A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI
A Sorozat BÁNYÁSZAT 50. KÖTET
A Miskolci Egyetem fennállásának 260. évfordulója alkalmából rendezett Jubileumi Tudományos Konferencia Bányászati és Műszaki földtudományi szekcióinak előadásai Miskolc, 1995. szeptember 7-8.
MISKOLC, 1995
A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI
A Sorozat BÁNYÁSZAT 50. KÖTET
Á Miskolci Egyetem fennállásának 260. évfordulója alkalmából rendezett Jubileumi Tudományos Konferencia Bányászati és Műszaki földtudományi szekcióinak előadásai Miskolc, 1995. szeptember 7-8.
MISKOLC, 1995
HU ISSN 0237-6016
SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: KOVÁCS FERENC felelős szerkesztő JAMBRIK R., MATING B., STEINER F., TARJÁN I.
Kiadja a Miskolci Egyetem A kiadásért felelős: Dr. Palkó Gyula rektorhelyettes Miskolc-Egyetemváros, 1995 Megjelent a Miskolci Egyetemi Kiadó gondozásában Felelős vezető: Dr. Péter József Műszaki szerkesztő: Balsai Pálné A kiadóba érkezett 1995. július 17-én. A Sokszorosítóba leadva: augusztus 7-én Példányszám: 300 Készült Develop lemezről, az MSZ 5601-59 és 5602-55 szabványok szerint Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme A sokszorosításért felelős: Kovács Tiborné üzemvezető BD - '95 - 860 - ME
A Miskolci Egyelem Közleményei A. sorozat Bányászat, 50. kötet. Jubileumi Konferencia 1995.105-108. old.
AZ UJ GAZIPARI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYOZÁS SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ALAPJAI DR. SZILÁGYI ZS*.
" dr. Szilagyi Zsombor egyetemi doktor, főosztályvezető Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet 1081 Budapest, Köztársaság tér 7. a cikk benyújtásának időpontja : 1995. június 15.
105
A gázipar sokrétű műszaki-biztonsági szabályozásai közül korosnak számít az 1/1977.(TV 6.) NIM számú rendelet 2 mellékleteként hatályba léptetett Gáz és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat. A mai napig is minden nap használt GOMBSZ a gázipar legfontosabb területeit szabályozta : a kőolaj- és földgázbányászat, a gázgyártás, a szénhidrogén tárolás, a távvezetéki szállítás, a hordós, tartályos vagy palackos gázszállítás, a gázszolgáltatás és a tüzelőberendezések területén. A kiadás óta eheh tizennyolc év alatt azonban sokat változott a gázipar. Az akkori vállalatok helyett ma már társaságok működnek, az akkori OKGT Tröszt elkülönült vállalkozásokra bomlott, megtízszereződött a gázfogyasztók száma, korszerű anyagok és technológiák jelentek meg, megszűnt Magyarországon a városigáz gyártás, a tudomány számtalan kutatási eredménye beépült a gáziparba. A nem túlzottan egységes jogi szabályozási folyamatokban elérte a GOMBSZ-ot is a korszerűsítés. Egy több millió lakost vagy több tízezer gázzal foglalkozó dolgozót érintő szabályzat elkészítése még akkor is igen körültekintő munkát és hosszú időt igényel, ha egy sok éven át jól funkcionáló előírásrendszerre kell felépíteni. Több alapvető kérdést kellett eldönteni a tételes jogszabály készítése előtt: - teljes egészében alkalmazhatjuk-e az európai szabályozási, szabványosítási rendet ? A válasz egyértelműen
nem . Egyrészt Nyugat-Európa fejlett gázellátással rendelkező országaiban sincs
egységes szabályozás. Németországban például aprólékos, részletes szabályozás, Nagy Britanniában általános keretszabályozás a jellemző. Az egységesnek tekinthető euro-szabványokat nem minden országban vezették be kötelezően. Ezzel együtt cél a nyugat-európai szabályozási rendszer átvétele, adaptálása.
Másrészt
a
Nyugat-Európában
érvényes
szabályozások
részletessége
szoros
összefüggésben van a fogyasztók technikai kultúrájának színvonalával, a gyártók minőségbiztosítási és minőségtanúsítási rendszerével és a közreműködő hatóságok felkészültségével. Az előzőeknek megfelelően a magyar GOMBSZ európai jellemzőket is tartalmazó, a hazai viszonyokat tükröző hibrid szabályozás lesz. - növelhető-e a gázszolgáltatók hatásköre és felelőssége ? A válasz igen. A hatáskör és felelősség növelésének mértéke arányos legyen a gázszolgáltatók személyzetének, technikájának, szervezetének fejlettségével,
fejlődőképességével,
de mindenkor legyünk tekintettel a fogyasztók
technikai
kultúrájának színvonalának alakulására is. A gázszolgáltatók fejlődésének mérésére jó módszemek tűnik az általuk kiépített minőségbiztosítási rendszer szintje. Az MSZ EN 29000 szabványsorozat elég széles választékot kínál a tanúsított minőségbiztosítási rendszer kialakítására. Ha a gázszolgáltatók a 29001 minőségbiztosítási rendszer tanúsított, működő szintjére eljutnak, akkor a műszaki-biztonsági
106
szabályozások rendszere is lehet majd brit típusú, a gázszolgáltatók munkájához kevés hatósági beavatkozás is elég lesz - foglalkozzon-e az új GOMBSZ a szénhidrogén bányászattal, vezetékes szállításával, tárolásával és a gázgyártással ? Csak részben foglalkozzon. Egyrészt a Magyar Bányászati Hivatal utasításai (4/1980, 5/1980) ma is hatályban vannak, így ezek kivonhatók az új GOMBSZ-ból. A városigáz gyártás megszűnt Magyarországon, nem valószínű, hogy ismét feléledne. A folyékony szénhidrogének tárolásával részben új miniszteri rendelet foglalkozik, így csak az éghető gázok (és pébé) tárolásának szabályait kel! felújítani. Ugyancsak érinteni kell a szénhidrogének nem vezetékes szállítását, bár ezt az ADR, RID, AND, ICAO szabályzatok részletesen előírják. - foglalkozzunk-e az olajok energetikai célú felhasználásával vagy legyen tisztán gázipari szabályzat ? Foglalkozzunk vele, mert egyrészt a gázok és az olajok energetikai célú felhasználása (eltüzelése) kevés eltérő elemet tartalmaz a gázétól, másrészt azért, mert nincs és talán felesleges is lenne külön éghető folyadék eltüzelési műszaki-biztonsági szabályzatot csinálni. - milyen társulások, szövetségek, egyesületek reprezentálják a szabályozással érintett szerveket ? Egy tucat körüli érdekképviseletként bejegyzett társaság érzi magát illetékesnek a gázipari szabályozásoknál. A többfordulós szabályzatkészítés során kiszűrődnek a valóságban nem működő érdekképviseletek. A szabályzat tervezete elkészült, három fordulóban véleményezte több mint 60 cég, szervezet. A vélemények legnagyobb része konstruktív, elfogadható, kisebb része más cég véleményének ellentmondó, igen kis része szül; érdekcsoport vagy személy egyéni érdekeit tükrözi. Világossá vált, hogy a szabályzatot évente, kétévente korszerűsíteni kell, tehát a hatálybaléptető rendelet tegye ezt lehetővé ! Milyen szakmai újdonságokat tartalmaz a GOMBSZ tervezet ? - bevezeti új anyagok, eszközök alkalmazását. A nyitott piacgazdaságoknak köszönhetően új szerkezetű anyagok, tartozékok, eszközök és komplett berendezések érkeznek az országba. Ezek általában olcsóbbá, egyszerűbbé, biztonságosabbá teszik a gázszereléseket. - korszerűsíti a gázellátó rendszerek műszaki-biztonsági követelményeit: csökkennek a védőtávolságok, egyszerűsödnek a biztonsági berendezések. Új elektróniás, nagy pontosságú műszerek léphetnek az eddigi bonyolult mechanikus szerkezetek helyébe. Mérsékli a többszörös biztonság követelményeit : ahol a gázszivárgás valószínűsége igen kicsi, ott a gyújtóforrás
kizárását
is egyszerűbb
követelményekkel lehet biztosítani. A biztonsági filozófia a nem nulla kockázatú rendszerek igénye felé mozdult el.
107
Rugalmasan követni kívánják a szerkesztők a technikai haladást és az alkalmazó) fegyelmezettség szintjét. - kijelöli a kötelezően alkalmazandó szabványok körét, ezek között gyarapodnak az MSZ ISO és MSZ EN szabványok. - új európai követelmények jelennek meg a szabályzatban. Fontos környezetvédelmi követelmény a tüzelőberendezések károsanyag (CO, NOx, korom) kibocsátásának korlátozása, és a kibocsátási határértékek jövőbeli csökkentésének előírása. 5 - 10 év késéssel követni kellene a legfejlettebb gyártmányok környezetvédelmi színvonalát. Előírást terveztek a szerkesztők a tüzelőberendezések minimális hatásfokának előírására is, de a véleményezők egyöntetű ellenállása miatt ezt későbbre kell halasztani. Felváltja a jelenlegi gyártmány engedélyezést az arra feljogosított intézet tanúsítási eljárása és a gyártó megfelelőségi nyilatkozata. - növeli a gázszolgáltatók döntési jogát a gázellátó rendszerek egyes műszaki megoldásainak elbírálásánál : a szabályozás által megengedett megoldások közül a gázszolgáltató a tipizálás érdekében szűkíthet, más esetekben újabb, nem szabályozott megoldásokat elfogadhat. Növeli a szabályzat
a tanúsított,
MSZ
EN
29000
szerinti minőségbiztosítási
rendszerben
dolgozó
gázszolgáltatók vizsgálati és 'jóváhagyási jogkörét azokkal a cégekkel szemben, amelyek nem rendelkeznek ezzel. A nyomásfokozat alapján veszélyesebb gázlétesítmények szerelését végző cégektől különböző szintű minőségbiztosítási rendszer működtetését követeli meg a szabályzat A szabályzat a gáziparban alkalmazott új, tudományos eredményeket kivétel nélkül befogadta. Azokat az új teclinikai megoldásokat, amelyek egyes gyártók üzleti érdekei miatt jelentek meg, de az üzemelő rendszerek biztonságos működésére nincsenek hatással, a szabályzat nem tiltja, de nem is szorgalmazza. Általában megállapítható, hogy előtérbe kerülnek a jó minőségű és anyagtakarékos konstrukciók, a megbízható elektronikus megoldások, a hosszú élettartamú szerkezeti elemek. A szabályozás nyitott a ma még nem ismert vagy alkalmazott merőben új anyagok, szerkezetek, technológiák gyors befogadására. Az újdonságok elterjesztésének nyilván mindenkori feltétele a felhasználók képzettsége, fegyelmezettsége szintjének illeszkedése is.
108
TARTALOMJEGYZÉK
Dr. Takács, G., Udvardi, G., Turzó, Z.: A segédgázos termelés korszerűsítésének lehetőségei az algyői mezőben Heinemann, Z., E., Ganzer, L.,J.: Adaptive grid and dual-time stepping for multi-purpose reservoir simulation models
3 11
Lakatos, 1., Lakatos-Szabó, J.,Munkácsi, I., Trömbőczky, S.: Profile correction in hydrocarbon reservoirs state-of-art and experiences at the Algyő field 27 Gesztesi, Gy., Dr. Mating, B„ Dr. Török, J., Dr. Tóth, J.: Flow of mobilized oil in surfactant enhances oil recovery 37 Ősz, Á.: Vízszintes fúrások kitörésvédelme
,
47
Keresztes, T., ősz, Á., Pugner, S.: Korszerű fúrásellenőrző és -irányító műszerkabinok a szénhidrogén-bányászatban
59
Bódi, T.: Gyűjtőrendszer optimális telepítési helyének meghatározása számítógéppel
69
Dr. Bobok, E., Dr. Navratil, L., Tőrök, A., Udvardi, G.: Nehézolajok vízágyas szállításának egyszerű matematikai modellje
79
Csete, J.: Gázelosztó rendszerek szimulációja a 90-es években
85
Tihanyi, L.: Az Olaj- és Gázmérnöki szak képzési tapasztalatai és perspektívái
95
Dr. Szilágyi, Zs.: Az új gázipari műszaki-biztonsági szabályozás szakmai, tudományos alapjai Komornoki, L„ P.: Increasing fh<» rapacity of 0.6 MPa working pressure gas distribution net, constucted from 1.6 MPa nominal pressure elements Sztermen, A.: Subjective and objective risk assessment
105 109 117
Eperjesi, L.: Vezetékszakadások esetén kiáramló gáz mennyiségének becslése a végtelen nagy tartály modelljével
125
Debreczeni, E.: Pneumatikus szállítással kombinált marófej kifejlesztése a Geotechnikai Berendezések tanszéken
133
Dr. Debreczeni, E., Sümegi, L: Vízsugaras vágási kísérletek a Geotechnikai Berendezések tanszéken
145
Patvaros,J.: Möglichkeiten zur vielsteigen Nutzung von flözen mit grossem MethangehalL
155
Dr. Vőneky, G.: Textilbetétes gumiheveder rugalmas deformációja
165
Jambrik, R.: Environmental effects of closing the non-ferrous ore mine of Gyöngyösoroszi
177
293
Lénán, L.: A Bükk-térség fenntartható vízkészlet-gazdálkodása
191
Mádai, F.: A bükki mészkövek szöveti fejlődése a nyomási ikeresedés vizsgálata alapján
201
Dr. Bán, M.: Hévizek karbonátos vízkőkiválásainak termikus vizsgálata
213
Kovács, Zs.: Miskolci felhagyott kőfejtők környezetföldtani értékelése
221
Dr. Egerer, F., Namesánszki, K.: Ércpörkölés technológiai folyamatának optimalizálása röntgendiffrakcióval
231
Dr. Egerer, F., Kósik, G., Namesánszki, K.: Hulladéklerakók környezetföldtani problémái (Egy ipari hulladéklerakó környezetföldtani hatásvizsgálata) Sándor, Cs., Kovács, B„ Szabó, /.; Süllyedés-számítás depóniatestek alatt
237 245
Dr. Somfai, A., Dr. Szalay Á., Dr. Bérczy, I.: Kőolajföldtani szempontú medenceanalízis Szűcs P., Robonyi, A.: An applicable formation damage model in sandstone petroleum reservoirs Turai, E.: Felszínközeli környezetszennyezések elektromágneses módszerekkel történő kimutathatóságának a vizsgálata Némedi Varga, Z.: A mecseki kőszénkutatás eredményessége
294
255
267 275 283
