A KAPOSVÁRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NAGYATÁDI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Tartalom BEVEZETÉS ...................................................................................................................................................................... 5 KÜLDETÉSNYILATKOZAT ........................................................................................................................................... 6 AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................................................. 7
1.
AZ
ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI ................................................................................................................ 7
1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
2.
Alapelvek ........................................................................................................................................................... 7 Általános célok .................................................................................................................................................. 7 Általános feladatok ............................................................................................................................................ 8 Az intézeten belüli iskolatípusok céljai, feladatai .............................................................................................. 8 Eszközök és eljárások ........................................................................................................................................ 9 A célok elérését segítő tanulásszervezési eljárások ......................................................................................... 10 További tanulásszervezési eljárások ................................................................................................................ 10
A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .................................................. 12 2.1. A pedagógusok helyi feladatai ......................................................................................................................... 12 2.2. Az osztályfőnök feladatai ................................................................................................................................ 13
3.
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................................... 13 3.1. A személyiségfejlesztés főbb területei ............................................................................................................. 14 3.2. Feladatok a személyiségfejlesztés terén ........................................................................................................... 14
4.
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................. 15 4.1. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák......................................................................................................................................... 15
5.
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................ 18 5.1. Az egészségnevelés általános célja, feladatai .................................................................................................. 18
6.
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ......... 18 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................................................................ 18 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ................................................ 18 Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése- oktatása ......................................................................................... 19 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................................................... 19 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................................................. 20 Hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................................................................ 22
7.
AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ......................................................... 23
8.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ...................................................................................................... 24
9.
AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE................................... 24 SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ................................................................................................................................................................... 24
10. A
10.1. Az iskola és a tanulók ...................................................................................................................................... 24 10.2. Az iskola és a szülők ........................................................................................................................................ 24 10.3. Az iskola és a kollégium .................................................................................................................................. 25
11. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK RENDJE ................................................................................................ 26 11.1. Különbözeti vizsgák ........................................................................................................................................ 26 11.2. Osztályozó- és javítóvizsgák............................................................................................................................ 26 11.3. A vizsgaformák és a tantárgyi követelmények ................................................................................................ 26 11.4. Független vizsgabizottság kérése ..................................................................................................................... 27
2
PEDAGÓGIAI PROGRAM 11.5. Eljárási rend előrehozott érettségi vizsga esetén .............................................................................................. 27
12. A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT ................................................................................................................................. 27 ÁLTALÁNOS OKATÁSI-NEVELÉSI ELVEK ..................................................................................................... 28
13. AZ
ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................................................................................. 29
14. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ...................................................................... 30 15. AZ
ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI; A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE ............................................................................................................................. 30
15.1. Tantárgyi teljesítmények értékelése ................................................................................................................. 30 15.2. A tanulók értékelése, az értékelés alapelvei ..................................................................................................... 31 15.3. Magatartás és szorgalom minősítése ................................................................................................................ 31
16. AZ
ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁJA, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA .................................................................... 31
16.1. Órai írásbeli felelet........................................................................................................................................... 32 16.2. Témazáró dolgozat ........................................................................................................................................... 32 16.3. Az elmaradt dolgozatok pótlása ....................................................................................................................... 32 OTTHONI (KOLLÉGIUMI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI .................................................................................................. 32
17. AZ
18. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ................................... 33 19. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA ..... 34 20. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM......................................................................................................................... 44 20.1. Általános fejlesztési követelmények ................................................................................................................ 45 20.2. A testi és lelki egészség a helyi tantervekben .................................................................................................. 45 20.3. Az egészségnevelés ajánlott tartalma, témakörei ............................................................................................. 48 20.4. A tevékenység keretei, eszközök és módszerek ............................................................................................... 50 20.5. Az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségei ..................................................................................... 51 20.6. Mentálhigiéné .................................................................................................................................................. 51
21. KÖRNYEZETI NEVELÉS ....................................................................................................................................... 51 21.1. A környezeti nevelés alapelvei ........................................................................................................................ 51 21.2. Környezeti nevelés, tanítási órákon ................................................................................................................. 52 21.3. Környezeti nevelés, tanítási órán kívül ............................................................................................................ 52
22. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK ................................................................................................................... 53 HELYI TANTERVEK, SZAKMAI PROGRAMOK .......................................................................................... 54 22.1. Szakközépiskolai nevelés - oktatás .................................................................................................................. 55 22.2. Szakiskolai nevelés-oktatás ............................................................................................................................. 55 22.3. Köznevelési Hídprogram keretében zajló nevelés-oktatás............................................................................... 56
23. CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ........................................... 56 24. SZAKKÖZÉPISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS ................................................................................................... 57 24.1. Célok, feladatok a szakközépiskolai közismereti képzésben ........................................................................... 57
25. FELKÉSZÍTÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA .......................................................................................................... 58 26. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK ............................................................................................................. 58 27. ALKALMAZOTT SZAKMAI PROGRAMOK (SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK) ........................................ 58 27.1. Kifutó rendszerű szakközépiskolai képzés ...................................................................................................... 58 27.2. Felmenő rendszerű szakközépiskola képzés .................................................................................................... 59
3
PEDAGÓGIAI PROGRAM 28. SZAKKÖZÉPISKOLAI FELNŐTTOKTATÁS NAPPALI TAGOZATON................................................................ 68 29. SZAKISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS ................................................................................................................ 70 29.1. Célok, feladatok a szakiskolai közismereti képzésében ................................................................................... 70 29.2. A szakképzések jogi háttere ............................................................................................................................. 70 29.3. Az egyes tantárgyak értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez ......... 70
30.
SZAKISKOLAI ÓRATERVEK ................................................................................................................................. 72
MELLÉKLET .......................................................................................................................................................... 96
4
PEDAGÓGIAI PROGRAM
BEVEZETÉS
Bemutatkozás A Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolája széles profilú, rugalmas oktatási kínálatot nyújtó szakképző iskola, melynek beiskolázási területe Nagyatád és környéke. Az iskola a 14-25 éves, különböző előképzettségű fiatalok alapműveltséghez, szakmához és érettségihez jutásához, valamint személyiségük sokoldalú kibontakoztatásához, az önfelfedezés és önkibontakoztatás lehetőségét hivatott biztosítani. Az intézmény jól felszerelt, csendes, tiszta, hangulatos kisvárosi iskola. A nevelőtestület erőssége az emberközeli, tanulóközpontú oktatás és nevelés. Fontosnak tartják a test, a szellem és a lélek harmonikus fejlődését, mert megfelelő képzettség esetén ez biztosíthatja a tanulók egészséges jövőképét, ez befolyásolja a társadalomba való későbbi beilleszkedésüket. A hátrányos helyzetben élő diákok esélyegyenlősége és felzárkóztatása szívügyük. A tehetség felismerését és kibontakozásának elősegítését alapvető feladatuknak tekintik. Szeretnék, ha végzőseik még a náluk töltött évek során felismernék küldetésüket, ha szilárd alapképzettségű, használható és továbbfejleszthető szaktudású fiatalokat bocsátanának a felsőoktatás és a munkaerőpiac rendelkezésére, akik mindig készek a megújulásra. Az intézmény eredményességének legfőbb garanciája az iskolában uralkodó jó légkör, a családias környezet, a jól képzett, igényes, önképzésre mindig kész szakembergárda, és az állandóan jelenlevő pedagógiai optimizmus. A megvalósítás további garanciáját a város mindennapjaiban tapasztalható segítőkészség, és a fenntartó jó gazda szemlélete biztosítja.
5
PEDAGÓGIAI PROGRAM
KÜLDETÉSNYILATKOZAT Olyan iskolát szeretnénk: ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szeretetteljes légkör veszi körül őket, ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok, ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény, ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja az a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat, amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez. A társadalmi elvárás iskolánkban: „Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom Neked Fiam, hogy a jövevényeket Jóakaratúan gyámolítsad És becsben tartsad Hogy nálad szívesebben tartózkodjanak Mintsem másutt lakjanak” (Sz. István intelme fiához) Tanulóink elvárása iskolánktól: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szentgyörgyi Albert) A tantestület elvárása önmagától: „Ha mindig ugyanazt csinálod, mint eddig, akkor annyit is érsz el, mint eddig, de ha valami újat, mást izgalmasat szeretnél, gondolj arra, mi állhat még előtted!” (Ismeretlen szerző)
6
PEDAGÓGIAI PROGRAM
AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI
1.1. Alapelvek Iskoláink nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, az európai keresztény-humanista értékrend és a nemzeti értékek hatják át. Az iskolán belüli és kívüli kapcsolatok kialakítását az emberi méltóság és az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a különböző kultúrák iránti nyitottság és tolerancia jellemzi. Biztosítja a tanulók azon jogát, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Nevelő-oktató munkánk középpontjában a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való minél teljesebb beilleszkedést. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra.
1.2. Általános célok Az iskolában folyó nevelés-oktatás célja az, hogy: közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, kiterjessze és elmélyítse a tanulók általános műveltségét, kialakítsa az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, a kitartó és fegyelmezett munka képességét, erősítse a tanulók önállóságát, öntevékenységét, kreativitását, fejlessze a diákokban az önmagukért és környezetükért érzett felelősséget, neveljen mások és a másság elfogadására, az újra való nyitottságra, rugalmasságra, előzze meg vagy csökkentse a sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságukból eredő hátrányát, készítse fel a tanulót a társadalomba való sikeres beilleszkedésre, segítse őket egy értékeket és javakat teremtő élethez, az adott sajátos nevelési igényű tanuló sérülés-specifikus szempontjait figyelembe véve támogassa a társadalmi beilleszkedését, segítse a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni sikereket segítő funkcióinak fejlesztését, a tanuló képességeinek és tehetségének kibontakozását, fejlessze a NAT és a kerettanterv által deklarált kulcskompetenciákat.
7
PEDAGÓGIAI PROGRAM 1.3. Általános feladatok Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy: kialakítsa a műveltség megszerzésének kívánalmát, az élethosszig tartó tanulás igényét, neveljen az élet tiszteletére, a természeti környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, fejlessze a kommunikációs és tanulási képességeket, neveljen az anyanyelv igényes használatára, tegye képessé a tanulókat az információk közti eligazodásra, ösztönözze a tanulókat a megszerzett ismeretekre épülő véleményalkotásra és az ezeken alapuló döntésekre, fejlessze a konfliktuskezeléshez szükséges személyiségjegyeket (önismeret, önbizalom, alkalmazkodó képesség, a siker és a kudarc tűrése, a kulturált vitakészség), fejlessze a logikus gondolkodás és problémamegoldás képességét, olyan légkört, környezetet alakítson ki, amely egymás kölcsönös tiszteletére nevel. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatáshoz kapcsolódó feladatok: a tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése, megfelelő tanulásszervezési formákkal a differenciált, egyéniesített fejlesztés biztosítása, alkalmazkodva az eltérő képességekhez, a szakértői véleményben szereplő javaslatok beépítése a tanórai tevékenységbe, a pedagógus együttműködése a tanuló fejlesztésében részt vevő szakemberrel. 1.4. Az intézeten belüli iskolatípusok céljai, feladatai A szakközépiskolai nevelő-oktató munka célja, hogy:
a tanulók támogatást kapjanak a képességek, kompetenciák megalapozásához, kibontakoztatásához és megerősítéséhez, felkészítse a tanulókat a sikeres érettségi vizsgára, a szakképzésbe való bekapcsolódásra, felsőfokú továbbtanulásra, a tanulók értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítsanak el, és képessé váljanak ezek alkalmazására; váljanak alkalmassá önálló, felelős döntéseken alapuló munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, készüljenek fel a folyamatos szakmai megújulásra, az egész életen át tartó tanulásra, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra.
A szakközépiskolai nevelő-oktató munka feladata, hogy:
a szakmai orientációs és szakmai alapozó tantárgyak segítségével felkeltse az érdeklődést a választott szakterület iránt, tegye képessé a tanulókat a gyakorlati életben felmerülő kérdések megválaszolására, fejlessze a diákok kezdeményező, vállalkozó készségét, a tanulás tanítása, a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, illetve digitális kompetencia fejlesztése,
8
PEDAGÓGIAI PROGRAM A szakiskolai nevelő-oktató munka célja, hogy
a tanulókat a választott szakma elsajátításához szükséges műveltségi alapokhoz juttassa, a tanulók támogatást kapjanak a képességek, kompetenciák megalapozásához, kibontakoztatásához és megerősítéséhez, a tanulók értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítanak el, és képessé válnak ezek alkalmazására, készítse fel a tanulókat a szakmai vizsgára, a munkába állásra, az egész életen át tartó tanulásra, kialakítsa a munkatársakkal való együttműködés képességét.
A szakiskolai nevelő-oktató munka feladata, hogy
a Nemzeti köznevelésről és a Szakképzésről, valamint a szakmai kerettantervekről szóló törvények figyelembevételével, a Nemzeti alaptanterv keretei között a tanulók adottságainak figyelembevételével határozza meg a követelményeket, hatékony és motiváló tanulási módszerek alkalmazásával növelje a diákok tanulási aktivitását, segítse sikerélményhez jutásukat, egyénre szabott gyakorlati feladatokkal biztosítsa a szakma megszerettetéséhez szükséges munkasikert, a tanulás tanítása, a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, illetve digitális kompetencia fejlesztése,
1.5. Eszközök és eljárások Nevelő-oktató munkánk során a kitűzött célok elérése érdekében előnyben kell részesíteni azokat a módszereket, amelyek fokozzák a tanulók tanórai tevékenységét (tanuló centrikus oktatás), és melyek alkalmazkodnak a tanulók eltérő képességeihez, változó előképzettségükhöz (differenciált oktatás). A módszertani megújulás érdekében pedagógusaink folyamatosan részt vesznek olyan továbbképzéseken, melyeken a korszerű, inkluzív pedagógiát, a differenciált módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő oktatást megismerhetik, illetve továbbfejleszthetik. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott sérülés-specifikus módszerek, eljárások igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, állapotához, tanulási stratégiájához. Az alábbiakban felsorolt módszerek aktivizáló hatása és hatékonysága a felsorolás sorrendjében növekszik, az alkalmazott módszer megválasztásában ezt a tényt pedagógusaink figyelembe veszik, alkalmazásuk a mindenkori szakmai autonómia részét képezi. Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdve kifejtés, előadás, előadás demonstrációval, illusztrációval munkáltatás (egyéni, de nem önálló tanulás): feladatmegoldás, variációs módszer, házi feladat (azonos) individualizálás (egyéni és önálló tanulás): egyénre szabott feladatok, feladatrendszerrel segített tanítás-tanulás, ugyanarról a témáról különböző nehézségű és bonyolultságú feladatok megfogalmazása a különböző képességű egyének vagy csoportok számára együttműködésen alapuló tanulási módszerek: kooperatív tanulás, projekttanulás páros munka. 9
PEDAGÓGIAI PROGRAM Motiváló módszerek:
csoportmunka (a csoportokat különböző témájú és nehézségű feladatok elé állítjuk) játék (szerepjáték, szimuláció, verseny) vita kutató-felfedező módszer (főként a természettudományokban) projekt módszer (a tanulók érdeklődésének megfelelő tanulási célok és tartalmak megfogalmazása)
Stratégiák (komplex módszerek):
programozott oktatás számítógéppel segített tanítás-tanulás oktatócsomag mesterfokú tanítás-tanulás
1.6. A célok elérését segítő tanulásszervezési eljárások Csoportbontás: A tanulók kommunikációs képességének fejlesztése érdekében valamennyi évfolyamon és képzési formában biztosítjuk a csoportbontásban való oktatást idegen nyelvekből, a gondolkodás képességének fejlesztése érdekében informatikából. A hatékonyság érdekében arra törekszünk, hogy az egy-egy csoportokban tanulók létszáma ne haladja meg a 16 főt. Szabadon választott foglalkozások: A tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelően szabadon választott tanórai, és tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítunk. Szabadon választott tanórai foglalkozásaink: emelt szintű érettségire felkészítés. Tanórán kívüli foglalkozásaink: felzárkóztatás, tehetséggondozás, vizsga előkészítő, érdeklődési kör (szakkör), stb. Tanulmányi és sportversenyek: Az önbizalom és a vállalkozó szellem erősítése érdekében szorgalmazzuk és támogatjuk tanulóink részvételét a különböző szintű tanulmányi és sportversenyeken, iskolai szintű megmérettetéseket rendezünk változatos témákban. Meghívott előadók: Elsősorban osztályfőnöki órák keretében meghívott előadók segítségével felvilágosító illetve megelőző előadásokat szervezünk az egészséges életmódra nevelés érdekében.
1.7. További tanulásszervezési eljárások Tantárgytömbösítés (lehetőség szerint): Lényege, hogy adott műveltségi terület ismeretanyagát szakaszolva, a tanítási év teljes időszaka helyett epochális szakaszokra elosztva teljesítik a tanulók, egy tanítási napon több egymást követő 10
PEDAGÓGIAI PROGRAM azonos műveltségi területhez kötődő tanítási óra felhasználásával. Ez a szervezeti megoldás lehetővé teszi, hogy a tanulók figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy műveltségterületre koncentrálódjon, változatos eszközökkel, projektmódszer támogatásával sajátítsanak el egy-egy tananyagot. Tantárgytömbösítés esetén a tanítási ciklusoknak két hetenként kell váltaniuk egymást, a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie. Az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani.
Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel.
Projektoktatás-projekthét: Projektoktatás, pedagógiai projekt. Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges.
IKT-val támogatott tanulásszervezés: Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítástanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség.
11
PEDAGÓGIAI PROGRAM Egyéb eszközök Szabadidős foglalkozások: előadói estek, előadások, mozi-, színház- és múzeumlátogatások szervezésével segítjük elő az iskolán kívüli ismeretszerzést. Segítjük diákjainkat saját, közösségfejlesztő rendezvényeinek megszervezésében (pl. osztálykirándulások, klubdélutánok, elsősavatók, farsang stb.) és támogatjuk őket az egyéb közös együttlétet és élményeket biztosító rendezvények (pl. sportrendezvények) szervezett látogatásában.
2. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 2.1. A pedagógusok helyi feladatai
a tanítási órákra való felkészülés és a tanítási órák előkészítése, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, eseti helyettesítés, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, a tanulmányi versenyekre felkészítés, a versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, felzárkóztatás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete az óraközi szünetekben, valamint előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a tanulók nevelési- oktatási intézményen belüli szerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, tanítás nélküli munkanapon az tagintézmény-vezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szaktantermek rendben tartás,. különböző feladat ellátási helyekre történő alkalmazás esetén a telephelyek közötti utazás.
12
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.2. Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – a tagintézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Az osztályban és a szülői közösségben előkészíti a sajátos nevelési igényű tanulók befogadását. Szükség szerint – a szaktanárokkal is egyeztetve – a jogszabályokban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Középiskolában szervezi és nyomon követi a tanulók által teljesítendő 50 órás közszolgálati munkát. (A teljesített órákat vezeti a naplóban, törzslapban, bizonyítványban.) Az igazolatlan hiányzásokat rendszeresen ellenőrzi és a 10. igazolatlan óra után a tanköteles korú tanulók esetében jelzi a titkárságon, hogy értesíteni kell a tanuló tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. Harminc igazolatlan óra után ismételten értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot és az általános szabálysértési hatóságot, ötven igazolatlan óra után pedig a tanuló tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt és a gyámhatóságot. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Modern pedagógiai felfogás szerint a személyiségfejlesztés értékközvetítés, amelynek eredményeként a tanulók motívumai, szokásai, életmódja az értékekkel való azonosulás révén belső hajtóerővé, szükségletté válik. Célunk: a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével.
13
PEDAGÓGIAI PROGRAM A személyiségfejlesztés főbb területei
3.1.
erkölcsi nevelés értelmi nevelés közösségi nevelés érzelmi (emocionális) nevelés állampolgári nevelés akarati nevelés munkára nevelés környezettudatos életmódra nevelés
3.2. Feladatok a személyiségfejlesztés terén megfelelő szociális minták, attitűdök, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, családi életre nevelés, párkapcsolatok érzelmi hátterének fontossága, élményszerű, pozitív minták bemutatása történelmi személyiségek, irodalmi hősök magatartási mintáin keresztül, az értelmi képességek fejlesztése, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása; az ismeretelsajátítási folyamatban bátrabban építünk tanítványaink aktivitására (önálló gyűjtőmunka, kiselőadás, megfigyelés, kísérlet, keresés a könyvtárban és az Interneten), versenyszellem kialakítása és fokozása, az önkifejezés gazdag tárházának bemutatása, gyakoroltatása, kommunikációs készségek fejlesztése, olyan iskolai légkör kialakítása, amely az egyének és csoportok kölcsönös megértését, együttérzését segíti elő, olyan magatartási szabályok kialakítása és működtetése, amelyek átláthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók, olyan érzelmi légkör kialakítása és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban, jól érzik magukat, olyan szituációk, helyzetek, előadások, beszélgetések szervezése, mely során a tanulók önismerete fejlődik, felismerhetik adottságaikat, hajlamukat, rátermettségüket, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság és az elkötelezettség kialakítása, a munka fontosságának tudatosítása, tanórai és tanórán kívüli lehetőségek felkutatása a diákok alkotó tevékenységének elősegítése érdekében, a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, sportolási lehetőségek optimális kihasználása, tudatosítani a diákokban, hogy a szenvedélybetegségek kialakulása megelőzhető; felismerhetőségi jegyek tanítása; hangsúlyozni, hogy gyógyítási mód is létezik, a környezettudatos életmód szokássá válásának kezdő lépéseit segíteni a megfelelő ismeretek átadásával, személyes példamutatással. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése szakmai együttműködéssel valósul meg. A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus 14
PEDAGÓGIAI PROGRAM tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése. 4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben történő nevelésének megszervezése, irányítása a nevelő-oktató munkánk alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése A tanulók életkori figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm (a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró) átalakulásától az autonóm (önmagát értékelni és irányítani képes) személyiséggé válásáig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusoknak a közösségek tevékenységét tudatosan tervezni és folyamatosan szervezni kell, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelésük. Feladat: az osztályközösség felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására. 4.1. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák Tanítási órák: A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a hosszabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a fiatalokat tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák
15
PEDAGÓGIAI PROGRAM tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyet a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladatok megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére egyéni segítséget nyújtunk. Figyelembe vesszük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ajánlását, fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. A személyiségfejlesztés kiemelt színtere az osztályfőnöki óra: A tantestület a megfelelő szervezetek segítségével arra törekszik, hogy hosszú távon a tanulóifjúság problémamegoldó képessége a szükséges szintre növekedjen, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására, és a drogok és egyéb káros élvezeti szerek visszautasítására. Ezért az osztályfőnöki tanterv kidolgozásánál kiemelt szerepet kapott a sikeres személyiség kialakítása, a hatékony kommunikáció, a jövőkép tematikája. 4.2 A nevelési-oktatási célok megvalósítását segítő tanórán kívüli tevékenységek Hagyományőrző tevékenységek: Megemlékezések (október 6. Aradi vértanúk emléknapja, a kommunizmus áldozatainak emléknapja, a Holocaust emléknapja) Iskolai ünnepségek (október 23., március 15., szalagavató, ballagás) Egyéb rendezvények (pl. szecskaavató, diáknapok, , kerek évfordulók stb.) Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére a tagintézményben diákönkormányzat működik. A diákönkormányzatok munkáját megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a főigazgató/tagintézmény-vezető által megbízott nevelő segíti. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
16
PEDAGÓGIAI PROGRAM Formái: Iskolai sportkör: Az adott iskolai sportkör tagja a tagintézmény minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején a tagintézmény nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szakkör lehet ingyenes, vagy térítési díj ellenében igénybe vehető. Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket a tagintézményben, illetve az iskolák között is évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Ők az országos, regionális illetve a megyei versenyeken tagintézményenként vehetnek részt és adhatnak számot tudásukról. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Felkérés esetén segítséget nyújtunk a különböző megyei, regionális és országos tanulmányi, szakmai versenyek megszervezéséhez, lebonyolításához; amennyiben ezt az intézmény önerőből meg tudja oldani (pl. felügyelet, terem biztosítása). Amennyiben az adott verseny megszervezése költséggel jár az intézmény számára, akkor a fenntartóval való külön egyeztetés szükséges. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Támogatjuk a szakmai kiállításon való részvételt is. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a költségvetéséből erre a célra fordítható keret erejéig támogatást nyújt.
17
PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg, vagy csoportosan használják. 5. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 5.1. Az egészségnevelés általános célja, feladatai a testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítése, az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése - úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása, elsődleges megelőzés, az egészségvesztés megakadályozása, a különféle tényezők megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általános egészséget segítik elő, másrészt általuk a specifikus betegségek megelőzhetők, intézményünk fő célja, hogy harmonikus (testben és lélekben) jól képzett fiatalok kerüljenek ki az életbe. 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célunk a valamely területen az átlagosnál jobb képességekkel rendelkező, ezen belül a kiemelkedően tehetséges tanulók felismerése, képességeiknek kibontakoztatása, fejlesztése. Tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a csoportbontásos oktatás; a nem kötelező / választható / tanórán tanulható tantárgyak tanulása; a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók / szaktárgyi, sport, kulturális stb./; a szabadidős foglalkozások / pl. színház- és múzeumlátogatások /; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése, kapcsolat a különböző szakmai szervezetekkel, a tehetséges tanulók irányítása „központi” szakkörökbe, zeneiskolába, sportegyesületekbe stb. 6.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Célunk, hogy tanulóinkat úgy neveljük, hogy a magatartást szabályozó normákat elfogadják, képesek legyenek az osztályközösségbe, az iskola közösségébe beilleszkedni. Találják meg az összhangot az egyéni és közösségi érdekek között. Legyenek képesek tetteik szociális
18
PEDAGÓGIAI PROGRAM konzekvenciáinak, más személyek problémáinak és érdekeinek figyelembe vételére. Értsék meg a magatartást szabályozó normák érvekkel történő alátámasztását. Tevékenységek: az osztályfőnökök és a szaktanárok egyéni beszélgetések során próbálják meg a diákokkal együtt megkeresni a problémát előidéző okokat, minden nehézségekkel küzdő diák esetében egyénre szabott korrekció alkalmazása az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével, speciális osztályfőnöki órák keretében személyiségfejlesztő módszerek, személyiségfejlesztő programok alkalmazása; amennyiben szükséges, illetékes szakemberek segítségének igénybe vétele, súlyos zavarokkal, problémákkal küzdő diákjainknál orvosok, pszichológusok pszichoterápiás segítségének igénybe vétele, állandó kapcsolat tartása a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Nevelési Tanácsadóval, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő foglalkozások tartása, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, szükség esetén családlátogatások. 6.3. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése- oktatása Az intézmény befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igényű, egyéb pszichés fejlődési zavarral (tanulási és figyelemzavarral) küzdő tanulók ellátását. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a befogadó környezet kialakítására. Pedagógiai szemléletét a sokszínűség felismerésére, elismerésére törekvés, a tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módok alkalmazása jellemzi. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. Az adaptációs folyamatban a pedagógusok a tanuló számára előnyös ismeretelsajátítási módszereket preferálnak. Adaptációs tevékenység pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetén: a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a Nat-ban rögzítettekkel, speciális tanulásszervezési eljárások, értékelés, eszközhasználat, a szakértői vélemény javaslata alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés. 6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal összhangban az iskola fontos feladata, hogy feltárjuk azokat az okokat, melyek a tanulók tanulási kudarcaihoz vezettek. Biztosítjuk a tanulók számára a felzárkóztatás lehetőségét. Segítséget kell nyújtani abban, hogy a családi háttérből adódó hátrányos helyzet enyhüljön. Nem megfelelő háttér esetén támogatásban való részesítés: tankönyvtámogatás differenciált biztosítása, tartós tankönyvek biztosítása, kollégiumi elhelyezésben segítségadás, felterjesztés önkormányzati támogatásra, segélyezésre, a diákétkeztetés biztosítása, 19
PEDAGÓGIAI PROGRAM igény esetén a tanulószoba megszervezése. Az oktató-nevelő munkában szükséges, hogy: ösztönözzünk a korrepetálásra, szükség esetén a fejlesztő foglalkozásokon való részvételre, a pályaorientációs oktatással a tanulási kedv fokozása, változatos módszerekkel motiválás, sikerélmény biztosítása – segítsünk megfelelő tanulási stratégiák kialakításában, egyénre szabott tanítási – tanulási folyamat kialakítása. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását az intézmény összetett feladatként kezeli. 6.5. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelési és oktatási intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait, a közoktatási intézmények működését szabályozó legfontosabb jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A gyermekvédelmi törvény azon az elven alapszik, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Ebben kell az államnak és az önkormányzatnak, valamint ezek intézményeinek segítséget nyújtani. Ennek érdekében foglalja össze a törvény a gyermek alapvető jogait és e jogok érvényesülésének garanciáit, illetve a szülői jogokat és kötelességeket. A törvény megállapítja, hogy a gyermekvédelem olyan tevékenység, amely: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, a szülői gondoskodásból kikerülő gyermek, helyettesítő védelmének biztosítására irányul. A gyermekvédelmi teendők ellátása a tagintézmény-vezető és az összes pedagógus feladata és kötelessége. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek e munkákat koordinálnia kell. Feladata: a tanulók, szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldására érdekében fordulhatnak; a veszélyeztető okok megléte esetén – melyek feltárásában segít az osztályfőnöknek – értesíti a gyermekjóléti szolgálatot; a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. A fentiek alapján az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és megszüntetésére terjed ki. A megelőzést a következő tevékenységek szolgálják: az intézménynek rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal (szülői értekezlet, fogadóórák, levél),
20
PEDAGÓGIAI PROGRAM segíteni és biztosítani kell a tanulói szervezetek, diákönkormányzatok (DÖK) létrejöttét és működését, a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység, minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges egészséges környezetet, a képességeinek, tehetségének kibontakozását, a tanulók jogait tiszteletben kell tartani, egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe nemzeti vagy etnikai hovatartozása, vallása, származása miatt, az intézménynek együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal (rendőrség, gyámhatóság, gyámhivatal), szervezetekkel (családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, ÁNTSZ, Vöröskereszt) és személyekkel (védőnő, orvos), bűnmegelőzési tanácsadó hálózat szolgáltatásainak igénybevétele. A feltárásnak a következő területekre kell kiterjedniük: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit (felmérések, tesztek, kapcsolat az osztályfőnökökkel), meg kell keresni a problémák okait (egyéni beszélgetések gyerekkel, szülővel, igazolatlan hiányzások ellenőrzése), segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a problémát a gyermekjóléti szolgálatnak. A gyermekvédelmi problémák feltárásának célja, hogy megelőzzük a súlyosabbá válásukat. Az iskolán belüli segítségnyújtás tevékenységi formái: differenciált oktatás és képesség-fejlesztés személyes és egyéni tanácsadás a tanulóknak, szülőknek (korrepetálás, fogadóóra, egyéni beszélgetés, szülői értekezlet) kedvezményes étkeztetés a törvény szerinti egészségügyi szűrővizsgálat tanórán kívüli szabadidős programok szervezése szabadidő szervező alkalmazása a tanulók szociális helyzetének javítása, segélyekre való felterjesztés a szülőkkel való együttműködés – szülő értekezlet, szülői munkaközösség, iskolaszék A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége: segíti és összehangolja az intézmény pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét, az osztályfőnök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulókat, rendszeres kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, különös tekintettel a pártfogolt tanulókra (telefon, személyes találkozás, levél útján), megjelenik a Családsegítő Központban rendezett koordinációs értekezleteken, tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel, ennek érdekében az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a fontosabb intézmények címét, telefonszámát, félévkor és év végén a pártfogolt tanulókról értékelést küld a Gyermekjóléti Szolgálatnak. 21
PEDAGÓGIAI PROGRAM 6.6. Hátrányok enyhítését segítő tevékenység A feladatot az ifjúságvédelmi feladatokkal összhangban kezeljük. Kiemelt fontosságú az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. A tanév kezdetén a jogszabályok által előírt és megengedett körben különféle felmérések szolgálják az információgyűjtést tanulóinkról. A tevékenység célja, segíteni azokon a tanulókon, akik szociális körülményeiket tekintve, vagy egészségügyi, szellemi, pszichés sajátosságaik miatt hátrányos helyzetűek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek: a családi környezetükből adódóan (csonka családban élő gyermekek, állami gondozott gyerekek, munkanélküli szülők gyermeke, átmenetileg hátrányos helyzetűek) szülők nyolc osztálynál kevesebb végzettséggel rendelkeznek, a tanuló egészségügyi, pszichés zavarai miatt akadályoztatott a tanulásban. Fontos a megelőzés szerepe, ezért osztályfőnöki órákon kiemelt hangsúlyt kapjanak a megelőzést elősegítő témakörök (a törvény által magadott óraszámban).
Ilyen témakörök például: káros szenvedélyek elleni fellépés, a család szerepe, egészséges életmód. A fenti témákból tartott osztályfőnöki órák fontos feladata, hogy felkészítsék a gyerekeket arra, hogy önálló életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. A nevelés nyújtson támogatást – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol, drog) kialakulásának megelőzésében. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Megkerülhetetlen feladat, hogy a nevelés foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, valamint a szexuális úton terjedő betegségekkel. Az iskola fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az iskola, mint élettér, biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtása nem nélkülözheti a szülőkkel való kapcsolattartást (fogadóóra, szülői értekezlet, családlátogatás, iskolaszék). A diákbizottságokat is bevonjuk döntéseink előkészítésébe. Fontos feladat a felzárkóztatás és a hátrányos helyzet csökkentése. Például:
rendszeres korrepetálás, tanulószobai foglalkozások tartása, kedvezményes étkeztetés, javaslat önkormányzati segélyezésre, folyamatos kapcsolattartás az ifjúságvédelmi szervekkel (önkormányzatok, gyámhatóság, családsegítők, rendőrség).
22
PEDAGÓGIAI PROGRAM 7. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása az intézmény minden tevékenysége során: a beiratkozásnál, felvételinél, tanításban, ismeretközvetítésben, a gyerekek / tanulók egyéni fejlesztésében, a tehetséggondozásban, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a hátrányos helyzet leküzdésére irányuló tevékenységben, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Feladatok: kiemelt figyelem fordítása a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatására, hátrányos helyzetű tanulók arányának figyelembe vétele a csoportok kialakításánál, az együttnevelés biztosítása az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók számára, a sajátos nevelési igényű; illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók felülvizsgálatának kezdeményezése, a lemorzsolódás arányának csökkentése, mentorálás biztosítása, különös tekintettel a HH és HHH tanulók körében, a kompetenciamérések eredményeinek javítása, a HH és a HHH tanulók egyre nagyobb arányú bevonása a tanórán kívüli tevékenységekbe, a tanulási hatékonyságot növelő módszertani továbbképzéseken – kooperatív tanulási technikák, projekt pedagógia, drámapedagógia, hatékony együttnevelés, integrált nevelés – való részvétel ösztönzése, támogatása, a legmegfelelőbb pedagógusok kiválasztása az adott csoporthoz, iskolán kívüli segítő programokban való részvétel – pl. Útravaló program – ösztönzése. a tanulók mobilitásának támogatása pályaválasztás segítése, pályakövetési rendszer megvalósítása
23
PEDAGÓGIAI PROGRAM 8. A PEDAGÓGIAI
PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ
ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a tagintézmény szakmai struktúrájának, illetve helyi tantervének és szakmai programjának megfelelően pedagógiai programja tartalmazza. 9. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE A tanulók az iskolai döntési folyamatokban való részvételüket a diákönkormányzaton keresztül gyakorolják. A DÖK létrehozását, működését és feladatait az intézmény házirendje szabályozza. A DÖK döntési jogkörébe tartozó kérdéseket a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. § (1) bekezdése szabályozza. A DÖK véleményezési jogkörét a Nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 48.§ (4) bekezdése és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. § (5) bekezdése szabályozza.
10. A
SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK
FORMÁI
Az iskola és a szülő közötti együttműködési kötelezettség teljesítésénél figyelembe kell venni a titoktartási kötelezettségről szóló törvényi előírásokat. E törvény ismerete minden dolgozónak kötelessége. Általában elmondható, hogy a tanulókról való gondoskodás, a nevelés és oktatás hatékonyabb és eredményesebb, ha az érintettek együttműködnek. 10.1. Az iskola és a tanulók A tanulók tájékoztatása az iskola életének és működésének őket is érintő területeiről, a tanulói jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő kérdésekről alapvető feladat. Az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a tanulók tájékoztatást kaphatnak: az iskolai diákönkormányzat ülésein rendszeresen, a diákközgyűlésen évente egy alkalommal, az iskola épületében elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül, az osztályfőnökök által az osztályfőnöki órákon, az interneten keresztül, A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képvelőik útján közölhetik tagintézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 10.2. Az iskola és a szülők Az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a szülők tájékoztatást kaphatnak: a Szülői szervezetek ülésén,
24
PEDAGÓGIAI PROGRAM
az iskolában elhelyezett hirdető táblákon, alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályszülői értekezleten, iskola honlapján.
A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: a szülői értekezletek, fogadó órák, nyílt napok, írásbeli tájékoztatók. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik a tagintézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 10.3. Az iskola és a kollégium A kollégium - amíg a diák szüleitől távol van - felelősséggel tartozik a gyermek tanulmányi munkájáért, testi épségéért, stb. A kollégium a családra, mint partnerre a nevelésben eddig sem mindig számíthatott, épp ellenkezőleg: gyakran család vagy szülőpótló funkciót tölt be. Bizonyos helyzetekben, egy-egy probléma megoldásában valójában az intézmény, illetve a nevelő rendelkezik megfelelő eszközökkel, kompetenciával, bizalmi tőkével a szakszerű beavatkozás, a segítségnyújtás tekintetében. A feladatok egyre nehezebbek, összetettebbek. A kollégiumpedagógus fokozott odafigyelése, törődése mellett legalább az iskola és a kollégium szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a fiatal a társadalmi elvárásoknak megfelelően teljesítsen, és versenyképes tudással lépjen ki a munkaerőpiacra, vagy üljön be az egyetemi padsorokba. Az iskola és a kollégium együttműködésének színterei:
osztályfőnöki látogatás a kollégiumban, csoportvezető és az osztályfőnök kapcsolattartása (személyes, telefon, e-mail), a programok kölcsönös ismerete és látogatása, közös rendezvények szervezése, vezetői megbeszélések, közös tájékoztatók és szülői értekezletek szervezése, értekezleteken való kölcsönös részvétel, az együttműködés tapasztalatait évente összegezni kell, és a megfelelő beavatkozásokat el kell végezni.
Iskolánk esetében a tanulók az intézményhez nem tartozó, önállóan működő kollégiumban kapnak elhelyezést. A kollégium és az intézmény közötti kapcsolattartás alapelvei azonban ugyanazok.
25
PEDAGÓGIAI PROGRAM 11. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK RENDJE 11.1. Különbözeti vizsgák A különbözeti vizsgák célja: A tanulói jogviszony átvétellel való létesítését tanulmányi követelmények teljesítéséhez kötjük. Az azonos, vagy magasabb évfolyamra való átvétel esetén a különbözeti vizsgák alapján dönt a főigazgató / tagintézmény-vezető arról, hogy a jelentkező tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges alapvető tudás-és készségszinttel, valamint megfelelő viselkedéskultúrával. Az átvételi kérelem: Az átvételi kérelmet a szülők aláírásával és indoklással ellátva a főigazgatóhoz / tagintézményvezetőhöz kell benyújtani. Az eseti kérelmek kapcsán az átvételt, a különbözeti vizsgatárgyakat és azok időpontját, valamint módját a tagintézmény-vezető határozza meg. A különbözeti vizsgákon való megfelelés biztosítja az eltérő tantervű iskolából érkező tanuló felzárkózását.
11.2. Osztályozó- és javítóvizsgák Osztályozó vizsga: A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet rendelete alapján, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányit évfolyamismétléssel folytathatja. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie félévkor és tanév végén, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; illetve ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Javítóvizsga: Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A helyi osztályozó vizsgák félévkor és a tanév végén, a munkatervben meghatározott időszakban, míg a javítóvizsgák augusztus 15. és 31. között, a következő tanév kezdete előtt vannak. Az osztályozó, illetve javítóvizsgák során történik annak megállapítása, hogy a tanuló tudja-e a tantervi követelmények szerinti tananyagot, képes-e tudása gyakorlati alkalmazására, képes-e életkorának megfelelő lényeglátásra és ismereteinek átfogó rendszerezésére. 11.3. A vizsgaformák és a tantárgyi követelmények A 20/2012. EMMI rendelet 69.§ és 70.§ alapján 1 nap 3 írásbeli és 3 szóbeli szervezhető. A közismereti, szakmai tantárgyak esetén a számonkérés írásbeli vagy szóbeli vizsgából áll. A készségtantárgyakból a számonkérés szóbeli vizsgából és gyakorlati feladatok megoldásából áll. Az írásbeli(k) értékelése során az egységes javításhoz a tantárgy szakmai munkaközösség vezetője által adott útmutató felhasználása kötelező.
26
PEDAGÓGIAI PROGRAM 11.4. Független vizsgabizottság kérése A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig; mulasztás miatt engedélyezett osztályozó vizsga esetében az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. A tagintézmény-vezető a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amely a vizsgát megszervezi. Független vizsgabizottság előtt letehető vizsgáért térítési díjat kell fizetni.
11.5. Eljárási rend előrehozott érettségi vizsga esetén A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő – írásbeli kérelme alapján felmenthető egy tantárgy tanulása és értékelése alól az a tanuló, aki az adott tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett. A kérelmet a tagintézmény-vezetőhöz kell benyújtani, melyhez csatolni kell az érettségi vizsga letételét bizonyító törzslapkivonat másolatát. Amennyiben a tanuló felügyelete nem megoldható, akkor az órák látogatása alól nem adható felmentés. 12. A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. § (4) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése (2016. január 1-e után megkezdett vizsga esetén). Ennek igazolása mellőzhető felnőttoktatás esetében, illetve ha a sajátos nevelési igényű tanuló szakértői javaslatában ezt a bizottság javasolja. A közösségi szolgálat megszervezésével kapcsolatos feladatokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 133. §-a szabályozza. A intézményben a 9-12. évfolyamon szervezzük meg a közösségi szolgálatot, mely 9. évfolyamon 5 óra felkészítő foglalkozással kezdünk, majd a 12. évfolyamon 5 óra feldolgozó foglalkozással zárjuk a program teljesítését. A tanulók és a szülők az iskola által felkínált lehetőségekből választhatnak, illetve javaslatot is tehetnek a tagintézmény vezetőjének arra vonatkozóan, hogy milyen további szervezetekkel kössön az iskola együttműködési megállapodást a közösségi szolgálat elvégzése érdekében. Az együttműködési megállapodások megkötéséért az intézmény vezetője, az elvégzett feladatok dokumentálásáért az osztályfőnök felelős. A dokumentálás során az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kiadott Módszertani segédletet tekintjük irányadónak.
27
PEDAGÓGIAI PROGRAM
ÁLTALÁNOS OKATÁSI-NEVELÉSI ELVEK A Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolája alapvetően szakképzést folytató intézmény, ahol azonban a szakközépiskolai és szakiskolai oktatás is jelen van. Az intézmény felvállalja a középfokú szakképzés minden szintjét. Az oktatni kívánt szakmákat a központi programok alapján valósítjuk meg. A központilag kidolgozott programokkal biztosítható, hogy a tanulók átfogó tudást kapjanak és esetleg másik oktatási intézményben is folytathassák tanulmányaikat. A helyi tantervet az iskola a Nemzeti alaptanterv, a kerettanterv és a szakmai kerettantervek alapján, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgakövetelményeinek figyelembe vételével határozza meg. Az ebben a szakaszban történő képzés célja és feladata, hogy folytatódjon az általános iskolában megkezdett általános képzés, megalapozódjon az iskolák képzési rendszerének megfelelő szakmacsoportokban a szakképző évfolyamokon való továbbtanulás, illetve hogy felkészítsen szakközépiskolai képzések esetén az érettségire, valamint a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra. A szakképző évfolyamok az iskolai oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszát jelentik. A képzés időtartamát - ami a legtöbb szakma esetében két vagy három év –, az elméleti és gyakorlati órák arányát az Országos Képzési Jegyzék, a tananyagot a szakmai vizsgakövetelményekre, központi programra, szakmai kerettantervekre épített, helyi szakmai program határozza meg. Az intézmény saját arculatával, teljes programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. Hozzájárul a reális énkép és önértékelési mechanizmus kialakulásához és felkészíti a diákokat a felnőtt lét szerepeinek betöltésére. Elősegíti az egészséges életvitel iránt elkötelezett szemlélet és magatartás kialakulását. A helyi tanterve tartalmazza:
az iskola képzési szerkezetét, a választott kerettanterv megnevezését, a kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások óraszámait és tananyagát, a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, a szakmai programokat, ezen belül moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, a középszintű érettségi vizsga témaköreit, meghatározza, hogy a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül mely további – legalább két – tárgyból teszi lehetővé az emelt szintű vizsgára, és mely további – legalább három – tárgyból a középszintű vizsgára való felkészülést.
28
PEDAGÓGIAI PROGRAM 13. AZ
ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
TANULMÁNYI
SEGÉDLETEK
ÉS
TANESZKÖZÖK
Az oktató munka során alkalmazott nyomtatott taneszközök kiválasztására a szaktanárok és a szakmai munkaközösségek jogosultak. Csak olyan tankönyvek és munkafüzetek használhatók, amelyek szerepelnek a tankönyvjegyzékben. Az ettől eltérő, egyedi eseteket a székhely vagy az érintett tagintézmény helyi tanterve tartalmazza. Alapvető követelmény a helyi tanterv és a taneszköz összhangja. A taneszközök kiválasztásakor mind pedagógiai, mind szakmai, mind formai kritériumokat figyelembe kell venni. Előnyben részesítjük az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott taneszközre: taneszköz családokat, munkáltató, tevékenykedtető jellegű, feladatokban gazdag, egyéni haladást jól szolgáló, differenciált tanulást-tanítást támogató, önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító, tanultakat rendszerező és jól strukturált, tipográfiailag jól szerkesztett (pl. ábrák, kiemelések), didaktikailag jól felépített. A tagintézmény vezetője minden év január 10-éig felméri, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra; valamint a tankönyvellátás rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra (normatív kedvezményre). A normatív kedvezményre az igényeket a 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 5 sz. mellékletében lévő igénylőlapon lehet benyújtani. Fel kell hívni a szülők figyelmét arra, hogy a közölt adatok valódiságáért illetve az igényjogosultság megszűnésének bejelentéséért a szülő büntetőjogi felelősséget visel, valamint arra, hogy az benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő. Az igénylőlapok leadásának és vele együtt a normatív kedvezményre való jogosultság igazolásának határidejét is ismertetni kell a szülővel. A normatív kedvezmények iránti igényeket a tankönyvfelelősök összesítik, ennek eredményéről január 20-áig tájékoztatást kap a tantestület, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat. Az újonnan felvett tanulók felvételi értesítésükkel együtt kapják meg a normatív igénylőlapot az írásbeli tájékoztatással együtt, s az érintetteknek a kitöltött lapokat a beiratkozáskor kell leadniuk. A további támogatások iránti igényeket az ifjúságvédelmi felelős összesíti. A rendelkezésére álló szociális adatok és az osztályfőnökök véleménye alapján javaslatot tesz a rendelkezésre álló pénzeszközök szociális alapon történő felosztására. A javaslatot a tantestület hagyja jóvá.
29
PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskola az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára az alábbi elvek alapján biztosítja a tankönyveket: lehetőség szerint ingyenesen kapják meg a tanulók a kötelező érettségi tárgyak tankönyveit, a szakmai könyveket illetve a munkafüzeteket, kölcsönzési lehetőséget kapnak a tanulók a nem kötelező érettségi tantárgyak tankönyveire illetve az atlaszokra. 14. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A meghatározásnál a hatályos köznevelési törvényből kell kiindulni. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az előző évfolyam helyi tantervben rögzített minimumkövetelményeinek való megfelelés. 15. AZ
ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS
FORMÁI;
A
TANULÓ
TELJESÍTMÉNYÉNEK,
MAGATARTÁSÁNAK
ÉS
SZORGALMÁNAK
ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE
15.1. Tantárgyi teljesítmények értékelése Tantárgyi teljesítmények értékelése ötfokozatú skálán történik. A jeles és elégséges osztályzat követelményeit a munkaközösségek közösen dolgozzák ki és határozzák meg a tantervi követelményeket figyelembe véve. Ennek betartása a munkaközösség minden tagjára nézve kötelező. A jó, a közepes osztályzatok követelményeit a pedagógusok önállóan állapítják meg, figyelembe véve a tanulóközösség összetételét. Minden esetben cél az, hogy az értékelés kellőképpen motiváljon, és ösztönzőleg hasson a tanulóra, fejlődését elősegítse. A tanulók értékelésének módját tanév közben a szaktanár választja meg, de félévenként legalább három érdemjegyet kell adnia a tanulónak. Az érdemjegyet indokolni és közölni kell a tanulóval. Az érdemjegy megállapításánál a szaktanár a munkaközösség által meghatározott egységes követelményeket nem hagyhatja figyelmen kívül. Azon tantárgyaknál, ahol szóbeli vizsgát kötelező tenni, legalább egy szóbeli feleletre kerüljön sor félévente. Nagyobb témakörök végeztével szóbeli feleletre, vagy témazáró dolgozatra kerül sor, amelynek érdemjegye a többi jegytől megkülönböztetett színnel kerül a naplóba. A félévi, év végi osztályozásnál nyomatékosabban kell beszámítani ezeket, mint a szóbeli és írásbeli feleleteket. Ha a tanuló kétesre áll, a témazáró dolgozatok eredményei döntik el a jegyét. Tanév végén a tanár a tanuló osztályzatát önállóan állapítja meg a tanév két félévében adott érdemjegyek alapján. Azokon a területeken, ahol komplex ismeretek oktatása folyik, és egy-egy témakört más-más tanár oktat, az érdemjegyet a tantárgyi blokkot tanító tanárok közösen állapítják meg. A szaktanár a tanuló félévi vagy egész évi kimagasló teljesítményét tantárgyi dicsérettel ismerheti el. Az a tanuló, aki egész évben kimagaslóan teljesített valamennyi, illetve majdnem valamennyi tantárgyból, tantestületi dicséretet kaphat. A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében, illetve a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint a tagintézmény vezetője mentesíti az adott tantárgy,
30
PEDAGÓGIAI PROGRAM tantárgyrész értékelése és minősítése alól. A tanuló ebben az esetben is köteles az adott tantárgyat tanulni, amelyhez módszertani, technikai segítséget kap. 15.2. A tanulók értékelése, az értékelés alapelvei
személyre szóló legyen fejlesztő, ösztönző jellegű legyen ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű folyamatosságot biztosítson az iskolai követelményrendszerre épüljön biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát félelemmentes légkörben történjék
15.3. Magatartás és szorgalom minősítése A magatartás minősítése a következő lehet: példás, jó, változó, rossz. A szorgalom minősítése a következő lehet: példás, jó, változó, hanyag. A magatartás és szorgalom minősítésére az osztályfőnök javaslatát az osztályértekezlet elé terjeszti. Javaslatához be kell szereznie az osztályközösség véleményét, kollégista tanuló esetén a kollégiumi csoportvezető véleményét is. Az osztályértekezlet segíti az osztályfőnök tárgyilagos döntését. A magatartás értékelésekor a következőket kell figyelembe venni: példás lehet a magatartása annak a tanulónak, akinek nincs igazolatlan mulasztása, legfeljebb egy szaktanári fegyelmező intézkedése van; és legalább egy írásbeli dicséretben részesült jó minősítést az kaphat, akinek nincs igazolatlan hiányzása és nincs osztályfőnöki vagy magasabb fokozatú fegyelmező intézkedése, az kaphat változó minősítést, akinek osztályfőnöki vagy igazgatói fegyelmező intézkedése van, rossz a minősítése annak, akinek hatályos fegyelmi büntetése van. A szorgalom értékelésekor a következőket kell figyelembe venni: példás lehet a szorgalma annak, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan teljesíti, akinek tanulmányi eredményei összhangban vannak a képességeivel, jó a szorgalma annak, aki tanulmányi kötelezettségeit néha nem teljesíti, és egy-két tantárgyból gyengébb az eredménye, mint az képességei alapján elvárható lenne, változó lehet a szorgalma annak a tanulónak, aki tanulmányi kötelességeit rendszertelenül teljesíti, és eredményei több tantárgyból elmaradnak a képességei alapján elvárhatótól, hanyag a szorgalma annak, aki tanulmányi kötelezettségeit elhanyagolja.
16. AZ
ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁJA, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK
TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA
A tanév során osztályzattal értékeljük a tanulóink teljesítményét. Az írásbeli számonkérés lehet felelet értékű röpdolgozat, témazáró dolgozat. 31
PEDAGÓGIAI PROGRAM Osztályzattal értékelhető: szorgalmi feladat, órai munka, házi feladat. 16.1. Órai írásbeli felelet A tanárnak lehetősége van arra, hogy felelet értékű röpdolgozatot írasson. A röpdolgozat kidolgozásánál a rendelkezésre álló idő maximum 20 perc lehet. A röpdolgozat célja, hogy a diákokat rendszeres tanulásra szoktassa, valamint az, hogy a tanár a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb ismeretek elsajátításának szintjéről, és a továbbhaladás lehetőségéről tájékozódhasson. A röpdolgozatot nem szükséges előre bejelenteni. 16.2. Témazáró dolgozat A témazáró dolgozat a tanulóknak egy nagyobb témakör végére kialakuló tudását méri fel. A tanár törekedjék annyi témazáró dolgozatot íratni, ahány nagyobb témát a haladási terv (ütemterv) szerint megtanított. Mivel ez az ellenőrzési forma a diákoktól alaposabb szintű felkészültséget igényel, a tanár a témazárót nem írattathatja meg váratlanul. A dolgozat időpontjának kitűzésekor az alábbi előírásokat kell betartania: Az osztály egy napon nem írhat kettőnél több dolgozatot. A dolgozatírás időpontját a tanár egy héttel korábban köteles a diákokkal közölni. 16.3. Az elmaradt dolgozatok pótlása Amennyiben a diák betegség illetve egyéb hiányzás miatt nem írta meg a témazáró dolgozatot, akkor azt köteles pótolni a következő feltételek mellett: A pótdolgozat azonos hosszúságú és témájú legyen, mint az eredeti volt. A tanár azonos időtartamot biztosítson, mint amit a többi diáknak biztosított a dolgozat megírására. Amennyiben a diák hosszabb időn keresztül (legalább egy hétig) hiányzott és elmaradása felhalmozódott, úgy a tanár köteles megfelelő időt biztosítani az elmaradtak pótlására. Az összefoglaló órát követő egy-két napos hiányzás esetén a témazáró bármikor pótoltatható. 17. AZ
OTTHONI (KOLLÉGIUMI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK
MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI
A házi feladatok feladásának célja az otthoni gyakorlás, a tanórán elhangzott ismeretek felelevenítése és elmélyítése. Ezért az otthoni munka és annak elvégzése (írásbeli és/vagy szóbeli) napi rendszerességet igényel. Az évközi szünetekre csak szorgalmi feladat, illetve annyi és olyan házi feladat adható, amely általában az egyik óráról a másikra adható. Alapelvnek tekintjük, hogy a házi feladat mennyisége ne haladja meg a napi 25 perc/tantárgy mértéket.
32
PEDAGÓGIAI PROGRAM 18. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az alkalmazott módszereket a mellékletben található helyi tantervek tartalmazzák. Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt / NETFIT A NETFIT program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A tanulók 45-55 százaléka "rossz" fizikai (fittségi) állapota miatt különleges bánásmódot, sajátos testi nevelést igényel. (MSZOE elemzés és javaslat) . A mindennapos testnevelés, testedzés, testmozgás célja annak elősegítése, hogy a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fizikai szintet minden tanuló elérje, és az oktatás ideje alatt megtartsa (ne essen vissza). Növelni kell azon tanulók arányát, akiknél az iskolai testnevelés és sport kellő élettani hatást érjen el, és testmozgásban gazdagabb életmódot folytassanak, mint jelenleg. A fittségi mérés új jogszabályi háttere – 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. § és az 1203/2013. számú Kormány határozat alapján. A mérést az iskola az aktuális tanév január 5-től május 27-ig terjedő időszakában szervezi meg az iskolai munkaterv szerint. A tanulók fittségi mérését, vizsgálatát a testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. A NETFIT mérési módszerének alkalmazása és a mérési eredmények online felületre történő felvitele 5. évfolyamtól kötelező. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti. Az eredményeket elemzi és meghatározza a tanuló fittségi fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A fittségi mérés eredményei az országos online informatikai adatbázisban a pedagógus, a tanuló és a szülő számára egyaránt elérhetők lesznek. A szülő kötelessége - megismerve a fittségi mérés eredményeit - megtegye a tőle elvárható intézkedéseket gyermeke fizikai fejlődése és egészségének védelme érdekében. (pl. életmód változtatás, táplálkozási szokások megváltoztatása, ösztönzés a testmozgásra, testedzésre, stb.) Az iskola egészségügyi szolgálat bevonásával - a tanulók és a szülők számára útmutatást, szakmai segítséget kell nyújtani a mindennapos testmozgás és az egészséges életmód gyakorlati megvalósításához. Törekszünk a tanuló önmagához viszonyított, fejlődésösztönző értékelésére. A NETFIT által vizsgált fittségi profilok és értékelésük A NETFIT fittség mérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.
33
PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanulók fizikai állapotának mérésére a NETFIT programot használjuk. A program összetevői: 1. Testösszetétel Testmagasság mérése Testtömeg mérése Testzsírszázalék-mérése 2. Aerob fittség (állóképesség)
4. Aerob kapacitás: Állóképességi ingafutás teszt 20 m
3. Vázizomzat fittség
törzs (has és hát) izomereje: ütemezett hasizom teszt törzs (has és hát) izomereje: törzsemelés teszt felső testfél izomereje: ütemezett fekvőtámasz teszt alsó testfél izomereje: helyből távolugrás teszt alkar –és a kéz izmainak ereje: kéz szorítóerejének mérése
4. Hajlékonyság
Hajlékonyság: hajlékonysági teszt (jobb és bal láb)
19. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA A helyi tantervünkben tantárgyanként és műveltségterületenként megjelenítjük a Nemzeti alaptanterv kilenc kulcskompetenciáját:
kommunikáció anyanyelven, kommunikáció idegen nyelven, matematikai, természettudományos, digitális, tanulni tanulási, szociális, vállalkozói kompetencia, kulturális kifejezőkészség
és hét kiemelt fejlesztési területét:
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, Állampolgári és jogi ismeretek, Tanulni tanulás képessége, 34
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Oktatásszervezési kérdések, Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek, Gazdasági ismeretek.
Az elsajátítandó ismeretek meghatározása mindig könnyebb, mint megtalálni azokat a módszereket, amelyek növelik az elsajátítás hatékonyságát. Különösen fontos keresni azt az utat, amely a gyermekek számára könnyebbé teszi az ismeretelsajátítást, ugyanakkor segíti a szocializálódásukat. A mai társadalmi viszonyok között erőteljesen megnőtt a tudás társadalmi súlya. A fiatalok életpályájának sikeressége azon alapszik, hogy mennyire képesek az iskolában olyan tudással és kompetenciákkal felvértezni magukat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. Az az ismeretanyag, amit a tanulók az oktatás folyamatában el tudnak sajátítani, csak igen kis hányadát jelenti annak az információmennyiségnek, amelyet az egyetemes emberi ismeretek összességének tekinthetünk. Az információrobbanással még inkább igaz ez az állítás. Éppen ezért, a rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az ismeretszerzés módjának megváltoztatása. A Nemzeti Alaptanterv, mint központi tartalmi szabályozás alapján az iskolai tanterv szerves részévé tesszük a tanulási technikák, módszerek megtanítását. A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó-gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítási-tanulási folyamatot kíván. 19.1 Általános fejlesztési alapelveink Gyermekközpontúság Tantervi fejlesztéseink elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak rendelünk alá, azt vesszük figyelembe, hogy azok miként hatnak a tanulókra (s nem azt, hogy melyik egyszerűbb, kényelmesebb). Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. Mivel azonban a tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre is kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. 35
PEDAGÓGIAI PROGRAM Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat dolgozunk ki, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék (földrajzikörnyezeti) ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket a terepmunkán keresztül tapasztalják meg. 19.2 A kulcskompetenciák fejlesztése Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
36
PEDAGÓGIAI PROGRAM Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: pl. a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. A szókincs, a funkcionális nyelvtan vagy az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete az anyanyelvi kommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát. Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy szóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfélébb helyzetekben. A kommunikációs folyamatot figyelemmel kíséri, a célnak és a helyzetnek megfelelően alakítani tudja. Képes érveit a helyzetnek megfelelően kifejezni, meggyőzően tolmácsolni. Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, a szavak jelentésének megismerése, hisz az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelő szókincs ismerete. Rendelkeznie kell a tanulónak azzal a képességgel is, hogy figyeljen a címzettre és a kommunikációs helyzetre. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének az igényét. A tanuló a társaival együttműködő, kooperatív tevékenységformákban olyan képességekre is szert tesz, amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat. A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik kompetenciaterülethez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez különösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél. A nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szemben álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános 37
PEDAGÓGIAI PROGRAM iskolaalapozó és fejlesztő szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel felhívjuk a figyelmet a nyelv állandó változására, a nyelvészeti kutatások fontosságára. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint pl. a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagokat dolgoztunk ki, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló programok az általános és középiskolai korosztálynak és nyelvtanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kap a tanártovábbképzés, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Fontos, hogy az iskolákban – településtől és iskolatípustól függetlenül – egyforma arányban legyenek jól képzett szaktanárok, mert csakis így biztosítható az esélyegyenlőség. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére használt tananyagok legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának, ezen belül elsősorban a tanulók beszédkészségének
38
PEDAGÓGIAI PROGRAM fejlesztése. Kiemelt hangsúlyt kap a beszédkészség és a szövegértés fejlesztése egyrészt autentikus anyagokon, másrészt a tanulók számára értelmes és motiváló tevékenységeken keresztül. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben- felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, /táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatába. Átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. A természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás. A három hagyományos természettudományi részműveltség-terület tanítása az iskolában együttműködésben kell, hogy történjék. Fontos, hogy a természetről formált kép egységes legyen, attól függetlenül, hogy a tanítás a helyi tantervekben rögzítetten diszciplináris, integrált, vagy komplex tantárgyakban szerveződik. A fizikai műveltségtartalmak feldolgozása keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai, termodinamikai, elektromágneses, fénytani és atomfizikai, anyagszerkezeti jelenségekkel és összefüggésekkel, törvényekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerű fizikai világképet, és segítik a többi természettudományos tantárgy tanítását, tanulását. A kémiai műveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és mesterségesen előállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerhetjük meg. Figyelmet fordítunk a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A megfelelően megválasztott kémiai műveltségtartalmak tanítása és tanulása hozzájárulhat a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás kialakulásához. A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és rendszerszerű „működését”, az élőlények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak
39
PEDAGÓGIAI PROGRAM a törekvésnek, melynek hatására a tanulók tudatosan törekednek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az informatika mára nemcsak „betolakszik” a családok életébe, szűkítve a hagyományosnak tekintett kommunikációs lehetőségeket, hanem egyre inkább átveszi a családok, a tradicionális közösségek és az iskola szerepét a társadalmi szocializációban. Az internet eligazít, mintát ad, divatot diktál, információkat szolgáltat és szórakoztat; megkerülhetetlen szocializációs tényező, amely egyszerre mutathat az egyénnek utat és tévutat. Az internettől való függés kiszolgáltatottságot jelent, ám ugyanakkor az általa kínált lehetőségek kihasználása minden korábbinál nagyobb szabadságot biztosít. A helyes értelmezés alapjainak elsajátítása, a modern tömegkommunikáció nyújtotta lehetőségek kihasználása segítséget nyújthat a szociális és kulturális hátrányok ledolgozásában, az esélyek kiegyenlítésében. A térben és időben korlátozhatatlan kommunikáció és csatornáinak sokrétűsége az információk hatalmas tárházát nyitja meg előttünk, amelynek révén a tudás és a műveltség sokkal könnyebben elérhetővé válik, mint bármikor korábban. A tantárgy a gyerekek világának „kitágításával” elültetheti bennük a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, a különböző tradíciók, nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció és párbeszéd iránti érdeklődést. A megfelelő információk kiválasztása, illetve az egyéni és csoportos feladatok kreatív kijelölése megalapozhatja a gyerekek állampolgári és normatudatát, toleranciáját és empátiáját az elesettek iránt. Lehetőség nyílik számos, a demokráciákat és a plurális, sokrétegű társadalmakat jellemző probléma megvitatására és kreatív feldolgozására. Így szóba kerülhet például a tudományos és technológiai fejlődés hatása az egyénre, illetve annak szűkebb és tágabb közösségére, a fenntartható fejlődés és a környezettudatos élet kérdése, valamint a világban tapasztalható, mindenkire hatással lévő folyamatokért viselt egyéni és közösségi felelősség ügye. Mindezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy majdan a társadalomnak minél több olyan tagja legyen, aki önállóan és felelősen tud dönteni, aki képes élni a számára is biztosított „adói és vevői” szabadsággal, képes a társadalomba beilleszkedni, a közjóért tenni, a közügyekben aktívan részt venni, vagyis fejlett szociális és állampolgári kompetenciával bír. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony, önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Tantárgyi gyűjtőmunka, az adatok elrendezése, a gyűjtött anyag felhasználása pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. A források azonosítása. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Az információk minőségének felismerése, értékelése, kritikája. 40
PEDAGÓGIAI PROGRAM Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikáinak (lényegkiemelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítés stb.) megismerése és gyakorlása. Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Minden nevelő számára cél, egyszersmind feladat is a tanulás tanítása. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendelkeznek, és képesek kreatívan és kritikusan felhasználni az információs társadalom technológiái adta lehetőségeket és eszközöket. Ezáltal lehetővé válik számukra az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása. Tantervünkben hangsúlyos szerepet kap a tanulóközpontú tanulásszervezés. A változatos tevékenységformákban folyó feladatvégzéssel az ismeretszerzésen és a képességek fejlesztésén kívül az is a célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt. Ezáltal fejlődik konstruktív magatartásuk, szociális kompetenciájuk is. A tanulás tanulása természetesen az oktatás egész folyamatának kiemelkedő feladata. A cél az, hogy a gyerekek tanulják meg, hogy miként tudják használni az együtt tanulás módszereit, ha nincs közvetlen pedagógusirányítás, vagyis hogyan alkalmazhatják a kooperatív munkaformákat házi feladatok megoldásánál, tanórán kívüli tanulás során, vagy ha csak egyszerűen az életben úgy adódik, hogy valamire fel kell készülniük, vagy meg kell oldaniuk valamilyen problémát, ami ismeretszerzést igényel. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá, ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A magyar múlt személyi, nyelvi, tárgyi értékei, szokásrendszere oly nagyok és szerteágazóak, hogy azokat elsorvasztani, veszni hagyni nem lehet. Kiemelt feladatunk, hogy a tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk legjelentősebb értékeit. Ennek érdekében tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, 41
PEDAGÓGIAI PROGRAM feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és a velünk együtt élő más népek megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Alapvető nevelési célnak tartjuk, hogy a tanulók a társadalmi és természeti környezet szűrőjén át alapozzák meg a nemzettudatukat, nemzeti önismeretüket, végeredményben pedig a hazaszeretetüket. Ismerjék meg és tiszteljék a hazánkban és környezetünkben élő más népek kultúráját, eredményeit! Ösztönözzük fiataljainkat a szűkebb és tágabb környezet történelmi és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására! Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre! Életpálya-építési kompetenciaterület Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő tanulók tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpályaelképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. Az énkép és önismeret fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A tanulók ebben az életkorban, személyes életükben, sorsuk alakulásában már sokféle tapasztalattal rendelkeznek. A pedagógus felelőssége és lehetősége a reális önismeret továbbfejlesztése, értékeinek folyamatos tudatosítása, a környezettel való harmonikus viszony formálása. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására formálódik. Arról kell gondoskodni, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésükben. Hon –és népismeretben kitüntetett szerepe van a sajátélményű tanulásnak az alsóbb évfolyamokon. A felsős évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a történelmi változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, az elemi szintű jogismeret, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek kialakítása. Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről. Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. A társadalmi együttélés közös szabályait, követelményeit tudatosítja tanulóinkban. Ismeretek, képességek és megfelelő beállítódás szükséges ehhez. Az 5–8. évfolyamon az aktív állampolgársághoz szükséges részképességek fejlesztésére kell gondolni. Ilyenek: A konfliktuskezelés képessége, az együttműködés képessége, az iskolai élet demokratikus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, közéleti szerep gyakorlása. 42
PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A megszerzett ismeretek alapján segíteni kell, hogy a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, s a hozzájuk vezető utak megmutatása mellett, be kell mutatni az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret hozzájárul, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelő területen ismerkedjenek adott pályákkal. A pályaorientáció tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolásával, tudatos szervezésével valósulhat meg eredményesen. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. A gazdasági nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy egyensúlyt találjanak a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is, amely számára komoly veszélyt jelenthet a pénzügyek megingása. Ezért is fontos, hogy az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítsunk a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekre, és a személyiségnevelés fontos részének tekintsük az okos gazdálkodás képességének a kialakítását. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést. Az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvén. A média segítségével is megismerve az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Az iskolai művészeti nevelés célja, hogy megszilárdítsa az esztétikai-művészeti alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi és kulturális ismereteiket.
43
PEDAGÓGIAI PROGRAM A művészeti tanítás faladata a magyar népzene, mint a zenei anyanyelv megismertetése, megszerettetése, valamint a zenei és esztétikai értékek közvetítése, a tanulók értékszemléletének, hagyományőrző magatartásának formálása, a befogadó és reprodukáló képesség fejlesztése. Ennek érdekében szükséges a korábban megszerzett művészeti készségek, képességek, ismeretek összegzése, valamint az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emelése. Az esztétikai-művészeti nevelésnek hozzá kell járulnia az esztétikus művészeti világkép kialakításához. Érvényesülnie kell az érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, jellemformáló ereje és szerepe. Az érzelmi, értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a különféle műveltségterületekkel történő kapcsolódások keresését. Fejleszteni kell nem csak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is. Kiemelten fontos az esztétikai ízlés formálása, a helyes ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok elfogadását és a kritikai képesség kialakítását. Élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a művészeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyekből következtetéseket vonhatnak le, így korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazni tudják. 20. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az Egészségügyi Világszervezet az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak, „az élethez szükséges erőforrásnak” tekinti, amely egyben társadalmi befektetés is. E szélesen értelmezett definíció bizonyos problémákat vethet fel, mivel megnehezíti a gyakorlati prioritások felismerését. Ezért fontos, hogy az egészségfejlesztésben dolgozó szakemberek az adott helyzethez leginkább igazodó szempontok alapján lássák el feladataikat. A testi-lelki egészség megteremtésének és megőrzésének szintjei: az egyén szintje, a családi élet szintje, az oktatás és a nevelés régiója (iskola), nemzeti – országos – társadalmi – állami szint (Alkotmány), országok, népek feletti nemzetközi szervezetek (pl. WHO). A testi-lelki-szellemi egészség megőrzésének fő feltétele: saját belső természetünk megismerése. Az egészség megteremtésének és fejlesztésének folyamata az egyéntől indul és az iskola az az intézmény, amely tudatosítja ezt a folyamatot. Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Így az egészség megteremtése, fejlesztése és őrzése a mindennapi élet része kell, hogy legyen. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését, ezen kívül figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását valamint a társadalmi környezeti tényezők változását. 44
PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskola egészséges életmódra nevelési programja hidat képez a család és a társadalmi intézményrendszer között, és mint másodlagos szocializációs közeg - „nagy hatású mentálhigiénés intézményként”- tartják számon a szakirodalomban. Az iskola az egészségvédelem egyik legfontosabb színtere: minden korosztály hosszú éveken át látogatja az intézményeket, a tanulók személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, hogy érdemi hatást lehet elérni az életideálok, preferenciák kialakításában, az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere az iskola, az iskola, mint társadalmi intézmény más társadalmi intézményekkel és szervezetekkel állandó kölcsönhatásban létezik, így pl. egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. 20.1. Általános fejlesztési követelmények
A diákoknak legyenek alapvető ismereteik az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Alakuljon ki a sportoláshoz, a mozgáshoz való pozitív viszonyuk, fejlődjön szabadidő kultúrájuk. A sportoláson keresztül is edzzék akaraterejüket, fejlődjön alkalmazkodóképességük, személyiségük. Rendelkezzenek a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához, a kooperációhoz megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Legyenek felkészülve az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Rendelkezzenek megfelelő énképpel, önismerettel, a kulturális különbségek megértésének képességével. Fejlődjön kritikai érzékük, szociális érzékenységük, illetve képességük, amely embertársaikkal, környezetükkel való sikeres kapcsolatteremtést illetve együttélést tesz lehetővé. (empátia, rugalmasság, alkalmazkodó képesség, személyiség tisztelet stb.) Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. Legyenek tisztában az emberi magatartást irányító különféle érdekekkel, eszközökkel. Értsék meg az erkölcsi normák, értékek és az ezeken alapuló magatartási szabályok, életvezetési elvek betartásának jelentőségét.
20.2. A testi és lelki egészség a helyi tantervekben Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít. Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítja az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.
45
PEDAGÓGIAI PROGRAM A testi-lelki egészség megőrzésére, a fizikai, szellemi képességek megtartására, fejlesztésére számos nevelési és képzési cél, követelmény és feladat fogalmazódott meg a különböző tantárgyakban: Magyar nyelv- és irodalom: együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, kommunikáció etikájának alapelvei, képesség a saját vélemény megvédésére illetve változtatására, eltérő vélemény tisztelete, önkontroll és szövegjavítás, fogékonyság az igazságra, a megértésre, a pozitív érzelmekre, a szépségre, önismeret és kritikai érzék folyamatos fejlesztése, a művekben megjelenített erkölcsi kérdések, magatartásformák felismerése, megértése. Élő idegen nyelv: az idegen nyelven való önkifejezés öröme által, a bátorság, önbizalom növekedése az idegen nyelven való megszólalásban, miénktől eltérő kultúrák, erkölcsi normák megismerésén keresztül más normák szerint élő emberek elfogadása. Matematika, fizika: állítások megítélése, szabályszerűségek megfogalmazása, összefüggések leírása, lényeg kiemelése, megoldási menet tervezése, leírása, vitakészség fejlődése (érvelés, cáfolás), az élet és a természet értékeinek felismerése, megbecsülése, a tudás megbecsülése vele együtt a segítőkészség kialakítása, s a segítség elfogadására való törekvés, a különböző energiafajták, az erőművek és azok környezetre gyakorolt előnyeinek és hátrányainak ismerete, a megújuló energiafajták és az alternatív energia-kiegészítők ismerete. Történelem és társadalomismeret: családi és iskolai megbízatások felelős teljesítése, a rend és a szabadság összefüggéseinek értése, tudatos és kritikus viszony a társakhoz, társadalomhoz a környező világban (anyagi, természeti, szellemi), mások és önmaga döntéseinek értékelése, indoklása, jelenségek változásainak megítélése, többségi és kisebbségi vélemények összehasonlítása, értékelése, a kisebbségi vélemény figyelembevétele. Biológia, kémia: értékelje és óvja a természet szépségeit, ismerje a hétköznapi tevékenységek környezetkárosító és kímélő részeit, 46
PEDAGÓGIAI PROGRAM
értékelje az egészséget, mint értéket, igényelje az egészséges életkörülményeket, képes legyen fizikai és lelki egészségének, az egészséges környezetnek megőrzésére, felelősség a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért, ismerje az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok (alkohol, nikotin, drog, gyógyszerek) szervezetre gyakorolt hatását, ismerje fel az életfolyamatokat, a visszafordíthatatlanságot.
Földünk és környezetünk: felelős környezeti magatartás tanúsítása, érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, a legfontosabb információforrásokból szerzett információkat mérlegeljék, tudjanak azokból valós következtetéseket levonni, ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat, természeti értékeinket, ismerjék a környezetkárosodások megelőzésének elveit, főbb módjait illetve a károsodott tájak természetes állapotának visszaállítási lehetőségeit és korlátait, tudják, melyek a leglényegesebb globalizációs folyamatok, és azoknak milyen előnyei és hátrányai lehetnek a Föld egészére. Vizuális kultúra: a vizuális kommunikáció megértése, saját gondoltok közérthető megjelenítése, a hazai, az európai és az Európán kívüli tárgykultúra példáinak megismerésén keresztül mérlegelő és környezettudatos magatartás kialakítása, empátiakészség fejlesztése közben a kritikai érzék fejlesztése a valóság és a „mese” szétválasztásával, erőszak helyett az emberi, érzelmi kapcsolatok létjogosultságának elfogadtatása. Testnevelés és sport: sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, erkölcsi, fizikai tulajdonságok (pl. bátorság, kitartás, önbizalom, önfegyelem stb.) erősítése, jellemformálás, legyenek képesek önképzésre, önellenőrzésre, ismerjék motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját, igényeljék a mozgásos játék, versengés örömét, becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit és a rendszeres fizikai aktivitás váljék életmódjuk részévé – ennek egyik legfontosabb lehetősége a mindennapos testnevelés bevezetésében rejlik, a mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik testnevelés óra megtartásával kell biztosítani, heti legfeljebb 2 testnevelés órát iskolai sportkörben, az iskolában működő diáksportegyesületben vagy versenyszerűen sporttevékenységet folytató sportolással ki lehet váltani,
47
PEDAGÓGIAI PROGRAM
szakiskolában azokon a napokon, mikor a tanuló számára csak gyakorlati oktatás van, nem kell a mindennapos testnevelést megszervezni, speciális gyakorlatokkal biztosítja a könnyített és gyógytestnevelésre kötelezett tanulók deformitásainak, elváltozásaiknak javítását, és ellensúlyozza a különböző elváltozásokból fakadó kisebbségi érzésüket, gátlásaikat.
Osztályfőnöki munka: A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése. Gondosan felépített nevelési tartalmakkal ismeretek, készségek, képességek kialakítása. Osztályfőnöki órákon feldolgozandó témakörök: énképünk, milyen a harmonikus személyiség, egészségünk védelme, a családi élet harmóniája, helyünk a társadalomban, gyarapítsuk műveltségünket, a szabadidő helyes eltöltése, munkakultúra, környezetkultúra. Az ember és a természet harmonikus kapcsolatáról, hazánk és nagyvilág, jövőképünk. Informatika: sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait, 20.3. Az egészségnevelés ajánlott tartalma, témakörei Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés az ember fő biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzői, az ember viszonya önmagához, családjához, embertársaihoz (kortárscsoportok, munkatársak stb.), a társadalomhoz, intézményekhez, emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség, egyén és közösség: az iskolai életbe, közösségekbe való beilleszkedés, a közéletben való aktív részvétel, kulturált személyközi érintkezés felnőttekkel, tanárokkal és a diáktársakkal minden élethelyzetben, normális embertársi, nemek közötti kapcsolatok, magatartásformák alakítása (szolidaritás, barátság, kooperáció), a viselkedést, személyközi viszonyokat szabályozó értékek, erkölcs hagyományok, szokások, normák, jog, divat, vallási előírások, a társadalmi értékrend: az értékek, normák változó világa, saját és mások testi épségének óvása. A tárgyi környezettel való harmonikus együttélésre nevelés kulturált és esztétikus környezeti higiéné biztosítása, fenntartása, a környezet védelme, a közvetlen környezet, az iskola különböző létesítményeinek, gyakorlati munkahelynek rendben tartása, óvása, szépítése, a környezeti higiéné fenntartása,
48
PEDAGÓGIAI PROGRAM
környezetkímélő magatartás takarékosság stb.).
és
életmód
(környezetbarát
anyagok
felhasználása,
Betegségek elkerülése, az egészség megóvása a tevékenységek, a terhelés harmonikus, kiegyensúlyozott aránya, baleseti óvórendszabályok ismerete, balesetek elkerülése, közlekedési kultúra, helyes magatartás betegség esetén, elsősegély-nyújtási ismeretek, egészség, korszerű rendszeres táplálkozás, rendszeres testmozgás, sport, megfelelő személyi higiéné (ápoltság, időjárásnak megfelelő öltözködés stb.). helyes napirend, életrend /pihenés-munka kellő aránya, elegendő alvásidő stb./ kialakítása egészséget fenyegető környezetkárosító anyagok, környezeti ártalmak. Mentálhigiéné, krízis prevenció: a lelki egészség megóvása önismeret, önkontroll, önbizalom, autonómia, személyiség megőrzése pozitív életszemlélet elsajátítása, szorongás és stresszoldó technikák; különböző (pozitív és negatív) élmények feldolgozása, emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség, nyitottság, önnevelési, problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése, döntési képesség, érzelmi kifejező készség fejlesztése, egyéni képességek, lehetőségek és célok összhangja, devianciák. Függőséghez vezető motívumok feltárása ill. szokások megelőzése egészségkárosító élvezeti szerek (mérsékelten alkohol, nikotin, kávéfogyasztás), serkentők, nyugtatók, drogok, szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia), függőséghez vezető okok feltárása, tudatosítása, a függőség egészségkárosító követelményei, a konfliktus- és válságkezelés más, lehetséges megoldásai. Családi életre, társsá, szülővé nevelés nemi szerepek: barátság, partnerkapcsolatok, szexuális kultúra, érzelmi háttér fontossága a kapcsolatokban, a döntések meghozatalában, a család funkciója, jelentősége a szocializációban, családtípusok, szülői felelősség, kapcsolatok családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás), konfliktusok, válságok a családban, feloldási lehetőségek. Szabadidő- kultúra fejlesztése elhasznált energiák pótlása, szellemi, testi kondíció megőrzése, fejlesztése, társas kapcsolatok ápolása, fejlesztése, önmegvalósítás, önfejlesztés, 49
PEDAGÓGIAI PROGRAM
optimális pszichés állapot kialakítása, fenntartása.
Szabadidős szokások, a szabadidő felhasználása a szabadidő eltöltésének káros, haszontalan, ill. hasznos formái, a tömegkommunikációs eszközök, a reklám, a média stb. manipulatív szerepe a szabadidős szokások alakításában, igényes és igénytelen szórakozás, szabadidő tervezés. 20.4. A tevékenység keretei, eszközök és módszerek Tanulók szociokulturális hátterének feltérképezése; a családi körülmények és a tanulók főbb személyiségjegyeinek megismerése, kapcsolataik feltárása. Eszközök, módszerek: kérdőíves felmérés, megfigyelés, önéletrajz, önjellemzés, mások jellemzése, önismereti teszt, szociometriai elemzés /minden 9. osztályban és 11. évfolyamon/. A tanuló szabadidős szokásainak feltérképezése különös tekintettel az egészséges életmódra, rendszeres mozgásra, sportolásra, az egészséges életmódról vallott felfogásukra, nézeteikre. Eszközök, módszerek: megfigyelés, időmérleg vizsgálat. Fel kell tárni, milyen értékeket tartanak diákjaink fontosnak, milyen normák, erkölcsi szabályok irányítják döntéseiket, cselekedeteiket. Eszközök, módszerek: értékorientációs vizsgálat kérdőívvel, megbeszélés, vita, egyéni beszélgetés. Fontos tudnunk, van-e a tanulónak káros szenvedélye, szokása: dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás. (A titoktartási kötelezettséget szabályozó jogi előírások szerint.) Szülői értekezleteken, fogadóórákon a szülőkkel való közelebbi beszélgetések. Egyéb eszközök, lehetőségek: szakkönyvek, videofilmek, országos egészségnevelési programokhoz való csatlakozás, helyi orvosi előadók meghívása védőnői tanácsadás, ÁNTSZ preventív csoportja rendőrség ifjúságvédelmi csoportja mentálhigiénés szakember pszichológus
50
PEDAGÓGIAI PROGRAM 20.5. Az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségei
táplálkozás minősége, mennyisége, a mozgás szerepe, jelentősége, a szervezetre gyakorolt jótékony hatása, fizikai állóképesség növelése a különféle betegségben szenvedőknél gyógytorna lehetőségével, szűrővizsgálatokon való részvétel fontossága a megelőzés szempontjából (fogászat, tüdőszűrés, nőgyógyászati rákszűrés stb.), szabadidő hasznos eltöltése, személyközi viszonyok karbantartása és ápolása, prevenciós programok, kortárscsoportok segítése a megelőző munkában, esélyteremtés a fiatalok számára egy produktív életstílus kialakítására és a káros szenvedélyek visszautasítására, segítségnyújtás szenvedélybetegségben szenvedő fiataloknak, mentálhigiéné alkalmazása a diákság és a pedagógusok körében, pszichológus segítség, média.
20.6. Mentálhigiéné Az iskolának a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi két évtizedben alapvető változáson ment át. A nevelési anyag, az átadandó ismeret megsokszorozódott és az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek, elsősorban a családi nevelés hiányosságait pótló reszocializációs, korrekciós funkció. Elvárások a pedagógusoktól: a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő-fejlődési funkció, testi-lelki- szociális egészségnevelés, oktató, ismeretátadó funkció, a családi szocializáció mulasztásaiból rájuk háruló korrekció (terápiás) funkció, prevenciós, zavarfelismerő, szűrő diagnosztika, a családdal való kapcsolatban a lehetőségeikhez mérten vállalják a családgondozó, családterapeuta funkciót, a gyermek személyiségfejlődési, magatartási zavarainak helyrehozó funkciója. 21. KÖRNYEZETI NEVELÉS Célunk a környezettudatos magatartás és a környezetért felelős életvitel kialakítása. Az Ember a természet része, ugyanakkor társadalmi lény is. Meg kell tanulni a természeti, az épített és társadalmi környezettel való harmonikus együttműködést. Fontos az embert tisztelő szokásrendszer kialakítása, annak érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. 21.1. A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés: tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul,
51
PEDAGÓGIAI PROGRAM
kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, elősegíti a környezeti- és egészség- tudatosság erősödését, a pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiéné nevelésre is, iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása.
21.2. Környezeti nevelés, tanítási órákon A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata. („Minden ugyanarról, tágabb értelemben a környezetről szól”). A probléma az élet minden területét átszövi, ezért szükséges az összes tantárgyra kiterjedő, összehangolt tanórai környezeti nevelés. Az egészségnevelési programrészben találhatók a tantárgyakon belül megvalósítandó környezetnevelési témakörök. A tanóra lehetőséget ad arra, hogy a különböző korosztályokban a diákok életkorának, ismereteinek megfelelő szinten foglalkozzon a tanár egy témával. A szennyezések, környezeti ártalmak megismertetése mellett hangsúlyozni kell a megelőzés lehetőségeit, az egyén és közösség felelősségét, annak társadalmi és gazdasági vonatkozásait. A szaktanár jó ismerője „tudományterületének”, így az adott tananyag tanítása során megbeszéli a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Osztályfőnöki órákon az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása a környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó, általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segíti a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítását, nemcsak tiltással, büntetéssel biztosítja osztálya rendjét, tisztaságát, hanem arra törekszik következetes neveléssel, hogy a szép környezet tanulóink belső igényévé váljon, a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti (pl. táplálkozási szokások, iskolai büfé kínálata, szükségtelen túlcsomagolás, szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában). 21.3. Környezeti nevelés, tanítási órán kívül Házirend: Szabályozza az iskola épületének, valamint annak közvetlen környezetének (udvar) tisztaságával, rendjével kapcsolatos teendőket, a szándékos rongálással kapcsolatos anyagi felelősséget. Tanulmányi és szakmai és természetjáró kirándulások: Lehetőség nyílik hazánk természeti és kulturális értékeinek megismerésére, a társadalomgazdasági és környezeti hatások összefüggéseinek vizsgálatára. Jeles napok: Lehetőség szerint bekapcsolódunk az országos illetve a helyi programokba (pl. helyi civil szerveződések közterületi szemétgyűjtési akciói).
52
PEDAGÓGIAI PROGRAM 22. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
Fontosnak tartjuk a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését a hátrányos helyzetű, vagy gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása érdekében. Kiemelt szerep jut ebben a folyamatban a kompetencia alapú oktatásnak. A tanulók képességeinek fejlesztése: állandó mérések, a kompetenciák fejlesztése, a szülőkkel, szakmai szervezetekkel való szorosabb együttműködés segítségével. A már kialakult partnerkapcsolatok továbbfejlesztése, különösen a szülőkkel és a szakszolgálatokkal, kollégiumokkal. A rendszerszemlélet fenntartása, az intézményi folyamatok szabályozottsága illetve annak folyamatos működtetése: stratégiai tervezés, munkatervi tervezés, intézményi (irányított) önértékelés, külső és belső mérések, vizsgarendszer szabályozottsága. Az iskola lehetőségeihez és a tanulók képességeihez mérten készít fel a továbbtanulásra.
ZÁRADÉK A Pedagógiai programot és a helyi tanterveket a Szülői szervezet és a Diákönkormányzat véleményezte, a nevelőtestület megtárgyalta és elfogadta. A Kaposvári Szakképzési Centrum Nagyatádi Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé.
Nagyatád, 2015. augusztus 31.
Vojkovics István igazgató
*A pedagógiai program mellékletét képezi az alábbi dokumentum: Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolája, helyi tanterve.
53
PEDAGÓGIAI PROGRAM
HELYI TANTERVEK, SZAKMAI PROGRAMOK
54
PEDAGÓGIAI PROGRAM AZ ISKOLA KÉPZÉSI SZERKEZETE
22.1. Szakközépiskolai nevelés - oktatás
Érettségire történő felkészítés szakmacsoportos alapozó oktatással - négy évfolyamon kifutó rendszerben
Felnőttoktatás nappali rendszerben
Szakmai érettségi vizsgára és a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés. o 4 + 1 évfolyamon, felmenő rendszerben 2013/2014-től o Szakiskolások szakközépiskolája felmenő rendszerben 2013/2014-től o Érettségire épülő OKJ szerinti szakmai képzés 1/13. és 2/14. évfolyamon Szakképesítések szakközépiskolai képzésben felmenő rendszerben: Szakmacsoport
száma
Szakképesítés megnevezése
azonosító
Kereskedelem-marketing
Kereskedő
5434101
üzleti adminisztráció
Logisztikai ügyintéző
5434501
Vendéglátás-turisztika
Vendéglátásszervezővendéglős
5481101
22.2. Szakiskolai nevelés-oktatás Szakképesítések – felmenő rendszerben Szakmacsoport
száma
Kereskedelem-marketing
Szakképesítés megnevezése
azonosító
Eladó
34 341 01
Építészet
Festő, mázoló, tapétázó
34 582 04
Gépészet
Ipari gépész
34 521 04
Pincér
34 811 03
Szakács
34 811 04
Vendéglátó eladó
34 811 05
üzleti adminisztráció
Vendéglátás-turisztika
55
PEDAGÓGIAI PROGRAM 22.3. Köznevelési Hídprogram keretében zajló nevelés-oktatás A 20 hónapos HÍD 2. program „A” változat - Rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzés a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak.
23. CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI
A szakközépiskolai és szakiskolai osztályok esetében iskolánk csoportbontásokat alkalmaz az oszálylétszámok függvényében:
az idegen nyelv (angol vagy német) óráknál
az informatika óráknál
csoportos gyakorlati foglalkozásoknál
szakmai elméleti tantárgyaknál szakmánként.
A csoportok kialakításának szempontjai
kezdő
évfolyamon
a
csoportbeosztást
az
osztályfőnök
készíti
a
szakmaorientáltság szerint,
idegen nyelvi órák esetén az előzetes nyelvismeret szerint,
informatika órák esetében az osztálynaplóba történt beírási sorrend szerint.
Az osztályfőnök a szaktanárok véleményét is kikérheti a csoportbeosztás elkészítésénél.
56
különböző
PEDAGÓGIAI PROGRAM 24. SZAKKÖZÉPISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS
24.1. Célok, feladatok a szakközépiskolai közismereti képzésben A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Alkalmazott kerettantervek
2013/2014. tanévtől kifutó rendszerű szakközépiskolában a 2/2008.(II.8.) OKM rendelet rendelettel módosított 17/2004.V.2.) OM. rendelet 3. számú melléklete Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára
2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 6. számú melléklete Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára
2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 12. számú melléklete Kerettanterv a szakiskolások középiskolája11-12. évfolyama számára 57
PEDAGÓGIAI PROGRAM 25. FELKÉSZÍTÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA Iskolánk a kötelező érettségi tantárgyakon kívül az alábbi tantárgyakból biztosítja az érettségire való felkészítést:
földrajz
kereskedelmi és marketing alapismeretek
informatika
vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek
26. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet 2. számú melléklete, a vizsga részletes követelményeit pedig a 40/2002 OM rendelet mellékletei tartalmazzák. (vizsgák tartalmi követelményeinek leírása lásd: Pedagógiai Program – melléklet) 27. ALKALMAZOTT SZAKMAI PROGRAMOK (SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK)
27.1. Kifutó rendszerű szakközépiskolai képzés Érettségire felkészítő 4 évfolyam során a szakmacsoportos alapozó oktatás tartalma, követelményei az alábbiak együttes figyelembevételével határozhatók meg:
az érettségi és vizsgakövetelmények
az OKJ szakképesítések központi programjai
szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei.
Szakmai orientáció
9. évfolyam
összóraszáma: 180
10. évfolyam összóraszáma: 180 Szakmacsoportos alapozó oktatás
11. évfolyam összóraszáma: 288 12. évfolyam összóraszáma: 256
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.
58
PEDAGÓGIAI PROGRAM Iskolánk a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsopot „B” változatú, kereskedő típusú szakképesítések alapozása alternatívát választotta. A szakközépiskolai szakmacsoportos alapozó oktatás félévi és év végi osztályzatának megállapítását - a kereskedelemi-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban-, az azt alkotó tantárgyak összesítéseként állapítja meg intézményünk. Az egyes tantárgyak zárása külön-külön történik meg az év közben szerzett osztályzatok alapján, majd az egyes tantárgyak érdemjegyeinek óraszám szerinti súlyozott számtani átlagából képződik a szakmacsoportos alapozó oktatás végső érdemjegye. Ha valamelyik tantárgy érdemjegye elégtelen, akkor az értékelt időszak osztályzata elégtelen. Tanév végén elégtelen osztályzat esetén csak abból a résztantárgyból kell a tanulónak javítóvizsgát tennie, amelyikből elégtelent kapott.
27.2. Felmenő rendszerű szakközépiskola képzés A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a 14/2013.(IV.05.) NGM. rendeletben kiadott szakközépiskolai szakképzési kerettanterveket alkalmazza iskolánk az alábbi képzéseknél: Kereskedő
5434101
Vendéglátásszervező-vendéglős
5481101
A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. A szakképző évfolyamokon
a szakmai gyakorlat félévi és év végi osztályzatát a csoportos
gyakorlati foglalkozásokon, és a gazdálkodó szervezetnél kapott
gyakorlati érdemjegyek
átlagából határozzuk meg az alábbiak szerint: A csoportos gyakorlat, illetve a gazdálkodó szervezet által adott ciklus-zárójegyek súlyozott számtani átlaga adja a félévi, illetve évvégi „Szakmai gyakorlat” jegyet. Amennyiben az átlagolás olyan törtet képez, mely alapján az érdemjegy nem megállapítható, úgy a magasabb óraszámú tantárgyelemre adott érdemjegy felé kell kerekíteni.
59
PEDAGÓGIAI PROGRAM Óratervek - a kerettantervek által meghatározott óraszámok feletti órák: Az óratervek
„+” jelzésű oszlopai tartalmazzák a kerettantervek (közismereti és szakképzési)
feletti óraszámokat. Iskolánk a tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználására nem ír elő további tananyagot és választható tantárgyakat sem épít be a képzésekbe, hanem az érettségi és szakmai vizsgatantárgyak
között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás
megszerzése, az ismeretek elmélyítése, a sikeresebb érettségi és szakmai vizsga céljából.
Az osztályok heti időkerete: 9. évfolyam 35 óra
10. évfolyam
36 óra
11. évfolyam
35 óra
12. évfolyam
35óra
Az iskolánk a tanulók részére évfolyamonként az alábbi foglalkozásokat szervezi meg:
SNI tanulók fejlesztő foglalkozásai
2 óra/hét
BTM tanulók fejlesztő foglalkozásai
2 óra/hét
tehetséggondozás, felzárkóztatás
2 óra/hét
szabadidős spottevékenység
2 óra/hét
60
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Óratervek Szakközépiskolai (9-12.évfolyam) képzés óraterve 2010/2011 tanévtől – kifut: 2015/2016 Tantárgy
9.évfolyam heti + évi
10.évfolyam heti + évi
11.évfolyam heti + évi
12.évfolyam heti + évi
Össz
Osztályfőnöki
1
36
1
36
1
36
1
32
140
Magyar nyelv és irodalom
4
144
4
144
4
144
4
128
560
Történelem és társadalmi ismeretek
2
72
2
72
2
0,5
90
3
96
330
Idegen nyelv (német/angol)
3
144
3
144
3
1
144
3
1
128
560
Matematika
3
0,5 126
3
0,5 126
3
0,5
126
3
1
128
506
Testnevelés és sport
2
72
2
72
5
180
5
160
484
Rajz és vizuális kultúra
1
36
1
32
68
Társadalomismeret és etika
1
36
1
1
36
Természettudományos tantárgyak és informatika (6-6-3-3) Fizika
1
36
Kémia
2
72
72
Biológia
2
72
72
Földünk és környezetünk 1
Informatika
36
2
72
3
108
1
36
108
3
108
3
96
312 72
Kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó oktatás (5-5-8-8) Információkezelés
1
36
Viselkedéskultúra
1
36
Kommunikáció Gazdálkodási ismeretek
2
Statisztika
72 1
1
36
72 36
1
36
2
72
36
1
36 3
108
2
64
36
316 72
Marketing
2
72
2
64
136
Áruforgalom tervezése
2
72
3
96
168
Áruforgalom lebonyolítása
1
36
1
32
68
1056
4224
ÖSSZESEN:
27,5
990
27,5
61
990
33
1080
33
PEDAGÓGIAI PROGRAM Kereskedő 54 341 01 Szakközépiskolai + szakképzési (9-13.évfolyam) képzés óraterve 2013/2014. tanévtől
Tantárgy
Szakmai köv. modul
Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika
2
72
2 2 2 1
11500-12 10032-12 11508-12
2
11507-12 11498-12 11499-12 10033-12 10025-12 10031-12 10031-12
Összes szakmai elmélet: 11508-12
4 1
évi
36 144 144 144
1 4 3 3
0,5 1 1
32 144 128 128
3
0,5
108
0 0 72 72 72 0 72
2 2 1 1 1
0 72 72 36 36 36 72
1 2 1
36 72 36 0 36 36 0
180
5
180
5
2
1 1
1 1
180
4 29
1044
27
0
0
0
1
108
3
72
3
0 72 0 0 0 0 0 0
2
5 1
1
5
1
72
972
1
1
6 1 1
24
évi
0,5
16 0 0 0
156 612 560 560
112
0
364
0 32 0 0 32 0 0
0 0 0 0 0 0 0
36 176 180 108 176 72 144
0,5
700 16,5
16
3844
0
0
18
2
64
0
136
108
3
96
0
384
0 36 0 0 0 0 0 0
1 1
32 32 0 0 0 0 0 0
2 0,5 0,5 1 4 1 4 7,5 1,5 2
0 0 64 32 160 160 288 64
32 194 64 32 160 160 288 64
224
24
768
1532
1 1 5
0 0 0 32 32 160
212 100 32 32 32 160
3,5
112
112
216 36 36
7 1 1 1
1
32 64 32
10031-12
Szakmai gyakorlat: Összefüggő szakmai gyakorlat:
70
105
140
Összes szakmai gyakorlat: Összes évi óraszám:
142 1260
177 1296
212 1260
62
0,5
768
10033-12
35,0
0
128
10025-12
36,0
Össz.
+
heti
72
10032-12
35,0
5/13.évfolyam
160 4
0
180
11507-12
Gyakorlat:
1
4
18
144 1
+
3
0 54 0 0 0 0 0 0
1,5
heti
72
1 1
12.évfolyam
évi
2
72
11508-12
heti + 1 4 3 3
1044
0,5
11.évfolyam
36 144 144 144
4 29
évi
heti + 1 4 3 3
5
Összes közismeret:
Értékesítés idegen nyelven
évi
10.évfolyam
36 180 144 144
1 1 1
1
Testnevelés és sport közismeret szabad sáv:
Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Áruforgalom Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Vállalkozási ismeretek A működtetés szabályai Áruismeret- és forgalmazás
heti + 1 4 3 3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia -egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika
Munkahely egészség és biztonság A marketing alapjai
9.évfolyam
315 35,0
128 1120
35,0
336 1120
995 6056
PEDAGÓGIAI PROGRAM Kereskedő 54 341 01 szakképzési (13-14.évfolyam) képzés óraterve 2013/2014. tanévtől Tantárgy
1/13. évfolyam
Szakmai követelménymodul
heti
+ 0,5
Osztályfőnöki
évi 18
2/14. évfolyam heti
+ 0,5
Összesen
évi 16
34
0
18
Munkahely egészség és biztonság
11500-12
0,5
18
A marketing alapjai
10032-12
3
108
1
32
140
Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése
11508-12
11
396
1
32
428
Vezetési ismeretek Áruforgalom Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.
11508-12 11507-12 11499-12 11498-12
1 5,5
36 198 0 0
0,5 2
0 32 16 64
36 230 16 64
Vállalkozási ismeretek
10033-12
0
4
128
128
A működtetés szabályai
10025-12
0
4
128
128
Áruismeret- és forgalmazás
10031-12
0
256
256
Értékesítés idegen nyelven
10031-12
0
64
64
752
1508 108 72 54 32 32 160
Összes elmélet:
Csoportos gyakorlat:
21 11508-12 11507-12 10032-12 10033-12 10025-12 10031-12
0,5
3 2 1
Szakmai gyakorlat:
0,5
4
3
756
1
7,5 0,5 2
20 3,5
108 72 54 0 0 0
1 1 5
0 0 0 32 32 160
252
4
128
380
Összefüggő szakmai gyakorlat:
-
160
-
-
160
Összes szakmai gyakorlat:
13,5
646
11
352
998
Összes évi óraszám:
35,0
1260
35,0
1120
2540
63
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Logisztikai ügyintéző 54 345 01 Szakközépiskolai + szakképzési (9-13.évfolyam) képzés óraterve 2013/2014. tanévtől Tantárgy
Szakmai követelménymodul
Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika
heti +
156
144
0
612
144 144
3 3
144 144
3 3
1 1
128 128
0 0
560 560
72
3
108
3
0,5
112
0
364
0
1
36
0
0
36
1
32
0
176
5
0 0 32 0 0 160
0 0 0 0 0 0
180 108 176 72 144 700
16 16
16,5 3844
0
0
18
1 1
0
2
72
2
72
72 72 72 0 72 180
2 1 1 1
72 36 36 36 72 180
1
36 0 36 36 0 180
2 5
4
1,5
16
0,5
2
1 1 5
4 1044
1
0,5
4
72
2 11508-12 11508-12 11507-12 11498-12 11499-12 10034-12
évi
144
1 1
29
27
0
0
0
1
144
3
0 54 0 0 0
3
1
0 72 0 0 0
2
1
4 1044
18
108
32
Össz.
+
4
3 3
10032-12
heti
144
144 144
0,5
évi
1
0
11500-12
+
36
1 1
29
heti
1
3 3
1
évi
5/13. évfolyam
36
4
1 5
heti +
12. évfolyam
1
180
2 2 2
évi
11. évfolyam
36 1
4 972
24
0 1
1
128 768
0,5 0,5
72
2
64
0
136
108
3
96
0
456
0 36 0 0 0
1 1
32 32 0 0 0
2 0,5 4
0,5 0,5
0 0 64 32 144
32 194 64 32 144
0
0
0
0
7,5
0,5
256
256
0
0
0
0
1,5
0,5
64
64
0
0
0
0
3
96
96
656
1492
0 0 0
140 100 32
2
64
64
3 2 5,5
96 64 176
96 64 176 315
400
987
1120
6056
10035-12 10035-12 10036-12
Összes szakmai elmélet: 11508-12 11507-12 10032-12 Gyakorlat:
évi
10. évfolyam
4
2
közismeret szabad sáv: Összes közismeret:
Raktározás
heti + 1
Testnevelés és sport
Munkahelyi egészség és biztonság A marketing alapjai Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Áruforgalom Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Logiszztika Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz
9. évfolyam
5 1
180 36
6 1
216 36
6 1 1
216 36 36
7 1 1 1
224 1
10034-12
10035-12 10036-12 Szakmai gyakorlat : Összefüggő szakmai gyakorlat :
70
105
140
Összes szakmai gyakorlat :
106
141
212
Összes évi óraszám:
35
1260
36
1296
64
35
1260
20,5
32 64 32
128 35
1120
35
1,5
PEDAGÓGIAI PROGRAM Logisztikai ügyintéző 54 345 01 szakképzési (13-14.évfolyam) képzés óraterve 2013/2014. tanévtől
Tantárgy
Szakmai követelménymodul
1/13. évfolyam
Össz +
évi
0,5
18
heti Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság A marketing alapjai Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Áruforgalom Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Logisztika Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz Raktározás
11500-12 10032-12 11508-12 11508-12 11507-12 11499-12 11498-12 10034-12
Csoportos gyakorlat:
heti
+
évi
0,5
16
34
0
18
0,5
18
3
108
1
32
140
11
396
1
32
428
1 5,5
1
36 198 0 0 36
0,5 2 4
0 0 16 64 128
36 198 16 64 164
1
36
7,5
240
276
0
1,5
48
48
1
36
3
96
132
3
864
18,5
656
1520
0 0 0 64 96 64
108 108 36 64 96 64
224
350
-
160
448
986
1120
2540
10035-12 10035-12 10036-12
Összes szakmai elmélet:
2/14. évfolyam
21 3 3 1
11508-12 11507-12 10032-12 10034-12 10035-12 10036-12
3
Szakmai gyakorlat:
0,5 -
Összefüggő szakmai gyakorlat: Összes szakmai gyakorlat:
108 108 36 0 0 0
2 3 2
126
5,5
160
1,5 -
538
Összes évi óraszám:
35
65
1260
2
35
PEDAGÓGIAI PROGRAM Vendéglátásszervező-vendéglős 54 811 01 Szakközépiskolai + szakképzési (9-13.évfolyam) képzés óraterve 2013/2014. tanévtől Tantárgy
Szakmai köv. modul
9.évfolyam heti
Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia -egészségtan
1
Fizika Kémia Földrajz
10053-12 10053-12 10052-12 10052-12 10050-12
1
évi
heti
36
1
+
évi
heti
36
1
+
évi
heti
32
Össz
+
évi
0,5
16
156
180
4
144
4
144
4
0,5
144
0
612
1
144
3
1
144
3
1
144
3
1
128
0
560
3
1
144
3
1
144
3
1
144
3
1
128
0
560
72
3
0,5
112
0
364
0 32
0 0
36 176
0
0
180
2
72
3
108
0 0
2
0 72
1 2
36 72
2
72
2
72
1
36
2
72
1
36
2
72
1
36
1
36
0
1
36
1
36
1
25
4
0,5
72
2
180
5
1044
25
4 1044
18 0 0 1
1
36 0 0 36
1
36
0
72 180
1
0 5
23
4
0 0 0 1
1
180
5
972
20
4
0 0 0 2
1 1
36 0 36 36
1 1
72 36 36 36
1
36
1
36
1
0
0
108
32
0
176
0
0
72
0
0
144
160
0
700
16
3844
0 64 16
18 64 16 240 148 120 172
768 0 0 0
1 2 1 1
0,5
2 0,5
32 64 32 0
2 1,5 2
64 48 16 64
32
2
64
204
0,5
10055-12
0
0
0
0
1
32
32
10055-12
0
0
0
0
1
32
32
160
12
400
1046
64
0,5
16
80
0
0,5
0,5
32
32
Összes szakmai elmélet:
Csoportos gyakorlat:
36
+
5/13.évfolyam
1
5
11500-12 11498-12 11499-12
heti
12.évfolyam
3
1
Összes közismeret:
évi
11.évfolyam
4
2
Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Élelmiszer ismeret Termelés elmélete Értékesítés elmélete Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése
+
10.évfolyam
2,5
1
126
3
1
144
5
1
216
4 2
1
0,5
10051-12
0
0
0
10051-12
0
0
0
10054-12
0
0
0
2
64
1
0,5
48
112
72
2
64
1
1
64
290
1
1
64
172
1
32
32
0
14
448
448 315
192
19
704
1481
1260
6336
10052-12 10050-12
0,5 2
18
2
72
72
1
36
2
0
10051-12 Szakmai gyakorlat: Összefüggő szakmai gyakorlat:
Összes gyakorlat: Összes heti és éves óraszám:
0 70
2
0,5 35
160 1260
0 105
3 36
0
213 1296
66
0 140
2 35
0
212 1260
6
0 35
1260
35
3
PEDAGÓGIAI PROGRAM Vendéglátásszervező-vendéglős 54 811 01 szakképzési (13-14.évfolyam) képzés óraterve 2013/2014. tanévtől
Tantárgy
Szakmai követelménymodul
1/13.évfolyam +
évi
0,5
18
heti
2/14.évfolyam
Összesen
+
évi
0,5
16
34
0
18
heti
Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság
11500-12
Foglalkoztatás II.
11499-12
0
0,5
16
16
Foglalkoztatás I.
11498-12
0
2
64
64
Vendéglátó gazdálkodás
10053-12
3
0,5
126
2
80
206
Szakmai számítás
10053-12
2
0,5
90
1,5
48
138
Élelmiszer ismeret
10052-12
3
108
0
108
Termelés elmélete
10052-12
3
108
2
64
172
Értékesítés elmélete
10050-12
3
108
2
64
172
Vendéglátó vállalkozások
10055-12
0,5
18
1
32
50
Vendéglátó vállalkozás működtetése
10055-12
0
1
32
32
576
12
0,5
400
976
36
0,5
0,5
32
68
1
32
68
Összes szakmai elmélet:
Csoportos gyakorlat:
0,5
18
15
1
10051-12
1
10055-12
0,5
10050-12
1
36
1
32
68
10052-12
1
36
1
32
68
36
1
32
68
72
1
1
64
136
36 378
0,5 14
0,5
32 448
68 826
0
160
704
1370
1120
2380
0,5
10051-12 10054-12
1 2
10051-12 Szakmai gyakorlat:
1 10,5
Összefüggő szakmai gyakorlat: Összes szakmai gyakorlat:
Összes éves óraszám:
0,5
36
160 16
2,5
35,0
67
666
1260
19
35,0
3
PEDAGÓGIAI PROGRAM
28. SZAKKÖZÉPISKOLAI FELNŐTTOKTATÁS NAPPALI TAGOZATON Feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzése és megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai és szakmai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttoktatás megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, felsőfokú továbbtanulás és munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés megszerzésének lehetőségét.
Szakiskolások középiskolája nappali tagozat
2014/2015 tanévtől Évfolyam/ Tantárgyak
2014/2015 tanévtől 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet I. Nappali tagozat
II. Nappali tagozat
Összesen
heti
évi
heti
évi
Magyar nyelv és irodalom
6
216
6
192
408
Idegen nyelv
6
216
6
192
408
Matematika
6
6
192
408
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
6
216
6
192
408
Természetismeret*
2
72
2
64
136
Informatika
3
108
4
128
236
Testnevelés és sport
5
180
5
160
340
Osztályközösség-építő program
1
36
1
32
68
35
1260
36
1152
2412
Összesen: (közműveltségi óraszámok)
216
*A természetismeret tantárgyon belül Földrajz tantárgy oktatása folyik
68
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Felnőttek gimnáziuma - esti tagozat 2014/2015 tanévtől 11. évfolyam Tantárgy
12. évfolyam
13. évfolyam Összesen
heti
évi
heti
évi
heti
évi
Osztályfőnöki
1
36
1
36
1
32
104
Magyar irodalom
3
108
3
108
2
64
280
Anyanyelv/kommunikáció
1
36
1
36
1,5
48
120
Történelem
2
72
2
72
2,5
16
224
Matematika
3
108
3
108
3
96
312
Idegen nyelv (német/angol)
3
108
3
108
3
96
312
Fizika
1
36
1
36
1
32
104
Kémia
1
36
0
0
0
0
36
Földrajz
2
72
1
36
1
32
140
Biológia
1
36
1
36
0
0
72
Informatika
0
0
1
36
1
32
68
Etika
0
0
0,5
18
0
0
18
Művészetek
0
0
0,5
18
1
32
50
ÖSSZESEN:
18
648
18
648
17
544
1840
69
PEDAGÓGIAI PROGRAM
29. SZAKISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS
29.1. Célok, feladatok a szakiskolai közismereti képzésében A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát.
29.2. A szakképzések jogi háttere
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, 2013/2014.tanévtől felmenő rendszerben 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 8. melléklete Kerettanterv a szakiskolák számára, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a 14/2013 (IV.05.) NGM. rendeletben megjelent szakképzési kerettantervek
29.3. Az egyes tantárgyak értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez A felmenő rendszerű szakiskolai képzések esetében a közismereti tantárgyak közül a természetismeret tantárgy félévi és év végi osztályzatának megállapítását az azt alkotó tantárgyak összesítéseként állapítja meg intézményünk. Az egyes tantárgyak zárása külön-külön történik az év
70
PEDAGÓGIAI PROGRAM közben szerzett osztályzatok alapján, majd az egyes tantárgyak érdemjegyeinek óraszám szerinti súlyozott számtani átlagából képződik a természetismeret tantárgy végső érdemjegye. Ha valamelyik tantárgy érdemjegye elégtelen, akkor az értékelt időszak osztályzata elégtelen. Tanév végén elégtelen osztályzat esetén csak abból a résztantárgyból kell javítóvizsgát tennie a tanulónak, amelyikből elégtelent kapott.
Óratervek - a kerettantervek által meghatározott óraszámok feletti órák Iskolánk az órakeret szabad sávjának felhasználására nem ír elő további tananyagot, és választható tantárgyakat sem épít be a képzésekbe. Ezen óraszámokat a közismereti és szakmai vizsgatantárgyak között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése, az ismeretek elmélyítése, a sikeresebb szakmai vizsgák teljesítése céljából. Az osztályok heti időkerete:
9. évfolyam
35 óra
10. évfolyam
36 óra
11. évfolyam
35 óra
Az iskolánk a tanulók részére évfolyamonként az alábbi foglalkozásokat szervezi meg:
SNI tanulók fejlesztő foglalkozásai
2 óra/hét
BTM tanulók fejlesztő foglalkozásai
2 óra/hét
tehetséggondozás, felzárkóztatás
2 óra/hét
szabadidős spottevékenység
2 óra/hét
71
PEDAGÓGIAI PROGRAM 30.
SZAKISKOLAI ÓRATERVEK
Eladó 34 341 01 A képzés célja: Az eladó szakember a kereskedelmi vállalkozásokban kiszolgálja és tájékoztatja a vásárlókat. Az eladásra kerülő áruk raktározásával, állagmegóvásával, értékesítésre történő előkészítésével, eladótéri kihelyezésével, értékesítésével kapcsolatos feladatokat lát el. Közreműködik az áruk beszerzésének előkészítésében és lebonyolításában. A szakképesítés rövid, jellemző leírása: A szakképesítéssel rendelkező képes:
segíteni az árubeszerzést
átvenni az árut
készletezési, raktározási feladatokat végezni
értékesítési tevékenységet végezni
ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat
A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A B C FEOR 3.1.1 FEOR száma A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) megnevezése 3.1.2 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 3.1.3 Gyógynövény eladó 3.1.4 Zöldség-, gyümölcs eladó 3.1.5 ABC-eladó 3.1.6 Áruházi eladó 3.1.7 Eladó, fűszerüzlet 3.1.8 Eladó, szupermarket 3.1.9 Élelmiszer eladó 3.1.10 Élelmiszerbolti eladó 3.1.11 Műszakicikk eladó 5113 Bolti eladó Híradástechnikai- és elektronikaicikk-eladó 3.1.12 3.1.13 Vas-, műszaki-eladó 3.1.14 Alkatrész-értékesítő, eladó 3.1.15 Bútor- és lakástextil-eladó 3.1.16 Vas-, műszaki-,műanyag-,üvegárubolti eladó 3.1.17 Könyvesbolti eladó 3.1.18 Kultúrcikk eladó 3.1.19 Konfekció-, méteráru- és lakástextil-eladó 3.1.20 Ruha-, textil eladó 3.1.21 Ruházati bolti eladó 3.1.22 Porcelán- és edényáru-eladó 72
PEDAGÓGIAI PROGRAM
A szakképzés egyéb jellemzői: A képzés megkezdésének feltételei:
Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség, vagy iskolai előképzettség hiányában iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
Előírt gyakorlat: nincs
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: –
Elméleti képzési idő aránya: 30%
Gyakorlati képzési idő aránya: 70%
Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező.
73
PEDAGÓGIAI PROGRAM Eladó 34 341 01 2013/2014-től
Tantárgy 1/9. évfolyam jele heti + évi
Tantárgy neve Osztályfőnöki Testnevelés Magyar-kommunikáció Idegen nyelv (német/angol) Matematika Társadalomismeret Informatika Természetismeret
1 4 2 2 2 2 1,5 0,5
36 144 72 72 72 72 54 126 36 18 36
2/.10 évfolyam heti + évi
3/11. évfolyam heti + évi
1 2,5 1 2 1 1
1 2,5
36 90 36 72 36 36 0 0 0 0
Biológia Földrajz Fizika
3 1 0,5 1
Kémia
0,5
0,5
36
0
0,5
1 1
36 54 0 0 0 90 72
1 1
2 0,5
0 0 0 0 0 108 54
Közismereti felhasznált szabad sáv: Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 Foglalkoztatás II. 11499-12 Foglalkoztatás I. 11497-12 Kereskedelmi egység működtetése 10025-12 Áruforgalom lebonyolítása 11507-12 Áruforgalmazás 10027-12
2 1
0,5 1
32 80 0 64 0 16 32 0 0 0
104 314 108 208 108 124 86 126 36 18 36
0
36
0,5 0,5
48 0 16 64 64 48 16
138 54 16 64 64 246 142
0,5
48
174
0,5
142 68
2 0,5 1
1,5 0,5 2 2 1
Össz.
Áruforgalmazás II.
10028-12
2
72
1
0,5
54
Áruforgalmazás III. Értékesítés idegen nyelven I.
10029-12 10028-12
2
72 0
1 1
0,5
54 36
1
16 32
Értékesítés idegen nyelven II.
10029-12
0
1
0,5
54
1
32
86
4
144
5
160
376
96 0 112 112
96 108 292 220
128 16 0 32 32 32
236 16 36 158 140 140 280
1120
3676
Szakmai felhasznált szabad sáv:
Szakmai gyakorlat
Csoportos gyakorlat
2,5
90
10025-12 11507-12 10028-12 10029-12
0 0 0 0
10027-12 10025-12 11507-12 10028-12 10029-12 10027-12
0 0 0 90 90 72 140
2,5 2,5 2
Nyári összefüggő gyakorlat:
ÖSSZESEN:
35
74
1260
3,0 5,0 3,0 3,0 1,0 1,0 0,5 1,0
36
1
0 108 180 108
2
1
3 2
0,5 1,5
108 0 36 36 18 36 140
4 0,5
1296
1 1 1
35
PEDAGÓGIAI PROGRAM Festő, mázoló, tapétázó 34 582 04 Képzés célja Festő, mázoló, tapétázó feladata a szakszerű felületdiagnosztika, felület előkészítése – előkezelése, festés, mázolás, díszítés, tapétázás, vékonyvakolat felhordása, felújítási munkák végzése. Tevékenységét a kézi és gépi festési technológiák alkalmazásával önállóan, a biztonsági előírásai szerint végzi. Tevékenységével a festési folyamat alkalmazásán keresztül részt vesz a technológiai folyamatok, a minőség és a munkabiztonság betartásában.
A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:
felületvizsgálatot, feltárást végezni, kül- és beltérben a meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálni, kül- és beltérben, az eredményeket írásos feljegyzésben dokumentálni szakmai javaslatot adni a felújítandó felület minősítéséről anyagmennyiséget számolni tervrajzról, és helyszínen vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezelni felvonulni a munkaterületre a szükséges gépekkel, szerszámokkal, eszközökkel nem festendő felületeket megóvni (takarást, maszkolást végezni) az alapvakolat felületét kijavítani kül- és beltérben sarok-, nyílászárók káváinak, sarokkiképzéseinek kialakítását javítani (él védő) különböző glettanyaggal simítani a felületet kül- és beltérben építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerűen javítani alapfelületet erősítősávval erősíteni elvégezni a tapétázás előkészítő munkálatait makulatúrázni ragasztót keverni, előkészíteni, próbaragasztás végezni tapétát méretre vágni tapétát ragasztani lesimítani a tapétát kézi, gépi csiszolással finomítani a felületet választott technikának megfelelő alapozást (impregnálást) végezni színezés esetén beállítani a szükség színárnyalatot, konzisztenciát, próbafestést végezni közbenső réteget felhordani szükség szerint finomjavítást végezni fedőréteget felhordani különféle anyagokkal, mázolni; kül – és belterületen egyaránt mészfestést készíteni új vagy régi felületre kül- és beltérben, fehér, és színes kivitelbe homlokzat színezését megtervezni, elkészíteni különböző vékonyvakolattal, szilikát festékkel
75
PEDAGÓGIAI PROGRAM
fröcskölést, durva színfröcskölést készíteni határoló, díszítő vonalozást, sablonálást készíteni mintanyomó hengerezést készíteni egyszerű díszítőelemeket felhelyezni kül- és beltérben egyszerű faerezet utánzatot festeni betartani a munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírásokat elvégezni a szükséges utómunkálatokat (szerszám-, eszköztakarítás, munkaterület takarítása, anyagtárolás, hulladékkezelés) munkaterületet átadni
A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök)
3.1.1.
A
B
C
FEOR
FEOR
A szakképesítéssel betölthető
száma
megnevezése
munkakör(ök)
3.1.2.
Csőradiátor mázoló
3.1.3.
Építőipari festő
3.1.4. 3.1.5.
7535
Festő és mázoló
Épületfestő, mázoló Faszerkezet mázoló
3.1.6.
Szobafestő
3.1.7.
Tapétázó (falkárpitozó)
A szakképzés egyéb jellemzői
Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában
Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető e rendelet 3. számú mellékletében az Építészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában
Szakmai előképzettség: –
Előírt gyakorlat: –
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek
Elméleti képzési idő aránya: 30%
Gyakorlati képzési idő aránya: 70%
Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező rokon
76
PEDAGÓGIAI PROGRAM
A 3.3.1
B
C
A kapcsolódó szakképesítés, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés
3.3.2
azonosító száma
megnevezése
a kapcsolódás módja
3.3.3
21 582 01
Szobafestő
rész-szakképesítés
3.3.4
35 582 06
Rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló
szakképesítésráépülés
77
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Festő, mázoló, tapétázó 34 582 04 2013/2014-től Tantárgy 1/9. évfolyam jele heti + évi
Tantárgy neve Osztályfőnöki
2/10. évfolyam 3/.11 évfolyam heti + évi heti + évi
Össz.
1
36
1
36
1
32
104
3,5
126
3
108
2,5
80
314
Magyar-kommunikáció
2
72
1
36
0
108
Idegen nyelv (német/angol)
2
72
2
72
64
208
Matematika
2
72
1
36
0
108
Társadalomismeret
2
72
1
36
0,5
16
124
1
32
86
Testnevelés
Informatika Természetismeret
1,5
54
0
0,5
126 36
0 0
0 0
126 36
0
0
18
Biológia
3 1
Földrajz
0,5
18
1
36
Fizika Kémia
36
0,5 0,5
36
0
2,5
90
0
0,5
36
0
Közismereti felhasznált szabad sáv:
2
1,5
0
36
48
138
0
36
Munkahelyi egészség és biztonság
11500-12
Foglalkoztatás I.
11497-12
0
0
2
64
64
Foglalkoztatás II.
11499-12
0
0
0,5
16
16
Építőipari alapismeretek
10101-12
1
Falfelület festése, díszítése
10104-12
1
Mázolás Tapétázási munkák
10103-12
1 1
10105-12
0,5
Szakmai felhasznált szabad sáv:
10101-12
Szakmai gyakorlat
10104-12 10103-12 10105-12
1 5 3 1
Nyári összefüggő gyakorlat: ÖSSZESEN:
36
2
1
108
0,5
1
48
192
1
72
3
1
144
2
0,5
80
296
0,5 0,5
54 54
2 2
1 1
108 108
1 2
0,5 0,5
48 80
210 242
3
108
4
144
5
160
412
0,5
36 180 108 54
0,5 1 1
0 208 160 192
36 676 376 354
8,0 3,0 3,0
140 35
78
1260
0 288 108 108
6 4 5
140 36
1296
280 35
1120 3676
PEDAGÓGIAI PROGRAM Ipari gépész 34 521 04 Képzés célja Az ipari gépész feladata az iparban használt gépek, berendezések javítása, karbantartása, az üzemszerű működésük biztosítása. E tevékenységekkel összefüggésben alkatrész felújítási, szerelési feladatok, beüzemelési és adminisztrációs tevékenységek végzése. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:
gépi és kézi forgácsoló berendezéseket szerelni, üzembe helyezni,
áramlástechnikai gépeket (szivattyúk, kompresszorok) szerelni, javítani, hibát elhárítani,
hőerőgépeket szerelni, javítani, hibát elhárítani,
gépeket és berendezéseket üzembe helyezni gépkönyv alapján,
elvégezni a szükséges karbantartásokat a gépeken és berendezéseken,
meghibásodás esetén elvégezni a hibás alkatrészek cseréjét javítás utáni beüzemeléssel,
szükséges mértékű műszeres méréseket végezni, azok eredményeinek jegyzőkönyvben történő rögzítésével,
munkavégzése során a szabványos minőségi követelményeket biztosítani,
katalógusokból, szabványból, pótalkatrészeket kiválasztani,
a munkavégzés és üzembe helyezés során a biztonsági és környezetvédelmi előírásokat betartani,
kézi és gépi forgácsolásokat végezni,
forgács nélküli hidegalakításokat végezni,
forrasztásokat, hegesztéseket készíteni,
egyéb fémipari munkákat végezni,
gépszereléseket, gépbeállításokat és üzembe helyezéseket végezni,
műszaki rajzokat olvasni, értelmezni és készíteni,
jegyzőkönyvet készíteni,
műszaki méréseket, vizsgálatokat, minőségellenőrzést végezni,
79
PEDAGÓGIAI PROGRAM A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:
3.1.1.
A
B
C
FEOR
FEOR
A szakképesítéssel betölthető
száma
megnevezése
munkakör(ök)
3.1.2.
Bányalakatos
3.1.3.
Darulakatos
3.1.4.
Díszlet-lakatos
3.1.5.
Épület-szerkezet lakatos Gépbeállító lakatos
3.1.6. 3.1.7.
7321
Lakatos
Géplakatos
3.1.8.
Gépszerelő és -karbantartó lakatos
3.1.9.
Lemezlakatos
3.1.10.
Öntödei géplakatos
3.1.11.
Szerkezetlakatos
3.1.12.
Vas- és fémszerkezeti lakatos
A szakképzés egyéb jellemzői Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a Gépészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya:
30%
Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező
80
PEDAGÓGIAI PROGRAM Ipari gépész 34 521 04 2013/2014-től Tantárgy 1/9. évfolyam jele heti + évi
Tantárgy Osztályfőnöki
2/10. évfolyam 3/11. évfolyam Össz. heti + évi heti + évi
1
36
1
36
1
32
104
3,5
126
3
108
2,5
80
314
Magyar-kommunikáció
2
72
1
36
0
108
Idegen nyelv (német/angol)
2
72
2
72
64
208
Matematika
2
72
1
36
0
108
Társadalomismeret
2
72
1
36
0,5
16
124
1
32
86
Testnevelés
Informatika Természetismeret
1,5
54
0
0,5
126 36
0 0
0 0
126 36
0
0
18
Biológia
3 1
Földrajz
0,5
18
1
36
Fizika Kémia Munkahelyi egészség és biztonság Munka –és környezetvédelem Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Szakmai anyagismeret, és anyagvizsgálat Műszaki dokumentáció
11500-12
36
0
2,5
90
0
0,5 0,5
36
0
11497-12
36 0
11499-12
0
10163-12
1
10173-12
1
0,5
54
10162-12
0,5
1
54
2,5
72 0 0 0 90
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10166-12 Gépészeti kötések alapjai 10177-12 Gépelemek beállítása 10178-12 Fémmegmunkálások Szakmai felhasznált szabad sáv:
2
10162-12
4 1
10163-12
Szakmai gyakorlat
0,5
10166-12 10173-12
5
10177-12 10178-12
Nyári összefüggő gyakorlat: ÖSSZESEN:
36
0,5 0,5
Közismereti felhasznált szabad sáv:
2
35
144 36 18 180 0 0 140 1260
81
1
3 2,5 3 3
0,5
4
2,0 3,0 9,0
36
1,5
0,5
0
36
48
138
0
36 88 64
36 0
2
16 64
0
0,5
16
16
108
1
32
194
90
1
32
176
5
0 0 96 80 160
72 126 204 80 394
80 0 0 0 224 256
224 36 90 288 548 256 280
1120
3676
0 126 108 0 144 0 0 72 108 324 0 140 1296
3 2,5
2,5
7 8 35
PEDAGÓGIAI PROGRAM Pincér 34 811 03 A szakképesítés munkaterületének rövid leírása:
A pincér a különböző vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el.
A vendégek által igényelt, illetve az ajánlott termék felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja, az udvarias és szakszerű felszolgálás előírásai szerint.
Fogadja a vendégeket, ételeket, italokat szolgál fel.
A szakképesítéssel rendelkező képes:
az üzemeltetéssel kapcsolatos teendőket elvégezni
az árukészlet alakulását figyelemmel kísérni, részt venni az áru szakszerű minőségi és mennyiségi
átvételében, előírásoknak megfelelő tárolásában és dokumentálásában
munkaterületét és a vendégteret nyitásra előkészíteni
felszolgálni, fogadni a vendéget, leültetetni a protokoll-előírások szerint, ismertetni a választékot,
ételeket és italokat ajánlani, a rendelést felvenni
a felszolgáláshoz szükséges eszközöket előkészíteni, a vendégek által választott ételeket és italokat
szakszerűen felszolgálni
megszervezni a saját munkáját, a felszolgálandó étel és ital minőségét, mennyiségét és hőmérsékletét
figyelemmel kísérni
számlákat készíteni
átvenni a fogyasztás ellenértékét, pénztárgépet kezelni, zárás után a vendégek távozását ellenőrizni,
elszámolást készíteni
HAACP dokumentációkat kitölteni
idegen nyelven rendelést felvenni
környezetvédelmi előírásokat alkalmazni
82
PEDAGÓGIAI PROGRAM A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: FEOR száma
FEOR megnevezése
5132
Pincér
A munkakör, foglalkozás Étkezőkocsi felszolgáló Éttermi felszolgáló Főpincér Hajópincér Italpincér
A kapcsolódó szakképesítés, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés: azonosító száma 35 811 02
azonosító száma megnevezése Vendéglátó üzletvezető
A kapcsolódás módja szakképesítés-ráépülés
Szakképesítés egyéb jellemzői:
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3
Elméleti képzési idő aránya: 30 %
Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %
Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás esetén kötelező
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra.
83
PEDAGÓGIAI PROGRAM 34 811 03 Pincér 2013/2014-től Tantárgy
Tantárgy neve
jele
3/11. évfolyam Össz. évi heti + évi
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam heti +
évi
heti +
Osztályfőnöki Testnevelés Magyar-kommunikáció
1 4 2
36 180 72
1 2,5 1
36 90 36
1 2,5
32 80 0
104 520 108
Idegen nyelv (német/angol)
2
72
2
72
2
64
208
Matematika Társadalomismeret Informatika Természetismeret
2 2
72 72 36 108 36 18 36
1 1
36 36 0 0 0 0
0 16 32 0 0 0
108 124 68 108 36 18 36
0
18
48
84
0
18
64 16 32 80 48
64 16 68 224 156
0
36
16 0
122 88 144
Biológia Földrajz Fizika
3 1 0,5 1
Kémia
0,5
0,5
18
0
2,5
36
0
0,5
18
0
10045-12
1 1
0 0 18 36 36
0 0 18 108 72
10044-12
1
36
10044-12
1 1 4
36 36 144
1 1
0
2
Közismereti felhasznált szabad sáv: Munkahelyi egészség és biztonság
11500-12
Foglalkoztatás I: Foglalkoztatás II. Szakmai informatika Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Felszolgálás alapjai
11497-12
Felszolgálás
10074-12
11499-12
0,5
10074-12 10045-12
10046-12 10047-12
Szakmai felhasznált szabad sáv:
Szakmai gyakorlat (külsős)
2,5
0
10074-12
0 5
2
0,5 1
0,5
5
14,0
140
ÖSSZESEN:
35
84
1260
0,5 0,5
1 2 1
54 36 0
1 0
32 0,5
72
1
0,5
48
120
5
160
412
0
0
448
952
0
252
112
238
162
504
14
0 3,5
Nyári összefüggő gyakorlat:
2 0,5
0
252
10074-12
0,5 2,5 1
1,5
0
90
10047-12
10047-12
Csoportos gyakorlat
1,5 0,5
0,5 1
126
3,5
140
36
1296
280
35
1120 3676
PEDAGÓGIAI PROGRAM Szakács 34 811 04 A képzés célja: A szakács legfontosabb feladata a korszerű vendéglátás követelményeinek megfelelő feladatok ellátása: a vendégek elvárásainak megfelelő ételválaszték kialakítása és elkészítése, valamint az elkészített ételek megfelelő minőségi színvonalon történő tálalása a vendégek számára éttermekben és egyéb helyszíneken lévő vendéglátó ipari egységekben, háztartásokban. A szakképesítés rövid, jellemző leírása:
az ételekhez a nyersanyagok fajtáját, mennyiségét meghatározni
felmérni a meglévő készletek mennyiségét
rendelést összeállítani, árut rendelni, átvenni
előkészíteni a munkaterületet, gépeket, berendezéseket, eszközöket
nyersanyagokat előkészíteni
különféle ételeket készíteni
az elkészített ételeket melegen tartani, tálalni, díszíteni
különleges ételkészítési technikákat alkalmazni
a segédszemélyzet munkáját összehangolni, irányítani
nagykonyhai berendezéseket üzemeltetni
technológiai műveletek idegen nyelvű leírásait megérteni, felhasználni
A kapcsolódó szakképesítés, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés:
3.3.3
A azonosító száma 21 811 01
Konyhai kisegítő
3.3.4
35 811 02
Vendéglátó üzletvezető
3.3.2
B megnevezése
85
C a kapcsolódás módja rész-szakképesítés szakképesítésráépülés
PEDAGÓGIAI PROGRAM A szakképzés egyéb jellemzői: Bemeneti kompetenciák:
alapfokú iskolai végzettség
vagy iskolai előképzettség hiányában
a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú
mellékletében
a 18. Vendéglátás-turisztika szakmacsoportra
kompetenciák birtokában
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: -
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3
Elméleti képzési idő aránya: 30%
Gyakorlati képzési idő aránya: 70%
86
meghatározott
PEDAGÓGIAI PROGRAM Szakács 34 811 04 2013/2014-től 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam Össz. évi heti + évi heti + évi
Tantárgy 1/9. évfolyam
Tantárgy neve
jele
heti +
Osztályfőnöki
1
36
1
36
1
32
104
Testnevelés
4
180
2,5
90
2,5
80
520
Magyar-kommunikáció Idegen nyelv (német/angol) Matematika
2 2 2
72 72 72
1 2 1
36 72 36
2
0 64 0
108 208 108
Társadalomismeret
2
72
1
36
0,5
16
124
54
0
1
32
68
0,5 108 36
0 0
0 0
108 36
0
0
18
Informatika
1,5
Természetismeret Biológia
3 1
Földrajz
0,5
18
1
36
Fizika Kémia
0,5 0,5
18
0
2,5
36
0 0 0
Közismereti felhasznált szabad sáv: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I.
11500-12 11497-12
18 0
Foglalkoztatás II.
11499-12
0
Vendéglátó gazdálkodás
10045-12
0,5
1
0,5
10045-12 Szakmai számítás 1 Általános élelmiszerismeretek, 10044-12 1 fogyasztóvédelem 10044-12 Élelmiszerek csoportjai 1 10046-12 Szakmai idegen nyelv 1 Előkészítési és ételkészítési 10049-12 1,5 alapismeretek 10048-12 Ételkészítési alapok 2,5 10075-12 Ételkészítési ismeretek 0 Szakmai felhasznált szabad sáv:
0,5
10075-12
Csoportos gyakorlat
10018-12 10075-12
2 3 0
2
Nyári összefüggő gyakorlat: ÖSSZESEN:
35
87
0
18
48
84
2
0 64
18 64
0
0,5
16
16
72
0,5
64
172
1
72
0,5
16
88
0,5
18
0,5
16
70
0,5
54 36
1
0,5 0,5
48 16
138 88
0
0
0
54
108 0 162
0 1
0 32 160
162 32 170
0 0 448 0 0 112
0 504 448 72 234 184
0,5 1,5 1
36
10018-12
10049-12
54 36
10049-12
Szakmai gyakorlat
36
36 36
1 1
54
0
90 0 18
2 0
1 5
0 0 14,0 0 0 72 108 3,5 72
0 504 0 0 126 0
140
140
1260
36
1296
1,5
3
0,5 5
14
3,5
280 35
1120 3676
PEDAGÓGIAI PROGRAM Felnőttoktatás keretében szervezett oktatás Felnőttképzés célja: Két szakképesítés állami szakképzési rendszerben történő megszerzése, hogy ez elősegítse a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők szakmai karrierjének, pályafutásának megerősítését, a munka világába való bekapcsolódásnak esélyteremtésével. A felnőttoktatás iskolai keretek között való alkalmazása esetén a Nemzeti Köznevelési Törvény értelmében alapfeladatként jelentkezik, ezért az a hallgató számára ingyenes. A felnőtt, esti típusú oktatás jellemzői: A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés megszervezése, a szakképzési kerettanterv alapján történik.
elméleti óraszám a nappali rendszerű oktatás minimum 10%-a
gyakorlati óraszám a nappali rendszerű oktatás minimum 60% - a
A képzés egyéb jellemzői a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően megegyeznek az OKJ-ben közölttel.
Jelentkezési feltételek: Esti vagy levelező munkarend szerinti felnőttoktatásra az járhat, akinek nincs, vagy csak egy államilag elismert szakképesítése van (a ráépülés nem számít második szakképesítésnek) és elmúlt 16 éves. A képzés időtartalma: A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola azon szakképzési évfolyamain, amelyeken - a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben - közismereti képzés nem folyik, február első hetében is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). A tanítási év első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg
A képzés óraszámai: A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait.
88
PEDAGÓGIAI PROGRAM Szakács 34 811 04 Felnőtt, esti képzés 2015/2016-től Tantárgy neve
Tantárgy jele
Munkahelyi egészség és biztonság
11500-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai
11497-12
1. évfolyam heti + évi 0,5
18 0,25
9
1 0,5
54 36
11499-12
10044-12
0,5
18
0,5
18
1 0,5
1
36
10049-12
0,5
18
10048-12
1
Ételkészítési ismeretek
10075-12
0,25
Összes szakmai elmélet: 4,75 1,75
Ételkészítés üzemi gyakorlat
1 0,25 0,5 0,75 0,75 0,5
0,5 0,5
10046-12
45
234
Össz. 18
110045-12
Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismertek Ételkészítési alapok
Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapgyakorlat
2. évfolyam heti + évi 32 8 40 40
41 8 94 76 18
32 16
50 52 18
1
0,25
40
85
0,5
16
16
5,5 1,75
232
466
10049-12
1
36
10048-12
2,5
90
1
32
122
10075-12
10,5
378
11
352
730
2
64
64
448
952
Ételkészítési gyakorlat Összes szakmai gyakorlat (összefüggő gyakorlattal együtt):
Nyári összefüggő gyakorlat: ÖSSZESEN:
89
36
14
600
14
-
96
-
21
852
21
96 672
1428
PEDAGÓGIAI PROGRAM Vendéglátó eladó 34 811 05 Képzés célja: A vendéglátó eladó a cukrászdák, kávézók, eszpresszók, ételbárok, bárok, gyors-étkezőhelyek, hidegbüfék, büfék, falatozók szakembere. Reggeli- és uzsonnaételeket, gyorsételeket, hidegkonyhai készítményeket, salátákat készít és értékesít helyben és elvitelre. Feladata továbbá az értékesítő munkák szakszerű ellátása, vitrineket, kínáló polc és pultrendszereket rendez, kávét és teát főz, alkoholmentes és alkoholos italokat készít. Cukrászkészítmények, fagylaltok befejező műveleteit végzi, pultkiszolgálást és felszolgálást végez. A szakképesítés rövid, jellemző leírása:
összeállítani az üzlet választékát
anyaghányadot, kalkulációt, árlapot készíteni, kiszámítani az ételek tápanyag- és energiatartalmát
reggeli és uzsonnaételeket, gyorsételeket, hidegkonyhai készítményeket, salátákat készíteni, adagolni,
tálalni helyben fogyasztásra vagy elvitelre
szakszerűen kezelni a sütő-főző berendezéseket és az értékesítés gépeit
betartani a higiéniai előírásokat, az élelmiszerbiztonsági, munkavédelmi, tűzrendészeti, és
környezetvédelmi szabályokat a termelő és értékesítő munkája alatt
büfé és gyorséttermi, valamint cukrászdai, kávéházi pultkiszolgálást és felszolgálást végezni
nyugtát, számlát készíteni, fizettetni
elszámolni a napi bevétellel, standolni
beüzemelni, és üzemen kívül helyezni a gépeket
elvégezni az üzlet nyitási, és zárási teendőit
fagylaltot fagyasztani, feltölteni a fagyi pultot, vezetni a nyilvántartásait
betartani a fogyasztóvédelmi előírásokat
A szakképesítéssel, legjellemzőbben betölthető munkakörök: 3.1.1. 3.1.2. 3.3.3 3.3.4 3.1.5. 3.1.6.
A Feorszáma 5133
9235
B Feor megnevezése Pultos
Gyorséttermi eladó
90
C Munkakörök Mixer Italmérő Csapos Hidegbüfé-eladó Gyorsétel készítő és eladó
PEDAGÓGIAI PROGRAM
A kapcsolódó szakképesítés, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés A
B
3.1.1.
Azonosító száma
megnevezése
3.1.2.
31 811 02
Gyorséttermi- és ételeladó
3.3.3
35 811 02
Vendéglátó üzletvezető
C a kapcsolódás módja rész-szakképesítés szakképesítésráépülés
A szakképzés egyéb jellemzői: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 A képzés megkezdésének feltételei:
Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
vagy iskolai előképzettség hiányában a képzés megkezdhető e rendelet 3. számú mellékletében a Vendéglátás-turisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában
2.2. Szakmai előképzettség: –
2.3. Előírt gyakorlat: –
2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
2.5. Pályaalkalmassági követelmények: –
2.6. Elméleti képzési idő aránya: 30 %
2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %
Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező
91
PEDAGÓGIAI PROGRAM Vendéglátó eladó 34 811 05 2013/2014-től Tantárgy
Tantárgy neve
jele
Osztályfőnöki Testnevelés Magyar-kommunikáció Idegen nyelv (német/angol) Matematika Társadalomismeret Informatika Természetismeret
1/9. évfolyam heti + évi 1 4 2 2 2 2 1,5 0,5
3 1 0,5 1 0,5
Biológia Földrajz Fizika Kémia
0,5 2,5
Közismereti felhasznált szabad sáv:
Munkahelyi egészség és biztonság
11500-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Szakmai informatika Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelemiszerismeretek, és fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Ételismeret Italismeret, kiszolgálás Vendéglátó eladó tevékenység Szakmai felhasznált szabad sáv:
11497-12
Szakmai gyakorlat (külsős) Csoportos gyakorlat
1 2,5 1 2 1 1
36 90 36 72 36 36 0 0 0 0
18
0
10045-13
1 1
0 0 0 54 36
0 0 18 108 72
10044-12
1
36
10044-12
1 1 1 1 2
36 36 36 36 72 90
1 1 1 0,5 0,5
0 0 144
14,0
11499-12 10074-12 10045-12
10046-12 10056-12 10056-12 10057-12
0,5
2,5 10056-12 10057-12 10056-12 10057-12
3 2
1 1
0,5 2,5 1
0,5 1
92
1260
2 0,5 1
1,5
2 0,5
0,5
0,5 0,5
2 1
0
0,5 4,5
3,5
140 35
1 2,5
0 0
0,5
Nyári összefüggő gyakorlat: ÖSSZESEN:
36 144 72 72 72 72 54 126 36 18 36 36 90
2/.10 évfolyam 3/11. évfolyam Össz. heti + évi heti + évi
36
36 36 36 18 36 162 504 0 126 0 140 1296
32 80 0 64 0 16 32 0 0 0 0 48
104 314 108 208 108 124 86 126 36 18 36 36 138
0
18
64 32 0 80
64 32 18 242 108
0
36
1 0,5 0,5
0,5 0,5
16 32
0,5 5
32 160 0 448 0 112
14 3,5
35
72 88 104 54 140 412
504 448 270 112 280
1120 3676
PEDAGÓGIAI PROGRAM KÖZNEVELÉSI HÍDPROGRAMKERETÉBEN ZAJLÓ NEVELÉS, OKTATÁS Célok, feladatok Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai iskolaelhagyás arányát sikeresen mérsékelő oktatási formaként jelenik meg a közoktatásban a Híd-programok szerinti képzés. A Híd 2. programban a szakképző intézmények a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb − általános iskolai végzettség nélküli − fiatalokat képeznek. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a rész-szakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával. A HÍD 2. programban a képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. Emellett a közismereti program törekszik a NAT-ban megfogalmazott célok lehetőség szerinti teljesítésre. A HÍD 2. program további célja, hogy az integrált vagy hagyományos tartalmakat hordozó műveltségterületek
segítségével
érvényesítse
a
közismereti
és
szakmai
tananyagok
interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését, valamint a tartalmak feldolgozását. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát.
Alkalmazott kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 9.2. melléklete HÍD II. program kerettanterve Alkalmazott szakmai program 14/2013.(IV.05.) NGM rendeletben kiadott szakmai kerettanterv a konyhai kisegítő részszakképesítésre Óraterv - a kerettantervek által meghatározott óraszámok feletti órák Az óratervek „+” jelzésű oszlopai tartalmazzák a kerettantervek (közismereti és szakképzési) feletti óraszámokat. Iskolánk a tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználására nem ír elő további tananyagot és választható tantárgyakat sem épít be a képzésekbe, hanem képességek, kompetenciák fejlesztését leginkább biztosító tantárgyak illetve a rész-szakképesítés vizsgatantárgyai között osztja 93
PEDAGÓGIAI PROGRAM el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése, az ismeretek elmélyítése, a követelmények sikeresebb teljesítése céljából. HÍD II. (Konyhai kisegítő 21 811 01) A program rövid, jellemző leírása: A Híd 2. programban nyújtott nevelés, oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, rész-szakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd 2. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga rész-szakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít. A tanuló a Híd 2. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd 2. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
FEOR száma 9236-00
A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése Konyhai kisegítő
A szakképzés egyéb jellemzői: Bemeneti kompetencia:
hat általános iskolai évfolyam elvégzése
Betöltött 15. életév
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
A rész-szakképesítés azonosító száma: 21 811 01
A rész-szakképesítés megnevezése: Konyhai kisegítő
A szakmacsoport száma és megnevezése:18. Vendéglátás – turisztika
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar
Elméleti képzési idő aránya:30%
Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %
94
PEDAGÓGIAI PROGRAM HÍD/ II. 21 811 01 Konyhai kisegítő rész-szakképesítés
Tantárgy Osztályfőnöki Kommunikáció és anyanyelv Társadalom és jelenkorismeret Élő idegen nyelv (angol, német) Matematika Természetismeret fizika kémia biológia földrajz Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Informatika Testnevelés és sport Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Előkészítési és ételkészítési alapozó üzemi gyakorlat közismereti szabad sáv szakmai szabad sáv ÖSSZESEN:
1. évfolyam H/II/1. heti évi 1 36 4 144
2. évfolyam H/II/2. heti évi 1 35 3 105
Összesen 71 249
3
108
2
70
178
4 4
3 3
0 1 1 1
144 144 0 0 36 36 36
105 105 0 70 0
1
35
249 249 0 70 36 36 71
1 2 2
36 72 72
1 1 2
35 0 70
71 72 142
1 1
36 36
0 3
0 70
36 106
1,5
54
2,5
70
124
4
144
3,5
122,5
266,5
7
3 0,5
0 108 18
245 70 52,5
245 178 70,5
35
1260
35
1225
2485
Összefüggő gyakorlat (3 hét) 105 óra
95
2
PEDAGÓGIAI PROGRAM
MELLÉKLET MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A vizsga részei Középszint
Emelt szint
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
240 perc 100 pont
15 perc 50 pont
240 perc 100 pont
20 perc 50 pont
A vizsgán használható segédeszközök Középszint Írásbeli vizsga
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja
helyesírási szótár (legalább négy példány)
Emelt szint
Szóbeli vizsga
Írásbeli vizsga
irodalmi helyesírási szótár szöveggyűjtemény, (legalább négy kötet vagy a példány) feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album) a tételnek megfelelő részlete Középszint
Szóbeli vizsga
irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album) a tételnek megfelelő részlete
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
240 perc Feladatsor
15 perc Tételkifejtés Egy magyar nyelvi Egy irodalmi tétel tétel kifejtése kifejtése
I. feladatlap II. feladatlap Szövegértési feladatsor Szövegalkotási feladat 60 perc 180 perc 40 pont 60 pont 100 pont
50 pont
Írásbeli vizsga Általános szabályok: Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A vizsgázó az I. részen (60 perc) belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A vizsgadolgozatokat a 60 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. Az írásbeli feladatlap értékelése: Szövegértési feladatok Szövegalkotási feladat A javítási-értékelési útmutató közli a tartalomra, a szerkezetre és a nyelvi minőségre adható 20-20-20 pont megoszlását.
96
PEDAGÓGIAI PROGRAM Szóbeli vizsga: A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Az egyes tételekhez egy-egy feladat tartozik. A magyar nyelv és irodalom tételsor összességében legalább 20, legfeljebb 25 magyar nyelvi és legalább 20, legfeljebb 25 irodalmi tételből áll. A magyar nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak. A magyar nyelvi és az irodalmi tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt) az előző vizsgáztatási időszakhoz képest módosítani kell. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album) a tételnek megfelelő részlete. A szóbeli vizsgarész értékelése: A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A vizsgázó a feleletére a magyar nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és előadásmódját értékelő pontszámot kap. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik: ELŐADÁSMÓD 25 pont
TARTALOM 25 pont - Nyelvtani, irodalmi, kulturális tájékozottság
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Tárgyi tudás
- Lényegkiemelés
- Gondolatgazdagság
- Logikus érvelés
- Rendszerezés
- Megfelelő szóhasználat - Érthető előadásmód
97
PEDAGÓGIAI PROGRAM MATEMATIKA A vizsga részei Középszint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc I. II. 45 perc 135 perc
30 pont
70 pont
Emelt szint Írásbeli vizsga 240 perc I. II.
Definíció, ill. tétel kimondása Definíció közvetlen alkalmazása Feladatmegoldás 50 pont
51 pont
Szóbeli vizsga 20 perc Egy téma összefüggő kifejtése megadott szempontok szerint
64 pont
35 pont
A vizsgán használható segédeszközök Középszint A vizsgázó biztosítja
A vizsgabizottság ot működtető intézmény biztosítja
Írásbeli vizsga függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő NINCS
Emelt szint
Szóbeli vizsga függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, NINCS
Írásbeli vizsga függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő
Szóbeli vizsga szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő,
NINCS a tételsorban szereplő feladatokhoz kapcsolódó összefüggéseket tartalmazó képlettár,
Középszint Írásbeli vizsga 180 perc I. 45 perc
II. 135 perc
30 pont
70 pont
Szóbeli vizsga 15 perc Definíció, ill. tétel kimondása Definíció közvetlen alkalmazása Feladatmegoldás 50 pont
Írásbeli vizsga Általános szabályok: Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó az I. (45 perc) és a II. (135 perc) feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 45 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. Vizsgázónként megengedett segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.
98
PEDAGÓGIAI PROGRAM Az írásbeli feladatlap értékelése: Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldását, esetenként több változatot is, valamint az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat. Szóbeli vizsga: A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik, amennyiben a vizsgázó csoportban van szóbeli vizsgázó. A szóbeli tételek nem hozhatók nyilvánosságra. A szóbeli vizsgára kétszer annyi tételt kell készíteni, mint amennyien a szóbeli vizsgázók vannak, de a tételek száma 10-nél nem lehet kevesebb. Vizsgázónként megengedett segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik. A szóbeli vizsgarész értékelése: Az elméleti kérdések összesen A három feladat összesen Önálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus előadása, illetve a matematikai kommunikációs képesség
99
15 pont 30 pont 5 pont
PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRTÉNELEM A vizsga részei Középszint
Emelt szint
Írásbeli vizsga 180 perc
Szóbeli vizsga 15 perc
Írásbeli vizsga 240 perc
Szóbeli vizsga 20 perc
90 pont
60 pont
90 pont
60 pont
A vizsgán használható segédeszközök Középszint Írásbeli vizsga A vizsgázó biztosítja középiskolai történelmi atlasz
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja
legalább három helyesírási szótár
Szóbeli vizsga NINCS
példány középiskolai történelmi atlasz
Emelt szint Írásbeli vizsga II. részhez vizsgázónként szükséges a középiskolai történelmi atlasz legalább három helyesírási szótár
Szóbeli vizsga NINCS
példány középiskolai történelmi atlasz
Középszint Írásbeli vizsga 180 perc
Szóbeli vizsga 15 perc
Feladatsor
Egy problémaközpontú tétel kifejtése
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása 45 pont
Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása 45 pont
90 pont
60 pont
Írásbeli vizsga Általános szabályok: Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Vizsgázónként szükséges segédeszköz :a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik; továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői: Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Az írásbeli feladatlap értékelése: Az írásbeli vizsgadolgozatokat a vizsgabizottságot működtető intézmény szaktanára javítja és értékeli. Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgán elérhető 90 pont 50%-a az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával, 50%-a a szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal érhető el.
100
PEDAGÓGIAI PROGRAM Szóbeli vizsga A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A vizsgázó vázlatot készíthet és tétele kifejtése közben használhatja. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az a felelési időbe még belefér.) A tételsor témakörönként kettő-négy, összesen 20-25 tételt tartalmaz. A vizsgabizottságot működtető intézményeknek a szóbeli tételsorokat minden évben legalább 20%-ban módosítaniuk kell (pl.: a címeket, a feldolgozási szempontokat, a forrásokat). A felkészüléshez és a tételkifejtéshez vizsgázónként szükséges segédeszköz: középiskolai történelmi atlasz, melyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
A szóbeli tételsor formai jellemzői: A tételsort a szóbeli vizsgához előírt témakörökbe rendezve kell elkészíteni. A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. A tételek megfogalmazása ösztönözzön a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára A szóbeli tételek két-három feldolgozási, értelmezési szempontot jelölnek ki, és különböző típusú források alkalmazásával segítik a vizsgázókat a felkészülésben és a tételek kifejtésében. A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői A szóbeli vizsga témakörei Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Szabad (problémaközpontú) témakör A vizsgabizottságot működtető intézményeknek lehetőségük van a hat kötelező témakörön felül szabad témakör kijelölésére. Ennek követelményeit és tartalmát az egyes vizsgabizottságot működtető intézmények helyi tanterveik alapján határozzák meg (pl. helytörténeti téma; forradalom - reform - kompromisszum; etnikum - nemzet - nemzetiség). A tételsor egészében is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. A szóbeli vizsgarész értékelése: Az értékelés az egyes tételekhez - az alábbi szempontok alapján készített értékelési útmutató alapján történik. A szóbeli tételek értékelési útmutatóit a vizsgabizottságot Tájékozódás térbenműködtető és időben intézmény készíti el. A feladat megértése, 6 pont A szaknyelva alkalmazása 6 pont tématartás, lényeg kiemelése Források használata és értékelése 12 pont Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és 18 pont jelenségek problémaközpontú bemutatása Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 6 pont Összesen 60 pont
101
PEDAGÓGIAI PROGRAM
ANGOL CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ A vizsga részei Középszint
Emelt szint
Szóbeli vizsga
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
15 perc
180 perc
20 perc
50 pont
80 pont
70 pont
A vizsgán használható segédeszközök
A vizsgázó biztosítja
Középszint Szóbeli vizsga NINCS
Emelt szint Írásbeli vizsga
A vizsgabizottságot működtető Középiskolai célnyelvi, vagy intézmény biztosítja magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlasz, valamint egynyelvű nyomtatott nem enciklopédikus szótár
Bármilyen egynyelvű és/vagy kétnyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótár NINCS
Szóbeli vizsga NINCS
Középiskolai célnyelvi, vagy magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlasz, valamint egynyelvű nyomtatott nem enciklopédikus szótár
Szóbeli vizsga A középszintű érettségi csak szóbeli vizsgarészből áll. A vizsgán a jelölt tételt húz és a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A felelet időtartama 15 perc. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői:
A szóbeli tétel két feladatból áll. A tételek első (a) feladata a tartalmi követelmények témaköreihez kapcsolódó ismereteket ellenőrzi. A feladat formája önálló témakifejtés. A második (b) feladat egy autentikus dokumentumhoz (szemelvény, ábra, táblázat stb.) kapcsolódó kérdés vagy kérdések megválaszolása. A feladat formája rövid elemzés. A felelet időtartamának megoszlása az (a) és (b) feladat között 2/3-1/3 arányú legyen. A tételek száma vizsgacsoportonként legalább 20 legyen, és a tételekben meg kell jelennie az általános követelményekben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt) évről évre módosítani kell. A szóbeli vizsgarész értékelése:
A szóbeli feleletet az értékelési útmutató segítségével a kérdező tanár értékeli. Az értékelés csak egész pontszámokban történhet. Az elérhető maximális pontszám 50, amelyből az első feladat megoldására maximum 30, a másodikéra maximum 20 pont adható. Az összpontszám megoszlása az értékelési szempontok szerint:
FELADATTÍPUS
AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI
PONTSZÁM
a) Önálló témakifejtés
- Tartalom - Felépítés - (Szak)szókincs, nyelvhasználat
20 pont 5 pont 5 pont
b) Elemzés:
- Tartalom - (Szak)szókincs, nyelvhasználat
15 pont 5 pont
102
PEDAGÓGIAI PROGRAM
NÉMET NYELV A vizsga részei Középszint
Emelt szint
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
180 perc
15 perc
240 perc
20 perc
117 pont
33 pont
120 pont
30 pont
A vizsgán használható segédeszközök Középszint Írásbeli vizsga A vizsgázó biztosítja
Nyomtatott szótár (csak a IV. részhez) A vizsgabizottságot CD lejátszó a III. működető intézmény részhez biztosítja
Emelt szint
Szóbeli vizsga NINCS
Írásbeli vizsga Nyomtatott szótár (csak a IV. részhez) CD lejátszó a III. részhez
NINCS
Szóbeli vizsga NINCS NINCS
Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc.
Írásbeli vizsgarész
Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség
Időtartam (perc)
Arány (%)
Pont
60 30
22
33
12
18 33 33
15 perc szünet
Szóbeli vizsgarész Összesen:
Hallott szöveg értése Íráskészség
30
22
60
22
Beszédkészség
15 -
22 100
33 150
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői: Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség Hallott szöveg értése Íráskészség Az értékelés központi javítási-értékelési útmutatók alapján történik. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői: Beszédkészség Tartalmi szerkezet Kommunikációs helyzetek és szándékok A szóbeli tétel két feladatból áll Az első feladat, a szerepjáték során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A második feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy adott, hétköznapi témához kapcsolódóan kell gondolatait, véleményét összefüggően kifejtenie. A szóbeli vizsgarész értékelése: Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is.
103
PEDAGÓGIAI PROGRAM INFORMATIKA A vizsga részei Középszint
Emelt szint Szóbeli vizsga
Gyakorlati vizsga
Szóbeli vizsga
Gyakorlati vizsga
180 perc
15 perc
240 perc
20 perc
120 pont
30 pont
120 pont
30 pont
A vizsgán használható segédeszközök
A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja
Középszint Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga
Emelt szint Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga
vonalzó NINCS számítógép a megfelelő nyomtatott és szoftverekkel elektronikus források, internetkapcsolattal rendelkező számítógép
vonalzó NINCS számítógép a megfelelő nyomtatott és szoftverekkel elektronikus források, internetkapcsolattal rendelkező számítógép
Középszint Szóbeli vizsga
Gyakorlati vizsga 180 perc
15 perc
Számítógéppel megoldandó feladatsor
Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel kapcsolatban
120 pont
30 pont
Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsgán az érettségizőknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. Vizsgázónként szükséges vizsgatárgyra jellemző segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel, vonalzó, íróeszköz. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői Témakör
Idő
Szövegszerkesztés Prezentáció, grafika, weblapkészítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés
60 perc 40 perc 50 perc 30 perc
A témakörök szerinti pontszámok Témakör
Pontszám
Szövegszerkesztés Prezentáció, grafika, weblapkészítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés
40 pont 30 pont 30 pont 20 pont
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői: A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje 7.1-es témakör kérdései kivételével - legfeljebb két perc. A szóbeli vizsgarész értékelése: Logikai felépítés Kifejezőkészség, szaknyelv használata Tartalom Kommunikatív készség
6 pont 6 pont 12 pont 6 pont
104
PEDAGÓGIAI PROGRAM
FÖLDRAJZ A vizsga részei Középszint
Emelt szint
Írásbeli vizsga 120 perc
Szóbeli vizsga 15 perc
Írásbeli vizsga 240 perc
Szóbeli vizsga 20 perc
100 pont
50 pont
100 pont
50 pont
A vizsgán használható segédeszközök Középszint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga NINCS A vizsgázó biztosítja II.feladatlap megoldásához használható segédeszközök: középiskolai földrajz atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó NINCS középiskolai A vizsgabizottságot földrajz atlasz működtető intézmény biztosítja
Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga NINCS szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó NINCS középiskolai földrajz atlasz
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
120 perc I. Topográfiai ismereteket, képességeket II. Földrajzi ismeretek és képességek ellenőrző feladatlap 20 perc meglétét vizsgáló feladatlap 100 perc
15 perc Egy természetföldrajzi feladat és egy társadalomföldrajzi feladat kifejtése
100 pont
50 pont
Írásbeli vizsga: Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania. A vizsgázó az I. (20 perc) és a II. (100 perc) feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői: 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag 15%-ban topográfiai ismeretek, 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok. Az írásbeli feladatlap értékelése: Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik. Szóbeli vizsga A szóbeli tétel két feladatból áll: a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik; a tételek második feladata általános társadalom-földrajzi vagy regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik. A szóbeli vizsgarész értékelése: Az egyes feladatok megoldására 25-25 pont adható. Az értékelés szempontjai feladatonként:
105
PEDAGÓGIAI PROGRAM KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK A vizsga részei Középszint Írásbeli vizsga
Emelt szint Szóbeli vizsga
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
180 perc
15 perc
180 perc
20 perc
100 pont
50 pont
100 pont
50 pont
A vizsgán használható segédeszközök Középszint Írásbeli vizsga A vizsgázó biztosítja szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, NINCS vonalzók A
Emelt szint
Szóbeli vizsga NINCS
NINCS
Írásbeli vizsga szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, NINCS vonalzók
Szóbeli vizsga NINCS
NINCS
vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja Középszint Írásbeli vizsga
Választást, rövid választ igénylő feladatok a gazdálkodási ismeretek témaköreiből 50 pont
Szóbeli vizsga
180 perc
15 perc
100 pont
50 pont Marketing témakörök bemutatása
Feladatlap Számítást igénylő feladatok a gazdálkodási ismeretek témaköreiből 50 pont
50 pont
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői: A középszintű érettségi vizsgán az írásbeli összes pontszám fele-fele arányban teszt jellegű, illetve számítási feladatok megoldásával érhető el. % Kompetenciák Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása 25 Teszt jellegű Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása 25 kérdéssor Pontos számolás, az eredmények értékelése, feladatmegoldás 25 Számítási feladatsor Összefüggések ábrázolása és értelmezése 25 100 Összesen Az írásbeli feladatlap értékelése: A feladatok értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat az útmutató tartalmazza. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői: Minden szóbeli tétel marketing témakörű. Minden feladat egy témakör általános bemutatását, a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli gyakorlati példák ismertetésével.
106
PEDAGÓGIAI PROGRAM A szóbeli vizsgarész értékelése: A szóbeli feleletet a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján kell értékelni:
Szempontok, kompetenciák A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése
Pontszámok 20
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása
10
Törvények, szabályok, összefüggések értelmezése Világosság, szabatosság, a felelet felépítése, a szakmai nyelv alkalmazása
10
Szóbeli összpontszám:
50
107
10
PEDAGÓGIAI PROGRAM VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK
A vizsga részei Középszint Írásbeli vizsga 180 perc 100 pont
Emelt szint Szóbeli vizsga 15 perc 50 pont
Írásbeli vizsga 180 perc 100 pont
Szóbeli vizsga 20 perc 50 pont
A vizsgán használható segédeszközök Középszint A vizsgázó biztosítja
Emelt szint
Írásbeli vizsga szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép; körző; vonalzók.
Szóbeli vizsga
NINCS
NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja
NINCS
Írásbeli vizsga szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép; körző; vonalzók
Szóbeli vizsga
NINCS
NINCS
NINCS
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői:
A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A 20-30 kérdésből álló teszt jellegű írásbeli feladatokban közel azonos arányban jelennek meg a vendéglátó és turizmus, a szállodai- és a marketing alapismeretekben megfogalmazott összefüggések. Teszt jellegű kérdéssor
Kompetenciák
%
Alapfogalmak ismerete, definiálása
50
Fogalmak összefüggéseinek ismerete és alkalmazása Összesen
50 100
Az írásbeli feladatlap értékelése A teszt jellegű kérdéssor értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat az útmutató tartalmazza. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői Vendéglátó és turizmus alapismeretek Szállodai alapismeretek Marketing alapismeretek A szóbeli vizsgarész értékelése A szóbeli feleletet a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján kell értékelni. Szempontok, kompetenciák
Pontszámok A
B
C
Összesen
7
4
4
15
7
4
4
15
4
3
3
10
Az eseményeket alakító tényezők feltárása, a jelenségek tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatása
4
3
3
10
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM
22
14
14
50
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése, tájékozottság a szakirodalomban Alapfogalmak, összefüggések felismerése, a téma gyakorlati megközelítése Nyelvhelyesség, a felelet felépítése, logikai rend, a szaknyelv alkalmazása
108
