A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja

2015.

1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző Centrumban folyó oktató-nevelő munka alapelvei a hazánk Alaptörvényében meghatározott feladatokat szem előtt tartva, a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának megfelelően kerültek megfogalmazásra. Alkalmazkodik a szakképzési törvény, a kerettantervi rendelet illetve az érettségi- és szakmai vizsgakövetelményekhez. Nevelési programunkat a Nemzeti alaptanterv( a továbbiakban NAT ) szellemében hoztuk létre Az iskola által felvállalt feladatok széleskörűek. Elsődleges célunk az, hogy tevékenységrendszerünk mindig összhangban legyen az alapvető társadalmi, gazdasági folyamatokkal és igényekkel. A Nyíregyházi Szakképző Centrum nevelési és oktatási céljai között tehát prioritást élvez a szakember képzés az iskola jellegét és a Centrumot alkotó iskolák tradícióit figyelembe véve. Ennek során középpontba állítva személyiség- és képességfejlesztést, az értékközvetítést, a hátránykompenzálást (IPR) és a tehetséggondozást. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai a Nyíregyházi Szakképző Centrumot alkotó iskolák pedagógiai programjában megfogalmazottak alapján került kidolgozásra. Iskolánk pedagógiai programja az alapító okirattal, a szervezeti és működési szabályzattal és a kollektív szerződéssel, illetve a tagintézményi házirendekkel az intézmény működését hivatott biztosítani.

1.1.1 Az iskola nevelőtestületének pedagógiai alapelvei  Oktató-nevelő tevékenységünk során elsődleges alapelvnek tartjuk a partnerközpontúságot. Mindenekelőtt olyan légkört szeretnénk teremteni, melyben a tanár és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a munkában. Ennek érdekében a napi munka során előtérbe kell helyeznünk a diákközpontú szemlélettel megvalósított ismeretátadást. Mindez az az „emberközpontú” nevelés, ahol a megértés, a bizalom, a tisztelet és a tolerancia megkülönböztetett szerepet kap.  Ebben a munkában a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. Ugyanakkor fontos a tanuló kezdeményező szerepének folyamatos fejlesztése.  Valljuk, hogy diákjainkat segíteni kell abban, hogy stabil, harmonikus személyiségekké váljanak.  Jó emberi kapcsolat kialakítására törekszünk az iskolahasználók teljes körében.  Törekszünk a fejlett kommunikációs képesség és viselkedéskultúra kialakítására, az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatására, ami a társadalmi beilleszkedésnek és az egyén boldogulásának alapvető feltétele.  Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek tanításával, ahol megismerkednek más népek szokásaival, kultúrájával.  Az általános társadalmi modernizáció és fejlődésünk útja megkívánja, hogy lépést tartsunk az informatikai fejlődéssel. 2

 Tanulóinkat az egészséges életmódra, a környezettudatos magatartásra, a természet tiszteletére, a környezeti károk megelőzésére és környezetvédelemre neveljük.  Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete, és így értékes szakemberekké váljanak, akik megfelelnek a társadalom szakmai, erkölcsikulturális elvárásainak.  Alapelvünk, hogy az iskolai közösségek biztosítsanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.  Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy az iskolánk készítse fel a tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre a szilárd alapkészségek kialakításával.  Fontosnak tartjuk, hogy emberléptékű követelménytámasztás mellett minden tanulónknak biztosítjuk az önmegvalósítás lehetőségét.  Érvényre kívánjuk munkánk során juttatni az egyéni bánásmódot, fel kívánjuk karolni a tehetségeket. Ugyanakkor hisszük, hogy az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére, s ebben legjobb tudásunk szerint segítünk nekik.  Úgy gondoljuk, hogy iskolánkban minden korosztálynak (lásd felnőttoktatás, felnőttképzés) meg kell adni a „második esélyt”, mely az élethosszig tanulás XXI. századi kihívására kíván válaszolni.  Reális önismeret és életszemlélet kialakításával megalapozzuk a megfelelő továbbtanulási irányt, ill. pálya kiválasztását.  Fontosnak tartjuk tanulóink felkészítését az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra, illetve arra, hogy munkába állva stabil ismeretek birtokában megállják helyüket.  Az alapelvek eredményes megvalósítása érdekében alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében a pedagógusaink számára.  Iskolánkban nagy gondot fordítunk a tanítás minőségére.

1.1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munkánk célja A. Nevelési célok Az egyik legfontosabb cél a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Alapvető cél a nemzeti öntudat, hazafias nevelés. A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. A tanulók tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Célunk erősíteni a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalást. Elengedhetetlen az állampolgárságra, a demokráciára nevelés. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a 3

jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Az iskolai oktatás tartalmát a korszerű, értékálló és a kor igényeinek megfelelő, elsősorban a tanulók általános- és szakmai műveltségét fejlesztő tananyag alkotja, melyben kiemelt szerepet kap az általános és nemzeti értékek elfogadtatása, átadása. Mindez tartalmas iskolai élettel színezve szolgálja világszemléletük, világképük alakítását. Igyekszik a tanulók képességeit, előtanulmányait figyelembe véve, kiemelten támogatni a tanulási nehézségek leküzdését - felzárkóztatással -, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetni a kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulók tehetséggondozására. A tanulást, a diákok személyiségfejlesztésének céljából, változatos tevékenységrendszer egészíti ki. Érvényre kívánjuk juttatni a pedagógia munkánk során a személyre szóló fejlesztést. A szakközépiskolában és szakgimnáziumban folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészíti a tanulót a választott szakképesítésre, és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését a fejlesztési feladatok teljesítésével (az egyedi foglalkozást igénylő egyedi szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszerekkel). Fontos elvünk az önismeret és a társas kultúra fejlesztése. Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Célunk továbbá képessé tenni a diákokat arra, hogy konfliktusaikat alkotó módon tudják kezelni, váljanak képessé a megélt konfliktusok hasznosítására önmaguk fejlesztésében, társas kapcsolataik minőségének javításában. Ismerjék meg a demokrácia működését az osztályban, az iskolában. Alapvető célunk a harmonikus családi életre nevelés. A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik azt, hogy ezzel kitüntetett feladatként bánjunk (a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése, felkészítés a családi életre, párválasztás stb.). Elengedhetetlen az egészséges életmódra nevelés, mely hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Fontos cél, hogy a pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok 4

kezelésére. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A tanulókkal fel kell ismertetni, hogy nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ az komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A pedagógiai gyakorlat olyan irányú fejlesztését tűztük ki célul, amely a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását, különösen a roma és a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók hátrányainak, lemorzsolódásának csökkentését, továbbtanulási esélyeik javítását szolgálja. Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését, - oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. (Időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét. Megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére.) Célunk, hogy iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan figyelemmel kísérje a társadalom igényeit, elvárásait. Mindezek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, igyekszünk megismerni a család körülményeit. Ugyanakkor a szülők számára lehetőséget biztosítunk iskolánk életének, munkájának minél jobb megismerésére. Fontosnak tartjuk, hogy a felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, tolerancia, együttműködési képesség, stb.). Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. Segítsük diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, felismerni, megelőzni a rosszat. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a tanulókban erősítsük a munkavállalói kompetenciákat, a pályaorientációt. A tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Lényeges célként határozzuk meg, hogy a felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudjanak mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeiről. Lássák, hogy a fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak. A gyakorlati tudásra helyezzük a hangsúlyt, a mindennapi életben szükséges ismereteket is a gyakorlat oldaláról közelítjük meg – szemléletességre törekedve -, hogy tanulóinkkal megismertessük a munka világát. A tanulók tapasztalják meg, hogy a munka értékteremtő tevékenység, az közösségi élményt nyújt, lehetőséget biztosít a nemzedékek közötti dialógus, szolidaritás megtanulására, munkatapasztalat szerzésére. A közösségi szolgálat fejleszti a tanuló kommunikációs képességeit, szociális készségét és önismeretét, növeli önbizalmát, javítja iskolai teljesítményét és az iskolához való hozzáállását. Ugyancsak célunk, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. Fontos az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése, a tanulás tanítása, mely az iskola egyik alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az 5

iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan az ismeretszerzésnek milyen módszerei, eszközei vannak. Valljuk, hogy a természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Hisszük, hogy a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez olyan magatartás határozza meg, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelen kutatásainak aspektusai és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. B. Oktatási célok Oktatási céljaink megfogalmazásánál abból indulunk ki, hogy az oktatás és a nevelés egysége valósuljon meg tevékenységünk során. Oktatási céljainknak így összhangban kell lenniük nevelési célkitűzéseinkkel. Biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, otthonos környezetet, s igyekszik korszerű technikai eszközökkel segíteni szakmája minél hatékonyabb elsajátítását, az állandóan változó, információs társadalom kihívásának és követelményeinek megfelelően. Egyik legfontosabb vezérlő elv, hogy javul a tudás társadalmi elismertsége, nő az érdeklődés a biztos tudású, jól képzett szakemberek iránt. Fontos feladatunk, hogy tanítványainkat rendszeres, gondolkodó, értelmező tanulásra serkentsük, felkeltsük bennük az új, az ismeretlen felfedezésére való törekvést, az önálló ismeretszerzés igényét. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő, differenciált oktatási módszerek alkalmazása a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban. Legyenek képesek az értő olvasásra, gondolataikat helyesen és szabatosan tudják megfogalmazni szóban és írásban. Legyenek képesek tudásukat gyarapítani, bővíteni. A tanulók ismerjék a tanulás helyes és hatékony módszereit. Olyan szakmai alapokat nyújtani, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák alkalmazására, a későbbi felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam), a második szakma elsajátítására. A tehetséges tanulók felkészítése a felsőfokú továbbtanulásra. A tanulók szerezhessék meg azokat az ismereteket, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét. A tanulók képességének és érdeklődésének megfelelő végzettség megszerzésére való felkészítés. Felkészítés a záróvizsgákra. A beiskolázott tanulók szakképesítéshez juttatása.

6

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki — a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen — egyesíti magában az alábbiakat: „Milyen legyen a Nyíregyházi Szakképzési Centrum diákja?” 1. Tudjon beilleszkedni az adott közösségbe, képes legyen a másság elfogadására! 2. Tisztelje tanárait, diáktársait, fogadja el az emberi értékeket! 3. Képes legyen a pozitív változások elfogadására, hagyja magát a jó irány felé fordítani! 4. Szeresse hazáját, ugyanakkor legyen nyitott, érdeklődő, befogadó a világgal szemben! 5. Gazdagítsa nyelvi valamint informatikai ismereteit! 6. A társadalmi együttélés normáit fogadja el! 7. Viselkedése, megjelenése legyen kulturált – találja fel magát minden helyzetben! 8. Ismerje fel a folyamatos önképzés szükségességét! 9. Ismerje fel a tudás, a tanulás hasznosságát, értékét! 10. Legyen tudatos a pályaválasztása! 11. Ne pusztán passzív befogadó, hanem aktívan tevékenykedő szereplője legyen az oktatás folyamatának! 12. A választott szakmájának találja meg szépségeit! 13. Legyen megfelelő ambíciója, kitartó szorgalma, akaratereje, hogy célkitűzéseit megvalósítsa! 14. Szellemileg és testileg egészséges, edzett. Szeret sportolni, mozogni, egészségesen él!

1.1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A diákok érdeklődésére, nyitottságára építve a következő készségek és képességek fejlesztése és kialakítása elengedhetetlen feladatunk:  Anyanyelvi kommunikáció, mely magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot.  Idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvetőnyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat.  Matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. Az alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján történjen. Fontos a matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén is.  A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció

7











hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. (Mindez történik a rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában, kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és az nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadásában;a jelen főbb kutatási tevékenységeibe való bepillantásban.)A természettudományos nevelésnél prioritást élvez a természettudományos és műszaki pályára való szocializáció. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Szociális és állampolgári kompetencia a személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Mindez a nemzeti öntudat helyes értelmezését eredményezi, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást is magába foglalja. Megmutatja, hogy melyek az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján. Láttatja, hogy az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen. Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Erősíteni az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Fontos, hogy lássák azt, hogy a művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó

8





vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. A tanulásszervezés során fő feladatunk, hogy optimálisan alkalmazkodó differenciálást alkalmazzunk a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

Közre kell működni a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődni kell azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő oktatási-nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában:  Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban, s a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is.  Támogatni az egyéni képességek kibontakozását.  Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál.  Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás.  Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát.  Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmájában.  Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvivallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.  Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét.  Feladatunk biztonságot nyújtó tanár-diák kapcsolat megvalósítása, ahol a tanulót egyenrangú partnerként kezeljük, s ahol a tanuló bizalommal fordul osztályfőnökéhez, tanáraihoz.  Az oktatási folyamatban alkalmazni az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az infokommunikációs technikákat.  Sajátos pedagógiai és szakmai eszközökkel segítjük a tehetség felismerését, kibontakoztatását.  Az önismeret és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával hozzájárulunk ahhoz, hogy tanítványaink megtalálják helyüket a társas kapcsolatokban, a családban, a munkahelyen.

9

Rendelkezzenek szakmai kompetenciákkal: a. általános szakmai cselekvő készség, innovációs készség (stratégiák, termékek, folyamatok); b. önszabályozó tanulás, tanulási- önfejlesztő készség; c. önálló munkavégzés, tervezés, végrehajtás készség:  idő és erőforrások menedzselése  felelősségteljes cselekvés és döntés  követelmény orientáltság (rendszeres ellenőrzés, értékelés teherbírás- terhelés) d. célorientált viselkedés; e. szervezési – vezetési készség; f. problémamegoldó – kezelő készség, kooperáció – és konszenzus-képes szakember  konfliktusmenedzselés  saját gondolatok és cselekvések értékelése a problémamegoldás és döntéshozatal érdekében.  elméletek és gyakorlat összekapcsolása  vitaszempontok reális értékelése  saját álláspont hiteles és vitaképes bizonyítása.

1.1.4 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai Nevelési módszeren értjük azt az eljárást, amelyet a kitűzött nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazunk. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. Az alkalmazás egyetlen törvénye: a módszerek, eljárások kombinációja. A felsorolt nevelési-oktatási módszerek közül azokat választjuk ki, amelyek:  igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez;  igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához;  igazodnak a mindenkori szituációhoz, annak tartalmához;  a leghatékonyabb alkalmazást teszik lehetővé;  minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;  a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;  az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;  az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;  heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;  személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása;  a mentális képességeket céltudatosan fejlesztjük az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával;  az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;

10

   

megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket; a diagnosztikus és formatív fejlesztő hatású mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk; nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozást alkalmazunk a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére; a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük.

A tanulói összetételből adódóan kiemelt figyelmet fordítunk a képesség-kibontakoztató felkészítésre.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka az NYSZC valamennyi tagintézményében a pedagógusok a szülők és a tanulók közvetlen együttműködése során valósul meg. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Az iskola összetett, bonyolult hatásrendszerében az egyes tevékenységformák személyiségfejlesztő hatása csak fokozatosan, több éves munkával tárható fel. Lényeges azonban, hogy az iskola kidolgozza a személyiségfejlesztés és az iskolai szociális hatásrendszer kapcsolati pontjait és alapelveit, hogy a ténylegesen elvégzett tevékenységek tudatosan a kitűzött célok szolgálatába legyenek állíthatók. Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása:  A személyiségfejlesztésben a tanulás iránti motiváció fejlesztésének iskolai célkitűzései, és tevékenységrendszere. A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása.  Az egyéni képességfejlesztéshez szükséges intézményi tevékenységrendszer megfogalmazása. A kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata.  A kompetencia alapú oktatás elterjesztésének lehetőségei a tanulói motiváció fejlesztésében.  A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő programkínálata közti összefüggések felvázolása. Olyan tanulásirányítási módok garantálása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. A tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása. Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével.  Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat.

11



Az intézményi tanterv előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, s ennek megfelelően a lehetőségekhez mérten a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását.

A segítő életmódra nevelés alapvető feladata a megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése:  a tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, értsék meg a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét és jelentőségét;  az iskola történelmi, irodalmi ismeretek, élmények sokaságában részesítse a tanulókat, amely egyértelművé teszi a segítőkész magatartás előnyeit, megsértésének hátrányos következményeit;  a pedagógusoknak meg kell ismerniük azokat a tanulókat, akikben gyenge a kötődési hajlam, és segítsék elő annak megerősítését. Ezáltal olyan személyközi kapcsolat kialakítását kell elősegíteni, amely a bizalomra épül, amelynek a ragaszkodás az összetartó ereje és a szeretet az érzelmi alapja;  hangsúlyoznunk kell azokat a legfontosabb magatartási, viselkedési szokásokat, történelmi eseményeket, személyiségeket, szimbólumokat, amelyek iránt pozitív vagy negatív attitűdök kialakítását tartjuk fontosnak;  olyan iskolai életrendet kell kialakítani, működtetni, amelyben a tanulók biztonságban, jól érzik magukat, ahol a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatóak;  az iskolának a segítés sokféle lehetőségét, módját kell kínálnia, olyan segítő légkört kell kialakítania és fenntartania, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység. Ezek alapján a következő konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk oktató-nevelő munkánkat (lásd még az iskolában folyó nevelés-oktatás fő feladatai fejezetet):  Erkölcsi nevelés: az alapvető erkölcsi értékek megismerése, meggyőződéssé alakítása.  Értelmi nevelés: értelmi képességek, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása (tanulás tanítása), fejlesztése.  Közösségi nevelés: társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása (a közösségi szolgálat fontosságának hangsúlyozása), az emberi együttélés, kulturált viselkedés szabályainak elsajátítása.  Konfliktuskezelésre való nevelés: képessé tenni a diákokat arra, hogy konfliktusaikat alkotó módon tudják kezelni, váljanak képessé a megélt konfliktusok hasznosítására önmaguk fejlesztésében, társas kapcsolataik minőségének javításában.  Érzelmi nevelés: az érzelmek felvállalása, a pozitív cselekvésre késztető érzelmek felismerése.  Akarati nevelés: önismeret, a személyiség tudatos megismerésére, kiteljesítésére való igény kialakítása.  Nemzeti nevelés: a szülőhely és a haza múltja, hagyományai iránti érdeklődés és tisztelet; a nemzeti kultúra megbecsülése.  Állampolgári nevelés: az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése a tanulókkal. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi, szociális jelenségek, problémák iránt; a tolerancia kialakítása.  Munkára nevelés: az emberi munka értékének hangsúlyozása és tisztelete.

12

    

Testi nevelés: az egészség és a sport jelentőségének ismerete, az egészséges életmódra való igény kialakítása. Környezeti nevelés: a természet értékeinek védelme, felelős véleményalkotás a globális környezeti problémákról. Tudatos vásárlóvá nevelés: az Európa Bizottság programja és ajánlott segédanyagai alapján. Médiatudatosságra nevelés: cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. Pályaorientáció: segítséget akarunk nyújtani a munkaerőpiacon való eligazodásban, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolásában.

A személyiségfejlesztés területei:  Tanórai ismeretszerzés: ennek személyiségfejlesztő hatása az egyik legjelentősebb tényező. Itt van lehetőség korszerű, színvonalas alapműveltséget és szakmai műveltséget szerezni, és szert tenni a változásokra, fogékony szemléletmódra.  Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpálya-építési és a szociális és életviteli kompetenciáit.  Tanórán kívüli tevékenységi területek: a szakköri munka, a sportkör, művészeti csoportok, tanulói versenyek, vetélkedők, stb. munkájában való részvétel az önálló ismeretszerzés által járul hozzá a személyiségfejlesztéshez. A nevelési területek kibontása, az Nyíregyházi Szakképzési Centrum tagintézményei által, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő (pl. felzárkóztató oktatás, stb.), kidolgozott PP-ben található.

1.3. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az iskolai egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő határokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészségfejlesztő program eredményeként erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, csökkenjenek az ártó tényezők, az iskola befejezésekor a diákok a saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Célunk, hogy, tanulóink:  minél nagyobb számban váljanak edzett, erős, egészséges, káros szenvedélyektől mentes felnőttekké,  képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat,  minél szélesebb körében kialakuljon a mozgás gazdag életmód iránti igény, hogy a testedzés szükségletükké váljon,  ismerjék meg az egészségüket veszélyeztető tényezőket,  ismerjék meg a betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat és módszereket,  javuljon az életminőségük,  a várható élettartamuk minél hosszabb legyen,  el kell érni, hogy az egészségükért a lehető legtöbbet tegyék meg, hogy alkalmazzák a megtanultakat,

13

 

fontos, hogy az itt eltöltött évek alatt tudatosodjon tanulóinkban, hogy mindenki maga felelős egészségének megőrzéséért, ismerjék a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében.

Kiemelt feladataink:  a dohányzás visszaszorítása, a rászokás megelőzése  a dohányzás káros hatásainak megismertetése osztályfőnöki órákon (szükség esetén külső előadók segítségével),  az ügyeleti szolgálat segít a dohányzás megfékezésében, az újabb dohányzók számának csökkentésében,  az iskolai diákfórumokon rendszeresen folytatjuk a dohányzás elleni kampányunkat,  a dohányzás társadalmi elfogadottságának csökkentése,  a dohányzás térbeli korlátozásának szigorú ellenőrzése.  az alkohol- és drogprevenció:  az alkohol- és drogprevenció megjelenik a kémia, biológia tantárgyak tananyagában, valamint az osztályfőnöki órák fontos témakörei közé tartozik,  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek feladata az osztályfőnökök ez irányú tevékenységének segítése,  hangsúlyosan kezeljük a drogprevenciós tevékenységünket, az ezzel kapcsolatos programokat, eseményeket, tevékenységeket támogatjuk,  az iskolai drogprevenciós programsorozat szervezője, felelőse a drogügyi koordinátor,  a drogprevenció lényegének, fontosságának tudatosítása a pedagógusok, a tanulók, a szülők körében. Ennek megvalósítása:  pedagógusoknál: előadások, csoportfoglalkozások keretében,  tanulóknál: órai foglalkozások (osztályfőnöki, biológia, kémia) keretében,  szülőknél: a szülői értekezletek előtt összevontan tájékoztatást nyújtunk a szülőknek. a drogprevenciós pályázat keretében:  különböző foglalkozások megtartása,  oktatófilmek megtekintése, megbeszélése,  a témával kapcsolatban kiállítások megtekintése,  a város segítő szervei által meghirdetett vetélkedőkön való részvétel,  rajzok, plakátok készítése,  városi előadásokon való részvétel, azok megszervezése,  kortárssegítők képzése és munkájuk támogatása. 

az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése: - az egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése a tanulók mind szélesebb körében, - a helytelen táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek megismertetése, - annak hangsúlyozása, hogy a táplálkozással összefüggő betegségek (elhízás, csontritkulás, fogszuvasodás, szív-érrendszeri, keringési, daganatos megbetegedések stb...) jelentős része megelőzhető egészséges táplálkozással, - kiállítások szervezése a diákok aktív részvételével (reformtáplálkozás)

 -

a lelki egészség védelme Minden tanév elején feltérképezni az iskola tanulóinak szociális helyzetét.

14

-

-

A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű diákok nyilvántartása, segítése. A tanulási-, beilleszkedési zavarokkal küszködő tanulók kiszűrése, segítése. Iskolai fejlesztő csoport létrehozása (önismereti-, konfliktuskezelő-, beilleszkedést segítő foglalkozások), a kollégiumi önismereti foglalkozások folytatása. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztetési tényező megléte esetén kezdeményezni, hogy az iskola igazgatója értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. Lelki problémákkal küzdő tanulóinknak pszichológus segítségét biztosítani.



az aktív testmozgás elterjesztése: - az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzés megvalósítását a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező testnevelés órákon és a szabadon választható délutáni sportköri foglalkozásokon biztosítja, - nagy tömegeket megmozgató iskolai sportnapokat szervezünk, - a gyaloglást, futást, a turisztikát s egyéb testmozgást szorgalmazzuk, népszerűsítjük.



az egészségügyi biztonság fokozása: - az iskolaorvos heti 2 alkalommal rendel az iskola orvosi rendelőjében, - a tanulók egészségi állapotának ellenőrzése, szűrővizsgálatok rendszeres végzése (fogászati, belgyógyászati, szemészeti és tüdőszűrés), - a tanulók fizikai állapotának rendszeres ellenőrzése, mérése, - felvilágosító és egészségneveléssel kapcsolatos előadásokat szervezünk külső előadók segítségével minden évfolyamon (fogorvos, pszichológus, védőnő, nőgyógyász), - AIDS-prevenció keretében felvilágosító, megelőző filmeket néznek, és előadásokat hallgatnak meg tanulóink.



az egészséges környezet kialakítása: - rendszeres szellőztetést végzünk minden szünetben, - legyen minél több zöld növény a tantermekben, - fokozottan vigyázunk a tantermek, az udvar, az iskolai környezet rendjére, tisztaságára, - hangsúlyozzuk, hogy a munka mellett a pihenés is fontos az egészséges ember életében, így az egészséges társadalomban is, - a kiegyensúlyozott, harmonikus ember tud csak hasznára lenni a társadalomnak - ez az egészségfejlesztési stratégia része is, - az egészséget az ember teremti meg a mindennapi életében, ahol él, ahol tanul, ahol dolgozik. Az embernek törődnie kell önmagával, az életkörülményeit ennek megfelelően kell alakítania.

Egészségnevelés színterei: - Tanítási órák mindegyikén a tanár hangsúlyozza az egészséges szokásokat, törekedjen azok megszilárdítására. - Szakmai képzéskor, munkavédelem órán a használt anyagok veszélyeinek, környezetkímélő tárolásuknak, felhasználásuknak, utókezelésüknek a tanítása. - Biológia és testnevelés órák keretében az egészséges életmódra nevelés, pozitív életforma és életfelfogás népszerűsítése. - Osztályfőnöki órák kereteiben beszélgetés a drog, alkohol, dohányzás, AIDS hatásairól az emberi szervezetre. 15

- Gyakorlati képzésben a fogyasztó társadalom problémáinak, a használt anyagok környezetkárosító hatásainak, természetbarát és egészségvédő kezelés lehetőségeinek megismerése. Tanórán kívüli tevékenység az egészségnevelésben: - sportegyesület - vöröskeresztes kapcsolattartás - elsősegélynyújtó tanfolyam - sportversenyek (helyi, városi, megyei) aktív részvétel - gyógytestnevelés - kedvezményes étkeztetés népszerűsítése - könyvtári állomány adott témában való bővítése - Az egészséges életmóddal kapcsolatos pályázatok figyelése, a diákok figyelmébe ajánlása, pályázatírás. - Az egészségneveléssel kapcsolatos információhordozók figyelemmel kisérése, ajánlása. - Az egészségnevelési, drogmegelőzési program hatékony megvalósítása érdekében kapcsolatot tartani a témában érdekelt külső intézményekkel. Az egészségnevelés beépül a minőségbiztosítási rendszerbe elsősorban a mérések, értékelések kapcsán.

1.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.4.1 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos konkrét feladataink  







Együttműködés a szülőkkel, az iskola szülői szervezettel. Feladat: a szülők tájékoztatása arról, hogy kötelességük elősegíteni gyermekük közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A pedagógus feladatának hangsúlyozása a közösségfejlesztésben. Feladat: tudatosítani a pedagógus közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait, különösen kiemelve azt, hogy a pedagógus kötelessége elsajátíttatni és betartatni a közösségi együttműködés magatartási szabályait. A különféle tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. A tanuló heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel vagy anélkül közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A diákönkormányzat munkájának segítése.

16







A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: Az iskola egészére és az egyes tagintézmények tanulói közösségére jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés hatékonyságának emelése. Feladat: erősíteni kell az iskolán belül a tagintézmények, a tagintézményeken belül a kollégium és tagintézmény, a pedagógusok és osztályfőnökök, diákönkormányzatot segítő tanár és pedagógusok együttműködését, a feladatok egyértelmű meghatározásával, a tevékenységek koordinálásával.

1.4.2 A közösségfejlesztést közvetlenül szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljainak, a személyiségfejlesztésnek és közösség fejlesztésnek fontos színterei a tanítási órán kívül a hagyományőrző tevékenységeink. Az iskola és a tagintézmények éves munkatervében meg kell határozni az iskolai ünnepélyek rendjét, rögzíteni kell azok időpontját. Különös tekintettel a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét őrző, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontjára. Az iskola és tagintézményei ünnepélyei, hagyományos rendezvényei:  Tanévnyitó ünnepély: időpontja a tanév rendje szerint  Nemzeti ünnepeink: március 15. október 23.  Hagyományos ünnepi műsoraink Szalagavató Mikulás nap (iskolában, kollégiumban) Adventi előkészületek (iskolában, kollégiumban) Karácsonyi műsorok (iskolában, kollégiumban) Ballagás (iskolában, kollégiumban) Pedagógusnap Nőnap (iskolában, kollégiumban)  Diákönkormányzat rendezvényei - Diáknap Verébavató (iskolában, kollégiumban) Farsang (iskolában, kollégiumban) Valentin Nap (iskolában, kollégiumban) 17



Kollégiumi Napok Megemlékezések Aradi vértanúk Kommunista diktatúra áldozatai Holocaust áldozatai Nemzeti összetartozás napja Krúdy óra

Ezek a rendezvények kiegészülnek a tagintézmények sajátosságaihoz kötődő rendezvényekkel Az iskolai és iskolán kívül szervezett iskolai rendezvényeken a tanulóknak az osztályfőnök útmutatásai alapján kell részt venniük. Az intézmény által szervezett hagyományőrző programokban - témához kapcsolódóan – törekeszünk a városban élő kisebbségek és az oktatott idegen nyelvek kultúrájához kapcsolódó nemzetiségi tartalmak megjelenítésére.

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: -

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, a hiányzások pontos, naprakész vezetése, a tanítási órák előkészítése, megtartása és dokumentálása, érettségi, szakmai, tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítása, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, kapcsolattartás az iskolai folyamatok résztvevőivel részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

A pedagógusok konkrét feladatait személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

18

1.5.2 Az osztályfőnök kiemelt feladatai és hatásköre: -

-

-

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakítását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. A tudomására jutott egyéni és családi titkokat bizalmasan kezeli. Segíti az osztályában a közösségi szolgálat szervezését, nyilvántartását, vagy Összefogja, koordinálja az osztályában a közösségi szolgálat teendőit, és elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztratív teendőket (Naplóba, törzslapba való bejegyzés, az elvégzett órák nyilvántartása) Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenységek A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: - sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, - kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. Az intézmény a különleges bánásmódot igénylő tanulókat a többi tanulóval együtt, integráltan oktatja.

1.6.1 Sajátos nevelési igényű, és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenységek A sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI-s), és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (továbbiakban BTMN-s) tanulókkal kapcsolatos iskolai feladatok alapvető célja:  a SNI-ből, és a BTMN-ből eredő hátrányok csökkentése, 19



az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció.

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Intézményünkben az SNI-s tanulók fejlesztését gyógypedagógus végzi, a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A BTMN-s tanulók fejlesztése az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat feladatkörébe tartozik. Az SNI tanulók esetében a NAT-ban is meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva kell a munkát megszervezni. A tanulási nehézség okait elsősorban a részképesség-zavarok okozzák. A tanuló egyéni vizsgálatával határozhatjuk meg azt a módszert, amellyel segíteni tudunk rajta. Ez történhet:  tanórai és tanórán kívüli egyénre szabott differenciált foglalkozásokkal,  a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölés,  több gyakorló vagy ismétlő feladat megoldatásával,  a tanulókkal, szülőkkel történő egyéni beszélgetéssel,  külső szakember igénybevételével – pl. nevelési tanácsadó, fejlesztő pedagógus, iskolaorvos, pszichológus. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata.

1.6.2 A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Pedagógusaink legfontosabb feladata a tehetség mielőbbi felismerése, melyre tanórai, és tanórán kívüli, diákköri, pályázati, alapítványi stb. lehetőségek egyaránt alkalmasak. Mindezek leggyakoribb formái és színterei:  tehetséggondozó foglalkozások,  szakkörök,  sportkörök,  pályázatok,  előkészítők,  versenyek, vetélkedők,  szabadidős foglalkozások.

20

1.6.3 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Az iskolánkba járó tanulóink egy része — különösen a szakiskolai tanulók — szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Családi hátterük a mai magyar társadalom szinte összes negatívumával rendelkezik (megélhetési problémák, szegénység, munkanélküliség, alkoholizmus, kettévált családok, félárva gyermekek). Ezek tükröződnek a tanulók teljesítményében és beszédkultúrájukban. Iskolánk pedagógusai alapvető feladatuknak tartják a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. Az iskola feladatai:  segíteni beilleszkedésüket az iskolai környezetbe,  segíteni a tanulók ismeretelsajátítását,  biztosítani az egyéni ütemű fejlődést,  pótolni az iskolai és/vagy családi, társadalmi szocializációs hiányokat.

1.6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulóink egy része ingerszegény környezetből kerül az iskolába. Az iskolának kell felvállalnia a felzárkóztatást, a tudás igényének felkeltését, a viselkedéskultúra megalapozását és a tehetséges tanulók tehetséggondozását. Fontos a tanulók esetleges lemaradásának okait is feltárni, hogy aszerint lehessen elvégezni a korrekciót, mert nem mindegy, hogy tartós hiányzás, nem kielégítő szorgalom, egyéni adottságok vagy a nem megfelelő tanulási technika áll a háttérben.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanév elején felmérjük a szociális hátrányokkal induló tanulók számát, majd ennek figyelembe vételével megkezdődik a szociális hátrányok enyhítését segítő és fejlesztő tevékenység.

1.6.6 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem célja:    

megelőzze, elhárítsa vagy enyhítse azokat a tanulókra ható káros hatásokat, amelyek személyiségfejlődésüket megzavarják, gátolják; segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez; képessé tegye a tanulót a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre és arra, hogy a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő cselekvési módokat válassza; kialakítsa a megfelelő szociális és életviteli kompetenciákat.

Az ezzel kapcsolatos feladatai:  gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése,

21

  

nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, gyermekbalesetek megelőzése, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős (vagy ilyen feladattal megbízott pedagógus) alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége tehát három területre terjed ki:  a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére,  a gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárására,  a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésére.

1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 



A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a diákok érdekeit a nevelőtestületi értekezleten és a kibővített iskolavezetői értekezleten. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Feladata, hogy eljárjon az érintett tanulók érdekében megvalósítva a jogok és kötelességek összhangját, az érdekek képviseletét.

1.8. A szülő, tanuló, intézményi és kollégiumi pedagógus, együttműködésének formái, - továbbfejlesztésének lehetőségei

partnerek

Az iskolában működik Intézményi Tanács, Szülői Munkaközösség, Alapítvány és Diákönkormányzat. A fenti szervezetek a törvényben meghatározott módon érvényesítik érdekeiket. A szülők tájékoztatásának alkalmazott formái: -

Szülői értekezletek Ellenőrző könyv Iskolai kiadvány Levél Fogadóórák Indokolt esetben családlátogatás Telefon Weblap Az IPR-be bevont tanulók esetében 3 havonkénti esetmegbeszélés a szülő, a tanuló és az osztályfőnök részvételével

A szülői értekezletek célja a közös feladatok, célok megtervezése, megbeszélései a problémák

22

felvetése, megoldása, kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. A fogadóórák célja a szaktanárokkal való egyéni találkozás, véleménycsere a tanulmányi munkáról, szorgalomról, magatartásról. Tanári fogadóóra a szaktanár, osztályfőnök, kollégiumi nevelő egyéni órarendjétől függően. Az Alapítványok saját dokumentációjuk alapján működnek és látnak el különböző feladatokat. A tanulók, érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. (DÖK) A DÖK törvényben meghatározott módon képviseli, érvényesíti a diákok érdekeit. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK, a tanulói ifjúság és a nevelőtestület közös feladata az iskolai hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése, iskolai rendezvények szervezése. Együttműködés az iskolában: -

Tanuló – osztályfőnök - ifjúságvédelmi felelős vagy szociálpedagógus - kollégiumi nevelő Szaktanár/szakoktató/gyakorlati oktató – orvos – védőnő - szociális munkás-pszichológuslogopédus-mentálhigiénikus-gyógypedagógus-kortárssegítők Prevenciós team – osztályfőnökök közössége – Diákönkormányzat –alapítvány – gazdasági/adminisztrációs dolgozók Vezetőség

A legfontosabb a tanulók közössége, őket veszi körül az osztályfőnökök közössége, az ifjúságvédelmi felelős vagy a szociálpedagógus és kollégiumi nevelő. Ez a három csoport, aki a legtöbb információt tudhatja a tanulókról, illetve ők azok, akik a leghamarabb tudnak segíteni a tanulók problémáin, napi kapcsolatban vannak. Fontos a bizalmi légkör kialakítása. Ez a csoport az elsődleges segítőtevékenységet nyújtja tanulóink számára, nemcsak iskolai, hanem magánjellegű problémák esetében is. Az ifjúságvédelmi felelős vagy szociálpedagógus egyaránt részt vehet az osztályfőnök vagy a kollégiumi nevelő munkájában is, hiszen együtt hatékonyabban lehet problémát vagy konfliktust kezelni. Lényeges a jelenlétük, hiszen szaktudásukkal, külső kapcsolatrendszer kialakítással azonnal jelezhetnek, illetve intézkedhetnek, s nem utolsó sorban prevenciót alkalmazhatnak szükség esetén. A tanuló bármelyik személynek jelezhet gondjairól.

Kialakulhatnak szorosabb kapcsolatrendszerek a szaktanárok és a diákok között, mint az osztályfőnökök-diákok között. Rendkívül nagy szerepet játszik az egymás elfogadása és a szimpátia kialakítása. Fontos a tanulók megnyerése. Az orvos/védőnő prevenciós tevékenysége a felvilágosító előadások, tanácsadások, kivizsgálások. 23

Az együttműködés egyéb szereplői: -

Tanuló-iskola Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekvédelmi Központ Nevelési Tanácsadó Tanulási Képességet Vizsgáló 1. számú Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Kórház-gyermek pszichiátria Rendőrség Pártfogói Felügyelet

1.9. Tanulmányok alatti vizsgák A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga, modulzáró vizsga, tananyagelemet lezáró vizsga)  követelményeit,  részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati),  és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 66. § - 72. § rendelkezéseire. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehet meghatározni, valamint osztályozóvizsga esetén ha:  előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot.  a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet; (összesen 250 órát meghaladó hiányzás; az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át)  külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét;  felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében testnevelés)  tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból az előírtnál rövidebb idő alatt tehet)  más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték  a tanórákon nem tanult tantárgyból, de az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyból osztályozóvizsga letételére jelentkezett.  Abból a tantárgyból, mely az iskola pedagógiai programjában nem szerepel, igazgatói engedéllyel más iskolában, vendégtanulói jogviszonyban lehet osztályozóvizsgát tenni. (A 24



vendégtanulói jogviszonyt a fogadó intézmény igazgatója létesíti a tanulóval.) Ez esetben az osztályozóvizsgákra a fogadó intézmény vizsgaszabályzatának rendelkezései vonatkoznak. Vendégtanulói jogviszonyban, iskolánkban vizsgázó tanuló vizsgáira e vizsgaszabályzat vonatkozik.

Különbözeti vizsga, ha  csoportváltoztatás, osztályváltás, iskolaváltoztatás, külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként előírhatja az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet iskolánkban a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanítunk, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.  a különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.  a különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az igazgatónak határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. A vizsga letétele feltétele lehet az adott évfolyamon, adott csoportban/osztályban a következő évfolyamba lépésnek. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha – a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, – az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a meg-kezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A köznevelésről szóló törvény 46.§ (6) bekezdés ’m’ pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során tehet az intézménytől, annak pedagógusaitól független tanulmányok alatti vizsgát, amely osztályozóvizsga és javítóvizsga lehet. A vizsgára való jelentkezés szabályait a 20/2012. EMMI rendelet 73. §-a szabályozza. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független

25

vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. Akkor is, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, magasabb évfolyamra jutásáról – a vizsgabizottság által adott osztályzat figyelembevételével – az Intézmény dönt. A vizsgatárgyak részei és követelményei A tanulmányok alatti vizsgák részeinek meghatározását vizsgatárgyanként és követelményeit az intézmények a helyi tantervükben és a Szervezeti és Működési Szabályzatukban határozzák meg. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Felülvizsgálatát az intézmény igazgatója és a nevelőtestület kezdeményezheti. Módosítása az elfogadásával azonos módon történik. A vizsgaszabályzatot 30 napon belül módosítani kell, ha a vonatkozó rendelet olyan módon megváltozik, hogy az a vizsgaszabályzatban leírtakat befolyásolja. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. A jogorvoslatra a 20/2012. EMMI rendelet rendelkezésinek megfelelően van lehetőség. Az írásbeli vizsga szabályai Az írásbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 67. § - 69. § részletesen ismerteti. A legfontosabb szabályok: – A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. – A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. – Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát. – Az íróeszközökről a vizsgázó, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. – A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. – A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 60 perc. A sajátos nevelési igényű (SNI), illetve a beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: – az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, – lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, – engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, illetve a szóbeli vizsgát írásban tegye le. 26

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázó részére biztosítani. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet részletesen szabályozza továbbá – az írásbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és annak következményeit, – a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését, – a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését, – a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelését. A szóbeli vizsga szabályai A szóbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 70. § - 71. §a részletesen ismerteti. A legfontosabb szabályok – A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. – A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tizenöt percnél több nem lehet. – A felkészülésre vizsgatantárgyanként legalább harminc perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára. – A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt, vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. – A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. – A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. – A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtésében elakadt. – A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában vagy a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt vagy teljes tájékozatlanságot mutat. – Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján úgy kell kialakítani, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a %-os minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. – Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja. Az SNI vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján: – a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, – engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen, – ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és ha a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejteni. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet részletesen szabályozza továbbá: – a szóbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és következményeit, – a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait, – a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait, 27

– a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelési szabályait. A gyakorlati vizsga szabályai A gyakorlati vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 72. §-a részletesen ismerteti. A legfontosabb szabályok – A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. – A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. – A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. – A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megoszlása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. – Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. – A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy osztályzattal kell értékelni. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje A vizsgatantárgyak követelményrendszere Az egyes vizsgatárgyak részeit és követelményrendszerét a tagintézmények a pedagógiai program intézményi függelékében és a helyi tantervükben szabályozzák. Az értékelés rendje Az értékelés módja érettségi tantárgyak esetén az érettségi vizsgán érvényes értékelési rendszernek megfelelően, a szakképzésben szakmai gyakorlati és elméleti tantárgyak, modulok esetén a szakmai vizsgákra vonatkozó szabályok szerint. Ha a vizsgázó nem jelent meg a vizsgán, akkor minősítése „nem jelent meg”. Érdemjeggyel történő minősítés csak valamely vizsgarészen érdemjeggyel való értékelés esetén lehetséges. Vizsgadokumentumok: Írásbeli vizsga dokumentumai: - Tanulmányok alatti vizsgák jegyzőkönyve – Írásbeli vizsga - tanulmányok alatti vizsgák jegyzőkönyve – Tanuló tantárgyi eredményeiről - Pótlapok, feladatlapok (bélyegzővel ellátva) Gyakorlati vizsga dokumentumai: - Tanulmányok alatti vizsgák jegyzőkönyve – Gyakorlati vizsga - Balesetvédelmi oktatás jegyzőkönyve - Pótlapok, feladatlapok (bélyegzővel ellátva)

28

Szóbeli vizsga dokumentumai: - Tanulmányok alatti vizsgák jegyzőkönyve – Szóbeli vizsga - Tanulmányok alatti vizsgák - Szóbeli vizsga beosztása - Szóbeli tételsorok (bélyegzővel ellátva) - Pontozó lapok - Pótlapok (bélyegzővel ellátva) Egyéb dokumentumok: - Vizsgabeosztás - Osztályozóív Alkalmassági vizsga A szakképzésbe történő beiratkozás feltétele a tanuló egészségügyi alkalmassága. Az alkalmassági vizsga szabályait és lebonyolítási folyamatát az intézmények a Szervezeti és Működési Szabályzatukban határozzák meg. Az alkalmasság követelményeit a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szabályozza. (3) Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni a) a szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel, illetve továbbhaladás előtt minden olyan esetben, amikor az Országos Képzési Jegyzék szerint a szakképesítés megszerzése szakmai alkalmassági követelményekhez kötött; b) a szakmaválasztást megelőzően – pályaválasztási tanácsadás céljából – a pedagógus, az iskolaorvos, a szülő vagy a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség kérésére azon képzésben résztvevő esetében, akinél a szakmai jellegű képzésben való részvétel egészségi állapota miatt korlátozott; A fenti rendelet 6. § (3) bekezdése szabályozza továbbá, hogy a tanulói jogviszony fennállása alatt időszakos alkalmassági vizsgálatot kell végezni a szakmai alkalmasság újbóli véleményezése céljából a) a szakképzési évfolyamra járó valamennyi tanulónál, amennyiben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megszerzése alkalmassági követelményekhez kötött; b) a tanulónál, azokban a munkakörökben, amelyekben a munkavállalót egy évnél gyakrabban kell időszakos alkalmassági vizsgálatban részesíteni, az adott munkakörre előírt gyakorisággal. Szóbeli felvételi vizsga a Nyíregyházi Szakképzési Centrum tagintézményeiben nincs.

1.10. A felvétel és az átvétel a tagintézmények programjában kerül szabályozásra

1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: – – – –

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

29

– – –

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. – a tagintézmények támaszkodnak iskolában egészségügyi szakmai tárgyakat tanító tanárok, és az egészségügy ágazatos tanulók szakmai ismereteire Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés –

az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

30

A NYÍREGYHÁZI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOLLÉGIUMAINAK NEVELÉSI PROGRAMJA

31

1. Bevezetés A pedagógiai program összeállításánál alapul vett főbb szempontok: Jogszabályok: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, - 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról. Partneri elvárások: - gondoskodás – a kollégisták alapvető szükségleteinek kielégítése - nevelés – értékteremtés, képességek kibontakoztatása - tanítás-tanulás – a tanulók képességeinek, egyéni sajátosságainak, igényeinek, a köztük lévő különbségeknek a figyelembe vétele - a módszertani kultúra folyamatos fejlesztése - gyermekközpontú pedagógiai környezet kialakítása - interaktív pedagógiai módszerek alkalmazása - kompetencia alapú pedagógiai gyakorlat megvalósítása

2. Alapelvek 2. 1. A kollégium társadalmi szerepe: - Megteremti a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs tanulási lehetőség. - Biztosítja a megfelelő lakhatási, tanulási feltételeket, a szabad iskolaválasztáshoz való jog érvényesítését. - Együttműködik az iskolával, figyelembe véve annak pedagógiai célkitűzéseit. - Biztosítja a nemzetiséghez tartozó tanulók zavartalan munkáját. - Lehetőséget biztosít az egész életen át tartó tanulás, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek megalapozására, kulcskompetenciák erősítésére, a tehetséggondozásra és felzárkóztatásra. - A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, ezáltal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget nyújt. - A megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló „mikro-társadalomban” a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását. Lehetővé teszi, hogy a kollégium a lakóközösség pedagógiai és kulturális központjává váljon. - A kollégium a helyi társadalom elvárásait, a nevelési-oktatási környezet lehetőségeit is figyelembe véve végzi munkáját.

32

- Sajátos támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítéshez. - Kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára biztosítsa a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében.

2. 2. A kollégiumi nevelés célja, alapelvei: A bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával törekszik a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítésére, személyiségének fejlesztésére, kibontakoztatására. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei: - az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; - demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; - a tanulók és közösségek iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; - szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; - az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; - az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele; - építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére; - az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés; - a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése; - a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.

2. 3. A kollégiumi nevelés feladatai: A tanulás tanítása: - a tanulók egyéni fejlődésének elősegítése; - a tanulásban lemaradt tanulók felzárkóztatása; - tehetséggondozás; - hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása; - mentális készségek fejlesztése; - a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése; - az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának fejlesztése – hozzájárulva ahhoz, hogy a tanulás belső igénnyé váljon. Az erkölcsi nevelés: - alapvető erkölcsi normák megismertetése és elfogadtatása; - az erkölcsi normák beépülése a tanulók mindennapi életébe és személyiségükbe; - az erkölcsi és életvezetési kérdésekben való jártasság elsajátíttatása; - az erkölcsös magatartáshoz nélkülözhetetlen készségek megalapozása és fejlesztése; - a kötelességtudat, segítőkészség, tisztelet, elfogadás, empátia és szociális érzékenység fejlesztése. 33

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: - a nemzeti, népi kultúra értékeinek, hagyományainak megismertetése; - a magyar kulturális-és sportélet kiemelkedő személyiségeinek, azok munkásságának megismertetése; - magyarságtudat, hazaszeretet érzésének kialakítása és megerősítése; - állampolgári kötelességek gyakorlásának kialakítása; - Magyarország népének megbecsülésére nevelés; - a lakóhely, szülőföld hagyományainak megismertetése; - nemzetiséghez tartozó tanulók anyanyelvű nevelésének segítése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: - a demokratikus jogállam és közélet működésének megértését szolgáló tudás kialakítása; - a nemzeti öntudat erősítése a tanulókban; - a törvénytisztelő magatartás kialakítása, az emberi méltóság és emberi jogok tiszteletben tartására nevelés; - a főbb állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése a tanulókkal; - a diákönkormányzat működésének segítése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése: - az önismeret elméleti és tapasztalati alapjainak kialakítása; - a tanulók szellemi fejlődésének, készségeik optimális kialakulásának elősegítése; - az empátia és az érzelmek hiteles kifejezésének fejlesztése; - szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításának segítése. A családi életre nevelés: - harmonikus családi minták közvetítése; - családi közösségek, értékek megbecsülése; - felelős párkapcsolatok kialakításának segítése; - alternatívák nyújtása családi konfliktusok kezelésére; - felelősségteljes szexuális életre nevelés. A testi és lelki egészségre nevelés: - egészséges táplálkozásra nevelés; - egészséges életvitel, rendszeres testmozgás igényének kialakítása; - káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, visszaszorítása; - kulturált, esztétikus mikro- és makrokörnyezet kialakíttatása; - egyéni ízlés és igényesség fejlesztése. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: - szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása; - együttérzés, együttműködés, prblémamegoldás fejlesztése; - önkéntes feladatvállalásra ösztönzés. Fenntarthatóság, környezettudatosság: - az erőforrások tudatos használatára nevelés; - környezettudatos magatartás kialakítása; - a közvetlen és tágabb környezet értékeinek megőrzése és gyarapítása.

34

Pályaorientáció: - változatos szakkörök, érdeklődési körök biztosítása annak érdekében, hogy a tanuló átfogó képet kapjon a munka világáról; - pályaválasztásra, választott életpályára való felkészülés segítése; - a munkához kötődő magatartásformák kialakítása és megerősítése. Gazdasági és pénzügyi nevelés: - felelősségtudat kialakítása, felelősségérzet fejlesztése; - ésszerű gazdálkodásra nevelés; - a kockázatvállalások reális mérlegelésének kialakítása; - önálló és felelősségteljes döntéshozatal kialakítása. Médiatudatosságra nevelés: - kritikai beállítódás kialakítása; - a média nyelvezetének, működésének és hatásmechanizmusának megismertetése; - a valóságos és virtuális érintkezés közötti különbség felismerésének segítése.

3. A kollégium működése 3. 1. Személyi feltételek A pedagógiai program megvalósításának alapvető feltétele a sokoldalúan képzett és a közösen meghatározott célokat maradéktalanul vállaló nevelőtestület. A kollégiumban a nevelési feladatokat - az Nkt.-ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező, pedagógus munkakörben foglalkoztatott - kollégiumi nevelőtanár látja el, aki a) a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját, b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, c) képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgál a diákok számára, e) megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, szeretetet, elkötelezettséget és bizalmat helyezi előtérbe, f) képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, g) képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, h) képes a konfliktusok eredményes kezelésére, i) munkája során folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, szervezetekkel.

35

3. 2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások: A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről.

3. 3. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium - belső életének szabályozása során - biztosítja a diákok optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres és egészséges étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégium biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé teszi, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását.

3. 4. A kollégium kapcsolatrendszere 3. 4. 1. Az intézmény kapcsolatai: A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a fenntartóval, a működtetővel, a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település - a tanulók nevelésében érintett - intézményeivel, nevelésbe vett gyermek esetén a gyámjával, nevelőszülőjével vagy gyermekotthonával, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, érintettség esetén a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, továbbá minden olyan szervezettel, amely a kollégiumi nevelés céljainak megvalósítását elősegítheti.

36

A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kapcsolattartás helyi szabályozása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik.

4. A kollégiumi tevékenységrendszer fontosabb elvei és szerkezete 4. 1. A tanulók életrendjének elvei: -

Világos, egyértelmű norma- és értékrendszer kialakítása; Az életkori sajátosságok, személyes szükségletek figyelembevétele; A kollégium családpótló szerepének hangsúlyozása; A diákok kezdeményező szerepének támogatása, szabadsága saját kollégiumi életük alakításában, szervezésében; Diák-érdekképviselet támogatása, diákönkormányzati munka segítése; A nevelők és diákok közötti közvetlen, bizalmi kapcsolaton alapuló együttműködés kialakítása; Jogok és kötelességek egyensúlya; Egyéni kötelesség- és felelősségvállalás jelentőségének hangsúlyozása; A nemzetiségi hovatartozás értékrendje, a társadalmi és etnikai különbözőségek tiszteletben tartása kölcsönös megbecsülése;

4. 2. A tanítás-tanulás elvei: -

Tanuláshoz, művelődéshez való jog tudatosítása; Nyugodt tanulási körülmények biztosítása; A felkészülésben, az ismeretszerzésben az egyéni igények lehetőség szerinti teljesítése; A művelődés, az ismeretszerzés feltételeinek minél szélesebb körű biztosítása; Az igények figyelembevétele a méltányosság elve érvényesülése alapján;

4. 3. Szabadidő-szervezés pedagógiai elvei: -

A szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása; A szabadidős programok többféle igényt is kielégítő kínálata; A szabad programválasztás lehetőségének biztosítása; A szabadidő kulturált eltöltése feltételeinek megteremtése; Tárgyi feltételek hozzáférhetősége, igény szerinti alakítása;

4. 4. A tanulók fejlődésének (biológiai, szellemi) elvei: - A gyermek alapvető fiziológiai szükségleteinek kielégítése, hogy intézményesen, megfelelő színvonalon kapjon lakást, élelmezést, egészségügyi ellátást; - Az egészséges (tárgyi) környezet megteremtése; az otthonosság megteremtése; a napirend és életrend életkornak megfelelő alakítása; az egészségkárosító szokások elleni fellépés és a tartalmas szabadidő-szervezés; - A fiatalok szeretet iránti igényének, mint alapvető szükségleteknek a kielégítése, melynek a nevelők részéről az előítélet-mentesség, a pozitív érzelmi viszonyulás az előlegezett bizalom az alapja; - Gondoskodás a tanulók biztonságáról: ez egyfelől fizikai védelem, másfelől a pszichés biztonság megteremtése (a tér biztonsága, az idő biztonsága, kapcsolati biztonság);

37

- Kritikus esetek megoldása: pl. krízishelyzet felismerés, akkut helyzetek kezelése, segítségnyújtás, tennivalók válsághelyzetekben;

4. 5. A tehetséggondozás elvei: is; -

A tehetség felismerése megbízható eszközökkel; A tehetséggondozás (fejlesztés) személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása; A tehetség megmutatkozását, kibontakoztatását segítse a kollégiumi tevékenységrendszer A fejlesztést szolgáló módszerek, eszközök kiválasztása (pl. ösztönzés, bátorítás, önállóság biztosítása, teljesítmény rendszeres értékelése, szereplés stb.) A teljesítmény, illetve a produktumok bemutatásának lehetővé tétele; Együttműködés a tehetségek gondozásában az iskolával és a családdal; Külső segítség igénybevétele a fejlesztésben; A tehetséggondozás eredményességének nyomon követése;

4. 6. A felzárkóztatás elvei: - A tanulmányi munka tudatossága; - A tanulók tanulással kapcsolatos jellemzőinek felmérése (képességek, hiányosságok, figyelem, gondolkodás, emlékezet, képzelet, motiváció); - Tanulási módszerek, szokások felmérése; - Segítségnyújtás az egyéni tanulási stratégiák kialakításához; - A személyre szóló segítés; - A csoportvezető nevelők és az iskolai tanárok folyamatos kapcsolattartása a tanulmányi munka hatékonyságának növelése érdekében; - A pedagógusok végzettsége és a diákok igényeinek megfelelése;

4. 7. A pályaválasztást, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei: -

A pályaorientációs tevékenység tartalma és az igények megfelelése; Az iskolai tudás kiegészítése; Személyre szóló fejlesztés; Továbbtanulásra való felkészítés; A munkavállalói szerepre való felkészítés; A szülő és a fiatal segítése az igények és érdekek felismerésében; Időbeni és gyakori tájékoztatás a továbbtanulási vagy az elhelyezkedési lehetőségekről; A családi életre való felkészítés gyakorlata; Az egészséges életvitel kialakítása;

4. 8. A művelődési és a sportolási tevékenység szervezésének elvei: - A művelődési értékek világossá tétele a diák és a nevelő számára; - Kiindulási helyzet rögzítése: a diákok műveltségi-, motivációs-, igényszintjének felmérése; - Az átadni kívánt tudástartalom transzformálása; - Az ismeretek befogadása képességének fejlesztése; - A tanulók sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyának kialakítása; - A sportoláson keresztül a kollégisták eddzék akaraterejüket, fejlődjön alkalmazkodóképességük, személyiségük; 38

5. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium - igazodva az Nkt. 28. §-ának rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, az intézményi szervezet működéséhez pedagógiai irányítást, illetve támogatást biztosít.

5. 1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégium a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez.

5. 1.

Felkészítő foglalkozások a kollégiumban:

5. 1. 1. 1. Tanulást segítő foglalkozások: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás, c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció, d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök, e) tematikus csoportfoglalkozás.

5. 1. 2.Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: 5. 1. 2. 1. Csoportvezetői foglalkozások: közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára: a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése b) tematikus csoportfoglalkozások: az e rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások a)

5. 1. 2. 2.

A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások:

a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések)

5. 1. 2. 3. 

A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások:

a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat 39



ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére

5. 1. 3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett - irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti, - természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai, - egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú, - a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó, - a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó, szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők.

5. 2. Pedagógiai felügyelet A kollégium - szervezeti egységenként egy pedagógus közreműködésével (a továbbiakban: ügyeletes nevelőtanár) - gondoskodik a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről.

5. 2. 1. A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából az ügyeletes nevelőtanár: a) visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében, b) folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiségvédelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére, c) időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából, A pedagógiai felügyelet átadásakor az ügyeletes nevelőtanárok között - dokumentált információcserére kell sort keríteni.

5. 2. 2. feladata: a)

A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a

a napirend szerinti tevékenységek, így az ébresztő, a takarodó, az étkeztetés megszervezése, felügyelete, ellenőrzése,

b) a tanulói nyilvántartások, különösen a betegség, távollét, kimenő, engedélyek folyamatos vezetése, c) a közös helyiségek és közösségi eszközök használatának, az öntevékeny diákkörök tevékenységének a felügyelete, d) a felmerülő egyéni problémák kezelése, ennek részeként az ügyeletes nevelőtanári intézkedés, továbbá információtovábbítás a csoportvezető nevelőtanárnak.

6. A kollégiumban ellátandó pedagógiai tevékenységek

40

6. 1. Csoportfoglalkozások TÉMAKÖR

9. évfolyam,

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13-14. évfolyam

A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

3 2 2

2 2 2

2 2 2

2 1 1

1 1 1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1 2

2 2

2 2

3 2

3 2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

2

2 2

2 2

2 2

2 3

2 3

1 22 óra

1 22 óra

1 22 óra

1 20 óra

1 20 óra

Médiatudatosságra nevelés

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek. A kollégiumok a nevelési területek fejlesztési követelményeit és az azokhoz kapcsolódó tartalmakat és tevékenységeket a tanulói sajátosságok, valamint az intézmény arculatának figyelembe vételével egyénileg határozzák meg és dolgozzák ki éves munkatervükben.

41

6.2 A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve a tematikus csoportfoglalkozások szervezéséhez és tartalmának meghatározásához A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél. A csoportfoglalkozások keretprogramterve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tartalmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a választott iskolájuk típusához. A kollégiumi nevelés és oktatás a Nat. kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz.

-

1. A tanulás tanítása

A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

-

Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat.

42

-

-

A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.

Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

3

2

2

2

1

Témák

Tartalmak, tevékenységek

-

-

-

-

-

különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása a megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése a könyvtárhasználat rendje és módszerei

-

-

-

-

Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra. Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat. Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket. Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra. Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével.

2. Az erkölcsi nevelés

A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

-

Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát.

43

-

Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

2

2

2

1

1

Témák

Tartalmak, tevékenységek

-

erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe felelősségés kötelességtudat a munka megbecsülése mértéktartás, együttérzés, segítőkészség

-

-

-

-

-

Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között. Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

-

Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.

Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

2

2

2

1

1

Témák

Tartalmak, tevékenységek

-

közösséghez

tartozás,

-

44

Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit,

-

-

hazaszeretet nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene nemzetünk kapcsolódása Európához

-

-

-

-

hagyományait. Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez. Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

-

-

Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során.

Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

2

2

2

1

2

Témák

Tartalmak, tevékenységek

-

a demokratikus jogállam felépítése a felelős állampolgári magatartás jelentősége a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet

-

-

-

Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét. A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés

45

-

-

jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát. Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában.

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

-

Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.

Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

1

1

1

1

1

Témák

Tartalmak, tevékenységek

-

-

-

-

az önismeret és társas kapcsolati kultúra az empátia és mások elfogadása a tudás és tapasztalat jelentősége társas kommunikáci ó

-

Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását. Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait. Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.

46

-

6. A családi életre nevelés

A család mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

-

Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban.

Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

1

2

2

3

3

Témák

Tartalmak, tevékenységek

-

-

a család szerepe, jelentősége az egyén életében együttműködés és felelősségvállalás a családban szexuális kultúra családtervezés konfliktusok a családban

-

-

Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon. Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben. Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát. Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi-nő kapcsolatban. Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.

7. Testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára.

47

A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

-

Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.

Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

2

Témák

Tartalmak, tevékenységek

-

-

-

egészséges életmód és életvitel a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

-

-

-

-

Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit. Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam 48

-

Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt.

Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

2

2

2

1

1

Témák

Tartalmak, tevékenységek

-

-

-

társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás önkéntes feladatvállalás másokért összetartás és együttérzés

-

-

-

-

Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk. Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság

A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

-

-

Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.

Programterv 49

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

2

Témák

Tartalmak, tevékenységek

-

-

-

a természet és az emberi környezet egymásra hatása természeti erőforrásaink védelme ipari termelés és a környezet védelme - 'gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan'

-

-

Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros anyagokat és tevékenységeket. Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat. Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát. A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában. Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján.

10. Pályaorientáció

A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

-

Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

2

Témák

Tartalmak, tevékenységek

50

Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók. Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.

-

-

-

-

tevékenységek és szakmák jellemzői különféle életpályák bemutatása a munka világa és jellemzői - továbbtanulási lehetőségek

-

-

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

-

Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel.

Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

2

2

2

3

3

Témák

Tartalmak, tevékenységek

-

a gazdaság működésének alapjai a családi gazdálkodás munka, fogyasztás és gazdálkodás pénzkezelés technikái vállalkozás és kockázat

-

-

-

A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben. Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.). Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit.

51

-

-

Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési módjukat. Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.

12. Médiatudatosságra nevelés

A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

-

Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.

Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

1

1

1

1

1

Témák

Tartalmak, tevékenységek

-

-

a média társadalmi szerepe a reklám és a fogyasztás összefüggése a médiatartalmak és a valóság összefüggése az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség a számítógép, az internetfüggőség veszélyei

-

-

-

52

Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása. Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. Gyakoroltassuk különféle

-

-

ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével. Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése. Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.

6. 3. Diákönkormányzati tevékenység Célok:  A kollégiumban folyó közéleti tevékenység váljon a demokratizmus tanulásának terepévé.  A diákönkormányzati tevékenység kapcsán alakuljon ki a tanulókban egy korszerű társadalomszemlélet.  Az öntevékenységen alapuló diákönkormányzati tevékenység járuljon hozzá a tanulók személyiségének fejlődéséhez.  Tanulóink vegyenek részt az intézmény sajátos arculatának kialakításában.  Alakuljon ki a megfelelő kollégiumi aktivitás. Legyenek alkotó, cselekvő részei, formálói a közösség életének. Feladatok:  Ismerjék meg a tanulók és tanulják meg „kicsiben” mit jelent egy demokratikus társadalom felelősségteljes tagjának lenni.  A diákönkormányzati tevékenység készítsen fel a közéleti tevékenységre.  A kollégiumi szabályok, életrendek megalkotásában közreműködve szerezzenek jártasságot.  A kollégiumi diákönkormányzat tagjai tudatosan, felkészülten és felelősségteljesen képviseljék társaik jogait és érdekeit a mindennapi kollégiumi életben.  A kapcsolattartás kiépítése és ápolása más kollégiumok diákönkormányzataival, diákszervezetekkel.  Társas kapcsolatok erősítése, közös élményt adó programok szervezése.  A hatékony diákönkormányzati tevékenységhez a megfelelő szervezeti forma megtalálása, kialakítása.  Együttműködés fejlesztése, kapcsolatfelvétel a diákokkal és a nevelőtestülettel.  Diákönkormányzati képzések, tréningek szervezése, utánpótlás nevelés. Tevékenységek:  Csoportfoglalkozás  Diáktanács ülései  Kollégiumi közgyűlés  Nevelőtestületi megbeszélésen való részvétel  Fegyelmi ügyek  Diákönkormányzat által meghirdetett pályázatok elbírálása  Rendezvények szervezése

53



Diáktalálkozók

Sikerkritériumok:  Legyenek képesek a tanulók a mindenkori helyzethez igazodó célok, feladatok és eredmények megfogalmazására, állandó megfigyelésére.  Legyenek képesek a szükséges helyen a beavatkozások, korrekciók megtételére.  Ismerjék az önálló gondolkodás, alkotás, megvalósítás élményét és vállalják az ezzel járó felelősséget.  Tudják képviselni társaik véleményét.  Működjenek együtt a nevelőtestülettel, közvetítsenek a nevelők és a diákok között.  Szerezzenek jártasságot a közéleti szereplésben.  Ismerjék és tudják alkalmazni a konfliktus- és probléma-megoldási technikákat.  Ismerjék és tudják alkalmazni a kommunikációs technikákat.  Szervezzenek különböző programokat.  Vezessenek be új dolgokat, érdekes új szokásokat.  Vegyenek részt a kollégium életének megszervezésében.

6. 4. Hagyományőrzés és továbbfejlesztés: A valahová való tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt a kollégium mindennapi életében. A kollégium tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik a kollégiumhoz való tartozást. Célok:  Tanulóinkban maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a külső környezettel és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. Tartsák meg azokat az értékeket, melyekkel környezetük elküldte a kollégiumba, és az új környezet értékei épüljenek be személyiségükbe.  Művészi élmények szerzése és a rendezvényeken való részvételben és szereplésben rejlő örömök megtapasztalása.  A közösségi érzés erősítése a különböző kollégiumi rendezvények által. Tevékenységek:  A kollégiumi rendezvények hagyományai: a rendezvények a kollégium egész életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei Egyéb szakmai, kulturális rendezvények: 

A kollégiumi környezet alakításának hagyományai: A külső – belső környezetünk esztétikus, igényes alakítása az ízlésnevelés része:

Továbbfejlesztési lehetőségek: - A fokozatosan bővülő eszközök segítségével lehetőségünk nyílik a hagyományőrzést szolgáló rendezvények színesebbé, változatosabbá tételére, szakmai munkánk magasabb színvonalra emelésére. - Tanulóink vegyenek részt a kollégium diákhagyományainak ápolásában. 54

-

Alapvető célunk, hogy minél több tanulót kapcsoljunk be a kollégium rendezvényeibe, szereplőként és közönségként egyaránt. A kollégium által közvetített normák váljanak belső értékrendjükké, és ennek szellemében képviseljék a kollégiumot.

6. 5. Szabadidős tevékenység A szabadidős tevékenység közvetlenül szolgálja a pihenést, a regenerálódást, a rendszeres mozgás iránti igény kialakítását, fejleszti a mozgáskészséget, amely segíti a sikeres iskolai és a kollégiumi életet is. Célok:  Minden tanuló számára biztosítsunk érdeklődésének, képességeinek megfelelő programokat, tevékenységi formákat.  Az érdeklődésének megfelelő ismeretek önálló bővítése, az állandó önművelés igényének, készségének és képességének kialakítása.  Egészséges és kulturált életmódra való nevelés, a sport, a természeti környezet megóvása, ápolása. Tevékenységek:  A különböző érdeklődéseknek megfelelően választható diákkörök:  Kulturális értékeink megismertetése, az esztétikum iránti igény felkeltése  Regenerálódást, rekreációt szolgáló tevékenységek Követelmények: - Tehetségéhez és alkotókészségéhez mérten minden tanuló vegyen részt valamilyen diákkör munkájában, egyéni vagy közös produkcióban. - Használják ki a többlettudás megszerzésére a kollégium nyújtotta lehetőségeket. - Alakítsák ki saját ízlésüket, önálló véleményüket az egyes alkotásokról, legyenek nyitottak a kulturális és művészeti élmények befogadására (más szakterületen is, nem csak a saját szakterületük iránt). - Legyenek képesek szabadidejüket tudatosan szervezni, és azt a leghatékonyabban kihasználni. - Váljon igényükké a rendszeres mozgás, és legyenek képesek az egészséges és kulturált életmód kialakítására.

6.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek valamint a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi beilleszkedését segítő foglalkozások terve Célok:  A hátrányos helyzet és a veszélyeztető körülmények időben történő felismerése.  Adekvát beavatkozás, intézkedési gyorsaság, mely növeli az esélyt a hatékony problémakezelésre.  A tanulók személyiségének fejlesztése, megfelelő életszemlélet kialakítása.  Az egyenlő bánásmód elvének teljeskörű érvényesítése, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. Feladatok:

55

      

Hátrányos, halmozottan hátrányos és/vagy veszélyeztetett helyzetű tanulók felderítése, nyilvántartása, veszélyeztető tényezők feltárása, s számukra pályázati lehetőségek felkutatása. Családdal való kapcsolattartás, együttműködés. Gyermek-és ifjúságvédelmi hálózat igénybevétele (önkormányzatok, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő). A tanulmányi előmenetel figyelemmel kísérése, a hátrányok kompenzálására felzárkóztató foglalkozás szervezése. A szabadidő hasznos eltöltésének segítése. Beilleszkedési és magatartási zavarok leküzdését segítő tevékenységi formák biztosítása. Mentálhigiénés programok, felvilágosító előadások szervezése, mely felkészíti a tanulókat az egészséges életmódra, a családi életre, a szenvedélybetegségek megelőzésére.

Pedagógiai eljárások:  Külön foglalkozás a hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű /veszélyeztetett tanulókkal.  Egyéni bánásmód  Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások tartása  Pozitív tanár-diák kapcsolat kialakítása  Felvilágosító munka  Pályaorientációs tevékenység  A tanulók tájékoztatása jogaikról és kötelességeikről A csoportvezető gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladata:  A hátrányos/halmozottan hátrányos/veszélyeztetett helyzetű tanulók munkájának figyelemmel kísérése.  Az életkörülményekben bekövetkezett változásokról az ifjúságvédelmi felelős tájékoztatása.  Folyamatos kapcsolattartás a tanulók életkörülményeit pozitívan megváltoztatni jogosult szakemberekkel /pl. családsegítő, nevelési tanácsadó munkatársai, pszichológus stb. / A családi hátrányok kompenzálását elősegítő lehetőségek a kollégiumban:  Kulturális rendezvények  Könyvtárhasználat  Számítógép-használat  Színház- és mozilátogatás Felvilágosító foglalkozások a kollégiumban:  Filmvetítések  Előadások  Felvilágosító témájú csoportfoglalkozások Tanulási hátrányok leküzdését segítő lehetőségek:  Könyvtárhasználat  Számítógép-használat  Tantárgyi korrepetálások  Szilencium  Tehetséggondozó foglalkozások

56

Szabadidő hasznos eltöltésének módjai:  Sportolási lehetőségek  Könyvtárhasználat  Internet-hozzáférés  Televízió nézés, videózás  Szakkörök, érdeklődési körök Követelmények:  Időben felismerni a problémát.  A veszélyeztető és hátrányos körülmény megszüntetése.  Minden tanuló kapja meg a helyzetének megfelelő segítségnyújtást probléma esetén.  A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását a kollégium minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza.

6. 7. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái, a továbbfejlesztés lehetőségei: Célok:  Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben törekszünk megvalósítani.  A szülők informálása intézményünk életéről, működéséről.  A szülőkkel való együttműködés eredményeképpen a tanulói személyiség pozitív irányba változzon.  A nevelőmunka hatékonyságának segítése.  Kapcsolatteremtés kollégium-szülő, szülő-szülő között.  Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás kollégium- osztályfőnök, kollégium-szaktanár között. Feladatok:  A kapcsolattartás formáinak kiépítése.  A szülők véleményének megismerése.  A szülők az iskolai közélet tevékeny résztvevői és segítői legyenek.  Együttműködés a szülőkkel, a tanulókkal kapcsolatos problémák megoldása során. Tevékenységek:  Szóbeli tájékoztatás  Írásbeli tájékoztatás A szülő bekapcsolódási lehetőségei a kollégium közéletébe:  A szülő a szolgáltatás megrendelője  A szülő segítse a tanulási, nevelési folyamatot  A szülő legyen a kollégiumi közélet szereplője Sikerkritériumok:  A gyerek – tanár - szülő – együttműködésének javulása  A nevelési problémákat közös megoldása

57



A tanulók háttérproblémájának hatékonyabb feltárása 7. A kollégium ellenőrzési, értékelési rendszere

A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait az iskolában. A nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket és értékeket: - elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; - képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; - sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának, és a folyamatos megújulásnak a képességével; - kialakul reális társadalomképe; - rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; - tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; - képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; - másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; - ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományait; Ellenőrzési, értékelési rendszer:  Az értékelés alapelvei: - az értékelés legyen sokszínű, motiváló, ösztönző hatású; - az ellenőrzés és értékelés visszajelzési rendszer, információkat szolgáltat, így megerősítő szerepe igen fontos; - legyen tárgyszerű, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú, mutasson rá a hiányosságokra, segítse a továbblépést; - rendszeres, folyamatos, minden tevékenységre kiterjedő; - következetes, szakszerű és felelősségteljes; - a követelmények és elvárások pontos ismeretében, elfogadott szempontok alapján történjen; - mindig személyre szóló legyen; - megfelelő légkörben történjen; 

Az értékelés célja: - az önértékelés képességének kialakítása; - jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét; - tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya a kollégium követelményeihez;



Az értékelés kiterjed: - a kollégiumi foglakozásokon folyó munkára, magatartásra; - a tanulók teljesítményére és előrehaladására; - a kollégiumi munkában való részvállalás mértékére; - a kollégiumi rendszabályok tiszteletben tartására; 58

-

általános emberi értékek tiszteletben tartására; kapcsolatkialakítás képességére; a felelősség vállalására – viselésére; szorgalomra, ezen belül a felkészülésre;

59