A Budai Középiskola
Pedagógiai programja 2015.
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Tartalomjegyzék 1. Bevezető ................................................................................................................................................ 6 Az iskola arculata, bemutatása ................................................................................................................. 6 Az intézmény főbb paraméterei: ........................................................................................................................ 6 Az iskola története, előzmények ........................................................................................................................ 6 A. Nevelési program ........................................................................................................................... 6 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .. 6 Pedagógiai alapelvek .......................................................................................................................................... 7 1.1. A nevelő-oktató munka céljai...................................................................................................................... 8 1.2. A nevelő-oktató munka feladatai................................................................................................................. 8 Az iskolai nevelés főbb területei és nevelési-oktatási követelményrendszer ............................................. 9 1.3 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ............................................................................................. 11 1.3.1. Döntési mechanizmusok ................................................................................................................ 11 1.3.2. Alapelvek ...................................................................................................................................... 11 1.3.3. A pedagógusok helyi feladata: ...................................................................................................... 12 1.3.4. Az osztályfőnöki feladatok és hatáskörök ..................................................................................... 12 1.3.5. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka eszközei ...................................................................... 13 1.3.6. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................................... 13 1.3.7. Igazgatói, nevelőtestületi döntést kívánó eljárások rendje ........................................................... 13 1.3.7.1. Beiskolázás; felvételi eljárás, átvétel más iskolából .................................................................. 13 1.3.7.2. Felkészítés az érettségire - Kötelezően választható szabadsáv .................................................. 14 1.3.7.3. Előrehozott érettségi vizsga: idegen nyelvből és informatikából ............................................... 14 1.3.7.4. A nyelvválasztás ......................................................................................................................... 14 1.3.7.5. Az indítandó osztályok és csoportok száma, létszáma ............................................................... 15 1.3.7.6. Mentesítés a tanórai foglalkozások alól .................................................................................... 15 1.3.7.7. Az iskolai közösségi szolgálat szervezése................................................................................... 15 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................ 16 2.1 Személyiségfejlesztő nevelési feladataink ................................................................................................. 16 2.2. Általános célok .......................................................................................................................................... 17 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................................... 17 3.1. Célok ......................................................................................................................................................... 17 3.2. Feladatok ................................................................................................................................................... 17 3.3. Az osztályok szerepe a közösségek fejlesztésében ................................................................................... 18 3.4.Egyéb közösségek ...................................................................................................................................... 19 3.5.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos egyéb feladatok ................................................................................ 19 4. Az intézmény beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenysége ......... 19 4.1. Céljaink ..................................................................................................................................................... 19 4.2. Tevékenységeink ....................................................................................................................................... 19 4.3. Szűrés, diagnosztizálás .............................................................................................................................. 20 4.4. Együttműködés a segítő szakemberekkel .................................................................................................. 20 4.5. Együttműködés a kortárs csoportokkal ..................................................................................................... 20 5. Az iskola tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenysége .................................................. 20 5.1. Tehetségkutatás ......................................................................................................................................... 20 5.2. Az iskola szolgáltatásai ............................................................................................................................. 21 5.3. Együttműködés külső szervezetekkel ........................................................................................................ 21 5.4. Nyomon követés ........................................................................................................................................ 22 5.5. Sajátos nevelési igényű tanulók ................................................................................................................ 22 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................................................... 22 6.1. Célok ......................................................................................................................................................... 22 6.2. Prevenció ................................................................................................................................................... 23 6.3. Szűrés ........................................................................................................................................................ 23 6.4. Együttműködés külső szervezetekkel ........................................................................................................ 24 6.5. A juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje ............................................................................... 24 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................................................. 24 7.1. Diagnosztizálás.......................................................................................................................................... 24 7.2. Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje................................... 24 7.3. Tanórai differenciálás ................................................................................................................................ 25 7.4. A program eredményességének értékelési módszerei ............................................................................... 25
2
Budai Középiskola
Pedagógiai program
8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................................... 25 8.1 Helyzetfeltárás ............................................................................................................................................ 25 8.2. A segítő tevékenység formái és működési rendjük ................................................................................... 25 8.3. Külső kapcsolatrendszerünk fenntartása ................................................................................................... 26 8.4. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló anyagi háttér biztosítása .......................................................... 26 8.5. Szociális ügyek .......................................................................................................................................... 26 8.5.1. Étkezési hozzájárulás .................................................................................................................... 26 8.5.2. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása......................................................... 26 8.6. Tanulmányi ösztöndíjak ............................................................................................................................ 26 8.7. Egészségügyi ellátás .................................................................................................................................. 26 9. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések .................................... 27 9.1. Tárgyi feltételek ........................................................................................................................................ 27 9.1.1. Az iskolaépület .............................................................................................................................. 27 9.1.2. Helyiségek, ezek alapfelszerelése.................................................................................................. 27 9.1.3. Eszközök........................................................................................................................................ 27 9.2. Személyi feltételek .................................................................................................................................... 27 9.3. A pedagógusok továbbképzésének elvei ................................................................................................... 28 10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .............................................................................................................................................. 28 10.1. A folyamatos tájékoztatás módja, területei ............................................................................................. 28 10.2. A tájékoztatás speciális területei ............................................................................................................. 29 10.3. Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei: a partnerközpontú működés kialakítása .............. 29 10.3.1. Együttműködés a szülőkkel ......................................................................................................... 29 10.3.2. Együttműködés a diákokkal ........................................................................................................ 30 10.3.3 .Kapcsolat a kollégiumokkal ........................................................................................................ 31 11. Tanórán kívüli foglalkozások, lehetőségek ....................................................................................... 31 11.1. Eltérő tanulásszervezési módszerek ........................................................................................................ 31 11.2. A szabadidő – irányítás elvei................................................................................................................... 31 11.3. Foglalkozások, szolgáltatások, lehetőségek ............................................................................................ 32 11.4. A tanítás nélküli munkanapok felhasználásának módja .......................................................................... 32 12. Az iskola egészségnevelési programja .............................................................................................. 33 Egészségfejlesztési - drogmegelőzési Stratégia ............................................................................................... 33 12.1 Célok ............................................................................................................................................... 33 12.2 Az egészségnevelés színterei az iskolában ...................................................................................... 33 12.3. Erőforrások: .................................................................................................................................. 34 12.3.1. Humán erőforrások ..................................................................................................................... 34 12.3.2. Anyagi erőforrások ..................................................................................................................... 35 12.4. Jövőkép, alapelvek, célok ........................................................................................................................ 35 12.4.1. Alapelvek .................................................................................................................................... 35 12.4.2. Konkrét célok .............................................................................................................................. 36 Új tervek ................................................................................................................................................. 36 Hagyományok ápolása............................................................................................................................ 36 Szaktárgyi célok ...................................................................................................................................... 36 12.5 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ...................................................................................................... 37 12.6. Módszerek ............................................................................................................................................... 37 12.7. Taneszközök ........................................................................................................................................... 37 12.8. Kommunikáció ....................................................................................................................................... 37 12.9. Minőségfejlesztés .................................................................................................................................... 38 Továbbképzés .......................................................................................................................................... 38 12.10. Drog prevenciós program ...................................................................................................................... 39 12.10.1. Helyzetfelmérés: ....................................................................................................................... 39 12.10.2. A helyzetértékelésen alapuló célmeghatározás:........................................................................ 40 12.10.3. Feladatok ............................................................................................................................................ 40 12.10.3.1. Felvilágosítás ......................................................................................................................... 40 12.10.3.2. Megelőzés .............................................................................................................................. 41 12.10.3.3. Segítségnyújtás ...................................................................................................................... 41 12.10.3.4. Kapcsolattartás ...................................................................................................................... 41 12.11. Eszközök ............................................................................................................................................... 42 13. Az iskola környezeti nevelési programja ........................................................................................... 43 13.1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai ............................................................................ 43
3
Budai Középiskola
Pedagógiai program
13.1.1. Az iskolai környezeti nevelési program törvényi háttere ............................................................ 43 13.1.2. Helyzetelemzés, helyzetkép ......................................................................................................... 43 13.1.2.1. Az iskola helye, épülete ............................................................................................................ 43 13.1.2.2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból .............................................................. 43 13.1.2.3. A környezeti nevelés színterei az iskolában ............................................................................. 43 13.1.3. Erőforrások ................................................................................................................................. 43 13.1.3.1. Nem anyagi erőforrások .......................................................................................................... 43 13.1.3.2. Anyagi erőforrások .................................................................................................................. 44 13.2. Alapelvek, jövőkép, célok ....................................................................................................................... 44 13.2.1. Alapelvek, jövőkép ...................................................................................................................... 44 13. 2.2. Konkrét célok ............................................................................................................................. 45 13.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ..................................................................................................... 46 13.4. Módszerek ............................................................................................................................................... 46 13.5. Taneszközök ............................................................................................................................................ 47 13.6. Kommunikáció ........................................................................................................................................ 47 13.7. Minőségfejlesztés .................................................................................................................................... 47 14. Az iskola elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának nevelési programja ............................ 48 14.1.Célja: ........................................................................................................................................................ 48 14.2. Módszertani ajánlások ............................................................................................................................. 48 14.3. Fejlesztési feladatok: ............................................................................................................................... 48 14.4. Témák, tartalmak: .................................................................................................................................... 48 14.5. Ajánlott tevékenységek: .......................................................................................................................... 49 14.6. Elérhető eredmények: .............................................................................................................................. 49 14.7. Az elsősegélynyújtás oktatásának színterei ............................................................................................. 49 14.8. A hatékony végrehajtás feltétele: ............................................................................................................ 50 14.9. A elsősegélynyújtó legfőbb iskolán belüli segítői: .................................................................................. 50 14.10. Eszközök ............................................................................................................................................... 50 15. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................................................. 51 15.1. Jogi háttér ................................................................................................................................................ 51 15.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja ............................................................................................................ 51 15.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban ............................................................................... 53 B Helyi tantervek ............................................................................................................................. 55 A kulcskompetenciák fejlesztése.............................................................................................................. 55 A kulcskompetenciák............................................................................................................................... 55 1. Általános szabályok ............................................................................................................................ 56 1.1. A tankönyvek és a tanári-tanulói oktatási segédeszközök kiválasztása..................................................... 56 1.2. Beszámoltatás, értékelés (magatartás, szorgalom, tantárgyi) magasabb évfolyamba lépés ...................... 58 1.2.1.Nevelési eredmények vizsgálata: ................................................................................................... 59 1.2.2. A magatartás és szorgalom minősítése ......................................................................................... 59 1.2.3. Tantárgyi minősítés ...................................................................................................................... 60 1.2.4. Vizsgaszabályzat ........................................................................................................................... 61 1.2.5. A magasabb évfolyamra beiratkozás feltétele más középiskolából ............................................... 65 1.2.6. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................................................. 65 1.2.7. A felvételi eljárás különös szabályai ............................................................................................. 65 1.3. Az iskolai beszámoltatások formái, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 66 1.3.1. A számonkérés és értékelés rendszere ........................................................................................... 67 1.3.1.1. Az értékelés gyakorisága ........................................................................................................... 67 1.3.1.2. Az értékelés módja ..................................................................................................................... 67 1.3.1.3. Iskolai tanulásszervezési módok ................................................................................................ 67 1.3.1.4. Az ellenőrzés célja ..................................................................................................................... 68 1.3.1.5. Az értékelés módja: .................................................................................................................... 68 1.3.1.6. Oktatási eredmények vizsgálata ................................................................................................. 68 1.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai .............. 69 1.5. Tanórán kívüli foglalkozások .................................................................................................................... 69 1.6. A projektoktatás ........................................................................................................................................ 71 1.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek és mindennapos testedzés ...................... 71 1.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................................................. 72 1.9. Az érettségi vizsga témakörei.................................................................................................................... 73 2. Helyi tanterv – gimnázium .................................................................................................................. 89 Célok, feladatok ............................................................................................................................................... 89
4
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Fejlesztési területek – nevelési célok................................................................................................................ 89 I. Tantárgyi rendszer ........................................................................................................................................ 92 A négy évfolyamos képzés óratervei gimnázium: .................................................................................... 92 Az ötévfolyamos képzések óratervei – két tanítási nyelvű és nyelvi előkészítő osztályokban: ................ 99 A szakközépiskolai képzések óratervei – gazdálkodási és szolgáltatási szakterületre és elektronikai osztályokban: ........................................................................................................................................ 102 Célok, feladatok ............................................................................................................................................. 102 Fejlesztési területek – nevelési célok.............................................................................................................. 102 I. Tantárgyi rendszer ...................................................................................................................................... 105 SZAKMAI TANTÁRGYAK – XXVI. KERESKEDELEM ÁGAZAT ........................................................ 106 XXIV. SZAKMAI TANTÁRGYAK –KÖZGAZDASÁG ÁGAZAT ........................................................... 107 SZAKMAI TANTÁRGYAK – XXV. ÜGYVITEL ÁGAZAT ..................................................................... 108 54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ..................................................... 109
5
Budai Középiskola
Pedagógiai program
1. BEVEZETŐ AZ ISKOLA ARCULATA, BEMUTATÁSA Az intézmény főbb paraméterei: Az iskola hivatalos elnevezése: Budai Középiskola Az iskola típusa: összetett iskola, közös igazgatású közoktatási intézmény Képzési területeink: közgazdasági szakközépiskolai műszaki szakközépiskolai gimnáziumi Az Intézmény alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata 1052 Budapest Városház u. 9-11. Az intézmény felügyeleti szerve és fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest,V. Nádor utca 32. Az iskola vezetője: Banusné Molnár Zsuzsanna Az iskola székhelye: 1126 Budapest, Márvány u. 32. . Az iskola postacíme: 1126 Budapest Márvány u. 32. Az iskola működési engedélyének száma, kelte: 815/2004. (IV. 29.) Főv. Közgy. Fővárosi Közgyűlés határozata Budapest, 2004. július 1. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy
Az iskola története, előzmények A Budai Középiskola három intézmény, a Táncsics Mihály Angol Két Tannyelvű Gimnázium, a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola és a Szigeti György Műszaki Szakközépiskola összevonásából alakult 2004. július 1-jén. 2007. július 1-jével a Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskolát is a Budai Középiskolához csatolta a fenntartó. Mind a négy intézmény több évtizedes múltra tekinthet vissza. Az intézmény tantestülete nyitott, megújulni képes. A jogelőd iskolák jelentős szakmai múltja, eredményei, értékrendje és hagyományai garanciát jelentenek arra, hogy a Budai Középiskola korszerű mintaiskolává fejlődjön, ahol az átjárhatóság biztosításával különböző érdeklődésű és előképzettségű tanulók kapnak esélyt a továbbtanulásra, illetve keresett szakmák megszerzésére. A piaci igények kielégítése mellett tanítványaink igen jó eséllyel indulhatnak az életben itthon is és külföldön is, akár továbbtanulnak, akár munkát vállalnak.
A.
NEVELÉSI PROGRAM
1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Meghatározásánál figyelembe vettük:
az helyi adottságokat az iskola személyi és tárgyi feltételeit a kollégák személyes ambícióit a tanulók és hallgatók igényeit a helyi társadalom és a szülők elvárásait.
6
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Pedagógiai alapelvek Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink:
becsüljék, tiszteljék közvetlen és tágabb környezetüket: hazánkat, büszkeséggel ismerjék fel társadalmi és természeti értékeinket, tiszteljék szimbólumainkat legyenek képesek a magyar nyelv helyes használata mellett legalább egy idegen nyelven szabatosan kommunikálni és ismerjék az adott nyelvterület legfontosabb kulturális jellemzőit tanúsítsanak nyitottságok és toleranciát a különböző világképet átfogó ismeretekkel, semmiféle erőszakos megnyilvánulást ne tanúsítsanak saját felfogásmódjuk érvényesítése terén értékeljék az átfogó közös, globális problémák megoldására irányuló erőfeszítéseket, érintse meg őket, és érzelmileg hasson rájuk az emberiség közösségének ténye, egymásrautaltságának szükségessége tekintsék természetesnek a környezettudatos magatartást, amely jövőnk szempontjából nélkülözhetetlen legyenek tisztában a számítástechnika - informatika jelentőségével, gyakorlati felhasználásával az iskolából kikerülve, az elsajátított gondolkodási műveletek segítségével, kreatívan - önállóan is legyenek képesek egész életünkön át önmaguk tudásának bővítésére, fejlesztésére, vagyis alapismeretük legyen nyitott és alkalmazható a hétköznapi életükben, továbbtanulásukban egyaránt.
Az intézmény nem kötelezi el magát egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az ismereteket, vallási és világnézeti információkat tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, anélkül, hogy bármely nézetet elfogadására kényszerítene vagy késztetne. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelve a korszerű közismereti és szakmai ismeretek nyújtása mellett a tanulók képességének, személyiségének, közösségének fejlesztése, kiemelten: humanista értékrendszer-közvetítés, értékteremtés differenciált, egyénre szabott képességfejlesztés, a tanulási módszerek elsajátítása a megszerzett ismeretek alkalmazni tudása az életkorhoz, fejlettségi szinthez igazított tartalmak tanítása a tanítási - tanulási folyamat motiválása, tudásvágy ébresztése, aktivizálás a gyakorlatra orientálás, megtanítani cselekedni, a kreativitás kibontása a tanítási- tanulási folyamat folyamatos fejlesztő ellenőrzése, értékelése konstruktív életértelmezéssel megtanítani élni, másokkal együtt élni A pedagógiai alapelvek kritériumrendszere: egyénre, közösségre szabott pedagógiai eljárások egyértelműség, világosság realitás, megvalósíthatóság ellenőrizhetőség, mérhetőség minőségértés megteremtése egységes nevelési elvek kialakítása, elfogadása és alkalmazás az összetartás, a hűség az iskolához
7
Budai Középiskola
Pedagógiai program
1.1. A nevelő-oktató munka céljai Célunk olyan belső iskolai légkör, tartalmi munka megteremtése, amelyben jól érzi magát tanuló, tanár egyaránt, ahol a tanuló alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának, ahol megtanul helyesen, okosan tanulni, ahol felkeltik benne a tudás iránti igényt, ahol felfedezheti az alkotás izgalmát és örömét, ahol hozzásegítjük ahhoz, hogy megtalálja azt, amit felnőttként hivatásként művelne. Ennek érdekében tanár és tanuló munkatársi kapcsolatának kialakítására törekszünk. Az ilyen kapcsolat alapfeltétele a tanár- és diákjogok, valamint kötelességek kölcsönös tiszteletben tartása. Intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: A NAT szerinti kulcskompetenciák az anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, természettudományos, digitális, ónálló tanulás, szociális készségek fejlesztése kiemelten az alábbi területeken:
a tanuló felkészítése az érettségi, felvételi vizsgára, színvonalas közismereti oktatás nyújtása annak érdekében, hogy biztosítsuk tehetséges tanulóink számára a felsőfokú tanulás lehetőségét, emelt szintű érettségi megszerzését középszintű érettségi, szakmai alapképzés biztosításával elősegíteni a szakképzésbe való bekapcsolódást tanulás-módszertani készségek kialakítása, az egész életen át tartó tanulás igényének és a megvalósítás képességének kialakítása, tárgyi ismeretek alapján kreatív gondolkodás kialakítása idegen nyelv: emelt szintű érettségire való felkészítés a számítástechnika felhasználói ismerete kulturált viselkedés kialakítása, a tanulói neveltségi szint emelése a tanulók felkészítése a munkahelyi és társadalmi szerepekre; színvonalas alapműveltség, belső értékrend, munkaerkölcs és kultúra kialakítása a tanulók harmonikus személyiségekké formálása a nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése a honszeretet erősítése döntési képesség, felelősség kialakítása egymás iránti tisztelet, megbecsülés és tolerancia közösségi élet igényének kialakítása, jó légkör megteremtése egészséges életmód kialakítása környezetvédő magatartás kialakítása, környezettudatos életmód, magatartás globális problémák megoldására irányuló elkötelezettség
1.2. A nevelő-oktató munka feladatai Az iskola funkciói: ismeretközvetítés - általános műveltség átadása a hagyományos tantervi oktatási formák mellett a moduláris oktatás, a projektoktatás, a témahét/hetek, a tantárgytömbösített oktatás, a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás, a különböző tantermen kívüli oktatási formák (verseny, klub stb.) megszervezésével, a kulturális és a társadalmi környezettel való kapcsolatok kiépítése révén. a konstruktív életvezetés kialakítása tanulóinkban továbbtanulásra előkészítés szakmai felkészítés - szakképző tevékenység: az általános és a szakmai műveltségtartalmak egymást kiegészítő és megerősítő kapcsolatának kialakítása. értékátadás
8
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Az iskolai nevelés főbb területei és nevelési-oktatási követelményrendszer
Az iskolai nevelés főbb területei I. Biológiai lét- és egészségmegőrzés - az élet tisztelete - az egészséges életmód - környezettudatos magatartás
II. Az én harmóniája önismeret- önfejlesztés III.
önmagunk elfogadása önfejlesztés önbizalom önbecsülés Társas kapcsolatok
Nevelési-oktatási követelményrendszer
becsülje az emberi életet és a természet értékeit, tudjon érvelni mellettük legyen képes életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket ismerje a leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőket (az iskola, a tanműhely és a közlekedés területén), és ezek elkerülésének módjait alakuljon ki benne az egészségre káros élvezeti- és kábítószereket elutasító magatartás Legyen képes különböző szituációkban megnyilvánuló reakciói folyamatos megfigyelésére, valamint az önmegfigyelés során szerzett tapasztalatok megbeszélésére és alkalmazására.
- szociális jártasság, kommunikatív és interaktív képességek - társas hatékonyság kooperativitás, szolidaritás, nyitottság - személyes kapcsolatok - harmonikus családi élet
IV.
Tanulás, tudás, művelődés
- a rendszeres tanulás a munka világába való beilleszkedés útja - igény a folyamatos és sokoldalú önművelésre - önálló, logikus, problémamegoldó gondolkodás
legyen világos képe szerepeiről (gyermek, szülő, testvér, rokon, barát, munkatárs stb.) tudatosítsa, milyen a viszonya másokhoz, hogy kiért miben és mennyiben felelős ismerje és gyakorolja a kapcsolatkultúra legfontosabb erényeit: becsület, hűség, önzetlenség, őszinteség, szolidaritás, tisztelet, türelem, alkalmazkodóképesség, udvariasság, vezetőképesség lássa árnyaltan az embereket, elemezze mások és önmaga hibás és jó döntéseit tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatra való törekvést (szerelem, házasság) ismerje környezete legfontosabb ünnepeinek értelmét és értékét tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani a fiatalokat fokozatosan alkalmassá tesszük a realitások érzékelésére, a gondolatok és a fogalmak elemzésére, valamint azok összerendezésére, a racionális gondolatmenet kialakítására, az egész világra kiterjedő információáramlásba való bekapcsolódásra, a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák használatára tegyen szert fokozatos önállóságra a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében sajátítsa el a tanulás módszereit, technikáit (értő olvasás fejlesztése, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra művelése) alakuljon ki az önművelés igénye, a tudás folyamatos korszerűsítésének egész életre szóló igénye használja a tanulás színtere- és eszközeként a könyvtárat
9
Budai Középiskola
Pedagógiai program
- művelődés, belső késztetés a világ jelenségeinek megismerésére V.
A munka világa
- hasznos, értelmes munka - a munkaerőpiacon való eligazodás képessége - a pályamódosítás képessége VI. Haza, civil globális szemlélet
társadalom,
- nemzet - haza: egészséges lokálpatriotizmus, cselekvő hazafiság - civil társadalom: az emberek egyenlőségének elismerése, előítélet-mentesség, tolerancia - globális szemlélet: a természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme, a jövőért való felelősség vállalása
megtanítjuk az írott, a beszélt és a képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést a tanulóknak megtanítjuk a feléjük irányuló kommunikáció kritikai észlelését a manipulációk elleni védekezés céljából tudatosuljon a tanulóban a pálya és a személyiség megfelelésének jelentősége legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban; megismerni saját képességeit és azokat a valóságban kipróbálni értse az érdeklődés jelentőségét a pályaválasztásban legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit legyen képes elfogadni az esetlegesen bekövetkező pályamódosítás szükségességét legyen képes rendszerezni a munka világáról eddig szerzett tapasztalatait és ismereteit tudja összehasonlítani az egyes pályák jellemzőit tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban legyen tisztában az életszerepek (gyerek, tanuló, dolgozó, házastárs, szülő) változásaival legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit tudjon megfelelően viselkedni a felvételi interjú során legyen ismerete a munkanélkülieket segítő intézményekről ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit ismerje a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát legyen jól tájékozott a hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében ismerje a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit legyen nyitott a hazánkban és a szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére a hon- és népismeret alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, hazaszeretetet; ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására tisztelje más népek nemzeti érzését, identitástudatát alakuljon ki pozitív viszony a közös európai értékekhez becsülje meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait legyen nyitott az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre ismerje az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit
10
Budai Középiskola
Pedagógiai program
VII. Kulturált életvitel, mindennapok esztétikája
a iránti
- az esztétikai értékek nyitottság - kulturált életvitel - igényesség a szabadidő felhasználásában - igényesség a közvetlen és tágabb környezetünk iránt
1.3
legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket legyen tájékozott az emberiség közös (globális) - főleg Magyarországot közelebbről érintő problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről törekedjen arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok ápolásában személyesen is részt vehessen fejlesztjük a demokrácia gyakorlásához szükséges képességeiket, a jogok és kötelességek állandó tudatosításával, alkalmazásával. Kialakítjuk a felelős társadalmi magatartást, felkészítjük őket a felnőtt állampolgári létre, a természeti és mesterséges környezetük felelős használatára legyen környezettudatos aktív állampolgár, váljon képessé a felnövekvő nemzedék arra, hogy a környezeti válság elmélyülését megakadályozza, ezzel elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát legyen nyitott az esztétikai értékek iránt legyen toleráns a társak ízlése iránt legyen igényes önmagával és családjával szemben megjelenését ápoltság, gondozottság jellemezze viselkedéskultúráját az erkölcs és illem normatívái jellemezzék: egymás megbecsülése, a felnőttek iránti tisztelet, udvariasság, a kulturált, szép magyar beszéd általánossá válása, durvaságtól mentes társas kapcsolatokra való törekvés, étkezési és higiéniai előírások betartása, a környezet rendje, tisztasága és a társadalmi tulajdon védelme, öltözködése a helynek és az alkalomnak megfelelő legyen (ünnepi öltözék, testnevelési felszerelés), legyen igényes otthona, iskolája, munkahelyének esztétikája, tisztasága, a bennük lévő értékek, tárgyak megóvása iránt, tartsa fontosnak környezetének megismerését, védelmét, gondozását és hagyományainak ápolását.
A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 1.3.1. Döntési mechanizmusok
A nevelő-oktató munkával kapcsolatos bárminemű egyéni kezdeményezés a munkaközösségek elé kerül. Az ott történő megvitatás, majd javaslattétel után az iskolatanács tárgyalja meg a javaslatot. Az így előkészített döntési javaslat a tantestület, illetve a szülők, diákok fóruma elé kerül, és ezek véleményezése után születik meg a végleges döntés. Hasonlóan kell eljárni az iskolai alapdokumentumok, szabályzatok előkészítése esetén. A tantárgyi óratervek, az iskolai élet szabályai az iskolatanácstól indulnak, majd a szülői, illetve diákszervezeteken keresztül jutnak el a tantestületi döntéshez. 1.3.2. Alapelvek A nevelési feladatok megvalósítása érdekében alkalmazott pedagógiai eljárásoknál érvényesülnie kell emberség, egyenrangúság, jogszerűség egymást tisztelő és toleráló viselkedés
11
Budai Középiskola
Pedagógiai program 1.3.3. A pedagógusok helyi feladata:
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 1.3.4. Az osztályfőnöki feladatok és hatáskörök
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
12
Budai Középiskola
Pedagógiai program 1.3.5. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka eszközei
A munkánkat meghatározó dokumentumok, törvények és az iskola szokásrendje, hagyományai A külső tényezők figyelembe vétele - a család - az iskola - egykorúak környezete - helyi hatások - társadalmi hatások Meg kell ismerni a tanulók családi kapcsolatait, problémáit, érdeklődési területeit, igényeit A belső tényezők, személyiségjegyek miatt a nevelési folyamatban törekedni kell a tanulók megismerésére. Ezt szolgálják a különböző felmérések, egyéni beszélgetések, szabadidős programok, kirándulások Figyelembe kell venni a tanulók és a család céljait, elképzeléseit Beszélni kell a tanulókkal a realitásról, a képességek és készségek helyes arányairól Az eddigiek alapján létrejött tanár – diák viszonyban a tanár nem a másik oldalon áll. A tanári viselkedést az „érted haragszom, nem ellened” attitűd határozza meg A szülőkkel minél szorosabb kapcsolat kiépítésére kell törekedni. A mindennapi gyakorlatban a kooperatív technikák, a differenciált oktatási formák és az IKT eszközök alkalmazásának elterjesztésére kell törekedni, 1.3.6. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. 1.3.7. Igazgatói, nevelőtestületi döntést kívánó eljárások rendje 1.3.7.1. Beiskolázás; felvételi eljárás, átvétel más iskolából A Budai Középiskola a jelentkezők közül azokat a tanulókat kívánja fogadni, akik amellett, hogy eredményes felvételi vizsgát tesznek, oktatási-nevelési célkitűzéseinkkel is azonosulni tudnak. Ebben az életkorban a szülő szerepe meghatározó az iskola kiválasztásában, elsősorban tehát őket kell “megnyernünk”. A jelentkező diákoknak megfelelő alapképzettséggel (írás, olvasás, kommunikációs képesség, logikai készségek szintje, idegennyelvtudás) kell rendelkezniük. Igyekszünk a jelentkezők motiváltságát, tanuláshoz való viszonyát is „feltérképezni”, mert mindez feltétele annak, hogy a
13
Budai Középiskola
Pedagógiai program
középiskolai követelményeknek majdan eleget tudjanak tenni. A felvételi eljárásunk során nemcsak tárgyi tudást mérünk, hanem ez utóbbi szempontoknak is érvényt kívánunk szerezni. Felvételi tájékoztató füzetünkben a felvételi eljárás részleteit minden év szeptember 30-ig nyilvánosságra hozzuk. Igény esetén felkészítő foglalkozásokat szervezünk a jelentkezők számára. 1.3.7.2. Felkészítés az érettségire - Kötelezően választható szabadsáv A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy iskolánkban a magyar-nyelv és irodalom, a történelem, az idegen nyelv, a fizika, a biológia, a kémia, a matematika, az informatika, a média, a vizuális kultúra, és a testnevelés. A választható tantárgyak meghirdetésekor közölni kell azt is, hogy a tárgyat várhatóan melyik pedagógus fogja tanítani. A választható foglalkozások közé tartoznak a heti 2-2 órás délutáni sportfoglalkozások, érettségi felkészítő szakkörök. A 9. és 10. évfolyamon a szakmai képzést erősítjük az óratervekben maghatározott módon. A 11. évfolyamtól erre épül rá a választható szabadsávok rendszere. A kötelezően választott tanítási órákra vonatkozó szabályok: o Az iskola igazgatója minden év április 15-éig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató tartalmazza az érettségi vizsgára való felkészítés szintjét, valamint azt, hogy a tantárgyat előreláthatólag melyik pedagógus fogja oktatni. o A tanuló és szülője írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. o Ha a tanulót - kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. o A szabadon választott tanórai foglalkozásra az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a kötelező tanítási órára vonatkozó szabályok érvényesek. o A tanuló a tanév során egy alkalommal – félévkor - az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulónak jogában áll olyan tárgyból is érettségiznie, amelyet a középiskolában nem tanul. Ebben az esetben a vendégtanulói jogviszony létesítésével kapcsolatos kérelmét az igazgató április 30-ig megküldi az érintett, kiválasztott Középiskolákba. 1.3.7.3. Előrehozott érettségi vizsga: idegen nyelvből és informatikából A tanuló az igazgatónak írt kérvénye alapján jelentkezik az előrehozott érettségi vizsgára. A jelentkezés feltétele: az iskola tantervi követelményeinek teljesítése, melynek az osztályozó vizsga letétele. A tanuló vállalja az előrehozott érettségi vizsgára az egyéni felkészülést. A május - júniusi vizsgaidőszaktól eltérő érettségi vizsgák – egyéni elbírálás alapján – az Oktatási Hivatal által vizsgáztatásra kijelölt középiskolában tehetők le. 1.3.7.4. A nyelvválasztás
A négy évfolyamos gimnáziumi osztályok esetében előzetes felmérés alapján az igazgató hoz döntést. A nyelvi előkészítő és két tanítási nyelvű képzéseink esetén a kezdő évfolyamon mérjük fel az igényeket a második nyelvről. A szakközépiskolában a szakmai igényekhez kapcsolódó nyelv tanulását preferáljuk.
14
Budai Középiskola
Pedagógiai program 1.3.7.5. Az indítandó osztályok és csoportok száma, létszáma
Az osztály A kilenc-tizenharmadik évfolyamon az iskola tanulóinak szervezeti alapegysége az osztály, amelynek felelős vezetője az osztályfőnök. Az osztálylétszámok a törvényben előírt átlaglétszám és a fenntartó elvárása szerint alakulnak az egyes évfolyamokon. A csoport Az osztályok adott tantárgyakból csoportokra bonthatók, a csoport létszáma általában az osztály felének felel meg. Amennyiben a fenntartó engedélyezi és anyagilag támogatja akkor a szakmai gyakorlati képzéseknél és a két tanítási nyelvű képzés 9. évfolyamán a nyelvi csoport létszáma maximum 12 fő lehet. A csoportokat dinamikus egységként kezeljük. A tanuló kérheti az osztályfőnök segítségét, ha csoportbeosztásán változtatni kíván. Az osztályfőnök, a szaktanár és – vitás esetekben – egy szakmailag kompetens kolléga a tanulót meghallgatva javaslatot tehet az igazgatónak a csoportbeosztás megváltoztatására. A javaslat elfogadásáról az igazgató dönt. A felsőbb, különösen a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamokon a dinamikus egységként működő csoportbeosztást még rugalmasabban kezeljük: az emelt szintű képzésben résztvevők száma egy csoportban maximum huszonöt lehet. A nyelvi csoportokba besoroltak létszáma nem haladhatja meg a húsz főt. A laboratóriumi és gyakorlati, mérési munkát feltételező tantárgyaknál a laborok, műhelyek férőhelye határozza meg az adott csoportlétszám határát. 1.3.7.6. Mentesítés a tanórai foglalkozások alól A készségtárgyak alóli felmentés A magántanulói jogviszonyban állók, vagy orvosi igazolással rendelkezők írásbeli kérelemre felmentést kapnak e tantárgyak (ének-zene, rajz, testnevelés) látogatása, illetve osztályozása alól. Testnevelés alóli felmentés az igazolt sportoló esetén: Nemzetközi minősítéssel rendelkeznek, illetve a Magyar bajnokság 1-6. helyezettje, az edzésszámok heti 10 óra, vagy e fölött van, vállalja, hogy a napközbeni órák alatt a könyvtárban tartózkodik, és a tanórákra készül fel. Testnevelés felmentés szakorvosi javaslat esetén: iskolaorvosi felmentés, igazgatói határozat. Az elméleti tárgyak alóli felmentés A köznevelési törvény, illetve az érettségi vizsgaszabályzat szerint a megfelelő igazolásokkal indokolt írásbeli kérelem alapján az igazgató adhat felmentést az óralátogatás, illetve az osztályozás alól. 1.3.7.7. Az iskolai közösségi szolgálat szervezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak.
Egy tanévre vonatkozóan az iskola az éves munkatervben határozza meg, hogy évfolyamonként milyen tevékenységi körben szervez közösségi szolgálatot a diákok számára. A programok megvalósulását, a szervezési feladatok ellátását az igazgató által kijelölt pedagógus – koordinátort – segíti. A tanuló jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenység megjelölésével jelzi az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni. A tanulónak saját közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni. A tanuló osztályfőnöke a közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezeti a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban, így a naplóban és a bizonyítvány megjegyzés rovatában.
15
Budai Középiskola
Pedagógiai program
2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 2.1 Személyiségfejlesztő nevelési feladataink
Az értelem kiművelése (szakóra)
Tanulási motívumok fejlesztése (módszer)
Segítő életmódra nevelés (értelmi, érzelmi ráhatás)
Kognitív képességek fejlesztése (logika)
Szociális kompetencia kapcsolattartás
Egyéni szociális értékrend hangnem Szociális képességrendszer fejlesztése (adni – kapni)
Egészséges és kulturált életmódra nevelés Személyes kompetencia önismeret, önnevelés
Személyes motívumok pozitív jövőkép
Szakmai képzés alapozása Személyes képességek életöröm
Az egyéni tudat fejlődésének segítése minta, alternatíva
16
Az alkotóképesség fejlesztése (elmélet + gyakorlat)
Tehetséggondozás érdeklődés konstruktivitás
Budai Középiskola
Pedagógiai program
2.2. Általános célok harmonikus személyiség kialakulásának segítése a kompetenciák fejlesztésével, az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával. az értékek közvetítése, az alapvető, egységes követelményekre épülő, differenciált neveléssel, oktatással személyiségfejlesztés, egyéni adottságok, motiváció megismerése és fejlesztése az önismeret, együttműködési készség, a társas érintkezés fejlesztése, az akarat edzése a konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése, különösen
azok, melyek a pályaorientációt, a pályaválasztást segítik
az “én” harmóniájára vonatkozó értékek: (önismeret, önértékelés, önuralom, szabályismeret, önbizalom, önművelés, akarat) közvetítése a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek közvetítése (problémaérzékenység, kreativitás, igényesség) a környezeti ártalmak, káros szokások csökkentésére prevenciós programok adása, ezen programok megvalósítására törekvés a folyamatos tanulás igényének felébresztése és ébren tartása (Life Long Learning – élethosszig tartó tanulás megalapozása) humanizált társadalmi kép adása, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, az egyetemes és hazai kultúra értékeinek megismertetése
Iskolánk arculata határozottan képviseli a fenntarthatóság, a környezettel harmonikus, környezetbarát és egészséges életvitelt. Feladatok: Az iskolai és iskolán kívüli rendezvények teremtsék meg - a kulturált szórakozás - a kulturált viselkedés - a környezetvédelem - a sportolás - az értékteremtés - a hagyományápolás lehetőségeit és
- az ökoiskolai program keretében tegyék magukévá a környezettudatos életszemléletet és sajátítsák el az ehhez vezető technikákat
3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 3.1. Célok a közösségi kapcsolatrendszer kialakítása, fejlesztése: a különböző képzési formákban tanulók kapcsolatainak kialakítása, hagyományaink megőrzésével új közösségi formák és tevékenységek alkalmazása az új tanulásszervezési eljárások erősítése (team-munka, projekt feladatok) az „én” beilleszkedése a mikro-makro környezetbe a szűkebb, tágabb környezet megismerése egymás jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása; magukról, másokról gondolkodni és gondoskodni tudás felelős állampolgárrá nevelés a jogok és kötelességek rendszerében
3.2. Feladatok megismertetni tanulóinkkal az egészséges emberi kapcsolatok kialakításának, fenntartásának módszereit, módjait fejleszteni a harmonikus társas kapcsolatok tulajdonságait: kedvesség, figyelmesség, udvariasság, tisztelet, empátia, tolerancia érezzenek felelősséget a környezet iránt, amelyhez tartoznak, éljék át a közösséghez tartozás örömét és biztonságát
17
Budai Középiskola
Pedagógiai program
tegyenek szert hon- és népismeretre, ismerjék meg hazájuk hagyományait, jellegzetességeit; a nemzet sorsáért érzett felelősség kialakítása ismerjék meg az egyetemes emberi kultúrát, vegyenek részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában legyen kommunikációs kultúrájuk, tudják szelektálni, kritikai módon kezelni az információkat, tudjanak eligazodni az információs környezetben ismerjék fel az együttélési szabályzók: erkölcs, jog, törvények, előírások, szokások fontosságát; ezek betartására nevelés a Globe, a Beagle és az EU-s projekteken keresztül ismerjék meg a világ és Európa fiatalságának véleményét. Szerezzenek mind több valós tapasztalatot (internetes információ, diákcsere, külföldiek fogadása stb. során). A kapcsolattartás és a személyes találkozások révén legyenek nyitottak az idegen kultúrák, szokások, életmódok iránt, fejlődjön toleranciaképességük gólya- és szalagavatók, közös műsorok, táncok, vetélkedők során fejlődjön a fiatalok konfliktuskezelési készsége az iskolaújság, az iskolarádió mutassa be a diákok érdeklődését, tárja fel az iskola közösségét érintő problémákat, tanítson véleményformálásra a kötelező tanórai foglalkozások mellett hagyományteremtő céllal fontos szerepet kap az angol két tannyelvű osztályban az angolszász ünnepekre való felkészülés folyamata (Halloween, Thanksgiving, Christmas, St. Valentine's Day). A más idegen nyelveket tanulóknál az adott nyelvterület hagyományos ünnepeinek megtartására is nagyobb figyelmet fordítunk. Fontosnak tartjuk - hogy az iskolaközösséghez tartozást formai és tartalmi jegyekben egyaránt kiemelten kezeljük. Az új iskola arculatát a megkülönböztető kellékek is formálják. Adott helyzetben, alkalommal használni kell az iskolai címert, zászlót, jelvényt stb. - hogy évente legalább egy olyan rendezvényt tartsunk, amelyen az iskola minden diákja és tanára részt vesz. Ezen az iskolanapon lehetőségek kapnak az egyes képzések, munkaközösségek a bemutatkozásra, s ezen keresztül a személyiség és az új közösség formálására. 3.3. Az osztályok szerepe a közösségek fejlesztésében A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztály a középiskolában mára sok alapismerettel, szokással, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol a meglévő életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, a kortársak egymásra hatásának, ezt a szerepet erősíthetjük az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával. Mivel a tanuló idejének jelentős részét tölti az osztályközösségben, meghatározó annak légköre, szellemisége, az osztály tagjainak egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái. Tudatosan figyeljük, követjük az iskolához való viszonyuk alakulását, tesztekkel, mérésekkel, attitűd-vizsgálattal. Az osztályközösség feladatai: -
az egyéni értékek felismerése;
-
egymás tiszteletben tartása, tolerancia;
-
mások gondjainak, nehézségeinek felismerése;
-
egymás segítése a tanulásban és az egyéni, illetve beilleszkedési problémák megoldásában;
- valamennyi tanuló pozitív befolyásolása. Az osztályközösség fejlesztésének koordinátora az osztályfőnök, aki direkt és indirekt eszközökkel formálja a közösséget. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. A diákönkormányzat osztály képviselőivel együtt és az osztály többségi akaratának figyelembe vételével, azzal egyetértésben szervezi az osztályprogramokat (kirándulások, múzeumlátogatások, kiállítások, könyvtárak megtekintése, színházi előadások, mozi-látogatások stb.). A DÖK két választott képviselője képviseli az osztályt iskolai szinten. Az osztályközösségben és a közösségért végzett munka segíti a reális önkép kialakítását, mások elfogadását, növeli az alkalmazkodóképességet, kipróbálhatók a közös munkában a konfliktuskezelés különböző eljárásai, növelhető a társas kapcsolatokban a tűrőképesség. A közös munkában a szabályalkotás és szabálykövetés magatartásmintái is rögzülhetnek.
18
Budai Középiskola
Pedagógiai program
3.4.Egyéb közösségek Az osztályoktól, évfolyamoktól független szakkörök, felzárkóztatások, tanulószoba, sportközösségek, tanulóközösségek lehetővé teszik, hogy a különböző osztályokba járó tanulók megismerjék egymást, oldják a zárt osztálykeretet, kötetlenségük révén mélyítsék az iskolához való kötődést, példát adva a tartalmas szabadidő eltöltésének lehetőségeire. Az iskola vezetése támogatja a tanulók ilyen irányú kezdeményezéseit, tevékenységeit.
3.5.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos egyéb feladatok -
biztosítjuk az osztályfőnöki munka stabilitását a középiskolás évek alatt, csak kivételes esetben kerülhet sor osztályfőnökváltásra;
-
osztálytermet kap minden tanulóközösség, amelyet sajátjaként díszít, dekorál;
-
a 9. év elején bemutatjuk a tanulóknak a teljes iskolát, a dolgozókat, az épületet, megismertetjük velük az itt folyó tevékenységeket, a rendelkezésükre álló szolgáltatásokat, azok igénybevételének rendjét;
-
az iskolai faliújságon köszöntjük ünnepeinket, vendégeinket, közöljük a versenyeredményeket, valamint a legfontosabb tudnivalókat,
-
a közérdekű, a tanulóközösség minden tagjára tartozó információkat kinyomtatott formában az osztálytermek hirdetőtábláin is elhelyezzük
-
az iskola honlapját nyílt információs, kommunikációs csatornaként használjuk.
4. AZ INTÉZMÉNY BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGE 4.1. Céljaink
a tanulók lemorzsolódásának megakadályozása harmonikus beilleszkedésük segítése az osztály és az iskola közösségébe a veszélyeztetett tanulók megkülönböztetett figyelemmel kísérése a diákok feszültségének oldása személyes kapcsolatokkal, speciális bánásmóddal
4.2. Tevékenységeink az órák anyagainak tudatos válogatása, hogy több ponton érintsük e kérdéseket egyéni beszélgetések, melyekkel segítjük rászorult tanulóinkat minőségbiztosítási rendszerünkben is kiemelt foglalkozás a 9. évfolyamos, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóinkkal szükség esetén a Családsegítő Központok szolgáltatásaihoz irányítjuk őket, igénybe vesszük a gyermekjóléti szolgálatok segítségének igénybe vétele az iskola légköre, a többi tanuló és a tanárok példája az osztályfőnök és a többi tanító tanár egyéni bánásmódja igazgatói döntéssel a tanuló mentesítése egyes tantárgyrészek alól a magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység kis létszámú tanulócsoportok szervezése konzultáció a szülővel szülői értekezleten és egyéni beszélgetés formájában az iskola vezetőinek (igazgató, igazgatóhelyettesek) meggyőző ereje a tanuló számára egyéni feladatok és megbízások meghatározása differenciált foglalkoztatású csoportok szervezése A problémás tanuló bevonása az iskola tanórán kívüli tevékenységébe könyvtári munka
19
Budai Középiskola
Pedagógiai program
diákmozgalom segítsége nevelő-oktató munkánk során a szenvedélybetegségek kialakulásának okainak, körülményeinek megismertetése a személyiségfejlesztés során törekvés arra, hogy tanulóink képesek legyenek a helyes önértékelésük, személyiségük elfogadása útján elutasítani a káros szokásokat. az osztályfőnöki órákon évi 10 órában, az egészséges életmódra nevelés keretén belül a tanulók megismertetése önismereti, konfliktuskezelési technikákkal (melyeket a napi gyakorlatban tanári munkánk során alkalmazunk is).
4.3. Szűrés, diagnosztizálás A gólyatábortól kezdve, az iskolaév elejétől folyamatosan figyelik az osztályfőnökök és a szaktanárok is a tanulókat. Bármilyen nehézség gyanúja esetén (pl. agresszív magatartás, gátlásosság stb.) az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős mérlegelik a helyzetet. Ténymegállapítás esetén a tanulóról kiállítanak egy “Feljegyzések a gyermek- és ifjúságvédelmi munkáról” c. adatlapot, amit az év folyamán folyamatosan karbantartanak, frissítenek, és amely alapján szükség szerint intézkednek.
4.4. Együttműködés a segítő szakemberekkel Amennyiben kiderül, hogy egyes tanulók beilleszkedési, magatartásbeli nehézségeit pedagógiai eszközökkel nem lehet kezelni, az iskola a külső pszichoterápiás szolgáltatásoktól kér segítséget. Így vagyunk kapcsolatban a XII. ker. Önkormányzatának Családterápiás és Családsegítő Központjával, a tanuló lakhelye szerint illetékes nevelési tanácsadókkal, gyermekjóléti szolgálatokkal. Az iskolaorvos és az iskolapszichológus segítségét is igénybe vesszük a szülői együttműködés mellett.
4.5. Együttműködés a kortárs csoportokkal Megkeressük azon lehetőségeket, ahol hasonló problémákkal találkozik a tanuló; drámapedagógiai eszközök igénybevétele is lehetséges a feszültségek oldásához. Változatos tanulásszervezési eljárásokkal alakítjuk a kortárs csoportokon belüli interakciók körét.
5. AZ ISKOLA TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGE 5.1. Tehetségkutatás A tehetséggondozás minden pedagógus feladata. A pedagógus kötelessége a tehetségek kiválasztása, a képességet kibontakoztató tevékenység gondos előkészítése, koordinálása, a tanulói részvétel ellenőrzése. Segíteni az élmények feldolgozását, elmélyíteni a szerzett ismereteket. Az elvégzett feladatokról a pedagógusnak beszámolási kötelezettsége van az iskola vezetése felé. A tehetséges tanulókat az új módszertani kultúra és a változatos tanulásszervezési eljárásokkal a tanórai, a szakköri foglalkozásokon kívül egyénileg is segítjük. Az osztályfőnök és a szaktanárok felfigyelnek a tanuló manuális képességére érdeklődésére, különösségére gondolkodási stratégiájának egyéni voltára speciális tanulási nehézségeire, egyéni képességeire Felderítjük a különböző területeken tehetséges tanulókat, velük differenciált képzést valósítunk meg tanórai keretekben. Egyéni pluszfeladatok adásával folyamatosan figyelemmel kísérjük, szakkörökbe irányítjuk. kreativitásra inspirálva versenyekre küldjük, folyamatosan ösztönözzük őket. A több tárgyban kiemelkedő képességű tanulók számára lehetővé tesszük, hogy egy év alatt két évfolyam anyagát elvégezve levizsgázhasson. A vizsgára jelentkezés a tanuló kérelmével történik, melyet az osztályfőnöknek és a szaktanároknak támogatni kell. Az egy tárgyból kimagasló tehetséget mutató tanulóval egyéni felkészítés keretében foglalkozunk a fenntartó által biztosított órakeret terhére. A szaktanár javaslatára lehetővé tesszük az évközi osztályozó vizsgát, mely után a tanórai foglalkozás alól felmentjük. Amennyiben a tanuló nem utolsó éves, akkor a
20
Budai Középiskola
Pedagógiai program
tanulóval (kiskorú esetében a szülővel is) közösen a szaktanár indítványozhatja, hogy a következő évfolyam tananyagát sajátítsa el a tanuló, vagy az eddigi ismereteit bővítse, mélyítse a továbbtanulásának, érdeklődésének megfelelően. A tanuló a törvény szerint előrehozott érettségi vizsga kérelmével is élhet. Az igazgató az osztályfőnök és a szaktanár támogató javaslatával együtt bírálja el kérelmét. Figyelembe vesszük, hogy a tehetség nem csak a szűk szaktantárgyi kereteken belül jelentkezik. A felismert tehetségeket segítjük, hogy a számukra legjobban megfelelő intézményekben tudjanak mint vendéghallgatók tanulni. (Órarendi kérések figyelembe vételével, felmentések, egyéni beszámolók lehetővé tételével.)
5.2. Az iskola szolgáltatásai
a magántanulók konzultációs lehetősége egyéni foglalkozás énekkar, szakkörök szervezése – természettudományos, technikai, színjátszó, környezetvédelmi, művészeti, elsősegélynyújtó, humán. a közösségi szolgálat megszervezése 11-12. évfolyamon: emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás felkészítés az OKTV, SZÉTV és egyéb a nevelőtestület által támogatott versenyekre (Angol civilizációs verseny, „Szép magyar beszéd” verseny, Irinyi János kémiai verseny, Mikola Sándor fizikai verseny, Informatika alkalmazói verseny, Teleki Pál földrajz verseny, Bod Péter könyvtárismereti verseny, egyéb Fővárosi és Országos versenyek. konzultációk szaktanárokkal szakmai pályázatokon való részvétel - konzultációk szaktanárokkal; (nemzetközi és hazai pályázatok: innovációs, környezetvédelmi, szaktárgyi és tehetségkutató) felkészítést, konzultációt szervezünk az ECDL vizsgára készülők számára is a tehetséggondozás érdekében hat továbbá - a diákköri tevékenység (évente a tehetségesek érdeklődési körétől függő tartalommal) - az egyénekkel való személyes, külön foglalkozás (érdeklődési körüktől függő témakörben) - jutalmazási rendszerünk (érmes tanuló címe, jutalomkönyvek, iskolai külön kirándulások szervezése stb.) - a tehetséggondozással kapcsolatos iskolai egyéni bánásmód (elismerés, de elvárás, több feladat, versenyen való részvétel, megbecsülés, szereplés stb.). A lehetőségek és a formák iskolai megteremtése
5.3. Együttműködés külső szervezetekkel
Tehetséggondozó Társaság OTP Fáy András Alapítvány Magyar Speciális Olimpiai Szövetség és Demokratikus Ifjúságért Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet szervezetei Kossuth kör, versenyek kiírói, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak-és Felnőttképzési Igazgatóság Múzeumok, színházak, mozik, kiállítások, hangversenyek látogatása a tanmeneteknek, az osztályfőnöki nevelési tervnek megfelelően. Iskolán kívüli program tanulói kezdeményezésre is szerveződhet. Sportszervezetekkel: támogatjuk élsportolóink, egyesületben játszó tanulóink sportolását, versenyeken való részvételét. Ambicionáljuk az iskolai színekben történő versenyzést kerületi, esetleg budapesti szinten, az Országjáró Diákok Körében való részvételt, sítábor szervezését. Ismeretterjesztő intézmények, Atomreaktor, Kutató Intézetek látogatása. Szakmai látogatások cégeknél, vállalatoknál a szakmai megismerés, tudás mélyítése érdekében. Könyvtárak: információk szerzése érdekében könyvtárba irányítás. Az „életen át történő” tanuláshoz alapok adása.
21
Budai Középiskola
Pedagógiai program
5.4. Nyomon követés A tanulók nyomon követése a középiskola elvégzése után (kérdőíves megkeresés, iskolatalálkozó szervezése stb.). Pályájuk alakulása értékes információ a pályaválasztási munkánk mellett a szakmai munkát illetően is. 5.5. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánk az Alapító Okiratunk szerint vállalja sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását. Meggyőződésünk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók számára hatalmas húzóerőt jelent, ha egy osztályba járhatnak testi, érzékszervi és intellektus tekintetében egészséges társakkal. Az ép tanulók az együttnevelődés során egész életükre kiható humán értékekkel gazdagodnak, természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, és észrevétlenül épül ki bennük a segítőkészség. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók fogadását lehetővé teszi, hogy iskolánk nagy része akadálymentesített. A látási fogyatékos, a hallási fogyatékos és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) tanulók esetében szakértői vélemény és ajánlás alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő habilitációs, rehabilitációs tevékenységet folytatunk. Igénybe vesszük az Nkt. biztosította lehetőségeket. Pedagógusaink - szükség esetén – az egyes tanulók számára egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítanak, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak. Az oktatás során igyekszünk támaszkodni a modern technika, az informatika, a multimédia nyújtotta lehetőségekre. A számonkérésnél, az értékelésnél is alkalmazkodunk a tanulók speciális szükségleteihez. Kérelmükre a számonkérésre fordított időtartamot megnöveljük. Élünk a közoktatási törvényben a sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosított lehetőségekkel: szakértői javaslat és szülői kérelem alapján biztosítjuk az értékelés alóli részleges vagy teljes felmentést, lehetővé tesszük másik érettségi tárgy választását.
6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A társadalomban lezajló változások, az új gazdasági helyzethez való alkalmazkodás, a szembeötlően eltérő anyagi helyzet és gyakorta fellépő családi problémák (válások, különélések, munkanélküliség) árnyalt gyermekvédelmi gondolkodást igényelnek tőlünk.
6.1. Célok
az iskola hátrányos helyzetű tanulóinak támogatása lemorzsolódásuk megakadályozása harmonikus beilleszkedésük segítése az osztály és az iskola közösségébe a családi vagy egészségi okokból veszélyeztetett tanulók megkülönböztetett figyelemmel kísérése a diákok feszültségének oldása személyes kapcsolatokkal, speciális bánásmóddal a tanulás hatékonyságának megalapozása részvétel a dohányzás, AIDS, drog, és az alkohol elleni küzdelemben az iskolai prevenció, a felvilágosítás, a megelőzés legfontosabb eszköze a veszélyeztető okok, hátrányos helyzet megszüntetése. A tanuló problémájának megoldása érdekében legyen megfelelő kapcsolat az ifjúságvédelemmel foglalkozó tanár, az igazgató, a igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök, a pedagógus kollégák, a szülők és a diák-önkormányzati vezetők között a veszélyeztetett tanulók érdekvédelme. A gyermek- és ifjúságvédelemmel megbízott tanár részt vesz a tanulók fegyelmi tárgyalásán, s érdekükben eljár
22
Budai Középiskola
Pedagógiai program
6.2. Prevenció Az osztályfőnöki órák tematikája, az összehangolt tantestületi nevelői munka a családi életre, a társadalom számára szükséges értékek rendjének kialakítására, nevelésére irányul. A pedagógusok mentalitása, erkölcsi tartása, a példaadás ereje alapvető megelőző eszköz, szükséges, de nem elégséges feltétele a megelőzési munkának. Közvetlen és távlati cél is értékes programokban való részvétel felkínálása: színes tanórán kívüli iskolai élet (filmklub, zenés teabár, ismeretterjesztő előadások stb.) A gyermek- és ifjúságvédelemmel megbízott tanár fogadóóráin és a szülői értekezleteken meghallgatással, pedagógiai eszközökkel, tanácsadással segít - a tanulóknak, szülőknek, pedagógus kollégáknak ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémáik megoldásában. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzétesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti, családsegítő, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon stb.) elérhetőségét. Tájékoztatást nyújtunk a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással nyújtunk segítséget a tanulóknak és a szülőknek a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez. Gyűjtjük és terjesztjük az ifjúságvédelemben felhasználható új pedagógiai módszereket, eszközöket, szakirodalmat. Figyelemmel kísérjük az e témában meghirdetett pályázatokat. Figyelemmel kísérjük a gyermeki jogok érvényesülését.
6.3. Szűrés Az iskolaév első hetében, a tankönyv- és ebéd-hozzájárulások megállapításának céljából kiadott kérdőívek, illetve az osztályfőnöki felmérések, tájékozódás nagy valószínűséggel kiszűrik a szociális hátrányokkal, egyéb problémákkal küszködő tanulóinkat. Információkat kapunk azokról a családokról, ahol jellemzően jelen van a tartós szegénység, a rokkantság, a családi összetartás hiánya, a rossz lakáskörülmények vagy egyéb komoly hátrány. Az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott szükség esetén kitölti a “Feljegyzések a gyermek- és ifjúságvédelmi munkáról” című nyilvántartó lapot, amit év közben folyamatosan frissítenek. A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet típusának és súlyosságának mérlegelése alapján egyéni pedagógiai tervet, javaslatot készítünk a probléma kezelésére az osztályfőnökkel közösen. Folyamatosan, egész évben tart ez a munka – szükség szerint. A rendszeres iskolaorvosi vizsgálatok az egészségében károsodott tanulókat derítik fel. Ezen kívül a szülői értekezleteken, a személyes beszélgetések alkalmával felmerülő egyéb veszélyeztetettség is regisztrálásra kerül, mint pl. a családon kívüli környezet negatív hatása, vagy valamilyen egészségi probléma. Munkánk során felszínre kerülő deviáns magatartást észlelő pedagógusok jelzik az ifjúságvédelmi felelősnek a gondokat. A mindenkor érvényes ifjúságvédelmi törvények szellemében, az adott intézmény sajátosságait figyelembe véve kell meghatározni a hátrányos (H), illetve veszélyeztetett (V) helyzetben lévő tanulók kiszűrését. Az eredményesebb munka érdekében célszerű megvizsgálni a tanulók: szociális, egészségügyi helyzetét, környezetéből eredő hátrányait, személyiségi fejlődésük zavarait (tanév eleji felmérés segítségével). Szociálisan H vagy V helyzetűnek tekinthető az a tanuló, aki a létminimum határán él Egészségügyi okokból H vagy V a tartós vagy állandó betegségben szenvedő, aki megkülönböztetett elbánást kíván (pl. epilepszia, cukorbaj, allergia, szervi elváltozások, mozgássérült, testnevelés alól részben vagy teljesen felmentett stb.) Környezeti okokból H vagy V az a tanuló, aki nem rendelkezik olyan családi hátérrel, ami biztosítaná a zavartalan testi – lelki fejlődést (csonka család, nem megfelelő szülő – gyermek kapcsolat, szülői törődés hiánya, önpusztító, antiszociális környezet; bejáró a tanuló) Személyiségi zavarok miatt H vagy V lehetnek a tanulók örökletes tényezők, beilleszkedési, pszichés problémák, negatív kortárskapcsolatok, illetve a családi környezetből fakadó személyiségromboló hatások alapján
23
Budai Középiskola
Pedagógiai program
6.4. Együttműködés külső szervezetekkel Az információszerzésnek egy fontos bázisa részünkre a különböző Pedagógiai Szakszolgálatok, ahol pályázati lehetőségek, táborozási hozzájárulások és egyéb hasznos tudnivalók birtokába juthatunk. A Családsegítő Központon kívül Gyermekjóléti Szolgálatokkal, a Timóteus Társaság Alapítvánnyal, a kormányhivatalokkal és diákjaink kollégiumaival is tartjuk a kapcsolatot. Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesítjük a gyermekjóléti szolgálatot. A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt veszünk az esetmegbeszéléseken.
6.5. A juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje A törvény által előírt módon és a lehetőségekhez képest a legtöbb támogatást a tartósan és halmozottan nehéz körülmények között élő diákjaink kapják. A rászorulók normatív (központi költségvetési forrásból származó) támogatásán felül segítünk külső, alapítványi források felkutatásában. A kerületi önkormányzathoz benyújtott kérelmeket az igazgató, az osztályfőnök és az ifjúsági és gyermekvédelmi felelős véleményezi. Az ifjúságvédelmi felelős segítséget és tanácsot ad az egyéb segélyforrások felderítéséhez és igénybevételéhez.
7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 7.1. Diagnosztizálás Szaktanárok felmérései, osztályfőnök jelzése alapján a szülők figyelmének felhívása. Az iskola lehetőséget teremt – pénzügyi keretek figyelembevételével – a kiscsoportos felzárkóztató tevékenységre. (Pályázatok) A lemaradt tanulók felzárkóztató foglalkozásra küldése.
7.2. Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje A tanulási zavarok – mint a magatartási nehézségek egyik oka – csökkentésére az alapkompetenciák megerősítését végezzük a 9. évfolyamon kooperatív technikákkal, változatos tanulásszervezési eljárással (Arizona program). Szintrehozók mindazon tantárgyakból indíthatók, amelyekből a munkaközösségek szerint erre szükség van. Ezen foglalkozásokon megtanítjuk tanulni a tanulókat, mivel a sikertelenség egyik oka, hogy nem ismerik a megfelelő tanulási technikákat. A félévi értékelés után a foglalkozást vezető tanár a tanító szaktanárokkal konzultálva a tanulókat felmentheti a felzárkóztató foglalkozásokon való részvétel alól, ha a hiányzó készségeket megszerezte. A magasabb évfolyamokon a munkaközösségek illetve a tanulók kérésére – igazgatói engedéllyel korrepetálást szervezünk, mely az adott tantárgy meghatározott anyagrészéhez kapcsolódik. A korrepetálást abban az esetben meg kell szervezni, ha az iskola hibájából (pl. a tanárt - tartós hiányzás esetén - nem tudjuk szakszerűen helyettesíteni) nem tudják a tanulók az illető anyagrészt elsajátítani. A tanulók számára egyéni és csoportos konzultációt szervezünk igény szerinti tantárgyakból, anyagrészekből a fenntartó által biztosított órakeret terhére. A tanár kötelező óraszámban vagy túlórában látja el a feladatot. Ha a tanuló félévkor három vagy több tárgyból elégtelen minősítést kap, az egyéni foglalkozás órakerete terhére napi két tanórai tanulószobai foglalkozáson kötelező részt vennie, hogy a tanulási készségeit fejlesztve, el tudja sajátítani a tananyagot. A szülők bevonása szükséges az önálló tanulásra, a könyvtári foglalkozásra a könyvtáros tanár vezetésével, motiváló módszerek megismertetésével; segítséget adunk az otthoni ellenőrzéshez. Szakmai orientáló foglalkozáson gyakorlati készséget fejlesztő foglalkozást tartunk A kezdő évfolyamok tanárai rendszeresen konzultálnak a felzárkóztatás eredményeiről, tájékoztatják az osztályfőnököt, a szülőket
24
Budai Középiskola
Pedagógiai program
7.3. Tanórai differenciálás Minden szaktanár kötelessége a tanulók egyéni tanulási útjának figyelemmel kísérése, megfelelő módszerek kiválasztásával egyéni tanulási utak megtervezése, ehhez tananyagválasztás. A tehetségeseknek a képességeikhez mért feladatok adása, amelyek további kreativitásra, továbblépésre serkentik őket. Szakórákon szükség szerint oktatás-módszertani foglalkozást tartunk (év elején tantárgyanként tanulásmódszertani foglalkozást szervezünk, tanórán több a magyarázat, gyakorlat, feladat, frontális számonkérés, csoportmunka, projektmunka, javítási lehetőség, kérdezési lehetőség megteremtése stb.) Minden pedagógus fontos feladatának tekinti a tanulók életkorához, képességeihez igazodó tanítási-tanulási technikák változatos alkalmazását, melyekkel a kulcskompetenciák fejlesztése, erősítése történik. Így a kilencedik évfolyamon kiemelten kezeljük – különösen a beilleszkedés idejében - az első hónapban: a verbális tanulási technika menetét tanulási sorrendet (az egyéni vázlatkészítéstől a számítógépes, oktatóprogramokig) a tanulók tanulásra tanítását az írásbeli - szóbeli tanulás sorrendjének megállapításában a könnyebb - nehezebb feladatok egymásutániságának megállapítását az önálló tanulásra nevelést A lemaradt tanulóknál a minimumszint elérése a kulcskompetenciák fejlesztésével és a tanulásszervezés hatékonyságának növelésével történik. A továbblépéshez szükséges szint eléréséhez testreszabott feladatok kiválasztásával segítjük tanulóinkat, a szülő bevonásával.
7.4. A program eredményességének értékelési módszerei Az elért eredmények a beválás, sikeresség próbatételei. A félévi, év végi értekezleteken, esetleg évközi mikro értekezleteken beszámoltatás történik, a felelős vezető menet közben is ellenőrzi a foglalkozásokat, a szaktanár az osztályfőnökön keresztül jelzi a részvételt. A minél kevesebb bukás, lemorzsolódás az eredményesség jelzője.
8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 8.1 Helyzetfeltárás Kérdőívekkel, egyéni beszélgetésekkel, szaktanári jelzéssel felmérjük a hátrányos helyzetű tanulók körét, megkeressük a problémák okát (munkanélküliség, nagycsalád, nyugdíjas szülők, árvaság stb.). Minél több és alaposabb információszerzéssel a tanulókat nyilvántartásba vesszük, szükség esetén családlátogatást végzünk, esetenként külső segítséget veszünk igénybe.
8.2. A segítő tevékenység formái és működési rendjük E tevékenységünk központi gondolata az esélyegyenlőség megteremtése. A tanulási környezet feltérképezése után az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az otthoni tanulási környezet a tanulás hatékonyságának növelése irányában történő változtatását. Fontos része e munkának a szülői ház segítése a szülővel való együttműködés megteremtése. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével történik. A veszélyeztető okok feltárása érdekében – szükség esetén – megismerkedünk a tanuló családi helyzetével beszélgetések, információgyűjtés segítségével. Ennek alapján a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókról nyilvántartás készül az osztályfőnökök segítségével. A veszélyeztető okok, hátrányos helyzet megszüntetése, a tanuló problémájának megoldása érdekében kapcsolatot tart az ifjúságvédelemmel foglalkozó tanár az igazgatóval, az igazgatóhelyettessel, osztályfőnökökkel, pedagógus kollégákkal, a szülőkkel és a diákönkormányzat vezetőivel. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak megoldása érdekében együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal (családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, alapítványok, egyesületek stb.). Szükség esetén kollégiumi elhelyezést, felzárkóztató foglalkozásra járást rendelünk el.
25
Budai Középiskola
Pedagógiai program
A kedvezményes ebéd- és tankönyvtámogatásra rászoruló tanulók felmérése kérdőív segítségével végezzük. A testvérek számának, a család anyagi helyzetének függvényében javaslat születik a kedvezményes ebéd és a tankönyvtámogatás mértékére. A munka iskolai szintű koordinálását az ifjúságvédelmi felelős végzi. Feladata még a külső szakértőkkel (pl.: pszichológus, drogambulancia, gyermekjóléti szolgálat), szervezetekkel történő kapcsolattartás, javaslattétel az iskolai segélyek elosztására. Munkáját felügyeli a nevelési igazgatóhelyettes.
8.3. Külső kapcsolatrendszerünk fenntartása Együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval, kollégiummal, esetleg szakszolgálatokkal, szervezetekkel, a kerületi vagy települési önkormányzatok polgármesteri hivatalával vagy megfelelő szervével. A tanulókat kiírás formájában tájékoztatjuk, milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre, mely tanácsadósegítő szervezetet, alapítványt vehetnek igénybe.
8.4. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló anyagi háttér biztosítása Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezzük a tanuló lakó, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél. Szükség esetén javaslatot teszünk a támogatás módjára. Az iskola javaslatot tehet a lakóhely szerinti Önkormányzatoknak, amelyek a hátrányos helyzetű diákok számára rendszeres vagy esetenkénti szociális segélyeket ajánlanak fel. A beadott kérelmeket azonnal elbíráljuk, javaslattételi lehetőségeinkkel élünk.
8.5. Szociális ügyek 8.5.1. Étkezési hozzájárulás A mindenkori jogszabályok előírásai alapján. 8.5.2. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása A tankönyvtámogatást minden tanév szeptember végéig kell kiosztani. A központi alap felosztása a törvényi előírásoknak megfelelően történik. Az évfolyamonként jobban rászorulók differenciáltan kiegészítő segélyben részesülhetnek. A segélyezésre javaslatot tesz az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős és a diákbizottság tagja. A segély mértékének és felosztásának meghatározója az előbbiek véleményének figyelembevételével az igazgató.
8.6. Tanulmányi ösztöndíjak A területileg illetékes Önkormányzatok tanulmányi ösztöndíjat állapíthatnak meg, amelyekre tanulóink jelentkezhetnek, s az iskola támogathatja ezt javaslatával. Más forrásból származó ösztöndíjak megpályázásánál a tanulókról jellemzést adunk. Figyelemmel kísérjük más szervezetek által kiírt tanulmányi ösztöndíjak felhívásait is, amelyekre felhívjuk tanulóink figyelmét.
8.7. Egészségügyi ellátás Az iskola tanulóinak lehetősége van - a kötelező szűrővizsgálatok mellett - az iskolaorvost egészségügyi probléma esetén annak rendelési idejében felkeresni. Az iskolaorvos a szűrővizsgálatok eredményéről általános tájékoztatást ad, együttműködik velünk az egészséges életmódra nevelésben. A tanulók kötelező fogorvosi ellátását a kerületileg illetékes iskolafogászaton biztosítják a szülő-gondviselő kérésének megfelelően. Az iskolákhoz közalkalmazotti jogviszonnyal is kötött iskolapszichológus a személyiségfejlődési, beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók normális fejlődését segíti elő.
26
Budai Középiskola
Pedagógiai program
9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK 9.1. Tárgyi feltételek A szükséges felszerelések egyrészt a nevelési program végrehajtásához, másrészt a helyi tantervek megvalósításához szükségesek. Ez utóbbiak felsorolása az egyes tantárgyaknál található meg. A nevelési feladatok színvonalas végrehajtásához az alábbiak szükségesek: 9.1.1. Az iskolaépület Állapota lehetővé teszi a biztonságos feltételek közti oktatást, a karbantartás, a felújítás évenként a fenntartóval egyeztetett módon történik. 9.1.2. Helyiségek, ezek alapfelszerelése Az iskola helyiségei adják azt a keretet, amely a korszerű tanulási módszerek alkalmazásait teszi lehetővé: osztálytermek, számítástechnika szaktantermek, nyelvi szaktantermek, korszerű gyakorlóiroda, természettudományi szaktanterem, tanműhelyek legalább 12 munkaállomással, mérőlaborok, szertárak, tornatermek, kondicionáló termek, öltözők, egyéni tanítást segítő helyiségek: klubok kulturált ruhatár, illetve öltözőszekrények a diákok számára, iskolaudvarok, sportpálya A helyiségek berendezésével lehetővé kell tenni az új, kooperatív technikák alkalmazását pl. könnyen mozgatható asztalok, székek beszerzésével. 9.1.3. Eszközök Az iskola eszközei között előtérbe kerülnek azok, amelyek a kulcskompetenciák fejlesztését teszik lehetővé, kiemelt jelentőséggel bírnak az IKT eszközök a hozzájuk kapcsolódó szoftverekkel. Az iskola az alábbi eszközökkel, berendezésekkel és felszerelésekkel rendelkezik: Multimédiás eszközök Audiovizuális eszközök Számítógépek és perifériák Szoftverek Műszerek és szerszámok (elektronikus és finommechanikai) Irodagép-technikai készülékek Tanulókísérleti eszközök Szemléltetőeszközök Könyvtárak Médiatárak Pianínó Összecsukható színpad
9.2. Személyi feltételek A Budai Középiskola 1500 tanuló képzésére alkalmas. A szaktárgyak tanítását megfelelő végzettségű, felkészült pedagógusok végzik, az angol- magyar két tanítási nyelvű képzés színvonalát anyanyelvi tanár foglalkoztatásával biztosítjuk. A továbbképzések tervezésénél előnyben részesítjük a felsőfokú angol nyelvvizsgát, illetve angol kiegészítő diplomát biztosító képzéseket. A két tannyelvű képzés és a nyelvi előkészítő osztályok megnövekedett igényt jelentenek. Ezek bevezetése indokolja az anyanyelvi tanár hosszú távú foglalkoztatását. A pedagógusoknak a számítástechnikai alapismeretek mellett rendelkezniük kell azokkal a kompetenciákkal, melyek lehetővé teszik az új módszerek alkotó felhasználását.
27
Budai Középiskola
Pedagógiai program
9.3. A pedagógusok továbbképzésének elvei A Budai Középiskola pedagóguslétszáma lehetővé teszi a költségvetési és időgazdálkodási szempontból takarékosabb horizontális, iskolán belüli továbbképzést. E kölcsönös továbbképzés segítségével lehet elérni azt, hogy a pedagógusok egységes értékrenddel, szemléletmóddal rendelkezve, együttműködve alakítsák az iskola ethoszát, és ezzel az eredményes működését. A korszerű tanulásszervezési eljárások, kooperatív technikák alkalmazása a mindennapi gyakorlatban kiemelt fontosságú, s ezt mind szélesebb körben kell felhasználnunk a nevelő-oktató munkánkban. Az iskola előtt álló feladatok elsősorban szemléletváltozást, módszertani megújulást követelnek tőlünk. A frontális osztálymunkáltatás helyett már a korábbi években is a csoportmunkának kellett dominálnia. A technikai eszközök fejlődésével előtérbe kerül az egyéni munka üteméhez való alkalmazkodás, az egyéni fejlesztő munka. Elsősorban tehát olyan módszertani tovább-, illetve önképzésnek kell kialakulnia, mely a korszerű szemléletű, hatékony oktatást-nevelést teszi lehetővé. A diákok tantárgyválasztási lehetősége sokkal nagyobb, mint korábban volt, ezért fontos, hogy a pedagógusok több tantárgyat tudjanak oktatni. Kiemelten kezeljük az újabb, a képzési szerkezethez illeszkedő diploma megszerzését, melyet tanulmányi szerződés megkötésével is támogatunk. A számítástechnika és az idegennyelvtudás elemi követelmény lesz a következőkben is a tanár számára, ezért támogatjuk az oktatási informatikus végzettség, az ECDL bizonyítvány, valamint a középfokú állami nyelvvizsga megszerzését különös tekintettel a két tannyelvű képzésre. Fontosnak tartjuk, hogy a tanárok ismerjék, és alkalmazni tudják a korszerű mentálhigiénés ismereteket, a konfliktuskezelési eljárások széles skáláját, ezért ezeket a továbbképzéseket is támogatjuk. A kerettantervek új tantárgyaira felkészítő képzéseket is elősegítjük.
10. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Alapelv: az iskola – elsősorban az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok közvetítésével – folyamatosan tájékoztatja a tanulót és a szülőt, kollégiumot, rendszeresen kikéri a szülők és diákszervezetek véleményét, várja javaslataikat; felméri partnerei igényeit, méri elégedettségüket. A tanulók fejlődésének szempontjából rendkívül fontos, hogy az iskola és a család között összhang alakuljon ki: ha nem is teljes azonosságot jelent ez, el kell érnünk, hogy egymás értékeit tiszteljük, az eltéréseket toleráljuk, nevelő munkánkban figyelembe vegyük. A kollégista tanuló nevelő tanárával az osztályfőnök rendszeres kapcsolatot tart, a szülőkkel párhuzamosan értesíti a tanuló tanulmányi előrehaladásáról, magatartási és szorgalmi értékeléséről. Ennek technikai megoldását segíti, hogy iskolánk honlapja a jogszabályi előírásoknak megfelelően mindenki számára hozzáférhetően tartalmazza az iskola alapdokumentumait éppúgy, mint az alapadatokat. A honlapon lehetőség van a fórumon keresztül közvetlenül is információkat kérni, javaslatokat tenni, véleményt cserélni. A bevezetett e-napló – kiegészítve a megjegyzések rovattal – azonnali információkat nyújt a szülőknek, tanulóknak a tanórai eseményekről (előrehaladás, értékelés, hiányzás stb.) Az osztályszintű tanulói és szülői e-mail kapcsolat is hatékony eszköze egymás informálásának.
10.1. A folyamatos tájékoztatás módja, területei A 9. évfolyamos tanulók és szüleik tájékoztatása: az iskola céljairól a tantárgyi követelményekről az értékelési irányelvekről a Házirendről a tanulás órán kívüli színtereiről, lehetőségeiről Tájékoztatás a szülőknek és a kollégiumnak a tanuló előmeneteléről írásban, ellenőrző útján. év elején - ifjúságvédelmi nyilvántartásba vételről - korrepetálásra irányításról - szakkörbe javaslatról
28
Budai Középiskola
Pedagógiai program
év közben - tájékoztatás az előmenetelről - a felajánlott segítség igénybevételéről - figyelmeztetés, ha bukásra áll félévi értesítő
10.2. A tájékoztatás speciális területei végzős tanulók tájékoztatása vizsgakövetelmények ismertetése továbbtanulási lehetőségek számbavétele a munkába állás feltételeinek ismertetése érettségire felkészítő tantárgyak választási és leadási szabályainak ismertetése.
10.3. Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei: a partnerközpontú működés kialakítása Rendszeresen felmérjük partnereink igényeit a különböző partneri csoportok elvárásait folyamatosan beépítjük szakmai céljaink közé hatásvizsgálatok végzésével, a partneri visszajelzések alapján elvégezzük a szükséges korrekciókat biztosítjuk a szülői munkaközösség, iskolaszék és a diákönkormányzat működési feltételeit Az iskolai Minőségirányítási rendszerünk alapgondolata a partnerközpontú, hatékony működés kialakítása, meghatároztuk a partnerekkel való kapcsolattartás rendjét. A szülőkkel egyéni és nevelőtestületi fogadóórákon, szülői értekezleteken találkozunk. A szülők osztályonként képviselőket választanak, akik megválasztják az iskolaszék szülői tagját. Az iskolaszék a szülők, a nevelőtestület, a fenntartó és a diákok képviselőiből áll. Működésének rendjét, munkaprogramját saját maga határozza meg. A fenntartóval is rendszeres a kapcsolatunk, melynek alapja az évenként készített munkaterv, igazgatói értékelés az intézmény munkájáról. A fenntartó – az iskolával előre közölt rendben – folyamatosan ellenőrzi az iskolai működés valamennyi területét. Egyéb fontos partnereink: -
a munkáltatók, ahonnan érkeznek a munkaerő-piaci információk (kereslet, elvárások), valamint ahol elhelyezkednek végzett tanulóink (ahová viszik a jó hírünket);
-
a felsőoktatási intézmények, ahol fogadják továbbtanulni szándékozó tanulóinkat, illetve ahonnan érkeznek a mi iskolánktól segítséget váró tanárjelöltek;
-
az általános iskolák, ahonnan tanulóink érkeznek. Velük a kapcsolatot személyes látogatásokkal, szórólapokon keresztüli tájékoztatásokkal, nyílt napjainkon, iskolabörzéken tartjuk;
-
az utóbbi években közvetlenebb kapcsolat alakult ki az érintett minisztériumokkal is. Rendszeres tájékoztatást nyújtanak számunkra a legfontosabb kérdésekben, közvetlen kapcsolatot tartunk az interneten keresztül;
-
partnereink továbbá: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet, Pénzügyminisztérium, Budapesti Diák- és Sportszövetség, tanulóink lakóhelyének önkormányzatai, valamint névadóinkról elnevezett iskolák és szakmai szervezetek. 10.3.1. Együttműködés a szülőkkel
Az iskola az éves munkatervében rögzíti, hogy évente hány alkalommal tart fogadóórát és szülői értekezletet, ahol tájékoztatni tudjuk a szülőket az aktuális év eseményeiről, értékelhetjük az osztály és az egyes tanulók iskolai tevékenységét. Az egyéni problémák megbeszélésére előzetes egyeztetés után kulturált körülmények között tudnak a szülők és a tanárok megbeszélést folytatni. Ezekre a megbeszélésekre a tanulók is meghívhatók.
29
Budai Középiskola
Pedagógiai program
A szülőktől elvárjuk, hogy a gyermekük előre haladásáért mindent megtegyenek, az iskola megkeresésére együttműködően reagáljanak. Ha a tanuló magatartásával, tanulmányi munkájával kapcsolatban súlyos kifogások merülnek fel, az osztályfőnök az ellenőrző könyv segítségével megbeszélést kezdeményezhet. A törvényi előírások (pl. a tanköteles esetében igazolatlan óra stb.) megszegése esetén ajánlott levélben értesíteni kell a szülőt, s az iskolavezetéssel közös megbeszélést kell indítványozni. Lehetőséget biztosítunk azoknak a kezdeményezéseknek, melyek osztály vagy iskolai szinten a szülők és a nevelők közti megbeszélések, viták színterei lehetnek. Az új programokkal, elképzelésekkel, sokakat érdeklő pedagógiai kérdésekkel kapcsolatban fórumokat tartunk. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések stb. is jó alkalmat adnak a szülők és a tanárok kötetlen eszmecseréjére. A szülők szervezett véleménynyilvánítása az osztály szülői munkaközösségeken (SZMK) keresztül valósulhat meg, képviselőik előzetes egyeztetés után közvetlenül is fordulhatnak az igazgatóhoz. Felvetéseikre érdemi választ kell kapniuk legkésőbb 30 napon belül. Az iskolai szintű problémákat, a törvényi előírás szerinti egyeztetéseket az iskolaszéken keresztül tudják megoldani. Az iskolaszék szervezeti szabályzata az iskolatitkárnál megtekinthető. A személyiség fejlesztése során nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szülői ház, a család is alakítja a tanuló személyiségét. Egy tanévben két alkalommal, olyan ismereteket nyújtunk, amelyek a tudatosabb gyermeknevelésben segíthetik őket. A képzéseket, illetve az önismereti körök vezetését az iskolapszichológusunk végzi 10.3.2. Együttműködés a diákokkal A különböző törvényi előírások nagymértékben elősegítik a nevelőmunka olyan irányú változásait, melyek a demokratikus jogokkal élni tudó állampolgárrá alakulás irányába hatnak. A diákokat képviselő osztály illetve iskolai szintű szerveződéseket a pedagógiai eszköztár széles skálájával támogatjuk. A diákok a diákönkormányzaton keresztül rendszeres kapcsolatban állnak az iskolavezetéssel. Havonként (szükség esetén gyakrabban) tartunk megbeszéléseket. Az éves munkaterv kialakításánál a diákok képviselőivel előzetesen konzultálunk. A havi munkatervben szerepeltetjük a diákok programjait is. A diákok javaslatokat fogalmazhatnak meg, észrevételeiket, panaszaikat képviselőik útján az osztályfőnöknek, az évfolyamfelelős tanárnak, az iskolavezetésnek közvetlenül is eljuttathatják, de az évenként megrendezett diákparlamenten is elmondhatják. A felvetésekre a lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 30 napon belül válaszolni kell. Szükség esetén a diákok vagy tanárok kérésére a felvetést és a választ jegyzőkönyvezni kell, melyet az irattárban öt évig meg kell őrizni. A diákok képviselőik útján részt vesznek az iskolaszék munkájában is. Adott kérdések nevelőtestületi tárgyalására a diákok képviselőit meg kell hívni. Fegyelmi eljárások lefolytatásánál az osztály vagy iskolai diákképviselők véleményét is ki kell kérni. A félévi és év végi osztályozó konferenciákon a diákok képviselői jelen lehetnek. Javaslatot tehetnek a magatartás- és szorgalomjegyekre, beszámolhatnak az osztály közösségi munkájáról, javaslatokat tehetnek a tanulmányi munka, a fegyelem javítására, s minden olyan kérdésben, amelyet fontosnak tartanak. Kapcsolattartás a régi diákokkal érettségi találkozók szervezése írásos érdeklődés: ki hol tanul tovább, hol dolgozik mit tud hasznosítani, mit lehetne erősíteni? meghívás iskolai évfordulókra személyes kapcsolattartás volt osztályfőnökökkel, tanárokkal gyerek, rokon, barát, ismerős szintén hozzánk jár – információ alapján választják az iskolát interaktív kapcsolatok weboldalunkon keresztül az öreg diákokkal
30
Budai Középiskola
Pedagógiai program 10.3.3 .Kapcsolat a kollégiumokkal
Tanulóink elenyésző része kollégista. A kollégiumi nevelés szoros együttműködést kíván egyrészt a tanulók és szüleik, másrészt az iskola nevelői közössége és a kollégiumi nevelők között. Az iskola részéről az osztályfőnökök, illetve az ifjúságvédelmi felelős tartja a kapcsolatot a kollégiumokkal.
11. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, LEHETŐSÉGEK 11.1. Eltérő tanulásszervezési módszerek A tanulók képességének kibontakoztatása, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés megköveteli az iskolától, hogy a hagyományos 45 perces tanóráktól eltérő munkaformákat is elismerjen és bevezessen. Azokat a modultantárgyakat, amelyek tananyaga indokolja, epochális módon vagy a tantárgytömbösítés rendszerében szervezzük meg (pl. film és média), s ezek konkrét beosztását a tanév munkatervében határozzuk meg. A kooperatív technikákkal történő oktatás széleskörű alkalmazása segíti a tanulók személyiségfejlesztése mellett a problémamegoldás különféle formáinak begyakoroltatását. A tantárgyakat a tanulók érdeklődésének, terhelhetőségének és a személyi feltételeknek megfelelően alakítjuk ki. A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása a komplex tananyag feldolgozást tesz lehetővé. A 9. évfolyamon a honismeret témakörben tartunk témahetet. Három hetet meghaladó projektet valósítunk meg a 9. évfolyamon. A projekt témáját az éves munkatervben határozzuk meg. Amennyiben osztály és iskolai szintű projektek egy időben zajlanak, a tanulónak az osztályfőnökkel egyeztetetten az egyik munkájában részt kell vennie. Az önálló tanulási módszerek és a team-munka elsajátításának egyaránt jó terepe a projektmódszerrel történő tananyag-feldolgozás. A belső számonkérések az érettségi vizsgára készítik fel a tanulókat a 10. évfolyamon.
11.2. A szabadidő – irányítás elvei Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában, mert csak így számíthatunk érdeklődésükre, aktivitásukra. A jó közérzet növeli teljesítményüket. A tanulók szabadidejének funkciói: személyiségfejlődés elősegítése pihenés, regenerálódás biztosítása művelődés biztosítása szórakozás, játék biztosítása élmények, érzelmi élet fejlesztése társas kapcsolatok alakítása ifjúságvédelem, deviáns jelenségek megelőzése A szabadidős tevékenységek biztosítsák a tanulók számára a tevékenység szabad megválasztását, a szabad választás élményét és a napi tevékenységek okozta feszültségek oldását. A szabadidő-irányítás a nevelési igazgatóhelyettes feladata, aki a szabadidő-szervező együttműködésével, a pedagógusok, diákok, szülők segítségével végzi ezt. A szabadidő-tevékenységek gondos előkészítést igényelnek. Az előkészületbe, a tevékenységek levezetésébe be kell vonni a tanulókat. Az iskolának biztosítania kell a koordinációt és kooperációt a családdal, a közművelődési intézményekkel, sportszervezetekkel. A tanórán kívüli foglalkozások a középiskola számára rendelkezésre álló órakeret terhére legalább öt jelentkező esetén szervezhetők meg. Foglalkozásokat kezdeményezhetnek a munkaközösségek tagjai, a tanulók és a szülők. A rendelkezésre álló óraszámok alapján az igazgató állapítja meg a foglalkozás óraszámát, típusát. A jelentkezés kötelezettségnek minősül a tanév folyamán. A foglalkozásról való távolmaradást a tanulónak igazolnia kell.
31
Budai Középiskola
Pedagógiai program
11.3. Foglalkozások, szolgáltatások, lehetőségek Napi nyitva tartással könyvtárunk, könyvtári olvasónk nagy értékű könyveken, lexikonokon, folyóiratokon kívül multimédiás számítógéppel, videóval áll a tanulók rendelkezésére. Tanulóink rendelkezésére áll a tanítási idő befejezése után is szabad internet-elérési lehetőség tanári felügyelettel. Szakkörökön az igényeknek, érdeklődésnek megfelelően differenciált tehetséggondozást végzünk, konzultációkat tartunk. A tehetséges tanulókkal nagy szeretettel foglalkoznak iskolánk valamennyi munkaközösségében. Már az általános iskolától elvárható (és szerencsére egy részük ezt meg is teszi), hogy jelezze, ha a hozzánk jelentkező tanuló valamely szempontból kitűnik korosztályának átlagos képességű tagjai közül, hogy a vele való foglalkozást minél hamarabb elkezdhessük. Iskolánk nevelőtestülete nyitott a legkülönbözőbb tehetségek fogadására. A korábbi években többféle alkotó értelmiségi, tudományos és művészeti pályán indultak el tehetséges tanítványaink Érdeklődési körök további lehetőséget kínálnak önképzésre. A tehetségek kibontakozásának, gondozásának színterei a diákkörök, a szakkörök, az énekkar, a sportkörök. Tömegsport órák, sportudvar, kondicionáló terem és úszás biztosítják a testedzést. Osztályrendezvények, közös kirándulások, színház-, múzeum- és tárlatlátogatások, szakmai kiállítások, konferenciák, sportbajnokságok, vetélkedők, versenyek, iskolai szórakoztató események rendezése színesíti az iskolai életet. A tanulók egy részének hasznos, egészséges, közösséget építő elfoglaltságát jelentik a nyári táborok, gyalogos és kerékpáros, valamint a vízi túrák. Támogatásuk mindenképpen szükséges: a kollégák mozgósító, információ továbbító szerepe éppúgy fontos, mint a lebonyolítást vállaló tanároké.
11.4. A tanítás nélküli munkanapok felhasználásának módja A tanév rendjét meghatározó rendelet alapján az éves munkatervben rögzítjük minden évben a tanítás nélküli munkanapok felhasználását. Törekszünk arra, hogy ennek segítségével a tanulók egyenletes terhelését, a szorgalmi időszak és a pihenés ritmusát kialakítsuk. Lehetőséget adunk a diákönkormányzat számára egy munkanap felhasználására (a hagyományos diáknap megrendezésével). Lehetővé teszünk 10-11. évfolyamon 10 napos tanulmányút szervezését, mely a Pedagógiai program nevelési - oktatási céljait segíti megvalósítani, és melyet az éves munkaterv rögzít az adott tanévre előre tervezetten. Ezek költségei a szülőket terhelik, melyhez segítséget az iskola alapítványai és más pályázatok adhatnak.
32
Budai Középiskola
Pedagógiai program
12. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA Egészségfejlesztési - drogmegelőzési Stratégia 12.1 Célok Az egészségmegőrzés (health promotion) olyan aktív folyamat, amelynek során az egészségesek növelik az ellenőrzésüket egészségük felett, készek és képesek kedvezőbbé tenni, megváltoztatni környezetüket. Az egészségnevelés célja az, hogy minden ember rendelkezzék olyan magas szintű egészségkultúrával (magatartás, ismeret, öntevékeny nevelés), amely a saját maga és embertársai testi, szellemi és szociális értelemben vett egészségének megőrzéséhez és az egészség visszaállításában történő közreműködéshez szükséges. Az egészség megvédéséhez, megedzéséhez, visszaszerzéséhez megfelelő ismeretek megszerzésére és helyes egészségvédő magatartás kialakítására van szükség. Az egészség megvédése kiemelt fontosságú, különösen a megelőzésre (prevencióra) való törekvés. A gyermekek alkotják a társadalom azon csoportját, akik leginkább védelemre szorulnak. Egy új, egészséges generáció felnövekedése elképzelhetetlen a hatékony egészségügyi megelőzés és az egészséges életmódra való nevelése nélkül. Az egészségnevelésnek az emberi élet első percében kell kezdődnie és a gyermekkoron, felnőttkoron át az élet végéig tartania. A legjobb eredményt akkor érhetjük el, ha ez a folyamat szervesen beépül az egyén általános nevelésébe. A biológiai lét- és egészségmegőrzés, az élet tisztelete, az egészséges életmód kialakítása korábban is kiemelt feladatként szerepelt. A tantestület körülbelül egyharmada foglakozik intenzíven egészségnevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. 12.2 Az egészségnevelés színterei az iskolában
Hagyományos tanórai oktatásszervezésben -
A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő egészségnevelési vonatkozásokat. Osztályfőnöki órák keretében: külső előadó vagy az iskola pedagógusának segítségével. (Szakmai szervezetek bevonásával)
Nem hagyományos tanórai keretben -
-
A gólyatábor, téli, nyári sporttáborok, tanulmányi kirándulások során a diákok megtapasztalják a mozgás örömét, a természettel való harmóniában élés mikéntjét A szabadidő értelmes eltöltése, délutáni, hétvégi programok szervezése: szakkörök, korrepetálások, ahol a tanulási nehézségekkel küszködők módszertani segítséget is kapnak (elsősegélynyújtó szakkör, környezetvédelmi szakkör) színjátszó kör – lámpaláz nélküli felelés, feszültségoldás, sikerélmény természetjáró körök alakítása sportdélutánok, színház-, múzeumlátogatások szervezése Évente megünnepeljük a Föld Napját, a programok helyszíne és formája évről-évre változik Évek óta tevékenykednek diákjaink kortárs segítőként Nemzetközi pályázatokon vettünk részt egészséges életmód, egészséges táplálkozás témában Részt veszünk az ÖKOISKOLA programban (megnyert pályázat alapján)
33
Budai Középiskola
Pedagógiai program 12.3. Erőforrások: 12.3.1. Humán erőforrások
Iskolán belüli együttműködés Tanárok: Tudatában vannak, hogy az iskolában eltöltött hosszú évek alatt érdemi hatást lehet gyakorolni a diákok személyiségfejlődésére, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Meggyőződésük, hogy az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Elkötelezettek egy olyan – korábbi tapasztalatokra, eredményekre, hagyományokra épülő egészségfejlesztő munka kidolgozása mellett, amely alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Diákok. Ezen a területen – és ennél a korosztálynál - különösen jelentős a kortársak befolyásoló hatása. A diákönkormányzatnak van nagy szerepe abban, hogy a tanulók nagy számban és sokoldalúan vegyenek részt a tervezett programokban. Részvételük tevékeny szerepvállalást jelentsen. Önálló kutatásokkal és kezdeményezésekkel igazi partnerei legyenek a felnőtteknek a szemléletformálásban. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modell-szereplőként is képviselhetik a helyes normákat. Szülők: Az iskolai egészségnevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők erősítsék gyermekükben azt az egészsédes életmódot, magatartást, amit az iskola közvetíteni kíván. Tevékenyen közreműködhetnek az egyes programok előkészítésében, lebonyolításában is (előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása). Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az osztálytermek berendezésénél figyelembe veszik az egészségügyi szempontokat, az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használnak, az iskolai vécében mindig van papír, szappan.
Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó: Mivel a fenntartó és működtető határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai egészségnevelési programokat. - Egészségneveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és a tanórán kívüli egészségnevelési programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. - Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segíthetik környezeti nevelési munkánkat. - Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. - Nemzetközi szervezetek, oktatási intézmények: Az együttműködés más országok diákjaival segíti a szélesebb látókör kialakítását.
34
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Iskolai büfé, ebéd Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Határozott célunk az egészségre ártalmas élelmiszerek kivonása az iskolai étkeztetésből. 12.3.2. Anyagi erőforrások Saját erőforrások - Az iskolai költségvetés függvényében. - Alapítvány: Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók nyári, téli sport táborokban való részvételét. Lehetőség van azonban arra is, hogy a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse. Külső erőforrások - Pályázatok: A pályázat megjelenésének figyelése a nevelési igazgatóhelyettes feladata. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében.
12.4. Jövőkép, alapelvek, célok 12.4.1. Alapelvek Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Lényeges területek: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége környezettudatos szemlélet Az iskolai egészségneveléssel összefüggésben a tanári magatartás, gondosság, az intézményi szervezettség területén fontos teendők: gondoskodni az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről megfelelően tájékozódjon az iskola a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról, jelenjenek meg az ezzel kapcsolatos feladatok a Pedagógiai programban, s más iskolai dokumentumokban, illetve a tényleges oktató-nevelőmunkában ügyelni kell arra, hogy feleljen meg az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak (megfelelő világítás, a számítógépek megfelelő elhelyezése) figyelni kell a gyerekek megfelelő testtartására, az ülésrend kialakításánál pedig arra, hogy lehetővé tegye minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar...) testhelyzetben történő figyelést és tanulást a napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodjon a mozgásigény kielégítéséről
35
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy az emberi életet és a természet értékeit becsülő, saját életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, és egészséges életvitelt kialakítani képes állampolgárrá váljanak tanítványaink, akik ismerik a leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőket és ezek elkerülésének módjait, akikben kialakult a rendszeres testmozgás szeretete, igénye és az egészségre káros élvezeti- és kábítószereket elutasító magatartás. A célok eléréséhez szükséges képességek kialakítása a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás - reális önismeret - szintetizálás és analizálás - problémaérzékenység - kreativitás - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód - vitakészség, kritikus véleményalkotás - kommunikáció, médiahasználat - konfliktuskezelés és –megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés - értékelés és mérlegelés készsége 12.4.2. Konkrét célok Új tervek - a tantestület minden tagjának megnyerése az egészségnevelési munkához, - továbbképzésen való részvétel, hogy minél többen, minél nagyobb szakértelemmel segítsék a tantestület munkáját, - növelni a cselekvési lehetőséggel összekapcsolt egészségfejlesztő programok számát (csökkenjen a túlsúlyos, - az ebben a korosztályban gyakori - étkezési zavarokkal küzdő tanuló száma) - bővíteni a természetjárók programkínálatát, létszámát - az iskolai kisközösségek összetartó erejének növelése - a mindennapos iskolai testedzés program hatékonyabb működtetése, megvalósításának programját a testnevelés tanterv, illetve az éves munkaterv tartalmazza - az ökoiskolai pályázat éves feladatainak és versenyeinek közös végrehajtása és jutalmazása - az otthoni és az iskolai szelektív hulladékgyűjtés kialakítása és megvalósítása a hétköznapokban - almát árusító automaták elhelyezése az iskola épületében Hagyományok ápolása gólyatábor szervezése osztálykirándulások, túrák szervezése osztályfőnöki órák egészségnevelési témában A Föld és a Víz napja megünneplése drogprevenciós program folytatása dohányzás, alkoholfogyasztás elleni küzdelem, megemlékezés a Dohányzás világnapjáról HIV-AIDS megelőzés programjának folytatása pályázatokon, vetélkedőkön való részvétel, nemzetközi együttműködés a Socrates program keretében - az iskola környezetének szépítése - meghívott előadók felkérése -
Szaktárgyi célok - a szakórákon minden lehetőség megragadása az egészségfejlesztésre (ismeretátadás, képességfejlesztés) - osztályfőnöki órák (konkrét témakörök feldolgozása) - interaktív módszerek kipróbálása (esetelemzés, csoportmunka, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) - multimédiás módszerek alkalmazása a szakórákon - a számítógép felhasználása a tanórákon
36
Budai Középiskola
Pedagógiai program
12.5 Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások Az egészségnevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy az általunk közvetített értékek, életmód minták beépüljenek a diákok életvitelébe. Lehetőségeink: változatos sportprogramok (versenyek, játékok) stresszoldó, kreativitást fejlesztő kézműves foglalkozások szakkörök, korrepetálások, ahol a tanulási nehézségekkel küszködők módszertani segítséget is kapnak egészségfejlesztéssel kapcsolatos versenyek, projektek szervezése színjátszó kör – lámpaláz nélküli felelés, feszültségoldás, sikerélmény természetjáró körök alakítása sportdélutánok, színház-, múzeumlátogatások szervezése iskolai, nemzetközi projektek
12.6. Módszerek Az egészségnevelésben a hatékonyság érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével egészségnevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány alkalmazható módszercsoport: - kooperatív tanulási technikák - játékok, szituatív feladatok - riportmódszer, - projektmódszer - kreatív tevékenységek - közösségépítés, - művészi kifejezés
12.7. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, amelyek az egészségnevelési munkához szükségesek. Folyamatosan frissíteni kell az egészségnevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy az egészségnevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és diákok rendelkezésére A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe bekerüljön az egészségnevelés speciális eszközigénye is.
12.8. Kommunikáció Az egészségnevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció különböző formái. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban a híreket kritikusan, okosan mérlegelve tudják feldolgozni Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat az értéktelentől meg tudják különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel, - házi dolgozat készítése, - projektmunkák készítése - poszterek készítése és bemutatása,
37
Budai Középiskola
Pedagógiai program
- iskolarádió felhasználása híradásra, - faliújságon közölt információk készítése, - szórólapok készítése - osztály honlapok készítése Iskolán kívüli kommunikáció formái - egészségnevelési cikkek feldolgozása különböző napilapokból, - az egészséges életmóddal kapcsolatos problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása, - a témához kapcsolódó rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal
12.9. Minőségfejlesztés Az iskola egészségnevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy az egészségnevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet, és számít ezeknek a tanulói életvitelbe való beépülésére. Az iskolába érkező tanulók között felméréseket végzünk: iskolaorvos, védőnő – az egészségügyi problémák kiszűrésére osztályfőnök – kérdőíves felmérés: tanulási szokások, táplálkozási szokások, érdeklődési kör, szabadidős tevékenységek, időbeosztás attitűdvizsgálat A felmérések eredményét az osztályfőnök, a szabadidő-szervező és a szaktanárok felhasználják további munkájuk megtervezésében. Az attitűdvizsgálatot a 10. évfolyam elején és – lehetőség szerint – a 12. évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is.
Az értékeléséhez az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: Miért értékelünk?
hogyan fejlesszük tovább a programot hogy elősegítsük döntéseink indoklását – a tematika és a módszertan átdolgozását a jövőre hogy tapasztaljuk munkánk hatékonyságát
Mit értékelünk?
a képzésre kiválasztott szakmai feladatok a tanítási - tanulási célokat a képzés körülményeit/kereteit az oktatók (előadók) teljesítményét a tanulói motivációt a tanulói készségek kialakulását
Hogyan értékelünk?
teljesítési tesztekkel tesztpontok ellenőrzésével munka közbeni teljesítmény ellenőrzéssel interjúkkal Ezen szempontok figyelembe vételével mérjük a hatékonyságot. Az értékelés során a változók figyelembe vételével olyan írásos dokumentumot készítünk, amely tartalmazza a hatékonyság elemzését. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődést.
38
Budai Középiskola
Pedagógiai program
12.10. Drog prevenciós program A 14-20 év közötti tanulók személyiségfejlődése különböző erősségű hatások eredményeként alakul ki, erősödik meg. A pozitív értékrend hiánya, a beilleszkedés nehézségei, a kortárs kapcsolatok befolyásának eltérései szükségessé teszik a drog prevenciós program megalkotását, melyet általában a szenvedélybetegségek megelőzésének programjaként kezelhetünk. A tanulók reális önképének, pozitív értékrendjének kialakításával a társadalmi bűnmegelőzés, az áldozattá válás elkerülhető lehet. Az erőszakmentes konfliktuskezelés technikáinak elsajátítása szintén hatékony segítséget jelent. A hatékony végrehajtás feltétele: a drogkoordinátor kijelölése szakmai affinitásra épülő vállalás alapján történjen a drogkoordinátor megfelelően felkészült legyen az iskolavezetés legyen elkötelezett a program megvalósítása mellett a tantestület aktív közreműködése a drogstratégia kialakításában szülők bevonása iskolaorvos, védőnő segítségének felhasználása rendszeres kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal, civil szervezetekkel A drogkoordinátor legfőbb iskolán belüli segítői: osztályfőnökök gyermekvédelmi felelős diákönkormányzatot segítő szabadidő-szervező 12.10.1. Helyzetfelmérés: diákok között az érintettség: egyszeri kipróbálók – alkalmi fogyasztók – rendszeres használók száma Az adatszerzés módja: teljes körű kérdőíves felmérés – anonim, önbevallásos Feladat: a kérdőívek elkészítése, sokszorosítása a kérdőívek kitöltetése a kérdőívek kiértékelése
Felelős: drogkoordinátor
Határidő: a tanév első napja
osztályfőnökök drogkoordinátor
szept. 15. szept. 20.
kollégák között, hogy mennyire felkészültek: Az adatszerzés módja: kérdőív, interjúk, SWOT elemzés elvégzése Feladat: a kérdőívek elkészítése, sokszorosítása a kérdőívek kitöltetése a kérdőívek kiértékelése SWOT elemzés levezetése interjúk elkészítése
Felelős: drogkoordinátor
Határidő: a tanév első napja
nevelési igh. nevelési igh. minőségfelelős drogkoordinátor
tanévnyitó értekezlet szept. 20. tanévnyitó értekezlet szept. 20.
szülők között, hogy mennyire nyitottak, érdeklődők, aktívak Az adatszerzés módja: interjúk, beszélgetések az SZMK tagjaival, szülői értekezletek Felelős: Határidő: iskolaszék összekötő, szept. 20. osztályfőnök
39
Budai Középiskola
Pedagógiai program 12.10.2. A helyzetértékelésen alapuló célmeghatározás:
A felmérések adatai azt mutatják: az egyszeri kipróbálók és az alkalmi droghasználók száma is alacsony a tantestület nagyobb szakértelemmel, biztonsággal és vállalkozó kedvvel képes a megelőzés területein részt venni Ezért fő feladatunk – és stratégiánk fő pillére - a megelőzés.
CÉL: a gyerekek érezzék jól magukat a saját bőrükben és az iskolában A tanévre kitűzött konkrét célok: 1. A testi – lelki egészség megteremtésében, megőrzésében való segítés Az egészséges személyiség tudatos alakítása: reális énkép, helyes önértékelés elérhető célok kitűzése helyes, biztos értékrend kialakítása a konfliktuskezelés képességének kialakítása önállóságra, felelősségre nevelés A szabadidő értelmes eltöltése, délutáni, hétvégi programok szervezése: szakkörök, korrepetálások, ahol a tanulási nehézségekkel küszködők módszertani segítséget is kapnak színjátszó kör – lámpaláz nélküli felelés, feszültségoldás, sikerélmény pinceklub – játékok tanítása természetjáró körök alakítása sportdélutánok, színház-, múzeumlátogatások szervezése 2. Az ifjúságvédelmi munka hatékonyságának növelése segítségnyújtás az egyéni problémák megoldásában korai jelek felismerése 3. A tantestület “segítőképességének” fejlesztése módszertani kultúra fejlesztése kapcsolatrendszer kiépítése, ennek felhasználásával “intézkedési terv” kidolgozása a rendszeres droghasználók segítésére 4. Diákügyelet korszerűsítése – figyelőszolgálat az iskolán belüli droghasználat és terjesztés megakadályozására 5. Szorosabb kapcsolat kiépítése a szülői házzal rendszeres tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, hiányzásairól, viselkedéséről a közös problémával rendelkező szülők “összehozása” – Szülők klubja felvilágosítás - a drog prevenciós program ismertetése
12.10.3. Feladatok 12.10.3.1. Felvilágosítás - Tanulóknak: Biológia- kémia órán: a drogok kémiai összetétele, élettani hatásai osztályfőnöki órán: meghívott előadók – civil szervezetek munkatársai, szervezetek, /Budapesti Rendőr főkapitányság munkatársai, más civil szervezetek./ Kapcsolattartó: drogkoordinátor Szervező: osztályfőnöki munkaközösség-vezető írásos tájékoztatók terjesztése /a rendőrség Bűnmegelőzési Szolgálatának tájékoztatója/ tanórán kívül: versenyek, projektmunkák szervezése, beszélgetések Szervező: drogkoordinátor, ifjúságvédelmi felelős
40
Budai Középiskola -
-
Pedagógiai program
Szülőknek: az iskolai drog prevenciós program ismertetése írásos tájékoztatók terjesztése /Önkontroll Egyesület, Rendőrség Bűnmegelőzési Szolgálat tájékoztatói, civil szervezetek felhívásai / alternatív szülői értekezlet: beszélgetés olyan szülővel, akinek drogos /volt/ a gyermeke Felelős, szervező: drogkoordinátor, megbízott szülő Kollégáknak: továbbképzési lehetőségek ismertetése segítségnyújtás a civil szervezetekkel való kapcsolatépítésben belső továbbképzés a pedagógiai kultúra fejlesztésére – új módszerek ismertetése Felelős: nevelési igazgatóhelyettes, drogkoordinátor 12.10.3.2. Megelőzés
Értelmes, érdekes programokat kínálni a drog helyett, Időben észrevenni a figyelmeztető jeleket, felkészülni az egyénre szabott segítségnyújtásra Tanulóknak: az egyéni törődés fokozása – tanulói portfólió vezetése /egyénre szabott tanácsok, segítség, elérhető reális cél kitűzése, a korai jelek felismerése/ Felelős: osztályfőnöki munkaközösség-vezető szakkörök, korrepetálások – tanulási módszerek, technikák tanítása, képességfejlesztés Felelős: igazgató, szaktanárok szabadidős programok o színjátszó kör, vitakörök o filmklub o klub foglakozások o hétvégi túrák Felelős: diákmozgalmat segítő tanár diákügyelet szervezése – segítség a “tiszta” iskola megteremtésében, a korai jelek /furcsa viselkedés, eszközök/ felfedezésében Felelős: diákmozgalmat segítő tanár 12.10.3.3. Segítségnyújtás - Tanulóknak: Segítő, kölcsönös bizalmon alapuló, tanár-diák viszony kialakítása, hogy problémáikkal fordulhassanak valakihez Az osztályfőnök, az osztályban tanító tanárok és az ifjúságvédelmi felelős hatékony együttműködése – portfólió /korai jelek felismerése, egyénre szabott segítség megtalálása/ Információk közvetítése - Szülőknek: Információk közvetítése Szülők klubjának létrehozása /az azonos problémával küszködő szülők összehozása Felelős: ifjúságvédelmi felelős, szülő összekötő, iskolaszék képviselő 12.10.3.4. Kapcsolattartás - Tanulókkal: A portfólió rendszeres áttekintése — félévi értékelőlapok kitöltése, reális célmeghatározás minden félévre Felelős: osztályfőnök Az ifjúságvédelmi felelős kötetlen fogadóórái
41
Budai Középiskola
Pedagógiai program
- Szülőkkel: Rendszeres fogadóórák, szülői értekezletek /évi négy alkalommal/ Az ellenőrzők rendszeres vezetését /szülői aláírást is / az osztályfőnök havonta ellenőrzi az e-napló bevezetéséig Az szülő összekötőkön keresztül - Kollégákkal: Új információk, módszerek, bevont civil szervezetek ismertetése Felelős: drogkoordinátor Figyelmeztető jelek, gyanús viselkedés egyes tanulóknál, osztályokban Felelős: szaktanárok, osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős - Egyéb segítőkkel: - Iskolaorvos, védőnő, külső szervezetek szakértőinek segítsége egy-egy osztályfőnöki téma feldolgozásához Felelős: osztályfőnöki munkaközösség-vezető Olyan névsor, címlista összeállítása, ahová konkrét esetekben segítségért fordulhatunk Felelős: drogkoordinátor
12.11. Eszközök -
Belső humán erőforrások: a minőségbiztosítás keretében kidolgozott egyéni törődési módszerek /portfólió vezetése/ alkalmasak a kitűzött célok elérésére gyakorlatot szereztünk folyamataink szabályozásában, van tapasztalatunk a helyzetelemzések, hatásvizsgálatok elvégzésében a kollégák fogékonyak az új módszerek befogadására, szívesen vesznek részt továbbképzéseken van vállalkozó kedv a kollégákban délutáni, hétvégi programok szervezésére
-
Tárgyi feltételek az iskola termeiben délutánonként lehetőség van zenehallgatásra, filmvetítésre, összejövetelek szervezésére anyagi eszközök, lehetőségek: pályázatokon való részvétel – szakkörök, táborozások finanszírozására külső kapcsolatok: többéves együttműködés civil szervezetekkel / Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársai, szakmai szervezetek, Budapesti Rendőr főkapitányság munkatársai, más civil szervezetek./
42
Budai Középiskola
Pedagógiai program
13. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 13.1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai 13.1.1. Az iskolai környezeti nevelési program törvényi háttere A Pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni. 13.1.2. Helyzetelemzés, helyzetkép 13.1.2.1. Az iskola helye, épülete A Budai Középiskola a XII. kerület fő közlekedési csomópontjaitól nem messze helyezkedik el. A megközelíthetőség szempontjából előnyös közlekedési lehetőség az iskola számára sajnos magas zajszintet is eredményez, s ez a tanítási órán folyó munkát megnehezíti. Az épületek nagy részében végrehajtott ablakcsere – jobb szigetelés, energiatakarékosság – valamennyit segített, de az ideális megoldást az épületek közönséges ablaküvegeinek hangelnyelő üvegre való cseréje jelentené. Az intézmény épületének külső állaga megfelelő, belső állaga egyes épületrészek esetében erősen kifogásolható, itt a bútorzat és a felszerelési tárgyak is elhasználtak. Sok zöld növénnyel, faliújságok, tablók elhelyezésével próbáltuk mégis otthonosabbá, barátságosabbá tenni. Az iskola udvarai zártak, nagyobb részük lebetonozott, de voltak korábbi kísérletek a szabadon maradt szegély parkosítására, mozgatható kerti padokkal is rendelkezünk, a zöldterületeinket gondozzuk. Önkiszolgáló étkezőnkben igyekeztünk esztétikus, higiénikus környezetet kialakítani, hogy a nem helyben főzött ebédet kulturált körülmények között fogyaszthassák diákjaink, dolgozóink. Az ebédszállító cég kiválasztásánál figyeltünk arra, hogy az törekszik-e az egészséges ételek túlsúlyára. Az iskola büféit külső vállalkozók üzemeltetik 13.1.2.2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Mind a négy iskola-elődnek vannak olyan hagyományai, amelyek tartalmaznak környezeti nevelési célokat. A globális szemlélet kialakítása, a természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme, a jövőért való felelősség vállalása korábban is kiemelt feladatként szerepelt. Tudatosan törekedtünk a közvetlen és tágabb környezetünk iránti igényesség kialakítására is. A tantestület körülbelül egyharmada foglakozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. 13.1.2.3. A környezeti nevelés színterei az iskolában
Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Nem hagyományos tanórai keretben - A gólyatábor során a diákok megtanulhatják a természettel való harmóniában élés mikéntjét - A tanév során minden osztály múzeumlátogatásokat szervez - A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezetvédelem fontos téma - Különböző gyűjtési akciókban veszünk részt (elhasznált elemek, papírgyűjtés) - Évente megünnepeljük a Föld napját, a programok helyszíne és témája évről évre változik - Évek óta tevékenykedünk a nemzetközi Globe-program keretei között, bekapcsolódtunk a Beagleprogramba. 13.1.3. Erőforrások 13.1.3.1. Nem anyagi erőforrások
Iskolán belüli együttműködés Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára Az ő feladatuk, hogy kidolgozzák és a tárgyakba beépítve tanítsák az egyes környezeti tartalmakat. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös
43
Budai Középiskola
Pedagógiai program
szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítani, illetve tovább kell fejleszteni a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező láthatja el. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. A diákönkormányzatnak van nagy szerepe abban, hogy a tanulók nagy számban és sokoldalúan vegyenek részt a tervezett programokban. Részvételük tevékeny szerepvállalást jelentsen. Önálló kutatásokkal és kezdeményezésekkel igazi partnerei legyenek a felnőtteknek a szemléletformálásban. Szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők erősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola közvetíteni kíván. Tevékenyen közreműködhetnek az egyes programok előkészítésében, lebonyolításában is (előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása). Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása (múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok, víztisztítómű, víztározók). Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segíthetik környezeti nevelési munkánkat. Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Nemzetközi szervezetek, oktatási intézmények: Az együttműködés más országok diákjaival segíti a szélesebb látókör kialakítását, rávilágít a környezetvédelem egyetemes feladataira, felelősségére. 13.1.3.2. Anyagi erőforrások Saját erőforrások - Alapítvány: Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók nyári táborokban való részvételét. Lehetőség van azonban arra is, hogy a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse. Külső erőforrások - Pályázatok: A pályázat megjelenésének figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében.
13.2. Alapelvek, jövőkép, célok 13.2.1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk. a fenntartható fejlődés a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései alapvető emberi szükséglete, emberi jogok
44
Budai Középiskola
Pedagógiai program
demokrácia elővigyázatosság biológiai és társadalmi sokféleség az ökológiai lábnyom Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglakozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -
a környezettudatos magatartást és életvitelt a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését a rendszerszemléletet és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket
A végzős évfolyamokon tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. Ezen változások csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető speciális céljaink, feladataink: -
ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát ki kell alakítani a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló életmódot szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismerjék saját szakmájuk speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz- és energiafelhasználás képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére a szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra ismerjék meg szakmájuk veszélyes hulladékait és a kezelésükre vonatkozó szabályokat törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására
A célok eléréséhez szükséges képességek kialakítása a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód - szintetizálás és analizálás - problémaérzékenység, integrált megközelítés - kreativitás - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód - vitakészség, kritikus véleményalkotás - kommunikáció, médiahasználat - konfliktuskezelés és –megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés - értékelés és mérlegelés készsége 13. 2.2. Konkrét célok Új tervek a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához tantestületen belül továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése Hagyományok ápolása gólyatábor szervezése osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában
45
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Föld napja és a Víz napja megünneplése papírgyűjtés nemzetközi együttműködés a Globe- és Beagle-program keretei között. Szaktárgyi célok a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, a természet állapotának mérési módszerei) a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségek) a hétköznapi környezeti problémák megjelenése a szakórákon ( a környezetszennyezés hatása a természeti, és az épített környezetre, az emberre) interaktív módszerek kipróbálása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) természetvédelmi versenyekre felkészítés multimédiás módszerek alkalmazása a szakórákon a számítógép felhasználása a tanórákon
13.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - terepi munka során: a lakóhely környékén ingyenesen megszervezhető terepgyakorlatok akadályversenyek, városismereti játékok - kézműves foglalkozások: gólyatábor, Föld napja, Víz napja - modellezés - ingyenes látogatás: szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb. - versenyek - szakkörök - iskolazöldítés - Ökoiskola nap - iskolai, nemzetközi projektek
13.4. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány alkalmazható módszercsoport: kooperatív tanulási technikák játékok, modellezés riportmódszer projektmódszer terepgyakorlati módszerek, labormunka kreatív tevékenységek közösségépítés művészi kifejezés
46
Budai Középiskola
Pedagógiai program
13.5. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és diákok rendelkezésére A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe bekerüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.
13.6. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikációkülönböző formái. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban a híreket kritikusan, okosan mérlegelve tudják feldolgozni Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat az értéktelentől meg tudják különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel házi dolgozat készítése poszterek készítése és bemutatása iskolarádió felhasználása híradásra faliújságon közölt információk készítése szórólapok készítése weboldal készítése osztály honlap készítése Iskolán kívüli kommunikáció formái környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal
13.7. Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Az iskolába érkező tanulók között környezeti attitűdvizsgálatot végzünk, amelynek eredményét az osztályfőnök és a szaktanárok felhasználják további munkájuk megtervezésében. Az attitűdvizsgálatot a 10. évfolyam elején és – lehetőség szerint – a 12. évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is.
47
Budai Középiskola
Pedagógiai program
14. AZ ISKOLA ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK NEVELÉSI PROGRAMJA 14.1.Célja: Olyan általános ismeretek nyújtása, azon készségek fejlesztése, olyan értékek tudatosítása, mélyítése, és gyakorlati képességek kialakítása, melyek megalapozzák és formálják a humánus szükséges szemlélet kialakítását. A segítő attitűd megerősödését, hogy a tanulók szociálisan érzékeny emberekként képesek legyenek segíteni rászoruló embertársaikon.
14.2. Módszertani ajánlások Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével érjük el az elsősegélynyújtási ismeretek alkalmazását. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. – A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. – Élményszerű, változatos, felfedező-felismerő, tapasztalatszerző, aktív tanulási folyamat. – Tanár és tanuló együttes tevékenysége. – Kooperatív módszerek alkalmazása. – Projektmódszer alkalmazása (technikai projektek). – Differenciált csoportmunka alkalmazása a felzárkóztatás elősegítésére. – A tanórai munka kérdés-feleletes feldolgozása, irányítottan megfigyelő, elemző, ötletrohammal való feldolgozása. – A módszerek szükség szerinti keverése, amelyek igazodnak a tanulók igényeihez. – Önálló otthoni kreatív feladatokra való ösztönzés, vagy feladatok otthoni befejezése. – Motorikai mozgásfejlesztő gyakorlatok játékos alkalmazása.
14.3. Fejlesztési feladatok:
Fejleszteni kell a megfigyelő és helyzetfelismerő képességet, a vészhelyzet és a saját teljesítőképesség határainak felismerő képességét. Ki kell alakítani a helyzetnek megfelelő, magatartási, viselkedési normákat. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy képesek legyenek az alapvető elsősegély-nyújtási feladatok végzésére.
14.4. Témák, tartalmak: Az elsősegélynyújtó kötelességei, különös tekintettel a kockázatok felmérésére. Tennivalók vészhelyzetben: - az eszméletlenség, - az újraélesztés, - heveny rosszullétek, - fájdalommal járó kórképek, - belgyógyászati balesetek, - mérgezések, - sérülések, - elsősegélynyújtás különleges helyzetekben. Az elsődleges ellátás szabályai, a fertőzések kivédése.
48
Budai Középiskola
Pedagógiai program
14.5. Ajánlott tevékenységek:
Tájékozódás, tennivalók megtervezése, a helyszín biztosítása, segítők bevonása. Segélykérés. Mentőhívás. o A család értesítése. A sérültek vizsgálata (eszmélet, légzés, pulzus, rendellenes testhelyzet). Elsősegélynyújtás ájulás esetén. Szabad légutak biztosítása. Stabil oldalfekvő helyzet biztosítása. Befúvásos lélegeztetés. Sebzések, vérzések elsődleges ellátása fajtától függően. Termikus sérülések elsődleges ellátása: égési sérülések osztályozása, az elsődleges ellátás tennivalói, fagyási sérülések ellátása, tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén. Tennivalók állati harapások és rovarcsípések esetén. Tennivalók törések és ízületi sérülések esetén. Csuklás csillapítása. Hasmenés és hányás csillapítása. Mérgek. Leggyakoribb mérgezések és az elsősegélynyújtó feladatai. Tennivalók idegentestek esetén. A házi patika felszerelése.
14.6. Elérhető eredmények: A tanulók legyenek képesek: - bemutatni a mentőhívást egy adott szituációban, - bemutatni a sérültek vizsgálatát, - ismertetni az alapszintű újraélesztés technikáját és menetét, kompetenciájának határait, - stabil oldalfekvő helyzetet biztosítani, - bemutatni az ájult elhelyezését, - felsorolni a heveny rosszullétek lehetséges okait, - elsődleges ellátást nyújtani belgyógyászati balesetek, mérgezések, sérülések esetén. - ismertetni a tennivalókat hőpangás esetén. - elsődleges ellátást nyújtani törött végtag esetén, - ismertetni a házi patika felszerelését, gyógyszereit, - felsorolni a legismertebb gyógynövényeket, azok hatásait, - gyógynövény főzetet készíteni.
14.7. Az elsősegélynyújtás oktatásának színterei
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépíthetők az elsősegélynyújtással kapcsolatos tartalmak. Például: Fizika – mechanikai sérülések (törések – fizikai okai, elektromos áram hatása az emberi szervezetre) Magyar – kommunikáció (mentőhívás) Biológia – az emberi test oktatásánál (vér – vérzés, mozgás szervrendszer – törés, ízületi elváltozások, szív – szívmegállás) Kémia – vegyszerek – mérgezések elkerülése Osztályfőnöki órák – az elsősegélynyújtásról általában
Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (kirándulások, közlekedés az iskolába)
49
Budai Középiskola
Pedagógiai program
14.8. A hatékony végrehajtás feltétele:
az elsősegélynyújtó kijelölése szakmai affinitásra épülő vállalás alapján történjen a elsősegélynyújtó megfelelően felkészült legyen az iskolavezetés legyen elkötelezett a program megvalósítása mellett a tantestület aktív közreműködése a elsősegélynyújtás alapjainak megtanításában szülők bevonása iskolaorvos, védőnő segítségének felhasználása rendszeres kapcsolat a mentő szolgálattal, civil szervezetekkel
14.9. A elsősegélynyújtó legfőbb iskolán belüli segítői:
osztályfőnökök ifjúságvédelmi felelős diákönkormányzatot segítő tanár szabadidő-szervező
14.10. Eszközök -
Belső humán erőforrások: egyéni törődési módszerek alkalmasak a kitűzött célok elérésére a kollégák fogékonyak az új módszerek befogadására, szívesen vesznek részt továbbképzéseken van vállalkozó kedv a kollégákban délutáni, hétvégi programok szervezésére
-
Tárgyi feltételek az iskola termeiben délutánonként lehetőség van gyakorlatok végzésére pályázatokon való részvétel – szakkörök finanszírozására
50
Budai Középiskola
Pedagógiai program
15. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 15.1. Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. b. c. d. e. f. g. h.
az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.
Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. 15.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.
51
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például:
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.
Fontos továbbá a fogyasztás során:
a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:
52
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 15.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.
53
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
54
Budai Középiskola
B
Pedagógiai program
HELYI TANTERVEK
Az 50/2012 EMMI rendelet kerettantervét, a két tanítási nyelvű képzés rendelkezései A helyi tantervek a NAT-ban előírt kulcskompetenciákat, fejlesztési követelményeket valósítják meg. Minden tantárgy a kulcskompetenciák közül a rá jellemzővel foglalkozik kiemelten. Szükségesnek tartjuk külön is megjeleníteni a kulcskompetenciákat és azok fejlesztését az alábbiak szerint.
A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
A KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.
Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.
55
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.
A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.
1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.1. A tankönyvek és a tanári-tanulói oktatási segédeszközök kiválasztása Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag felhasználásához, melyet a művelődési és köznevelési miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév második szülői értekezletén tájékoztatja az iskola. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók;
56
Budai Középiskola
Pedagógiai program
a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be; a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni.
Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják. Az információs bázis a minőségelvű rendszer fontos eleme, amely segít a biztonságos tankönyvkiválasztásban. Választásunkban döntő, hogy jól használható, minőségileg kifogástalan, tehát megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. A tankönyvválasztás olyan piaci jellegű szabályozó, amely elősegíti, a jövőben még inkább megvalósítja a minőségelv érvényesülését. Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai: a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei a tankönyv mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket. A tankönyvek kiválasztásánál ügyelni kell arra is, hogy: a tankönyvek összesített ára ne terhelje túl a szülők pénztárcáját a tankönyv legyen alkalmas egyéni tanulásra minősége és tartalma alapján korszerű formában, korszerű ismereteket közvetítsen legyen alkalmas mind több projektfeladat megoldásának segítésére feladatgyűjtemények, atlaszok közül az érettségihez kötelezően használt kiadványokat alkalmazzuk több évfolyamot átfogó tankönyvcsalád alkalmazásakor más kiadványra áttérni csak a szaktanárok mindegyikének egyetértésével lehet, felmenő rendszerben az idegen nyelv oktatásához a nyelvtanárok által elfogadott, egységes koncepció alapján kiválasztott tankönyv sorozatokat használjuk a pedagógus személyes joga, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösségek konszenzusa után, megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. A könyvtári szakkönyv állomány folyamatos fejlesztésével tudjuk biztosítani a tanári segédeszközöket. A pályázatok, idegen nyelv oktatása esetén az egyetemek megfelelő tanszékeivel, a követségekkel, a hazánkban működő kulturális intézetekkel kialakított jó kapcsolatok is segítenek az eszközök bővítésében. A tanulói segédeszközök az oktatás hatékonyságát biztosítsák. A szemléltető eszközök korszerűsítése folyamatosan történjen, ki kell használni a számítógép adta lehetőségeket, a tantárgyakhoz illeszkedő oktatási szoftverállományt ki kell alakítani, és folyamatosan fejleszteni kell a hardver eszközökkel együtt a kulcskompetenciák fejlesztésének elősegítésére.
57
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, diaképet, magnetofon hanganyagot, írásvetítő-transzparenseket, képmagnó felvételeket készíteni, tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul.
1.2. Beszámoltatás, értékelés (magatartás, szorgalom, tantárgyi) magasabb évfolyamba lépés Az értékelés alapjául a kerettantervben és az érettségi vizsga követelményeiben meghatározottakat fogadjuk el. Törekszünk a tanulási folyamat minden fázisát tükrözni, a részteljesítményt is értékelni. “Mérleget” nem csak a tanulási folyamat végén, attól elkülönítve vonunk, a részosztályzatokkal is motiváljuk a diákot, hiszen a pozitív részértékelés aktivizálja, serkenti és a tanulási folyamat főszereplőjévé teszi a tanulót. Az értékeléssel segítünk, öntevékenységre ösztönzünk, így a kognitív befogadást érzelmileg is - természetesen az alsóbb és a felsőbb évfolyamosoknál különböző módon – megalapozhatjuk. Az értékelés célja a tanuló, illetve a szülő számára objektíven megmutatni a tananyag elsajátításának szintjét. Részletes, megindokolt, objektív, korrekt értékelésre törekszünk, melynek során hangsúlyozzuk a sikereket. Az értékelés az egyes tantárgyak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően, a tanulási tevékenység széles körére terjed ki: A szaktantárgy sajátos logikáját követő, elemző gondolkodás (analízis, szintézis). Figyelem, lényeglátás, problémaérzékenység, kreativitás. Emlékezeti tevékenység: a megértés, megőrzés, felidézés mozzanatai és összekapcsolásai. A szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, pontos, szabatos nyelvhasználat anyanyelven és a két tannyelvű képzésben angolul, a szaktudomány terminológiájának ismerete és biztos alkalmazása. Aktív, mobilizálható, összefüggéseket felfedezni kész tudás. A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás, önálló kezdeményezés-feladatvállalás. Általános, az egész személyiséget érintő készségek, képességek belsővé válása (nyitottság társadalmi, szociális, környezeti, természeti kérdésekre, tolerancia, szolidaritás). Ezen értékek természetesen nem mérhetők a hagyományos, didaktikai és tudományos értelemben, mégis fontos meghatározói a szaktantárgyhoz való viszonynak, ezért feltétlenül figyelembe kell vennünk, hiszen az értékelés a diák személyiségének egészére kihat. A munkaközösségek kialakítják az új tanulásszervezési eljárás szerinti értékelés módjait. Megállapítják a csoport- és projektmunka, a témahét során készült feladatok értékelését. A magatartás és szorgalom minősítése négyfokú skálán (rossz/hanyag, változó, jó, példás) történik. A tanuló tantárgyi teljesítményét érdemjegyekkel minősítjük (egytől ötig terjedő, növekvő értékű skálán), vagy szövegesen: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A számonkérés módja szóbeli és/vagy írásbeli lehet (felelet, dolgozat, belső számonkérés). Az érdemjegyet indokoljuk - természetesen a tantárgy megkívánta speciális szempontok figyelembevételével - a számonkéréssel megegyező módon, (szöveges és pontszámbeli, százalékos, stb.). Ügyelünk a szóbeli és írásbeli értékelés arányára. Az értékelés fontos feladata, hogy a tanuló ismerje szempontjainkat, fel tudja mérni teljesítményét és képességeinek, készségeinek, tudásának megfelelő tanulságot vonhasson le belőle. Minden tanulónak félévenként legalább az adott tantárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. Az érdemjegyet indoklással együtt a tanuló tudomására hozzuk, kiskorú esetében a szülőt is értesítjük. A szülőnek joga van az írásbeli dolgozatok megtekintésére.
58
Budai Középiskola
Pedagógiai program 1.2.1.Nevelési eredmények vizsgálata:
A nevelési eredményvizsgálat tárgya az egyes tanulók személyiségének, illetve tanulói közösségnek a neveltsége, valamint e kettőnek az adatai alapján a neveltség különböző jellemzőinek szintje a vizsgált csoporton belül. A nevelési eredményvizsgálat módszerei:
megfigyelés beszélgetés kérdőíves felmérés pedagógiai helyzetteremtés a tanulói produktumok elemzése A nevelési eredményvizsgálatok időpontja: 9. osztályban szociometriai felmérés a társas kapcsolatok megismerése és a közösségi nevelés hatékonyabbá tétele érdekében. Az erkölcsi fejlettség vizsgálata az életkor fejlődés-lélektani szakaszainak megfelelő évfolyamon: 10. osztályban, majd megismételve 12. osztályban. Cél: az alábbi nevelési területek minőségi javítása: Az alapvető erkölcsi normák erősítése: szeretet, szerénység, tisztelet, becsület, őszinteség, felelősségérzet, kötelességtudat. A viselkedés és környezetkultúra szintjének emelése: köszönés, udvariasság, tolerancia, a durvaság és a csúnya beszéd elleni harc, igényes, kulturált környezet kialakítása. 1.2.2. A magatartás és szorgalom minősítése „A magatartás minősítése az mutatja meg a tanulónak és a szülőnek (gondviselőnek), hogy a tanuló mennyiben tett eleget az iskola pedagógiai elvárásainak, a Pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseinek.” 1. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése az osztályközösség részvételével történik. A közös állásfoglalást az osztályfőnök jóváhagyásra az osztályban tanító tanárok közössége elé terjeszti. 2. A magatartás fokozatát a tanuló munkafegyelmének és a közösséghez való viszonyának mérlegelése alapján kell megállapítani. Példás (5) a tanuló magatartása, ha - a tanítási órákon fegyelmezett és aktivitásával elősegíti az órán folyó munkát, - tanulmányi munkájával, iskolán belüli és kívüli tevékenységével hozzájárul osztálya és iskolája jó hírnevének erősítéséhez, - társai munkáját elismeri, megbecsüli, segíti, - udvariasan viselkedik, kerüli a durva, trágár beszédet, - vigyáz a közösségi tulajdonra, fellép a rongálókkal szemben, - társainak követendő, jó példát mutat. Nem lehet példás a magatartása a tanulmányait változó szorgalommal teljesítő, iskolába rendszeresen késve járó, évente több mint egy igazolatlan órát mulasztó tanulónak. Jó (4) a tanuló magatartása, ha - tanulmányi munkáját, a rábízott közösségi feladatokat képességeinek megfelelő szorgalommal teljesíti, - az órákon fegyelmezett, - igazolatlan óráinak felső határa évi három. Nem lehet jó magatartása annak a tanulónak, aki egy félév alatt legalább egy osztályfőnöki intő figyelmeztetésben részesült. Változó (3) a tanuló magatartása, ha - tanórai és órán kívüli munkája hanyag, pontatlan, - iskolai és iskolán kívüli magatartása kifogásolható, - közösségi feladatait pontatlanul végzi, - igazolatlan óráinak felső határa évi öt.
59
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Rossz (2) a tanuló magatartása, ha tanórán és egyéb iskolai foglalkozásokon társai és a tanár munkáját rendszeresen zavarja, rendbontást kezdeményez, osztályfőnöki figyelmeztetés ellenére is tiszteletlen tanáraival. Igazgatói intőben vagy nevelőtestületi figyelmeztetésben részesül. A tanuló év végi magatartás jegye a félévinél eggyel jobb lehet, ha a második félévben újabb igazolatlan órái, figyelmeztetői nincsenek. 3. A szorgalom minősítése az eredményességen túl, elsősorban azt tükrözi, hogy a tanuló saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva, az értékelt időszakban milyen fejlődést ért el: A szorgalom fokozatát az egyéni képességek és a tanulmányi követelmények teljesítésének együttes mérlegelésével kell megállapítani.
Példás (5) a tanuló szorgalma, ha rendszeres tanulással a különböző tantárgyakban képességeinek megfelelő eredményt ér el, órai aktivitással rendszeresen előreviszi az osztály munkáját, rendszeresen él az önművelés, kulturálódás lehetőségeivel, s az így szerzett tudást hasznosítja munkájában, az iskolai és iskolán kívüli (OKTV, OSZTV, SZÉTV stb.) tanulmányi versenyekre való felkészüléssel is igyekeznek tudásukat mélyíteni. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha a tantervi követelményeket képességeihez mérten folyamatos és rendszeres tanulással teljesíti, bár a különböző tantárgyakban elért eredményei eltéréseket mutatnak, órai aktivitása egyenetlen. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha - tanulmányi munkája nem rendszeres, tanulmányi kötelezettségeinek teljesítése nem egyenletes, Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha - tanulmányi munkáját rendszeresen elhanyagolja, teljesítménye rendszeresen képességei alatt marad, órákon figyelmetlen, - két vagy több tárgyból elégtelen osztályzatot kap. Egy tantárgyi bukás esetén az osztályozó konferencia dönt az osztályfőnök javaslata alapján a szorgalom minősítéséről. 1.2.3. Tantárgyi minősítés
Jeles érdemjegy: a követelményeket önálló előadással teljesítette, megfelelő nyelvi színvonalon, világos logikus szerkesztésben, nyelvhelyességi követelmények ismeretében. Szakszerűen fejezi ki magát. Képes ellenőrző munkára, az összefüggések, törvényszerűségek felismerésére, a szakkifejezéseket jól használja, logikusan gondolkodik, ismereteit tudja alkalmazni és a törzsanyagon kívül önálló feladatok megoldására is képes. Elégtelen érdemjegy: Tájékozatlan, nem látja a lényeget, összefüggéseket. Nincs birtokában a legfontosabb tényeknek, önálló munkára képtelen, a fogalmakat tévesen szövegezi és értelmezi. Elégséges érdemjegy: a minimum követelménynek megfelelő ismeretekkel rendelkezik, önálló munkára csak (tanári) segítséggel képes, az alapfogalmakat ismeri és jól alkalmazza. A közepes és a jó osztályzatot a pedagógiai gyakorlatnak megfelelően kell kialakítani. A szaktanár a tanév elején minden diákközösségben ismerteti az általános, speciális és formai követelményeit, a szaktárgyi teljesítmény és az érdemjegyek közti összefüggéseket (egy-egy számonkérésre, vagy a tanév egészére vonatkozóan), a számonkérések várható számát, módját, a hiányzás és lemaradás pótlását és a javítási lehetőségeket.
60
Budai Középiskola
Pedagógiai program
A félévi osztályzatoknak a tanuló továbbhaladása szempontjából nincs jelentősége. A félévi értesítő érdemjegyei az adott időszak részteljesítményéről szólnak, tájékoztató jellegűek azt mutatják, hogy: -
a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek
-
a félév egészét tekintve miként értékelhető szorgalma, fejlődése.
Az év végén bizonyítványt kapnak a tanulók, mely tanúsítja, hogy: -
a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette,
-
megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani.
A bizonyítványban elégtelen a minősítés, ha a tanév során az adott tantárgy minimális követelményeit nem teljesítette a tanuló. A további minősítési fokozatok a kialakult pedagógusi gyakorlatnak, a szaktanár által év elején ismertetett követelményeknek, eljárási szabályoknak felelnek meg. Amennyiben a tanuló egy, maximum három tantárgyból elégtelen minősítést kap, az augusztusi vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet. Az ugyanazt az évfolyamot másodszor megismétlő tanuló számára megfelelő iskolát, iskolatípust ajánlunk. A két tannyelvű illetve a nyelvi előkészítő képzés 9. évfolyamán azok a tanulók, akik bármely tantárgyból nem érik el az elégséges szintet a négy évfolyamos képzés 9. évfolyamán folytathatják tanulmányaikat. Törekszünk arra, hogy a félévi értesítőben, illetve az év végi bizonyítványban közölt érdemjegyek mellett a továbbhaladást, felzárkóztatást szolgáló, személyre szóló értékeléssel segítsük a tanulók fejlődését. A gazdasági képzésben résztvevő szakközépiskolai tanulók dolgozatában 10 % súlyozással szerepel az íráskép, olvasható írás megjelenése. 1.2.4. Vizsgaszabályzat Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozóvizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozóvizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
Formája: írásbeli, kivéve az idegen nyelvet ahol írásbeli és szóbeli a vizsga A szóbeli vizsgabizottság létszáma: 3 fő
61
Budai Középiskola
Pedagógiai program
A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága 1.1. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. 1.2. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. 1.3. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. 1.4. Az igazgató feladata különösen: a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. 1.5. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja. 1.6. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. Az írásbeli vizsga menete 2.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 2.8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. 2.2. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 2.3. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. 2.4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. 2.5. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (kék vagy fekete golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. 2.6. Az íróeszközökről, számológépről, atlaszról, szótárakról, szöveggyűjteményről, négyjegyű függvénytáblázatról a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges egyéb segédeszközökről az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. 2.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. 2.8. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként a) negyvenöt perc, b) célnyelv használata esetén hatvan perc, c) magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc.
62
Budai Középiskola
Pedagógiai program
2.9. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 2.10. A Nkt. alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. 2.11. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető. 2.12. Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. 2.13. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 2.14. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. 2.15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. 2.16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben. 2.17. A 2.16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. 2.18. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 2.19. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót. 2.20. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. 2.21. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
63
Budai Középiskola
Pedagógiai program
A szóbeli vizsga menete 3.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. 3.2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 3.3. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. 3.4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. 3.5. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 3.6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 3.7. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. 3.8. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. 3.9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. 3.10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.11. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. 3.12. A Nkt. alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, 3.13. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. 3.14. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató a 2.13., 2.15-2.18., 2.21. pontokban leírtak szerint jár el. A gyakorlati vizsgarész 4.1. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. 4.2. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. 4.3. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 4.4. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. 4.5. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.
64
Budai Középiskola
Pedagógiai program
4.6. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. 4.7. A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. 4.8. A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
A vizsga értékelése Az írásbelin nyújtott teljesítmény értékelését a munkaközösségek előzetes állásfoglalása szerint alakítják ki a szaktanárok. Az értékelésről a tanulókat legalább 10 nappal korábban tájékoztatni kell! Az elégséges minimuma nem lehet kevesebb az összpontszám 25%-nál, maximuma nem lehet több az összpontszám 40%-nál. A 10% felett teljesítő tanulók szóbeli vizsgát tehetnek. 1.2.5. A magasabb évfolyamra beiratkozás feltétele más középiskolából
középiskolai bizonyítvány a meglévő évfolyamról a nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsga felvételi beszélgetés felső korhatár a felmenő rendszernek megfelelően 1.2.6. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. 1.2.7. A felvételi eljárás különös szabályai A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, vagy itt érettségizett, ha szülője az iskola alkalmazottja. A beiratkozáshoz szükséges feltételek: kilencedik évfolyamra: 8. osztályos végbizonyítvány, és a felvételi követelményeknek megfelelt A felvételi eljárás: Hozott pontok számítása: magyar nyelvtan, történelem, idegen nyelv (7. év vége, 8. félév) 30pont Szerzett pontok: a matematika és magyar írásbeli az országos központi felvételi vizsgán elért eredmények! 100 pont szóbeli meghallgatás - érdeklődésről és általános műveltségről – 40 pont alapján állapítjuk meg.
65
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Az átjárhatóság garanciái: következő évfolyamra: az előző év sikeres befejezését tanúsító bizonyítvány az egyes szakaszok között átjárhatóság: az egyes szakaszok megkezdéséhez szükséges feltételek teljesítése különbözeti vizsga letételével, az esetleges hiányok bepótlásával, szükség esetén évfolyamismétléssel
1.3. Az iskolai beszámoltatások formái, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tanulók teljesítményének mérése a következő módon történik: szóbeli felelet – napi anyag összesítő kérdésekkel, vagy összefoglaló rendszerező, órák utáni számonkérés írásbeli felelet – az előző órai vagy néhány óra anyagát öleli fel, előre nem bejelentett, időtartama 10 perctől 45 percig is terjedhet. Lehetséges a tanulók egy csoportjával, vagy az egész osztállyal dolgozatot íratni. témazáró dolgozat – egy tanult témakört lezáró, összefoglaló – ismétlő dolgozat, témakörönként írható, időtartama 45 perc, maximum 90 percig terjedhet nagydolgozat – a tananyaghoz kapcsolódó, nagyobb egységeket lezáró dolgozat, időtartama 45 percnél több is lehet a szaktanár döntése alapján, szerkezete hasonló az írásbeli érettségihez. kiselőadások (a tanulók önkéntes vállalása alapján). Az írásbeli és a szóbeli feleletek osztályzatai a naplóba kerülnek. A témazáró vagy nagydolgozatokat a szaktanárnak legalább egy héttel az írás előtt be kell jelentenie. A jegyek súlya duplája, mint az írásbeli, illetve a szóbeli feleletek súlya. A szóbeli feleletek és az írásbeli feleletek száma nincs korlátozva, de törekedni kell, hogy mindkét formát alkalmazzuk. A témazáró dolgozatok, vagy nagydolgozatok száma egy tanítási napon kettőnél több nem lehet. A tanulók lehető legjobb felkészülése érdekében célszerű, ha a szaktanárok egymás között egyeztetik a megírandó dolgozatok időpontját. Az egyéni teljesítmények ellenőrzésének rendszere
önálló munka lehetőségeinek megteremtése az adott tantárgy jellegzetességeihez alkalmazkodva házi dolgozat (a minden tanulóra kötelező házi dolgozatokat az osztályban tanító tanárok egyeztetik, félévenként összes terjedelmük nem haladhatja meg a 10 oldalt órai munka, házi feladat értékelése (a szaktanár év elején ismertetett normái szerint) rendszeres írásbeli és szóbeli értékelés – a helyes arányok érvényesítése témazárók előkészítése (esetleg „próbadolgozat” íratása, illetve pótdolgozatok a hiányzók részére)
66
Budai Középiskola
Pedagógiai program 1.3.1. A számonkérés és értékelés rendszere 1.3.1.1. Az értékelés gyakorisága
A tanulók évközi érdemjegyeket, félévi és év végi vizsgajegyeket, félévi és év végi osztályzatot kapnak. Az írásbeli és szóbeli feleletek tantárgyanként eltérően fordulnak elő. A témazáró dolgozatok, szóbeli és írásbeli vizsgák érdemjegyei súlyozott szerepet (kétszeres) kapnak a félévi és év végi érdemjegyeknél. Az elégséges minősítésnél egységesen elfogadott kritérium, a kerettanterv követelményeinek elégséges teljesítése, az ennél jobb érdemjegyekkel kapcsolatos kritériumok meghatározása a munkaközösség irányította tanári kompetencia körébe tartozik. A tanuló félévenként legalább a tantárgy heti óraszámánál eggyel több alkalommal visszajelzést kap tudásáról érdemjegyek formájában. A szülőket a félévi és év végi bizonyítványon kívül rendszeresen tájékoztatjuk a tanuló előrehaladásáról. Az érdemjegyeket folyamatosan közöljük az ellenőrzők útján. Szülői értekezleten és fogadóórákon informáljuk a szülőket a tanulók előmeneteléről és felhívjuk figyelmüket, ha gyermekeik a minimum követelményeknek nem tudnak eleget tenni a félévi vagy év végi osztályozásig. A közismereti és szaktárgyi érdemjegyeket és osztályzatokat, az osztályt tanító szaktanár állapítja meg a tantestület, illetve a munkaközösség normáit figyelembe véve. 1.3.1.2. Az értékelés módja A félévi és év végi osztályzat összegző értékelés, melynél az évközi érdemjegyeket és a fejlődési tendenciát is fegyelembe vesszük. A számonkérés mértékét, a félévi és év végi érdemjegyek képzésének módját, munkaközösségi ajánlás alapján az egyes szaktanárok év elején határozzák meg és követelményükben hozzák a tanulók tudomására. 1. A számonkérés rendszeresen történik, (szóban: egyéni felelet vagy felszólításon alapuló frontális kérdezés közben, írásban: osztály, csoport vagy egyéni dolgozat íratással) 2. A számonkérés lehet órai, fejezetenkénti, felelet, dolgozat, röpdolgozat, témazáró, egyéni, páros, csoportos, osztály szintű 3. Szöveges értékelést az osztály is és az egyén is kap 4. A tanulókat egymás értékelésére meg kell tanítani (emberi jogok betartásával) 5. Ahol lehet, rendszeresen legyen házi feladat, annak órai ellenőrzése és értékelése is hangozzon el 6. A dicséretek aránya legalább 2/3 legyen az 1/3-os elmarasztaláshoz képes 7. Az értékelésben az egyéni adottságok, képességek viszonyának is tükröződnie kell, természetesen a tantestületi normákon belül az érdemjegyek fajtáit eltérő súlyozással különböztetjük meg szorgalmi feladatokért szaktanári dicsérőt adhatunk szaktárgyi versenyeken történő eredményes szereplésért ötös érdemjegyet adunk a témazáró dolgozatokat egy évig tároljuk évfolyamonként és tantárgyanként összegyűjtve, melyeket igény esetén a szülőknek megmutatunk 8. Az osztályozás nem lehet büntetés, magatartásbeli vétség megtorlása. 1.3.1.3. Iskolai tanulásszervezési módok Iskolánkban az alábbi tanulásszervezési módokat alkalmazzuk: tanórai foglalkozás témanap – környezetvédelem projektmódszer, három hetet meghaladó projekt könyvtári foglalkozás témahét műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása Mindezek számozott órák, napok (szervezhető a heti választható órák terhére)
67
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Pályázat, illetve egyéb, nem az iskolai költségvetésből származó támogatás segítségével szervezünk tanulmányi kirándulást, terepgyakorlatot, erdei iskolát. 1.3.1.4. Az ellenőrzés célja A tanulókról, személyiségük fejlődéséről információk szerzése, mert csak ezeknek a fejlődési adatoknak és teljesítményeknek az ismeretében valósítható meg a pedagógiai folyamat soron következő szakaszának megalapozott, tartalmilag és módszereiben egyaránt célravezető irányítása. A kognitív, illetve intellektuális teljesítményekre korlátozódó információszerzés csak a helyzet konstatálásához elegendő. Az értelmezéshez, az adatok mögött lévő okok feltárásához, a nevelési-oktatási célok érdekében legcélszerűbb továbbhaladási módokra irányuló döntésekhez a tanuló személyiségének egészére kiterjedő, differenciált információrendszer szükséges. Fontos, hogy törekedjünk a tanulók önellenőrzési képességének a pedagógiai folyamat egészében történő kialakítására is. Ez szükséges az önálló tanuláshoz, perspektivikusan a permanens művelődésre való képesség és a személyiség önirányítására való alkalmasság érdekében is. Az önellenőrzés feltétele, hogy a tanulók rendelkezésére álljanak a tanulási folyamat során elérendő részeredmények pontos ismerete, a munkamenetben eligazító ajánlások és instrukciók. 1.3.1.5. Az értékelés módja: A tanuló megnyilvánulásainak viszonyítása az elérendő, a pedagógiai tervben rögzített célokhoz, követelményekhez történik. Az oktatási folyamatban leggyakrabban a teljesítmények, azaz a tanulás eredményeként elsajátított ismeretek, képességek értékelésére kerül sor. A jövőben kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a nevelési eredményvizsgálatok a nevelési folyamat szerves alkotó részeivé váljanak. 1.3.1.6. Oktatási eredmények vizsgálata Az értékelés típusa: DIAGNOSZTIKUS (felmérő) Az értékelés célja: - csoportba sorolás esetén az előzetes készségek és tudás felmérése - a tanulók jellemzői alapján a tanítási módszer kiválasztása - tanulási problémák esetén az okok meghatározása Az értékelés időpontját a munkaközösségek határozzák meg az oktatás során: - bejövetelnél, a munkaközösségek által összeállított feladatsor alapján - alapműveltségi vizsga előtt, a szaktanár által összeállított feladatok alapján. - érettségi vizsga előtt, a szaktanár által összeállított feladatok alapján. Az értékelés tárgya a kognitív, affektív és pszichomotoros terület az ismerettartalomtól függően. Az értékelés típusa: FORMATÍV (formáló-segítő) Az értékelés célja: visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a hibák azonosítása a tananyagon belül, megoldási módok kialakítása céljából. A formáló-értékelő értékelés célja, hogy az oktatási folyamat minél több pontján, minél több tanulóra kiterjedően kapjunk képet az előrehaladás mértékéről, a tipikus és egyéni hibákról a célszerű továbblépés, a szükséges korrekciók elvégzése érdekében. Az értékelés időpontja: az oktatás során folyamatos; pontos idejét a szaktanár határozza meg. Az értékelés tárgya a kognitív területek amely a követelményeknek megfelelően tananyagtartalmanként változó. Az értékelés típusa: SZUMMATÍV (összegző-lezáró) Az értékelés célja: az összegző-lezáró értékelésre az oktatási folyamat egy-egy tematikus egységének vagy hosszabb szakaszának befejezésekor kerül sor, kiemelt figyelemmel a kerettantervben megfogalmazott követelményekre minősítő jelleggel. Az értékelés időpontja: 10. tanévet bezáróan alapvizsga, és a munkaközösségek által meghatározott tanítási szakaszok végén. Az értékelés tárgya: általában kognitív területek, a tantárgytól függően pszichomotoros szférák (pl. gyakorlat).
68
Budai Középiskola
Pedagógiai program
1.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai A házi feladat a rögzítés, ismétlés, gyakorlás, elmélyítés szempontjából rendkívül fontos, az oktató-nevelő munka egyik igen jelentős része. Az egyik óráról a másikra való felkészülés írásbeli és szóbeli feladatok esetén – átlagos képességű és felkészültségű tanulót figyelembe véve – ne haladja meg a 45 percet. Az írásbeli házi feladat a tanítási órán begyakorolt feladatokhoz kapcsolódjon, ismétlési, rögzítési feladatot lásson el. Tanítási szünetekre feladható írásbeli és szóbeli házi feladat ne haladja meg az egy tanítási órára adható feladatok mennyiségét. Büntetésből tilos többlet házi feladatot adni. Kismennyiségű, a tananyaghoz kapcsolódó témakörből önálló feldolgozásra hosszabb távra vagy hétvégére feladható. Célja: az önálló kreativitás fejlesztése. Az elsajátított anyagrészből „kiselőadás” tartható, vagy írásos beszámoló készíthető, pedagógiailag fontos, hogy a pedagógus ezt a feladatot értékelje. „Alapvető elvként fogalmazzuk meg, hogy ezt a tevékenységet is – a lehetőségek határain belül – keretek között tartjuk, hogy ez a munka is tervezhető, átlátható rend szerint folyjon. Ez a feltétele annak, hogy: -
az otthoni munka is eredményes legyen;
-
az önálló szellemi tevékenységről tanítványainknak már a középiskolai éveik alatt kedvező élményeik legyenek;
-
ne okozzon az elviselhetőnél nagyobb pszichés terhet vagy időzavart
-
tanulóinkban alakuljon ki e munka tervezhetőségének, rendszerességének igénye.
Tanulóink mindig kapnak eligazítást, szempontokat a házi feladat elvégzéséhez, az otthoni tanuláshoz, hogy mindenki előtt egyértelmű legyen a tananyag és az, hogy azt hol találja meg (tankönyvben, füzetben, példatárban, szöveggyűjteményben stb.), vagy honnan egészíthető ki a tankönyvi tartalom, illetve a tanórai vázlat. Fontos a gyakorlásra ajánlott és a kötelező (tehát majd ellenőrzött) feladatok egyértelmű elválasztása. A házi feladatnak mindig van olyan része, amelynek elvégzésére (elkészítésére), megtanulására mindenki képes. Tanítási szünet idejére is legfeljebb annyi házi feladatot adunk, mint amennyi az egyik óráról a másikra szokásos. Az otthoni írásbeli feladatok megoldását rendszeresen ellenőrizzük (a meglétét és a minőségét is). A házi feladat meg nem írásának mindig következménye van (első alkalommal nem lehet egy felelet értékű elégtelennel büntetni). Az értékelést az egyes munkaközösségek önállóan határozzák meg, amiről a tanulókat az első tanítási órán tájékoztatják. Az otthoni munka elvégzésére azzal is ösztönözzük tanulóinkat, hogy a gyakorlatban tesszük nyilvánvalóvá: a megoldott, elvégzett házi feladatokban szerzett készségek, ismeretek az iskolai témazáró, illetve más összefoglaló dolgozatokban alkalmazhatók, hasznosíthatók”.
1.5. Tanórán kívüli foglalkozások A tanulók és a szülők érdeklődése alapján az alábbi lehetőségek adottak – – – –
felzárkóztató érdeklődési kör tanulmányi verseny felkészítő diákmozgalom
– – – – –
könyvtár sportkör énekkar művészeti csoport (pl. színjátszó) egyéni foglalkozás
A foglalkozások programját és működési rendjét a tantestületi állásfoglalás alapján, az igazgató hagyja jóvá. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A különböző előképzettségű beiskolázott tanulók megtartása érdekében felzárkóztató foglalkozásokat tartunk a tanulószobai foglalkozások keretében. A továbbhaladáshoz szükséges színvonal eléréséig a tanulók az érintett foglalkozásokon kötelezően vesznek részt.
69
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Az iskola a tanulók érdeklődése és igénye szerint, speciális és kiegészítő ismeretek átadása céljából diákkört szervez. A foglalkozások a versenyekre való felkészítést segítik, illetve a szakirányú továbbtanulás esélyeit növelik. Az iskola könyvtára az iskola oktatási és nevelési célját szolgálja. szellemi háttérként segítséget nyújt a tanároknak és a diákoknak az általános műveltség megszervezésében és minden tudományágban biztosítja az önnevelés, önképzés feltételeit, fejleszti az önálló ismeretszerzési készséget segít megtanulni a könyvtárhasználati ismereteket és a könyvtári informatikát A könyvtár feladata: kölcsönzés helyben olvasás az állomány gondozása egyéb szolgáltatások a multimédia segítségével A könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak a segédkönyvek ismeretterjesztő művek tankönyvek, jegyzetek szépirodalmi művek tudományos munkák egyéb dokumentumok (periodikák, video, CD) Az iskolai sportélet alapja a tanórai testnevelés, amelyhez a tanulók érdeklődéséhez igazodó, játékos, tanórán kívüli mozgástevékenység kapcsolódik. Ezzel célunk a tanulóifjúság fizikai erejének és állóképességének növelése. Fontos az egészséges életmód kialakítása és a rendszeres testedzésre nevelés. Tanulóink a kerületi és a budapesti egyéni és csapatversenyeken képviselik iskolánkat. A versenyek során fejlődik a tanulók küzdőképessége, erősödik a csapatszellem, fejlődik önértékelésük. Az iskola biztosítja a könnyített testnevelésre járó tanulók szakszerű foglalkoztatását. Arra törekszünk, hogy az egészségileg károsult tanulók minél előbb felzárkózhassanak egészséges társaikhoz. Ezért gondoskodunk a tanulók fizikai állapotának méréséről és az eredmények, hiányosságok tükrében évente határozzuk meg a további konkrét feladatokat.
A foglalkozások nevelési, oktatási célja a. A közművelődési, szabadidős és sportprogramok szolgáltatása közben a differenciált tanulásszervezés a tanulási hátrányok leküzdése (korrepetálás) a tehetséggondozás (érdeklődési kör, egyéni foglalkozás) képességfejlesztés (tanórán, tanórán kívüli) a kommunikációs képességfejlesztés az intellektuális és szakmai képességek továbbfejlesztése áll munkánk középpontjában Minden pedagógus és külső szakember szervezhet foglalkozásokat, programokat mindaddig, míg van iránta érdeklődés. A kereslethez igazodó lehetőségek vetélkedők tanulmányi versenyek klub számítástechnikai, nyelvvizsgára, érettségire, felvételire előkészítő tanfolyam érdeklődési körök szakmai előadások iskolanapi rendezvények
70
Budai Középiskola
Pedagógiai program
felzárkóztató foglalkozások szabadidős sportprogramok (tömbösített testnevelés szervezése, sport és labdajáték, turisztika, tömegsport) b. Egyéb tevékenységek tanulmányi kirándulások ajánlása kulturális programajánlat (színház, múzeum) kiállítások szervezése iskolaújság és iskolarádió működtetése c. Nem tantárgyi tanulási tevékenységek A tantárgyi tanulás mellett fontos pedagógiai részfolyamatként kezeljük a nem – tantárgyi tanulási tevékenységet, így az önismeret – önművelést a munkakultúrát a gyakorlatorientáltságot a projektfeladatok megoldását
1.6. A projektoktatás Alkalmazott módszerek: Projektmódszer Csoportmunka Tanulókísérlet Megfigyelés Könyvtárhasználat Internethasználat Interjú Prezentációs technikák
1.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek és mindennapos testedzés A tanulók fizikai állapotát az OM által javasolt Hungarofit mérési módszerrel végezzük minden évben a tanév kezdetekor és áprilisban. A mérés eredményei alapján tervezzük meg a tanulók fejlesztését. A mindennapos testedzés programja A tanulók fizikai fejlődéséhez szükséges testnevelési órákat a testnevelés helyi tanterve szerint végezzük. A könnyített testnevelési foglalkozásra utaltakat a testnevelési órák keretében foglalkoztatjuk, figyelembe vesszük az orvosi előírásokat. A mindennapos testedzést egy részről az órarendbe illesztett tanórákon biztosítjuk, másrészt a délutáni órákban az oktatási törvény által megadott órakeret terhére valósítjuk meg az iskolai sportkör létrehozásával. Az iskolai sportkör szakosztályai: kosárlabda (fiú, lány), röplabda (fiú, lány), tollaslabda (fiú, lány). Heti 2-2 óra edzést tartanak a tanárok az érdeklődők számára. Tömegsport foglalkozásokat tartunk: pingpong, futball napi 1 órában. A két kondicionálóterem felszereltsége alkalmas az egyéni fejlesztésre. Házi versenyeket rendezünk ősszel és tavasszal atlétika, futball, pingpong sportágakban. A mindennapos testnevelés megszervezésének helyi szabályai: Az osztályok heti órarendjében 3 testnevelés óra szerepel. A fennmaradó 2 órát tömegsporttal, sportnappal, kirándulással és egyesületi igazolással lehet kiváltani. A tanuló az ellenőrzőbe elhelyezett betétlapon köteles vezetni ezeknek az óráknak a teljesítését.
71
Budai Középiskola
Pedagógiai program
1.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével. * A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: – ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, – tankönyvvásárlási támogatás biztosítása, – tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, – kedvezményes ebéd biztosítása, – javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. * Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. * A tanulók jogainak fokozott védelme. * Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). * Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószerellenes program megvalósításához. * Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
72
Budai Középiskola
Pedagógiai program
1.9. Az érettségi vizsga témakörei A 40/2002 (V.24.) OM rendelet - Az érettségi vizsga részletes követelményeiről előírásai szerint.
IRODALOM KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet
MAGYAR NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés
TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód
MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai műveletek
73
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Fogalmak, tételek Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűség-számítás
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI (angol, német, spanyol, francia, orosz, olasz) 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Egyéb készségek (stratégiák 2. Nyelvi kompetencia 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika
74
Budai Középiskola
Pedagógiai program
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektromágnesség Elektrosztatikai Az egyenáram Magnetosztatika Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok
KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet
75
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia
BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet
76
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhely típusok) Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója
FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj A földrajzi övezetesség Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Az Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
77
Budai Középiskola
Pedagógiai program
ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Dallamátírás
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Térértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció
78
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Tervező folyamat Népművészet Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete
INFORMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembe helyezése Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés
79
Budai Középiskola
Pedagógiai program
TESTNEVELÉS KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Labdarúgás Röplabda
TÁRSADALOMISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A társadalmi szabályok Jogi alapismeretek Az egyén és a jog Ügyeink intézése Állampolgári ismeretek Intézményrendszer A család és a felnőtté válás Kultúra és közösség A társadalmi viszonyok Társadalmi problémák A helyi társadalom Az új gazdasági és társadalmi világrend Kultúra és globalizáció Hitek és remények
80
Budai Középiskola
Pedagógiai program
A technológiai-gazdasági fejlődés hatása a mindennapi életre Az életmód átalakítása A növekedés határai A fenntartható fejlődés
„B” GAZDASÁGI ISMERETEK A vállalkozás, vállalkozó A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban A gazdasági környezet A marketing alapjai Vállalkozások finanszírozása Fogyasztó a piacgazdaságban Nemzetközi kereskedelem
„A” PSZICHOLÓGIA A test és a lélek, az emberi én és a tudat A kognitív funkciók A beszéd és a kommunikáció A motiváció, az érzelmek és az akarat A szocializáció folyamata a személyiség és a társas jelenségek Lelki egészség és betegség
DRÁMA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Színház- és drámatörténet Színház- és drámaelmélet Színház műfajok Drámajáték Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek Bábjáték Beszéd, vers- és prózamondás Színjátékos gyakorlat
MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A média a mindennapi életben Társadalmi nyilvánosság Tájékozódás és alkalmazás A média és az életmód A mozgóképnyelv alapjai A képrögzítés és mozgásábrázolás A technikai kép kettős természete A látvány mozgóképi megszervezése A szereplő Montázs Mozgóképi elbeszélés A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése A valóság ábrázolásához való viszony A mozgóképi szövegek jelentése
81
Budai Középiskola
Pedagógiai program
1. A mozgóképi szövegalkotás Egyszerű médiaszövegek megszerkesztése 2. Műfaj- és műismeret A filmkultúra kettőssége Műfaji jellemzők 3. Stílus- és műismeret Korstílusok Szerzők és művek Az új magyar film a hatvanas-hetvenes években A kortárs magyar film 4. A médiaszövegek befogadása, a média közönsége Sorozatelv A befogadást befolyásoló tényezők A sztár Az új médiatechnológiák hatása 5. A médiaintézmények A médiaszöveg mint termék A médiaipar intézményei A médiaipar ellenőrzése 6. A reprezentáció A valóság sztereotíp és torzított megjelenítése a médiában 7. Jellegzetes műsortípusok, médiaszövegek Hírműsorok Reklám Folytatásos teleregény (szappanopera)
A CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 1. Kompetenciák Témakörök bemutatása Szaknyelv Források Tájékozódás térben és időben A célországok fejlődését alakító tényezők feltárása 2. Témakörök A célnyelvi országok földrajza A célnyelvi országok gazdasága Politikai viszonyok Társadalmi viszonyok Mindennapi élet, életmód Hagyományok, szokások, ünnepek Tömegkommunikáció, média Környezetvédelem Sport A célnyelvi országok történelme, irodalma, művészete
MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során Művészeti technikák A tömegkommunikáció és média eszközei Tárgy és környezetének kapcsolata
82
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Művészeti ágak, műfajok Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek Őskor művészete Mezopotámia művészete Egyiptom művészete Görög művészet Római művészet Ókeresztény művészet Bizánc és az iszlám világ művészete Népvándorláskor Román kor művészete Gótika művészete Reneszánsz Barokk Klasszicizmus és romantika Realizmus Impresszionizmus és posztimpresszionizmus Századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszió Avantgárd irányzatok a XX. század elején A XX. századi építészet irányzatai Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
(ÜZLETI
Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések A mikro- és makroökonómiai megközelítés Termékek és jövedelmek áramlása A nemzetgazdasági teljesítmény mérése A makrogazdasági egyensúly Az árupiaci kereslet-kínálat A pénzpiac A makroegyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon Növekedés és/vagy egyensúly Az állam gazdaságpolitikája A modern állam szerepe A költségvetési és a monetáris politika Gazdaságpolitikai alternatívák, programok Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések Külkereskedelemi előnyök és a külkereskedelem politika A vállalatok a nemzetközi piacokon A nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer A nemzetközi gazdasági szervezetek Mikroökoómiai alapismeretek és összefüggések Alapkategóriák és összefüggések A piaci alapfogalmak A fogyasztói magatartás és a kereslet A fogyasztói döntés tényezői A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján A fogyasztó optimális választása és a kereslet A piaci kereslet
83
GAZDASÁGTAN,
ELMÉLETI
Budai Középiskola
Pedagógiai program
A vállalat termelői magatartása és a kínálat A vállalat A termelés technikai-gazdasági összefüggései A termelés költségei A piac formái és a kínálat A piacszabályozás A termelési tényezők piaca A tényezőpiac jellemzése Az erőforrások kereslete és kínálata A munkapiac A tőkepiac A természeti tényezők piaca A vállalkozó, mint termelési tényező Az externáliák és a közjavak Az externáliák A közjavak Az állami beavatkozás formái Marketing és marketinggondolkodás A marketing modern értelmezése A marketingmix Piacorientált gondolkodás A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai Az államháztartás és alrendszerei A támogatások Az adók Pénzügyi műveletek A pénz és a pénzforgalom A készpénzforgalom A számlapénzforgalom A bankkártya, a csekk és a váltó A vásárolt készletek A készletek fajtái A készletek analitikája A vásárolt készlet értékelése A főkönyvi készletnyilvántartás A készletfinanszírozás forrásai Az általános forgalmi adó működési mechanizmusa Az emberi erőforrás Az emberi erőforrás, mint termelési tényező Bérek számfejtése Bérek fizetése Személyi jövedelemadó Befektetett eszközök A befektetés A beruházások Az értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás A beruházások forrásai A befektetett pénzügyi eszközök A tevékenység költségei és az értékesítés A tevékenység költségei A befejezett tevékenységek elszámolása Az értékesítés gazdasági esemény és hatása Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása Egyszerű adatfeldolgozási módszerek A viszonyszámok
84
Budai Középiskola
Pedagógiai program
A középértékek Az érték - ár- és volumenindexek Az adatok közlése Zárás - éves beszámoló Az ellenőrzés és az egyeztetés szerepe a nyilvántartásban Leltár és Mérleg Az eredmény-kimutatás Zárás
KÖZGAZDASÁGI ÉS MARKETING ALAPISMERETEKÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 1. Közgazdaságtan Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben A közgazdaság-tudomány A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat és a termelői magatartás A vállalat kínálata és a piac jellege A termelési tényezők piaca A vállalatok nemzetközi piaci kapcsolatai A piaci szabályozás kritikája A makroökonómia kategóriák értékelése A makroökonómia alapösszefüggései A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem A makrogazdaság pénzpiaca, a kamatláb alakulása A munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság - munkanélküliség Az infláció és inflációs folyamatok A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata A nyitott makrogazdaság 2. Marketing Marketing ismeretek A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése A piac, a piaci környezet elemzése Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A marketing információs rendszer A piackutatás fajtái, módszerei A piackutatás felhasználási területei A termékpolitika, termékfejlesztés Árpolitika, árstratégia Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása A kommunikációs politika A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe és fejlődése A reklámeszközök és reklámhordozók A public relations Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Az egyéb piacbefolyásolási eszközök
85
Budai Középiskola
Pedagógiai program
ÜGYVITELI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A) KOMPETENCIÁK 1. Összetett ügyviteli írásbeli feladat elkészítése 1.1. Feladatértelmezés Összetett ügyviteli írásbeli feladat értelmezése 1.2. Szövegfeldolgozás Hivatalos iratok tartalmi sajátosságainak érvényesítése Adatbevitel Hivatalos iratok formai sajátosságainak érvényesítése Hivatalos iratok elektronikus továbbítása 1.3. Informatikai alkalmazások Alapfogalmak helyes használata Informatikai eszközök kezelése Szoftver kezelése Szöveges dokumentumok szerkesztése Táblázatok, diagramok szerkesztése Hálózati szolgáltatások 2. Szakmai idegen nyelv szóbeli feladat 2.1. Kommunikatív készségek Beszédértés Beszédkészség/kommunikációs készség Szövegértés Nyelvi kompetencia B) TÉMAKÖRÖK 1.1. Szövegfeldolgozás Hivatalos irat fajtája A szövegfeldolgozás tartalmi sajátosságai Adatbevitel Hivatalos iratok formázása Hivatalos iratok elektronikus továbbítása 1.2. Informatikai alkalmazások Általános ismeretek A számítógép felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői Szoftverek A szövegszerkesztő program kezelése A szöveg kialakítása Formázási műveletek Táblázatok, grafikák a szövegben A táblázatkezelő program kezelése Adatok a táblázatokban Formázási műveletek Diagram, grafika a táblázatban Internet, intranet 2. Szakmai idegen nyelv Munkavállalás Munkahelyi környezet Programszervezés Hivatalos levelezés
86
Budai Középiskola
Pedagógiai program
ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Villamos alapfogalmak - Feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség - Ellenállásokkal kapcsolatos számítások, ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK) - Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek Egyenáramú hálózatok alaptörvényei - Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff) - Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás számítások - Az alaptörvények igazolása - Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd A villamos áram hatásai - Hőhatás - Vegyi hatás - Élettani hatás - Mágneses hatás Energiaforrások - A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség - Ideális és valódi generátorok. A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) - A szuperpozíció tétele - Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata Villamos erőtér - A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvénye - Anyagok viselkedése villamos térben - Kondenzátorok, kapacitások - Töltés, kisütés, energia Mágneses erőtér -A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérben - Anyagok viselkedése mágneses térben - Elektromágneses indukció Szinuszos mennyiségek, váltakozó áramú áramkörök - A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői. Egyszerű váltakozó áramkörök - Összetett váltakozó áramkörök. Valódi tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik - Váltakozó áramú teljesítmények Többfázisú hálózatok - A többfázisú rendszer fogalma. A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolás, teljesítmények, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés. A villamos energia szállítása és elosztása Villamos gépek - Transzformátorok - A villamos forgógépek felosztása és jellemzői. Egy- és háromfázisú generátorok. Egyenáramú generátorok és motorok. Váltakozó áramú motorok. Passzív elektronikai áramkörök - A kétpólusok felosztása és jellemzői - A négypólusok felosztása és jellemzői - Szűrő áramkörök Félvezető áramköri elemek - Félvezető diódák - Speciális diódák - Bipoláris tranzisztorok - Unipoláris tranzisztorok - Egyéb félvezetők
87
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Tranzisztoros alapáramkörök - Munkapont beállítás, alapfogalmak - Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások - Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások - Többfokozatú erősítők, csatolások - Visszacsatolások - Frekvenciafüggés, határfrekvenciák - Zajok és torzítások Alapáramkörök alkalmazásai - A szélessávú és hangolt erősítők - Nagyjelű erősítők - Oszcillátorok - Stabilizátorok - A műveleti erősítők alapjai, alapkapcsolások, integrálás Impulzustechnikai alapáramkörök - Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői - Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök - Impulzusok előállítási módjai: a félvezető elemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, fűrészjelek előállítása Digitális alapáramkörök - Logikai alapfogalmak - Logikai alapáramkörök
88
Budai Középiskola
Pedagógiai program
2. HELYI TANTERV – GIMNÁZIUM Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.
Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egyegy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasokat, munkásságuk legkiemelkedőbb eredményeit. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklór- és műalkotásokat. Képes felidézni népi kultúránk néhány jelentős elemét, jellemzőjét. Értékeli a helytörténeti ismeretek fontosságát, ismeri lakóhelye és iskolája helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Felismeri az egyetemes emberi örökség és az európai kultúra kiemelkedő eredményeit, az ennek megőrzésén munkálkodó szervezeteket, a nemzetközi összefogás jelentőségét.
89
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári
jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Érzékennyé válik a helyi közösségek problémái iránt, és ismeri beavatkozási lehetőségeit ezek megoldáskeresési folyamataiba. Tisztában van a civil társadalmi aktivitás értékével, jelentőségével. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Tudatosítja, hogy az önismeret természetes szükségleteink közé tartozik, és próbál ismeretet szerezni arról, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy megismerjük, megmagyarázzuk önmagunkat. A tanuló tisztában van azzal, hogyan aknázhatja ki saját erőforrásait a mindennapi életben, és hogyan létesíthet, tarthat fenn kiegyensúlyozott társas kapcsolatokat. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. A családi életre nevelés A tanuló tisztában van azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha környezetében, szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy
90
Budai Középiskola
Pedagógiai program
csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, képes az ezzel kapcsolatos különböző szakpolitikák, törekvések és folyamatok egyes hatásainak megértésére. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel megalapozásában. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Ismeri egyes hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Reális ismeretekkel rendelkezik saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az euroövezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Felismeri, hogy az egyén életútját a külső tényezők, hatások is nagymértékben befolyásolják, alakítják, melyek végig jelen vannak az emberi élet során. Érti a gazdasági folyamatok összefüggéseit különböző globális problémákkal is. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, rendszeresen használja az önálló, áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelési technikát hallott vagy olvasott szöveg alapján. Tisztában van azzal, hogy a jegyzetelés alkotás, hogy a gondolkodás által a meglévő ismeretekből egy új gondolatot hozhat létre. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. A tanuló tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.
91
Budai Középiskola
Pedagógiai program
I. Tantárgyi rendszer A négy évfolyamos osztályaink az első két évben emelt szintű képzést kapnak a biológia, vagy a matematika – természettudományok, vagy a történelem, vagy az angol nyelv, vagy az informatika vagy a médiakommunikáció tárgyból. Az utolsó két évben készülnek fel a kétszintű érettségi vizsgára. A csoportbontásokat csillaggal jelöljük az óratervben. A tanulók közép- és emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő tantárgyválasztását az iskola személyi feltételeit figyelembe véve az igazgató hagyja jóvá. A két tannyelvű képzés a rávonatkozó irányelvek figyelembevételével szervezzük meg 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról). Az öt évfolyamos angol két tannyelvű képzés a törvény által „Nyelvi előkészítő és Híd-évfolyamok”-nak nevezett (továbbiakban: nyelvi) évfolyamán az angol nyelv alapozó képzése folyik, a 9-10. évfolyamon a személyi feltételeknek megfelelően 3 tantárgy oktatása folyik a célnyelven, ezeket a tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk. A 1112. évben a tanulók igényeinek és a két tannyelvű érettségi vizsga előírásainak megfelelően szervezzük a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára a felkészítést. Az óraterv a törvényi és egyéb szabályoknak megfelelően tartalmazza a tantárgyak nevét és óraszámait. Az óratervben elhelyezett tantárgyak közül az osztályfőnöki nem értékelendő, az etika, dráma és tánc, mozgóképkultúra, életvitel és gyakorlat tantárgyak háromfokozatú skálán: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg, és a többi tantárgy értékelése a hagyományos ötfokozatú skálán történik. A törvényi és egyéb szabályoknak megfelelően tartalmazza a tantárgyak nevét és óraszámait az alábbi táblázat. Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés az utolsó két évfolyamon tág teret ad a diákok változatos érdeklődésének kielégítésére.
A NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS ÓRATERVEI GIMNÁZIUM: Az idegen nyelvek: angol, német, francia, spanyol, orosz, olasz. A szabadon tervezhető órák keretében a 9-10. évben a biológia, vagy a matematika természettudomány, vagy a történelem, vagy az informatika vagy a média-kommunikáció, vagy az angol nyelv emelt szintű képzését valósítjuk meg. A 11-12. évben a közép - és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés folyik az alábbi tárgyakból. Melyek közül közép-vagy emelt szinten a szabad sáv terhére fel kell vennie a tanulónak. 11. évfolyamon és 12. év folyamon választania kell: Emelt szinten: matematika, biológia, magyar nyelv és irodalom, mozgókép- és médiaismeret, fizika, kémia, történelem, idegen nyelvek, informatika. Középszinten: matematika, biológia, magyar nyelv és irodalom, mozgókép- és médiaismeret, kémia, fizika, történelem, idegen nyelvek, földrajz, művészettörténet, ének-zene, testnevelés, informatika.
92
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Angol haladó speciális képzés óraterve Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-Egészségtan Földrajz Ének-Zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret Csoportbontás: * magyar matematika informatika testnevelés I.nyelv II. nyelv szabad sáv
9. évf.
10. évf.
4 5 3 3
11. évf.
12. évf.
4
4
4
1
16 19 13 14 1
5
4
5
3 3
4 4
3
3
12
4
3
3
3
2 2
2 2 2 2
2 2
2
2
1
1
1
1
2 4 1 20 4 8
2 2
6 4 6 4 2 4 1
1
2
2
5 1 0
5 1 0
5 1 4
1 5 1 4
35
36
31
31
35
36
35
35
1* 3* 2* 5* 5* 3*
3* 2* 5* 5* 3*
19 *
18 *
93
4*
4*
5* 4* 4* 4* 21 *
5* 5* 3* 4* 21 *
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Informatika speciális képzés óraterve Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-Egészségtan Földrajz Ének-Zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret Csoportbontás: * magyar matematika informatika testnevelés I.nyelv II. nyelv szabad sáv
9. évf.
10. évf.
4 3 3 3
11. évf.
12. évf.
4
4
4
1
16 15 13 14 1
3
4
5
3 3
4 4
3
3
12
4
3
3
3
2 2
2 2 2 2
2 2
2
2
1
1
1
1
2 8 1 20 4 8
2 2
6 4 6 4 2 3 1
1
4
4
5 1 0
5 1 0
5 1 4
1 5 1 4
35
36
31
31
35
36
35
35
1* 3* 4* 5* 3* 3*
3* 4* 5* 3* 3*
19 *
18 *
94
4*
4*
5* 4* 4* 4* 21 *
5* 5* 3* 4* 21 *
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Természettudományi speciális képzés óraterve Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-Egészségtan Földrajz Ének-Zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret Csoportbontás: * magyar matematika informatika testnevelés I.nyelv II. nyelv fizka kémia Biológia-Egészségtan
9. évf.
4 3 3 3
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4
4
4
3
4
5
3 3
4 4
3 1
16 15 13 14 1
3
12
4
3
3
3
2 2 2 2 2
3 3 2 2
2 2
2
2
1
1
1
1
2 4 1 20 4 8
7 5 8 4 2 4 1
1
2
2
5 1 0
5 1 0
5 1 4
1 5 1 4
35
36
31
31
35
36
35
35
1* 3* 2* 5* 3* 3*
3* 2* 5* 3* 3* 1* 1* 2*
2*
szabad sáv 19 *
20 *
95
4*
4*
5* 4* 4*
5* 5* 3*
2*
2*
4* 23 *
4* 23 *
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Matematika speciális képzés óraterve Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-Egészségtan Földrajz Ének-Zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret Csoportbontás: * magyar matematika informatika testnevelés I.nyelv II. nyelv szabad sáv
9. évf.
4 3 3 5
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4
4
4
3
4
5
3 5
4 4
3 1
16 15 13 18 1
3
12
4
3
3
3
2 2
2 2 2 2
2 2
2
2
1
1
1
1
2 4 1 20 4 8
2 2
6 4 6 4 2 4 1
1
2
2
5 1 0
5 1 0
5 1 4
1 5 1 4
35
36
31
31
35
36
35
35
1* 5* 2* 5* 3* 3*
5* 2* 5* 3* 3*
19 *
18 *
96
4*
4*
5* 4* 4* 4* 21 *
5* 5* 3* 4* 21 *
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Történelem speciális képzés óraterve Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4
4
4
3
4
5
3 3
4 4
3
Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika
4 3 3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-Egészségtan Földrajz Ének-Zene Vizuális kultúra Dráma és tánc
5
5
3
2 2
2 2 2 2
2 2
2
2
1
1
1
1
2 4 1 20 4 8
Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret Csoportbontás: * magyar történelem matematika informatika testnevelés I.nyelv II. nyelv
3
2 2
1
16 15 13 14 1
3
16
4
6 4 6 4 2 4 1
1
2
2
5 1 0
5 1 0
5 1 4
1 5 1 4
35
36
31
31
35
36
35
35
1* 2* 3* 2* 5* 3* 3*
2* 3* 2* 5* 3* 3*
szabad sáv 19 *
18 *
97
4*
4*
5* 4* 4*
5* 5* 3*
4* 21 *
4* 21 *
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Média speciális képzés óraterve Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika
4 3 3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-Egészségtan Földrajz Ének-Zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret
3
3
3
2 2
2 2 2 2
2 2
2
2
1
1
Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret Csoportbontás: * magyar matematika média informatika testnevelés I.nyelv II. nyelv
3
2 2 3
4
4
4
1
16 15 13 14 1
3
4
5
3 3
4 4
3
3
12
4
6 4 6 4 2 4
2
5 1
2
1
2 4 1 20 4 8
2
5 1 0
5 1 0
5 1 4
1 5 1 4
35
36
31
31
35
36
35
35
1* 3* 3* 2* 5* 3* 3*
3* 2* 2* 5* 3* 3*
szabad sáv 20 *
18 *
98
4*
4*
5* 4* 4*
5* 5* 3*
4* 21 *
4* 21 *
Budai Középiskola
Pedagógiai program
AZ ÖTÉVFOLYAMOS KÉPZÉSEK ÓRATERVEI – KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÉS NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYOKBAN: A két tannyelvű képzésen angol nyelven csoportbontásban tanítjuk: célnyelvi kultúra ének-zene, matematika, informatika, fizika, vagy biológia, vagy kémia vagy angolszász irodalom vagy egyetemes történelem (a személyi feltételeknek és a tanulók érdeklődésének megfelelően természettudományos tárgyak közül egyet a képzés teljes időtartamára. Az idegen nyelvi tantárgyaknál a tartalomközpontú oktatás dominál, megteremtjük az egyensúlyt a nyelvoktatás és a szaktárgyi oktatás között. A szaktárgyak oktatása a nyelvi képzést segíti elő. Az egyes témakörök oktatása során kell eljutni arra a szintre, hogy a tanuló az adott követelményeket angolul tudja teljesíteni. A szaktárgyi oktatásnál mind a szaktárgyi, mind a nyelvi kompetenciát egyenletesen kell fejleszteni. 2004-től, a jogszabályi lehetőség és a fenntartói engedély birtokában ötéves, nyelvi előkészítő osztályt indítunk. A képzés célja a tanulók nyelvi képzettségének, tudásának a korábbi években tapasztaltnál magasabb szintre juttatása, melynek lehetőségét a 9. év intenzív nyelvtanítása teremti meg. A képzési struktúra természetesen biztosítja a jogszabályok által előírt témakörök feldolgozását. Az osztályfőnöki órák terhére tanulásmódszertan, önismeret, egyéb képesség-készségfejlesztés történik. Az idegen nyelv: angol, német, spanyol. Elvárásunk, hogy a tanulók a nyelvi képzés eredményeként a tizenkettedik évfolyam végén legalább a középszintű érettségi vizsgát teszik le az első idegen nyelvből, az emelt szintű érettségi vizsgát az első idegen nyelvből legalább a tizenharmadik évfolyamon az október-novemberi vizsgaidőszakban teszik le. Az érettségi vizsgára való felkészüléshez legalább két tárgyat választaniuk közép – vagy emelt szinten, amelyből az egyik a második idegen nyelv. A továbbiakban az osztály együtt halad tovább az iskola 4 évfolyamos képzésű osztályok értelemszerűen (nyelvi óraszám) módosított óraszámai és tantárgyai szerint. A 9. év végén a tanulók eldönthetik, hogy melyik irányban szeretnének továbbhaladni. Az osztály közösen vesz részt az alaptantárgyak oktatásán, s ha legalább az osztály fele jelentkezik, az adott képzésre jellemző irányban haladnak tovább. Az óratervben elhelyezett tantárgyak közül az osztályfőnöki nem értékelendő, az etika, dráma és tánc, mozgóképkultúra, életvitel és gyakorlat tantárgyak háromfokozatú skálán: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg, és a többi tantárgy értékelése a hagyományos ötfokozatú skálán történik
99
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Nyelvi előkészítő évfolyamok óraterve Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika
9. évf.
9. Ny
2 18 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-Egészségtan Földrajz Ének-Zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret Csoportbontás: * magyar matematika informatika testnevelés I.nyelv II. nyelv szabad sáv
10. évf.
4 5 4
11. évf.
12. évf.
4
4
4
5
5
5
4 4 1
4
4
4 4
3
3
3
3
2 2
2 2 2 2
2 2
2
2
1
1
1
1
2 3 1 25 5 6
2 2
18 34 22 15 1
4
12 6 4 6 4 2 4 1
1
3 5 1 0
5 1 0
5 1 0
5 1 2
1 5 1 4
30
35
36
33
31
30
35
36
35
35
1* 1*
3*
3*
4*
4*
18 *
5* 5* 5*
5* 5* 5*
28 *
18 *
18 *
5* 3* 6* 2* 20 *
5* 3* 6* 4* 22 *
3* 5*
100
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Két tanítási célnyelvű oktatás óraterve Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Célnyelvi civlizáció Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-Egészségtan Földrajz Ének-Zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret Csoportbontás: * magyar matematika biológia informatika testnevelés I.nyelv civilizáció
9. évf.
9. Kny
2 18
4 5 4 1
10. évf.
11. évf.
4
4
5
4
4
4 2 3 1
4 2
3
2
2
4 2 3
2
2
2
3
2 2
2 2 2 2 1
2
2 1 2
12. évf.
4
18 40 13 6 13 1
3
2
2
1
1
1
1
12 6 4 6 4 2 4 1
1
2 2 1 25 5
2
5 1 0
5 1 0
5 1 0
5 1 2
1 5 1 4
30
35
36
33
31
30
35
36
35
35
1* 2*
5* 36 **
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Ének-Zene II. nyelv szabad sáv 44 *
*: kettes csoportbontás **: hármas csoportbontás
101
2*
3* 2*
3* 2*
3* 2*
2* 5* 6 ** 1*
5* 6 ** 1*
5* 5 ** 2*
5* 5** 2*
3* 1* 3*
1* 4*
23 *
22 *
3* 2* 22 *
3* 4* 24 *
Budai Középiskola
Pedagógiai program
A SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉSEK ÓRATERVEI – GAZDÁLKODÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI SZAKTERÜLETRE ÉS ELEKTRONIKAI OSZTÁLYOKBAN: Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.
Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismertkiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.
102
Budai Középiskola
Pedagógiai program
Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospiceszolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült,
103
Budai Középiskola
Pedagógiai program
fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson és azt használja, Modulrendszerben tanítva a Fáy András Alapítvány Alapok II. programja ,melyet a mintaiskola program keretében oktatunk, fedi le. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.
104
Budai Középiskola
Pedagógiai program
I. Tantárgyi rendszer A négy évfolyamos osztályaink szakmai tantárgyakból alapozó képzést kapnak. Az utolsó két évben készülnek fel a kétszintű érettségi vizsgára. A csoportbontásokat csillaggal jelöljük az óratervben. A tanulók közép- és emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő tantárgyválasztását az iskola személyi feltételeit figyelembe véve az igazgató hagyja jóvá. Az óraterv a törvényi és egyéb szabályoknak megfelelően tartalmazza a tantárgyak nevét és óraszámait. Az óratervben elhelyezett tantárgyak közül az osztályfőnöki nem értékelendő, az etika, háromfokozatú skálán: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg, és a többi tantárgy értékelése a hagyományos ötfokozatú skálán történik. A törvényi és egyéb szabályoknak megfelelően tartalmazza a tantárgyak nevét és óraszámait az alábbi táblázat. Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés az utolsó két évfolyamon tág teret ad a diákok változatos érdeklődésének kielégítésére. Az idegen nyelvek: angol, német. A szabadon tervezhető órák keretében a 11-12. évben a közép - és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés folyik az alábbi tárgyakból. Melyek közül közép-vagy emelt szinten legalább egyet 11. évfolyamon és 12. év folyamon választania kell: Emelt szinten: matematika, biológia, magyar nyelv és irodalom, mozgókép- és médiaismeret, fizika, történelem, idegen nyelvek, informatika. Középszinten: matematika, biológia, magyar nyelv és irodalom, mozgókép- és médiaismeret, kémia, fizika, történelem, idegen nyelvek, földrajz, művészettörténet, ének-zene, testnevelés, informatika.
105
Budai Középiskola
Pedagógiai program
SZAKMAI TANTÁRGYAK – XXVI. KERESKEDELEM ÁGAZAT
Kereskedelem ágazat óraterve Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv elmélet Szakmai gyakorlat Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-Egészségtan Földrajz Művészetek/Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret
9. évf. 4 4 4 2 4
Csoportbontás magyar matematika informatika testnevelés I.nyelv Szakmai gyakorlat szabad sáv
10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 4 4 4 4 4 5 6 8 2 2 3 3 4 4 1 3 3 3 2 1 1 2 2 1 1 1 2 5 5 5 1 1 1 0 2 2 36 33 33 36 35 35
3 2 2 2 2 5 1 0 35 35 1* 4* 2* 5* 4* 4 **
3* 2* 5* 4* 4 **
4*
4*
5* 4* 4 ** 2*
5* 4* 6* * 2*
16 16 23 9 15 1 12 5 3 5 3 1 4 20 4 4
17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata
9. évf. 0,5
Gépírás
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2
3
2 (20) 3
1** 1,5 (70)
1** 2 (105)
1**+(60) 1 1**+(60)
2 1** 3 1 1** 2 1**
1**
1**
Rendelkezésre álló órakeret 6+(70) 7+(105) 8+(140) 11 Alapozza: (Zárójelben az összefüggő szakmai gyakorlat) * gyakorlat 54 341 01 Kereskedő *: kettes csoportbontás** hármas csoportbontás 54 345 01 Logisztikai ügyintéző - 52 841 01 Postai ügyintéző
106
Budai Középiskola
Pedagógiai program
XXIV. SZAKMAI TANTÁRGYAK –KÖZGAZDASÁG ÁGAZAT
Közgazdaság ágazat óraterve Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv elmélet Szakmai gyakorlat Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-Egészségtan Földrajz Művészetek/ Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret Csoportbontás magyar matematika informatika testnevelés I.nyelv Szakmai gyakorlat szabad sáv
9. évf. 10. évf. 11. évf. 4 4 4 4 4 4 3 4 6 3 3 2 4 3 4 1 3
3
3
2 2
2 1 2 1 1 2 5 1 0 36 36
1
2 2 5 1 0 35 35 1* 4* 2* 5* 4* 6**
3* 2* 5* 4* 6**
12. évf. 4 4 7 4 4 3
2
1
5 1 2 33 35
5 1 2 33 35
4*
4*
5* 4* 4** 2*
5* 4* 8** 2*
16 16 20 12 15 1 12 5 3 5 3 1 4 20 4 4
15. Közgazdaság szakmacsoport Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret 54 345 02 Nonprofit menedzser 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző
9. évf. 0,5 2,5 3**
10. évf. 4 3**
11. évf.
1** 1 1** 2
3 6
7
8
12. évf.
2 1** 2 1** 1 1** 2 1** 11
54 344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző (Zárójelben az összefüggő szakmai gyakorlat) *: kettes csoportbontás **: hármas csoportbontás
107
Budai Középiskola
Pedagógiai program SZAKMAI TANTÁRGYAK – XXV. ÜGYVITEL ÁGAZAT
Ügyvitel ágazat óraterve Tantárgyak
9. évf. 4
10. évf. 4
11. évf. 4
12. évf. 4
16
4
4
4
4
16
elmélet
4
3
5
5
17
gyakorlat
2
4
3
6
15
4
3
4
4
15
Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv Szakmai Matematika
1
Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ism.
3
3
3
Fizika
2
2
1
Kémia
2
1
Földrajz
2
Művészetek/Vizuális kultúra
3
12 5 3
2
Biológia-Egészségtan
1
2
1
5
1
3
1
1 4
Informatika
2
2
Testnevelés és sport
5
5
5
5
20
Osztályfőnöki
1
1
1
1
4
Szabad sáv
0
0
2
2
4
Felhasznált órakeret
35
36
33
33
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
Csoportbontás magyar
1*
matematika
4*
3*
informatika
2*
2*
testnevelés
5*
I.nyelv Szakmai gyakorlat
4*
4*
5*
5*
5*
4*
4*
4*
4*
4 **
8**
6**
12 **
2*
2*
fakt
16. Ügyvitel szakmacsoport Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Rendelkezésre álló órakeret
9. évf. 0,5 2**+(70) 2
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2**+(40)
1**+(60)
2**
2**+(65)
2**+(80) 2
1 0,5
2 1
2 1
6+(70)
7+(105)
8+(140)
2 4**
3 11
Alapozza: (Zárójelben az összefüggő szakmai gyakorlat) *gyakorlat 54 346 01 Irodai asszisztens *: kettes csoportbontás** hármas csoportbontás 54 346 02 Ügyviteli titkár
108
Budai Középiskola
Pedagógiai program
54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Elektrotechnika – elektronika ágazat óraterve Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv Szakmai Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-Egészségtan Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret Csoportbontás magyar matematika informatika testnevelés I.nyelv Szakmai gyakorlat szabad sáv
9. évf. 4 4 6 4
10. évf. 4 4 7 3
11. évf. 4 4 8 4 1
12. évf. 4 4 11 4
3
3
3
3
2 2
2 1 2 1 1 2 5 1 0 36 36
1
2 2 5 1 0 35 35 1* 4* 2* 5* 4* 9*
3* 2* 5* 4* 9*
*: kettes csoportbontás ** hármas csoportbontás
109
2
1
5 1 2 33 35
5 1 2 33 35
4*
4*
5* 4* 9* 2*
5* 4* 12* 2*
16 16 32 15 1 12 5 3 5 3 1 4 20 4 4
Budai Középiskola
Pedagógiai program
54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek
9. évf. heti óraszám ögy e gy
10. évf. heti óraszám ögy e gy
11. évf. heti óraszám ögy e gy
12. évf. heti óraszám e gy
0,5 2** 1,5
1
Műszaki gyakorlatok
4** 70
Műszaki rajz
1
Elektrotechnika
1
Elektrotechnika gyakorlat
2 2** 105
Elektronika
2
Elektronika gyakorlat
4 4** 140
Irányítástechnika
3** 2
Irányítástechnika gyakorlat összes óra összes óra
2
4 6
70
110
3
4
4
4
6
2 ** 5
105 140 7 8 11 *: kettes csoportbontás** hármas csoportbontás
Budai Középiskola
Pedagógiai program
3. A Pedagógiai program elfogadásának dokumentumai
tantestületi jegyzőkönyv, névsor iskolaszék egyetértése iskolai diákszervezet egyetértése fenntartói jóváhagyás
A Pedagógiai program benyújtója: Banusné Molnár Zsuzsanna igazgató A Pedagógiai program érvényességi ideje: 2015. szeptember 1-től határozatlan ideig. A Pedagógiai program felülvizsgálatának rendszeressége: 5 évente
A Pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete elfogadta. Ezt a tényt a nevelőtestület képviselője, valamint két választott hitelesítő aláírásával tanúsítja. Budapest, 2015. március 29.
Aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a módosított Pedagógiai programot megismertük, a benne foglaltakkal egyetértünk, illetve véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Budapest, 2015. március 29.
Budapest, 2015. március 30.
111
Budai Középiskola
Pedagógiai program
A pedagógiai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) pontja alapján „A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.” A pedagógiai programban szereplő költségvetési támogatást igénylő feladatok megszervezése, végrehajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a fenntartó engedélyét. A többletkötelezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembe vételével dönt. Ezen záradék a hatályos pedagógiai program mellékletét képezi.
Budapest, 2015. március 30.
112
