A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014
Tartalomjegyzék 3 BEVEZETŐ................................................................................................................................4 Felhasznált jogszabályok................................................................................................................... 5 1. NEVELÉSI PROGRAM......................................................................................................... 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...........................................................................................................7 1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei.......................................................8 1.1.2. A nevelő – oktató munka céljai......................................................................................... 9 1.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai.....................................................................................13 1.1.1. Az alkalmazott eszközök, eljárások.................................................................................14 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.................................................................16 3. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.................................................... 17 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 22 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai...................................................................................................30 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. 35 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ......................................................................................................................................47 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái........49 9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai.......................................54 10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai................................................................................64 11. A szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései....................69 12. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv................................................................................................ 70 13. A MISKOLCI KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA INTERKULTURÁLIS PROGRAMJA..............................................................................................................71 Más kultúrából érkező tanulók beilleszkedését segítő interkulturális program....................... 71 2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE.......................................................................................81 14. A választott kerettanterv megnevezése................................................................................81 15. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma................................................................................................89 16. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ...................................................................................................90 16.1.1. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ..............90 16.1.1. A tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége........................91 91 17. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai..................................................................92 17.1.1. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja............................... 92 18. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai....................................................................................93 19. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése........................................................... 94 20. Az érettségi vizsgatárgyak témakörei..................................................................................95 20.1.1. Magyar nyelv.................................................................................................................95 20.1.2. Irodalom.........................................................................................................................96 -2-
20.1.3. Történelem.....................................................................................................................97 20.1.1. Idegen nyelv (angol, német, magyar mint idegen nyelv) ............................................. 98 20.1.2. Matematika.................................................................................................................. 100 20.1.1. Fizika........................................................................................................................... 101 20.1.1. Informatika.................................................................................................................. 104 20.1.2. Elektronikai alapismeretek..........................................................................................106 21. A tanuló tanulmányi munkájának értékelése.....................................................................108 21.1.1. A tanuló tanulmányi munka ellenőrzése és értékelése................................................ 108 21.1.2. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei......................................................... 110 22. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei..................................113 23. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag................................................................................ 113 24. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek....................................... 116 25. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek............................................................ 119 26. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések......................................................... 129 27. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek.........................................................131 28. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek................................................. 132 3. A SZAKMAI PROGRAM.................................................................................................. 133 29. A szakképzés jogi háttere..................................................................................................133 30. Kerettantervek:.................................................................................................................. 134 31. A szakképzés szervezésének feltételei.............................................................................. 134 32. Az iskolai szakképzés alapelvei és célkitűzései................................................................ 134 33. Szakközépiskolai érettségi utáni szakképzés.....................................................................136 Az iskolában folyó szakképzés a 2013/2014. tanévtől az új OKJ szerinti követelmények alapján a következő új szakképesítések megszerzésére készíti fel a tanulókat:.........136 34. Az iskolai szakképzés programjai, tantervei..................................................................... 136 35. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlatok időtartama.............139 Elektronikai technikus - 4+1 éves szakképzés óraterve (új OKJ 2012).........................................140 Műszaki informatikus - 4+1 éves szakképzés óraterve (új OKJ 2012)..........................................141 Gazdasági informatikus - 4+1 éves szakképzés óraterve (új OKJ 2012).......................................142 Informatikai rendszergazda - 4+1 éves szakképzés óraterve (új OKJ 2012).................................143 4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK................................................................................................148 36. A pedagógiai program érvényességi ideje.........................................................................148 37. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata.............................................................148 38. A pedagógiai program módosítása....................................................................................148 39. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala................................................................149 40. A pedagógiai program jóváhagyása.................................................................................. 150 40.1.1. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok.............150
-3-
BEVEZETŐ „ Aki a munkát szereti, az szívvel-lélekkel dolgozik, munkájába beleadja minden tudását, tapasztalatát, és minden igyekezetével azon van, hogy a tőle telhető legjobbat nyújtsa.” /Kandó Kálmán/ Pedagógiai programunk alapdokumentum, amely meghatározza az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, az iskola nevelési és szakmai programját, helyi tantervét. A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola Pedagógiai programja a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a jogharmonizáció jegyében készült. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) szerint a nevelő és oktató munka az iskolában pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek
érvénybelépéséhez,
amelyekből
a
fenntartóra,
a
működtetőre
többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be. A Pedagógiai programra vonatkozó részletes rendelkezéseket a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza. Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva, a Nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel, a Nemzeti alaptantervvel, és a NATra épülő kerettantervekkel, illetve a hatályos jogszabályokkal összhangban készült el pedagógiai programunk. Ennek megfelelően a Pedagógiai programunk részét képező nevelési programot, helyi tantervet és szakmai programot felülvizsgáltuk. Iskolánk 2. Sz. Ipari Szakközépiskola néven 1966-ban indult, neve 1989-től Kandó Kálmán Szakközépiskola, 2013-tól Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola. Borsod-AbaújZemplén megyében és Miskolcon az egyedüli, amely csak gyengeáramú villamos szakmák képzésével foglalkozik. A nevelő-oktató intézményben elektrotechnika – elektronika és informatika szakmacsoportos képzés folyik. Intézményünk ágazat (XI. Villamosipar és elektronika és XIII. Informatika) szakközépiskola, ennek megfelelően a 9-13. évfolyamon érettségire és a szakképzésbe való bekapcsolódásra készítjük fel tanítványainkat, a 13-14. (illetve 1-2.
szakképző)
évfolyamon
pedig
az
elektrotechnika-elektronika
és
informatika
szakmacsoportokban a mindenkor hatályos OKJ szerinti szakmákhoz juttatja a szakképzést igénylőket egy év alatt.
-4-
Felhasznált jogszabályok •
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
•
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
•
A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
•
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
•
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
•
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
•
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIV. törvény
•
Az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény (Gyvt.),
•
A 2013. évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról
•
20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról
•
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet
•
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet
•
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet
•
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet
•
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
•
326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
•
40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
•
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
•
A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet
•
23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei -5-
•
16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (Tk. r.)
•
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
•
12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről
•
27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
-6-
1. NEVELÉSI PROGRAM “Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” /Szent-Györgyi Albert/
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola nevelő – oktató munkájának legfőbb célja a tanulók testi – szellemi - érzelmi nevelése, hiszen a nevelés az egyik legfelelősségteljesebb emberi tevékenység, melynek alapja a szeretet és a bizalom. Iskolánk legfőbb értéke a kölcsönös bizalmon épülő szülő – tanár - diák együttműködés. Kiemelt
alapelvünk
a
gyermekközpontúság,
a
személyiségfejlesztés,
az
aktív
együttműködés és közösségfejlesztés. Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink jól érezzék magukat iskolánkban. Alapelvünk az őszinte, szeretetteljes kapcsolat, a következetesség, és a továbbhaladáshoz, a tanuláshoz nélkülözhetetlen fegyelem, illetve fegyelmezettség igénye. Az ennek során megszerzett tudás birtokában képes ugyanis az ember önmaga megvalósítására, a minőségi munkára és a szakmai megújuláshoz szükséges nyitottság kialakítására. Iskolánk a köznevelés feladatát a nemzeti műveltség átadásában, a magyarság nemzettudatának megőrzésében, az európai uniós és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg. Az iskola tanulói széleskörűen alkalmazható és továbbfejleszthető tudást szerezhetnek iskolánkban, hiszen a szakmai képzés elmélete és gyakorlata, valamint a közismereti tárgyak művelődési anyaga egymást kölcsönösen gazdagító, egységes ismeretrendszert alkot. Célunk, hogy megfeleljünk a hazai és az európai uniós elvárásoknak, hogy a munkaerőpiac számára piacképes szakmákat és szakembereket képezzünk, s hogy igény esetén felkészítsük tanulóinkat a felsőoktatási intézményekbe. A mi iskolánk tanulói büszkék arra, hogy a Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola tagjai, akik kötelességüknek tartják szűkebb hazájuk és az egész magyarság kulturális és emberi értékeinek megismerését, megőrzését és hagyományozását.
-7-
1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Legszebb feladatunk neveltjeink értékeinek felfedezése. A kiváló és jó képességű tanulónak a kibontakozás lehetőségét, a közepesen haladónak a fejlődés feltételeit, a szerényebb képességűeknek pedig a felzárkózás körülményeit biztosítjuk. A mindennapi életben felhasználható képességek fejlesztésével korszerű, szilárd ismeretekhez kívánjuk juttatni tanítványainkat, hogy minél többen legyenek képesek önálló alkotó munkára. A nevelés során jellemet formálunk, az értelmi képességek mellett a tanulók érzelmi intelligenciáját is fejlesztjük. Célunk, hogy kialakuljon a tanulókban a tiszteletteljes viselkedés belső motivációja, és az értékteremtő, autonóm személyiséggé válás folyamata. •
A tanulók személyiségének és képességeinek fejlesztése mellett, a reális önismeret, a megfelelő attitűd, az egészséges életszemlélet és életmód kialakítására törekszünk.
•
Felzárkóztatás és tehetségfejlesztés. Minden tanuló kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja, miben tehetséges, és tehetségét kibontakoztathassa. Az eredményes tanulás segítésének elvét érvényesítjük egyéni fejlesztéssel és differenciálással.
•
Az általános műveltség alapjainak elsajátítása mellett segítünk abban, tanulóink hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, hogy korszerű tudásra tehessenek szert.
•
A tanulókat az iskolának fel kell készítenie az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek és az önszabályozó tanulás készségének kialakítása, az értékek felismerése és tisztelete.
•
Az iskolában olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol a tanulók otthonosan érzik magukat. Fontos, hogy tanítványaink kötődjenek az iskolához és hagyományaihoz.
•
A tanulók az emberek közötti kommunikációban az elfogadott normákat alkalmazzák: tolerancia és szolidaritás, a másik ember tisztelete, becsületesség, egyenesség, őszinteség, megbízhatóság, önfegyelem és másokra figyelés.
•
Ismerjék a nemzeti kultúra hagyományait, hogy ezek megbecsülése révén erősödjön bennük a haza és a szülőföld iránti szeretet, a magyarság- és európaiság-tudat.
Az iskolai és a családi együttműködés és nevelés alapján arra törekszünk, hogy tanulóink humánus, a közösségi életet elfogadó, fegyelmezett, kötelességtudó, kreatív, érdeklődő, innovatív tudásra törekvő, a környezeti kultúrát óvó, egészséges életmódot folytató, az értékeket megbecsülő, a társadalmi élet szabályait betartó és hagyományokat tisztelő emberré váljanak.
-8-
1.1.2. A nevelő – oktató munka céljai A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola nevelő-oktató munkájának célját a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. kormányrendelettel, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelettel, illetve a 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelettel összhangban fogalmaztuk meg. A jogszabályoknak megfelelően középiskolánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Az iskolánkban folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Szakközépiskolánknak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A nevelési célok a tartalmi szabályozás különböző szintjein érvényesülnek és valósulnak meg a köznevelés folyamatában, beépülnek az egyes műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba. A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, áthatják a pedagógiai folyamatok egészét. E területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. századi új társadalmi igényeket. •
Erkölcsi nevelés
Célunk tanulóink felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség, a tisztelet és a tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig. Célunk, hogy diákjaink megértsék a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. •
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
-9-
Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Nemzeti ünnepeink megünneplése során a közösséghez való tartozás és a hazaszeretet érzésének kialakítására, nemzeti múltunk megismertetésére törekszünk. Célunk nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek, személyiségeinek megismertetése, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése, a hazánkban és a határon túl élő magyarok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Megismertetjük diákjainkkal Miskolc és környékének természeti és kulturális értékeit, illetve a helytörténeti események főbb állomásait. •
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Megismertetjük tanulóinkkal állampolgári jogaikat, továbbá cselekvő állampolgári magatartásra, törvénytiszteletre, az együttélés szabályainak betartására, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére, az erőszakmentességre és a méltányosságra neveljük őket. Arra ösztönözzük diákjainkat, hogy gyakorolják jogaikat és kötelességeiket szűkebb környezetükben, ismerjék és tiszteljék szűkebb közösségük tagjait, törekedjenek együttműködésre. Ennek érdekében fejlesztjük a tanulók
önálló
kritikai
gondolkodását,
elemző
képességét és
vitakultúráját,
hogy
felelősségteljesen cselekedjenek. •
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
Célunk, hogy tanítványaink tudjanak különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában legyenek azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. A tanítás-tanulás egész folyamatában támogatjuk és hozzásegítjük őket ahhoz, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra, a kulturált egyéni és közösségi életre, mások tiszteletére, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására. •
A családi életre nevelés
A család - mint a társadalom legfontosabb alapegysége - a legnagyobb hatást gyakorolja a gyermekekre, a fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének kialakítására. Tanítványaink szüleivel együttműködve iskolánk fontos szerepet vállal az erkölcsi normák közvetítésében, a családi életre való felkészítésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában és a felmerülő konfliktusok kezelésében. •
A testi és lelki egészségre nevelés
Az iskola egészséges életmódra neveli tanítványait, elősegíti az egészséges testi és lelki életvitel, a megfelelő higiéné kialakítását. A megelőzés érdekében szakemberek bevonásával ismertetjük meg a tanulókkal az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek
-10-
használatának kockázatait. Felkészítjük a tanulókat a betegség-megelőzésre, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésére. •
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A hatékony személyiségfejlesztő nevelés-oktatás érdekében intézményünk külön figyelmet szentel a tanulók képességbeli és társadalmi különbözőségének. Célunk a segítségre szoruló, vagy beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek, vagy más kultúrából érkező migráns tanulók iránti együttérző, önkéntesen segítő magatartás és a szociális érzékenység kialakítása. •
Fenntarthatóság, környezettudatosság
Célunk, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Megtanítjuk diákjainkat arra, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen használják. •
Pályaorientáció
A tanulókat felkészítjük a munka világára, tudatosítjuk bennük, hogy életük során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért fontos a folyamatos önképzés. Tájékoztatjuk őket a munkaerő-piaci
lehetőségekről,
munkavállalói
szerepről.
Felkészítjük az
álláskeresésre,
önéletrajzírásra, állásinterjúkra. Tájékoztatjuk őket a továbbtanulási lehetőségekről. •
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A tanulókat hozzásegítjük ahhoz, hogy képesek legyenek eligazodni az alapvető pénzügyi és közgazdasági fogalmak, illetve teendők között. Célunk, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás és a pénz világában, illetve a fogyasztás területén. •
Médiatudatosságra nevelés
A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal. A tanulók tudatosan választanak a tanulásukat, művelődésüket és szórakozásukat segítő médiumok között. Képesek a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket
értelmezni,
médiatartalmakat
használni,
stratégiákat ismertetünk meg a nem kívánatos tartalmak elhárítására.
-11-
megfelelő
kommunikációs
•
A tanulás tanítása
Célunk, hogy a tanuló képes legyen a saját tanulási stílusának megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Pedagógusaink célja, hogy felkeltsék az érdeklődést a tanított tantárgyaik iránt, motiválják, segítsék a tanulókat a tananyag hatékony elsajátításában. Az eredményes tanulás érdekében egységességre és differenciálásra törekednek pedagógusaink, a nevelő – oktató munkájuk során a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll a középpontban. Mindezek a nevelési célok és fejlesztési területek összefüggnek azokkal az ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel, amelyek az alábbi kulcskompetenciákban megjelennek: az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai, a természettudományos és technikai kompetencia,
a
digitális
kompetencia,
a
szociális
és
állampolgári
kompetencia,
a
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, illetve a hatékony, önálló tanulás. Iskolai nevelésünk és oktatásunk alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, és felkészítjük tanulóinkat az egész életen át tartó tanulásra.
-12-
1.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai
Magyarország Alaptörvényében, a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben, a Nemzeti alaptantervben, illetve a kerettantervben megjelölt feladatokkal összhangban a Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola feladata, hogy a nevelési-oktatási folyamat során elősegítse a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetőséget adjon tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. Feladata továbbá, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. Iskolánk felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése. Feladatok tehát: •
a társadalomba beilleszkedés elősegítése,
•
a sokoldalú tájékozódási képesség, tájékozottság kialakítása,
•
a nemzeti műveltség és az egyetemes kultúra közvetítése, korszerű tudásanyag átadása
•
a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése,
•
a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése,
•
a tanulás, az új ismeretek iránti igény kialakítása, az önálló tanulás, az önképzés módjainak megismertetése,
•
mobilizálható és konvertálható szaktudás elsajátíttatása,
•
a tanulók munkájuk során legyenek igényesek, szorgalmasak, kreatívak, vállalkozó szelleműek, képesek legyenek önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére,
•
a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése, a nemzeti hagyományok és a nemzeti öntudat fejlesztése,
•
a szülőkkel való együttműködés, a szülők iskolai életbe való bevonása,
•
széles módszertani skála kialakítása a tanulói készségek és képességek fejlesztésére,
•
a kiemelkedően jó képességű tanulók tehetséggondozása, az esélyegyenlőség biztosítása,
•
egészséges életmód kialakítása, környezetünk védelme.
-13-
1.1.1. Az alkalmazott eszközök, eljárások A Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben hangsúlyt kap az egységesség és a differenciálás: az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő differenciálás és az egységes oktatás. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák elősegíthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusaink megfelelő feladatokkal fejlesztik iskolánk különleges bánásmódot igénylő tanulóit, figyelik fejlődésüket, és megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek •
a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését előmozdító szervezési megoldások
•
annak megszervezése, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt a tanulási folyamatban (önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség);
•
az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;
•
a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;
•
a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;
•
sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;
•
a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodnak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, támogatjuk a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását.
-14-
Az eredményes tanulás segítésének elvei: •
folyamatos,
egyénhez
igazodó
fejlesztés,
az
ismeretek,
képességek
bővítése,
továbbfejlesztése, megszilárdítása; •
a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése;
•
a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;
•
a
tanuló
önmagához
és
másokhoz
viszonyított
kiemelkedő
teljesítményeinek,
tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; •
az eredményes szocializáció akadályainak felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése;
•
motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása;
•
egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.
•
a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, képességeik feltárása és fejlesztése, érzékenyítési programok alkalmazása.
-15-
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
„Minden kifejlődés, erő, érték és szerencse legmélyebb sarkalata a kiművelt emberfő. Benne teljesedik ki az ember igazi személyiséggé." (Széchenyi István) A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola célja, hogy a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességeket fejlessze. Nevelni csak integráló emberkép megvalósítása irányába lehet. Olyan nevelési eszmény megvalósítására törekszünk, amely tanulóinkat életük és emberségük legnagyobb értékére fejlesztve, teljességében és tökéletesedésében mutatja be. A személyiségfejlesztés során etikus, fejlődésre képes, tökéletesedő, egészséges életmódot élő, művelt ember kialakítására törekszünk, aki megtalálja helyét a világban. Tudásával együtt nő cselekvő felelősségérzete is. Tevékenységét, önmagához, az emberekhez, a természethez és a társadalomhoz fűződő kapcsolatait gazdag, pozitív és kiegyensúlyozott érzelmek szövik át. Autonóm személyiség, aki a szabadság és a felelősség egyensúlyában képes az önérvényesítésre és az önkorlátozásra. Tudatos életvezetéssel törekszik teljes egészségre. Értékrendszerének középponti értéke a természetben és a társadalomban őt körülvevő élet. Van európai magyar jövőképe. Jól ismeri az európai és a magyar kultúrát. Erős családi érzésére épül nemzeti öntudata. Cselekvő hazaszeretetének lényege a nemzet sorsához méltó magatartás. Egyéni, családi és nemzeti önbecsüléséből fakad más népek, nemzetiségek, más vallású emberek iránti türelme, megértése és tisztelete. Az személyiségfejlesztés szempontjából az iskola elsődleges feladata az egész életen át tartó eredményes tanuláshoz szükséges tudásvágy motiválása, a kommunikációs készségek, a kreativitás és az emocionális kompetencia fejlesztése, az akarati személyiségvonások megerősítése. Fontos feladatunk továbbá az önismereti, önértékelési kompetencia fejlesztése, a konfliktuskezelési technikák elsajátítása és fejlesztése, életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikák kialakítása, a testi – fizikai állapot egészségének megőrzése és a szociális készségek fejlesztése.
-16-
3. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet X. fejezete rendelkezik a gyermek, a tanuló egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatokról, és meghatározza azokat a szabályokat, amelyek a feladatokban közreműködőkre vonatkoznak a nevelési-oktatási intézményekben. A 128. § (5) alapján a nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. (6) A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el. A rendelet 128. § (1) szerint a teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségfejlesztési folyamat során pedagógusaink az iskolánkban végzett tevékenységet, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra: a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez
vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné. Az intézményünkben folyó teljes körű egészségfejlesztés során figyelembe vesszük a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, és beillesztjük a nevelési-oktatási intézményünkben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. -17-
A rendelet értelmében - 128. § (7) - a nevelési-oktatási intézmény saját pedagógusmunkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési
és
prevenciós
tevékenység
megszervezésébe,
aki
rendelkezik
minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. A jogszabályok értelmében intézményünk vezetőjének az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál be kell szereznie az iskola-egészségügyi szolgálat, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. Az
előírásoknak
megfelelően
iskolánk
közreműködik
a
gyermekek,
tanulók
veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Tevékenyen együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A testi és lelki egészségre nevelés célja a kerettantervnek megfelelően: •
A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné.
•
Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait.
•
Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról.
•
Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében.
•
Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani.
•
Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére.
•
Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől.
•
Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat.
•
Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában.
•
Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospiceszolgáltatás fogalmát.
-18-
•
Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót.
•
Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről.
•
Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.
Az egészséges táplálkozás Az EMMI r. 130. § (1) alapján az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére kötött megállapodás során az intézmény vezetője döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét, melynek során megállapítja, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja a nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése (EMMI r. 131. §) Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a testi, lelki, mentális egészség fejlesztésére, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, és a tanulókat veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzésére. Intézményünkben folytatott lelki egészségfejlesztés célja: •
elősegítsük a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést,
•
támogassuk a tanulók környezetükhöz történő alkalmazkodását,
•
felkészüljünk és megoldási stratégiákat kínáljunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket,
•
figyelmet fordítunk a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának megelőzésére,
•
kiemelten
odafigyelünk
az
intézményben
megjelenő
bántalmazás
és
agresszió
megelőzésére, •
elősegítjük a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedését,
•
együttműködünk az iskola-egészségügyi szolgálattal.
A tanuló bántalmazása vagy deviáns viselkedésformák észlelelése során pedagógusaink számára a jogszabály által előírt teendők az EMMI r. 131. § (3) alapján a következők:
-19-
•
esetmegbeszélést
kezdeményeznek
az
adott
osztály
nevelésében,
oktatásában
közreműködők bevonásával; •
a pedagógusok közösen feltárják azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek;
•
ismétlődő viselkedési problémák esetén iskolapszichológiai tanácsadáson vesz rész a tanuló.
Az egészségnevelés, egészségfejlesztés része a közösségi szolgálat teljesítése. A közösségi szolgálat keretei között egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket is lehet a tanulóknak végeznie. Egészségfejlesztési feladataink és célkitűzéseink: •
tanulóink testi-lelki egészségének megőrzése, felelős magatartásuk kialakítása,
•
az egészségtudatos életvitel módjának megtanítása
A) Egészségfejlesztés a tanórai foglalkozásokon: Eltérő mértékben, de szinte minden tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy keretei között szó essék a környezeti vagy az egészséges életre nevelés valamilyen aspektusáról. A tanév első szakmai gyakorlatai előtt kötelező az egészség védelmében szervezett balesetvédelmi oktatás. Kifejezetten egészségnevelő tantárgy a testnevelés. A mindennapos testnevelés bevezetésének célja, kialakítani az egészséges életmód és a mindennapi testmozgás iránti igényt. Keretein belül a tanárok rendszeres, évi két felmérést is végeznek a tanulók fizikai állapotára, teljesítőképességére vonatkozóan. Környezetvédelmi és egészségfejlesztő témakörök szerepelnek a kémia, a földrajz és a biológia tantárgyak tanmenetében. Az osztályfőnöki óráknak minden évfolyamon témája az egészségre
nevelés.
A
műszaki
szaktárgyi
órákon
környezettudatos
és
egészségügyi
szemléletformálás is folyik. Az iskola-egészségügyi szolgálatnak (iskolavédőnő és iskolaorvos) évenként elfogadott munkaterve van, ennek keretében évfolyamonként egészségfejlesztő és –védő órákat tart. A 10. és a 12. évfolyamon a tanulók fizikális vizsgálattal végezhető szűrése és hallásvizsgálata történik meg. Egyéni és osztály szintű felvilágosítás és beszélgetés keretében végzi prevenciós tevékenységét.
-20-
B) Nem órakeretben megtartott, de a diákok teljes létszámát vagy azok egy részét érintő programok, foglalkoztatási lehetőségek, eseti és folyamatos tevékenységek: 1. Sportnap a Csanyikban. Egészségfejlesztő és környezeti nevelést egyaránt szolgál. Résztvevők: teljes tanulólétszám. Szervezői: a testnevelők, illetve a teljes tanári testület. 2. Túramozgalom,
természetjárás
a Bükkben sportolási
céllal
a
testnevelők
szervezésében. 3. Szelektív hulladékgyűjtés: műanyag flakonok elkülönített gyűjtése az iskola területén és elhasznált elemek begyűjtése és megfelelő telepre szállíttatása. 4. Tanulmányi kirándulások: legfeljebb évi egy nap. 5. Véradók szervezése a Magyar Vöröskereszt véradó napjaira. Felelőse: ig. helyettes. 6. Iskolai büfé kínálatának figyelemmel kísérése, egészséges ételek, italok árusításának ösztönzése. Felelőse: a DÖK. 7. A tanárok szakmai továbbképzésen való részvétele (pl. drogkoordinátor). 8. Diákok részvétele kortárs segítőket képző tanfolyamokon. 9. Külső előadók meghívása. 10. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos versenyeken, pályázatokon való részvétel. Iskolánk drogstratégiája Drogstratégiánk keretében elsődleges drogprevenciót kívánunk megvalósítani, elősegítve a másodlagos drogprevenció más színtereken való működését is. Reális cél a droghasználói életkor kitolása és a tartós droghasználat elkerülése. Céljainkat rövid és hosszú távon fogalmaztuk meg a módszerek, tevékenységi formák és a szükséges források meghatározásával. Hosszú távú céljaink: a diákoknak a drogokkal és a droghasználat következményeivel kapcsolatos
ismereteinek
bővítése,
egészségfejlesztő,
drogmegelőzéssel
foglalkozó
programok szervezése, minél több tanuló bevonása a drogmegelőzés különböző területein, szülői tájékoztatók szervezése, drogmegelőzési módszerek, segítő szervezetek bemutatása, a pedagógusok rendszeres továbbképzése, mentális egészség-megőrzési programok beindítása, kortárs segítő csoport létrehozása és felkészítése.
-21-
Rövid távú céljaink: a veszélyeztetett diákok kiszűrése, egyéni problémakezelés, minden évfolyam számára a tanév során legalább négy prevenciós foglalkozás megtartása (alkohol, dohányzás, drog és bűnmegelőzés), az osztályfőnöki órákon az egészségfejlesztési programmal összehangolt drogmegelőzési interaktív foglalkozások számának növelése. Témacsoportok: önismeret, egészséges és biztonságos életmód, veszélyeztető tényezők. A drogkoordinátor, a pedagógusok és a kortárs segítők képzése. Módszerek: személyiségfejlesztő módszerek alkalmazása, tanulási módszerek fejlesztése, interaktív technikák megismerése és alkalmazása, esetmegbeszélés drogmegelőzésben jártas pedagógusok részvételével.
4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Feladatunk a közösségépítés, a felelősség és az együttműködési készség kialakítása, az empátia fejlesztése. A tanulók egyénként is befolyásolhatják a közösség munkáját. Fontos, hogy megfelelő közösségi normát alakítsunk ki a diákok számára, amely interiorizálódik, belsővé válik. Célunk, hogy az iskola színtere legyen a harmonikus, tartalmas és humánus emberi kapcsolatok kialakításának. Az ehhez szükséges képességek és készségek fejlesztése során a tanulók ismerkedjenek meg a megfelelő szabályozó rendszerekkel (törvények, jogszabályok, házirend, erkölcsi normák) is. A közösségfejlesztés során végzett munka az iskola egész közösségére hatással van, hozzájárul a negatív társadalmi jelenségek visszaszorításához, és hogy a tanulók felelős állampolgárrá és munkavállalóvá váljanak. A közösségfejlesztés kiemelt színterei: •
osztályközösségek, évfolyamközösségek, az iskola közössége;
•
osztályfőnöki órák, iskolai és osztálykirándulások, szakkörök, énekkar, iskolaújság;
•
a Diákönkormányzat és rendezvényei;
•
az iskola hagyományainak megőrzése, ápolása, továbbadása és gyarapítása;
-22-
•
iskolai kulturális rendezvények: gólyaavató, gólyabál, Kandó-hét, Kandó-bál, gyermeknap és pedagógusnap, szülő - tanár találkozó;
•
iskolai ünnepélyek: szalagavató, ballagás, évnyitó, évzáró;
•
történelmi évfordulók: március 15. és október 23. megünneplése;
•
megemlékezések: a magyar kultúra napjáról, a holokauszt áldozatairól, a kommunista diktatúrák áldozatairól, a költészet napjáról, október 6-ról, a magyar nyelv napjáról (nov.13.), a nemzeti összetartozás napjáról;
•
tanulmányi versenyek: országos versenyek iskolai fordulói, házi versenyek, iskolai műveltségi vetélkedő;
•
sportrendezvények: házibajnokságok, csanyiki sportnap, 24 órás foci, iskolák közötti diákbajnokságok, Puskás-kupa.
A közösségi szolgálat Az egészségnevelés, egészségfejlesztés része a közösségi szolgálat teljesítése. Az EMMI r. 133. § (1) szerint a középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. Ez alapján az Nemzeti köznevelési törvényben az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket is lehet a tanulóknak végeznie. A közösségi szolgálat területei: a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, kulturális és közösségi, d) a környezet- és természetvédelemi, e) a katasztrófavédelmi, f) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. Iskolánk részt vesz a TÁMOP 3.2.1. „Szakmai hálózatépítés, szemléletformálás, tapasztalati tanulás a minőségi közösségi szolgálatért Miskolcon” című projektben. A projektben iskolánk 4 tanára és 27 diákja vesz részt. Az iskola érintett tanulóinak (9-10. évfolyam) 90 %-a megkezdte az 50 órás kötelező közösségi szolgálatot.
-23-
Több fogadó szervezettel kötöttünk együttműködési megállapodást, a gyerekek és szülők javaslatait is figyelembe véve. Az ilyen nagyarányú részvétel miatt 2013-ban iskolánk államtitkári elismerésben részesült, amelyet Hofmann Rózsa államtitkár asszony adott át. A közösségi szolgálattal kapcsolatban megfogalmazott elvárásunk: 11. évfolyamra lehetőleg minden tanuló teljesítse a közösségi szolgálatot. A közösségi szolgálat adminisztrálása: a tanulók a közösségi szolgálati füzetükben vezetik, az osztályfőnökök az elektronikus naplóban folyamatosan, a bizonyítványban és az iskolai törzslapon a tanév végén.
Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A hatékony nevelő – oktató munka feltétele a szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködése. Együttműködés a diákokkal: A kerettantervvel összhangban megállapítjuk, hogy nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. Ennek hiányában nem lehet hatékony munkát végezni. Iskolánk gyermekközpontú intézmény, a tanár és a diák kölcsönös megbecsülésén, személyiségjogainak tiszteletben tartásán alapul, lehetőséget biztosítva az iskolai élet minden területén a szabad véleménynyilvánításra, ugyanakkor elvárva a másik véleményének tiszteletben tartását, elfogadását, a meggyőzhetőséget, kulturáltságot és udvariasságot. A tanuló bármikor kérdezhet, észrevételeket tehet, véleményt nyilváníthat, felvilágosítást kérhet és érdembeli választ
is
várhat
tanárától,
osztályfőnökétől,
az
intézmény
vezetőjétől.
A
tanulói
véleménynyilvánítás szervezett formái az osztálygyűlések és az iskolagyűlés. A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnök tájékoztatja. Az iskola igazgatója tanévenként egyszer az iskolagyűlésen ad tájékoztatást, illetve hallgatja meg a tanulók észrevételeit, javaslatait. A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a faliújságon keresztül folyamatosan tájékoztatja diáktársait. Az osztályfőnökök pedig folyamatosan kapcsolatban állnak osztályaikkal az osztályfőnöki órákon és azon kívül is. Az iskolai diákéletet az osztályszóvivőkből és a diákvezetőkből álló diákönkormányzat irányítja, munkájukat pedagógus is segíti. Diákvezetőink tevékenységét mind társaik, mind a
-24-
felnőttek elismerik, segítik, partnerüknek tekintik őket. Egy-egy tanulónk folyamatosan dolgozik a városi diákvezetésben. Kapcsolatuk a tantestülettel és az iskolavezetéssel rendszeres, folyamatosan tájékoztatják egymást. Az osztályközösség a diákönkormányzat legkisebb egysége, diákvezetője az osztálytitkár, pedagógus vezetője az osztályfőnök. Ő koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, aktív kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, az iskola ifjúságvédelmi felelősével, illetve a kollégiumi nevelőtanárokkal. A diákok egymás közötti információáramlásának eszközei •
Iskolarádió
– a középiskolában elvárható
színvonal
megőrzését
tanár
segíti:
tájékoztatások rendezvényekről, versenyek eredményéről, közérdekű információk. •
Diák hirdetőtábla - rendszeresen érkező anyagok a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével kerülnek a faliújságokra: plakátok, felhívások, hirdetések.
•
DÖK - iskolánkban minden évfolyam részvételével működik a diákönkormányzat egy támogató tanár segítségével. Nevelési tevékenységünk fontos területének tartjuk a diákönkormányzat működését, hiszen ez a tanulók felnőtt életre való felkészülésének nagyon jó gyakorlóterepe. A DÖK vezetősége a DÖK irodájában tartja megbeszéléseit.
•
Iskolagyűlés - osztályonként 2-2 képviselővel működő fórum, ahol a diákok megválasztják a DÖK vezetőségének tagjait, döntenek a DÖK működéséről, hatásköréről. Évente egy alkalommal ül össze az iskolagyűlés.
•
Diákújság – az iskolai életről készült Kandósajtó tanári irányítással és diákok közreműködésével.
Együttműködés a szülőkkel: A
NAT-ban
foglaltakkal
összhangban
megállapítjuk,
hogy
a
szülőkkel
való
együttműködés, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. A család az első közösség az ember számára, ahol tanulóink tulajdonságai, szokásai, értékítéletei alapjaiban megjelennek. A folyamatosság, a jellemfejlődés, a személyiség kiteljesedése érdekében szükséges az iskolának és a szülői háznak egymásra figyelő, egymást kölcsönösen segítő együttműködést kialakítani. -25-
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az együttműködés szervezett formái: az iskolai szülői munkaközösség. A szülőkkel való együttműködés hagyományos formái: •
a szülői munkaközösség választmányi értekezletén az igazgató tájékoztatja a szülőket az iskola egész életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról (tanévenként kétszer: októberben és februárban);
•
az osztályok szülői értekezletei – tanévenként 2 alkalommal (amennyiben szükséges, rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség hív össze);
•
a fogadóórák – tanévenként 2 alkalommal;
•
az osztályfőnöki családlátogatások – alkalomszerűen;
•
a szülő - tanár találkozók – minden tanévben
•
a leendő kilencedikesek és szüleik számára a nyílt napokon.
•
A 9. évfolyamra beiratkozott tanulók szülőit közös szülői értekezleten ismertetjük meg az iskola programjával, hagyományaival, bemutatva a gyermekeiket tanító tanárokat is.
A szülők tájékoztatási formái: •
szóbeli tájékoztatás szülői értekezleteken, fogadóórákon, telefonon, személyesen. (A szülői értekezletek, fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.)
•
írásbeli tájékoztatás a tanulók ellenőrző könyvében, elektronikus naplóban küldött üzenetek segítségével és postai értesítés útján.
A szülők és a szülői szervezet részére biztosított jogok a pedagógiai programra vonatkozóan: •
Az Nkt. 72. § (5) szerint a szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.
•
20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. § (1) Az iskola pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján (www.kkszki.hu), annak hiányában, a
-26-
helyben
szokásos
módon
nyilvánosságra
kell
hozni.
(A
tanáriban
elhelyezett
számítógépeken elektronikus formában is el kell helyezni!) Az Nkt. 72. § alapján a szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, biztosítsa gyermeke
tankötelezettségének
teljesítését,
tiszteletben
tartsa
az
iskola
vezetőinek,
pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait. A törvényi előírásoknak megfelelően biztosítjuk a szülők azon jogát, hogy gyermekük fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget adjunk. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével. A szülő írásbeli javaslatát a nevelésioktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kap. A szülő joga, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, illetve személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A szülői szervezet Iskolánkban szülői munkaközösség működik, ahol a szülő joga, hogy annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy részt vegyen. Az Nkt. 73. § (1) alapján az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Iskolánkban működik ilyen. Intézményi tanács Az Nkt. 73. § szerint az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. 2013-tól iskolánkban 3 tagú intézményi tanács működik: az önkormányzat, a tantestület és a szülők képviseletében.
-27-
A nevelőtestület tagjainak együttműködése A pedagógiai programban előírtak tejesítésének és a hatékony nevelő – oktató munkának elengedhetetlen feltétele a nevelőtestület tagjainak együttműködése. A 20/2012. EMMI r. 117. § (1) szerint a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a szülői munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, b) a tantárgyfelosztás, feladatmegosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt, e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgató, a nevelőtestület tagjai egyharmadának,
illetve
az
iskolában
működő
szülői
szervezet,
diákönkormányzat
kezdeményezésére. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. A pedagógusok közötti kapcsolattartás hivatalos fórumai •
Tanévnyitó értekezlet - az adott tanév munkatervének ismertetése, elfogadása, a munkaközösségek javaslata alapján.
•
Félévi értekezlet - a tanulmányi és fegyelmi helyzet értékelése, a továbbhaladást szolgáló javaslatok, észrevételek.
•
Tanévzáró értekezlet - az adott tanév munkájának értékelése, a munkaközösség-vezetők és az egyes területek felelőseinek bevonásával.
•
Közös tantestületi programok
•
Körlevelek, hirdetőtábla, iskolarádió, elektronikus napló, e-mail
•
Nevelési értekezlet – a közoktatás, illetve a nevelés egy adott, többeket érdeklő témakörének alaposabb megismerése, megvitatása. Tanévenként legalább egy alkalommal.
-28-
•
Munkaértekezlet - havonta megtartott, értékelő, beszámoló fórum, ahol szó esik a következő időszak legfontosabb teendőiről is. Egy-egy aktuális nevelési probléma megvitatására és véleménycserére kerül sor. Általában minden hónap első keddjén tartjuk 14.30 órától.
•
Egy osztályban tanítók értekezlete - az osztályfőnök az osztályáról, illetve a felmerülő problémákról ad információkat.
•
Osztályozó értekezletek - a félévi és év végi jegy lezárását követő megbeszélések, ahol elsődlegesen a továbbhaladásról, valamint a magatartás és szorgalom értékeléséről döntenek az osztályban tanító tanárok.
•
Kihelyezett továbbképzés - egy aktuális területet együtt, közösen dolgoz fel a tantestület, s ennek birtokában egységesen alkalmazzuk.
A szakmai munkaközösség A 20/2012. EMMI r. 118. § szerint a szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról, szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, és az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, b) az iskolai nevelést-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és
tanulmányi segédletek kiválasztásához, c) a felvételi követelmények meghatározásához, d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni.
A munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.
-29-
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai „A kötelesség szeretet nélkül robot, a felelősség szeretet nélkül kíméletlenség, a nevelés szeretet nélkül idomítás...” (Sándor Endre) A pedagógusok helyi intézményi feladatai Az Nkt. 62. § (1) előírásainak megfelelően iskolánk pedagógusainak alapvető feladata a rájuk bízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A pedagógus feladatai és kötelességei: •
Alapvető feladata a tanulók nevelése, oktatása, teljesítményük értékelése.
•
Nevelő és oktató munkája során gondoskodik a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében minden tőle elvárhatót megtesz, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét.
•
A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozik, szükség szerint együttműködik a gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, hogy a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse.
•
Segíti a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartja a tehetséges tanulókat.
•
Előmozdítja a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekszik azok betartatására.
•
Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre nevelés.
•
Környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre neveli a tanulókat.
•
A tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartja, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ ad.
•
Tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését irányítja.
• A tanuló érdekében együttműködik a szülőkkel, munkatársaival.
-30-
•
A
szülőt
(törvényes
képviselőt)
rendszeresen
tájékoztatja
a
tanuló
iskolai
teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről. •
A tanuló testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében minden lehetséges erőfeszítést megtesz: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek – bevonásával.
•
Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetíti, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végzi, irányítja a tanulók tevékenységét.
•
A kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, a követelményekhez igazodóan értékeli a tanulók munkáját.
•
A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesíti.
•
Pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
•
Pedagógusaink igyekeznek határidőre megszerezni a kötelező minősítéseket.
•
Megőrzi a hivatali titkot. Hivatásához méltó magatartást tanúsít.
•
Részt vesz a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezi magát.
A pedagógus továbbképzési kötelezettsége: Pedagógusaink hétévenként legalább egy alkalommal – a jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesznek részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. A jogszabályi előírásoknak megfelelően mentesül a továbbképzési kötelezettség alól a pedagógus. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. Csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. § (1)
-31-
szerint a hétévenkénti továbbképzés – egy vagy több továbbképzés keretében – legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. A hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető: a) közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel, c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra), d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri, e) a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik. Az Nkt. 63. § alapján a pedagógust munkakörével összefüggésben megillető jogok: •
Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.
•
A pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválaszthatja.
•
A helyi tanterv és az aktuális jogszabályoknak alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválaszthatja az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, felszereléseket.
•
Saját világnézete és értékrendje szerint végezheti nevelő - oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulót.
•
Jogában áll, hogy hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz.
•
A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.
-32-
•
Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja, joga, hogy részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.
•
Szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében jogában áll, hogy részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában.
•
Az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket.
•
Joga, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa.
•
Joga, hogy az oktatási jogok biztosához forduljon.
Osztályfőnöki feladatok: •
Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanulók személyiségének helyes irányba fejlődését.
•
Ismerje meg a tanulók otthoni helyzetét, szociális körülményeit.
•
Tevékenységével aktívan elősegítse az osztályközösség kialakulását, megerősödését.
•
Nevelőmunkája sikere érdekében együttműködik az osztályban tanító tanártársaival, illetve a kollégiumi nevelőkkel. Ennek szellemében látogatja az osztályban tanítók tanítási óráit és tanórán kívüli foglalkozásait.
•
Rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló gyermekek tanulmányi eredményeit, konzultál kollégáival a tanulók haladásáról. Kéthavonta ellenőrzi, hogy a szaktanári érdemjegyek bekerültek-e az ellenőrző könyvbe.
•
Közreműködik a tanulók és tanárok konfliktusai megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is.
•
Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kikéri tanártársai, valamint a diákok véleményét is.
•
Ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az elektronikus naplót, az iskolai törzskönyvet, megírja a bizonyítványt, év elején helyzetelemzést készít, félévkor és év végén beszámolót, statisztikai és elemzőlapot készít.
•
A megfelelő osztályfőnök - szülő kapcsolat érdekében naprakész információkkal szolgálnak egymásnak a gyermek hiányzásáról, betegségeiről.
-33-
•
Szülői értekezletet tart - évente legalább 2 alkalommal -, tájékoztatja a szülőket az oktatással-neveléssel, és az osztályt érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatban.
•
Rendszeresen fogadóórát tart, mely során tárgyilagos tájékoztatást nyújt a szülőknek gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről.
•
Szükség esetén írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról, mulasztásáról, vagy személyesen beszéli meg velük a felmerülő problémákat.
•
Együttműködik az osztály szülői munkaközösségével.
•
Az osztályában tanulókat ellátja az iskolával kapcsolatos információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon.
•
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, alkalmankénti anyagi támogatására.
•
Segít a pályaorientációban, a tehetséggondozásban, a megalapozott továbbtanulásban.
•
A tanév első óráján a baleset-megelőzéshez szükséges ismeretekkel látja el a tanulókat, ennek tényét jegyzőkönyvben rögzíti. Ismerteti a házirendet.
•
Előkészíti és vezeti az osztály osztályozó értekezleteit. Értékeli az osztály tanulmányi munkáját, fegyelmi helyzetét, hiányzását. Felveti az esetleges nevelési, szociális nehézségeket, utal a sikerekre és eredményekre, illetve a sikertelenségekre.
•
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.
•
Közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, az osztállyal közösen készíti elő az osztályrendezvényeket.
•
Pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanulói önismeret fejlesztésére, együttműködési készségének növelésére gyakorolt hatását.
•
Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát.
•
Gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről.
•
Segíti a hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.
•
Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi. Közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében.
•
Közreműködik az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában.
•
A tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével segít elsajátítani a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására.
•
Vezeti a közösségi szolgálattal kapcsolatos adminisztrációt.
-34-
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 4. § szerint a) a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
a) A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók
aa) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló Az Nkt. 4.§ 25. pontja szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az Nkt. 47. § (1) alapján a sajátos nevelési igényű tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szülő törvény által biztosított joga, hogy kiválassza a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői
véleménye
alapján, a szülő és
a
gyermek
igényeinek
és
lehetőségeinek
figyelembevételével. A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása -35-
ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt, iskolai osztályban történik. A sajátos nevelési igényű tanuló neveléséhez és oktatásához a törvény által előírt feltételek közül a fejlesztő neveléshez-oktatáshoz fejlesztő pedagógust foglalkoztatunk. Elsődleges célunk: a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése. Az Nkt. 51. § (5) szerint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésénél alkalmazkodni kell az adottságaihoz. 56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól. Továbbá mentesíti az igazgató a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Az érettségi vizsgán az (1) bekezdésben foglalt tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. Az Nkt. 96.§ (9) alapján, ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2015. szeptember 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is érteni kell. 97. § (5) szerint a fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014. szeptember 1-jétől kötelező.
-36-
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása iskolánkban A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és az egyéni sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más tanulóknál. Iskolai nevelésük-oktatásuk alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása során a Nemzeti alaptantervben meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítására kell törekedni. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat
keres.
Együttműködik
különböző
szakemberekkel,
a
gyógypedagógus
iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés) tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.
ab) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló Az Nkt. 4. § 3. pontja értelmében beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való
-37-
beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Az Nkt. 47. § (8) alapján, ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás iskolánk nevelése és oktatása keretében is megvalósítható. Az Nkt. fent említett 51.§-a a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókra is vonatkozik. Az Nkt. 62. § (1) alapján iskolánk pedagógusainak alapvető feladata a rájuk bízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, a sajátos nevelési igényű tanulók esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A pedagógusaink kötelessége, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön a gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, és hogy a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse. A beilleszkedést segítő és a magatartási zavarokat kezelő feladatok: A nehezen nevelhetőség a különböző területeken megnyilvánuló súlyosabb és kevésbé súlyos magatartási rendellenességeket jelenti. Minden osztályba jár fokozott odafigyelést igénylő gyermek. Hangsúlyos pedagógiai feladatnak tartjuk, hogy ezekkel a tanulókkal egyénileg és csoportosan is foglalkozzunk. Kiemelt szerepe van a szaktanároknak, különösen az osztályfőnököknek és az ifjúságvédelmi felelősnek. Feladatunk, hogy egyenlő esélyt adjunk minden diáknak tanulmányai folytatásához. A tartós vagy átmeneti életviteli problémák esetén a családdal együttműködve mozdítjuk elő a tanuló beilleszkedését, megszüntetve magatartási zavarait, szükség esetén akár családlátogatással egybekötve. Amennyiben ez a törekvés sem vezet eredményre, s a magatartási zavarok kiváltója maga a családi háttér (vagy hiánya), abban az esetben az ifjúságvédelmi felelős, a nevelési tanácsadók, és a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek segítségét vesszük igénybe. Bízunk a kortársak jótékony problémamegoldó és feszültségcsökkentő szerepében is. A diákoktól megtanult jó példák, a társak javaslatai és gondolatai iránt még a beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók is fogékonyabbak. A pedagógusok feladata, hogy az említett diákok rendszeresen kapjanak olyan feladatokat, amelyek személyre szabottak, teljesíthetőek, és amelyek sikeres elvégzése hozzájárul pozitív önképük, munkamoráljuk és személyiségük fejlődéséhez. Különösen a szabadidős tevékenységek
-38-
lehetnek alkalmasak arra, hogy alternatív, a megszokottól eltérő formában sajátítsák el az együttműködés, a szolidaritás és az alkalmazkodás technikáját. Tanulóink beilleszkedését szervezett tanórai, célirányos foglalkozások segítségével kívánjuk megkönnyíteni. Tanulmányi ügyekben történő és intézményen belüli eligazodásuk érdekében számukra egyéni segítő tanár és diákpárok kialakítására törekszünk. Ugyanilyen nagy hangsúlyt fektetünk a tanórán kívüli vagy szabadidős foglalkozásokra, az integrációjukat elősegítő tematikus programokra. Az egyéni bánásmód megvalósítása és az integráció elősegítése érdekében az értékelésnél az osztályfőnököknek lehetőleg figyelemmel kell lenniük a tanulók körülményeire. Beilleszkedésüket azáltal is segítjük, hogy az osztályközösséget előre felkészítjük kulturális különbözőségük megfelelő kezelésére, az együttélés és az elfogadás technikáira, érzékenyítési feladatokra. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulási kudarcnak kitett tanulóknak azokat nevezzük, akik az iskolai alaptárgyakból azért nem tudnak kielégítően teljesíteni, mert ezeknél a tárgyaknál nehézséget jelent számukra a koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása, jóllehet általános intelligenciájuk ezt nem indokolja. Iskolánkban számos ilyen diák tanul, közülük többen küzdenek a diszlexia, a diszkalkulia és a diszgráfia problémájával. Ehhez egyéni fejlesztési tervre és egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésére van szükség. A diagnosztizálás - a szakértői vélemények mellett - a szaktanárok feladata, akik észleléseiket megosztják az osztályfőnökökkel. A tanév elején, valamint a tanév folyamán az osztályfőnökök a tudomásukra jutott, tanulási kudarcnak kitett és tanulási zavarokkal küzdő tanulók névsorát összesítik. A diákokkal foglalkozó pedagógusok – a segítő szakemberekkel, például a fejlesztőpedagógussal együttműködve – meghatározzák a felzárkózást segítő egyéni haladás menetrendjét: a fejlődést, az ahhoz szükséges tevékenységeket, a haladási irányt, a követendő értékelés formáját, a felülvizsgálat idejét, és az elérni kívánt célt is tartalmazó egyéni fejlesztési tervet dolgozhatnak ki. A nevelési értekezletek keretében az igazgató vezetésével az egyes osztályokban felmerült problémák kezelését és megoldását beszéljük meg. A
törvényben
meghatározott
körű
diákok
számára
egyéni
fejlesztőpedagógiai
foglalkozásokat biztosítunk: a fejlesztőpedagógus egyéni fejlesztési terv alapján teremti meg a felzárkózás, az egyenlő hozzáférés feltételeit.
-39-
Célunk az, hogy egyfelől személyre szabott fejlesztési eljárás, speciális differenciálás révén fejlesztőpedagógus és más szakemberek bevonásával az eredményes továbbhaladás reményében esélyegyenlőséget teremtsünk. Az eredményesség fokozása érdekében tanáraink a differenciált tanítási módszert alkalmazzák. A különleges bánásmódot igénylő tanulókra vonatkozó szabályok A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletében a különleges bánásmódot igénylő gyermekekre, tanulókra vonatkozó eltérő szabályok kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozást írnak elő. Az EMMI rendelet 138. § szerint az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megszervezésére meghatározott heti foglalkoztatási időkeretet osztályonként kell biztosítani abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják. Abban az esetben, ha a sajátos nevelési igényű tanuló nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti időkeretet kilenc főre kell meghatározni és biztosítani. Ha a tanuló sajátos nevelési igényét halmozott sérülés alapozza meg, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkeretének számításánál a magasabb óraszámra jogosító fogyatékosságot kell figyelembe venni. A középfokú iskolában a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb hetvenöt százaléka a sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését szolgáló felzárkóztatásra is fordítható. A nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének ismeretében megerősíteni vagy módosítani. A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása A 20/2012. EMMI 139. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. (2) A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja.
-40-
A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 140. § A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg.
ac) A kiemelten tehetséges tanuló
Az Nkt. 4. § 14. alapján kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A tanuló akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A tehetséggondozás részletes ismérveit iskolánk tehetségfejlesztési programja tartalmazza. A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes
oktatást.
Az
egyéni
különbségek
figyelembe
vételének
fontos
területe
a
tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A közismereti és szakmai elméleti tárgyakból emelt szintű felkészítést biztosítunk a tehetséges tanulók számára. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: Az adottságok, képességek feltárására, a kiemelkedő teljesítményre képes tanulók kiválasztására a tantestületnek tudatosan kell felkészülnie. A tehetség kibontakozásához nemcsak a tanórai, hanem tanórán kívüli foglalkozásokra is szükség van. Tanáraink elkötelezetten hisznek
-41-
abban, hogy a tanulók kompetenciáinak fejlesztése során alkalmazott módszerek alkalmasak a differenciált oktatásra, az egyénre szabott fejlesztésre. Tanórán kívüli foglalkozások, versenyek Diákjainkat arra ösztönözzük, hogy minél nagyobb létszámban induljanak el iskolai, városi, valamint országos tanulmányi és kulturális versenyeken. Az ösztönzés mellett a felkészülésben is segítünk nekik. Nagy számban szervezünk különféle iskolai vetélkedőket, háziversenyeket jeles iskolai hagyományainkhoz kapcsolódóan. Ilyenek például a sportversenyek, a szavalóverseny, a helyesírási verseny, a különféle szaktárgyi versenyek, Törő Gábor megyei fizikaverseny, valamint az osztályok közötti versenyek a műveltségi vetélkedőn és a Kandó-héten.
c) A hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása 2013. augusztus 31-éig a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-a tartalmazta, amely szerint: •
hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította;
•
e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénybe (a továbbiakban: Gyvt.), melyet a 2013. évi XXVII. törvény módosított (a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról) 2013. szeptember 1-jei hatállyal bekerült a hátrányos helyzetű, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma és ennek megállapítása, mint a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések egyike.
-42-
A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. A Gyermekvédelmi törvény 2013. szeptember 1-jétől szigorította a hátrányos helyzet meghatározását. A hátrányos helyzetű tanuló meghatározása: Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek (fiatal felnőtt), aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, Az iskolai végzettségéről szóló nyilatkozat megtétele továbbra is önkéntes alapon történik. Alapfokú iskolai végzettség: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor a Szociális törvény. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, Az alacsony foglalkoztatottság a jegyző nyilvántartásából vagy a munkaügyi központ igazolása alapján állapítható meg. Az alacsony foglalkoztatottság tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. §-a alapján vezetett nyilvántartása vagy a 33. §-a szerinti ellátásra való jogosultság hiányában az állami foglalkoztatási szervnek a gyermeket nevelő szülők bármelyikének, a családba fogadó gyámnak az álláskeresőként történő nyilvántartásáról szóló igazolása. c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak
-43-
nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Az igazolás módja a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégia szegregátum meghatározása alapján, vagy ennek hiányában a lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények tekintetében az elvégzett vagy beszerzett környezettanulmány. A környezettanulmány elvégzésére a települési önkormányzat jegyzője felkérheti a gyermekjóléti szolgálatot. Tehát a hátrányos helyzet megállapításához 2013. szeptember 1-jétől már nem elég a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása, még egy további körülményt is igazolni kell a kérelem benyújtásánál. A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához már kettő fent meghatározott körülménynek is teljesülnie kell a jogosultsághoz.
Halmozottan hátrányos helyzet Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az fenti a)–c) pontokban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra (egy évre) – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek (fiatal felnőtt) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A jogosultság időtartama A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a fentebb meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem
-44-
benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg (egy évre). A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányuló kérelmet az erre rendszeresített kérelemnyomtatvánnyal kell kezdeményezni. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállása megszűnik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megszűnése utáni második hónap elsején. Tájékoztatási kötelezettség A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat rendelkező része tartalmazza, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására mely törvényben foglalt ok alapján került sor. A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet megállapító határozatához – annak a szülő, családba fogadó gyám vagy a nagykorúvá vált gyermek részére történő közlésekor – tájékoztatót mellékel a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzethez kapcsolódó jogosultságokról. A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozatát, a határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül tájékoztatásul megküldi a nevelési-oktatási intézménynek, amellyel a gyermek (nagykorúvá vált gyermek) tanulói jogviszonyban áll. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 27. § (1) szerint, ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása keretében a szülő nem kérte a gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását, a gyermekvédelmi kedvezmény tekintetében hozott jogerős határozat bemutatásával a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől írásban tett nyilatkozatával kérheti annak utólagos megállapítását. A jegyző és a nevelési-oktatási intézmény tájékoztatja a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket, tanulót megillethetik, ha megfelel a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre, tanulóra vonatkozó feltételeknek. Az intézmény adminisztrátora a beírási naplóban és a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, a tanuló hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozatot a tanulói jogviszony megszűnését követő öt évig kezelheti.
-45-
A 28. § szerint halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek, tanulónak járó kedvezmény igénybevételének a feltétele a halmozottan hátrányos helyzetet igazoló dokumentumok bemutatása és fénymásolása. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek az iskolában Tanulóink jelentős része hátrányos helyzetű családból érkezik hozzánk, ezért a diákok szociális biztonsága érdekében az ezzel összefüggő pedagógiai feladatokat kiemelten kezeljük, s külön figyelmet fordítunk diákjaink szociális-életviteli kompetenciáinak fejlesztésére. Az osztályfőnökök minden tanév elején helyzetelemzést készítenek, és megnevezik azokat a diákokat, akik különleges bánásmódot igényelnek. A megalapozott helyzetelemzést helyzetfeltárás előzi meg, melyet az iskola ifjúságvédelmi felelőse koordinál. Már a beiratkozáskor, de legkésőbb az első osztályfőnöki órákon minden diákkal és szülővel egy tematikus kérdőívet töltetünk ki. Az erre adott válaszok önkéntesek és saját bevalláson alapulnak. A kérdőívben az esetleges betegségekre, az életkörülményekre és a családi állapotra kérdezünk rá, így próbálunk következtetni a tanulók szociális helyzetére. Minden realitásra törekvő felmérés alapja a bizalom és az őszinteség. Az ifjúságvédelmi felelős a feltárt ismeretek birtokában szükség esetén felveszi a kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szolgálatokkal. Különös figyelmet szentelünk a hátrányos szociokulturális környezetben élő tanulók életpálya-építésének és pályaorientációjának. Részt veszünk az Útravaló - MACIKA Ösztöndíjprogramban. A hátrányos helyzetű tanulók vagy a közvetlen családtag tartós betegsége miatt hátrányos helyzetbe kerülő tanulókra különösen odafigyelünk. Közvetlen krízis- vagy válsághelyzet esetén az osztályfőnök és az iskolai ifjúságvédelmi felelős azonnal felveszi a kapcsolatot a szakszolgálatokkal. Szociálisan rászorult diákjaink részére könyvtárunkból tartós tankönyv kölcsönözhető, illetve lehetőségük van kedvezményes étkeztetésre. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek továbbra is jogosult az ingyenes tankönyvre. A
TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-2014
„A
hátrányos
helyzetű
tanulók
iskolai
sikerességének elősegítése a Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskolában” című pályázat keretében iskolánk pedagógusai a hátrányos helyzetű tanulók mentorálására, hátrányaik csökkentésére
törekednek
egyéni
bánásmóddal,
fejlesztési
tervek
és
foglalkozások
megvalósulásával. Iskolánk részt vesz a TÁMOP-3.3.15-13/1 „A hátrányos helyzetű gyermekek önkéntes részvételének ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében” című kiemelt projektben is.
-46-
7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje
A tanulók közösségei, a diákönkormányzat Az Nkt. 48. § (1) alapján az iskola tanulói a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Mindezt a nevelőtestület véleményének meghallgatásával teszik. Iskolánk tanulói a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. Iskolánkban egy diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzat a 20/2012. évi EMMI rendelet 120. § szerint a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.
-47-
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét - az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. Iskolánk diákönkormányzata aktívan részt vesz az iskola szervezeti életében, a diákok jogainak érvényesítésében, érdekeinek képviseletében, az iskolai közélet kialakításában és gyakorlásában.
A diákönkormányzatban való tevékenykedés megismerteti a diákokat a
közösségért végzett munka szépségével, megtanítja a közös érdekért való kiállásra és felelősségre.
-48-
8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Eredményes és összehangolt nevelés – oktatás csak kölcsönös kapcsolattartás és együttműködés során jöhet létre. Az iskolához kapcsolódó nevelési tényezők koordinálása az iskola feladata. A szülők és pedagógusok együttműködése •
A pedagógusok munkájuk során együttműködnek a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában.
•
A pedagógus a tanulókat, az osztályfőnököt és a szülőket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja; a szülőket figyelmezteti, ha gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek.
•
Az érdemjegyekről, hiányzásokról, a tanulók évközi teljesítményéről az ellenőrzőn és az elektronikus naplón keresztül tájékoztatja a szülőket.
•
A kapcsolattartás állandó keretei a szaktanári fogadóórák. Emellett - egyedi esetekben, a probléma jellegétől függően - az iskola igazgatója, az osztályfőnök, a szaktanár és a szülők felveszik a kapcsolatot egymással a gyermek segítése, a probléma megoldása érdekében.
Az iskola és a szülők kapcsolattartásának formái 1. Az osztályok szülői értekezlete, melynek feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülök tájékoztatása évente legalább 2 alkalommal: •
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről;
•
az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól;
•
a helyi tanterv követelményeiről;
•
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról;
•
a diák osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről;
•
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményéről, problémáiról;
•
az éppen aktuális feladatok megvitatása;
•
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása.
-49-
2. A fogadóóra, mely a szülők és a szaktanárok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Évente 2 alkalommal. 3. Tájékoztatás az ellenőrző könyvön keresztül A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, a mulasztásokról,
illetve
a
különböző
iskolai
vagy
osztályszintű
programokról,
szülői
értekezletekről és fogadóórákról. A tanulói hiányzások igazolása ebben történik. Az ellenőrző könyvbe az érdemjegyeket a diákok írják be, amit a szülő havonta köteles kézjegyével ellátni. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, hogy a beírtak szinkronban vannak-e az osztálynaplóval, illetve a szülői aláírások megtörténtek-e. A munkatervben rögzített időpontig félév és év vége előtt az osztályfőnök írásban tájékoztatja a gyenge teljesítmény várható következményéről a szülőket. 4. Családlátogatás A fiatalok családi hátterének, körülményeinek megismerése a cél, illetve a tanácsadás. Különösen fontosnak tartjuk a hátrányos helyzetű, problémás fiatalok családjánál tett látogatásokat. 5. Alkalmankénti megbeszélések Pedagógusaink a szorosabb együttműködés érdekében készek a rögzített fogadóórán kívül is -előzetes egyeztetés után - a szülők rendelkezésére állni. 6. Írásos értesítés – a tanuló hiányzásáról, igazolatlan óráiról, tanulmányi vagy magatartási problémáiról, illetve egyéb információkról. 7. Igazgatói tájékoztató a következő évi beiskolázásról - nyílt nap Minden év november-december hónapban tájékoztatja az intézmény vezetője az érdeklődő diákokat és szülőket a következő évben induló osztályokról és a felvételi követelményekről. 8. Szülő - tanár találkozó Kötetlenebb formájú kapcsolat kialakítására is törekszünk a szülőkkel: a közvetlenebb beszélgetések folyamán egymás kölcsönös megismerését segíti elő a találkozó, melyet a diákok műsora színesít. Évente egy alkalommal tartjuk. 9. A szülői munkaközösség - SZM - ülése
-50-
Továbbítja a szülők által felvetett problémákat az iskolavezetés felé.
-51-
10. Évnyitó, évzáró Az igazgató tájékoztatja a megjelent szülőket, tanulókat a tanév feladatairól, eseményeiről, eredményeiről. A szülői értekezletek, fórumok, fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, tantestületével vagy a szülői munkaközösséggel. Az együttműködések továbbfejlesztési lehetőségei: •
szülők
bevonása
iskolai
kirándulásokba,
rendezvényekbe,
tanórai,
tanórán
kívüli
foglalkozásokba, osztályfőnöki órák tartásába (pl.: egészségügyi témában egészségügyi végzettségűek, bűnmegelőzési témában rendőr); • közös kulturális vagy egyéb rendezvények szervezése szülők és pedagógusok részvételével; • nevelési problémák megoldásának segítése; • aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, az iskola támogatása; • közös megoldások keresése, érdeklődő, segítő hozzáállás; • felmérések alapján szerzett szülői igényeknek való megfelelés a tervezés, ill. a folyamat során.
A szülői szervezet A 20/2012. EMMI 119. § szerint az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A diákok és pedagógusok együttműködése A diákokat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményeiket szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a tantestülettel, a tanárokkal.
-52-
•
A DÖK - a diákönkormányzatnak 9 fős vezetőtestülete van, és egy támogató tanár. A diákönkormányzatot támogató tanár folyamatosan, személyesen, a diákönkormányzat faliújságán és iskolarádión keresztül tartja a kapcsolatot a diákokkal.
•
Tájékoztatás az ellenőrző könyvön keresztül. A tanulót és a tanuló szüleit a diák fejlődéséről,
egyéni
haladásáról
a
szaktanárok
folyamatosan
tájékoztatják.
A
munkatervben rögzített időpontig félév és év vége előtt az osztályfőnök írásban tájékoztatja a gyenge teljesítmény várható következményéről a szülőket. •
Osztályfőnöki órák - az osztályfőnök folyamatosan tájékoztatja a diákokat minden őket érintő eseményről.
•
Évnyitó, évzáró - Az igazgató tájékoztatja a diákokat a tanév feladatairól, eseményeiről, eredményeiről.
•
Ismertetők és az elektronikus napló útján.
•
Hirdetések iskolarádión keresztül. Napi rendszerességgel tájékoztatja a diákokat az iskolai eseményekről, eredményekről. A harmadik óra jelzőcsengetésekor kezdődik.
•
Iskolagyűlés - évenként tartott fórum, melyen az iskola igazgatója, a DÖK munkáját támogató pedagógus, és a DSK elnöke beszámol az elmúlt év diákokat érintő eseményeiről, és az új tanév feladatairól. A diákok előadhatják problémáikat, javaslataikat osztályképviselőik útján vagy személyesen.
•
Iskolaújságon keresztül.
Együttműködés a kollégiumokkal: Az Nkt. 26.§ (2) szerint a kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. A tanulóknak mintegy 60 %-a nem miskolci, közülük kb. 10% kollégista. Így magától értetődően folyamatos kapcsolatunk van a kollégiumokkal, az osztályfőnökök rendszeresen érdeklődnek tanítványaikról, többször személyesen is felkeresve az egyes intézményeket. Szívesen és örömmel veszünk részt egymás rendezvényein. Az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése A nevelőtanárokat tájékoztatjuk a tanulók magatartásáról és tanulmányi helyzetéről, illetve a tanulók problémáinak közös megoldására törekszünk. Szakmai véleménycserét folytatunk nevelési-oktatási kérdésekben. A nevelőtanárokat rendszeresen meghívjuk rendezvényeinkre (pl.: szalagavató, ballagás). Véleményüket figyelembe vesszük a tanulók értékelése során.
-53-
9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza a tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályokat, és a tanulmányok alatti vizsga szabályait is. Az EMMI 64. § (1) alapján a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,
-54-
b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Az EMMI 65. § (1) alapján különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell tájékoztatni. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelésioktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. Az EMMI 66. § (1) szerint a tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, aláírja a vizsga iratait,
-55-
a
d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és a zavartalan lebonyolítás feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az EMMI 67-69. § alapján az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően – pl. műszaki rajz, számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli
-56-
vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ebben az esetben a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. A jogszabály értelmében egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
-57-
Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsga volt, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és - amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.
-58-
A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében
-59-
fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. Iskolánkban a tanulmányok alatti vizsgákat a következők szerint szervezzük: szóbeli vizsga; írásbeli vizsga; gyakorlati vizsga. A tanulmányok alatti vizsgák során az egyes tantárgyak vizsgarészei általában az ennek megfelelő vizsgatárgy érettségi vizsgájának vizsgarészeivel egyeznek meg.
-60-
•
A tanulmányok alatti vizsga részeit - írásbeli, szóbeli vagy mindkettő - a nevelőtestület, illetve a vizsgáztatásra kijelölt intézmény határozza meg, legalább tizenöt nappal a vizsga előtt.
Vizsgatárgy Írásbeli Magyar nyelv X Irodalom (Magyar nyelv és irodalom) X Matematika Történelem (Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek) Etika Idegen nyelv X Biológia (Biológia – egészségtan) Fizika X Földrajz Kémia X Ének-zene Testnevelés (Testnevelés és sport)
Szóbeli
Gyakorlati
X X X X X X X X X
Dőlt betűvel írt tantárgyak neveit 2013. szeptember 1-jétől alkalmazzuk a 9. évfolyamtól felmenően. A szakmai alapozó tantárgyak vizsgaformái – szakmacsoportoknak megfelelően – 9-13. évfolyamon.
Elektronika-elektrotechnika szakmacsoport Vizsgatárgy Informatika Rajz és vizuális kultúra Elektronikai alapismeretek Szakmai alapgyakorlatok - informatika Szakmai alapgyakorlatok - elektronika Szakmai alapgyakorlatok – digitális tech. Villamos műszerek és mérések Elektronikai gyakorlatok
Írásbeli
Szóbeli X
Gyakorlati X
X X X X X X
IInformatika szakmacsoport Vizsgatárgy Informatika Rajz és vizuális kultúra Adatbázis kezelések Programozási ismeretek Elektronikai alapismeretek Szakmai alapgyakorlatok - informatika Szakmai alapgyakorlatok - elektronika Szakmai alapgyakorlatok – digitális tech.
Írásbeli
Szóbeli X
Gyakorlati X X X
X X X X
Érvényes utoljára a 2016-ban végző 12.a, 12.b, 12.c és 13.d osztályos tanulókra. Amelyik tantárgyból a vizsga több részből áll, a tanuló érdemjegyét a vizsgabizottság a szerzett jegyek átlaga és a matematikai kerekítés szabályai alapján alakítja ki.
Az érdemjegyek megállapításánál az alábbi százalékos teljesítmény elérését vesszük figyelembe: %
osztályzat
0 - 24 25 - 49 50 - 74 75 - 89 90 - 100
elégtelen elégséges közepes jó jeles
A teljesítmény megállapítása a tantárgyanként megállapított maximális pontszámokhoz viszonyítva történik. Ha egy adott vizsgatárgy esetén a szóbeli vizsgát megelőzi egy másik vizsgarész, a szóbeli vizsgát csak az a tanuló kezdheti meg, aki előzőleg legalább 12 %-os teljesítményt ért el. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amely az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezt megelőzően az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítenie kellett osztályozó vizsgával. Az iskola -62-
magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni. Ennek értelmében a tanuló nem mentesül a tanórák látogatása alól. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Az alkalmassági vizsga A felvételi követelményekhez tartozik, hogy pályaalkalmassági, egészségügyi vizsgálaton kell részt vennie az iskolánkba jelentkezőknek. Ez legkésőbb a beiratkozás napján történik, ahol iskolaorvosi vizsgálat után állapítják meg, hogy a tanuló alkalmas-e a pályára. Színtévesztés, epilepszia és szívbetegség az elektrotechnika – elektronika szakmacsoportos képzésben kizáró ok.
-63-
10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai
A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján jöhet létre. Mindkettőről - jelentkezés illetve írásbeli kérelem alapján - az igazgató dönt az érvényes jogszabályok figyelembevételével. A tanulói jogviszony a beiratkozás napjával kezdődik, amelyről a felvételt nyert tanuló és szülője írásban értesítést kap. A 9. évfolyamra az a tanköteles korú fiatal nyerhet felvételt, aki az 1-8. osztályt eredményesen elvégzi, és az iskola által támasztott felvételi követelményeknek – melyeket a központilag évente megjelentetett Felvételi tájékoztató részletesen közöl – megfelel. Az adminisztratív formai feltételek a mindenkori érvényes előírásnak megfelelőek. A felvételi eljárást (adminisztratív feltételek, fellebbezési lehetőségek, eljárások és határidők) a tanévre vonatkozó miniszteri rendelet, valamint a beiskolázási szabályzat tartalmazza. A tantestület felvételi vizsga nélküli felvételről is dönthet. Ezt mindig a tanév rendjében meghatározott időpontban teszi közzé. Indokolt esetben egyéni elbírálás alapján más középiskolából is kérhetik felvételüket a 9. évfolyamra. Az iskolába való belépés felsőbb évfolyamokon is történhet, általában a tanév, illetve a félév kezdetekor, indokolt esetben bármikor. Vállaljuk a nem magyar állampolgárságú tanulók képzését is. A magyar nyelv tudásának hiánya sem jelent akadályt. Számukra egyéni foglalkozás keretében tanítjuk a magyar nyelvet. Erre már több alkalommal is volt példa iskolánkban. Beiratkozáskor a tanuló vagy szülője bemutatja és átadja: •
születési anyakönyvi kivonat fénymásolata
•
általános iskolai bizonyítvány
•
tankönyvigénylés
•
„ ingyentankönyv” igénylőlap
•
az okmányirodában igényelt diákigazolványhoz igénylőlap
•
az iskolaorvos által kiadott kitöltött kérdőív (amit a felvételi értesítéssel küldünk ki)
•
TAJ kártyáról és a személyi igazolványról fénymásolat
•
lakcímkártyáról fénymásolat. -64-
Iskolánk a nyilvántartásba vétellel és diákigazolvány kiadásával igazolja a tanulói jogviszony keletkezését. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 22.§ (5) bekezdése szerint felvételi eljárásban az Nkt. 50. § (3) bekezdés b) pontjában szabályozott felvételi vizsgának számít - a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül - a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint, készség megismerése. 26. § (1) Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. Iskolánk az általános iskolai tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga, azaz központi írásbeli vizsga eredménye alapján dönt a tanuló felvételéről. A központi írásbeli vizsgához külön feladatlapok készülnek azok részére, akik iskolánk kilencedik évfolyamára jelentkeznek. Központi írásbeli vizsgát magyarból és matematikából kell tennie az iskolánkba jelentkező felvételizőknek. A központi írásbeli vizsga a hivatal által megküldött feladatlapok megoldásából áll. A felvételt egészségügyi, pályaalkalmassági feltételekhez is kötjük. Iskolánk nem szervez szóbeli felvételi vizsgát. Felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamot szervezünk - térítési díj nélkül. A központi írásbeli vizsgán elért eredményt a törvényi előírásoknak megfelelően köteles iskolánk elfogadni, függetlenül attól, hogy a jelentkező melyik iskolában vett részt a vizsgán. A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (KIFIR rendszer) kell lebonyolítani. A hivatal szeptember 30-áig honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza az adott tanévre vonatkozóan a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját. Iskolánk felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapon nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR rendszerében október 31-éig elhelyezi. Középiskolánk igazgatója a vizsgázókat az iskola honlapján, valamint az írásbeli vizsga megkezdése előtt a vizsga helyszínén tájékoztatja arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített és az iskola által kiértékelt dolgozatokat, és tájékoztatást ad az értékelésre vonatkozó észrevételek megtételének szabályairól. A vizsga során - a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére az EMMI 33. § (3) bekezdés alapján adott igazgatói engedélyben meghatározott eltéréssel - a feladatlap-készítő bizottságok által meghatározott, a
-65-
hivatal honlapján közzétett, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti jelentkezési határidőig nyilvánosságra hozott és az egyes feladatlapokon is feltüntetett segédeszközök használhatók. A dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni. A vizsga dolgozatainak javítását a hivatal által kiadott javítási-értékelési útmutató alapján végezzük el. Az írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizsgázó és szülője az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és - kizárólag a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén - az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját kiértékelt dolgozatáról másolatot kell készíteni. A megtekintéshez - az adott írásbeli vizsgát követő nyolc napon belül - egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig írásban adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet benyújtani. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az iskola az észrevételt érdemben elbírálja. Az iskola a bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő három munkanapon belül írásban közli az észrevételt tevővel. Ha az észrevételt tevő az iskola határozatának kézhezvétele után is fenntartja korábbi észrevételét, ezt egy munkanapon belül írásban közli a vizsgát szervező iskolával. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az iskola a fenntartott észrevételt az ügyre vonatkozó dokumentumokkal együtt egy munkanapon belül megküldi a hivatalnak. A hivatal a fenntartott észrevételt érdemben elbírálja. A bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő nyolc munkanapon belül rövid úton (elektronikus úton) írásban közli az iskolával, valamint postai úton megküldi az iskolának és az észrevételt tevőnek. Az írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező iskola - a hivatal által kiadott, a vizsga részletes eredményeit tartalmazó, az iskola körbélyegzőjének lenyomatával, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesített értékelő lapon - közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat. A középfokú iskola a jelentkező központi írásbeli vizsgából származó felvételi teljesítményét az értékelőlap alapján állapítja meg. A felvételi dolgozat vagy annak másolata a jelentkezőtől nem kérhető. A középfokú iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra -66-
hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. A középfokú iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort, valamint tanulmányi területenként közli a felvehető tanulók számát. Az azonos pontszámot elért tanulók közül előnyben részesítjük a sorrend megállapításakor: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzetet az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni. Ennek alapján előnyben részesítjük: • a halmozottan hátrányos helyzetűeket (igazolás szükséges), • a miskolci lakhellyel rendelkezőket (igazolás szükséges), • akinek szülei, testvérei korábban iskolánk tanulói voltak (ha tudomást szerzünk róla, sajátos helyzet), • az írásbeli eredménye jobb, • abc sorrend. A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános iskolának is. A középfokú iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy az Nkt. 37. § (3) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak a középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, amelyiknek a döntésével a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő nem ért egyet. A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta. A nevelésioktatási intézmény köteles a tanulót, valamint a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni gyermeke iskolai felvételével kapcsolatos döntéséről. -67-
Az átvétel szabályai
Iskolánk a jogszabályban meghatározott keretek között - állapítja meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 47. § (1) szerint, ha a szakiskola, a szakközépiskola, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét. Iskolánk a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi vizsgálathoz, bizonyos esetben különbözeti vizsga vállalásához köti. Az Nkt. 50. § (1) szerint a tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Tanuló átvétele más módon is történhet. Ha a tanköteles tanulóval szemben fegyelmi büntetést alkalmaztak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén, akkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott.
-68-
11. A szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 47. §-a és a 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény alapján. A Szakképzési törvény 21. §-nak megfelelően szakközépiskolánk kilencediktizenkettedik/tizenharmadik évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött- a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan - a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe
való
bekapcsolódás
feltételeiről
a
tanulót
a
szakközépiskolába
való
jelentkezésekor tájékoztatja. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. A szakképző évfolyamra való felvétel Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik. A felvételről az igazgató dönt. A szakképző évfolyamra való felvétel, illetve a szakképző évfolyamon a továbbhaladás feltétele: •
egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre;
•
előírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges meghatározott nyári gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza;
•
iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség: sikeres érettségi vizsga;
•
A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb
-69-
az első szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. •
Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.
•
Az egyéves szakképzésbe csak az a tanuló vehető fel, aki a 9-12/13. évfolyamon is az adott szakmacsoportban végezte tanulmányait és megfelel a szakmai programban szabályozott követelményeknek.
A jogszabályoknak megfelelően a nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a 21. életévét. A szakközépiskolai képzésben tanult szakmacsoportos tárgyak beszámíthatóságáról a törvényi szabályozás előírásai alapján az iskola igazgatója dönt.
12. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtás
célja az élet megmentése,
a további egészségkárosodás
megakadályozása, valamint a gyógyulás elősegítése. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki elsajátítsa az alapvető elsősegélynyújtási ismereteket, melyekkel életet menthet. Az elsősegélynyújtás alapjait osztályfőnöki, illetve biológiaórákon sajátíthatják el a tanulók. A foglalkozások alkalmával megtanulják az elméleti részt, majd feladatlapokat töltenek ki, melyek megoldásait közösen megbeszélik. Az osztályfőnöki órák alkalmával elsősegély-oktató filmet tervezünk levetíteni. A sikeresen elsajátított elméleti anyag után gyakorlatban is folytatódik az oktatás. Az iskolai védőnő tanórán belüli és kívüli foglalkozásokon bemutatja az elsősegélynyújtás gyakorlati alapjait. Testnevelés órákon és szakmai gyakorlatok előtt - külön jegyzőkönyvezve - balesetvédelmi oktatást tartunk. Egészségnapok, iskolahét szervezése során elsősegélynyújtási bemutatót, vetélkedőket szervezünk az iskola tanulóinak részvételével. Iskolai és iskolán kívüli balesetek megelőzése témakörben az iskola munkavédelmi oktatásáért felelős személy tájékoztatót tart osztályfőnöki órák keretein belül. A balesetmentes közlekedési ismeretek, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés fontos szabályainak megismerésével (filmvetítéssel egybekötve) sajátíthatják el a KRESZ fontos szabályait. Az elsősegélynyújtási kötelezettséget törvény szabályozza: az 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről külön rendelkezik az egyén szerepéről és megkülönbözteti a laikus és az egészségügyi szakdolgozót, illetve ennek megfelelő döntési helyzetet teremt. „Az egyén szerepe 5.§ (3) e) (mindenkinek) kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása
-70-
szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, vagy arról tudomást szerez.”
13. A MISKOLCI KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA INTERKULTURÁLIS PROGRAMJA
„… A jövevényeket jóakarattal gyámolítsd, és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak...” (István király Intelmei)
Más kultúrából érkező tanulók beilleszkedését segítő interkulturális program A külföldi tanulók nevelése és oktatása terén szerzett ismereteinknek és jó tapasztalatainknak, illetve a migráns tanulók interkulturális nevelésével kapcsolatos pályázatban való részvételünknek köszönhetően is indokolt, hogy intézményünkben bevezessük az interkulturális programot. Migráns hátterű tanulók nevelésének és oktatásának segítése II. szakasz „Sokféleség, Méltányosság, Lehetőség”: interkulturális tanulási környezet megteremtése migráns tanulók fogadására című pályázatban - TÁMOP-3.4.1.B-11/2-2012-0002 sz. - három iskola pedagógusai konzorciumi együttműködésben vettek részt. A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola, a Miskolci Eötvös József Építőipari és Művészeti Szakképző Iskola, illetve a Martin János Szakképző Iskola, melynek pedagógusai, Lénárt Györgyné, Tamásné Kerekes Csilla és Takács Attila Sándor Interkulturális pedagógiai koncepciót készítettek. Erre a koncepcióra hivatkozva hozta létre az említett három iskola az interkulturális programját pedagógiai programjuk részeként, így ennek alapján készítettük el mi is saját interkulturális programunkat. Az interkulturális koncepció elkészítésének részét képezték a kidolgozott és kipróbált óratervek, projekttervek és témahetek. Iskolánk nevelési-oktatási folyamatában nem magyar anyanyelvű és külföldi tanulók is részt vettek már. Létszámuk tanévenként változik. A magyar nyelvet nem, vagy meglehetősen alacsony szinten beszélték, szókincsük gyenge, nyelvhasználatuk bizonytalan volt. Ez is indokolja, hogy iskolánk vállalt feladata a multikulturális oktatás, a migráns tanulók szocializációja, magyar nyelvi készségeinek fejlesztése, a partneriskolákkal való kapcsolattartás, és a
-71-
szakértőkkel történő pedagógiai konzultáció. Feladatunk a magyar nyelvet tanuló migráns tanulók nyelvtanulási, nyelvhasználati nehézségeinek leküzdése és felzárkóztatása magyar anyanyelvű társaikhoz.
A nemzetközi migrációban részt vevő tanulók felvételekor az alábbi okmányokra van szükség bevándorlói státuszonként (2014-ben)1:
•
Menekült - okmánytípus: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki.
•
Menedékes - okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki.
•
Oltalmazott – okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki.
•
Letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány.
•
Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum; nemzeti vízum; munkavállalási vízum.
•
Tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár – okmánytípus: tartózkodási kártya családtag részére.
•
Bevándorlási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány; bevándorlási engedély.
•
Tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány.
1
Interkulturális pedagógiai koncepció – Készítette: Lénárt Györgyné – Tamásné Kerekes Csilla – Takács Attila Sándor, Miskolc, 2014. -72-
Az interkulturális nevelésünk elvei és céljai:
•
Az iskolánkba érkező migráns tanuló szakképzésbe történő beilleszkedése minél gördülékenyebben történjen, és a magyar nyelv ismeretében munkaerőpiaci helyzete sikeres legyen, nagyobb eséllyel tudjon munkát vállalni, vagy a felsőoktatásba bekapcsolódni.
•
Olyan nevelési környezet megteremtése, ahol a migráns és a magyar anyanyelvű tanulók szabadon megélhetik identitásukat, és egyben megtanulják megérteni és elfogadni mások identitását.
•
Fontosnak tartjuk, hogy a más kultúrából érkező tanulók a magyar kultúra megismerése mellett megőrizzék identitásukat, hagyományaikat is. A sokféleséget értéknek tekintjük.
•
A tolerancia kialakítására kell törekednünk a más kultúrájú tanulók vonatkozásában.
•
Az interperszonális kapcsolatok kialakítására törekszünk, amely elősegíti a migráns tanulók szocializációját, beilleszkedését és befogadását.
•
Közösségfejlesztés: a társas együttélés szabályainak megismerése és gyakorlása a megfelelő kommunikáció és a harmonikus együttműködés érdekében.
•
Hangsúlyos szerepet kap az egyéni bánásmód és a differenciált tanulásszervezés és foglalkozás.
Intézményi feladataink: •
Szervezet-felépítés, a feltételek biztosítása.
•
Kapcsolatfelvétel társintézményekkel, partnerek azonosítása.
•
Migráns tanulók szintfelmérése.
•
Fejlesztési elemek beépítése, hazai és nemzetközi mérési eredmények felhasználásával (HAMET2, IDA, MELBA).
•
Egyéni fejlesztési tervek elkészítése a mérési eredmények alapján.
-73-
•
Szülői kapcsolattartás.
Interkulturális nevelési feladatok: •
Elsősorban
az
interkulturális,
nyelvi
és
szociokulturális
kompetencia
fejlesztése. •
A migráns tanulók felmérése.
•
Annak lehetősége, hogy a migráns gyermekek a tanév bármely szakaszában bekapcsolódhatnak.
•
A tanítás-tanulás folyamatában az integráció elsősorban az osztályközösségbe való beillesztést, kulturális beilleszkedés segítését jelenti.
•
A magyar nyelvi kompetencia fejlesztése, a migráns gyermekek magyar nyelvi fejlődésének hatékony elősegítése.
•
A hatékony önálló tanulás és kezdeményezőképesség kompetenciájának kialakítása.
•
A kommunikációs hátrány leküzdése.
•
Európai és magyar értékek közvetítése, ismeretek átadása, és az ettől eltérő kultúrák elfogadása.
•
A tudatos életvitel elsajátítása, alkalmazása. A demokratikus döntési folyamat megismertetése és alkalmazása minden érintett bevonásával.
•
A tehetséges tanuló felismerése, segítése. Erre már volt példa iskolánkban migráns tanuló vonatkozásában, és rendkívül eredményes volt a felkészítése matematikából.
•
Aktivitás, kreativitás fejlesztése, sikerélmény biztosítása.
•
A tartalomalapú nyelvoktatás előtérbe helyezése.
Más kultúrából érkező tanulók felvétele, osztályba sorolása: A migráns tanulók különböző kulturális háttérrel rendelkeznek, különféle nyelvi kompetenciákkal, nyelvi hátránnyal. Bármikor érkezhetnek a tanév során, így nehéz bekapcsolódniuk az iskolai életbe. Az iskolába érkező külföldi diák esetében szükséges egy
-74-
anamnézis felállítása. Az együttműködési háló érintett tagjai segítségével a tanárok ezáltal kapnak tájékoztatást arról, hogy honnan, milyen közegből, milyen fizikai, mentális és pszichikai állapotban érkezett hozzánk a diák. Ezután az írási-olvasási-szövegértési képességeket mérjük fel. Fontos, hogy az iskola lehetőségeinek figyelembevételével a tanuló a megfelelő képzési formában részesülhessen. Két célcsoport jelenik meg a Közös Európai Referenciakeret alapján 2: az egyik csoport a magyarul egyáltalán nem, vagy nagyon keveset tudóké, akik számára A1, A2 és B1 szinteken történik a felkészítés. A másik a B1 és B2 szinten álló, magyarul már tudó migráns tanulók felkészítése. A felkészítő szakasztól az integráló szakaszon át eljutunk a magyar mint idegen nyelv érettségi vizsga szintjéig, amely az A2, B1 szintjeit fogja át. A más kultúrájú, főleg idegen anyanyelvű diák esetében a legfőbb kérdés az osztályba sorolás szempontja. A Közös Európai Referenciakeret ajánlásain alapuló, objektív, rugalmas bemeneti mérésre van szükség ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy az érkező migráns tanulók milyen szinten állnak, melyik osztályba sorolhatók, esetleg milyen előképzettségük van, és az beszámítható-e. Alapelvünk, hogy a törvényi előírásokon túlmenően a besorolás alapja a tanuló meglévő dokumentációja,
hiszen
iskolánkban
elektrotechnika-elektronika,
illetve
informatika
szakmacsoportos képzés folyik. A pontos besorolásról az igazgató dönt. A döntésnél figyelembe kell venni a diák felkészültségét, bizonyítványait, szakmai orientáltságát, és meg kell állapítani nyelvtudásának a szintjét. A beilleszkedés folyamán mindvégig meghatározó a gondosan kiválasztott osztály és osztályfőnök személye, rugalmassága, elkötelezettsége, elfogadó attitűdje és támogató empátiája. A mérés: •
Az eddig megszerzett tudás felmérése (bizonyítvány).
•
Mérési módszerek alkalmazása: IDA, MELBA.
•
Pályaérdeklődés-mérés, pályaorientáció – alkalmas-e a felkínált szakmára.
•
Beszélgetés, kommunikáció.
•
A nyelvtudás felmérése.
•
Magyar nyelvi, szövegértési, matematikai, infokommunikációs szintfelmérés.
Egyéni fejlesztés a mérési eredmények alapján: 2
http://europass.cedefop.europa.eu/hu/resources/european-language-levels-cefr
-75-
•
Kommunikáció és szociális készségek fejlesztése
•
Vizuális és nem verbális kommunikáció
•
Közös kódok megtalálása
•
A verbalitás fokozatos fejlesztése
•
A társadalmi szabályok és együttélés elsajátítása
•
Szakmai orientáltság
•
Manuális és kognitív készségek fejlesztése
•
A redukált verbalitás fokozatos tágítása
•
Közösségbe integrálás közös programok és feladatok segítségével
•
Multikulturális nevelés.
•
Egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Módszerei, munkaformái: egyéni fejlesztés, kooperatív technikák, differenciálás, csoportmunka, páros munka, mentortanári segítségadás, konkrét célok megfogalmazása.
A más kultúrából érkező tanulóink számára egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki. A személyre szabott oktatási-nevelési program tartalmazza a bemeneti eredményeket. Az egyéni haladási ütemet úgy kell fokozatosan gyorsítani, hogy minél hamarabb elérhető legyen az adott osztályban elvárt követelményszint. Egyéni tanulási stratégiák kidolgozására van szükség, amely a tanulók valós képességeire épül, és a tanulókkal szemben megfogalmazódó lehetséges elvárásokat tartalmazza. Az iskola az együttműködési háló érintett tagjaival rendszeres időközönként esetmegbeszélő konzultációkat tart. A beilleszkedéshez és a befogadáshoz szükséges a tanórákon egyéni és csoportos formában a tanulóközpontú, differenciált óraszervezés, és a kooperatív technikák széleskörű alkalmazása. A nyelvi hátrányok leküzdésének érdekében kiemelt feladatunk, hogy biztosítsuk a magyar mint idegen nyelv tantárgy tanítását külön foglalkozások keretében. Pedagógusaink és diákjaink számára az eddig megjelent migráns tanulók beilleszkedése problémák nélkül zajlott, tanulmányaik során előrehaladásuk egyenletesnek tekinthető. Jelenlétük színesítette iskolánkat, és gazdagította egyéniségeinek sorát. A nevelőtestület arra törekszik, hogy az elfogadás, az érzékenyítés, a felzárkóztatás, és az esélyegyenlőség biztosításával, egyéni fejlődési utak megteremtésével hozzájáruljon a nem magyar anyanyelvű és külföldi tanulóink integrációs sikeréhez, megfelelő képzéséhez.
-76-
Programunk más kultúrából érkező tanulóinknak kíván segítséget nyújtani az iskolai előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz. A konstruktív társadalmi integrációhoz szükséges nyelvtudás megszerzése a magyar nyelv tantárgyi és tanítási nyelvi tanulásával történik. Célunk a magyarországi integráció elősegítése és Magyarország, mint befogadó ország értékeihez való pozitív kötődések kialakítása, kultúránk és az európai civilizáció megismerése. Ezen kívül olyan tanulóközösségek kialakítása, melyek tagjai a nyelvek és kultúrák közötti közlekedésben jártasak, egészséges identitással rendelkező nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre képes személyiségek. A kapcsolattartás és a beilleszkedés formái: •
Olyan segítséget igyekszünk igénybe venni a hozzánk került fiatalok számára, amelyben civil szervezetek, küldő- és befogadó szervezetek, migráns tanulók nevelésével és oktatásával foglalkozó intézmények, ifjúsági- és gyermekvédelmi intézmények, hivatalok, szakmai- és szakszolgálatok érintettek. Bízunk abban, hogy a folyamatos kapcsolattartás, tapasztalatcsere és esetmegbeszélés lehetővé teszi a fiatalok eredményes beilleszkedését. Migránsokat fogadó szervezeteket, migráns tanulók nevelésével, oktatásával foglalkozó intézményeket, foglalkozásokat és órákat látogattunk.
•
A külföldi fiatalok beilleszkedési és felzárkózási folyamatában a tanároknak kulcsszerepük van. Emiatt szükségesek olyan felkészítések, melyek a differenciált tanulásszervezési módoktól a közösség- és személyiségfejlesztési technikákon keresztül az interkulturális tartalmakig terjednek. Iskolánk pedagógusai olyan továbbképzéseken vettek részt a pályázat keretében, amelyek elősegítették a hatékonyabb interkulturális nevelést. Lehetőséget teremtünk egyéni számonkérésre, beszámolásra, könnyített feladatsor megoldására vagy időhosszabbításra. Az egyes diákoknak támogatást jelent az olyan pedagógus, aki vállalja, hogy a tanulással kapcsolatos nehézségekben segítséget nyújt a tanulóknak és a szüleiknek. Eddigi tapasztalatunk alapján hatékonynak bizonyult, hogy a migráns tanulóval egyénileg, külön is foglalkozott pedagógus, ezzel is elősegítve a haladását, nyelvi hátrányainak leküzdését.
•
Az iskolába járó migráns diákok szülei nyílt napokon nyerhetnek bepillantást az iskola munkájába. A migráns tanulók szüleinek személyes tájékoztatást is tartunk. Az osztályfőnökök szülői értekezleten, családlátogatásokon, az elektronikus naplón és telefonon keresztül, a szaktanárok fogadóórán tudják részletesen tájékoztatni a szülőket az osztály és az iskola működéséről, a tanulóról, és a szükséges teendőkről. A kulturális -77-
programok során kötetlenebb formában lehet találkozni a szülőkkel, pl. szülő-tanár találkozó, csanyiki sportnap és közös főzés. •
Legfontosabb beilleszkedést segítő feladatunk a magyar tanulók, és főleg az osztálytársak felkészítése az eltérő kulturális hátterű diákok jelenlétére. Tevékenységünk ugyanúgy vonatkozik az érkezők fogadására, a velük való speciális bánásmódra, mint a befogadó tanulók érzelmi és értelmi fejlesztésére, érzékenyítésére. Lehetőséget kell teremteni egymás
kultúrájának megismerésére. Tanulópárok létrehozását szorgalmazzuk a
különböző tantárgyakból, így a hatékonyabb tanulás mellett a társas kapcsolatok kialakítását is elősegítjük. •
Fontosnak tartjuk a különböző kulturális háttérrel rendelkező diákok együttnevelését. Fő cél az érzékenyítés komplex folyamatának megvalósítása, amely a magyar és a külföldi, migráns tanulók közös nevelését-oktatását jelenti, és az egymással való minél gyakoribb interakciókat szorgalmazza. A tanulócsoport felkészítése az osztályfőnök feladata. Ő a felelős azért, hogy olyan közösségfejlesztő játékok, feladatok, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások jöjjenek létre, melyek segítik az elfogadó közösség kialakulását, jó kapcsolatok létrejöttét. Egymás megértéséhez egymás kultúrájának megismerése, az interkulturális témák jelentősen hozzájárulnak. Ezekben az osztályokban tanító szaktanárok is sokat tudnak segíteni.
A beilleszkedést, befogadást és haladást segítő tanórai és tanórán kívüli programok Az alacsony teljesítmények, a nyelvi hiányosságok, az előítéletek iskolaelhagyást eredményezhetnek, ezért rendkívül fontos a motiváció, a pozitív visszajelzés, a sikerélmény biztosítása. A más kultúrából érkező diákok oldaláról tekintve alapvető fontosságú a helyi civilizáció és kultúra, a társadalmi és az iskolai társas viszonyok feltárása és az órákon, szünetekben érvényes viselkedési szabályok megismertetése. Bemutatjuk helyi sajátosságainkat, az iskolába járási és kommunikációs és etikai szabályokat. A beilleszkedést mozdítja elő a magyar kultúrával, nemzeti hagyományainkkal való megismerkedés. Lehetőséget biztosítunk saját kultúrájuk ápolására, bemutatására is.
Jogszabályokra, kodifikált elvekre hivatkozás a migráns tanulókra vonatkozóan:
-78-
•
Európai Unió (salamancai 2009, malagai 2003 és amszterdami 1999-i nyilatkozat)
•
Az Nkt. 100. § alapján a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
•
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés b) pont és 21. cikk,
•
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról.
•
c) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról, 10. cikk (1)-(2) bekezdés.
A külföldi személy az Nkt. 92.§-a szerinti feltételekkel létesíthet tanulói jogviszonyt. Az Nkt. 92.§ (1) alapján a nem magyar állampolgár akkor tanköteles Magyarországon, ha - a menedékjogról szóló törvény rendelkezései szerint a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg, - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, - ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik. A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell. A törvény szerint a nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek - ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri - az iskolai neveléstoktatást a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe, amennyiben a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik. Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az Nkt. 92.§(1)-(6) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik -, az iskolai ellátásért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy
-79-
tanulóra jutó hányadát. A köznevelési intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, vagy elengedheti. A mindenkori tan- vagy térítési díjat a KLIK tandíjszabályzata határozza meg. A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról és a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. Kérelemre megszűnik annak a nem magyar állampolgárságú tanulónak a nevelési-oktatási intézménnyel létesített jogviszonya, aki külföldre vagy saját országába távozik (53.§ (11) bek.) A 20/2012. EMMI rendelet 185. § (1) szerint, ha Magyarország területén élő, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező kiskorú nem magyar állampolgár kéri felvételét nevelési-oktatási intézménybe, a felvételkor igazolnia kell, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el, továbbá hogy az iskolai tanulmányokhoz szükséges feltételekről ki gondoskodik. Ha az iskolai tanulmányok folytatását a magyar nyelv ismeretének hiánya vagy a külföldi és a magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, az iskola igazgatója – a szülő egyetértésével – az évfolyam megismétlését engedélyezheti úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon és nyelvórákon vesz részt. A foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek elsajátításáról történő számadás módját az igazgató állapítja meg. A Magyar Közlöny XLVIII. évfolyam 24. számában megjelent A külföldi állampolgár tanulók interkulturális pedagógiai rendszer szerinti iskolai nevelése és iskolai nevelése-oktatása irányelvének kiadásáról című közleményére hivatkozunk.
-80-
2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE
„A világ ismereteinek mennyisége minden tíz évben megkétszereződik – és maga ez a tempó is növekvőben van. Már húszévnyi iskolázás is kevés; hamarosan úgy fognak meghalni az öregek, hogy még nem tanulták meg, hogyan éljenek, és teljes kultúránk összeomlik felfoghatatlan bonyolultsága miatt.” ( Arthur Charles Clarke )
14. A választott kerettanterv megnevezése
A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei:
6. melléklet -Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára
2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben alkalmazzuk. A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
-81-
Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola: elektrotechnika-elektronika szakmacsoport
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek (Ének-zene) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Műszaki informatika Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Munkaszervezés Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Összes felhasznált óra Szabadsáv Rendelkezésre álló órakeret
heti óra 4 4 4
heti óra 4 4 3
10. évf. felhasznált 5 8 6
heti óra 4 4 3
11. évf. felhasznált 4 8 6
heti óra 4 4 4
12. évf. felhasznált 4 8 8
2
2
2
2
3
3
3
3
0 0 3 2 1 1 2 5 1
0 0 3 2 1 1 4 5 1
0 2 3 1 2 0 2 5 1
0 2 3 1 2 0 4 5 1
1 2 2 0 0 0 2 5 1
1 2 2 0 0 0 4 5 1
0 1 0 0 0 0 2 5 1
0 1 0 0 0 0 4 5 1
6
14
7
15
8
16
11
19
2 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 35 4 35 57
6 2 6 0 0 0 0 0 0 0 0 55
2 0 1 1 1 1 1 0 0 0 0 36 4 36 57
6 0 3 1 1 1 3 0 0 0 0 54
0 0 0 0 0 1 1 2 2 1 1 35 4 35 58
0 0 0 0 0 1 3 2 6 1 3 52
0 0 0 0 0 2 0 4 3 1 1 35 4 35 58
0 0 0 0 0 2 0 4 9 1 3 53
Szabadon választható: emelt szintű érettségire való felkészítés , felzárkóztatás Nkt.27.§.(5) tehetséggond., felzárkóztatás
9. évf. felhasznált 6 8 8
2 1
3 1
6 1
5 1
4
Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola: informatika szakmacsoport 11. évf. 9. évf. 10. évf. heti felhaszheti felhaszheti felhaszTantárgyak óra nált óra nált óra nált 6 5 4 Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 8 8 8 Idegen nyelvek 4 4 4 8 6 6 Matematika 4 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2 3 ismeretek 2 2 3 0 0 1 Etika 0 0 1 0 2 2 Biológia – egészségtan 0 2 2 3 3 2 Fizika 3 3 2 2 1 0 Kémia 2 1 0 1 2 0 Földrajz 1 2 0 1 0 0 Művészetek (Ének-zene) 1 0 0 4 4 4 Informatika 2 2 2 5 5 5 Testnevelés és sport 5 5 5 1 1 1 Osztályfőnöki 1 1 1 Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Kötelezően választható:Gazdasági ismeretek ,Elektronika Munkavédelmi alapismeretek Összes óra Szabadon tervezhető órakeret Osztályok óraszáma Rendelkezésre álló órakeret Szabadon választható: emelt szintű érettségire való felkészítés , felzárkóztatás
heti óra 4 4 4
12. évf. felhasznált 4 8 8
3 0 1 0 0 0 0 2 5 1
3 0 1 0 0 0 0 4 5 1
6
12
7
15
9
19
12
24
1 2 0 0 1
1 6 0 0 1
0 0 0 0 2
0 0 0 0 2
0 0 0 0 2
0 0 0 0 2
0 0 1 2 2
0 0 1 6 2
1 0 0
3 0 0
2 1 2
6 1 6
3 1 2
9 1 6
2 2 2
6 2 6
0 1 35 4 35 57
0 1 53
0 0 36 4 36 57
0 0 54
1 0 36 4 35 58
1 0 55
1 0 36 4 35 58
1 0 58
4
3
3
Nkt.27.§.(5) tehetséggond., felzárkóztatás 1 1 1 1 A 11-12. osztályban érdeklődésnek megfelelően választhatnak gazdasági ismeretek, ill. elektronika tantárgyból.
0 4
A kerettantervek közül az alábbiakat választottuk:
Tantárgy megnevezése
Változat
Óraszámok:
Matematika
B változat
4-3-3-4
Fizika
B változat
3-3-2-0
Informatika
emelt
2-2-2-2
Művészetek
Ének-zene
1-0-0-0
Szakmai alapozó oktatás a 2008/2009. tanévtől az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban 9. évfolyam A B 2 2 2 2 2 2 2 2 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 1 1 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 -
Tantárgyak Magyar nyelv_1 Magyar nyelv_2 Irodalom Történelem Etika Idegen nyelv_1 Idegen nyelv_2 Matematika_1 Matematika_2 Testnevelés Rajz és vizuális kultúra_1 Rajz és vizuális kultúra_2 Ének-zene Kémia Földrajz Biológia Fizika Osztályfőnöki Informatika (elmélet) Informatika (gyakorlat)_1 Informatika (gyakorlat)_2
10. évfolyam A B 2 2 2 2 2 2 2 2 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1 -
11. évfolyam A B 1 1 3 3 2 2 1 1 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 3 3 1 1 -
12. évfolyam A B 1 1 3 3 3 3 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 3 3 1 1 -
Szakmacsoportos alapozó oktatás Elektronikai alapismeretek Elektronikai gyakorlatok_1 Elektronikai gyakorlatok_2 Elektronikai gyakorlatok_3 Szakmai alapgyakorlatok 1 Szakmai alapgyakorlatok _2 Szakmai alapgyakorlatok_3 Villamos műszerek és mérések_1 Villamos műszerek és mérések_2 Villamos műszerek és mérések_3 Kötelező
2 4 4 4 -
2 4 4 4 -
5 4 4 4 -
5 4 4 4 -
3 4 4 4 2 2 2
32 32 32 32 32 A dőlt betűvel írt tantárgyak a csoportbontást jelölik.
-85-
3 4 4 4 2 2 2
3 4 4 4 2 2 2
3 4 4 4 2 2 2
32
32
32
Tantárgyak Kötelező
9.évfolyam A B 32 32
10.évfolyam A B 32 32
11.évfolyam A B 32 32
12.évfolyam A B 32 32
Az alapgyakorlat csoportbontásához szükséges óra
8
8
8
8
0
0
0
0
Csoportbontáshoz szükséges Összesen
10 42
10 42
10 42
10 42
21 53
21 53
21 53
21 53
53,1 A
53,1 B
Szabadon választható órák Idegen nyelv Matematika Fizika Informatika Elektronikai alapismeretek Tehetséggondozás A lehetséges órák száma
felhasznált 380, felhasználható 390,6, marad: 10,6 óra iskolai szinten összesen.
44,55 A
44,55 B
9.évfolyam Az elektronikai alapismeretek tantárgy keretében tanítjuk: Műszaki rajz 1 1 Elektrotechnika 1 1 Anyagismeret 0 0 Elektronika 0 0
44,55 A
44,55 B
10.évfolyam 0 3 2 0
0 3 2 0
53,1 A
11.évfolyam 0 0 0 3
A szakmai alapgyakorlatok tantárgy keretében tanítjuk: Elektronikai gyakorlat 1 1 1 1 1 Digitális technika gyakorlat 1 1 1 1 1 Informatikai alapgyakorlat 2 2 2 2 1 A dőlt betűvel írt tantárgyak a csoportbontást jelölik.
-86-
53,1 B
12.évfolyam
0 0 0 3
0 0 0 3
0 0 0 3
1 1 1
1 1 1
1 1 1
Szakmai alapozó oktatás a 2008/2009. tanévtől az informatika szakmacsoportban
Tantárgyak Magyar nyelv_1 Magyar nyelv_2 Irodalom Történelem Etika Idegen nyelv_1 Idegen nyelv_2 Matematika_1 Matematika_2 Testnevelés Rajz és vizuális kultúra_1 Rajz és vizuális kultúra_2 Ének-zene Kémia Földrajz Biológia Fizika Osztályfőnöki Informatika (elmélet) Informatika (gyakorlat)_1 Informatika (gyakorlat)_2
9.évfolyam C
2 2 2 2 4 4 4 4 3 1 2 2 2 1 1 -
D ( ny )
4 2 12 12 3 2 1 2 4 4
10.évfolyam
11.évfolyam
12.évfolyam
13.évf
C
D
C
D
C
D
D
2 2 2 2
2 2 2 2
4 4 4 4 3 2 2 1 1 -
5 5 4 4 3 1 2 2 2 1 1 -
1 3 2 1 4 4 3 3 3 2 2 3 1 -
2 2 2 2 5 5 4 4 3 2 2 1 1 -
1 3 3 4 4 3 3 3 3 1 -
1 3 2 1 5 5 3 3 3 2 2 3 1 -
1 3 3 5 5 3 3 3 3 1 -
5 4 4 4 33
6 2 2 2 3 3 3 32
4 2 2 2 3 3 3 33
6 2 2 2 3 3 3 33
Szakmacsoportos alapozó oktatás Elektronikai alapismeretek Adatbáziskezelés_1 Adatbáziskezelés_2 Adatbáziskezelés_3 Programozási ismeretek 1 Programozási ismeretek2 Programozási ismeretek3 Szakmai alapgyakorlatok _1 Szakmai alapgyakorlatok _2 Szakmai alapgyakorlatok _3 Kötelező
2 4 4 4 32
30
5 4 4 4 32
-87-
2 4 4 4 33
4 2 2 2 3 3 3 32
Szakmai alapozó oktatás a 2008/2009-es tanévtől az informatika szakmacsoportban Tantárgyak Kötelező Az alapgyakorlat csoportbontásához szükséges Csoportbontáshoz szükséges Összesen Szabadon választható órák Idegen nyelv Matematika Fizika Informatika Elektronikai alapismeretek Tehetséggondozás A lehetséges órák száma
9. évfolyam C D ( ny ) 32 30
10. évfolyam C D 32 33
11. évfolyam C D 32 33
12. évf. C D 32 33
13.évf. D 33
8
0
8
8
0
8
0
0
0
10 42
16 46
10 42
11 44
19 51
11 44
17 49
20 53
18 51
felhasznált 422, felhasználható 443,7, marad: 21,7 óra iskolai szinten összesen.
44,55 44,55 C D 9.évfolyam
44,55 44,55 C D 10.évfolyam
53,1 53,1 C D 11.évfolyam
53,1 53,1 C D 12.évfolyam
53,1 D 13.évf.
Az elektronikai alapismeretek tantárgy keretében tanítjuk: Alkatrészismeret Elektrotechnika Elektronika Digitális technika
0 1 0 1
0 0 0 0
0 3 0 2
0 1 0 1
0 0 2 2
0 3 0 2
1 0 2 3
0 0 2 2
1 0 2 3
1 1 2
1 1 2
1 1 1
1 1 2
1 1 1
1 1 1
1 1 1
A szakmai alapgyakorlatok tantárgy keretében tanítjuk: Elektronikai gyakorlat Digitális technika gyakorlat Informatikai alapgyakorlat
1 1 2
0 0 0
2013/14. tanévben a 10.,11., 12, és a 13. d osztályban alkalmazzuk. 2014/15. tanévben a 11., a 12. és a 13.d osztályban alkalmazzuk. 2015/ 16. tanévben a 12. és a 13.d osztályban alkalmazzuk.
-88-
15.
A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma A
választott
kerettantervekben
meghatározott
óraszám
feletti
kötelező
tanórai
foglalkozásokon az elsajátítandó tananyag gyakorlása, képességfejlesztés, a közép- és emelt szintű érettségire való felkészítés folyik. A többletóraszámokat az egyes tematikai egységek közötti elosztással, pl. elmélyítés, gyakorlás, és képességfejlesztés céljára fordítjuk. A kerettantervben megadott szabad sávot iskolánk az alábbi módon használta fel a közismereti tantárgyak esetében: Tantárgy
9.évf.
10.évf.
11. évf.
12.évf.
Idegen nyelv
1
1
1
1
Matematika
1
0
0
1
Fizika
1
1
1
0
Informatika
1
2
2
2
Összesen:
4
4
4
4
A szabadon és kötelezően választható tantárgyakat az összesített táblázat tartalmazza. A megtanítandó tananyagok a tantárgyak részletes tantervében találhatók.
-89-
16. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
16.1.1.
A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
Iskolánkban az oktató-nevelő munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz stb.) használnak, amelyeket az oktatásért felelős miniszter tankönyvvé nyilvánított. Egyéb segédanyag (film, újság, CD, interneten fellelhető információ stb.) csak akkor vehető igénybe, kérhető számon a diákoktól, ha a hozzáférhetőség egyértelműen megoldható. Az iskolai könyvtár állományának állandó bővítésével biztosítjuk, hogy a szaktanárok a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a szükséges segédeszközökhöz. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzeszközök, számológép stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a tanárok szakmai munkaközössége határozza meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a szülők (diákok) kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek az alábbi szempontokat veszik figyelembe: -
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, igazodjon a tanuló képességeihez, szakmai szempontból feleljen meg az oktatás szintjének.
-
Azokat az eszközöket részesítjük előnyben, amelyek több tanéven át használhatók.
-
Évről évre bővül a tartós könyvek száma, melyeket a tanulók tankönyvvásárlásához nyújtott – a közoktatási és költségvetési törvényben előírt – támogatásból fedezünk. Ezeket a tankönyveket (atlaszok, feladatgyűjtemények, nyelvi gyakorlókönyvek, szöveggyűjtemények stb.) egy, ill. többéves használatra ingyen kapják meg a tanulók.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszközöket az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben veszünk igénybe.
-90-
16.1.1. A tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége
A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben az igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igénybejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban értesít minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesíti az igényt. Az iskola a megfelelő igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendje meghatározza meg.
-91-
17. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai
A Nemzeti alaptanterv és az érettségi vizsga követelményrendszere meghatározzák azokat a műveltségi területeket, tantárgyakat és követelményeket, amelyekhez igazodva iskolánk nevelőtestülete helyi tantervét megalkotta.
17.1.1.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Diákjaink számra a 2012/13. tanévben a 9. évfolyamon, majd felmenő rendszerben a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti öt órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelésórát az alábbi rendben biztosítjuk: •
a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel,
•
a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával,
• két óra tömbösítve az órarendben (ez lehetőséget biztosít a kerettantervben előírt úszás,
atlétika oktatására, ill. konditerem, jégpálya igénybevételére). •
a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel, azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek.
Az
iskola
a
kötelező
tanórák
keretében
gondoskodik
a
könnyített
testnevelés
megszervezéséről. A mindennapi testedzés részeként biztosítjuk a tanulóknak a lehetőséget, hogy a tanítási órák után a rendelkezésre álló eszközöket használják.
-92-
A sportkörön belüli sportcsoportok:
Röplabda
2 x 45 perc
évi 72 óra
Kosárlabda
2 x 45 perc
évi 72 óra
Torna
2 x 45 perc
évi 72 óra
45 perc
évi 36 óra
Labdarúgás
Szakosztályaink minimum heti 2 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. Biztosítjuk szakosztályaink számára az országos és a megyei, valamint a városi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünk szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező. Saját szakosztályainkon kívül együttműködünk a városban és a környéken működő szakosztályokkal. Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, és az eredményekről listát készít. A diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.
18. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Az iskola vállalja és biztosítja a megemelt óraszámú oktatást magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, informatika és elektronikai alapismeretek tárgyakból. Választható továbbá a 11-12. évfolyamon a gazdasági ismeretek vagy az elektronika tantárgy az informatika szakmacsoportban. ( A kettő közül az egyiket választania kell a tanulóknak, először a
-93-
2013/2014 tanévben 9. osztályba lépőkre vonatkozik.) A választható tantárgyak meghirdetésekor megjelöljük a tervezett pedagógust, ha lehetséges a tantárgyfelosztáskor figyelembe vesszük.
19. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése
Az iskola az érettségire felkészítő általános műveltséget megalapozó 9-13. évfolyam végén érettségi vizsgát szervez. A 9-13. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás is folyik. Az iskola vállalja és biztosítja a kétszintű érettségi letételét, az erre való felkészülést, középszinten magyar, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, informatika és elektronikai alapismeretek tárgyakból. Emelt szinten pedig a kötelező tárgyakon kívül fizikából és informatikából. Előrehozott érettségi vizsgákra készítjük fel tanulóinkat idegen nyelvből és informatikából. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének (nem a jelentkezésnek) feltétele, hogy a jelentkező az adott vizsgatárgynak az iskola helyi tantervében szereplő követelményeit teljesítse és ezt a bizonyítványba beírt osztályzatokkal igazolni tudja. E két tantárgyból az tehet előrehozott érettségi vizsgát a 11. osztály végén, aki a 11. és a 12. osztály helyi tantervében meghatározott tananyagból sikeres osztályozó vizsgát tesz. Az osztályozó vizsga osztályzatát a bizonyítványban a „Megjegyzés” rovatba a vizsga dátumával és a megfelelő záradékkal jegyzik be az osztályfőnökök. Az előrehozott érettségi megléte nem mentesíti a tanulót az órák látogatása alól, de a tantárgy követelményeit teljesítette, őt nem kell osztályozni. Szakközépiskolában kötelező 2017-től a szakmai érettségi vizsgatárgy.
-94-
20. Az érettségi vizsgatárgyak témakörei 20.1.1.
Magyar nyelv
Ember és nyelv 1. A nyelv mint jelrendszer 2. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói Kommunikáció 3. A kommunikációs folyamat tényezői 4. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei 5. A tömegkommunikáció A magyar nyelv története 6. A magyar nyelv történetének főbb szakaszai 7. A nyelvújítás 8. Nyelvművelés Nyelv és társadalom 9. A nyelvváltozatok 10. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek 11. Hangtan 12. Alaktan és szótan 13. Mondattan A szöveg 14. A szöveg és a kommunikáció 15. A szöveg szerkezete és jelentése A retorika alapjai 16. A nyilvános beszéd 17. Érvelés, megvitatás, vita Stílus és jelentés 18. Szóhasználat és stílus -95-
19. A szójelentés 20. Stílusréteg, stílusváltozat
20.1.2.
Irodalom
Életművek 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Petőfi Sándor Arany János Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezső József Attila
Portrék: 7. Balassi Bálint vagy Csokonai Vitéz Mihály vagy Berzsenyi Dániel 8. Kölcsey Ferenc vagy Vörösmarty Mihály 9. Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond 10. Szabó Lőrinc vagy Radnóti Miklós Látásmódok, 11. Zrínyi Miklós vagy Jókai Mór 12. Juhász Gyula vagy Tóth Árpád vagy Illyés Gyula 13. Németh László vagy Örkény István A kortárs irodalomból 14. Kertész Imre vagy Sütő András Világirodalom 15. Az orosz vagy a francia realizmus 16. Thomas Mann vagy Franz Kafka Színház – és drámatörténet 17. Szophoklész vagy Shakespeare 18. Katona József vagy Madách Imre Az irodalom határterületei 19.
Irodalmi művek adaptációi. A szórakoztató irodalom
Regionális kultúra
-96-
20.
Városunk színháza vagy a tájhoz kötődő szerzők (Kazinczy Ferenc, Szabó Lőrinc), a régió kultúrája
20.1.3.
Történelem
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Anjou Károly Róbert uralkodása 2. Az első ipari forradalom legjelentősebb területei és találmányai 3. A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája Magyarországon Népesség, település, életmód 4. A középkori város jellemzőinek bemutatása 5. Az ország három részre szakadása 6. Demográfiai változások és a nemzetiségi arányok alakulása Magyarországon a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Egyén, közösség, társadalom 7. Az Aranybulla és a tatárjárás 8. Hunyadi Mátyás uralkodói portréja intézkedései alapján 9. Luther és Kálvin szerepe – a reformáció főbb irányzatai 10. Széchenyi és Kossuth reformprogramja A modern demokráciák működése 11. Az Európai Unió 12. Parlamenti demokrácia Magyarországon a rendszerváltozás után Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 13. Az athéni demokrácia intézményei, működése 14. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége 15. Az áprilisi törvények és a szabadságharc, vagy a kiegyezés és a dualizmus 16. A nemzetiszocializmus ideológiája és propagandája Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 17. A II. világháború 18. A trianoni békeszerződés 19. Az 1956-os forradalom 20. A gazdasági világválság és következményei
-97-
20.1.1.
Idegen nyelv (angol, német, magyar mint idegen nyelv)
1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) A családi élet mindennapjai, otthoni teendők 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfiszerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben. Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
-98-
5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
-99-
20.1.2.
Matematika
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet, logika (logikai műveletek, fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában), kombinatorika, gráfok. 2. Számelmélet, algebra Számfogalom, számelmélet, algebrai kifejezések, műveletek, hatvány, gyök, logaritmus, egyenletek, egyenlőtlenségek. 3. Függvények, az analízis elemei Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk, függvények jellemzése, sorozatok. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria alapfogalmak,
ponthalmazok,
geometriai
transzformációk,
síkgeometriai
alakzatok
(háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör), térbeli alakzatok, kerület-, terület-, felszín-és térfogatszámítás, vektorok, trigonometria, koordinátageometria. 5. Valószínűség-számítás, statisztika
Leíró statisztika, valószínűség-számítás
-100-
20.1.1.
Fizika
1. A dinamika törvényei I. A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. A lendület megmaradása. Newton munkásságának jelentősége. 2. A dinamika törvényei II. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. 3. Mozgások I. A vonatkozási rendszer, pálya, út, elmozdulás, a mozgás viszonylagossága. Egyenes vonalú, egyenletes mozgás. Átlagsebesség és pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. 4. Mozgások II. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás. Szabadesés és függőleges hajítás leírása. Galilei szerepe a fizikában. 5. Mozgások III. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételei. Matematikai inga és az időmérés kapcsolata. 6. Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége. 7. Összefüggés a gázok állapotjelzői között Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. A p-V diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerű problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. 8. A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. 9. Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságai. Olvadás és fagyás. Párolgás, forrás és lecsapódás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A víz különleges tulajdonsága, ennek jelentősége. 10. Elektrosztatika -101-
Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése. A Coulomb-törvény. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. 11. Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Ellenállások kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása. Az egyenáram munkája és teljesítménye. 12. Az elektromágneses indukció A mozgási és nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. 13. A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. 14. A fény A fény terjedési sebessége. A fényvisszaverődés törvénye. A Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás. Tükrök és lencsék leképezési törvényei. Optikai eszközök. 15. Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. 16. A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton energiája. A fény kettős természete. Az elektron kettős természete. 17. Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele. A természetes radioaktív sugárzás leírása; felezési idő, aktivitás. Az atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége. 18. Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei. 19. Gravitáció
-102-
Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság. 20. A csillagászat elemei A csillagászat és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.
-103-
20.1.1.
Informatika
1. Információ és társadalom - információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban, informatikai alapfogalmak - közhasznú magyar információs adatbázisok, keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban - jogi és etikai alapismeretek, adatbiztonság - információs és kommunikációs technológiák a társadalomban, az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásai 2. Informatikai alapismeretek – hardver -
-
számítógépek felépítése, Neumann-elvű számítógépek funkcionális eszközei, perifériái
számítógépek
felépítése,
a
a számítógép beüzemelése, szakszerű használata
3. Informatikai alapismeretek – szoftver - az operációs rendszer és a legfontosabb feladatai, könyvtárak (mappák) kezelése, - adatkezelés, állományok kezelése, tömörítése - lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai és a víruskeresés - a hálózatok működési alapelvei, felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés -
a szövegszerkesztő program kezelése, a munkakörnyezet beállításai, szöveges állományok mentése, oldalformázás, nyomtatás
-
a szövegszerkesztés menete, szövegbeviteli technikák, javítások (nyelvhelyesség, keresés és csere, elválasztás), karakter- és bekezdésformázás, felsorolás, sorszámozás, tabulátorok használata
-
táblázatok és hasábok
-
objektumok (grafikon, kép stb.) beszúrása és formázása
-104-
-
Táblázatkezelés
- a táblázatkezelő használata, a munkakörnyezet beállítása, táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor), táblázat megnyitása, mentése, nyomtatási jellemzők beállítása, nyomtatás - adattípusok, adatbevitel, karakter- és cellaformázás - cellahivatkozások, képletek, függvények használata - táblázat formázása, tartományformázás, - diagram készítése - problémamegoldás táblázatkezelővel 5. Adatbázis-kezelés - az adatbázis-kezelés alapfogalmai (adat, mező, rekord, kulcs, adatbázis) - adattípusok, adatbevitel, adatok módosítása, törlése - alapvető adatbázis-kezelő műveletek - képernyő és nyomtatási formátumok 6. Információs hálózati szolgáltatások - kommunikáció az keresőrendszerek
Interneten,
elektronikus
- weblap készítése, ugrópont 7. Prezentáció és grafika - prezentációs anyag elkészítése és formázása - grafikai eszközök használata, képek beillesztése 8. Könyvtárhasználat - katalógusok, számítógépes információkeresés könyvtártípusok, dokumentumtípusok
-105-
levelezés,
állományok
átvitele,
20.1.2. 1.
Elektronikai alapismeretek
Villamos alapfogalmak -
Feszültség, áramtöltés, ellenállás, vezetőképesség
-
Ellenállásokkal kapcsolatos számítások
-
Ellenállások hőfüggése (NTK, PTK)
-
Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek
2. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei -
Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff)
-
Ellenállás-hálózatok, eredőellenállás-számítások
-
Az alaptörvények igazolása
-
Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd
-
Méréshatár-kiterjesztés: előtét- és söntszámítások
3. A villamos áram hatásai -
Hőhatás
-
Vegyi hatás
-
Élettani hatás
-
Mágneses hatás
4. Energiaforrások -
A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség
-
Ideális és valódi generátorok
-
A szuperpozíció tétele
-
Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata
-106-
5. Villamos erőtér -
A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Columb törvénye
-
Anyagok viselkedése villamos térben
-
Kondenzátorok, kapacitások
-
Töltés, kisülés, energia
6. Mágneses erőtér -
A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérben
-
Anyagok viselkedése mágneses előtérben
-
Elektromágneses indukció
7. A sinusos mennyiségek – váltakozó áramú áramkörök -
A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői
-
Egyszerű váltakozó áramkörök
-
Összetett váltakozó áramkörök
-
Rezgőkörök
-
Váltakozó áramú teljesítmények
8. Többfázisú hálózatok -
A többfázisú rendszer fogalma
-
A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői
-
Csillag-és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések
-
A villamos energia szállítása és elosztása
-107-
21. A tanuló tanulmányi munkájának értékelése 21.1.1.A tanuló tanulmányi munka ellenőrzése és értékelése
Az iskolai oktató-nevelő munka ellenőrzése és értékelése a köznevelési törvény, a szakképzési törvény és a nemzeti alaptanterv, valamint az ezekre épülő helyi tanterv követelményei alapján a pedagógiai programban megfogalmazottak szellemében történik. -
A törvényi szabályozásnak megfelelően az iskolai vizsgák szerkezete az iskolába történő belépéskor (9. évfolyam elején), az iskolából való kilépéskor (12-13. évfolyam érettségi, ill. 14. évfolyam szakmai vizsga) történő mérésekkel szabályoz.
-
A tanulói teljesítménymérés másik fontos területét a tantárgyi, a folyamati és az átfogó képességmérések alkotják, melyek szoros kapcsolatban vannak az iskola személyiségfejlesztő pedagógiai alapelveivel.
A tanulók teljesítményének mérése visszajelzést biztosít a tanár, a tanuló és a szülők számára egyaránt. Az egész éves rendszeres tanórai ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, tanuló, szülő így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. Az ellenőrzés történhet szóban, írásban, vagy gyakorlati munka során. A megvalósítás a tantárgy jellegének, a tananyag tartalmának megfelelően rendkívül változatos lehet, de minden esetben azokat a tanulói (belépő) tevékenységformákat vizsgálja, amelyek a tantárgyi tartalmak elsajátításának lényeges feltételei. E feladathelyzetek az évfolyamok során fokozatosan egymásra épülve jelennek meg. Az egyes tanulók teljesítményét a félévi és év végi osztályozó értekezleten a nevelőtestület áttekinti. A tanuló értékelése, minősítése a szaktanár joga és feladata. A számonkérés formái Az iskola az ismeretek számonkérésének követelményeit, formáit, a magatartás és szorgalom értékelésének követelményeit és formáit a törvényben foglaltak alapján végzi. A tényekre épülő értékelés feltételezi a rendszeres és változatos számonkérést, melynek formáit illetően tantárgyanként érdemi különbségek lehetnek. A szóbeli és írásbeli számonkérés aránya igazodik az érettségi és a felvételi vizsga formájához. Ugyanakkor a rendszeres szóbeli számonkérés alapkövetelmény.
-108-
Magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből, matematikából és fizikából annyi nagydolgozatot kell íratni, amennyi a heti óraszám az adott tantárgyból. A szaktanár figyelembe veszi, hogy egy nap csak egy nagydolgozat, ill. témazáró dolgozat íratható. Az írásbeli számonkéréseket tíz munkanapon belül kijavítja. A jegyeket közli a tanulóval, lehetőséget ad a kijavított írásbeli dolgozatok megtekintésére. Az értékelés az érdemjegy meghatározásán túl személyre szabott elismerést, kritikát és tanácsot tartalmaz. A tizenöt munkanap elteltével kijavított dolgozatokat csak a tanuló egyetértésével számítja be a félévi, év végi osztályzatba. A tanulók osztályozása, értékelése A tanulók osztályozása a hagyományos 5 fokozatú skálával történik. -
elégtelen (1) minősítést az kap, aki a továbbhaladáshoz, az érettségihez, szakmai vizsgához szükséges tantervi minimumot nem teljesítette,
-
jeles (5) minősítést az érdemel, aki a továbbhaladás, az érettségi és a szakmai vizsga követelményeit biztosan elsajátította, és azok önálló alkalmazására is képes.
-
A többi érdemjegy megállapítása az eddigi tanári gyakorlatoknak megfelelően történik.
Az érdemjegyek száma a heti 2-3 órában tanított tárgyak esetében minimálisan félévente 3, a nagyobb óraszámban tanított tárgyak esetében pedig legalább havi 1 kell, hogy legyen. Az érdemjegyekről, a tanulók évközi teljesítményéről az iskola az ellenőrzőn és az elektronikus naplón keresztül tájékoztatja a szülőket. Az osztályzatok beírása a tanulók kötelessége, de ennek tényét az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi. Az év végi osztályzatot a tanár az egész évi érdemjegyek alapján határozza meg az alábbiak figyelembe vételével: 1,00-1,49 1,5-2,49 2,50-3,49 3,5-4,49 4,5-5,00
elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az órai aktivitást, továbbá a fejlődési tendenciát.
-109-
Az emelt szintű felkészítésben részesülő tanulók félévi és év végi érdemjegyét a középszinten és az emelt szinten szerzett osztályzatok átlaga adja meg. Ha az érdemjegy egyértelműen nem állapítható meg, akkor az emelt szinten elért érdemjegy súlyozottan számít. Bármelyik szint elégtelen osztályzata esetén a végső jegy is elégtelen. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásánál az egyenletes terhelés elvét követjük: -
a házi feladatot egyik óráról a másikra adjuk, annak mennyisége nem növelhető, ha a hétvége vagy szünidő közbeesik;
-
a hosszabb időt igénylő feladatok (pl. kötelező olvasmány, fogalmazás, számítógépes program stb.) teljesítésének határideje arányosan növekszik.
-
a kötelező és ajánlott olvasmányok jegyzékét minden tanév elején (vagy az előző tanév végén) ismertetni kell a tanulókkal.
21.1.2.
A magatartás és szorgalom minősítésének elvei
A magatartás és szorgalom minősítése során mérlegelni kell a tanuló -
órai és tanórán kívüli tevékenységét, viselkedését, aktivitását;
-
személyiségének jellemzőit, körülményeit;
-
tanulmányi eredményét, munkafegyelmét;
-
az iskola vagy az osztály érdekében végzett tevékenységét;
-
fejlődését és igyekezetét, hogy hibáin változtasson.
A magatartás és szorgalom minősítésekor, értékelésekor valamennyi fenti tényezőt figyelembe kell venni. A minősítési rendszert az osztályfőnök tanév elején ismerteti a tanulókkal. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése az osztályközösség részvételével történik. A közös állásfoglalást az osztályfőnök jóváhagyásra az osztályban tanító tanárok közössége elé terjeszti. Vita esetén az osztályzatot szavazattöbbséggel állapítják meg. A magatartás- és a szorgalomjegy különbsége két osztályzatnál több nem lehet. Magatartásból és szorgalomból a tanulók évközi jegyekkel nem rendelkeznek. A magántanuló nem kap minősítést magatartásból és szorgalomból.
-110-
1. Hatása a
magatartás
közösségre,
2. Viselkedés-
társas emberi
kultúrája, hangneme
3. Fegyelmezettség
4. Felelősség-
5. Házirend
érzet
betartása
6. Dicséret
7. Elmarasztalás
van
nincs
kapcsolatai pozitív, aktív,
példás (5)
segítőkész,
kifogástalan,
jóindulatú,
példaértékű,
élenjáró,
tisztelettudó
betartja, magas szintű, másokra
nagyfokú
pozitívan ható
felelősségtudat
mást is arra ösztönöz
kezdeményező
jó (4)
nem vét ellene,
kevés kívánnivalót
aktívan részt vesz
hagy maga után
ingadozó,
változó (3)
közömbös,
időnként
megfelelő
feledékeny
gyenge, ingadozó, udvariatlan, nyegle
vonakodó
másokat zavaró, de
ingadozó
igyekszik javulni
betartja
nagy részben betartja
nincs
nincs
osztályfőnöki figyelmeztetés
osztályfőnöki intés
igazgatói intés, szembenálló,
rossz (2)
érdektelen,
durva, közönséges,
romboló,
goromba, romboló
goromba, komisz
elégtelen, negatív, másokat zavaró, önfegyelem hiánya
felelőtlen, megbízhatatlan
nevelőtestületi sokat vét ellene
nincs
figyelmeztetés, nevelőtestületi intés, fegyelmi intézkedés
-111-
4. Többletmunka, Szorgalom
1. Tanulmányi munkája
2. Munkavégzése
3. Kötelességtudata
tanórán kívüli információk felhasználása
példás (5)
céltudatos, igényes, odaadó
jó (4)
törekvő, figyelmes
változó (3)
ingadozó
rossz (2)
hanyag, lassító
kitartó, pontos, megbízható, önálló rendszeres, többnyire önálló
kifogástalan, magas fokú
rendszeres, érdeklődő
megfelelő, néha ösztönözni kell
gyakori
rendszertelen,
felszerelése és házi feladata
hullámzó, önállótlan
gyakran hiányos
megbízhatatlan,
felszerelése legtöbbször hiányos
gondatlan
-112-
csak ösztönzésre
egyáltalán nem
22. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei
Az iskola az eredményesebb oktatás érdekében a 9-13. évfolyamon a következő tárgyakat csoportbontásban tanítja: -
magyar nyelv és irodalom nyelvi részét (9-10. évfolyam);
-
idegen nyelv (9-13. évfolyam)
-
matematika (9-13. évfolyam);
-
fizika (11-12. évfolyam emelt szint választása esetén);
-
informatika (9-13. évf.)
-
szakmai orientációs és alapozó gyakorlatok; mérés (9-13. évfolyam).
A csoportbontás szervezésének elvei: •
képességek, hatékonyság, eredményesség
•
differenciálás
•
tanulói érdeklődés alapján
•
szakmai gyakorlati képzésben a szakképzési törvény előírása szerint
23. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A kisebbségek két csoportját különböztetjük meg. A nemzeti kisebbségek olyan társadalmi csoportok, amelyek a lakosság körében kisebbségben vannak, és nem a többségi nemzettel, hanem egy másik - önálló állammal rendelkező, vagy annak megteremtésére törekvő - nemzettel azonosulnak. Az etnikai kisebbségek sajátos kulturális identitásuk révén különböznek a lakosság többi részétől. Nemzeti és etnikai kisebbség a Magyarország területén legalább egy évszázada honos minden olyan népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája,
-113-
valamint hagyományai megkülönböztetik. Olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely önazonosságának megőrzésére, közösségi érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Ezer, magát valamely kisebbséghez tartozónak valló választópolgár népi kezdeményezéssel kérheti kisebbségként való elismerését. Sajátos helyzetben vannak a határon túl élő magyarok, akik állampolgárságukat tekintve a környező országok állampolgárai, de kultúrájukat, anyanyelvüket tekintve azonban magyarok. Őket nem a nemzetiségekhez soroljuk. A kettős állampolgárság lehetősége kapcsán egyre nagyobb számban érkeznek hazánkba határon túli magyarok, így Miskolcra is, hogy élhessenek a magyar állam által felkínált lehetőséggel, jogaikkal, hogy kettős állampolgárok legyenek. Feladatunk: •
A Miskolcon és környékén élő etnikai és nemzeti kisebbségek feltárása, megismerése
•
A kisebbségi hagyományok megismerése, megismertetése.
•
Kapcsolatfelvétel a kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel.
•
Kulturális bemutatkozásaikon való részvétel lehetősége.
•
Érzékenyítő programokon való részvétel.
•
Integrálásuk, beilleszkedésük segítése.
•
A nemzeti összetartozás napja a Magyarországon élő kisebbségek elismerését is jelenti számunkra.
•
Kultúrájuk sokszínűsége Magyarország kulturális életét is gazdagítja.
•
Az érettségi szóbeli vizsgák alkalmával élhetnek részvételi szándékukkal a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselői.
•
Történelemórákon is foglalkozunk a magyarországi kisebbségek kultúrájával.
•
Minden évben látogatást teszünk csoportos kirándulás keretében a budapesti Holocaust Emlékmúzeumba.
•
A holocaust-emléknapon minden tanévben megemlékezünk a holocaust áldozatairól.
1.) Nemzetiségek: nemzeti kisebbségek Miskolcon és Magyarországon A ma Magyarországon élő legnagyobb nemzetiségi csoport a német (szászok, svábok). Jelenlegi számuk kb. 170 ezer, de jellegzetes településeik Baranyában és a Dunántúli-középhegység területén vannak. Miskolc környékén is találhatóak, pl. Rátkán.
-114-
Szlovákok főleg az Északi-középhegységben, tehát környékünkön is élnek. A XVIII. századtól kezdve települtek be az országba a kertészkedéssel foglalkozó bolgárok. Utódaik Miskolcon is élnek, számos épület tanúsítja jelenlétüket. A XVIII. századtól érkeztek az országba a kereskedő görögök. 1948—1950 között, a görög polgárháború következtében mintegy 13 ezer menekült érkezett Magyarországra. Miskolcon a Tátra utcába költöztek. A horvát-magyar határ mentén élnek magyarországi horvátok. Románok jelenleg a román-magyar határ mentén, valamint a fővárosban élnek nagyobb számban. Miskolcon az Erdélyből betelepülő magyarok száma nőtt a rendszerváltás után. Kultúrájuk, hagyományápolásuk sajátosan szép, mely gazdagítja Miskolc kulturális életét. A lengyelek a II. világháború kirobbanását követően menekültként, majd később vendégmunkásként érkeztek Magyarországra. Napjainkban kb. 8000-10.000 lengyel nemzetiségű lakos él az országban. A legnagyobb közösség Budapesten található. Az ortodox vallású szerbek a török kiűzését követően, mint kereskedők jöttek az ország belsejébe. A délszláv háború következtében szerb családok százai telepedtek le a szerbmagyar határ melletti településekbe. További kisebbségek: örmény, ruszin, ukrán. 2.) A roma kisebbség Miskolcon A cigányság a legnagyobb Magyarországon élő etnikai kisebbség. A romák létszámát a becslések 800 ezerre teszik. Őket nem nemzetiségi, hanem etnikai kisebbségként jelölik, ugyanis a többségük anyanyelve magyar, de hagyományaik, életmódjuk megkülönbözteti őket a többségi magyar társadalom egészétől. Feladatunk társadalmi integrációjuk megkönnyítése. •
Az előítéletes gondolkodás kiküszöbölése
•
Diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés elkerülése
•
Civil roma szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, amelyek jogi tanácsot és védelmet nyújt a romáknak, érdekeiket védik. Civil roma szervezetek: 1994-ben alakult meg a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKJI): jogi tanácsot és védelmet nyújt a romáknak. Érdekeiket védi a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA), amely a jogi segítség mellett számtalan hírértékű akciót, tüntetést szervez. A roma értelmiség új generációja hozta létre a Romaversitast és más szervezeteket.
-115-
•
Pályázatokban való aktív részvétel, pl. Útravaló – Macika Ösztöndíjprogram.
•
Szóbeli érettségi vizsgán a helyi nemzeti, etnikai kisebbségi önkormányzat képviselője képviseltetheti magát.
•
Érzékenyítés a társadalmi problémák iránt Társadalmi
probléma:
megkülönböztetés.
A
negatív
gondolkodás,
romák
össztársadalmi
diszkrimináció, gondjai:
hátrányos
iskolázatlanság,
munkanélküliség, szegénység, rossz életkörülmények, vékony az értelmiségi rétegük, megosztottság. Kisebbségi törvény (1993. évi 77. tv.): „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól" Meghatározza a kisebbségek egyéni és közösségi jogait: helyi és országos kisebbségi önkormányzatok;
kisebbségek
művelődési
és
oktatási
önigazgatása;
kisebbségek
nyelvhasználata (mindenkor és mindenhol szabad használat); támogatások és jogvédelem (Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda, kisebbségi ombudsman). A kisebbségi önkormányzatok: az általános önkormányzati választásokon, ha a megválasztott önkormányzati képviselő-testület több mint fele egy kisebbségből kerül ki, akkor a testület kisebbségi települési önkormányzattá nyilváníthatja magát. Ha a helyi önkormányzat képviselőinek legalább 30%-át ugyanabból a kisebbségből választották, e képviselők önálló (legalább 3 tagú) kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre.
24. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
A tanulók fizikai állapotának mérésére évente két alkalommal kerül sor: a tanév elején (szeptember, október) és a tanév végén (április, május). A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez az aerob kapacitást és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákon elért teljesítményt kell megbízhatóan, objektív módon mérni és értékelni. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja: -
az oktatás területén: az iskolai testnevelés és a sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az -116-
iskoláskorú fiatalok körében, -
az egészségügy területén: a testnevelők által mért adatok révén az egészségügy információt kap a tanulók funkcionális állapotáról, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését.
A tesztek végrehajtása - az oktatásban eltöltött évek alatt - egyfajta minőségellenőrzésre, minőségbiztosításra is szolgál. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez a következő általános vizsgálati szempontokat vesszük figyelembe: -
A vizsgálat megkezdése előtt a próbázóknak tisztában kell lenniük a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal.
-
A vizsgálati módszert az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni.
-
Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása az értékelő táblázatok alapján történik.
-
A motorikus próbákat sportöltözetben, jól szellőző, nagy teremben, ill. szabad téren célszerű végrehajtani.
-
A kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbák elvégzését az izomerő mérésére alkalmazott próbákkal kell elkezdeni.
-
Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg.
-
Az aerob állóképesség minél pontosabb becslése érdekében – pl.: a Cooper-teszt végrehajtásánál - hívjuk fel a próbázó figyelmét, hogy a tőle telhető legnagyobb intenzitással fusson úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki nagymértékű oxigénadósság, s ha ez mégis bekövetkezne, rövid ideig sétáljon mindaddig, amíg az oxigénadósság el nem múlik.
-
A fizikai fittség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, és -tervezéshez, a pillanatnyi fittségi állapot ellenőrzéséhez.
Iskolánkban a tanulók fizikai fittség mérésére a „MINI HUNGAROFIT”, azaz az 1+4 motorikus próbamódszert alkalmazzuk.
-117-
Ezen vizsgálati módszer tartalmazza: -
az aerob vagy alap-állóképesség mérésére a Cooper-tesztet,
-
az alsó végtag dinamikus erejének mérésére a helyből távolugrást,
-
a dinamikus erő-állóképesség szempontjából a vállövi és a karizmok erőállóképességének mérésére a mellső fekvőtámaszban karhajlítást és nyújtást (folyamatos végrehajtás kifulladásig),
-
a csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérésére a hanyattfekvésből felülést (térdérintéssel kifulladásig),
-
a hátizmok erő-állóképességének mérésére hason fekvésből törzsemelést és leengedést (folyamatos végrehajtás kifulladásig).
A feladatok értékelésében az alábbi minősítő kategóriákat alkalmazzuk:
Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése Gyenge fizikai állapota
miatt,
a
mindennapi
tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan
fizikai-szellemi
megterhelést
jelent,
hogy
rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. A IGEN GYENGE
figyelem
terjedelmének,
0-20.
közérzetének – átmeneti - javításához igen gyakran
5 pont
különféle
élénkítő
fogyasztására
van
tartósságának
szerek, szükség.
esetenkénti Hajlamos
növeléséhez gyógyszerek a
gyakori
megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran
GYENGE 21-40. 5 pont
komoly feladat elé állítják. Az egész napi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek,
KIFOGÁSOLHATÓ
kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már
41-60.
ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen
5 pont KÖZEPES
igénybe veszi. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az
-118-
egészséges 61-80. 5 pont
létezése
stabil
maradjon, azaz
tartósan
kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportág alacsonyabb szintű szakosztályában,
JÓ
ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek.
81-100.
Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló
5 pont
szeretne lenni, legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre
KIVÁLÓ
fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban,
101-120.
hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy
5 pont
néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi
EXTRA
vizsgálataink szerint ez egyben azt is jelenti, hogy
121-140.
alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.
25. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
A XXI. század elejének robbanásszerű technikai fejlődése elgépiesedett világot teremtett a civilizáltnak nevezett országokban. Az emberi törekvések fő mozgatórugója a minél bőségesebb anyagi javak megszerzésének vágya, amely gerjesztően visszahat a termelésre. Földünk energiakészlete azonban adott, a felhasználás jelenlegi ütemében a közeli kimerülés fenyeget. A világméretű jelenségek hazánkban is éreztetik hatásukat. Az utolsó órában vagyunk, hogy megtanuljunk takarékosan gazdálkodni természeti javainkkal. Végső soron ez az oka, hogy egyre több gondot kell fordítanunk az ifjúság környezettudatos szemléletformálására. A környezeti állapot és az egészség elválaszthatatlan
-119-
fogalmak. Mentális és fizikai egészségi állapotunkat legnagyobb mértékben a környezeti tényezők befolyásolják. Magyarországon a szomorú mortalitási adatok kiváltképpen indokolják, hogy fiainkban, lányainkban tudatosítsuk, milyen környezeti, életmódbeli veszélyeknek vannak kitéve, s azok ellen hogyan védekezhetnek. A család szerepének sajnálatos visszaszorulásával az iskola nagyobb részt kénytelen vállalni az ifjúság minden téren való neveléséből. Ennek a felelősségnek az átérzésével állítottuk össze jelen nevelési tervünket. Iskolánk helyzete: Környezeti és egészségnevelési koncepciónkat iskolánk adottságai befolyásolják. Az épület az iparváros központjában található, 1966-ban épült, erősen amortizálódott állapotban van. Teljes tanulói létszámot befogadó közösségi helyisége nincs. Elektronikai és informatikai szakmákat tanítunk. A szakmai jelleggel összefüggésben a kb. 500 tanulónknak csak elenyésző része, kb. 60 fő lány, az iskola arculatát a fiúk határozzák meg. Lakóhelyük szerint diákjaink 40 %-a miskolci lakos, 60 %-a vidéki, túlnyomó részük naponta bejáró. A fenti tényezők részben korlátokat szabnak oktató-nevelő munkánknak. Lényeges szempontként kell azonban figyelembe vennünk, hogy a város közelében életminőségünket is befolyásoló tényező a Bükk hegység. Ez az adottság némileg javítja környezeti és egészségi nevelési lehetőségeinket. A környezeti és egészségi nevelés általános elvei, célkitűzései: A diákokban tudatosítanunk kell, hogy a Föld és közvetlen környezetünk romló állapota mindnyájunkat felelős magatartásra kell, hogy késztessen. Természeti és épített világunk megóvása, az adott természeti energiákkal történő ésszerű gazdálkodás a biztosítéka annak, hogy mind a magunk, mind utódaink számára élhető állapotban őrizzük meg bolygónkat, szűkebb világunkat, közvetlen környezetünket. Egyéni életünk boldogságát, életminőségünket a környezeti és az öröklött tényezőkön kívül döntően befolyásolja, hogy önpusztító, önsorsrontó életet élünk-e, vagy törekszünk testünklelkünk egészségének megőrzésére. Egészségünkkel is felelősek vagyunk utódaink életéért. Ez a felelős magatartás megfelelő tudást, felkészültséget, készségeket, indítékokat, együttműködési szándékot, akaratot igényel. A környezeti és egészségi nevelés mindezek elsajátítását,
a
környezettudatos
cselekvés,
az
egészségtudatos
megtanítását tűzi ki célul tevékenykedtető foglalkozások segítségével. -120-
életvitel
módjának
Célkitűzéseink elérésének lehetőségei, módjai, eszközei: Az iskola keretein belül A) Tanórai foglalkozások Eltérő mértékben, de szinte minden tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy keretei között szó essék a környezeti vagy az egészséges életre nevelés valamilyen aspektusáról. Kifejezetten egészségnevelő tantárgy a testnevelés. Keretein belül a tanárok rendszeres, évi két felmérést is végeznek a tanulók fizikai állapotára, teljesítőképességére vonatkozóan. A 2012/13-as tanévtől kezdve a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben heti 5 testnevelés óra van, az ettől korábban induló osztályoknak pedig heti 3 óra. Környezetvédelmi és egészségfejlesztő témakörök szerepelnek a földrajz és a biológia tantárgyak tanmenetében. Az osztályfőnöki óráknak minden évfolyamon évi 10 óra erejéig témája az egészségre nevelés. Az egészség fogalma a WHO szerint, az egészség értéke: -
Betegségeink gyerekkortól a fiatal felnőttkorig
-
A kamaszkor testi-lelki problémái
-
Bioritmusunk: testmozgás, pihenés
-
Személyi higiéné, kozmetikumok
-
Táplálkozási szokásaink, testsúlyproblémák
-
Élelmiszereink árnyoldalai, az E-számok
-
Tolerancia a fogyatékkal élők és az idős emberek iránt
-
Védekezés a fertőző betegségek ellen
-
Dohányzás és következményei
-
Alkoholfogyasztás és következményei
-
A kábítószer-fogyasztás és következményei
-
Deviáns viselkedésformák; a másság elfogadása
-
Az egészségügyi ellátó rendszer Magyarországon
-
Természetgyógyászat, alternatív orvoslás
-
Lelki egészség, stressz, depresszió
-
Szexuális kapcsolat, fogamzásgátlás; nemi úton terjedő betegségek
-121-
-
Szerelem, házasság
-
A gyermekvállalás felelőssége
-
A család szerepe, szülők, nagyszülők tisztelete
-
Társas kapcsolataink építése, ápolása
-
Önismertünk fontossága
-
A természeti környezet szerepe életünkben
-
Mindennapi civilizációs ártalmak.
Az iskola védőnőjének évenként elfogadott munkaterve van, ennek keretében évfolyamonként 2-3 órát tart meg kiváltképp szakmai felkészültséget igénylő témákból. A 9. és a 11. évfolyamon elvégzi a tanulók fizikális vizsgálattal végezhető szűrését és a hallásvizsgálatot. Egyéni felvilágosítás és beszélgetések keretében végzi prevenciós tevékenységét. A műszaki szaktárgyi órákon környezettudatos és egészségügyi szemléletformálás folyik a következő témakörökben: -
Munka- és balesetvédelmi oktatás
-
Egészségvédelmi eszközök
-
Mérgező anyagok semlegesítése
-
Az elsősegélynyújtás alapjai
-
Üzemegészségtan; létesítmények telepítése
-
A biológiai egyensúly fenntartása
-
Energiagazdálkodás, erőművek
-
Környezetbarát technológiák
-
Környezetszennyező hatások elektromos készülékekben
-
Az újrahasznosítás lehetőségei
-
Légtisztítás, légszennyezettség
-
Tűzvédelem, megelőzés.
A kémiaórák a következő témakörökben járulnak hozzá a környezeti és egészségi neveléshez: Környezetszennyezés: -
Savak hatása a talajvízre
-122-
-
Savas eső hatása a növényekre
-
Vegyi szennyezések hatásai a természetes vizekben
-
A kőolajszármazékok égéstermékei
-
A vegyi üzemek káros melléktermékei
-
Gázok hatása az ózonrétegre
-
Az utak jégmentesítése
Egészségvédelem: -
Savak, lúgok hatása az élő szervezetre
-
Főzőedények anyaga
-
A szénsav hatása szervezetünkben
-
A szervezet számára fontos elemek: jód, kalcium, vas, magnézium
-
Erősen mérgező anyagok
B) Nem órakeretben megtartott, de a diákok teljes létszámát vagy azok egy részét érintő programok, foglalkoztatási lehetőségek, eseti és folyamatos tevékenységek 5. Sportnap a Csanyikban. Egészségfejlesztő és környezeti nevelést egyaránt
szolgál. Résztvevők: teljes tanulólétszám. Szervezői: testnevelők, teljes tanári testület. 6. Túramozgalom, természetjárás a Bükkben sportolási céllal, havonta egy
alkalommal a testnevelők szervezésében. Iskolánk diáksportköre önálló munkatervvel rendelkezik. 7. Energiagazdálkodás, megtakarítási lehetőségek az iskolában.
Gazdaságossági megfigyelések az áram- és a hőfogyasztásra vonatkozóan. Résztvevői: diákok önkéntes munkacsoportja Felelős: műszaki munkaközösség, gazdasági vezető 8. Szelektív hulladékgyűjtés a)
Műanyag flakonok elkülönített gyűjtése az iskola területén
b)
Elhasznált elemek és akkumulátorok begyűjtése és megfelelő telepre szállítása. Résztvevői: önkéntes munkacsoport Felelős: műszaki munkaközösség -123-
9. a) A barátságosabb teremtett környezetért: a tantermek karbantartása,
dekorálása értékelendő feladatként. Résztvevője minden osztály. Felelős: osztályfőnökök és a DÖK. b) Élősarkok létrehozása, növények gondozása a tantermekben c) Fásítás, élő sövény telepítése az épület környékén a por- és zajártalom kivédése céljából, továbbá az udvaron d) A tantermek páratartalmának és légcseréjének biztosítása, fontosságának tudatosítása. Résztvevői: önkéntes diák munkacsoport. Felelős: műszaki munkaközösség 10. Kirándulásokon folytatható tevékenységek
A Bükk élővilága; védett növények A bükki karsztvizek, források vizének vizsgálata Kőzetek, felszíni formák, barlangok a Bükkben A Szeleta-barlang és az Istállóskői barlang kultúrtörténeti jelentősége A bükki tanösvények bejárása Ajánlott: 9., 10. évf. Felelős: földrajz, biológia szakos tanárok Segítő: mentálhigiénikus, osztályfőnök 11. Jeles napokon, világnapokon megemlékezések, egyéb tevékenységek
•
Környezetvédelem témakörben:
Február 1. a Tisza élővilágának emléknapja – kiállítás szervezése Március 23. meteorológiai világnap – egyszerű megfigyelőállomás létrehozása, működtetése Június 5. környezetvédelmi világnap – vetélkedő a törvényi szabályozásokból Szeptember vége: takarítási világnap – az iskola és környékének rendbetétele. •
Egészségnevelés témakörben:
Október 16. Élelmezési világnap – termékkóstoló szervezése
-124-
November 17. Füstmentes világnap – a dohányzás teljes beszüntetése az iskola területén. Résztvevők: önkéntes diák munkacsoport. Felelősök: osztályfőnökök. 12. Tanulmányi kirándulások: legfeljebb évi egy nap.
Tanulói csoportok kezdeményezhetik az érintett diákok szüleinek egyetértésével és a költségek vállalásával tanulmányi kirándulások, színházlátogatások szervezését. A kirándulásra tanévenként legfeljebb egy tanítási nap használható fel, amennyiben az előző tanév végén, illetve a tanév elején az érintett szülők és diákok ezt kérik az iskola igazgatójától, és az engedélyezi. Az osztályfőnök feladata, hogy felmérje a szülők és tanulók igényét és segítséget nyújtson a szervezésben. Az engedélyezéskor figyelembe kell venni, hogy az adott osztály milyen arányban kíván részt venni a programon. A kirándulásról távolmaradó diákok foglalkoztatásáról az iskola általános igazgatóhelyettese gondoskodik. Ugyancsak a szülők kérésére az igazgató lehetővé teheti, hogy a megszervezett kiránduláson kísérőtanár(ok) is részt vegyen(ek). A kirándulás költségeiről a szülők gondoskodnak. Az alapítvány lehetőségeinek függvényében a rászoruló tanulók kirándulási költségéhez hozzájárulhat, amennyiben erre a szülőktől kérés érkezik. Az osztályok a kirándulás engedélyezése esetén pályázatokat írhatnak és nyújthatnak be a költségek fedezésére. 13. Egyéb tevékenységek -
Internetes portálok látogatása, környezetvédelemmel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos hírek követése a médiában.
-
Véradók szervezése a Magyar Vöröskereszt véradó napjaira Felelőse: az igazgatóhelyettes.
-
Iskolai büfé kínálatának figyelemmel kísérése, egészséges ételek, italok árusításának ösztönzése. Felelőse: a DÖK.
-
A tanárok szakmai továbbképzésben való részvétele.
-
Diákok részvétele kortárs segítőket képző tanfolyamokon.
Az iskola keretein kívül az alábbi kapcsolatok ápolására van lehetőségünk: -
Kapcsolattartás helyi társadalmi szervezetekkel, pl. Hulladék Munkacsoport, Miskolci ÖKO-kör, Megyei Természetjáró Szövetség
-
Folyamatos kapcsolat a megyei ÁNTSZ-szel, drogambulanciával -125-
-
Versenyeken, pályázatokon való eseti részvétel az illetékes szaktanár közreműködésével
-
Szülők körében a lehetséges segítő kapcsolatok felkutatása.
Anyagi erőforrásaink: -
Iskolai alapítvány
-
Pályázatokból befolyó pénzek
-
Diákönkormányzattól kapott támogatás
-
Szponzorok felkutatása
Az osztályfőnöki órák egészségnevelési programjának évfolyamokra lebontott témavázlata Az óraszámok tájékoztató jellegűek, minimálisan ajánlottak, természetesen az igények és lehetőségek szerint bővíthetők.
9. évfolyam 1. óra
Beszélgetés az egészségről, a tanulók eddigi informáltságának felmérése
2. óra
Életvitel, életmód. Mennyire lehet tudatosan befolyásolni az életmódot, milyen tényezők befolyásolják az életvitelt?
3-6.óra
Mi számít drognak? Legális és illegális anyagok. Lehetséges alternatívák az életmód alakításában.
7. óra
A serdülőkor testi-lelki változásai, a „már nem gyerek, de még nem felnőtt” élethelyzetek, megoldási lehetőségei.
8. óra
Kortárs kapcsolatok, kortárs befolyások, hatások, ezek felismerése, kezelése.
9. óra
Kapcsolatok és a megjelenés: milyen üzenetet hordoz a külső? (ápoltság, smink, tetoválás, testékszerek, ruha stb.)
-126-
10. óra
Hogyan
érzem
magam
a
középiskolában?
Beilleszkedés,
tanulási
nehézségek, életmódbéli változások, a megváltozott tanár-diák viszony hatása.
-127-
10. évfolyam 1.óra
A serdülőknek milyen elvárásoknak kellene megfelelni? Általános megfogalmazás, konfliktushelyzetek, felkészülés a következő órákra, szerepjátékokra.
2.óra
A család elvárásai, a család hatása – konfliktushelyzetek, szerepjátékok.
3.óra
A kortársak elvárásai, a kortársak hatása a meglévő kapcsolatrendszerre, a táplálkozási szokásokra, a társaság egyéni felelősséget csökkentő hatása.
4-7. óra
A kortársak hatása a drogokkal kapcsolatban az egyénre.
8. óra
Mit üzen a média? Hogyan hat a viselkedésre, a döntésekre, vágyakra, vélekedésekre stb.
9. óra
A társadalmi elvárások. Hogy fogalmazódnak meg, ki, hogyan hozza a tudomásukra, ki mit ért ez alatt. A kommunikáció többrétűsége és a félreértések
10. óra
Meg akarok-e felelni és hogyan ezen elvárásoknak?
11. évfolyam 1. óra
A társadalmi együttélés szabályai, a társadalmi norma, a szabály, a szokás.
2-3. óra
A szexualitás.
4. óra
Eltérés a szokásostól: a táplálkozásban. Vallási, kulturális, egészségügyi előírások, divatok.
5. óra
Eltérés a szokásostól: a párkapcsolatban, a szexualitásban.
6-8. óra
Eltérés a normáktól: a drog.
9. óra
A pályaválasztás. Önismeret, motiváció, döntés.
10. óra
A mellönvizsgálat és a hereönvizsgálat című filmek megtekintése nemnek megfelelően.
-128-
12. évfolyam 1. óra
A döntések (az elmúlt hónap döntéshelyzetei, kiválasztott helyzetek szituációs játéka).
2. óra
Döntések a kapcsolatokban. Hatásuk, befolyásuk, a kudarc.
3. óra
Döntések az életmódban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné.
4-7. óra
Döntések az életmódban: a drog.
8. óra
Hogyan képzelem el a családomat, hogyan képzelem életemet 10-15 év múlva? (Szülői nevelési módszerekről, a hagyományról; a változtatás lehetőségei.)
9. óra
Hogyan képzelem el a munkámat 10-15 év múlva? Beszélgetés a tervekről, a munka szerepéről, a kudarcról, ha nem válik valóra a terv. Mit lehet tenni?
10. óra
„Helyem a világban.” Adják, vagy ki kell vívni. Az önmegvalósítás. Pozíciószerzés, érdekérvényesítés, érdekvédelem, érdekegyeztetés.
26. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Esélyegyenlőségi
programunk
célja,
hogy
biztosítsa
az
intézményen
belül
a
szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűztük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: -
a beiratkozásnál, felvételinél
-
tanításban, ismeretközvetítésben
-
a gyerekek / tanulók egyéni fejlesztésében
-
az értékelés gyakorlatában
-
tanulói előmenetelben
-
a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában
-
a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében
-129-
-
a továbbtanulásban, pályaorientációban
-
a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében
-
a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel
A pedagógiai program számos módon segíti elő az esélyegyenlőséget. Pl. felzárkóztatások, tehetséggondozó foglalkozások, verseny-előkészítők, külföldi utak, szakkörök. Nagy gondot fordítunk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra a következő módokon: •
A tehetség, a képesség kifejlesztését segítő tevékenységek: -
az egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése,
-
az emelt szintű érettségire felkészülés és jelentkezés lehetősége,
-
egyéni foglalkozások a tehetséges tanulókkal,
-
versenyeken való részvétel és azokra való felkészülés,
-
iskolai könyvtár, internet és más eszközök egyéni vagy csoportos használata,
•
a továbbtanulás segítése.
A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program: -
csoportbontásokkal egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése,
•
-
egyéni foglalkozások,
-
felzárkóztató órák megszervezése,
-
osztályfőnöki órák keretében a tanulás módszerének segítése,
-
előadók, szakemberek meghívása,
-
a továbbtanulás irányítása, segítése.
A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése: -
•
Útravaló-MACIKA ösztöndíjprogram A sajátos nevelési igényű tanulók támogatása:
-
Minden SNI-s tanuló egyéni foglalkozáson vesz részt hetente.
-130-
27. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
A legkiválóbb tanulói teljesítményt a tanévzáró ünnepségen (a 12-13. évfolyam esetében a ballagáson) jutalmazza az iskola. Ennek formái: -
Kandó-díj (tanulmányi és közösségi munkáért)
-
pénzjutalom a KANDÓ Szakközépiskoláért Alapítványtól (tanulmányi munka vagy kimagasló versenyeredmény elismerésére)
-
könyvjutalom (tanulmányi és közösségi munkáért)
-
STAR (Sportolj! Tanulj! Alkoss! Rendezz!) – cím (egyéni és közösségi díj)
A magatartás minősítése és értékelése Az értékelés kifejezi, hogy a tanuló milyen mértékben tartja be az iskola rendjét, fegyelmi szabályait, milyen a munkafegyelme, milyen a viszonya a közösséghez (családjához, a felnőtt társadalomhoz, tanáraihoz és társaihoz), mennyire aktív a közösség munkájában, mennyire igyekszik személyiségét fejleszteni, magatartását javítani. A szorgalom minősítése és értékelése A minősítés kifejezi a tanuló munkafegyelmét, a munkában való igényességét, rendszerességét, kötelességtudatát, tükrözi a tanulmányi eredmény, a képességek és a lehetőségek viszonyát, figyelembe veszi a tanuló fejlődését. Iskolánkban alkalmazott dicséretek és fegyelmező intézkedések Dicséret: -
szaktanári dicséret
-
osztályfőnöki dicséret
-
igazgatói dicséret
-
nevelőtestületi dicséret
Fegyelmező intézkedések: -
szaktanári figyelmeztetés
-
szaktanári intés
-131-
-
osztályfőnöki figyelmeztetés
-
osztályfőnöki intés
-
igazgatói figyelmeztetés
-
igazgatói intés
-
nevelőtestületi figyelmeztetés
-
nevelőtestületi intés
Fegyelmi büntetés: fegyelmi bizottság adja a hatályos jogszabályoknak megfelelően.
28. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek
A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik - az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot.
-132-
3. A SZAKMAI PROGRAM
„A tudomány tényekből áll; ahogy a házak kövekből épülnek, a tudomány úgy e tényekből; de ahogy egy kőrakás nem ház, a tények gyűjteménye sem szükségképpen tudomány.” ( Henry Poincare)
29. A szakképzés jogi háttere
–
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
–
a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint
–
az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet,
–
az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
–
12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről
–
OKJ (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet) szakképesítéseinek szakmai és vizsgakövetelményei alapján készült.
Iskolánk pedagógiai programjának részeként a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készített. A helyi tantervben megneveztük az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül kiválasztottakat és rendelkeztünk a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. Az iskola pedagógiai programját, illetve annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be.
-133-
30. Kerettantervek: •
az 54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.
•
az
54
481
02
Gazdasági
informatikus
szakképesítés
szakmai
és
vizsgakövetelményeit tartalmazó –12/2013. (III. 28.) NGM rendelet alapján készült. •
az 54 481 05 Műszaki informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet alapján készült.
•
az
54
481
04
Informatikai
rendszergazda
szakképesítés
szakmai
és
vizsgakövetelményeit 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet alapján készült.
31. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.
32. Az iskolai szakképzés alapelvei és célkitűzései -
A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.
-
Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján határoztuk meg. Az érettségi
bizonyítvány
érettségi
végzettséget
tanúsít
és
a
jogszabályban
meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A kötelező
szakmai
érettségi
a
szakképzésre
vonatkozó
jogszabályokban
meghatározottak szerinti munkakör betöltésére is képesít. Kötelezően választandó vizsgatárgy szakközépiskolában a szakközépiskola (XI. Villamosipar és elektronika és XIII. Informatika) ágazat ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. -
A 9-10. évfolyamon az az alapvető oktatási célunk, hogy megismertessük és
-134-
megszerettessük az iskolánkba jelentkezett általános iskolai végzettséggel rendelkező tanulókkal az elektronikai és az informatikai szakmák szépségét és ezeknek a műszaki szakmáknak a különböző területeit (ezt szolgálja a szakmai gyakorlat keretében szervezett üzemlátogatás évi legalább egy alkalom), -
A 11-12. évfolyamokon megalapozzuk azokat a szakmai elméleti és gyakorlati alapismereteket, amelyek biztosítják a későbbi szakmai fejlődést, a középfokú szakmai képzés befejezése után a munkába állást, vagy a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét,
-
A
tizenkettedik
évfolyamot
követően
az
Országos
Képzési
Jegyzékben
meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. -
Iskolánkban
az
Országos
Képzési
Jegyzékről
szóló
kormányrendeletben
meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető •
XI. Villamosipar és elektronika: o
•
XIII. Informatika: o
-
8212/1 Elektronikai berendezés összeszerelője
3142/9 Számítógépes rendszerkarbantartó
Fontos feladatunk megtanítani és elmélyíteni tanulóinkban a természettudományi, az informatikai és a szakmai tantárgyakban a legfontosabb fogalmakat, törvényeket és ezek komplex használatának elméleti és gyakorlati módjait.
-
Napjaink kiemelt feladata felkészíteni tanulóinkat az európai uniós tagsággal járó egyéni szakmai lehetőségek kihasználására - jól megalapozott gyakorlati szakmai kompetenciákkal, számítástechnikai és informatikai ismeretekkel és legalább egy idegen nyelv tudásával rendelkezzenek a szakközépiskola befejezésekor.
-
A tanulóinkat a szakképző évfolyamokon olyan középfokú szakmai ismeretekhez és a munkaerőpiac által elismert szakképesítésekhez kívánjuk juttatni, amelyekkel tanulmányaik befejeztével biztos szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek majd.
-
Szakközépiskolánk a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán -135-
felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a munkaerő-piaci helyzetet, azért hogy szükség esetén meg tudjuk változtatni, vagy bővíteni tudjuk a szakmacsoportos oktatás szakmai kimeneteit a következő iskolai rendszerű képzésben oktatható szakmákkal.
33. Szakközépiskolai érettségi utáni szakképzés
Az iskolában folyó szakképzés a 2013/2014. tanévtől az új OKJ szerinti követelmények alapján a következő új szakképesítések megszerzésére készíti fel a tanulókat: •
elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban: 54 523 02 Elektronikai technikus
•
informatika szakmacsoportban: 54 481 02 Gazdasági informatikus 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 481 05 Műszaki informatikus
34. Az iskolai szakképzés programjai, tantervei Iskolánkban minden évfolyamon és mindkét szakmacsoportban, valamennyi osztályban kizárólag az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint az NMHNSZFI és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által elkészített Központi Programok (KP) ajánlásai és a Szakmai és Vizsgakövetelmények (SZVK) alapján elkészített helyi szakmai program alapján folyik az oktatás. A szakképző évfolyamon iskolánkban képezhető elektronikai technikus, műszaki informatikus, gazdasági informatikus és informatikai rendszergazda részletes programjait az iskolai pedagógiai program melléklete tartalmazza. Iskolánkban az érettségi vizsgát követően a szakképző évfolyamon történik a szakmai képzés. A 9-12. évfolyamokon szakmai alapozó képzés folyik informatika és elektrotechnikaielektronika szakmacsoportokban. A gyakorlati alapképzés az iskolai villamos és informatikai -136-
laborokban történik. A szakképző évfolyam gyakorlati óráinak a megtartásához az iskolai laborok mellett a Miskolc Térségi Integrált Szakképző Központ (MITISZK) laboratóriumait (pl. elektronikai, PLC, mechatronikai és pneumatikai laborokat) is igénybe vesszük. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló a tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Mentesíthető a tanuló az évfolyam megismétlése alól, ha eléri a mulasztása a húsz százalékot, de nincs igazolatlan mulasztása és a szorgalma alapján tudja pótolni a következő tanév megkezdéséig a mulasztását. A mentesítésről az iskola nevelőtestülete dönt az osztályfőnök, a szakmai elméleti és gyakorlati tanárok javaslata alapján. Az iskolánkban tanuló szakközépiskolai tanulók utoljára a 2012 szeptemberében kilencedik évfolyamot kezdett tanulók választhatják majd a régi OKJ-ban szereplő szakképesítésekre történő felkészülést, de kizárólag abban az esetben, ha a kilencediktizenkettedik évfolyamos tanulmányaik beszámítása révén képzésük a tizenharmadik évfolyamon befejeződik. Azon tanulók tehát, akik 2012/2013-as tanévben a kilencedik, tizedik, tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamot végzik szakközépiskolánkban, folytathatják a képzésüket a korábbi szabályok (régi szakképzési törvény, régi OKJ és az ehhez kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmény alapján), ha az ezeken az évfolyamokon szerzett ismereteik beszámításra kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a 2012/2013-as tanévben tizenkettedik évfolyamos tanuló a 2013/14-es tanévben még a régi szabályok szerint iratkozhat be a szakképző (azaz első és befejező szakképzési) évfolyamra. (Ez utoljára azon szakközépiskolai tanulók esetén történhet meg, akik a 2012/2013-as tanévben kezdték meg a kilencedik évfolyamot a régi szabályok szerint, azaz a 2015/2016-os tanévben kezdi meg a tizenkettedik évfolyamot.) A szakképzési törvény (Szt.) hivatkozott 92. §-ának (1) bekezdése – az új szakképzési rendszerre történő mielőbbi áttérés érdekében – tartalmazza ugyanakkor azt is, hogy a tanuló választása szerint az Szt. szerinti új képzési formába jelentkezhet át a szakképző iskola igazgatójának az engedélye alapján, az Szt.-nek a beszámításra vonatkozó szabályai [27. § (1) bekezdés] szerint. Ennek megfelelően az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, szakképzési kerettanterveinek kiadását követően, a beszámítási lehetőségek figyelembevétele mellett, biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a képzésüket -137-
korábban megkezdett tanulók – beszámítási igény és megalapozott beszámíthatóság esetén – már az új OKJ szerinti képzésben fejezhessék be a tanulmányaikat. A beszámítási lehetőségek figyelembe vétele mellett iskolánk biztosítani fogja a lehetőséget arra, hogy a tanulmányaikat korábban megkezdett tanulók a rendes és a szakmai érettségit követően már az új OKJ szerint fejezhessék be tanulmányaikat. Terveink szerint az új OKJ szerinti szakképzés beindításának feltétele: A 2013/14-es, a 2014/15-ös és a 2015/16-os tanévben az érettségizett tanulóknak a szakképző évfolyamba történő belépés feltétele a 160 órás nyári szakmai gyakorlat külső vállalkozásnál történő teljesítése. A 2013/14-es tanévtől kezdve iskolánkban a szakképző évfolyamon már csak az új OKJ szerint lehet érettségire épülő szakmai képesítést szerezni. A 2016/17. tanévtől már csak az új OKJ-s szakképzés indítható és ettől az évtől kezdve kötelező a szakmai érettségi a szakközépiskolákban. Iskolánk 2013-tól részt vesz a TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0014
„Szakképző
intézmények felkészülésének támogatása a rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetésére” című pályázatban. A „B” komponens esetében vállaltuk az új típusú szakképzés 2013. szeptember 1-jétől kezdődő kötelező bevezetésének előkészítését, alkalmazva az új OKJ szerint iskolai rendszerben indítható szakképesítéseket, a szakképesítésekre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeket, továbbá a szakképzési kerettanterveket. Az új OKJ által megfogalmazott képzési feladatok magas színvonalú teljesítése érdekében pedagógiai és módszertani fejlesztéseket vezettünk be. A pedagógiai program részeként helyi tantervet, valamint szakmai programot készítettünk. A helyi tantervek alapján elkészítettük a 9. szakmacsoportos és a 14. szakképző évfolyam tantárgyainak a tanmeneteit. A pályázat részeként eszközbeszerzést valósítottunk meg, tanulmányi kirándulást szerveztünk gyárlátogatásokkal egybekötve. Szakmai és idegen nyelvi munkaközösségünk minden évben elkészíti iskolánk Leonardo Mobilitás pályázatát „Műszaki szakmai gyakorlat Németországban” címmel. A pályázaton nem minden évben nyerünk, de már többször megnyertük és sikeresen lebonyolítottuk külföldi szakmai gyakorlati pályázatunkat. A TEMPUS pályázatok 2014. évtől megújultak és ERASMUS+ program néven indultak újra.
-138-
Iskolánk részt vesz a Miskolc-Térségi Szakképző Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (MITISZK Nonprofit Kft.) munkájában. A szakképző évfolyamon lévő tanulóink a központi órarend szerinti időbeosztás szerint veszik igénybe a MITISZK elektronikai, PLC és pneumatikai laboratóriumait.
35. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlatok időtartama
5 évfolyamos képzés esetén •
a 9. évfolyamot követően 70 óra,
•
a 10. évfolyamot követen 105 óra,
•
a 11. évfolyamot követően 140 óra;
2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra Az új (2012. évi) OKJ szerinti 5 éves, azaz 4 éves szakközépiskolai szakmai alapozó képzés és az 1 éves szakképzés szakképző évfolyamainak óraterveit az alábbi táblázatok tartalmazzák.
-139-
Elektronikai technikus - 4+1 éves szakképzés óraterve (új OKJ 2012) Modul
Tantárgy
9. 10. 11. 12. 9-12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam hetek száma 36 36 36 32 36
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11498-12 Foglalkoztatás I. 11498-12 Foglalkoztatás II.
Munkahelyi egészség és biztonság Foglakoztatás I. Foglakoztatás II. Műszaki informatika gyakorlat 10007-12 Informatikai és műszaki alapok Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Műszaki rajz Elektrotechnika 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika 10003-12 Irányítástechnikai alapok Irányítástechnika gyakorlat Elektronikai áramkörök 10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése Elektronikai áramkörök gyakorlat Mechatronika 10014-12 Mechatronikai rendszerek Mechatronika gyakorlat Számítógép alkalmazása 10015-12 Számítógép alkalmazása Szakmai idegen nyelv az elektronikában Szimuláció és PLC gyakorlat Mikrovezérlők gyakorlat Nyári szakmai gyakorlat
Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:
1
2 2 2
2
1 1 2
2 2 4
216 6 2 4
-140-
70 252 7 3 4
105 288 8 4 4
5 2 2 2
140 352 11 7 4
1 0 0 4 2 2 1 3 2 7 6 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 315 1152 32 16 16
14. évfolyam 32
1 1
6 6 2 4 2 2 6 5 1120 35 12 21
Összes Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám óraszám 36 32 32 144 72 72 36 108 72 232 208 64 64 192 192 64 128 64 64 192 160 315 2543
36 32 32 0 108 0 36 108 0 232 0 64 0 192 0 64 0 64 64 0 0 0 1032 40,0%
0 0 0 144 0 72 0 0 72 0 208 0 64 0 192 0 128 0 0 192 160 315 1547
Műszaki informatikus - 4+1 éves szakképzés óraterve (új OKJ 2012) Modul
Tantárgy
hetek száma 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10832-12 Műszaki informatika
11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:
Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek
Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Digitális technika Műszaki dokumentációs gyakorlat Villamos műszerek és mérések gyakorlat Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás gyakorlat Adatátviteli hálózatok üzemeltetése Adatátviteli hálózatok üzemeltetése gyakorlat Műszaki programozás gyakorlat
9. évfolyam elmélet 36 1 2
10. évfolyam elmélet 36
11. évfolyam elmélet 36
12. évfolyam elmélet 36
1
14. évfolyam elmélet 32
Összes óraszám
Elmélet óraszám
Gyakorlat óraszám
36 72 36
36 0 36
0 72 0
0 252 0 144 0 128 0 128 0 0 96 0 96 0 0
72 0 288 0 216 0 96 0 96 96 0 96 0 96 96
2 7 8 4 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
4 3 4 3 3 3 3 3 3 3
72 252 288 144 216 128 96 128 96 96 96 96 96 96 96
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
0
2
64
64
0
Foglalkoztatás
0
1
32
32
0
36 0 1048
0 315 1539
Munkavédelmi alapismeretek Nyári szakmai gyakorlat
1 1
2 2 1 2
2 3 1 2 1
2 2 2 2 2 1
9-12. évfolyam 36 1 2 1
1 216 6 3 3
-141-
70 252 7 3 4
105 288 8 3 5
140 396 11 5 6
1 315 1152 32 14 18
1120 35 17 18
36 315 2587
40,51%
Gazdasági informatikus - 4+1 éves szakképzés óraterve (új OKJ 2012) Modul
Tantárgy
10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12
hetek száma Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek
Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12
Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés
Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés
10822-12 Az Informatika alkalmazása
11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II.
9. évfolyam 36 1 2
10. évfolyam 36
11. évfolyam 36
12. évfolyam 36
1
9-12. évfolyam 36 1 2 1
14. évfolyam 32
Összes óraszám
Elmélet óraszám
Gyakorlat óraszám
36 72 36
36 0 36
0 72 0
1
2
2
2 2
2 7
72 252
0 252
72 0
1
2 1 2
3 1 2 1
2 2 2 1
8 4 6 0 0 0 0 0 0
6 6 4 2 2 3
288 144 216 192 192 128 64 64 96
0 144 0 192 0 128 64 64 0
288 0 216 0 192 0 0 0 96
Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat
0 0
2 4
64 128
0 0
64 128
Számviteli információs rendszerek gyakorlat
0
3
96
0
96
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
0
2
64
64
0
Foglalkoztatás
0
1
32
32
0
36 0 1048
0 315 1539
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Nyári szakmai gyakorlat Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:
1 216 6 3 3
70 252 7 3 4
-142-
105 288 8 3 5
140 396 11 5 6
1 315 1152 32 14 18
1120 35 17 18
36 315 2587
40,51%
Informatikai rendszergazda - 4+1 éves szakképzés óraterve (új OKJ 2012) Modul
Tantárgy hetek száma
10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek
9. évfolyam 36 1 2
10. évfolyam 36
11. évfolyam 36
12. évfolyam 36
1
14. évfolyam 32
Elmélet óraszám
Gyakorlat óraszám
36 72 36
36 0 36
0 72 0
72 252 288 144 216
0 252 0 144 0
72 0 288 0 216
10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete 11498-12 Foglalkoztatás I.
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
0
2
64
64
0
Foglalkoztatás
0
1
32
32
0
36 0 1048
0 315 1539
10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások
11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:
Munkavédelmi alapismeretek Nyári szakmai gyakorlat
2 2 1 2
2 3 1 2 1
1 70 252 7 3 4
216 6 3 3
-143-
105 288 8 3 5
140 396 11 5 6
2 7 8 4 6
Összes óraszám
Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Elektronika Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat
1 1
2 2 2 2 2 1
9-12. évfolyam 36 1 2 1
0 0 0 0 0 0
6 8 6 8 2 2
192 256 192 256 64 64
192 0 192 0 64 0
0 256 0 256 0 64
1 315 1152 32 14 18
1120 35 17 18
36 315 2587
40,51%
A szakképesítések alapadatai
Az Elektronikai technikus szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 523 02 A szakképesítés megnevezése: Elektronikai technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: színtévesztés, epilepszia és szívbetegség kizáró ok Pályaalkalmassági követelmények: -
-144-
A Műszaki informatikus szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 481 05 A szakképesítés megnevezése: Műszaki informatikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a • • •
9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követen 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;
2 évfolyamos képzés esetén az első évfolyamot követően 160 óra. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: -
-145-
A Gazdasági informatikus szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 481 02 A szakképesítés megnevezése: Gazdasági informatikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén • • •
a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követen 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;
2 évfolyamos képzés esetén az első évfolyamot követően 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: -
-146-
Az Informatikai rendszergazda szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04 A szakképesítés megnevezése: Informatika rendszergazda A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: • • •
9. évfolyam: 70 óra 10. évfolyam: 105 óra 11. évfolyam: 140 óra
vagy 13. évfolyam: 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: -
-147-
4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
36. A pedagógiai program érvényességi ideje
A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola pedagógiai programja 2013. szeptember 1. napjától lép életbe, a kötelező kerettantervet kilencedik évfolyamtól felmenő rendszerben vezetjük be. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig – szól.
37. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2017-2018. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia, figyelembe véve a jogszabályi változásokat.
38. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: •
az iskola igazgatója;
•
a nevelőtestület bármely tagja;
-148-
•
a nevelők szakmai munkaközösségei;
•
a szülői munkaközösség;
•
az iskola fenntartója.
A tanulók a pedagógiai program módosítását diákönkormányzati képviselőik útján javasolhatják, a szülők pedig a szülői munkaközösségen keresztül. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a szülői munkaközösség véleményét. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
39. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A pedagógiai program elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.kkszki.hu A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A pedagógiai program egy-egy példánya intézményeknél tekinthető meg: •
az iskola honlapján;
•
az iskola fenntartójánál;
•
az iskola irattárában;
•
az iskola igazgatójánál;
-149-
a következő személyeknél, illetve
•
minden tanárnál elektronikusan.
40. A pedagógiai program jóváhagyása A pedagógiai programot a tantestület elfogadása után az igazgató hagyja jóvá.
40.1.1. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok
A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola pedagógiai programját a szülői munkaközösség a 2014. augusztus (hó) 27. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta (jognyilatkozat). A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola pedagógiai programját a nevelőtestület a 2014. augusztus (hó) 21. napján tartott ülésén elfogadta (jognyilatkozat).
A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: Miskolc, 2014. augusztus (hó) 28. (nap) .......................................................... Baghyné Urbán Ilona
A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója
egyetért,
az
abból
a
jogszabályi
többletkötelezettségeket vállalja. Határozat száma:
-150-
előírásokon
felül
rá
háruló
A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola pedagógiai programjának módosítása újabb feladatot jelentett a pedagógus társadalomnak, iskolánknak is. Igyekeztünk ezt is hitünk szerint - jól megoldani. S továbbra is minden igyekezetünkkel ennek megvalósításán fáradozunk. A pedagógusi igyekezet, a nemes szülői szándék hiábavalónak bizonyul azonban, ha nem a biztos szakmai tudás, az emberség, a becsületesség és a szolidaritás lesz a társadalmi érvényesülés s egyben az önmegvalósítás alapja és meghatározója is. Így egészül ki a pedagógiai hármas a társadalommal, mert csakis annak részeként létezhet, s mi hiszünk a rész és az egész kölcsönhatásában és igazában, s el akarjuk hitetni, hogy az egyéni és a közösségi érdek nem összeegyeztethetetlen. De az iskolának egyedül ez nem sikerülhet.
„A legjobb módszer, az anyag leggondosabb tálalása is múló erőfeszítés, ha a tanuló nem küzd meg érte, s nem nagy személyes érdek enyvezi oda az agyába. Ennek az érdeknek az állandósítása, igazolása viszont nemcsak a tanuló és a tanár dolga, hanem a társdalomé is." / Németh László /
-151-
-152-
-153-
-154-
-155-
-156-
