A Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja

A Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról szóló 146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezetéből kiváló köznevelési intézményekből a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4/B. § (1) bekezdése szerinti szakképzési centrumokat alapított a költségvetési szerv alapítására vonatkozó szabályok szerint. A szakképzési centrumok fenntartását a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter látja el 2015. július 1-jétől. A Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Pedagógiai Programját a tagintézmények Pedagógiai Programjai alkotják, a jogszabályi előírásoknak megfelelő tagolással és tartalommal. A tagintézmények Pedagógiai Programjának tartalmi módosítása a fenntartó váltás és új szervezeti rend kialakítása miatt nem szükséges, mert a tagintézmények önállóan határozzák meg a hatályos jogi szabályozás keretei között a Pedagógiai Programot, ami a nevelőtestület elfogadásával és a tagintézmény-vezető jóváhagyásával válik hatályossá. A fenntartó egyetértése csak a többlet anyagi terheket jelentő programok rögzítéséhez kell. A 2015. július 1-én alapított Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum OM azonosítója: 203038, székhelye 9024 Győr, Nádor tér 4. A tagintézmények Pedagógiai Programja a Centrum Pedagógiai Programjának elválaszthatatlan része. A tagintézmények Pedagógiai Programjának első részében rögzíteni kell a tagintézmény nevét, székhelyét, telephelyeit. A korábbi Pedagógiai Program a leírt változtatásokból következő módosításokkal a korábban elfogadott Pedagógiai Program hatályosságát nem befolyásolja, új elfogadási eljárás nem szükséges jogfolytonos alkalmazásához. Győr, 2015. július 1.

Nagy Attila főigazgató

Pedagógiai program 2013.

0

„… mert az iskolára olyan nagy szükség van, és olyan sokféle a haszon, amely az iskolából származik, hogy vaknak és érzéketlennek kell lennie annak, aki ezt magától föl nem fogja, be nem látja.” /Apáczai Csere János/

Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Gimnáziuma, Két Tanítási Nyelvű Középiskolája, Turisztikai és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

GYŐR, 2015


1

Tartalomjegyzék A B

Általános információk................................................................................... 5 Az iskola nevelési programja ......................................................................... 5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eljárásai .................................................................................................... 5 1.1. A gimnáziumi nevelés-oktatás általános érvényű célkitűzései mellett további konkrét alapelvek ......................................................................................... 7 1.2. A szakképzés céljai ...................................................................................... 8 1.3. A két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskola, idegenvezető és turisztikai szervező értékesítő képzési célja: ................................................................... 8 1.4. Vendéglátó szakképzés célkitűzései ............................................................... 9 1.5. A vendéglátó szakközépiskolai és a vendéglátásszervező - vendéglős képzés céljai ................................................................................................................... 9 1.6. Vendéglátó-ipari szakiskolai képzés céljai: ..................................................... 9 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................. 10 2.1. Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó motívumok ........................................ 11 2.2. Segítő életmódra nevelés ............................................................................. 11 2.3. Az Iskolai közösségi szolgálat (IKSZ) megszervezése .................................... 13 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok; Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............................................. 14 3.1. Az egészségnevelési program megtervezése .................................................. 14 3.2. Célkitűzések .............................................................................................. 16 3.3. Egészséges iskolai környezet ....................................................................... 16 3.4. Tanórai foglalkozások................................................................................. 18 3.5. Tanórán kívüli foglalkozások....................................................................... 18 3.6. Személyi erőforrások .................................................................................. 19 3.7. Anyagi erőforrások: .................................................................................... 20 3.8. Továbbképzési lehetőségek: ........................................................................ 20 3.9. Ajánlások az egészséges életmód és a mindennapos testmozgás további lehetőségeinek javítására: ............................................................................ 20 3.10. Drogprevenció ........................................................................................... 21 3.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .... 21 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok................................................................................................................ 22 4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................... 22 5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai................................................................................................................. 24 5.1. A pedagógusok helyi feladatai ..................................................................... 24 5.2. az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................ 25 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..... 26 6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek............................................................................................ 26 6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................... 26 6.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................ 27 6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ........................................ 29 6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...................................... 30 6.6. Fogyasztóvédelmi neveléssel kapcsolatos tevékenységek ............................... 30 7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .................... 31 8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................ 31 9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................ 36


2

9.1. Előrehozott érettségi vizsga ......................................................................... 36 10. A tanuló felvételének és átvételének szabályai.................................................. 36 10.1. Tanulói jogviszony, átjárhatóság .................................................................. 36 10.2. Év közbeni átvétel ...................................................................................... 39 10.3. Kilépés - a tanulói jogviszony megszűnése.................................................... 40 C Az iskola helyi tanterve............................................................................... 40 1. . A választott kerettanterv megnevezése .......................................................... 41 2. A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások 41 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 41 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ......................................................................................................... 42 5. A szakképzés szakmai programja .................................................................... 48 5.1. A TISZK keretében végzett pályaorientációs tevékenység, szakmai képzés ...... 48 5.2. Szakközépiskola......................................................................................... 53 5.3. Szakiskolai képzés ..................................................................................... 55 5.4. Szakközépiskolai szakképzés....................................................................... 58 5.5. Szakiskolai felnőttoktatás ............................................................................ 62 6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................... 66 6.1. Gyermek- és ifjúságvédelmet célzó tevékenység............................................ 66 6.2. Az osztályfőnökök feladatai ........................................................................ 67 6.3. Az ifjúsági védőnő feladatai ........................................................................ 67 6.4. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai ............................................................... 67 6.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység ........... 68 6.6. A hátrányos helyzetű tanulókat segítő tevékenység ........................................ 69 6.7. A sajátos nevelési igényű tanulókat támogató tevékenység ............................. 69 7. Mindennapos testnevelés ................................................................................. 71 7.1. Mindennapos testnevelés a 9. évfolyamon ..................................................... 71 7.2. Mindennapos testmozgás a 10-12. évfolyamon kifutó rendszerben .................. 72 8. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ..... 72 9. A választható érettségi vizsgatárgyak, a vizsgatárgyakhoz rendelt helyi tantervi feltételek, tantárgyak ............................................................................................. 72 10.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .............................................................................................................................. 74 11.Az iskola írásbeli, szóbeli beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje .............................................................................................................................................. 77 11.1. Élő idegen nyelv: angol, német, olasz, célnyelvi civilizáció ............................ 77 11.2. Ember a természetben - Földünk és környezetünk: ......................................... 93 11.3. Testnevelés .............................................................................................. 115 11.4. Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó ismeretek .............................. 134 11.5. Vendéglátóipari és idegenforgalmi szakképző iskola: ................................... 138 11.6. A vizsgák szervezése ................................................................................ 141 12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................................................... 141 13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ......................... 143 14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 144 15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .................................... 150 15.1. Jogszabályi háttér ..................................................................................... 151 15.2. Az egészségnevelés iskolai területei ........................................................... 151 15.3. A környezeti nevelés fogalma .................................................................... 152 15.4. Az alapelveket szabályozó jogi háttér ......................................................... 153


3

15.5. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele ........................................... 154 15.6. Helyzetelemzés, helyzetkép ....................................................................... 155 15.7. Alapelvek, jövőkép, célok ......................................................................... 159 15.8. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ......................................................... 167 16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 169 16.2. A tanulók jutalmazásának elvei .................................................................. 171 17. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek................................ 173 18. Záradék ........................................................................................................ 173 19. Mellékletek ................................................................................................... 175


4

A Általános információk Fenntartó neve:

Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum

Cím:

9024 Győr, Nádor tér 4.

OM azonosító:

203038

Intézményi kód:

081206

B Az iskola nevelési programja 1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eljárásai

A tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában. Feldolgozásuk, összefüggéseiknek feltárása meg kell, hogy alapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását. Minden tanuló ismerje meg - iskolaszintnek megfelelően a magyar nép kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúrájuk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar személyiségek, tudósok, feltalálók, politikusok, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek megfelelően tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében és mindennapi életében. Az egyes tantárgyak során tanult ismeretanyagot tudják korunk és napjaink eseményeinek, változásainak megértésére felhasználni, és gondolkodásukban alkalmazni. Érdeklődjenek a társadalmi, gazdasági változások iránt, készüljenek fel egyéni és nagyobb közösségeket érintő döntések meghozatalára. Sajátítsák el, és a lehetséges mértékben gyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek hagyományaink, jellegzetességeink megismeréséhez és megbecsüléséhez vezetnek, és segítenek eligazodni a jelen feladati között. Tanítványaink legyenek nyitottak a hazánkban, a szomszéd országokban, Európában élő népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, és megbecsülésére.


5

A nemzettudat, az önismeret, és a hazaszeretet segítse elő történelmi, kulturális, vallási hagyományaink ápolását, segítse az egyéni és közösségi tevékenységet. Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez, legyenek nyitottak, ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az ország és lakosai életében. A tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak a másság iránt. Rendelkezzenek minél több információval az emberiség globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Iskolánk feladatrendszerébe épüljön be, hogy tanulóinkat készítse fel arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is vállaljanak részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A környezeti nevelés kapjon a korábbinál lényegesen nagyobb esélyt, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás váljon a tanulók életvitelében erkölcsi alapelvvé. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük őrzésébe, védelmébe, a környezeti károk megelőzésébe. A tanulók kommunikációs képességeinek új alapokra helyezése lényeges, de elvileg nem új feladat. Alapja az önálló ismeretszerzés, véleményformálás - és kifejezés, a vélemény megvédésének képessége. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb birtoklását igénylik. A mérhetetlen információmennyiség áramlásának korában a modern technikát is felhasználó, de szelektálni képes fiatalokat kell nevelni. Mivel az órakeret minimálislehetőséget biztosít a testnevelésre, az iskolának meg kell keresnie azokat a lehetőségeket, amelyek a tanulók testi egészségét fejlesztik (Szabadidős sport, túrák stb.). A testi-lelki egészség, az egészséges életmódra nevelés legalább annyira fontos, amennyire átfogó feladat. A betegségek megelőzésétől az egészséges életvitelig, a káros szokások elleni védekezés segítésétől a családi életig számos terület kérdéseivel kell őszintén és lehetőleg példamutatón foglalkozni. A tanulás megtanulása és a helyes pályaorientáció segítése iskolai feladat is jelentős hányadban. Főleg a munka világáról alkotott reális kép adhat jelentős segítséget. Minden osztályban - a nyelvekre orientált osztályokban kiemelten – alapvető cél egy vagy két nyelv elsajátítása a használatát biztosító szintig. Ebből következően szorgalmazzuk a vendéglátó szakképző osztályokban szakmai nyelvvizsga, gimnáziumban, két tannyelvű gimnáziumi, idegenforgalmi szakközépiskolai osztályokban közép- illetve felsőfokú nyelvvizsga letételét Pedagógiai program 2013.

6

legalább egy nyelvből. Minden osztályban, olyan mértékben biztosítunk lehetőséget a számítástechnikai felhasználási és internet használó gyakorlat biztosítására, amilyen mértékben ma már mind a felsőoktatási intézmények, mind a munkahelyek elvárják. 1.1.

A gimnáziumi nevelés-oktatás általános érvényű célkitűzései mellett további konkrét alapelvek

A célokat meghatározza iskolánk gimnáziumi osztályaiba jelentkező tanulók száma, tanulmányi eredménye, képességei és nem utolsó sorban céljaik, szándékaik. Egyértelműen követhető tendencia a jelentkezők számának és az általános iskolai eredményeknek növekvő-javuló jellege. Ezt mutatja, hogy gimnáziumi évfolyamokon 3 helyett 4 osztályt indíthattunk, és a tanulmányi átlag a jeles körül mozog a meghatározó többségnél. A jelentkező tanulók ezzel együtt egyre sokoldalúbbak is: növekszik az egyes tudományterületek - szakterületek (matematikától a nyelvekig) mellett a sportban, művészetekben is tehetséges, sőt kiemelkedően teljesítő tanulók száma. Ez az alaphelyzet együtt jár a kialakított céllal: -

gimnáziumi osztályainkban kiemelt szerepet kapott a nyelvi képzés, a matematikai-számítástechnikai képzés, és ehhez járult a nagyobb részben humán jelleg, a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem iránti fokozott érdeklődés elősegítése;

-

mivel gimnáziumi tanulóink esetében a négy éves képzési időn belül gyakorlati fakultáció - amely tovább nem tanulás esetén a munkába állást segítette - háttérbe szorult, egyértelműen alapszemponttá vált a továbbtanulásra felkészítés;

-

a reál irányultságú osztályokban a matematika és számítástechnika tantárgyak mellett az angol nyelv kap emelt óraszámot;

-

mivel a továbbtanulási - érettségi igények iskolánkban jelenleg humán irányúak, illetve a pedagógus képző intézmények mellett dominál a jogi és közgazdasági irányú továbbtanulási igény, elsődleges igény van az idegen nyelvek és matematika eredményes oktatása mellett a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem emeltszintű érettségire való felkészítésre;

-

további irányban jelentkező továbbtanulási igények esetében a felvételi tárgyakból való felkészítéshez - kémia, biológia, fizika, földrajz, készségtárgyak - lehetőség szerint egyéni segítséget biztosítottunk;


7

-

konkrét célkitűzés az érettségi vizsga választott szintjén meghatározott követelményeknek való megfelelés.

1.2.

A szakképzés céljai

A vendéglátó-ipari és idegenforgalmi szakközépiskolai valamint a szakiskolai képzés nevelési célkitűzései (általános emberi és pedagógiai) egyezőek közös céljainkkal, alapvetően oktatásiképzési feladatiban, tartalmukban különböznek. A jövő vendéglátó és idegenforgalmi szakembereinek olyan tudásra és mentalitásra lesz szükségük, amelyekkel megállhatják helyüket az Európai Unióban. A gazdaság tercier ágazata egyre nagyobb arányt foglal el nemzetgazdaságban, egyre nagyobb az igény a kvalifikált szakemberekre, minőségileg és mennyiségileg növekszik a munkaerőigénye. Szakképzésünkben tehát a gazdaság igényeit figyelem be kell venni. 1.3.

A két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskola, idegenvezető és turisztikai szervező értékesítő képzési célja: - az idegenforgalmi, a vendéglátó és szállodai tevékenységet végző vállalkozások, idegenforgalmi irányító szervek számára korszerű általános és szakmai műveltségű szakemberek képzése, akik - végzettségüknek megfelelően az idegenforgalmi szakmában minden középfokú képesítéshez kötött munkakör betölthetnek; -

olyan manager szemléletű középvezetők képzése, akik általános és speciális ismeretekkel rendelkeznek;

-

felsőfokú nyelvvizsga érettségiig a célnyelvből, középfokú nyelvvizsga a második idegen nyelvből;

-

mivel ebben az iskolatípusban érettségizettek 90 %-a továbbtanul, többségük idegenforgalmi főiskolán és közgazdasági egyetemen, emelni kell az óraszámot matematikából és történelemből a szabad sávból;

-

fontos célkitűzés képességeik sokoldalú fejlesztése, mint szakmai követelmény;

-

az iskola kapcsolatrendszerén keresztül az összefüggő szakmai gyakorlatok feltételeinek biztosítása;

-

olyan tudásanyag és szemlélet átadása, hogy tájékozottak legyenek a marketing munka törvényszerűségeinek felismerésében, eredményesen alkalmazzák a kommunikációs és tárgyalási technikákat.


8

1.4.

Vendéglátó szakképzés célkitűzései

Vendéglátó szakemberek képzése 2 formában folyik intézményünkben: -

szakközépiskolában a vendéglátásszervező - vendéglős képzéssel;

-

szakiskolai szakképzésben.

A képzés célja magában foglalja a szakmai követelményeket, a nevelési célokat, a személyiségformálást, a szocializációs funkciókra való felkészítést is - a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. 1.5.

A vendéglátó szakközépiskolai és a vendéglátásszervező - vendéglős képzés céljai - olyan szakemberek képzése, akik választott szakterületükön és bármely a szakmával kapcsolatos gazdasági területen vezetési, szervezési feladatot el tudnak látni; -

középfokú illetve szakmai nyelvvizsga szintnek megfelelő idegen nyelvtudás;

-

elsősorban szakiránynak megfelelő továbbtanulásra felkészítés;

-

kommunikációs képességek fejlesztése;

-

olyan speciális magatartás és viselkedéskultúra kialakítása, amely szakmai követelmény a vendéglátóiparban.

1.6.

Vendéglátó-ipari szakiskolai képzés céljai: -

a szakács, a cukrász, a pincér, a panziós – falusi vendéglátó és a vendéglátóipari eladó szakmákban olyan szakembereknek a képzése, akik a szakma elméleti alapjaival és a munkaműveletek végrehajtásában megfelelő gyakorlattal rendelkeznek. Képesek szakmájukban önállóan, szakszerűen és biztonságosan dolgozni;

-

a szakács, a cukrász, a pincér, a panziós – falusi vendéglátó és a vendéglátóipari eladó szakmákban olyan szakembereknek a képzése, akik a szakma elméleti alapjaival és a munkaműveletek végrehajtásában megfelelő gyakorlattal rendelkeznek. Képesek szakmájukban önállóan, szakszerűen és biztonságosan dolgozni;

-

a képzés befejezésekor szakmai nyelvismerettel rendelkezzenek;

-

többségük folytassa tanulmányait a szakmai vizsga letétele után, legalább érettségi vizsgát tegyen;

-

a szakma megszerettetése és önképzési igényük kialakítása.


9

Mindegyik képzési szinten alapvető cél, hogy ismerjék állampolgári, munkavállalói jogaikat és kötelességeiket. Tudjanak beilleszkedni a munkahelyi szervezetbe, és felkészítettek legyenek a szakmai szervezetek (kamarák stb.) munkájában való közreműködésre. A szakmai és általános felkészültségen túl rendelkezzenek olyan kommunikációs és tanulási készséggel, hogy tudják követni a szakma fejlődésével járó új igényeket, illetve a munkaerő-piaci viszonyok változásait. Az iskola elvégzése után diákjaink a program eredményeként a keresett munkaerő pozíciójába kerüljenek.

2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: -

a különböző szintű adottságaikkal;

-

az eltérő mértékű fejlődésükkel;

-

az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal;

-

egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel;

-

szervezett ismeretközvetítéssel;

-

spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket;

-

olyan elfogadó és segítő készségek, képességek birtokába kerüljenek, amelyek birtokában a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasítják, továbbá segítik a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében, valamennyi tevékenységében érvényesítendők. Színterei: -

tanórai nevelés,

-

tanórán kívüli nevelés,

-

iskolán kívüli nevelés.

-

az értelem kiművelése (kognitív kompetencia);

-

segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia);

-

egészséges és kultúrált életmódra nevelés (személyes kompetencia);

-

a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia).

Feladatai:


10

2.1.

Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó motívumok

Tanulási motívumok: -

tanulási motívumok és tanulási módok;

-

a megismerési vágy fejlesztése;

-

a felfedezési vágy fejlesztése;

-

a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése;

-

a tanulási teljesítményvágy optimalizálása;

-

a tanulási életprogram fejlődésének segítése.

Kognitív képességek fejlesztése:

2.2.

-

kognitív rutinok (művészetek),

-

megismerés,

-

kognitív kommunikáció,

-

gondolkodás,

-

tanulás.

Segítő életmódra nevelés

Feladatai: -

megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét;

-

olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. A tényleges szociális közegek hatása mellett kiemelt szerepet kell juttatni a közvetett hatásoknak, élményeknek is (élő és történelmi személyek, irodalmi hősök, csoportok, nemzetek kölcsönhatásainak megismerése);

-

a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságában érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak;

-

élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának át-


11

élési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkenése, fékezése; -

a szociális készségek sokféleségének gyarapítása, különös gondot fordítva a legfontosabbakra;

-

az iskolai élet olyanná alakítása, amelyben a kívánatos szociális készségek szükségszerűen működnek és ez által kialakulásuk lehetővé válik;

-

készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása;

-

a lehető legtöbb ismeret cselekvésbe, példákba, esetekbe, „esettanulmányokba”, de legalább szimulatív esetekbe ágyazottan való feldolgozása;

-

egyrészt a meghatározóan pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban jól érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet, másrészt a verbális eszközök tárházának fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók képesek legyenek minél eredményesebben érvényesülni a mai bonyolult, nyitott világban;

-

a pedagógusok és a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása;

-

a tanulók egymás közötti optimális szociális kölcsönhatásainak elvárása;

-

a szociális kölcsönhatások gyakorlatias megismerése, értelmezése.

-

az iskola kínálja fel a segítés sokféle lehetőségét, módját,

-

olyan segítő légkört alakítson ki és tartson fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység,

-

a pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelje, azokat úgy ossza el az évfolyamok között, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembesülhessenek;

-

a pedagógus rendszeresen él a segítő együttműködés formáival (együttcselekvés, közös feladatmegoldás, közös kirándulás...);

-

az iskola úgy szervezze tevékenységeit, hogy a tanulók minden héten, de legalább havonta vegyenek részt olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg;

-

a segítő versengés képességének fejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával, a szimulatív versengésben rejlő lehetőségek gazdagításával, jobb kihasználásával.


12

2.3.

Az Iskolai közösségi szolgálat (IKSZ) megszervezése

A 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében az érettségi vizsga megkezdésének feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az SNI tanulók esetében szakértői bizottság javaslata alapján az IKSZ mellőzhető. Az iskola a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben, valamint a 2005. évi LXXXVIII. törvényben foglaltaknak megfelelően iskolai közösségi szolgálatot szervez és a szolgálat teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatokat ellátja. Az iskola együttműködési megállapodás alapján vállalja a fogadószervezet által felajánlott lehetőség közvetítését az érintett diákoknak. Fogadó szervezetek lehetnek: -

Helyi, önkormányzatok

-

Nemzetiségi önkormányzat

-

Költségvetési szerv

-

Magyarországi székhelyű civil szervezet

-

Közszolgáltatásokhoz kapcsolódó jogképes szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató illetve intézmény

A fogadó szervezet köteles biztosítani: - az egészséget ne veszélyeztető és biztonságos tevékenységhez szükséges feltételeket, -

a szükséges pihenőidőt,

-

a közösségi szolgálattal összefüggő tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzést,

-

a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanuló, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú tanuló esetén a közösségi szolgálati tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét.

-

A fogadó szervezet gondoskodik a közérdekű tevékenységre fordítható idő betartásáról (2005. évi LXXXVIII. törvény).

A fogadó szervezet az Együttműködési megállapodás mellékletében meghatározza, hogy hol, milyen időtartamban, hány tanuló tevékenységét szervezi meg és biztosítja a feltételeket. Kapcsolattartás az iskola és a fogadó szervezet között:


13

Az iskola a kapcsolattartónak, koordinátornak a tevékenységet végző diák osztályfőnökét jelöli ki. Az iskolai koordinátor feladatai: - tanulók felkészítése -

pedagógiai feldolgozás

-

fogadó helyekkel való kapcsolattartás

-

adminisztrálás, dokumentálás, igazolás.

A fogadó szervezet az iskolával kötött együttműködési megállapodásban kijelöli a program felelősét és kapcsolattartóját. Az Iskolai Közösségi Szolgálat időarányos elosztása: A szolgálatot a 9-11. évfolyamon három tanévre, arányosan elosztva célszerű megszervezni az 50 órát (5 + 40 + 5 óra) - Legfeljebb 5 óra felkészítő foglalkozás -

Minimum 40 kontakt óra, tényleges tevékenység

-

Legfeljebb 5 óra záró foglalkozás

IKSZ dokumentálása: -

Együttműködési megállapodás az iskola és a fogadó szervezet között.

-

A tanuló köteles naplót vezetni.

-

Jelentkezési lap – jelentkezés ténye, tervezett helye és ideje, szülő egyetértő nyilatkozata.

-

A tanuló osztályfőnöke a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban; az osztálynaplóban (fakultációs napló formájában), a törzslapban és a bizonyítványban nyilvántartja, folyamatosan vezeti az IKSZ tevékenységet.

-

3.

3.1.

Teljesítés igazolása – iskola által kiállítva 2 példányban

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok; Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az egészségnevelési program megtervezése

Egészségfejlesztő team létrehozása Tagjai a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban együttműködnek. Tagjai: -

az intézményvezető vagy megbízottja;


14

-

az iskolaorvos, védőnő;

-

a testnevelő;

-

a szabadidő-szervező;

-

a diákönkormányzatot segítő pedagógus;

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

Segítő kapcsolatok bevonása A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az osztályfőnök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel. A szakszerű és az iskola konkrét helyzetét figyelembe vevő iskolai egészségstratégia megvalósítása a tantestület együttműködése nélkül elképzelhetetlen. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők és a szülők bevonására. Helyzetelemzés A helyi egészségnevelési programunknak folyamatosan reagálnia kell a világban és a szűkebb környezetben bekövetkező változásokra. Az egészségfejlesztési stratégia kimunkálása során az első feladat a problémafeltárás, a rizikócsoportok és a szükségletek felmérése. Az iskola-egészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy az alábbi egészségi problémák fordulnak elő tanulóinknál nagy fajsúllyal: -

60%-a tartáshibás;

-

20%-a scoliosis-os;

-

30%-a lúdtalpas;

-

15%-a túlsúlyos ill. elhízott, vagy táplálkozási zavarokban szenved;

-

20%-a érzékszervi problémákkal küzd;

-

11%-a asztmás;

-

17%-a allergiás;

-

10%-a pszichés zavarokkal szenved;

-

66%-a rendelkezik csak megtartott fogazattal.

Kulcsprobléma, hogy a modern kor és a vele együtt járó technológiák az embert olyan helyzetbe kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Mindezek igen gyakran a lelki egészség hanyatlását vonják maguk után.


15

3.2.

Célkitűzések

A mindennapos testmozgás lehetőségének megteremtése Közismert tény a fizikai erőnlét, az állóképesség nagyfokú romlása, ezért az iskolai egészségnevelési program egyik legfontosabb részeként jelentkezik a mindennapi testedzés biztosítása. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: -

minden gyermek minden nap vegyen részt a testmozgás-programban;

-

minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon történjen meg a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése;

-

minden testnevelési órán legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (l. a 243/2003. XII. 17. Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait);

-

a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályai legyenek betartva, külön figyelemmel a fittségi mérések és az izomerősítések különböző testhelyzeteire (l. az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” c. 2000-ben megjelent kiadványt);

-

minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is;

-

érvényesüljenek a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai;

-

a program életmód-sportokat is tanítson, melyeket egy emberöltőn át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében;

-

tartalmazzon játékokat és táncot is.

A fenti szempontok együtt és egyformán fontosak és jelentősek. 3.3.

Egészséges iskolai környezet

Fontos; hogy az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Figyelemmel kell kísérnünk, hogy az egészségügyi-közegészségtani szempontok érvényesülnek-e az iskolai élettér működése során. Az egészséges iskolai környezet biztosításának első feltétele a körültekintő telepítés (közúti forgalom, zaj). A szellemi, fizikai teljesítőképességet befolyásolják a természetes és mesterséges megvilágítás, komfort, klíma, légcsere, zaj, berendezés, iskolai napirend, az iskola belső és külső tereinek tisztasága. A tanterem alapvető normái: 52 m2 /36-40 tanuló. Pedagógiai program 2013.

16

Udvar hiányában is szorgalmazni és biztosítani kell a szabad levegőn való tartózkodást. A helyes táplálkozási szokások A táplálkozással kapcsolatos egészségfejlesztés módszertana felöleli az ezzel kapcsolatos ismeretek átadását: korszerű ételkészítési technológiák, egészséges élelmiszerek, a táplálkozás és a betegségek összefüggései, táplálkozási tanácsadás, rizikócsoportok számára kidolgozott sajátos étrend. Iskolánk speciális jellegét tekintve is konkrét lehetőségeket kell, hogy biztosítson az egészséges étrend, táplálkozás megvalósításához, elsősorban a tankonyha, a tanétterem és a büfé kínálata által. Kívánatos az egészségtelen rágcsálnivalók, helytelen összetételű és rossz konyhatechnikával készült élelmiszerek, színezett, magas cukor-, szénsav tartalmú üdítőitalok száműzése, a kínálat kiegészítése friss gyümölccsel, egészséges innivalóval, tejtermékekkel, teljeskiőrlésű gabonafélékből készült péksüteményekkel, salátákkal. Mentális egészségfejlesztés A jó lelkiállapot erősítő hatással van az immunrendszerre, a testi bajok esetenként a lelki egészség romlására vezethetők vissza. Az egészséges életmódra nevelés az egészséges állapot örömteli megélésére nevel. Fel kell készíteni a tanulókat, hogy legyenek alapvető ismereteik az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Alakuljon ki a sportoláshoz, a mozgáshoz való pozitív viszonyuk, fejlődjön szabadidő kultúrájuk. A sportoláson keresztül is erősítsék akaraterejüket, kudarctűrő képességüket, fejlődjön önismeretük, alkalmazkodóképességük, személyiségük. Rendelkezzenek a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához, a kooperációhoz megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Legyenek felkészülve az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Önálló felnőtt életükben tudjanak helyes döntéseket hozni, konfliktusokat megoldani. Sajátítsanak el szorongás- és stresszoldó technikákat. A rendszeres testmozgás hatásaival közvetlen kapcsolatban áll az egyes mentális problémák enyhítésével és megszüntetésével. Legyenek tisztában azzal, miként irányítják cselekedeteinket a különféle érdekek, melyek a magatartásirányítás legfontosabb eszközei. Lássák be, hogy léteznek olyan erkölcsi szabályok (értékek), normák, amelyek állandónak, az Pedagógiai program 2013.

17

emberi mivolthoz szorosan tartozónak tekintendők; értsék meg az ezeken alapuló magatartási szabályok, életvezetési elvek betartásának jelentőségét; képesek legyenek a jót a rossztól megkülönböztetni, az erkölcsöt, romboló tényezőket, a devianciát felismerni. Testi higiénés szokások alakítása A kulturált, tiszta és az időjáráshoz igazított öltözködés hangsúlyozása elengedhetetlenül fontos. Nem szabad csak a divatot követve ruházkodni. Hajunk, bőrünk a városi környezetben a közlekedési, ipari légszennyezés hatására fokozott igénybevételnek van kitéve, ezért védelme is nagyobb törődést kíván. Fel kell hívni a figyelmet a teljes körű (száj-, haj-, köröm-, test) és rendszeres tisztálkodásra. Sajnos e téren is akad tennivaló. Biztosítani kell az iskolában a tiszta és megfelelő méretű mellékhelyiségeket, öltözőket, mosdó- és zuhanyzóhelyiségeket. 3.4.

Tanórai foglalkozások

Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv készítése során külön figyelmet kell fordítani. Az osztályfőnöki és a biológia órák különösen széleskörű teret biztosíthatnak a tanulók egészségfejlesztésére. A szakmai képzés keretein belül is keresni kell a lehetőségeket az egészségtudatos életszemlélet kialakításához. Kardinális feladat hárul az iskolai testnevelési programra. Az alapvető cél, hogy minél több diákot bevonjunk a rendszeres testmozgás élményébe, ill. mozgáskultúrájuk fejlesztésébe széleskörű szervezési valamint hatékony, következetes és meggyőző (direkt, indirekt) oktató-nevelő munkát igényel. A törvény által előírt kötelezettség végrehajtásához – a tanulók fizikai és motoros képességeinek mérésére – a Hungarofit 4+1 –es tesztsorát alkalmazzuk a tanév elején és végén, melynek célja – a képességek mérése, értékelése és minősítése mellett az egészséges létezéshez szükséges fizikai fitness szint kívánt értékének tudatosítása. 3.5.

Tanórán kívüli foglalkozások

Iskolánk tanórán kívüli tevékenységeinek sorában fontos szerepe van az iskolai sportkörnek, foglalkozásai, azok tartalma szorosan kapcsolódik a tanórai testneveléshez. A mindennapos testmozgás feltételeinek megteremtéséért folyamatosan – az igényekhez igazodva – alakítjuk és bővítjük a lehetőségeket. Az iskola minden tanulója a beiratkozással automatikusan diáksportköri tagsággal rendelkezik, melynek értelmében külön díj befizetése nélkül vehet részt a sportköri foglalkozásokon. A délutáni foglalkozásokon a következő sportolási lehetőségeket kínáljuk: Pedagógiai program 2013.

18

-

kosárlabda,

-

röplabda,

-

labdarúgás,

-

torna, aerobik,

-

tollaslabda.

Ezeken kívül számos más sportban is lehetősége van tanulóinknak a képességek felmérésére és a versenyzési kedv kibontakoztatására. Diákjaink elindulnak kézilabda, atlétika, evezős, kötélugró, úszó és egyéb aktuálisan adódó versenyeken is. Míg az edzéseken leginkább a rendszeres mozgást, a versenyzést is felvállaló tanulók vesznek részt, a hagyományos házibajnokságokba a passzívabbakat is igyekszünk bevonni. A fizikai erőnlét növelése céljából kondihelyet különítettünk el, melyet további bővítéssel szeretnénk felkínálni mindenkinek. Rendszeresen szervezünk sportnapokat, melyeken kosárlabda, röplabda, teremfoci és asztalitenisz csatákat vívhatnak a résztvevők. Egyéni igény szerint - az óraközi szünetekben vagy a tanítás után is - van lehetőség egy kis frissítő ping-pong játékra. Évente kerül megrendezésre a röplabda kupa, amit ifjúsági lánycsapatok részvételével szervezünk. A szabadidő egészséges eltöltéséhez nyújtanak segítséget az ODK túrázások, kirándulások. A sítáborokban minden évben 30-40 diákunk sajátítja el a sízés alapjait vagy csiszolja sítudását. A tartási rendellenességgel küzdők részére hetente 2 alkalommal biztosítunk gyógytestnevelést. A diákönkormányzat részére heti kétszer áll rendelkezésre a tornaterem. Mindezekkel az iskolai sportkörünk hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók részére biztosított legyen a mindennapi testedzés lehetősége. 3.6.

Személyi erőforrások

Belső: -

az iskolában dolgozó pedagógusok személyes példamutatása, egészségtudatos életmódja adja elsősorban az egészségnevelés hitelességét;

-

a technikai dolgozók igényes és rugalmas napi munkájukkal tudják elősegíteni az egészséges iskolai környezet kialakítását.

Külső:


19

-

az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei, az Országos Gyermekegészségügy Intézet és más egészségügyi intézmények, szervezetek és a gyermekvédelmi szolgálatok munkatársai.

3.7.

Anyagi erőforrások: - a fenntartó támogatása az iskola egészségnevelési programjának megvalósításához; -

a tanulói létszám arányában juttatott sporttámogatás célirányos felhasználása;

3.8.

3.9.

helyi szolgáltató cégek anyagi és természetbeli támogatása.

Továbbképzési lehetőségek: - tájékoztató fórumok, -

meghívott előadók,

-

egészségtan-tanárképzés,

-

szakkönyvek, szaklapok.

Ajánlások az egészséges életmód és a mindennapos testmozgás további lehetőségeinek javítására: -

figyelemfelhívó kommunikációs anyagok rendszeresítése a faliújságon ill. falakon;

-

a probléma hangsúlyosabb kezelése a kapcsolódó tantárgyaknál is;

-

az osztálytermek – szünetekben történő – kötelező elhagyása;

-

nagyszüneti séta lehetőségének megteremtése;

-

dühöngő sarok kialakítása boksz-zsákkal;

-

a konditerem további fejlesztése;

-

egészségnap-sportnap együttes tartása;

-

a heti 3 testnevelés óra visszaállítása a szabad órakeret terhére;

-

a 11. évfolyamtól a koedukáció megszűntetése csoportbontással;

-

a szabadtéri pályák kizárólagos használatbavétele (nagy létszámú iskolánkban az összes mozgásteret figyelembe véve 0,55 m2 tornaterem jut 1 tanulóra!).

Az iskola egészségnevelési programjának kidolgozása az iskola-egészségügyi szolgálat egyetértésével és aktív közreműködésével történt.


20

3.10. Drogprevenció Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A droghoz kétféle okból nyúlnak az emberek: az egyik a kaland, a kockázatkeresés, azért, hogy „jól érezzék” magukat, a másik csoport, aki valamilyen lelki bajára keres gyógyírt, ezek az „öngyógyítók”. Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott benső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában. A pubertás kortól kezdve nagyon fontos a kortárs csoport befolyása, amit a drogprevenciós munkában fel tudunk használni (kortárs-segítők). Lehetséges formái, színterei: -

tanórai foglalkozások (szaktárgyi órák, szakmai órák, osztályfőnöki órák),

-

tanórán kívüli foglalkozások (diáknap, egészségnap, sportprogramok, vetélkedők, versenyek)

-

szülői értekezletek

-

iskolán kívüli rendezvények – konferenciák, továbbképzések, kortárssegítőképzés, egyéb rendezvények

3.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az "oktatóanyag", így az elsősegélynyújtás oktatása szerencsére ma már helyet kap egy normál iskola életében. A legfontosabb pedagógusok igényének kialakítása , akik a nehézségek ellenére megpróbálják beilleszteni tanóráikba ezen fontos ismereteket. Az iskolai javaslat a tanórai használatra: biológia órák, kémia órák (mérgezések, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések), fizika órák (égési sérülések), osztályfőnöki órák. Tanórán kívüli lehetőségek: erdei iskolák (a túrázás balesetvédelmi ismeretei), témahetek, szakkör, önképző körök. Idő hiányában a pedagógusok fő célja a motiváció megteremtése lehet, ezt követően érdemes a diákokat valamilyen célszervezethez irányítani (Ifjúsági Elsősegélynyújtók, Magyar Vöröskereszt). Iskolánkban az ifjúsági védőnő segítségével rendszeres felkészítés zajlik a Vöröskeresztes


21

versenyre, melynek része az elsősegély nyújtás ismereteinek terjesztése , az ismeretek mérése.

4. 4.1.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Iskolánkban a közösségfejlesztés főbb területei: -

a tanórák,

-

a tanórán kívüli foglalkozások,

-

a diák-önkormányzati munka,

-

a szabadidős tevékenységek.

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: -

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához;

-

véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez;

-

a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend);

-

a másság elfogadásához;

-

az együtt érző magatartás kialakulásához;

-

a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen -

megjelenésével,

-

viselkedésével,

-

beszédstílusával,

-

társas kapcsolataival,

az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: -

érezze minden tanuló, hogy a Krúdy Gyula Középiskola közösségéhez tartozik, érezze magáénak az iskolát, ezért óvja, védje, tegye esztétikussá szűkebb mozgásterét, az osztályát, a folyosókat, egyéb tartózkodási helyeit. Tanáraik irányításával díszítsék osztálytermeiket, abban fejeződjék ki diákjaink érdeklődési köre, az osztályok szakmaisága, humán vagy reál irá-


22

nyultsága, illetve a környezetükkel szemben támasztott igényesség. Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: -

ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek;

-

ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit;

-

sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek;

-

legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket;

-

valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában;

-

legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát;

-

váljon érzékennyé környezete állapota iránt;

-

kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába;

-

életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá;

-

szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén;

-

legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni;

-

tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni;

-

az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani;

-

ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait;

-

kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez;

-

tanuljon meg tanulni;


23

-

tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet;

-

legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére;

tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

5.

5.1.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi feladatai

A pedagógusok feladatai részletes listáját személyre szabott munkaköri leírás tartalmazza, amelyet évente felülvizsgálunk. A pedagógusok helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: -

a tanítási órákra való felkészülés,

-

a tanulók dolgozatainak javítása,

-

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

-

a megtartott tanítási órák dokumentálása, vezeti a hiányzást (papíralapú és digitális napló)

-

érettségi, szakmai, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

-

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

-

tehetséggondozás, tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

-

felügyelet vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

-

iskolai programok, ünnepélyek szervezése,

-

ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

-

fogadó órák megtartása,

-

részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleten, megbeszéléseken,

-

részvétel az intézményvezető által elrendelt továbbképzéseken,

-

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,

-

iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel,

-

tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai munkavégzés,

-

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

-

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása.


24

5.2.

az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök legfontosabb feladatai és hatásköre: -

a pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit,

-

munkája során maximális tekintettel van a személyiség fejlődés jegyeire,

-

együttműködik az osztály-diákbizottsággal, segíti a tanulóközösség kialakulását,

-

segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját,

-

kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével,

-

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, egy hónappal a félév, illetve tanévzárás előtt írásban értesíti a szülőt a várható elégtelen osztályzatról,

-

figyelemmel kíséri az osztály fegyelmi helyzetét,

-

minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítését a tantestület elé terjeszti,

-

szülő értekezletet tart,

-

ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: o a napló vezetése, ellenőrzése, o a tanulók ellenőrző könyvének áttekintése október, december, március és május hónapban, o statisztikai adatok szolgáltatása, o bizonyítványok, törzslapok megírása, o hiányzások igazolása,

-

kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével,

-

tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,

-

javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére,

-

részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását,

-

segíti a közösségi szolgálat szervezését tanulói számára, ellenőrzi megvaló-


25

sulását, -

órát látogat az osztályában, tapasztalatait megosztja az osztályban tanítókkal és az iskolavezetéssel.

6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

6.1.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Az utóbbi évtizedekben egyre több a magatartási zavarral küszködő fiatal. Ez az iskolában is tapasztalható, összefüggésben van a tömegkultúra és az értékrend átalakulásával. Egyre nehezebb kezelni intézményi szinten ezt a problémát. Megnyilatkozási formái az iskolai élet minden területén megfigyelhetők, éppen ezért közös fellépéssel lehet változtatni rajta. Feladataink: -

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának hatékonnyá tétele;

-

a magatartás-zavarokat kiváltó okok feltárása, mérséklése és lehetőség szerinti megszüntetése;

-

az osztályfőnökök koordinációs szerepének növelése;

-

személyiségre szabott megoldás megtalálása;

-

kapcsolatfelvétel az iskolán kívüli szervezetekkel az okok megszüntetése érdekében.

6.2.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetség és képesség kibontakoztatásának színterei: -

differenciált tanórai foglalkozások;

-

iskolai tantárgyi szakkörök;

-

iskolai klubok;

-

önként vállalt szorgalmi feladatok;

-

diákok részére kiírt pályázatokon való részvétel, illetve a tanulók felkészítése;

-

kutatómunka a könyvtárban;

-

iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekhez irányítás;

-

sportszakosztályok és sportkörök.

A tehetség kibontakoztatásának lehetőségeként minél több tanulót kell indítanunk különböző szintű tanulmányi versenyeken. (OKTV, OSZTV, SZKTV, regionális, megyei és városi ver-


26

senyek, sportversenyek, Kisfaludy Napok, pályázatok stb.) Mivel az országos tanulmányi versenyek (OKTV) rendkívül szűk kört érintenek, az országos döntőbejutást számtalan szubjektív elem teheti kétségessé, ezért egyéb versenyeken való részvételt szorgalmazzuk, amelyek a tehetséggondozásnak, speciális képességeknek kibontakoztatásának ugyanúgy tág teret adnak és sikerélményt is biztosítanak. A dicséret fontos pedagógiai eszköz. Azokat a tanulókat, akik képességeihez mérten kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, versenyeken eredményesen szerepelnek, az iskola jó hírnevéért sokat tesznek, a nyilvánosság előtt (iskolarádió, iskolaújság, körözvény, iskolai ünnepélyek) részesítjük dicséretben. 6.3.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A Közoktatási törvény 41. § (6) értelmében a nevelési-oktatási intézmény ellát gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat is. Ennek törvényi háttere: -

Gyermekvédelmi törvény;

-

köznevelési törvény

-

20/2012 EMMI rendelet.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat végző személyek: -

az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettesek;

-

az iskolában dolgozó pedagógusok, kiemelten az osztályfőnökök;

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;

-

a munkát segítő személyek: 

iskolaorvos,



iskolai védőnő,



szabadidő-szervező pedagógus.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos konkrét feladatok: -

az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst foglalkoztat, aki lehetőség szerint rendelkezzen pszichológus vagy szociális munkás végzettséggel;

-

minden pedagógus, kiemelten minden osztályfőnök közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: -

a pedagógusok, tanulók és szülők tájékoztatása (írásban is) a gyermek- és


27

ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy mikor, hol, milyen problémákkal kereshető fel; -

tájékoztatás az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről. Elérhetőségük közzététele;

-

a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése;

-

a gyermek veszélyeztetettségének felismerése;

-

segítségnyújtás, a veszélyeztetettség megszűntetésében részvétel;

-

veszélyeztetett tanulóknál a családi környezet megismerése;

-

szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat értesítése. (Jelzési kötelezettség);

-

részfeladatok ellátása, esetmegbeszélésen való részvétel, ha ezt a gyermekjóléti szolgálat kéri. (együttműködési kötelezettség);

-

anyagi problémák esetén a gyermekvédelmi támogatás megítélésének kezdeményezése;

-

tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról;

-

dokumentációs feladatok.

Egyéb tevékenységek: -

szabadidős foglalkozások megszervezése és vezetése prevenciós céllal;

-

pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatok megírása;

-

havi jelzőrendszeri ülésen való részvétel (a gyermekjóléti szolgálatnál).

A munkavégzés feltételei: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához iskolánk biztosítja a megfelelő kereteket. A munkavégzés módszerei és lépései -

kapcsolatfelvétel (illetve a későbbiekben kapcsolattartás) más gyermekvédelmi intézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő szolgálatok stb.);

-

intézmények elérhetőségének kifüggesztése az aulában és a tanári szobában;

-

hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek felmérése az osztályfőnökök segítségével.

Folyamatos munkák: -

egyéni esetkezelés: egyéni segítségnyújtás problémák esetén;

-

családgondozás (konzultációs lehetőség, családlátogatások illetve megfelelő végzettség esetén családterápia és video-home tréning segítségével);

-

prevenciós tevékenység:


28



osztályfőnöki órák keretében (drog-prevenciós, önismereti, felvilágosító stb. témákban);



szabadidős programok által (klubok, csoportok, képzések megszervezése/megtartása);

-

-

pedagógusok segítése: 

tanácsadás gyermekvédelmi kérdésekben;



információnyújtás;



a veszélyeztetett gyerekek nyilvántartása, munkanapló vezetése;

ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, elérhetővé tétele.

Alkalmi feladatok: -

pályázatok: pályázati lehetőségek felkutatása, a gyermekvédelemmel összefüggő pályázati anyagok elkészítése;

6.4.

-

kérdőívek kidolgozása a pedagógiai program mérési rendszeréhez;

-

fegyelmi tárgyaláson való részvétel;

-

Győr gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök találkozóján való részvétel;

-

félévkor és évvégén ifjúságvédelmi beszámoló megtartása.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

Színterei: -

tanítási órák és csoportfoglalkozások;

-

tanulószoba illetve korrepetálás;

-

egyénre szabott feladatok adása.

A tehetséggondozásban és felzárkóztatásban változatlanul szerepe van a differenciált tanórai munkának. A 9. osztályok tanulóinál, ha a tanév eleji felmérések szükségessé teszik, felzárkóztató órákat szervezünk, addig, amíg az osztályok átlagát tanulmányi téren el nem érik. Az iskola a tanulók tanulmányi munkájának segítése érdekében korrepetálásokat szervez: -

a korrepetálások az iskola költségvetési előirányzatának terhére tervezhetők;

-

ezt a tantárgyfelosztásban szerepeltetni kell;

-

a korrepetálások időpontját, helyét, a korrepetálásokat végző tanár nevét a tanulókkal ismertetni kell, akik ezt az ellenőrző könyvbe beírják;

-

a korrepetálások rendjét állandó hirdetésként az aulában ki kell függeszteni;

-

a korrepetálás a tanulók részére ingyenes és önkéntes.

Rendkívül esetben (pl.: több tárgyból bukás veszélye) a tanuló a szülő egyeztetésével kötelezPedagógiai program 2013.

29

hető a korrepetáláson való részvételre. 6.5.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésünkben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű - de különösen a szociális hátrányban lévő tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Célunk: a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátításukat és egyéni ütemű fejlődésüket segíteni. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: -

felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése;

-

önismereti csoportok létrehozása (működtetése);

-

drog- és bűnmegelőzési programok;

-

mentálhigiénés programok;

-

pályaorientációs tevékenység;

-

komplex táborozások, kirándulások, országjárások;

-

felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél);

-

helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése;

-

motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, ellátásban részesüljön;

-

kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal;

-

a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása;

-

táborozási hozzájárulások;

-

ösztöndíjak;

-

pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

Iskolánkban ”szociális programban” is szeretnénk gondolkodni. A meglévő alapítványi és pályázati lehetőségeinket úgy hasznosítjuk, hogy az egyszerre megfeleljen a tehetséggondozásnak, és szükség szerint a szociális háló szerepét is betöltse.

6.6.

Fogyasztóvédelmi neveléssel kapcsolatos tevékenységek

Minden állampolgárnak biztosítani kell, hogy megkapja a megfelelően tájékozott és tudatos fogyasztóvá válásához szükséges ismereteket és e tudás elsajátításához való jogot. A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztás alapvető meghatározója a család. A foPedagógiai program 2013.

30

gyasztói szokások kialakulásában az otthonról hozott hatások a legerősebbek, ezért fontos a szülők, a családok bevonása ebbe a nevelési folyamatba. A fogyasztóvédelmi oktatás célja, hogy -

alakuljon ki a tanulókban a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás, a helyes értékrend,

-

ismerjék a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, a gazdaságosságot és a takarékosságot,

-

ismerjék meg a piac, a marketing és a reklám szerepét, tudjanak e területeken eligazodni,

-

ismerjék meg jogaikat, legyen igényük jogaikat érvényesíteni,

-

olyan fogyasztókká váljanak, akik a környezet szempontjait is figyelembe veszik.

A fogyasztóvédelmi oktatás formái: -

Az iskola jellegéből adódóan a fogyasztóvédelem legfontosabb fogalmait, elemeit a tanulók a szakmai tárgyakon belül megtanulják.

-

Felhasználjuk az osztályfőnöki és egyéb szaktárgyi órákat is arra, hogy kiemeljük a tananyagban fellelhető fogyasztóvédelemhez kapcsolódó témákat.

-

7.

Igénybe vesszük szakértő előadók segítségét is.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Az iskolában diákönkormányzat működik. A tanulók ezen keresztül gyakorolják a nemzeti köznevelési törvény 48. § 4. bekezdésében számukra biztosított jogokat. Véleményét írásban közli az intézmény vezetőségével. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik.

8.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A tanulókkal való együttműködés A tanulók jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 10-12. §-a tartalmazza. Ezek érvényesítése az iskola mindennapi életében az iskola fontos célkitűzése. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommu-


31

nikációs és együttműködési készségük. Az iskola számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak, mint iskolahasználóknak az igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, iskolafejlesztő munkájában felhasználja. A diákjogokkal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania. A joggyakorlás legfontosabb szervezett fórumai a diákönkormányzat, a diákközgyűlés. A diákönkormányzat Az osztályok a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően minden tanév elején osztály-diákbizottságokat választanak. A bizottságok alkotják az iskolai diákönkormányzatot, melynek tagjai megválasztják vezetőségüket. A diákönkormányzat működését a tanulók által választott pedagógus segíti, a diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a szakmai igazgatóhelyettes. Működési mechanizmusát tekintve az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás rendjét az intézmény, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az iskolai diákönkormányzat működésének célja, feladata: -

a köznevelési törvény alapján a tanulói érdekképviselet megvalósítása a diákönkormányzat tevékenysége révén;

-

a fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése a diákönkormányzat munkáján és a diákközélet - ODB működése, diáktanács megbeszélései, diákparlament lebonyolítása stb. - megvalósításán keresztül;

-

a diákönkormányzat működése során a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának biztosítása - összhangban az SZMSZ-ben meghatározott elvek megismerésével és megvalósításával;

-

az iskola kulturális életében való részvétel - a rendezvények, műsorok, ünnepélyek szereplőinek közreműködése révén;

-

a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kultúrált viselkedési formák kialakítása a fentiekben említett tevékenységek gyakorlása során.

A diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának legfontosabb fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlés


32

- az iskolai diákönkormányzat döntése alapján, tekintettel a nagy iskolai létszámra - küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különösen a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A pedagógusokra, a vezetőkre, az intézményre és a tanulókra vonatkozó véleménynyilvánítás szervezett formában a diákközgyűlés keretében lehetséges. Diákszervezetek, létrehozásának feltételei Az iskola diákjai - felnőtt segítő közreműködésével - érdeklődési körüknek megfelelően különböző diákköröket alakíthatnak, bekapcsolódhatnak külső diákszervezetek munkájába. Ha a diákkör működtetésével kapcsolatban költségek merülnek fel, azt költségtérítéses formában vagy az engedélyezett fakultatív órakeret terhére lehet indítani. A mindennapi testnevelés lehetőségének egyik fontos megvalósítási formája az iskolai sportkör, amely - alapfeladat lévén - iskolai költségvetésből működik. A szülők A szülő jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 13-14. §-a tartalmazza. A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítés az iskolai adminisztráció hatáskörébe tartozik. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szülői nyilatkozatok megszerzése az osztályfőnök feladata. A szülők képviseletének és az iskola közötti kapcsolattartás szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösséget, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai Szülői Választmány az egyes osztályok szülői munkaközösségéből áll. Az osztályok SZM elnökei választják az elnököt és a tisztségviselőket. A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei: -

szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának;

-

aktivizálja a szülőket a nevelő-oktató munka és a diákélet támogatása érde-


33

kében; -

segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát;

-

részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben;

-

segíti az iskola, a képzésben résztvevő vállalatok, a társadalmi szervezetek, egyesületek között a kapcsolat kiépítését és működtetését;

-

lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában;

Az iskolavezetés és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot a Választmány elnöke illetve az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el. Az igazgató és az iskola szülői munkaközösségének képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról. A közvetlen információcsere fórumai A közvetlen információcsere legfontosabb fórumai a szülői értekezlet és a fogadó óra. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szülei nyílt napok keretében ismerkedhetnek meg az iskolával és annak pedagógiai programjával. A szülői értekezlet A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. A tanév során évente 3 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola szülői munkaközösségének elnöke. A szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen lehetnek az osztály tanulóinak a képviselői. A szülői értekezlet lehet osztály és iskolai szintű. Az iskolai (általában egy-egy évfolyamot) érintő szülői értekezleteken általános nevelési, pedagógiai kérdésekről ad tájékoztatást vagy nyit fórumot az iskola. Fogadónapok Az intézmény évente 3 alkalommal fogadónapot tart a szülők számára. A fogadónap időpontjairól a nevelőtestület dönt, és azt az iskola éves munkatervében rögzíti. A fogadó napokat


34

úgy állapítjuk meg, hogy a szülő a félév (tanév) vége előtt legalább másfél hónappal tájékozódhasson a gyermeke tanulmányaival összefüggő kérdésekről. A szülő a pedagógiai folyamat segítője A szülő úgy kerül kapcsolatba az iskolával, hogy gyermeke iskolaválasztásában segít neki. Fontos, hogy a szülő megfelelő mennyiségű és pontos információt szerezzen az intézmény munkájáról. Ennek érdekében - a Megyei Pedagógiai Intézettel egyeztetett időpontban - az iskola minden októberben nyílt napokat szervez. A nyílt napokon az igazgató tájékoztatást ad az iskola pedagógiai programjáról, válaszol az érdeklődő szülők és diákok kérdéseire. A nyílt napokat, a szakmai profilt reprezentáló kiállítás, óralátogatási lehetőség, videofilmek, stb. színesíthetik. A megfelelő iskola- és szakmaválasztást segítik az iskolát bemutató szórólapok, tájékoztató füzetek, a Megyei Pedagógiai Intézet és más kiadók által megjelentetett pályaválasztási kiadványok. A szülő aktív szerepének be kell épülnie a tanítás-tanulás folyamatába is. Ennél fogva a szülők is kezdeményezhetik diákkörök, szakkörök indítását, a szülői képviselet fórumain véleményt mondhatnak az iskola életét érintő valamennyi kérdésben. A szülő, mint a pedagógiai folyamat segítője bekapcsolódhat az iskola életébe. Ennek lehetséges formái: -

részvétel a szülői munkaközösség munkájában;

-

bekapcsolódás az osztály és az iskola diákrendezvényeinek szervezésébe;

-

anyagi támogatásával A Krúdy Alapítvány a tanulókért alapítványon keresztül előmozdítja a tanulók jutalmazását, a versenyeredmények díjazását, a rendezvények megszervezését és általában az iskolai pedagógiai programjának eredményesebb megvalósítását;

-

elsősorban osztályfőnöki órán - a pedagógussal egyeztetve - előadást tarthat a diákokat érdeklő témakörökben;

-

tanulmányi kirándulásokon, táborozások alkalmával, diákrendezvényeken kíséret, ügyelet vállalásával, illetve szervezőmunkával lehet az iskola segítségére.

A szülői munkaközösség közreműködhet a végző diákok szalagavató műsorain, a szülő - pedagógus találkozóin. Jelesebb évfordulókon, illetve a névadóhoz kötődően segíti az ünnepélyek, rendezvények megtartását.


35

9.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A tanulmányok alatti vizsgák szervezésére a 20/2012. számú EMMI rendelet 68 – 72. §-ai vonatkoznak. Tanulmányok alatti vizsgák: -

osztályozó vizsga, (évente három időpontban szervezve)

-

különbözeti vizsga, (alkalomszerűen, tanulóátvétel, osztályváltás esetén)

-

javító vizsga (évente egyszer, augusztusban).

A vizsgákkal kapcsolatban további szabályozás a házirend 22-25. pontjában található. Megszervezésük az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának megfelelően történik. A közismereti tantárgyakból szervezett vizsgák két részből állnak: írásbeli és szóbeli részből. A szakmai elméleti tantárgyakból is szervezünk írásbeli és szóbeli vizsgát. A szakmai gyakorlati tantárgyakból írásbeli és gyakorlati vizsga szervezhető. A szóbeli vizsga háromtagú bizottság zajlik, a tételhúzás, felkészülés és felelés az érettségi vizsga szabályait követi. A tanulónak joga, hogy osztályozó vizsgát tegyen, melyeket az iskola január 1-15-ig, április 15-30-ig, és augusztus utolsó hetében szervez. A vizsgára jelentkezni a titkárságon beszerezhető jelentkezési lap kitöltésével lehet, melyet a szülőnek, szaktanárnak és az osztályfőnöknek alá kell írnia. Ennek leadási határideje a januári vizsgák esetében december 1., az áprilisi vizsgák esetében március 15., az augusztusi vizsgák esetében május 31. 9.1.

Előrehozott érettségi vizsga A jogszabályi előírásoknak megfelelően a tanuló jelentkezhet előrehozott érettségi

vizsgára (100/1997. kormányrendelet). Sikeres érettségi vizsga esetén a törzslapkivonat bemutatásával a tantárgy további tanulása alól a tanuló felmentést kap.

10. A tanuló felvételének és átvételének szabályai 10.1. Tanulói jogviszony, átjárhatóság Felvétel az iskolába: Iskolánkban tanulmányokat folytathat, aki az iskolával tanulóviszonyban áll. A tanulói jogviszony az iskolába való felvétellel kezdődik. A középiskolai felvételi kérelmet az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján, aki nem áll tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújthatja be a középiskolába.


36

A kérelmeket az iskola az önkormányzat által meghatározott időpontig bírálja el. A felvételi lefolytatásával igazodunk a Győr városi koordinációkhoz. A jelen gyakorlat szerint november elején nyitott kapuk napja szervezésére kerül sor. A részletes tájékoztatón túl ismertetjük az iskola adottságait, feltételrendszerét, működését is. A jelentkezési és elbírálási határidőket a Győr városi szabályozáshoz igazítjuk. Az általános iskolák igényének megfelelően pályaválasztási tájékoztatót tartunk. Felvétel a gimnáziumi osztályokba: Iskolánkban 4, illetve 5 évfolyamos gimnáziumi képzés folyik, tehát a 8. osztályt végzett (14 éves) tanulók jelentkezését várjuk. A gimnáziumi osztályokba jelentkezőknek felvételi vizsgát (központi írásbeli) szervezünk. A két tanítási nyelvű osztályba jelentkezőknek szóbeli vizsgát is szervezünk. Az angol nyelv ismerete nem feltétele a jelentkezésnek. A felvételről a jelentkezők tanulmányi eredményének rangsora alapján döntünk, kiemelten véve figyelembe a magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem és a tanult idegen nyelv 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi eredményeit. Felvétel a két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskolába: Iskolánkban 5 évfolyamos két tanítási nyelvű szakközépiskolai képzés folyik, tehát a 8. osztályt végzett (14 éves) tanulók jelentkezését várjuk. A felvételről a jelentkezők tanulmányi eredményének rangsora alapján döntünk, kiemelten véve figyelembe a magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem és a tanult idegen nyelv 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi eredményeit. Az osztályba jelentkezőknek felvételi vizsgát, központi írásbeli és iskolai szóbeli vizsgát is szervezünk. A jelentkezéseknek nem feltétele a német nyelv ismerete. Felvétel a vendéglátó-ipari szakközépiskolába: A megfelelő tanulmányi eredményű tanulók az általános felvételi eljárás keretében jelentkezhetnek továbbtanulásra, amennyiben az előírt iskolai előképzettséggel rendelkeznek. A beiskolázás során a tanulók 7. osztályos év végi és a 8. osztályos félévi eredményeit, valamint a központi írásbeli vizsgán elért eredményeket vesszük figyelembe. Felvétel vendéglátó-ipari szakiskolába A szakiskolába jelentkező tanulók 7. osztályos év végi és a 8. osztályos félévi eredményeit vesszük figyelembe. Az osztályba jelentkezőknek részt kell venniük a központi írásbeli vizsgán és iskolai szóbeli elbeszélgetést is szervezünk számukra. A tapasztalatok szerint szakisko-


37

lába azoknak a tanulóknak a felvételi kérelme reális, akiknek a fenti tantárgyakból osztályzatai legalább közepesek. A továbbhaladás A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola a 11. évfolyamába történő továbbhaladás feltételeként az alapműveltségi vizsga letételét nem írja elő, - kivéve, ha egyéb jogszabály ezt a továbbhaladáshoz, pl. szakképzési területen, előírná. A szakképzési évfolyamba lépés feltétele a gyakorlati képzésre vonatkozó tanulószerződés kötése. Tanulószerződés kötésénél a tanuló, illetőleg a szülő keresi meg a gyakorlati képzési lehetőséget, és köt szerződést a szakképzési, valamint a kamarai törvény előírásainak megfelelően. A munkahelyek kiválasztásában az iskola segítséget nyújt annak, aki azt igényli. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ha a tanuló egy tanítási évben az elméleti tanítási órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja -

szakképzési évfolyamon a tanítási órák húsz százalékát;

-

egyéb évfolyamon a kettőszázötven órát,

a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Abban az esetben, ha a tanuló mulasztása a meghatározott mértéket eléri, de nincs igazolatlan mulasztása, szorgalma és addigi teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy az előírt gyakorlati követelményeket a következő tanév megkezdéséig teljesíteni tudja, a nevelőtestület döntése alapján az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony a Közoktatási törvény 75. §. alapján tanköteles korú tanuló esetében:


38

-

ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján;

-

a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni;

-

középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, szakközépiskolában abban az esetben, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;

-

a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad-, a bejelentés tudomásulvételének napján;

-

megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire; (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet);

-

megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, akit a Közoktatási törvény, illetve a 11/1994. MKM rendelet előírásainak megfelelően lefolytatott fegyelmi tárgyalás keretében kizárás fegyelmi büntetésben részesítettek.

10.2. Év közbeni átvétel Szülői, tanulói kérésre Amennyiben az iskolaváltoztatást a szülő vagy a tanuló kéri, az eljárás a következő: -

elbeszélgetés a tanulóval és szüleivel, az átlépés indoklása,

-

a bizonyítvány és az ellenőrző alapján az átlépés lehetőségei: o nincs akadály: 

a tanuló ugyanazokat a tantárgyakat és tananyagtartalmakat tanulja, mint amit iskolánk helyi tanterve is tartalmaz,

o különbözeti vizsgával lehetséges: 

azon tanulók esetében, akik nem szakképzésben vesznek részt, (az iskolát változtató tanuló a nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát tesz)

o

a 9. évfolyam megismétlésével lehetséges: 


szakképzésben részt vevő osztályba tanulót felvenni,

39

Az év közbeni átvételről az igazgató dönt, döntése meghozatalakor kikéri az igazgatóhelyettesek, a leendő osztályfőnök, illetve vitás esetekben az osztályt tanító nevelők véleményét. 10.3. Kilépés - a tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnésének esetei: -

ha a tanulót más iskola átvette, a tanulói jogviszony az átvétel napján megszűnik. Az átvételhez szükség van a fogadó iskola írásbeli nyilatkozatára.

-

a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni. A kimaradáshoz a szülő írásos beleegyezése szükséges.

-

a tanulói jogviszony megszűnése: o szakközépiskola - ha a tanuló a szakképzésben nem kíván részt venni, az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján; o a szakképzésben részt vevők esetében - a szakképző évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján.

A nem tanköteles tanuló jogviszonya megszűnik, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott, illetve a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. A tanulói jogviszony megszűnése esetén a tanulónak le kell adnia az iskolatitkárságon a diákigazolványát és a kitöltött leszerelési lapot. Az iskolatitkár kiadja a tanuló megfelelő záradékkal ellátott bizonyítványát; egészségügyi törzslapját pedig az iskola a jogszabályokban meghatározott módon kezeli.

C Az iskola helyi tanterve Iskolánk az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott szakiskolai és szakközépiskolai kerettantervet választotta. A kerettanterv feldolgozása során iskolánk nevelőtestülete azt a döntést hozta, hogy a rendelkezésre álló 10 %-os időkeretet a kerettantervben szereplő anyag elmélyítésére, gyakorlására, rendszerezésére, a készségek és képességek fejlesztésére használ-


40

ja fel. Amennyiben a tanterv választási lehetőséget tartalmaz, a szaktanár döntése, mit épít bele az éves tanmenetébe. Az iskola megtartotta a kerettantervi tantárgyi elnevezéseket.

1.

. A választott kerettanterv megnevezése

A gimnáziumi képzésben választott kerettanterv az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. számú mellékletében meghatározott Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyam keretében az Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium táblázat szerinti. A szakközépiskolai képzésben választott kerettanterv a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelettel módosított 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7. számú mellékletében meghatározott az Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola táblázat szerinti. A szakiskolai és szakközépiskolai szakmai képzésben választott kerettanterv a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2-3. számú mellékletében meghatározott szakmai kerettanterv.

2.

A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások

Az iskolánkban a kötelező kerettantervi foglalkozásokat meghaladó szabad órakeret felosztását iskolatípusonként a pedagógiai program 2. számú melléklete tartalmazza.

3.

Az oktatásban alkalmazható kiválasztásának elvei

tankönyvek

és

taneszközök

A tankönyvek kiválasztásáról a munkaközösség tagjai döntenek a forgalomban lévő középiskolai tankönyvek jegyzéke, elsősorban az EMMI által – szakmai tankönyvek esetében az NGM által - ajánlott tankönyvek listája alapján. Fontos szempont, hogy a tankönyv megfeleljen a tanulók tudásszintjének, életkori sajátosságainak, és lehetővé tegye a felkészülést az érettségi vizsgára. Célunk, hogy a tankönyvek jól használhatóak legyenek a tanításban, a tanulók számára könynyen érthetőek és értelmezhetőek legyenek, elegendő olyan típusú feladatot, forrást, képanyagot tartalmazzanak, amelyek segítséget nyújthatnak a kétszintű érettségire történő felkészülésben. A munkaközösségek által kiválasztott tankönyvek feleljenek meg az intézmény helyi tantervének, pedagógiai elképzeléseinek. Témaköreik legyenek aktuálisak, életszerűek, tegyenek eleget a didaktikai céloknak. További fontos szempont, hogy a választott könyvek a lehető legteljesebb mértékben épüljenek az érettségi vizsga elvárásaira, tematikájára, az ott


41

alkalmazott feladattípusokra. Az egyes tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál előnyben részesítjük azokat, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A tankönyvek, taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk. Új tankönyv vagy taneszköz használatát kizárólag a munkaközösségekkel történő előzetes egyeztetés alapján, az oktatás minőségének lényeges javítása céljából kezdeményezzük.

4.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

A helyi tanterv kialakításakor nagy hangsúlyt fektettünk a kulcskompetenciák fejlesztésére. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét.

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést.

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük, a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. Pedagógiai program 2013.

42

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében. A technika kompetencia a természettudományos tudás alkotó alkalmazása. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. Fontos a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése. A hatékony, önálló tanulás Ez a kompetencia azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ehhez nélkülözhetetlen a motiváció és a magabiztosság, olyan alapvető képességek megléte, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Ebben meghatározó szerepe van az egészséges életvitelnek, a normatudat, a viselkedési és az általános elfogadott magatartási szabályok megértésének. Fontos a nemek közti egyenlőséggel és a megkülönböztetés-mentességgel kapcsolatos koncepciók ismerete. Idetartozik a stressz és frusztráció kezelése, az együttműködés, a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti szolidaritás és érdeklődés, a közügyekben való hatékony együttműködés. Pozitív attitűdök az emberi jogok teljes tiszteletén alapulnak. Pedagógiai program 2013.

43

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ez a kompetencia a tudást, a függetlenséget, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Ez a kompetencia feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, a főbb művészeti alkotásoknak az ismeretét. Idetartozik Európa kulturális és nyelvi sokféleségének megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének megértése. A kulcskompetenciákra építve kiemelt fejlesztési feladataink A NAt-ban előírt pedagógiai feladatok: nevelési célok és fejlesztési területek nagy részét a szakközépiskolai és szakiskolai közismereti kerettantervek beépítik a tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba. Mindezek megerősítését szolgálják az iskola tanítási időn kívül szervezett foglalkozásai, az iskolai hagyományokban megjelenő rendezvények, események. Az erkölcsi nevelés Célja, tanulóinkban kialakítani és elmélyíteni a kötelességtudatot, amit minden szaktanár személyes példaadásával és a rendszeresen elvárt tanórai munka értékelésével tud megvalósítani. Mind a szaktanárok, mind az osztályfőnökök a házirend betartatására törekedve hozzászoktatják a tanulókat a normakövető viselkedésre. Az osztályfőnöki órák, illetve humán tárgyak tanórái lehetőséget adnak az értékkonfliktusok megismerésére, a helyes döntések kialakításának folyamatára. Az iskola nevelőtestülete él ezen lehetőségekkel. Ugyan ez elmondható az iskolában tanított szakmai órák jelentős részéről, hiszen az egészségügyi és szociális szakmákban történő elhelyezkedés biztos erkölcsi értékek bírását várja el: együttérzés, tisztelet, megértés, elfogadás, segítőkészség, türelem. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Fontos feladat nemzeti kultúránk megismertetése, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek értékeinek, hagyományainak megbecsülése. A hazafias nevelésre tág teret adnak az iskola lehetőségei. Minden szaktárgy esetében megisPedagógiai program 2013.

44

merhetik a tanulók nemzetünk kiváló tudósait, művészeit, sportolóit, azok eredményeit. Az iskola a nemzeti ünnepeket, iskolai emléknapokat, a jeles történelmi évfordulókat megtartja, megünnepli. Az ünnepségekre történő felkészülés, az ünneplés elmélyíti a tanulókban a nemzethez tartozás érzését, megismerhetik kultúránk értékeit. Közös osztályprogramok, kirándulások során megismerhetik a magyarság által létrehozott anyagi és szellemi értékeket, szűkebb pátriánk sajátosságait, továbbá más kultúrák jellegzetességeit, azok értékeit. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolai élet demokratikus gyakorlatában való részvétellel megtanulják a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartását, az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tiszteletét. Az iskolai diákönkormányzat, a diáksportkör és az osztályközösség életének szervezése lehetőséget biztosít a tanulók számára, hogy kialakuljon bennük a felelős állampolgári viselkedés, amit egyes tantárgyak (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, földrajz) tovább erősít bennük. A tanulók lehetőséget kapnak a közösségépítésre, a civil szerveződések sajátosságainak megismerésére. Önismeret és társas kapcsolati kultúra fejlesztése Alapvető célunk, hogy a tanulók képesek legyenek önmaguk megismerésére, az önkontroll kialakítására, felelősséget tudjanak vállalni önmagukért, önállóságra neveljük őket, és kialakítsuk az önfejlesztés iránti igényüket. Legyen személyes méltóságuk. A helyes önismeret a társas kapcsolatok alapja. Iskolánk szakmai profilja elengedhetetlenné teszi ennek a kompetenciának a fejlesztését. Tanórai keretek között is sor kerül a fejlesztésre, ezen kívül az iskola által szervezett rendezvények, az osztályfőnöki órák, versenyek mind lehetővé teszik a helyes önismeret kialakítását, fejlesztését, továbbá az együttműködés fontosságának megismertetését. A családi életre nevelés: Fontos a tanulókkal elfogadtatni, hogy a társadalom egyik legfontosabb intézménye a család. A családi életre való felkészítés nemcsak a párkapcsolatokra történő felkészítésből áll. Ezt mind az osztályfőnöki órák, mind az iskola-egészségügyi szolgálattal történő együttműködés, mind az iskola egészségnevelési terve biztosítja. Mindezen felül meg kell ismertetnünk tanulóinkat a család működésével, gazdálkodásával, a családi krízishelyzetek megoldásának lehetőségével. Erre az osztályfőnöki órákon kívül lehetőséget teremtünk irodalomórákon, illetve a szociális szakmacsoportban tanulók számára szakmai órákon is. Pedagógiai program 2013.

45

Testi és lelki egészség Az iskola feladatai közé tartozik az egészséges életmódra és az élet értékként való tiszteletére nevelés. Támogatást nyújt a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Az iskola szakmai profilja, egészségfejlesztési terve biztosítja ennek a pedagógiai feladatnak az ellátását. A biológia tantárgy tatalmi követelményei segítik az egészséges életmód megismerését a tanulók számára. Ezen felül a mozgás és sportolás lehetősége adott az iskola keretei között. A káros szenvedélyek hátrányainak megismertetése az egészségnevelés egyik alappillére, részleteit az egészségnevelési program tartalmazza. Az iskola által szervezett rendezvények biztosítják a tanulók képességeinek kibontakozását, hozzájárul lelki egészségük biztosításához. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Ezeknek az értékeknek az elsajátítása az osztályközösség keretein belül jól nyomon követhető. A segítés melletti elkötelezettség kialakításában az iskolai rendezvények is módot adnak. Az iskola pedagógiai programjában vállalja a tanulásban akadályozottak integrált nevelését, ez a többiek számára lehetőség a felelősségérzet és a segítőkészség kialakításában. Fenntarthatóság, környezettudatosság Célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel a társadalmak fenntartható fejlődését. Ez feltételezi az egész életen át tartó tanulást. Az iskola kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemmel kapcsolatos jeles napok megtartására, felhívja a figyelmet az erőforrások szűkösségére, takarékoskodásra. Rendezvényeinkkel környezettudatosságra neveljük tanulóinkat (szelektív hulladékgyűjtés, hulladékból készített használati tárgyak kiállítása, Igyunk vizet! akció) Pályaorientáció A felnőttlét szerepeire való felkészülés fontos eleme a pályaorientáció. Ennek során a tanulóknak átfogó képet kell kapniuk a munka világáról, tudatosítanunk kell bennük, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Kiemelt figyelmet igényel a ruPedagógiai program 2013.

46

galmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége, a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szakképző iskola szakmai programja tartalmazza a választott pálya sajátosságainak megismerését. Emellett az osztályfőnöki órák feladata a pályamódosítás lehetőségének, az élethoszszig Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A tanulók váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, másság iránt. Gazdasági és pénzügyi nevelés Az iskolai nevelés segítsen abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, képesek legyenek a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Történelem, állampolgári és társadalmi ismeretek tantárgy, továbbá a földrajz tantárgy tartalmi követelményeiben szerepelnek a gazdasági és pénzügyi ismeretek, ezen felül az osztályfőnöki órákon is figyelmet fordítunk ezeknek az ismereteknek az elsajátítására. Oly módon, hogy a tanulók ne csak anyagi szükségleteikkel legyenek tisztában, hanem képesek legyenek egyéni pénzügyi műveleteket is végezni, s megismerjék az anyagi tőke mellett a kapcsolati és kulturális tőke jelentőségét is. Médiatudatosságra nevelés: Az iskola feladata, hogy bővítse és irányítsa a tanulók médiahasználatát. Tanórákon az interaktív eszközök segítségével fejlesztjük a tanulók kritikus hozzáállását a média különböző területeihez. A tanítás-tanulás folyamatában felhasználjuk a médiában rejlő lehetőségek. A média etikus használatára, jogi szabályaira is felhívjuk tanulóink figyelmét. A tanulás tanítása Az élethosszig tartó tanulás, a többszöri pályamódosítás várható lehetősége miatt az iskola alapvető feladata a tanulás tanítása. Minden tanár feladata, hogy felkeltse tantárgya iránt a tanulók kíváncsiságát, különböző tanulási módokkal ismertesse meg diákjait. Használja ki a kooperatív tanulásban rejlő lehetőségeket, a projektoktatást. Az osztályfőnök feladata, hogy figyelemmel kísérje a tanulók előrehaladását, szükség esetén osztályfőnöki órákon is foglalkozzon különböző tanulási stratégiákkal.


47

A nevelő-oktató munka építsen a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének fejlesztését úgy, hogy ezáltal hozzájáruljon a személyiségük kiteljesedéséhez. A tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó tanulás képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal és egyenlő esélyekkel a társadalomba való sikeres beilleszkedéshez. A tanulók tegyenek szert olyan használható tudásra, amellyel a magasabb iskolatípusba való lépés biztosított, és amellyel képesek a fejlődő, állandóan változó világban való eligazodásra, illetve képességeiknek megfelelő pályaválasztásra. Segítsük elő az önálló tanulás képességének a megszerzését. Tegyük motiválttá a tanulókat a tudás megszerzésében olyan tanítási-tanulási folyamatok megszervezésével, amelyek a tanártanuló együttes munkájára, valamint a tanulói cselekvések sorozatára építenek, és ezek által a diák alkalmassá válik az önálló tanulásra.

5. 5.1.

A szakképzés szakmai programja A TISZK keretében végzett pályaorientációs tevékenység, szakmai képzés

Az intézmény a Győri TISZK részeként az Alapító okiratának megfelelően fogadó iskola a vendéglátás-turisztika szakmacsoportban, az Alapító okiratban felsorolt küldő iskolák, mint partneriskolák számára. A pályaorientációs, szakmai alapozó oktatást a TISZK által meghatározott elvek alapján, a közösen kialakított gyakorlatot elfogadva végzi, az intézmények által elfogadott dokumentumok alapján.

5.1.1.

A TISZK célrendszerének meghatározása CÉL

1.

TEVÉKENYSÉG

A régió szakképzésének és/vagy a A szakképző iskolák szakmai es intézményi pályázatban

meghatározott együttműködésével,

szakképesítések/szakmacsoportok

koncentrációjával

összehangolása, a képzés gazdasági szervezetfejlesztés, fenntarthatóságának növelése.

integrációjával, kapcsolatos közös

tudás

és

humánerőforrás - menedzsment, irányítási, képzésszervezési rendszer kialakítása. A TISZK és intézményei közös marketing


48

stratégiájának kialakítása. Olyan naprakész ismereteket átadása, Képzési igényfeltárás, igényfelmérés egységes

2.

amelyekre a gazdaság igényt tart.

rendszerének,

módszertanának

kialakítása,

beleértve a munkaerő - piaci szervezet regionális intézményrendszerével, gazdasági kamarával felépítendő szakmai kapcsolattartás egységes kereteinek kialakítását is. A munkaerő - piaci igényekre jobban Az új képzési struktúra kialakításához köthető,

3.

reagáló,

versenyképes

biztosító,

szaktudást a gazdaság igényeihez igazodó, korszerű, fenntartható moduláris képzésre való felkészítés.

intézményrendszer megteremtése. A

4.

szakképző

iskolák

tevékenységének

szakképzési Pályaválasztási- és pályaorientációs, továbbá

kiegészítése

a karrier - tanácsadási feladatok ellátása.

felnőttképzéssel. A

5.

szakképzéshez

való

egyenlő Átjárhatóságot

hozzáférés biztosítása.

biztosító

képzési

rendszer

kialakítása. A hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódók

szakképzésbe

bevonása,

munkavállalói kompetenciáik fejlesztése. Pályaorientációs célok

5.1.2.

-

A pályaorientáció intézményi megjelenésének erősítése, fokozása.

-

A tanulók igényének teljesebb kiszolgálása.

-

Az igény felkeltése a pályaorientációs szolgáltatások iránt.

-

A

pályaválasztás

fontosságának,

a

sokoldalú,

differenciált

mérlegelés

szükségességének elfogadtatása. -

Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret).

-

Továbbtanulásra való felkészítés.

-

Munkába állásra való felkészítése.

-

Pályamódosításra való felkészítés.

-

Az életpálya – építés/felnőttlétre történő felkészülés/karrierépítés alap és kulcskompetenciáinak fejlesztése.


49

A TISZK pályaorientációs tevékenységének folyamata

5.1.3.

-

Eddigi / előző / megelőző tanulói életút feltérképezése.

-

Kiinduló állapotfelmérés: diagnosztikus mérések az alapkompetenciák területén, megfigyelés a kulcskompetenciák területén, pszichés és szociális állapot feltérképezése – a kiinduló helyzet rögzítése. Szükség esetén szakértői vélemény kérése (feltételezett sajátos nevelési igényű

-

tanuló esetében). -

Egyéni fejlesztési terv készítése.

-

Nyomon követés a keretrendszer segítségével.

-

Szakmacsoport/szakma választásához tanácsadás, a pályaorientációs tanácsadás záró fő tevékenységeként.

5.1.4.

Fejlesztési alternatívák: célok – tevékenységek

Fejlesztendő alap

A

mai

jellemző Javasolt

és gyakorlat

tevékenységek

Szakember

Lehetséges

A

igény

partnerek

színterei

Tantestület

Nevelési

Közismereti

tanácsadó,

órák,

pályaválasztá

alapozó

órák,

si tanácsadó, szakmai

órák,

fejlesztés

kulcskompeten ciák Elemzőkészség;

Ismeretek

közlése Kompetencia

állampolgári

történik,

kompetenciák;

kompetenciafejlesz

(motiváció

jogkövető

tés.

formálás

nem alapú

oktatás (tanárok, oktatók) és fejlesztő

magatartás;

készségfejlesztés

szövegalkotás. Megértés

– Nincs

pedagógus,

munkáltatók,

fejlesztő

fókuszú oktatás); mentálhigién

képességeket

foglalkozások,

együttműködésen

és

vizsgáló

szabadidő

meghallgatás;

kompetenciafejlesz

alapuló

szakember,

szakértői

jogérvényesítés

tés.

csoportmunka

pályaválasztá

rehabilitációs

módszerei

si

(kooperatív

pályaválasztá

társadalmi

módszerek);

si szakember

kompetenciák

gyakorlatorientált

Problémamegol

képzés

képessége Szociális

dó

– Gyakorlat hiánya.

szakmai

és

felelős, bizottságok

és

konfliktuskezel


50

ő képesség Manuális

A

képzés

nem Gyakorlat

készségek,

gyakorlatorientált.

-, Oktatók,

tevékenység

szakoktatók,

munkatapasztal

központú oktatás; pályaválasztá

at

portfolió

si

Tapasztalatszerzé

pályaválasztá

Pályaismeret.

Szöveges

Potenciális

TISZK,

munkaadók,

központi

kamarák,

műhely,

felelős, érdekvédelmi szervezetek

gyakorlati munkahely,

ismertetők, esetleg s,

si szakember

Közismereti

bemutató

tapasztalatcsere,

, közismereti

órák,

kisfilmek.

személyre

alapozó

órák,

tanácsadás.

szakmai

órák,

Álláskereső,

fejlesztő

és munkaerő –

személyiségfejles

foglalkozások,

piaci ismeretek

ztő tréningek

szabadidő

Foglalkoztatási

Alig van jelen.

szóló tanárok

szakmai

Javaslat: -

Az eredményes pályaválasztás pszichés jellemzőinek feltárása.

-

Reális önismeretre alapozott, reális jövőkép kialakítása.

-

Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret).

-

Továbbtanulásra való felkészítés.

-

Munkába állásra való felkészítése.

-

Pályamódosításra való felkészítés.

5.1.5.

Célok eléréséhez kapcsolódó tevékenységek:

Cél

Fejlesztendő

alap Javasolt

és

tevékenységek

Szakember

Lehetséges

igény

partnerek

Pályaválasztási

Pályaválasztási

szakember,

tanácsadás,

pszichológus,

nevelési

kulcskompetenciák Az

eredményes Tanulás

pályaválasztás

motiváció;

pszichés

iránti attitűd;

iránti tanulási munka motiváció, érdeklődési

összetevőinek

területek, érzelmi osztályfőnök,

tanácsadó,

feltárása.

viszonyulás,

közvetve

bizottságok

személyes

tantestület.

tulajdonságok, fizikai,


szellemi

51

teljesítőképesség (teljesítményszint) feltárása, tudatosítása Reális

Normaalkotás,

önismeretre

önérvényesítés,

alapozott,

társadalmi A valósággal

reális kommunikációs

szembesítés,

jövőkép

helyzethez, illetve a

kialakítása.

partnerhez, partner

való a

társadalmi,

a gazdasági, előzetes politikai

ismereteihez

folyamatok,

való alkalmazkodás.

illetve a fejlődés problémáinak, tendenciáinak megismerése.

Információkezelés

Tudatos felkészítés

a munka világa;

a (adatgyűjtés, adatok az egyes pályák

választott

rendszerezése,

pályára, hivatásra adatok (pályaismeret)

ismerete;

közötti pályaválasztással,

viszonyok,

a munka világával

információalkotás,

kapcsolatos

lényegkiemelés,

alapfogalmak;

koherencia teremtés)

– munkahelyi ártalmak; alapvető munkaügyi dokumentumok

Továbbtanulásra,

források,

munkába állásra,

információk

pályamódosításra

felkutatása,

való felkészítés.

használata; elhelyezkedés lehetőségeiről, veszélyeiről; beilleszkedés


a

52

munkahelyen,

a

munkavállaló jogai, kötelességei; munkanélkülieket segítő intézmények, szolgáltatásaik igénybevétele

A pályaorientációs eszköz portfolió kialakításához kapcsolódóan workshop, SWOT készítés.

5.2.

Szakközépiskola

Ez az iskolatípus egyaránt foglalkozik az általános műveltség megalapozásával, szakmai érettségire való felkészítéssel, felsősokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészítéssel. Általános célja a humánus értékek érvényesítése mellett az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeinek közvetítése, valamint testileg, lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott, demokratikus állampolgárok nevelése. Az általánosan művelő, és a természettudományos tantárgyak mellett a 2015/2016.tanévben már csak a végzős évfolyamok vesznek részt a vendéglátás - turisztika szakmacsoportra alapozó oktatásban. A 2013-2014. tanévtől a szakközépiskolákban a kerettantervi előírásoknak megfelelően, a szakmai érettségire is felkészítő szakmai oktatás is folyik. Iskolánk által beiskolázott és oktatott szakmák a vendéglátásszervező – vendéglős, valamint két tanítási nyelvű képzésben a turisztikai szervező, értékesítő. A tanulók a 12. (13) évfolyam végi érettségi vizsgát követően folytathatják megkezdett szakmai tanulmányaikat és egyéves képzést követően komplex szakmai vizsgával fejezhetik be tanulmányaikat iskolánkban, de lehetőségük van felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra is. Intézményünkben az oktatás 18. Vendéglátás-turisztika szakmacsoportban a XXVII. Vendéglátás és a XXVIII. Turisztika ágazatokban folyik.

5.2.1.

Két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskola

Ebben a két tanítási nyelvű szakközépiskolánkban, a célnyelv a német. Ennek elsajátítása el-


53

sősorban a 9. kny évfolyamon történik, heti 19 órában. A tanév végére a tanulók nyelvi szintje középfokú, s így lehetővé válik a szakmai és közismereti tantárgyak idegen (német) nyelven történő elsajátítása. A kezdő évfolyamon - a nyelvtanulás mellett – elsősorban a meglévő ismeretek szinten tartása a cél. E miatt a speciális évfolyam miatt a szakközépiskolai tananyag elsajátítása az 5. középiskolai tanév végéig, a kétnyelvű (magyar és német) érettségi letételéig tart. Az érettségi vizsga tárgyai: -

-

Kötelezően: 

magyar nyelv és irodalom,



történelem*,



történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek*



matematika,



célnyelv*



2016/2017. tanévtől komplex szakmai

Választható: 

földünk és környezetünk*,



földrajz*



vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek* (2015-2016. tanévvel bezárólag),



célnyelvi civilizáció* tantárgyak.

* célnyelven letett legalább három vizsga. Az érettségit követően iskolánkban a turisztikai szervező - értékesítő valamint a vendéglátásszervező - vendéglős szakmai képzések közül választhatnak tanulóink. A szakmai képzés időtartama a választott szakma függvényében 1 vagy 2 év.

5.2.2.

Vendéglátóipari szakközépiskola

A hagyományos szakközépiskolai képzés 12. évfolyamán az általános közismereti képzésen túl a pályaválasztást hivatottak erősíteni a szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati foglalkozások. A 2012-2013. tanévtől szakközépiskolai képzés a kerettantervek alapján folyik. Ennek keretében tanulóink a vendéglátásszervező – vendéglős szakmai képzés alapjaival ismerkednek meg.


54

Az érettségit követően iskolánkban a turisztikai szervező, értékesítő valamint a vendéglátásszervező - vendéglős szakmai képzések közül választhatnak tanulóink. A szakmai képzés időtartama a választott szakma függvényében 1 vagy 2 év. A szakmai képzési idő lerövidítésére, a szakmai érettségi letételével, a helyi tantervben foglalt követelmények teljesítésének figyelembevételével van mód. Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a más szakterületen vagy gimnáziumban érettségi vizsgát tett tanulók is folytassanak szakmai tanulmányokat a vendéglátó és idegenforgalmi végzettség megszerzésére. Számukra a képzés a választott szakma OKJ-ben, a kapcsolódó SZVK-ban, a Képzési programban valamint az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint történik. Átvétel más iskolából: Az iskolák helyi tanterveinek egyeztetése után az iskola igazgatójának határozata alapján történik. 5.3.

Szakiskolai képzés

A 2012-2013. tanévtől a 27/2012. (VIII. 27.) NGM) rendeletre építve iskolánkban lehetőséget biztosítunk a 8. évfolyamos tanulók számára, hogy három éves szakiskolai szakképzésben vegyenek részt. E képzés során a tanulók a kerettantervben megfogalmazott közismereti területeken folyó fejlesztés (oktatás) mellett szakmai képzésben is részesülnek. Az egyes oktatási területekre valamint a szakmai képzésre fordított óraszámokat évfolyamonként a pedagógiai program melléklete tartalmazza. Az első (1/9.) évfolyamon a szakmai elméleti és gyakorlati képzés iskolai kereteken belül történik. A szakmai elméleti és gyakorlati képzésre valamennyi évfolyamon (1/9 – 2/10 – 3/11.) a szakmai képzésre vonatkozó 2011. évi CLXXXVII. törvényi szabályozást kell alkalmazni. A szakmai gyakorlati képzés szervezésére és értékelésre a helyi tantervekben rögzítetteket kell alkalmazni. A 9. évfolyam gyakorlati képzésére az iskolai tanműhelyekben az éves órarendben meghatározottak szerint kerül sor. A 9. évfolyamot követő nyári gyakorlatot valamint a további évfolyamokon a gyakorlati képzést tanulószerződés keretein belül teljesíthetik tanulóink. A tanulószerződés megkötésének az előkészítésében az iskola az osztályfőnökökön valamint a gyakorlati oktatásvezetőn keresztül segítséget nyújt a szülőknek, ill. a tanulóknak. Az átjárhatóság biztosítása a szakiskolák és egyéb képzési formák között, az igazgató egyéni Pedagógiai program 2013.

55

elbírálása alapján bizonyos feltételek mellett megoldott. Ilyen feltételek: megfelelő tanulmányi eredmény, a tananyagtartalmak különbözősége miatti különbözeti vizsga letétele. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: 

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában 27/2012. VIII.27. NGM rendelet szerinti kompetenciák megléte



Szakmai előképzettség: -



Előírt gyakorlat: -



Egészségügyi, szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek



Pályaalkalmassági követelmények: -

Szintvizsga: A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások A vizsga részei A részletes vizsgakövetelményeket a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. A vizsga tartalmára vonatkozó előírások A részletes vizsgakövetelményeket a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. A vizsga értékelése Az értékelésre vonatkozó részletes információkat a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. Beszámítható előzetes tanulmányok A szakmacsoporthoz tartozó szakmák tanulása esetén szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. A tanult nyelvből megszerzett közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga esetén a nyelvi órák látogatása alól felmentés adható.


56

5.3.1.

SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉS OKJ 34 811 04

A képzés célja: A szakács szakmai képzés célja olyan vendéglátó szakember képzése, aki a különböző vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben árugazdálkodási, árukezelési, előkészítő, termelő és munkaszervezési feladatokat lát el a mindenkori jogszabályi előírásoknak és piaci igényeknek megfelelően. A vendégek által kért ételeket a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon állítja elő, tálalja. Az üzletben alkalmazott értékesítési módtól függően igény szerint képes a vendég előtt ételkészítési műveletek végzésére, szakszerűen a vendégeket – legalább egy idegen nyelven is – a készítményekről tájékoztatni. A tevékenysége során a vendégekkel, üzleti partnerekkel legalább egy idegen nyelven munkájához kapcsolódóan, társalgási szinten kommunikál. Figyelemmel kíséri a fogyasztói szokásokhoz kapcsolódó trendeket, képes és kész önmagát folyamatosan továbbképezni, munkájában megújulni. A szakács legfontosabb feladata a korszerű vendéglátás követelményeinek megfelelő feladatok ellátása, valamint a vendégek elvárásainak megfelelő ételválaszték kialakítása és elkészítése. Az ételeknek, a követelményeknek megfelelő minőségi színvonalon történő tálalása a fogyasztók és a vendégek számára.

5.3.2.

CUKRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS OKJ 34 811 01

A képzés célja A cukrász szakképzés célja olyan vendéglátó-szakember képzése, aki a cukrászüzemekben és cukrászdákban az élelmiszergyártás higiéniai alapkövetelményeinek betartása mellett, a korszerű táplálkozáshoz mindjobban igazodó cukrászsüteményeket készít, figyelemmel azok ízbeli változatosságára, esztétikai megjelenítésére, vásárlói, megrendelői igényekre. Szükség szerint cukrászdában eladói tevékenységet végez, magyar és legalább egy idegen nyelven terméket ajánl. Figyelemmel kíséri magyar és legalább egy idegen nyelven a fogyasztói szokásokhoz, technológiákhoz kapcsolódó trendeket, képes és kész munkájában megújulni.


57

5.3.3.

PINCÉR SZAKKÉPESÍTÉS OKJ 34 811 03

A képzés célja A pincér szakmai képzés célja olyan vendéglátó-szakember képzése, aki a különböző vendéglátó-tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben értékesítést előkészítő, értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el a mindenkori jogszabályi előírásoknak és piaci igényeknek megfelelően. A vendégek által igényelt, illetve az ajánlott termék felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja, alkalmazva az üzletpolitikának és az alkalomnak megfelelő felszolgálási módot. A tevékenysége során a vendégekkel - szükség szerint legalább egy - idegen nyelven munkájához kapcsolódva, társalgási szinten kommunikál. Figyelemmel kíséri a fogyasztói szokásokhoz kapcsolódó trendeket, képes és kész munkájában megújulni.

5.3.4.

VENDÉGLÁTÓ ELADÓ OKJ 34 811 05

A képzés célja Első sorban cukrászdák, kávézók, eszpresszók, ételbárok, bárok, gyors-étkezőhelyek, hidegbüfék, büfék, falatozók számára olyan szakemberek képzése, aki reggeli- és uzsonnaételeket, gyorsételeket, hidegkonyhai készítményeket, salátákat készít és értékesít helyben és elvitelre. Feladata továbbá az értékesítő munkák szakszerű ellátása, vitrineket, kínáló polc és pultrendszereket rendez, kávét és teát főz, alkoholmentes és alkoholos italokat készít. Cukrászkészítmények, fagylaltok befejező műveleteit végzi, pultkiszolgálást és felszolgálást végez Szakközépiskolai szakképzés

5.4. 5.4.1.

VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ - VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉS OKJ 54 811 01

A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség 

a szakközépiskola 9. évfolyamára alapfokú végzettség,



érettségi végzettség a szakközépiskola szakképző évfolyamára vagy


58



a szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó képzésbe bekapcsolódhat, aki rendelkezik szakiskolában szerzett Cukrász vagy Szakács, vagy Pincér, szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább öt éves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával.

Szakmai előképzettség A tanulók felvétele az Országos Képzési Jegyzék szerint nincs szakmai előképzettséghez kötve. Egészségügyi és munka-alkalmassági feltételek A képzésre jelentkező tanulóknak a mindenkor érvényes - jogszabályokban meghatározott egészségügyi követelményeknek és szakmai elvárásoknak kell megfelelniük, amelyek alkalmasnak minősítik őket a folyamatos munkavégzésre. A KÉPZÉS CÉLJA Olyan szakemberek képzése, akik a vendéglátásban és a vendéglátással kapcsolatos gazdasági területeken vezetési, szervezési feladatokat látnak el. Korszerű, magas szintű szakmai és vállalkozási ismertekkel és konvertálható, továbbfejleszthető tudással rendelkeznek. A vendéglős munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása, amelyekkel legyen képes a vendéglátó egységben beszerzési, termelési, értékesítési és raktározási tevékenységet irányítani, marketing feladatokat ellátni, vendégkapcsolatokat ápolni, a megfelelő menynyiségű és minőségű árukészletről gondoskodni. Biztosítani a személyi és tárgyi feltételeket, megszervezni az adminisztrációs rendet, betartatni tűz- és munkavédelmi előírásokat és a higiéniás szabályokat (HACCP). Tanulják meg hogyan indítsanak és működtessenek saját vállalkozást. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: A Vendéglátásszervező-vendéglős a vendéglátásban vezetői, szervezői, gazdálkodási feladatokat ellátó szakember, aki magas szintű, korszerű szakmai és gazdálkodási ismeretekkel és továbbfejleszthető tudással rendelkezik. A vendéglátó vállalkozások és az étkeztetési, vendéglátóipari szolgáltatásokat nyújtó egységek üzemeltetéséhez szükséges tervezői, vezetői, szervezői, gazdálkodási feladatokat lát el. A vendéglátó egységekben végzi, irányítja, szervezi, ellenőrzi az árubeszerzést, a raktározást, a termelési, az értékesítési és szolgáltatási tevékenységeket. Összeállítja a vendéglátó egység kínálatát, bemutatja, reklámozza az egység szolgáltatásait, kialakítja az üzletpolitikát, a marketingstratégiát, a cégarculatot. Kapcsolatot tart, kommunikál magyar és idegen nyelven a vendégekkel, az egység üzletfeleivel és a hatóPedagógiai program 2013.

59

ságokkal. Gondoskodik a vendéglátó egységekben a biztonsági-, munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi, higiénia, élelmiszerbiztonsági előírások betartásáról. A képzés struktúrája, a képzési idő Évfolyamok száma:

2

Elmélet aránya:

40%

Gyakorlat aránya:

60%

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei 

felmenthető a tanuló azon tárgyak (modulok) tanulása és vizsgakötelezettsége alól, amelyekből másik szakmai képzés keretében eredményesen vizsgázott,



a vizsgázó az adott tárgyban az országos tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt ért el.

Beszámítható tanulmányok Azoknak a tanulóknak a képzési idejébe, akik szakközépiskola Vendéglátás-turisztika (Vendéglátásszervező - vendéglős szakmára felkészítő) szakmacsoportjában végezték középiskolai tanulmányaikat (szakmai érettségi vizsgát tettek), a helyi szakmai programban meghatározott tantárgyak keretén belül, az azokban felsorolt tananyagegységekből, az ott meghatározott óraszámok beszámításra kerülnek. Szakközépiskola Vendéglátás-turisztika (Vendéglátásszervező - vendéglős szakmára felkészítő) szakmacsoportjában érettségizett tanulók számára az iskola helyi tantervében meghatározott beszámítási lehetőségekkel a képzési idő 1 év. Az 1 éves képzési idő megkezdésének további feltétele az összefüggő nyári szakmai gyakorlatok teljesítése.

5.4.2.

Turisztikai szervező, értékesítő OKJ 54 812 03

A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség Érettségi végzettség a szakközépiskola szakképző évfolyamára vagy a szakközépiskola 9. évfolyamára alapfokú végzettség Szakmai előképzettség A tanulók felvétele az Országos Képzési Jegyzék szerint nincs szakmai előképzettséghez kötve. Pedagógiai program 2013.

60

Egészségügyi és munka-alkalmassági feltételek A tanulók felvétele az Országos Képzési Jegyzék szerint nincs egészségügyi és munkaalkalmassági feltételekhez kötve. A KÉPZÉS CÉLJA Olyan szakemberek képzése, akik korszerű szakmai és gazdálkodási ismeretekkel, továbbfejleszthető tudással rendelkeznek. A vállalkozás teljes körű tevékenységét végzik, irányítják, szervezik és ellenőrzik vezetői szinten (utazási irodában, idegenforgalmi hivatalokban, fizetővendéglátás területén, szabadidőközpontokban). Közreműködnek a felsővezetői döntést igénylő üzleti, gazdálkodási, pénzügyi, marketingtervek kidolgozásában. Komplex feladatokat önállóan végrehajtanak, irányítanak és ellenőriznek. Összeállítják a vállalkozás árualapkínálatát; reklámozzák, kialakítják a cég arculatát. Megszervezik a turisztikai termékek értékesítését, figyelemmel kísérik a gazdasági szempontok érvényesülését. Folyamatos kapcsolatot tartanak a turisztikai piac szereplőivel. Gondoskodnak a folyamatos munkamenet biztosításáról A képzés struktúrája, a képzési idő Évfolyamok száma:

2

Elmélet aránya:

40%

Gyakorlat aránya:

60%

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei 

felmenthető a tanuló azon tárgyak (modulok) tanulása és vizsgakötelezettsége alól, amelyekből másik szakmai képzés keretében eredményesen vizsgázott,



a vizsgázó az adott tárgyban az országos tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt ért el.

Beszámítható tanulmányok Azoknak a tanulóknak a képzési idejébe, akik szakközépiskola Vendéglátás-turisztika (Turisztikai szervező, értékesítő szakmára felkészítő) szakmacsoportjában végezték középiskolai tanulmányaikat (szakmai érettségi vizsgát tettek), a helyi szakmai programban meghatározott tantárgyak keretén belül, az azokban felsorolt tananyagegységekből, az ott meghatározott óraszámok beszámításra kerülnek. Szakközépiskola Vendéglátás-turisztika (Turisztikai szervező, értékesítő szakmára felkészítő) szakmacsoportjában érettségizett tanulók számára az iskola helyi tantervében meghatározott beszámítási lehetőségekkel a képzési idő 1 év. Az 1 éves képzési idő megkezdésének további feltétele az összefüggő nyári szakmai gyakorlaPedagógiai program 2013.

61

tok teljesítése. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele; valamint középfokú (B2) komplex nyelvvizsga vagy idegenforgalmivendéglátóipari középfokú szaknyelvi B2 komplex vizsga. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével; valamint középfokú (B2) komplex nyelvvizsga vagy idegenforgalmivendéglátóipari középfokú szaknyelvi B2 komplex vizsga. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások A vizsga részei A részletes vizsgakövetelményeket a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. A vizsga tartalmára vonatkozó előírások A részletes vizsgakövetelményeket a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. A vizsga értékelése Az értékelésre vonatkozó részletes információkat a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. Beszámítható előzetes tanulmányok A szakmacsoporthoz tartozó szakmák tanulása esetén a szakképesítéshez elágazásokhoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése.

A tanult nyelvből megszerzett közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga esetén a nyelvi órák látogatása alól felmentés adható.

5.5.

Szakiskolai felnőttoktatás

A Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Gimnáziuma, Két Tanítási Nyelvű Középiskolája, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája esti tagozaton iskolai rendszerű szakképzés keretein belül nem tankötelesek részére 2015. szeptember 7-től cukrász, pincér, és szakács OKJ-s képzést indít. Az iskolai rendszerű képzés a kiadott kerettantervek, szakmai vizsgáztatás az érvényes szvk


62

alapján a köznevelési tv (2011. évi CXC. törvény) és a szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény) esti tagozatos felnőttoktatására vonatkozó sajátosságai szerint kerül megszervezésre. A képzés az első, ill. a második szakma megszerzése esetén ingyenes. A tanuló a képzés ideje alatt tanulói jogviszonyban áll. tanulói igazolvánnyal rendelkezik. Képzés adatai: A szakmacsoport száma és megnevezése:

18. Vendéglátás-turisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XXVII. Vendéglátóipar

Szakma:

Cukrász

OKJ 34 811 01

Pincér

OKJ 34 811 03

Szakács

OKJ 34 811 04

Beiskolázás feltétele: 1. Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában teljesítendő bemeneti kompetenciák: Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet szerint 2. Érvényes tanulószerződés (vagy tanulószerződés kötési ígérvény a vállalkozás részéről). 3. Érvényes egészségügyi kiskönyv. A tanulók felvételének feltételei Esti munkarend szerinti felnőttoktatásra az járhat, akinek nincs, vagy csak egy államilag elismert szakképesítése van (a ráépülés nem számít második szakképesítésnek) és elmúlt 16 éves. Nem számítanak iskolai rendszerű szakképesítésnek a következők: a, olyan szakközépiskolai érettségi végzettség, mely munkakör betöltésére nem képesít; b, gimnáziumi érettségi, mert az nem szakképesítés; c, nem számít szakképesítésnek a főiskolai vagy egyetemi diploma sem (ezt szakképzettségnek hívják); d, szakiskolában a 10. évfolyam teljesítése, szakközépiskolában a 12. évfolyam (érettségi) megszerzése. Pedagógiai program 2013.

63

Képzés időbeosztása: képzési idő

68

hét

heti iskolai nap

1

nap

napi óraszám

6

óra

408

óra

elmélet összesen összevont csoportos foglalkozás

10 alkalom 5 óra

összesen

50

óra

munkahelyi gyakorlat

906

óra

nyári gyakorlat

160

óra

összes gyakorlat

1116

óra

Képzés összesen

1524

óra

Munkahelyi gyakorlat

Munkahelyi gyakorlat 1. évfolyam

2. évfolyam

480 óra

426 óra

Nyári szakmai gyakorlat (az első tanévet követően június 15 – augusztus 31.) 160 óra. Munkahelyi igazolást kérünk az első tanév érvényességéhez, a képzés folytatásához: Az első tanévben: 

a tanév rendjében meghatározott első félév vége előtt egy héttel 240 munkaóra teljesítéséről,



a tanév rendjében meghatározott második félév vége előtt egy héttel 240 munkaóra teljesítéséről,



a képzési idő első tanévét követően augusztus 31-ig 160 munkaóra nyári gyakorlat teljesítéséről.

A második tanévben:


64







Az igazolások hiányában a tanulói jogviszonyt megszüntetjük, ill. tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja. A gyakorlati képzés munkáltatóval kötött tanulószerződés keretében folyik. A megkötött tanulószerződés egy példányának iskolánkba beérkezési határideje legkésőbb az első tanév október 31. (Tanulószerződés nélkül a tanulói jogviszonyt képzési hely és így a nem teljesíthető gyakorlati képzés hiányában megszüntetjük!) A két év során 10 alkalommal (1. tanévben 4, a 2. tanévben 6 alkalom) iskolai összevont gyakorlatokra kerül sor. Az időpontok tanévente kerülnek meghatározásra, arról a hallgatókat időben tájékoztatjuk. Hiányzások: A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 143. § (7) bekezdése szerint az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról igazoltan távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladatellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. Az iskolai hiányzásokat igazolni, a hiányzást követő első iskolai napon az osztályfőnökPedagógiai program 2013.

65

nek bemutatott táppénzes papírral lehet. Beszámítható tanulmányok A beszámítás iránti kérelmet - az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával - a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján - kérésre, megfelelő igazolásokkal alátámasztva - beszámítható.

6. 6.1.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Gyermek- és ifjúságvédelmet célzó tevékenység

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok az egész nevelőtestületet érintik, de különösen fontos ezen a területen az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős és az ifjúsági védőnő szerepe. Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűntetésében. Az általában rendelkezésre álló lehetőségek és alkalmazott módszerek mellett figyelmet fordítunk tanulóink -

családi körülményeiben – személyiségében,

-

egészségi állapotában,

-

gazdasági helyzetében,

-

a személyiségüket befolyásoló egyéb, társadalmi feltételekben meglévő különbségekre.

Segítjük a veszélyeztetett tanulókat - a kritikus helyzetek kialakulásának megelőzésében, -

a kritikus helyzet kialakulásakor a helyzet lehetőség szerinti feloldásában,

-

folyamatos törődéssel.

-

iskolánk minden dolgozójának pozitív, kulturált, empatikus magatartásmin-


66

tát kell adni. 6.2.

Az osztályfőnökök feladatai -

A tanulók, körülményeik megismerésére való tudatos törekvés.

-

Veszélyeztetettség felismerésekor a tanulóval közvetlen kapcsolatban álló tanárok tájékoztatása.

-

Folyamatosan ellenőrzi a tanuló tanulmányi munkáját - konzultál a szaktanárokkal.

-

Folyamatosan ellenőrzi a tanuló magatartását, hiányzásait.

-

Kezdeményezi, véleményezi a szociális támogatásokat.

-

Véleményezi a tanulók pályázatát.

-

Folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel (nevelőkkel), az ifjúságvédelmi felelőssel.

6.3.

Az ifjúsági védőnő feladatai -

Személyesen segít a problémákkal küzdő tanulóknak, hogy felvehessék a kapcsolatot azzal az intézménnyel, orvossal, aki a problémájuk megoldásában segít.

6.4.

Szervezi a tanulók mentálhigiénés ellátását.

Az ifjúságvédelmi felelős feladatai

Az ifjúságvédelmi felelős munkáját az osztályfőnökökkel, pedagógusokkal, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal együttműködve végzi. -

A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez a problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

-

A veszélyeztető okok feltárása érdekében megismeri a tanuló családi hátterét.

-

Veszélyeztető tényező megléte esetén - ha pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg - értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.

-

A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását, szükség esetén természetbeni ellátását kezdeményezi.

-

Kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére.


67

-

Összehangolja az osztályfőnök és a pedagógusok ifjúságvédelmi munkáját.

-

Nyilvántartást vezet a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókról.

-

Az iskola ifjúságvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.

6.5.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység

A tanulók nevelésében, oktatásában egyre nagyobb hangsúlyt kap a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása, az egyénre jobban figyelő pedagógusi munka, a kulturális hátrányok lehetőség szerinti kompenzálása. Az évek során folyamatosan növekszik a hagyományos pedagógiai eszközökkel nehezen nevelhető, különleges gondozásra szoruló, neurotikus vagy antiszociális fejlődést mutató, hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett tanulók száma. A mai oktatási helyzetnek köszönhetően nemcsak azok szorulnának speciális oktatásra, akik papíron is hátrányos helyzetűek, hanem számos diáktársuk, akik tanulási nehézségekkel, lelki gondokkal, mindennapi problémákkal küzdenek, amelyek gátolják őket a továbbhaladásban. A Közoktatási törvény 52.§ (7) által meghatározott nem kötelező időkeret lehetőséget biztosít felzárkóztató foglalkozások szervezésére. Célunk, hogy a gyengébb képességekkel, felkészültséggel rendelkező tanulók is teljesítsék a továbbhaladás feltételeit, és a középiskolai tanulmányaik végén sikeres záróvizsgát tegyenek. Lehetőség szerint megteremteni azokat a feltételeket, hogy minden tanuló állapotának megfelelő segítséget, felkészítést kapjon ahhoz, hogy a legteljesebb mértékben ki tudja bontakoztatni személyiségét. Nagy szükség lenne minél több, elsősorban magyar nyelvből, matematikából és idegen nyelvből a kilencedik évfolyamon rendszeresen felzárkóztató órákat tartani, hogy a tanulók pótolhassák azokat az elmaradásaikat, amelyek a megfelelő haladást akadályozzák. Tanórákon törekszünk a differenciált oktatásra a tanulási nehézségekkel küzdő diákok segítésére. A 12. évfolyamos tanulóknak az érettségi és a képesítő vizsgák előtt, a tanév folyamán a tanulók és a szaktanárok igénye szerint korrepetálásokat szervezünk. Szükség esetén – például témazáró dolgozatok előtt –, alkalomszerűen más tantárgyakból is lehetőséget biztosítunk a gyakorlásra, korrepetálásra, felzárkóztatásra. Tanulásmódszertannal foglalkozó diákjaink körének kiszélesítése, különös tekintettel a HH, HHH, SNI - s diákokra. Nagy segítségünkre van mindez a -

tanulási kudarcok megelőzésében,


68

-

tanulói (és nemcsak tanulói) személyiségfejlesztésben,

-

egyes mentálhigiénés problémák megelőzésében vagy kezelésében.

A kompetenciafejlesztést célzó intézményi terv eredményes megvalósításában való munkálkodás valamennyi pedagógus feladata. 6.6.

A hátrányos helyzetű tanulókat segítő tevékenység

A szociálisan nehéz helyzetben lévő tanulók száma egyre nő. A segítségnyújtáshoz az első lépés ezeknek a tanulóknak a feltérképezése, gondjaik megismerése. Ebben fontos szerepe van az osztályfőnöknek, az ifjúságvédelmi felelősnek. Az iskola természetesen nem vállalkozhat a tanulók szociális, anyagi problémáinak megoldására, de a rendelkezésünkre álló szociális támogatási lehetőséggel a legrászorultabbakon igyekszünk segíteni. A hátrányok enyhítését a következő tevékenységi formákkal kívánjuk enyhíteni: Az iskola az osztályfőnökökön és az ifjúságvédelmi felelősön keresztül tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen támogatásokat vehetnek igénybe, és azt hol kérelmezhetik. A tanulók az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével különböző pályázatokon vesznek részt. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkat helyi vállalkozók, és civil szervezetek is segítik alkalmanként. A rászoruló tanulóknak, pl. ingyenes tankönyvet, korrepetálásokat, illetve alapítványi lehetőséghez mérten – anyagi támogatást tudunk biztosítani. 6.7.

A sajátos nevelési igényű tanulókat támogató tevékenység

A sajátos nevelési igényű tanulók száma növekvő tendenciát mutat. Jelentős növekedést a megismerés fejlődésének rendellenességeinek (dislexia, disgraphia, discalkulia ) tekintetében tapasztalunk. A lemorzsolódás veszélyének kitett tanulókra való odafigyelés, a folyamat tervezése, kivitelezése, koordinálása komplex gondozást igényel. E feladat speciálisan felkészült szakembert kíván. A folyamatokba való szakszerű beavatkozás a háttérben húzódó valós feszültségek feltérképezése, a kielégítetlen szükségletek feltárása és kezelése, a folyamat minden érintettel való közös újragondolása nélkülözhetetlen. A diákokkal való tervszerű munka folyamatának felépítése, gyakorlatának kialakítása, integrálása az iskola rendszeréhez szociálpedagógusi kompetenciákkal kivitelezhető. A gyakorlati kialakítást az eltérő feltételekhez, célokhoz, az iskola aktuális szakmai kultúrájához kell igazítani.


69

Az ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy az intézményben koordinálja a sajátos nevelési igényű tanulók feltárásának és iskolai szintű megsegítésének folyamatát. Kapcsolatot tart fenn a vizsgálatokat végző szakértői és rehabilitációs bizottságokkal, az iskola vezetőségével, a szülőkkel, diákokkal, az osztályfőnökökkel és a pedagógusokkal. A szakértői javaslatok alapján a következő megsegítési formákkal élünk: -

tantárgyi mentességek biztosítása

-

számonkéréseknél hosszabb felkészülési idő biztosítása

-

megfelelő segédeszközök biztosítása

-

az írásbeli számonkérés szóbeli számonkéréssel, illetve igény szerint a szóbeli számonkérés írásbeli számon kéréssel történő kiváltása

-

a tanítás – tanulás - számonkérés folyamatában méltányos elbírálásban részesítjük a tanulót

-

a többletórák terhére korrepetáló órákat szervezünk

Problémamegelőző tevékenységek: -

Kapcsolattartás a diákokkal és a környezetével (család, szociális rendszerek, egyéb támogató rendszerek és személyek)

-

Egyéni törődés (pl. egyéni fejlesztés, tantárgyi korrepetálás)

-

Szükség szerint egyéni mentálhigiénés segítő támogatás rövid és hosszabb távon is.

-

A diákok környezetéből érkező információknak megfelelő adekvát viszonyulási és gondozási folyamat tervezése.

Válságkezelő tevékenységek: -

Konfliktusok szakszerű kezelése

-

Esetkezelések szervezése (eredményeként egyéni, fejlesztési, gondozási terv állítható fel a szereplők egyetértő jóváhagyásával)

-

Az érintett szereplők (család, diák, tanár, gyermekvédelem, egyéb civil szervezetek) bevonása a tervezési és kivitelezési folyamatba.

-

Megteremteni a kapcsolatot, elősegíteni a párbeszédet a diák rendszerben tartása érdekében.

A megvalósítás feltételei: -

Vezetői támogatás

-

A programok tantestület általi elfogadása


70

7.

-

Pedagógusok együttműködése

-

A hatáskörök nevesítése, integrálása az iskola egyéb dokumentumaiba.

Mindennapos testnevelés

A mozgásszegény életmód, a napi 6-10 órás ülés kialakítja korunk „sajátos ember típusát”, az ülő embert, aki jelentős inaktivitási atrófia tüneteit hordozhatja. A mozgásra serkentő belső igényt visszafojthatja, s az egyébként is kevés heti testnevelési óraszám mindezt nem kompenzálhatja. Ezzel szemben a rendszeres mozgás során a fizikai és szellemi ingerek jótékonyan hatnak, így a szív-, keringési és légző rendszer működőképességének, valamint a csont- és ízületi rendszer állapotának és terhelhetőségének kedvező és mérhető javulása tapasztalható. A rendszeres mozgás az egészséges életmód alapját képezi, sok betegség megelőzésében játszik szerepet, nem beszélve arról, hogy pozitív jellemvonásokat és személyiségjegyeket alakít ki: pl.: szorgalom, küzdőképesség, fegyelmezettség, áldozatvállalás, tűrőképesség, önbizalom stb. A tanítási hét minden napján szakos testnevelő tanár vezetésével az alapsportágak, a labdajátékok, s a fizikai képességek fejlesztésére kínálunk foglalkozásokat. (aerobik, fitnesz, atlétika, házibajnokságok (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, floorball) Meg kell változtatnunk a tanulók szemléletét, életmódját – el kell érni, hogy a kényelmes, mozgásszegény és egészségre ártalmas életvitel helyett egy egészségesebb életet éljenek. Az a célunk, hogy a tanulók életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele, e téren a belátás és a szándék kevés, ennek feltételeit meg kell teremteni. A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során különös gondot fordítunk annak (a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére. Rendszeres mozgással, helyesebb táplálkozási szokásokkal, a káros szenvedélyektől távol maradva alakítsák ki életmódjukat és tudatosan tervezzék tevékenységüket. 7.1.

Mindennapos testnevelés a 9. évfolyamon

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük heti 5 testnevelés óra keretében felmenő rendszerben a 9. évfolyamon a 2012-2013. tanévtől.


71

7.2.

Mindennapos testmozgás a 10-12. évfolyamon kifutó rendszerben

A testmozgás és egészséges életmód jegyében iskolánk heti minimum ötször 1 órát biztosít a mindennapos testedzésre, továbbá az SZMSZ-ben rögzítettek alapján sportköröket működtet, amelyre heti négyszer 2 óra időkeretet biztosít. Formái:

8.

-

a hét minden délutánján szervezett formában,

-

házibajnokságok,

-

egyéni képességfejlesztési lehetőségek.

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A tanulónak joga, hogy a tizenegyedik, tizenkettedik (és tizenharmadik) évfolyamon folytatott tanulmányai során - az érettségivizsga-szabályzatban, a pedagógiai programban és a helyi tantervben meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, és az iskola a pedagógiai programjával összhangban ezeket a feltételeket biztosítani tudja, megválassza a tantárgyat tanító pedagógust. Az iskola minden év májusában meghirdeti a következő évre tervezett felkészítőket. A meghirdetést megelőzően igényfelmérést végzünk. Ezt követi a tanuló tényleges jelentkezése, mely egy tanévre szól. Esetleges módosítások az aktuális tanév szeptember 30-ig történhetnek, illetve február 15-ig a második félévre vonatkozóan. A tanulónak az erre vonatkozó írásos kérvényét az osztályfőnökéhez kell benyújtania, a kérelmek elbírálását az igazgató végzi, eredményről az osztályfőnökön keresztül 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót. Ha a tanuló sikeres érettségi vizsgát tett egy vizsgatárgyból, akkor a vizsgára jelentkezés előtt teljesítette a tantárgyak helyi követelményeit, kérelmére az igazgató mentesíti az órák látogatásának kötelezettsége alól.

9.

A választható érettségi vizsgatárgyak, a vizsgatárgyakhoz rendelt helyi tantervi feltételek, tantárgyak

Az első táblázat a vizsgatárgyak felsorolását tartalmazza, a vizsgatárgyakra vonatkozó felkészítés szintjével. A második táblázatban az egyes vizsgatárgyakra való jelentkezés feltételei olvashatók. A táblázatban csak a tantárgyak nevét írjuk, minden esetben a helyi tantervben meghatározott, az adott képzésre vonatkozó óraterv szerinti tantervi követelmények teljesítése a vizsgajelentkezés feltétele.


72

1. számú táblázat Vizsgatárgy

Felkészítés szintje Középszint

Emelt szint

Angol célnyelvi civilizáció

igen

nem

Angol nyelv

igen

igen

Biológia

igen

igen

Dráma

igen

nem

Emberismeret és etika

igen

nem

Ének-zene

igen

nem

Filozófia

igen

nem

Fizika

igen

igen

Földrajz

igen

nem

Informatika

igen

igen

Kémia

igen

igen

Magyar nyelv és irodalom

igen

igen

Matematika

igen

igen

Mozgóképkultúra és médiaismeret

igen

nem

Német célnyelvi civilizáció

igen

nem

Német nyelv

igen

igen

Olasz nyelv

igen

nem

Rajz és vizuális kultúra

igen

nem

Társadalomismeret

igen

nem

Testnevelés

igen

igen

Történelem

igen

igen

igen

igen

Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek


73

2. számú táblázat Érettségi vizsgatárgy

Jelentkezés feltétele - Tantárgy megnevezése

Angol célnyelvi civilizáció

Célnyelvi civilizáció

Angol nyelv

Angol

Biológia

Biológia vagy Biológia – egészségtan

Dráma

Dráma és tánc vagy Tánc és dráma

Emberismeret és etika

Emberismeret és etika vagy Etika

Ének-zene

Ének-zene vagy Művészetek

Filozófia

Bevezetés a filozófiába

Fizika

Fizika

Földrajz

Földrajz vagy Földünk és környezetünk

Informatika

Informatika

Kémia

Kémia



Matematika

Matematika

Mozgóképkultúra és médiaismeret Mozgókép és médiaismeret Német nyelv

Német

Német célnyelvi civilizáció

Célnyelvi civilizáció

Olasz nyelv

Olasz

Rajz és vizuális kultúra

Rajz és vizuális kultúra vagy Művészetek

Társadalomismeret

Társadalomismeret vagy Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Testnevelés

Testnevelés és sport

Történelem

Történelem

Vendéglátás-idegenforgalom alap- Vendéglátó és turizmus alapismeretek; Szállodai alapismeismeretek

retek, Marketing alapismeretek

10. Az iskolai beszámoltatás, követelményei és formái

az

ismeretek

számonkérésének

Iskolarendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai és vizsgakövetelményeken alapuló szakmai program. Nem kérhető számon


74

olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg. Az értékelés legyen objektív, igazságos; nevelő, motiváló hatású, rendszeres és nyilvános. A követelménytámasztásban érvényesüljön a fokozatosság, igyekezzünk sikerélményhez juttatni a diákokat. Az értékelés legyen gyermekközpontú, hallgassuk meg a tanuló(k) véleményét is. Az értékelés történhet szóban és érdemjegyek, osztályzatok írásos formájában. A szaktanár (bizonyos esetekben, pl. nyelvtanár és nyelvi lektor együtt alakít ki érdemjegyet) a tanuló teljesítményét köteles rendszeresen figyelemmel kísérni, és időszakonként következetesen értékelni. Az értékelés általában érdemjeggyel történik, amely 1-től 5-ig terjedő skálán mozgó egész szám. Az előrehozott szakképzés kompetenciaalapú tantárgyai esetében a minősítés lehet kiválóan megfelelt, megfelelt, valamint nem felelt meg. Átlagszámításnál ezek a minősítések a következő érdemjegyeknek felelnek meg: kiválóan megfelelt – 5 (jeles) megfelelt

– 3 (közepes)

nem felelt meg

– 1 (elégtelen).

A tanuló érdemjegyet szerezhet szóbeli felelettel, írásbeli munkájával, gyakorlati teljesítményével, egyéni szorgalmi feladat vállalásával stb. A tanár bármilyen elismerő tudást, teljesítményt érdemjeggyel (is) elismerhet. Negatív magatartást és egyéb problémát rosszabb, illetve elégtelen osztályzattal nem „oldhat meg”, érdemjegy fegyelmezési eszköz nem lehet. Az érdemjegyet általában indokolni szükséges, pedagógiai szempontból kívánatos. Általában 3-5 érdemjegy lehet félévente a megalapozott értékelés alapja. Az érdemjegyekről a tanulót azonnal tájékoztatni kell (közölni kell), és meg kell találni a módját annak, hogy a szülőt is tájékoztassuk, különösen problematikus esetekben. (Főleg, amíg a tanuló kiskorú illetve tanköteles.) Az írásbeli munkákat, a megírást követő 2 héten belül ki kell javítani, és az érdemjegyekről a tanulókat tájékoztatni kell. A hiányzó tanulók pótlólag megírják a dolgozatot. Ha a tanuló csak a dolgozatírás napján hiányzott, a következő órán, ha több órát mulasztott, akkor a szaktanárral egyeztetett időpontban. Az érdemjegyeket, a feleletet követően be kell írni vagy íratni a tanuló ellenőrző könyvébe és a naplóba. Az a szaktanár, aki külön is vezeti - tanulói névsor alapján - az érdemjegyeket, két héten belül köteles az osztálynaplóba is beírni. Az értékelés alapelve a pedagógiai módszeresség és az ösztönző jelleg. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzatot a nevelőtestület osztályozó értekezlet után lehet véglegesnek tekinteni, az 1993. évi LXXIX. törvény 70. §. (4 ) bekezdésének szó szerinti alkalmazásával. Pedagógiai program 2013.

75

Az eddigiek figyelembevételével évfolyamtól és tagozattól függetlenül a következő elvek érvényesíthetők: Jelesre értékelhető a tanuló: -

ha a kapott feladatot ismeri, érti;

-

jártas a tananyag összefüggéseiben;

-

ha teljesítménye könnyen korrigálható hibát tartalmaz;

-

ha a már gyakorolt technológiai eljárásokat hibátlanul alkalmazza;

-

az új ismereteket kisebb bizonytalansággal, de eredményesen alkalmazza;

-

ha munkához való viszonya kifogástalan, munkavégzése tiszta, rendezett;

-

meglévő adottságainak, képességeinek fejlesztésére törekszik.

Jóra értékeljük a tanulót: -

ha a súlyponti kérdéseket hiánytalanul tudja és érti, tanári segítséggel átlátja a tananyag összefüggéseit;

-

az általa végzett feladatmegoldás során apró korrekcióra szorul;

-

az új műveletek alkalmazásánál kisebb segítséget igényel;

-

munkához való viszonya jó;

-

munkavégzése tiszta, rendezett;

-

adottságnak és képességeinek szintjén teljesít.

Közepes minősítés adható, ha -

elméleti felkészültsége a lényegi kérdésekben hiánytalan és rávezetéssel felismeri a tananyag összefüggéseit;

-

az elkészített termék kisebb hibái ellenére fogyasztható;

-

a már gyakorolt műveleteket jól alkalmazza, az új ismereteket konkrét tanári útmutatással alkalmazni tudja;

-

munkájában igyekvő, munkavégzése tiszta, törekvő;

Elégséges tudású a tanuló: -

ha elméleti kérdésekben - tanári segítséggel - megfelelő jártasságot tanúsít,

-

ismeretszintje a feladat elvégzéséhez elegendő (az összismeret 40 %-át birtokolja)

-

a már gyakorolt műveleteket útmutatással alkalmazni tudja, az új ismereteket - segítséggel - végre tudja hajtani;

-

az általa készített termék még fogyasztható, jellegének megfelel;

-

utasításra tisztán, rendezetten dolgozik, munkájában tapasztalható igyekezet.


76

Elégtelen az a teljesítmény, ha -

felkészültsége pontatlanságait tanári segítséggel sem tudja kijavítani;

-

a tanult ismeretek kevesebb, mint 40 %-át tudja;

-

a már gyakorolt műveletekben jelentős hibákat vét;

-

a tanári útmutatás ellenére sem elfogadható az általa elvégzett gyakorlati feladat;

-

hozzáállásában hanyagság, igyekezet hiánya tükröződik;

-

munkavégzése során a tisztaság erősen kifogásolható.

11. Az iskola írásbeli, szóbeli beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 11.1. Élő idegen nyelv: angol, német, olasz, célnyelvi civilizáció Általános alapelvek A folyamatos mérésnek és értékelésnek fontos szerepe van a tanítási-tanulási folyamatban. A teljesítménymérés egyrészt visszajelzést ad a tanárnak és a tanulóknak (igény szerint a szülőknek) a tanítási-tanulási folyamat egy adott szakaszában elért eredményekről, s ez által segít a továbblépésben, másrészt alapot szolgáltat a tanárnak ahhoz, hogy az egyes tanulók teljesítményét önmagukhoz és tanulótársaikhoz viszonyítva jegyekkel értékelje. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia a tanítás tartalmával és módszereivel. Csak azt mérhetjük, amit megtanítottunk és csak úgy mérhetünk, ahogy tanítottunk. A tanulókat minden esetben tájékoztatni kell a mérés céljáról/céljairól, tartalmáról/tartalmairól és az értékelés szempontjairól. A tanulók kommunikatív kompetenciájának fejlesztését célzó nyelvoktatásban a mérésnek is kommunikatív szemléletűnek kell lenni. Ez azt jelenti, hogy a teljesítmény mérése nem korlátozódhat a részkompetenciákra. Törekedni kell arra, hogy minél többször végezzünk szövegszintű méréseket, azaz mérjük a beszédértést és a szóbeli kifejezőkészséget, valamint a tanítás-tanulás folyamatában betöltött szerepéhez mérten az olvasásértést és az írásbeli kifejezőkészséget. A nyelvi alapkészségeket mérhetjük önállóan vagy integrálva. A tanulók önállóságra nevelésének jegyében a teljesítménymérés során tanácsos minél több olyan mérési formát alkalmazni, amely módot ad a tanulóknak arra, hogy megtanulják teljesítményüket önállóan mérni és értékelni. Fontos, hogy ezen túl megismerkedjenek a mérésnek és értékelésnek azokkal a formáival, melyek párban és csoportban is alkalmazhatóak. A mérésnek és értékelésnek egyértelműen tükröznie kell azt a szemléletet, hogy a tanár nem arra kíváncsi, amit a tanuló nem tud, hanem arra, amit sikeresen megtanult.


77

A tanulónak lehetőséget kell kapni a felkészülésre, s ha indokolt, a javításra is.


78

Gimnázium első vagy második idegen nyelv, szakközépiskola (B1) Idegen nyelvi kommunikatív kompetenciák

Szóbeli formái

Írásbeli formái


Mérése

Értékelése

információ megértése, rá reagálás, csere; szó, mondat, szövegrész elemzése; memoriter; tartalom (logikai összefüggések feltárása); szituáció; (kapcsolatfelvétel, zárás, szándéknyilvánítás,

formái: tanári egyéni páros csoportos plénum előtti tanulói (kompetenciákat tartalmazó lista alapján évente 2 alkalommal) folyamatai: a tanár szóban megfogalmazott előremutató értékelése; a ped.programban meghatározottak szerint írásbeli értékelés az eddig felsoroltaknak (érdemjeggyel) az életkori sajátosságoknak megfelelő építő, kritikai értékelés, szóban és írásban folyamatosan a fejlődés megerősítésére, egyénre szabottan, a pozitívumok hangsúlyozásával a fent felsoroltak alapvetően vonatkoznak az írásbeli értékelésre is, kiegészítve a következőkkel: szövegalkotás esetében a logikai összefüggések minősítése; közvetítési készség értékelésekor az anyanyelvi és idegen nyelvi stílus sajátosságainak és az adott nyelvi (nyelvterületi) szokások, hagyományok meglétének ismerete

kapcsolatfelvétel viszonzása, szándéknyilvánítás, véleménynyilvánítás fogadása önálló véleményalkotás , kritika)

másolás, diktálás szöveg-kiegészítés, szövegrekonstruálás; mondat és szöveg alkotása megadott elemekből; (nyomtatvány, táblázat, jegyzetelés) nyelvi transzformációk; szókincs ellenőrzése; mondatpanelek; tesztfeladatok; levél (magán, hivatalos, olvasói) referátum; közvetítési készség idegen nyelvről anyanyelvre, illetve fordítva; hallott szöveg értése; olvasott szöveg értése; lényegkiemelés, adatkeresés önálló, kreatív szövegalkotás idegen nyelven

79

Számonkérés/tanév Szóbeli feleletek: Heti 4-5 óra: félévente 3 nagyjegy / komplex feleletek is!/

évi 6 nagyjegy

Heti 3 óra: félévente 2 nagyjegy

évi 4 nagyjegy

Az írásbelire kapott jegynek eddig is megvolt a maga súlya. Arra kell törekedni, hogy a szóbeli feleletek is megfelelő súllyal bírjanak. Lehetőleg minden órán feleltessünk az adott tananyaghoz kapcsolódó fent ismertetett kompetenciáknak megfelelően. Írásbeli: Szódolgozat: elengedhetetlen számonkérési fajta a szókincs megalapozásához, ill. fejlesztéséhez, lehet akár húszat is íratni, majd kétszer 10 kisjegy alapján két nagyjegyet adni. /1. félév:10—1 jegy, 2. félév 10—1 jegy/

évi 2 nagyjegy

Nyelvtani ismeretek számon kérő dolgozat: teszt, kiegészítések, fordítások,…. Az adott évfolyamon tanult ismeretek számonkérése. Félévente 1 nagyjegy, amely állhat több kisjegyből is.

évi 2 nagyjegy

Témazáró dolgozat: A témáról/témákról/ meglévő ismereteiről számol be írásban, a témához kapcsolódó fent ismertetett kompetenciák alkalmazásával. Félévente 2 nagyjegy

évi 4 nagyjegy

Komplex feladatsorok: Az érettségihez hasonló feladatok sora, amely valamennyi az adott évfolyamig elsajátított kompetenciát méri. Félévente 2 nagyjegy

évi 4 nagyjegy

Heti 3 óra : félévente 1 nagyjegy

évi 2 nagyjegy

Összes jegyek száma heti 4-5 óra esetén:

18

Összes jegyek száma heti 3 óra esetén

14

Az írásbeli értékelés legyen mérhető: Pontozás

%

tartalmi szempontok szerinti pontozás mindezek érdemjegyre váltva 90% - 100%

5

80% - 89%

4

65% - 79%

3

50% - 64%

2

0% - 49%

1

Az alapvető szókincsbeli illetve nyelvtani ismeretek számonkérésénél indokolt esetben eltérhetünk az itt ismertetett értékelési rendszertől. A már nagyjegyre váltott osztályzatok


80

egyforma súllyal képezik az év végi osztályzatot. Az éves osztályzatok átlagától eltérő év végi érdemjegyet csak akkor tanácsos adni, ha az első félévhez viszonyítva a tanuló szokatlan mértékben javított, vagy rontott osztályzatain. A házi feladatok elsődleges szerepe az órán tanultak gyakorlása, rögzítése. A feladat mindig legyen konkrét, jól érthető és teljesíthető. A hétköznapokon és a hétvégén ügyelnünk kell arra, hogy a tanulóknak elegendő ideje maradjon a pihenésre, kikapcsolódásra. A nyelvben a szóbeli házi feladat ugyanolyan fontos/és egyenrangú/ mint az írásbeli. A házi feladat számon kérésénél ezt vegyük figyelembe. Házi feladat mindig legyen, hogy ezzel is segítsük tanulóinkban az önálló tanulási kompetencia kialakulását Fakultáció (B2) Idegen nyelvi kommunikatív kompetenciák

Szóbeli formái

Írásbeli formái


Mérése

Értékelése

információ megértése, rá reagálás, csere; szó, mondat, szövegrész elemzése; érvelés (pro, kontra) vita, meggyőzés; ábra, diagramm, statisztika, táblázat, grafikon térkép, kép elemzése; memoriter; tartalom (összefüggések feltárása); szituáció;

formái: egyéni páros csoportos plénum előtti folyamatai: a tanár szóban megfogalmazott előremutató értékelése; az emelt szintű érettségi értékelési útmutatójának szempontjait alapul véve (érdemjeggyel), fenntartva a jogot, hogy részismeretek, illetve begyakorolt tananyag részek számonkérésekor az általános gimnáziumi értékelésnél alkalmazott százalékszámok az irányadók. Megfelelő építő, kritikai értékelés, szóban és írásban folyamatosan a fejlődés megerősítésére, egyénre szabottan, a pozitívumok hangsúlyozásával a fent felsoroltak alapvetően vonatkoznak az írásbeli értékelésre is, kiegészítve a következőkkel: szövegalkotás esetében a logikai összefüggések minősítése;

szöveg-kiegészítés, szövegrekonstruálás; mondat és szöveg alkotása megadott elemekből; szókincs ellenőrzése; tesztfeladatok; levél (magán, hivatalos, olvasói) némi fordítás hallott szöveg értése;

81

olvasott szöveg értése; önálló, kreatív szövegalkotás Számonkérés/tanév Szóbeli feleletek: Félévente 2 nagyjegy / komplex feleletek/

évi 4 nagyjegy

Írásbeli: Rész vagy komplex feladatsorok: Az érettségihez hasonló feladatok, amelyek a szintnek megfelelő kompetenciákat mérik. Félévente 2 nagyjegy

évi 4 nagyjegy

Az értékelés az általános gimnáziumi százalékarányok szerint történik, illetve 4/5 évet átölelő ismeretanyag számonkérése esetén az emeltszintű érettséginek megfelelően.

Két tanítási nyelvű szakközépiskola (B2) Idegen nyelvi kommunikatív kompetenciák

Szóbeli formái

Írásbeli formái


Mérése

Értékelése

információ megértése, rá reagálás, csere; szó, mondat, szövegrész elemzése; érvelés (pro, kontra) vita, meggyőzés; ábra, diagramm, statisztika, térkép, kép elemzése; memoriter; tartalom (összefüggések feltárása); szituáció; programszervezés

formái: tanári egyéni páros csoportos plénum előtti tanulói (kompetenciákat tartalmazó lista alapján évente 2 alkalommal) folyamatai: a tanár szóban megfogalmazott előremutató értékelése; a ped.programban meghatározottak szerint írásbeli értékelés az eddig felsoroltaknak (érdemjeggyel) az életkori sajátosságoknak megfelelő építő, kritikai értékelés, szóban és írásban folyamatosan a fejlődés megerősítésére, egyénre szabottan, a pozitívumok hangsúlyozásával a fent felsoroltak alapvetően vonatkoznak az írásbeli értékelésre is, kiegészítve a következőkkel: szövegalkotás esetében a logikai összefüggések minősítése; közvetítési készség értékelésekor az anyanyelvi és idegen nyelvi stílus sajátosságainak és az adott nyelvi (nyelvterületi) szokások, hagyományok meglétének

másolás, diktálás szöveg-kiegészítés, szövegrekonstruálás; mondat és szöveg alkotása megadott elemekből; nyelvi transzformációk; szókincs ellenőrzése; mondatpanelek; tesztfeladatok; levél (magán, hivatalos, olvasói) referátum;

82

közvetítési készség idegen ismerete nyelvről anyanyelvre, illetve fordítva; hallott szöveg értése; olvasott szöveg értése; önálló, kreatív szövegalkotás idegen nyelven 9. (előkészítő évfolyam) A tanulók teljesítményét és haladását folyamatosan kell értékelni. Iskolai és házi dolgozatok, kiselőadások, közös „projektek” készítése, csoportos viták, szerepjátékok (különféle interjúk, hétköznapi párbeszéd, fiktív történet, irodalmi művek szereplőinek beszélgetése), ismertetések, események bemutatása, szövegmagyarázat- és értelmezés, drámai feldolgozás és előadás segítségével adnak számot tudásukról szóban és írásban. A tanárok a tananyagnak megfelelően, változatos feladatokkal egész évben folyamatosan ellenőriznek és értékelnek. Az előkészítő évfolyamon a magas éves óraszám (740) miatt, a mérések száma is kiugróan magas. Legalább

évi 50 szódolgozat

10 nagyjegy

évi 10 nyelvtani felmérő

10 nagyjegy

évi 10 témazáró feladatlap

20 nagyjegy

évi 2 fogalmazás

2 nagyjegy

évi 2 olvasott szöveg értést mérő feladatlap 2 nagyjegy évi 2 hallott szöveg értést mérő feladatlap

2 nagyjegy

évi 2 fordítás németre

2 nagyjegy

évi 2 fordítás magyarra

2 nagyjegy

tanulónként

10 nagyjegy

évi 10 szóbeli felelet

összesen tanulónként évi

60 nagyjegy

Ahhoz, hogy a diákok képet kaphassanak mind általános, mind nyelvi ismereteik gyarapodásáról az emelt szintű érettségin illetve a nyelvvizsgákon előforduló valamennyi kompetenciát valamennyi évfolyamon mérni kell. Az írásbeli készség mérése egy-egy tanítási egység lezárását követő otthoni vagy iskolai fogalmazás, a második évtől logikai érvrendszerre épülő esszé segítségével is történhet. Ennek elkészítéséhez a diákok részletes útmutatót kapnak. Az iskolai és vizsgadolgozatok témája és terjedelme meghatározott: általában 200-300 - szót tartalmaz. Az írásbeli értékelés legyen mérhető: Pontozás

%

tartalmi szempontok szerinti pontozás, mindezek érdemjegyre váltva: 91% - 100%


5

83

81% - 90%

4

71% - 80%

3

61% - 70%

2

0% - 60%

1

A 9. és 12. tanév végén a receptív és produktív készségek fejlődését egy-egy külső nyelvvizsgával, (általában középfokú 9. évfolyamon, illetve felsőfokú 11. vagy 12. évfolyamon) vagy ezek szintjének megfelelő feladatokkal is mérjük. Ezek eredménye a tanulók egész évi teljesítményének 20 százalékát teszi ki. A 12. tanévben a tanulók az érettségi vizsga letételével bizonyítják tudásukat, mely a felsőfokú államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül, ha a vizsgázó idegen nyelvből emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és két másik tantárgyból célnyelven, legalább középszintű, sikeres vizsgát tett. Házi feladat Természetesen itt is követni kell azokat a hagyományosan megállapított alapelveket, hogy a házi feladatok elsődleges szerepe az órán tanultak gyakorlása, rögzítése. A feladat mindig legyen konkrét, jól érthető és teljesíthető. A hétköznapokon és a hétvégén ügyelnünk kell arra, hogy a tanulóknak elegendő ideje maradjon a pihenésre, kikapcsolódásra. A nyelvben a szóbeli házi feladat ugyanolyan fontos/és egyenrangú/ mint az írásbeli. A házi feladat számon kérésénél ezt vegyük figyelembe. Házi feladat mindig legyen, hogy ezzel is segítsük tanulóinkban az önálló tanulási kompetencia kialakulását 10-12. évfolyam Írásbeli: Szódolgozat: elengedhetetlen számonkérési fajta a szókincs megalapozásához ill. fejlesztéséhez, lehet akár húszat is íratni, majd kétszer 10 kisjegy alapján 2 nagyjegyet adni. Nyelvtani ismeretek számon kérő dolgozat: teszt, kiegészítések, fordítások,…. Az adott évfolyamon tanult ismeretek számonkérése. Évente 2 nagyjegy, amely állhat több kisjegyből is. Témazáró dolgozat: A témáról/témákról/ meglévő ismereteiről számol be írásban, kérdésekre válaszol, véleményt alkot, rövid esszét ír, alkalmazza a szükséges kompetenciákat Évente

6 nagyjegy.

Komplex feladatsorok: Az érettségihez hasonló feladatok sora, amely minden fent ismertetett kompetenciát mér. Évente Tanulónként

4 nagyjegy évi 6 szóbeli felelet az előkészítő évfolyamhoz hasonló módon évi 6nagyjegy összesen évi 20 nagyjegy

A már nagyjegyre váltott osztályzatok egyforma súllyal képezik az év végi osztályzatot. Az


84

éves osztályzatok átlagától eltérő év végi érdemjegyet csak akkor tanácsos adni, ha az első félévhez viszonyítva a tanuló szokatlan mértékben javított, vagy rontott osztályzatain. Az írásbeli mérés értékelése valamennyi évfolyamon a 9. évfolyamnál olvasható százalékpontoknak megfelelően történik. Az alapvető szókincsbeli illetve nyelvtani ismeretek számonkérésénél indokolt esetben eltérhetünk az itt ismertetett értékelési rendszertől. 5 éves tananyag ismeretét igénylő szóbeli és írásbeli számonkéréseknél az emeltszintű érettségi javítási és értékelési útmutatója irányadó.

Szakiskola Előrehozott szakképzés Elsődleges célunk a diákok kommunikációs kompetenciáinak a fejlesztése, ezért a tanári értékelésnek két lényeges szempontja van: (1) mennyire kommunikál a diák idegen nyelven, és mennyire valósul meg a kommunikációs szándék; (2) mennyit fejlődött a diák önmagához képest. Ezért a minimumelvárás tulajdonképpen minden részképességet, készséget, ismeretet, attitűdöt érintően a kommunikáció létrejötte, a kommunikációs szándék megvalósulása. Ettől a szinttől felfelé egy nyitott skálán helyezkedik el a kommunikáció árnyaltsága, helyessége. Ebben az iskolatípusban különösen nagy súllyal szerepel a szóbeli megnyilvánulás. Minden órán, de minimum heti 2-3 alkalommal feleltessünk egy-két tanulót, tanulópárt, csoportot. Fontos, hogy visszajelzést adjunk a diákoknak az önmagukhoz képest elért fejlődésről. Indokolt lehet lehetőséget adni a folyamatos önértékelésre is az egyes kompetenciák tükrében. A különféle számonkérések előtt a tanulókkal ismertetni kell, hogy mely kompetenciák mérésére kerül sor. Számonkérés/tanév: Szóbeli feleletek: Félévente 3 nagyjegy / komplex feleletek is!/

évi 6 nagyjegy

Írásbeli: Szódolgozat: elengedhetetlen számonkérési fajta a szókincs megalapozásához, ill. fejlesztéséhez lehet akár húszat is íratni, majd kétszer 10 kisjegy alapján két nagyjegyet adni. /1. félév:10—1 jegy, 2. félév 10—1 jegy/ évi 2 nagyjegy Témazáró dolgozat: A témáról/témákról/ meglévő ismereteiről számol be írásban, az adott témakörhöz szükséges kompetenciák segítségével. Félévente 1 nagyjegy.


évi 2 nagyjegy

85

Összes: évi 10 nagyjegy Az értékelés legyen mérhető: Pontozás

%

Tartalmak és a kapcsolódó kompetenciák szerinti pontozás Mindezek érdemjegyre váltva 85% - 100%

5 (jeles)

70% - 84%

4 (jó)

55% - 69%

3 (közepes)

40% - 54%

2 (elégséges)

0% - 39%

1 (elégtelen)

Értékelési skála (kompetenciák szerint) 1.

Beszédkészség – kommunikációs érték elégséges

Az adott helyzetnek többé-kevésbé megfelelően kommunikál.

közepes

Az adott helyzetnek megfelelően kommunikál, többször tanári segítségre/irányításra szorul

jó

Az adott helyzetnek megfelelően kommunikál, de időnként tanári kiigazításra szorul

jeles

Az adott helyzetnek megfelelő, változatos verbális és nonverbális elemeket alkalmaz.

2.

Beszédkészség – szókincs elégséges

Az adott helyzetnek megfelelő szókincset is alkalmaz, korlátozott szókinccsel érteti meg magát.

közepes

Az adott helyzetnek megfelelő alapszókincset alkalmazza, de tanári segítségre szorul

jó

Az adott helyzetnek megfelelő alapszókincset alkalmazza, de időnként tanári kiigazításra szorul

jeles

Az adott helyzetnek megfelelő alapszókincset aktívan alkalmazza.

3.

Beszédkészség – nyelvhelyesség elégséges

A szóbeli megnyilvánulások többé-kevésbé érthetők, félreértés esetén segítő kérdésre reagál, pontosít.

közepes


A szóbeli megnyilvánulások többnyire érthetők, félreértés

86

esetén segítő kérdésre reagál, pontosít. jó

A szóbeli megnyilvánulások nyelvhelyességileg jól érthetők, de kisebb tanári kiigazításra szorulnak.

jeles

A szóbeli megnyilvánulások nyelvhelyességileg teljesen érthetők, kevés hibát tartalmaznak.

4.

Beszédkészség – kiejtés elégséges

A kimondott szavak felismerhetők, érthetők.

közepes

Nem mindig a nyelv hangkészletének megfelelő számú hangot különböztet meg a beszédben, a szóhangsúlyok többször tanári javításra szorulnak.

jó

A nyelv hangkészletének megfelelő számú hangot különböztet meg a beszédben, a szóhangsúlyok pontosak, de időnként tanári kiigazításra szorulnak

jeles

A nyelv hangkészletének megfelelő számú hangot különböztet meg a beszédben, a szóhangsúlyok pontosak.

5.

6.

Beszédkészség – folyamatosság elégségest

Kisebb-nagyobb szünetekkel kommunikál.

közepes

Kisebb szünetekkel kommunikál.

jó

Egyszer-kétszer elakad, de folyamatosan kommunikál

jeles

Folyamatosan és gördülékenyen kommunikál.

Beszédkészség – kommunikációs szándék elégséges

Részt vesz a kommunikációs folyamatban.

közepes

Részt vesz a kommunikációs folyamatban, időnként önállóan kezdeményez

jó

Részt vesz a kommunikációs folyamatban, többször önállóan kezdeményez

jeles

A kommunikáció folyamatát igyekszik fenntartani (reagál, kérdez, kezdeményez stb.).

7.

Íráskészség – kommunikációs érték elégséges

Az alkotott írott szöveg nagyjából tükrözi a kommunikációs szándékot.

közepes

Az alkotott írott szöveg tükrözi a kommunikációs szándékot, de


87

a mondatok között sokszor nincs logikus kapcsolódás jó

Az alkotott írott szöveg a kommunikációs szándéknak megfelel, de a mondatok között nincs mindig logikus kapcsolódás.

jeles

Az alkotott írott szöveg a kommunikációs szándéknak teljesen megfelelő, a mondatok logikus összefüggésben állnak egymással.

8.

Íráskészség – szókincs elégséges

A témának megfelelő szókincset is alkalmaz, korlátozott szókinccsel érteti meg magát.

9.

közepes

A témának megfelelő alapszókincset alkalmaz.

jó

A témának megfelelő kevésbé változatos szókincset alkalmaz.

jeles

A témának megfelelő változatos szókincset alkalmaz.

Íráskészség – nyelvhelyesség elégséges

Az írott szöveg nyelvhelyessége nem gátolja a kommunikációs szándék megvalósulását.

közepes

Az írott szöveg nyelvhelyessége nem gátolja a kommunikációs szándék megvalósulását, de helyenként nem érthető.

jó

Az írott szöveg nyelvhelyességileg érthető, de több hibát tartalmaz.

jeles

Az írott szöveg nyelvhelyességileg teljesen érthető, kevés hibát tartalmaz.

10.

Szövegértés – hallott szöveg értése elégséges

Többé-kevésbé érti, miről szól a hallott szöveg, ki tud érteni belőle információkat.

közepes

Többnyire érti, miről szól a hallott szöveg, több lényegi információt kiért belőle.

jó

Érti, hogy összességében miről szól a hallott szöveg, de 1-2 lényegi információt nem talál meg benne.

jeles

Érti, hogy összességében miről szól a hallott szöveg, és megtalálja benne a lényeges információkat.

11.

Szövegértés – írott szöveg értése elégséges

Többé-kevésbé érti, miről szól az írott szöveg, és meg tud találni benne információkat.


88

közepes

Többnyire érti, miről szól az írott szöveg, több lényegi információt megtalál benne.

jó

Érti, hogy összességében miről szól az írott szöveg, de 1-2 lényeges információt nem talál meg benne.

jeles

Érti, hogy összességében miről szól az írott szöveg, és megtalálja benne a lényeges információkat.

12.

Motiváltság elégséges

A feladatokban részt vesz.

közepes

A feladatokban részt vesz, de a nyelvtanulás felé nem mindig nyitott, az újdonságokat nem szívesen alkalmazza.

jó

A nyelvtanulás, az idegen nyelven való kommunikáció felé általában nyitott, az újdonságokat nem mindig alkalmazza.

jeles

A nyelvtanulás, az idegen nyelven való kommunikáció felé nyitott, az újdonságokat szívesen veszi, alkalmazza.

13.

Együttműködés elégséges

Nem utasítja el a társaival való együttműködést.

közepes

Általában nem utasítja el a társaival való együttműködést.

jó

Többnyire igyekszik interakcióba lépni másokkal, együttműködő, segítő.

jeles

Mindig igyekszik interakcióba lépni másokkal, együttműködő, segítő.

A házi feladatok elsődleges szerepe az órán tanultak gyakorlása, rögzítése. A feladat mindig legyen konkrét, jól érthető és teljesíthető. A hétköznapokon és a hétvégén ügyelnünk kell arra, hogy a tanulóknak elegendő ideje maradjon a pihenésre, kikapcsolódásra. A nyelvben a szóbeli házi feladat ugyanolyan fontos/és egyenrangú/ mint az írásbeli. A házi feladat számon kérésénél ezt vegyük figyelembe. Házi feladat mindig legyen, hogy ezzel is segítsük tanulóinkban az önálló tanulási kompetencia kialakulását A már nagyjegyre váltott osztályzatok egyforma súllyal képezik az év végi osztályzatot. Az éves osztályzatok átlagától eltérő év végi érdemjegyet csak akkor tanácsos adni, ha az első félévhez viszonyítva a tanuló szokatlan mértékben javított, vagy rontott osztályzatain. Az alapvető kommunikációs szándékok mérésekor indokolt esetben eltérhetünk az itt ismertetett értékelési rendszertől.


89

Osztályozó vizsga idegen nyelvből (angol, német, olasz) Mindig az adott év vagy félév anyagából állítja össze a szaktanár. Írásbeli és szóbeli részből áll. A feladattípusok megegyeznek az adott kurzuskönyv feladattípusaival, fakultáción az emelt szintű érettségi feladattípusaival. 

Osztályozás: :40%-tól: 2 

60%-tól: 3



75%-tól: 4



85%-tól: 5

A tanév végén minden osztály szóbeli vizsgát tesz az általa tanult idegen nyelvből pártatlan vizsgáztatók előtt. Az év végi szóbeli vizsga az adott év során tanult témákat öleli fel. 

Az értékelés szempontjai:

szókincs nyelvtan kiejtés beszédtempó logikai felépítés.

Osztályozás: ugyanaz, mint az osztályozó vizsgánál. Idegen nyelvi kommunikáció kompetencia az előrehozott szakképzésben Számonkérés/tanév Szóbeli feleletek: Ebben az iskolatípusban különösen nagy súllyal szerepel a szóbeli megnyilvánulás. Minden órán, de min. heti 2-3 alkalommal feleltessünk egy-két tanulót, tanulópárt, csoportot. A szóbeli számonkérésekkel a magabiztosságukat növelhetjük, és segítünk leküzdeni a gátlásaikat, ha meg kell szólalni. Írásbeli: Szódolgozat: elengedhetetlen számonkérési fajta a szókincs megalapozásához, ill. fejlesztéséhez lehet akár húszat is íratni. Témazáró dolgozat: A témáról/témákról/ meglévő ismereteiről számol be írásban, az adott témakörhöz szükséges kompetenciák segítségével. Az írásbeli értékelés legyen mérhető: Pontozás

%

Tartalmi szempontok szerinti pontozás 85% - 100%

Kiválóan megfelelt

40% - 84%

Megfelelt


90

0% - 39%

Értékelhetetlen

Az a tanuló, aki adott idegen nyelvből alapórai képzésben nem vesz részt az utolsó két évfolyamon, de emeltszintű fakultáción (heti 2 óra) szerzett érdemjegyei alapján, jó ill. jeles osztályzatot szerez, mentesül az osztályozóvizsga letétele alól; fakultáción szerzett érdemjegye az osztályozó vizsga érdemjegye, mivel az emelt szintű fakultáció anyaga (teljes mértékben) megfelel az alapórai tantervi előírásoknak. A fakultációs osztályzat beszámíttatására az a tanuló jogosult, aki rendelkezik az alacsonyabb évfolyamok év végi osztályzatával. Záradékjavaslat az osztályozó vizsga jegyzőkönyvébe: A(z) ... évfolyamon ........ nyelv tantárgyból érdemjegyét fakultációs képzés keretében kapott osztályzata alapján szerezte. A házi feladatok elsődleges szerepe az órán tanultak gyakorlása, rögzítése. A feladat mindig legyen konkrét, jól érthető és teljesíthető. A hétköznapokon és a hétvégén ügyelnünk kell arra, hogy a tanulóknak elegendő ideje maradjon a pihenésre, kikapcsolódásra. A nyelvben a szóbeli házi feladat ugyanolyan fontos/és egyenrangú/ mint az írásbeli. A házi feladat számon kérésénél ezt vegyük figyelembe. Házi feladat mindig legyen, hogy ezzel is segítsük tanulóinkban az önálló tanulási kompetencia kialakulását Az alapvető kommunikációs szándékok mérésekor indokolt esetben eltérhetünk az itt ismertetett értékelési rendszertől. Célnyelvi civilizáció Idegen nyelvi kommunikatív kompetenciák

Szóbeli formái


Mérése

Értékelése

Autentikus információ megértése, rá reagálás, autentikus szövegrész elemzése; érvelés (pro, kontra) vita, meggyőzés; ábra, diagramm, statisztika, térkép, kép elemzése; illetve ezen különböző források használatával adott témáról önálló, összefüggő, különböző hosszúságú, logikusan felépített, árnyaltan megfogalmazott, bonyolultabb struktúrákból álló beszámolókat szabadon, helyes hanglejtéssel, a hallgatóság számára érthetően elmondani.

formái: tanári egyéni páros csoportos plénum előtti tanulói (kompetenciákat tartalmazó lista alapján évente 2 alkalommal) folyamatai: a tanár szóban megfogalmazott előremutató értékelése; a ped.programban meghatározottak szerint írásbeli értékelés az eddig felsoroltaknak (érdemjeggyel) az életkori sajátosságoknak megfelelő építő, kritikai értékelés, szóban és írásban folyamatosan

91

memoriter; tartalom (összefüggések feltárása); szituáció; adott témákról összefüggő, önálló témakifejtés, témákhoz kapcsolódó speciális lexikai ismereteket helyesen felhasználata másolás, diktálás szöveg-kiegészítés, szövegrekonstruálás; mondat és szöveg alkotása megadott elemekből; szókincs ellenőrzése; tesztfeladatok; referátum; hallott szöveg értése; olvasott szöveg értése; 300-350 szavas, érvekkel alátámasztott logikusan felépített esszét írni, változatos nyelvi eszközök felhasználásával, a műfajnak, a témának megfelelő stílust követve.

Írásbeli formái

a fejlődés megerősítésére, egyénre szabottan, a pozitívumok hangsúlyozásával

a fent felsoroltak alapvetően vonatkoznak az írásbeli értékelésre is, kiegészítve a következőkkel: szövegalkotás esetében a logikai összefüggések minősítése; közvetítési készség értékelésekor az idegen nyelvi stílus sajátosságainak és az adott nyelvi (nyelvterületi) szokások, hagyományok meglétének ismerete, a témához kapcsolódó specifikus szókincs használata

Számonkérés/tanév Szóbeli feleletek: Félévente 2 nagyjegy

évi 4 jegy

Az írásbelire kapott jegynek eddig is megvolt a maga súlya. Arra kell törekedni, hogy a szóbeli feleletek is megfelelő súllyal bírjanak. Lehetőleg minden órán feleltessünk az adott tananyaghoz kapcsolódó fent ismertetett kompetenciáknak megfelelően. Írásbeli: Témazáró dolgozat: A témáról/témákról/ meglévő ismereteiről számol be írásban, a témához kapcsolódó fent ismertetett kompetenciák alkalmazásával. Félévente 1 nagyjegy.

évi 2 jegy

Az írásbeli értékelés legyen mérhető: Pontozás

%

tartalmi szempontok szerinti pontozás (mindezek érdemjegyre váltva): 90% - 100%

5

80% - 89%

4


92

65% - 79%

3

50% - 64%

2

0% - 49%

1

Különösen indokolt esetben eltérhetünk az itt ismertetett értékelési rendszertől. Az éves osztályzatok átlagától eltérő év végi érdemjegyet csak akkor tanácsos adni, ha az első félévhez viszonyítva a tanuló szokatlan mértékben javított, vagy rontott osztályzatain. A házi feladatok elsődleges szerepe az órán tanultak gyakorlása, rögzítése. A feladat mindig legyen konkrét, jól érthető és teljesíthető. A hétköznapokon és a hétvégén ügyelnünk kell arra, hogy a tanulóknak elegendő ideje maradjon a pihenésre, kikapcsolódásra. A nyelvben a szóbeli házi feladat ugyanolyan fontos/és egyenrangú/ mint az írásbeli. A házi feladat számon kérésénél ezt vegyük figyelembe. Házi feladat mindig legyen, hogy ezzel is segítsük tanulóinkban az önálló tanulási kompetencia kialakulását 11.2. Ember a természetben - Földünk és környezetünk: Biológia –földrajz Általános alapelvek A tanulók teljesítményét félévente rendszeresen értékelni kell. A tantárgy, műveltségi terület jellegétől függően kell törekedni a szóbeliség és írásbeliség megfelelő arányára. Azoknál az érettségi vizsgatantárgyaknál, ahol írásbeli és szóbeli vizsgát is kell a jelölteknek tenniük, az írásbeli és szóbeli számonkérés arányát az érettségi vizsga jellegének megfelelően a munkaközösség állapítja meg. A tanulói ellenőrzés formái: Érdemjegyet kaphat a tanuló: 

szóbeli feleletre,



írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró dolgozat, topográfiai dolgozat),



önálló kiselőadásra,



tanórai munkára,



tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre.

Írásbeli felelet/röpdolgozat: 

írásbeli számonkérés néhány óra anyagából vagy kisebb témakörből,



nem kell előzetesen bejelenteni,


93



értékelése a szaktanár által meghatározott százalékok alapján történik.

Témazáró dolgozat: 

valamely tantárgyból egy téma lezárása (összefoglalása) utáni írásbeli számonkérés,



egy héttel előtte be kell jelenteni,



a helyi tantervben, az adott tananyaghoz rendelt különböző kompetenciákat megfelelő arányban mérje.



értékelése a munkaközösségben előzetesen egyeztetett százalékok alapján történik:

Az értékelés konkrét elvei Az értékelési szempontok a kompetenciákkal összhangban az alábbiak: A tanulói feleletekből megítélhető, hogy ismeri-e a tananyagban szereplő tényeket, fogalmakat és az összefüggéseket. Tudja-e értelmezni és alkalmazni ezeket. Képes-e biológiai jelenségeket, folyamatokat csoportosítani. Egyszerűbb vizsgálatok, kísérletek értelmezését el tudja-e végezni. A biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok és ábrák információtartalmát leolvasni és értelmezni tudja-e. Milyen a tanulási tevékenység során az aktivitása. Fejlődött-e korábbi teljesítményéhez képest. A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, és a dolgozatot megmutatni, a szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje témazáró dolgozatnál 10 munkanap. A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig (félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának lehetősége. A javítási lehetőséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megszűnését követő órán pótló dolgozatot köteles írni (a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal.) A javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ. Féléves anyagból szóbeli vagy írásbeli beszámoltatás lehetséges indokolt esetben. Az emelt- és középszintű érettségi felkészítő fakultáció jegyei zöld színnel kerülnek be az osztálynaplóba, és ezek átlaga számít be a tanuló tantárgyi érdemjegyébe. A tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi/év végi osztályzatok


94

A szaktanár maga dönti el, hogy a követelmények ismertetésének milyen módját választja, de az ismertetést dokumentálni kell (bejegyzés a naplóba). Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezeket az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől (pl. piros színnel)! Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a tanulókkal. Felelettel egyenértékű dolgozat tetszőleges számban íratható. A témazáró dolgozatokat egy évig meg kell őrizni. A tanuló – saját felelősségére – a dolgozatot megtekintésre hazaviheti, de a következő órára köteles visszahozni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy a vitás esetben a tanár nem marasztalható el. A követelmények egységesítése érdekében a munkaközösség határozata alapján a témazáró írásbeli dolgozatok értékelése egységesen történik. Fizika-kémia Általános alapelvek Az ellenőrzés legyen: folyamatos, rendszeres, következetes, változatos, igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, vegye figyelembe a tanulók egyéni képességeit, személyiségét. Az értékelés módja, fajtái Az értékelés szóban és írásban történhet, amely lehet szöveges tanári dicséret vagy elmarasztalás, vagy érdemjegyek, osztályzatok. A tanulmányi versenyekre való aktív felkészülés és részvétel érdemjegyekkel elismerhető. Érdemjegy adható a szorgalmi feladatokra is. Az értékelés szempontjai a kompetenciákkal összhangban a következők: a tanulók feleletei alapján megítélhető, hogy milyen mértékben ismeri a tananyagban szereplő tényeket, fogalmakat, összefüggéseket, törvényeket, miként tudja azokat értelmezni, alkalmazni. Felismeri-e a jelenségeket, változásokat? Tud-e egyszerű ténykérdésekre válaszolni? Milyen szintű a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban? Tud-e az adott tulajdonság alapján csoportosítani? Milyen szintű a feladatmegoldó képessége? Szöveges feladatok megértése, a megfelelő matematikai eszközök felhasználásával számítások elvégzése. Grafikonok, ábrák értékelése, elemzése. Mértékegységek használata.


95

Hogyan tud méréseket, kísérleteket, megfigyeléseket végrehajtani, tapasztalatait rendezni, róluk beszámolni? Felismeri-e a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémákat? Milyen szintű az időbeli tájékozódása a legfontosabb tudománytörténeti eseményekben? Milyen a tevékenység során tanúsított aktivitása? Fejlődött-e önmagához, korábbi teljesítményéhez képest? A tanulói ellenőrzés formái: A tanulók tudásának ellenőrzése a tananyag tartalmától függően lehet szóbeli és írásbeli. Az írásbeli ellenőrzés formái  rövid írásbeli felelet,  kisebb egységet átfogó dolgozat,  témazáró dolgozat, minden témakör végén. A szóbeli ellenőrzés formái  összefüggő szóbeli felelet,  kiselőadás, beszámoló készítése, gyűjtőmunka,  kérdésekre adott rövid válaszok,  kísérlet bemutatása, elemzése,  tankönyvi ábrák, rajzok elemzése,  órai szereplés. Az értékelés konkrét elvei A tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjen a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi/év végi osztályzatok. A szaktanár maga dönti el, hogy a követelmények ismertetésének milyen módját választja, de az ismertetést dokumentálni kell (bejegyzés a naplóba). A tanulók feleletei alapján megítélhető, hogy milyen mértékben ismeri a tananyagban szereplő tényeket, fogalmakat, összefüggéseket, törvényeket, miként tudja azokat értelmezni, alkalmazni. A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, és a dolgozatot megmutatni, a szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. Pedagógiai program 2013.

96

Féléves vagy teljes tanéves tananyagból sem szóbeli, sem írásbeli beszámoltatás nem lehetséges. A témazáró dolgozatok javításának határideje 10 munkanap. A szóbeli feleletek érdemjegyei még a felelés óráján, az írásbeli dolgozatok érdemjegyei pedig a kiosztást követő kettő munkanapon belül kerüljenek be a naplóba. A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig (félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának lehetősége. A javítási lehetőséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján hiányzik, a szaktanárral egyeztetett időpontban pótló dolgozatot köteles írni (a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal). Egy tanítási napon egynél több témazáró dolgozat nem íratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a tanulókkal. Felelettel egyenértékű dolgozat tetszőlegesen számban íratható, a tanár nem köteles előre bejelenteni. A témazáró dolgozatokat a következő tanév kezdetéig kell megőrizni. A témazáró dolgozatok számát a tanmenet határozza meg. A témazáró dolgozatokat csak megtekintésre kapják meg a tanulók. Reklamációt a kiosztás óráján lehet tenni. Ha a szülő is szeretne betekinteni gyermekének dolgozatába, ezt egy előre egyeztetett időpontban, illetve a tanári fogadóórán megteheti. A követelmények egységesítése érdekében a munkaközösség határozata alapján a témazáró írásbeli dolgozatok értékelése egységesen történik. A témazáró dolgozat a helyi tantervben, az adott tananyaghoz rendelt különböző kompetenciákat megfelelő arányban mérje. Egyéb szóbeli és írásbeli felelet értékelését a szaktanár belátása szerint végzi. Csoportbontás esetén törekedni kell arra, hogy a jegyek száma több legyen. Az év végi osztályzat kialakításakor az egész éves tanulói teljesítményt értékeljük (összes osztályzat). Egész 66-tól felfelé kerekítünk, feltéve, ha a tanuló teljesítményének tendenciája javuló. Minden természettudományos tárgynál a témazáró dolgozat értékelése százalék alapján. 

0% - 29%

elégtelen



30% - 49%

elégséges



50%- 74%

közepes



75%- 84%

jó


97



85%-100%

jeles

Minden természettudományos tárgynál, minden iskolatípusban a félévi jegyek minimális száma a heti óraszám, plusz egy érdemjegy. Ezen jegyek között minimálisan egy témazáró dolgozat jegynek kell szerepelni. Heti óraszám

Minimális jegyek száma

1,5

3

2

3

3

4

Az osztályozó vizsga anyaga magában foglalja az adott évfolyam tanmenetében az adott időszakra vonatkozó összes témakört. Minden természettudományos tárgynál az osztályozó vizsga értékelése százalék alapján. 0% - 34% elégtelen 35% - 49% elégséges 50%- 68%

közepes

69%- 84%

jó

85%-100% jeles A tanulók heti felkészülési ideje (házi feladatok, otthoni tanulás) legalább a heti óraszámmal megegyező legyen. Közép és emelt szintű érettségire felkészítésen (továbbiakban: fakultáción) résztvevőkre vonatkozó követelmények: A fakultációra az alapórás részvételre vonatkozó szabályok és követelmények érvényesek. Ha valamilyen speciális esetben érdekütközés állna fenn (mert alapórás és fakultációs fizika is van), akkor az alapórára vonatkozó szabály és követelmény a meghatározó. Ha alapórás és fakultációs óra is van az adott tanévben, akkor a tanuló a félévek végén csak egy darab érdemjegyet kap. A fakultáción szerzett összes jegy beleszámít az átlagba. A fakultáción szerzett minimális jegydarab számot a fentebb meghatározott táblázat alapján kell kialakítani. Ha csak a fakultációs óra van az adott tanévben az adott tantárgyból, akkor az előbbiekben meghatározott alapórai szabályok és követelmények érvényesek. A fakultációs foglalkozást vezető tanár egyéni belátása alapján – de a munkaközösséggel egyeztetve – kiegészítő követelményeket is megállapíthat a közép és emelt szinten tanuló diákokra. Ezeket is a tanév elején, az alapórai követelményeknél ismertetett módon a tanulók tudomására kell hozni.


98

A középszintű érettségiztetést az adott tanévben fakultációt tartó tanár végzi.  A természettudományos kompetenciaterület az előrehozott szakképzésben: Az alapfokú oktatás során négy önálló tantárgy – biológia, fizika, kémia, földrajz – elsajátított ismereteire alapoz. A természettudományi tudás összetett tudás. Az értékelés során a hangsúly nem annyira a lexikális ismeretek mennyiségére, hanem a mindennapi élethez leginkább kötődő tudnivalók alkalmazására, a tanulói tevékenységekre helyeződik. A témazáró dolgozat a helyi tantervben, az adott tananyaghoz rendelt különböző kompetenciákat megfelelő arányban méri. Az értékelés során célszerű szöveges értékeléssel segíteni a hagyományos osztályozást, mivel a kompetenciafejlesztés során elsősorban nem az ismeretek hiányát vagy meglétét vizsgáljuk, hanem a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, előrehaladását. Az értékelés során célszerű a tanuló önálló otthoni gyűjtő-, kutatómunkáját, tanórai tevékenységét, aktivitását, produktumait is rendszeresen figyelembe venni A modulzáró feladatlap értékelése: · 0% - 29% elégtelen · 30% - 49% elégséges · 50%- 74% közepes · 75%- 84% jó · 85%-100% jeles Bármely modulban elért „elégtelen” minősítés után a diák egyszeri lehetőséget kap a javításra, melynek időpontja: 

1. félévi modul esetén: félévzárás előtt 4 héttel



2. félévi modulokra vonatkozóan: tanévzárás előtt 4 héttel

A javítás írásbeli feladatlap formájában, illetve SNI-s diák esetén szóbeli számonkérés formájában történik. 11.2.1. Ember és társadalom: történelem, társadalomismeret, emberismeret és etika, bevezetés a filozófiába Általános alapelvekd -

az iskolai munka eredményeinek mérése és értékelése folyamatos, megbízható, kiszámítható és következetes módon történik;

-

az értékelés alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalatok. Az ellenőrzés történhet szóban vagy írásban;


99

-

az értékelésben minősítünk, a minősítés a tanuló teljesítményének a visszacsatolása a tanulók számára. Megerősíti a tanulót abban, hogy a tanulási folyamatban éppen hol tart;

-

az értékelés követelményei: az objektivitás, a szubjektivitás elkerülése, az érvényesség és a megbízhatóság;

-

a pedagógusoknak az osztályozás során arra kell törekedniük, hogy az osztályzat objektív, reális, igazságos, perspektív, rendszeres, nyilvános és megindokolt legyen, emellett tartsa tiszteletben a diák személyiségét. Az osztályozás azonban ne legyen az értékelés egyetlen módja;

-

az ellenőrzésnek és az értékelésnek alkalmazkodnia kell az új kétszintű érettségi követelményekben és a kerettantervben megfogalmazott normákhoz.

A tanulói ellenőrzés formái: A szóbeli ellenőrzés formái lehetnek: -

folyamatos megfigyelés / (órai aktivitás, figyelem, érdeklődés stb.);

-

beszélgetés (kérdés – felelet);

-

az összefüggő szóbeli felelet igazodik a kétszintű érettségi vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciákhoz, (tájékozódás térben és időben, szaknyelv alkalmazása, források használata és értékelése, eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása (egy-egy probléma kifejtése forrás-képanyag, térkép felhasználásával);

-

kiselőadások, referátumok, prezentációk egyéni vagy csoportos formában.

Az írásbeli ellenőrzés formái lehetnek: -

írásbeli házi feladatok (esszékidolgozás, képelemzés, forrásfeldolgozás stb.);

-

ténytudást mérő írásbeli feleletek (évszám, topográfia, fogalmak stb.);

-

témazáró dolgozat anyagának összeállítása az adott témakörnél a helyi tantervben megfogalmazott kompetenciák figyelembe vételével történik (igazodik az érettségi követelményekhez: egyszerű rövid választ igénylő tesztfeladatok, szöveges kifejtendő feladatok).

Az értékelés konkrét elvei Minden témakört egy témazáró dolgozattal zárunk. Ez heti egy óra esetén félévente egy, heti két óra esetén félévente kettő, heti három óra esetén Pedagógiai program 2013.

100

félévente három dolgozatot jelent. A tanár köteles a dolgozatot egy héttel a megírása előtt bejelenteni. A témazáró dolgozat feladatsorát és témáját az új kétszintű érettségi követelményeihez és a kerettantervi normákhoz kell igazítani. A témazáró dolgozatok értékelése a munkaközösség közös megegyezése alapján történik: 50 százalékos teljesítménytől elégséges, 60 százaléktól közepes, 75 százaléktól jó, 90 százalékos teljesítménytől jeles osztályzatot érdemel a tanuló.(a témazáró dolgozatok nem követik az érettségi vizsga pontozási rendszerét, mert itt egy anyagrész számonkérése történik és nem négy-öt év során megtanult tananyagé). A szakképzésben résztvevő tanulók mérésénél a szaktanár az adott osztály képességeit mérlegelve alacsonyabb százalékos arányt is megállapíthat, de az elégséges alsó határa legalább 40 százalék kell, hogy legyen. A hiányzó tanuló köteles a témazáró dolgozatot pótlólag megírni. A tanár köteles a dolgozatot két héten belül kijavítani. A témazáró jegye súlyozottan határozza meg a félév végén kialakított osztályzatot. A szóbeli és írásbeli feleleteket nem kell előre bejelenteni. A szóbeli feleletek számát az osztálylétszámok arányához viszonyítva kell kialakítani. Reális célunk évente 1-3 szóbeli felelet. A szóbeli feleleteknél a tanulók számára rendelkezésre kell bocsátani a térképet, az elemzéshez szükséges forrásokat, grafikonokat, táblázatokat és illusztrációkat. A tanulók prezentációk, referátumok, kiselőadások és szerepjátékok által is bizonyságot tehetnek tudásukról, amelyet a tanár érdemjeggyel is értékelhet. Kiselőadás készítését önkéntes alapon és hosszabb felkészülési idővel tesszük lehetővé. Az otthoni felkészülés alapját az órán tárgyalt anyag képezi. Ezt kiegészítheti maximum egykét kisebb írásbeli feladat. A versenyeken való eredményes részvételt ötös osztályzattal jutalmazzuk. A félévi osztályzatot az alábbi táblázat szerint határozzuk meg Heti óraszám

Osztályzatok minimális darabszáma félévente

1 óra

2 jegy

2óra

3 jegy

3 óra

4 jegy

4 óra

5 jegy

Az érettségit adó képzésben, ha a tanuló emelt szintű felkészítésen vesz részt a fakultáción szerzett érdemjegyek, beleszámítanak a félévi osztályzatba. Az emelt szintű fakultáción két érdemjegy szerezhető félévente írásbeli, vagy szóbeli felelet alapján. Pedagógiai program 2013.

101

Az érettségit adó képzésben, a 10 évfolyamon, a második félévben (áprilisban) mérést tartunk a 9-10 tanév anyagából. A mérés, a kétszintű érettségi követelményeihez igazodik, százalékos arányát tekintve a középszintű érettségihez (20-40-60-80 százalék). Az így szerzett érdemjegy beleszámít az év végi osztályzatba. A történelem tantárgyhoz kapcsolódó tantárgyak értékelése a helyi tantervben megfogalmazott kompetenciák alapján történik. A társadalomismeret, a filozófia és az emberismeret és etika tantárgyaknál a félévi osztályzatot minimum két jegyből alakítjuk ki. Az osztályozó vizsga anyagát mindig az adott év vagy félév tananyaga alkotja. Írásbeli és szóbeli részből áll, mely a középszintű érettségi követelményeihez igazodik.(fakultáció esetén az emelt szintű érettségi követelményeihez). Értékelése:0-39 % elégtelen 40-59% elégséges 60-74% közepes 75-84% jó 85-100% jeles 

Történelmi, szociális, állampolgári kompetencia terület az előrehozott szakképzésben:

A kompetenciaterület értékelése, a minősítés kategóriái: A kompetenciaterület fő célja a történelmi ismeretek, szociális és állampolgári öntudat fejlesztése. Az egyes témakörök feldolgozása sokféle kompetencia elmélyítését teszi lehetővé. De az egyes résztémák másra fókuszálnak, és maga a feldolgozás formája is különböző irányba vihet. Ugyanígy, más-más kompetenciák fejlesztése kerülhet előtérbe egy-egy tanulócsoportnál, diáknál. Alapvető módszer a lehetőség biztosítása a tanulók számára a projektfolyamatok során egyéni és csoportos munkával, kiselőadással, szóbeli és írásbeli ellenőrzéssel. A modulzáró feladatlap értékelése: :

0-39% elégtelen 40-54% elégséges 55-69% közepes 70-84 % jó 85-100% jeles

A minősítés javítása: Bármely kompetenciaterületen elért „elégtelen” minősítés után a diák egyszeri lehetőséget kap a javításra, melynek időpontja: Pedagógiai program 2013.

102



1. félévi kompetenciaterület esetén: félévzárás előtt 4 héttel



2. félévi kompetenciaterületre vonatkozóan: tanévzárás előtt 4 héttel

A javítás írásbeli feladatlap formájában, illetve SNI-s diák esetén szóbeli számonkérés formájában történik. 11.2.2. Informatika Az informatika gyakorlati jellegű tantárgy, ezt a számonkérésnek is tükröznie kell. A feladatok többségének a tantárgy jellegéhez igazodni kell. A néhány bevezető elméleti téma után (a számítástechnika története, a számítógép felépítése, kódolás, operációs rendszerek) a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció, adatbázis-kezelés, hálózati alkalmazások számonkérése során kizárólag számítógépen megoldandó feladatokat adjunk, de a bevezető témáknál is érdemes a számítógépes kikérdezést alkalmazni. A számítógépes gyakorlati feladatoknál is készítsünk pontozási útmutatót. Segítségül jól használhatók a kétszintű érettségi feladatsorok és pontozási rendszerük. A jegyek kialakításánál érdemes százalékot számolni és az érdemjegyeket a következő táblázat alapján megállapítani:

alsó határ felső határ javasolt

Elégséges 20 % 40 % 30 %

Közepes 30 % 60 % 50 %

jó 50 % 80 % 65 %

jeles 70 % 90 % 80 %

A munkák nagyobbik hányada un. reprodukciós feladat legyen, vagyis a tanulók kapják meg az állomány végső formáját minél pontosabb leírással, valamint a nyers állományt és a feladat a formázott dokumentum elkészítése. A témakörök végén azonban mindig legyen legalább egy-egy önállóan megtervezett és elkészített munka is. Pl.: szövegszerkesztésnél egy tantárgyi házi dolgozat, táblázatkezelésnél az osztálykirándulás költségvetése, prezentációnál a tanuló érdeklődésének megfelelő bemutató elkészítése, weblaptervezésnél saját honlap készítése stb. Az új NAT szellemének megfelelően nagy hangsúly kell fordítani az informatikai kompetenciák kialakítására és a számonkérésben való megjelenésére. Minden feladatban mérhető az informatikai eszközök (hardver és szoftver) használata. Az értékelésnél külön térjünk ki a környezet megfelelő használatára, az állományok nevének, helyének, típusának pontos meghatározására. A számonkérések zömét az alkalmazói programokkal készített dokumentumok teszik ki. Törekedni kell a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására és ezek számonkérésére. Napjainkban egyre nagyobb jelentősége lesz a nagyméretű adatbázisokba való keresésnek, a


103

számunkra fontos adatok kigyűjtésének. Érdemes a tanult anyagot az interneten való keresési, anyaggyűjtési, elemzési feladatokkal zárni. Így a gyorsan változó informatikai világban is mindig naprakész, korszerű információkat adhatunk a tanulóknak és közben megtanulják a módszeres keresés technikáját is. A különböző programok megismerése után gyakoroltatni kell a megfelelő eszközök kiválasztását is. Adjunk olyan általános feladatot, amelyben nem adjuk meg a használni kívánt eszközt, hanem az is a feladat része, hogy a tanuló döntse el, hogy az adott problémához milyen programot esetleg programokat használ. Félévenként legalább 3 jegye legyen minden tanulónak. Érdemes minden feladatot átnézni és havonta értékelni az elkészített munkákat, ez a tanulókat rendszerességre neveli. Egyre több tanulónak van otthon számítógépe, így adhatunk gépet igénylő feladatokat is otthonra. Az a néhány tanuló, akinek még nincs otthon gépe az iskolai eszközöket felhasználva, megoldhatja ezeket a feladatokat. Ezeknek a munkáknak az időigénye átlagosan ne haladja meg a heti óraszámot. 

Digitális kompetencia az előrehozott szakképzésben

A tantárgy jellegéből adódóan a számonkérések többsége gyakorlati jellegű legyen, a feladatokat a központi vizsgákhoz hasonlóan pontozni érdemes és az elért teljesítményt az alábbi táblázat alapján váltsuk át jegyekre, ahol a százalékok a jegy alsóhatárát jelentik. Nagyobb témazáró feleleteknél az alacsonyabb, röpdolgozatoknál a magasabb százalékokat használjuk. 20-30%

elégséges (2)

40-50%

közepes (3)

60-75%

jó (4)

80-90%

jeles (5)

A dolgozatokat, feleleteket külön értékeljük és minden modult ezek alapján modulzáró jegygyel fejezzünk be. A félévi és az év végi osztályozásnál a kapott modulzáró jegyek átlagát vegyük, és ezt kerekítsük egészre. Az elégséges félévi és év végi jegy eléréséhez minden modulból teljesíteni kell az elégséges szintet. Az elégtelen moduljegy javítására legalább egy alkalommal adjunk lehetőséget a tanulónak. Az egyes moduloknál az elégséges és a jeles szintet a következők alapján állapítsuk meg: 1. modul: Információ és kommunikáció elégséges (2) : A tanuló képes az internet alapszintű használatára (elektronikus levelezés önálló használata, böngészés, egyszerű keresés).


104

jeles (5) : A tanuló tudatosan használja az internetes lehetőségeket, önállóan és szakszerűen képes az elektronikus levelezés és böngészés lehetőségeinek megfelelő szintű használatára. Tisztában van az etikai kérdésekkel és az internet veszélyeinek, biztonsági problémáinak alapjaival. Képes az információk adott szempontú szűrésére és kritikus használatára. 2. modul: Operációs rendszer elégséges (2) : A tanuló legyen képes bejelentkezni a számítógépes hálózatra, egy tetszőleges állományt megkeresni és azzal alapfokú műveleteket végezni (átnevezni, lemásolni, kinyomtatni) jeles (5) : A tanuló legyen képes egy számítógépes környezet biztonságos használatára, feladatainak megoldásához a munkakörnyezet kialakítására (könyvtárstruktúra felépítése, állományok elhelyezése, másolása, átnevezése, törlése, ellenőrzése, arhiválás) 3. modul : Szövegszerkesztés elégséges (2) : A tanuló rávezetéssel képes a legalapvetőbb számítógépes műveletek elvégzésére. Segítséggel képes új programok használatának elsajátítására és a megadott feladathoz illő, egyszerű dokumentumok készítésére. jeles (5) : A tanuló képes a számítógép önálló használatára életszerű, hétköznapi szituációkban is, valamint az új feladatokhoz szükséges számítógépes eszközök aktív, gyors elsajátítására, az önálló ismeretszerzésre. Számítógépes alkotásai felhasználhatók, esztétikusak. 4. modul: Prezentáció elégséges (2) : A tanuló képes önállóan egyszerű prezentáció készítésére és bemutatására. jeles (5) : Prezentáció önálló megtervezése, előkészítése, megvalósítása, előadása. A prezentációkba tud multimédiás elemeket elhelyezni. 11.2.3. Magyar nyelv és irodalom Általános alapelvek: A tárgy integrált kulturális és kommunikációs szerepének megfelelően az értékelés és minősítés formái, a teljesítmény számonkérése is sokrétű kell, hogy legyen. A tantervi kulcskompetenciának megfelelően a számonkérés különböző formáival is fejleszteni kívánjuk a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények értelmezését és kifejezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Követelmény a rendszeresség, a kompetencia-központúság és az objektivitás. Az írásbeli ellenőrzés formái között szerepel az írásos felelet, a tárgyi tudást felmérő teszt, a szövegértési és szövegalkotási feladatlap, illetve a tudást és készségeket komplexitásában


105

mérő (témazáró) esszédolgozat. Az utóbbi esetében a munkaközösség megállapodott, mely anyagrészekből kéri számon esszé formájában az ismereteket. Az ókor irodalma A reneszánsz és humanizmus A klasszicizmus A felvilágosodás A romantika Katona József: Bánk bán A magyar reformkor Madách Imre: Az ember tragédiája Ady költészete A Nyugat első nemzedéke József A. és Radnóti életműve Az esszédolgozat megírásáról a tanulóknak legkésőbb egy héttel korábban értesülniük kell. Ezen esszék értékelése a mindenkori érettségi írásbeli dolgozatainak javítási útmutatója alapján történik. Az ezekre kapott érdemjegyek kétszeres súllyal szerepelnek a féléves munka értékelésekor. A szóbeli értékelés legfontosabb formája a szóbeli felelet, emellett önálló kutatómunka, kiselőadás, versenyeken való részvétel és az órai teljesítmény is képezhetik az értékelés alapját. Mérési és értékelési elvek irodalom tantárgyból A számonkérések és osztályzattal értékelt feladatok alábbi típusait alkalmazzuk: Iskolai dolgozat: műelemzés, érvelő esszé, összehasonlító elemzés Röpdolgozat vagy írásbeli felelet kisebb anyagrészből Teszt jellegű feladatsor Házi dolgozat Olvasónapló Olvasásellenőrző kérdéssor Szóbeli felelet Kiselőadás Memoriter Órai munka Iskolai esszédolgozat (szövegalkotás) anyagának összeállítása az adott témakörnél a helyi tantervben megfogalmazott kompetenciák figyelembe vételével (pl.: saját érveit a helyzetnek Pedagógiai program 2013.

106

megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni) történik; értékelésekor az érettségi etalon-jellegű értékelési elveit és a pontozási útmutatót vesszük alapul. A fogalmazványra három osztályzatot adunk: tartalom (irodalom), nyelvi minőség (magyar nyelv),

helyesírás

(magyar

nyelv).

A tanulók a dolgozatíráskor használhatják helyesírási szótárukat. Teszt jellegű, nagyobb témakört felölelő, nyelvi-műveltségi illetve szövegértés-jellegű feladatsor értékelésekor a következő sávokat alkalmazzuk: Elégtelen: Elégséges: Közepes: Jó: Jeles:

0-40% 41-55% 56-70% 71-85% 86-100%

A feladatsor értékelésekor figyelembe vesszük a feladatok nehézségi fokát és jellegét (taxonómiai besorolását). A dolgozat nehézségi szintjétől függően a határok 5 %-kal elmozdíthatók. 45 perces munkaidő esetén 45 itemnek megfelelő feladatot tűzünk ki. A memoritert osztályzattal értékeljük. Számonkérhető írásban vagy szóban, naplóba írt osztályzatot csak nagyobb terjedelmű megtanult szöveg érdemel. A szövegismeret minősége, magabiztossága alapján bármely osztályzat adható. Az érettségin kiemelt szerzőktől (életművek) több mű teljes terjedelmű ismerete követelmény, a vizsgatematika további - elsősorban hazai – alkotóitól idézeteket, szövegrészleteket kell ismerni. Szóbeli felelet értékelésében a tartalom mellett a szövegalkotás és a nyelvi minőség játszik szerepet. Mivel az érettségin 50 %-ot ér a tartalom, és ugyanannyit az előadásmód, ezért így kell viszonyulni a tanulmányi idő alatti feleletekhez is. Irodalom (ill. irodalom, tánc és dráma) tantárgy esetén a félévi osztályzatot a heti óraszámnak megfelelő érdemjegy – de legalább három érdemjegy alapján alakítjuk ki. Mérési és értékelési elvek magyar nyelv tantárgyból A számonkérések és osztályzattal értékelt feladatok alábbi típusait alkalmazzuk: Nyelvi, nyelvtani ismereteket ellenőrző dolgozat Röpdolgozat vagy írásbeli felelet kisebb anyagrészből Iskolai irodalmi dolgozat nyelvi minősége és helyesírási szintje Tollbamondás Szövegértés Szóbeli felelet Kiselőadás


107

Órai munka Nyelvi, nyelvtani ismereteket ellenőrző dolgozat esetében célszerű a kompetenciák között megfogalmazott elméleti tudást és annak gyakorlati alkalmazását is vizsgálni. Nagyobb témakört felölelő, nyelvtani illetve szövegértés-jellegű feladatsor értékelésekor a következő sávokat alkalmazzuk Elégtelen: Elégséges: Közepes: Jó: Jeles:

0-40% 41-55% 56-70% 71-85% 86-100%

A feladatsor értékelésekor figyelembe vesszük a feladatok nehézségi fokát és jellegét (taxonómiai besorolását). A dolgozat nehézségi szintjétől függően a határok 5 %-kal elmozdíthatók. 45 perces munkaidő esetén 45 itemnek megfelelő feladatot tűzünk ki. Iskolai irodalmi esszédolgozat szövegalkotási és nyelvi minősége: értékelésekor az érettségi etalon-jellegű

értékelési

elveit

és

a

pontozási

útmutatót

vesszük

alapul.

A fogalmazványra három osztályzatot adunk: tartalom (irodalom), nyelvi minőség (magyar nyelv),

helyesírás

(magyar

nyelv).

A tanulók a dolgozatíráskor használhatják helyesírási szótárukat. Szóbeli felelet értékelésében a tartalom mellett a szövegalkotás és a nyelvi minőség játszik szerepet. Ez a tantervi kompetenciák fejlesztésének sokrétű formája. Mivel az érettségin 50 %-ot ér a tartalom, és ugyanannyit az előadásmód, ezért így kell viszonyulni a tanulmányi idő alatti feleletekhez is. Tollbamondás értékelésekor az érettségi javítási útmutatóját vesszük figyelembe. Fő cél az anyanyelvi és kognitív kompetenciák fejlesztése. Szövegértés mérésekor cél a tantervben megfogalmazott kompetenciák (megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat) fejlesztése, minta a középszintű érettségi feladatsora, pontozási útmutatója pedig az értékelés alapja. Magyar nyelv tantárgyból a félévi osztályzatot legalább három jegy alapján alakítjuk ki. A 10. (ötéves képzés esetén 11.) évfolyam zárása előtt a középiskolai osztályok szintfelmérő dolgozatot írnak. A szintfelmérő anyaga a 9-10. évfolyam középszintű követelményein alapul. Értékelése is a középszintű érettségi javítási-értékelési útmutatója alapján történik. Osztályozó vizsga esetén a vizsgázó az adott évfolyam tanmenetében szereplő anyagrészek alapján 45 perces írásbeli vizsgát tesz, ezt követően szóbeli felelettel alakul ki a javasolt érdemjegy. Az írásbeli teszt javításakor a középszintű érettségi javítási-értékelési útmutatót


108

vesszük figyelembe. 

Anyanyelvi kommunikáció az előrehozott szakképzésben:

Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének középpontjában a szövegértés és szövegalkotás képessége áll. Ennek megfelelően az értékelés részint egyes fogalmak ismeretére, másrészt bizonyos készségekre, harmadrészt attitűdökre vonatkozik. Alapvető módszer a lehetőség biztosítása a tanulók számára a projektfolyamatok során egyéni és csoportos munkával, kiselőadással, szóbeli és írásbeli ellenőrzéssel, házi feladattal. A projektmodulok során a tanuló aktív részvételének elismeréseként érdemjegyet kaphat. Minden témakör zárásaként ellenőrző feladatlap kitöltésére kerül sor. Így a 11 témakör 11 témazáró érdemjegyet eredményez a kompetencia elsajátítására szolgáló másfél tanév során. A tanuló minden esetben egy további lehetőséget kap a feladatlappal elért eredményének javítására. Értékelés, minősítés kategóriái: A témakörzáró feladatlap értékelése: jeles:

85% - 100%

jó:

70% - 84%

közepes: 55% - 69% elégséges: 40% - 54% elégtelen: 0% - 39% 11.2.4. Művészetek Ének - zene A tanulói ellenőrzés formái: A szóbeli ellenőrzés formái:  folyamatos megfigyelés / órai aktivitás, figyelem, érdeklődés stb.  a tanult dalanyag reprodukálása fejből, a kért versszakszámmal  kiselőadások, prezentációk megadott témakörben / pl. zenetörténeti korszak, zeneszerző életrajzok stb. Az írásbeli ellenőrzés formái:  tudásmérő írásbeli feleletek /félévente kb. kettő/  beadandó kiselőadások egy adott zenetörténeti korszakhoz kapcsolódóan Az értékelés konkrét elvei: Minden témakört írásbeli felelettel zárunk. Mivel a tantárgy heti egy órás tárgy, ez félévente legalább egy írásbeli feleletet jelent. A tanár köteles a dolgozatot egy héttel az írás előtt bejelenteni. A hiányzó tanuló köteles a dolgozatot pótlólag megírni.


109

A tantárgy jellegénél fogva a tanár a szóbeli feleletet is köteles előre bejelenteni. Reális cél, hogy legalább egy szóbeli felelete legyen minden tanulónak a félév során. A versenyeken, ünnepségeken, szerepléseken való részvételt ötös osztályzattal jutalmazza a tanár. Az énekkari tagság nem eredményez automatikusan ötös osztályzatot a tanulónak, de a félévi és év végi osztályzatoknál felfelé kerekítést tesz lehetővé. A félévi és év végi osztályzatot minimum kettő jegyből kel kialakítani, hiszen heti egy órás tárgyról van szó. Természetesen a tantárgy értékelése a helyi tantervben megfogalmazott kompetenciák alapján történik. Rajz és vizuális kultúra Mérés és értékelés szempontjai Művészettörténeti és rajzelméleti témakörök szóbeli és írásbeli ellenőrzési formái: -

Műalkotások felismerése és elemzése képek alapján

-

Alkotók és művek összehasonlító elemzése

-

Korstílusok jellemző vonásainak megfogalmazása

-

Képzőművészeti technikák bemutatása adott művek alapján

-

Házi dolgozatok és kiselőadások elkészítése – korrajz, képelemzés

-

Stílusjegyek bemutatása diaképek alapján

-

Két korszak vagy műalkotás összehasonlító elemzése adott szempontok alapján

-

Szakkifejezések értelmezése, használata

-

Kortárs alkotók és alkotásaik ismerete

-

Folyamatábrák, fázisrajzok készítése – magyarázó rajzok

-

Makettek, tervek, térbeli formák modellezése

-

Érzelmek, hangulatok képi megfogalmazásai

-

Az európai művészettörténet ismerete műfajok, kor és stílus összefüggésében

-

Vizuális kommunikáció formáinak értő ismerete és használata

Gyakorlati feladatok – rajzok, makettek, szerkesztések- ellenőrzési formái: -

Természeti és mesterséges formák elemző és szerkezeti rajza

-

Tanulmányrajzok modell után, tónusos ábrázolások

-

Új technikák a képzőművészetben és alkalmazásuk – montázs, kollázs

-

Ábrázolási konvenciók használata

-

Színtani ismeretek gyakorlati alkalmazásai – színkeverési feladatok

-

Szerkesztési feladatok- vetületi rajzok

-

Axonometrikus ábrázolás, perspektíva szerkesztése


110

Az értékelés konkrét elvei: Szóbeli és írásbeli felelet témakörönként folyamatosan adható, tanulónként egy jegy. Témazáró dolgozat félévente egy, melyet a tanár egy héttel a megírás előtt köteles bejelenteni. Gyakorlati-rajzi- jegy félévente minimum kettő, kapcsolódva az elméleti témakörökhöz, azokat feldolgozva, alkalmazva. A szóbeli feleleteknél diaképek, videó képanyaga használható. A tanulók otthoni munkaként felkészülhetnek kiselőadás formájában, a szaktanárral előre egyeztetett témákban. A rajzszakköri foglalkozásokon való aktív részvétel, a pályázatokon sikeres eredmény elérése pozitívan értékelhető szaktanári dicsérettel, elismerő oklevéllel, érdemjeggyel. Mozgókép és médiaismeret, tánc és dráma A műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak értékelése a helyi tantervben megfogalmazott kompetenciák alapján történik. A mozgókép- és médiaismeret, valamint a tánc és dráma tantárgyaknál a félévi osztályzatot legalább két jegy alapján alakítjuk ki. Művészeti kompetencia az előrehozott szakképzésben Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség – Rajz és vizuális kultúra Értékelés A tanév során az összes projekt ismeretanyagának elsajátítása, legalább „elégséges” minősítés az egyes projekt-modulokon. Minden kompetenciaterületen az „elégtelen” minősítés után egy javítási lehetőséget kell biztosítani, az adott félév vége előtt legkésőbb 4 héttel. Az értékelés szintjei: 0-29% elégtelen 30-49% elégséges 50-64% közepes 65-79% jó 80-100% jeles Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség értékelési szempontjai: Énekzene Félévenként legalább 2 értékelés szükséges, azaz nem megfelelt, megfelelt, ill. kiválóan megfelelt. Az értékelést a pedagógus a tanulók mappájában rögzíti. Adott 2 értékeléshez, a tanuló órai munkán nyújtott aktivitásán túl, a megoldott feladatok értékelése, elkészített és bemutatott otthoni feladatok adnak lehetőséget. Félévente egy színház


111

vagy koncertlátogatás és azok élményeinek megbeszélése is beleszámít a minősítésbe. A tanév során a tanuló az összes projekt ismeretanyagának elsajátításában legalább elégséges minősítést szerzett. A modulzáró feladatlap értékelése: 0-39% elégtelen 40-54% elégséges 55-69% közepes 70-84 % jó 85-100% jeles A minősítés javítása: Ha a tanuló a modulzáró feladatlapra „elégtelen” minősítést kapott, javító feladatlapot oldhat meg legkésőbb 4 héttel az adott félév zárása előtt. A javítás írásbeli feladatlap formájában, illetve SNI-s diák esetén szóbeli számonkérés formájában történik. Félévenként legalább 2 értékelés szükséges. Ezt a pedagógus a tanulók mappájában rögzíti. Adott 2 értékeléshez, a tanuló órai munkán nyújtott aktivitásán túl, a megoldott feladatok értékelése, elkészített és bemutatott otthoni feladatok adnak lehetőséget. Félévente egy színház vagy koncertlátogatás és azok élményeinek megbeszélése is beleszámít a minősítésbe. 11.2.5. Matematika A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét. A matematika munkaközösség értékelési rendszere természetesen igazodik az iskola pedagógiai programjához, a szervezeti és működési szabályzathoz. Így minden itt nem szabályozott kérdés esetén az előbb említett dokumentumokban leírtak kötelezőek, és mint ilyenek, irányadóak egy esetleges vita eldöntésében. A matematikai tudás értékelése a központi követelményrendszer és a kompetencia alapú oktatás szellemében történik. Az évközi és a témazáró dolgozatoknak mind tartalmi, mind nehézségi szempontból az Oktatási Minisztérium által kiadott követelményrendszerhez kell illeszkednie. A témazáró dolgozatok javításánál az érettségire kiadott javítási útmutatók szellemiségét kell betartani, tehát az egyes feladatokat pontozni kell. A feladat mellé le kell írni, hogy az adott feladatra mennyi az adható maximális pontszám, és ebből a dolgozat írója mennyit szerzett meg. Számolási hiba esetén a további részek – amennyiben a megoldásnak amúgy része lenne – értékelhetőek. A számolási hibáért 1-2 pont vonható le.


112

Elvi hiba esetén az adott gondolati egység további részeit nem kell értékelni. (Hogy mi számít elvi hibának, abban a központi követelményrendszer minimumkövetelményei adnak eligazítást). Az érdemjegyet meghatározó ponthatárokat az összpontszám százalékától kell függővé tenni, de nem kötelező százalékos formában megadni. Egy adott érdemjegy ponthatára nem lehet egy meghatározott százaléknál kisebb. A ponthatárok az összpontszám százalékában kifejezett lehetséges alsó, illetve felső határait az alábbi táblázat tartalmazza. A tényleges ponthatárokat ezen értékeken belül a tanár dönti el. elégséges 20 % 40 % 30 %

az adott %- tól adható az adott %- tól kötelezően adandó javasolt

közepes 40 % 60 % 50 %

jó 60 % 80 % 75 %

jeles 80 % 90 % 85 %

Javítási útmutatót nem kell készíteni minden dolgozathoz. A diákoknak kellő időt kell biztosítani arra, hogy kijavított dolgozataikat átnézhessék, és a javítással kapcsolatos észrevételeiket megtehessék, kérdéseiket feltehessék. A jegyek csak ez után kerüljenek be a naplóba. A témazáró dolgozatokat az adott tanév végéig kell megőrizni. A tanár és a diákok közösen döntenek abban, hogy ez a tanár vagy a diák feladata-e. Félévi, év végi jegyek Félévenként legalább annyi jegynek kell lennie, amennyi az adott csoportban a heti matematika óraszám, ezeknek legalább 60 % - át (egészre kerekítve) írásbeli munkára kell adni. A témakörök végén témazáró dolgozatot kell íratni, az ezekre kapott érdemjegyet súlyozottan kell figyelembe venni. Az emeltszintű fakultáción résztvevők féléves teljesítményét egy érdemjeggyel kell értékelni, melyet a félévi illetve év végi jegyek megállapításánál figyelembe kell venni. Az év végi jegyet a teljes tanév során kapott összes érdemjegy alapján kell meghatározni. A félévi, illetőleg az év végi jegyeket az év közben szerzett jegyek számtani átlaga határozza meg a következő módon: A rosszabb jegyet kell adni, amennyiben az átlag törtrésze nem éri el a 0,5 – et. A jobb jegyet kell adni, amennyiben az átlag törtrésze eléri a 0,75 – et. A kettő közötti átlagok esetén – a közoktatási törvény alapján – minden diáknál a tanár szabadon dönthet. A

májusi

érettségi

vizsgaidőszakra

a

kötelező

minimális

jegyszám

legalább

80 % - ának meg kell lennie. Amennyiben egy diáknak erre az időre nincs meg a kötelező minimális jegyszám (legalább)


113

fele, vagy addig szerzett jegyei alapján elégtelenre áll, a tanár a munkaközösség által közösen elfogadott feladatsor legalább elégséges megírásához kötheti a legalább elégséges év végi érdemjegyet. Így a diák lehetőséget kaphat arra, hogy igazolja: az éves anyagot sikerült elfogadható szinten bepótolnia. A feladatsor alkalmazása nem kötelező, de egy adott évfolyamon minden érintett diákra egyformán kell alkalmazni, és megíratása esetén az eredményt kötelező elfogadni a tanárnak, és az év végi jegyet ennek megfelelően kell megállapítani. Ha a tanárnak nem sikerül a kellő számú jegyet biztosítani, eseti vizsgálatot kell tartani. Ilyenkor vagy a tantestület dönt a diák osztályozhatatlanságának kérdéséről, vagy az igazgató dönt egy esetlegesen a tanárt elmarasztaló eljárásról. Mérések Szeptemberben a 9. évfolyam minden osztályában bemeneti mérésre kerül sor a munkaközösség által összeállított feladatlap alapján. Ezeket csak százalékosan kell értékelni. Áprilisban a gimnázium és szakközépiskola 10. ill. a két tanítási nyelvű képzés 11. évfolyama szintfelmérőt ír a munkaközösség által előre megadott feladatbankból választott feladatok alapján. A szintfelmérő elsődleges célja, hogy a pedagógiai programban rögzített kompetenciákat mérje, másrészt segítse elő a fakultációs választást. A szintfelmérőre az érettségire érvényes %–os értékelés alapján osztályzatot kapnak, melyet az év végi jegybe be kell számítani. Az osztályozó vizsgán a témazáró dolgozatoknál kialakított százalékos értékelést alkalmazzuk. Májusban az évfolyam országos kompetenciamérésen vesz részt. Májusban a végzős évfolyamok megírják a középiskolai matematika tanulmányaikat lezáró kimeneti mérést, az érettségi dolgozatot. 

Matematika kompetencia az előrehozott szakképzésben

Értékelés A tanév során az összes projekt ismeretanyagának elsajátítása, értékelhetőség; legalább „elégséges” minősítés elérése az ellenőrző feladatlapok mindegyikéből. Az adott részkompetencia zárásaként ellenőrző feladatlap kitöltésére kerül sor. Értékelés, minősítés kategóriái: Bármely kompetenciaterületen elért „elégtelen (1)” minősítés után a diák lehetőséget kap a javításra, legkésőbb 4 héttel az adott félév zárása előtt. Amennyiben ezzel sem éri el a legalább elégséges minősítést, az adott részkompetenciából a minősítése „elégtelen (1)” marad.


114

Ha a tanuló a kompetenciaterület feldolgozását aktív munkájával segíti, akkor ezt a kompetenciaterületet lezáró számonkérésben a szaktanár pluszpontok formájában figyelembe veheti. A feladatlapok anyagát, szintjét és értékelési elveit a párhuzamos osztályok tanárai előzetesen egyeztetik. Értékelés, minősítés kategóriái: A témakörzáró feladatlap értékelése: jeles:

80% - 100%

jó:

65% - 79%

közepes: 50% - 64% elégséges: 30% - 49% elégtelen: 0% - 29% Az értékelés alapja a tanév során elvégzett tevékenységek minősége és mennyisége. A gyűjtőmunkáról, az összegyűjtött képekről, grafikonokról való beszélgetésről, modellek készítéséről, a közös munkában, párban és kiscsoportban végzett problémafelvetésről és problémamegoldásról, az elért eredményekről való beszámolásról (elsősorban poszterek, de esetlegesen más formák, szöveges beszámolók is megjelenhetnek) van szó. Itt rengeteg tevékenységfajta van, amelyek a különböző érdeklődésű tanulók számára más-más munkaformát kínálnak. 11.3. Testnevelés 9. ÉVFOLYAM Az értékelés rendje: A tanuló félévenként legalább három érdemjeggyel értékelhető, amelyet három különböző sportágból kell szereznie. KÖTÉLMÁSZÁS

5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges)

lányok dinamikus mászás a kötél tetejéig és vissza szabályos kulcsolással halad a kötél tetejéig és vissza szabályos mászókulcsolással jut el a kötél feléig és vissza tudja a mászókulcsolást, de csak egy-két fogást bír végrehajtani

fiúk dinamikusmászás a kötél tetejéig, lefelé függeszkedés hajlított karral szabályos kulcsolással halad a kötél tetejéig és vissza szabálytalan kulcsolással halad a kötél tetejéhez és vissza csak a kötél feléig jut fel

ATLÉTIKA 60 m síkfutás Pedagógiai program 2013.

115


lányok 10,0 mp 10,5 mp 11,0 mp 11,5 mp

fiúk 9,5 mp 10,0 mp 10,5 mp 11,0 mp 2000 m síkfutás


lányok 10:30 p 11:30 p 12:30 p 13:30 p

fiúk 9:00 p 10:00 p 11:00 p 12:00 p távolugrás


lányok 3,50 m 3,10 m 2,80 m 2,50 m

fiúk 4,00 m 3,70 m 3,50 m 3,30 m magasugrás


lányok 1,10 m 1,05 m 1,00 m 0,90 m

fiúk 1,30 m 1,20 m 1,10 m 1,10 m Kislabda hajítás


lányok 30 m 25 m 20 m 15 m

fiúk 40 m 35 m 30 m 25 m súlylökés


lányok 5,50 m 5,00 m 4,50 m 4,00 m

fiúk 5,50 m 5,00 m 4,50 m 4,00 m TORNA Talaj

5 (JELES) Az öt kötelezően előírt gyakorlatelem (gurulóátfordulás, fejállás, kézenátfordulás oldalt, kéz-


116

állás gurulóátfordulás, mérlegállás) bemutatása jó ritmusban, helyes testtartással történik. 4 (JÓ) Négy kötelező elem bemutatása jó ritmusban, helyes testtartással történik. 3 (KÖZEPES) Három kötelező elem bemutatása jó ritmusban, helyes testtartással történik 2 (ELÉGSÉGES) Két kötelező elem bemutatása jó ritmusban, helyes testtartással történik Szekrényugrás 5 (JELES) Függőleges repülés (4 részes széltében állított szekrényen( lányok), 5 részes hosszában állított szekrényen (fiúk)) . Az ugrás mindkét íve magas, a leérkezés biztonságos. 4 (JÓ) Az ugrás közben kisebb tartáshibát vét.. 3 (KÖZEPES) Segítségadás szükséges a gyakorlat végrehajtásához. 2 (ELÉGSÉGES) Nem tud páros lábbal felugrani a szekrényre Gerenda (lányok) 5 (JELES ) Az öt kötelező elem (felugrás, összekötő lépések, lebegőállás, fordulat, leugrás ),és egy javasolt elem (szökdelések, fekvőtámasz, hasonfekvés, mérlegállás). technikai végrehajtása egyensúlyvesztés nélkül, helyes testtartással történik. 4 (JÓ ) Az elemek végrehajtása közben kisebb tartáshibát vét.. 3 (KÖZEPES ) A tanuló ront, leugrásnál elesik. 2 ( ELÉGSÉGES ) A tanuló többször leesik a gerendáról. Ritmikus gimnasztika (lányok) 5 (JELES) A kötelezően előírt elemek (hintalépés, érintőjárás, fordulatok állásban, lábemelések) és egy javasolt elem (mérlegállás,, törzshullámok, őzugrás). technikai végrehajtása hibátlan, a gyakorlat összefüggő, esztétikus


117

4 (JÓ) Az elemek végrehajtása közben kisebb tartáshibát vét.. 3 (KÖZEPES) A kar és a lábmunka nincs összhangban.. 2 (ELÉGSÉGES) Akadozott, darabos a bemutatás. Gyűrű (fiúk) 5 (JELES) A négy kötelező elem (alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás). végrehajtása folyamatos, helyes testtarással történik, a leérkezés biztonságos. 4 (JÓ) Az elemek végrehajtása közben kisebb tartáshibát vét.. 3 (KÖZEPES) A tanuló ront, leugrásnál elesik. 2 (ELÉGSÉGES) A tanuló többször ront, leesik a szerről. Korlát (fiúk) 5 (JELES) A kötelező elemek (alaplendület támaszban, felkarfüggésben, pedzés, kanyarlati leugrás, elöltámasz) és egy ajánlott elem (billenések, emelések, saslendület, felkarállás). végrehajtás folyamatos, tornászos tarással történik. 4 (JÓ ) Az elemek bemutatásakor kisebb testtartási hibák vannak. 3 (KÖZEPES ) A tanuló ront, leugrásnál elesik. 2 (ELÉGSÉGES) A tanuló többször ront, leesik a szerről. SPORTJÁTÉK Kosárlabda Párokban labdavezetés 8 méterre álló társ megkerülésével. Megállás, sarkazás, kétkezes mellső átadás. 5 (JELES)


118

Lendületes, sportágra jellemző ritmusban vezetett labdával, szabályos megállás, sarkazás, pontos egyenes vonalú átadás 4 (JÓ) A futás nem lendületes. 3 (KÖZEPES) Nem pontos az átadás. 2 (ELÉGSÉGES) Lépéshibát vét. Röplabda Kosárérintéssel a labda fej fölé játszása (1,5-2 méter). A gyakorlatot a sportágra jellemző technikával hajtja végre. 5 (JELES)

15 ismétlés

4 (JÓ)

12 ismétlés

3 (KÖZEPES) 9 ismétlés 2 (ELÉGSÉGES)

6 ismétlés Kézilabda

Egykezes felső átadások párokban, fejmagasságban és mellmagasságban. (5-5) 5 (JELES) Az átadások egyenes vonalban, pontosan, sportágra jellemző ritmusban történnek. 4 (JÓ) A labdaátadás lassú, ívelt. 3 (KÖZEPES) Labdaátadás nem pontos, labdakezelési hibát vét. 2 (ELÉGSÉGES) Többször elejti a labdát. Labdarúgás Kapuralövés 9 méterről kézilabda kapura. Belső- vagy teljes csűddel (5 kísérlet). Sikeres kísérletnek számít, ha a labda a gólvonalon túl éri csak a talajt. 5 (JELES) Lövés közben helyes testtartás, legalább 4 sikeres kísérlet. 4 (JÓ) Íveli a labdát. 4 sikeres kísérlet.


119

3 (KÖZEPES) Végrehajtás lassú, ritmustalan. 2-3 sikeres kísérlet. 2 (ELÉGSÉGES) Helytelen labdaérintés, testtartás, 1-2 sikeres kísérlet. 10. ÉVFOLYAM Az értékelés rendje: A tanuló félévenként legalább három érdemjeggyel értékelhető, amelyet három különböző sportágból kell szereznie. KÖTÉLMÁSZÁS 5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges)

lányok dinamikus mászás a kötél tetejéig és vissza szabályos kulcsolással halad a kötél tetejéig és vissza szabályos mászókulcsolással jut el a kötél feléig és vissza tudja a mászókulcsolást, de csak egy-két fogást bír végrehajtani

fiúk kis fogásokkal folyamatosan függeszkedik a kötél tetejéig és vissza dinamikus mászás a kötél tetejéig, lefelé függeszkedés hajlított karral függeszkedik kis fogásokkal a kötél feléig és vissza egy-két fogást függeszkedik a kötélen

ATLÉTIKA 60 m síkfutás 5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges)

lányok 10,0 mp 10,5 mp 11,0 mp 11,5 mp

fiúk 9,5 mp 10,0 mp 10,5 mp 11,0 mp

2000 m síkfutás 5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges)

lányok 10:00 p 11:00 p 12:00 p 13:00 p

fiúk 8:30 p 9:30 p 11:00 p 11:30 p távolugrás

5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) Pedagógiai program 2013.

lányok 3,60 m 3,30 m 3,00 m 2,70 m

fiúk 4,10 m 3,90 m 3,70 m 3,50 m 120

magasugrás 5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges)

lányok 1,15 m 1,10 m 1,00 m 0,90 m

fiúk 1,30 m 1,25 m 1,20 m 1,15 m

Kislabda hajítás 5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges)

lányok 30 m 25 m 20 m 15 m

fiúk 40 m 35 m 30 m 25 m súlylökés


lányok 6,00 5,50 5,00 4,50

fiúk 6,00 5,50 5,00 4,50 TORNA Talaj

5 (JELES) Az előző évben tanult elemek összekapcsolása. Az elemkapcsolatok bemutatása jó technikával, helyes tartással, tornászos kivitellel történik. 4 (JÓ) Az elemkapcsolatok végrehajtásában kisebb tartáshibákat vét 3 (KÖZEPES) Segítségadás szükséges az elemkapcsolatok bemutatásához. 2 (ELÉGSÉGES) Az előírt kötelező elemekből egy hiányzik az elemkapcsolatból. Szekrényugrás 5. (JELES) Átterpesztés (4 részes széltében állított szekrényen (lányok), 5 részes hosszában állított szekrényen (fiúk). Az ugrás mindkét íve magas, a leérkezés biztonságos. 4 (JÓ) Az ugrás közben kisebb tartáshibát vét. 3 (KÖZEPES)


121

Segítségadás szükséges a gyakorlat végrehajtásához 2 (ELÉGSÉGES) Az ugrásnál a tanuló testtel érinti a szekrényt Gerenda (lányok) 5 (JELES) Az előző évben tanult elemek összekapcsolása Az elemkapcsolatok bemutatása helyes tartással, tornászos kivitellel történik. 4 (JÓ) Az elemkapcsolatok végrehajtásában kisebb tartáshibákat vét 3 (KÖZEPES) A tanuló ront, leugrásnál elesik. 2 (ELÉGSÉGES) A tanuló többször leesik a gerendáról. Ritmikus gimnasztika (lányok) 5 (JELES ) Az előző évben tanult elemek összekapcsolása . Az elemkapcsolatok bemutatása helyes tartással, tornászos kivitellel történik. 4 (JÓ ) Az elemkapcsolatok végrehajtása közben kisebb tartáshibákat vét. 3 (KÖZEPES ) A kar- és lábmunka nincs összhangban. 2 ( ELÉGSÉGES ) Akadozik, darabos a bemutatás. Gyűrű (fiúk) 5 (JELES ) Az előző évben tanult elemek összekapcsolása. Az elemkapcsolatok bemutatása helyes, tornászos tartással, biztonságos leérkezéssel történik. 4 (JÓ ) Az elemkapcsolatok végrehajtása közben kisebb tartáshibákat vét.. 3 (KÖZEPES ) A tanuló ront, leugrásnál elesik. 2 ( ELÉGSÉGES ) A tanuló többször ront, leesik a szerről. Korlát (fiúk) 5 (JELES ) Az előző évben tanult elemek összekapcsolása Az elemkapcsolatok bemutatása helyes, Pedagógiai program 2013.

122

tornászos tartással, biztonságos leérkezéssel történik. 4 (JÓ ) Az elemkapcsolatok végrehajtása közben kisebb tartáshibát vét.. 3 (KÖZEPES ) A tanuló ront, leugrásnál elesik 2 ( ELÉGSÉGES ) A tanuló többször ront, leesik a szerről. SPORTJÁTÉK Kosárlabda Fektetett dobás –Szlalom labdavezetésböl fektetett dobás. két kísérletből minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani. Jobb-, és baloldalról is végre kell hajtani a gyakorlatot.. 5 (JELES) Folyamatos, egyenletes, sportágra jellemző ritmusban és ütemben történő bemutatás. Egy lábról történő felugrás után egy kézzel történik a kosárra dobás. 4 (JÓ) A futás nem lendületes, csak az egyik kézzel vezeti a labdát.. 3 (KÖZEPES) Nem talál bele a kosárba. 2 (ELÉGSÉGES) Lépéshiba történik. Röplabda 5 (JELES) Folyamatos futás közben, egyenletes haladással, a sportágra jellemző ritmusban és ütemben végrehajtva mindkét lábbal vezeti a labdát. 4 (JÓ) Végrehajtás lassú, ritmustalan. 3 (KÖZEPES) Csak az egyik lábbal vezeti a labdát. 2 (ELÉGSÉGES) Többször megakad a labda a medicinlabdákban, messzire elgurul a labda. Párokban folyamatos labdaátadás a háló felett. Választott nyitástechnikával 5 kísérlet


123

5 (JELES)

4 sikeres nyitás

4 (JÓ)

3

3 (KÖZEPES)

2

2 (ELÉGSÉGES)

1 Kézilabda

Felugrásos kapura lövés. Félpályáról indulva felugrásos kapura lövés. (3 kísérlet) 5 (JELES) Lendületes futás közben lépéshiba nélkül, levegőből egy lábról felugrás után jó technikával kapura lő. 3 kísérletből legalább 2 kapura lövés sikeres. 4 (JÓ) A futás nem lendületes. 3 (KÖZEPES) Labdakezelési hibát vét. 2 (ELÉGSÉGES) Lépéshiba történik, kapura lövés nem sikerül. Szlalom labdavezetés: 10 méter hosszan, öt darab egyenlő távolságra letett medicinlabda között szlalom labdavezetés oda-vissza. 3 kísérlet. 11. ÉVFOLYAM Az értékelés rendje: A tanuló félévenként legalább három érdemjeggyel értékelhető, amelyet három különböző sportágból kell szereznie. KÖTÉLMÁSZÁS 5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges)

lányok fiúk dinamikus mászás a kötél tete- dinamikus függeszkedés a kötél tetejéig és vissza jéig és vissza szabályos kulcsolással halad a kis fogásokkal folyamatos függeszkekötél tetejéig és vissza dés közel a kötél tetejéig és vissza szabályos mászókulcsolással függeszkedés közel a kötél feléig és jut el a kötél feléig és vissza vissza tudja a mászókulcsolást, de egy-két fogást függeszkedik a kötélen csak egy-két fogást bír végrehajtani ATLÉTIKA 60 m SÍKFUTÁS

5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes)


lányok 9,5 mp 10,0 mp 10,5 mp

fiúk 8,5 mp 9,0 mp 9,5 mp

124

2 (elégséges)


11,0 mp 2000 m SÍKFUTÁS

10,0 mp

lányok 9:50 p 10:50 p 10:50 p 12:50 p

fiúk 8:20 p 9:00 p 10:50 p 11:00 p ATLÉTIKA Távolugrás


lányok 3,75 m 3,40 m 3,25 m 3,00 m

fiúk 4,50 m 4,25 m 4,00 m 3,75 m Magasugrás


lányok 1,15 m 1,10 m 1,05 m 1,00 m



lányok 35 m 30 m 25 m 15 m

fiúk 45 m 40 m 35 m 30 m Súlylökés


lányok 6,5 m 6,0 m 5,5 m 5,0 m

fiúk 6,5 m 6,0 m 5,5 m 5,0 m TORNA TALAJ

5 (JELES) Az összefüggő talajgyakorlatban megtalálható az öt kötelezően előírt gyakorlatelem ( gurulóátfordulás, fejállás, kézenátfordulás oldalt, kézállás gurulóátfordulás, mérlegállás) A gyakorlat bemutatása folyamatosan , jó ritmusban, helyes, tornászos testtartással történik. 4 (JÓ) A gyakorlat végrehajtása közben kisebb tartáshibákat vét. 3 (KÖZEPES) Segítségadás szükséges a gyakorlat bemutatásához. Pedagógiai program 2013.

125

2 (ELÉGSÉGES) Az előírt kötelező elemekből kettő hiányzik a gyakorlatból. Szekrényugrás 5 (JELES) Támaszugrás (4 részes széltében állított szekrényen (lányok), 5 részes hosszában állított szekrényen( fiúk)) .Az ugrás mindkét íve magas, a leérkezés biztonságos. 4 (JÓ) Az ugrás közben kisebb tartáshibát vét.. 3 (KÖZEPES) Segítségadás szükséges a gyakorlat végrehajtásához 2 (ELÉGSÉGES) Az ugrásnál a tanuló testtel érinti a szekrényt. Gerenda (lányok) 5 (JELES) Az összefüggő gerendagyakorlatban megtalálható az öt kötelező elem (felugrás, összekötő lépések, lebegőállás, fordulat, leugrás ),és egy javasolt elem (szökdelések, fekvőtámasz, hasonfekvés, mérlegállás). A gyakorlat bemutatása folyamatos, egyensúlyvesztés nélkül, helyes testtartással történik. 4 (JÓ) A gyakorlat végrehajtásában kisebb tartáshibákat vét 3 (KÖZEPES) A tanuló ront, leugrásnál elesik 2 (ELÉGSÉGES) A tanuló többször leesik a gerendáról. Ritmikus gimnasztika (lányok) 5 (JELES ) Az összefüggő ritmikus gimnasztika szabadgyakorlatban megtalálhatók a kötelezően előírt elemek (hintalépés, érintőjárás, fordulatok állásban, lábemelések) és egy javasolt elem (mérlegállás,, törzshullámok, őzugrás). A technikai végrehajtás hibátlan, a gyakorlat összefüggő, esztétikus összhangban van a zenével. 4 (JÓ ) A gyakorlat nincs összhangban a zenével, a végrehajtás közben esztétikai hibákat vét. 3 (KÖZEPES ) A kar és a lábmunka nincs szinkronban. 2 ( ELÉGSÉGES ) Pedagógiai program 2013.

126

Az előírt kötelező elemekből kettő hiányzik a gyakorlatból. Gyűrű (fiúk) 5 (JELES) Az összefüggő gyakorlatban megtalálható a négy kötelező elem (alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás).A végrehajtás folyamatos, helyes, tornászos testtarással történik, a leérkezés biztonságos. 4 (JÓ) A gyakorlat végrehajtása közben kisebb tartáshibákat vét.. 3 (KÖZEPES) A tanuló ront, leugrásnál elesik. 2 (ELÉGSÉGES) Az előírt kötelező elemekből egy hiányzik a gyakorlatból. Korlát (fiúk) 5 (JELES) Az összefüggő korlátgyakorlatban megtalálható a négy kötelező elem (alaplendület támaszban, felkarfüggésben, pedzés, kanyarlati leugrás, előltámasz) és egy ajánlott elem (billenések, emelések, saslendület, felkarállás). A végrehajtás folyamatos, tornászos tarással történik. 4 (JÓ ) A gyakorlat végrehajtása közben kisebb tartáshibákat vét.. 3 (KÖZEPES ) A tanuló ront, leugrásnál elesik. 2 ( ELÉGSÉGES ) Az előírt kötelező elemekből egy hiányzik a gyakorlatból. SPORTJÁTÉK Kosárlabda Fektetett dobás- félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntető vonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, indulócsel után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. 3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani. Jobb-, és baloldalról is végre kell hajtani a gyakorlatot. 5 (JELES) Ha pontos átadás után, lendületes futás közben végrehajtott, erőteljes irányváltás után, lépéshiba nélkül átvett labdával, egy lábról történő felugrás után egy kézzel történik a kosárra


127

dobás. 3 kísérletből legalább 2 kosarat ér el a vizsgázó. 4 (JÓ) A futás nem lendületes. 3 (KÖZEPES) Nem pontos az átadás, nem talál bele a kosárba. 2 (ELÉGSÉGES) Lépéshibát vét. Röplabda Támadó ( ütő ) technika Elemei : labdabejátszás, igazodás és felugrás a labdához, a labda átütése (átérintése) a háló fölött 5 ( JELES ) Pontos bejátszás és igazodás után lendületes ütőtechnika alkalmazása 4 ( JÓ ) Kisebb pontatlansággal végrehajtott , de még támadó érintés végrehajtása 3 ( KÖZEPES ) Pontatlan bejátszás, lassú labdához igazodással, a labda nem támadó jellegű átjátszása a másik térfélre 2 ( ELÉGSÉGES ) Bizonytalan labdakezelés, esetleges átjátszás az ellentérfélre Kézilabda Kapura lövés gyorsindítás után: saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. (3 kísérlet) 5 (JELES) Ha pontos átadás után, lendületes futás közben átvett labdával, felugrás után jó technikával kapura lő. 3 kísérletből legalább 2 kapura lövés sikeres. 4 (JÓ) A futás nem lendületes. 3 (KÖZEPES) Labdaátadás nem pontos, labdakezelési hibát vét. 2 (ELÉGSÉGES) Lépéshiba történik, kapura lövés nem sikerül. Labdarúgás Szlalom labdavezetés: 10 méter hosszan, öt darab egyenlő távolságra letett medicinlabda Pedagógiai program 2013.

128

között szlalom labdavezetés oda-vissza. 3 kísérlet. 5 (JELES) Folyamatos futás közben, egyenletes haladással, a sportágra jellemző ritmusban és ütemben végrehajtva mindkét lábbal vezeti a labdát. 4 (JÓ) Végrehajtás lassú, ritmustalan. 3 (KÖZEPES) Csak az egyik lábbal vezeti a labdát. 2 (ELÉGSÉGES) Többször megakad a labda a medicinlabdákban, messzire elgurul a labda. 12. ÉVFOLYAM KÖTÉLMÁSZÁS 5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges)

lányok fiúk dinamikus mászás a kötél tete- dinamikus függeszkedés a kötél tetejéig és vissza jéig és vissza szabályos kulcsolással halad a kis fogásokkal folyamatos függeszkekötél tetejéig és vissza dés közel a kötél tetejéig és vissza szabályos mászókulcsolással függeszkedés közel a kötél feléig és jut el a kötél feléig és vissza vissza tudja a mászókulcsolást, de egy-két fogást függeszkedik a kötélen csak egy-két fogást bír végrehajtani ATLÉTIKA 60 m síkfutás


lányok 9,5 mp 10,0 mp 10,5 mp 11,0 mp

fiúk 8,5 mp 9,0 mp 9,5 mp 10,0 mp 2000 m síkfutás


lányok 9:50 p 10:50 p 11:50 p 12:50p

fiúk 8:20 p 9:10 p 10:50 p 11:00 p ATLÉTIKA Távolugrás

5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes)


lányok 3,75 m 3,40 m 3,25 m

fiúk 4,50 m 4,25 m 4,00 m

129

2 (elégséges)

3,00 m

3,75 m Magasugrás


lányok 1,20 m 1,15 m 1,10 m 0,90 m



lányok 35 m 30 m 25 m 15 m

fiúk 45 m 40 m 35 m 30 m Súlylökés


lányok 6,5 m 6,0 m 5,5 m 5,0 m

fiúk 6,5 m 6,0 m 5,5 m 5,0 m TORNA Talaj

5 (JELES) A szabadon választott összefüggő talajgyakorlatban megtalálható az öt kötelezően előírt gyakorlatelem ( gurulóátfordulás, fejállás, kézenátfordulás oldalt, kézállás gurulóátfordulás, mérlegállás) A gyakorlat bemutatása folyamatosan , jó ritmusban, helyes, tornászos testtartással történik. 4 (JÓ) A gyakorlat végrehajtása közben kisebb tartáshibákat vét. 3 (KÖZEPES) Segítségadás szükséges a gyakorlat bemutatásához. 2 (ELÉGSÉGES) Az előírt kötelező elemekből egy hiányzik a gyakorlatból Szekrényugrás 5. (JELES) Szabadon választott támaszugrás (4 részes széltében állított szekrényen (lányok), 5 részes hosszában állított szekrényen (fiúk)) Az ugrás mindkét íve magas, a leérkezés biztonságos. 4 (JÓ) Az ugrás közben kisebb tartáshibát vét.. 3 (KÖZEPES) Pedagógiai program 2013.

130

Segítségadás szükséges a gyakorlat végrehajtásához. 2 (ELÉGSÉGES) Az ugrásnál a tanuló testtel érinti a szekrényt. Gerenda (lányok) 5 (JELES) A szabadon választott összefüggő gerendagyakorlatban megtalálható az 5 kötelező elem (felugrás, összekötő lépések, lebegőállás, fordulat, leugrás ),és egy javasolt elem (szökdelések, fekvőtámasz, hasonfekvés, mérlegállás). A gyakorlat bemutatása folyamatos, egyensúlyvesztés nélkül, helyes testtartással történik.. 4 (JÓ) A gyakorlat végrehajtásában kisebb tartáshibákat vét 3 (KÖZEPES) A tanuló ront, leugrásnál elesik. 2 (ELÉGSÉGES) A tanuló többször leesik a gerendáról. Ritmikus gimnasztika (lányok) 5 (JELES ) A szabadon választott összefüggő ritmikus gimnasztika szabadgyakorlatban megtalálhatók a kötelezően előírt elemek (hintalépés, érintőjárás, fordulatok állásban, lábemelések) és egy javasolt elem (mérlegállás,, törzshullámok, őzugrás). A technikai végrehajtás hibátlan, a gyakorlat összefüggő, esztétikus összhangban van a zenével. 4 (JÓ ) A gyakorlat nincs összhangban a zenével, a végrehajtás közben esztétikai hibákat vét.. 3 (KÖZEPES ) A kar és a lábmunka nincs szinkronban. 2 (ELÉGSÉGES ) Az előírt kötelező elemekből egy hiányzik a gyakorlatból Gyűrű (fiúk) 5 (JELES ) A szabadon választott összefüggő gyakorlatban megtalálható a négy kötelező elem (alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás) és egy javasolt elem A végrehajtás folyamatos, helyes, tornászos testtarással történik, a leérkezés biztonságos. 4 (JÓ ) A gyakorlat végrehajtása közben kisebb tartáshibákat vét.. 3 (KÖZEPES ) Pedagógiai program 2013.

131

A tanuló ront, leugrásnál elesik. 2 (ELÉGSÉGES) Az előírt elemekből egy hiányzik a gyakorlatból. Korlát (fiúk) 5 (JELES ) A szabadon választott összefüggő korlátgyakorlatban megtalálható a négy kötelező elem (alaplendület támaszban, felkarfüggésben, pedzés, kanyarlati leugrás, elöltámasz) és egy ajánlott elem (billenések, emelések, saslendület, vállállás). A végrehajtás folyamatos, helyes, tornászos testtarással történik. 4 (JÓ ) A gyakorlat végrehajtása közben kisebb tartáshibákat vét.. 3 (KÖZEPES ) A tanuló ront, leugrásnál elesik. 2 (ELÉGSÉGES) Az előírt elemekből egy hiányzik a gyakorlatból. SPORTJÁTÉK Kosárlabda Fektetett dobás félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntető vonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, indulócsel után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. 3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani. Jobb-, és baloldalról is végre kell hajtani a gyakorlatot. 5 (JELES) Ha pontos átadás után, lendületes futás közben végrehajtott, erőteljes irányváltás után, lépéshiba nélkül átvett labdával, egy lábról történő felugrás után egy kézzel történik a kosárra dobás. 3 kísérletből legalább 2 kosarat ér el a vizsgázó. 4 (JÓ) A futás nem lendületes. 3 (KÖZEPES) Nem pontos az átadás, nem talál bele a kosárba. 2 (ELÉGSÉGES) Lépéshibát vét. Röplabda Fő értékelési szempont: játékkészség 3 : 3 elleni játék félpályán Pedagógiai program 2013.

132

5 ( JELES ) Folyamatos játék közben pontos bejátszással és igazodással lendületes támadótechnika alkalmazása 4 ( JÓ ) Kisebb pontatlansággal végrehajtott , de még támadó érintés végrehajtása 3( KÖZEPES ) pontatlan bejátszás, lassú labdához igazodással, a labda nem támadó jellegű átjátszása a másik térfélre 2 ( ELÉGSÉGES ) bizonytalan labdakezelés, esetleges átjátszás az ellentérfélre Kézilabda Kapura lövés indítás után: saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. (3 kísérlet) 5 (JELES) Ha pontos átadás után, lendületes futás közben átvett labdával, levegőből felugrás után jó technikával kapura lő. 3 kísérletből legalább 2 kapura lövés sikeres. 4 (JÓ) A futás nem lendületes. 3 (KÖZEPES) Labdaátadás nem pontos, labdakezelési hibát vét. 2 (ELÉGSÉGES) Kapura lövés nem sikerül. Labdarúgás Szlalom labdavezetés: 10 méter hosszan, öt darab egyenlő távolságra letett medicinlabda között szlalom labdavezetés oda-vissza. 3 kísérlet. 5 (JELES) Folyamatos futás közben, egyenletes haladással, a sportágra jellemző ritmusban és ütemben végrehajtva mindkét lábbal vezeti a labdát. 4 (JÓ) Végrehajtás lassú, ritmustalan. 3 (KÖZEPES) Csak az egyik lábbal vezeti a labdát. 2 (ELÉGSÉGES) Többször megakad a labda a medicinlabdákban, messzire elgurul a labda. Pedagógiai program 2013.

133

Testnevelés tantárgyból az osztályozó vizsga az adott évfolyam tanmenetében szereplő négy sportág értékelési útmutatója alapján történik. 11.4. Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó ismeretek Az oktatási folyamatban az értékelés a tanuló megnyilvánulásainak viszonyítása az elérendő célokhoz, követelményekkel. A pedagógus a tanuló tudását, előrehaladását, szorgalmát, magatartását a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és év végén osztályzattal minősíti írásbeli és szóbeli feleletei alapján az elméleti tantárgyakból. 11.4.1. A szakmai gyakorlati munka értékelése: A gyakorlati munka értékelése az oktatás formáinak megfelelően alakul. Szakközépiskolai szakmacsoportos alapozó gyakorlat érdemjegyek kialakításánál figyelembe kell venni -

a tanulók felkészültségét: 

megjelenésük, felszereltségük higiéniáját



szakmai, elméleti tudásukat - szóbeli vagy írásbeli feleleteik alapján

-

a munkavégzés szervezettségét, rendezettségét, tisztaságát;

-

a korábban már megismert és gyakorolt technológiai műveletek alkalmazási szintjét;

-

az újonnan tanult műveletek elsajátítását;

-

a munkához való viszonyt;

-

a kapott feladat elvégzését, megjelenítését, minőségét.

A tanév során a tanulók gyakorlati tevékenységenként (ételkészítés, cukrászat, éttermi munka,) kerülnek értékelésre. A félévi ill. tanév végi érdemjegyeket az egyes szakterületek oktatói a tevékenységi területek félévi ill. évvégi lezárt jegyeinek átlagolásával, a kerekítési szabályok figyelembevételével közösen állapítják meg (*.5 esetében az ételkészítés a meghatározó). Bármelyik „szakterület” elégtelen minősítése esetén az alapozó gyakorlat végső minősítése is elégtelen. Javítóvizsgát csak az elégtelen „szakterület” követelményei alapján kell tenni. 11.4.2. Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek Vendéglátó és turizmus ismeretek: Tankönyv: Az OM és az NSZFI által kiadott könyvjavaslat alapján. Voleszák Zoltán: Vendéglátó és turizmus ismeretek Számonkérési formák Szóbeli: -

kiselőadás


134

-

szóbeli felelet.

-

írásbeli felelet,

-

témazáró dolgozat.

Írásbeli:

Projektek készítése A témazáró dolgozat a félévi jegy kialakításánál dupla súllyal kerül beszámításra. Szállodai ismeretek Tankönyv: Az OM és az NSZFI által kiadott könyvjavaslat alapján. Számonkérési formák Szóbeli: -

szóbeli felelet.

-

írásbeli felelet,

-


Írásbeli:

Projektmunka A témazáró dolgozat a félévi jegy kialakításánál dupla súllyal kerül beszámításra. Marketing: Tankönyv: Az OM és az NSZFI által kiadott könyvjavaslat alapján. Katona Mária. Marketing (Dinasztia kiadó) Számonkérési formák Szóbeli: -

szóbeli felelet.

-

írásbeli felelet,

-

témazáró dolgozat,

-

házi dolgozat,

-

esettanulmány.

Írásbeli:

Projektmunka A témazáró dolgozat a félévi jegy kialakításánál dupla súllyal kerül beszámításra. Értékelés a Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek (szakmacsoportos alapozó ismeretek) tantárgyrészek esetében: A szóbeli feleletek értékelésénél figyelembe kell venni a fejlesztési feladatok között kiemelt


135

kommunikációs képességet, a szakkifejezések használatának a szintjét is. A házi dolgozatok értékelésénél az önálló ismeretszerzés, az információforrások használatának képességét, és az írásbeli kommunikációs készséget is figyelembe kell venni. Az írásbeli számonkérésnél a feladatokat úgy kell összeállítani, hogy az alapfogalmak és öszszefüggések ismeretét ellenőrző feladatok mellett szerepeljenek a szövegértést, a kreativitást, a rendszerező képességet - és más a fejlesztési feladatok között megjelölt - alap és szakmai kompetenciákat mérő - feladatok is. A témazáró dolgozat a félévi jegy kialakításánál dupla súllyal kerül beszámításra. A projektmunka értékelése során figyelembe kell venni: - a projektmunka „termékét” - a projektmunka előkészítésénél: az önálló információgyűjtés és ismeretszerzés képességét - a csoportmunka során az egyes tanulók részvételét, a csoporton belüli munkamegosztást, munkaszervezést és a kooperációs készséget - az egyes tanulók, és csoportok önértékelését - a projekt osztály előtti bemutatása során: a kommunikációs képességet A fenti értékelési szempontok súlyát a végső értékelés során a szaktanár a projekt jellegétől függően határozza meg. Érdemjegyek száma félévente és tantárgyrészenként: heti óraszám plusz egy. 11.4.3. Szakmacsoportos alapozó oktatás értékelési rendszere Vendéglátó-ipari szakközépiskola: 11 -12. évfolyam 

Vendéglátó– idegenforgalmi alapismeretek (A bizonyítványban a többi órarend szerinti tantárgy közé kell beírni!) tantárgyai:

Vendéglátó és turizmusismeretek Szállodai ismeretek Marketing

osztályzat:

a tanterv szerint tanított tantárgyak egyszerű számtani átlaga (*.5 átlagnál a Vendéglátó és turizmusismeretek tantárgy érdemjegye dönt)

Bármelyik résztantárgy elégtelen minősítése esetén a vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek tantárgy végső minősítése is elégtelen. Javítóvizsgát csak az elégtelen részterület követelményei alapján kell tenni.


136



Vendéglátás – idegenforgalom alapgyakorlat tantárgyai:

Ételkészítés Cukrász gyakorlat Pincér gyakorlat

osztályzat:

a tanterv szerint tanított tantárgyak egyszerű számtani átlaga (*.5 átlagnál az Ételkészítés tantárgy érdemjegye dönt)

Bármelyik „szakterület” elégtelen minősítése esetén az alapozó gyakorlat végső minősítése is elégtelen. Javítóvizsgát csak az elégtelen „szakterület” követelményei alapján kell tenni. 

szakmacsoportos alapozó oktatás vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra tantárgyai:

Vendéglátó – idegenforgalmi alapismeretek Vendéglátás – idegenforgalom alapgyakorlat

osztályzat:

tantárgyak egyszerű számtani átlaga (*.5 átlagnál a Vendéglátó – idegenforgalmi alapismeretek tantárgy érdemjegye dönt)

Bármelyik résztantárgy elégtelen minősítése esetén a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgy végső minősítése is elégtelen. Javítóvizsgát csak az elégtelen részterület követelményei alapján kell tenni. Két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskola: 12 – 13. évfolyam 

Vendéglátó – idegenforgalmi alapismeretek (A bizonyítványban a többi órarend szerinti tantárgy közé kell beírni!) tantárgyai:

Vendéglátó és turizmusismeretek Szállodai ismeretek Marketing

osztályzat:

a tanterv szerint tanított tantárgyak egyszerű számtani átlaga (*.5 átlagnál a Vendéglátó és turizmusismeretek tantárgy érdemjegye dönt)

Bármelyik résztantárgy elégtelen minősítése esetén a vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek tantárgy végső minősítése is elégtelen. Javítóvizsgát csak az elégtelen részterület követelményei alapján kell tenni.


137



szakmacsoportos alapozó oktatás vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra tantárgyai:

Vendéglátó – idegenforgalmi alapismeretek

osztályzat:

megegyezik a Vendéglátó – idegenforgalmi alapismeretek tantárggyal

11.5. Vendéglátóipari és idegenforgalmi szakképző iskola: 11.5.1. Szakiskola és szakközépiskola szakképző évfolyamok A szakmai képzés megszervezése során a kerettantervi programokban (szakmai kerettantervekben) meghatározott modulokhoz tartozó tantárgyak önállóan kerülnek oktatásra és értékelésre. Javítóvizsgát csak az elégtelen tantárgy témaköri követelményei alapján kell tenni. A képzés kerettantervében, ill. óratervében gyakorlatként megjelölt tantárgy elégtelen év végi érdemjegye esetén a tanuló a tanévet megismételni köteles. Szakmai elmélet: -

a modulokat, azok tantárgyait a pedagógiai program mellékletét képező óratervek tartalmazzák;

-

az értékelésnél szem előtt kell tartani a képzésre érvényes szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott szakmai-, személyes-, társas- és módszertani kompetenciakövetelményeket;

-

az érdemjegyek száma: tantárgyanként, félévente legalább a heti óraszám plusz egy;

-

Tankönyv: Az OM és az NSZFH által kiadott könyvjavaslat alapján.

-

Számonkérési formák. Szóbeli: -

szóbeli felelet,

-

kiselőadás.

Írásbeli: -

írásbeli felelet,

-


Értékelés: A pontozott írásbeli feleletek értékelése során a szakmai vizsgára előírt százalékos értékelést kell alkalmazni.


81 - 100 %

jeles (5)

71 - 80 %

jó (4)

61 - 70 %

közepes (3) 138

-

51 - 60 %

elégséges (2)

50% vagy 50% alatt

elégtelen (1)

Érdemjegyek száma félévente: heti óraszám plusz egy.

Szakmai gyakorlat: szakiskolai szakképző évfolyamok -

a szakképző évfolyamokon a - 9. évfolyam kivételével - tanulók a munkahelyi gyakorlatok mellett az óratervekben meghatározott óraszámban összevont csoportos foglalkozásokon vesznek részt;

-

a tanuló munkahelyéről havonta – az érintett hónapot követő első összevont csoportos foglalkozásra – érdemjegyben kifejezett értékelést köteles bemutatni szakoktatójának;

-

a szakoktatónak a gyakorlati munkavégzést havonta értékelni kell, és azt az osztálynaplóba be kell vezetni;

-

a havonkénti érdemjegy megállapítása a munkahelyi és az összevont csoportos foglalkozások érdemjegyeinek egyszerű átlagolásával történik; (*,5 átlag esetén a munkahelyi javaslat a meghatározó) (Ha a munkahelyi érdemjegy a tanuló hibájából az említett időpontig nem kerül bemutatásra, a havi érdemjegyet anélkül kell megállapítani.)

-

a félévi ill. év végi gyakorlati érdemjegyeket az óratervben meghatározott munkahelyi gyakorlat és az iskolai összevont csoportos gyakorlat – előzőekben részletezett – havonkénti jegyeinek átlagaként kell meghatározni. Elégtelen gyakorlati érdemjegy esetén a tanulmányok, csak a tanév megismétlésével folytathatók.

-

a gyakorlati munkavégzés értékelés során figyelembe kell venni: - a tanulók felkészültségét: 

megjelenésük, felszereltségük higiéniáját



szakmai, elméleti tudásukat - szóbeli vagy írásbeli feleleteik alapján

- a munkavégzés szervezettségét, rendezettségét, tisztaságát; - a korábban már megismert és gyakorolt technológiai műveletek alkalmazási szintjét; - az újonnan tanult műveletek elsajátítását; - a tanuló munkához való hozzáállását; - a kapott feladat elvégzését, megjelenítését, minőségét.


139

szakközépiskolai szakképző évfolyamok: -

a tanulók a képzés során csak iskolai tanműhelyi gyakorlaton valamint az iskola által szervezett külső és belső rendezvények lebonyolításán vesznek részt;

-

a képzés kerettantervében, ill. óratervében gyakorlatként megjelölt tantárgyelem elégtelen év végi érdemjegye esetén a tanuló a tanévet megismételni köteles;

-

a gyakorlati munkavégzés értékelés során a szakiskolai képzésre vonatkozó szempontokat kell figyelembe venni;

-

az érdemjegyek száma: tantárgyanként félévente legalább a heti óraszám plusz egy.

11.5.2. Iskolai rendszerű esti tagozatos felnőttoktatás A köznevelési (2011. évi CXC.) és a szakképzési (2011. évi CLXXXVII.) törvény felnőttoktatására vonatkozó sajátosságainak figyelembe vételével a kerettantervek és a helyi tanterv alapján iskolai rendszerű esti tagozatos felnőttoktatást szervezünk. A tanulók előmenetelének ellenőrzése érdekében az alábbi értékelési rendszert alkalmazzuk iskolánkban: A szakmai vizsgára bocsátás feltétele a kerettantervben szereplő valamennyi elméleti és gyakorlati tantárgy követelményeinek sikeres teljesítése. Szakmai elmélet: Az elméleti foglalkozásokon való részvétel és a tantárgyi értékelés alól a szakképzési törvény alapján felmentés adható. A hallgató érdemjegye ebben az esetben a korábbi tanulmányainak igazolásául szolgáló bizonyítvány alapján kerül megállapításra. A számonkérési formákra, a tantárgyi érdemjegyek számára és az értékelési szempontokra a nappali tagozatos tanulókra is érvényes előírásokat kell alkalmazni. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladat-ellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. Szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlat teljesítése alól felmentés nem adható. A hallgatók a teljesítendő gyakorlati óraszámokról a képzés megkezdésekor valamint a honlapon keresztül tájékoztatást kapnak. A gyakorlati képzés követelményeinek teljesítését a tanuló - tanulószerződés szerinti - munkáltatója igazolja. A munkáltató a tanuló teljesítményét érdemjeggyel minősíti. Az igazolás leadása a félévi ill. az év végi osztá-


140

lyozó értekezletet megelőzően legalább egy héttel a hallgató kötelezettsége. Az igazolások hiányában a tanulmányok csak a tanév megismétlésével folytathatók, és a hallgató tanulói jogviszonyának megszűntetését vonja maga után. 11.6. A vizsgák szervezése 11.6.1. A szintvizsga szervezése A központi programok valamint a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szintvizsga szervezendő egy-egy szakmai képzési szakasz lezárásaként annak mérésére, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. A szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve – az illetékes szakképző iskola és a gyakorlati képzés szervezője képviselőjének közreműködésével – szervezi. A szervezés és lebonyolítás során figyelembe kell venni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szabályzatában előírtakat. („A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szabályzata a gyakorlati szintvizsga általános szabályairól és eljárási rendjéről”) 11.6.2. A szakmai vizsgák megszervezése Az iskola a szakképzésről szóló törvény rendelkezései alapján a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, valamint a tanév rendjéről szóló kormányrendelet szerint vendéglátás-turisztika szakmacsoportban szakmai vizsgát szervez. Szakmai vizsga egyes részei alól felmentés csak a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint lehet. 11.6.3. Az érettségi vizsga szervezése Érettségi vizsgát a tanulók számára a 100/1997./ VI. 13. / Korm. rendeletben foglaltak szerint szervezünk. Azoknál a szakközépiskolai tanulóknál, akik a vendéglátás és idegenforgalom szakmacsoportban előkészítő és alapozó oktatásban vettek részt és érettségi vizsgát tesznek, a választható tantárgyak listája kiegészül a Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek komplex tantárggyal. Az érettségi vizsgára való felkészítésnél az iskola szem előtt tartja a 100/1997. sz. kormányrendelet 3. §-át. A követelmények vonatkozásában a 100/1997./ VI. 13. / Kormányrendelet, valamint a 40/2002 OM rendelet mellékleteiben foglaltak az irányadóak.

12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok


141

meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat célja -

A

tanórán

szerzett

ismeretek

gyakorlása,

rögzítése,

mélyítése,

megtanulása; új helyzetekben való alkalmazása. -

Kutatómunkára ösztönzés.

-

A kötelességtudat erősítése.

-

Nem lehet büntető jellegű, mechanikus.

-

Hétvégére csak annyi házi feladat adható, mint más hétköznapon.

-

Értékelését - akár frontálisan, akár egyénenként, illetve a tantárgy jellegétől

Korlátai:

függően akárhogy – mindig el kell végezni. Szempontok a házi feladatok meghatározásához: -

A tanulók életkori sajátosságai, értelmi képességei és a tananyag nehézségi foka határozza meg a szóbeli és írásbeli házi feladat mennyiségét.

-

Kapcsolódnia kell az óra anyagához.

-

Gondos tervezéssel kell kijelölni.

-

A szülővel/tanulóval közölni kell a házi feladat elmulasztásának következményeit.

-

A szülőnek/tanulónak kötelessége, hogy betegség esetén a házi feladatot megtudja.

A szóbeli házi feladat elvei: -

A tanulók kommunikációs képességének, szóbeli kifejező képességének fejlesztése.

-

Az egyes tantárgyak fogalomrendszerének gyakoroltatása, szakkifejezések biztos használata.

-

Az összefüggések megláttatása, a lényeglátás fejlesztése.

-

Magolás helyett a logikára épülő tanulás elsajátíttatása.

Az írásbeli házi feladat elvei: -

Magyar nyelv, matematika és idegen nyelv tantárgyakból a tanulók lehetőség szerint minden órán kapjanak házi feladatot, mert e tantárgyak esetében a gyakorlás és a szerzett tudás alkalmazása rendkívül fontos.

-

A többi tantárgy esetében a tananyag jellege határozza meg a házi feladatot.

-

Nagyobb lélegzetű házi feladat elkészítéséhez a pedagógus adjon ütemtervet (pl. olvasónapló, házi dolgozat, esszé, szakdolgozat stb.).


142

Házi feladat a szünetben: A hosszabb szünetekre (tavaszi, őszi, téli, nyári) kötelező házi feladatot a tanulók ne kapjanak, illetve csak annyit, amit a szünet nélkül is kapnának. A szünet célja a pihenés, szórakozás, kikapcsolódás, az önálló ismeretszerzés, családi nevelés, az esetleges tudásbeli hiányok pótlása a tanuló és a család elvárása szerint. Mivel minden tananyag eredményes elsajátításának alapja a tanulók olvasási készségének fejlesztése, ezért a nyári szünetre kapjanak egy kötelező olvasmánylistát, amelyből érdeklődésük és szorgalmuk alapján választhatnak, olvasmánynaplót készíthetnek, amit a pedagógus értékelhet.

13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az induló 9. osztályokat a fenntartóval egyetértésben tanévenként határozzuk meg. A felvétel a tanulmányi eredmények, a felvételi vizsga eredményei és a pályaalkalmassági elbeszélgetések alapján történik. Gimnázium: Az osztályba sorolás szempontjai: a tanult illetve választott idegen nyelvek, a humán- ill. reálorientáció. Általában négy gimnáziumi osztály indul tanévenként, ezek közül egy osztály két tanítási nyelvű (magyar-angol). Két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskola: Általában egy osztály indul, felvétel ill. besorolás tanulmányi eredmény valamint felvételi vizsga alapján. Vendéglátó-ipari szakközépiskola: Általában két osztály indul, felvétel ill. besorolás tanulmányi eredmény és a tanult nyelv (angol vagy német) alapján. Vendéglátó-ipari szakiskola: Általában három osztály indul, felvétel ill. besorolás tanulmányi eredmény illetve a választott szakma szerint (cukrász, pincér, szakács, panziós-falusi vendéglátó). A csoportbontás elvei: -

idegen nyelvek tanításánál homogén csoportok kialakítása;

-

matematika tantárgynál tudás és haladás szerinti csoportosítás;

-

szakmai gyakorlatnál a jogszabályoknál meghatározott létszámhatárok és szakmák szerint.


143

14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Célok és feladatok: El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és a nevelési-oktatási intézményekből kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás, a sport. Iskolánkban a fizikai felméréseket ősszel és tavasszal végeztetjük el a tanulókkal. 1. Aerob állóképesség mérése: -

2000 m-es síkfutás

A próbában elért teljesítmény alapján, az egyén aerob kapacitását akkor becsülhetjük meg legpontosabban, ha a futás próbát kiegészítjük pulzusméréssel. 2. Az erő, erő-állóképesség mérése: -

helyből távolugrás / az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére /

-

hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig

Maximális időtartam:4 perc /a hátizom erő-állóképességének mérésére /. -

hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig

Maximális időtartam: 4 perc /a csípőhajlító és a hasizmok erő-állóképességének mérésére /. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig. Maximális időtartam: leányok 1,5 perc, fiúk 3 perc / a vállöv- és a kar erejének, erőállóképességének mérésére /. A felmérés gyakorlati végrehajtása: a vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést; a könnyített- és gyógytestnevelésre utaltak általános izomerejük minősítéséhez csak az orvos által nem tiltott, de legalább három motorikus próbát végezzenek el; ha a tanulót bármilyen oknál fogva csak a futás alól menti fel az orvos, akkor részükre a kocogást javasoljuk, és ez esetben az önmagához viszonyított fejlődés értékelését, kell előtérbe helyezni; a felmérés megkezdése előtt a résztvevőket tájékoztatni kell a vizsgálat céljáról, gyakorlati hasznáról és az elvégzendő feladatokról. A próbák elvégzése, az elért teljesítmény értékelése, a tanulók egyre aktívabb bevonásával az útmutató alapján történik; az erő, erő-állóképesség próbában három kísérleti lehetőség adható, és a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba. Értékelés


144

Az egyes feladatokat táblázat alapján értékeli a testnevelő. Az évfolyamok legjobb tanulóinak nevét a hirdetőtáblára függesztjük ki. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: -

Igen gyenge elégséges. Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikaiszellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát a tanuló.

-

Gyenge közepes. Az egésznapi tevékenységétől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni a fáradalmát.

-

Elfogadható. A rendszeres, mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de a tartós, váratlan többletmunka már erősen igénybe veszi.

-

Közepes jó. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen.

-

Jó példás. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek.

-

Kiváló. E szintet elérők, már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban is kiváló eredményeket érhet el.

-

Extra. Ha ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró-képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhetők /élsportolók/.

1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll ( a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy , hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), majd (páros karlendítéssel előre), páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegít ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a Pedagógiai program 2013.

145

legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A mozgásban résztvevő főbb izmok Nagyon komplex mozgás, szinte minden izom dolgozik. 1. fázis: elrugaszkodás négyfejű combizom; combhajlítók: félig inas, félig hártyás, kétfejű combizom;háromfejű lábszárizom. A mozgásban résztvevő egyéb izmok: nagy mellizom, mély hátizom, hasizmok, nagy farizom. 2. fázis: légmunka delta izom; csuklyás izom; elülső fűrészizom; nagy farizom; hasizmok: egyeneshasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom; háromfejűlábszár izom. 3. fázis: talajfogás combhajlítók: félig inas, félig hártyás, kétfejű combizom; nagy farizom; háromfejű lábszár izom; négyfejű combizom.

3. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan. kifáradásig. Maximális időtartam: nők 1,5 perc, férfiak 3 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mel1ső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, - a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik - a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van - a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerü1. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet né1küli szabályosan végrehajtott ismétlések


146

száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő. Vigyázat! Amint az ágyéki gerincszakasz (a törzs) egyenes feszes tartása megszűnik (=a has lesüllyed), a gyakorlatot azonnal abba kell hagyatni, mert ekkor az ágyéki gerincet károsító nyíró erők lépnek fel! A mozgásban résztvevő főbb izmok: nagy mellizom; nagy farizmok; háromfejű karizom; delta izom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom.

5. A hátizmok erő-állóképességének mérése. Hasonfekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan - kifáradás Maximális időtartam: 4 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végéig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs - és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig,


147

4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkü1i szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Vigyázat! A farizom és a hasizom egyidejű megfeszítése a gyakorlat során végig feltétlenül megtartandó, ellenkező esetben az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A gyakorlat során a lábakat azért nem szabad leszorítani, mert a hosszú emelőkar miatt az ágyéki gerincszakaszon - izomgyengeség esetén pedig feljebb is -a gerincet károsító nyíró erők lépnek fel. A mozgásban résztvevő főbb izmok: mélyhátizmok: hosszú hátizom, külső oldali csípő-bordaizom; kis- és nagy rombuszizom; csuklyás izom (főleg a középső része); nagy farizom; elülső fűrészizom. Hosszú erőkarral erőteljesebb a trapézizom alsó és a mélyhátizmok ágyéki szakaszának a munkája.

6. A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan kifáradásig Maximális időtartam: 4 perc.


148

A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Vigyázat! Ha a gerincszakaszokat nem lassan, fokozatosan emeljük el és engedjük vissza, vagy ha a lábakat külső erő szorítja le (pl. társ), akkor az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A mozgásban résztvevő főbb izmok Főként az egyenes hasizom felső szakasza dolgozik, de a többi hasizom is besegít. Hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom.


149

15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az egészség meghatározása A WHO megfogalmazása szerint az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Olyan pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés színtere A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre. Így az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére. Az iskolai egészségfejlesztő munka – akár jól, akár rosszul működik, alapvetően befolyásolja az iskola egész életét. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: -

minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást;

-

együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen;

-

egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak;

-

olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást;


150

-

törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék; a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

15.1. Jogszabályi háttér A köznevelési törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben is megjelentek: -

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet

-

a 96/2000. (XII.11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”

-

a 1036/2003. (IV.12.) Korm. Határozat a 96/2000. Ogy. Hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

-

a 46/2003. sz. (IV.16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról

-

a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényt

-

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, 38.§ (1) és (2) bek.

-

az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete

-

kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet

-

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.

15.2. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az Pedagógiai program 2013.

151

iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: -

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete;

-

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága;

-

az értékek ismerete;

-

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe;

-

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata;

-

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben;

-

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete;

-

a tanulás és a tanulás technikái;

-

az idővel való gazdálkodás szerepe;

-

a rizikóvállalás és határai;

-

a szenvedélybetegségek elkerülése;

-

a tanulási környezet alakítása;

-

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

A feladat nagy, megoldásához minden lehetséges eszközt igénybe kell venni. 15.3. A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: -

megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel;

-

kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;

-

felkelti az igényt, képessé tesz: 

a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;



összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére;



a problémák megkeresésére, okainak megértésére;



kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére;




az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, válla-

152

lására környezeti kérdésekben; 

a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”

15.4. Az alapelveket szabályozó jogi háttér A nemzetközi előzmények közül azt az egyet említjük meg, mely az összes eddigi kezdeményezést magába olvasztja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005–2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezetiés egészségnevelési programjai. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: -

18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez;

-

70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: -

a Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat.

Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló, tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny


153

állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003) 15.5. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele Iskolánk környezeti nevelési programja akkor szolgálja igazán a diákok érdekeit, ha megvalósulása hozzájárul a közoktatás-fejlesztés stratégiai céljainak eléréséhez. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén: A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől). Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés keretein belül megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása. Az oktatás minőségének fejlesztése A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítását. A tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az avval való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését. Az oktatás tárgyi feltételei javítása A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források (pl. Zöld Forrás6, Erdei Iskola Program7) hozzásegítik az iskolákat a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához. Azt szeretnénk, ha a környezeti nevelési program iskolánkban egy, a jogszabályokkal összhangban lévő, a mindennapi pedagógiai munkához használt eszköz, iránytű lenne. Pedagógiai program 2013.

154

Szükségesnek tartjuk a környezeti nevelési program két-háromévente történő felülvizsgálatát. Iskolánk csak akkor tud megfelelni a rohamosan változó társadalmi igényeknek, ha a terveinket is módosítunk a változásoknak megfelelően. 15.6. Helyzetelemzés, helyzetkép 15.6.1. Iskolánk helye, épülete Iskolánk Győr egyik új lakótelepén, Marcalvárosban épült 16 éve panellakások környezetében. A lakótelep szélén elhelyezkedő épületeink körül kisebb parkosított zöld területek is találhatók. A közlekedés szempontjából kedvező helyzetben vagyunk. A környező mellékutak forgalma nem erős, így a közlekedésből származó zaj és környezetszennyező gázok kibocsátása közvetlen környezetünkben nem túl magas. Tágabb, néhány száz méteres körzetünkben már nagyobb forgalmi utak és busz végállomás is található. Ezeken a helyeken már nagyobb a gépjármű forgalom és az ebből adódó környezetterhelés is. Iskolánk helye tehát befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. 15.6.2. Iskolánk működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül 20 %-a foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák együttműködésére. Iskolánk vendéglátóipari szakképzéssel is foglalkozik, így a szakoktatók is bekapcsolódnak a napi környezeti nevelés munkába. 15.6.3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán, laboratóriumban: -

a tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az


155

élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért; -

az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket laboratóriumban megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését.

Nem hagyományos tanórai keretben: -

a tanév során sok osztály intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez.

Tanórán kívüli programok: -

a gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny);

-

különböző akciókban veszünk részt: 

az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, alumínium-, használt háztartási zsiradék és papírgyűjtés) szervezünk;



kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítást.

15.6.4. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskolának a következő tanévben ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. 15.6.5. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák Pedagógiai program 2013.

156

tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában, a hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. Iskolaorvos. Az iskolaorvos felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazPedagógiai program 2013.

157

gatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. 15.6.6. Anyagi erőforrások Saját erőforrások Költségvetés. Az iskola az éves közoktatási normatívából fordít környezeti nevelési feladatok ellátására. Ebből a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlás, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítása, jutalmazása lehetséges. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a kör-


158

nyezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Külső erőforrások Fenntartó. A fenntartói támogatás évente költségvetéstől függően változik, esetenként támogatva az iskola környezeti nevelési munkáját. Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból és szakképzési támogatásból van saját bevétele, melyek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a környezeti munkacsoport vezetője képviseli a megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit. Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. 15.7. Alapelvek, jövőkép, célok 15.7.1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: -

a fenntartható fejődés;

-

a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;

-

a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

-

alapvető emberi szükségletek;

-

emberi jogok;

-

demokrácia;

-

elővigyázatosság;

-

biológiai és társadalmi sokféleség;

-

az ökológiai lábnyom.

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú

távú

célunk,

jövőképünk,

hogy

környezettudatos

állampolgárrá

váljanak

tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -

a környezettudatos magatartást és életvitelt;

-

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;


159

-

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;

-

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;

-

a rendszerszemléletet;

-

tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;

-

az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: -

alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

-

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

-

szintetizálás és analizálás;

-

problémaérzékenység, integrált megközelítés;

-

kreativitás;

-

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

-

vitakészség, kritikus véleményalkotás;

-

kommunikáció, média használat;

-

konfliktuskezelés és megoldás;

-

állampolgári részvétel és cselekvés;

-

értékelés és mérlegelés készsége.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Lakótelepi iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. A 90-es évek óta Pedagógiai program 2013.

160

éppen ezért foglalkozunk tudatosan környezeti neveléssel. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, laboratóriumban, nyári tanulmányi kiránduláson megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. 15.7.2. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: -

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

-

tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása;

-

a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése.

Hagyományok ápolása: -

tavaszi nagytakarítás - szemétgyűjtés

-

a lakótelep nevezetességeinek feltérképezése;

-

az iskola névadójának élete – kutatás;

-

drog-prevenciós program folytatása;

-

osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

Szaktárgyi célok: -

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);

-

a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák


161

és megoldási lehetőségeik); -

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);

-

interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);

-

tanórán kívüli szakórák szervezése;

-

természetvédelmi versenyekre felkészítés;

-

multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;

-

a számítógép felhasználása a tanórákon.

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók: -

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;

-

legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében.

Magyar nyelv és irodalom Gimnázium – A tanulók: -

ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat;

-

tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni;

-

tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére.

A tanulókban fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet. Szakképzés (a gimnáziumi célokon kívül) – A tanulók törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt. Történelem A tanulók: -

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;

-

tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására.

Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgoPedagógiai program 2013.

162

zásának segítségével. A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; Matematika A tanulók: -

tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;

-

logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;

-

váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;

-

tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

-

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;

-

ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rez-

Fizika A tanulók:

gés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; -

ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;

-

tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra.

Földrajz A tanulók: -

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;

-

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;

-

ismerjék meg a világ globális problémáit;

-

ismerjék meg és őrizzék a természet, és az ember alkotta táj szépségeit.

-

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve

Biológia A tanulók: mérséklési lehetőségeit; -

ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;


163

-

ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;

-

sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók: -

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;

-

értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Ének-zene A tanulók: -

ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;

-

fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;

-

tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;

-

fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Etika A tanulók tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni. Filozófia A tanulók: -

értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása;

-

érzékeljék, hogyan alakult ki a posztindusztriális társadalmak „manipulált fogyasztása”.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók: -

ismerjék a természetes alapanyagok használatát;

-

legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni;

-

legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően.

Szakképzés (9-10. évfolyamok; szakmai alapozó elmélet és gyakorlat) A tanulók: -

ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni;


164

-

ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni;

-

tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére;

-

ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit.

Szakképzés (11-12. ill.13-14. évfolyamai; szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek) A tanulók: -

tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.);

-

ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát;

-

sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat.

-

erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket

A tanulókban: szakmaspecifikusan kiegészíteni; -

alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem;

-

alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. 9. évfolyam: Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk? 10. évfolyam: Testi, lelki problémák; a megoldás módjai 11. évfolyam: A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám.


165

12. évfolyam: Intézmények. Civil szervezetek. -

városunk civil szervezeteinek megismertetése;

-

megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert szervezetekkel való együttműködés.

15.7.3. Rövidtávú céljaink Az iskola épületének szűkebb, illetve tágabb környezetének környezet baráttá tétele A helyzetből adódó jellemCélok zők nagy forgalom - közlekedési biztonság növelése; - a kerékpáros és gyalogosközlekedés növelése. szemét

az iskolabelső

energia-felhasználás világítás vízfelhasználás

udvar iskolabüfé


Tevékenység, feladat

- kerékpárral közlekedők számára biciklitároló; - biztonsági felszerelések és a légzőmaszkviselés ösztönzése. - tiszta, egészséges környezet - szeméttárolók sűrítése; - szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás; - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata. - tiszta, meghitt környezet - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír; - dohányzásra külön helyiség kialakítása; - gyakori szellőztetés - lábtörlők alkalmazása. - takarékos fűtés - nyílászárók javítása, tető szigetelése, esetleg tetőkert; - egészséges, takarékos; -hagyományos fénycsövek - a természetes fény preferá- cseréje lása - egészséges ivóvíz; - víztakarékos öblítés, csapok -a vízfogyasztás csökkentése. karbantartása; - a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása. - biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása - egészséges ételek, italok - gyümölcslevek és -teák; - friss és aszalt gyümölcsök; - joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek.

166

az iskola eszközellátottsága

- a tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése; - az esztétikai érzék fejlesztése; - egészséges személyiség kifejlődése.

- a tantermekben írásvetítő, TV, videó és számítógép; - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok; - az étkező konyháján gáztűzhelyek, konyhai eszközök; - ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár.

15.8. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: -

terepi munka során: tanulmányi kirándulások, városismereti játékok stb.;

-

„akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, iskolarádió működtetése,

-

modellezés;

-

„látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;

-

versenyek;

-

szakkörök;

-

iskolazöldítés;

-

DÖK-nap;

-

tanórán, laboratóriumban;

-

Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, fordítási verseny, kiállítás, akadályverseny szervezése.

15.8.1. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: -

kooperatív (együttműködő) tanulási technikák,


167

-

riportmódszer,

-

projektmódszer,

-

kreatív tevékenység,

-

közösségépítés,

-

művészi kifejezés.

15.8.2. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az „Anyagi erőforrások” című alfejezet tartalmazza. 15.8.3. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái -

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;

-

házi dolgozat készítése;

-

poszterek készítése és bemutatása;

-

iskolarádió felhasználása híradásra;

-

drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal;

-

faliújságon közölt információk készítése;

-

szórólapok készítése.


168

Iskolán kívüli kommunikáció formái -

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;

-

környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;

-

környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;

-

a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 16.1.1. Általános elvek: A tanuló magatartásának és szorgalmának elbírálása az osztályfőnök feladata. Az osztályfőnök a döntése előtt kérje ki és vegye figyelembe az osztályban tanító tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók, valamint az osztályközösség, azon belül az osztály DÖK véleményét. Kollégiumban elhelyezett tanuló esetében a nevelőtanár véleménye is irányadó lehet. A magatartási érdemjegyek megállapításakor az alábbiakra kell figyelemmel lenni: -

a házirend követelményeinek betartása;

-

a tanuló viselkedése és beszédmodora a nevelőivel és társaival;

-

magatartása a tanórán, a gyakorlati foglalkozásokon, tízpercben és a tanórán kívüli iskolai rendezvényeken;

-

igazolatlan mulasztások mértéke;

-

kapott dicséretek és jutalmak;

-

részvétel az osztály valamint az iskolaközösség munkájában.

A szorgalom érdemjegyek megállapításakor az alábbiakra kell figyelemmel lenni: -

a tanuló képességeinek és tanulmányi eredményének egymáshoz való viszonya;

-

tanórai aktivitásának mértéke;

-

szakmaszeretete, leendő hivatása iránti érdeklődése;

-

munkához (a tanuláshoz és a fizikai munkához) való viszonya;

-

kötelességteljesítésének mértéke.

16.1.2. A tanuló konkrét érdemjegyeinek megállapítása A tanuló magatartásának értékelése


169

Példás (5): A tanuló, a vele szemben támasztott nevelési követelményeknek maradéktalanul megfelel; közösségi munkája dicséretes; a kötelességek teljesítésében társainak példát mutat; igazoltan mulasztása a házirend szerinti és fegyelmi büntetése nincs; vele szemen fegyelmező intézkedést nem alkalmaztak. Jó (4): A tanuló, a nevelési követelményeknek általában megfelel, a közösségi munkában kevésbé vesz részt; igazolatlan óráinak száma a házirendben foglaltak szerinti; fegyelmi büntetése nincs; legfeljebb fegyelmező (l: szaktanári-, vagy osztályfőnöki figyelmeztető) intézkedést alkalmaztak vele szemben. Változó (3): A tanuló, a nevelési követelmények teljesítésében ingadozó, a közösségi munkában csak vonakodva vagy egyáltalán nem vesz részt; igazolatlan hiányzása a házirend szerinti; igazgatói szintű fegyelmező büntetésnél súlyosabb elmarasztalásban nem részesült. Rossz (2): A tanuló, a követelmények teljesítésében hanyag; a közösség fejlődését hátráltatja; igazolatlan hiányzása a házirend szerinti; súlyos fegyelmi büntetésben részesült. A tanuló szorgalmának értékelése Példás: (5): A tanuló kötelességteljesítése kifogástalan; a tanítási órákra és gyakorlati foglalkozásokra való felkészülésben – képességei szerint, és körülményeihez mérten – kitartó törekvést tanúsít; tanulmányi munkája rendszeres. Jó (4): A tanuló iskolai és otthoni (házi feladat) munkáját teljesíti; vállalt kötelezettségeit elvégzi, de képességei és körülményei alapján jobb eredményre lenne képes. Változó (3): A tanuló iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít igyekezetet; osztályzatai nagyon szélsőségesek; kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Hanyag (2): A tanuló keveset tesz tanulmányi előmenetele, fejlődése érdekében; kötelességeit gyakran elmulasztja; tanulmányi munkája megbízhatatlan; felkészültsége nem alapozza meg minimális szinten a továbbhaladást. Megjegyzés A magatartást és a szorgalmat külön érdemjeggyel értékeljük ugyan, de van köztük összefüggés. Ugyanis a szorgalomjegyet meghatározó kötelességteljesítés a magatartásjegyet is befolyásolja. Ebből következik, hogy túl nagy különbség a két osztályzat között nem lehet: pl. egy változó szorgalmú tanuló, aki a kötelességteljesítésben rossz példát mutat csak indokolt esetben kaphat példás magatartásjegyet. A szorgalom megítélésében kerüljük a mechanikus eljárást. Két ugyanolyan tanulmányi eredményű tanuló szorgalomjegye eltérő lehet, az eredményt minden esetben a képességhez kell viszonyítani.


170

Bukott tanulónak sem a magatartása, sem a szorgalma nem lehet példás. Szorgalom esetében a jó minősítés is megfontolandó. Év végén az egész tanévre vonatkozóan kell az értékelést elvégezni, a második félévi magatartást és szorgalmat nagyobb súllyal kell figyelembe venni, tehát a jegyben a tendenciák is tükröződjenek, de az első félévi fegyelmező intézkedések és igazolatlan órák csak az adott félévben módosítják az érdemjegyeket. A nevelők feladatai a magatartás és szorgalom megállapítása előtt: Az osztályfőnökök az osztályozóértekezletet megelőző héten ceruzával írják be a javasolt érdemjegyeket a naplóba. A szaktanárok és szakoktatók az osztályzatokra vonatkozó módosító javaslataikat ceruzával írják be az osztálynaplóba, aláírással együtt. A gyakorlati oktatással összefüggő osztályzatokat a szakoktató állapítja meg a gyakorlati oktatók javaslatainak figyelembevételével, s írja be havonta a csoportnaplóba, félév és évvége előtt pedig az osztálynaplóba. A szaktanárok, a szakoktatók, a tanulókról gyűjtött - magatartást, szorgalom jegyet befolyásoló - információkat hozzák az osztályfőnök tudomására (esetlegesen tanév közben is), osztályozó értekezlet előtt. 16.2. A tanulók jutalmazásának elvei A dicséret, a jó teljesítmények jutalmazása fontos pedagógiai eszköz. Következetesen élve ezzel az eszközzel fokozhatjuk tanulóink aktivitását, szorgalmát, kezdeményezőkészségét. A jutalmazás alapjául szolgálhat a tanuló kötelességei körébe tartozó feladatok terén kiemelkedő eredmények elérése, valamint minden olyan tanórán kívüli tevékenység, amely személyiségének fejlesztésére, illetve a tanulóközösség javára szolgál. 16.2.1. Az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei Szaktanári dicséretben részesülhet a tanuló, ha: -

az adott tantárgyból kimagasló eredményt ér el;

-

a tananyag kiegészítését önállóan vállalja (kiselőadások, szemléltető anyag készítése, stb.).

Osztályfőnöki dicséretben részesülhet a tanuló, ha: -

kötelességét folyamatosan példamutatóan teljesíti, általános tanulmányi eredménye kiváló;


171

-

a tanév folyamán nem mulasztott;

-

emberi magatartása, tanáraihoz és osztálytársaihoz való viszonya példamutató.

A gyakorlati oktatás-vezető dicséretben részesítheti az iskolai tanműhelyben, illetve a tanév végén folyamatosan szervezett gyakorlatokon kiemelkedő szorgalmat, példamutató magatartást tanúsító tanulót. A vállalat is jutalmazhatja a szakiskolás tanulót. A jutalmazás módját és formáját, illetve a jutalom mértékét a vállalat az iskola igazgatójával és a vállalat szakszervezeti bizalmival egyetértésben állapítja meg. Általános dicséret Az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével a kiváló tanulmányi eredményért és az osztályközösségben végzett munkáért adható. A dicséret félévkor az ellenőrző és az anyakönyv, év végén a bizonyítvány és anyakönyv (a törzslap) jegyzet rovatába kerül. Általános dicséretben részesülhet a tanuló: -

iskolaközösség érdekében kifejtett kiváló munka alapján (mozgalmi, társadalmi stb.);

-

versenyeken elért eredmények (városi, megyei versenyen elért 1-3. hely; kulturális versenyeken elért arany, ezüst, bronz fokozat; társadalmi szervezetek által kiírt versenyeken elért 1-2. hely; OSZTV-n elért 1-10. hely; OKTV-n elért 11-20. hely; országos pályázaton elért 4-6. helyezés; sportversenyeken elért 1-3. helyezés) alapján.

Igazgatói dicséretben részesítheti, és példaként állítja a tanulóközösség elé azt a tanulót, aki osztálya, iskolája hírnevét teljesítményével növeli. Az igazgatói dicséretről értesítést kap a szülő. A tanulóifjúságot a dicséretről tájékoztatják. Nevelőtestületi dicséret Az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett igen jelentős, a kötelességein túlmenő tevékenységért adható (jegyzőkönyvi dicséret). Formái: -

csoportos jutalomban részesíthető a tanulóközösség a kiemelkedően végzett együttes tevékenységért;

-

dicséretben részesíthetjük a tanulóközösséget iskolai tanulmányi versenyek megszervezéséért, azon való részvételért és szép eredmények eléréséért.

Az igazgató az iskola tanulóközössége előtt ismerteti a jutalomban részesítettek nevét és osztályát. Pedagógiai program 2013.

172

A tantárgyi és hiányzásmentességért kapott, valamint az általános tanulmányi eredményre vonatkozó dicséretet az osztálynaplóba illetve az anyakönyvi lapra és a tanuló bizonyítványába is be kell írni. Krúdy Emlékplakett a legmagasabb szintű iskolai elismerés. A nevelőtestület döntése alapján, a ballagási ünnepségen kerül sor az átadásra. A „Krúdy Alapítvány a tanulókért” alapszabályának megfelelően anyagi támogatásban részesítheti az arra érdemes tanulókat, külföldi tanulmányi útjuk és egyéb továbbképzéseik során. A döntéseket az Alapítvány kuratóriuma hozza.

17. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Az iskola Pedagógiai programjának megvalósításához szükséges többletköltséggel járó feladatok közül az év végi jutalmazáshoz szükséges többletköltségeket kell a fenntartónak biztosítani. Ennek mértékét a6. sz. melléklet tartalmazza.

18. Záradék A Pedagógiai Programot véleményezte és elfogadta a Diákönkormányzat, a Szülői Munkaközösség, élt döntési jogával a nevelőtestület (5. számú melléklet). Érvényes visszavonásig, de felülvizsgálata a képzési határszakaszokon, legkésőbb a végső felfutáskor indokolt. A felülvizsgálatot kezdeményezheti a fenntartó, a szülői közösség illetve a nevelőtestület többsége. Jóváhagyás után a Pedagógiai Program nyilvános. Munkaidőben a teljes példány megtekinthető az iskola könyvtárában.

Győr, 2013. május 11.

Nagy Attila igazgató


173

19. Mellékletek 1. számú melléklet Eszközjegyzék 2. számú melléklet Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai 3. számú melléklet Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak előírt tananyaga és követelményei, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 4. számú melléklet Érettségi szóbeli témakörök 5. számú melléklet Szakmák és modulok - modultérkép 6. számú melléklet Legitimációs dokumentumok: 1. A Pedagógiai program elfogadását tárgyaló nevelőtestületi ülés jegyzőkönyve 2. A Pedagógiai program elfogadását tanúsító szülői választmányi nyilatkozat 3. A Pedagógiai program elfogadását tanúsító diák-önkormányzati nyilatkozat


175

A Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja

Recommend Documents