A Pécsi Szakképzési Centrum Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskolája. Pedagógiai Programja

Pécsi Szakképzési Centrum Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskolája

Pedagógiai Program 2015

A Pécsi Szakképzési Centrum Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskolája

Pedagógiai Programja

2015.

1



TARTALOM BEVEZETÉS ........................................................................................................................... 10 NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................... 12 Küldetésnyilatkozat ....................................................................................................................... 13 Az iskola adatai, Története, Személyi feltételrendszere ................................................................ 14 Adatok .................................................................................................................................... 14 Az intézményben folytatható képzési formák: ....................................................................... 15 Az iskola történetének vázlata ............................................................................................... 16 A 2014/2015-ös tanév személyi feltételei .............................................................................. 18 A tanulók................................................................................................................................ 19 A tanulók lakóhely szerinti megoszlása a 2014/2015-ös tanévben ........................................ 21 Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai és feladatai .................................................................. 22 Kiemelt fejlesztési feladatok.......................................................................................................... 26 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok ................................................... 26 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................................... 27 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ........................................................ 30 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos együttnevelésből adódó speciális feladatok, törvényi előírások .......................................................................................................................... 32 Az iskolai életet segítő tevékenyésgek .......................................................................................... 33 Partneri kapcsolattartás formái ...................................................................................................... 34 A tanulmányok alatti vizsgák és egyéb vizsgák szabályai ............................................................ 35 A tankönyvek kiválasztásának alapelvei a Sásdi Vendéglátóipari Szakképző iskolában................ 36 Pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ..................................................................................... 37 Egységes alapokra épülő differenciálás ................................................................................. 37 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ........................... 38 2



A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása.............................................................. 39 A szociális hátrányok enyhtését segítő, a beilleszkedési, magatartási nehézésgekkel küzdő tanulókkal összefüggő tevékenyésg....................................................................................... 39 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladaok meghatározásának elvei és ..... 40 A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok ........................................................... 40 A tanulók értékelése ...................................................................................................................... 40 Csoportbontások ........................................................................................................................... 42 Egészségnevelési porgram ............................................................................................................. 43 A fizikai állapotfelmérés módszerei ....................................................................................... 56 Környezeti nevelési program ......................................................................................................... 69 A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei ............................................................................... 84 A nevelő-oktató munka ellenőrzésének rendszere ....................................................................... 87

HELYI TANTERV ................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Tanterv a szakközépiskolák 9-12. évfoylama számára .................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. A szakközépiskolák 9-12. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai .......Hiba! A könyvjelző nem létezik. A Nat műveltségterületeinek megjelenése a gimnázium 9-10. évfolyam tantárgyi rendszerében ....................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Magyar nyelv és irodalom ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fejlesztési követelmények ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam ............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Történelem ..................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3



Fejlesztési követelmények ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam ............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Társadalomismeret és etika............................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Idegen nyelv .................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fejlesztési követelmények ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam ............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Matematika .................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fejlesztési követelmények ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam ............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Ének-zene ...................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fejlesztési követelmények ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

4



9. évfolyam ............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Rajz és vizuális kultúra .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fejlesztési követelmények ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Osztályfõnöki 9-12. ....................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Osztályfõnöki 9-10................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Testnevelés és sport ....................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam ............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fizika ............................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fejlesztési követelmények ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam ............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Földünk és környezetünk ............................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fejlesztési követelmények ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam ............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

5



11. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12. évfolyam .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Biológia .......................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fejlesztési követelmények ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Kémia ............................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fejlesztési követelmények ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Informatika .................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fejlesztési követelmények ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szakmacsoportos alapozó oktatás................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek ....... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fejlesztési követelmények ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok.......................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6



Fejlesztési követelmények ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szakmai orientáció a gazdasági-szolgáltatási szakterületre .......... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek ...................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Gazdasági-szolgáltatás orientációs gyakorlatok .................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Óratrv (Heti óraszámokkal)............................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az érettségi vizsgatárgyak megnevezése....................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A középszintű érettségi vizsga témakörei ..................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Magyar nyelv és irodalom ...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Matematika ............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Történelem............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Idegen nyelv ........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Földrajz................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Informatika............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek ........................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

SZAKMAI PROGRAM .........................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Közismereti képzés ........................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Kommunikáció – Magyar nyelv és irodalom ................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Idegen nyelv................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam – 72 óra .............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

7



10. évfolyam – 72 óra ............................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11.évfolyam 64.óra ............................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Matematika ................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11.évfolyam ........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Társadalomismeret ........................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Természetismeret .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Testnevelés és sport ...................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Osztályközösség építés .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. INFORMATIKA ................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. évfolyam............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

8



11. évfolyam........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szakképzési kerettanterv ............................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Cukrász ................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Pincér ..................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szakács ................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Kiegészítés .............................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

9



BEVEZETÉS Jelen pedagógiai program a 2004. évben készített korábbi pedagógiai program jogszabályban előírt felülvizsgálatával elkészített 2007. december 15-i módosításának 2012. május 09-én és a 2013. szeptember 15-én elkészített változata felhasználásával készült a Pécsi Szakképzési Centrum Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskolája tantestületének több hónapos munkája eredményeként. Alapjait a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a Kormány 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium); a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet; 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről; 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei; 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (TKr.); 73/2013. Korm. rendelet

az

egyes

oktatási

tárgyú

kormányrendeletek

módosításáról,

100/1997.

Kormányrendelet az érettségi vizsgáról, 20/2008. SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díjakról, 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet a szakképzés kerettanterveiről, 19/2008. (XII.4.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjének módosításáról határozzák meg. A központi kiadott közismereti és szakmai kerettantervek átdolgozásával, adaptált változataival készült a helyi tanterv. A szakmai program elkészítésénél szintén irányadók a vonatkozó szakmai és közismereti kerettantervek. A Pedagógiai Program három részből áll: -

Nevelési program

-

Helyi tanterv

-

Szakmai program A felülvizsgált nevelési program 2015. év szeptember hó 1. napján lép hatályba

határozatlan

időre.

Esetleges

későbbi

jogszabályok

módosításokat,

változtatásokat

eredményezhetnek. A TÁMOP 3.3.9.D-12-2012-0001 „Még egy esély” pályázatban vállalt kötelezettségek miatt a Nevelési program kiegészült egy melléklettel 2013. október 24-én. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközöket és felszereléseket a Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola – a 20/2012. EMMI

10



rendelet 2. számú mellékletében előírtak alapján készített – Kötelező felszerelési- és taneszközjegyzéke tartalmazza.

11



NEVELÉSI PROGRAM

12



KÜLDETÉSNYILATKOZAT

A Pécsi SZC Sásdi Vendéglátóipar Szakképző Iskolájában jelenleg dolgozó tantestület arra törekszik, hogy általánosan művelt, felsőfokú oktatási intézményekben való továbbtanuláshoz, illetve szakmájuk folytatásához megfelelő ismeretekkel rendelkező, a felnőtt létre, a családi és társadalmi életre felkészült diákok hagyják el intézményünket érettségi, illetve szakmai vizsgájuk sikeres letétele után. E törekvésnek megfelelően a következő értékeket tartjuk elsődlegesnek: Sokoldalú műveltség Magas szintű szakmai tudás Kreativitás Együttműködési készség Kötelességtudat Egészséges életvitel Önismereten alapuló öntudat Ezeknek kell áthatniuk az iskolai élet minden területét. Megvalósulásukhoz a következő pedagógiai alapelvek érvényesülését tartjuk szükségesnek: -

gyakorlat- és kommunikáció-központú oktatás révén alkalmazható tudás átadása,

-

az iskolai közösséghez tartozás folyamatos megerősítése tanárban és diákban egyaránt,

-

a jogok gyakorlása kötelességtudattal párosuljon,

-

tanár és diák részéről felelősségtudat,

-

tanár és diák részére alkotó légkör teremtése,

-

megfelelő önismeretre, önkritikus gondolkodásra nevelés diáknak és tanárnak egyaránt,

-

az egész életen át tartó tanulás fontosságának tudatosítása.

13



AZ ISKOLA ADATAI, TÖRTÉNETE, SZEMÉLYI FELTÉTELRENDSZERE

ADATOK Az intézmény neve: Pécsi Szakképzési Centrum Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskolája Az intézmény székhelye, címe: 7370 Sásd, Kossuth L. u. 2. telephelye: 7370 Sásd, Szent Imre u. 23. Az intézmény alapítója: Nemzetgazdasági Minisztérium Alapító jogkör gyakorlója: nemzetgazdasági miniszter Alapító székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Fenntartó neve: Nemzetgazdasági Minisztérium Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Az intézmény típusa: szakképzési centrum Az intézmény igazgatója: Gáspár Andrea Köznevelési és egyéb alapfeladata: -szakközépiskolai nevelés-oktatás -szakiskolai nevelés-oktatás -többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható kiemelt figyelmet igénylő tanulók (kizárólag az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) iskolai nevelése-oktatása. 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13 évfolyam) 853122 Kiemelt figyelmet igénylő tanulók (kizárólag az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13 évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Kiemelt figyelmet igénylő tanulók (kizárólag az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Kiemelt figyelmet igénylő tanulók (kizárólag az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

14



AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ KÉPZÉSI FORMÁK:

vendéglátóipari szakközépiskolai képzés (9-12. évfolyam) általános műveltséget megszilárdító szakasz (9-10. évfolyam) általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz (11-12. évfolyam) szakképesítések a szakmai képzében szakmai képzés(9.-11. évfolyam) 34 811 01 cukrász 34 811 03 pincér 34 811 04 szakács szakmai képzés (KSZ/11. és KSZ/12. évfolyam) közismereti képzés beszámításával 34 811 01 cukrász 34 811 03 pincér 34 811 04 szakács

15



AZ ISKOLA TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA Sásd város 1996-ig nem rendelkezett középiskolával. Középfokú oktatással egyedül a komlói 501. sz. Szakmunkásképző Intézet Kihelyezett Tagozata foglalkozott. (A tanulólétszám csökkenésével 1999-ben megszűnt.) A város vezetése szívügyének tekintette, hogy a városban térségi feladatokat ellátó középfokú oktatási intézmény létesüljön, amely csökkentené a munkanélküliség arányait, megállítaná a fiatalok elvándorlását, ugyanakkor elősegítené a falusi turizmus fellendülését, valamint a vendéglátó-ipari szolgáltatások színvonalának emelkedését. Az anyagi nehézségekkel küzdő önkormányzati testület - bár elvileg maximálisan támogatta a szakképző iskola ügyét - kezdetben nem merte felvállalni az iskola alapítását. Kovács Sándorné polgármester asszony kezdeményezésére megalakult a Sásdi Szakképzésért Alapítvány, amely 1996. szeptemberétől működtette az Alternatív Vendéglátóipari Középiskolát. Tekintettel arra, hogy az intézmény az önkormányzat épületében és annak aktív támogatásával működött, Sásd Város Önkormányzata úgy döntött, hogy 1998. szeptember 1től az intézmény fenntartását átveszi. Ettől kezdve az intézmény Sásdi Vendéglátóipari Középiskola néven működött. A következő években növekedésnek indult a tanulói létszám, javultak az oktatás és a szakképzés feltételei. 2000 februárjában elkészült a tankonyha, 2002 márciusában átadásra került a tanétterem is. A 2002/2003. tanévben Phare és OM támogatással a hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok felzárkóztatását célzó programot hajtottunk végre. A 2003/2004. tanévre informatika szaktantermet alakítottunk ki. A Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány pályázati lehetőségeinek köszönhetően évrőlévre bővíteni tudtuk a természettudományos szaktanterem eszközkészletét. Az iskolánk részére felajánlott fejlesztési hozzájárulásokból a szakmai képzés feltételeit folyamatosan fejlesztettük, modernizáltuk. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által meghirdetett pályázaton Multimédiás prezentációt segítő eszközcsomagot nyertünk. Továbbra is figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket, igyekszünk azokat maximálisan kihasználni. 2007 októberében Sásd Város Képviselőtestülete létrehozta a „Sásd Középiskolájáért” Közhasznú Alapítványt. Az alapítvány célja elsősorban a sásdi kistérség középfokú oktatási lehetőségeinek fenntartása és továbbfejlesztése. A Munkaerőpiaci Alap Képzési Alaprész a „szakképzés feltételeinek javítása” pályázatán nyert eszközöknek köszönhetően felszereltük tantermeink 70 %-át interaktív

16



táblával és a hozzá tartozó informatikai eszközökkel, valamint 16 személyes nyelvi laborban tanulhatnak diákjaink. 2008. augusztus 1-jétől törvényi előírások következtében az iskola neve megváltozott Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskolára. A következő években viharos gyorsasággal zajlottak az események körülöttünk. Tagjai lettünk a Pannon Szakképzés Szervezési Társulásnak, minden évben változott a szakiskolai képzés tartalma és időtartama /hagyományos két-majd hároméves, moduláris három-majd kétéves, alternatív, előrehozott, duális/, dokumentumainkat a megváltozott NAT-hoz is hozzáigazítottuk, tanműhelyeinket a vállalkozók által számunkra felajánlott szakképzési hozzájárulásból évente modernizáltuk, fejlesztettük, nyertes pályázataink révén: az iskola teljes bútorzatát lecseréltük és minden tantermünkbe interaktív tábla került projektorral és laptoppal, megkezdtük a kémiai labor kialakítását, évente bel-és külföldi szakmai kirándulásra utaztunk diákjainkkal, a Pannon SZASZET a törvény erejénél fogva megszűnt. 2013. január 1-jétől állami fenntartásba kerültünk. Március 1-ig a Sásdi Járási Tankerület volt a fenntartónk, majd 2015. június 30-ig a Pécsi Tankerület. 2015. július 1-tő iskolánk a Pécsi Szakképzési Centrum tagiskolájaként működik.

17



A 2015/2016-OS TANÉV SZEMÉLYI FELTÉTELEI A tantestület Név

Beosztás, feladatkör, megjegyzés

Legmagasabb végzettség szintje

Szaktárgyak

Neveléss el oktatáss al lekötött munkai dő 6

Gáspár Andrea

igazgató

egyetem

magyar nyelv és irodalom

Cserveniné Büki Anikó Horváth Miklós

igazgató helyettes műszaki vezető, tanár tanár osztályfőnök

egyetem egyetem

kémia, matematika történelem

8 15

főiskola

szakmai elméleti és szakmai előkészítő tantárgyak

26

tanár egyetem osztályfőnök tanár, rendszergazda, főiskola osztályfőnök tanár egyetem osztályfőnök

testnevelés

25

informatika

13

földrajz, szakmai ismeretek

25

Pinczés Andrea

tanár osztályfőnök

főiskola

szakmai előkészítő tantárgyak, szakmai elméleti tantárgyak

25

Schneiderné Szabados Ildikó Szabó József

főiskola

Wochner Ádám

gyakornok

főiskola

szakmai gyakorlati és elméleti tárgyak szakmai gyakorlati és elméleti tárgyak angol nyelv szakmai angol nyelv német nyelv

24

Dr. Tarainé Végh Edina

szakoktató, osztályfőnök szakoktató, osztályfőnök tanár osztályfőnök

Ács Adrienn

áttanító

egyetem

4

Karsai Richárd

áttanító

egyetem

magyar nyelv és irodalom német nyelv szakmai német nyelv

Benéné Horváth Magdolna Hir Gábor Karmacsi Gábor Papp Tímea

főiskola egyetem

24 26

20

12

18


Kovács Zsuzsanna Szente Kornélia Tóth Imre

megbízási szerződéssel foglalkoztatott megbízási szerződéssel foglalkoztatott megbízási szerződéssel foglalkoztatott


főiskola

matematika

10

egyetem

német nyelv

10

főiskola

szakmai gyakorlat

9,5

A TANULÓK Jelenleg intézményünkben 8 osztályban történik oktatás, ebből egyben szakközépiskolai, hétben szakiskolai képzés folyik. A tanulók osztályok szerinti létszáma 2015. szeptember 1-jén (a tanév során folyamatosan változik):

Szakközépiskolai tagozat:

Szakiskolai tagozat:

9/A 0 fő

9/CSz 27 fő

10/A 0 fő

9/P 15 fő

11/A 0 fő

10/PC 17 fő

12/A 23 fő

11/PC 21 fő 11/SZ 16 fő KSZ/11/C 11 fő 14/P

összesen: 23 fő

összesen: 107 fő

Iskolánkban a 2015/2016-os tanévnek 139 tanuló vágott neki. Tanulóink túlnyomó többsége nem helybeli, hanem vidékről naponta jár be. Sásd és térsége az ország leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik, ezért középiskolánk fontos szerepet

19



játszik a város környékének életében, mivel a közeli középfokú oktatással kitörési lehetőséget nyújt, esélyt ad a szociális felemelkedésre is.

20



A TANULÓK LAKÓHELY SZERINTI MEGOSZLÁSA A 2015/2016-OS TANÉVBEN

9/B Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Bikal Csikóstöttös Dombóvár Felsőegerszeg Gerényes Hidas Jágónak Kaposszekcső Kaposvár Kétújfalu Kishajmás Kisvaszar Komló Köblény Liget Mágocs Magyaregregy Magyarhertelend Magyarszék Mecsekjánosi Mecsekpölöske Mindszentgodisa Nagyhajmás Orfű Oroszló Palé Pécs Sásd Szászvár Szemely Szentkatalin Tarrós Teklafalu Tékes Vajszló

10/PC 10/SZ 11/A 1 1 2 2

1

1 1

1 2 1 1 1

2

1

1

8

4 1

6

1 1 1

4

1 2 1

1

1 1 1 1 1 4 4 1

2 1 1

1

1 2

1 1 3

1 1

2

11/B 12/A 13/B 14/B Összesen: 1 1 2 3 1 1 9 1 1 1 3 2 2 5 1 3 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 5 1 32 1 1 1 2 2 1 1 1 4 3 1 1 2 3 2 1 6 1 1 2 1 1 4 1 2 1 3 12 2 2 3 1 14 1 1 3 1 1 1 2 1 1 2 3 1 21


Vásárosdombó Varga Vázsnok Összesen:

1 1 33

17

14


1

1

20

1 12

21

16

11

3 1 1 144

AZ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS ALAPVETŐ CÉLJAI ÉS FELADATAI

A domináns értékekből, alapelveinkből következő céljaink, ezek megvalósításához szükséges legfontosabb feladataink: 1. A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák köré rendezték azokat a képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát az aktív szerepvállalásra, a változások irányának és a tartalmának a befolyásolására. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 2. Színvonalas, következetes oktatás Célok: - a továbbtanulás megalapozása - felkészíteni a diákokat a szakmai vizsgára - felkészíteni a diákokat érettségire ( mindkét szintűre) - a tehetséges tanulókat felkészíteni versenyekre - használható idegennyelv-tudást biztosítani diákjaink számára - csökkenteni az évfolyamismétlésre kötelezett tanulók számát. Ezen célok eléréséhez szükséges feladatunk a hozzánk jelentkező - jó képességű tanulók tehetséggondozása, - gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása, képességeik fejlesztése érdekében igény szerint külön órákat, hatékony foglalkozásokat tartunk. 3. Alkotó gondolkodásra nevelés - a tanítási-tanulási folyamat aktív résztvevője legyen a diák - önálló feladatokban hasznosítsa megszerzett tudását.

Ennek megvalósításához feladatunk: - megfelelő tanítási módszerek (felfedeztetés, tanári és tanulói kísérletek, a diákok részéről előadások, házi dolgozatok, innovatív munkák, kooperatív tanulás, pályamunkák, projektekben együttdolgozás,...) alkalmazása; 22


-

-


olyan pedagógiai módszerek alkalmazása, amelyek elősegítik a szaktárgyához kapcsolódó kompetencia fejlesztését; kompetencia alapú oktatással, a tanulók tevékeny részvételére alapozó tanítás- és tanulásszervezési eljárásokkal növelni a tanulási motivációt, és hozzájárulni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megvalósulásához; a tanulók életkorának megfelelő módszerek alkalmazása. 4. Korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása

-

Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

-

Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás). Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Hozzájárul a kulturális sokféleség tiszteletben tartásához és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődéshez.

-

Matematikai kompetencia: A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel a diákot a mindennapok problémáinak megoldására is. Felöleli a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok) is. Jelenti az igazság tiszteletét és azt a törekvést, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

-

Természettudományos kompetencia: készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk, irányítsuk cselekvéseinket. Cél a biztonság és a fenntarthatóság.

-

Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció fokozatos előtérbe kerülését eredményezheti.

-

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

23



-

Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

-

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

-

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 5. Emberi, erkölcsi tartást adó egyéni és közösségi nevelés - az együttműködési készség kialakítása - a minden diákban meglévő tehetség kibontakoztatása - helyes önismeretre nevelés - a társadalmi normák elfogadtatása.

Az együttműködés kultúrájának elsajátítását szolgálják azok a hagyományos rendezvények Szecskabál, Szalagavató, Farsang, Diáknap, iskolai ünnepélyek -, amelyeken az egyéni önmegvalósításhoz szükség van csapatmunkára, a másikra való odafigyelésre, a másik munkájának elismerésére is. A tehetség kibontakoztatása érdekében órakeretet biztosítunk az egyes tantárgyakból, jó képességű tanulóink ismereteinek bővítésére. Osztályfőnöki órák kereteiben segítjük tanulóinkat önmaguk és a társadalmi normák megismerésében. 6. Egészséges életmódra, környezetvédelmi gondolkodásra nevelés - a tanulók mindennapi életének részévé váljon a rendszeres testmozgás - a természetet szerető, a természetet védő diákok kerüljenek ki az iskolából. A kisebb közösségek, diákkörök támogatásával elősegítjük a környezetvédelmi gondolkodás kialakulását. A tantárgyak közül elsősorban a testnevelés biztosítja a saját testi és lelki egészség, az életvidámság megőrzéséhez szükséges ismeretek, gondolkodásmód megszerzését. 7. A közösségi szellem megerősítése, megőrzése és továbbadása - ismerjék meg diákjaink az iskola, a város és a nemzet múltját - a diákok a tanárokkal együtt ápolják a város és az iskola hagyományait, a nemzeti értékeket

24



- tanulóink nem csak az iskola falai között teszik emlékezetessé nemzeti ünnepeinket színvonalas műsoraikkal, hanem városi ünnepségeken és rendezvényeken is részt vesznek. 8. Szakmai nevelés A szakmai nevelés lényege egy adott szakmára vonatkozó szakmai műveltség elsajátítása, illetve annak gyakorlásához szükséges jártasságok, készségek, képességek kialakítása. A szakmai nevelésnek három alapvető feladata különíthető el: a szakmai műveltség, a szakmai attitűd és a szakmai gyakorláshoz szükséges képességrendszer kialakítása. Ennek megvalósításához feladatunk, hogy az elméleti és gyakorlati módszereinek megválasztásánál igazodjunk a szakma sajátosságaihoz; a pedagógus a szakterületén megtalálható tananyagokat, eszközöket ismerje meg, kritikusan értékelje, s a pedagógiai céljainknak, valamint az adott tanulói közösségnek megfelelően válassza ki, és alkalmazza. Céljainkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha - az oktató-nevelő munkánkat (felvételi eredmények, tanulmányi eredmények, versenyeredmények, nyelvvizsgák, színes diákélet, stb.) megfelelő színvonalon végezzük a következő években - belső ellenőrzési-értékelési rendszerünknek köszönhetően biztosítjuk a minőségi munkavégzést. Céljaink megvalósításához intézményünk pedagógusa: - Pedagógiai tevékenységét a helyi tanterv értékelési rendszere alapján folyamatosan ellenőrzi, értékeli, s az eredmények alapján javítja, fejleszti pedagógiai munkáját. - Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. - Oktatási módszerei megválasztásánál arra törekszik, hogy az a legjobban segítse az eredményességet - A pedagógus figyelmet fordít a szakszerű és szabatos fogalmazásmódra, a körülményeknek megfelelő nyelvhasználatra és stílusárnyalatra szóban és írásban egyaránt. Órai fogalomhasználata következetes, igazodik a tanulók tudásszintjéhez, ismereteihez - A pedagógus összekapcsolja az adott anyagrész tartalma szempontjából a kü- lönböző műveltségterületeket .Megjelenik a szaktárgyi koncentráció a feladatokban, a példákban, a szövegek tartalmában. - Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. - Ismeri a szaktárgy tantervi, szakmai és vizsgakövetelményeit. - A tanulók meglévő tudására, ismereteire, készségeire épít a tervezésben és a megvalósításban , nem kizárólagosan a tankönyv anyagára

25



KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIA FELADATOK

Pedagógiai munkánk során a legfontosabb szempontnak tartjuk, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ennek érdekében: -

Segítjük tanulóinkat a különböző ismeretek elsajátításában, hogy a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességei tovább fejlődhessenek.

-

A Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskolában folyó szakközépiskolai általánosan művelő és a szakiskolai közismereti tárgyakat oktató képzés tartalma magában foglalja az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit, a vendéglátó-ipari szakmák elsajátításához szükséges ismereteket.

-

Az oktatás során mindig figyelembe vesszük a tudományok, illetve a szakma legújabb eredményeit.

-

A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása oly módon történik, hogy az megalapozza a tanulók általános és szakmai műveltségét, segítse világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

-

Intézményünk pedagógiai programjának megvalósítása és a nevelési, oktatási folyamat során olyan pedagógiai módszereket, eszközöket alkalmazunk, amelyek teret adnak a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejlesztik a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzik akaratukat; hozzájárulnak életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

-

Pedagógiai munkánk során figyelembe vesszük, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Felhívjuk a figyelmet a tanultak gyakorlati alkalmazásának lehetőségeire is.

-

Pedagógiai munkánkban a nevelést és tanulási tevékenységet egységben szemléljük felismerve a tanulás alapvető nevelési funkcióját. Tudatosan használjuk a tanulási tevékenységekben rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket, az értelmi, érzelmi, esztétikai és szociális képességek terén egyaránt. 26



-

A tanulók személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléljük, reakcióink a fejlődésbe vetett bizalmat sugározzák. Az értékelésnél a tanuló önmagához viszonyított fejlődésének mértékét is hangsúlyozzuk, dicséretét, elmarasztalását ehhez igazítjuk.

-

Oktató-nevelő munkánkban fontos szerepet kapnak az önálló tanulói feladatok, amelyek lehetővé teszik a kitartás, önismeret, önbizalom, döntéshozatal és felelősségvállalás fejlesztését.

-

Felismejük a tanuló személyiségfejlődésében jelentkező zavarokat, nehézségeket, és lehetőségei szerint segítünk ezek megoldásában. Ha szükséges, megfelelő szakemberhez irányítjuk a tanulót.

-

Arra törekszünk, hogy támogassuk a tanulókat hátrányaik leküzdésében, hogy képessé váljanak felnőttként önállóan megtalálni helyüket a társadalomban.

-

Nevelő munkánk során kiemelt célnak tekintjük az énkép, önismeret fejlesztését. Fontos, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat. Az oktatás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Hon- és népismeret Pedagógiai munkánk során törekszünk arra, hogy elősegítsük harmonikus kapcsolat kialakulását a természeti és társadalmi környezettel. Célunk az is, hogy megalapozzuk a nemzettudatot, elmélyítsük a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzünk a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Tanulóinkat az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre késztetjük. Feladataink: - Megismertetjük diákjainkkal népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók, vendéglátó-ipari szakemberek tevékenységét, munkásságát. - Segítjük őket abban, hogy legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében, a magyar és európai vendéglátás hagyományaiban, sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. 27


-


Megismertetjük a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit, a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeit és eredményeit.

Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra Célunk, hogy alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében. Feladataink: - Megismertetni a tanulókkal az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. - Kialakítani bennük, hogy legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. - Tudatosítani bennük, hogy az emberiségnek vannak közös (globális) - esetleg Magyarországot közelebbről érintő - problémái, és az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködés fontosságát. - Elősegíteni azt, hogy legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetőségeinek a keresése, feltárása iránt. - Segíteni a tanulók törekvéseit, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Ösztönözzük tanulóink részvételét a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Alapvető feladatunknak tekintjük a tanulók aktív állampolgárrá válásának elősegítését. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Oktató tevékenységünk során olyan tanítás és tanulásszervezési eljárásokat alkalmazunk, amelyek elősegítik az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerése, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerése, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását. Gazdasági nevelés Saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Iskolánk pedagógusai számára fontos, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Találják meg az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között, képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Tudjanak okos döntéseket hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó. Tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés 28



A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása Intézményünk pedagógusainak teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: - az alapkészségek fejlesztése (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), - az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; - a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; - az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; - a gondolkodási kultúra fejlesztése; - az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; - az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. 29



Minden pedagógusunknak törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Elsődleges cél: a prevenció. Az iskola ezzel kapcsolatos feladatait az intézmény egészségnevelési programja tartalmazza. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - a tanulók életkorának és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció során kiemelt figyelmet fordítunk a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelés képességének kialakítására, fejlesztésére A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása.

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

Kiemelkedően fontos feladatot lát el a nevelőmunka folyamatában. Képviseli az osztályát a tantestület ill. az iskolavezetés előtt, osztálya gondjait, terveit ismertetve. Ugyanakkor osztályával ismerteti az iskolavezetés és a tantestület elképzeléseit.

30


-

-

-

-


Törekedjen arra, hogy megismerje tanítványai személyiségét, képességei fejlődését. Tartsa fontos feladatának a családi háttér megismerését, foglalkozzon külön azokkal a tanulókkal, akiknek szociális helyzete válságos. Tartsa a kapcsolatot az osztályában tanító pedagógusokkal annak érdekében, hogy a pedagógus oktató- nevelő, személyiségfejlesztő munkáját a tanuló hatékony megismerését szolgáló eszközök alkalmazásával megállapított értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotára alapozva véghesse. Kísérje figyelemmel tanítványai iskolai és iskolán kívüli elfoglaltságát. Gondoskodjon arról, hogy az első tanévben tanítványai időben megismerjék a Házirendet, az iskola történetét és hagyományait. Nevelőmunkájának tervezéséhez készítsen tanmenetet. Osztályfőnöki munkájában kapjon kiemelkedő szerepet a tanulók tanulásának módszere, a helyes időbeosztás, a szellemi és fizikai tevékenység, sportolás egyensúlyának megteremtése. Legyen tisztába azzal, ill. kísérje figyelemmel azt, hogy tanítványai különböző képességekkel rendelkeznek. Ellenőrizze és minősítse tanítványai magatartását és szorgalmát, tegyen javaslatot az osztálykonferenciának. Időszakonként, bizonyos aktualitásokat is figyelembe véve lehetőség szerint szervezzen tanulmányi kirándulásokat. Szervezze meg osztálya ünnepségeit. Folyamatosan kapcsolatot épít ki tanítványai szüleivel. Nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket, azok következményeit. A 11. és 12. osztályban közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében, lebonyolításában. Végzős osztály esetén kiemelt feladata a pályairányítás, az érettségire illetve a szakmunkás vizsgára és a továbbtanulásra, a felvételire történő jelentkezések lebonyolítása. Felelős osztálya érettségi illetve szakmunkás vizsgájának technikai lebonyolításáért. Kiemelt adminisztrációs feladata az osztálynapló, az anyakönyv, a bizonyítványok vezetése.

Az osztálynapló vezetésével kapcsolatos adminisztratív teendői: - Az osztályában tanító tanárok nevének pontos, olvasható bejegyzése, az ülésrend /ceruzával/ felfektetése, naprakész vezetése, órarend /ceruzával/ beírása, az aktuális változások átvezetése, a haladási részben a tanítási hetek és napok számozása, a dátumozás és hetesek nevének beírása, az órarend szerinti tantárgyak beírása. - Tanítványai napi hiányzását ellenőrzi, igazoltatja, szükség szerint intézkedik a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően, az adott havi hiányzásokat a naplóban a következő hónap 5. napjáig összesíti. - A szaktanári órabeírást /tananyag, sorszám/ és a tanulói hiányzások vezetését hetente ellenőrzi, kollégáival, a hiányokat pótoltatja. /Szükség esetén, sikertelen próbálkozásai után jelzi gondjait az igazgatónak! / - A jegyzet rovatba az intézkedéseket rögzítő tartalmas és helyes információkat adó bejegyzéseket kell tennie. - Figyelemmel kíséri az osztályozó napló érdemjegyeit, tekintettel a folyamatos értékelés követelményére. - A tanulók személyi adatait kitölti, az aktuális változásokat átvezeti. - A statisztika év eleji, félévi és év végi összesítését teljesíti, időre elvégzi.

31



A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS EGYÜTTNEVELÉSBŐL ADÓDÓ SPECIÁLIS FELADATOK, TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK

I./1. A nevelő-oktató munka célja, feladatai Cél: - A tanulók a különböző szintű adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket, legyenek képesek a választott szakterület elsajátítására és a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. - Az integrált oktatás során a kiemelt figyelmet igénylő tanulók esélyeinek javítása a szocializációs és az oktatási-nevelési folyamatokban személyre szabott oktató-nevelő munkával, toleráns környezet kialakításával. Feladat: A kiemelt figyelmet igénylő tanulók integrációjának megvalósulása érdekében speciális feladatok: - az iskola inkluzív szemlélete és feladata alapján a tantestület felkészítése és /vagy folyamatos segítése a kiemelt figyelmet igénylő tanulók eltérő képességeinek megismertetésére és az ebből adódó jellegzetes pedagógiai módszerek alkalmazásának érdekében - a pedagógusok számára módszertani segítségnyújtás a kiemelt figyelmet igénylő tanulók sajátos tanulástechnikai-tanulásmódszertani megsegítésére - az együttnevelés megvalósításában a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus eljárások alkalmazása I./2.Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Az inkluzív pedagógiai szemlélet alapján kiemelten fontosnak tartjuk a kiemelt figyelmet igénylő tanulók személyiségformálásának folyamatában az alábbiakat: az elfogadás, motiválás, pozitívumokra történő támaszkodás, sikerélményhez juttatás-a napi pedagógia minden színterén az intézmény szakembereinek együttműködése (pedagógus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus, iskolaorvos) az adott tanuló sajátos életútjának, életesélyének szempontjából döntő kompetenciák kialakítását: reális énkép, önismeret, önértékelés,önmaga értékeinek felismerése,problémamegoldó képesség, tanulási képességek, módszerek, ismeretszerzési igény kialakítása I./3.Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A tanulóközösséget alkalmassá kell tennünk az egyéni különbségek, a „másság” elfogadására. A tanulók eredményes nevelése, a közösségformálása egész napra kiterjedő, pontosan megtervezett, irányított tevékenységi formában biztosítható optimálisan. A közösségformálás közös élményeken keresztül szinte észrevétlenül végbemenő folyamat, melynek érdekében: a kötelező tanórák keretében az anyanyelvi nevelésben szituációs játékok során irodalmi művek, párbeszédek megjelenítésével, a tánc és dráma elemeinek felhasználásával, technikai jellegű közös alkotómunka lehetőségeinek 32



megteremtésével, általában a csoportmunka rendszeres alkalmazásával igyekszünk megvalósítani szabadidős tevékenység során kiemelt szerepet kap az együttműködés, alkalmazkodás, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés I./4.Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: Fontosnak tartjuk a kiemelt figyelmet igénylő tanulók helyes önismeretének kialakítását, ezzel párhuzamosan fokozottan figyelünk arra, hogy a közösségben ne sodródjanak a perifériára. Szükség esetén igénybe vesszük szakemberek (pl.: iskolapszichológus) segítségét akár a megelőzésben (serdülő önismereti csoportok létrehozása, egyéni támogató beszélgetések indítványozása), akár a már kialakult magatartási problémák kezelésében (nevelési tanácsadó). I./5.Tehetség, képesség kibontakoztatását elősegítő tevékenység: A kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében fokozottan ügyelünk arra, hogy az adott, meglévő jó képességeiket felismerjük, segítsük őket tehetségük kibontakoztatásában. Iskolai, vagy külső megrendezésre kerülő versenyekre készítjük fel őket, az adott tanuló személyiségét is figyelembe véve keressük meg, hogy mely területen érhet el sikereket. I./7.Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: A kiemelt figyelmet igénykő tanulók részére a kötelező rehabilitációs-habilitációs órákon kívül szükség szerint korrepetálást biztosítunk. I./9.Szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái: A kiemelt figyelmet igénylő tanulók szülei számára olyan közös szülői találkozásokat szervezünk, ahol a szülők, pedagógusok beszélhetnek gyermekükkel kapcsolatos nehézségeikről, megoszthatják meg egymással problémáikat, és kaphatnak egymástól és a pedagógusoktól támogató, elfogadó érzéseket, segítséget. A kötött beszélgetéseken túl lehetőséget biztosítunk egyéni konzultációra, közös rendezvényekre, amelyek segítik a másság el-és befogadását iskolánkban.

AZ ISKOLAI ÉLETET SEGÍTŐ TEVÉKENYÉSGEK

Az iskolai élethez kapcsolódó rendezvények, szervezetek Hivatalos rendezvények: Tanévnyitó ünnepély Megemlékezés az aradi vértanúkról, a kommunista diktatúra és a holocaust áldozatairól Megemlékezés az 1956-os forradalomról Karácsonyi ünnepség Március 15-i ünnepség Ballagás Tanévzáró ünnepély

33


Diákrendezvények:


Osztály klubdélutánok Szecskaavató Szalagavató Ballagási előkészületek Diáknap Sportnap

Sportkör:a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben biztosítja a tanulók életkorának megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgást, ezért a sportköri foglalkozások okafogyottá váltak. Diákönkormányzat: a diákok jogainak érvényesítésére létrehozott szervezet. Középiskolánkban a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően működik. Vezetőjét az osztálytitkárok választják, munkáját saját belső szabályzata alapján, segítő pedagógus felügyelete alatt végzi. Feladatai közé tartozik a szecskaavató, a sportnap és a diáknap megszervezése. Mivel a szülők részéről nem mutatkozott igény az iskolaszék létrehozására, nem is működik iskolánkban. A szülői képviseletet a szülők által választott képviselő biztosítja. Intézményi tanács: négy fős szervezet, melyben képviseltetik magukat: helyi önkormányzat, szülők, diákok, nevelőtestület. A törvényi előírásoknak megfelelően működik.

PARTNERI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI A szülő, a tanuló, és az iskolai pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a.) az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább egy alkalommal), a folyosón elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül, b.) az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel vagy a nevelőtestülettel. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a.) az igazgató: iskolai szülői értekezleten (évente két alkalommal) b.) az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleteken tájékoztatják. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - szülői értekezletek, - fogadóórák A szülői értekezlet és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.

34



A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, /valamint igazgatóhelyettesétől/ kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, ill. intézményeknél található meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola tanári szobájában - az iskola igazgatójánál Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetősége: a nyitott iskola Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Az iskola és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért iskolánknak meg kell teremtenie és rendszeresen működtetnie kell azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az iskola tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozásához.

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS EGYÉB VIZSGÁK SZABÁLYAI

Gyakorlati próbavizsgák, szintvizsgák -

-

A szakiskolai évfolyamokon a 9. osztály második félévében, illetve a közismereti képzést beszámító 13. osztály első félévének végén gyakorlati próbavizsgát, ún. szintvizsgát tartunk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében és előírásainak megfelelően. A szakközépiskolai évfolyamokon a tanév éves munkatervében meghatározott időpontban, amelyet a tanulókkal minden tanév szeptember 30. napjáig közölni kell.

Az iskolai beszámoltatások különböző formáinak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya az egyes tantárgyak esetében eltérhet. Alapelv az, hogy minél nagyobb terjedelmű tananyagot ölelnek fel, annál nagyobb súlyt képviselnek az értékelésben, de a tantárgy jellegéből adódóan, vagy pedagógiai okokból a szaktanár ettől eltérhet. A szaktanárok fontos feladata, hogy a tanulókkal minden tanév kezdetén közöljék az egyes beszámoltatási formák szerepét, súlyát a félévi és év végi osztályzatok kialakításában Az osztályzatok keletkezésének körülményeit, indokait, esetleg finomabb fokozatait a tanulóval, illetve a szülővel közölni kell fogadóórán.

35



A félévi, év végi jegyeket a tanév közben szerzett jegyek, témazáró jegyek és a tanuló tantárgyhoz való viszonya, munkája alapján állapítja meg a szaktanár. A témazáró jegyek és a próbavizsgák jegyei az év végi, illetve félévi értékelésnél duplán számítanak. Az érdemjegyek kialakításának rendje: - érettségi vizsgatárgyak tekintetében: 85% - 5; 70% - 4; 55% - 3; 40 % - 2. - szakmai vizsgatárgyak tekintetében: 80% - 5 70% - 4 60% - 3 50% - 2 - egyéb tantárgyaknál: Ettől eltérni lehetséges a szaktanár megítélése szerint, de azt a tanév elején a tanulókkal közölni kell. Nem előírás, hogy a félévi, év végi osztályzat a részjegyek kerekített számtani közepe legyen, de az eltérést indokolni kell. Elégtelenre értékelendő az a tanuló, aki a helyi tanterv minimum-követelményeit nem teljesíti. A többi érdemjegyet az általános követelményekhez mérten motivációs szempontokat is figyelembe véve a szaktanár állapítja meg. Alkalmassági vizsga: a szakképzési törvény előírásainak megfelelően a pincér és a szakács tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálat után vehetők fel az iskolába. A cukrász tanulóknak pályaalkalmassági vizsgálaton is részt kell venniük. Az előírt alkalmassági vizsgálatokon szerzett „alkalmatlan” minősítés kizárja a tanuló felvételének lehetőségét. Felvételi vizsga: intézményünkben felvételi vizsga nincs, a felvétel feltételeit és módját a mindenkori tanügyi szabályozás és az iskola felvételi szabályzata határozza meg. A tanulók átvételére vonatkozó előírások: szakközépiskola 9.-10. évfolyamára bármely középiskola azonos évfolyamáról átvehető a tanuló. Szakközépiskola 11.-12. évfolyamára Vendéglátás-turizmus szakmacsoportot oktató középiskola azonos évfolyamából különbözeti vizsga nélkül, bármely más középiskola azonos évfolyamából különbözeti vizsga letétele után vehető át tanuló. Különbözeti vizsgát a szakmai előkészítő tantárgyakból kell tennie. Szakiskola 9.-10.-11. évfolyamába kizárólag az azonos szakmát tanuló diákok vehetők át az azonos szakiskolai évfolyamokból. Amennyiben a tanuló előző iskolájában másik OKJ számú képzésben részesült, tudásszintmérőt kell írnia a szakmai tantárgyakból. A szintmérő eredményei alapján a szaktanárok jogosultak eldönteni, hogy szükséges-e különbözeti vizsgát tennie. Amennyiben szükséges, egy hónap felkészülési idő illeti meg. Sikertelen különbözeti vizsga esetén alsóbb évfolyamba vehető fel.

A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ALAPELVEI A SÁSDI VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁBAN

36


-

-

-

-


Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztása a KIR honlapján található hivatalos tankönyvjegyzék és a tankönyvkiadók forgalmazási tájékoztatója alapján, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendelet előírásainak megfelelően történik. Az alkalmazható tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a szaktanárok választják ki az igazgató jóváhagyásával, a pénzügyi keretek figyelembevételével. Az alkalmazott tankönyveknek, tanulmányi segédleteknek és taneszközöknek összhangban kell lenniük az iskolában alkalmazott tantárgyi tantervekkel, és a vizsgakövetelményekkel. Biztosítani kell, hogy anyagi helyzetétől függetlenül valamennyi tanuló hozzájuthasson a tankönyvekhez, tanulmányi segédletekhez és egyéb taneszközökhöz. Törekedni kell arra, hogy – amennyiben ezt a tantárgy jellege lehetővé teszi – az alkalmazott tankönyvek tartós tankönyvek legyenek. A kiválasztott tankönyveknek, tanulmányi segédleteknek és taneszközöknek meg kell felelniük a képzési formának (szakközépiskola illetve szakiskola). Törekedni kell az esztétikailag jól kivitelezett tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztására. A kiválasztott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök lehetőség szerint tartalmazzák a legújabb kutatási eredményeket, módszertanukban kövessék az új pedagógiai törekvéseket. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök lehetőleg minél nagyobb mennyiségben tartalmazzanak illusztrációkat, munkáltató feladatokat.

PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA

EGYSÉGES ALAPOKRA ÉPÜLŐ DIFFERENCIÁLÁS A Nemzeti alaptantervben foglaltaknak megfelelően azt a felfogást képviseljük, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokat emeljük ki: - Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. - A tanuló hibáit, tévesztéseit a tanulási/fejlődési folyamat természetes velejárójaként kezeli. A hibákat a tanulói megértést elősegítő, korrekt és tapintatos módon javítja. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) 37



a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. - Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazásásra. - A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. - A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. - Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, kiemelt figyelmet igénylő gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. - Tanítványai esetében felismeri a különleges bánásmód szükségességét. Számukra hosszabb távú fejlesztési tervet dolgoz ki kollégáival, a szülőkkel és szükség esetén megfelelő szakemberrel együttműködve. A tehetséggondozás, felzárkóztatás feladatait egyaránt fontosnak tartja. Saját képességeinek ismeretében önállóan vagy segítséget kérve törekszik az egyéni bánásmód megvalósítására. - Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. - Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Célunk megtalálni és lehetőségeink szerint óvni azokat, akiknek élete, fejlődése veszélyeztetve van közvetlen vagy tágabb környezete által. Legfontosabb eszközünk a megelőzés. A gyermek- és ifjúságvédelem minden iskolai dolgozó feladata együttműködve a Gyermekjóléti Szolgálat városi gyermekvédelmi koordinátorával, az iskolaorvossal, a védőnővel, az iskolapszichológussal, a mentortanárokkal, a nevelőkkel és az igazgatóval. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink: - védeni a tanulókat a káros szenvedélyektől, a negatív hatásoktól, a sorozatos kudarcoktól, az egyéni megrázkódtatásoktól, - a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók felderítése, nyilvántartása, az okok feltárása, - segítségnyújtás a rászorulóknak. Módszerek: - tájékoztatás (ismeretterjesztés, kapcsolattartás a művelődési házzal, az egészségügyi intézményekkel, a rendőrséggel, a családokkal), - tájékozódás (felmérésekkel), - önértékelés, önfejlesztés képességének kialakítása (minden nevelő feladata), - egyéni foglalkozás (elbeszélgetések), - szakemberhez irányítás (Gyermekjóléti Szolgálat városi gyermekvédelmi koordinátora, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Központ, iskolapszichológus) - anyagi támogatás intézése rászorultság esetén ( tankönyvvásárlási támogatás, rendszeres és rendkívüli gyermeknevelési támogatás a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalától), 38



- az egészséges életvitel népszerűsítése (minden nevelő feladata), - a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelése.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA

Az iskola egyik alapvető célja, hogy tanulási kudarcnak kitett tanulóit megtanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Feladataink: - Megismerni a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait, a megismerés életkori és egyéni jellemzőinek figyelembevételével, ezekre alapozni a tanulás fejlesztését. - Kiválasztani a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. - Élményeik és tapasztalataik alapján megismertetni és tudatosítani a tanulókban a saját pszichikus feltételeiket. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása (egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; az értő olvasás fejlesztése; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása).

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHTÉSÉT SEGÍTŐ, A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZÉSGEKKEL KÜZDŐ TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYÉSG

A Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola beiskolázási körzete az ország azon területei közé tartozik, amelyet gazdasági-társadalmi válság jellemez. Tanulóink jelentős részét szociális hátrányok sújtják. A leggyakoribb hátrányt jelentő okok: - rendezetlen családi háttér, csonka család - szegénység, munkanélküliség, alkoholizmus a családban - bejárási nehézségek - egészségügyi károsodás - erkölcsi okok. Mindez kihat tanulmányi eredményeikre, társadalmi integrációjukra, magatartásukra. Pedagógiai tevékenységünk során a hátrányok leküzdéséért a következőket tesszük: - Feltárjuk az adott tanulót leginkább sújtó hátrányt jelentő okokat, törekszünk ezek kiküszöbölésére. - Pedagógiai programunk végrehajtása során arra törekszünk, hogy egyaránt lehetőséget kapjanak a tehetségesebb és a lemaradó tanulók is a fejlődésre. - Oktató-nevelő munkánk során olyan módszereket alkalmazunk, amelyek segítik a hátrányban lévő tanulók tanulmányait, személyiségük fejlődését. - Az egyéni fejlesztés céljait és feladatait a tanulók fejlesztésére vonatkozó általános célrendszer figyelembevételével fogalmazzuk meg. - A nyugodt tanulási lehetőségek biztosítása érdekében tanulószobát szervezünk. - A lemaradt tanulókat tanári irányítás mellett egyéni foglalkozással segítjük. 39


-

-


Törekedünk arra, hogy pályázati források elnyerése révén elősegítsük a szociális hátrányban lévő tanulók esélyegyenlőségének megteremtését. Az osztályfőnöki program és a viselkedéskultúra tantárgy keretei között kiemelten foglalkozunk a szociális hátrányt jelentő problémákkal, a tanulók bevonásával keressük a kibontakozás lehetőségét. Az osztályfőnök munkája során fokozott figyelmet fordít a szociális hátrányokkal sújtott tanulók problémáinak kezelésére. A tanulói tankönyvtámogatás a törvényi előírásoknak megfelelően kerül felosztásra. A mindennapos testnevelés lehetőségét biztosítjuk a tanulók egészségének védelme, edzettségi állapotának javítása érdekében.

AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADAOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS

A Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola nevelőtestülete tiszteletben tartja azt, hogy a tanulóknak a szorgalmi időszak során is szükségük van pihenésre, feltöltődésre, egyéb hétköznapi tevékenységek végzésére. Ennek érdekében törekedünk arra, hogy csak a tantervben rögzített kompetenciák és egyéb követelmények elsajátításához szükséges otthoni felkészülési időt kelljen tanulással tölteniük a tanulóknak, felesleges többletmunkával nem terheljük őket. A tanítási szünetekre, hétvégékre nem adunk több otthoni feladatot, mint amennyit a hétköznapokon, egyik óráról a másikra való készülés során. Ez alól kivételt csak az irodalmi kötelező olvasmányok jelentenek, hiszen az olvasás egyúttal szellemi feltöltődést jelent.

A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK A Nemzeti alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A cél elérésének tartalmi és időkereteit iskolánk esetében a gazdasági környezetünk, gazdasági alapismeretek, valamint a szakmai és szakmai előkészítő tantárgyak oktatása jelenti. Ezek tananyagában már a jogszabály megjelenése előtt beletartoztak a fogyasztóvédelemhez kötődő elméleti és gyakorlati ismeretek. Ezek oktatását továbbra is kiemelt feladatként kezeljük.

A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 40



Iskolánkban három féle értékelést alkalmazunk: 1. Diagnosztikus értékelés, valamely képesség, tudás megszerzése előtti állapot felmérésére. Nem osztályozható, a tanuló előmenetelét nem határozhatja meg. 2. Formáló-segítő értékelés, a tanuló munkáját segítő, motiváló értékelés szóban írott szöveggel, osztályzatokkal minősítve. 3. Összegző, lezáró értékelés, egy-egy képesség vagy tudásegység elsajátítását minősítő értékelés, mely meghatározó a tanuló előmenetelére nézve Az osztályzatok 5 jeggyel történnek: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges),1 (elégtelen), törtjegyeket nem lehet adni. Az értékeléssel szembeni elvárásaink: - A pedagógiai funkciónak megfelelő (minősítő, fejlesztő, összegző) értékelési stratégiát alkalmaunk; - Pedagógusaink gazdag értékelési eszköztárral rendelkeznek, melyből a a tanulók életkori sajátosságainak, a szaktárgy sajátosságainak, figyelembevételével tudatosan választják ki a pedagógiai célnak leginkább megfelelőt; - Az értékelése objektív, érthető, következetes; - Az értékelés területeiről, szempontjairól és időszakos eredményeiről a tanulókat és a szülőket tájékoztatjuk; - A tanulási folyamat irányításkor figyelembe vesszük a képességfejlődés eredményeit és a pedagógus megfigyelései tapasztalatait. Pozitív megerősítéssel, az elért eredmény tudatosításával további erőfeszítésre ösztönzzük a tanulót; - Pedagógiai tevékenységünk során folyamatos visszajelzést adunk a tanulónak; - A pozitívumokra épülő, differenciált, fejlesztő értékelést részesítjük előnyben; - A tanuló fejlődését önmagához, valamint az előírt követelményekhez viszonyítjuk. 1. A tanulók iskolai írásbeli beszámoltatásának formái, rendje, korlátai Iskolánkban az írásbeli beszámoltatás több formában lehetséges: - Az írásbeli felelet a megelőző 1-2 tanóra tananyagával kapcsolatos feladatlap kitöltését jelenti. Ennek tanár általi előzetes bejelentése nem kötelező. - A házi dolgozat a tanulók otthoni egyéni munkájának eredményeként, a szaktanár által előre megadott témáról írt írásbeli mű, amelynek elkészítésére legalább egy hónap áll rendelkezésére. - Kisdolgozatban a szaktanár több (3-6) tanóra összekapcsolódó tananyagát kérheti számon. Az ilyen dolgozat íratását a megelőző tanórán a szaktanár köteles bejelenteni. - Témazáró szintű dolgozatot félévenként, és tantárgyanként minimum egyet kell íratni, ha a tantárgy jellege azt lehetővé teszi. Témazáró szintű dolgozatnak minősül a helyi tantervben rögzített témakörök végén a tanulók elsajátított tudásának mérésére szolgáló feladatlap, amelynek kitöltése akár egy, vagy több tanóra időtartamát is igénybe veheti. A témazáró írását az osztállyal minimum egy héttel előre közölni kell. Egy napon legfeljebb egy témazáró dolgozat íratható. Ebből a szempontból nem számít témazáró dolgozatnak az írásbeli feleltetés és a kisdolgozat függetlenül annak írási idejétől. 41


-


Írásbeli próbavizsgákra kerülhet sor az érettségi tantárgyakból, és a szakmai írásbeli vizsga tantárgyaiból az éves munkatervben meghatározott időpontban, amelyet a tanulókkal minden tanév szeptember 30. napjáig közölni kell.

Az írásbeli beszámoltatás bármelyik formájának íratása és a tanár által kijavított, értékelt, osztályozott munka kiosztása között legfeljebb 10 iskolai munkanap (két naptári hét) telhet el. Az írásbeli feleleteket, kisdolgozatokat a tanuló számára ki kell osztani. A témazáró dolgozatokat miután azokat a tanulók megtekintették a szaktanárnak a 12. évfolyam végéig meg kell őrizni, és ha a szülő igényli, azokat neki be kell mutatni. Az írásbeli munkák értékelésekor minden pedagógus köteles figyelni a tanulók helyes mondatalkotására és a szabatos fogalmazásra, helyesírására, az esetleges hibákat javítani. 2. A tanulók iskolai szóbeli beszámoltatásának formái, rendje, korlátai -

-

A szóbeli felelet a megelőző 1-2 tanóra tananyagának, vagy annak egy részének ismertetését, vagy az ahhoz kötődő, a szaktanár által adott feladat megoldását jelenti. Ennek tanár általi előzetes bejelentése nem kötelező. A kiselőadásban a tanuló előre megadott témával kapcsolatban szerzett ismereteit adja elő. A felkészülésre a tanulónak legalább két hét áll rendelkezésre. Szóbeli próbavizsgákra kerülhet sor az érettségi tantárgyakból, és a szakmai szóbeli vizsga tantárgyaiból az éves munkatervben meghatározott időpontban, amelyet a tanulókkal minden tanév szeptember 30. napjáig közölni kell.

A szóbeli beszámoltatások során minden pedagógus köteles figyelni a tanulók helyes szóhasználatára, a szép magyar beszédre, a mondatalkotására és a szabatos fogalmazásra, az esetleges hibákat javítani.

CSOPORTBONTÁSOK A csoportbontásokra vonatkozó előírások: -

-

Az informatika tantárgy oktatása csoportbontással történik, ha az adott osztály esetében az egy tanulói számítógépre jutó tanulók száma meghaladja az egy főt. A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak speciális szakmai moduljainak oktatása szakmák szerint csoportbontásban történik. A szakmai gyakorlati tárgyak oktatása csoportbontásban történik, ha a szakmát tanuló diákok száma meghaladja a 12 főt. Az idegen nyelv tantárgy oktatása csoportbontásban történik, ha a tanulók részéről igény mutatkozik a német és az angol nyelv tanulására is. csoportos tehetséggondozást szervezünk minimum 8 fő igénye esetén bármelyik tantárgyból. tanulószobát szervezünk minimum 8 fő jelentkezése esetén. emelt szintű felkészítést biztosítunk az érettségi tantárgyakból heti 2 órában a tanulók előzetes igényfelmérése szerint. 42



EGÉSZSÉGNEVELÉSI PORGRAM

Az egészségnevelési program szükségessége Az egészségnevelés szükségességének alapjait a hatályba lépésük óta többször módosított alábbi törvények, határozatok fogalmazták meg: 1. a 2003.évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. 2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet 3. a 96/2000. (XII.11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” 4. A 1036/2003. (IV.12.) Korm. határozat 96/2000. Ogy.hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003. sz (IV.16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelméről a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. 8. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997.(IX.3) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet 10. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.

Elméleti háttér Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:   

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógia, az egészségügyi, a gyermeknevelési szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és 43


 


hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási- nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Az egészségi állapotot meghatározó tényezők: Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg:  genetikai tényezők  környezeti tényezők  életmód  az egészségügyi ellátó rendszer működése. Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást – az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával -, az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka – akár jól, akár rosszul csinálják – alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Annak érdekében, hogy ezt a megállapítást helyesen tudjuk értelmezni, az alábbi fogalmak tartalmát érdemes kibontani és megvizsgálni: Az egészség fogalma: Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki szociális jól-lét állapota. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészségfejlesztés fogalma, feladatai: Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, javítsák. Nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általános érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi

44



tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségnevelés fogalma: Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. A prevenció (megelőzés) területei: Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére, fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni.

Helyzetkép A Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola Sásd, Kossuth L. u. 2. szám alatti épület nagy belmagasságú, a tantermek szellőzése biztosított Az ablakok nagyméretűek, a belső világítás 2002 nyarán került korszerűsítésre. A fénymérési jegyzőkönyvek alapján a belső fényviszonyok megfelelőek. A padok és székek mérete a tanulók életkorának megfelelő. A WC-k száma, felszereltsége megfelel a jelenlegi tanulói létszámnak, papírkéztörlő- és folyékonyszappantartóval felszereltek, de felújításra szorulnak. Az ivóvízhez való hozzájutás feltételei is biztosítottak. A tágas udvar és a folyosók biztosítják a szünetekben a tanulók felfrissülését. Az intézmény különálló épülete a Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola tanműhelye, a Sásd, Szent Imre u. 23. szám alatti társasház része. Felújított modern eszközökkel ellátott, korszerű gázfűtéssel rendelkező telephely, amely higiénikus környezetet biztosít.. A gyakorlaton lévő tanulók számára - nemenként - zuhanyozóval felszerelt öltözők, és WC-k állnak rendelkezésre. Az ivóvízhez való hozzájutás feltételei is biztosítottak. Az esetleges balesetek ellátására elsősegélydobozok vannak az iskola titkárságán és a tankonyhán is. Tornaterme intézményünknek az épületen belül nincs. A testnevelés órákat a helyi Közösségi ház korszerű, modern tornacsarnokában tartjuk. A tanulók rendelkezésére áll nemenként külön zuhanyozóval ellátott öltöző. Az iskolának egészségnevelési szempontból számos gyengesége is van. A fő célokat ezeknek a kiküszöbölése jelenti. Az épületben jelenleg nincs orvosi szoba, ennek kialakítására a fenntartótól pénzügyi keretet eddig nem kaptunk. 45



Sajnos, iskolánkban nincs étkezési lehetőség, ami eddig nem okozott problémát, hiszen az a kevés tanuló (tanévente néhány fő) aki arra igényt tartott az általános iskola menzáján tudott és tud a jövőben is ebédelni. A tanulók között széles körben elterjedt a dohányzás, és más káros szenvedélyek jelei is érzékelhetők szórványosan. Diákjaink egészségi állapota, állóképessége nem kielégítő. Magas az egy főre jutó hiányzások száma. Ezeket a problémákat összehangolt tevékenységgel igyekszünk orvosolni, megelőzni.

Erőforrások Személyi erőforrások Belső  Az iskolában dolgozó pedagógusok, adminisztratív és technikai dolgozók példamutatása adja elsősorban az egészségnevelés hitelességét.  A belső erőforrás fontos tényezője a közel 160 fő tanuló, akiknek egészségi állapota sajnos, a hiányzási statisztikák alapján nem mondható túl jónak. Külső  A helyi egészségügyi intézményekkel (védőnő, gyermekorvos, egészségház) való kapcsolattartás megfelelő.  A szülőkkel való kapcsolattartás sajnos nem elég intenzív, a fogadóórák, szülői értekezletek látogatottsága alacsony, de a tanulók életvitelének megváltozásán, a szemléletformáláson keresztül talán jobban be tudjuk vonni őket is a közös munkánkba. Anyagi erőforrások  A fenntartó támogatása az iskola egészségnevelési programjának megvalósításához.  Pályázati támogatásokat – mind anyagi, mind természetbeli – célszerű elnyerni. Egészségnevelési program Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges elemeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága  az értékek ismerete  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe  a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésében  a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete  a tanítás és a tanulás technikái 46


    


az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Kiemelten kezeljük az életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témákat, mint például:        

az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság =közlekedés, rizikóvállalás) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás

Az egészségnevelési program célkitűzései A Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola nevelőtestülete az alábbi területekre vonatkozóan fogalmazza meg céljait: Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás abból a felismerésből indul ki, hogy az emberi viselkedés racionálisan szervezett. Több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Amennyiben azt feltételezzük, hogy a tudás az elsődleges meghatározó tényező, akkor indokolt azt a feltételeznünk, hogy a több tudás megfelelően fogja szervezni a viselkedést. Ezért fontos célunknak tartjuk, hogy megismertessük a tanulókkal a helyes táplálkozási szokásokat, a mozgásban gazdag életmód előnyeit és az egészségkárosító magatartásformák veszélyeit.

Rizikócsoportos megközelítés Ez a megközelítés a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.). Célunk, hogy megállapítsuk, hogy kik veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, avagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából, és számukra javaslatokat tegyünk a betegségmegelőzés érdekében. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Felismerés, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési 47



törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul tűzniük. Célunk, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsunk a tanulóknak társas-kommunikációs kompetenciáik fejlesztésére. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Testmozgás - Az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások (tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség) rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával való megelőzése, enyhítése testnevelés órákon. - A tanulók életének fontos elemévé tenni a mozgást, megismertetni velük a testedzés különböző formáit, ennek érdekében a testnevelés órák teljes időkeretének felhasználásával megteremtettük a mindennapos testnevelés lehetőségét. - Törekedni arra, hogy a tanulót a testnevelés órán mind több sikerélmény érje. - A tanulmányi kirándulások egy részében az időt a tanulók a természetben való testmozgással töltsék. - Biztosítani, hogy a diáknap programjába nagyrészt sporttal, testmozgással járó programok kerüljenek be. - Törekedni kell arra, hogy az arra alkalmas tanórák keretében mozgással járó alternatív oktatási módszereket alkalmazzunk (pl. biológia, vagy földrajz órák keretében terepgyakorlat). Táplálkozás - Törekedni arra, hogy a veszélyeztetett tanulók a helyi általános iskola menzáján étkezzenek. - A biológia, gasztronómiai ismeretek, majd élelmiszerismeret, ételkészítési ismeretek órák részét képezze a korszerű, egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek átadása. Lelki egészség védelme - Személyiségfejlődés - Az iskola egészségfejlesztési tevékenységének részévé váljon a mentálhigiénés szemlélet, s annak megjelenési formái. - Javítani az iskolai környezet hatásain (pl. színes képekkel, plakátokkal, lehetőség szerint a falak színével stb.) -A tanórákon a tanulók jussanak sikerélményekhez és pozitív megerősítésekhez. Egészségnevelési feladatok - El kell érni, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit valamint, hogy az egészségéért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat.

48



- Lehetőséget kell biztosítani, hogy a tanulók a tanórán alkalmazott alternatív módszerek vagy a tanórán kívüli programok (osztálykirándulások, diáknap, évfordulókhoz kötődő vetélkedők stb.) keretében tenni tudjanak egészségükért. - Éves egészségnevelési terv kidolgozása minden tanév 30. napjáig. Az egészségnevelési terv funkciója, hogy felmérje az iskolában tanuló gyermekek egészségi állapotát befolyásoló tényezőket. Ebből kiindulva rögzítse az adott tanévre vonatkozó egészségfejlesztési tevékenységeket. A pedagógusok, az iskolaorvos és a védőnő együttműködését egy szervezett program keretében hatékonnyá tegye. Az éves egészségnevelési terv alapját, általános egészségfejlesztési koncepcióját jelen egészségnevelési program céljai, feladatai képezik. Az éves egészségnevelési program (Drogstratégia, és Gyermekvédelmi program) minden tanévben kidolgozásra kerül, az iskolaorvos, a védőnő, az iskola vezetőségének és pedagógusainak együttműködésével. (A mindehhez rendelt költségvetési tervben figyelembe kell venni az egyéb pályázati lehetőségeket, a saját erőt, az önkormányzati, az önkéntes segítséget is.)

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

TANÓRAI KERETEK

A) A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg a testi és lelki egészség értékeit bemutató irodalmi alkotásokat!  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit  szövegértésük olyan szintre jusson el, hogy értelmezni tudjanak használati utasításokat, kezelési útmutatókat  készüljenek fel különböző stílusú (hivatalos, nyilvános, szónoki) szövegalkotási feladatok megoldása során az önálló „felnőtt” életre A tanulókban  növeljük az egészséghez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést az egészséges életmódról szóló szövegek feldolgozásával  kialakítjuk a különböző kommunikációs helyzetekben alkalmazható beszédstílusokat, beszédmódokat  irodalmi művek konfliktushelyzeteinek elemzésével a problémamegoldás technikáját kialakítjuk ill. megerősítjük .  prózai művek szereplőinek egyéni és társas kapcsolatait vizsgálva felhívjuk a figyelmet a helyes önkép és kapcsolatrendszer kialakítására  toleranciát és egészséges vitakultúrát kívánó szituációs játékokkal megteremtjük az emocionális alkalmazkodás képességét  a „szépérzék” kialakulását segítik elő a lírai szövegek 49



 szabálykövető és azokkal szembeszegülő hősök tettein keresztül tudatosítjuk az élet írott és íratlan törvényeit Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén óvták egészségüket az emberek a történelem folyamán, milyen egészségi problémákkal kellett szembenézniük  tudják értelmezni, hogyan hatott a természeti és társadalmi környezet a betegségek, járványok kialakulására, megszűnésére  legyenek képesek az egészséggel kapcsolatos problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális egészségügyi problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)  a szakma történeti áttekintése révén szerezzenek ismereteket a történelem és az egészségvédelem kapcsolatáról

Idegen nyelv A tanulók  váljanak fogékonnyá egészségük védelme iránt a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével  legyenek érzékenyek a hazai egészségügyi problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, megoldási kísérleteit  váljanak képessé az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó egészségi problémák tanulmányozására és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit

Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított egészségi összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják  legyenek képesek az egészségügyi mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük fejlődjön  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  Legyenek képesek reális becslésekre  Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni 50



Biológia A tanulók  ismerjék meg az egészségi problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék meg az emberi szervezet alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket  legyenek tájékozottak az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően  ismerjék meg az egészségügyi problémákat  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat  ismerjék meg szakmájuk egészségügyi problémáit A tanulókban  tudatosuljon, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat meghatározza az emberek egészséges életének esélyeit  alakuljon ki a saját és mások egészsége iránti felelősség A tanulókat  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és az egészséget óvó szokásrendek kialakítására  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Földünk és környezetünk A tanulók  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hatást gyakorolhatnak egészségi állapotukra  értsék meg, hogy a földrajzi változások befolyásolhatják az egyes ember és az egész emberiség egészségi állapotát  ismerjék meg az egészségünket veszélyeztető globális és helyi problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit

Fizika A tanulók  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá

51



 ismerjék meg a hallás fiziológiai vonatkozásait, legyenek tisztában a hangerősség, az infrahangok fogalmaival, és ismerjék az ezekkel a fogalmakkal összefüggő egészségvédelmi vonatkozásokat  tudják mi az ultrahang és legyen tájékozottságuk az alkalmazásában  ismerjék a látás, a színlátás fizikai hátterét; legyenek tudatában a szemüveg készítésének alapjaival, legyenek tisztában azzal, hogy milyen fontos szerepe van a megvilágítás erősségének  ismerjék az érintésvédelmi tudnivalókat (nullázás, védőföldelés, biztosíték, balesetvédelmi szabályok)  ismerjék az atomreaktorok, a radioaktív sugarak hatásait az élő szervezetre, a védekezés lehetőségeit a hatások ellen  ismerjék az izotópok alkalmazását az orvostudományban Kémia A tanulók  ismerjék a mindennapi életükben használt anyagok eljárások egészségi kockázatait, törekedjenek ezek csökkentésére  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától  értsék meg a különböző technológiák hatását az egészségre  ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását.

Viselkedéskultúra és kommunikáció A tanulók  legyenek tisztában az egészséges életvitel fogalmával  legyenek képesek számukra optimális egészséges életmód kialakítására  saját tapasztalataik alapján lássák be az egészségápolás, testápolás szükségességét  tudják, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele, ezért rendszeresen és következetesen tisztálkodjanak  ismerjék meg a serdülőkor egészségvédelmével, betegségmegelőzésével kapcsolatos legfontosabb tennivalókat (helyes táplálkozás, rendszeres mozgás, stb.)  ismerjék meg a ruházkodás egészségvédő hatását, tartsák tisztán ruházatukat  sajátítsák el a helyes és korszerű táplálkozás szabályait,  tudjanak különbséget tenni helyes és helytelen táplálkozás között  ismerjék meg az élelmiszerek alkotórészeit, az egészségkárosító élelmiszerek és élvezeti cikkek veszélyeit  képessé válhassanak egy produktív, egészséges életritmus kialakítására  képesek legyenek a káros szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás, stb.) visszautasítására  legyenek tisztában a kábítószerek testi-lelki és szellemi egészségkárosító hatásaival  tudatosuljon bennük, hogy az egészségtelen életmódot folytató felnövő generáció veszélyt jelent a társadalom számára is

52


 


tudatosuljon bennük, hogy az egészséges sport és mozgás vonzóbb, mint a káros szenvedélyek tudjanak NEMET mondani mindezekre

Művészetek A tanulók  ismerjék fel a zene szerepét az egészség megőrzésében.  tudatosuljon bennük, hogy az örömteli éneklés javítja a kedélyállapotot, az éneklés során alkalmazott helyes levegővétel tágítja a tüdő kapacitását, serkenti a vérkeringést, ezáltal több oxigén kerül az agyba, és ez serkenti a teljesítményt. A tanulókban  a sikerélményt nyújtó éneklés növelje az önbizalmat.  a jól megválasztott zenehallgatás járuljon hozzá a lelki egyensúlyhoz, fokozza örömüket, enyhítse bánatukat. Informatika (számítástechnika) A tanulók  legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő egészségvédelmi lehetőségeket  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre  rendezzenek egészségügyi kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen  szerkesszenek és nyomtassanak egészségvédelmi újságokat és posztereket  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések egészségkárosító hatásait  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított egészségügyi összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)  legyenek képesek a egészségügyi mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével Testnevelés A tanulók  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve  értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek és önállóan hajtsanak végre relaxációs gyakorlatokat 53



 legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az egészség megóvásában  a testkultúra eszközeinek segítségével váljanak életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő  Ismerjék meg motorikus képességeik szintjét, motorikus képességeik fejlesztésének módját  Ismerjék meg a mozgásos játék, a verseny örömét és igényeljék azt  Legyenek tisztában azzal, hogy a sporttevékenység veszélyeket is hordozhat magában, ismerjék és tartsák be a balesetek megelőzésének szabályait A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a testkultúra komplexitását  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat, szakmai tantárgyak A tanulók  sajátítsák el a vendéglátóipari szakmák gyakorlásához kapcsolódó baleset-megelőzési ismereteket, ezeket alkalmazzák is gyakorlati tevékenységük során  ismerjék a vendéglátóipari szakmákhoz kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni  tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére  ismerjék meg a vendéglátóipar történetét és lássák az egészségre gyakorolt hatását!  ismerjék meg a szakma egészségvédelmi értékeit, alakuljon ki bennük azok tisztelete  ismerjék meg az egészséges táplálkozás ételeit  ismerjék meg az alkohol egészségkárosító hatásait  ismerjék meg a vendéglátásban használt vegyszerek alkalmazási szabályait  tudjanak az ételallergiában szenvedők számára ételeket ajánlani, ill. elkészíteni A tanulókban  alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem  legyen igény saját életük egészségessé tételére

B) NEM HAGYOMÁNYOS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!)

Komplex egészségnevelési lehetőségek iskolánkban:  Terepgyakorlat 54


      


Tanulmányi kirándulás Diáknap egészségnevelési programmal Vetélkedők pályázatok kiállítás rendezése filmkészítés kutatómunka

Módszerek JÁTÉKOK  Szituációs  Memóriafejlesztő  Kombinációs  Érzékelést fejlesztő  Ráhangolást segítő  Bizalomerősítő  Kapcsolatteremtést segítő MODELLEZÉS  Hatásvizsgálatok  Előrejelző RIPORT MÓDSZER  Kérdőíves felmérés  Direkt riportok  Fotóriport PROJEKT MÓDSZER  Analízis – akció projektek KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS  Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében MŰVÉSZI KIFEJEZÉS  Vizuális művészet a környezeti nevelésben  Irodalmi alkotások  Zeneművészet  Fotóművészet  Népművészet  Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése  A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén Mindennapos testedzés Iskolánk a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése érdekében biztosítja a mindennapos testmozgás lehetőségét a testnevelés órák keretében. 55



Továbbképzések A tantestület tagjainak felkészítése történjen meg az egészségnevelési program kidolgozása után. Különösen a mentálhigiéniai, elsősegély-nyújtási, drogprevenció, személyiségfejlesztő ismereteket adó továbbképzéseknek kell itt elsőbbséget kapniuk.

A FIZIKAI ÁLLAPOTFELMÉRÉS MÓDSZEREI A, Általános tudnivalók A tanulók fizikai állapotának felmérését nevelési eszköznek tekintjük. Fontos cél az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok feltárása, hogy ezt követően lehetővé váljon az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetése, az általános fizikai teherbíró képesség fejlesztése, a szükséges szint elérése, megtartása. A felmérés eszközeit szolgáló tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és, hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. A próbarendszer alapjait az Oktatási Minisztérium által 2000-ben kiadott „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című kiadvány jelenti. A vizsgálatok megszervezése  A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az egyes osztályokban, a testnevelés órák kereteinek felhasználásával.  A teszteket évente kétszer a tanév elején és végén kell végeztetni.  A teszteket az itt szereplő sorrendben kell elvégeztetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi teszt mindig a kezdő s az állóképességi futás az utolsó kell, hogy legyen; a tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között.  A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket.  Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.)  A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Az értékelő lapot három példányban kell elkészíteni. Az egyik lap a gyermeké, hogy lássa hol áll korábbi teljesítményéhez, az osztályátlaghoz és (amennyiben lehetséges) az országos átlaghoz képest. A másik példány a szülőké, hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére, a harmadik példányt a központi adatfeldolgozónak kell megküldeni.

B.) A FIZIKAI ÁLLAPOT MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ TESZTEK

56



 A tanulók valamennyi tesztet testnevelési / sportfelszerelésben hajtják végre.  Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, tornateremben vagy tornaszobában kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló és sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez.  A tesztek egymás után következése a körkörös rendszerben is szigorú sorrendiségű. Minden állomásnál fel kell írni a megfelelő sorszámot.  Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell tanulmányozni, minden tanulónak el kell olvasnia, hogy vizsgálat pontos legyen.  Az ülésben előrenyúlás tesztnél nem lehet bemelegíteni, vagy nyújtási gyakorlatokat végezni!  A tesztek között a tanulók pihenjenek.  A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utasítás.  A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra.  Ha a motoros teszteket és a kardio-respiratórikus állóképesség tesztjeit azonos napon mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztessük el. A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

egyensúlyi teszt végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt: hajlékonysági teszt: dinamikus láberőt mérő teszt statikuserőt mérő teszt törzserőt mérő teszt funkcionális karerőt mérő teszt futási sebességet, fürgeséget mérő teszt kardio-respiratórikus állóképességi teszt: a.) 20 m–es ingafutás b.) 12 perces futás (Cooper-teszt)

lapérintés ülésben előrenyúlás helyből távolugrás kézi szorítóerő sit-up teszt, felülések függés hajlított karral 10x5 m ingafutás

A tesztek pontozása az Útmutató pontérték táblázatai alapján történik!

57



1. TESZT: EGYENSÚLY TESZT A vizsgált tényező: általános egyensúly. A teszt leírása: egy lábon való egyensúlyozás a megadott méretű gerendán. Felszerelések:  Fémből vagy fából készült 50 cm hosszú, 4 cm magas, 3 cm széles gerenda, amelynek felszínét arra biztonságosan rögzített (max: 5mm vastag) anyag borítja. Az alátámasztást biztosító rész 15 cm hosszú és 2 cm széles. Több gerenda egyidejű használatánál több mérőszemélyzetre van szükség.  Minden egyes gerendához egy stopperóra (automatikus „reset” nullázás nélküli, amelyik a megállítás után jelzi az időt, majd a következő újraindításnál folytatódik a számlálás). A tanulóknak adandó utasítások: „Próbálj egyensúlyban maradni amilyen hosszan csak lehetséges úgy, hogy a saját magad által kiválasztott lábon a gerenda hossztengelyének irányában állj. A másik lábad hajlítsd be és fogd meg a lábfejedet az azonos oldali kezeddel. A másik karodat használhatod az egyensúlyozáshoz. Segítségképpen a szabályos helyzet felvételéig a karomba kapaszkodhatsz. A próba akkor kezdődik, amikor elengeded a karomat. Tartsd meg az egyensúlyt ebben a helyzetben egy percig. Minden esetben amikor elveszíted az egyensúlyt (azaz amikor a kezed elengedi a lábadat), vagy amikor bármelyik testrészed a talajjal érintkezik, a teszt megszakad. Minden ilyen leesés után az előzőekben ismertetett módon újra kezdődik a teszt mindaddig, amíg az egy perc eltelik.” Útmutatások a mérést vezető személynek:  Helyezkedjen el a próbázóval szemben.  A próbázó kipróbálhatja a tesztes, hogy megismerje a feladatot, s biztosan megértse azt.  A kipróbálás után indul a teszt.  Indítsa el az órát, ha a próbázó elengedi a segítő karját.  Állítsa meg az órát, amikor a próbázó elveszíti az egyensúlyát, elengedi a lábát vagy bármelyik testrészével hozzáér a talajhoz.  Minden leesés után segítse vissza a próbázót a helyes kiindulási helyzetbe. Pontozás Az egy percnyi egyensúlyban maradásnál az egyensúlyvesztések (nem csak a leesések) száma. Példa: Ha a kísérleti személy 5 alkalommal tesz kísérletet az egy percnyi egyensúlyban maradáshoz, akkor a pontszáma 5. 2. TESZT: LAPÉRINTÉS A vizsgált tényező: A végtagmozgás gyorsasága A teszt leírása: Két lap gyors megérintése, váltakozva az ügyesebbik kézzel 58



Felszerelések:  Állítható magasságú asztal (vagy ugrószekrény a tornateremben).  A lapra vízszintes rögzített 20 cm átmérőjű gumi körlap. A körök középpontja egymástól 80 cm távolságban helyezkedik el (tehát a kör széle egymástól 60 cm távolságra van). A két körlap között, azoktól egyforma távolságra elhelyezett téglalap (10x20 cm).  stopperóra A tanulóknak adandó utasítások: „Állj az asztallal szembe, kis terpeszbe! Tedd a kevésbé ügyes kezedet a téglalap közepére! Helyezd az ügyesebbik kezedet a választott kézzel ellentétes oldali kör közepére! Mozgasd oda-vissza az ügyesebbik kezedet a két körlap között a lehető leggyorsabban a középütt elhelyezett kéz felett! Mindig biztosan érintsd meg a körlapot! Miután elhangzik az „elkészülni …rajt” jelzés, teljesítsd a 25 ciklust olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet! Állj meg az „Állj!” jelzésre! Hangosan számolom az érintéseket. Kétszer végzed el a tesztet, a jobbik lesz az eredmény.” Útmutatások a mérést vezető személynek:  Állítsa be az asztalt, hogy a teteje épp a köldök alatt legyen!  Üljön le az asztallal szemben; figyelmét összpontosítsa a kísérleti személy által választott körlapra és számolja a lapérintések számát!  A stopperórát indítsa el a „kész …. rajt” jelnél a kéz indulására!  Ha vizsgált személy az A körlapról indít, akkor az órát az adott lap 25. megérintésénél állítsa le! Ha mindkét lap (A és B) megérintését számolja, akkor az 50 érintés adja az A és B közötti 25 ciklust.  A téglalapon lévő kéz az egész teszt alatt helyben marad.  A próbázó az ügyesebbik keze kiválasztásához a tesztet kipróbálhatja.  A két kísérlet között pihenőidő van. Ez idő alatt egy másik személy végezheti el az első kísérletét.  A teszthez két kísérletvezető jelenléte ajánlott, az egyik az időt méri és biztatja a próbázót, míg a másik számolja a lapérintést. Pontozás A jobbik eredményt vesszük figyelembe. A próba értéke az az időtartam, amennyi a mindkét lap 25 alkalommal történő megérintéséhez szükséges, tizedmásodpercben megadva. 3. TESZT: ÜLÉSBEN ELŐRENYÚLÁS A vizsgált tényező: hajlékonyság A teszt leírása: ülő helyzetben a lehető legtávolabbra nyúlás Felszerelések:  Az alábbi méretű tesztasztal vagy doboz: hossza 35 cm, szélessége 45 cm, magassága 32 cm. A felső lap méretei: hossza 55 cm, szélessége 45 cm. Ez a felső 59



lap 15 cm-rel nyúlik előre a támaszkodó láb irányába. A 0-tól 50 cm-ig terjedő beosztás a felső lap középvonalában van kijelölve.  Egy közel 30 cm hosszú vonalzó a doboz tetején, amelyet a vizsgált személy tol előre a kezével a doboz tetején

A tanulóknak adandó utasítások: „Ülj le. Támaszd a talpadat a dobozhoz, tedd az ujjad hegyét a felső lap szélére. Döntsd a törzsedet és nyúlj olyan hosszan előre, amennyire lehetséges, miközben a térded végig kinyújtva tartod és lassan, fokozatosan told előrefelé a vonalzót anélkül, hogy meglöknéd, és kezed teljesen kifeszítenéd. Tartsd meg azt a legtávolabbi helyzetet, amit elértél. Ne pattanj vissza. A tesztet kétszer elvégezve a jobbik eredményt írjuk be.” Útmutatások a mérést vezető személynek:  Helyezkedjen el a vizsgált személy oldalánál és tartsa a térd kinyújtott helyzetét.  A vizsgált személy mindkét kezével nyúljon a doboz felső széléig és érintse meg a vonalzót mielőtt elkezdené az előrehajlást.  Az eredményt az ujjakkal a skálán elért legtávolabbi helyzet adja meg. A vizsgált személynek meg kell tartania ezt a helyzetet mindkét próbálkozásnál legalább, míg kettőt számolunk, hogy az eredmény pontosan leolvasható legyen.  Ha a két kéz ujjai nem egyforma távolságra érnek el, akkor az ujjakkal elért távolságok átlagával kell számolni.  A teszt lassú és fokozatos előrehajlással kell végrehajtani mindenféle hirtelen mozdulat nélkül.  A második kísérlet rövid pihenő után következik.

Pontozás A jobbik értéket vesszük figyelembe, centiméterben megadva (a doboz tetején lévő beosztáson elért cm érték). Példa: Az a személy aki lábujjáig nyúlik ki 15 pontot ér el. Aki 7 cm-rel túlnyúlik ezen, annak pontszáma 22. 4. TESZT: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS A vizsgált tényező exkluzív erő A teszt leírása: álló helyzetből távolugrás Felszerelések:  csúszásmentes kemény felület, megfelel erre a célra két cselgáncs vagy hasonló (pl. torna) szőnyeg (két szőnyeget hosszában egymáshoz rögzíteni ajánlatos):  Kréta 60



 Mérőszalag A tanulóknak adandó utasítások: „Állj kényelmes terpeszben, a lábujjaid éppen a vonal mögött legyenek, hajlított térdekkel. Erőteljes karlendítés után ugorj a lehető legtávolabbra! Igyekezz mindkét lábbal egyszerre talajt fogni, és egyenes megállni. A két végrehajtásból a jobbik eredmény számít.” Útmutatások a mérést vezető személynek:  A szőnyegre vízszintes vonalakat rajzolunk, az elugró vonaltól 1 m távolságban elkezdve, párhuzamosan egymástól 10 cm-re.  A vonalakra merőlegesen elhelyezett mérőszalag biztosítja a pontos mérést.  Álljon a szőnyeg mellé és jegyezze fel a ugrási távolságot!  A távolságot az elugró vonaltól a leérkező sarok pontjáig mért legrövidebb távolság adja.  Újabb kísérlet engedélyezhető, ha kísérleti személy hátraesik, vagy bármely más testrészével érinti a szőnyeget.  A szőnyeg elugrási és leérkezési szintjének meg kell egyezni, valamint a talajra is megfelelően kell rögzíteni.  Hogy értékkülönbözőségek szignifikánsak legyenek, pontosan kell mérni. Pontozás A két kísérlet közül a jobbik eredményt rögzítjük. Az eredményt centiméterben adjuk meg. Példa: Az 1,56 m-es ugrás pontszáma 156

5. TESZT: SIT-UP TESZ, FELÜLÉSEK A vizsgált tényező: a törzs ereje (hasizom erő- állóképesség) A teszt leírása: a fél perc alatti maximális számú felülés Felszerelések:  Két szőnyeg (hosszában egymáshoz rögzítve)  Stopperóra  Asszisztens (segítő)

A tanulóknak adandó utasítások: „Ülj le a talajra, a hátadat tartsd függőlegesen, a kezeidet kulcsold össze a tarkódon, a térdeket 90 fokos szögben hajlítsd be, a sarkad és a talpad a szőnyegen van. Ezután feküdj a hátadra, a vállad érintse a szőnyeget, majd ülj fel, és könyököddel érintsd meg a térdedet. Tartsd összekulcsolva az ujjaidat a tarkódon egész idő alatt. Amikor azt mondom

61



„kész…rajt”, ismételd ezt a mozgást 30 másodpercig olyan gyorsan, amennyire lehetséges. Folytasd, amíg nem hallod az „állj!”-t. Ezt a tesztet csak egyszer végezd el.” Útmutatások a mérést vezető személynek:  Térdeljen a vizsgált személy mellé, hogy ellenőrizze a helyes kiindulási helyzetet.  A segítő a kisérleti személy valamelyik oldalán üljön le, hogy ellenőrizze a talpak talajon tartását és a derékszögű comb-lábszár helyzetet.  Miután megadta a teszt-útmutatást, és mielőtt elkezdődne a teszt, a vizsgált személy csinálja meg egyszer a gyakorlatot ellenőrzésképpen, hogy biztosan megértette-e a feladatot.  Indítsa el az órát „kész….rajt” jelre és állítsa meg 30 mp után.  Számolja hangosan minden alkalommal a teljes , pontosan elvégzett felülést. Egy teljes felülés az ülőhelyzettől a szőnyeg érintésén át az újabb felülési helyzetig könyökkel a térd érintéséig tart.  Azt számolja, ha a könyök megérinti a térdet. Nem számolható a nem tökéletesen végrehajtott felülés.  A teszt során figyelje, hogy a vizsgált személy érintse meg vállával a szőnyeget, könyökével a térdét amikor felemelkedik a kiinduló helyzetbe. Pontozás A 30 mp alatt tökéletesen végrehajtott felülések száma adja a pontszámot. Példa: 15 szabályos végrehajtás értéke 15 pont.

6. TESZT:FÜGGÉS HAJLÍTOTT KARRAL A vizsgált tényező: Funkcionális erő (a kar és a váll izomerő állóképessége) A teszt leírása: Megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben Felszerelések:  2,5 cm átmérőjű kör keresztmetszetű vízszintes rúd, úgy elhelyezve, hogy azt a vizsgált személy alatta állva felugrás nélkül elérje (magasabb tanulónál emelhető legyen).  Stopperóra  Szőnyeg a rúd alatt a leugráshoz.  Törlőruha és magnéziumkréta  Szükség szerint pad vagy szék A tanulóknak adandó utasítások: „Állj a rúd alá, tedd rá a kezedet vállszélességben, felsőmadárfogással (ujjaiddal felülről, hüvelykujjaddal alulról). Segítek felemelni, hogy az állad a rúd felett legyen. Tartsd meg ezt a helyzetet amilyen sokáig bírod anélkül, hogy az álladat megpihentetnéd a rúdon. A teszt befejeződik amikor a szemed a rúd alá süllyed.” 62



Útmutatások a mérést vezető személynek:  A vizsgált személy a rúd alatt áll és felsőmadár fogással markolja meg a rudat vállszélességben. Legyen elővigyázatos: a legtöbben a kezeket túl távol próbálják elhelyezni egymástól.  A rúd magasságát a legmagasabb személy testmagasságához kell beállítani. Ne ijessze meg őket a túl nagy magasság!  Az órát az egyik kezében tartva a vizsgált személyt a derekánál megfogva emelje fel a megfelelő helyre.  Az óra akkor indul, amikor a személy álla a rúd fölé kerül és elengedtük.  A személy előre-hátra lengését megkell állítani: a teszt közben bátorítsuk.  Állítsa meg az órát, amikor a vizsgált személy már nem tudja megtartani tovább az előírt helyzetet (szeme a rúd alá kerül).  A teszt alatt ne mondja meg az időt a vizsgált személynek!  A rudat a vizsgált személyek között törölje le! A tanulók bekrétázhatják a kezüket.  Egy pad vagy egy szék segítségére lehet a rúd elérésében. Pontozás Tizedmásodpercben adjuk meg az időt. Példa: A 17,4 mp pontértéke 174, az 1 perc 3,5 mp pontja 635.

7. TESZT: 10X5 MÉTERES INGAFUTÁS A vizsgált tényező: Futási sebesség, fürgeség A teszt leírása: A maximális sebességű futás, fordulás tesztje Felszerelések:  Tiszta, csúszásmentes palló. Ha szőnyeget használ bizonyosodjon meg annak biztonságos rögzítéséről.  Stopperóra  Mérőszalag  Kréta vagy szigetelőszalag  Fordulóvonal jelölésére jelzőkúpok (tekebábuk) A tanulóknak adandó utasítások: „Állj indulásra készen a vonal mögé. Az egyik lábadat pontosan a vonal mögött helyezd el.Amikor meghallod az indítójelet, fuss olyan gyorsan, amilyen gyorsan tudsz a másik vonalig, majd fordulj vissza a kiindulási vonalhoz, mindkét lábaddal lépj át a vonalon. Ez egy kör, ezt kell ötször megtenni. Az ötödik körben se lassíts le, amikor közeledsz a célhoz, hanem folytasd a futást. Ezt a tesztet egy alkalommal végzed el”.

63



Útmutatások a mérést vezető személynek:  Két párhuzamos vonalat kell kijelölni a padlón (krétával vagy mérőszalaggal) 5 méter távolságra egymástól.  A vonal legyen 1,2 m hosszú és mindkét végén jelzés (kúp, kocka, gúla,stb.).  Bizonyosodjon meg, hogy a futó mindkét lábbal átlépi (keresztezi) a vonalat, hogy a kijelölt pályán marad és hogy a fordulók olyan gyorsak, amennyire az lehetséges.  A megtett körök számát hangosan mondja be mindegyik kör végén.  A teszt akkor fejeződik be, amikor a vizsgált személy az egyik lábával átlépi a célvonalat. Pontozás Az 5 ciklus teljesítéséhez szükséges tizedmásodpercben mért idő adja a pontértéket. Példa: A 21,6 mp idő pontszáma 216 . A lábsérülések elkerülése miatt sportcipő használata szükséges. 8. TESZT: ÁLLÓKÉPESSÉGI INGAFUTÁS A vizsgált tényező: Kardio-respiratorikus állóképesség A teszt leírása: A kardio-respiratorikus fittség vizsgálatára alkalmas teszt gyaloglási tempóban indul, majd gyors, futási sebességgel fejeződik be. A tanuló az egymástól 20 m távolságra lévő vonalak között halad, a futás irányát változtatva, a hangjelzés diktálta tempóval összhangban, fokozatosan gyorsulva. (Néhány tanuló képes csak követni a tempót és eljutni a teszt végéig.) Az a szint ahol a próbázó kiesik, jelzi a kardio-respiratorikus (keringési-légzési) állóképességét. Felszerelések:     

Tornaterem vagy a 20 m-es pálya kijelöléséhez elég nagy tér. Egy 20 m-es mérőszalag Öntapadós szigetelőszalag a 20 m-es pálya kezdetének és végének kijelölésére. Kazettás magnó, előnyös a szalagsebességhez állítható rendszerű. A teszt levezetésére elkészített kazetta.

A tanulóknak adandó utasítások: „Az ingafutás teszt a te maximális aerob kapacitásodnak, állóképességednek mutatója, amelyet a 20 m-es pálya oda – vissza futása ad meg. A magnetofon szalagra bizonyos időpillanatokban rögzített búgó hang segítségével ellenőrizhető a sebesség. A futásban úgy oszd be az erődet, hogy az egyik hangot a 20 m-es táv végén, míg a következő hangot a táv másik végén halld meg. Egy-két méteren belüli pontosság elfogadható. A távok végén érintsd meg a vonalat az egyik lábaddal, majd fordulj vissza élesen és fuss az ellenkező irányba.

64



Először a sebesség túl lassú, de minden percben fokozatosan és állandóan növekszik. A cél az, hogy követni tudd a kitűzött ritmust, amilyen hosszan csak tudod. Tehát akkor állj meg, amikor már tovább nem tudod tartani a ritmust, vagy úgy érzed, hogy képtelen vagy teljesíteni az egy perces periódusokat. Jegyezd meg a megálláskor hallott számot, ez a te eredményed, vagy pontszámod. A teszt hozza személyenként változik: minél tovább bírod, annál fittebb vagy. Tehát a teszt könnyű az elején, de nehéz a vége felé. Sok szerencsét!” Útmutatások a mérést vezető személynek:  Válassza ki a helyszínt; hagyjon legalább egy méternyi szabad helyet a pálya két végén! Minél szélesebb a terület, annál több személy tesztelhető egyidejűleg; minden személynek minimum 1 méterre van szüksége. A pálya felülete legyen egyenletes, de az anyaga nem különösen lényeges. A 20 méteres pálya mindkét vége világosan legyen megjelölve.  Ellenőrizze a magnetofon és a magnószalag működőképességét. Győződjön meg róla, hogy a készülék hangereje elég a csoportvizsgálathoz.  Hallgassa meg a hangfelvételt! Jegyezze fel a szalag kezdő helyzetének jelölőszámát, hogy gyorsan megtalálja a fontos részeket a kazettán.  A vizsgálat napján ellenőrizze a lejátszó készülék sebességét. Ehhez használja a szalag kezdő és végső szakaszán rögzített egy percnyi kalibrált periódust. Ha az eltérés több, mint egy másodperc, akkor igazítsa a távolságot ehhez a megváltozott időtartamhoz, hogy biztosítsa a helyes futási sebességet. Pontozás Miután a próbázó megállt, az utolsó teljesített fél fokozatot jegyezzük fe (lásd I. táblázat) A személyre szóló pontozási lapon lehet a teljesített távok számát feltüntetni. Példa: 12 táv pontértéke 14, vagy 15 megtett táv pontértéke 15,5. I. táblázat: Állóképességi ingafutás Fokozat (perc) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

sebesség km/h 8 9 9,5 10 10,5 11 11,5 12 12,5 13 13,5 14

részidő (mp) 9,000 8,000 7,579 7,200 6,858 6,545 6,261 6,000 5760 5,538 5,333 5,143 65


13 14 15 16 17 18 19 20 21/23

14,5 15 15,5 16 16,5 17 17,5 18 18,5


4,966 4,800 4,645 4,500 4,364 4,235 4,114 4,000 3,892

9. TESZT: 12 PERCES FUTÁS (COOPER-TESZT) A vizsgált tényező: Kardio-respiratorikus állóképesség A teszt leírása: A tanulók állórajttal indulva 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítik a futópályán. Megengedhető, hogy amennyiben a próbázók kifáradtak egy időre lassítsanak vagy gyalogoljanak. Ezt követően kezdjenek újra tovább futni, és igyekezzenek minél hosszabb távot megtenni. Felszerelések:  Pontosan kimért hosszúságú pálya vízszintes terepen, vagy szabályos méretű (400 m futópálya) A tanulóknak adandó utasítások: „Álljatok indulásra készen a vonal mögött. Az egyik lábatokat helyezzétek pontosan a vonal mögé. Amikor meghalljátok a „Rajt!” szót, kezdjetek futni a kijelölt pályán, amíg nem mondjuk „Elég!” Ne kezdjetek el gyorsan futni és versenyezni egymással!” Útmutatások a mérést vezető személynek:  A tanulókat 1 vagy 2 percenként indítsa.  A névsorban feltüntetjük az időkülönbséget úgy, hogy az első futó 0-t, a második – 2 perces indításköz esetén – 2-es, a harmadik 4-es, stb. számokkal jelöljük.  A tanulók által teljesített köröket az indítóhely előtti elhaladásukkor feljegyezzük.  A 12 perc leteltével az első gyereket „Állj vagy Elég!” utasítással megállítjuk. A teljesített körök számához adjuk hozzá az utolsó nem teljes körben megtett távolságot.  A következő gyereket 2 perc múlva, a harmadikat újabb 2 perc múlva kell leállítani és így tovább. Pontozás A gyerekek által megtett méterek számát jegyezzük fel a nevük mellé, ennyi a pontszámuk. Példa: Gipsz Jakab: 1248 m – 1248 pont. 66



10. TESZT: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS ÉS NYÚJTÁS A vizsgált tényező:.Karizom ereje A teszt leírása: Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális időtartam: lányok 1,5 perc, fiúk 3 perc Felszerelések:  Lábtámasz (fal, bordásfal)  Nyakba akasztható zsinór csengővel, vagy kulccsal A tanulóknak adandó utasítások: „Végezz karhajlítást, majd nyújtást folyamatosan úgy, hogy a nyakadban lévő zsinóron lóló csengő/kulcs leérjen a talajra! A testedet végig tartsd nyújtva!” Útmutatások a mérést vezető személynek:  Figyeljen arra, hogy a tanulók teste végé legyen nyújtva, a lábuk zárva, és folyamatosan végezzék a gyakorlatot, megállás nélkül! Pontozás Az Útmutatóban lévő táblázat pontértékei alapján. 11. TESZT: TÖMÖTT LABDA DOBÁS A vizsgált tényező: A törzs, a váll és a hát ereje A teszt leírása: Tömött labda vetés (dobás) két kézzel, a fej fölött hátra (m) 3 kg-os tömött labdával. Felszerelések:  Medicin labda (3 kg-os)  Mérőszalag A tanulóknak adandó utasítások: „Helyezkedj el a vonal előtt a vonalnak háttal, a medicinlabdával a kezeidben, terpeszállásban! Az ujjaid szétnyitva helyezkedjenek el a labda mögött! Hajolj előre a labdával a kézben, majd két rugózás után törzsdöntésből hajítsd el a labdát hátra, a fejed felett!” Útmutatások a mérést vezető személynek:  Figyeljen arra, hogy nyújtva legyen a tanulók törzse, válla, a terpeszállás legyen széles, a dobás után legyen utómozgás hátra! Pontozás 67



Az Útmutatóban lévő táblázat pontértékei alapján. 12. TESZT: TÖRZSEMELÉS A vizsgált tényező: hajlékonyság A teszt leírása: Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (db Maximális időtartam: 4 perc Felszerelések:  Bordásfal  Talajszőnyeg A tanulóknak adandó utasítások: „Helyezkedj el hasonfekvésben úgy, hogy a sarkadat akaszd be a bordásfal legalsó fokánál! Kulcsold össze a kezeidet a tarkódon! Emeld fel a törzsedet, majd érintsd össze a két könyöködet, ezután ereszkedj vissza kiindulóhelyzetbe!” Útmutatások a mérést vezető személynek:  Figyeljen arra, hogy a tanuló ne emelje túl a törzsét, ne feszítse túl a fejét! Pontozás Az Útmutatóban lévő táblázat pontértékei alapján.

68



KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

A környezeti nevelés szükségességéről: Már a 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondta, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram részletesen foglalkozik a környezetegészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezetegészségügyi feladatait két nagy területre osztja:  Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják.  A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A 48. § (3) bekezdése értelmében az iskoláknak – nevelési programjuk részeként 2004. június 30-ig elk kell készíteniük környezeti nevelési programjukat. 69



A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett, és a 202/2007. (VII.31.) kormányrendelettel módosított Nemzeti Alaptanterv (Nat) értelmében a környezettudatosságra nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

Helyzetkép Belső környezet: az iskola A Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola 1998 óta – 1996-1998 között az Alternatív Vendéglátóipari Szakközépiskola osztályai az épületnek csak egy részét foglalták el - működik a Sásd, Kossuth L. u. 2. szám alatti impozáns épületben, amely egykor a járásbíróság székhelye volt. Ma is Sásd városának egyik jelképe. Az intézmény különálló épülete a Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola tanműhelye, a Sásd, Szent Imre u. 23. szám alatti társasház része. Tornaterme intézményünknek az épületen belül nincs. A Közösségi ház tornacsarnoka szolgál méltó helyként a testnevelés órák megtartásához. Az iskola épületének jellemzői: Tantermek száma: Számítógépterem Nyelvi labor Tanári szoba Irodahelység Szertár Egyéb helységek Dolgozók:

6 1 1 1 4 1 3

13 főállású pedagógus, 7 óraadó pedagógus, 5 nem pedagógus besorolású (technikai dolgozó)

Tanuló létszám: 158 fő. Képzési irányok: - Szakközépiskolai tagozat;általánosan művelő képzés 9-10. évfolyamon szakmai orientációval gazdasági-szolgáltatási szakterületre; 11-12. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatással a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra. - Szakiskolai tagozat; 9-11. évfolyamon szakmai képzés szakács, cukrász, pincér szakmákban 13-14. évfolyamon közismereti tantárgyak beszámításával szakmai képzés szakács, pincér szakmákban. 70



Az iskola helyi adottságai megfelelőek. Az épülethez a tanulói létszámnak megfelelő belső udvar tartozik, gondozott füves felülettel. A folyosókon, osztálytermekben a burkolat és a festés folyamatosan felújításra szorul, a nyílászárók javítása folyamatos feladat. Az intézmény vízgazdálkodása víztakarékos. Az energiagazdálkodás megoldott, mivel az energiatakarékos világítótestek cseréje 2002 nyarán megtörtént. A tankonyha és a tanétterem felújított épülete korszerű gázfűtéssel és világítással rendelkezik, az eszközállomány is új. Az iskolai büfé jelenleg nem üzemel. Az iskola közvetlen környezete Az iskola a város központjától 10 perces sétával érhető el, és bár nem a főút mellett fekszik, viszonylag forgalmas utcák övezik két oldalról (Dózsa Gy. u. és Kossuth L. u.), így az épület előterei nagy porterhelésnek vannak kitéve és gyakori a közlekedési zaj is. E tényezőkön változtatni nem tudunk, a környezeti nevelés fontos célja a tanulók szemetelésének visszaszorítása lehet. Az épülettől keletre, a közvetlen szomszédságban üres telek található, amely nem tartozik az iskolához. A város új rendezési terve talán hasznosítja ezt, addig azonban csak szűkös lehetőségeinkhez mérten tudunk foglalkozni a területtel. Külső környezet: a település és a régió Sásd város egészséges környezetet tud biztosítani az itt élő és tanuló embereknek. A település rendelkezik szennyvíz- és ivóvíztisztító művel, a települési hulladék gyűjtése és kezelése egyelőre megoldott. Természetvédelmi terület, vagy tájvédelmi körzet ugyan nem tartozik a városhoz, de a nyugatra elterülő erdős zselici dombok és a Baranyai Hegyhát emelkedői lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy a diákokkal terepgyakorlatra, illetve kirándulni el tudjunk menni. A közeli Mecsek még az a terület, ahol közlekedési eszközökkel természeti és kultúrtörténeti értékek egyaránt könnyen fellelhetők.

Erőforrások Személyi erőforrások Belső  Az iskolában dolgozó 20 pedagógus példamutatása adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét.  A technikai dolgozók (4 fő) napi munkájukat igyekeznek környezetbarát technikákkal megvalósítani. Munkájukban igényesek, nyitottak az ésszerű változásokra, érdeklődők az iskolai élettel szemben.  A környezeti nevelés hagyományai között megtaláljuk az önkéntességet, amire a mi iskolánkban is számítunk.  A belső erőforrás fontos tényezője a közel 160 fő tanuló. Külső  A helyi intézményekkel, vállalatokkal való kapcsolattartás kielégítő.  A szakképzés gyakorlati helyeivel az együttműködés megfelelő, jónak mondható. 71



 Helyi környezetvédő civil szervezettel felvettük a kapcsolatot. Diákjaink rendszeresen járnak foglalkozásokra.  A szülőkkel való kapcsolattartás igénye sajnos inkább csak az iskola részéről merül fel. Szülői értekezletekre, fogadó órákra és a tanulók ellenőrző könyvén keresztül történő tájékoztatásra korlátozódik. Szülői oldalról ritkán tapasztalunk visszajelzést. Anyagi erőforrások  A fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelés programjának megvalósításához.  A szülők hozzájárulásainak felhasználásával osztálykirándulások keretében terepgyakorlatokat, túrákat, esetleg vízitúrákat. próbálunk megvalósítani.  Pályázati támogatásokat – mind anyagi, mind természetbeli – célszerű elnyerni.  A „Sásd középiskolájáért” közhasznú alapítvány.

Alapelvek, célok

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok A környezeti nevelés  az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,  természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,  a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,  a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által  s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet. A legfontosabb alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. A környezeti nevelés alapfogalmai közül kiemelten kezelendőek: - a fenntartható fejlődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk! Tartsuk szem előtt azt is, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Célok a 14-20 éves korosztály esetében 72



 fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével  rendszerszemléletre való nevelés,  holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága  tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása  az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése  az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata  helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése  globális összefüggések megértése, lokális cselekedetek ösztönzése  fogyasztás helyébe életminőség helyezése  létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Helyi célok, értékek  Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése  Helyi értékek és problémák feltérképezése  Helyi célok megfogalmazása (pl. hulladék mennyiségének csökkentése, iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság stb.)  Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai)  Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken  Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken  Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása  A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel Iskolánk környezeti nevelési hitvallása:  A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés is tekintse feladatának.  A helyi és környékbeli természeti értékeknek a minél jobb megismerése szervesen épüljön be a helyi tantervbe.  Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül! A környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősség tudat kialakulását. A felülvizsgált NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatok – köztük a környezeti nevelés – az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetővé teszi, elősegíti a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A programunkban lefektetett elveknek megfelelően a tanmenetekben domináljon a zöld tartalom, a helyi célok, elemek konkrétan jelenjenek meg. Próbáljunk minél több tanórán kívüli tevékenységet is beépíteni a munkánkba, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, illetve szabadidős programok szervezésére korlátozódhat, hanem a környezeti nevelés színteréül is szolgálhat.

73



Az iskolánkban oktatott szakmák esetében a szakma művelőjének ismernie kell az alkalmazott technológia környezeti hatásait. Ezek megismertetése a szakmai elméleti tantárgyak keretében történjen meg! Az intézményben dolgozó pedagógusoknak legyen lehetőségük továbbképzéseken részt venni, ahol a környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak.

Konkrét célok és feladatok Célok  A szakközépiskola és a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. (Ld. alább, a Tanulásszervezési és tartalmi keretek c. fejezetben!)  Új – a környezeti neveléshez is kapcsolódó – tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása, melyek révén a nehezen kezelhető, magatartászavaros diákok számára segítséget tudunk nyújtani.  A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén.  A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása Konkrét feladatok  A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét  A szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni  A város, illetve annak környezetének megismerése  Az iskolai büfé kínálatának átalakítása  A Mecseki Tájvédelmi Körzet, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park alapos megismerése  Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése)  A házirendben a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani; tartalmazzon “zöld” fejezeteket is  Környezetvédelmi vetélkedők tartása  Zöld szervezetekkel való kapcsolattartás kialakítása  Elemgyűjtő elhelyezése az iskolában  Szemetesedény, illetve csikkgyűjtő elhelyezése az iskola bejárata közelében  Jó állapotban lévő használt tankönyvek osztályok közötti tulajdonosváltásának megszervezése  A normatív, kötött felhasználású támogatás felhasználásával növelni az iskolától kölcsönözhető tartós tankönyvek, segédkönyvek állományát

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

74



Tanórai keretek

A) A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit  törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében  ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)  ismerjék meg a szakma helyi történelmi értékeit, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete

75



 a szakma történeti áttekintése révén szerezzenek ismereteket a történelem és a környezetvédelem kapcsolatáról  ismerjék fel, hogy a tolerancia fontos szerepet játszik a társadalmi együttélésben, a környezet megóvásában

Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön  váljanak képessé az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit

Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  Legyenek képesek reális becslésekre  Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, ami a szakma elsajátításához elengedhetetlen. 76



Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket  alakuljon ki bennük mindenféle életforma tisztelete  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ami a szakterületük káros kibocsátásából is adódhat  ismerjék meg szakmájuk környezet-egészségügyi problémáit A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség A tanulókat  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Földünk és környezetünk A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket  értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit

77



A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség

Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges általános és szakmai ismeretekkel  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait  ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását. Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére  Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira 78



 ismerjék a természetes alapanyagok használatát  legyenek képesek természetes anyagokból alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Informatika (számítástechnika) A tanulók  legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket  rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen  szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit

79



Testnevelés A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat

A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására  segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat A tanulók  ismerjék a vendéglátóipari szakmák gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni  ismerjék a vendéglátóipari szakmákhoz kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni  tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére  ismerjék meg a vendéglátóipar történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek A tanulók  legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük  sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek  tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.)  ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát  sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat 80



 látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban  tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel A tanulókban  alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem  alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során B) NEM HAGYOMÁNYOS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!) A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege:  a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság”     

a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése kapcsolatközpontúság értelem és érzelem egysége módszerek sokfélesége

Komplex tanulási lehetőségek szakiskolákban:                  

Terepgyakorlat (nyári) Szakmai gyakorlat Tanulmányi kirándulás Diáknap környezetvédelmi programmal Múzeumlátogatás (mesterségek, ősi kultúra) vetélkedők pályázatok kiállítás rendezése filmkészítés interjú kérdőív kutatómunka állatkert, botanikus kert látogatása szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító megtekintése nemzeti park látogatása tanya, gyár, üzem látogatása Környezetvédelmi versenyek Stb.

81



Módszerek

JÁTÉKOK  Szituációs  Memóriafejlesztő  Kombinációs  Érzékelést fejlesztő  Ráhangolást segítő  Bizalomerősítő  Kapcsolatteremtést segítő MODELLEZÉS  Hatásvizsgálatok  Rendszermodellezés  Előrejelző  Működő modellek készítése, elemzése RIPORT MÓDSZER  Kérdőíves felmérés  Direkt riportok  Fotóriport PROJEKT MÓDSZER  Analízis – akció projektek TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK  Terepgyakorlatok  Táborok  Térképkészítés  Egyszerű megfigyelések  Célzott megfigyelések, mérések AKTÍV, KREATÍV MUNKA  Természetvédelmi és fenntartási munkák  Rekonstrukciós munkák  Madárvédelmi feladatok  Szelektív hulladékgyűjtés  Rend- és tisztasági verseny KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS  Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében MŰVÉSZI KIFEJEZÉS  Vizuális művészet a környezeti nevelésben  Irodalmi alkotások  Zeneművészet 82


   


Fotóművészet Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

Taneszközök Az alábbiakban csak a specifikusan a környezeti neveléshez használt eszközöket soroljuk fel:  Mikroszkópok  Vízminőségi, talajminőségi, levegőminőségi vizsgálatokhoz gyorstesztek, vegyszerek  Merítőháló  Gumicsizma  Zajszintmérő  Meteorológiai mérésekhez szükséges eszközök  Elsősegélykészlet

Az iskolai környezet Az épület  A helyi adottságokat kihasználva minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollegáknak.  A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat (pl.: plakátokkal, graffitikkel, virágokkal stb.) Az iskolai életvitel  Az iskola előterének és udvarának ápolása, illetve virágosítása során a tanulókat próbáljuk bevonni a mindennapi kertészkedésbe.  Épüljenek be az iskola mindennapi életébe az ún. jeles napok (pl. egy témanap keretén belül).  A szakmák hagyományai, ünnepei méltó megtartásra kerüljenek, legyen lehetőség múzeumlátogatásra, tanulmányi kirándulásokra vagy neves szakemberek meglátogatására.  A diákönkormányzat “zöld szemmel” tevékenykedjen.

Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell

83



tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Az iskolán belüli kommunikáció formái A diákokat faliújságon, a diákönkormányzaton, illetve személyes kapcsolattartáson keresztül tájékoztatjuk az aktualitásokról. A minőségbiztosítási, értékelési terven keresztül, pl. kérdőíves, vagy személyes beszélgetésen keresztül az iskolán belüli kommunikáció jobban megvalósulhat. A tanulók lehetőségei: - kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel, - házi dolgozat készítése, - poszterek készítése és bemutatása. Az iskolán kívüli kommunikáció formái Az iskolában történő eseményekről, az elért eredményekről a települést és más intézményeket a Sásd és vidéke c. újságon keresztül tájékoztatjuk. A zöld mozgalmak akcióiról, kampányairól, pályázati lehetőségekről különféle zöld kiadványok, és az elektronikus kommunikáció révén szerzünk tudomást.

Továbbképzések A tantestület tagjainak felkészítése történjen meg a környezeti nevelési program kidolgozása után. Értsék meg a környezetfilozófia lényegét, az új tanítási és tanulási tevékenységek mibenlétét, a célok, és a program legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, továbbképzések (iskolán belüli és akkreditált iskolán kívüli) (Továbbképzési terv).

A TANULÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVEI

A tanulási esélyegyenlőség segítésének érvényesítéséhez az iskolánk (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: - kulcskompetenciák folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztése, bővítése; - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén - a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - adaptív tanulásszervezési eljárások (lásd az előző fejezetet) alkalmazása;

84



- egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. A TANULÓI JUTALMAZÁS, DICSÉRETEK 1. A jutalmazás feltételei, módja Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, ill. iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. A felsorolt dicséretek, jutalmak átadására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az igazgató dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, ill. osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. 2. Az iskolai jutalmazás formái a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret  osztályfőnöki dicséret  igazgatói dicséret  nevelőtestületi dicséret b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév  szaktárgyi teljesítményéért  példamutató magatartásáért,  szakmai fejlődésért,  kiemelkedő szorgalmáért,  hiányzásmentes tanévért,  példamutató magatartásáért, kiemelkedő szorgalomért, szaktárgyi előmenetelért dicséretben részesíthetők, A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az arra érdemes tanulók oklevelet, könyvjutalmat kapnak. Magatartás és szorgalom értékelése Magatartás

PÉLDÁS Betartja a házirendet, viselkedése és megjelenése mindenkor alkalomhoz illő és kultúrált. Tanáraival, gyakorlati oktatóival és társaival az emberi normáknak megfelelő formában 85



kommunikál. Önmagára, szűkebb és tágabb környezetére igényes, ennek kialakításában tevékenyen részt vesz, másokat is erre ösztönöz. Becsületes, őszinte, negatív irányban nem befolyásolható. Nincs igazolatlan mulasztása. Az egészséges életmód szabályait követi. A közösségi életben aktívan részt vesz, szerepet vállal az iskolai programok szervezésében. Szakmai előkészítő, alapozó évfolyamok tanulóinál mindez kiegészül a következőkkel: Szakmai felelősségtudata kialakult A vendéglátásban megkívánt erkölcsi és viselkedési normákat belső meggyőződéssel követi.

JÓ Betartja a házirendet, viselkedése és megjelenése kultúrált. Tanáraival, gyakorlati oktatóival és társaival az emberi normáknak megfelelő formában kommunikál. Önmagára, szűkebb és tágabb környezetére igényes. Becsületes, őszinte. Nincs igazolatlan mulasztásból adódó büntetése. Szakmai előkészítő, alapozó évfolyamok tanulóinál mindez kiegészül a következőkkel: Szakmai felelősségtudata kialakulóban van. A vendéglátásban megkívánt erkölcsi és viselkedési normákat belső meggyőződéssel követi.

VÁLTOZÓ A házirendet súlyosan nem szegi meg, viselkedése alkalmanként kifogásolható, megjelenése többnyire elfogadható. Tanáraival és gyakorlati oktatóival szemben időnként nem megfelelő hangnemet használ, társaival szemben esetenként durva. Önmagára és környezetére nem elég igényes, de figyelmeztetésre hajlandó változtatni. Esetenként nem őszinte és negatív irányban befolyásolható. 15 óra igazolatlan mulasztást nem lépi túl. Szakmai előkészítő, alapozó évfolyamok tanulóinál mindez kiegészül a következőkkel: Esetenként szakmai felelősségtudata nem kielégítő. A vendéglátásban megkívánt erkölcsi és viselkedési normákat néha, nem súlyosan, de megsérti.

ROSSZ A házirendet súlyosan megszegi, viselkedése, megjelenése rendszeresen kifogásolható. Tanáraival, gyakorlati oktatóival szemtelen vagy durva, társaival erőszakos. Önmagára és környezetére igénytelen, figyelmeztetésre sem hajlandó változtatni. Rendszeresen hazudik, vagy ellenőrzőt, egyéb dokumentumot kijavít, vagy ilyen cselekményben aktívan közreműködik. Negatív hangadó a közösségben. Nevelőtestületi fegyelmi büntetésben részesült. Szakmai előkészítő, alapozó évfolyamok tanulóinál mindez kiegészül a következőkkel: Nem rendelkezik szakmai felelősségtudattal. Nem követi, vagy rendszeresen, illetve esetenként súlyosan megszegi a vendéglátásban megkívánt erkölcsi és viselkedési normákat.

Szorgalom

86



Példás A tanórákra és gyakorlati foglalkozásokra képességeinek megfelelően folyamatosan és lelkiismeretesen felkészül. Tevékenysége során együttműködő és aktív. A kötelező tananyagon túl - amennyiben képességei alkalmassá teszik - többlet feladatokat is vállal. Szakmai tevékenységében nem követ el mulasztást. Belső igénye az állandó szakmai önképzés.

Jó A tanórák és gyakorlati foglalkozások többségére rendszeresen felkészül. Tevékenysége során együttműködő és aktív. Érdeklődési körének megfelelő tantárgyak esetében képességei szerint többlet feladatokat is vállal. Szakmai tevékenységében nem követ el mulasztást.

Változó Feladatait hiányosan látja el, rendszeresen ellenőrzésre szorul. Többnyire együttműködő. Teljesítménye képességeivel nincs összhangban. Szakmai tevékenységében kisebb mulasztásokat rendszeres elkövet. A szakmai önművelés igénye ritkán fedezhető fel.

HANYAG Tanulmányi kötelezettségeinek rendszeresen nem tesz eleget. Képességeihez képest jelentősen alulteljesít. Passzív, nem együttműködő, a segítséget elutasítja. Szakmai tevékenységében durva mulasztásokat követ el. Önképzési igénye nem alakult ki.

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK RENDSZERE

a.) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed mind a tanítási órákra, mind a tanórán kívüli foglalkozásokra. b.) Az ellenőrzés szervezése: Az ellenőrzés folyamatosságáért az intézmény vezetője a felelős. A pedagógiai munka ellenőrzését személyesen az igazgató és az igazgatóhelyettes végzi. A gyakorlati oktatás ellenőrzését személyesen az igazgató és a műszaki vezető végzi. Az ellenőrzés a minden tanév szeptember 30-ig elkészítendő, nyilvános ellenőrzési terv szerint történik. Az ellenőrzésre jogosultak elrendelhetnek az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzéseket is.

87



c.) Az ellenőrzés célja: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterv szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez az oktató-nevelő munka minőségi javulásának elősegítése, a tantervi előírások betartása és az ezeknek megfelelő eredmények számonkérése, a szakmai munka tárgyi feltételeinek hatékonyabb, gazdaságosabb kihasználása, a vezetői utasítások hatékonyabb végrehajtása a pedagógiai programban és az iskola szabályzataiban foglaltak betartása

-

-

d.) Az ellenőrzés területei: tanítási óra (foglalkozási óra) dokumentumok (tanmenet, napló) tanulói produktumok értékelés, minősítés

-

e.) Az ellenőrzés formái: óralátogatás foglalkozások ellenőrzése beszámoltatás felmérés helyszíni ellenőrzés

-

f.) A nevelő-oktató munka ellenőrzésére jogosultak: igazgató /igazgatóhelyettes/ műszaki vezető az igazgató által kijelölt pedagógus

-

g.) Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során -

A pedagógusok munkafegyelme A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása. A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága. A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja. A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen:  Előzetes felkészülés, tervezés.  A tanítási óra felépítése és szervezése.  A tanítási órán alkalmazott módszerek. 88



 -

A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása tanítási órán. Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. (Tantárgyi eredménymérések). A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szaktanárok javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos együttnevelésből adódó speciális feladatok, törvényi előírások II./1. Kötelező és választható tanórai foglakozások, óraszámai, előírt tananyag követelmény: A kiemelt figyelmet igénylő tanulók számára biztosított rehabilitáció a kötelező órák keretében zajlik, az adott évfolyamra törvényileg előírt időkeretnek és szakember ellátottságnak megfelelően. II./2. Tantárgyak-tantárgyrészek értékelése és minősítése alóli mentesítések: A kiemelt figyelmet igénylő tanulókat az igazgató a szakvéleményben tett javaslat alapján mentesíti - erről minden tanév elején határozatot hoz- adott tantárgy értékelése és minősítése alól. A tanuló a tanórán köteles részt venni, a tantárgyat tanulni. A mentesítések a szakmai vizsgán nem alkalmazhatók, csak egyéb megsegítő intézkedések. Amennyiben a kiemelt figyelmet igénylő tanuló egyes tantárgyból vagy tantárgyrészből felmentést élvez, számára egyéni fejlesztési terv alapján a pedagógus segíti felzárkóztatását társaihoz. II./3. Oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei: A kiemelt figyelmet igénylő tanulók részére fogyatékosságuk figyelembevételével speciális tankönyvek használatára van lehetőség. Amennyiben a szakvélemény segédeszköz használatát írja elő (laptop,számítógép stb.)a tanuló számára, az iskola biztosítja azt a tanórákon. II./4. Iskolai beszámoltatás, ismeretek számonkérésének követelményei, formái: A kiemelt figyelmet igénylő tanulók részképesség zavararainak ismérveiből következően a csoportokban elsődleges a szóbeli kommunikáció. Az írásbeliség értékelése alól felmentett tanulók írásos munkáit nem osztályozzuk. A házi feladatok adásának speciális elvei alapján annyi és olyan jellegű feladatot adunk, amely nem terheli túl a tanulót és önállóan elvégezhető. A házi feladat célja a bevésés erősítése, a feladattudat kialakítása. A súlyos állapotú tanulóknál elhagyható eseti jelleggel éskivételes esetben, kizárólag a tanuló érdekében rendszeresen is. II./5.A kiemelt figyelmet igénylő tanulók együttnevelése, specialitása: A kiemelt figyelmet igénylő tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésben részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együtt neveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus iskolánkban az, aki: a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak-egyes kiemelt figyelmet igénylő tanulók csoportjaira jellemző-módosulásait 89



egyéni fejlesztési tervet készít (esetleg adott szakember bevonásával) az adott tanulóknak értékelés,minősítés alól mentesített tantárgyból felzárkóztatása érdekében alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedéshez egy-egy tanulási, nevelési helyzethez alternatívákat keres együttműködik a különböző szakemberekkel, akik iránymutatását beépíti a pedagógiai folyamatokba A kiemelt figyelmet igénylő tanulók habilitációs, rehabilitációs megsegítésének céljai és feladatai: a sajátos nevelési igényből fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatának megtanítása az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése

90

A Pécsi Szakképzési Centrum Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskolája. Pedagógiai Programja

Recommend Documents