SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2015

1


Tartalom 1. BEVEZETŐ .......................................................................................................... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza.......................................................................................................................... 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok ....................................................................... 6 1.3. Az alaptevékenységhez kapcsolódó főbb kiegészítő és segítő tevékenységek ......................................... 6 1.4. Az iskola története ....................................................................................................................................... 6

2. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................ 8 2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai ..................................................................... 8 2.1.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelve: ..................................................................................... 8 2.1.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: .............................................................................. 9 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................................14 2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .............................................................................................15 2.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................................................17 2.4.1. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás .............................................................17 2.4.2. Tanórán kívüli tevékenységek .............................................................................................................18 2.5. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja ............................................18 2.5.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ......................................18 2.5.2. Csoportbontások és a kompetenciafejlesztés .......................................................................................19 2.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése .........................................................20 2.5.4. A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek .......................................................................20 2.5.5. A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek ...........................................................................20 2.6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ..........21 2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................................................21 2.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .............22 2.8.1. A pedagógusok helyi feladatai .............................................................................................................22 2.8.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre .................................................................................................24 2.9. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ......................................................................................................................25 2.9.1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere .......................................................................................25 2.9.2. Szülők és pedagógusok együttműködése .............................................................................................26 2.10. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok .........................................................................................26 2.10.1. Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint: ..........................26 2.10.2. A tanulás tanítása tantárgy értékelésének alapelvei: ..........................................................................27 2.10.3. Vizsgával kapcsolatos szabályok .......................................................................................................28 2.10.4. Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek ...........................................................................36 2.10.5. A bizonyítványok kiadásának rendje .................................................................................................39 2.10.6. Magatartás és szorgalom minősítési rendszere ..................................................................................39

2

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 2.11. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................................45 2.12. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók .............................................................................................................................................................................46 2.13. A magasabb évfolyamba lépés feltételei .................................................................................................48 2.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ........................................................................................................................................49 2.15. Az intézmény környezeti nevelési programja ........................................................................................49 2.15.1. Alapelvek, jövőkép, célok .................................................................................................................49 2.15.2 A környezeti nevelés színterei ............................................................................................................51 2.15.3. A környezeti nevelés módszerei ........................................................................................................55 2.15.4. A környezeti nevelés taneszközei ......................................................................................................55 2.15.5. Erőforrások ........................................................................................................................................56 2.15.6. Iskolán kívüli együttműködés ............................................................................................................57 2.16. Az intézmény egészségnevelési és egészségfejlesztési programja .........................................................58 2.16.1. Az egészségvédő iskola .....................................................................................................................58 2.16.2. Helyzetelemzés ..................................................................................................................................59 2.16.3. Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja ...............................................................................59 2.16.4. Az egészségfejlesztés főbb területei ..................................................................................................60 2.16.5. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek .................................................................60 2.16.6. Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők .......................................61 2.16.7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ..............................................................................63 2.16.8. A segítő kapcsolatok ..........................................................................................................................65 2.16.9. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei ................................................................65 2.16.10. A mindennapos iskolai testedzés programja ....................................................................................67 2.16.11. Értékelés, újabb célkitűzés ...............................................................................................................68 2.17. A tanulók fizikai állapotának mérése .....................................................................................................68

3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .........................................................................72 3.1. A kompetencia alapú oktatás bevezetése ..................................................................................................72 3.2. Az intézményben a TÁMOP 3.1.4 pályázat alapján megjelenő kompetenciaterületek, tevékenységek .............................................................................................................................................................................74 3.3. Új tanulásszervezési eljárások ...................................................................................................................78 3.4. Önálló intézményi innovációk ...................................................................................................................82 3.4.1. „Környezeti nevelés a fenntartható fejlődés érdekében” .....................................................................82 3.5. Más intézményektől átvett jó gyakorlatok ...............................................................................................83 3.6. A TÁMOP 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek ....................................................83 3.7. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének programja ..................................................................90 Az alapító okiratban kiemelt területként kezelt sajátos nevelési igényű tanulók (érzékszervi fogyatékos, egyéb pszichés zavarral küzdők) felvétele csak akkor valósítható meg intézményünkben, ha a felvételt alátámasztja a foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiadott munkaalkalmassági igazolás. ...................90 3.7.1. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve ........................................................90 3.7.2. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás.................................................91 3.7.3. Fogalmak .............................................................................................................................................93 3.7.4. A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos megsegítési lehetőségek formái .......................................................................................................................................................................95 3.7.5. A pozitív diszkriminációnak a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében megvalósítható formái .95

3

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 3.7.6. A fejlesztés szervezeti keretei ..............................................................................................................97 3.7.7. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei .....................................................98 3.7.8. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei ..............................................118 3.7. Szakközépiskolai óraterv 2011/2012-es tanévtől ....................................................................................131 3.8. Szakközépiskolai óraterv a 2013/2014-es tanévtől .................................................................................132

4. SZAKMAI PROGRAM ......................................................................................133 4.1. Képzési profil ............................................................................................................................................133 4.2.

Általános szabályok ..............................................................................................................................133

4.3. Modulrendszerű szakképzés ....................................................................................................................134 4.5. Moduláris rendszerű óratervek...............................................................................................................136 4.5.1. Internetes alkalmazásfejlesztő 2012/2013-as tanévtől .......................................................................136 4.5.2. Ruhaipari technikus ...........................................................................................................................138 4.5.3. Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2013/2014-es tanévtől ......................................................................141 4.5.4. Informatikai rendszergazda 2013/2014-es tanévtől ...........................................................................144 4.5.5. Pék- cukrász .......................................................................................................................................146 4.6. Szakmai képzés óraterve 2013/2014-es tanévtől ....................................................................................148 4.6.1. Bőrdíszműves ....................................................................................................................................149 4.6.2. Eladó ..................................................................................................................................................151 4.6.3. Cukrász ..............................................................................................................................................153 4.6.4. Gépi forgácsoló ..................................................................................................................................155 4.6.5. Ipari gépész ........................................................................................................................................157 4.6.6. Kőműves és hidegburkoló .................................................................................................................159 4.6.7. Mechatronikus-karbantartó ...............................................................................................................161 4.6.8. Női szabó ...........................................................................................................................................163 4.6.9. Pék .....................................................................................................................................................165 4.6.10. CNC gépkezelő ................................................................................................................................167

5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................168

4


1. BEVEZETŐ 1.1. Az intézmény jogi státusza Az iskola hivatalos elnevezése, címe: SIÓFOKI SZC MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA 8700 Marcali, Hősök tere 3. Telefon/fax:

85/510-130

E-mail cím:

[email protected]

OM azonosító:

203050

Az iskola fenntartója: Siófoki Szakképzési Centrum Az intézmény képviselője: Bodrogi Csaba igazgató Az iskola típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Intézmény egységei: Összetett iskola -

szakközépiskola

-

szakiskola

5


1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok

Általános iskola

Szakiskolai képzés 9-10. évfolyamon

Szakközépiskolai képzés

élelmiszeripari

-

9-12. évfolyamon

szakmacsoport

- informatikai szakmacsoport

Szakmunkásképzés

- könnyűipari szakmacsoport

11-12-13. évfolyamon

- pénzügyi- és számviteli

10. évfolyamra épülve

-

ügyintéző

9-10-11. évfolyamon alapfokú iskolai végzettségre

-

épülve Felnőttek

Felnőttek

Szakmunkás-

Érettségire

középiskolája

középiskolája

képzés

épülő

középiskolai

szakképzés

nappali tagozat levelező tagozat

végzettségre épülve

1.3. Az alaptevékenységhez kapcsolódó főbb kiegészítő és segítő tevékenységek -

szolgáltatási tevékenység (tanműhelyek)

-

diáksport, testkultúra

-

szakértés, szaktanácsadás.

1.4. Az iskola története Az intézet 1970 szeptemberében lett önálló szakképzési intézmény. Ezt megelőzően 17 évig a kaposvári 503.sz. Szakmunkásképző Intézet fiókiskolájaként működött.

6

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Ebben az időszakban a bőrdíszműves, a mezőgazdasági gépész, az asztalos, a villany- és autószerelő, a kőműves, a lakatos és nőiruha-készítő tanulók elméleti képzését Marcali város többi iskolájának pedagógusai látták el, a gyakorlati oktatás pedig a város és a városkörnyék kisiparosainak segítségével valósult meg. Az első önállóan megkezdett tanévben (1970) indult meg az iskola független nevelőtestületének és gazdasági személyzetének kialakítása. Ezzel egy időben kezdte meg az első tanműhely is működését a Marcali Bőrdíszmű Vállalatnál. A későbbiek folyamán a városban és a városkörnyéken létrehozott vállalatok (főként leányvállalatok) saját tanműhellyel segítették a szakember-utánpótlást. 1982-re sikerült elérni, hogy minden szakmában megvalósuljon a csoportos tanműhelyi képzés. Szakközépiskolai oktatás először 1987-ben kezdődött meg a bőrdíszműves és a gépi forgácsoló, majd a számítástechnika, ill. a telefon- és hálózatszerelő szakmákban.

Érettségi

bizonyítvány

megszerzésére

a

szakmunkások

szakközépiskolájának levelező (1988-tól), majd 1996-tól e képzési forma nappali intenzív tagozatos osztályai is lehetőséget nyújtottak. 1989-ben pedig az első iskolai tanműhelyt is birtokba vehettük, ahol elsőként a gépi forgácsoló és bőrdíszműves, a későbbiekben pedig a nőiruha-készítő tanulók kaptak helyet. Érettségizett tanulók számára a rövid életű, de nagyon népszerű gazdaasszony, számítástechnikai szoftverüzemeltető, ill. gazdasági informatikusképzés indult. 2006-tól pék-cukrász tanulók oktatásával bővítettük képzési palettánkat. A 2011/2012-es tanévtől kezdődően, két tanév erejéig, iskolánk a Széchenyi Zsigmond

Szakközépiskola

és

Szakiskola

telephelyeként

működött.

2013.

augusztus 1-jétől intézményünk visszanyerte önállóságát. A Pedagógiai Programban szereplő, az általános képzési szakaszt követő szakmai képzések gyakorlata jelenleg, a szakképzés megújítása érdekében, úgynevezett duális képzés keretében az iskolai és vállalati tanműhelyekben, valamint egyéni képzőhelyeken valósul meg.

7


2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai 2.1.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelve: Intézményünk tevékenységét az alábbi alapelvek határozzák meg: 

Mindenkor felelősséget vállalunk a tanulók testi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért.



A szakképzés mellett törekszünk arra, hogy diákjaink az emberi alapműveltség valamennyi irányába nyitottak legyenek.



Alapvető értékünk a szűkebb és tágabb hazához, Európához, annak kultúrájához, hagyományaihoz, ünnepeihez való kötődés.



A nevelést az oktatással azonos értékűnek tekintjük.



Értékközvetítő munkánk során a tudás megbecsülése és a munka tisztelete összetartozik.



A modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja, hogy lépést tartsunk az informatikai forradalommal.



Nem tekintjük magunkat elit iskolának, de a tehetséggondozásnak és a képességfejlesztésnek fontos szerepet tulajdonítunk.



Törekszünk az életen át tartó tanulás igényének felkeltésére.



Az iskolai munkánk során olyan tevékenységi formákat működtetünk, amely biztosítja tanulóink esélyegyenlőségét. Kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő egyéni foglalkozást.



A

tanulók

személyiségének

fejlesztésében,

képességeiknek

kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel. 

Megpróbálunk megbízható támaszai lenni a társadalom perifériájára szorult, sajnos, egyre nagyobb számú, tanulóinknak.



Nem engedjük meg a gyermekek vagy hozzátartozóik hátrányos megkülönböztetését nemzeti, etnikai, vallási, politikai hovatartozásuk, más véleményük, továbbá vagyoni vagy jövedelmi helyzetük miatt.



A feltételek biztosításával és az ismeretek közvetítésével az egészséges életmód iránti igény kialakítására törekszünk.

8

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 

Kapcsolatrendszerünket, szellemi és anyagi tőkénket mozgósítva mindent elkövetünk a korszerű oktatás és szakképzés feltételrendszerének megteremtéséért.



A rövid életű „pedagógiai divatot” mellőzve, a saját utunkat járva igyekszünk elébe menni a változásoknak.

2.1.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: Célok

Feladatok, eszközök, eljárások

1. A tanulási motiváció

A gyakorlathoz kapcsolódó projektmunkákra építő

felkeltése

képzés.

Projektpedagógiai

témahetek,

moduláris

oktatási programok megvalósítása. Kompetencia

alapú

három

(szövegértés-szövegalkotás,

kompetenciaterületen matematika,

oktatás

szociális,

életviteli

és

környezeti

kompetenciák). A tanulás tanítása. IKT - eszközök, digitális tananyagok széleskörű alkalmazása. Az osztályfőnöki és szaktanári munkában a tanulók egyéni tanulási útjának tanácsadói segítése. Fejlesztő értékelés. 2. Képességek fejlesztése,

Az

idegen

nyelv,

informatika,

számítástechnika

differenciált, egyénhez

alapjai, testnevelés, matematika, magyar nyelv és

igazodó módszerek

kommunikáció,

alkalmazása, a lemaradt

csoportbontásban való oktatása.

tanulók felzárkóztatása

Új tanulásszervezési eljárások, kooperatív módszerek

illetve

a

szakmai

gyakorlat

alkalmazása. Nem kötelező tanórai foglalkozásokon (szakkörök, sportkörök, felzárkóztató foglalkozások) a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Tanulmányi

előmenetelben

lemaradók

számára

korrepetálási lehetőség, szükség esetén egyéni foglalkozás biztosítása.

9

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Iskolai

tevékenységünk

szentelünk

a

szűrésére,

sajátos

során

kiemelt

nevelési

rehabilitációjára,

figyelmet

igényű egyéni

tanulók fejlesztő

foglalkozások szervezésére. Iskolánkban fejlesztő pedagógusok foglalkoznak az SNI-s és a BTM-es tanulókkal. A kompetencia alapú oktatási program keretében a tantestület egésze részt vesz különböző módszertani képzéseken (kooperatív tanulás, tanulás tanítása, tevékenységközpontú pedagógiák, IKT- eszközök alkalmazása). 3. A tanulók személyiségfejlesztése

Következetes

osztályfőnöki

és

szaktanári

nevelőmunka, személyes példamutatás. Önismeret, társismeret, együttműködés fejlesztése (osztályfőnöki, társadalomismeret, magyar nyelv és kommunikáció órák keretén belül). Osztályfőnöki

órákhoz

kapcsolódó

szemé-

lyiségfejlesztő

program.

Következetes

mérési,

értékelési rendszer alkalmazása. 4. Az érzelmi kultúra

Az

iskola

hagyományainak

gazdagítása, az erkölcsi

diákrendezvények

tudat erősítése

iskolai

és

élményt

állami

ápolása,

adó

megrendezése,

ünnepek

méltóságteljes

megünneplése. Etikai

témák

tanórákon

történő

feldolgozása

(osztályfőnöki, társadalomismeret). A diákönkormányzat működésének támogatása. 5. A vizsgákra való eredményes felkészítés

Az eredményes ismeretszerzés és vizsga érdekében kiscsoportos foglalkozásokat alkalmazunk idegen nyelv, informatika, testnevelés tantárgyak, ill. szakmai gyakorlat esetében, továbbá kompetencia alapú oktatási programcsomagok segítségével oktatjuk a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyat.

10

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Az anyanyelv és irodalom, az ember és társadalom (társadalomismeret,

etika,

történelem)

műveltségterületeket tantárgyi bontás nélkül oktatjuk. A kötelező és a választható érettségi tantárgyakból, az

eredményesség

érdekében,

fejlesztő

a

foglalkozást tartó kollégával együttműködünk. 6. A nevelés- oktatás folyamatában a tanulók

Testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon a tanulók

mindennapos

testedzésre,

egészséges

egészségének fejlesztése életmódra nevelése az elsődleges. Házibajnokságokat rendezünk. Egészséges életmódra nevelő iskolai rendezvények, akciók (vetélkedők, diáknap stb.) szervezése. Szaktárgyi és osztályfőnöki tanári munka során az egészséges életmódot hangsúlyozzuk. Szenvedélybetegségek

és

drog-megelőzési

programok működtetése, együttműködve a Marcali Rendőrkapitánysággal, iskolaorvossal, védőnővel. 7. Az emberi környezet és a

iskola

kulturált

környezetének

megőrzése

természet megóvására

érdekében

kifejtett

tevékenység

(folyamatos

irányuló felelősségérzet

karbantartás,

kialakítása

akciók).

Az

takarítás,

Környezetvédelmi

tanulói

ismeretek

környezetszépítő

nyújtása

szaktár-

gyakban, különösképpen a „Fenntartható fejlődés” projekt keretében. Az iskolai dolgozók személyes példamutatása. 8. A tanulótársakkal,

Csoportos feladatok biztosítása mind az elméleti,

munkatársakkal való

mind a gyakorlati képzés során (projektek, témahetek

együttműködés és a

szervezése).

A

kommunikációs

módszertani

elemek

készségek fejlesztése

módszerek) a tanórákon.

tanulói

együttműködésre alkalmazása

építő

(kooperatív

A diákönkormányzati tevékenység támogatása. Szakmai kirándulások, üzemlátogatások szervezése. Kompetencia alapú oktatás.

11

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A kommunikációs képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki órák keretén belül. Az

területén

idegennyelv-oktatás

célunk

-

az

érettségire való felkészítés mellett – hogy minél több tanuló jusson el a nyelvvizsgáig. Számítástechnikában

megfelelő

felkészültséget

tanúsító tanulók számára lehetőséget teremtünk az OKJ szakképesítő vizsga, ill. az ECDL vizsga letételére. 9. A gazdasági és

Életszerű

gyakorlati

feladatok

szakmai

biztosítása

bemutatók,

a

munkaerőpiaci

tanműhelyekben,

igényekhez igazodó

szervezése,

szakmai és közismereti

biztosítása. Szakmatörténeti gyűjtőmunka és az

ismeretek nyújtása

ehhez kapcsolódó kiállítások megrendezése.

szakkiállításokon

versenyek

való

részvétel

IKT - eszközök, digitális tananyagok alkalmazása. Kiterjedt kapcsolatrendszer az adott szakterületen tevékenykedő cégekkel. Együttműködési megállapodással, tanulószerződésekkel a tanulók gyakorlati képzésének külső biztosítása. Az iskolai tanműhelyi feltételek folyamatos korszerűsítése. Munkajogi, gazdasági, minőségbiztosítási és vállalkozási ismeretek oktatása. 10. A munkával kapcsolatos igényesség és

Életszerű, gyakorlatias projektfeladatok alkalmazása. Modulrendszerű szakképzés.

felelősségtudat kialakítása Felkészítés

önálló

ismeretszerzéshez

szükséges

információhordozók használatára. Könyvtári

szolgáltatások

és

internethasználat

biztosítása. Egyes szakmákban „vizsgaremek” készítése. Igényes

munkakörnyezet

12

biztosítása

az

iskolai

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja képzés során. Az

üzemi

gyakorlat

során

részvétel

a

termelőfolyamatokban. Az

igényes,

minőségi

munkavégzést

preferáló

értékelési rendszer működtetése. 11. Tanulóink felkészítése az

Önálló

tanulásra,

információgyűjtésre

és

önálló ismeretszerzésre,

problémamegoldásra késztető feladatok alkalmazása.

az élethosszig tartó

Az

tanulásra

megismertetése, felkészítés használatukra.

12. Tanulóink felkészítése

önálló

Történelem,

ismeretszerzés földrajz,

információhordozóinak

vállalkozási

ismeretek

Magyarország európai

tantárgyak keretén belül, ill. bizonyos szakmai

integrációjára

csoportoknál

külön

tantárgy

keretében,

hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel. Tanulóink alaposabb idegen nyelvi ismereteit emelt óraszámú nyelvoktatással, fakultációs lehetőséggel segítjük. 13. Tanulóink felkészítése a

Társadalomismeret

felelős állampolgári

tantárgyak tanítása.

szerepvállalásra

Iskolai

és

vállalkozási

diákönkormányzat

ismeretek

működtetése,

diák-

közgyűlések szervezése. Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek során. 14. A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés

Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt: szakkörök, sportfoglalkozások stb. A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat, sportlétesítmény használata. Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése.

15. Hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés

Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű megünneplése. Osztálykirándulások

13

szervezése,

Magyarország

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja kulturális

és

történelmi

megismertetése,

tanulóink

nevezetességeinek benevezése

és

felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. 16. A képzés valamennyi

Jól

felszerelt a

tanműhelyekkel,

területén a gyakorlati

biztosítjuk

gyakorlati

tapasztalatszerzés

képzés tárgyi feltételeit.

biztosítása

Tantárgyi

szaktantermekkel

tapasztalatokhoz

projektfeladatok,

kötődő

vizsgaprojektek

alkalmazása.

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelési tervünkben és helyi tantervünkben a követelmények kialakításánál kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a tanulók – adottságaikkal, belső fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal

összhangban

–

minél

teljesebben

bontakoztathassák

ki

személyiségüket. Az eredményes személyiségfejlesztés színterei: 1. Sokoldalú iskolai élet biztosítása -

iskolai diákönkormányzat

-

szakkörök

-

iskolai diáksportkör rendezvényei

-

iskolaújság működtetése

-

hagyományőrző

rendezvények

(diáknap,

tanulmányi

versenyek,

ünnepek, megemlékezések, stb.) -

versenyeztetés (tanulmányi, gyakorlati/szakmai, kulturális és sport területén)

2. Önismeret kialakítása Területei: -

osztályfőnöki óra, pályaorientációs foglalkozások

-

csoportmódszerek

-

együttműködési készséget fejlesztő munkamódszerek alkalmazása

-

tanórán kívüli és diákönkormányzati tevékenység

14

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 3. Életvitel, életmódformálás -

egészséges életmód (táplálkozás, kiegyensúlyozott életvitel, pihenés, szórakozás) iránti igény kialakítása a tanórákon és a tanórán kívüli iskolai tevékenység során

-

a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása

-

káros

szenvedélyek

megelőzésére

(dohányzás,

alkohol,

drog)

alkalmazott iskolai programok szervezése 4. Motívumok, szokások megismerése, ismertetése -

osztályfőnöki órákon alkalmazott személyiség- tesztek és gyakorlatok segítségével

-

intézményi szinten önismereti kör működtetésével

-

ünnepek és azok tartalmának felismerése, elmélyítése az iskolai ünnepségek alkalmával

5. A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés -

osztály és iskolai szintű diákönkormányzat működtetése

-

fórumok rendezése

-

diákképviselet biztosítása a fegyelmi bizottságban

-

részvétel megyei és országos diákszervezetekben és rendezvényeiken

-

az ember és társadalom műveltségterület, ill. a társadalomismeret tantárgyak oktatása során

Helyi

tantervünk

olyan

iskolai

pedagógiai

munkát

feltételez,

amelynek

középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskola közösségfejlesztő tevékenysége szorosan összekapcsolódik a NAT közös követelményeivel, azokra alapoz. Különböző közösségfejlesztési szinteket határozunk meg: csoport-, osztály-, évfolyam- és iskolai szint.

15

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A különböző tevékenységi szinteket oly módon szervezzük meg, hogy a tanulók között kölcsönös függési- felelősségi viszonyok alakuljanak ki. Intézményünkben

a

közösségfejlesztő

és

önfejlesztő

tevékenység

megszervezésének módszerei alatt két egymással szoros rokonságot mutató tevékenységi formát értünk: -

a diákönkormányzati feladatok megszervezése,

-

a tanulmányi feladatok (elmélet, gyakorlat) megszervezésének módszere, melyet további két főbb részre oszthatunk, a tanórán belüli és azon kívüli tevékenységre.

színterek

csoport

osztály

tanulmányi feladatok szervezése tanórán kívüli tanórai tevékenység tevékenység tanulmányi tanulói team munka versenyekre csoportos csoportos felkészítés és projektmunka részvétel

diákönkormányzat

diákszervezeten belül adódó különböző feladatokra alakult csoportok (diákújságérdeklődési kör szerint szerkesztők, stúdiósok szervezett szakkörök, és egyéb alkalmi sportkörök és kulturális csoportok) csoportok

osztályszintű projektek tanulmányi kirándulás készítése testvérosztálycsoportos módszerek kapcsolatok kialakítása (közös rendezvények alkalmazása a más iskolák tananyag osztályaival) feldolgozásában a tanórai munka során az osztályok által vállalt iskolai hangsúlyt kap a kommunikációs kultúra rendezvények megszervezése (pl.: változásának szecskaavató, stb.) felismerése, értelmezése (önálló ismeretszerzés) újszerű ismeretek, multimédiás technikák megismerése, alkalmazása, érvek kifejezése, értelmezése. megvédése) beteg, sérült és fogyatékos

16

osztálydiákönkormányzat választása és az osztály képviselete az iskolai diákönkormányzatban, küldöttgyűléseken

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja embertársaik iránti segítőkész magatartás kialakítása

évfolyam

szalagavató műsorok készítése

évfolyam szinten szervezett fakultációk, érettségire felkészítő, idegen nyelvi tehetséggondozás, felvételi előkészítő csoportok működtetése iskolai kötődést erősítő hagyományos rendezvények, ünnepségek (szalagavató, ballagás, okt. 23-i, márc. 15-i iskolai ünnepek, diáknap, sportnap megrendezése)

iskola

iskolai diákönkormányzat működtetése képviselet a diákönkormányzatban

iskolai szakkörök, sportkörök működtetése

2.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánkban

a

tehetséges,

tempójú

gyorsabb

haladásra

képes

tanulók

kiválasztását, képességeiknek megfelelő fejlesztését valamennyi pedagógus feladatának tekinti. 2.4.1. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás A tehetséggondozás és a felzárkóztatás során a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát, ilyen például a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív technikák, a projektmódszer, és a tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása. Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezés alábbi formái: 

individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló

sajátosságait.

Egyénre

szabott

17

elsajátítási,

készség

–

és

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja képességfejlesztési utakat, ill. az ezekhez szükséges eszközrendszert biztosítja. 

kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (A leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva.)



projektmódszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk, és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel azt. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely egyszerre

tartalmazza

az

önálló

tanulást,

a

kutatást,

az

önálló

ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. 2.4.2. Tanórán kívüli tevékenységek -

Tehetséges diákjainknak házi tanulmányi versenyeket szervezünk, a legjobbaknak felkészülést biztosítunk a megyei és országos versenyekre (Szakma Kiváló Tanulója, Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, tantárgyi versenyek).

-

Tanulóink számára minden tanév elején szakköröket hirdetünk, ahol érdeklődési körüknek megfelelően fejleszthetik képességeiket.

-

Iskolánkban diáksportkört működtetünk a sportot szerető és űző tanulóink, és a sportban tehetséges diákjaink képességeinek kibontakoztatása érdekében.

2.5. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja 2.5.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: 

Szoros kapcsolat fenntartása a küldő általános iskolákkal, nevelési tanácsadóval

és

gyermekjóléti

szakszolgálatokkal.

18

szolgálattal,

pedagógiai


Heti 1 x 2 órában gyermekpszichológus foglalkozik a tanulókkal, illetve az éves munkaterv keretében védőnő tart a diákoknak dohányzás-, alkohol-, drogprevenciós foglalkozásokat.



A tanórai tanulást az egyéni képességekhez igazodva szervezzük meg.



A kompetencia alapú oktatás segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve annak megvalósulását. Tevékenységformák: -

differenciált tanulásszervezés

-

kooperatív technikák alkalmazása

-

projektmódszer elterjesztése

-

tevékenységközpontú pedagógiai módszerek

-

individuális tanulás előtérbe helyezése

-

az alapozó időszak elnyújtása

-

fejlesztő értékelés bevezetése

-

a

tapasztalatszerzés

lehetőségeinek

kitágítása,

IKT

-

eszközhasználattal. 

Törekszünk

a

nevelők

és

a

tanulók

személyes

kapcsolatának

elmélyítésére. 

Kiemelt feladatként kezeljük a tanulók családi hátterének megismerését.



Együttműködésre

törekszünk

a

szülőkkel

a

nevelési

gondok

megoldásában. 2.5.2. Csoportbontások és a kompetenciafejlesztés Kiemelt feladataink közé tartozik a hátrányos helyzetű – amely adódhat akár szociális, akár értelmi-érzelmi hátrányból – tanulók felzárkóztatása, valamint a tanultak kompetens módon való alkalmazása, felhasználása – vagyis az országos kompetenciamérésen elért eredményeink jelentős javítása. Ezért iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet (angol nyelv, német nyelv), az informatikát, testnevelést, esetenként a matematikát, kommunikációmagyar nyelv és irodalmat, továbbá a tanulás tanítását, kompetenciamérésre való felkészítést, illetve a szakmai oktatásban szükség esetén a gyakorlati képzést. Célunk ezzel, többek között, hogy a tanult ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, s a gyakorlaton biztosítani tudjuk a balesetmentes, biztonságos munkavégzést

19

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja szakoktatói

irányítás

mellett.

A

csoportbontás

lehetőséget

ad

a

tanulók

motiválására, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is. A csoportok létrehozásakor figyelembe vesszük, hogy 

egy adott osztályon belül a csoportlétszámok kiegyenlítettek legyenek



lehetőség szerint szakmacsoportok szerint bontsunk



az órarend készítésekor a bontott csoportok „párosíthatók” legyenek



a csoportok összetétele a felmenő rendszerben ne változzon



a hatályos jogszabályokat.

2.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 

Képesség- és személyiségfejlesztő eljárások egyéni fejlesztési terv alapján.



Egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása (szaktanári korrepetálás, tanulás tanítása).



Egyéni

képességekhez

igazodó

tanórai

tanulás

megszervezése,

differenciálás az oktatásban. 

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatának biztosítása.



A szakmaválasztás, továbbtanulás irányítása, segítése.

2.5.4. A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek 

Szakképzési Alapítvány a Marcali Szakképző Iskola Támogatására Az alapítvány célja: a szakképzésben résztvevő tanulók nevelésének és oktatásának

segítése,

az

oktatás

tárgyi,

technikai

és

személyi

feltételeinek javítása; az idegen nyelv tanulásának elősegítése; az iskolai szabadidős programok támogatása; tanulmányi, sport- és kulturális versenyek támogatása; hátrányos helyzetű – jó tanuló – diákok segítése. 

Indokolt esetben az osztályfőnökök javaslata alapján az intézmény igazgatója

hivatalosan

megkeresi

a

tanulók

lakóhely

szerinti

önkormányzatát szociális segélyek, támogatások folyósítása érdekében. 2.5.5. A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek 

teamen belüli egyéni problémák megbeszélése



gyermekpszichológus alkalmazása

20


nevelési értekezletek, tréningek



szakirodalom tanulmányozása, tapasztalatok felhasználása



egyéni szakmai képzés (gyógypedagógia, mentálhigiénia, stb.)



csoportos továbbképzés az intézményben belső vagy külső szakmai irányítással

2.6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanuló joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához szükséges értesülésekhez és tájékoztatást

kapjon a

jogai

gyakorlásához szükséges

eljárásokról. Ebben dokumentumok is segítik, melyek az igazgatónál, az osztályfőnököknél, a diákönkormányzatot

irányító

pedagógusnál,

illetve

a

könyvtárban

vannak.

Biztosítani kell a tanulók számára, hogy szervezett formában véleményt mondjanak az őket nevelő és oktató pedagógusok munkájáról és az őket érintő kérdésekről. Egy évben kétszer a diákönkormányzat tagjai találkoznak az iskola igazgatójával, ahol felvethetik problémáikat, választ kapnak kérdéseikre, melyeket előzetesen írásban is leadhatnak, vagy személyesen fogalmazzák meg. Minden tanulónak joga van, hogy tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e kérdésekről javaslatot tegyen. Kérdéseikre, javaslataikra a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell, hogy kapjanak. Kérdéseivel fordulhat a diákönkormányzatot irányító pedagógushoz. A tanulók rendszeres vélemény nyilvánítására évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést tartunk. A tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkár minden nap a 3. óra utáni szünetben és a 7. órát követően nyújt segítséget.

2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Intézményünkben

a

gyermek-

és

ifjúságvédelemmel

kapcsolatos

tevékenység valamennyi pedagógus feladata, melynek fő célja a problémák feltárása, megelőzése, ebben kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek. Az

osztályfőnök

feladata,

hogy

az

osztályban

tanító

pedagógusok

segítségével feltárja a problémákat, megoldási tervet készítsen, kapcsolatot tartson a szülőkkel, illetékes intézményekkel, hivatalokkal (Egységes

21

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Pedagógiai Szakszolgálat, gyámhatóság, kormányhivatal, családsegítő szolgálat, lakóhely szerinti önkormányzat, városi rendőrkapitányság, ÁNTSZ, gyermek- és ifjúságvédelemben részt vevő társadalmi szervek, egyházak, alapítványok). Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének három fő feladata: a veszélyeztető okok megelőzése, feltárása és megszüntetése. Ennek érdekében jelezni kell a problémákat az illetékes szerveknek, szakembereknek,

együtt

kell

működni

velük

a

veszélyeztető

okok

megszüntetése érdekében. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi pedagógiai munkát az alábbi tevékenységek szolgálják: -

differenciált oktatás, képességfejlesztés,

-

felzárkóztató foglalkozások,

-

tehetséggondozó foglalkozások,

-

személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

-

szociális hátrányok csökkentése (alapítvány, természetbeni támogatás),

-

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

-

családi életre történő nevelés,

-

kedvezményes tankönyv biztosítása,

-

egészségügyi szűrővizsgálatok,

-

tanulók szabadidejének célirányos szervezése,

-

szülőkkel való együttműködés,

-

illetékes szervekkel, társadalmi szervezetekkel történő együttműködés.

2.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 2.8.1. A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: 

a tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységének

(felkészülés,

szervezés,

lelkiismeretes és magas színvonalú ellátása

22

értékelés-ellenőrzés)

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



a munkaidő-nyilvántartás vezetése,



dokumentumokat határidőre elkészíti,



érettségi, különbözeti, osztályozó és javítóvizsgák lebonyolítása,



dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



aktív részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



működjön együtt az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival, kiemelten az azonos osztályban tanító kollégákkal,



aktív részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,



tanulmányi kirándulások,

iskolai ünnepségek és rendezvények

megszervezése, 

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



aktív részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai

dokumentumok

készítésében,

felülvizsgálatában

való

közreműködés, 

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása



Házirend betartása és betartatása.

23


2.8.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit,

munkája

során

maximális

tekintettel

van

a

személyiségfejlődés jegyeire. 

Együttműködik az osztály minden tagjával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Észrevételeit,

a

felmerülő

problémákat

az

érintett

nevelőkkel

megbeszéli. 

Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, gyakorlati munkáját, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok

megírása,

továbbtanulással

kapcsolatos

adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. 

Szakközépiskolában szervezi a tanulók közösségi szolgálatát, elvégzi az ehhez szükséges adminisztrációt.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok

megoldására

mozgósít,

közreműködik

a

tanórán

kívüli

tevékenységek szervezésében. 

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

24


2.9. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Intézményünk a tanulókat, szülőket kiemelt partnerként kezeli, ezért fontosnak tartjuk a kölcsönös, aktív, bizalmi kapcsolatra épülő, őszinte, nyílt együttműködést, úgy, hogy a pedagógus és a szülő kölcsönösen segíteni tudja egymást a tanuló nevelésében. 2.9.1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tájékoztatják: -

az iskola igazgatója évente két alkalommal diákgyűlést tart

-

az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek, az intézmény éves munkatervében meghatározott időpontokban fogadóórát tart

-

a

diákönkormányzatot

segítő

pedagógus

havonta

rendszeresen

tájékoztatást ad a DÖK-ülésén -

az osztályfőnökök minden héten tájékoztatást adnak osztályfőnöki órán

-

a szaktanárok a tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról folyamatosan tájékoztatják

-

a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőkkel, nevelőtestülettel

-

az igazgatóhelyettes minden tanév elején tájékoztatást ad a külső gyakorlati képzési lehetőségekkel kapcsolatban

-

a tanulók korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján

és

a

könyvtárban

elhelyezett

Pedagógiai

programba,

házirendbe és az éves munkatervbe -

a tanulók választott képviselőik útján részt vesznek a Pedagógiai program, a házirendben foglaltak véleményezésében

-

a tanulók a diákság érdekeit megyei, illetve országos diákfórumokon képviselhetik.

25

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 2.9.2. Szülők és pedagógusok együttműködése -

a tanulók fejlődésének érdekében az osztályfőnökök szoros és aktív kapcsolatot tartanak a szülőkkel

-

a szülők korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján elérhető, illetve a könyvtárban elhelyezett Pedagógiai programba, házirendbe, Iskolai minőségirányítási programba, munkatervbe, részt vehetnek a házirend kialakításában, módosításában

-

a szülők és pedagógusok együttműködését az alábbi fórumok szolgálják: szülői értekezlet (félévente) összevont szülői értekezlet (igény szerint) fogadóóra (igazgató, igazgatóhelyettesek, szaktanárok) iskolalátogatás előzetes egyeztetés alapján nyílt napok rendezése telefonos kapcsolattartás írásbeli tájékoztató intézményi tanács - a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban személyesen, vagy a szülői munkaközösség képviselőin keresztül közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével - az intézmény vezetősége, az Iskolai minőségirányítási programban foglaltak szerint, folyamatosan törekszik a szülőkkel, tanulókkal történő kapcsolattartás javítására

2.10. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok 2.10.1. Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint: - diagnosztizáló értékelés (előzetes): egy - egy témakör tanítása előtt felméri a tanulók előzetes tudását - formatív értékelés (közbülső): egy - egy témakör tanítása közben zajlik, mely által a tanár visszajelzést kap, és e szerint alakítja további munkáját - szummatív értékelés (összegző): egy témakör befejezésekor Az értékelés hagyományos formái: -

szóbeli felelet (részletes számadás vagy összefoglaló, tételszerű)

-

felmérő dolgozatok (írásbeli felelet, esszé)

26

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja -

tesztek

-

témazáró nagydolgozatok (tantervi előírásoknak megfelelően)

-

szöveges értékelés (tanulás tanítása, megfelelt, nem felet meg).

Más értékelhető tevékenységek: -

házi dolgozatok

-

tanórai tevékenység

-

kiselőadások

-

gyűjtőmunka

-

projektmunka

-

vizsgamunka.

Rendkívüli esetben a tanulók félévi gyakorlati jegyét – a havi jegyek alapján – az osztályfőnök is megállapíthatja. 2.10.2. A tanulás tanítása tantárgy értékelésének alapelvei: A tanulási módszerekkel való intenzív foglalkozás nagyon hasznos, de mind a tanuláshoz való viszony formálásában, mind a tanulási folyamatok elsajátításában, rögzítésében, képességgé alakításában jobb eredményre számíthatunk, ha minél előbb ráirányítjuk a tanulók figyelmét a szellemi munkával kapcsolatos kérdésekre. A tantárgy során azoknak a képességeknek a célzott fejlesztéséről van szó, amelyek közvetve segítik elő az emberi gondolkodás és kultúra kincseinek befogadását. Nagy hangsúlyt kap az olvasásfejlesztés, a beszédművelés és a gondolkodási kultúra kincseinek befogadása. A képességfejlesztő pedagógia feltételezi a célok egyértelmű kitűzését, és igényli a tanár határozott értékképviseletét. A követelményeket előre közölni kell a diákokkal, még akkor is, ha nem osztályozzuk a teljesítményeket.

A tanulási módszerek

elsajátításának követésére és értékelésére általánosságban véve alkalmatlan forma az osztályozás. Erre a célra eredményesen csak a formatív vagy fejlesztő értékelés használható. Ha a vágykeltés sikerül, célunkat elértük, nincs szükség az osztályzásra mint motiváló erőre. Szóbeli megnyilvánulásainkból, a társaival való összevetésből a diák érzi, hogy tudása mennyit ér. Az órákon egyaránt szerepet kap a tanulói önértékelés, a társak általi csoportos visszajelzés, és a tanári értékelés sokféle formája. Ugyanakkor helyet ad a program a tanári munka diákok általi értékelésére is.

27

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A véleményt nyilvánító tanárnak azonban mindig árnyalt megközelítést kell alkalmaznia, amelynek lényege sosem az ítélet, hanem az adott állapot méltatása egy korábbihoz képest, illetve a további lehetőségek megfogalmazása. Félévkor és év végén szövegesen értékeli a tanár a tanulók addigi munkáját – megfelelt, illetve nem felelt meg. 2.10.3. Vizsgával kapcsolatos szabályok Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi, illetve a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórákon való részvétel alól (magántanulói jogviszony van); engedélyezték, hogy egy vagy több tárgy követelményének egy tanévben, vagy rövidebb idő alatt tegyen eleget; a meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ha a tanuló

teljesítménye a

tanítási év végén

nem minősíthető,

tanulmányait

évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tanuló osztályozó vizsgára bocsátását, az alóli felmentését az iskola igazgatója engedélyezi az adott osztályban tanító tanárok javaslata alapján. (20/2012. EMMI rendelet) Javítóvizsga A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamra lépéséről az osztályban tanítók közössége dönt. Ha a tanuló a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelelt. Javítóvizsga letétele szükséges akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsga időpontja augusztus utolsó hete, melynek időpontját a tanévzárón ismertetjük a tanulókkal. A tantárgyak pontos időpontját és beosztását a vizsga előtt 15 nappal az iskola honlapján tesszük közzé.

28

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Ha a tanuló nem kíván javítóvizsgát tenni, írásban benyújtott kérvényre a tanévet megismételheti. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki másik iskolából, illetve szakiskolából szakközépiskolába átvéve folytatja tanulmányait, és az átvételnél az iskola igazgatója a vizsgát előírja. Általános rendelkezések A

tanulmányok alatti

vizsgát

a

20/2012.

EMMI

rendelet

64-71. §-ában

meghatározottak szerint kell lebonyolítani 3 tagú vizsgabizottság előtt. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát az igazgató által meghatározott későbbi időpontban (még a tárgyévben) teheti le. A tanulót és szüleit/gondviselőjét a vizsgákról 15 nappal előbb értesíteni kell. Az osztályozó, javító és különbözeti vizsga jegyzőkönyveit irattárban kell tárolni. Az írásbeli vizsga anyagait a tanulók dolgozataihoz hasonlóan l évig meg kell őrizni. Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc, maximum 60 perc. Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet. Szóbeli vizsga esetén legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani tantárgyanként, kivéve az idegen nyelvből tett vizsgát, ahol felkészülési idő nélkül felel a tanuló. A feleltetés időtartama 15 percnél nem lehet több. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tárgyból szervezhető szóbeli vizsga. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagáról teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Szabálytalanság esetén 3 főből álló bizottság (az iskola igazgatója és két másik, a vizsgán részt nem vevő tanár) vizsgálja ki a történteket és hoz döntést. Az érettségi vizsga részei és tantárgyai Iskolánk középszintű érettségire való felkészítést vállal, emelt szintű vizsgára kötelezően nem készít fel. Tanulóink a kötelező és választott érettségi tantárgyak 12. évfolyamán meghatározott tantárgyi követelmények teljesítése után, miután

29

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja tudásukat

osztályzattal

értékelték,

és

ezt

bizonyítvánnyal

igazolni

tudják,

bocsáthatók érettségi vizsgára. A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig (valamennyi középiskolában és az országos vizsgaközpontban), az október-novemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig (a kijelölt középiskolákban) jelentkezhet érettségi vizsgákra. Az a tanuló, aki tanulmányai során a kötelező érettségi tantárgyak valamelyikének értékelése alól felmentést kapott, köteles még egy választható tantárgyból érettségi vizsgát tenni. Az SNI-s, illetve BTM-es tanuló a vizsgára való jelentkezésig kérvényezheti, hogy az írásbeli és szóbeli vizsgákon a feladatmegoldáshoz, valamint a felkészüléshez, a törvényileg megengedett, többletidő álljon a rendelkezésére. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy kötelező, egy általa választott – vizsgatárgyból kell legalább

középszinten

vizsgát

tennie.

A

vizsgatárgyak

központi

vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy az adott tantárgyból tett vizsga milyen részekből áll. Ezek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Az érettségin a következő vizsgatárgyakból kötelező vizsgázni: a) magyar nyelv és irodalom b) történelem c) matematika d) idegen nyelv Iskolánkban választható érettségi tantárgyak: a) informatika b) biológia c) földrajz d) testnevelés. A választható érettségi tantárgyakból fakultáció keretén belül biztosítjuk a felkészülést az érettségi vizsgára a 11-12. évfolyamon. Testnevelésből és informatikából heti 1 órával növeljük meg az alapóraszámot, az osztályozás is az alapórával összevontan történik. A tanterv szerint biológiából és földrajzból a tanulók heti 3-3 órán vesznek részt. Az értékelés ezeken az órákon mutatott teljesítmény alapján történik.

30

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Abban az esetben, ha a tanuló nem teljesíti minden tantárgyból az érettségi követelményeket, törzslapkivonatot kap. A középszintű érettségi vizsga témakörei Irodalom 1. Életművek 2. Portrék 3. Látásmódok 4. A kortárs irodalomból 5. Világirodalom 6. Színház- és dráma 7. Az irodalom határterületei 8. Regionális kultúra 9. Témák, motívumok 10. Műfajok, poétika 11. Korszakok, stílustörténet Magyar nyelv 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés Történelem I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra II. Népesség, település, életmód III. Egyén, közösség, társadalom IV. A modern demokráciák működése V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

31

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 5. Valószínűség számítás, statisztika Idegen nyelv 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika Informatika 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek-hardver 3. Informatikai alapismeretek-szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat Biológia 1. Bevezetés a biológiába 2. Egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyed szerveződési szintje 4. Az emberi szervezet 5. Egyed feletti szerveződési szintek 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

32

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Földrajz 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 7. A

világgazdaságban

különböző

szerepet

betöltő

régiók,

országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10.Az Európán kívüli földrészek földrajza 11.A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Testnevelés 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10.Úszás 11.Testnevelési és sportjátékok 12.Természetben űzhető sportok Előrehozott érettségi vizsga Előrehozott érettségi vizsga tehető informatikából és idegen nyelvből. Az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezés feltétele, hogy a tanuló teljesítse iskolája helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket, és

megszerezze

az

abban

előírt

osztályzatokat.

Az

előírt

osztályzatok

megszerzésének módjáról az iskola belső szabályzata alapján az iskola igazgatója dönt. Az osztályzatok megszerzése a teljes tanulmányi időre vonatkozik, és

33

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az érettségi vizsgák megkezdéséig jegyet kell szerezni, ehhez a tanulónak az utolsó hónap anyagából be kell számolnia a szaktanárnál. Az osztályozó vizsgákra február 15-ig kell jelentkezni az igazgatónak címzett kérvényben, mely tartalmazza a tanuló nevét, osztályát, megjelölve a tantárgy nevét és az évfolyamot, amelynek anyagából a tanuló vizsgázni kíván. Előrehozott érettségi vizsgát tehet az a tanuló is, aki nem teljesítette mindegyik érettségi tárgyból a 12. évfolyam követelményeit. Ebben az esetben is az igazgatónak címzett kérvényt kell beadnia az írásbeli érettségi vizsga megkezdése előtt. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt jelenlegi iskolájában nem tanulta. Ha az adott tantárgy szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor a tanulónak abban az iskolában kell megszereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot. Csak ezután bocsátható érettségi vizsgára az adott tárgyból. Ha az adott tantárgy nem szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben lehet a jelentkezést törölni, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni. Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába. Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból. Legalább elégséges osztályzat esetében az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére (mondjuk a jobb teljesítmény reményében). Erre legkorábban a teljes érettségi vizsga befejezése után van először lehetőség (ismétlő vizsga).

34

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Az érettségi bizonyítvány átadásáig a tanulói jogviszony ideje alatt középszintű érettségi

vizsga

emelt

szinten

történő

megismétlése

(szintemelő

vizsga)

ugyanabból a vizsgatárgyból egy alkalommal tehető. A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig jelentkezhet érettségi vizsgára. Szintvizsga A gyakorlati képzés mérésére, arra, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt szintvizsgát szervezünk a Kamara munkatársaival együttműködve. Formája: gyakorlati vizsga. A vizsgafeladat-sorok az ISZIIR-ben (Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer) találhatók, ezekből választhat a szakoktató. Értékelése értékelőlap alapján, pontozással, majd érdemjeggyel. A vizsgáról a tanuló a Kamara által kiállított hivatalos igazolást kap, melyet meg kell őriznie a szakmai vizsgáig. A sikertelen vizsgát meg kell ismételni a következő tanév kezdetéig. A vizsgaeredmény ugyan nem számít bele az év végi jegybe, de feltétele a komplex szakmai vizsgának és a tanulószerződésnek is. Tantestületünk a szintvizsgát pedagógiai, gyakorlati és módszertani szerepe miatt is fontosnak tartja. Előnyeit a következőkben látjuk: 

növeli a tantervi fegyelmet, nem a záróvizsgán derül ki, hogy a tanuló nem sajátította el a szükséges kompetenciákat,



lehetőséget teremt a feltárt hiányosságok pótlására,



javul az együttműködés az iskola és a gazdálkodó szervezet között és ezzel nő a gyakorlati képzés színvonala.

Szakmai vizsga Szakmai vizsgáztatás általános jellemzői: -

kompetencia alapú komplex vizsga

-

modulrendszerű (nem tantárgyi)

-

az SZVK alapján történik.

A szakképző évfolyamok követelményeinek teljesítése után a tanulók szakképesítő vizsgát tehetnek, melyet az iskola a hatályos jogszabályok szerint köteles

35

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja szervezni. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó évfolyam eredményes befejezése, és ahol elő van írva, a szintvizsga teljesítése. Az SNI-s, illetve BTM-es tanuló az első vizsganapig kérvényezheti, hogy az írásbeli és szóbeli vizsgákon a feladatmegoldáshoz, valamint a felkészüléshez, a törvényileg megengedett, többletidő álljon a rendelkezésére. A szakmai vizsgát a vizsgabizottság felügyeli. A vizsgabizottság független szakmai testület. Tagjai: -

a vizsgabizottság elnöke

-

a

területileg

illetékes

kamarát,

érdekképviseleti

szervet

képviselő

vizsgabizottsági tag -

a vizsgaszervező intézményt képviselő tag.

A vizsgabizottság munkáját segítik a kérdező tanárok, javító tanárok, felügyelő tanárok és a jegyző. 2.10.4. Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek Pedagógusaink a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítik. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét félévenként, még heti egyórás tantárgy esetében is, legalább három érdemjeggyel értékelje. A tanulók teljesítményének értékelésénél, minősítésénél alkalmazott érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél Jeles: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikus és hiánytalanul megadott válaszok. Jó: összefüggően előadott, jól felépített ismeretanyag, de az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik. Közepes: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kis hányadát is csak segítő kérdések alapján ismeri fel.

36

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Elégséges: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tanuló a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes. Elégtelen: elfogadhatatlan, nagyon hiányos tartalom, a tények ötven százalékát sem tudja – még segítő kérdésekkel sem – felidézni a tanuló. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladat adásának célja a tantárgyi követelmények teljesítéséhez szükséges ismeretek elmélyítése, a tanultak emlékezetbe vésése, az ismeretek további gyakorlása, és bővítése. A házi feladatok legfontosabb funkciója tehát a tanórán

feldolgozott

képességfejlesztés),

tananyaghoz valamint

kapcsolódó

a

tananyaghoz

gyakorlás

(készség-,

kapcsolódó

és

ismeretek

megszilárdítása. A házi feladatok elősegítik a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról. Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. Nem adható olyan házi feladat, melynek előkészítése a tanítási órán nem történt meg, a házi feladat a tanórán megértett anyaghoz kapcsolódjon. A házi feladatok meghatározásánál elsődleges szempont a rendszeresség. Inkább kisebb mennyiségű, de tanóránkénti házi feladat adására kell törekedni a tanulók arányos terhelése érdekében. A házi feladat adásának gyakoriságát, illetve a ráfordítandó idő mennyiségét minden esetben a szaktanár határozza meg, odafigyelve arra, hogy a szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége ne haladja meg tantárgyanként a 25-30 percet. Hétvégére annyi házi feladatot adunk, amennyit egyik tanóráról a másikra. A házi feladatokat mindig ellenőrizzük, értékeljük. Értékelhetjük szóban, írásban. A tanév elején a szaktanár tájékoztatja a tanulókat a tárgyi követelményekről, az otthoni felkészülés ellenőrzésének, értékelésének és minősítésének módszereiről, a szorgalmi munkák beszámításáról, illetve az írásbeli házi feladat hiányának szankcióiról. Amennyiben a tanuló rendszeresen nem készíti el feladatait a félévi és év végi osztályzatát e hiányosság lerontja.

37


Házi feladat elkészítésének hiánya, illetve a felszerelés hiánya esetén a következő értékelést alkalmazzuk: A tanulói teljesítmény értékelésének fontos területe a tanulói felszerelés és a házi feladat megléte, illetve annak hiánya. Ezek hiánya esetén az elmarasztalásértékelés elve a fokozatosság, a következetesség és a szigor. A tanórai felszerelés hiánya esetén az első két alkalommal a tanuló szóbeli figyelmeztetést kap, minden további alkalom esetén szaktanári figyelmeztetést. A házi feladat elkészítésének hiánya esetén az elmarasztalás-értékelés rendje a következő: az első alkalommal szóbeli figyelmeztetés, minden további alkalom esetén pedig elégtelen osztályzat. A szaktanári figyelmeztetések a fegyelmi fokozatok táblázat által rögzített rendbe illeszkednek. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai Témazáró dolgozatok írásának időpontját a szaktanár köteles legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenteni, a dolgozatot két héten belül kijavítani. Egy tanítási napon csak két témazáró dolgozatot lehet íratni. Egyéb dolgozat írását a szaktanár legkésőbb előző tanítási órán jelentse be, a dolgozatot két héten belül javítsa ki. A szaktanár egy tantárgyból nem írathat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző, javított dolgozatot ki nem adja a tanulóknak. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat, hogy melyek azok a tanulói tevékenységek,

amelyeket

az

osztályzatok

kialakításánál

súlyozottan

fog

figyelembe venni. A tanuló érdemjegyeiről és magaviseletéről az iskola ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket, az érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrzőbe. Az adatok helyességét az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi. A gyakorlati jegyeket a szakoktatók írják be az ellenőrző könyv megfelelő részébe, illetve a naplóba is. Magatartási problémák miatt tantárgyi érdemjegy nem adható. Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amelyről a tanuló nem tud. A tanév során témazáró dolgozatot heti egy vagy két tanóraszámú tantárgy esetében legalább kettőt, három vagy annál magasabb óraszámú tantárgy esetében legalább hármat kell íratni. A témazáró dolgozatokat – a folyamatos

38

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja tanítás mellett – hasonló jellegű feladatsorral kell előkészíteni, figyelembe véve a vizsgakövetelményeket (érettségi és szakmai vizsgák). A témazárók mellett biztosítani kell a lehetőséget az egy-egy tananyagegységhez kapcsolódó szóbeli feleletekre, rövidebb írásbeli beszámolókra. A feleletek vagy írásbeli munkák osztályozásakor a tanár eltérhet a témazáróknál meghatározott százalékos értékeléstől, s az eltérést a tanulókkal is ismertetni kell. A tanár emellett kiselőadásokat, házi dolgozatokat, gyűjtőmunkát, egyéb szorgalmi feladatokat, az egyszeri feleleteknek megfelelő osztályzatokkal, is értékelhet. A félévi vagy év végi osztályzatok kialakításánál a félévben szerzett osztályzatok átlaga alapján kell meghatározni a záró osztályzatokat. Ha az átlag nem éri el a kettő egészet, nem kötelező az elégséges osztályzatot megadni. Egyéb esetekben, ha az átlag meghaladja az egész jegy után az 55 századot, a magasabb osztályzat is megadható. Az osztályzatokat minden szaktanár maga alakítja ki, és javaslata alapján az osztályozó értekezleten véglegesítik. A helyi tantárgyi tantervek, a tananyag mellett, meghatározzák a magasabb évfolyamba lépés követelményeit. Aki tanév végén elégtelen osztályzatot kap a követelmények teljesítésének hiánya miatt, pótvizsgát tehet a szaktanárok által meghatározott módon. 2.10.5. A bizonyítványok kiadásának rendje Félévkor (ellenőrzőben, vagy lapon) A félévi zárást követő első osztályfőnöki órán. Év végén A nem végzős tanulók részére az igazgató által kijelölt napon. A végzős tanulók részére a szakmunkásvizsga, illetve az érettségi vizsga eredményhirdetése során. 2.10.6. Magatartás és szorgalom minősítési rendszere Az

egységes

eljárás

érdekében

a

magatartás

és

szorgalom

jegyek

megállapításánál a következőket kell figyelembe venni. A fokozatok eldöntésénél legfontosabb szempont a tanuló viszonya a házirendhez, a közösség egészéhez, a tanuláshoz, a gyakorlati munkához, de figyelembe kell venni az iskola falain kívüli megnyilvánulásait is.

39

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A magatartás és szorgalom jegyeket az osztályfőnök állapítja meg az osztályban tanító tanárok javaslata alapján. Magatartás: Példás a tanuló magatartása, ha a házirend előírásait betartja, órán fegyelmezett, a közösségben tanúsított magatartásával társaira pozitívan hat, kezdeményező, a DÖK munkáját segíti, a vállalt feladatokat maradéktalanul elvégzi, segítőkész. Tanáraival, társaival szemben tisztelettudó, udvarias és megfelelő hangnemet használ. Jó, ha a házirend előírásait betartja, az órán fegyelmezett, nem kezdeményez, de feladatait lelkiismeretesen elvégzi és igyekszik beilleszkedni a közösségbe. Vállalásait teljesíti. Felnőttekkel, tanáraival, társaival szemben magatartása udvarias, hangneme megfelelő. Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés esetén a tanuló magatartása még lehet jó, ha egyébként megfelel ezen érdemjegy követelményeinek. Változó, ha a házirend előírásait csak többé-kevésbé veszi figyelembe, óra alatti magatartása változó, a közösség munkájában legtöbbször csak akkor vesz részt, ha egyéni érdekeivel nem ütközik. Vállalásait csak részben teljesíti, hangneme társaival – és időnként tanáraival szemben is – kifogásolható. Rossz, ha a házirend követelményeit gyakran megszegi, magatartásával akadályozza az órai munkát. A közösség életében nem vesz részt, arra negatív hatással van. Vállalásait nem teljesíti, társaival – esetenként tanáraival szemben is – udvariatlan, goromba, az intézkedésekkel kapcsolatban cinikus. Igazgatói figyelmeztetés, intés esetén legfeljebb csak változó, fegyelmi tárgyaláson kiszabott büntetés esetén csak rossz minősítést kaphat abban a félévben. Igazolatlan óra esetén a tanulónak nem lehet példás, jó magatartása. A 15 igazolatlan órát meg nem haladó hiányzás esetén változó, 15 igazolatlan órán túl pedig csak rossz magatartásjegy adható.

40

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A naplóba, osztályfüzetbe, ellenőrzőbe a szaktanár jegyzi be a magatartási problémát, amelyet kettő bejegyzésenként az osztályfőnök írásbeli elmarasztalásra vált át. Az elmarasztalás fokozatai: 

osztályfőnöki figyelmeztetés, intő, rovó



igazgatói figyelmeztetés, intő, rovó.

További magatartási problémák esetén az osztályfőnök írásban kérvényezi a fegyelmi tárgyalás elrendelését az intézmény igazgatójánál. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el kell tekinteni. A fegyelmező intézkedések az adott tanév időtartamára vonatkoznak. Szorgalom Példás: a tanuló tudatosan törekszik a tudás megszerzésére, ennek érdekében céltudatosan tervezi meg munkáját, következetesen dolgozik, megbízható. Minden tárgyból elvégzi a kapott feladatot, képességeinek megfelelően tanul. Jó: az órákra általában lelkiismeretesen felkészül, megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen tanul, segítséget kér problémáinak megoldásához, nem tanul minden tárgyat képességeinek megfelelő szinten. Változó: munkája nem rendszeres, otthoni munkáját többször elhanyagolja, vagy pontatlanul végzi, órán figyelmetlen. Akkor végzi el a feladatát, ha erre figyelmét külön felhívják. Tanulmányi eredménye alul marad képességeinek. Rossz: tanulmányi munkájában megbízhatatlan, munkájában mindenkor közöny tapasztalható. A bukott tanuló szorgalma változó vagy hanyag. Ilyen esetben példás magatartást akkor sem kaphat, ha más területen kiemelkedő munkát végez. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, továbbá, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola hírnevének öregbítéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

41

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki 

megyei és országos versenyen helyezést ér el (a mezőny első harmadában szerepel),



eredményes kulturális tevékenységet folytat,



kimagasló sportteljesítményt ér el,



a közösségi életben tartósan jó szervező, és irányító tevékenységet végez.

Hasonló

eredményekért

tanulóközösséget

is

lehet

csoportos

jutalomban

részesíteni. A csoportos jutalmazás formái: 

jutalomkirándulás



kulturális hozzájárulás (színházjegy, stb.)

Az egyéni jutalmazás formái, fokozatai: 

szaktanári, szakoktatói dicséret



osztályfőnöki dicséret



igazgatói dicséret



nevelőtestületi – bizonyítványba beírt – dicséret.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén oklevéllel, könyvvel vagy tárgyjutalommal is jutalmazhatók. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, kulturális és sportversenyek győztese) a tanévzáró ünnepségen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át jutalmát. Végzős tanulók a ballagáson vehetik át jutalmukat kiemelkedő munkájukért. A jutalmak odaítéléséről – az osztályközösség és a pedagógusok javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt.

42

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Szaktanári dicséret Példás közösségi munkáért Kiemelkedő közösségi munkáért

Osztályfőnöki dicséret

Tantestületi dicséret

X X

X

A 3. osztályfőnöki dicséret után Városi, kistérségi versenyen vett részt Városi, kistérségi versenyen 13. helyezést ért el Területi és országos versenyen vett részt Területi és országos versenyen 1-3. helyezést ért el Iskolai- és városi kulturális rendezvényeken vett részt

Igazgatói dicséret

X X X

X

X

X X

X

X

X

X

A tanulók büntetésének elvei Iskolánk is fontosnak tartja, hogy megfeleljen annak a társadalmi elvárásnak, hogy ne csupán oktatási, hanem nevelési intézmény is legyen, ezért diákjaink erkölcsi formálására is gondot fordítunk. Az elmarasztalások kapcsán – miként a jutalmazás terén is – az igazságosság, az egyenlő elbírálás és a fokozatosság elvét követjük. Iskolánkban a következő fegyelmi fokozatok vannak érvényben: 

szaktanári figyelmeztetés – SZF



osztályfőnöki figyelmeztetés – OF



osztályfőnöki intő – OI



osztályfőnöki rovó – OR



igazgatói figyelmeztetés – IGF



igazgatói intő – IGI



igazgatói rovó – IGR



fegyelmi tárgyalás.

43


SZF

OF

OI

OR

IGF

IGI

IGR

X

Igazolatlan hiányzás 3-5

X


X


X


X


X

Igazolatlan hiányzás 25-29 Tanítási óra zavarása

X

Tiszteletlen viselkedés

X

Iskolai egyenruha viselésének elmulasztása rendezvényeken

X

2 szaktanári figyelmeztetés

X

Tanóráról való igazolatlan távolmaradás

X

Az iskola illetve társai tulajdonának rongálása

X

Iskolai versenyen cserbenhagyja a közösséget

X

Társait szándékosan bántalmazza

X

Iskola engedély nélküli elhagyása Etikai normák súlyos megsértése (pl. hamisítás, lopás) Városi vagy területi versenyen cserbenhagyja a közösséget Iskolán kívüli magatartása kívánni- valót hagy maga után, amikor az iskolát képviseli

X X X

X

X

Engedély nélküli dohányzás Alkohol iskolában történő fogyasztása

X

Amennyiben a tanulót tetten érik kábítószer fogyasztása vagy terjesztése közben, azonnali hatállyal fegyelmi eljárást indítunk ellene.

44


2.11. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1.) Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter, a szakképzésért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, rajz. A tankönyvek, munkafüzetek beszerzését az iskola végzi. 2.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok közössége a tantárgyfelelős irányításával) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3.) A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a kilencedik osztályos tanulók beiratkozásakor (júniusban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4.) A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének



az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak



a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító, esetben vezetjük be.

5.) Az iskola törekszik arra, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból, egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

45


2.12. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók Tanulói jogviszony 1. Belépés 

A 9. évfolyamra az oktatásért felelős miniszter által szabályozott felvételi eljárásban jelentkezhetnek a tanulók. Az eredményes felvételi eljárás után a beiratkozáskor a tanulónak be kell mutatni személyi igazolványát és a 8. osztály elvégzéséről kiállított általános iskolai bizonyítványát. A tanulói jogviszony létesítéséhez iskolánk nem tart felvételi vizsgát. A tanulók felvételéről az igazgató dönt.



Az iskola magasabb évfolyamába történő felvétel esetén be kell mutatni a személyi igazolványt, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, tanköteles tanuló esetén pedig az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot is, szakképző évfolyam esetén a szakmai alkalmassági orvosi igazolást.



Átvétel másik iskolából

A tanuló – a szabad iskolaválasztás jogán – más intézményből bármikor átiratkozhat iskolánkba. A tanuló bizonyítványai, valamint a különbözeti vizsga eredménye alapján határozzuk meg, hogy melyik évfolyamon kapcsolódhat be az iskolánkban folyó képzésbe. Az újonnan érkező diáknak azokból a tantárgyakból, melyekből az előző iskolában nem szerzett osztályzatot, különbözeti vizsgát kell tennie, amit írásban kérvényeznie kell az intézmény igazgatójánál. A kérvény benyújtásának határideje december 20., illetve május 31. A vizsgát a kérvény kedvező elbírálása esetén teheti le. A különbözeti vizsgákra mindig az adott félév utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem jelenik meg, évfolyamismétlésre kötelezzük. 2. Magántanulói jogviszony 

A magántanulói jogviszony létesítését a Nkt. 45 §-a, 55 §-a, a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 75 §-a szabályozza.



Kérvény alapján a magántanulói jogviszony létesítését az iskola igazgatója engedélyezheti.

46


A magántanuló kötelessége: - rendszeres kapcsolatot tartani az osztályfőnökével, - félévenként az osztályban tanított összes tantárgyból vizsgát tenni.



Amennyiben a magántanuló nem jelenik meg a félévi, illetve év végi vizsgákon, magántanulói jogviszonyát az intézmény igazgatója megszüntetheti.

3. Átjárhatóság Az intézményen belül szakközépiskolából a szakiskolába át lehet jelentkezni a tanév végén. A szakiskolából a szakközépiskolába történő átjelentkezés különbözeti vizsga letétele után, vagy évismétléssel lehetséges. A különbözeti vizsgát az intézmény igazgatója rendeli el. A különbözeti vizsgákra mindig az adott félév utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem jelenik meg, vagy akárcsak egyetlen tantárgyból is sikertelen vizsgát tesz, akkor a szakiskolában kell tovább folytatni a tanulmányait. 4. Tanulói jogviszony megszűnése 

A tanköteles tanuló jogviszonya intézményünkben csak akkor szűnik meg, ha más iskolába felvették, és beiratkozásáról a fogadó iskolától tudomást szerzünk befogadó nyilatkozat révén.



A tanulói jogviszony akkor is megszűnhet, ha a tanuló már nem tanköteles korú, és a tanuló, illetve kiskorú tanuló esetében a törvényes képviselő, szülő, a jogviszony megszüntetését kéri.



Ha a tanuló tankötelezettsége megszűnt, és az iskolába járás kötelezettségeinek nem tesz eleget, az osztályfőnök is kérvényezheti a tanulói jogviszony megszüntetését.



A tantestület fegyelmi határozata alapján is megszűnhet a tanulói jogviszony, amennyiben a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi.



A tanuló jogviszonya automatikusan megszűnik a tanulmányok sikeres befejezésekor, amelyről részére az intézet megfelelő tanúsítványt állít ki.

47


2.13. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, és ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél többet nem mulasztott. Ebben az esetben a tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt. Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételeit a tanulók az alábbi vizsgákon nyújtott teljesítményükkel is teljesíthetik: 

Osztályozó vizsga: bizottság előtti vizsga az évfolyam teljes tananyagából vagy egyes tantárgyaiból. Erre a vizsgára magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható és a levelező képzésben résztvevő tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ebben az esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja az elméleti tanítási órák húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, tanév végén – amennyiben a nevelőtestület engedélyezi - osztályozóvizsgát tehet. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ha a tanuló teljesítménye

a

tanítási

év

végén

nem

minősíthető,

tanulmányait

évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet) Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló

tanulmányait

csak

az

évfolyam

megismétlésével

folytathatja.

(Szakképzési Törvény 39.§) Az osztályozó vizsgákra mindig a szorgalmi időszak utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló az osztályozó vizsgán nem jelenik meg, köteles évfolyamot ismételni. 

Különbözeti vizsga: a más iskolából, vagy az iskola más képzési típusából érkezett tanulóknak az igazgató írja elő a tantervi követelmények összevetése után. Bizottság előtti vizsga.

48


Javítóvizsga: a tanév végi elégtelen minősítések javítására lehetőséget nyújtó bizottság előtti vizsga.



A beszámoltatást, a levelező tagozatos képzésen kívül, a tanuló tartós, de jogszabályban nem engedélyezett hiányzása esetén, továbbá a tanév végén, záró osztályzatok javítása érdekében alkalmazzuk.



Az érettségi- és szakmunkásvizsgák idejét magasabb rendű jogszabály, az osztályozó, különbözeti és javítóvizsgák rendjét az igazgató határozza meg.

2.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézmény pedagógiai programjának végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét - a hatályos jogszabályok, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények, - a helyi tantervek tantárgyi programjaiban a tantárgy tanításához meghatározott eszközök és felszerelések jegyzéke tartalmazza.

2.15. Az intézmény környezeti nevelési programja 2.15.1. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép 

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:



-

a fenntartható fejlődés

-

a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések

-

a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései

-

alapvető emberi szükségletek

-

emberi jogok

-

demokrácia

-

biológiai és társadalmi sokféleség.

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -

a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt

49


a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát

-

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését

-

a rendszerszemléletet

-

az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.



A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: -

problémamegoldó gondolkodás

-

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód

-

problémaérzékenység, integrált megközelítés

-

kreativitás

-

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód

-

vitakészség, kritikus véleményalkotás

-

kommunikáció, médiahasználat

-

konfliktuskezelés és megoldás

-

felelős állampolgári részvétel és cselekvés.

Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. 

Új tervek: -

az egészségnevelési program elkészítése

-

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához

-

tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása

-

a

tantárgyi

és

tanórán

kívüli

környezeti

nevelési

feladatok

tevékenységek beépítése a tantervekbe, foglalkozási tervekbe. 

Hagyományok ápolása: -

osztályfőnöki órák tartása környezetvédelmi témában

-

tisztaságnapok

-

közös környezetrendezés, nagytakarítás

-

szelektív hulladékgyűjtés (elem, papír, PET).

50

és


Szaktárgyi célok: -

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember

és

környezete,

kapcsolatok,

természetismeret,

a

környezetszennyezés megelőzése, veszélyes anyagok kezelése, stb.) -

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre)

-

interaktív

módszerek

kipróbálása,

alkalmazása

(csoportmunka,

problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) -

természetvédelmi versenyekre felkészítés

-

a számítógép felhasználása a tanórákon

-

környezetvédelmi akciókban való részvétel.

2.15.2 A környezeti nevelés színterei Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók -

értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket

-

legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű

tapasztalatszerzésben,

az

emberi

kapcsolatokban,

az

együttműködés és a tolerancia fejlesztésében -

legyen igényük arra, hogy a sportoláshoz, lehetőség szerint, természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek.

Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció-magyar nyelv és irodalom A tanulók -

ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat

-

legyenek

képesek

irodalmi

szövegek

alapján

környezeti

problémák

felvetésére, vitájára, véleményalkotásra, érvelésre -

tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni

51


törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt.

Történelem, társadalomismeret A tanulók -

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet

-

tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására

-

ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete

-

értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét, feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv A tanulók -

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével

-

ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit

-

legyenek

képesek

a

környezetvédelmi

problémákra

önállóan,

csoportmunkában, projektmunkában választ keresni. Matematika A tanulók -

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják

-

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával.

Fizika A tanulók -

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára

-

ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit

52


ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat

-

tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra

-

mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni.

Földrajz A tanulók -

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről

-

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit

-

ismerjék meg a világ globális problémáit

-

ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

Biológia A tanulók -

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit

-

ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet

-

ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat

-

legyenek

képesek

az

egészségügyi

problémák

megelőzésére

és

mérséklésére -

a tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Kémia A tanulók -

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel

-

törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására

-

legyenek

képesek

a

környezeti

elemek

egyszerű

vizsgálatára,

az

eredmények értelmezésére -

értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és az épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

53

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Osztályfőnöki óra A tanulók -

legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák

-

mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

A tanulókban -

alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek

-

fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók -

ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit

-

ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére

-

ismerjék a természetes alapanyagok használatát

-

legyenek

képesek

alkotásokat

létrehozni

a

környezeti

nevelési

témaköröknek megfelelően -

tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre

-

kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

Szakképzés (szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek) A tanulók -

sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek

-

tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.)

-

ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, e termékek használatát

-

sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat

-

látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban

54


tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel.

A tanulókban -

erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni

-

alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem

-

alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.

Tanórán kívüli foglalkozások 

osztálykirándulások



szakkörök



vetélkedők



múzeumlátogatások, természetjáró programok

2.15.3. A környezeti nevelés módszerei A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan pedagógus-továbbképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt a tanórákon alkalmazza. Javasolt módszerek: -

kooperatív (együttműködő) tanulási technikák

-

játékok

-

modellezés

-

projektmódszer

-

kreatív tevékenység

-

közösségépítés

-

művészi kifejezés.

2.15.4. A környezeti nevelés taneszközei Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell

55

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és DVD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. 2.15.5. Erőforrások Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés -

Tanárok. Az iskola minden pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A közös munka áttekintése az általános igazgatóhelyettes feladata.

-

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak.

-

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezetnevelési tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli

környezeti

nevelési

tevékenységek

irányítása

az

általános

igazgatóhelyettes feladata. -

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai

dolgozói

munkájukkal

aktív

részesei

környezeti

nevelési

programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük

a

felesleges

papírfelhasználást,

hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront.

56

folyamatosan

gyűjtsük

a

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas

tisztítószereket

használunk.

Az

iskolai

szelektív

hulladékgyűjtés

továbbfejlesztéséhez a fizikai dolgozók, a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Anyagi erőforrások Saját erőforrások -

Költségvetés. A fenntartó éves költségvetésben biztosítja az alapfeladatok ellátását.

-

Iskolai alapítvány: Szakképzési Alapítvány a Marcali Szakképző Iskola Támogatására.

Külső erőforrások -

Pályázatok. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében.

-

Szakképzés.

Alapfejlesztési

környezetvédelmi

fejlesztések

támogatás: és

a

szakképzéshez

környezetbarát

működtetési

kapcsolódó kiadások

fedezésére. 2.15.6. Iskolán kívüli együttműködés -

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi ezen intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, a nemzeti parkok, az üzemi gyakorló helyek, üzemlátogatások helyszínei.

-

Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Különösen aktív a kapcsolat a Boronkai és a Kisbalatoni Tájvédelmi Körzet, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park, a DRV Zrt., a Marcali Városi Fürdő és a Saubermacher Marcali Kft. munkatársaival.

-

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.

57


2.16. Az intézmény egészségnevelési és egészségfejlesztési programja 2.16.1. Az egészségvédő iskola Véleményünk szerint az egészségvédő iskola gondoskodó közösség. Az egészség olyan modelljére épít, melynek alapját a testi, lelki, társadalmi és környezeti összetevők kölcsönhatása képezi. -

A tanulók aktív részvételére helyezi a hangsúlyt.

-

Fejleszti a tanulók készségeit az alkalmazott módszerek széles skáláján keresztül.

-

Elismeri, hogy a tanulók egészségére számos dolog hat. Figyelembe veszi a már kialakult hiedelmeket, a meglévő értékeket és attitűdöket.

-

Felismeri, hogy az egészségügyi problémák esetében sok alapvető folyamat és jelenség közös eredetű, hogy megelőzésüket a tanterv részeként előre meg kell tervezni.

-

Alapvető fontosságúnak tartja a pozitív énkép kialakítását és azt, hogy az egyének fokozott mértékben kontrollálják saját életüket.

-

Felismeri az iskola tárgyi környezetének esztétikai jelentőségét, a tanulók és alkalmazottak egészségi állapotára gyakorolt közvetlen fiziológiai hatásait.

-

Az

iskolai

egészségvédelmet

kiterjeszti

az

iskolai

alkalmazottakra

is,

hangsúlyozva a személyzet példaadó szerepét. -

A szülői támogatást és együttműködést központi jelentőségűnek tartja.

-

Az iskola egészségügyi szolgáltatásait tágan értelmezi. E szolgáltatások tartalmazzák a szűréseket és a betegségek megelőzését is, de aktívan bekapcsolódnak az egészségnevelési tanterv megvalósításába, és elősegítik azt is,

hogy

a

tanulók

tudatosabban

vegyék

igénybe

az

egészségügyi

szolgáltatásokat. -

Az egészségnevelési funkció ellátása során az iskola szellemiségével, környezetével, a pedagógusok és az iskolához kapcsolódó más személyek viselkedésmintáival együttesen fejtheti ki alapvető hatását az egészség megőrzésében, prevencióban, a legfogékonyabb korban.

-

Az optimum ismerete és jelenlegi helyzetünk jelölik ki egészségnevelési tervünk hosszú-, közép- és rövidtávú céljait.

58

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 2.16.2. Helyzetelemzés A

jelenlegi

állapotot

igyekeztünk

körültekintően

feltérképezni.

Ismerjük

erősségeinket és gyengeségeinket, a környezet védő- és veszélyeztető tényezőit. Védő tényezők (erősségeink): -

kistelepülési környezetünk

-

épületeink adottságai (világos, áttekinthető, szellős)

-

iskolánk légköre

-

hagyományaink

-

iskolai programjaink, rendezvényeink, akcióink, sportolási lehetőségeink

-

külsős szakemberekkel való együttműködés

-

kölcsönös bizalmon alapuló tanár-diák és tanár-szülő kapcsolat

-

kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolat külső partnereinkkel.

Veszélyeztető tényezők (gyengeségeink): -

tájékozatlanság (tanuló- szülő-pedagógus)

-

a magyarországi egészségügy és általában az egészségnevelés mostoha helyzete

-

a mélyszegénység

-

a szakképző évfolyamok célcsoportjának korosztályos problémái, attitűdje.

2.16.3. Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja -

Iskolánk minden tevékenységével szolgálja tanulóink és dolgozóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését.

-

Törekszünk

arra,

hogy

kialakítsuk

azokat

a

pozitív

beállítódásokat,

magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják. -

Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakítására, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. A konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani.

-

Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre.

-

Együttműködést kívánunk kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.

59


Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk.

-

Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.

-

Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

-

Iskolánk törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak egészségük megőrzését, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

2.16.4. Az egészségfejlesztés főbb területei Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületei: -

önmagunk és egészségi állapotunk megismerése

-

az egészséges táplálkozás

-

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis) szerepe az egészség megőrzésében

-

a dohányzás elleni küzdelem

-

alkohol- és drogprevenció

-

a tanulási környezet tudatos alakítása

-

az egészséges környezet jelentősége

-

az aktív testmozgás, egészséges testtartás.

2.16.5. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Az ismeret - bár nélkülözhetetlen - önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására, bizonyos magatartásformák esetében a háttérben meghúzódó motivációk lényegesen erőteljesebbek és elemibbek annál, semhogy pusztán az ismeretek átadása, kiigazítása révén, ellenükben érdemi változást tudnánk elérni.

60


Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségügyi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.). Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek, akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek, felnőtt emberek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell

célul

tűzniük.

Az

érzelmi

nevelés

jegyében

születő

és

működő

egészségfejlesztési programok törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ezért építünk a kortárshatásokra (kortárssegítő diákok), és arra próbáljuk megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani. 2.16.6. Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők Iskolaorvos, iskolafogász, védőnő Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos, fogorvos és a védőnő közösen látja el.

61

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Feladataik: -

A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, dokumentálása, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció).

-

Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése.

-

Közreműködés a közegészségügyi-járványügyi, a környezet-egészségügyi, a táplálkozás egészségügyi és a balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével és az iskolai védőnővel egyeztetve.

-

Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

-

Egészségnevelésben való részvétel, felvilágosító előadás, prezentáció tartása, éves ütemterv szerint, amelynek témakörei: -

az életmód és betegségek összefüggései

-

az iskola tanulóinak egészségi állapota, ennek alapján az "iskolai diagnózis" felállítása, megoldási javaslatok

-

a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartási, életmódbeli és szexuális problémák, valamint krízisek kezelésében, megoldásában

-

tanácsadás, környezet-egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben

-

könnyített testnevelésre, gyógytornára utalás.

Iskolapszichológus Szakmai ismeretei révén, olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl, osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások, kommunikációs- és önismereti tréningek tartásával teszi szakmailag igényesebbé és színesebbé az egészségfejlesztési munkát.

62

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Az egészségügyi felügyelet rendje Iskolaorvosi ellátás: Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Marcali város által kijelölt körzeti gyermekorvos általi iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: - a tanulók szűrése - színlátás- és látásélesség-vizsgálat - egészségügyi felvilágosítás tartása - a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése. A kötelező orvosi vizsgálatokat az egyes tanulócsoportok részére a védőnő az intézmény hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be. A kapcsolattartásért felelős vezető helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről. Az intézmény tanulói az iskolaorvosi rendelési idő alatt ellátásban részesülhetnek. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. Ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás szüneteiben vagy azt követően történjenek. 2.16.7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, természetismeret, testnevelés óra, gyakorlati foglalkozás) valósul meg. Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel rendelkező személy - elvégezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt, azért, hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa. Mindezek alapján cél: az élet megmentése, a további egészségkárosodás megakadályozása, a gyógyulás elősegítése. Az elsősegélynyújtás mindenkinek törvényes kötelessége, ezért fontos, hogy ennek elemi szabályait minden tanuló megismerje. Az elsősegélynyújtónak tudnia kell:  a légút biztosítását  nem lélegző sérült újraélesztését

63

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja  a vérzéscsillapítást  a megfelelő fektetési mód alkalmazását  a törött testrész mozdulatlanságának biztosítását  a mérgezés ellátását  a sebek ellátását. Módszereink  Felmérjük a diákok tudását, véleményét, hozzáállását az egyes területekkel kapcsolatban. Ez támpontot adhat abban a kérdésben, hogy milyen ismereteket kell pótolni illetve módosítani.  Az

egyes

tanórai

foglalkozásokon

bővítjük

a

tanulók

ismereteit

a

témakörökhöz kapcsolódva, ismeretátadással, elemzésekkel, beszélgetéssel, interaktív gyakorlatokkal (pl. osztályfőnöki órán).  Külső előadók meghívása az egyes témakörök ismertetésére (iskolaorvos, háziorvos, pszichológus, védőnő, szakorvos-traumatológus)  Szorgalmazzuk, hogy az érdeklődő tanulók, tanárok részt vegyenek más szervezetek, intézmények programjain, szakmai tanácskozásokon, helyi szakintézmények (pl. Országos Mentő Szolgálat) által rendezett szakmai rendezvényeken. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: 

A biológia tantárgy a 11. évfolyamon foglalkozik az emberi szervrendszerekkel és életműködéseikkel. E témákban tananyag az egészség védelme. Kiemelt feladat a helyes életmódok kialakításával és az alapvető elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek oktatása is.



A biológia mellett a testnevelésnek és minden gyakorlati oktatással kapcsolatos foglalkozásnak része a megelőzés, a munkavédelem és az alapvető, a foglalkozások jellegéből adódó elsősegély nyújtási ismeretek elsajátíttatása.



Osztályfőnöki órákon az életkori sajátosságok figyelembevételével, a tanulóknak önmagukért és társaikért érzett felelősség tudatuk formálásával járulhatunk hozzá ahhoz, hogy diákjaink baleset esetén képesek legyenek felelős döntéshozásra, segítségnyújtásra. Ebben segítségünkre van az iskolai védőnő.

64

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 2.16.8. A segítő kapcsolatok Szülők (család) A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni

az

iskola

egészségfejlesztési

programjait,

közülük

jó

néhányan

szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Szülői munkaközösség, szülői szervezet Ez a "szövetség" garancia lehet arra, hogy a szülők, lehetőségükhöz képest, minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. Az

ÁNTSZ

megyei

intézeteinek

egészségfejlesztési

szakemberei

és

más

egészségügyi intézmények, szervezetek Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával nyújtanak segítséget az iskolának. 2.16.9. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei Az iskolai egészségnevelés célja, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket egészséges

felismerő életmód,

és

felhasználni

életszemlélet,

tudó,

egészséges

magatartás

életvitelhez.

szempontjából

Az

lényeges

területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülniük. Ezek közé tartoznak az alábbiak: -

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

-

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

-

az értékek ismerete

65


az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

-

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata

-

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésében

-

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

-

a tanulás és a tanulás technikái

-

a rizikóvállalás és határai

-

a szenvedélybetegségek elkerülése

-

a tanulási környezet alakítása

-

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Iskolai programok 1. Tanórai foglalkozások: Külön figyelmet fordítunk minden tantárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési

feladatok

csatlakozási

pontjára.

Kiemelt

jelentőségű

a

testnevelés, az osztályfőnöki óra és a szakmai gyakorlati tárgyak. Osztályfőnöki

óra

tanmenetébe

beépített

(9-14.

évfolyam)

megvalósuló

egészségfejlesztő- és nevelő program tematikája: -

egészség

-

dohányzás és alkohol

-

stressz

-

AIDS

-

szexualitás

-

bűn és bűncselekmény

-

elsősegély

-

értékek

-

szabadidő

-

önismeret.

Az alábbi kínálat lehetőséget adhat a tanítványait ismerő pedagógusoknak a testre szabott programalkotáshoz: -

akarat (önismeret-mélyítés)

-

barátság

-

bizalom

-

cél

66


élet

-

elismerés

-

empátia

-

érzelmek

-

felelősség

-

jövőkép.

2. Tanórán kívüli foglalkozások: -

délutáni szabadidős foglalkozások

-

sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások

-

egészségnap

-

sportrendezvények, kulturális programok

-

kirándulások, túrák

-

szülői értekezlet

-

szakmai tanácskozások, tréningek (elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meghívjuk, amikor csak engedi a program, illetve a téma)

-

az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolába meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára.

Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. A program összeállításánál nagyon fontos, hogy minden tanulónk sikerélményhez jusson, eredményes legyen. Igyekszünk pályázati forrásokból biztosítani – külső szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását, különösen az alkohol- és drogprevenció, a dohányzás, az AIDS és Hepatitis témakörökben. 3. Iskolán kívüli rendezvények: -

kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz.

2.16.10. A mindennapos iskolai testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés

67

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Tanulóink számára a 2012/2013-as tanévtől, a 9. évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben bevezettük a mindennapos testnevelést. Lehetőségeinkhez mérten délelőtti órákon biztosítjuk tanulóinknak a rendszeres testmozgást. A Marcali Városi Fürdő biztosítja szakközepes tanulóink számára az úszásoktatást a városi fürdőben. A mindennapi testedzéshez hozzájárulnak még a következők: -

diáksportköri foglalkozások, labdajátékok

-

házi bajnokságok

-

osztályok közötti sportversenyek

-

sportnap.

Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulásának egészségügyi és pedagógiai szempontjai: -

minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése

-

minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag

-

a testnevelési tananyag egészében alapelv a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire

-

a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban

-

a testmozgásprogram olyan sportokat is megtanít, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében.

2.16.11. Értékelés, újabb célkitűzés Tanévenként átfogó értékelést végzünk. Az értékelés eredményei és az új információk alapján készített célrendszer eléréséhez szükséges tevékenységekre intézkedési tervet készítünk.

2.17. A tanulók fizikai állapotának mérése Évenként 1 alkalommal, januártól májusig, történik a tanulók általános fizikai teherbíró képességének a felmérése. A mérések elvégzése lehetővé teszi az egyes

68

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja képességek területén mutatkozó hiányosságok feltérképezését, segít mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésében, a szükséges szint elérésében és megtartásában. Iskolánkban a felmérés elvégzéséhez a NETFIT® (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) feladatait használjuk. A NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT® újszerűsége az alábbi területeken érhető tetten: 

a tudományos megalapozottságban;



a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében;



a személyre szabott visszajelentő és értékelő modulban;



az egészségközpontúságban;



a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában;



pedagógiai alkalmazhatóságában;



online adatkezelő rendszerében.

A NETFIT® a következő tesztelési lehetőségeket biztosítja: 

kötelező, intézmény szintű fittségi tesztelés,



öntesztelés és önértékelés,



egyéni tesztelés,



az egyéni legjobb teljesítményt célzó tesztelés.

A tanulásszervezés lehetőségei a következők lehetnek: 

egyénenkénti pedagógusi felmérés;



felmérés tanulópárokban, együttes formában;



felmérés tanulópárokban, csoportos formában,



felmérés tanulópárokban vagy 3-4 fős csoportokban, önállóan;



felmérés “vegyes” tanulásszervezési eljárásokkal;



felmérés projektszerűen, a teljes intézményt érintő módon (NETFIT® projektnap).

A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. 1. Testösszetétel és tápláltsági profil:

69


Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)



Testmagasság mérése



Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék

2. Aerob fittségi (állóképességi) profil: 

Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás

3. Vázizomzat fittségi profil: 

Ütemezett

hasizom

teszt

–

hasizomzat

ereje

és

erő-

állóképessége 

Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága



Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje



Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje



Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje

4. Hajlékonysági profil: 

Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem.

A NETFIT®, a fizikai fittségi állapotot nemhez és életkorhoz igazodó külső kritériumértékekhez,

úgynevezett

egészségsztenderdekhez

viszonyítja.

Az

egészségsztenderdek olyan teljesítményminimum értékeket jelentenek, amelyeket túlteljesítve a tanuló hosszú távon valószínűbben lesz védett az ülő életmóddal, fizikai inaktivitással összefüggő megbetegedések rizikófaktoraival szemben. Az egészségközpontú fittség teszt-elemeivel a fittségi állapot három lényeges összetevőjét lehet mérni, amely összefüggésben áll az általános egészségi állapottal. Ez a három fő komponens: 

aerob fittségi (állóképességi) profil – a kardiovaszkuláris fittség (aerob kapacitás)



vázizomzat fittségi profil és hajlékonysági profil – a vázizom funkcionális fittsége (izomerő, erő állóképesség, hajlékonyság)



testösszetétel profil – a testösszetétel (testzsír százalék, testtömeg index)

A felmérések elvégzése után kiderül, hogy melyek azok a kondicionális képességek, ahol súlyos hiányosságok mutatkoznak. Ennek érdekében igyekszünk egész éven keresztül állandó gyakorlási anyaggal fejleszteni a tanulók fizikai állapotát.

70

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A

tanulók

adottságai

erősebben

befolyásolják

teljesítőképességüket

a

testnevelésben, mint az elméleti tantárgyakban. Ahhoz tehát, hogy a teljesítmények értékelési szempontként szerepelhessenek, esélyt kell adni arra, hogy a hátrányos fizikai adottságokkal rendelkezők is jó értékelést szerezhessenek. Az esélyjavítás egyik lehetősége a differenciált tananyag kijelölésével, az adott módszertani alternatívák alkalmazásával valósítható meg. Az értékelés differenciálásának másik lehetősége az alkati és az alapvető fizikai adottságok felmérésére készített táblázatok értékelésének módosítása. A tanulók értékelésénél fontos szempont a tanórai és a tanórán kívüli testedzésben mutatott aktivitásuk, valamint a szabálytudat és erkölcsi rend (fair play) betartásának mértéke.

71


3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 3.1. A kompetencia alapú oktatás bevezetése Intézményünk a fenntartó sikeres TÁMOP 3.1.4. pályázatának eredményeképpen a 2009/2010. tanévtől 6 tanulócsoportban bevezette a kompetencia alapú oktatást. (A kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értünk.) Indoklás: Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodás. Nem követhető már az a korábbi évtizedeket idéző modell, amikor a tanulási folyamat lezárult az iskolai tanulmányok befejezésével, és a megszerzett végzettség a nyugdíjba vonulásig kijelölte az egyén életpályáját. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása, új készségek és kompetenciák elsajátítása. Ez a követelmény fogalmazódik meg a lisszaboni határozatban, amely a tagállamok oktatási és képzési rendszerének átalakítását tűzi ki célul a foglalkoztatás növelése és a tudásalapú társadalom megteremtése érdekében. E célok eléréséhez szükséges az oktatás olyan irányú átalakítása, melynek során a hangsúly az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére tevődik át, hiszen ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. A 2000-ben elvégzett kompetencia alapú PISA - mérés eredményei világítottak rá először arra, hogy a 15 éves korosztály mintegy 20 százaléka súlyos olvasási és matematikai nehézségekkel küzd, amit a 2006-os vizsgálat is megerősített. Ugyancsak évek óta elégedetlenek a munkaadók az oktatásból a munkaerőpiacra kilépők felkészültségével. Mindezek a negatív jelzések, illetve a hazai mérések eredményei is a szakterület korszerűsítését sürgették. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének célja: 

a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése



a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, ami hozzájárulhat a foglalkoztatási helyzet javításához



a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű megismerése, alkalmazása

72


a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése



a

tanulók

képességeinek

és

kulcskompetenciáinak

egyénre

szabott

fejlesztése 

az esélyegyenlőség érvényesítése



újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése



szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása



egyéni fejlesztési tervek készítése



digitális írástudás elterjesztése.

Intézményünkben a kompetencia alapú oktatás a következő kulcskompetenciaterületek fejlesztését célozza: -

szövegértés-szövegalkotás

-

matematika

-

szociális, életviteli és környezeti kompetenciák.

Vállalt feladatok a 2009/2010. tanévtől: -

egy tanulócsoportban a „szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen, a tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia

alapú

oktatási

program,

programcsomag

bevezetése,

alkalmazása -

egy tanulócsoportban, a „matematika” kulcskompetencia területen, a tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása

-

egy tanulócsoportban a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák kulcskompetencia

területen

kompetencia

alapú

oktatási

program,

programcsomag bevezetése, alkalmazása -

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: ember és társadalom műveltségterület együttese)

–

(történelem, alapvető

társadalomismeret,

kompetencia

területük

etika a

tantárgyak

„szövegértés-

szövegalkotás” -

egy három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként

-

egy témahét megszervezése tanévenként

-

egy

moduláris

oktatási

program

(környezetvédelem, kommunikáció)

73

megszervezése

tanévenként

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata,

-

digitális készségek fejlesztése (az érintett tanulócsoportok tanóráinak 25%a IKT- eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg).

3.2. Az intézményben a TÁMOP 3.1.4 pályázat alapján megjelenő kompetenciaterületek, tevékenységek Évfolyam

Osztály

Kompetenciák, tevékenységek

9.

F

Szövegértés - szövegalkotás

10.

F

Matematika

9.

A

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák (életvitel, pályaorientáció, kommunikáció)

11.

F

Történelem, társadalomismeret, etika (ember és társadalom)

9.

A, B

10.

F

10.

A

9.

A, B

Háromhetes projekt megszervezése Egyhetes témahét megszervezése Moduláris oktatási program (környezetvédelem, kommunikáció)

A kompetencia alapú oktatás a 2009/2010-es tanévtől, felmenő rendszerben kerül bevezetésre, minden tanévben újabb tanulócsoportok bevonásával. * A projekt és a témahét témáit a programban résztvevő szaktanárok munkacsoportja a megelőző tanév június 15-ig határozza meg. A felhasznált programcsomagok A SuliNova Kht. által kidolgozott programokat használjuk, amelyek komplex módon tartalmazzák mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök képviselnek.

74

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Kompetenciaterületek A létező 8 kompetenciaterület közül iskolánk az alábbi 3 terület fejlesztését tűzte ki célul: szövegértés-szövegalkotás, matematika, szociális, életviteli és környezeti kompetencia. A) Szövegértés-szövegalkotás Az új oktatási program a Nemzeti Fejlesztési Terv iskolamegújító szakmai innovációjának folyamatába illeszkedő fejlesztés eredménye. A fejlesztés célja, hogy a felhasználásra kész tanítási program kidolgozásával dinamikus és rugalmas megoldást kínáljon a 21. században felnövő gyermekek fejlesztési igényeire figyelő, korszerű és nyitott, „új iskola” megvalósulására. Tevékenységünk lényege, az alternatív pedagógiák jól bevált gyakorlati tapasztalatait felhasználva, egyúttal a neveléstudomány legújabb eredményeire is építve, új utakat keressenek a diákok kommunikációs kultúrájának, a szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterület mainál eredményesebb fejlesztéséhez. A program jellemzői A gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növeli

a

sajátos nevelési igényű

diákok együttnevelésének,

eredményes fejlesztésének esélyeit. A

program

kedvez

a

gyakorlatban

alkalmazható

sokszínű

módszertani

eljárásrendszer megjelenésének. A kompetencia alapú tanulási stratégiát részesíti előnyben. A tanulási motiváltság fenntartása érdekében – amely az egész életen át tartó tanulás szempontjából meghatározó –, a tanulási kudarcok elkerülése érdekében elvárja a tanuló egyéni fejlődési ütemére figyelő oktatást. A tanulók fejlesztésére javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésen alapuló megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált

fejlesztést

generálja,

amely

feltételül

szabja

az

ilyen

irányú

taneszközfejlesztést és metodikai kultúra elterjedését. A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezeléséhez.

75

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Csökkenthető a lemorzsolódás. A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos. Ezért a továbblépés belső lépcsőfokai nem tanévenkénti követelményekben jelennek meg, hanem a kompetenciaterület

alrendszereiben

leírt

tevékenységek

egymásra

épülő,

hierarchikus fejlettségi szintjeiben. Így a teljesítés nem mesterségesen, kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően egyéni meghatározottságú. A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá. A nyelvtan tanítását nem a leíró nyelvtan rendszerére építi fel, hanem kommunikációs helyzetekben – a kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgálva a nyelv alkotóelemeit – tervezi a nyelvhasználat tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát. A tanulást ebben a felfogásban két pedagógiai elv szabályozza: az induktivitás és a problémacentrikusság. Azaz az ismeretek helyett a képességfejlesztés kerül a középpontba, melyben

a

tapasztalásé,

a

problémamegoldó

feladathelyzetekből

kiinduló,

készségeket fejlesztő gyakorlati tevékenységé a vezető szerep. Ilyen módon lehetővé

válik,

hogy

a

tanulók

sokrétű

tapasztalatszerző

tevékenység

eredményeképpen juthassanak ismeretekhez. Mivel a tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd,

az

olvasás-szövegértés

és

az

írás-íráshasználat

kínálja

a

legtermészetesebben, a tanulóbarát képességfejlesztő programban az anyanyelvi fejlesztés feladatai és tevékenységei nem elkülönülten, önálló tartalmi egységként jelennek meg, hanem az anyanyelvről való tapasztalatszerzés, a beszédfejlesztés, a szövegértés és az íráshasználat szolgálatában állnak, s az adott fejlesztési terület tartalmába integrálódnak. A program szakít az egy tankönyvre épülő oktatás gyakorlatával. Megvalósításához a metodikai elágazásokat, illetve változatokat, valamint a differenciált fejlesztést kiszolgáló modulrendszerű, több elemből álló, gazdag eszközrendszer tartozik. B) Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül

a

számlálás,

számolás,

mennyiségi

76

következtetés,

valószínűségi

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, valamint az induktív problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese”. 

Készségek — számlálás, számolás, becslés



Gondolkodási képességek — rendszerezés, deduktív és induktív következtetés



Kommunikációs képességek — relációszókincs, szövegértés, térlátás



Tudásszerző képességek — problémaérzékenység, megoldás, metakogníció



Tanulási képességek — figyelem, emlékezet

A matematikai kompetencia fejlesztési területei Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus

munkáját.

A

fejlesztés

különféle

területei

szintén

illeszkednek

egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a tanulók életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a diákokat körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap.

77

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja C) Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület A terület meghatározása, a fejlesztés célja A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák körébe olyan attitűdök, képességek és készségek tartoznak, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének alapját képezik. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni

célok

kitűzésének

és

követésének,

a

szabályok

és

a

vágyak

összehangolásának, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és többnyire közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt

segítséget

kíván

adni

a

pedagógusoknak

ahhoz,

hogy

saját

személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan – tanulói részvételen alapuló – eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni attitűdöket.

3.3. Új tanulásszervezési eljárások Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között,

változatos

tevékenységtípusok

és

sokszínű

módszertani

eszközök

segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés

78

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. A témahét célja, hogy fejlessze a gyerekek következő készségeit, képességeit: 

együttműködés, partnerség



segítőkészség



problémamegoldó képesség



önálló ismeretszerzés, megfigyelés



fegyelmezettség



felelősség.

A témahét akkor eredményes, ha: 

abban a kijelölt célcsoport minden tanulója és minden tanára teljes személyiségével tevékenyen részt vesz



a témahétnek mindig egyetlen központi témája van, ez lehet valamely általánosabb fogalom, de lehet valami helyi vagy naptár szerinti aktualitás is



a témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezetnek, amelyek a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen



a diákok lehetősége és egyben feladata a kínált foglalkozások közötti választás és a témahét minél gazdagabb kitöltése



célszerű nem csak a tantárgyi kereteket, hanem az osztálykereteket is fellazítani

 a témahét tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi életébe, legyen előzménye és eredménye is. Projektoktatás, pedagógiai projekt Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok; feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában valamely probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok

79

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja dolgoznak rajta. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell, hogy történjen. Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, életközeli problémákból indít, és minden résztvevő sokrétű tapasztalataira épít. Moduláris oktatási program A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például a kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanári és tanulói) elemei, az értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag-elrendezés az

80

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá-, mellé- és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára váltási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint. Szintezett feladatrendszert alkotnak, melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést, és a tanulók egyéni ütemű előrehaladását, ezen túl a nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván és fejlett taneszközparkot. Szükséges a modulok időről időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekciók elvégzése. Az iskola környezeti adottságaihoz és szakmaszerkezetéhez igazodva a 2009/2010. tanévtől a 9. évfolyamon heti két órában a környezetvédelem, és heti egy órában pedig a kommunikáció tantárgyba vezettük be.

81


3.4. Önálló intézményi innovációk 3.4.1. „Környezeti nevelés a fenntartható fejlődés érdekében” Innovációnk célja: tanulóink ismerjék meg a különböző környezetkímélő módszereket, és alkalmazzák azokat életük és tevékenységük minden területén. A megvalósítás fő területei: -

térségünk

természeti

és

épített

környezetének

megismertetése

tanulóinkkal -

a természetvédelem /védekezés/ módszereinek elsajátíttatása a diákokkal, s ezek jártasság, készség szintjére való fejlesztése munkájukban és magánéletükben egyaránt

-

a szelektív hulladékgyűjtés és - hasznosítás legújabb eljárásainak alkalmazása

-

vizeink állapotának megismertetése a fiatalokkal, illetve figyelmük felhívása a vízminőség megóvásának fontosságára

-

a háztartási és az ipari veszélyes hulladékok tárolási és ártalmatlanítási módszereinek alkalmazása.

Munkamódszereink: Üzemlátogatásokat, tanulmányutakat szervezünk a legkorszerűbb módszerekkel

dolgozó,

innovációnk

profiljához

illő,

együttműködő

vállalatokhoz. A tapasztaltakról szakmai beszámolókat készítenek diákjaink, és azokat ismertetik azokkal a tanulókkal, akik nem vettek részt a programokon. Partnerüzemeink szakembereit meghívjuk iskolánkba, hogy mutassák be tevékenységüket a tanulóközösségnek. Programunkat elsősorban a három hetet meghaladó projekt és a témahét keretében valósítjuk meg. Az

önálló

innováció

kapcsán

szükségessé

vált

iskolánk

kapcsolatrendszerének bővítése is. A következő intézményekkel kötöttünk együttműködési megállapodást a program színvonalas megvalósításának érdekében: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága Marcali Városi Televízió

82

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Marcali Városi Fürdő és Szabadidőközpont Saubermacher-Marcali Kft.

3.5. Más intézményektől átvett jó gyakorlatok A szekszárdi I. Béla Gimnázium jó gyakorlatai: Egyéni tanulói laptopokra épített kompetencia alapú képzés A jó gyakorlat alkalmas a diákok önálló tanulásának segítésére (e-learning), az órai tananyag IKT-eszközökkel történő feldolgozására, valamint a mérés-értékelés eszközeként is használható. Matematikai-logikai képességek fejlesztése IKT alkalmazással,digitális segédanyaggal a középiskola 9-12.évfolyamain A jó gyakorlat a mindenki számára kötelező középszintű érettségi követelményekhez készült. A témakörökhöz közvetlenül kapcsolódó 50 prezentációt, mérőlapokat, dolgozat-feladatsorokat és módszertani eljárásokat tartalmaz. A SMÖ Duráczky EGYMI jó gyakorlata: Digitális tananyagfejlesztés és alkalmazása A

pedagógusok

megismertetése

a

digitális

tananyagfejlesztés

lépéseivel,

módszereivel, eszközeivel, a digitális tananyagok alkalmazásának módszertanával, továbbá a tudásmegosztás korszerű lehetőségeivel. SNI befogadó pedagógusok felkészítése

a

saját

készítésű

digitális

tananyagok

sérülés

specifikus

akadálymentesítésére.

3.6. A TÁMOP 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek Tantervi fejlesztések elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok miként hatnak a tanulókra, gyermekekre. Ennek a szemléletnek az érvényesülése meghatározza a tananyag kiválasztást és elrendezést is. 

Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós

83

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik. 

A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben

mindkettőnek

tudásfejlesztésnek

nagyobb

megfelelő

teret

hagyományai

kell vannak,

biztosítani.

A

módszertana

kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. (országos kompetenciamérések, helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). 

Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.



Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek.

84

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A pedagógusoktól elvárható kompetenciák: A pedagógiai szemlélet jellemzője a tanulóközpontúság, nevelésfilozófiai elemei: tolerancia, empátia, nyitottság, előítélet-mentesség, elfogadó attitűd, pozitív értékrend. Kompetenciaterület

Elvárások

1. Szakmai tapasztalat

Legalább 5 év – a vezetője szerint színvonalasan ellátott – hátrányokkal küzdő tanulókkal is kapcsolatos nevelési-oktatási gyakorlattal rendelkezik.

2. Pedagógus szakma iránt érdeklődés

A pedagógus szakmában felmerülő új megközelítések, új módszerek alapfokú ismereteivel rendelkezik, azokkal egyetért, gyakorolja, vagy szeretné gyakorolni mindennapi pedagógiai munkájában.

3. Tanulási és fejlődési készség 4. Pedagógiai attitűd

Az elmúlt 5 évben tovább képezte magát a fenti témában, önfejlődése tudatos. A tanulók egyéni erősségeire koncentrálva tűz ki egyéni fejlesztő pedagógiai célokat. Képes nem tantárgyakban gondolkozni (érti a tananyagtartalom eszközjellegét az oktatásban) elfogadja, hogy a moduláris felépítés a szakképzésbe lépéshez nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztését szolgálja.

5. Csoportban való együttműködés

Az egy csoportban tanító pedagógusok együttműködésében van gyakorlata. Munkáját, ötleteit mások számára rendelkezésre bocsátja.

6. Rugalmasság

Mások véleményének érvényességét elismeri. Új megoldások bevezetését nem gátolja.

85

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 7. Kommunikációs készség

Képes saját véleményét szakmai érvekkel alátámasztani. Képes a tanulókat befolyásolni, adott dologról meggyőzni őket.

8. Eredményorientáltság

Képes megkülönböztetni a célhoz vezető feladatok között a lényegest a lényegtelentől.

9. Iránymutatás, a tanulás értékelése

Eléri, hogy a tanulócsoport a feladatokra koncentráljon. A tanár az egyének és a csoportok teljesítményeit abból a szempontból értékeli, hogy segítségükkel olyan oktatási tevékenységet tervezhessen, amely minden területen megfelel a tanulók adott szükségleteinek és elősegíti az áttérést a következő fejlődési szakaszra.

10. Motivációs és

A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a

tanulásszervezési

korábbi ismeretekre, összekapcsolja az új

készségek

tudást a már ismertekkel, kapcsolatot keres a tanulók tapasztalataival, lehetőségeket teremt az aktív részvételre, a tevékenykedésre, a gondolatok ellenőrzésére, és arra ösztönzi a tanulókat, hogy ismerjék fel felelősségüket saját tanulási feladataik kijelölésében.

11. Személyközpontú pedagógiai megközelítés

Képes másokat – a tanulók problémáit – megérteni (empatikus), a tanulókkal való viselkedésében nyílt és őszinte (érzelmeivel kongruens a kommunikációja), képes a személy feltétel nélküli pozitív elfogadására, vagyis csak a helytelen cselekedetet utasítja el, nem a tanuló személyiségét minősíti.



Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek

86

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. 

Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált

tanulásszervezési

módszercsomagokat

a

kompetencia

programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni

szükséges

a

heterogén

összetételű

csoportok

együttes

kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. 

Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesülnek azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A www.sulinovadatbank.hu oldalon elérhető programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak.



Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak

közvetlen

vizsgálatára

és

közvetett

(fejlesztési

megtapasztalására,

innovációs

tevékenységek,

megfigyelésére önálló

és

intézményi

innováció). A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják

87

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: 

Módszertani elemek: -

hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás



-

habilitációs és rehabilitációs tevékenység

-

az inkluzív nevelés

-

attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak

-

multikulturális tartalmak

-

tanórai differenciálás (heterogén csoport)

-

kooperatív tanulás

-

a drámapedagógia eszközei

-

tevékenységközpontú pedagógiák eszközei

-

projektmunka (egyéni és csoportos)

-

prezentációs technikák

-

tanulói értékelési formák gazdagítása

-

módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: -

tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés

-

munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat

-

individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

Motiváló módszerek: -

páros munka

-

csoportmunka

-

játék

-

szerepjáték (drámapedagógia)

-

vita

-

kutató-felfedező módszer

-

kooperatív módszerek

-

projektmódszer.

88

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A tanulásszervezés alapelvei: 1. differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése 2. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret 3. motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projektmódszer, drámapedagógia. 

A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: -

tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése

-

IKT-eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése

-

a konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése.

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: -

csoportmunka

-

pármunka-tanulópár

-

egyénre szabott munka

-

részben egyénre szabott munka

-

önálló munka.

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: -

mennyiségi differenciálás

-

minőségi differenciálás

-

tanulási követelmények differenciálása.

Ajánlott óratípusok: -

új ismeretanyag feldolgozása

-

alkalmazás-gyakorlás

89


összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikusmérés.

Alkalmazására szánt feladattípusok: -

problémamegoldó csoportfeladatok

-

alkotó feladatok

-

felfedező, kutató feladatok

-

érvelésre-vitára alkalmas feladatok

-

ellenőrzés, értékelés.

Digitális tartalmak: -

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal

-

az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok

-

multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok)

-

multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök

-

eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok.

A digitális pedagógiai elemek sokoldalú alkalmazása érdekében megvásároltuk a szekszárdi

I.

Béla

Gimnázium

„Tanulói

laptop-programra

épülő

kompetenciafejlesztés” c. jó gyakorlatát, amely jó példákat kínál a digitális tartalmak és eszközök alkalmazására különféle tanórákon (matematika, fizika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, stb.).

3.7. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének programja Az alapító okiratban kiemelt területként kezelt sajátos nevelési igényű tanulók (érzékszervi fogyatékos, egyéb pszichés zavarral küzdők) felvétele csak akkor valósítható meg intézményünkben, ha a felvételt alátámasztja a foglalkozásegészségügyi szakorvos által kiadott munkaalkalmassági igazolás. 3.7.1. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását,

90

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő nevelésioktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak. b) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teheti szükségessé. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: – speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, – speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. 3.7.2. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:

91

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja – A befogadó iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken. – Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, valamennyi dolgozójának, gyermek- és szülői közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. – Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani

eljárások

alkalmazása.

A

módszerek,

módszerkombinációk

megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény

típusához,

az

elmaradások

súlyosságához,

az

egyéni

fejlődési

sajátosságokhoz. – A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. –

A

sajátos

nevelési

igényű

tanulók

integrált

nevelésében,

oktatásában,

fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f)

együttműködik

különböző

szakemberekkel,

a

gyógypedagógus

iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

92

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d)

javaslatot

tesz

gyógypedagógiai

specifikus

módszerek,

módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; h) segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; i)

segíti

a

helyi

feltételek

és

a

gyermek

egyéni

szükségleteinek

összehangolását. 3.7.3. Fogalmak Sajátos nevelési igényű gyermek: „Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi,

értelmi

vagy

beszédfogyatékos,

több

fogyatékosság

együttes

előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd”.

93

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Tanulásban akadályozott gyermek: „A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.” Tanulási zavarral küzdő gyermek: Az a gyermek, aki átlagos oktatási körülmények között nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, vagy ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. Diszlexia: „A diszlexia definíciója a tudomány mai állása szerint - és még egy jó ideig - empirikus: Abból a tapasztalatból indul ki, hogy egyes, egyébként normál képességű gyermekek az anyanyelvi oktatás során olyan mértékben elmaradnak az olvasás-írás

területén

társaiktól,

hogy

az

lényegesen

nehezíti

iskolai

beilleszkedésüket, negatívan befolyásolja későbbi pályaválasz-tásukat, csökkenti esélyeiket a társadalmi érvényesülésben, és közülük egyesek mint funkcionális analfabéták élik le életüket.” Diszgráfia: „A motoros zavarok miatt nem fejlődő írásképhez társuló helyesírási problémák (szavak, mondatok tagolási, elválasztási, illetve a szabályos-szabálytalan alakok helyes betűzésének zavara) együtt adják a fejlődési diszgráfia néven emlegetett fejlődési zavar jellemzőit.” Diszkalkulia: „A matematikai tanulási nehézség különböző intelligenciaszint mellett a matematika

bármely

témakörének

tanulásakor

rendszeresen

ismétlődő

eredménytelenségekben, vagy tartósan nagyon alacsony szintű teljesítményekben mutatkozik meg.” Integráció: „Tágabb értelmezésben az integráció folyamata minden olyan gyermek beillesztését jelenti, akinek valamilyen nehézsége van, valamiért más, mint a többi, tipikus fejlődésű társa. Szűkebben értelmezve a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermekek együttnevelését kell megvalósítanunk az integráció kapcsán. Sajátos nevelési igényűek azok a gyermekek, akiknek a nevelhetősége eltér a többiekétől. Nekik az eredményes nevelésük-oktatásuk érdekében a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai/ gyógypedagógiai segítséget kell nyújtani. Állapotukat a szakértői és rehabilitációs, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok vizsgálják, s szakvéleményben rögzítik.”

94

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 3.7.4. A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos megsegítési lehetőségek formái Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók megsegítését a Marcali Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal és a Somogy megyei Duráczky EGYMI Hétszínvirág Intézményének

pedagógusaival

együttműködve

biztosítja.

Gyógypedagógusok

koordinálják a helyi tanárok munkáját. A szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározza, hogy milyen speciális jogosultságokat, többletszolgáltatásokat tart szükségesnek a sajátos nevelési igényű tanuló fejlődésének támogatásához. Ezekben az esetekben a pozitív diszkrimináció eszközeit lehet felhasználni arra, hogy a gyermek számára a társadalmi beilleszkedést, az oktatási rendszerben való továbblépést, a továbbtanulásra való felkészítést elősegítsük. 3.7.5. A pozitív diszkriminációnak a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében megvalósítható formái A tankötelezettség teljesítésének módja A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek elérje az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Ezt a sajátos nevelési igényű tanulók esetében szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye határozza meg. Iskoláskorú gyermek

esetében

a

szakértői

véleményben

szerepel,

hogy

a

tanuló

tankötelezettségének minden napos iskolába járással vagy csak magántanulóként tehet-e eleget. A szülő joga, hogy a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül válasszon. Egy tanévnél hosszabb idő Sajátos nevelési igényű tanuló esetében a helyi tanterv, a szakmai (pedagógiai) program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. Ebben az esetben a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot a tanítási idő végénél állapítják meg. Egyéni továbbhaladás A kilencedik évfolyamra felvett tanuló részére az iskola igazgatója a szakértői vélemény alapján az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyezhet. Ha a tanulónak egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus – a szakértői vélemény alapján – egyéni fejlesztési ütemtervet készít. Az

95

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja ütemtervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, valamint megjelölni, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. Ha a diák az egyéni ütemtervben meghatározott évfolyam utolsó tanítási napjáig nem éri utol a többi tanulót, tanulmányait ennek az évfolyamnak a megismétlésével folytathatja. Mentesítés a minősítés, értékelés alól Az igazgatónak lehetősége van arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulót – a szakértői bizottság javaslata alapján – mentesítse tantárgyak minősítése és értékelése alól. A sajátos nevelési igényű tanuló mentességet kaphat bizonyos tantárgyak tanulása alól – ekkor tudásáról nem is kell számot adnia –, illetve az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól. Ebben az esetben a tanuló részére egyéni foglalkozást kell szervezni, amelynek célja, hogy egyéni fejlesztési terv alapján a tanuló felzárkózzon a többiekhez. Ha egy tanulót az igazgató mentesített egy tantárgy, tantárgyrész értékelése és minősítése alól, az érettségi vizsgán a tanuló másik tantárgyat választhat, illetve az írásbeli vizsgát kiválthatja plusz szóbeli tétel húzásával. Felmentés A tanuló joga, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését (kiskorú tanuló esetében ehhez írásbeli szülői nyilatkozat szükséges), amelynek engedélyezéséről az iskola igazgatója dönt. Erre akkor van lehetőség, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató – a gyakorlati képzés kivételével – a tanulót kérelmére részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. Osztálylétszám A közoktatási törvény meghatározza az egyes intézményekben indítható osztályok átlagos és maximális létszámát, amelyben a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulót kettő tanulóként kell számításba venni. Ez lehetővé teszi, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat kisebb létszámú osztályban neveljék, oktassák, s így nagyobb figyelemben, több segítségben részesüljenek.

96

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 3.7.6. A fejlesztés szervezeti keretei Szervezeti keretek A tanulók egyéni fejlesztésének időbeosztását a gyógypedagógus és az intézmény vezetése együttesen határozzák meg. Egyéni

fejlesztés:

a

foglalkozások

helye

és

ideje

állandó

legyen,

így

hozzájárulhatunk egy megfelelő napi ritmus kialakításához. Kiscsoportos fejlesztés (2-4 fő): A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. A kiscsoportos fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére irányul. Csoportos fejlesztés A csoportos foglalkozásokon általában 4-9 fő vesz részt. Ez a forma heterogén csoportok szervezését teszi lehetővé. A pedagógusok alkalmazhatnak a tanórákon olyan, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módozatokat, tanítási módszereket, amelyeket a tanulók egyéni sajátosságihoz igazíthatóak. Ezek:  páros- és csoportmunka  többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal,  kooperatív tanulás  szemléltetés  eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapok  a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés. Az iskolák pedagógusainak fel kell készülni a sajátos nevelési igényű fogadására, az együttnevelésre. Tanfolyam, tréning során új kompetenciákat kell elsajátítaniuk, s ezeket érvényesíteni kell napi munkájukban.

97

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Utazó gyógypedagógus segítségével megvalósuló együttműködés és helyi fejlesztés Célcsoportjai, jellemzői, befolyása megegyeznek az előző pontnál leírtakkal, kiegészítve azzal, hogy az érintett tanuló fejlesztésére is koncentrál, valamint itt az együttműködési kultúra kialakítását segíti az intézmények közötti kooperáció, a célok, elvárások, produktumok, ellenőrzés módjának a rögzítése. 3.7.7. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen

egyéb

érzékszervi,

motorikus,

beszédfejlődési,

viselkedési

stb.

rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógus foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek,

98

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja c)

a

szakértői

és

rehabilitációs

bizottság

által

meghatározott

szakszolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Középfokú nevelés – oktatás szakasza A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, – vagy az integrált keretek között történő – nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz A speciális szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre és rész-szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve – a Nemzeti alaptantervben biztosított lehetőség alapján – a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz

igazodó

készség-

és

képességfejlesztés,

a

komplex

személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás, képzés célja:  a még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása,  a tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése,  a szakmai vizsgára való felkészítés,  munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elsegítése, önálló életvezetés megalapozása.

99

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervét. Fontos meghatározni és biztosítani azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes

integráció

feltételei

lehetnek.

A

fejlesztéshez,

habilitációs

és

rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógus együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. A Nat alkalmazása Fejlesztési területek – nevelési célok Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott iskolai szintéren belül lehetőséget adni (diákönkormányzat). Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése.

100

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi minták és erkölcsi normák közvetítése a családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelés-oktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A szociális érzékenység, az együttműködés,

problémamegoldás,

önkéntes

feladatvállalás

és

megoldás

képességének kialakítása. Fenntarthatóság, környezettudatosság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell jelentkezzen. Pályaorientáció Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata

a

munka

világáról

képet

nyújtani.

A

tanulók

képességeinek

és

érdeklődésének megfelelően segíteni kell pályájuk kiválasztására, és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni.

101

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Gazdasági és pénzügyi nevelés A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmigazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Médiatudatosságra nevelés Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék

az

ismeretszerzési,

művelődési,

önkifejező

kapcsolatteremtési

lehetőségeket. Tudatosuljon bennük az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. A tanulás tanítása Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. Felkészítés a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos, egész életen át tartó tanulásra. Kulcskompetenciák Az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a Nat-ban alapvető célként meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált (inkluzív) és a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelési formáiban egyaránt fontos nevelési-oktatási elvárásként jelenik meg. Ennek biztosítása elengedhetetlen a társadalmi integráció szempontjából, s különös hangsúlyt kap az önálló életvezetés, a munka világába való beilleszkedés érdekében. Anyanyelvi kommunikáció Szemléleti és módszertani alapelv, hogy a tananyag – a tanítási tartalom – eszköz a tantárgy nevelési feladatai megoldásában. Az anyanyelv elsajátításának folyamatában az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a beszéd centrikusságot kell előtérbe helyezni. A beszédértés és beszédprodukció fejlesztése az elsődleges feladat. Az anyanyelv elsajátítása során –

102

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja a tanulók egyéni sajátosságaihoz való igazodás mellett alapelv, hogy esetükben a nyelvelsajátítás lényegi módja nem az elszigetelt nyelvi jelenségek oktatása, hanem az a folyamat, amelyben az ember nyelvileg fogalmazza meg a valóságra vonatkozó ítéleteit. Az anyanyelv tanításában csak az a fejlesztő tevékenység hozhatja a kívánt eredményt, amely (az egyén képességének és beszédállapotának figyelembe vétele mellett) a beszédnek, mint összetett folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a „nyelvet” funkcióinak (kifejező, informáló, felhívó) megfelelően, elemi formáiban (közlés, megbeszélés, rábeszélés) és alaptípusaiban (élőbeszéd, írott beszéd) gyakoroltatja és alkalmaztatja. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, figyelem, emlékezet fokozott fejlesztése mellett a célokat a tanulók szükségletei határozzák meg. A sikeres kommunikáció érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos

gyakorlásra,

játékos

keretek

között

történő

megvalósításra,

helyzetgyakorlatokra. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztése során elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), továbbá a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet). A matematikai

kompetencia

birtokában

az

enyhén

értelmi

fogyatékos

tanuló

rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezi, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Ez úgy érhető el, hogy a tanítás-tanulás folyamatában döntően a társadalmi lét során létrejött helyzetekben ismertetjük meg a matematikai tartalmakat. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása, a mindennapi életben

103

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek, bővítése. Digitális kompetencia Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Felkészül a közügyekben való aktív részvételre. Az

állampolgári

kompetencia

gyógypedagógiai-pszichológiai

–

az

jellemzőit

enyhén

értelmi

figyelembe

véve

fogyatékos –

a

tanulók

tartalmakat

sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. Az önismeret, a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás képességének fejlesztése elősegíti a harmonikus közösségi beilleszkedést. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismerje fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Tudja fogadni mások segítségét. Tudjon segítséget kérni és adni. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Esztétikai-művészeti

tudatosság

és

kifejezőképesség

lényege

a

kreativitás

fejlesztése. Az eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak az intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. Hatékony önálló tanulás A

hatékony

önálló

tanuláshoz

alapvető

készségekkel,

képességekkel

kell

rendelkezni. Az írás, olvasás, számolás, az IKT eszközök használata, amelyek lehetővé teszik, hogy képes legyen az enyhén értelmi fogyatékos tanuló önálló

104

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja ismeretek szerzésére. Képes legyen felismerni, hogy miben tud elsajátítani új ismereteket, és tudjon segítséget, tanácsot, információt kérni. Legyen képes közös munkában, csoportban dolgozni. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv a tanulás célja és egyben minden ismeretszerzés eszköze is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata

a

szókincsfejlesztés

és

-gazdagítás,

a

növekvő

igényű

helyes

nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, e speciális készségek kialakítása, megerősítése. Kiemelkedő szerepe van a nyelv rendszerére, a helyesírásra vonatkozó alapvető tudás elsajátításában. Az irodalmi ismeretek célja, hogy műveken keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassa a tanulókat a világról, az emberi természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz való sokrétű viszonyulásról. A magyar nyelv és irodalom műveltségi területnek meghatározó szerepe van az önálló

tanulás

kialakításában,

az

önműveléshez

szükséges

képességek

fejlesztésében. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai 

Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése: vizuális észlelés – jelfelismerés, akusztikus észlelés – hangok differenciálása, a beszédmotoros észlelés fejlesztése.



A téri és síkbeli tájékozódás fejlesztése.



Grafomotoros készségek fejlesztése.



Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése.



Szavak olvasásának begyakorlása – szóemlékezet, vizuális, akusztikus memóriafejlesztés.



Szövegösszefüggések megláttatása, szövegértés fejlesztése.



A helyesírási szokások megerősítése.

Fejlesztési feladatok Kommunikációs képességek fejlesztése különféle élethelyzetekben. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben és a spontán beszédben is.

105

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A kommunikációs helyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás, viselkedés fejlesztése, gyakorlása. Önismeret erősítése. Véleménynyilvánítás, mások véleményének meghallgatása. A szövegtartalmat, a beszélő szándékát tükröző kommunikáció eszközeinek alkalmazása fokozódó önállósággal. Figyelem,

gondolkodás,

emlékezőképesség,

analizáló,

szintetizáló

képesség

fejlesztése. A tanulók passzív és aktív és szókincsének gazdagítása. Összerendezett íráskép kialakítása az egyéni adottságok mellett. Az írás eszközszintű műveleteinek gyakorlatai: másolás, tollbamondás, emlékezetből írás fokozatai. Mozgás, finommotorika, ritmusfejlesztés, szem-kéz koordináció, optikus differenciáló képesség, vizuális észlelés fejlesztése. Az

önkorrekciós

képesség

fejlesztése,

hibakeresés,

-javítás,

helyesírási

problémahelyzetek felismertetése. Helyesírás fejlesztése másolással, tollbamondással, illetve emlékezetből történő írásbeli feladatokkal. Idegen nyelvek Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás érdekében. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek. A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerű élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének. Természetes része a tanuló tanórai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, amelyet párhuzamosan használnak az idegen nyelvvel együtt. A nyelvtanulás középpontjában a motiváció fenntartása, a hallott szöveg (kérdés, utasítás, cselekvés stb.) megértése, fejlesztése áll. Az idegen nyelv olvasásának, írásának tanítása csak a tanulóban erősödő igény alapján kívánatos. Az idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az

106

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja idegen nyelvi környezetben az elemi kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerű információk felfogása, megértése céljából. A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra. Fejlesztési feladatok a) Beszédszándék Az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása. Szükségletek, motívumok

felébresztése

az

idegen

nyelv

tanulása

iránt.

Idegen

nyelvű

információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése. Az Európában való eligazodás, kommunikálás igényének felkeltése. b) Beszédértés Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerű – a témához kapcsolódó – kérdések felfogása, megválaszolása. Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben. Kérdések, igények egyszerű kifejezése. c) Beszédkészség d.) Képesség – a tanult témákban – egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolására. Matematika A gyakorlás folyamán, a kognitív képességeket szem előtt tartva növelhetjük a tanulók intellektuális kapacitását. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai 

A tanulás eszközeinek célszerű használata.



Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése.



Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén.



Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése.



Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek megfigyelése, a látottak értelmezése, és a tapasztalatok összefoglalása.



A mennyiségállandóság, a mennyiségek közötti tájékozódás és a becslés képességének kialakítása.



A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése.

107


A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása.



A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése.



Az alkotás örömének átélése. Az érzelmi, akarati életük fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek megismertetése, elfogadtatása.



Mindennapos

probléma

megoldásának

elképzelése,

sejtés

megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése. Fejlesztési feladatok A térben és időben, valamint a világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás saját élményből kiindulva. A megszerzett tudás, az elvont fogalmak, szabályok, összefüggések stb. felhasználása, kezdetben ismert, majd ismeretlen szituációkban. A problémamegoldó képesség megszerzése a próbálkozás útján, majd racionális szinten. Kérdések

megfogalmazásának,

állítások

bizonyításának,

a

véleményalkotás

képességének kialakítása. A

kiválogatás,

összehasonlítás,

csoportosítás

gondolkodási

műveleteinek

segítségével a matematikai fogalmak, a mennyiségi viszonyok, valamint a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. A számolási készség fejlesztése változatos gyakorlati feladatok segítségével. Műveletek írásban való végzése, a szóbeli számoláson túl a műveleti sémákra való emlékezés. Cselekvési

sorrend

tervezése;

megoldáskeresés:

lehetséges

megoldások

kiválasztása, megoldása készen kapott sémák szerint, algoritmusok segítségével, később alternatív gondolkodás mentén. A feltételezés és a valóság összehasonlításának a képessége az eredmény helyességének megítélésében. A segítségkérés és -elfogadás képességének, valamint az együttműködési képesség fejlesztése, kialakítása. A gyakorlatban megfigyelt tulajdonságok megnevezése, a lényeges jegyek kiemelése. A látottak elemzése, összehasonlítása, a különbségek felfedezése.

108

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A tájékozódási képesség fejlesztése térben, időben és a mennyiségek között a gyermek ismereteihez igazodva. A finommotorika, a térlátás, a szem-kéz koordináció fejlesztése. Mennyiségek elképzelése, cselekvéshez, történéshez fűződő megfogalmazással. A tulajdonságok kiemelése, a tulajdonságok összehasonlítása, a különbségek felismerése. Megadott szempont szerint összefüggések keresése a látszólag különböző dolgok között. A tapasztalatok gyűjtése alapján kérdések megfogalmazása. Az ítélőképesség fejlesztése. Ember és társadalom A tartalmak elsajátításakor figyelembe kell venni a tanulók gyógypedagógiaipszichológiai

jellemzőit,

ezért

előnyben

kell

részesíteni

a

sajátélményű

tevékenységeket. A személyes élmény segíti annak a belátását is, hogy a jelen eseményei nagymértékben a múlt eseményeinek eredményei, és mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is, azaz a történelemnek, a társadalom eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk. A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelősséget. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai 

Az időészlelés fejlesztése saját élményen keresztül, majd pedig, az évtizedek, évszázadok, évezredek, az emberöltő megértése.



Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. Az egyén és társadalom kapcsolata, egyén, család, közösség, nemzeti társadalom, a világ nemzetei.



Emberi

magatartásformák

információgyűjtés

és

technikájának

élethelyzetek fejlesztése.

Az

megfigyelésének, információ

forrásainak

megkülönböztetése, bizonyosan hiteles, nem bizonyosan hiteles, hiteltelen. 

A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése.



A kommunikációs képességek fejlesztése.



A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése.

109

az


Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása.



A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése.



Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Kritikai gondolkodás fejlesztése.



Az együttműködésen alapuló tanulás fejlesztése kooperatív technikák alkalmazása.

Fejlesztési feladatok Régen és ma érzékelése, események beazonosítása saját élményből. A saját szerep, a saját feladat, a saját felelősség felismerése. A különböző közösségekben való létezés formáinak, lehetőségeinek ismerete. Ismeretszerzés a szabadság, felelősség, emberi helytállás jelentőségéről. Erkölcs és vallás helye, szerepe az egyén és társadalom szempontjából. Történelmi események okainak és következményeinek elemzése fokozatosan csökkenő segítségnyújtás mellett. Költségvetési, gazdálkodási ismeretek a családi költségvetéstől az államháztartásig. A munkavállalás gyakorlata. Ember és természet A

tanulók

ismeretelsajátításában

a

természeti-környezeti

világ

elemi

megismerésének lehetősége tűzhető ki célul. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap a szemléletformálás, a természethez való pozitív viszonyulás megteremtése, az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformák elsajátítása. E területen szerzett műveltség fontos eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai 

Figyelem-, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése.



Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása.



A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése.



A saját testkép, testséma kialakítása, majd pedig a térérzet alakítása, megerősítése,

viszonyszavak

pontos

használata,

az

idő

múlásának

érzékelése, felfogása, az idői és téri változás észlelése, értelmezése.

110


A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése. Analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. Ok-okozati összefüggések, probléma felismerés, megoldások keresése.



Szokások, szokásrendszerek kialakítása.



A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése.



Kísérletek, saját tapasztalat, a természettudományos ismeretek és a hétköznapi élet tapasztalatai közti összefüggések felismerése, erősítése.

Fejlesztési feladatok Anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival. Az

élőlényekkel

kapcsolatos

fogalmak

gazdagítása,

csoportokba

sorolás,

életműködés felfedeztetése konkrét példákon. Az

élőlények

érzékelhető

jegyeinek

megállapítása

–

összehasonlítások,

elvonatkoztatások. Tapasztalatok, ismeretek gyűjtése a természet könnyen megfigyelhető és felfogható ciklusaival kapcsolatban; a mindennapok időviszonyai. Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerű példákkal. Tájékozódás a közvetlen környezetben, a szűkebb lakótérben, lakóhelyen. Ismeretek a földrajzi környezetről konkrét tapasztalatokból merítve. Az élő és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi ismeretei. Törekvés az ember számára fontos egészségmegőrző szokások elsajátítására: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, mozgás. A használati tárgyak anyagainak felismerése, az anyagfogalom biztos használata. A

hétköznapi

folyamatokban

előforduló

energiafajták

és

energiahordozók

bemutatása példák segítségével. Egyszerű

megfigyeléseken,

tapasztalatokon

alapuló

időjárás-megfigyelés,

a

változások értelmezése. Az élővilágban működő egyensúly szerepének bemutatása az életből vett példákon keresztül. Ismeretszerzés saját szervezete működéséről, felépítéséről – megfigyelések, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével.

111

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A gyakoribb betegségek megelőzése, a gyógyítás mindenki számára elérhető módozatainak ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet veszélyeztet anyagok hatásainak megismerése. Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése. A háztartás, a környezet ismert és használt egyszerű gépeinek működtetése, a fizikai ismeretek alkalmazása a működtetés során. Felismertetni a kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémákat. A háztartási szerek használatával, tárolásával kapcsolatos elővigyázatossági szabályok megismerése. Felelősségérzet kialakítása és fejlesztése magunk és környezetünk iránt, ok-okozati összefüggések, következmények felismerése, következtetések levonása. Földünk és környezetünk A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül sajátíthatják el a földrajzi térben történő eligazodás alapvető eszközeit, módszereit. Az egyszerű, elemi földrajzi ismeretek átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a specifikumokra figyelve történik – a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat hordozva. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai 

A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, probléma-felismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége.



A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése.



A rész–egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térképösszefüggéseinek felismerése.



Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában.



Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete.



Az

idő

észlelés

fejlesztése.

Időrend,

periódus

a

természetben,

folyamatokban. 

Kommunikációs képességek – kérdezni tudás, szakkifejezések használata.

112

a


Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata.

Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, tanulás – a földrajzi környezetben történő eligazodás képességének fejlesztése, információk szerzése, kezelése. Tájékozódás a földrajzi térben és időben, földrajzi-környezeti kérdésekben, folyamatokban. Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti folyamatokban. A

hétköznapi

életben

felhasználható

földrajzi-környezeti

tudás

elemeinek

elsajátítása, folyamatos gyarapítása. Tájékozottság a regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben – a övezetesség

természetföldrajzi

társadalmi-gazdasági

életben

való

megnyilvánulásainak felismertetése példákon keresztül. A világgazdaság működésének a napi életünkre gyakorolt hatásai – példák segítségével. Művészetek Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe

van

a

gyakorlati

tevékenységeknek,

mert

általuk

az

ismeretek

élményszerűvé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széleskörű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai 

Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése.



Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás, fejlesztése.



Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése.



A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése.



Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése.



A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól.



A

kommunikációs

képességek

befogadásban.

113

fejlesztése

szóban,

ábrázolásban,


A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése.



Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése.



Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása.



Felelősségérzet kialakítása és fejlesztése magunk és környezetünk iránt, okokozati

összefüggések,

következmények

felismerése,

következtetések

levonása. Fejlesztési feladatok Téri helyzetek leírása szóban, megjelenítése szabadkézi rajzban. Egyszerű közlő ábrák értelmezése. A kezdeményező, az alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. Változatos technikák alkalmazása az önkifejezésben, az alkotásban. Az egyéni ízlés, stílus érvényesítése a saját tárgy készítésében. A művészi alkotásokban megismert konfliktusok értelmezésével a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakításának segítése. Zenei képesség fejlesztése (írás-olvasás, énekhang, zenei memória, fantázia) Az életvezetés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését szolgáló képességek fejlesztése. Informatika A műveltségi terület – igazodva az informális társadalmi elvárásokhoz – középpontjába a munkához, az életvitelhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzést és készségfejlesztést állítja. A mindennapi élet szerves részeként jelenlévő informatikai ismeretek, illetve az informatikai

ismerethordozók

használatának

készsége,

az

esélyegyenlőség

megteremtése, az életvitel céljából is kiemelkedő jelentőségű. A tanulóinknak képessé kell válniuk az informatika eszközrendszerének alapvető használatára. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai 

Érzékszervi megismerések.



Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése.



Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása.



Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése.



Csoportosítások, következtetések.



Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

114


A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagáló képesség fejlesztése.



A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése.



Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése.



Analízis, szintézis.

Fejlesztési feladatok A számítógépes technika felhasználása a tudás bővítésére, kezdetben segítséggel, később önállóan is. A

hálózat

eszközként

való

használata ismeretek gyűjtéséhez,

kapcsolatok

építéséhez, problémák megoldásához. Gyakorlati problémák megoldása a dokumentumok készítésével. Eligazodás a logikai rendben meglévő információforrások között, használatuknak megtanulása, szokások kialakítása. Életvitel és gyakorlat A tanuló egyediségének, megváltozott tulajdonság-együttesének figyelembevételével hozzájárul a cselekvési, a szociális, a kommunikációs kompetenciák kialakításához. A sérülés specifikus jegyek figyelembevételével épít a NAT ezen műveltségi területen megfogalmazott alapelveire, kiemelt fejlesztési területeire, fő témaköreire, feladataira. A műveltségi terület kiemelt habilitációs /rehabilitációs feladatai 

A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megoldása, ok-okozat felfedezése.



A probléma felismerő, a tervező, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása.



A cselekvőképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása, alkalmazása.



Motorikus

képességek

fejlesztése,

szabályozott

akarati

mozgások,

mozdulatok továbbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása. 

A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése.



A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetőségek felismerése, az önfejlesztő magatartás elfogadtatása.



Szociális képességek fejlesztése.

115

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Fejlesztési feladatok A saját élményen, tapasztalaton alapuló egészségmegóvás problémakörének felismerése, személyes lehetőség és szerep az életvezetésben, az egészség megóvásában, életvezetési problémák felismerése a családi környezetben, a testilelki-szociális egészség megőrzésében. Tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről, szabálykövető magatartás a mesterséges környezetben, anyagok, formák, egyszerű szerkezetek megfigyelése, az anyagalakító tevékenység műveletei. Gazdálkodás az anyaggal, energiával, a munkával és az idővel. Az egyéni tulajdonságok és eredményesség összefüggései a tervezés, szervezés, kivitelezés során. Önértékelő-, ítélőképesség, az individuális különbségek megfogalmazása. A

napi ismétlődő

környezetellátásban,

háztartási feladatok felismerése, gyakorlottság

az

egyszerűbb

tevékenységek ön- és háztartási

munkában,

szerszámok, gépek használatában, a szolgáltatások igénybevételében. Tapasztalatszerzés a jövedelem beosztásában, tudatosság a takarékosságban. Érzékenység a közvetlen környezet, a lakás formai, esztétikai világában, az otthon nyugalmának,

mint

értéknek,

örömforrásnak

elfogadása,

szükségletek

és

lehetőségek felismertetése egyéni sajátosságok szerint. A minőség, a tudatos fogyasztás ismeretei, reklámok értelmezése, szelektálás, viszonyulás. Az egyéni adottságok megismerésén alapuló önismeret fejlődése, tapasztalatok a legfontosabb pályákról, a hozzájuk vezető utakról, lehetőségekről, valóság és a vágyak valamint a realitások összehangolása. Testnevelés Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél

mozgásfogyatékosság

nehezíti

a

cselekvéses

tanulást,

aktív

mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét

kibővítve,

a

gyógypedagógia

és

ezen

belül

a

szomatopedagógia

eszközrendszere segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz.

116

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai 

Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményező készséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére.



Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére.



Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében.



A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése.



A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése.



A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása.



Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése.

Fejlesztési feladatok Az erő, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése. Koordinációs képesség, mozgástanulási képesség, mozgásszabályozó képesség, mozgásalkalmazkodó képesség, egyensúlyozó képesség, ritmusképesség, reakciók, téri tájékozódó képesség fejlesztése. Jellemtulajdonságok – akarat, bátorság – fejlesztése. A megosztott figyelem képességének automatizálása. Helyzetfelismerő képesség fejlesztése. Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok, prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is. Önállóan végezhető mozgásfejlesztő, kondicionálást biztosító gyakorlatok. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az

117

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének részeként működnek. A gyógypedagógus készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók

korrigálására,

kompenzálására,

az

eszköztudás

fejlesztésére,

a

felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. 3.7.8. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz  diszlexia,  diszortográfia,  diszkalkúlia,  diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása,

118

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja  a fentiek együtt járása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok;  hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá  a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együtt járást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy  a

tanulók

általában

fáradékonyabbak,

a

meteorológiai

változásokra

érzékenyebbek,  az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük  erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,  gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra,  fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint  a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik.

119

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget

szerzett

gyógypedagógus,

gyógypedagógus-terapeuta,

pszichológus és egyéb szakemberek bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis

befejezését

követően

ellenőrizni

szükséges

a

további

célkitűzések

megtervezését megelőzően. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely

területen

tehetségesnek

bizonyuló

tanulók

felismerése,

tehetségük

gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton), valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat 

a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása,



a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,



a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,



a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,



a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. Ezért a

120

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja specifikus tanulási zavar valamint a viselkedésszerveződés zavarának megállapítása sokrétű, differenciáldiagnosztikai irányultságú állapotfeltárást igényel a szakértői bizottságok részéről. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együtt járás) formájában jelenhetnek meg. Diszlexia: az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő. Jellemzői:  a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége  hiányos

fonológiai

tudatosság:

nehezített

a

beszédhangok

megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége  értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége  gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása  rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál  írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre  vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: 

a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság,



a rövid távú emlékezet,



az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,



a testséma biztonságának kialakítása,

121


az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel,



az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,



a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,



az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,



az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással,



szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával,



speciális olvasástanítási program alkalmazása,



az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.

Diszortográfia:

a

helyesírási

képesség zavara,

nagy gyakorisággal

társul

diszgráfiával, de az együtt járástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzői:  a centrális auditív feldolgozás, a fonéma feldolgozás zavara,  beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén),  helyesírási hibák halmozódása,  a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő kompetencia

kialakulását,

helyesírási készségét, segítse elő az

írott

nyelv

használatának

korosztályi

alkalmazását. A fejlesztés feladata: 

a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség,



a rövidtávú emlékezet fejlesztése,



a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása,



a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése.

122

az anyanyelvi szintű

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Diszgráfia: az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői  csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép,  szaggatott betűalakítás és betűkötések,  rossz csukló, -kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség,  egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák,  kialakulatlan kézdominancia,  lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé,  fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: 

a

mozgáskoordináció

fejlesztése

különös

tekintettel

a

manipulációs

mozgásokra, 

a testséma biztonságának kialakítása,



a vizuomotoros koordináció fejlesztése,



az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés),



a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése,



sikertudat kialakítása.

Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői:  a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei,  a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai,

123

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja  a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara,  a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai,  helyiérték

megértésének,

műveleti

jelek

értelmezésének,

halmazok,

mennyiségek összehasonlításának nehézségei,  szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya,  számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei,  mennyiség

és

arab

szám

megfeleltetés

és

a

számértékek

összehasonlításának nehézsége,  számjegyekre vonatkozó lexikai hibák,  komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái,  gyenge

verbális

emlékezet,

a

számmemória

és

az

általános

memóriateljesítmény különbsége,  figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a

tanuló

a

mindenkori

osztályfokának

megfelelő

matematikai

készséggel

rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai

műveletek

használatára,

az

ismeretszerzés,

a

tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkúliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: 

a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,



matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása,



a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése,



a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése,



a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása,

124


a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése,



segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,



a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,



a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása,



a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása,



az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.

Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával

küzdenek.

A

hiperaktivitás

és/vagy

figyelemzavar

megállapítása

többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően. Jellemzői:  szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani,  komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni,  az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók,  motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.),  megkezdett tevékenység befejezetlensége,  ingersorozatok hibás kivitelezése,  tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban),  én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek. A fejlesztés célja A figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai 

team

munka

keretében

gyógypedagógiai,

együttműködés, 

speciális figyelem-tréning,

125

pszichológiai,

szakorvosi


a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése,



fokozott egyéni bánásmód,



az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése,



feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése,



motiválás, sikerélmény biztosítása.

A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az énszabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja A közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek: 

kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása,



pszichoterápia,



a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése,



a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása,



önértékelési képesség fejlesztése,



sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása,



együttműködés a családdal és más szakemberekkel,



a

fejlődés

segítése

gyakori

pozitív

visszajelzésekkel,

a

sikerélmény

biztosítása. A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

126

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést.

127

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermek neurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata. (32/2012 EMMI rendelet) Az intézmény SNI tanulókra vonatkozó helyi tantervének általános elvei, céljai, kiemelt feladatai A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni adottságait, sajátosságait, valamint a szakértői bizottság véleményében leírt javaslatokat figyelembe véve sérülésspecifikus módszerek, esetlegesen speciális eszközök alkalmazásával fogalmaztuk meg az egyes műveltségterületek, tantárgyak, témakörök, fejlesztő tevékenységek tartalmát, követelményeit. A helyi tanterv nem tartalmazza azokat a tananyagokat vagy tananyagrészeket, amelyeket a sajátos nevelési igényű tanulóktól nem követelünk meg, de benne foglaltatnak azok a tananyagok, amelyeket módosítva kívánunk számukra megtanítani. Az értékelési rendszer is differenciált. A tananyag egyes részeit adaptáljuk, feldolgozhatóvá, megérthetővé tesszük a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Biztosítjuk az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő elsajátítást, feldolgozást és megértést. Lehetővé tesszük a személyre szabott programokat, a differenciálást, a gyakorlatra orientáló, a tanuló tapasztalataihoz kötődő ismereteket. Módszereinket tekintve alkalmazkodunk az aktuális nevelési és oktatási feladatok sokszínűségeihez. Ha jól dolgozunk, akkor a tanórán alkalmazott speciális módszereink nemcsak a sajátos nevelési igényű

128

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja tanulókra hatnak pozitívan, hanem motiválók és építő jellegűek az ép fejlődésmenetű társakra is. Célok és feladatok a szakiskolában A társadalmi rehabilitációhoz feltétlenül szükséges a munkaerő-piaci szinten való beilleszkedés. Feladatunk, hogy tanulóinkat képességeikhez mérten felkészítsük a munka-erőpiacra történő belépésre. Versenyképességük elősegítésére a pozitív diszkriminációt jelentő szakmai előképzés is hatásos eszköz lehet. A szakiskola évfolyamaiban folyó közismereti képzés, a modulokra felkészítés az értelmileg akadályozott tanulók számára a megszerezhető alapfokú ismeretek befejezését jelentik. A munkavégzés és a munkára nevelés pedagógiánknak kezdetektől fontos része. Célunk a tanulók személyiségének ismeretében az önmagukhoz képest maximális fejlődés lehetőségének megteremtése. Figyelembe vesszük a SNI tanulók speciális szükségleteit, pl. a téri tájékozódás, a finommotorika, figyelem, az észlelés, a kommunikáció, a szociális viselkedés zavarait. Feladatunk az alapvető készségek, képességek fejlesztése, valamint a környező világban való eligazodáshoz szükséges ismeretek nyújtása. A nevelés-oktatás egészével hozzá szeretnénk járulni a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók korrekciójához. Emellett átadjuk azokat a magatartási és viselkedési formákat, melyeket nevelési tervünkben is megfogalmaztunk. A kezdő és bevezető szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fejlesztése, alapvető a kultúrtechnikák eszközszintű elsajátíttatása, a tanulásban egyre nagyobb önállóság kialakítása már megtörtént. Az alapozó és fejlesztő pedagógiai szakaszban a korábbi eredményekre építve folytatódik a fejlesztő munka. Hangsúlyos a megismerési módszerek további fejlesztése. A tanulásban előtérbe kerül a verbális szint, de több esetben számolni kell a manipulációs, illetve a képi szint jelenlétével is. Munkánkat végigkíséri a folyamatos fejlesztő, segítő ellenőrzés és értékelés. Ez történhet diagnosztikus céllal, mely elsősorban felmérő jellegű, vagy fejlesztő, illetve lezáró, minősítő jelleggel. Minden esetben elsősorban a gyermek önmagához mért fejlődését kívánjuk értékelni. A megszilárdító szakasz elsődleges célja az előző képzési szakaszokban folyó nevelés-oktatás tartalmi, szemléleti összehangolása, szintetizálása. Az önálló

129

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja tanulás, a tájékozottság, a tájékozódási képesség, a pályaválasztási ismeretek és a munka világával való ismerkedés szélesítése, a döntési képesség erősítése. Feladatunk a tanulók sikeres továbbtanulási, szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása. Az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság a döntési képesség erősítése. A társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása. A részletes tantárgyi tantervek a mellékletben találhatók.

130


3.7. Szakközépiskolai óraterv 2011/2012-es tanévtől

évfolyam

9.

kötelezően választható érettségi tantárgyak

kötelező érettségi tantárgyak

tantárgyak

10.

11.

12.

óraszám óraszám óraszám óraszám

osztályfőnöki

36

36

36

32

magyar nyelv és irodalom

144

144

180

160

történelem

90

90

108

128

idegen nyelv

108

144

180

160

matematika

108

144

180

160

földünk és környezetünk

36

72

biológia

72

36

36

96*

72

108* fizika kémia

36

72

informatika

72

36

testnevelés¹

72

72

72

64

mezőgazdasági ismeretek

társadalomismeret, etika

36

ember és társadalom²

144

ének-zene

36

36

rajz

36

32

szakmai orientáció³

144

144

144

128

összesen:

28,5

29,5

30

30

Megjegyzés: *-gal jelölt órák csoportbontással kerülnek megszervezésre 1 érettségi esetén hetente 1 elméleti óra szükséges, az úszásra a 10. és 12. évfolyamon heti váltásban, 2 órában kerül sor 2 TÁMOP 3.1.4 pályázat miatt a történelem, társadalomismeret, etika tantárgyak műveltségterület tantárgyi bontás nélkül kerül oktatásra, ember és társadalom néven 3 informatika szakmacsoport: számítástechnika

131


3.8. Szakközépiskolai óraterv a 2013/2014-es tanévtől Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklete alapján, amely módosítva lett a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 7. és a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 7. mellékletének megfelelően.

évfolyam tantárgyak

9.

10.

11.

12.

óraszám óraszám óraszám óraszám

magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

idegen nyelv

3

3

3

3

matematika történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek etika

3

3

3

3

2

2

3

3

1

biológia – egészségtan

2

2 1

fizika

2

2

kémia

2

1

földrajz

2

1

művészetek*

1

1

informatika

1

testnevelés és sport

5

5

5

5

osztályfőnöki

1

1

1

1

szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**

6

7

8

11

szabadon tervezhető órakeret

4

4

4

4

rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

132


4. SZAKMAI PROGRAM 4.1. Képzési profil Iskolánk

szakmai

profiljába

az

alábbi

szakmák

tartoznak

(iskolarendszerű

képzésben): 1. Érettségihez kötött szakképesítések  informatikai rendszergazda  internetes alkalmazásfejlesztő  ruhaipari technikus  pénzügyi- és számviteli ügyintéző 2. 10. évfolyamra épülő szakképesítések  pék-cukrász 3. Alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítések  cukrász  bőrdíszműves  eladó  gépi forgácsoló  ipari gépész  kőműves és hidegburkoló  mechatronikus-karbantartó  női szabó  pék 4. Ráépülés  CNC gépkezelő

4.2. Általános szabályok Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez

133

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. (Szakképzési Törvény 39.§ (3)) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamba nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (Szakképzési Törvény 39.§ (4)) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam

megismétlése

alóli

mentesítés

kérdésében

a

szakképző

iskola

nevelőtestülete dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. (Szakképzési Törvény 39.§ (5))

4.3. Modulrendszerű szakképzés Intézményünk a 2008/2009. tanévtől modulrendszerű szakképzést folytat. A modulrendszerű képzés bevezetésének célja: -

a pályakezdő szakmunkások munkaerőpiaci értékének növelése

-

a tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra

-

az egyéni tanulási utak feltételeinek kialakítása.

A moduláris rendszer előnye, hogy -

kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere

-

elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság

-

lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése

-

megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése

-

az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik

-

a

szakképesítések

tartalma

korszerűsíthető.

134

gyorsabban

és

gazdaságosabban

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A modul: -

önálló

tananyagegység,

amely

formailag

egységes

és

tartalmilag

meghatározott -

a modulokból rugalmasan állíthatók össze a különböző képzési programok

-

a modul magában foglalja a belépő szintet és az elérendő végcélt

-

tartalmazza az oktatási, tanulási stratégiákat, módszereket, eszközöket, az értékelés módját és szempontjait

-

minden modul egy előre meghatározott szintre juttatja a tanulót (befejezésekor mérhető a teljesítmény).

A modulok tananyagegységekre tagolódnak. A tananyagegység: a szakképesítés központi programjában megadott tananyagrész, amely azonos vagy egymáshoz közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből épül fel. Tananyagelem: a képzési folyamat legkisebb egysége. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások Iskolánk célrendszeréből következik a gyakorlati élethez, a munkába álláshoz szükséges ismeretek, képességek elsajátíttatásának begyakoroltatása. Mindennapos feladatunk a hétköznapi világ beemelése, a problémamegoldásra való érzékenység és építés, és az ismeretek állandó alkalmazása és visszacsatolása. Valljuk, hogy a tudás sok minden jelent, ismereteket éppúgy, mint alkalmazható tudást, a kulturált magatartást és életmód tudását és persze annak belső igényét is. Ezért

mindkét

iskolatípusunkban

kiemelt

szerepet

biztosítunk

a

komplex

személyiségfejlesztésnek. A tanulócsoportok képességeit, szükségleteit figyelembe véve a tantestület tanévenként felülvizsgálja a szabadon választható órák elosztását.

135


4.5. Moduláris rendszerű óratervek 4.5.1. Internetes alkalmazásfejlesztő 2012/2013-as tanévtől 54 481 02 0010 54 03 azonosító számú Internetes alkalmazásfejlesztő A tanterv a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek alapján készült. Internetes alkalmazásfejlesztő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak Iskolai előképzettség: érettségi végzettség óraszáma

gyakorlat

Informatikai alapismeretek

234

234

Munkatervezés és -szervezés

36

Projektmenedzsment

82

62

Programozás módszertan és programozási nyelvek

144

144

Informatikai rendszerek alapismeretei

72

72

2/14. évfolyam elmélet

gyakorlat

megnevezése

elmélet

azonosítója

1/13. évfolyam

Informatikai rendszerek tervezése, fejlesztése

80

80

Informatikai rendszerek tesztelése és dokumentálása

96

96

E-szolgáltatások

64

32

Fejlesztői ismeretek

128

288

Szakdolgozat

96

Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1142-06

1143-06

Rendszer/alkalmazástervezés, -fejlesztés és programozás 1144-06

Internetes alkalmazás-fejlesztés 1147-06

összesen

568

Osztályfőnöki

36

32

Testnevelés

72

64

Szakmai angol

72

64

összesen

748

nyári gyakorlat

512

512 90

136

464

624

496

496


137

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 4.5.2. Ruhaipari technikus 2013/2014-es tanévtől 54 542 02 azonosító számú Ruhaipari technikus szakképesítés A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 542 02 Ruhaipari technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak 9. heti óraszám e gy

Munkahelyi 11500-12 Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság

10. ögy

heti óraszám e gy

0,5

11. ögy

heti óraszám e gy

12. ögy

1/13

heti óraszám heti óraszám e gy e gy

ögy

Szakképesít ésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

138


10131-12 Informatika alkalmazása a könnyűipari termelésirányításban 10134-12 Gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban 10135-12 Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták és vizsgálati módszerek

10121-12 Szabás előkészítés

10122-12 Ruhaiparban alkalmazott anyagfajták 10123-12 Gyártmányfejlesztés

2

Termeléstervezés Termeléstervezés gyakorlata Gyártásszervezés

Könnyűipari áruismeret Könnyűipari áruismeret gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia I. Ruhaipari gyártásszervezés gyakorlat Munka-, tűz- és környezetvédelem

4 1

28

7 2

1,5

2

1

1

4,5

2

3

2

2

9

1

70

1

105

1

112

1

3

28

7

132

2

2

1

Anyag- és áruismeret

2,5

Anyag és áruismeret gyakorlat Szerkesztésmodellezés

1

4

139

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja és gyártáselőkészítés a ruhaiparban

10124-12 Varrodai gyártástechnológia, gyártásszervezés és minőség-ellenőrzés

Szerkesztésmodellezés gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia II. Ruhaipari gyártásszervezés Ruhaipari gépismeret

4

5

3

2 1 1

Minőségbiztosítás összes óra összes óra

4

1 5

70

5

1 6

140

105

5

2 7

140

7

3 10

21

10 31

160

19

12 31


4.5.3. Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2013/2014-es tanévtől 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul ok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság


Foglalkoztatás II.

ögy


0,5

ögy


12. ögy

1/13

heti óraszám heti óraszám e gy e gy

ögy

Szakképesít ésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

0,5

141

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

2 2 2

3,5 2,5

5,5 2,5

1 1

6 1

1

Pénzügyi alapismeretek

2

1 2

Pénzügy gyakorlat

2 4

1

Adózási alapismeretek

1

Adózás gyakorlat

1 1,5

1

Számviteli alapismeretek

2

Számvitel gyakorlat 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen

2

2

4,5 1

Gazdálkodási ismeretek

1

1

3,5

Könyvelés számítógépen

4

142

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés

Számvitel

6

Vállalkozásfinanszírozás

2

Vállalkozás11506-12 finanszírozás Vállalkozásfinanszír gyakorlat ozási és adózási Adózás feladatok Elektronikus adóbevallás gyakorlata

3

Projektfinanszírozás

2

1

2

11501-12 Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata 11502-12 Projektfolyamatok követése

2

Projektfolyamat ok követése

2

Projekttervezés gyakorlata

összes óra összes óra Szabad sáv Heti óraszám szabadsávval

1 2,5

2,5 5 1 6

3,5

2,5 6 1 7

5

2 7 1 8

143

6

4 10 1 11

20

11 31 4 35

21

10 31 4 35


4.5.4. Informatikai rendszergazda 2013/2014-es tanévtől 54 481 04 Informatikai rendszergazda szakképesítés A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 481 04 Informatikai rendszergazda szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet alapján készült.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai


ögy


0,5

ögy


ögy


Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti ögy óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I. 2 Információtechnológiai alapok

1

1,5

144

gy

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

2

2 1

1

Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

2 0,5

1

2

1

1

2

2

1

Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II.

4

2

1

2

2

2

8 4

2

2

8 5,5 7 6

Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság

6 2

IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra összes óra

2 2

3 5

70

2

4 6

145

105

3

4 7

140

4

6 10

11

20 31

160

16

15 31


4.5.5. Pék- cukrász

33 541 05 1000 00 00 Pék-cukrász szakképesítés

A szakképzési tanterv  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,  a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,  a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint  az Országos Képzési Jegyzékről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,  a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,  az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,  a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet,  a 33 541 05 1000 00 00 azonosító számú Pék-cukrász szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó, a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei kiadásáról szóló 8/2008. (I.23.) FVM rendelet alapján készült.

146


Pék-cukrász megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak

óraszáma 11. évfolyam

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

13. évfolyam

elmélet

12. évfolyam

gyakorlat

megnevezése elmélet

azonosítója

36

36

18

10

16

16

36

54

36

11

16

16

A munkakezdés feladatai

0509-06

0510-06

Általános élelmiszer-ipari munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi feladatok Minőségbiztosítás, higiénia az élelmiszeriparban Szakmai számítás

36

A munkaterület átvétele, anyagismeret

18

59

Gyártás előkészítése és befejezése

54

74

36 18

32 11

16

16

Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 0511-06

Alapmérések

54

Dokumentálás

18

11

Gazdálkodás, kereskedelem

18

54

32

24

18

16

100

0532-06

Tésztafeldolgozás

72

0533-06

Kelesztés

0534-06

Sütés

0535-06

Tésztakészítés, tésztaszárítás

126

48

44

175

0536-06

Cukrászati termékgyártás

90

126

180

256

160

213

összesen

486

630

504

630

448

560

Osztályfőnöki

36

18

16

Testnevelés

36

36

32

Idegen nyelv

36

36

32

Informatika

36

36

32

összesen

630

nyári gyakorlat

131

8

32

54

18

40

74

72

18

112

149

630 140

147

630

630 140

44

560

560


4.6. Szakmai képzés óraterve 2013/2014-es tanévtől Közismereti órák Helyi tantervünket a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben meghatározott kerettanterv alapján készítettük, figyelembe véve az iskola hagyományait, adottságait is. Az iskola helyi tantervében a tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek a minisztérium által kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A tantárgyakat a fenntartó által engedélyezett heti óraszámban tanítjuk. évfolyam tantárgyak

9.

10.

11.

óraszám óraszám óraszám

osztályfőnöki

1

1

magyar-kommunikáció

2

1

társadalomismeret

2

1

idegen nyelv

2

2

matematika

2

1

természetismeret

3

testnevelés

5

szabad órakeret

1

összesen:

18

5

1

2

5 1,5

11

9,5

Iskolánk célrendszeréből következik a gyakorlati élethez, a munkába álláshoz szükséges ismeretek, képességek elsajátíttatásának begyakoroltatása. Mindennapos feladatunk a hétköznapi világ beemelése, a problémamegoldásra való érzékenység és építés, és az ismeretek állandó alkalmazása és visszacsatolása. Valljuk, hogy a tudás sok minden jelent, ismereteket éppúgy, mint alkalmazható tudást, a kulturált magatartást és életmód tudását és persze annak belső igényét is. Ezért mindkét iskolatípusunkban kiemelt szerepet biztosítunk a komplex személyiségfejlesztésnek. A tanulócsoportok képességeit, szükségleteit figyelembe véve a tantestület tanévenként felülvizsgálja a szabadon választható órák elosztását.

148


4.6.1. Bőrdíszműves 34 542 01 azonosító számú Bőrdíszműves szakképesítés A szakképzési kerettanterv  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint  az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,  az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,  a 34 542 01 Bőrdíszműves szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10256-12 Bőripari anyagok jellemzői, szabás és

1/9. évfolyam Tantárgyak


elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam ögy





0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Bőripari anyag- és áruismeret

1

Szabás, előkészítés

2,5

1

149

1


A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja előkészítő műveletek

10258-12 Bőrtárgy készítése 10257-12 Gyártmánytervezés a bőrdíszműiparban

10255-12 Bőrdíszműipari termékek gyártása

10259-12 Kesztyű gyártmánytervezése 10260-12 Női, férfi- és gyermekkesztyű készítése Összes óra Összes óra

Szabás, előkészítés gyakorlat Bőrtárgy készítés Bőrtárgy készítés gyakorlat Bőrdíszműipari szerkesztés, modellezés Bőrdíszműipari modellezés gyakorlat

5 2 6 2

3

Bőrdíszműipari gyártástechnológia Bőrdíszműipari gyártástechnológia gyakorlat Kesztyű szerkesztés, modellezés

3,5

3

2,5

8

8

1

1

Kesztyű modellezés gyakorlat

2

Kesztyű gyártástechnológia Kesztyű gyártástechnológia gyakorlat

2

1

1 4

6

11 17

8 140

150

4

17 25

8 140

17,5 25,5


4.6.2. Eladó 34 341 01 azonosító számú Eladó szakképesítés

A szakképzési tantervi ajánlás – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 341 01 Eladó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.



11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség egészség és biztonság és biztonság








0,5


Foglalkoztatás II.

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

151



10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom

2,5 2

1

Áruforgalmazás

4 1,5

1

Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II.

2

4

3

Összes óra

6

2

Áruforgalmazás gyakorlata II.

1

2,5

6,5

Értékesítés idegen nyelven I.

5

1 3

1

1,5

Áruforgalmazás gyakorlata III.

2,5

3

Értékesítés idegen nyelven II. Összes óra

1

Áruforgalom gyakorlata

Áruforgalmazás III. 10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

2

3,5

1 10

7

1

7,5

17

140

152

17,5 25

8,5 140

17 25,5


4.6.3. Cukrász 34 811 01 azonosító számú Cukrász szakképesítés A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a(z) 34 811 01 Cukrász szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletalapján készült.













Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

0,5

153



10045-12 Gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás

1

0,5

0,5

Szakmai számítások

1

2

0,5

2

Általános élelmiszerismeretek, 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem fogyasztóvédelem

10046-12 Szakmai idegen nyelv

Élelmiszerek csoportjai

1

1

Szakmai idegen nyelv

1

1

4,5

3

Cukrászat

10043-12 Cukrászati termékkészítés

1

Szakrajz gyakorlat

1

Cukrászat gyakorlat

6

2,5

Cukrászat üzemi gyakorlat Összes óra Összes óra

17,5 10

7

7,5

17

140

154

17,5

17,5 25

8 140

17,5 25,5


4.6.4. Gépi forgácsoló 34 521 03 azonosító számú Gépi forgácsoló szakképesítés A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 521 03 Gépi forgácsoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok












Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

0,5

155



10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezet-védelem

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10176-12 Marós feladatok

10175-12 Köszörűs feladatok Összes óra Összes óra

1 2

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

Szakmai anyagismeret és 10173-12 anyagvizsgálat Anyagvizsgálatok és Anyagvizsgálat és geometriai mérések gépészeti mérések gyakorlata 10174-12 Esztergályos feladatok

1

5

1,5

2

6

Esztergálás

3

3

Esztergálás gyakorlata Marás

7

5,5

5

6

4

Marás gyakorlata Köszörülés

2

2,5

Köszörülés gyakorlata

2 5

12

11

17

140

156

6

14 25

8 140

17,5 25,5

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 4.6.5. Ipari gépész 34 521 04 azonosító számú Ipari gépész szakképesítés A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 521 04 Ipari gépész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok












Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

0,5

157



10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Gépészeti alapozó feladatok

2

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem

5 1

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Gépészeti kötések alapjai Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat 10173-12 Anyagvizsgálatok és Anyagvizsgálat és geometriai mérések gépészeti mérések gyakorlata

1 4

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

2 1,5

3

6

3

Gépelemek beállítása 10177-12 Gépelemek szerelési Mérések és beállítások feladatai gyakorlata 10178-12 Ipari gépész műveletek Összes óra Összes óra

4

3 9

8,5

Fémmegmunkálások

2,5

Üzembehelyezés gyakorlata

9 5

12 17

11 140

158

14 25

8 140

17,5 25,5

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja 4.6.6. Kőműves és hidegburkoló 34 582 08 azonosító számú Kőműves és hidegburkoló szakképesítés A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok





Foglalkoztatás II.


Foglalkoztatás I.

10101-12 Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat








0,5 0,5 140 1

140 2

1

159

2 0,5



10275-12 Falazás, vakolás

10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek

10277-12 Szigetelések

10276-12 Hidegburkolási feladatok

10278-12 Vegyes kőműves feladatok Összes óra Összes óra

Falazás, vakolás

2

1

Falazás, vakolás gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Víz-, hő és hangszigetelés

1

6

3

1

2

1

3

5

2

Szigetelések gyakorlat

4

Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok Vegyes kőműves feladatok gyakorlat

2

2 2

10

1 5 4,5

10

9

14,5

140

160

14 23

8 140

15 23


4.6.7. Mechatronikus-karbantartó 34 523 01 azonosító számú Mechatronikus-karbantartó szakképesítés A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 523 01 Mechatronikus-karbantartó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.













Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10007-12 Informatikai és

Műszaki informatika gyakorlat

0,5

3

161


A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja műszaki alapok

Műszaki ismeretek

2,5

Műszaki gyakorlatok Folyamatirányítás

10019-12 Irányítás, programozás

3 1

Villamos alkalmazástechnika gyakorlat

5

Programozás

2,5

Programozási gyakorlat 10020-12 Mechatronikus alapkapcsolások

10021-12 Szerelés, ellenőrzés

10022-12 Üzemeltetés, karbantartás Összes óra Összes óra

5,5

Mechatronikus ismeretek

4

Mechatronikus ismeretek gyakorlat Gépelemek

12 2

1

2

Szerelési gyakorlatok

8,5

Üzemben tartás

4

Üzemben tartás gyakorlata

8,5 6

11 17

7,5 140

162

17,5 25

8,5 140

17 25,5


4.6.8. Női szabó 34 542 06 azonosító számú Női szabó szakképesítés A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 34 542 06 Női szabó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok












Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret


0,5

1

1

Anyagvizsgálatok gyakorlat

1 1

163


10114-12 Ruhaipari gyártmány-tervezés 10115-12 Textil-termékek összeállítása 10118-12 Lakástextíliák készítése 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése Összes óra Összes óra

Ruhaipari gyártáselőkészítés

1

Szakrajz

2,5

3

Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése

1,5 2 7

91

4

49

1,5

Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése

4

5

Női ruhák készítése gyakorlat 6

11

140

17

140

164

7,5 25

16

140

17,5

140 140

13 11,5

14 25,5


4.6.9. Pék 34 541 05 azonosító számú Pék szakképesítés A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 541 05 Pék szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.













Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10937-12 Előkészítő és befejező műveletek

0,5

Szakmai gyakorlat1 Szakmai számítás

Gyakorlati heti óraszám

1 2,5

1 1

165

2 1


10934-12 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás

10938-12 Tésztakészítés

10939-12 Tésztafeldolgozás

10940-12 Kelesztés, vetés- előkészítés

Élelmiszervizsgálat gyakorlat

3

Vállalkozás és kereskedelem Tésztakészítés és gépei

2 7

1

3

Szakmai gyakorlat2

3

Tésztafeldolgozás és gépei

4

3

3

3

5

Szakmai gyakorlat3

1

Kelesztés és gépei

1

Szakmai gyakorlat4

1

3

2

Sütés és berendezései

1

10941-12 Sütés Szakmai gyakorlat5

10942-12 Mézeskalács készítés Összes óra Összes óra

1

2

2,5

Mézeskalács készítés és eszközei

1,5

Szakmai gyakorlat6

1 10

7 17

11 140

166

2

14 25

8 140

17,5 25,5


4.6.10. CNC gépkezelő 35 521 01 azonosító számú CNC gépkezelő szakképesítés-ráépülés A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a(z) 35 521 01 CNC gépkezelő szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. CNC gépkezelő megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai követelménymoduljainak

megnevezése

gyakorlat

azonosítója

elmélet

óraszáma 1/13. évfolyam

CNC forgácsolási feladatok

11399-12

Gyártáselőkészítés

64

CNC programozás

128

CNC programozási gyakorlat CNC szerszámgépek

160 160

CNC forgácsolási gyakorlat

512

összesen

352

Osztályfőnöki

16

Testnevelés

32

Idegen nyelv

32

Informatika

16

összesen

448

167

672

672


5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.





A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója

-

a nevelőtestület bármely tagja

-

a nevelők szakmai munkaközösségei.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé.



A Pedagógiai Program nyilvános, teljes szövege megtekinthető az iskola igazgatójánál, az intézmény honlapján (www.marcaliszaki.hu).

Marcali, 2015. február 12.

Bodrogi Csaba igazgató

168


A Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat 2015. március -én megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Marcali, 2015. március ………………………… DÖK elnök

A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete 2015. március -án megtartott értekezletén egyhangúlag elfogadta. Marcali, 2015. március

………………………… Bodrogi Csaba igazgató

169


MELLÉKLET A Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja Magyar nyelv és irodalom Célok  a későbbi tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) szinten tartása és továbbfejlesztése, melynek célja az önkifejezést segítő kommunikáció kialakítása  a biztonságos, az egyénre jellemző nyelvhasználati gyakorlat, a nyelvi igényesség ki- alakulása  a helyes erkölcsi, esztétikai érzék formálása, normák megerősítése  megfelelő

önkifejezés

megteremtése,

a

kommunikációs

és

tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása Feladatok  az irodalom, a művészet önismeretet, önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek tudatosítása  felkészítés a társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi magatartásra  az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése  az ismeretszerzés technikájának megismertetése és használata  a nyelvtani ismeretek rendszerezése, a helyesírási tudás megerősítése  a korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása  a kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességek bővítése, továbbfejlesztése  az önállóság erősítése, kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban  az

értékrend

alakítása,

a

problémafelismerő

és –megoldó

képesség

fejlesztése a megismert irodalmi művek és köznapi élmények kapcsán  a mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használatára nevelés.

170

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Tantárgyi tartalmak, témakörök

Témakör Kommunikáció, beszédművelés

Tartalom Kommunikációs folyamatok tényezői, véleménynyilvánítás szélesebb kommunikációs körben. Szövegformálás. Kiejtési gyakorlatok. Kulturált vita. Nyelvi konfliktusok. Írásbeli és szóbeli kifejezésmód

A tömegkommunikációs rendszerekben megjelenő üzenetek: Tömegkommunikáció hír, történet, reklám. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Memoriterek – a szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. Nyelvtani ismeretek

Jelentéstani ismeretek bővítése. Szöveg –mondat megkülönböztetése. Mondattani ismeretek bővítése. A magyar nyelv rendszere, elemei.

Nyelvhelyességi ismeretek

Állandó szókapcsolatok. Szólások – közmondások. Párbeszéd. A szövegtani ismeretek analizálása – szintetizálása. A legfontosabb szövegtípusok. Mondattani, szótani, fonetikai ismeretek rendszerezése.

Helyesírás

Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás

Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban

Tantárgyi szakkifejezések, szakszavak helyesírása. A nyelvi rendszer helyesírási szabályainak alkalmazása szövegalkotáskor. A helyesírás alapelvei szerinti írásmód. A helyesírási szótár használata. Összefüggő szöveg szerkesztése. Szövegelemzés, szövegek átalakítása. Az eddig tanult fogalmazási műfajok áttekintése, rendszerezése (elbeszélés, leírás, levél, önéletrajz, hivatalos levél, jellemzés, kérvény, postai nyomtatványok kitöltése). Vázlatkészítés, vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. Lényegkiemelési gyakorlatok. A tetszésnyilvánítás formái. Az irónia és a gúny. A humor kommunikációs funkcióinak megismerése a szövegekben. Különböző műfajú irodalmi szövegek értelmező olvasása. Véleménykifejtés, beszámoló. Az irodalom születése. Teremtésmítoszok. A Biblia. Mesék, mondák, legendák. Tegnapjaink, napjaink: Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós  élete, versei, kora, válogatás napjaink irodalmából. Lírai műfajok, novellák, regényrészletek a magyar és a világirodalom köréből. A tanult irodalmi műfajok rendszerezése. Költői képek és alakzatok. A megyéhez kapcsolódó írók, költők munkássága, egy-egy alkotásának részlete. Válogatás a mai magyar irodalomból. Ismerkedés a világirodalommal.

171


Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés  kommunikációs helyzetek elemzése, szóbeli és írásbeli kommunikációs műfajok gyakorlása  a kritikai érzék és az önkontroll fejlesztése  kulturált vitakészség fejlesztése különböző kommunikációs szinteken  szókincsgyakorlatok,

szólások,

közmondások

gyűjtése,

megfelelő

alkalmazása saját nyelvhasználatban  mondatok átalakítása bővítéssel, szűkítéssel  szószerkezetek gyűjtése irodalmi és ismeretterjesztő szövegből  szövegformálási gyakorlatok: szöveg átírása, kiegészítése, hangnem váltás  epikai és verses művek hangsúlyos, kifejező bemutatása, feldolgozása felkészülés után  verstani ismeretek szélesítése, a regény fogalmi bővítése  vizsgálódás a könyvtárban, a korosztálynak szánt sajtótermékek használata a tárgyalt irodalmi művekkel kapcsolatban  a nyelvi rendszerről szerzett ismeretek rendszerezése  a tudatos nyelvhasználat képességének fejlesztése  érzelmek,

magatartások,

jellemek,

kapcsolatok,

indítékok

bemutatása,

elemzése a jellemzés műfajában  szövegalkotások, beszámolók, vélemények élményről, irodalmi műről  példagyűjtés irodalmi művekben a korokhoz kötődő témákra, problémákra  önéletrajz

készítése;

hivatalos

nyomtatványok,

űrlapok

(csekk,

meghatalmazás, bejelentőlap) kitöltése. A szakasz végére elvárható követelmények: Tudjon a hétköznapi kommunikációs helyzetekben biztonságosan eligazodni, tartsa be az alapvető kommunikációs szabályokat. Alkalmazza a kulturált, illemnek megfelelő nyelvi eszközöket. Tudjon szabatos nyelvhasználattal véleményt mondani, egyszerű témákban érvelni, cáfolni, meggyőzni, bizonyítani. Legyen képes kifejező hangsúlyozással áttekintés után bemutatni, felolvasni egyszerűbb stílusú 1–1 oldal terjedelmű prózai vagy verses művet. Alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Tudjon szóban és írásban is szöveget alkotni különböző műfajokban.

172

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Ismerjen néhány művet a magyar irodalom legjelentősebb alkotóitól. Legyen képes gondolatok megfogalmazására a tanult művek jelentéséről, azok hatásának irodalmi eszközeiről. Ismerje fel az irodalmi művekben rejlő erkölcsi és esztétikai, nyelvi értékeket, a hazához, személyekhez fűződő érzéseket. Legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz megírására, magánés hivatalos levelek írására. Idegen nyelv Célok  a nyelvtanulás segítségével az érdeklődés felkeltése  pozitív viszonyulások kiépítése más népek élete és kultúrája iránt. Feladatok  az érdeklődés felkeltése az idegen nyelv tanulása iránt  beszédszándék, a kommunikációra való késztetés kialakítása  sikerélmények nyújtásával folyamatos ösztönzés a rendszeres nyelvtanulásra  az idegen nyelv tanulásához legalkalmasabb egyéni tanulási technikák megtalálása. Tantárgyi tartalmak, témakörök: Témakör

Tartalom

Kommunikációs szándék – beszédszándék A társadalmi érintkezéshez szükséges beszédértés, beszédkészség

Információk kérése

Tárgyak, dolgok azonosítása, információcsere

Egyszerű tanári utasítások megértése. Biztatás, tiltás, kérés. Kapcsolatfelvétel: napszaknak megfelelő köszönés, bemutatkozás. Kérés, megköszönés formái. Alapvető információk önmagunkról: név, életkor, osztály, nem, lakcím. Hazánk, lakóhelyünk neve. Ünnepek: ünnepnapok neve. A család tagjai, foglalkozások. Testrészek. Az időjárás – az évszakok, hónapok, napok, napszakok nevei. Környezetünk növényei, állatai. Útirány, járművek, jegyváltás. A pontos idő utáni érdeklődés. Betegség jelzése, segítsége kérése: orvos, kórház, gyógyszertár, posta, rendőrség utáni érdeklődés. Mindennapi tevékenységek, cselekvések megnevezése. Tisztálkodás, takarítás, öltözködés – ruhaneműk. Főzés, terítés, ételek nevei. Bevásárlás, üzlettípusok neve. Számok, színek, formák. A szókincs folyamatos gyarapítása a tanult témakörökben. Helyzetek, irányok. Tő- és egyszerű bővített mondatok alkotása. Jelölések, gyakori feliratok felismerése,

173

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja megértése.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Beszédszándék:  az idegen nyelven való megszólalással kapcsolatos gátlások oldása  az idegen nyelv lehetőségeinek felhasználása a világ jobb megismeréséhez  a tanuló önálló szóbeli kommunikációjának elősegítése. Beszédértés:  a témákban begyakorolt szavak, tőmondatok, egyszerű kérdések, információk, utasítások megértésének segítése, a kapcsolatfelvétel serkentése a tanult témakörben. Beszédkészség:  megfigyelés, alkalmazásával

utánzás, a

memorizálás,

páros

és

játékos

csoportos

szituációs

kommunikációs

gyakorlatok helyzetek

megteremtése, a kommunikációs készség fejlesztése  az idegen nyelvi környezetben való elemi szintű tájékozódás segítésére alkalmas

kifejezések,

beszédfordulatok,

konvenciók

megtanulása

és

alkalmazása  a mindennapi két- vagy többszereplős beszélgetések szervezése (jobb képességű tanulók esetében). Idegen nyelvű feliratok, utasítások, információk felismerése. A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai:  a kommunikációs bátorság erősítése  a vizuális, akusztikus észlelés pontosságának fejlesztése  a pontos fonémahallás, hallásdifferenciálás kialakítása  az akusztikus emlékezet fejlesztése  a szándékos tanulás erősítése. A tanulók értékelésének elvei: Az idegen nyelv tanulásában kiemelt szerepe van a folyamatos és következetes értékelésnek. Az értékelés alapja a tanulók önmagukhoz mért fejlődése. Az értékelés legfontosabb célja az ösztönzés. A szakasz végére elvárható követelmények: Akarja megismerni az idegen nyelvet.

174

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Érdeklődjön az idegen nyelvi közlések, feliratok jelentése iránt. Értse meg a tanár gyakran használt utasításait, kéréseit. Tudjon udvarias formában köszönni, megköszönni, kérni. Bővüljön az önmagával és környezetével kapcsolatos szókincse. Legyen képes a tanult témakörökben szavakkal, tőmondatokkal információkat adni, segítséget kérni egyszerű szavak, tőmondatok alkalmazásával. Ismerje fel a leggyakoribb idegen nyelvű feliratokat, jelzéseket. Matematika Célok  a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése  a problémák elvont szintű megoldása  függvényszerű gondolkodás alapozása  a

mérések

és

alkalmazásképes

számítások matematikai

alkalmazása műveltség

életszerű

kialakítása

helyzetekben, a

tanulmányok

folytatására. Feladatok  készségszintű műveletvégzés a racionális számok körében, a racionális szám fogalmának mélyítése  a műveletfogalom elmélyítése, bővítése a törtszámok körében  a geometriai alakzatok tulajdonságainak bővítése, új szabványmértékek bevezetése  szerkesztési alapismeretek bővítése  segítség nyújtása az ismeretek rendszerezéséhez  a problémák több úton való megközelítésének segítése, a letapadt gondolkodás oldása  az önértékelés, tevékenységszervezés képességének megszilárdítása  az önálló munkavégzéshez szükséges képességek szokások kialakítása  a műveletvégzés eszközként való használatának kialakítása  a már kialakult ismeretek, képességek folyamatos megerősítése  a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése  a problémamegoldás fejlesztése  az ismeretszerzéshez szükséges sajátos szokások, egyéni módszerek kialakításának segítése

175

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja  önbizalom növelése a problémák megoldásában. Tantárgyi tartalmak, témakörök Témakör

Gondolkodási módszerek alapozása

Tartalom Elemek elhelyezése adott halmazokba. Közös elemeket tartalmazó elemek uniója. Halmazok kapcsolatának az összes esetre vonatkozó használata: nincs közös elemük; van közös elemük, de egyik halmaz sem része a másiknak; illetve egyik halmaz része a másiknak. A logikai “és”, “vagy” alkalmazása. A “minden”, “van olyan”, “van, amelyik nem”, “egy sem” használata. Fogalmak értelmezése, rendszerezése.

Számtan, algebra:

Számfogalom, számköri ismeretek

Műveletek

Szöveges feladatok

Természetes- és racionális számfogalom, mennyiségfogalom elmélyítése. Racionális számfogalom bővítése. Közönséges törtek, tizedes törtek. Természetes és racionális számok csoportosítása, összehasonlítása, rendezése. Átváltások, egyszerűsítés, bővítés, összehasonlítás, rendezés. Összeg, különbség, szorzat alakok. Negatív számok a mindennapi életben. Műveletek természetes és racionális számokkal, tanult műveletek gyakorlása. Kerek számok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzóval szorzás, egyjegyű osztóval osztás szóban. Írásban: a 0-val való számolás eseteinek gyakorlása. Közönséges és tizedes törtekkel végzendő műveletek gyakorlása a mindennapi élethez kapcsolódó gyakorlatban. Tizedes törtek osztása két- és háromjegyű osztóval. Tizedes tört osztása egész számmal és tizedes törttel. A százalék fogalma. A százalékérték kiszámítása. Közönséges törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása egész számmal, közönséges törttel. Arányosság, következtetések, egyenes és fordított arányosság. Százalékszámítás: kamat-, adószámítás. Fizetések, vásárlások részletre. Egyszerű, összetett, fordított szövegezésű feladatok természetes és racionális számokkal a tanult alapműveletek alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan.

Geometria, mérések:

Geometriai alakzatok, tulajdonságaik

Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások

Testek, síkidomok tanult tulajdonságok alapján történő rendszerezése, tulajdonságok elmélyítése. Geometriai alakzatok (vonalak, síkidomok, testek) csoportosítása tanult tulajdonságok alapján. Speciális négyszögek rendszerezése halmazábra segítségével, részhalmazok közötti kapcsolat bemutatása. Venn-diagramok. A kör és alkotórészei. Az átmérő és a sugár kapcsolata. Kör kerületének, területének mérése tapasztalati úton. Kocka és téglatest térfogatának mérése, kiszámítása következtetéssel, majd mért adatok alapján. Hosszúság,

176

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja terület, térfogat mértékegységeinek összehasonlítása, összefüggések megállapítása, elmélyítése. Szakmaorientált feladatvégzések. A tanult szerkesztések gyakorlása. Helyiségek méretarányos alaprajza – adott és mért adatok alapján. Testek nézeteinek lerajzolása. Összefüggések felismerése a matematika valamennyi területéről. Egyenes arányosság ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. Állandó és változó különbségű sorozatok, hányados sorozatok, egész és tört számokkal. Táblázat adatai közötti összefüggés felismerése, leírása. Függvények megadása ellenpárokkal, táblázattal, nyíllal, szabállyal. Függvények jellemzése grafikonok alapján. Kísérleti játékokban események összehasonlítása – melyik a valószínűbb. Táblázatkészítés, ábrázolás grafikonon. Az átlag kiszámítása. Mindennapi élethelyzetekhez kötődő statisztikai adatok elrendezése, grafikon készítése (szakmaorientáció).

Szerkesztések

Összefüggések, függvények, sorozatok

Valószínűség, kombinatorika, statisztika

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Tantárgy specifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek  a tudástartalom transzformálása, új ismeretek megszerzése  taktikai, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése  a számfogalom elmélyítése, számköri ismeretek megerősítése, a számok rendszerének, azok összefüggéseinek megértése, a műveletek értelmezése a gyakorlatban való alkalmazás szintjén; jelenségek, tények, cselekvéssorok ellenkező irányú értelmezése a kritikai gondolkodás szintjén  összefüggéslátás a mértékek, az alakzatok kapcsolatában; elemzőképesség fejlesztése; a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése  az alkalmazási képesség fejlesztése; az arányosság értelmezése; a valóság térformáinak és mennyiségi viszonyainak értelmezése  a

következtetési

képesség

fejlesztése;

pontosságra

nevelés;

az

elemzőképesség fejlesztése  gondolkodási

képesség

fejlesztése:

állítás,

tagadás

értelmezése,

megfordítása. problémamegoldó gondolkodás fejlesztése; az önfejlesztési igény kialakítása  az egyéni lehetőségek és korlátok tudatosítása; cselekvéstervezés, önálló kivitelezés,

befogadóképesség

kialakításának segítése

177

fejlesztése;

önfejlesztő

programok

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja  a

külső

kapcsolatokban

is

érvényesíthető

szociális

viselkedés

szabályszerűségének felismerése  az együttműködés használata a mindennapi életben. A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai  valóságos

viszonyok

megértése,

becslése

térkép

térbeliség ábrázolása

alapján,

térképkészítési

két dimenzióban:

takarás,

elvek

célszerű

síkmetszetek  a távolság és a számok abszolút értékének, kapcsolatának értelmezése, a mennyiségi jellemzők kifejezése racionális számokkal, a mértékegységek megváltoztatásával  számmemória

fejlesztése,

összefüggésekre

való

emlékezés

műveleti

sémákhoz kapcsolva; szóbeli és írásbeli információkra, adatokra és összefüggésekre

való

együttes

emlékezés,

emlékezést

segítő

vázlat

készítése  gondolkodási funkciók és műveletek erősítése: az ismeretek rendszerezése, fogalmi gondolkodás; kijelentések, tagadások igazságtartalmának eldöntése; algoritmusok követése; oksági kapcsolat megfogalmazása, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel  fogalmak viszonyának rendezése részhalmazokba való rendezésével  rendszerezést segítő eszközök megismerése  algoritmusok felismerése, ismeretek mozgósítása életszerű helyzetekben  a gyakorlatban létező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, alternatív megoldása; az eredmény ellenőrzése  események megjelenítése szimbolikus jelekkel; alakzatok reprodukálása szerkesztéssel; fogalmak egymás alá rendezése; fogalmak alkotása önállóan  szükséges kifejtések fokozatos megismerése, a saját vélemény megvédése  a tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása  az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése  az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése  a matematikai ismeretek felhasználása más tantárgyak problémáinak megoldására. A tanulók értékelésének elvei  a tanuló munkájának folyamatos megfigyelése, a tapasztalatok, mérések regisztrálása

178

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja  a gyermek személyiségalakulásának, a tanulási képesség fejlődésének figyelembevétele  a dicséret, a biztatás alkalmazása a tanulói motiváció erősítésére. A szakasz végére elvárható követelmények A tanuló használja a halmazok és a logikai megfogalmazásokat, ismereteit különböző módon alkalmazza a gondolkodási műveletek végzésekor. Legyen biztos szám- és műveletfogalma az adott számkörben. Ismereteit alkalmazza gyakorlati példákban (szakmaorientáció). Legyen jártas a tanult geometriai számításokban és szerkesztésekben. Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási eljárások alkalmazása gyakorlati példákban. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján egész és tört számokkal mindkét irányban.

Adott

szabály

alapján

táblázat

kitöltése,

ábrázolása

derékszögű koordináta-rendszerben. Függvények jellemzése grafikon alapján. Összefüggések biztos felismerése. Egyenes arányosság ábrázolása. Valószínűségi játékok, kísérletek kapcsán események összegyűjtése, rendezése, táblázat készítése, valószínűségi esemény becslése, fogalmak használata. A gyakoriság és a relatív gyakoriság fogalmának ismerete. Informatika Célok Az információs kultúra alapjainak gyakorlatorientált megismerésével a tanulók hozzásegítése a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához. Feladatok  az informatikai eszközök szerepének, fontosságának tudatosítása az élet különböző területein  az

informatika

azon

eszközeinek,

fogalmainak

és

módszereinek

megismertetése, amelyek lehetővé teszik informatikai személetük kialakulását, az informatika alkalmazására készteti őket  az önálló számítástechnikai produktum (pl.: rajz, levél, névjegy, stb.) létrehozásának élménye  az alkotás élményének biztosítása  az esztétikai érzék fejlesztése.

179

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Fejlesztési feladatok, tevékenység, tanulásszervezés  adott informatikai eszközök tudatos használata  a számítógéppel való interaktív kapcsolattartás a legszükségesebb perifériák használatával  rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása; kézi szöveg feldolgozása  szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció szerkesztése  adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése  egyszerű problémák megoldása önállóan  egyszerűbb algoritmusok használata  ismert adatokból eredmény meghatározása  táblázatok, diagramok megismerése, adatok rendezése  hatékony, céltudatos információszerzés az internetről  csoportos kommunikációs eszközök segítségével információ küldése és fogadása  internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata  tanulmányi feladatokhoz kereső kérdések megfogalmazása  információk keresése a helyi adatbázisban  médiumok megkülönböztetése, irányított feldolgozása  dokumentumválasztás  adatgyűjtés – játék az adatokkal, csoportosítás, rendezés, összehasonlítás, elemzés.  szakkatalógus böngészése  információs játékok  „szörfözés” a világhálón  saját hivatalos irat (önéletrajz, pályázat) készítése. Tantárgyi tartalmak, témakörök Témakör

Tartalom

Számítástechnika Algoritmusok

Algoritmus kódolása programnyelvre, utasítások gyakorlása, programfuttatás, hiba, hibaüzenet, hibajavítás.

Dokumentumkészítés Ismerkedés alapvető dokumentumformákkal, szoftverekkel. Ikonok használata, egyszerű szöveg- és rajzkészítés. Adatkezelés Az iskolai élet adatai: saját gyűjtésű adatok számítógépes

180

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja adatállományának elkészítése. Az adatkezelés etikai szabályai. Táblázatkezelés Kész táblázat gépbe vitele. Adatmódosítás a táblázatban. Számítógéppel Paraméterek változtatása, a programmódosítás lépései, segített hatása: matematikához, fizikához kapcsolódó paraméterek problémamegoldás közötti kapcsolatok. Számítógépes A számítógépes hálózat funkciója, információszerzés hálózat egyszerű keresőprogrammal. Könyvtárhasználati ismeretek: Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás számítógépes adatbázisaival. Keresés kijelölt feladatra, dokumentum választása adott tantárgyi feladathoz. Az osztály életével Dokumentumismeret kapcsolatos dokumentumok létrehozása, nyers szöveg formázása: önéletrajz, rövid hivatalos levél elkészítése, nyomtatása. Különböző könyvtártípusok: iskolai, szak- és közkönyvtárak. Általános Az önálló könyvtári ismeretszerzés főbb lépései. A könyvtárhasználati megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése az aktuális ismeretek érdeklődéshez igazodva. A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai:  érzékszervi megismerések  térbeli és időbeli tájékozódás  a figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése  a gyors, pontos, koordinált mozgásos reagáló képesség  felismerő, rendszerező képesség fejlesztése  analízis, szintézis  algoritmikus, problémamegoldó gondolkodás. A tanulók értékelésének elvei  az értékelés kifejezi a tanuló az önmagához mért fejlődését, differenciált, személyre szóló, a tanuló fejlettségéhez, állapotához igazított  az értékelés alapja nem csupán az adott helyzetnek való megfelelés, hanem a tantárgyi specifikumoknak megfelelő – már begyakorolt – tanulási és munkaszokások alkalmazása. Az értékelés alapja:  az informatikai eszközök szerepének, fontosságának megértése,  az operációs rendszer segítséggel történő kezelése,  munkálkodás a számítógéppel a képességeinek és korosztályának megfelelő feladatok során,

181

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja  az alapvető algoritmusok végrehajtása,  dokumentumformák és rajzi dokumentumformák ismerete,  az esztétikus külalak kialakításának igénye. A szakasz végére elvárható követelmények A tanuló legyen képes rövid programokat önállóan futtatni, elakadásnál konkrét segítséget kérni. Értékelje a szövegszerkesztő program előnyeit. Tudjon néhány soros dokumentumot beírni a számítógépbe, és tegyen lépéseket a szerkesztőműveletek megismerésére, egyszerű rajz készítésére. Legyen képes rákérdezni az adatbázis megfelelő adataira. Tudjon egyszerű adatokkal adatállományt létrehozni. Ismerjen fel a táblázatban elhelyezett adatokat. Ismerje az adatkezelés etikai szabályait. Alakuljon ki jártasság a problémamegoldásban, a tapasztalaton alapuló vizsgálatok végzésében. Érzékelje

a

paraméterek

módosító

hatásait,

megfigyeléseit

legyen

képes

megfogalmazni. Tudjon a számítógépes hálózatból információt lekérni, rövid elektronikus üzenetet küldeni. Ismerje a hálózati viselkedés szabályait. Érzékelje a szerkesztőprogramok gyakorlati hasznosságát. Ismerje és tudja használni az iskolai és a lakóhelyi könyvtárat. Tájékozódjon biztosan az iskolai, a lakóhelyi könyvtárban, ismerje állományait, használja egyéb szolgáltatásait. Tudja segítséggel kiválasztani feladatmegoldásához, az érdeklődéséhez megfelelő információhordozót. A szerzett információkat használja fel tanulmányaiban, önművelésében. Történelem és társadalomismeret Tantárgyi tartalmak, témakörök

Témakör Korunk történelme

Tartalom A rendszerváltás, a demokratikus viszonyok.

182


Hazánk Európában és a nagyvilágban

Hazánk az európai tájak rendszerében. Közép-európai elhelyezkedés. Hazánk kapcsolata a szomszédos országokkal. A határon túl élő magyarság. Magyar állampolgárok külföldön. Útlevél, vízum, nagykövetség.

A globalizálódó világ

A kettészakadt világ, népességrobbanás, világélelmezési válság, AIDS – a globalizáció problémái. Az ENSZ tevékenysége. Az európai biztonsági rendszer és intézményei. Az Európai Unió, az egységes pénznem, az euró.

Hazánk, a Magyar Köztársaság

A demokratikus állam, az államterület. Az alkotmány mint alaptörvény. A választási rendszer, a képviseleti demokrácia szervei – az országgyűlés, a helyi önkormányzat képviselőinek választása. A személyes részvétel lehetőségei a törvényhozásban – népszavazás, népi kezdeményezés. Állampolgárság – állampolgári jogok és kötelességek. Az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog mint alapjogok. A gyermekek jogai. Gazdasági, szociális és kulturális jogok.

A kormányzati rendszer

Az állam feladatai

Gazdasági ismeretek

Az országgyűlés, a törvényhozás. Kormány- és ellenzéki pártok. Miniszterelnök, minisztériumok, helyi önkormányzatok. Végrehajtás, ellenőrzés. A belső rend védelme. A rendőrség. A bűnüldözés, a közrend és a biztonság védelme. Közlekedés-rendészet, rendészeti szervek, a polgárőrség. A honvédelem. Külpolitikai, diplomáciai feladatok. Az igazságszolgáltatás. A bíróságok. Polgári és büntető eljárások. Az ügyészségek. A védelemhez és az ártatlansághoz való jog. Művelődésügy – a műveltség társadalmi szerepe. A közoktatás. Az iskolán kívüli művelődés. Az egészségügyi ellátás, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika. A háztartás. Családi munkamegosztás, családi szükségletek, a családi költségvetés. Megtakarítási lehetőségek. A vállalkozás. Fajtái, az alapítás feltételei. A sikeres vállalkozás kritériumai: nyereség, társadalmi hasznosság. A munka világa. A munkaviszony létesítésének szabályai. A munkaszerződés. Munkanélküliség, munkaügyi szervezetek. Érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek. A nemzetgazdaság. Termelés, fogyasztás, felhalmozás. A gazdaság főbb sarokpontjai egy-egy egyszerű példán keresztül: gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, költségvetés, fizetési mérleg. Állami bevételek, az állami adók. A külgazdaság. Külkereskedelem, nemzetközi gazdasági szervezetek.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés  újságolvasás, televíziós, rádiós hírek hallgatása, ismeretszerzés a kapott információkból, beszámoló

183

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja  vázlat, ábra, rajz készítése tanári segítséggel  statisztikai

adatok

gyűjtése,

felhasználása,

elemzés,

következtetések

levonása  saját élményből gyakorlati tapasztalatgyűjtés  történetek, események elbeszélése  történelmi események okainak és következményeinek elemzése  látogatás a közeli közigazgatási és szolgáltató intézményekben (polgármesteri hivatal, bíróság, családsegítő központ, utazási iroda)  a helyi közélet eseményeinek követése  szituációs játékok (ügyintézés, tárgyalás, vita, sajtókonferencia, riportkészítés, tudósítás)  kérdőívek, kérvények kitöltése  részvétel osztály- vagy iskolai újság írásában. Hirdetések fogalmazása  naplóvezetés. A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai  ismeretszerzés

technikáinak

fejlesztése

különböző

írásos

forrásokból,

információk gyűjtése az interneten  a legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, lexikonok ismeretének és használatának megszilárdítása  a kritikai gondolkodás fejlesztése többféleképpen értelmezhető szöveg feltárásával,

jelentésrétegeinek

különféle társadalmi-történelmi jelenségek

összehasonlításával  történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése  feltevések megfogalmazása, összefüggések felismerésének fejlesztése az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról  társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről szóló önálló vélemény megfogalmazási képességének erősítése  különféle értékrendek összehasonlítása, a saját értékek tisztázása  a megismert jelenségek rendezése: ok és okozat, hasonlóságok és különbözőségek, szándékok és következmények szerint  a kommunikációs képesség fejlesztése, a tanultak gyakorlása, automatizálása az alábbi tevékenységekkel: a vita során véleménykülönbségek tisztázása, a saját

álláspont

gazdagítása,

továbbfejlesztése

184

mások

véleményének

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja figyelembevételével. a különböző információforrások elemzéséből levont következtetések, illetve különféletársadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése  történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása; önállóan gyűjtött képekből tabló készítése  térben-időben való tájékozódás fejlesztése, szókincsbővítés a történelmi korszakok, periódusok nevének használatával a történelmi idő tagolására, események, jelenségek, személyek stb. időrendbe állításával, a történelmi tér változásainak leolvasásával különböző térképekről  ismeretszerzés elsajátított technikáinak gyakorlása  elemzés, összefüggéslátás, ok-okozat feltárása. A tanulók értékelésének elvei  folyamatos

ellenőrzés,

értékelés,

egyéni

szükséglethez

igazodó

segítségnyújtás jellemezze a tanítás-tanulás folyamatát,  az ellenőrzés és értékelés legyen sokszínű, sokirányú, következetes,  az értékelés legyen a tanulók számára is informatív jellegű, biztosítsa a további motiváltságot, a személyiség fejlődését,  az értékelés megerősítő szereppel bírjon, pozitívumokra épülő legyen,  a kiinduló diagnosztizáló értékelést kövesse egész évben a folyamatos formatív értékelés,  az értékelés alapja mindig az önmagához mért fejlődés legyen, vegye figyelembe az ismeretelsajátítási folyamatban tanúsított aktív részvételt,  a tanuló egyéni képességeihez, fejlettségéhez, tudásához igazodó egyénre szabott számonkérésen alapuljon,  a differenciált értékelés kapjon hangsúlyt minden szakaszban,  vegye

figyelembe

a

tanuló

kritikai

gondolkodásának,

kommunikációs

készségének, időbeli, térbeli tájékozódásának fejlődését. A szakasz végére elvárható követelmények Legyenek elemi ismeretei a világot érintő nagy problémakörökről. Ismerje a külföldre utazás gyakorlati tudnivalóit. Tudjon egyszerű példákat mondani a demokratikus társadalmi részvétel tanult színtereiről. Értse, hogy az emberek az eseményeket, a változásokat különbözőképpen is érzékelhetik, értékelhetik.

185

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Legyen képes néhány mondatban véleménye mellett érvelni, mások érvelését figyelembe venni. Tudjon ismereteket meríteni különböző forrásokból. Tudjon egyszerű és képes információból származó ismeretet értelmezni, abból következtetéseket levonni. A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket és az ehhez kapcsolódó véleményeket. Tudja egyszerű példával bemutatni a folyamatosság és a változások szerepét a társadalmi-történelmi folyamatokban. Tudjon egyszerű példát mondani az értékek őrzésére, a fejlődésre. Legyen képes konkrét események kapcsán a jelen és a múlt megkülönböztetésére. Használjon kronológiai táblázatokat. Tudja megnevezni Magyarország államformáját, állam- és kormányfőjét, legyen képes felsorolni néhány minisztert. Tudja, mit jelent a hatalommegosztás, tudjon példákat mondani a törvényhozás, a végrehajtás, az ellenőrzés megvalósulásának színtereiről. Ismerje az igazságszolgáltatás szerveit. Legyen tisztában az Alkotmánybíróság szerepével. Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket. Legyenek konkrét ismeretei a közrend, a haza védelméről. Ismerje az alapvető gazdasági ágazatokat (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, szolgáltatás), értse a termelés és az életszínvonal közötti összefüggéseket. Tudjon példákat mondani a különböző vállalkozási formákról. Ismerje a munkába állás, a munkavállalás szabályait. Ismerje a munkanélkülivé válás esetén szükséges teendőket. Ismerje az adók fajtáit, tudja, hogy a szerzett jövedelem után adózni kell. Ismerje a munka világával kapcsolatos helyi intézményeket, tudja, hol lehet segítséget kérni. Tudjon családi költségvetést készíteni. Állampolgári ismeretei tükröződjenek a magatartásában. Természetismeret, biológia Célok

186

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja  tudományosan

megalapozott

ismeretek elsajátíttatása

az emberi test

működéséről az egészséget megóvó életvezetési szabályok kialakítása érdekében  a felnőtté válással járó lehetőségek és kötelezettségek megismertetése, a felelősség tudatosítása a családdal és a tágabb környezettel kapcsolatban  a felnőtt életben való sikeres helytállás megkönnyítése, az egészséget veszélyeztető szokások és az egészség megőrzését segítő lehetőségek gyakorlati megismertetése útján. Feladatok  elemi balesetvédelmi és munka-egészségügyi ismeretek nyújtása  hazánk egészségügyi hálózatának, társadalombiztosítási rendszerének és a fontosabb betegjogoknak a megismertetése  az egészséges életmód előnyeinek tudatosítása, a megelőzés jelentőségének felismertetése. Tantárgyi tartalmak, témakörök Témakör

Tartalom

Az ember szervezete és működése

A hormonális szabályozás alapelvei. Hormonhiány vagytúltermelés következtében fellépő leggyakoribb betegségek (a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai). A hormonok szerepe az ivari szabályozásban. Az immunitás. Védőoltások. Vércsoport. Az emberi szexualitás. Párválasztás, felkészülés a családi életre. A fogamzásgátlás módjai. Utódvállalás, család-tervezés, genetikai tanácsadás A terhesség, terhes gondozás, az embrionális fejlődés. A szülés. A terhesség megszakítás veszélyei. A szülő és gyermek kapcsolata. Csecsemőápolás. A kisgyermekek gondozása. A felnőttek felelőssége a gyermekek egészséges felnevelésében.

187


Környezet- és munka-egészségtani ismeretek

Lakó- és munkahelyi környezetünk higiéniája. Az egészséget veszélyeztető szokások: a dohányzás, az alkoholizmus, a drogok használata, a felelőtlen szexualitás, az AIDS. A szűrővizsgálatok, fogászati kezelés, a megfelelő pihenés, regenerálódás, korszerű táplálkozási szokások kialakítása. Egészséges életvezetés a felnőttkorba lépéskor. Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok megismerése. A betegségek általános tünetei. Házi betegápolás orvosi ellenőrzés mellett. Fertőző betegségek, járványok. Idős emberek leggyakoribb egészségügyi problémái. Idősebb családtagok egészségvédelme, ápolásuk iránti felelősség. Gyógyszerek tárolása, kezelése, használatának szabályai. Egészségügyi intézmények és azok rendeltetés szerinti igénybe- vétele. Háziorvosi és szakorvosi kórházi ellátás. Az egészségbiztosítási rendszer. A tb-ellátásra jogosultság feltételei. A jogosultság megőrzésének fontossága munkanélküliség esetén is. Munka alkalmassági vizsgálatok, munkavédelmi előírások, a munkahely sajátos munkavédelmi szabályai. Baleset-megelőzés. Munkahelyi balesetek – ügyintézés. Lakó- és munkahelyi környezetünk higiéniája

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Tapasztalatok az emberi szervezet működéséről, egészségéről  példákon keresztül felismerni az ember szabályozó szervrendszerének működését  megismertetni a nemi szervek egészségét biztosító személyi higiénés tennivalókat.  vélemények, tapasztalatok gyűjtése az abortusz társadalmi megítéléséről  figyelem felhívása az anya terhesség alatti életmódja és a születendő gyermek egészségi állapota közötti összefüggésre  a korán kezdett nemi élet veszélyeinek megismertetése  szituációs, kommunikációs szerepjátékokon át a kockázatos, veszélyes viselkedési módok elkerülésének, élethelyzetek megoldásának bemutatása  az

egészségmegóvás

szabályainak,

az

egészségügyi

intézmények

szolgáltatásai igény- bevételének, a gyógyszerfogyasztás és –kezelés szabályainak elsajátíttatása. Tevékenységek  megfigyelések, összehasonlítások az egészséges és beteg szervezetről  véleményalkotás

188

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja  a tanult ismeretek felhasználása a segítségnyújtásban, a saját élet szervezésében egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok, lexikonok önálló tanulmányozása  az elsősegélynyújtás modellálása, szituációs gyakorlatok végzése  higiéniai ismeretek önálló alkalmazása a mindennapokban  látott, tapasztalt élmények kritikus értékelése  véleménynyilvánítás, ítéletalkotás a feldolgozott témakörökkel kapcsolatosan. A tantárgyak kiemelt habilitációs, rehabilitációs célú feladatai: Gyakorlati problémák felismerése, korszerű életvezetés:  példák, gyakorlati feladatok segítségével tudatosítani az iskolában tanultak és az iskolán kívüli világ közötti kapcsolatot.  pozitív életvezetési stratégiák kialakítása, elfogadtatása, az életvezetési készségek fejlesztése. Egészség- és környezetvédelem:  az egészség- és környezetvédelmi ismeretek megerősítése hétköznapi példákkal, rávezetéssel, tudatosítással, gyakorlati alkalmazással  a környezetvédő magatartás kialakítása  a természetbarát, ökologikus szemlélet formálása, példák bemutatása, összefüggések feltárása az érzelmi intelligencia mozgósításával. Gondolkodási műveletek fejlesztése, megerősítése  a gondolkodás rugalmasságának, a kritikai, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése sok életszerű példán, gyakorlaton át  a

tanult

analógiák

transzfer

hatásának

megerősítése

új

feladatban,

tevékenységben. Az általános képességek fejlesztése  a kommunikációs, a téri irányok, téri viszonyok, a térbeli szókincs, az időészlelés pontossága, tudatossága  kommunikáció változó helyzetekben, különféle vélemények, nézetek egyszerű kifejezése  az önálló tanulás erősítése, az információhordozók használatának képessége A tanulók értékelésének elvei  Az értékelés célja a tanulók fejlesztése. Az értékelés szempontjai:

189

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja  helyes képzetek kialakulása, a tanult és begyakorolt szakkifejezések használatának fejlettsége  a megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazásának szintje.  a természettudományos megismerés szintje – a tanuló fejlettségének figyelembevételével  a kísérletekben történő részvétel, egyszerű vizsgálódások, kísérletek önálló, vagy párokban történő megoldása  a gondolkodási funkciók, műveletvégzések szintje, alkalmazásuk önállóan vagy irányítás mellett  ismeretek gyakorlati alkalmazása saját életvitelében  tantárgyspecifikus tanulási szokások, az önálló vagy az irányított tanulás szintje  a tanulmányok során elsajátított magatartási és viselkedési szakaszok bensővé válása  a jelenségek, folyamatok közül az emberre, a környezetre veszélyt jelentők felismerése, környezettudatos fogyasztói magatartás  a tanuló részvétele a közös munkában, feladatokban, egyéni vállalásokban. A szakasz végére elvárható követelmények A tanuló tudjon példákat mondani a hormonális szabályozás fontosságára. Ismerje a védőoltások szerepét az egészség megóvásában. Ismerje a terhesség megszakítás veszélyeit. Tudatosodjon benne a korai szexualitás veszélye. Alakuljon ki a felelősségtudat a családalapítással kapcsolatban. Tudja, hogy a szülők felelősséggel tartoznak gyermekeik neveléséért. Ismerje az elsősegélynyújtás elemi szabályait. Váljék igényévé az otthoni és munkahelyi környezet higiéniája. Utasítsa el az egészséget károsító szokásokat. Tudja, hogy saját egészsége megőrzéséért tudatosan tenni kell. Ismerje fel a betegségek általános tüneteit. Ismerje a hőmérő használatának szabályait, a gyógyszerek tárolási és használati rendjét. Tudja, hogy a fertőző betegeket el kell különíteni egészséges társaiktól. Legyenek ismeretei a munkába álláshoz szükséges orvosi vizsgálatok lebonyolítási lehetőségeiről.

190

A Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja Tudja, hogy a munkahelyek balesetveszélyesek, a balesetek bekövetkezte ellen a szabályok pontos betartásával lehet védekezni. Ismerje lakóhelye egészségügyi intézményeit és igénybevételük módját.

191

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents