A Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája
Pedagógiai Programja
2016
Mottó:
„ Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,megtanulja szeretni amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog…”
Dr Szentgyörgyi Albert
2
Tartalomjegyzék 1
Az iskola nevelési programja ...................................................................................................... 7 1.1
Jogszabályi háttér ................................................................................................................ 7
1.2
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei,
eljárásai ............................................................................................................................................. 8 1.3
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 9
1.4
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 11
1.4.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai......................................................................... 11 1.4.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása....................................................... 12 1.5 Komplex intézményi mozgásprogram .............................................................................. 14 1.6
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 15
1.6.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ....................................... 15 1.6.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai .................................................. 16 1.6.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ........................................ 16 1.6.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai .............................................. 16 1.7 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .............................................. 16 1.7.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait ............................................................. 16 1.7.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ....................................................................... 17 1.8 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .............. 17 1.8.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................... 17 1.8.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ............................. 18 1.8.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ................. 21 1.8.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása .......................................................................... 22 1.8.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................. 23 1.9 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................... 25 1.10
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................... 25
1.10.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ................................................. 25 1.10.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák .................................................. 25 1.11 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata............................................................... 26 1.11.1 A vizsgaszabályzat célja ............................................................................................. 26 1.11.2 A vizsgaszabályzat hatálya ......................................................................................... 26 1.11.3 Az értékelés rendje ...................................................................................................... 27 1.11.4 A vizsgatárgyak részei ................................................................................................ 27 1.11.5 A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................... 28 1.11.6 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................................... 29 1.12 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ....................................................... 29 2
Az intézmény helyi tanterve ...................................................................................................... 30
3
2.1
Szakgimnáziumi és szakközépiskolai kerettantervek 2016. szeptember 1-től.............. 30
2.2
Kifutó kerettantervek 2016. szeptember 1-től ................................................................. 31
2.3
Rendelkezés a felhasználható órakeret 10%-ról ............................................................. 32
2.4
A választott kerettanterv feletti óraszám ......................................................................... 32
2.5
2009/2010. tanévtől érvényes kifutó helyi tanterv ........................................................... 36
2.6
2012/2013. tanévtől érvényes helyi tanterv ...................................................................... 40
2.7
Szakiskola-közismeret tanterve ........................................................................................ 47
2.8
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ......... 49
2.9
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 49
2.9.1 A NAT és a kerettantervi szabályozás ........................................................................ 49 2.9.2 Fejlesztési területek – nevelési célok .......................................................................... 49 2.10 Mindennapos testnevelés ................................................................................................... 53 2.11
A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............... 54
2.12
Választható érettségi vizsgatárgyak, felkészítési kötelezettség ...................................... 54
2.12.1 Emelt és középszintű érettségi vizsgára való felkészítés ............................................ 54 2.12.2 A középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................... 56 2.12.3 Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele, iskolai közösségi szolgálat .......................... 56 2.13 Projektoktatás .................................................................................................................... 57 2.14
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................................................... 57
2.15
Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei és formái............................... 57
2.15.1 Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei ..................................................... 57 2.15.2 Az értékelés fajtái........................................................................................................ 58 2.15.3 Az ellenőrzés ............................................................................................................... 59 2.15.4 Az írásbeli beszámoltatás korlátai............................................................................... 59 2.16 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .............. 60 2.17
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ....................................... 60
2.18
A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek........... 61
2.19
Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................................... 62
2.19.1 Az iskola egészségnevelési elvei ................................................................................ 62 2.19.2 Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................. 63 2.20 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ........... 65 2.20.1 A magatartásjegy kialakításának elvei ........................................................................ 65 2.20.2 A szorgalomjegy kialakításának elvei......................................................................... 66 2.20.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ..................................................................... 67 2.21 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja ................................................... 67 2.21.1 2.21.2
Pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek együttnevelése ................................. 67 A beszédfogyatékos tanulók együttnevelése............................................................... 71 4
3
Szakmai program ....................................................................................................................... 73 3.1
Bevezetés ............................................................................................................................. 73
3.2
A szakképzés jogi háttere .................................................................................................. 73
3.3
Szakmai struktúra.............................................................................................................. 74
3.4
Kerettantervek ................................................................................................................... 75
3.5
Moduláris kifutó képzések ................................................................................................ 76
3.5.1 Az iskolában folyó kifutó szakmai képzések és azok alapdokumentumai ................. 76 3.6 A 2013/2014- es tanévtől felmenő rendszerben érvényes szakképzési óratervek ......... 82 3.7
A 2016-2017 tanévtől érvényes szakképzési óratervek ................................................. 116
3.8
Iskolarendszerű felnőttoktatás keretében esti munkarendű szakképzés .................... 117
3.8.1 Nyári összefüggő gyakorlat a felnőttoktatásban ....................................................... 117 3.8.2 Felnőttoktatás óratervei ............................................................................................. 117 3.9 Felnőttképzés .................................................................................................................... 124 3.10
A szakmai gyakorlat képzési helyei és formái ............................................................... 124
3.10.1 Szakmai elmélet és gyakorlat .................................................................................... 124 3.10.2 Gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése .......................................................... 124 3.10.3 A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatók ..................................................... 125 3.11 Előzetes tanulmányok beszámíthatósága ....................................................................... 125 3.11.1 Első és további szakképesítés ................................................................................... 126 3.11.2 A szakképzés ingyenessége ...................................................................................... 126 3.12 A szintvizsga szabályai..................................................................................................... 127 3.13
Komplex szakmai vizsga szervezése ................................................................................ 127
3.13.1 Komplex szakmai vizsga .......................................................................................... 127 3.13.2 Sajátos nevelési igényű vizsgázó .............................................................................. 127 3.13.3 Szakképesítést igazoló bizonyítvány ........................................................................ 127 3.13.4 Rész szakképesítést igazoló bizonyítvány................................................................. 128 3.14 Mentor pedagógusok feladatai........................................................................................ 128
4
3.14.1 Szakmai mentor......................................................................................................... 128 3.14.2 A mentorok kijelölésének szempontjai: .................................................................... 128 3.14.3 A szakmai mentor feladatai: ..................................................................................... 128 Záró rendelkezések .................................................................................................................. 129
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................... 129 A pedagógiai program érvényességi ideje ...................................................................................... 129 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ......................................................................... 129 A pedagógiai program módosítása ................................................................................................. 129 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ........................................................................... 130 5
A pedagógiai program jóváhagyása ............................................................................................... 131 A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok........................... 131 5
Függelék .................................................................................................................................... 132 5.1
Helyi tantervek ................................................................................................................. 132
5.2
Középszintű érettségi vizsga témakörei ......................................................................... 132
5.3
Interkulturális Pedagógiai Program .............................................................................. 132
6
1
Az iskola nevelési programja
1.1 Jogszabályi háttér
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIV. törvény 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól Az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény (Gyvt.), A 2013. évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 14/2013.(IV.05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (Tk. r.) 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről, 14/2013.(IV.05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről, 9. melléklet, 14. melléklet 15. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára, Kerettanterv a szakközépiskolák 9-13. évfolyam számára. Kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési kerettanterveket tartalmazó mellékleteiről
7
1.2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelőmunkánk alapelvei, értékei A nevelés legfontosabb feladata hagyományosan az értékek közvetítése és tanulóink értékorientálása. Így legfőbb célunk és egyben feladatunk a morális értékismeret, értékválasztás és normakövetés megalapozása tanórai, tanórán és iskolán kívülitevékenységek, nevelő hatások integrálásával az alábbi területekre fókuszálva: a tanulás és a munka szeretetének megerősítése a tudás és a műveltség közvetítésével individuális értékek megerősítése, mint kreativitás, tehetség, önállóság, pozitív életcélok kitűzése a demokrácia értékeinek tisztelete, az egyén és közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartó magatartás az általános műveltségen alapuló, más népek hagyományait, kultúráját és szokásait ismerő és tiszteletben tartó, egészséges nemzeti öntudat, hazaszeretet, lokálpatriotizmus általános és alapvető erkölcsi normákat, lelkiismereti szabadságot, érzelmi, akarati és viszonyulásbeli jellemvonásokat befogadó beállítódás, melyek nélkül a testileg-szellemileg egészséges, harmonikus személyiség elképzelhetetlen alkotó és kritikus gondolkodás, szakmaiság megerősítése, etikus gazdasági és társadalmi viselkedés módok közvetítése igény az egészséges életvitelre, a testedzésre, környezetünk megóvására és annak szebbé tételére a közösségi értékek, mint a család, szolidaritás, tolerancia, az alkalmazkodóképesség, nemzetiségi és etnikai csoportok elfogadása, az empátia belső igénnyé válása anyanyelvi örökség ismerete és hagyományaink ápolása Mindezek az értékek jelen vannak iskolánk tantervében, követelmény és értékelő rendszerében, tananyagában valamint a tanulók részére biztosított tevékenységformákban. A hiteles értékközvetítés a hiteles, meggyőző tanári magatartáson alapul. Általános pedagógiai célkitűzéseink:
az oktatás ember- és személyiség központú szervezése és megvalósítása az oktatás – nevelés folyamatos fejlesztése, a változó világ követelményeihez igazítása a humanista, demokratikus értékek közvetítése diákcentrikusság az oktatási – nevelési folyamatban a modern természettudományos és humán műveltség hangsúlyozása az oktató-nevelő munkában széleskörű, a piacon jól használható szakmai ismeretek közvetítése a pedagógusok alkotó közösségének döntéseire épített összehangolt pedagógiai munka a magyar állami közoktatási és szakképzési céloknak és a helyi igényeknek való megfelelés
Az általános célok eléréséhez rendelt feladataink: A személyiség tehetség-alapú fejlesztése az ismeretek birtoklására való igény kialakítása a diákokban képességfejlesztés, tehetséggondozás az adottságokhoz igazítottan a kreativitás, a gondolkodás fejlesztésén alapuló ismeretszerzés erősítése korszerű alapműveltség, az európai normáknak megfelelő általános műveltség kialakítása tanulási és önművelési technikák elsajátíttatása sikeres kapcsolattartást biztosító kommunikációs készség kialakítása magyar nyelven és idegen nyelveken az információ befogadó, rendszerező és értékelő képességek kiépítése
8
A nevelési-oktatási folyamat időszerűségének megtartása a szakképzésnek a munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó rugalmasítása a diákok innovatív képességek erősítése és hasznosítása az oktatási folyamatban a funkcionális tantárgyszemlélet erősítése a pedagógusok körében az európaiság gondolatának szellemiségének megértetése. egészséges lokálpatriotizmus kifejlesztése. A saját és társai életminőségéért felelős emberi szemlélet kialakítása egészséges életszemlélet, életmód, életvitel kialakítása. a környezeti kultúra, a környezetvédelem fontosságának felismertetése a családi életnek, mint harmonikus életlehetőségnek a tudatosítása a hazaszeretet, a modern hazafiság eszményének feltárása a hagyományteremtés, hagyományápolás és hagyománytisztelet kialakítása demokratikus, felelős közösségi magatartás fejlesztése Nevelési eszközök és eljárások Céljaink elérésének érdekében a következő nevelési eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk, melyekben a nevelők szakmai autonómiája érvényesül:
az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatás a követelés, a folyamatos ellenőrzés és értékelés révén; a nevelési-oktatási folyamatban a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének alkalmazása; minden tevékenységben a gyakorlás módszere, fontosnak tartjuk a dicséretet, mint az elismerés módszerét, s a büntetést, mint a helyes értékrend kialakításának eszközét, a nevelési célból felhasznált tárgy, technikai eszközök megválasztásának is a tanulók sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk.
Nincs azonban egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert, eszközt alkalmazunk egy időben, párhuzamosan, meghatározott összefüggésben – mindig szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit.
1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk a gyermekközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése. Ehhez olyan iskolai pedagógiai munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is. A személyiségfejlesztés területén célunk kiformálni egy teherbíró, küzdőképes személyiséget, aki alkalmas a társadalom feladatainak maradéktalan teljesítésére, és aki eközben belső harmóniában él önmagával és környezetével. Diákjaink személyiségfejlődése érdekében a következő értékek, motívumok megjelenésére, fejlesztésére fordítunk figyelmet:
Diákjaink számára olyan körülményeket kell teremteni, amelyben biztosított az egészséges biológiai fejlődésük: megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékok, lehetőség a mozgásra, pihenésre, kellemes hőmérséklet és világítás, tiszta és rendezett környezet, kényelmes berendezés. Helyes egészségügyi szokások kialakítása, mentálhigiénia.
9
Biztonságigény kielégítése - Ennek feltételei: az állandóság (a nevelők személye, napi, heti rend, szokások, szabályok), kiszámíthatóság (kiegyensúlyozott nevelők), a tanulók tájékoztatása mindenről, ami érinti őket.
A szeretet szükséglete – a valahová tartozás érzése. Törekednünk kell arra, hogy kialakítsuk tanulóinkban az őszinte emberi kapcsolatok iránti igényt. Közeledjünk hozzájuk bizalommal, előítélet mentesen. Célunk az érzelmi gazdagság, érzelmek kifejezése, empátiás készség kialakítása. Érzelmi nevelés, érzelmi intelligencia fejlesztése: érzelmek megnevezése, érzelmeink tudatosítása, kezelése, értelmezése. Az agresszív viselkedés negatív következményeinek tudatosítása.
Önbizalom, önértékelés. Figyeljünk neveltjeinkre, az énhatárok tiszteletben tartására. A diákok a kijelölt határokon belül kapjanak önállóságot és szabadságot. Lehetővé tesszük, hogy szabadon döntsenek minden olyan dologban, amelynek felmérésére már képesek, viszont tapasztalják meg döntésük következményeit. Énkép, önismeret.
A tudás és megismerés, megértés vágya – kognitív funkciók fejlesztése, kreativitás kibontakoztatása, sikerorientált viselkedés. Tanulóinkat arra biztatjuk, hogy maguk próbálják elemezni, összerakni a tényeket, megérteni a világot. A tanulás megtanulása, tanulástechnika, önálló tanulás. Értelmi képességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás, kreativitás.
A szépség iránti vágy, a szép, az esztétikum létrehozása, megértése, igénylése és megőrzése. Esztétikai nevelés. A szépség iránti igényt úgy elégítjük ki, hogy igyekszünk a tanulóknak esztétikus, ízléses környezetet biztosítani. Az esztétikai szükséglethez a társadalmilag elfogadott megjelenéssel és viselkedéssel kapcsolatos magatartásminták kapcsolhatók (helyes és szép beszéd, helyes testtartás, érthető magyarázat, esztétikus megjelenés).
Az önmegvalósítás igénye. Segítjük tanulóinkat a nekik megfelelő tevékenységi formák megtalálásában, hogy reálisan mérjék fel lehetőségeiket, s a terveiket, vágyaikat ezekhez igazítsák. Támogassuk őket, hogy teljesíthetetlen vágyaikat, törekvéseiket önmaguk és mások számára is értékes cselekvéssé dolgozzák át. Törekszünk a nevelésben arra, hogy neveltjeink igyekezzenek megismerni önmagukat, fejlesszék képességeiket, keressék az önkifejezés, az alkotás számukra legmegfelelőbb formáit. Nagy gondot kell fordítanunk a sikeres pályaválasztás előkészítésére. (kompetens viselkedésre való törekvés, külső, belső kontrollos személyiség)
Kommunikációs képességek fejlesztése. Nem tudunk nem kommunikálni, ezért diákjainkat meg kell tanítani a verbális és nonverbális kommunikációs csatornák, jelzések, szimbólumok használatára. Ki kell alakítani az ún. szociális alapkészségeket, a szóbeli és a szavak nélküli kommunikációt, valamint a másik ember érzéseinek, motívumainak, személyiségének észlelését, az ún. szociális percepciót. Törekszünk a kommunikációs gátak leépítésére.
Érzelmi intelligencia fejlesztése – A szociális kompetencia fejlesztése iskolánkban már évek óta elvárás. Az érzelmi intelligencia jelentősen előmozdítja a tanulás hatékonyságát, a személyes kapcsolatok minőségét, az SNI-s tanulók eredményes szocializációját és iskolai pályafutását, továbbá elősegíti a normál fejlődésmenetű tanulókkal együtt történő oktatását, nevelését. Az innovációt az érzelmi intelligencia területén három fő fejlesztési lehetőség alkalmazásával kívánjuk megvalósítani intézményünkben: vizuális terápia, táblajátékok és drámajátékok által. Mivel úgy gondoljuk, hogy az intelligencia eredményes működéséhez elengedhetetlen az érzelmi intelligencia, ezért célunk elérése érdekében a témát beillesztjük az osztályfőnöki tanmenetekbe.
Konfliktuskezelés – kompromisszumkészség. Az iskola életéből nem küszöbölhetjük ki a konfliktusokat, a nevelés nem képzelhető el konfliktusok nélkül. Pozitív hozzáállással lehetőséget adunk a problémák felszínre kerülésére, megfogalmazására, a helyzet átgondolására, a kapcsolatok új, magasabb szintre emelésére.
10
Közvetlen módszerek - Követelés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés
1. Szokások kialakítását célzó beidegző módszerek
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)
1.4
- A nevelő személyes példamutatása - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása - Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemző munkája
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1
TÉMAKÖRÖK
Az egészségfejlesztés iskola feladatai
MEGVALÓSÍTÁS TEREI TANÓRÁK
SZÍNTANÓRÁN GEK
KÍVÜLI
TEVÉKENYSÉ-
Osztályfőnöki óra – védőnő, Testnevelés, Biológia Osztályfőnöki óra – védőnő, 2. Egészséges táplálkozás „Egészség-hét” programja Testnevelés, Biológia Osztályfőnöki óra, Testneve- Sportkörök, tömegsport, bükki túrák, osz3. Mozgás, sport lés, Biológia tály, illetve tanulmányi kirándulások Osztályfőnöki óra – védőnő 4. Személyi higiénia Testnevelés, Biológia Osztályfőnöki óra – védőnő 5. Öltözködés és az egészség Testnevelés, Biológia 6. Fertőző betegségek civilizációs Osztályfőnöki óra – védőnő, ártalmak és megelőzésük iskolaorvos, Biológia 7.Az egészségügyi ellátás rendszeOsztályfőnöki óra re, szociálpolitika MagyarorszáTársadalomismeret óra gon Önismereti tréning (gyakorlat) 8.Önismeret-fejlesztés, személyiOsztályfőnöki óra Vezeti: védőnő, mentálhigiénikus,iskola ségfejlesztés pszichológus 9.Problémamegoldó és konfliktuskezelés, készségfejlesztése, „Egészség-hét” programja kommunikációs technikák elsa- Osztályfőnöki óra 9. évfolyam: szituációs játék (gyakorlat) játítása, döntéshozatali képesség és kommunikációs készség fej1. Egészségtani alapismeretek
11
lesztése 10. Stressztűrés, stresszkezelés – pozitív életszemlélet elsajátítása 11. Pozitív és negatív érzelmek, hatásuk a testi-lelki egészségre (félelem, szorongás, harag, agresszió esetei és okai) 12. Káros szenvedélyek: alkohol, dohányzás és hatásuk, a kábítószer fogyasztás és következményei tudj nemet mondani! 13. Társválasztás és párválasztás felelőssége, családtervezés
Osztályfőnöki óra Osztályfőnöki óra „Egészség-hét” programja: 10-11. évfolyam Osztályfőnöki óra – védőnő, Beszélgetés gyógyításban résztvevő pszichiBiológia óra áterrel és egy rendőrrel.
Osztályfőnöki óra – védőnő, „A-HA” Országos Szexuális Mentálhigiénés Biológia óra Felvilágosító Program. 11. évfolyam részére: Szexuális és mentálhi14. Szerelem, partner kapcsolat, Osztályfőnöki óra – védőnő, giénés előadások szexuális kultúra, szexuálhigiéBiológia óra 12. évfolyam részére: Családtervezési ismenés ismeretek retekről előadások 15. A szexuális rendellenességek – Osztályfőnöki óra: védőnő, devianciák, homoszexualitás, iskolaorvos, Biológia óra prostitució 16. A szexuális élet veszélyei – Osztályfőnöki óra: védőnő „Egészség-hét” programja: ifjúsági nőszületésszabályozás, a nem kíBiológia óra gyógyász szakorvos előadása vánt terhesség megelőzése 17. Családtípusok, családi nevelés elvei és azok következményei, Osztályfőnöki óra brutalitás, gyermekbántalmazás 18. Értékek átrendeződése? Érték- Osztályfőnöki óra, Társadalmi válság? A felnőtt élet értékei ismeretek és etika 1.4.2
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók:
ismerjék meg és fel az elsősegélynyújtás fontosságát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják az egyes sérülések élettani hátterét és várható következményeit, sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat, ismerjék meg a balesetek típusát, azok háttereit, sajátítsák el: mikor és hogyan kell és lehet mentőt hívni.
Cél továbbá, hogy a tanulók készségei az alábbi területeken fejlődjenek: problémafelismerés, gyors és szakszerű cselekvés, embertársaink iránti érzékenység, a bajba jutottakkal szembeni együttérzés. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: az elsősegélynyújtás bemutatása után a gyakoroltatásra kerüljön sor, a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – rendelkezzenek korszerű elsősegély-nyújtási alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósítása érdekében
12
az iskola kapcsolatot/együttműködést alakít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Országos Katasztrófavédelem helyi szervezetével. Intézményen belüli segítők: iskolaorvos, osztályfőnökök, szaktanárok, védőnő, könyvtáros és az iskola valamennyi dolgozója. -
Iskolán kívüli segítők: család/szülők, háziorvos, Országos Mentőszolgálat, Magyar Vöröskereszt, az Országos Katasztrófavédelem városi szervezete. Tevékenységformák az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításában: 1. Elsősorban a természettudományos tantárgyakba integrálva tanítva, pl. biológia, testnevelés Biológia 11-12. évfolyam - Tematikai egység: Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. Fejlesztési követelmények: Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés). Testnevelés - Baleseti veszélyek, kockázatok, balesetvédelem. Tematikai egység: Erő és ügyesség - mozgás és testalkat Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Sérülések típusai (rándulás, ficam, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések esetén. Osztályfőnöki órákon – 10. évfolyamon – az alábbi elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítására kerül sor: - teendők közlekedési balesetek esetén – pl. segítségnyújtás motoros-, kerékpáros baleseteknél, - szimulációs bemutató, - Elsősegély-filmek – elérhetőség pl. elsosegely.hu – magyarul, németül, angolul – idegen nyelvi tanórákon is alkalmazható. Tanórán kívüli foglalkozás Minden bemutatót szervezünk az Országos Mentőszolgálat és/vagy Országos Katasztrófavédelem helyi szervezeteinek bevonásával.
13
Iskolán kívüli rendezvények Kapcsolódás más intézmény, szervezet programjához
1.5 Komplex intézményi mozgásprogram A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv melléklete. Az intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a település és a különféle szervezetek által meghirdetett sport- és egészségnapokon. Az alternatív és szabadidős mozgásrendszerek keretében az alábbi sportágakat a feltüntetett órában beépítettük az óratervi órakeretbe: (az iskolai sajátosságoknak megfelelően) Az alábbi sportágakból házibajnokságot szervezünk: Napközben felszerelést biztosítunk a sportolni kívánó diákok számára. Az iskolai sportkörünk az alábbi szakágakkal rendelkezik:
atlétika röplabda labdarúgás fiú labdarúgás leány
Az évszak sajátosságainak megfelelően a következő mozgásos tevékenységeket végezzük: ősszel: túrázás, télen: túrázás, tavasszal: szabadidő sportok tanulmányi kirándulások és az iskola által szervezett táboroztatás keretében, tapasztalt túravezető közreműködésével rendszeresen szervezünk kerékpártúrákat és gyalogtúrákat. A tanulók fizikai állapotának mérését minden évben elvégezzük. Ezeknek a méréseknek a tapasztalatait felhasználjuk a testnevelési órák fizikai képességfejlesztésének megtervezésénél, a sportköri foglalkozásokon és a tömegsport órákon.
Egészséges életmód - tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport-és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. Az egyéb foglalkozásokon a tantárgyfelosztás keretei között nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). Az éves munkatervben a tanítási évminden hónapjához az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél korcsolyázás, ősz és tavasz úszás, túrázás legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. A testnevelés munkaközösség éves munkaterv részeként a különböző sportágak házibajnokságai is színesítsék a kínálatot. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. A tanulmányi kirándulások egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. A 9-12. évfolyam osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. Pályázati és központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre, a testnevelők szakmai továbbképzéseken, sportági bemutatókon vehessenek részt
14
A tanulók fizikai állapotának mérését minden évbe elvégezzük. A méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat.
A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.
1.6 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés a közösség önmaga általi fejlesztését jelenti. Ennek két alapértéke: a közösség és az együttműködés. Az oktatási intézményben a közösséget mi abban a hétköznapi jelentésében értelmezzük, ahogyan azt az egészséges nyelvérzékkel rendelkező magyar ember: a közösség az egymással tartósan együttműködő személyek érdek- és értékalapú, belátható méretű csoportja. Az együttműködés pedig rendszeres kommunikációt és sokoldalú interakciót jelent, amely a vitát, konfliktusos viszonyt ugyanúgy magában foglalja, mint az egyetértést, a hatékony kooperációt. Iskolánkban a tanulócsoportok működőképes közösséggé fejlődésében sokrétű feladatot és felelősséget vállalnak a pedagógusok, elsősorban az osztályfőnökök, a nevelési igazgatóhelyettes, a diákönkormányzat működését segítő tanár, s természetesen az ODB (osztály diákbizottság) és az IDB (iskolai diákbizottság) tagjai. Célok: Valódi közösség formálása, amely a közös cél érdekében elfogadja a közös értékrendet, és annak keretén belül viselkedni és dolgozni tud. A közösség mint tevékenységi keret segítse a tanuló fejlődését, képességeinek kibontakozását. A társadalmi beilleszkedés, a majdani munkahelyi, illetve tágabb környezethez való alkalmazkodás, A team formákban történő közös tevékenység, együttműködési képesség, Korunk egyre nagyobb elvárása szerint a konstruktív versengés képességének elsajátítását. A közösségformáló tevékenységnek ki kell terjednie az iskolához való kötődés, a hovatartozás érzésének kialakításához is. Feladatok: A társas viselkedés, együttélés szabályszerűségeinek megismertetése, elsajátítása. Ez alapvető feltétele a közösségben kialakuló harmonikus kapcsolatnak. A másik ember iránti tisztelet, társaikkal szembeni tolerancia, segítőkészség, törődés kialakítása. A kölcsönös egymásra figyelés, az „értő figyelem” technikájának elsajátítása. Az egyéni és a közösségi érdekek összehangolása. Az emberek egyenjogúságának elismerése, előítéletektől mentes szemlélet kialakítása. Kommunikációs és együttműködési készség és képesség elsajátítása A demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jogok, kötelességek tudatosítása 1.6.1
A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok
A közösségfejlesztés alappillére a jelenlegi iskolarendszerben az osztályközösség. A közösség formálásában kiemelkedő szerepe van az osztályfőnöknek és az ott tanító tanároknak. Bár a tanulók a tanulási idő legnagyobb részét csoportokban töltik (szakmai csoportok, nyelvi csoportok, csoportbontások, órai csoportos tevékenykedtetési formák, testnevelés órán különböző csapatok alakítás, stb.), mégis szükséges, hogy a nagyobb, gondoskodó csoport- az osztály- részének is tekintsék magukat. A közös tevékenység, a közös feladat és a közösen elért siker közelebb hozza a tanulókat egymáshoz, s közben viselkedéskultúrájuk, érzelmi intelligenciájuk, önértékelésük is fejlődik. Ehhez a pedagógusoknak olyan órai munkaformákat kell előkészíteni, alkalmazni, hogy azok megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez tartozás érzését. Ezeken keresztül nevelje a tanulókat egymás segítésére, a közösség, csoport iránti felelősségre, adjon lehetőséget a reális önértékelés fejlesztésére.
15
Fő feladatainknak tartjuk tehát:
a helyes közösségi cselekvés fejlesztését példamutatással, megfelelő viselkedési módok bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével; a tanulók önállóságának fejlesztése, pl. osztályfórum, „döntsön az osztály” - bizonyos pedagógiai helyzetekben, hiszen a kezdeményezéstől megfosztott, elszokott osztály, közösség elveszti kreatív képességeit; a tanulók kezdeményezőkészségének erősítése a szorongásmentes, bizalmon alapuló, oldott órai légkör kialakításával, amely megteremti tanár-diák; diák-diák megfelelő munkakapcsolatát; különböző munkaformák alkalmazása: egységes csoportmunka, differenciált csoportmunka, csoportok közti versenyfeladatok, disputa-szituációk, a kerettávolságot szem előtt tartva (ne legyen személyes érintettség játék és játékos között) drámajátékok, amikor a gyermekeket egy döntési helyzetbe, megoldandó szituációba hozzuk, s így élményszerűen, de még tét nélkül tapasztal meg dolgokat; olyan kollektíva kialakítása, amely összehangolt követelményrendszerrel és nevelési elvekkel folyamatosan megerősíti a kialakuló, majd mindinkább szilárddá váló értékrendet. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai
1.6.2
Kötetlenebb szinterei a közösségfejlesztésnek, amelyekhez intenzívebb élmény és érzelem kötődhet: az osztályközösségek rendezvényei, a tanár-diák-szülő találkozó, illetve ennek megszervezése a 9. évfolyamon, 9. osztályosok avatása a 10. évfolyamon, diákigazgató-választás a 11. évfolyamon, szalagavató, ballagás a 12. évfolyamon. Osztály- illetve szakmai kirándulások szervezése, amelynek tervét az osztályfőnök a diákokkal közösen alakítja ki. A szülőket tájékoztatja erről, hozzájárulásukat kéri az ellenőrzőbe való beírás útján, vagy a szülői értekezleten. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai
1.6.3
A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő szerepe: a közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, erősítése; a közösség érdekeit szolgáló, aktivitásra ösztönző programok szervezése; a iskola hagyományok tovább éltetése, esetleg új, hagyományteremtő ötletek megvalósítása. A DÖK- gyűlés a tanulók képviselői készüljenek fel a közszereplésre, tudjanak érvelni, kulturáltan vitázni, kiállni közös érdekeikért. 1.6.4
A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai
A szabadidős tevékenységek szervezésének feladata olyan kisebb-nagyobb közösségek, csoportok kialakítása, amelyek hatnak az egész személyiség fejlesztésére és a helyes életmód kialakítására. Ennek lehetőségei iskolánkban: szakkörök, fakultatív felkészítő foglalkozások, iskolai vetélkedők, hagyományok, rendezvények, hangverseny- és színházlátogatások.
1.7 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. 1.7.1
A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
16
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 1.7.2
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.8 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.8.1
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
A tehetséggondozás célja Tehetséges tanulók időben történő felismerése. Segítse tehetségük kibontakoztatását, életcéljuk elérését. Célunk az is, hogy a gyermek egyedi erősségeire építsen, vegye figyelembe a tanuló egyéni adottságait.
17
A tehetséggondozás feladatai A pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése. Versenyfelkészítés szervezése. Eredmények folyamatos elemzése, feladatok aktualizálása. A tehetséggondozást tervszerűség jellemezze (munkaterv). A munkaközösségek dolgozzák ki tehetséggondozással kapcsolatos feladattervüket. Tehetségazonosítás formái, megvalósítása és módszertana A kilencedik évfolyamos tanulók bemeneti tudásszint mérése alapján. Az iskolai érdemjegyek, házi versenyek eredményei, otthoni „házi dolgozatok” értékelése, tanári vélemények alapján. Városi, megyei, országos versenyeredmények alapján. Tanórán kívüli tevékenységek során mutatott teljesítménye alapján. Tehetséggondozás formái: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, tanulmányi versenyek (iskolai levelező, városi, megyei, országos), ezekre előkészítő foglalkozások, önálló otthoni feladatok (házi dolgozatok), önálló megfigyelések elvégzése, leírásának, magyarázatának elkészítése, művésztanulóknál kiállítások szervezése, Öko-iskola programban való részvétel, tanulmányi kirándulások szervezése, kulturális rendezvények látogatása (mozi, színház, múzeum, karácsonyi koncert), sportversenyeken való részvétel, iskolai könyvtár használatának biztosítása, egyéb szabadidős tevékenységek szervezése. Eszközök, eljárások: lehetőségek biztosítása a tehetséges tanulók számára: versenyfelkészítés, versenyeztetés, pályázatokon való részvétel segítése (a versenyek típusát, idejét az év elején elkészített munkaközösségi programok, illetve az éves munkaterv tartalmazza), iskolai sportkörök működtetése, kulturális rendezvények kínálata: irodalmi, nyelvi, történelmi és természettudományi témájú előadások a terület neves szakértőinek közreműködésével, az iskolai könyvtár, számítógépes szaktanterem valamint más iskolai létesítmények, eszközök egyéni vagy csoportos használata – tanári felügyelettel, iskolai színházbérlet, a továbbtanulás, a reális pályaválasztás segítése. 1.8.2
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program
A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. A különleges bánásmódot igénylő tanulók közül a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését, oktatását a 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet SNI tanulók iskolai oktatásának irányelveit (2.sz. melléklet) figyelembe véve készült a Pedagógiai Program. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 23. pontja alapján az intézmény ellátja azt a sajátos nevelési igényű, különleges bánásmódot igénylő tanulót, akit a szakértői bizottság véleménye alapján: érzékszervi, beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető.
18
A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény, és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együtt járást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, önértékelési zavarok illetve különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet A gyenge tanulói teljesítmény a tanulás zavaraira vezethető vissza. Ehhez gyakorta gazdasági és kulturális hátrányok, illetve egyéb életkori sajátosságokból adódó problémák is párosulnak. Tanulási zavarról akkor beszélhetünk, ha az egészségesen fejlődő, rendezett körülmények között élő gyermek egy vagy több képességének hiánya, fejletlensége nem teszi lehetővé, hogy megfelelően teljesítse a tantárgyi követelményeket. Tanulási zavar lehet: dyslexia, dysgráfia; dyscalculia, figyelemzavar; emlékezeti problémák; beszéd- és kommunikációs zavarok; szorongások. Ha e problémákat időben, még az általános iskolában felismerik, következetes fejlesztéssel eredményesen korrigálhatók. A középiskolás korosztály tanulási kudarcai mögött, a képességbeli problémák mellett szerepet játszanak az életkori sajátosságokból - serdülővé, fiatal felnőtté válás - adódó nehézségek is. A hátrányok kompenzálása, a lemorzsolódás veszélyének kitett tanulók felzárkóztatása az osztályfőnök és a szaktanárok közös munkáján alapszik. A hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink kiszűrése az év eleji diagnosztikai mérések, és a szaktanárok jelzései alapján történik. Ezt követően felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel, és megpróbáljuk a probléma okát közösen feltárni. A tanulási nehézség súlyosságának ismeretében határozzuk meg, hogyan tudunk segíteni a bajon. A felzárkózást segítő tevékenységeink: osztályonként tanulópárok szervezése, differenciált foglalkoztatás a tanórán, felzárkóztató, tanórán kívüli foglalkozások szervezése, indokolt esetben szakszolgálatok segítségének kérése. Az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítunk e tanulók tanulmányi előmenetelének figyelemmel kisérésére. Időszakos felmérésekkel ellenőrizzük a program hatékonyságát. Ennek tapasztalatait megbeszéljük a tanulókkal, és a szülőkkel, és az eredményesség tükrében folytatjuk vagy módosítjuk elképzeléseinket. A hátrányos helyzetű tanulók képzésében a következő pedagógiai eszközöket alkalmazzuk: hiányzó alapismeretek pótlása, pályaorientáció, tanulási és munkamotiváció fejlesztése, a személyiség stabilizálása, tanulási képességek, kommunikációs készségek fejlesztése,
19
önálló életre nevelés, szociális és mentálhigiénés gondozás, krízishelyzetek kezelése, munkavégző képesség fejlesztése.
Célkitűzéseinket felzárkóztatási program keretein belül valósítjuk meg, melynek lehetőségei: felmérés készítése a tanév elején, a tanulás tanítása, alapkészségek gyakoroltatása (írás, értő olvasás, számolás), kommunikáció fejlesztése, tanítási órákon belüli csoport- és differenciált foglalkozások szervezése, a gyengébb képességű tanulók tudatos motiválása az új ismeretek elsajátítására egyéni terhelhetőségük figyelembevételével. A logopédus feladata iskolai szinten, a fejlesztésen kívül Tanulási problémákkal, nehézségekkel küszködő gyerekek kiszűrése iskolai szinten a többi osztályban, előzetes vizsgálatok elvégzése. Az előzetes vizsgálat alapján véleménykérés a Nevelési Tanácsadótól. A Nevelési Tanácsadó javaslatára a gyerek vizsgálatának kérése a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól. Diagnózis figyelembevételével terápiába bevonás. Az elvégzett terápia, feladatok adminisztrálása. Felülvizsgálati kérelmek elindítása, megírása. Újabb vélemény alapján a terápia módszerének módosítása. Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadókkal, Szakszolgálattal. Tanácsadás, segítségnyújtás a szülőknek. Törvényi változatok nyomon követése, betartása. Együttműködés, szupervízió a szaktanárokkal. Az SNI-s tanulók személyiségfejlesztésének speciális céljai: Pedagógiai célok: sérülésspecifikus eljárások alkalmazásával fejleszteni a tanulók társas kapcsolatait, a helyes magatartási és viselkedési szokások elsajátítását, szabálytudat erősítését az egyéni szükségletek mentén építkezve az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése a konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével fejleszteni a szociabilitást, a testi, lelki harmóniát, az egészséges táplálkozás, a ruházat tisztántartásának folyamatait. Feladatok: Erősíteni a terápiás eljárások alkalmazásával az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést. Biztosítani a szociális érzékenység légkörét, a konfliktuskezelési eljárások konkrét megoldását, helyzetgyakorlatokon megélt, átélt eseteken keresztül. Tudatosítani az értékek védelmével kapcsolatos feladatokat, keresni a közvetlen környezet humánértékeit. Tapasztalatok gyűjtése a serdülők testi, lelki változásairól, megvitatni a saját élményeket, véleményeket. Tanulók felkészítése a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására Tapasztalatok gyűjtése a világról, szakmáról Gyógypedagógiai és fejlesztő pedagógiai célok társítása Egyéni habilitáció és rehabilitáció szervezése és társítása minden érintett tanuló számára.
20
1.8.3
A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése
A középfokú oktatás megvalósítása mellett intézményünk feladatának tartja a tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) és beilleszkedési, magatartás zavarral küzdő gyermekek integrációját. Feladatvállalásunk a következő alapokon nyugszik: az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti, valamint a „fogyatékosság”, az „eltérő”, a „különleges bánásmódot igénylő” fogalmának újragondolását feltételezi. Fontos annak felismerése és a tanulókkal való felismertetése is, hogy átmenetileg vagy tartósan bárki szorulhat speciális segítségre, hogy mindannyian "mások vagyunk", s ez a sokszínűség nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a tanulótársai pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez, a "másság" értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet. Intézményünkben sok esetben találkozunk beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató diákkal, és jól nyomon követhető az a tendencia, hogy az elmúlt években ezeknek a diákoknak a számaránya nálunk is jelentős mértékben emelkedik. Az iskolánkban integrált gyermekek tanulási zavarához gyakran társul beilleszkedési és magatartási zavar. Ennek lehet elsődlegesen organikus oka, mint például az idegrendszer gátló és serkentő hatásai egyensúlyának megbomlása miatt létrejövő hiperaktivitás esetében. Leggyakrabban azonban a magatartási és beilleszkedési zavar másodlagosan keletkezik, a részképesség-gyengeségek talaján létrejövő tanulási zavarokra épülve. Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermek problémáinak gyökerét nem ismerik fel időben, sorozatos kudarcok érik az iskolában, s emiatt gyakran otthon is, s végül valóban nem képes sehová sem beilleszkedni, ami súlyos esetben devianciához vezethet. Ezért van kiemelkedően fontos szerepe az iskola által biztosítható segítségnyújtásnak. Tantestületünk arra törekszik, hogy a magatartászavarral, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek számára megtalálja a személyre szabott bánásmódot, az önbizalmat, örömet adó tevékenységet. Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézség megjelenése biztos jele annak, hogy tanítványunk valamiféle részképesség-, vagy tanulási zavarral, társas kapcsolati problémával, szociális, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre. A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem iskolai, családi és szociális körülményeik vezetnek azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. Ezért a beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanítványokhoz sohasem haraggal, hanem inkább figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számukra a kapaszkodót, hogy problémáikban, a gondjaik megoldási útján megindulhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére szükség van. Nem mellőzhető a felismert esetekben a problémák négyszemközti megbeszélése, az elvárások és a pedagógusi tanácsok világos megfogalmazása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő iskolapszichológus és iskolai védőnő szakmai segítségét, valamint – szükség esetén – az ifjúságvédelmi felelős tanár szakmai támogatását. Intézményünkben heti egyszeri alkalommal iskolapszichológusi munkát végez a helyi Nevelési Tanácsadó egyik pszichológusa. A különböző problémákkal, gondokkal bátran felkereshetik őt diákjaink, lehetőségük nyílik az egyéni, személyes elbeszélgetésre, problémamegoldásra. Az iskolában felmerülő magatartási és beilleszkedési problémák esetén a gyermeket gyakran az osztályközösségben figyeli meg, és azután beszéli meg tapasztalatait a pedagógussal. Szükség esetén az iskolapszichológus akár más szakemberhez, például gyermekideggyógyászhoz is irányítja a segítségre szoruló gyermeket, illetve szülőt. A fejlesztő szakembereink a fejlesztő óráik során a részképesség-zavarok és a tanulási zavarok korrekcióján keresztül igyekeznek jó irányba befolyásolni a magatartászavarokat. A fejlesztő terápia elsősorban nem tantárgyi korrepetálást, hanem a tanulók azon képességeinek célzott fejlesztését jelenti, amelyek a prevenciós és a reedukációs tevékenységgel együttesen az értelmi és magatartási tünetek befolyásolásában, a kedvező motiváció, valamint a helyes önértékelés és önbizalom kialakításában nélkülözhetetlenek. Fejlesztő munkánk során az alábbi elveket tartjuk szem előtt: az életkori sajátosságok maximális figyelembevétele
21
türelmes, szeretetteljes egyéni bánásmód alkalmazása reális célok kitűzése, melyeket kis lépésekben, minél több sikerélménnyel érhetünk el
A fejlesztés lényege, hogy a tanuló az érési folyamatához igazított, életkori sajátosságait figyelembe vevő támaszt kapjon, hogy legyen képes a közösségben társaival együttműködni, haladni. A fejlesztés/felzárkóztatás színterei: tanórai és tanórán kívüli foglalkozások egyéni fejlesztő foglalkozások, korrepetálások speciális szakember által végzett fejlesztés A korrepetálás célja az alapképességek fejlesztése, és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A tanulási kudarc legfontosabb oka a „tanulni tudás” hiánya vagy hiányos volta. A nem megfelelően, vagy nem célszerű formában tanuló diákoknak elsősorban a tanuláshoz való viszonyának áthangolásában, illetve a tanulási szokások formálásában, a hatékony tanulási módszerek elsajátításában, megfelelő tanulásmódszertan kialakításában kell segítséget nyújtanunk. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő-fejlesztő pedagógiai tevékenység során a megerősített bázisfunkciók - olvasás-készség, írás-, helyesírás készség, számolás-készség - segítségével az összetettebb működést igénylő területek fejlesztése a feladat: sikerélményhez juttatás segítségével a teljesítmény-motiváció megerősítése reális én-kép kialakítása személyiségépítés, személyiségfejlesztés belső motiváció kialakítása önértékelés fejlesztése
1.8.4
Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása
Az ifjúságvédelmi tevékenység célja:
A gyermekek problémáinak minél korábbi szakaszban való felismerése, és minél hatékonyabb kezelése, megelőzve súlyosabbá válásukat. Készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában. A tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése. A tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása, és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása.
A célokkal kapcsolatos feladatok:
a tanulók problémáinak felismerése, figyelemmel kísérése, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókkal való speciális foglalkozás, a tanulók személyi jogainak tiszteletben tartása, kötelességeik betartásához segítség nyújtás, a beilleszkedési-, magatartási zavarokkal küzdő tanulók segítése, a családdal, a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, a tanulók és a szülők információhoz juttatása, a tanulói szervezet, a diákönkormányzat segítése, egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés, a kortárssegítő diákok működésének szervezése, támogatása, az egészségfejlesztéshez és drogmegelőzéshez kapcsolódó témáknak a szaktantárgyak témaköreihez kapcsolása, a pályaorientáció segítése.
22
A célok megvalósításának intézményi eszközei: Az iskola biztosítja a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeit, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését. Az iskola orvosi rendelőjében gyermekorvos és védőnő végzi a szűrővizsgálatokat, oltásokat, valamint ellátja a panasszal hozzájuk forduló tanulókat. A tanulók ingyenes fogászati szűrését, és a szükséges fogászati ellátását iskolai fogorvos látja el. A tanulók a balesetek megelőzéséhez szükséges ismereteket a tanév első tanítási óráján sajátíthatják el, (osztályfőnöki, testnevelés, kémia, fizika, szakmai gyakorlat, stb.) illetve a különleges alkalmakhoz kapcsolódóan (osztálykirándulás, üzemlátogatás) a kísérő tanártól kapják meg. Az ifjúságvédelmi munka feladatai:
Összegyűjteni, elemezni a gyermekvédelmi munka tapasztalatait, ezeket az iskolai tantestülettel megosztani. Szülői értekezleten, vagy egyéni tanácsadás formájában tájékoztatást adni a támogatások rendszeréről. Nyomon követni a hátrányos és veszélyeztetett körülmények között nevelkedő tanulókat. Figyelemmel kísérni, hogy a tanulók használnak-e egészségre káros anyagokat, szereket. Biztosítani az együttműködést a tanulók érdekében a rendőrséggel, társadalmi szervezetekkel /drog, alkohol, dohányzás, AIDS – ellenes mozgalom, bűnmegelőzés stb./. Segíteni a tanulók személyiségi és emberi jogainak tiszteletben tartását. Segíteni az előítélet, és hátrányos megkülönböztetés elleni munkát. Hozzásegíteni a tanulókat, hogy problémáik ellenére tanulmányaikat sikeresen befejezzék. Minden esetben a gyermek érdekeinek képviselete. Gyors és hatékony intézkedéseket hozni a tanulókat veszélyeztető helyzetekben.
Módszerek és eljárások a feladatok elvégzéséhez: Az iskola a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. A gyermek- és ifjúságvédelem területén legfontosabb a prevenció, a megelőzés. Ehhez szükséges a tanulók életkörülményeinek megismerése, nyílt, őszinte kapcsolat kialakítása. A tanárok, különösen az osztályfőnökök feladata, hogy felismerjék a problémákat. Keressék az okokat, és a segítségnyújtás módjait. Szükség esetén forduljanak külső segítő szervezetekhez, intézményekhez. Az osztályfőnökök a probléma feltárása teszteket, kérdőíveket is használhatnak. Az osztályfőnök feladata a diákok családi helyzetét megismerve, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókról tájékoztassa az iskola vezetését. 1.8.5
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Az iskola elsődleges feladata a hátrányos helyzetű tanulók felismerése, a segítségnyújtás lehetőségeinek feltérképezése, s erről a tanulók és a szülők folyamatos tájékoztatása. A segítségnyújtás struktúrájában figyelembe vesszük a tanulók összetételét, és a segítségre szorulók arányához és igényéhez hangoljuk a programunkat. Az elsődleges prevenció szempontjait követve keressük a megoldásokat és a segítő partnereket (jogi, egészségügyi, szociális és speciális területek képviselőit).
23
Tájékoztatás a jogszabályi lehetőségekről és a helyi szociális rendeletekről A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény végrehajtásáról rendelkező, és módosított rendelkezések szerint a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megállapításáról és az ahhoz kapcsolódó támogatásokról, pályázati lehetőségekről. A pedagógiai tevékenység feladatai:
Közreműködünk a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Biztosítjuk a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását. Ellensúlyozzuk a családból hozott negatív nevelési szokásokat ellensúlyozni. Tanár-tanulói empátia erősítése
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:
A tevékenységek területei lehetnek tanórán, tanórán kívüli és egyéb programokkal. Tanulással kapcsolatos hátrányok enyhítése: Felzárkóztató, tehetséggondozó, és verseny-előkészítő programok, órák. Tanáraink mentoráló szerepe. Az iskola alapítványai segítséget, és anyagi támogatást nyújtanak a tanulók tanulmányi versenyeinek költségeihez, és jutalmazásukhoz. Pályaorientációs tevékenység, végzősök számára nyíltnapok, tájékoztatók szervezése. Pályázatok útján elnyerhető tanulmányi, továbbtanulási ösztöndíjak (önkormányzati) elnyerési lehetőségeinek figyelemmel kísérése.
Életmóddal kapcsolatos hátrányok enyhítése:
Drog és bűnmegelőző programba való bekapcsolódás. Kapcsolattartás segítő szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken, kortárs segítő csoportok kialakítása. Az iskola egészségnevelési programjában, prevenciós munkájában kitüntetett figyelmet szánunk a hátrányos helyzetű tanulóknak. Orvosi előadások, videofilmek az egészséges életmódról. (iskolaorvos, védőnő) Szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel. (családsegítő szolgálat, jogsegélyszolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal) Önismereti csoportok és mentálhigiéniás programok. Felvilágosító munka a szociális juttatásokról, lehetőségekről. (szülői értekezleteken és fogadóórákon) Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
Az iskola által nyújtott szociális szolgáltatások:
Diák étkeztetés, menza: Szociális rászorultságtól függően kedvezmények. Tankönyvtámogatás: Ingyenesség a törvényben meghatározott kedvezményezetteknek. A rászorultak könyvtári állományból elégíthetik ki igényeiket Ingyenes iskolaorvosi ellátás, egészségügyi szűrővizsgálat. Az iskola alapítványi támogatásai pályáztatással. A szociális segélyek igényléséhez tájékoztatás, segítségnyújtás a kérdőívek beszerzéséhez, és kitöltéséhez.
24
1.9
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje
Az intézmény tanulói a törvény adta lehetőségekhez mérten részt vesznek az iskola döntéseinek folyamatában. Ezt a diákönkormányzat keretei között tehetik meg. A Diákönkormányzatnak tagja minden diák, aki iskolánkkal tanulói jogviszonyban áll. A Diákönkormányzat alapegysége az osztályközösség. Az osztálytitkár és helyettese képviseli az osztályuk érdekeit, tájékoztatják társaikat az őket érintő fontos kérdésekről, társaik véleményének kikérése után gyakorolják a véleményezési jogot, és vezetőt választanak maguk közül, aki kapcsolatot tart az iskolavezetéssel. A Diákönkormányzat minden tagjának joga, hogy érdekeit a DÖK-vezetőség tagjain keresztül érvényesítse. A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Diákönkormányzat évenkénti munkaterve alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, önálló programokat szervezhet. A Diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, amelyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt pedagógus segíti, akit a Diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg öt éves időtartamra. Az iskolai döntéshozatali folyamatban a Diákönkormányzat véleményét minden esetben ki kell kérni: Az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, Házirend elfogadása előtt. A tanulók nagyobb közössége – a tanulói létszám minimum 25%-a – véleményt formálhat az őket érintő kérdésben. Amennyiben az adott ügy minimum ezt a tanulólétszámot érinti, ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét a döntés előtt. A véleményeket, észrevételeket minden esetben a Diákönkormányzat juttatja el az iskolavezetésnek, írott formában a Diákönkormányzat vezetőjének aláírásával.
1.10 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.10.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az iskolai diákönkormányzat olyan tanulói szervezet, aminek munkáján, működésén keresztül tanulóink felkészülhetnek felnőtt életük társadalmi, közösségi életükre. Meg kell ismerniük saját képességeik, erősségük, gyengeségük mértékét. Fel kell ismerniük, hogy egy közösségben, a közös feladatvégzésben hogyan tudnak eredményesen, hatékonyan dolgozni. Meg kell érteni, hogy a közösség minden tagját, minden elvégzett tevékenységet tisztelni, értékelni kell. A kapcsolattartás részletes rendjét az 1.7 fejezet tartalmazza. 1.10.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák A tanulók kiegyensúlyozott fejlődéséhez, és az oktatás eredményességéhez feltétlenül szükség van a szülő és az iskola között az egységes nevelési értékrendre és folyamatos együttműködésre. A szülő és iskola kapcsolatának elsődleges területe a szülői értekezlet és a fogadóóra. Az iskola és a szülők intézményi szintű kooperációjára a Szülői szervezet tevékenységének kapcsán nyílik lehetőség. Az osztály szülői választmányát az osztályon belül létrejött háromtagú szülői csoport alkotja. Az intézményt képviseli: az iskola igazgatója és az iskola igazgatója által megbízott tanár, aki a választmány munkáját koordinálja és összehívja az értekezletet, egyeztetve a választmány elnökével. Az iskolai szülői választmány elnöke és feladata: A választmány tagjai minden tanév elején elnököt és helyettest választanak maguk közül. Az elnök tagja a bővebb igazgatói tanácsnak, s meghívás esetén részt vesz ennek értekezletein. Képviseli a szülőket az iskola igazgatójánál, vezetőinél. Koordinálja a szülők tevékenységét az iskolai életben.
25
Az iskola igazgatójának és a segítő tanárnak a feladata: Folyamatos tájékoztatás az iskolai élet eseményeiről. Feltárják a szülők iskolai munkával kapcsolatos véleményét, elvárásait az intézménytől. Bevonják a szülői társadalmat a feladatok végrehajtásába. Biztosítsák az információáramlást a szülők és a pedagógusok között.
A szülői választmány kiemelt feladatának tekinti:
egyrészt az osztály szülői választmányok munkájának koordinálását másrészt pedig az iskolánk oktatási és nevelési céljainak a szülőkkel való megismertetését, elfogadtatását.
A már említett hagyományos kapcsolattartási formákon túl ahhoz, hogy a szülők mélyebb bepillantást nyerjenek az iskola életébe, az alábbiakat tesszük:
Már jól bevált a kilencedik évfolyamosok számára szervezett szülő-tanár-diák találkozó, ahol a szülők és a tanárok kölcsönösen megvitathatják tapasztalataikat. Az évente megtartott 2-3 szülői értekezlet és fogadóórák rendszere bevált. Ezeket általános igazgatói tájékoztató előzi meg. Ösztönözzük a szülőket, hogy vegyenek részt iskolai programokon, így bepillantást nyerhetnek az adott osztály közösségi életébe. Lehetőséget biztosítunk a tanulók, tanárok és a szülők számára közös színházlátogatásra, bérletvételi lehetőség biztosításával. A szülők már az első szülői értekezleten megismerhetik az iskolában tanító tanárok nevelési és oktatási értékrendjét, elvárásait. Biztosítjuk őket, hogy közös célunk, a tanulók fejlődése érdekében várjuk együttműködésüket, kérjük segítségüket. A kilencedik évfolyam első szülői értekezletén megmutatjuk iskolánk szaktermeit, laboratóriumait, műtermeit. A szülők élhetnek a lehetőséggel, hogy megfigyeljék gyermekük vizsgákon való szereplésüket. A választmányi értekezleten a szülők nemcsak az iskola pedagógiai programját ismerik meg, hanem az iskola igazgatójától tájékoztatást kapnak az iskola helyzetéről, illetve arról, hogy milyen módon vehetnek részt az iskolai élet szebbé, jobbá tételében.
1.11 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.11.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja, hogy szabályozza a diákok tanulmányok alatt tett vizsgáinak lebonyolítási rendjét. A fenti jogszabály szerint a tanulmányok alatti (osztályozó-, javító-, különbözeti) vizsga követelményeit a helyben szokásos módon – az iskola honlapján – nyilvánosságra hozza.; vizsgarészeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati); értékelési rendjét nevelőtestületünk jelen pedagógiai programban határozza meg, A tanulmányok alatti vizsgák célja azon diákok osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján nem lehetett meghatározni. 1.11.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra beszámoltató vizsgákra vonatkozik.
26
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Beszámoltató vizsgát a felnőttoktatásban félévkor és tanév végén alkalmazhatunk. 1.11.3 Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Értékeléskor a vizsgarészek súlya megegyezik az érettségi vizsgáéval. Az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján a százalékos teljesítménynek a következő osztályzatok felelnek meg.
1-24% 25-39% 40-59% 60-79% 80-100%
elégtelen elégséges közepes jó jeles
Ha a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön kell teljesítenie. Aki a kiírt vizsgarészek valamelyikén igazolatlanul nem jelenik meg, annak javítóvizsgája érvénytelen, tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja. 1.11.4 A vizsgatárgyak részei Vizsgatárgy Magyar nyelv Irodalom Matematika* Történelem, társadalmi (és állampolgári) ismeretek Etika Idegen nyelv Informatika Biológia (-egészségtan) Fizika (informatika szakon szóbeli is) Földünk és környezetünk (földrajz) Kémia (környezetvédelmi szakon szóbeli is) Testnevelés és sport Művészetek (dráma) Rajz-és vizuális kultúra Munkavéd. alapism.(munkahelyi egészség és bizt.) Infomatikai alapismeretek Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat
Írásbeli X X X X
Szóbeli X X
X X X X X X
X
Gyakorlati
X
X X X X X X X
27
Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis-és szoftverfejlesztés elmélet Adatbázis-és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. elmélet Hálózati ismeretek I. gyakorlat Programozási ismeretek elmélet Programozási ismeretek gyakorlat Programozás alkalmazásfejlesztés elmélet Programozás alkalmazásfejlesztés gyakorlat Számítógép hálózatok Digitális áramkörök Számítástechnikai gyakorlat Adatbázis-kezelés Projektmenedzsment elmélet Projektmenedzsment gyakorlat Műszaki ábrázolás Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Természettudományos vizsgálatok Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapgyakorlatok Gépészeti ismeretek Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Betűrajz Szakelmélet Tervezés Szakgyakorlat Rajz-festés/mintázás Térábrázolási rendszerek Művészeti vállalkozás Stílustan és szaktörténet Technológia Tervezés és gyakorlat
X X X X X X X X X X X X X X X X X
X X X X
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
*A matematika javítóvizsga írásbeli része mindenki számára kötelező. Aki ezen a 12%-ot elérte, de a 25%-ot nem, az szóbeli vizsgával javíthatja az írásbeli eredményét. Akinek 12% alatti a dolgozata, annak végső osztályzata elégtelen. 1.11.5 A felvételi eljárás különös szabályai Szóbeli vizsgát iskolánk a központi írásbeli vizsga mellett csak abban az esetben szervez, ha – az Nkt. 50. § (4) bekezdése szerint – a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. Iskolánkba csak olyan tanulót veszünk fel, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági követelményeknek megfelelt. Az alkalmassági vizsgálatot az iskolaorvos végzi a beiratkozás előtt.
28
Felvételi vizsgán a rangsorolásnál különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. 1.11.6 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet.
A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára kell felvenni, ha a követelményeket teljesítette. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni.
1.12 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A 9-12. és az 1/13-2/14. évfolyamon a képzés szakaszhatárait az egyes tanévek alkotják az előírt adminisztratív, minősítési és tanulmányi követelményekkel. Az egyes tanévek belső szakaszhatárait a félévek képezik az előírt adminisztratív, minősítési és tanulmányi követelményekkel. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tanuló nem osztályozható, ha a nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról szól 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (7) f pontja alapján hiányzása elérte a rendeletben foglaltakat. Az osztályozó vizsgára utasított tanuló az éves munkatervben meghatározott köteles vizsgázni. A magasabb évfolyamba lépés osztályozási követelménye az, hogy a tanév során a tanuló eleget tegyen az évfolyam tanulmányi követelményeinek, s ez kellő számú és összetételű érdemjeggyel megalapozott év végi osztályzatban fejeződjön ki. Amennyiben érdemjegyei alapján a tanköteles tanuló osztályzata elégtelen, az adott tárgy(ak)ból javító vizsgát köteles tenni . A magasabb évfolyamba lépés külön követelménye a szakképző (1/13-2/14.) évfolyamokon a szakmai gyakorlatok előírt teljesítése. Amennyiben a tanuló az évfolyamra előírt szakmai gyakorlati óraszám 20 %-nál többet hiányzik igazoltan vagy igazolatlanul, a hiányzás mértékének megfelelő pótgyakorlatra kötelezhető. A magasabb évfolyamba lépés adminisztrációs kritériuma az, hogy a tandíjköteles hallgató I. félévi tandíját október hó 15-ig, a II. félévi tandíját március hó 15-ig fizesse be az iskola pénztárába. A követelmény nem teljesítése a tanulói jogviszony megszűnését vonja maga után.
29
2
Az intézmény helyi tanterve
2.1 Szakgimnáziumi és szakközépiskolai kerettantervek 2016. szeptember 1-től 23/2016. (VIII. 30.) EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról alapján
Szakközépiskola A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon felhasználhagyakorlat tó órakeret Összesen Heti összes óraszám
9. évfolyam 15 óra
10. évfolyam 9 óra
11. évfolyam 6 óra
3 óra
2 óra
3,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Informatika Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2+1 óra
1 óra
1,5 óra
2+1 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra
2 óra 1+1 óra 1+1 óra – 3 óra
2 óra 1 óra – – 3 óra
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra 18 óra
0 óra 11 óra
1 óra 9,5 óra
30
Szakgimnázium (Képző- és iparművészet ágazat) 9. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 3 1 5 1
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
Éves összes óraszám
10. évf. 11. évf.
9-12. 13. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen 4 556 4 556 4 124 3 417 3 345 1 31 144 36 5 695 1 139 -
Tantárgyak
(1045+453)
1498
3
4
3
3
35
36
35
35
35
36
36
36
31
31
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
2.2 Kifutó kerettantervek 2016. szeptember 1-től A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet, illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet által módosított 51/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben kiadott “Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára” alapján.
31
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 3 3
4 3 3
4 3 3 1
4 3 3
2
2
3
3
2 2
2 1 2 1 7 1
1
1 5 1 4 35
2
1
8
11
5 1
5 1
5 1
4 36
4 35
4 35
2 6
2.3 Rendelkezés a felhasználható órakeret 10%-ról Az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák a 2011. CXC törvény 26.§ (2) alapján felhasználható időkeret 10%-t, amelyet minden tantárgy esetében tananyag elmélyítésre használunk fel.
2.4 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. (A választható tantárgyak és azok óraszámai a táblázatba + jellel színessel kerültek bejelölésre.) A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a helyi tantervek tartalmazzák.
32
Informatika szakmacsoport: Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
10. évf.
4 3+1 3+1
4 3+1 3+1
11. évf. 4 3+1 3+1
12. évf. 4 3+1 3+1
1 2+1
2
3
3
2 2
2 1 2 1+1 7 1 1 5 1 4 36
1+1
2
2
1
8
11
1 5 1 4 35
5 1 4 35
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 3+1 3+1
4 3+1 3+1
4 3+1 3+1
4 3+1 3+1
2 6 1+1 5 1 4 35
Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport: Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1 2+1
2
3
3
2 2 1 2 6
1 2 2
2 1
8
11
1 5 1
2 1+1 1 1+1 7 1 1 5 1
5 1
5 1
3 35
5 36
4 35
4 35
33
A Biológia – egészségtan tantárgy 10.évfolyamra előírt heti 2 óraszáma a 9. és 10. évfolyamon, heti 1-1 órában került szétosztásra. Művészet, közművelődés kommunikáció szakmacsoport Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
9. évf. 4 3+1 3+1
10. évf. 4 3+1 3+1
11. évf. 4 3+1 3+1
12. évf. 4 3+1 3+1
1 2+1
2
3
2 2
2 1 2 1 7 1
1
1 5 1 4 35
2 6
3
2
1
8
11
5 1
5 1
5 1
4 36
4 35
4 35
A művészet, közművelődés szakmacsoportban a szabadon választható órakeret terhére a 9. évfolyamon (heti 1 óra), a 10-12. évfolyamon (heti 2 óra) szakmai tantárgyak óraszámait növeltük meg.
34
Épületgépész és faipari technikus képzés:
Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak
9. évf. 4+1 3 3+1
10. évf. 4 3 3
11. évf. 4 3+1 3
4+1 3+1 3+1
1
1 3
2
2+1
3+1
2 2
1
2 6
2 1 2 1+1 7
Ének 1
Ének 1
Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki
1+1 5 1
Rendelkezésre álló órakeret
35
Művészetek*
12. évf.
2 1 8 Víz kult. 1.
1 11
2 5 1
5 1
5 1
36
35
35
35
2.5 2009/2010. tanévtől érvényes kifutó helyi tanterv Műszaki szakterület - Informatika szakmacsoport óraterve Tantárgy neve
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
ÓRA CSB ÓRA CSB ÓRA CSB ÓRA CSB
K ö t e l e z ő ó r á k Általánosan művelő tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 4 1 Történelem 2 Társadalom ismeretek, etika Idegen nyelv I 3 3 Idegen nyelv II Matematika 3 Ének-zene 1 Rajz- és vizuáliskultúra Osztályfőnöki 1 Testnevelés 2 Életpálya-építés 0,5 0,5 összesen: 16,5 4,5 Természettudományos tantárgyak Fizika 1 Földünk és környezetünk 2 Biológia Kémia 2 Informatika 1 1 összesen: 6 1 Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Informatikai alapismeretek 2 Programozási ismeretek Programozás (alk. fejl. elm.) Számítógép hálózatok Digitális áramkörök Projektmenedzsment elmélet összesen: 2 0 Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Számítástechnikai gyakorlat 3 3 Programozási ismeretek (gyak.) Programozás (alk. fejl. gyak.) Adatbázis-kezelés (gyakorlat) Projektmenedszment gyakorlat összesen: 3 3 Kötelező órák összesen 27,5 Csoportbontás összesen: 8,5 V á l a s z t h a t ó ó r á k Idegen nyelv I 1 1 Matematika 1 Számítástechnikai gyakorlat 1 1 Informatikai alapismeretek Programozási ismeretek Adatbázis-kezelés (gyakorlat) Választható órák összesen: 3 2
4 2
1
3
3
3 1 1 2 0,5 16,5
4
2
4 2 1 3
KÉ KÉ
4 3 3
3
Érettségi
3
KÉ
3
3
KÉ
1 1 2
1 1 2
VÉ
17
3
2
17
3 VÉ
2
2 2 6
2 2
1 1
0
1 2
1 2
3
1
2
3 5
0
4 1 1
3
3
6
3 6 30
3 6
0
4 1 1 6 30
9 1 1
0
2
5
9 1 1
0
1 1 2 1
2
3 27,5
2
1
9 1 1
1
1 3
1 2
1 1 3
1
3
1
36
Összes óraszám
30,5
10,5
30,5
10
33
10
33
11
37
Tantárgy neve
Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalom ismeretek, etika Idegen nyelv I Idegen nyelv II Matematika Ének-zene Rajz- és vizuáliskultúra Osztályfőnöki Testnevelés Életpálya-építés összesen:
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
ÓRA CSB ÓRA CSB ÓRA CSB ÓRA CSB K ö t e l e z ő ó r á k Általánosan művelő tantárgyak 4 1 4 1 2 2 3
3
3 1
3
3
3 1
1 1 2 2 0,5 0,5 0,5 16,5 4,5 16 4 Természettudományos tantárgyak
4 2 1 3
3
30,5
12,5
30,5
16
3
KÉ
3
3
KÉ
1 1 2
1 1 2
VÉ
17
3
17
Fizika 2 Földünk és környezetünk 2 Biológia 1 1 Kémia 2 2 2 2 Informatika 1 1 1 1 1 1 1 összesen: 6 1 6 1 3 1 3 Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó ismeretek Műszaki ábrázolás 1 1 Környezetvédelmi alapismeretek 3 2 Vízgazdálkodási alapismeretek 2 3 összesen: 2 0 1,5 0 5 0 5 Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Természettudományos vizsgálatok 4 8 4 8 Környezetvédelmi- vízgazd. alapgyakorlatok 5 10 5 összesen: 4 8 4 8 5 10 5 Kötelező órák összesen 27,5 27,5 30 30 Csoportbontás összesen: 11,5 15 13 V á l a s z t h a t ó ó r á k Idegen nyelv I. 1 1 1 1 1 1 1 Matematika 1 1 1 1 Biológia 1 1 Gépészeti ismeretek 1 1 Választható órák összesen: 3 1 3 1 3 1 3 Összes óraszám
KÉ KÉ
4 3 3
Érettségi
Műszaki szakterület – Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport
33
14
33
3
VÉ VÉ 1 1
0
10 10 13 1
1 14
38
Tantárgy neve K ö t e l e z ő ó r á k Általánosan művelő tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalom ismeretek, etika Idegen nyelv I Idegen nyelv II Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Testnevelés Életpálya-építés összesen: Természettudományos tantárgyak Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika összesen: Emeltszintű ismeretek összesen: Szakmai alapozás Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Betűrajz Szakelmélet Tervezés összesen: Szakmai gyakorlat Szakgyakorlat Rajz-festés/mintázás összesen: Kötelező órák összesen Csoportbontás összesen: V á l a s z t h a t ó ó r á k Idegen nyelv I. Matematika Választható órák összesen: Összes óraszám
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
ÓRA CSB ÓRA CSB ÓRA CSB ÓRA CSB
4 2
1
4 2
1
3
3
3
3
0,5 4,5
3 1 1 2 0,5 16,5
3 1 1 2 0,5 16,5
4 2 1 3
KÉ KÉ
4 3 3
3
Érettségi
Humán szakterület – Művészeti képzés
3
KÉ
3
3
KÉ
1 2
1 2
VÉ
4
16
3
16
3
1 1 2 2
1 1
1 1 2 2
1 1
2 2 2 1 5
1 1
2 1 5
1 1
0
0
0
0
2
1 1 1 5 5 5 10 36,5
2
0
2 2 2
0
2 2 2
2 2 4
1 1 4
2 2 4
1 1 8
2 2 4
1 1 8
2 2 4
10 10 20
5 5 10 35,5
10 10 20
5 5 10 37
10 10 20
5 5 10 37
10 10 24
25,5 1 1 2
1
38,5
25 1
1
1 1 2
26,5
37
24 1
1
1 1 2
26
39
28 1
1
1 1 2
25
39
29
1
39
2.6 2012/2013. tanévtől érvényes helyi tanterv Tantárgy neve
Műszaki szakterület – Informatika szakmacsoport óraterve 9.évfolyam 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam ÓRA CSB ÓRA
Kötelező órák Általánosan művelő tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 3 1 Történelem 2 Társadalomismeretek, etika Idegen nyelv I. 3 3 Matematika 3 Ének-zene 1 Rajz és vizuáliskultúra Osztályfőnöki 1 Testnevelés 5 Életpálya-építés 0,5 összesen 18,5 4 Természettudományos tantárgyak Fizika 1 Földünk és környezetünk 2 Biológia Kémia 2 Informatika 1 1 összesen 6 1 Informatika szakmacsoportos alapozó ismeretek Informatikai alapismeretek 2 Programozási ismeretek Programozás (alkalmazásfejl.elmélet) Számítógép hálózatok Digitális áramkörök Projektmenedzsment elmélet összesen 2 0 Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Számítástechnika gyakorlat 3 3 Programozási ismeretek (gyakorlat) Programozás (alkalmazásfejl.gyakorlat) Adatbáziskezelés (gyakorlat) Projektmenedzsment gyakorlat összesen 3 3 Kötelező órák összesen: 29,5 Csoportbontás összesen: 8 Választható órák Idegen nyelv I. 1 1 Matematika 1 Magyar nyelv és irodalom 1 Számítástechnika gyakorlat 1 1 Informatikai alapismeretek Programozási ismeretek Adatbázis kezelés (gyakorlat) Választható órák összesen 4 2
CSB ÓRA
3 2
1
3 3 1
3
1 5 0,5 18,5
3 2 1 3 3
CSB ÓRA
3
2
19
3 3
3
1 1 5 3
2
19
érettségi
KÉ KÉ
3 3
1 1 5 4
CSB
KÉ KÉ
VÉ 3 VÉ
2
2 2 6
2 2
1 1
0
1 2
1 2
3
1
0
4 1 1
3
3
6
3 6 32
3 6
4 1 1
9 1 1 1
0
3 5
0
6 32
2
2
5
9 1 1 1
0
1 1 2 1
2
3 29,5
2
1
9 1 1 1
1
1 4
1 2
1 1 4
1
4
1
40
Összes óraszám Választható és csoportbontott órák összesen
33,5 10 14
33,5
10 14
36
10 14
36
11 15
57
41
Műszaki szakterület - Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport óraterve
Tantárgy neve
9.évfolyam
10.évfolyam
ÓRA CSB ÓRA
Kötelező órák Általánosan művelő tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 3 Történelem 2 Társadalomismeretek, etika Idegen nyelv I. 3 Matematika 3 Ének-zene 1 Rajz és vizuáliskultúra Osztályfőnöki 1 Testnevelés 5 Életpálya-építés 0,5 összesen 18,5 Természettudományos tantárgyak Fizika 2 Földünk és környezetünk Biológia 1 Kémia 2 Informatika 1
11.évfolyam
12.évfolyam
CSB
ÓRA
ÓRA
3 2 1 3 3
1
3 2
1
3
3 3 1
3
4
1 5 0,5 18,5
1
2 1 2 1
CSB
1 1 5 4
KÉ KÉ
3 3 3
3 3
3
1 1 5
19
3
19
3
VÉ VÉ 1
összesen 6 1 6 1 3 1 Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó ismeretek Műszaki ábrázolás 1 1 Környezetvédelmi alapismeretek 3 Vízgazdálkodási alapismeretek 2
3
1
összesen 1 0 1 0 5 0 Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Természettudományos vizsgála4 4 4 4 tok Környezetvédelmivízgazd. 5 5 alapgyakorlatok összesen 4 4 4 4 5 5 Kötelező órák összesen: 29,5 29,5 32 Csoportbontás összesen: 9 9 9 Választható órák Idegen nyelv I. 1 1 1 1 1 1 Matematika 1 1 1 Magyar nyelv és irodalom 1 1 1 Biológia 1 1 Gépészeti ismeretek 1
5
0
5
5
5 32
5
Választható órák összesen Összes óraszám Választható és csoportbontott órák összesen:
4 33,5 14
1 10
4 33,5
1 10 14
1
4 36
1 10 14
KÉ KÉ
VÉ
2 1
1
2 1
érettségi
CSB
2 3
9 1 1 1
1
1 4 36
1 10 14
56
42
Humán szakterület - Művészeti képzés óraterve Tantárgy neve Kötelező órák Általánosan művelő tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeretek, etika Idegen nyelv I. Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Testnevelés Életpálya-építés összesen Természettudományos tantárgyak Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika összesen Szakmai alapozás Művészettörténet Ábrázoló és művészeti geometria Népművészet Betűrajz Szakelmélet Tervezés összesen
9.évfolyam
10.évfolyam
11.évfolyam
12.évfolyam ÓRA
ÓRA CSB ÓRA
CSB
ÓRA
3 2
1
3 2
1
3 3 1 1 5 0,5 18,5
3
3 3 1 1 5 0,5 18,5
3
3 2 1 3 3
4
CSB
CSB
KÉ KÉ
3 3 3
1 5
érettségi
3 3
3
1 5
KÉ KÉ
VÉ
4
18
3
18
3
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
2 2 2 1 5
1 1
2
1 1 1 5
2 1 5 2
2 2 2
2 2 2
VÉ VÉ
1 1 2
1 1 4
1 1 2
1 1 8
1 1 2
1 1 8
1 1 2
5 5 10
5 5 10 37,5
5 5 10
5 5 10 37
5 5 10
5 5 10 37
5 5 10
Szakmai gyakorlat Szakgyakorlat 5 Rajz-festés/mintázás 5 összesen 10 Kötelező órák összesen: 38,5 Csoportbontás összesen: Választható órák Idegen nyelv I. 1 Matematika 1 Magyar nyelv és irodalom 1 Választható órák összesen 3 Összes óraszám 41,5 Választható és csoportbontott órák 21 összesen:
17 1
1 18
17 1 1 1 3 40,5
1
1 18 21
16 1 1 1 3 40
1
1 17 20
16 1 1 1 3 40
1
1 17 20
82
43
Műszaki szakterület - Informatika szakmacsoport óraterve 2013/2014 tanévtől 9.évfolyam 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam érettségi Tantárgy neve ÓRA
CSB
ÓRA
CSB
ÓRA
CSB
ÓRA
CSB
4 3 1 3 3
2
4 3
2
KÉ KÉ
3 2
3 3
3 2
KÉ KÉ
7
5 1 19
7
Kötelező órák Általánosan művelő tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 4 2 4 2 Történelem, társadalmi és állampolg. ism. 2 2 Etika vagy hittan Idegen nyelv I. 3 3 3 3 Matematika 3 2 3 2 Művészetek 1 Testnevelés 5 5 Osztályfőnöki 1 1 összesen 18 7 19 7 Természettudományos tantárgyak Fizika 2 2 Földrajz 2 1 Biológia - egészségtan 2 Kémia 2 1 Informatika 1 1 összesen 7 1 6 0 Informatika szakmacsoportos alapozó ismeretek elmélet Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Információtechnológiai alapok 1 Adatbázis és szoftverfejlesztés 0,5 1 Hálózati ismeretek I. 1 Munkaszervezési ismeretek összesen 2 0 2 0 Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Információtechnológiai gyakorlat 2 2 Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat 1 1 2 2 Hálózati ismeretek I. gyakorlat 2 2 Munkaszervezés gyakorlat összesen 3 3 4 4 Szakmai órák összesen 5 6 Kötelező órák összesen: 30 31 Csoportbontás összesen: 11 11 Választható közismereti órák Idegen nyelv I. 1 1 1 1 Matematika 1 1 Történelem, társadalmi és állampolg ism 1 Fizika Informatika 1 1 1 1 Földrajz 1 Választható szakmai órák Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Információtechnológiai alapok Adatbázis és szoftverfejlesztés 0,5 1 Hálózati ismeretek I. Választható órák összesen 5 2 5 2 35 13 36 13 Összes óraszám Kötelező, választható és csoportbontott órák összesen:
48
49
5 1 20
VÉ VÉ VÉ
1 2
1
3
0
1
0
0
2 1
2 1
1 2
KÉ
3
3
1 2 1 4
2 2
2 2
4 7 30
4
2 2 2 6 10 30
2 2 2 6
3
14 1 1
1
1 1
1
1 5 35
1 3 17
16 1 1
1
2
52
1
1
5 35
2 18 53
202
44
Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport óraterve 2013/2014 tanévtől 9.évfolyam 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam
Tantárgy neve
ÓRA
CSB
ÓRA
CSB
ÓRA
CSB
ÓRA
CSB
4 3
2
KÉ KÉ
3 3
3 2
KÉ KÉ
5 1 19
7
Kötelező órák Általánosan művelő tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 4 2 4 2 4 2 Történelem, társadalmi és állampolg. ism. 2 2 3 Etika vagy hittan 1 Idegen nyelv I. 3 3 3 3 3 3 Matematika 3 2 3 2 3 2 Művészetek 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 összesen 18 7 19 7 20 7 Természettudományos tantárgyak Fizika 2 2 1 Földrajz 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 Kémia 2 1 Informatika 1 1 összesen 7 1 6 0 3 0 Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó ismeretek elmélet Műszaki ábrázolás 0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Környezetvédelmi alapismeretek 3 1 Környezet technikai alapok 1 Vízgazdálkodási alapismeretek 3 1 összesen 1 0 3 1 4 1 Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Laboratóriumi alapgyakorlatok 4 8 Környezetvédelmi gyakorlat 3 6 Vízgazdálkodási alapgyakorlat 3 6 Analitika gyakorlat összesen 4 8 3 6 3 6 Szakmai órák összesen 5 6 7 Kötelező órák összesen: 30 31 30 Csoportbontás összesen: 16 14 14 Választható közismereti órák Idegen nyelv I. 1 1 1 1 1 1 Matematika 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolg ism 1 Kémia 1 2 Informatika 1 1 Földrajz 1 Választható szakmai órák Műszaki ábrázolás 0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Környezetvédelmi gyakorlat 1 2 Vízgazdálkodási alapgyakorlat 1 2 Választható órák összesen 4 1 6 4 5 3 34 17 37 18 35 17 Összes óraszám Kötelező, választható és csoportbontott órák összesen:
51
55
52
VÉ VÉ VÉ
1
1
0
2 2 2 6
1
2
4
2 4 10 30
4 8
KÉ
1 2
17 1 1
1
2
1
2
5 35
3 20 55
213
45
Művészet, közművelődés kommunikáció szakmacsoport óraterve 2013/2014 tanévtől 9.évfolyam 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam
Tantárgy neve
ÓRA
CSB
ÓRA
CSB
ÓRA
CSB
ÓRA
CSB
2
4 3
2
KÉ KÉ
3 2
3 3
3 2
KÉ KÉ
7
5 1 19
7
Kötelező órák Általánosan művelő tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolg ism Etika v. hittan Idegen nyelv I. Matematika Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki összesen Természettudományos tantárgyak Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika összesen Szakmai alapozás Művészettörténet Munkahelyi egészség és biztonság Stílustan és szaktörténet Technológia Művészeti vállalkozás összesen Szakmai gyakorlat Rajz, festés, mintázás gyakorlat Tervezés és gyakorlat összesen Szakmai órák összesen Kötelező órák összesen: Csoportbontás összesen:
4 2
2
4 2
2
3 3
3 2
3 3 1 5 1 19
3 2
4 3 1 3 3
7
5 1 20
5 1 18
7
2 2
2 1 2 1
2 1 7
1 1
2 0,5 0,5
1 2
6
0
Kötelező, választható és csoportbontott órák összesen:
3
0
2
3
1 1
1 1
1 1 1 6
3
0
4
0
4
0
3 5 8 11 36
3 10 13 13
3 5 8 12 37
3 10 13 13
4 5 9 13 36
4 10 14 14
62
1
2
21 20 Választható közismereti órák Idegen nyelv I. 1 1 1 1 Matematika 1 1 Történelem, társadalmi és állampolg ism 1 Választható szakmai órák Művészettörténet Térábrázolási rendszerek 1 Rajz, festés, mintázás gyakorlat 1 1 Választható órák összesen 4 1 3 2 40 22 40 22 Összes óraszám 62
VÉ
1
0 KÉ
0
4 6 10 16 36
4 12 16 16
21 1 1
1
1
23 1 1
1
1
1 4 40
1 2 23 63
1 4 40
1 2 25 65
252
46
2.7 Szakiskola-közismeret tanterve a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. melléklete szerint Szakiskola 9. évfolyam Összes óra
Heti óra
Angol
108
3
Német
108
3
Társadalomismeret
72
2
Matematika
72
2
Magyar-kommunikáció
108
3
Biológia
36
1
Fizika
36
1
Kémia
36
1
Informatika
36
1
Testnevelés
108
3
Osztályközösség-építő program
36
1
Tantárgy neve Idegen nyelv
Természetismeret (3 óra)
Összesen
18
Szakiskola 10. évfolyam Összes óra
Heti óra
Angol
72
2
Német
72
2
Társadalomismeret
72
2
Matematika
72
2
36
1
Testnevelés
108
3
Osztályközösség-építő program
36
1
Tantárgy neve
Idegen nyelv
Magyar-kommunikáció
Összesen
11
Szakiskola 11.évfolyam Összes óra
Heti óra
Angol
64
2
Német
64
2
Matematika
32
1
Szakmai informatika
16
0,5
Magyar-kommunikáció
32
1
Testnevelés
64
2
Osztályközösség-építő program
32
1
Tantárgy neve Idegen nyelv
,
Összesen
9,5
47
Szakmunkások szakközépiskolája (Szakiskolát végzettek középiskolája) Megjelent a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 11. mellékleteként
Tantárgy
11. évf.
12. évf.
6
6
Idegen nyelvek
6
6
Matematika
6
6
4
5
Természetismeret
2
-
Informatika
2
2
Testnevelés
5
5
1
1
3
5
35
36
Magyar nyelv és irodalom
Tört., társ, és állampolgári ismeretek
Osztályközösségépítő program Szabadon tervezhető órák Rendelkezésre álló órakeret
48
2.8 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az igazgató a felelős. A hivatalos tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a szaktanárok, munkaközösség vezetők véleményét a beszerzendő tankönyvekről. A javaslatok alapján elkészül az összesített (évfolyamonkénti) tankönyvjegyzék, amit a Szülői választmány és a DÖK véleményezése után a tantestület véglegesít. A jegyzék elkészítésénél figyelembe kell venni az aktuális törvények által előírt tankönyvellátással kapcsolatos törvényeket. (normatíva, ingyenesség stb.) A véglegesítés után a szülők megkapják a rendelési jegyzéket, amely alapján megrendelhetik a kötelező és ajánlott tankönyveket. Az iskola a tankönyvek térítésmentes igénybevételét minden olyan tanulónak biztosítja, aki a jogszabályi előírások szerint jogosult arra. Az iskola a rászorult és ingyenességre jogosult tanulóknak könyvtárból és használt tankönyv formájában is biztosíthatja a tankönyveket. (Törvényi rendelkezés alapján) Tanulmányaik befejezése után, vagy ha már nem tanulnak az adott tankönyvből, kötelesek a tankönyveket visszaadni az iskolának. Az iskola szerződést köt a tankönyvforgalmazóval, aki a megrendelt tankönyvek kiszállítását biztosítja. Az iskola igazgatója tankönyvfelelőst bíz meg a tankönyvosztás lebonyolításával. A tankönyvosztás augusztus hó utolsó napjaiban történik. A megrendelt tankönyvet minden tanuló köteles átvenni és kifizetni az adott napon.
2.9 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.9.1
A NAT és a kerettantervi szabályozás
A több változatban készült kerettantervek a Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségtartalmak feldolgozását építik be a tantervi feldolgozásba a képzési szakasz sajátosságai szerint iskolatípusokra vonatkozóan. A kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, új feladatként a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, a rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. A szakmai önállóság jegyében egyedi tantervek készíthetők az intézményekben (akkreditáltatás). A Nat alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, az elvárt tudás mélységét, szervezettségét és alapul szolgálhatnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A kerettantervek köre segíti a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését. A műveltségterületek anyagai az 1-4. évfolyam, az 5-8. évfolyam és a 9-12. évfolyam kerettanterveiben kerültek feldolgozásra. A helyi tanterveink megfelelnek a választott kerettantervnek. A helyi tantervet az iskola arculatára jellemző tanítási-tanulási tevékenységekkel töltöttük meg a rendelkezésre álló, átlagosan tíz százalékos időkeretben. 2.9.2
Fejlesztési területek – nevelési célok
Erkölcsi nevelés - életszerűsége, kötelesség, munka, türelem, stb. Középfokú nevelés-oktatás szakasza 9-12. évfolyam: A tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. A 9. évfolyamtól a tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert
49
saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - (erőszakmenteség, stb.) Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A tanuló ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. A középiskolai szakasz végére a tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasokat, munkásságuk legkiemelkedőbb eredményeit. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklór- és műalkotásokat. Képes felidézni népi kultúránk néhány jelentős elemét, jellemzőjét. Értékeli a helytörténeti ismeretek fontosságát, ismeri lakóhelye és iskolája helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Felismeri az egyetemes emberi örökség és az európai kultúra kiemelkedő eredményeit, az ennek megőrzésén munkálkodó szervezeteket, a nemzetközi összefogás jelentőségét. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A középiskola első szakaszában a tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják.A szakasz második felében a tanuló megérti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Érzékennyé válik a helyi közösségek problémái iránt, és ismer beavatkozási lehetőségeket ezek megoldás-keresési folyamataiba. Tisztában van a civil társadalmi aktivitás értékével, jelentőségével. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése - (társas kapcsolatok alapja, stb.) Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A tanuló megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységé-
50
ben, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfinő, gyerekszülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. Középiskolai tanulmányai végére a tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Tudatosítja, hogy az önismeret természetes szükségleteink közé tartozik, és próbál ismeretet szerezni arról, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy megismerjük, megmagyarázzuk önmagunkat. Tisztában van azzal, hogyan aknázhatja ki saját erőforrásait a mindennapi életben, és hogyan létesíthet, tarthat fenn kiegyensúlyozott társas kapcsolatokat. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. A testi és lelki egészségre nevelés Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A tanuló a gimnázium első szakaszának végére fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát, tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és a művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Középiskolai tanulmányainak végére a tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. A családi életre nevelés Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: Középiskola tanulmányai végére a tanuló tisztában van azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosságtakarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és faladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.
51
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (közszolgálati tevékenység) Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A középiskola első éveiben a tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. A középiskola második szakaszában a tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyre több helyzetben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság (környezetvédelem) Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A középiskola első éveiben a tanulóban kifejlődnek a környezet-harmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. A középiskola második szakaszának végére a tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, képes az ezzel kapcsolatos különböző szakpolitikák, törekvések és folyamatok egyes hatásainak megértésére. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel megalapozásában. A tanuló képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Ismeri egyes hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. Pályaorientáció (önismeret, céltudatosság, foglalkozás-szerkezeti tájékozottság) Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A középiskola végére tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Reális ismeretekkel rendelkezik saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam:
52
A középiskola első felének végére a tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.A második szakaszban a tanuló rendelkezik ismeretekkel az euroövezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Felismeri, hogy az egyén életútját a külső tényezők, hatások is nagymértékben befolyásolják, alakítják, melyek végig jelen vannak az emberi élet során. Érti a gazdasági folyamatok összefüggéseit különböző globális problémákkal is. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. Médiatudatosságra nevelés Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A középiskola első éveiben a tanuló már mind hatékonyabban tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább látja a közösségi oldalak, valamint az információk megosztásának esetleges veszélyeit. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.A második szakaszban a tanuló egyre tudatosabban választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A tanuló a középiskola első éveiben megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Felismeri saját tanulási stílusát, tudatában van, hogy tanulási módszereiben mely területeken kell fejlődnie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. A középiskola végére a tanuló megtanul jegyzetelni, rendszeresen használja az önálló, áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelési technikát hallott vagy olvasott szöveg alapján. Tisztában van azzal, hogy a jegyzetelés alkotás, hogy a gondolkodás által a meglévő ismeretekből egy új gondolatot hozhat létre. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. Ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.
2.10 Mindennapos testnevelés Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában
53
fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Ezt felismerve, a Nemzeti Köznevelési Törvény előírja a mindennapos testnevelési óra beépítését. Iskolánkban e törvényi előírást megelőzően is kiemelt feladatunknak tartottuk, hogy diákjaink minden nap szervezett keretek között testmozgást végezhessenek. Délutáni programjuk részeként tornatermi vagy udvari testnevelési foglalkozáson vehetnek részt minden nap. A 2012/2013. szeptemberében induló 9. évfolyamtól felmenő rendszerben Nemzeti Köznevelési Törvény előírása alapján órarendbe építettük be a mindennapi testnevelés órát.
2.11 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a tanuló pedagógust válasszon. A pedagógusválasztás lehetőségével a diákok abban az esetben élhetnek, ha az adott tantárgyból a felkészítés az adott osztályban több csoportban folyik. Ebben az esetben a tanuló írásban kérheti az igazgatótól a másik pedagógus csoportjába történő beosztást. Az igazgató a csoportlétszám és a többi tanuló érdekeinek figyelembevételével hozza meg döntését, amely a tanév végéig szól.
2.12 Választható érettségi vizsgatárgyak, felkészítési kötelezettség 2.12.1 Emelt és középszintű érettségi vizsgára való felkészítés A középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga és a felkészítés lehetőségei Tanulói jogviszony keretében iskolánk tanulója az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt középszintű érettségi vizsgatárgyat az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyak közül választhat, amennyiben teljesítette az előírt kimeneti követelményeket, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Tanulói igény esetén az iskola köteles megszervezni a középszintű érettségi vizsgát a helyi tantervben szereplő összes tantárgyból. Az iskola az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 6.§ (5) értelmében mindazon tantárgyakból vállalja a középszintű érettségire való felkészítést, amelynek óraszáma a törvényi előírásoknak megfelel. A felkészítésre a helyi tantervben középszintű érettségi vizsga esetén legalább 138 órát, emelt szintű érettségi vizsga esetén legalább 276 órát kell biztosítani. Emelt szintű érettségi vizsgatárgy választását az adott tantárgy követelményeinek legalább jó szinten, emelt szintű tantárgyi óraszámban való felkészülés esetén legalább közepes szintű felkészültség mellett ajánlja iskolánk a kötelező, valamint a tanévenként meghirdetett vizsgatárgyakból. A felkészülés segítését az éves munkatervben megadott formában és a jelentkezés függvényében vállaljuk. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti, és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-ig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet szerint minden tanuló 5 tantárgyból köteles vizsgázni a középiskolai tanulmányainak befejezéseként:
54
Szakgimnáziumokban kötelező 2017-től a szakmai ágazati érettségi vizsgatárgy. A szakgimnázium biztosítja, hogy a tanuló a) képzési ágazatának megfelelő ágazati, b) ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgya érettségi vizsgájára fel tudjon készülni. A szakgimnázium az ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgyon kívül legalább egy vizsgatárgyból a helyi tantervében meghatározottak szerint teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. E döntéséhez kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül szakgimnáziumban legalább kettő vizsgatárgyból lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. Előrehozott érettségi vizsgákra készítjük fel tanulóinkat idegen nyelvből és informatikából. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének (nem a jelentkezésnek) feltétele, hogy a jelentkező az adott vizsgatárgynak az iskola helyi tantervében szereplő követelményeit teljesítse és ezt a bizonyítványba beírt osztályzatokkal igazolni tudja. Idegen nyelv tantárgyból az tehet előrehozott érettségi vizsgát a 11. osztály végén, aki a 11. és a 12. osztály helyi tantervében meghatározott tananyagból sikeres osztályozó vizsgát tett. Az osztályozó vizsga osztályzatát a bizonyítványban a „Megjegyzés” rovatba a vizsga dátumával és a megfelelő záradékkal jegyzik be az osztályfőnökök. Az előrehozott érettségi megléte miatt a tanulót az adott tantárgyból nem kell osztályozni, hiszen teljesítette a tantárgy követelményeit, de ez a tény nem mentesíti őt az órák látogatása alól. Kötelező vizsgatárgyak: 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Matematika 3. Történelem 4. Idegen nyelv 5. Ágazati szakmai tárgy A felkészítés formái:
tanórai keretek között, a szabadon választandó érettségi előkészítő foglalkozásokon való részvétellel.
Szabadon választandó tantárgy Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak, kiskorú esetén szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Az intézménynek május 20-ig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskola az alábbi, szabadon választható tantárgyakból teszi lehetővé a középszintre szintre történő felkészítést: Földrajz (Földünk és környezetünk) Kémia Fizika
55
Biológia Testnevelés Emelt szintű felkészítés Ha a tanuló igényli az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést, az iskola vállalja, hogy befogadó iskolát keres számára, ahol vendégtanulóként tanulhat. 2.12.2 A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témakörei megegyeznek az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben közzétett témakörökkel. A jogszabályok változását követve a munkaközösségek évente ellenőrzik és aktualizálják a kihirdetést megelőzően a témaköröket. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet alapján elkészített érettségivizsga-témaköröket – a terjedelem és az áttekinthetőség miatt – a pedagógiai program mellékletében, digitalizált változatban közöljük. 2.12.3 Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele, iskolai közösségi szolgálat A Köznevelési törvény bevezeti (2011. dec. 23-án elfogadott, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) az iskolai közösségi szolgálatot, mely szerint az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A törvény a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsgákra vonatkozik. Az iskolai közösségi szolgálat célja A tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Az iskolai közösségi szolgálat sokféleképpen megvalósítható tevékenység, mely megvalósulási helyétől és formájától függetlenül a közösség érdekét is szolgálja az egyén személyiségének fejlesztése mellett. A tevékenységet lehetőség szerint három évre elosztjuk, 9-10-11-ik évfolyamokon teljesítjük az 50 órát. A közösségi szolgálat területei
egészségügyi (minden esetben mentort kell biztosítani), szociális és jótékonysági (szükség esetén mentort kell biztosítani), oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi, közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekek-kel, továbbá idős emberekkel. Bűn és baleset megelőzés (minden esetben mentort kell biztosítani)
Iskolánk intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban megfelelő módon az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva nyilvántartsák, és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban. Kijelöli az iskolai koordinátort. Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatban rögzíti.
56
2.13 Projektoktatás Iskolánkban projektoktatás nincs.
2.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kialakított pedagógiai munkánk főbb alapelvei:
az oktatás és nevelés egyensúlya az esélyegyenlőség biztosítása az eredményorientáltság a nyitottság elve.
Feladatunknak tekintjük a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók feltérképezését. Ennek érdekében minden tanév elején elvégezzük az iskola tanulóinak szociális-egészségügyi vizsgálatát. A helyzetfelmérésekben az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, a gyógypedagógus, és az osztályfőnökök vesznek részt. A tanuló iskolai munkájában bekövetkező szembetűnő visszaesés, súlyos magatartási problémák, igazolatlan hiányzások esetén jelzéssel élünk az illetékes intézmények felé, és az ott foglalkoztatott családgondozó besegít az okok feltárásába, a problémás helyzet kezelésébe. Iskolánk együttműködési mechanizmusában meghatározó jelentőségű a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatását kiemelt helyen kezeljük. A felzárkóztató oktatás területei:
szocializációs, kommunikációs fejlesztés, tantárgyi fejlesztés (korrepetálás, egyéni korrekció), fejlesztő pedagógus foglalkozásai, egyéni tehetséggondozás. logopédiai foglalkozások
Célunk: helyileg biztosítani szakembereket, olyan pedagógusok beiskolázása, akik a tanulási nehézségekkel kapcsolatos, a logopédiai kezelésre, diszlexia prevencióra szorult tanulókkal eredményesen tudnak dolgozni. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.
2.15 Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei és formái 2.15.1 Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei Irányadónak tekintjük a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó előírásait. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: folyamatosság, rendszeresség, korrektség,
57
igényesség, objektivitás és empátia egészséges aránya, a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye.
A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei
Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. 2.15.2 Az értékelés fajtái
Törekszünk a formáló, segítő értékelés előtérbe helyezésére. A formáló, segítő értékelés lehetővé teszi, hogy a tanuló felelősséget vállaljon önmaga fejlődéséért, nevelődéséért. A formáló értékelés együttműködésre nevel. Mindhárom értékelési fajtát használjuk a tanév során:
Diagnosztikus értékelés célja: helyzetfeltárás, az egyénre, csoportra szabott nevelési-oktatási stratégia kialakítása. Formatív értékelés célja: a folyamat közbeni irányítás, segítés, korrekció –szöveges formában, mindig a gyermek konkrét tennivalóját jelöljük ki. Szummatív értékelés célja: összegzés, adott téma, tantárgy, időszak vagy tanév eredményességének megállapítása.
A magatartás és szorgalom értékelésénél komplexitásra törekszünk, ezért a magatartásnál a viselkedéskultúrát, a társas kapcsolatokat és szokásrendhez való viszonyulást is értékeljük. A szorgalmat elsősorban az iskolai szokásrendszer betartása kapcsán és az egyes tantárgyaknál értékeljük. A tanév elején ismertetjük a szülőkkel az iskola követelményeit. A tanulóknak is ismerniük kell, mit várunk el tőlük, ezért folyamatosan szóban tájékoztatjuk őket erről. A tanulók tanév végi felmérőit a következő tanév elejéig megőrizzük. Értékelés Folyamatos A folyamatos értékelés funkciói: visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében, jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről. A folyamatos értékelés fajtái: órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére), szóbeli felelet értékelése, gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyakbeli teljesítmény értékelésére), írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok),
58
Félévi és tanév végi A félévi és tanév végi – ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói: félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, vis-szajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket. év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. Az év végi osztályzat a Nemzeti Köznevelésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően születhet osztályozó vizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján milyen helyet foglal el. 2.15.3 Az ellenőrzés Fajtái:
Funkciói:
szóbeli feleltetés, házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése, írásbeli számonkérési formák: írásbeli felelet (egy anyagrészből), beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése, röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból), dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből), témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő). a tanuló produktumának (pl.: rajzórán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése. folyamatos munkára készteti a tanulókat, folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze.
Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya; az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.
2.15.4 Az írásbeli beszámoltatás korlátai A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. Ugyanakkor a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. Elvek:
Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk. Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot. A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésé-
59
re, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). A bizonyítottan részképesség-hiányos (pl dyslexiás) diákoknál a szóbeli számonkérést részesítjük előnyben Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.) A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját két héten belül értékelni, javítani kell.
2.16 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata A „házi feladat” céljai: újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; önálló kutatómunkát végezni valamely témában; alkotómunkát végezni valamely témában. Elvek: Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.) A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: o nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; o meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; o a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.
2.17 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az iskola a csoportbontások szervezésekor a következő elveket tartja fontosnak: Egy csoportba lehetőség szerint közel azonos képességű és tanulási szemléletű diákok kerüljenek, megteremtve a folyamatos tanítási és tanulási lehetőségeket a csoport minden tanulója számára. Célunk, hogy a csoportbontással az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a gyakorlásra. Közismereti tantárgyak csoportbontásának elvei:
60
Idegen nyelv, informatika tantárgyakból szakközépiskola (kifutó szakiskola), szakközépiskola, szakgimnázium évfolyamain lehet csoportbontás. Matematika és magyar nyelvtan tantárgyak tekintetében a szakközépiskola 9. évfolyamán, szakgimnázium (szakközépiskolai kifutó) 11. 12. évfolyamain lehet csoportbontás. Felzárkóztató foglalkozás lehetséges más közismereti tantárgyból is heti 1-2 órában, több osztályból szervezett tanulócsoportokban. Minimális csoport létszám: 12 fő A tanítási órákon alkalmazott oktatási módszerek tekintetében a pedagógusok éljenek a csoportbontás nyújtotta lehetőségekkel.
2.18 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A testnevelés és sport felkészít az élet-és a munkanehézségek elviselésére, fejleszti a kapcsolatteremtő képességet, a toleranciát, aktívabb szerepvállalásra nevel, lehetőséget ad a tárgyilagos önértékelés, önismeret, önbecsülés, önkifejezés, egészséges önbizalom megismerésére, az önmegvalósításra. A diákoknak ezért meg kell ismerniük a fizikai állapotuk mérésének és fejlesztésének módját is. célunk, hogy megtudjuk, milyen területen kell fejleszteni diákjainkat és milyen fizikai fejlődésen mentek keresztül a tanév során. A diákok fizikai állapotának rendszeres mérése ezért nemcsak cél, hanem eszköz is. Olyan folyamat, amelyben a kitűzött célok és az adott állapot között kapcsolatot találunk; gyakorlati haszna pedig a diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció. Mérési módszerünk A Hungarofit (mini) motorikus próbarendszert alkalmazzuk az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez.
A megszerezhető maximális pontszám: 140 pont Motorikus próbák az állóképesség mérésére Pontszám: 77 pont
Motorikus próbák a vázizomzat fittségének méréséhez Pontszám: 21 + (3*14) = 63
1. futáspróba 1800 méteren 2. helyből távolugrás, páros lábbal a láb dinamikus erejének mérése 3. hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel a hasizom erősségének mérésére 4. hason fekvésből törzsemelés és leengedés a hátizmok erősségének mérésére 5. mellső fekvőtámaszban karhajlítás, a vállövi és a karizmok dinamikus mérésére
Hungarofit fittségi kategóriák az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez (F.Mérey Ildikó, 1997 felhasználásával) Minősítési kategóriák Igen gyenge Gyenge Kifogásolható
Pontértékek 0,00 – 20,0 20,5 – 40,0 40,5 – 60,0
61
Közepes Jó Kiváló Extra
60,5 – 80,0 80,5 – 100,0 100,5 – 120,0 120,5 – 140,0
2.19 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.19.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészség alapvető emberi jog –„az élethez szükséges erőforrás, amely egyben társadalmi befektetés is” (WHO). Az egészségnevelés fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. Ez a tevékenység tehát: az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítését, az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és az erre vonatkozó készségek fejlesztését, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztését foglalja magába. Az egészségnevelésben az iskolának kiemelt szerepe az, hogy tudatosan létrehozott képességfejlesztő lehetőségeket kínál, amellyel a tanuló viselkedése az előre meghatározott cél, az egészség irányában mozdul. Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészségnevelésben lehetőségeink, feladataink Az egészség megvédésére, megedzésére vonatkozó tudományos ismeretek átadása. A tanulók egészséges életvitelhez szükséges képességeinek fejlesztése. Magatartási alternatívák bemutatása, a pedagógusok személyes példa-mutatása. Motiválás az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, tanácsadással. Annak megkövetelése, hogy tanulóink ügyeljenek egymás biztonságára és egészségére. Az iskolai környezet (személyi és tárgyi), mint élettér biztosítsa a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlődését. A feladatok megvalósítását szolgáló tevékenységek és irányítóik: Az egészségnevelésnek az iskolai élet minden területén meg kell jelennie, így minden pedagógus feladata, de kiemelkedő szerepet visel a biológia, kémia szakos tanár, a testnevelő tanár, az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős, az iskola egészségügyi szolgálat részéről az iskolaorvos és a védőnő, akiknek feladatai: A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő biológiai, egészségtani ismeretek átadása. Személyiség és közösségfejlesztés: életmód, szokások, értékek, életideál, preferenciák kialakítása. (A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség-megőrzésben) Prevenció: az egészségkárosító magatartási formák (dohányzás, alkohol, drog, inaktív életmód, helytelen táplálkozás) és egészségre, párkapcsolatra, munkára való hatásának bemutatása. A személyes krízishelyzetek felismertetése és a kezelési stratégiák megmutatása. Az egészségmegőrzés: - a betegség-felismerés és a gyógyulást segítő magatartások kialakítása (elsősegélynyújtás, gyógyszer használat) - a balesetvédelem szervezése, nyilvántartása (szabályok a házirendben) - munkaegészségügyi és munkavédelmi szabályok megismertetése (minden tanév első munkanapján) és betartatása a szakképzésben - a szűrővizsgálatok fontosságának megismertetése - az egészséges életmódhoz szükséges létesítményi feltételek biztosítása (tiszta osztályterem, jó világítás, a tanulók méretéhez igazodó padok, stb.)
62
Az egészségnevelés színterei: A tantárgyi tanítási órák (kémia, biológia, testnevelés, szakmai alapismeretek stb.) témái a tantárgyak programjaiban, az osztályfőnöki órákon kötelező egészségnevelési témák, felvilágosító, egészségnevelő előadásokon, melyet külső szakemberek tartanak (védőnő, iskolaorvos,) alkohol, drog, dohányzás szexuális úton terjedő betegségek daganatok felismerése, megelőzés, szűrés témával témanapokon: AIDS világnapja, véradás sportversenyeken, vetélkedőkön, elsősegélynyújtó versenyen, kiránduláson Segítő partnereink: Az egészségnevelési program sikeres végrehajtásához együttműködünk segítő partnereinkkel: a szülőkkel, az iskolaorvossal és védőnővel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadókkal. 2.19.2 Az iskola környezeti nevelési elvei Az iskolai környezeti nevelés hosszú távú céljai: Az iskolai környezeti nevelés általános, hosszú távú célja, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanulóink. Ennek érdekében ki kell alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt (létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák felmutatása), a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást (fogyasztás helyébe életminőség), a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését, rendszerszemléletet (egyén, család, társadalom, természet kölcsön hatásai), tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, a természet és a társadalom harmóniájára való törekvést. A szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban alternatív problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet gondolkodásmód, kreativitás, vitakészség, kritikus véleményalkotás, állampolgári részvétel és cselekvés. A környezetvédelmi nevelés rövidtávú, konkrét feladatai: Erősítjük a tantárgyközi kapcsolatokat. Törekszünk a széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel történő összekapcsolására. A pedagógusok, felnőttek személyes példamutatásukkal is a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői legyenek. Az iskolai élet megszervezésében, a programok megtervezésében fontos szempont a környezet kímélése. Javítani kívánjuk az iskola tisztaságát, csökkentjük a szemetet. A szelektív hulladékgyűjtés és a helyes vásárlói szokás fontosságát hangsúlyozzuk. Takarékoskodunk a vízzel és a villannyal. Rendszeresen ellenőrizzük a vizes blokk és az elektromos hálózat állapotát.
63
Iskolánk tanulói bekapcsolódnak az iskola, a város környezetvédelmi programjaiba. A szakmai képzésben a tanulóknak megmutatjuk a környezetbarát anyagok és technológiák fontosságát. Kialakítjuk a környezetvédelmet, a munkavédelmet és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot. Szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetjük a szakmák speciális környezetvédelmi ismereteit. Megismertetjük a szakmák veszélyes hulladékait és a kezelésükre vonatkozó szabályokat. Bemutatjuk a munka során keletkező maradékok, hulladékok újra hasznosítását.
A környezeti nevelés színterei: Hagyományos tanórai foglalkozások - A környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal megbeszélje a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. A szaktanár tud teljes biztonsággal választ adni a felmerülő szakmai kérdésekre. A tantárgyak közötti szakmai kapcsolat irányítója az iskola környezetvédelmi szaktanárai.
Ezek:
Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli foglalkozások - Az osztályfőnök, a diákönkormányzatot segítő tanár jelentős szerepet vállal a környezetnevelési program végrehajtásában. Összefogják a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai keretet megbontó tevékenységeket, amelyek gazdag színterei a környezeti nevelésnek. A természet, a környezetvédelem biológiai sokféleség jelentőségének megismerése, az oknyomozó vizsgálatok, a globális kérdések megértetése, a szerves kultúra fontosságának megértetése mind a hagyományostól eltérő munkaformákat igényel. terepgyakorlatok tanulmányi kirándulások iskolakert, parkgondozás vetélkedők, versenyek pályázatok kiállítás látogatás: o múzeum o papírgyár o vadaspark o szennyvíz tisztító o szeméttelep o hulladékégető jeles napok, akciók o Föld Világnapja (iskolarádió): április 22. o Víz Világnapja (pályázat): március 22. o Madarak és Fák Napja (faültetés): május 10. o Környezetvédelmi Világnap (szelektív hulladék-gyűjtés): június 5. környezetvédelmi szakkör.
Kapcsolataink külső szervezetekkel Ökológiai Intézet Miskolci Egyetem Északerdő Zrt Öko-kör
64
2.20 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái A magatartás fogalma A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a tartás, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet. 2.20.1 A magatartásjegy kialakításának elvei A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut:
az iskolába járási fegyelme (a Házirendben meghatározott bizonyos igazolatlan óraszám, amely mellett a tanuló magatartásjegye – ha az egyéb feltételek teljesülnek –lehet példás, jó, változó); társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.); a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság); beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken; a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás; óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje).
A magatartás minősítését befolyásolja: a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásainak, késéseinek száma, trendje az igazolásokra vonatkozó rendelkezések betartása a tanulók jutalmazási elveinek és formáinak figyelembevétele a fegyelmező intézkedések (fokozatok) elveinek és formáinak figyelembevétele (Bővebb szabályozás az iskolai házirendben található) MAGATARTÁS Szempont Példás Tanulmányi mun- képességeinek kája felelő
Jó meg- ritkán képességei alatt Pozitív, de Hatása a közösség- Pozitív, felelősségtubefolyást nem re dó gyakorol Kapcsolata a köazonosul, ill. kezde- azonosul öszzösség céljaival ményez önként tönzésre Feladatvállalás
Változó Rossz esetenként képességei képességei alatt alatt
Törődés társaival
gondos, segítőkész
esetenként segít
ingadozó, közömbös
A házirend betartása Viselkedése, hangneme
betartja, arra ösztönöz hangneme kifogástalan
Fegyelmezettsége
nagyfokú
törekszik betartöbbször megsérti tására általában megudvariatlan, nyegle durva, goromba felelő hajlamos a fegyelemmegfelelő elégtelen sértésre
nem árt (passzív)
negatív
közömbös, ill. inga- szemben dozó ritkán érdektelen
áll
közömbös, ill. árt sokszor vét ellene
65
2.20.2 A szorgalomjegy kialakításának elvei A szorgalom fogalma: A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitás, érdeklődés. A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: • • • • • • • •
a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik tanulni), a tanuló képességéhez mért teljesítménye, a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége), a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás), a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat).
A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei: • • • •
az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze, az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembevételével minősíthető a szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának), a szorgalomjegytől – amennyire lehet – el kell különíteni a magatartásjegyet. (A fegyelmezettség önmagában nem példás szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás magatartású is.)
SZORGALOM Szempont Példás Eredményei képesjók ségeihez képest Munkavégzése Aktivitása
Jó
Változó
Hanyag
megfelelők
esetenként rosszabbak
rosszabbak
rendszeres, öszmegbízhatatlan, kitartó, megbízhatönzésre, dolgo- rendszertelen,önállótlan feladatait nem tó, önálló zik végzi el rendszeresen segít esetenként passzív közönyös az órán
Többletfeladatot igen vállal Tanórán kívüli egy-egy érdeklődés gyakran
területen
keveset
ritkán
nem
előfordul
ritkán
nem érdeklődik
A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái
Folyamatos minősítés: A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira (órán és órán kívüli szervezett foglalkozásokon). Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk. Kiemelkedő teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen való szereplés, szervezőmunkában való részvétel, stb.) jutalma szóbeli és írásbeli dicséret.
Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása:
66
a tanuló önértékelésének figyelembe vételével,az osztályfőnök kialakítja javaslatát, az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt, a döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az osztályfőnök hozza meg. Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze. Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés (csoport vagy osztály szintű alulértékelés). Az értékelés nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet. A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás. Amennyiben a szülő nem ért egyet a pedagógusok által kialakított minősítéssel, az osztályfőnököknek (ill. az osztályban tanító bármely tanárnak) törekednie kell a szülő meggyőzésére. 2.20.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesíti illetve jutalmazza. a jutalmazás konkrét formáit a Házirend „A tanulók jutalmazásának irányelvei” című fejezete tartalmazza.
2.21 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja 2.21.1 Pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek együttnevelése Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók fogyatékosságuk típusához és fokához igazodó fejlesztő program Az integráció célja, feladata, feltételei
Cél, hogy a gyerekek a pedagógiai többletszolgáltatásokat ne kortárs csoportjaiktól elkülönülten, hanem velük együtt kapják meg. A gyerekek nevelése, oktatása heterogén csoportokban történik, így nagyobb az esélyük a sikeres szocializációra. Az integráció alapvető pedagógiai feltételei a nevelés, oktatás differenciálásával függ össze: o jelenti a célok individualizálását, minden gyermek számára más célt kell kijelölni o a módszerek individualizálását az intézkedések és módszerek differenciálása jelenti o a nevelés-oktatás során, a gyakorlati munkában a differenciálás a gyermek egyéni szükségleteihez igazodva valósul meg.
A részképesség-zavarok megnyilvánulásai:
Hiperaktivitás Perceptuo-motoros zavarok (érzékelő-mozgásos) Emocionáis labilitás (érzelmi bizonytalanság) Általános koordinációs deficitek (az összehangolás hiánya) Figyelemzavarok Impulzivitás (hirtelen cselekvés) Gondolkodás- és memóriazavarok Beszéd és hallás zavarai Olvasás-írás, számolás zavarai Zavarok a szociális-emocionális területen
A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichi-
67
kus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. A részképesség-zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasításában fejeződhet ki. A kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak:
általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget könnyen felejtenek gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat gyenge grafomotorikus mozgással rendelkeznek (írási, rajzolási készség) hiányos a mozgáskoordinációjuk A sajátos nevelési igényű tanulókhoz kapcsolódó habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai:
az érzékszervi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése Kiemelt feladatok: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása a kudarctűrő-képesség növelése az önállóságra nevelés
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe.
68
A gyógypedagógiai tanár által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. Ezek a tanulási-, figyelem-, részképesség zavarok mindenkinél más formában jelentkeznek, ezért egyénileg kell korrigálni a problémákat. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A diszgráfia nem javul a sok másoltatással, az íráskészséget diktálással fejlesztik. Leküzdése sokszor nehezebb, mint a diszlexiáé. Nagyon fontos a komplex megközelítés, szükség esetén több módszer alkalmazása egymásra épülve, vagy párhuzamosan. A helyesírás javításánál először a képességeket fejlesztjük. A ritmusérzék, az alaktagolás, a hallási figyelem és felismerő képesség, és az emlékezet egyaránt fontos a helyesírás szempontjából. A nyelvtani elemzés is fejlesztésre szorulhat. Külön figyelmet fordítunk a szavakban megnyilvánuló és a mondatokban megjelenő hibákra. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A komplex fejlesztési terv tartalmazza az általános értelmesség – a tanuló ismeretanyagának, meglévő ismereteinek – transzferálását, újrastruktúrálását; a gondolkodás - megértés - problémamegoldás erősítését. A fejlesztés kiterjed az ismeretszerzés, a kognitív képességek fontos eszközeire, vagyis a figyelemre, az észlelésre, emlékezetre, az intermodális (észlelési csatornák közötti) kódolásra, a szerialitásra, a téri orientációra, és a kommunikációra. A megfelelő szintű tanuláshoz szükséges készségek, képességek mellett elengedhetetlen a kognitív folyamatokat kísérő érzelmi folyamatok, szükségletek, a motiváció, a szocioadaptív viselkedés (a társas érintkezés, interakciók) fejlesztése is. A fejlesztés feladatai:
a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten a vizuomotoros koordináció gyakorlása a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt beszédkészség, szókincsfejlesztés (szinonimák, antonimák gyűjtése, anagramma feladatok, stb.)
69
a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával
Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés célja: A diszkalkulia terápia célja a matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése, a jártasságok és készségek kialakítása, az elvonatkoztatás folyamatának segítése az ismeretek önálló alkalmazásához, valamint a fejletlen vagy hibás pszichikus funkciók fejlesztése, illetve kompenzálása. A fejlesztés feladatai:
számolási készség fejlesztése a szóbeli és írásbeli alapműveletek értelmezése, inverzitás felismertetése, ezek gyakorlása a kialakított számkörben a matematikai jelek, szimbólumok tartalmi azonosítása, logikai összefüggések megfogalmazása fejszámolás gyakoroltatása számsorozatok folytatása számok helyiértékének tudatosítása logikai gondolkodás fejlesztése az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése a téri relációk biztonsága a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása a szerialitás erősítése az alapvető mennyiségek – hosszúság, idő, tömeg, űrtartalom – tartalmi azonosítása az érzékelés segítségével, becslésük; mértékegységek fogalmi kialakítása, mértékváltások gyakorlása; a mértani alapfogalmak megismertetése; segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása
A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelem-
70
zavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően. Ezekre a tanulókra jellemző a szóródó, terelhető figyelem, ők azok, akik hosszabb ideig képtelenek összpontosítani. Komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni. Jellemzi őket az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók. A korábbiakban már említett tünetek mellett a következő tulajdonságokkal találkozhatunk még a kóros aktivitás és/vagy figyelemzavarral küzdő tanulóknál:
motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.) megkezdett tevékenység befejezetlensége ingersorozatok hibás kivitelezése tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban) én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek
Hiperkinetikus zavarok Ezt a tünetegyüttest jellemzi a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:
az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében a tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén; ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése együttműködés a családdal és más szakemberekkel a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel motiválás, sikerélmény biztosítása; pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése fokozott egyéni bánásmód feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése; a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása az önszervezési és önértékelési képességek fejlesztése a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvá-
nulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése 2.21.2 A beszédfogyatékos tanulók együttnevelése A fejlesztő tevékenység célja a beszédzavarral, illetve nyelvi kommunikációs zavarral küzdő tanulók fejlesztése és az ép társak közösségébe való beilleszkedésük elősegítése, megsegítése. Az együttnevelés során szükséges, hogy a pedagógus ismerje a beszédzavart, amellyel a tanuló rendelkezik.
71
Az iskolai nevelés-oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. A fejlesztő rehabilitációs munkában szoros és folyamatos együttműködésben tevékenykedik logopédus és pedagógus egyaránt. A beszédfogyatékosok integrációjának sajátosságai
A fogyatékosság alacsony anyanyelvi fejlettséget jelent vagy a beszédprodukció és/vagy a beszéd észlelése, megértése tekintetében, amelyhez csatlakozik adott esetben a kommunikáció nehezítettsége, a szociális kapcsolatok alakulásának nehezítettsége is. A sajátos beszédállapotra a későbbiekben a tanulási – olvasás- írás- helyesírás elsajátítási – problémák halmaza épülhet rá, amelyek végül komplex tanulási zavarba torkollhatnak. Az esetek nagy százalékában a tanulóknál személyiségfejlődési zavar is kialakul – beilleszkedési és magatartási zavarok nehezíthetik a beszédfogyatékossága miatt egyébként is nehéz iskolai helyzetben lévő tanulót.
A beszédfogyatékos tanulók integrációjával kapcsolatos feladatok
A beszédproblémák oldása Kommunikációs nehézségek elhárítása A tantárgyi ismeretanyag-közvetítés leghatékonyabb formáinak kialakítása A tantárgyi ismeretanyag-befogadás leghatékonyabb formáinak kialakítása A harmonikus személyiségfejlődés lehetőségének megteremtése Az interperszonális kapcsolatok minőségének javítása A továbbtanulás körültekintő segítése
A beszédfogyatékos tanulók integrációjának feltételei
A logopédus terapeuta és a pedagógusok együttműködése A logopédus, az iskola és a család kapcsolatának erősítése A logopédus és más szakszolgálatok hatékony együttműködésének megszerezése Kiegészítő vizsgálatok eredményeinek igénybevétele A befogadó iskola pozitív, az integrációt segítő szellemisége A befogadó iskola megfelelő tárgyi felszereltsége A sajátos nevelési szükségletek maximális figyelembevétele Az integráció tárgyi feltételeinek megteremtése Megfelelő tanításszervezési módszerek
72
3
Szakmai program
3.1 Bevezetés A szakmai program a pedagógiai program harmadik fontos eleme, amelyben a szakképző évfolyamokra vonatkozó pedagógiai, tantárgyi, tananyag tartalmi és óratervi rendszerünket rögzítjük. A szakgimnáziumban és a szakközépiskolában eltérő időtartamban folyik az általános és szakmai műveltséget megalapozó képzés. A szakgimnázium 9-12 évfolyamain az általános cél, hogy tanulóink birtokába jussanak az emberi értékeknek, az egyetemes és a nemzeti kultúra alapértékeinek, testileg és lelkileg egészségesen fejlődjenek, akik gyakorolni képesek demokratikus jogaikat, valamint a társadalmi, gazdasági technikai változásokat cselekvően követni tudják. Mindezek mellett óratervileg biztosított számukra a szakmai ismeretek megszerzése, választott területük ágazati szakképzéseként. Iskolánkban a szakgimnáziumi és a szakközépiskolai nevelés a képességek fejlesztése a közismereti oktatás és a szakmai képzés harmonikusan illeszkednek egymáshoz, és egységet alkotnak. A szakmai kerettantervek alapján az egyes szakmai tantárgyak tanításának ütemezését a tanítási, tanulási folyamat tagolását, annak eszközeit és módszereit tanulóink adottságához és motiváltságához igazítjuk. A kerettantervek figyelembevételével határozzuk meg a szakmai, helyi tantervekben, követelményrendszerünket. A követelmények megfogalmazásakor a szakmai képzés egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz kötődően figyelünk az átjárhatóságra, a tanulók ösztönzésére, a differenciált módszerek alkalmazására és a teljesíthetőségre. A tananyag tartalmak adottak. Azok változtatása, csak szűk keretek között lehetséges. A szakmai tartalom teljesítését a kimenet minőségi követelményei határozzák meg. Az összhangot a tanulói teljesítmény megléte és a megfelelő tanulói aktivitás fenntartása között nevelési-oktatási rendszerünk többfunkciós működtetésével tartjuk fenn. Ennek alapjai: - a szakmai célok pontosítása - a képzési tartalmak egyértelmű meghatározása - tanulóink képességeinek és készségeinek fejlesztése - jó módszerek alkalmazása, illetve a tanulók motiválása - a tanulási kudarcok mértékének csökkentése. A kerettantervek, modultervek alapján elkészített helyi tanterveink szerint valósul meg az a pedagógiai folyamat, amelynek eredménye a tanulók teljesítményében jelentkezik. Ez konkrétan a szakgimnáziumi érettségi vizsgát, az azt követő felsőoktatási felvételit, vagy a szakképző évfolyamokon az OKJ szerinti képesítést, a szakközépiskolában az OKJ szakképesítést jelenti. A kerettantervre, modultervre épülő helyi tanterveink rendszerbe foglalják azokat az ismereteket, tantárgyi lehetőségeket, amelyek olyan készségeket és képességeket biztosítanak, hogy tanulóink a szakképzésben, majd később a munkában tartósan megfeleljenek és teljesíteni tudjanak.
3.2
A szakképzés jogi háttere – – –
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának
73
– –
– – –
eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 14/2013.(IV.05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 9. melléklet, 14. melléklet az 51/2012 (XII. 21.) EMMI rendelethez Kerettantervek a szakgimnáziumok 9-12. évfolyam számára A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési kerettanterveket tartalmazó mellékleteiről.
3.3 Szakmai struktúra Szakközépiskola Megszerezhető szakképesítés megnevezése
OKJ 34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő OKJ 34 582 12 Víz-, csatorna- és közműrendszerszerelő OKJ 34 582 14 Kőműves OKJ 34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó OKJ 34 582 01 Ács OKJ 34 582 07 Kőfaragó, műköves és épületszobrász OKJ 34 524 02 Vegyipari rendszerkezelő OKJ 34 543 02 Asztalos OKJ 34 521 09 Műanyagfeldolgozó
Szakmacsoport
Épületgépészet Épületgépészet Építészet Építészet Építészet Építészet Vegyipar Faipar Vegyipar
Szakgimnázium Érettségivel megszerezhető szakképesítés
52 582 02 Épületgépészeti előkészítő 32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép kezelője [Targoncavezető szakmairány] és 52 543 01 Bútoripari gyártás-előkészítő, szervező 31 851 02 Hulladékfelvásárló és - gazdálkodó 34 524 02 Vegyipari rendszerkezelő 51 345 02 Képző- és Iparművészeti program- és projektszervező 51 345 02 Képző- és Iparművészeti program- és projektszervező
Érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképesítés megnevezése
54 582 01 Épületgépész technikus 54 543 01 Faipari technikus
54 850 01 Környezetvédelmi technikus 54 524 03 Vegyész technikus 54 211 04 Grafikus 54 211 06 Ötvös
74
51 345 02 Képző- és Iparművészeti program- és projektszervező
54 211 05 Kerámiaműves
Érettségire épülő képzések Szakközépiskola Megszerezhető szakképesítés megnevezése
OKJ 34 582 09 Központifűtés - és gázhálózat rendszerszerelő
Szakmacsoport
Épületgépészet
Szakgimnázium Érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképesítés megnevezése
54 582 01 Épületgépész technikus 54 543 01 Faipari technikus 54 850 01 Környezetvédelmi technikus 54 524 03 Vegyész technikus 54 524 02 Vegyipari technikus 54 211 04 Grafikus 54 211 06 Ötvös 54 211 05 Kerámiaműves
3.4
Szakmacsoport
Épületgépészet Faipar Környezetvédelem Vegyész Vegyész Képző- és iparművészet Képző- és iparművészet Képző- és iparművészet
Kerettantervek
A 150/2012. (VII. 06.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló rendelet, valamint az intézmény pedagógiai programja – ezen belül a szakképzési évfolyam, szakmai programja - alapján az iskola az alábbi szakképesítések körében készíthet fel iskolarendszerű szakmai vizsgára. A képzés alapja a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet. A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési kerettanterveket tartalmazó mellékleteiről
34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 34 582 12 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 34 582 07 Kőfaragó, műköves és épületszobrász (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 34 582 01 Ács (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 34 543 02 Asztalos (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 54 850 01 Környezetvédelmi technikus (SZVK: 41/2013. (V.28.) VM) 54 543 01 Faipari technikus (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 54 582 01 Épületgépész technikus (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 54 481 04 Informatikai rendszergazda (SZVK: 12/2013. (III.29.) NFM) 54 211 04 Grafikus (SZVK: 37/2013. (V.28.) EMMI) 54 211 05 Kerámiaműves (SZVK: 37/2013. (V.28.) EMMI) 54 211 06 Ötvös, fémműves (SZVK: 37/2013. (V.28.) EMMI) 54 211 07 Szobrász (SZVK: 37/2013. (V.28.) EMMI) 54 211 08 Textilműves (SZVK: 37/2013. (V.28.) EMMI)
75
3.5 Moduláris kifutó képzések
Azonosító száma
Maximális képzési idő (év)
54 211 09 0010 54 01
5
Megnevezés Grafikus szakképesítés - alkalmazott grafikus elágazás* * párhuzamos képzés
3.5.1 Az iskolában folyó kifutó szakmai képzések és azok alapdokumentumai Szakképesítés 54 211 09 0010 54 01 Alkalmazott grafikus
Szakmai és vizsgakövetelmény 20/2008. (VII.29) OKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény
Központi program 17/401/2009. közleményben kiadott központi program
76
Művészeti képzés elméleti tantárgyak Művészettörténet Ábrázoló geometria Szakelmélet Népművészet
10. 36 hét
2
2
2
2
Művészettörténet
1
2 1
2 1
Szakelmélet Tervezés
2
2
Gazdasági ismeretek Jogi ismeretek
1
11. 12. 36 hét 32. hét
13.év 32. hét elméleti tantárgyak
9. 36 hét
Munkavédelem Számítástechnika Heti elméleti óraszám
3
3
7
7
5 5
5 5
5 5
5 5
Gyakorlati tantárgyak Szakgyakorlat Rajz-festés/mintázás Betűrajz Tervezés Heti gyakorlati óraszám Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma Évi össz. óraszám (9-12 évfolyamon) : 2268 Szakma évfolyamok összesített óraszámai elméleti tantárgyak gyakorlati tantárgyak össz óraszám
1 11
1 11
1 11
15
14
18
18
540
504
648
576
óraszám 1108 2088 3196
arányok 34% 66%
2 csb
Osztályfőnöki
1
Heti elméleti óraszám
13
Gyakorlati tantárgyak Szakgyakorlat Rajz
1 1 12
4 2 1 1 1 1
Heti gyakorlati óraszám Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma Évi össz. óraszám
10 csb 6 csb 16 29 928
Az összefüggő 90 órás gyakorlatot a következők szerint végzik a tanulók: 11. évfolyam után 3 hét: 15 nap · 6óra= 90 óra
77
31 582 21 0010 31 02 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő
ELMÉLET
GYAKORLAT
Összes óra
Heti óra
Összes óra
Heti óra
Teljes óra
96
3
352
11
448
128
4
336
10,5
464
224
7
688
21,5
912
Tananyagegység száma/neve
6209-11 Fűtésrendszer-szerelő feladatok
6210-11 Hőtermelő rendszer-szerelő feladatok Összesen
34 582 12 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő Modul Tantárgy
ELMÉLET Összes óra Heti óra
GYAKORLAT Összes óra Heti óra
Teljes óra
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. (Munkajog)
16
0,5
0
0
16
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. (szakmai idegen nyelv)
64
2
0
0
64
Vízellátás, csatornázás
128
4
0
0
128
Víz- és csatornaszerelés gyakorlata
0
0
320
10
320
Közműépítési ismeretek
160
5
0
0
160
Közműhálózat kivitelezésének gyakorlata
0
0
320
10
320
80
11,5
0
20
1008
10218-12 Víz- és csatornarendszer-szerelő feladatok
10217-12 Közműcsőhálózatszerelő feladatok
Összesen
78
33 582 04 1000 00 00 Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Tananyagegység száma/neve 6234-11 Építőipari közös tevékenység (munkajogi és vállalkozási ism)
ELMÉLET Összes óra Heti óra
GYAKORLAT Összes óra Heti óra
Teljes óra
32
1
0
0
32
6330-11 Falfelületek előkészítése, előkezelése, festése, egyszerű díszítése
0
0
64
2
64
6305-11 Falfelületek előkészítése, előkezelése, festése, különleges díszítő munkái
48
1,5
192
6
240
6302-11 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken
80
2,5
224
7
304
32
1
128
4
160
32
1
64
2
6303-11 Tapétázás
6304-11 Plakátragasztás Összesen 31 582 15 10000 00 00 Kőműves Tananyagegység száma/neve
99 224
7
ELMÉLET Összes óra Heti óra
672
21
GYAKORLAT Összes óra Heti óra
896
Teljes óra
6234-11 Építőipari közös tevékenység (munkajogi vállalkozási ism.)
32
1
0
0
32
6248-11 Falazás, vakolás
0
0
160
5
160
96
3
256
8
352
48
1,5
160
5
208
48
1,5
112
3,5
160
224
7
688
21,5
912
6249-11 Beton és vasbeton szerkezetek
6250-11 Szigetelések
6251-11 Vegyes kőműves feladatok Összesen
79
33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos Tananyagegység száma/neve
ELMÉLET Összes óra Heti óra
GYAKORLAT Összes óra Heti óra
Teljes óra
32
1
32
1
64
6349-11 Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok (számítástechnika a faiparban)
64
2
0
0
64
6349-11 Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok (vállakozásműködtetés)
64
2
0
0
64
0
0
128
4
128
6351-11 Bútorasztalos termékek gyártási feladatai
96
3
336
10,5
432
6329-11 Gépkezelési feladatok
32
1
128
4
160
288
9
624
19,5
912
6349-11 Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok (gyártáselőkészítés)
6350-11 Asztalosipari szerelési feladatok
Összesen
33 582 01 1000 00 00 Ács, állványozó Tananyagegység száma/neve
ELMÉLET Összes óra Heti óra
GYAKORLAT Összes óra Heti óra
Teljes óra
6234-11 Építőipari közös tevékenység (munkajogi vállalkozási ism.)
32
1
0
0
32
6235-11 Zsaluzatok
0
0
96
3
96
6236-11 Állványzatok
0
0
80
2,5
80
192
6
512
16
704
224
7
688
21,5
912
6237-11 Ácsszerkezetek
Összesen
31 582 21 0010 31 03 Víz-, csatorna- és közműrendszerszerelő Tananyagegység száma/neve
ELMÉLET Összes óra Heti óra
GYAKORLAT Összes óra Heti óra
Teljes óra
128
4
336
10,5
464
96
3
352
11
448
224
7
688
21,5
912
6211-11 Víz- és csatornarendszer-szerelő feladatok
6212-11 Közműcsőhálózat-szerelő feladatok Összesen
80
Művészeti képzések 54 211 09 0010 54 01 Grafikus, Alkalmazott grafikus elágazás 13. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek
Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése Tervezéselmélet Tervezéselmélet Kiviteli tervek készítése A grafikai tervek nyomdai előkészítése
Tananyagegység jele 045/1.0/0980-06
045/1.0/0981-06
045/1.0/1032-06 045/1.0/1032-06 045/2.0/1032-06 045/3.0/1032-06
Tantárgy
Heti óraszám
Rajz-festés Művészettörténet Kortárs művészettörténet Gazdaság és jogi ismeretek
6 2 2
Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat Szakgyakorlat
1 2 8 2
3
81
3.6 A 2013/2014- es tanévtől felmenő rendszerben érvényes szakképzési óratervek Környezetvédelmi technikus 54 850 01 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma évfolyamonként 9. 36 hét
10. 36 hét
11. 36 hét
12. 32. hét
elméleti tantárgyak Környezetvédelmi alapismeretek
108
Vízgazdálkodási alapismeretek
108
Műszaki ábrázolás
36
Munkahelyi egészség és biztonság Környezettechnikai alapok
36
Elméleti óraszám
36
72
108
144
64
Humánökológia
96
64
Környezeti biológia
64
Környezetgazdaságtan
96
Műszaki ismeretek
96
Foglalkoztatás II.
32
Foglakoztatás I.
64
Környezettechnika
160
Jogi- és szakigazgatási ismeretek
64
Környezetvédelmi számítások
160
Ügyintéző feladatok
96
Elméleti óraszám
928
Gyakorlati tantárgyak Környezettechnika gyakorlat
64
Műszeres analitika gyakorlat
64
64
Környezeti analitika gyakorlat
64
64
192
Gyakorlati tantárgyak Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat
144 144
Vízgazdálkodási alapgyakorlat
96 144
Analitika gyakorlat
13. év 32. hét elméleti tantárgyak
Gyakorlati óraszám
144
144
144
160
Gyakorlati óraszám
192
Évi összes óraszám (9-12 évfolyamon): 1108 Összevont szakmai gyakorlati óraszám: Szakma évfolyamok összesített óraszámai Elméleti tantárgyak
216
252
288
352
Évi összes óraszám
1120
70
105
140
óraszám arányok 1444
Gyakorlati tantárgyak
784
Összevont szakmai gyakorlat
315
Gyakorlati tantárgyak + összevont szakmai gyakorlat Összes óraszám
1099
56,78 %
43,22 %
2543
82
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
9.
Tantárgyak
heti óraszám e 11498-12 Foglakoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek
gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e
gy
ögy
heti óraszám e
Foglalkoztatás I.
2
Foglalkoztatás II.
0,5+0,5
Munkahelyi egészség és biztonság Környezetvédelemi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat
0,5+0,5
gy
0,5+0,5 3
2
5
3
2
5
1
2
4,5+1,5 1
0,5+0,5 4 (csb) 3+1 (csb)
2+1 (csb) 3+1 (csb)
Vízgazdálkodási alapgyakorlat
2 (csb)
Analitika gyakorlat
10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok
ögy
11. heti óraszám e gy
közismeret nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.
4 (csb) 5 (csb) 3+1 (csb) 3+1 (csb) 5
Környezettechnika Környezettechnika gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat Környezetvédelmi számítások
2 2 (csb) 2+3
83
3 2 3 3
10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok
Humánökológia Környezeti biológia Környezetgazdaságtan Műszaki ismeretek Jogi- és szakigazgatási ismeretek
összes óra szabadsáv összes óra
2 1,5+0,5 (csb)
Környezeti analitika gyakorlat 3
Ügyintéző feladatok 1 1
4
3
3 1
70 6
7
84
4
3 1
105 8
6
4 1
140 11
16 2
15 2 35
160
25,5 3,5
5,5 0,5 35
Informatikai rendszergazda 54 481 04 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodul
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak, 9. e
11500-12
10815-12
10826-12
10817-12
Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat
gy
10. ögy
e
gy
11. ögy
e
gy
12. ögy
e
Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam
gy
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13. e
gy
ögy
Szakképesítésspecifikus A szakképszakképzés zés óraszáma összes 5/13. és óraszáma 2/14. e
gy
36
36
36
36/36
36
36
72
36/72
72
70
142 32
32 64
36
72 36
72 72
50
36
64 72
70
72 72
55
64 72
70
64
333
142/122 32/36
72
64/72
216
364 172
50
36
64 244
64
72
244/216 288
60
364/348
180
172/180 288
50
333/338
11499-12
Foglalkoztatás II.
16
16
11498-12
Foglakoztatás I.
64
64
85
10827 -12
Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat
176 288 192
Hálózati ismeretek II.
10828 -12
Hálózati ismeretek II. gyakorlat 64
Összesen
64 108
216
70
108 144 252
105
144 144 288
140
160 192 352
540 1423
720
1260
160
512
64
608
1120
Elméleti óraszámok/aránya
9.-13. évf.: 1032 óra / 40, 58%
13.-14. évf.: 1052 óra / 41, 42%
Gyakorlati óraszámok/aránya
9.-13- évf.: 1511 óra / 59, 42%
13.-14. évf.: 1488 óra / 58, 58%
86
254 64
IT hálózat biztonság gyakorlat 108
288 192
256
IT hálózat biztonság
Összesen
176
2543/2540
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
10815-12 Információtechnológiai alapok
Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat
10826-12 Munkaszervezési ismeretek Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkaheMunkaszervezés gyakorlat lyi kommunikáció Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfej10817-12 lesztés gyakorlat Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I.
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségi épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
ögy
12. heti óraszám e gy
0,5 +0,5
0,5 +0,5 1,5 +0,5
1 2 csb
2 csb 1
1 2 csb
0,5 +0,5
1+1 1 csb
2 2 csb
1
1+1 2 csb
1+1 2 csb
Hálózati ismeretek I. gyakorlat 11499-12 Foglalkoztatás II.
ögy
11. heti óraszám e gy
Ágazati szak- Szakképesítésképzés közisspecifikus meret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy
4+2 2 csb
2 2 csb
2 csb
8 csb 4+1
2 csb
8 csb 0,5
2
87
10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások
Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat
5,5 7+2 csb
Hálózati ismeretek II.
6 6+2 csb
Hálózati ismeretek II. gya10828 -12 Vállalati hálózakorlat tok üzemeltetése és felügyeIT hálózat biztonság lete
2
IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra szabadsáv összes óra
2 1
3 70
2 1
6
4 105 7
88
3 1
4 140 8
4 1
6 11
11 4
20
2 csb 15 4
16 160
35
35
Művészeti képzések Grafikus 54 211 04 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ÖGY
9. év 36 hét
10. év 36 hét
11. év 36 hét
12. év 32. hét
2
2
2+1
3+1
Elméleti tantárgyak Művészettörténet
13. év 32. hét elméleti tantárgyak Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I. Kortárs szakmai környezet Kortárs grafika szaktörténet
2 2 2
Grafika szakelmélet
4
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Stílustan és szaktörténet Technológia Művészeti vállalkozás
0,5
1 1
1 1
1 1 1
Heti elméleti óraszám
3
4
5
7
Heti elméleti óraszám
Rajz, festés, mintázás
3
3+1
4+1
4+1
Gyakorlati tantárgyak
Térábrázolási rendszerek
1
Tervezés és gyakorlat
5
5
5
6
10,5
Gyakorlati tantárgyak
Szakmai ábrázolási gyakorlat Illusztrációs technikai gyakorlat Szakillusztrációs gyakorlat
4,5
24,5
9
9
10
11
Heti gyakorlati óraszám
Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma
12
13
15
18
432
468
540
576
Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma Évi összes óraszám
óraszám
arányok
Elméleti tantárgyak
992
30,1 %
Gyakorlati tantárgyak
2144
Gyakorlati tárgyak +összefüggő nyári gyakorlat
2304
Összes óraszám
3296
Szakma évfolyamok összesített óraszámai
160
69,9 %
89
1+2 2+1
Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat Heti gyakorlati óraszám
Évi összes óraszám (9-12 évfolyamon):
4+1
9
35 1120
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma Párhuzamos képzés Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9-12. évfolyam e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás
Munkahelyi egészség és biztonság
18
Művészettörténet
312
gy
Szakképesítés első évf.
Szakképesítés utolsó évfolyama
5/13. évfolyam
1/13. évfolyam
2/14. évfolyam
e
gy
szabad
e
gy
szabad
ögy
e
18
Térábrázolási rendszerek Rajz, festés, mintázás gyakorlat
szabad
ögy
Szakképesítés-specifikus utolsó évf.
524
68
72
36
72
68
36
252
50
10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése
Művészeti vállalkozás
11499-12 Foglalkoztatás
Foglalkoztatás II.
16
16
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
64
64
10588-12 Tervezés és technológia
32
18
Stílustan és szaktörténet
122
36
36
Technológia
104
108
36
30
36
80
Tervezés és gyakorlat
732
540
90
gy
szabad
10610-12 Grafikai alapok
Kortárs szakmai környezet
64
64
Kortárs grafika szaktörténet
64
64
Szakmai ábrázolási gyakorlat
128
Grafika szakelmélet
10611-12 Grafikai illusztrálás
10612-12 Alkalmazott grafikai munka
32
128
128
32
64
Illusztrációs technikai gyakorlat
32
64
64
64
Szakillusztrációs gyakorlat
64
32
64
32
Tervező-grafikai technológiai gyakorlat Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat
összes óra összes óra
160 588
1256 2016
172
160
336
144
144
288
320
656 1120
91
128
324
792 1260
144
160
272
720 1120
128
Ötvös, fémműves 54 211 06 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ÖGY
9. év 36 hét
10. év 36 hét
11. év 36 hét
12. év 32. hét
2
2
2+1
3+1
Elméleti tantárgyak Művészettörténet Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Stílustan és szaktörténet Technológia Művészeti vállalkozás
0,5
1 1
1 1
1 1 1
Heti elméleti óraszám
3
4
5
7
Gyakorlati tantárgyak Rajz, festés, mintázás
3
Térábrázolási rendszerek
1
Tervezés és gyakorlat
5
3+1
4+1
4+1
5
5
6
13. év 32. hét elméleti tantárgyak Foglalkoztatás II.
0,5
Foglakkoztatás I. Kortárs szakmai környezet Szakismeret 1.
2 2 1
Szakismeret 2.
1
Ötvös szaktörténet 2D-s és +3D-s tervezés és modellezés
2 2+1
Heti elméleti óraszám
11,5
Gyakorlati tantárgyak Szakmai ábrázolási gyakorlat Szakmai gyakorlat 1. Szakmai gyakorlat 2.
8+1 8,5+1 23,5
Heti gyakorlati óraszám
9
9
10
11
Heti gyakorlati óraszám
Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma
12
13
15
18
432
468
540
576
Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma Évi össz. óraszám
óraszám
arányok
Elméleti tantárgyak
1024
31,1 %
Gyakorlati tantárgyak
2112
Gyakorlati tárgyak +összefüggő nyári gyakorlat
2272
össz óraszám
3296
Évi össz. óraszám (9-12 évfolyamon) : Szakma évfolyamok összesített óraszámai
160
68,9 %
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma 92
4+1
35 1120
Párhuzamos képzés Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9-12. évfolyam e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
gy
ögy
szabad
10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás
Térábrázolási rendszerek
10588-12 Tervezés és technológia
Művészeti vállal-
1/13. évfolyam
2/14. évfolyam
szabad
e
gy
szabad
ögy
524
16
16
64
64
68
72
36
72
68
50
36
50
252
32
18
Stílustan és szaktörténet
122
36
36
Technológia
104
108
36
30
36
80
kozás
Tervezés és gyakorlat
e
18
312
zás gyakorlat 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése
gy
18
Rajz, festés, mintá-
Szakképesítés utolsó évfolyama
5/13. évfolyam e
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglakoztatás I. képzések esetén) Művészettörténet
Szakképesítés első évf.
30 732
80
540
93
gy
szabad
Kortárs szakmai 10698-12 környezet Ötvös,fémműves szakmai rajz és plasztika, kortárs szakmai Szakmai ábrázolási gyakorlat környezet
64
64
Szakmai gyakorlat 1.
10699-12 Fémművesség
32
128
32
256
32
256
32
272
32
32
Szakismeret 1.
32
Szakmai gyakorlat 2. 10700-12 Az ötvösség egyéb területei
128
272
32
Szakismeret 2.
32
32
Ötvös szaktörténet
64
64
2D-s és 3D-s tervezés és modellezés
64
összes óra összes óra
588
1256 2016
172
160
32
336
656 1120
94
128
64 324
792 1260
144
160
336
32 656 1120
128
Kerámiaműves 54 211 05 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ÖGY
9. év 36 hét
10. év 36 hét
11. év 36 hét
12. év 32. hét
2
2
2+1
3+1
Elméleti tantárgyak Művészettörténet Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Stílustan és szaktörténet Technológia Művészeti vállalkozás
0,5
1 1
1 1
1 1 1
Heti elméleti óraszám
3
4
5
7
Rajz, festés, mintázás
3
3+1
4+1
4+1
Térábrázolási rendszerek
1
Tervezés és gyakorlat
5
Gyakorlati tantárgyak
5
5
6
13. év 32. hét elméleti tantárgyak Foglalkoztatás II.
0,5
Foglakkoztatás I. Kortárs szakmai környezet Kerámia-porcelán szakmai ismeret
2 2+1 3
Digitális prezentáció
2+1
Heti elméleti óraszám
11,5
Gyakorlati tantárgyak Szakmai ábrázolási gyakorlat Kerámia-porcelánkészítési gyakorlat
16,5 23,5
Heti gyakorlati óraszám
9
9
10
11
Heti gyakorlati óraszám
Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma
12
13
15
18
432
468
540
576
Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma Évi össz. óraszám
óraszám
arányok
Elméleti tantárgyak
1024
31,1 %
Gyakorlati tantárgyak
2112
Gyakorlati tárgyak +összefüggő nyári gyakorlat
2272
össz óraszám
3296
Évi össz. óraszám (9-12 évfolyamon) : Szakma évfolyamok összesített óraszámai
160
68,9 %
95
5+2
35 1120
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9.
10.
11.
heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság
Ágazati szakSzakképesítésképzés közismespecifikus ret nélkül utolsó évf.
12. ögy
heti óraszám e gy
18
1/13 heti óraszám e gy
5/13 és 2/14. ögy
heti óraszám e gy
18
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
16
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
64
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak Művészettörténet
10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás
Párhuzamos képzés
Szakképesítés-specifikus utolsó évf.
9-12. évfolyam
5/13. évfolyam
e
gy
312
Térábrázolási rendszerek Rajz, festés, mintázás gyakorlat
524
szabad
ögy
e
gy
szabad
Szakképesítés első évf. 1/13. évfolyam e gy
68
72
36
72
68
50
2/14. évfolyam szabad
32
18
10588-12 Tervezés és technoló-
122
36 96
ögy
36
50
252
10587-12 Művészeti vállalMűvészeti vállalkozákozás sok működtetése Stílustan és szaktörténet
Szakképesítés utolsó évfolyama
36
e
gy
szabad
gia
Technológia Tervezés és gyakorlat
10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok
11104-12 Kerámia-porcelán tárgykészítés
30
104
108
80
732
540
Kortárs szakmai környezet
64
Szakmai ábrázolási gyakorlat
96
Digitális prezentáció
64
Kerámiaporcelánkészítési gyakorlat összes óra összes óra
30
36
80
32 160
Kerámia-porcelán szakmai ismeret
36
64
32
64
160 96
32
64
32
528 588
1256 2016
172
304 160
97
64
688 1120
528 128
324
792
1116 + 144 szabad
304
144 160
688
128
992 + 128 szabad
34 543 02 ASZTALOS Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-modulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam
ögy
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám
2. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5+0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
11371-12 Biztonságos munkavégzés
10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás 10225-12 Asztalosipari szerelés 10226-12 Asztalosipari ter-
Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret
0,5+0,5
1
Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettanszakrajz és techno-
1+0,5
1
1
2
Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek
0,5+0,5
2 7+1
8+1
1
1+0,5 2+1
2+1 4
2+0,5 4
98
4+1 4
2+0,5 4
mékek gyártása
lógia Asztalosipari szakmai gyakorlat
10228-12 Gépkezelés
9+1
Gépkezelési ismeretek
1
8+0,5
11+1
1+1
Gépkezelési gyakorlat
Faipari szakrajz 10229-12 Gyártáselőkészítési Gyártáselőkészítési feladatok ismeretek
8,5
2
4
4+1
1
8+1 1
2
1
2
1
Összes óra szabadsáv nélkül
4,5
10
8
15
8,5
14,5
10,5
21
10,5
21
Szabadsáv
0,5
2
0
2
1
1,5
1
2,5
1
2,5
Összes óra
17
140
25
140
99
25,5
35
160
35
34 582 01 ÁCS Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-modulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
11500-12 MunkaheMunkahelyi egészség lyi egészség és bizés biztonság tonság
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam
ögy
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám
0,5+0,5
2. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
0,5+0,5
11499-12 FoglalkozFoglalkoztatás II tatás II.
0,5
0,5+0,5
11497-12 FoglalkozFoglalkoztatás I tatás I.
2
2
10101-12 Építőipari közös tevékenység 10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata
Építőipari alapismeretek
1+1
Építőipari alapismeretek gyakorlat Hagyományos zsaluzatok
Hagyományos zsaluzatok gyakorlat Zsalu- és állványrendszerek kialakítá10318-12 Rendszersa zsaluzatok és állváRendszerzsaluzatok nyok alkalmazása gyakorlat 10100-12 ÁllványHagyományos állzatok ványzatok
2
0,5
3
1+1
0,5+0,5 1+1
1
1+0,5 2
2+1
2
2
2+1
1
2+0,5
1
100
Hagyományos állványzatok gyakorlat
10319-12 Fémszerkezetű állványok
10099-12 Ácsszerkezetek
2+1
2
Fémállványok szereléstechnológiája Fémállványok alkalmazása, szerelése gyakorlat Ácsszerkezetek
1
1 2+0,5
2
4
Ácsszerkezetek építése gyakorlat
4
7
2+0,5
5
10
4,5
13+2
12
21+2
Összes óra szabadsáv nélkül
4,5
10
9
14
8
15
12,5
19
8,5
23
Szabadsáv
1,5
1
0
2
0
2,5
1
2,5
1
2,5
Összes óra
17
140
25
140
101
25,5
35
160
35
34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam
ögy
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám
2. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5+0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
10101-12 Építőipari közös tevékenység
10104-12 Szobafestő, díszítő munkák 10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken 10105-12 Tapétázási mun-
Építőipari alapismeretek
0,5+0,5
1
Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Mázolás
2
0,5
3
1+1 1+1
3
1
2 8+1
2 3
1
0,5+0,5 1+1
5
Mázolási munkák gyakorlata Tapétázási munkák
0,5+0,5
2+0,5 6+1
1 3+1
2
102
10+1 4
4+1
2
2 9+1 1,5 4+0,5
3
6+1
2
kák
Tapétázási munkák gyakorlata
1
3
5+0,5
4
8+0,5
Összes óra szabadsáv nélkül
4,5
10
9
14
8
15
12,5
19
8,5
23
Szabadsáv
1,5
1
0
2
0
2,5
1
2,5
1
2,5
Összes óra
17
140
25
140
103
25,5
35
160
35
34 582 07 KŐFARAGÓ, MŰKÖVES ÉS ÉPÜLETSZOBRÁSZ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
11500-12 MunMunkahelyi egészkahelyi egészség ség és biztonság és biztonság
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam
ögy
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám
0,5+0,5
2. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
0,5+0,5
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5+0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
10101-12 Építőipari közös tevékenység 10273-12 Kőfaragó munkák 10272-2 Épületszobrász munkák 10271-12 Műkő- és sírkő-
Építőipari alapismeretek
1+1
Építőipari alapismeretek gyakorlat
2
3
Műkő- és sírkőkészítő munkák
3 7+1
3
0,5+0,5 1+1
Kőfaragó munkák gyakorlat
Épületszobrász munkák gyakorlat
3+0,5
1+1
Kőfaragási ismeretek
Épületszobrász munkák
0,5
2 6
3 7+1
0 2+1
2
104
7+1 3
5+1 2
2 8+1 2 6+0,5
3
8+1 1,5
készítő munkák
Műkő- és sírkőkészítő munkák gyakorlat
3
5
3+0,5
5
7+0,5
Összes óra szabadsáv nélkül
4,5
10
9
14
8
15
12,5
19
8,5
23
Szabadsáv
1,5
1
0
2
0
2,5
1
2,5
1
2,5
Összes óra
17
140
25
140
105
25,5
35
160
35
34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam
Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
10101-12 Építőipari közös tevékenység
Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat
10275-12 Falazás, vakolás
10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek
10277-12 Szigetelések
Falazás, vakolás
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
Szigetelések gyakorlat
ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
3/11. évfolyam ögy
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám
0,5+0,5
2. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
0,5+0,5
1
2
0,5
0,5+0,5
2
2
0,5
3
1+1
0,5+0,5
1+1 140 140
2
Falazás, vakolás gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Víz-, hő és hangszigetelés
2/10. évfolyam
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1
6 1+1
1 3+1
2
3
2
5+1
106
4 2
9+0,5
1+0,5 4
1
6+1 1
2
160
3
1 4,5+0,5
10276-12 Hidegburkolási feladatok
10278-12 Vegyes kőműves feladatok
Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok Vegyes kőműves feladatok gyakorlat
2
2
2
2
10+1
4
8+1
1
1
5+1,5
Összes óra szabadsáv nélkül
4,5
Szabadsáv
1,5
Összes óra
2
10
9
1 17
14
0 140
8
2 25
0 140
107
25,5
5+1
15
11,5
2,5
1
20
10
2,5 35
21,5
1 160
2,5 35
34 582 09 KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-modulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam
ögy
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám
2. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5+0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
Épületgépészeti csővezetékek 10209-12 Épületgépészeti csőveze- Épületgépészeti ték-szerelés csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek 10211-12 Épületgépészeti rendÉpületgépészeti szerismeret rendszerek gyakorlata 10214-12 Munkavédelem Épületgépészeti munkabiztonsági Elsősegélynyújtás és környezetvégyakorlata delmi feladatok Fűtési 10215-12 rendszerek FűtésrendszerFűtési szerelő feladatok rendszerek gya-
0,5+0,5
0,5+0,5
2+1
4+0,5
4+1 2
10+1 1
4
5
2+1
10+1
1
1 1
1+0,5 4
2,5 6+1
108
4+0,5
8+1
10+1
korlata
10216-12 Gázvezeték- és rendszerszerelő feladatok
Gázvezeték rendszerek Gázvezeték rendszerek gyakorlata
3
2
5
7
8+1,5
10+1,5
Összes óra szabadsáv nélkül
5,5
9
8
15
7
16
10,5
21
11,5
20
Szabadsáv
1,5
1
0
2
0
2,5
1
2,5
1
2,5
Összes óra
17
140
25
140
109
25,5
35
160
35
34 582 12 VÍZ-, CSATORNA- ÉS KÖZMŰ-RENDSZERSZERELŐ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-modulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam
ögy
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám
2. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5+0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
Épületgépészeti csővezetékek 10209-12 Épületgépészeti csőveze- Épületgépészeti ték-szerelés csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek 10211-12 Épületgépészeti rendÉpületgépészeti szerismeret rendszerek gyakorlata 10214-12 Munkavédelem Épületgépészeti munkabiztonsági Elsősegélynyújtás és környezetvégyakorlata delmi feladatok 10218-12 Vízellátás, csaVíz- és csatornatornázás
0,5+0,5
0,5+0,5
2+1
4+0,5 4+1
2
10+1
1 4
4 2+1
11+1
1
1 1
1+0,5 4
2,5
110
4+0,5
rendszer-szerelő feladatok
Víz- és csatornaszerelés gyakorlata Közműépítési 10217-12 Közmű- ismeretek csőhálózat-szerelő Közműhálózat feladatok kivitelezésének gyakorlata
6+1
10+1
8+1
3
2
5
7
8+1.5
10+1,5
Összes óra szabadsáv nélkül
5,5
9
8
15
7
16
9,5
22
11,5
20
Szabadsáv
1,5
1
0
2
0
2,5
1
2,5
1
2,5
Összes óra
17
140
25
140
111
25,5
35
160
35
54 543 01 FAIPARI TECHNIKUS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés köz-
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
ismeret nélkül
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5+0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
Biztonságos munkavégzés alapjai 11371-12 Biztonságos munkavégzés Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari alapanyag ismeret 10232-12 Faipari alapanyagok Faipari alapanyag gyakorlat Bútoripari szakrajz 10230-12 Bútorgyártástan Bútoripari termékek Bútoripari gyakorlat
0,5+0,5
0,5+0,5
1
1
1
1
0,5+0,5
1
2
3,5+0,5
2,5+0,5 1+1
1
2
70
1
2
2+1
6+1
2
2+1
1
3
6+1
7
2
105
112
1
70
2
10
90
4+1
Épületasztalosipari szakrajz 10231-12 ÉpületasztalosÉpületasztalos-ipari ipari ismeret termékek Épületasztalosipari gyakorlat összes óra szabadsáv nélkül szabadsáv összes óra
2+1
2+1
2 5
2 1
3 0 6
70
4 1
2 0
105
7
5 1 8
113
1
70
2 0
140
8 1
2 0 11
19 4 35
1
70
12 0
160
5+1 21 1
10 3 35
54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Tantárgy
11499-12 Foglalkoztatás II.
Tantárgy
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzés esetén)
Tantárgy
2
10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés 10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret
Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata
0,5+0,5
0,5+0,5
1,5+0,5
1+1 2
1
70
2,5+0,5 1
35
1
1+1 1
35
10214-12 Munkavédelem Épületgépészeti munkabiztonsági és környe- Elsősegélynyújtás gyakorlata zetvédelemi feladatok 10206-12 Épületgépészeti elektromos szerelések és
Elektrotechnikai Elektrotechnikai gya-
4 2 1
80
5+1 2+1
1
5+1 1
1 1
1
1 1
35
114
80
2 2
60
4 4
80
irányítástechnika
korlat Irányítástechnika
10208-12 Vezetési és szervezési ismeretek
10207-12 Épületgépészeti komfort rendszerek
2
2+1
Irányítástechnika gyakorlat Épületgépészeti munkák irányítása Műszaki tervek, dokumentációk gyakorlat
2
2 1,5 2+1
Vállalkozási ismeretek
1
Komfort rendszerek
2
Komfort rendszerek gyakorlat Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti ismeretek Fűtés és megújuló energiák 10205-12 Épületgépész ellátó Gázellátás, gázkészürendszerek lék ismeretek Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat Gázkészülék szerelési gyakorlat összes óra szabadsáv nélkül szabadsáv összes óra
5+1 1,5 3 1,5 7+1 4+1 3 1
2 0 6
70
3 1
3 0
105
7
3 1
4 0 8
115
140
6 0
4 1 11
15 3
16 1 35
160
13 0
18 4 35
3.7 A 2016-2017 tanévtől érvényes szakképzési óratervek A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési kerettanterveket tartalmazó mellékletei megtalálhatóak a: https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=713:szakkepzesikerettantervek-3020 hivatkozás alatt. Iskolánkban 2016/2017-es tanévben induló képzésekre: Szakközépiskola Megszerezhető szakképesítés megnevezése
Szakmacsoport
OKJ 34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat Épületgépészet rendszerszerelő OKJ 34 582 14 Kőműves Építészet
Szakgimnázium Érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképesítés megnevezése Szakmacsoport
54 582 01 Épületgépész technikus
Épületgépészet
54 543 01 Faipari technikus 54 850 01 Környezetvédelmi technikus 54 524 03 Vegyész technikus 54 524 02 Vegyipari technikus 54 211 04 Grafikus 54 211 06 Ötvös 54 211 05 Kerámiaműves
Faipar Környezetvédelem Vegyész Vegyész Képző- és iparművészet Képző- és iparművészet Képző- és iparművészet
116
3.8 Iskolarendszerű felnőttoktatás keretében esti munkarendű szakképzés A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a résztvevő tanulók sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma. Az oktatás esti munkarendben történik. Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot, amely a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százaléka. (A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 33. §). A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 60. § (8) A felnőttoktatásban a sikeres komplex szakmai vizsgára történő felkészülés érdekében az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épít. A szakképzési kerettanterv alapján helyi tantervében határozzuk meg a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait a törvényi előírások figyelembevételével.
3.8.1 Nyári összefüggő gyakorlat a felnőttoktatásban A felnőttoktatásban résztvevő tanulóknak az 1/13. évfolyam elvégzése után a nappali képzés összefüggő gyakorlatának 60% -ában kell részt venniük. A nyári összefüggő gyakorlat az iskolában szervezünk meg azon tanulók számára akiknek nincs lehetőségük külső gyakorlóhelyre menniük. A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján - beszámítható.
3.8.2
Felnőttoktatás óratervei 34 582 09
KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai követelmény-modulok
1. évfolyam Tantárgyak
11500-12 MunkaheMunkahelyi egészlyi egészség és ség és biztonság biztonság
elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám
2. évfolyam ögy
elméleti heti óraszám
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
1
Épületgépészeti 10209-12 Épületgé- csővezetékek pészeti csővezetékÉpületgépészeti szerelés csővezetékek gya-
2 6
117
gyakorlati heti óraszám
korlata Épületgépészeti 10211-12 Épületgé- rendszerek pészeti rendszerisÉpületgépészeti meret rendszerek gyakorlata 10214-12 Munkavédelem Épületgépészeti munkabiztonsági és Elsősegélynyújtás környezetvédelmi gyakorlata feladatok 10215-12 Fűtésrendszerszerelő feladatok 10216-12 Gázvezeték- és rendszerszerelő feladatok
2,5 5 1 1
Fűtési rendszerek Fűtési rendszerek gyakorlata Gázvezeték rendszerek
2 6 2,5
Gázvezeték rendszerek gyakorlata
Összes óra
6 6
12
Összes óra
6
12
18
18
Vegyipari technikus 54 524 02 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. ögy
1/13 heti óraszám e gy
5/13 és 2/14. heti óraszám ögy e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
1
0,5
118
10097-12 Munka- és környeVegyipari biztonzetvédelmi, munka- ság szervezési feladatok 10098-12 Vegyipari műszaki alapfeladatok
Laboratóriumi alapgyakorlat Szervetlen laboratóriumi gyakorlat Analitikai gyakorlat Laboratóriumi gyakorlat Vegyipari ismeretek
1,5
70
40
1,5
40
3
40
3
40
2,5 3,5
Szakmai kémia
2
Fizikai kémia Műszaki ismeretek 10093-12 Üzemeltetési és mérési feladatok 11477-12 Gyógyszerkészítmények gyártása 11478-12
1,5
0,5
Vegyipari műveletek gyakorlat
3
Gyógyszertechnológia
1,5
Technológiai alapVegyianyagok gyár- ismeretek
0,5
tása
1
Alapműveletek
Vegyésztechnikus óraterve 54 524 03 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
1/13. heti óraszám
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
11499-12 Foglalkoztatás II.
Összesen
2/14.
ögy
heti óraszám
e
gy
e
gy
10
8
11
7
160 Összesen
18
Foglalkoztatás II.
119
18 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11849-16. Vegyész szakmai elmélet
11797-16. Laboratóriumi feladatok
11781-16 Gyógyszeripari feladatok
Foglalkoztatás I. Alkalmazott kémia Vegyipari műveletek Vegyipari technológia Vegyipari biztonság Minőségbiztosítás Környezetvédelem Vegyipari műveletek gyakorlat Műszeres analitikai gyakorlat Mérések adatfeldolgozási gyakorlata Szakmai kémia Fizikai kémia Szakmai földrajz Műszaki és irányítástechnikai ismeretek Szakmai biológia Laboratóriumi gyakorlat Kémiai és laboratóriumi számítások Gyógyszeripari alapismeretek Gyógyszergyártási gyakorlat
1 2,5 2,5 2,5 1 0,5 0,5 3 3,5 0,5 3 2 0,5 1 1,5 8 2
Műszaki és irányítástechnikai ismeretek Szakmai kémia 11782-16 Kémiai feladatok
Szakmai fizika Laboratóriumi gyakorlatok
Megjegyzés 80 óra összefüggő gyakorlattal számolva 712 óra elmélet, 592 óra gyakorlat, az arány 54,6% elmélet és 45,39% gyakorlat.
120
54 211 05 KERÁMIAMŰVES SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, V. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ÁGAZATHOZ
Ágazati szakSzakképesítésképzés közismespecifikus ret nélkül utolsó évf. Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak 1/13 óraszám e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság
5/13 és 2/14. ögy
óraszám e gy
18
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
8
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
8
Szakképesítés első évf. Szakmai követelménymodulok
10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás
Tantárgyak
1/13. évfolyam e gy
Művészettörténet
36
Térábrázolási rendszerek
36
Rajz, festés, mintázás gyakorlat
Szakképesítés utolsó évfolyama 2/14. évfolyam szabad
ögy
108
30
396
50
e
gy
10587-12 Művészeti vállalMűvészeti vállalkozákozás sok működtetése 10588-12 Tervezés és technológia
Stílustan és szaktörténet
36
Technológia
36
Tervezés és gyakorlat
10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok
Kortárs szakmai környezet
11104-12 Kerámia-porcelán tárgykészítés
Kerámia-porcelán szakmai ismeret
16
Szakmai ábrázolási gyakorlat
112
32
121
szabad
Digitális prezentáció
16
Kerámiaporcelánkészítési gyakorlat
384
összes óra
144
összes óra
80
504 648
496
80
576
54 211 06 ÖTVÖS, FÉMMŰVES SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, V. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ÁGAZATHOZ Ágazati szakSzakképesítésképzés közismespecifikus ret nélkül utolsó évf. Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak 1/13 óraszám e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság
5/13 és 2/14. óraszám e gy
ögy
18
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
8
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
8
Szakmai követelménymodulok
Szakképesítés első évf.
Szakképesítés utolsó évfolyama
1/13. évfolyam
2/14. évfolyam
Tantárgyak e
10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás
10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése
Művészettörténet
36
Térábrázolási rendszerek
18
Rajz, festés, mintázás gyakorlat
Művészeti vállalkozás
gy
108
18
122
szabad
ögy
30
e
gy
szabad
10588-12 Tervezés és technológia
Stílustan és szaktörténet
18
Technológia
18
Tervezés és gyakorlat
378
50
Kortárs szakmai 10698-12 környezet Ötvös, fémműves szakmai rajz és plasztika, kortárs szakmai Szakmai ábrázolási gyakorlat környezet
32
32
Szakmai gyakorlat 1.
10699-12 Fémművesség
128
Szakismeret 1.
32
Szakmai gyakorlat 2. 10700-12 Az ötvösség egyéb területei
304
Szakismeret 2.
8
Ötvös szaktörténet
8
2D-s és 3D-s tervezés és modellezés
16 162
összes óra
486 648
123
80
112
464 576
3.9
Felnőttképzés
A felnőttképzés keretében folyó tanfolyami képzéseket a MSZC szer vezi. Iskolánk a részt vevők vi zsgá ztatásában működik közre. A képzés célcsoportja azok az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező hátrányos helyz etű felnőttek, akik az általános iskola 6. osztályát sikeresen befejezték. A képzésben részt vevők 7-8. osztályos felzárkóztató képzésben vesznek részt és a képzés végén vizsgát tesznek. A képzési programot a Pedagógiai program függeléke tartalmazza.
3.10 A szakmai gyakorlat képzési helyei és formái 3.10.1 Szakmai elmélet és gyakorlat Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ban meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. Az elméleti képzés az iskolában történik. Feladata a tantervi keretek adta lehetőségek között korszerű ismeretanyag közvetítése. Ennek elérése érdekében a folyamatosan fejlesztjük a tárgyi feltételeket, biztosítjuk a tanulói segédanyagokat, az pedagógusoktól elvárjuk a folyamatos továbbképzésen való részvételt. Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. Célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési kerettanterv határoz meg. A gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyben, gyakorlati mérőhelyeken, laboratóriumokban, számítógéptermekben vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezeteknél szervezzük a tantervi követelményeknek megfelelően, a jogszabályoknak megfelelő feltételekkel. A gyakorlati foglalkozásokat csoportbontásban szervezzük osztálylétszámtól függően a törvényi szabályozás(nkt) szerint minimum 6 maximum 12 fős csoportokban szervezzük
3.10.2 Gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja (szt 39§.) Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Az évfolyam megismétlése alól mentesülhet az a tanuló, akinek kevesebb, mint öt százalék az igazolatlan mulasztása, a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, valamint szorgalma és elért legalább elégséges teljesítménye alapján a és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíti. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, figyelembe véve a körülményeket, a gyakorlati oktatók javaslatát valamint, ha a gyakorlati képzés gazdálkodó szervezetnél történik, akkor a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatát. Az a tanuló, akinek az évközi gyakorlaton elért teljesítménye elégtelen a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlése alól mentesülhet indokolt esetben (például
124
tartós betegség) a tanuló, és javítóvizsgára bocsátható, akinek hiányzása nem haladta meg a gyakorlati képzési idő 20 százalékát, nincs igazolatlan órája és az iskola a gyakorlati oktatók segítségével biztosítani tudja számára a felkészítést a javítóvizsgára. Erről az osztályozó konferencián a nevelőtestület dönt.
3.10.3 A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatók A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírt képesítésű pedagógusok és szakemberek láthatják el a szakképzési törvényben foglalt eltérésekkel. A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ha a munkakör pedagógus szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be. (Szt.30§.) Az elmúlt években a duális szakképzés valamint a kamarai garanciavállalás bevezetésével a szakiskolai tanulók tanulószerződéseinek száma jelentősen növekedett. A szakközépiskola kilencedik évfolyam gyakorlati képzése az iskolai tanműhelyben zajlik majd a sikeres szintvizsga után gazdálkodó szervezetekkel köthetnek szerződést a diákok. Folyamatos szakmai kapcsolataink révén új cégéket sikerült bevonni a gyakorlati képzésbe, mely a duális szakképzés tényleges megvalósulását eredményezi. Gazdálkodó szervezetek, melyeknél a tanulók gyakorlati idejüket töltik tanulószerződéses formában:
Praktikum Szolgáltató Bt. – oktatási cég Nagy-Bükk Bt. – oktatási cég PM-Energo Kft. Fész 2002 Kft. OLP-TECH Kft. TERMO-FÁZIS Kft. PATAK-GÁZ Kft. Ruszkai és Ruszkai Kft. Zámbó és Társa Bt. RO-PÁNT 95 Bt. Liva József EV Kurek Zsolt EV Szemán János EV
3.11 Előzetes tanulmányok beszámíthatósága A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése, szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányai a követelmények teljesítésébe beszámítható. Az előzetes tanulmányokat igazoló dokumentumok bemutatása mellett az iskola igazgatójához benyújtott kérelem alapján az iskola igazgatója határoz a beszámítás mértékéről és annak tartalmáról a szakgimnázium pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint. Az első szakképző évfolyamon 1/13. a szakmai biológia és szakmai földrajz tantárgyakat a középiskolai tanulmányaik alapján beszámítjuk. Beszámítás alapja, hogy a szakmai biológia és szakmai földrajz a közismereti biológia ás közismereti földrajz tantárgyak követelményeire épül figyelembe véve a szakma specifikumait.
125
A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján - beszámítható.(szt. 22. §, 27§) Felnőttoktatásban a régebbi szakmacsoportos alapozó oktatásban résztvevő tanuló eseténh a a 1/13., vagyis az első szakképző évfolyam megegyező tartalmú követelményeit teljesítette, akkor a 14. évfolyamon kezdheti meg a tanulmányait, amelyhez külön kérelmet nem kell benyújtani
3.11.1 Első és további szakképesítés Az iskolai rendszerű szakképzésben elsőként megszerzett az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. Második és további szakképesítés az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg. Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó - szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés. A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg
3.11.2 A szakképzés ingyenessége A képzés ingyenes a tanuló részére iskolai rendszerű képzésben az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés.
Az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakgimnáziumi képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, A szakgimnáziumban a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül. A tanuló részére szakgimnáziumban a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga. A szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga, Az első és második szakképesítés megszerzésére irányuló valamennyi komplex szakmai vizsga és első alkalommal az ezekhez kapcsolódó javító- és pótlóvizsga. A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel. A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja - kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az ingyenes időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását.
Érettségi végzettséghez kötött szakképesítések esetén az ágazati szakmai érettségivel rendelkező tanuló az ágazatnak megfelelő befejező 5/13. szakképző évfolyamra léphet. Érettségi végzettséghez kötött szakképesítések esetén az ágazati szakmai érettségivel nem rendelkező érettségizett tanuló első 1/13. szakképző évfolyamra léphet. Előzetes tanulmányok beszámítására szakképzési törvény ad lehetőséget.
126
3.12 A szintvizsga szabályai A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről alábbi pontjai alapján kerül a szintvizsga megszervezésre. 28. § (1) A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. (3) A szintvizsga minden tanuló számára kötelező, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére – a 26. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl – a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor. (5) A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara a szakiskola – és a (2) bekezdésben megjelölt szervezet – közreműködésével dolgozza ki. A szakiskola a felvételkor ismerteti a szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyamatosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát.
3.13
Komplex szakmai vizsga szervezése
3.13.1 Komplex szakmai vizsga A kétéves képzés szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek a szakképzési kerettanterv szerinti elsajátítását egységes eljárás keretében méri. A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján, valamint a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint tartjuk meg. A komplex szakmai vizsgába előzetes tanulmányok nem számíthatók be. 3.13.2 Sajátos nevelési igényű vizsgázó A felkészítés és a vizsgáztatás során is biztosítjuk a sajátos nevelési igényű vizsgázó számára a fizikai és infokommunikációs akadálymentességet. Szakképzés esetén a szakértői bizottság kettő évnél nem régebbi véleménye, vagy a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság tekintetében illetékes szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosának véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt a vizsgán alkalmazható segédeszközökről, illetve mentességekről (hosszabb felkészülési idő, segédszemély alkalmazása, az írásbeli beszámolón az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz). A vizsgán nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez. 3.13.3 Szakképesítést igazoló bizonyítvány Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt.
127
3.13.4 Rész szakképesítést igazoló bizonyítvány A szakmai vizsgabizottság a javítóvizsgán a tanulónak a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján rész szakképesítést igazoló bizonyítványt állíthat ki, ha a tanuló a komplex szakmai vizsgán eredménytelen vizsgát tett vagy csak a komplex szakmai vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, és a vizsgázó által teljesített követelmények megfelelnek valamely rész szakképesítés, vagy rész szakképesítések követelményeinek.
3.14 Mentor pedagógusok feladatai 3.14.1 Szakmai mentor A szakképző iskolában szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató pedagógus végzettséggel, vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkező szakember munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor segíti és értékeli.
3.14.2 A mentorok kijelölésének szempontjai:
nagy tapasztalattal rendelkező jó szakember, akiket a kollegák elismernek; jól ismeri a szakmai területet, fegyelmezett, kitartó, példamutató; nyitott, rugalmas, fogékony az új ismeretekre, módszerekre és ezek átadására.
3.14.3 A szakmai mentor feladatai:
pedagógiai, pszichológiai ismeretei révén a mentorált pedagógus módszertani segítése; a folyamat kezdetén a kölcsönös elvárások tisztázása megbeszélése; a mentorált segítése az órára való módszertani felkészülésben, az egyes ismeretek megszerzésének módszertani kidolgozásában, a pedagógiai helyzetek elemzésében, a gyakorlatok elvégzésének irányításában, azok elemzésében, tapasztalatok megbeszélésével; az ismeretátadás módszertani sokszínűségének bemutatása; segítség a tanulókkal való megfelelő kommunikáció kialakításában, a konfliktus feloldási technikák alkalmazásában; a mentorált munkájának, fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése, óralátogatások, tapasztalatok megbeszélése, tanácsadás formájában, és ezek dokumentálása; a mentorált szakmai-módszertani munkájának értékelése.
128
4 Záró rendelkezések
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
A pedagógiai program érvényességi ideje
A Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája Pedagógiai programja, a kötelező szakgimnáziumi és szakközépiskolai kerettantervet felmenő rendszerben vezettük be. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2016. szeptember 1. napjától 2021. augusztus 31. napjáig – szól.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2020-2021. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia, figyelembe véve a jogszabályi változásokat.
A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
az iskola igazgatója;
a nevelőtestület bármely tagja;
a nevelők szakmai munkaközösségei;
a szülői munkaközösség;
129
az iskola fenntartója.
A tanulók a pedagógiai program módosítását diákönkormányzati képviselőik útján javasolhatják, a szülők pedig a szülői munkaközösségen keresztül. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a szülői munkaközösség véleményét. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A pedagógiai program elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.fazolaszki.hu A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadóóráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
az iskola honlapján;
az iskola fenntartójánál;
az iskola irattárában;
az iskola igazgatójánál;
minden tanárnál elektronikusan.
130
A pedagógiai program jóváhagyása A pedagógiai programot a tantestület elfogadása után az igazgató hagyja jóvá.
1.1.1.
A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok
A Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája pedagógiai programját a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat a 2016.12. 14. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta (jognyilatkozat). A MSZC Fazola Henrik Szakképző Iskolája Pedagógiai programját a nevelőtestület a 2016.12. 14. napján tartott ülésén elfogadta (jognyilatkozat). A Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája Pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: Miskolc, 2016.12. 14. ....................................................... Mokrai Attila
Határozat száma:
A módosítást az iskola fenntartóváltása, nevének változása, új képzés (közlekedésautomatikai műszerész) beindítása és a jogszabályi változások indokolják.
131
5 Függelék 5.1 Helyi tantervek 5.2 Középszintű érettségi vizsga témakörei 5.3 Interkulturális Pedagógiai Program
132
133
134
135
136
137
