Darvasi László Virágzabálók címû regénye az idei Könyvhéten látott napvilágot, ezzel e‡ idõben a Magvetõ Kiadó újra megjelentette a szerzõ elõzõ regényét, A könnymutatványosok legendáját. A Virágzabálók címû regény fõ helyszíne Szeged, a cselekmény a reformkor és a na‡árvíz közötti idõszakban játszódik, és jelentõs mértékben épít a környék akkori kulturális és etnikai sokféleségére, történelmi ha‡ományaira. Mivel idén emlékezünk meg a szegedi na‡árvíz 130. évfordulójáról, a regény sajátos aktualitással is bír a városban, ám elmondható, ho‡ országosan is na‡ várakozás elõzte meg. A regény megjelenésének alkalmából a Grand Caféban irodalmi tanácskozást rendezünk 2009. október 16-án és 17-én Darvasi László írói pályájáról, prózamûvészetérõl, mely a hazai szakmai és közönségsikereken túl jelentõs külföldi ismertségre is szert tett az utóbbi években. A Ma‡ar lagúnák címû konferencia célja, ho‡ minél többféle nézõpontból közelítse meg a Darvasi-mítoszt, a mesék, történetek, legendák immár na‡epikai formában, na‡regényben való visszatérését.
1
A konferencia programja
Október 16., péntek 15.00–15.10 Megnyitó 15.10–15.40 Bombitz Attila (Szeged): Best of Darvasi: Horger Antaltól a Virágzabálókig 15.40–16.10 Wernitzer Júlia (Budapest): A titok nyitjai (Fikcióképzõ aktusok a Virágzabálókban) 16.10–16.40 Rudaš Jutka (Maribor): A város poétikája Moderátor: Szilasi László 16.40–17.00 Szünet 17.00–17.30 Szilasi László (Szeged): Regenerálódó titkok áradó körkörössége 17.30–18.00 Turi Tímea (Szeged): A nem létezõ bírálat 18.00–18.30 Gaborják Ádám (Szeged): A fehér árnyék (Testábrázolás és retorika a Virágzabálókban) Moderátor: Bombitz Attila Október 17., szombat 10.00–10.30 Szörényi László (Szeged) elõadása 10.30–11.00 Szajbély Mihály (Szeged): A Virágzabálók és a Jókaitípusú 19. századi na‡regény 11.00–11.30 Csuhai István (Budapest) elõadása Moderátor: Takáts József 11.30–12.00 Szünet 12.00–12.30 Takáts József (Pécs): A világ visszavarázsosítása 12.30–13.00 Orcsik Roland (Szeged): Elkezdeni és befejezni a regényt – Balázs Attila és Darvasi László Andriæot olvas 13.00–13.30 Mikola Gyön‡i (Szeged): Cigány mesék Moderátor: Szajbély Mihály A konferencia szakmai szervezõje Mikola Gyöngyi irodalomkritikus
2
Kapcsolódó programok Október 10–11–13., 19 óra Akira Kurosawa A vihar kapujában (japán, 1950) címû ¯lmjének vetítése Október 14., 21 óra Balogh Zsolt Darvasi László elbeszéléseibõl készült ¯lmjeinek vetítése: A veinhageni rózsabokrok, 2006); János és Viola (Koller, a férj), 2006 Október 15., 19 óra „Az irodalom ellenségei” – Darvasi László és Grecsó Krisztián beszélgetése Október 21., 19 óra A Grand Café VitaMin sorozatában a Virágzabálók címû regényrõl beszélgetnek: Darabos Enikõ irodalomkritikus, Gaborják Ádám PhD hallgató, Simovicz László e‡etemi hallgató, Szilasi László irodalomtörténész.
Az elõadások rezüméi
Bombitz Attila (Szeged) Best of Darvasi: Horger Antaltól a Virágzabálókig Mindig tudtuk, ho‡ Darvasi Lászlóban elemi erejû mesélõ lakozik, aki történeteivel ¯nomszövésû, áttetszõ elbeszéléssé alakítja a világot, aki emberi tévelygésekkel, kudarcokkal és örömökkel teli, e‡szerre hétköznapi és különös alakok sorát vonultatja fel, aki történelmi hátteret, valós kontextust legendává emel. Sokáig azt hittük, Darvasi mégis a kis elbeszélõi formákban képes igazán érvényre juttatni mondatainak szépségét, fájdalmát, mindenek feletti igazságát. Persze nem lepõdtünk meg, amikor ez az artisztikus, szinte minden esetben egzisztenciális színezetû elbeszélõi igény, amely az életet történetté, a történetet életté, és amely a világot újra és újra mesévé változtatja, számos, ma már klasszikusnak számító novelláskötet után és közben megfelelõen na‡ ívû regényformákra is talált. Ennek az immáron két évtizedes írói pályának legfontosabb állomásait villantja föl az elõadás.
3
Wernitzer Julianna (Budapest) A titok nyitjai Fikcióképzõ aktusok a Virágzabálókban „Soha ne felejtsd el, ha pontosan tudnám, ho‡an történt, akkor is másként mondanám el!” (Virágzabálók) A történetekbõl kihullt történetek visszaemelésének aktusa Darvasi regénystruktúrájának központi eleme. A mûbe emelt valóságok és a regényvalóságokon belül megfogalmazódó kitalációk látókörünkbe hozzák a ¯ktív, a valós és az imaginárius közötti játékot. Mindez a többször elmondott, illetve variációiban ismételt történetekbõl összefûzött narratív forma keretei közt valósul meg. A regény központi rendezõ elve a titok, a szövegrétegekben mindenhol találkozunk vele: a narratíva szintjén, ám a szereplõk világának, a regény terének, idejének számos mozzanatába is beépül. A titok alkalmazásának módszere felöleli a mû valamennyi formális elemét, meghatározza a regénystruktúra egészét is. Miközben a regénybõl kiolvasható Darvasi-poétika az elmondhatóság és elbeszélhetõség, a valóság és ¯kció, az igazság és hazugság, a mítosz, mese és történelem határait feszegeti, a szerzõ önnön regényének létét is ravaszul megkérdõjelezi. Mintha az olvasási aktus írná a könyv centrumában elhelyezkedõ, a regénnyel mege‡ezõ címû nevezetes elõadást éppú‡, mint magát a regényt. Az értelmezéskor kialakuló olvasói stratégiák u‡anakkor szinte csak a szerzõi intenció függvényében élhetnek: „Elmondod, és látod, mégis titok marad...”.
4
Rudaš Jutka (Maribor) A város poétikája „Mint minden városnak van égi mása, ami az ideák világából fénylik a valóság árnyékvilágára.” A Virágzabálók lényegében a térség kulturális tapasztalatának újraértelmezésére vállalkozik, és e‡ másfajta távlatba helyezi Szeged városának jelentéskörét. A könyv ebben az értelemben rendkívül összetett, több cselekményszálat e‡másba szövõ, tér- és idõrétegeket e‡másra vetítõ alkotás. A város mint motívum itt valójában felidéz, életre hív e‡ sajátos térségi és történelmi jellegû értelmezést.
Szilasi László (Szeged) Regenerálódó titkok áradó körkörössége A (mûfaji értelemben tanulmány és kritika határán álló) dolgozat az „áradás”, a „legenda”, a „nézõpont” és a „mondat” fogalmainak segítségével, elsõsorban narratív szempontból vizsgálja a Virágzabálók szövegét. A tézis az, ho‡ a vizsgált tényezõk e‡üttmûködésének eredményeként a regényszöveg üres helyei oly módon töltõdnek fel újra és újra konkrét tartalmakkal, ho‡ létrejön u‡an az eldöntetlenség érzete, ám az olvasó mégis valamiféle titok feltárulásában részesül – s ho‡ ez a (kettõs és két arcú) mûködés e‡edülálló a kortárs ma‡ar irodalomban.
5
Turi Tímea (Szeged) A nem létezõ bírálat Pelsõczy Klára, a Virágzabálók nõi fõszereplõje, édesapjától három szót kap ajándékba: az igent, a nemet és a talánt. A regény e három szó történeteként is olvasható: annak a történeteként, aho‡ ennek a három szónak a nem feszültségmentes, mégis kie‡enlített e‡sége megbomlik, aho‡ a talánnak választani kell: va‡ igen lesz, va‡ – többnyire – nem. De a Virágzabálók arról is számot ad, ho‡ mégis ez a talán marad a történetek elbeszélésének e‡etlen hiteles lehetõsége.
Gaborják Ádám (Szeged) A fehér árnyék Testábrázolás és retorika a Virágzabálókban Elõadásomban a Darvasi-próza testreprezentációk problematikája felõli újraértelmezésérõl fogok beszélni az új regény, a Virágzabálók bizonyos fejezeteire fókuszálva. Ez a megközelítés a szövegek azon rétegeire koncentrál, melyek hangsúlyosan a materiális testet jelenítik meg, mint pl. a város és az emberi test kapcsolata, va‡ az olyan részek, mint: „A halottak körmét sose nézd […], mert akkor is nõnek, amikor már nem élünk”. Az új regényben erre nemcsak a címben foglalt szemantikai feszültség motivikus feltérképezése lehet alkalmas, hanem pl. A fehér árnyék és az Édes hús c. fejezetek egészének szoros olvasása, í‡ elõadásomban ezeket fogom részletesebben elemezni.
6
Szörényi László (Szeged)
Szajbély Mihály (Szeged) A Virágzabálók és a Jókai-típusú 19. századi na‡regény Mészöly Miklós sokakat meglepett 1981-ben, amikor a 19. századi na‡regény iránti nosztalgiájának adott hangot e‡ interjúban, sõt jelezte szándékát, ho‡ a 20. század végéhez illõ „ferdítéssel” õ maga is visszatér a próza e kényelmesen hömpölygõ, jól elkülönülõ fejezetekre tagolt, mottókkal tûzdelt típusához. Ilyen munkája végül nem született. Az 1995-ben megjelent Családáradás viszont változatlanul az eredeti tervre reÏektált, miközben a mindössze 150 oldalas terjedelem feszültséget indukálva kérdõjelezte meg a cím ígéretét. Mészöly ¯atalabb kortársainak tolla nyomán azonban már a Családáradás megszületése elõtt, és azóta is számos olyan könyv született, amelyet a kritikusok joggal illettek a „na‡regény” jelzõvel, és róluk értekezve ‡akran emlegették a 19. századi elõfutárokat. Ezt a kiterjedt és szövevényes, nem ritkán ellentmondó állításokkal terhes diskurzust elõadásom során legfeljebb érinteni fogom. Valódi célom, ho‡ körülhatároljam a 19. századi na‡regénynek azt a típusát, amelyet Jókai mûvelt, s megmutassam: Darvasi legújabb alkotásának vajmi kevés köze van hozzá. E negatív eredmény azonban – remélhetõleg – nem mondandóm valódi végeredménye lesz. Abban bízom, ho‡ Jókai ellenfényében jobban kitûnnek majd a Virágzabálók jellegzetességei, mintha a 19. század más – mondjuk: Kemény-típusú – na‡regényeivel vetettem volna össze. Kemény regényeinek fénye persze – azért errõl beszélni fogok – u‡anabba az irányba világít, mint Darvasi most megjelent munkájáé, de éppen ezért a közöttük lévõ különbségek – könnyen lehet – kevésbé élesen jelennének meg a kedély láthatárán.
7
Csuhai István (Budapest)
Takáts József (Pécs) A világ visszavarázsosítása Az elõadás elõször azt tekinti át, mennyiben nevezhetõ mágikus realista alkotásnak Darvasi László új regénye, majd azt, milyen viszonyban van Mészöly Miklós írásmûvészetével. Kitér röviden a szerzõ elõzõ regényéhez való viszonyára, s i‡ekszik valamelyest megvilágítani Darvasi korai írói idõszakának elsõdleges kontextusát. Sorra veszi a Virágzabálók önértelmezõnek tekinthetõ részleteit, s i‡ekszik megvizsgálni, milyen következményei vannak az elbeszélõ meglehetõsen na‡ hatalmának e regény esetében.
8
Orcsik Roland (Szeged) Elkezdeni és befejezni a regényt Balázs Attila és Darvasi László Ivo Andricot olvas Az elõadás két kortárs ma‡ar író új könyvét hasonlítja össze: Balázs Attila Kinek Észak, kinek Délje kerül megvilágításba a Virágzabálók felõl és fordítva. A tematikai hasonlóság és az elbeszélõi módszer különbsége adja meg az összevetés alapját. Mindkét esetben felmerül, ho‡an viszonyul Darvasi, illetve Balázs – a mindkettejük regényében megidézett – Ivo Andriæhoz, a szerb modern próza klasszikusához: miként fordítják le saját nyelvükre az andriæi epika elbeszélõi relativitását, a „mindenttudással” szembeni ‡anúját, a kezdet és a vég poétikáját. Az elõadás a narráció, a történelem, és az identitás kérdéskörét tapogatja körül az „idegen” és a „saját” e‡máshoz való viszonya alapján. Ennek megfelelõen külön vizsgálat tár‡ai lesznek az immagológiai problémák: a másik paranoiájából kreált nemzeti sztereotípiák. Miként Andriænál, ú‡ Darvasinál és Balázsnál is keresztül-kasul szövik a történelmet a mesék, a legendák, a pletykák és a mítoszok. Nem is csoda, ho‡ a végén halvány lila dunsztunk sincs, mi is történt az elmúlt századok során. Ellenben, azt talán tudhatjuk, mit olvastunk az elmúlt idõszakban. Az elõadás ennek a folyton változó olvasásnak a nyoma.
9
Mikola Gyön‡i (Szeged) Cigány mesék A cigányok bejövetele a Virágzabálók címû regény talán legszebb, legelbûvölõbb fejezete. Ezért is merül föl a kérdés: mennyire autentikusak Darvasi meséi a cigányokról – e‡általán elvárható-e, ho‡ autentikusak le‡enek. Ho‡an értelmezhetõ ebben az összefüggésben a kisebbség reprezentációjának módja, s a poétikai megfontolásokon túl milyen etikai, történelmi, politikai problémákat érint a kisebbségi kultúra átíródása a többségi nyelv kódrendszerébe. Mindezekkel összefüggésben a regény cselekményében meg¯‡elhetõ állandó jövésmenés narratív metaforáinak elemzésével arra is keresem a választ, ho‡an rajzolja át Darvasi mûve a fõ helyszínül választott Szeged kulturális identitását. (Szeged-regény-e ez va‡ sem?)
10
Thomka Beáta (Pécs) Tobzódó látomásos képzelet Az elbeszélõ emlékezethez hasonlóan létezik meseszövésre alkalmas látomásos képzelet is. Darvasi László Virágzabálókját olvasva a visszatérõ kérdések e‡ike, vajon eljuthat-e a társítással mûködõ ¯kció a na‡epikáig. Ho‡ szõhetnek-e na‡terjedelmû regényt az asszociáció mûveletei, elbírják-e a szövevényes epizódhálózat terhét, az a metafora nyelvi és jelentésképzõ logikáján múlik. Pontosabban azon, ho‡ a sokféle, széttartó történetszerû ív, eseménydarabka halmazát milyen kompozícióba illeszti a kiiktatott okság- és idõelv helyét felváltó alternatív szerkesztésmód. A felvetett kérdések e‡ben azt a belátást is magukban foglalják, ho‡ Darvasi merész mûalkotásvízió nyomába eredve gazdagította, írta, halmozta a mind terjedelmesebb prózai matériát. A korábbi na‡regényt, A könnymutatványosok legendáját sem feltétlenül a mértéktartás alakította, s a mostani méretbeli növekedés az elõbbinél bizonyos értelemben áttekinthetõbb regénystruktúrában rendezõdött el. Ho‡ ho‡an, ahhoz szeretnék néhány lehetséges szempontot felvetni.
11
Kötetek Horger Antal Párizsban. Versek. Bp. 1990. Holnap Kiadó A portugálok. Versek, rövid történetek. Bp. 1992. József Attila Kör, Pesti Szalon Kiadó A veinhageni rózsabokrok. Elbeszélések. Pécs, 1993. Jelenkor Kiadó A vonal alatt. (Szív Ernõ) Tárcák. Szeged, 1994. Délma‡arország A Borgognoni-féle szomorúság. Rövid történetek. Pécs, 1994. Jelenkor Kiadó A Kleofás-képregény. Históriák, legendák és képregények. Pécs, 1995. Jelenkor Kiadó Ho‡an csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt? (Szív Ernõ) Tárcák. Pécs, 1997. Jelenkor Kiadó Szerelmem, Dumumba elvtársnõ. Ma‡ar novellák. Pécs, 1998. Jelenkor Kiadó A könnymutatványosok legendája. Regény. Pécs, 1999. Jelenkor Kiadó, Bp. 2009. Magvetõ Kiadó Szerezni e‡ nõt. Háborús novellák. Pécs, 2000. Jelenkor Kiadó A lojangi kutyavadászok. Kínai novellák. Bp. 2002. Magvetõ Kiadó Trapiti ava‡ a na‡ tökfõzelékháború. Gyermekregény. Bp. 2002. Magvetõ Kiadó Össze‡ûjtött szerelmeim . (Szív Ernõ) Dzsessznovellák, elbeszélések, tárcák. Bp. 2003. Magvetõ Kiadó Trapiti és a Borzasztó Nyúl. Szerelmes és bûnü‡i ‡ermekregény. Bp. 2004. Magvetõ Kiadó A világ legboldogabb zenekara. Válogatott novellák. Bp. 2005. Magvetõ Kiadó A titokzatos világválogatott. Elbeszélések. Bp. 2006. Magvetõ Kiadó Virágzabálók. Regény. Bp. 2009. Magvetõ Kiadó
Drámák Vizsgálat a rózsák ü‡ében. Bûnü‡i legenda hét képben. = Alföld, 1993/12. Szív Ernõ estéje. Szorongó komédia két felvonásban. = Alföld, 1995/4–5. Bolond Helga. Dráma két felvonásban. = Forrás, 1997/12. Argentína – Ho‡an ve‡ünk le‡ünk szentek, ava‡ búcsú a huszadik századtól. = Színház, 1999. november Störr kapitány (Változat Füst Milán A feleségem története címû regényére) = Alföld, 2000. augusztus Szabadság-he‡. (Gáli József színmûve nyomán) = Tiszatáj, 2006. december Huszár Lajos: A Csend. Opera. 1998. Balázs Béla azonos címû meséjébõl a szövegkönyvet írta: Darvasi László
12
Díjak 1993 • Szinnyei Júlia-emlékdíj (a Jelenkor nívódíja) 1993• Déry Tibor-jutalom 1994• Az Év Könyve Jutalom 1994• Szép Ernõ-jutalom 1996• Krúdy Gyula-díj (Soros) 1996• Alföld-díj 1998• József Attila-díj 1998• Pro Literatura-díj 2002• Az Év Gyermekkönyve-díj (Trapiti) 2003• Szegedért Emlékérem 2004• Brücke Berlin irodalmi díj 2005• Füst Milán-díj 2006• Mészöly Miklós-díj 2006• A Szegedért Alapítvány díja 2007• Tiszatáj-díj 2008• Márai Sándor-díj 2009• A Ma‡ar Köztársaság Babérkoszorú díj
13
Válogatott bibliográ¯a
Mikola Gyön‡i: A történet rehabilitálása. Darvasi Lászlóról. = Csipesszel a lángot. Tanulmányok a legújabb ma‡ar irodalomról. Bp. 1994. Nappali Ház Bónus Tibor: Mítoszok árnyékában. Darvasi prózájáról. = Alföld, 1994/6. Bán Zoltán András: Fejgép. Darvasi Szív Ernõ. = Beszélõ. 1994. november 10. Dérczy Péter: „Jaj minden oly szép, még a csúnya is”. Darvasi László prózájáról. = Határ, 1995. június Mészáros Sándor: Darvasi (mûfaj)váltásai. = Nappali ház, 1995. 2. Szilasi László: Jánoskám, e‡etlenem – mégis oly sokféle. (Darvasitrilógia, ráadással) = Nappali ház, 1995. 2. és Hárs Endre–Szilasi László: Lassú olvasás. Szeged, 1996. deKON-KÖNYYVek Károlyi Csaba: Káosz és elbeszélés. Megje‡zések Szilasi László Darvasiírásához. = Nappali ház, 1995.2. Németh Marcell: Der Fall Wa(a)s(s)e(r). Történetek Darvasi László prózájáról. = Jelenkor, 1997. 5. Szirák Péter: A történet és a nyelv. (A Darvasi-olvasás). = Sz.P.: Folytonosság és változás.A nyolcvanas évek ma‡ar elbeszélõ prózája. Debrecen, 1998. Csokonai K. Bednanics Gábor: A történõ elbeszélés. (D. L.: A Zord apa, ava‡ a Werner-lány hiteles története) = Alföld, 1998. szeptember A történelem visszatérése az irodalomba. (Csaplár Vilmos, Darvasi László, Láng Zsolt, Len‡el Péter) Lettre beszélgetés a Kortárs Irodalmi Központban. = Ma‡ar Lettre, 1999. Tavasz. Kovács Eszter: Szív Ernõ és az írás hatalma. Szív Ernõ prózájáról . Jelenkor 1998. 01. Mikola Gyön‡i: Az esendõség mûfaja. Szív Ernõ tárcáiról. = Üzenet, 1999. 9. Darvasi László regényének német fogadtatása. = és, 2002. április 26. Radvánszky Anikó. A mutatvány senkié, tehát mindenkié. = Szó – elbeszélés – metafora. 2003. Budapest, Kijárat Kiadó Ilma Rakusa: Berlin Brücke díj Darvasinak. Laudáció. = és, 2004, június 25. „Bátor, vigasztalan könyv” Darvasi László Szerezni e‡ nõt címû novelláskötetének német fogadtatása. = és, 2004. november 12.
14
Elek Tibor: Darvasitól, de miért, honnan, mit, hová? = Új Könyvpiac. 2005. 02. 09. Szilasi László: „n” (Laudáció Darvasi László Mészöly Miklós-díja kapcsán). Élet és irodalom, 2006. január 27. 8. Dömötör Edit: „E tiszta szívbõl származott vallástételt adá”. A Kriminalgeschichte és a nyomozás „vallomásos” paradigmája Jósika Miklós A szegedi boszorkányok címû regényében és Darvasi László A müttenheimi szörny különös históriája címû elbeszélésében = Jelenkor, 2006. 9. „Archaikus szabályokat követõ kozmosz” Darvasi László Stern úr címû novelláskötetének német fogadtatása. = és, 2007, június 8. GyõrŸy Miklós: Kelet-európai legendáriumok. Darvasi László történelmi történetei. A könnymutatványosok legendája; Szerezni e‡ nõt. = Ma‡ar elbeszélõ szólamok. 2004, Pozsony, Kalligram Kiadó Bokányi Péter: Darvasi László prózájáról. = B. P.: Aho‡an sohasem volt. 2007. Szombathely, Savaria University Press
Beszélgetések, interjúk A történet-írás csábítása. Darvasi Lászlóval beszélget Kõrösi Zoltán. = Ma‡ar Napló, 1992. február 7. Tandi Barbara: Montázs Darvasi László vallomásaiból, írásaiból, interjúrészleteibõl. = Szeged, 1994. július–augusztus „Írni erõsebb állapot, mint nem írni.”. Darvasi Lászlóval beszélget Dlusztus Imre = Délma‡arország, 1995. december 23. Naivan kezdjük el. (Darvasi Lászlóval beszélget Bombitz Attila) = Új Forrás, 1995. 6. „A Tisza parton mit keresek?” = Hollósi Zsolt: „Az írás a teremtés illúziója” (Portrévázlat Darvasi Lászlóról). = Tiszatáj, 1999. 1. Keresztury Tibor: Azért a rém veled van. Interjú Darvasi Lászlóval. = litera.hu A könnymutatványosok könnye. (Beszélgetés Darvasi Lászlóval Pulán. Na‡ Gabriella) = Litera.hu, 2006 június 07. Jánossy Lajos: „Na‡on szeretem a labdát”. Beszélgetés Darvasi Lászóval. = litera.hu, 2006.június 7. „Ho‡an tudod elmesélni.” Elek Tibor beszélgetése Darvasi Lászlóval és Závada Pállal. = Bárka, 2002. 3. „Az életünk visszafelé beleír”. Darvasi Lászlóval Csáki Judit beszélget = Ma‡ar Narancs, 2009. 09. 10. A történelem nem kreatív színjáték. Interjú Darvasi Lászlóval. (Valuska Tibor) = konyves.blog.hu, 2009. 09. 04. Folyó szeli ketté – Beszélgetés Darvasi Lászlóval. = kulturpart.hu, 2009. október 7.
15
Horger Antal Párizsban Utasi Csilla: Lány e‡szarvúval. = Jelenkor, 1991. január Balog József: Horger Antal Párizsban. = Alföld, 1991. 9. Kántor Zsolt: Az imádott élet és a „drága” líra. = Könyvvilág, 1991. 3. Wirth Imre: Ex libris. = és, 1991. 13. Tatár Sándor: „Az egek testünkbe kövült lehallgatókészüléke” = Tiszatáj, 1991.12. Vasy Géza: Versekhez közelítve. = Forrás, 1993/12.
A portugálok Valastyán Tamás: „Netán velem.” = Alföld, 1993. 5. Horkai-Hörcher Ferenc: A portugálok. = Kritika, 1993. 7. Ágoston Zoltán: Erósz és mondat = Jelenkor, 1994. 2. Márton László: A személyiség kicsiny szigetei. = Holmi, 1993. augusztus
A veinhageni rózsabokrok Ambrus Judit: Van minden és... = Holmi, 1994. 6. Bán Zoltán András: A szépség kopasz koldusa. = Holmi, 1994. 6. Károlyi Csaba: A mindent elrendezõ szenvedély. = Holmi, 1994. 6. Szilá‡i Márton: A pusztulás nyomai. = Tiszatáj, 1994. 7. Balassi K.– József Attila Kör Bombitz Attila: A történet fejezetei. = Tiszatáj, 1994. 7. Gulyás Gábor: A veinhageni rózsabokrok. = Kortárs, 1995. 1. Márton László: A rózsa és a róka. A veinhageni rózsabokrokról, visszatekintve. = Beszélõ, 2000. április
16
A vonal alatt Tandi Lajos: A vonal felett. Darvasi László tárcakötetérõl. = Szeged, 1994. júl.–aug. Dlusztus Imre: Metafora lépcsõház. = Délma‡arország, 1991. április 11. Török Petra: Szív Ernõ breviáriuma. = és, 1995. január 6. 16. p. Árpás Károly: Inkarnációk kora – Szív Ernõ történetei (A vonal alatt). In: Árpás Károly: Két csengetés között: e‡ irodalomtanár kísérletei. = Szeged, 2003. Turi Tímea: Vonal híján. A tárca megszólalásának lehetõségei Szív Ernõ A vonal alatt címû kötetének tükrében. = Tiszatáj, 2007. szeptember
A Borgognoi-féle szomorúság GyõrŸy Miklós: A borgognoni-féle szomorúság. = Ma‡ar Napló, 1995. április Balassa Péter: Darvasi és Borgognoni. Bemutatás. = Jelenkor, 1995. 11. Ambrus Judit: Darvasi László: A Borgognoni-féle szomorúság. = Jelenkor, 1995. 12. Ivánszky Ágota: Elbeszélõi tükrök és trükkök. (Szív Ernõ: A vonal alatt., Darvasi László: A Borgognoni-féle szomorúság. = Alföld, 1995. 5. H. Na‡ Péter: Redundenciák retorikája. = Tiszatáj, 1996. 4. Károlyi Csaba: Aki beleszeretett a képzeletébe. = Népszabadság, 1995. február 10. Wernitzer Júlia: A Darvasi-féle csókok. = Ma‡ar Narancs, 1995. február 2.
17
A Kleofás képregény Palkó Gábor: Kleofás-képregény. = Alföld, 1996. 11. Na‡ Gabriella: A test emlékezete. = Jelenkor, 1997. 6. Németh Marcell: Der tall wa (a) s (s)e. = Jelenkor, 1997. 5. Bombitz Attila: A történet folytatása. Darvasi László históriáiról, legendáiról, képregényeirõl, és ami még hozzá tartozik. = Tiszatáj, 1997.1. An‡alosi Gergely: Barangolás a mélyhûtött idõben. = Nappali ház, 1996.1. Gács Anna: Megcsúfolt mozi-idill. = és, 1996. március 29. Wernitzer Júlia: Corpus delicti. = Jelenkor, 1997. május
Ho‡an csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt? Selyem Zsuzsa: Ho‡an adjuk vissza a könyvtároskisasszony ártatlanságát? = és, 1997. július 11. Kemény István. = Kritika, 1997. 12. Kovács Eszter: Szív Ernõ prózájáról. Szív Ernõ: A vonal alatt – Ho‡an csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt? = Jelenkor, 1998. 1. Berta László. = Új forrás, 1998. 3. Márton László: Színesek. = Alföld, 1998. 5.
18
Szerelmem, Dumumba elvtársnõ Ketten e‡ új könyvrõl. Na‡ Gabriella: Ahol bármi megtörténhet. Márton László: Történetraszter. = és, 1998. október 2. Benedek Anna: Rózsaszivar, négercsók. = Sárkányfû, 1998. november. Irodalmi kvartett Darvasi László Szerelmem, Dumumba elvtársnõ címû novelláskötetérõl. (An‡alosi Gergely, Bán Zoltán András, Radnóti Sándor, Németh Gábor) = Beszélõ, 1999. február Bednanics Gábor: Ami u‡anaz, és ami más. = Tiszatáj, 1999. 1. Bombitz Attila: Szerelmünk, Darvasi. Darvasi László novelláskötetérõl. = Új Forrás, 1999.3. Na‡ Gabriella: Ahol bármi megtörténhet. = és, 1998. október 2. Pólik József: Bukfenc és koporsó. = Alföld, 1999. július
19
A könnymutatványosok legendája Margócsy István: Mutatvány és könny. = Népszabadság, 1999. aug. 14. Márton László: Tündéri bolyongás. = és, 1999. szeptember 17. Bengi László: A szomorúság regényének lázadása. = Alföld, 1999. november Szilasi László: „Minden, amit külön dobtam” = Holmi, 1999. december Bazsányi Sándor: Álhistóriai legendárium, mint regényszimulakrum. = Holmi, 1999. december Bombitz Attila: E‡ könnymutatványos legendája tíz Ïugblattban = Jelenkor, 2000. február An‡alosi Gergely: A könnymutatványosok legendája. = Kritika, 2000. március Bednanics Gábor: A könnymutatványosok legendája.= Tiszatáj, 2000. március Olasz Sándor: „ A mesélés fáj”. = Tiszatáj, 2000. március Danyi Zoltán: Ó, ah, oh… Mesél a szívdobogás. Darvasi László: A könnymutatványosok legendája. = www.zetna.org. Thomka Beáta: Históriából poézis, imaginációból történelem. Jelenkor, 2000. március Kelemen Zoltán: A hiány poétikája Dar vasi László A könnymutatványosok legendája és Milorad Paviæ Kazár szótár címû regényében. Tiszatáj. 2007. 1. Valastyán Tamás: A ritmus retorikája, mint a narratív kibontakozás rendje Günter Grass A bádogdob és Darvasi László A könnymutatványosok legendája címû regényeiben. Forrás, 2006/02 1 Gaborják Ádám: E‡ húsmutatványos legendája. „Kinek kell a hús?” = Új Forrás, 2008. október
20
Szerezni e‡ nõt „Bátor, vigasztalan könyv”. Darvasi László Szerezni e‡ nõt címû novelláskötetének német fogadtatása. = (Hansjörg Graf: Szélsõségek irodalma. Neue Züricher Zeitung, 2004. 04. 15.) Láng Zsolt: E‡ nõt szeretni? = és, 2000. június 30. Keresztury Tibor: Vér, iszap és dinnyelé = Alföld, 2000. augusztus Utasi Csilla: Az elragadtatottság sötét oldala. = Bárka, 2000. szept/okt.
A lojangi kutyavadászok Szilá‡i Ildikó: Rövidebb utat talált, amely u‡an nincs, de mégis járható. = Kortárs, 2003. július Szigeti Kovács Viktor: Az elbeszélt hasonlóság. = Forrás, 2003. február Utasi Csilla: Az elbeszélés fénye. = Jelenkor, 2003. 10. Scheibner Tamás: (Csin) Akadémikus mûvészet: Darvasi László: A lojangi kutyavadászok. = Alföld, 2003. 6. Mikola Gyön‡i: A szépség szíve és faragott sárkányai. = és, 2002. 26.sz.
21
Trapiti Szilasi László: Nem Második Bökkelöki Alfrédka. = és, 2003. január 10. Boldizsár Ildikó: Dömdödöm, akarom mondani: trapiti. = litera.hu, 2003. április 24. Papp Ágnes Klára: A fõgonosz Kavicsváron. Jelenkor, 2003.10. Lovász Andrea: Ho‡an csábítsuk el a ‡erekolvasót? Forrás, 2003. 6. Boldizsár Ildikó: Dömdödöm, akarom mondani: Trapiti. = Kincskeresõ, 2004. 8/9.sz. Ketten e‡ új könyvrõl – Darvasi László: Trapiti és a borzasztó nyúl. Szerelmes és bûnü‡i ‡ermekregény. Károlyi Csaba: Mi az a motoros babakocsi?” – Papp Ágnes Klára: Már a trapitizés sem segít. = és, 2004. december 3.
Össze‡ûjtött szerelmeim Tarján Tamás: Ho‡ hívnak? = Tiszatáj, 2004. augusztus Ketten e‡ könyvrõl. Márton László: Szív-ü‡ek. – Mikola Gyön‡i: Szív Ernõ, a nõkritikus. = és, 2003. augusztus 1.
22
A világ legboldogabb zenekara Elek Tibor: Darvasitól, de miért, honnan, mit, hová? = Új Könyvpiac, 2005. 02. 09. Görföl Balázs: Boldog-szomorú dal. = Jelenkor, 2006. szeptember Na‡ Hajnalka: Aki jól ír, az végül mindent megír. = Új Forrás, 2007. 3. Krusovszky Dénes: A világ legboldogabb zenekara. = Szépirodalmi Fi‡elõ, 2006. 1. Szilasi László: „Kinek mondom?” = és, 2006. március 17.
A titokzatos világválogatott Fodor Péter: A titokzatos világválogatott címû kötetérõl. = Alföld 2007./08. Krusovszky Dénes: Döntetlen (Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére; Darvasi László: A titokzatos világválogatott) = kistango.hu Sinka Annamária: Gombostû a szívbe. = Esõ, 2006. 3. Papp Sándor Zsigmond: A világ és ami még benne van. = és, 2006.
23
Virágzabálók Ficsor Benedek: Szavak árnyékában nyíló virágok. = litera.hu, 2009.június 9. Eszéki Erzsébet: Prózai varázslat igazi na‡regényben. = kultura.hu, 2009. július 29. Tarján Tamás: Szegedballada. = revizoronline, 2009. augusztus 2. Majtényi László: A tulok és a virág kétszer. = és, 2009. szeptember 4. Szilasi László: Regenerálódó titkok áradó körkörössége. = és, 2009. szeptember 18.
24
