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Lényegük

abban

magatartásformák

a

felismerésben

hátterében

a

rejlik,

személy

hogy

az

egészségkárosító

konfliktuskezelési

eszköztárának

gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társasérzelmi készségek fejlesztését kell célul tűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében

53

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja születő és működő egészségfejlesztési programok törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. 4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ezért építünk a kortárshatásokra (kortárssegítő diákok), és arra próbáljuk megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani. 2.14.6. Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők Iskolaorvos, iskolafogász, védőnő Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos, fogorvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik: -

A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, dokumentálása, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció).

-

Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése.

-

Közreműködés a közegészségügyi-járványügyi, a környezet-egészségügyi, a táplálkozás egészségügyi és a balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével és az iskolai védőnővel egyeztetve.

-

Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

-

Egészségnevelésben való részvétel, felvilágosító előadás, prezentáció tartása, éves ütemterv szerint, amelynek témakörei: -

az életmód és betegségek összefüggései

-

az iskola tanulóinak egészségi állapota, ennek alapján az "iskolai diagnózis" felállítása, megoldási javaslatok

54


a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartási, életmódbeli és szexuális problémák, valamint krízisek kezelésében, megoldásában

-

tanácsadás, környezet-egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben

-

könnyített testnevelésre, gyógytornára utalás.

Iskolapszichológus Szakmai ismeretei révén, olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl, osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások, kommunikációs- és önismereti tréningek tartásával teszi szakmailag igényesebbé és színesebbé az egészségfejlesztési munkát. Az egészségügyi felügyelet rendje Iskolaorvosi ellátás: Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Marcali város által kijelölt körzeti gyermekorvos általi iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: - a tanulók szűrése - színlátás- és látásélesség-vizsgálat - egészségügyi felvilágosítás tartása - a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése. A kötelező orvosi vizsgálatokat az egyes tanulócsoportok részére a védőnő az intézmény hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be. A kapcsolattartásért felelős vezető helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről. Az intézmény tanulói az iskolaorvosi rendelési idő alatt ellátásban részesülhetnek. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. Ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás szüneteiben vagy azt követően történjenek.

55

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2.14.7. A segítő kapcsolatok Szülők (család) A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Szülői munkaközösség, szülői szervezet Ez a "szövetség" garancia lehet arra, hogy a szülők, lehetőségükhöz képest, minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös

kimunkálásában,

a

tanári

továbbképzéseken

jogi,

gyermek-

és

ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával nyújtanak segítséget az iskolának. 2.14.8. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei Az iskolai egészségnevelés célja, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az egészséges

életmód,

életszemlélet,

magatartás

szempontjából

lényeges

területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülniük. Ezek közé tartoznak az alábbiak: -

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

-

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

-

az értékek ismerete

56


az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

-

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata

-

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésében

-

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

-

a tanulás és a tanulás technikái

-

a rizikóvállalás és határai

-

a szenvedélybetegségek elkerülése

-

a tanulási környezet alakítása

-

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Iskolai programok 1. Tanórai foglalkozások: Külön figyelmet fordítunk minden tantárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési

feladatok

csatlakozási

pontjára.

Kiemelt

jelentőségű

a

testnevelés, az osztályfőnöki óra és a szakmai gyakorlati tárgyak. Osztályfőnöki

óra

tanmenetébe

beépített

(9-14.

évfolyam)

megvalósuló

egészségfejlesztő- és nevelő program tematikája: -

egészség

-

dohányzás és alkohol

-

stressz

-

AIDS

-

szexualitás

-

bűn és bűncselekmény

-

elsősegély

-

értékek

-

szabadidő

-

önismeret.

Az alábbi kínálat lehetőséget adhat a tanítványait ismerő pedagógusoknak a testre szabott programalkotáshoz: -

akarat (önismeret-mélyítés)

-

barátság

-

bizalom

-

cél

57


élet

-

elismerés

-

empátia

-

érzelmek

-

felelősség

-

jövőkép.

2. Tanórán kívüli foglalkozások: -

délutáni szabadidős foglalkozások

-

sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások

-

egészségnap

-

sportrendezvények, kulturális programok

-

kirándulások, túrák

-

szülői értekezlet

-

szakmai

tanácskozások,

tréningek

(elsősorban

a

tanárok

felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meghívjuk, amikor csak engedi a program, illetve a téma) -

az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolába meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára.

Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. A program összeállításánál nagyon fontos, hogy minden tanulónk sikerélményhez jusson, eredményes legyen. Igyekszünk pályázati forrásokból biztosítani – külső szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását, különösen az alkohol- és drogprevenció, a dohányzás, az AIDS és Hepatitis témakörökben. 3. Iskolán kívüli rendezvények: -

kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz.

58

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2.14.9. A mindennapos iskolai testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Tanulóink számára a 2012/2013-as tanévtől, a 9. évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben bevezettük a mindennapos testnevelést. Lehetőségeinkhez mérten délelőtti órákon, illetve 3+2-es rendszerben biztosítjuk tanulóinknak a rendszeres testmozgást. A 3+2-es rendszer azt jelenti, hogy a délelőtti tanítási órák keretében 3 órában teljesítik tanulóink a kerettanterv követelményeit. A délutáni időkeretben heti 2 órában sportköri foglalkozásokon vesznek részt tanulóink. Ez alól hivatalos igazolással mentesül az a tanuló, aki sportegyesületben rendszeres edzéseken vesz részt. A Marcali Városi Fürdő biztosítja szakközepes tanulóink számára az úszásoktatást a városi fürdőben. A mindennapi testedzéshez hozzájárulnak még a következők: -

diáksportköri foglalkozások, labdajátékok

-

házi bajnokságok

-

osztályok közötti sportversenyek

-

sportnap.

Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulásának egészségügyi és pedagógiai szempontjai: -

minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése

-

minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag

-

a testnevelési tananyag egészében alapelv a gerinc- és ízületvédelem szabályainak

betartása,

külön

figyelemmel

a

fittség

mérések

testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire -

a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban

-

a testmozgásprogram olyan sportokat is megtanít, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében.

59

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2.14.10. Értékelés, újabb célkitűzés Tanévenként átfogó értékelést végzünk. Az értékelés eredményei és az új információk alapján készített célrendszer eléréséhez szükséges tevékenységekre intézkedési tervet készítünk.

2.15. A tanulók fizikai állapotának mérése Évenként 2 alkalommal, ősszel és tavasszal, történik a tanulók általános fizikai teherbíró képességének a felmérése. A mérések elvégzése lehetővé teszi az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok feltérképezését, segít mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésében, a szükséges szint elérésében és megtartásában. Iskolánkban a felmérés elvégzéséhez az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság által készített, a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas Hungarofit teszteket választottuk (BMF Kandó Kálmán villamosmérnöki kar, dr. F. Mérey Ildikó). A javasolt tesztek közül a 4+1-es, illetve a 6+1-es variációt használjuk. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges paraméterek: Személyi adatok: -

név

-

születési év, hó, nap

-

a vizsgálat ideje

I. Antropometriai adatok: -

testmagasság (m)

-

testsúly (kg)

II. Az aerob állóképesség mérésére: Cooper-teszt (m) III. A mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használt izomsorok erő, erő-állóképességének mérése: a. Az alsó végtag dinamikus erejének a mérése: helyből távolugrás (m, 3 kísérlet közül a legjobb)

60

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja b. A

csípőhajlító

és

a

hasizmok

erő,

erő-állóképességének

mérése:

hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális időtartam: 4 perc c. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése: fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás, folyamatosan, kifáradásig, maximum 4 percig (db) d. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hasonfekvésből törzsemelés és – leengedés, folyamatosan, kifáradásig, maximum 4 percig (db) e. A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: lökés egy kézzel, dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. (m) f. A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése: tömöttlabda vetés két kézzel, a fej fölött hátra (m). A teszteket a nyári szünet utáni rossz fizikai állapot miatt nem lehet rögtön felmérni, ezért 3-4 hetes általános előkészítő munka előzi meg a felmérést. A felkészülés utáni első órán a Cooper-tesztet mérjük fel, mivel a tanulók szorongása a felmérésektől a 12 perc lefutása után megszűnik. A következő 2 testnevelési órán a felső, ill. az alsó végtag, valamint a törzs izomzatát foglalkoztató teszteket felváltva végeztetjük. Az eredményt rögzítjük. Az eredmények javítására a tavaszi felmérések során kapnak lehetőséget. A felmérések elvégzése után kiderül, hogy melyek azok a kondicionális képességek, ahol súlyos hiányosságok mutatkoznak. Ennek érdekében igyekszünk egész éven keresztül állandó gyakorlási anyaggal fejleszteni a tanulók fizikai állapotát. A

tanulók

adottságai

erősebben

befolyásolják

teljesítőképességüket

a

testnevelésben, mint az elméleti tantárgyakban. Ahhoz tehát, hogy a teljesítmények értékelési szempontként szerepelhessenek, esélyt kell adni arra, hogy a hátrányos fizikai adottságokkal rendelkezők is jó értékelést szerezhessenek. Az esélyjavítás egyik lehetősége a differenciált tananyag kijelölésével, az adott módszertani alternatívák alkalmazásával valósítható meg. Az értékelés differenciálásának másik lehetősége az alkati és az alapvető fizikai adottságok felmérésére készített táblázatok értékelésének módosítása. A tanulók értékelésénél fontos szempont a tanórai és a tanórán kívüli testedzésben mutatott aktivitásuk, valamint a szabálytudat és erkölcsi rend (fair play) betartásának mértéke.

61


3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 3.1. A kompetencia alapú oktatás bevezetése Intézményünk a fenntartó sikeres TÁMOP 3.1.4. pályázatának eredményeképpen a 2009/2010. tanévtől 6 tanulócsoportban bevezette a kompetencia alapú oktatást. (A kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értünk.) Indoklás: Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodás. Nem követhető már az a korábbi évtizedeket idéző modell, amikor a tanulási folyamat lezárult az iskolai tanulmányok befejezésével, és a megszerzett végzettség a nyugdíjba vonulásig kijelölte az egyén életpályáját. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása, új készségek és kompetenciák elsajátítása. Ez a követelmény fogalmazódik meg a lisszaboni határozatban, amely a tagállamok oktatási és képzési rendszerének átalakítását tűzi ki célul a foglalkoztatás növelése és a tudásalapú társadalom megteremtése érdekében. E célok eléréséhez szükséges az oktatás olyan irányú átalakítása, melynek során a hangsúly az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére tevődik át, hiszen ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. A 2000-ben elvégzett kompetencia alapú PISA - mérés eredményei világítottak rá először arra, hogy a 15 éves korosztály mintegy 20 százaléka súlyos olvasási és matematikai nehézségekkel küzd, amit a 2006-os vizsgálat is megerősített. Ugyancsak évek óta elégedetlenek a munkaadók az oktatásból a munkaerőpiacra kilépők felkészültségével. Mindezek a negatív jelzések, illetve a hazai mérések eredményei is a szakterület korszerűsítését sürgették. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének célja: a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, ami hozzájárulhat a foglalkoztatási helyzet javításához

62

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű megismerése, alkalmazása a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése digitális írástudás elterjesztése. Intézményünkben a kompetencia alapú oktatás a következő kulcskompetenciaterületek fejlesztését célozza: -

szövegértés-szövegalkotás

-

matematika

-

szociális, életviteli és környezeti kompetenciák.

Vállalt feladatok a 2009/2010. tanévtől: -

egy tanulócsoportban a „szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen, a tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia

alapú

oktatási

program,

programcsomag

bevezetése,

alkalmazása -

egy tanulócsoportban, a „matematika” kulcskompetencia területen, a tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása

-

egy tanulócsoportban a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák kulcskompetencia

területen

kompetencia

alapú

oktatási

program,

programcsomag bevezetése, alkalmazása -

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: ember és társadalom műveltségterület együttese)

–

(történelem, alapvető

társadalomismeret,

kompetencia

területük

etika a

tantárgyak

„szövegértés-

szövegalkotás” -

egy három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként

-

egy témahét megszervezése tanévenként

-

egy

moduláris

oktatási

program

(környezetvédelem, kommunikáció)

63

megszervezése

tanévenként

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata,

-

digitális készségek fejlesztése (az érintett tanulócsoportok tanóráinak 25%a IKT- eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg).

3.2. Az intézményben a TÁMOP 3.1.4 pályázat alapján megjelenő kompetenciaterületek, tevékenységek

Évfolyam

Osztály

Kompetenciák, tevékenységek

9.

F

Szövegértés - szövegalkotás

10.

F

Matematika

9.

A

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák (életvitel, pályaorientáció, kommunikáció)

11.

F

Történelem, társadalomismeret, etika (ember és társadalom)

9.

A, B

10.

F

10.

A

9.

A, B

Háromhetes projekt megszervezése Egyhetes témahét megszervezése Moduláris oktatási program (környezetvédelem, kommunikáció)

A kompetencia alapú oktatás a 2009/2010-es tanévtől, felmenő rendszerben kerül bevezetésre, minden tanévben újabb tanulócsoportok bevonásával. * A projekt és a témahét témáit a programban résztvevő szaktanárok munkacsoportja a megelőző tanév június 15-ig határozza meg. A felhasznált programcsomagok A SuliNova Kht. által kidolgozott programokat használjuk, amelyek komplex módon tartalmazzák mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök képviselnek.

64

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Kompetenciaterületek A létező 8 kompetenciaterület közül iskolánk az alábbi 3 terület fejlesztését tűzte ki célul: szövegértés-szövegalkotás, matematika, szociális, életviteli és környezeti kompetencia. A) Szövegértés-szövegalkotás Az új oktatási program a Nemzeti Fejlesztési Terv iskolamegújító szakmai innovációjának folyamatába illeszkedő fejlesztés eredménye. A fejlesztés célja, hogy a felhasználásra kész tanítási program kidolgozásával dinamikus és rugalmas megoldást kínáljon a 21. században felnövő gyermekek fejlesztési igényeire figyelő, korszerű és nyitott, „új iskola” megvalósulására. Tevékenységünk lényege, az alternatív pedagógiák jól bevált gyakorlati tapasztalatait felhasználva, egyúttal a neveléstudomány legújabb eredményeire is építve, új utakat keressenek a diákok kommunikációs kultúrájának, a szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterület mainál eredményesebb fejlesztéséhez. A program jellemzői A gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növeli

a

sajátos nevelési igényű

diákok

együttnevelésének,

eredményes fejlesztésének esélyeit. A

program

kedvez

a

gyakorlatban

alkalmazható

sokszínű

módszertani

eljárásrendszer megjelenésének. A kompetencia alapú tanulási stratégiát részesíti előnyben. A tanulási motiváltság fenntartása érdekében – amely az egész életen át tartó tanulás szempontjából meghatározó –, a tanulási kudarcok elkerülése érdekében elvárja a tanuló egyéni fejlődési ütemére figyelő oktatást. A tanulók fejlesztésére javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésen alapuló megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált

fejlesztést

generálja,

amely

feltételül

szabja

az

ilyen

irányú

taneszközfejlesztést és metodikai kultúra elterjedését. A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezeléséhez.

65

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Csökkenthető a lemorzsolódás. A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos. Ezért a továbblépés belső lépcsőfokai nem tanévenkénti követelményekben jelennek meg, hanem a kompetenciaterület

alrendszereiben

leírt

tevékenységek

egymásra

épülő,

hierarchikus fejlettségi szintjeiben. Így a teljesítés nem mesterségesen, kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően egyéni meghatározottságú. A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá. A nyelvtan tanítását nem a leíró nyelvtan rendszerére építi fel, hanem kommunikációs helyzetekben – a kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgálva a nyelv alkotóelemeit – tervezi a nyelvhasználat tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát. A tanulást ebben a felfogásban két pedagógiai elv szabályozza: az induktivitás és a problémacentrikusság. Azaz az ismeretek helyett a képességfejlesztés kerül a középpontba, melyben

a

tapasztalásé,

a

problémamegoldó

feladathelyzetekből

kiinduló,

készségeket fejlesztő gyakorlati tevékenységé a vezető szerep. Ilyen módon lehetővé

válik,

hogy

a

tanulók

sokrétű

tapasztalatszerző

tevékenység

eredményeképpen juthassanak ismeretekhez. Mivel a tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd,

az

olvasás-szövegértés

és

az

írás-íráshasználat

kínálja

a

legtermészetesebben, a tanulóbarát képességfejlesztő programban az anyanyelvi fejlesztés feladatai és tevékenységei nem elkülönülten, önálló tartalmi egységként jelennek meg, hanem az anyanyelvről való tapasztalatszerzés, a beszédfejlesztés, a szövegértés és az íráshasználat szolgálatában állnak, s az adott fejlesztési terület tartalmába integrálódnak. A program szakít az egy tankönyvre épülő oktatás gyakorlatával. Megvalósításához a metodikai elágazásokat, illetve változatokat, valamint a differenciált fejlesztést kiszolgáló modulrendszerű, több elemből álló, gazdag eszközrendszer tartozik. B) Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül

a

számlálás,

számolás,

mennyiségi

66

következtetés,

valószínűségi

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, valamint az induktív problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese”. •

Készségek — számlálás, számolás, becslés

•

Gondolkodási képességek — rendszerezés, deduktív és induktív következtetés

•

Kommunikációs képességek — relációszókincs, szövegértés, térlátás

•

Tudásszerző képességek — problémaérzékenység, megoldás, metakogníció

•

Tanulási képességek — figyelem, emlékezet

A matematikai kompetencia fejlesztési területei Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus

munkáját.

A

fejlesztés

különféle

területei

szintén

illeszkednek

egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a tanulók életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a diákokat körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes

67

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. C) Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület A terület meghatározása, a fejlesztés célja A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák körébe olyan attitűdök, képességek és készségek tartoznak, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének alapját képezik. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni

célok

kitűzésének

és

követésének,

a

szabályok

és

a

vágyak

összehangolásának, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és többnyire közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt

segítséget

kíván

adni

a

pedagógusoknak

ahhoz,

hogy

saját

személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan – tanulói részvételen alapuló – eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni attitűdöket.

3.3. Új tanulásszervezési eljárások Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek

68

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja között,

változatos

tevékenységtípusok

és

sokszínű

módszertani

eszközök

segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. A témahét célja, hogy fejlessze a gyerekek következő készségeit, képességeit: • együttműködés, partnerség • segítőkészség • problémamegoldó képesség • önálló ismeretszerzés, megfigyelés • fegyelmezettség • felelősség. A témahét akkor eredményes, ha: • abban a kijelölt célcsoport minden tanulója és minden tanára teljes személyiségével tevékenyen részt vesz • a témahétnek mindig egyetlen központi témája van, ez lehet valamely általánosabb fogalom, de lehet valami helyi vagy naptár szerinti aktualitás is • a témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezetnek, amelyek a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen • a diákok lehetősége és egyben feladata a kínált foglalkozások közötti választás és a témahét minél gazdagabb kitöltése • célszerű nem csak a tantárgyi kereteket, hanem az osztálykereteket is fellazítani • a témahét tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi életébe, legyen előzménye és eredménye is.

Projektoktatás, pedagógiai projekt Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok; feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában valamely probléma áll.

69

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell, hogy történjen. Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös

alkotáshoz való

hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, életközeli problémákból indít, és minden résztvevő sokrétű tapasztalataira épít.

Moduláris oktatási program A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például a kompetenciafejlesztő

70

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanári és tanulói) elemei, az értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag-elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá-, mellé- és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára váltási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint. Szintezett feladatrendszert alkotnak, melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést, és a tanulók egyéni ütemű előrehaladását, ezen túl a nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván és fejlett taneszközparkot. Szükséges a modulok időről időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekciók elvégzése. Az iskola környezeti adottságaihoz és szakmaszerkezetéhez igazodva a 2009/2010. tanévtől a 9. évfolyamon heti két órában a környezetvédelem, és heti egy órában pedig a kommunikáció tantárgyba vezettük be.

71


3.4. Önálló intézményi innovációk 3.4.1. „Környezeti nevelés a fenntartható fejlődés érdekében” Innovációnk célja: tanulóink ismerjék meg a különböző környezetkímélő módszereket, és alkalmazzák azokat életük és tevékenységük minden területén. A megvalósítás fő területei: -

térségünk

természeti

és

épített

környezetének

megismertetése

tanulóinkkal -

a természetvédelem /védekezés/ módszereinek elsajátíttatása a diákokkal, s ezek jártasság, készség szintjére való fejlesztése munkájukban és magánéletükben egyaránt

-

a szelektív hulladékgyűjtés és - hasznosítás legújabb eljárásainak alkalmazása

-

vizeink állapotának megismertetése a fiatalokkal, illetve figyelmük felhívása a vízminőség megóvásának fontosságára

-

a háztartási és az ipari veszélyes hulladékok tárolási és ártalmatlanítási módszereinek alkalmazása.

Munkamódszereink: Üzemlátogatásokat, tanulmányutakat szervezünk a legkorszerűbb módszerekkel

dolgozó,

innovációnk

profiljához

illő,

együttműködő

vállalatokhoz. A tapasztaltakról szakmai beszámolókat készítenek diákjaink, és azokat ismertetik azokkal a tanulókkal, akik nem vettek részt a programokon. Partnerüzemeink szakembereit meghívjuk iskolánkba, hogy mutassák be tevékenységüket a tanulóközösségnek. Programunkat elsősorban a három hetet meghaladó projekt és a témahét keretében valósítjuk meg. Az

önálló

innováció

kapcsán

szükségessé

vált

iskolánk

kapcsolatrendszerének bővítése is. A következő intézményekkel kötöttünk együttműködési megállapodást a program színvonalas megvalósításának érdekében: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága Marcali Városi Televízió

72

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Marcali Városi Fürdő és Szabadidőközpont Saubermacher-Marcali Kft.

3.5. Más intézményektől átvett jó gyakorlatok A szekszárdi I. Béla Gimnázium jó gyakorlatai: Egyéni tanulói laptopokra épített kompetencia alapú képzés A jó gyakorlat alkalmas a diákok önálló tanulásának segítésére (e-learning), az órai tananyag IKT-eszközökkel történő feldolgozására, valamint a mérés-értékelés eszközeként is használható. Matematikai-logikai képességek fejlesztése IKT alkalmazással,digitális segédanyaggal a középiskola 9-12.évfolyamain A jó gyakorlat a mindenki számára kötelező középszintű érettségi követelményekhez készült. A témakörökhöz közvetlenül kapcsolódó 50 prezentációt, mérőlapokat, dolgozat-feladatsorokat és módszertani eljárásokat tartalmaz. A SMÖ Duráczky EGYMI jó gyakorlata: Digitális tananyagfejlesztés és alkalmazása A

pedagógusok

megismertetése

a

digitális

tananyagfejlesztés

lépéseivel,

módszereivel, eszközeivel, a digitális tananyagok alkalmazásának módszertanával, továbbá a tudásmegosztás korszerű lehetőségeivel. SNI befogadó pedagógusok felkészítése

a

saját

készítésű

digitális

tananyagok

sérülés

specifikus

akadálymentesítésére.

3.6. A TÁMOP 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek Tantervi fejlesztések elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok miként hatnak a tanulókra, gyermekekre. Ennek a szemléletnek az érvényesülése meghatározza a tananyag kiválasztást és elrendezést is. •

Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós

73

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik. • A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben

mindkettőnek

tudásfejlesztésnek

nagyobb

megfelelő

teret

hagyományai

kell vannak,

biztosítani.

A

módszertana

kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. (országos kompetenciamérések, helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). • Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. • Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek.

74

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja A pedagógusoktól elvárható kompetenciák: A pedagógiai szemlélet jellemzője a tanulóközpontúság, nevelésfilozófiai elemei: tolerancia, empátia, nyitottság, előítélet-mentesség, elfogadó attitűd, pozitív értékrend.

Kompetenciaterület

Elvárások

1. Szakmai tapasztalat

Legalább 5 év – a vezetője szerint színvonalasan ellátott – hátrányokkal küzdő tanulókkal is kapcsolatos nevelési-oktatási gyakorlattal rendelkezik.

2. Pedagógus szakma iránt érdeklődés

A pedagógus szakmában felmerülő új megközelítések, új módszerek alapfokú ismereteivel rendelkezik, azokkal egyetért, gyakorolja, vagy szeretné gyakorolni mindennapi pedagógiai munkájában.

3. Tanulási és fejlődési készség 4. Pedagógiai attitűd

Az elmúlt 5 évben tovább képezte magát a fenti témában, önfejlődése tudatos. A tanulók egyéni erősségeire koncentrálva tűz ki egyéni fejlesztő pedagógiai célokat. Képes nem tantárgyakban gondolkozni (érti a tananyagtartalom eszközjellegét az oktatásban) elfogadja, hogy a moduláris felépítés a szakképzésbe lépéshez nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztését szolgálja.

5. Csoportban való együttműködés

Az egy csoportban tanító pedagógusok együttműködésében van gyakorlata. Munkáját, ötleteit mások számára rendelkezésre bocsátja.

6. Rugalmasság

Mások véleményének érvényességét elismeri. Új megoldások bevezetését nem gátolja.

75

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 7. Kommunikációs készség

Képes saját véleményét szakmai érvekkel alátámasztani. Képes a tanulókat befolyásolni, adott dologról meggyőzni őket.

8. Eredményorientáltság

Képes megkülönböztetni a célhoz vezető feladatok között a lényegest a lényegtelentől.

9. Iránymutatás, a tanulás értékelése

Eléri, hogy a tanulócsoport a feladatokra koncentráljon. A tanár az egyének és a csoportok teljesítményeit abból a szempontból értékeli, hogy segítségükkel olyan oktatási tevékenységet tervezhessen, amely minden területen megfelel a tanulók adott szükségleteinek és elősegíti az áttérést a következő fejlődési szakaszra.

10. Motivációs és

A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a

tanulásszervezési

korábbi ismeretekre, összekapcsolja az új

készségek

tudást a már ismertekkel, kapcsolatot keres a tanulók tapasztalataival, lehetőségeket teremt az aktív részvételre, a tevékenykedésre, a gondolatok ellenőrzésére, és arra ösztönzi a tanulókat, hogy ismerjék fel felelősségüket saját tanulási feladataik kijelölésében.

11. Személyközpontú pedagógiai megközelítés

Képes másokat – a tanulók problémáit – megérteni (empatikus), a tanulókkal való viselkedésében nyílt és őszinte (érzelmeivel kongruens a kommunikációja), képes a személy feltétel nélküli pozitív elfogadására, vagyis csak a helytelen cselekedetet utasítja el, nem a tanuló személyiségét minősíti.

• Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek

76

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. •

Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált

tanulásszervezési

módszercsomagokat

a

kompetencia

programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni

szükséges

a

heterogén

összetételű

csoportok

együttes

kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. • Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesülnek azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A www.sulinovadatbank.hu oldalon elérhető programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. • Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak

közvetlen

vizsgálatára

és

közvetett

(fejlesztési

megtapasztalására,

innovációs

tevékenységek,

megfigyelésére önálló

és

intézményi

innováció). A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják

77

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: •

Módszertani elemek: -

hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás

•

-

habilitációs és rehabilitációs tevékenység

-

az inkluzív nevelés

-

attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak

-

multikulturális tartalmak

-

tanórai differenciálás (heterogén csoport)

-

kooperatív tanulás

-

a drámapedagógia eszközei

-

tevékenységközpontú pedagógiák eszközei

-

projektmunka (egyéni és csoportos)

-

prezentációs technikák

-

tanulói értékelési formák gazdagítása

-

módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: -

tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés

-

munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat

-

individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

Motiváló módszerek: -

páros munka

-

csoportmunka

-

játék

-

szerepjáték (drámapedagógia)

-

vita

-

kutató-felfedező módszer

-

kooperatív módszerek

-

projektmódszer.

78

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja A tanulásszervezés alapelvei: 1. differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése 2. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret 3. motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projektmódszer, drámapedagógia. •

A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: -

tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése

-

IKT-eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése

-

a konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése.

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: -

csoportmunka

-

pármunka-tanulópár

-

egyénre szabott munka

-

részben egyénre szabott munka

-

önálló munka.

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: -

mennyiségi differenciálás

-

minőségi differenciálás

-

tanulási követelmények differenciálása.

79

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Ajánlott óratípusok: -

új ismeretanyag feldolgozása

-

alkalmazás-gyakorlás

-

összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikusmérés.

Alkalmazására szánt feladattípusok: -

problémamegoldó csoportfeladatok

-

alkotó feladatok

-

felfedező, kutató feladatok

-

érvelésre-vitára alkalmas feladatok

-

ellenőrzés, értékelés.

Digitális tartalmak: -

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal

-

az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok

-

multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok)

-

multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök

-

eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok.

A digitális pedagógiai elemek sokoldalú alkalmazása érdekében megvásároltuk a szekszárdi

I.

Béla

Gimnázium

„Tanulói

laptop-programra

épülő

kompetenciafejlesztés” c. jó gyakorlatát, amely jó példákat kínál a digitális tartalmak és eszközök alkalmazására különféle tanórákon (matematika, fizika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, stb.).

80


3.7. Szakközépiskolai óraterv 2011/2012-es tanévtől évfolyam

kötelezően választható érettségi tantárgyak

kötelező érettségi tantárgyak

tantárgyak

9.

10.

11.

12.

óraszám óraszám óraszám óraszám

osztályfőnöki

36

36

36

32

magyar nyelv és irodalom

144

144

180

160

történelem

90

90

108

128

idegen nyelv

108

144

180

160

matematika

108

144

180

160

földünk és környezetünk

36

72

biológia

72

36 108*

96*

fizika

72

36

kémia

36

72

informatika

72

36

testnevelés¹

72

72

72

64

mezőgazdasági ismeretek

társadalomismeret, etika

36

ember és társadalom²

144

ének-zene

36

36

rajz

36

32

szakmai orientáció³

144

144

144

128

összesen:

28,5

29,5

30

30

Megjegyzés: *-gal jelölt órák csoportbontással kerülnek megszervezésre érettségi esetén hetente 1 elméleti óra szükséges, az úszásra a 10. és 12. évfolyamon heti váltásban, 2 órában kerül sor 2 TÁMOP 3.1.4 pályázat miatt a történelem, társadalomismeret, etika tantárgyak műveltségterület tantárgyi bontás nélkül kerül oktatásra, ember és társadalom néven 3 mezőgazdasági szakmacsoport: környezetvédelem, mezőgazdasági alapismeretek, ökológia; informatika szakmacsoport: számítástechnika 1

81

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Szakközépiskolai óraterv a 2013/2014-es tanévtől évfolyam tantárgyak

9.

10.

11.

12.

óraszám óraszám óraszám óraszám


4

4

4

4

idegen nyelv

3

3

3

3

matematika

3

3

3

3

történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

3

etika

1

biológia – egészségtan

2

2 1

fizika

2

2

kémia

2

1

földrajz

2

1

művészetek*

1

1

informatika

1

testnevelés és sport

5

5

5

5

osztályfőnöki

1

1

1

1

szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**

6

7

8

11

szabadon tervezhető órakeret

4

4

4

4

rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

82


3.8. Szakiskolai óraterv 2011/2012-es tanévtől

évfolyam

9.

tantárgyak

10.

óraszám óraszám

osztályfőnöki

36

36


108

108

történelem

72

72

idegen nyelv

72

108

matematika

108

108

földünk és környezetünk

36

36

biológia

36

36

fizika

36

36

kémia

36

36

informatika

36

36

testnevelés

72

72

ének-zene

36

36

rajz

36

36

kommunikáció, életvitel

36

36

szakmai gyakorlat

216

216

összesen:

972

1008

83


4. SZAKMAI PROGRAMOK 4.1. Képzési profil, általános szabályok Iskolánk

szakmai

profiljába

az

alábbi

szakmák

tartoznak

képzésben): 1. Érettségihez kötött szakképesítések -

informatikai rendszergazda

-

internetes alkalmazásfejlesztő

-

könnyűipari technikus

-

pénzügyi- és számviteli előadó

2. 10. évfolyamra épülő szakképesítések -

élelmiszer- és vegyi áru eladó

-

géplakatos

-

gépi forgácsoló

-

pék-cukrász

3. Alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítések -

cukrász

-

eladó

-

gépi forgácsoló

-

ipari gépész

-

kőműves és hidegburkoló

-

mechatronikai karbantartó

-

női szabó

-

pék

4. Előrehozott szakképzésben tanulható szakképesítések: -

bőrdíszműves

-

női szabó

-

géplakatos

-

gépi forgácsoló

-

élelmiszer- és vegyi áru eladó

84

(iskolarendszerű


4.2. Modulrendszerű szakképzés Intézményünk a 2008/2009. tanévtől modulrendszerű szakképzést folytat. A modulrendszerű képzés bevezetésének célja: -

a pályakezdő szakmunkások munkaerőpiaci értékének növelése

-

a tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra

-

az egyéni tanulási utak feltételeinek kialakítása.

A moduláris rendszer előnye, hogy -

kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere

-

elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság

-

lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése

-

megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése

-

az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik

-

a

szakképesítések

tartalma

gyorsabban

és

gazdaságosabban

korszerűsíthető. A modul: -

önálló

tananyagegység,

amely

formailag

egységes

és

tartalmilag

meghatározott -

a modulokból rugalmasan állíthatók össze a különböző képzési programok

-

a modul magában foglalja a belépő szintet és az elérendő végcélt

-

tartalmazza az oktatási, tanulási stratégiákat, módszereket, eszközöket, az értékelés módját és szempontjait

-

minden modul egy előre meghatározott szintre juttatja a tanulót (befejezésekor mérhető a teljesítmény).

A modulok tananyagegységekre tagolódnak. A tananyagegység: a szakképesítés központi programjában megadott tananyagrész, amely azonos vagy egymáshoz közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből épül fel. Tananyagelem: a képzési folyamat legkisebb egysége. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot.

85


4.3. Moduláris rendszerű óratervek 4.3.1. Internetes alkalmazásfejlesztő 2012/2013-as tanévtől Az 54 481 02 0010 54 03 azonosító számú, Internetes alkalmazásfejlesztő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak

óraszáma

gyakorlat

Informatikai alapismeretek

234

234

Munkatervezés és -szervezés

36

Projektmenedzsment

82

62

Programozás módszertan és programozási nyelvek

144

144

Informatikai rendszerek alapismeretei

72

72

2/14. évfolyam elmélet

gyakorlat

megnevezése

elmélet

azonosítója

1/13. évfolyam

Informatikai rendszerek tervezése, fejlesztése

80

80

Informatikai rendszerek tesztelése és dokumentálása

96

96

E-szolgáltatások

64

32

Fejlesztői ismeretek

128

288

Szakdolgozat

96

Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1142-06

1143-06

Rendszer/alkalmazástervezés, -fejlesztés és programozás 1144-06

Internetes alkalmazás-fejlesztés 1147-06

összesen

568

Osztályfőnöki

36

32

Testnevelés

72

64

Szakmai angol

72

64

összesen

748

nyári gyakorlat

512

512 90

86

464

624

496

496


4.3.2. Élelmiszer- és vegyi áru-eladó 2012/2013-as tanévtől A 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú, Élelmiszer- és vegyiáru-eladó megnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljainak

óraszáma

32

144

32

72

64

gyakorlat

28

elméletigényes gyakorlat

elmélet

12. évfolyam

gyakorlat

megnevezése elmélet

azonosítója


11. évfolyam

Az áruforgalom lebonyolítása Általános áruismeret

54

Áruforgalmi ismeretek

90

Kommunikáció idegen nyelven

108

24

0004-06 66

130

48 22

A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 0005-06

Üzleti levelezés

16

Jogszabályok alkalmazása

36

104

72

Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 0007-06

32 96

32

48

32

270 160

64

176

Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása

108

összesen

396 170 586 336 274 398

Osztályfőnöki

18

32

Testnevelés

36

32

Informatika

36

32

Európai Uniós ismeretek

18

16

összesen

504 170 586 448 274 398

nyári gyakorlat

160

87


4.3.3. Élelmiszer- és vegyi áru eladó 2013/2014-es tanévtől

A 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú, Élelmiszer- és vegyiáru-eladó megnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljainak

óraszáma

144

Az áruforgalom lebonyolítása 0004-11

0007-11

18

32

Áruforgalmi tevékenységek

54

96 90

Üzleti levelezés

18

Jogszabályok alkalmazása

54

96

Pénzforgalmi előírások betartása

18

48

Bizonylatkitöltés

54

Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása Értékesítés idegen nyelven

648

576

36

64

Élelmiszerek- és vegyi áruk áruismeretének alkalmazása

72

80

összesen

324

Osztályfőnöki

18

16

Testnevelés

18

16

Informatika

18

összesen

378

nyári gyakorlat

882

882 160

88

gyakorlat

96

Általános áruismeret

A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 0005-11

elmélet

megnevezése

gyakorlat

azonosítója

elmélet

1/11. évfolyam 2/12. évfolyam

416

448

672

672


4.3.4. Pék- cukrász A 33 541 05 1000 00 00 azonosító számú, Pék-cukrász megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak

óraszáma 11. évfolyam

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

13. évfolyam

elmélet

12. évfolyam

gyakorlat


azonosítója

Általános élelmiszer-ipari munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi feladatok

36

36

18

10

16

16

Minőségbiztosítás, higiénia az élelmiszeriparban

36

54

36

11

16

16

A munkaterület átvétele, anyagismeret

18

59

18

11

16

16

Gyártás előkészítése és befejezése

54

74

A munkakezdés feladatai 0509-06

0510-06

Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 0511-06

Alapmérések

54

54

32

Dokumentálás

18

11

Gazdálkodás, kereskedelem

18

24

18

16

100

0532-06

Tésztafeldolgozás

72

0533-06

Kelesztés

0534-06

Sütés

0535-06

Tésztakészítés, tésztaszárítás

126

48

44

175

0536-06

Cukrászati termékgyártás

90

126

180

256

160

213

összesen

450

630

468

630

416

560

Osztályfőnöki

36

36

32

Testnevelés

36

36

32

Idegen nyelv

36

36

32

Informatika

36

36

32

Európai Uniós ismeretek

36

18

16

összesen nyári gyakorlat

630

131

8

32

54

18

40

74

72

18

112

149

630 140

89

630

630 140

44

560

560

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 4.3.5. Gépi forgácsoló 2012/2013-as tanévtől

A 31 521 09 1000 00 00 azonosító számú, Gépi forgácsoló megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak

óraszáma

0225-06

72

36

32

Geometriai mérések

36

72

32

Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló)

0227-06

72

Műszaki dokumentáció

36

Gépi forgácsoló feladatok

144

486

gyakorlat

Anyagok


32

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések

elmélet

18

megnevezése

gyakorlat


36

azonosítója

0110-06

2/12. évfolyam

elmélet

1/11. évfolyam

32 16

32

88

32 72

72

128

408

64

128

0264-06 CNC forgácsolás

összesen

396 198 558 352

Felzárkóztatás

18

16

Osztályfőnöki

18

16

Testnevelés

36

32

Idegen nyelv

18

16

Informatika

18

16

összesen

504 198 558 448

nyári gyakorlat

160

90

16

656

16

656


4.3.6. Gépi forgácsoló 2013/2014-es tanévtől

A 31 521 09 1000 00 00 azonosító számú, Gépi forgácsoló megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak

óraszáma

gyakorlat

36

18

54

90

gyakorlat

elmélet

megnevezése

elmélet

1/11. évfolyam 2/12. évfolyam azonosítója

6344-11

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

6361-11

Gépészeti alapozó feladatok

144

396

32

6362-11

Gépi forgácsolás műveletei

162

252

240

752

összesen

396

756

272

784

Osztályfőnöki

18

16

Testnevelés

36

32

Idegen nyelv

18

Informatika

18

összesen

486

0110-11

nyári gyakorlat

16 756 160

91

32

336

784


4.3.7 Géplakatos 2013/2014-es tanévtől A 31 521 10 1000 00 00 azonosító számú, Géplakatos megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

megnevezése

elmélet

azonosítója

óraszáma 1/11. 2/12. évfolyam évfolyam

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

36

18


54

288

Műszaki dokumentáció

36

90

Gépészeti alapmérések

18

36

Anyagismeret, anyagvizsgálat

36

18

0220-11

Gépészeti kötési feladatok

108

144

6344-11

Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

18

36

32

64

6363-11

Gépelemek szerelési feladatai

36

144

64

128

6364-11

Géplakatos műveletek

18

72

224

560

összesen

360

846

320

752

Felzárkóztatás

18

16

Osztályfőnöki

18

16

Testnevelés

36

32

Idegen nyelv

18

16

Informatika

18

16

összesen

468

0110-11

6361-11

nyári gyakorlat

846 160

92

416

752


4.4. Előrehozott szakképzés óraterve 2010/2011-es tanévtől

Közismereti órák (bőrdíszműves, géplakatos, női szabó)

évfolyam tantárgy

9.

10.

11.

óraszám óraszám óraszám

osztályfőnöki

36

36

32

anyanyelv

108

108

32

történelem

72

72

32

angol

108

72

matematika

108

108

természettudományok

180

144

64

testnevelés

72

72

64

informatika

72

36

32

tanulás tanulása

36

36

32

művészetek

72

72

32

összesen

864

756

320

93


4.4.1. Bőrdíszműves A 33 542 01 1000 00 00 azonosító számú, Bőrdíszműves megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak

36

1322-09

Üzletvitel a könnyűiparban

54

56

1330-06

Gyártáselőkészítés a bőrfeldolgozó iparban

1331-06 1344-06 1345-06 1346-06 1347-06

Bőrfeldolgozó ipari termékek alkatrészeinek szabása, előkészítése Gyártámánytervezés a bőrdíszműiparban

54

36

100

108

112

36

112

Javítási szolgáltatás végzése 144

nyári gyakorlat

252 80

94

208

497

32

47

240

544

160

Alkatrészek díszítése, összeerősítése a bőrdíszműiparban Bőrdíszműipari termékek gyártása

összesen

gyakorlat

36

11. elmélet

gyakorlat

Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban

megnevezése

gyakorlat

elmélet

1088-06

azonosítója

elmélet

óraszáma 10.

9.

180

324 120


4.4.2. Géplakatos A 31 521 10 1000 00 00 azonosító számú, Géplakatos megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak óraszáma

gyakorlat

elmélet-igényes gyakorlat

elmélet

11. gyakorlat


elmélet

10. gyakorlat


azonosítója


9.

Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Műszaki dokumentációk

54

Geometriai mérés

18 36

Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása

54 12 114

0110-06

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

18 18

0345-06

Gépbeállítási feladatok

0220-06

Gépészeti kötési feladatok

0221-06

0111-06

18 18 72 36 162

72

198 32

10

Gépelemek szerelése

64

126

0225-06

Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések

48 70 36

0346-06

Géplakatos feladatok

96

összesen

318

216 66 114 90 54 360 240 70 490

nyári gyakorlat

80

95

120


4.4.3. Női szabó A 33 542 05 0010 33 03 azonosító számú, Női szabó megnevezésű szakképesítéselágazás szakmai követelménymoduljainak óraszáma

elmélet

gyakorlat

18

11. gyakorlat

36

elmélet

10. gyakorlat

megnevezése

elmélet

9. azonosítója

8

16

Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban 1088-06

Munka-, tűz- és környezetvédelem Minőségbiztosítás

18

1319-06

Ruhaipari gyártmánytervezés

18

72

18

96

1321-06

Textiltermékek összeállítása

54

18

18

1322-09

Üzletvitel a könnyűiparban

36

36

36

1323-06

Fehérnemű-készítés

1324-06

Munka- és védőruhák készítése

36

18

18

54

16

1325-06

Lakástextíliák készítése

36

18

18

54

16

1328-06

Női ruhák készítése

216

54

összesen

216

nyári gyakorlat

180 80

96

180

324 120

48 24

32

32

64

32

416

240

560


4.5 Szakmai képzés óraterve 2013/2014-es tanévtől Közismereti órák

évfolyam tantárgyak

9.

10.

11.

óraszám óraszám óraszám

osztályfőnöki

1

1

magyar-kommunikáció

2

1

társadalomismeret

2

1

idegen nyelv

2

2

matematika

2

1

természetismeret

3

testnevelés

5

szabad órakeret

1

összesen:

18

97

5

1

2

5 1,5

11

9,5


4.5.1. Bőrdíszműves 34 542 01 azonosító számú Bőrdíszműves szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10256-12 Bőripari anyagok jellemzői, szabás és előkészítő műveletek 10258-12 Bőrtárgy készítése 10257-12 Gyártmánytervezés a bőrdíszműiparban

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy


ögy


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Bőripari anyag- és áruismeret

1

Szabás, előkészítés

2,5

Szabás, előkészítés gyakorlat Bőrtárgy készítés Bőrtárgy készítés gyakorlat Bőrdíszműipari szerkesztés, modellezés

1

5 2 6 2

98

1

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Bőrdíszműipari modellezés gyakorlat 10255-12 Bőrdíszműipari termékek gyártása

10259-12 Kesztyű gyártmánytervezése 10260-12 Női, férfi- és gyermekkesztyű készítése Összes óra Összes óra

3

Bőrdíszműipari gyártástechnológia Bőrdíszműipari gyártástechnológia gyakorlat Kesztyű szerkesztés, modellezés

3,5

3

2,5

8

8

1

1

Kesztyű modellezés gyakorlat

2

Kesztyű gyártástechnológia Kesztyű gyártástechnológia gyakorlat

2

1

1

4 6

8

11 17

140

99

4

17 25

8 140

17,5 25,5


4.5.2. Eladó 34 341 01 azonosító számú Eladó szakképesítés

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség egészség és biztonság és biztonság


ögy


ögy


0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

A működtetés szabályai

2

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes

A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom

2,5 2

1

Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás

1 4

1,5

1

100

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja iparcikkek forgalmazása

Áruforgalmazás gyakorlata I.

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

Áruforgalmazás II.

4

3

Összes óra

1

2,5

6,5

Értékesítés idegen nyelven I.

5

1 3

1

1,5

Áruforgalmazás gyakorlata III.

2,5

3

Értékesítés idegen nyelven II. Összes óra

6

2

Áruforgalmazás gyakorlata II.

Áruforgalmazás III. 10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

2

3,5

1 10

7

1

7,5

17

140

101

17,5 25

8,5 140

17 25,5


4.5.3. Cukrász 34 811 01 azonosító számú Cukrász szakképesítés


Tantárgyak

elméleti heti óraszám

1/9. évfolyam gyakorlati heti óraszám

ögy


ögy


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság



Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10045-12 Gazdálkodás

0,5

Vendéglátó gazdálkodás

1

0,5

0,5

Szakmai számítások

1

2

0,5

1

2

Általános élelmiszerismeretek, 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

1

1

102

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 10046-12 Szakmai idegen nyelv

Szakmai idegen nyelv Cukrászat

10043-12 Cukrászati termékkészítés

1

1

4,5

3

Szakrajz gyakorlat

1

Cukrászat gyakorlat

6

2,5

Cukrászat üzemi gyakorlat Összes óra Összes óra

17,5 10

7

7,5

17

140

103

17,5

17,5 25

8 140

17,5 25,5


4.5.4. Gépi forgácsoló 34 521 03 azonosító számú Gépi forgácsoló szakképesítés


Tantárgyak



ögy


ögy

3/11. évfolyam gyakorlati elméleti heti heti óraszám óraszám




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezet-védelem

Munkavédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok


0,5

1

Elsősegélynyújtás gyakorlata

1 2

104


Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és 10173-12 anyagvizsgálat Anyagvizsgálatok és Anyagvizsgálat és geometriai mérések gépészeti mérések gyakorlata 10174-12 Esztergályos feladatok

10176-12 Marós feladatok

10175-12 Köszörűs feladatok Összes óra Összes óra

5

2

1,5

6

Esztergálás

3

3

Esztergálás gyakorlata Marás

7

5,5

5

6

4

Marás gyakorlata Köszörülés

2

2,5

Köszörülés gyakorlata

2 5

12

11 140

17

105

6

14 25

8 140

17,5 25,5


4.5.5. Ipari gépész 34 521 04 azonosító számú Ipari gépész szakképesítés


Tantárgyak



ögy


ögy





Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

0,5

2

5

106

A Marcali Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

1

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Gépészeti kötések alapjai Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Szakmai anyagismeret 10173-12 és anyagvizsgálat Anyagvizsgálatok és Anyagvizsgálat és geometriai mérések gépészeti mérések gyakorlata

1 4

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

2

1,5

3

6

3

Gépelemek beállítása 10177-12 Gépelemek szerelési Mérések és beállítások feladatai gyakorlata 10178-12 Ipari gépész műveletek Összes óra Összes óra

4

3 9

8,5

Fémmegmunkálások

2,5

Üzembehelyezés gyakorlata

9 5

12

11 140

17

107

14 25

8 140

17,5 25,5


4.5.6. Kőműves és hidegburkoló 34 582 08 azonosító számú Kőműves és hidegburkoló szakképesítés


1/9. évfolyam Tantárgyak


gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam ögy



3/11. évfolyam ögy





Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10101-12 Építőipari közös tevékenység

10275-12 Falazás, vakolás

10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Falazás, vakolás

1

140

2

0,5

1

1

1 2

Falazás, vakolás gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat

140

0,5

6

3 2

1 3

1 5

108



10277-12 Szigetelések

10276-12 Hidegburkolási feladatok

10278-12 Vegyes kőműves feladatok Összes óra Összes óra

Víz-, hő és hangszigetelés

2

Szigetelések gyakorlat

4

Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok Vegyes kőműves feladatok gyakorlat

2

2 2

10

1 5 4,5

10

14

9

14,5

140

109

23

8 140

15 23


4.5.7. Mechatronikai karbantartó 34 523 01 azonosító számú Mechatronikai karbantartó szakképesítés


Tantárgyak


ögy


ögy





Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

0,5

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek

3 2,5 3

Műszaki gyakorlatok 10019-12 Irányítás, programozás

Folyamatirányítás Villamos alkalmazástechnika gyakorlat

1

5

110


Programozás

2,5

Programozási gyakorlat 10020-12 Mechatronikus alapkapcsolások

10021-12 Szerelés, ellenőrzés

10022-12 Üzemeltetés, karbantartás Összes óra Összes óra

5,5

Mechatronikus ismeretek

4

Mechatronikus ismeretek gyakorlat Gépelemek

12 2

1

2 8,5

Szerelési gyakorlatok Üzemben tartás

4

Üzemben tartás gyakorlata

8,5 6

11 17

7,5 140

111

17,5 25

8,5 140

17 25,5


4.5.8. Női szabó 34 542 06 azonosító számú Női szabó szakképesítés


Tantárgyak


ögy


ögy





Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok 10114-12 Ruhaipari gyártmány-tervezés 10115-12 Textil-termékek összeállítása

Ruhaipari anyag- és áruismeret

0,5

1

1

1

Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés

1 1

Szakrajz

2,5

Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése Textiltermékek készítése gyakorlat

3 1,5

2 7

91

112


10118-12 Lakástextíliák készítése 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése Összes óra Összes óra

Lakástextíliák készítése

1,5

Lakástextíliák készítése gyakorlat

4

49

Női ruhák készítése

4

5

Női ruhák készítése gyakorlat 6

11

140

17

140

113

7,5 25

16

140

17,5

140 140

13 11,5

14 25,5


4.5.9. Pék 34 541 04 azonosító számú Pék szakképesítés


Tantárgyak


ögy


ögy

3/11. évfolyam elméleti Gyakorlati heti heti óraszám óraszám




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10937-12 Előkészítő és befejező műveletek

10934-12 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás

10938-12 Tésztakészítés

0,5

Szakmai gyakorlat1 Szakmai számítás

1

1 1

2,5

2 1

Élelmiszervizsgálat gyakorlat

3

Vállalkozás és kereskedelem Tésztakészítés és gépei Szakmai gyakorlat2

2

1

3

7 3

114

4

3


10939-12 Tésztafeldolgozás

10940-12 Kelesztés, vetés- előkészítés

Tésztafeldolgozás és gépei

5

Szakmai gyakorlat3

1

3

3

Kelesztés és gépei

1 1

Szakmai gyakorlat4

3

2

Sütés és berendezései

1

10941-12 Sütés 1

Szakmai gyakorlat5

10942-12 Mézeskalács készítés Összes óra Összes óra

2

2,5

Mézeskalács készítés és eszközei

1,5 1

Szakmai gyakorlat6 10

7 17

11 140

115

2

14 25

8 140

17,5 25,5


5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója

-

a nevelőtestület bármely tagja

-

a nevelők szakmai munkaközösségei.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé.

A Pedagógiai Program nyilvános, teljes szövege megtekinthető az iskola igazgatójánál, az intézmény honlapján (www.marcaliszaki.hu).

Marcali, 2013. szeptember 05.

Bodrogi Csaba igazgató

116


A Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat 2013. szeptember 25-én megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Marcali, 2013. szeptember 25.

^^^^^^^^^^ DÖK elnök

A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete 2013. október 02-án megtartott értekezletén egyhangúlag elfogadta.

Marcali, 2013. október 02.

^^^^^^^^^^ Bodrogi Csaba igazgató

117

A MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents