A konferencia programja

A L KA L M A Z OT T T U D OMÁ NY O K I. F ÓR U MA I st F O R U M O F A P P L I E D S C I E N C E S 13-14 March 2014

A konferencia programja

2014. március 13.

13.00-14.00: Regisztráció 14.00-15.00: Plenáris ülés 15.00-16.40: Szekcióülések 16.40-17.00: Kávészünet 17.00-19.00: Szekcióülések 19:00: Vacsora SZEKCIÓK:

2014. március 14.

8.00-9.00: Regisztráció 9.00-10.40: Szekcióülések 10.40-10.50: Kávészünet 10.50-12.40: Szekcióülések 12.40-13.40: Ebéd 13.40-15:20: Szekcióülések 15:20-15.40: Kávészünet 15.40-17.00: Szekcióülések

CONTENT AND METHODOLOGY

SZEKCIÓK:

CONTENT AND SKILLS DEVELOPMENT IN LANGUAGE TEACHING

KERESKEDELEM ÉS MARKETING

CULTURES AND LANGUAGES

ÚJDONSÁGOK A MÓDSZERTAN OKTATÁSÁBAN

KERESKEDELEM ÉS MARKETING

KÖZGAZDASÁGTAN

KÖZGAZDASÁGTAN MATEMATIKA ÉS STATISZTIKA ALKALMAZÁSA GAZDASÁGI KUTATÁSOKBAN MENEDZSMENT ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK TURIZMUS ÉS VENDÉGLÁTÁS ÜZLETI SZAKOKTATÁS ÉS PEDAGÓGIA

LOST IN SERVICES (GAZDASÁGINFORMATIKA) NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL MEDIA & POLITICS POLITIKA, GAZDASÁG, FENNTARTHATÓSÁG

DIALOGUE OF IDENTITY AND TRADITION (IN ENGLISH AND IN JAPANESE) (TANÁCSTEREM, K ÉPÜLET)

Budapest Business School Budapesti Gazdasági Főiskola

2


Plenáris Ülés Helyszín: Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar 1165 Budapest, Diósy L. u. 22-24. (Központi épület I. em. 9, Klubterem.) 2014. március 13. (csütörtök) 14.00-15.00 Megnyitó: Sándorné dr. Kriszt Éva rektor Előadások: Prof. dr. Bélyácz Iván MTA IX. Gazdaság és Jogtudományok Osztály elnöke Dr. Liptai Kálmán az Eszterházy Károly Főiskola rektora Moderátor: Dr. Halm Tamás a Budapesti Gazdasági Főiskola felnőttképzési igazgatója


3


Szaknyelvoktatás: tartalom és módszertan

Content and Methodology

Helyszín: E. I. 17. | Szekcióelnök: Dr. Válóczi Marianna

15.00-15.20

DR. VÁLÓCZI MARIANNA AHÁNY NYELV, ANNYI SZEMÉLYISÉG? A MÁSODIK NYELVI IDENTITÁS

15.20-15.40

BOGNÁRNÉ SZIGETI EDIT AZ IDEGENNYELV-TANÁROK MÓDSZERTANI KIHÍVÁSAI A FELSŐOKTATÁSBAN

15.40-16.00

Dr. WALLENDUMS TÜNDE DIÓHÉJBAN AZ OLASZ NYELVŰ KERESKEDELMI-ÜZLETI SZAKNYELVI VIZSGÁRÓL

16.00-16.20

CSÁNYI ESZTER GAZDASÁGI SZLENGHASZNÁLAT

16.20-16.40

JASMINA SAZDOVSKA - POLYÁK ILDIKÓ - DUDÁS GYÖRGYI THE WHAT AND WHY OF TEACHING BUSINESS COMMUNICATION

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20

FODORNÉ Dr. BALTHAZÁR ENIKŐ A NYELVTUDÁS ÜZLET – NYELVTUDÁS NÉLKÜL NINCS ÜZLET

17.20-17.40

Dr. MÉSZÁROS ÁGNES PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGET KIFEJEZŐ TERMINUSOK EREDETE

17.40-18.00

Dr. JÁRMAI ERZSÉBET A KONSTRUKTÍV MEGKÖZELÍTÉSŰ TANÍTÁSI GYAKORLAT EGY PÉLDÁJA

18.00-18.20

MARTINEZ ÁGNES TŰZÖN VÍZEN ÁT


4


AHÁNY NYELV, ANNYI SZEMÉLYISÉG? A MÁSODIK NYELVI IDENTITÁS

DR. VÁLÓCZI MARIANNA PH.D. Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Tanszékvezető egyetemi docens [email protected]

A nyelv elsajátítása kognitív és emocionális fejlődési folyamat: az idegennyelv-tanulás a nyelvtanuló számára a világ és benne saját maga új észlelését kínálja fel. Minden célnyelvvel kapcsolatos percepció egyben önpercepció: a nyelv tanulása, az idegen kultúrában való megmerítkezés saját magunk észlelésének folyamatos újraértelmezésével, egy új identitás kialakításával jár. Az elmúlt tizenöt évben egyre nagyobb az érdeklődés a nyelvtanulás szociokulturális megközelítése iránt. A nyelvtanulói identitás kialakításában a nyelvtanuló fejében végbemenő kognitív folyamatokon kívül nyilvánvalóan fontos szerepet kapnak a szociokulturális szempontok is: az osztálytermi interakcióktól kezdve a külföldi nyelvtanulási tapasztalatokon és célnyelvi interakciókon át a nyelvtanuló személyiségének viszonyulásáig az adott nyelvhez és az idegen nyelv kultúrájához. De vajon minden egyes új idegen nyelv, amelyen beszélünk, befolyásolja, alakítja, hogy hogyan gondolkodunk, viselkedünk? S hogyan segítheti a nyelvtanulási folyamatot a második nyelvi identitás tudatos építése? Az előadás a fenti kérdésekre igyekszik választ adni a motiváció, a nyelvtanulói autonómia és nyelvtanulói énkép összefüggéseit vizsgálva. Áttekinti a második nyelvi identitásra vonatkozó elméleti és empirikus kutatásokat és felveti, hogy egy új L2 identitás tudatos felépítése a nyelvtanulás eredményességét növelő módszertani lehetőségeket rejt, és egyben erős motivációs forrás lehet.


5


AZ IDEGENNYELV TANÁROK MÓDSZERTANI KIHÍVÁSAI A FELSŐOKTATÁSBAN

BOGNÁRNÉ SZIGETI EDIT Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelemi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Adjunktus [email protected]

Az elmúlt évtizedek gazdasági, társadalmi változásai a felsőoktatási intézmények oktatóitól is szemléletváltást követelnek. Mivel a tanulás, továbbtanulás, képzés és átképzés, szinte kortól függetlenül állandó részévé vált életünknek, a felnőttek idősebb korosztályai is egyre nagyobb létszámban jelennek meg a felsőoktatás levelező, távoktatási képzésein, vagy a felsőoktatási szakképzés kereteiben. A dolgozó felnőttek tanítása tudatos módszertani felkészülést és megújulást követel a különböző képzési formákban oktató tanároktól. Hogyan tudja követni a felsőoktatás a gazdaság állandóan változó elvárásait? Hogyan tudja biztosítani a szakmailag képzett és a nemzetközi gazdasági életben is versenyképes munkaerőt? A magyar lakosság nagy többsége egyetért abban, hogy ma már legalább egy idegen nyelv ismerete minden állampolgár számára szükséges. A szakirodalom és számos kutatás bizonyítja, hogy a XXI. században a gazdaságilag és társadalmilag is aktív állampolgári lét egyik alapvető feltétele az idegennyelvi kommunikációs készség. A nyelvtanulás során a teljes személyiség fejlődik. Az ismeretek közvetítésén túl a nyelv használata fejleszti a szociokulturális kompetenciát, az olyan társas készségeket, mint pl. együttműködés, tárgyalókészség, vagy a manapság a munkaerőpiac által egyre inkább elvárt problémamegoldóképesség, kreativitás, rugalmasság, stb. Ennek megfelelően az EU oktatási-képzési politikájában az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése kiemelt figyelmet kap. Mindezek ellenére Magyarországon a felsőoktatás legtöbb intézményében a nyelvtanulási lehetőségek vagy teljesen megszűntek, vagy jelentősen beszűkültek az elmúlt évtized során. A nyelvtanárok ma már csökkenő nyelvóraszámban egyre nagyobb létszámú és ebből adódóan egyre heterogénebb nyelvi csoportokkal állnak szemben. A heterogenitás nem csak a nyelvi háttérből, hanem sokszor a különböző generációk együtt tanulásából is adódik. Az előadás során a BGF KVIK levelező és távoktatási képzésein tanuló felnőtt hallgatókkal készített írásbeli és szóbeli interjúim néhány eredményét és tanulságát tekintem át. Kutatásom célja a felnőtt hallgatók nyelvtanulási hátterének, gondjaiknak és céljaiknak a feltárása a nyelvoktatás hatékonyságának növelése érdekében.


6


DIÓHÉJBAN AZ OLASZ EGYNYELVŰ KERESKEDELMI-ÜZLETI SZAKNYELVI VIZSGÁKRÓL

DR. WALLENDUMS TÜNDE Budapesti Gazdasági Főiskola - Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék Neolatin Tanszéki Osztály Olasz Szakcsoport Főiskolai docens [email protected]

A fiatalok nemzetközi mobilitása napjainkban már a mindennapi élet, a tanulási folyamat, ill. munkavégzés természetes része. A különböző országokban megszerzett diplomák, szakképzettségek kölcsönös elismeréséről nemzetközi szerződések rendelkeznek. A nyelvtudás egységes értékelésének alapja az Egységes Európai Referenciakeret. Elvileg tehát bármely Európában akkreditált nyelvvizsga-központban megszerzett bizonyítvány azonos értékkel bír. A gyakorlatban mégis azt látjuk, hogy a munkaadók és/vagy külföldi tanintézmények nyelvvizsgáktól függetlenül nyelvi szintfelmérőket iratnak a jelentkezőkkel. Az ilyen szintfelmérő alól azonban mentesülhetnek azok a jelentkezők, akik egyes meghatározott intézmények által kiadott – az olasz nyelv esetében többnyire a perugiai vagy sienai egyetemek, ill. a firenzei Accademia Italiana di Lingua vizsgáin megszerezhető olasz egynyelvű – nyelvvizsga bizonyítványokkal rendelkeznek. A külföldön kiállított szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon azonban nem számítanak szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítványnak. A DILC – B1 és a DALC – C1 üzleti nyelvvizsgák pl. általános nyelvi egynyelvű, ill. írásbeli kiegészítő vizsga után általános nyelvi kétnyelvű, komplex vizsgaként honosíthatók. A külföldi továbbtanulásra/munkavállalásra készülő hallgatók tehát a magyarországi diplomához kimeneti követelményként meghatározott kétnyelvű szaknyelvi vizsga mellett gyakran érdeklődnek az egynyelvű szakmai vizsgákról is. A tájékozódást/tájékoztatást megkönnyítendő, az előadásban röviden bemutatom az Olaszországban és Magyarországon elérhető olasz egynyelvű üzleti-kereskedelmi vizsgák (CIC, DILC-B1, DALC-C1, CILS EC, Plida commerciale B1-C1) főbb paramétereit, szintjeit és követelményeit.


7


GAZDASÁGI SZLENGHASZNÁLAT

CSÁNYI ESZTER Budapesti Gazdasági Főiskola - Pénzügyi és Számviteli Kar Tanársegéd [email protected] A rohamosan fejlődő kommunikációs technológiák és az általuk előidézett változások új kihívások elé állítják a nyelvészeket is. Nekik nemcsak alkalmazkodniuk kell mindehhez, hanem képesnek is kell lenniük a tömegek nyelvhasználatának normatív leírására, az egyes jelenségek számba vételére. A nyelvészeti kutatások egyre növekvő számával folyamatosan nő az igény az újabb és újabb tudományos problémák feltárására is. A társadalom és a nyelv viszonyának illetve a társadalomi változások nyelvhasználatra gyakorolt hatásainak vizsgálata a szociolingvisztika feladatai közé tartozik. A globalizációs folyamatok erősödésével, a multinacionális cégek terjeszkedésével és egyes társadalmi rétegek elanyagiasodásával, egyre fontosabbá válik a társadalom számára a gazdasági területen való jártasság illetve az ott használt kifejezések megértése és alkalmazása. A gazdasági sajtóhírek a hétköznapok szerves részévé váltak, speciális nyelvezetük közelebbi bemutatása időszerű és fontos. Az előadás egy pilot study keretében végzett kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelynek célja az volt, hogy feltárja a gazdasági nyelv szleng kifejezéseinek előfordulását, gyakoriságát, ill. bizonyos társadalmi csoportokban való ismertségüket. A vizsgálat alanyaiként a BGF PSZK hallgatói, ill. gazdasági szakemberek szolgáltak: nyelvi attitűdjük, nyelvi tudatosságuk és szubjektív nyelvi beállítódásuk is a tanulmányozás tárgyát képezték. A kutatás válaszokat keresett (többek között) a szakmai szlenghasználat gyakoriságára és ennek vélhető okaira; a hallgatók és a szakemberek véleménybeli különbségeire és arra a kérdésre, hogy a megkérdezettek látnak-e összefüggést a szakmai szleng kifejezések alkalmazása és a gazdasági életben való sikeresség között.


8


THE WHAT AND WHY OF TEACHING BUSINESS COMMUNICATION ILDIKÓ POLYÁK International Business School Tanszékvezető [email protected]

JASMINA SAZDOVSKA International Business School Tanszékvezető [email protected]

GYÖRGYI DUDÁS International Business School Adjunktus [email protected] This study seeks to evaluate several undergraduate business communication skills modules taught at a business college in Budapest with regard to the content, compared to other business communication syllabi (the what), and in relation to how useful these business communication skills were deemed by employers (the why). The research focuses on these two elements because for teacher-researchers who would like to improve their module content and delivery, apart from direct measures like assessment elements, it could be worthwhile to compare the undergraduate business communication skills modules with other similar courses and syllabi. It would also be useful to evaluate the syllabus based on feedback from stakeholders such as students and teachers, but most importantly from employers who are familiar with the work placement requirements of increasingly globalised multinational companies (Davies and Highton, 2006; Fry, Ketteridge and Marshall, 2009; Light, Cox and Calkins, 2009). The methods for evaluating the content included comparing the topics covered in the business communication skills modules with several large-scale reviews of business communication skills syllabi in the United States (Du-Babcock, 2006; Russ, 2009; Sharp and Brumberger, 2013). The communication skills in focus include oral business skills (socialising, telephoning, meetings and negotiations), written business skills (report writing, formal correspondence and emailing), analysing factors and descriptors of communication as well as practicing effective business presentations. For evaluating how satisfied employers are with the business communication skills taught at the college in question, a survey was conducted of the employers’ opinions of the college interns and graduates. The results indicate that employers considered communication skills to be one of the greatest strength of the students in contrast to the lack of professional knowledge, which was considered to be one of the greatest weaknesses. Speaking a second or third foreign language was also deemed to be a particular advantage for international companies.


9


However, more focus might need to be placed in the courses on newly emerging modes of communication like reputation management on corporate social media sites. In addition, translation, which is not currently included in the syllabi, might need to be introduced as this proved to be one of the most frequent tasks that interns and graduates were asked to perform in the workplace.

10



A NYELVTUDÁS ÜZLET – NYELVTUDÁS NÉLKÜL NINCS ÜZLET

FODORNÉ DR. BALTHAZÁR ENIKŐ PH.D. Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar – Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék – Német Tanszéki Osztály Főiskolai tanár, tanszéki osztályvezető [email protected]

Az előadás címe két dokumentumra utal. „A nyelvtudás üzlet” a címe annak a jelentésnek, amelyet az Európai Bizottság által 2007ben létrehozott többnyelvűséggel foglakozó üzleti fórum készített, és amelyet a fórumon résztvevők az EU akkori nyelvi biztosával, Leonard Orbannal közösen 2008. július 11-én mutattak be a sajtónak. A jelentés egyik fő megállapítása, hogy Európa elveszítheti versenyképességét a fejlődő világgal szemben, ha nem fektet be többet a nyelvtudás fejlesztésébe. Egy a jelentéshez felhasznált tanulmány adatai szerint ugyanis az Európai Unióban működő kis- és középvállalkozások mintegy 11%-ával előfordult már, hogy nyelvismeret hiányában nem jött létre a tervezett üzletkötés. Figyelembe véve, hogy az uniós vállalkozások 99,7%-a kis- és középvállalkozásnak minősül, a meghiúsult szerződések száma több százezres nagyságrendet képvisel. A „Nyelvtudás nélkül nincsen üzlet” című írással a Piac&Profit internetes oldalán találkozhatunk. A 2012. május 28-án megjelent cikk megállapítja, hogy bár a nyelvtudás az erőteljesen exportkitett magyar gazdaság fontos alapja lenne, a magyar munkavállalók jelentős része még mindig nem beszél idegen nyelvet. „Az angol nyelvtudásnak olyannak kellene lennie, mint egy kötelező védőoltásnak, mindenkinek meg kellene kapnia”, olvashatjuk, de a cikk azt is hangsúlyozza, hogy a globális vállalkozáshoz az angol nyelvtudás nem elegendő. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság a többnyelvűséget ösztönzi, ami nem csak a kultúrák közötti párbeszédet és az idegen társadalomba történő beilleszkedést segíti elő, hanem a külföldi tanulási és munkalehetőségeket is, valamint nem utolsósorban a globális versenyben részt vevő vállalkozások új piacokra jutását. A többnyelvűség megvalósítása érdekében Európában egészen fiatal kortól kezdve mindenkinek az anyanyelvén kívül legalább két nyelvet kellene tanulnia, és a nyelvtudásnak ki kell egészülnie a kulturális háttér ismeretével. Ez utóbbi hiányában fennáll a veszélye annak, hogy leendő üzleti partnerünknél megnyilvánulásunk értetlenséget vagy visszatetszést vált ki, ami nem kedvez az üzletkötésnek. Az előadás arra keres választ, hogy a fiatalok mennyire tájékozottak abban, milyen nyelvtudással lehet boldogulni a globalizálódó üzleti életben, valamint a németnyelvű országok példáján azt is megkísérli illusztrálni, miért hasznosak a kulturális háttérismeretek.


11


PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGET KIFEJEZŐ TERMINUSOK EREDETE

DR. MÉSZÁROS ÁGNES Budapesti Gazdasági Főiskola – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Adjunktus [email protected]

Az előadás az egészség-gazdaságtan szakszókincsében előforduló tipikus pénzügyi terminusok eredetét, fejlődését és módosulását, esetleg szócsaláddá válását tárja fel. Ezeknek a jellegzetes szakkifejezéseknek kialakulásáról alig vagy egyáltalán nem találunk adatot történeti-etimológiai szótárainkban. Az egészség-gazdaságtan pénzügyi tevékenységi területei a pénzalapok, a járulékok, pénzbeli juttatások, a finanszírozás és a kapacitásszabályozás szakszókincsével gazdagítják a magyar nyelv szókészletét.

12



A KONSTRUKTÍV MEGKÖZELÍTÉSŰ TANÍTÁSI GYAKORLAT EGY PÉLDÁJA DR. JÁRMAI ERZSÉBET MÁRIA PHD Budapesti Gazdasági Főiskola – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg – Szaknyelvi és Kommunikációs Intézeti Osztály Egyetemi docens [email protected]

Mind a közoktatás, mind a felsőoktatás gyakorlatában új tendencia kibontakozásának vagyunk résztvevői: már több mint egy évtizede a készségfejlesztés fontosságáról, bevezetéséről hallunk, beszélünk. Márpedig a hagyományosnak mondott pedagógiai gyakorlaton szocializálódott pedagógusok, oktatók sok esetben tehetetlenül állnak a kompetenciafejlesztés megvalósításának igényével szemben. Több kutatás bizonyította, hogy ez a jelenség volt tapasztalható az iskolák kommunikatív nyelvoktatás címén meghirdetett nyelvóráin, azaz a kommunikatív kompetencia fejlesztésére kidolgozott könyvekből is gyakran hagyományos módszerekkel tanítottak, tanítanak kollégáink. Informális források erősítik meg, hogy a közoktatás átalakítását célzó reformok, amelyek keretében a hatalmas ismeretanyag átadását és befogadását a készségfejlesztéssel egyensúlyban, egymást segítő harmóniában kellene támogatni, megtorpannak, mert a tanárok nincsenek felkészülve sem az új generációval való bánásmódra, sem az új oktatási módszerek, eszközök alkalmazására. A tanárképzésben elsajátított elméleti ismeretanyaggal felruházott pedagógusoknak is komoly kihívás olyan helyzetek kialakítása és olyan feladatok tervezése, aminek során a diákok kompetencia-fejlődése biztosítva lesz. Különösen a felsőoktatásban, ahol megszokták az oktatók, hogy ők előadnak, a hallgató pedig hallgat. A kompetenciákat azonban nem lehet a diákoknak „elmagyarázni”, a készségfejlesztést célzó tantárgyak keretében főleg nem. Az órák szerkezetének és módszereinek megváltozásával a tanulók maguk tudnak foglalkozni a tananyaggal – függetlenül a tantárgy jellegétől – és nem a tanár interpretációját hallgatják. Külföldi akciókutatás tapasztalatai szerint, ha a készségfejlesztés célzott figyelembe vétele a tanárok tanításában megszokottá válik, akkor már nem ódzkodnak a kezdeti többletmunkától, nem találják megerőltetőnek, sőt ösztönzőleg hat rájuk a diákok lelkesedése. A gondolkodásmód megváltozásához, az implementációhoz szakmai továbbképzések szükségesek, és a jó gyakorlatok átadása. Az előadás bemutatja, hogy a szocio-konstruktivista megközelítésű módszerek, például az egyszerű és kevés eszközt igénylő mini-projektek milyen lehetőséget adnak egy adott tantárgy elméleti ismereteinek alkalmazására, és olyan komplex készségek fejlesztésére, amelyek a kulcskompetencia-kör elemei.


13


TŰZÖN VÍZEN ÁT

MARTINEZ ÁGNES Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar – Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék Főiskolai docens [email protected] Időnként a sajtó és az állami szervek is foglalkoznak azzal a témával, hogy vajon miért van olyan sok fiatal, aki azért nem kapja meg a diplomáját, mert nem tudja megszerezni a kimeneti követelményként előírt nyelvvizsgát. Sokan keressük ennek az okát, és a vélemények időnként nagyon eltérőek. Valószínűleg azért, mert nem egyetlen egy oka van ennek a szomorú ténynek. A tanórák száma, a csoportok összetétele a diákok motivációja, a tananyag, a tankönyv megválasztása, a tanár személyisége, módszerei, stb. Ezek mind együtt vezetnek egy diák nyelvtanulásának sikeréhez vagy kudarcához. Kutatásomat ezúttal interjúk segítségével folytattam. Ezen interjúk tanulságait szeretném megosztani a kollégákkal.

14


A L KA L M A Z OT T T U D OMÁ NY O K I. F ÓR U MA I st F O R U M O F A P P L I E D S C I E N C E S 13-14 March 2014 Tartalom és készségfejlesztés a nyelvoktatásban

Content and Skills Development Language Teaching

in

Helyszín: E. I. 20. | Szekcióelnök: Kovátsné Dr. Loch Ágnes

15.00-15.20

DR. DÓSA ILDIKÓ - KOVÁTSNÉ DR. LOCH ÁGNES INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ - LEGYEN TRÉNING JELLEGŰ KÉPZÉS?

15.20-15.40

NICHOLAS CHANDLER - RADVÁNYI MARCELL DEVELOPING UNDERGRADUATES' TRANSFERABLE COMMUNICATION SKILLS

15.40-16.00

KÓSIK FERENC A TÁMOGATOTT ÖNÁLLÓ NYELVTANULÁS KULTÚRÁJÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A BGF KKK NÉMET TANSZÉKI OSZÁLYÁN

16.00-16.20

KATONA ZSUZSANNA - JÁKI CSABA ÚJ MÉDIA A FŐISKOLAI HALLGATÓK SZAKNYELVI OKTATÁSÁBAN

16.20-16.40

DR. HAMSOVSZKI SZVETLANA AZ OROSZ ÜZLETI NYELVI LEXIKA SZAKSZÖVEG ALAPJÁN TÖRTÉNŐ OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20

DR. FODOR ALEXANDRA LEARNING AND TESTING BUSINESS ENGLISH VOCABULARY

17.20-17.40

DR. BÉRCES EDIT ECONOMIC, CULTURAL, AND LINGUISTIC ASPECTS OF POLYGLOT TECHNICAL LEXICOGRAPHICAL NEEDS IN THE 21ST CENTURYWITH SPECIAL REGARDS TO BILINGUAL AND POLYGLOT DICTIONARIES OF ECONOMICS

17.40-18.00

DR. BODOLAY LÁSZLÓ "INTERKULTURELLE KOMMUNIKATION FÜR STUDIERENDE" „INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ HALLGATÓKNAK"


15


INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ – LEGYEN TRÉNING JELLEGŰ KÉPZÉS?

DR. DÓSA ILDIKÓ Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Tanszékvezető főiskolai docens [email protected]

KOVÁTSNÉ DR. LOCH ÁGNES Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Tanszékvezető főiskolai tanár [email protected]

A BGF KVIK Nyelvi Tanszéke két félévben, a megszokott heti egyszeri 90 perces óráktól eltérően, tréning formában szervezte meg az Interkulturális Kommunikáció tantárgy oktatását. Az előadás során bemutatjuk a tréning jellegű oktatás tapasztalatait, rávilágítunk ennek az oktatási módszernek az előnyeire és hátrányaira, nehézségeire és pozitív hatásaira. Bemutatjuk a kurzusszervezés legfontosabb szempontjait, az oktatási módszereket, a team-tanítás előnyeit, a tréning időbeosztásának lehetséges variációit, az alkalmazott teljesítményértékelést. Az elemzéshez a hallgatók írásbeli és szóbeli visszajelzéseit, valamint az oktatók megfigyeléseit használtuk fel. Megállapítottuk, hogy a tréning jellegű oktatás minden nehézsége és újdonsága ellenére nagyon eredményes, hatékony és népszerű.


16


DEVELOPING UNDERGRADUATES’ TRANSFERABLE COMMUNICATION SKILLS NICOLAS CHANDLER College Of Finance And Accountancy Budapest Business School Assistant Lecturer [email protected]

MARCELL RADVÁNYI College of Finance and Accountancy Budapest Business School Assistant Lecturer [email protected]

Teaching Business English (TESP) in the classroom requires a knowledge and application of that knowledge as a means of equipping the student not only for language exams but for real life situations as well. This paper reviews the methodologies employed in simulations, especially whereby the student involved in business studies (future business people, entrepreneurs, accountants, bankers, etc,) may obtain transferable skills. Following a review of the literature, the example taking centre stage is that of simulating oral exams as a means of demonstrating how a student response changes due to the situation despite no change in knowledge or task. A study is undertaken of student reactions and adaptations are recorded. It is found that through reflection and participative discussion on how participants react to a perceived pressure situation, they are thereby enabled to cope with the pressured situations and become more at ease in not only exam situations but also may transfer this ability to job interviews and stressful job tasks conducted in a foreign language. The ultimate aim of this paper thus is to seek ways in which transferable skills can be developed in a classroom environment that enable prospective job seekers to overcome the encumbrances of job interviews and facilitate meeting the requirements of the workplace.


17


A TÁMOGATOTT ÖNÁLLÓ NYELVTANULÁS KULTÚRÁJÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A BGF KKK NÉMET TANSZÉKI OSZTÁLYÁN

KÓSIK FERENC Budapesti Gazdasági Főiskola - Külkereskedelmi Kar Szaknyelvoktató mestertanár [email protected]

A felsőfokú szaknyelvi képzés (hazai) feltételrendszerében bekövetkezett változások miatt oktatási tevékenységünk során számos új kihívással kell szembenéznünk. Napjainkra egyértelművé vált, hogy ezekre a kihívásokra csak abban az esetben leszünk képesek hosszú távon is sikeres válaszokat adni, ha a jelenlegi szaknyelvoktatási kultúránkat professzionális módon sikerül továbbfejlesztenünk. Ez a felismerés indította szaknyelvi műhelyünk tagjait arra, hogy szervezeti egységünk aktuális oktatásfejlesztési stratégiájának kimunkálásakor kiemelt figyelmet fordítsanak az újszerű nyelvtanulási formák alkalmazásának lehetőségeire. Munkánk során igyekeztünk figyelembe venni azokat az oktatásfejlesztési tapasztalatokat is, amelyek az autonóm idegennyelv-tanulási folyamatok elősegítését célzó korábbi projektek során születtek intézményünkben. Előadásunk középpontjában az ún. „támogatott önálló tanulás” saját képzési területünkön megvalósítható adaptációjának kérdésköre áll. E tanulási forma rendszerszemléletű alkalmazását szaknyelvoktatás-innovációs törekvéseink egyik fő stratégiai irányaként határozhatjuk meg. Tekintettel a korábbi projektek gyakorlati tapasztalataira, mindenképpen szükségesnek tűnik, hogy aktuális célkitűzéseinket elméletileg kellően megalapozott módon valósítsuk meg. Ebből adódóan fejlesztő- és kutatómunkánk első szakaszában elsősorban a támogatott önálló tanulási forma koncepcionális kereteinek elemzésével ill. tervezésével foglalkoztunk. Beszámolónkban áttekintjük a „támogatott önálló tanulás” főbb jellegzetességeit, majd – elsősorban nemzetközi példákra támaszkodva – röviden bemutatjuk e tanulási forma azon legfontosabb elméleti modelljeit, amelyeket eddigi kutatásaink során sikerült feltárnunk. E modellek gyakorlati alkalmazhatóságának lehetőségeit saját szaknyelvoktatási stratégiánk kontextusában részletesebben is értékeljük. Emellett kitérünk azokra a tanulástámogatási igényekre is, melyeket a támogatott önálló tanulási forma hatékony alkalmazásának feltételeként határozhatunk meg. Többek között felvillantjuk az „integrált képzési és tanulási tanácsadás” és a „tanulás-coaching”jelentőségét, amit konkrét példák segítségével szemléltetünk. Előadásunkban reflektálni szeretnénk azokra a gyakorlati tapasztalatokra is, melyeket egy – a támogatott önálló tanulási forma előzetes kipróbálását célzó – kísérleti projekt alkalmával szereztünk.


18


ÚJMÉDIA A FŐISKOLAI HALLGATÓK SZAKNYELVI OKTATÁSÁBAN

KATONA ZSUZSANNA Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar - Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszék Nyelvtanár [email protected]

JÁKI CSABA Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar - Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszék Nyelvtanár [email protected]

Az információs társadalom előretörése, a digitális állampolgárrá válás jelentős változásokat hozott a fiatalok érdeklődésében, tanulási szokásaikban. Képzésük hatékonyabbá tétele kihívást jelent a felsőoktatás; jelesül a szaknyelvi oktatás számára is. A korábbi lineáris modell helyébe egyre inkább az interaktív tanulási modell lép. Ebből következően megváltozik a tanár szerepe is a hagyományos szerephez képest. A tanár információforrás helyett facilitátorrá-segítővé (tutorrá, mentorrá) alakul a korszerű oktatási környezetben. A szaknyelvi oktatásban a tanár számára - túl az infokommunikációs kompetenciákon - a tartalomszervezés jelentheti a legnagyobb kihívást. A tanulók, számos kutatás szerint, a korszerű digitális tanulási környezetben is igénylik a pedagógiai útmutatást ahhoz, hogy a webkettes eszközöket hatékonyan állíthassák a tanulás szolgálatába. Előadásunkban felvázoljuk az újmédia alkalmazási lehetőségeit a felsőoktatásban zajló szaknyelvi képzésben, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hallgatók naprakész tudást kapjanak. Egyben megkíséreljük ráirányítani a figyelmet a következőkre: az új média az információátadás és -feldolgozás technológiáján alapszik, környezetfüggetlen, platform- független, modulokból épül fel, internet-alapú és interaktív. Kiemeljük annak jelentőségét is, hogy az új médiával támogatott tananyag feldolgozása lehetővé teszi a hallgatóknak a témában való elmélyülést, valamint az önálló munkára való képesség és a problémamegoldó gondolkodásmód fejlesztését. Hangsúlyozni kívánjuk továbbá, hogy a személyes tanulási térben személyre szabott képzést kaphatnak a hallgatók. Az ilyen térben folyó tanítás illetve tanulás figyelembe tudja venni az egyéni igényeket, lehetőségeket is. Ez kiemelten fontos a távoktatásban részt vevő hallgatók esetében.


19


AZ OROSZ ÜZLETI NYELVI LEXIKA SZAKSZÖVEG ALAPJÁN TÖRTÉNŐ OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI

DR. HAMSOVSZKI SZVETLANA CSC Budapesti Gzadsági Főiskola – Külkereskedelmi Kar – Idegennyelvi és Kommunikációs Intézet Adjunktus [email protected] Az orosz üzleti nyelv tanulásának az a célja, hogy a tanulók elsajátítsák a gazdaság, az üzlet nyelvének szókincsét és ezáltal képesek legyenek otthonosan mozogni az orosz gazdasági közegben, képesek legyenek orosz anyanyelvű partnerekkel az üzleti kapcsolatok kiépítésére. A szövegkörnyezetbe illesztés nélküli szavak bemagolásával a tanulási folyamat hatékonysága nagyon alacsony szintű. A tanár feladata a gazdaság szókincsét tartalmazó tananyag elsajátítási folyamatának aktivizálása. A média autentikus szövegein alapuló feladatsorokat ajánlunk, mint szavak ellentét párjának a keresése, szavak csoportosítása, szóképzési láncok.


20


LEARNING AND TESTING BUSINESS ENGLISH VOCABULARY

DR. FODOR ALEXANDRA Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Adjunktus [email protected]

There is no language learning without vocabulary learning. One can admit that learning vocabulary items is one of the most time-consuming processes. The actual learning might vary from learner to learner who are aware that it is not enough to memorise the items, but also using them is of vital importance. During my teaching my students are required to learn a huge number of new businessrelated expressions. So far it has been completely their choice and responsibility in what way they learn the new vocabulary set to them in the business English classes. The result of efficiency varied. In the spring semester 2014 ‘Quizlet’ was introduced to one of my groups with the following purposes: - have the same vocabulary list for each group member - make the learning process easier for the students - make them motivated and willing to learn an extensive load of business expressions - make them happy by learning - let them play with the expressions and thus be sure that students will learn and remember the new vocabulary. In my study I focus on my students’ learning processes in the previous semesters and in the spring semester 2014: how their habits have changed (if at all), how they – and I, as their teacher – evaluate their learning attitude as well as their knowledge of business English vocabulary, how the testing of their knowledge has changed with the introduction of ‘Quizlet’. For the completion of the study I use my classroom observations as well as questionnaires with my students.


21


ECONOMIC, CULTURAL, AND LINGUISTIC ASPECTS OF POLYGLOT TECHNICAL LEXICOGRAPHICAL NEEDS IN THE 21ST CENTURY – WITH SPECIAL REGARDS TO BILINGUAL AND POLYGLOT DICTIONARIES OF ECONOMICS

DR. EDIT BÉRCES Budapest Business School – Zalaegerszeg College of Business Administarton Associate professor [email protected]

The present talk has two missions. First of all, we would like to raise awareness of the significance of terminological research and specialized lexicography. Next, we will present some recent statistics on the quantity and quality of dictionary use among faculty and students at Budapest Business School, Zalaegerszeg College of Business Administration.


22


„INTERKULTURELLE KOMMUNIKATION FÜR STUDIERENDE” „INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ HALLGATÓKNAK”

DR. BODOLAY LÁSZLÓ PH.D Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar – Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék – Német Tanszéki Osztály Főiskolai docens [email protected] Az interkulturális vagy kultúraközi kommunikáció idegen nyelven történő oktatásában alapvetően fontos, hogy az interkulturalitás nemzetközi irodalmának meghatározó szókincsét a célországok nyelvén is megismertessük a hallgatókkal. A nyelvi definíciók és értelmezések mellett ismerniük kell a lényeges, a BGF-en magyarul is tanított kultúrantropológiai modellek és dimenziók (Hofstede, Trompenaars, Hall etc.) mellett a célországokhoz köthető egyéb modelleket, magyarázatokat is, kiegészítve az adott társadalmak országismereti, gazdaságföldrajzi, történelmi, politikai, szociológiai, nem verbális és verbális kommunikációs valamint protokolláris jellemzőivel. Mindezek együtt tanítva és tanulva eredményezhetik azt az „interkulturális kompetenciát”, amelyet minden, a BGF-en tanuló hallgatótól elvárhatunk a végzés után. E megfontolásaim alapján állítottam össze az „Interkulturelle Kommunikation für Studierende” című német nyelvű jegyzetemet, amelyet németül tanító tanárok és németes diákok haszonnal forgathatnak mind önálló tanulás során, mind órai környezetben. Jelen konferencián a könyv felépítését és lényeges elemeit mutatom be.


23


Nyelvek és kultúrák

Cultures and Languages

Helyszín: E. I. 18. | Szekcióelnök: Falkné Dr. Bánó Klára

15.00-15.20

FALKNÉ DR. BÁNÓ KLÁRA IDENTIFYING HUNGARIAN CULTURAL CHARACTERISTICS IN EUROPE'S CULTURAL DIVERSITY IN THE 21ST CENTURY: A CONTROVERSIAL ISSUE

15.20-15.40

DR. BALOGH KATALIN A REGIONÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEK SZEREPE A FRANCIA ORSZÁGISMERET ÉS INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ OKTATÁSÁBAN

15.40-16.00

BLÁHOVÁ, MÁRIA CHALLENGES FOR ENGLISH-A LANGUAGE OF INTERNATIONAL COMMUNICATION

16.00-16.20

FALUVÉGI KATALIN EGY SOKARCÚ TÖBBNYELVŰ

16.20-16.40

HRIVIKOVA, TATIANA BEDTIME STORIES AS A SOURCE OF CULTURAL UPBRINGING

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20

KÖVÉR PÉTER - DR. VIRÁGH ÁRPÁD A KOGNITÍV FORDÍTÁSI FOLYAMATOK EMPÍRIKUS VIZSGÁLATA

17.20-17.40

LUKÁCS ANDRÁS A SZERZŐI HANG AZ ANGOL ÉS A MAGYAR NYELVŰ ÚTIKÖNYVEKBEN

17.40-18.00

ILDIKÓ NÉMETHOVÁ TEACHING CULTURAL AND EMOTIONAL INTELLIGENCE

18.00-18.20

DR. MUDRICZKY JUDIT BLENDING ICT WITH ENGLISH FOR BUSINESS PURPOSES IN TRANSLATOR- TRAINING CLASSES

18.20-18.40

NEUMAYERNÉ DR. STREITMAN KRISZTINA KULINÁRIS EMLÉKEZET ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA –A ROBIN HOOD FILMEK


24


IDENTIFYING HUNGARIAN CULTURAL CHARACTERISTICS IN EUROPE’S CULTURAL DIVERSITY IN THE 21ST CENTURY: A CONTROVERSIAL ISSUE

FALKNÉ DR. BÁNÓ KLÁRA Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Főiskolai tanár [email protected]

Our 21st century can be called the ‘global’ century but at the same time the importance of recognizing and dealing with cultural diversity is increasing. Cultural differences present newer challenges and opportunities all over the world and it is especially true for Europe. There is no other part of the world which has so many diverse cultures as Europe. This is also reflected e.g. in the fact that out of the GLOBE’s ten culture clusters for the whole world one partly and four completely are European. In the presentation we aim to identify the characteristic features of Hungarian (business) culture in Europe’s cultural diversity on the basis of the author’s twenty-year empirical research, fieldwork findings in fifty-three international, mostly American-Hungarian and British Hungarian, organisations based in Hungary. In the last fifteen years many controversial results have been published on what Hungary is like, especially along Hofstede’s and Trompenaars’ dimensions compared to e.g. those of the GLOBE survey. An attempt is made to discuss the causes of these paradoxical results and resolve the controversies. It is obvious in our 21st century that there is urgent need to increase the awareness of how to overcome the hidden cultural assumptions that interfere with effective intercultural cooperation in international organisations. We need to understand how cultural factors impact on job performance and we have to expand our repetoire of culturally appropriate behaviours. This task is not easy in a country/culture which through its history has combined eastern and western characteristics and still shows evidence of many different cultural impacts.


25


A REGIONÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEK SZEREPE A FRANCIA ORSZÁGISMERET ÉS INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ OKTATÁSÁBAN

DR. BALOGH KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar – Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, Neolatin Tanszéki Osztály, Francia Szakcsoport Egyetemi docens [email protected]

A kulturálisan és nyelvileg sokszínű Franciaországban a regionális identitás kérdése az utóbbi két évszázad során az állam egységesítő törekvéseivel szemben egyfajta ellenpontként vetődik fel. Előadásom, miután röviden bemutatja a régió mint rendezőelv értelmezési lehetőségeit, a kultúra összetevői és szintjei alapján vizsgálja a különböző franciaországi regionális identitások elemeit. Az elemzésben a regionális jelzős szófordulatok és regionális sztereotípiákat tartalmazó mondások is szerepet kapnak. A több évtizedes tantárgyfejlesztési munka visszatérő kérdése, milyen mértékben foglalkozzunk ezekkel a regionális különbségekkel. A Kontrasztív országismeret francia nyelvű tárgyának tematikája nem a régiónkénti bemutatásra épül, ugyanakkor a témák tárgyalása során a tárgy a franciatanári nyelvtanítási gyakorlathoz képest nagyobb hangsúlyt fektet a regionális különbözőségekre. Az interkulturális kommunikáció tárgy tematikájában szereplő sztereotípia témakörén belül nemcsak a franciák versus többiek viszonylat, hanem a franciákon, sőt bizonyos mértékben a frankofónokon belüli auto- és heterosztereotípiák is megjelennek. Az elemzés fő célja a jelenségek feltérképezésén és értelmezésén túlmenően a taníthatóság szempontjait figyelembevevő módszertani megoldások felvázolása a két szakfordítói kurzus számára.


26


CHALLENGES FOR ENGLISH ─ A LANGUAGE OF INTERNATIONAL COMMUNICATION

DR. MÁRIA BLÁHOVÁ, PHD. University of Economics in Bratislava, Faculty of Applied Languages, Department of Intercultural Communication Professor [email protected]

Englsih has achieved a unique position in the modern globalised world. In spite of its relatively short history, it has marked a profound trace in a number of professional branches all over the world. Even if English seems to have an unshakeable position among languages, some threats for its sound development exist. The paper intends to outline some background of its history, as well as some other factors that are connected with its expansion and potential destruction in its future development.


27


EGY SOKARCÚ TÖBBNYELVŰ

FALUVÉGI KATALIN NÓRA Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Adjunktus [email protected] Amióta a szociolingvisztikai kérdések foglalkoztatják a társadalomtudósokat, a többnyelvűség, a többnyelvű egyén számos kutatás és felismerés tárgya. Napjainkban a többnyelvűség ismét nem számít ritka adottságnak, csakúgy, ahogyan a 19. és 20. század fordulóján sem volt az (természetesen eltérő társadalmi körülmények között). Az előadás ebbe a korba vezeti vissza a hallgatót: egy olyan többnyelvű személyen keresztül, aki mindazokat a társadalmi körülményeket képviseli, amelyek a többnyelvűség létrejöttéhez nem csupán szükségesek voltak, hanem egyenesen „kikényszerítették” azt. Emellett hősünk életpályája és személyisége is érdemes a megismerése. Az ő neve: Sabina Spielrein.

28



BEDTIME STORIES AS A SOURCE OF CULTURAL UPBRINGING TATIANA HRIVÍKOVÁ Faculty of Applied Languages, University of Economics in Bratislava Associate professor [email protected]

The paper addresses the topic of bedtime stories as tools for transmitting cultural values from one generation to another within the framework of a family as a basic unit of a cultural community. The core values of a culture as represented in the model of cultural onion represent its most important constituents and all other components are created and exist as consequences of their application in standard situations. Therefore early imprinting of those core values into the minds of the young generation represents a key task and duty of parents and/or relatives responsible for the upbringing of children. The paper treats fairy tales as a literary genre and discusses its specific features that condition it to serve the above mentioned purpose. Examples of culture specific bedtime stories/fairy tales are further described and the values they present as preferable are identified. Finally, the consequences of inappropriate handling of bedtime stories are indicated.


29


A KOGNITÍV FORDÍTÁSI FOLYAMATOK EMPÍRIKUS VIZSGÁLATA KÖVÉR PÉTER Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Tanársegéd [email protected]

DR. VIRÁGH ÁRPÁD Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Tanársegéd [email protected]

Előadásunkban saját fordítói tevékenységünk elemzésével azt mutatjuk be, hogy milyen kognitív folyamatok mehetnek végbe a fordítók fejében munkájuk során. Ennek vizsgálatára a kognitív pszichológia területéről átvett és továbbfejlesztett ’thinking-aloudprotocol’ (TAP) eljárást választottuk. A kísérlet tudománytörténeti és elméleti alapjainak ismertetése után bemutatjuk ez egyes kutatási módszereket és azok alkalmazhatóságát. Mi mint előadók – akik egyben a kísérlet alanyai is voltunk – hangfelvételek alapján végeztük az elemzéseket és értékeltünk. Olyan kérdésekre kerestünk választ, mint pl.: Milyen hatása lehet a gondolatok verbalizálásának a fordítás tempójára, minőségére és eredményére? Hogyan lehet a két fordító fordítási stratégáit, valamint kognitív folyamataikat összehasonlítani? Az adatgyűjtés és -elemzés során olyan szerkezeti egységeket határoztunk meg, amelyekből következtetéseket lehet levonni. Ezáltal a fordítás során felmerült problémákat csoportosítani lehet, s a leggyakoribb jelenségeket is ki lehet emelni. A vizsgálat folyamán elsősorban a fordítás körülményeit, az fordítók önkontrollját és az automatikus átváltási műveleteket elemeztük. Konkrét példákon keresztül mutatjuk be, hogy a hangos gondolkodás mennyiben befolyásolja a fordítók munkavégzését és kitérünk arra is, hogy a két fordítónál milyen különbségek mutatkoznak a bennük lejátszódó kognitív folyamatok tekintetében. Ennek során megállapítottuk, hogy a TAP, mint introspektív módszer mellett a módszerpluralizmus alkalmazására, több személy és a megfelelő technika bevonására van szükség, azért hogy minél komplexebb ismeretekre tehessünk szert a fordítás kognitív folyamatainak vizsgálatában. Keywords: ‘thinking-aloud-protocol‘ (TAP), fordítói stratégia, introspektív módszer, empirikus vizsgálat, retrospektív kommentárok, komplexitás


30


A SZERZŐI HANG AZ ANGOL ÉS A MAGYAR NYELVŰ ÚTIKÖNYVEKBEN DR. LUKÁCS ANDRÁS Budapesti Gazdasági Főiskola Adjunktus [email protected]

Bár az útleírásokhoz viszonyítva jóval ritkábban, néha az útikönyvekben is történik utalás a szerző jelenlétére. Előadásomban a szerzői jelenlétre utaló nyelvi eszközöket vizsgálom angol nyelven írt útikönyvekben, azok magyar fordításaiban, valamint eredetileg magyar nyelven írt útikönyvekben. Milyen eltérések tapasztalhatók ugyanazon műfaj különböző nyelvű szerzői hangjai között? Az útikönyv esetében a műfaj vagy a nyelv határozza meg inkább a szerzői hangot megjelenítő nyelvi eszközöket? Milyen interferenciák mutatkoznak a magyar fordításokban? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni az elemzésem. A vizsgálat eredménye egy kis adalék ahhoz a kutatáshoz, amelynek célja, hogy feltárja az angol és magyar nyelvű útikönyvek nyelvhasználata közötti stiláris különbségeket, és választ adjon arra a kérdésre, hogy a mai fordítások tekintettel vannak-e a magyar útikönyv műfajának hagyományaira.


31


TEACHING CULTURAL AND EMOTIONAL INTELLIGENCE

ILDIKÓ NÉMETHOVÁ, PHD. University of Economics in Bratislava, Faculty of Applied Languages, Department of Intercultural Communication Egyetemi tanár [email protected] This paper attempts to explore some controversial areas in teaching intercultural communication and propose a way of conceptualising the role of cultural and emotional intelligence in influencing or conditioning intercultural educational outcomes and analyse how intercultural competencies affect and enhance students’ opportunities on the global labour market. Current theories in intercultural communication do not provide adequate frameworks to explain the successes or failures of individuals working and managing in foreign cultures. This paper aims to highlight the importance of cultural intelligence and examine its three essential facets: cognition, the ability to develop patterns from cultural cues; motivation, the desire and ability to engage others; and behaviour, the capability to act in accordance with cognition and motivation.


32


BLENDING ICT WITH ENGLISH FOR BUSINESS PURPOSES IN TRANSLATOR TRAINING CLASSES

DR. JUDIT MUDRICZI, PH.D. Budapest Business School, - College of International Management and Business Assistant professor [email protected]

As clients, companies and translation agencies alike, demand translators with strong ICT skills, state-of-the-art translator training could stay competitive only in a blended learning environment. In Hungary, courses on CAT tools have been successfully integrated into the curricula of translator training in tertiary education, but the use and methodological implications of ICT on translation classes seems to be a neglected field. This paper is based on the assumption that today in the field of business translation blending ICT with English for Business purposes means the only way to provide students with the proper set of translation specific skills and knowledge. To display a storehouse of activities based on this approach, the paper focuses on postgraduate translator training classes taught at BBS, CIMB. As the students attending these classes are independent learners who, besides their foreign language and IT skills, also bring some translation experience as added value to the learning process, the activities are based on free or low cost tools already available to them. These tools include online dictionaries, terminology databases, MS Word revision tools, blogs on professional platforms, and a sound editing and recording software. The guided work within the blended learning environment intends to prepare students for the course on CAT tools, while shapes their identity as professional translators involved in various forms of digital work processes.


33


KULTURÁLIS EMLÉKEZET ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA – A ROBIN HOOD FILMEK

NEUMAYERNÉ DR. STREIMAN KRISZTINA Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Adjunktus [email protected]

Nagyon izgalmas kultúrtörténeti téma azt megvizsgálni, hogy Robin Hood figurája és legendája - mint a mai nemzetközi populáris kultúrának állandó és fontos szereplője, hasonlóan Shakespeare-hez, drámáihoz, szereplőihez és a Will Kempre jellemző stílushoz - hogyan változott, alakult át a különböző történelmi korszakokban a balladákban, színdarabokban, népi játékokban. Hogyan kerülnek mindezek bemutatásra ma: a filmekben, könyvekben, kulturális programokban, projektekben és hogyan hatottak, hatnak a legenda és Robin Hood alakjának megjelenítésére az aktuális politikai, történelmi, kulturális viszonyok? Az Erzsébet-kori táncosok, komédiások megjelenésükben is tudatosan vállaltak közösséget a morris táncosokkal, akik fontos szereplői voltak a korabeli népi ünnepségeknek, különösen a májusi ünnepeknek. A nyári ünnepségek vizsgálata során előtérbe kerül a sajátos Robin Hood párhuzam is, hiszen Robin Hood és csapata állt ezen ünnepségek középpontjában, de megjelentek a korabeli színdarabokban is. Robin Hood szimbolikus alakja, jelmeze, legendája többféle kutatási témát, réteget és lehetőséget kínál. Az elsődleges források (Wood, Pepys és Roxburghe ballads; Stephen Knights által összegyűjtött Robin Hoodra vonatkozó fennmaradt források Robin Hood and Other Outlaw Tales) és a gazdag szakirodalmat tanulmányozva kibontakoznak Robin Hood alakjának értelmezésében bekövetkezett izgalmas változások a középkor és koraújkor során. Robin Hood figurája összefonódik a Zöld Ember, a törvényen kívüli, igazságtevő hős és a lázadó, az önállóságra vágyó fiatalság imázsával. Robin Hood máig a populáris kultúra szerves része, feltűnik reklámokban, természetvédelmi projektekben, népszerűségét pedig leginkább az évtizedenként megjelenő újabb és újabb filmek őrzik. A népszerű filmeken keresztül - melyek őrzik a legenda hagyományos elemeit- könnyebb a diákokkal megismertetni és megszerettetni az angol történelem és kultúra fontos fejezeteit.


34


Kereskedelem é s marketing

Helyszín: E. I. 19. | Szekcióelnök: Dr. Totth Gedeon

15.00-15.20

DR. KOZÁK TAMÁS DOHÁNYBOLT VONZÁSKÖRZETÉNEK MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREKKEL

15.20-15.40

PROF. DR. HANUSZ ÁRPÁD - DR. TÖMÖRI MIHÁLY TRANSZNACIONÁLIS KISKERESKEDELMI VÁLLALATOK A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLSÁG IDŐSZAKÁBAN

15.40-16.00

NÉMETH SZILÁRD ETNOCENTRIKUSAK-E A MAGYAR VÁLLALATOK?

16.00-16.20

DR. NÉMETH PATRÍCIA A KERESKEDELMI VÁLLALATOK KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉNEK HATÁSA A VERSENYKÉPESSÉGRE

16.20-16.40

MEDVÉNÉ DR. SZABAD KATALIN A KÖRNYEZETI- ÉS FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉSEK HAZAI ÁTTEKINTÉSE A GAZDASÁGI VÁLSÁG TÜKRÉBEN

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20

DR. JÄCKEL KATALIN - DR. FODOR MÓNIKA FOGYASZTÓI MAGATARTÁSVIZSGÁLAT A DOHÁNYTERMÉKEK PIACÁN

17.20-17.40

DR. HARSÁNYI DÁVID – DR. SZÁNTÓ SZILVIA DR. TOTTH GEDEON A HAZAI BORÁSZATOK MARKETINGORIENTÁCIÓJA


35


DOHÁNYBOLT VONZÁSKÖRZETÉNEK MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREKKEL

DR. KOZÁK TAMÁS Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar – Kereskedelmi Intézeti Tanszék Adjunktus [email protected] 2013-ban jelentősen megváltoztak a dohánytermékek kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó szabályok, a dohánytermékek kiskereskedelmét az állam a koncessziós pályázaton eredményes pályázóknak engedte át „koncessziós szerződés” megkötésével. Az értékelési rendszernek volt egy komoly hiányossága, ez pedig az üzletek elhelyezkedésének szabályozása. Mindennek eredményeként alakult ki az a különös helyzet, hogy több helyen is egymástól néhány tíz méterre nyíltak meg a dohányboltok, illetve zártak be pár hónapos működés után. A tanulmányban vonzáskörzeti és azon belül kiskereskedelmi szinten vizsgáltam a dohányboltok lehetséges elhelyezkedését, annak érdekében, hogy rávilágítsak egy olyan fontos kérdésre, mint az üzletek településen belüli és egymás közötti elhelyezkedése. Szükségesnek tartottam röviden visszatekinteni a telephelyelmélet fejlődésébe, hiszen a működési területek meghatározásánál a korábban már felmerült elemzési szempontokat, elemzési módszereket is figyelembe vettem. Olyan számítási modelleket mutatok be, alapján előre meghatározható a dohányboltok hosszú távú működésének feltétele, a kiszámítható értékesítési terület. A tanulmányban tehát olyan vonzáskörzet meghatározását elősegítő módszerekre teszek javaslatot, amelyek alkalmazásával elkerülhető lett volna a sok feszültséget eredményező helyzet kialakulása.


36


TRANSZNACIONÁLIS KISKERESKEDELMI VÁLLALATOK A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLSÁG IDŐSZAKÁBAN

PROF. DR. HANUSZ ÁRPÁD Budapesti Gazdasági Főiskola – Turizmus Intézeti Tanszék Egyetemi tanár, vendégoktató [email protected]

DR. TÖMÖRI MIHÁLY Nyíregyházi Főiskola – Turizmus és Földrajztudományi Intézet Tanársegéd [email protected]

Az utóbbi évtizedekben a gazdaság és a társadalom világméretű szerveződésében jelentős mértékű átalakulási folyamat játszódott le, amit legátfogóbb módon a globalizáció fogalomkörével tudunk megragadni. A globalizáció egyik legfontosabb következménye, hogy átértékelte a különböző területi szintek (pl. országok, régiók, települések) szerepét és elmélyítette, illetve bonyolultabbá, összetettebbé tette a közöttük lévő kapcsolatokat. Az országok, nemzetgazdaságok szintje elvesztette azt az egyeduralkodó szerepet, amit korábban a gazdaságban betöltött, és ezzel párhuzamosan megerősödtek a globális szinten zajló folyamatok. A globális világgazdaságban a termelés, a fogyasztás és a kereskedelem is globális léptékben szerveződik, ami egyre inkább a transznacionális vállalatok keretében valósul meg. A transznacionális vállalatok megjelenését és térhódításukat a globalizáció szükségszerű következményének tekinthetjük, ugyanakkor napjainkra ezek a vállalatbirodalmak egyben a gazdasági és ezen keresztül a társadalmi, sőt a politikai folyamatok egyik legfontosabb alakítóivá is váltak, nem véletlen tehát, hogy sokan a globalizáció egyik legemblematikusabb tényezőjeként tartják őket számon. Az előadás célja, hogy bemutassa a nemzetközi vállalatok szerepét, jelentőségét a világgazdaságban és Magyarországon különös tekintettel a transznacionális kiskereskedelmi cégek működésének földrajzi sajátosságaira, valamint azokra az új kihívásokra, amelyek a globális pénzügyi és gazdasági válság nyomán merültek fel.


37


ETNOCENTRIKUSAK-E A MAGYAR VÁLLALATOK? NÉMETH SZILÁRD Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tanársegéd [email protected]

Napjainkban a globalizáció egyre karakterisztikusabban megjelenő valósága mellett érdekes kérdés vizsgálni, hogy van-e létjogosultsága annak, hogy a hazai vállalatok a hazai piacon hazai termékekkel jelenjenek meg. Származik-e előnyük ezeknek a hazai vállalatoknak abból, hogy próbálnak a „hazai” fogyasztók fejébe látva, azok etnocentrikus érzelmeire hatni. Anholt [1999] szerint olyan globalizált világban élünk, ahol ez maradt az egyetlen versenyelőny a vállalatok számára. A tanulmány szakirodalmi megalapozása a Shimp&Sharma [1984, 1987] cikk alapján a fogyasztói etnocentrizmus, illetve a sok kutató által a fogyasztói etnocentrizmus gyakorlati manifesztációjaként értelmezett COO (Country-of-Origin effect) [Nagashima, 1970; Malota, 2003; Papp-Váry, 2004]. A tanulmány keretei között vizsgálom, az etnocentrikus fogyasztói magatartást és az azt befolyásoló tényezőket [Samiee, 1994; Shimp-SharmaShin, 1995; Darvasula-Endrews-Nettemeyer, 1997; Chao, 1998; Malota, 2003; BalabanisDiamantopoulos-Dentiste Mueller-Melevar, 2001; Wang&Chen, 2004; ChryssochoidisKrystallis-Perreas, 2007; Nótári, 2008; Popovics, 2009; Szakály-Pallóné-Nábrádi, 2010]. Természetesen a tanulmány fókuszában a fogyasztói etnocentrikus tendenciák hatása áll a vállalatokra, így imázsukra, kommunikációjukra, áralakításukra [Drozdenko&Jensen, 2009] és egyéb marketing tevékenységeikre. Vizsgálom mindezt egy szekunder kutatással valamint egy hazai vállalatok körében végzett mélyinterjús vizsgálat segítségével, amely 2013-ban készült és 14 hazai vállalat gazdasági/marketing/kommunikációs vezetője vett benne részt. Különösen fontos kiemelni, ebben a vizsgálatban a hazai termék védjegyek jelentőségét (kategóriáit), azok vállalati és fogyasztói elfogadottságát, a vállalat sikerességére való hatásukat és azok megítélését a vállalatvezetők részéről.


38


A KERESKEDELMI VÁLLALATOK KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉNEK HATÁSA A VERSENYKÉPESSÉGRE

DR. NÉMETH PATRÍCIA PHD Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kar Kereskedelmi Intézeti Tanszék Főiskolai docens [email protected]

A vállalatok különböző stratégiákat választhatnak, illetve alkalmazhatnak a környezeti kihívások kezelésére, a környezetvédelemmel kapcsolatos normákhoz, elvárásokhoz való igazodáshoz. Kutatásom abból a feltételezésből, átfogó alaphipotézisből indult ki, hogy a környezetvédelem, a gazdasági verseny és versenyképesség között sokoldalú és erősödő kölcsönhatás áll fenn. Egyrészt elemző módon vizsgáltam a környezetvédelem és a gazdasági verseny, versenyképesség kapcsolatrendszerét, a köztük lévő összefüggéseket, hatásmechanizmust, másrészt a Magyarországon működő vállalatok, kereskedelmi vállalkozások környezetvédelmi magatartásának elemzése kapcsán megpróbáltam a cselekvési motivációik eddig még ismeretlen elemeit részben feltárni. Kutatásom elméleti részének eredményeire építve a vállalatok környezeti tevékenységének vizsgálatára egy környezetpolitikai modellt − Lisrel modell − állítottam fel, s ez a modell konkrét gyakorlati próba alapján is megalapozottnak bizonyult. Előadásomban többek között rámutatok, hogy a vállalkozásoknál egyre inkább növekedik a környezetvédelmi K+F tevékenység, azonban az innovációnak ezt a típusát nem a piaci érdek, hanem elsődlegesen az állami vagy EU-szabályozás kényszeríti ki. A vállalatok közötti versenyben a környezeti jellemzők akkor játszhatnak szerepet, ha a környezeti érdek a fogyasztók (vevők) vásárlási döntéseit befolyásolja. A vállalkozások mérete és környezettudatosságának szintje, valamint tevékenységük jellemzői között pozitív a korreláció, továbbá a nemzetközi piacokon való térnyerésüket elősegítheti a szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés. A társadalmi felelősségvállalásuk területei (környezeti, gazdasági, belső és külső szociális) és a versenyképességük közötti pozitív korreláció megkérdőjelezhetetlen, ami egyértelműen win-win szituációt alakít ki. A vállalatok környezetvédelmi intézkedéseit és teljesítményét jelentős mértékben meghatározzák a felállított modellemben elemzett független változócsoportok; a gazdasági háttér, a piaci jellemzők és a stakeholderek igényei (motivációk). Emellett előadásomban utalok a gyakorlatban is felmerülő ellentmondásokra, illetve azokra a


39


feszültségekre, amelyek a környezet és a piaci verseny, illetve a versenyben résztvevők érdekei között kialakulhatnak vagy fennállnak. A feltárt összefüggések és vállalati magatartási motivációk mind makro, mind pedig mikro szinten a döntéshozókat tevékenységük módosítására, korszerűsítésére ösztönözhetik. Ez az állami környezetvédelmi szabályozás változtatásában éppúgy megjelenhet, mint a vállalati stratégiák módosításában.

40



A KÖRNYEZETI-, ÉS FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉSEK HAZAI ÁTTEKINTÉSE A GAZDASÁGI VÁLSÁG TÜKRÉBEN MEDVÉNÉ DR. SZABAD KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola - Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kar Kereskedelmi Intézeti Tanszék Főiskolai tanár [email protected]

Az utóbbi évtizedekben egyre több vállalat adott ki Magyarországon környezeti-, és fenntarthatósági jelentést, annak érdekében, hogy ezen formában is tájékoztassa üzleti partnereit és a társadalom érintett csoportjait ezen a területen nyújtott teljesítményéről. Fontos annak vizsgálata, hogy a gazdasági válság éveiben hogyan alakult a hazai vállalatok társadalmi felelősség vállalása (CSR) és mennyiben változott ezen jelentések száma, továbbá tartalmi jellemzői. Ezen tevékenységek koordinálásban jelentős szerepet tölt be a KÖVET, mely jelentős szakmai támogatást és módszertani útmutatást, segítséget nyújt az érintett vállalatok számára. Újdonságnak tekinthető a GRI összeállítás (Global Reporting Initiative), amely egy nemzetközileg elfogadott jelentés készítési standard alkalmazása. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy hazai vállatokat milyen motivációs tényezők késztetik ezen jelentések készítésre, melyek a különféle jelentések (CSR, környezeti-, és fenntarthatósági, valamint GRI) azonos és eltérő jellemzői, valamint azon feltételeket, melyek biztosítják, hogy a vállaltok a fenntarthatósági jelentéstétel gyakorlatát a pénzügyi jelentéstétel szintjére emeljék.


41


FOGYASZTÓI MAGATARTÁSVIZSGÁLAT A DOHÁNYTERMÉKEK PIACÁN

DR. JÄCKEL KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar – Marketing Intézeti Tanszék Főiskolai docens [email protected]

DR. FODOR MÓNIKA Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar – Marketing Intézeti Tanszék Főiskolai docens [email protected]

2013. decemberében országos kutatást végeztünk egészségvédelem témakörben, melynek keretében kiemelten kezeltük a dohányzási szokások vizsgálatát. A felmérés 590 értékelhető kérdőívet eredményezett. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatosan vizsgáltuk, hogy mit tesznek az emberek egészségük megóvása érdekében, mit tartanak igazán fontosnak az egészségük megőrzése érdekében. A dohányzással kapcsolatosan külön vizsgáltuk, hogy mennyire jellemző a válaszadókra illetve azok családjára a dohányzás. Mennyit költenek dohánytermékekre, milyen típusú dohányterméket vásárolnak és milyen beszerzési forrásokat részesítenek előnyben. Külön kérdéskörben elemeztük a kormányzati rendelkezések megítélését, a Nemzeti Dohánybolt rendszerének visszatartó erejét és a leszokásra sarkalló kommunikációs üzenetek motiváló hatását.


42


A HAZAI BORÁSZATOK MARKETINGORIENTÁCIÓJA DR. HARSÁNYI DÁVID Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Főiskolai docens

[email protected]

DR. SZÁNTÓ SZILVIA Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Docens [email protected]

DR. TOTTH GEDEON Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Intézetvezető, tanszékvezető, főiskolai tanár [email protected]

A borfogyasztás területén folyamatos változás tapasztalható hazánkban. A borkultúra fejlődik, a minőségi borfogyasztás növekszik, a boros rendezvények egyben kiváltó okai és következményei ennek a tendenciának. Egyre több felmérés készül a fogyasztási szokásokról, igaz, ezek ad-hoc jellegűek. A piac fejlődéséhez természetesen elengedhetetlen a megfelelő marketingtevékenység. A történelmi okok, a fregmentált borágazat miatt (22 borvidék, számtalan kis termelő) jelentős szerepe van a közösségi marketingtevékenységnek, azonban a terület kihívásokkal teli. Az utóbbi időben ugyanakkor borvidék szintű eredményekről (egri csillag, fuxli, badacsonyi összefogás stb.) beszélhetünk. A verseny növekedésével fokozottabb szerep hárul az egyes termelőkre. Főként a nagyobb pincészetek rendelkeznek professzionális marketingstratégiával, de az ágazat egészére ez nem jellemző. Pontos adatokkal viszont nem szolgálhatunk, ugyanis minimális azon felmérések száma, amelyek a borászok marketing-irányultságát vizsgálták. Jelen cikk ezen az információs hiányon igyekszik segíteni azáltal, hogy ismerteti a 2012ben mintegy 40 borász bevonásával készült adatfelvétel eredményeit. A kutatás online, valamint személyes megkérdezéssel történt, a borászok eléréséhez hazánk legjelentősebb online bormagazinja, a Borászportál nyújtott segítséget. A felmérés – többek között – a következő területeket érintette: marketingorientáció, piaci információforrások, versenyképesség, értékesítés, célközönség, kommunikáció. A viszonylag alacsony minta elemszám miatt természetesen megfelelő körültekintéssel kell kezelni az eredményeket, ugyanakkor a felmérés rávilágított számos fontos pontra, valamint megalapozta egy későbbi szélesebb körű vizsgálat lehetőségét. Napjainkban egyre több pincészet ismeri fel a marketingtevékenység szerepét, hiszen ahogy a fogyasztók tudatosabbak lesznek, ugyanúgy kell a borászoknak is egyre magabiztosabban eljutni hozzájuk. A megalapozott munkát támogatják a rendelkezésre álló fogyasztói információk, a központi segítségnyújtáshoz azonban fontos az ágazat helyzetének ismerete, amelyhez ez a tanulmány is hozzájárulhat.


43


Kö zgazdasá gtan

Helyszín: E. I. 25. | Szekcióelnök: dr. habil. Solt Katalin

15.00-15.20

SZABÓ DÁNIEL KÍSÉRLET A VIDÉK NÉPESSÉGMEGTARTÓ KÉPESSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

15.20-15.40

DR. TARJÁN TAMÁS - PROF. DR. VERES ZOLTÁN A FOGYASZTÓI DÖNTÉSEKET MEGHATÁROZÓ PREFERENCIÁK MULTIDISZCIPLINÁRIS TÁRGYALÁSA

15.40-16.00

DR. ENGELBERTH ISTVÁN FEJLESZTÉSEK ÉS FOKOZÓDÓ LEMARADÁS EGY VÁLSÁGBAN LÉVŐ HATÁR MENTI TERÜLET NÓGRÁD MEGYÉBEN: A SZÉCSÉNYI JÁRÁS

16.00-16.20

PIRISI KÁROLY PROJEKTSZEMLÉLETŰ KOMPLEX ESETKEZELÉS A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÁLLÁSKERESŐK TÁMOGATÁSÁBAN


44


KÍSÉRLET A VIDÉK NÉPESSÉGMEGTARTÓ KÉPESSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

SZABÓ DÁNIEL Budapesti Gazdasági Főiskola - Külkereskedelmi Kar – Társadalomtudományi és Média Intézeti Tanszék Mestertanár [email protected]

Magyarországon évtizedek óta napirenden van a kérdés, hogy hazánk népességszáma csökken. Ez európai jelenség, azaz a kontinens egésze küszködik a problémával, hogy a természetes szaporodás negatív tendenciáját megállítsa. Bár a halálozás és születésszám alakulás mindenhol negatív különbséget hozott, a természetes fogyás a belső népvándorlási folyamatok következtében nem ugyanúgy alakultak megyénként. A 2001-es népszámláláshoz képest a megyéket tekintve csak Pest megye és Győr-MosonSopron megye népessége növekedett. Fejér megyében sem az elvándorlásból származott a népességcsökkenés. Itt azonban a halálozás és születésszám különbözetét nem tudta negatívból pozitívba változtatni az odavándorlás mértéke. Településtípusonként csak kismértékű különbséget tapasztalunk a városok és a vidéki települések között a lakónépesség számának alakulását illetően. Az Ezredfordulóhoz képest a megyei jogú városokban 1%-os, a többi városban átlagosan 2%-os a csökkenés, míg ugyanez a mutató a megyeszékhelyeken és a községek körében -3%. Mivel 2011-ben minden tizedik lakos 70-éves vagy idősebb, a felnőtt korúakra jutó eltartási teher is növekedett. Ugyanakkor Fejér megye azon megyék közé tartozik, ahol az aktív korúakra jutó gyermek- és időskorúak száma a legalacsonyabb az országban. Itt a 70-es éves és idősebbek aránya 10% alatt marad. A családi állapot szerinti változás egyértelmű tendenciát mutat. A házasságban élő felnőtt korúak aránya 52% helyett 2011-ben már csak 44%. A 8%-os csökkenést 5%-ban a házasságkötések csökkenése, míg 3%-ban a válások növekedése okozza. A termékenység adatai között pedig jelentős különbség van településtípusonként. Míg a fővárosban száz 15 évesnél idősebb nőre 113 születés jut, addig a városokban 138, a községekben pedig 171. Mindezek alapján különösen indokoltnak látszik annak vizsgálata, hogy hogyan alakul a vidéki térségek népességmegtartó képessége. Előadásomban egy fejér megyei kistérség, illetve kettő egyesülésével létrehozott, ún. LEADER térség településeinek vizsgálatát és a térség összesített értékelését mutatom be.


45


A FOGYASZTÓI DÖNTÉSEKET MEGHATÁROZÓ PREFERENCIÁK MULTIDISZCIPLINÁRIS TÁRGYALÁSA DR. TARJÁN TAMÁS Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Tudományos főmunkatárs [email protected]

PROF. DR. VERES ZOLTÁN BGF Kutatóközpont Kutatóközpont vezető [email protected]

A mikroökonómia alapfeltevése, hogy a fogyasztók preferenciáik alapján hozzák meg (vásárlási) döntéseiket. A vevők preferenciáinak alapját a jószágok valóságos vagy vélt különbözőségei képezik, beleértve a vásárlás körülményeit is. Azonban e preferenciáknak csak részben, és egyénenként, helyzetenként, termékenként különböző fokon vannak tudatában. A nem tudatos, azaz mögöttes preferenciák (underlying preferences) azonban ugyanúgy hatással vannak a döntéseikre. A Samuelson (1938) által bevezetett behaviorista axióma szerint a megfigyelhető, ún. kinyilvánított preferenciák (revealed preferences) a fogyasztó piaci magatartásából, azaz a választásból következtethetők vissza. A gazdaságpszichológia és a marketingtudomány társadalomtudományi módszereivel általában csak a kinyilvánított preferenciák mérhetőek, míg a mögöttes preferenciák legjobb esetben is csak megbecsülhetőek. Ez utóbbiak mérésére fiziológiás, vagy agyi képalkotó módszerek lennének alkalmasak, amelyek a neuromarketing gyorsan fejlődő területének eszközei. A kinyilvánított preferenciák vizsgálatával a mögöttes preferenciák figyelembevétele mellett elemezhetővé válik a fogyasztói magatartás háttere. E magatartás kutatása a termékválasztás, azaz fogyasztói döntések jellegzetességeinek vizsgálatát jelenti. Mind a pszichológiai, mind a közgazdasági érvelések esetén alapfeltétel, hogy a választás, vagy preferencia-rendezés konzisztens – matematikai értelemben tranzitív – legyen, azaz csak olyan mögöttes preferenciákat engednek meg, melyek konzisztensek/tranzitívak. Fontos megjegyezni, hogy Samuelson (1948) még azért fontosnak találta kikötni, hogy az egyén "felfedi a preferencia sémáját (értsd: mögöttes preferenciáját), ha ilyen konzisztens sémával egyáltalán rendelkezik." Mivel széles körben elfogadott, hogy az egyéni választás és preferencia szubjektív, agyi állapottól és kapacitástól függ. Ezért a bonyolultabb, sokattribútumú tárgyak (termékek) közötti választás (rangsorolás) is az intranzitivitás irányába történő megengedést feltételez. A legáltalánosabb tárgyalási keretet az jelenti, ha az egész jelenséget egy un. "black-box" gondolati modell keretében fogjuk fel. A modell inputját a minősitendő vagy kiválasztandó


46


valós, vagy virtuális tárgyak/termékek és tulajdonságaik, míg az outputját pedig a "kinyilvánított preferenciák" jelentik. Általánosan elfogadott, hogy ezt a rendezés irányába történő átalakítást (tarnszfert) az emberi agy, mint aktor, bonyolult mechanizmusokon keresztül végzi. Ettől a ponttól kezdve azonban több hipotézissel, axiomatikus feltevéssel találkozhatunk. A legelterjedtebb, hogy agyunkban a dolgokról (a tárgyak elemeinek halmazán) létezik egy bináris reláció, amely irányítja e rendezési célú átalakítást. Tehát léteznek az un. "mögöttes prefenciák".

47



FEJLESZTÉSEK ÉS FOKOZÓDÓ LEMARADÁS EGY VÁLSÁGBAN LÉVŐ HATÁR MENTI TERÜLET NÓGRÁD MEGYÉBEN: A SZÉCSÉNYI JÁRÁS

DR. ENGELBERTH ISTVÁN PHD Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Főiskolai docens [email protected]

2

A szécsényi járás hazánk egyik legkisebb területű (285 km ) járása. Lakosságának száma is igen csekély, alig haladja meg a 20 ezer főt. A több szempontból elmaradott kisrégiónak határozott, karakteres fejlődését nehezíti, hogy tágabb környezete Nógrád megye hazánk egyik legfejletlenebb területe. A megye, és benne a járás a kilencvenes évek társadalmi-gazdasági átalakulásának vesztese. Ezt alapvetően határozta meg a nehezen modernizálódó, az államszocialista múltból örökölt gazdasági szerkezet, és az ehhez illeszkedő társadalmi környezet. A fejlődést jelentősen gátolja a kedvezőtlen gazdaságföldrajzi elhelyezkedés, és a fejletlen közlekedési infrastruktúra. A múltban történt fejlesztések ellenére a szécsényi járás problémái erősödni látszanak. A megvalósult és az egyre újabb tervek ellenére a kibontakozás nem látszik. A térség ismételt felmérésére, a helyzetértékelésre jó alkalmat ad a KSH legutóbbi népszámlálása. A megoldás egyrészt egy jól elkészített, a térség adottságait figyelembe vevő, reális/!/ fejlesztési koncepció elkészítése, másrészt ennek megvalósításához külső (központi, és a jövőben uniós források) megszerzése, és ezek koncentrálása lehet. Az ilyen kedvezőtlen helyzetben lévő – gyakran határmenti térségek fejlesztése minden eddiginél határozottabb kormányzati, megyei és helyi politikákat – illetve ezek összehangolását igényli a jövőben. A siker azonban elképzelhetetlen jelentős szemléletváltás nélkül! Ellenkező esetben folytatódik a leszakadás – közte az elnéptelenedés – nemcsak az ország más vidékeihez, hanem más európai – pl. kelet-szlovákiai – térségekhez képest is.


48


PROJEKTSZEMLÉLETŰ KOMPLEX ESETKEZELÉS A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÁLLÁSKERESŐK TÁMOGATÁSÁBAN PIRISI KÁROLY Budapesti Gazdasági Főiskola - Külkereskedelmi Kar Címzetes egyetemi docens [email protected]

A bemutatni kívánt projektszemléletű komplex esetkezelés modelljében a beavatkozás fókuszában a tartósan munkanélküli ügyfelek munkaerő-piaci pozíciójának javítása áll. Az esetkezelés célja az ügyfél munkavállalói adottságainak, képességeinek javítása, tartós álláshoz juttatása a nyílt munkaerőpiacon. Az ügyfél feltárt problémáinak segítői megközelítése azok projektcélhoz való viszonya szerint történik. A modell gyors, akcióorientált beavatkozásokra épít, az önkéntesség elve nem terjed ki az ügyfélnek a segítői folyamatból való tetszőleges időközönkénti ki- majd visszalépésére. A folyamat időben lehatárolt: a fejlődési célokat meghatározott idő alatt szükséges elérni. Az ismertetni kívánt esettanulmány a modell példájaként a Budapest Esély Nonprofit Kft. munkaerő-piaci projektjében alkalmazott gyakorlatot mutatja be. A modell működtetése kiterjedt szakmai hálózatot és azon belüli, szoros együttműködést igényel. A szakmai erőforrások koordinációja a megfelelő informatikai rendszer és adatbázis háttértámogatásával, visszacsatolási rendszer kiépítésével lényegesen hatásosabbá és költséghatékonyabbá teheti az esetmenedzselést. Ez már középtávon is mérhető társadalmi-gazdasági haszonnal jár. Az életen át tartó tanácsadást felváltja a behatárolt idejű tanácsadás, csökken az egyes segítő szolgáltatások duplikációja, illetve a nem adekvát szolgáltatások igénybe vételének száma. A projektcél elérésével pedig az addig inaktív ügyfél önfenntartó, adózó állampolgárként (re)integrálódik.


49


Matematika é s statisztika alkalmazá sa a gazdasá gi kutatá sokban

Helyszín: E. I. 23. | Szekcióelnök: dr. Zimányi Krisztina

15.00-15.20

CSÉFFAI PÉTER - ALMÁSI BÁLINT STATISZTIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A CSŐD-ELŐREJELZÉSBEN

15.20-15.40

DR. ZIBOLEN ENDRE LOGISZTIKUSAN A „KÁOSZIG”, VALAMINT BARRETO „KITŰNŐSÉGÉRŐL”

15.40-16.00

JÁMBOR BALÁZS - HORNUNG TAMÁS BETEGELLÁTÁS KÖLTSÉGEI A ZALA MEGYEI KÓRHÁZ ADATAI ALAPJÁN

16.00-16.20

DR. ILYÉS CSABA - DR. ILYÉSNÉ DR. MOLNÁR EMESE NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOK PÉNZÜGYI SZÁMLÁI

16.20-16.40

SZOBONYA RÉKA - ORSZÁG GÁBORNÉ A STATISZTIKA 1 ALAPOZÓ TANTÁRGY TELJESÍTÉSÉNEK EREDMÉNYESSÉGE, ANNAK BOFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI, A HALLGATÓK CSOPORTOSÍTÁSA TELJESÍTMÉNYÜK ALAPJÁN

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20

BÁNHALMI ÁRPÁD MIRE JÓ A YULE-FÉLE ASSZOCIÁCIÓS EGYÜTTHATÓ, ÉS MIRE NEM?

17.20-17.40

DR. PODOSKI KÁROLY MATEMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA PÉNZPIACI TERMÉKEK ÁRAZÁSÁBAN


50


STATISZTIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A CSŐD-ELŐREJELZÉSBEN ALMÁSI BÁLINT Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Tanársegéd [email protected]

CSÉFFAI PÉTER Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Hallgató [email protected]

A piacgazdasági működés törvényszerűségei közé tartozik a vállalkozások keletkezése és megszűnése. Minthogy a vállalkozások megszűnése jelentős gazdasági és társadalmi kihatással is bír, így ezen események kiváltó okainak elemzése és amennyiben lehetséges úgy a bekövetkezésük előrejelzése rendkívül fontos feladat. A tanulmány egy speciális, közvetlen versenytársi összehasonlításon alapuló eljárással kíván arra a kérdésre válaszolni, hogy a vállalatok éves beszámolóiból képzett pénzügyi mutatószámok alapján mennyire biztosan jelezhető előre a csődesemény bekövetkezése. A kitűzött célok közt szerepel annak megállapítása, hogy mely tényezők játszhatnak kiemelt szerepet az előrejelzés során, illetve mely tényezők alapján különíthetők el legjobban a működő és a csődös vállalatok. A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges adatbázis egy saját gyűjtésű vállalati mintán alapul, melyben összesen 336 vállalat éves beszámolóinak adatai találhatók meg a 2010-2012-es időszakból. Az adatbázis felépítése során hármas csoportok kerültek létrehozásra, melyben rendre egy csődös, illetve két működő vállalat található. Az előrejelzési modellek kialakítása elsősorban statisztikai-adatelemzési eszközök felhasználásával történt. A komplex közgazdasági fogalmak elemzése, számszerűsítése érdekében a megképzett pénzügyi mutatószámok egy faktoranalitikus adattömörítő eljáráson is keresztül estek. A modellépítés a logisztikus regresszió és a többrétegű neurális háló (MLP) segítségével történt. Az egyes modellek előrejelzési teljesítménye az összes helyes besorolások aránya, illetve a ROC görbe alapján került kiértékelése. Az elvégzett vizsgálatok alapján a legfontosabb csőd-előrejelzési tényezők közt említhetjük a jövedelmezőségi, likviditási, illetve a tőkeszerkezeti mutatókat. A kapott eredmények többségében alátámasztják az eddigi empirikus tapasztalatokat, miszerint a logisztikus regressziós eljárás és a neurális háló igen magas arányban sorolja be helyesen az egyes vállalatokat a csődös, illetve a működő kategóriákba. A speciális, közvetlen versenytársi összehasonlításon alapuló eljárással készített előrejelzések pontossága és megbízhatósága mind a két modellezési módszer esetében jelentős javulást eredményez függetlenül attól, hogy az alap- vagy a faktorváltozók kerültek felhasználásra. Az összehasonlításon alapuló eljárás előnyei közt említhető, hogy alkalmazásával kiszűrhetők a szektorális és a vállalati méretből adódó torzító hatások, ezáltal általános érvényű következtetések levonására ad lehetőséget a csődfolyamatok előrejelezhetőségére és a kiváltó okok megértésére vonatkozóan.


51


LOGISZTIKUSAN A „KÁOSZIG”, VALAMINT BARRETO „KITŰNŐSÉGÉRŐL”

DR. ZIBOLEN ENDRE Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Főiskolai docens [email protected]

Az előadás a közgazdasági elmélet és kvantitatív közgazdaságtan egy speciális részterületét mutatja be: különböző autonóm, első rendű, folytonos vagy diszkrét idejű logisztikus dinamikai rendszereket prezentál néhány alkalmazásukkal egyetemben. A BGF KKK-n rendelkezésre álló Excel, Maple és – az utóbbihoz hasonló, de egyszerűbb és magyar nyelvű – Derive programra alapvetően támaszkodva hatásosan elemezhetők a logisztikus dinamikai rendszerek és megoldásaik is, bő elméleti eszközkészlet és részletes Maple rutinok nyújthatók különösképpen a diszkrét dinamikai rendszerek stabilitásvizsgálatára is. Diszkrét dinamikai rendszerek megoldásainak Excellel való vizsgálatához szükséges ismeretekkel főiskolai hallgatóink már bekerülésükkor rendelkeznek, hiszen ehhez csak három dolgot kell összesen tudniuk: képlet másolása, dollárjegyek használata és pontdiagram készítése. A dinamikai rendszerek megoldásai már egy-egy Maple paranccsal is jól jellemezhetőek: a diszkrét rendszer elemeinek előállításához és kirajzolásához elég a plot() parancs ismerete; a DEplot() parancs képes folytonos rendszer több, különböző kezdőpontokhoz tartozó megoldásgörbéinek együttes kirajzolására; a diszkrét rendszer egyensúlyi helyzeteinek stabilitásának vizsgálatához is általában elég a diff() → deriválás , subst() → helyettesítés és plot() → rajzolás egyszerű Maple parancsainak ismerete, míg a cobweb() eljárással pókháló diagram már mindössze két elemi lépésben elkészíthető. Az előadás másodlagos célja, hogy megemlítse Humberto Barreto egy interaktív Excel alkalmazását, amely egy, abból a szabadon letölthető 123 munkalapból, amely Barreto „Intermediate Microeconomics with Microsoft Excel” című könyvéhez tartozik és amelynek hátterében Excel VBA programok húzódnak. A befejező rész egy-egy olyan Derive és Excel fejlesztésre utal, amely a hallgatókat egyebek között teljes függvényvizsgálatban és mátrixinvertálásban, pontosabban azok tanulásában segítheti. Az előadás nagymértékben támaszkodik Ronald Shone és Humberto Barreto megfelelő könyveire.


52


BETEGELLÁTÁS KÖLTSÉGEI A ZALA MEGYEI KÓRHÁZ ADATAI ALAPJÁN JÁMBOR BALÁZS Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Közgazdasági és Módszertani Tanszéki Osztály Adjunktus [email protected]

HORNUNG TAMÁS Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Közgazdasági és Módszertani Tanszéki Osztály Főiskolai docens [email protected]

A Zala Megyei Kórház járó- és fekvőbeteg adatbázisa, valamint a Kontrolling Osztály elszámolt költségei alapján becsüljük a különböző ellátó tevékenységek 2012. évi átlagos költségeit. Bemutatjuk az adatbázist, a lekérdezéséhez használt adattáblákat és kapcsolataikat. Ismertetjük a szakellátás, a labor, az ápolási, a műtéti és az orvosi tevékenységek átlagköltségeinek becslését. Elemezzük a költségek és betegségtípusok szerkezetét különös tekintettel a cukorbetegekre. Vizsgálatainkat a TÁMOP – 4.2.2A11/1/KONV-2012-0009 Medic Sphere kutatási projekt keretében végeztük.

53



NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOK PÉNZÜGYI SZÁMLÁI

DR. ILYÉSNÉ DR. MOLNÁR EMESE Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Egyetemi docens [email protected]

DR. ILYÉS CSABA Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Egyetemi adjunktus [email protected]

A mai gazdasági viszonyok között a makrogazdasági elemzők számára egyre fontosabbá válik a makrogazdasági folyamatoknak az eddigi eszközök és módszerek alkalmazása mellett, új megközelítésű, más alapokon nyugvó elemzése, a jövőbeli alakulásuk előrejelzése. Kutatásunkban egy újszerű megközelítéssel vizsgáljuk a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi instrumentumait. Az elemzéseket nem a nemzetgazdasági számlák jövedelem, felhasználás oldaláról, hanem az egyre megbízhatóbb információkra épülő pénzügyi számlák statisztika oldaláról közelítettük meg. Kutatásunk célja a nem pénzügyi vállalatok szektor pénzügyi számlák adatainak elemzése volt. Statisztikai eszközökkel vizsgáltuk és hasonlítottuk össze az Európai Unió tagországainak pénzügyi statisztikai adatait. Feltártuk az országok közötti hasonlóságokat, különbözőségeket, az idősorokban fellelhető tendenciákat.


54


A STATISZTIKA 1 ALAPOZÓ TANTÁRGY TELJESÍTÉSÉNEK EREDMÉNYESSÉGE, ANNAK BOFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI, A HALLGATÓK CSOPORTOSÍTÁSA TELJESÍTMÉNYÜK ALAPJÁN

SZOBONYA RÉKA Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar – Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Tanársegéd [email protected]

ORSZÁG GÁBORNÉ Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar – Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Adjunktus [email protected]

A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán nappali alapképzésben a Statisztika I. kötelező alapozó tárgyat a 2011/2012. tanév II. félév elején 989 hallgató vette fel tanrendjébe, a 2012/2013. tanév II. félévében 737. A tantárgyi követelmények elfogadható szintű teljesítésének véleményünk szerint több befolyásoló tényezője van. Elsőként a hallgatók főiskola előtti tanulmányi „előélete” nagyon fontos információkat rejt, hiszen a középiskolai tanulmányok minél magasabb szintű lezárása nagyban befolyásolhatja a felsőfokú képzésben elért eredményeket. Ennek megvalósulását több szempont szerint kutatjuk: Egyik fontos jellemző, hogy milyen típusú középfokú közoktatási intézményből – szakközépiskola vagy gimnázium - érkeztek a hallgatók. Másik befolyásoló tényező, hogy a felvételi eljárás pontszámítása során az érettségi jegyek közül a matematikát beszámíttatta-e a hallgató az eredményeibe, illetve hogy a letett érettségi vizsga középvagy emelt szintű volt-e. A Statisztika 1. tantárgyat a tavaszi félévben tanítjuk, tehát az előző félévben a hallgatók már a főiskolán is tanultak matematikát. Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a nyelvtudás és annak szintje befolyásolja-e a tárgy teljesítésének színvonalát. A Statisztika I. tantárgy gyakorlati érdemjeggyel zárul, ami a szemeszter során folyamatos felkészülést, gyakorlást kíván a hallgatóktól. Vizsgáljuk a két – egyenként 50 pontos – zárthelyi dolgozat pontszáma közötti eltéréseket, azok irányát és a befolyásoló tényezőket. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a hallgatókat egymástól jól elkülöníthető csoportokra bontjuk, hogy teljesítményük alapján jellemezni tudjuk őket. További összehasonlítást tervezünk az elért eredmények tekintetében a későbbiek folyamán, hiszen a 2013/14. tanévben új metódussal bővül az oktatás.


55


MIRE JÓ A YULE-FÉLE ASSZOCIÁCIÓS EGYÜTTHATÓ, ÉS MIRE NEM?

BÁNHALMI ÁRPÁD Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar – Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Tanársegéd [email protected] George Udny Yule az 1910-es év környékén felismerte, hogy a lineáris korrelációs együttható, és ennek különböző változatai alkalmatlanok bizonyos alacsony mérési szintű változók közti kapcsolatok leírására. Az 1890-es évek végén a minőségi ismérvek közti asszociációs kapcsolatok vizsgálata a logika tárgyterületéhez tartozott, Yule szándéka az volt, hogy ezeket a vizsgálatokat beemelje a statisztikai módszerek közé. A logikai alapoktól indulva konstruált – akkor még hiánypótló jelleggel – 2x2-es táblák esetén használható, az asszociációs kapcsolatok mértékét kifejező mutatókat: az asszociációs és a kolligációs együtthatókat. A magyar szakirodalomban – különösen a statisztika tankönyvekben – figyelmen kívül hagyják a Yule által bevezetett mutatók konstruálásánál alkalmazott alapvetéseket, így a mutatók felületes és félrevezető értelmezését adják. Azt gondolhatnánk, hogy a 2x2-es kontingencia táblák részletes vizsgálata napjainkra rég lezárult, de ez koránt sincs így. Az elmúlt 100 évben számtalan mutatót konstruáltak alternatív ismérvek asszociációs kapcsolatának vizsgálatára, a nemzetközi szakirodalomban – kellően megalapozott és elfogadott módon – húsznál is több mutatót használnak. A nominális és ordinális szinten mérhető alternatív ismérvek kapcsolatát, az egyes mutatók értelmezési módjait és a mutatók egymással való kapcsolatát jelenleg is aktívan vizsgálják. A gazdasági felsőoktatásban a 2x2-es táblák vizsgálatára alkalmazott mutatókat összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy bizonyos megoszlások esetén feltűnően különböző értéket adnak, ezért a részletes összehasonlításukkal választ keresünk az eltérés okára. A Yule-féle mutatón kívül a tanagyagban és a számonkérésben a Csuprov és a Cramer mutató szerepel, amelyek értékei 2x2-es táblák esetén megegyezik. Az összehasonlítást mégis az – előjellel ellátott – φ és a Yule-féle együttható esetén végezzük el, mivel a φ abszolút értéke megegyezik a Csuprov és Cramer mutatók értékével, az előjele pedig ugyanaz mint a Yule mutatónak. Rögzített peremgyakoriságok esetén már Yule is vizsgálta az általa konstruált asszociációs együttható és más asszociációs mérőszámok eltérését és kapcsolatát. A peremgyakoriságokra tett feltételt feloldva is lehet egzakt következtetéseket levonni a φ és


56


a Yule mutató eltérésének alsó határáról: a Yule mutató abszolút értéke legalább annyi, 2 mint a 2φ/(1+ φ ) abszolút értéke, az egyelőség csak szimmetrikus 2x2-es táblák esetén teljesül. Tehát a Yule mutató minden esetben erősebb asszociációs kapcsolatot jelez, mint a φ – ezáltal a gazdasági felsőoktatásban tanított Csuprov és Cramer mutató is. A φ és a Yule mutató szükségképpen fennálló eltérésére a magyarázatot az adja, hogy míg a vizsgálatba vont változók függetlenségét a φ és a Yule mutató azonos módon veszi figyelembe, a teljes asszociációt másként. Mindkét mutató konstrukciójának alapgondolata, hogy az asszociációs-disszociációs kapcsolat mértékét – a pontosan definiált negatív és pozitív asszociáció figyelembe vételével – a teljes asszociáció vagy disszociáció és a függetlenség között mérje. Teljes disszociáció esetén mindkét mutató értéke –1, függetlenség esetén 0 és ha teljes asszociáció tapasztalható, 1. Részletes elemzéssel, és a Yule-féle konstrukciós alapfeltevések figyelembe vételével nyilvánvalóvá válik, hogy a teljes asszociáció (disszociáció) definíciója eltér a két mutató esetén. A Yuleféle meghatározás szerint teljes asszociációról vagy disszociációról akkor beszélünk, ha legalább egy ismérvváltozat szükségképpen együtt jár a másik ismérv valamelyik változatával, a teljes asszociáció ezen meghatározásának tesz eleget a Yule mutató. A φ meghatározásánál a teljes asszociáció egy másik meghatározása játszik szerepet: ebben az esetben teljes asszociációról vagy disszociációról akkor beszélünk, ha mindegyik ismérvváltozat szükségképpen együtt jár a másik ismérv valamelyik változatával. A címben feltett kérdésre a válasz: a Yule mutató és a φ a teljes asszociáció mértékét más-más értelemben méri, amit e mutatók értelmezésénél és az értékeik összevetésénél figyelembe kell venni.


57


MATEMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA PÉNZPIACI TERMÉKEK ÁRAZÁSÁBAN DR. PODOSKI KÁROLY Budapesti Gazdasági Főiskola - Pénzügyi és Számviteli Kar Docens [email protected]

Az 1990-es években indult dinamikus fejlődésnek a pénzügyi matematika, amelynek célja, hogy megértse a pénzpiacok, tőzsdék működését és törvényszerűségeit. Ebben az időszakban számos tudóst tüntettek ki közgazdasági Nobel-díjjal az ezen területen elért áttörő eredményeiért. Előadásomban a pénzügyi modellezés alapfilozófiáján kívül az európai call opciónak egy valószínűségszámítási módszereket használó árazási modelljét ismertetem.

58



Menedzsment é s emberi erő forrá sok I.

Helyszín: E. I. 22. | Szekcióelnök: Dr. Radácsi László

15.00-15.20

PROF. DR. VERES ZOLTÁN - DR. FEHÉR KATALIN BALOGH ADÉL HÁLÓZATI KOMPETENCIÁK ÉS VERSENYKÉPESSÉG

15.20-15.40

HORVÁTH ANDRÁS MAGYARORSZÁGI MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK NÖVEKEDÉSI ÉLETPÁLYA-MENEDZSMENT MODELLJEI

15.40-16.00

CSIZMADIA PÉTER A SZERVEZETI INNOVÁCIÓ ÉS A TUDÁSFELHASZNÁLÁS MINTÁI A MAGYAR GAZDASÁGBAN

16.00-16.20

DR. RADÁCSI LÁSZLÓ ÜZLETI ÉS CIVIL SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE MAGYARORSZÁGON

16.20-16.40

DR. CSILLAG SÁRA - HIDEG ANNA LAURA NINCSEN RÓZSA TÖVIS NÉLKÜL? GONDOLATOK EGY NON-PROFIT VÁLLALAT ÉS EGY MULTINACIONÁLIS CÉG PARTNERSÉGE KAPCSÁN

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20

ZSUPENKNÉ DR. PALÁNYI ILDIKÓ AZ ÖNKÉNTES MUNKA ÉS AZ Y-, Z-GENERÁCIÓ VISZONYA


59


HÁLÓZATI KOMPETENCIÁK ÉS VERSENYKÉPESSÉG PROF. DR. VERES ZOLTÁN BGF – Kutatóközpont Kutatóközpont vezető [email protected]

FEHÉR KATALIN BGF– Kutatóközpont Tudományos főmunkatárs [email protected]

BALOGH ADÉL BGF Külkereskedelmi Kar Hallgató [email protected]

Kutatások szerint azok a cégek, amelyek szoros kapcsolatot tartanak az ügyfelekkel, beszállítókkal, kutatóintézetekkel, proaktívan használják a legújabb digitális/hálózati eszközöket, szervezeti és szervezetközi kapcsolataik technológia-orientáltak, nagyobb valószínűséggel érnek el termék- és folyamat-innovációs sikert. A hálózati kompetencia megléte és fejlesztése pozitív hatást gyakorol a vállalati kultúrára, a szervezetközi technológiai együttműködésekre, a nyitottságra és integrációra, valamint a további innovációkra. Célunk az volt, hogy feltárjuk a hálózati kompetencia és a vállalati versenyképesség összefüggéseit az online és offline hálózatok együttes vizsgálatával, valamint két mérhető sikerindikátorral. Az egyiket a versenytársakhoz képest elért eredményekkel határoztuk meg, s a hatékonyság, a növekedés, és az értékesítés területeihez kapcsoltuk. Ezt az indikátort versenyelőnynek neveztük el. A másik a látható siker indikátora nevet kapta, és a marketing, a márkaismertség, a PR, a partneri és a fogyasztói lojalitás dimenziókban vizsgáltuk. Szoros korrelációt feltételeztünk a sikerindikátorokkal mérhető eredmények és ezen beruházások, illetve fejlesztések között. Az elemzés ezen felül a vizsgált hálózatok méretére és iparági beágyazottságára, profiljára is fókuszált a mélyebb elemzés érdekében. Adatfelvételi módszerünk félig strukturált szakértői interjúk voltak, az alapsokaság a hálózati kompetenciákra épülő vagy azokat fejlesztő, dinamikusan változó cégek, vállalatok középvezetői, akik releváns információkkal rendelkeznek a kutatás tárgyát illetően. Az interjúalanyok száma 26 fő volt. Válaszadó szakértőink a legnagyobb jelentőséget azoknak a hálózati alkalmazásoknak tulajdonították, amelyek lehetővé teszik a hatékony közös munkát otthoni vagy távmunka rendszerben is – a digitális innováció tehát az erőforrások menedzsmentje területén hozta a legnagyobb áttörést. Az operatív funkciókat, koordinációt, értékesítést, projekt menedzsment funkciókat támogató alkalmazások válaszadóink szerint a munkát jelentősen hatékonyabbá teszik akkor is, ha a munkatársak a hagyományos módon egymás mellett ülnek egy irodában. Kulcskérdés azonban, hogy mely technológiákat és mi módon építenek be a működésbe - a „megfelelő eszközt a megfelelő célra” a terület általános alapelve. Az értékesítést, belső kommunikációt, egyéb vállalati funkciókat támogató digitális hálózatok bevezetése, működtetése olyan szaktudást kíván meg, amely sok vállalat erőforrásai közül hiányzik – ezért egyre inkább teret nyer az IT rendszerek külső üzemeltetése, a funkció kiszervezése.


60


MAGYARORSZÁGI MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK NÖVEKEDÉSI ÉLETPÁLYAMENEDZSMENT MODELLJEI HORVÁTH ANDRÁS Széchenyi István Egyetem – Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola PhD Hallgató [email protected]

Napjainkban a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások (továbbiakban: kkv-k) talán egyik legfontosabb menedzsment kihívása az általános növekedési problémák megfelelő kezelése és koordinálása. Az elmúlt évek kutatásai nyomán megállapítható, hogy e vállalkozások számára az életpálya alapú elemző rendszerek egyre inkább megalapozott és segítőkész eszközként állnak rendelkezésre a mindennapos erőpróbák megvívásához. Ahhoz, hogy a derogáló hatású növekedési anomáliák elkerülhetőek legyenek, szükség van olyan rendszerező eszközökre, melyek segítségével a vizsgált vállalkozások homogenizálhatóvá válnak, továbbá az egyes, azonos tulajdonságokkal rendelkező csoportokra jellemző karakterisztikus jegyek alapján a sokaságtól tisztán elkülöníthetők. Az életpálya alapú elemző rendszer alkalmazása az elmúlt évek tapasztalatai során egyre inkább megalapozottnak bizonyul mindezen feladatok ellátására, és a legtöbb, a vállalatok növekedési problémáival foglalkozó szakember megfelelőnek ítéli e kutatási instrumentumok alkalmazását. Ha a vállalkozások életútja nyomon követhetővé válik, az egyes homogenizált növekedési ciklusokhoz hozzárendelhetők olyan változási ismérvek, melyek önmagukban szintén egységes rendszert alkotnak. Ezáltal az azonos életpályaciklusban lévő, ám egyenként individuálisan működő vállalkozások egymással összemérhetők lesznek, így az életpályamodell, mint elemzési eszköz egy jóval komplexebb vizsgálódási bázis alapját képezheti. Tanulmányomban összefoglalom a korábbi neves külföldi és hazai kutatók által megalkotott életpályamodelleket, valamint bemutatom saját „malomkerék-modellem”, mely célja a korábbi modellek által létrehozott tudástár – azok esetleges rugalmatlanságainak megszüntetésével kiegészített – együttes alkalmazása. A fenti kérdéskörök elméleti szakirodalmainak feldolgozásán túl az elmúlt évek során saját pilot kutatási programom keretén belül hazai vállalkozások kérdőíves lekérdezését valósítottam meg a Nyugat-Dunántúli Régióban, illetve ezen túl személyes mélyinterjúk keretén belül vizsgáltam a modellek létjogosultságát. A felmérések középpontjában szintén a hazai kkv-k életpálya útjainak sajátosságai illetve a vállalkozások tulajdonosi hátterének jövőbeli generációváltási (öröklési és utódlási) alternatívái álltak. E primer kutatások előzetes eredményeképp már számos érdekfeszítő összefüggés bizonyosodott be, azonban a végleges eredmények publikálását a teljes feldolgozást követően tervezem csak a közeljövőben.


61


A SZERVEZETI INNOVÁCIÓ ÉS A TUDÁSFELHASZNÁLÁS MINTÁI A MAGYAR GAZDASÁGBAN CSIZMADIA PÉTER Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Adjunktus [email protected]

A magyar gazdaság innovációs teljesítménye nemzetközi összehasonlításban szerénynek mondható. A gyenge teljesítmény hátterében összetett okok állnak, érdemes azonban hangsúlyozni, hogy kiemelten problematikus terület a magyar vállalatok, elsősorban a kisés középvállalkozások alacsony mértékű innovációs aktivitása, ami a szervezeti innovációk terén különösen szembetűnő. A magyar vállalatok innovációs teljesítményével foglalkozó kutatások elsősorban az innováció és az olyan háttértényezők kapcsolatával foglalkoznak, mint a vállalatok mérete, földrajzi elhelyezkedése, piacai, pénzügyi mutatói, stb. Ugyanakkor kevés figyelem jut arra az egyre szélesebb körben elfogadottá váló megközelítésre, amely szerint a vállalatok innovációs teljesítménye és innovációs potenciálja elsősorban abszorpciós és tanulási képességükön múlik. Az abszorpciós képesség a vállalatok azon képessége, hogy a külső forrásokból származó tudásokat milyen mértékben képesek hasznosítani és tudják beépíteni napi rutinjaikba. Mindez elsősorban az általuk felhalmozott intellektuális tőke függvénye, ami nem más, mint a szervezetben rendelkezésre álló tudásvagyon. Az intellektuális tőke három további összetevőből áll: a humán (emberi) tőkéből, a strukturális (szervezeti) tőkéből és a relációs (hálózati) tőkéből. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy áttekintse és értelmezze a magyar vállalati szféra innovációs teljesítményét befolyásoló egyes tőkeelemekkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat. Az elemzés középpontjában elsősorban azok a szervezeti tényezők állnak, amelyek közvetlenül befolyásolják a vállalatok tanulási és innovációs potenciálját. Az írás arra törekszik, hogy új megvilágításba helyezze a magyar vállalatok innovációs teljesítményét és azt befolyásoló tényezőket, és a hagyományos megközelítéstől eltérő aspektusból kínáljon magyarázatot a relatíve gyenge magyar innovációs teljesítményre.


62


ÜZLETI ÉS CIVIL SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE MAGYARORSZÁGON DR. RADÁCSI LÁSZLÓ, PHD. Budapesti Gazdasági Főiskola - Pénzügyi és Számviteli Kar – Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézet Tudományos főmunkatárs [email protected]

A nemzetközi szakirodalom és az egyre gyűlő gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy az ún. szektorközi partnerségek jó hatékonysággal és hatásossággal képesek elérni lokálisan, országos szinten, de akár globálisan is fontos célokat. Emiatt azt mondhatjuk, hogy Magyarországon egyre nagyobb a szektorközi együttműködések hiányának, fejletlenségének költsége, azaz az ilyen projektek elmaradásából idővel egyre több kár keletkezik. Egy 2012-13-ban elvégzett hazai kutatásban kifejezetten a vállalatok és a non-profit szervezetek közös projektjeit vizsgáltuk. Az előadás kitér a szektorközi partnerségek nemzetközi történetére, előnyeire, operatív szervezési kérdéseire, sikertényezőire, de elsősorban a hazai esettanulmányokból leszűrhető tapasztalatokra koncentrál. Így vizsgálja a motivációval, a kiterjedéssel (scope), a partnerválasztással, a tanulási pontokkal és a kommunikációval kapcsolatos kérdéseket. A nyolc esettanulmány elemzésének eredményeként megismerhetjük azokat a szűk keresztmetszeteket, amelyek a leginkább hátráltatják a partnerségek fejlődését Magyarországon.


63


NINCSEN RÓZSA TÖVIS NÉLKÜL? GONDOLATOK EGY NON-PROFIT VÁLLALAT ÉS EGY MULTINACIONÁLIS CÉG PARTNERSÉGE KAPCSÁN

DR. CSILLAG SÁRA, PHD Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar – Vállalkozások és Emberi erőforrások Intézeti Tanszék Tanszékvezető, egyetemi docens [email protected]

HIDEGH ANNA LAURA Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar – Vállalkozások és Emberi erőforrások Intézeti Tanszék Adjunktus [email protected]

Magyarországon – az EU más országaihoz hasonlóan – bonyolult törvényi, szabályozási és intézményrendszer támogatja a hátrányos helyzetű, fogyatékkal elők jogait, lehetőségeit, illetve az esélyegyenlőség feltételrendszerét. Ennek ellenére megdöbbentően alacsony hazánkban ennek a csoportnak a foglalkoztatási rátája: 2011-es magyarországi népszámlálás fogyatékosságra vonatkozó adatfelvétele alapján a teljes népességből 767,000 ezer fő, azaz 7,6% volt megváltozott munkaképességű (KSH, 2012): közülük összesen 18,1% rendelkezett bejelentett munkával. Összehasonlításképpen az EU-15-ök esetében ez az arány 42% (Pulay, 2009, Csillag és Hidegh, 2011). Kutatások alapján a fogyatékkal élők foglalkoztatását számos, a társadalmunkban mélyen élő negatív előítélet is gátolja (Bánfalvy 2005). Ezen sztereotípiák, a fogyatékkal élőkkel szembeni közöny, idegenkedés és sajnálkozás fenntartásában vagy lebontásában a vállalatoknak - mint munkáltatóknak és mint társadalmi szereplőknek - jelentős szerepe lehet. A társadalmi szemléletváltás hatékony eszköze lehet a területen tevékenykedő civilek és a megváltozott munkavállalók irányányába nyitni kívánó vállalatok partnersége. Esettanulmányunkban egy civil szervezet (Ability Park) és egy multinacionális vállalat 2008 és 2011 közötti stratégiai partnerségét elemezzük, végiggondolva a kapcsolat fejlődését és hanyatlását, eredményeit és problémáit egyaránt.


64


AZ ÖNKÉNTES MUNKA ÉS AZ Y-, Z-GENERÁCIÓ VISZONYA ZALA MEGYEI FELMÉRÉSEK TAPASZTALATAI

ZSUPANEKNÉ DR. PALÁNYI ILDIKÓ PHD Budapesti Gazdasági Főiskola - Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Intézeti tanszéki osztályvezető [email protected]

Az önkéntes munka vizsgálata egyre inkább megjelenik a nemzetközi és a hazai kutatásokban napjainkban. Az önkéntes munka valamennyi érintett (egyéni és szervezeti haszonélvezők, önkéntesek, társadalom,…) szempontjából számos pozitív hatással jár. Az Y- és a Z-generáció megkülönböztető jegyeiről is sokat hallunk. Szülőként, oktatóként magunk is tapasztaljuk, sokszor próbatételek elé is kerülünk gyermekeink, tanulóink magatartása, életfelfogása,… kapcsán. Vajon ez a korosztály, amely annyira különbözik az „elődöktől” hogyan viszonyul az önkéntes munkavállaláshoz? A kérdés megválaszolása érdekében két primer kutatást folytattunk le 2013. május-júniusban Zala megyében. Kutatásunk célja az Y-, és a Z-generáció önkéntes munkához való hozzáállásának, motivációinak megismerése, az önkéntes munka irányainak feltérképezése, a fiatalok önkéntes munkában szerzett tapasztalatainak összegyűjtése volt. Az egyik kutatást az Y-generációhoz tartozó célcsoport, a BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg főiskolai hallgatói körében végeztük (n= 211 fő). Míg a másik kutatás a Z-generációt érintette, hiszen a középiskolás korosztályt kérdeztük online kérdőívezés segítségével (n= 352 fő). A középiskolásokat érintő felmérést kiegészítette a „közösségi szolgálatról” alkotott vélemények feltárása is. Magyarországon sok vitát kavart az elmúlt években a középiskolás korosztály számára előírt közösségi szolgálati tevékenység és annak szabályozása. A középiskolák 9-11. osztályos tanulói számára ugyanis kötelező az ún. közösségi szolgálat végzése 2012. szeptemberétől kezdődően. A közösségi szolgálattal szembeni legfőbb pozitívumként, de elvárásként is leggyakrabban a fiatalok kompetenciáinak bővítését kommunikálják, amely előnyt jelenthet a későbbi munkavállalásnál. A közösségi szolgálat hatásai azonban ennél sokkal szerteágazóbbak. A közösségi szolgálat – pozitív élmények hatására: „Segíteni jó!” - a jövő önkéntes munkájának előszobája lehet. Mivel a két generáció számára készített kérdőívek azonos kérdéseket is tartalmaztak, így a két válaszadói kör összehasonlítása is lehetővé vált. Az összevetés azért is érdekes, mert a középiskolások számára a közösségi szolgálat és önkéntesség fogalma kicsit összemosódik („kötelezően választható”), míg a mai főiskolásoknál (akikre még nem vonatkozott a fenti szabályozás) „szabad választási” lehetőségként jelenik meg az önkéntes munka. Vajon ez a különbség megmutatkozik a kérdésekre adott válaszokban? Az előadás és a tanulmány többek között erre is kitér.


65


Menedzsment é s emberi erő forrá sok II. Helyszín: E. I. 24. | Szekcióelnök: Dr. Makó Csaba

15.00-15.20

GÖNDÖR ANDRÁS – LEPP KATALIN A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS MEGHATÁROZÓI – FÓKUSZBAN A VEZETŐI EREDMÉNYESSÉG

15.20-15.40

PROF. DR. BENCSIK ANDREA - DR. JUHÁSZ TÍMEA - KOVÁCS SZANDRA A TUDÁSMEGOSZTÁSI HAJLANDÓSÁG AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, AVAGY VALÓBAN JOBB ADNI, MINT KAPNI ?

15.40-16.00

ZSIGMOND SZÁVA AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINT A VERSENYKÉPESSÉG ÚJ TÉNYEZŐJÉNEK FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGESSÉGE

16.00-16.20

DR. CHAUDURI SUJIT HR KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZADBAN

16.20-16.40

TASI PÉTER A STRATÉGIAI KOMPETENCIAMENEDZSMENT ALAPVETÉSEI A ROCKET MODELL TÜKRÉBEN

16.40-17.00

KÁVÉSZÜNET

17.00-17.20

DR. HABIL. TERNOVSZKY FERENC NŐK A FELSŐVEZETÉSBEN


66


A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS MEGHATÁROZÓI – FÓKUSZBAN A VEZETŐI EREDMÉNYESSÉG

GÖNDÖR ANDRÁS Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Főiskolai Docens [email protected]

LEPP KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Tanársegéd [email protected]

A teljesítményértékelés képes befolyásolni, hogy egy szervezet alkalmazottai személyesen is hozzájáruljanak a vállalat által kitűzött célok megvalósításához, és ezáltal növelhető legyen a vállalat teljesítménye. Nem lehet – tevékenységi körtől függetlenül – minden szervezetnél egységes „sablon” teljesítményértékelést alkalmazni, de minden szervezet számára fontos, hogy egy olyan rendszert alakítsanak ki, amely alkalmas a szervezeti célok megvalósításának támogatására. Ezen belül is kiemelkedően fontos a vezetői teljesítményértékelés, hiszen a szervezetek legértékesebb emberi erőforrásának hatékonyságát növelheti, s emiatt számos kutatás részét is képezi. Az előadás egyfelől arra keresi a választ, hogy milyen sajátos ismérvei vannak a vezetői teljesítmény értékelésének, létrehozva azon irányelvek gyűjteményét, amelyek egy hatékonyan működő rendszer kialakításához nyújtanak támogatást és elősegítik a szervezet eredményes működését és más szervezetek rendszereivel való összehasonlítását. Néhány példa alapján bemutatja a kutatásokban alkalmazott teljesítményértékeléseket és megvizsgálja az ilyen mérések összehasonlíthatóságának jelentőségét és lehetőségét. Az eredményként kidolgozott kritériumok alapján felveti a kutatásokban alkalmazott értékelések összehasonlításának lehetőségét. Gyakorlati példaként bemutatja a kutatási célokra kidolgozott Komparatív Vezetői Teljesítményértékelés (CLEM) vizsgálatát. Ez a kérdőíves rendszer azt a célt szolgálja, hogy a különböző területeken dolgozó vezetők teljesítménye összehasonlíthatóvá váljon a kutatásokban. Az előadás a kritériumrendszer alapján értékeli a kérdőíves mérési módszer alkalmazhatóságát, hibáit és fejlesztési lehetőségeit.


67


A TUDÁSMEGOSZTÁSI HAJLANDÓSÁG AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, AVAGY VALÓBAN JOBB ADNI, MINT KAPNI? (EMPIRIKUS VIZSGÁLAT ALAPJÁN)

DR. JUHÁSZ TÍMEA Lohmann Animal Helath Hungária Kereskedelmi Kft. Irodavezető [email protected]

PROF. BENCSIK ANDREA

KOVÁCS SZANDRA

A tudásmenedzsment kérdései napjaink egyik legaktuálisabb vizsgálati fókuszpontja a menedzsment kutatásoknak. A kutatók számos aspektusból vizsgálják e területet a tudásteremtéstől kezdve, a tudástranszferen, és transzformáláson át, egészen a tudásmegőrzés problematikájáig számos olyan kérdés merül fel, amelyek hatással lehetnek a szervezeti működésre, stratégiára, kultúrára és determinálják a vállalatok piaci erősségét és gyengeségeit a globalizált világunkban. Ma már számos szervezet felismerte, hogy a tudásmenedzsment elemeinek tudatos megismerése, és a cég specifikus protokoll kidolgozása a tudástőke megőrzésére, dokumentálására, átadására mind alapját is adja a vállalati versenyképesség erősítésének. Ennek a tudás és értékteremtő folyamatnak aktív eleme a tudásátadás, amelynek gyakorlata mind spontán, mind szervezett módon valósulhat meg a vállalatok életében. Természetesen ezt a folyamatot nagyban befolyásolja, hogy a tudásátadás szereplői mennyire aktívak és motiváltak a tekintetben, hogy valóban megosszák másokkal az általuk fontosnak vélt ismereteket, és hogy ennek kompenzálására mit várnak el cserébe. A jelen tanulmány egy, a múlt év végén lezajlott azon empirikus kutatás néhány eredményét mutatja be, amely többek között arra fókuszált, hogy a tudásmegosztásban mennyire vagyunk önzetlenek, illetve mennyire tartjuk vissza az általunk fontosnak vélt információt. Ugyanakkor a vizsgálat arra is kereste a választ, hogy a tudásmegosztás sikerességét, mely tényezők befolyásolják szignifikánsan. Habár a kutatás nem tekinthető reprezentatívnak, ám úgy véljük, hogy egy tanulságos képet ad a tudásátadási hajlandóságról.


68


AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINT A VERSENYKÉPESSÉG ÚJ TÉNYEZŐJÉNEK FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGESSÉGE ZSIGMOND SZÁVA Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tanársegéd (Team Coach) [email protected]

A jelen és a jövő legjelentősebb, megkülönböztető gazdasági versenytényezőjévé a szervezetekben dolgozó munkatársak, az ő felkészültségük, kvalifikációjuk, motivációjuk, azaz összefoglaló elnevezéssel élve, az emberi erőforrás vált. Elméleti összehasonlító elemzésemben azt mutatom be különböző – mint vezetés és szervezéstudományi, teljesítményértékelés- és mérési, illetve tudásmenedzsment – nézőpontból szemlélve, miként ítélik meg az emberi erőforrás fejlesztésének szükségességét. Az elméleti vizsgálat eredményei rávilágítanak arra, hogy többségben vannak a képzés és fejlesztés szükségességét elfogadók és támogatók, mintsem az azt elutasítók vagy szkeptikusok táborát gyarapítók. Megnevezhetők továbbá azok a módszerek és területek, amelyeken a fejlesztési tevékenységre sor kerülhet. Tanulmányom ugyanakkor hiánypótlónak is tekinthető, mivel komplexen, több tudományterületet érintve világít rá az elmélet síkján a fejlesztési perspektíva valamennyi tevékenységére, annak szükségességére és alkalmazható módszerére.


69


HR KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZADBAN

DR. CHAUDHURI SUJIT Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Egyetemi docens [email protected] A 21. század elején számos változás történt – elsősorban a dinamikus környezet fokozott turbulenciája miatt – a vállalatok érvényesülési stratégiáit illetően. Ezért meg fontosabbá vált a vállalatok versenyképességének növelése. Ennek egyik lehetősége a HR terület átalakítása oly módon, hogy a cégeken belül a humán tőke főmenedzserévé váljon, és a megreformált HR folyamatok elfogadásra kerüljenek a szervezetben az által, hogy gyakorlati megtérülésük egyértelműen bizonyíthatóvá válik. A kutatás során néhány aktuális trend kialakulásának hátterét vizsgáljuk, mint: -vonzó munkáltatói imázs kialakítása; -sikeres részvétel a tehetségekért folyó harcban; -stratégiai üzleti partnerré válás feltételei; -vezetési gyakorlat fejlesztése; -munkaerő, mint profit center koncepció megvalósítása.


70


A STRATÉGIAI KOMPETENCIAMENEDZSMENT ALAPVETÉSEI A ROCKET MODELL TÜKRÉBEN

TASI PÉTER Budapesti Gazdasági Főiskola - Pénzügyi és Számviteli Kar Pénzügy tanár Team coach [email protected]

A vállalkozói siker hagyományos tényezőiként számon tartott anyagi jellegű termelési tényezők és termékek helyét, szerepét egyre inkább olyan nem anyagi jellegű tényezők veszik át, mint a megszerzett tudás és azok a kompetenciák, amelyekkel a vállalkozás és a vállalkozásban dolgozó személyek rendelkeznek. A stratégiai kompetenciamenedzsment éppen ezért a vállalkozások hosszú távú sikerességének egyik kulcstényezőjévé vált, ill. válhat. A vállalkozások és munkavállalóik új kihívásokkal néznek szembe, melynek következtében új menedzsmentfeladatok jelennek meg. Ezek középpontjában a vállalkozás és az egyes munkavállalók személyes kompetenciáinak feltérképezése és koncepcionális fejlesztése áll. A BGF Pénzügyi és Számviteli Karán 2012-ben elindított Team Academy/Team Business képzés egyik módszertani alapját képező Rocket modell a vállalkozóvá válás három kulcstényezőjeként az egyéni fejlődést, a csoportfejlődést és a csoportos vállalkozások fejlődését azonosítja. Mindháromban fontos szerepet játszanak az egyéni és társas kompetenciák. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy párhuzamba állítsa a két megközelítést. Megvizsgálja, hogy a stratégiai kompetenciamenedzsment legfontosabb alapvetései hogyan illeszthetők a Team Academy képzési módszertanba. Feltérképezi, hogy a Rocket modell egyes tényezői mennyire felelnek meg a stratégiai kompetenciamenedzsment tényezőinek, illetve hogy ezek összhangba hozhatók-e egymással.


71


NŐK A FELSŐVEZETÉSBEN AKADÁLYOK ÉS GÁTAK – NŐI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT

DR. HABIL. TERNOVSZKY FERENC Budapesti Gazdasági Főiskola - Külkereskedelmi Kar Főiskolai tanár [email protected]

Ma már a nők közel foglakoztatási aránya szinte eléri a férfiakét. A friss diplomások körében pedig már magasabb a nők aránya és ez várhatóan még növekedni fog. Ugyanekkor a felsővezetők között nagyon alacsony az arányuk. Legtöbb EU-s országban a 10%-ot sem éri el. Ennek számos, az egyénből, a társadalomból származó oka van. Vajon, mik azok a mikroszintű okok amelyek ezt a helyzetet előidézik? Igaz-e, hogy a nőknek magasabb árat kell fizetni a csúcsra jutáshoz? Mit mutatnak a kutatások, az empíria, mik azok a meghatározó egyéni és szervezeti szintű akadályok, gátak, amikkel a nőknek szembe kell nézniük karrierjük, vezetői pályájuk építése során. Lehet-e, milyen módszerekkel megküzdeni ezekkel az akadályokkal, mit tehet az egyén, mit a szervezet? A Női Erőforrás Menedzsment válaszai: célok, területek.


72


Turizmus é s Vendé glá tá s

Helyszín: E. I. 21. | Szekcióelnök: Dr. Tóth Zoltán

15.00-15.20

DR. NAGY ÉVA ILONA A MAGYARORSZÁGI SZERVEZETT TURIZMUS VÁLTOZÁSAI AZ ELMÚLT 25 ÉVBEN

15.20-15.40

DR. HÁMORI ANTAL A SZÁLLODA ÉS A VENDÉGLÁTÓ ÜZLET ÜZEMELTETŐJÉNEK LETÉTI FELELŐSSÉGE AZ ÚJ PTK.-BAN ÉS A BÍRÓI GYAKORLATBAN

15.40-16.00

DR. JUHÁSZ LÁSZLÓ VENDÉGÉSZREVÉTELEK KEZELÉSÉNEK MÓDSZEREI A SZÁLLODÁKBAN

16.00-16.20

HIDVÉGI HEDVIG – DR. GUNDEL JÁNOS – DR. LUGASI ANDREA A SZÜRKEMARHA HÚSA NAPJAINK GASZTRONÓMIÁJÁBAN

16.20-16.40

KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA A SZÁLLODAI OSZTÁLYBASOROLÁS FELTÜNTETÉSÉNEK HATÁSA A FOGYASZTÓI MAGATARTÁSRA

17.00-17.20

LENKOVICS BEATRIX A PALÓC NÉPI GASZTRONÓMIA JELLEGZETES MOTÍVUMAI

17.20-17.40

NAGY ADRIENNE - DR. PETYKÓ CSILLA –PROF. DR. HANUSZ ÁRPÁD KASTÉLYOK TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA VAGY ELHIBÁZOTT FUNKCIÓVÁLTÁS?

17.40-18.00

DR. REMENYIK BULCSÚ - DR. TÓTH GÉZA TURIZMUSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK BORSOD-ABAÚJ- ZEMPLÉN MEGYÉBEN

18.00-18.20

DR. SZALÓK CSILLA - KŐVÁRI ISTVÁN - SZENTESI ÉVA ZSUZSANNA A MAGYAR FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ KÜLFÖLDI HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI, PREFERENCIÁI A KULTURÁLIS ÉS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK IRÁNT

18.20-18.40

TÓTH ANDRÁS JÓZSEF - BITTSÁNSZKY ANDRÁS TUDATOS ÉLELMISZERKEZELÉSI GYAKORLAT A GYERMEKÉTKEZTETÉSBEN

18.40-19.00

DR. TÓTH ZOLTÁN RÖVID ELEMZÉS A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A TURIZMUS FŐBB MUTATÓINAK ALAKULÁSÁRÓL


73


A MAGYARORSZÁGI SZERVEZETT TURIZMUS VÁLTOZÁSAI AZ ELMÚLT 25 ÉVBE DR. NAGY ÉVA ILONA Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Főiskolai docens [email protected]

Az előadás célja, hogy áttekintse a magyarországi szervezett turizmus alakulását a gazdasági, politikai, társadalmi változásokkal összefüggésben. A szerző vizsgálni kívánja a következőket: -A hazai utazási vállalkozások száma, az üzletágak módosulása és a piacra lépés feltételeinek jogszabályi háttere közötti összefüggések -A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogalkotói döntések hatékonysága -A szervezett kiutaztatás és beutaztatás területi átrendeződése, a fogyasztói szokások változásai milyen új kihívások elé állítja a szektor szereplőit

74



A SZÁLLODA ÉS A VENDÉGLÁTÓ ÜZLET ÜZEMELTETŐJÉNEK LETÉTI FELELŐSSÉGE AZ ÚJ PTK.-BAN ÉS A BÍRÓI GYAKORLATBAN

DR. HÁMORI ANTAL PHD Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar – Vendéglátás Intézeti Tanszék Főiskolai docens [email protected] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.), amelynek hatálybalépési időpontja 2014. március 15., néhány módosítással fenntartja a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (régi Ptk.) a szállodai letéti szerződésre vonatkozó szabályait. Az új Ptk. 6:369. §-ának (1) bekezdése szerint a szálloda felelőssége azokban a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn, amelyeket a vendég a szállodában kijelölt, illetve általában erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy amelyeket a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott; a szálloda felelőssége alapján a kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének ötvenszerese; a felelősség ezt meghaladó mértékű korlátozása vagy kizárása semmis. E § (2) bekezdése értelmében az értékpapírokért, készpénzért és egyéb értéktárgyakért a szálloda felelőssége akkor áll fenn, ha a szálloda a dolgot megőrzésre átvette, vagy a megőrzésre átvételt megtagadta. Az így elhelyezett dolgokért a szálloda felelőssége korlátlan. A 6:370. § alapján a szállodát mint letéteményest megillető zálogjogra a bérbeadó zálogjogának szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az új Ptk. 6:371. §-a a nyilvánosság számára nyitva álló intézmények felelősségét a következőképpen szabályozza: a fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és a nyilvánosság számára nyitva álló hasonló intézmények, továbbá a ruhatár felelősségére a szálloda felelősségének szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) felelősségük az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók ezen intézményekbe rendszerint magukkal szoktak vinni; b) ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, az intézmény az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel. Arra is figyelemmel, hogy a letét a napi élet gyakran előforduló szerződéstípusa, érdemes megvizsgálni, hogy a régi Ptk. vonatkozó normái alapján kialakult bírói gyakorlat a jövőben az új szabályozás fényében – mennyiben tekinthető irányadónak.


75


VENDÉGÉSZREVÉTELEK KEZELÉSÉNEK MÓDSZEREI A SZÁLLODÁKBAN DR. JUHÁSZ LÁSZLÓ PHD Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar – Turizmus Intézet Tanszék Egyetemi docens [email protected]

A szerző hipotézise szerint a vendégészrevételek szervezett kezelése a szállodákban hozzájárul a vendégelégedettséghez, ez javítja a szálloda piaci elismertségét és biztosítja a lehetőségét fenntartható gazdálkodásnak valamint a versenyképességnek. Az általánosan alkalmazott eljárás a kötelező válaszadás. Megfigyelt tény, hogy ritkább, amikor a válaszadás után konkrét és formalizált cselekvési programot alakít ki a szálloda az észrevételek alapján. Kutatás célja, hogy a kidolgozott tudásanyag felhasználható legyen a szállodáknak a vendégészrevételek hatékony kezelésében és az alkalmazással várhatóan jelentős javulást érjenek el a vendégkapcsolatok menedzselésének területén. A kutatás eredményei a rendszer kiépítésre, a meglévő rendszerek javítására tesz javaslatot. A szerző alkalmazott kutatása a gyakorlat által konkrétan feltett kérdésekre keresi a választ a vendégészrevételek kezelésében. Vendégpanaszok, észrevételek kezelését a sok évezredes tapasztalat, a szokásjog alapozza meg. A magatartási követelményeket a vendéglátás különféleképpen alakította a történelem során, például törvény, etika, elv, vallás, kötelesség, erény alapjain. Ez magába foglalja a szavahihetőség, az igazságosság, a bizalom és a hűség megjelenését a szálláshely szolgáltatásban. A szálláshely szolgáltatókat alapvetően mindig az ésszerű, az adott lehetőségek közül a legjobbnak ítélt megoldás, és a józanész alapján hozott helyes döntés szabályozta. Ezek a módszerek kialakultak a vendégek és házigazdák, polgárok és idegenek illetve a szolgáltató és szolgáltatást igénybe vevők közötti kapcsolataiban. A jogszabályok területén a 1997. évi CLV. Törvény a fogyasztóvédelemről, a 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről, az „Európai Unió Működéséről szóló szerződés több cikke tartalmazza a nemzetközi elvárásokat. Szállodák és különösen a szállodavállalatok nagy figyelmet fordítnak a vendégészrevételek szervezett kezelésének. A kutatás családi-szállodák és önálló-szállodáknak ad lehetőséget az alkalmazott tudomány felhasználásával a teljesítményük növelésére.


76


A SZÜRKEMARHA HÚSA NAPJAINK GASZTRONÓMIÁJÁBAN HIDVÉGI HEDVIG BGF KVIK Vendéglátás Intézeti Tanszék Tanársegéd, PhD hallgató

[email protected]

DR. GUNDEL JÁNOS BGF KVIK Vendéglátás Intézeti Tanszék Professor emeritus

[email protected]

DR. LUGASI ANDREA BGF KVIK Vendéglátás Intézeti Tanszék Főiskolai docens, tanszékvezető

[email protected]

Gasztronómiánk fontos része a régóta Közép-Európában élő állatok, az ún. őshonos állatok termékei: húsuk, tejük, tojásuk, mely állatok és termékek fontos szerepet töltöttek be népünk életében, táplálkozásában. A szürkemarhán és a mangalicán kívül, a többi faj jelentősége lokális, létszámuk kicsi, alig kerülnek piacra, noha értékesek. Az idők során elfeledkeztünk róluk, de az utóbbi években bekövetkezett az „újra felfedezés”, melynek két fő oka, odafigyelésünk természeti értékeink megőrzésére, de fontosak az ezzel járó gazdasági érdekeink is. A szürkemarha teje, bőre, és szarva is jól hasznosítható, de legfontosabb a húsa! Annak íze, szaga, színe, porhanyóssága, de összességében az élvezeti értéke. A nemes húsrészek minősége kiváló, finom rostú. Kevés kötőszövetet és kevés intramuszkuláris zsírt tartalmaz, de annak eloszlása egyenletes, márványozottsága kiváló. A fiatal egyedek húsa értékesebb, jobban feldolgozható. Az idősebbeké „rostosabb”, rágósabb, szárazabb, nehezebben kezelhető, főzhető, süthető. Ez az oka annak, hogy sok, talán lelkes, de hozzá nem értő szerint, a szürkemarha húsa nem olyan jó, mint más fajtáké. Ugyanis a szürkemarha igavonásra nemesített fajta, tehát húsa sokkal inkább hasonlít a szarvasok húsához, mint az intenzív, egyhasznú fajtákéhoz. Ennek megfelelően másképpen kell kezelni, előkészíteni és feldolgozni is. Egy korábbi kísérletben, intenzíven (vágás 500. nap) ill. legeltetett (vágás 900. nap) bikák húsminőségét hasonlítottuk össze. Ebben, a legeltetett marhákban nagyobb volt az értékes izomfehérje aránya, a látható márványozottságot inkább a kötőszövet, mint az intramuszkuláris faggyú okozta, az intenzíven tartott marhák húsának kontakt grillsütőben mért sütési vesztesége lényegesen nagyobb volt, mint a legeltetetteké, az extenzíven tartott marhákból származó minták rágóssága, és az elvágásukhoz szükséges nyíró erő, 8 napos érlelést követően nagyobb volt, mint a másik mintákban (egy hosszabb érlelés javíthatna ezen). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával beállított újabb kísérletünkben, négy fajta hátszínjének kémiai, mikrobiológiai, állomány és gasztronómiai (organoleptikus)


77


változásait vizsgáljuk, különböző konyhatechnológiák (konfitálás, roston sütés) hatására, több ismétlésben, több változós statisztikai módszerekkel értékelve. A szürkemarha húsának keresettsége fokozódik, ezért a hamisítások megakadályozására, a tenyésztők egyesülete, létrehozta eredetigazolási és terméktanúsító rendszerét. Fontos lenne egy specializált bolthálózat kialakítása. A kutatás az: EMMI 26130-2/2013/TUDPOL támogatásából valósul meg.

78



A SZÁLLODAI OSZTÁLYBASOROLÁS FELTŰNTETÉSÉNEK HATÁSA A FOGYASZTÓI MAGATARTÁSRA KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Adjunktus [email protected]

A minőségi termék és szolgáltatásnyújtás a vállalkozások jól felfogott érdeke. A minőségi előállításra nem képes vállalatok versenyhátrányba kerülnek [Hunt, 1993]. A minőség értelmezése és mérése a szolgáltatások esetében bonyolult, mivel azok nem kézzelfoghatóak, változékonyak [Kotler, 1998], általában személyközi interakciókon alapulnak és komplexek. A minőség érzékelése és megítélése a szolgáltatások igénybevétele előtt jelentősen befolyásolhatja a fogyasztói magatartást. A fogyasztók azonban gyakran nem rendelkeznek elegendő információval. Akerlof [1970] állítja, hogy a piac akár teljesen eltűnhet, ha a fogyasztók nem képesek reálisan felmérni a termékek minőségét. Michael Spence [1973] szerint ez a probléma áthidalható, ha a több információval rendelkező fél (a szolgáltató) küld egy jelzést, melybe lényeges információkat sűrít. Empirikus kutatások bizonyítják, hogy többféle jelzés alkalmas a minőség érzékeltetésére, melyeket a fogyasztók eltérő intenzitással érzékelnek. A szállodai szolgáltatás rendkívüli összetettsége miatt a szálláshelyek és a potenciális vendégek között is fennáll az információs asszimetria [Stiglitz, 1977], azaz a szálláshelyet kereső fogyasztó sosem rendelkezik teljes információval a szolgáltatás várható minőségéről. Ennek áthidalására a szállodák erőteljesen igyekeznek minőségüket kommunikálni. Ehhez számos jelzés áll rendelkezésükre, melyek egyrészt a várható minőségi színvonalra utalnak, másrészt pedig a szolgáltató iránti bizalmat növelik. A szálloda kiválasztásakor a szolgáltató irányában a bizalom megszerzése éppoly fontos, mint a várható minőségről alkotott reális kép sugárzása. Ha a minőség jelzés helyesen orientál, akkor a vendégek elvárásai reálisak lesznek, növelve annak esélyét, hogy a tapasztalt szolgáltatás minőség közel kerüljön az elvárásokhoz, és a vendégek elégedettek legyenek. A szállodai szolgáltatók esetében az osztályba sorolás a minőség egyik legáltalánosabban ismert és használt mércéje. A * szimbólum az adott minőség kategória kritériumainak való megfelelést jelzi. Jelen cikkben leírt empirikus kutatás igyekszik pontosabban feltárni, hogy a szállodák minőségének előzetes felmérésekor milyen jelzésekre támaszkodnak a potenciális vendégek. Hogyan dekódolják a küldött jeleket, illetve milyen intenzitással hatnak rájuk a minőség jelzések a fogyasztás előtt és azt követően.


79


A PALÓC NÉPI GASZTRONÓMIA JELLEGZETES MOTÍVUMAI

LENKOVICS BEATRIX Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar – Vendéglátás Intézeti Tanszék Adjunktus [email protected] Nógrád megye az ország második legkisebb alapterülettel és a legalacsonyabb lakosságszámmal rendelkező megyéje egyúttal Magyarország legerdősültebb területű megyéjének is számít, mely a trianoni békeszerződés következtében nemcsak korábbi (felvidéki) vonzáskörzeteit veszítette el, de ezáltal az ország peremhelyzetű területei közé is került. A megye domborzati és éghajlati sajátosságaiból kifolyólag kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkezik, ami jelentős nehézségeket okozott és jelent napjainkban is a lakosság illetve a gazdálkodók számára a helyi alapanyagok és élelmiszerek megtermelésében. Ezt bizonyítja az is, hogy az utóbbi évtizedben kis kivétellel folyamatosan csökken az egyes szántóföldi növények vetésterülete, amivel összefüggésben a termésmennyiségek, sőt az egyes állatállományok mértéke is csökkenő tendenciát mutatnak. A termőhelyi sajátosságok, az itt élő népesség vallási szokásai, hiedelmei ill. a több évszázados hagyományok egy sajátos táplálkozási kultúra és népi konyha kialakulását eredményezték a Palócföldnek is nevezett tájon. A népesség legnagyobb részénél, főként a második világháború előtt jobbára a növényi nyersanyagokból készült élelmiszerek és ételek (többnyire levesek és tésztás ételek) kerültek az asztalra (hús leginkább az ünnep- és vasárnapokon), melyek elkészítésére, ízesítésére alapvetően jellemző viszont a sokszínűség és változatosság. A tanulmány azt a kilenc étel- és élelmiszerféleséget járja körül, melyek leginkább jelen vannak a palóc tájkonyhában. Ezek egy része -részben megújítva- a rendszerváltozás után mint elfeledett érték ismét az érdeklődés homlokterébe került. Az ételek változatos tájnyelvi elnevezésein kívül az elkészítés és ízesítés különböző módjai (az ismertebbek esetében receptekkel) is hangsúlyozottan bemutatásra kerülnek. A tíz legalapvetőbb egyházi és családi ünnephez sajátos népi szokások és hiedelemvilág kötődik, melyeken belül az ételek fogyasztásához is jellegzetes hagyományok (pl. ünnepi fogások, terítés) kapcsolódnak. A helyben termelt alapanyagokra és a helyi hagyományokra épülő palóc gasztronómia identitásformáló erejét és turisztikai vonzerő jellegét bizonyítja a megyében tartott gasztronómiai rendezvények, fesztiválok növekvő száma is.


80


KASTÉLYOK TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA VAGY ELHIBÁZOTT FUNKCIÓVÁLTÁS?

NAGY ADRIENNE Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar THM német képzésvezető Adjunktus [email protected]

DR. PETYKÓ CSILLA Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Főiskolai docens [email protected]

PROF. DR. HANUSZ ÁRPÁD Nyíregyházi Főiskola – Természettudományi és Informatikai Kar Egyetemi tanár [email protected]

A hazai turizmusban az aktív turizmus szerepe megkérdőjelezhetetlen. Ennek alapját a természeti adottságaink és azon belül a felszíni vizeink adják. A vizek menti épített örökségek pedig lehetőséget biztosítanak az aktív turizmus és más turizmuságazatok közötti kapcsolat megteremtésére, esetlegesen magasabb vendégforgalom generálására. Ez az elméleti lehetőség – véleményünk szerint – eddig ritkán került megvalósításra a hazai gyakorlatban. Jelen vizsgálatunk tárgyát két olyan kastély képezi, amelyek felújítása és új turisztikai funkcióval való megtöltése befejezéséhez közeledik. Mindkettő vízpart közelében helyezkedik el, a tiszadobi Andrássy kastély és az edelényi Coburg kastély is. Célunk annak feltérképezése, hogy hogyan javítható az aktív turisták bevonásával az épületek turisztikai hasznosítása. Tiszadobon a település és a kastély természeti környezetét vízrajzi viszonyai határozzák meg. Mind a Tisza, mind a morotva nagyon fontos természeti értéket képvisel, és fontos szerepük lehetett volna a kastély jelenkori hasznosításának kialakításakor. A kastélyt ősfákból álló 500 hektáros gazdasági erdő határolja. „A tiszadobi Andrássy-kastély és kapcsolódó területeinek kulturális és turisztikai hasznosítása” című kiemelt projekt 2009-ben kapott 2,2 milliárd forint összértékű támogatást, mint az észak-alföldi régió kiemelt jelentőségű turisztikai fejlesztése. A fejlesztés 2012-ben befejeződött, az épület azóta keresi lehetséges idegenforgalmi szerepét. Az edelényi L’Huillier-Coburg kastély hazánk egyik legnagyobb barokk kastélya. A méltatlanul leromlott állapotú és 25 évig üresen álló épület megújítására az ÉMOP kiemelt turisztikai projektjeként 2,2 Mrd Ft-ot, egyéb támogatási forrással együtt közel 3 Mrd Ft-ot fordítanak. A beruházás rövidesen befejeződik. A kastély felújításának célja az épület turisztikai (múzeumi és látogatóközponti) hasznosítása, a térség gazdasági fellendítése. A kastélyok felújítása elkészül, de vajon ki fogja üzemeltetni, hogy a megfogalmazott funkciók ténylegesen biztosítani tudják azt a bevételt, amely legalább a nullszaldós működtetéshez kell? Lehet, hogy lett volna más turisztikai funkció? Kutatásunkban ezeket a kérdéseket kívánjuk körüljárni.


81


TURIZMUSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK BORSODABAÚJ- ZEMPLÉN MEGYÉBEN DR. REMENYIK BULCSÚ Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Főiskolai adjunktus [email protected]

DR. TÓTH GÉZA Központi Statisztikai Hivatal Egyetemi docens [email protected]

A Bodrog hazai szakasza 14 települést érint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, így vizsgálatunk e települések rövid társadalmi-gazdasági, illetve turisztikai elemzésére vállalkozott. A turizmus a Bodrog menti települések nagy részének életében máig nem tudott húzóágazattá válni. Ezen ténymegállapítás alól csak a városok, Sátoraljaújhely, Sárospatak és Tokaj jelent kivételt, a kutatás ezen települések fejlesztési lehetőségeire koncentrál. A falusi turizmust érintő változások hatására a térségben megfeleződött szálláshelyek száma, a magán-szállásadási tevékenység összességében nem tud meghatározóan javítani egy-egy kisebb falusi település komplex társadalmi-gazdasági helyzetén, illetve versenyképességén. Csupán néhány vállalkozás család számára ad alkalmat alternatív jövedelem teremtésére, de olyan jelentős pozitív hatással semmiképpen sem számolhatunk, mely az egyébként is hátrányos helyzetű települések leszakadását meggátolná. Csak remélni lehet, hogy a folyamatban lévő (vízi turizmust érintő program, TAMOP projekt Tokaj-Hegyalján stb.) fejlesztések a jövőben javítani fognak a jelenlegi helyzeten.


82


A MAGYAR FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ KÜLFÖLDI HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI, PREFERENCIÁI A KULTURÁLIS ÉS TURISZTIKAI DR. SZALÓK CSILLA Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Főiskolai tanár [email protected]

KŐVÁRI ISTVÁN Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Dékáni Kabinet vezető [email protected]

SZENTESI ÉVA ZSUZSANNA Az Európai Unió célja, hogy 2020-ra minden diák legalább egy szemesztert külföldön tanulhasson. Az oktatási célú mobilitás világszerte elfogadott és támogatott folyamat. Számunkra, mint oktatási intézmény számára fontos, hogy mi motivál egy-egy diákot választásában. Az egyre inkább nemzetközivé válás hatalmas előnyöket kovácsolhat az ország hírneve, turizmusa szempontjából is, vonzóbb és elérhetőbb desztinációvá téve ezzel Magyarországot. Ugyanakkor minél többet tud valaki egy adott desztinációról, annál elfogadóbb azzal szemben. A kutatás során, mintavétellel 1000 kérdőív került kiküldésre melyből 150 értékelhető érkezett vissza az ország egész területéről, egyidejűleg lefedve a legnagyobb és legjelentősebb képzési területeket és oktatási intézményeket. A 150 fő lényegében 1%-át prezentálja az összes külföldi hallgatónak hazánkban, azonban figyelembe véve azt, hogy a beérkezett válaszok közül 80% az ország legtöbb külföldi hallgatót fogadó intézményéből érkezett vissza, ennek 60%-a pedig a leghíresebb és legszínvonalasabb egyetemekről, így a minta mintegy 40%-os összlefedettséget eredményez az egész országra nézve. A kérdőív első részében azt tudakoltuk a külföldi hallgatóktól, hogy milyen tényezők motiválták, amikor magyar felsőoktatási intézményt választottak, mennyiben játszott szerepet döntésükben az ország, az adott város, illetve egyetem. A továbbiakban elsősorban arra kerestük a választ, hogy mint Magyarországon tartózkodó külföldiek, milyen preferenciákat követnek kulturális és turisztikai fogyasztóként.


83


TUDATOS ÉLELMISZERKEZELÉSI GYAKORLAT A GYERMEKÉTKEZTETÉSBEN TÓTH ANDRÁS JÓZSEF Elemző és Gazdaságkutató Intézet Nonprofit Kft Tudományos munkatárs [email protected]

BITTSÁNSZKY ANDRÁS Elemző és Gazdaságkutató Intézet Nonprofit Kft Tudományos munkatárs [email protected]

Étkeztetési szolgáltatást az óvodai, általános és középiskolai intézményeknek kötelezően kell biztosítaniuk. Ezen konyhák száma Magyarországon meghaladja a 10.000 db-ot melyeknek több mint kétharmada csak tálalókonyhai funkciót lát el. A tálalókonyhákon alkalmazott konyhai kisegítők többségükben nem szakemberek, hiszen ez a munkakör képzettséghez nem kötött, többnyire betanított munkatársakat alkalmaznak. Míg feladatuk alapvetően fontos, a betanítási és továbbképzési rendszer nem biztosított. A 45-50 éves átlagéletkorral és alapfokú végzettséggel rendelkező dolgozók önálló tanulásra nem alkalmasak, az iskolarendszerbe történő beillesztésük pedig nem megoldható. A gyermekétkeztető konyhák sok helyen a legalapvetőbb technológiai felszereltséggel sem rendelkeznek, mely élelmiszer-biztonsági szempontból kockázatokat hordoz magában. Az élelmiszert kezelő munkatársak tudatos munkavégzése csökkentheti, de tudásuk hiánya és a helytelen gyakorlat akár növelheti is ezeket a kockázatokat. Kutatásunkban, különböző felszereltséggel rendelkező konyhákon párhuzamosan mértük fel az élelmiszert kezelő munkatársak elméleti tudását és a gyakorlatban elvégzett munkafolyamatok megfelelőségét melyekből következtetéseket vontunk le a dolgozók tudatos élelmiszer kezelési gyakorlatára vonatkozóan.


84


RÖVID ELEMZÉS A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A TURIZMUS FŐBB MUTATÓINAK ALAKULÁSÁRÓL 2008-2012 KÖZÖTT

DR. TÓTH ZOLTÁN PHD Budapesti Gazdasági Főiskola - Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Főiskolai docens [email protected]

2011. őszén e sorok írója elemzést tett közzé „Tanulmány a magyarországi vendégforgalom növekedési lehetőségeiről” címmel. A tanulmány 6. (összegző) fejezete felsorolt néhány olyan tényezőt, ill. összefüggést, melyek a hazai vendégforgalom alakulását vélhetően jelentős mértékben meghatározhatják. A megállapításokat röviden visszaidézve, ezek a következők: 1. „Az elemzés pozitív helyzetképnek nem mondható közlései nem a 2008. végén felszínre bukkanó nemzetközi gazdasági válság folyományai. Következésképpen: a mai állapothoz vezető út eddigieknél sokkal alaposabb elemzésére van szükség, kezdve a lakossági jövedelmek, lakossági eladósodás alakulása és okai, a tartós gazdasági növekedés hazai feltételrendszere és ennek hiánya, HUF-árfolyam-alakulás, a turisztikai kínálatfejlesztések indokoltsága és megalapozottsága problémakörön keresztül a szakmai üzemgazdasági kérdések (árak, kihasználtság, piaci részesedések, termékfejlesztés, pozicionálás, stb.) elemzéséig. 2. Tudomásul kell vennünk, hogy a tartós növekedés ritkán lehet több mint évi 1-2%, ez is csak akkor, ha annak belső feltételrendszere biztosított (beruházások, megtakarítások, belső-külső erőforrások igénybevétele, tőkehatékonysági szempontok, humán tőke, intézményrendszer, keresleti/piaci feltételek, infrastrukturális fejlettség). E szempontrendszer turisztikai szakmára való reális adaptálása még nem történt meg Magyarországon. 3. Mindennemű növekedés szempontjából kulcskérdés: a tőke határhatékonysága, a kamatláb nagysága, a jövedelmek alakulása, a fogyasztási határhajlandóság, végső soron: a beruházások és a fogyasztás által meghatározott összes kereslet, és a tényező költségelvárható normális nyereség tényezőktől függő összes kínálat alakulása. (vö. Keynes: Általános elmélet, 277. o. ábrája). 4. A hazai turizmusban tartósan fellelhető túlkapacitás, alacsony hozam, alacsony, ill. csökkenő tőke határhatékonyság, elégtelen belső és zsugorodó külső kereslet összefüggésrendszerének részletes feltárása továbbra is feladat.


85


5. Reálisan vizsgálni szükséges az elmúlt évtizedben a turisztikai szektorba áramlott beruházások, ezen belül kiemelten a nem-piaci alapon finanszírozott beruházások (támogatott vonzerő és fogadókapacitás-fejlesztések) hatékonysági kérdéskörét. Mindez, végső soron a megvalósított fejlesztések vendégforgalmi hatásainak tényszerű elemzését teszi szükségessé, válsághatásoktól megtisztítva. 6. Egyes (belső) kutatások végső következtetései súlyos kérdéseket fogalmaznak meg a turisztikai szektorba elmúlt évtized alatt áramlott tőkeberuházások (magán és közszféra egyaránt) hatékonyságával kapcsolatban, külön figyelemmel az állami támogatások ez irányú hasznosulására.

86



UÜ zleti szakoktatá s é s pedagó gia

Helyszín: E. I. 33. | Szekcióelnök: Dr. Farkas Julianna

15.00-15.20

DR. FARKAS JULIANNA SZŰKÜLŐ ALTERNATÍVÁK? (AZ ALTERNATÍV ISKOLÁK HELYZETE NAPJAINKBAN)

15.20-15.40

DR. SZEKERES DIÁNA A MIND MAP MÓDSZER ALKALMAZÁSÁNAK GYAKORLATA ÉS TENDENCIÁI A JOGI TÁRGYAK OKTATÁSA KAPCSÁN - A JOG ÉS A PEDAGÓGIA KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI

15.40-16.00

DR. GOMBÁS JUDIT HÁTRÁNYOS HELYZETŰ DIÁKOK - HÁTRÁNYOS HELYZETŰ PEDAGÓGUSOK?

16.00-16.20

OLÁHNÉ ZIESER ZSUZSANNA MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER – A TANULÁSI EREDMÉNY FOGALMA A FELSŐOKTATÁSBAN

16.20-16.40

KESZEI BARBARA - S. SIKLÓSI ZSUZSANNA BRÓZIK PÉTER - DR. DÚLL ANDREA A KOGNITÍV KERET SZEREPE A MENTÁLIS TÉRKÉPEZÉSBEN


87


UÜ zleti szakoktatá s é s pedagó gia

Helyszín: E. I. 33. | Szekcióelnök: Dr. Farkas Julianna

17.00-17.20

DR. SÓS TAMÁS FOLYAMATOSSÁG ÉS MEGÚJULÁS A SZAKKÉPZÉSBEN

17.20-17.40

DR. LÁNYI KATALIN – DR. LUGASI ANDREA ÉLELMISZERBIZTONSÁG - LEENDŐ SZAKMAI OKTATÓK ATTITŰDJEI

17.40-18.00

BALÁZSINÉ FARKAS KATALIN - DR. KARDOS BARBARA A SZÁMVITELRŐL ALKOTOTT HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK ÉS AZOK HATÁSA AZ EREDMÉNYEKRE

18.00-18.20

DR. KIRÁLY ZOLTÁN EURÓPA FELZÁRKÓZIK, AVAGY ÚJ UTAK AZ OKTATÁSBAN

18.20-18.40

DR. ERDÉLYI ÉVA - DR. VÉGH ÁGNES DR. CZISZTER KÁLMÁN - DR. TÖRCSVÁRI ZSOLT "HOL VÉSZ EL A MEGSZERZETT TUDÁS?" - TAPASZTALATAINK ÉS NEHÉZSÉGEK A MATEMATIKAOKTATÁSBAN

18.40-19.00

DR. KAJÁRI KAROLINA INNOVATÍV MÓDSZEREK AZ ESETTANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁBAN

19.00-19.20

NAGY ORSOLYA A VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS

19.20-19.40

SZARKA KATALIN HOGYAN SZABADÍTSUK FEL AGYUNK POTENCIÁLJÁT? GONDOLATTÉRKÉP AZ OKTATÁSBAN


88


SZŰKÜLŐ ALTERNATÍVÁK?- AZ ALTERNATÍV ISKOLÁK HELYZETE NAPJAINKBAN

DR. FARKAS JULIANNA Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar – Üzleti szakoktató és Pedagógiai Intézet Intézetvezető, főiskolai tanár [email protected] Az alternatív iskolák javarészt valamilyen reformpedagógiai koncepciót vallanak a magukénak, vagy teljes egészében átvéve, tisztán (pl:Waldorf koncepció), vagy pedig eklektikus módon, válogatva a számukra legmegfelelőbb elképzelések és módszerek halmazából. A reformpedagógiai gondolatok viszonylag hamar megjelentek Magyarországon, (pl.. Új Iskola, Családi Iskola), a XX. század első évtizedében, a világháborús időszak, majd a szocialista, központosító törekvések azonban nem kedveztek a térhódításuknak. A reformpedagógiai koncepciók második nagyobb magyarországi hulláma a rendszerváltás után indult el, egészen pontosan az Alternatív Közgazdasági Gimnázium 1989-ben, de még a politikai rendszerváltás előtt jött létre. A későbbiekben megalakuló alternatív iskolák (többnyire alapítványi vagy magán iskolákról van szó) profilja elég széles skálán mozog: vannak olyanok, amelyek a tehetősebb közép- illetve felsőbb társadalmi rétegek gyermekei számára jelentenek lehetőséget a differenciált bánásmódra, és vannak olyanok, amelyek inkább a hátrányos helyzetű gyerekeknek nyújtanak felzárkóztatási lehetőséget. Az alternatív iskolák sok esetben nagyon erős szülői támogatással, sőt, kifejezetten szülői kezdeményezésre jöttek létre, olyan szülők és pedagógusok összefogásának közös eredményeként, akik valami mást akartak, mint amit a hagyományos tömegoktatás jelentett. Miben nyújt mást/többet egy alternatív iskola, mint a klasszikus értelemben vett hagyományos oktatás? Igyekeznek jóval több programot, széles szabadidős tevékenység repertoárt kínálni, (ami természetesen a szülők részéről jóval erőteljesebb anyagi ráfordítást igényel), bizonyos esetekben egy sajátos filozófiai háttér,, sok-sok innováció, pedagógiai-metodikai műhelymunka jellemző rájuk, foglalkoznak a más iskolákból kieső, sodródó fiatalokkal, akik – speciális segítségnyújtás hiányában – csak kallódnának, a társadalom peremére kerülnének és végső soron deviánsakká is válhatnának.


89


A rendszerváltás utáni hullámban számos alternatív („független”) iskola jött létre, arányszámuk azonban így sem érte el összességében a 3%-ot. A jelenlegi központosító kormányzati törekvések nem kedveznek az alternatív iskoláknak, hiszen többek között a fejkvóta megszüntetésével bizonytalanná vált a finanszírozásuk, annak ellenére, hogy nagyon fontos oktatási és társadalmi szerepet vállalnak fel. Milyen helyzetben vannak jelenleg az alternatív iskolák, milyen nehézségekkel kell szembenézniük?- ezekre a kérdésekre keresem a választ.

90



A MIND MAP MÓDSZER ALKALMAZÁSÁNAK GYAKORLATA ÉS TENDENCIÁI A JOGI TÁRGYAK OKTATÁSA KAPCSÁN - A JOG ÉS A PEDAGÓGIA KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI

DR. SZEKERES DIÁNA PHD. Budapesti Gazdasági Főiskola – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Adjunktus [email protected] [email protected]

A pedagógiai módszerek eszköztárában az alternatív oktatási módszerek elsősorban készségfejlesztő tárgyaknál jelennek meg a hagyományos magyar porosz típusú oktatási rendszerben. Külföldi tanulmányaim során tapasztaltam, hogy az oktatásban elsősorban alternatív módszerek alkalmazását, mintegy pilot programként nem készségtárgyaknál, hanem szakirányhoz, szakterminológiához kapcsolódó és peremterületet érintő interdiszciplináris területeken alkalmazzák. E tekintetben tehát a gazdasági típusú és uniós jogi tárgyak tekintetében előtérbe helyezem az oktatás során a mind map, gondolattérképes módszer alkalmazását. Teszem ezt a hallgatók gondolkozási struktúrájának megteremtése, lényeglátásának előtérbe helyezése, valamint információcsere és team-munkában történő együttműködése érdekében. Tapasztalatom alapján a motiváció jelentős mértékű növekedése tapasztalható, a tanulás készségének elsajátítása a szakhoz kötődő interdiszciplináris szemléletmód elsajátítását hívja életre. A módszer az alábbi elvek szerint épül fel: A tanítási folyamat és a tanár-diák viszony egészét érinti, kölcsönös együttműködésre és a tanár részéről facilitátori szerepkör alkalmazására sarkall. Ez az oktatásban nélkülözhetetlen, hiszen a az együttműködő tanulás az iskola és a munka világának közös paradigmája. A fogalomtérkép ötletének tényleges megvalósítója Buzan mellett Novak (1977), létrejötte pedig a tényleges értelemben a konstruktivista pedagógiához köthető. Az eszköz célja annak megvalósítása, hogy az új ismeretek megmaradandó elsajátításához elengedhetetlen, a már meglévő ismeretek halmazában grafikus ábrázolás segítségével rendszert alkotni, rendszerszemlélet segítségével ismeretrendszert tükrözni. Az új ismeretek és a meglévő elsajátított rögzült információk mellett az ok-okozati összefüggések megértése, a részelemek jelentősének felismerése hangsúlyos. A fogalomtérkép rendszer a tartós,


91


maradandó tudáshoz szükséges előhívható gondolkodásmód elsajátítását segíti a fogalom, valamint az összefüggésrendszer vizuális reprezentációjával. A tanított tárgyakhoz kapcsolódóan célzott tevékenyégként a következő alkalmazásra fektetem a hangsúlyt: célom, a korszerű, gyors és hatékony jegyzetelés megteremtése, azaz a dokumentumban szereplő fogalmak és kapcsolataik, hierarchiájuk rögzítése, az új típusú tudásra épülő információ rendszerezett létrehozása,a tényleges intézményes ismeretrendszer megőrzése, a joghoz kapcsolódó útmutató-tervezés, azaz egy induló fogalmi kerettérkép felvázolása a további információkhoz és tudáshoz. Mindezek alkalmazásával pedig nem titkolt célom meaningful learning elősegítése, valamint a komplex ismeretátadás megteremtése.

92



HÁTRÁNYOS HELYZETŰ DIÁKOK – HÁTRÁNYOS HELYZETŰ PEDAGÓGUSOK?

DR. GOMBÁS JUDIT Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar – Üzleti szakoktató és Pedagógiai Intézet Főiskolai docens [email protected] A hátrányos helyzet súlyos és komplex probléma – a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásának és nevelésének jelentős szakirodalma van. Ehhez képest az őket oktató pedagógusok speciális nehézségeiről viszonylag kevesebb szó esik. Közel tíz éve részt veszek a szakoktató- és közgazdász-tanárképzésben. Hallgatóink többsége a képzés ideje alatt is aktív pedagógus, szakoktatóként dolgozik. A hallgatók dolgozataiból, szakdolgozataiból és egymással megosztott történeteiből egy olyan világ tárul fel, ami a társadalom középrétege és gyerekeik számára ismeretlen, szokatlan, helyenként megdöbbentő. Tapasztalataim szerint a szakképzésben koncentráltan jelennek meg a társadalmi, szociális és egészségügyi problémák, melyek megoldásával az itt tanító pedagógusoknak, szakoktatóknak külső segítség nélkül kell megbirkózniuk, miközben munkájukért leggyakrabban alig kapnak anyagi vagy egyéb elismerést. Kutatást végeztem hallgatóink körében, melyben felmértem, milyen mértékű kihívásokkal kell szembenézniük napi munkájuk során az oktatási feladatokon túl (pl. deviancia, bűnözés, szegénység, diszfunkcionális családok), és ennek függvényében vizsgáltam az oktatók szubjektív jól-létét, kiégettségét illetve kiégésre való veszélyeztetettségét. A pedagógusok, szakoktatók beszámolói alapján bemutatom, hogyan próbálnak megbirkózni a nehézségekkel. A tanulmányomban eseteket is leírok, melyekből kiderül, a hátrányos helyzetű gyerekek pedagógusai munkájuk során gyakran kerülnek határhelyzetekbe, és gyakran kényszerülnek a pedagógus-munkakör kompetenciahatárainak átlépésére. Mindez erősen befolyásolja jól-létüket, érzelmileg rendkívül megterhelő, fokozza körükben a kiégés és pályaelhagyás valószínűségét. Eredményeim alapján szükségét érzem a szakma folyamatos mentálhigiénés támogatásának, és fontosnak tartanám, hogy a jelenlegi trenddel szemben a szakoktatóképzést is inkább erősíteni, mint leépíteni lenne szükséges.


93


MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER – A TANULÁSI EREDMÉNY FOGALMA A FELSŐOKTATÁSBAN

OLÁHNÉ ZIESER ZSUZSANNA Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Adjunktus [email protected] 2008 áprilisában az Európai Parlament és Tanács ajánlást fogadott el az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról, melynek célja az európai nemzetek képesítési rendszerei közötti átjárhatóság megteremtése, a tanulás és munkavállalás Unión belüli ösztönzése volt . A tagállamok 2010-ig csatlakozhattak önkéntességi alapon az Ajánláshoz, melyet Magyarország még 2008-ban meg is tett. 2011-ben és 2012-ben két Kormányhatározat született, melyek a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetésével kapcsolatos feladatokat határozták meg. A fejlesztések különböző ágazati szinten TÁMOP projektek keretében valósulnak meg, melynek felsőoktatási munkáját az Educatio Kht. és az Oktatási Hivatal irányítja. A projekt második szakaszában a BGF KVI Kara is részt vett, megadott szempontok szerint vizsgálva a turizmus-vendéglátás FOSZK, BA és MA képzéseket. E munkának tapasztalatait mutatja be az előadás, fókuszálva a tanulási eredmény fogalmára, az ezzel kapcsolatos eddigi kutatási eredményekre, tapasztalatokra. Ezzel szoros összefüggésben a kompetencia fogalmának bővebb értelmezése, az oktatásmódszertan valamint a mérés-értékelés témájának újragondolása, illetve arra irányuló ösztönzése is bemutatásra kerül. A témát az OECD AHELO (Assessment of Higher Education Learning Outcomes) projekt eddigi tevékenységének és megállapításainak rövid ismertetése zárja le.


94


A KOGNITÍV KERET SZEREPE A MENTÁLIS TÉRKÉPEZÉSBEN

KESZEI BARBARA Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Doktori Iskola Phd-hallgató és tanársegéd [email protected]

S. SIKLÓSI ZSUZSANNA Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Üzleti szakoktató és Pedagógiai Intézet Phd-hallgató [email protected]

BRÓZIK PÉTER Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológia és Kommunikáció Tanszék Tanársegéd [email protected]

DR. DÚLL ANDREA Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Gazdaság- és Környezetpszichológiai Tanszék Témavezető és tanszékvezető egyetemi docens [email protected]

Vizsgálatunkban elsősorban kutatásmódszertani szempontból közelítettük meg a mentális térképezést. Célunk volt, hogy feltárjuk a szabad térképrajzolás technika alkalmazhatóságának lehetőségeit és feltételeit. Jelen előadásban a mentális térképezést befolyásoló kognitív tényezőkre fókuszálunk, és a vizsgálat során elhangzó instrukció (szerepel-e vagy sem a térkép szó) és a vizsgálati keret (önkormányzati vagy pszichológiai kutatás) hatását mutatjuk be. Vizsgálatunk tárgyát a budapesti Blaha Lujza tér képezi. Azért ezt a teret választottuk, mert ez Budapest egyik legismertebb tere, valamint az önkormányzat tervei között szerepel a tér átalakítása. Kutatási módszereink között a szabad térképrajzolási technika és kérdőíves felmérés szerepel. Eredményeink szerint különbség jelentkezik a vizsgált tényezők mentén a mentális térképekről kapott rajzokon és a hozzájuk kapcsolódó kommentárokban egyaránt. Szignifikáns különbség mutatkozott többek között az ábrázolás térképszerűségében, az emberek és a tömeg ábrázolásában, valamint a személyes benyomások megjelenésében. Az érzelmi töltet mentén is különbség mutatkozott mind a rajzokon, mind a kommentárokban. Módszertani kutatásunk eredményei szerint a vizsgálati keretnek és az instrukciónak fontos szerepe van egy kvalitatív vizsgálat esetében.


95


FOLYAMATOSSÁG ÉS MEGÚJULÁS A SZAKKÉPZÉSBEN

DR. SÓS TAMÁS PHD Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar – Üzleti szakoktató és Pedagógiai Intézet Docens [email protected] Témakörök: szakképzés, felnőttképzés, összehasonlító pedagógia A kutatás a rendszerváltás utáni időszak szak- és felnőttképzési folyamatait, gazdasági, társadalmi, jogszabályi környezetét vizsgálja. Az előadás oktatáspolitikai dokumentumok, projekteredmények, összehasonlító pedagógiai módszerekkel történő elemzésére épül. Az empirikus kereteket 17 Észak-magyarországi szakiskola pedagógiai programjainak összehasonlítása képezi. Az elemzés arra kereste a választ, hogy az innováció, a felzárkóztatás, a szociális hátrányok leküzdése hangsúlyosabb kérdés-e ingerszegény környezetben? A rendszerváltás után a tantervi szabályozás keretjellegűvé vált, ösztönözte a pedagógiai innovációt. Az iskolai rendszerű szakképzés több intézménytípusban folyt, elindult a differenciálódás. Új formaként létrejött a „2+2” típusú szakiskola. Modellkísérletként elindult az adaptív szakképzés, „4+1” modellje, valamint a „2+3” tagolású középiskolai képzés. A középfokú oktatás legnépszerűbb iskolatípusa a szakközépiskola lett. A kutatási tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a képzőhelyek a kedvező változások ellenére nehezen voltak képesek feloldani azt az ellentmondást, amely a megtanítandó hagyományos tananyag és a tanulók tanulási hajlandósága között állt fenn. 1993-ban elfogadott szakképzési törvény új struktúrák építésének kezdetét jelentette. 2005ben megszületett a Szakképzési Stratégia, 2013-ig szólóan. Létrejött az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), az új Szakmai és Vizsgaszabályzat (SZVK), a tanulószerződés intézménye, majd mindezek 2001, 2006, 2011, 2013.évi korszerűsítése. Az iskolarendszerű szakképzés hálózata mellett párhuzamosan kiépült a felnőttképzési rendszer is. Az elmúlt 15 évben hangsúlyos kérdésként jelentek meg a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK-ek) létrehozása, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közvetlen bevonása a szakképzésbe. A szakmaszerkezeti döntéseknél – évente – a képzés irányainak, arányainak meghatározása, a hiányszakmák képzésének ösztönzésénél jelentős a szerepük. A 2014/2015-s tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntéseket vizsgálva látszik, hogy két évtizeddel ezelőtti keretek köszönnek vissza. Három éves lett a szakiskolai képzés, a közismereti képzés egyharmadra szűkült, ezek gondot jelenthetnek a továbbképezhetőségnél, a majdani felnőttképzésben történő átképzéseknél. Ezen kérdések további vizsgálatokat igényelnek, hogy mindezek hogyan valósulnak meg a gyakorlatban.


96


ÉLELMISZERBIZTONSÁG - LEENDŐ SZAKMAI OKTATÓK ATTITŰDJEI DR. LÁNYI KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Tudományos munkatárs [email protected]

DR. LUGASI ANDREA Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Főiskolai docens, tanszékvezető [email protected]

A kutatásunk célkitűzése a BGF KVIFK szakoktató és MA közgazdász tanár hallgatók véleményének, majd ismeretanyagának felmérése az élelmiszerbiztonságról, annak fontosságáról. Ebben az előadásban a kutatás első lépcsőjeként megvalósult véleménykutatás eredményeit ismertetjük. A választott módszer kérdőíves felmérés volt. A szakmai oktatás jövendő tanárai között élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos attitűdöket mértünk fel. A populáció szakoktató és közgazdász tanár hallgatóink. Az adatfelvétel 2013. novemberben és decemberben került sor. Körülbelül 100 fős mintát sikerült elérni, fele-fele arányban a kereskedelem-marketing és Idegenforgalom-vendéglátás szakterületről. Az előadásban bemutatjuk, hogyan látják a hallgatók az élelmiszerbiztonság fontosságát, mit gondolnak az előírásokról, és mennyire tanultak a témáról illetve saját oktatási tevékenységükbe mennyire emelik be.


97


A SZÁMVITELRŐL ALKOTOTT HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK – AZOK HATÁSA AZ EREDMÉNYEKRE

BALÁZSINÉ FARKAS KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Oktatási dékánhelyettes [email protected]

DR. KARDOS BARBARA Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Főiskolai docens [email protected]

A számvitel, mint az üzlet nyelve az üzleti felsőoktatás alapvető eleme. A számviteli szakmák sokszínűsége, érdekessége kihívásai általában nem ismertek a felsőfokú tanulmányaikat kezdő hallgatók előtt, így a korlátozott ismeretek torz kép kialakításához vezethetnek. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy mi az üzleti hallgatók véleménye a számvitelről és ez a vélemény hogyan változott a félév során, illetve, hogy a vélemény mennyiben befolyásolja a hallgatói teljesítményeket. A ténylegesen elért érdemjegy jelentősen rosszabb, mint a hallgatók által a félév elején elérni kívánt érdemjegy. A ténylegesen elért érdemjegyet befolyásolja, hogy a hallgatói vélemény milyen a tantárgy kapcsán, hogy a számviteli ismeretek mennyiben járulnak hozzá a szakmai karrierhez; hogy a hallgató mennyire tartotta élvezetesnek az órákat, vagy mennyire gondolta unalmasnak a tantárgyat; illetve, hogy a hallgató hogyan értékelte saját motivációját a tárgy jó szintű teljesítésében. A hallgatók számvitelről alkotott véleménye, illetve annak változása üzleti alapszakonként eltérő, de többségében megegyezik a sztereotip vélekedéssel, azaz monoton, rutinszerű, tényeken alapuló, leszabályozott, stabil, kevéssé innovatív tevékenység. A kapott hallgatói válaszok alapján javasoljuk az első féléves számvitel tantárgy anyagának bővítését a számviteli szakma sokszínűségének bemutatásával, gyakorló szakemberek vendégelőadóként történő meghívásával. Ezzel javulhat a hallgatókban kialakult kép a szakmáról és ezáltal vonzóbbá válhat a számvitel szakirány választásának lehetősége is.


98


EURÓPA FELZÁRKÓZIK, AVAGY ÚJ UTAK AZ OKTATÁSBAN DR. KIRÁLY ZOLTÁN Dunaújvárosi Főiskola – Informatikai Intézet Intézetigazgató főiskolai docens [email protected]

A 21. századi felsőoktatási hallgatóság nagy része ma már képernyő előtt szocializálódott. Bár általános iskolában majd később a középfokú oktatásban is a tantermi főleg kontakt órákon próbálják az ismeretanyag nagy részét átadni, a felsőoktatás mérései szerint egyre sikertelenebb ez az oktatási forma. Az Egyesült Államok, Ausztrália, de még a fekete kontinens is a 21. század követelményeihez alkalmazkodó új képernyő előtti oktatási formákat keres. A már több évtizede visszatekintő e-learning felsőoktatási bevezetése Magyarországon nem volt sikeresnek mondható. ugyanakkor a piaci alapon működő elektronikus alapú oktatás folyamatosan fejlődik. A távoktatás elektronikus eszközökkel, internettel támogatása sem hozta meg a várt sikert. A Dunaújvárosi Főiskolán 2011-ben online képzés néven indult kísérlet bíztató eredményeket mutat. A mára már több mint 20 tantárgyra kiterjesztett választható online képzést több hallgató veszi fel, mint a kontakt képzéseket. A főiskola sajátos duális képzéseiben is egyre nagyobb szerepet szán ennek a képzési formának.


99


"HOL VÉSZ EL A MEGSZERZETT TUDÁS?" TAPASZTALATAINK ÉS NEHÉZSÉGEK A MATEMATIKA OKTATÁSBAN DR. ERDÉLYI ÉVA Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Egyetemi docens [email protected]

DR. VÉGH ÁGNES Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Egyetemi docens [email protected]

DR. CZISZTER KÁLMÁN Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Adjunktus [email protected]

DR. TÖRCSVÁRI ZSOLT Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Főiskolai docens [email protected]

Egyre többen tapasztaljuk, hogy a középiskolában megszerzett matematika tudás egy részének nyoma vész, sőt bizonyos esetekben igen nagy nehézségek árán hozható vissza a felsőfokú képzésben. Előadásunkban néhány jellemző és megdöbbentő típushibát is kiemelünk. Meglepő, hogy a jól érettségizett hallgatók sorra véreznek el a szintfelmérő dolgozatokon, nem csak nálunk, de más felsőoktatási intézményekben is. Időnként reménytelennek tűnő feladat és nagy kihívás matematikát tanítani a mai középiskolákból kikerülő gyerekeknek, mert nehéz megérezni azt a szintet, ahonnan tovább lehet építkezni. Többéves elemzéseink azt mutatják, hogy nem mutatható ki kapcsolat a diákok érettségin szerzett eredményei, matematikából szerzett jegyei, és a szintfelmérőkön mutatott teljesítmény között. Külön vizsgáltuk azokat a hallgatókat, akik emelt szinten tanulták a matematikát, illetve emelt szintű érettségin vettek részt. Több intézményben is találkoznak hasonló problémával, és azt gyakran úgy oldják meg, hogy egy bizonyos szint elérésének bizonyítása után vehetik csak fel a hallgatók a matematika tárgyakat. Lehet, hogy az egy jó megoldás, ha kritériumtárgyat vezetünk be. Más tárgyak esetében is küzdenek hasonló gondokkal, így időnként az a merész vélemény is elhangzik, hogy alapozó félévet is érdemes lenne bevezetni, akár önkéntes jelleggel is, azoknak a hallgatóknak, akiknél ez a szintfelmérők eredményei alapján egyértelműen indokolt.


100


Az ELTE matematika tanár szakos hallgatói tudományos műhelyének nemrég végzett kutatása is hasonló okból készült. Kérdőíveket állítottak össze és több mint ezer tizedikes, tizenkettedikes és elsőéves hallgatót kérdeztek meg számelmélet ismereteikről. A felmérésben budapesti és vidéki hallgatók is részt vettek, köztük a BGF KVIK hallgatói is. Előadásunkban bemutatjuk a legérdekesebb tapasztalatokat, és magyarázatokat, továbbá lehetséges megoldásokat is keresünk. Segítség lehet felzárkóztató kurzusok bevezetése, de azok tartalmának meghatározása és számonkérése is kérdéseket fogalmaz meg. Bemutatjuk azokat a módszereket is, amelyek segítségével a tantárgyat újra felvevő hallgatók eredményesebbek tudtak lenni, illetve más próbálkozásokat is, amelyekkel az idegen nyelvű képzés hallgatóinak tudtunk segíteni.

101



INNOVATÍV MÓDSZEREK AZ ESETTANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁBAN

DR. KAJÁRI KAROLINA Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar – Közgazdasági és Módszertani Intézet Egyetemi docens [email protected] A felsőfokú oktatásban részesülő hallgatóknak komplexen képzett, a dinamikus változásokhoz alkalmazkodó, menedzser attitűdökkel felvértezett kreatív döntéshozókká kellene fejlődni. Ennek érdekében az ismeretátadás helyett a hallgatók döntéshozó, problémamegoldó készségét kell kifejleszteni és fel kell őket készíteni a változó, fejlődő társadalomban való életre. A cél elérésének egyik hatékony eszköze lehet az esettanulmány módszer alkalmazása az oktatásban, amely módszer lehetővé teszi a megszokott tantárgyi keretrendszer lebontását, a kreatív csoportmunkát, a nyílt versengést és együttműködést a hallgatók csoportjai között, valamint a közös tapasztalatokon alapuló tanulást is. Bemutatóm célja egy kipróbált, sikeres oktatási projektre alapozva bemutatni a BGF hallgatóinak oktatása során alkalmazható esettanulmány módszer egy lehetséges rendszerét.


102


A VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS NAGY ORSOLYA Budapesti Gazdasági Főiskola – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg – Szaknyelvi és Kommunikációs Intézeti Osztály Adjunktus [email protected]

Az egész életen át tartó tanuláshoz olyan kulcskompetenciákat kellene elsajátítani a fiataloknak az alapképzésük végére, amelyek felvértezik őket a felnőtt életre, különösen a munka világára, fogalmaz az Európai Parlament és Tanács 2006-ban kiadott ajánlása. Ezen kulcskompetenciák egyike a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia. Ausztriában 2001-ben vezették be a COOL (cooperatives offenes Lernen) oktatásfejlesztési projektet, melyben az összes tantárgyat (közismereti, gazdasági, idegen nyelvek) átfogó, kompetencia-orientált tanmenet váltotta fel a hagyományos tanítási rendszert a középfokú szakképző iskolákban. Az oktatási reformra azért volt szükség, mert a munka világa igényelte a szakmai felkészültség mellett a szociális kompetenciák erősítését is. Hiszen a munkaadó elvárja, hogy a munkavállaló önállóan tudjon dolgozni, felelősséget vállaljon a munkájáért, hogy meg tudja szervezni a munkáját és nem utolsósorban hajlandó legyen magas színvonalon teljesíteni. A vállalkozói kompetencia alapú oktatás során nemcsak szakmai jártasságra tesz szert a tanuló, hanem olyan személyes képességei is fejlődnek, mint az önállóság, felelősségvállalás, teljesítményorientáltság, céltudatosság, kockázatvállalás. Az előadás bemutatja egy Cedefop szakértői út során, az Ausztriában látott gyakorlatot, nevezetesen azt, hogy miként lehet ezeket a nélkülözhetetlen készségeket, képességeket tantermi körülmények között fejleszteni. Az egyéni tanulási folyamatot dokumentáló napló, a gyakornoki és junior cégekben folyó munka, a házi és nemzetközi, valódi és virtuális vásárok szervezése, a szakképzettség megszerzéséhez szükséges megvalósítható projektmunka, a cégek védnökségvállalása egyegy osztály felett, a win-win gondolkodás elterjedése és az üzleti, idegen nyelvi versenyek újraértelmezték a tanári szerepkört is, aki tanulásmenedzserként segíti a tanulókat. A vállalkozói kompetencia fejlesztése fontos az egyén munkaerő-piaci, foglalkoztathatósági esélyeinek növelése érdekében, ami Tirolban azt jelenti, hogy a magas színvonalú szakképző rendszer olyan diákokat képez, akiket szívesen alkalmaznak az osztrák vállalatok. Mi sem bizonyítja jobban a szakképzés eredményességét, mint az a tény, hogy alacsony a fiatalkori munkanélküliség.


103


HOGYAN SZABADÍTSUK FEL AGYUNK POTENCIÁLJÁT? A GONDOLATTÉRKÉP AZ OKTATÁSBAN SZARKA KATALIN Selye János Egyetem - Tanárképző Kar - Kémia Tanszék Adjunktus [email protected]

A második ezredév óriási technológiai fejlődése révén az emberiség az „információs BOOM“ időszakát éli meg. Ez a generáció teljes mértékben azonosult azzal a gondolattal, hogy az információ hatalom, amely prediktálja az adott generáció sikerét. Az információs társadalom szülöttjeinek a munkaerőpiacon való konkurenciaképességét az elsajátított tudás és a megszerzett kompetenciák összessége határozza majd meg. Egy biztos, az iskola még mindig az a fórum marad, amely széles rétegekben az alaptudás és kompetenciák elsajátítását lesz hivatott biztosítani. Mindez viszont szemléletváltást kíván, amely nemcsak a pedagógia paradigmaváltásban, hanem a pedagógusi személyiségében és szakmai hozzáállásában egyaránt megjelenik. Az információ átadása/megszerzése egyre jobban biológiai jellegűvé válik, hiszen az aktív tanulásnak szentelt időintervallum az információs társadalomban egyre jobban kinyúlik a késői felnőttkorba. Ezért is válik indokolttá az igény az aktív tanulási folyamat előtérbe helyezésére és annak minőségi fejlesztése. Az agyunk kapacitását, mint köztudott, csak kis mértékben használjuk ki. A tantermi órák a tanulás potenciálját sok esetben még korlátok közé is szorítják. Hogyan szabadíthatjuk fel agyunk potenciálját? Hogyan segíthetünk a diákoknak hatékonyabban és egyszerűbben megszerezni a szükséges ismeret- és tudásanyagot, miközben a tanulás kellemes, és hasznos időtöltésnek tűnjék? Hogyan teremtsünk olyan tanulási környezetet, amelyben önmaga, konstruktív módon szerzi meg azt az ismeretanyagot, amely az alap tudásbázist nyújtja majd számára? A tanulási stratégiák elsajátítása a diákok számára nemcsak tanulmányi intézményekben alkalmazva válhat hasznossá, de a későbbiekben a szakmai fejlődés további fázisaiban is segítséget nyújthat a hatékonyabb ismeretszerzésben. A tanulmány röviden jellemzi a gondolat-vagy elmetérkép illetve a fogalomtérkép, mint tanulási stratégia kialakulásának hátterét. Jellemzi a fejlesztések során kialakított típusait és ízelítőt nyújt az alkalmazási területekről. Rámutat a gondolat-vagy elmetérkép illetve a fogalomtérkép, mint eszköz alapvető értelmezési különbségére, egyértelmű határt teremtve a tanulás hatékonyságának elősegítése és a kreatív gondolkodás fejlesztése


104


illetve a megismerés monitorozása, azaz a pedagógiai pszichológia diagnosztizálási szakterülete között. A tanulmány a gondolat- vagy elmetérkép oktatást támogató és az egyéni tanulás hatékonyságát segítő stratégiák vázolása mellett az információs és kommunikációs technológiák által nyújtotta lehetőségekről említést tesz. Bemutatja az első szoftver alapú gondolattérkép alkalmazást, amely elsődlegesen a vállalati egységekben történő kreatív gondolkodást hivatott serkenteni. A információs társadalom homo informaticus -a (Kőfalvi, 2006) az információ idő- és térbeli hozzáférhetőségére támasztott igénye a gondolat-vagy elmetérképek az online alapú alkalmazásainak megjelenését is indikálta. Ez az alkalmazási forma még további interaktivitást biztosít a tanulási stratégiáknak és módszereknek, hozzájárulva az információs - kommunikációs technológiák aktívabb jelenlétéhez az oktatásban.

105



2014. március 14. 8.00-9.00

Regisztráció 9.00-10.40 Szekcióülések 10.40-10.50

Kávészünet 10.50-12.40 Szekcióülések 12.40-13.40

Ebéd 13.40-15.20 Szekcióülések 15.20-15.40

Kávészünet 15.40-17.00 Szekcióülések


106


Kereskedelem é s marketing

Helyszín: E. I. 19. | Szekcióelnök: Dr. Totth Gedeon

10.50-11.10

DR. KOZÁK ÁKOS A FOGYASZTÁS RÉGI-ÚJ MINTÁZATAI - AVAGY FOGYASZTÁS MAGYARORSZÁGON NEGYEDSZÁZADDAL A RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐEN

11.10-11.30

DR. HLÉDIK ERIKA – DR. LÓGÓ EMMA IN-STORE VÁSÁRLÓI MAGATARTÁS TÍPUSOK ÉS FOGYASZTÓI PREFERENCIÁK STABILITÁSÁNAK VIZSGÁLATA A JOGHURTOK PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

11.30-11.50

DR. FODOR MÓNIKA - DR. SZABAD KATALIN SZILÁGYI TIBOR PÁL MENNYIRE FONTOS AZ EGÉSZSÉG? VÉLEMÉNYEK AZ EGÉSZSÉG VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEIRŐL

11.50-12.10

BRÁVÁCZ IBOLYA KÖRNYEZETTUDATOS ÉLELMISZERVÁSÁRLÁS A FŐVÁROSUNKBAN

12.10-12.30

BALÁZSNÉ DR. LENDVAI MARIETTA A BIZALOM KIÉPÍTÉSÉNEK KULCSPARAMÉTEREI A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNÉL


107


A FOGYASZTÁS RÉGI-ÚJ MINTÁZATAI AVAGY FOGYASZTÁS MAGYARORSZÁGON NEGYEDSZÁZADDAL A RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐEN

DR. KOZÁK ÁKOS PHD Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar – Kereskedelmi és Marketing Tanszék Főiskolai docens [email protected] Az elmúlt közel negyedszázadban sokszor érezhettük úgy, hogy fogyasztásunk folyamatosan táguló keretei egy olyan új perspektívát tárnak elénk, amelyre sokan és sokáig vártunk. Joggal töltött el minket ez az érzés, hiszen a korábbi politikai rendszer bukásának egyik lényeges eleme volt az állandósult hiány-helyzet és az így kielégítetlen állampolgári vágyak és aspirációk. Az emberek nagy része a nyolcvanas évek elején már nem elégedett meg a fennálló rendszer által biztosított lehetőségekkel. Nem (csak) a szimbolikus politikai értékek (pl. szabadság, demokrácia) voltak a változás mozgatórugói, legalább ekkora szerepe volt a materiális világ jobbításának is. A társadalom mélyrétegeiben finom szegmentálódás indult el, a lassan felhalmozódó jövedelmek bizonyos foglalkozási csoportokban azt eredményezték, hogy – miután erre a társadalmi berendezkedés politikai rendszer nem adott teret – a fogyasztásban manifesztálódjanak az egyre nyilvánvalóbb jövedelmi különbségek. Balatoni villák, nyugati autómárkák, elitsportok jelentek meg és váltak egy szűk, de mintaadó réteg életstílusává. A fogyasztás a társadalom finomhálójának erezetét adta és kijelölte az egyének helyét. Miután a korábbi korszakok már-már genetikailag kódolt magatartása, értékei nem tűnnek el egyik napról a másikra, a szocialista rendszert néhány vonatkozásban érdemes egy értelmezési keretbe helyezni a jelenkori fogyasztással. A környezet és a feltételrendszer változni látszik, de a szereplők viselkedése és mentalitása gyakran mutat rokon vonásokat a „szocialisztikus vevő” képével. Előadásom a fogyasztás modernkori értelmezéséről és a gazdaságban illetve társadalomban betöltött szerepének változásáról kíván beszámolni. Kiindulva abból, hogy a jelenkori fogyasztás kereteit még sok tekintetben a késő szocializmus korszaka jelölte ki, elemzésemben nagyban támaszkodom azon historikus adatokra, amelyek a fogyasztás környezetét írják le. A társadalomtudományokban csak az 1970-es 80-as években vált elfogadott diszciplinává a fogyasztás és ennek kutatása, ezáltal az ezt leíró szakirodalom is


108


korlátozott volt, s alapvetően a fejlett nyugati piacokra fókuszált. Az elmúlt közel négy évtized fogyasztási trendjeit a fogyasztás szerkezetén; az életszínvonal-mutatókon, a fogyasztói magatartás-trendeken és értékeken keresztül kívánom bemutatni, ahol az aktuális gazdaságpolitika és a fogyasztás kapcsolatára is külön kitérek. Előadásom és dolgozatom célja az, hogy a fogyasztói társadalom kialakulását és jelenkori állapotát jobban megérthessük, a múltbeli események bemutatásán keresztül.

109



IN-STORE VÁSÁRLÓI MAGATARTÁS TÍPUSOK ÉS FOGYASZTÓI PREFERENCIÁK STABILITÁSÁNAK VIZSGÁLATA A JOGHURTOK PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

DR. HLÉDIK ERIKA Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar – Marketing Intézeti Tanszék Adjunktus [email protected]

DR. LÓGÓ EMMA Budapesti Műszaki Egyetem – Ergonómia és Pszichológia Tanszék Adjunktus [email protected]

Jelen kutatásunkban két megközelítésből vizsgáltuk a joghurtvásárlási szokásokat. Egyrészt vizsgáltuk a joghurtok vásárlására meghatározó terméktulajdonságokkal kapcsolatos preferenciák stabilitását. A kutatási koncepció kiindulópontját a gazdaságpszichológusok preferenciafelfogása szolgáltatta, mely szerint a fogyasztói preferenciák kontextusfüggőek, és gyakran a kérdezés/döntés idejében jönnek létre / konstruálódnak. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy azonos kontextus mentén mely joghurt termékattribútumok/jellemzők mutatkoznak stabilabbaknak, és melyek kevésbé stabilnak. Másrészt mértük a válaszadók motivációit a bolton belüli vásárlói magatartásuk alapján. A mérések során a Limbic Type modellt alkalmaztuk. A modell a Nymphenburg-csoport által kifejlesztett elméleti megközelítés, amely az agykutatás konkrét eredményeit szintetizálta a pszichológia ismeretanyagával, és a fogyasztói magatartás, valamint, a neurokémia és a neurofilozófia elméleteivel. Az általuk Limbic Type® néven publikált modell elkészítéséhez egy körülbelül 20 évvel ezelőtti kutatási projekt adta az indíttatást a müncheni Max Planck Pszichiátriai intézetben. A modell német nyelvterületeken nagy népszerűségnek örvend, mert azzal foglalkozik átfogóan, hogy bemutassa azt, hogy valójában hogyan gondolkodik és cselekszik a vásárló, és egyben az eladói gyakorlatba egyszerűen átültethető ismereteket nyújt. Vizsgálatunk során a modellhez kapcsolódó tipológiát vettük alapul. Primer kutatásunkban egy longitudinális kérdőíves felmérés segítségével mértük fel a joghurt tulajdonsággal kapcsolatos fogyasztói preferenciákat, azok stabilitását és a bolton belüli vásárlási magatartást. A kutatásunk eredményei alapján feltárhatók ezen vásárlói típusokra jellemző sajátos elvárások, igények a joghurt kapcsolatosan, ami segítheti az egyes bolti vásárlói típusok preferenciáinak jobb megismerését és ezen keresztül a rájuk fókuszáló marketing aktivitások pontosabb megválasztását.


110


MENNYIRE FONTOS AZ EGÉSZSÉG? VÉLEMÉNYEK AZ EGÉSZSÉG VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEIRŐL DR. FODOR MÓNIKA Budapesti Gazdasági Főiskola Főiskolai docens [email protected]

MEDVÉNÉ DR. SZABAD KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola Főiskolai tanár [email protected]

SZILÁGYI TIBOR PÁL Szent István Egyetem PhD-hallgató [email protected]

Az egészség szerepének felértékelődését hazai és külföldi trendkutatások egyaránt bizonyítják. Az egészség azonban már nem kezelhető elvont értékként. Számos formában jelenik meg életünk mindennapjaiban, és jelentős hatást gyakorol fogyasztói magatartásunkra, preferencia rendszerünk struktúrájára Kutatási projektünk egyik fő célkitűzése volt, hogy megvizsgáljuk, milyen sajátosságokkal jellemezhető az emberek egészséghez kapcsolódó viszonya, mit tekintenek mérvadónak egészségük megőrzése érdekében és milyen szolgáltatások igénybevételét tartják relevánsnak e kérdéskör tekintetében. Az egészség szerepének megnövekedése új fogyasztói igényeket generált, új fogyasztói csoportok, célszegmensek kialakulásához vezetett. Ezeket a potenciális célpiacokat természetesen a keresleti oldal szereplői folyamatosan próbálják a lehető legnagyobb hatékonysággal elérni, célirányos, jól pozícionált kínálati elemek létrehozásával. Hazánkban is tapasztalható tendencia, hogy egyes célszegmensek körében az egészségtudatos gondolkodásmód és életvitel egyre holisztikusabb értelmezést kap. Egyes fogyasztói csoportok számára életvitel, életfilozófia és gondolkodásmód is egyben az egészséges életvezetés. A kutatási projekt első fázisában hazai szinten végeztünk felmérést, 2013. márciusában, melyet előtesztelt sztenderdizált kérdőíves megkérdezés keretében folytattunk le. A mintavétel során 18. életévét betöltött alanyokat kérdeztünk meg, férfiakat és nőket vegyesen, nem reprezentatív, hólabda mintavételi módszer segítségével. A felmérés végén 953 értékelhető kérdőívet kaptunk. Jelen tanulmány ezen kutatói projektmunka néhány részeredményét mutatja be.


111


KÖRNYEZETTUDATOS ÉLELMISZERVÁSÁRLÁS A FŐVÁROSUNKBAN BRÁVÁCZ IBOLYA Budapesti Gazdasági Főiskola - Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Kar Adjunktus [email protected]

A környezettudatosságot vagy más néven környezeti tudatosságot Maloney és Ward környezetpszichológusok vizsgálták elsőként 1973-ban. Megállapították, hogy az emberek egy része nem közömbös a környezete iránt, aggódik a környezete jövőjéért. Rámutattak azonban arra, hogy ez sajnos nem általános és az emberek többsége, ha egyet is ért a környezet védelmével, magatartásában már egyáltalán nem tekinthető környezettudatosnak. Azóta is sokat kutatott –több szempontból is - és egyre relevánsabb a téma. A környezettudatos élelmiszervásárlással kapcsolatos kutatásom eredményeit szeretném röviden ismertetni a konferencián. Ez a primer, kvantitatív, személyes, kérdőíves megkérdezés 2013. áprilisában zajlott le, amely eredményeként egy 2000 fős budapesti, fogyasztói minta alapján faktormajd klaszteranalízist végeztem. Külön elemeztem az egészségtudatosság és a környezettudatosság változóit. K-közép módszerrel a következő klasztereket tártam fel és a környezettudatos vásárlási szokásaik alapján jellemeztem is őket: Sötét zöld - Erősen környezettudatos, Halvány zöld - Fiatalosan pazarló Gazdaságosan zöld – Takarékosan tudatos Passzívan zöld - Idősen inaktív Potenciálisan zöld - A fejlődő környezettudatos többség Ezt az öt fogyasztói csoportot szeretném tanulmányomban ismertetni.


112


A BIZALOM KIÉPÍTÉSÉNEK KULCSPARAMÉTEREI A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNÉL

BALÁZSNÉ DR. LENDVAI MARIETTA Budapesti Gazdasági Főiskola – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Adjunktus [email protected]

A 2007-2010. évi válság világméretekben egyre bankellenesebb közhangulatot, s mélyülő bizalmatlanságot hozott magával. Napról napra olvashattunk vagy hallhattunk sokkoló híreket a kínálati oldalon a bankok túlzott kockázatvállalásáról, az ingatlanpiaci buborék kipukkadásáról, a folyamatosan növekvő nem fizető hitelek állományáról, az ingatlanok árának értékvesztéséről, a hitelezési feltételek szigorításáról, szűkülő pénzpiaci likviditásról, a bankközi piacon kialakult bizalmi válságról, keresleti oldalon pedig a munkahelyi elbocsátásokról, jövedelmi sokkokról, bajba jutott és fizetési nehézségekkel küszködő adósokról, stb. Több kutatás is igazolta a bizalomvesztést. A pénzügyi szolgáltatók egy újabb, veszélyt rejtő kockázati tényezővel álltak szemben, a reputációs kockázattal. A fogyasztói bizalmi indexek is egyértelműen visszatükrözték az emberek lelkiállapotát, amelyekhez olyan érzelmi dimenziók is társultak, mint a bizonytalanság, a félelem, a szorongás és a csalódás. Célul tűztem ki a bizalom vesztett állapot mögött megbújó tényezők mélyebb megismerését. Primer kutatásommal górcső alá veszem a bizalom összetevőit, valamint az ügyfelek elvárásait a pénzügyi szolgáltatások igénybevételénél. A kérdőíves megkérdezés eredményei alapján megfogalmazott gondolatok, vélemények és bizalmi faktorok alapján klaszterelemzés technikájával szegmenseket alakítok ki. Bemutatom, hogy az egyes csoportok miben különböznek egymástól, s milyen főbb jegyekkel és demográfiai ismérvekkel írhatók le. A vizsgálat tapasztalatai alapján azonosítom mindazokat a területeket, s elvárásokat, amelyek szolgáltatói oldalról mielőbbi terápiát, s orvoslást várnak. Rámutatok, hogy az összeállított „terápiás csomag” elemei elengedhetetlenek a bizalom visszanyerésének útján, hiszen Singlovics Béla gondolatait idézve „egy bank akkor nevezheti banknak magát, ha bizalmat tud kelteni az őt körülvevő társadalmi közeg szereplőiben, a vállalkozásokban, a lakosságban és- nem utolsó sorban- a szabályozó hatóságokban. Ez a bizalom élteti a bankrendszert, teszi lehetővé azt, hogy egy bank saját tőkéjének tíz-, tizenkét-szeresét is kölcsönvegye, ellentétben a vállalkozásokkal, ahol a saját tőkét kétszeresen meghaladó eladósodottság már súlyosnak tűnhet.”


113


UÚ jdonsá gok a mó dszertan oktatá sá ban

Helyszín: E. I. 23. | Szekcióelnök: dr. Molnár Sándor

9.00-9.20

DR. CZISZTER KÁLMÁN SÁNDOR - LŐRINCZ SÁNDOR OPTIMÁLIS GAZDASÁGI DÖNTÉSEK A BA KÉPZÉSEN

9.20-9.40

DR. HORVÁTH GÁBOR ROUGHNESS OF REPRESENTATION FUNCTION OF GENERAL SEQUENCE | ÁLTALÁNOS SOROZAT REPREZENTÁCIÓ – FÜGGVÉNYEK EGYENETLENSÉGE

9.40-10.00

DR. MOLNÁR SÁNDOR DERIVÁLT SZÁMOK ÉS SZÖGEK

10.00-10.20

DR. TÓTH ZOLTÁN NEMLINEÁRIS FÜGGVÉNYEK ILLESZTÉSÉNEK PROBLÉMÁI AZ ADATOK TRANSZFORMÁCIÓJA ESETÉN

10.20-10.40

KOVÁCS ISTVÁN BÉLA A BÁZIS FOGALOM GYENGÍTÉSE

10.40-10.50 10.50-11.10

KÁVÉSZÜNET

LŐRINCZ SÁNDOR – DR. VÉGH ÁGNES DÖNTÉSELEMZÉS AZ MA KÉPZÉSEN

11.10-11.30

VÁRADY FERENC A DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ALAPJAI GRAFIKUS SZÁMOLÓGÉPPEL


114


OPTIMÁLIS GAZDASÁGI DÖNTÉSEK A BA KÉPZÉSEN DR. CZISZTER KÁLMÁN SÁNDOR Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Adjunktus [email protected]

LŐRINCZ SÁNDOR Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Főiskolai docens [email protected]

A BGF KVIK operációkutatás tantárgyában lineáris algebrát, lineáris programozást, és gazdasági alkalmazási algoritmusokat tanítunk. A lineáris algebra szerepe az, hogy matematikai alapot teremtsen a lineáris programozáshoz, a lineáris programozásra pedig szükség van az alkalmazásokban ismertetett algoritmusokban. A feldolgozott gazdasági feladatok mindegyikénél fő célkitűzés leggazdaságosabb, azaz optimális megoldások megtalálása. Másodlagos szempont a diákok szövegértésének fejlesztése, illetve az érdeklődésük felkeltése az aktuális téma iránt. Ennek érdekében már a bevezető fejezetekben is szövegesen megadott feladatotokat modellezünk, az eredményeket értelmezzük, majd a megvalósításuk körülményeit tisztázzuk. Ezáltal tesszük teljessé, érthetőbbé a tanultakat. Harmadlagos célunk a számítógépes szoftverek használatának a bemutatása, szorgalmi feladatban pedig a kiadott feladat számítógépes megoldásának a bonyolultságból adódó szükségszerű feltétele. Az előadásunkban szeretnénk bemutatni a múlt és jelen eredményeit, illetve a jövőbeni terveket a fent említett célkitűzések elérésére.


115


ÁLTALÁNOS SOROZAT REPREZENTÁCIÓFÜGGVÉNYÉNEK EGYENETLENSÉGE

DR. HORVÁTH GÁBOR Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Főiskolai docens [email protected]

Legyen A egy tetszőleges, természetes számokból álló, szigorúan monoton növekedő (végtelen) sorozat tagjainak halmaza. Ha n természetes szám, akkor jelölje r(A,n) azt, hogy hányféleképpen áll elő az n két A-beli elem összegeként úgy, hogy az összeadásnál a két tag sorrendjének felcserélése nem számít újabb előállításnak. Az r(A,n) függvényt az A sorozat additív reprezentáció-függvényének nevezik. Erdős Pál és Turán Pál 1941-ben azt sejtették, hogy ha r(A,n) valahonnantól kezdve legalább 1, akkor r(A,n) nem lehet korlátos. Dirac 1951-ben belátta, hogy r(A,n) nem lehet valamilyen természetes számtól kezdve (vagyis véges sok természetes szám kivételével minden n természetes szám esetén) konstans. 2007 óta például az is ismert, hogy r(A,n) nem lehet valahonnantól kezdve 1 vagy 2. Legyen K egy 2-nél nagyobb, rögzített egész szám. Azt még nem tudjuk, hogy lehet-e r(A,n) valahonnantól kezdve 1 vagy K. Generátorfüggvény segítségével azt fogjuk vizsgálni, hogy ha r(A,n) valahonnantól kezdve 1 vagy K, akkor legalább milyen ,,sűrűn’’ kell előfordulnia K-nak az r(A,n) értékei között.


116


DERIVÁLT SZÁMOK ÉS SZÖGEK

DR. MOLNÁR SÁNDOR Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Főiskolai tanár [email protected] A minden pontban folytonos, de sehol nem differenciálható függvények megjelenése, továbbá Lebesgue és Fubini tételei után nem igazán volt várható, hogy a differenciálszámítás témakörben számottevő eredmények születnek. A függvény grafikonját adott pontban érintő egyenesnek az általánosításaként bevezették a félérintők fogalmát. Ha létezik az adott ponthoz balról konvergáló számsorozat, melyhez tartozó jobboldali különbségi hányadosnak van határértéke, akkor ezt tekintjük az adott ponthoz tartozó jobboldali félérintő meredekségének. A jobboldali félérintők meredekségeinek supremuma és imfimuma az adott pontbeli jobboldali deriváltszámok. A deriváltszámokhoz tartozó félegyenesek szöge, a deriváltszög. A baloldali fogalmak hasonlóan bevezethetők. Előadásunkban sok geometriai előkészítés után ismertetjük Denjou – Young – Sax eredményeit és a derivált számok és szögek alkalmazásait.


117


NEMLINEÁRIS FÜGGVÉNYEK ILLESZTÉSÉNEK PROBLÉMÁI AZ ADATOK TRANSZFORMÁCIÓJA ESETÉN TÓTH ZOLTÁN Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Módszertani Intézeti Tanszék Főiskolai tanár [email protected]

Legyen adva n db (xi,yi) adatpár. Ha ezekre a legkisebb négyzetek elvének megfelelő f függvényt akarjuk illeszteni, akkor az additív hibatagok négyzetösszegét kell minimalizálni a függvényben szereplő paraméterek, mint változók függvényében. Adott paraméterek esetén az εi = yi – f(xi) érték a közelítés additív hibája az eredeti adatok közt. A megoldásra két út kínálkozik. Az egyik a numerikus analízis eszközeivel iterációs módon kezeli a problémát, általában kezdeti értéket adva a paramétereknek. Hátránya, hogy a kezdeti értéktől függően esetleg lokális minimumot határozunk meg illetve a használt erős matematikai apparátus. Ezen hátrányok miatt a kutatók és tankönyvírók is a másik módszer alkalmazását részesítették előnyben, ahol az adatokra és a függvény kapcsolatra megfelelő transzformációt alkalmazva a transzformáció után paramétereinket lineáris összefüggésből kell meghatározni, amelynek normál egyenletrendszere egyszerűen megoldható. Az így kapott lineáris összefüggést az inverz transzformációval alakítjuk vissza a kívánt formára. Jelöljük a transzformációt megvalósító függvényt t-vel, ekkor a transzformált adatokra vonatkozóan kell az additív hibatagok négyzetösszegét minimalizálni a függvényben szereplő paraméterek függvényében. Adott paraméterek esetén a δi = t(yi) – t(f(xi)) érték a transzformáció utáni közelítés additív hibája. Előadásomban be kívánom mutatni, hogy ez a két minimum hely a statisztikában használt függvények és a hozzájuk tartozó transzformációk esetén nem egyezik meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy az adatok és összefüggések transzformációjával nem kaphatjuk meg a legjobban illeszkedő közelítő függvényt.


118


A BÁZIS FOGALOM GYENGÍTÉSE

KOVÁCS ISTVÁN BÉLA Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar – Módszertani Intézeti Tanszék Docens [email protected] Absztrakt: A klasszikus Fourier analízisben a függvényeket trigonometrikus függvények lineáris kombinációinak sorozatával közelítjük és reprezentáljuk. A klasszikus eljárás azonban gyakran lassan konvergál, vagy más okból nem kívánatos. Régóta él az igény, hogy a trigonometrikus rendszert egy – egy gyakorlati feladatra megfelelőbb függvénycsaláddal helyettesítsük. Amint szaporodott a gyakorlatban kipróbált függvényrendszerek családja, fejlődni kezdett az ilyen családok definiáló tulajdonságait leíró elméleti tudományág. Áttekintjük a frémek definícióját, a kapcsolódó fogalmakat, a rájuk vonatkozó alapvető tételeket, majd példát adunk speciális frémeket előállító eljárásra. Végül kitérünk a frémekkel elérhető konvergencia sebességére.

119



DÖNTÉSELEMZÉS AZ MA KÉPZÉSEN LŐRINCZ SÁNDOR Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Főiskolai docens [email protected]

VÉGH ÁGNES Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Egyetemi docens [email protected]

A BGF KVIK alapképzésen folyó operációkutatás tantárgyban oktatunk döntési kritériumokat, játékelméletet. Mindkét témakörben a döntéshozó, illetve a játékos bizonytalansági körülmények között hozott optimális választása a fő kérdés. Ezekben a témakörökben a hallgatók általában készen kapott értékek alapján keresik meg az adott feltételeknek megfelelő, a döntéshozónak legelőnyösebb alternatívát, illetve stratégiát. Az operációkutatás tantárgy órakeretében nincs lehetőség egy-egy témakört részletesebben körüljárni. Itt a fő cél, hogy a hallgatók alapismereteket, illetve szemléletet kapjanak a főbb alkalmazásokkal kapcsolatban. A terhelhető és lelkes hallgatók számára modellező verseny, illetve TDK, vagy szakdolgozatok formájában sikerül kiteljesíteni egy-egy témakört. A mesterképzésen nemrég bevezetett döntéselemzés tárgy egyik deklarált célja az, hogy az alapképzésen a döntéshozatallal kapcsolatos tanultakat kiegészítsük és kiterjesszük a valós életre. Azaz, a hallgatóknak maguknak kell összeszedniük egy valós feladathoz tartozó adatokat, azokat át kell alakítani olyan formába, hogy összehasonlíthatóak legyenek egymással. Ezután jön a kiértékelés, amelyet az alapképzésen tanultak, kiegészítve más kritériumokkal is. A feladat matematikai megoldása után következik a vizsgált feladat megoldhatósága. A mesterképzésen a döntési kritériumokat kiegészíti a döntési fák témaköre, amelyben a probléma elemzése, grafikus ábrázolás, és a Bayes-i modell alapján való kiértékelése tartozik. Ebből a témakörből a hallgatók gyakran szoktak esettanulmányt készíteni, környezetükből vett konkrét esetek modellezésével. Az előadásunkban szeretnénk bemutatni a hallgatóknak az alapképzésből hozott ismereteinek szerves továbbfejlesztését a problémakör teljes bemutatásával, illetve gyakorlatban való alkalmazásával.


120


A DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ALAPJAI GRAFIKUS SZÁMOLÓGÉPPEL

VÁRADY FERENC Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Tanársegéd [email protected] A német közoktatásban – a magyarral ellentétben – megengedett, sőt kötelező a grafikus számológép használata a középiskolai matematikaoktatásban. Ennek természetesen számos előnye és hátránya megmutatkozik. Az előnyök közé sorolható, hogy a tanulók használni tudják az informatika nyújtotta lehetőségeket. Ennek kapcsán a számítógépes ismereteket nemcsak a „hétköznapi”, számukra ismert alkalmazásokon keresztül gyakorolják, tanulnak újat. A matematikafeladatok számítógépes és számológépes feldolgozásához elengedhetetlen, hogy magabiztosan bánjanak a matematikai képletekkel, helyesen alakítsák azokat át, jól értelmezzék a paramétereket, megfelelően helyettesítsenek be a képletekbe, valamint ismerjék a szoftver, számológép azon alapvető funkcióit, amelyek a megoldás során okvetlenül szükségesek. Ezek nem is olyan egyszerűek még a matematikából jobb tanulók számára sem, hiszen a papíron, füzetben végzett műveletek gyakran más írásmódot követelnek, mint a szoftverek, grafikus számológépek. További problémát jelent számukra a funkciók sokasága, hogy ezek közül a megfelelőeket válasszák ki. Ezeket természetesen sokat kell az órán és otthon is gyakorolniuk. Kezdetben az órákon lassan megy a feldolgozás, később, amikor már a többség rutinosan kezeli a számológépet, tapasztalatom szerint szívesen segítenek egymásnak. A grafikus számológép használata során a legnagyobb veszélyt abban látom, hogy a számológép nyújtotta szolgáltatások használata olyan csapdát is rejthet magában, hogy a régen megtanult műveleteket, eljárásokat elfelejtik. Munkámban konkrét példa segítségével próbálok rávilágítani arra, hogy hogyan lehet az oktatásban a számológépet úgy felhasználni, hogy az előnyeit teljesen kihasználhassuk úgy, hogy a benne rejlő csapdákat kikerüljük.


121


Kö zgazdasá gtan

Helyszín: E. I. 25. | Szekcióelnök: dr. Szemlér Tamás

10.50-11.10

ALMÁSI BÁLINT – CSÉFFAI PÉTER MACROECONOMIC GROWTH IN BUSINESS VALUATION MAKROGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS HATÁSA A VÁLLALATI ÉRTÉKBEN

11.10-11.30

DR. HALÁSZ IMRE A DIABETESZ-KEZELÉSEK KÖLTSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREK SZEMÉVEL

11.30-11.50

DR. HABIL. SOLT KATALIN TUDÓSOK ÉS TÖRVÉNYHOZÓK. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS KEZDETEI

11.50-12.10

DR. HILD MÁRTA A FRIEDMAN-I ÖRÖKSÉG ÉS A KÖZGAZDASÁGTAN METODOLÓGIÁJA

13.40-14.00

DR. SZEKERES DIÁNA A MEDIÁCIÓ ALKALMAZÁSA ÉS AMI MÖGÖTTE VAN…

14.00-14.20

DR. TÓTH ZSUZSA A REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK ÉS AZ EU CSATLAKOZÁS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A VISEGRÁDI NÉGY ORSZÁGBAN

14.20-14.40

WEISZ ÁGNES TANULSÁGOK ÉS DILEMMÁK A DIABETES KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS KAPCSÁN


122


MAKROGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS HATÁSA A VÁLLALATI ÉRTÉKBEN - MACROECONOMIC GROWTH IN BUSINESS VALUATION ALMÁSI BÁLINT ZSOLT Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar - Számvitel Intézeti Tanszék Tanársegéd [email protected]

CSÉFFAI PÉTER Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar MsC Hallgató [email protected]

Cikkemben azzal a fontos állítással foglalkozom, melyet nélkülöz sok napjainkban használt túlzottan pénzügyi szemléletű értékelési eljárás: a makrogazdasági feltételrendszer hat a vállalati értékre. Nem csak a diszkontok és a tőkeköltségen keresztül vizsgálandó, hogy milyen hatásrendszer húzódik meg e mögött. Véleményünk szerint a makrogazdasági hatások vizsgálata nem csak a vállalati érték kiszámításának finomítására alkalmas, hanem annak előrejelzésére és hosszú távú vizsgálatára. Még messzebb menően, annak összehasonlító módszerekkel történő előrejelzésére. A vállalatértékelési, értékmérési feladatok csak bizonyos részét adják azok az események, melyek meghatározott, azonnali és visszavonhatatlan tranzakciókkal párosulnak. A többi esetben a vállalati értékmérés bizonytalan adatokkal a bizonytalan jövőben kénytelen dolgozni. A hosszú távú értékmérési folyamatok megoldására a makrogazdasági trendekhez illesztett előrejelzési és vizsgálati módszer adhat megoldást. Jelen cikkben azt vizsgáljuk, hogy a konjunktúra ciklusok milyen hatással vannak a kockázati felárakra, azon keresztül a vállalti értékre. Azt a véleményt is vizsgálva, hogy ha a piac előre árazza a várható eseményeket, akkor előrejelezhetők-e- egymásból a vizsgált adatok, azaz megjósolható-e a kockázati felárak változásából egy konjunktúra-ciklus váltópontja illetve fordítva. Jelen vizsgálat egy tervezett cikksorozat első eleme. Ezen első cikk, két alap adatsorral dolgozik. Az 19602013 évek közötti amerikai GDP mozgása, és az átlagos kockázati kamatprémiumok összefüggését vizsgálja, egyelőre abból a szempontból, hogy a kockázati kamatprémiumok változása a GDP-re illesztve alátámasztja-e a fenti feltételezést. Látható lesz, hogy a kamatprémiumok a konjunktúra-ciklusingadozáshoz képest dupla amplitúdót mutat, azaz a kamatprémiumok a konjunkturális váltópontok előtt csúcsosodnak, így feltételezhető az összefüggés. Ennek ereje és iránya már a cikkben olvasható. Későbbi cikkekben további vizsgálatokat fogunk végezni, melyek alapján ezen kapcsolatok szorosságát szektorálisan, iparági béták segítségével is vizsgálni fogjuk. Végcélként ezen adatokat Európa és kifejezetten Magyarország esetén is vizsgálni szeretnénk.


123


A DIABETESZ-KEZELÉSEK KÖLTSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREK SZEMÉVEL

DR. HALÁSZ IMRE Budapesti Gazdasági Főiskola Főiskolai tanár [email protected]

A Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kara Medic Sphere diabetesz-kutatási programja keretében, orvosokkal készített mélyinterjúk során a kutatócsoport tagjai választ kerestek azokra a kérdésekre, hogy az orvosokban mennyire tudatosulnak a kezelések költségtényezői, vannak-e erre számításaik, továbbá mi a véleményük arról, hogy a betegeknek milyen további kiadásokkal kell számolniuk, annak ellenére, hogy az egészségbiztosítás rendkívül sokat költ a diabeteszes betegekre. A mélyinterjú – a program szakorvosi konzultánsa javaslatára – három szinten készítette el az interjúkat: a szakambulancián, a háziorvosnál és az üzemorvosnál, továbbá megkérdezésre került egy dietetikus és egy gyógyszerész is. A kérdőív struktúrája a gyakorlatban alkalmazott általános, illetve speciális kérdések csoportjával igyekezett megtudni, hogy mennyire figyelnek az orvosok a költségtényezőkre. Az általános kérdőíven a költségekre 11, a hasznokra 2 kérdés kérdezett rá, a terápiára, az ellátórendszerre 8, a javaslatokra 2, (összesen 23). A továbbiakban a háziorvos 11, a szakorvosok 5 kérdést kaptak, .melyek a költségekre és a hasznokra irányultak. A közvetlen költségekre valamennyi megkérdezett közül összesen egy háziorvos készített kalkulációt. A válaszok aztán „megteremtettek” egy „reprezentatív beteget”, és kiemelik, hogy hol kellene (lehetne) pusztán életmód változtatással a betegek költségeit csökkenteni.


124


TUDÓSOK ÉS TÖRVÉNYHOZÓK. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS KEZDETEI DR. HABIL. SOLT KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Főiskolai tanár [email protected]

A költség-haszon elemzés kialakulása a 19. századra nyúlik vissza, amikor tömegesen végeztek állami beruházásokat (út-, vasút-, csatorna-építéseket), amelyeknél nem lehetett a bevételekkel közvetlenül kifejezni a beruházás eredményességét, ezért más módon kellett az egyes beruházási alternatívákat rangsorolni. A közvetlen gyakorlati igényt a korabeli hivatalnokok és mérnökök a közgazdaságtudomány egyes eredményeinek felhasználásával igyekeztek kielégíteni. Az előadás a történeti gyökerek bemutatásával megvilágítja a költség-haszon elemzés alkalmazási lehetőségeit, kapcsolatát a közgazdaságtudomány eredményeivel. A korabeli rendelkezések és tudományos írások, valamint az elmélettörténeti források elemzése alapján a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására láthatunk követendő példákat. Az előadás bemutatja az első franciaországi próbálkozásokat, majd nyomon követi a költség-haszon elemzés elterjedését, intézményesülését a kezdetektől a 20. század közepéig az Egyesült Államokban. A közgazdaságtudomány történetéből jól ismert szereplők illetve elvek olyan megközelítését láthatjuk, amelyet az elmélettörténet írás elhanyagol. Különösen izgalmas Jules Dupuit tanulmányainak a téma szempontjából való megközelítése, a klasszikus tudós gyakorlati tevékenységének bemutatása. A jóléti közgazdaságtanban jól ismert Kaldor-Hicks kritérium is új megvilágításba kerül a korabeli alkalmazások megismerése után. A történeti megközelítés segít abban, hogy a napjainkban alkalmazott módszereket a korabeli tapasztalatok felhasználásával finomíthassuk. Általános tanulságul szolgál arra, hogy a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása annál hatékonyabb, minél szorosabb kapcsolat van a tudósok és a felhasználók, jelen esetben a törvényhozók között.


125


A FRIEDMAN-I ÖRÖKSÉG ÉS A KÖZGAZDASÁGTAN METODOLÓGIÁJA

DR. HILD MÁRTA CSC Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály Egyetemi docens [email protected]

Milton Friedman A pozitív közgazdaságtan módszertana című, 1953-as tanulmánya a 20. század legtöbbet idézett, leghatásosabb és legvitatottabb közgazdasági metodológiai műve. A közgazdasági metodológia e „klasszikus” művét eszmetörténeti összefüggésekben kívánjuk tárgyalni. Először arra keresünk választ, hogy miért tekinthető kulcsfontosságúnak e tanulmány a monetarizmus vezéralakja, az 1976-ban Nobel-díjjal kitűntetett szerző egész életműve szempontjából. Ennek keretében bemutatjuk a mű megszületésének előzményeit, áttekintjük a korabeli módszertani kihívásokra adott legfontosabb Friedman-i válaszokat, majd szembesítjük ezeket a későbbi években megjelenő művek témába vágó állásfoglalásaival. Második témakörünk a tanulmány által generált hatalmas vita különböző vonulatainak áttekintése. Már a kezdetektől jellemző, hogy a tudományfilozófiai kontextusokat előtérbe állító kritikusok a vita során átlépik a közgazdaságtan határait. Az egyre terebélyesebbé váló Friedman-vita ennek következtében szorosan összekapcsolódik a tudományfilozófián belül folytatott korabeli vitákkal is. Éppen ekkor indult erőteljes támadás az évszázadokig bevett normaként elfogadott pozitivista felfogás ellen, amelynek normáit a neoklasszikus közgazdaságtan képviselői, Friedmannal együtt viszont mindig is készek voltak elfogadni Mindez egyúttal azt is eredményezte, hogy a Friedman-vita ahhoz is hatékonyan hozzájárult, hogy lényegesen átalakuljon, sőt önálló aldiszciplínává válhasson a közgazdaságtan metodológiája. Befejezésképpen a 21. századi reflexiókra összpontosítunk, bemutatjuk, hogy több mint 50 év múltán milyen értékelések születtek e tanulmány eszmetörténeti és metodológiai jelentőségéről, továbbá arról, hogy napjainkban milyen perspektívákat nyújthat a közgazdasági metodológia új összefüggéseinek feltárásában.


126


MEDIÁCIÓ ALKALMAZÁSA ÉS AMI MÖGÖTTE VAN… A JOG ÉS A MANAGEMENT KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI

DR. SZEKERES DIÁNA PHD. Budapesti Gazdasági Főiskola – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Adjunktus [email protected] [email protected]

A mediáció a latin mediare szóból ered, ami annyit jelent: egyeztetni, közvetíteni, közben járni. A mediációt nagyon gyakran másképp értelmezik, mint amit valójában takar. A köztudatban ugyanis az a tévhit terjedt el, hogy a kompromisszumkeresés és kifinomult tárgyalás jellemzi. Hazánkban a mediáció még úgymond gyerekcipőben jár. Mediáció esetén nem a kompromisszumkeresés a cél, és nem feltétlenül kifinomult módszerekkel, hanem a konfliktuskezelés, vagy konfliktusok semlegesítése. Ezeket bármi kiválthatja; akár az eltérő preferenciarendszerek, eltérő szükségletek, környezeti hatások. A konfliktust negatívan közelíti meg, és rossz folyamatokra enged következtetni, azonban a modern felfogás értelmében például megelőzheti az elkényelmesedést és ez fokozottan igaz lehet az üzleti élet vetületében. Amennyiben megfigyelünk egy vitát, láthatjuk, hogy különálló részekre tagolódik: első fázisa az észlelés, ezt követi a reagálás és sor kerül az észlelt esemény értelmezésére. A harmadik fázisban történik álláspontfoglalás, vagy más szóval polarizáció. Hétköznapi értelemben véve ez az a pont, amit vitának hívunk. A végső fázis pedig egy úgymond kimerülési szakasz, tehát a kommunikáció már megszűnt a felek között, akár el is távolodhattak egymástól. Azon túl, hogy elsősorban a szemben állók megpróbálják elkerülni a konfliktust, szóba jöhet, hogy egymás közt megbeszélik azt. Ebben az esetben mindegyik oldal szabadon dönthet. Más alternatíva a bírósági per, ahol harmadik személyt vonnak be az ügybe a döntés érdekében, de ezzel az önálló döntés lehetősége meg is szűnik. És jellemzően cégek előtérbe helyezik a választott-bírósági eljárás alkalmazását, hiszen érdekeik védelmét előtérbe helyezve arculatukon nem kívánják, hogy csorba essen. Maga a közvetítés, mint módszer is bevon ugyan egy független, harmadik személyt a vita megoldásába, de úgy, hogy a felek önálló döntését semmi esetre se korlátozza. A mediációs tevékenység során egyik fél sem kerül háttérbe, vagy előtérbe, inkább az álláspontok közelítése a cél. Ehhez egy mediátornak szükséges az empátia, az empatikus kommunikáció, hogy az ügyfelei helyzetébe képes legyen beleélni magát, valamint olyan, az egyezkedést segítő módszerek használata, mint a nyitott kérdések. A mediátor maga független közvetítő szerepkört lát el. Felmerül azonban a kérdés, akkor hol helyezkedik el


127


ez a fajta konfliktus-megoldási, azaz feloldási mód a gazdasági életben, kapcsolódhat-e a coachinghoz? Ténylegesen független tud-e maradni a mediátor, és vajon, hogyan képes együttműködésre ösztönözni a feleket, hogy olyan kölcsönösen előnyös megoldásra jussanak, ami végül lezárja, megoldja, feloldja a kialakult konfliktust? Gazdasági vetületben a jog útvesztőin át tanulmányomban és előadásomban a fenti kérdések megválaszolására törekszem.

128



A REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK ÉS AZ EU CSATLAKOZÁS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A VISEGRÁDI NÉGY ORSZÁGBAN

DR. TÓTH ZSUZSANNA Budapesti Gazdasági Főiskola – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Egyetemi adjunktus [email protected]

2004-ben az Európai Unió bővítése során tíz, majd az azóta eltelt időszakban további három ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Az EU regionális politikájának egyik fő rendeltetése a területi egyenlőtlenségek csökkentése, így az új tagállamok szándéka az integrációban való részvétellel a felzárkózás, a fejlettségbeli lemaradás mérséklése is. Előadásom célja annak elemzése, hogy az EU csatlakozás és az így megnyíló pályázati és támogatási lehetőségek csökkentették-e az egyes földrajzi régiók közötti gazdasági eltéréseket. Az elemzésbe négy országot – hazánkat, a Cseh Köztársaságot, a Szlovák Köztársaságot és Lengyelországot – vontam be. E vizsgálatok szükségességét az indokolja, hogy a 2004-ben, és a később csatlakozott országok konvergencia-folyamatának elemzése során nem elegendő csupán azt nézni, hogy a vizsgált országok képesek-e az EU tagállamok gazdasági teljesítményéhez közeledni, hanem az is fontos, hogy az egyes államokon belül létezik-e konvergencia, az adott gazdaság közeledik-e egy egyensúlyi állapothoz. A dolgozatban a visegrádi négyek országon belüli felzárkózási folyamatát a Solow-féle növekedési modellre építő, abszolút béta és szigma konvergencia mérőszámainak segítségével fogom vizsgálni. Az elemzéshez a reálkonvergencia két makrogazdasági mutatószámának időbeni alakulását alkalmazom: bemutatom, hogy az egy főre jutó, vásárlóerő paritáson számított GDP és a munkanélküliségi ráta esetében a 2000 és 2012 között eltelt időszakban kimutatható-e az egyes régiók közötti gazdasági különbség csökkenése. A számítások eredményeinek értelmezése során arra a kérdésre keresem a választ, hogy a négy ország felzárkózási folyamata mely területi egyenlőtlenségekre vonatkozó modellnek felel meg; a Williamsonféle „két szakaszos” felzárkózási folyamatnak, vagy inkább a Ritz és Myrdal-féle centrumperiféria viszony állandósulásának vagyunk szemtanúi a vizsgált négy tagállamban.


129


TANULSÁGOK ÉS DILEMMÁK A DIABETES KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS KAPCSÁN DR. WEISZ ÁGNES Budapesti Gazdasági Főiskola – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Adjunktus [email protected]

A diabetes mellitus a XX. század végére világméretekben népbetegséggé vált, a XXI. században már társadalmi és gazdasági szinten is komoly kihívást jelent az alapbetegség és különösen a késői szövődmények rendkívül költséges kezelése, a betegek gondozása. Fenyegető veszély a cukorbetegség egyre fiatalabb korban várható kialakulása, ami nemcsak a szövődmények korai megjelenésével, hanem a betegek várható élettartamának jelentős lerövidülésével is jár. A korszerű, élethosszig tartó kezelés költséges, a szűkös állami források mellett csak korlátozottan hozzáférhető. Magyarországon a nemzetközi diabetes szervezetek ajánlásait is figyelembe véve kialakított protokoll alapján elméletileg jól működik a háziorvosi, szakorvosi ellátás, a dietetikusi szaktanácsadás és kidolgozott program segíti a gyógyszerész közreműködését is. A finanszírozási protokoll a források szűkössége figyelembe vételével feltételekhez köti a modern terápiák alkalmazását. A diabetes gondozásban a drágább, de korszerűbb, hatékonyabb gyógyszerek alkalmazása várhatóan a később kialakuló szövődmények kezelési költségének csökkenésével, jobb életkilátásokkal, produktívabb, aktívabb munkavégzéssel járhat együtt. A betegség költségeinek és a kezelés hasznosságának, eredményességének vizsgálatához kérdőíves megkérdezést végeztünk, illetve orvos-interjúkat készítettünk. A betegköltségek struktúrája, összetétele, a gondozás problémái, az orvos-beteg kapcsolat neuralgikus pontjai jól felismerhetők a kapott válaszok értékelése során. Fontos kérdés az is, hogy a betegek mennyire vannak tisztában munkateljesítményük változásával. Fontosnak tartom annak vizsgálatát is, hogy mennyiben ismerhetők fel a korábbi országos programok – Gyógyszerészi diabetes prevenció, Nemzeti Diabetesprogram - , illetve a társadalmi szervezetek tevékenységének hatásai a cukorbetegek életmód-terápiájának eredményességében.


130


Gazdaságinfomatika

Lost in Services

Helyszín: E. I. 17. | SZEKCIÓELNÖK: Dr. GUBÁN ÁKOS

9.00-9.05

DR. GUBÁN ÁKOS SZEKCIÓKÖSZÖNTŐ

9.05-9.25

DR. HEIDRICH BALÁZS SZOLGÁLTATÁSI MODELLEK – SZOLGÁLTATÓSODÁSI FOLYAMAT MEGJELENÉSE A GAZDASÁGBAN

9.25-9.45

DR. BÁNYAI TAMÁS HARMONY SEARCH ALGORITMUS ALKALMAZÁSA BOM MAKE-ORBUY SZEMPONTÚ OPTIMALIZÁLÁSÁHOZ

9.45-10.05

DR. GUBÁN ÁKOS PERCEPCIÓ VEZÉRELT SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMATOK ELMÉLETE

10.05-10.25

DR. HUA NAM SON AN AUTOMATA-THEORETIC APPROACH FOR FLUID FLOWS STUDY

10.25-10.45

DR. GUBÁN MIKLÓS A FLUIDUMÁRAMLÁS RENDSZERÉNEK MATEMATIKAI MODELLJE

10.45-11.05

DR. KÁSA RICHÁRD - RÉTHI GÁBOR - TAKÁCS MÁRK SZOLGÁLTATÁSMINŐSÉG VEVŐI MEGÍTÉLÉSE ÉS A PERCEPCIÓ VEZÉRELT SZOLGÁLTATÁSOK

11.05-11.25

KÁVÉSZÜNET

11.25-11.45

DR. OROSZ ÁRPÁD FORESEEABLE CRISES

11.45-12.05

DR. KÁSA RICHÁRD TEMPORAL EVOLUTION OF BPA METHODS - A LITERATURE REVIEW

12.05-12.25

SÁNDOR ÁGNES - DR. GUBÁN ÁKOS FLUID FLOW IN PRACTICE


131


Gazdaságinfomatika

Lost in Services

Helyszín: E. I. 17. | SZEKCIÓELNÖK: Dr. GUBÁN ÁKOS

12.25-12.45

DR. KÁSA RICHÁRD - RÉTHI GÁBOR - DR. MOLNÁR LÁSZLÓ PÉNZINTÉZETI FOLYAMATOK FOGYASZTÓI PERCEPCIÓI EMPIRIKUS KUTATÁSI EREDMÉNYEK

12.45-13.40

MEZEI ZOLTÁN - DR. GUBÁN ÁKOS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TITKÁRSÁG GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATAI

13.40-14.00

DR. SIPOS MARIANNA HÉTKÖZNAPI INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

14.00-14.20

KERESZTES ÉVA RÉKA A GAZDASÁGINFORMATIKUS KÉPZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON

14.20-15.20

KEREKASZTAL FÓRUM

15.20-15.40

KÁVÉSZÜNET

15.40-16.20

KEREKASZTAL FÓRUM


132


SZOLGÁLTATÁSI MODELLEK- SZOLGÁLTATÓSODÁSI FOLYAMAT MEGJELENÉSE A GAZDASÁGBAN Dr. habil. Heidrich Balázs, Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénügyi és Számviteli Kar Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézet Intézetvezető, egyetemi docens [email protected]

A szolgáltatások működési elveit és modellszerű koncepcióit, évtizedekig a termelési modellek mintájára, illetve azoktól történő eltérés mentén definiálták a szolgáltatás menedzsment szakirodalmában. A tudományos paradigmák fejlődése azonban arra a pontra jutott, amikor ez a megközelítés teljesen megfordult, új szintre érkezett.A termelő vállalatok jelentős része bevételeinek nagy többségét (kiegészítő) szolgáltatási folyamatai révén realizálja. Ez működési folyamatait és modelljét is nagy mértékben befolyásolja. Jelen tanulmány a hagyományos szolgáltatási modelleken keresztül, kritikai visszatekintést ad a szolgáltatási logika megjelenéséről a termelési folyamatokban ( Service Dominant Logic-Lusch et. al, 2007), a termelési, méretgazdaságossági futószalag elvek ( McDonaldizáció- Ritzer, 1998) szolgáltató szektorbeli megjelenésén keresztül a szolgáltatási elvek termelési folyamatokba integrálódásáig (Servitization- Schmenner, 2009).


133


HARMONY SEARCH ALGORITMUS ALKALMAZÁSA BOM MAKE-OR-BUY SZEMPONTÚ OPTIMALIZÁLÁSÁHOZ

DR. BÁNYAI TAMÁS Miskolci Egyetem – Logisztikai Intézet Egyetemi docens [email protected]

Az elmúlt évszázadban a termelői piac helyét átvette a szolgáltatói piac, melynek következményei a termelési szektorban főként a mechatronikai összeszerelő iparban és a járműiparban éreztetik hatásukat. Az egyre szélesebb spektrumú vásárlói igények kielégítése céljából egyre komplexebb termékstruktúrák alakultak ki, melyek előállítása komplex ellátási láncokat eredményezett. Ezen ellátási láncok egyik régi, de még napjainkban is aktuális feladata a make-or-buy kérdés megválaszolása, mely a termelési mélység csökkenésével egyre összetettebb beszállítói háttér kialakítását igényli. Ezen tervezés egyik alapvető lépése annak eldöntése, hogy a szerelési családfa mely elemei kerüljenek beszerzésre és mely elemek gyártását végzi el a termelő vállalat maga. Kisméretű szerelési családfák esetében ezen feladat egyszerű matematikai eszközökkel megoldható, azonban nagyszámú, nagyméretű BOM esetében sok célfüggvény egyidejű figyelembevétele az optimális make-or-buy döntés meghozatalához heurisztikus algoritmus alkalmazásával célszerű. A make-or-buy szempontú BOM optimalizálás eszközéül egy a jazz-zenekarok improvizációs technikáját modellező harmony search algoritmus került kiválasztásra és alkalmazásra. A gyakorlati probléma és a modellezés közötti kapcsolatot a különböző hangszerek különböző hangmagasságú hangjaiból összeálló esztétikai minőség és a műszaki problémát leíró célfüggvény és változóhalmaz adja meg. Az elkészített algoritmus alkalmazását megelőzte számos tesztfuttatás, melyek során a hátizsák probléma, az utazó ügynök probléma és számos metaheurisztikus tesztfüggvény esetében került vizsgálatra az algoritmus jósága. Jelen kutatómunka a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0002 számú „Járműipari felsőoktatási és kutatási együttműködés" című projekt keretében a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területén működő Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ keretei között.


134


PERCEPCIÓ VEZÉRELT SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMATOK ELMÉLETE

DR. GUBÁN ÁKOS Budapesti Gazdasági Főiskola Tanszékvezető, főiskolai tanár [email protected]

A gazdasági szervezetek termelési, szolgáltatási fő és alfolyamatai egy egységes rendszert alkotnak és ezek működési zavarai csak a bonyolult rendszer feltárásával valósítható meg. Sok esetben egy rendszer működése azért nem megfelelő, mert a folyamatok nem a folyamatokban áramló alkatrészek, félkésztermékek, termékek, bizonylatok, stb. áramlását tükrözi. A vizsgálatokat a feltárt folyamatok általános jellemzőinek meghatározásával kezdjük, majd erre építjük fel a objektum áramlások fogalmait és tulajdonságait. A cikkben a folyamatok racionalizálását megcélzó szimulációs rendszerhez matematikai modellezési eszközök segítségével adjuk meg a konceptualizálást. A későbbi modellezéshez szükséges alapfogalmak, tulajdonságok és elsődleges következmények meghatározásra kerülnek, melyek a korábbi kutatások eredményeként tisztultak le. Ezek a pontos fogalmak fogják a későbbi kutatáshoz a kiindulást biztosítani. Meghatározásra kerül egy egységes jellemzőkkel rendelkező áramlási elem a fluidum, a kapcsolódó áramlási jellemzőkkel egyetemben. Ismertetésre kerül a belső és külső felhasználók percepciónak szerepe egy megfelelő bizonytalansági mérték kialakításában. Bemutatásra kerül a folyamatok modellezéséhez nélkülözhetetlen egységes módszer a logisztizálás. A folyamatrendszerek belső bizonytalanságának mérésére szolgáló entrópia fogalmát is kialakítjuk. A kutatás az EMMI-26130-2/2013/TUDPOL támogatásból valósul meg.


135


AN AUTOMATA-THEORETIC APPROACH FOR FLUID FLOWS STUDY DR. HUA NAM SON Budapesti Gazdasági Főiskola Főiskolai docens [email protected]

In the paper we introduce a method to construct a Mealy automata network. A network of Mealy automata is defined by the set of component automata, by their connections and by the interactions between them. The networks of Mealy automata therefore can be studied on different levels: on the single automaton level or on the network level. Several problems of the automata theory can be considered for the networks, The networks defined here are evidently an appropriate model for the fluid flow researches. The fluid flows are characterized properly by the connections and by the interactions of the automata, where each automaton serves as an information processing node in the network. Some problems of the fluid flow management can be studied in this model and the automata- theoretic results are interesting and may be new aspect for the fluid flow management research.


136


A FLUIDUMÁRAMLÁS RENDSZERÉNEK MATEMATIKAI MODELLJE DR. GUBÁN MIKLÓS PHD Budapesti Gazdasági Főiskola – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Főiskolai tanár [email protected]

A kutatás korábbi fázisaiban megadott fogalmak, definíciók és összefüggések alapján a fluidumáramlás rendszerére szükséges egy matematikai modell felépítése. A modell szolgáltatja majd a későbbi szimulációs eszközhöz az elméleti alapokat és a modell alapján készíthető el a szükséges számítástechnikai modell. Bemutatásra kerül az áramlás alapfogalmaihoz, definícióihoz kapcsolódó matematikai modell. Meghatározzuk a rendszer állandó adatait, változó adatait és a köztük lévő összefüggéseket. A modellezés során szem előtt kell tartanunk, hogy a percepció-vezérelt folyamatokat úgy képezzük le a modell szintre, hogy a rendszeren belül végbemenő változások úgy tükröződjenek le a való világra mintha az valójában a valós világban zajlottak volna le. Természetesen egy általános modellt hozunk létre, mely a fenti folyamatok mindegyikére alkalmazható lesz, ezért bizonyos mélységnél tovább nem érdemes a modellt részletezni, hiszen a lényeg veszhet el. A rendszerben szereplő mennyiségek valószínűségi változók várható értékét jelenti. Ennek megfelelően minden mennyiséghez tartozik egy valószínűségi eloszlás. Ennek meghatározása empirikus vizsgálatokat igényel és rendszerenként minden rendszerelemnél eltérő lehet. A vizsgálat során magát a rendszert, azaz a csomópontokat a hozzákapcsolódó tranzakciókkal, adatokkal és a csomópontok közötti lehetséges fluidumáramokat adottnak tételezzük fel. A modellhez kapcsolódó cél, hogy olyan módszert dolgozzunk ki, mely biztosítja, hogy az INPUTokon bejövő fluidumok eljussanak az OUTPUTokkhoz az elvárt mennyiségben és minőségben, valamint megfelelő időben. Mindezt optimálisan kell végrehajtani. Az elvárt optimumot a célfüggvény segítségével fogjuk elérni. A kutatás az EMMI-26130-2/2013/TUDPOL támogatásból valósul meg.


137


SZOLGÁLTATÁSMINŐSÉG VEVŐI MEGÍTÉLÉSE ÉS A PERCEPCIÓ VEZÉRELT SZOLGÁLTATÁSOK RÉTHI GÁBOR Miskolci Egyetem – Gazdálkodástudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Tanársegéd

[email protected]

DR. KÁSA RICHÁRD Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Kutatóközpont Tudományos munkatárs

TAKÁCS MÁRK Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar

[email protected]

Az elmúlt közel 50 évben a szolgáltató vállalatok alapvetően egy ipari modellt követtek a siker elérése érdekében, ami a hagyományos tömegtermelési elveken alapszik. Gyakran azonban a szolgáltatásminőség jelenti az üzleti siker és bukás közti különbséget. De mik okozhatnak problémát? Rengeteg „lehetőség” van arra, hogy elrontsuk a szolgáltatásunkat a vevővel, fogyasztóval, vendéggel történő interakció – mindkét fél tapasztalata, egymás cselekedeteire, attitűdjére, kompetenciájára, közérzetére, öltözködésére, nyelvezetére, stb. adott válaszai – során. A cikk keretein belül a Berry, Parasuraman és Zeithaml (1985) által kidolgozott GAPmodell továbbfejlesztett változatából kiindulva, a vevői percepciók alapján visszafejtve vizsgáljuk a szolgáltatások sikerességét, a szolgáltatásminőség megfelelő szintű elérését. A fogyasztó érzékelése szubjektívvá teszi a szolgáltatás megítélését, hiszen az ő értékrendszere, értékítélete alapján fog véleményt alkotni a szolgáltatás minőségéről. A különböző szolgáltatásminőség modellek alapján is az állapítható meg, hogy a szolgáltatásminőség mérése, megítélése nagyban függ a szolgáltatási csomagtól, a helyzettől, az időtől, és egyéb faktoroktól is. Mi a fogyasztó szempontjából vizsgáljuk a szolgáltatásminőség megítélését, és hasonlítjuk össze a modelleket. A kutatás az EMMI-26130-2/2013/TUDPOL támogatásból valósul meg.


138


FORESEEABLE CRISES

DR. OROSZ ÁRPÁD Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Főikolai docens [email protected] In the present study devoted to preventive crisis management a concept is formulated which could forecast potential crisis situations using modern IT tools. However, mutual trust of partcipants of business life within and beyond the same organisation is another indispensable component. It is important to properly foretell the propability of a difficulty in the future which should be avoided. The idea is that we should develop a special set of online services, a peculiar type of decision support system recording all crisis situations occurring in the past. The data should be available to managers of firms from all over the world. The data obtained this way would steadily get extended and multiply over time as newer and newer data connected to corporate decisions would be put in. The software arranges potential risks in a typicality scale, so when managers ask a question about a business decision the most prototypical risks are shown first. The analysis of data is unimaginable without sets of rules, so the software package can also be considered an expert system. The system forecasting consequences should use and show concrete numerical data rather than simply general types of events, e.g. when a business faces the dilemma of whether or not applying for a bank loan, the act of applying for a loan shows no concrete risks without typing in the specific numerical data, i.e. the size of the loan, its duration, the interest and other data from the financial statements of the company. The operation of the system requires mutual trust of participants and also a great deal of humility. It is not easy to make failure stories visible for managers all over the world. But if we would like to benefit from (being able to avoid) others’ mistakes we cannot refrain from sharing our own faults with others. The system can reduce uncertainty. However, as our human experience gained so far is limited, it records only a limited number of possible outcomes. This is why it is extremely important to expand the system from time to time. Another dilemma to decide is what the management of a company should do with the figures obtained from the software. What is the limit above which the management should consider the risk too high to carry out the plan or operation? Another issue to consider is who should have access to the system at a company. A possible answer is that lower level managers could only access the database whereas top managers could be empowered to key in data and use the results obtained.


139


TEMPORAL EVOLUTION OF BPA METHODS - A LITERATURE REVIEW DR. KÁSA RICHÁRD Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar – Kutatóközpont Tudományos munkatárs [email protected]

The topic of business process improvement or reengineering has a long history in business literature both on the academic side and among managers, there is a lot of confusion and debate on this topic and it has not lost its popularity. The concept of reorganizing dysfunctional business processes still exists even in the twenty-first century – usually with new and more sophisticated tools and methodologies, but based on old principals. The narrowing markets, increasing competition and the recent economic crisis all stimulate companies towards continuous rationalization, cost reduction and increased efficiency to gain some kind of comparative advantage which creates a basis for the development of methodologies for process improvement. In this paper we would like to collect and systemize these process improvement tools and methods from a historical as well as from a functional point of view, researching the most important and influential academic journals. We also examine some major trends associated with this evolution process, which divert developers of these tools towards a combination of both specialization and generalization. As the production-focused approach of process improvement is inherently becoming attractive for service organizations, we also examine the service orientation of these methods and tools. Index Terms—improvement, process, reengineering, services. A kutatás az EMMI-26130-2/2013/TUDPOL támogatásból valósul meg.

Manuscript received January 28, 2013, revised March 28, 2013.


140


FLUID FLOW IN PRACTICE SÁNDOR ÁGNES Budapest Business School Collage Of Finance and Accountancy Student researcher [email protected]

DR. GUBÁN ÁKOS Budapest Business School Collage Of Finance and Accountancy Head Of Department Of Business Informatics [email protected]

During the research I examine the possibility and conditions of the service processes logistifications. Therefore I compared the different service flow processes by an empirical analysis process. The first step was to find when equivalent two sequences. There are different fluids in the flows and flow on slightly different node aggregation. In consequence the base question of the research is which processes are equal. Examination of the processes was analysed by the following aspects. If two processes go on the equivalent points, they could be same? Is order of points important? How many similar points should the process go on proportionally? How significant the flow of the fluid in the process? Thereafter specific service flow processes were analysed, where I examined whether exists primary fluid in the different processes. How transform the fluid on the different node. Is it essential to what medium flow the fluid? After the analyses, the following conclusions were made: T1: The service processes could be logistification. T2: In each case could be find primary fluid in service process. Due to the examination concluded that every service process could be logistification. A kutatás az EMMI-26130-2/2013/TUDPOL támogatásból valósul meg.


141


PÉNZINTÉZETI FOLYAMATOK FOGYASZTÓI PERCEPCIÓI - EMPIRIKUS KUTATÁSI EREDMÉNYEK DR. MOLNÁR LÁSZLÓ Miskolci Egyetem – Gazdálkodástudományi Kar – Marketing Intézet Adjunktus [email protected]

DR. KÁSA RICHÁRD Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar – Kutatóközpont Tudományos munkatárs [email protected]

RÉTHI GÁBOR Miskolci Egyetem – Gazdálkodástudományi Kar – Vezetéstudományi Intézet Tanársegéd [email protected] Napjaink pénzügyi közvetítő szolgáltatóinál alaptétel a fogyasztói szükségletek, igények és elvárások kielégítése, valamint ezeknek a céloknak alárendelt folyamatfejlesztés. Kérdés, hogyan észlelik a fogyasztók a pénzintézeti folyamatokat, milyen attitűdök alakulnak ki bennük? A vizsgálatunk első fázisában egyrészt fókuszcsoportos interjúkat készítettünk a fogyasztók körében, másrészt egyéni mélyinterjúkat folytattunk kereskedelmi bankok szakértőivel. Mindkét oldal meghallgatása megerősítette azt a feltételezésünket, miszerint az emberi tényező az egyik legfontosabb befolyásoló tényezője fogyasztói percepciónak, amely fejlesztése és „kikapcsolása” (informatikai technológiák fejlesztése) egyaránt járható út lehet a jövő pénzintézetei számára. A kutatás során gyakorlati vizsgálati eredményeket biztosunk a percepcionális entrópiák csökkentéséhez, és ezáltal a pénzintézeti folyamatok racionalizálást szolgáló módszerekhez. A kutatás az EMMI-26130-2/2013/TUDPOL támogatásból valósul meg.


142


MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TITKÁRSÁG GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATAI MEZEI ZOLTÁN O.K. Marketing+Consultants Kft. Ügyvezető [email protected]

DR. GUBÁN ÁKOS Budapesti Gazdasági Főiskola Tanszékvezető, főiskolai tanár [email protected]

A BGF EMMI-2630-2/2013/TUDPOL kutatás a „Szolgáltatási folyamatok javítása” c. projekt keretében eddig a szolgáltatási folyamatokra a műszaki-matematikai modellek megalkotását kezdte el a kutatócsoport. A fő szemlélet az volt, hogy nem a folyamatok elemeit vizsgálták, hanem a meghatározott teljes rendszer folyamatainak egymással való kapcsolatára koncentráltak, és a rendszerben áramló elemeket vizsgálták. Ennek kezelésére bevezetésre került a fluidum fogalma, azaz egy a folyamatban áramló általánosított anyag, információ, bizonylat stb. gyűjtő elnevezése. Ezek legfontosabb tulajdonsága, hogy dinamikus és áramlik. A Magyar Tudományos Akadémia Titkárság gazdálkodási folyamatainak bemutatásával betekintést nyerhetünk a magyar közpénzügyi szektor gazdálkodási folyamataiba. Az intézmény speciális helyzetéből adódóan a közpénzügyi szektor szinte teljes gazdálkodási elméleti folyamattérképe felrajzolható. A tanulmány célja a kapcsolódó részfolyamatok és fluidumok azonosítása, amelyek áramlását és transzformációit is vizsgáljuk. Ez egy többlépcsős eljárás, amelynek eredményeként kialakítunk egy módszertant a költségvetési intézmények folyamatainak rendszerszintű vizsgálatára. Az eljárási szinteken matematikai modellezési eljárások, folyamat-feltérképezések, felhasználók kijelölése és tulajdonságainak meghatározása történik, valamint percepcióikat statisztikai módszerek segítségével (fókuszcsoportos vizsgálatra építve) végezzük el. Eredményeként az erősen szabályozott közpénzügyi folyamatok javítására is lehetőség nyílik.


143


HÉTKÖZNAPI INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK DR. SIPOS MARIANNA Budapesti Gazdasági Főiskola Főiskolai tanár [email protected]

Nincs olyan területe a gazdaságnak, mely ne használna szoftvereket a munkafolyamatok támogatásához, a döntés-előkészítéshez, a dokumentáláshoz vagy akár csak a kommunikációhoz. De ha a személyes életünk környezetére gondolunk, ott is léptennyomon szoftverekkel találkozunk. A televízió, a mobiltelefon, a lakásriasztó, a mosógép vezérlése, a digitális sütő, a programozható fűtésszabályozás mind folyamatos szoftverfejlesztéseket tartalmaz. Szinte minden autóban van már számítógépes vezérlés és napjaink egyik óriási változásokkal kecsegtető fejlesztése az okos autó, mely nem csak parkolni tud helyettünk, de egy hosszabb úton automatikusan csatlakozni tud az előttünk haladókhoz megkímélve bennünket az unalmas vezetéstől. Megvásárolhatók az okos karórák pionírjai is. A fejlődés iránya az eszközök integrációja és a kommunikáció az egyes eszközök között. Vegyük például az okos telefonokat. Az első irány a minél kisebb telefonok létrehozása volt. Könnyű, lapos, női táskában, zakó zsebében kényelmesen elférő készülékek készültek változatos színekben és designokban. A méretcsökkentés akadálya a billentyűzet kezelhetősége lett. Napjaink telefonjai egyre nagyobb méretűek. Mert már nem csak telefonálunk, de tabletként is használjuk őket. Tehát egyesítik a számítógép monitort, a billentyűzetet, az egeret, magát a számítógépet és a telefont. A méret növekedéshez az internetes oldalakon történő tájékozódást segítő több adat egyidejű megjelenítése teszi szükségessé. A kommunikáció pedig nem csak a telefonok egymás közti kapcsolatát, hanem a hálózatokhoz, az autó kihangosítójához, az okos órához való kapcsolódást jelenti, de egyes készülékek távirányítóként is működnek. Mindezek hátterében az állandóan fejlődő szoftveripar áll. Természetesen az egyre több és egyre kifinomultabb funkciót egyre bonyolultabb szoftverek biztosítják. Milyen szerkezeti megoldások, fejlesztési filozófiák támogatják az ilyen összetett rendszerek létrehozását és működtetését? Milyen buktatói voltak a fejlődésnek és arra milyen megoldások születtek?


144


A GAZDASÁGINFORMATIKUS KÉPZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON

KERESZTES ÉVA RÉKA Budapesti Gazdasági Főiskola Tanársegéd [email protected]

A gazdaságinformatika egy interdiszciplináris tudományterület, amely alapvetően a gazdaságtudomány és az informatika közös tudásanyagára és kutatási eredményeire épül. A reálfolyamatokban a vállalatok és gazdálkodó szervezetek gazdasági és üzletviteli feladatait alkalmazási rendszerek, szoftverrendszerek segítik és teszik hatékonyabbá. A gazdasági és üzleti folyamatokat támogató információs és kommunikációs rendszerek kezeléséhez és fejlesztéséhez gazdaságinformatikus szakemberekre van szükség. A gazdaságinformatikus szakember az üzleti folyamatok megértése mellett képes az informatikai feladatok menedzselésére. Az információtechnológiai, matematikai és gazdasági ismeretek mellett tájékozott jogi és társadalmi területen és informatikai angol szaknyelvi tudással rendelkezik. Felmérések szerint az informatikai és a gazdaságtudományi területen frissen végzettek számíthatnak a legnagyobb keresetekre, így a piacképes diplomával rendelkező gazdaságinformatikus átlagosan magasabb kezdő fizetéssel tud elhelyezkedni. A gazdaságinformatikus képzés közvetlen munkaerőpiaci igényeket szolgál, így a területen végzettek száma pozitívan hathat a foglalkoztatottsági adatokra és tágabb értelemben az ország gazdasági versenyképességére.


145


Nemzetkö zi gazdá lkodá s

Helyszín: E. I. 20. | Szekcióelnök: Dr. Majoros Pál

9.00-9.20

DR. GÁSPÁR TAMÁS - MOLNÁR PÉTER HÁLÓZATKUTATÁS ÉS REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

9.20-9.40

SZILVÁCSKU ZSOLT ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATOK SZEREPE A REGIONÁLIS, TÁJSZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN

9.40-10.00

DR. ANTALÓCZY KATALIN GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI HÁLÓZATOK REGIONÁLIS KUTATÁSÁNAK MÉRÉSE – A ZSELICI KISTÉRSÉG PÉLDÁJA

10.00-10.20

GULYÁSNÉ DR. CSEKŐ KATALIN A KERESKEDELEM BIZTONSÁGÁNAK GLOBÁLIS PERSPEKTÍVÁI

10.20-10.40

GULYÁSNÉ DR. CSEKŐ KATALIN A KERESKEDELEM TÉRFORMÁLÓ SZEREPE

10.40-10.50

KÁVÉSZÜNET

10.50-11.10

TARJÁNNÉ DR. TAJNAFŐI ANNA A ZSELIC ÖKOLÓGIÁJÁNAK SZAKIRODALMI RENDSZERE

11.10-11.30

NAGYNÉ CZANKA VALÉRIA A ZSELIC FEJLESZTÉSÉVEL FOGLALKOZÓ SZAKIRODALOM TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉSE

11.30-11.50

DR. HORVÁTH ANNAMÁRIA FUVAROZÁSI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI SZERZŐDÉS AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TÜKRÉBEN

11.50-12.10

HRABOVSZKI ÁGNES ZSUZSA ELTOLÓDÁS A VÉGLETEK IRÁNYÁBA - AZ INCOTERMS KLAUZULÁINAK HASZNÁLATA A GYAKORLATBAN

12.10-12.30

DR. TÁTRAI ANNA AZ ESETTANULMÁNYOK SZEREPE A SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ÉS A LOGISZTIKA OKTATÁSÁNAK TERÜLETÉN


146


Nemzetkö zi gazdá lkodá s

Helyszín: E. I. 20. | Szekcióelnök: Dr. Majoros Pál

13.40-14.00

DR. ANTALÓCZY KATALIN MAGYARORSZÁG HELYE A GLOBÁLIS ÉRTÉKLÁNCOKBAN – A 2013-AS KÜLKERESKEDELMI ADATOK TÜKRÉBEN

14.00-14.20

DR. MOLDICZ CSABA A KELET FELEMELKEDÉSE ÉS A NYUGAT HANYATLÁSA?

14.20-14.40

DR. KRUPPA ÉVA A WTO SIKERE BALIBAN

14.40-15.00

DR. ORBÁN GABRIELLA ILDIKÓ 4 PL ALAPÚ SZOLGÁLTATÓK SOA ALAPÚ MODELLEZÉSE

15.20-15.40

KÁVÉSZÜNET

15.40-16.00

KOPASZ KRISZTINA ELJÖTT A VÁROSOK ÉVSZÁZADA?

16.00-16.20

DR. FORGÁCS ANNA - DR. FUTÓ PÉTER GABONATERMESZTŐ GAZDASÁGOK TŐKESZERKEZETÉNEK ÉS JÖVEDELMEZŐSÉGÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI

16.20-16.40

DR. NESZMÉLYI GYÖRGY IVÁN A MAGYAR - DÉL-KOREAI KAPCSOLATOK NEGYEDSZÁZADA

16.40-17.00

DR. GÁSPÁR TAMÁS - MOLNÁR PÉTER HÁLÓZATKUTATÁS ÉS REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

17.00-17.20

SZILVÁCSKU ZSOLT ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATOK SZEREPE A REGIONÁLIS, TÁJSZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN


147


HÁLÓZATKUTATÁS ÉS REGIONÁLIS FEJLESZTÉS DR. GÁSPÁR TAMÁS Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Tudományos főmunkatárs [email protected]

MOLNÁR PÉTER [email protected]

Az elmúlt két évtizedben a globalizáció kiterjedésével és felgyorsulásával egyidejűleg került a kutatások előterébe a regionalizmus, illetve a kapcsolatok térbeliségének jelentősége, a versenyképesség és a hálózatelmélet. Mára a témák önállóan is hatalmas irodalmat tudhatnak maguk mögött, és számos ponton át is fedik egymást. Jelen kutatásban a régiót, mint hálózatot fogjuk fel, pontosabban mint különböző hálózatok rendszerét és sűrűsödési helyét. Egyfelől a társadalmi térnek van egy természet által adott természetes tagoltsága, továbbá a társadalmi újratermelés számos mesterséges hálózatot alakított ki: államigazgatási egységeket, infrastrukturális hálózatokat, munkamegosztási és pénzügyi rendszereket. A kutatás fő célja egyrészt az, hogy a régiót mint fejlesztési egységet interdiszciplináris módon határozza meg ennek környezeti, közgazdasági, műszaki (infrastrukturális, technikai, digitális hálózatok), közigazgatási (intézmények, államigazgatási szervezet) és kulturális (néprajzi tájegységek) definiálásával, és ezek egymásra vetítésével. Hipotézisünk szerint a régió mint mezo-szint relatíve hatékonyabb sűrűsödési helye a társadalmi hálózatoknak, mint a mikro vagy a makro szint, és ezek versenyképességét a hálózatelméleti megközelítés az eddigieknél jobban ragadja meg, ezáltal a stratégiai fejlesztés alapjául hatékonyabban szolgál.


148


ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATOK SZEREPE A REGIONÁLIS, TÁJSZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN SZILVÁCSKU ZSOLT PHD Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területefejlesztési Tanszék Adjunktus [email protected]

A hazai és nemzetközi tájszintű ökológiai hálózatok megőrzése és létrehozása a nemzetközi elvárások és a hazai környezetpolitikai törekvések mellett a természet állapotával kapcsolatos negatív tapasztalatok is indokolják. Az ökológiai hálózat védelmével kapcsolatos természettudományi, közgazdasági és jogi eszközök még kiforratlanok, világszerte még csak a tapogatózás folyik e téren. A tanulmányban áttekintettem az ökológiai hálózattal kapcsolatos különböző hazai és nemzetközi a különböző megközelítési módokat. Javaslatot készítettem az ökológiai hálózat hazai és határmenti tájszintű értelmezésére és használatára. Módszereket gyűjtöttem össze és értékeltem az ökológiai hálózat tájszintű, értékalapú, együttműködésen alapuló eredményes mendezsment folyamataira vonatkozóan. Az élővilág terjedési folyamatai direkt módon nem tervezhetők és nem irányíthatók. Lehetőségünk van arra, hogy felismerhetjük azokat az természeti, társadalmi és gazdasági tényezőket, amelyek gátolják vagy javítják az ökológiai hálózat működését, koherenciáját. Az ökológiai hálózatok kezelése a rendszemléletű tervezésén és megvalósításán keresztül történhet. Nem csak az élőhelyekre közvetlenül irányuló beavatkozásokat kell tervezni, hanem a védelemhez és a kialakításhoz szükséges jogi, adminisztratív, gazdasági és szakmai eszközrendszert is. Az ökológiai hálózat védelmével, alakítéásával kapcsolatos elvek és módszerek kidolgozása korántsem lezárt terület, saját tapasztalataink is számos újabb megvizsgálandó alternatívát, problémakört vetettek fel. Tájléptékben szemlélve az egyedi élőhelyek és élőhelykomplexek hálózattá rendeződnek. Az összefüggések tájszinten ismerhetők fel, és helyi léptékben határolhatók le pontosan. A hálózatok tervezését, a helyi szintű feladatok kidolgozását és végrehajtását tájszinten célszerű koordinálni. A tájszintű tervezés során középtáj-kistáj méretű területekkel kell dolgozni, amelyek átléphetnek országhatárokat és igazgatási határokat. A térségi, kistáji szinten szükséges olyan menedzsmentet, együttműködési koordinációt biztosító intézményi forma kialakítása, amely keretet adhat az ökológiai hálózatokkal kapcsolatos konkrét gazdálkodási és védlemi feladatok ellátásához. Az ökológiai hálózat működésének alapvető két tényezője a természetes élőhelyrendszerek koherenciája, ami az alkotó egyedi élőhelyek típusától függetlenül magasabb


149


szinten biztosítja a természetes folyamatok érvényesülését, másrészt a társadalamigazdasági értékalapú táji identtást, a táji alkalmazkodást és együttműködést biztosító szemlélettel működő térségi mendezsment, illetve szabályzó rendszer.

150



GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI HÁLÓZATOK REGIONÁLIS KUTATÁSÁNAK MÉRÉSE – A ZSELICI KISTÉRSÉG PÉLDÁJA

DR. ANTALÓCZY KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Főiskolai tanár [email protected]

Az előadás a Természetes régiók kutatás első szakaszának eredményeit mutatja be, ezzel alkalmat teremtve, hogy a kutatócsoport megvitassa és észrevételeivel segítse a kutatás következő szakaszát. A gazdasági tevékenységek területi sűrűsödése, koncentrációja és specializációja régóta megfigyelt jelenség. Ez nemcsak országokra vonatkozóan, de országokon belüli nagyobb régiókra, sőt kistérségekre is igaz. A gazdasági tevékenységek koncentrálódásának okaival sokan sokféle megközelítésből foglalkoztak. Az okok kutatása mellett a jelenség elemzése, a mélyebb okok feltárása megkívánja a gazdasági tevékenységek sűrűsödésének különböző szempontok szerinti mérését. Különösen fontos a mérés akkor, ha nem egy már közigazgatásilag is körülhatárolt térség gazdasági teljesítményének alakulását akarjuk elemezni, hanem egy természetes (kis)térség gazdasági határait akarjuk meghúzni. Bár a hálózatosodásnak és a gazdasági tevékenységek koncentrálódásának széles nemzetközi és hazai szakirodalma van, s ennek a szakirodalomnak része a különböző mutatószámok, illetve minőségi ismérvek bemutatása és elemzése, egy természetes kistérség esetén ezek körülhatárolása, beazonosítása, az adatforrások felkutatása és a statisztikák felépítése alapkutatási feladat. Kutatásunk első szakaszában tehát első lépésben feldolgozzuk a vonatkozó szakirodalmat. A szakirodalmak alapján beazonosítjuk a mérésre használható lehetséges mutatószámokat, meghatározzuk az egyéb mennyiségi/minőségi ismérveket általánosságban, illetve a zselici kistérségre vonatkozóan. Végül felmérjük, hogy a használni kívánt mutatók közül melyek érhetőek el/állíthatóak elő a KSH adatbázisából és melyek azok, amelyek primer adatgyűjtést igényelnek. Kutatásunk ezen első szakaszának eredményeiről számolunk be a „Regionális hálózatkutatás kiemelt projekt workshop”-ján.


151


A KERESKEDELEM BIZTONSÁGÁNAK GLOBÁLIS PERSPEKTÍVÁI

GULYÁSNÉ DR. CSEKŐ KATALIN BGF Külkereskedelmi Kar - Nemzetközi Gazdálkodási Intézet - Nemzetközi Ügyletek és Logisztika Tanszék Egyetemi docens [email protected] A nemzetközi kereskedelemben az elmúlt évtizedben megjelent és megerősödött egy új típusú kockázat, amelyet összefoglaló néven „biztonságvédelmi” kockázatként célszerű definiálni. Az új terminológia a kereskedelmi kapcsolatokat, és a globális kiterjedtségű fizikai áruáramoltatási folyamatokat fenyegető jelenségeket, illetve az azokra adott válaszlépéseket foglalja magába. A nemzetközi szinten megvalósuló kockázatkezelés fókuszában a hamisított termékek gyártásának és disztribúciójának visszaszorítása, a veszélyes hulladékok exporttilalmának hatékony érvényre juttatása, valamint az ellátási láncok integritása ellen irányuló támadások kizárása áll. A nemzetközi kereskedelmi közösség által szorgalmazott jogalkotás számos különböző területet fed le; így különösen a vám és határellenőrzések technikai sztenderdjeit, a szállítási szerződések szereplőinek pénzügyi, jogi, biztonságtechnikai ellenőrizhetőségét. Az előadás célja, hogy a nemzetközi áruforgalom védelmét szolgáló intézkedéseket rendszerben szemlélje és egyidejűleg azokat az aggodalmakat is fölvesse, amelyek e biztonságvédelmi intézkedések következményeként, közvetett, új kereskedelmi korlátként (security and safety non-tariff barriers) jelentkeznek. A kölcsönös elismertségen alapuló AEO auditálási rendszerek, a 100%-os konténerellenőrzési program világméretű kiterjesztése, a vámigazgatási szervezeteknél tárolt adatok államközi cseréje mind olyan tényező, amely kétségeket vet föl a kereskedelem tényleges szabadságát illetően. Miközben vitathatatlan az az igény, amely a határokon átívelő áruforgalom legteljesebb biztonságára irányul, az újonnan bevezetett pénzügyi, vámjogi és kereskedelempolitikai intézkedések nemcsak költségnövekedést jelentenek a vállalkozások számára, de közvetett hatásként az egyes szereplők, így különösen a kis,- és közepes vállalatok nemzetközi és uniós piacokról való kiszorulását is eredményezhetik.


152


A KERESKEDELEM TÉRFORMÁLÓ SZEREPE

GULYÁSNÉ DR. CSEKŐ KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola - Külkereskedelmi Kar - Nemzetközi Gazdálkodási Intézet Nemzetközi Ügyletek és Logisztika Tanszék Egyetemi docens [email protected] Miközben „tér” fogalmát számos tudományág definiálta már, így különösen a természet és gazdaságföldrajz, az építészet illetve közigazgatás, de a hálózatok kialakulásának vizsgálata, a hálózatelméleteknek a kereskedelem, illetve a nemzetközi kereskedelem fejlődésére történő alkalmazása csak a 90-es évek elején kezdődött meg. A kereskedelem térformáló hatása nem ismeretlen jelenség a nemzetközi gazdaság kutatói számára, hiszen az üzleti kapcsolatok, és a tőlük elválaszthatatlan szállítási, disztribúciós illetve fuvarozási szerződések olyan a térszerkezettel összefüggő cselekményeket gerjesztenek, mint területek összekapcsolódása, egységesedése, belső struktúrájának átrendeződése. A gazdasági és üzleti kapcsolatok, így különösen a tulajdon létrehozása (vállalakozás létrehozása, felvásárlás stb.), az információ áramoltatása, a pénzforgalom optimalizálása és szerződéses „kapcsolati tőke” kiépítése olyan immateriális tényezők, amelyek a fizikai folyamatok (logisztikai tevékenységek) mellett az egységes arculatot fölmutató (bezárkózó vagy kinyíló) földrajzi tér (például) formálódására jelentős hatás gyakorolnak. A csomósodás, mint jelenség egyaránt jellemző vonás mind a tradicionális, mind az elektronikus kereskedelemben. Az előadás kísérletet tesz arra, hogy a nemzetközi kereskedelemi hálózatok kialakulására ható erőket, így különösen az információ, és az áruk költséghatékony megszerzésének és eljuttatásának fizikai határait, a közlekedési infrastruktúra versenykizáró vagy versenyt elősegítő jellegét, valamint a tulajdon menedzselésének költségeit egy kistérség formálódására alkalmazza. Az előadás megvizsgálja,hogy rendelkeznek-e ezek az ún „driver”-ek olyan erővel, hogy az egységes természeti földrajzi jellemzők mellett körülhatárolható területet, gazdasági, illetve közigazgatási értelemben is autentikus térré formálják.


153


A ZSELIC ÖKOLÓGIÁJÁNAK SZAKIRODALMI RENDSZERE TARJÁNNÉ DR. TAJNAFŐI ANNA Környezetvédelmi szaktanácsadó, Igazságügyi szakértő

A Zselicet mint természetes régiót a korábbi kutatók természetföldrajzi, növényföldrajzi alapon definiálták. A régió jövőbeli céljainak eléréséhez új módszertani megközelítés szükséges: környezeti,gazdasági, kereskedelmi, turisztikai,intézményi, településiinfastrukturális szempontok szerint. Az aktuális szempontokat egyfelől az Európai Unió fejlesztési forrásainak eléréséhez szükséges tevékenységek megalapozása adja, másrészt az Európai Tájegyezmény előírása szerint, a táj védelmének, tervezésének elősegítése. A zselici természetes régió kutatása a természeti értékek védelmét és a táj fenntartható ökológiai potenciáját hivatott elősegíteni. Szakirodalma különböző megközelítések szerint jól rendszerezhető és összehasonlítható. Ezek: A somogyi tájak bemutatása, képekben és írásban A somogyi erdők statisztikai adatainak feldolgozása Somogy Tájvédelmi Körzeteinek, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területeinek bemutatásáról szóló művek A tájegységek lehatárolása növényföldrajzi megközelítéssel a zselici táj botanikai kutatásai alapján A Zselic földrajzi helyzetét és körülhatárolását megalapozó közlemények A földrajzi helyek bemutatása Növényföldrajzi , talajosztályozási alapművek Magyarország erdőgazdálkodását az erdőművelési ágazat vonatkozásában megalapozó művek A zselici erdők fa-fajösszetételének alakulása, őshonos fafajok, a megfelelő állományszerkezet kialakításáról A Zselic jellegzetes növény és állatvilágát bemutató művek A Zselic mint természetes tájegység. A Zselic történelme, néprajza, építészete, erdő- és vadgazdálkodása, turizmusa, idegenforgalma.


154


A ZSELIC FEJLESZTÉSÉVEL FOGLALKOZÓ SZAKIRODALOM TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉSE NAGYNÉ CZANKA VALÉRIA Pro Bánya Kft. [email protected]

A Zselic fejlesztéseivel foglalkozó ismeretnövelő irodalmak többnyire a kulturális, a társadalmi és a gazdasági élet megújításáról, a kapcsolati hálózatokról, az erőforrások lokalizálásáról és a megőrzendő ökológiai csodákról szólnak. A „Zselicikumokkal” teli világ megannyi értéke ellenére sem tartozik a legfelfedezettebb hazai tájegységek közé, települései hátrányos helyzetűek, innováció- és tudáshiányosak, e tény is megerősíti a regionális hálózati kutatási téma jelentőségét. A különböző indítatásból készült szakirodalmak érdekes jövőt, változásokat „jövendölnek”, sokoldalúan tárják fel a kutatási célterület működtető-mozgatóerőit. A zselici tájegység, egységes egészként való kezelését elsősorban ökológiai szempontból említik komoly szakirodalmak. A fejlesztési tervek, tanulmányok többnyire lokális mezők szorításában, részterületekre, kistérségekre szűkülnek. A hálózati alapú innovációs rendszerek gondolata is fellelhető, de a komplex szemlélet és a jövőkép használata is megtalálható, ugyanakkor érezhetően hiányzik az a szintetizáló tudás, ami a távlatokat szem előtt tartva az egész Zselicre kiterjedően „hálózati innovációs térképet” vetít előre. Izgalmas kérdés, hogy e tájegység regionális terében, „szöveteiben” milyen kapcsolati hálózatok, milyen kötőerővel, milyen lényegi sajátosságokkal bírnak. Továbbá milyen hálóhatárok léteznek, és milyen tényezők, belső-külső feltételek játszanak szerepet a jövő alakításában? Ilyen típusú kutatás ez idáig a Zselicre kiterjedően nem volt. A globális világban a vetélytársakkal szemben versenyelőnyt csak akkor lehet szerezni, ha a lokális tényezőket (tudás, kapcsolat, motiváció) komolyan számba vesszük (Michael Porter 1998) és az összefüggéseket felismerve tudás alapú kapcsolati hálózatokat szövünk. E kutatási téma nagyon is aktuális, mert a kérdés adott: a Zselic, mint „Természetes Régió” mitől lesz versenyképes és fenntartható? Az emberi cselekedetek, „térhajlító ereje” mitől indul be, vagy mitől működik? A felismerés, a tudás, a motiváció, a kapcsolati háló nélkül nem megy. A kutató munka során szükséges az erőforrások, az erősségek, a fejlesztendő területek, a fő áramlatok és a kulcsfontosságú eredmények beazonosítása is.


155


A szakirodalmakból a 2025 évre tervezett zselici jövőkép is elénk tárul. Milyen vidék lesz a Zselic 2025-ben? Ha nem rontjuk el, akkor gyógyító, felemelő, termékarcú és fiatalos vidék lesz a Zselic (Magyarország 2025, Budapest, 2010)! Ezen dolgozunk!

156



FUVAROZÁSI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI SZERZŐDÉS AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TÜKRÉBEN

DR. HORVÁTH ANNAMÁRIA Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Főiskolai docens [email protected]

Az előadás célja, hogy bemutassa az új Polgári Törvénykönyv (2013. V. évi törvény a Polgári Törvénykönyvről, továbbiakban új Ptk.) fuvarozási és szállítmányozási szerződésre vonatkozó változásait, jellemzőit. Az új Ptk. a fuvarozási szerződés fogalmán nem változtat, de a vállalkozási szerződések között önálló Fejezetként szabályozza. Mindez azt jelenti, hogy külön rendelkezés hiányában a vállalkozási szerződés, mint háttérszabályozás az irányadó. Ennek következtében a fuvarozási szerződés, mint önálló Fejezet átalakult, lerövidült. A szállítmányozási szerződés fogalmát azonban az új Ptk. kiterjeszti, nem szűkíti le a fuvarozási szerződések megkötésére, hanem minden, a küldemény továbbításával kapcsolatos szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére vonatkozik. A szállítmányozási szerződés megbízási szerződések közé tartozik, de adott kérdésekben a bizományi vagy a vállalkozási szerződések szabályait kell alkalmazni.


157


ELTOLÓDÁS A VÉGLETEK IRÁNYÁBA - AZ INCOTERMS KLAUZULÁINAK HASZNÁLATA A GYAKORLATBAN

DR. HRABOVSZKI ÁGNES ZSUZSA Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Főiskolai docens [email protected]

A biztonság év védelem előtérbe kerülésével a tengerentúli vevők igyekszenek minél előbb saját kontroll alá vonni a szállítmányokat. A C-TPAT bizonyítvánnyal rendelkező importőrök kötelessége az ellátási lánc biztonsági kockázatainak felmérése, és felelősséggel tartoznak a szállítmány biztonságosságáért az áru berakodási pontjától egészen a végső rendeltetési helyig. Ez a felelősség független az adásvételi szerződésben kikötött fuvarparitástól, , így az USA importőrei érthetően kerülik a C és D csoportba tartozó Incoterms klauzulák használatát, mivel ezek esetében az áru az eladó ellenőrzése alatt van. A multinacionális vállalatok gyakran alkalmaznak beszerzéseikre általuk kidolgozott formaszerződéseket, melyek általában szintén induló klauzulákat kötnek ki annak érdekében, hogy vevői pozícióban folyamatosan ellenőrzésük alatt tudják tartani a szállítmányokat. Az EXW és FCA alkalmazása lehetővé teszi megbízható és megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező szállítmányozók és fuvarozók bekapcsolását az ügylet lebonyolításába. Így növelhető a szállítmány biztonsága, biztosítható a biztonsági és védelmi követelmények betartása, csökkenthető a hatósági ellenőrzések szükségessége, időtartama és költsége. A nagyszámú megbízásnak köszönhetően a vállalat kedvező fuvarköltséggel kalkulálhat. A klasszikus érkező klauzulák népszerűsége is növekszik. A DDP használatának kedvez a nemzetközi csomagküldő üzletág fejlődése és a közbeszerzések nemzetköziesedése. A végső fogyasztó nem kíván import formaságokkal foglalkozni, azonos szintű kiszolgálást vár el a hazai és a külföldi szállítótól. Az esetek jelentős részében a közbeszerző sem felkészült az importőri szerepre, bár a közbeszerzés feltételeinek betartása amúgy is a hatóságok által felszabadított áru ajánlását teszi szükségessé, és az ajánlati árnak az import formalitások költségeit is tartalmaznia kell. A Incoterms 2010 hangsúlyozza, hogy a FOB klauzula nem alkalmas konténeres forgalomban, és a DAT alkalmazását támogatja. A szerződés teljesítésének szempontjából a CFR és CIF klauzulák megegyeznek a FOB-bal, így konténeres szállítás esetén ezeket is kiváltja a DAT.


158


Szárazföldi fuvarozás esetén a logisztikai szolgáltató központok fejlődése kedvez az FCA és a DAT alkalmazásának. A DAP feltételrendszerében lényegében megegyezik a DDU-val, nem említ azonban vámot, így a nagy földrajzi kiterjedésű országokban illetve az Európai Unió tagországai közötti kereskedelemben alkalmazása nem okoz zavart.

159



AZ ESETTANULMÁNYOK SZEREPE A SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ÉS A LOGISZTIKA OKTATÁSÁNAK TERÜLETÉN

DR. TÁTRAI ANNA Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Főiskolai tanár [email protected]

Az oktatás során több, mint 20 éve használunk esettanulmányokat, melyeket a hallgatók is nagyon szívesen fogadnak, és a vállalatok visszajelzése is nagyon pozitív az oktatás gyakorlati jellege tekintetében. Tapasztalataim összegzéseként kívánom ismertetni az ezzel kapcsolatos eredményeinket, és továbblépésünk irányát. Ennek során pozícionálom az esettanulmányok felhasználását a teljes képzési rendszerben: a hallgatók milyen ismeretei képezik az előfeltételeit a sikeres felhasználásnak. Az esettanulmányok tartalmi jellemzőit és felépítésüket illetően hogyan lehet megteremteni a felhasznált adatok forrásainak és azok valóságtartalmának összhangját. Az évek során folyamatosan fejlesztettük a feldolgozás módját a hallgatók érdeklődésének fenntartása érdekében. Bemutatom az esettanulmányokkal kapcsolatos legjellemzőbb hibákat, melyek elkerülése fontos feladat mindenki számára, aki az oktatásban esettanulmányokat kíván készíteni és felhasználni. Végül a vállalatok és végzett hallgatóink visszajelzései alapján megfogalmazom, hogy mely területeken kell továbblépnünk a még sikeresebb esettanulmányok készítése, valamint az oktatásban történő felhasználása során.


160


MAGYARORSZÁG HELYE A GLOBÁLIS ÉRTÉKLÁNCOKBAN – A 2013-AS KÜLKERESKEDELMI ADATOK TÜKRÉBEN

DR. ANTALÓCZY KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Főiskolai tanár [email protected]

Az előadás röviden ismerteti a globális értékláncok (Global Value Chans, GVC) fogalmát, legfontosabb jellemzőit, majd bemutatja azokat a történeti előzményeket és körülményeket, amelyek között Magyarország része lett e hálózatoknak. Elemzi részvételünk általános jellemzőit, majd az előadás érdemi részében bemutatja a legfrissebb, 2013-as külkereskedelmi folyamatainkat, exportunk és importunk áru-, és relációs szerkezetének alakulását, a külkereskedelmi egyenleg változását és mögöttes tényezőit.


161


A KELET FELEMELKEDÉSE ÉS A NYUGAT HANYATLÁSA?

DR. MOLDICZ CSABA Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Egyetemi docens [email protected]

A 2008-as válság utáni időszakban a feltörekvő országok jelentős része rezisztenciát mutatott a krízis hatásaival kapcsolatban. Ma már azonban egyre többen megkérdőjelezik a régiók közötti kiegyenlítődési folyamat folytatódását, amelyet egyébként a szakirodalom egy része a globalizáció hosszú távú, kedvező hatásai között tartott számon. Az egyértelmű kép kialakítását továbbnehezíti, hogy a fejlődők csoportján belüli különbségek növekedése is erősebbé vált a 2008-as válság nyomán. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a felzárkózásról szóló vita nem csak a feltörekvő országokról szól, hanem az USA és a fejlett nyugat-európai országok dominanciájának jövőjéről is. A „Nyugat hanyatlásának” (the Decline of the West) témája jó ideig a nyugat-európai és amerikai politikai, társadalmi vita egyik meghatározó eleme volt. Ez az attitűd egyre inkább eltűnőben van az USA esetében, Európával kapcsolatban azonban továbbra is több kételyt fogalmaznak meg. A kérdés, hogy a feltörekvő országok felzárkózási folyamatának mely elemei egyértelműek és melyekkel kapcsolatban több a bizonytalanság.


162


4PL SZOLGÁLTATÓK SOA ALAPÚ MODELLEZÉSE

ORBÁN GABRIELLA ILDIKÓ Budapesti Gazddasági Főiskola - Külkereskedelmi Kar adjunktus [email protected]

A 4PL (Forth Party Logistic Provider) szolgáltatók a teljes ellátási lánc irányításáért és megvalósításáért felelnek, ellátási lánc integrátorként összegyűjtik és menedzselik a saját és a kiegészítő szolgáltatók erőforrásait, képességeit és technológiáit, azért hogy átfogó ellátási lánc megoldásokat nyújtsanak. Alapvetően két funkciójuk van: az egyik a tanácsadás, a másik az ellátási lánc menedzselése. Tanácsadóként elemzik az ellátási láncot, és fejlesztési javaslatokat tesznek, ellátási lánc menedzserként számos kisebb 3PL szolgáltató cég munkáját koordinálják csökkentve az ellátási lánc kockázatait. A 4PL funkcióinak bemutatása és elemzése alapján a logisztikai folyamatok, így a 4PL optimális irányításához integrált információs rendszer szükséges. Akár teljesen új rendszert alakít ki a szolgáltató, akár meglévő rendszert integrál, szükség van szolgáltatásainak megtervezésére, és azok összhangba hozására a meglevő és alkalmazandó technológiai eszközökkel. A 4PL információs platformjával szemben támasztott követelmények: Integrált ellátási lánc menedzsment megoldások nyújtása a logisztikai szolgáltatások iránt érdeklődőknek. A logisztikai szolgáltatók számára üzleti követelmények és információs szolgáltatások nyújtása. Heterogén logisztikai információs erőforrások integrációjának megvalósítása. Szolgáltatások kiterjesztése, megváltoztatása az igények és lehetőségek szerint (rugalmas működés). Mivel a 4PL tevékenysége szerteágazó és több különböző információs réteg egyesítésével áll elő, ennek a szerkezetnek az informatikai megvalósítására különösen alkalmas lehet a SOA (Service Oriented Architecture). A 4PL szolgáltatók feladatainak modellezésére már történtek kísérletek, a tanulmány célja egy olyan általános modell megalkotása SOA alapokon, amely technológiai megvalósítástól függetlenül egy általános absztrakt képet nyújt a 4PL működéséről, feladatairól. A SOA értelmezésében nem egységesek az irodalmak, alkalmazásánál keverik az absztrakciót és a technológiai megvalósítást. Bár a két fogalom szorosan összekapcsolódik, a modellezésnél első körben csak egy logikai modell megalkotására van szükség. A tanulmány tartalmazza a 4PL információs platformjának architektúrális keretrendszerét és a 4PL működésének szekvencia diagramját és egy, a 4PL informatikai tevékenységét támogató SOA megoldást.


163


A WTO SIKERE BALIBAN

DR. KRUPPA ÉVA Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Főiskolai tanár [email protected] A WTO 2013. december 3-6. rendezte meg 9. Miniszteri Konferenciáját az indonéziai Baliban. Közismert, hogy a Kereskedelmi Világszervezet fő feladata olyan globális szabályozási keret kialakítása, ami biztosítja a kereskedelem szabadságát, kiszámítható lebonyolítását. A WTO 2001-ben Dohában rendezett 4. Miniszteri Konferenciáján arra vállalkozott, hogy a nemzetközi kereskedelem akkori új jelenségeire multilaterális keretek között a szervezet szabályai szerint átfogó megoldást találjon. Azóta nevezik a WTO által szervezett körtárgyalást „Dohai Fejlesztési Agenda”-nak. A multilaterális megállapodáshoz hosszú út vezet, különösen azért, mert a WTO fő szabálya szerint addig nincs megállapodás, amíg a felek minden szabályozandó kérdésben nem állapodnak meg konszenzussal (mindent vagy semmit elv). 2013-ban már 159 országnak kellett egyetértésre jutnia a napirend közös pontjaiban. A nemzetközi kereskedelem a WTO megalakulása óta kétszeresére nőtt, annak rendszere jelentős változáson ment keresztül, a világgazdaság 2007 óta egy hosszan elhúzódó válságos szakaszát éli. A dohai körtárgyalás a WTO 9. Miniszteri Konferenciájáig nem hozott eredményt, közben a kereskedelem további liberalizálódása új keretek között valósult meg (szabadkereskedelmi megállapodások). A Baliban rendezett WTO Konferencia előtt sem garantálták a sikeret! Az EU kereskedelmi biztosa a Konferenciát követően úgy nyilatkotott, hogy „megmentettük a WTO”-t! A szervezet főtitkára a WTO sikeréről beszélt, különösen a kereskedelem lebonyolítását könnyítő szabályozásban való megegyezés miatt. Jóllehet a konferencián 10 kérdésben jutottak közös nevezőre, közte 4 területen az agrárkereskedelmet érintve, mégis a kereskedelemi eljárás könnyítésében való közös szabályok elfogadását tekintik igazán eredményesnek. Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy mi volt a WTO sikere Baliban. Továbbá arra is, hogyan lehetséges az, hogy a 9. Konferencián az egyes területeken való megállapodás az átfogó, és minden egyes kérdést magába foglaló, konszenzussal elfogadható megegyezés helyébe léphetett. Meg kell válaszolni azt a kérdést is, hogy a multilaterális szabályozási keretet miért válthatja fel a további nyitott kérdések lezáráshoz a plurilaterális megoldás. Dolgozatomban kitérek az EU szerepére is a WTO tárgyalásain. A vizsgálandó kérdéseket alapvetően szakirodalmi források és a nemzetközi szervezetek dokumentumai és kutatásai felhasználásával tudom megválaszolni.


164


ELJÖTT A VÁROSOK ÉVSZÁZADA?

KOPASZ KRISZTINA Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Tanársegéd [email protected]

A tanulmány felhívja a figyelmet a metropolizáció gyorsuló folyamatára és a városok szerepének növekedésére. Nem véletlen, hogy az Európai Unió regionális politikája a 2014-2020-as időszakban a városok fejlesztésére nagy hangsúlyt fektet. Felvetődik a kérdés: hol áll Budapest a városok globalizációs versenyében? A Közép-kelet európai csomópont címért ugyanis nagy küzdelem folyik. Köztudott, hogy Bécs a legjobb modell a térségben, hiszen a legglobálisabb város is nemzetközi tekintetben, de természetesen még más városok is beleszólhatnak az erőviszonyokba…A tanulmány kitekintést nyújt a lehetőségekre, mint például a policentrikus városfejlesztésre, melyet az egyik leghatékonyabb irányzatnak tekintenek a kutatók.

165



GABONATERMESZTŐ GAZDASÁGOK TŐKESZERKEZETÉNEK ÉS JÖVEDELMEZŐSÉGÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI DR. FORGÁCS ANNA Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Egyetemi docens [email protected]

DR. FUTÓ PÉTER Budapesti Corvinus Egyetem – Társadalomtudományi Kar Tudományos munkatárs [email protected]

A pénzügyi közgazdaságtan egyik fontos kérdése, hogy létezik-e optimális tőkeszerkezet. Az irodalom szerint a tőkeáttétel és a részvényesek hozama, a vállalat jövedelmezősége közötti kapcsolat, fordított U görbével írható le, azaz a növekvő eladósodottság egy szintig segíti, majd egy optimum pont elérése után, a további hitelfelvétel már rontja a jövedelmezőséget, elsősorban a fokozódó pénzügyi nehézségek miatt, illetve az ebből következő szigorodó hitelfeltételek következtében. Ez a tézis, ágazat-független, de a vizsgálatok többsége feldolgozóipari vállalatokra vonatkozott, mi azonban, ebben a kutatásban, egyetlen ágazatot, az agráriumot választottuk és azon belül is egy homogén csoportot, a gabonatermesztő gazdaságokat vizsgáltuk. Arra kerestünk választ, hogy jelentősen eltér-e más országokétól a magyar agrárvállalkozások gyakorlata. Vajon mi alakítja a magyar gabonatermesztő farmok tőkeszerkezetét, illetve, kimutatható-e valamifajta kapcsolat a gazdaságok tőkeszerkezete (eladósodottsága) és jövedelmezősége között? A vonatkozó nemzetközi és hazai irodalom áttekintését követően, felállítottunk néhány hipotézist, amelyet az AKI által rendelkezésünkre bocsátott, 11 évet felölelő tesztüzemi adatokon, (évről-évre változó elemszámú, de) mintegy 1000-1200 farmot tartalmazó mintán ellenőriztünk. A mérlegfőösszeg alapján, a farmokat minden évben kvartilisekre osztottuk, így választva szét a kis, közepes, illetve nagy gazdaságokat. A jövedelmezőséget elsősorban a ROE és ROA mutatókkal mértük, a tőkeszerkezetet tekintve, pedig vizsgáltuk a tőkeáttételt, a hitelarányt, a tőkeellátottságot, a tőkeerősséget, az eladósodottság fokát. Kérdésfeltevéseink egyfelől a tőkestruktúra választásra, másfelől a jövedelmezőséget befolyásoló faktorokra irányultak. Vizsgáltuk többek között, hogy az eszközszerkezet, a növekedési ütem, a működési tőkeáttétel valóban befolyásolja-e a tőkestruktúra választást, illetve, hogy a tőkeáttétellel, a mérettel, a földminőséggel együtt nő-e egy-egy gazdaság jövedelmezősége.


166


A MAGYAR – DÉL-KOREAI KAPCSOLATOK NEGYEDSZÁZADA

DR. NESZMÉLYI GYÖRGY IVÁN PH.D. Budapesti Gazdasági Főiskol Kereskedelmi, vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Kereskedelmi Intézeti Tanszék Főiskolai docens [email protected]

Az újonnan iparosodó ázsiai gazdaságok (ANIES) egyik jellegzetes országa, a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) látványos gazdasági fejlődést mutatott fel az elmúlt 50 évben. Sikeres gazdaságfejlesztési politikája révén ezidő alatt mintegy több, mint százszorosára nőtt nemzeti jövedelme, nagyvállalatai világviszonylatban több ágazatban is versenyképessé váltak és hírnevet szereztek. Február elsején volt 25 éve, hogy Magyarország és a Koreai Köztársaság felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot. Ennek az akkori nemzetközi helyzetben,– a még létező kétpólusú világrendszerben – a kétoldalú kapcsolatok megalapozásán túlmutató jelzésértéke volt: a példát rövidesen követte valamennyi európai (volt) szocialista ország, majd pár évvel később a Kínai Népköztársaság is. Kapcsolataink, elsősorban gazdasági területen már az 1990-es évek elejétől dinamikus növekedésnek indultak. Több koreai nagyvállalat már ekkor megvetette lábát a magyar piacon, jóllehet ekkor még hazánk európai hídfőállás-szerepe volt e cégek legfontosabb motivációja. 2014-ben, a diplomáciai kapcsolatok 25 éves, egyben EU tagságunk 10. évfordulóján a gazdasági és politikai környezet számottevően eltér az 1980-as évek végén jellemzőtől. Politikai kapcsolataink problémamentesek, a kölcsönös bizalmon, közös érdekeinken és értékrendünk hasonlóságán alapulnak, a magas szintű látogatások rendszeresek. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok ezalatt az időszak alatt többé-kevésbé folyamatosan bővültek. A Koreai Köztársaság Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnerévé és hetedik legfontosabb export-célországává vált Ázsiában. A kétoldalú kereskedelmi forgalom nagyságrendje jócskán meghaladja az egymilliárd eurót. A dél-koreai FDI állomány eléri az egymilliárd eurót Magyarországon, ahol mintegy 40 koreai vállalkozás működik és ezek kb. 20 ezer embert foglalkoztatnak. A legismertebb dél-koreai vállalatcsoportok szinte mindegyike jelen van a magyar piacon. Gazdasági és politikai kapcsolatainkon túl együttműködésünk más területei is pozitívan alakultak. Említést érdemel az oktatási, kulturális, és a műszaki-tudományos együttműködés is, és az ezen alapuló cserekapcsolatok és közös projektek is. A Koreai Köztársaságban, a


167


Hankuk Idegennyelvi Egyetemen működik Ázsia legnagyobb magyar tanszéke, míg Magyarországon a BGF-en hosszabb ideje folyó koreai nyelvi képzés mellett 2008 nyarán önálló Koreai Tanszék jött létre az ELTE-n.

168



Pé nzü gy é s szá mvitel

Helyszín: E. I. 21. | Szekcióelnök: Dr. Siklósi Ágnes - Dr. Farkas Szilveszter 9.00-9.20

DR. SZEKERES BERNADETT - GÖRCSI GERGELY PROJEKTSZEMLÉLET ÉRVÉNYESÍTÉSE A TEVÉKENYSÉG ALAPÚ KÖLTSÉGSZÁMÍTÁSBAN

9.20-9.40

RÉKASI RÓBERT A FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIÁK ELEMZÉSE A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDÉN JEGYZETT NYÍLT RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK EGY CSOPORTJÁN

9.40-10.00

SISA KRISZTINA –SZABÓ SZABOLCS A SZÁMVITEL MINT A TERVEZÉS INFORMÁCIÓS ALAPJA A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

10.00-10.20

PERCZE SZABOLCS A HELYI ADÓK SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉBEN

10.20-10.40

DR. KOMÁROMI GYÖRGY A TÁRSASÁGI ADÓKEDVEZMÉNYES TÁMOGATÁS AZ ELŐADÓMŰVÉSZETI SZERVEZETEKNÉL - AZ ELSŐ NÉGY ÉV TAPASZTALATAI

10.40-10.50

KÁVÉSZÜNET

10.50-11.10

DR. ANTAL ANITA - DR. TAKÁCS DÁVID EURÓPAI ÖNKÉNTES PROGRAMOK IMPLICIT HASZNAINAK ELEMZÉSE

11.10-11.30

ZATYKÓ ZSUZSANNA TŐKEPIACI SZABÁLYOZÁS ÉS A PIACI MECHANIZMUSOK

11.30-11.50

DR. CSILLIK PÉTER - DR. SÁGI JUDIT A CDS SPREAD-RE HATÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

11.50-12.10

LAMBERTNÉ KATONA MÓNIKA AZ EGÉSZSÉGÜGYI RÁFORDÍTÁSOK SZERKEZETE ÉS MÉRÉSE A 2 TÍPUSÚ DIABÉTESZ BETEGSÉG FÁZISAIBAN

12.10-12.30

DR. KARDOS BARBARA - SZIJÁRTÓ BOGLÁRKA TÖRÖK MARTINA ZSÓFIA – DR. VERESS ATTILA ÜZLETI FELSŐOKTATÁS HALLGATÓINAK MOTIVÁCIÓI, VÁRAKOZÁSAI – AZOK HATÁSA A TELJESÍTMÉNYÜKRE


169


Pé nzü gy é s szá mvitel

Helyszín: E. I. 21. | Szekcióelnök: Dr. Siklósi Ágnes - Dr. Farkas Szilveszter 13.40-14.00

BLUMNÉ BÁN ERIKA - EPERJESI DÁVID AZ ÉRTÉKELEMZÉS SAJÁTOSSÁGAI A RENDEZVÉNYSZERVEZÉS TERÉN

14.00-14.20

CSOMA RÓBERT AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK ABSZORPCIÓJÁNAK VÁLLALATI HATÁSAI

14.20-14.40

DR. GYULAI LÁSZLÓ A TARTÓS KÖTELEZETTSÉGEK SZINTJE ÉS A FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIA

170



PROJEKTSZEMLÉLET ÉRVÉNYESÍTÉSE A TEVÉKENYSÉG ALAPÚ KÖLTSÉGSZÁMÍTÁSBAN DR. SZEKERES BERNADETT Budapesti Gazdasági Főiskola Főiskolai docens [email protected]

GÖRCSI GERGELY NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Kontroller [email protected]

Ahogyan az élet minden területén, a vállalati szférában is meghatározó jelentőségű, hogy a stratégiai döntések pontos információ birtokában szülessenek meg. A külső környezet kihívásaira csak akkor adható helyes válasz, ha a szervezet belső működése a döntéshez szükséges adatokat biztosítja. A helytálló, időszerű információ előállításának és megfelelő továbbításának fontossága mára megkérdőjelezhetetlenné vált, önálló értéket képvisel. A kutatás célja annak feltárása, hogy miként javíthatóak a vállalati döntés-előkészítő, döntéstámogató funkciók egy projektszemléletű költségszámítási modell bevezetésével. A költségszámítási rendszer – mint a vállalat belső érintettjeit kiszolgáló információs rendszer – segítségével válik mérhetővé a tevékenységek, szolgáltatások és termékek egyedi teljesítménye. Lehetőséget teremt a vállalat számára, hogy legjövedelmezőbb tevékenységeit állítsa fókuszba és ezek kiterjesztésére koncentráljon. Ez adja a motivációt a költségszámítási koncepció fejlesztésére. Általános tendencia a vállalati termék- és szolgáltatáskínálat bővülése, melyet a fogyasztói elvárások erősödése és differenciálódása eredményez. A tevékenység alapú költségszámítás (ABC: Activity Based Costing) ezért a termékek előállításához és a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges tevékenységeket helyezi a középpontba. A modellalkotás során erre tekintettel kell kialakítani a költségobjektumokat és a költségallokációs struktúrát. A vállalati sajátosságok minden esetben megkövetelik ezek egyedi megtervezését. A projektszemlélet a költségszámítási modell rugalmasságát hivatott biztosítani. Ez azokban az iparágakban bír kiemelt jelentőséggel, ahol a vállalati outputok tipikusan egyedi műszaki tartalmúak. Az alkalmazott kutatás ezért az IT és telekommunikációs szektorra irányul. A koncepció alapja, hogy a vállalati tevékenységeken gyűjtött költségek kifejező költségokozók használatával a projektként definiált költségviselőkhöz kerülnek allokálásra. A tevékenységek mérhetősége az egyes időszakok összehasonlíthatóságát, a költségviselők önköltségének meghatározása a projektek eredményességének vizsgálatát teszi lehetővé. A kutatás eredményeként a költségszámítási rendszer megvalósításával és működtetésével szerzett tapasztalatokat ismertetjük.


171


A FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIÁK ELEMZÉSE A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDÉN JEGYZETT NYÍLT RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK EGY CSOPORTJÁN

RÉKASI RÓBERT Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar – Pénzügy Intézeti Tanszék Pénzügy tanár [email protected] A forgótőke menedzsmentet egy folyamatként célszerű meghatároznunk, amely magába foglalja azokat a mindennapi tevékenységeket, melyek befolyásolják például a rövid és hosszú lejáratú adósság arányát. A finanszírozási stratégiákat a forgótőke menedzsment ezen részeként elemzem tanulmányomban, rávilágítva az elmélet pontatlanságaira, javaslatot téve egy egzaktabb módszertan meghatározására. Az agresszív, a szolid, valamint a konzervatív finanszírozási stratégia előnyei, hátrányai ugyancsak ismertetésre kerülnek, továbbá a gyakorlatban is bemutatom a kapcsolatot a hozamgörbe és a finanszírozási stratégiák között. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nyílt részvénytársaságok egy csoportja képezi elemzésem alapját.


172


A SZÁMVITEL, MINT A TERVEZÉS INFORMÁCIÓS ALAPJA A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL SISA KRISZTINA Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Adjunktus [email protected]

SZABÓ SZABOLCS Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Egyetemi tanár [email protected]

A települési önkormányzatok-hasonlóan a vállalkozásokhoz- önálló szervezettel, menedzsmenttel, gazdálkodással, pénzügyi és számviteli információs rendszerrel rendelkezve látják el kötelező és önként vállalt feladataikat. A működésük alapvető célja –ellentétben a vállalkozásokkal- nem a profit hosszútávon érvényesülő, folyamatos növelése, hanem a közszolgáltatás nyújtásán keresztül a társadalmi szükségletek minél magasabb fokú kielégítése. Mindkét szektor közgazdaságilag azonos gazdálkodási és pénzügyi feltételrendszer mellett képes elégséges szinten ellátni az operatív feladatokat. Nagyfokú egyszerűsítéssel élve ez a közös gazdasági és pénzügyi feltételrendszer azt jelenti, hogy a feladatellátás erőforrásigényét fedeznie, azaz finanszíroznia kell a bevételeknek. Tehát szektortól függetlenül minden gazdálkodó a bevétel növelésén illetve a költségek (ráfordítások) csökkentésén keresztül a jövedelmezőség maximalizálásában illetve a pénzügyi egyensúly megteremtésében érdekelt. Felmerül a kérdés, hogy a jövedelmezőség milyen összefüggésben áll a tervezéssel illetve a számvitellel. A válasz röviden annyi, hogy jövedelmező gazdálkodást egy precíz, számszakilag és módszertanilag egyaránt megalapozott tervezési rendszer képes biztosítani, amelynek a legfontosabb információs bázisát egy komplex számviteli információs rendszer jelenti. A 2014. január 1-jétől hatályba lépett, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11) kormányrendelet alapján hazánkban a helyi önkormányzatoknak a „normál”, alapvetően pénzforgalmi szemléletű költségvetési beszámolója kiegészül a vállalkozások számviteli beszámolójához hasonló, alapvetően eredményszemléletű könyvvezetésen alapuló mérleggel, eredménykimutatással és kiegészítő melléklettel. Ez azt jelenti, hogy a számviteli információs rendszer adatait a költségvetési számvitel mellett a pénzügyi számvitel is szolgáltatni fogja. Tanulmányunk célja a pénzügyi számviteli információs rendszerben rejlő lehetőségek kiemelése, különös tekintettel a tervezés és elemzés területén jelentkező lehetőségekre. Előzetes feltevésünk szerint a megújuló számviteli információs rendszer megteremti az alapját a tervezés és elemzés menedzsment módszereinek szubszuverén kormányzati szektorban történő alkalmazásának. Ezen tervezési és elemzési menedzsment módszerek elterjedése természetesen a potenciális alkalmazók illetve a helyi önkormányzatok menedzsmentjének attitűdjén illetve nyitottságának függvényében várható.


173


A HELYI ADÓK SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉBEN PERCZE SZABOLCS Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Gazdasági Tanár [email protected]

Az utóbbi években az önkormányzatok állami költségvetésből való támogatása jelentősen csökkent, ezért egyre jobban előtérbe kerültek az önkormányzatok saját jogon szedett bevételei, ezek között a helyi adók. Ez – a törvényben biztosított lehetőség – hivatott támogatni az önkormányzatok központi költségvetéstől való függetlenedését, azonban igen érdekes dolog az, hogy az egyes önkormányzatok, ezt mire és milyen céllal használják fel. A helyi adótörvényben biztosított lehetőségektől az egyes, adó beszedésre jogosultak, különböző mértékeket alkalmaznak, aminek a befolyásoló tényezői lehetnek a földrajzi elhelyezkedés, az infrastruktúra fejletsége, valamint a lakosság demográfiai összetétel. Ezek a tényezők nem csak az adó mértékét, hanem ennek a felhasználását is befolyásolhatják.


174


A TÁRSASÁGI ADÓKEDVEZMÉNYES TÁMOGATÁS AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI SZERVEZETEKNÉL - AZ ELSŐ NÉGY ÉV TAPASZTALATAI -

DR. KOMÁROMI GYÖRGY Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Egyetemi docens [email protected]

2009-ben először nyílt lehetőségük az előadó-művészeti szervezetek számára, hogy éljenek az ún. társasági adókedvezményes támogatás (TAO-támogatás) nyújtotta lehetőséggel. Mivel az Európai Bizottság öt évre adott engedélyt az előadó-művészeti TAO-támogatási rendszerre, ideje megvonni ezen támogatási forma szakmai és pénzügyi mérlegét, melynek néhány aspektusával foglalkozik az alábbi cikk. A TAO-támogatás egy kettős adóelőny biztosító kvázi-támogatási forma, melynek során az állam társasági adóbevételről mond le. Mivel a támogatás összegét az adóalapban is érvényesítheti a támogató, így az számára többlet pénzbeáramlást (nyereséget) jelent, amely ugyanakkor állami költségként, a támogatás „postaköltségeként” is jelentkezik. 2009 és 2013 között az előadó-művészeti szervezetek TAO-támogatási igénye exponenciálisan növekedett, mára már teljesen beágyazódott a színházi támogatás komplex rendszerébe. Jelentett-e a TAO-támogatás többletforrást és egyéb pozitívumot a színházi szektorban? Milyen várható és váratlan negatív kihatásai voltak a TAO-támogatásnak a finanszírozásra, gazdálkodásra és a színházi előadásokra? Az alábbi cikk ezekre az összetett kérdésekre ad különböző válaszokat, melyekkel igazolja ezen támogatási forma Janus-arcúságát. A pro és kontra érvek összevetéséből azonban egyértelmű következtetés rajzolódik ki: a TAO-támogatási forma fenntartása a színházi szektor számára szükséges, az állam számára pedig jogi finomrahangolás után mind szakmailag mind pénzügyileg megfelelő támogatási forma.


175


EURÓPAI ÖNKÉNTES PROGRAMOK IMPLICIT HASZNAINAK ELEMZÉSE DR. ANTAL ANITA PH.D Budapesti Gazdasági Főiskola – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Főiskolai docens [email protected]

DR. TAKÁCS DÁVID PH.D Budapesti Gazdasági Főiskola – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Főiskolai docens [email protected]

2011 az Önkéntesség Európai Éve volt. A tematikus év célja tulajdonképpen figyelemfelhívás az Európai Unió egyik alapelvére, az önkéntességre. Az önkéntes tevékenységek haszna szerteágazó: többek között sokoldalú tapasztalatot jelentenek mind az önkéntes munkát végzőknek, mind egyes közösségeknek és tulajdonképpen a társadalom egészének, továbbá hozzájárulnak a demokrácia fejlődéséhez azáltal, hogy fejlesztik a szociális készségeket és kompetenciákat, egyúttal erősíthetik a társadalmi szolidaritást. A Verso (Volunteers for European Employment) címet viselő nemzetközi program alapvető célja annak kutatása, hogy az önkéntesség hogyan járulhat hozzá, milyen módon segítheti a foglalkoztatás bővülését. A programban nyolc európai települési önkormányzat és négy felsőoktatási intézmény vesz részt. Az utóbbi négy tudáspartner egyik tagja a BGF GKZ (Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg), melynek feladata a projekt keretében egy olyan módszertan kidolgozása, amely lehetővé teszi a pályázatban résztvevő önkormányzatok területén működő legjobb önkéntességi gyakorlatok felmérését és elemzését. A program célja továbbá az európai döntéshozók számára javaslatok tétele, és a legjobb megoldások gyakorlatba történő átültetése. Jelen tanulmány célja a projekt partnerek által összegyűjtött, és az abból kiválasztásra kerülő 16 önkéntes munkára vonatkozó nemzetközi esetpélda - költség-haszon elemzésével összefüggésben kimutatott - implicit hasznainak értékelése. Az elemző munka során az alábbi kérdésekre kívántunk választ kívántunk kapni: Milyen lenne a kiválasztott esetpéldák rangsora az implicit hasznok alapján, valamint Mutatható-e ki összefüggés az implicit hasznok összetevői között? A módszertani szempontból statisztikai eszközök alkalmazására épülő elemző munka eredményei alapján képet kaphatunk az érintett önkormányzatok területén alkalmazott önkéntességi gyakorlatok által okozott közvetett hasznosság mértékéről, a közvettett hasznok összetevőiről és szerepéről, a közvetett hasznosság értékelésének egy lehetséges, jelen tanulmányban alkalmazott módszeréről. Az eredmények hozzájárulnak az említett program céljaihoz, nevezetesen a legjobb önkéntességi gyakorlatok, megoldások kiválasztásához, ezzel összefüggésben a gyakorlatba történő átültetéshez történő javaslattétel megalapozásához.


176


TŐKEPIACI SZABÁLYOZÁS ÉS A PIACI MECHANIZMUSOK

ZATYKÓ ZSUZSANNA Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Tanársegéd, PhD hallgató [email protected]

A gazdasági válság jelentős hatást gyakorolt a nemzetközi és nemzeti tőkepiaci szabályozásra. Az elmúlt évtized tapasztalatai, a válság káros hatásai bebizonyították, hogy a globális tőkemozgások, a nemzeti határokat átlépő vállalati tranzakciók, az elektronikaiinformatikai fejlődés és a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok szükségessé teszik, hogy az egyes országok gazdasági, ezen belül tőkepiaci szabályozása összehangolt képet mutasson. A sokrétű gazdasági és pénzügyi kapcsolatok indokolják, hogy Magyarország is lépést tartson a nemzetközi szakmai fejlődéssel. A gazdasági válság hatására a tőkepiaci szabályozásnak három területen történő megvalósulása figyelhető meg: • a MiFID II. rendelet • az EMIR • a short selling szabályozás Az említett szabályozási elemek közül a short selling szabályozás célja az volt, hogy ezen ügyletekre vonatkozó transzparenciát növelje a nyilvánosság és a felügyelet felé. A szabályozás ezen eleme már születésétől fogva vitatott volt, így nem minden országban született egységes vélemény alkalmazását illetően. Kételyek merültek fel, vajon a tőkepiacra történő mesterséges beavatkozás mennyiben fogja negatívan befolyásolni a természetes piaci mechanizmusokat és veti hátra esetlegesen a tőkepiac likviditását. Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy eme szabályozási lépések mennyire befolyásolták a természetes piaci folyamatokat, és hogyan gyakoroltak hatást a piaci likviditásra és a stratégiai pozíciók kialakítására.


177


A CDS SPREAD-RE HATÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA DR. SÁGI JUDIT Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Főiskolai docens [email protected]

DR. CSILLIK PÉTER Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Tudományos munkatárs [email protected]

A tanulmány elméleti felvezetése bemutatja, hogy amióta a pénzügyi piacok a Credit Default Swap megállapodásokat az államadósságok kockázatosságának értékeléséül alkalmazzák, több tanulmány is íródott a CDS felárak és számos monetáris indikátor közötti összefüggés empirikus igazolására. A szerzők egyik hipotézise, hogy pozitív kapcsolat áll fenn egyrészről az állampapírok kamatfelára, a szuverén adósság mértéke, illetve az egy főre eső tőkeakkumuláció nagysága, másrészről a CDS spread-ek alakulása között. Hosszabb idősort vizsgálva állításuk szerint összefüggés van a magyar szuverén CDS felár, valamint a BUX/GDP értékei között. További vizsgálódásuk tárgya a magyar szuverén CDS felárak és a nominális HUF/EUR (illetve HUF/CHF) közötti empirikus összefüggés megléte. Ez utóbbi vizsgálódások alapján adódó második hipotézisük, hogy erős és pozitív korreláció tapasztalható a CDS felárak növekedése, valamint a nominális devizaárfolyamok között; amellett, hogy a CDS spread-ek hirtelen emelkedése a nominális árfolyamok volatilitását is eredményezi.


178


AZ EGÉSZSÉGÜGYI RÁFORDÍTÁSOK SZERKEZETE ÉS MÉRÉSE A 2 TÍPUSÚ DIABÉTESZ BETEGSÉG FÁZISAIBAN

LAMBERTNÉ KATONA MÓNIKA Budapesti Gazdasági Főiskola – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Adjunktus [email protected]

A nemzetek egészségügyi ellátó rendszerét összehasonlítva megállapítható, hogy struktúrája és finanszírozása eltérő, nemzet specifikus. A népesség egészségi állapota gazdasági előnyt jelent a nemzet számára, ezért a nemzeti szintű egészségügyi ráfordítások az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedtek, elsősorban a fejlett országokban. Az egészség-gazdaságtani elemzések terén nemzetközi szinten 6 féle módszert alkalmaznak. E módszerek közül kulcsfontosságú kiemelni a költség analízist, hiszen ez adja alapját a többi módszernek. Egy betegség költségszerkezetének meghatározása során alapvetően két nagy csoportot célszerű kialakítani, ezek a közvetlen és közvetett költségek. Napjainkban jelentős érdeklődés kíséri az egészségügyi reform lépéseit hazánkban. Az ellátórendszer átalakítása során megfogalmazott célok között megjelenik a szolgáltatás minőségének javítása és az ellátás hatékonyságának elősegítése. Az egészségügyi ellátás struktúrája magában foglalja a rendszer tárgyi, emberi és szellemi erőforrásainak összességét. Az ellátó rendszerek működési költségeinek csökkentése a nemzetgazdaságok egyik kiemelt stratégia célja elsősorban a szűkös költségvetési korlátok miatt. A nemzetközi trendek viszont azt jelzik, hogy az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet növekszik. Az egészségi állapot megőrzésére és az egészségi állapot visszaállítására a szolgáltatást igénybevevők körében a kereslet növekedését eredményezi, továbbá az átlagéletkor növekedése miatt is – kutatásokkal igazoltan- növekszik az ellátórendszer iránti kereslet, s ezáltal a rendszer működési költségei is növekszenek. A cukorbetegség jelentős népegészségügyi probléma szerte a világon, szövődményei jelentős betegségterhet jelentenek. A betegségben szenvedők számának növekedése és ezáltal a nemzetgazdaságok költségterheinek növekedése arra ösztönzi a kutatókat, hogy kutató munkájával olyan eredményeket érjen el, melyek hasznosíthatók, az egészségügyi ellátórendszer működési költségeinek elemzése során. A publikációsban bemutatásra kerül a 2 típusú diabéteszes betegek betegségfázisokra lebontott költségszerkezete, a költségviselők szintjének analitikájával. A költségek felmérésének alapja az ellátórendszer költségklasszifikációja és a cukorbetegek körében végzett kérdőíves kutatás adatbázisa.


179


ÜZLETI FELSŐOKTATÁS HALLGATÓINAK MOTIVÁCIÓI, VÁRAKOZÁSAI – AZOK HATÁSA A TELJESÍTMÉNYÜKRE

DR. KARDOS BARBARA Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli kar Főiskolai docens [email protected]

SZIJÁRTÓ BOGLÁRKA Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli kar Tanársegéd [email protected]

TÖRÖK MARTINA ZSÓFIA Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli kar Tanársegéd [email protected]

DR. VERESS ATTILA Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli kar Főiskolai docens [email protected]

Az üzleti felsőoktatás fontos része minden alapképzési szakon a számviteli ismeretek átadása. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának számvitel oktatóiként feladatunknak éreztük az oktatási színvonal növelése érdekében a hallgatói motivációk és várakozások megismerését. E kutatást egy kutatás-sorozat első lépése, mely célja alapvetően a karon meghirdetésre kerülő alapszakok számvitel tantárgyainak tananyagfejlesztése, illetve a megfelelő oktatási stratégia kidolgozására, melyre mind intézményi, mind egyéni szinten szükség van a szolgáltatásközpontúvá váló felsőoktatásban. Empirikus vizsgálatunkhoz egy a nemzetközi szakirodalomban többszörösen hivatkozott, Byrne és Flood (2005) által összeállított kérdőívet alkalmaztuk. E kérdőívvel korábban Írország mellett az Egyesült Királyságban és Spanyolországban is vizsgálták a hallgatói motivációkat és várakozásokat. Kutatásunk során vizsgáltuk az első féléves számvitel eredmények és a tanulmányi átlagok kapcsolatát a hallgatói motivációkkal, várakozásokkal, a felsőoktatásra való felkészültséggel. A kérdőíves felméréssel mértük a szakma iránti elhivatottságot, kerestük azon személyek kilétét, akik a pályaválasztást motiválták. A hallgatói viselkedés feltérképezése céljából az előtanulmányok önértékelése mellett rákérdeztünk a számvitel tantárgy teljesítése érdekében szükségesnek vélt és tényleges felkészülési időre is. Végül pedig vizsgáltuk, hogy mely tényezők hogyan befolyásolják a hallgatói teljesítményeket általában, illetve Számvitel alapjai tantárgyból.


180


AZ ÉRTÉKELEMZÉS SAJÁTOSSÁGAI A RENDEZVÉNY SZERVEZÉS TERÉN BLUMNÉ BÁN ERIKA Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli kar Adjunktus, Phd. hallgató [email protected]

EPERJESI DÁVID Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli kar Közgazdász, AVS minősítésű értékelemző [email protected]

A Csabai Garabonciás Napok Békéscsaba város legrégebbi ifjúsági rendezvénye. A rendezvény szervezőiben felmerült az esemény átszervezésével kapcsolatos igény, amelyhez illeszkedik a szerzők célkitűzése, hogy az elvégzett értékelemzés eredménye alapján javaslatot tegyenek az eseménnyel kapcsolatos gyengepontok megszüntetésére, a program értékességének növelésére. A rendezvény egy vizuális-, szellemi-, szórakoztató-, közösségformáló termék, amelynek feldolgozása absztrakciót igényel. Analízise megvalósítható a módszer eszközrendszerével. A tanulmányban az értékelemző team olyan tagokból áll, akik ismerik az eseményt, „benne élnek”. Segítségükkel meghatározásra kerülnek az igénykeltő csoportok. A brainstorming módszer segítségével az egyes csoportok igényei tárulnak fel. Minden egyes igényhez funkciót rendelünk, amelyek összessége alkotja a funkciólistát. A további munkamenethez ezek rendszerezése, strukturálása szükséges. Lényegi információkhoz jutunk a kérdőívezés és mélyinterjúzás során. Az egy forintban kifejezett funkció-rendezvényelem mátrix segítségével tesszük a funkciókat mérhetővé, értékelhetővé, s ennek eredményeképpen válik elvégezhetővé a funkcióteljesítés bírálat. A feltárt gyengepontokra végül a teamnek megoldást kell találnia és egy összefoglalót készíteni, ami a javaslatokat tartalmazza a hatékonyabb működésre és az értékesség növelésére. A tanulmány nem egy hagyományos értelemben vett anyagi termék értékszervezéséről szól, emiatt feltárjuk azt is, hogy hazánkban milyen kutatások váltak ismertté a rendezvényszervezés értékelemzése területén, valamint rendezvényszervezők segítségével kutatjuk a módszertan bevonási lehetőségét e folyamatok minőségének javítása érdekében. A vizsgálati eredmények tanúsága szerint a rendezvényt övező legnagyobb probléma, hogy annak szervezése, megtartása és értékelése már rutinszerű szokásokon alapul. Szükség lenne pl. időterv készítésére, kérdőívezésre, stb., amelyet a szervezők – szervezési tapasztalatuk miatt – nem tartanak lényegesnek. A tanulmányt azoknak a fiatal értékelemzőknek ajánljuk, akik most vetik bele magukat a Value Analysis rejtelmeibe és első munkájukat készülnek megvalósítani. Ugyanakkor azoknak a tapasztalt értékelemzőknek is hasznos lehet, akik a kezdő értékelemzők munkáját segítik, illetve nem foglalkoztak még rendezvények értékelemzésével.


181


AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK ABSZORPCIÓJÁNAK VÁLLALATI HATÁSAI CSOMA RÓBERT BGF PSZK Gazdasági tanár [email protected]

Az EU kohéziós politikájának egyik fő célja a magánberuházások támogatása a vállalati tőkeállomány minőségének javítása érdekében. A közös kohéziós politika megvalósítása érdekében a tagállamoknak juttatott támogatások 8%-a (28 mrd euro) jutott vállalatok beruházási támogatására a 2007-13-as költségvetési periódusban. Az ilyen típusú támogatások kudarcának egyik oka az szokott lenni, hogy a támogatás gyakran kiszorítja a magántőkét a beruházásból. Nem következik be az un. addicionalitás, a támogatás nem képes megnövelni az összes vállalati beruházás mértékét, inkább helyettesíti azt. A piacelméletből ismert nem tökéletes verseny, monopolizált piac vezet egy másik lehetséges káros mellékhatáshoz, az un. holtteher-veszteséghez. Minden az államtól kiharcolt kedvezmény: monopoljog, belépési korlát, vám, termelési támogatás jóléti veszteséggel is járhat, így csökkenti a társadalom által összesen megtermelhető javak mennyiségét. Saját adatbázison végzett vizsgálatom a 2007-2011 között 100 mFt feletti beruházási támogatást kapott, közvetlenül (központi állami vagy önkormányzati támogatási címzett nélkül) elnyert, közel 60, Magyarországon működő vállalat közül 26 adataira terjedt ki. Többváltozós regressziós elemzéssel arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a beruházási támogatások és néhány más potenciális változó alakulása mennyiben képesek befolyásolni a vállalati árbevétel és a jövedelmezőség alakulását. A mintába került viszonylag nagy vállalkozások (foglalkoztatotti átlaglétszámuk 2008-ban közel 600 fő volt a nemzetgazdasági átlagot jelentő 4 főhöz képest) saját szempontjukból igen hatékonyan tudták hasznosítani a támogatásokat. 1%-pontnyi támogatásintenzitás növekedés közel 4%-nyi árbevétel növekedést volt képes előidézni a támogatást követő évben. A foglalkoztatást tekintve pedig az látható, hogy akár nagymértékű is lehetett a nagyvállalati kör létszámbővülése (a fejlesztési pályázatok gyakran tartalmaznak foglalkoztatás bővítési követelményeket), de az árbevétel növelés motorja a támogatás, mint alacsony tőkeköltségű finanszírozás volt. A támogatás utáni második évben már nem volt kimutatható szignifikáns kapcsolat a fenti változók között, így az említett hatások csak rövid távúak voltak. Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy bár korlátozottak a kis és középvállalati körrel való összehasonlítási lehetőségek kutatható teljes adatbázis hiányában, de a támogatás abszorpció az empírikus vizsgálat alapján is együtt járhat a piacok monopolizálódásával. Egy, a magyar kisés középvállalati kör 2004-2006 közötti támogatási abszorpcióját vizsgáló elemzés nem tudta ebben a körben a támogatásoknak az árbevételre gyakorolt kedvező hatását kimutatni.


182


A TARTÓS KÖTELEZETTSÉGEK SZINTJE ÉS A FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIA DR. GYULAI LÁSZLÓ Budapesti Gazdasági Főiskola Főiskolai docens [email protected]

Köztudott, hogy a vállalkozói szektor döntő részét alkotó kis- és középvállalkozások leggyakoribb csőd-okai között kitüntetett szerepet játszik az alultőkésítettség. Számos korábbi és friss kutatás igazolja, hogy a nem megfelelő tőkeszerkezet könnyen vezet fizetési nehézségekhez, melyekből csak nagy nehézségek árán kerülhet ki a cég. Az alultőkésítettség gyakori formája a rövidlejáratú kötelezettségek „egészségtelenül” magas aránya, amiről többnyire agresszív finanszírozási stratégia esetén beszélhetünk. Az alkalmazott finanszírozási stratégia beazonosítása a közelmúltig a tartós eszközlekötés és a tartós források szintjének egyszerű összehasonlításával történt. Ez a megközelítés több tekintetben pontosítást érdemel. Nyilvánvaló, hogy a tartós eszközök egyes csoportjai között lényeges minőségi különbségek vannak, melyek a vállalkozás valós pénzügyi helyzetére messzemenően rányomják bélyegüket. Nem mindegy például, hogy a vásárolt vagy a saját termelésű készleteink körében tapasztalunk tartós bővülést. Hasonlóképpen, sem a tartós források, sem a rövidlejáratú kötelezettségek nem alkotnak homogén csoportot a szolvencia szempontjából. Gondoljunk például az idegen- és a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni tartozások állományára. Érdemesnek látszik tehát egyfelől a tartós eszközlekötést, másfelől a tartós forrásokat a fizetőképesség szemszögéből szegmentálni, és finomabb követelményeket megfogalmazni a finanszírozási stratégia méréséhez. Célszerűnek tűnik továbbá a rövidlejáratú kötelezettségek megbontása tartós és átmeneti részre, hiszen – a tapasztalatok szerint – az átmeneti források éves minimuma szinte minden folyamatosan működő vállalkozásnál pozitív érték. Az említett felosztás érvényesítése esetén újrafogalmazhatóvá válik a szolvens gazdálkodást lehetővé tévő egyensúly követelménye, illetve az ehhez kívánatos forrásszerkezetről is egzaktabb képet kapunk.


183


Media & Politics

Helyszín: E. I. 22. | Chair: Dr. László Nyusztay

13.40-14.00

DR. PÉTER KRASZTEV POLITICAL CAMPAIGNS AND THE MEDIA DISCUSSANT: DORKA HORVÁTH

14.00-14.20

BÁLINT MISETICS HOMLESSNESS: PUBLIC DISCOURSE AND PREJUDICES DISCUSSANT: DR. ANDRÁS SURÁNYI

14.20-14.40

DR. PÉTER BAJOMI-LÁZÁR EXPLAINING VARIATIONS IN MEDIA FREEDOM WHY DO SOME GOVERNMENTS IN CENTRAL AND EASTERN EUROPE RESPECT MEDIA FREEDOM MORE THAN OTHERS? DISCUSSANT: DR. ISTVÁN HEGEDŰS

14.40-15.00

DR. ÉVA JAKUSNÉ HARNOS THE IMPLICIT CONTENT OF NEWS TEXTS (DISCUSSANT: DR. HABIL ANDRÁS SZEKFŰ)


184


POLITICAL CAMPAIGNS AND THE MEDIA DR. PÉTER KRASZTEV Budapest Business School Lecturer

The democratic forces united against the Pinochet dictatorship in Chile in 1988 had daily 15 minutes broadcasting time in the public media. This means they had exactly 15 minutes more than the democratic political forces have recently in Hungary. Organizing an electoral campaign in a country where the public (and mostly even private) media is practically fully usurped by the ruling party is more than a challenge - it is like dancing with limbs in a complete darkness. But on the other hand this situation might inspire many alternative innovative solutions to the social media and the street art scene. The presentation will provide a simultaneously internal (activists') and external (academic) perspective on the current developments in the independent media under these completely unique circumstances, and will try to point to the emerging new trends (if any) in political communication in Hungary.

185



HOMELESSNESS: PUBLIC DISCOURSE AND PREJUDICES BÁLINT MISETICS Budapest Business School Phd student [email protected]

Homelessness has been at the forefront of public discourse in recent years, due to the passing of new legislation criminalizing street homelessness. The presentation will attempt to explain how the dominant charitable policy response to homelessness in the early years of the transition and the corresponding social construction of the problem are complicit in the legitimation of these punitive measures. Attempts by homeless advocacy group The City is for All (of which the presenter is a founding member) to reframe homelessness as an issue of housing will be discussed, along with the difficulties this project faces as journalists are usually more interested in personal tragedies than the structural causes of the problem.

186



EXPLAINING VARIATIONS IN MEDIA FREEDOM

PETER BAJOMI-LAZAR Budapest Business School College professor [email protected]

It is argued in this paper that the relative deficit of media freedom in Central and Eastern Europe as opposed to the relative freedom of the media in Western Europe is ultimately rooted in the specificities of the party systems of the former communist countries. Young parties in young democracies are lacking the resources needed for party building and organisation, which they compensate for by colonising the state and the media and by exploiting state and media resources; party colonisation of the media necessarily inhibits media freedom. It is further argued that temporal and spatial variations in media freedom within Central and Eastern Europe are explained by different patterns of media colonisation. The more centralised the governing party’s or parties’ decision-making structures, the greater the likelihood of one-party colonisation, and the more fragmented the governing party’s or parties’ decision-making structures, the lesser the likelihood of such colonisation; one-party colonisation of the media leads to lower levels of media freedom than multi-party colonisation.


187


THE IMPLICIT CONTENT OF NEWS TEXTS JAKUSNÉ DR. HARNOS ÉVA National University of Public Service Teacher [email protected]

Most news texts include persuasive components of meaning beyond their factual content. The hidden message that they convey contributes to shaping the public image of politicians, political parties and even countries. Therefore, the exploration of the implicit content of news (later, of the media) has been a key area in applied linguistics since the early twentieth century. The achievements of modern linguistics may either reinforce or question some features of classic content analysis. Recent theories, for instance, of bridging, inference, presuppositions, as well as conceptual metaphors can add further aspects of qualitative analysis. By comparing and contrasting earlier features of content analysis and currently available qualitative methods, it can be concluded that they do not contradict, rather, they complement each other.

188



Politika, gazdasá g, fenntartható sá g

Helyszín: E. I. 24. | Szekcióelnök: Dr. Ferkelt Balázs

9.00-9.20

MAROSÁN BENCE PÉTER INSTRUMENTÁLIS ÉS CÉLKOMPETENCIÁK A DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATOKBAN. MEGJEGYZÉSEK A POLITIKUM TERMÉSZE-TÉRŐL FOLYTATOTT VITÁKHOZ

9.20-9.40

DR. PÓLYI CSABA A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ VÁLTOZÁSAI AZ AMERIKAI KONTINENSEN AZ ÚJ ÉVSZÁZAD ELEJÉN

9.40-10.00

KISS GABRIELLA KÖRNYEZETI DÖNTÉSEK A RÉSZTVEVŐK SZEMSZÖGÉBŐL

10.00-10.20

DR. TAKÁCS DÁVID MIÉRT NINCS ELŐRELÉPÉS A FENNTATHATÓSÁG ÜGYÉBEN?

10.20-10.40

DR. HAMAR FARKAS A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER JELENE ÉS JÖVŐJE


189


INSTRUMENTÁLIS- ÉS CÉL-KOMPETENCIÁK A DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATOKBAN MEGJEGYZÉSEK A POLITIKUM TERMÉSZETÉRŐL FOLYTATOTT VITÁKHOZ

MAROSÁN BENCE PÉTER Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar – Közgazdasági Intézeti Tanszék Tanársegéd [email protected] Előadásomban egy társadalom- és politikaelméleti vitához szeretnék hozzászólni. A politika – és általában a döntéshozatali problémák – lényegével kapcsolatban két alapvető megközelítés létezik. 1) A politikának a társadalomszervezés konkrét kérdéseiről folytatott racionális diskurzusról kellene szólnia. A racionális diskurzusban a felek egyaránt bírálhatók, és együtt próbálnak meg kialakítani egy álláspontot a minél hatékonyabb intézményvezetés és – szervezés mikéntjének tekintetében, amelyet azután együtt is próbálnak megvalósítani. (Jürgen Habermas, John Rawls, részben Max Weber). 2) A politika – akárcsak a gazdasági élet – a győzelemről és a sikerről szól. A győzelem érdekében bármely eszköz megengedett. A politika lényege eszerint: a hatalom, a vezető pozíció megszerzése és megtartása, bármilyen áron. (Niccolo Machiavelli, Friedrich Nietzsche). Előadásomban amellett szeretnék érvelni, hogy a politika machiavelliánus felfogása a döntéshozók instrumentálisnak nevezhető erényeit és kompetenciáit helyezi előtérbe (hogyan kerülhet valaki döntéshozatali pozícióba, és hogyan maradhat ott), míg a racionális diskurzus hívei a célkompetenciákat helyezik előtérbe; (azokat a képességeket tehát, amelyek nézetem szerint a politikának és a döntéshozatalnak a lényegi részéhez tartoznak). A célkompetenciák a következő kérdéssel kapcsolatosak: hogyan (mely intézmények révén) biztosítható a vezetett közösség hosszútávú sikere és fejlődése? Egy további lépésben azt szeretném megmutatni, hogy a politikum és a döntéshozatal szigorúan machiavelliánus felfogása az irányított szervezet sikerének tekintetében kontraproduktív lehet: vagyis a siker helyett éppenséggel a vezetett szervezet kudarcát, végső soron összeomlását eredményezheti. Ennek során a Richard Christie és Florence Geis által a hatvanas években kidolgozott Machiavelli-teszt bizonyos tanulságaira szeretnék hagyatkozni, (R. Christie és F. L. Geis. (1970) "How devious are you? Take the Machiavelli test to find out." Journal of Management in Engineering 15(4): 17-19). A teszten nagyon magas értéket elérő („High Mach”) személyek látszólag sikeressé tették a vezetett szervezetet, sok esetben azonban katasztrofális eredményekkel jártak a rövidtávú sikert mindenek fölé helyező döntések.


190


A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ VÁLTOZÁSAI AZ AMERIKAI KONTINENSEN AZ ÚJ ÉVSZÁZAD ELEJÉN

DR. PÓLYI CSABA Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Kar Tudományos munkatárs [email protected]

A nemzetközi migrációs folyamatok a széles közvéleményben hagyományosan egy DélÉszak irányú, a fejletlenektől a fejlett országok felé mutató fenyegető népességmozgásként jelenik meg, amelyet az érintett kormányok a bevándorlási politikák megszigorításával és a határőrizet szofisztikált megerősítésével igyekeznek megakadályozni. Ezt mutatják az elmúlt hónapok angol belpolitikai vitái, Bulgária és Románia befogadásának elhúzódása a Schengen-zónába, de ezt jelzi az Egyesült Államokban hosszú évek óta folyó vita is a migrációs politika reformjáról. Ezzel szemben az Egyesült Nemzetek Szervezete már második alkalommal rendezte meg 2013 októberében az éves közgyűlése alkalmával a nemzetközi migráció és a fejlődés összefüggéseit vizsgáló magas szintű tanácskozását és fogadott el ajánlásokat az egymásrautaltság szellemében. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legfrissebb jelentésében (World Migration Report 2013) pedig markánsan megjelennek a nemzetközi migráció irányainak változásait mutató adatok, amelyek szerint a Dél-Észak csak egy a népességmozgás irányaiból és annak kb. 40%-t jelenti. Az elmúlt évtizedek nemzetközi változásainak köszönhetően a nemzetközi migráció mintegy 33%-a Dél-Dél irányú, aminek jellemzőit csak mostanában kezdik elemezni a kutatók. Emellett nagyon jelentős, kb. 22%-os a szintén figyelmen kívül hagyott Észak-Észak irányú vándorlás és megjelent egy 5%-os Észak-Dél irányú migráció is. Az amerikai kontinensen az ENSZ adatai szerint 57,5 millió bevándorolt él, akiknek túlnyomó része (50 millió fő) Észak Amerika három országában (Kanada, Mexikó és az USA) keresi boldogulását. Ez nagyjából a teljes nemzetközi népességmozgás 27%-a. A tanulmány áttekinti az amerikai kontinens migrációs folyamatainak az elmúlt években tapasztalt változásait, amelyek között a legjelentősebb a mexikói-USA migrációs folyosó kétirányúvá válása, illetve új regionális vonzást mutató országok (Brazília, Chile és Mexikó) megjelenése.


191


KÖRNYEZETI DÖNTÉSEK A RÉSZTVEVŐK SZEMSZÖGÉBŐL - EGY NÉPSZAVAZÁS ÉRTÉKELÉSE

KISS GABRIELLA Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar Adjunktus [email protected]

A társadalom tagjainak részvétele környezeti döntésekben elengedhetetlen a legitim döntések meghozatalához. Az érintettek bevonása sokféleképpen történhet, ám a folyamat sikere gyakran kérdéses. A társadalmi részvétel esetében a „jó” vagy másként megfogalmazva „sikeres” részvételi folyamatot úgy is meghatározhatjuk, hogy az abban résztvevők elégedettek voltak-e magával a folyamattal és annak eredményével. Ebben a megközelítésben a Habermasi gondolatokból levezetett méltányosság és kompetencia a két legfontosabb értékelési kritérium. Előadásomban egy magyarországi hulladékgazdálkodási döntést értékelek ezen elvek alapján. A döntéshozatali folyamat során az érintett lakosok bevonása népszavazással történt, ezért megvizsgálom, hogy a résztvevők a népszavazással és a teljes döntéshozatali folyamattal mennyire voltak elégedettek. Az értékelés alapját a méltányosság és a kompetencia témájáról alkotott lakossági vélemények adják, melyeket mélyinterjúkkal, résztvevő megfigyeléssel és fókuszcsoportos beszélgetésekkel tártam fel. A kutatásom legfontosabb eredményei szerint az érintett lakosok nézőpontjából a méltányosság nagyon fontos szempont, különösen a hátrányos helyzetű csoportok részvétele miatt, a kompetencia témája azonban a vizsgált esetben nem is merül fel. A lakosok véleményén alapuló értékelés legfontosabb eredménye a népszavazásról, hogy azt a lakosok kevésbé döntéshozatali eszközként, mint inkább véleménynyilvánítási formaként látják, szemben az elméleti megfontolásokkal. Ezért felmerül a kérdés, hogy a helyi népszavazás, amely Magyarországon a leggyakrabban alkalmazott társadalmi részvételi forma hulladékos döntésekben valóban sikeres eredményekre vezet-e.


192


MIÉRT NINCS ELŐRELÉPÉS A FENNTARTHATÓSÁG ÜGYÉBEN?

DR. TAKÁCS DÁVID Budapesti Gazdasági Főiskola – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Főiskolai docens [email protected]

Mára általánosan elfogadottnak tekinthető, hogy a Föld jelenlegi népessége mellett a jelenlegi műszaki színvonalon a jelenlegi anyagi fogyasztás (gazdasági teljesítmény) nem fönntartható. A világgazdaság és az ökológia lábnyomunk azonban egyre csak terebélyesedik, mintha nem vennénk tudomást a változtatás szükségességéről, vagy valamilyen műszaki csodára várnánk. Ez utóbbi – műszaki derűlátás (techno-optimizmus) – már egyfajta válasz a címben föltett kérdésre. Az okok azonban ennél mélyebben rejlenek. A szakirodalomból jól ismert az úgynevezett visszapattanó hatás, melynek lényege, hogy az új, hatékonyabb és ezáltal környezetkímélőbb megoldások, paradox módon, nem mérséklik a környezeti terhelést. Az ember ugyanis a nagyobb hatékonyság birtokában nem az erőforrás-fölhasználást fogja vissza – változatlan kimenet, eredmény, teljesítmény mellett – hanem a teljesítményt fokozza olyannyira, hogy még több erőforrást von ki a környezetből. Mindezzel összhangban sajnos tényként állapítható meg, hogy míg a környezetvédelem, a környezetpolitika fejlődik, a környezet állapota romlik. A fenntarthatóság érdekében vissza kellene fognunk fogyasztásunkat, ez azonban sok esetben olyan helyzetet teremt, amelyre ráillik a klasszikus fogolydilemma problémája. Ha példának okáért a nemzetek a hadikiadásaik drasztikus visszafogásával mozdítanák elő a fenntarthatóság ügyét, akkor igencsak erős volna a késztetés egy effajta megállapodás be nem tartására. Hogy békében és komolyabb katasztrófák nélkül átvészelje az emberiség a következő évtizedeket, évszázadokat, ahhoz bizony – legalábbis a világ gazdaságilag fejlett régióiban – részben föl kell adnunk anyagi jólétünket: áldozatot kell hoznunk. Úgy tűnik, ezt szinte senki nem akarja, amíg valami rá nem kényszeríti, vagy nem tesz ekképpen a közvetlen környezete. Nem beszélve arról, hogy komoly érdekek állnak a gazdasági növekedés, illetve a környezetkárosító javak (például kőolaj) előállítása mögött. Hiába tudjuk a szubjektív jólléttel foglalkozó kutatások nyomán, hogy az anyagi gazdagság egy szinten túl nem tesz boldogabbá. A címben föltett kérdésre tehát leginkább az ember bensőjében kell keresnünk a választ. Az emberek egyrészt elkényelmesedtek, másrészt képtelenek kitörni a társadalmi csapdák szorításából, illetve szervezetten föllépni a további gazdasági növekedést szító érdekekkel szemben.


193


A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER JELENE ÉS JÖVŐJE

DR. HAMAR FARKAS Budapesti Gazdasági Főiskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Főiskolai docens [email protected]

Jelen előadásomban a magyarországi nyugdíjrendszer utóbbi éveinek fejleményeit tekintem át. A korábbi években a nyugdíjrendszer évről évre 600-700 mrd Ft hiányt generált az állami költségvetésben, amely mindenképpen intézkedéseket igényelt. Az első lépés a magánpénztári rendszer megszüntetése volt, és ígéret az ún. svéd típusú egyéni számlás rendszer bevezetésre. Az elmúlt évek során azonban ennek a kiépítése nem haladt zökkenőmentesen, új koncepciók is megjelentek, és a jövő továbbra is bizonytalanságokkal terhes. Előadásomban áttekintem a megoldási javaslatokat, ezeknek az előnyeit és hátrányait, bemutatom a kormányzat, az ellenzék, valamint a szakértők álláspontját is.

194


A konferencia programja

Recommend Documents