A KONFERENCIA PROGRAMJA

A L KA LM AZ O T T T U D OM ÁN Y O K II. FÓ R UM A 2 nd F O R U M O F A P P L I E D S C I E N C E S 12-13 March 2015

A KONFERENCIA PROGRAMJA 2015. március 12.

2015. március 13.

PLENÁRIS ÜLÉS

SZEKCIÓK: GAZDASÁGINFORMATIKA: LOST – FANS

SZEKCIÓK:

MÓDSZERTAN

KERESKEDELEM ÉS MARKETING

NEM-MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK / VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

MENEDZSMENT ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK: ELŐTTEM AZ UTÓDOM NEM-MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK / SZUBSZIDIARITÁS A KÖZPÉNZÜGYEKBEN NYELV, KULTÚRA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ/ KULTÚRA ÉS NYELV NYELV, KULTÚRA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ / FORDÍTÁS ÉS OKTATÁS TÁRSADALOMTUDOMÁNY / PSZICHOLÓGIA; ÁLLAMELMÉLET; JOGTUDOMÁNY TURIZMUS, MOBILITÁS, KOMMUNIKÁCIÓ / A TURIZMUS, MINT ÉLMÉNYGAZDASÁG ÜZLETI SZAKOKTATÁS ÉS PEDAGÓGIA

NEM-MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK / SZUBSZIDIARITÁS A KÖZPÉNZÜGYEKBEN (ANGOL NYELVŰ WORKSHOP) NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS / REGIONÁLIS HÁLÓZATKUTATÁS A ZSELICBEN SZÁMVITEL A VÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN TAPASZTALAT ÉS KUTATÁS A SZAKNYELVOKTATÁSBAN TURIZMUS, MOBILITÁS, KOMMUNIKÁCIÓ / TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS KOMPLEXITÁSA NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS / A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM ÉS LOGISZTIKA IDŐSZERŰ VÁLTOZÁSAI AZ ÁLLAMADÓSSÁG-VÁLSÁG ÉS KEZELÉSE AZ EU-BAN NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS / A VILÁGGAZDASÁG ÉS A MAGYAR GAZDASÁG AKTUÁLIS KÉRDÉSEI ISKOLA A JÖVŐBEN: KÖZÖS MŰHELYMUNKA A GAZDASÁGI FELSŐOKTATÁS JÖVŐJÉVEL KAPCSOLATBAN KÖZGAZDASÁGTAN NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS / KAPITALIZMUSMODELLEK

Budapest Business School Budapesti Gazdasági Főiskola


Plenáris ules Helyszín: BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR 1165 Budapest, Diósy L. u. 22-24. (Központi épület I. em. 9. Klubterem) 2015. március 12. (csütörtök) 14.00-15.00 MEGNYITÓ: DR. HABIL. SOLT KATALIN tudományos rektorhelyettes, Budapesti Gazdasági Főiskola MÉRÉSI DILEMMÁK A FELSŐOKTATÁSBAN SÁNDORNÉ DR. HABIL. KRISZT ÉVA rektor, Budapesti Gazdasági Főiskola A NEMZETI VERSENYKÉPESSÉG ÉS A FELSŐOKTATÁS PROF. DR. CHIKÁN ATTILA Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Moderátor: DR. HALM TAMÁS a Budapesti Gazdasági Főiskola felnőttképzési igazgatója



2015. március 12. 13.00-14.00

REGISZTRÁCIÓ 14.00-15.00 PLENÁRIS ÜLÉS 15.00-16.40

SZEKCIÓÜLÉSEK 16.40-17.00 KÁVÉSZÜNET 17.00-19.00 SZEKCIÓÜLÉSEK 19.00-20.45 VACSORA



Kereskedelem és Márketing Helyszín: E. I. 35. | Szekcióelnök: Dr. Király Éva

15.00-15.20

DR. VERES ZOLTÁN – DR. TARJÁN TAMÁS – DR. HÁMORNIK BALÁZS PÉTER A TERMÉKATTRIBÚTOMOKKAL KAPCSOLATOS FOGYASZTÓI PREFERENCIÁK SZERVEZŐDÉSE: MIKOR VÁRHATUNK EL TRANZITÍV VAGY INTRANZITÍV PREFERENCIÁKAT?

15.20-15.40

DR. KIRÁLY ÉVA - DR. KOZÁK TAMÁS TEMATIKUS UTCÁK HELYE ÉS SZEREPE A NAGYVÁROSOK KERESKEDELMI STRATÉGIÁJÁBAN

15.40-16.00

DR. FEHÉR KATALIN LETŰNŐ ÉS FELTŰNŐ DIGITÁLIS ESZKÖZÖK A MARKETINGBEN: A PROJEKT GLASS-TŐL A DRÓNOKIG

16.00-16.20

DR. TOTTH GEDEON - DR. HLÉDIK ERIKA VÉDJEGY KAVALKÁD AZ ÉLELMISZEREK PIACÁN

16.20-16.40

DR. HARSÁNYI DÁVID - GÁLNÉ DR. CZÉKUS ILDIKÓ SZEZONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A BORFOGYASZTÁSI SZOKÁSOKBAN

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20

DR. FODOR MÓNIKA – RÁBAI DÁNIEL EMPLOYER BRANDING: MILYEN A JÓ MUNKÁLTATÓ?



A TERMÉKATTRIBÚTUMOKKAL KAPCSOLATOS FOGYASZTÓI PREFERENCIÁK SZERVEZŐDÉSE: MIKOR VÁRHATUNK EL TRANZITÍV VAGY INTRANZITÍV PREFERENCIÁKAT? VERES ZOLTÁN – TARJÁN TAMÁS – HÁMORNIK BALÁZS Pannon Egyetem – Budapesti Gazdasági Főiskola, Kutatóközpont – BME, Ergonómiai és Pszichológia Tanszék CSc, Egyetemi tanár – CSc, Tudományos főmunkatárs – PhD, Egyetemi adjunktus [email protected] – [email protected] – [email protected] Brehm (1956) klasszikus kísérlete, illetve Chen és Risen (2010) kritikai vizsgá-latai által inspirált kutatásunk célja azonosítani a vásárlási szituációk közben működésbe lépő döntési mechanizmusok természetét meghatározó fogyasztói preferenciák_szerveződését. A szociálpszichológia és a marketingkutatás fél évszázada tartó kölcsönös kritikái és önkritikái nyomán keressük a választ a preferenciarendszerek szerveződésének szabályszerűségeire. Feltevésünk az, hogy a termékek komplexitásának elmélyülésével és a döntési helyzet jellemzőitől függően nagymértékben változhat a preferenciák tranzitivitása. Megfigyeléses vizsgálatsorozatunkban különböző komplexitású termékekkel kapcsolatban kényszerválasztásos attribútum-rangsorolást majd szimulált termékválasztásokat végeztettünk a résztvevőkkel. Előzetes eredményeink alapján a vizsgálati helyzet kontrolláltsága és a termék komplexitása egyaránt befolyással bírt a termékválasztásokra, és az azok mögötti preferenciarendszerek szerveződésére. A vásárlók képesek tranzitív preferenciák mentén termékválasztásokat hozni erősen kontrollált, felügyelt helyzetekben. Azonban a mindennapok során erre nincs szükség vagy lehetőség minden egyes termékválasztáskor. Az áll a további vizsgálataink fókuszában, hogy miként finomhangolja preferenciarendszereit a vásárló, és ezek hogyan mérhetőek marketingkutatási eszközökkel és miként építhetők be a vásárlói magatartást leíró modellekbe.



TEMATIKUS UTCÁK HELYE ÉS SZEREPE A NAGYVÁROSOK KERESKEDELMI STRATÉGIÁJÁBAN DR. KIRÁLY ÉVA – DR. KOZÁK TAMÁS Budapesti Gazdasági Főiskola Főiskolai Docensek [email protected], [email protected]

A tematikus utcák kialakítása nemcsak a vállalakozók üzleti stratégiájában, hanem a helyi kormányzatok, érdekképviseleti szervek település,- illetve vállalkozásfejlesztési koncepciójában is mind többször felmerül. Olyan üzleti modellt szeretnénk tanulmányunkban bemutatni, amely a vállalkozói és (ön)kormányzati szektor együttműködésére épül, és a nagyobb települések kereskedelemfejlesztésében stratégiai szereppel bír. A tematikus utcákban hasonló profilú kereskedők működnek úgy, hogy a természetes verseny mellett partnerségi viszonyban is vannak egymással. A tematikus választékpolitika alapján kialakított bevásárló utcák lokális hatása a klaszterelmélet alapján vizsgálható. Kutatásunk során, tehát azt vizsgáljuk, milyen lépések szükségesek ezek kialakításához, milyen makró- és mezószintű gazdasági tényezőket kell megvizsgálni és figyelembe venni, hogy a tematikus utcák sikeresen működjenek és fennmaradjanak. Tanulmányunkban azt is elemezzük, hogy a kereskedelmi vállalkozások érdekeltsége hogyan teremthető meg egy ilyen típusú együttműködésben való részvételre. Javaslatot teszünk arra is, hogy a felsőfokú oktatás hogyan vehetne részt a vizsgált üzleti modell elterjesztésében, az erre vonatkozó tudásbázis kialakításában.



LETŰNŐ ÉS FELTŰNŐ DIGITÁLIS ESZKÖZÖK A MARKETINGBEN: A PROJECT GLASS-TŐL A DRÓNOKIG FEHÉR KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola tudományos főmunkatárs [email protected] A dinamikusan változó, virtualizálódó környezetben egyes marketingeszközök uniformizálódnak, mellyel párhuzamosan innovatív/kreatív kísérletek is születnek. A rutinválaszokra kondicionált fogyasztók óvatosabban reagálnak az újdonságokra: a már ismert eszközökre hagyatkoznak, biztonságosnak vélt mintázatokat, promóciókat és lojalitásépítő programokat részesítik előnyben. Az innovátorok és a korai felhasználók, azaz a fogyasztók 16%-a (Rogers 1971) azonban szűri a homogén megoldások zajából a kísérletező-előremutató lehetőségeket, s felmutatja a tömeges elterjedés potenciáját (Gladwell 2007). Vannak eszközök és innovációk, melyek ebben a folyamatban láthatóan nem találják a helyüket, még ha akadnak is lelkes követői/evangelistái/fogyasztói, míg mások látványosan előre törnek. A kettő közötti stádiumban egy-egy kísérlet még ha kiforratlan is, már elérheti a figyelem határát. A marketing szerepe ezen a ponton megnő. Az előadás első körben a feltörekvő technológiák aktuális térképére koncentrál (Gartner Hype Cycle Report, 2014), rámutatva arra, hogy milyen fázisokon szükséges áthaladni az elterjedéshez, illetve hol lehetnek elakadási pontok. Ezt követően két esetre koncentrálunk a konferencia évének aktualitásaiból. Egyrészt a Project Glass, vagy ismertebb nevén Google Glass hosszú bevezetésére, majd visszavonására. Kérdés, hogy a hangvezérelt, kiterjesztett valóságot megjelenítő speciális mobil eszköz miért torpant meg – a márkakommunikációs lehetőségek és más előnyök ellenére. Másik esettanulmányunk egy olyan területre világít rá, mely szó szerint a szemünk előtt bontakozik ki. A kamera drón (Stahl, 2013) is alkalmas valóságkiterjesztésre, szintén komoly etikai és jogi aggályokat vet fel, elterjedése viszont már most gyorsabb a Project Glass indulásához képest – és marketingeszközként is egyre több változatban használják. A letűnő és feltűnő digitális technológiák ezen eseteinek összevetésével értelmezzük az innovatív eszközök használhatóságát a marketingben, kiemelve a fogyasztói online visszajelzések hatását.



VÉDJEGY KAVALKÁD AZ ÉLELMISZEREK PIACÁN DR. TOTTH GEDEON – DR. HLÉDIK ERIKA Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Marketing Intézeti Tanszék főiskolai tanár – főiskolai docens [email protected] ; [email protected] A fogyasztók vásárlási döntéseik során számos kockázattal szembesülnek, és különböző stratégiákat alkalmaznak annak érdekében, hogy a vásárlás során felmerülő funkcionális, pszichológiai, társadalmi stb. kockázatokat csökkentsék. A védjegyek nyújtotta információk segítik a döntéshozatalt és csökkenthetik a vásárlás során felmerülő kockázatokat. Az élelmiszerek területén a védjegyek szerepe különösen fontos. Egyrészről azért, mert sok a tömegtermék, ahol igen nagy a megkülönböztetés igénye. Az alapanyag termelésben, a termelés, termesztés helyében, valamint az előállítás módjában ugyanakkor jelentősen különbözhetnek és ezekre a különbségekre fel kell hívni a figyelmet. A különböző termékek, különböző értékek hordozói lehetnek, melyeket a potenciális vásárlókkal, fogyasztókkal meg illetve el kell ismertetni. Ugyancsak fontos, hogy a védjegyek pozícionálják is a terméket, segíthetik, hogy a fogyasztó fejében a megfelelő helyre kerüljön. Jelen dolgozat a védjegyeknek a marketingben betöltött szerepét az élelmiszeriparban, elsősorban a tanúsító védjegyeken és számos külföldi elsősorban francia Label Rouge, AOC, német, QS, osztrák AMA, és cseh példán keresztül kívánja bemutatni, valamint arra válaszolni, hogy a hazai fogyasztók számára mit jelentenek és valóban a védjegyek dzsungelében él-e a magyar fogyasztó?



SZENONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A BORFOGYASZTÁSI SZOKÁSOKBAN HARSÁNYI DÁVID – GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar – Eszterházy Károly Főiskola, Eger főiskolai docens – főiskolai adjunktus [email protected] – [email protected] Az utóbbi években több felmérés készült hazánkban a borfogyasztási, illetve vásárlási szokásokról. Bár a kutatások fókusza hasonló, a vizsgálati körülmények, módszertanok jelentősen különböznek. Sajnos tehát nem beszélhetünk rendszeres időközönként lebonyolított felmérésekről, amellyel a fogyasztásban bekövetkező változásokat lehetne nyomon követni. Ezen igyekszik változtatni az a kezdeményezés, amely 2011-ben indult a Borászportál internetes bormagazin támogatásával azzal a szándékkal, hogy a minden évben megvalósuló adatfelvétel segítségével követhetővé váljanak a borpiac fogyasztói változásai. A minimális kutatási büdzsé miatt online felmérések lebonyolítására van lehetőség, így az eredmények nem tekinthetők reprezentatívnak a teljes népességre. Ugyanakkor hazánk lakosságának 70, a fiatalok közel 100 százaléka internetezik, a kapott értékek tehát előre vetíthetik az elkövetkező időszak átfogó tendenciáit. Az adatfelvételeknél törekedtünk a relatív nagy minta elemszámra: az első – pilot jellegű – felmérés után a második évben körülbelül 5700, majd 2014-ben 2800 választ kaptunk az általános internetezői körből. A két frissebb adatfelvételnél jelentős különbség volt, hogy előbbi az év utolsó hónapjaiban, utóbbi viszont a nyári időszakban történt. Ez pedig lehetőséget biztosított a szezonális különbségek vizsgálatára. Bizonyos kérdéseknél természetesen nem indokolhatók az eltérések a szezonális ingadozásokkal (például a borismeret mértéke). Néhány esetben azonban valószínűsíthető ez a hatás, így például a vörösborok, könnyedebb borok, vagy a fröccs fogyasztásának arányánál, de a fogyasztási gyakoriság növekedésére is magyarázatot adhat az eltérő évszak. A korábbi eredményeket alátámasztotta a legújabb felmérés, ugyanakkor felhívta a figyelmet a különböző adatfelvételi időpontokból származó esetleges eltérésekre. Ezáltal kiegészítő információt nyerhettünk, ugyanakkor az elkövetkezendőkben javasolt egy sztenderd adatfelvételi időszak meghatározása a hosszú távú összehasonlíthatóság érdekében.



EMPLOYER BRANDING: MILYEN A JÓ MUNKÁLTATÓ? DR. FODOR MÓNIKA – RÁBAI DÁNIEL Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Marketing Intézeti Tanszék egyetemi docens, ügyvezető igazgató [email protected]; [email protected] A mai megváltozott munkaerőpiaci viszonyok között különösen hangsúlyos a megfelelő tehetséggondozás: a jó munkaerő megtalálása, megtartása és motiválása. A munkavállalói preferenciák, elvárások azonban jelentősen átalakultak az utóbbi években. Ezekhez a változásokhoz a munkaadói piac szereplőinek is alkalmazkodnia kell, ha a tehetségmágnes szerepét továbbra is szeretnék betölteni. Fontos tudni, megismerni, hogy mit kell tennie egy vállalatnak ahhoz, hogy vonzóvá váljon jelenlegi és jövőbeni munkavállalói szemében, hogy ismert és elismert legyen, ne csak termékei, szolgáltatásai révén, hanem munkaerőmegtartó szerepét tekintve is.A HR, a brand-építés és imázs gondozás olyan kombinációjáról beszélünk, mely sajátos eszköztárat, sajátok marketing aktivitásokat igényel. Jelen tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy mit vár el a mai munkavállaló, a tehetséges pályakezdő gy munkáltatótól. Milyen eszközökkel, milyen módon tudja vonzóvá tenni önmagát egy vállalat a tehetségek körében. A tanulmányban szekunder adatok mellett, kvantitatív primer kutatás eredményeire hagyatkozva fogalmazzuk meg javaslatainkat. Kulcsszavak: munkáltatói márka-építés, primer kutatás



Menedzsment es Emberi erőfőrrásők: Előttem áz utődőm Helyszín: E. I. 34. | Szekcióelnök: Dr. Heidrich Balázs 15.00-15.20

DR. MAKÓ CSABA VEZETÉSVÁLTÁS A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKBAN: EURÓPAI TAPASZTALATOK

15.20-15.40

SZÉCSI GABRIELLA – DR. KARMAZIN GYÖRGY A TULAJDONOS HÁTRALÉPÉSÉNEK LEGJOBB GYAKORLATA EGY HAZAI KKV PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

15.40-16.00

CSÁKNÉ DR. FILEP JUDIT A CÉGÁTADÁS KIHÍVÁSAI ÉS KOCKÁZATAI A AMAGYAR KKV-K EGYES TÍPUSAIBAN

16.00-16.20

DR. BOGDÁNY ESZTER VEZETŐVÁLTÁS A SZERVEZETI KULTÚRA TÜKRÉBEN

16.20-16.40

ZSIGMOND SZÁVA JÓ COACHNAK NEM KELL CÉGÉR? AVAGY KÜLÖNBSÉGEK ÉS HASONLÓSÁGOK A COACHING TEVÉKENYSÉGÉBEN A COACH KOMPETENCIÁKBAN ELTÉRŐ MÉRETŰ ÉS TULAJDONÚ VÁLLALATOKNÁL

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20

NÉMETH KRISZTINA INNOVÁCIÓ ÉS VÁLLALATI TELJESÍTMÉNY A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKNÁL A SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN

17.20-17.40

KASZA LAJOS – DR. KOROM ERIK AZ UTÓDLÁS MENEDZSMENT GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI, AVAGY „AZ ELSŐ MEGSZERZI, A MÁSODIK MEGTARTJA, A HARMADIK PEDIG ELHERDÁLJA”



VEZETÉSVÁLTÁS A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKBAN: EURÓPAI TAPASZTALATOK1 MAKÓ CSABA Budapesti Gazdasági Főiskola - MTA TK SZKI, egyetemi tanár [email protected] A globális gazdaságban, az alapító családok által ellenőrzött vállalatok nemcsak a jelenben, hanem a jövőben is fontos szerepet játszanak (Pl. Walmart, Samsung, BMW, stb.) Fél évszázaddal ezelőtt, a professzionálisan vezetett nem családi cégek fejlettebb tőke valamint tehetségeket vonzó képessége alapján, a vezetéstudományi szakemberek az örökösödési elvek gyors felszámolódását, a családi cégek eltűnését prognosztizálták. Valóságban, a családi vállalkozások – továbbiakban: CsV – nem csak megőrizték, hanem erősítették pozícióikat a globális gazdaságban. A CsV-k szerepe az EU-ban is meghatározó: a vállalati populáció 70-80 %-át, a foglalkoztatás 40-50 %-át, a magán szféra forgalmának 40 %-át és a nemzeti GDP-k illetve hozzáadott értékeke 20-70 %-át képviselik. A CsV következő fontosabb jellemzőit különböztetik meg: a családi és üzleti tevékenységek közötti interakciók, motiváció és ösztönzők, társadalmi tőke és hálózatfejlesztés, vezetés-szervezés, a működés gazdasági és pénzügyi szabályozói, teljesítmény. Három ország felsőoktatási intézményei (BGF, Thomas Becket University, Leeds, Krakkói Közgazdasági Egyetem, Krakkó) által pályázati úton elnyert INSIST projekt – a továbbiakban Projekt - központi témája: a CsV-k (KKV-k) motivációjában, ösztönzésében különlegesen fontos szerepet játszó generáció-és vezetésváltás, utódlás összehasonlító vizsgálata. A Projekt országaiban, főleg azonban a két közép európai poszt-szocialista gazdaságban, a KKV-ék gerincét alkotó CsV-ban a generáció é s vezetésváltás különlegesen jelentős kihívást jelent. A sikeres generáció és vezetésváltás – megfelelő tervezés, előkészítés stb. – mással nem pótolható forrása a jövőbeni fejlődésnek, ui. a családi vállalkozás változatlanul birtokában lesznek a megfelelő tapasztalatoknak, hálózatoknak, reputációnak, vevőkörnek stb. – amelyeket az újonnan induló vállalkozások nélkülöznek. A Projekt egyik legfontosabb célja generációváltást kísérő vezetésváltás oktatási-képzési infrastruktúrájának nemzetközi együttműködéssel történő létrehozása. Módszer: a „stratégiai döntéssel- vezetéssel”, „képzéssel – tanácsadással (mentoring)”, „jogi- és pénzügyi szabályozással” foglalkozó oktatási modulok fejlesztése és azok kontextusba helyezését elősegítő kutatások egymással interakcióban történő kivitelezése. A kutatási feladatok: 1). nemzeti jelentések készítése (a családi vállalkozás szerepe, jelentősége a nemzetgazdaságban, társadalmi–kulturális környezet, pszichológiai-kommunikációs relációk szerepe a vezetésváltásban, családi vállalkozás menedzselése, gazdaságpolitikai környezet, pénzügyi és jogi szabályozók), 2). vállalati esettanulmányok (vállalkozás tevékenységének bemutatása, az utódlással-vezetés átadás jellemzői, 3). A nemzeti jelentések és az esettanulmányok tapasztalatai alapján összehasonlító elemzés készítése, 4). Ajánlások a döntéshozók számára. 1

(A BGF PSZK intragenerational succession in smes transition – insist project)



A TULAJDONOS HÁTRALÉPÉSÉNEK LEGJOBB GYAKORLATA EGY HAZAI KKV PÉLDÁJÁN KERESZTÜL SZÉCSI GABRIELLA MBA – DR. KARMAZIN GYÖRGY, PH.D. BI-KA Logisztika Kft. ügyvezető, alapító-tulajdonos [email protected]; [email protected] A szolnoki székhelyű BI-KA Logisztika Kft. 1991 decemberében alakult, kis családi vállalkozásként, de napjainkra a régió piacvezető szállítmányozó és logisztikai szolgáltató társaságává fejlődött és jelenleg is Dr. Karmazin György tulajdonában van. A társaság szolgáltatás-portfóliója folyamatosan bővült az évek során, a kezdeti fuvar szervezői tevékenység is komplex szolgáltatás csomaggá vált, melyben megtalálható: belföldi és nemzetközi fuvarozás, szállítmányozás, raktár-logisztikai szolgáltatások, vasúti szállítmányozás, vámügyintézés, személyes logisztikai szak-tanácsadás, valamint olyan speciális szolgáltatások, mint a konténeres vagy túlméretes szállítmányozás. Ezzel párhuzamosan a munkatársi létszám is nőtt, napjainkra 100 főre bővült. A vállalat fejlődésének mérföldköve és „természetes” velejárója az, amikor az első számú vezető tulajdonosi és ügyvezető igazgatói munkaköre – a még hatékonyabb működés biztosításának érdekében – különválik. A BI-KA Logisztika Kft. 20 éves működését követően, 2013-ban érkezett el ehhez a váltáshoz. Dr. Karmazin György háttérbe vonulásával Szécsi Gabriella vette át a szolnoki BIKA Logisztika Kft. ügyvezetését. Gabriella pályafutása 2002-ben kezdődött a BI-KA Logisztika Kft-nél, ahol 2005 óta – szakmai és vezetői fejlődésének köszönhetően – egyre magasabb szintű vezetői beosztásokat látott el: elsőként osztályvezető, később operatív igazgató, 2012-ben a vállalkozás – még a tulajdonos jelenléte és mentorálása mellett – első számú vezetője lett, majd 2013. január 1-től ügyvezetőként irányítja a társaságot. A tulajdonos fokozatos háttérbe vonulásának folyamatát és ezzel párhuzamosan az új ügyvezető pozíciójának megerősítését segítette a vállalatnál tapasztalható támogatói légkör, valamint az a tudatosan kialakított, több lépcsős program, amely a vezetői munkakör eredményes átvételének és betöltésének a kulcsává vált. A hazai és nemzetközi kutatási eredmények alapján, a váltási folyamatban a következő szakaszokat érdemes megkülönböztetni: megkapaszkodás, kölcsönös elkötelezettség kialakulása, átalakító intézkedések megvalósítása, konszolidálás, majd a belső finomítás. Az első számú vezetői pozíció átadása és az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a fenti lépéseket betartva és hatékonyan alkalmazva a BI-KA Logisztika Kft. sikeres vezető váltáson van túl, és ezt úgy érte el, hogy közben megőrizte és tovább erősítette régiós piacvezető pozícióját. A fenti eset, az első számú vezetői feladatok átadásának eredményes megvalósításában jó példaként szolgálhat a hazai tulajdonú KKV-k számára.



A CÉGÁTADÁS KIHÍVÁSAI ÉS KOCKÁZATAI A MAGYAR KKV-K EGYES TÍPUSAIBAN CSÁKNÉ DR. FILEP JUDIT Budapesti Corvinus Egyetem – Kisvállalkozás - Fejlesztési Központ külső munkatárs [email protected] A rendszerváltást követően alapított magyar kis- és középvállalkozások közül sokan napjainkban szembesülnek az utódlás, generációváltás kihívásaival. Helyzetüket nehezíti, hogy tömegesen, lökésszerűen és korábbi tapasztalatok hiányában kell megbirkózniuk a cégátadás menedzsment feladataival. Az utódlásban, cégátadásban érintett vállalkozásokat felmérő kutatás adatbázisának klaszterelemzéssel történő vizsgálata a generációváltás előtt álló vállalkozások öt csoportját azonosította: független felek jövőkép nélküli vállalkozásai, korábbi munkatársak jövőképpel rendelkező vállalkozásai, rokoni vállalkozások, házastársak vállalkozásai, nukleáris családi vállalkozások. Az eltérő típusú vállalkozások számára a cégátadás kihívásai nem azonosak, habár a fő feladatok, a cégátadás megtervezése, a jogi és pénzügyi kérdések rendezése, az utód(ok) kiválasztása és felkészítése, a visszavonuló generáció jövőbeli szerepkörének meghatározása azonosak, bizonyos nehézségek és kockázatok tekintetében lényeges eltérések tapasztalhatók. Az előadás célja, hogy jellemeze az empirikus kutatás során azonosított vállalkozástípusokat és elemezze, az egyes típusokban az utódlási folyamat során milyen speciális kihívásokkal és kockázatokkal kell szembenézni a cégek tulajdonosainak és vezetőinek, különösen fókuszálva a családi és nem családi vállalkozások közötti különbségekre.



VEZETŐVÁLTÁS A SZERVEZETI KULTÚRA TÜKRÉBEN DR. BOGDÁNY ESZTER Pannon Egyetem egyetemi tanársegéd [email protected]

A kultúra és az utódlás vizsgálatának egyik legfontosabb alapgondolata, hogy maga az alapító miképpen hat a szervezet kultúrájára. Az alapító szerepe elsődleges a szervezeti-identitás, központi hiedelmek és szándékok megalkotásában, ami befolyásolhatja azt, hogy az alapító milyen könnyen adja át szerepét a következő generációnak. A jövőbeni kutatások feladata bebizonyítani, hogy az utódlás miképpen befolyásolja a szervezet kulturális erősségeit, illetve azok változását. A kutatás arra keresi a választ, hogy a vezetés átadását miképpen befolyásolja a vállalkozások domináns kultúrája, és az egyes kultúra típusok közötti eltolódás milyen hatással lehet a vezetői szerepek átadásának állapotára. A kutatás középpontjában a hazai kis- és középvállalkozások vannak, a kutatás módszertana kvalitatív és kvantitatív eszközökre egyaránt épül. A kvantitatív kutatás rámutat arra, hogy melyek azok a kulturális erősségek, amelyek ösztönzik a vállalatok vezetésének átadását, míg a kvalitatív kutatás eredményei azt hangsúlyozzák, hogy melyek azok a kultúrához kapcsolódó jellemzők, amelyek nehezítik a vezetés átadását. Azon vállalkozások tulajdonos-vezetői, akik a szervezet külső folyamataira koncentrálnak, lényegesen több vezetői feladatot delegálnak, mint azon szervezetek tulajdonos-vezetői, ahol a belső működési mechanizmusok a mérvadóak. A belső hangsúlyoktól való megválás, és a piaci tranzakciókra való koncentrálás előremozdíthatja a szervezeteket a professzionalizált működési alapok megteremtése felé. A piac típusú kultúrákban, ahol a versenyszellemre nyitott tulajdonos-vezetők jelennek meg, felismerik az üzleti készségek, a professzionalizáció előnyeit, és ezáltal törekednek szerepeik átadására. Olyan esetekben, amikor a piaci részesedés, a célelérés és a profitabilitás a legfőbb cél, az ehhez szükséges feladatok ellátására kompetens szakemberek kellenek.



JÓ COACHNAK NEM KELL CÉGÉR? AVAGY KÜLÖNBSÉGEK ÉS HASONLÓSÁGOK A COACHING TEVÉKENYSÉGBEN ÉS A COACH KOMPETENCIÁKBAN ELTÉRŐ MÉRETŰ ÉS TULAJDONÚ VÁLLALATOKNÁL ZSIGMOND SZÁVA Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék tanársegéd/Team Coach [email protected] Az üzleti támogatás szerves és vitathatatlanul legösszetettebb formája a vezetőfejlesztés. Négy – nem egyenlő súllyal rendelkező – fejlesztő tevékenységet különböztethetünk meg: a közvetlen támogatást, azaz tanácsadást, a üzleti tervezést, a tréninget és a coachingot. Utóbbi kettő, habár az elmúlt években nagyobb hangsúlyt kapott mind Európa szerte, mind hazánkban, jelentőségét és hatékonyságát tekintve, használati gyakorisága még mindig meglehetősen alacsony. A HORIZON 2020 keretprogram, amely egy, Európa globális versenyképességét célzó és innovációt serkentő programjának alappillére, ezen kíván változtatni. Kiemelt célként kezeli a kisés középvállalkozások vezetőinek fejlesztését a coaching és tréning módszerén keresztül. A KKV szektor hozzáállása és hozzáférése ezen tevékenységekhez azonban korlátozott, ami három fő okra vezethető vissza. Egyrészt kérdéses, melyek azok a tényezők, amelyek egy KKV vezetőjét arra késztetik vagy ösztönzik, hogy a coachingot, mint fejlesztési lehetőséget válassza. Másrészt vizsgálandó tényező, hogy milyen eredményeket várnak el a folyamattól: szervezetit, egyénit vagy mindkettőt egyszerre. Harmadrészt pedig felmerülő kérdés, hogy mindezt kitől és hogyan várják. Jelen tanulmány egy esettanulmány keretében a feltett három kérdésre keresi a választ, összehasonlítva hazai és nemzetközi példákat, különösen hangsúlyt helyezve arra, hogy van-e eltérés a coach-csal szemben elvárt tevékenysége és kompetenciái kapcsán a különböző méretű és tulajdonú vállalatoknál. A kapott eredmények pedig irányt mutathatnak a coacok számára abban a tekintetben, hogy hogyan és milyen kompetenciák birtokában vegyenek részt a KKV-k vezetőinek fejlesztésében.



INNOVÁCIÓ ÉS VÁLLALATI TELJESÍTMÉNY A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKNÁL A SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN NÉMETH KRISZTINA Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar, Számviteli Intézeti Tanszék tanársegéd [email protected] A családi vállalkozások bár relevanciával bíró csoportját képezik a vállalati szektornak, mégsem rendelkeznek ehhez mért kutatási aktivitással. Bár nem áll rendelkezésre szekunder adatbázis ahhoz, hogy feltérképezzem a családi vállalkozások nemzetközi jelenlétét, számos nemzetközi tanulmány megerősíti a családi vállalkozások nemzetgazdasági jelentőségét mind a GDP hozzájárulásuk mértéke, mind a foglalkoztatásban betöltött pozíciójuk alapján (Astrachan és Shanker, 2003; IFERA, 2003; Mandl, 2008). Erre utal az ún. Small Business Act (2008) is, amely a KKV szektor és különösen a helyi bázisú, társadalmilag elkötelezett és érzékeny, az innovációt és a hagyományokat ötvözni képes családi vállalkozásoknak az Európai Unió gazdasági rendszerében betöltött szerepét hangsúlyozza. Jelen tanulmányban a nemzetközi szakirodalom bázisán a családi vállalkozások innovációs tevékenységére kívánok fókuszálni, ugyanis meglátásom szerint a családi vállalkozásokkal foglalkozó kutatások között alulreprezentáltak az innovációt középpontba állító vizsgálatok, és limitált azon kutatók száma, akik innováció témában folytatnak komplex és átfogó kutatást a családi vállalkozások körében (De Massis et al. 2013, Eddleston et al., 2008; Le Breton-Miller és Miller, 2006; Zahra et al., 2007; Zahra et al., 2004.) annak ellenére, hogy mind a KPMG European Family Business Barometer 2014, mind a PWC Global Family Business Survey 2014 felmérése is egyértelműsíti az innováció, mint sikertényező szerepét a családi vállalkozások működésében. A KKV szektoron belül impozáns helyet elfoglaló családi vállalkozásokkal kapcsolatos kutatói aktivitás terén az utóbbi években megfigyelhető élénkülés mégis elsősorban az utódlással kapcsolatban merült fel. A hazánkban is nemzetgazdasági súllyal bíró családi vállalkozások meghatározó hányada ugyanis jelenleg a generációváltás által felvetett stratégiai, jogi, munkaszervezési kérdések megválaszolásának feladatai előtt áll, vagy küzd az utódlással együtt járó jogi kérdések tisztázásával és a működési kihívásokkal. A jelenség nem csupán Magyarországon figyelhető meg, a rendszerváltozás küszöbén alapított családi vállalkozások Közép-KeletEurópa szerte szembe kell, hogy nézzenek az utódlás sajátos térségi problémakörével, és ennek a vállalat versenyképességére, növekedési kilátásaira és teljesítményére gyakorolt hatásaival. A cikkben arra keresem a választ, hogy mi jellemzi a családi vállalkozások teljesítményét a „nem-családi” vállalkozásokkal összevetésben, a kutatási előzmények milyen aspektusból elemzik a családi vállalkozások innovációs teljesítményét, továbbá ismertetni kívánom azokat az eredményeket, amelyek saját doktori kutatásom kiindulópontját képezhetik e tématerületen.



AZ UTÓDLÁS MENEDZSMENT GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI, AVAGY „AZ ELSŐ MEGSZERZI, A MÁSODIK MEGTARTJA, A HARMADIK PEDIG ELHERDÁLJA” KASZA LAJOS – KOROM ERIK Kicker Novum Consulting Kft. – Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar cégvezető – főiskolai docens [email protected]; [email protected]

Témánk aktualitását nem csupán magyar vonatkozásai, hanem az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdasági trendje is alátámasztják. A KKV szektor, az úgynevezett családi vállalkozások – „family business” – hazánkban is jelentős mértékben járulnak hozzá a bruttó hazai termék előállításához és a foglalkoztatottság alakulásához. Mára a magyar KKV-k egyre nagyobb hányada is elérte az utódlás folyamatának korát. A tulajdonos- és vezetőváltások ennek ellenére mégsem tervezett keretek között, készségszinten mennek végbe. A statisztikai adatok alapján csupán minden harmadik vállalkozás éli túl a vezetőváltást. A harmadik generációs váltás pedig még ennél is elszomorítóbb képet mutat. Kutatásunk során arra keressük a választ, hogy mely tényezők befolyásolják az utódlás sikerét, milyen „jó gyakorlatok” alakultak ki a vizsgált szegmensekben, és melyek azok a tapasztalatok, amelyek akár a multinacionális vállalatok Succession planing gyakorlatából is átvehetők? Továbbá kimutatható-e lényeges különbség a jövedelmezőség és a termelékenység alakulásában az utódlás előtti és utáni vezetési módszerek hatására, valamint körvonalazható-e egy járható út a magyarországi kkv szektor számára az eredményes utódlásra?



Nem-mindennápi pénzügyeink

Szubszidiáritás á kőzpenzugyekben Helyszín: E. I. 32. | Szekcióelnök: Dr. Zsugyel János

15.00-15.20

DR. ZSUGYEL JÁNOS FELADAT- ÉS FORRÁSMEGOSZTÁS EGYES OECD ORSZÁGOK KÖZPÉNZÜGYI GYAKORLATÁBAN – AZ ELKÉSZÜLT ORSZÁGTANULMÁNYOK EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE

15.20-15.40

DR. SIVÁK JÓZSEF TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁS: OECD TAPASZTALATOK ÉS AJÁNLÁSOK

15.40-16.00

DR. SÁGI JUDIT A BANKSZFÉRA SZEREPE ÉS ÉRDEKELTSÉGE A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KINCSTÁRI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSÁBAN ÉS MŰKÖDTETÉSÉBEN

16.00-16.20

VIGVÁRI GÁBOR VÁLSÁG AZ EUROZÓNÁBAN - EGY POLITIKAI GAZDASÁGTANI MEGKÖZELÍTÉSBEN

16.20-16.40

DR. KOVÁCSNÉ DR. SIPOS ÁGNES A KÖZPONTI ÉS A HELYI ADÓBESZEDÉS GYAKORLATÁNAK ÉS AZ ADÓMORÁL ALAKULÁSÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20

DR. FELLEGI MIKLÓS ÚJ FINANSZÍROZÁSI RENDSZER, ÚJ HELYI ADÓK

17.20-17.40

DR. MAJOROS PÁL MERRE TOVÁBB EURÓPAI UNIÓ?

17.40-18.00

DR. FERKELT BALÁZS AZ EURÓZÓNA HELYZETE 2015-BEN: MÉG MINDIG EGYBEN TARTHATÓ A MONETÁRIS UNIÓ?

18.00-18.20

DR. KENGYEL ÁKOS SZUBSZIDIARITÁS AZ EU ÉS TAGÁLLAMAI REGIONÁLIS POLITIKÁJÁBAN DR. GÁRDOS CSABA A KÖZPONTI ÉS ÖNKORMÁNYZATI KINCSTÁRI RENDSZEREK SZEREPE A KÖZSZFÉRA FELADATELLÁTÁSÁNAK HATÉKONY MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

18.20-18.40



FELADAT- ÉS FORRÁSMEGOSZTÁS EGYES OECD ORSZÁGOK KÖZPÉNZÜGYI GYAKORLATÁBAN – AZ ELKÉSZÜLT ORSZÁG-TANULMÁNYOK EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE ZSUGYEL JÁNOS Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar egyetemi docens [email protected] A „Szubszidiaritás a közpénzügyekben” OTKA-program keretében elkészült országtanulmányok eredményeinek kiértékelése alapján megállapítható, hogy a közpénzügyi gyakorlat az egyes európai uniós tag- és tagjelölt államaiban erőteljesen különbözik, a (de)centralizációs és (de)koncentrációs megoldások az egyes országokban párhuzamosan, s eltérő hatékonysággal működnek. Az OECD többszintű kormányzás irányában elkötelezett ajánlásai sem jelentenek garanciát a hatékony közfeladat ellátásra, s az alkalmazott megoldások sikere erőteljesen függ a intézményi megoldásoktól, valamint az egyes országok eltérő gazdasági-politikai fejlettségi szintjétől és tapasztalataitól.



TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁS OECD TAPASZTALATOK ÉS AJÁNLÁSOK DR. SIVÁK JÓZSEF nyugdíjas közgazdász, a Budapesti Gazdasági Főiskola volt főmunkatársa [email protected] A modern gazdaságokban a közfeladatok megoldása a kormányzati szintek közötti munkamegosztás keretében történik Ebben a munkamegosztásban különösen fontos szerepet töltenek be az önkormányzatok. A közpénzügyek szempontjából a többszintű kormányzásnak két aspektusa kerül a szakmai vizsgálódások körébe. Az egyik kérdés a szintek közötti feladatmegosztásra fókuszál, míg a másik kérdés a finanszírozási eszközöket helyezi a vizsgálódás középpontjába. Az elsőt másképpen a decentralizáció kérdéskörének is szokás nevezni. Az előadás a decentralizáció előnyeivel, a növekedésre és a feladatmegoldás hatékonyságára gyakorolt hatásával foglalkozik. Az OECD országokban lezajlott fiskális reformok gazdag tapasztalati anyagot halmoztak fel a decentralizáció szerepéről. E tapasztalatokra épülve az OECD megfogalmazta azokat a legfontosabb irányokat, amelyeket érdemes figyelembe venni a jövőbeli reformok kidolgozása során, különös tekintettel a közszektor új kihívásaira. Az elméletben stilizáltan kidolgozott decentralizációs sémák a gyakorlatban nagy változatosságot mutatnak. A gyakorlatban ugyanis általában megjelennek a feladatok és a források allokációja közötti aszimmetriák (a feladatok és a források közötti összhang hiánya). Ennek lehetett például a következménye az alsó szintű kormányzatok, az önkormányzatok fokozatos eladósodása az OECD országok többségében, közöttük Magyarországon is. A közpénzügyi reformok egyik kérdése lehet a jövőben, hogyan tudjuk a szintek közötti allokációt a legjobban kialakítani a hatékony közszolgáltatások érdekében. A többszintű kormányzás lényege, hogy olyan fiskális keretet alakítsunk ki, amely biztosíthatja mind a hatékonyság, mind a fiskális fegyelem érvényesülését valamennyi kormányzati szinten.



A BANKSZFÉRA SZEREPE ÉS ÉRDEKELTSÉGE A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KINCSTÁRI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSÁBAN ÉS MŰKÖDTETÉSÉBEN DR. SÁGI JUDIT Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar főiskolai docens [email protected] Az önkormányzati kincstári rendszer alkalmazásával szemben támasztott elvárás, hogy az intézmények pénzmozgása követhetőbbé és tervezhetőbbé váljon, a fel nem használt pénzeszközök koncentrációja könnyen megoldható legyen, a rendelkezésre álló szabad források a helyi igényeknek megfelelően kamatoztathassanak, illetve hogy az érintettek naprakész információkat kaphassanak a települési költségvetés mindenkori helyzetéről. Ebből a célból napjainkban több hazai nagybank, valamint számos szövetkezeti hitelintézet kínál számlavezetési, megtakarítási és hitelezési termékeket a helyi önkormányzatoknak és az önkormányzati körbe tartozó, közfeladatokat ellátó intézményeknek. A szerző azt vizsgálja, a banki szolgáltatások révén hogyan javítható az önkormányzatok likviditási helyzete.



VÁLSÁG AZ EUROZÓNÁBAN – EGY POLITIKAI GAZDASÁGTANI MEGKÖZELÍTÉSBEN VIGVÁRI GÁBOR Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktus [email protected] Az Eurozóna válsága a legnagyobb veszély és kihívás, mellyel az európai integráció valaha is szembenézett. A válság megoldása kapcsán végül eddig meghozott válaszlépések, illetve a hozzájuk vezető út lassan nyilvánvalóvá teszi, hogy a problémákat nem szabad a korábban megismert leegyszerűsített módon kezelni. Görögország, illetve a többi problémás tagország válsága az integráció válsága, melyet integrációs szinten kell kezelni. Azonban, ahogyan a dolgozatban érvelni fogunk, mindez egyet kell, hogy jelentsen a tagállami szintű autonómia csökkenésével. A Gazdasági és Monetáris Unió jövője tehát azon múlik, felismerik-e az európai döntéshozók mindezt, és képesek lesznek-e olyan döntéseket meghozni, melyek segítségével mind az integráció gazdasági, mind társadalmi helyzetét stabilizálni lehet. Mindennek belátásához egy nemzetközi politikai gazdaságtani megközelítést használunk, mely, mintegy melléktermékként azt is demonstrálni fogja, hogy a közgazdasági problémák kezelését nem lehet a többi társadalmi alrendszer kérdéseitől elkülönítve tárgyalni.



A KÖZPONTI ÉS A HELYI ADÓBESZEDÉS GYAKORLATÁNAK ÉS AZ ADÓMORÁL ALAKULÁSÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI DR. SIPOS ÁGNES Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar Pénzügyi Intézeti Tanszék főiskolai docens [email protected] Az adómorál összetett jelenség, hiszen egyaránt vizsgálja a fogalmat és a hozzá kapcsolódó jelentéstartalmat a közgazdaságtudomány, a jogtudomány, de még a szociológia és bizonyos vonatkozásban a pszichológia is. Az adómorál fogalma alatt rendszerint adófizetési hajlandóságot, illetve sok esetben bevallási hajlamot értenek a szerzők, viszont nem feledkezhetünk el arról sem, hogy ez alapvetően egy kétirányú fogalom, azaz nem csupán az adóalany magatartását jelenti, hanem az állam (és alrendszerei) magatartását a bevételek megszerzése és az állam céljainak megfelelő felhasználása során. Jelen tanulmány ezt az összetett kapcsolatrendszert mutatja be alapvetően jogi oldalról közelítve, azaz hogyan képes – egyáltalán képes-e – a jogalkotó egyszerre mindkét oldal megfelelő szintű szabályozására, fejleszthető-e az adóalanyok adómorálja, illetve milyen megfogalmazást nyernek az adóelkerülő magatartásra adott válaszok az adójogszabályokban.



ÚJ FINANSZÍROZÁSI RENDSZER, ÚJ HELYI ADÓK ÉLET AZ ADÓSSÁGKONSZOLIDÁCIÓ UTÁN DR. FELLEGI MIKLÓS PHD Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Pénzügy Intézeti Tanszék Egyetemi docens [email protected] A tanulmány a helyi adók szerepét, jelentőségét vizsgálja az önkormányzatok finanszírozási rendszerében. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy az adósságkonszolidáció után kialakult új finanszírozási forma és a potenciálisan bevezethető új-, valamint a lényegi változtatások nélkül meghagyott régi helyi adók, mennyiben szolgálják a rendszer fenntarthatóságát, segítik-e az önállóbb gazdálkodás felé való elmozdulást. További kérdést vet fel, hogy a feladatfinanszírozásra való áttérés, hogyan változtatja meg az iparűzési adó szerepét a tehetősebb és a szegényebb önkormányzatok vonatkozásában.



MERRE TOVÁBB EURÓPAI UNIÓ? MAJOROS PÁL Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar, Nemzetközi Gazdálkodás Intézet intézetvezető főiskolai tanár [email protected] Az elmúlt 25 évben lényeges változások történtek a világban. Nyugat Európa, amely a XX. század elejéig a világgazdaság központja volt, a fejlődési tendenciák meghatározója elveszítette vezető szerepét. A világgazdaság több pólusúvá vált, és ebben már nem a legerősebb a kibővült Nyugat Európa (a mai Európai Unió). A feltörekvő gazdaságok (BRICS országok) gyors fejlődése, térnyerése; továbbá az Egyesült Államok integrációs törekvései okán kialakult nagyobb gazdasági ereje egy új világgazdasági rend kialakítását követeli. Mit tehet ebben a helyzetben az Európai Unió? a korábbi kihívásokra mindig megvolt a válasz: vagy az integráció bővítése, vagy a mélyítése. Most azonban nehéz helyzetben van: a 28 tagállam eltérő érdekviszonyai eltérő gazdaságpolitikai megoldásokat preferálnak, különösen a kevésbé fejlett országok esetében látványos a különbség. A többfokozatúvá válás (EMU, Schengen) felerősíti az érdekkülönbségekből fakadó egyetnemértést. A konszenzusra törekvés, mindenképpeni megállapodás kényszere pedig olyan eredményeket hoz, ami igazán senkinek sem jó. Az európai értékek hasonlósága lehetne az a rendezőelv, amely kapcsán kidolgozhatná az EU a mai helyzetre való reakcióját. Azonban az elmúlt másfél évtizedben az értékrendszerekben is jelentős eltérések alakultak (pl. munkaerő szabad mozgása, migrációs politika, bevándorlás kérdései stb.) Újra kell gondolni az Európai Unió célrendszerét, politikáit, világgazdasági helyét, szerepét: ezen belül kiemelt fontosságú a Gazdasági Monetáris Uniónak a kérdése, amely a ’90-esévek változásaira adott válasz volt. Előadásomban ezen kérdésekre térek ki, és felvázolok egy lehetséges fejlődési utat.



AZ EURÓZÓNA HELYZETE 2015-BEN: MÉG MINDIG EGYBEN TARTHATÓ A MONETÁRIS UNIÓ? DR. FERKELT BALÁZS Budapesti Gazdasági Főiskola általános rektorhelyettes, tanszékvezető egyetemi docens [email protected] A 2008-as világméretű pénzügyi és gazdasági válság, valamint a 2010-ben, Európában kirobbant szuverén adósságválság az eurózóna több országának gazdaságát megrendítette és ezeket az országokat a fizetésképtelenség határára sodorta. Így sem beszélhetünk azonban az eurózóna egészének válságáról, sokkal inkább részben országspecifikus problémák által okozott aszimmetrikus sokkhatások bekövetkeztéről. Megállapítható azonban, hogy néhány tagállamban maga az eurózóna konstrukciója, illetve az euró bevezetése is hozzájárult a válság kialakulásához és súlyosbodásához. A monetáris unió egyben tartása alapvető érdeke az Európai Uniónak. Az utóbbi években számos intézkedés, szabályozás született ennek érdekében. Ezek az intézkedések egyúttal a gazdaságpolitikai koordinációt is erősítették, és a gazdasági kormányzás alapjait is lerakták. Időközben az eurózóna bővülésének is a szemtanúi lehettünk, 2015. január 1-jén Litvánia már az eurózóna 19. tagja lett. Jelenleg két tagország pénzügyi helyzete tekinthető továbbra is kritikusnak: Görögországé és a vele igen szoros kapcsolatban álló Ciprusé. A 2015-ös görög választások ismét növelték az eurózónából történő görög kilépés valószínűségét, így a monetáris unió jövője, egyben tartása újra aktuális kérdéssé vált. A téma OTKA-kutatás keretében, 2012-ben elvégzett elemzése során megállapítható volt, hogy a politikai akarat meg volt a monetáris unió egyben tartására, a válságkezelés azonban késve indult, és sok szabályozási elem még kidolgozatlan állapotban volt, továbbá Görögország helyzetének rendezése is egyértelműen szükséges volt. Az eltelt három esztendő alatt a szabályozás jelentősen bővült és a részletszabályok nagy része kidolgozásra került, az uniós szintű politikai akarat továbbra is adott, viszont Görögország helyzete azóta sem rendeződött megnyugtatóan, sőt Ciprus is mentőcsomagra és komoly kiigazításokra szorult. Kutatásom és előadásom során a fenti megállapításokból következően az alábbi kérdésekre keresem a választ: Mennyiben járultak hozzá a monetáris unió egyben tartására hozott intézkedések a válságból való kilábaláshoz, a monetáris unió stabilizálásához, megerősítéséhez? Hogyan értékelhető a monetáris unió működése és jövőképe 2015-ben? Milyen előnyei és hátrányai lennének Görögország eurózónából történő kilépésének az eurózóna és a mediterrán ország szemszögéből? Milyen javaslatok fogalmazhatóak meg az euró bevezetése előtt álló országok számára csatlakozásukat illetően?



SZUBSZIDIARITÁS AZ EU ÉS TAGÁLLAMAI REGIONÁLIS POLITIKÁJÁBAN DR. KENGYEL ÁKOS Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézet egyetemi docens, Jean Monnet-professzor [email protected] Az előadás keretében az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) támogatásainak felhasználását meghatározó elvek és elvárások tükrében elemzésre kerül az uniós szintű fejlesztési transzferek tagállami (illetve regionális) szintű hasznosításának feltételrendszere. Az előadás a szubszidiaritás – mint az Európai Unió egészének működését meghatározó általános alapelv – kohéziós politikára gyakorolt következményeinek (elsősorban a decentralizáció és a regionális szint megerősítésére gyakorolt hatásainak) összefüggéseit kívánja megvizsgálni. Az előadás az uniós szintű szabályozási kereteknek a nemzeti fejlesztéspolitikák működésében betöltött „hozzáadott értékére” és a nemzeti fejlesztéspolitikák „európaizálódásának” jelenségére is rá kíván mutatni. Az EU regionális politikája – a többéves programozás, a partnerség, a társfinanszírozás kialakult rendszerével – egyedülálló az uniós politikák között. Ez a politika a régiók számára keretet biztosít a fenntartható fejlődést megalapozó beruházások finanszírozásához. Ugyanakkor, ahhoz, hogy igazán jól tudja betölteni a szerepét, a végrehajtási rendszerben még további változásokra lenne szükség. Már a jelenlegi gyakorlat alapján egyértelmű, hogy a kohézió erősítésének célját a több szintű kormányzás (multi-level governance) modelljének keretében lehet a legjobban elérni. A szubszidiaritás elvének a gyakorlatban még jobban érvényesülnie kellene, még világosabban el kellene határolni egymástól a központi és a regionális kormán-yzatok feladatait a megvalósítás szabályozásában, a támogatások célok, területek és projektek közötti elosztásában, a monitoring és ellenőrzés végzésében. Nagyobb figyelmet kellene fordítani a nemzeti és regionális intézményi keretek kialakítására, hiszen ezek szerepe meghatározó a politika irányításának megterve-zésében. Elő kell segíteni az intézményi kapacitások fejlesztését, az értékelési rendszerek még magasabb színvonalú működését és a társadalmi és gazdasági partnerekkel való együttműködés erősödését. Ebben a megreformált rendszerben a Bizottság a jelenlegihez képest átfogóbb stratégiai szerepet tölthetne be: a fő feladata a politika kereteinek kialakítása, a nemzeti szabályozások ellenőrzése, a régiók és tagországok közötti együttműködés koordinálása lennének.



A KÖZPONTI ÉS ÖNKORMÁNYZATI KINCSTÁRI RENDSZEREK SZEREPE A KÖZSZFÉRA FELADATELLÁTÁSÁNAK HATÉKONY MEGVALÓSÍTÁSÁBAN GÁRDOS CSABA Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyeleti Igazgató [email protected] A Magyar Államkincstár 1995-ben kezdte meg tevékenységét, azaz pontosan 20 évvel ezelőtt. A kezdeti működés számlavezetésben, intézményi gazdálkodásban a Magyar Nemzeti Bank bázisán centralizáltan kezdődött. Néhány év elteltével megyei hálózat került kialakításra az önkormányzati gazdálkodás fokozottabb bevonására. A Belügyminisztériumtól átvett közel 3000 fő segítségével a szubszidiaritás elvének megfelelve került kialakításra és fejlődik napjainkig az önkormányzati finanszírozás, a gazdálkodás kincstári támogatása, valósul meg a közszféra bérszámfejtése valamint a helyi nonprofit intézmények kincstári kontrollja. A központi és a megyei szint elválaszthatatlanul működik, a közszféra kiadási és finanszírozási rendszere ezen a kincstári bázison működik évről évre továbbfejlődve.



Nyelv, kultúrá és kőmmunikáció

Kulturá es nyelv Helyszín: E. I. 37. | Szekcióelnök: Dr. Válóczi Marianna

15.00-15.20

GÉRING ZSUZSANNA A VIRTUÁLIS ÉS A ’VALÓS’ VILÁG KÖZÖTTI MOZGÁS EGY WEBTARTALOMELEMZÉS SORÁN

15.20-15.40

FALKNÉ DR. BÁNÓ KLÁRA – DR. KOLLÁTH KATALIN AZ INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉBEN

15.40-16.00

DR. HIDASI JUDIT – DR. SATO NORIKO – DR. SZÉKÁCS ANNA NEMAWASHI A JAPÁN KOMMUNIKÁCIÓBAN

16.00-16.20

DR. KALAFATICS ZSUZSANNA IRODALOM A HÁLÓZATI KULTÚRA KORÁBAN

16.20-16.40

KÓNYI JUDIT VARIANTS, PRINT RESISTANCE AND CREATIVE READING IN EMILY DICKINSON’S POETRY

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20

LASZLOVSZKY ZSÓFIA MANIPULATION, SELF-AWARENESS AND THE COSMOS

17.20-17.40

NEUMAYERNÉ DR. STREITMAN KRISZTINA NEMZETI IDENTITÁS, KULTURÁLIS EMLÉKEZET ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA – ROBIN HOOD ÉS A POPULÁRIS KULTÚRA DR. PALÁGYI ANGELA – DR. HAB. PALÁGYI TIVADAR AZ OROSZ NYELV SZEREPE MA A LENGYEL-BELORUSZ-LITVÁN-LETT HATÁRSÁVBAN: EGY TEREPMUNKA TAPASZTALATAI

17.40-18.00

18.00-18.20

18.20-18.40

DR. SZOKÁCS KINGA KAPCSOLAT AZ EMBERI SZÜKSÉGLETEK ÉS A FILOZÓFIA KÖZÖTT VAGY FILOZÓFIAI MARKETING? DR. SZŐKE ANDREA ELEKTRONIKUS ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ BGF-ES HALLGATÓK ÉS OKTATÓK KÖZÖTT – HASZNOSÍTHATÓK-E A GYAKORLATI TAPASZTALATOK?



A VIRTUÁLIS ÉS A ’VALÓS’ VILÁG KÖZÖTTI MOZGÁS EGY WEBTARTALOMELEMZÉS SORÁN GÉRING ZSUZSANNA Budapesti Gazdasági Főiskola tudományos munkatárs [email protected]

Napjaink globális és technicizált világában egy társadalmi jelenség vizsgálatakor fontos és érdekes annak virtuális kivetülését, az interneten található formáját és tartalmát is megvizsgálni. Erre vállalkozott a szerző az előadás alapjául szolgáló kutatásában, mikor a hazai közép- és nagyvállalatok vállalati társadalmi felelősségvállalásának online diskurzusát vizsgálta a vállalati honlapok elemzésén keresztül. A vizsgálatban használt módszerek közül az előadás a webtartalom-elemzéshez kapcsolódóan mutatja be, hogy a vállalatok társadalmi felelősség-vállalásának vizsgálata során hogyan mozog a kutató és a kutatás a virtuális és ’valós’ világ között, ha az elemzés forrásául webes tartalmak, jelen esetben a vállalati honlapok szolgálnak. Az előadás kitér a virtuális forrásnak a webtartalom-elemzés módszertani szempontjaiból adódó olyan sajátosságaira, mint például az idő vagy az intertextualitás problémája. Továbbá bemutatja, hogy miként jelenik meg a két tér közötti mozgás az interpretáció szakaszában, amikor a kutató a honlap-szövegekből nyert adatok értelmezésekor a ’valós’ világra vonatkozó információkat és elméleteket mozgósítja.



AZ INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉBEN FALKNÉ BÁNÓ KLÁRA – KOLLÁTH KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar főiskolai tanár [email protected]; [email protected]

A nemzetköziesítés az oktatásban, különösen a felsőoktatásban egy ország gazdasági, társadalmi és kereskedelmi tevékenységét előnyösen befolyásolja. Az intézményi és nemzeti stratégiák harmonizálása pozitívan hat a társadalom fejlődésére. A felsőoktatási intézmények számára az ilyen jellegű tevékenység jelentős előnyt jelent, például a hallgatók hazai és külföldi foglalkoztathatósága terén. Végzett hallgatók körében folytatott pályakövetési kutatások eredményei fontos szerepet játszhatnak abban, hogy mind több felsőoktatási intézmény indít idegen nyelvű, illetve kettős diplomát adó képzéseket, amelyekben a hazai és külföldi legjobb gyakorlatot kívánják integrálni. Igaz ez egész Európára, sőt az egész világra is. A soknyelvű és soknemzetiségű Európában kiemelten fontos szerep juthat azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek több nyelven nyújtanak képzési kínálatot, ez vonzóvá teheti őket a mobilitást választó külföldi diákok számára. Sokszor azonban az intézmények figyelmét elkerüli az a tény, hogy a nemzetköziesítés egyik legfontosabb aspektusa az idegen nyelvek és az interkulturális kommunikációs ismeretek elsajátítása és alkalmazása interkulturális helyzetekben elengedhetetlen nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és a nemzetközi hallgatókkal foglalkozó valamennyi felsőoktatási alkalmazott számára. Az előadás azt vizsgálja, hogy a munkaadókkal készített mélyinterjúk, illetve a külföldön tanulmányokat folytatott hallgatók beszámolói alapján modernizált tantervek mennyiben felelnek meg a nemzetköziesítés korszerű követelményeinek, különösen a hallgatóközpontú gyakorlat-orientált programok és interkulturális kommunikációs készségjavító képzések tekintetében.



NEMAWASHI A JAPÁN KOMMUNIKÁCIÓBAN HIDASI JUDIT – SATO NORIKO – SZÉKÁCS ANNA Budapesti Gazdasági Főiskola egyetemi tanár – főiskolai docens – főiskolai tanár [email protected]; [email protected]; [email protected] A címben szereplő szó idegen (japán), de mint eljárási technika a közgazdaságtanban is bevett fogalom: újabban már az angol szótárakban is szerepel: nemawashi(根回し). A japán kommunikáció szabályai szerint, ha egy adott ügyet végre kell hajtani, az ügy lebonyolítása előtt az összes érintettel szóban ismertetik az ügyet, és mindenkitől jóváhagyást kérnek. Ez a fajta viselkedés a hivatalos vagy az üzleti tárgyalásoknál és értekezleteknél a döntéshozatal folyamatában is megjelenik. Mivel mindenhol, így a tárgyaláson, és a levelezésben is kerülni akarják a nyílt konfrontációt, az ütközést, a vitát, ezért a tárgyalás vagy a megbeszélés zökkenőmentes és előnyös lefolyása érdekében úgy készülnek, hogy nem hivatalos helyen, általában személyesen, vagy levelezés útján megismertetik az ügyet az érintettekkel, és rábeszéléssel vagy kompromisszummal előzetesen juttatják konszenzusra a résztvevőket. Így a tárgyalásoknál a döntéshozatal nem a nyílt aktív vitán keresztül, hanem az összes résztvevő jóváhagyásával, egyetértésével zökkenőmentesen és gyorsan bonyolódik le. Ezt az előzetes egyeztető szokást japánul nemawashi-nak (gyökereztetés) nevezik, ami eredetileg a faátültetésnél végzendő előkészítési munkát jelentett. A nemawashi az üzleti típusú levelezésben is kimutatható, és értelmezése a nyugati ember számára, megbízható japán nyelvtudás mellett is sokszor nagyon nehéz. Ilyen levelezési példákat, mint esettanulmányt véve, bemutatjuk a japán írásbeli kommunikáció néhány sajátosságát – amivel azt kívánjuk nyomatékosítani, hogy óriási tévedés azt hinni, hogy 1. egy nyelvet elég tudni – azt használni is tudni kell; 2. a kommunikáció távolról sem azonos elvárások mentén szerveződik – vagyis számos értelemben kultúrafüggő. A nemawashi mint technika megismertetése és működésének a megértése azért szükséges, mert az interkulturális menedzsment oktatása során elengedhetetlen a döntéshozatali módok és stílusok kulturális sajátosságainak a feldolgozása is.



IRODALOM A HÁLÓZATI KULTÚRA KORÁBAN KALAFATICS ZSUZSANNA Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék adjunktus [email protected] Vitathatatlan tény, hogy az új technológiák megjelenése és fejlődése alapvetően átalakította szemléletmódunkat. Egy új episztemé, egy új paradigma létrejöttének, a kultúra új fordulatának vagyunk tanúi. Mihail Epstejn orosz kulturológus úgy látja, hogy nem egy nagy történelmi korszak végén, hanem az elején élünk. „A technikai évszázad pithecanthropusai vagyunk.” Számos elmélet foglalkozik azzal a kérdéskörrel, hogy az emberi reprezentáció eszközeinek forradalma miként hatott az irodalom lehetőségeire, hogyan változtatta meg szerepeit. Az ismert médiateoretikus, Friedrich Kittler szerint a technikai lejegyzőrendszerek, a kép és hangrögzítés lehetősége és elterjedése elmozdította az irodalmat kitüntetett helyzetéből. A szelekció, a tárolás és előhívás egészen új stratégiáit lehetővé tevő digitális adattárolás és az erre épülő világháló megváltoztatja az irodalmi kommunikációt, mivel közvetlenül érinti mind az irodalmi szöveg létrehozását, mind recepcióját. A digitális szöveghálók térhódítása kihívást jelent az irodalom és a könyv számára, hiszen a hipertext képes a képi, a hang és szöveges információk integrálására, közös felületen való kezelésére. Akár szorongással, akár lelkesen tekintünk az élet minden szféráját átható információs-kommunikációs technológiákra, mindenképpen számolnunk kell mind a szerzőség, mind a szöveg fogalmának átalakulásával, valamint az olvasó szerepének megváltozásával. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az internet új irodalmi közeget, másfajta nyilvánosságot teremtett. Az irodalmi portálok, internetes folyóiratok, honlapok, az olvasói magánblogok és fórumok lassan a könyvformájú szépirodalom elsődleges reflexiós mezejét képezik. Érdekes kérdésnek tűnik az is, hogy a hálózati alkotások betörhetnek-e a kortárs szépirodalom kánonjába, vagy hogy mennyiben hatnak az új webes műfajok (fórum, blog, komment) a könyvirodalomra. Mivel rendkívül szerteágazó kérdéskörről van szó, ezért előadásomban – Magyarországon is jól ismert orosz szerzők alkotásaira utalva – azt mutatom be, hogy hogyan hasznosítja az orosz irodalom az új médium nyújtotta lehetőségeket.



VARIANTS, PRINT RESISTANCE AND CREATIVE READING IN EMILY DICKINSON’S POETRY KÓNYI JUDIT Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar adjunktus [email protected]

Emily Dickinson rejected the traditional ways of publishing and refused to meet the standard requirements of print. The print resistant features of her poems include their unfinished quality. The present paper undertakes to examine Dickinson’s variants as unfixed elements of Dickinson’s poetry and barriers to conventional print publication, which also necessitate an unconventional readerly attitude characterized by creative reception. The readers are expected to act as co-authors and editors in order to experience the text in its complexity and actively participate in the production of the poem. A crucial element of the unfinished state of the poems, the existence of variants is obviously controversial to the concept of printing: first, because they contribute to the unfixed quality of the text, secondly because of the difficulties their existence implies both for printer and reader. The word “variant” usually refers to the alternate words Dickinson offered above or beside the lines or below the poems. However, the paper will argue that – using the term in a broader sense – any changes which may influence the identity of the poem may result in a variant. Thus the paper will distinguish intextual and extra-textual variants.



MANIPULATION, SELF-AWARENESS AND THE COSMOS LASZLOVSZKY ZSÓFIA Budapesti Gazdasági Főiskola tanársegéd [email protected] „A valóság és a fantázia világának egyensúlya az emberi agy szükséglete, és mindkettőre szükség van ahhoz, hogy mentálisan kiegyensúlyozottak legyünk.” [Csíkszentmihályi Mihály.]

My research is about the parallelities in life, based on the effect on human beings of visual communication and media. In this topic we will talk about the connection between cosmos, change, self-awareness, communication, visuality and the sectret of the universe In my studies I focus on the manipulating effect of visual communication, media and communication too. As a result it looks that self-awareness is a clue to that problem. Because if a person is a better communicator with himself or herself, he or she is more resistent to the effects of media. From a further distance, if we would like to explore the universe, it is better to start examining what we already have. Ourselves. The basic laws of nature and the universe includes human beings. We are part of this ever-changing system. If we improve our innerselves, we can manage to survive in the crucial world that we created for us. My academic performance is about this problem: how can we find ballance between reality, the laws of nature and imagination?



NEMZETI IDENTITÁS, KULTURÁLIS EMLÉKEZET ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA- ROBIN HOOD ÉS A POPULÁRIS KULTÚRA NEUMAYERNÉ DR. STREITMAN KRISZTINA Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar egyetemi adjunktus [email protected] Nagyon izgalmas kultúrtörténeti téma azt megvizsgálni, hogy Robin Hood figurája és legendája – mint a mai nemzetközi populáris kultúrának állandó és fontos szereplője – hogyan változott, alakult át a különböző történelmi korszakokban a balladákban, színdarabokban, népi játékokban. Hogyan kerülnek mindezek bemutatásra a mai filmekben, gyermekkönyvekben, kulturális programokban, projektekben, és hogyan hatottak, hatnak a legenda és Robin Hood alakjának megjelenítésére az aktuális politikai, történelmi, kulturális viszonyok? A gazdag szakirodalmat tanulmányozva kibontakoznak a Robin Hood alakjának értelmezésében bekövetkezett izgalmas változások a középkor, a koraújkor, a XIX., XX. és XXI. során. Robin Hood figurája összefonódik a Zöld Ember, a törvényen kívüli, igazságtevő nemzeti hős és a lázadó, az önállóságra vágyó fiatalság imázsával. Természetesen a Robin Hood figura és legenda jellegzetes, hagyományos vonásai, melyek a balladákban, színdarabokban, májusi játékokban jelentek meg, változtak a különböző korszakokban, műfajokban. Robin Hood máig a populáris kultúra szerves része. Feltűnik reklámokban, természetvédelmi projektekben, népszerűségét pedig leginkább az évtizedenként megjelenő újabb és újabb filmek őrzik. Előadásomban beszélek néhány fontos, és elemzésre érdemes Robin Hood filmről. Az első némafilm Robin Hood-ról 1922-ben jelent meg, a leghíresebb film, ami valaha Robin Hood-ról készült, az az 1938-as Adventures of Robin Hood. Röviden összehasonlítom az 1976-ban bemutatott Robin & Marian és a 2010-ben készült Robin Hood valamint a Robin Hood: Prince of Thieves és a Men in Tights című filmeket. A filmek vizsgálatánál felmerül a kérdés mennyire hű a film a legenda hagyományos elemeihez. Az elemzés során kiderül, hogy a legtöbb film megőrzi ezeket a tradicionális elemeket, vagy legalábbis egy jelentékeny részüket. Megfigyelhetjük a filmek gyakori egymásra utalását - változtatásokkal; a paródia, kifigurázás is erősen jelen van és az aktuális politikai, történelmi, kulturális és helyi (angol, amerikai) viszonyok is előtérbe kerülnek bizonyos filmekben. A gyakorlat és a külföldi példák is azt mutatják, hogy a vizuális kultúra eszközeinek bevonásával, népszerű filmeken keresztül - melyek őrzik a 700 éves legenda hagyományos elemeit - könnyebb a diákokkal megismertetni és megszerettetni az (angol) történelem és kultúra fontos fejezeteit.



AZ OROSZ NYELV SZEREPE MA A LENGYEL-BELORUSZLITVÁN-LETT HATÁRSÁVBAN: EGY TEREPMUNKA TAPASZTALATAI DR. PALÁGYI ANGELA, PH.D – DR. HAB. PALÁGYI TIVADAR, PH.D BGF, Külkereskedelmi Kar, Keleti Nyelvek, Orosz és Magyar mint Idegen Nyelv Tanszéki Osztály – ELTE, BTK, Romanisztikai Intézet adjunktus – docens [email protected]; [email protected] Az előadás a többnyelvűséget, és azon belül az orosz nyelv mai helyzetét vizsgálja a lengyelországi Bialystoktól a fehérorosz Grodnón és a litvániai Vilniuson át a lettországi Daugavpilsig terjedő régióban. Megfigyeléseink egy tavaly nyáron végzett terepmunkán alapulnak, melynek során fényképeket és hangfelvételeket készítettünk. Összehasonlítási alapul szolgáltak az általunk korábban Ukrajnában, Moldovában, Grúziában és Azerbajdzsánban végzett szociolingvisztikai terepmunkák. A Bialystoktól Daugavpilsig terjedő területet ma számos szigorúan ellenőrzött országhatár szeli át. A 20. század elején ezzel szemben az egész övezet a Cári Birodalomhoz, a két világháború közötti időben pedig (Daugavpils kivételével) Lengyelországhoz tartozott. A második világháborút követően a belorusz-litván határ csupán elméleti jelentőséggel bírt, hiszen két szovjet köztársaságot elválasztó, pusztán elméleti határ volt, szemben a nehezen átjárható lengyel-szovjet/litván határral. A Schengeni Egyezmény megkötése, azaz 2007. óta a lengyel-litván határ spiritualizálódott, a korábban teljesen átjárható litván-belorusz belső határból viszont az Európai Uniót az Eurázsiai Vámuniótól elválasztó szigorúan ellenőrzött határ lett. Az itt feltorlódó több kilométeres kamionsor az egykori lengyel-szovjet/litván határra emlékeztet. A litván-lett határ szintén több változáson ment át az utóbbi időben: a két világháború közötti lengyel-litván határ belső szovjet határrá változott 1945. után, a Szovjetunió szétesése nyomán néhány évig határőrbódékat emeltek itt, hogy Schengent követően lebontsák azokat, sőt van, ahol a vasúti határállomást templommá alakították. Terepmunkánk során meglepve tapasztaltuk, hogy a számtalan határ-változás, a felemelt vagy éppen újonnan leeresztett vasfüggönyök ellenére a különböző államok által felszabdalt régiónak megmaradt egy sajátos kulturális jellege, melynek két fő összetevője: a hangsúlyosan jelen lévő lengyel katolicizmus és a lingua francaként általánosan használt orosz nyelv. E két elem, mely a múltban gyakran lehetett antagonisztikus viszonyban, manapság úgy tűnik, hogy az új nemzetállamokkal szemben egy nemzetek feletti, hagyományos (néhol hangsúlyozottan szovjetnosztalgiára, máshol inkább a katolikus egyházra épülő) közös kultúra megtestesítője.



KAPCSOLAT AZ EMBERI SZÜKSÉGLETEK ÉS A FILOZÓFIA KÖZÖTT VAGY FILOZÓFIAI MARKETING? Dr. SZOKÁCS KINGA Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar főiskolai docens [email protected] Immár szinte unalomig ismételt közhely, hogy a mai, az egész földgolyót behálózó valóságos és mediatizált, korporális és virtuális térben számos kihívással kell szembenéznie a társadalmi tér résztvevőinek. Különösen azoknak, akik „nomád szubjektumként”, autonóm módon igyekeznek észrevenni, leírni, magyarázni az érzékelhető társadalmi, kulturális folyamatokat. A kortárs itáliai színtéren az utóbbi évtizedekben jelen van néhány érdekes, figyelemreméltó gondolatot képviselő szerző és irányzat. Gianni Vattimo és Pier Aldo Rovatti Il pensiero debole (A gyenge gondolat) című 1983-as, illetve Vattimo A modernitás vége című művei – más kortárs angolszász és francia filozófiai irányzatok mellett − egyfajta kiindulópontként is szolgálnak pl. az ún. pensiero italiano (olasz gondolat), és pensiero vivente (élő gondolat) címszó alatt formálódó gondolatkísérletek, illetve a jövőre vonatkozó lehetséges mentális attitűdök és (a szó eredeti értelmében) politikai magatartásformák számára. Míg a nagy nyugateurópai filozófiai hagyomány elsősorban a szubjektivitás és a tudatformák analízisét (francia filozófia), a megismerés alakzatait és a logika működését (angolszász hagyomány) célozza meg, addig az olasz filozófia a politikatörténet és az élet – más szavakkal a cselekvési szféra és a test történéseinek − feszültségére épül. Ennek egyik eleme az eredettel való kapcsolattal is magyarázható. A modern filozófiai kultúra az egyes korszakok közötti törésvonalak mentén teszi fel a kérdéseit, az „olasz gondolat” azonban az ókori tudásban (is) keresi a modern kérdésekre adandó válaszokat. Ez olyan megismerési paradigmát hív elő, amely a jelenhez kapcsolódva annak folyamatos kritikai újragondolását hívja elő. A modern filozófia mainstream irányzatai úgy gondolnak a szubjektumra, mintha az a tudás bizonyosságáért kezességet tudna vállalni, az „olasz gondolat” szerint az emberi szubjektum nem irányítja a kozmikus-történelmi folyamatokat, hanem annak különleges kifejeződése. Az élet változékonysága az, aminek a szubjektum részesévé válik tehát ebben a hagyományban. Magára az életre tesznek fel kérdéseket a különféle filozófiai irányzatok, pl. Rosi Braidotti poszthumán világra vonatkozó javaslatai, amelyek nagyrészt a biopolitikához az új nomadizmushoz kapcsolódnak, de figyelemre méltóak az akadémiai filozófiai körökön kívül álló más gondolati iskolák törekvései is, amelyek jórészt a digitalizált, virtuális világ, a biopolitika, vagy a testre vonatkozó kérdések, a géntechnológia és a populáris és ún. magaskultúra dichotómiája körül zajlanak. Előadásomban – a teljesség igénye nélkül – néhány ilyen irányzatot mutatok be röviden.



ELEKTRONIKUS ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ BGF-ES HALLGATÓK ÉS OKTATÓK KÖZÖTT – HASZNOSÍTHATÓK-E A GYAKORLATI TAPASZTALATOK? SZŐKE ANDREA Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet főiskolai docens [email protected] A felsőoktatási intézmények is szervezetek, amelyekben a kommunikáció több szinten zajlik. A szervezeti kommunikáció része a szervezeten belüli információs és kommunikációs rendszer, amely formális és informális kommunikációt is magában foglal. A felsőoktatásban a formális, ezen belül a vertikális, azaz a felfelé, illetve a lefelé irányuló kommunikáció azonban nem csak a munkatársak és a vezetők között zajlik, hanem tanár-diák vonatkozásban is. Az oktatás során a tanárok munkavégzési utasításokat és magyarázatokat adnak, visszajelzést nyújtanak a diákok teljesítményéről, nevelő szándékú üzeneteket fogalmaznak meg stb. Az oktatók általában nem csak a kontaktórákon kerülnek kapcsolatba a hallgatókkal, hanem egyéb más kommunikációs csatornákon keresztül is. Az online felületek használatával és a kapcsolattartás megkönnyítése érdekében egyre többször váltanak e-mailt vagy egyéb elektronikus formájú (Neptun, CooSpace stb.) üzenetet a diákokkal. Az így kapott levelek formája és stílusa heterogén, és jól tükrözi a hallgatók felkészültségét ezen a területen (is). Miközben a közoktatásban a magyar nyelv és irodalom tantárgy kerettanterve szerint a diákok elsajátítják a kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotást, valamint a különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használatát, az oktatói munka során gyakran tapasztalható, hogy a hallgatók sem szóban, sem írásban nem tudnak a helyzetnek megfelelően kommunikálni. A BGF karairól szerzett gyakorlati tapasztalatok adták az ötletét annak a kutatásnak, amely a BGF KVIK diákjainak segítségével arra kereste a választ, hogy a hallgatók milyen stílusban kommunikálnak elektronikus levélváltás során egy oktatóval, illetve egy külső szakemberrel. Az előadás bemutatja az e-maileket, amelyek a kutatás kiindulási pontjául szolgáltak és felvázolja a kutatás eredményeit. Rámutat a gyakorlati tapasztalatok és a kutatás eredményei közötti különbségekre, valamint kérdéseket vet fel a diákok szervezeti kommunikáción belüli szerepét illetően.



Nyelv, kultúrá és kőmmunikáció

Főrdítás es őktátás Helyszín: E. I. 36. | Szekcióelnök: Dr. Dósa Ildikó

15.00-15.20

DR. TÖRÖKNÉ DR. SZILÁGYI KATALIN ENSEIGNER LE FRANÇAIS PAR LA CARICATURE

15.20-15.40

DR. TÖRÖK JUDIT A PEDAGÓGIAI KONSTRUKTIVIZMUS KULTURÁLIS ASPEKTUSAI A HOFSTEDE -DIMENZIÓK ALAPJÁN

15.40-16.00

SZIGETVÁRY NÓRA A FRANCIA FŐNÉVI BŐVÍTMÉNNYEL RENDELKEZŐ « À » PREPOZÍCIÓS IGEVONZATOK A MAGYAR MEGFELELŐK TÜKRÉBEN

16.00-16.20

DR. PÁL ÁGNES ÉLMÉNYSZERŰSÉG ÉS MOTIVÁCIÓ – KÍSÉRLETEK SPANYOLUL TANULÓ BGF-ES HALLGATÓK KOMMUNIKÁCIÓS HAJLANDÓSÁGÁNAK ERŐSÍTÉSÉRE DR. LUKÁCS ANDRÁS AZ ÚTIKÖNY FORDÍTÁSI PROBLEMATIKÁJÁNAK ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSI KÁVÉSZÜNET

16.20.-16.40

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20

DR. DÓSA ILDIKÓ – KIRÁLY LÁSZLÓNÉ – MAGYAR GÉZÁNÉ Y GENERÁCIÓ = ÖNBIZALOM?

17.20-17.40

DR. LAKATOS-BÁLDY ZSUZSANNA A FILMFORDÍTÁS MINT INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

17.40-18.00

DR. FODOR SÁNDORNÉ DR. ÜZLETI SZIMULÁCIÓS JÁTÉK A SZAKNYELVOKTATÁSRA ADAPTÁLVA

18.00-18.20

BODOR ENDRE MONITORING TEVÉKENYSÉG TOLMÁCSOLÁS KÖZBEN



ENSEIGNER LE FRANÇAIS PAR LA CARICATURE DR. TÖRÖKNÉ DR. SZILÁGYI KATALIN BGF KÜLKERESKEDELMI KAR egyetemi docens [email protected] Enseigner une langue étrangère à l’aide des caricatures est une tache intéressante et complexe en même temps. Les objectifs en sont multiples: à part les taches pédagogiques, les objectifs culturels et communicationnels aussi s’imposent. Les dessins aident à faire parler, à installer le dialogue en classe, à stimuler l’interaction. Ils servent l’apprentissage et l’exercice du vocabulaire, la compréhension d’une situation décrite par des moyens non-verbaux. Les dessins décèlent de l’humour, ce qui développe le sens de l’humour de l’apprenant. L’humour constitue un élément culturel qui vient enrichir les connaissances culturelles aussi. Voici tout autant d’atouts de l’utilisation des caricatures en classe de langue. Le développement des dessins exige un travail de préparation soigneux. Il faut prévoir le développement à plusieurs niveaux: exploitation du vocabulaire (description de tout ce que l’apprenant voit sur le dessin), identification de la situation (présentation des personnages, leur interaction, leurs propos), compréhension de la chute du dessein (les éléments invisibles de la situation, les quiproquos, les caractères des personnages comme source de l’humour). Les dessins peuvent intervenir à tous les niveaux du CECR, parfois la même caricature peut être exploitée à des niveaux différents. L’exploitation du dessin se réalise en classe. Le professeur fait analyser la caricature par des questions, il demande la description de la situation, des décors, des personnages, tout cela oblige l’apprenant à se positionner dans la situation du personnage choisi, à utiliser le vocabulaire imposé par le dessin, mais aussi ses propres mots. Les jeux de rôle, les monologues, les dialogues, les traspositions suivent. L’intérêt de cette phase est de bien apprendre le vocabulaire, l’exercice de l’expression orale, la participation au dialogue. La phase suivante consiste à bien comprendre la chute. Dépendant du genre de la caricature, il peut s’agir des „leçons” très simples, ou très compexes. La compréhension de la chute de ces dernières exige de la part de l’apprenant une activité d’abstraction, une analyse parfois philosophique ou culturelle. L’utilisation des caricatures en classes de langues peut impliquer d’autres avantages: le développement de la confiance en soi, la prise de connaissance de ses capacités, le développement de l’interaction entre les apprenants.



A PEDAGÓGIAI KONSTRUKTIVIZMUS KULTURÁLIS ASPEKTUSAI A HOFSTEDE-DIMENZIÓK ALAPJÁN DR. TÖRÖK JUDIT Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék Német Tanszéki Osztály egyetemi adjunktus [email protected] Martin Dougiamas ausztráliai fejlesztő es tudományos kutató egy 1999-ben megjelent írásában az akkoriban elterjedt oktatási keretrendszerek (WebCT, First Class, Lotus Learning Space) funkcióin túllépő, de azok lehetőségeit megőrző rendszer kialakításnak lehetőségeit vázolta fel. Dougiamas elsősorban pedagógiai szempontok miatt volt elégedetlen a létező kurzusokkal és fejlesztőeszközökkel. Úgy vélte, hogy az e-learning programok túlságosan is a régi tananyagokra es oktatási formákra épülnek, a tananyag es a számon kérő formák digitalizálása nem jár pedagógiai megújulással (Dougiamas, idézi Bessenyei- Tóth:2008). Hogy az eszköz és a benne rejlő alkalmazási lehetőségek pedagógiai hátterét – mindenesetre az alkotó szándékát megértsük, át kell tekintenünk a pedagógiai konstruktivizmus főbb alaptételeit. A konstruktivista pedagógia legfőbb ismérve, hogy elveti a frontális oktatást, és egyáltalán azt az alapfeltevést, hogy a tudás egy olyan, elemekből álló entitás, ami egyfajta akkumulációs, induktív folyamat létrejötte. A konstruktivista felfogás szerint a tanulási folyamat során meglévő fogalmaink bővülnek, szélesednek, árnyaltabbá és sokrétűbbé válnak, azaz a megszerzett új ismeretek egy, már meglévő tudásbázisba ágyazódnak (Nahalka). A konstruktivizmus jelenleg még sokkal inkább egy elméleti, nem pedig gyakorlati keret, vagy útmutató az intézményes oktatás számára, s a módszer adaptációja vélhetően kulturális korlátokba is ütközik. Előadásomban megvizsgálom, hogy a Hofstede-dimenziók alapján Magyarországon milyen jellemzőket állíthatunk fel az iskoláról, az iskolai munkáról, az oktatási-tanulási folyamatokról, s ezeket összehasonlítom a konstruktivista pedagógia ismérveivel.



A FRANCIA FŐNÉVI BŐVÍTMÉNNYEL RENDELKEZŐ « A » PREPOZICIOS IGEVONZATOK A MAGYAR MEGFELELOK TÜKREBEN SZIGETVÁRY NÓRA Budapesti Gazdasági Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodási Intézet Neolatin Tanszéki Osztály Francia Szakcsoport adjunktus [email protected] Az előadásban bemutatott vizsgálat célja annak megvilágítása, hogy a francia prepozíciós igevonzatok (jelen esetben a főnévi bővítménnyel rendelkező « à » prepozícióval működők) jelentése mennyire összetett, és hogy ehhez az összetettséghez hogyan járul hozzá a konkréttól az elvont jelentésbe való átlépés. A vizsgálat korpusz alapú. André Gide : La symphonie pastorale ; és Kosztolányi Dezső : Esti Kornél c. műveinek, illetve ezek fordításainak igeanyagának vizsgálatára épül, kiegészítve a Magyar-francia rag- és névutószótárból vett példákkal. Az előadás olyan kérdésekre keresi a választ mint például, hogy mi az „igevonzat”, hogy hogyan tekint a francia szakirodalom az « à » prepozíciós igevonzatra, létezik-e francia-magyar összehasonlító szakirodalom ebben a témában, hogy milyen igecsoportok szoktak megjelenni az « à » prepozícióval, illetve ezek hogyan illeszkednek a magyar megfelelőként megjelenő igék csoportjaihoz, hogy létezik-e vonzati affinitás akár francia, akár magyar oldalon, és arról, hogy mit tud hozzátenni a magyar megfelelők (elsősorban ige + esetraggal ellátott főnév, illetve ige + névutóval rendelkező főnév) vizsgálata a francia prepozíció jelentésének megvilágosításához.



ÉLMÉNYSZERŰSÉG ÉS MOTIVÁCIÓ – KÍSÉRLETEK SPANYOLUL TANULÓ BGF-ES HALLGATÓK KOMMUNIKÁCIÓS HAJLANDÓSÁGÁNAK ERŐSÍTÉSÉRE Dr. PÁL ÁGNES Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék adjunktus, tanszékvezető-helyettes [email protected] Az előadásban három saját oktatási tevékenységemhez kapcsolódó kísérletről szeretnék beszámolni. Ezek a következők:  a BGF KVIK-en tanuló spanyol Erasmusos diákok bevonása önkéntes anyanyelvi segítőként a magyar diákok spanyol nyelvtanulásába (2012-2015)  levelezős projekt a Brightoni Egyetem spanyolul tanuló hallgatóival (2013-2014)  Skype-os projekt a Padovai Egyetem Idegen Nyelvi Központjának spanyolul tanuló hallgatóival (2014) A bemutatott projektek a spanyol üzleti idegen nyelv és turizmus-vendéglátás szaknyelv kurzushoz kapcsolódó kísérletek: olyan tevékenységek, amelyeknek révén a magyar diákoknak lehetőségük nyílik az oktatott idegen nyelv használatára autentikus szituációkban. Tény, ami tény: egy spanyolóra nem válik élményszerűbbé pusztán attól, ha ott ül a magyar hallgatókon kívül két spanyol diák is. És tény az is, hogy kétséges, vajon fejlődik-e a bármit a hallgatók szaknyelvi tudása, ha csak annyi instrukciót kapnak, hogy levelezzenek, illetve beszélgessenek skype-on más nemzetiségű, de szintén spanyolul tanuló diákokkal. Előadásomban az alábbi kérdésekre keresem a választ: Milyen feladatokkal, tevékenységekkel, instrukciókkal érhető el mégis, hogy fejlődjön a hallgatók szaknyelvi tudása és idegen nyelvi kommunikációs készsége ezekben a szituációkban, továbbá, hogy a diákok minél motiváltabbá, az órák és az órai munkát kiegészítő otthoni feladatok pedig minél életszerűbbé váljanak? Mennyiben motiválja a magyar hallgatókat a külföldi hallgatókkal való idegen nyelvű kommunikáció? Miért hasznos egy spanyol diáknak, ha spanyolul tanulókat segít, és hogyan reflektálnak a magyar diákok nyelvtanulási folyamatába önkéntes anyanyelvi segítőként bevont spanyol anyanyelvű hallgatók a saját nyelvtanulási tapasztalataikra?



AZ ÚTIKÖNY FORDÍTÁSI PROBLEMATIKÁJÁNAK ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSI DR. LUKÁCS ANDRÁS Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar adjunktus [email protected]

Az utazási kedv növekedésével hazánkban is egyre nagyobb igény jelentkezik újabb és újabb útikönyvek iránt. A kereslettől nem nagyon marad el a kínálat, legalábbis mennyiségi szempontból. Minőség tekintetében azonban jelentős különbségek fedezhetők fel az egyes könyvek között, és ebben a szerzők mellett komoly felelősség hárul a fordítókra is. A külföldi desztinációkat bemutató magyar nyelvű úti-könyvek nagy része ugyanis fordítás. Ennek ellenére a fordítástudományban egyelőre kevés figyelem irányult e műfajra. Az előadás a fordítástudomány néhány ismert, de eddig erre a műfajra nem alkalmazott elméletét számba véve közelíti meg az útikönyvek fordítási problematikáját. Az ekvivalencia, az idegenszerűség, a szkoposz-elmélet, a relevancia-elmélet és a műfajspecifikus fordítás elméletének segítségével igyekszik megfogalmazni az útikönyvek fordításával szemben támasztható elvárásokat.



Y GENERÁCIÓ = ÖNBIZALOM? DÓSA ILDIKÓ – KIRÁLY LÁSZLÓNÉ – MAGYAR GÉZÁNÉ Budapesti Gazdasági Főiskola főiskolai docens – főiskolai docens – főiskolai docens [email protected]; [email protected]; [email protected]

A „Prezentáció és Íráskészség” választható tantárgy keretében, a prezentációs technikák tanítása során az figyelhető meg, hogy a hallgatók olyan személyiségjegyei erősödnek, amelyeket általában versenyelőnyként értékel a munkaerőpiac, így azok kulcskompetenciaként jelennek meg. Ez az elvégzett felmérések szerint független a nyelvtől (magyar, német, angol) és független a tanár személyiségétől is. A félév során a hallgatók a problémamegoldások terén egyre önállóbbak, kreativitásuk kibontakozik, saját és társaik teljesítményét bátrabban és biztosabban ítélik meg, mindez pedig felméréseink alapján nagymértékben növeli önbizalmukat, ami lendületet ad a további tanulmányaikhoz, továbbá erősíti önérvényesítő képességüket, és felkészíti őket arra, hogy magabiztosan jelenjenek meg később a munkaerőpiacon, Tanulmányunk témája ennek a jelenségnek, módszereinknek és mérési eredményeinknek ismertetése.



A FILMFORDÍTÁS MINT INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ DR. LAKATOS-BÁLDY ZSUZSANNA PH.D. Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar Társadalomtudományi Intézet Társadalmi Kommunikáció és Médiatudományi Intézeti Tanszék egyetemi docens [email protected] Az audiovizuális fordítás sajátos műfajain belül tanulmányomban a filmfordítással foglalkozom. A hangosfilm megszületésével egyidős a filmek fordításának igénye és ez egyben a kultúraközi kommunikáció kezdetét is jelenti anélkül persze, hogy ezt akkor bárki is így nevezte volna. Habár az összes audiovizuális szövegre egyaránt jellemző, hogy van egy szóbeli kódjuk (a hangok, amelyeket hallunk), egy írott kódjuk (a forgatókönyvek) és egy vizuális kódjuk (a képek), az is jellemző, hogy nincs egyetlen, egységes fordításuk. A fordítás során alkalmazott módozatok szerint az audiovizuális fordításnak a következő fajtáit különböztethetjük meg: szinkronizálás, feliratozás, hangalámondás és hangbemondás. A filmfordítás műfaji kötöttségei feliratozás esetén a terjedelem, a megfelelő időben történő megjelenés, amely jól látható, jól tagolt, kényelmes olvasást tesz lehetővé a néző számára, míg szinkronizálás esetén a szájszinkron szigorú követelményeinek van alárendelve. A szinkronizálás, azaz a filmes anyag fordítása, még több nehézséggel jár, mint az irodalmi fordítás, mivel interszemiotikus, azaz, figyelembe kell vennie a kapcsolatot az ikonikus és a verbális kódok között, olyan fordítás, amely, magában foglal egy meglehetősen artikulált szövegátdolgozást és egy komplex nyelvi átvitel-folyamatot, mivel az áttételnek egy forrásnyelvről egy célnyelvre, összhangban kell lennie a hozzá tartozó képekkel és hangokkal. Összegezve, a filmfordítás sajátos műfaj, amelyet én formai szempontból alkalmazott műfordításnak tekintek, tartalmi szempontból pedig olyan kultúraközvetítő fordításnak, amelyben bár a műfaji sajátosságok rendkívül meghatározóak, a kulturális reáliák jelenlétét mégsem csorbíthatják. Ezért a folyamatot interkulturális kommunikációnak tekintem, amelynek végterméke maga illusztrálja ezt: egy eredeti képanyag, amelyet a néző változatlan formában lát, amelyben a szereplők egy másik nyelven - és hangon - szólalnak meg, vagy másik nyelvű felirat jelenik a felületen. A néző mindezt együtt kapja, fogyasztja és emészti és közben maga is interkulturális kommunikációt folytat.



ÜZLETI SZIMULÁCIÓS JÁTÉK A SZAKNYELVOKTATÁSRA ADAPTÁLVA FODORNÉ DR. BALTHAZÁR ENIKŐ PH.D. Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, Német Tanszéki Osztály főiskolai tanár, tanszéki osztályvezető [email protected] Német nyelvterületen a felsőoktatásban egyre nagyobb szerepe van az üzleti szimulációs játékoknak. A játékfejlesztőket, felhasználókat és kutatókat már az évezredfordulón foglalkoztatta egy szakszövetség létrehozásának gondolata. 2001-ben azután meg is született a Swiss Austrian German Simulation and Gaming Association, közismert nevén a SAGSAGA, mely 2015. júniusában immár a 30. Európai Üzleti Szimulációs Játék Fórumot rendezi meg. Mit is értünk üzleti szimulációs játékon? Nos, olyan, egymásból következő fiktív szakmai szituációk sorát, amelyek lehetőséget adnak a játék résztvevőinek, hogy alkalmazzák szaktárgyi ismereteiket, felülvizsgálják és fejlesszék problémamegoldó készségüket, gyakorolják a csapatjátékot, valamint osztálytermen kívüli feladatok megoldásával bővítsék tudásukat. A játék moderátora az oktató. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán a korábbi években megtapasztaltuk, milyen előnyökkel jár, ha egy ilyen játék nemzetközi csapatok részvételével zajlik: a Hochschule Furtwangen hallgatói több alkalommal is együtt játszottak hallgatóinkkal, ami a kommunikációs készségfejlesztés mellett mindkét fél számára óriási interkulturális tapasztalatszerzést jelentett. Az üzleti szimulációs játék módszere jól adaptálható a szaknyelvoktatásra, és némileg emlékeztet a globális szimulációra, aminek keretében valós elemekre épülő képzelt világot hozunk létre a nyelvórán. A nyelvtanuló ebben a képzelt világban idegen nyelven old meg az üzleti életben előforduló feladatokat, egymásból követ-kező fiktív szakmai szituációk során. Az előadás az üzleti szimulációs játékok módszerét adaptáló, B2 szintű nyelvtudással rendelkező hallgatók számára készült „Fachkommunikation im internationalen Management” című tananyagot kívánja bemutatni, különös tekintettel az anyag kínálta komplex nyelvi készségfejlesztésre.



MONITORINGTEVÉKENYSÉG TOLMÁCSOLÁS KÖZBEN BODOR ENDRE Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar, Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék Mestertanár [email protected] A tolmács számára különösen szinkrontolmácsolás közben elengedhetetlen és igen nehéz feladat saját teljesítményének ellenőrzése, hiszen egy időben zajlik a hallgatás és a szövegprodukció. Milyen stratégiákat alkalmaznak a tolmácsok, ha még nem egyér-telmű számukra az éppen elhangzó szöveg jelentése? Milyen helyesbítési, optimalizálási lehetőségek állnak rendelkezésükre? Hogyan kell gazdálkodniuk eközben mentális kapacitásaikkal? A forrásnyelvi vagy a célnyelvi szöveg nyújt több támpontot a szövegprodukció során létrejött célnyelvi szöveg tartalmának ellenőrzéséhez? A monitoring, más szóval nyomon követés (az előrehaladás vizsgálata) folyamatos információgyűjtést és elemzést jelent az ellenőrzés és a döntéshozatal elősegítésére, valamint a megvalósítás, tehát a célnyelvi szövegprodukció közben felmerülő problémák leküzdésére. A tolmácsolás közbeni monitoring lényege, hogy a tényleges folyamatokat összehasonlítja a tervben foglaltakkal, az erőforrásokra, tevékenységekre és az eredményekre összpontosítva. A folyamatos nyomon követés folyamatos visszacsatolásokat jelent, amelyek ismeretében a tolmácsnak időről időre rugalmasan módosítani kell az eredeti elképzeléseit. Fejleszthetők a gyenge pontok, pótolhatók bizonyos hiányzó elemek, illetve kiderülhetnek a veszélyek, amelyek így időben elkerülhetők. Az előadás célja, hogy áttekintse a területen folytatott kutatások eddigi eredményeit, és felvázolja, hogy miben segíthet a tolmácsoláskutatóknak és oktatóknak az előrehaladás-elemzés.



Társádálőmtudőmány

Helyszín: E. I. 25.

Pszichőlógiá Szekcióelnök: Dr. Tóth Péter István 15.00-15.20

15.20-15.40

15.40-16.00

Z. PAPP ZSUZSANNA KONSTRUKTÍV ÉS DESTRUKTÍV PÁRBESZÉD TETTES ÉS ÁLDOZAT KÖZÖTT KÉT ESETTANULMÁNY TÜKRÉBEN HEITLERNÉ LEHOCZKY MÁRIA A PSZICHOLÓGIAI TŐKE SZOCIDEMOGRÁFIAI KORRELÁTUMAI A PÁLYAKEZDŐK KÖRÉBEN A BGF-EN KÁVÉSZÜNET

Állámelmélet Szekcióelnök: Dr. Bajomi-Lázár Péter 16.00-16.20

16.20-16.40

16.40-17.00

DR. DOMONKOS ENDRE EGY ALKOTMÁNYELLENES NÉPSZAVAZÁS ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI / NÉHÁNY GONDOLAT A 2014. NOVEMBER 9-ÉN MEGTARTOTT KATALÁN REFERENDUMRÓL GYENE PÁL A JÁRADÉKOS ÁLLAM ÉS A JÁRADÉKGAZDASÁG JELENSÉGE A POSZT-SZOVJET KÖZÉP-ÁZSIAI KÖZTÁRSASÁGOK PÉLDÁJÁN MAROSÁN BENCE A HATÉKONY KORMÁNYZÁS MÉRŐSZÁMAI ÉS MÉRÉSI MÓDSZEREI

Jőgtudőmány Szekcióelnök: Dr. Buday-Sántha Andrea 17.00-17.20 17.20-17.40

DR. SZEKERES DIÁNA BÍRÓSÁGI MEDIÁCIÓ KAPUJÁBAN DR. JUR. HÁMORI ANTAL A FOGYASZTÓK VÉDELME AZ ÚJ PTK.-BAN



KONSTRUKTÍV ÉS DESTRUKTÍV PÁRBESZÉD TETTES ÉS ÁLDOZAT KÖZÖTT KÉT ESETTANULMÁNY TÜKRÉBEN Z. PAPP ZSUZSANNA Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar Tanársegéd [email protected]

Az előadás célja a konfliktuskezelés egy speciális területének, a tettes és áldozat közötti párbeszéd lehetőségeinek és dinamikájának áttekintése a kurrens elméletek és egy kutatás eredményeinek bemutatásával. Az elméleti modellek kapcsán megfogalmazzuk, hogy mely tendenciák és kommunikációs magatartásformák tekinthetők egy konfliktus során destruktívnak („Szakadék–elmélet”, Baumeister, 1996) és melyektől várható konstruktív fordulat és megbékélés (a „Megbékélés szükséglet alapú modellje”, Shnabel és Nadler, 2008). A fenti két elmélet relevanciáját egy kvalitatív kutatás (Z. Papp, Fellegi és Szegő, in press) során teszteltük két resztoratív közvetítői eljáráson készült hangfelvétel tartalom-elemzésének segítségével, amelynek során tettesek és áldozatok dialógusait vizsgáltuk. A kutatás ismertetése mellett megvitatjuk, hogy mit tanulhatunk az eredményekből a mindennapi élet konfliktusainak kezelése szempontjából.



A PSZICHOLÓGIAI TŐKE SZOCIDEMOGRÁFIAI KORRELÁTUMAI A PÁLYAKEZDŐK KÖRÉBEN A BGF-EN HEITLERNÉ LEHOCZKY MÁRIA Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar adjunktus [email protected] A pszichológiai tőke olyan, gyakorlatban hasznosítható, kidolgozott elméleti alapokon nyugvó pszichológiai konstruktum, amelynek több, szervezetpszichológiai és humán erőforrás menedzsment vonatkozása van. Igazolt hatást gyakorol számos, munkával kapcsolatos területen ilyen pl. a munkahelyi teljesítmény, a munkával való elégedettség, a vezetői hatékonyság. A pszichológiai tőke koncepciói a hazai szakirodalomban még kevéssé ismertek. Luthans és társai által kidolgozott pozitív pszichológiai alapú, azaz a mentális egészségre fókuszáló irányzathoz köthető pszichológiai tőke megközelítést alkalmaztam. Mivel a pszichológiai tőke, mint személyiségjegy négy ún. pozitív pszichológiai komponensre épül (én-hatékonyság, optimizmus, remény, reziliencia), az egyén szubjektív jól-létéhez is hozzájárul, így túlmutat a hagyományos szervezeti kereteken,”state-like” jellegénél fogva fejleszthető, nemcsak a szervezeteknél, hanem a felsőoktatási hallgatók körében is. Kutatásom egy pilot study, melyben a Luthans és társai által kifejlesztett, pszichometriai szempontból megbízható és érvényes “Pszichológiai tőke” (rövidítve PsyCap) kérdőívet alkalmaztam. A pszichológiai tőke szociodemográfiai korrelátumait (nem, tanulmányok, munkaerő-piaci jellemzők) és a szubjektív elégedettséget vizsgáltam a felsőfokú végzettségű pályakezdők körében, a BGF volt hallgatóinál. A szignifikáns eredmények alapján, feltételezhető, hogy a PsyCap kérdőívvel mért pszichológiai tőke előrejelzi a gazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdők esetén a munkaerő-piaci karrier elején a sikeres munkavállalói szerep megvalósítását, mind a munkahelytalálásban, mind a jövedelem mértékében, mind a karrierrel való szubjektív elégedettségben.



EGY ALKOTMÁNYELLENES NÉPSZAVAZÁS ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI NÉHÁNY GONDOLAT A 2014. NOVEMBER 9-ÉN MEGTARTOTT KATALÁN REFERENDUMRÓL DR. DOMONKOS ENDRE Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar, Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék Tudományos munkatárs [email protected] A katalán parlament 2014. szeptember 20-án megtartott ülésén a képviselők 78,5%-ának szavazata mellett fogadta el Katalónia függetlenségének kinyilvánítására felhívó, november 9-i népszavazásról szóló törvényt. Mariano Rajoy miniszterelnök és a madridi kormány azonban kezdettől fogva alkotmányellenesnek tartotta a katalán elnök, Artur Mas (Convergència i Unió) függetlenségi népszavazásról szóló kezdeményezését. A madridi kormány törekvése sikerrel járt, ugyanis 2014. szeptember 29-én a spanyol Alkotmánybíróság (Tribunal Constitucional) egyhangúan felfüggesztette és alkotmányellenesnek nyilvánította a katalán parlament által elfogadott törvényt. A Generalitat elnöke azonban az Alkotmánybíróság tiltó határozata ellenére 2014. november 9-én mégis megtartotta a nem kötelező erejű véleménynyilvánító népszavazást. Előadásom célja a 2014. november 9-én megtartott népszavazás politikai következményeinek értékelése mellett annak megválaszolása, hogy milyen főbb okokkal magyarázható az elmúlt időszakban a Katalán Autonóm Közösségben az elszakadási törekvések megerősödése. A katalán népszavazással kapcsolatos alkotmányjogi vita ugyanis rámutat arra, hogy a kielégítő szabályozás ellenére a katalán önkormányzatiság egyik leggyengébb pontja, egyfelől a pénzügyi autonómia hiánya, másfelől pedig a központi kormány és a törvényhozás befolyásolási lehetőségének korlátozottsága. Úgy gondolom, hogy a közeljövőben az Alkotmánybíróság függetlenségi népszavazás felfüggesztéséről szóló döntése miatt tovább fog nőni az érdekellentét a madridi központi kormány és a katalán regionális kormány között. A jelenleg kormányzati pozícióban lévő Spanyol Néppárt (PP) ugyanis határozottan elutasítja az alkotmánymódosítást és megfelelőnek tartja az 1978-ban elfogadott alapchartában a katalánoknak biztosított, széles körű önkormányzati jogosítványokat. Véleményem szerint az elkövetkező időszakban mindenképpen egy hosszas tárgyalási folyamatnak kell megindulnia Katalónia és a madridi kormány között, melynek sarkalatos pontja lesz az autonóm közösségek finanszírozásáról szóló törvény képviselőházi módosítása. A jelenlegi helyzet mindkét fél számára elfogadható és kompromisszumos rendezése ugyanis elképzelhetetlen az autonóm közösségek finanszírozásáról szóló törvény módosítása nélkül.



A JÁRADÉKOS ÁLLAM ÉS A JÁRADÉKGAZDASÁG JELENSÉGE A POSZT-SZOVJET KÖZÉP-ÁZSIAI KÖZTÁRSASÁGOK PÉLDÁJÁN GYENE PÁL Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar adjunktus [email protected] Az előadás a közel-keleti és Perzsa-öböl menti olajtermelő és exportáló államok példája alapján a „járadékgazdaságról” illetve „járadékos államról” absztrahált elméletek fogalmi keretrendszerét alkalmazva kíséreli meg feltárni a közép-ázsiai köztársaságok gazdasági helyzete és politikai berendezkedése közötti kapcsolatot. „Járadékgazdaság” alatt olyan nemzetgazdaságot értünk, ahol az állami bevételek döntő részben külső, a hazai termelő szektoroktól független forrásokból származnak (nyersanyag export, vendégmunkások hazautalásai, az ország infrastruktúrájának bérbeadása stb.). A „járadékos állam” esetében a külső jövedelmek nem közvetlenül a társadalom tagjaihoz folynak be (mint például a vendégmunkások hazautalásai esetében), hanem társadalomnak egy szűk felső vezetőrétege, végső soron maga a kormányzat az amelyik rendelkezik az elosztásuk felett. Mivel az állampolgárok függenek gazdaságilag az államtól, nem pedig fordítva, így a politikai vezetés nincs „rászorulva” a demokratikus legitimációra. A „járadékos államok” vertikális irányú patrónus-kliens logikájának működéséhez a képviseleti demokráciánál megfelelőbb keretet biztosít egy neopatrimoniális karakterű autoriter politikai berendezkedés. Fő megállapításunk szerint a vizsgált ötből három állam: Kazahsztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán teljes mértékben kimeríti a nyersanyag exportbevételektől függő „járadékos állam” fogalmát. Politikai berendezkedésük is ennek megfelelő stabil neopatrimoniális jellegű rezsim képét mutatja. Ezzel szemben Kirgizisztán és Tádzsikisztán exportálható nyersanyagokban szegény, mindazonáltal külső forrásokra nagymértékben ráutalt „fél-járadékos” államok, avagy „járadékgazdaságok. Politikailag a másik három rezsimnél lényegesen ingatagabb, ám összességében autoriter karakterű oligarchikus, „klán alapú” rendszerek. A „járadékos állam”illetve „járadékgazdaság” jellegből adódó függőségek a szóban forgó államok külpolitikai orientációját is nagyban meghatározzák.



A HATÉKONY KORMÁNYZÁS MÉRŐSZÁMAI ÉS MÉRÉSI MÓDSZEREI MAROSÁN BENCE PÉTER Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály adjunktus [email protected] Az előadásban a következő kérdésre keresem a választ: milyen objektív mérési módszerek vannak, amelyekkel valamely ország kormányzásának hatékonyságát mérni lehet? Az előadásban a következő tézis bizonyítására teszek kísérletet: léteznek objektív módszerek, amelyekkel meg lehet állapítani, hogy egy ország vezetése hosszú távon hatékony, kedvező lehet az adott ország lakosságának túlnyomó többségére nézve; vagy éppen ellenkezőleg: pontosan lehet igazolni a megállapítást, hogy rossz irányba halad az ország, és a folyamatban lévő politikai mechanizmusok nagy valószínűséggel vezetnek az ország gazdasági stagnálásához vagy egyenesen lecsúszásához, bezárkózáshoz, a lakosok szabadságjogainak szűküléséhez, általános kedélyállapotuk romlásához (a „boldogságindex” csökkenéséhez). Az előadásban részben Daron Robinson és James Acemoglu amerikai szerzőpáros immár sikerkönyvének számító „Miért buknak el a nemzetek?” c. művének ezzel kapcsolatos néhány megállapítására szeretnék kitérni, (az extraktív és inkluzív rendszerek bizonyos sajátosságainak rövid ismertetésével); másfelől pedig a legáltalánosabb, forgalomban lévő mérési módszereket szeretném bemutatni, amelyekkel egy ország működésének bizonyos elemeit vizsgálni szokták, (Worldwide Governance Indicators, Corruption Perception Index, Freedom Index, Democracy Index stb.). Ezeknek a mérési módszereknek az esetében egységes, általános, „ország-semleges” eljárásokról van szó, amelyek egységes vizsgálati rendszert alkalmaznak a különböző államokkal szemben. Így nemzetközi és kronológiai összehasonlításban tényleges pártatlan és tartalmas adatokat kaphatunk azzal kapcsolatban, hogy az egyes országok fejlődnek-e, stagnálnak vagy éppen visszafejlődnek.



BÍRÓSÁGI MEDIÁCIÓ KAPUJÁBAN DR. SZEKERES DIÁNA PHD. Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg főiskolai docens [email protected] „A mediáció nem csupán egy alternatíva- a bírósági peres eljárások helyett. Hanem a pereskedés általános részévé vált, amit a bírák is szorgalmaznak, és a perben érintettek is egyre inkább elfogadnak. Ha bármivel versenybe állíthat, akkor az nem annyira a pereskedés, mint inkább a választott bíráskodás, az arbitráció, mert így kerülhetők el a peres eljárás formalitásai és technikai bonyodalmai. A mediáció nem riválisa a pereskedésnek. Eltér attól és a különbségek igen lényegesek.”2 Az alternatív vitarendezési eljárások bíróságon belüli lebonyolításának legfőbb és legújabb eszközeként funkcionál a bírósági közvetítői eljárás. A bírósági közvetítés jog-intézményének bevezetési időpontja 2012 novembere, amikor is kezdetben hat törvény-széken 12 bírósági közvetítő járt el. Új jogintézményként a közvetítői törvényben lefektetett alapelvek tiszteletben tartása mellett a polgári peres, illetve nemperes eljárásokhoz kapcsolódóan alkalmazható az eljárás igénybe vétele. A vitában érintett felek a per helyett párbeszéd segítségével jutnak el a megegyezésig. Olyan típusú bíróság előtti eljárás, amelyben a közvetítői törvényben lefektetett alapelvek tiszteletben tartása mellett egy, a bíróság által kijelölt bírósági közvetítő személy a vitás felek számára lehetőséget biztosít a konfliktuskezelésben. A mediáció lehetővé teszi a perek megelőzését, illetve helyettesítheti a későbbi elhúzódó, hosszadalmas peres eljárást. Az eljárás számtalan előnyt vonultat fel mivel a felek a problémára maguk derítik fel a megoldást, maguk is hozzák létre az egyezséget, amely megegyezéssel mindkét fél nyertes-nyertes pozícióba juthat. A döntés tehát a felek kezében marad, és a megegyezésre tekintettel illetékkedvezményben részesíthetőek. Továbbá külön előny az eljárás illetékmentessége, valamit az is, hogy nélkülözi a bizonyítási eljárás lefolytatását. A végső megegyezés pedig a feleket egymás iránt bizalommal töltheti el, javíthatja az emberei kapcsolatot közöttük. Abban az esetben, ha nem kerülne mégsem sor a döntésre, akkor a felek helyett a bíróság kerül döntési pozícióba. Az eljárás három együttes feltétel mentén valósulhat meg: a felek között peres vagy nemperes eljárás kell, hogy fennálljon, közösen kell előterjeszteniük írásban kérelmet a közvetítői eljárás megindítására, valamint olyan bíróságra kell megérkeznie a kérelemnek, amely bírósági közvetítői feladatokat is ellát. 2013. év végén már tizenhat törvényszék keretén belül húsz bírósági közvetítő működött, míg 2014-ben minden törvényszéken és a nagyobb bíróságokon közvetítőként eljár bírósági titkár, vagy bíró került alkalmazásra. 2013-ban 440 közvetítői eljárás zajlott az országban, melyekben 250-nél több megállapodás született. 2014. év első három negyedévében pedig a 2014-ben megindult 440 eljárásból csaknem 260 ügyben született megállapodás.

Lord Slynn of Hadley, In: Freddie Srasser, Paul Randolph: MEDIÁCIÓ a konfliktusmegoldás lélektani aspektusai, Nyitott Könyvműhely Kiadó, Budapest, 2005. 13. o. 2



A FOGYASZTÓK VÉDELME AZ ÚJ PTK.-BAN DR. JUR. HÁMORI ANTAL PHD Budapesti Gazdasági Főiskola főiskolai docens [email protected] Az előadás az új Ptk. fogyasztói többletvédelmet biztosító rendelkezéseiről szól, összehasonlítva azokat a korábbi szabályozással. Az új Ptk. alkalmazásában fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. E definíció jelentős változást hozott a régi Ptk. szabályozásához képest, amely szerint fogyasztó a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy, vagyis nem csak természetes személy. Az új Ptk. a fogyasztói többletvédelmet nem a régi Ptk. megoldásával, a fogyasztói szerződés definíciójával fejezi ki, hanem – bár az új Ptk. használja a „fogyasztói szerződés” szövegezést – a „fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés” szövegrésszel. Az új Ptk. alkalmazásában vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. Az új Ptk. e fogyasztói többletvédelmet a zálogjog, a szerződés megkötése és értelmezése, a szerződés érvénytelensége, a szerződés teljesítése, a szerződésszegés, az adásvételi szerződés általános szabályai, a biztosítéki szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai körében jeleníti meg, de az utazási szerződés szabályozásának fogyasztóvédelmi relevanciája is megemlítendő.



Turizmus, mőbilitás, kőmmunikáció

A turizmus, mint elmenygázdáság Helyszín: E. I. 23. | Szekcióelnök: Dr. Főrmádi Kátálin

15.00-15.20

MICHALKÓ GÁBOR – DR. JANCSIK ANDRÁS – TEVELI-HORVÁTH DOROTTYA – KISS KORNÉLIA – SULYOK JUDIT A BALKÁN(I)SÁG TURISZTIKAI ÉRTELMEZÉSE A TRIPADVISOR UTAZÁSI PORTÁL TARTALOMELEMZÉSE ALAPJÁN

15.20-15.40

SZITA KLÁRA A MINDENNAPOK TAPASZTALATA: ÉLMÉNY VAGY AZ ÉLMÉNYVÁRÁS PROFITORIENTÁLT TELJESÍTÉSE?

15.40-16.00

SCHULTZ ÉVA A GLOBALIZÁCIÓS LUXUSSZIMBÓLUMOK SZEREPE DUBAJ ÉS ABU DZABI TURIZMUSÁBAN

16.00-16.20

DR. KOVÁCS DEZSŐ A TURISTA ÉLMÉNYE VAGY ÉLMÉNY A TURIZMUSBAN. MEGFONTOLÁSOK ÉS KUTATÁSI JAVASLAT.

16.20-16.40

FALUVÉGI KATALIN NÓRA AZ UTAZÁS(ÉLMÉNY) EGY KÜLÖNLEGES ASPEKTUSA: A TÖBBNYELVŰSÉG

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20

17.20-17.40

DR. KARSAI ÁRPÁD A TURIZMUS ÉLMÉNYSZEMLÉLET ELMÉLETE ÉS A TDM-EK ÉS TOVÁBBI TURIZMUSPROMÓCIÓS ÜZENETKÖZVETITŐK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON 2014–BEN HÜBNER ANDREA LIEU ÉS MILIEU: MOTIVÁCIÓ ÉS ÉLMÉNY AZ EMLÉKHELYEK TURIZMUSÁBAN



A BALKÁN(I)SÁG TURISZTIKAI ÉRTELMEZÉSE A TRIPADVISOR UTAZÁSI PORTÁL TARTALOMELEMZÉSE ALAPJÁN MICHALKÓ GÁBOR – JANCSIK ANDRÁS – TEVELI-HORVÁTH DOROTTYA – KISS KORNÉLIA – SULYOK JUDIT [email protected] A Balkán egykor a turizmus európai fellegvárai közé tartozott. A rendszerváltozás, a délszláv polgárháború, a globális recesszió, illetve azok politikai, gazdaságitársadalmi következményei jelentős mértékben átformálták a térség turisztikai kínálatát, ezzel összefüggésben a kereslet volumenét és összetételét. Az elmúlt negyedszázadban bekövetkezett változások ellenére a turizmus továbbra is a térség húzóágazatainak egyike, sikere kihat a helyi lakosság életminőségére. A vendégforgalom mutatóit a Balkán imázsa jelentősen befolyásolhatja. Az internetalapú közösségi médiának és a legmodernebb mobilkommunikációs eszközöknek köszönhetően a térségre vonatkozó asszociációk megerősíthetők vagy módosíthatók, különösen a képzettársításokat formáló friss turisztikai tapasztalatok válnak bárki számára elérhetővé. Mivel a Tripadvisor utazási portálra feltöltött észrevételekben jól megragadhatók a balkán(i)ság, a Balkánnal kapcsolatos imázs lényegi elemei, ezért az előadás ennek az adatbázisnak az elemzésével kíván közelebb kerülni a fogalom turisztikai vonatkozású tartalmához. Az előadás adatbázisát a TripAdvisor információi szolgáltatták, a népszerű utazási portálról származó 4174 olyan vélemény képezi az elemzés alapját, amelyben szerepel a Balkán szó. Ha a Balkán mint földrajzi név a turizmusban eredményesen hasznosítható márkává válna, az nemcsak a térség gazdasági-társadalmi felzárkózását, geopolitikai értelemben vett stabilitását, hanem az Európai Unió bővülésének folyamatát, biztonságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását is segíthetné. Az előadás célja kettős. Egyrészről a Balkánon kívül fekvő országok Balkán elnevezésű, vagy az igénybevétel során balkáni élményeket generáló turisztikai szolgáltatóival kapcsolatos fogyasztói vélemények feltárásával megismerni a balkáni kínálat sajátosságait. Másrészről a vizsgálat során a Balkánhoz sorolt országokban igénybe vett turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok elemzésével megismerni, hogy mi tekinthető a Balkán(i)ság turisztikai tartalmának, vagyis a látogatók véleménye szerint mitől válik balkánivá egy szolgáltatás. Az előadásban közreadott eredményeket megalapozó vizsgálat A regionális jóllét és wellness koncepciók alkalmazási lehetőségei és IKT támogatással megvalósuló fejlesztési lehetőségei a Balkánon című, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA_AIK_12-1-2013-004) finanszírozott kutatás keretében zajlott.



A MINDENNAPOK TAPASZTALATA: ÉLMÉNY VAGY AZ ÉLMÉNYVÁRÁS PROFITORIENTÁLT TELJESÍTÉSE? SZITA KLÁRA Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóiapri és Idegenforgalmi Kar külsős oktató [email protected] Az előadás témája az angolszász és orosz nyelvterületekről Budapestre érkező turisták a kulturális örökség kincsestárában szerzett élményei. Milyen motivációk játszanak fontos szerepet Budapest kiválasztásában? A vendégelégedettségi kérdőívek általában néhány sorban, leginkább néhány szóban foglalják össze az adott desztinációban megélt pozitív/negatív élményeket; teljesült/nem teljesült elvárásokat. Kiemelt fontossággal bír ezért az a tény, hogy az idegenvezetők együtt élik át turistáikkal az élményvárás megvalósulását és annak elmaradását is. Milyen szerepet játszanak a beutazó turizmusban dolgozó idegenvezetők, mint az örökségi közösség (heritage community) meghatározó szereplői az információk átadásában? Ki, mikor és milyen formában készíti fel őket az élményközpontú tevékenység elsajátítására? Ki, mikor és milyen formában ismerteti meg a gyakorló idegenvezetőket az adott örökségi közösség, - mint befogadó közösség -, elvárásaival, naprakész kínálatával? Hogyan építik munkájukba az utazásszervezők az aktív vendégkapcsolatokból szerzett idegenvezetői tapasztalatokat? Hogyan teljesül az idegenvezetői munka során legtöbbet hallott elvárás: „Mutasson valami olyat, amit csak én/mi most láthatunk, és most élhetünk meg a városban”? Végül, a mindennapok tapasztalataira építve; milyen Budapest élményközpontú jövőképe? Hiszen a Magyarország által 2012-ben ratifikált Faro-i egyezmény kimondja, hogy elő kell segíteni Európa közös örökségének megőrzését, mindenkit bátorítanak, hogy vegyenek részt a kulturális örökség azonosításában, tanulmányozásában, értelmezésében, védelmében, megőrzésében és bemutatásában. Visszavágynak-e a turisták Budapestre?



A GLOBALIZÁCIÓS LUXUSSZIMBÓLUMOK SZEREPE DUBAJ ÉS ABU DZABI TURIZMUSÁBAN SCHULTZ ÉVA Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar külsős oktató [email protected] Az előadás témája a globalizációs luxusszimbólumok szerepe az Egyesült Arab Emírségek – azon belül kiemelten Dubaj és Abu Dzabi – turizmusában. Az elmúlt két évtizedben szinte a földből kinőtt, tipikus posztkolonizációs fejlődési jellegzetességeket felmutató olajállam tudatosan alapozta jövőjét jelentős részben a turizmusra. Az ehhez szükséges kínálat megteremtésében meghatározó szerepet kaptak a fent említett szimbólumok, például a felhőkarcolók – köztük a világ legmagasabb épülete, sokáig a világ legmagasabb szállodája - és egyéb építészet-technikai csúcsteljesítmények – mint a mesterséges szigetek –, az imázs meghatározó elemévé vált a folyamatos világrekord-állítás is. A „Destination Dubai” – melyhez a ”massclusivity” és a „retailtainment” fogalma kapcsolható leginkább – megteremtésére való törekvés sikerét a turisztikai statisztikák eddig igazolták. Az előadás vizsgálja egyrészt az autentikusság kérdését. A muszlim országokban megszokottaktól eltérően a helyi örökség nem, vagy alig jelenik meg a kínálatban, ami felveti – többek között – a transzportálhatóság gondolatát (a versenytársak már megjelentek Közép-és Kelet-Ázsiában). Az előadás a fentiek mellett a megújulás lehetőségeire fókuszál. A szabadidős turizmuson belül a tervezett világhírű múzeum franchise-ok létrejöttével teret nyerhet a kulturális motiváció miatti látogatás a jelenlegi bevásárló- és üdülőturizmus mellett (ez segíthet részben megoldani a fenntarthatóság problémáját is, amivel az arab állam az elmúlt évtized pazarló energiafelhasználása miatt szembesült).



A TURISTA ÉLMÉNYE VAGY ÉLMÉNY A TURIZMUSBAN. MEGFONTOLÁSOK ÉS KUTATÁSI JAVASLAT. DR. KOVÁCS DEZSŐ [email protected] Az ember élményeken keresztül éli meg érzelmi és spirituális életét. Az élményekről a szociológiai irodalom azt tartja, hogy az élményeket a szubjektum állítja elő, a külső benyomások feldolgozás nélkül nem válnak élménnyé. Az élménygazdaságot a fejlett világban egy új gazdasági paradigmának tartják, mely szerint az élmények biztosítása adhat további bevételt a gazdaság minden ágazatában. A turizmus mint élményágazat és az élménygazdaság egy fontos ágazata azzal a paradoxonnal írható le, hogy tárgyáról, az élményről, amit ’piacra visz’, annak létrejöttéről, intenzitásáról, típusairól, jellegzetességéiről, következményeiről, fennmaradásáról keveset tud. Előadásom e téma kutatására tesz javaslatot.



AZ UTAZÁS(ÉLMÉNY) EGY KÜLÖNLEGES ASPEKTUSA: A TÖBBNYELVŰSÉG FALUVÉGI KATALIN NÓRA Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóiapri és Idegenforgalmi Kar adjunktus [email protected] Voltak idők és helyek, amikor és ahol a többnyelvűség különleges helyzetnek számított. Ha azonban a kérdéshez történetileg közelítünk, hamar rájövünk, hogy a valóság épp ezzel ellentétes képet mutat: nem a többnyelvűség, hanem az egynyelvűség volt a ritkább állapot. (Napjainkban megint ez az állapot kezd jellemzővé válni, természetesen más okokból, mint bő egy évszázaddal korábban.) Kutatásaim során a 19. és 20. század fordulóján felnövő, a 20. század első évtizedeiben aktív, alkotó többnyelvű személyekkel foglalkozom. Ezeknek a személyeknek a társadalmi helyzetében, életútjukban, szokásaikban stb., nem meg-lepő módon, számos közös vonás van, ilyen például a műveltség és a folyamatos művelődés kitüntetett helye. A művelődésre kiváló lehetőséget nyújt az utazás. Előadásomban ezek közül a személyek közül az orosz-szovjet orvosnőt, Sabina Spielreint a középpontba helyezve mutatok rá utazás, művelődés és az életpálya néhány találkozási pontjára.



A TURIZMUS ÉLMÉNYSZEMLÉLET ELMÉLETE ÉS A TDM-EK ÉS TOVÁBBI TURIZMUSPROMÓCIÓS ÜZENETKÖZVETITŐK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON 2014 –BEN DR KARSAI ÁRPÁD [email protected] Szakmai közhely lett, hogy a turizmus a szolgáltatásokon keresztül élményeket biztosít. E felismerések elméleti térhódítását jelenti, hogy a fogalmi általánosítás elérte a turizmus szakma meghatározó elméleti megközelítését, magát a turizmus definiciót is. A turizmus immár nemcsak „...a személyek... szabad helyváltoztatása ,valamint az azokból eredő... szolgáltatások ..” WTO Hágai Nyilatkozat (Lengyel 2004) hanem „A turizmus az egyén élményszerzéssel párosuló környezetváltozása, amelynek során szolgáltatások igénybevételére kerül sor” (Michalkó 2012). A Turizmus hazai tudományos folyóirata a Turizmus Bulletin is egyre több publikációnak és kutatásnak ad helyet e témában (Zátori 2014, Dr Kovács 2014). E megközelítések egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a befogadó egyénnek, s az egyén általi alakító elsajátításnak (G.Schulze 1995). Az élmény központba kerülése után számos szerző azt kutatta, hogy hogyan kapcsolódik az élmény a fogyasztóhoz: PineGilmore „előállított élményteremtés koncepciója”(Pine, Gilmore 1998) után Prahalad-Ramaswarny (2004) a közös élményteremtés mechanizmusát vázolta fel. Boswijk et al (2007) már érték együtt alkotásról és a vendég önirányításáról értekezik. Zátori (2014) érdekes kutatása azt vizsgálta, vajon a hazai szolgáltatók egy körében ezek az élményfelfogások a gyakorlatban is megjelennek-e. Előadásomban a turizmus jelenségének új megközelítését, élményfelfogását egy más közegben; a turizmus promóció oldaláról vizsgálom. Vizsgálatom tárgya az hogy a hazai desztinációs marketing, nevezetesen a TDMek, továbbá turizmussal is rendelkező önkormányzatok promóciójában , mennyire jelenik meg az új turizmusszemlélet. Hogyan szólítja meg a vendéget a helyi vagy térségi szolgáltató, mennyire manifesztek a turizmus területén elért pszichoszociológiai megközelítések, eredmények. A tudomány és a turizmus üzleti mindennapjai köszönőviszonyban vannak-e egymással.



LIEU ÉS MILIEU: MOTIVÁCIÓ ÉS ÉLMÉNY AZ EMLÉKHELYEK TURIZMUSÁBAN HÜBNER ANDREA Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóiapri és Idegenforgalmi Kar külsős oktató [email protected] Jelen tanulmány Pierre Nora Lieu de Mémoire fogalmával kísérel meg közelebb lépni a turisztikai élmény és motiváció fogalmához. Feltételezésünk szerint a tourist gaze jelensége (Urry,1990) szociálpszichológiai értelemben bizonyos mértékig spirituális élmény, mely főképpen az emlékhelyek esetében vallásosnak nevezhető motivációt, élményt és interpretációt feltételez. Kérdés tehát, hogy az autentikus élmény mennyiben valóságos, illetve mennyiben fiktív, mennyire személyes vagy mennyire közösségi, valamint, és főképpen, hogy a turizmus milyen módon teremti meg, illetve használja fel a jelenséget. További elemzés tárgya, hogy a helyszín, a földrajzi hely, vagyis a táj (landscape) milyen módon alakul át a turisztikai élményben emlék-tájjá (memory–scape, Basu, 2013) ill. álom-tájjá (dreamscape, Edensor, 2002). Érintjük, hogy a hely szelleme (genius loci) és a milieu fogalmak kulturális hagyományai a fenti megközelítések tekintetében nyernek-e, és ha igen, milyen új értelmezést. Példáink az irodalmi emlékhelyek és a filmturizmus köréből vesszük.



Üzleti szákőktátás es pedágőgiá Helyszín: E. I. 24. | Szekcióelnök: Dr. Farkas Julianna

15.00-15.20

DR. THUMA ORSOLYA A Z GENERÁCIÓ ÉS AZ ISKOLA

15.20-15.40

BOGNÁRNÉ SZIGETI EDIT „A XXI. SZÁZAD TANÁRI KOMPETENCIÁI” – BESZÁMOLÓ EGY NEMZETKÖZI TANULMÁNYÚTRÓL

15.40-16.00

DR. LÁNYI KATALIN VÁLTOZÁSOK A KIVÁNDORLÓ NŐK KAPCSOLATI HÁLÓZATÁBAN

16.00-16.20

TASI PÉTER – ZSIGMOND SZÁVA HALLGATÓI MOTIVÁCIÓ ÉS VÁLLALKOZÓI ATTITŰD VIZSGÁLATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLÁN A GUESSS KÉRDŐÍV MENTÉN

16.20-16.40

DR. FARKAS JULIANNA HÁTRÁNYOS HELYZETŰ DIÁKOK AZ ESETTANULMÁNYOK TÜKRÉBEN

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20

RADÁCSI LÁSZLÓ – CSILLAG SÁRA – KISS GABRIELLA FELELŐSSÉGTUDATOS OKTATÁS – FELELŐSSÉGTUDATOS HALLGATÓK?

17.20-17.40

SIPOS MARIANNA MINTÁK A SZOFTVERTERVEZÉSBEN ÉS AZ OKTATÁSBAN



A Z GENERÁCIÓ ÉS AZ ISKOLA DR. THUMA ORSOLYA Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóiapri és Idegenforgalmi Kar, Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet docens [email protected] Z generációnak nevezik a ma 5-20 éves korosztályt, akiknek az első hulláma már megérkezett a felsőoktatási intézményekbe. Ők az első olyan nemzedék, amely teljes egészében a digitális forradalom utáni világban szocializálódott, a fogyasztói társadalom és a digitális kor gyermekei. Az őket oktató tanárok java része ugyanakkor még teljes egészében a virtuális világ megjelenése előtt nőtt fel, a régi világban szocializálódott, és sokszor teljesen értetlenül áll a mai fiatalok világával szemben. Az iskolák minden szintjén a fejlett világban gondot okoz, hogy a régi tananyagokkal és módszerekkel egyre kevésbé lehet tanítani ezt a nemzedéket, megnőtt a feszültség a diákok és a tanárok között. A tanulók unják az órákat, motiválatlannak, érdektelennek látszanak, megszaporodtak a magatartási problémák. Az előadás egyrészt arra keresi a választ magyar és külföldi kutatások alapján, hogy valójában miben tér el a Z generáció a korábbi generációktól a szocializációját és a kognitív fejlődését tekintve. Másrészt igyekszünk felvázolni olyan módszereket, amelyek közelebb hozhatják az oktatást a Z generációs tanulók igényeihez.



“A XXI. SZÁZAD TANÁRI KOMPETENCIÁI” – BESZÁMOLÓ EGY NEMZETKÖZI TANULMÁNYÚTRÓL BOGNÁRNÉ SZIGETI EDIT Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék adjunktus [email protected] 2

A „Teachers' competencies for the 21st century” című nemzetközi szakmai tanulmányi úton az Európai Unió CEDEFOP ösztöndíjával volt lehetőségem részt venni 2014 tavaszán. A Szlovéniában megrendezett tanulmányi úton 9 európai ország tanárai vettek részt, ezzel is biztosítva a csoportban a lehető legszínesebb tapasztalatcserét, melynek során tájékozódhattunk az egyes országokban zajló oktatást és képzést érintő legfontosabb tendenciákról. A szakmai programok és a résztvevőkkel történő beszélgetések során megállapíthattuk, hogy az európai társadalom egyik legfontosabb kérdése a XXI. században a tanulás. A főbb gondokat és megoldásokat áttekintve, számos hasonlóságot sikerült azonosítanunk a résztvevő országok gyakorlatában. Ilyen témák pl.a demográfiai változások, az információs-kommunikációs technológiai változások hatása a felnövekvő generációk életmódjára, tanulási szokásaira és társas kompeten-ciáikra, a helyi közösségek szerepe a tanulásban, nehéz körülmények között élő réte-gek bevonása, tanulási nehézségekkel küzdők segítése, differenciálás, az elmélet és a gyakorlat összhangja a szakképzésben, helyi cégekkel való együttműködés, egészséges életmód, környezettudatosság, stb. A fő kérdésünk, amelyre együtt kerestük a választ: Milyen készségekkel kell rendelkeznie a XXI. század tanárának ahhoz, hogy mindezeket a problémákat kezelni tudja? Tudjuk, hogy a tanítás és oktatás ma már nem elsősorban ismeretátadásról szól, hanem inkább az ismeretekhez való hozzáférés, az ismerethalmazban való eligazodás és az ismeretek gyakorlati alkalmazásának a segítése. A kérdést tehát talán nem is lehet egyértelműen megválaszolni, de azt megállapíthattuk, hogy egy tanár soha nem hagyhatja abba a tanulást. A csoport közös nyelve az angol volt. Mindannyian megállapítottuk, hogy a szakmai tartalmon kívül a tanulmányi út egyik legfontosabb hozadéka – összhangban az Európai Unió nyelvi stratégiájával – az idegen nyelvi kommunikációs készségünk fejlesztése volt. Így saját tapasztalatommal tudtam megerősíteni azt a nézetemet, hogy a külföldi képzés és rövid tanulmányi utak rendszeres oktatási-képzési folyamatba történő integrálása jelentősen fokozhatná hallgatóink szakmai idegennyelv-tanulási motivációját és a nyelvtanulási hatékonyságot, növelve ezzel munkaerőpiaci, mobilitási esélyeiket.



VÁLTOZÁSOK A KIVÁNDORLÓ NŐK KAPCSOLATI HÁLÓZATÁBAN DR. LÁNYI KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola tudományos munkatárs [email protected] Az Európai Unióhoz való kapcsolódásunk, és különösen a munkaerőpiac megnyitása után az addigiakhoz viszonyítva látványosabb mértékű kivándorlásnak lehetünk tanúi az utóbbi kevesebb mint egy évtizedben. Ez a társadalmi jelenség a szemünk előtt zajlik, és még elég új jelenségnek tekinthető, így a kutatás társadalmi hasznossága és aktualitása egyértelműen látszik. Kutatási projektemben a kivándorlás társadalmi hatásait szeretném vizsgálni. Az első lépcsőjében egy szűkebb célcsoportot célzok meg: a felnőtt korú, magukat már eltartó és külföldre munkavállalás és életvitelszerű tartózkodás céljából kivándorolt nőket és itthon hátrahagyott kapcsolati hálójukat, családtagjaikat szeretném első körben vizsgálni. Az előadásomban a kutatás aktuális állását kívánom szemléltetni az első eredmények bemutatásával.



HALLGATÓI MOTIVÁCIÓ ÉS VÁLLALKOZÓI ATTITŰD VIZSGÁLATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLÁN A GUESSS KÉRDŐÍV MENTÉN TASI PÉTER – ZSIGMOND SZÁVA Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar [email protected], [email protected] A felsőfokú oktatási intézmények Európaszerte keresik azon új és innovatív oktatási módszereket, amelyek képessé teszik a munkaerőpiac által támasztott követelményeknek való megfelelésnek. Az úgynevezett learning-by-doing alapú módszerek, valamint a duális oktatás kulcsszóként tűnnek fel a témában. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kara ezen elvárásoknak megfelelve, 2012ben indította el úgynevezett Team Academy elnevezésű képzését. Ennek célja, hogy kialakítsa és fejlessze a hallgatók vállalkozói kompetenciáit a főiskola falain belül, de mégis szoros kapcsolatban az üzleti élet képviselőivel. A magyar, közgazdásznak tanuló hallgatók körében az általános vállalkozói magatartás meglehetősen alacsony szinten áll. Jelen tanulmány a BGF egészének, valamint a Team Business szakirány hallgatóinak vállalkozói hozzáállását, motivációjt és vállalkozásokkal kapcsolatos terveit hasonlítja össze a GUESSS kérdőíves felmérésének tükrében.



HÁTRÁNYOS HELYZETŰ DIÁKOK AZ ESETTANULMÁNYOK TÜKRÉBEN DR. FARKAS JULIANNA Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóiapri és Idegenforgalmi Kar Intézetvezető, főiskolai tanár [email protected] A bolognai rendszer szerinti osztott, levelező munkarendű, mester fokozatú diplomát adó közgazdász tanárképzésünkön számos olyan hallgató vesz részt, aki az ország vagy a főváros valamely erősen hátrányos helyzetű térségében/kerületében tanít. A „Nevelés elmélete és gyakorlata” tantárgy keretein belül az egyik – a gyakorlatra vonatkozó – követelmény, hogy a hallgatóknak esettanulmányt kell készíteniük. Az osztott közgazdász tanárképzés működésének évei alatt évfolyamonként kb. ötven dolgozat keletkezett, melyek közül az utolsó két évfolyam csaknem száz tanulmányát dolgoztam fel meghatározott szempontok szerint. (Természetesen a hallgatók tudomásával és beleegyezésével) A pedagógiai esettanulmány elkészítéséhez részletes instrukciókat kapnak a hallgatók, kitérünk arra, hogy mi minden lehet az esettanulmány tárgya, milyen metodológiai elveket kell figyelembe venni, honnan és miképpen lehet hiteles adatokhoz jutni, hogyan kell a szükséges kutatást előkészíteni, mi az esettanulmány ajánlott menete, milyen dokumentumokat érdemes áttekinteni, hogyan épüljön fel a dolgozat. Külön felhívjuk arra a figyelmüket, hogy a tanulmány ne leíró jellegű legyen, hogy az adott esetet elemezzék és értékeljék is, fogalmazzák meg a saját véleményüket és próbáljanak meg általános következtetéseket levonni, azaz túlmutatni egy konkrét történésen, és folyamatokban, tendenciákban gondolkodni. Az esettanulmány kiválóan alkalmas a későbbi feladatok – mint például a portfólió és a szakdolgozat – metodikai és tartalmi előkészítésére, hiszen szinte elkerülhetetlen eleme az önértékelés, a probléma felvetés és a megoldási lehetőségek felvázolása. Bár terjedelmét tekintve jóval rövidebb, mint a portfólió vagy a diplomamunka, segítséget nyújthat abban, hogy korán felismerjük és korrigáljuk a tipikus hibákat. Az oktatási rendszernek – mind a köz- mind a felsőoktatásnak az egyik legfontosabb feladata az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a felzárkóztatás illetve a tehetséggondozás. A hátrányok egyrészt genetikai, örökletes, esetleg magzati fejlődési vagy születési rendellenességgel, másrészt a kedvezőtlen szociokulturális környezettel kapcsolatosak. A hallgatók által írt pedagógiai esettanulmányok – érthetően - inkább az utóbb említett tényezőkkel foglalkoznak és keresnek – lehetőségeikhez képest – megoldást a felmerülő kérdésekre. Az esettanulmányok vizsgálják a szakiskolás, szakközépiskolás diákok családi hátterét, az adott régió adottságait, az iskola és a kortárscsoportok pozitív-negatív hatását, értékelik a megoldási kísérleteket, a hátrányok és az előnyök mérlegelésével igyekeznek optimális megoldási koncepciókat kidolgozni. Úgy gondolom, hogy az esettanulmányok statisztikai és tartalmi feldolgozása hasznos információkkal szolgálhat a hátrányos helyzet sokrétű és árnyalt értelmezéséhez mind a közgazdász tanár hallgatók számára, hiszen megoszthatják egymással a tapasztalataikat, mind számunkra, akik a képzést koordináljuk, mivel a bemutatott „esetek” valóban azt a mindennapi pedagógiai gyakorlatot és kihívásokat tükrözik vissza, amelyekkel hallgatóinknak nap, mint nap szembe kell nézniük. Általános vélemény szerint az esettanulmány arra készteti őket, hogy egy pillanatra megálljanak és elgondolkozzanak a saját tanári tevékenységükön, egy kicsit objektívebben szemléljék saját tanári munkájukat és ez által megerősíteni vagy korrigálni tudják a már alkalmazott probléma megoldási stratégiákat.



FELELŐSSÉGTUDATOS OKTATÁS – FELELŐSSÉGTUDATOS HALLGATÓK? RADÁCSI LÁSZLÓ a – CSILLAG SÁRA b – KISS GABRIELLA c Budapesti Gazdasági Főiskola a tudományos főmunkatárs ([email protected]) b főiskolai docens ([email protected]) c adjunktus ([email protected]) Az 1990-es évek elejétől egyre intenzívebben, a 2000-es évek elején a globális válsághoz kapcsolódva egyre több fórumon és egyre hangosabban merült fel a felsőoktatás, kiemelten pedig a gazdasági/üzleti felsőoktatás felelőssége a válságban, a felelőtlen üzleti gyakorlatok újratermelésében, az érték és morálmentes gazdasági modell hegemóniájának terjesztésében (Ghostal 2005). A felsőoktatási intézményi válaszok egyik irányaként a felsőoktatási curriculumokban egyre több intézményben és képzésen jelentek meg az etikus vállalati működéshez, vállalati felelősség-vállaláshoz (majd később a fenntarthatósághoz) kötődő tantárgyak (Buchholz 1979, Hosmer 1989, Piper 1993, Hidegh-Csillag-Kováts 2012). Ezzel párhuzamosan élénk diskurzus bontakozott ki ezen témakörök különálló tárgyként való oktatásáról avagy az egyes tantárgyakba való integrálásáról, illetve a lehetséges pedagógiai módszerekről. Könnyen belátható (és kutatásokkal igazolható is), hogy a felsőoktatási intézményekben tapasztalt direkt hatások (pl. tantárgyakban átadott ismeretanyagok, kritikai tudatosság fejlesztése) és indirekt hatások (pl. hallgatókkal és oktatókkal, mint munkavállalókkal való tisztességes bánásmód, környezettudatos intézményi működés) sok más tényezővel együtt hatással lehetnek/lesznek a hallgatók gondolkodására, kapcsolódó attitűdjeire. De tudjuk-e, hogy milyen hatásokat észlelnek, és hogyan gondolkoznak erről a hallgatóink? 2014 novemberében és decemberében zajló kérdőíves vizsgálatunkban a BGF hallgatóinak társadalmi felelősségvállaláshoz, felelős fogyasztáshoz kapcsolódó ismereteit, észleléseit és viselkedését vizsgáltuk. Előadásunkban a vizsgálat első eredményeit és ezek lehetséges értelmezéseit mutatjuk be.



MINTÁK A SZOFTVERTERVEZÉSBEN ÉS AZ OKTATÁSBAN SIPOS MARIANNA Budapesti Gazdasági Főiskola főiskolai tanár [email protected] Az informatikai forradalom hatása életünk minden területén, így az oktatásban is érzékelhető. Változnak a tanulás és oktatás lehetőségei és változnak az elvárások is. Ezért is lényeges, hogy bizonyos időközönként felülvizsgáljuk az eddig alkalmazott módszereket, kiegészítsük őket az új technikai megoldások kínálta lehetőségekkel és összevessük az elvárásokat az eredményességgel. A változások követésére, a módszerek elérhetősége során az új lehetőségek felhasználására, valamint az építészetben és a szoftvertervezésben már megkerülhetetlenné vált eszköz alkalmazására született a Pedagogical Patterns Projekt. A projektben dolgozók a világ különböző pontjain szerzett tapasztalataikat gyúrják össze pedagógiai mintákká. A minták kutatása során felhasználva az internet által kínált lehetőségeket hoztak létre oktatásban jól használható oktatásmódszertani mintákat, majd ezeket PLoP (Pattern Languages of Programs) konferenciák kifejezetten az oktatásra specializálódott workshopjain avatták mintákká illetve minta nyelvekké. A csoport munkájának köszönhetően született meg a Pedagogical Patterns Advice for Educators könyv. Jelenleg a számonkérés új mintáinak feltárásán, átdolgozásán dolgoznak a résztvevők.



2015. március 13. 8.00-9.00

REGISZTRÁCIÓ 9.00-10.40 SZEKCIÓÜLÉSEK 10.40-10.50

KÁVÉSZÜNET 10.50-12.40 SZEKCIÓÜLÉSEK 12.40-13.40 EBÉD

13.40-15.20 SZEKCIÓÜLÉSEK 15.20-15.40

KÁVÉSZÜNET 15.40-18.00 SZEKCIÓÜLÉSEK



Gázdáságinfőrmátiká: LOST – FANS Helyszín: E. I. 37.| Szekcióelnök: Dr. Gubán Ákos

9.00-9.20

9.20-9.40 9.40-10.00 10.00-10.20

10.20-10.40

VERES PÉTER – DR. BÁNYAI TAMÁS – DR. ILLÉS BÉLA SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMAT KÉSZLETMENEDZSMENTJÉNEK OPTIMALIZÁLÁSA FIREFLY ALAPÚ METAHEURISZTIKÁVAL DR. KÁSA RICHÁRD – TAKÁCS MÁRK LOST, MINT SORBANÁLLÁSI PROBLÉMA DR. KÁSA RICHÁRD – DR. MOLNÁR LÁSZLÓ FANS – A SZURKOLÁS HATÁSAINAK ÉS FORMÁINAK MEGFIGYELÉSE DR. HUA NAM SON A MEALY AUTOMATÁK HATÉKONYSÁGA ÉS TELJESÍTMÉNYE A GAZDASÁGI FOLYAMATOKBAN DR. GUBÁN ÁKOS GAZDASÁGI FOLYAMATOK ENTRÓPIÁJA ÉS MÉRHETŐSÉGE

10.40-10.50

KÁVÉSZÜNET

10.50-11.10

DR. FAUSZT TIBOR ELOSZTOTT VERZIÓKEZELŐ RENDSZEREK AZ OKTATÁSBAN DR. AVORNICULUI MIHAI INTERNETSTRATÉGIA A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA: KIHÍVÁS VAGY LEHETŐSÉG? DR. KOVÁCS ENDRE ÜZLETI ANALITIKA BIG DATA TECHNOLÓGIÁVAL DR. GUBÁN MIKLÓS – BALOGH CSABA A FLUIDÁRAMLÁS RENDSZERÉRE ÉPÜLŐ SZIMULÁCIÓS MODELL BALÁZSNÉ DR. LENDVAI MARIETTA A CRM-RENDSZEREK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A BANKI GYAKORLATBAN

11.10-11.30

11.30-11.40 11.40-12.00 12.00-12.20

12.40-13.40

EBÉDSZÜNET

13.40-14.00

DR. DOBÁK DÓRA – DR. GUBÁN ÁKOS MIÉRT KELL A FANS-KUTATÁS? NAGYNÉ HALÁSZ ZSUZSANNA LOGISZTIKAI VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK AZ OKTATÁSBAN SÁNDOR ÁGNES – DR. GUBÁN ÁKOS REGIONÁLIS STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK SAJÁTOSSÁGAI

14.00-14.20 14.20-14.40



SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMAT KÉSZLETMENEDZSMENTJÉNEK OPTIMALIZÁLÁSA FIREFLY ALAPÚ METAHEURISZTIKÁVAL VERES PÉTER, BÁNYAI TAMÁS, ILLÉS BÉLA Miskolci Egyetem doktorandusz, egyetemi docens, egyetemi tanár [email protected], [email protected], [email protected] A globalizáció hatásai nem csupán a termelésben, hanem a szolgáltatások területén is igen jelentős változásokhoz vezettek, hiszen a szolgáltatási tevékenységet végző vállalatok is felismerték a hálózatszerű együttműködés előnyeit. A szolgáltatási tevékenységek költséghatékony, megbízható működtetése a logisztikai folyamatok optimális kialakítását követeli meg. A szolgáltatási folyamatok működtetése során a termelési folyamatokhoz hasonlóan jelentős anyagszükségletek jelentkeznek, így a készletmanagement problémakörével a szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatban is célszerű foglalkozni. A készletmenedzsment feladatai közé tartozik a készletszintek megállapítása és követése, a készletek mozgásának előrejelzése, a rendelések módjának és időközének megállapítása, a beérkezett és kilépett áruk ellenőrzése és követése. A dolgozat célja egy olyan újszerű modell és azon alapuló optimalizálási algoritmus bemutatása, mely alkalmas a napjaink gazdaságában egyre jelentősebb szereplővé váló szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódó készletezési feladatok optimális megoldására. A dolgozat első részében bemutatásra kerül egy olyan általános modell illetve modellstruktúra, amely alkalmas a hálózatszerű szolgáltatási folyamatok különböző változatainak leszármaztatására és az egyes modellváltozatok tervezési paraméterei közötti kapcsolatok definiálására. Az általános modell tartalmazza azon bemenő paraméterek, korlátozások és kimenő paraméterek közötti kapcsolatok definiálását, melyek alkalmasak gyakorlatban működő szolgáltatási rendszerek és folyamatok vizsgálatára. A modell egyaránt alkalmas naturális mutatókon és költségeken alapuló célfüggvények figyelembevételére. A megalkotott általános modell a következő, ellátási lánc optimális kialakításához kapcsolódó tervezési feladatok leírására alkalmas: (1) optimális készletszintek meghatározása az ellátási kockázat figyelembevételével; (2) optimális beszállítói struktúra meghatározása; (3) beszállítások optimális ütemezése; (4) szükséges szállítási és tárolási kapacitások meghatározása. A fenti tervezési feladatok megoldási módszere a firefly metaheurisztikára épülő algoritmus, melynek segítségével a komplex nagyméretű NP-problémaként értelmezhető feladat optimumközeli megoldása meghatározható. A kidolgozott algoritmus alkalmazhatóságát néhány gyakorlati példán keresztül mutatjuk be. A kidolgozott általános tervezési modellből elkészített problémaspecifikus modellek segítségével demonstráljuk az algoritmust.



FANS – SPORT DR. KÁSA RICHÁRD – TAKÁCS MÁRK Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar tudományos munkatárs – gazdaságinformatikus hallgató [email protected] A gazdasági rendszerek folyamatai a rendszerben való elhelyezkedésüktől függően, mind szerkezetükben, mind működési jellegzetességeikben eltérőek lehetnek. A folyamatok a szervezetben lévő helyük szerint lehetnek termelési és/vagy logisztikai, informatikai, információs, gazdasági, menedzsment, marketing folyamatok. Ezek látszólag igen nagy eltérést mutatnak. Valójában egy dologban megegyeznek, mégpedig minden folyamat esetében legalább egy “objektum” a folyamaton, vagy folyamrészeken végigáramlik, és több részben vagy teljes mértékben felhasználja a folyamat erőforrásait. A vizsgálataink során az vettük észre, hogy egy folyamat tartozhat bármely szervezeti egységhez, minden esetben a benne objektum áramlás határozza meg a folyamat hatékonyságát. Ismertté vált, hogy sok esetben a rendszerekben feltárt folyamatok nem a rendszer belső tulajdonságaiból származnak, hanem korábbról öröklődtek, vagy rossz „beidegződésből” erednek és nem igazán hatékonyak. Egy rendszer akkor működik optimálisan, ha csak a szükséges valós folyamatait tartalmazza, és megszabadul a felesleges elemektől. Amennyiben sikerül a felesleges elemeket – a szobrászathoz hasonlóan – lefejteni a rendszerről, megkapjuk az igazán hatékony folyamatrendszert, amelyet a rendszerben áramló elemek fognak irányítani és meghatározni. Az itt felvázolt hatékony rendszerekre vonatkozó kutatásainkat 2013 év elején kezdtük el, és e téma köré alakult meg a LOST (Logistification and Simulation Technologies) in Services kutatócsoport. Kutatásainkban már, mind a modellezési oldalon, mind pedig a folyamatelemzési oldalon több eredményt értünk el. Azonban a vizsgálatainkban nagyon sok nem egyértelmű fogalom és elképzelés merült fel, ezért célszerűnek láttuk ezeket a számunkra alapvető fogalmakat, elképzeléseket egy alapos konceptualizálásnak alávetni. Jelen cikk a folyamatentrópiával foglalkozik.



FANS – A SZURKOLÁS HATÁSAINAK ÉS FORMÁINAK MEGFIGYELÉSE DR. KÁSA RICHÁRD – DR. MOLNÁR LÁSZLÓ Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számvitel Kar – ME GTK tudományos munkatárs – egyetemi adjunktus Korunk egyik különös, de tipikus tünete, hogy a legspontánabb, legelfogultabb és legnagyobb közönség a labdarugó pályák körül gyűlik össze. Hangos, őszinte lelkesedés és a pillanatnyi szenvedélyek valódi mozgása jelenik meg itt, transzparensek, fétisként tisztelt zászlók és jelvények önkéntes használata közben. A hatás sokak számára ismert: a sportban elért győzelmek nemzeti győzelmekké válnak, a vereség nemzeti csapásszámba megy. De vajon mi ezen jelenségek mozgatója? Mi motiválja a tömegeket? Hogyan képesek – bizonyos jól definiált termékek iránt – piacot teremteni a hatalmas marketing apparátust felvonultató vállalatok és hogyan hatnak a sportfinanszírozási döntések a társadalmi elégedettségen keresztül a jólétre? Egyáltalán mi dönti el – egy-két triviális okozaton kívül – azt, hogy bizonyos habitusú, társadalmi helyzetű egyének melyik csapatnak és milyen módon szurkolnak? Hogyan döntenek a szponzorok e tekintetben? Milyen szabályszerűségek figyelhetők meg az intézményesült szurkolásban? Hol vannak ennek a regionális és szociológiai értelemben vett korlátai? Hogyan befolyásolja az egyén, a piac és az állam a focit? Hogyan befolyásolja a foci az egyént, a piacot és az államot? Kutatásunk elején ezek a társadalmi/gazdasági problémák indukálták jelen témát.



A MEALY AUTOMATÁK HATÉKONYSÁGA ÉS TELJESÍTMÉNYE A GAZDASÁGI FOLYAMATOKBAN DR. HUA NAM SON BGF, PSZK, Gazdaságinformatika tanszék főiskolai docens [email protected] Az automata egy elméleti modellje azoknak a rendszereknek, amelyek diszkrét időben működnek, a külső ingerek hatására a belső szabályai szerint megváltoztatják a belső állapotát, és a kimenő jelekkel reagálnak a környezetére. A világ, illetve a gazdaság minden területén különböző formában könnyen találhatók olyan rendszerek, amelyek e modell szerint működnek:  Termelési folyamatokban működő egységek (üzemek, gyárak…)  Üzleti folyamatokban működő szervezetek (üzletek…)  Szolgáltatási folyamatokban működő irodák, központok (Ügyfélszolgálati irodák, bankok…)  Az információ-feldolgozási folyamatokban, a fluidumáram-rendszerekben a csomópontok stb. Jelen cikkben és előadásban elemezzük a Mealy automaták hatékonyságát és teljesítményét, amely talán az ilyen típusú automaták egyik legfontosabb jellemvonása. A Mealy automaták hatékonysága és teljesítménye alapján tudjuk pontosan értékelni a szerepét a gazdasági folyamatokban. A cikkben információ-feldolgozó rendszerekként vizsgáljuk a Mealy automatákat, amelyek input-sztringeket alakítanak át outputtá. Elméleti értelemben és gyakorlati alkalmazásokban egyaránt szükséges a Mealy automaták hatékonyságának, illetve a teljesítményének a vizsgálata. Mivel a Mealy automaták hatékonyságát, illetve a teljesítményét csak a sztringek értéke alapján tudjuk megfogalmazni, az előadásban elsősorban a sztring értékének meghatározását mutatjuk meg. A sztringek értéke alapján felvvázolunk továbbá egy módszert, amely szerint pontosan, formálisan és környezettől függetlenül meg tudjuk határozni a Mealy automaták hatékonyságát és teljesítményét. Több példán keresztül magyarázzuk meg a módszer gyakorlatiasságát, illetve kiemeljük ezen megközelítés előnyét.



GAZDASÁGI FOLYAMATOK ENTRÓPIÁJA ÉS MÉRHETŐSÉGE DR. GUBÁN ÁKOS Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar, Gazdaságinformatika tanszék tanszékvezető főiskolai tanár [email protected] A gazdasági rendszerek belső működését a benne található folyamatok határozzák meg. E folyamatok egy jól definiálható dinamikus szerkezetét határozzák meg a rendszernek. A folyamatrendszer leírására több megoldás létezik, ezen belül is legjobb modelleket a fluidum alapú megközelítések adják. Egy ilyen típusú modellben jól definiált fluidum áramok, streamek node-ok és userek találhatók. Az áramló fluidumok elsődlegesen a csomópontokban transzformálódnak, de előfordul-hatnak „élmenti” transzformációk – amelyeket a modellben egy virtuális node-dal helyettesíthetünk. Egy gazdasági rendszer egy rendezettebb állapotba juttatása során munkavégzés mellett információt is juttathatunk felé. Tételezzük fel, hogy egy gazdasági rendszer folyamatain keresztül úgy működik, hogy közben csak a minimális munkát fektetjük be a működtetésébe. Ekkor lényegében az egyensúlyi állapot közelében működik a rendszer, azaz nagy entrópiával rendelkezik és rendezetlen. Amennyiben azt szeretnénk elérni, hogy a rendszerünk rendezetten (mi esetünkben hatékonyan működjön) energiát (azaz információt) kell a rendszerbe jutatni. A rendszer rendezettsége a közölt információmennyiségével azonos irányban változik. Ebben az előadásban ennek a rendezettségnek, a folyamatokkal való kapcsolatának és az entrópiának az összefüggését vizsgálom meg és kísérletet teszek a belső állapot entrópiájának mérésére módszert adni. Mindez kapcsolódik a LOST in Services kutatócsoport EMMI-26130-2/2013/TUDPOL kutatási támogatásból megvalósuló kutatási projektéhez.



ELOSZTOTT VERZIÓKEZELŐ RENDSZEREK AZ OKTATÁSBAN DR. FAUSZT TIBOR BGF PSZK, Gazdaságinformatika tanszék főiskolai docens [email protected] Egy összetett, csapatmunkában készülő szoftver fejlesztése manapság szinte megoldhatatlan feladat lenne verziókezelő rendszerek használata nélkül. Ezek a rendszerek elsősorban a nyílt forrású fejlesztések menedzselése céljából, az egyidejűleg több fejlesztő által létrehozott és integrált kód változásainak menedzselésére, a változtatások nyomon követésére, a kódkonfliktusok, ütközések feloldására és számos egyéb feladat végrehajtására készültek. A szoftverfejlesztő cégek szinte kivétel nélkül használják ezeket a rendszereket, a szoftverfejlesztési folyamat szerves részét képezik. Természetesen a szoftverfejlesztésen kívül is megvan a létjogosultságuk, többnyire olyan területeken, ahol az egyes dokumentumokat több ember készíti, pl. nagyobb projektek megvalósításánál, törvények, vagy kormányzati dokumentumok készítésénél. A verziókezelő rendszereknek alapvetően két kategóriába sorolhatók, központosított, illetőleg elosztott, amelyek lehetnek nyíltak vagy zártak. Manapság egyre nagyobb tért hódítanak a nyílt/zárt elosztott verziókezelő rendszerek, amelyek nagy rugalmasságot és mindenekelőtt biztonságot nyújtanak a szoftverfejlesztési folyamatban. Az egyes felsőoktatási intézmények interneten fellelhető tanterveit elemezve azt tapasztaltam, hogy a tantárgyleírásokban szinte egyáltalán nem jelennek meg ezek a rendszerek, ami arra enged következtetni, hogy az intézmények nem oktatják, vagy ha igen, képzéseikben szervesen nem jelenik meg ez a téma. Az informatika témájú, különösen a fejlesztői álláshirdetésekben a munkaadók azonban szinte minden esetben megjelölik, hogy elvárják a verziókezelő rendszerek ismeretét. Ezért hasznos lehet egy kutatás végrehajtása, amelynek során felmérés készülhet arról, hogy az egyes oktatási intézmények mit és hogyan oktatják ezeket a rendszereket. További cél lehet az oktatás módszertanának kialakítása, az egyes alapfogalmak és összefüggések beazonosítása, végső soron az elosztott verziókezelő rendszerek oktatásba történő szerves beépítése.



INTERNETSTRATEGIA A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA: KIHÍVÁS VAGY LEHETŐSÉG? DR. AVORNICULUI MIHAI Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar egyetemi adjunktus [email protected] A kis- és középvállalkozások döntő szerepet játszanak a gazdaság versenyképességének növelésében. Az Európai Unió törekszik kedvező üzleti környezetet kialakítani számukra. Akár Romániát, akár Magyarországot tekintve, a teljes vállalati szféra több mint 94%-át a kis- és középvállalkozások teszik ki. Századunkban a számítástechnika szinte észrevétlenül az internetre szivárgott. A számítástechnika által hozott újdonságok nagy hatással vannak a vállalkozásokra is. A tanulmány középpontjában a kis- és középvállalkozások számára új lehetőségeket nyújtó (internet)stratégia áll. Ma már szinte azt mondhatjuk, hogy nincs külön „internetstratégia”, csak egyszerűen stratégia, mivel a számítástechnika mindenhol ott van, nehéz ezt leválasztani az értékesítésről, a marketingről és a többi vállalati funkcióról. A cégek vezetőinek többsége a különböző felhőszolgáltatásokat és elektronikus kereskedelmet nem látja elég megalapozottnak, kockázatmentesnek ahhoz, hogy felhasználja azokat a vállalat igényeinek kielégítéséhez. A tanulmányban áttekintjük a különböző felhő szolgáltatásokat, elektronikus kereskedelmi lehetőségeket, valamint ezek kihívásait és lehetőségeit a kis- és középvállalkozások számára.



ÜZLETI ANALITIKA BIG DATA TECHNOLÓGIÁVAL DR. KOVÁCS ENDRE Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar főiskolai docens [email protected] Napjainkban a sok számítógép, mobiltelefon és elektromos „kütyü” óriási mennyiségű adatot termel. Becslések szerint 2013-ban túllépte a 4 exabyte-ot és ez 2020-ra meg fog tízszereződni. A hatalmas adatmennyiség nemcsak mennyiségileg, hanem összetételében is sokat változott. A strukturált – hagyományos eszközökkel feldolgozható – adatok mellett, jelentős mennyiségű strukturálatlan (szöveg, kép, hang, film) adat is keletkezik. Ma már adatok mennyisége, minősége és sebessége (3V) olyan kihívást jelent, amely a hagyományos technológiákkal, eszközökkel nem megoldhatók. Ezekre a kihívásokra keresnek megoldást a néhány éve kifejlesztett Big Data technológiák. Ennek műszaki technológiai alapjait a Hadoop rendszer adja. Ebben a rendszerben az adatok tárolása nem egy számítógépen történik, hanem egy elosztott fájlrendszerben (HDSF). Elvileg több száz számítógép is részt vehet a hatalmas adatmennyiség kezelésében. Az adatok feldolgozása a MapReduce modell alapján történik, ami alkalmas arra, hogy nagy adathalmazon dolgozzon elosztott módon, sok adat párhuzamos feldolgozását elvégezze. Erre a modellre alapozva fejlesztettek ki több Hadoop csomagot, amelyekkel meg lehet oldani az adatok tárolását, lekérdezését és elemzését. Hagyományos adatkezelő csomagok: HIVE, BigSql (IBM), Impala (Cloudera). Ezek gyakorlatilag az SQL adatlekérdező nyelv Big Data komponensei. Segítségükkel lehet az elosztott fájlrendszeren tárolt strukturált adatbázisokat kezelni, lekérdezni. Script alapú adatkezelő nyelvek: Pig, Jaql (IBM) már olyan elemző feladatokhoz is segíthetnek, mint például a szöveganalitika, statisztikai elemzések, gépi tanulás. Statisztikai csomagok: Mahout, BigR(IBM) statisztikai gépi tanulási, osztályozó algoritmusokat tartalmaznak. Lehetőség van gyakori mintakeresésre, szöveg osztályozásra. A BigR az elterjedt, iparági sztenderddé vált az R–elemzést biztosítja Big Data környezetben. Egyéb csomagok: A HBASE oszlopalapú adatbáziskezelő, NoSql adatbázisok feldolgozását teszi lehetővé. A Radoop egy magyar fejlesztés adatbányászati lehetőséget biztosít Big Data rendszerben. Infosphere Stream (IBM) program valós idejű adatok rögzítését és azonnali feldolgozását végezheti (pl. tőzsdei adatok online feldolgozása). A felsorolt csomagok az üzleti analitika területén is jelentős segítséget nyújthatnak nagy adathalmazok esetén. Eredményesen használható tőzsdei, pénzügyi elemzésekhez, ügyfélkapcsolati rendszerek adatainak elemzéséhez, logisztikai rendszerek működtetéséhez, csalásfelderítéshez stb. Fontos megjegyezni, hogy a Big Data technológia nem váltja fel a hagyományos elemző technikákat, hanem ezek mellett, ezekkel együttműködve lehet nagyon hatékony.



A FLUIDUMÁRAMLÁS RENDSZERÉRE ÉPÜLŐ SZIMULÁCIÓS MODELL DR: GUBÁN MIKLÓS – BALOGH CSABA Budapesti Gazdasági Főiskola, Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg főiskolai tanár – gazdasági tanár [email protected]; [email protected] A szolgáltatási folyamatok racionalizálása a folyamatok hibakezelése, hibafeltárása az optimális működés és a vevői percepciók javítása szempontjából alapvető feladat. A LOST kutatócsoport az elmúlt évben megalapozta ennek a vizsgálati módszertanát. Továbbá a kutatás előző fázisaiban elkészítettük a fluidum-áramlás rendszerének a matematikai modelljét. A modell node-jaiban Mealy automaták végzik a transzformációkat. Ebben az előadásban szeretnénk bemutatni a modellre épülő szimulációs rendszer elvi vázát és azokat a főbb algoritmusokat, melyek a szimulációs rendszerhez kapcsolódnak. Fontos szerepet játszanak a szimuláció szempontjából a bemenő adatok, amelyek véletlenszerűek lesznek. Ezek kialakítását is szeretnénk bemutatni. A szimuláció során a belső folyamatok hatékonyságát, valamint az elvárásoknak megfelelő outputok eredményeinek megfelelőségét vizsgáljuk. Az elméletileg megadott szimulációs módszerhez egy számítógépes alkalmazás is készül. Ennek néhány elemét is szeretnénk bemutatni az előadás során.



A CRM-RENDSZEREK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A BANKI GYAKORLATBAN BALÁZSNÉ DR. LENDVAI MARIETTA Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg főiskolai docens [email protected] A banki ügyfélszerzés és az ügyfélmegtartás érdekében folytatott harc fontos alapját képezik a jól működő CRM (ügyfélkapcsolat-kezelő) rendszerek. Tekinthetjük akár nyomkövetőnek, amely a kezdetektől kíséri az igénybe vevők minden egyes lépését, rögzíti a tranzakciókat, a szolgáltatóval történő interakciókat, így a telefonhívásokat, weboldal látogatásokat, az ajánlatokra és marketingakciókra való reagálásokat. Hasonló funkciót tölt be, mint egy kórlap a betegeknél, a rendszerbe bepillantva elénk tárul az ügyfélprofil. Kimutatható például, hogy hány ügyfél van, mekkora az egy ügyfélre jutó jövedelem, hány ügyfelet veszített el a bank. Elemezhető továbbá a vevőérték, s a marketingakciók hatására bekövetkező attitűdök. A CRMrendszerek tehát kiemelten támogatják a frontvonal munkáját, a tanácsadói tevékenységet, a marketing kezdeményezéseket, s értékes információkat szállítanak a felső vezetők számára is. Mélyinterjús felméréssel vizsgálom a banki CRM-rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatokat és benyomásokat, a rendszerben rejlő lehetőségeket. Azonosítom továbbá a CRM-rendszerekkel kapcsolatos aggályokat, korlátokat valamint a fejlesztésre tett javaslatokat.



MIÉRT KELL A FANS-KUTATÁS? DR. DOBÁK DÓRA – DR. GUBÁN ÁKOS Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar főiskolai docens, főiskolai tanár [email protected], [email protected]

A magyar labdarúgás helyzete és a gazdaság sok ponton hasonlóságot mutat, ráadásul mindkettőt igen komoly emberi tényezők és kötődések jellemeznek. Tapasztalható, hogy a mai magyar labdarúgást a helyszínen nem sokan nézik. Okai között nagyon eltérő szempontok találhatók. Amennyiben a gyökerektől kezdjük el vizsgálni a helyzetet, lehet, hogy fel tudjuk tárni az okokat és megoldásokat tudunk adni, nemcsak a labdarúgás helyzetére, hanem hasonló gazdasági problémákra is. Mit szeretnénk vizsgálni? Egyrészt mitől lesz szurkoló a szurkoló, másrészt, milyen okok miatt kötődik egy csapathoz, válogatotthoz, vagy nemzetközi csapathoz? Mi határozza meg a preferenciákat? Valójában a konkrét játékosokból álló csapathoz, vagy csak a csapathoz, mint brand-hez a márkanévhez ragaszkodik? Fontos-e a meghatározó közösség, barátok, család, születési hely, stb. Ezekre a kérdésekre adott válaszok fogják a kutatás alapját képezni. A jelen előadásban a kutatás előkészítését, beindítását, a team felállítását mutatjuk be.



LOGISZTIKAI VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS AZ E-LEARNING NAGYNÉ HALÁSZ ZSUZSANNA Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg főiskolai adjunktus [email protected] A vállalkozások számára döntő jelentőségű, hogy megfelelő információs rendszert alakítsanak ki, mely kiszolgálja a folyamatokat és a vezetés információ- igényét, de a környezet számára is nyújtja a szükséges ismereteket. A logisztika, a gazdasági rendszer egyik legjelentősebb tevékenységsorát öleli fel, ami a vevők igényei alapján szervezi a termelési folyamatokat, és zavartalan megvalósulásához gondoskodik a szükséges anyagokról, alkatrészekről. Az integrált vállalatirányítási rendszerek nemcsak a logisztika végrehajtási tevékenységeit támogatják, hanem a vezetés információs igényét is kiszolgálják a tervezés, irányítás, döntés, és ellenőrzés funkcióban. Az elektronikus tananyagok fontos szerepet játszanak a távoktatásos illetve a posztgraduális képzésekben részt vevő hallgatók képzésében. Ebben az előadásban azt szeretném megmutatni, hogyan építsük fel a logisztikai szakemberek számára fontos vezetői informatikai rendszer elektronikus tananyagát a hatékony képzés érdekében. Az előadásban bemutatom a logisztikai vezetői információs rendszer fő elemeit és az ehhez kapcsolódó e-learninges modulokat. Alapvető informatikai, és logisztikai ismeretek is megjelennek a tananyagben. A gyakorlatban a tananyag kipróbálásra csak ebben a félévében kerül sorra, így a tapasztalatokat csak ezután tudom feldolgozni.



REGIONÁLIS STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK SAJÁTOSSÁGAI SÁNDOR ÁGNES DR. GUBÁN ÁKOS Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar, Gazdaságinformatika Intézet tanársegéd – tanszékvezető [email protected]; [email protected] A tanulmány alapját egy termelői cég munkavállalóinak elégedettségi felmérése adta. A kérdőív valójában az adott munkavállaló munkájával, valamint a munkavállalót foglalkoztató céggel kapcsolatos megítélésekre összpontosít. A kérdőív az egyes kérdéseknél 5-tagú likert skálát alkalmaz, aminek eredményeként az elemzéshez használt eszközök némileg eltérnek a szokásos, és gyakran használt elemzési eszköztártól. Likert skálák esetében nem alkalmazhatunk paraméteres próbákat, mivel ahhoz legalább intervallum típusú változókkal kellene rendelkeznünk, azonban a likert skála sokkal inkább ordinális változókra vonatkozó jegyeket tartalmazza, mint az intervallum változókét. Az ilyen típusú változóknál annak megítélésére, hogy mutatkozik-e szignifikáns különbség az egyes csoportok között, nem paraméteres próbákon belül a Mann-Whitney, valamint a Kruskal-Wallis tesztet alkalmaztunk, ami a paraméteres próbáktól abban tér el, hogy az átlag helyett a mediánt veszi alapul. Az elemzési módszerek közül az előbb említetteken túl alkalmazásra kerül a faktoranalízis, melynek keretében a válaszok alapján az egymással szoros kapcsolatot mutató kérdések összevonásra kerülnek. Ezenfelül a kérdőívben feltett kérdések jellegéből fakadóan az adott cég, illetve munkavállalók munkakörnyezetével kapcsolatos megítéléseket, valamint elégedettséget lehet számszerűsíteni, illetve, hogy az egyes régiók munkavállalóinak megítélése között mutatkozik-e szignifikáns különbség. Ugyanakkor a korábban említett faktor analízis alapján szegmentálás keretében olyan csoportok alakíthatók ki, amelyeken belül az egyedek nagy hasonlóságot mutatnak egymással.



Mődszertán Helyszín: E. I. 36 | Szekcióelnök: Dr. Molnár Sándor

9.00-9.20

DR. HORVÁTH GÁBOR NÉHÁNY GEOMETRIAI EGYENLŐTLENSÉG VIZSGÁLATA

9.20-9.40

DR. ZIBOLEN ENDRE MIKROÖKONÓMIA EXCELLEL BARRETO UTÁN

9.40-10.00

LOVASNÉ DR. AVATÓ JUDIT – DR. TÖRCSVÁRI ZSOLT A GYAKORLATORIENTÁLT STATISZTIKAKÉPZÉS TAPASZTALATAI

10.00-10.20

DR. LÉKA ZOLTÁN CENTRÁLIS FÉLNORMÁK ÉS A LEIBNITZ TULAJDONSÁG



NÉHÁNY GEOMETRIAI EGYENLŐTLENSÉG VIZSGÁLATA DR. HORVÁTH GÁBOR Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar főiskolai docens [email protected] Háromszöggel kapcsolatos, mások által korábban már publikált egyenlőtlenségeket fogunk igazolni az ismert bizonyításoktól valamelyest eltérő módon. Legyen P egy ABC háromszög belső pontja, amelynek a csúcsoktól mért távolságai rendre p, q és r. Legyenek a, b és c a BC, CA és AB oldalak hosszai, a P pontnak ezektől mért távolságai pedig x, y és z. Erdős egy 1935-ben megjelent cikkében azt sejtette, hogy p+q+r legalább 2(x+y+z). Ezt Mordell 1937-ben bebizonyította. Az is megmutatható, hogy pqr nem kisebb, mint (x+y)(y+z)(z+x), amit a Jensen-egyenlőtlenség felhasználásával fogunk belátni. Az Oppenheim-egyenlőtlenség azt állítja, hogy pq+qr+rp nagyobb vagy egyenlő, mint (x+y)(y+z)+(y+z)(z+x)+(z+x)(x+y). Ha az ABC háromszög területét T-vel jelöljük, továbbá D jelöli az a-b, b-c és c-a különbségek négyzetösszegét, akkor a Hadwiger‒Finsler-egyenlőtlenség szerint a, b és c négyzetösszege legalább akkora, mint 48 négyzetgyöke és T szorzatának és D-nek az összege. Erre majd egy rövid bizonyítást adunk. Hadwiger és Finsler azt is belátták, hogy a, b és c négyzetösszege legfeljebb akkora, mint 48 négyzetgyöke és T szorzatának és D háromszorosának az összege.



MIKROÖKONÓMIA EXCELLEL BARRETO UTÁN ZIBOLEN ENDRE Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar, Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály főiskolai docens [email protected] 2009-ben jelent meg Humberto Barreto könyve: Intermediate Microeconomics with Microsoft Excel, Cambridge University Press, New York, 2009, 594 oldal. Ez a mű és a szerves részét képező 221 munkalapból álló 54 Excel munkafüzet, valamint a “Komparatív statika varázsló” Excel bővítmény legálisan letölthető a www.depauw.edu/learn/microexcel Internetes címről, és mind a munkalapok, mind pedig a “VBA makrók” szövege szabadon szerkeszthető és így magyarítható, módosítható is. Az előadás a könyv „A vállalat elmélete” című fejezetéhez tartozó TernelésiFüggvény.xls és InputKöltségMinimalizálás.xls munkafüzetét szándékozik interaktív működés közben bemutatni, remélve, hogy ha az előadás nyomtatott formában megjelenhet, úgy kiegészítődhet az „Output profit maximalizálást” és „Input profit maximalizálást” magyarázó, tanító, bemutató legalább egy-egy munkafüzet ismertetésével. Az interaktivitás lényege, hogy a modellek bemenő paramétereit rugalmasan lehet változtatni, például a paramétereknek megfelelő cellák értékének átírásával, vagy gördítő sávval történő megváltoztatásával. Az előadás működő Excel munkafüzetekkel bővített változata a tasso.uw.hu-n át elérhető lesz. A téma feldolgozási módja legalább három értelemben nem hagyományos:  Korszerű Excel eszközöket használ a közgazdaságtan tanítására, például a felhasználó által magától értetődő könnyedséggel futtatható VBA makrókat (programocskákat).  Az Excel konkrét számolásos problémákat igényel és nem általános függvényeket, ábrákat. Az Excel Solver bővítményével numerikusan oldhatók meg optimalizálási modellek.  Éppen a numerikus képességek azok, amelyek megengedik olyan analitikus módszerek bemutatását és kifejtését is, amelyeket vezető tankönyvek vagy ignorálnak, vagy függelékbe rejtenek. Így a feladatok jellemzően kétszer oldhatók meg: elemi algebrai, avagy matematikai analízis révén.



A GYAKORLATORIENTÁLT STATISZTIKAKÉPZÉS TAPASZTALATAI LOVASNÉ DR. AVATÓ JUDIT, DR. TÖRCSVÁRI ZSOLT Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar adjunktus, főiskolai tanár [email protected], [email protected] A felsőoktatás stratégiájában az eddigieknél is nagyobb szerepet kap a gyakorlathoz, a szakmai gyakorlathoz igazodó képzés. Ennek szellemében született az a döntés, hogy módosítsuk a statisztikával kapcsolatos tantárgyaink tananyagának, oktatási formáját. A hagyományos „papíros” feladatmegoldásról áttértünk a számítógépes feladatmegoldásra. Ez jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a hallgatók a korábbiakhoz képest a gyakorlatban jobban használható tudást szerezzenek. Két félév tapasztalatait összesítve mutatjuk be az új formájú oktatás eredményeit karunkon. Összehasonlítjuk a hallgatók eredményeit a hagyományos, és az új, számítógépes oktatás esetén, a különböző szakokon és szinteken. Vázoljuk a változás már eddig tapasztalt, illetve várható előnyeit és hátrányait. Az oktatói munkaigényt növeli, hogy kisebb csoportokban írathatjuk a zárthelyi dolgozatokat és a vizsgát is, mint eddig. Sokkal több dolgozatsor összeállítására van szükség. Bemutatunk egy lehetséges megoldást, amivel a feladatok és a javítási útmutatók készítését automatizálni lehet. Kidolgoztunk néhány szorgalmi feladattípust az élelmiszeripar, kereskedelem, a turizmus és vendéglátás terén, amivel még érthetőbbé válhat a hallgatók számára, hogy mire is tudják használni statisztikai ismereteiket a gyakorlatban.



CENTRÁLIS FÉLNORMÁK ÉS A LEIBNIZ TULAJDONSÁG DR. LÉKA ZOLTÁN Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar adjunktus [email protected] Valószínűségelméletben és statisztikában használt legismertebb centrális félnorma maga a standard szórás, ami egyben a legelterjedtebb kockázati mutató is. Általában két véletlen változó szorzatának szórását nem tudjuk egykönnyen megbecsülni. Meglepő módon néhány évvel ezelőtt M. Rieffel megmutatta, hogy korlátos véletlen változók szorzata Leibniz tulajdonságú. Eredménye egy kényelmes lehetőséget ad arra, hogy a szorzatváltozók szórását az eredeti változók szórásaival becsüljük. Az előadásban megvizsgáljuk különböző szóródás szerű kockázati mutatók, általános centrális félnormák Leibniz tulajdonságát. A standard szórástól eltérően kevésbé élés becsléseket bizonyítunk ezekben az esetekben. Végül nagy számban elvégzett numerikus tesztek alapján megfogalmazzuk idevágó sejtésünket, miszerint az összes centrális félnorma Leibniz tulajdonságú. Ez lehetővé tenné, hogy általában is egyszerűen és hatékonyan becsüljük korlátos véletlen szorzatok momentumait. Az elhangzó eredmények Besenyei Ádámmal (ELTE) közös munkák.




Válláláti penzugyek Helyszín: E. I. 32. | Szekcióelnök: Dr. Farkas Szilveszter

9.00-9.20

DR. ANTAL ANITA – ZSUPANEKNÉ DR. PALÁNYI ILDIKÓ A VÁLLALATI INNOVATIVITÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK GYAKORLATI VONATKOZÁSAI

9.20-9.40

DR. KOMÁROMI GYÖRGY A SZÍNHÁZI FINANSZÍROZÁS PARADOXONAI 2009–2014

9.40-10.00

RÉKASI RÓBERT A FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIÁK ÉS EGY CSŐDMODELL KAPCSOLATA

10.00-10.20

DR. GYULAI LÁSZLÓ – DR. SZŰCS GÁBOR AZONOS ÚTON, ELTÉRŐ IRÁNYBAN? A VISEGRÁDI ORSZÁGOK HÚSIPARÁNAK KIEMELT JELLEMZŐI A VÁLSÁG ÉVEIBEN



A VÁLLALATI INNOVATIVITÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK GYAKORLATI VONATKOZÁSAI DR. ANTAL ANITA – ZSUPANEKNÉ DR. PALÁNYI ILDIKÓ Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg főiskolai docens; főiskolai docens [email protected], [email protected] A vállalkozások megújulásra, innovációra való képessége versenyképességük kulcseleme. Az innováció makrogazdasági szinten pedig a gazdasági növekedés motorjaként, a gazdaság élénkítésének eszközeként is értelmezhető. Mikro, azaz a vállalkozások szintjéről nézve megállapíthatjuk, hogy a vállalkozások között jelentős különbség van annak kapcsán, hogy milyen mértékben van meg bennük az innovációra való képesség. Ez egyrészt jelenti a vállalkozás által birtokolt tudást, másrészt a megvalósításhoz szükséges erőforrások elérhetőségét. Ebből az erőforrás-kontrollált környezetből kiemelve állíthatjuk, hogy az innováció megvalósításának egyik kulcseleme a szükséges pénzügyi források rendelkezésre állása. A pénzügyi forrásokkal szembeni igény sok tényezőtől függ, többek között attól is, hogy az innováció melyik szakaszában van arra szükség. Ennek két póluspontja az innováció kezdeti szakasza, azaz az ötlet megszületése, a másik pólus pedig a kutatási eredmények hasznosításának időszaka. E két végpont között, azaz a megvalósítási folyamat során is jelentkezik tőkeigény. Tanulmányunkban az innováció hazai jelentőségére, a megvalósításhoz szükséges erőforrások közül pedig a finanszírozás szerepére koncentrálunk. Empirikus vizsgálatunk keretében a vállalkozások gyakorlatában elemezzük a finanszírozás kérdéskörét, konkrét példán keresztül vezetjük végig a döntési mechanizmust, végzünk számításokat. Eredményeinkből, következtetéseinkből kiindulva javaslatot kívánunk adni az innovációs finanszírozási stratégia kialakításában figyelembe veendő szempontokra. Az innováció kapcsán lényeges, hogy megfelelően tudjuk értékelni az abból adódó produktum értékét, hiszen ez határozza meg a tudás piacra vitelének árát, ezen keresztül pedig a piaci hasznosítás eredményét. A megfelelő finanszírozási források elérhetősége és igénybe vétele jelentős befolyással bír az innováció eredményére, ugyanis a nem megfelelően megválasztott finanszírozási források költséghatása, vagy az alulfinanszírozottság miatt a tudás vagy egyáltalán nem, vagy csak a piaci értéke alatt tud hasznosulni, illetve a piacra jelentős késéssel eljutva csökkenteni fogja az eredményt.



A SZÍNHÁZI FINANSZÍROZÁS ANOMÁLIÁI ÉS PARADOXONAI 2009 ÉS 2014 KÖZÖTT DR. KOMÁROMI GYÖRGY Budapesti Gazdasági Főiskola – Nemzetközi Üzleti Főiskola egyetemi docens – főiskolai tanár [email protected] A 2008. évi XCIX. törvény vagy más néven az Előadó-művészeti törvény (Emtv) új és átlátható keretet kívánt teremteni a színházak, táncszínházak és zenekarok központi költségvetési támogatásaihoz. Az előadásban megvizsgálom a színházak finanszírozási rendszerét, annak változásait 2009 és 2014 között. Az eredeti Emtv normatív finanszírozási rendszert hozott létre, a központi költségvetés két formában, művészeti ösztönző részhozzájáruláson és a működési ösztönző részhozzájáruláson, keresztül juttatott forrást a szervezeteknek. A rendszert kiegészítette a korábbi finanszírozásról való átállás „veszteseinek” kompenzációja valamint a társasági adóból nyújtható (TAO-) támogatások rendszere. Megjelentek a fizető nézők számának és az önkormányzati támogatások mértékének sajátos értelmezései, melyet egyrészt a hiányos szabályozás, másrészt a finanszírozás ösztönzési rendszer is erősített. A fenntartó felelősségét és finanszírozási elsőbbségét hangsúlyozó törvényi szemlélet ellenére a legfontosabb finanszírozó a központi költségvetés maradt, az új finanszírozási rendszer anomáliái hamar a felszínre kerültek. Ezt tovább torzította a TAO-támogatások gyűjtésének lehetősége, amely ágazati szinten támogatás-növekedéshez, de egyedi szervezeti szinten, tipikusan forráscsökkenéshez vagy annak stagnálásához vezetett. Az új Emtv 2010-től új alapelvekre helyezte tehát a finan-szírozást, amely a korábbi normatív jelleg helyett kvázi-normatív lett a támogatás elosztásának paramétereinek megváltoztatásával és számuk jelentős megnövelésével. A TAO-támogatás lehetősége számos anomáliát szült, és már-már külön iparággá fejlődött az elsősorban a TAO-támogatást megcélzó, előadó-művészeti tevékenységgel csak látszólag foglalkozó szervezetek működése. A jelenleg is érvényben lévő finanszírozási rendszer veszített az átláthatóságából, számos anomáliát, hiányosságot és hibát találunk, az alulfinanszírozottság illetve a komplex érdekeltségi háló miatt egyfajta nyugvópontra jutott az ágazat finanszírozása. A jövőre vonatkozó igazi kérdések, hogy az érintettek elkezdik-e megváltoztatni a jelenlegi rendszert, ezt nagy vagy kis lépésekkel teszik-e meg, és vajon kis változtatásokkal javítható-e rendszer vagy szappanbuborékhoz hasonlóan hirtelen kipukkan, amely ágazati szinten súlyos következményekkel járhat és lenullázhatja az Előadó-művészeti törvény pozitív eredményeit.



A FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIÁK ÉS EGY CSŐDMODELL KAPCSOLATA RÉKASI RÓBERT Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar – Pénzügy Intézeti Tanszék tanársegéd [email protected] A finanszírozási stratégiákkal több tudományterület foglalkozik. Tanulmányomban a forgótőke menedzsment részeként értelmezett finanszírozási stratégiák jelennek meg. Korábbi publikációimban az elmélet pontatlanságaival foglalkoztam, azonban a csődmodellel történő párhuzamba álltás új tényezőként jelenik meg. A vizsgált sokaság minden eleme agresszív finanszírozási stratégiát követ. Azonban az agresszivitás differenciálására létrehozott finanszírozási mutatóm segítségével megállapítható, mely társaságok térnek el leginkább az illeszkedési elvvel jellemezhető szolid finanszírozási stratégiától. A felállított hipotézisem értelmében, az általam létrehozott csődmodell az agresszívabb finanszírozási stratégiát folytató társaságok esetében rosszabb értéket ad, nagyobb csődkockázatot feltételez.



AZONOS ÚTON, ELTÉRŐ IRÁNYBA? A VISEGRÁDI ORSZÁGOK HÚSIPARÁNAK KIEMELT JELLEMZŐI A VÁLSÁG ÉVEIBEN DR. GYULAI LÁSZLÓ - SZŰCS GÁBOR Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi Intézeti Tanszék; Creditreform Kft. főiskolai docens; ügyvezető [email protected]; [email protected] A tanulmány célja a visegrádi országok húsiparában végbemenő gazdasági folyamatok bemutatása, kiemelt hangsúlyt fektetve az ágazati tőkeszerkezet és jövedelmezőség vizsgálatára. Az elemzéshez az adatokat a Bureau van Dijk iroda Amadeus adatbázisából töltöttük le, ahol Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát, mint területi entitásokat, illetve a 101-es TEÁOR kódot, mint az ágazatot definiáló tevékenységi kört vettük figyelembe. A vizsgálat egyfelől a kiválasztott ágazat egészére, másfelől a forgalom alapján szegmentált három nagy részére terjed ki, lehetővé téve a méretkategóriák okozta különbségek feltérképezését. Az elemzés a gazdálkodást leíró, kiválasztott mutatószámok statisztikai elemzésével indul, de esetenként – ahol a kiugró értékek szükségessé teszik - vállalati szinten is igyekszünk magyarázatot találni a kirajzolódó folyama-tokra, illetve azok hátterére. A tőkeszerkezet vizsgálata során arra keressük a választ, hogy ágazati szinten mekkora a hasonlóság az egyes országokban alkalmazott finanszírozási modellek között, illetve a lejárati illeszkedés megvalósulása pozitívan hat-e jövedelmezőségre. Az ágazati jövedelmezőség elemzéséhez igyekeztünk olyan mutatószámokat kiválasztani, melyeknek egymáshoz való viszonya rávilágít a jövedelmezőséget befolyásoló tényezők, egyebek mellett a költségszerkezetben bekövetkező változások hatására. A hatékonysági mutatók analízise során - az ágazat élőmunka igényességére tekintettel az egyes eredménykategóriák egy főre eső értékeinek időbeli változásaira is igyekszünk figyelmet fordítani. Kulcsszavak: húsipar, tőkeszerkezet, jövedelmezőség




Szubszidiáritás á kőzpenzugyekben (ángől nyelvu OTKA-wőrkshőp) Helyszín: E. I. 25. | Szekcióelnök: dr. Zsugyel János

9.00-12.40

CERNENKO, TOMAS – NOVOTNÁ, SANDRA – SWIRSKA, ANNA – KOSTANJEVEC, KARLO - BOJOVIC, JAKOV COUNTRY STUDIES ABOUT SUBSIDIARITY IN PUBLIC FINANCE



COUNTRY STUDIES ABOUT SUBSIDIARITY IN PUBLIC FINANCE CERNENKO, TOMAS – NOVOTNÁ, SANDRA – SWIRSKA, ANNA – KOSTANJEVEC, KARLO - BOJOVIC, JAKOV University of Bratislava – AFrodita trade S.R.O – University of Natural Sciences and Humanities in Siedlce – Institute of Public Finance Zagreb – Politheor – European Policy Network Assistant professor – Accountant – Assistant professor – Researcher – Consultant [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; ;[email protected] The country studies deal with multi-level governance issues of different EU member and candidate countries. The investigations are focused on the financing of services at different territorial levels and their relevance to the budget and debt regulation. The presented papers describe the effects of the recent economic and financial downturn on the institutional framework of the local, regional and central governance and financial system according to provision of public goods and services. The invited lecturers are team members of the closing research project about „Subsidiarity in Public Finance”. The project Nr. OTKA 83512 (Subsidiarity in Public Finance) was financed between 2011 and 2015 by the Hungarian Scientific Research Fund (OTKA).



Nemzetközi gázdálkődás

Regiőná lis há lő zátkutátá s á Zselicben (kutátá si prőjekt) Helyszín: E. I. 34. | Szekcióelnök: Dr. Gáspár Tamás

9.00-9.20

DR. ANTALÓCZI KATALIN – DR. GÁSPÁR TAMÁS A ZSELIC TÉRSÉG A NEMZETKÖZI ERŐTEREKBEN

9.20-9.40

DR. HARCSA ISTVÁN – DR. GÁSPÁR TAMÁS HELYZETKÉP A ZSELICI TÉRSÉG ÁLTALÁNOS FEJLETTSÉGÉRŐL

9.40-10.40

WORKSHOP



A ZSELIC TÉRSÉG A NEMZETKÖZI ERŐTEREKBEN DR. ANTALÓCZY KATALIN1 – DR. GÁSPÁR TAMÁS2 Budapesti Gazdasági Főiskola 1főiskolai tanár, 2tudományos főmunkatárs [email protected], [email protected]

A regionális hálózatkutatás keretében vizsgált Zselic térség integrációját számos társadalmi-gazdasági-környezeti kohéziós erő biztosítja. Ezek a hálózatok azonban a világgazdasági környezettől nem függetlenül, egy nemzetközi erőtérben formálódnak. A tanulmány a kutatás jelen fázisában két ponton kapcsolódik a nemzetközi viszonyokhoz. Egyfelől értelmezi és leírja a globális értékláncok fogalmát, jellemzőit, fő irányait, és megvizsgálja, hogy ezek milyen területen és milyen mértékben érintenek egy hátrányos helyzetű kistérséget. Másfelől a térség, illetve a térséget magába foglaló NUTS 2 illetve 3 régió nemzetközi, európai unió szintű össze-hasonlítását végzi el. Az összehasonlításként vett mutatórendszer nagymértékben követi a kutatás település szintű fejlettségvizsgálatának alapmodulját.



HELYZETKÉP A ZSELICI TÉRSÉG ÁLTALÁNOS FEJLETTSÉGÉRŐL A FEJLETTSÉGI ALAPMODUL ALAPJÁN DR. HARCSA ISTVÁN1 – DR. GÁSPÁR TAMÁS2 1ny. főosztályvezető, 2tudományos főmunkatárs [email protected], [email protected]

A kutatás a regionális hálózatkutatás projekt keretébe illeszkedik, és azt vizsgálja a Zselic térség konkrét példáján, hogy miként lehet a fejlettséget értelmezni és mérni akkor, ha a térség nem esik egybe a stratisztikai-adminisztratív mérési egységekkel. Kutatásunkban a társadalmi fejlettséget a szokásosnál szélesebb értelemben fogtuk fel, mert ebbe beleértettük a társadalmi tőke különböző elemeit is, majd igyekeztünk megtalálni az ennek méréséhez illeszkedő kutatási módszert. A gyakorlatban ez a fejlettség kétszintű megközelítését jelentette, amelynek első szintjét alapvetően a fejlettség valamiféle általános szintje képezi. Hipotézisünk szerint a fejlettség vizsgálatok zöme többnyire ezt jeleníti meg, és az alkalmazott módszertől függetlenül többnyire hasonló következtetésekre jut. Ennek az általános szintnek a mérésére fejlettségi alapmodult alakítottunk ki, amelyre a vizsgálat céljától függően különböző célmodulokat lehet építeni. A következő lépésben a demográfiai vitalitást és családszerkezetet, valamint a társadalmi kohéziót tükröző célmodulok bemutatására törekszünk.



Szá mvitel á vá ltőzá sők tu kre ben Helyszín: E. I. 24. | Szekcióelnök: Dr. Siklósi Ágnes

9.00-9.20

DR. SZEKERES BERNADETT – GÖRCSI GERGELY AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK PROBLEMATIKÁJA: LÉTEZIK IGAZSÁGOS FELOSZTÁS?

9.20-9.40

KARDOS BARBARA – SZÍJÁRTÓ BOGLÁRKA – TÖRÖK MARTINA ZSÓFIA – DR. VERESS ATTILA SZÁMVITEL OKTATÁS ÉS HALLGATÓI MOTIVÁCIÓK VIZSGÁLATA AZ ÜZLETI FELSŐOKTATÁSBAN

9.40-10.00

ZATYKÓ ZSUZSANNA ÉRTÉKALAKULÁS GYAKORLATI TAPASZTALATAI

10.00-10.20

ALMÁSI BÁLINT ZSOLT MAKROGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS HATÁSA A NYUGAT-EURÓPAI VÁLLALATOK ÉRTÉKÉBÉN

10.20-10.40

SISA KRISZTINA A SZÁMVITELI INFORMÁCIÓS RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE, ELMOZDULÁS A MENEDZSMENT SZEMLÉLET IRÁNYÁBA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL



AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK PROBLEMATIKÁJA: LÉTEZIK IGAZSÁGOS FELOSZTÁS? DR. SZEKERES BERNADETT – GÖRCSI GERGELY Budapesti Gazdasági Főiskola – NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. főiskolai docens – kontroller [email protected]; [email protected] A hazánkban működő vállalkozások költségszerkezetére is jellemző, hogy az általános költségek aránya jelentős, az erőforrás-felhasználások egyre növekvő hányadát teszi ki. Az átalakult költségszerkezetből adódóan az általános költségek tevékenységekhez rendelése fokozódó szerepet tölt be a költségszámvitel területén belül. Kifejező költségokozók hiányában a költségszámítás torzítja az önköltséget, a pontatlan információ rossz üzleti döntéseket, versenyhátrányt eredményezhet. A kutatás alapfeltételezése, hogy az általános költségek precízebb felosztásához szükséges többletköltségek nagysága alacsonyabb, mint az új vetítési alapok segítségével nyerhető pontosabb egységköltségből származó haszon. A tanulmány hazai és nemzetközi szakirodalom kutatáson és a valós gyakorlati életből merített esettanulmány feldolgozásán keresztül mutatja be a választott kérdéskört. Célunk annak igazolása, hogy a támogató és szolgáltató tevékenységet végző költséghelyek költségeinek konkrét költségokozati összefüggéseken alapuló felosztása pontosabb egységköltséget, ezen keresztül jobb fedezeti összeget eredményez, valamint hosszú távon versenyelőnyt is biztosító vezetői döntésekhez vezet. A tanulmány keretén belül az általános költségek fogalmából kiindulva a költségszámítási rendszer – mint kiemelt vállalati információs rendszer – feladatkörén belül vizsgáljuk az általános költségek konkrét tevékenységekhez rendelhetőségét, a költségokozó tényezők használhatóságát, a felosztás egységköltségre gyakorolt hatását. Az alkalmazott kutatás során javaslatot teszünk egy IT szolgáltatásokat nyújtó vállalat általános költségeinek felosztására. Értelmezzük és tagoljuk az általános költségtömeget, majd a kialakított költségcsoportok mindegyikéhez vetítési alapot rendelünk a vállalati sajátosságok figyelembe vételével. A kutatás eredményeként értékeljük, milyen változásokat okoz a tevékenységek önköltségében az általános költségek költségviselőkre osztásának új módja. Javaslataink implementálásától az önköltség pontosabb meghatározhatóságát, az általános költségek átláthatóságának javulását és az árazási tevékenység támogatását várjuk.



SZÁMVITEL OKTATÁS ÉS HALLGATÓI MOTIVÁCIÓK VIZSGÁLATA AZ ÜZLETI FELSŐOKTATÁSBAN KARDOS BARBARA – SZIJÁRTÓ BOGLÁRKA – TÖRÖK MARTINA ZSÓFIA – DR. VERESS ATTILA Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar főiskolai docens – főiskolai tanársegéd – főiskolai tanársegéd – főiskolai docens [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected] Az üzleti felsőoktatás fontos része minden alapképzési szakon a számviteli ismeretek átadása. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának számvitel oktatóiként feladatunknak éreztük az oktatási színvonal növelése érdekében a hallgatói motivációk és várakozások megismerését. E kutatást egy kutatás-sorozat első lépése, mely célja alapvetően a karon meghirdetésre kerülő alapszakok számvitel tantárgyainak tananyagfejlesztése, illetve a megfelelő oktatási stratégia kidolgozására, melyre mind intézményi mind egyéni szinten szükség van a szolgáltatásközpontúvá váló felsőoktatásban. Empirikus vizsgálatunkhoz egy a nemzetközi szakirodalomban többszörösen hivatkozott (Byrne – Flood, 2005) által összeállított kérdőívet alkalmaztuk. E kérdőívvel korábban Írország mellett az Egyesült Királyságban és Spanyolországban is vizsgálta a hallgatói motivációkat és várakozásokat. Kutatásunk során vizsgáltuk az első féléves számvitel eredmények kapcsolatát a hallgatói motivációkkal, várakozásokkal, a felsőoktatásra való felkészültséggel. A kérdőíves felméréssel mértük a szakma iránti elhivatottságot kerestük azon személyek kilétét, akik a pályaválasztást motiválták. A hallgatói viselkedés feltérképezése céljából az előtanulmányok önértékelése mellett rákérdeztünk a számvitel tantárgy teljesítése érdekében szükségesnek vélt és tényleges felkészülési időre is. Végül pedig vizsgáltuk, hogy mely tényezők hogyan befolyásolják a hallgatói teljesítményeket általában, illetve Számvitel alapjai tantárgyból.



ÉRTÉKALAKULÁS GYAKORLATI TAPASZTALATAI ZATYKÓ ZSUZSANNA Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar főiskolai tanársegéd [email protected] A válság kapcsán felmerült az igény egy a short sellingekre vonatkozó egységes európai szabályozásra. Az új szabály érvényes az EU területén tőzsdére vagy más kereskedési helyre bevezetett pénzügyi instrumentumra, derivatív termékre, hitelpapírra és ezek derivatíváira, tőzsdei és tőzsdén kívüli kereskedésre egyaránt. A rendelet a nettó short pozíció közé sorolja:  a rövidre eladást,  ezen kívül minden olyan tranzakciót, aminek nyomán az adott személynek pénzügyi előnye származik az instrumentum árának vagy értékének csökkenéséből: o a kereskedési helyszíneken kívül felvett short pozíciók, o a derivatívák használata nyomán keletkező nettó short pozíciók, o a CDS-ek, indexek, ETF-ek révén keletkező érdekeltségek. Magyarországon a short ügyletekre és a hitel-nemteljesítési csereügyletekre (CDS) vonatkozó 236/2012/EU számú Rendeletet, amelyet 2012. november 1-jétől kell alkalmazni. Ezt alátámasztandóan az Európai Bizottság 2012. június 29-én és 2012. július 5-én további két rendeletet fogadott el, a részvények, állampapírok elszámoláskori rendelkezésre állását megfelelően biztosító megállapodás-, rendelkezés- és intézkedés típusok, a nettó rövid pozíciók számításának módja, valamint az állampapírral kapcsolatos fedezett hitel-nemteljesítési csereügyletek vonatkozásában. Az új szabályozás értelmében a short ügyletek esetén:  a szabályozott piacra és MTF-re3 bevezetett részvények tekintetében bejelentési és/vagy közzétételi kötelezettséget ír elő a befektetőkre (természetes és jogi személyekre egyaránt),  az állampapírok esetében bejelentési kötelezettséget,  a CDS4 ügyletek esetében pedig a fedezetlen short ügyletekre tiltást fogalmaz meg. Alapkezelési vagy portfólió kezelési tevékenységet folytató jogalany, illetve csoport esetében a bejelentési és közzétételi kötelezettség összesítve is fennáll a számított short pozíciókra is. Az állampapír-piaci és részvénypiaci árjegyzők, az elsődleges forgalmazók a bejelentési és közzétételi kötelezettségek, a fedezetlen short korlátozások alóli mentességükről bejelentést tehetnek az illetékes hatóság felé. Tanulmányomban azt vizsgálom, vajon eme rendelkezés bevezetésének volt-e mérhető és számottevő hatása a részvényárfolyamokra, levonható-e következtetés eme rövid időszak kereskedési adatai alapján. Vizsgálatomban a BÉT által publikált adatokat használom fel melyek alapján a szabályozott piac folyamataira kísérlek meg megállapításokat levonni. 3 4

Multilateral Trading Facility Credit Default Swap



MAKROGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS HATÁSA A NYUGAT-EURÓPAI VÁLLALATOK ÉRTÉKBEN ALMÁSI BÁLINT ZSOLT Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar egyetemi tanársegéd [email protected] Cikkemben azzal a fontos állítással foglalkozom, melyet nélkülöz sok napjainkban használt túlzottan pénzügyi szemléletű értékelési eljárás: a makrogazdasági feltételrendszer hat a vállalati értékre. Nem csak a diszkontok és a tőkeköltségen keresztül vizsgálandó, hogy milyen hatásrendszer húzódik meg e mögött. Véleményem szerint a makrogazdasági hatások vizsgálata nem csak a vállalati érték kiszámításának finomítására alkalmas, hanem annak előrejelzésére és hosszú távú vizsgálatára. Még messzebb menően, annak összehasonlító módszerekkel történő előrejelzésére. A vállalatértékelési, értékmérési feladatok csak bizonyos részét adják azok az események, melyek meghatározott, azonnali és visszavonhatatlan tranzakciókkal párosulnak. A többi esetben a vállalati értékmérés bizonytalan adatokkal a bizonytalan jövőben kénytelen dolgozni. A hosszú távú értékmérési folyamatok megoldására a makrogazdasági trendekhez illesztett előrejelzési és vizsgálati módszer adhat megoldást. Jelen cikkben azt vizsgálom, hogy a konjunktúra ciklusok milyen hatással vannak a kockázati felárakra, azon keresztül a vállalati értékre a nyugat-európai vállaltok esetében. Azt a véleményt is vizsgálva, hogy ha a piac előre árazza a várható eseményeket, akkor előrejelezhetők-e egymásból a vizsgált adatok, azaz megjósolhatóe a kockázati felárak változásából egy konjunktúra-ciklus váltópontja illetve fordítva. Jelen vizsgálat egy tervezett cikksorozat második eleme. Ezen cikk, alap adatsorokkal dolgozik. 1960-2013 évek közötti nyugat-európai GDP adatok, és az átlagos kockázati kamatprémiumok összefüggését vizsgálja, egyelőre abból a szempontból, hogy a kockázati kamatprémiumok változása a GDP-re illesztve alátámasztja-e a fenti feltételezést. Későbbi cikkekben további vizsgálatokat fogunk végezni, melyek alapján, ezen kapcsolatok szorosságát szektorálisan, iparági béták segítségével is vizsgálni fogom. Végcélként ezen Magyarország esetén is vizsgálni szeretném.



A SZÁMVITELI INFORMÁCIÓS RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE, ELMOZDULÁS A MENEDZSMENT SZEMLÉLET IRÁNYÁBA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL SISA KRISZTINA A. Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar Számvitel Intézeti Tanszék egyetemi adjunktus [email protected] A költségvetési számvitel fogalmát 2014-től felváltotta az államháztartási számvitel fogalma, amely a hagyományos, pénzforgalmi szemléletű költségvetési számvitelből és a módosított eredményszemléletű pénzügyi számvitelből tevődik össze. A pénzügyi számvitel alapján készülő dokumentumoknak köszönhetően a nyilvántartási és beszámolási rendszer kiegészül a vállalkozói szektorból jól ismert beszámoló elemekkel –természetesen a költségvetési sajátosságok figyelembevételével, tehát nem feleltethető megy „egy az egyben” a két szektor beszámolójának tartalma- melynek köszönhetően az éves költségvetési beszámolók komplexebb képet mutatnak az önkormányzatok gazdálkodásáról, vagyoni-pénzügyi-jövedelmezőségi helyzetéről. Az éves költségvetési beszámoló összeállítása a jövőben egyaránt igényli a költségvetési számvitel és a pénzügyi számviteli adatokat. A pénzügyi számvitelből származó adatok alapján kerül összeállításra a mérleg, az eredménykimutatás, a költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás, továbbá a kiegészítő melléklet. Véleményem szerint a hatályba lépett számviteli változásoknak köszönhetően megteremtődnek a vezetői számvitel információs alapjai az önkormányzati szektorban is. Értelmezésemben a költségvetési szektorban kialakításra javasolt vezetői számvitel fogalmán olyan információszolgáltatási és értékteremtő működést támogató rendszert kell érteni, amelynek a célja a különböző vezetői szintek részére a tevékenység ellátásához szükséges információk biztosítása a gazdaságos, hatékony, eredményes és minőségi közszolgáltatás elérése érdekében. Tanulmányom célja felhívni a figyelmet az önkormányzati szektorban a vezetői (menedzsment) számvitel kialakításának lehetőségére. Szekunder kutatás és személyes tapasztalataim alapján körvonalazom a költségvetési szektorban javasolt vezetői számvitel szerepét, funkcionális felépítését, különös tekintettel a tervezési – elszámolási és értékelési funkciókra.



Tápásztálát es kutátás á száknyelvőktátásbán Helyszín: E. I. 35. | Szekcióelnök: Dr. Mészáros Ágnes

9.00-9.20

DR. FODOR ALEXANDRA MERITS AND PITFALLS OF USING WEB 2.0 TOOLS IN LANGUAGE TEACHING

9.20-9.40

KÓSIK FERENC A SZAKNYELVOKTATÁS-INNOVÁCIÓS KULTÚRA TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK AKTUÁLIS KIHÍVÁSAI

9.40-10.00

DR. MÉSZÁROS ÁGNES GAZDASÁGI SZAKKIFEJEZÉSEK KUTATÓMŰHELYE

10.00-10.20

SAZDOVSKA JASMINA ESP: THE DEVELOPMENTAL TECHNIQUE FOR TEACHING BUSINESS PRESENTATIONS

10.20-10.40

TAPOLCAI-MALACZKOV SZILVIA STRATEGIES FOR MOTIVATING EXP LEARNERS: BEST PRACTICES OF A ’COMMUNICATION SKILLS’ COURSE

10.40-10.50

KÁVÉSZÜNET

10.50-11.10

DR. VÁRKONYI ANDREA SZAKNYELVOKTATÁS A BGF TANTÁRGYFELELŐSI RENDSZERÉBEN



MERITS AND PITFALLS OF USING WEB 2.0 TOOLS IN LANGUAGE TEACHING FODOR ALEXANDRA Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar adjunktus [email protected] Nowadays when the use of electric devices is constantly rocketing, it is by no means surprising that gadgets are flooding even into learning institutions as well. It is, however, not enough and not satisfactory that only student are aware of these technologies; it is also the teachers’ duty to get acquainted with the latest technologic developments if they do not want to lose their students’ attention. Hence, on the one hand, it is of vital importance to bring and apply even web 2.0 tools in the language teaching; on the other hand, one should be aware of both the actual usage of the given tool and also the application of them in and outside class. The purpose of the present paper is to draw attention to the advantages and disadvantages the teacher should face when using certain web 2.0 tools in language teaching. Classroom observations mean the basis for the present study. These observations were made in three groups in two semesters, and the tools were ‘quizlet’ – for learning vocabulary items – and ‘toondoo’ – for preparing cartoons.



A SZAKNYELVOKTATÁS-INNOVÁCIÓS KULTÚRA TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK AKTUÁLIS KIHÍVÁSAI KÓSIK FERENC Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar mestertanár [email protected] A gazdasági szaknyelvoktatás feltételrendszerében napjainkig bekövetkezett változások, továbbá a nem túl távoli jövőben körvonalazódó új típusú feladatok egyre fokozódó innovációs kényszerrel szembesítik oktatási intézményeinket. Ez a tendencia szaknyelvi műhelyeinket is arra ösztönözi, hogy még erőteljesebben tudatosítsák magukban a jelenlegi oktatásfejlesztési kultúrájuk jellegzetességeit és ezek (lehetséges) hatásait. Ma már számos kutatási eredmény támasztja alá, hogy az innovációs kultúra fejlettsége meghatározó módon befolyásolja az innovációs folyamatok minőségét. Professzionális szaknyelvoktatás-fejlesztési stratégiák sikeres megvalósítására csak magasan fejlett oktatás-innovációs kultúrával rendelkező szervezetek képesek. Előadásunk fókuszpontját a szaknyelvoktatás-innovációs kultúra jelentőségének és tovább-fejleszthetőségének kérdésköre alkotja. Elemzésünk gyakorlati relevanciáját annak a konkrét oktatásfejlesztési „meta-projektnek” a segítségével szemléltetjük, amelyet a BGF KKK NGSZIT Német Tanszéki Osztályának oktatói közössége indított útjára a közelmúltban. Ennek egyik legfontosabb célja, hogy elősegítse szervezeti egységünk oktatás-innovációs kultúrájának továbbfejlődését. Terveink sikeres megvalósításához elengedhetetlen, hogy még alaposabban megismerjük és megértsük egymás oktatásinnovációval kapcsolatos problémáit, gondolkodását, koncepcióját, stratégiáját, valamint a jelenlegi oktatásfejlesztő tevékenységünk „technológiáját”. Mostani beszámolónkban elsősorban azoknak a kihívásoknak és dilemmáknak a felvázolására, rendszerezésére és részletesebb elemzésére vállalkozunk, amelyeket tanszéki osztályunk munkatársai az oktatás-innovációs tevékenységük továbbfejlesztésének szempontjából kiemelkedően fontosnak tartanak. A projekt bevezető szakaszában feltárt tapasztalatokat különböző aspektusból vizsgáljuk. Az eredmények értelmezésére az idegennyelv-pedagógiai innováció-kutatás kontextusában teszünk kísérletet. A szaknyelvoktatás-innovációs kultúra jelentőségének megalapozott elemzéséhez az egyén, a csoport és a szervezet kultúrahordozó és –fejlesztő szerepének komplex megközelítését tartjuk szükségesnek.



GAZDASÁGI SZAKKIFEJEZÉSEK KUTATÓMŰHELYE MÉSZÁROS ÁGNES Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg főiskolai docens [email protected]

A gazdasági szakkifejezések olyan gyorsan jelennek meg és módosulnak, hogy többségük nem kerülhetett még a szótárakba, fogalomtárakba, hiszen nyelvészeink nem képesek ilyen ütemben feldolgozni ezeket az új nyelvi jelenségeket. Sem megjelenésükről, sem létezésükről nem veszünk teljes mértékben tudomást, és kialakulásuk története is a feledésbe vész, ha nem próbálunk felzárkózni anya-nyelvünk szókincsének bámulatos mértékű gazdagodásához. Ez a nyelvi jelenség kínálta a lehetőséget ahhoz, hogy a BGF Zalaegerszegi Gazdálkodási Karán a Szaknyelvi és Kommunikációs Intézeti Osztály szervezeti keretei között létrehozzunk egy kutatóműhelyt, amelynek elsődleges célkitűzése, hogy létrehozzon egy speciális, terminológiai gyűjteményt. A kutatás szempontjai magukba foglalják a gazdasági terminusok nyelvtörténeti jellegű vizsgálatát, a szakkifejezések terminológiai rendezését, és az új keletű magyar és angol szakkifejezések megfeleltetését. Az előadás beavatja a hallgatót a kutatási terv részleteibe és ismerteti az eddigi eredményeket.



ESP: THE DEVELOPMENTAL TECHNIQUE FOR TEACHING BUSINESS PRESENTATIONS JASMINA SAZDOVSKA International Business School, Budapest Head of Department of Languages [email protected]

In English for Specific Purposes, business presentations are usually taught in a product-centred way which deals with the final presentation’s structure, language, techniques, visual aids and delivery. Traditional presentation skills course books like Comfort’s (1995) Effective Presentations, Emmerson’s (1999) Business Builder, McCarthy and Hatcher’s (2002) Presentation Skills, Peoples’s (1992) Presentations Plus, Powell’s (1996) Presenting in English, Reinhart’s (2002) Giving Academic Presentations, Williams’s (2008) Presentations in English, Zelazny’s (2006) Say It with Presentations and many others have almost all adopted this product approach. However, a methodology that views presentations as a developmental process would be more beneficial to students allowing them to hone the skills of analysing the audience and aim of the presentation, practising the preparation of an affective presentation and learning from the process so that each time they perform they can improve. It has been over 25 years since the process versus product debate has been raised in academic writing by Robinson in 1988 with Academic Writing: Process and Product. After more than a quarter of a century it is perhaps time that the process approach is adopted in other disciplines such as presentation skills. One resource book that achieves this admirably is Bienvenu’s (2000) The Presentation Skills Workshop. This book helps presentation skills trainers take their trainees through the complete process of presenting: starting from analysing the audience, context and aim, moving on to considering options, selecting and organising the information, delivering the message and ending with reviewing the results and feedback from the presentation so that the next performance can be improved. This is called the Strategic Model of Business Presentations. Such an approach would be highly useful not only for business and even academic presentations, but also for other ESP genres ranging from emails, reports, meetings and negotiations to academic and research papers.



STRATEGIES FOR MOTIVATING ESP LEARNERS: BEST PRACTICES OF A ’COMMUNICATION SKILLS’ COURSE TAPOLCAI-MALACZKOV SZILVIA Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar mestertanár [email protected] The choice of methodology used in the college classrooms to teach Business English offers a never-ending challenge to the teachers since both the subjects offered for students with different majors and the language knowledge of the students in the given class confine the possibilities available. Moreover, the expectations of the students and the teacher might diverge, i.e. how both sides anticipate the progress from class to class and what they regard to be the final outcome of the course. The recent paper deals with the challenges the ‘English Communication Skills’ course provided that was offered for correspondence course students with International Studies major. This course is an obligatory course for the students through four semesters. Besides dealing with the difficulty that this course is mandatory – since a voluntary course per se weeds out the demotivated students -, other hindrances were caused by the mere fact that it was a multilevel class. I could identify three major differences among the students that were relevant to determine the best method of teaching for this course: the students had different language proficiency (from elementary to upper-intermediate), they had diverse preliminary knowledge of the subjects to be discussed and their level of intrinsic motivation in taking the course was also dissimilar. In this paper my intention is to reveal the best practices that have proven to be useful during the course and that are linked to enhancing the motivation of the students in order that they participate actively in the course. As Csizér has mentioned “A nyelvtanárok régóta tudják, hogy az idegen nyelvek eredményes tanulása leginkább a tanulók motivációjától, a tanulásba fektetett erőfeszítések mértékétől függ” (“Language teachers have long known that the efficiency of acquiring a second language depends on the level of students’ motivation and how much effort they put into acquiring a second language” – the author’s translation). I also intend to propose that there might be a common denominator concerning the final outcome of the course to enhance extrinsic motivation even in this multilevel classroom.



SZAKNYELVOKTATÁS A BGF TANTÁRGYFELELŐSI RENDSZERÉBEN DR. VÁRKONYI ANDREA PH.D. BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszék főiskolai tanár [email protected] Az előadásban röviden ismertetésre kerül a BGF tantárgyfelelősi rendszerének története, a bevezetéstől napjainkig. Bemutatásra kerül a rendszer szabályozásának kialakítása, felülvizsgálata, módosítása, a rendszer elemeinek megjelenése a főiskola különböző szabályzataiban, azok összhangja különös tekintettel a BGF Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézete és egységei szabályzataira. Az előadás betekintést nyújt az intézményi tantárgyfelelősök és a kari koordinátorok megbízásának, illetve a megbízások visszavonásának módjába, dokumentálásába a szaknyelvoktatás területén. A szerző tárgyalja a tantárgyfelelős váltással járó változások, változtatások lehetséges kihatásait a szaknyelvoktatásra, annak szakmai színvonalára, a képzés szintjére és a hallgatók kimeneti tudásszintjére figyelemmel a tematikai, a számonkérési és a tananyag változtatások példájára is. A szerző rávilágít a jelenlegi rendszer működésére, a hatáskörök, illetékességek, feladatmegvalósítások rendszerére, azok hatékonyságára, továbbá egyes terminológiai összefüggésekre sokéves oktatói, tantárgyfelelősi és vezetői gyakorlata alapján.



Turizmus, mőbilitás, kőmmunikáció

Turizmus-vendeglátás kőmplexitásá Helyszín: E. I. 23. | Szekcióelnök: Dr. Szalók Csilla

9.00-9.20

DR. SZALÓK CSILLA – DR. REMENYIK BULCSÚ A BARLANGTURIZMUS HATÁSAI A MAGYARORSZÁGI IDEGENFORGALOMRA

9.20-9.40

DR. JUHÁSZ LÁSZLÓ MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK HOSSZÚ TÁVÚ ELEMZÉSE

9.40-10.00

DR. NAGY ÉVA ILONA – TALABOS ISTVÁN FOGYASZTÓI SZOKÁSOK ÉS HATÁSUK AZ UTAZÁSI IRODÁK GAZDÁLKODÁSÁRA ÉS FOLYAMATAIRA

10.00-10.20

DR. SZALÓK CSILLA – HOLCZERNÉ SZENTIRMAI ÁGNES – DR. PROBÁLD ÁKOS – DR. KOVÁCSNÉ DR. SZÉKELY ILONA TELEPÜLÉSEK TURISZTIKAI POTENCIÁLJÁNAK VIZSGÁLATA

10.20-10.40

KŐVÁRI ISTVÁN TURIZMUS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ – AZ ORSZÁG-PROPAGANDÁTÓL A KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓIG. A TURIZMUS MINT KOMMUNIKÁCIÓ?

10.40-10.50

KÁVÉSZÜNET

10.50-11.10

HIDVÉGI HEDVIG – CSERHALMI ZSUZSANNA – FEHÉR JÓZSEF – FEKETE-FROJIMOVICS ZSÓFIA – GUNDEL JÁNOS – LUGASI ANDREA KÉTFÉLE HŐKEZELÉS HATÁSA KÜLÖNBÖZŐ SZARVASMARHA FAJTÁKBÓL SZÁRMAZÓ HÁTSZÍNEKRE

11.10-11.30

LUGASI ANDREA – FEKETE-FROJIMOVICS ZSÓFIA – GUNDEL JÁNOS – HIDVÉGI HEDVIG BELTARTALMI JELLEMZŐK VÁLTOZÁSA ELTÉRŐ KONYHATECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOKKAL HŐKEZELT KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁJÚ SZARVASMARHÁK HÚSÁBAN



A BARLANGTURIZMUS HATÁSAI A MAGYARORSZÁGI IDEGENFORGALOMRA SZALÓK CSILLA – REMENYIK BULCSÚ Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar intézetvezető főiskolai tanár – főiskolai docens [email protected]; [email protected] A Természetvédelmi Hivatal Barlangtani és Földtani Osztálya által vezetett Országos Barlangnyilvántartásában jelenleg 4118 barlangot tartanak nyilván, melyből 353 a Nemzeti Parkok Igazgatóságainak a hozzájárulásával látogatható. Azonban a vizsgálataink szerint csak 21 darab olyan barlang létezik, amelynél jelentősebb turisztikai aktivitás mutatható ki (ebből 8 darab az Észak-magyarországi Régióban, 7 darab a Budapest-Közép-Dunavidéken, 2 darab a Dél-Dunántúlon, 4 darab a Balaton Régióban található). A hasznosítás szempontjából ez az arány nemzetközi szinten is igen alacsonynak mondható, ugyanis például Magyarországon a törvényi szabályozásnak köszönhetően a barlangi búvárturizmus szinte nem is művelhető. A Magyar Állami Természetvédelmi Hivatal szerint a barlangturizmus turisztikai termékei közé a barlangi tömegturizmus, a zöldturizmus, az aktív turizmus és az egészségturizmus tartozik. A barlangmenedzsment területén a bemutatásra kerülő 21 barlang látogatottsága már nem növelhető tovább a turizmus területén, mert az már a barlangok ökológiai teherbíró képességét veszélyeztetné, ezért egy újfajta barlangturisztikai stratégia kidolgozására lenne szükség. A látogatószám növeléséhez a turisztikai termékek differenciált fejlesztését kellene megvalósítani. Az egészségturizmus fejlesztését a Nemzeti Turizmus Koncepció (2013) is kiemelt fejlesztési területként kezeli, a turisztikai termékek közül az egészségturizmus fejlesztése területén (gyógybarlangok további kiépítése, fejlesztése) lenne a legtöbb lehetőség a differenciált fejlesztés megvalósítására. A primer vizsgálatainknál a magyarországi barlangok látogatottsági adatait elemeztük (ebben külön vizsgálat tárgyát képezték a gyógybarlangok), továbbá elhelyezkedési és megközelíthetőségi kutatásokat is végeztünk, felmértük a barlangturizmusban résztvevő célcsoportok számát és a versenytársakat is.



MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR JÖVEDELEMTEREMTŐ KÉPESSÉGÉNEK HOSSZÚ TÁVÚ ELEMZÉSE SZERZŐ: DR. JUHÁSZ LÁSZLÓ PHD Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Turizmus Intézeti Tanszék Egyetemi Docens – THM Képzésvezető [email protected] A magyarországi szállodaipar jövedelemteremtő képessége hosszú távon csökken és ez nagymértékben a nemzetgazdaság helyzetének alakulásával magyarázható, a szerző felvetése szerint. Az alkalmazott kutatás a gyakorlat által konkrétan feltett kérdésre keresi a választ, a tanulmány célja bizonyítékokkal alátámasztani a szállodaipar jövedelemteremtő képességének változásait. A szállodaüzemeltetésben bizonyítható a szerző szállodavezetés esszenciális és predesztinációs elmélete. A szállodavezetés esszenciális elméletének alaptétele, hogy a szolgáltató szervezetek elsődleges küldetése az elégedett vendég, amit a piaci céljaink elérésével biztosítunk, ezzel harmóniában meghatározzuk a munkatársak és a tulajdonosok elégedettségét megjelenítő emberi és gazdasági célokat. A predesztinációs elmélet első tétele, hogy a szállodák és szálláshely szolgáltató egységek sikerességét és egyben a jövedelem-teremtő képességét a helyszín és piaci bevezetés határozza meg. Ennek a két tényezőnek a befolyásoló hatását csak kis mértékben képes befolyásolni az üzemeltetés az évek során. Az alkalmazott kutatás célja a hazai szállodák jövedelem-teremtő képességének hosszú távú elemzése és értékelése. A tanulmány nemzetközi és hazai szakirodalmi áttekintést ad a jövedelemteremtés értelmezéséről és bemutatja a szállodák bevételeinek és költségeinek alakulását kiemelve az azokra ható nemzetgazdasági hatásokat, amely meghatározó befolyással voltak a hosszú távú jövedelemteremtő képességükre. A turizmus alanyainak egyik jellemzője a mobilitás. Ugyanakkor a turizmus szervezetei nem mobilizálhatók. Ezért itt a mobilitás ellentétje nem a stabilitás, hanem az un-mobilitas. Ez hosszú távon arra inspirálja a vállalkozásokat, hogy az adott ország nemzetgazdasági helyzetével együtt éljenek és a lehetséges legkisebb gazdasági előnyöket is kihasználják, a fenntartható jövedelemteremtő képességük érdekében. Az akkor is igaz, amikor és amennyiben rövidtávon veszteséges gazdálkodást jelent. A szerző arra tesz kísérletet az alkalmazott kutatás eszközével, hogy a hazai szállodaipar jövedelemteremtő képességet meghatározó turisztikai, nemzetgazdasági tényezők közt a lineáris kapcsolatok nagyságát, irányát és egymáshoz való viszonyát feltárja és bemutassa.



A FOGYASZTÓI SZOKÁSOK ÉS HATÁSUK AZ UTAZÁSI IRODÁK GAZDÁLKODÁSÁRA ÉS FOLYAMATAIRA DR. NAGY ÉVA ILONA 5 – TALABOS ISTVÁN MSC 6 Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Turizmus Intézeti Tanszék docens – adjunktus [email protected]; [email protected] Az idegenforgalom GDP-hez való hozzájárulása (közvetlen és közvetett) 2013-ban elérte a 9,5 % -ot és a 2014-től 2024-ig terjedő időszakban évenként 4,3 %-os növekedés várható (WTTC 2014). Ez azt jelenti, hogy az idegenforgalmi vállalkozások szerepe így természetesen az utazási irodáké folyamatosan növekszik. A globalizációs folyamatok valamint a 2008-as világgazdasági válság hatással volt, és folyamatosan hatással van a fogyasztói szokásokra. A versenyhelyzet fokozódik és komoly kihívást jelent az utazási irodák számára a világ minden országában. 2014 végére a világ internet felhasználóinak a száma csaknem 3 milliárd volt, a szélessávú mobil internet felhasználók száma pedig 2,3 milliárdra tehető, ami 5-szöröse a 2008-as előrejelzésnek (ITU 2014). Ez is bizonyítja, hogy az információs társadalom létrejötte - melyet az Európai Unió is célul tűzött ki - napjainkban már nem elképzelés, hanem valóság. Az információs társadalom egyik alappillére a kommunikáció, hajtóereje a piac, és a technológia a technológiai eszközök használata pedig hatással van az értékesítésre, mert nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az Európai Unióban a nyaralásukat tervezők 46 % az internetet használja forrásként, Magyarországon pedig 34 %. Derül ki az Európai Unió 2013-ban készült Flash Barometer 370 tanulmányából. A szerzők arra keresnek választ, hogy ez konkrétan mit jelent az utazásszervezés folyamatában és milyen hatással van az utazási irodák gazdálkodására.

5

Dr. Nagy Éva PhD hallgató (Pécsi Tudomány Egyetem)

, Talabos István doktorjelölt (Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola)

6



TELEPÜLÉSEK TURISZTIKAI POTENCIÁLJÁNAK VIZSGÁLATA DR. SZALÓK CSILLA1 – HOLCZERNÉ SZENTIRMAI ÁGNES1 – DR. PROBÁLD ÁKOS2 – DR. KOVÁCSNÉ DR. SZÉKELY ILONA1 Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar 1 – Központi Statisztikai Hivatal2 főiskolai tanár – címzetes docens – nyugalmazott főosztályvezető – egyetemi docens [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected] A regionális kutatásokban az utóbbi években egyre fajsúlyosabb szerep jut az egyes települések fejlettségét mérő és összehasonlító megközelítéseknek. A magyarországi turizmus további előrelépésének kulcsa a régiók, desztinációk fejlesztése, versenyképesség megteremtése és fenntartása. A BGF Turizmus Intézeti Tanszék kutatása az eddigi tapasztalatok felhasználásával és továbbfejlesztésével a turizmus oldaláról közelíti meg a települések helyzetét, egy az azokra számított turisztikai komplex mutató (TKM) kidolgozásával. A komplex mutató kifejezi a turizmus település életében betöltött szerepét, a gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat a fenntarthatóság szempontjából is figyelembe veszi, mint a helyi turizmus hosszú távú versenyképességének biztosítékát. A Turizmus Komplex Mutató meghatározása úgy történik, hogy a komponensekbe (gazdaság. demográfia, társadalom, infrastruktúra, foglalkoztatottság, turizmus) rendezett kb. 60 indikátor értékei alapján rangsorba állíthatók, majd decilisekbe rendezhetők a települések és ennek alapján pontszámok rendelhetők azokhoz. Az egyes indikátorokhoz tartozó pontszámok összesítése, súlyozása, átlagolása után adódik, egy-egy település TKM-je. Ez alapján összehasonlíthatók a különböző turisztikai desztinációk fejlettsége , a turizmus térségek,települések életében betöltött szerepe. Cél ugyanakkor egy olyan adatbázis létrehozása is, amely a települések minden olyan adatát tartalmazza, amely összefüggésben lehet a település turisztikai fejlettségével. A döntően hivatalos KSH adatokra, az önkormányzati forrásokra, valamint speciális lakossági és turista vélemény felmérésekre alapozott adatbázis lehetővé teszi, az egyes települések és TDM szervezetek számára, hogy hiteles adatok segítségével átfogóbb információkkal rendelkezzenek térségük turizmusáról, hogy egy-egy település, TDM szervezet által lehatárolt település-csoport saját magát pozícionálja és meghatározza más településektől való távolságát, a turizmus települések életében betöltött szerepét. Cluster-analízis és főkomponens vizsgálatok beiktatásával, iterációk sorozatával, a kiindulásként használt nagyszámú mutató közül csak a valóban fajsúlyos indikátorok kerülnek majd felhasználásra. A TKM és az azt megalapozó adatbázis lehetséges felhasználói az Új Széchenyi Terv irányító hatóságok és ügynökségek, település és vidékfejlesztésért felelős intézmények,önkormányzatok, turisztikai desztináció menedzsment szervezetek, a turisztikai vállalkozások, a települési és térségi marketinggel foglalkozó szervezetek. és befektetők. Az országos kutatás első fázisának végén a Balaton Turisztikai Régió 51 településére készül el az adatbázis és a TKM. Ennek alapján meghatározásra kerül a települések turisztikai fejlettségi sorrendje és folyamatosan készülnek az adatbázis alapján a részletesebb elemző táblázatok, majd az eredményeket értékelő elemző kutatási jelentések. Az eredmények ismeretében, az első fázis lezárása után,a tapasztalatok alapján kerülhet majd sor az alkalmazott módszerek finomítására és az eljárás más turisztikai régióira való kiterjesztésére.



TURIZMUS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ – AZ ORSZÁGPROPAGANDÁTÓL A KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓIG. A TURIZMUS, MINT KOMMUNIKÁCIÓ? KŐVÁRI ISTVÁN Budapesti Gazdasági Főiskola adjunktus [email protected] A cikk a turizmus és kommunikáció sokoldalú kapcsolatát vizsgálja,- amint a cím is utal rá,–annak több területét is bemutatva. A kommunikáció és a kommunikációs technológiák korábban is nélkülözhetetlen módon jelen voltak a turizmusban, azonban a napjainkban bekövetkező infokommunikációs forradalom és a turizmus töretlen fejlődése megváltoztatja a globális turizmus és a kommunikáció kapcsolatát. A turizmuskutatásban a gazdasági és földrajzi szempontok mellett napjainkban egyre több figyelem összpontosul a turizmusjelenség szociológiai, kulturális antropológiai, szociálpszichológiai aspektusaira. Tekintettel arra, hogy a kommunikáció ma már, nemcsak mint „egyszerű” eszköz, technika segíti a turizmust, hanem annak egyik alakítója is, a formálódó turizmustudományban fontos helyet fog elfoglalni a jövőben a turizmus kommunikációs szempontból történő vizsgálata, egészen annak a merésznek tűnő kérdésnek a felvetéséig, hogy a turizmus maga is a személyes és társadalmi kommunikáció egyik formája.



KÉTFÉLE HŐKEZELÉS HATÁSA KÜLÖNBÖZŐ SZARVASMARHA FAJTÁKBÓL SZÁRMAZÓ HÁTSZÍNEKRE HIDVÉGI HEDVIG1, CSERHALMI ZSUZSANNA2, FEKETE-FROJIMOVICS ZSÓFIA1, GUNDEL JÁNOS1, LUGASI ANDREA1 1 Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék 2 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Élelmiszertudományi Kutatóintézet tanársegéd, osztályvezető, főiskolai adjunktus, professzor emeritus, intézeti tanszékvezető főiskolai tanár [email protected], [email protected], [email protected], [email protected], [email protected]

A vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy különböző fajtájú szarvasmarhák hátszínjéből (m. longissimus dorsi) származó minták kétféle hőkezelés, azaz az alacsony hőfokon, sertészsírban történő konfitálás, és a zsiradék nélküli roston sütés hatására hogyan változik az állománymérés során fellépő nyíróerő és annak érzékszervi bírálattal megállapítható tulajdonságai. Négy fajtából (magyar szürke, Holstein-fríz, magyar tarka és Charolais) hím állatok hátszíne került feldolgozásra nyersen és két különböző konyhatechnológiai eljárással, konfitálással és roston sütéssel. Meghatároztuk a sütési- és a léveszteséget, a húsok állományát műszeresen vizsgáltuk, értékeltük az érzékszervi jellemzőket, meghatároztuk a minták mikrobiológiai állapotát, és kémiai jellemzőit. Jelen beszámolóban a műszeres állományvizsgálat és az érzékszervi bírálat eredményei kerülnek bemutatásra. Az állománymérés alapján a magyar szürke mintákban tapasztaltuk legkisebb ellenállást a nyíróerővel szemben. A porhanyósságot tekintve is a szürkemarha minták mutatták a legkedvezőbb értékeket. A másik három fajta mintáival ellentétben, a magyar szürke minták roston sütése után alacsonyabb értékeket kaptunk, mint a konfitált minták esetében, vagyis a rágósságot tekintve a konfitált minták voltak keményebbek, míg a többi szarvasmarha fajta mintáiban a roston sült minták voltak egyértelműen keményebbek. Ebből az következik, hogy a magyar szürke hátszín tekintetében a roston sütés előnyösebb elkészítési technológia, mint a konfitálás. A roston sült minták esetében a húshasznosítású Charolais mutatja átlagosan a legmagasabb nyíróerő értékeket. Azok a magyar szürke és a Charolais minták, melyek a bírálók által kiemelt érzékszervi pontszámot értek el, a műszeres állományvizsgálat során is a legkedvezőbb értékeket kapták. A Holstein-friz és a magyartarka hátszín minták bírálati pontszámai csak részben támasztják alá az állománymérés során kapott értékeket. Megállapítható, hogy a legkedvezőbb állományértékeket a magyar szürke hátszín minták esetében kaptuk, ami feltehetően a fajta nagyon finom rostozatú izomszövetére vezethető vissza. Támogató: EMMI 26130-2/2013/TUDPOL



BELTARTALMI JELLEMZŐK VÁLTOZÁSA ELTÉRŐ KONYHATECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOKKAL HŐKEZELT KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁJÚ SZARVASMARHÁK HÚSÁBAN LUGASI ANDREA, FEKETE-FROJIMOVICS ZSÓFIA, GUNDEL JÁNOS, HIDVÉGI HEDVIG Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék tanszékvezető főiskolai tanár, főiskolai adjunktus, professzor emeritus, tanársegéd [email protected], [email protected], [email protected], [email protected] Vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy két eltérő hőmérsékletű, és különböző technológiájú hőkezelés, azaz alacsony hőfokon, sertészsírban történő konfitálás, és zsiradék nélkül történő roston sütés hatására hogyan változnak a különböző fajtájú szarvasmarhákból származó hátszín minták beltartalmi jellemzői. A vizsgálatban magyar szürke, Holstein-fríz, magyar tarka és Charolais fajtájú hím ivarú szarvasmarhák hátszín mintái kerültek kezelésre. Valamennyi fajta esetében három-három állatból származó egy egész hátszín került feldolgozásra.. A konfitálás során a mintákat 25oCos sertészsírba helyezve, 80°C-ra előmelegített Hold-o-mat készülékben hőkezeltünk. A roston sütés 220oC-os elektromos rostlapon történt 68oC-os maghőmérséklet eléréséig. A kihűlt, homogenizált mintákból számos vizsgálatot végeztünk, meghatároztuk a sütési és a léveszteséget, a húsok állományát műszeresen vizsgáltuk, értékeltük az érzékszervi jellemzőket, meghatároztuk a minták mikrobiológiai állapotát, és betartalmi jellemzőit. Jelen beszámolóban ez utóbbiak kerülnek bemutatásra. Az elértő fajtájú nyers marha hátszín minták beltartalmi jellemzői nem tértek el számottevően egymástól. A kétféle konyhatechnológiai kezelés hatása nőtt a minták szárazanyag-, fehérje- és zsírtartalma. A magasabb hőfokon, de lényegesen rövidebb ideig tartó roston sütés eredményeként 2-4x-re emelkedett a húsok oxidatív stabilitására utaló malondialdehid-tartalom (MDA), míg az alacsonyabb hőfokon, hosszabb ideig tartó konfitálás eredményeként 4-25% MDA növekedést volt tapasztalható. Az oxidatív stresszel szemben legkevésbé érzékenynek a magyar szürke marha, a legkevésbé ellenállónak a Charolais fajta húsa bizonyult. Nem várt változások voltak kimutathatók a zsírsav-összetételben, a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya a sertészsírban történő konfitálás hatására jelentős növekedést mutatott a magyar szürke, a magyar tarka és Charolais fajták hátszín mintáiban. A többszörösen telítetlen zsírsavak mennyisége és az MDA között csak a magyar szürke és a magyar tarka marhák húsában volt kimutatható pozitív korreláció. Annak ellenére, hogy a fő tápanyagkomponensek, úgy, mint fehérje és zsír mennyiségében az egyes szarvasmarha fajták között nem volt kimutatható eltérés sem nyersen, sem a különböző hőfokon végzett hőkezeléseket követően, a zsírsavösszetétel változása és az oxidatív stresszel szembeni ellenállóképesség tekintetében mégis számottevő különbség mutatkozott a fajták között, melynek hátterében az állatok eltérő takarmányozási körülményei állhatnak. Támogató: EMMI 26130-2/2013/TUDPOL




A nemzetkő zi kereskedelem e s lőgisztiká idő szeru vá ltőzá sái Helyszín: E. I. 34. | Szekcióelnök: Gulyásné dr. Csekő Katalin

11.00-11.20

GULYÁSNÉ DR. CSEKŐ KATALIN INCOTERMS KÜLÖNFÉLE KONTEXTUSOKBAN

11.20-11.40

HRABOVSZKI ÁGNES ZSUZSA KI ELŐTT ÉS MEDDIG TITOK AZ ÜZLETI ADATOK VÉDELME ÉS AZ EKÁER?

11.40-12.00

DR. HORVÁTH ANNAMÁRIA A CMR FUVARLEVÉL FUNKCIÓI A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI ÉS LOGISZTIKAI FOLYAMATOKBAN

12.00-12.20

DR. ORBÁN GABRIELLA 3PL, 4PL SZOLGÁLTATÓK ÚJ KIHÍVÁSAI AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN

12.20-12.40

MOSONYINÉ ÁDÁM GIZELLA BARÁT VAGY ELLENSÉG? AVAGY A FOGYASZTÓ, MINT A VISSZUTAS LOGISZTIKA LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA



INCOTERMS KÜLÖNFÉLE KONTEXTUSOKBAN GULYÁSNÉ DR. CSEKŐ KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar egyetemi docens [email protected] Az ún. „trade compliance”, azaz a külkereskedelmi adásvételi szerződéseket meghatározó közösségi, nemzetközi és hazai szabályozási környezetnek való megfelelés, az elmúlt években vált kiemelt jelentőségű vállalati feladattá. A „kereskedelmi megfelelés” elvét a gyakorlatban azonban korántsem egyszerű megvalósítani, hiszen a nemzetközi adásvételi ügyletekben, a szerződés egyedi sajátosságaihoz igazított Incoterms klauzula csak kiindulási pontnak tekinthető a jogszerű teljesítés folyamatában. A szerződő felek által kiválasztott Incoterms „fuvarparitás” ugyanis szoros összefüggést mutat föl a polgári és a nemzetközi fuvarjog mellett, a számviteli, az adó-, és a vámjogi szabályokkal is. Az adott fuvarparitásnak az ügylet egyedi körülményeihez való illeszthetőségét így több különféle kontextusban célszerű vizsgálni, és értelmezni. Az előadás célja, hogy a nemzetközi kereskedelem feltételrendszerét alapvetően meghatározó Incoterms szokványt hét különféle szempontból vizsgálja, és ez által végigkísérje az értékesítés (export) illetve a beszerzés (import) teljes folyamatát. E komplex elemzés nemcsak az adott tranzakció szakmailag helyes dokumentálást teszi lehetővé, de rámutat az Incoterms paritás által meghatározott „teljesítés” fogalmának eltérő szabályozására valamint föltárja azokat a kritikus helyzeteket is, amelyek jogszabálysértéshez, illetve szerződésszegéshez vezethetnek.



KI ELŐTT ÉS MEDDIG TITOK? ÜZLETI ADATOK VÉDELME ÉS AZ EKÁER HRABOVSZKI ÁGNES ZSUZSA Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar , főiskolai docens [email protected] Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetése az adminisztráció növekedésén, a fuvarozás potenciális késleltetésén túl felveti az üzleti titok védelmének problematikáját. Az Art. kiegészítése szerint a rendszerbe elektronikusan fel kell tölteni a szállított áru mennyiségét, címzettjét vagy feladóját, és az áru értékét. Az adózók nem kaptak arról tájékoztatást, hogy adataikat a hatóság milyen módon használja és tárolja, azonban nyilvánvalóan szükséges a rendszerben az adószám szerinti lekérdezés lehetősége ahhoz, hogy a deklarált célt, az áfa megfizetésének ellenőrzését az adóhatóság ellenőrizni tudja. Esetleges rendszerhiba (már előfordult), illetve az adatbázis szándékos feltörése a vállalatok üzleti titkait illetéktelen kezekbe juttathatja, jelentős károkat okozva. Mivel sem a jogszabály sem a hatóság nem ad semmiféle garanciát a gazdálkodók érdekeinek védelmére, így az üzleti titkaik megőrzése magukra a gazdálkodó szervezetekre hárul. A veszély elhárításának legegyszerűbb módja, ha az eladó adószáma nem kerül a rendszerbe az értékesített áruval összekapcsolható módon. Mivel az EKÁER csak közúti fuvarozásra vonatkozik, bármely más fuvarozási mód használata elhárítja a veszélyt. Vasúti fuvarozás esetén az esetleges közúti szakasz bejelentés köteles, így iparvágánnyal nem rendelkező eladó vagy vevő számára célszerű megoldás vasúton közvetlenül elérhető logisztikai szolgáltató bekapcsolása, mint a nemzetközi fuvarozás feladója vagy címzettje. Az Európai Unió más tagállamába irányuló kivitel vagy onnan történő behozatal esetében az Art. 178. § szerint: „45. Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, 46. Feladó: a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló, vagy első belföldi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője,” A logisztikai szolgáltató, mint az értékesítést ténylegesen megvalósító személy, szerepelhet feladóként és címzettként. Az EXW fuvarparitás alkalmazása esetén a külföldi vevő a feladó a fuvarokmányon, bejelentést pedig tehet a közvetett vámjogi képviselő. A vámjogi képviselő személyét célszerű időszakonként megváltoztatni, vagy párhuzamosan több képviselőt megbízni.



A CMR FUVARLEVÉL FUNKCIÓI A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI ÉS A LOGISZTIKAI FOLYAMATOKBAN DR. HORVÁTH ANNAMÁRIA Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar főiskolai docens [email protected] A nemzetközi kereskedelem, valamint az ahhoz kapcsolódó logisztikai folyamatok számos okmány alkalmazását követelik meg annak érdekében, hogy azok hatékonyan és a jogszabályoknak megfelelően bonyolódjanak le. Ezek közül egyre nagyobb jelentőséggel bír a nemzetközi közúti fuvarozásban használt CMR fuvarlevél (CMR consignment note), amelynek kibővült szerepét és funkcióit mutatja be az előadás. A CMR fuvarlevél rendeletetése napjainkban már nem korlátozódik kizárólag a klasszikus fuvarokmány definíciójára, amely szerint bizonyítékként szolgál arra, hogy a fuvarozó az adott küldeményt az okmányban meghatározott mennyiségben és minőségben átvette fuvarozásra, a fuvarozási szerződés megkötésére és a fuvarozási feltételekre, hanem használják kereskedelmi szerződési feltételek teljesítési igazolásaként, valamint egyre többször hatósági ellenőrzések és eljárások esetében is bizonyító erejű okmányként kerül előtérben. Mindezek kérdéseket vetnek fel a CMR fuvarjogi egyezményben meghatározott és szabályozott CMR fuvarlevéllel kapcsolatosan, amelynek kiállítását a fuvarjogi egyezmény nem is teszi kötelezővé. Az előadás azt vizsgálja, hogy a gyakorlatban megfelelően alkalmazzák-e CMR fuvarlevelet, a közúti fuvarozáson túl más gazdasági események dokumentumaként is használható-e, továbbá olyan kérdésekre is keresi a választ, mint például helyesen töltik-e ki a fuvarlevelet, az a fél állítja-e ki az okmányt, akinek az a kötelezettsége lenne, vagy mikor kötelező a CMR fuvarlevél kiállítása.



3PL, 4PL SZOLGÁLTATÓK ÚJ KIHÍVÁSAI AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN DR. ORBÁN GABRIELLA ILDIKÓ Budapesti Gazdasági Főiskola főiskolai docens [email protected] A 3PL (third party logistics providers) és 4PL (fourth party logistics providers) szolgáltatók az ellátási lánc egészére vagy egy részére nyújtanak logisztikai szolgáltatásokat. A 3PL szolgáltatók leginkább logisztikai outsourcing-partnerként ismertek, akik a tárolási, átrakási és szállítási tevékenységet átveszik az ellátási láncban. Időközben szolgáltatásaik kiegészültek hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokkal is. A 4PL szolgáltatók a (nemcsak logisztikai) folyamatokat az ellátási lánc egészére optimalizálják, integrátori szerepet játszanak. A 4PL-knek nem kell saját fizikai erőforrásait használniuk, nem is minden esetben rendelkeznek ezekkel, sokszor fejlett informatikai eszközökkel koordinálják a tevékenységeket. A piaci és jogszabályi változásoknak köszönhetően a logisztikai szolgáltatóknak számos új kihívással kell szembenézniük. Az informatika területén olyan ugrásszerű fejlődésnek lehetünk tanúi, amely üzleti szempontból is kihívások elé állítja a szolgál-tatókat, gondoljunk csak az adtavédelemre, az elektronikus üzletkötésre, a megvál-tozott informatikai jogszabályokra. A tanulmány ezen változásokat tárja fel, és rendszerezi, valamint szempontrendszert ad az újdonságoknak való megfeleléshez. Külön kiemelésre kerülnek a hazánkban is számottevő többségben levő kis és középvállalkozások, amelyek logisztikai szempontból hátrányban vannak az egységes fellépés hiánya miatt. Az ő szempontjukból az is kiemelt fontosságú, hogy miért érdemes logisztikai szolgáltatót alkalmazniuk, hogyan tegyék meg az első lépéseket a nyitás felé.



BARÁT VAGY ELLENSÉG? AVAGY A FOGYASZTÓ, MINT A VISSZUTAS LOGISZTIKA LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA MOSONYINÉ ÁDÁM GIZELLA Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar főiskolai adjunktus [email protected] A fogyasztó megnyerése az ellátási lánc szereplőinek közös célja, értékfolyamataikat hozzá igazítják. Azonban a fogyasztást követően az értékét elvesztő termékek, erőforrások, csomagoló eszközök kikerülnek az eredeti láncokból, és az ártalmatlanításukra, kezelésükre, illetve az érték visszanyerésre helyeződik át a hangsúly. Ez utóbbiakban a visszutas logisztika vállal szerepet, amely a feleslegessé váló erőforrások maradványértékének regenerálásáért felelős, közreműködve a hulladékgazdálkodási folyamatokban. A hatékony és eredményes újrahasznosítási folyamatok szempontjából a szelektív begyűjtési rendszerek bírnak jelentőséggel, amelyek sikeressége többek között a fogyasztók közreműködésén alapul. A szelektív hulladékbegyűjtés nem új keletű, számos módszere került bevezetésre, mégis napjainkban egyre gyakrabban merül fel probléma működtetésével, elsősorban fogyasztói hibák miatt, amely a környezettudatos nyugati társadalmakban is egyre jellemzőbb. Mi ennek a jelenségnek az oka, s ez hogyan befolyásolja a visszutas rendszerek működését? Célom a tanulmány megírása során, hogy feltárjam és értelmezzem azokat a tényezőket, összefüggéseket, amelyek rámutatnak a fogyasztói közreműködés szerepére az értékteremtő, majd érték visszanyerési folyamatokban. Továbbá megvizsgálom, hogy a visszutas logisztikai folyamatok sikeressége érdekében milyen változtatásokra van lehetőség a szelektív begyűjtési folyamatok szempontjából.



Az állámádősság-válság es kezelese áz EÜ-bán (kőnyvbemutátő) Helyszín: E. I. 40. | Szerző: Dr. Losoncz Miklós

12.00-13.00

DR. LOSONCZ MIKLÓS AZ ÁLLAMADÓSSÁG-VÁLSÁG ÉS KEZELÉSE AZ EU-BAN

A könyv a Gazdasági és Monetáris Uniót (GMU) ért szuverén adósságválság fejleményeit és a válságkezeléssel kapcsolatos tapasztalatait és dilemmáit elemzi. Középpontjában egyfelől az euróövezet intézményrendszere, működése és hatásmechanizmusai, másfelől a szuverén adósságválság közötti összefüggések elemzése áll. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy egyrészt a szuverén adósságválság hogyan érintette a GMU működését, beleértve annak három pillérét (a kilépést, az államcsődöt és a kisegítés tilalmát). Másrészt azt elemzi, hogy a válságkezelés jegyében a tagállamok, illetve főképpen az európai uniós intézmények milyen változtatásokat hajtottak végre a GMU intézmény- és szabályrendszerében, valamint gazdaságpolitikájában, azon belül a gazdasági kormányzásban.




A vilá ggázdásá g e s á mágyár gázdásá g áktuá lis ke rde sei Helyszín: E. I. 35. | Szekcióelnök: Dr. Majoros Pál

13.20-13.40

DR. KRUPPA ÉVA A WTO SZEREPE ÉS A MEGA-REGIONÁLIS KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK

13.40-14.00

DR. PÓLYI CSABA BRAZÍLIA ÉS A LATIN-AMERIKAI RÉGIÓ NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSAI

14.00-14.20

DR. NESZMÉLYI GYÖRGY IVÁN EGYIPTOM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KILÁTÁSAI

14.20-14.40

DR. MOLDICZ ISTVÁN CSABA TAJVAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

14.40-15.00

DR. ENGELBERTH ISTVÁN VÁLTOZÓ KÍNAI GAZDASÁGI JELENLÉT AFRIKÁBAN

15.00-15.20

DR. NAGY GYULA VÁLSÁG UTÁN, KRÍZIS ELŐTT FÉLÚTON?



A WTO SZEREPE ÉS A MEGA-REGIONÁLIS KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK DR. KRUPPA ÉVA Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar főiskolai tanár [email protected] A WTO-nak, a Világkereskedelmi Szervezetnek, amelyik 2015-ben ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját 160 tagja van. A WTO tagjai között konszenzussal létrejött megállapodások a nemzetközi kereskedelem értéke 90 százalékának biztosítanak globális szabályozási keretet. A szervezet vitarendezési szabályai a tagállamok kereskedelmi problémáinak kiszámítható eljárási folyamatát garantálják. A WTO tekintélyes nemzetközi szervezet, de szerepe változóban van. Ennek legfőbb bizonyítéka a 2001-ben kezdődött Doha fejlesztési forduló hosszúra nyúlt tárgyalási sorozata, amelyet csak részlegesen zártak le 2013 decemberében az Indonéziában rendezett 9. Miniszteri Konferencián. A globalizáció jelen, a digitális technikai vívmányok által meghatározott időszakában a nemzetközi kereskedelem is jelentős átalakuláson megy keresztül, annak rendszere, a nemzetközi forgalom geográfiája, a forgalom összetétele, és még a statisztikai számbavételi módok is változnak ("Made in the World"). A nemzetközi gazdasági kapcsolatok új, lényegi vonásai ismertek, köztük a nemzetközi kereskedelem komplex jellege, a termelés, szolgáltatás, keres-kedelem szoros összefonódása, a nemzetközi értékláncok hatása, nemzetközi nagy-vállalatoknak az országok gazdaság- és kereskedelempolitikájának liberális irányzatára gyakorolt hatása. A nemzetközi kereskedelem egyre erősödő globális jellemzői mellett nagy teret nyernek az országok, országok csoportjai között létrejövő szabadkereskedelmi megállapodások is. Ezek száma már eléri a 300 úgynevezett regionális megállapodást. A WTO tagországainak a két- és többoldalú egyezményeik során a nemzetközi szervezet szabályait figyelembe kell venniük, de a felek megállapodhatnak olyan kérdésekben, amelyeket a WTO szabályrendszere megenged vagy amire nem terjed ki. Előadásomban arra keresem a választ, hogy a WTO tagállamai között miért szaporod-nak a szabadkereskedelmi megállapodások, ezek milyen hatással lehetnek magára a nemzetközi szervezetre. Kutatásom kiemelt területe, hogy az úgynevezett mega-regionális megállapodásoknak, köztük az EU és az USA közötti, még tárgyalások alatt álló szabadkereskedelmi egyezménynek milyen hatásai lehetnek a WTO működésére. Kutatási kérdéseimre a választ a vonatkozó szakirodalom, a WTO dokumentumainak kritikai feldolgozásával, valamint a nemzetközi kereskedelmet jellemző főbb tendenciák statisztikai elemzésével és leírásával mutatom be. A téma feldolgozását előadásaim keretében a gazdasági és nemzetközi tanulmányok alap- és mester szintű képzésben tudom hasznosítani.



BRAZÍLIA ÉS A LATIN-AMERIKAI RÉGIÓ NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSAI DR. PÓLYI CSABA Budapesti Gazdasági Főiskola tudományos munkatárs [email protected] A latin-amerikai régiót elemző tanulmányok többségének értékelése szerint az elmúlt három évben tapasztalt lassuló gazdasági növekedés azt jelzi, hogy lezárult az alapvetően kedvező külső tényezőkre (a nyersanyagok és energiahordozók magas világpiaci ára, olcsó hitelforrások, a kínai növekedés gerjesztette kereslet) és a bővülő középosztály belső fogyasztására támaszkodó növekedés szakasza. A régió regionális nagyhatalma, Brazília recesszió közeli állapotba került, gazdasági növekedése 2014ben alig érte el a 0,2%-t. A rossz emlékeket felidéző infláció (6,41%) és a magas alapkamat (12,15%) miatt nő a szociális feszültség. A nagy léptékű szociális programok, a recesszió és a protekcionista gazdaságpolitika a fizetési mérleget és a külkereskedelmi mérleget is deficitbe fordította A termelékenységi világrangsorban az ország már csak a 116-ik. A világ hetedik gazdaságának lassulását külső és belső tényezők okozták, mert a fejlett világ és Kína keresletének csökkenése mellett a belső fogyasztás bővülése is megtorpant. A növekedést akadályozó tényezők továbbra is az oktatás alacsony színvonala, az infrastruktúra elmaradottsága és a beruházásoknak a GDP-n belüli szerény mértéke. A 2014 októberében kis többséggel újraválasztott Dilma Rousseff köztársasági elnöknek a költséges szociális programok fenntartása mellett a gazdasági bizalom visszaállítása és a növekedés beindítása az első számú feladat, ám ehhez népszerűtlen reformok kellenek. A kongresszusban 28 politikai párt képviselői foglalnak helyet, ami megnehezíti a törvények elfogadásához szükséges kormányzati többség biztosítását. Mivel Brazília súlya meghatározó a régióban, ezért gyengélkedése rányomta bélyegét Latin-Amerika és a Karib térség egészének alig 1,1%-os növekedésére. A tanulmány áttekinti Brazília és a térség fejlődési kilátásait és bepillantást enged a magyar - latin-amerikai kapcsolatok alakulására is.



EGYIPTOM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KILÁTÁSAI DR. NESZMÉLYI GYÖRGY IVÁN PH.D. Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Kereskedelmi Intézeti Tanszék főiskolai docens [email protected] Az előadás kiindulópontja, hogy a négy évvel ezelőtti, sokak által előszeretettel Arab tavasznak nevezett politikai átalakulási folyamat nem oldotta meg az Egyiptom leglényegesebb gazdasági és társadalmi problémáit. Az egyiptomi gazdaság sem növekedési mutatók, sem más makro mutató szempontjából nem volt képes még a Mubarak-rendszer utolsó éveinek szintjére visszatérni. Az ország devizatartalékai számottevően apadtak, a munkanélküliség növekedett. A 85 millió körüli lakosság – különösen a népesség bő felét kitevő mélyszegénységben élő réteget kilátásai, a felemelkedés esélyei nem javultak. A hadsereg éléről 2014 nyarán elnökké választott Szíszi tábornok és kormányzata hivatalba lépése óta a stabilizálódás bizonyos jelei érzékelhetőek, és a radikális iszlám fordulat esélyei is csökkentek, ma még nem látható világosan, hogy az egyiptomi gazdaság és társadalom a kilábalás rögös útjára lépett-e, avagy a négy éve tartó zsákutca egy újabb felvonását éli meg. The starting point of this paper is that the political changes in early 2011 – called Arab Spring – has not brought an appropriate solution for the most important economic and social problems of Egypt. The Egyptian economy – in terms of growth and other macro-indicators – could not be recovered even to the level of the last years of Mubarak-regime. The foreign exchange reserves decreased considerably and the unemployment grew. Prospects for the Egyptian society of 85 million people, especially for the poorest groups (which ranges to the half of the population) have not yet improved. Since General Sisi, the former head of the armed forces was elected in summer of 2014 as President, there are slight signals can bee seen towards stabilization. In addition the chance for a radical Islamist turn decreased. Even though, it is still difficult to foresee whether the Egyptian economy and society stepped to the hard road of recovery or it is just another stage of the stalemate that lasts four years ago.



TAJVAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI MOLDICZ CSABA Budapesti Gazdasági Főiskola főiskolai tanár [email protected]

Jelenleg az Európai Unió és Tajvan között nincs életben olyan gazdasági kooperációt elősegítő megállapodás, amely túlmenne a WTO szabályok által nyújtott keretrendszeren. Annak ellenére, hogy a magas hozzáadott értékkel bíró tevékenységek gazdaságpolitikai felértékelődési folyamatának folyatódása ennek az állapotnak a felülvizsgálatát indokolná, az elmúlt években jelentős lépések nem történtek e kérdésben. Tajvan gazdasági jelentőségének megítélése gyakran az ország gazdaságának a nagysága, vagy annak az EU külkereskedelmében való részesedése alapján történik. Ez a megközelítés azonban nem veszi figyelembe az ország globális ellátási láncokban való kiemelt és központi szerepét.



VÁLTOZÓ KÍNAI GAZDASÁGI JELENLÉT AFRIKÁBAN DR. ENGELBERTH ISTVÁN Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály főiskolai docens [email protected] Kína afrikai térnyerése folyamatos volt az utóbbi két évtizedben. Tudatos és rendkívül pragmatikus politikának, államilag vezérelt lépéseknek lehettünk tanúi, melyek alapvetően rajzolták át a világgazdaság térszerkezetét. A felemelkedő keleti birodalom erőteret épített Afrikában, mely elsősorban a fekete kontinens Szaharától délre eső részét érintette. A változás vesztese leginkább Európa, illetve az egykori gyarmattartó országok voltak, melyek befolyása folyamatosan csökkent Afrikában. A gazdasági és ezzel együtt politikai terjeszkedés célja sokáig az volt, hogy a gyorsan növekvő ázsiai gazdaság számára biztosítsák a nyersanyagokat, kiemelten a kőolajat. A kínai jelenlét főbb jellemzői azonban változni látszanak. A kínai tőke már egyre gyakrabban jelenik meg a helyi feldolgozóiparban is, és nem csak a nyersanyagkitermelésben. Az államtól független magánbefektetők is mindinkább felfedezik maguknak Afrikát. Napjainkban már nem csak az olcsó keleti áruk árasztják el a fekete kontinenst, hanem egyre több modern technológiát is kínai közvetítéssel ismernek meg a földrész lakói. Mindeközben Peking kihasználja azokat, az Európai Unió és az USA által az afrikai államoknak adott kereskedelempolitikai kedvezményeket, amelyek révén termékeit – a számára hátrányos vámhatárokat megkerülve – juttathatja el az amerikai és az európai piacokra. Fontos szerepe van annak is, hogy a kínai termékeknek egy folyamatosan bővülő és biztos piacot biztosítson a pekingi politika. A fejlődő kapcsolatokat alig érintette a 2008-2009 utáni pénzügyi-gazdasági válság. Sőt, Peking tovább növelte súlyát versenytársaihoz képest a kontinensen. Az egyre intenzívebb kapcsolatok egyik következménye, hogy az afrikai gazdaság elindult a fejlődés útján. Bár a kínai jelenlétet sok tekintetben hasonlítják az egykori európai gyarmatosítókéhoz, számos különbség is tapasztalható. Talán Kína lesz az a külső erő, amely a legszegényebb kontinens államait valóban segítheti a felzárkózásban, a modernizációban.



VÁLSÁG UTÁN, KRÍZIS ELŐTT FÉLÚTON? DR. NAGY GYULA Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar Pénzügyi Intézeti Tanszék főiskolai tanár [email protected] A 2007 közepétől kibontakozott globális pénzügyi válság, amelynek középpontjában a bankrendszer problémái álltak, az évtized utolsó két évében szuverén adósságválságba fordult. Következményei felerősítették a nemzetközi pénz-ügyi rendszer egészének működési kockázatait. A kialakult válság fő hatótényezői tekintetében egyetértés van a közgazdászok körében. A krízis okai között említhető a kedvező nemzetközi likviditás nyomán beindult hitelexpanzió, a túlzott pénzügyi tőkeáttétel alkalmazása, az egyes eszközpiacokon kialakult árbuborék, a háztartások nagymértékű és gyors ütemű eladósodása, a komplex, kockázati szempontból nehezen áttekinthető pénzügyi instrumentumok megjelenése és terjedése, amelyekkel a nemzetközi szabályozás és felügyelet nem tudott lépést tartani, valamint a pénzügyi közvetítő rendszerben a nem-bank intézmények gyors térnyerése. A globalizáció keretében gyors ütemben kibontakozott pénzügyi liberalizáció, illetve dereguláció nyomán jelentős mértékben előrehaladt a különféle pénzügyi piacok összekapcsolódása. Felértékelődött a nemzetközi pénzügyi közvetítők szerepe, a bankok forrásszerkezetében mind jelentősebbé vált a hagyományos betétekkel szemben a kockázatosabb tőkepiaci forrásszerzés, ugyanakkor a kockázatokkal szembeni tőkevédelem gyenge maradt. A pénzügyi rendszer sokk-tűrő képessége romlott, miközben létrejöttek a válságok gyors terjedésének csatornái. Mára elég jól látszanak azok a feladatok, amelyek a válságkezelés során a globális pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása érdekében szükségesek. A nemzetközi pénzügyi rendszer egyes elemeit, területeit érintő reform végrehajtása terén azonban nagyon eltérő az előrehaladás, aminek hátterében a krízis egyes országokra, ország-csoportokra gyakorolt következményeiből fakadó érdekkülönbségek húzódnak meg. Az elemzés vizsgálja a válságkezelésben a monetáris politikai intézkedések, kiemelten a nem konvencionális eszközök (QE) alkalmazásának hatásait, a nemzet-közi pénzügyi szabályozásban a tőkekövetelmények szigorításának lehetséges következményeit, a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontos pénzügyi intézmények szabályozásának főbb problémáit, valamint a válság kibontakozásában szerepet játszott ösztönzési rendszer anomáliáinak kezelési lehetőségeit.



Iskőlá á jővőben: kőzős muhelymunká á gázdásági felsőőktátás jővőjevel kápcsőlátbán Helyszín: E. I. 32. | Szekcióelnök: Dr. Király Gábor 13.40-14.00

CSILLAG SÁRA – GÁSPÁR TAMÁS – GÉRING ZSUZSANNA – KIRÁLY GÁBOR – KOZÁK MARIETTA – KÖVES ALEXANDRA – SEBESTYÉN GABRIELLA – ZOLTAYNÉ PAPRIKA ZITA ISKOLA A JÖVŐBEN. MŰHELYMUNKA A GAZDASÁGI FELSŐOKTATÁS JÖVŐJÉVEL KAPCSOLATBAN

14.00-15.20

WORKSHOP



ISKOLA A JÖVŐBEN: MŰHELYMUNKA A GAZDASÁGI FELSŐOKTATÁS JÖVŐJÉVEL KAPCSOLATBAN CSILLAG SÁRA1 – GÁSPÁR TAMÁS1 – GÉRING ZSUZSANNA1 – KIRÁLY GÁBOR1 – KOZÁK MARIETTA1 – KÖVES ALEXANDRA2 – SEBESTYÉN GABRIELLA1 – ZOLTAYNÉ PAPRIKA ZITA2 1Budapesti Gazdasági Főiskola, 2Budapesti Corvinus Egyetem főiskolai docens – tudományos főmunkatárs – tudományos munkatárs – egyetemi docens – főiskolai hallgató – egyetemi tanársegéd – főiskolai hallgató – dékán [email protected] - [email protected] [email protected] - [email protected] [email protected] - [email protected] [email protected] - [email protected] A szekcióban bemutatásra kerülő kutatási projekt célja, hogy feltárja, hogy a gazdasági képzésben aktívan részt vevő oktatók és kutatók hogyan gondolkodnak a gazdasági képzés jövőjéről, milyen jövőképet tartanak ezzel kapcsolatban ideálisnak (’normatív vízió’) és milyen utakat és lépéseket javasolnak, hogy el tudjunk mozdulni e ’normatív vízió’ irányába. Mivel az új technológiák és társadalmi gyakorlatok elterjedése, valamint a gazdasági-társadalmi környezet átalakulása megkérdőjelezi az adottnak vett válaszainkat az oktatással és a tanulással kapcsolatban, fontos azoknak a kérdéseknek a vizsgálata, hogy hogyan tanulunk, miért tanulunk, kinek és milyen formában érdemes tanulnia, vagy hogyan befolyásolja a környezet az oktatás jövőjét. A kutatási műhelyen bemu-tatásra és modellezésre kerülő kutatás nem csupán azonosítani kívánja ezeket a kihívásokat, hanem válaszokat is keres rájuk oktatók és oktatási szakemberek bevonásával. A kutatás során egy kétnapos workshop keretében jártuk körül ezt a témát oktatók, kutatók és oktatási szakértők bevonásával. Vizsgálati megközelítésünk a backcasting (magyarul visszafejtésnek vagy jövőből való visszatervezésnek fordíthatnánk) logikáján alapul. Ez egy olyan jövőkutatási felfogás, amely különböző ’jövő-verziókat’ próbál kidolgozni a társadalmi valóság különböző szintjein (legyenek azok vállalatok, városok vagy akár társadalmak) és megpróbálja az ehhez vezető lépéseket azonosítani. A műhely részeként ennek a folyamatnak egy szakaszát, a jövőbeli vízió kidolgozását szeretnénk modellezni a résztvevőkkel a világkávézó módszert használva. Ezt megelőzően a résztvevők megismerkedhetnek a program folyamatával és a használt módszerek fő jellemzőivel, egy oktatókkal készített interjúkra épülő kutatás eredményeivel a témában, valamint egy friss, a Financial Times által a gazdasági képzés jövőjéről szervezett konferencia tapasztalataival.



Kőzgázdáságtán Helyszín: E. I. 37. | Szekcióelnök: Ivánné dr. Hild Márta 13.40-14.00

IVÁNNÉ DR. HILD MÁRTA SAMUELSON MINT ELMÉLETTÖRTÉNÉSZ

14.00-14.20

LŐRINCZ SÁNDOR – DR. ERDÉLYI ÉVA – DR. TARJÁN TAMÁS HAZÁNK GAZDASÁGI RANGSORA EURÓPÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VENDÉGLÁTÁSRA

14.20-14.40

ZSUPANEKNÉ DR. PALÁNYI ILDIKÓ – DR. WEISZ ÁGNES EGY NÉPBETEGSÉG PREVENCIÓS GYAKORLATA NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN

14.40-15.00

DR. SZATMÁRI FERENC – ZSANKÓ DÁNIEL AZ INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK HASZONMÉRÉSE

15.00-15.20

TÓTH ZSUZSANNA A SZERKEZETI KONVERGENCIA ELEMZÉSI LEHETŐSÉGEINEK BEMUTATÁSA MAGYARORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL



SAMUELSON MINT ELMÉLETTÖRTÉNÉSZ HILD MÁRTA Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály CSc, tanszékvezető egyetemi docens [email protected] A közgazdaságtan utolsó „generalistájaként” fellépő Paul A. Samuelson az elmélet számos területén elért eredményeivel emelkedett a főáramú közgazdaságtan élvonalába, Nobel-díjas tudósokat indított el pályájukon, világhírű tankönyve közös közgazdasági nyelvet vezetett be világszerte. Az előadás e tekintélyes tudományos életmű kevésbé ismert részére, Samuelson elmélettörténeti munkásságára összpontosít. Rávilágítunk határozott állásfoglalására abban az utóbbi évtizedekben erősen vitatott kérdésben, hogy hasznos-e a modern közgazdászok számára az elmélettörténet. Amellett, hogy e kételyeket Samuelson mindig igyekezett eloszlatni, számos publikációja kifejezetten elmélettörténeti témákat tárgyal. Több írása elemzi a klasszikus iskolát, ezen belül különösképpen Adam Smith jelentőségét, továbbá Keynes hozzájárulását a makroökonómia elméletéhez. A „közgazdaságtan családfája” tankönyve minden újabb kiadásában változatlanul megtalálható. Hosszú életpályáját végigkísérte az elméleti közgazdásszal szembeni kihívások változása és a közgazdaságtan elméletének, különösképpen az egyes részproblémákra vonatkozó kutatási területeknek a jelentős megújulása, miközben a szakmán belüli és a kívülről jövő kritikák nem egyszer igen élesen vetették fel a közgazdaságtan egzakt tudományos jellegére vonatkozó dilemmákat. Mindez elmélettörténeti munkásságában is tükröződik. Több kiváló kortársához hasonlóan nem ragaszkodott mindenáron ahhoz, hogy időnként ne vizsgálja felül a közgazdaságtan „fejlődésére” vonatkozó korábbi koncepcióját. A főáramú közgazdászok jelentős része mindenesetre elismeréssel fogadta Samuelson határozott felhívását a közgazdaságtan történetének wigh interpretációjára, függetlenül attól, ezt az elmélettörténeti koncepciót a modern elmélettörténet-írás és a tudományfilozófia új közelítései igen kritikusan kezelik. Bemutatjuk az elmélettörténészként fellépő Samuelson szemléletformáló szerepét a közgazdaságtan területén és ez irányú munkásságának korabeli hatását a közgazdaságtan történetére. Ez utóbbira vonatkozóan felvázoljuk a legújabb szakirodalomban tárgyalt, főleg elmélettörténeti jellegű kritikákat és problémafelvetéseket, jelezve azt is, hogy napjainkra az éppen száz évvel ezelőtt született Samuelson tudományos munkássága minden bizonnyal egyre terebélyesedő kutatási témává vált.



HAZÁNK GAZDASÁGI RANGSORA EURÓPÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VENDÉGLÁTÁSRA LőRINCZ SÁNDOR – ERDÉLYI ÉVA – TARJÁN TAMÁS Budapesti Gazdasági Főiskola, MITO tanszéki osztályvezető-helyettes, főiskolai docens – tanszéki osztályvezető, egyetemi docens – CSc, tudományos főmunkatárs [email protected]; [email protected]; [email protected] Az EU gazdaságpolitikája és jövője szempontjából az EU-s országok és régiók gazdasági konvergenciája kiemelt cél és feladat. Mivel a régiók és országok makrogazdasági teljesítményének konvergenciája nem történhet strukturális közeledés nélkül, ezért a statisztikai vizsgálatunk alapját a strukturális konvergencia vizsgálata és mérése szolgáltatja. Ez alapján a matematikai statisztikai (összehasonlító) vizsgálatok és módszereink a következők. 1. Direkt hatékonysági struktúra-összehasonlítások:  Ágazati hozzáadott érték és az ágazati teljes kibocsátás arányának segítségével,  Ágazati felhasználási struktúra-összehasonlításokkal. 2. Béta- és szigma-konvergencia vizsgálatok. 3. Struktúra-összehasonlítások az ágazatok felhasználási struktúra-vektorának korrelációja/távolsága segítségével. 4. Leontief-inverz segítségével történő, indirekt struktúra-vizsgálatok.



EGY NÉPBETEGSÉG PREVENCIÓS GYAKORLATA NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN ZSUPANEKNÉ DR. PALÁNYI ILDIKÓ, DR. WEISZ ÁGNES, Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg főiskolai docens, főiskolai adjunktus [email protected], [email protected] Korunkban rengeteg ember számára jelent életminőség-változást a diabétesz betegség. E betegség a beteg, az ellátórendszer, a társadalom egésze számára súlyos terheket okoz. Mivel a diabétesz előfordulási gyakorisága erőteljes növekedést mutat, ezért a prevenció kiemelten fontos. A II. típusú diabétesz esetén számos klinikai vizsgálat igazolja a prevenció realitását. A diabétesz prevenció különböző fajtái (elsődleges, másodlagos, harmadlagos prevenció) esetén alkalmazható hatékony megoldások kialakításával a diabétesz és szövődményeinek kialakulása megelőzhető, illetve időben kitolható. A magyarországi prevenciós gyakorlat tökéletesítéséhez célszerű egyrészt figyelembe venni a WHO globális NCD cselekvési terv 2013-2020 célkitűzéseit és ajánlásait, másrészt áttekinteni azokat a külföldi gyakorlatokat, amelyek „best practice”-ként például szolgálhatnak számunkra. A tanulmány arra vállalkozik, hogy egyrészt összefoglalja a WHO globális NCD cselekvési terv diabetesre vonatkozó prevenciós ajánlásait és a megvalósítás eddigi tapasztalatait, másrészt a benchmarking módszerét felhasználva bemutassa az USA, Nagy-Britannia, Írország, valamint Spanyolország jelenleg alkalmazott hatékony prevenciós megoldásait. Kiemelten foglalkozunk a prevenció azon elemeivel, amelyek hazánkban is alkalmazásra javasolhatóak. A tanulmány a BGF Gazdálkodási Karán folyó “MEDIC SPHERE Klinikai adatok komplex, többcélú, egészségügyi, gazdasági és oktatási célú felhasználása informatikai eszközök támogatásával” (TÁMOP-4.2.2A-11/1/KONV-2012-0009) projekthez kapcsolódó kutatási eredményeket mutatja be.



AZ INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK HASZONMÉRÉSE SZATMÁRI FERENC – ZSANKÓ DÁNIEL Budapesti Gazdasági Főiskola, Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg főiskolai docens, hallgató [email protected], [email protected] A vállalkozások folyamatosan rendkívül komoly befektetéseket végeznek az IT rendszereik fejlesztésére, miközben a beruházások hasznáról nem sok információ áll rendelkezésükre. A hatalmas informatikai kiadások megtérülésének becslésére dolgoztunk ki egy értékelési eljárást. A dolgozatunk első részében szekunder kutatást végeztünk. Feltártuk az IT beruházások haszonelemzésének eddig publikált eljárásait, amelyek elérhetőek voltak számunkra. Megvizsgáltuk a közgazdasági hasznosságvizsgálati módszereket, a pénzügyi elemzési módszereket, továbbá az IT beruházásokra kimunkált komplex elemzési módszereket. Mindegyik ajánlott eljárásrendet értékeltünk aszerint, hogy mennyire alkalmas a hazai vállalkozások számára. A szekunder kutatás eredményeinek alapján kimunkáltunk egy értékelő modellt az IT beruházások hasznának értékelésére. A modell keretrendszerét a költség-haszon elemzés (Cost Benefit Analysis – CBA) adja:  Ennek keretében a teljes körű költségfelmérést a Gartner Group TCO (Total Cost of Ownership) módszerével javasoljuk végezni, ami a birtoklás teljes költségét adja, ráadásul a cég számviteli rendjébe is beilleszthető számlarendszerben.  A hasznok számszerűsítését a Microsoft REJ TVO módszerével (Total Value of Opportunity) javasoljuk végezni, ami neve szerint gyors gazdasági haszon meghatározást ígér, valójában azonban egy komoly odafigyelést igénylő alapos módszertan.  A kockázatok figyelembevételét a projekt kockázatmentes diszkontráta értékének meghatározásával célszerű biztosítani. A fenti három (költségek, hasznok, diszkontráta) bemenő adatkör kimunkálása után kerülhet sor az IT beruházás hasznossági mutatóinak kiszámítására. A modellünket egy MS Excel alapú számolótáblába programoztuk „ERP_értékelő_modell_Financial.xls” néven. Az alapadatok beírása után a diszkontált beruházás elemzési mutatókat a program kiszámolja:  a nettó jelenértéket (NPV),  a belső megtérülési rátát (IRR),  a jövedelmezőségi mutatót (PI),  végül a megtérülési időt (PB). Az Excel fájl felhasználói utasításokkal és hibaüzenetekkel kellően felszerelt.



A SZERKEZETI KONVERGENCIA ELEMZÉSI LEHETŐSÉGEINEK BEMUTATÁSA MAGYARORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL TÓTH ZSUZSANNA Budapesti Gazdasági Főiskola, Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg adjunktus [email protected] Az Európai Unió 2004-ben tíz országgal bővítette tagjainak számát. Az új tagok gazdasági felzárkózásának vizsgálata három fontosabb területre terjed ki: a nominális konvergenciára, mely a maastricht-i kritériumok teljesítését mutatja, a reálkonvergenciára, mely a régebbi EU tagállamokhoz viszonyítja az új tagállamok reálfejlettségét, végül a szerkezeti konvergenciára, melynek részletes tartalmával eddig kevés kutatás és publikáció foglalkozott. Előadásomban a felzárkózás eme aspektusból történő elemzésének lehetőségeit vizsgálom. Az eddigi kutatások e harmadik kategóriában általában két mérőszám alakulását vizsgálták: a mezőgazdasági foglalkoztatottak arányát, illetve az üzleti élet jogi környezetét. Dolgozatomban célul tűztem ki, hogy e konvergencia-kategóriában olyan mutatószámokat is vizsgáljak az eddig ismertetetteken felül, melyeket a reál- és nominál értékek kevésbé befolyásolnak, és melyek tovább árnyalják az egyes országok szerkezeti fejlődéséről alkotott képet. A mezőgazdasági foglalkoztatottak arányán kívül ezért más területeken is törekedtem a szerkezeti konvergencia-folyamat számszerűsítésére. A rendszerváltó országok esetén a szerkezet átalakulása a magánszféra kialakulásaként, lehetőségeinek fejlődéseként is értelmezhető, ahol a magánszféra alatt a háztartások és vállalatok összessége értendő. A piacgazdaság egyik legfontosabb jellemzője az önálló vállalkozások működtetése, a versenyző vállalati szektor kialakulása. Ehhez megfelelő gazdasági-politikai, társadalmi és intézményi háttérre van szükség, ennek bemutatása lehet a szerkezeti konvergencia egyik kulcspontja. A magánszféra másik szektorát a háztartások jelentik, e szektorra vonatkozó számításokkal is bővítettem az eddig megszokott elemzési módszereket. A számítások eredményeinek bemutatását végül egy olyan rövid elemzéssel zárom, melyben a felzárkózást Chapple és Lester modelljéből kiinduló eszközrendszer segítségével vizsgálom.




Kápitálizmusmődellek Helyszín: E. I. 35. | Szekcióelnök: Dr. Antalóczy Katalin

16.00-16.20

SZABÓ PÉTER „EGY ORSZÁG-KÉT RENDSZER”: A KÍNAI MODELL

16.20-16.40

WALTHER THOMAS JAPÁN KAPITALIZMUSMODELLJE

16.40-17.00

DÉL LÁSZLÓ AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS BALTI MODELLJE

17.00-17.20

VISNYEI REBEKA MÓNIKA A MEDITERRÁN KAPITALIZMUSMODELL ITÁLIA TÜKRÉBEN

17.20-18.00

KUCSMA DÁVID VÁLTOZNAK-E A KAPITALIZMUSMODELLEK? – DÁNIA ESETE



„EGY ORSZÁG – KÉT RENDSZER”: A „KÍNAI MODELL” SZABÓ PÉTER Budapesti Gazdasági Főiskola hallgató [email protected] Az Egyesült Államok ingatlanpiaci buborékának kipukkadása, majd az amerikai jelzálogpiac válsága egy olyan megállíthatatlan mechanizmus kezdetét jelentette, amely az egész világra kiterjedő pénzügyi és gazdasági válságot eredményezett. Ennek hatására újra felerősödött a Kínával szembeni nemzetközi nyomás, a kínai modell fenntarthatóságát többen megkérdőjelezték. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a „kínai modell”, milyen eszközökkel, s végül milyen sikerrel kezelte a válságot. A dolgozat szerkezeti egységét 4 fő gondolatrész alkotja: Az első fő gondolat a „Kínai modell” kialakulásának bemutatásával foglalkozik. E fejezet megírása során bemutatásra kerül Mao Ce-tung új demokráciáról vallott nézete. 1953-ra új cél a szocializmus lefektetése majd 1958-ra már a kommunizmust is elképzelhető célnak tartotta. Teng Hszia-ping az 1982-ben megtartott kongresszuson kijelentette: „saját utunkat kell járnunk, sajátosan kínai színezetű szocializmust kell építenünk.” Mao Ce-tung 1976-ban bekövetkezett halála egy korszak végét, egyben egy új korszak kezdetét jelentette a távol-keleti ország számára. Teng Hsziao-ping 1978 decemberében meghirdette a „reform és nyitás” politikáját és Kína ismételten elindult azon az úton, hogy a világ legnagyobb gazdaságává váljon. Összegezem azt, hogy Kínát milyen állapotban érte a válság. A világméretű recesszió Kínát is elérte. A Válság kitörése után jelentős változások mentek végbe. A gazdasági növekedés mintegy kétharmada a belső fogyasztás – magán és kormányzati – növekedésének, fennmaradó része pedig a beruházások növekedésének volt tudható. A dolgozatban bemutatásra kerülnek a kínai kormány válságkezelő intézkedései. A válságkezelő intézkedések pozitív hatásai. Igyekszem választ találni a kérdésekre: hogy a „kínai modell” gazdaságélénkítő csomagjai miért jártak sikerrel? Miért járt ez a modell nagyobb sikerrel, mint az európai országok modelljei? Lehet-e ezt a modell-t másolni?



JAPÁN KAPITALIZMUSMODELLJE WALTHER THOMAS Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar – Nemzetközi Gazdálkodás hallgató [email protected] Japán, mint ország, mint kultúra, de mint gazdaság is elég távol áll Magyarországtól. Az első világháború előtt Magyarország még megelőzte Japánt a gazdasági teljesítményt tekintve, ma pedig nyomába sem ér. A második világháborúig sem nevezhető fejlett gazdaságnak, a változás szele a második nagy háború után érte el az országot. A változás folyamata több tényezőn alapul, ezek három csoportba sorolhatók: kulturális felfogás és emberek, gazdaságpolitika és világpolitika. Nagy vonalakban ezek a hagyományok és kultúra hatása az emberi felfogásra és gondolkodásmódra, a magasan kvalifikált emberi tőke jelenléte, illetve ezt megelőzően annak kiépítése, a megszállást követően kialakult világrend törekvései és egy, a kommunizmushoz hasonlító, szinte teljes mértékben az állállam által irányított gazdaság. Ezekről, illetve a növekedés, többszöri megtorpanásának okairól is szó lesz. Az első válság megjelenésével Japán nem tud visszatérni eredeti növekedési pályájára, végül eljutunk Japán legutóbbi, még a mai napig is tartó folyamatos recessziójáig. Ezek után következik a mai helyzetének elemzése gazdasági mutató-számokkal, grafikonokkal, diagramokkal. Végül Japán mai problémáinak felfedésével, illetve a gazdaságpolitikájának törekvéseivel zárul le a bemutatás, rövid kitekintéssel a várható közeljövőre.



AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS BALTI MODELLJE DÉL LÁSZLÓ Budapesti Gazdasági Főiskola hallgató [email protected] Napjaink egyik hazai és nemzetközi szinten is virágzó kutatási témája a kapitalizmus változatainak (varieties of capitalism, VoC) vizsgálata. Az elmúlt évtizedekben több olyan, a világgazdaság szempontjából is jelentős esemény történt, amelyek újabb lendületet adtak a témával foglalkozó kutatásoknak. A Szovjetunió felbomlása után különös figyelem irányult a szovjet uralom alól felszabaduló országokra, kérdésként merült ugyanis fel, hogy vajon ezek az országok a kapitalizmus valamely már meglévő modellje irányába fognak fejlődni, vagy teljesen más utakat fognak bejárni. A rendszerváltás óta eltelt 25 évben számos tanulmány bizonyította, hogy a balti államok a 90-es években nagyon hasonló, látványos eredményeket produkáló fejlődési pályán haladtak, melyet a szakirodalom gyakran emleget balti útként. Észtország, Lettország és Litvánia dinamikus növekedésének alapja a külföldi hiteleken és beruházásokon alapuló mesterségesen generált belső fogyasztás volt, ám a pénzügyi és gazdasági válság hamar rávilágított a modell korlátaira. A 2008-as év egyrészt tehát különösen aktuálissá tette a VoC kutatásokat: mivel a kapitalizmus egyes modelljei nem egyformán reagáltak a válságra, újabb kérdésként merült fel, hogy hogyan teljesítenek az egyes modellek, melyik tudja eredményesebben kezelni a krízist. Másrészt a válság a balti modell és Európa teljesítményének, eredményeinek felülvizsgálatát is aktuálissá tette. Jelen tanulmány célja a balti országcsoport gazdasági teljesítményének vizsgálata az Európa2020 stratégiában lefektetett indikátorok tükrében, valamint a teljesítmény mögött álló tényezők feltárása. Mivel egy gazdaság teljesítményét és versenyképességét leginkább annak intézményrendszere befolyásolja, írásom középpontjában az állami szerepvállalás (adó- és jóléti rendszer, szociális kiadások, állami funkciók hatékonysága) vizsgálata áll, mely jelentősen összefonódik a már említett VoC kutatásokkal is.



A MEDITERRÁN KAPITALIZMUSMODELL ITÁLIA TÜKRÉBEN VISNYEI REBEKA MÓNIKA Budapesti Gazdasági Főiskola hallgató [email protected] A közgazdászok és a közgazdasági szakma négy fő kapitalizmusmodellt különböztet meg és tesz így különbséget országok és országok között, besorolva egyegy modellbe őket. A globalizációs folyamatok és az utóbbi évek válsága hatására besorolhatók-e az országok egy-egy ilyen modellbe? Jelen tanulmány Olaszország példáján keresztül hivatott erre a kérdésre választ adni, mely a mediterrán modell egy almodelljét alkotja. A dolgozat első szerkezeti egységében a mediterrán modell alapvető jellegzetességeit emelem ki, illetve azt, hogy Olaszország miért is tér el a mediterrán modell többi országától, Görögországtól, Spanyolországtól vagy akár Portugáliától. Ehhez leginkább történelmi okok járultak hozzá, legfőképp az, hogy egységes Olasz-országról mindössze alig több mint, 150 éve beszélhetünk. Emellett nagymértékben befolyásolták az ország gazdasági, politikai életét a világháborús pusztítások valamint a Mussolini vezette fasiszta állam is. Olaszország számos ok miatt instabilnak tekinthető, ami rövid és hosszú távon egyaránt veszélyeket hordoz magában. A tanulmányban bemutatásra kerülnek a gazdaság-politikai ciklusok, melyek segítségével vizsgálhatóvá válik, hogy a modell elméleti jellegzetességeivel megegyeznek-e a valóságban alkalmazott gazdaságpolitikai eszközök. A kilencvenes években Olaszország belépett az eurózónába, de nem tudott belépni a nemzetközi versenybe, ezzel együtt folyamatosan romló adatok írták le Olaszország helyzetét, így ezek bemutatására is kitérek a dolgozatomban mielőtt a válság hatásait elemezném. Olaszország 2008-at követően nehéz helyzetbe került, az államadóssága nőtt, a gazdasági versenyképessége folyamatosan romlott és a veszélyeztetett országok közé sorolták. Az egyensúlyi gondokkal küzdő ország esetén kérdésessé vált az, hogy képese fennmaradni és tud-e továbbműködni a mediterrán modell jellemzőinek megfelelően. Ennek megválaszolásához statisztikai adatok és a jelenlegi kormányzat működésének elemzése nyújthat segítséget.



VÁLTOZNAK-E A KAPITALIZMUS MODELLEK? -DÁNIA ESETEKUCSMA DÁVID Budapesti Gazdasági Főiskola hallgató [email protected] Epheszoszi Hérakleitosz szerint „Semmi sem állandó, csak a változás maga.” Dolgozatom célja, hogy megvizsgáljam a kapitalista piacgazdaság modellek természetét, változékonyságát. Hipotézisem az, hogy egy kellően nagyméretű krízis (például a 2008-as pénzügyi-gazdasági világválság) képes változásra kényszeríteni a kapitalizmus tipológiákat, valamint alkotó országaikat is. A konferenciára készült írásom négy részre osztható fel. Elsőként magát a piacgazdaságot jellemzem és néhány aktuális problémáját vetem fel. Második lépésben a kapitalizmus modellek létrejöttét mutatom be különös tekintettel arra, hogy milyen nehézségekkel kell megbirkóznunk az államok modellekbe sorolása során, mely gazdaságitársadalmi instrumentumok szükségesek és melyek használhatatlanok. A harmadik részben a skandináv kapitalizmus modell változékonyságát szemléltetem Dánia példáján. Az ország történelmének és kulturális sajátosságainak bemutatása után a hangsúlyt Dánia gazdasági helyzetének vizsgálatára helyezem. Elemzésem középpontjában a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság hatásainak begyűrűzése és az erre adott politikai, gazdaságpolitikai válaszok eredményessége ál. Az utolsó részben a fent említett időszakot elemezve következtetéseket vonok le arra vonatkozóan, hogy a skandináv kapitalizmus modell vajon változott-e ezen válság hatására? Jobban kezelte-e a válságot, mint más modellek? Végül megpróbálok arra is választ adni, hogy milyen hosszú távú előrejelzésekkel élhetünk a kapitalizmus modellek jövőjét illetően? A konferenciára készült dolgozat megírásakor igyekeztem nemzeti vagy nemzetközi szervezetek (többek között: Dán Statisztikai Hivatal, OECD, WTO) naprakész, megbízható statisztikáit, elemzéseit, kutatási eredményeit felhasználni, kiemelni belőlük a számomra adekvát értékeket, s ezek alapján új következtetéseket levonni.


A KONFERENCIA PROGRAMJA

Recommend Documents